KONYVESPOLC Helytörténeti kiadványok ti Köre, amely 1991-ben adta ki Koppány István helyi Veszprém megyében (1990-2006) iskolaigazgató gyűjtőmunkájának eredményét. Vörös- lőd történetét, de így jelenhetett meg Pacsuné Fodor Sá- A rendszerváltás óta eltelt 16 évben Veszprém me- ra Várpalota helytörténeti kézikönyve, melyet 12 egye- gyében több mint 100 átfogó jellegű helytörténeti mű 1 sület, alapítvány támogatott. Más esetben fiatal, tehetsé- (falu- és városmonográfia) látott napvilágot. De vajon ges, helyi értelmiségiéit támogatta ebben a formában a a mennyiségi növekedés együtt járt-e szemléletváltozás- közösség, mint Révfülöpön Miklós Tamást. sal is? Az elmúlt csaknem két évtized helytörténeti iro- dalma a helyi polgárok egészséges lokálpatriotizmusá- Megrendelőként és támogatóként bábáskodott a kö- nak, múltjuk iránti érdeklődésük kielégítésén túl ho- tetek tíz százaléka fölött (12) a helyi német nemzetiségi zott-e olyan új kutatási eredményeket, ami mind a forrá- (kisebbségi) önkormányzat. (Bakonynána, Herend, sok feltárásában, mind a feldolgozás módszertanában Nagyesztergár. Nagytevel, Nemesleányfalu, Németbá- újat adhat más tájak kutatóinak és hasznosítható az or- nya, Városlőd. Zirc). Az általuk megjelentetett kötetek szágos történettel foglalkozó történészek és társadalom- érdekessége, hogy az események története helyett a gaz- tudósok számára is? dasági, társadalmi folyamatok alakulása, a falusi élet- mód és mentalitás feltárása került előtérbe. Nem „kény- A kiadványok nagy számú megjelenését kétségkívül szerültek" a szerzők az országos történetírás korszako- ösztönözhette az évfordulók egymás utáni sorozata: a lásának kötelező betartására, a köztörténet által használt millecentenárium, a magyar állam alapításának és a ke- fogalmak használatára és a külön-külön elért eredmé- reszténység felvételének ezredik évfordulója, de olyan nyek egyeztetésére, ráadásul ezek a kiadványok többsé- helyi eseményekre is jelentek meg kiadványok, mint a gében kétnyelvűek. községek (elsősorban a németajkúak) be- és kitelepíté- sének, vagy községegyesítések évfordulói. A támogatók A rendszerváltás után magánkiadásban is jelentek - legyenek bár önkormányzatok, állami cégek vagy ma- meg községtörténeti feldolgozások (Alsóörs, Balaton- gánszemélyek - kedvelik az évfordulók adta alkalma- kenese, Bódé, Kemeneshőgyész, Kemenesszentpéter, kat, az ünnepélyes megemlékezéseket.2 A „monográ- Pénzesgyőr. Vaszar). A szerzők saját szülőfalujuk törté- fia-láz" mára alábbhagyott, ám számos jelből arra lehet netét dolgozták fel. vállalva a kiadás anyagi fedezetét. következtetni, hogy a folyamat nem tört meg; újabb és A Veszprém megyei közintézmények közül a megyei újabb monográfiák jelennek meg a könyvpiacon. levéltár és néhány városi könyvtár vállalt szerepet hely- történeti munkák megjelentetésében. A könyvtárak kö- A kiadókról zül a városi gyűjtőkörrel, esetleg helytörténeti gyűjte- A helytörténeti munkák csaknem fele (40) települési ménnyel rendelkezők reagáltak érzékenyen az olvasók önkormányzat megrendelésére készült. Az 1990-es poli- megváltozott igényeire. A pápai Jókai Mór Városi tikai rendszerváltást követő években önkormányzataink Könyvár „Jókai füzetek" címmel indított sorozatában egyik fö törekvése az új közösségi identitás megterem- adott helyet községtörténeti feldolgozásoknak (Farkas- tésére irányult, melynek részeként megíratták települé- gyepű, Kup, Tapolcafő) és reprint kiadásban jelentetett sük történetét. Elsősorban községi önkormányzatok tá- meg olyan - korábban született - munkákat, melyek mogattak helytörténeti kutatást. A városok közül Bala- alapkutatásokat végeztek el, tartalmilag ma is megállják tonalmádi, Balatonfüred, Devecser és Pápa hívott életre helyüket és gyakorlatilag hozzáférhetetlenek.' Szellemi ilyen kiadványt. A kötetek előszavában megfogalmazott műhelyként működött közre helytörténeti munkák meg- jelentetésében a várpalotai Krúdy Gyula Városi Könyv- elvárás szerint a legtöbb esetben a település lakói szá- 4 mára kívántak „érthetően és olvasmányosan" a település tár és a Balatonfüredi és a Tapolcai Városi Könyvtár. múltjáról tájékoztatást adni. A Veszprém Megyei Levéltár kiadványsorozatában A kiadványok hatoda (18) helyi egyesületek, alapít- adott helyet települések történetét feldolgozó monográ- ványok támogatásával jeleni meg. Ebben az esetben rit- fiáknak. Vállalta a kiadvány gondozását, több esetben kán fordul elő az, hogy maguk az egyesületek adnának megbízást a helytörténeti munka megírására, általában 1 A Jókai Reprint sorozatban megjelent helytörténeti mun- már egy meglévő tanulmány kiadásához nyújtanak se- kák: l.ukcsics Pál: A vásárhelyi apácák története Devecser, gítséget. Az esetek többségében egy-egy megbecsült 1995.; Német József: Somló. Pápa 1993., Kiss István: A pápai plébánia története Pápa 1996.; Bognár Imre Ede: Pápa telepü- helytörténeti kutató publikálási lehetőségeit segítették lésföldrajza. Pápa 1997.; Bakonyvári tldefonz: Apápai katolikus ily módon, mint például a Városlődi Falumúzeum Bará- gimnázium története a pálosok és a bencések idejében 1638-1898 Pápa 1998., Horváth Elek-Tóth Endre: Pápa város 1 Áttekintésemben azokat a munkákat igyekeztem számba múltja, jelene és környéke Pápa 1999. venni, melyek önálló kötetben megjelenve, az adott település 4 Könyvtárosok végeztek el olyan alapkutatásokat, melyek történetének egészét kivánták bemutatni. E munkák bibliográfi- nélkülözhetetlenek a helytörténeti munkák elkészítéséhez. Töb- ai adatait mellékletben közölöm az érintett települések betű- bek között: Kertes: Kámlv: Tapolcai életrajzi lexikon. l-III Ta- rendjében. Ezen kiadványokra - a tanulmányban való említé- polca 2000., 2003., 2006.; Tilhof Endre: Ajkai életrajzi lexikon. sükkor - külön jegyzetben nem hivatkozom. Ajka, 2003 Veszprém megyei életrajzi lexikon. Veszprém 2 A nyomdából kikerülő összes munka 80%-a valamilyen 1998.; Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon. Veszprém évfordulóhoz kötődik. 2001 Aszód kezdeményezte és szervezte a kutatómunkát, a „mecé- olyan tudós szakértőket sikerült megnyernie, mint Engel nás" azonban ettől függetlenül a helyi önkormányzat Pál, Granasztói György, Kristó Gyula, Kubinyi András, vagy gazdasági szervezet maradt. Pölöskei Ferenc, Solymosi László, Szakály Ferenc. A Itt kell kitérnem a Veszprém megyei helytörténet- vállalkozás eredményeként megjelent két kötetet tanul- írástjelentősen fellendítő személy, Gubicza Ferenc ag- mányokként jegyzik a szerkesztők, utalva arra, hogy a rármérnök és a mögötte álló Balatonfüred-Csopak Tája várostörténet egy-egy korszakának feldolgozása egye- Szövetkezet szerepére, amely 1986 és 2001 között 14 netlenre sikerült, de így nyitva hagyták a lehetőséget ar- kötet megírását kezdeményezte és vállalta megjelenésé- ra, hogy a hiányzó fejezeteket, vagy a megjelent részek nek anyagi fedezetét Ebből a vizsgált időszakban 11 esetleges hiányait később kiegészíthessék. község (Alsóörs, Balatonszölős, Berhida, Csopak, S valóban a kezdeti elképzelés helyesnek bizonyult. Felsőörs, Lovas, Nemesvámos, Palóznak, Pécsely. Az elkészült tanulmánykötetek inspirálóan hatottak a Tótvázsony. Veszprémfajsz) és Balatonfüred-Balaton- további munkára. Azóta megírásra került a hiányzó arács város monográfiáját adták ki, melyek a bibliográ- önkormányzattörténet,7 a Pápai Református Gyűjtemé- fiába felvett kötetek legvaskosabb 6-700 oldalas kötetei. nyek kiadványsorozatában hiánypótló forrásközlések Ennek köszönhetően kezdetben egyszerzős,5 majd jelentek meg,8 három folyóirat (Források Pápa történe- Lichtneckert András levéltáros szakmai irányítása alatt téből, Acta Papensia: a Pápai Református Gyűjtemé- hivatásos levéltáros-történészekből, és más természet- nyek Közleményei és az Acta Musei Papensis: a Gr. Es- és társadalomtudósokból (főként a Laczkó Dezső Múze- terházy Károly Kastély- és Tájmúzeum Múzeumi Érte- um és a Zirci Természettudományi Múzeum munkatár- sítője) szerkesztői és munkatársai dolgoznak a Pápával saiból) álló szerzőgárda kapott lehetőséget új típusú fa- foglalkozó források és résztanulmányok megjelenteté- lutörténetek megírására. sével. Pezsgő szellemi élet és magas szintű tudományos Az utóbbi évek - kormányzati kezdeményezésére munka bontakozott ki a városban, ami ösztönzően hat a megszületett - vállalkozása a „Száz magyar falu köny- tágabb környezetére is. vesháza " kismonográfia sorozat6 Veszprém megyei kö- Sikeresnek mondható a két új Balaton-parti város, tete (Dudar, Köveskál, Mencshely. Noszlop, Somló- Balatonalmádi és Balatonfüred történetének feldolgo- vásárhely és Ugod). A kötetek szerzői levéltáros, muze- zása. A szerkesztők (Kredics László és l ichtneckert ológus, néprajzkutató szakemberek A 100 kötetes András) az. időrendi tárgyalás mellett a település törté- könyvsorozat kiadását a Miniszterelnöki Hivatal indí- netének olyan területeire is kiterjesztették figyelmüket, totta el 1999 tavaszán. A projekt célja a magyar állam amely eddig nem kapott elég figyelmet, így a borvidék- millenniumát 100 magyar falu kismonográfiájának és szőlőhegyek, (gvógy)fürdők története, az irodalom-, megjelentetésével köszönteni. (100 évvel korábban az képzőművészet-, sporttörténet. A szerkesztők a helyi tu- akkori kormányzat a vármegyék történetét összefoglaló dományos műhelyek munkatársait (természettudósok, kötetekkel tisztelgett a centenárium előtt.) régészek, történészek, néprajzosok, irodalom- és művé- szettörténészek) foglalkoztatták, amely szavatolta a A várostörténetírás eredményei szakszerűséget. Külön öröm, hogy a két település lokál- Veszprém megye a várostörténetírás területén sokáig patriótái a helyi folyóiratokban (Új