Rozgonyi-Horváth Ádám

Total Page:16

File Type:pdf, Size:1020Kb

Rozgonyi-Horváth Ádám Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék A térbeliség és a lokalitás szerepe a periférikus területeken élő hátrányos helyzetűek munkahelymegtartó képességében Doktori (PhD) értekezés Rozgonyi-Horváth Ádám Témavezető Dr. Boros Lajos, egyetemi docens Szeged 2019 Tartalomjegyzék Bevezetés ................................................................................................................................... 1 1. A dolgozat célja és főbb kérdései .................................................................................... 3 2. A kutatás elméleti és fogalmi háttere ............................................................................. 5 2.1. A hátrányos helyzet jellemvonásai ............................................................................................ 5 2.2. A periférikus területek és a szegregátumok földrajzi és társadalmi jellemzői ........................... 6 2.3. A szegénység kultúrája ............................................................................................................ 13 2.4. Magyarország periférikus területein és szegregátumaiban élők szegénység kultúrájához kapcsolódó szocializációs értékrendje .................................................................................................. 17 2.5. Periférikus területek és az ott élők társadalmi helyzetének kialakulása .................................. 19 2.6. A periférikus területek munkaerő-piaci helyzete és nehézségei .............................................. 22 2.7. A hátrányos helyzetben élők lokális viszonyai ........................................................................ 25 2.8. A periférikus területek és az alternatív munkaerőpiac kapcsolata ........................................... 26 2.9. Közfoglalkoztatás munkaerő-piaci (re)integrációs hatása ....................................................... 28 3. A kutatás földrajzi területe ........................................................................................... 32 3.1. A célterületek kiválasztásának indoklása ................................................................................. 32 3.2. Az Észak-Alföld és Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdaság- és társadalomképe ................. 33 3.3. Tiszabő, a rurális jellegű periférikus térségek mintaterülete ................................................... 38 3.3.1. Tiszabő földrajzi elhelyezkedése és lakossági összetétele ............................................... 38 3.3.2. A falu szegregálódási és periferizálódási folyamata ....................................................... 40 3.3.3. Tiszabő gazdaságának és a falubeliek munkaerő-piaci helyzetének alakulása .............. 44 3.4. A szolnoki Törteli úti szegregátum, a városi jellegű periférikus térségek mintaterülete ......... 47 3.4.1. Szolnok földrajzi elhelyezkedése ..................................................................................... 47 3.4.2. A város szegregációs folyamatai ..................................................................................... 48 3.4.3. Törteli úti szegregátum elhelyezkedése és Déli iparterület városrész............................. 49 3.4.4. A Törteli úti telep szegregálódási folyamata és az ott található ingatlanok helyzete ..... 50 3.4.5. A Törteli úti telep háztartásainak helyzete és összetétele ................................................ 55 3.4.6. A szegregátum társadalmi hierarchiája .......................................................................... 56 3.4.7. A telepen élők munkaerő-piaci helyzete .......................................................................... 56 4. A kutatás módszertani alapjai ...................................................................................... 59 4.1. Adatfelvételhez alkalmazott módszerek .................................................................................. 60 4.2. Elemzéshez használt módszerek .............................................................................................. 63 5. A mintaterületeken végzett kutatás eredményei ......................................................... 64 5.1. Tiszabő demográfiája, a faluban élők iskolai végzettsége és jövedelmi helyzete a munkaerő- piaci szerepvállalás aspektusából .......................................................................................................... 64 5.2. A szegénység kultúrájának hatása a tiszabői hátrányos helyzetűek hosszú távú munkahelymegtartására ........................................................................................................................ 69 5.3. A rurális jellegű periférikus területek földrajzi és infrastrukturális jellemvonásainak munkaerő-piaci hatásai ......................................................................................................................... 74 5.4. Területi stigma és a kapcsolati tőke szerepe a rurális jellegű periférikus területeken élők munkaerő-piaci szerepvállalásban ........................................................................................................ 77 5.5. A közmunkaprogram hatása a szegénység kultúrájára és a hátrányos helyzetűek elsődleges munkaerő-piaci integrációjára............................................................................................................... 80 5.6. A szolnoki Törteli úti szegregátumban élők demográfiája, iskolai végzettsége és jövedelmi helyzete a munkaerő-piaci szerepvállalás aspektusából ....................................................................... 89 5.7. A szegénység kultúrájának hatása a szegregátumban élő hátrányos helyzetűek hosszú távú munkahelymegtartására ........................................................................................................................ 93 5.8. A centrumhoz közeli periférikus területek földrajzi és infrastrukturális jellemvonásainak munkaerő-piaci hatásai ......................................................................................................................... 98 5.9. Területi stigma és a kapcsolati tőke hatása a centrumhoz közeli periférikus területeken élők munkaerő-piaci szerepvállalására ....................................................................................................... 101 5.10. A közmunkaprogram hatása a szegénység kultúrájára és a hátrányos helyzetűek elsődleges munkaerő-piaci integrációjára............................................................................................................. 102 6. Összegzés és következtetések ...................................................................................... 104 6.1. A mintaterületek összehasonlítása a kutatási kérdések tükrében ........................................... 104 6.2. Az eredmények gyakorlati jelentősége és hasznosíthatósága ................................................ 112 6.3. A periférikus területek várható jövője ................................................................................... 117 Felhasznált irodalom ........................................................................................................... 120 Internetes források............................................................................................................... 145 Egyéb források ..................................................................................................................... 148 Köszönetnyilvánítás ............................................................................................................. 150 Összefoglalás ......................................................................................................................... 151 Summary ............................................................................................................................... 156 Mellékletek............................................................................................................................ 161 Melléklet 1. – A magyarországi telepfelszámolás és a CS-lakások építésének folyamata ................. 161 Melléklet 2. – Az adatfelvételhez használt kérdőívek ........................................................................ 163 Melléklet 3. – Félig strukturált interjúvázlat ....................................................................................... 181 Melléklet 4. - Tiszabőről készült fényképek ....................................................................................... 182 Melléklet 5. - Szolnok, Törteli úti szegregátumról készült fényképek ............................................... 190 Bevezetés A hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piacon való elhelyezkedési nehézségei gyakori vizsgálati téma Magyarországon. E csoport elsősorban a periférikus területeken felülreprezentált, ezért ezen térségekben tapasztalható munkanélküliség jóval magasabb a hazai átlagnál (ALPEK-TÉSITS 2017A, TÍMÁR et al. 2015). Ennek egyik oka, hogy a rendszerváltás előtti időszakban a mezőgazdasággal, vagy iparral foglalkozó állami vállalatoknál el tudtak – és el is kellett – helyezkedni a végzettség, és képesítés nélküli emberek (KERTESI 2000B, TARKOWSKA 1997, PÁSZTOR-PÉNZES 2012), de a rendszerváltást követően vagy privatizálták ezeket a cégeket (KOVÁCS et al. 2007), vagy megszűntek. A piacgazdaság kialakulásával a munkaerőpiac teljesen átstrukturálódott (KISS-SZALKAI 2018, KULCSÁR et al. 2011), és az alacsony iskolai végzettséggel (KOLARCIK et al. 2009, VASECKA-RADICOVA 2000) rendelkező, szakképzetlen emberek voltak az elsők, akik kiszorultak
Recommended publications
  • Act Cciii of 2011 on the Elections of Members Of
    Strasbourg, 15 March 2012 CDL-REF(2012)003 Opinion No. 662 / 2012 Engl. only EUROPEAN COMMISSION FOR DEMOCRACY THROUGH LAW (VENICE COMMISSION) ACT CCIII OF 2011 ON THE ELECTIONS OF MEMBERS OF PARLIAMENT OF HUNGARY This document will not be distributed at the meeting. Please bring this copy. www.venice.coe.int CDL-REF(2012)003 - 2 - The Parliament - relying on Hungary’s legislative traditions based on popular representation; - guaranteeing that in Hungary the source of public power shall be the people, which shall pri- marily exercise its power through its elected representatives in elections which shall ensure the free expression of the will of voters; - ensuring the right of voters to universal and equal suffrage as well as to direct and secret bal- lot; - considering that political parties shall contribute to creating and expressing the will of the peo- ple; - recognising that the nationalities living in Hungary shall be constituent parts of the State and shall have the right ensured by the Fundamental Law to take part in the work of Parliament; - guaranteeing furthermore that Hungarian citizens living beyond the borders of Hungary shall be a part of the political community; in order to enforce the Fundamental Law, pursuant to Article XXIII, Subsections (1), (4) and (6), and to Article 2, Subsections (1) and (2) of the Fundamental Law, hereby passes the following Act on the substantive rules for the elections of Hungary’s Members of Parliament: 1. Interpretive provisions Section 1 For the purposes of this Act: Residence: the residence defined by the Act on the Registration of the Personal Data and Resi- dence of Citizens; in the case of citizens without residence, their current addresses.
    [Show full text]
  • River Capacity Improvement and Partial Floodplain Reactivation Along the Middle-Tisza SCENARIO ANALYSIS of INTERVENTION OPTIONS
    Integrated Flood Risk Analysis and Management Methodologies River capacity improvement and partial floodplain reactivation along the Middle-Tisza SCENARIO ANALYSIS OF INTERVENTION OPTIONS Date February 2007 Report Number T22-07-01 Revision Number 1_3_P01 Deliverable Number: D22.2 Actual submission date: February 2007 Task Leader HEURAqua / VITUKI FLOODsite is co-funded by the European Community Sixth Framework Programme for European Research and Technological Development (2002-2006) FLOODsite is an Integrated Project in the Global Change and Eco-systems Sub-Priority Start date March 2004, duration 5 Years Document Dissemination Level PU Public PU PP Restricted to other programme participants (including the Commission Services) RE Restricted to a group specified by the consortium (including the Commission Services) CO Confidential, only for members of the consortium (including the Commission Services) Co-ordinator: HR Wallingford, UK Project Contract No: GOCE-CT-2004-505420 Project website: www.floodsite.net River capacity – Scenario analysis D22.2 Contract No:GOCE-CT-2004-505420 DOCUMENT INFORMATION River capacity improvement and partial floodplain reactivation along Title the Middle-Tisza – Scenario analysis of intervention options Lead Author Sándor Tóth (HEURAqua) Contributors Dr. Sándor Kovács (Middle-Tisza DEWD, Szolnok, HU) Distribution Public Document Reference T22-07-01 DOCUMENT HISTORY Date Revision Prepared by Organisation Approved by Notes 23/01/07 1.0 S. Toth HEURAqua 15/02/07 1.1 S. Kovacs M-T DEWD Sub-contractor 04/03/07 1.2 S. Toth HEURAqua 22/05/09 1_3_P01 J Rance HR Formatting for Wallingford publication ACKNOWLEDGEMENT The work described in this publication was supported by the European Community’s Sixth Framework Programme through the grant to the budget of the Integrated Project FLOODsite, Contract GOCE-CT- 2004-505420.
    [Show full text]
  • Szolgáltató Adatlap - Összes Szakma
    Járó-TEK 2018-04-5 Szolgáltató adatlap - Összes szakma Általános adatok: Szolgáltató kódja : 100738 Szolgáltató megnevezése : Kátai Gábor Kórház Szolgáltató címe : 5300 Karcag Zöldfa út 48. Telefon : 59/507-111 Szakma besorolt településekkel: 0100 : belgyógyászat Cime: 5300 Karcag Zöldfa út 48. Tiszagyenda Kunmadaras Kunhegyes Kenderes Karcag Berekfürdő Bucsa Ecsegfalva 0103 : endokrinológia, anyagcsere és diabetológia Cime: 5300 Karcag Zöldfa út 48. Bucsa Ecsegfalva Kunhegyes Nagyiván Tiszabura Tiszagyenda Tiszaroff Tomajmonostora Kétpó Mesterszállás Mezőhék Mezőtúr Túrkeve Berekfürdő Karcag Kenderes Kisújszállás Kunmadaras 0104 : gasztroenterológia Cime: 5300 Karcag Zöldfa út 48. Bucsa Ecsegfalva Tomajmonostora Tiszaszőlős Tiszaszentimre Tiszaroff Tiszaörs Tiszaigar Tiszagyenda Tiszafüred Tiszaderzs Tiszabura Nagyiván Kunmadaras Kunhegyes Kisújszállás Kenderes Karcag Berekfürdő Abádszalók 0105 : nefrológia Cime: Bucsa Ecsegfalva Tiszagyenda Kunmadaras Kunhegyes Kenderes 1 2018-04-5 Járó-TEK Karcag Berekfürdő 0107 : belgyógyászati kardiológia Cime: 5300 Karcag Zöldfa út 48. 0200 : sebészet Cime: 5300 Karcag Zöldfa út 48. Tiszagyenda Kunmadaras Kunhegyes Kisújszállás Kenderes Karcag Berekfürdő Bucsa Ecsegfalva 0203 : érsebészet Cime: Túrkeve Kisújszállás Kenderes Karcag Berekfürdő Bucsa Ecsegfalva 0204 : idegsebészet Cime: Bucsa Ecsegfalva Túrkeve Kisújszállás Kenderes Karcag Berekfürdő 0400 : szülészet-nőgyógyászat Cime: 5300 Karcag Zöldfa út 48. Berekfürdő Karcag Bucsa Ecsegfalva Kunhegyes Kunmadaras Tiszabura Tiszagyenda Tiszaroff
    [Show full text]
  • A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI.  Tisicuma Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve XX
    2018. . VI XX A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXVI. TISICUMa Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumok évkönyve XX. YVE N OK MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖ MÚZEUMOK MEGYEI OK N ZOL S - N A JÁSZ-NAGYKU 2011 SZOSZOLNOKLnOK 2018. TISICUM TISICUM a Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumok évkönyve XXVI. TISICUM XXVI. ANNUAL OF THE JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK COUNTY MUSEUMS JAHRBUCH DER MUSEEN DES KOMITATS JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK SZOLNOK 2018 ATISICUM JÁSZa Jász-Nagykun-Szolnok-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEImegyei múzeumokMÚZEUMOK évkönyve ÉVKÖNYVE XX. XXVI. 2011 SZOLNOKSZOLNOK 2018 TISICUM – a Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumok évkönyve XXVI. Szerkesztőbizottság: Gulyás Katalin Horváth László Kaposvári Gyöngyi Tárnoki Judit Fordítások: Darabont Dezső Tipográfia és tördelés: Tímár Tamás - TT Play Kft. A kötet megjelenését támogatta a Nemzeti Kulturális Alap Béres Gyógyszergyár Zrt. © Damjanich János Múzeum ISSN 1217-4165 Felelős kiadó: dr. Horváth László múzeumigazgató Nyomdai munkálatok: Kapitális Nyomdaipari és Kereskedelmi Kft., Debrecen Felelős vezető: ifj. Kapusi József Készült 250 példányban + 20 separatum, 33 ív terjedelemben, A/4 méretben Szerkesztőség: Szolnok, Kossuth tér 4. Tel.: 56/421-602; Fax: 36-56/510-151; E-mail: : [email protected]; [email protected] tartalomjegyzÉK Tartalomjegyzék - Contents - Inhalt TISICUM XXVI. Horváth László: Cseh János köszöntése......................................................................................................................................................................... 7 Cseh János: Kelta és gepida
    [Show full text]
  • River Capacity Improvement and Partial Flood- Plain Reactivation Along the Middle-Tisza SCENARIO ANALYSIS of INTERVENTION OPTIONS
    id13302000 pdfMachine by Broadgun Software - a great PDF writer! - a great PDF creator! - http://www.pdfmachine.com http://www.broadgun.com Integrated Flood Risk Analysis and Management Methodologies River capacity improvement and partial flood- plain reactivation along the Middle-Tisza SCENARIO ANALYSIS OF INTERVENTION OPTIONS Date February 2007 Report Number T22-2007-02 Revision Number 1_0_Pn Task Leader Partner Partner 21 Partner 07 FLOODsite is co-funded by the European Community Sixth Framework Programme for European Research and Technological Development (2002-2006) FLOODsite is an Integrated Project in the Global Change and Eco-systems Sub-Priority Start date March 2004, duration 5 Years Document Dissemination Level PU Public PP Restricted to other programme participants (including the Commission Services) RE Restricted to a group specified by the consortium (including the Commission Services) CO Confidential, only for members of the consortium (including the Commission Services) Co-ordinator: HR Wallingford, UK Project Contract No: GOCE-CT-2004-505420 Project website: www.floodsite.net DOCUMENT INFORMATION Theme 4 – Task 22 – Action 4 – Case Study River Tisza Title River capacity improvement and partial floodplain reactivation – along the Middle-Tisza Scenario analysis of intervention options Lead Author Sándor Tóth (HEURAqua) Contributors Dr. Sándor Kovács (Middle-Tisza DEWD, Szolnok, HU) Distribution Public Document Reference DOCUMENT HISTORY Date Revision Prepared by Organisation Approved by Notes 23/01/07 1.0 S. Toth HEURAqua 15.02.07 1.1 S. Kovacs M-T DEWD Sub-contractor 04.03.07 1.2 S. Toth HEURAqua DISCLAIMER This report is a contribution to research generally and third parties should not rely on it in specific ap- plications without first checking its suitability.
    [Show full text]
  • Alapító Okirat Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalva
    Okirat száma: KSZ-2/866/23/2019. Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. §-a alapján a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Kormányhivatal alapító okiratát a következők szerint adom ki: 1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye 1.1. A költségvetési szerv 1.1.1. megnevezése: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 1.1.2. rövidített neve: JNSZMKH 1.2. A költségvetési szerv idegen nyelvű megnevezése 1.2.1. angol nyelven: Government Office of Jász-Nagykun-Szolnok County 1.2.2. német nyelven: Das Regierungsamt im Komitat Jász-Nagykun-Szolnok 1.2.3. francia nyelven: Office Gouvernemental du Département Jász-Nagykun-Szolnok 1.3. A költségvetési szerv 1.3.1. székhelye: 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 2. 1.3.2. telephelyei: telephely megnevezése telephely címe 1. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal telephelyei 1.1. 5000 Szolnok, Ady Endre út 35-37. 1.2. 5000 Szolnok, Hősök tere 6. 1.3. 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 6-8. 1.4. 5000 Szolnok, Kossuth tér 5/A. 1.5. 5000 Szolnok, Mikszáth Kálmán utca 3-5. 1.6. 5000 Szolnok, Ostor utca 1. 1.7. 5000 Szolnok, Verseghy út 9. 1.8. 5000 Szolnok, József Attila út 34. 1.9. 5000 Szolnok, Verseghy park 2. Jászapáti Járási Hivatal 5130 Jászapáti, Dr. Szlovencsák Imre út 2. 2.1. 5137 Jászkisér, Fő út 7-2. 2.2. 5130 Jászapáti, Juhász Máté utca 2-4. 2.3. 5055 Jászladány, Hősök tere 6. 2.4. 5136 Jászszentandrás, Rákóczi út 94. 2.5. 5143 Jánoshida, Fő utca 28. 2.6. 5054 Jászalsószentgyörgy, Fő út 53/A.
    [Show full text]
  • JEGYZŐK ELÉRHETŐSÉGEI (Jász-Nagykun-Szolnok Megye)
    JEGYZ ŐK ELÉRHET ŐSÉGEI (Jász-Nagykun-Szolnok megye) 2017.02.13 Közös önkormányzat JEGYZ Ő Sz. Ir. sz. Település neve, címe Önkormányzat web-címe települései megnevezése Név Telefon Fax e-mail címe Abádszalók, Dr. Szabó István 1. 5241 Abádszalók, Deák F. u. 12. Abádszalóki Közös Önkormányzati Hivatal 59/355-224 59/535-120 [email protected] www.abadszalok.hu Tomajmonostora 2015.02.16-tól 2. 5142 Alattyán, Szent István tér 1. Tóth Ildikó 57/561-011 57/561-010 [email protected] www.alattyan.hu Berekfürd ő Kunmadarasi Közös Önkormányzati Hivatal Dr. Vincze Anita 3. 5309 Berekfürd ő, Berek tér 15. 59/519-003 59/519-002 [email protected] www.berekfurdo.hu Kunmadaras Berekfürd ői Kirendeltsége 2015.01.01-t ől Besenyszög Munkácsi György 56/487-002; 4. 5071 Besenyszög, Dózsa Gy. út 4. Besenyszögi Közös Önkormányzati Hivatal 56/487-178 [email protected] www.besenyszog.hu Szászberek címzetes f őjegyz ő 56/541-311 Cibakháza Török István [email protected]; 5. 5462 Cibakháza, Szabadság tér 5. Cibakházi Közös Önkormányzati Hivatal 56/477-001 56/577-032 www.cibakhaza.hu Tiszainoka 2016. július 1-t ől [email protected] Nagykör ű Nagykör űi Közös Önkormányzati Hivatal Szabó Szidónia 6. 5064 Csataszög, Szebb Élet u. 32. Csataszög 56/499-593 56/499-593 [email protected] www.csataszog.hu Csataszögi Kirendeltsége 2015.04.01-t ől Hunyadfalva Kunszentmárton Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal 7. 5475 Csépa, Rákóczi u. 24. Dr. Hoffmann Zsolt 56/323-001 56/323-093 [email protected] www.csepa.hu Csépa Csépai Kirendeltsége [email protected] 8.
    [Show full text]
  • Műszaki Dokumentáció
    Műszaki dokumentáció Az átvétel időpontja (ÉÉ/HH/NN)… [a Bizottság tölti ki] Az oldalak száma (beleértve ezt az oldalt is): … A kérelem nyelve: magyar Ügyiratszám … [a Bizottság tölti ki] 1. A lajstromozandó földrajzi árujelző Nagykunsági szilvapálinka 2. A szeszes ital kategóriája Gyümölcspárlat (a 110/2008/EK rendelet II. mellékletének 9. kategóriája) 3. A szeszes ital leírása 3.1 Fizikai-kémiai jellemzők és/vagy érzékszervi tulajdonságok Kémiai és fizikai tulajdonságok: A „Nagykunsági szilvapálinka” minimális alkoholtartalma 40,0 V/V%, a megengedett maximális metanol-tartalma 1200g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, illóanyag-tartalma legalább 200g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva. Érzékszervi tulajdonságok: „Nagykunsági szilvapálinka”: Színében tiszta. Illatában tiszta, szilva, diszkréten illatos, virágos jegyek mellett finom fűszeresség is megjelenik. Ízben a szilva jegyek mellett, karakteresen fűszeres, enyhe fanyarsággal, visszafogott marcipánossággal és lekvárossággal egészül ki. „Nagykunsági szilvapálinka”, „érlelt”: Színében tiszta és mély szalmasárga színtől aranysárgáig terjedhet. Illatában kifejezett szilva, gyümölcsös és fűszeres jegyek egyaránt megtalálhatóak. Fűszerességén belül vanília, szegfűszeg, fahéj jelentkezhet. Szájban kifejezett szilva, gyümölcsös jegyek mellett édes fűszerek jelentkeznek. Selymes, kerek textúra egy kevés marcipános és lekváros tónusokkal kiegészítve. „Nagykunsági szilvapálinka”, „gyümölcságyon érlelt” vagy „ágyas”: Színében tiszta és mély szalmasárga színtől aranysárgáig terjedhet. Illatában
    [Show full text]
  • 2. Számú Melléklet
    2. SZÁMÚ MELLÉKLET ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI JELENTŐSÉGŰ MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA–HÁLÓZATOK ÉS EGYEDI ÉPÍTMÉNYEK TÉRBELI RENDJE SZEMPONTJÁBÓL MEGHATÁROZÓ TELEPÜLÉSEK A) A megyét érintő országos jelentőségű elemek B) A megyét érintő térségi jelentőségű elemek Tervezett elemek: A1.1.– M4: (Üllő (M0)) – Szolnok – (Püspökladány – Berettyóújfalu – A1. Nagykereki – (Románia)) 1. Gyorsforgalmi A1.2.– M32: Szolnok (M4) – (Füzesabony térsége (M3)) út A1.3.– M44: (Nagykőrös (M8)) – (Békéscsaba) [a megyét Tiszakürt és Kunszentmárton között érinti] Meglévő elemek: A2.1.– 4. sz. főút: (Budapest – Cegléd) – Szolnok – (Püspökladány – Debrecen – Hajdúhadház – Nyíregyháza – Kisvárda – Záhony – (Ukrajna) A2.2.– 31. sz. főút: (Budapest (M0) – Sülysáp – Nagykáta) – Jászberény – (Dormánd (33. sz. főút)) B2.1.– 4. sz. főút: Törökszentmiklós, Fegyvernek, Kenderes A2.3.– 32. sz. főút: (Hatvan (M3)) – Jászberény – Szolnok (4. sz. B2.2.– 31. sz. főút: Jászjákóhalma, Jászapáti főút) B2.3.– 32. sz. főút: Pusztamonostor, Jászberény, Jásztelek, Alattyán, A2.4.– 33. sz. főút: (Füzesabony (3. sz. főút)) – Tiszafüred – B2. Jászalsószentgyörgy (Debrecen (4. sz. főút)) A2. Főút tervezett B2.4.– 34. sz. főút: Kunhegyes 2. A2.5.– 34. sz. főút: Tiszafüred (33. sz. főút) – Kunhegyes – település– Főút B2.5.– 45. sz. főút: Kunszentmárton Fegyvernek (4. sz. főút) elkerülő– B2.6.– 46. sz. főút: Mezőtúr A2.6.– 44. sz. főút: (Kecskemét (5. sz. főút) – Békéscsaba) szakasza B2.7.– 442: sz. főút: Szolnok – Rákóczifalva – Rákócziújfalu [a megyét Tiszakürt és Öcsöd között érinti] B2.8.– Jászberény (32. sz. főút) – Gyöngyös (3. sz. főút)) tervezett A2.7.– 45. sz. főút: Kunszentmárton (44. sz. főút) – (Szentes – főúton: Jászárokszállás Hódmezővásárhely (47. sz. főút) A2.8.– 46. sz. főút: Törökszentmiklós (4. sz. főút) – Mezőtúr – (Gyomaendrőd – Mezőberény (47. sz. főút)) A2.9.– 402.
    [Show full text]
  • Adatok a Közép-Tisza Géperejű Hajózásának Történetéhez
    ADATOK A KÖZÉP-TISZA GÉPEREJŰ HAJÓZÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ Szikszai Mihály Adatok a Közép-Tisza géperejű hajózásnak történetéhez 1846 nyarán a Tisza folyó és környéke csendjét furcsa zaj verte fel. Egy gőzhajó úszott a vízen, lassan méltóságteljesen. A „Pannónia" gőzös fedélzetén utazó Széchenyi István nem is sejtette, hogy útjával egy új korszakot indít el, amely gyökeresen megváltoztatja a Tisza folyó környékén élő emberek életét. Amíg azonban rátérünk a gőz- és motoroshajók korszakára ugorjunk vissza a történelemben néhány évszázadot. A rendszeres szabályozások előtt a Tisza mocsarak, ártéri erdők, ligetek övezte mederben kanyargott eredetétől a titeli torkolatig több mint 1419 km hosszan. A szabályozatlan Tisza mellett a tavaszi árvizek után az egész környék tengerré vált, melynek következtében az utak jelentős része járhatatlan lett. De ugyanakkor a Tisza lehetőséget is nyújtott a jóval olcsóbb vízi közlekedésre. A szeszélyes folyón már a középkorban hajók és tutajok sokasága ringott. Tutajon szállították a máramarosi sóbányákból kitermelt sótömböket is. A sószállítás következtében a tiszai hajóforgalomnak három fontosabb állomása fejlődött ki a XVIII-XIX. században: Tokaj, Szolnok, Szeged. Mivel a tutaj visszaszállítása gazdaságtalan volt, szétszedték és faanyagát az érkezési kikötő sóhivatala értékesítette. A tutajon kívül dereglyék is közlekedtek a Tiszán és mellékfolyóin. A XIX. század első felében a gyors szállításra ezek már alkalmatlannak bizonyultak. Amíg a Pest-Bécs közti Duna szakaszt a gőzhajó 2-3 nap alatt tette meg, a lóvontatású dereglye 4—5 hétig haladt.1 A reformkorszak idején a jelentős tőkével rendelkező polgárság már fojtogatónak érezte a feudalizmus kötöttségeit. Polgári átalakulást és függetlenséget követelt a korszak és ennek érdekében tevékenykedett Széchenyi István is. A nagyműveltségű főúr többször bejárta Európa országait és a fejlett nyugati országok példáit próbálta meghonosítani az országban.
    [Show full text]
  • Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Tervtárának Iratai
    XXXVI. 2. fond: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Tervtárának iratai Fondf ı Doboz csop Fond sz. Állag Cím Évkör Jelzet XXXVI. 2. 1 a Terület- és településrendezési tervek - Abádszalók 16/A-1/1 XXXVI. 2. 1 a Terület- és településrendezési tervek - Abádszalók 1974, 1976 16/A-1/2 XXXVI. 2. 2 a Terület- és településrendezési tervek - Abádszalók 1977 16/A-1/3 XXXVI. 2. 2 a Terület- és településrendezési tervek - Abádszalók 1980 16/A-1/4 XXXVI. 2. 2 a Terület- és településrendezési tervek - Abádszalók 1974 16/A-1/5 XXXVI. 2. 3 a Terület- és településrendezési tervek - Abádszalók 1981 16/A-1/6 XXXVI. 2. 3 a Terület- és településrendezési tervek - Abádszalók 1984, 1986 16/A-1/7 XXXVI. 2. 3 a Terület- és településrendezési tervek - Abádszalók 1977 16/A-1/8 XXXVI. 2. 4 a Terület- és településrendezési tervek - Abádszalók 1993 16/A-1/9 XXXVI. 2. 4 a Terület- és településrendezési tervek - Abádszalók 1993 16/A-1/10 XXXVI. 2. 4 a Terület- és településrendezési tervek - Abádszalók 1994 16/A-1/11 XXXVI. 2. 5 a Terület- és településrendezési tervek - Abádszalók 1963 16/A-1/12 XXXVI. 2. 6 a Terület- és településrendezési tervek - Abádszalók 1989 16/A-1/13 XXXVI. 2. 7 a Terület- és településrendezési tervek - Alattyán 1961,1989 9/A-1/1 XXXVI. 2. 7 a Terület- és településrendezési tervek - Berekfürd ı 1961 15/A-1/1 XXXVI. 2. 7 a Terület- és településrendezési tervek - Berekfürd ı 1967 15/A-1/2 XXXVI. 2. 7 a Terület- és településrendezési tervek - Berekfürd ı 1971 15/A-1/3 XXXVI.
    [Show full text]
  • C14 Official Journal
    Official Journal C 14 of the European Union Volume 64 English edition Information and Notices 13 January 2021 Contents II Information INFORMATION FROM EUROPEAN UNION INSTITUTIONS, BODIES, OFFICES AND AGENCIES European Commission 2021/C 14/01 Non-opposition to a notified concentration (Case M.10068 — Brookfield/Mansa/Polenergia) (1) . 1 IV Notices NOTICES FROM EUROPEAN UNION INSTITUTIONS, BODIES, OFFICES AND AGENCIES European Commission 2021/C 14/02 Euro exchange rates — 12 January 2021 . 2 V Announcements OTHER ACTS European Commission 2021/C 14/03 Publication of an application pursuant to Article 17(6) of Regulation (EC) No 110/2008 of the European Parliament and of the Council on the definition, description, presentation, labelling and the protection of geographical indications of spirit drinks and repealing Council Regulation (EEC) No 1576/89 . 3 EN (1) Text with EEA relevance. 13.1.2021 EN Offi cial Jour nal of the European Uni on C 14/1 II (Information) INFORMATION FROM EUROPEAN UNION INSTITUTIONS, BODIES, OFFICES AND AGENCIES EUROPEAN COMMISSION Non-opposition to a notified concentration (Case M.10068 — Brookfield/Mansa/Polenergia) (Text with EEA relevance) (2021/C 14/01) On 5 January 2021, the Commission decided not to oppose the above notified concentration and to declare it compatible with the internal market. This decision is based on Article 6(1)(b) of Council Regulation (EC) No 139/2004 (1). The full text of the decision is available only in English and will be made public after it is cleared of any business secrets it may contain. It will be available: — in the merger section of the Competition website of the Commission (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/).
    [Show full text]