A Repülésirányítás Alapjai
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
Palik Mátyás (szerk.): A REPÜLÉSIRÁNYÍTÁS ALAPJAI A repülésirányítás alapjai A repülésirányítás PRO PATRIA ADMORTEM PATRIA PRO PALIK MÁTYÁS PALIK Szerkesztette: A repülésirányítás alapjai Szerkesztette: Palik Mátyás pro patria ad mortem A repülésirányítás alapjai Szerkesztette: Palik Mátyás Dialóg Campus Kiadó Budapest Szerzők Bottyán Zsolt, Dunai Pál, Fekete Csaba, Gajdos Máté, Palik Mátyás, Sápi Lajos, Vas Tímea Lektorálta Halászné dr. Tóth Alexandra ezredes © Dialóg Campus Kiadó, 2018 © A szerkesztő, 2018 © A szerzők, 2018 A mű szerzői jogilag védett. Minden jog, így különösen a sokszorosítás, terjesztés és fordítás joga fenntartva. A mű a kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül részeiben sem reprodukálható, elektronikus rendszerek felhasználásával nem dolgozható fel, azokban nem tárolható, azokkal nem sokszorosítható és nem terjeszthető. Tartalom 1. A MAGYAR REPÜLÉSIRÁNYÍTÁS TÖRTÉNETE 9 1.1. A repülésirányítás korai szakasza 9 1.1.1. Az első lépések 9 1.1.2. A két világháború közötti időszak 11 1.1.3. Repülésirányítás a II. világháborúban 15 1.1.4. Az 1945–1949 közötti időszak 17 1.2. A technikai fejlődés időszaka 18 1.2.1. Az 1950-es évek 18 1.2.2. Az 1960-as évek repülésirányítása 21 1.2.3. Az 1970-es évek dinamikus fejlődése 25 1.3. A modern irányítás kezdete 28 1.3.1. Felzárkózás az európai repülésirányításhoz 28 1.4. A rendszerváltástól napjainkig 30 Felhasznált irodalom 37 Ábrák forrása 37 2. LÉGTEREK ÉS FELHASZNÁLÓK 39 2.1. A légtér 39 2.1.1. A magyar állam feladatai 41 2.1.2. Az európai légtér 42 2.2. Légtérszerkezet és -osztályozás 45 2.2.1. Repülési szabályok 45 2.2.2. ATS-légtérosztályok 48 2.2.3. A légtér légi közlekedési célra igénybe vehető része 52 2.2.4. A légtér légi közlekedés által korlátozottan igénybe vehető része 56 2.2.5. A légtérben légi közlekedésre veszélyes tevékenység folyik 56 2.2.6. A légtérben tilos a légi közlekedés (LH–P – Prohibited) 57 2.2.7. Légi útvonalak 57 2.2.8. Katonai légi folyosók (Military Air Corridor ‒ MAC) 59 2.2.9. Hangsebesség feletti repülés 60 2.3. Légtérfelhasználók 60 Felhasznált irodalom 62 Hivatkozott jogszabályok, dokumentumok 62 Ábrák forrása 63 3. ATM-SZOLGÁLTATÁSOK 65 3.1. Az ATM-rendszer 65 3.2. Légiforgalmi szolgálatok 68 6 A repülésirányítás alapjai 3.2.1. A légiforgalmi szolgálatok ellátása 68 3.2.2. Légiforgalmi irányító szolgálat 70 3.2.3. Repüléstájékoztató szolgálat 80 3.2.4. Légiforgalmi tanácsadó szolgálat 83 3.2.5. Riasztószolgálat 84 3.3. Légiforgalmi áramlásszervezés (Air Traffic Flow Management – ATFM) 85 3.3.1. Az ATFM rendszere 85 3.3.2. Áramlásszervezési eljárások 86 3.4. Légtérgazdálkodás (Airspace Management – ASM) 87 Felhasznált irodalom 90 Hivatkozott jogszabályok, dokumentumok 90 Ábrák forrása 90 4. LÉGIFORGALMI TÁJÉKOZTATÁS 93 4.1. Bevezetés 93 4.2. Az AIS részlegei 94 4.2.1. Statikus adatfeldolgozó részleg 94 4.2.2. Kiadvány- és publikációszerkesztő részleg 95 4.2.3. NOTAM-iroda 97 4.2.4. Légiforgalmi szolgálatok bejelentő irodája 97 4.2.5. Térképészeti részleg 98 4.3. Az AIS kiadványai 98 4.3.1. Az AIP 98 4.3.2. AIP AMDT 100 4.3.3. Az AIP SUPPLEMENT 100 4.3.4. Az AIC 100 4.3.5. A NOTAM 100 4.3.6. A PIB (Pre-Flight Information Bulletin) 102 4.3.7. Repülés utáni tájékoztatás (Post-Flight Information) 102 4.4. Az AIS jövője 102 Felhasznált irodalom 104 Hivatkozott jogszabályok, dokumentumok 104 Ábrák forrása 104 5. KATONAI REPÜLÉSIRÁNYÍTÁS 105 5.1. Bevezetés 105 5.2. A szövetségi légi vezetési rendszer 106 5.2.1. A légi vezetési rendszer felépítése 107 5.3. A légi irányító központ 108 5.3.1. A Harcvezetési részleg 110 5.3.2. A Légtérellenző részleg 110 5.3.3. A Légvédelmi fegyverkiválasztó részleg 112 5.4. A légvédelmi irányító részleg 115 5.4.1. A légvédelmi irányító szolgálat feladatai 115 5.4.2. A légvédelmi irányítás formái és típusai 116 Tartalom 7 5.4.3. A légi célok elfogása és azonosítása 117 5.4.4. A légi célok elleni harckiképzés 118 5.5. Légtérrendészeti feladatok 120 5.5.1. Valós és gyakorlófeladatok 121 5.6. Felszíni erők elleni feladatok 122 5.6.1. Az előretolt repülésirányítás 123 5.6.2. A közvetlen légi támogatás 124 5.6.3. A harcászati légi irányító csoport 125 5.6.4. A harcászati légi irányító csoport munkája 126 5.6.5. A harcászati légi irányító csoport eszközei 128 Felhasznált irodalom 130 Hivatkozott jogszabályok és dokumentumok 131 Ábrák forrása 131 6. A REPÜLÉSEKET BIZTOSÍTÓ TECHNIKAI ESZKÖZÖK 133 6.1. Repülőterek és berendezéseik 133 6.1.1. A repülőtér fogalma 133 6.1.2. A futópálya (runway) 133 6.1.3. A gurulóút (taxiway) 135 6.1.4. A forgalmi előtér (apron) és a terminál 136 6.1.5. Az akadályok (obstacles) 136 6.1.6. Jelölések és jelzőberendezések 136 6.1.7. Fénytechnikai berendezések és rendszerek 137 6.1.8 Táblák (signs) és jelző tárgyak (markers) 138 6.2. A légtérellenőrzés eszközei 139 6.2.1. A repülésben alkalmazott rádiólokátorok 139 6.2.2. Távolkörzeti vagy útvonal-ellenőrző radarberendezések (Air Route Surveillance Radar – ARSR) 140 6.2.3. Közelkörzeti radarberendezések (Terminal Surveillance Radar – TSR) 141 6.2.4. Repülőtéri légtérellenőrző radar (Airport Surveillance Radar – ASR) 142 6.2.5. Leszállító radarberendezés (Precision Approach Radar – PAR) 143 6.2.6. Ellenőrző, gurítóradar 144 6.2.7. Másodlagos radarrendszer (Secondary Surveillance Radar – SSR) 145 6.3. A léginavigációt segítő berendezések 146 6.3.1. Az NDB–ADF-rendszer 146 6.3.2. A VOR–DME-rendszer 148 6.3.3. ILS (Instrument Landing System, vagyis műszeres leszállító rendszer) 152 6.4. A repülésbiztonságot növelő egyéb berendezések 153 6.4.1. A légijárművek levegőben történő összeütközésének elkerülésére 153 6.4.2. A légijárművek földdel történő összeütközésének elkerülésére 158 6.5. A katonai repülések meteorológiai biztosítása 160 Felhasznált irodalom 161 Hivatkozott jogszabályok és dokumentumok 162 Ábrák forrása 162 8 A repülésirányítás alapjai 7. A REPÜLÉSIRÁNYÍTÁS HUMÁN ASPEKTUSAI 165 7.1. Az emberi tényező szerepe a repülésirányításban 165 7.1.1. A repülésirányítói munka környezete 165 7.1.2. Repülésirányító kompetenciák 166 7.2. A repülésirányítói munkát befolyásoló tényezők 170 7.2.1. A munkakörnyezet hatása a munkateljesítményre 170 7.2.2. Jellemző kóroki tényezők a repülésirányítás során 173 7.2.3. A katonai repülésirányítókkal szemben támasztott követelmények 176 Felhasznált irodalom 178 Hivatkozott jogszabályok 178 Ábrák forrása 178 8. A JÖVŐ ATM-RENDSZEREI 179 8.1. Az ATM-rendszerek 179 8.2. A SESAR ATM-KUTATÁS 179 8.2.1. A SESAR háttere 179 8.2.2. A SESAR-program résztvevői 181 8.2.3. Célkitűzések, innovációs területek 184 8.2.4. A SESAR ATM fejlesztési irányai 185 8.3. NextGen 198 8.3.1. A program születése 198 8.3.2. A NextGen fejlesztési irányai 200 8.4. Összefoglalás 204 Felhasznált irodalom 204 Hivatkozott jogszabályok és dokumentumok 205 Ábrák forrása 205 1. A magyar repülésirányítás története Palik Mátyás A motoros légijárművek1 megalkotása után nem sokkal már fokozottan jelentkezett az igény a repülés szabályozására. Köszönhető volt ez a repülőgépek technikai fejlődésének, a repü- lésben részt vevő légijárművek száma rendkívüli növekedésének. A repülésben mindenkor fontos szempont volt a hajózó személyzet magasfokú képzettsége és ismereteik magas szinten tartása, valamint a különböző szolgálatok folyamatos biztosítása. E fejezetben rö- viden bemutatom a magyar repülésirányítás fejlődését kezdetektől napjainkig. Ismertetem az irányítói szolgálatok fejlődését, valamint az irányításban alkalmazott technikai eszkö- zökben és az irányítók képzésében beállt változásokat. 1.1. A repülésirányítás korai szakasza 1.1.1. Az első lépések Az 1914-ben felépített csepeli rádióállomás helyettes vezetője, Gasparik László postaellenőr által írt cikkből kiderül, hogy a Németországból a Földközi-tenger vidékére tartó katonai léghajók kiszolgálására Temesvár mellett létesült egy úgynevezett Gonió-állomás.2 A cikk szerint a 30 KW teljesítményű, csillapított hullámú rádióállomás 1916. január 31-én kezdte meg működését. Nagy valószínűséggel ez volt az első olyan, államilag létesített szolgálat, amely a légijárművek földi irányításának céljára jött létre.3 Ez a szolgálat volt a magyar légiforgalmi irányítás őse, a rádió-iránymérő szolgálat, ezért ezt az időpontot tekinthetjük a magyar légiforgalmi irányítás születése napjának (Renner 2007). 1920-ban megalakult a Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság (MAEFORT), amely rendszeres légipostát és áruszállítást bonyolított le belföldön. Ez a vállalat egy év múlva feloszlott. Az I. világháború miatti repülési tilalom ellenére egy légitársaság rendszeres járatokat indított Budapestre, ezért telepítették az első rádió-adóállomást Csepelen. Ekkor állították fel az első szolgálatokat is a mátyásföldi repülőtéren. A szolgálatot 1923 márciusától 1 A magyar jogszabályszövegekhez és a szakterminológiához hűen a jegyzetben a légijármű írásmódot kö- vetjük. 2 Goniométer: (gör.) két sík hajlásszögét mérő szögmérő műszer, goniometria = szögmértan. (Idegen szavak kéziszótára) 3 Mivel ebben az esetben az iránymérő-szolgálat tagjai utasítást nem, csak tájékoztatást adtak a léghajók személyzetének, ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor a Repüléstájékoztató Szolgálat ősével állunk szemben. 10 A repülésirányítás alapjai a magyar királyi Posta Központi Távíróhivatal Rádió-üzemközpont Repülőtéri Kirendelt- sége látta el. A feladatuk az volt, hogy a különböző repülőterek közti információcserét biztosítsák (meteorológiai, repülési információk). Később ezek a kirendeltségek végezték a forgalom irányítását is. 1922-ben a repülési tilalmat feloldották, és két légiforgalmi vállalkozást is alapítottak. Az egyik az Aeroexpress