BELOIANNISZ 1950 - 2020

70 ÉV - 70 KÉRDÉS Beloiannisz Község Önkormányzatának jubileumi kiadványa

BELOIANNISZ 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

1950 - 2020

Beloiannisz Község Önkormányzata 2020. TARTALOMJEGYZÉK

ÉPÍTETT KÖRNYEZETÜNKRŐL Kiknek épült az 1950-ben alapított Beloiannisz?...... 4 Kik és mikor építették a házakat? ...... 5 Mikor építették a középületeket?...... 6 Mikor és miért lett a falu neve Beloiannisz? ...... 6 Polgármesteri hivatal – régi nevén tanácsháza a falu központjában ...... 7 Ki volt Nikosz Beloiannisz? ...... 8 UTCANEVEINK Mi volt a Szeptember utca eredeti neve? ...... 9 Ki volt Gavrilidisz? ...... 9 Kiről kapta nevét a Szarafisz utca? ...... 10 Melyik utca rejt női névadót? ...... 10 Ki volt a Paparigász utca névadója?...... 10 Melyik a legfiatalabb hősről elnevezett utca? ...... 11 Melyik három közterületünk neve utal a testvériségre? ...... 11 Miről kapta nevét a Murgána utca? ...... 11 A főtér mediterrán hangulata – Miből újult meg a burkolat és a kerítés? ...... 12 Mióta van templom a faluban?...... 13 Mi volt a falu legnagyobb katasztrófája? ...... 13 Mi történt a víztoronnyal?...... 14 Miért volt a legszebb falu Beloiannisz a környéken? ...... 14 FALUSZERVEZÉS - TÁRSADALMI ÉLET - CSALÁDI ÉLET Kik voltak falunk vezetői? ...... 15 Melyek a testvértelepüléseink? ...... 16 Tudják, hogy Beloiannisznak is van tengerpartja?...... 16 Mely neves emberek kötődnek a falunkhoz?...... 17 Mennyi volt a falu lakossága? ...... 18 Kik a díjazottaink?...... 18 Mikor kapta meg Beloiannisz település a Kisebbségekért Díjat? ...... 19 Mire emlékeznek a görögök március 25-én? ...... 19 Miről szól a görög nemzeti ünnep október 28-án?...... 19 Mire emlékezünk július 20-án? ...... 20 Kik voltak gyógyítóink az elmúlt 70 év alatt? ...... 21 Milyennek látja a 70 éves Beloianniszt a háziorvosunk? ...... 21 Kik voltak az iskolavezetők? Jöhet egy kis iskolatörténet? ...... 24 Milyen az általános iskola napjainkban?...... 25 Visszaemlékezés - Milyennek látta Kárász Aranka kezdő tanítónő a falut? ...... 26 Mi volt a gyermek- és fiatalkorban legjobb a rendszerváltás előtt? ...... 29 Meddig volt bölcsőde Beloianniszban? ...... 30 Hogy zajlik falunkban az óvodai élet?...... 30 Hogyan tanulták meg a magyar nyelvet?...... 30 Visszatelepülési hullám ...... 31 MUNKAHELYEK - MEGÉLHETÉS Milyen munkahely volt a varroda „fénykorában”?...... 32 Hol dolgoztak az emberek? ...... 33 Milyenek voltak a bejárás mindennapjai?...... 33 Mi volt a költségvetési üzem tevékenysége? ...... 34 Tudják-e, hogy működött a faluban háziipari szövetkezet is? ...... 34 Milyen területeken működött a téesz? Mit termeltek a kertészetben?...... 35 Milyen szolgáltatók, szolgáltatások voltak elérhetők a faluban? ...... 36 Milyen pénzügyi szolgáltatók vannak/voltak a faluban? ...... 37 SZABADIDŐ - KULTÚRA - MŰVELŐDÉS – SPORT Miért kettős ünnep Beloianniszban az augusztus 20?...... 38 Milyen kommunikációs forrásaik voltak a falubelieknek? ...... 39 Mi mindent ölel fel a Beloianniszi Görögök Kulturális Egyesülete? ...... 39 Kik alapították az első tánccsoportot?...... 40 Mi mindent találunk a községi könyvtárban? ...... 41 Mit jelentett évtizedekig a faluban a mozi?...... 42 Triandafylla Egyesület ...... 42 Milyen tevékenységet folytatnak a civil szervezetek a faluban? ...... 43 Pyrgos Egyesület ...... 43 Beloianniszi Szülői Munkaközösség és Beloiannisz Közoktatásáért Közalapítvány...... 43 Milyen darabokat játszottak a színjátszó csoport tagjai? ...... 44 Görög-Magyar Baráti Társaság ...... 44 Taverna Zenekar...... 45 Kik írtak könyvet a faluban töltött éveikről?...... 45 Milyen a sportélet Beloianniszban? ...... 46 Hogy kerültek focistáink az athéni pályára?...... 46 AEK Beloiannisz ...... 47 Mióta van pingpong edzés Beloianniszban?...... 48 Kinek a nevéhez fűződik a karate? ...... 48 Állandó programjaink, ünnepeink...... 49 Képek rendezvényeinkről, programjainkról, eseményeinkről ...... 50 HAGYOMÁNYOK Gyermekáldás – Mivel köszöntik az újszülötteket a görögök? ...... 52 Kié volt az első vegyes házasság? Miben más a görög esküvő, mint a magyar?...... 52 Milyen temetési hagyományaik vannak a görögöknek? ...... 53 Milyen szerepe van a település életében az egyháznak? ...... 54 Mi a Vaszilopita-ünnep története? ...... 55 Miben más a görög húsvét, mint a magyar? Milyen étel a bárányleves?...... 56

ELŐSZÓ

Beloiannisz 70 éves. Oly kevés ez egy település történetében, de számomra annyi élményt takar, hogy napestig lehetne mesélni róla! Itt születtem, itt telt a gyerekkorom, itt váltam felnőtté, itt alapítottam családot. Nem tudom elképzelni, hogy valaha is máshol éljek, annyira kötődöm a falunkhoz. Különleges életünk volt itt a rendszerváltás előtt, amikor a település lakói többségében görögök voltak, és érdekes módon megmaradt ez az életérzés akkor is, amikor a visszatelepülési hullám után megváltozott a lakosság nemzetiségi aránya. Úgy éltünk itt, mint egy nagy család, nem voltak sem anyagi, sem társadalmi különbségek, hiszen az itt új életet kezdők mindannyian tiszta lappal indították életüket. Senki nem gondolta, hogy ez a történet ilyen hosszan fog íródni, mindenki csak ideiglenesen rendezkedett be. Az itt letelepedő emberek tragédiája az, hogy nem térhettek vissza otthonukba, és pont ez teremtette meg a lehetőségét, hogy mi beloianniszinak vallhassuk magunkat. Furcsa és groteszk érzés, hogy én ezt örömként élem meg, de talán megbocsátják nekem, hiszen bárkivel beszélek azok közül, akik itt éltek, mindenki forró szeretettel emlegeti Beloianniszt. Azóta minden megváltozott, de mi, akik itt maradtunk, minden erőnkkel küzdünk azért, hogy méltó utódai legyünk a település alapítóinak, és átadhassuk a következő generációknak azt a szeretetet a településünk iránt, amit mi is kaptunk szüleinktől. Körbe nézve a településen jó látnom azt, hogy vonzó a fiataloknak, nagyon sokan itt képzelik el a jövőjüket és nem fenyegeti Beloianniszt az elöregedés veszélye. Ezért nagyon sokat kell tenni, rengeteget kell dolgozni, de a faluban működő egyesületek, civilek és magánemberek elvégzik ezt a munkát, nem is akármilyen színvonalon. Beloiannisz polgármestereként minden eredményünk mellett erre a közösségi munkára vagyok a legbüszkébb, hiszen ez a következő hetven év sikerének a kulcsa! Papalexisz Kosztasz polgármester A kiadványban közreműködő Interjúalanyaim:

1. Boka Jánosné 2. Dimanovszka Máhi 3. Erdélyi László és felesége, Marika néni 4. Farcalasz Johanna 5. Garami Györgyné 6. dr. Horváth István 7. Kacamakisz Sztefosz és családja 8. László atya 9. Kandzu Hrisztina 10. Koranisz Laokratisz 11. Lakakisz Georgiosz 12. Lakakisz Vangelisz 13. Lendvai Károlyné 14. Marku Panajotiszné 15. Nikolovszki Riszto 16. Papalexisz Kosztasz 17. Prekop Lászlóné 18. Rizojannisz Kosztasz 19. Szapanidisz Dimitrioszné 20. Szekula Szilvia 21. Sztefopulosz Petrosz és felesége, Gena 22. Sztefopulosz Roido és családja 23. Szokalopulosz Mihalisz 24. Tundzaridisz Georgiosz 25. Vanopulosz Vaszilisz 26. Vass Zsolt 27. Vlahopuloszné Szabó Magdolna 28. Zsoga Irén

Az anyaggyűjtés során másokkal is szóba került az elmúlt 70 év, az interjúkat folytatom! Kedves Olvasók!

Amilyen egyszerű, ugyanannyira nehéz feladatba fogtam, amikor elkezdtem a 70 éves falutörténet anyaggyűjtését. Sok emlék feltolul, kergetik egymást az ötletek, élmények, nagy élvezettel készítettem az interjúkat. Sajnos a nyár végébe és az ősz elejébe nem minden fért bele, amit elterveztem. Nem szántam pontos történelmi/történeti értekezést írni, arra ott vannak a szociológusok, kutatók – sokkal inkább azt éreztem feladatomnak, hogy bemutassam azt az életérzést, amit sokunknak beloianniszinak lenni jelent. Nekem az interjúalanyok régi ismerőseim, nem tudom némelyiket bácsi vagy néni megnevezés nélkül említeni, hisz osztálytársaim, barátaim szülei, rokonai, születésem óta ismerem őket, köztük éltem pár év kivételével egész eddigi életemben. Nem mindenki állt kötélnek, van, aki kifogással, volt, aki mentegetőzéssel vonta ki magát a beszélgetés alól, tiszteletben tartom az ő álláspontjukat, és hálásan köszönöm azoknak, akik viszont örömmel fogadtak, meséltek, keresték a fotókat és rám bízták értékeiket, az emlékeiket! Leginkább elmesélni szeretném, hogy akikkel beszélgettem a falu életéről, milyen élményeket emlegettek, milyen érzéssel beszéltek a településről. Nem szó szerinti riportokat írtam, hanem úgy gondoltam, nekifogok és elmesélem…. Elmesélem, milyen volt az ötvenes- (ezt az idősebbek élményeiből), hatvanas- és az utána következő években Beloianniszban az élet. Tanulmányaim során már többféle dolgozatot írtam a faluról, az iskolában folyó munkáról, cikkeket gyűjtök sok-sok éve, de magam is meglepődtem, mennyire más hangulatúak voltak a mostani beszélgetések. Lehet, hogy ezt az idő múlása, a mi magunk változása is hozza: más lett fontos, mást hallottam ki a beszélgetésekből, mint néhány évtizede. Talán kiemelném, mit tanultam ennek az anyagnak összegyűjtése során: amíg élő tanúk vannak, nem lehet objektív történelmet írni! Ahogy múlik az idő, elkopnak a személyes élmények, elhomályosul az érzés, ami egy-egy eseményhez kapcsolódik, már más szemmel látjuk ugyanazt a dolgot. Tiszteletben kell tartanunk egymást, és lehetőleg úgy érvényesítsük érdekeinket, hogy az ne sértsen másokat. Mert olyan nincs, ami mindenkinek fekete vagy fehér… Fogadják szeretettel az elmúlt pár hónap munkájának eredményét, a Beloiannisz község alapításának 70. évfordulójára készült kiadványt! Boka Erika

3 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Kiknek épült az 1950-ben alapított Beloiannisz?

Az 1946-tól 1949-ig tartó polgárháború idején Görög- országban olyan erők kerültek hatalomra, amelyek az ellenállási mozgalom és a baloldal ellen terrorhullámot indítottak. Dulasz Kosztasz görögtanár 1985-ben erre az időre így emlékezik vissza: „… mindenkit üldöztek, aki csak részt vett a szabadságharcban, de még olyanokat is, akikre a gyanú árnyéka vetődött csupán. Nem csak a kommunisták menekültek, mert a terror könyörtelen volt, ha kellett, hamis vádak alapján börtönözték be az embereket. ...” A polgárháború elől menekülő emberek megnyugvásra vágytak, a szétszakított családok évek elteltével végre otthonra leltek. Magyarországra rengeteg gyermek érkezett, ki egyedül, ki testvérekkel – járták a gyermekotthonokat országszerte, örültek, ha sikerrel járt a családegyesítési program és megtalálták a szüleiket. Mesélték, Görögországot úgy hagyták el, hogy 2-3 gyermeket ültettek egy szamárra, a nagyobbak végig gyalogoltak, vándoroltak a hegyeken keresztül, csak néhány felnőtt kísérte őket. Zsoga Irén kicsi volt még, emlékeiben a félelmetes szakadékok élnek a mai napig, amik mellett elhaladtak Albániába menet. Ott kedvesen, szeretettel fogadták a menekülteket, de maguk is elszegényedtek, a világháború következtében lepusztult, megviselt országban nem tudták ellátni őket. Ahány gyerek befért az ágyakba, annyit altattak bennük, ennivaló alig jutott…Ezért indították vonatokon vagy hajón a csoportokat a szocialista országokba, amelyek befogadták őket: Csehszlovákia, Románia, Lengyelország, Magyarország, Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság volt, ahova a több ezer embert eljuttatták. A sok megpróbáltatás után végre tető volt a fejük fölött! Munkájuk lett, a Nemzetközi Vöröskereszt segítségével a családok egy részét egyesítették, és az egyszerűen berendezett házakban végre jövőt tervezhettek! Milyen jövőt? Hazatérőt! Évtizedekig zárták a közösséget, mert vágytak vissza szülőhazájukba és hittek a hazatérésben! Alig tudtak kapcsolatot tartani az óhazában élőkkel, hiszen polgárháborúban hagyták el Görögországot. A technika sem kedvezett a kapcsolattartásnak, üzenhettek egymásnak és levelet küldtek szeretteiknek. Látogatóba nem vagy csak ritkán mehettek, a meg- szépítő emlékek pedig halványodtak.

4 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Kik és mikor építették a házakat?

A falu alapításáról és építéséről több forrásból is tájékozódhatunk, de még élnek köztünk olyan lakók, akik aktívan bekapcsolódtak az 1950-ben megkezdett munkálatokba. Az Iváncsa – Ferencmajor területen szántóföld volt mindaddig, míg Budapesthez közel ki nem jelölték 1950. május 6-án egy ideiglenes, barakkházakból álló település körvonalait. A terv az volt, hogy az egymásra találó családtagok otthonra lelhessenek átmenetileg, míg a politikai helyzet meg nem változik, és visszatelepülhetnek hazájukba, Görögországba. Az építtető a Magyar Állam volt, szakembereket és építőipari cégeket mozgósítottak a beruházáshoz. Hatféle típusházat építettek: egy- és kétszobás önálló házakat, egy- és kétszobás ikerházakat, valamint egy- és kétszobás sorházakat. Aki ma végigmegy a településen, el sem hiszi, hogy mennyire egyformák voltak a szabályos utcákban megtervezett rend szerint épített, a hatvanas évekig kívül is fehérre meszelt házak! Még a gyümölcsfákat is sorban ültették, voltak utcák, amelyek középen körtefát, a kert végén meggyfát kaptak, volt, amelyeknek a végén cseresznye termett... 418 lakóház készült el rövid időn belül, amelynek építésében hétvégeken a Budapesten élő görögök (fiatalok és diákok is) társadalmi munkában részt vettek. Szapanidisz Dimitrioszné Cani néni mesélte, hogy vasárnap reggel indult a különvonat, aminek ablakából görög zászlót lengetett az akkor még csak vőlegénye, Mimisz bácsi. Mások is visszaemlékeztek a kezdetekre, amikor idejük engedte, jöttek segíteni, téglát hordtak, árkot ástak, tették, amit tudtak. Voltak állandó görög dolgozók is, ők az ercsi cukorgyár munkásszállóján laktak, kisvonattal hozták őket naponta a munkaterületre. Évtizedekkel ezelőtt az a szóbeszéd járta, hogy a beloianniszi házak plafonja azért nem egyenes, mert a betontálcákat, amik a födémre kerültek és kohósalakkal szigetelték le a padlás felől, fordítva tették be a gerendákba. Nálam szinte minden új vendég szóvá teszi a különlegességet. A lakóházak legtöbbjében nem volt víz, csatornázott, fürdőszobás, folyóvízzel ellátott csak a Szarafisz és Rákóczi utca felében volt 28 lakás. Felszerelésük szegényes volt, csak a legszükségesebb jutott: szalmazsák, vaságy (nem mindenkinek!), asztal, szék, alumínium lavór és néhány edény. De végre nyugodt körülmények és biztonság várt a családokra, örömmel foglalták el helyüket az 50-60-70 m² körüli lakásokban. Majdnem mindenhol több család élt együtt, ami évekig jellemző volt. Az első beköltözők létszáma mintegy 1500 fő. A falu a Görögfalva/Görögfalu néven vált ismertté, sokaknak ma is könnyebb így emlegetni, mint kimondani a Beloiannisz nevet.

5 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Mikor építették a középületeket?

A legelső épület az AMEO (Antifasiszta Menekülteket Ellátó Osztály) konyha volt, ahol eleinte napi háromszori étkezést biztosítottak a falu lakóinak. (Ez a mai napközis konyha, ami nem véletlenül olyan nagy méretű, a nyolcvanas évekig ott főzték a gyermekek és az idősek ebédjét.) Mivel sok volt a falu lakói között a fiatal, gondoskodni kellett a gyermekek elhelyezéséről, hiszen a hatvanas évek végéig nem volt gyed, gyes – három hónap után mentek az apróságok a bölcsődébe, utána óvodába. Iskolai oktatás először egy Szarafisz utcai házban folyt, 1951-ben készült el az első 6 tanterem, amit aztán hamarosan bővíteni kellett. A kultúrháznak nagy szerepe volt a kikapcsolódásban, ahol eleinte minden hétvégén táncmulatságokat tartottak élőzenével. Mozi már az ötvenes évek közepén volt benne, a szomszéd településről is jártak át fiatalok a vetítésekre. Pártház, (amiben a könyvtár is helyet kapott, és ma már ennek következtében könyvtár épületének hívjuk, ha az jön a nyelvünkre), tanácsház… Amilyen gyorsan lehetett, mindent felépítettek a település központjában. Az orvosi rendelő is eleinte a Szarafisz utca egyik lakásában működött, míg fel nem épült (1951-ben) a ma is rendelőként működő épület.

Mikor és miért lett a falu neve Beloiannisz?

A görög menekültek számára épített falu a Görögfalu/Görögfalva nevet kapta. Két éve volt ez használatban, amikor 1952. március 30-án a nemzetközi tiltakozások ellenére, egy évekig húzódó koncepciós pert ítélet nélkül lezárva, titokban kivégezték Nikosz Beloianniszt, az egyik antifasiszta vezetőt. A hír eljutott Magyarországra is, a görögök hamar meghozták a döntés: április 3-án, a felszabadulási ünnepen felvették nevét. 6 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Polgármesteri hivatal – régi nevén tanácsháza a falu központjában

A törvényi változások következtében több évtizedes működés után a beloianniszi hivatal függetlensége megszűnt, és a 2000 főnél kisebb létszámú településekre kirótt kötelezettségnek megfelelően társulást hozott létre. A közös önkormányzati hivatal 2013. január 1. nappal kezdte meg működését. Az új hivatal székhelytelepülése Besnyő volt, Beloiannisz kirendeltségként működik. A 2014-es választásokat követően módosítási javaslatra úgy alakultak a körülmények, hogy a társulás Adony hivatalával folytatódott, így 2015. január 1. óta a helyi ügyeket az Adonyi Közös Önkormányzati Hivatal Beloianniszi Kirendeltsége épületében intézhetjük. Településünk sokat nyert ezzel a társulással, nagyon jó az együttműködés a hivatali ügyek menetében.

A hivatal épületét az elmúlt években korszerűsítettük, 21. századhoz méltó körülményeket teremtettünk az ott folyó munkához. Pályázatból felújítottuk a vizes blokkot, a napelemes rendszernek köszönhetően szinte nulla rezsivel működik az épület. A folyosó, irodák világítása, klimatizálása és burkolása zömében önerőből készült el. A felújításban a tárgyaló még elmaradt, de remélhetőleg hamarosan az is megszépül.

7 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Ki volt Nikosz Beloiannisz?

Nikosz Beloianniszról (1915-1952), akit a nemzetközi tiltakozások ellenére a görög katonai hunta három társával együtt titokban kivégzett, és akinek öröksége az emberek tisztelete, a szabadságszeretet, a béke iránti vágy. Most nem az életrajzi könyvben olvasható részletekkel mutatom be azt a politikust, aki névadója lett falunknak, hanem testvérvárosunk előző polgármesterének, Hristos Hristodoupolos köszöntőjének részletével. Ez a beszéd 2016. február 21-én a művelődési házban hangzott el, mielőtt aláírta a két település polgármestere a testvéri szerződést:

„Beloiannisz tanított minket arra is, hogyan éljünk s hogyan haljunk meg. Egyetlen szál szegfűvel nyitott utat az örökkévalóságba, Egyetlen ragyogó mosollyal űzte ki a sötétséget a világból”

Jannisz Ritszosz

„1952. április 3-án településetek felvette annak a férfinak a nevét, akit Jannisz Ritszosz, a költő oly nagyszerűen méltatott. Biztos vagyok abban, hogy mind az 1850 lakos büszkeséggel a szívében ébredt arra a napra. Hiszen amikor Nikosz Beloiannisz nevét adták a helynek, ahol laktak, örök időre megőrizték a nevét, és nehéz időkben ápolták emlékét, képviselték az általa vallott értékeket. De nehéz időket élünk ma is! Mindenütt gazdasági és erkölcsi válság tanúi vagyunk. Mindenütt menekülteket látunk, a politika és igaztalan háborúk áldozatait. Nikosz Beloiannisz ma időszerűbb, mint valaha! Lakóhelyetek névadója nagyszerű békeharcos volt. Az élethez és a mosolyhoz való emberi jogok elszánt védelmezője. Fáradhatatlan maratoni futóként képviselt olyan, az ókori olimpiák óta tisztelt értékeket, mint a nemes versengés, a fair play és a fegyverszünetben testet öltő béke. Ma testvérvárosi kapcsolatot létesít ez a település, mely felvette a mi városunk újkori története legjelentősebb alakjának nevét. Amaliada városa és az ezt magába foglaló Ilida körzet büszkén mondhatja el magáról, hogy egy világpolgárnak adott életet: Nikosz Beloiannisznak, az egyetemes embernek.” (Fotók: Nikosz Beloiannisz mellszobra Amaliadában (balra) és Beloianniszban (jobbra).

8 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

UTCANEVEINK

A település magyar vonatkozású utcaneveit tanulmányozva egy magyar költőt, Petőfi Sándort kell említenünk, akit senkinek sem kell bemutatnom, azt hiszem. ARákóczi utcáról azt tudtam meg, hogy eredetileg (1951-ben kapta nevét!) Rákosi utca volt, a történelem változásai során módosítottak rajta 2 hangot, így lett végül a középkori fejedelem a névadója az egyik leghosszabb utcának. A maiPlatán sor eredetileg Zalka Máté utca volt, amit a Lenin térrel együtt törvényi megfelelés miatt módosított a képviselő-testület 2016-ban. A görög nevekről Nikolovszki Riszto bácsitól kaptam információkat, szorgalmasan gyűjtötte az anyagot és tavaly előadásokat is tartott ezekről a személyekről, akiknek nevét nap mint nap használjuk, de jelentésük, illetve, hogy kit takar a név, már a feledés homályába veszett.

Mi volt a Szeptember utca eredeti neve?

Szeptember 27. utca volt az EAM (Nemzeti Felszabadítási Front) megalakulásának napjára emlékezve. A használat során csak elkopott a dátum a Szeptember végéről, nem történt módosítás.

Ki volt Gavrilidisz?

Kosztasz Gavrilidisz pedagógus, az agrármozgalom kiemelkedő személyisége (1897 – 1952) Dél – Kaukázusban született és tanult. 1920-ban elhagyta a forradalmi Oroszországot és Görögországban telepedett le. 1923-ban lett a Görög Agrárpárt tagja, hamarosan főtitkára. A Metaxasz-diktatúra idején száműzték, de sikerült megszöknie. A háború idején az EAM- hoz csatlakozott, 1944-ben földművelésügyi miniszter lett. A varkizai szerződés után ismét letartóztatták, és bár 1951-ben beválasztották őt is a parlamentbe, de a győztesek nem ismerték el és újra száműzték. Súlyos beteg lett, megtagadták tőle a kórházi ellátást, így 1952. szeptember 27-én, az EAM megalakulásának évfordulóján meghalt. 9 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Kiről kapta nevét a Szarafisz utca?

Sztefanosz Szarafisz tábornok (1896 – 1957) Görög katona volt, a Balkán háború (1912-13) idején kezdte pályafutását őrmesterként, azután tanult és egyre feljebb jutott a ranglétrán: a kis-ázsiai hadjáratban (1919 – 1922) hadnagy volt, majd alezredesként nagykövet lett Franciaországban (1930 – 1933). A politikai változások hatására börtönbe került, lefokozták, majd II. György királytól kegyelmet kapott. 1944-ben az ELASZ-hoz (Görög Népi Felszabadító Hadserege) csatlakozott, melynek legendás főparancsnoka lett, a felszabadulás után pedig EAM (Nemzeti Felszabadítási Front) katonai tanácsadójaként vett részt a varkizai szerződés előkészítésében. Ennek következménye száműzetés lett, amelyből 1951-ben a választások során került ki, amikor beválasztották a parlamentbe. 1957-ben autóbalesetben halt meg tisztázatlan körülmények között, felmerült a politikai merénylet lehetősége is.

Melyik utca rejt női névadót?

Ilektra Aposztolu (1912 – 1944) Nagyon fiatalon tagja lett a Görög Kommunista Szövetségnek (OKNE), később pedig a Görög Kommunista Pártnak. 1934-ben Párizsban részt vett a Nemzetközi Antifasiszta Háborúellenes Kongresszuson, a görög küldöttség vezetője volt. A Metaxasz – diktatúra idején letartóztatták, száműzték – ott szülte meg lányát. Átadták a németeknek, de útközben megszökött hároméves lányával. Később újra letartóztatták, megkínozták, július 25-én reggel pedig kivégezték. Kihallgatása során a bíró kérdéseire így válaszolt: - Hova valósi vagy? -Hogy hívnak? -Mit dolgozol? - Görögországba! -Görög vagyok! -A görög népet szolgálom! - Hol élsz? -Kik a társaid? -Kitől kaptad az utasításokat? - Görögországban! -Az összes görög! -A hazámtól!

Ki volt a Paparigász utca névadója?

Dimitrisz Paparigász /Micsosz/ (1896 – 1949) Voloszi vasmunkás fiatalember, aki 1921-ben már a kis-ázsiai hadjáratban harcolt a fronton. Hazatérve a Voloszi Vasmunkás Testület titkára lett. Többször letartóztatták, tagja volt a Görög Kommunista Pártnak. Koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan megszökött és csatlakozott a Nemzeti Felszabadító Fronthoz. 1947-ben ismét bebörtönözték, ahol öngyilkosságnak álcázva kivégezték.

10 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Melyik a legfiatalabb hősről elnevezett utca?

Goce Delcsev (1872 – 1903) a törökök elleni harcok vezére 1896-ban részt vett a Belső Macedón Forradalmi Szervezet kongresszusán, és szervezetét képviselve járta Macedóniát, hogy személyesen ismerkedjen az ottani helyzettel. A török kormány tudomására jutott tevékenysége, amiért 1.000 aranylíra vérdíjat tűztek ki a fejére. Delcsev ellenezte 1903-ban az elhamarkodott határozatot az Iliden felkelés időpontjáról, mert szerinte a nép még nem állt rá készen. Egy csapat élén elindult Macedónia felé, amikor egy pihenő során (árulás következtében) a törökök körbekerítették őket. A harcban Delcsev életét veszítette. Tragikus halála mély nyomokat hagyott a macedón nép történelmében. Halála után egy török tiszt ezt mondta róla: végre sikerült megölni a birodalom legveszélyesebb emberét!

Melyik három közterületünk neve utal a testvériségre?

Az Athén utca neve mindig ez volt, Görögország fővárosa, egyben védelmezőjének, Pallasz Athénének tiszteletére. 1996 óta Athén 3. kerülete, Agiosz Dimitriosz testvérvárosa Beloiannisznak. A falu főterét évtizedekig Lenin térnek hívták, (bár mindenki csak főtérként emlegette), ennek megváltoztatása is törvényi kötelezettségünk volt. Az események alakulása miatt adta magát, hogy Amaliada tér legyen a falunk központja, Nikosz Beloiannisz szülővárosának, 2016 óta Beloiannisz község testvérvárosának neve. Az óvoda – hivatal körüli térnek pedig 2018-ban a Pervolia nevet adtuk, ciprusi testvértelepülésünk tiszteletére. Még egy utcanévvel nem számoltunk:

Miről kapta nevét a Murgána utca?

Nos, ez egy földrajzi név, az Epirusz-hegységhez tartozó hely, ahol a görög demokratikus hadsereg bázisa volt, a partizánharcok egyik színtere.

11 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

A főtér mediterrán hangulata – Miből újult meg a burkolat és a kerítés?

A falu főtere (négy évvel ezelőttig Lenin tér), ma már Amaliada tér tágas, jól megközelíthető hely. Sok esemény zajlott már rajta az elmúlt 70 évben. A szabadtéri rendezvények legtöbbjét itt tartjuk. Az ötvenes években társadalmi munkában betonozták, a mostani, görög – magyar motívumot tartalmazó burkolatát 2002-ben a Görög Parlament támogatásából rakták le. Akkor készült a kerítés is a könyvtár előtti virágoskert köré. Ezt a támogatást Rizojannisz Kosztasz, akkori polgármester járta ki Apostolos Katlamanisz elnök úrnál. A 2008-as vihar után a metropolita felajánlására platánfákat kapott a falu, azok szegélyezik a teret.

12 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Mióta van templom a faluban?

A templomot, amelyet neobizánci stílusban emeltek Dimitriu Ádám Achilleasz tervei alapján, 1996. május 19-én szentelte fel Szent Konstantin és Heléna tiszteletére Mihail metropolita. Később, amikor a templom a metropolita jóvoltából egy Szent Demeter ereklyével gazdagodott, Demeter nagyvértanú is a templom védőszentjeinek sorába került. A freskókat és a faragott ikonosztázt díszítő ikonokat Kosztasz Xenopulosz, katerini ikonfestő készítette. A templom és a falu papja, aki a liturgikus szolgálatokat elindította Beloianniszban, és aki a templom építését is felügyelte, Kalota József protopresbiter volt, egészen 2018-ban bekövetkezett haláláig. Sírhelye a templomkertben van.

Mi volt a falu legnagyobb katasztrófája?

2008. március elsején olyan vihar vonult át a falun, amire nem volt példa a fennállása óta. Egy csíkban a szél leszedte a házak tetejét, de a legnagyobb kárt a falu központjában okozta: feltépte a művelődési ház, a könyvtár, iskola és hivatal tetejét, kidöntötte a fákat a téren. Nem lehetett könnyek nélkül megélni azt a látványt, micsoda pusztítás volt! Nagyon nehéz anyagi helyzetbe hozta a vihar az önkormányzatot, ugyanis biztosítás nem volt az épületekre. Görögországi segítséggel, a falu lakóinak adakozásából, állami támogatásból állította helyre az önkormányzat az épületeit.

13 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Mi történt a víztoronnyal?

A víztorony tetején a vörös csillaggal több, mint 40 évig emelkedett a falu fölé. A 90-es években vált feleslegessé, mert új glóbuszra volt szükség a település vízellátásához. Nagy esemény volt, amikor ledöntötték a régit, egy hétköznap délelőtt történt a robbantás. Az iskolásokkal kiálltunk a Rákóczi utcára, a falu lakói is figyelték a történéseket. Sikerült elcsípnem fényképezőgéppel a dőlés pillanatát, ami nagyon szívszorító volt, hiszen annak tövében rengeteget játszottunk, nap mint nap, több százszor láttuk hengeres tetejét annyi éven keresztül.

Miért volt a legszebb falu Beloiannisz a környéken?

Évtizedekig szinte egyformák voltak a házak, a kezdeti fehér külső falakat a 60-as években egységesen (és ritmikusan) sárga, vörös vagy barnás színre festették. Ennek nyomai megtalálhatók még azokon az épületeken, amelyeken nem hajtottak végre külső felújítást, szigetelést. A kertek nagyon szép rendben voltak, a járdákat társadalmi munkában az egész faluban lebetonozták, és rengeteg rózsát ültettek a házak elé. A tanácsi rendszerben a falu pénzén vásárolták a rózsatöveket, amiket ma az utcán látunk, majdnem mind abból az időből származik! Az interjúk során többen is említették, hogy milyen szép volt a falunk. Kovács Karcsi bácsi a kistraktorral járta az utcákat, összeszedte a szemetet, gondosan kigazolta az út szélét – és nem volt soha olyan szemetes a falunk, mint mostanában! Igaz, az üdítőt üvegben lehetett venni és visszaváltották, az italokat valamelyik vendéglátóhelyen itták meg, nem a boltban vett féldecik nyomait próbálták eltüntetni a bokrok tövében és az árokban. Pedig nem volt annyi kuka az utcákon, de figyeltek egymásra és a környezetükre az emberek. Nem lehetetlen, hogy megint ilyen szép legyen Beloiannisz, hiszen minden adott hozzá, csak kicsit több figyelmet és fegyelmet igényel a lakóktól. A könyvecske írása, utolsó simításai decemberben történnek – abban az időszakban, amikor a környékről jönnek megcsodálni a terünket a gyönyörű karácsonyfával, betlehemessel, adventi koszorúval és a gyerekszigetekkel. Legyünk büszkék erre a különleges adottságú falura és vigyázzunk rá közösen! 14 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

FALUSZERVEZÉS - TÁRSADALMI ÉLET - CSALÁDI ÉLET

Kik voltak falunk vezetői? POLGÁRMESTEREK: Vlahopulosz Ziszisz 1990 – 1998 TANÁCSELNÖKÖK: Rizojannisz Kosztasz 1998 – 2010 Háder Mihály Papalexisz Kosztasz 2010 – napjainkig Ipadimatopulosz Sztavrosz (Menelaosz bácsi) Nanosz Tanaszisz Vuleta György 1969 – 1980 Prekop Lászlóné 1980 – 1985 Vlahopulosz Ziszisz 1985 – 1990

KÉPVISELŐ-TESTÜLETEK: Beloiannisz Község Önkormányzatának képviselő-testülete 2019-től BeloianniszKözség Önkormányzata - képviselők 1990 – 1994: Biró László alpolgármester, Dulasz Takisz, Galanisz Achilleász, Kondosz Panajotisz, Magyar Ferenc, Tszalukidisz Nikolaosz 1994 – 1998: Biró László, Dimanovszka Anna, Galanisz Athanaszisz, Magyar Ferencné, Szinatkasz Panajotisz Papalexisz Diamandisz, Rizojannisz Kosztasz, Sopisz Sztávrosz 1998 – 2002: Dulasz Takisz, Galanisz Achilleász, Kondosz Panajotisz, Márkusz Tamás, Richter Csaba, Somogyi Ferenc, Sziderisz Pavlosz, Szinatkasz Panajotisz 2002 – 2006: Andrási Sándor, Dulasz Takisz, Galanisz Atanaszisz, Márkusz Tamás, Németh Ferenc, Papalexisz Kosztasz, Sziderisz Pavlosz 2006 – 2010: Andrási Sándor, Szladky Sándor, Papalexisz Anna Mária, Boka Erika, Biró László, Márkusz Tamás, Lakakisz György, Galanisz Atanaszisz, Karta Joanna 2010 – 2014: Boka Erika alpolgármester, dr. Horváth István, Koller Ákos, Márkusz Tamás, Prekop László Kosztasz, Takács Katalin, Bene Krisztián, Richter Csaba 2014 – 2019: Boka Erika alpolgármester, dr. Horváth István, László József, Prekop László Kosztasz, Richter Csaba, Vass Zsolt 2019 óta: Boka Erika alpolgármester, dr. Horváth István, László József, Prekop László Kosztasz, Sopisz Sztavrosz, Vass Zsolt BeloianniszKözség Görög Nemzetiségi Önkormányzata - képviselők 1998 – 2002: Galanisz Achilleász, Pandazis Elena, Szinatkasz Panajotisz 2002 – 2006: Dulasz Takisz, Galanisz Achileász, Vlahopulosz Ziszisz 2006 – 2010: Kartasz Mária, Kész Józsefné, Kocolárisz Teodoroszné, Kosztopuloszné Mutafisz Melina, Vlahopulosz Ziszisz 2010 – 2014: Lakakisz György, Kész József, Kész Józsefné, Fülöpné Kipru Miranda 2014 – 2019: Dulasz Takisz, Kész Józsefné, Móré Lívia 2019 óta: Fülöp Demosztenész, Fülöpné Kipru Miranda, Kész Józsefné, Kiatipiszné Nikolau Efdokia, Móré Lívia 15 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Melyek a testvértelepüléseink?

Amaliada 2016. február 21-én Christodoulopoulos Christos, Amaliada vezetője, Nikosz Beloiannisz szülő- városának polgármestere és Papalexisz Kosztasz, Beloiannisz község polgármestere ellátta kézjegyével a két település közötti együttműködési szándéknyilatkozatot és testvértelepülési okiratot.

Pervolia 2017. május 7-én Kostas Tingis a ciprusi Pervolia elnöke és Papalexisz Kosztasz, Beloiannisz polgármestere aláírták a testvértelepülési nyilat- kozatot.

Athén 1996. május 2-án testvértelepülési nyilatkozatot írt alá Pandelisz Irinakisz, az attikai Ajiosz Dimitriosz, Athén egyik kerületének polgármestere és Vlahopulosz Ziszisz, Beloiannisz polgármestere.

Tudják, hogy Beloiannisznak is van tengerpartja?

Az úgy történt, hogy 2016-ban felvette önkormányzatunkkal a kapcsolatot egy ciprusi falu vezetősége: Pervolia jegyzője járt nálunk először csak magánemberként, és felvetődött a testvértelepülési kapcsolat kiépítése. Nem kellett sokáig várni, 2017 májusában már megtörtént a kapcsolat hivatalos dokumentálása. A dolog másik oldala, hogy évekig törvénysértésben volt a településünk, mert olyan neveket használtunk, amelyeket nem engedtek. Így adódott, hogy a falu központját elneveztük Amaliada térnek (Beloiannisz szülővárosáról), Athén utcánk az első elnevezés óta volt a faluban, és szerettünk volna a harmadik testvértelepülésünknek is tiszteletet adni azzal, hogy használjuk a nevét. Így született meg a döntés, az addig

16 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS csak helyrajzi számmal szereplő, a hivatal – óvoda – bolt körüli területet elneveztük Pervolia térnek. A falu vezetősége nálunk járt augusztusi rendezvényünkön, akkorra időzítettük az ünnepélyes avatást. Következő évben fordulat következett: Pervolia elnöksége úgy döntött, hogy a tengerparton található parkot kiépítik, megszépítik és elnevezik „Magyarországi Beloiannisz” parkjának. Hát így van nekünk vagy 70-80 méternyi tengerpartunk. Nagyon megható ünnepségen avatták fel a helyet, hálás vagyok, hogy részese lehettem, mert ezek a pillanatok adják életünk sava-borsát!

Mely neves emberek kötődnek a falunkhoz?

Beloiannisz szobrátMakrisz Agamemnón készítette Pablo Picasso rajza alapján. Járt nálunk vendégségbenMikisz Theodorakisz zeneszerző ésJannisz Ritszosz költő is. Manolisz Glezosz, aki 1941 májusában barátjával letépte a horogkeresztes zászlót az Akropoliszról, és helyébe a görög lobogót tűzte ki. Voltak nálunk magyar politikusok is,Göncz Árpád például 1998-ban jött el az akkori görög köztársasági elnökkel,Konsztantinosz Sztefanopulosszal.V Őket lahopulosz Ziszisz polgármester fogadta – és rengetegen voltak kíváncsiak az eseményre a faluból is. 2006 decemberében a Görög Parlament elnökét,Anna Pszaruda Benaki asszonyt fogadta Rizojannisz Kosztasz polgármester. Az ő idejében járt a görög köztársasági elnök, Karolosz Papuliasz is a falunkban, 2007. március 28-án volt ez a látogatás.

17 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Mennyi volt a falu lakossága?

1951-ben ...... 1349fő 1952-ben ...... 1850fő 1970-es népszámláláskor ....1590fő 1980-ban...... 1371fő 1990-ben ...... 1087fő 2000-ben ...... 1143fő 2011-ben ...... 1209fő 2020-ban ...... 1148fő

Kik a díjazottaink?

Sok embert lehet felsorolni, akik szívükön viselik településünk sorsát és tesznek az életminőség javításáért, de mindig vannak a nagyon jók között is legjobbak, akik az átlagosnál nagyobb erőfeszítéssel és kimagaslóbb eredménnyel járulnak hozzá Beloiannisz fejlődéséhez. Ők a díjazottjaink!

BELOIANNISZ DÍSZPOLGÁRAI: 1996-banKosztandinosz Dafermosz – a beloianniszi templom megépítésének szponzora, fő támogatója; 2000-benMichail Sztaikosz metropolita – aki a templom építésének folyamatát segítette; 2013-banLaokratisz Sztavrosz Koranisz – a beloian- niszi iskola fő támogatója, anyagi és szervezési segítsége tette lehetővé, hogy az iskola fennmaradjon.

BELOIANNISZÉRT – DÍJ KITÜNTETETTJEI: 2013-ban Boka Jánosné Kárász Aranka 2014-ben Vlahopulosz Ziszisz 2015-ben A beloianniszi tánccsoport alapítói: Tszalukidisz Nikolaosz,Dimanopulosz Pandelisz,Galatudisz Hrisztosz, Markakisz Pavlosz,Vanopulosz Vaszilisz 2016-ban posztumusz Kovács JózsefnéLáposi Ida 2017-ben PrekopLászlónéPapalexisz Mirka 2018-ban Maheridu Vasziliki 2019-ben Wünsch László 2020-ban a pandémia miatt, és mert nem volt egész évben rendezvény a faluban, a képviselő-testület úgy döntött, nem ad ki díjat.

18 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Mikor kapta meg Beloiannisz település a Kisebbségekért Díjat?

A falu 50 éves fennállása alkalmából, 2000. december 18-án, a Kisebbségek Napján vette át a díjat a Parlamentben Rizojannisz Kosztasz polgármester Orbán Viktor miniszterelnöktől. Az ünnepélyen a települési képviselők, az Országos Görög Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Dzindzisz Jorgosz és az iskola megbízott igazgatója, Prekop Lászlóné is a meghívottak között voltak.

Mire emlékeznek a görögök március 25-én?

Görögországnak is mintegy 400 évig volt leigázója a török hadsereg, (ezt a jelenséget a magyar történelemből is jól ismerhetjük). Az 1453-tól tartó uralom ellen szervezetten, igazi összefogással 1821. március 25-én kezdődött az a függetlenségi háború, amely 1829-re hozta meg a rég várt eredményt. Erre a jeles eseményre emlékeznek a görögök nemzeti ünnepükön. Jelmondata: Szabadság vagy halál

Miről szól a görög nemzeti ünnep október 28-án?

Október végén a második világháború egy kezdeti történelmi pillanatára, az „OHI”-ra, azaz a „NEM”-re emlékeznek a görögök. 1940. október 28-án a Mussolinitól kapott ultimátumra, amelyben arra szólítják fel Görögországot, hogy adja át stratégiai pontjait az olasz fasiszta haderőknek, és engedjenek szabad átvonulást az olasz hadseregnek, „NEM”-et mondott Metaxas miniszterelnök. „OHI”-t, amellyel kezdetét vette Görögország számára is a háború. Az első támadásokat sikerrel visszaverték, ennek emléke az október 28-iki OHI-ünnep, a függetlenség és a büszkeség napja.

19 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Mire emlékezünk július 20-án?

1974-ben ezen a napon szállta meg Ciprus északi részét a török hadsereg, amikor 40.000 török katona szállt partra a szigeten. Ezzel a hadművelettel (Atilla hadművelet) pár hét alatt mintegy 200.000 embert fosztottak meg otthonától, s tettek földönfutóvá a saját hazájában. A katonai invázió sok civil áldozattal, a török hadsereg ámokfutásának következtében gyilkolással, erőszakkal, zaklatással járt. A fővárost, Nicosiát kettéosztották, a határvonal egyik oldalán a görög ciprióták élnek a mai napig, a túloldalon a törökök… Többek között Ciprus egyik legnagyobb turisztikai központját, Famagusta városát is kiüresítették, amely azóta is kihaltan áll. Beloiannisz egyik ideiglenes lakója, Andy Costa mutatta ottjártunkkor a szellemvárost, amely szülővárosa volt egykor, s ahonnan családtagjaival menekültek mindent hátrahagyva a határvonal másik oldalára. Megrázó dokumentumfilmben dolgozták fel a megszállás eseményeit, pár éve Magyarországon is vetítették az Azok a boldog napok című filmet, ha tehetik, nézzék meg! (Rendező: Constantinos Patsalides) Ciprus akkori magyarországi nagykövete, Antonios Theocharous kezdeményezésére először 2016-ban adott otthont településünk a méltó tiszteletadásnak, amelyben nemcsak a katonai hősökre emlékeztünk, hanem a rengeteg civil áldozatra is. Ciprus a mai napig reméli, hogy nemzetközi összefogással megszűnhet a katonai megszállás, és a 21. században végre nyugodt otthonra lelnek a ciprusi görögök is. Beloianniszban minden évben megemlékezünk a történtekre. A ciprusi testvértelepülési kapcsolat is Antonios Theocharous nagykövet úr ötlete alapján bontakozott ki, és sokat tett a létrejöttéért ő is, valamint díszpolgárunk, Koranisz Laokratisz is.

20 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Kik voltak gyógyítóink az elmúlt 70 év alatt?

Kezdetben nem volt helyben orvosi rendelő, a betegeknek Ercsibe kellett utazniuk. Később a Szarafisz utca 29-ben rendeztek be rendelőt, míg elkészült 1951-ben az, amely mai napig is egészségügyi intézményként funkcionál. A gyerekek között eleinte nagyon magas számban voltak trachomás szembetegek, amely a háború következménye, és rendszeres ellátást igényelt. A Szarafisz utca 1-ben rendezték be a rendelőt, ahol ezek az ellátások folytak. Kandzu Kriszti néni, amikor a faluba került, az orvos mellett kapott állást, ezeket a betegeket kezelte évekig nap mint nap. (Pár évvel később szolgálati lakás lett belőle, néhány hónapig anyukám is ott lakott, mikor 1961-ben a faluba került.) 1951 közepére készült el az orvosi rendelő, amelyben dr. Baróti Sándor volt az első körzeti orvos, majd dr. Czirbus György, utána évekig dr. Keszei József volt a gyógyító. dr. Gáspár Gyula 1971 – 1979 között, dr. Kanyó György 1981 – 1993 között, dr. Horváth István 1993 óta vezeti a praxist. Majdnem annyi éve, mint az összes többi együttvéve! Kértem, mesélje el, hogyan került a faluba, hogy érzi magát Beloianniszban.

Milyennek látja a 70 éves Beloianniszt a háziorvosunk?

Ezen az évfordulón éppen 27 éve annak, hogy sikeresen megpályáztam Beloianniszban a megüresedő háziorvosi állást. Ez a 27 év eddigi életemnek egészen pontosan a fele, korábban ilyen huzamos ideig sohasem volt állandó orvosa a falunak. Előtte egy városi kórház sebészeti osztályán dolgoztam, majd dr. Sirák András főorvos úr velencei praxisában sajátítottam el a háziorvoslás mindennapi gyakorlatát. Beloianniszba érkezve először Vlahopulosz Ziszisz, a falu első polgármestere fogadott és lelkesen beszélt Beloiannisz történetéről, az itt élő görög emberek nehéz, sok-sok szenvedéssel kísért, kalandos és megható sorsáról. Már az első napokban éreztem, hogy egy nagyon különleges helyre kerültem, ezt nem csak az egyedi „építészeti stílus” jelezte, hanem az az atmoszféra,

21 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS amit az itt élő emberek szeretete, ked- vessége, közvetlensége és humora táplált. Úgy fogadtak maguk közé, mintha már ezer éve ismernénk egymást és a helyben szokásos azonnali tegeződéssel, sokszor nagyon viccesen, hol görögül, hol magyarul egy speciális „beloianniszi nyelvjárásban” adták elő panaszaikat. Ez kb. azt jelentette, hogy sem a görög, sem a magyar nem értette pontosan mit szeretne mondani a másik. Ebből aztán sok-sok humoros helyzet alakult ki a rendelőben, mely gyakran oldotta betegeim szorongását, félelmét. Azóta mesélték és tapasztaltam is, hogy a világban bárhol találkoznak a beloianniszi emberek, azonnal felismerik egymást már az első mondat után erről a speciális nyelvezetről. Két kezdeti év után 1995-től már nem csak a felnőtt lakosság ellátása tartozott hozzám, hanem tovább színesítette a rendelést, hogy engedélyt kaptam a gyermekek gyógyító – megelőző orvosi feladatainak ellátására is. Hamar beilleszkedtünk a beloianniszi közösségbe, megismertük a görög kulturális hagyományokat, szokásokat, ünnepeket és hamar rá kellett jönnünk, hogy ha nem is görög vér folyik ereinkben – ahhoz ugyanis a gének hiányoznak –, de azért a hellenofil jelző mindenképpen illik ránk. Kialakultak az első barátságok, Szultana és Nikosz barátaimmal sok-sok vidám percet töltöttünk együtt, rajtuk keresztül szinte észrevétlenül megismerkedtünk a görög szokásokkal, gasztronómiával, hiedelmekkel, a görög emberek mindennapi életével. A mediterrán konyhát ilyen közelről látni, valamint beépíteni étkezésünkbe különösen hasznos volt, ugyanis a civilizációs betegségek kivédésére orvosi szempontból ez ma a leginkább ajánlható étrend. Sok-sok szívinfarktus, cukorbetegség, daganatos betegség elkerülhető lenne ennek betartásával! A görög ünnepek és különösen a minden évben augusztus huszadikához kötődő faluünnep, sokszínű fesztivál mindig nagy hatással van ránk. Gyakran hívunk barátokat, ismerősöket ezekre az eseményekre és aki egyszer már átélte ennek hangulatát és megtapasztalta a hely különleges, meleg légkörét, az mindig visszavágyik Beloianniszba. Fiam, Benjamin a helyi Taverna zenekar gitárosa, több kulturális eseményen, ünnepen, táncházban lépnek fel a mai napig. Az anyaországba visszaköltözött görög közösséggel is jó kapcsolatot ápolunk, többükkel szoros barátság alakult ki. Kinti barátaink is segítettek megismerni

22 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Görögország lenyűgöző, egyedülálló természeti szépségeit és a nyaralás nálunk már évek óta egyet jelent valamely festői görög sziget, tengerpart felfedezésével. 1993-ban, amikor Beloianniszba kerültem, még szerencsém volt találkozni az első generációs görögök viszonylag kisebb csoportjával, akik valóban megjárták a frontmezőt, többen súlyos sérüléseket, csonkolásokat szenvedtek el, és szinte mindegyikük bőre alatt vándoroltak fémszilánkok, repeszdarabok, melyeket a kemény harcok során szereztek. Ezeket büszkén mutatták meg a rendelőben, meséltek a történetükről, de a világért sem engedték volna egy orvosnak sem, hogy hozzányúljon, esetleg eltávolítsa azokat. Ebben én sem értem el nagy sikereket náluk. Egyenes, karakán emberek voltak, akik idős koruk ellenére, komoly szerepet töltöttek be a falu életében. Tisztelték őket koruk, életútjuk, a közösségben betöltött szerepük miatt és a görögös temperamentummal előadott határozott véleményükre mindig odafigyeltek az itt lakók. Nagy tisztelettel és szeretettel gondolok rájuk, mindig mellettem álltak, értékelték és támogatták munkámat. Az itt töltött 27 évem alatt óriási fejlődésen ment keresztül Beloiannisz, hosszan lehetne sorolni mennyi mindennel gazdagodott a falu, és nem csak materiális értelemben. 2010 óta a lakosság bizalmának köszönhetően önkormányzati képviselőként is jelen vagyok a falu jövőjét megatározó döntéseknél, és a jelenlegi haladó szellemű önkormányzati vezetés, valamint képviselők munkája nyomán községünk gyors és látványos fejlődésnek indult. 2017-ben a háziorvosi ellátás körülményeiben hatalmas minőségi ugrás következett be az új orvosi rendelő átadásával. Az addigi igen szűk, minden szempontból korszerűtlen rendelőt sikerült (főként pályázat segítségével) szinte teljesen újjáépíteni. Ezt a munkát a pályázástól, a tervezés-kivitelezésen keresztül az átadásig különösen a szívemen viseltem, minden lépését szorosan nyomon követtem, véleményeztem. Büszkén állíthatom, hogy mind esztétikailag, mind tartalmilag és felszereltség szempontjából is megújult orvosi rendelőnk a környék legszínvonalasabb egészségügyi intézménye lett. Itt öröm dolgozni, és betegeim is kényelmes, kulturált körülmények között gyógyulhatnak. A rendelő várójába lépve, a hely szelleméhez méltón a legnagyobb görög gyógyítók: Asclepios, Hippokratész, Hygieia szobra néz ránk és együtt vigyáznak egészségünkre. Büszkén állítom, hogy a 70 éves Beloiannisz mára egy kiváló infrastruktúrával, közlekedési lehetőséggel rendelkező település lett, színvonalas oktatási- és egészségügyi intézménnyel, ahol igazán jó élni, ideális letelepedni. Itt, közel a fővároshoz, ötvöződnek a magyar – görög kulturális hagyományok, az emberek nemcsak fizikailag, hanem emberileg is közelebb állnak egymáshoz és a beloiannisziak közvetlensége, nyitottsága, befogadó szeretete, görögös humorral fűszerezett vidámsága még vonzóbbá teszi községünket.27 évvel ezelőtt, amikor Beloianniszba kerültem, szinte semmit sem tudtam a faluról, csak az érzéseimre hagyatkozva döntöttem, amikor elvállaltam a háziorvosi állást. Most már biztosan tudom, hogy anno a legjobb döntést hoztam! dr. Horváth István háziorvos 23 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Kik voltak az iskolavezetők? Jöhet egy kis iskolatörténet?

Horváth József 1950 – 1951 és Vida Katalin 1997 – 1998 1953 – 1954 Gábor Ferenc 1998 – 2000 Karantzidisz Hárisz 1951 – 1952 PrekopLászlóné 2000–2001és Skultéty László 1955 – 1956 2006 – 2007 Kuljosz Vangelisz 1957 – 1959 Boka Erika 2001 – 2006 Volovocisz Vangelsz 1959 – 1972 Papalexisz Anna Mária 2007 – 2009 Nagy Rudolf 1972 – 1974 dr.Orosházi Györgyné 2009 – 2011 és Berta Pál 1974 – 1979 2015 – 2019 Boka Jánosné 1979 – 1987 Kósáné Hujber Katalin 2011 – 2013 KovácsJózsefné 1987 – 1991 Szatmári Krisztina 2013 – 2015 Adorján Attila 1991 – 1997 Dimanovszka Máhi 2019 óta

A 6 tantermes általános iskolát 1951-ben adták át, ahol eleinte csak görög nyelven oktattak. Görögfalvi Állami Általános Iskola néven kezdte meg működését. 1952-ben már Beloianniszi Általános Iskola volt a neve, egészen a 80-as években történő ÁMK megszervezéséig. 1957-ig külön osztályba jártak a magyar és a görög, illetve macedon gyerekek. Az 1957/58- as tanévben integrálták a felsősöket, (ebben az évben a diákok 18%-a magyar), az alsó tagozatosok pedig majdnem 10 évvel később, az 1965/66-os tanévtől jártak egy osztályba a görög származású tanulókkal (addigra 27% lett a magyar tanulók aránya). Érdekességként említem: az 1953/54-es tanévben 440 tanuló járt az iskolába, nem volt ritka a 40 feletti osztálylétszám és a délelőttös – délutános tanítás sem. 100 alá az 1981-es visszatelepülési hullám idején, majd a 2000-es évek elején csökkent a tanulók száma. Görög nyelvet mindig tanítottak az iskolában, az első években a magyar nyelvet igyekeztek elsajátíttatni a diákokkal. A nyelvoktatásban nagy váltás volt 1997, amikor az első vendégtanár érkezett Beloianniszba, akit azóta már több pedagógus követett. Több évtizedes működés után a társadalmi és gazdasági körülmények miatt az iskola fenntartója 2012-ben a Magyarországi Görög Nemzetiségi Önkormányzat lett, azóta nemzetiségi nyelvet oktató intézmény. 24 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Milyen az általános iskola napjainkban?

Jelenleg 92 tanuló jár az iskolába, 39 gyermek az óvodába. Iskolánkban a görög nyelvet minden tanuló tanulja heti 10 órában a következő bontásban: 4 görög nyelv 1 népismereti, 3 görög testnevelés, 1 görög rajz és 1 görög ének. 11 főállású pedagógus, 3 görögországi vendégtanár, valamint 5 fő óraadó pedagógus segíti az oktatást, így a szakos ellátottságunk 98%-os. Az idei tanévben is számos tanórán kívüli foglalkozást szerveztünk tanulóink számára ezek a következők: angol- és görög szakkör, felzárkóztatás, tehetséggondozás alsó és felső tagozaton; zongora, népi játékok foglalkozás; tömegsport; kézműves foglalkozás; matematika és magyar előkészítő 8. osztályosoknak. Intézményünk különlegessége a görög nyelv oktatása, a görög hagyományőrzés, amely magába foglalja a nemzeti ünnepeket, megemlékezéseket, valamint a görög jeles napok megtartását. A kis létszámú osztályokban az egymásra figyelés, a kommunikáció, a kapcsolatok kialakulása jóval eredményesebb, mint a nagy létszámú közösségekben. Továbbra is célunk minél több pályázaton való részvétel, ami az iskola szakmai, közösségi, valamint környezeti fejlődését szolgálja. Az elmúlt időszakban 5 pályázaton vettünk részt (táborok, bejárati ajtók cseréje, iskolaudvar rendezése, valamint az iskola épületének felújítása). A jövőben szeretnénk újabb táborokra, szabadidős tevékenységekre, iskolaújságra, udvari padok beszerzésére, sportpálya korszerűsítésre, valamint a nevelő – oktató munkánkat segítő eszközökre pályázni. Dimanovszka Máhi igazgató

25 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Visszaemlékezés Milyennek látta Kárász Aranka kezdő tanítónő a falut?

Megérkezés – A faluról azt sem tudtam, hogy létezik, kérésemre helyeztek el Soponyáról – ide. Augusztus volt, szép nyári idő. Igyekeztem csinosan öltözni, de már nem emlékszem, mi volt rajtam. Az állomáson megmutatták, merre menjek, a szántóföldön keresztül vezetett egy gyalogút, amit vastagon felszórtak salakkal, bizonyára az esős napokra tekintettel, hogy ne legyen sár. Mire a falu sarkához értem, térdig fekete volt a lábam a salak porától. A szélső háznál (a Delcsev utca első háza volt) megkérdeztem a kinn tevékenykedő asszonytól, hogy merre van az iskola. Kézzel-lábbal mutogatott, hogy nem érti, mit akarok. Ma már tudom, hogy tiszteletreméltó család sarja, Galanisz Rula nagymamája volt. (A nem egészen 19 évemmel kicsit megijedtem és elbizonytalanodtam, hova küldtek engem? Kaszás elvtárs kitolásból helyezett ide?) Az asszony fekete ruhát, fekete harisnyát viselt, fején fekete kendő volt, melynek sarkait a szája előtt keresztbe fonva kötötte hátra. (A mi asszonyaink álluk alatt kötötték meg a kendőt.) Az iskolában Volovocisz Vangelisz igazgató fogadott. Úgy látszott, örült nekem. Nem minden mondatát értettem, pedig ő akkor már szépen beszélt magyarul. Elmondta, hogy második osztályt fogok tanítani (csupa görög gyereket) és messziről megmutatta, hol fogok lakni. Az első időben nem mindenkivel értettük egymás nyelvét, de kedves, tisztelettudó emberek voltak. A tanítványok bizony nagy kihívást jelentettek! Alapszavakat, kifejezé- seket nem értettek, tehát nem alkalmazhat- tam a képzőben tanultakat sem olvasmány- tárgyaláskor, sem számtan órán vagy az élővilággal kapcsolatban. A tanítványaim (talán 42 fő) görög gyerekek lévén egymás közt anyanyelvükön beszéltek. Azért az én szóismeretem is bővült apránként, és egy április 4-iki ünnepély előtt, amikor a pártház egyik kis termében gyülekezett az ünnepi „kaporkrém”, görögül beszélgettek a meghívottak. Mivel annyit megértettem, hogy babról is szó esett, hozzászóltam, hogy sajnos a mi babunk is elfagyott, mert a férjem elég korán elvetette. Kiderült, hogy a beszélgetés arról szólt, hogy valakinek babszem nagyságú követ távolítottak el a veséjéből. Ennyit az elsajátított görögtudásomról. Milyen benyomást keltettek bennem a görög asszonyok? Többnyire komolyak voltak, a középkorúak és az idősek sötét ruhában jártak. Jellemző volt a már említett fejkendőhasználat. Egyenes derékkal jártak, szinte valamennyien magasnak tűntek. Élmény volt számomra, amikor a vállukon rőzseköteget cipelő asszonyokat láttam.

26 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Általában többen jöttek együtt valahonnan. Ez a terület a Fácános nevű hely volt. Kuszkurasz nénire és Gakisz nénire emlékszem, sajnos másoknak a nevére már nem. Öltözetük a már megszokott, bal karjuk csípőre téve, jobb kezükkel fogták a rőzsét. Ami engem zavart, nagy méretű papucs, klumpa volt a lábukon. Félő volt, hogy ebben könnyű elesni. A hozott ágakból vagy kerítés készült, vagy tüzelésre használták. A lakásokban mindenkinek volt konyhai tűzhelye, de sokan csináltak kis kalyibát a ház mellett vagy az udvarban, ha volt rá lehetőség, a vizet ide is bevezették, s egyszerű kályhán esetleg főztek is. Ha házaspár együtt ment valahova, számukra természetes volt, hogy a férj ment elöl, az asszony meg mögötte (patriarchátus?). Számomra ez döbbenetes volt. Nekem fontos volt, hogy karolhassak a férjembe vagy fogjuk egymás kezét. Később azt is megtudtam, hogy az asszonyok mosták meg este a férjük lábát. Ez persze még a lavóros korszak volt, mi is így éltünk, csak „mint a nagyok” – mindenki mosta a saját lábát. A férfiak erőteljesebb képviselői börtön- őrként dolgoztak Pálhalmán. Róluk nem sokat tudok. Az asszonyok egy része a tsz-ben helyez- kedett el. Nagyon szép kertészet működött a csatorna közeli völgyben nem messze a falutól. Emlékszem, messziről láttam az üvegfedelű melegágyakat, s úgy tudom, hogy oda a vizet is elvezették, tehát megoldható volt az öntözés. Sajnos arra nem emlékszem, hogy palántanevelésen kívül mi történt. Lehet, hogy a helyi zöldségboltban az ő termésüket vásároltuk? Irigylésre méltók voltak a kertek! A görög lakosoknak természetes volt, hogy a megszokott zöldségek mellett póréhagymát, cukkinit, padlizsánt termeltek. A legtöbb kert csodálatos volt: gyümölcsfák, szőlő, zöldségek. Locsolás óriási mértékben! Nem kellett spórolni, úgy emlékszem, egységesen 47 Ft volt a háztartások havi vízfogyasztásának díja. A családok beköltözéskor a szobákba vaságyakat kaptak, amit családlátogatásokon több helyen láttam: az asszonyok a láb felőli végére (vagyis, ami látszott) fehér sifon anyagot erősítettek, amelynek szélén széles fehér cérnacsipke volt. Egy ilyen vaságyat mi is kaptunk. Amikor az engem felnevelő nagymamám hozzánk került, mi fiatal házasként

27 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS paplanon a földön aludtunk a padlón. (Egy ágyunk volt, ezt átadtuk a mamának.) Amikor ezt Kondosz Panajotisz kartársam megtudta, felajánlotta az általuk már nem használt vaságyak egyikét, óriási segítség volt ez nekünk! Ebben az időben a családok többségénél a szobában a kornak megfelelő lakásdivat szerint már rekamié volt és fotelok. A padlót többen barnára festették. Jellemző volt, hogy a rendkívüli tisztaságra oly módon is ügyeltek, hogy cipőjüket a bejárati ajtón kívül hagyták és mezítláb közlekedtek a lakásban. (Sokan ma is ezt teszik.) Visszatérve az asszonyokra: sokan a helyi varrodában dolgoztak, néhányan pedig a rongykorongban kaptak állást. A varrodában kétműszakos rend volt. Munkaruhákat varrtak fillérekért… A délelőttösök reggelizni mehettek haza, ez alkalmas volt arra, hogy gyermekeiket iskolába indítsák vagy megetessék az állatokat. Sokan neveltek baromfit, hizlaltak sertést. Kecsketulajdonosok is voltak néhányan. Emlékszem, közülük egy valaki a vasút közelében legeltette állatait. Kunelász Jannisz tanítványom volt, majd testnevelő tanárként ide került tanítani a 70-es évek közepén. Nagy hozzáértéssel és lelkesedéssel végezte munkáját. Álmodott is, megálmodta az iskolaudvart! Gyönyörű sportudvar lett az eredmény! A munkálatokban is aktívan részt vett, segítették az építkezést a szülők és tanítványok is. A szükséges (nem kevés) pénzt a járási vezetés ígérte meg, s mi bíztunk is ebben. Szerencsére akkori tanácselnökünk, Prekop Lászlóné megsúgta nekem, hogy egyetértés van a helyi vezetésben, mely szerint szükség esetén lesz pénz az udvarra. A munka bizonyos fázisában megérkezett egy igazi, nagy úthenger, és amikor megközelítette az udvarra vezető kaput, kikiabált a postáról Magyarné Panni, a posta vezetője, hogy menjek be, mert telefonon keresnek. Kiderült, hogy dr. Kácsor Ferenc, a járási osztályvezető volt a hívó, és határozott hangon közölte velem, hogy az építkezést sajnos azonnal le kell állítani, mert a megye megvonta a támogatást. A válaszom szó szerint a következő volt: Az lehetetlen, ugyanis éppen most toltam be az úthengert az udvarra. Még egy kis történet Kunelász Janniszról: Egy jeles alkalommal kis pálinkával hangsúlyozva Emberré avattuk őt. Ez egy ballagási ünnep napján történt. Testnevelőként ő általában melegítőben vagy más, sportos öltözékben tartotta óráit. Nyolcadikos osztályfőnök lévén ezen a napon elegáns esküvői öltönyét viselte: világos öltöny, sötét ing, ezekhez illő nyakkendő. Amikor a ballagók bementek az elsősök tantermébe és körbe sétáltak a padok között, Prekop Tomi felkiáltott: Jé, a tanár bácsi most pont olyan, mint egy ember! Hát ezért nem lehetett kihagyni az emberré avatást. Boka Jánosné

28 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Mi volt a gyermek- és fiatalkorban legjobb a rendszerváltás előtt?

Nem akartam kihagyni az interjúkból jelenlegi polgármesterünket, Papalexisz Kosztaszt sem, de nem a napjainkról kérdeztem, hanem a gyermek- és ifjúkoráról. Sokszor hallottam már tőle, hogy a mai ifik arra az időszakra emlékeztetik, amikor ők voltak fiatalok. Koszti a rendszerváltáskor lett nagykorú, gyermekkorát még az előző érában élte, amikor nem voltak nagy különbségek családok és családok között. „Mindig a szabadban voltunk, főleg a fiúk, bejártuk a környéket, jóidőben a kanálisnál töltöttük napjaikat. (Ezt a „régebbi” fiatalok ugyanígy tették!). Aztán kamaszként már a sport mellett táncoltunk. A rendszerváltás után szétszéledtek a fiatalok, már nem mindenki jött vissza továbbtanulás vagy családalapítása után. A mostani fiatalokban látni azt a lokál- patriotizmust, ami megakadályozza a falu elöregedését, mert itt telepednek le, ide íratják be óvodába és iskolába a gyerekeiket, újraélesztették a sportkört, ifiklubot indítottak. Terveznek, szerveznek, és azt látjuk, szeretik őket a szurkolók, és olyan összetartozást fejez ez ki, amit egy-egy majális vagy a falukarácsony ad meg: otthon vagyunk! Nagyon jó az augusztusi falunap, de az nem olyan bensőséges, mint amikor kimegyünk a pályára főzni, játszani, kikapcsolódni egész napra, vagy amikor a téren összejövünk bármilyen hidegben, és együtt hangolódunk a karácsonyra! Ezekért a pillanatokért érdemes ezt a munkát végezni!”

És mi volt még 10 évvel még korábban? Hát tévé nem nagyon! Mi is sokat játszottunk a szabadban, csulengáztunk, kidobóztunk, ugróiskoláztunk, és rengeteget bújócskáztunk. Tavasszal gyűjtöttük a csimbókokat, a bátrabbak lejártak a Kanális-partra. Kirándultunk a Fácánosba, szánkóztunk a Misikén és a dombon, és szinte minden utcához tartozott egy- egy „focipálya”, egy grund, ahol lehetett játszani, kicsit rosszalkodni: a Paparigász utca mindkét végén, a víztorony mögötti mélyedésben, a tűzoltótoronynál, a dombon a Rákóczi utca végén és a Szeptember utca végén is... Persze nekünk ott volt az úttörőélet, tele eseményekkel, szakkörök – és alig volt korosztály a 70 év alatt, akinek kimaradt volna a görög tánc az életéből! Hát ilyen volt a gyermekkorunk a hatvanas és a hetvenes, sőt, még a nyolcvanas években!

29 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Meddig volt bölcsőde Beloianniszban?

Az 50-es évek elejétől 1993-ig működött bölcsi a faluban, eleinte 40 gyermekkel, aztán lecsökkentették 30-ra, végül 20 főre. Az önkormányzat (községi tanács) volt a fenntartója mindig. Saját konyhája, mosodája volt, hiszen a gyermekeket a benti ruhákban adtuk be reggelente. 1961-ben került oda Kandzu Kriszti néni, később ő lett a vezetője, onnan ment nyugdíjba, utána még 2 évig Rizojannisz Kosztaszné volt a vezető. Nagyon szerettek ott dolgozni, összetartó társaság volt, jó hangulatban teltek az évek. Nagyon halvány emlékeim vannak a saját bölcsődei életemről, inkább a fiam idő- szakára emlékszem vissza. Mindig vidám élmény volt, néha még magam előtt látom, ahogy sétálni vitték a gyerekeket: egy hosszú kötelet kellett minden gyereknek megfogni, elején és végén egy – egy gondozónő. Sokat voltak az udvarban is levegőn, nagyon családias intézmény volt, nyugodtan bízták rájuk a szülők a csemetéket.

Hogy zajlik falunkban az óvodai élet?

1967-ig, a gyes bevezetéséig nagy szükség volt arra, hogy a gyerekeket elhelyezzék a dolgozó szülők, bár az 50-es években még nagycsaládok éltek együtt, így a nagymama bevonásával megoldható volt a gyermekfelügyelet. Elsők között épült meg az óvoda 1950-ben, amelyet többször korszerűsítve minden időben igyekezett az önkormányzat (tanácsi rendszer) és az ott dolgozó kollektíva otthonossá, biztonságossá tenni. Kezdetektől hallják, használják, napjainkban pedig tanulják a görög nyelvet az apróságok, fellépésük során versekkel, tánccal színesítik a falu ünnepélyeit. Két csoportban foglalkoznak a gyerekekkel, a kis létszámú közösségek vonzóak a környék családjai számára is, nem csak a beloian- nisziaknak.

Hogyan tanulták meg a magyar nyelvet?

Az idős emberek nehezebben tanulták meg, akik iskolába vagy dolgozni jártak, ők nyilván hamarabb értették meg a magyart. Zsoga Irén azt mesélte, mivel sokat volt kórházban, és évekig nem látta a családját, el is felejtette a görög nyelvet, a családegyesítés után jött vissza a nyelvtudása. Akik viszont családban éltek, egymás között állandóan a görög vagy macedon nyelvet használták, ők a mai napig tudják nyelvüket. A Kacamakisz családban most is

30 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS görögül beszélnek az idősebbekkel, és macedonul egymás közt. Kadzu Kriszti néni azt mesélte, számolni ő csak görögül tud, a számok mindig anyanyelvén jönnek a gondolataiba. Azok a gyerekek, akik görögökkel éltek egy otthonban, előfordult, hogy csak a gimnáziumban kerültek teljes magyar közegbe, nekik nehéz volt a tanulás. Beloianniszban sajátosan alakult a nyelvhasználat. A magyar családok beköltözésével, a nyelvtanulással kialakult, hogy vegyesen használták a nyelvet még egy mondaton belül is. Keveredtek a magyar és görög, de talán még macedon szavak is, ami sohasem okozott problémát a megértésben. Ma már nem jellemző, talán a görög családoknál fordulhat még elő, hogy vegyítik a nyelveket.

Visszatelepülési hullám

A görög lakosság sokáig próbálta elkerülni az asszimilációt. Eleinte egyáltalán nem voltak vegyes házasságok, a hatvanas évek vége felé fordultak elő, gyakoribbá pedig a hetvenes években váltak. A bizonytalan időre hazáját elhagyó görögség igyekezett megtartani nemzeti identitását, próbálták megőrizni hagyományaikat, (ami nem volt könnyű, hiszen Beloiannisz lakói több mint 200 görögországi településről érkeztek hazánkba), sokáig „készültek” visszatelepülni az óhazába. A politika ezt 1954-ben, majd 1981-ben tette lehetővé a nagy többség számára, akkor sokan választották a repatriálást a beloiannisziak közül. Az 1980-as évek eseményeiről Prekop Lászlóné Mirka mesél, ő volt a tanácselnök abban az időszakban. Fogalma sem volt róla, milyen nehéz időszak következik, amikor elvállalta a tisztséget. Szinte egyik napról a másikra kerültek döntési helyzetbe a görögök: több mint 30 év után a Papandreu-kormány amnesztiát hirdetett, és pár hónap alatt kellett dönteniük az embereknek: vagy visszatelepülnek görög állampolgárként Görögországba, vagy felveszik a magyar állampolgárságot, vagy itt maradnak görög állampolgárként, vagy egy harmadik országba költöznek, mert megszűnt a menekült státusz. Akik évtizedekig úgy köszöntötték egymást a szilveszterkor, hogy „Jövőre Görögországban”, egyszeriben megkapták a lehetőséget, nyitva állt az út! Nekünk, akik a faluban éltünk, szívet szorító volt hallani az autók dudálását. Valamennyi család, akik költöztek, induláskor úgy mentek ki a településről, hogy hosszan nyomták a gépkocsik dudáját, volt, hogy egy héten többen is. Tudtuk olyankor, hogy egy család búcsúzik… 1980-ban 34 fő; 1981-ben 61 fő; 1982-ben 144 fő; 1983-ban 64 fő; 1984-ben 34 fő, 1985-ben23fő költözött vissza Görögországba. Akikkel együtt nőttem fel, legalább fele elköltözött. Sztefopulosz Rada néni és családja azok közé tartozott, akik ismét elszakadtak egymástól: a család többsége maradt, de egyik lánya ment Görögországba, mert a férje rokonsága költözött. Ma már, amikor szabadon utazhatunk (már amikor nincs pandémiás időszak...), el sem tudjuk képzelni, milyen megrázó volt ismét elszakadni szeretteiktől. Újabb családok váltak szét, újabb gyökértelen időszak, újabb útkeresések. A telefon, az internet elterjedése segített leküzdeni a távolság miatt kialakult hiányt, de 2020-ban tudtuk meg igazán, mennyire nehéz lehet az élet ölelés, családi események, nagy összejövetelek nélkül, egymástól távol. 31 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

MUNKAHELYEK - MEGÉLHETÉS

Milyen munkahely volt a varroda „fénykorában”?

Mint említettem, sok volt a faluban a kisgyermekes anyuka, jó néhányan voltak betegség vagy sérülés miatt csökkent munkaképességűek, ezért sürgették a helybeli munkalehetőség megteremtését. Így alapították meg a KTSZ-t, a varrodát, ami év- tizedekig a legnagyobb arányban foglal- koztatta az aktív korú lakókat. Ma is varroda működik a helyén, a főépületet 1956-ban adták át, amit a későbbiekben bővítettek. Legfényesebb időszakában 200-an is dol- goztak ott, munkaruhát, köpenyt, otthonkát, női ruhát varrtak, bársony- és farmernadrágot, ágyneműt készítettek benne. Két műszakban dolgoztak, a délelőttösök fél 8-tól nyolcig hazamehettek, hogy indítsák a gyerekeiket óvodába, iskolába. Az adminisztrációnak külön épület kellett, így ami a 60-as évek elején iskolai osztálynak épült, de az osztályok száma miatt feleslegessé vált, abba költözött az KTSZ-iroda. (A mostani óvoda Rákóczi utcai szárnya.) Legjellemzőbb termékük a munka- ruha, volt, hogy évi 300 ezret varrtak belőle a dolgozók! Arra már kevesebben emlékeznek, hogy a KTSZ (Kisipari Termelőszövetkezet) cipészetet és fodrászatot is működtetett, ez utóbbi a mai napig fodrászüzletként üzemel – persze már régen vállalkozói fenntartásban. A szabá- szatban leeső anyagokból rongykorongot varr- tak, ez a focipálya mellett volt, ma raktárként funkcionál az öltöző épületének végében. A rongykorongokat gépgyártásban, szereléshez használták az olaj felitatásához, de az osz- tályban emlékszem, néhányuknak volt egészen picike a töltőtoll és ecset használatához. Abba törölték a fölösleges tintát, rajzórán a festéket. (Azt hiszem, kicsit irigyeltem őket.) 32 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Hol dolgoztak az emberek?

A Magyarországra érkező gyerekeket beiskolázták, az általános iskola után szakmát tanultak. Férfiak és nők egyaránt ipari szakmát tanultak legtöbben: esztergályos, marós, hegesztő és hasonlók. Beloianniszban első időben főleg azok kaptak otthont, akik a mezőgazdaságban és állattartásban látták a jövőt, de egyrészt a házasságok miatt, másrészt a családegyesítés következtében egyre inkább vegyült az összetétel. Akik nem a téeszben vagy a gazdaságban helyezkedtek el, illetve más munkát szerettek volna, mint a háziipar, azoknak maradt a bejárás. Budapesti cégekhez, a battai erőműbe és a DKV-ba (ma MOL) jártak legtöbben, de voltak, akik Dunaújváros felé vették az irányt. Szerencsés helyen van a falunk, ha a közlekedés megfelelő, mindenhova hamar eljuthatunk. A személygépkocsik elterjedésével, az autópálya megépítésével pedig gyorsabb is lett a közlekedés, de ma már a vonatokra sem lehet semmi panaszunk, kényelmesek, modernek – és végre az állomás is könnyen megközelíthető!

Milyenek voltak a bejárás mindennapjai?

Bár a mai modern vasúti közlekedéssel nem lehet egy lapon említeni a régi (jó ideig diesel) vonatokat, azért a főváros, és Százhalombatta ipari létesítményeinek közelsége igencsak kínálták magukat: sokan a mindennapos bejárást választották. Reggelente Budapest felé, délután Buda- pestről voltak gyakrabban szerelvények, amelyekben az utolsó kocsi volt a görögöké. Valószínű ez az összefogás irritálhatta kicsit más települések utasait, néha rémtörténetek is keringtek rólunk, de egyszerűen csak összetartó társaság volt, akik nap mint nap ugyanarra a vonatra indultak, hazafelé ugyanazzal jöttek. Megvolt ennek a maga ritmusa, sosem felejtem el, hányszor hallottam falubeliektől: Ó, ha láttam Jani bácsit az utcában, tudtam, hogy már futnom kell a vonatig. Majd’ 40 évig volt bejáró az apukám, másodpercre kiszámolta az utat a peronig. Szóval a vonatozás egy kaland is volt egyúttal, hiszen 70 éve, amikor kijelölték a falu területét, a hozzá legközelebbi Iváncsa vasútállomáshoz kapcsolódva senki nem gondolta, milyen évtizedes gondot fog okozni a bejáróknak, hogy nincs biztonságos átkelő. Én magam is voltam bejáró évekig, nem csak az elbeszélésekből tudom, micsoda bosszúság volt a falu széléről meglátni, hogy megint tehervonat áll bent a beloianniszi oldalon, annál már csak az volt nagyobb méreg, ha akkor húzták be, amikor már majdnem kint voltunk az állomáson. 7 évtizedes konfliktus, amit sehogy nem sikerült megoldani, senki nem tudott 33 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS pontot tenni a végére – eddig. Körülbelül 1970-ben vagy 1971-ben odáig fajult a dolog, hogy kerítést húztak az árokpartra, lekerítve ezzel a síneket. Garaminé Ica mesélte, bejáró volt maga is, a nagyéjfélivel jöttek haza, és meglepődve látták a kerítést. A lányok figyeltek, a férfiak lebontották a drótot. Nem egyszer. Aztán elkezdték felszedni a járdalapokat, hogy megszüntessék a faluból az állomásra vezető járdát, emiatt keskenyedett el az utolsó 20- 25 méter 3 kocka szélességről kettőre, és azért volt bicegős, mert azt is „lopva” tették vissza a bejárók. Tény, hogy nem volt biztonságos, nem szeretnék sebeket feltépni, de követelt áldozatokat is a síneken történő bukdácsolás. Nem találunk bejárót, aki nem említette volna ezeket a kényelmetlenségeket. Lendvai Károlyné Erzsi néni is Százhalombattán dolgozott, neki azonnal a tehervonatok alatti átbújás jutott eszébe. Hányszor koszoltuk össze magunkat az olajos tartályokon, néha beakadt a ruhánk és el is szakadt, a kezünk, a cipőnk nem egyszer sáros volt… Azt hiszem, jó, hogy ez már a múlt!

Mi volt a költségvetési üzem tevékenysége?

A lakások a nyolcvanas évekig tanácsi lakások voltak. Az első családi ház magán- tulajdonban a szüleim háza volt, amiben 1972 óta lakik a Boka – család, napjainkban már csak az anyukám. Azóta már 20-nál is több új ház épült a Delcsev utca domb felőli oldalán és az újonnan elnevezett Víztorony közben. A 418 tanácsi lakás karbantartására, felújítására a Beloianniszi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága Költségvetési Üzemet alapított 1971-ben, épülete az addig tüzépként működő telken, a víztorony alatt volt, (ahol ma lakások vannak, illetve abból lett pár éve az ABC, ami sajnos hamar bezárt). Az üzemben építőipari szakmunkások dolgoztak elsősorban, 35 fővel indult, és nemcsak Beloianniszban, hanem a környező településeken is végeztek intézményi felújításokat, de ők építették a kétszintes szolgálati lakást is az óvoda és a bölcsi között, amit pár éve lebontottak – mesélte Sztefopulosz Petrosz és Szokalopulosz Mihalisz. A költségvetési üzem 1976. január 1-jével egyesült az Adonyi Költségvetési Üzemmel, utána annak részlegeként működött tovább.

Tudják-e, hogy működött a faluban háziipari szövetkezet is?

1952-ben első munkahelyek egyike volt a nők, a sebesülésük miatt csökkent munkaképességűek, valamint fiatalkorúak megélhetésére alapított háziipari szövetkezet. A Szarafisz utca 11-ben volt a központjuk, onnan vitték otthoni feldolgozásra az anyagot a rongyszőnyeg készítéséhez, kesztyűk kötéséhez. Egy darabig ott dolgozott Kacamakisz Sztefoszné Athina néni is, ő mesélte, hogy miként kötötték a kesztyűket. Nem volt túl hosszú életű kezdeményezés, mert a kereset alacsony volt, így a dolgozók igyekeztek jobb munkahelyet keresni. 34 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Milyen területeken működött a téesz? Mit termeltek a kertészetben?

1952-ben alapították meg a Beloianniszi Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet, hiszen a falu lakóinak többsége Görögországban is vidéki életet élt. Földművelés, istálló és kertészet is működött a keretében. Az állattartásban tehenek, lovak, juhok és sertések voltak, a háztájiban gyakran tartottak kecskét, nyulat. Sajtot készítettek a kecsketejből, valamint a görög hagyományok szerint gidát sütöttek húsvétkor. (Emlékem nem fűz hozzá, de úgy rémlik, volt, aki a padláson tartotta a kecskéit.) A földeken burgonyát, kukoricát, kalászosokat termeltek, de igazán jó eredményeket a tehenészet ágazata ért el, adják hírül a beszámolók. Feljegyzések szólnak arról is, hogy kovácsműhely is volt a téeszben. A kertészetről Márkusz Panajotiszné Ilonka néni mesélt, évekig ott dolgozott. Paradicsomot, paprikát, fűszernövényeket termeltek. A termést nemcsak a helyi zöldségesben árusították, hanem Budapesten is volt boltjuk, ahova szállították a friss zöldségeket és gyümölcsöket. Egy időben fóliasátorban (a mai játszótér területén) virágokat is neveltek. A focipálya és a Gavrilidisz utca utolsó háza mellett elsétálva, a kiserdőből kiérve ma már nagy dzsumbuj fogadja az embert. Ott volt a kertészet. A domb tetején mandulafákkal, a völgyben az üvegházzal. Mi még iskolás korunkban 7. és 8. osztályban minden szeptemberben 2 hétig a téeszben dolgoztunk, nem tudom, mikor szűnt meg ez a módi, de egyáltalán nem volt rossz belekóstolni a felnőttek munkájába. Paradicsomot, krumplit szedtünk, még egy kis pénzt is kaptak érte az osztályok, amiből kirándulni mehettünk. A TSZ 1975-ben egyesült a Besnyői Sallai Imre MGTSZ-szel.

35 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Milyen szolgáltatók, szolgáltatások voltak elérhetők a faluban?

A faluba költözők életét szolgálta a központban felépített sütöde, ahol a Dunaújvárosi Kenyérgyár felépítéséig (1959) sütötték a kenyeret. Akik visszaemlékeznek erre az időre, mindenki emlegette, milyen finom kenyeret lehetett ott venni. Szombatonként bérsütést végeztek a kemencékben, a családoknak lehetőségük volt saját kenyerüket és a pitákat kisüttetni eleinte ingyen, később jelképes összegért. Az AMEO konyha évekig szolgálta ki nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek étkezését is. Még a 80-as években is helyben főzték az ételt az iskolásoknak és az öregek napközijébe, (ami a most raktárként funkcionáló, előtte Tavernaként üzemelő helyiségben volt), utoljára Sztefanu Eta néni főzött ott, főiskolásként egyszer pár hétig konyhalányként kisegítettem, mert beteg volt a munkatársa. Nagy szeretettel emlékszem vissza arra az időre, addig sem voltam válogatós, de azóta még jobban tisztelem azokat, akik gondoskodnak ételeinkről. Ma is látom magam előtt Eta nénit, ahogy az elkészült étel kiszolgálásához tiszta kötényt kötött, kicserélte fejkendőjét, és szeretettel, mosolyogva várta a gyerekeket. Hálával gondolok vissza arra, hogy ezt is megtapasztalhattam! Folyamatosan bővült a szolgáltatások köre: kenyér- és tejbolt, élelmiszerbolt, cukrászda és húsbolt nyílt, a későbbiekben évtizedekig volt iparcikkbolt is a falu központjában. A volt kávézó előtti téren állt az „olajkút”, évekig onnan vittük a fűtőolajat. Előtte a tüzépen vehettek építő- és tüzelőanyagot a falubeliek, a hatvanas években ennek vezetője az iváncsai Tunyogi József, bronzérmes olimpiai bajnok (1932, Los Angeles), Európa-bajnok és kétszeres magyar bajnok birkózó volt. Többen mesélték, Erdélyi Laci bácsi és felesége, Marika néni is, hogy a hatvanas években nem mindig volt elég tüzelő, előfordult, hogy hajnalban odaálltak a kapuhoz, hogy ha jön szállítmány, jusson egy-egy zsák szén a családnak. Ezt a gondot igazán az olajfűtés bevezetése oldotta meg. Nevetve emlékeztünk vissza, annak idején minden ház előtt ott állt a hordó, benne a pumpával, soha senkinek nem jutott eszébe hozzányúlni a máséhoz! Ezt többen visszasírják a falu lakói közül: figyeltek egymásra, segítették azt, akinek szüksége volt rá, és nem kellett félteni semmit sem a többiektől. Emlékszem, anyukám hányszor ment el úgy értekezletre, képzésre, hogy bezárta az ajtót, benne kívülről a kulcs egész nap… Abban is számíthattak egymásra a lakosok, hogy figyeltek egymás családjára, Pék Kati nagymamájának Wolfné Mariska néninek több család is hálás lehetett, hogy a szülők helyett felügyelt sok csemetére. Visszatérve a szolgáltatásokra: a vízellátás utcai kutakból valósult meg, de fokozatosan vezették be a családok a házukba. A földgázt 1989-ben hozták be a faluba, a telefonvonalak 1996 óta élnek a lakásokban, a csatornázást 1998-ban kezdték.

36 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Milyen pénzügyi szolgáltatók vannak/voltak a faluban?

Takarékszövetkezet: A „betétgyűjtő pénztár” a hatvanas évek vége felé nyitotta meg fiókját a tanácsház oldalában egy kis helyiségben. Később lett takarékszövetkezet. Sokáig az egyetlen pénzügyi szolgáltató volt a településen, vezetője 1977-től 30 évig Vlahopuloszné Szabó Magdolna volt, egészen nyugdíjazásáig. Személyi bankszámlákat kezeltek, megtakarításokat indíthattak náluk, hitelt lehetett felvenni, értékpapírok, részjegyek értékesítése, sőt, közműszámlák beszedése is feladatuk volt egy időben. Biztosítást is lehetett náluk kötni, és évekig könyveket is árusítottak. Nekem az első ügyletem az Ifjúsági Takarékbetét felhasználása kapcsán volt velük (gyűjtögetni a szüleim gyűjtötték, én csak elköltöttem). Személyes volt, hiszen csak helyi ügyfelekkel foglalkoztak, bizalomra épült a felek közötti kapcsolat, Magdi mesélte, nagyon szeretett ott dolgozni, munkájuk segítette az embereket céljaik elérésében, Beloiannisz fejlődésében. Az Ercsi és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet beloianniszi fiókja 2016-ban zárt be. Némi kihagyás után már mozgó bankfiókká alakított és ATM-mel felszerelt takarékbusz jár kéthetente a faluba, így nincsenek teljesen elzárva banki ügyintézéstől azok sem, akiknek gondot okozna átmenni más településre.

Posta: Az Ilektra utca első lakásában volt mindig is a posta, amelynek jelentősége a nyolcvanas évekig volt óriási, hiszen telefon még nem volt (illetve volt, a kurblis, kapcsolótáblás, az előtér bal sarkában volt a doboz, amibe be kellett állni, ha telefonálni akartunk, és úgy ordítottunk bele, hogy a fél utca biztosan hallotta), szóval, ha kapcsolatot akartunk tartani a rokonokkal, levelet írtunk, meg képeslapot. Amíg nem terjedt el az internet, és nem volt 100 csatorna fogható a tévében, még sok újságot járattunk, Micisz Vaszil bácsira halványan emlékszem, de a hatalmas táskája ma is a szemem előtt van. Magyar Ferencné Panni évtizedekig volt egyenlő a postával, sokat nevettünk azon, hogy a kisfiam nem ismerte meg a kis ablak nélkül az utcán... Mindent tudott, mindenre volt megoldás, és akárki akármit mond, számítógép nélkül pillanatok alatt lepecsételte, bevette a küldeményeket, számolta a pénzt és közben még egy–egy jó szó is jutott az ügyfeleknek. A postán is lehetőség volt megtakarított pénzt lekötni, nyereménybetétet venni, és persze lottózni meg egyéb szerencsét próbálni!

37 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

SZABADIDŐ - KULTÚRA - MŰVELŐDÉS - SPORT

A kultúrházban a hatvanas években 20-25 táncmulatságot is rendeztek, de a tévé terjedésével, a lehetőségek szélesedésével ezek száma visszaesett. A 70-es évektől 8 – 10, a kétezres években már csak pár zenés rendezvény zajlik évente a nagyteremben. A 70-es évekig színjátszó csoport is működött a kultúrházban, rendszeresen szerepeltek az ünnepélyekhez kapcsolódó rendezvényeken. Mozi már az 50-es években volt, és 1958-tól tánccsoport működött a településen. 1960-tól augusztus 20-án Beloianniszban rendezték meg az Országos Görög Nemzetiségi Fesztivált, amely sport, színjátszás, néptánc eseményekkel zajlott, és amelyre nem csak Magyarországról, de a környező szocialista országokból is hívtak vendégeket. Tapasztalatcsere, kapcsolattartás, nemzetiségi identitás őrzése volt a célja ezeknek az eseményeknek. Az első fesztiválra készülve építették meg (sok társadalmi munkával!) a futballpályát, szépítették a falut. A faluba érkezők eleinte többnapos rendezvényre jöttek, ahol a sport, a kultúra egyaránt szerepet kapott. Fociztak egymással a csapatok, színdarabokat játszottak el a közönség előtt – és persze nem maradhatott el a néptánc az utcabállal sem. Ezek az ünnepek a 60-as években 2 – 3 napos fesztiválok voltak.

Miért kettős ünnep Beloianniszban az augusztus 20?

Szülőfalunkban a mai napig szól István király üzenete a népek békés egymás mellett éléséről, a nemzetiségek elismeréséről, a sokszínű kultúrák ápolásáról. Augusztus 20-án a magyar állam megalapítása mellett a magyarországi görögség összetartozásának ünnepét is tartjuk. Ahogy a visszatelepülési hullám lezajlott a 80-as évek elején, azóta az óhazából visszalátogatók időzítik szabadságukat erre az ünnepre, és aki teheti, itt van Beloianniszban az augusztus 20-iki rendezvényen. Ma már falunapnak hívjuk, és az utóbbi években ismét többnaposra szerveztük, és a sport is szerepet kapott újból az eseményen.

38 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Milyen kommunikációs forrásaik voltak a falubelieknek?

Korábban többféle görög újság, baloldali folyóirat járt a községbe, többszázan járatták a Laikosz Agonasz-t és a Pirgosz-t. A Neosz Koszmosz és az Elefteri Patrida című folyóiratokra egyaránt 110-en fizettek elő. Ezek a jórészt külföldön megjelent sajtótermékek 1981 nyarától megszűntek. Később már csak egy görög újság járt a faluba, a görög kommunista párt napilapja, a Rizoszpasztisz. A Laikosz Agonasz 1950 júniusától 27 éven át megjelenő újság. Kétnyelvű lapként kezdte a megjelenését görög és szlavomacedón nyelven, eleinte heti több alkalommal, ami az idők során havi két megjelenésre csökkent. 1995-től jelent meg a Görög Országos Önkormányzat kiadásában a Kafenio két nyelven, görögül és magyarul. A negyedéves kiadvány politikai, kulturális, irodalmi, a néphagyományokkal kapcsolatos és más érdekes anyagokkal, valamint a görög közösség életével foglalkozó írásokkal postán jutott el az olvasókhoz.

Mi mindent ölel fel a Beloianniszi Görögök Kulturális Egyesülete?

Az egyesület fő célja a beloianniszi lakosokért dolgozni. A görög kultúrát, hagyományokat ápolni, fenntartani, az ebben dolgozó többi szervezetet támogatni. Ugyanakkor szeretnének hagyományokat teremteni olyan programokkal, amiben minden korosztály jól érzi magát, és a helyi emberek igényeit elégíti ki elsősorban. Nagyon fontos számukra az, hogy a fiatalabb korosztályt belevonják munkájukba, hiszen ők lesznek, akik ezt tovább tudják adni az utánuk érkező nemzedékeknek. A 2014-ben alakult Főzőklub csatlakozott a kulturális egyesülethez, később a Kiránduló csoport, pár éve pedig az iskolás gyerekek részvételével görög tánccsoportot ala- pítottak. Nagyon színvonalas műsorral készülnek országos rendezvényekre, Buda- pesten képviselik Beloianniszt a kulturális eseményeken. A legfiatalabb civil csoport Beloianniszban az Ifiklub – fiataloknak, akik saját elkép- zeléseiket valósítják meg többnyire önállóan. Sok éve nem volt már ilyen összetartó ifjúság a településen, jó érzés látni szervez- kedésüket, aktivitásukat. Számíthatunk rájuk is rendezvényeken, a karácsonyi-, Mikulás- és a sportesemények a fő profiljuk, sikeresen szerveztek már többször éjszakai foci kupát több település résztvevőivel.

39 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Kik alapították az első tánccsoportot?

1958-ban alapította öt fiatalember az első néptánc együttest a faluban, 2015-ben ezért kapták a Beloianniszért díjat: Calukidisz Nikosz, Dimanopulosz Pandelisz, Galatudisz Hrisztosz, Markakisz Pavlosz és Vanopulosz Vaszilisz. A tánccsoport alapításáról és első éveiről Vanopulosz Vaszilisz bácsi mesélt: 1958-ban kerültem a faluba, legjobb barátom Calukidisz Nikosz lett, ő javasolta, hogy alakítsunk tánccsoportot. Megkerestük Markakisz Pavloszt is, aki az Ikarusz tánccsoportjában táncolt az 50-es években. Az együttes első koreugráfusa Gyapjas István lett, aki az Állami Népi Együttes helyettes vezetője is volt, utána Kricskovics Antal járt a csoporthoz. Az 1960-as évek elején Vanopulosz Vasziliszt és Dimanopulosz Pandeliszt beiskolázták koreugráfus tanfolyamra Dunaújvárosba (ahova együtt jártak Wünsch Lászlóval), és 2 évig Vaszil bácsi tanította a táncokat. Eleinte a KTSZ támogatta az együttest, helyet is ott biztosítottak számukra a próbákhoz. Az első tánccsoport 5 férfi tagjához aztán csatlakoztak többen, lányok is, így nemsokára 6-8 pár táncolt az élőzenére. Mecska Katina harmonikázott, Markakisz Pavlosz nagyon jól tudott dobolni. Ezután jött Beloianniszba, és 37 éven keresztül adta tovább három generációnak saját gyűjtésű koreográfiáit Wünsch László, aki pedig 2019-ben kapta meg a Beloianniszért díjat. A görög néptánccsoportok bejárták az országot, fesztiválokon, nemzetközi rendezvényeken léptek fel, Görögországban is megismerhették tevékenységüket. Több nemzedék nőtt fel a jellegzetes hangzású és ritmusú zenén, és ha a nyelvet nem is, a görög táncokat szinte valamennyi beloianniszi (és környékbeli) ember megtanulta. A híres augusztusi falunapunk évekig volt kuriózum, ahova közelről s távolról érkeztek a balkáni zene és tánc kedvelői.

40 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Mi mindent találunk a községi könyvtárban?

Az elsők között épült fel a falu központjában a jellegzetes kőépület, az egyetlen, amely a görög építészetre emlékeztet kőfalával. Akik a rendszerváltás előtt születtek, azoknak csak pártház, hiszen a fő funkciója a községi könyvtáron kívül a pártiroda és a hangos bemondó helyisége volt. A téren állt egy oszlop, rajta 4 hangszóró a négy égtáj felé, és abból görög zenét hallhattunk, meg minden fontos dolgot bemondtak: nem lesz villany vagy víz, jött olaj a boltba, mikor lesz az ünnepély stb. (Én még ma is „hallom” Lazosz Jorgosz hangját: Proszohi, proszohi…) Erdélyi Laci bácsi és felesége, Marika néni is emlegették, micsoda jó hangulata volt annak, hogy hétvégén egész nap szólt a hangszóróból a zene! Rátérve a könyvtárra, amiről Farcalasz Johanna mesélt, szinte egyidős a faluval. Pár éve a Fejér megyei Vörösmarty Könyvtár egységeként működik, és közel 20 éve összevonták az iskolai könyvtárral. Jelenleg 2200 iskolai és kb. 2800 községi könyv van az állományában, katalógusát a Vörösmarty Könyvtár honlapján találjuk meg. Nagyon sok a görög nyelvű könyv is, de legnagyobb forgalma évtizedeken át a bekötött görög újságoknak volt: Sokan jártak ide kutatni a Laiko Agonasz és a Rizopasztisz óriási, bekötött számaiban. Pár éve digitalizálták valamennyit, azóta interneten is hozzá lehet férni.

Napjainkban már 3 számítógéppel, internettel is kiszolgálják az igényeket. Évente több programmal is kedveskedik Ancsa az érdeklődőknek, zenei rendezvénnyel, ünnepkörökhöz kötődő készülődéssel, alkotótevékenységgel és nyári táborral gazdagítja a falunkat. Fotóalbumokat is lapozgathatunk itt, amelyek Beloianniszról készült képeket tartalmaznak, két régi lakó, Galatudisz Gazsi és Kokkinidisz Laci ajándékozta a falunak. A közösségi élet fontos színtere volt a könyvtár évtizedekig, (emlegettük Sztamati Lencsit), és ha végre megoldódik az infrastruktúra-fejlesztés (fűtés-, világításkorszerűsítés, nyílászárócsere, polcok cseréje), remélhetőleg visszanyeri régi szerepének legalább egy részét.

41 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Mit jelentett évtizedekig a faluban a mozi?

Lendvainé Erzsi nénitől tudom, hogy az 50-es évek közepén az iváncsaiak átjártak Görögfaluba mozizni, mert nálunk szinte a házakkal egyidőben megépült a kultúrház is, ahol filmvetítések is voltak. Amire én emlékszem, a hetvenes években 4 előadás volt hetente: szerda este, szombat, vasárnap délután és vasárnap matiné. Ha tehettük, mindig mentünk. Imádtuk az indiános filmeket, akkor volt virágkora a Gojko Mitic-féle Winnettou történeteknek, le nem maradtunk volna róla! De bármit megnéztünk, a tévéhez képest a színes filmek látványa lenyűgöző volt. Szovjet háborús filmek, magyar remekművek, jöhetett bármi! 2 Ft volt a matiné, és talán 4,50 a többi belépő. Tundzaridisz Jorgosz segített felderíteni a mozi múltját, kifaggatta az ismerőseit és anyukáját is a mozi hőskoráról. Emlegették, hogy az 1989-es leégéséig kocsma is volt a kultúrházban, és a tűzvész után 3-4 évbe telt, mire felújították az épületet, azután új, korszerű vetítőket is hoztak a faluba. A filmeket Székesfehérvárról küldték, az állomáson kellett a vonatról átvenni őket. Azt vetítettek, amit küldtek, de Fejér megyében évekig a leglátogatottabb mozi volt a mienk, a lakosságszámhoz képest messze a legtöbben jártunk oda. Ha háborús vagy partizánharcról szóló filmet tűztek műsorra, tömve volt a mozi, még állva is nézték a vetítést! Mozigépészek voltak az összeírt emlékek szerint: Raptisz Kosztasz, Kiatipisz Jannisz, Papalexisz Hrisztosz, Tundzaridisz Paszkálisz, Lazosz Nikosz és Karaszandreász bácsi, alias Maigret, pénztáros és jegyszedő Tundzaridiszné Tanaszia néni, előtte Fiseász bácsi, Lazoszné Alexandra néni csak nagyjából összeszedve. Volt egy vitrin a sarkon, abban kitették az egész havi moziműsort előre, és fotókat a heti vetítésekről. Az internet korában már elképzelhetetlen, mennyire fontos szerepe volt a mozinak az életünkben évtizedekig!

Triandafylla Egyesület

A Triandafylla (Rózsák) tánccsoport 2007 novemberében alakult, női táncosok, akiknek célja a görög hagyományok ápolása, táncos koreográfiák megtanulása és eljuttatása a lehető legtöbb helyre. Szívesen fellépnek idősek világnapján, nyugdíjas klubok rendezvényein, néptánc fesztiválokon, és természetesen a beloianniszi rendezvényeken is. Rend- szeresen szerepelnek Budapesten a Kékgolyó utcai kórházban, ami mindig vidámságot és felszabadult életérzést visz a betegek és az őket ápolók körébe. Az egyesület tagjai nagyban kiveszik részüket a település jótékonysági eseményein is, segítségükre minden időszakban számíthatnak a falu lakói és az önkormányzat. 42 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Milyen tevékenységet folytatnak a civil szervezetek a faluban?

Egyik legnagyobb kohéziós erő egy település életében a civil szervezetek működése. Büszkén mondhatjuk el magunkról, hogy Beloianniszban sokféle szervezet kezdeményezései színesítik a mindennapjainkat, és hagyományok sora nőtt ki a falu lakóinak ötleteiből. Különösen nagy érték ebben az, hogy a csoportok többnyire nyitottak a települési igényre is, partnerei egymás rendezvényeinek, tiszteletben tartják kivívott eredményeiket. Jönnek a hívó szóra ünnepeken, társadalmi munkák során, méltón képviselik településünket más régiókban.

Pyrgos Egyesület

A görög hagyományápoló egyesületet 2009- ben alapították, zenekara és tánccsoportjai vannak. Hagyományos görög népzenét játszanak, táncaik Görögország tájait idézik. Kisgyermekekkel elsősorban a helyi rendezvényeken szerepelnek, a felnőttekkel falunapokon, vállalati eseményeken, családi ünnepeken lépnek fel, táncházakat tartanak országszerte, amelyeken tanítják is az alaplépéseket, a táncokat. Sokszor jártak Görögországban is műsorukkal.

Beloianniszi Szülői Munkaközösség és Beloiannisz Közoktatásáért Közalapítvány

A beloianniszi SZMK minden évben különböző programok és rendezvények szervezésével igyekszik támogatni a helyi iskolát és óvodát. Többek között fontos szerepük van a karácsonyi és farsangi rendezvényeken, ahol az SZMK-tagok színdarabbal vagy énekes szerepléssel kedveskednek a résztvevőknek. Komoly segítséget jelent munkájuk az intézményekben dolgozó pedagógusoknak, a rendezvényekről származó bevételeit szemléltető eszközökre, játékokra, előadókra fordítják a gyerekek örömére. Munkájuk nagyban összefonódik az alapítvány munkájával. Ez utóbbi jelentősége abban rejlik, hogy jogosult az 1%-os adófelajánlásokra, és pályázatokat nyújthatnak be. Jótékonysági bálok szervezésével, pályázatokkal, e-hulladékgyűjtéssel gyarapítják anyagi forrásaikat. Együttműködnek az önkormányzatokkal és a többi civil szervezettel.

43 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Milyen darabokat játszottak a színjátszó csoport tagjai?

A fiatalok szabadidejükben táncoltak, fociztak, és jónéhányan színjátszó csoportot alapítottak. Eleinte az ünnepekre készültek egy – egy darabbal, ezek többnyire történelmi témájú, mozgalmas előadások voltak, például a Véres lakodalom című dráma is a törökök elleni harcokról szólt. Kacamakisz Athina néni és Nikolovszki Riszto bácsi mesélt ezekről az eseményekről. Éveken keresztül az augusztusi görög találkozóra is tanultak darabot. A bemutatókon, az előadásokon mindig nagyon sok néző volt. A jelmezeket kölcsönzőből hozták, gyakorolni hétköznap esténként volt lehetőségük. Ahogy egyre többen bejárók lettek, sok idejük ment el az utazásra, ez vezetett a felbomláshoz, mert nem tudtak a próbákra járni. Mindenki nagyon jó hangulatú összejövetelekre emlékszik vissza a színjátszócsoport eseményeiről.

Görög-Magyar Baráti Társaság

Bár általában nyugdíjas klubként emlegetjük őket, nem csupán nyugdíjasok a tagjai, de tény, hogy elődje, a helyi nyugdíjas klub beolvadásával alakult mai formájára. Az egyesület tagjai aktívan kiveszik részüket Beloiannisz kulturális és közösségi életéből, minden főzős alkalommal számíthatunk segítségükre és aktivitásukra. Átlagkorukat meghazudtolva jönnek a hívó szóra, legyen az társadalmi munka, ünnep, egyéb rendezvény. Évek óta megszervezik és lebonyolítják ősszel az idősek világnapjához kötődő eseményt, de kirándulásokat is gyakran szerveznek, ahova más érdeklődők is mehetnek, nem csak a klubtagok. Nagyon jó kapcsolatot ápolnak a helyi egyházzal.

44 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Taverna Zenekar

Lakakisz Jorgosz, a vezetőjük mesélte, az együttest 1988. augusztus 20-án alapították, abból a tagságból hárman még most is itt zenélnek. Jelenleg 6 taggal működnek, vannak alapítók, akik sajnos nincsenek már, és vannak, akik máshol zenélnek – többen indultak innen a zenei pályára. Az országot Debrecentől Sopronig bejárták 32 év alatt, Ausztriában, Görögországban és Németországban is szerepeltek. Sokszor hívják őket táncházakba, éttermekbe, nemzetiségi fesztiválokon és esküvőkön játszanak. Gyűjtik az autentikus népzenét, és azt saját hangszereléssel dolgozzák fel és tanulják meg, teszik színpadképessé. A legnagyobb bulijuk talán az 2009. augusztus 20-iki volt, kibővült tagokkal léptek fel, 7 – 8 fővel zenéltek, erre nagyon szívesen emlékeznek vissza. A szívemnek legkedvesebb élmény, amikor játsszák az egykori úttörőindulónkat, a „Niko Belojani”-t, és táncolunk rá a téren, több százan énekelve a dalt. Azt hiszem, ezt csak azok a beloiannisziak érzik igazán meghatónak, akik itt éltek az úttörőélet idején a faluban.

Kik írtak könyvet a faluban töltött éveikről?

Sokan feldolgozták a görög menekültek életét, a falu építésének, fejlesztésének történetét, de csak egyetlen szépirodalmi műről tudok, amelyben valódi beloianniszi szereplők vannak valódi „belósi” történetekkel, ez pedig Nagy Ilona: Életem a Skorpió jegyében című regénye. Gyermekkorom óta ismerem Garaminé Icát, hiszen kislány voltam, amikor a faluba került. Nagy szeretettel mesélt életének arról az időszakáról: gyermekotthonból került nagykorúsága idején Beloianniszba, imádta, hogy elfogadták, befogadták, barátokra lelt, itt élte meg az első szerelmet. Könyvébe a könyvtárban is beleolvashatnak, ha kíváncsiak a fejleményekre. Egy görög nyelvű könyvet is bemutatok: Galanisz Nikolaosz írta, 2002 – 2009 között készült, Görögországban adták ki. Nikosz bácsi családjának történetét meséli el benne, visszaemlékezés menekülésükről, új életük fordulatairól, küzdelmeikről. (Remélem, egyszer lefordítja valaki és mi is olvashatjuk!)

45 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Milyen a sportélet Beloianniszban?

A település 70 éves gondja, hogy nincs tornatermünk. Az iskolások évtizedekig a folyosón tornáztak, amikor a szabadban nem lehetett testnevelés órát tartani, aztán a 70-es évek végén Kunelász Jannisz testnevelőtanár kezdeményezésére a művelődési házat alakították át, azóta ott folynak a tesi órák, a focisták edzései, a későbbiekben a karate- foglalkozások, napjainkban pedig a pingpong is. Mire ez a kiadvány megjelenik, addigra elindul a folyamat: ÉPÜL A TORNATEREMBELOIANNISZBAN!

Hogy kerültek focistáink az athéni pályára?

Bevallhatjuk, nem mindennapos esemény, hogy egy 1100 fős település focicsapata Athénban játsszon meccset. Lakakisz Vangelisz, az egyesület akkori elnöke mesélte élményüket: 2015-ben történt, hogy nálunk járt egy görög üzletember, akinek felkeltette az érdeklődését a falunk. Mivel köztudottan fociszerető ember, kísérője, Koranisz Laokratisz olyankor hozta Beloianniszba, amikor lehetősége volt a pályát megnézni és pár focistával beszélgetni. A kapcsolat itt kezdődött, a kötetlen beszélgetés eredményeként meghívták a csapatát egy barátságos mérkőzésre. Ez hamarosan be is következett, Magyarországra érkeztek a sportolók, és egy napra az AEK Beloiannisz vendégei voltak, döntetlent játszottak. Aztán lett folytatása is a sztorinak, mert 2016 decemberében az üzletember meghívta az öregfiúkat egy visszavágóra Athénba, ahol újabb barát- ságos döntetlent játszottak, és feledhetetlen élményt szereztek focistáink.

46 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

AEK Beloiannisz

Athlitiki Enosis Konstantinoupoleos Beloiannisz Futball Club A foci a falu alapítása óta fontos szerepet kapott. A nyári fesztiválokon más görög csapatokkal is játszottak, például a budapesti Olimposszal, de az 50-es, 60-as években megyei 1. osztályig is eljutottak. A focipályát a dunaújvárosi szovjet laktanya katonái építették, felavatáskor játszottak is velük barátságos meccset. A rangadók után összeültek a kultúrházban ünnepelni. Szokalopulosz Mihalisz 9 évig focizott, 1955 – 64 között, mesélte, a TSZ-től kaptak teherautót, azon vitték őket (és esetleg a szurkolókat) egy – egy meccsre, mert akkor még nem volt annyi autó a faluban, mint most. A kezdeti sikerekről, a foci összetartó erejéről, a sport szeretetéről Sztefopulosz Petrosz is sokat mesélt, azok a csapattársakról is, akik visszatérve Görögországba, nagy játékosok lettek. (Csacsosz, Jucsosz) A 2000-es évektől ismét az összetartás jellemzi őket, a csapatszellem, ahogy a játékosok, az öregfiúk, a támogatók szervezték a sportéletet, rendezték a focipályát, példaértékű. Pályázatból elkészült a kerítés, gyönyörűen rendben tartják a területet. A műfüves pályát 2015 augusztusában adtuk át, akkor újult meg az öltöző is, igazán jó körülmények adottak most a sportoláshoz. Társadalmi munkában épült a terasz, 2019-ben kemencét is építettünk oda, aminek az avatása a 2020. évi rendkívüli helyzet miatt még elmaradt. Remek helyszíne lett a sportpálya a görög húsvét, a majális és a különböző kupáknak is. A sportkör jelenleg megújulóban van, a fiatalok ismét összefogtak és felrázták a szervezetet: beneveztek a megyei 3. osztályba, és nagyon jó hallani, milyen lelkesedéssel játszanak, szervezik életüket, tervezik a tömegsport lehetőségét. Ezekről Vass Zsolt, az új elnök mesélt.

47 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Mióta van pingpong edzés Beloianniszban?

A játszótér felavatása során derült ki, mennyien érdeklődnek a pingpong iránt a faluban. Nem kellett más, mint némi kezdeményezőkedv, egy agilis vezető, és hamarosan újabb sportág kezdett kibontakozni falunkban. A siker láttán önkormányzatunk először két kinti asztalt vett, majd benti asztalokat, amivel edzéseket szervezhettek, eredményük azt mutatja, jó irányban haladnak. Először a megyei rangadón nyertek, ma már az NB 3- ban játszik egyik csapatunk. Mivel sok fiatal és kisgyerek is csatlakozott már, van összesen 3 csapat, és bár a 2020-as esz- tendő semmi benti sportnak nem kedvezett, azért remélhetőleg sikeresen folytatják majd az edzéseket és versengést, amint lehetőség nyílik rá.

Kinek a nevéhez fűződik a karate?

Beloiannisz karate csoportja 2017 szeptemberélben kezdte meg műkö- dését Fábián János vezetésével, aki 2. dan mesterfokozattal rendelkezik, jelenleg is aktív versenyző. A csapat a Fudokan Karate Szövetséghez tartozik. Versenyeken éremszerző helyezést értek el, sikeres edzőtáboron vannak túl. Fábián János, a Fudokan Karate Válogatott versenyzőjeként 2018-ban Portorozban (Szlovénia) a Fudokan Karate Európa-bajnokságon ezüst- érmet szerzett kobudoban, 2019-ben Sindelfingenben (Németország) a Fudokan Világbajnokságon ezüst- érmet, töréstechnikában bronzérmet ért el. 2020 februárjában a Magyar Karate Szövetség elismerte, és jutalmazta a munkáját.

48 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Állandó programjaink, ünnepeink

Az alábbi időpontokban várjuk a lakosokat és az érdeklődőket a település valamint a civil szervezetek által szervezett programokra, megemlékezésekre, ünnepségekre:

Január Vaszilopita ünnep Február Iskolafarsang Március 15. Magyar nemzeti ünnep és koszorúzás Március 25. Görög nemzeti ünnep és koszorúzás Március 30. Koszorúzás: Beloiannisz halálának évfordulója tavasszal Görög húsvét Május 1. Majális Május közepe Templom ünnep Június közepe Iskolai ballagás, tanévzáró Július 20. Megemlékezés az 1974-es Ciprusi Török megszállásról Augusztus 2. Ilinden Augusztus 20. Falunap Október 6. Nemzeti gyásznap, aradi vértanúk emlékezete Október 23. Magyar nemzeti ünnep és koszorúzás Október 28. Oxi görög nemzeti ünnep és koszorúzás November 1. Mindenszentek – gyertyagyújtás a temetőben November 11. Gyertyagyújtás a nemzetek hősi halottainak Október vagy november Idősek világnapja November – december Adventi gyertyagyújtások (négy vasárnap) December 22. körül Falukarácsony 49 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Képek rendezvényeinkről, programjainkról, eseményeinkről

50 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

51 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

HAGYOMÁNYOK

Gyermekáldás – Mivel köszöntik az újszülötteket a görögök?

Sok népnél jellemző, hogy az elsőszülöttet fiúgyermeknek várják, nincs ez másképp a görögöknél sem. Az újszülöttet fémpénzzel ajándékozzák meg, hogy olyan erős legyen, mint a vas, és gazdagság várjon rá. Amikor az újszülött fiamat toltam babakocsiban, meglepődtem, milyen távoli ismerősök is megállítottak, hogy némi fémpénzt csúsztassanak a takaró alá, közben pü-pü-pü, jelképesen „megköpködték”, ezzel hozva rá szerencsét.

Kié volt az első vegyes házasság? Miben más a görög esküvő, mint a magyar?

Többen is emlékeztek rá, Vass Zsolt képviselőtársam pedig megerősítette, az ő nagy- mamája volt az első görög lány, aki magyar férfihoz ment feleségül. Doropulu Paraszkevi nemsokkal azután, hogy Beloianniszba került, 1958 nyarán ismerte meg az iváncsai Vass Mihályt. A fiatalember decemberben meg is kérte szerelme kezét, 1959 júniusában pedig összeházasodtak. Paraszkevi anyukája ellenezte ugyan a házasságot, de a férje bizonygatta, jó ember, engedd csak! Az esküvő Iváncsán volt magyar hagyományok szerint, cigányzenére táncolt a násznép. Úgy látszik, a lányok voltak bevállalósabbak, a második és a harmadik vegyes házas- ságban is görög lány kötötte össze életét magyar férfival. Nagy görög esküvőt inkább a hatvanas évek végén, a hetvenes években tartottak Beloianniszban, akik korábban házasodtak, azt nyilatkozták, szegények voltak, nem volt nagy csinnadratta, az anyakönyvvezető összeadta őket, majd egy vacsorával ünnepeltek szűk családban. Amikor kislány voltam, a Murgána utcában volt egy olyan lagzi, amit tátott szájjal bámultam, emlékszem, elvarázsolt, ahogy a zenészek előtt táncolva mentek a fiatalok, vitték a párnákat, a stafírung egy részét a kezükben. Az utcán végig a nászmenet előtt haladtak, a gyönyörű fekete hajú menyasszony teljesen elbűvölt. A ceremónia után visszamentek a Murgána utcába, és ott táncoltak az utcán. (Sosem fogom elfelejteni a végkimenetelét sem, megkaptam a magamét otthon, hogy voltam képes amúgy 52 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS koszosan, játszósan nézelődni az ünneplők közelében.) Azt már későbbi anyaggyűjtések során tudtam meg, hogy a rizst a bőséges gyermekáldás kedvéért szórták az ifjú pár szobájába, és a menyasszony ölébe fiúgyereket ültettek, hogy fiú legyen az elsőszülött. A görög esküvőkön nagyon régi hagyomány tüllbe csomagolt cukorkával kedveskedni a vendégeknek. Egészen kisgyermek koromból emlékszem ilyen kis csomagocskára, és hogy milyen nagyon finom volt a cukorka, amit beletettek. Volovocisz Evantia nénitől kaptam, erre is emlékszem, és pár éve Cipruson éreztem ugyanazt az ízt: a fenyőgyantából készített édességét. (Ugyanezt használják a masztika nevű ital készítéséhez is.)

Milyen temetési hagyományaik vannak a görögöknek?

A görög temetéseken búcsúztatót nemcsak a szertartást végző személy mond, hanem ha mozgalmi vagy politikai élete volt az elhunytnak, görögül méltatják a közösségi életútját is. A ceremónia után a megjelenteket édességgel, cigarettával kínálják a temetőből kifelé menet, és nagyon fontos, hogy a 40. napon a család kimegy a sírhoz, enni-, innivalót visznek ki, hogy ne szűkölködjön szerettük a túlvilágon sem. A halottak napi megemlékezésen, amit az utóbbi időben szervezünk, kolivával (rizsből készült gyümölcsös étel) kínálta a megjelenteket Kalota József felesége, ez kifejezetten temetőhöz kapcsolódó étel.

53 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Milyen szerepe van a település életében az egyháznak?

László atya 2018 óta parókus nálunk. Fő üzenete: a kincset ne a felszínen keressük, az igazi érték a mélyben rejtőzik, gazdagságunk olyan legyen, ami kiállja az idő próbáját, nem csak időleges. Mesélt a hittanról, amit ovisoknak és iskolásoknak tart, és beszélgettünk ünnepeinkről is, amelyek közül talán a húsvéti feltámadást emeli ki, felemelő a fénnyel, virággal díszített utcán megkerülni a teret. Szívből kívánja, hogy évente legalább kétszer jöjjenek be az emberek a templomba, húsvétkor és karácsonykor, hiszen az ünnep nem csak a tojáskoccintásról szól, hanem a lélek megszólításáról és a szeretetről, ami az ember legfőbb küldetése élete során. Örömmel hívják és várják az embereket rendezvényeikre is, legyen az vasárnapi liturgia, vagy koncert, vagy valamely ünnephez kapcsolódó esemény.

Szent Panteleimon zarándoklat Beloiannisz és Dunaújvárosközött Kevesen tudják, hogy Magyarországon több olyan hely is van, mely kapocsként szolgálhat a magyarok és a görögök között. Az egyik a Szent Panteleimon monostor, mely a tatárjárás idején néptelenedett el. Kalota József atya évekkel ezelőtt elhatározta, hogy a görög ortodox vértanúk tiszteletére zarándoklatot szervez. A kezdeti időkben még autós és buszos zarándoklat néhány éve gyalogos zarándoklattal egészült ki, melyre általában több helyről érkeznek a résztvevők. A harminchárom kilométeres zarándoklat Beloianniszból indul és Iváncsa, Adony, Kulcs, valamint Rácalmás érintésével érkezik Dunaújvárosba. Az egykori pentelei monostorban szolgált vértanú szerzetesek emlékére a kompkikötőnél keresztet bocsátanak a vízre, a megemlékezésre pedig a ráctemplomban kerül sor. Szent Panteleimon nagyvértanúról Szent Panteleimon (magyarosan: Pantaleon, görög jelentése: mindenkin könyörülő) a 3. században orvosként dolgozott. A szegények, koldusok és egyéb rászorulók ingyenes gyógyításának szentelte életét, de császári orvos is volt. Irigyei feljelentésére kínzással próbálták rávenni hite megtagadására, ő azonban mindvégig sértetlen maradt, végül Kr.u. 305 körül mártírhalált halt. Ezen időtől kezdve mind a mai napig sohasem szűnt meg a csodás gyógyulások sokasága azoknál, akik Panteleimón közbenjárását kérték. A monostorra emlékezve és a nagy gyógyító előtt tisztelegve 1991-ben a dunaújvárosi kórház felvette a nevét. 54 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Mi a Vaszilopita-ünnep története?

A görögök a névnapokat tartják a legfontosabb családi ünnepnek. Január 1-jén Vaszilisz és Vasziliki napját ünneplik, amelyhez Szent Vasziliosz legendája kapcsolódik, aki 330-ban született, és a szegények jótevőjeként vált híressé. Története többféle feldolgozásban él tovább (akárcsak a népmesék), abban viszont megegyeznek a változatok, hogy Vasziliosz szilveszter éjjel viszi ajándékait a görög gyermekeknek. Névnapján, újévkor pedig minden házban vaszilopitát sütnek, amely abban tér el a szokásos édes süteményektől, hogy pénzérmét sütnek bele a háziasszonyok, és a megtalálójának szerencsés éve lesz. A hagyományt Vlahopulosz Ziszisz elevenítette fel a 2000-es évek elején, azóta minden év januárjában műsorral, áldással és sok-sok finomsággal köszöntik a jelenlévők az újévet.

De hogy kerül a pénzérme a süteménybe? A legenda szerint egy görög várost megtámadott az ellenség. A város elöljárója, Vasziliosz kérte a lakókat, szolgáltassák be ékszereiket, pénzüket a védekezéshez. Összegyűlt a sok kincs, amikor megjelent az égen Szent György, és leverte az ellenséget. Nagy volt az öröm, de mert nem tudták, ki mit adott be a közösbe, Vasziliosz nem tudta kinek-kinek azt visszaadni, ami az övé volt. Ezért annyi süteményt készíttetett, hogy mindenkinek jusson, azokba süttette bele az értéktárgyakat. A nagy közös lakomán végül mindenki visszakapott valamit. A legendából szokás lett. Görögországban az új esztendő köszöntésére készítik a vaszilopitát, amely kerek vagy szögletes tepsiben sütött, töltetlen ünnepi kalács, amibe szerencsepénzt rejtenek. Az áldás után a háziak az első szeletet Szent Vasziliosznak, a többit pedig a család tagjainak ajánlják fel.

55 BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS

Miben más a görög húsvét, mint a magyar? Milyen étel a bárányleves?

A görög húsvét hagyományát a kétezres évek elején a Beloianniszi Görög Kisebbségi Önkormányzat elevenítette fel, akárcsak a vaszilopita ünnepet. Az első olyan szabadtéri rendezvény, amelyen már az időjárás is többnyire kedvező, és jólesik kimozdulni a hosszú téli bezártság után. Először a tojáskoccintást szervezték meg egy kis zenével, vendéglátással, és ez az esemény is egyre többrétűvé vált, ahogy egyre többen érezték magukénak. Az utóbbi években már a templomban felszentelt festett tojásokkal, nép- viseletbe öltözött kísérettel körmenetben viszik a húsvét kellékeit a pályára, ahol szabadtéri rendezvényeinket tartjuk.

A húsvét a feltámadás ünnepe, amely nem esik egybe a különböző vallásoknál. Az Ortodox Egyház a húsvétot a tavaszi napéjegyenlőség és az azt követő első tavaszi holdtölte utáni vasárnapon ünnepli. Szombaton éjféli misével emlékeznek Jézus feltámadásáról, és már többször tartottak Beloianniszban is felvonulást a térre és vissza, feldíszített, kivilágított úton. A nagyböjt utáni legelső étel a báránybelsőségekből főzött majirica, amit vasárnap hajnalban fogyasztanak.

56

Zárszó helyett...

Ezt a munkát tulajdonképpen 1984-ben, egy tudományos diákköri munka során kezdtem el, és többszöri kutatással, munkával bővítettem. Legutóbb a 60 éves Beloiannisz történetét dolgoztuk fel Vlahopulosz Ziszisszel, a 10 évvel ezelőtti munka óta cikkeket, elemzéseket tettem félre, idén pedig interjúkat készítettem. Remélem, hogy egyszer folytathatom tovább ezt az írást, mert akárhányszor elolvasom vagy beszélgetek róla valakivel, mindig úgy érzem, még van mit elmesélni... Ez az anyag soha nem lesz kész, mindig lehet még mélyebbre ásni, újabb szempontok szerint visszagondolni, mások nézőpontjából feleleveníteni, mi minden történt a település 70 éve alatt. Nézzék el nekem, hogy nem a történelmi pontosságra törekedtem, ez egy szubjektív válogatás: életünk aprócska mozzanatait próbáltam összefűzni, és abban bízom, hogy az olvasók kicsit beleképzelik magukat abba a miliőbe, ami bennünket körbevett! 70 interjút terveztem, harmada teljesült. Bízom benne, hogy a többire is sor kerül a közeljövőben, hisz lesz ez a falu 75, 80, sőt: 100 éves is! A legnagyobb élmény az volt számomra, hogy a megkérdezettek legtöbbje nagy szeretettel beszélt a faluról, és bár vannak hiányosságok (többen említették az üzleteket és a tornatermet), előfordulnak hibák, azért szerethetőnek tartják Beloianniszt. Abban pedig valamennyien egyetértettek, hogy nemzetiségi ellentét görögök – magyarok között soha nem volt, együtt sírtunk, együtt nevettünk, senkit nem a nemzetiségi hovatartozása szerint értékeltünk. És végül: szerintem engem nem véletlenül hozott ide a gólya! 5 év kivételével itt éltem le eddigi életemet, és még a legnehezebb időszakomban is kaptam itt olyan támogatást, megértést, amit az ember szerintem csak a szülőfalujában kaphat. Hálás vagyok, hogy anyukámat ide sodorta az élet, hogy ilyen megértő családom, ilyen jó iskolatársaim, tanítványaim, lakótársaim voltak/vannak ebben a faluban! Megható pillanatok, nagy nevetések, rácsodálkozások, könnyek sora, míg összeállt ez a visszatekintés. Hálával és nyitottan várom, ha valaki szeretne hozzáfűzni, kiegészíteni, elmesélni valamit!

Boka Erika 2020. augusztus – december Impresszum

Felhasznált forrásmunkák 1. Hetényi István: Beloiannisz (1962) 2. Somogyvári Zoltán: Beloiannisz – görög falu és iskola (Kárpáti Körkép, 1993.) 3. Papadopulosz Filiposz: A görögök sajtója Magyarországon 4. Beloiannisz 1950 – 2000. (Beloiannisz Görög Kisebbségi Önkormányzata, 2000.) 5. belosuli.hu (általános iskola és óvoda) 6. Általános iskola irattár: anyakönyvek (igazgatók neve, évszámok)

Nagyon köszönöm a sok fotót, amiket a beszélgetésekhez kapcsolódva kaptam.

Fotók: elsősorban az interjú alanyoktól, de az elmúlt 10 évhez kapcsolódók egy része Marku Tomasz munkája, valamint sok saját fénykép. Drónfotó: Germán Márton

Kézirat lezárva: 2020. december 10.

Kiadja: Beloiannisz Község Önkormányzata Kiadásért felel: Papalexisz Kosztasz polgármester Írta és szerkesztette: Boka Erika Grafikai munkák: Sólyom Balázs Nyomdai munkák: Innovariant Kft.

A TÉRKÉP Kft. a kiadvány belső borítóján megjelenő térképet kizárólag egy felhasználást engedélyező, nem kereskedelmi célú végfelhasználói joggal biztosította. Ez a felhasználás jelen esetben a település megalapításának 70. évfordulója alakalmából kinyomtatásra kerülő információs kiadvány egyszeri elkészítését foglalja magában. Ettől eltérő, illetve többszöri felhasználásra csak ismételt engedélyezés és jogdíj megfizetését követően kerülhet sor! Beloiannisz madártávlatból BELOIANNISZs 70 ÉV - 70 KÉRDÉS Kiadja: Beloiannisz Község Önkormányzata 2020.