Budapest – Belgrád Vasútvonal Korszerűsítése Műszaki Szempontból
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
XIX. Közlekedésfejlesztési és Beruházási konferencia 2018.04.27. Bükfürdő Budapest – Belgrád vasútvonal korszerűsítése műszaki szempontból Horváth Zoltán projekt szakértő [email protected] A Kínai – Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. • Kínai Népköztársaság és Magyarország közötti Egyezmény alapján jött létre 2016-ban. • 85%-ban Kína, 15%-ban a Magyar Állam tulajdona. • Kína két vasúti céggel képviselteti magát. • Magyarország képviseletét a MÁV Zrt. biztosítja. • Egy kínai és egy magyar vezérigazgató van. • A döntéshozatal egyenlő súllyal történik. • A munkavállalók cca. 1/3 része kínai, 2/3 része magyar. • A mérnökök aránya kb. 50-50%. • Megbízó a MÁV Zrt., a cég feladata a beruházás teljes lebonyolítása. Történeti áttekintés* • A XIX. század második felében a Szuezi-csatorna megnyitása, a rövidülő szállítási útvonalak tették szükségessé a tengerhez vezető vasútvonalak építését. • A 150-es vasútvonal építése 1881-ben kezdődött, a forgalom 1882. december 5-én indult meg. • Az 1884. szeptember 4-én üzembe helyezett Belgrád–Nis vonal újabb lendületet adott a forgalomnak: Szalonikibe és Konstantinápolyba 1888-tól lehetett átszállás nélkül vasúton eljutni, ez évben Bécs–Konstantinápoly között közvetlen kocsik is közlekedtek, a híres Orient-expressz 1889-ben futott végig ezen a vonalon. • Az első világháború hadicselekményei miatt fontossá vált a vonal kétvágányúsítása: több lépcsőben, a háború végére, 1918. júliusára készült el a második vágány Kunszentmiklósig. A trianoni békeszerződés következtében az új országhatár Kelebiánál szelte át a zimonyi vasutat, a második vágányt pedig Soroksár– Kunszentmiklós között elbontották. *forrás: iho.hu Miért időszerű a vonal korszerűsítése? • Dinamikusan növekvő áruszállítási volumen és személyforgalom. • Belgrád – Bécs viszonylaton heti 30 közvetlen repülőjárat. • Észak-déli vasúti korridor geopolitikai súlya növekszik. • Pireusi kikötő és Nyugat-Európa közötti áruszállítási volumen markánsan növekszik. Jelentősebb mérföldkövek: • 2014. december 17.: Együttműködési megállapodás aláírása Belgrádban • 1007/2015. (I. 20.) Korm. határozat • 2016. évi XXIV. sz. törvény és 2017. évi XXXV. sz. törvény Célok Vonzóbb menetrendi kínálat, nagyobb utaskomfort: • sűrű, ütemes és gyors közlekedés; • intermodális csomópontok, csatlakozási lehetőségek kialakítása; • zavarérzékenység csökkentése, menetrendszerűség javítása; • tehervonati kiszolgálás javítása; • hangos és vizuális utastájékoztatás; • a peronok akadálymentes megközelítése; Várható hasznok • Komparatív előny az egyéni és a más közösségi közlekedési formákhoz képest: • hatékonyabb forgalomirányítás; • olcsóbban üzemeltethető vasúti infrastruktúra; • Vállalati szinten javuló gazdálkodási eredmények: • emelkedő pályahasználati díjbevétel; • csökkenő karbantartási költségek és erőforrásigény; • Környezeti hatások mérséklése, externális költségek csökkentése. Várható eredmények • A vasútvonal komplex fejlesztésének eredményeképpen számottevően mérséklődnek a közlekedésből származó negatív externális hatások. A csökkenő egyéni gépjárműforgalom miatt a közlekedési torlódások szintén mérséklődnek a vasútvonallal párhuzamos közutakon, így az utazók számára utazási- és menetidő megtakarítás érhető el, a késések csökkennek, amely komoly gazdasági megtakarítást eredményez. • Az elővárosi szakaszon a közösségi közlekedés modernizációjával Budapest és az agglomeráció versenyképessége javulhat. A térség képes lesz az ingázók megtartására, és javítja helyzetét a jövőbeni tőkeberuházások tekintetében is. • A projekt részben a munkahelyteremtéshez vagy azok megőrzéséhez is hozzájárulhat, nem csak Budapest térségében, hanem a vasútvonal mentén elhelyezkedő városok tekintetében is. Személyszállítás • A vonalon elővárosi forgalomban napi 20 pár személyvonat közlekedik (munkanapokon Budapest irányába eggyel több), egyórás ütemes menetrend alapján Kőbánya-Kispest és Kunszentmiklós-Tass között. • A távolsági vonatok a 2010-es menetrendváltás óta ismét a Keleti pályaudvarról indulnak. • A távolsági forgalmat 6 személyvonat, a nemzetközi forgalmat a Belgrád felé tartó IVO ANDRIĆ nemzetközi gyorsvonat, az Avala-EuroCity vonat és az éjszaka közlekedő Beograd nemzetközi gyorsvonat bonyolítja le. • A két főváros között a menetrend szerinti menetidő jelenleg 8, illetve 8,5 óra. Eljutási idő közúton és vasúton Közúton Vasúton Vasúton Vasúti menetidő a Szakasz (Google térkép (jelenleg) (fejlesztés után) közútihoz képest szerint) Budapest – Kunszentmiklós- 75 – 80 perc 60 – 84 perc 35 – 40 perc 45% Tass Budapest – 140 – 160 perc 180 – 195 perc 85 – 90 perc 60% Kelebia Budapest – 235 perc 480 – 510 perc 200 – 210 perc 85% Belgrád Bécs - Belgrád 360 perc 720 – 840 perc 330 – 350 perc 90% Utasszám növekedést indikáló tényezők • Vonzó menetrendi kínálat; • Rövidebb eljutási idő; • Kedvező átszállási kapcsolatok; • Kiszámítható, biztonságos szolgáltatás; • A vasútfejlesztés hatására új munkahelyek (ipari parkok, logisztikai központok) létesítése; • Közúti balesetek elkerülése a főutakon; • Korszerű, komfortos vonatok és vasútállomások; • P+R és B+R parkolóhelyek létesítése; • Ráhordó autóbuszjáratok sűrítése és korszerűsítése; • Vasútvonal mentén kialakuló új és bővülő lakóövezetek, lakóparkok és szociális intézmények. Korábbi beruházások: • 1972 – 1980 között több ütemben valósult meg a vonal villamosítása. • Ezt követően a D 55 típusú biztosítóberendezés telepítése történt. • Az 1993-ban megkezdődött a Budapest-Józsefváros konténertermináljának kitelepítése Soroksár külterületére. A Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK) egyik előfeltétele volt a Ferencváros pályaudvartól az Ócsai úti felüljáró közötti vonalszakasz rekonstrukciója. A pályát 2000-2001-ben újjáépítették 60-as rendszerű felépítménnyel. Kapcsolódó beruházások: • Déli összekötőt vasúti Duna-hidat magába foglaló Ferencváros – Kelenföld állomásköz 3.vágány és • Soroksár terminál bekötése Dunaharaszti felől. Kapcsolódó vasútvonalak • Kunszentmiklós - Tass állomás: 151 sz. Kunszentmiklós-Tass – Dunapataj vasútvonal • Fülöpszállás állomás: 152. sz. Kecskemét-alsó – Fülöpszállás vasútvonal • Kiskőrös állomás: 153 sz. Kiskőrös - Kalocsa vasútvonal • Kiskunhalas állomáson: 154 sz. Bátaszék - Baja - Kiskunhalas vasútvonal és 155 sz. Kiskunhalas - Kiskunfélegyháza vasútvonal A vasúti pálya műszaki jellemzői • Az első átadására 1882-ben került sor. A legutóbbi átépítés 1960-1970 között történt 48,3 kg/fm tömegű sínekkel, "geo" rendszerű leerősítéssel, hézagnélküli kivitelben. • A BILK (Budapesti Intermodális Logisztikai Központ) létesítése kapcsán a Ferencváros - Soroksár állomások közötti szakaszon a pálya 60 kg/fm sínekkel, rugalmas SKL-14 leerősítéssel, kétvágányú alépítménnyel átépült. • A vonal Soroksári út állomásig kétvágányú, utána egyvágányú, teljes hosszán villamosított. • Eredeti kiépítési sebessége jellemzően v=100 km/h, de mára a folyamatos leépülés következtében teljes hosszán állandó (v=80 km/h) és több ideiglenes lassújel van bevezetve. Alépítmény és felépítmény • A pálya jelentős hosszán 40-50 éve nem történt beavatkozás, az alépítmény és felépítmény állapota rossz, emiatt állandó 60-80 km/h sebességű lassújelek vannak érvényben a pálya szinte teljes hosszán. • A vonal 210 kN statikus tengelyterhelésre lett kiépítve (kivéve az átépített Ferencváros és Soroksár állomások között, itt 225 kN). • A tengelytúlterhelt vonatok közlekedtetésére a lassújelekhez képest további sebességkorlátozások vannak érvényben. Állomások és megállóhelyek • Az állomások nagy részén korszerűtlen, sk+0 cm magasságú peronok találhatóak, jellemzően 4,75 m vágánytengely-távolságban. • A peronok megközelítése általában szintben megoldott, akadálymentesítés nem történt. • P+R, B+R parkolók az elővárosi szakaszon sincsenek kiépítve. • Az elővárosi közlekedés jellemző állomásai: Soroksár, Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Kiskunlacháza, Dömsöd és Kunszentmiklós-Tass. • A belföldi távolsági közlekedésben szerepet játszó (és nagyobb elágazó) állomások: Fülöpszállás, Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunhalas és Kelebia. • Az épületek nagy része leromlott műszaki állapotban van. Biztosítóberendezés és felsővezeték • A vonal állomásain - Kiskunhalas kivételével - Domino 55 típusú, önműködő biztosítóberendezés üzemel. • Kiskunhalas fényjelzős, mechanikus berendezéssel rendelkezik. • Az állomásközök folyamatos jelfeladással ellátott önműködő térközbiztosító berendezéssel vannak felszerelve. • Az útátjárók többsége önműködő, vonat által vezérelt sorompóval biztosított. • A vonal villamosítására (25 kV, 50 Hz) az 1970-es évek második felében került sor. Nyíltvonalon jellemzően görgetett vasbeton oszlopok, állomásokon acéloszlopokkal épített keretállásos rendszer került kiépítésre. • A vonalon 6 fázishatár található. A vontatási alállomások: Budapest Ferencváros, Szabadszállás és Kiskunhalas állomás körzetében találhatóak. Közút-vasút keresztezések A vonalon 97 szintbeni közút-vasút keresztezés található, melyek közül • 4 másodrendű, • 16 negyed- és ötödrendű főútvonal, • 23 egyéb burkolt bel- illetve külterületi útátjáró, • 44 mezőgazdasági, illetve földút átjáró, • valamint 8 kimondottan gyalogos átjáró. Az útátjárók közül • 22 fény-és félsorompóval, • 4 fénysorompóval biztosított, • 29 nem biztosított, illetve labirintkorláttal ellátott. Jelenleg a vonalon 10 darab különszintű közúti átjáró található. Környezeti jellemzők • A térség magyar területén két nemzeti parki igazgatósághoz tartozó védett természeti területek találhatók. • Az európai szinten is jelentős Kiskunsági, illetve a Kőrös-Maros Nemzeti Park. • Emellett a Natura 2000-es