XIX. Közlekedésfejlesztési és Beruházási konferencia 2018.04.27. Bükfürdő Budapest – Belgrád vasútvonal korszerűsítése műszaki szempontból

Horváth Zoltán projekt szakértő [email protected] A Kínai – Magyar Vasúti Nonprofit Zrt.

• Kínai Népköztársaság és Magyarország közötti Egyezmény alapján jött létre 2016-ban. • 85%-ban Kína, 15%-ban a Magyar Állam tulajdona. • Kína két vasúti céggel képviselteti magát. • Magyarország képviseletét a MÁV Zrt. biztosítja. • Egy kínai és egy magyar vezérigazgató van. • A döntéshozatal egyenlő súllyal történik. • A munkavállalók cca. 1/3 része kínai, 2/3 része magyar. • A mérnökök aránya kb. 50-50%. • Megbízó a MÁV Zrt., a cég feladata a beruházás teljes lebonyolítása.

Történeti áttekintés*

• A XIX. század második felében a Szuezi-csatorna megnyitása, a rövidülő szállítási útvonalak tették szükségessé a tengerhez vezető vasútvonalak építését. • A 150-es vasútvonal építése 1881-ben kezdődött, a forgalom 1882. december 5-én indult meg. • Az 1884. szeptember 4-én üzembe helyezett Belgrád–Nis vonal újabb lendületet adott a forgalomnak: Szalonikibe és Konstantinápolyba 1888-tól lehetett átszállás nélkül vasúton eljutni, ez évben Bécs–Konstantinápoly között közvetlen kocsik is közlekedtek, a híres Orient-expressz 1889-ben futott végig ezen a vonalon. • Az első világháború hadicselekményei miatt fontossá vált a vonal kétvágányúsítása: több lépcsőben, a háború végére, 1918. júliusára készült el a második vágány Kunszentmiklósig. A trianoni békeszerződés következtében az új országhatár Kelebiánál szelte át a zimonyi vasutat, a második vágányt pedig Soroksár– Kunszentmiklós között elbontották. *forrás: iho.hu

Miért időszerű a vonal korszerűsítése?

• Dinamikusan növekvő áruszállítási volumen és személyforgalom. • Belgrád – Bécs viszonylaton heti 30 közvetlen repülőjárat. • Észak-déli vasúti korridor geopolitikai súlya növekszik. • Pireusi kikötő és Nyugat-Európa közötti áruszállítási volumen markánsan növekszik.

Jelentősebb mérföldkövek: • 2014. december 17.: Együttműködési megállapodás aláírása Belgrádban • 1007/2015. (I. 20.) Korm. határozat • 2016. évi XXIV. sz. törvény és 2017. évi XXXV. sz. törvény Célok Vonzóbb menetrendi kínálat, nagyobb utaskomfort: • sűrű, ütemes és gyors közlekedés; • intermodális csomópontok, csatlakozási lehetőségek kialakítása; • zavarérzékenység csökkentése, menetrendszerűség javítása; • tehervonati kiszolgálás javítása; • hangos és vizuális utastájékoztatás; • a peronok akadálymentes megközelítése; Várható hasznok

• Komparatív előny az egyéni és a más közösségi közlekedési formákhoz képest: • hatékonyabb forgalomirányítás; • olcsóbban üzemeltethető vasúti infrastruktúra; • Vállalati szinten javuló gazdálkodási eredmények: • emelkedő pályahasználati díjbevétel; • csökkenő karbantartási költségek és erőforrásigény; • Környezeti hatások mérséklése, externális költségek csökkentése. Várható eredmények • A vasútvonal komplex fejlesztésének eredményeképpen számottevően mérséklődnek a közlekedésből származó negatív externális hatások. A csökkenő egyéni gépjárműforgalom miatt a közlekedési torlódások szintén mérséklődnek a vasútvonallal párhuzamos közutakon, így az utazók számára utazási- és menetidő megtakarítás érhető el, a késések csökkennek, amely komoly gazdasági megtakarítást eredményez.

• Az elővárosi szakaszon a közösségi közlekedés modernizációjával Budapest és az agglomeráció versenyképessége javulhat. A térség képes lesz az ingázók megtartására, és javítja helyzetét a jövőbeni tőkeberuházások tekintetében is. • A projekt részben a munkahelyteremtéshez vagy azok megőrzéséhez is hozzájárulhat, nem csak Budapest térségében, hanem a vasútvonal mentén elhelyezkedő városok tekintetében is. Személyszállítás

• A vonalon elővárosi forgalomban napi 20 pár személyvonat közlekedik (munkanapokon Budapest irányába eggyel több), egyórás ütemes menetrend alapján Kőbánya-Kispest és Kunszentmiklós-Tass között. • A távolsági vonatok a 2010-es menetrendváltás óta ismét a Keleti pályaudvarról indulnak. • A távolsági forgalmat 6 személyvonat, a nemzetközi forgalmat a Belgrád felé tartó IVO ANDRIĆ nemzetközi gyorsvonat, az Avala-EuroCity vonat és az éjszaka közlekedő Beograd nemzetközi gyorsvonat bonyolítja le. • A két főváros között a menetrend szerinti menetidő jelenleg 8, illetve 8,5 óra. Eljutási idő közúton és vasúton

Közúton Vasúton Vasúton Vasúti menetidő a Szakasz (Google térkép (jelenleg) (fejlesztés után) közútihoz képest szerint)

Budapest – Kunszentmiklós- 75 – 80 perc 60 – 84 perc 35 – 40 perc 45% Tass Budapest – 140 – 160 perc 180 – 195 perc 85 – 90 perc 60% Budapest – 235 perc 480 – 510 perc 200 – 210 perc 85% Belgrád Bécs - Belgrád 360 perc 720 – 840 perc 330 – 350 perc 90% Utasszám növekedést indikáló tényezők

• Vonzó menetrendi kínálat; • Rövidebb eljutási idő; • Kedvező átszállási kapcsolatok; • Kiszámítható, biztonságos szolgáltatás; • A vasútfejlesztés hatására új munkahelyek (ipari parkok, logisztikai központok) létesítése; • Közúti balesetek elkerülése a főutakon; • Korszerű, komfortos vonatok és vasútállomások; • P+R és B+R parkolóhelyek létesítése; • Ráhordó autóbuszjáratok sűrítése és korszerűsítése; • Vasútvonal mentén kialakuló új és bővülő lakóövezetek, lakóparkok és szociális intézmények. Korábbi beruházások: • 1972 – 1980 között több ütemben valósult meg a vonal villamosítása. • Ezt követően a D 55 típusú biztosítóberendezés telepítése történt. • Az 1993-ban megkezdődött a Budapest-Józsefváros konténertermináljának kitelepítése Soroksár külterületére. A Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK) egyik előfeltétele volt a Ferencváros pályaudvartól az Ócsai úti felüljáró közötti vonalszakasz rekonstrukciója. A pályát 2000-2001-ben újjáépítették 60-as rendszerű felépítménnyel. Kapcsolódó beruházások: • Déli összekötőt vasúti Duna-hidat magába foglaló Ferencváros – Kelenföld állomásköz 3.vágány és • Soroksár terminál bekötése Dunaharaszti felől. Kapcsolódó vasútvonalak

• Kunszentmiklós - Tass állomás: 151 sz. Kunszentmiklós-Tass – Dunapataj vasútvonal • Fülöpszállás állomás: 152. sz. Kecskemét-alsó – Fülöpszállás vasútvonal • Kiskőrös állomás: 153 sz. Kiskőrös - vasútvonal • állomáson: 154 sz. Bátaszék - Baja - Kiskunhalas vasútvonal és 155 sz. Kiskunhalas - Kiskunfélegyháza vasútvonal A vasúti pálya műszaki jellemzői • Az első átadására 1882-ben került sor. A legutóbbi átépítés 1960-1970 között történt 48,3 kg/fm tömegű sínekkel, "geo" rendszerű leerősítéssel, hézagnélküli kivitelben. • A BILK (Budapesti Intermodális Logisztikai Központ) létesítése kapcsán a Ferencváros - Soroksár állomások közötti szakaszon a pálya 60 kg/fm sínekkel, rugalmas SKL-14 leerősítéssel, kétvágányú alépítménnyel átépült. • A vonal Soroksári út állomásig kétvágányú, utána egyvágányú, teljes hosszán villamosított. • Eredeti kiépítési sebessége jellemzően v=100 km/h, de mára a folyamatos leépülés következtében teljes hosszán állandó (v=80 km/h) és több ideiglenes lassújel van bevezetve. Alépítmény és felépítmény

• A pálya jelentős hosszán 40-50 éve nem történt beavatkozás, az alépítmény és felépítmény állapota rossz, emiatt állandó 60-80 km/h sebességű lassújelek vannak érvényben a pálya szinte teljes hosszán. • A vonal 210 kN statikus tengelyterhelésre lett kiépítve (kivéve az átépített Ferencváros és Soroksár állomások között, itt 225 kN). • A tengelytúlterhelt vonatok közlekedtetésére a lassújelekhez képest további sebességkorlátozások vannak érvényben. Állomások és megállóhelyek

• Az állomások nagy részén korszerűtlen, sk+0 cm magasságú peronok találhatóak, jellemzően 4,75 m vágánytengely-távolságban. • A peronok megközelítése általában szintben megoldott, akadálymentesítés nem történt. • P+R, B+R parkolók az elővárosi szakaszon sincsenek kiépítve. • Az elővárosi közlekedés jellemző állomásai: Soroksár, Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Kiskunlacháza, Dömsöd és Kunszentmiklós-Tass. • A belföldi távolsági közlekedésben szerepet játszó (és nagyobb elágazó) állomások: Fülöpszállás, Kiskőrös, , Kiskunhalas és Kelebia. • Az épületek nagy része leromlott műszaki állapotban van. Biztosítóberendezés és felsővezeték • A vonal állomásain - Kiskunhalas kivételével - Domino 55 típusú, önműködő biztosítóberendezés üzemel. • Kiskunhalas fényjelzős, mechanikus berendezéssel rendelkezik. • Az állomásközök folyamatos jelfeladással ellátott önműködő térközbiztosító berendezéssel vannak felszerelve. • Az útátjárók többsége önműködő, vonat által vezérelt sorompóval biztosított. • A vonal villamosítására (25 kV, 50 Hz) az 1970-es évek második felében került sor. Nyíltvonalon jellemzően görgetett vasbeton oszlopok, állomásokon acéloszlopokkal épített keretállásos rendszer került kiépítésre. • A vonalon 6 fázishatár található. A vontatási alállomások: Budapest Ferencváros, Szabadszállás és Kiskunhalas állomás körzetében találhatóak. Közút-vasút keresztezések

A vonalon 97 szintbeni közút-vasút keresztezés található, melyek közül • 4 másodrendű, • 16 negyed- és ötödrendű főútvonal, • 23 egyéb burkolt bel- illetve külterületi útátjáró, • 44 mezőgazdasági, illetve földút átjáró, • valamint 8 kimondottan gyalogos átjáró. Az útátjárók közül • 22 fény-és félsorompóval, • 4 fénysorompóval biztosított, • 29 nem biztosított, illetve labirintkorláttal ellátott. Jelenleg a vonalon 10 darab különszintű közúti átjáró található. Környezeti jellemzők

• A térség magyar területén két nemzeti parki igazgatósághoz tartozó védett természeti területek találhatók. • Az európai szinten is jelentős Kiskunsági, illetve a Kőrös-Maros Nemzeti Park. • Emellett a Natura 2000-es védett környezeti területek a térségben „spóraszerűen” helyezkednek el, azaz sűrűn elhelyezkedő kisebb területekről beszélhetünk. Ezeken a területeken minden esetbennehezen vezethetők át a vonalas infrastruktúra elemei.

A projekt műszaki tartalma • Soroksár (bez.) – Kelebia oh. Között teljes hosszban második vágány építés, valamint a meglévő vágány (al- és felépítmény) teljeskörű felújítása. • Műtárgyak és útátjárók felújítása, külön szintű keresztezések létesítése. • Mindkét vágány villamosítása, vontatási alállomások bővítése, korszerűsítése. • Állomási és vonali biztosítóberendezés és távközlés korszerűsítése. • Központi forgalomirányítás létesítése. KÖFI központ kialakítása Szegeden. • GSM-R és ETCS L2 rendszer telepítése. • Utasforgalmi és üzemi épületek teljeskörű felújítása vagy új épületek építése. • Utasperonok • Térvilágítás, előfűtés, váltófűtés, valamint az energiaellátás korszerűsítése. A vasúti pálya kiépítésének alapparaméterei • A vasúti pálya V=160 km/h engedélyezési sebességre épül, 225 KN tengelyterhelés mellett, kétvágányú kialakítással, GB űrszelvény alkalmazásával. • A vonalszakaszon lévő műtárgyak az emelt terhelés és a kétvágányúsítás következtében átépítésre kerülnek. • Az állomások be- és kijáratánál nagysebességű kitérők (B60-1800) kerülnek beépítésre. • A pálya magassági vonalvezetésének mértékadó emelkedője Ferencváros bejárata előtt 11‰, míg a vonalon 3,8‰. • Az elsodrási határ V=160km/h sebességű vágány mellett 3,0 m. A szabadon tartandó üzemi közlekedési tér 4,0 m. • A nyíltvonali vágánytengely-távolság, csakúgy, mint állomáson a két átmenő vágány közötti távolság 4,5 m. Állomástervezés • A v=160 km/h átmenő sebességre alkalmas kialakítás esetén az átmenő fővágányok között középperon nem helyezhető el. • Az sk+55 cm magas utasperonok kiépítése különszintű megközelítéssel, akadálymentes kialakítással, komfortos, korszerű, modern utastájékoztatási létesítmények és technológia felhasználásával történik. • Az üzemi épületek átépítése a biztosítóberendezés és távközlés átépítése miatt szükséges beavatkozásokat kell lekövesse, az utaslétesítmények átépítése a szolgáltatási szint emelését biztosítják. • A vonatkeresztezésre alkalmas állomásokon a vonatfogadó vágányok hossza min. 750 méter.

Útátjárók

• A vonalon található önálló gyalogos- és kerékpáros átvezetések megszüntetésre kerülnek. • A nagyszámú mezőgazdasági és földút esetében az átjárók számát mindenképpen racionalizálni szükséges. • A vonalon található két darab másodrendű főút különszintű átvezetését a tervezett forgalom alapján kell biztosítani. • A V=160 km/h sebesség esetén a vasúti pályát az élővilág által átvonulásra is használt területeken javasolt kerítéssel a környezetétől el kell zárni. Ilyen esetben a vonal hosszában elhelyezett életvédelmi kerítés miatt az élővilág megfelelő távolságban történő különszintű átvezetéséről is gondoskodni kell. Környezeti érintettség • Az átépítés során megbolygatott vízátfolyások medréből ideiglenesen hordalék felszabadulásra számítunk, de ez nem jelent maradandó változást az ökoszisztémában. • A nyomvonal több helyen védett felszín alatti vízbázisok közelében, illetve azok felett halad. • A vasútvonal érinti a Kiskunsági Nemzeti Parkot és több természetvédelmi és NATURA2000 területet, mint pl. Felső-Kiskunsági szikes puszták, a Ráckevei Duna-ág, Felső-Kiskunsági szikes tavak stb. • A zajvédelem érdekében a lakott területeken zajvédő falak telepítése lesz szükséges. A sűrűn lakott településeken átvezetett nyomvonalon a pálya mindkét oldalán aktív és passzív zajvédelmi létesítmények telepítésére is számolni kell. • A nagysebességű vasútvonal élőhely kettészelő hatása igen magas. Az élővilág védelme érdekében a különszintű vadátvezetésekről gondoskodni kell.

Köszönöm a figyelmet!