DOCSLIB.ORG

Adatok Budapest Környéke Flórájának Ismeretéhez

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Adatok Budapest Környéke Flórájának Ismeretéhez 101 KITAIBELIA XV. évf. 1–2. szám pp.: 101–108. Debrecen (2010) 2011 Adatok Budapest környéke flórájának ismeretéhez SOMLYAY Lajos MTM Növénytár, H–1476 Budapest, Pf. 222, [email protected] Bevezetés Ebben a közleményben néhány érdekesebb, az elmúlt évek során Budapest tágabb környékén általam észlelt florisztikai adatot közlök. Ezek zömmel a Budai-hegységből, részben a főváros alföldi területeiről, a Tétényi-fennsíkról, a szűkebb értelemben vett Pilisből és a Visegrádi-hegységből származnak. Néhány, a Budai-hegységben lokálisan gyakori faj eddig publikálatlan adatát is felvettem, közlésüket a korábbi összeg- zés (SOMLYAY 2009) kiegészítésének szándéka indokolja. Az idézett herbáriumok akronímjai: BP – Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára, BPU – ELTE Füvészkertje, CORV – Corvinus Egyetem (Buda- pest), GYÖ – Mátra Múzeum (Gyöngyös), SZIE – Szent István Egyetem (Gödöllő). Enumeráció Harasztok: Hroudová, majd az orosz Tatanov revideálta az MTM Növénytárának gyűjteményét, és a B. Asplenium adiantum-nigrum L. – SOLYMÁR: Fels - ő maritimus (L.) Palla mellett további három fajt [B. Patak-hegy, z-völgy, északias kitettség sziklá- Ő ű glaucus (Lam.) S.G. Sm., B. laticarpus Marhold, kon. A Budai-hegységben igen ritka faj. Hroudová, Ducháček & Zákravský, B. Asplenium scolopendrium L. [= Phyllitis scolo- planiculmis] mutattak ki hazánk területéről. Konk- pendrium (L.) Newman] – PILISSZÁNTÓ: Szurdok, rét magyarországi adatok eddig azonban csak nyirkos sziklákon. A szűkebb értelemben vett Pi- MARHOLD et al. (2004) és HROUDOVÁ et al. (2007) lisb l eddig a Pilis-hegy tömbjér l (Heuffel, s.d., ő ő munkájában láttak napvilágot. Hroudová és BP; Feichtinger, 1859, BP; FEICHTINGER 1865; Tatanov revíziója révén Budapest, ill. a Pesti- Simonkai, 1875, 1904, BP; stb.), és tovább észak- síkság flórája rögtön két új zsióka fajjal (B. nyugat felé, a pilisszentléleki Fekete-hegyr l ő laticarpus és B. planiculmis) „gazdagodott”. (SEREGÉLYES 1999), a Háromszázgarádicsról Amennyiben a Garancsi-tó környékét a Gerecsé- (FEICHTINGER 1899; Boros, Vajda, 1946, BP; hez számítjuk, miként azt BARINA (2006) teszi, SEREGÉLYES 1999), és a Fehérk -hegyr l (FEICH- ő ő úgy a fenti adat új a Gerecse flórájára. A B. TINGER 1865, 1899) volt ismert. planiculmis-t egyébként a Gerecse túloldalán, a Polystichum aculeatum (L.) Roth – BUDAPEST: I. Kisalföld szélén, Tata mellett is gyűjtötték („in kerület, Várnegyed, a Budapesti Történeti Múze- arundinetis ad lacum majorem Tata”, Perlaky, um árnyas k falán. Érdekes másodlagos megtele- ő 1890, sub S. maritimus L. macrostachys (Willd.), pedés (CZÚCZ 2004 nem jelzi). BP, rev.: Tatanov; „in pascuis uvidis prope Tóvá- Virágos növények: ros”, Kováts, 1926, sub B. maritimus (L.) Palla, SZIE, rev.: Somlyay). Amaranthus crispus (Lesp. et Thévenau) N. Calamagrostis varia (Schrad.) Host – PILISCSABA: Terracc. – BUDAKESZI: a település belterületén, a Disznófő, északias dolomitlejtőn. A Budai-hegy- Kert utcában, útszélen (2002). ségben eddig csak a Nagy-Szénásról volt ismert, Anthericum liliago L.– BUDAÖRS: Kő-hegy. A Bu- ahol Zólyomi Bálint találta először (1947, BP). dai-hegység déli peremrészein lokálisan elég gya- Carduus hamulosus Ehrh. – BUDAÖRS: Farkas-hegy. kori, országosan nagyon ritka faj (vö. SOMLYAY A Budai-hegység déli peremén gyakori faj. 2009). Ugyanakkor a DOBOLYI et al. (1991) Odvas-hegyi Astragalus vesicarius L. – BUDAÖRS: Farkas-hegy. felvételi tabellájában feltüntetett Carduus collinus A Budai-hegység déli peremrészein lokálisan gya- W. et K. véleményem szerint hiányzik a hegység kori, országosan nagyon ritka faj (vö. SOMLYAY ezen részéről (vö. SOMLYAY 2009: 37–38), egyet- 2009). lenegy bizonyító példányát sem ismerem innen Bolboschoenus planiculmis (F. Schmidt) T.V. (téves határozásokat ellenben igen). Másfelől vi- Egorova – TINNYE: a Garancsi-tó kiszáradt részén. szont Feichtinger Kesztölc környéki C. hamulosus Ezt az Ázsiából leírt fajt Oroszország után Európa adatai (FEICHTINGER 1899) bizonyára szintén téve- több országából, így Magyarországról is kimutat- sek, legalábbis a szegedi Móra Ferenc Múzeum ták az elmúlt évtized folyamán. 2003-ban a cseh herbáriumában általam látott, ezen a néven cédulá- 102 KITAIBELIA 15(1–2): 101–108.; (2010) 2011. zott példányai kivétel nélkül C. collinus-nak bizo- rájáról híres terület (vö. PÓCSNÉ GELENCSÉR 1958) nyultak (rev.: Somlyay). A szűkebb értelemben mára – a vegetáció vonatkozásában – gyakorlatilag vett Pilisből mindössze egyetlen C. hamulosus tönkrement. A Limonium kivételével a jellegzetes gyűjtést ismerek, a Pilis-hegy aljáról (Wagner, sziki fajok – már amelyek egyáltalán túlélték a be- 1932, BP). építéseket és a lecsapolást – manapság szinte csak Carex remota L. – NAGYKOVÁCSI: a Bükkös-kút a vízelvezető árkokban, főként azok oldalain te- mellett, nyirkos, szivárgásos helyen. Buda környé- nyésznek. Az elmúlt években a területen általam kéről SADLER (1818) ismertette („in Wäldern um észlelt fontosabb fajok közül a következőket emlí- Ofen”). Herbáriumi példányának cédulaszövege tem: Aster pannonicus Jacq., A. sedifolius L. (A. alapján („In sylvaticis ad torrentes & rivulos circa punctatus W. et K.), Bupleurum tenuissimum L., Budam & Szt. André”, BP), valamint annak tükré- Carex distans L., C. melanostachya M.Bieb. ex ben, hogy a fajnak egyetlen bizonyító példánya Willd., Juncus gerardi Loisel., Melilotus sincs a Budai-hegységből, ugyanakkor néhány altissimus Thuill., Ornithogalum brevistylum gyűjtése ismert a Duna mentéről, ill. a Pesti-síkról Wolfner, Plantago maritima L., Puccinellia limosa („Neupester Hafeninsel”, Dorner, 1868, BP; Rá- (Schur) Holmb., Scorzonera parviflora Jacq., kos, Csató, 1887, BP), valószínű, hogy Sadler „um odébb, a Balatoni út mellett Echinops ruthenicus Ofen” jelzése a főváros síksági területére vonatko- M.Bieb. zik. A növényt a későbbi összefoglaló művek Dactylorhiza sambucina (L.) Soó – BUDAKESZI: a (SADLER 1826, 1840; BORBÁS 1879) a fővároshoz Szarvas-árok és a Hosszú-árok-völgy között. legközelebb már csak a Pilis–Visegrádi-hegység NAGYKOVÁCSI: Kecske-hát, Széna-hegy. PILIS- területéről jelzik, és a faj hiányzik a lokális flóra- BOROSJENŐ: Köves-bérc. Mindenütt kisavanyodott enumerációkból is (HEGEDÜS 1994; DOBOLYI et al. talajú ritkás tölgyesek tisztásán, kis egyedszám- 2008). Így a nagykovácsi lelőhely a faj első biztos ban. Ez, a Budai-hegységben (Budapest belterüle- budai-hegységi adata. tén is) korábban sok helyen dokumentált faj (vö. Chorispora tenella (Pall.) DC. – BUDAPEST: XI. BP, BORSOS 1960) – bizonyára a túlzott vadlét- kerület, Albertfalva, út menti szikár, homoki szám, a beépítések, valamint a turizmus miatt – gyomtársulásban. Budapest területén eddig csak a napjainkra eltűnőben van (HEGEDÜS 1994 nem is Budai-hegységből, Csillebércről jelezték (CSAPO- jelzi). Fenti adataim közül a Széna-hegy területi DY 1962). kapcsolatba hozható régebbi, Nagykovácsi kör- Coronilla coronata L. – BIATORBÁGY: Kő-hegy. nyéki, de nem pontosított lelőhelyű gyűjtésekkel BUDAÖRS: Út-hegy. BUDAPEST: Felső-Kecske- (Andreánszky, 1937; Jávorka – Zólyomi, 1937; hegy, Vihar-hegy. BUDAKALÁSZ: Majdán-hegy. Pénzes, 1963: mind: BP). A budakeszi lelőhely CSOBÁNKA: Kis-Kevély, a Kis-Kevélytől északke- közel esik a Hosszú-hegyhez, ahol (feltehetően) letre húzódó nyúlvány, Oszoly. PILISBOROSJENŐ: Szodfridt István gyűjtötte a növényt 1958-ban (a Nagy-Kevély. PILISCSABA: Nagy-Somlyó. cédulán nincs kollektornév), valamint a Hársbo- PILISSZÁNTÓ: Szurdok pereme. PILIS- kor-hegyhez, ahonnan több korábbi gyűjtését is- SZENTKERESZT: Pilis-hegy alatti földek. Ez, az merjük (BP, BPU). A Köves-bércen Felföldy La- Érd–Tétényi-fennsíkról eddig nem ismert, de a jos fedezte fel 2001-ben (BP). Budai-hegységben elég gyakori szubmediterrán faj Eleocharis quinqueflora (Hartmann) O.Schwarz – (vö. SOMLYAY 2009) a Pilisnek főként a délkeleti BUDAPEST: XVII. kerület, Rákoskeresztúr, a Rá- felében fordul elő. Jellemzően mészkedvelő töl- kos-patak mellett, forráslápon, Carex hostiana gyesek, bokorerdők növénye, de irtásréten és fel- DC., C. lepidocarpa Tausch, Cladium mariscus hagyott kőbányában is megtalálható. Eddigi nö- (L.) Pohl, Eriophorum latifolium Hoppe, Koeleria vénytári és irodalmi adatai a Pilis-hegyről (Grundl, javorkae Ujh., Lathyrus palustris L., Valeriana 1864, BP; FEICHTINGER 1865, KERNER 1869; stb.), dioica L. és mások társaságában. A Növénytárban Piliscsaba mellől (Tuzson, 1909, BP), az Oszolyról Budapest területéről csak néhány igen régi lapja (Jávorka, 1951, BP; JAKUCS 1961; stb.), a Nagy- található (az utolsó 1925-ből), újabb irodalmi ada- Kevélyről (Kümmerle, 1915, BP JAKUCS 1961), a tai sincsenek (vö. KECSKÉS – ÓCSAG 1992, Fehér- és Kerekes-hegyről (BÁNKUTI 2000), a SZUJKÓ-LACZA – KOVÁTS 1993, HEGEDÜS 1994). Majdánról (KERÉNYI-NAGY 2008), továbbá – a Epipactis microphylla (Ehrh.) Sw. – BIATORBÁGY: hegység északnyugati végén – a kesztölci Kétágú- Kő-hegy. BUDAJENŐ: Zsíros-hegy. BUDAPEST: Lá- hegyről (JAKUCS 1961), és a Nagy-Strázsa-hegyről tó-hegy, Szép-völgy, Tábor-hegy. TELKI: Széltö- (BAUER 1996, 2001) származnak. rés-erdő. Változatos élőhelyeken, mészkedvelő és Crypsis aculeata (L.) Aiton – BUDAPEST: XI. kerü- gyertyános-tölgyesekben, rontott erdőkben, néha let, keserűsós rétek, az egyik (kiszáradt) lecsapoló erdészeti utak rézsűjén megjelenő faj, amely az árok alján (2006). Az egykor csodálatos sziki fló- Érd–Tétnyi-fennsíkról eddig nem volt ismert, bu- SOMLYAY L.: Adatok Budapest környéke flórájának ismeretéhez 103 dai-hegységi adatai pedig igen szórványosak. (2004). A tágabb terület a Pesti-síkság hajdan ZSÁK (1916) Piliscsaba mellől (a Nádor-hegy felé
Load more

Recommended publications
  • Chromosomes and Phylogeny in Crepis
    'y CHROMOSOMES AND PHYLOGENY IN CREPIS BY LILLIAN HOLLINGSHEAD AND ERNEST B. BABCOCK inn University of California Publications in Agricultural Sciences Volume 6, No. 1, pp. 1-53, 24 figures in text Issued January 4, 1930 University of California Press Berkeley, California Cambridge University Press London, England CHROMOSOMES AND PHYLOGENY IN CREPIS BY LILLIAN HOLLINGSHEAD and EENEST B. BABCOCK INTRODUCTION In connection with genetic and taxonomic studies of Crepis, an examination of as many species as could be brought into cultivation has been in progress for about ten years. The earlier work on the chromosomes was done by Dr. Margaret Mann Lesley, who studied particularly numbers and sizes (Mann, 1922, 1925; Babcock and Lesley, 1926). The work of M. Navashin (1925, 1926) and Taylor (1925, 1926), who described satellites and constrictions for the first time in this genus, showed that a closer morphological study of the chromosomes from suitably fixed material would be of value for com- parative studies of related species. It is the purpose of this paper to present our knowledge of number and morphology of the chromosomes in seventy species and to con- sider this evidence in relation to a system of classification based on phylogenetic relationship. But the present paper is not intended to serve as a taxonomic treatise. Therefore no keys or descriptions of species will appear and there will be no attempt to set forth the detailed evidence for the phylogenetic groupings proposed, as such descriptions and data will appear in a taxonomic treatment now in preparation. The specific names used have been carefully verified as to identity, priority, and authorship, and are in nearly every case the same as those which will be used in later publications.
    [Show full text]
  • Estella Nazarova Chromosomal Polymorphism in Armenian
    Estella Nazarova Chromosomal polymorphism in Armenian population of Crepis panno­ nica (Asteraceae) Abstract Nazarova, E.: Chromosomal polymorphism in Annenian population of Crepis pannonica (Asteraceae). - Bocconea 13: 377-382. 2001. - ISSN 1120-4060. A population of Crepis pannonica, growing in the Hosrov reserve in Armenia, at the southem limit ofthe species' area, has been investigated over a period ofmore than 20 years. An extraor­ dinary chromosomal polymorphism has been detected by the study ofroot tip mitoses ofseed­ lings. 40 different chromosome complement variants were found, including a full range of aneuploids, B-chromosomes, structural hetero- and homozygotes, witnessing active chromoso­ mal restructuring and karyotype evolution. Introduction Crepis pannonica (Jacq.) K. Koch is a perenni al cross-pollinating species ranging from CentraI Europe to West Siberia. Its karyotype formula is 2n = 8 = AA (SM) + BB (SA) + CC (SM) + DD (N) (Nazarova 1976, see also Babcock 1947). We have been investigating the Hosrov reserve population of Crepis pannonica, in CentraI Armenia, for over 20 years. Being situated at the southemmast edge of the vast area of the species, this population attracted our attention because of its unusual karyo­ logical polymorphism. Throughaut our investigatians we did not find a single plant whose seed progeny was completely exempt of deviations in karyological features. In some years (1973, 1978, and 1984) the population was totally seed-sterile in spite of abundant flow­ ering. In the other years, both sterile plants and plants with reduced fertility (from 1.8 % to 78.3 % of germinating seeds) were faund. Obviously, the generative reproduction of C. pannonica in this population is very depressed.
    [Show full text]
  • Act Cciii of 2011 on the Elections of Members Of
    Strasbourg, 15 March 2012 CDL-REF(2012)003 Opinion No. 662 / 2012 Engl. only EUROPEAN COMMISSION FOR DEMOCRACY THROUGH LAW (VENICE COMMISSION) ACT CCIII OF 2011 ON THE ELECTIONS OF MEMBERS OF PARLIAMENT OF HUNGARY This document will not be distributed at the meeting. Please bring this copy. www.venice.coe.int CDL-REF(2012)003 - 2 - The Parliament - relying on Hungary’s legislative traditions based on popular representation; - guaranteeing that in Hungary the source of public power shall be the people, which shall pri- marily exercise its power through its elected representatives in elections which shall ensure the free expression of the will of voters; - ensuring the right of voters to universal and equal suffrage as well as to direct and secret bal- lot; - considering that political parties shall contribute to creating and expressing the will of the peo- ple; - recognising that the nationalities living in Hungary shall be constituent parts of the State and shall have the right ensured by the Fundamental Law to take part in the work of Parliament; - guaranteeing furthermore that Hungarian citizens living beyond the borders of Hungary shall be a part of the political community; in order to enforce the Fundamental Law, pursuant to Article XXIII, Subsections (1), (4) and (6), and to Article 2, Subsections (1) and (2) of the Fundamental Law, hereby passes the following Act on the substantive rules for the elections of Hungary’s Members of Parliament: 1. Interpretive provisions Section 1 For the purposes of this Act: Residence: the residence defined by the Act on the Registration of the Personal Data and Resi- dence of Citizens; in the case of citizens without residence, their current addresses.
    [Show full text]
  • A G4S Szállítási Címet Vizsgál
    Települések ahova a Vodafone nem szállít Települések ahova a Vodafone nem szállít, utca alapján A G4S szállítási címet vizsgál A G4S szállítási címet vizsgál Aranyosapáti Ópályi CSENGER HAJDÚSZOBOSZLÓ KERECSEND NÁDUDVAR TISZAVASVÁRI Balsa Panyola Arany János Hamvas Dankó Csillag Erdő Botpalád Pátyod Dankó Pista Hathy János Fő Csukás Kiss Cégénydányád Penyige Jókai Mór Felszabadulás Pálffy Csaholc Porcsalma József A. Haladás Szarvas Császló Rétközberencs DERECSKE HAJDÚSZOVÁT Móricz Zs. Kocsordosi Széles Csegöld Rohály Akácfa Apaffy M Pacsirta Mártírok Víg Endrefalva Rozsály Bem Arany János Pataki Móricz Zs. Víz Eperjeske Sárrétudvari Csuklya Görgey Petőfi Nádas Fábiánháza Sonkád Damjanich Jókai Mór Váczi M. Puskin Fülesd Szamossályi Hársfa Magyari Imre Vas Gereben TISZANÁNA Gacsály Szamosszeg Kandia Szabadság Ady Garbolc Szatmárcseke Kossuth KÓTAJ Árpád Gávavencsellő Szuhogy Legelő Akácfa NAPKOR Bartók Gulács Tarcal Meggyfa HODÁSZ Hársfa Nyárfa Bem Gyügye Tarpa Móricz Zs. Vörösmarty Szegfű Bocskai Jánkmajtis Tiszabecs Nyugati Rozmaring Cserepesi Kálmánháza Tiszabercel Nyúl Mező NAGYCSERKESZ Csokonai Kérsemjén Tiszabezdéd Semmelweis JÁNOSHALMA Pacsirta Toldi Dobó Kisar Tiszacsécse Szél Áchim András Dankó Dózsa Kishódos Tiszakóród Szív Árpád Fő Kiskunmajsa Tiszarád Vasút Bajai NAGYHALÁSZ Hámán Kató Kispalád Tiszaszentmárton Vasvári Pál Csorba MÁNDOK Rétköz Hunyadi Kisszekeres Tiszkóród Deák Ferenc József Attila Gyár Laposkúti Kocsord Tivadar Dózsa György Ságvári Martinovics Kölcse Tunyogmatolcs FEHÉRGYARMAT Epres Mikszáth Kömörő Túristvándi
    [Show full text]
  • Bonpland and Humboldt Specimens, Field Notes, and Herbaria; New Insights from a Study of the Monocotyledons Collected in Venezuela
    Bonpland and Humboldt specimens, field notes, and herbaria; new insights from a study of the monocotyledons collected in Venezuela Fred W. Stauffer, Johann Stauffer & Laurence J. Dorr Abstract Résumé STAUFFER, F. W., J. STAUFFER & L. J. DORR (2012). Bonpland and STAUFFER, F. W., J. STAUFFER & L. J. DORR (2012). Echantillons de Humboldt specimens, field notes, and herbaria; new insights from a study Bonpland et Humboldt, carnets de terrain et herbiers; nouvelles perspectives of the monocotyledons collected in Venezuela. Candollea 67: 75-130. tirées d’une étude des monocotylédones récoltées au Venezuela. Candollea In English, English and French abstracts. 67: 75-130. En anglais, résumés anglais et français. The monocotyledon collections emanating from Humboldt and Les collections de Monocotylédones provenant des expéditions Bonpland’s expedition are used to trace the complicated ways de Humboldt et Bonpland sont utilisées ici pour retracer les in which botanical specimens collected by the expedition were cheminements complexes des spécimens collectés lors returned to Europe, to describe the present location and to de leur retour en Europe. Ces collections sont utilisées pour explore the relationship between specimens, field notes, and établir la localisation actuelle et la composition d’importants descriptions published in the multi-volume “Nova Genera et jeux de matériel associés à ce voyage, ainsi que pour explorer Species Plantarum” (1816-1825). Collections in five European les relations existantes entre les spécimens, les notes de terrain herbaria were searched for monocotyledons collected by et les descriptions parues dans les divers volumes de «Nova the explorers. In Paris, a search of the Bonpland Herbarium Genera et Species Plantarum» (1816-1825).
    [Show full text]
  • Literaturverzeichnis Acken, H. Von Und P. Müllner (1972): Zur
    Literaturverzeichnis Anmerkung: Die Literaturliste wurde automatisch aus einer Datenbank erzeugt. Wir haben uns bemüht, grobe Fehler & Doppeleinträge nachträglich „auszumerzen“, doch der Teufel steckt ja bekanntlich im Detail, so werden sich wahrscheinlich noch einige „Unzulänglichkeiten“ finden lassen. Unterschiedliche Zitierweisen und uneinheitliche Abkürzungen bitten wir zu entschuldigen! Acken, H. von und P. Müllner (1972): Zur Unterscheidung von Digitaria sanguinalis (Setaria sanguinalis Panicum sanguinale, Bluthirse) und Digitaria ischaemum (Setaria ischaemum, Panicum lineare, Fingerhirse). Kieler Not. Pflanzenk. Schleswig-Holstein 4 (2/3): 37-38 Ade, A. (1901): Flora des bayerischen Bodenseegebietes - Übersicht über die im bayerischen Bodenseegebiet bis jetzt beobachteten wildwachsenden Phanerogamen und Gefässkryptogamen. Ber. Bayer. Bot. Ges. 8: 3-127 Ade, A. (1957): Die Gattung Rubus in Südwestdeutschland. Versuch einer Bearbeitung der Brombeerflora Hessens, des nördlichen Bayerns, Badens, und Württembergs, einschließlich Rheinhessens, der Pfalz und des Nahegebietes, sowie der gesamten Rhön. Schriftenreihe NatSchutzstelle Darmstadt 7: 1-217 Ade, M. (1989, 1990): Flora von Oberndorf am Neckar. Veröff. Landesstelle Naturschutz Landschaftspflege Bad.-Württ. 64/65: 509-583 Ade, U. (1990): Seltene und geschützte Pflanzen im Landkreis Böblingen. In: Ade, U. et al.: Naturnahe Lebensräume und Flora im Schönbuch und Gäu. : 52-76 Ade, U., B. Baumann, H. Baumann u. W. Wahrenburg (1990): Naturnahe Lebensräume und Flora in Schönbuch und Gäu. : 244 Adema, F. (1968): En "oude" voor Nederland nieuwe Salvia-bastaard. Gorteria 4: 72-74 Adema, F. u. M.T. Jansen (1979): Xanthium L. in Nederland. Gorteria 9(9): 300-303 Adler, W., K. Oswald u. R. Fischer (1994): Exkursionsflora von Österreich (Hrsg.: Fischer, M.). E. Ulmer : 1180 Adolphi, K. (1981): Muscari armeniacum, eine verwilderte Zierpflanze.
    [Show full text]
  • Chapter 4. Fodder Value of Poaceae Family Species in the Steppe Zone of Ukraine
    191 Chapter 4. Fodder value of Poaceae family species in the steppe zone of Ukraine B. O. Baranovsky, L. O. Karmyzova, I. А. Ivanko Oles Honchar Dnipro National University Introduction 1 Poaceae is one of the largest families of vascular plants. It has about 10 thousand species and 700 genera. Members of the fam- ily are spread worldwide. They often participate as dominants and edificators in composition of vegetation cover in grassy types of the Earth vegetation. Members of Poaceae family hold an important position within other plants (food, feeding, medicinal, industrial), useful for mankind. Poaceae are among the ten most widely represented families in all areas of the world. Participation of Poaceae, as well as other monocotyledonous plants decreases with the distance from the most East to moderate, and to equatorial latitudes (Tolmachev, 1974). Within the territory of Ukraine Poaceae family includes 71 gen- era (of which only 4 genera in the cultural state) and 208 species; of which only 15 genera are in the cultural state (Determinant of Higher Plants of Ukraine, 1987). Long-term anthropogenic influence on the territory of the steppe of Ukraine has led to a significant transformation of native vegeta- tion. Nowadays, there is a significant reduction in species and ceno- tic diversity of ecosystems, in most of which the members of Poaceae family (grasses) dominate. 1 Baranovsky B. O., Karmyzova L. O., & Ivanko I. А. (2019). Fodder value of Poaceae family species in the steppe zone of Ukraine. In: Current problems of agrarian industry in Ukraine. Accent Graphics Communications & Publishing, Vancouver, Canada. – P.
    [Show full text]
  • Wissenschaftliche Bezeichnung
    Abt UAbt Kl UKl Ord Fam UFam Bild# BildBW BildCH Pp Art (wissenschaftliche Bezeichnung) Art (deutsche Bezeichnung) Pteridophyta [Farnpflanzen] Lycopodiopsida (=Lycopodiatae) [Bärlappe] Lycopodiales [Bärlappartige] 0001 - 0010 Lycopodiaceae (inkl. Huperziaceae) [Bärlappgewächse (inkl. Teufelsklauengewächse)] 0001 BW-1-052 CH-0001 Huperzia selago selago Europäische Teufelsklaue, Tannen-Bärlapp (Tannen-Teufelsklaue [BW]) 0002 BW-1-054 CH-0009 Lycopodiella inundata Gewöhnlicher Sumpf-Bärlapp (Moor-Bärlapp [BW+CH]) 0003 BW-1-058 CH-0002 Lycopodium clavatum clavatum Keulen-Bärlapp 0004 BW-1-057 CH-0003 Lycopodium annotinum annotinum Sprossender Bärlapp (Wald-Bärlapp [BW]; Gewöhnlicher Berg-Bärlapp [CH]) CH-0004 Lycopodium dubium Stechender Berg-Bärlapp 0005 BW-1-068 CH-0005 Diphasiastrum alpinum Alpen-Flachbärlapp 0006 Diphasiastrum oellgaardii Oellgaards Flachbärlapp 0007 BW-1-063 CH-0008 Diphasiastrum tristachyum Zypressen-Flachbärlapp 0008 BW-1-065 Diphasiastrum zeilleri Zeillers Flachbärlapp 0009 BW-1-061 CH-0007 Diphasiastrum complanatum Gewöhnlicher Flachbärlapp 0010 BW-1-066 CH-0006 Diphasiastrum issleri Isslers Flachbärlapp Selaginellales [Moosfarnartige] 0011 - 0013 Selaginellaceae [Moosfarngewächse] 0011 Selaginella apoda Wiesen-Moosfarn 0012 BW-1-070 CH-0010 Selaginella selaginoides Gezähnter Moosfarn (Dorniger Moosf. [BW+CH]; Dorniger Zwerg-Bärlapp [BW]) 0013 BW-1-071 CH-0011 Selaginella helvetica Schweizer Moosfarn lsoëtales [Brachsenkrautartige] 0014 - 0015 Isoëtaceae [Brachsenkrautgewächse] 0014 BW-1-073 CH-0012 Isoëtes lacustris See-Brachsenkraut 0015 BW-1-076 CH-0012a Isoëtes echinospora (Isoëtes setacea [BW]) Stachelsporiges Brachsenkraut Equisetopsida (=Sphenopsida) [Schachtelhalme] Equisetales [Schachtelhalmartige] 0016 - 0029 Equisetaceae [Schachtelhalmgewächse] 0016 BW-1-089 CH-0015 Equisetum sylvaticum Wald-Schachtelhalm 0017 BW-1-092 CH-0014 Equisetum telmateia Riesen-Schachtelhalm 0018 BW-1-089 CH-0016 Equisetum pratense Wiesen-Schachtelhalm 0019 BW-1-090 CH-0013 Equisetum arvense Acker-Schachtelhalm 0020 BW-1-096 Equisetum x litorale (E.
    [Show full text]
  • Titica Ghenadie
    ACADEMIA DE ŞTIINŢE A MOLDOVEI GRĂDINA BOTANICĂ (INSTITUT) Cu titlu de manuscris C.Z.U: 581.9(478:252.5)(043.2) TITICA GHENADIE FLORA ȘI VEGETAȚIA STEPELOR SUBDEȘERTICE DIN REPUBLICA MOLDOVA 164.01 – Botanica Teză de doctor în ştiinţe biologice Conducător ştiinţific: Postolache Gheorghe, doctor habilitat în biologie, profesor universitar Autorul: CHIŞINĂU, 2015 © Titica Ghenadie, 2015 2 CUPRINS АDNOTARE (română, rusă, engleză) ......................................................................................... 4 LISTA ABREVIERILOR UTILIZATE ÎN TEZĂ .................................................................... 7 INTRODUCERE ........................................................................................................................... 8 1. ISTORICUL CERCETĂRII STEPELOR SUBDEŞERTICE DIN REPUBLICA MOLDOVA .................................................................................................................................. 13 1.1. Istoricul cercetării stepelor subdeșertice din Republica Moldova ...................................... 13 1.2. Aşezarea geografică ............................................................................................................ 16 1.3. Condiţiile naturale .............................................................................................................. 19 1.4. Concluzii la capitolul 1 ....................................................................................................... 28 2. FLORA STEPELOR SUBDEŞERTICE DIN R. MOLDOVA ..........................................
    [Show full text]
  • Diptera) from Transcaucasia Первые Находки Двух Видов Из Семейства Tephritidae И Одного Вида Из Семейства Platystomatidae (Diptera) Для Закавказья
    ZOOSYSTEMATICA ROSSICA ISSN 2410-0226 Zoological Institute, Russian Academy of Sciences, St Petersburg ▪ https://www.zin.ru/journals/zsr/ [ onl ine] 0320-9180 Vol. 29(1): 155–161 ▪ Published online 30 June 2020 ▪ DOI 10.31610/zsr/2020.29.1.155 [ print] RESEARCH ARTICLE First records of two species of Tephritidae and one species of Platystomatidae (Diptera) from Transcaucasia Первые находки двух видов из семейства Tephritidae и одного вида из семейства Platystomatidae (Diptera) для Закавказья D.A. Evstigneev & N.V. Glukhova Д.А. Евстигнеев, Н.В. Глухова Dmitry A. Evstigneev, Ulyanovsk Institute of Civil Aviation, 8/8 Mozhaysky Str., Ulyanovsk 432071, Russia. E-mail: [email protected] Natalia V. Glukhova, I.N. Ulyanov State Pedagogical University of Ulyanovsk, 4 Lenin Sq., Ulyanovsk 432700, Russia. E-mail: [email protected] Abstract. Two species of Tephritidae, Tephritis conyzifoliae Merz, 1992 and Tephritomyia lauta (Loew, 1869), and one species of Platystomatidae, Platystoma dimidiatum Hendel, 1913, are recorded for the first time from Armenia and Transcaucasia at large. The larvae of T. conyzifoliae develop in two species of Crepis, C. pannonica (Jacq.) K. Koch and C. ciliata C. Koch. The latter species is recorded for the first time as a host plant of T. conyzifoliae. Tephritomyia lauta were reared from Echinops sp. The morphologi­ cal details of all three species of flies are illustrated in colour photos, as well as the host plants of the two species of tephritids. Резюме. Два вида мух из семейства Tephritidae (Tephritis conyzifoliae Merz, 1992 и Tephritomyia lauta (Loew, 1869)) и один вид из семейства Platystomatidae (Platystoma dimidiatum Hendel, 1913) впервые приводятся для Армении и Закавказья в целом.
    [Show full text]
  • Plant Diversity and Spatial Vegetation Structure of the Calcareous Spring Fen in the "Arkaulovskoye Mire" Protected Area (Southern Urals, Russia)
    Plant diversity and spatial vegetation structure of the calcareous spring fen in the "Arkaulovskoye Mire" Protected Area (Southern Urals, Russia) E.Z. Baisheva1, A.A. Muldashev1, V.B. Martynenko1, N.I. Fedorov1, I.G. Bikbaev1, T.Yu., Minayeva2, A.A. Sirin2 1Ufa Institute of Biology, Russian Academy of Sciences Ufa Federal Research Centre, Ufa, Russian Federation 2Institute of Forest Science, Russian Academy of Sciences, Uspenskoe, Russian Federation _______________________________________________________________________________________ SUMMARY The plant communities of base-rich fens are locally rare and have high conservation value in the Republic of Bashkortostan (Russian Federation), and indeed across the whole of Russia. The flora and vegetation of the calcareous spring fen in the protected area (natural monument) “Arkaulovskoye Mire” (Republic of Bashkortostan, Southern Urals Region) was investigated. The species recorded comprised 182 vascular plants and 87 bryophytes (67 mosses and 20 liverworts), including 26 rare species listed in the Red Data Book of the Republic of Bashkortostan and seven species listed in the Red Data Book of the Russian Federation. The study area is notable for the presence of isolated populations of relict species whose main ranges are associated with humid coastal and mountainous regions in Central Europe. The vegetation cover of the protected area consists of periodically flooded grey alder - bird cherry forests, sedge - reed birch and birch - alder forested mire, sparse pine and birch forested mire with dominance of Molinia caerulea, base-rich fens with Schoenus ferrugineus, islets of meso-oligotrophic moss - shrub - dwarf pine mire communities, aquatic communities of small pools and streams, etc. Examination of the peat deposit indicates the occurrence of both historical and present-day travertine deposition.
    [Show full text]
  • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közösségfejlesztő Mentorok
    KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSI FOLYAMATOK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN pályázatokban a6.9.2-16 és 5.3.1-16 a TOP 3 BEVEZETŐ rszágosan csaknem ezer településen 2017 őszétől indultak el, megyénként változó zajlik jelenleg közösségfejlesztési fo- településszámmal, időtartammal és felté- O lyamat, a helyi identitás és kohézió telekkel. Közös bennük, hogy mindannyian erősítése a közösségfejlesztés módszerta- lehetőséget láttak a szorosabb együttmű- nával. Jelen kiadványunkban néhány példa ködések, közös cselekvések eredményeként kiemelésével azokra a kérdésekre keressük megerősödő közösségeikben, és a települé- a választ, hogy mit is jelent mindez és a te- sen kialakuló társadalmi párbeszéd megtartó lepülések kihívásaira milyen válaszokat tud erejében. A feltáró folyamat időszakától kezd- adni a közösségi alapú beavatkozás, a mód- ve a közösségi beszélgetéseken át a cselekvési szertan adta keretek között a lakosok és a terv kialakításáig és megvalósításáig a Cse- kulturális intézmények együttműködésben lekvő közösségek projekt kulturális közös- tudnak-e helyben változásokat elérni. ségfejlesztő mentorai kísérték és segítették a A „Cselekvő közösségek – aktív kö- projektgazdákat és a résztvevőket. zösségi szerepvállalás” EFOP 1.3.1-15- 2019 tavaszán a Cselekvő közösségek 2016-00001 kiemelt projekt a Szabadtéri – aktív közösségi szerepvállalás projekt Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és keretében 18 megyei szakmai napot szer- Módszertani Központ, az NMI Művelődé- veztünk, amelyen találkozási lehetőséget si Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az biztosítottunk a TOP-5.3.1-16 és 6.9.2-16 Országos Széchényi Könyvtár konzorci- kódszámú projektben érintettek számára. umi együttműködésében valósul meg. A Ez a füzet egyike annak a 18 megyei ki- Terület- és Településfejlesztési Operatív adványnak, amelyekben megyénként 3-3 Program keretében meghirdetett „A helyi (a rendezvényeken megismert) példát mu- identitás és kohézió erősítése” TOP-5.3.1-16 tatunk be.
    [Show full text]