Maria Callas Vásáry Tamás Joe Pass Kenny Garrett Jimi Hendrix Michael Jackson

i g m » ! m i i - * ‘ :

MÁR TÖBB MINT 3 9 9 .9 9 9

i i I

•I« BUDAPEST BADIO : S T E B E O t 1022 BUDAPEST, BIMBÓ ÚT 7. | FAX: 2 1 2 -4 9 6 8 | TELEFON: 2 1 2 -4 5 0 7 Takács Ágnes asszisztens Tel: 06-30418-016 Fax: 2 1 2 -4 7 8 2

Internet cím: http://www.bmc.hu/ gramofon.htm

Amfisz Kft. Júniusi számunk címlapján - Kobayashi Ken-Ichiro után - ö n ismét egy nemzetközi hírű karmesterrel találkozhat. Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója abból az alkalomból adott interjút a G ram ofonnak, hogy a Philips Classics Ivónyi Margó gondozásában megjelent az együttes Bartók zenekari m űveit tartalmazó album a, amely megítélésünk szerint a ’97-es év egyik Felelős kiadó figyelemre m éltó (sőt szenzációs) újdonsága a világ hanglemezpiacán.

1 0 2 5 Budapest Jazzrovatunk ékessége az az exkluzív interjú, amelyet a legendás zongorista-ze­ Mandula utca 31. neszerző, Dave Brubeck adott lapunknak, két nappal budapesti koncertje Tel./fax: 212-4782 után. Ezúton köszönjük meg az interjú létrejöttéhez nyújtott segítséget Bru­ beck kiadója, a Telarc magyarországi képviselőjének, Karsay Gyulának. A hónap interjúja: Fischer Iván 2 Terjeszti: Ugyancsak a jazzrovatban található a július 11-12-ei Budapest Jazz Days- Oldal Gábor: Kis magyar gramofonológia IV. 6 a Hírker Rt., az NHE, Hungarian Jazz Festival eseményeit beharangozó írásunk, valamint számos re­ a Kiadói Lapterjesztő Kft., cenzió a magyar jazzélet meghatározó személyiségeinek tollából. Antológia: Tallis: Jeremiás siralmai 8 és alternatív terjesztők. Negyedik részéhez érkezett Oldal Gábor történeti sorozata, a Kis magyar gra- Kiadói panoráma: Deutsche Grammophon 10 mofonológia; és visszatért a Kiadói panorám a rovat, amelyben a következő hó­ napokban Lindner András elemzi a világ nagy lemezkiadói - most éppen a jö­ Kritika: Klasszikus 13 vőre fennállásának századik évfordulóját ünneplő Deutsche Grammophon - MediaTrade Bt. Beszélgetés Dave Brubeck-kel 21 Tel./fax: 342-2362 működését. Az Antológia rovatban ezúttal egy ritkán hallható remekművet, Thomas Tallis Jeremiás siralmai cím ű alkotását vettük górcső alá; kritikáink Kritika: Jazz 23 pedig - a Fesztiválzenekar em lített felvétele mellett - többek között Vásáry Ta­ Sztárparádé New York-ból 24 Franklin Nyomda és más és a Rádiózenekar új CD-jével, Arthur Rubinstein archív lemezével és Kiadó Kft., Budapest klasszikus operaprodukciókkal; a popzene világában pedig Michael Jackson, Kritika: Pop-rock 34 Paul M cCartney, Jim i Hendrix és mások albumaival foglalkoznak. Felelős vezető: A Budapest Music Center a Gramofonban 42 Vágó Magdolna A Budapesti Fesztiválzenekar a Gramofonban 44 ügyvezető igazgató Retkes Attila főszerkesztő Bősze Ádám lapigazgató A Forrás Kamarazenei Műhely a Gramofonban 45

A Gramofon júliusi-augusztusi száma július 22-én, kedden jelenik meg; a Hírek 46

megszokottnál bővebb terjedelemben (56 oldalon), de változatlan áron. Játék Tavaszi Dupla - 3 forduló 48

1 997 JÚNIUS n t e r j ú

„ S ze re tn é m ha a Fesztiválzenekar továbbra i: SZ I P Cl maradna,

i // // / i i i •• / // • / ahová nen^zürődne^^a külső zajok

Fischer Iván (46) a nyolcvanas tották? évek elején, már nemzetközi hírű, F ; Nem . A kirobbanó siker csak a főiskola világszerte koncertező karmesterként után jött. Gyerekkoromban a z volt a fő problé­ úgy döntött, hogy új zenekart alapít ma, hogy nagyon nehezen választottam hang­ Magyarországon. Pályafutásáról és a szert. Kezdetben zongoráztam, aztán hegedül­ Budapesti Fesztiválzenekar elmúlt tem, majd áttértem a csellóra, de a különböző tizennégy évéről valba Gramofon­ régi hangszerek iránt is érdeklődtem, a zürichi nak adott exkluzív interjúban. operában például csembalista voltam. Vándorol­ tam a különböző hangszerek között, mindig va­ lami újabbal kezdtem foglalkozni, s így egyik te­ G r a m o f o n : Ön zenészcsaládból származik, rületen sem tartottak rendkívüli hangszeres tehet­ s ez kisgyermek korától meghatározta életét. Fel ségnek, csodagyereknek, bár általában minden­ sem merült, hogy más pályát válasszon? ki tudta, hogy jók az adottságaim. Karmesteri F is c h e r: Soha. Egyszerűen nem volt alterna­ munkám szempontjából viszont rendkívül hasz­ tíva, legfeljebb a zenén belül. Lehet, hogy ez nos lett, hogy több hangszerrel ismerkedtem hátrány, mert nem önállóan, tudatos döntés meg. alapján választottam pályát, de nagyon sok elő­ © M ikor döntötte el végleg, hogy karmester nye is volt ennek a helyzetnek. Korán megismer­ lesz? tem a z operairodalom nagy részét, koncertekre F : Ez egy hosszú folyamat, egy furcsa szituá­ jártunk, állandó téma volt a családban, hogy ció eredménye volt a bécsi főiskolás évek alatt. Toscanini és Klemperer hogyan vezényel egy- Vonzott a karmesterség, és úgy éreztem, sokkal egy darabot, vagy éppen Erich Kleiber milyen jobb teljesítményre lennék képes, mint azok, lassításokat alkalmaz a bécsi klasszikus szimfó­ akik a karmesterképzőbe jártak. Én azonban niákban. A zenéhez való viszonyomat apám, cselló szakos voltam, és ahhoz, hogy karmester Fischer Sándor határozta meg, aki rendkívül igé­ legyek, le kellett küzdenem egyfajta családi elle­ nyes, sőt válogatós volt. Tőle tanultam, hogy so­ volt az álláspontja, hogy Magyarországon nin­ nállást is. Apám ugyanis konzervatív volt, és azt ha, semmivel ne legyek elégedett. Ö sem volt csenek megfelelő perspektívák, ezért aki igazán gondolta, hogy aki karmester akar lenni, először az, különösen velem nem. komolyan gondolja a zenei pályát, annak külföl­ legyen zongorista, aztán korrepetitor. Végül © A szigorú családi hátteret jól ellenpontoz­ dön kell megmérettetni magát. mégis beiratkoztam a karmesterképzőbe, de hatták a legendás pedagógus, Leveleki Eszter ál­ © Említette Nikolaus Harnoncourtnál folyta­ közben Salzburgban Nikolaus Harnoncourt ré­ tal szervezett falusi nyaralások Bánkon. Ezeken - tott tanulmányait. Miért találta vonzónak a histo­ gizenei kurzusára jártam, csellón, viola da gom­ gyerekként - a mai magyar művészeti és közélet rikus előadói praxist, a régizenét? bán és középkori fidulán játszottam, igyekeztem jó néhány markáns, meghatározó alakja részt F i A legfontosabb szellemi forrás számomra megőrizni a nyitottságomat, sokoldalúságomat, vett, és ön, akit Gorcsevnek becéztek, a társas­ Joseph Mertin orgonista, Schütz-szakértő volt, és fogalmam sem volt, hogy melyik terület lesz ág egyik központi figurája volt... akinek Bécsben négy évig növendéke lehettem. az igazi, a legfontosabb. Aztán Londonban p ; Bánk valóban fantasztikus hely volt. Eszter Maga Harnoncourt és Gustav Leonhardt is nála megnyertem egy rangos karmesterversenyt, egy­ néni művészi szinten tanította meg a gyerekeket tanult, s azt hiszem, ő indította el a világméretű más után jöttek a meghívások, és a kérdés ma­ játszani, és nagy teret adott a fantáziának, a régizenei mozgalmat. Bécsben reneszánsz együtte­ gától eldőlt: karmester lettem. kreativitásnak. Bánk a legrosszabb időkben is seknek is tagja voltam, például a Les Menestrels- © Miért nem a budapesti Zeneakadémián sziget volt, oázis, ahol csodálatos képességek nek, amelyben mi magunk faragtuk, építettük a tanult? alakultak ki a gyerekekben. Olimpiát játszot­ hangszereinket. Ezután jött a salzburgi kurzus F : Egyrészt azért, mert a hatvanas évek vé­ tunk, operákat adtunk elő, még vezényeltem is Harnoncourtnál, majd a zürichi opera. Később gén itthon némi politikai enyhülés, liberalizáló­ egy autóduda-koncertet, és - Böszörményi Lász­ a régizene sajnos fokozatosan háttérbe szorult dás következett be, és így testvéremnek, Adóm­ lóval és Ascher Tamással együtt - állandó tagja a z életemben, mert elindulta karmesteri pályám. nak és nekem lehetőségünk volt arra, hogy kül­ voltam a színtársulatnak. A z említett londoni verseny megnyerésének más­ földön tanuljunk. Másrészt a családunknak az © Ezekben az években csodagyereknek tar­ napján találkoztam egy impresszárióval, aki az-

2 1997 JÚNIUS slta mg idg oa fanyalognak. sokan mindig még csolatban zmoiu znkr é a operakarmesteri az és zenekari szimfonikus elmúlt az és kezdett, isérdeklődni iránt opera az az utóbbi évtizedekben a rendezők a z egész vi­ egész z a rendezők hogy a tartom, évtizedekben utóbbi az Katasztrófának marad. karmes­ dolga a ter felépítése drámaisága, ritmusa, zenei kita­ rendező a játszódik; zenében a színház a itthon még műsorába, koncertjeim be­ is a csempészni igyekszem hi­ időnként és nagyon régizene, a Néha ányzik naptáramat. a megtölti is óta munkát? a tartja Osszeegyeztethetőnek részt. produkció­ vett ban színpadi zenés számos évben húsz ö a eőds Édks iée vl vsot az viszont volt kivétel Érdekes előadás. sem az létre jön néha folytatunk, rendezőkkel, a küzdelmeket komoly vannak vitáim előadásokat. komoly az Nagyon hallgatja nem első­ és közönség nézi a sorban és hatalmat, a átvették lágon előadás z a de interpretációt, bármilyen lálhat operákban z A egymást. kiegészíti ideálisan let kap­ gyakorlattal előadói az ezzel pedig ahol is, 92e, uaet, jbmvfl Dn Giovan­ Don Ljubimov-féle budapesti, 1982-es, f * - F ; Nagyon szeretem az operát, és a két terü­ két a és operát, az szeretem Nagyon ; F evns vke, itl karmesterként fiatal években, hetvenes A ©

zrn mkd „eomeeat aaí Buda­ alapít rendszer „reformzenekart" sajátos Ho­ egy működő hogy szerint el, Magyarországon. határozta gyan néha dirigált ven­ csak s dégként számított, „külföldinek" alapvetően is szerint törvények akkori az hiszen emigráns, ope­ rendeznék szívesen is magam nagyon és harmóniája érdekel, színház a és zene A erejét. vne evnnoca knett dt a világ a adott koncertet hetven-nyolcvan aki évente voltam, karmester utazó járó harmin­ elején évei bennem, cas megfogalmazódott gondolata pesten? - kívül országhatáron z a tartózkodott legálisan vagy disszidens volt is nem ha - ön előtt pítása mert rendeztem. bennem, sohasem még bíznak nem opera­ érthetően az de igazgatók erre időt, és áldoznék szívesen hozzá, lenne bármikor is tehetségem Talán rát. kifejező­ drámai zene a színpad­ gátolta nem őrület vitt általa ra az hogy dolgoznom, együtt úgy sikerült rendezővel furcsa nagyon egy amikor ni, setke, k nh Bdpsr i löt hogy is eljött, kevésbé Budapestre néha éppen saki ismertekkel, vagy zenekaraival leghíresebb mkr Fstvleea alapításának Fesztiválzenekar a Amikor í F 98, ays Fstvleea megala­ Fesztiválzenekar a vagyis 83, 19 ©

vezényelje az ÁHZ-t, a Rádiózenekart vagy ope­ vagy Rádiózenekart a ÁHZ-t, az vezényelje e tsnk éetm s ioys szempontból bizonyos s „ide­ - ezért éreztem s testnek" gen életben, zenei magyar a részt tem isko­ és tanárokhoz kötődtem nem naphosszat aulában, az ücsörögtem nem Zeneakadémiára, on a ayr eeao kz. Szabályosan közé. zenekarok magyar a volna és cikk, kis egy megjelent 4-én Január cepcióját. akivel - Zoltánt Kocsis meg kerestem Fesztivált, Ezután ígér­ tek. lehetőségeket fellépési Tavaszi szervezői Budapesti amelynek létrejött az és - akkor Fesztiválzenekarban leendő a látott ziát talál­ is sikerült és megvalósításához, terv a tam a de működik, szerint elvek eltérő gyökeresen tól egy elképzelést, elméleti kialakí­ egy között 83 magamban és tottam 1978 szisztémával. egész itt hogy tapasztaltam, azt koncertjeimen szági a s na ézm mgm en. Magyaror­ benne. magam - érzem annak is ma vet­ nem egyszóval intézményrendszerhez, ze­ nei a kapcsolódtam sem szállal egyetlen lákhoz, pesti a jártam nem én kapcsolatban: ze­ élettel nei magyar a voltam naiv Kissé raprodukciókat. ne oyn aáa ot mnh bmá dobtak bombát mintha volt, hatása olyan ennek tizenöt-húsz tartot­ amelyen 2-án sajtótájékoztatót, január egy tunk 1983. és próbálni, kezdtünk gya­ első z a kitaláltuk presszóban Angelika az fantá­ amely - Hungarotont a támogatót: két nom hozzálát­ 1982-ben folyik. munka meg­ művészi újuló állandóan ahol létre, hozza társulatát szek zené­ kreatív nyílt, munkával igényes lönlegesen kü­ és tevékenységgel sokféle zenekar a ez volt, hogy az lényeg A követi. sem modelleket nyugati gyakorlat­ hazai a amely tervét, zenekar újfajta az körülményekkel, a mentalitással, komoly a van nagyon baj de vannak, muzsikusok remek i s z z gs. thn rö ey levelet, egy őrzök Otthon egész. az ez e és hogy is mi kezdett, próbák, telefonálgatni a rémülten mindenki félbeszakadtak élet, az megállt kon­ Fesztiválzenekar a felvázoltuk újságírónak el­ zenészeket, a Összehívtuk lépéseket. korlati és -, egymást ismertük felületesen csak korábban GRAHMTIN 1 JÚNIUS997 n e j ú j r e t

Fotó: Szigetváry Zsolt 3 n t e r j ú

amelyben a Zeneművész Szövetség akkori elnö­ ke megnyugtatja a zenekarokat: ne aggódjanak, mert Budapesti Fesztiválzenekar nevű szervezet nem is létezik. Ez tulajdonképpen így is volt, hi­ szen a zenekarnak nem volt fenntartója és szer­ vezeti formája. Egyetlen célt, egyetlen üzenetet fogalmaztunk meg: szerettünk volna egy jó zene­ kart csinálni Magyarországon. Arra viszont nem gondoltunk, hogy a magyar zenei életben - ami olyan, mint egy hatalmas falu, tele érdekösszefo­ nódásokkal - ez ekkora felzúdulást vált ki. A ze­ nekar azonban túlélte a kezdeti viharokat, mint ahogyan azóta is sok mindent túlélt... © A Fesztiválzenekar megalakulása és 1992-es állandó együttessé válása között kilenc év telt el, s közben lezajlott a rendszerváltás fo­ lyamata. Saját, személyes karrierje szempontjá­ ból, illetve a zenekar életében milyen volt ez a periódus? F : Ami a személyes pályámat illeti: sok külföl­ di felkérésről, koncertlehetőségről mondtam le a Fesztiválzenekar miatt, de éppen ezekben az mas hangversenysorozatokat rendezünk, ellátjuk '92-es szinten állítják helyre, akkor megnyugtató években hívtak meg hangversenysorozatokra a zenei élményekkel a főváros polgárait, s közben döntés születik. Ha viszont a kht.-vá alakítás va­ világ legjelentősebb zenei centrumaiba; az világszerte képviseljük Budapestet: turnézunk és lójában burkolt leépítés - úgy, mint néhány buda­ amszterdami Concertgebouw Zenekarhoz, a lemezfelvételeket készítünk. Ezt sikerült is megva­ pesti színház esetében -, a z katasztrófát jelenthet Berlini Filharmonikusokhoz vagy a bécsi Staatso- lósítani: kialakult egy olyan modern, sokoldalú a BFZ számára. perbe. Sokat tanultam és tanulok a külföldi kon­ zenekar, amely nagyon közel áll az általam már © A z elmúlt évek egyik legnagyobb sikere a certekből. Ha mindig csak Magyarországon ve­ 1978 óta tervezett modellhez. Kis pályamódosí­ Philips-szel kötött exkluzív szerződés, amelynek zényelnék, egy idő után óhatatlanul beszűkül­ tásokra, korrekciókra természetesen szükség első „dokumentuma", a Bartók zenekari műveit nék; ha viszont nem lenne a Fesztiválzenekar, volt, néhány kezdeményezésünkről - így a kávé­ tartalmazó CD néhány hete látott napvilágot (re­ akkor a műhelymunka, az alapos felkészülés, a koncertekről és a nyári barokk fesztiválról - pe­ cenziónk a 13. oldalon - a szerk.). próbák hangulata hiányozna. A zenekart a dig anyagi okokból le kellett mondanunk, amit F t A világ hanglemezipara a kilencvenes nyolcvanas években egyre lelkesebb közönség nagyon fájlalok. A főváros által biztosított támo­ évek elejének hatalmas fellendülése után most a vette körül Budapesten. Volt ebben egy kis mo­ gatás összege 1992 óta reálértékben felére '87-88-as állapothoz hasonló képet mutat, s ez dernség is; a demokratikus ellenzék rendszere­ csökkent, s ez a helyzet tarthatatlan, mert leg­ az átmeneti visszaesés a multinacionális cégek­ sen látogatta koncertjeinket. Politikához nem volt jobb muzsikusaink közül néhányon máris külföld­ nél egyfajta nemzedékváltásra is lehetőséget közünk, hasonló formában és rendszerességgel re szerződtek, és a többieket sem tudjuk itthon adott. A Fesztiválzenekarnak már korábban is működtünk mondjuk 1985-ben, mint a rendszer- tartani, ha anyagi körülményeink nem javulnak. volt kapcsolata a Philips-szel - akárcsak a Teldec- váltás éveiben, '89-90-ben. Konfliktusaink in­ A főváros vezetőinek előbb-utóbb egyértelmű vá­ kel és a Berlin Classics-szal -, de 1995-ben négy kább a magyar zenei élettel voltak, amely soha laszt kellene adniuk arra a kérdésre, hogy szük­ évre, minimum nyolc lemezre szóló exkluzív szer­ nem lelkesedett a Fesztiválzenekarért. sége van-e Budapestnek a zenekarra, vagy ződést kötöttünk, ami óriási dolog. A PolyGram © A rendszerváltás után önök kezdeményez­ nincs. Más állami támogatásra nem számítha­ terjesztőhálózatának köszönhetően az egész vi­ ték, hogy a Fesztiválzenekar alakuljon állandó tunk, általában minden pályázatunkat elutasít­ lágon jelen vagyunk, tudnak rólunk, s ez hihetet­ együttessé, vagy a főváros újonnan kinevezett ják. Sajnos úgy érzem, a művelődési tárca erejét lenül nagy eredmény. vezetői tartották fontosnak, hogy évtizedekkel a kimeríti a régi intézményrendszer fenntartása. © A Budapesti Fesztiválzenekar jövőre ün­ SzékesfővároSji Zenekar megszűnése után Buda­ Ezzel a mentalitással azért szálltam gyakran vi­ nepli fennállásának tizenötödik évfordulóját. M i­ pestnek ismét saját szimfonikus együttese le­ tába, mert azt gondolom, itthon kellene tarta­ lyen tervei vannak a z együttessel a következő gyen? nunk kimagasló tehetségeinket. A zenében nin­ évekre, esetleg évtizedekre? F i A kétféle szándék szerencsésen találko­ csenek nyelvhatárok; évek óta külföldre áramla­ F i Szeretném, ha a Fesztiválzenekar tovább­ zott. A Fesztiválzenekar korábbi tagjai közül nak a legjobb képességű fiatalok, az intézmé­ ra is egy sziget maradna, ahová nem szűrődnek 19 9 0 táján sokan külföldre szerződtek, egyre nyek pedig eltartják - rosszul - az itthon maradot­ be a külső zajok; szeretném, ha továbbra is in­ nehezebb volt összetartani az együttest, pedig takat. A z lenne a cél, hogy a z Operaházban tenzíven és igényesen dolgozhatnánk. A zene­ már akkor is komoly kötelezettségeink, meghívá­ minden este Polgár Lászlóhoz és Rost Andreához kar rengeteget fejlődött a z elmúlt öt évben, s re­ saink voltak, ezért szerettünk volna egyfajta biz­ mérhető kiválóságok énekeljenek. Kevesebbet mélem, ez a tendencia tovább folytatódik. Arról tonságot, állandóságot. A főváros vezetői - kellene jobban támogatni, és versenyhelyzeteket a szép álomról, hogy a magyar zenésztársadal­ Demszky G ábor és Marschall Miklós, a kultúrá­ teremteni. mat sikerül magunk mellé állítani, lemondtam. ért felelős akkori főpolgármester-helyettes - szá­ © Az önkormányzat azt tervezi, hogy még Elég, ha a közönség támogat minket. Úgy, mára ugyanakkor stratégiai cél volt egy saját, az idén közhasznú társasággá alakítják a Feszti­ ahogy eddig. nemzetközi jelentőségű zenekar létrehozása. válzenekart. M it vár ettől a lépéstől? 1992-ben hatalmas lendülettel és lelkesedéssel F t Ha a közhasznú társaság úgy alakul meg, Retkes Attila kezdtünk dolgozni. A z volt a tervünk, hogy világ­ hogy a fővárosi éves támogatást reálértékben a hírű művészeket hozunk ide, érdekes és izgal­

4 1997 JÚNIUS GRAM fflN •i ; -ai '•«SL 7* M SZTÁROK NEM SZÜLET,iT L

E H A LU N K ... SZULü'í LTE ,T i [■

Sr

1997 MÁJUS 5 Oldal Gábor operaénekesek felvételei jelennek meg leme­ bonniére kabaré irányítójának, Nagy Endrének sorozata zen: így Sándor Erzsi - akinek 1906-os opera­ működéséhez kapcsolódik. Könnyedén, cse­ házi szerződtetése nyomán új világsztár feltű­ vegő stílusban a tipikus pesti polgárt szólaltatja 4. Opera, kupié, magyarnóta nését remélik - Columbia lemezen szólal meg; meg. Munkatársai a kor legjobb írói, költői (Gá­ a rendkívül népszerű és kiemelkedő képessé­ bor Andor, Ernőd Tamás, Szép Ernő, Heltai Je­ gű Ney Dávid basszusáról a berlini Favorit gyár nő, Molnár Ferenc, Ady Endre) és felsőfokon A korai magyar hanglemezgyártás készít felvételeket. képzett zeneszerzők (Reinitz Béla, Hetényi- Az impozáns millenniumi kiállítás után Buda­ Heidelberg Albert, Nádor Mihály, Szenkár Je­ kiadványainak elemzéséből a szá­ pest gyorsan világvárossá emelkedik. Eltűnnek nő, Szirmai Albert, Kálmán Imre). Ez utóbbiak zadforduló és az első világháború a korábban kétes hírű szórakozóhelyek, szere­ már nem pesti kuplékat, hanem színvonalas püket a színvonalasabb orfeumok veszik át. pesti sanzonokat írnak. A régi és az új kupié sti- vége közötti polgárság zenei és íz­ Jellegzetesen monarchiabeli intézmény ez, a láris különbözőségére jó példa a műfaj egyik léspanorámája tárul elénk. Soroza­ vendéglátó üzem és a szórakoztató zenés gyöngyszeme, Kálmán Imre és Heltai Jenő színpad sajátos keveredése. Mintául az 1894- Berta a moziban című kupléja. Amikor 1906- tunk negyedik része e periódus sti- ben megnyitott Somossy Orfeum szolgál. Mű­ ban Pesten megnyílik az első állandó filmszín­ láris és műfaji rétegeit elemzi. sora általában kis jelenetekből, monológokból, ház, Nagy Endre szorgalmazására születik artistaszámokból és kuplékból áll. A kupié még meg ez a kupié. A szöveg új szót honosít meg a Magyarországon lömegforgalmazásra az első mindig a kor legelterjedtebb szórakoztatózenei magyar nyelvben a filmszínházra: mozi. Ehhez hanglemezfelvételeket a The Gramophone Co. műfaja. A korabeli színészek műsorán is szé­ hasonló kezdemény egész Európában csak az utazó brigádjai készítik 1900 körül. Aligha van les választékban szerepel. Számos darabja angol nyelvben fordul elő: movie. Az új szó másról szó, mint felületes felmérés nyomán a hanglemezre kerül az Első Magyar Hangle­ közkinccsé válásához a kupié nagy mértékben közvéleményben legismertebbnek mondott mezgyár felvételein. Elsőként Sziklay Kornél, a járul hozzá. Heltai Jenő ugyanis a régi kupléstí- előadók néhány lemeznyi felvételéről. Ebből a Magyar és a Király Színház rendkívül népszerű lusban szinte mindig megjelenő kétértelműsé­ nem túl széles körű anyagból kiemelkedik né­ művésze vállalkozik kuplééneklésre hangleme­ get irodalmi színvonalra emelve folytatja. A hány emlékezetes operaénekes első felvétele. zen. A kezdetben szinte kizárólag német nyel­ Berta névről a kor pesti férfiainak Gömbölyű Említésre méltó Szoyer Ilonka, akinek virtuóz vű kupié a százafordulón már „megmagyaroso- Berta jut az eszükbe, aki az ősi mesterség köz­ koloratúra-produkcióit Németországban is dik”, vagy inkább „pestiesedik”. Ebben nagy ismert művelője; a köztudatban szinte e foglal­ számon tartják; Krammer Teréz, az Operaház szerepe van Baumann Károlynak, a Somossy kozás szimbólumaként szerepel. A mozi szó és népszerű drámai szopránja; Takács Mihály, akit Orfeum népszerű előadójának, aki pályáját a Berta név szellemes, frivol összekapcsolása a közvélemény a magyar operai deklamáció műkedvelő színészként még 1885-ben, a Kék biztosítja nemcsak a kupié sikerét, hanem a megteremtőjeként ünnepel; Vasquez Itália pe­ Macskában kezdi. Halála után a műfaj magya­ mozi szó meggyökeresedését is. Persze nem dig gyönyörű drámai szopránja révén közis­ rításában szerzett érdemeiért a főváros dísz­ valószínű, hogy Gömbölyű Bertának kapcsola­ mert. A szórakoztató műfajok sztárjai közül az sírhelyet adományoz számára. A műfaj klasszi­ ta lett volna az új szórakoztató médiummal, de istenített Pálmay Ilka hangja kerül lemezre. Né­ kusa azonban Göndör Aurél, akit a millenniumi ez nem is fontos. Lemezre a kor kiváló kupléé- mi cigányzene és katonamuzsika is helyet kap kiállítás szórakoztató negyedébe, (Óbudavárá­ nekes színésznőjének, László Rózsinak elő­ a kezdetben még jórészt kis méretű (17 cm át­ ba kupléénekesként szerződtetnek. Később adásában kerül, aki a dalocskát a Nagy Endre mérőjű), egy oldalon bejátszott lemezeken, saját társulatával járja az országot, és a bur- kabaréban is sikerre vitte. Az új kupléstílus ter­ amelyek papírcímke nélküli formában jelennek leszk Kátsa cigány figurájával óriási népszerű­ mészetesen új előadóművészeket is felszínre meg. Az új század első éveiben azonban más séget szerez. A kuplééneklésben és az orfeumi hoz. Nagy Endrének született képessége volt a külföldi lemezkiadók is felfedezik a Monarchiá­ komédiázásban közismert Steinhardt Géza, megfelelő adottságú előadók kiválasztásához. ban és azon belül Magyarországon még ki­ Solti Hermin, Roland Róbert és Gyárfás Dezső, Elég Medgyaszai Vilmára utalni, akit 1907-ben használatlan lehetőségeket. Korszerű, papír­ az aktuális napi témákhoz kapcsolódó kupié szerződtet Nagy Endre. Előadásában a legkö­ címkés kivitelben és az általánosan leggyako­ megteremtője. A pesti kupié irodalmi igényű to­ zönségesebb kupié is költeménnyé nemese­ ribb, 25 centiméter átmérőjű méretben további vábbfejlesztése az 1907-ben megnyitott Bon- dik, s a legfinomabb, elvont költemény is köz-

6 1997 JÚNIUS GRAM91N nyelvű kupiévá válik. Ady Endre ír számára sanzonszövegeket (Zozo levele, Kató a mi­ sén). Sajátos művészete nemcsak Bartók és Kodály népdalfeldolgozásainak magas szintű tolmácsolásáig emelkedik, de mintául szolgál e műfaj későbbi elkötelezettjeinek is. Századunk első évtizedében a gramofon egészen új, sajá­ tos szerepet játszik. A hanglemez ebben az év­ tizedben válik tömegcikké, és százezreket is­ mertet meg nemcsak az alakuló városi kultúrá­ val, hanem az előadóművészettel egyáltalán. Elsősorban a vidék és a falu lakossága kerül kapcsolatba az akusztikus szórakoztató művé­ szet új és korszerű megnyilvánulásaival. Nem véletlen, hogy feltűnően sok szövegmondásos

t Népszerű zenekari muzsika felvétele (1905) első nagy sikerdarabja. Zenéje a „kuplésan- zon" stílus irányába változik a magyarnóta-ori- Victrola szekrényes gramofon a táncteremben (1913) entáció után. Az új stílus új színésztípust állít magyarnóta-éneklés természetesen nem hiá­ színpadra, amelynek első reprezentánsa Fe- nyozhatott a színészek, operaénekesek műso­ dák Sári. A lemezkiadás igazodik a közönség rából sem, mint erről számos lemez tanúsko­ ízléséhez, s minden új operett slágergyanús dik. Sok a műkedvelő nótaszerző. Híres nótafa számait már a darab bemutatásával egyidejű­ a Ludovika Akadémiát végzett Fráter Loránd. leg kiadják lemezen. Megkezdődik az előadók­ hanglemez jelenik meg. Ezeken humoros mo­ Kellemes az énekhangja, s nótáit gyakran ma­ nak az egyes lemezvállalatokhoz kötése. Az nológoktól apró kabaréjelenetekig, a későbbi ga énekli hanglemezre is. A családi szórakozás Első Magyar Hanglemezgyár egész sor nép­ hangjátékot előlegező hangképig sokféle kez­ színtere a színház és a bál. A táncos összejö­ szerű előadóval a tízes évek elején kizáróla­ demény szólal meg. Ilyen az Isaszegi ütközet vetelek zenéjét általában szintén cigányzene- gos szerződést köt (Rózsa S. Lajos, Blaha Luj­ 1849. április 6-án című, kétoldalas hangkép, kar szolgáltatja. Az újabb, tengerentúli eredetű za, Nádor Jenő, Steinhardt Géza, Göndör Au­ amelyen csatazaj, ágyúdörgés, vezényszavak, táncok a század első évtizedének vége felé ho­ rél, Fráter Loránd stb.); de az Első Magyar kürtjelek és katonazene együttese idézi fel az nosodnak meg. A tangó a tízes évek elején Hanglemezgyár kiadványai között teljesen új eseményt. mint forradalmi újdonság jelenik meg, a ragti­ kezdeményezések is felbukkannak. 1913 Ka­ A társadalom férfitagjainak napi találkozóhelye me eredetű táncok pedig közvetlenül a háború rácsonyára háromlemezes gyermek-, mese- a kávéház. Budapesten a századforduló körül előtt bukkannak fel. Az első, európai szerzőtől és dalalbumot adnak ki. 1914 elején megkez­ több mint hatszáz kávéház működik. Itt olvas­ származó foxtrott szerzője Robert Stolz (1918). dik jeles írók és közéleti emberek hangját me­ sák az újságokat, zajlanak a politikai viták, vív­ Az előadók még a háború végén is általában görökítő lemezsorozat felvételét. Heltai Jenő ják a baráti kártya- és sakkcsatákat és a véget cigánybandák. A színház legnépszerűbb műfa­ és Molnár Ferenc lemezei elkészülnek, de mi­ nem érő biliárdpartikat. A kávéházakban min­ ja a százafordulóig a népszínmű. Legismer­ vel a tíz lemezre tervezett sorozatot egyszerre denhol szól a zene, általában cigánybandák tebb csillagai Blaha Lujza és Pintér Imre. A kívánják megjelentetni, a kezdeményezés a muzsikálnak. A magyarnóta a kor polgárságá­ századforduló után gyorsan háttérbe szorul, és háború kitörése miatt félbemarad. A tízes évek nak szinte zenei anyanyelve. Mindenkinek van­ törzsszínpada, a Népszínház 1903-ban meg is közepétől aztán - a háború miatt - a magyar nak kedvenc nótái, s azokat a kávéházi cigány­ szűnik. Új stílusú színház lép helyére, amely hanglemezgyártás egésze is lassan elsorvad. banda kíséretével alkalomadtán elénekli a mi­ több új teátrumban talál otthonra. Az 1902-ben Oldal Gábor niszterelnöktől a sarki suszterig mindenki. A bemutatott Bob herceg az új pesti operettstílus (Folytatjuk)

CRflNffBN 1 997 JÚNIUS 7 ANTOLÓGIA

ä római katolikus egyház nagyheti szertartá­ sának egykor elm aradhatatlan része v o lt Jeremiás siralmainak felidézése. A többszólamúság kiala­ kulása után a zeneszerzők körében is közkedvelt szöveggé v á lt, hiszen több tucat siralom -kom po­ zíciót ismer a zenetudomány. A legkorábbi való­ színűleg Du Fay 1453-ban írt motettája Kons­ tantinápoly bukásának emlékére, melynek felső szólamában a római liturgia siralomtónusának hangain szólal meg az „Omnes am ici ejus spre- v e ru n t earn" kezdetű szöveg. A 16. század ma

legismertebb alkotása Tallis nevéhez fűződik, s valószínűleg az 1560-as, 70-es években keletkez­ hetett Angliában. Az akkori körülmények azon­ ban nem tették lehetővé, hogy Tallis la tin szöveg­ re komponáljon, hiszen az akkor még fia ta l ang­ likán egyházban tilos volt mindenfajta „pápista szervezkedés". Tanítványával, W illiam Byrd-del ellentétben T a llis többé kevésbé a lka lm a zko d o tt korának követelményeihez, és ha kellett anthe- meket, ha kellett motettákat írt. A Jeremiás siral­ diktált váltásokat veszik figyelembe, hanem a szöveg je­ m a i azonban nem tem plom i közösség felkérésére, 1. K ing's Singers - LP 1977 lentését is ismerve énekelnek. Igen tetszetős az iniciálék­ hanem a római katolikus vallás m ellett megma­ 2. Deller Consort - Harmonia Mundi 1968 ként is felfogható betűk (Alef, Bet, stb.) az eredeti tem­ 3. Deller Consort - LP 1972 pónál lassabb megszólaltatása, m ellyel az egymástól elkü­ radók kívánságára készült, akik titokban, ottho­ 5. Pro Cantione Antiqua - LP 1979 lönülő szövegrészek külön hangsúlyt kapnak. A hang­ naikban tartották meg az időszaknak megfelelő 6. Taverner Choir - EMI Reflexe 1986/87 mérnökök munkája is elismerésre méltó, hiszen az öt szertartásokat. Fontos tény ez, hiszen ezek szerint 7. O xfo rd Camerata - Naxos 1991 énekes hangja minden pillanatban egyenlő arányban szó­ a szerző nem kórusra, hanem szólistákra írta 8. Winchester Cathedral Choir - Hyperion 1989 lal meg, s még a nevezetes Jerusalem, Jerusalem..." kez­ kompozícióját. A szólambeosztás is az angol ha­ 9. King’s Singers - BMG Classics 1994 detű szövegre ír t m ély basszus állás is inkáb b „csak" érez­ gyományt idézi: a kórusiskolákhoz tartozó temp­ hető, m int hallható. A King's Singers énekesei tehát lomokban férfiak és fiú k énekelhettek a szertartá­ megmaradnak az intim megfogalmazás keretein belül, s

sokon. A nagyheti bűnbánati időszak m iatt vi­ nem véletlen, hogy ezáltal e színes, mégis visszafogott szont ebben az ötszólamú műben csak férfiak King's Singers - LP 1977 produkció későbbi nemzedékek számára is mérvadó lett. (férfialt, tenor, tenor, basszus, basszus) kapnak

helyet. Krisztus utolsó napjainak sötétségét fejezi A legendás angol énekegyüttes felvételén kis szekunddal Deller Consort - Harmonia Mundi 1968 k i a szokatlanul mély letét is, mely csak azokon a feljebb transzponálva szólal meg Tallis alkotása. Angol Talán kevesen tudják, hogy a legendás férfialt-szólista, felvételeken érvényesül igazán, melyeknek készí­ előadóktól általában szokatlan, mindig ízléses tempó- és Alfred Deller nem csak a barokk oratóriumok szerepeit tésekor az előadók megmaradtak az eredeti dinamikai váltásokban bővelkedő felvétel egyike a leg­ énekelte, hanem együttesével számos középkori és rene­ „hangnemnél". jobb produkcióknak, hiszen nem csak a zenei szövet által

8 1997 JÚNIUS GRAMMN v'ntológia szánsz többszólamú alkotás felvételével is büszkélkedhe­ cikk szerzője számára az ő tevékenysége messze elmarad zata, melynek második részeként (Josquin Desprez kom­ tett. Az általa alapított Deller Consort Tallis-lemezén a angol kollégáinak teljesítményétől, s szervezőkészségétől pozícióit követően) Tallis alkotásai jelentek meg. Sajnos siralmak m ellett több azóta „slágerré" vált kompozíció is eltekintve (énekeseinek nagy részét más együttesekből to­ az elődökhöz mérten a mai királyi énekesek színtelenek hallható (Salvator mundi, Te lucis ante term im m stb.). A borozza) produkciói angolosan hűvösek és érzelemmen­ és kevésbé összeszokottak. Kiválóan hallható ez az itt Jeremiás-féle siralmak hallgatásakor első hallgatásra való­ tesek maradnak A Tallis latin egyházi műveit bemutató elemzett felvételen, amely stúdióban (!) készült. Nagy hi­ színűleg megbotránkozunk, hiszen a francia gyökerekkel sorozat második korongján hallható a Jeremiás siralmai ba ez, hiszen a 15-16. század egyházi művei csak a temp­ rendelkező együttes opera-szerű hangzást társít Tallis mindkét része. Richard W istreich (basszus) különleges lom i akusztikának köszönhetően válnak áhitatos muzsi­ kompozíciójához. Zenei gondolkodásmódjuk alapjában adottságait kihasználva az amúgy is mély fekvésű alkotást kává. A David Hurley, Nigel Short, Robert Chilcott, különbözik az angolokétól: míg északi szomszédaik egy­ kis szekunddal alacsonyabban, a többi szólam rovására Bruce Russel, Philip Lawson és Stephen Connolly nevé­ szerre szentelnek figyelmet a szólamok önállóságának és túlvezérelt basszussal adják elő. Pedagógusok számára vel fém jelzett együttes megfogalmazásából hiányoznak az együtthangzásának, addig a Deller Consort produkciójá­ mindenképpen előnyös ez a felvétel (ha egyátalán tanít­ ívek, többnyire vertikálisan gondolkodnak. Andrew Par­ ban a szólamok egymás után válnak áriákká, anélkül, ják valahol Tallis művészetét), hiszen a befejező „Jerusa­ rott CD-jéhez hasonlóan itt is előtérbe kerül a basszus hogy arra a zenei folyam lehetőséget adna. Mindezen lem, Jerusalem..." szövegnél kiválóan érzékelhető e szo­ szólam, s ezáltal a többi énekes hangját az néhol túlságo­ csak ront a túlvezérelt felvétel is, hiszen ezáltal több he­ katlanul mély hangzás. Sajnos ez a koncepció negatívan san elfedi. A tempóváltások kísértetiesen hasonlítanak a lyen (ld. „Plorans ploravit...") ijesztően hasít a csendbe hat a többi megszólalásra: az alt szólam sok esetben te­ régi King's Singers lemezen hallhatóakra, mely szerint az az énekesek hangja. Mindezen negatívumokon túl ki kell nornak hat, elvész az összhang, s csak egy-egy pillanatra iniciálék a szöveges részeknél lassabban szólnak. emelnünk Alfred Deller énekét, mely mennyei magassá­ nyílik meg előttünk a felhangok világa, melyet a Pro A fent olvasható kritikai megjegyzések (a Deller-felvéte- gokba emeli az amúgy mai fiille l értékelheteden előadást. Cantione Antiqua, vagy a King's Singers egykori felvéte­ leket kivéve) kis megszorítással fogadhatók csak el, hiszen lén oly gyakran tapasztalhattunk. mindegyik lemezen az ősi angol hagyományon nevelke­ Deller Consort - LP 1972 dett együttesek szólalnak meg, akiknek alapvető tulaj­ Oxford Camerata donsága a tiszta intonáció, az érthető szövegmondás és a Az eredeti hangnemnél jóval magasabban megszólaló al­ (Jeremy Summerly) - Naxos 1991 kom oly művészi elképzelés. Ezen felül a kritikus csak ap­ kotás ebben a verzióban is hű marad az előbb felsorolt el­ ró megjegyzéseket tehet. képzelésekhez, noha a szólamokra való külön koncentrá­ Kis terccel magasabban, női közreműködőkkel hallhat­ lás m iatt több hamis hang, helytelenül intonált dallam is ju k Tallis művét az O xford Camerata előadásában. E két További ajánlott felvételek: a felvételre k e rü lt. megállapítás már értékmérő az összehasonlítás tekinteté­ ben, noha számos pozitívum is felsorakoztatható Jeremy 1. Tallis: Lamentations of Jeremiah, Pro Cantione Antiqua - LP 1979 Summerly zenei elképzelése mellett. A kis terccel maga­ The Tallis Scholars/Peter Phillips (Gi- sabb megszólalás egy eddig nem bizonyított hagyomá­ mell-PolyGram) Valószínűleg Bruno Turner és Mark Brown zenetudósok nyon, az úgynevezett Tudor hangoláson (Tudor pitch) 2. Tallis: Lamentations of Jeremiah, irányításának köszönhetően a Pro Cantione Antiqua má­ alapul, noha Tallis darabjának tekintetében, melynek lé­ The Hilliard Ensemble (ECM/MusiCDome) ig az egyetlen olyan énekegyüttes, amely alapos felké­ nyege a mély fekvés, a transzponálás nem indokolt. 3. Tallis: Lamentations of Jeremiah, szüléssel, tudományos megalapozottsággal közeledett a Summerly elválasztja a betűket (Alef, B et...) a szöveges Theatre of Voices/Paul Hillier (Harmo­ 15-16. század világi és egyházi alkotásaihoz. Ez a tény részektől, s az előbbieket szólistákkal, az utóbbiakat kó­ nia Mundi - Karsay és Tsa) legfőképpen a hangszerekkel kísért produkciók esetében russal énekelteti, önkényes döntés ez, mely minden ko­ 4. Tallis: The Glories of Tudor Church volt figyelemre méltó (Lassus: Bűnbánati zsoltárok, Az m oly zenei alapot nélkülöz. Tempóváltásai viszont ízlése­ Music, The Clerkes of Oxenford/David angol udvar zenéje 1415-1530, stb.). Tallis Jeremiás siral­ sek, a női szólam pedig különlegesen gyermekhang-szerű. Wulstan (LP) mainak megszólaltatásakor viszont távol maradtak a tu­ Bősze Ádám dománytól, szerencsére, hiszen ez a felvétel minden te­ Winchester Cathedral Choir kintetben tökéletesnek mondható: nem csak pontos, - Hyperion 1989 Következő számunkban Beethoven Fidelio című operájá­ összhangzásában gyönyörű előadásról van szó, hanem ih­ nak felvételeiről olvashatnak. letett éneklésről, amely sosem felejti eredeti küldetését, Szintén a kórus-előadások sorába tartozik ez a felvétel, Jézus szenvedésének bemutatását. Megható pillanatokat mely a gyengébb basszushangok m iatt kis szekunddal fel­ teremt a „Jeruzsálem, Jeruzsálem! Térj meg a te Uradhoz, jebb transzponálva szólal meg. Az alsó szólamok alacsony Istenedhez!" rész előadása is. Ez a felvétel tehát egyedinek színvonala a kellő mélység hiánya mellett a gondatlan in­ * d g g g ) ajánlott, mondható, hiszen sem előtte, sem utána nem született tonációban és a hangok lebegtetésében is megnyilvánul, olyan produkció, amely mind technikailag, mind művé­ noha a felső három szólam mindvégig pontosan és mély szi szempontból felülmúlná a Pro Cantione Antiqua te­ átéléssel énekel. David H ill karmesternek köszönhetően hetségét. Tallis muzsikája a kórus megfogalmazásában is személyes marad, a harmóniai sokszínűség pedig folyamatosan Taverner Choir (Andrew Parrott) előtérbe kerül. - EMI Reflexe 1986/87 King's Singers - BMG Classics 1994 A régi zenéért rajongó hallgatók számára biztosan jó l is­ mert Andrew Parrott neve, hiszen számos - legfőképpen A nagy elődök hagyományait folytatva három évvel barokk - felvételt készített már. Szubjektív vélemény, de e ezelőtt született meg a King's Singers „Renaissance" soro­

GUANÓN 1 997 JÚNIUS 9 Deutsche Gram

1902-ben egy elegáns moszkvai étterem szépapjá­ Slezákkal és Emma Calvéval készített lemezfelvéte­ Azzal, hogy a kiadó már a század elején meg tudta

ban töménytelen mennyiségű vodka és pezsgő kísé­ lek is... Rövidesen megjelenik az új, 25 centiméte­ nyerni magának a legnagyobb énekes sztárokat, fej­ retében sikerült Fred W. Gaisbergnek, az alig né­ res lemez, amelyre már három percnyi zene is ráfér. lődésének biztos alapját teremtette meg. A jövőre hány éve működő Deutsche Grammophon „imp- Hamarosan változik a „marketingpolitika” is, leg­ százesztendős Deutsche Grammophon, a DGG si­

resszáriós nagykövetének” egy Rappaport névre alábbis annyiban, hogy már nemcsak a játékboltok kerének legbiztosabb zálogát később az jelentette, hallgató szentpétervári lemezkereskedővel együtt árusítják a hangzó csodákat, hanem a kerékpárüzle­ hogy az operasztárok mellett a legnevesebb hang­

rávennie a világhírű orosz basszistát, Fjodor Salja- tek is. Megszületik a szlogen: „Kerékpárok nyáron, szeres és dirigens világnagyságokat is sikerült magá­ pint, hogy írjon alá számukra egy lemezfelvételre hanglemezek télen.” hoz láncolnia, többeket ráadásul exkluzív szerző-

szóló szerződést. A sikeres aktus nemcsak a német lemezcég szempontjából tekinthető történelminek, hanem a hanglemez históriájának oldaláról is, hi­ szen ennek köszönhetően lett Saljapin minden

idők legelső lemezsztárja. A basszista sokáig ódzko­ dott, mert - bármily hiheteden - attól félt, hogy a felvétel közben elveszíti páradan fényű hangját. Vé­ gül is csak azok után adta be derekát, hogy tudo­ mására hozták: Leonyid Szobinov tenorista - hang­

fajának Saljapinhoz mérhető nagysága - már „le­ szerződött” a lemezkiadóhoz. M egtört a jég. Salja­ pin megnyerésének híre futótűzként terjedt, nem véleden, hogy nem sokkal később abban a milánói szállodában, ahol egy évvel korábban Verdi meg­

halt, Enrico Carusót is sikerült megszerezniük tíz ária felvételére a rámenős rábeszélőknek. Még ugyanazon esztendő, 1902 krónikájának lapjaira kívánkoznak az Antonio Scottival, Francesco Ta- magnóval - ő volt Verdi első Otellója, egyben az a

művész, aki már részesedett tandemekből Leo

10 1997 JÚNIUS GRAMTBN y i a d 6 i panoráma

déssel. Talán nem is volt olyan, igazán neves elő­ ellenhadjárata is meghúzódott, az úgymond „a lesz az ötvenes évek egyik nagy DGG-sztárja. De adóművész, akinek ne jelent volna meg legalább hanglemezipart és a szórakoztató ipart elárasztó zsi­ hogy a kínálat ne szűküljön, exkluzív szerződéssel egy-két felvétele a ném et kiadónál. A művészek ha­ dó befolyás” ellen. A Deutsche Bank és a Telefún- köd magához a cég ‘53-tól Kari Böhmöt, a nagy marosan már maguk keresték a kapcsolatot a le­ ken cég azonban a legjobbkor dobott mentőövet a Mozart- és Richard Strauss-karmestert is, aki érde­ mezcéggel. Richard Strausstól Kari Böhmig, W il­ DGG-nek, amely az ő tőkeinjekcióiknak köszön­ kes módon csak sokkal később, 1970-ben készíti el

helm Furtwanglertől Clemens Kraussig és Herbert hetően újjá is születik: a likvidált Rt-ből Deutsche első lemezét a D G G-nek a Bécsi Filharmonikusok­ von Karajanig, Leonard Bernsteintől a ma is a le­ Grammophon GmbH lesz. 1938 annyiban is mér­ kal; igaz, a Beethoven Kilencediket később még mezcég művészlistája díszeként szereplő Claudio földkő a lemezcég históriájában, hogy ekkor dobják számtalan, Abbadóval, Maazellel, Bernsteinnel, Gi- Abbadóig - hogy csak a karmesterászokat említsük piacra egy még ismereden, ám annál tehetségesebb ulinivel és von Karajannal fölvett bécsi zenekari - minden ismert dirigens megfordult a DGG leg­ fiatal karmester vezényletével M ozart Varázsfúvola produkció követi. A Berlini Filharmonikusok, Di­

modernebb hangrögzítési technikákat alkalmazó nyitányát, s ezzel egy fél évszázados csupa-siker etrich Fischer-Dieskau, W ilhelm K em pff és más vi­ stúdióiban. együttműködés alapját teremtik meg Herbert von lágsztárok - Böhmhöz, Fricsayhoz hasonlóan - is se­ mophon

Persze, amikor 1898-ban a hanglemez feltalálója­ Karajan és a DGG között. Pár évre rá, 1941-ben a ként ismertté lett Emil Berliner Joseph testvérével Siemens - és a Halske AG - kivásárolja a céget a Te-

együtt Hannoverben megalapította a Deutsche lefunkentől. A háború során bombatalálatok érik a Grammophon Gesellschaftot, még nem láthatta berlini és a hannoveri irodákat és lemezgyárakat, de előre, mi lesz találmányával, de azt sem tudhatta, 1947- ben - akár egy főnixmadár - újjáéled minden;

mivé fejlődik a 20 ezer márkás alaptőkével bejegy­ ekkor születik meg a döntés a régi zene ápolása vé­ zett újszülött. A kezdet mindenesetre biztatónak gett az Archiv Produktion'címke megalapításáról. tűnt, hiszen 1908-ban már 6,2 millió lemezt érté­ Még talán meg sem száradt a griindolási papíron a kesítettek; s egyben sikerült technikai újítással is pecsét, Helmut Walcha a lübecki Szent Jakob gítik nevükkel a DGG feltámadását az ötvenes előrukkolnia a Berliner-fivérek nevével fémjelzett templom kis orgonáján máris Bach orgonadarabo­ években. A sikerhez nem csak a lemezeken felcsen­

vállalkozásnak, amikor a századelőn már komplett kat játszik lemezre az Archívnak. A felvételek - ahol dülő kiváló művészi produkció, a magas színvonalú nagyzenekart ültethettek le a stúdióban, és sor ke­ erre m ód van - eredeti kéziratos forrásokra támasz­ felvételtechnika és az ennek köszönhető mesteri

rülhetett a lemeztörténelem első zenekari felvételé­ kodnak, egyben az is az újdonság erejével szolgál, hangzás, hanem a minden egyes lemezhez mellé­ re is. 1910 körül Arthur Nikisch vezényletével, a hogy ezeket sok esetben eredeti hangszerekkel, his­ kelt, tökéletes kiegészítő élményt nyújtó, zenei ka­ Berlini Filharmonikusok előadásában már meg is torikus, korhű előadásmóddal is „megspékelik”. lauzként szolgáló tájékoztató anyag is hozzásegíti a

jelentették Beethoven Ötödik szimfóniáját több le­ Bár a DGG alapvetően a klasszikus zenét ápolja, kiadót. Ezek együttese mágnesként vonzza a mű­ mezen, oly módon, hogy egy-egy lemezre oldalan­ propagálja és terjeszti, a cég szórakoztató és popze­ vésznagyságokat éppúgy, mint a lemezvásárló pub­ ként öt percnyi hangzó anyagot préseltek. A keres­ nei kiadványokat is megjelentet - 1943 óta - Poly- likumot. 1951 óta már a percenkénti 33 + 1/3 for­ let folyton emelkedett az időközben részvénytársa­ dor címke alatt. Színek szerint is megkülönböztetik dulatszámú, hosszan játszó, műanyag hanglemez

sággá alakult Deutsche Grammophon kiadványai a kiadványokat: amíg a sárga címke a klasszikus ze­ (LP) uralja a piacot, 1956 pedig újabb fordulatot iránt, s ennek köszönhetően a populáris lemezekkel nét jelzi, az ezüst az Archivé lesz, a pirost a Polydor hoz: betör a sztereofónia, s ekkor adja ki a DGG el­

együtt 1929-re az éves „lemeztermelés” elérte az ak­ kapja, míg fekete címke alatt adják ki (Brunswick ső lemezét, amelyet már sztereofon hangfelvételi el­ kor hihetetlennek tetsző 10 milliót. Egy karácsonyi megjelöléssel) a külföldi eredetű jazz- és tánczenei járással készítettek. Az ötvenes évek végén a DGG

összeállításuk egymagában „egymilliós” lett. A har­ felvételeket. védjegye, a kis kartus átalakul nagy sárga kartussá, mincas évek elején azonban nem várt fordulat kö­ 1948- ban újabb dirigenssztárt vesz fel állandó m ű­ amely azóta is a lemez, illetve CD -borító meghatá­ vetkezett be: megtört az emelkedő trend, sőt drá­ vészlistájára a DGG, a magyar származású Fricsay rozott helyét elfoglalva informál a kiadóról. 1962- maian visszaesett a termelés és az eladás, amely mö­ Ferencet, aki Csajkovszkij Ötödikjével debütál a le­ ben a Siemens és a Philips - egyesítve erőit - közös

gött nemcsak a gazdasági recesszió, hanem a nácik mezkiadónál. A lemez hatalmas sikere után Fricsay vállalkozást (DGP) hoz létre, amelyből azután

1997 JÚNIUS 1 1 y i a d ó i panoráma

1971-ben megszületik a PolyGram, amely m a a vi­ lág egyik vezető lemezcégének számít. A D G G históriájában az 1982-es év nyit új lapot, a

CD, az új digitális hanghordozó bevezetésével, amit a cég egy Richard Strauss-lemezzel, illetve a Trevor Pinnock vezette English Concert Haydn Deutsche Grammophon Évszakok című oratóriumából készített felvételével

ünnepel. A DGG a nyolcvanas években éli igazi idén ötvenéves Archivot ünnepli a különleges ritka­ fénykorát, produkciói a bestseller listák élére kerül­ ságokat felsorakoztató Codex sorozat, ahol, mint nek. 1985-ben Berlinben már ünnepélyes külsősé­ mondják, „igazi eredeti hangzásélményhez” juttat­ gek között nyújtják át Karajannak az egymilliomo- ják a hallgatót, és Carl Philipp Emmanuel Bach, dik CD-t; még az idős pianista sztár, Vladimir H o­ Biber, Händel, M onteverdi és Schütz társaságában rowitz is megjelenik a DGG-nél; Bernstein pedig kevésbé ismert komponisták is feltűnnek a sorozat­ ekkor dirigálja lemezre West Side Storyját... A m in­ ban, m int Francesco Corteccia, Emilio de Cavalieri den évben megjelenő DGG/Archiv Produktion vagy Joao de Souse Carvalho. CD-katalógus ‘86-ben már közel ötszáz lemezei­ M iután a klasszikus lemezpiacon egyre inkább az m et tartalmaz, és a PolyGram Classics éves forgal­ alkalmi slágerek, a „hit”-ek iránt mutatkozik igazi mából a cég CD-részesedése eléri a 62 százalékot. kereslet, a DGG is kénytelen alkalmazkodni. A száz­ 1987 - elsősorban a klasszikus zenei piacot elárasz­ éves jubileum évében, jövőre feltehetően nagy rek­ tó, korábban ismeretlen kis lemezcégek megjelené­ lám-csinnadratta kíséretében dobják majd piacra a sének „ köszönhetően” - váratlan visszaesést hoz, a „The Originals” címkével ellátott CD-ket is, ame­ CD-k árai világszerte csökkennek, nagy tömegben lyeken a LP-korszak legendás sztárjainak felvételei kerülnek piacra a szokatlanul olcsó CD-k és kazet­ CODEX: THE NÉV ARCHÍV SERIES LA NOUVELLE SÍRIÉ D'ARCflIV TREASURES FROM ARCHIV PRODUKTIONS CATALOGUE lesznek ismét hallhatók, igaz, már feljavított válto­ ták, és ehhez a tulajdonképpen máig tartó recesszi- DES JOTACX DC CATALOGUE D’ARCHIV PRODUKTION zatban. Bár a Deutsche Grammophon ma is piac­

vezető a klasszikus zenében, eddigi történetének A versenyben maradást célozza a DGG jelenlegi mégis legnehezebb napjait éli. Ennek fényében ta­ üzletpolitikája, amelynek keretében például két lán nem is számít meglepetésnek, hogy a cég elnö­ CD-t egy C D áráért kínálnak. Az öt nyelvű kísérő ke, Karsten W itt a közelmúltban meglepő bejelen­ szöveggel ellátott, úgynevezett „original-image-bit- CLAUDIO téssel rukkolt elő: közölte, hogy nagyszabású leépí­ processing” technológiával felújított CD-k tésekkel és költségcsökkentésekkel járó átszervezés­ megjelenésétől az eladott lemezek számának emel­ re kerül sor az elkövetkező években a DGG-nél, ABBADO kedését várják. Kapható közös csomagolásban pél­ amelynek keretében a hamburgi központ munka­ dául Karajannal és a berliniekkel Beethoven Missa erő-állományának egynegyedétől megválnak, Solemnise, kombinálva Mozart Koronázási miséjé­ egyúttal egyharmadával csökkentik a felvételek szá­ vel, de kínálják Vásáry Tamás és Dino Ciani mát, és az ily módon felszabaduló, nem csekély „együttes” Debussy-lemezét is. A legtöbb CD-t összeget szinte kizárólag a marketing erősítésére kí­ már a lemeziparban egyedülállónak tekinthető, a vánják fordítani. Ezzel párhuzamosan a hannoveri DGG által szabadalmaztatott, úgynevezett 4D Au­ stúdióközpontot önálló profitközponttá fejlesztik, dio Recording technikával készítik, amelynek lé­ ahol a jövőben mód nyílik más PolyGram cégek nyege, hogy a hagyományos analóg jelet digitálissá számára is hangfelvételek, illetve utómunkák elvég­ alakítják, m ajd ezt egy ugyancsak számítógép által zésére. vezérelt keverőpulton összemixelik, és ennek kö­ L in d n er A n d rás szönhetően hihetedenül természetes hangzás érhető el.

ós jelenséghez a nagy lemezkiadók is kénytelenek Az Archiv Produktion eközben saját útját járja, és - alkalmazkodni. Korántsem véletlen tehát, hogy a már a kilencvenes évek elejétől - sorra köti az exklu­ DG G is megjelenik középáras „Galleria” CD-ivel. zív szerződéseket a legnevesebb, régizenét játszó Bár a D G G mai „élő”, exkluzív művészlistája bizo­ együttesekkel, így többek között a Paul McCreesh

nyos mértékben beszűkült, Abbado, M artha Arge- vezette Gabrieli Consort and Players-szel, a Les rich, Kathleen Battle, Pierre Boulez mellett azért Musiciens du Louvre-ral, amelyet M arc Minkowski ott sorakoznak olyan nagyságok is, mint James Le­ irányít, továbbá John Eliot Gardinerrel - aki több

vine - a Bécsi Filharmonikusokkal most jelent meg lemezt készít az English Baroque Soloists-szal, illet­ a Brahms-év ünneplésére szánt, négy szimfóniás le­ ve az Orchestre Révolutionnaire et Romantique meze - Anne Sophie Mutter, Michail Pletnyev (aki­ együttessel -, de a Musica Antiqua Köln Reinhard nek vezényletével nemrég egy Stravinsky-lemezt Goebellel az élen, illetve két amerikai „csapat”, a dobtak piacra), Ivó Pogorelich, Maurizio Pollini, il­ Pomerium vokálegyüttes és a Piffaro reneszánsz letve Bryn Terfel. együttes is megjelenik az ezüst logo alatt. Már az

12 1997 JÚNIUS GUANÓIN h ó n a p f « v é t e l e

f 5 artók Béla: Zenekari művek Budapesti Fesztiválzenekar, a Ma ­ gyar Rádió és Televízió Énekkara

• Philips/PolyGram •

A recenzens - kissé szkeptikusan, s m int utóbb ki­

derült, megalapozatlanul - e lemez meghallgatása előtt azt gondolta, hogy Bartók művészetéről öt­ venkét évvel a komponista halála után már nehe­ zen lehet újat mondani; hogy bármennyire is nagy­

szerű, autentikus, technikailag kifogástalan és érze­ lemgazdag egy produkció, nem képes felülmúlni, tovább árnyalni a korábbi interpretációkat. A Fesz­

tiválzenekar Bartók-albuma, a Philips Classics-szal

kötött exkluzív szerződés első kézzelfogható ered­ Bartók Béla: Zenekari művek emelkedő a Magyar képek tolmácsolása, amelyben Budapesti Fesztiválzenekar, a ménye azonban már a kezdésnél rácáfol a sablo­ világosan, plasztikusan különülnek el a tételkarak­ M agyar Rádió és Televízió nokra, a gondolati sztereotípiákra, és az első percek Énekkara terek; az Este a székelyeknél és a M elódia befelé for­ feszült, felfokozott szellemi izgalma a későbbiekben Vezényel: Fischer Iván duló, meditativ világát kitűnően ellenpontozza a

sem enyhül. Az új CD a felfedezés élményét és örö­ két vaskos, nehézkes tánctétel (Medvetánc, Ürögi mét nyújtja a hallgatónak, s ez napjainkban, a tech­ kanásztánc) és a Kicsit ázottan groteszk humora. nokrácia, a túlzott racionalizmus és kiszámítható­ Elismerést érdemel A csodálatos mandarin előadása ság korában talán a legnagyobb érdem. is, amelyben a Fesztiválzenekar a Strausz Kálmán u A bartóki oeuvre egyik fontos, zenén, művészeten vezette Rádióénekkar személyében felkészült, a ze­ túlmutató üzenete, hogy a mesterségesen felállított nei dramaturgia változásaihoz jól alkalmazkodó társadalmi törésvonalak, a magyar szellemtörténet­ partnerre talált. Kimagasló teljesítményt nyújtanak

ben szinte kultikus jelentőségű népies-urbánus el­ cs a fúvósok: a klarinét hívogató motívuma után szin­ lentétek teljességgel értelmetlenek. Fischer Iván és a te berobban a fenyegető pózán és tuba. Az egyes zenekar pontosan megérezte és megértette ezt az hangszercsoportok együttműködése is kifogástalan

üzenetet: előadásukban megragadó, ahogyan a a - a Fesztiválzenekar nem véletlenül fordít nemzet­ folklorisztikus gyökerek találkoznak a tipikusan közi összehasonlításban is kifejezetten sok időt szó­ nagyvárosi mozzanatokkal; ahogyan a magyar pa­ lampróbákra, a kamarazene jellegű szituációk ki­ rasztdalok és a román kolinda-dallamok kereseden együttese vonzó, megnyerő képet fest Bartók pa­ dolgozására. És még egy pozitívum: az Olasz Inté­

egyszerűsége társul A csodálatos mandarin ritm us­ rasztzenei ihletésű műveiről. A Magyar parasztda­ zet - ahol a felvétel 1996 februárjában elkészült - kombinációihoz, hangszínkavalkádjához. Mélysé­ lok, a Román népi táncok, az Erdélyi táncok és a akusztikai szempontból tökéletesen megfelel a vi­ gesen európai zene ez, amely apró részleteiben, ze­ Román tánc előadása egyszerű, sallangmentes, ele­ lágszínvonalnak. A Philips tapasztalt szakemberei is neszerzés-technikai sajátosságaiban kötődik a loká­ gáns; egy pillanatra sem népieskedő, közönséges bizonyára szívesen dolgoztak együtt a Fesztiválze­

lis (vagy inkább regionális) tradícióhoz, de m onda­ vagy természetellenes, de ha kell, kicsattanóan jó­ nekarral a Bródy Sándor utcában. nivalója, összefüggésrendszere globális. Fischer és kedvű, máskor visszafogott, csendes, szomorú. Ki­ Retkes Attila

Jelm agyar ázat

kiváló jó közepes hallgatható hallgathatatlan

GRAffCBN 1997 JÚNIUS 1 3 r i t i k a

m §

01 ellini: A puritánok

• E M I •

Halálának huszadik évfordulójára újból közreadták és csorbítatlan jelentésében bukkan elő a Bellini-

Maria Callas operaalbumainak zömét, ismét fel­ melódia. Nem csak az édesen könnyes meg bánatos tündököl a legenda a hanglemez századának utá- „A te, o cara vagy „A/? per sempre” ária, de a Verdi Bellini: A puritánok nozhatadan Firs Lady-jéről és örökéletű művészeté­ indulóit előlegező, hazafias indulatokkal telt „Suo- M aria Callas (Elvira), ről. Utánozhatatlan, mondom, pedig jó-rossz meg­ Giuseppe d i Stefano (Arturo), na la írómba’ is. ö gondolás alapján be sokan próbálták utánozni, eré­ Rolando Panerai (Riccardo), Ez a sajátos minőség, mondjuk ki kereken, modern Nicola Rossi-Lemeni (Giorgio) nyeiből és erénynek vélt hibáiból szerkeszteni meg felvételeken csak nyomaiban lelhető fel. Leginkább A milánói Scala saját sikertörténetüket! (Keserves árat fizettek a le­ a második Bonynge/Decca lemezen (1975), amely­ Ének- és Zenekara hetetlen megkísérléséért.) Míg rajongói többnyire Vezényel: ről Sutherland, Pavarotti és Ghiaurov éneke időn­ m e g in t a Norma, Lucia, Traviata, Tosca híres leme­ Tullio Serafin ként a Bellini festette egekbe szárnyal. Néha arra zeit vizsgáztatják, kapok az alkalmon, hogy a har­ közelít a Muti-Caballé produkció is (1979, EMI).

madszori digitális felújítás nyomán végre hűséges A Callas-lemez fő vonzereje értelemszerűen: Callas. hangképet nyerhetek Bellini utolsó operájáról Cal­ Hangilag még, művészi érettségben m ár a csúcson,

las legkorábbi „hivatalos”, teljes felvételén. (1953 élete egyik legjobbját köszönhetjük ennek a méla­ tavaszán készítették). Az általa feltámasztott bel bú, öröm és elmezavar között csapongó szegény El­ canto operák közül A puritánok máig sem foglalta virának. Minden zenei frázis, minden mondat és vissza azt a helyet, amely a XIX. századi opera fejlő­ hangsúly célt és igazolást nyer az ő torkából. Nagy U désében megillette. Hanglemezen szintén mostoha szólói és részvétele az együttesekben csodálatra sorsú: a huszonegy feljegyzett tétel kétharmada késztet. Az áttetszőén védtelen, panaszos, máskor 1952-86 közötti alkalmi rögzítés és kalózkiadvány, érzékien felforrósodó tónus színeváltozása, a kolo- 0 Q értékük vegyes. Mindössze hét „kereskedelmi ter­ ratúrákba lehelt lelki tartalom az alkotó szintjére mék” szerepelt rendszeresen a katalógusokban; tar­ emeli a különleges képességű előadót. Ám érdeme­

tós érvényűek közülük valószínűleg csak az itt és Scott-i historizálás divatjából fogant librettót naiv­ inek hálás elismerése sem mentheti a kiadvány hiá­ alább megnevezettek maradnak. nevetségesnek nyilvánítani, de a zeneszerzői köve­ nyait és fogyatékosságait. A legsúlyosabb kifogás a

Mindinkább úgy látom, a mellőzés oka maga a teléseket senki sem eresztheti el a füle mellett. Bel­ szinte napjainkig megengedhetőnek, sőt szükséges­ gyönyörűséges zene! Nem evilági regényessége, lini pedig olyasmit írt, hogy „dalban sírni”, az nek tartott húzásokra vonatkozik: Serafin széles

mélyről fakadó drámaisága már-már túl szép ne­ énekkel megríkatni, megrázni kell, s „tőle halálra körben élt velük. A színházi előadásokból Bellini is künk, világégések túlélőinek és leszármazottaink- válni”. H a az (őt mindenki mástól megkülönbözte­ elhagyott félórányi zenét; ezt meghaladó húzás le­

n ak . A Puritánok részint töményebb, részint kifino­ tő) édes melankólia nem e két szó eredeti és valódi mezen semmivel sem védhető. Miközben a színész­ multabb párlata a nagyromantikába torkolló átm e­ értelmében csendül föl, nem Bellinit halljuk! Aki nek mindenkor elsőrangú Rossi-Lemeni hangi ha­ netnek, mint akár Rossini és Donizetti komoly istenített énekesektől nyert ihletet és rájuk szabta a gyatékának talán legszebben énekelt perceivel köte­

operái, akár Bellini korábbi partitúrái. Szó szerint dallamot: az 1835-ös párizsi bemutatón Grisi, Ru­ lez le, és Panerai tüneményes baritonja mögül em­ és képletesen nem találjuk hozzá a megfelelő han­ bini, Tamburini és Lablache lépett fel; a nápolyira berarc rajzolódik ki a nemes lelkű szerelmi vetély- got. (A Bellini-éneklés utolsó papnőjeként Grube- külön bravúráriát kapott Malibran („Són vergin társ papírfigurája helyett, nem egy bel canto-meg-

rova kápráztatott el egy budapesti koncerten 1995- vezzosa). Hagyományuk továbbéltétől szerencsére oldást, -fordulatot, -lehetőséget elejtenek. Di Stefa­ ben.) Vokális frázisai megkövetelik az énekes töké­ még m egérték a gramofon őskorszakát és „átvészel­ no, aki öt hónap m últán majd igazi elemében lesz letes uralmát orgánuma felett,' s nem pusztán a ter­ ték” a hanggyilkos verista szerepeket. Ha tehát Gal- Callas Toscája m ellett, itt csak arról győz meg, hogy

jedelem, a mozgékonyság és a hajlékonyság tekinte­ li-Curci, B ond és Lauri-Volpi, Battistini és de Luca Bellini érzésvilága, stílusa merőben idegen tőle. tében. Teljesen kiegyenlített hang, a vonal simasá­ meg Pinza (1905-28 között felvett) áriáit, Amato és Noha derekasan dom borít a hős lovag szerepében, ga, az érzelem fényének-árnyainak végtelen változa­ Journet kettősét ma valamiképp misztikusnak, föl­ éneke sok helyütt harsány és darabos, feszes; híján tossága szükséges még - sorolta egykor e muzsika dön és időn túli szférák zenéjének érezzük, az a mi van annak az érzékenységnek, amelyre Donizetti- hiteles megszólaltatásának feltételeit az angol zenei értetlenségünk. Az ő énekükből, hála az egyre ma­ operákban képes (és hajlandó) volt.

író, Francis Toye. A kívánalmakat lehet tetszés sze­ gabiztosabb átjátszási technikának, mint rombol- rint elavultnak vagy elérhetetlennek ítélni, a W alter hatatlan kincs a tengerfenékről, teljes pompájában Uhrman György

1 4 1997 JÚNIUS GRAMffBN lasszikus

DECCß

a 2o

Pu c c in i Cí uccini: Tosca Tosca Pr ic e d i Stefan o T a DDEI • CORENA Decca - PolyGram • W iener • Philharmoniker

H erbert vo n K arajan

Az ajánlónak ritkán adódik alkalma rábökni egyik- Nem biztos, hogy mindig száz százalékosan felké­ re-másikra a diszkográfia hetvennél több bekezdése szült, de mindenre kész színész zseni. Az ötvenes •Ti között: ez a legjobb, az a második és így tovább. Ka­ években, amikor baritonja fényesebb, világelső le­ rajan első Toscája egy emberöltőnél régebben őrzi Puccini: Tosca hetne, a sors mégis gyakran elébe veti a hangfeno- Leontyne Price (Tosca), ezüstérmes helyét. Természetesen Callas első Toscá­ m én Bastianinit vagy a még zseniálisabb énekes-szí­ Giuseppe di Stefano ja m ögött (EMI), és utcahosszal előzve meg a tíz év­ a (Cavaradossi), nész Tito Gobbit. Olasz szakírók nagylelkű gesztus­ vel későbbi Karajan II-t. Giuseppe Taddei (Scarpia), sal legyintenek az effajta méricskélésre, mondván: Fernando Corena (Sekrestyés) Kinek köszönhető, hogy ez az 1962-es Decca-lemez „Itália a világnak ajándékozta Gobbit és megtartot­ A Bécsi Á llam i Operaház nem szorult le a dobogóról? ta magának Taddeit.” Nem jártak rosszul. H a kette­ •IN Énekkara Bécsi Filharmonikusok jüket épp aToscában mérjük össze - úgysem kerül­ Vezényel: 1. Karajannak. M a inkább csak ironikus csomago­ hetnénk el -, megértjük, mire gondoltak. Gobbi- H erbert von Karajan lásban volnánk vevők Sardou érzelmességgel fűsze­ Scarpia ínyenc és szadista világfi, dölyfös nagyúr; u rezett horrorjára. (A színműírót állítólag arról sem játéka és szenvedélye az embervadászat csakúgy, lehetett meggyőzni, hogy képtelenség az Angyalvár m int Tosca legyűrése, akiben egyébként a magához tetejéről a 25 méterre folyó Tiberisbe ugrani!) A méltó partnerét és kritikusát látja. Ez az alak nagy karmester (utóbb elhatalmasodó) manírokkal U rendezője is az általa mozgásba hozott rémdrámai ugyan, de elvállalta a zene kitárulkozó líráját és a folyamatnak; mintha saját halálát és azon túli ponyvatörténet trivialitását; briliáns bécsi zenekara bosszúját is ő állította volna be. Taddei m int Scar­ élén az impresszionista lebegés és a megdöbbentő pia (bocsánat!) olaszosan ordináré, egy csepp-pel kifejezés leghatásosabb eszközeivel parádézik. A Te 2 mindent túladagol, mindenre rájátszik. Udvarlása, Deum lenyűgöző sztereó-élőkép. humorizálása, parancsosztó hangsúlyai közönsége­ sek, halálában förtelmes. Eleganciára semmit sem

2. L. P.-nek, azaz Leontyne Price-nak. ő az LP ad, csupán a vele együtt lélegző közönség tetszésére, CU (long playing) lemezek első olyan primadonnája, darabon belül és kívül. Alantasabb gazember, hét­ akinek a színházakban nem kell szerepről szerepre köznapibb zsarnok, ám nem kevésbé gyűlöletes és megküzdenie Callas-szal: Leontyne európai hódítá­ te, mint a festőre. Itt, a második kidolgozásban az veszélyes. Taddei hatalmas lemezéletművében a leg­ sainak idején Maria napja már leáldozóban volt. Az egyébként szokványos tenorhős Cavaradossi valósá­ sikeresebbekkel (Rigoletto, Falstaff, Mozart-szere- amerikai sztár Toscája nem oly egyénien izgalmas gos életre kel. A Képária, sajnos, még most is a ri­ pek) egyenrangú. asszony és kevésbé sérülékeny annál, akit a callasi valdán túlra szánt sláger, s nem befelé szóló hangos A mellékszereplők más felvételeken jobban tetszet­ portrén bámulunk. De nem hordozza körül önnön monológ, de a III. felvonás ideges dialógusainak és tek, itt Cava (Angelotti) túl szürke, Corena sekres­ szobrát sem az 1800. esztendő ünnepelt római dí­ bőven mért, nosztalgikus dallamainak sodrában di tyése pedig túl rikító színekkel dolgozik. vájaként, m int tette sok elődje. Fiatal és szertelen, Stefano jobb színész, mint valaha. Amikor Tosca szexuálisan vonzó, féltékenyen szerelmes átlagnő - a színészkedni tanítja, e jeles tanítvány eljátssza: Uhrman György Lorenek, Lollobrigidák és Vittik kortársa a neorea- nincs kétsége a „színlelt” kivégzés m ibenléte felől. A lista (és örök) Rómából. Rendkívüli helyzetben vi­ Levélária öt felvételének sorbaállítása az 1947-től szont elképesztő tettre képes. A felvétel beleesett ab­ ’62-ig kiteljesedő és itt tetőző lelki gazdagodásról ba a (talán 1955-től számítható) diadalmas évtized­ tanúskodik. Az élet- és éneklésmód kiváltotta vo­ be, amikor Price szopránja elbűvölően szép és érde­ kális hanyatlás csak keveset von le a kitűnő végosz­ kes, dús, a majdan különös ismertetőjeggyé váló tályzatból. „füstös” színek nélkül is. 4. Ha azt'állítom, hogy napjainkban nincs Giusep­

3. Di Stefano már Callas Toscájában nagyszerű volt. pe Taddeihez fogható olasz baritonista, keveset De az az 1953-as portré - akár a Magdalena-kép At- mondok: a században alig akadt ilyen született ős­ tavanti hercegnőhöz - jobban hasonlított az énekes- komédiás, mint ez a m a 81. életévében járó művész.

GRAMMON 1997 JÚNIUS ffrr i t i k a

fi eethoven: ean-Philippe Rameau: Egmont-nyitány, III. szimfónia Hippolyte et Aricie • Hungaroton Classic - • Erato - Warner • Magyar Rádió•

„J 'a i suivi le spectacle depuis l ’äge de douze ans: je n 'ai Koncertek hangfelvételen történő rögzítése a travaillépour l'Opéra qu’ä cinquante ans, encore ne legkülönfélébb fogadtatásra számíthat. Akik a men croyais-jepas capable: j ’ai hasardé, j ’a i eu du felvételeket épp a perfekció m iatt kedvelik, akik bonbeur, j ’a i continue. ” („Tizenkét éves korom óta Jean-Philippe Rameau: értékelik azokat a hangzásbeli többleteket, ame­ Hippolyte et Aricie foglalkoztatott az opera: csak ötvenévesen kompo­ lyeket utólagos beavatkozással lehet elérni, azo­ M ark Padmore, Anna-Maria Pan- nálhattam először ilyen művet, jóllehet, még akkor ^ zarella, Lorraine Hunt, Laurent kat zavarják az esetlegességek. Mások pedig a sem éreztem magamat alkalmasnak erre: kockáztat­ Naouri, Eirian James megőrzött apró sajátosságoknak tulajdonítanak Les Arts Florissants tam, szerencsém volt, s így folytathattam.”) H a e egyedi ízt, az ilyesmiktől érzik hihetően életsze­ S Vezényel: W illiam C hristie mondat második felét (s a szöveg eredeti, francia rűnek az interpretációt. nyelvét) nem vennénk figyelembe, eltöprenghet­ A közelmúltban a főváros koncertéletének talán

nénk: nem valamelyik huszonéves Mozart-levél meg­ c í legnagyobb érdeklődést és lelkesedést kiváltó indító sorait olvassuk-e éppen? Persze nemleges vá­ komolyzenei vállalkozása az a bérleti sorozat laszt kellene adnunk a kérdésre, de mégis: a pályájá­ volt, amelynek keretében Vásáry Tamás a Ma­ ra öregkorában visszatekintő Rameau vallomása gyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekará­

megdöbbentő hasonlóságot mutat a drámai zenés nak élén Beethoven összes szimfóniáját vezé­ színpad irányába érzett elkötelezettségét sokszor oly voltára szeretném felhívni a figyelmet -: az akkor öt nyelte. A Magyar Rádió és a Hungaroton Clas­ szenvedélyesen kinyilvánító Wolfgang Amadeus évtizedet megélt Rameau egyik legfontosabb s a sic emblémáival örvendetes gyorsasággal jelent

Mozarttal. S talán soha nem volt fontosabb felhívni maga korában hatalmas botrányt kavart művének meg a sorozat első felvétele: már az elmúlt

a figyelmet ezen idézettel a párhuzamra, m int Jean- méltó előadását hallhatjuk most tőlük. Ragyogó, hetekben forgalomba került a februári koncert Philippe Rameau első (azaz ötvenévesen írt) operá­ kifejező énekesek (közöttük a méltán itt éneklő fia­ műsorából az Egmont-nyitány és a III. szimfó­ ja, az Hippolyte et Aricie kapcsán. Amit ugyanis a tal magyar énekesnővel, Károlyi Katalinnal), brilli- nia. salzburgi géniusz számára az Idomeneo jelent - sza­ áns zenekar és kórus... - mindezen dicséret eltörpül Az Egmont-nyitány hősábrázolásának módja

badon Harnoncourt után: szótárat, művészi fegy­ mégis a darab zsenialitásának mindent elemésztő azokat is lebilincseli, akik semmi egyebet sem vertárat -, azzal találkozunk a dijoni születésű (s lángolásában: e lángokat pedig a karmester műis­ tudnak Goethe hőséről. Hasonlóképp magas Mozarthoz bátran mérhető) zseni első operájával merete és tehetsége lobbantotta fel. Aki szeretne szintű az Eroica tolmácsolása, s ezen aligha cso­ való szembesüléskor. Mindezt most W illiam Chris- megismerkedni a XVIII. századi (sajnos alig ismert) dálkozhatunk! Nincs az a „profi” előadó, aki ki tie-nek s együttesének, a Les Arts Florissantsnak kö­ francia operavilág centrumát jelentő Rameau mű­ tudná vonni magát abból a várakozásteli hangu­

szönhetjük. M ert bár létezik e műnek nemrég ké­ vészetével, annak a Gardiner-féle (szintén az Érám­ latból, amit csak az érdeklődő közönség tud szült, elvileg szintén „autentikusnak” tekinthető ol­ nál, de már régebben megjelent) Les Boréades m el­ megteremteni. Ha létrejön az a titokzatos áram­ vasata is (Marc Minkowski vezényletével), Christie lett e lemez megvétele is kötelező. Az Hippolyte et kör, amelynek jóvoltából a hallgató is aktívnak, az igazi Hippolyte-et állítja elénk az Erato számára A ricie e felvételének sok-sok jelenete (köztük a Pár- személyében érdekeltnek érzi magát, óhatatla­ készült felvételében - lemezen e század folyamán ta­ kák híres-hírhedt második triója) olyan drámai tűz­ nul is inspiráltabban játszik az előadó. Az így lán először. M int a karmesternek az ismertetőszö­ zel lobog hosszú-hosszú oldalakon keresztül, ame­ felcsendülő zene törvényszerűen magasabbren-

veghez fűzött saját írása is elárulja, Christie-t (im­ lyet nyugodtan mérhetünk a Don Giovanni mozar­ dű, m int az a hangzás, ami nem több a szóla­ már több mint 30 éve) különlegesen meghitt kap­ ti (és sok más zeneszerző számára ezért csak kínos mok többé-kevésbé hibátlan megszólaltatásá­ csolat fűzi e remekműhöz: örömmel jelenthetem, bukást hozó) mércéjével. Úgy érzem, e m űnek most nál.

hogy a rajongás és az ebből fakadó inspiráció e há­ végre igazságot szolgáltat az előadás, s lassan-lassan Az Eroica nyitótételét teljesnek és „kerek egész­ rom CD-lemezen kivételes interpretációs csúcs­ szerzője is elfoglalhatja méltó helyét a zeneszeretők nek” érezzük, jóllehet Vásáry Tamás azt a meg­ ponthoz vezetett. Talán Lully Atys-a óta először ké­ szívében: az Hippolyte hallgatása közben megért­ oldást választotta, hogy elhagyja a terjedelmes szített a Les Arts Florissants ismét ennyire kiemel­ hetjük, miért mérföldkő nemcsak a francia opera­ expozíció megismételtetését. Ebből adódóan kedő, a műről alkotott képet alighanem hosszú idő­ történet, hanem az egyetemes zenetörténet szem­ megnő a lassú tétel súlya, jelentősége. De nem­ re ilyen vitathatadanul meghatározó értékű opera­ pontjából is Rameau első tragédie lyrique-je - csak csak ezért érezzük megrendítőnek a Gyászindu­ felvételt - e kijelentésemmel nem m unkájuk egyéb­ kívánni tudom e felismerés örömét minél több mai lót! (n.b.: a borítón feltüntetett 21.57 helyett

ként általánosan magas színvonalát vonnám kétség­ zenerajongó számára. alig 17 perc, vagyis abszolút idejét tekintve gya- be, hanem ezen produktumok valóban rendkívüli Vashegyi György

1 6 1997 JÚNIUS C R A fiW M fii lasszik us

Circle of Life - Film-betétdalok King’s Singers

• BMG Classics •

Nem kizárt, hogy ennek a recenziónak - a CD-n

hallható repertoár alapján - inkább a könnyűzenei to * T T T W > c rovatban lenne a helye, viszont az előadókat tekint­ Beethoven: ve megítélésem szerint ez a kiadvány feltétlenül a Circle of Life - Egmont-nyitány, U Film-betétdalok III. szimfónia klasszikusok közé tartozik. A King’s Singers éneklé­ K ing’s Singers Magyar Rádió és Televízió si technikája ugyanis még a legmodernebb műveket Szimfonikus Zenekara is az ősi hagyomány patinájával vonja be. így van ez Vezényel: OD Vásáry Tamás a mostani esetben is, bár a lemezen hallható dalok közül csak három nyerheti el igazán az igényes, a klasszikusokhoz szokott hallgató tetszését. Elsőként a Beach Boys együttes régi, legendás slágere, a Kokomo feldolgozása nyűgöz le: az éneke­ CT) sek elődeik nyomdokain haladva bámulatos virtuo­ 0 zitással és tiszta intonációval adják elő a hangszeres to kísérőszólamot, sőt az énekszóló is kísértetiesen ha­ sonlít az eredetihez. A The Rose című kompozíció (sic!) a királyi énekesek előadásában reneszánsz anthem - X OJD re hasonlít inkább, áhítatos műre, amely nemcsak egyszerűségével, tiszatságával, hanem csodálatos a dallamvezetésével is gyönyörködteti a hallgatót. Sajnos a többi alkotásban már hangszerek is részt

kapnak, s ez negatívan befolyásolja a produkció összképét, bár semmit nem von le az énekesek ér­

0i deméből, csak éppen szívesebben vagyunk részesei a „hangszeres” éneklésnek, m int a már megszokott intonációit, pontatlanságait.

énekbetéteknek. Különösen jól sikerült viszont A BM G által jegyzett kiadványon tehát főképp po­ Dolly Parton a hetvenes évek közepéről származó puláris dalok hallhatók, olyan előadók színvonalas

u dala, a néhány éve Whitney Houston által is tolmácsolásában, akik népszerűségük ellenére is világsikerre vitt I W ill Always Love You feldolgozá­ m indig klasszikusok maradnak. sa, amelyben a szólót éneklő tenorista - a szó nem 03 operai értelmében - mosolyogtatóan követi a nagy Bősze Á dám sikerű énekesnők manírjait, helyenként hamis korlatilag csupán két perccel hosszabb a nyitó­ tételnél!) A tételnek valamennyi hangja az előz­ ménnyel és a folytatással él együtt. Egy hatal­ mas menetelés zenei tablója tárul elénk, lebilin­ cselő szuggesztivitással, a megváltoztathatatlan végzetszerűség sejtetésére. A részleteiben kidol­ gozott szakaszok egymásutánjából hatalmas hangzó építmény jön létre. A Finale végén - Prometheus témájának karaktervariációi után - úgy érezzük: szűk egy órában az élet teljességébe kóstolhattunk bele.

Fittler Katalin

6 R A M C B N 1 997 JÚNIUS 1 7 r i t i k a

<: szonáták Artur Rubinstein plays Chopin Bach, Schubert, Beethoven ifi? hopin zongoraművek Fejérvári Zsolt (nagybőgő), Artur Rubinstein Novák Anikó (zongora)

• BMG Classics’ • P re lu d io •

Artur Rubinstein 1958 és 1965 között készült nép­ Régen elmúlt az a legendás korszak, amikor a szerű Chopin-felvételei közül válogattak a dupla nagybőgő virtuózait - például az itáliai Dome­ CD szerkesztői. Ügy tűnik, hogy a válogatás egyet­ Chopin zongoraművek nico Dragonettit - Európa-szerte lelkesen ün­ Artur Rubinstein len szempontja a kompozíciók ismertsége volt, más nepelték. Napjainkban a bőgő elsősorban a

koncepcionális szándékot nem sikerült a C D -t hall­ jazzben kaphat szólisztikus szerepet, a klasszi­ gatva felfedeznem. Rubinstein Chopin művészeté­ kus zenében viszont szinte kizárólag zenekari nek egyik legeredetibb tolmácsolója volt, játéka ma -M hangszerként tartják számon, s ezért nincs túl már interpretáció-történet. Nem csak személyisége könnyű helyzetben az a bőgős, aki mégis arra

teszi azzá, hanem az a muzsikálási hagyomány, vállalkozik, hogy szólistaként is bizonyítja rá­ amelynek szálait egészen Chopinig vagy Lisztig termettségét, technikai felkészültségét és muzi­ vissza lehet vezetni. Ennek a hagyománynak Ru­ Ö kalitását. A nagybőgő szóló-repertoárja - annak binstein az egyik utolsó mohikánja. A zene históriá­ ellenére, hogy néhány XX. századi zeneszerző

ja felől nézve így a C D két azonos kvalitású művészt intenzíven érdeklődött az instrumentum iránt - m utat be, de sajnos a múzeumi népszerűsítő kataló­ rendkívül csekély, így nem marad más válasz­ & gusok színvonalát nem lépi túl. tás, m int átiratokat játszani, esetleg olyan kom­ El-elcsodálkozhatunk azon, hogy a mester milyen p pozíciókkal kísérletezni, amelyeket eredetileg szemtelenül merészen tesz különbséget fontos és lé­ más vonós hangszerre (leginkább természetesen nyegtelen mozzanatok között, hogy miért értelmezi csellóra) írtak, de nagybőgőn is megszólaltatha­

a triolákat mindig ornamensnek, miért oly szélsősé­ tók. Fejérvári Zsolt, a Budapesti Fesztiválzene­ gesen ingadozók a tempói, és persze azon, hogy mit kar fiatal szólamvezetője, több nemzetközi ver­ jelentett egy boldogabb korban az, hogy virtuozitás. sze a felvételek eredetijének felsorolása hasznos lett seny díjazottja ez utóbbi megoldást választotta:

Aki teheti, egyszer hallgassa végig a C D -t kottával a volna. N em szerencsés, hogy a CD egyetlen zeneka­ Novák Anikó zongoraművésznő közreműködé­ kézben. A szövegolvasás és értelmezés autonómiája, ri felvételének (f-moll zongoraverseny) dirigensét és sével Johann Sebastian Bach G -dúr gambaszo- még ha néha túlzásnak is érezzük, elgondolkodtató. zenekarát lábjegyzetbe rejtették. Bár a zenekari pro­ nátáját, Schubert Arpeggione-szonátáját és Be­

Kritikát írni Rubinsteinről történelmieden vállalko­ dukciót hallgatva talán nem véletlen. A mélységesen ethoven op.5 jelzésű, g-moll cselló-zongora zás lenne. Bírálat illeti viszont magát a C D -t. A kísé- alacsony színvonalú előadást aki tudja, kerülje el, szonátáját játssza. E három kompozíció az eu­

rőfuzetben egy közhelyekkel zsúfolt esszécske Cho­ hacsak nem akar egy történelmieden kritikai meg­ rópai zenetörténet három karakterisztikus pil­ pinről és egy igénytelen fekete-fehér reprodukció a jegyzést megengedni magának, ami valahogy így lanatát is reprezentálja: Bach alkotása a viola da zeneszerző legismertebb portréjáról. Rubinsteinről szólhatna: kritikán aluli. gamba fénykorában született, amikor még semmi. Pedig egy informatív, rövid életrajz, és per- Molnár Szabolcs arisztokraták is szívesen vették kezükbe a vo­

nót; Schubert szonátája az egyetlen komolyabb alkotás, ami a gyorsan feledésbe merült hathú- ros, gitárhangolású vonóshangszerre, az arpeg-

gionéra íródott; Beethoven op.5-ös sorozata pedig a zenetörténészek szerint műfajtörténeti mérföldkő. A három mű bőgőn történő meg­ szólaltatása kockázatos vállalkozás, de Fejérvári összességében sikerrel jár: produkciója teljes ér­

tékű, a tételkarakterek világosan és plasztikusan elkülönülnek, és a két hangszer aránya is opti­ mális. Arról persze lehet vitatkozni, hogy a nagybőgő mint szólóhangszer népszerűsítése érdekében nem lett volna-e helyesebb, ha po- pulárisabb darabok, ráadásszámok is felkerül-

1 8 1997 JÚNIUS CBAtW IH I a sszikus

^ nna Karenina - filmzene Szentpétervári Filharmonikusok Vezényel: Solti György

• Decca - PolyGram

Sir George Solti „filmesként” eddig még nem mu­ es tatkozott be. Ám mielőtt az olvasó valami szenzáci­ Szonáták óra gondolna, megnyugtatom: csupán arról van Anna Karenina - filmzene (Bach, Schubert, Beethoven) C Szentpétervári Filharmonikusok 0 Fejérvári Zsolt - nagybőgő, szó, hogy az idős karmester számára szokatlan Vezényel: S olti György Novák Anikó - zongora megbízásnak tett eleget: Tolsztoj Anna Kareninája legújabb filmváltozatának zenei rendezését (és per­ N sze kivitelezését) vállalta magára. A film zenei anya­ a gát Csajkovszkij főbb munkáinak (V I. szimfónia, Anyegin, H a ttyú k tava, D -d ú r hegedűverseny) tö b b V részlete, orosz népi, valamint cigánymuzsika, s vé­ u u gül, de nem utolsó sorban két gyönyörű kórusfres­ kó alkotja. Ez utóbbiakat Rachmaninov és Prokof- ' C í es jev gazdag életművéből válogatta Solti György. A tudatosan megformált szerkezetű CD a szélsősé­ u gektől sem mentes orosz érzelemvilágot (valamint a XIX. századi nagyromantikát) hollywoodi kön­ tösbe burkolja. Ez a tudatosság, „filmes” profizmus - így a zenei panelek nagyon ízléses, de kissé hatás­ vadász összerendezése - jellemzi a lemez lineáris a struktúráját is: megtalálhatók rajta az amerikai fil­ h mek legjellemzőbb fordulataihoz, érzelmi váltásai­ a hoz legjobban illeszkedő, népszerű „zenei panelek” nek a lemezre; Fejérvári koncepciója és a meg­ (szándékosan használom ezt a szót, hiszen a VI. < valósítás igényessége azonban tiszteletre méltó. szimfónia darabokra van szabdalva). M iután Solti a Elismerést érdemel a felvételt készítő - a M a­ film érzelmi távlatait s a benne rejtőző tragikumot rasztokban rejlő zeneiséget próbálja kiteljesíteni - gyar Rádió tapasztalt szakembereiből álló - kellően érzékeltette (például a Hattyúk tava tizedik természetesen sikerrel: századunk egyik legendás Preludio Művészeti Ügynökség is, hiszen a te­ képének elementáris tolmácsolásával, vagy a VI. dirigense ehhez a rendhagyó vállalkozáshoz a nagy­ remérzet, a hangzáskép, a tónus és a mikrofon­ szimfónia első tételének izgatott hegedűfútamaiból szerű zenekarban m éltó partnerre talált. technika egyaránt kifogástalan. vett zenei részletekkel), felüdítésképpen hagyomá­

Retkes Attila nyos orosz népi dallamokkal és cigánydalokkal old­ Balázs Ádám ja a szépen felépített, de fokozhatatlan zenei sűrí­

tést. Ezután ismét fokozatos belső építkezéssel 1 (Anyegin - levélária) lassan eljutunk a VI. szimfó­ nia legmegrázóbb pillanatához (Finale, Adagio La- ajánlata mentoso). Az érzelmek tetőfokára érkező hallgató vallásos emelkedettségű, gyönyörű liturgikus dalla­ 77 mokban talál menedéket (Rachmaninov: Uram, MAGYAR Mindezt a pátoszt, amo­ TÁNC engedd szolgádat távozni). (1730-1810)

lyan filmes módra, a D-dúr hegedűverseny 7 7 HUNGARIAN harmadik tételének egy virtuóz részletével oldja fel DANCES (1785-1810) Solti. Ezek után, jól megérdemelt jutalomként, JÁNOSI meghallgathatjuk a VI. szimfónia III. tételét - vég­ ENSEMBLE re teljes egészében.

A kitűnő karmester, m int mindig, ezúttal is a kont-

1 997 JÚNIUS D a v

• Amikor megkérem, hogy dedikálja ezt a le­ A l > « k mezt, rögtön meg kell kérdeznem, hogy hányszor V é g i m e n n I szembesül ifjúkori énjével, évtizedekkel ezelőtt ké­ a z ú t o n szült képével? Gyakran történik meg ez Önnel? R Állandóan, de hát ez is része a múltamnak. Ez

valami olyasmi, amivel minden jazzmuzsikus, aki azonnal felismerhető stílusában. • Az asszimetrikus ritmusok a jazzbe talán a kor- hosszú pályafutást járt be, mint Duke Ellington R Amikor a z ember elindul valamilyen úton, a társ klasszikus zenéből kerültek át, nem gondolja? vagy Count Basie, szembe kell nézzen. Néhány si­ legjobban teszi, ha azon végig is megy. Most ér­ R Nos, a komplex ritmusokat épp itt, a z Önök or­ kerszámot a közönség mindig hallani akar. De tem el arra a pontra, amiről sosem hittem volna, szágában is hallhatja, és Európának ebben a ré­ nem ismerek senkit, aki azon szomorkodna, hogy hogy ilyen messze jutok. Ez a következő, még meg szében mindenhol. Meg Görögországban és Tö­ a közönség valamelyik szerzeményét szeretné ál­ nem jelent lemezemre különösen igaz, amely tizen­ rökországban, ezen felül Afrikában és Indiában. landóan hallani. Viszont a közönség csalódott, ha két fokú skálára épül, ráadásul ötnegyedes dallam Amikor Indiában voltam, esküszöm, tangót hallot­ az ember ezeket nem játssza. Egyszer Louis Armst- szólal meg benne, ami átalakul három negyedbe, tam indiai zenészektől. Meg is kérdeztem rögtön, rongtól egyik muzsikusa megkérdezte: - Mondd, majd később négy negyedbe, ez azért nagyon ne­ de azt válaszolták, hogy ez ősi indiai ritmus. Azt Pops, nem unod még, hogy minden este ugyana­ héz. A z utolsó, ilyen nehézségi fokú szerzemé­ hiszem, hogy a dolog magyarázata az lehet, zokat a számokat kell játszanod? Armstrong erre nyemnek a z volt a címe, hogy Tritonus. Lehet, hogy a cigányok Spanyolországba vándoroltak, azt mondta: - Tudod, a különbség a jó jazzmuzsi­ hogy a Concord itteni terjesztője (Karsay és Tsa - a és a Közel-Keleten meg Európán át elhintették ősi kus, és a nagyszerű jazzmuzsikus között az, hogy szerk.) forgalmazza is. Ez a politonalitásra épül, zenekultúrájuk magvait. a nagyszerű muzsikus ugyanazokat a számokat és szintén poliritmikus és asszimetrikus ütemeket al­ • Ön szerint tehát ezek a gyökerek inkább vezet­ estéről estére eseménnyé tudja tenni. kalmaz. A lemez címe az, hogy Moscow Night, nek a népzenéhez? • Ilyen eseményekben a pesti közönségnek is ré­ egy moszkvai koncertfelvétel, amelyről a tévé is B: Amikor elkezdtem komplex ritmusokat játszani, sze volt. A z egyik fénypont számomra a második közvetítést adott. Sokszor úgy vélem, hogy - mint sok jazz-zenész és néhány kritikus azzal érvelt, ráadás, a Take the A Train volt, mert annyira elvál­ itt, a budapesti koncerten is - a tévékamerák előtt hogy a jazznek mindig négy negyedben kellene toztatta a dallamot, a harmóniát és a ritmust, hogy biztosra kellene mennem, inkább közérthetőbb, megszólalnia. N ag y vita volt erről. Egyszer egy senki sem lehetett biztos benne az elején, hogy mi­ könnyebben követhető számaimat kellene játsza­ kongresszuson vettem részt Lennoxban, Massa- lyen számba fogott bele. nom. De bizonyos okokból épp ilyenkor az együt­ chussettesben. A téma az volt, hogy merre halad a B: Mindig ezt csinálom, az együttesem nem tudja, tesem a legvadabb dolgokra sarkall. A moszkvai jazz? John Lewis, a Modern Jazz Quartetből, hogy mit kezdek el, és akkor jobban figyelnek. koncertet is közvetítette a z állami tévé. Ezt az Gunther Schuller zenekarvezető és zenetudós, az­ Ha látom, hogy nagyon furcsán néznek, mert nem 1978-as koncertet tartom a legjobb példának ar­ után a klarinétos Jimmy Guiffre azt feszegették, el tudják, hogy mit fogunk játszani, akkor több uta­ ra, hogy hová vezet az az út, amelyen elindultam, lehet-e hagyni a négy negyedet a jazzben. Ekkor lást teszek bele a bevezetőbe, hogy rájöjjenek. a poliritmia és a politonalitás jegyében, egy bo­ felállt egy színesbőrű muzikológus, Dr. Willis Ja­ • Az egyik legszebb száma a Michael, My Se­ nyolult, technikailag nehezen előadható formá­ mes, kiment a pódiumra, és elkezdett énekelni. cond Son (Michael, másodszülött fiam) című szer­ ban. A z új művemmel kapcsolatban pedig néha Amikor befejezte, megkérdezte a közönséget, zeménye. Ezt a z új lemezén négy másik fiával megbánom, hogy megírtam, mert olyan nehéz. hogy rájött-e valaki, hogy milyen metrumban éne­ játssza. Michael is játszott önnel ? • Komolyan? Az együttesnek is nehéz? A ritmusa kelt. Senki sem tudta. Erre elárulta, hogy öt ne­ B: Michael kiskorában sokat zenélt velem. N a­ miatt? gyedben énekelt, és hogy egy afrikai népi dalla­ gyon közeli kapcsolatban volt Paul Desmonddal. R Sokat követel tőlük. Bill (Smith, a kvartett klari­ mot adott elő. Szerinte ez azt bizonyítja, mondta, Amikor Paul meghalt, neki hagyta örökbe a z alt­ nétosa - a szerk.) nagyon szereti, ő meg a többiek hogy én a helyes úton járok. Ettől kezdve, hogy a szaxofonját. Végül is lovas ember lett, versenyistál­ nagyon is vállalkozó kedvűek. Bilit Amerikában ta­ tevékenységemre váratlanul egy elismert szí­ lója van. A róla írt szerzeményemet valóban jól si­ lán még jobban ismerik kortárs avantgárd művek nesbőrű muzikológus adta áldását, sokkal került számnak tartom, sokan játsszák. Amikor a interpretároként, ő a klarinétos találkozók állandó könnyebb dolgom volt. Azt hiszem, hogy én vol­ jelenlegi turné után hazatérünk, a hatalmas Holly­ díszelőadója. Egyedül én töprengek azon, miért is tam az első, aki a world music kifejezést abban az wood Bowlban fogunk játszani, telt ház esetén ott kellett magamat ilyen nehézségek elé állítanom. értelemben használta, ahogyan ma divatos lett. 18 ezren vannak. Három fiam biztosan játszani • Hasonló nehézséget jelenthetett a Sweet Geor­ M ár a negyvenes években beszéltem róla, de ak­ fog velem, és lehet, hogy a negyedik is. Darius, a gia Brown hét negyedbe való adaptálása is, ami kor az emberek nem nagyon értették, hogy mire legidősebb Dél-Afrikában tanít, és neki hosszú az az új lemez kirobbanó zárószáma. gondolok. Vagyis arra, hogy mindannyiuknak út Californiába. De még nem döntött, lehet, hogy R Tényleg nagyon nehéz. A zt mondtam a fiaim­ össze kell jönnünk, de meg kell tartanunk a tiszta eljön. nak, miért akarjátok, hogy olyat játsszak asszimet­ képet annyiban, hogy minden ország klasszikus • A z egész albumon, amelynek találó címe In Their rikus ütemben, amit egész életemben négy ne­ zenéje szerepelhet benne. És az a szivacs, amely Own Sweet W ay (A maguk kellemes módján - Te- gyedben játszottam? A hiányzó nyolcadik ne­ mindezt képes magába szívni, a z a jazz. larc Jazz), uralkodó felfogás az, hogy tovább foly­ gyedről nagyon nehezen szoktatom le magam. De • Tehát erre a legalkalmasabb Ö n szerint a jazz tatja azt az utat, amelyet oly régen kezdett el, de erre ők csak nevetnek: Te is ezt csináltad velünk, lenne? részben új elemekkel fűszerezi a régi tartalmat, edd meg, amit főztél! B: Hiszen így is kezdődött, csak ezt néha elfelej-

2 0 1997 JÚNIUS Az 1920-ban született Dave Brubeck több m in t ötven éve vezeti saját együtteseit. Fokozatosan, egy bő év­ tized alatt hódította meg előbb a közönséget, végül a kritikusokat, akik a bebop korszak uralkodása ide­ jén fanyalogtak ritm usai és harmóniái szokatlanságán. Az 1959-es Time Out című lemeze az első instru­ mentális jazzlemez volt, am i m illiós példányszámban fogyott. Pályája azóta is lényegében töretlen, bár so­

kan a Paul Desmonddalfolytatott együttműködését tartják a felülm úlhatatlan csúcsnak. M agát elsősorban olyan zeneszerzőnek tartja, aki zongorázik, de a május 17-i budapesti koncert közönsége meggyőződhetett arról, hogy játéka még m indig milyen varázslatos, és kísérletező kedve is töretlen. Fotó: Fotó: Isza Ferenc

tik. A kezdetekben, N ew Orleans-ben a sokszínű, soknemzetiségű hatások együtt érvényesültek. Ezek közül szerintem mindig is az afrikai volt a legfontosabb. A jazz filozófiai alapja éppen ezért kezdettől fogva a szabadságért való felkiáltás. De zeneileg mindig a hatások keveredése volt a jel­ lemző. És persze a jazz nem lett volna azzá, ami, az európai klasszikus zene hatása nélkül. A N ew Orleans-i induló zenekarok felállása pont olyan, mint a z európai katonazenekaroké. A trombita

játssza a dallamot, a klarinét adja a már a bécsi hatásoknak én nem látom a káros oldalát, szerin­ • De az Ön zenei anyanyelvének mélyén ott van­ klasszikában kialakult obligátót, a basszust pedig tem ez egészséges dolog. De azt hiszem én vol­ nak régebbi stílusok is, mint a szving, és a z előbb tuba vagy trombon játssza. A z első New Orleans- tam az első, aki indiai zenét használt... na persze, is a raget és a N ew Orleans-t emlegette. A koncer­ ből híressé vált számok, mint a Tiger Rag, igen kö­ senki sem a legelső, de én voltam a z egyik első, ten a szving idiómát felfrissítve, de alig változtatva zel állnak az indulókhoz. W .C . Handy eredeti St. aki az indiai zenéből vett át ötleteket, megoldáso­ alkalmazta. Ez abból is következhet, hogy a szólis­ Louis Blues-a pedig tangóritmusban kezdődik. A z­ kat. És tudtam, hogy a tabla játék be fog kerülni a ta Bill Smith klarinétos volt, ez a szving korszak ti­ után ott van a francia operaház, amire Scott Joplin jazzbe. Nem is telt el hosszú idő, a hatvanas évek­ pikus hangszere. is hivatkozott, hogy nagy hatással volt rá. Nem ben már egyre elterjedtebb szokássá vált indiai R Bizony, Bill Artie Shaw-n és Benny Goodman- olyan régen játszottam egy Chopin-jellegű darabo­ muzsikusok meghívása. 1958-ban részt vettem en nőtt fel. Ott van a játékában, de azonkívül ő a mat, a címe Dzekuje. A klasszikus indítás után stri- egy jam session-ön Indiában helyi muzsikusokkal, kortárs zenében is hihetetlenül jártas. de-zongorázásba torkollik. Egy, a korai New O rle­ és Joe Morello el is kápráztatta őket dobolásával. • Hallgat is régebbi jazzfelvételeket, vagy ez ans stílusvilágban otthonosan mozgó zongorista Nem hitték, hogy egy nyugati dobos erre képes le­ anélkül is ott van a kezében, a reflexeiben? azt mondta rá, hogy sok ilyesmit hallott New Orle- het. Négyeztek, és Joe majdnem tökéletesen tudta R' Anélkül is ott van. Része a felnőtté válásomnak. ans-ban a nagy öregektől, akik gyakran használ­ őket leutánozni. ták fel Chopin témáit ragtime stílusban. A vegyes Egymásra néztek és nevettek, felejthetetlen volt. Zipernovszky Kornél

GUANÓM 1 997 JÚNIUS 2 0 a 2 2

Kirk Lightsey Trio KIRK LiGHTSÉY TRIO

Kirk Lightsey Trio: niai alátámasztás és az elegáns dallamvezetés nagyon szép s egyedi kombinációja tömör ak­ Goodbye Mr. Evans korddal társított melódiákat, valamint rendkívül meglepő, konvencionálisnak semmiképpen nem nevezhető hangzásvilágot teremt ezen a leme­ •Evidence» zen. A Lightsey-ban lévő belső tűz, a bop iránti tisztelet, valamint az a pregnáns, mégis a klasszi­ kus zenei képzésnek köszönhető oly érzékeny bil- nagyközönség számára koráb­ lentéstechnika a legnagyobbak közé emelik a Pá­ ban alig ismert zongorista zse­ rizsban élő művészt. A hatvan éves muzsikus szel­ ni, Kirk Lightsey és triója ezzel lemi mentorának Dexter Gordont tartja, hiszen az Kirk Lightsey - zongora, a lemezzel végképp bevonult ő zenekarában volt a ritmusszekció vezetője hat Elekes Tibor - bőgő az első vonalba, egycsapásra kivívták a legtekin­ évig. A háttérben mindig szerényen meghúzódó Famudou Don Moye - dob télyesebb amerikai szaklapok osztatlan elismeré­ Lightsey ezen kívül játszott olyan zenészekkel is, sét. M i sem bizonyítja jobban a CD rendkívüli mint Chet Baker, James Moody és W oody Shaw. népszerűségét, mint a Gavin által közölt rádiós A lemez igazi meglepetése a magyar származá­ toplistán (lapzártakor) elfoglalt előkelő harmadik sú, de Svájcban élő Elekes Tibor. A hazánkban - hely. Itt Lightseyék maguk mögé utasították Phil méltatlanul - alig ismert nagybőgős nagyszerű ze­ Woods, vagy Joe Henderson legújabb munkáit, nész! Feltűnő magabiztos technikája, tetszetős sőt, az új Bili Evans kollekciót is. szálamvezetése és a cizellált hangjában megbú­ Lightsey a detrioti iskola szellemében nevelkedett, vó zeneiség. A trióból a legismertebb név talán hasonlóan olyan nagyságokhoz, mint Barry Har­ Famudou Don Moye, aki a Chicago Art Ensemb­ ris, Tommy Flanagan vagy Hank Jones. A z iskolá­ le tagjaként tett szert világhírre. Moye nem kifeje­ ra olyannyira jellemző, mívesen kimunkált harmó­ zetten trió-dobos, de szellemes megoldásai a Fo-

ur In One című Monk kompozícióban, vagy a Habiba bevezetőjében bizonyítják sokoldalúsá­ gát és a kamaradoboláshoz elengedhetetlen ér­ zékenységét. A lemez címadó kompozíciója - melyet Phil Woods eredetileg a zongorista zseni emlékére írt - sajátos tisztelgés nagysága előtt, hisz míg a zene belső lüktetése, valamint a darabban felhangzó visszafo­ gott, melankolikus szólók Bili Evans világát tárják elénk, addig a zenei anyag kimunkáltsága és a sa­ játos hangszerelés hódolat Gil Evans előtt. A From Chopin To Chopin Elekes-féle adaptáció­ ja újabb példája annak, hogy nem eleve kudarc­ ra ítélt vállalkozás a klasszikus zenét jazz impro­ vizációs alapnak használni. Elekes a bőgő össze­ fogó szerepének növelésével természetes egyen­ súlyt talált a z érzelmes, mégsem érzelgős zenei megközelítésre. A tökéletes előadást a három mu­ zsikus összeszokottsága és magával ragadó ze­ neisége garantálja. Ritkán mondható el egy jazzlemezről, hogy az anyaga roppant gazdag, de a Lightsey Trió eseté­ ben nem túlzás ezt állítani. Csak remélhetem, hogy sok örömöt szerez majd a hazai jazzbará- toknak is, ha a kiadó megtalálja magyar partne­ rét az itteni forgalmazáshoz. Balázs Adóm

1 997 JÚNIUS A Z Z

The Jazz Passengers &

Deborah Harry:

Individually Twisted

•32 Records»

Szeresd felebarátodat..." és ne „utasok" a sajátos dramaturgiát, komikumot, Bro- bírálj beidegződés szerint! E adway-musicales hatást, hangszeres és énekelt V 4 szentenciával jazzkedvelő fele­ gageket, de valóban egyéni, performance jelle­ Roy Nathanson - barátaimon kívül önmagamat js gű, cult vonalon. A z avantgarde és a z alpáriság alt- és szopránszaxofon, próbálom óvni a tudálékos kritikai megnyilvánulá­ között itt szabad az átjárás, és az egyetlen sza­ Curtis Fowlkes - harsona, Bill W are - vibrafon, att is, hogy mi, akik ezt a rovatot írjuk vagy olvas­ di sounddá. Ezen a CD-n a már hagyományos C Deborah Harry - ének suk, ezzel már bizalmat - ha úgy tetszik, felebará­ tiszteletlenség kissé fokozódik is a lassacskán ze­ km.: Elvis Costello - szöveg, ti szeretetet - is szavaztunk a z In Love (korábbi nekari tagnak számító featuringgel, a popsztár­

együttgondolkodás vonatkozásában; különösen a gyakori és mindig meglepő ritmusváltások által. És most már nem hagyjuk ki a további két hang­ szerest sem, a kissé hátul tartott, egyébként légie­ sen könnyedén vibrafonozó Bili Ware-t és a legké­ sőbb csatlakozott „utast", Rob Thomast sem. Utóbbi művész hegedűjátéka egyelőre túl tiszta és túl jazzes a zenekar többi tagjának intonáció­ jához képest, de nem biztos, hogy ezzel rontja a produkció élvezeti értékét. Ahogy a Pork Chop (sertésszelet) című szám humora egyesek számá­ ra korántsem biztos, hogy olyan jópofa, sőt... De hogy szeretik-e vagy sem, csak kóstolás után fog kiderülni. Ha a Doncha Go 'Way Mad vagy a M aybe I'm Lost lenne az első falat, még akár kér­ hetnének repetát is - felebaráti alapon. Matisz László f b T 1 t 1 k a Szté New Yorkból

A Gramofon nemcsak begubózó lemezgyűjtőknek ők zenélnek, érezzük azt a New Yorkot, amelyet Groove Collective készül. Ezért azután örömmel hívjuk fel a figyelmet oly sok videóklip m u t a t , de nem á b r á z o l . arra, hogy a júliusi pesti jazzhétvégén három N ew York egy másik oldalát hozza magával úti­ olyan külföldi csapat prezentál sztárparádét, ami­ csomagjában a Jazz Passangers, melyben Debo­ lyenből egyre is gyakran hónapokat kell várnunk. rah Harry már állandó tagnak számit, a plakáto­ A jazzfesztiválon újra hallhatjuk azt a Groove Col­ kon mégis külön Írják ki a nevét, hiszen Blondie- lective nevű fantasztikus zenekart, akikre a benn­ ként sokkal ismertebb, mint a csapat nagy része - Herbie Hancock fentesek tavalyi fellépésükkor azt mondták: na ez leszámítva persze Elvis Costellót, aki viszont tény­ valami olyan, ami most történik a világban, ők a leg csak vendég az együttes lemezein. Ez a N ew legfrissebb N ew York-i szeleket hozzák magukkal. York a belső kerületeké, itt szövetkeztek közös mu­ Tény, hogy manapság nagy hullámokat vet a jazz zsika előállítására (pl. a Knitting Factory nevű klub­ és a funk határán, közös mezsgyéjén mozgó stílus, ban, mely azóta hatalmas vállalkozássá nőtte ki amelynek szerte a világon legelismertebb képvi­ magát) Curtis Fowlkes trombonos és Roy Nathan- Jazz Passangers selője a Groove Collective. Ok a kevésbé gépiesi- son gitáros. Mindketten annak a N ew York-i klub­ tett válfajban mozognak, nem kell rögtön lelőhetet- len dobprogramokra és samplerekre gondolni, nem is jellemző rájuk a z a minősités, hogy zenéjük acid jazz lenne. Nem is választhattak volna találóbb nevet maguk­ nak, mint ez, ami Lüktető társaság -nak is értelmez­ hető. Keletkezésük története is teljesen szimboli­ kus: leszivárog néhány szerződtetett zenész az emeleti jazzklubból a pincébe, ahol a DJ a tánco- lókat szórakoztatta. A véletlen (?) szülte társulat pillanatok alatt olyan feltűnést kelt, hogy a klub rögtön kicsinek bizonyul. A Metropolis Caféban zajlott le mindez, a születés pillanata, amennyire ez ma még követhető, Richard Worth fuvolás (az együttes legkülöncebb embere) és DJ Smash, vala­ mint Nappy G . ütős közös session-jei voltak. A lét­ szám viszont, a róluk elterjedt hiedelemmel ellen­ tétben nem nőtt tovább, és nem maradtak állandó jam session keretcsapat attól kezdve, hogy a fúvósok és ütősök ideális aránya beállt - kereken tíz taggal. A Groove Collective tulajdonképpen alig csinál va­ lami újat, de azt zseniálisan. A hetvenes évek funky (még táncolható) instrumentális legendái (fu­ vola!), a latin, főleg Puerto Rico-i és kubai hálózatnak ismert figurái voltak, amelyik a z unal­ Még a két fenti - a szó szoros értelmében - váloga­ pergőtűz, a z igényes hangszerelés és improvizált mas, konformista és anyagias nyolcvanas évek tott csapaton is túltesz a Herbie Hancock vezette jazz-szólók, és még egy csipetnyi kántálás-rímelés- ideáljainak pontosan az ellenkezőjét eszményítet­ N ew Standard felállás, amely bizonyosan világ­ rappelés, de többnyire vokál, az is kollektív; vala­ te. A csomópontok ebben a körben olyan nevek csúcstartó lenne, hogyha valaki venné a fáradsá­ mi olyan tökéletes arányban kikeverve, ami egya­ körül alakultak ki, mint például John Lurie és a Lo­ got, és elkezdene számolni. Ugyanis Herbie Han- ránt tetszik a táncolni vágyóknak, a háttér rádió- unge Lizards, amelyben a két Passengers-alapitó cocknak a Gramofon szerkesztői - rövid utánané- zóknak, és a z elvetemült, vájt fülű jazzistáknak. Az összebarátkozott. A Passengers az utóbbi hat-hét zést követően, csak hozzávetőlegesen - rögtön het­ első, 1994-es lemezükben még nem annyira, a ta­ évben fokozatosan emelkedett New York-on túli hír­ venhét szóló- és ötvenöt közreműködői lemezét valy megjelenten viszont már képesek voltak min­ névre, megvalósítva régi vágyukat, hogy mondaniva­ tudták felsorolni. Mindezt, persze, a teljesség igé­ dezt teljesen mai hangzásban prezentálni. Amikor lójuk (és humoruk!) eljusson szélesebb rétegekhez is. nye nélkül. Ennél alig kevesebb lemezt mondhat

2 4 1997 JÚNIUS GRAfftfflN O a z z

magáénak Michael Brecker, Jack Dejohnette és Davis. Hancock még az első jelentős, Coltrane utá­ a tingli-tangli Broadway musical és a hollywoodi li­ John Scofield. A dobos és a szaxofonos teljesítmé­ ni Miles Davis zenekarba került kölyökkorában, monádék dalbetéteiből csináltak sistergőén izgal­ nye, mint ún. first call, aza z legkeresettebb stúdió­ Scofield már az utolsó korszakban, a nyolcvanas mas jazzt. A producer és Hancock több slágerből zenész, kiemelkedő, és Scofield is letett már hu­ évek közepén felvett elektromos-rockos lemezeken választott, mindegyik szerzemény értékes a maga szonhárom lemezt a z asztalra. Csak Dave Hol­ szerepelt a Mesternél. Érdekes módon a szuper stílusában, és új világot bont ki belőlük a Hancock- landnak, a bőgősnek is három olyan szólólemeze szextettből egyedül Brecker nem játszott előbbi irányította szupercsapat. Stevie W onder például van már, amelyen egyedül játszik (I), és a kongás vagy utóbbi Davis zenekarokban, a szextett min­ biztosan megnyalta a szája szélét, amikor Michael Don Alias diszkográfiája sem férne el egy sűrűn te­ den többi tagja kijárta azt az iskolát, melyről már Brecker szólóját először hallotta a You've Got It leírt oldalon. Így azután senki sem várhatja tőlünk, rég kiderült, hogy nem volt nála jobb az utóbbi öt­ Bad, Girl-ben. hogy felsoroljuk, ezek a z elsőélvonalbeli sztárok ki ven év jazzfejlődését nézve. Hancock pedig úgy Szintézis az is, ahogyan a korai funk és diszkó-si­ mindenkivel játszottak már. Annál érdekesebb vi­ válogathatott, hogy minden társával zenélt már ko­ kerek szintetizátor varázslója ezúttal csak zongo­ szont, hogy a közös pont szinte mindenhol Miles rábban hosszan, csak Scofielddal nem. Különösen rázik, és a kolort is, ahol szükséges, inkább akusz­ említésre méltó néhány Hancock-turné az utóbbi tikuson felálló stúdiózenekarral éri el. Persze nem években Európában és Japánban lezajlottak kö­ lesz ettől még valami akusztikus purizmus a New zül, melyeken Breckerrel (és például Bobby McFer- Standard zenéje, a z megfosztana bennünket né­ rinnel) lépett színpadra, szigorúan akusztikus felfo­ hány csodálatos Scofield-szólótól elektromos gitá­ gásban, mai hard bopot játsszva. ron és elektromos szitáron (I), nem beszélve Dejoh­ A középgeneráció (Hancock már 5 7 , Scofield a nette néhány elektromos effektjétől. A másik fő legfiatalabb 4 6 évével, a többiek a kettő között) szólistával, Breckerrel kapcsolatban a szopránsza­ képviselői szerencsések abban a tekintetben, hogy xofont kell kiemelni, a z ő tarsolyából is jutott tehát a hangszerek és a hangrögzítés technikai fejlődé­ egy különleges meglepetés az új sztenderdek le­ se velük együtt lett nagykorú. Ez is magyarázza mezére. Ahhoz, hogy Hancock ilyen jelentős szin­ Hancock hihetetlen sokoldalú tevékenységét, ami­ tézist tudott létrehozni, az a fajta attitűd is kellett, be a videóművészettől az interaktív elektronika ki- amelyre egy rövid, lemezen is megörökített ven­ fejlesztéséig sokminden bele fért, elektromérnöki dégszereplése a példa. A Jobim tiszteletére adott képzettségének köszönhetően. Hancock zenei pá­ koncerten Gonzalo Rubalcaba zongorázott, Han­ lyáján a N ew Standard különleges állomás: igazi cock pedig szintetizátoron kísért, de tökéletesen a szintézis. A zzal, hogy Peter Gabriel, a Beatles, háttérben maradva, hűen követve a szólista diktál­ Sade, Prince és Kurt Cobain számait dolgozza fel, ta tempót és hangulatot. Erre csak nagyon kevesen az apák hagyományához nyúl vissza: a jazzisták hajlandóak és képesek, de Hancock már régen megtanulta ezt (is). A New Standardén, évek óta Hancock + Band első akusztikus együttesének élén, melynek össze­ állítása a legendás V.S.O.P. koncepcióra emlékez­ tet, nem marad a háttérben, viszont mindegyik tár­ sának testre szabottan adja meg az alaphangot. A legfontosabb a szuper szólisták közös játékában talán az, hogy Brecker keménysége, Scofield szárnyalása, Holland dallamossága, Dejohnette muzikalitása és Don Alias lendülete jellegzetes ve- gyületté áll össze. Ügy tudják továbbszőni a sláge­ rek adta dallamokat, hogy a fríz skálák, off-beat-es és blues-os ritmusok, végső soron egy modernizált hard bop-ot adnak ki. Hancock külön Grammy-t kapott azért az egyetlen saját témájáért, melyet felvett a lemezre. A kör ezzel a számmal be is zárul, ugyanis a Man­ hattan (Island of Lights and Love) című számból egy harmadik N e w York sejlik fel: a jazz-zongorá- zás hagyományából leginkább merítő, de a han- cocki technika és festőiség minden erényét felvo­ nultató mini-opusz a kreatív személyiséget mutatja, a felhőkarcolók zsivajával a háttérben is befelé fordulásra képes muzsikust. (X)

O RAHffBN 1997 JÚNIUS 25l r 1 t 1 k a

Mark Whitfield Mark Whitfield Forever Love A z ilyesfajta késztetésen azóta szerencsére túllé­ duktív módszer mintapéldája: a koncepcióhoz • Verve - PolyGram • pett a z idő, a fekete muzsikusok emancipálódtak, rendeltetett a zene. A vezéreszme nem más, mint a jazz java is mind többek szemében minősül mű­ himnusz a szerelemhez, a zene pedig lassú tem­ vészi megnyilatkozásnak, a csábítás ördöge azon­ pójú, balladisztikus (nem modern) standardek so­ ban ma sem alszik. Nem tudni például, mi indítot­ rozata. Dale Oehler hangszerelő hét számhoz írt

n t M ehéz eldönteni, melyik a rosszab- ta M ark Whitfield New York-i gitárost arra, hogy hegedű-brácsa-csellókíséretet, amelynek dolga M f bik eset: ha a jazzmuzsikus maga harmadik Verve-lemezét 21 tagú vonószenekar kí­ nem a szólamok kibontása, versenyeztetése vagy igényel vonóskíséretet a zenéjé­ séretében rögzítse, hacsak a címre s a borítón ol­ ellenpontozása, hanem a darabok érzelmi-hangu­ hez, vagy ha a producer agyában fogan meg az vasható vallomásra nem gondolunk, amelyben a lati amplitúdójának fokozása. A z eredmény: me- ötlet. A jazz története során sok mérvadó muzsi­ fiatal muzsikus a szerelem mindenhatósága mellett lodramatikus konzumtermék, aminek kevés köze kust kísértett meg a lehetőség, köztük olyan stíluste­ tesz hitet. Kérdés persze, hogy a szerelmi temati­ van a jazz kreativitásához. A vonósok édeskés ge­ remtő személyiséget, mint Charlie Parker, vagy a kának mennyiben attribútuma a vonóskíséret, mint nerálszósza mindent elfed, még azt is, amire drámai sorsú énekesnőt, Billie Holyidayt, nem be­ ahogy ez a lemez is inkább tűnik a kiadó piacori­ egyébként érdemes volna figyelni. így esnek a szélve a fiatal Wynton Marsalisról. Egy időben er­ entált vállalkozásának (producer: Richard Seidel hangszerelés áldozatául a jó képességű gitáros re volt magyarázat: a felső tízezer által lenézett, és Mark Whitfield), mintsem Whitfield önálló meg­ gördülékeny, pontosan artikulált, a bluesban és a szórakoztatóipari termékként kezelt jazz (fekete) nyilatkozásának. Az ajánlások szerint a csaknem bopban gyökerező, fúziós elemeket is tartalmazó művelői úgy gondolták,: az európai klasszikus ze­ egyórás album számainak megszólaltatását egy érzelmes, de nem érzelgős rögtönzései. Whitfield- ne hangszereinek jelenléte emeli produkciójuk kivétellel a jazz nagy énekesei ihlették, úgymint nek lehetősége nyílik arra, hogy három akusztikus rangját. Meg aztán ott voltak a stúdió akadémikus sorrendben Dinah Washington, Tony Bennett, szólószámban is megmutassa - többnyire akkord­ képzettségű (fehér) hangszerelői, akiket foglalkoz­ Johnny Hartman, Nat King Cole, Sarah Vaughan, bontásokból építkező - technikáját, gitárjának gyö­ tatni kellett. Az eredmény azonban a legtöbb eset­ Billie Holiday, Ella Fitzgerald, Billy Eckstine és nyörű hangját azonban olykor megzavarják a fek­ ben művészi fiaskó lett, a vonósok ugyanis ritkán Frank Sinatra. Imponáló névsor, azt jelzi, hogy a vésváltások bántóan hangos csúszkálásai. Soft szervesültek az improvizatív zenével, többnyire ér­ gitáros a témakör bejárásához a jazz vokális ha­ jazz, ezredvég. Ecce jazzgitáros? zelgős, esztrádjellegű háttérként szolgáltak. gyományaira támaszkodott. A z összeállítás a de­ Túri Gábor

UrJbanator Urbanator Ü T b a n a t O T

• Hip Bop — Stereo Kft •

kor kötelességünk, ha olyan újító-alkotó módon és Lenny White-ot hallani, hisz ő is csak bizonyos

sokatmondó Hip Bop új márkanév minőségben jelennek meg, ami a fentebb említett mértékig varázsolhatja emberivé ezeket a groove- a hazai terjesztésben, s ez indokol­ muzsikusok esetében kétségtelen. S a mérce ma­ okat. A két közismert Hancock-téma közül a kezdő ja, hogy ezúttal egy régebbi al­ gasra állításában olyanok folytatják a sort, mint Chameleon feldolgozása nem jelent többet egy­ bummal foglalkozunk. A z öreg John McLaughlin, Billy Cobham, a Weather Re­ szerű hip-hoposításnál, s ezen maga Hancock sem kontinensről Amerikába áttelepült port, a Brecker Brothers vagy a z áprilisi Gramo­ tud segíteni zongoraszólójával. A Watermelon muzsikusok egyik legsikeresebb képviselője, a len­ fonban épp általam recenzionált Yellowjackets. A Man némileg átharmonizált, átkomponált változa­ gyel hegedűs-szaxofonos Michal Urbaniak 1994- klasszikus képzettségű Urbaniak már a hetvenes ta legalább nem unalmas, és jó alap Tom Browne es albuma a kiadó programlemezének is tekinthe­ években elkötelezte magát a fúziós zenével, s an­ Davist idéző szordinós trombita- és Jón Dryden zon­ tő, s mint ilyen, gondolkodásra késztet. nak egyre korszerűbb változatait és hangzásait goraszólójához. Cannonball Adderly Sack O'Woe A zeneművészet egyik legfiatalabb ága, az évszá­ kereste, illetve alakította elektromos hegedűvel, he­ című számának feldolgozása az egyetlen, amely­ zadunkkal úgyszólván egyidős jazz, bár gyökerei gedűszintetizátorral, szaxofonnal és a Lyricon ne­ ről elmondható: volt értelme. Ez egyfajta „humá­ időben és térben egyaránt messzire nyúlnak, két­ vű hangszerrel, a mai EWT (a digitális elven mű­ nus hip-hop", jó hangszerelés és jó szólók: Kenny ségkívül mindenkor elmondhatta magáról: „korunk ködő Electric Wind Instrument) elődjével. Saját le­ Garrett (altszaxofon), Tom Browne (trombita) és zenéje". Ez vonatkoztatható azon irányzatokra, mezei mellett többek között Miles Davis, Billy C ob­ Urbaniak (hegedű). A másik jól sikerült felvétel Ur­ amelyek progresszivitásuk miatt csak egy szűkebb ham és Herbie Hancock muzsikustársa is volt. Min­ baniak szerzeménye, a For M y Mother, a z egyet­ közönség érdeklődésére számíthattak, s azokra is, dezek a pozitívumok azonban nem akadályozták len lassú darab, a Brecker fivérek gyönyörű szóló­ amelyek épp koruk populáris zenéjét jelentették abban, hogy egy meglehetősen középszerű le­ ival. A Hot Jazz Biscuits érdemel még említést, igé­ (mint például a szvingkorszakban), illetve abból mezt készítsen, s ezen a parádés szólistagárda nyes hangszerelésével és harmonizációjával, né­ táplálkoztak, vagy azzal fúzionáltak. Ha elfogad­ sem tud sokat változtatni. mi szvinggel és elviselhető rap-szövegeléssel. És juk Benny Goodman, Miles Davis vagy Chick Co­ Az album ritmikai világa, a zene jellegéből adó­ hiába Michael Brecker rutinosan virtuóz tenorszó­ rea populáris felvételeinek létjogosultságát, akkor dóan, „tudatosan szegényes", tempói egy-egy ki­ lója a Catsben vagy Dziko hangja a Here I Go napjaink legdivatosabb zenei irányzatait (rap, vétellel a z agyat zsibbasztó középgyorsat ragoz­ Againben, a többire már néhány perc múlva sem hip-hop stb.) sem szabad eleve kiűzni a ja z z éden- zák, s csekély vigasz a dobprogramok helyett (né­ emlékszünk vissza. kertjéből. Viszont el-, illetve befogadásuk csak ak­ hol pedig azokat kiegészítve) a ragyogó dobost, Borbély Mihály

26 1997 JÚNIUS G R A fffflN 0 a z z

Kenny Garrett: m u r k w h i t i i e 1 <1 F ** ' * r ' ' / p t r Songbook

• W a rn e r •

j j Songbook igazi modern, akusz- M tikus jazzlemez. Nem archaizál, Kenny Garrett - altszaxofon, j A szervesen kapcsolódik zenei Kenny Kirkland - zongora, Mark Whitfield előzményeihez. Gyors számaikban fergeteges N a t Reeves - bőgő, - elektromos és akusztikus gitár, erő van, különösen Kirkland szólóiban mintha a z Jeff „Tain" Walts - dob Jim Pryor - zongora, ég szakadna le. Játékában egyesül Herbie Han­ Roland Guerin - bőgő, Donald Edwards • dob, cock modernitása, és M cC oy Tyner elementaritá- 0 ) 21 tagú vonószenekar, sa. Kirkland úgyszólván mindig valamilyen sztár karmester és hangszerelő holdudvarában tűnik fel, Stingtől Wynton M arsa- > - - Dale Oehler lisig, de jelentősége ezen a z örökös második em­ ber státuszon, szerintem, jócskán túlmutat. G ar- v - rettet szerencsére a magyar jazzrajongóknak is módjában állt koncerteken hallani. Először Miles Davis pesti koncertjein csodálhattuk meg, mint * Davis leginkább jazzista kollégáját. Azóta két­ szer járt Magyarországon saját zenekaraival, KJ legutóbb tavaly, amikor is a John Coltrane által inspirált lemezét mutatta be (melyről a Gramofon tavaly novemberi számábanírtunk, de találkoz­ hattak nevével nemcsak ugyanennek az oldalpár­ > nak a túlsó felén, hanem tavalyi harmadik szá­ munkban Miles Davis, és idei negyedik számunk­ ban Stephen Scott lemeze kapcsán), de azóta C már el is készítette legújabb, saját számokból ál­ ló albumát, jelen recenziónk tárgyát. Érdekes a lemez felépítése. A robbanékonyabb C darabok a lemez első harmadában vannak,

majd az anyag dinamikailag fokozatosan erodál < D az utolsó előtti dal hallatlanul finom, balladiszti- kus előadásáig. A z utolsó darab középtempójú, de alapvetően dinamikus szám. A koncepció az volt, hogy a hallgató azonnal találkozzon a ze­ Michal Urbaniak - hegedű, nekar legfőbb erényével (a legelső szám egyben Budapesten is kipróbált. A ritmusszekció ritka fi­ tenor- és szopránszaxofon, programozás, a legtüzesebb is), és a lemez meghallgatása után gyelmes és életteli kíséretet nyújt, a dobok külö­ Jón Dryden - zongora, szintetizátor, prog., Al M acDowel - basszusgitár, bőgő, prog., is ez a kép maradjon, de közben tegyen egy uta­ nösen jól szólnak. A z altszaxofon mintha veszí­ Lenny White - dob, prog. zást a lélek rejtettebb, finomabb zugaiba is. A tett volna népszerűségéből az elmúlt egy-két évti­ dalok legfőbb erénye, hogy remek keretet adnak zedben, Parker vagy „Cannonball" Adderley km.:Bernard W right - szintetizátor, prog., meghatározó jelentősége ellenére. Úgy tűnik, Herbie Hancock - zongora, az improvizációknak, meghatározva, hogy mi­ Marcus M iller - basszusgitár, Tom Browne - trombita, lyen modorban játsszon a szólista, hibája vi­ hogy Garrett is inkább a tenorszaxofonosokkal szárnykürt, Kenny Garrett - altszaxolon, Fred Welsh - gitár, szont, hogy egy pár témában (a negyedik, ötödik érez azonosságot, hiszen legutóbbi lemezén Michael Brecker - tenorszaxofon, és hetedik szám témájáról van szó) rövid, egy­ Coltrane számait játszotta, erre a lemezre pedig Randy Brecker - trombita, szárnykürt, Jane Getter - gitár, egy másik híres tenoros, Branford Marsalis kolle­ Pawel M aciwoda - basszusgitár, Rich Keller - gitár, szerű motívumok szájbarágóson sokszor vannak Spaceman - gitár, Muckhead - rap, Solid - rap, Dziko - ének elismételve. Ezen még annak a felismerése sem gát hivta partnernak. segít, hogy néhány témát ezek közül tavaly Juhász Gábor

1 997 JÚNIUS 2 7 k r it ik a

Trio Midnight With Strings Trio Midnight&Strings

hármat szerzőként jegyez, a hangszerelés teljesen Expected and Found szerzeményének előadásában találkozunk. A já­ az ő munkája. Oláh nem avantgardista: harmoni­ ték kötött és improvizatív részei közötti átmenetek kus témavezetésben, tagolt formákban, világos, át­ kifinomult zenei érzékre és ízlésre vallanak, s az, • Fonó Records • tekinthető, szilárd szerkezetekben gondolkodik; ahogyan a témákból, a z átkötésekből a szólók ki­ nem tagad, nem állít, nem lebont, hanem építke­ bontakoznak, a jazzhagyomány - vagy mondjuk zik. Lemezének leginkább megragadó jellegzetes­ így: a main stream jazznyelvezet - anyanyelvi sége a szerzemények logikája, belső kohéziója; szintű ismeretéről tanúskodik. Örömmel állapíthat­ az a meleg, méltóságteljes nyugalom (szeretet?), juk meg, hogy a Trio Midnight a magyar jazz vi­ vonóshangzásnak és az improvizatív ami a hallgatóra is átragad. Kezei nyomán a vo­ lágszínvonalú együttesévé érett. A tagok szellemi, m jazz szólóhangszereinek vagy rit- nósnégyes, a z európai klasszikus zene sajátos for­ zenei összeszokottsága és kreatív muzikalitása a ■ M musszekciójának a párosítása a jazz mációja a zene szerves alkotóeleme lett. Nemcsak lemez minden pillanatát áthatja, és a z Invitation története során sokakat foglalkoztatott, hogy csak a hangzást gazdagítja, hanem olyan kompozíciós lenyűgöző szvingjében éri el csúcspontját. Balázs Stan G etz nagyszerű Focus (Verve), vagy legújab­ és hangszeres megoldásokat tesz lehetővé, ame­ Elemér végig visszafogottan, a zene iránti alázat­ ban Daniel Schnyder Tarantula és Lee Konitz lyek kitágítják a z ízig-vérig jazz-szerzemények in­ tal kezeli dobjait. Egri János szinte eszményi (és Strings for Holiday című lemezére (mindkettő Enja) terpretációs lehetőségeit. Oláh, a hangszerelő remekül rögzített) bőgőhangja kitűnő tempóérzék­ utaljunk. A műfaji határok tágításának igénye ter­ igen változatosan keveri a színeket. Van, ahol a kel és fejlett improvizációs készséggel párosul. Tel­ mészetesen a másik oldalon is jelentkezik, amint trió és a vonósnégyes játéka szorosan egymásba jesítménye nagyban hozzájárul a felvétel sikeré­ azt a Kronos vonósnégyes vagy a Balanescu kvar­ olvad (Sentimental Voices, Invitation), másutt vál­ hez. Oláh Kálmán magával ragadó zongorajáté­ tett jazzfeldolgozásai bizonyítják. Oláh Kálmán, a tott funkciókat töltenek be (Expected and Found), a ka úgy intenzív, hogy közben meg fiatal magyar jazznemzedék nagy tehetségű tag­ vonósnégyes olykor polifonikusan árnyalja a té­ őrzi melodikusságót és könnyed játékosságát. A z ja, mindjárt második lemezén a klasszikus kompo- mát vagy felerősíti a zongoraszóló csúcspontjait Oszecsinszky vonósnégyes nagy beleérző képes­ zíciós technika és a jazz formai jegyeinek ötvözé­ (Waltz for Dexter). Ez utóbbi, kontrasztosan épít­ séggel, alkotó módon illeszkedik a játékba. Affini­ sével kísérletezik. A vállalkozás meglepő, a z ered­ kező darab első tételét a vonósnégyes önállóan tásukat jelzi, hogy a klasszikus zenészeknek oly­ mény felől nézve azonban igazolt: a zongorista­ szólaltatja meg, míg a második tételben a trió játé­ kor gondot okozó off-beates hangsúlyozás akadá­ zeneszerző azzal a szándékkal hatolt be egyszer­ ka a meghatározó. A legmodernebb hangzással lyain olyan természetességgel lendülnek túl, mint­ re két világba, hogy abból egy harmadikat, a sa­ a vonósnégyes bartóki hangzótokat idéző harmó­ ha jazzmuzsikusok volnának. játját megteremtse. A lemez hat kompozíciójából niái révén Thelonious Monk Round Midnight című Túri G ábor

cainMiessi/Epstein Cain/Alessi/Epstein

Circa Eicher cégét ma már Pärt, Kurtág, Meredith Monk szóltak; másrészt kortárs zenei kliséket és Kancheli kiadójaként emlegetik, s az újabb alkalmaznak - a szó nemes értelmében. A • ECM - MusicDome* jazz-kiadványok is többnyire egyértelműen darabok (Cain és Alessi szerzeményei) igazodnak a z új produceri koncepcióhoz. Az ótlaghossza mintegy öt perc, az etűd-jellegű ECM két meghatározó jazzmuzsikusa, Jarrett és kompozíciókat a zenei egységen túl Cain vek óta tart az európai jazz egyik Garbarek se maradt érintetlen a változásoktól. „programzenéi" elképzelése fogja össze. A borító fellegvára, a müncheni ECM kiadó Mindketten tettek kirándulásokat más zenei belső oldalán közölt szűkszavú vallomásában „klasszicizálódása": a z a világokba, Jarrett már rendszeresen készít Bach- arról beszél, hogy Elvis Presley, a kaszinók és a folyamat, melynek során Manfred Eicher producer interpretációkat, Garbarek inkább csak tágítani pénz városában, Las Vegasban nőtt fel, s 19 96 és jazz-nagymogul mind absztraktabbá igyekszik próbál a szokványos zenei kereteken. augusztusában azzal a szándékkal hívta meg formálni a lemezcég arculatát. A z ECM Ilyen produkciós és művészi háttere van a Cain- kollégáit az oslói stúdiómunkákra, hogy a majdan fennállásának első, mintegy másfél évtizedes Alessi-Epstein trió lemezének, mely tökéletesen felhangzó számok mind a szeli'mi érésről, a lelki periódusában Eicher szűrt ízléssel és jó illeszkedik a vázolt világba. A jazzről csak nagykorúvá válásról, ha jól értem, a vegasi szervezőkészséggel megteremtett egy, a általános tudással rendelkező hallgató a értékekkel való szembefordulásról szóljanak. A z nagymúltú amerikai irányzatokkal versenyezni hangszerek összetételéből azt sejthetné, hogy eredményt sokszor élvezettel hallgatom, de néha képes corpus-t, mely kezdetben még nem szakadt kísérletező kedvű szabad improvizátorokkal áll bizony nem elég átütő a trió játéka, és azt veszem el látványosan a gyökerektől (Mai W aldron, szemben, akik free kórusaikkal és szólóikkal észre, hogy gondolataim elkalandoztak. Pedig Bennie Maupin stb.), de stílusában mindinkább kétségbe fogják ejteni a szomszédokat és a Cain mesterien kezeli hangszerét, de ezt már önállósult, s egyre sűrűbben merített ihletet gyanútlanul betoppanó vendégeket. De ez csak a eddig is tudtam róla, legalábbis Gábriellé egzotikus zenekultúrákból, illetve az európai látszat. A trió két stílusban szólal meg: egyrészt Goodman '93-as debütáló CD-je, illetve Jack klasszikus hagyományból. A z utóbbi években azt a bizonyos „lebegő" ECM-hangot variálják, Dejohnette tavalyi triólemeze óta. mind hangsúlyosabbá vált az európai hang. melyről már annyian annyi lemez kapcsán Máté J. György

28 1 997 JÚNIUS 0 Ä 2 - T

Bobby McFerrin

Circlesongs

• SONY Classical*

A fohász és meditáció legegy- szerűbb, legközvetlenebb for

.í-' - mája az éneklés, közösségben Bobby McFerrin,

Oláh Kálmán - zongora, énekelni pedig rendkívüli erőt Nick Bearde, Joey Blake, Egri János - bőgő, Pierre Cook, Sussan Deyhim, jelent." (Bobby McFerrin) Balázs Elemér - dob, Kirsten Falke, Paul Hillier, Nemrégiben egy Magyarországon élő etiópokból Raz Kennedy, Beth Quist, Km.:Oszecsinszky Román - hegedű, álló társaságban töltöttem egy estét, egyetlen eu­ Rhiannon, Janis Siegel, Csonka G ábor - hegedű, rópaiként. Bizonyos távol élő ismerősöknek - szin­ Pamela Warrick, Fazekas György - mélyhegedű, Smith, David W orm - ének tén afrikaiak - akartunk üdvözletét küldeni. Miután lantos Szilvia - cselló, együtt levelet írni nehézkes, valaki felvetette, hogy Búza Vilmos - bőgő vegyük fel a közös üzenetet egy kazettára. Akkor

valaki elkezdett énekelni, majd mindenki bekap­ o csolódott (én is). A dal - egyébként létező etióp népdal - strófáit mindig egy-egy szólista improvi­ zálta, s a körben ilyenformán mindenkire sor ke­ rült. Gyakorló zenész vagyok, nem puszta elmélet > > számomra, hogy miféle élvezet „zenei akciókban" aktívan részt venni. Mégis, ez valami más volt. A z -Q a különös, felszabadult öröm és csodálatos „közös

élmény", amelyben olyannyira nyilvánvaló és ösz­ •Q tönös volt a teremtés gyönyöre, számunkra ritka tapasztalat. Hogy belőlünk itt a nyugati kultúrában O sem hiányzik, arra bizonyíték, hogy elsőre profi­ CO nak számitottam, pedig semmiféle előképzettség­ gel nem rendelkezem az afrikai zenét illetően. Bobby McFerrin ezt az élményt közvetíti ezen a non-, sőt fúgaszerű szám (amelyben figyelemre felvételen. Ez a lemez nagyon közel áll ahhoz, méltó női szóló hallható), és a soul-gospel-ortodox hogy megkapja a csillagos ötöst (vagyis hat csilla­ ízű hatodik, amelyről első hallgatásra azt hittem, got) - néhány apróság miatt csúszik csak le róla, hogy csalás, mert valamilyen ütőhangszer is szól de erről egy kicsit később. Stílusa, műfaja megha­ közben, de később kiderült, hogy ez is a vokál tározhatatlan, kicsit minden, kicsit valami egészen műve. Ok pedig nem akárkik. A tizenkét főből új. Nem mondom, hogy egyébként éppen nem ez álló énekegyüttesben operaénekesek, tanárok, a z aktuális divatirányzat. Jelen van benne a z afri­ dzsesszénekesek szerepelnek, köztük például Ja­ kai, a közel- és távol-keleti népzene, a különféle nis Siegel, a Manhattan Transfer szerzője és tag­ vallások liturgikus zenéje és a kortárs nyugati ze­ ja. Az már kérdéses, hogy a borítón miért szere­ Michael Cain - zongora; ne. Improvizatív, mégis mindenki ismeri. M in ­ pel „Siegal" néven. Apropó, hibák. Ugyan a felvé­ Ralph Alessi • trombita, szárnykürt; Peter Epstein • szoprán- és tenorszaxofon dezt olyan guru vezeti, akit már csak az is va­ tel remekül szól, vagyis tisztán és zajmentesen, rázslóvá tehet, hogy nincsenek hangi-fizikai kor­ mégis az élményt helyenként csorbítja a túlságos látái, mindent képes elénekelni. Ez a felvétel utózengetés, és a z, hogy a sztereó tér olyan danu- most nem vicces, mint a csellista Yo-Yo M a köz­ biuszrádiósan széthúzott, túlnyitott. Ha valaki ze­ reműködésével néhány éve készült Hush, de netörténetet, műfajismeretet tanít, akkor ez a ké­ mégis hordozza annak derűjét is. szen kapható „oktatócsomag" ahhoz a nagy Igazán nagyszerű a negyedik, leginkább afrikai anyaghoz, am ely a Klasszikus formák kialakulá­ parafrázis Circlesong (ez különös módon emlé­ sa fejezetcímet viseli. keztet a z Adiemus egy-egy foltjára), az ötödik ká- Faludi Gabriella

GUANÓN 1 997 JÚNIUS 2

T h e Best of Joe Pass The Best of Joe Pass

• Pacific - EMI-Quint •

bár aktív zenész volt már a 40-es évek végétől sensiblement-ban, felszabadultan vidámat a drogfüggősége miatt pályáján nem történt előrelé­ You're Driving Me Crazy-ben és érzékit az Aa­ pés egészen 1962-ig, amikor Dick Bock (aki e le­ ron's Song-ban. A Bernie's Tune-ban Pass felidézi mez nagyrészét is producerként jegyzi) felvételt Wes Montgomery oktávjátékát. És végül a lemez készített vele a Sounds of Synanon című albumon. gyöngyszeme, egy rendkívül expresszív darab, a Ekkor - 33 évesen - ismerhette meg a világ, és et­ But Beautiful, tényleg gyönyörű. ár a cím - Pass pályafutásának től kezdve készített különböző összeállításokban Joe Pass végigjárta az utat a swingtől a bopig, a egészét tekintve - vitatható, még­ felvételeket. bluestól a bossa nováig, telt, melankolikus játéká­ is nagyon jól eltalált válogatást Játékára már ebben az időben is remek technika, val és mindenhol felismerhető dallamos és gördü­ jelentetett meg a Pacific Jazz kiadó. Ezen a leme­ ötletesség, lelkesedés és gyönyörű szólók voltak lékeny futamaival. Akár a méltatlanul feledésbe zen a gitáros kevéssé ismert, első felvételei hall­ jellemzőek. Játszott akusztikus és elektromos gitá­ merülő Gerald Wilson big banddel, akár John Pi­ hatók, amelyek 1961 és 1964 között születtek. ron, pengetővel és ujjakkal, műanyag- és acélhú- sano gitárossal kvartettben, vagy éppen Les Az érdeklődő könnyen hozzáférhetett a Mester ros hangszeren és tizenkéthúros gitáron is, amiről McCann zongorista oldalán, ugyanolyan frap­ 70-es és 80-as években készített szóló, duó, trió sokan azt tartották, hogy szólót játszani képtelen­ pánsan illeszkedik bele a zenekari hagzásba, és kvartett felvételeihez, de ezekhez a koraiak­ ség rajta. A M ore cimű számban Pass egy büszke mint amilyen jellegzetesek a szólói. Öröm hatvan­ hoz, amelyek között big band formáció is meg­ szólóval rácáfol erre. Szellemes és brilliáns gitá­ két percben. Csak azt sajnálhatjuk, hogy nem kö­ szólal, kevésbé. Hiányzott ez a korong eddig. rozást hallhatunk a C. E. D ., a Django és a Night vetkezik a hatvanharmadik. Pass 1962-ben került ki egy kaliforniai kábítószer and Day című szerzeményekben, reménytelenül Sáska Zsolt rehabilitációs központból, a Synanon Házból, és vágyakozót a Fleur d'ennui-ben, érzékenyt az In-

Trommelen - Fielding Antoine Trommelen - Andy Fielding: nem is olyan ismeretlen az olvasók előtt, hiszen a Blue-jából is felfedezhetünk részletet. Ezek után kö­ Soprano Meets Piano Gramofon hasábjain már foglalkoztak lemezével vetkeznek a régi jól ismert standard-ek, melyek kö­ itteni koncertturnéja után. A holland Antoine Trom­ zül kiemelkedik Sidney Bechet Mouline á café-ja, melen játékát hallgatva pedig felvetődik, vajon mi­ vidám hangulatával. Felesleges végigelemeznem • feel the jazz - ért marad a háttérben - főleg a tradicionális felfo­ az összes nótát, hiszen mindegyik tökéletes össz- Kecskeméti Jazz Alapítvány* gásban - a szopránszaxofon hazánkban. játékkal és mondanivalóval (I) dicsekedhet. Érde­ Az anyag bizonyára sok kalandot megélt, amíg kességként megtartották a Sweet Lorraine előtti lemez született belőle, hiszen ha csak azt nézzük, megbeszélést a két zenész között, mely nagyban hogy Kecskeméten, a „Bohém" fesztiválon vették hozzájárul ahhoz, hogy a felvétel hamisítatlan fel, Dunakeszin, a HSB Stúdióban keverték, és a jam session jellege a hallgatót is magával ragadja. ■>' / ár ez a lemez egy kis holland ki- végén Hollandiában jelent meg, már ez is sok min­ Sajnos a borító nem éppen bizalomgerjesztő, de, U M adó kiadványa, Magyarországhoz dent elárul. mint kiderült, csak egy német turistánál volt fényké­ sok minden fűzi. A két főszereplő A lemez robbanásszerűen indul, az I Can't Believe pezőgép, a profi fotósok már hazamentek a feszti­ ugyan már látásból ismerte egymást, ám tavaly, a That You Are In Love With Me című számmal. A vál végén, így más kép nem készült róluk. A hazai Kecskeméti Ragtime Fesztiválon találkoztak hosz- hatásos kezdés keltette feszültséget a lemez végig szakmában járatosak pedig bizonyára otthon ér­ szabban először. Mint Ittzés Tamásnak, a Dreher fenn tudja tartani, Trommelen lüktetésének és Fiel­ zik majd magukat, amikor meghallják a zongora „Bohém" Ragtime és Jazzfesztivál igazgatójának ding pompás balkezének köszönhetően. Külön ér­ fülsértőén hamis mély regiszterét. kísérőszövegéből kiderül, a lemez úgy született ta­ demes megfigyelni a zongorista szólóit a leme­ Őszintén remélem, hogy egyre több ilyen lemez valy Kecskeméten, hogy a két muzsikus közös fel­ zen, hogy milyen könnyedén ugrik át egyik stílus­ kerül a boltokba: két, távoli országban élő muzsi­ lépése az utolsó koncert utáni ráadás volt, és ez a ból a másikba. Egyszer walking bass-t kísér, a kö­ kus tartalmas, szinte véletlen egymásra találásá­ próba nélküli, tiszta örömzene jelent meg végre. vetkező pillanatban már stride-ol, ráadásul első nak torzításán dokumentuma. Az amerikai, ám Kanadában élő Andy Fielding szólójában Gershwin örökbecsű Rhapsody in Fritz József Róbert

K > 1997 JÚNIUS G R A M f l N a z z

STRING ARRANGEKEI MELBA LISTON

Randy Weston:

Earth Birth

• Verve/Gitanes - PolyGram •

elba Liston és Randy Weston The Best of Joe Pass az ötvenes években dolgoztak c Randy Weston - zongora; Joe Pass - gitár, együtt először, s a munkakap­ Christian McBride - bőgő; számonként felsorolt csolat a jazztörténet egyik leg­ Billy Higgins - dob; közreműködőkkel o gyümölcsözőbb művészi együttműködésének bizo­ M elba Liston - hangszerelés; nyult. Talán egyedül a Gil Evans-Miles Davis koo­ Orchestre du Festival de peráció kínálkozik hasonlatul: ott is egy kivételes Jazz de Montréal, tehetségű muzsikus egy kivételes képességű ar- vezényel Paul West ranzsőrrel vonult stúdióba időről időre, hogy né­ \A hány örökbecsű lemezzel ajándékozzon meg min­ ket. Weston és Liston első közös munkája nyomán hét dal született (ezek közül most is felcsendül Soprano hangszerelő, Melba Liston irányításával. Weston ezúttal könnyed és játékos, a stílusát időnként jel­ TJ lemző drámaiság és erő (lehet, hogy utóbbi hatal­ * v r mas termetével függ össze?) itt legfeljebb pillana­ J i tokig érzékelhető. Röviden: remek zongorista, P akiről méltatlanul kevés szó esik jazzbarátok tár­ saságaiban, pedig aligha akad nála (Mai Wald- ront leszámítva) „klasszikusabb" hangú követője r d 11 és továbbfejlesztője a Thelonius Monk-hagyo- ' mánynak. Akik Westont az afro törekvések, illetve az er Antoine Trommelen & Andy Fielding avantgarde jazz reprezentánsaként jegyzik, jog­ gal állapíthatják meg a z új CD-ről, hogy nem lett a az Earth Birth-t. Miután Weston elkészítette portré­ zongorista legérdekesebb munkája. Mert a legér­ trilógiáját (Ellington, Monk, önarckép), nem meg­

Antoine Trommelen / Andy Fielding: dekesebb minden bizonnyal az a három évvel lepő, hogy a most megújult trióval is lemezre vett Soprano Meets Piano ezelőtti CD-je volt és marad, melyet marokkói mu­ egy Billie Holiday-arcképet, valamint egy Portrait Duo Special zsikusokkal készített (el is nyerte vele a Down Beat of Vivian című melódiát. S hogy a z új lemez min­ Antoine Trommelen - szopránszaxofon, Andy Fielding - zongora kritikusainak díját!). Nem is a legkísérletezőbb, denestül a nosztalgia jegyében fogant, azt az is mert a z inkább a David Murray-vel felvett duója. S jól példázza, hogy az utolsó előtti felvétel (mely nem is a legerőteljesebb - ez a jelző érzésünk sze­ még a hatvanas évek derekán keletkezett) annak rint inkább a dupla The Spirit of Our Ancestors-t il­ a vidéknek - Berkshire-nek - állít emléket, ahol azok leti meg. Akik azonban ismerik munkásságának a régi gyermekkeringők keletkeztek, valamikor másik irányát is, a triózó, standard-ekben gondol­ 1952-ben. kozó mestert, szerves folytatásként fogják értékelni Máté J. György

1 997 JÚNIUS 31 k r i t i k a

köztük, amelyik úgy játszik, mint ahogy inkább a ré­ gi N ew Orleansban játszottak, és vannak köztük olajozottabb swinget játszók. A szólisták közül, úgy tűnik, Sidney Bechet a főszereplő, aki idén épp száz éve született. A 7 6 felvételből körülbelül 3 0 fel­ Hot Jazz vételen hallható, de intenzív játéka következtében on Blue Note ez a szám a hallgató előtt többnek tűnik. Bechet cso­ dagyerek volt, közismert az a történet, hogy 8 esz­ tendős korában szülei egy kerti partyt rendeztek, és • Blue Note - EMI QUINT • egyszer csak észrevették, hogy a kisfiú nincs sehol. Bent, a házban találtak rá, ahol a szerződtetett Freddie Keppard zenekar klarinétosa, Achille Baqu- et hangszerén dallamokat játszott. 12 évesen már aktívan muzsikált, és - az egyébként Louis Armst- Hatalmas kincs boldog birtokosa, aki magáénak rongnak tulajdonított, egyedül előadott szóló impro­ mondhatja a Blue Note négy CD-ből álló válogatá­ vizáció koncepciójával - már a trombitásnál koráb­ sát. A 60-as, 70-es évek legendás lemeztársasága e W ild Bill Davison, Sidney De Paris, felvételekkel indult. Alapítója, Alfred Lion még diák­ N ban előállt. Albert Nicholas és Omer Simeon is re­ Avery „Kid" Howard, Bunk Johnson, mek klarinétosok, kedvencem e lemezeken - a vala­ ként Berlinben ismerte meg a jazzmuzsikát. Később V o x Kaminsky-lrombita, Hitler elől menekülve került Amerikába. Első jazz fel­ Jimmy Archey, Ray Coniff, mikor a 60-as évek elején Magyarországon is járt - Vic Dickenson, Ray Diehl, vételét kizárólag barátainak szánta, de az ered­ Ed Hall, aki Armstrong 50-es évekbeli All Stars N George Lugg, Jim Robinson, mény annyira tetszett neki, hogy elhatározta, széle­ együtteseinek talán legjobb képviselője e hangsze­ Sandy W illiam s - harsona, ren. A trombitások között hallható a „halottaiból fel­ sebb körben fogja forgalmazni őket. Ezek a mosta­ Sidney Bechet, Leonard Centobie, ni válogatás egyik szereplője, Meade Lux Lewis, va­ Rod Cless, Edmond Hall, támasztott" Bunk Johnson. (Ez a gyakorlatban egy, Albert Nicholas,George Lewis, lamint Albert Ammons boogie-woogie felvételei vol­ a jazzkedvelők által „összedobott" műfogsort és Milton Mezz Mezzrow, tak. Mint ismeretes, a még Lion vezette Blue Note egy kölcsön trombitát jelentett.) E felvételeken öröm­ Omer Simeon - klarinét, mel hallottam Wild Bill Davison trombitajátékát, aki cég elsősorban a hard bop stílusában vívott ki ve­ Bob Greene, Art Hodes, zető szerepet magának. Herbie Hancock, Wayne Cliff Jackson, James P. Johnson, Armstrong mellett e stílus talán legjobbja, valamint a Don Kirkpatrick, M eade Lux Lewis, Shorter, Freddie Hubbard, Grant Green, Tony W illi­ chicagói stílusból ismert M ax Kaminskyt. A trombo- Alton Purnell, Joe Sullivan - zongora, ams, Jimmy Smith csupán néhány találomra kivá­ nisták közt Jimmy Archey érdemel említést, valamint Jack Bland, Charlie Christian, Vic Dickenson, aki humoros játékával hangszerének lasztott név a cég jelentős névsorából. George Guesnon, Lawrence De kik szerepelnek a Hot Jazz válogatáson, és mit is Marrero, Chick Robertson, egyik korszakok és stílusok felett álló óriási egyéni­ Jimmy Shirley, Josh W hite - gitár, takar ez az elnevezés? Szó szerint forró jazzt jelent, sége, a jazz egyik legjobb szólistája. A zongoristák Wellmann Braud, Israel Crosby, és ezzel a kifejezéssel szokták említeni az 1929-es között hallható a kiváló Art Hodes, Joe Sullivan, a Pops Foster, Bob Haggart, harlemi zongoristák nagy öregje, James P. Johnson, nagy vízválasztó előtti jazz stílusokat. A nagy gaz­ Sid Jacobs, Jack Lesberg, AI Lucas, dasági világválság utáni fellendülés teljesen más ze­ W ilson Myers, Waiter Page, valamint Meade Lux Lewis, aki a nyitó „Blues Whist­ Slow Drag Pavageau, nei divatokat hozott. A jazz történetében egyedülál­ le" felvételen úgy fütyül, mint egy jazz trombita. (Lil John Simmons, Sid Weiss - bőgő, ló módon a kor aktuális pop és jazz zenéje szinte Hardin említette, hogy férje, Louis Armstrong is sze­ o Danny Alvin, Big Sid Catlett, retett fütyülni.) Ed Hall cseleszta kvartettjében pedig ugyanaz volt. Ezt a stílust swingnek nevezték, és Baby Dodds, Manzie Johnson, elsősorban big bandek játszották. A kottaolvasás és Slick Jones, Joseph Smith, a nevezett hangszeren egészen intim hangulatot éb­ Arthur Trappier, bizonyos zenei felkészültség ekkor már elengedhe­ reszt. Ugyanebben az együttesben hallható az oly' Joe W atkins - dobosok. tetlen követelmény volt úgy a fehér, mint a szí- rövid életű gitárzseni, Charlie Christian, tőle szokat­ nesbőrű zenészek esetében. E megváltozott körül­ lan környezetben. mények következtében sok régi, még főként New Egy másik gitáros, Josh White pedig folk blues han­ Orleansból származó muzsikus, már nem tudott ze­ ve így találtak rá, a legendás Bunk Johnsonra, aki - gulatú darabot ad elő. Három bőgős a múlt század nészként megélni, és mindenféle, nem túlzottan kva­ legalábbis saját állítása szerint - a z első jazzmuzsi- szülöttje, legismertebb közülük Pops Foster, aki a le­ lifikált munkával próbálta megkeresni a napi be­ kus, Buddy Bolden bandájában játszott. Ugyaneb­ genda szerint elsőként kezdte eltörött vonója helyett tevőt. Mindenesetre úgy tűnt, örökre eltűntek a ben az időszakban rögzítették lemezre Jelly Roll pengetni hangszere húrjait, néhány felvételen pedig süllyesztőben. A második világháború vége felé a Morton zenés visszaemlékezéseit a Kongresszusi Count Basie korábbi bőgőse, Walter Page is hallha­ swing stílus pozíciója is ingadozni kezdett, egyrészt Könyvtár számára is. tó. A dobosok között szerepel a harmincas-negyve­ az egyre populárisabbá váló tánc- illetve könnyűze­ Ez a korszellem szülte az itt hallható felvételeket is. nes évek egyik legkiválóbbja, Sid Catlett, valamint ne, másrészt pedig az egyre kevesebbek számára A szereplők, kiknek puszta felsorolása is tetemes he­ King Oliver legendás dobosa, Baby Dodds. követhető, már kifejezetten jazz stílus, a be bop lyet vesz igénybe, legnagyobb része már a húszas Ezek a felvételek igazi örömzenélést rögzítenek a következtében. években jelentős muzsikus volt. A felvételek külön ér­ szó szoros értelmében. A jazz egy olyan elfeledett Érdekes, hogy pont ekkor kezdett el újból feléledni téke, hogy jó minőségben örökíti meg ezeket a még korszakát idézik fel, amikor a zenét nem üzleti meg­ az érdeklődés a jazz korábbi, már-már elfeledett stí­ erejük teljében lévő muzsikusokat. De hadd említsek gondolások, és közönség igényeknek való megfele­ lusai iránt. Lelkes jazzbarátok elkezdték kutatni a meg néhányat közülük név szerint is! Hallható itt kü­ lés irányította. A legjobb szívvel ajánlom ezt a gyűj­ még élő legendákat. Louis Armstrong (aki szintén lönféle típusú muzsikus, olyan, akit abszolút profi­ teményt mindenkinek, aki ismeri ezt a stílust. Aki N ew Orleansból származott, a 20-as és 30-as évek nak nevezhetünk, és olyan, aki inkább a népzenei pedig még nem ismeri, annak éppen azért. stílusmeghatározó személyisége lett) tanácsát követ- őserőt képviseli. A ritmusszekciók is különfélék, van Friedrich Károly

3 2 1997 JÚNIUS ff ff f hungarian jazz festival HERBIE HANCOCK MICHAEL BRECKER JOHN SCOFIELD DAVE HOLLAND JACK DeJOHNETTE DON ALIAS GROOVE COLLECTIVE DEBBIE HARRY & THE JAZZ PASSENGERS and many more...

További információk: Drienyovszki András: 11 7-5 93 5

BUDAPEST JAZZ DAYS '97 • 1 997 július 11-12 • BUDAPEST SPORTCSARNOK • PETŐFI CSARNOK Jazz hot ■ line: 1 1 7 5 9 3 5 • Internet: www.starkingnet.hu/jazz/privatemusic/ ivételes, nagy formátumú öt új szám szerepel a korongon). egyéniség, vagy a Ez a Blood On The Dance Floor K könnyűzene-ipar világ- esetében sincs másképp: az új szenzációvá gerjesztett termé- szerzemények az igényes kö­ zépszert képvise­ lik. Leginkább a dalok túlzott ha­ sonlósága, mono­ tonitása zavaró. A slágergyárosok rideg profizmusa azonban megkö­ Michael veteli, hogy leg­ Jackson: alább egy iga­ Blood On The zán jól sikerült Dance Floor - szám is felkerül­ HIStory In jön a CD-re: The Mix Sony megítélésem sze­ rint ez az Is It Scary, amely kor-

KHAEL JACKSON

ke? Zseniális szerző és előadó, szakalkotó jelentőségűnek vagy a sztárcsinálás és legenda­ ugyan nem nevezhető, de Jack- gyártás mesterséges folyamatá­ son hajdani nagyságát idéző és nak fekete-fehér, nemtelen szim­ a promóciós szempontokat töké­ bóluma? Állandó megújulásra letesen kielégítő sláger. képes zenei divatdiktátor, vagy A remixekkel kapcsolatban már egy dróton rángatott bábfigura, régen megfigyelhettük, hogy az akinek zenéje éppúgy átszabha­ újdonság erejét legtöbbször vé­ tó és átszínezhető, mint az arca get nem érő időtartammal pró­ és a teste? bálják pótolni. A hét-nyolc per­ Megalomániás magán-Disney- ces számoknál ez különösen land tulajdonos, vagy jótékony­ bántó, ha az újrakevert változa­ kodó világsztár? A showbiznisz- tok a diszkók tizenéves közönsé­ nek áldozatul esett, gyermeklel- gét célozzák meg, és a dance- kű géniusz, vagy hatalmát besti­ techno irányvonalat követik. álisán kihasználó, fajtalankodó Az új számok többsége a műfaj szörnyeteg? E kérdések is jelzik: keretein belül igényesnek mond­ Jackson személyét fanatikus ra­ ható, de a monoton lüktetésben jongás és mélységes ellenszenv feloldódik a „király" eredetisé­ övezi. ge. Egy csicsergő hangú dance- A popkirály új lemezének védel­ előadó hallható az albumon, mében meg kell jegyezni, hogy amint feledhető tucatszerzemé­ egy remixalbumon - üzleti meg­ nyekben küszködik. Ez lenne a fontolásokból - szereplő új kom­ történelem, az ő történelme, a pozíciók színvonala sohasem éri HIStory? el a megszokott minőséget (az Nem hiszem. előző, HIStory című lemezről nyolc dal újra kevert változata és Kovács Gergely

34 1 997 jú n iu s CRAHWH ó a Flaming Pie című album, hiszen Paul \AcCartney lelkes hívei bizonyára ma is zeretik kedvencük tagadhatatlanul sajátos imi Hendrix huszonhat és fél valami, ami akkor egyszerű jogi renei világát, ötleteit, dallamait, s erre a le­ évvel halála után változatlan változásnak tűnt: halála után hu­ nezre is jutott néhány dal, amelyben min­ intenzitással van jelen nap­ szonöt évvel műveinek minden­ dez megfigyelhető és tanulmányozható, jaink kiadói életében. Nincs nemű joga visszaszólít a család­ dem feledkezhetünk meg azonban az al­ jára. Az örökösök júm másik főszereplőjéről, Jeff Lynne-ről, pedig nem tétlen­ akit manapság a legsikeresebb producerek kedtek: az eredeti, ózott tartanak számon, úgynevezett első igy biztos: ha az ő keze benne van egy generációs mester- jrodukcióban, az azonnal felfedezhető, szalagok alapján beazonosítható". újrakeverték azt a íz önmagában még nem lenne baj, de mi- Jimi Hendrix: bizonyos első ózben más, jelentős producerek - Steve First Rays Of négy lemezt, és új illywhite, Brian Eno vagy akár Babyface - The New Ri­ csomagolásban is­ nindig inkább választottjuk, pártfogoljuk sing Sun mét piacra dobták sgyéniségét igyekeznek kihangsúlyozni, RCA/BMG őket. Ráadásul Hendrix feljegyzé­ : A R T N E y sei alapján sikerült összeállítani a be­ fejezetlen ötödik J I M I H E N D R I

olyan év, hogy a különböző le­ (stúdió)albumot, a First Rays Of mezcégek ki ne adnának valami The Rising Sunt. És ez a munka újat tőle; legyen az megtalált valóban megérte a fáradságot. hangszalag, elveszettnek hitt rá­ A lemezen hallható dalok termé­ diódokumentum, illegális kon­ szetesen ma már ismertek, hi­ certfelvétel vagy közönséges szen szétszórva kivétel nélkül „stúdióreszli". Hendrix pályafu­ megjelentek a Rainbow Bridge, tása négy esztendejét gyakorla­ a The Cry O f Love és a W ar tilag végigjátszotta; egyik stúdi­ Heroes című posthumus kiadvá­ óból a másik koncertre vándo­ nyokon. Állítólag az akkor ér­ rolva, s közben hullatva a ma­ vényben lévő szerződések miatt ynne saját hangzásvilágát jeleníti meg got az út mentén bőven. Életé­ nem lehetett egy csokorban ki­ ■zinte minden munkájában. Igy lettek az ben mindössze négy hangleme­ adni őket, pedig ez a tizenhét ilectric Light Orchestrához igencsak hason- ze jelent meg, de mintegy négy­ dal így együtt érdekes igazán, ók Roy Orbison utolsó produkciói, Tom száz doboznyi stúdiószalag és mert jól érzékelteti, hogy Hend­ 5etty dalai, George Harrison és a Travel­ megszámlálhatatlan koncertfel­ rix merre kívánt továbbhaladni. ing Wilburys felvételei vagy éppen az vétel maradt utána. Diszkográfi- A felvételek nagy része 1969 íjonnan előkerült Beatles-dalok. ája ma biztos, hogy több mint őszén és 1970 nyarán készült, \Aost Paul McCartney is beállt a sorba, az száz kiadványt foglal magában. és zömét alig egy hónappal a albumán többségben lévő, amúgy is jelleg­ Voltak, vannak és lesznek is ná­ halála előtt keverte véglegesre eién tucatdalokon nem segített a Lynne-féle la jobb gitárosok, akár zenei, az Electric Lady stúdióban. Iga­ íangzás; sőt néhány számot jó lett volna akár technikai értelemben, de a zán kiugró „sláger" nem nagyon .ynne-től szigorúan távol tartani. Gitárkirály címet mégsem veheti akad köztük; talán a Freedom, \z albumon közreműködő további „fontos el tőle senki. Született őstehet­ a Room Full Of Mirror vagy az íevek": McCartney felesége, Linda; gyer- ség, aki egész testével zenélt, Ezy Ryder számított közönség­ nekük, James, valamint Steve Miller, Ringó aki úgy égett el a színpadon, kedvencnek. A dalok többségé­ Star és George Martin. Az együttműködés hogy lángjánál mindenki bekor- ben viszont több a kísérletezés, eredménye igazi örömzenélés, de a Fla- mozódott. a magas szintű játék a továbblé­ ning Pie című album szinte minden dalá- Hendrix munkái már CD-n is pési lehetőségekkel, mint a len­ roz mégis jár a kötelező használati utasí- több kiadást megértek; dalait dület. A Hendrix-kép éppen ás: csak és kizárólag rajongóknak. mindig kicsit átkeverték, átöltöz­ ezért nem lehet teljes a First Rays tették, még kívánatosabbá tet­ Of The N ew Rising Sun nélkül. Pataki Andrea ték. 1995-ben azonban történt Jávorszky Béla Szilárd

US ELVIS PRESLEY

mert tény, hogy Elvis számára ez a N e w York-i fellépéssorozat, a négy júni­ usi „kerti" koncert kivételes alkalom volt, hiszen korábban csak tévéshow-k sztár­ Elvis Presley: jaként és lemezstúdiók ünnepelt vendé­ An Afternoon geként dolgozott a városban; a „Big In The Garden Apple" koncertszínpadain sohasem je­ BMG lent meg. Ennek megfelelő intenzitással készült a nagy bulira, és a korabeli saj­ tóvisszhangok tükrében vagy akár a most megjelent albumot hallgatva egy- értelmű: élete legjobb teljesítményét nyújtotta a Madison Square Garden­

Húsz éve halt meg a rock and roll kirá­ ben. A z RCA kiadó által rögzített - és lya, Elvis Presley, s ez remek alkalom a három dal kivételével eddig publikálat­ lemezkiadók számára, hogy különböző lan - anyag akár Best Of-albumnak is válogatásokat jelentessenek meg. E beillene, hiszen az ötvenes évek nagy kompilációk közül a z egyik legértéke­ slágerei (Heartbreak Hotel, Love M e sebb a z An Afternoon In The Garden cí­ Tender, Blue Suede Shoes) éppúgy mű koncertalbum, amely Elvis negyed- megtalálhatók rajta, mint a hetvenes százada, 1972. június 10-én, a New évek sikerei vagy a pályatársak dalai. York-i Madison Square Gardenben Több mint egy óra mámor és őrület - adott koncertjének zenei anyagát tartal­ nem csak Elvis-rajongóknak. mazza - technikailag természetesen kel­ lően „feljavítva", digitalizálva. Közis­ Retkes Attila

HE ROBERT (R A Y BAND

zedik stúdióalbuma; a z elsőt még 1980-ban adta ki, s azóta a z irány mind stílus, mind színvonal tekintetében töretlen. A mostani művet teljes egészé­ The Robert ben Memphisben rögzítették; érződik is Cray Band: rajta a hely szelleme, a város legendás Sweet Potato hangzása, a hatvanas-hetvenes évek Pie „lélekkel teli" hangulata. Ray Charles, PolyGram Ottis Redding - megannyi példakép; a feeling azonban kifejezetten mai. A fe­ kete énekes-gitáros-szerző csupa fehér muzsikussal vette körbe magát, s talán ez a z oka annak, hogy kevésbé vérbő Robert Crayt manapság a délvidéki a megszólalás. Cray kipróbált turnéze­ rhythm and blues egyik legnagyobb re­ nekara erre a z alkalomra kiegészült a ménységeként tartják számon. N égy­ Memphis Horns fúvós duóval, amely a szeres Grammy-díjas és többszörös pla­ nyári amerikai turnén is velük tart, akár­ tinalemezes művész. A klasszikus rhythm csak néhány meghívott sztár. A z album­ and blues, a blues, a soul és a rock ha­ nak egyébként szolid húzása van: sem­ tárterületén mozog, s ezáltal lehetősége mi fölösleges izgalom, csak lágy lükte­ nyílik arra, hogy alkalmanként olyan, tés, alapjaiban visszafogott hangulat. egymástól eltérő zenei világú muzsiku­ Könnyed, színvonalas utazózene: cso­ sokkal játszhasson, mint Eric Clapton, dát ne várjunk tőle, de ártani nem árt John Lee Hooker, B. B. King vagy a senkinek. Rolling Stones. A Sweet Potato Pie a ti­ Jávorszky Béla Szilárd szinte mindent megtanult, ami technikai­ lag egyáltalán elsajátítható. Persze a z is elképzelhető, hogy igaz, amit a z Amerikát megjárt európai zené­ szek mondanak: ilyen és ehhez hasonló kvalitásokkal rendelkező ifjú titánokból a z óceán túlpartján Mississippit lehet re- G ü m ö h y Z j o l t keszteni. Ha ez így van, felettébb bol­ dogok lehetnek a blueskedvelő ameri­ kaiak. M ert Jonny Lang zenéje igazán élvezetes és minőségi bluestörténeti ka­ landozás; egy ambiciózus fiatal zenész Jiciók tudattágító hatása, de a z angolszász ötleteivel, önálló gondolataival kiegé­ uszichedelikus rock ötletgazdagságával sem Azt mondják, a könnyűzene klasszikus szítve. Lang persze nem tökéletes - sze­ okonítható, sőt a most divatos,ambient színvo- műfajaiban igazából már nem lehet ere­ rencsére. Mert tizenhat évesen egysze­ íalasabb produkcióihoz sincs semmi köze. Az detit alkotni; legfeljebb a különböző tra­ rűen nem is lehet tökéletesen bluest ját­ gazság az, hogy Gömörynek a világon semmi díciók sajátos ötvözetéről, interpretáció­ szani. N ag y érdeme viszont, hogy az .em jutott eszébe, aztán a kiadó kérésére eb- járól lehet szó. album közepe táján megfigyelhető hi­ dőI még egy dance-remixet is készített, végül Ez utóbbi sikerült feltűnően jól annak a báit és bizonytalanságait nem rejti ze­ negjelent a z anyag. A promóciós kiadvány fiatal amerikai srácnak, aki gitárosként nei közhelyek mögé, s mindez ráadásul xin maga a szerző is bevallja, hogy a z album és énekesként is komoly blues-zenei mű­ azután történik, hogy a lemez elején tallgatásakor a második számnál elaludt. Ezek veltségét bizonyitotta Lie To M e című al­ megszólal egy igazi világsláger, egy itán mit vár a közönségtől? bumán. Jonny Lang a blues fekete for­ maradandó értékű bluesdokumentum, a rásvidékeinek ősi tradícióitól a legkor­ címadó Lie To Me. szerűbb rhythm and bluesos technikákig Bóday Pál Péter

A T T I L fii

Vágya teljesült, elkészült a szólóalbum. Egyetlen apró szépséghibával: képzett hangja ellenére az új korong igazából semmiről sem szól. A hangszerelés, a harmóniavilág tele van plágiumokkal: Demjéntől, Pressertől, Ákostól és mások­ tól „koppintott' részletekkel. Ezen per­ sze nem is lehet csodálkozni: a Bársony szólólemezen közreműködő zenészek többsége (és maga az énekes is) az említett sztárok albumain is dolgozott. A kiváló vokalista szólópróbálkozásának igazán kritikus pontja azonban a szö­ veg: a z a közhelyszótár, amely egy-egy A szándék nyilvánvalóan a lehető leg­ ponton szinte nevetségessé teszi az tisztességesebb: a befutott zenészkollé­ énekest. íme egy példa: „Miért kell a gák csinálnak egy szólóalbumot a kivá­ száj, ha a szem beszél?/ Miért kell a ló vokalistának, akivel valahol, valami­ könny, ha nincs szembeszél?/ Miért kor már mindannyian dolgoztak együtt. kell a szív, ha mindig fá j? / Miért kell az Tulajdonképpen maga a vokalista, Bár­ ész, ha nem ért meg semmit már?" Bár­ sony Attila ambicióit is meg lehet érteni. sony Attila csak akkor lehet sikeres szól­ Hosszú évek óta a háttérből asszisztál ista, ha mer kockáztatni, radikálisan újí­ sikeres produkciókhoz, s most végre tani, ha ki tud lépni a vokalistaként meg­ szeretett volna egy lemezt, ami róla tanult sablonokból. szól, amiben nem epizodista csupán. Bóday Pál Péter

G R A M fiN 1997 JUNIU 3 7 nált hét évvel korábbi, After Midnight cí­ mű dalából. C ale az elmúlt huszonöt é v ­ b e n mindössze tizenkét nagylemeznyi anyagot jelentetett meg. Megtöltötte őket puritán popzenével, sallangmen­ Very Best Of tes, egyszerű, őszinte érzésekkel. A The PolyGram Very Best O f tulajdonképpen a néhány hónapja megjelent dupla Anthologyal- bum mazsolázott változata. Azon öt­ ven, ezen húsz dal szerepel, fejenként három perc terjedelemben, ezúttal kizá­ rólag a z életmű 1983-ig tartó részéből. Cocaine, Crazy Mama, Magnolia,

A z amerikai énekes-gitáros-zeneszerző, megannyi megkapó melódia, a z After J. J. Cale némi meglepetésre kimaradt a Midnight pedig természetesen ezúttal Salamander rocklexikon legutóbbi ki­ sem hiányozhat. Egy kis country, egy kis adásából. Nem ez az első tévedése a blues, egy kis jazz, egy kis rock and kötet szerkesztőinek, gyanítom, nem is roll; minden ízlésesen és hitelesen ve­ a z utolsó. J. J. Cale ma legalább olyan gyítve - ebben rejlik Cale titka. Semmi kultikus figura, mint névrokona, John C a­ cifra, semmi tupírozás, csak szép, de- le; igaz, pályája kevésbé színes és lé­ cens előadás. Ez a „Tulsa Sound" alfája nyegében vargabetűktől mentes. Soha­ és ómegája. Az a zenei világ, amely­ sem akarta megváltani a világot, s csak ből a Dire Straits később oly mélyen és az irányította rá a figyelmet, hogy sikeresen merített. 1970-ben Eric Clapton világslágert csi­ Jávorszky Béla Szilárd

I < H E L L E GAYLE

etness című számával egészen a z ötö­ dik helyig jutott. Felfigyeltek rá a sztár- csinálók: új albumának producere Vas­ sal Branford - aki Toni Braxtonnal is dol­ Michelle gozott már - és John Douglas, aki Geor­ Gayle: ge Michael és a Salt'n'Pepa menedzse­ Sensational lésével szerzett hírnevet; a klipeket pe­ BMG dig a z a Randee St. Nicholas készíti, aki Prince, a z Eternal és Toni Braxton klipjeit is rendezi. Michelle G ayle sze­ retett volna eltérni a megszokott R & B- től, de ez nem igazán sikerült: a z ere­ detiség nem tartozik az album erényei Gyönyörű, elragadó és még tehetséges közé. Ettől függetlenül a lemezt stíluso­ is. Michelle Gayle az egyik legígérete­ san, kiváló arányérzékkel állították sebb brit sztárjelölt; nem véletlenül ve­ össze, igényesen hangszerelt, slágeres, zeti jelenleg a z összes rhythm and blu­ de fordulatos és ötletgazdag szerzemé­ es slágerlistát a szigetországban. Tize­ nyekből. Michelle nem sorolható a „jól nöt éves kora óta él reflektorfényben, megcsinált" másodvonalbeli soulszép- eleinte tévés színésznőként próbált karri­ ségek közé. Természetessége, fátyolos ert befutni, de haramosan felhagyott a hangjának erotikája és előadásmódjá­ színészi pályával, és minden energiáját nak eleganciája kivételes karriert sejtet. a z éneklésre összpontosította. 1993- ban jelent meg első albuma, amelyről Kovács Gergely több dala is felkerült a listákra, sőt Swe­

38 1 997 JÚNIUS GRAMfBN A számoknak hatalmas tere van, ame­ lyet a tradicionális rockfelállás hangsze­ rein kívül nem csak az énekes rekedtes hangja tölt be, hanem akusztikus és sl'i- Kip Winger: de-gitárok, zongora, szintetizátor, néhol This vonós kiséret, fuvola, trombita és női vo- Conversation kál is. A kiváló hangszerelés hatásos, Seems Like A helyenként katartikus erejű, annak ellen­ Dream ére, hogy az anyagban többször Sony „visszaköszönnek" a nagy elődök. Időn­ ként - amikor W inger visszafogja magát f E BLIND és érzelmeit kordában tartja - a Police elvételekbe. A Third Eye Blind tagjai éltek a A z igényes rock még nem halt ki. Nem hatása érződik, de ennél is gyakrabban zabadsággal, s ettől megmaradtak a lehetősé­ divatos és nem is kifizetődő, de Kip juthat eszünkbe a Toto. W inger elő­ gekhez képest sármosnak és amatőrnek; az Winger példája is bizonyítja, hogy még adásmódja fájdalmas és szenvedélyes, arcélük azonban nem lett karakteresebb. „A ze- létezik. A This Conversation Seems Like de a Police meghökkentő fordulatait, íe számomra felemelő és mámorító" - vallja Jen- A Dream kompozícióin érződik, hogy a Sting ötletgazdag zenei világát vagy a üns, és amit ezen a lemezen hallunk, a z váló­ szerző sokáig dédelgette, érlelte az Toto szerzeményeinek megrendítő at­ ján jórészt lebegős-levegős popzene. Nagy anyagot, aprólékos műgonddal és sok­ moszféráját nem képes megközelíteni. libája viszont, hogy nem igazán kelti fel a hall­ sok törődéssel dolgozta ki és hangsze­ Kip W inger dalai persze utánérzésnek gató érdeklődését. Ez persze nem jelenti azt, relte a dalokat. W inger professzionaliz­ semmiképp sem nevezhetők, de a z al­ rogy nincs erő a szerzeményekben, de vala- musa kivételes megszólalást eredménye­ bum mindvégig megmarad a műfaj élet­ logy mégsem köti le a figyelmet. Megjegyez- zett, amely a kilencvenes évek kívánal­ ben tartására tett „kellemes" és nívós kí­ letetlen és illékony, mint a pillanat. mainak is megfelel, és a progresszív sérlet szintjén. Jávorszky Béla Szilárd rock hagyományait is tiszteletben tartja. Kovács Gergely

hallgassa a tizenkét nótát. Sőt legalább minden negyedik opusz után szünetet kellett tartania, s a pihenők alatt azon gondolkodott, hogyan fér el egyetlen Sztriptíz: lemezen ennyi dilettantizmus és fantázi­ Mondd ki azt átlanság. M eg azon, hogy van-e ma a szót! Magyarországon olyan minimális szín­ BMG vonal, ami alatt nem illik lemezt készíte­ ni. „A beat elcsábeat" - folytatódik a mó­ kás kis bevezető a lemezborítón, ami IT S FRIDAY csupán azt a kérdést veti fel, hogy mi kö­ ze van e csapat dalainak a beatzené­ tilag nincs benne semmi. Hiányolom a film szto- hez. „Erezd jól magad! Mondd ki azt a át, a visszhangokat, a CD-kiadás apropóját és A magát új „bombabeat” csapatként ap­ szót!" - szólít fel végül a borítószöveg. dalszövegeket. A legnagyobb baj, hogy az osztrofáló Sztriptíz együttes tagjai, úgy Nos, kimondom, bár szalonképesen 978-ban írt dalok döntő többsége nem lett iga­ tűnik, semmit sem bíznak a véletlenre. elég nehéz összefoglalni: a Sztriptíz sláger, nincs a fülünkben, nem emlékszünk rá- M á r a lemezborítón találunk egy kis együttes bemutatkozása a z utóbbi évek k. A lemez ezért hamar unalmassá válik, s ezen használati utasítást, ami nyilván arra egyik legsúlyosabb első albumos mélyre­ karizmatikus előadó-egyéniségek sem tudnak szolgál, hogy a korong meghallgatása pülése. Ritkán hallani hangszereikhez bltoztatni. Serge Gainsbourg világslágere, a Je előtt tisztázhassunk magunkban néhány egyébként értő emberektől ilyen fájdal­ Aime tizenhat perces verziója például - Donna alapvető dolgot. Azt írják a fiúk: „ha masan szánalmas produkciót. És végül, jmmer tolmácsolásában - kifejezetten fárasztó, elég erős vagy ahhoz, hogy néha gyen­ de nem utolsó sorban: dicséret a stúdió­ ki ezt is elviseli, sőt örömmel hallgatja, az bizo- ge légy, örülni fogsz ennek a lemeznek." beli utómunkálatokért. Azok fölöslege­ / á r a megszállott diszkórajongó lehet. Nos, e sorok írója talán éppen ahhoz sen jól sikerültek. Pászti Károly volt túl gyenge, hogy egyszerre végig­ Bóday Pál Péter

G R A M flM 1997 JÚNIUS Supertramp: Some Things Never Change EMI-Quint

s u p E R T R P

annak olyan lemezek, amelye­ venes évek poprajongóit, az új gene­ mellett elismerést érdemelnek a képzett ken a közreműködő zenészek rációt, s nem tudja gyarapítani rajon­ és helyenként kifejezetten virtuóz fúvó­ már az elején ellövik összes gótáborát. Aki elvakult Supertramp-hí- sok is, akárcsak a bravúros ritmusszek­ V használható poénjukat, s ezért a vő, az persze élvezheti az első hat ció. Látszólag tehát minden rendben, produkció minden igyekezetük ellen­ szám jó egyéni teljesítményeit: az élő, de a Supertramp valahogy mégsem a ére egyre inkább ellaposodik. De elő­ plasztikus basszusgitárhangot, a mar­ régi. Nem a régi, de nem is új. Külö­ fordul ennek ellenkezője is, amikor káns, határozott szaxofont és az elekt­ nös hibrid, progresszív őskövület. A egy zenei anyag nehézkesen, unalma­ romos zongorák változatos tónusát. Some Things Never Change című al­ san kezdődik, s aztán amikor a hall­ Aki azonban nem csupán igényesen bum ellentmondásaira egyébként ma­ gató már nem is reménykedik, szép megírt szólamokra és a részletekben ga Rick Davies adta a legjobb magya­ lassan, fokozatosan rajzolódnak ki az rejlő szépségre kíváncsi, hanem jó da­ rázatot egy, a közelmúltban megjelent értékei. Ez utóbbi jelenség figyelhető lokat, húzós, lendületes zenét akar hal­ nyilatkozatában. A komponálás folya­ meg a hetvenes évek kultikus formáció­ lani, a CD első huszonöt percében matáról így vallott: „Eleinte zajok, fél­ ja, a popzene vérkeringésébe dicső­ biztosan csalódni fog. A hetedik dal­ mondatok, összefüggéstelen ötletek ségesen visszatért Supertramp új ko­ nál aztán - szinte varázsütésre - helyre­ kavarognak a fejemben, egészen ad­ rongján, amely megítélésem szerint a áll a rend és a harmónia. Az egyéni dig, amíg rá nem bukkanok arra a sor­ hetedik tracknél (Sooner Or Later] kez­ teljesítmények is sokkal jobban élvez­ ra, amely a dal lényege lesz.„ Nos, dődik el igazán, annak ellenére, hogy hetők akkor, ha maguk a számok von­ ezen a korongon a tizenkét dalból hat­ a slágernek kikiáltott dal (You Win I Lo­ zóak és izgalmasak. Kiemelkedő telje­ nál elmaradt a „rábukkanás", a rátalá- se) a második helyen szerepel. Az el­ sítményt nyújt a legendás zenekarala­ lás, a felfedezés öröme. Nincs egy ső hat szám olyan, mintha csak han­ pító, Rick Davies énekes-billentyűs, aki­ központi gondolat, egy vezérmotívum, golnának a fiúk. Már szólnak a hang­ nek a blues, a jazz és a pop határvi­ amelyre könnyedén felfűzhető lenne szerek, hallatszik is, hogy képzett, kul­ dékén kalandozó zongoraimprovizáci­ egy négy-öt perces, igényes sláger. turált muzsikusok játszanak, de sehol ói lenyűgözőek. Ez az a hangzásvi­ Maradt az esetlegesség, a kényszer egy igazán szép harmónia, egy jól lág, amire már a hatvanas-hetvenes vagy a rutin szülte ötletek. Ez pedig megjegyezhető dallam, egy figyelem­ években is csak a jó öreg Hammond- összességében - bármilyen tisztessé­ re méltó, originális ötlet. Ez pedig kü­ orgona volt képes, és ami a kilencve­ ges is a produkció - kevés. lönösen nagy baj, mert így a Supert- nes évek gépzenéjéből annyira hiány­ ramp nem képes megnyerni a kilenc­ zik. Davies hangja és zongorajátéka Bóday Pál Péter színes, szinkronizált USA horrorparódia (102 perc) Rendezte: Robert Rodriguez

Szereplők: George Clooney, Quentin Tarantino, «Juliette Lewis, Harvey Keitel

A hírhedt Gecko fivérek Amerika legveszedelmesebb bűnözői közé tartoznak. Az FBI minden erejét bevetve igyekszik őket kézre keríteni. A rejtélyes Carlos a mexikói határ túloldalán menedéket biztosítana számukra. A legjobbkor tűnik fel a mexikói vakáció­ zásra lakókocsizó Fuller család. A Gecko testvérek elrabolják Fullerékat, de megígérik, amint a Carlossal megbeszélt randevújuk realizálódik, szabadon engedik őket. A talál­ kozó színhelye a legvadabb kocsma Mexikóban, a Titty Twister. A kocsma tele van kétes, vad figurákkal. Egyszer csak valami döbbenetes dolog történik, s elszabadul a pokol...

Jogok: home • Jogtulajdonos: MIRAMAX • Forgalmazó: MOKÉP Rt. Videokiadó u d a p e s t music center

N___E W SERIES

Május 16-17-1 8-án Badenweilerben rendezte meg a z ajtót, elkezdődött a koncert. Ez a z apró kis az ECM kiadó hagyományos zenei fesztiválját. momentum a már visszajáró nézőközönséget ar­ Meghívott vendégként alkalmam nyílt részt venni ra készteti, hogy a kiírt kezdőidőpontot vegye ko­ ezen a magas színvonalú zenei rendezvényen, s molyan, ugyanis a koncert megkezdése után az egyben betekinteni a kiadó mindennapi életébe. ajtót már nem nyitják ki. Egy muzsikus szemszö­ A koncerteket egy, a század elején épült elegáns géből nézve a nézőtéren folyó - a későn érkezés­ szálloda koncerttermében rendezték meg. A szál­ sel járó - matatás, köhögés egy adott zenei pilla­ loda tulajdonosa - nagy zenerajongó - évente kö­ natban rettenetes dekoncentrációt képes kiválta­ zel száz koncertet rendez ebben a különleges, ni. Ezen a három napon - nyilván a hely bensősé­ kör alakú, kb. húsz méter magas, kétszáz néző ges jellege miatt - a közönség figyelme és kon­ befogadására alkalmas teremben. A terem akusz­ centrációja eggyé vált az előadóművészekével. tikája - valószínűleg furcsa formájából és mére­ A z oly sokszor emlegetett és a CD-ken hallott téből adódóan - minden zenei formáció hangzá­ ECM hangzás itt most a stúdiótechnika segítsége sát tökéletesen adja vissza, egészen egyedülálló nélkül élőben volt hallható. A fesztivál közönsége módon. A vonósnégyes, a hagyományos jazz- a z ECM rajongók mellett az ECM disztribúciós trió, szóló hegedű, tangóharmonika szóló vagy hálózatának vezetőiből állt, akik között találkoz­ versenymű és ezeknek számtalan keveréke egy­ tam zenészekkel, zeneértő üzletemberekkel. Dé­ aránt tökéletesen megfért hangosítás nélkül. A lelőttönként a z ECM nyolc alkalmazottja és a Június második felében bővül a Budapest fesztiválon fellépő művészek a z ECM New Series tizenhat országból érkezett terjesztők és a Music Center CD választéka a Warner Label-je alatt kiadott CD-k létrehozói, előadói: a muzsikusok zenehallgatás mellett cserélték ki ta­ kiadó jazzkiadványaival. Bobo Stenson Trio, Ralph Towner, Anders Jormin, pasztalataikat. Itt tudtam meg, hogy a z ECM-nél http://www.wbjazz.com John Surman, Dino Saluzzi, Rosamunde-Quartet, a lemezkiadási folyamatban az első és A „New Sightings"-ban találjuk a leg­ Michelle Makarski, Tomas Sztanko. A délután fél legfontosabb az, hogy Manfred Eicher létrehoz újabb kiadványokat: többek között Kenny ötkor kezdődő koncertek egy előre „megírt" for­ egy zenei produkciót, azaz elkészítenek egy Garrett Songbook és George Duke Is Love gatókönyv szerint zajlottak. A nézőtérre utolsó­ hanganyagot, s csak ezután kezdenek Enough című albumát. A „Top Releases"- nak M anfred Eicher érkezett és miután becsukta gondolkodni az eladásról. A cég huszonnyolc év ben olvashatunk a Yellowjackets, Bili

Evans, a Clayton Brothers, Al jarreau, Jos­ hua Redman és Bela Fleck egy-egy, a ki­ adó által „csúcsnak" tartott lemezéről. A megfelelő szoftver segítségével bele is hallgathatunk ezekbe. A „Re-issues" Ben Webster, Bili Evans és Dollar Brand leme­

zeit tartalmazza, a „Catalog"-ban pedig névsor szerint válogathatunk. Néhány név a kínálatból a teljesség igénye nél­ E C M K iadványok kül: George Benson, Earl Klugh, Michael

Brecker, Claus Ogerman, Miles Davis, Jean-Luc Godard Quincy Jones, Michel Legrand, George Nouvelle Vague Sostakovlch JEAN-LUC GODARD /Vasks Duke, Dollar Brand, Herbie Hancock, M ilt NOUVELLE VAGUE /Schnittke Budapest M usic Cer. Jackson, Bob James, Kirk Whalum, James Dolorosa A BMC CD BOLTJÁBAN JÚN Moody, W allace Roney, David Sanborn. Classic közel 600 CD kiadvái A oyton, Pannon Jazz kiac Ezzel végre elértük, hi K IAD VÁN Y MEGHAL1

Az ECM, A u v id is , JVC, Dreyfus, V erve ki ( postai UTÁNVÉ1

4 2 1997 JÚNIUS G R A M fB N u d a p e s t music center Center

Zenei Fesztivál Budapest Music Center 1093 Budapest, Lónyay u. 41.

alatt több mint hatszáz lemezt adott ki, és ma is a Tel./fax: 216-7895, Tel.: 216-7896 legnagyobb jazz és klasszikus lemezkiadók közé E-mail: [email protected] tartozik. Manfred Eicher arról a tervről is http://www.bmc.hu beszámolt, hogy a BMC és az ECM New Series Music címen minden évben háromnapos fesztivált A BMC szolgáltatásai: rendez Budapesten. Ha közös rendezvényünk si­ • Hazai és nemzetközi információs kert arat, valószinű, hogy a rendezvény - mint központ - szöveg, kép, hangadatok egy utazófesztivál - bejárja az egész világot. felvitele és lekérdezése az INTERNET Terveink szerint a decemberben megrendezendő hálózaton

N ew Series Music résztvevői az ECM művészei • Kiadói tevékenységek koordinálása - mellett magyar jazz- és klasszikus zenészek, ze­ - Bouvard & Pécucnet nekarok lesznek. A BMC oldalakon a fesztivállal • Zenei fesztiválközpont - előadások, egyidőben Freiburgban megrendezett fotókiállí­ koncertek rendezése, hang- és fény- tás anyagából láthatnak képeket. A fotókat Jan technika szervezése, bonyolítása, stb.. Jedlicka cseh fotóművész készítette. G őz László - Hangfelvételek készítése hanghordozók gyártása, teljeskörű szolgáltatásokkal - zenészek, stúdiók, grafikai-nyomdai kivitelezés, stb.

1997. augusztus 22-23-án a Buda­ • Zenei kiadványok árusítása pest Music Center a TE-ART Rt.-vei közösen különleges jazzfesztivált ren­ • Információ cégekről, árakról dez Kapolcson, a „M i Kocsmánk” sza­ • Rendezvényszervezés badtéri színpadán. Néhány név a résztvevők közül: Kutas Zsolt Trio, • Hangszerek beszerzése, árusítása, Oláh Kálmán Sextet, Wallace Roney közvetítése, szervizelése, tanácsadás Quintet, Dresch Trio.

A BMC a GRAMOFONBAN Charite Haden & Pat Metheny Beyond The Missouri Sky • Az INTERNET és a ZENE • ECM fesztivál BMC Lemezajánlat

Clarence „Gatemouth"______The Man K iadványok

Ry Cooder______The Roy Hargrove Last Man Standing /Chrtsttan McBride /Stephen Scott Trio Parker’s Mood

Lee Konitz m eets Jimmy Giuffre

1997 JÚNIUS 4 u d a p e s t i Fesztiválzenekar

A Budapesti Fesztiválzenekar

nyilvánosságra hozta 1 9 9 7 / 9 8 .

évi hangversenyszezonjának

részletes program ját. Ebből

kiderül hogy Fischer Iván

együttese a jö vő évadban a

budapesti hangversenyek

m ellett 12 külföldi turnén

vesz részt. Ezekről kérdeztük

a zenekar igazgatóját, K öm er Tamást. • Évről évre többet utaznak külföldre. Mi ennek az oka? - Minden művészeti együttesnek, így a Fesztiválzene­ karnak is szüksége van arra, hogy folyamatosan megmérettessék a nemzetközi porondon. Egy-egy fel­ lépés a nemzetközi zenei élet fontos, meghatározó központjaiban, fesztiváljain, sorozataiban olyan „igazság órája", ahol többkevesebb objektivitással ki­ derül, hol tart a zenekar, milyen valóságos helyet fog­ lal el a szimfonikus zenekarok hivatalosan nem léte­ pesti koncertekhez kapcsolódva Mahler szimfóniáit Normandiai Ősz Fesztiválon. Ha nem is a teljes soro­ ző, de mind a szakma, mind a közönség által felállí­ adjuk elő, ezúttal a kilencediket. Bécs ma is a világ zattal, de annak részeivel 1998 elején Olaszország tott rangsorában. A leghíresebb fesztiválokon fellépni, egyik jelentős zenei központja, ahol fontos a folya­ és Spanyolország több városában is fellépünk. De a amilyen Salzburg, Luzern vagy Edinburgh, a produk­ matos jelenlét: általában évente felváltva vagy a Kon- tematikus sorozatok, ciklusok jó példája az a sorozat ció minőségétől függően már önmagában is minő­ zerthausban, vagy a Musikvereinben szoktunk fellép­ is, amelyet 1998 májusában kezdünk az autóverse­ sít és rangot jelent, hiszen ide csak a legkiválóbba­ ni. 1997-98 különleges év, mert a Konzerthaus-beli nyéről ismert francia város, Le Mans csodálatos, ro­ kat hívják meg. Mahler hangverseny mellett 1997 augusztusában a mán stílusú apátságában, ahol 2000-ig minden év­ • Salzburgban és Luzernben már jártak; Edinburgh- / Musikvereinbe is meghívást kaptunk, Luzernhez ha­ ben az ottani fesztivál rezidens zenekaraként Bruck­ ba tudomásom szerint először kaptak meghívást. sonlóan Charles Dutoit vezényletével. A zenekar ner és Mahler szimfóniákat adunk elő. - Salzburgban három évvel ezelőtt Liszt, Kodály, Bar­ „törzshelyei" közül még kettőt emelnék ki: a frankfurti • Mi a turnék szerepe a zenekar gazdálkodásában? tók és Kurtág darabokból összeállított, tisztán ma­ Alte Opert, ahol 1998 májusában Bruckner-Mahler - A turnék többsége kisebb-nagyobb nyereséget hoz, gyar programmal hívtak meg minket, olyan reperto­ műveket játszunk a kiváló német alténekesnő, Doris és így fontos szerepük van a zenekar gazdálkodásá­ árral tehát, amelyben egy magyar zenekartól joggal Soffel közreműködésével, és a párizsi Théátre des ban. Nem titkolom, hogy a már említett művészi várható el az anyanyelvi otthonosság. Mindenképp Champs-Elyséest, ahova az 1995-ös Bartók-ciklus és szempontok mellett ez is az oka annak, hogy számuk előrelépés, egyben komoly kihívás, hogy most többek Rossini A török Itáliában című operájának 1996-os növekszik. Persze vigyázunk arra, hogy ez ne men­ között Mozartot és Wagnert játszunk a világ talán nagy sikerű előadási után immár harmadszor hívtak jen itthoni jelenlétünk, hangversenysorozataink rová­ legrangosabb fesztiválján. Luzernben még a zenekar meg minket, ezúttal egy két hangversenyből álló érde­ sára. állandósulása, 1992 előtt jártunk először. 1997 kes Liszt-ciklussal. • Van-e kapcsolat a zenekar lemezfelvételei és a tur­ szeptemberi két koncertünk érdekessége, hogy azo­ • Említette a Stravinsky-Bartók- és a Liszt-ciklust. Úgy nék között? kat a kiváló francia-kanadai karmester, Charles Duto- tűnik, Fischer Iván szeret több hangversenyből álló, - A külföldi koncertek és turnék tervezésekor arra tö­ it vezényli, a szólista Martha Argerich. Edinburghba, egy-egy zeneszerzőt vagy kort több oldalról is bemu­ rekszünk, hogy azok repertoárja lehetőleg kapcso­ amely a világ legnagyobb művészeti fesztiválja, első tató sorozatokban gondolkodni - nem csak a budapes­ lódjék a Philipsnél megjelenő lemezeinkhez és meg­ alkalommal hívtak meg minket a két hangversenyből ti hangversenyprogram, de a külföldi turnék tervezé­ fordítva: a lemezeinket forgalmazó PolyGram a meg­ álló Bartók-Stravinsky ciklussal, amelyet 1998 őszén sénél is. jelentetés időzítésekor figyelembe veszi fontosabb majd több amerikai nagyvárosban is elő fogunk ad­ - A hihetetlenül erős nemzetközi versenyben nemcsak turnéinkat. Bartók sorozatunk első lemezét, A csodá­ ni. A két hangversenyen Schiff András szólójával el- az a fontos, hogy a koncertek színvonala minél ma­ latos mandarint például Japánban fél évvel előbb játsszuk mindhárom Bartók zongoraversenyt. A mű­ gasabb legyen, de az is, hogy a zenekar a megszo­ hozták forgalomba, mint a világ más országaiban, sorok külön érdekessége, hogy Bartók néhány rövi- kott sablonoktól eltérő, izgalmas ciklusokat és soroza­ hogy turnénk során már árusíthassák. debb, folklorisztikus fogantatású darabját előbb az tokat kínáljon, olyan projekteket, amelyek megvalósí­ • Mennyire előre tervezik külföldi programjaikat? eredeti zongora letétben, majd zenekari változatban tása már önmagában is jelentős esemény. Ilyen lesz - Talán ez az a része a zenekar munkájának, ahol a is eljátsszuk. reményeink szerint a Brahms négy szimfóniáját, két legnagyobb időbeli rátartással kell dolgozni. • Több olyan helyen is fellépnek, ahova rendszere­ zongoraversenyét és magyar táncait három este meg­ 1998/99-es szezonunk már a legapróbb részletekig sen, gyakran évente visszajárnak. szólaltató sorozat, amelyet 19 97 szeptemberében kidolgozott és lezárt, de 1999-2000-re is többé-ke- - Folytatjuk a bécsi Konzerthausban négy éve meg­ előbb Budapesten adunk elő, majd Belgiumban a vésbé pontosan tudjuk, mikor, hol, milyen reperto­ kezdett sorozatunkat, amelynek keretében a buda­ rangos Flamand Fesztiválon és Franciaországban a árral lépünk fel.

44 1997 JÚNIUS G R A M fiN 9 9 7 orrás este 9 9 8

1. 1997. okt. 14. Satie: 3 Gymnopedie Debussy: Prelüdök Forrás Vigh Andrea (hárfa] és a Budapesti Vonósok Salzedo: Variációk Wagenseil: G-dúr hárfaverseny Borne: Carmen fantázia Mozart: D-dúr divertimento K. 136 Dittersdorf: A-dúr hárfaverseny 6. 1998. lebr. 1. Márta István: Hárfaverseny (bemutató) Estek a Grieg: Két elégikus tánc Liszt Ferenc Kamarazenekar Debussy: Két tánc hárfára és vonószenekarra M ozart: G-dúr fuvolaverseny K. 31 3 (Km.: Horgas Eszter - fuvola) 2. 1997. nov. 4. M ozart: Esz-dúr zongoraverseny K. 4 4 9 (Km.: Várjon Dénes - zongora) Zene- M ozart: Esz-dúr sinfonia concertante Perényi M iklós (gordonka) és Várjon Dénes (zongorái K. 2 9 7 / b (Km.: Dienes G á b o r - oboa, Kodály: Szonáta Op.4 Vajda G ergely - klarinét, Tóth G á b o r - kürt, Brahms: F-dúr szonáta O p .9 9 Vajda József - fagott) akadémia M artinu: I. szonáta De Falla: 7 népszerű spanyol dal 7. 1998. márc. 3.

3. 1997. nov. 29. Forrós Kamarazenei Műhely II. - M a g y a r est nagyter­ Forrás Kamarazenei Műhely I. Népszerű kamarazenei művek a Zenés mesék - mesés zenék Forrás Kamarazenei Műhely művészeinek Ezen a z estén a Forrás művészei meséket és előadásában történeteket a zene nyelvén szólaltatnak meg, mében változatos hangszer - összeállításokban. 8. 1998. márc. 22. Gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt ajánljuk! Kocsis Zoltán kamaraestje - 4. 1998. jan. 7. Dvorák, Brahms, Fauré műveiből

Újévi koncert 9. 1998. ápr. 12. Közreműködik: Horgas Eszter (fuvolái, Vigh Andrea (hárfa). Bartók Vonósnégyes Várjon Dénes (zongora), Haydn: D-dúr „Pacsirta" quartett Op.64 No. 5 a z A m adinda Ütőegyüttes Mozart: A-dúr klarinétötös K. 581 és a Mandel Quartet. (Km.: Vajda Gergely - klarinét) A műsor újévi meglepetés! Brahms: f-moll zongoraötös O p .3 4 |Km.:Simon Béla - zongora) 5. 1998. ián. 1 7. 10. 1998. máj. Horgas Eszter (fuvola) és Vigh Andrea (hárfa) Bach: g-moll szonáta, Am adinda Ütőegyüttes Pergolesi: A d a gio A z est műsorában távol-keleti szerzők művei és tra­ Hindeminth: Szonáta dicionális zenék hangzanak el. Az Amadinda tag­ Tournier: Erdőben a forrásnál jai is számos meglepetést tartogatnak...

A hangversenyek egységesen este fél 8 órakor kezdődnek. sara 1.3.4-8-10 - E j E f f i j 2-5-6-7-» sorszámú koncert Bérletárak:

59 r 7V V |B I A V Vi1 í V V V f 1

Kizárólag a 342-0179-es telefonszámon (14-19 óráig, de jú liu s 1-jétol szeptember 1-jéig nyári szünet, ez idő alatt üzenetrögzí­ tő a 368-4334-es telefonszámon) összeállítunk egy tetszőlegesen kiválasztott, legalább 4 koncertből állá egyedi bérletet (a kedvezmény: |egyár -10 %), és a bérletvásárlás alatt korlátozott számban szélé{egyeket is lehet vásárolni (teljes áron). A bérletvásárlás lezárási határideje: 1997. szeptember 20.

O ^k o b i Koncert Kft. 1032 Budapest, Gyenes u. 3. Tel.: 368-4334, 342-0179, fax: 335-0378. f f ) i r e k

ROCK

A színházi kitérő, az Égésföld után a K i m n o w a k készült, amelyen a három gitáros 3-3 saját felvétele, nekilátott harmadik albumának elkészítéséhez. A valamint három közös produkció is hallható. szeptemberben megjelenő nagylemez előzetese­ ként egyelőre egy maxi CD látott napvilágot, Szinte az egyetlen ismert női szaxofonos, C a n d y amelyen a z LGT: Ringasd el magad című slágeré­ nek feldolgozását, valamint egy vadonatúj dalt, a z Ide doki kell-t hallgathatjuk meg. A CD-n és a kazettán a z új fel­ vételek mellett talál­ ható még néhány eddig ki nem adott

koncertfelvétel, il­ hangszereléssel." A Harper testvérek és Audley letve a Gyémánt W iggan Jr. triója annak rendje és módja szerint remixe és a z első végigjárták a kötelező lépcsőfokokat. Tehetségku­ nagylemez bonus- tató versenyeken, helyi klubokban szereztek egyre dala, a Homeless több rajongót, ám repertoárjuk eltért a többi fiú vokál To Go Home. együttesekétől: a saját szerzeményeik mellett Frank Sinatra, Bob Marley és a Drifters dalait is előad­ ták. Ezt a hagyományt első lemezükön is folytat­ ták, amelyen hallható egy Chicago szerzemény, a z East 17 slágerének, a Stay Another Day-nek fel­ dolgozása, továbbá a Dance With Me című egy­ kori Drifters melódia lntrigue-s változata.

P a u l Y o u n g 3 évi szü­ net után, új lemezén szakít eddigi hagyo­ Jennifer Rush két év után új, Credo című lemezé­ D u l f e r fiatal kora ellenére már sok mindent elért, mányaival: a fehér vel tért vissza a popéletbe, amely bővelkedik ígé­ amire egy muzsikus vágyhat: hét évesen kezdett soulénekesnek is titu­ retes slágerekben. Ezek a legkülönbözőbb stílusok­ tanulni kedvenc hangszerén, 11 évesen már jazz­ lált muzsikus dalai­ ban íródtak, a könnyed dance-től a bensőséges klubokban lépett fel zenész apja oldalán. 14 éve­ ban már hiába kutat­ blues-ig széles a kínálat. Ám a legmeghatározóbb sen megalapította első zenekarát, a Funky Stuff-ot, juk a soul-os eleme­ hangulatot maga a címadó felvétel képviseli: ez 1988-ban pedig Madonna előtt szerepelt az ak­ ket, helyettük azokat egy gospel alapokra épülő, gyönyörű dal, modern kor már világsztárnak számító énekesnő európai a zenei hatásokat je­ etno-popzene, igazi afrikai kóruskísérettel. Az turnéján. Ezután már nem volt megállás, nevesebb­ leníti meg, amelyek a énekesnő egy évtizedes pályafutása során debütá­ nél nevesebb művészek halmozták el ajánlataik­ legutóbbi években ér­ ló lemeze, a Movin óta egyre több rajongót von­ kal: ezek eredményeképpen játszott Dave Stewart ték. Segítőtársa Greg Penny producer volt, aki k.d. zott egyéni, átható hangjával. A '90-es éveket egy filmzenéjében, a Lily Was Here-ben, Prince hol­ Lang, Elton John és Eddi Reader lemezein is dolgo­ líraibb hangvételű lemezzel, a Wings of Desire-rel land turnéján a Lovesexy show-ban, és a rock terü­ zott; a z album első kislemeze, a I Wish You Love indította. '92-es lemezét spanyol nyelven is megje­ letére is tett egy kirándulást a Pink Floyd Kneb- pedig már a hazai rádióknak is egyik kedvence. lentette, majd két remek feldolgozást készített a worth-i koncertje alkalmával. Debütáló lemeze Moody Blues: Nights in White Satin, és a Queen: 1990-ben jelent meg Saxuality címmel. Második W ho Wants To Live Forever című szerzeményei­ albumán, a Sax-a-go-go-n olyan sztárok működtek ből. Legújabb, Credo című dalával pedig megis­ közre, mint a Tower O f Power tagjai, valamint mételheti azt a sikert, amelyet a Power of Love-val Prince. A Big Girl című albuma megjelenésekor is ért el a '80-as években. még csak 25 éves volt, és legnagyobb álma való­ sult meg: együtt játszhatott példaképével, David 1996 októberében három kiváló rock gitáros Steve Sanborn-nal. Idén pedig ismét újabb koronggal lepte Vai, Joe Satriani és Eric Johnson G 3 néven közös meg rajongóit, amely a For The Love O f You címet vi­ turnéra indult az Egyesült Államokban, amelynek seli, és amellyel európai turnéja keretében Budapest­ során mindhárom előadó és kísérőzenekara külön- re is ellátogatott.

külön is bemutatta saját műsorát, ám Paco De Lucia, Csaknem 8 éve, hogy öt skót ifjú G.U.N. néven John McLaughlin és AI Di Meola példáján fellelke­ A Brooklyn-i vokál trió, az I n t r i g u e debütáló leme­ aláírt egy lemezszerződést. A Rolling Stones meg­ sülve ők is eljátszottak néhány klasszikus számot ze az Acoustic Soul címet viseli, és ez összecseng hívására ők lehettek az 1990-es Urban Jungle el­ Jeff Becktől, Frank Zappa-tól és Jimi Hendrixtől. A a zenekar ars poeticájával: „ zenénk a szív, a lé­ nevezésű turné előzenekara. Első, világraszóló si­ tengerentúli koncertsorozat során lemezfelvétel is lek és a gondolat kombinációja - élő, akusztikus kerüket egy régi Cameo szerzemény, a Word Up

4 6 1997 JÚNIUS CRAWIN Csík G abriella összeállítása z z feldolgozásával aratták, amelyet már harmadik, Buffalo Springfield-del együtt készített After the - Fesztivál-hírek - Swagger című lemezükön hallgathattunk meg. Két Gold Rush című szólólemezéről való. A '70-es B ori Jazz '97 éves szünet után, idén megjelent rejtélyes - legin­ éveket a Pocahontas és egy filmzene, a Human Bori Viktor jazz-zongorista (és rendszeres kritiku ­ kább egy telefonszámra hasonlító - című lemezük, Highway képviselik, a legutóbbi Neil Young kor­ sunk) június 21-én immár hatodszor rendezi meg a 0141 Ó32 63 2ó . A z album egyik minőségi ga­ szakot pedig több felvétel is bemutatja: '96-ban Cegléden az Öregszölűk-beli kertjében „házi” jazz- ranciája Andrew Farris neve: az INXS billentyűs­ megjelent Broken Arrow-ról hallható a Big Time, a fesztiválját. 18 órától fellépnek: Trio Tw ilight, Tisza zeneszerzője ezúttal producerként mutatkozott be. Slip Away és a Scattered. Bea Band, Trio Bosambo, Kutas trio, László A tti- la/Lattmann Béla/Kűszegi Imre trió, valamint a

Élt London egyik külvárosában három jóbarát, Jan, A Jesus Jones nevével a 80-as évek végén ismer­ Mos Eisley kvartén Svédországból. É jféltől pedig a Andrew és Simon, akik rajongtak a '70-es évek kedhettünk meg - leggyakrabban az EMF-fel Gerendás Péter társaság muzsikál. További infor­ funky- és soulzenéjéért, és elhatározták: alakítanak együtt emlegették Mike Edwards csapatát, mint a máció telefonon: 06 60 485 304. egy zenekart. A z első lemezszerződést egy Acid brit zene megújulásának legjelesebb képviselőit. Jazz nevű független kiadóval kötötték, amely Debütáló albumuk 1989-ben a Liquidizer címet MEDIAWAVE 1990-ben kiadta első lemezüket: a valódi hang­ kapta, amelyet egyre több koncerten, illetve feszti­ Május elsején Győrön a MEDIAWAVE film - és vi- szerekre épülő hangszerelés felüdülést jelentett a válon népszerűsíthettek. A z igazi ismertséget ho­ deofesztivál keretében és rendezésében „Érettségi samplerek és az elektronikus hangimitátorok vilá­ zó áttörést az 1992-es Real Real Real című sláger találkozót” tartottak a nyolcvanas évek győri gában. Ezt fűszerezték énekesnőjük, N 'd ea Da­ jelentette, mely egy évvel később a tengerentúlon jazzhőskorának emlékére a korszak szervezői, aktív venport kiváló hangjával, akit 199ó-ban a többek is elsöprő sikert aratott. A rádiók másik nagy ked­ emberei, szimpatizánsai, azaz egy nehezen körülír­ között Michael Jackson, Aretha Franklin és a Com­ vence a Right Here, Right N o w volt, és a második, ható csoport, akik az ország különböző pontjain modores lemezeiről jól ismert vokalista és dalszer­ Doubt című album már szakmai elismeréseket, mozgatták a jazz- és klubéletet, és koncerteket, fesz­ rangos zenei díjakat is eredményezett. 1993-ban tiválokat, kiadványokat hoztak létre. A szervezők a harmadik album, a Perverse ismét Edwards erre az alkalomra reprezentatív kiadványt jelentet­ "techno-rock vízióinak" jegyében született, és a tek meg Repedések. Valami Jazz Győrött címmel, nemsokára megjelenő Already-n található 12 va­ mely dokumentumokkal idézi fel a kor eseményeit, donatúj szerzemény sem okoz majd csalódást a főleg a Jazz Studium című kiadványból szemlézve. stílus rajongóinak. Az eseményen Szabados György, Pallai Péter, Túri Gábor és Szigeti Péter vitaindító hozzászólásai után

ző, Sideah Garrett váltott fel - a Brand N ew Heavies tartalmas és tanulságos vita alakult k i a jazz helyze­ harmadik, Shelter című lemezén immár ő énekli a tének, közönségének, rendezvényeinek, élőhelyei­ 13 kiváló, vadonatúj dalt. nek, magának a zenének változásairól. G y ő ri szokás szerint maratoni koncert is volt Szabó Sándor, Laj- kó Félix, Lőrinszky Attila, a régi Dresch-Grencsó kvartett, Jeanne Lee, a Szabados trió és a Regős kvartett részvételével, a győri jazzélet, valamint John Coltrane emlékére.

A Magyar Jazz Ünnepe A Magyar Jazz Szövetség éves fesztiválja ezen a nyáron Pécsett zajlik, a Pécs-Tettyei Vátszínpadon (esőhelyszín:

A 17 éves A a l i y a h idén már második albumát Pécsi Ifjúsági Ház), a Pannon nyár ‘97 rendezvénye­ jelentette meg O ne In A M illion címmel, amely ként Jegyárak 400-700 Ft., jegyinfo: (72) 310-539. a z előzőhöz képest egy új, funky-sabb hangzá­ Program: sú világba kalauzolja a hallgatót. A fiatal ameri­ július 25., péntek kai énekesnő 1994-es, debütáló lemeze, az 19h: Megnyitó, Gonda-Berkes-Kőszegi trió Age Ain't Nothing But A Number annak idején 20h: Régióhangverseny: Pécsi Fúzió Band, Black leginkább a z amerikai R'n'B listákon hódított a Box trio (Pécs-Bp.), Szekszárdi Spirituálé együttes, Back And Forth és a z A t Your Best című felvéte­ Szekszárdi Jazz Quartet Közel 35 éve zenélő kanadai énekes-gitáros, N e i l lek segítségével. Az új lemezen érezhető az el­ 23h: Jam Session Y o u n g idén egy dupla koncertlemezzel jelentke­ múlt évek rengeteg tapasztalata, amelyet A ali­ júl. 26., szombat zett, rajta szinte minden olyan dallal, melyek Yo­ yah koncertturnéi során gyűjtött: sokkal improvi- 19 h: Fesztiválkoncert: Bop Machine Group, ung életének fontos állomásait jelentik. A lemez zatívabb, érettebb a kezdőnek egyáltalán nem Trio M idnight feat, Bornemissza Mária, nem véletlenül viseli a Year O f The Horse címet, nevezhető énekesnő produkciója, aki már kis­ Hungarian A ll Stars (Babos, Tomsits, Pege, Kőszegi) utalva Young egyik legjelentősebb, pályafutása gyermekként hozzászokott a színpadhoz, 23h: Jam Session során többször is visszatérő formációjára, az Gladys Knight társulata oldalán. A One In A júl. 27., vasárnap 1969-ben megalakult kalifornia-i C razy Horse-ra. Million című lemezt Tim Mosley producer és 1 lh : Matiné: Binder Károly szólókoncert A z albumon található dalok közül a legrégebbi a Missy Elliott dalíró jegyzi. W ß

G R A H fB N 1997 JÚNIUS á i voltJohn Mi Scofield mindeddig Verve-nél utolsó, a csúcstartókategóriájában?maga a megjelentszólólemezének címe? zének címe,mely szintén PolyGrama istállónál jelent szólóleme­ 1994-es előző, Hancock Herbie volt Mi e, s ml a ayrrzg eaát tekintve eladást magyarországi a amely és meg,

MEGRENDELŐLAP t é é MIZ f. 05 uaet Mnua . 1 Fx 22482 212-478 Fax: 31. u. Mandula Budapest, 1025 feladni: Kft. kérjük címre AMFISZ alábbi az megrendelőlapot A A Címe: ...... neve: Megrendelő Megrendelem a a Megrendelem lfzts díjat előfizetési z k O O Q egy évre: a bolti árnál 252,- forinttal olcsóbban, olcsóbban, forinttal 252,- árnál bolti a évre: egy Q rser üdnőáuaái otuavno Q sál elnbn áuaásl geltm ki. egyenlítem átutalással ellenében, számla Q postautalványon átutalási küldendő részemre a példányban. évre: a bolti árnál 7 6 ,- forinttal olcsóbban, olcsóbban, forinttal ,- 6 7 árnál bolti a évre: RMFN Te ugra C Review CD The Hungarian - GRAMOFON (házszám) 3. forduló 3......

A levelezőlapra írják rá: Tavaszi Dupla, 3. forduló! 3. Dupla, Tavaszi rá: írják levelezőlapra A vrs kzé, eüe)...... uc, é, Itp.) tér, kerület)...... (utca, község, (város, 1.700,- 1.700,- ászn ünk Grmoo a yrméyir!Áprii zmukan ndul át hrm ­ r o f három k n u k té lt já u d in n unkba szám i ilis r p Á ényeiért! nyerem la p u d ofon ram G a k n lü e v Játsszon osln : eyvsGrmoo lfzts, sey 0000 t CD vsráiut ványta Bár á -B D C a t y n á lv ta u vásárlási D C ű k rté é t F 0 0 0 10 és egy előfizetést, ofon ram G egyéves i: k sorsolunk IV . k é r.) N e fe le d je , hogy a fo d íjr a a z is p á lyá zh a t, a k i m e gvárta a z utolsó fo rd u ló t, és egy levélben egy és t, ló u rd fo utolsó z a gvárta e m i k a t, a zh egfejtéseit! m lyá á ló p is u rd z a fo m a ro á íjr h d a fo a be hogy i , ld je ü d k le fe e N ofon r.) é ram k G . a IV ik k a között, k o z A .). 1 3 tca u la u d n a M Budapest, 5 2 0 1 ft. K fisz m (A ére cím ó d ia k a i d eee, jó ...... (irányítószám) ajtó) (emelet, gáazlkközülaPann asc il ve lGrm CD- ándékátnet: ziMi ós Bp., (B s ló ik M i iz V nyerte: t á k é d n já -a D C ram olyG P a e tv ille lassic, C annon P a l ü z ö k egválaszolok m l­ kü e b végéig ­ s té já liu ti e rh jú e kérdésre y n négy t i lé b te b lvé lá a -fe z D a C lt válaszokat készü ie l helyes ő , rb b e . a H -jé i m k b 4 ie b u a ja q ú e g R az, le n rt a a A b z já o ló M u rd eghe fo nyereményekkel. ik d a errew negyedéves H és i rm e v a p a h h ilip k h n P u és k t - sekkel, D rdé C és zz-ké ja ancock olyzenei H kom ll, á l ó b ló u d (1 0 8 8 Budapest, K rú d y Gy. u. 6 ., T e l: 1 3 8 -4 2 8 1 ) aján d é ka ké n t. A z első fo rd u ló kérdéseit helyesen kérdéseit ló u rd fo első z A t. n ké ka é d aján ) 1 8 2 -4 8 3 1 l: e T ., 6 u. Gy. y d rú K Budapest, 8 8 0 (1 3.300,- 3.300,- 5. s6 sá bnt ál ó édskhle getsi úlus éégel di dupl fnyr ényt m yere főn la p u d , ik ld ü lk e végéig s liu jú egfejtéseit m helyes kérdések tó a lh lá ta ában szám 6. és eyk óu seee a felvételen? a kórus szerepel Melyik áazot adrgn a zr la be által ozart M a dirigens a választotta nem fejezett részek helyett. részek fejezett nem verzióját komponista Melyik meg Tsa). és jelent gondozásában Mundi Philippe számában májusi Gramofon A mgaosái oglaó Karsay forgalmazó: (magyarországi eue-evtlő, ml a Harmonia a látható amely itt Requiem-felvételről, az nyilatkozott Herreweghe forintért. forintért. című folyóiratot, az igényes zenerajongó lapját lapját zenerajongó igényes az folyóiratot, című

Kép|áték ^ / Csütörtök TV1 18.30 Amikor egy kép másképp egy más kép, akkor az a megújult Képjáték. Barkochba és képkirakó egy játékban? Nem,nem, ez nem képzavar. Üljön a képernyő elé, hogy képben legyen! A műsorvezető a mindehhez jó képet Vágó István. Képjáték - amit képtelenség kihagyni!

Szerencsekerék Szombat, vasárnap, hétfő TV1. 18.30 Érdekes játékosok, értékes nyeremények, izgalom, szórakozás, balszerencse és szerencse! Szerencsekerék - ahol Dóra, Viktor és Tamás segítségével mindig jó a hangulat! Szombat, vasárnap és hétfő este milliókkal együtt Ön is jól szórakozhat!

::

Mindent vagy semmit! ««j Kedd, szerda, csütörtök TV2 21.30 Mindent vagy semmit! • ahol a tudás hata­ ■ H M K M l lom, de néha hallgatni is arany! Mindent vagy semmit! - új időpontban a TV2-n... és aki sohasem hiányozhat: a játékvezető, Vágó István! Kedd, szerda és csütörtök este milliókkal együtt szurkoljon Ön is a lángelmék bajnokainak! Tartalmas szórakozást mindenkinek! NEMZETI r 51 Ft 501 Ára boltjaiban: egyszólamú, Tankönyvkiadó kánonok, Nemzeti irt a karra Megvásárolható egynemű Többségükben különböző. foka Naptári nehézségi összeállítását. kórusművek A programjának műsorok ünnepi az segíti szövegekkel és kottával gyűjtemény A Andrea Horváth B. Összeállította: Raktári szám: 83 235 235 83 215-4351 szám: Telefon: Raktári 25. utca Gát Tankönyvkiadó Budapest, Nemzeti 212-4462 1095 Telefon: Szolgálat, 54-55. rakpart Bem Csomagküldő és 221-9841 Budapest, Könyvesbolt Telefon: Pontus 6-8. 1027 utca Könyvesbolt, Szobránc Budapest, Peregrinus 1 143 Tankönyvbolt, Pedellus ünne­ egyházi az és nemzetközi a nemzeti, a napok, jeles a alkalmak, ünnepi az sorakoznak rendben eaóu Knvsot 15 Bdps, úem öú . eeo: 117-3506 Telefon: 3. körút Múzeum igé­ Budapest, az iveinek 1053 Könyvesbolt, századig XX. a Pedagógus reneszánsztól a művek A köztük. találhatók válogatásban. nyes művek többszólamú majd kórusművek. választható hozzájuk a s pek ünnepekre egyházi Ünnepeljünk! és világi Kórusgyűjtemény Ünnepeljünk! KORUSG YUJTEM ÉNY ÁLTALÁNOS ÉNY YUJTEM KORUSG S KÖZÉPISKOLÁSOKNAK ÉS B . HORVATH ANDREA HORVATH .