Maria Callas Vásáry Tamás Joe Pass Kenny Garrett Jimi Hendrix Michael Jackson i g m » ! m i i - * ‘ : MÁR TÖBB MINT 3 9 9 .9 9 9 i i I •I« BUDAPEST BADIO : S T E B E O t 1022 BUDAPEST, BIMBÓ ÚT 7. | FAX: 2 1 2 -4 9 6 8 | TELEFON: 2 1 2 -4 5 0 7 Takács Ágnes asszisztens Tel: 06-30418-016 Fax: 2 1 2 -4 7 8 2 Internet cím: http://www.bmc.hu/ gramofon.htm Amfisz Kft. Júniusi számunk címlapján - Kobayashi Ken-Ichiro után - ö n ismét egy nemzetközi hírű karmesterrel találkozhat. Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója abból az alkalomból adott interjút a G ram ofonnak, hogy a Philips Classics Ivónyi Margó gondozásában megjelent az együttes Bartók zenekari m űveit tartalmazó album a, amely megítélésünk szerint a ’97-es év egyik Felelős kiadó figyelemre m éltó (sőt szenzációs) újdonsága a világ hanglemezpiacán. 1 0 2 5 Budapest Jazzrovatunk ékessége az az exkluzív interjú, amelyet a legendás zongorista-ze­ Mandula utca 31. neszerző, Dave Brubeck adott lapunknak, két nappal budapesti koncertje Tel./fax: 212-4782 után. Ezúton köszönjük meg az interjú létrejöttéhez nyújtott segítséget Bru­ beck kiadója, a Telarc magyarországi képviselőjének, Karsay Gyulának. A hónap interjúja: Fischer Iván 2 Terjeszti: Ugyancsak a jazzrovatban található a július 11-12-ei Budapest Jazz Days- Oldal Gábor: Kis magyar gramofonológia IV. 6 a Hírker Rt., az NHE, Hungarian Jazz Festival eseményeit beharangozó írásunk, valamint számos re­ a Kiadói Lapterjesztő Kft., cenzió a magyar jazzélet meghatározó személyiségeinek tollából. Antológia: Tallis: Jeremiás siralmai 8 és alternatív terjesztők. Negyedik részéhez érkezett Oldal Gábor történeti sorozata, a Kis magyar gra- Kiadói panoráma: Deutsche Grammophon 10 mofonológia; és visszatért a Kiadói panorám a rovat, amelyben a következő hó­ napokban Lindner András elemzi a világ nagy lemezkiadói - most éppen a jö­ Kritika: Klasszikus 13 vőre fennállásának századik évfordulóját ünneplő Deutsche Grammophon - MediaTrade Bt. Beszélgetés Dave Brubeck-kel 21 Tel./fax: 342-2362 működését. Az Antológia rovatban ezúttal egy ritkán hallható remekművet, Thomas Tallis Jeremiás siralmai cím ű alkotását vettük górcső alá; kritikáink Kritika: Jazz 23 pedig - a Fesztiválzenekar em lített felvétele mellett - többek között Vásáry Ta­ Sztárparádé New York-ból 24 Franklin Nyomda és más és a Rádiózenekar új CD-jével, Arthur Rubinstein archív lemezével és Kiadó Kft., Budapest klasszikus operaprodukciókkal; a popzene világában pedig Michael Jackson, Kritika: Pop-rock 34 Paul M cCartney, Jim i Hendrix és mások albumaival foglalkoznak. Felelős vezető: A Budapest Music Center a Gramofonban 42 Vágó Magdolna A Budapesti Fesztiválzenekar a Gramofonban 44 ügyvezető igazgató Retkes Attila főszerkesztő Bősze Ádám lapigazgató A Forrás Kamarazenei Műhely a Gramofonban 45 A Gramofon júliusi-augusztusi száma július 22-én, kedden jelenik meg; a Hírek 46 megszokottnál bővebb terjedelemben (56 oldalon), de változatlan áron. Játék Tavaszi Dupla - 3 forduló 48 1 997 JÚNIUS n t e r j ú „ S ze re tn é m ha a Fesztiválzenekar továbbra i: SZ I P Cl maradna, i // // / i i i •• / // • / ahová nen^zürődne^^a külső zajok Fischer Iván (46) a nyolcvanas tották? évek elején, már nemzetközi hírű, F ; Nem . A kirobbanó siker csak a főiskola világszerte koncertező karmesterként után jött. Gyerekkoromban a z volt a fő problé­ úgy döntött, hogy új zenekart alapít ma, hogy nagyon nehezen választottam hang­ Magyarországon. Pályafutásáról és a szert. Kezdetben zongoráztam, aztán hegedül­ Budapesti Fesztiválzenekar elmúlt tem, majd áttértem a csellóra, de a különböző tizennégy évéről valba Gramofon­ régi hangszerek iránt is érdeklődtem, a zürichi nak adott exkluzív interjúban. operában például csembalista voltam. Vándorol­ tam a különböző hangszerek között, mindig va­ lami újabbal kezdtem foglalkozni, s így egyik te­ G r a m o f o n : Ön zenészcsaládból származik, rületen sem tartottak rendkívüli hangszeres tehet­ s ez kisgyermek korától meghatározta életét. Fel ségnek, csodagyereknek, bár általában minden­ sem merült, hogy más pályát válasszon? ki tudta, hogy jók az adottságaim. Karmesteri F is c h e r: Soha. Egyszerűen nem volt alterna­ munkám szempontjából viszont rendkívül hasz­ tíva, legfeljebb a zenén belül. Lehet, hogy ez nos lett, hogy több hangszerrel ismerkedtem hátrány, mert nem önállóan, tudatos döntés meg. alapján választottam pályát, de nagyon sok elő­ © M ikor döntötte el végleg, hogy karmester nye is volt ennek a helyzetnek. Korán megismer­ lesz? tem a z operairodalom nagy részét, koncertekre F : Ez egy hosszú folyamat, egy furcsa szituá­ jártunk, állandó téma volt a családban, hogy ció eredménye volt a bécsi főiskolás évek alatt. Toscanini és Klemperer hogyan vezényel egy- Vonzott a karmesterség, és úgy éreztem, sokkal egy darabot, vagy éppen Erich Kleiber milyen jobb teljesítményre lennék képes, mint azok, lassításokat alkalmaz a bécsi klasszikus szimfó­ akik a karmesterképzőbe jártak. Én azonban niákban. A zenéhez való viszonyomat apám, cselló szakos voltam, és ahhoz, hogy karmester Fischer Sándor határozta meg, aki rendkívül igé­ legyek, le kellett küzdenem egyfajta családi elle­ nyes, sőt válogatós volt. Tőle tanultam, hogy so­ volt az álláspontja, hogy Magyarországon nin­ nállást is. Apám ugyanis konzervatív volt, és azt ha, semmivel ne legyek elégedett. Ö sem volt csenek megfelelő perspektívák, ezért aki igazán gondolta, hogy aki karmester akar lenni, először az, különösen velem nem. komolyan gondolja a zenei pályát, annak külföl­ legyen zongorista, aztán korrepetitor. Végül © A szigorú családi hátteret jól ellenpontoz­ dön kell megmérettetni magát. mégis beiratkoztam a karmesterképzőbe, de hatták a legendás pedagógus, Leveleki Eszter ál­ © Említette Nikolaus Harnoncourtnál folyta­ közben Salzburgban Nikolaus Harnoncourt ré­ tal szervezett falusi nyaralások Bánkon. Ezeken - tott tanulmányait. Miért találta vonzónak a histo­ gizenei kurzusára jártam, csellón, viola da gom­ gyerekként - a mai magyar művészeti és közélet rikus előadói praxist, a régizenét? bán és középkori fidulán játszottam, igyekeztem jó néhány markáns, meghatározó alakja részt F i A legfontosabb szellemi forrás számomra megőrizni a nyitottságomat, sokoldalúságomat, vett, és ön, akit Gorcsevnek becéztek, a társas­ Joseph Mertin orgonista, Schütz-szakértő volt, és fogalmam sem volt, hogy melyik terület lesz ág egyik központi figurája volt... akinek Bécsben négy évig növendéke lehettem. az igazi, a legfontosabb. Aztán Londonban p ; Bánk valóban fantasztikus hely volt. Eszter Maga Harnoncourt és Gustav Leonhardt is nála megnyertem egy rangos karmesterversenyt, egy­ néni művészi szinten tanította meg a gyerekeket tanult, s azt hiszem, ő indította el a világméretű más után jöttek a meghívások, és a kérdés ma­ játszani, és nagy teret adott a fantáziának, a régizenei mozgalmat. Bécsben reneszánsz együtte­ gától eldőlt: karmester lettem. kreativitásnak. Bánk a legrosszabb időkben is seknek is tagja voltam, például a Les Menestrels- © Miért nem a budapesti Zeneakadémián sziget volt, oázis, ahol csodálatos képességek nek, amelyben mi magunk faragtuk, építettük a tanult? alakultak ki a gyerekekben. Olimpiát játszot­ hangszereinket. Ezután jött a salzburgi kurzus F : Egyrészt azért, mert a hatvanas évek vé­ tunk, operákat adtunk elő, még vezényeltem is Harnoncourtnál, majd a zürichi opera. Később gén itthon némi politikai enyhülés, liberalizáló­ egy autóduda-koncertet, és - Böszörményi Lász­ a régizene sajnos fokozatosan háttérbe szorult dás következett be, és így testvéremnek, Adóm­ lóval és Ascher Tamással együtt - állandó tagja a z életemben, mert elindulta karmesteri pályám. nak és nekem lehetőségünk volt arra, hogy kül­ voltam a színtársulatnak. A z említett londoni verseny megnyerésének más­ földön tanuljunk. Másrészt a családunknak az © Ezekben az években csodagyereknek tar­ napján találkoztam egy impresszárióval, aki az- 2 1997 JÚNIUS n t e r j ú vezényelje az ÁHZ-t, a Rádiózenekart vagy ope­ raprodukciókat. Kissé naiv voltam a magyar ze­ nei élettel kapcsolatban: én nem jártam a pesti Zeneakadémiára, nem ücsörögtem naphosszat az aulában, nem kötődtem tanárokhoz és isko­ lákhoz, egyetlen szállal sem kapcsolódtam a ze­ nei intézményrendszerhez, egyszóval nem vet­ tem részt a magyar zenei életben, s ezért „ide­ gen testnek" éreztem - s bizonyos szempontból ma is annak érzem - magam benne. Magyaror­ - f * Fotó: Szigetváry Zsolt Szigetváry Fotó: szági koncertjeimen azt tapasztaltam, hogy itt remek muzsikusok vannak, de nagyon komoly baj van a mentalitással, a körülményekkel, az egész szisztémával. 1978 és 83 között kialakí­ tottam magamban egy elméleti elképzelést, egy újfajta zenekar tervét, amely a hazai gyakorlat­ óta is megtölti a naptáramat. Néha nagyon hi­ ni, amikor egy nagyon furcsa rendezővel sikerült tól gyökeresen eltérő elvek szerint működik, de a ányzik a régizene, és időnként igyekszem is be­ úgy együtt dolgoznom, hogy az általa színpad­ nyugati modelleket sem követi. A lényeg az volt, csempészni a koncertjeim műsorába, még itthon ra vitt őrület nem gátolta a zene drámai kifejező­ hogy ez a zenekar sokféle tevékenységgel és kü­ is, ahol pedig ezzel az előadói gyakorlattal kap­ erejét. A zene és a színház harmóniája nagyon lönlegesen igényes munkával nyílt, kreatív zené­ csolatban még mindig sokan fanyalognak. érdekel, és magam is szívesen rendeznék ope­ szek társulatát hozza létre, ahol állandóan meg­ © A hetvenes években, fiatal karmesterként rát. Talán tehetségem is lenne hozzá, és erre újuló művészi munka folyik. 1982-ben hozzálát­ az opera iránt is érdeklődni