Adatok a Dunántúli-Dombság Nagylepke Faunájához (Lepidoptera: Macrolepidoptera)
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
DOI:10.24394/NatSom.2007.10.331 Natura Somogyiensis 10 331-339 Kaposvár, 2007 Adatok a Dunántúli-dombság nagylepke faunájához (Lepidoptera: Macrolepidoptera) SZABÓ GERGELY H-7400 Kaposvár, Streith Miklós u.6., Hungary, e-mail: [email protected] SZABÓ, G.: Contribution to the knowledge of Macrolepidoptera fauna of the Transdanubian hills (SW- Hungary) (Lepidoptera: Macrolepidoptera). Abstract: Faunistic data of Lepidoptera collected between 2003 and 2007 are given. The majority of the dis- tribution data come from Zselic Hills and Mecsek Mountains. Several rare (or migratory) and endangered species (eg. Acherontia atropos, Iolana iolas, Neptis rivularis, Lopinga achine, Rileyana fovea, Mormo maura) are listed and completed with zoogeographical and ecological comments. 22 species (eg. Proserpinus proser- pina, Zerynthia polyxena, Parnassius mnemosyne, Lycaena dispar rutilus, Maculinea alcon, Maculinea nausithous, Euphydryas maturna) are protected by Hungarian laws with national or even international nature conservational importance. Keywords: Lepidoptera, faunistical data, vulnerable species, nature conservation, Hungary Bevezetés A Dunántúli-dombság magasabb részét alkotó két nagyobb kistájegység: a Mecsek- hegység és a Zselic lepkefaunája országos viszonylatban is feltártnak mondható, az ered- ményekrõl a területre vonatkozó nagyszámú cikk tudósít. A 19. század végén és 20. szá- zad elsõ felében végzett, jórészt (amatõr) magángyûjtések eredményeit (KOVÁCS 1953, 1956) publikálta. Az ezt követõ évtizedekben intenzív és alapos kutatómunka indult meg, az ebbõl származó rendkívül sok adatot pedig - a korábbiakkal egybevetve - fog- lalták össze (BALOGH 1978, ÁBRAHÁM és UHERKOVICH 1994, FAZEKAS 2006). 2003 óta végzek személyes gyûjtéseket a zselici dombokon és a Mecsek-hegység több pontján. Nappali gyûjtéseimet a megszokott módon, lepkehálós egyeléses módszerrel és megfigyelésekkel végeztem, míg az éjszakai fajok begyûjtéséhez 160 W-os kevert fényû (HMLI) izzót használtam, ezt hordozható generátorról üzemeltettem. Egy-két adatot a lakóhelyem közelében csak idõszakosan használt fénycsapda szolgáltatott, amely ugyan- ilyen típusú égõvel volt felszerelve. Az alábbiakban jellegzetes és/vagy a térségre nézve ritka fajok újabb elõfordulási adatait adom meg, egyes esetekben röviden hazai elterjedt- ségükrõl, ökológiájukról is szólva, illetve a természetvédelmi szempontból jelentõs fa- jok (hatályos) természetvédelmi státuszát is megemlítem. A fajlista összeállításához VARGA et al. (2004) munkáját vettem alapul. ________________________________________ ISSN 1587-1908 (Print); ISSN 2062-9990 (Online) 332 NATURA SOMOGYIENSIS A fajok jegyzéke Acherontia atropos (Linnaeus, 1758) - Szántód: belterület, 2005.10.13. - Ritka vándor, amely szórványosan jelentkezik a Dél-Dunántúlon (UHERKOVICH 1976, 1978b, 1979, ÁBRAHÁM és UHERKOVICH 1994, 1998, SÁFIÁN és MALGAY 2004). Egyedszáma alacsony, általában csak egyes példányai kerülnek elõ. Tápnövényei burgonyafélék, ezért burgo- nya-ültetvények közelében nagyobb számban is felléphet (pl.: Zalai-dombság). Védett faj, pénzben kifejezett értéke: 10000 Ft. Proserpinus proserpina (Pallas, 1772) - Bõszénfa: Kecskehát, 2004.04.23.; Szenna: Dennai-erdõ, 2004.05.31. - Meleg- és nedvességigényes (VARGA 1990), fõleg patak menti magaskórósokra jellemzõ faj, ahol tápnövényei füzike (Epilobium) fajok, esetleg a tájidegen ligetszépe (Oenothera biennis) nõ. A Zselic sûrû vízhálózata révén sok a szá- mára alkalmas élõhely, amelyet az inváziós aranyvesszõ (Solidago) veszélyeztet. Natura 2000 faj, a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) maximális programjá- ba ajánlott, védett faj. A pénzben kifejezett értéke: 2000 Ft. Hyles livornica (Esper, 1779) - Kaposvár: fénycsapda 2003.05.09.- A Mediterráneumban honos vándorfaj, kedvezõ idõjárású években magasabb egyedszámot is elérhet. A 2003-as év ugyanezen idõszakában több példánya került elõ a Dráva-men- tén is (SÁFIÁN és MALGAY 2004). Hyles galii (Rottemburg, 1775) - Kaposvár: belterület, 2006.08.12. - Régebben az egész országban elterjedt volt (KOVÁCS 1953, 1956), napjainkban viszont jelentõsen megritkult. Az utóbbi 4 évtizedben a Dél-Dunántúlon csak a Mecsekbõl (FAZEKAS 2006) és Külsõ-Somogyból (leg.: Ábrahám) kerültek elõ példányai. Kaposvár környékén utol- jára Nattán Miklós gyûjtötte (ÁBRAHÁM 1990). Valószínûleg erõsen visszaszorulóban lé- võ faj, ezért természetvédelmi szempontból mindenképpen nagyobb figyelmet érdemel. Megfigyelhetõ, hogy egyes hegyvidéki irtásréteken (Erdély), ahol egyik tápnövénye, a Chamaenerion angustifolium tömegesen virít, gyakori is lehet. Zerynthia polyxena (Denis & Schiffermüller, 1775) - Pécs: Makár-hegy, 2003.05.05., Pécs: Bálics, 2004.05.27. (hernyók) - Pontomediterrán faunaelemünk, magyarországi populációi peremhelyzetûek. Magyarország keleti felén sokkal gyakoribb, mint a nyuga- ti országrészben. Pécs belterületén élõ populációi másodlagos élõhelyeken fordulnak elõ, ahol egyetlen tápnövénye, a farkasalma (Aristolochia clematitis) szõlõskertek széle- in, utak és dûlõk mentén található gyomtársulásokban néhol tömeges. Az utóbbi három évben ezekrõl a helyekrõl eltûnt, újabb egyedeit nem sikerült megfigyelni, amelyben közrejátszhat, hogy az utak menti "gyomtalanítás"-t rendszeresen május-június forduló- ján végzik. Komló térségébõl - valószínûleg hasonló okok miatt - az utóbbi 50 évben el- tûnt (FAZEKAS 2004). Sérülékenysége egyrészt monofágiájában rejlik, másrészrõl élõhe- lyeit nem hagyja el, sztenotópikus faj. Az összes veszélyeztetettségi listán (Vörös könyv, Corine, BK, Natura 2000) szereplõ, NBmR monitorozandó faj, védett, a pénzben kifeje- zett értéke: 10000 Ft. Parnassius mnemosyne (Linnaeus, 1758) - Kaposvár: Töröcske, 2003.05.15., Gálosfa: Surján-patak, 2003.05.25., Kaposfüred: Deseda-tó, 2003.06.10., Mecsek: Misina, 2004.05.26., 2005.05.24., Bõszénfa: Ropoly-puszta, 2004.05.04., 2004.06.07., Szenna: Dennai-erdõ, 2005.05.27., 2007.05.01., Szentbalázs: Tanka-rét, 2005.06.12., Bõszénfa: Farkaslaki-erdõ, 2006.05.10. - A Zselicben a tarvágásos erdõirtások sok élõhelyét felszá- molták, de a számára alkalmas helyeken még mindenütt elõfordul. Populációi tér- és idõ- beli fluktuációt mutatnak (ÁBRAHÁM 2005), ezt állományainak felmérésekor fontos fi- gyelembe venni. Natura 2000, a Berni Egyezmény és a Corine listáin is szereplõ, poten- ciálisan veszélyeztetett, védett fajunk. A pénzben kifejezett értéke: 10000 Ft. SZABÓ G.: ADATOK A DUNÁNTÚLI-DOMBSÁG NAGYLEPKE FAUNÁJÁHOZ 333 Colias erate (Esper, 1805) - Mecsek (Pécs): Kozári kõfejtõ, 2007.06.14. - Sztyeppfaj, amely kelet felõl érkezve az elmúlt évtizedekben kolonizálta hazánkat, és ma már az egész országban szétterjedt. Elsõ dunántúli példányát a Tapolcai-medencében (DIETZEL 1991) fogta, majd elõkerült a Béda-Karapancsa TK-ból (UHERKOVICH és ÁBRAHÁM 1992) és Boronka-melléki TK-ból (ÁBRAHÁM 1992a) is. FAZEKAS (2004) Magyarhertelendrõl közli. Több külsõ-somogyi gyûjtõhelye is ismert (leg.: Ábrahám). Megjelenése valószínûbb a kissé szárazabb, nyílt füves területeken, újabb mecseki pél- dánya is a hegység tetõrégiójának egy beerdõsületlen, északkelet felé nyitott pontjáról került elõ. Tápnövény-preferenciája terjeszkedésében nem szab gátat, hiszen lucernafé- léket fogyaszt, de más Fabaceae fajokat is elfogad (TOLMAN & LEWINGTON 1998). Ha- zánkban két- vagy három nemzedéke fejlõdik ki évente. Lycaena dispar rutilus (Werneburg, 1864) - Kaposvár: Töröcske, 2003.05.15., Abaliget Bükkösdi-víz 2003. 06.26., Lipótfa: Kuckósarok, 2003.09.20., 2004.07.03., Kaposhomok, 2004.08.22., Hajmás: Ivánka-puszta, 2005.08. 24., Bõszénfa: Falurét, 2005.08.24., Magyaregregy: Egregyi-völgy, 2006.08.18., Sántos: Fürteleki-erdõ, 2007.06.06., Hetvehely: Sás-völgy, 2007.05.26., Pécs: Tettye, 2007.05.11., Mecsekfalu, 2007.06.11. - A Dunántúli-dombság nedvesebb erdõszegélyein és láprétjein elterjedt és általában gyakori, populációi stabilnak tûnnek. Natura 2000, a Nemzeti Biodiverzitás- monitorozó Rendszer programjában is szereplõ, kiemelt jelentõségû faj, védett, a pénz- ben kifejezett értéke: 50000 Ft. Lycaena thersamon (Esper, 1784) - Bõszénfa: Ropoly-puszta, 2003.06.27., Zselickislak: Pölöskei-rét, 2003.08.22. - Lejtõ- és löszsztyepekhez kötõdõ faj, amely ré- gen országosan elterjedt volt (KOVÁCS 1953, 1956). A Zselicbõl régi adataival rendelke- zünk Kaposvár környékérõl (ÁBRAHÁM 1990, ÁBRAHÁM és UHERKOVICH 1994). Az utób- bi évtizedekben több más hasonló ökológiai igényû fajhoz hasonlóan (pl.: Ocnogyna parasita, Periphanes delphinii) erõsen megritkult, errõl több faunamunkában is beszá- molnak (ÁBRAHÁM és UHERKOVICH 2000, FAZEKAS 2006). BÁLINT (1994) szerint popu- lációi fluktuálnak. Fokozott természetvédelmi figyelemre szorul. Védett faj, a pénzben kifejezett értéke: 2000 Ft. Maculinea alcon (Denis & Schiffermüller, 1775) - Lipótfa: Kuckósarok, 2003.06.17., Bõszénfa: Kecskehát, 2007.06.10., Hosszúhetény: Völgyi-rétek, 2007.06.26. - Nagy areájú, Észak-Spanyolországtól az Altáj-hegységig elterjedt, (boreo)montán faj, de min- denütt lokális. A Dunántúli-dombságon a szárazréti ökotípusa repül, itt irtásokban, ke- vésbé bolygatott legelõkön és kaszálóréteken (Arrhenatheretalia) még nem ritka. Koráb- ban a Mecsekbõl és a Zselicbõl is csak kevés adata volt, ma már lényegesen több lelõ- helyét ismerjük. Nemrégiben találták meg Gödrén (leg.: Telek) és Gyûrûfûn (leg.: Ábra- hám). A Keleti-Mecsek több pontjáról is elõkerült (FAZEKAS 2004). A többi Maculinea fajhoz hasonlóan myrmecofil fejlõdésû, tápnövényéhez, a Gentiana cruciata fajhoz erõ- sen kötõdik. Védett, a Berni Egyezményben és a Corine listán is szerepel,