Növényrendszertan

7. gyakorlat

Természetvédelmi mérnöki BSc szak rend: Rózsavirágúak – család: Rózsafélék – alcsalád: Gyöngyvesszőfélék - Spiraeoideae alcsalád: Almafélék - Maloideae (Pomoideae) alcsalád: Rózsafélék – alcsalád: Szilvafélék - Prunoideae Tündérfürt – Aruncus dioicus (A. sylvestris)

•80-150 cm, elágazó szárú évelő (He). • Levelei többszörösen szárnyasan összetettek, a levélkék tojásdadok vagy lándzsásak, karéjosak vagy fűrészesek. •A virágok aprók, fehérek, fürt részvirágzatokban állnak. •A termés apró tüszőcsokor. •Fényigényes; hűvös, szivárgóvizes termőhelyen. •Bükkösök, gyertyános-tölgyesek, szurdokerdők, égerligetek, főleg a Nyugat-Dunántúlon és a magasabb középhegységekben. Védett! Hemikriptofiton (He) Tündérfürt – Aruncus dioicus (A. sylvestris) Tündérfürt – Aruncus dioicus (A. sylvestris) Tündérfürt – Aruncus dioicus (A. sylvestris) Közönséges párlófű (apróbojtorján) – Agrimonia eupatoria

•40-120 cm magas, szőrös évelő (He). •A levelek félbeszárnyaltak, 5-9 nagyobb levélkéjűek, 10-15 cm hosszúak. • A virágok akár füzérben nyílnak, 6-12 mm átmérőjűek, sárgák. •Áltermése a vacokkal összenőve kehelyszerű, peremén horgas tüskékkel. •Virágzás VI-IX, termésérés VII-XI. •Fényigényes, szárazságtűrő, bolygatástűrő. •Erdőszéleken, cserjésekben, felhagyott legelőkön az ország egészén gyakori. Hemikriptofiton (He) Közönséges párlófű (apróbojtorján) – Agrimonia eupatoria Közönséges párlófű (apróbojtorján) – Agrimonia eupatoria Közönséges párlófű (apróbojtorján) – Agrimonia eupatoria Közönséges párlófű (apróbojtorján) – Agrimonia eupatoria Erdei szamóca – Fragaria vesca

•5-25 cm-es, indás évelő (He). •A levél 3 levélkéből tenyeresen összetett. A levélkék visszás tojásdadok, durván fűrészesek. •A virágok 10-15 mm átmérőjűek, fehérek, álcsészét viselnek. •Termése bókoló szamócatermés. •Virágzás IV-VI, termésérés V- VII. •Üde talajokon, mérsékelten fényigényes. •Üde lomberdők szegélyein, cserjésekben, vágásterületeken. Hemikriptofiton (He) Erdei szamóca – Fragaria vesca Erdei szamóca – Fragaria vesca Pimpó () Erdei szamóca – Fragaria vesca Erdei szamóca – Fragaria vesca Fehér pimpó – Potentilla alba

•Alacsony, elfekvő, csúcsán kissé felegyenesedő szárú évelő (He). •A levél 5 levélkéből tenyeresen összetett. A levélkék visszás-lándzsásak, épek vagy fűrészesek, fonákjukon fehér szőrösek. •A virágok levélhónaljiak, a szirmok fehérek. Virágzás III-VI •Termése aszmagcsoport, termésérés V-VII. •Fényigényes, szárazságtűrő, inkább mészkerülő faj. •Cseres-tölgyesekben, szárazabb lomberdőkben, ill. a helyükön létrehozott kaszálókon, gyepekben él, főleg hegy- és dombvidéken. Hemikriptofiton (He) Fehér pimpó – Potentilla alba Fehér pimpó – Potentilla alba Fehér pimpó – Potentilla alba Homoki pimpó – Potentilla arenaria •5-10 cm-es heverő szárú, fásodó gyöktörzsű évelő (Ch-He). •A levél 3-5 levélkéből tenyeresen összetett. A levélkék visszás-lándzsás- tojásdadok, durván fűrészesek, fonákukon csillagszőrösek, fehérek. •A virágok 2-4-esével nőnek, a könnyen lehulló szirmok sárgák. Virágzás III-V. •Termése aszmagcsoport, termésérés V- VII. •Fény- és melegigényes, szárazságtűrő, inkább mészkedvelő. •Jellemzően száraz gyepekben, néha száraz lomberdők tisztásain. (Ch-He) Homoki pimpó – Potentilla arenaria Homoki pimpó – Potentilla arenaria Homoki pimpó – Potentilla arenaria Waldstein-pimpó – Waldsteinia geoides

•Elfekvő, a virágzatnál felemelkedő, 20-30 cm magas évelő (He). •Tőlevelei hosszú nyelűek, 3-5 karéjúak, durván fűrészesek. A szárlevelek ülők, felfelé kisebbedők. •A virágok néhány tagú virágzatban nyílnak, élénksárgák. Virágzás IV-V. •Termése aszmagcsoport, termésérés V- VII. •Félárnyéktűrő, mészkedvelő; száraz- félszáraz, sekély talajú termőhelyeken. •Északi-középhegység, Mecsek, meszes talajú gyertyános-tölgyesekben, bükkösökben, sziklás erdőkben. Hemikriptofiton (He) Waldstein-pimpó – Waldsteinia geoides Waldstein-pimpó – Waldsteinia geoides Waldstein-pimpó – Waldsteinia geoides Erdei gyömbérgyökér – Geum urbanum

•30-80 cm, elágazó szárú, elszórtan szőrös évelő (He). • Tőlevelei szárnyasak, a levélkék durván fűrészesek vagy karéjosak. A szárlevelek hármasak, legfelül már egyszerűek. •Szirmai sárgák, a csésze kétkörös. Virágzás V-IX(-XI). • Termése aszmagcsoport, csúcsukon a bibeszál maradványával, termésérés VII-XI. •Félárnyékos helyeken, üde, nyirkos, tápanyagban és nitrogénben gazdag talajokon. •Bármilyen üde vagy nedves talajú faállományban, erdőszegélyeken, erdőszéli gyomtársulásokban. Hemikriptofiton (He) Erdei gyömbérgyökér – Geum urbanum Erdei gyömbérgyökér – Geum urbanum Erdei gyömbérgyökér Geum urbanum Erdei gyömbérgyökér – Geum urbanum Őszi vérfű – Sanguisorba officinalis

•30-140 cm, elágazó szárú, tőlevélrózsás évelő (He). •Levelei páratlanul szárnyaltak, 4-5 levélkepárosak, a levélkék kerekdedek vagy elliptikusak, fűrészes szélűek. • A virágok gömbös vagy megnyúlt fejecskeszerű virágzatokban nyílnak; a szirmok hiányoznak, a csésze piros. Virágzás VI-X(-XI). •Termése a megmaradó vacokkehelybe zárt, tojásdad aszmag. Termésérés VIII-XI. •Fényigényes; üde vagy nedves, tápanyagban szegény talajokon.

•Nedves rétek (láprétek, kaszálórétek). Hemikriptofiton (He) Őszi vérfű – Sanguisorba officinalis Őszi vérfű Sanguisorba officinalis Őszi vérfű Sanguisorba officinalis Őszi vérfű Sanguisorba officinalis család: Kenderfélék – Cannabaceae Komló – Humulus lupulus

•Liánszerűen felkapaszkodó szárú, érdes szőrű, kétlaki évelő (He). •Levelei keresztben átellenesek, a felsők tenyeresen 3-5(-7) karéjúak vagy hasábúak, az alsók tagolatlanok, a fogasak. •Porzós virágzata fürt, a termős tobozszerűen gömbös, az egyes virágok aprók, sárgásak. Virágzás VIII-IX. •Termése gömbszerű makkocska. Termésérés X-XI. •Félárnyéktűrő, nedves, tápanyagban és nitrogénben gazdag talajon, bolygatástűrő. •Liget- és láperdőkben, gyakori. Hemikriptofiton (He) Komló – Humulus lupulus Komló – Humulus lupulus Komló – Humulus lupulus Komló – Humulus lupulus család: Csalánfélék – Urticaceae Nagy csalán – Urtica dioica

•40-150 cm tarackoló évelő (Ge). Hajtásai apró szőrösek és fullánkszőrösek. •A levelek keresztben átellenesek, nyelesek, tojásdadok, durván fogasak. •Kétlaki faj, a virágok levélhónalji füzérekben fejlődnek, a virágok aprók, zöldesek. Virágzás V-XI. •Termése tojásdad makkocska, termésérés VI-XII. •Fény- és tápanyagigényes, nitrofil, üde- félnedves termőhelyeken, bolygatástűrő. •Ligeterdőkben, üde lomberdőkben, kultúrerdőkben, gyomtársulásban. Gyakori. Geofiton (Ge) Nagy csalán – Urtica dioica Nagy csalán – Urtica dioica Nagy csalán – Urtica dioica Nagy csalán – Urtica dioica Nagy csalán – Urtica dioica Falgyom – Parietaria officinalis

•50-120 cm, ritkán elágazó szárú évelő (He). •Szórt állású levelei tojásdadok vagy lándzsásak, kihegyezettek. •Egylaki, levélhónalji virágzatai gömbösek, virágzás VI-IX. •Termése makkocska, termésérés VI-X. •Közepesen árnyéktűrő, nitrogén-, tápanyag- és nedvességigényes, bolygatástűrő. •Hegyvidéki faj, üde lomberdőkben. Nem kötődik szorosan erdőkhöz, bolygatott, Hemikriptofiton (He) nedves helyeken is megtalálható. Falgyom – Parietaria officinalis Falgyom – Parietaria officinalis Falgyom – Parietaria officinalis Falgyom – Parietaria officinalis Falgyom – Parietaria officinalis

rend: Hüvelyesek – Fabales család: Pillangósvirágúak – Fabaceae pillangós párta Selymes rekettye – Genista pilosa •15-40 cm, dúsan elágazó, földre terülő, tövén fásodó szárú félcserje (NH). •Levelei egyszerűek, aprók (1-3 cm hosszúak), tompás-lándzsásak, fehéren selymes szőrzetűek. •Virágai a levelek hónaljában 1-2-esével nyílnak, aprók, sárgák. Virágzás IV-V. •Termése fekete, kevés magvú hüvely, termésérés VI-VII. •Fényigényes, erősen szárazságtűrő, meszes és mészmentes talajokon. •Sziklakibukkanásokon, sziklagyepekben, ill. sekély talajú, száraz erdőkben, hegy- és dombvidéken. félcserje (NH) Selymes rekettye – Genista pilosa Selymes rekettye – Genista pilosa Festő rekettye – Genista tinctoria

•40-120 cm, egyszerű vagy elágazó, tövén fásodó szárú félcserje (NH). •Levelei egyszerűek, lándzsásak. •Virágai ágvégi fürtvirágzatban nyílnak, sárgák, a vitorla olyan hosszú, mint a csónak. Virágzás V-VII. •Termése kopasz, fekete, kevés magvú hüvely, termésérés VII-IX. •Fényigényes, a száraztól az üde termőhelyekig előforduló, kissé mészkerülő. •Száraz lomberdőkben, illetve szegélyeiken és vágásterületeiken, üde réteken. félcserje (NH) Festő rekettye – Genista tinctoria Festő rekettye – Genista tinctoria Festő rekettye – Genista tinctoria Festő rekettye – Genista tinctoria Fürtös zanót – Cytisus nigricans

•80-150 cm, fásodó, elágazó félcserje (NH). • Levelei hármasak, a hajtással együtt rányomottan selymes szőrűek, a levélkék tojásdadok vagy elliptikusak. •Virágzata végálló, sokvirágú fürt, a virágok sárgák. Virágzás VI-VIII. •Termése kopasz, fekete, kevés magvú hüvely, termésérés VII-IX. •Fényigényes, a száraztól az üde termőhelyekig, enyhén mészkerülő faj. •Száraz lomberdőkben, mészkerülő tölgyesekben, illetve szegélyeiken és vágásterületeiken, főleg hegy- és dombvidéken. félcserje (NH) Fürtös zanót – Cytisus nigricans Fürtös zanót – Cytisus nigricans Fürtös zanót – Cytisus nigricans Selymes zanót – Cytisus ratisbonensis

•20-50 cm, rásimuló, selymes szőrű, elfekvő vagy felálló ágú (NH). •A levelek hármasak, a levélkék visszás- tojásdadok, fehéren szőrös fonákúak. •A virágok 1-2-esével a szár felső részében, levelek hónaljában ülnek, élénk aranysárgák. Virágzás IV-V. •A termés lapos hüvely, termésérés V- VII. •Fényigényes, szárazságtűrő, mészkedvelő. •Száraz gyepekben, bokorerdőkben, sekély talajú száraz tölgyesekben. félcserje (NH) Selymes zanót – Cytisus ratisbonensis Selymes zanót – Cytisus ratisbonensis Selymes zanót – Cytisus ratisbonensis Tarka koronafürt – Coronilla varia •20-80 cm, felegyenesedő vagy elfekvő szárú évelő (He). •Levelei páratlanul szárnyasak, 6-10 párosak, a levélkék keskeny-elliptikusak. •Virágai 12-20 virágú fejecskében állnak. A csónak és az evezők fehérek, a vitorla rózsaszín. Virágzás V-VIII •Termése 2-8 cm-es cikkes hüvely, termésérés VII-X. •Fényigényes, a száraztól az üde termőhelyekig előforduló, tág tűrésű faj. •Száraz lomberdőkben és szegélyeiken, száraz gyepekben, nedves réteken, parlagokon, gyomtársulásokban. Hemikriptofiton (He) Tarka koronafürt – Coronilla varia Tarka koronafürt – Coronilla varia Tarka koronafürt – Coronilla varia Hegyi here – Trifolium montanum

•20-50 cm, felálló szárú évelő (He). •Levelei hármasak, a levélkék szabályos elliptikusak, aprón fogazottak, fonákuk szőrös. •A fejecskék hosszú kocsányúak, gömbösek, fellevél nélküliek, a virágok fehéresek, elvirágzás után barnásak. •Virágzás V-VI, termésérés VI-VIII. •Fényigényes, szárazságtűrő, meszes és gyengén savanyú alapkőzeten egyaránt. •Réteken, száraz gyepekben, erdőszegélyekben, ritkás erdőkben. Hemikriptofiton (He) Hegyi here – Trifolium montanum Hegyi here – Trifolium montanum Bérci here – Trifolium alpestre •20-40 cm, felálló szárú évelő (He). •Hajtása szőrös, a levelek hármasak, a levélkék lándzsásak, aprón fűrészesek. •Fejecskéi gömbölyűek, alapjukon gallérozó lomblevelekkel, a szirmok bíborpirosak, a csésze csöve kopasz. •Virágzás V-VII, termésérés VI-IX. •Fényigényes, szárazságtűrő, talajkémhatásra közömbös. •Főként száraz-félszáraz, gyakran kissé mészkerülő jellegű hegy- és dombvidéki tölgyesekben, illetve ezek szegélyein. Hemikriptofiton (He) Bérci here – Trifolium alpestre Bérci here – Trifolium alpestre Réti here – Trifolium pratense

•10-60 cm, felálló szárú évelő (He), de kultúrformái kétévesek (TH). •A levelek hármasak, a levélkék tojásdadok-elliptikusak, aprón fűrészesek gyakran fehéres márványozottsággal. •Fejecskéi gömbölyűek, gallérozó lomblevelekkel, a szirmok rózsaszínek, a csésze csöve szőrös. Virágzás V-X. •Termésérés VII-XI. •Fény- és tápanyagigényes, üde talajokat kedvelő faj. •Üde réteken, gyomtársulásokban, útszéleken él, országosan gyakori. Fontos kultúrnövény, egyes fajtáit vetik. Hemikriptofiton (He) Réti here – Trifolium pratense Réti here – Trifolium pratense Szarvaskerep – Lotus corniculatus

•10-50 cm, elfekvő vagy felemelkedő, terpedten elágazó szárú évelő (He). •Levelei hármasan összetettek, a levélkék visszás-tojásdadok, a pálhák nagyok. •Virágai 2-7 virágú, laza fejecskében nyílnak, sárgák. Virágzás V-X. •Termése 2-3 cm hosszú, hengeres, sokmagvú hüvely, termésérés VII-XI. •Fényigényes, tág tűrésű, szinte mindenféle talajon. •Fátlan társulásokban a nedves rétektől a szántókig és sziklagyepekig.

Hemikriptofiton (He) Szarvaskerep - Lotus corniculatus Szarvaskerep Lotus corniculatus Szarvaskerep Lotus corniculatus Szarvaskerep – Lotus corniculatus Vitéz bükköny – Vicia cassubica

•20-60 cm, felálló vagy kapaszkodó szárú, évelő (Ge). • Levelei sok (8-12) párosak, rányomottan szőrösek, a pálhák épek. •Virágzata levélhónalji, sokvirágú fürt, a virágok fehéren mintázott ibolyásak. •Termése lapított, kevés magvú hüvely. •Virágzás V-VI, termésérés VI-VIII. •Fényigényes, száraz-félszáraz termőhelyeket jelző, kissé mészkerülő. •Száraz lomberdőkben, elsősorban hegy- és dombvidéken. Geofiton (Ge) Vitéz bükköny – Vicia cassubica Vitéz bükköny Vicia cassubica Kaszanyűg bükköny – Vicia cracca

•30-150 cm, elfekvő vagy kapaszkodó szárú, tarackos évelő (Ge). •Levelei 10-12 párosak, a levélkék keskeny lándzsásak. •A virágfürtök 20-50 virágúak, világoskékek vagy ibolyásak. •Termése 4-8 magvú hüvely. •Virágzás V-VII, termésérés VI-IX. •Fényigényes, más tekintetben tág tűrésű faj. •Üde- és félszáraz gyepekben, parlagokon.

Geofiton (Ge) Kaszanyűg bükköny – Vicia cracca Kaszanyűg bükköny – Vicia cracca Kaszanyűg bükköny – Vicia cracca Fekete lednek – Lathyrus niger

•30-80 cm magas évelő (He). •Levelei párosan szárnyaltak, a levélkék elliptikusak, a pálhák kicsik. A növény elszáradva, lepréselve megfeketedik. •Virágai sokvirágú levélhónalji fürtökben nyílnak, bíborpirosak. Virágzás V-VII. •Termése hüvely, termésérés VI-IX. •Félárnyéktűrő, közepes fény- és hőigényű, száraztól az üde termőhelyekig. •Száraz lomberdők, üde lomberdők, főleg a domb- és hegyvidékeken. Hemikriptofiton (He) Fekete lednek – Lathyrus niger Fekete lednek – Lathyrus niger Fekete lednek – Lathyrus niger Fekete lednek – Lathyrus niger Tavaszi lednek – Lathyrus vernus

•20-40 cm, felálló, egyszerű szárú évelő (He). • Levelei párosan szárnyasan összetettek, a levélgerinc szálkában végződik. A levélkék tojásdadok, csúcsuk felé kihegyesedők. •Virágzata levélhónalji fürt. A virágok bíborszínűek, majd sötétkékek. Virágzás (III-)IV-V •Termése kopasz hüvely, termésérés VI-VIII. •Félárnyékos-árnyékos, üde, humuszos termőhelyen. •Üde lomberdők, keményfás ligeterdők, ritkábban fenyvesek és cseres-tölgyesek faja. Hemikriptofiton (He) Tavaszi lednek – Lathyrus vernus Tavaszi lednek – Lathyrus vernus Tavaszi lednek – Lathyrus vernus Tavaszi lednek – Lathyrus vernus Tarka lednek – Lathyrus venetus

•20-40 cm, egyszerű szárú évelő (He). • Levelei párosan szárnyasan összetettek, 2-3 levélkepárral. A levélkék széles tojásdadok, csúcsuk felé kihegyesedők, a legalsók lekerekített csúcsúak. •Virágzata pelyhes szőrű, virágai világosabb rózsaszínűek, 15 mm-nél kisebbek. Virágzás IV-V. •Termése mirigyszőrös, termésérés VI- VIII. •Félárnyékos-árnyékos, üde, humuszos termőhelyen. •Bükkösökben, Bakonyban, Balaton- vidéken. Védett! Hemikriptofiton (He) Tarka lednek – Lathyrus venetus Orvosi somkóró – Melilotus officinalis

•1-1,5 m-es, felálló szárú egy- vagy kétéves növény (TH v. Th). •A levél hármasan összetett. •Virágai levélhónalji fürtökben nyílnak, sárgák. Virágzás VI-IX. •Termése apró, kopasz, ráncos felületű hüvely. Termésérés VII-X. •Fény- és tápanyagigényes, bolygatástűrő faj. •Parlagokon, legelőkön, szántókon országosan gyakori.

TH vagy Th Orvosi somkóró – Melilotus officinalis Orvosi somkóró – Melilotus officinalis rend: Mirtuszvirágúak – Myrtales család: Füzényfélék – Lythraceae Lythrum salicaria – Réti füzény

•40-200 cm, felálló szárú gyöktörzses évelő (Ge). •Levelei keresztben átellenesek, ülők, szíves vállúak, lándzsásak. •Virágai álörvökben nyílnak (ezek a füzérré sűrűsödnek), bíborpirosak. Virágzás VI-IX(-X). •Termése két kopácsú tok, számos apró maggal, termésérés VIII-X. •Fény-, nedvesség- és tápanyagigényes növény. •Nedves réteken, nyílt ligeterdőkben az ország egész területén megtalálható. Geofiton (Ge) Lythrum salicaria – Réti füzény Lythrum salicaria – Réti füzény Lythrum salicaria Réti füzény Sulyom – Trapa natans

•Iszapban gyökerező, keresztben átellenes levélállású víz alatti szárral és a víz felszínén úszó levelekkel (HH). • A víz alatti levelei szeldeltek; a vízen úszók felfújt nyelűek, lemezük rombos, fogazott, bőrnemű. •Virágai 4 tagúak, magánosan nyílnak, fehérek. •Termése 3-4 cm-es, több „szarvat” viselő gesztenyebarna makk. •Tiszta állóvizek melegigényes hínárnövénye. •Tiszta vizű holtágakban, tavakban, elsősorban az Alföldön, Védett! Hidatohelofiton (HH): Vízinövények Sulyom – Trapa natans Sulyom – Trapa natans Sulyom – Trapa natans Sulyom – Trapa natans Sulyom – Trapa natans