Növényrendszertan 7. gyakorlat Természetvédelmi mérnöki BSc szak rend: Rózsavirágúak – Rosales család: Rózsafélék – Rosaceae alcsalád: Gyöngyvesszőfélék - Spiraeoideae alcsalád: Almafélék - Maloideae (Pomoideae) alcsalád: Rózsafélék – Rosoideae alcsalád: Szilvafélék - Prunoideae Tündérfürt – Aruncus dioicus (A. sylvestris) •80-150 cm, elágazó szárú évelő (He). • Levelei többszörösen szárnyasan összetettek, a levélkék tojásdadok vagy lándzsásak, karéjosak vagy fűrészesek. •A virágok aprók, fehérek, fürt részvirágzatokban állnak. •A termés apró tüszőcsokor. •Fényigényes; hűvös, szivárgóvizes termőhelyen. •Bükkösök, gyertyános-tölgyesek, szurdokerdők, égerligetek, főleg a Nyugat-Dunántúlon és a magasabb középhegységekben. Védett! Hemikriptofiton (He) Tündérfürt – Aruncus dioicus (A. sylvestris) Tündérfürt – Aruncus dioicus (A. sylvestris) Tündérfürt – Aruncus dioicus (A. sylvestris) Közönséges párlófű (apróbojtorján) – Agrimonia eupatoria •40-120 cm magas, szőrös évelő (He). •A levelek félbeszárnyaltak, 5-9 nagyobb levélkéjűek, 10-15 cm hosszúak. • A virágok akár füzérben nyílnak, 6-12 mm átmérőjűek, sárgák. •Áltermése a vacokkal összenőve kehelyszerű, peremén horgas tüskékkel. •Virágzás VI-IX, termésérés VII-XI. •Fényigényes, szárazságtűrő, bolygatástűrő. •Erdőszéleken, cserjésekben, felhagyott legelőkön az ország egészén gyakori. Hemikriptofiton (He) Közönséges párlófű (apróbojtorján) – Agrimonia eupatoria Közönséges párlófű (apróbojtorján) – Agrimonia eupatoria Közönséges párlófű (apróbojtorján) – Agrimonia eupatoria Közönséges párlófű (apróbojtorján) – Agrimonia eupatoria Erdei szamóca – Fragaria vesca •5-25 cm-es, indás évelő (He). •A levél 3 levélkéből tenyeresen összetett. A levélkék visszás tojásdadok, durván fűrészesek. •A virágok 10-15 mm átmérőjűek, fehérek, álcsészét viselnek. •Termése bókoló szamócatermés. •Virágzás IV-VI, termésérés V- VII. •Üde talajokon, mérsékelten fényigényes. •Üde lomberdők szegélyein, cserjésekben, vágásterületeken. Hemikriptofiton (He) Erdei szamóca – Fragaria vesca Erdei szamóca – Fragaria vesca Pimpó (Potentilla) Erdei szamóca – Fragaria vesca Erdei szamóca – Fragaria vesca Fehér pimpó – Potentilla alba •Alacsony, elfekvő, csúcsán kissé felegyenesedő szárú évelő (He). •A levél 5 levélkéből tenyeresen összetett. A levélkék visszás-lándzsásak, épek vagy fűrészesek, fonákjukon fehér szőrösek. •A virágok levélhónaljiak, a szirmok fehérek. Virágzás III-VI •Termése aszmagcsoport, termésérés V-VII. •Fényigényes, szárazságtűrő, inkább mészkerülő faj. •Cseres-tölgyesekben, szárazabb lomberdőkben, ill. a helyükön létrehozott kaszálókon, gyepekben él, főleg hegy- és dombvidéken. Hemikriptofiton (He) Fehér pimpó – Potentilla alba Fehér pimpó – Potentilla alba Fehér pimpó – Potentilla alba Homoki pimpó – Potentilla arenaria •5-10 cm-es heverő szárú, fásodó gyöktörzsű évelő (Ch-He). •A levél 3-5 levélkéből tenyeresen összetett. A levélkék visszás-lándzsás- tojásdadok, durván fűrészesek, fonákukon csillagszőrösek, fehérek. •A virágok 2-4-esével nőnek, a könnyen lehulló szirmok sárgák. Virágzás III-V. •Termése aszmagcsoport, termésérés V- VII. •Fény- és melegigényes, szárazságtűrő, inkább mészkedvelő. •Jellemzően száraz gyepekben, néha száraz lomberdők tisztásain. (Ch-He) Homoki pimpó – Potentilla arenaria Homoki pimpó – Potentilla arenaria Homoki pimpó – Potentilla arenaria Waldstein-pimpó – Waldsteinia geoides •Elfekvő, a virágzatnál felemelkedő, 20-30 cm magas évelő (He). •Tőlevelei hosszú nyelűek, 3-5 karéjúak, durván fűrészesek. A szárlevelek ülők, felfelé kisebbedők. •A virágok néhány tagú virágzatban nyílnak, élénksárgák. Virágzás IV-V. •Termése aszmagcsoport, termésérés V- VII. •Félárnyéktűrő, mészkedvelő; száraz- félszáraz, sekély talajú termőhelyeken. •Északi-középhegység, Mecsek, meszes talajú gyertyános-tölgyesekben, bükkösökben, sziklás erdőkben. Hemikriptofiton (He) Waldstein-pimpó – Waldsteinia geoides Waldstein-pimpó – Waldsteinia geoides Waldstein-pimpó – Waldsteinia geoides Erdei gyömbérgyökér – Geum urbanum •30-80 cm, elágazó szárú, elszórtan szőrös évelő (He). • Tőlevelei szárnyasak, a levélkék durván fűrészesek vagy karéjosak. A szárlevelek hármasak, legfelül már egyszerűek. •Szirmai sárgák, a csésze kétkörös. Virágzás V-IX(-XI). • Termése aszmagcsoport, csúcsukon a bibeszál maradványával, termésérés VII-XI. •Félárnyékos helyeken, üde, nyirkos, tápanyagban és nitrogénben gazdag talajokon. •Bármilyen üde vagy nedves talajú faállományban, erdőszegélyeken, erdőszéli gyomtársulásokban. Hemikriptofiton (He) Erdei gyömbérgyökér – Geum urbanum Erdei gyömbérgyökér – Geum urbanum Erdei gyömbérgyökér Geum urbanum Erdei gyömbérgyökér – Geum urbanum Őszi vérfű – Sanguisorba officinalis •30-140 cm, elágazó szárú, tőlevélrózsás évelő (He). •Levelei páratlanul szárnyaltak, 4-5 levélkepárosak, a levélkék kerekdedek vagy elliptikusak, fűrészes szélűek. • A virágok gömbös vagy megnyúlt fejecskeszerű virágzatokban nyílnak; a szirmok hiányoznak, a csésze piros. Virágzás VI-X(-XI). •Termése a megmaradó vacokkehelybe zárt, tojásdad aszmag. Termésérés VIII-XI. •Fényigényes; üde vagy nedves, tápanyagban szegény talajokon. •Nedves rétek (láprétek, kaszálórétek). Hemikriptofiton (He) Őszi vérfű – Sanguisorba officinalis Őszi vérfű Sanguisorba officinalis Őszi vérfű Sanguisorba officinalis Őszi vérfű Sanguisorba officinalis család: Kenderfélék – Cannabaceae Komló – Humulus lupulus •Liánszerűen felkapaszkodó szárú, érdes szőrű, kétlaki évelő (He). •Levelei keresztben átellenesek, a felsők tenyeresen 3-5(-7) karéjúak vagy hasábúak, az alsók tagolatlanok, a fogasak. •Porzós virágzata fürt, a termős tobozszerűen gömbös, az egyes virágok aprók, sárgásak. Virágzás VIII-IX. •Termése gömbszerű makkocska. Termésérés X-XI. •Félárnyéktűrő, nedves, tápanyagban és nitrogénben gazdag talajon, bolygatástűrő. •Liget- és láperdőkben, gyakori. Hemikriptofiton (He) Komló – Humulus lupulus Komló – Humulus lupulus Komló – Humulus lupulus Komló – Humulus lupulus család: Csalánfélék – Urticaceae Nagy csalán – Urtica dioica •40-150 cm tarackoló évelő (Ge). Hajtásai apró szőrösek és fullánkszőrösek. •A levelek keresztben átellenesek, nyelesek, tojásdadok, durván fogasak. •Kétlaki faj, a virágok levélhónalji füzérekben fejlődnek, a virágok aprók, zöldesek. Virágzás V-XI. •Termése tojásdad makkocska, termésérés VI-XII. •Fény- és tápanyagigényes, nitrofil, üde- félnedves termőhelyeken, bolygatástűrő. •Ligeterdőkben, üde lomberdőkben, kultúrerdőkben, gyomtársulásban. Gyakori. Geofiton (Ge) Nagy csalán – Urtica dioica Nagy csalán – Urtica dioica Nagy csalán – Urtica dioica Nagy csalán – Urtica dioica Nagy csalán – Urtica dioica Falgyom – Parietaria officinalis •50-120 cm, ritkán elágazó szárú évelő (He). •Szórt állású levelei tojásdadok vagy lándzsásak, kihegyezettek. •Egylaki, levélhónalji virágzatai gömbösek, virágzás VI-IX. •Termése makkocska, termésérés VI-X. •Közepesen árnyéktűrő, nitrogén-, tápanyag- és nedvességigényes, bolygatástűrő. •Hegyvidéki faj, üde lomberdőkben. Nem kötődik szorosan erdőkhöz, bolygatott, Hemikriptofiton (He) nedves helyeken is megtalálható. Falgyom – Parietaria officinalis Falgyom – Parietaria officinalis Falgyom – Parietaria officinalis Falgyom – Parietaria officinalis Falgyom – Parietaria officinalis rend: Hüvelyesek – Fabales család: Pillangósvirágúak – Fabaceae pillangós párta Selymes rekettye – Genista pilosa •15-40 cm, dúsan elágazó, földre terülő, tövén fásodó szárú félcserje (NH). •Levelei egyszerűek, aprók (1-3 cm hosszúak), tompás-lándzsásak, fehéren selymes szőrzetűek. •Virágai a levelek hónaljában 1-2-esével nyílnak, aprók, sárgák. Virágzás IV-V. •Termése fekete, kevés magvú hüvely, termésérés VI-VII. •Fényigényes, erősen szárazságtűrő, meszes és mészmentes talajokon. •Sziklakibukkanásokon, sziklagyepekben, ill. sekély talajú, száraz erdőkben, hegy- és dombvidéken. félcserje (NH) Selymes rekettye – Genista pilosa Selymes rekettye – Genista pilosa Festő rekettye – Genista tinctoria •40-120 cm, egyszerű vagy elágazó, tövén fásodó szárú félcserje (NH). •Levelei egyszerűek, lándzsásak. •Virágai ágvégi fürtvirágzatban nyílnak, sárgák, a vitorla olyan hosszú, mint a csónak. Virágzás V-VII. •Termése kopasz, fekete, kevés magvú hüvely, termésérés VII-IX. •Fényigényes, a száraztól az üde termőhelyekig előforduló, kissé mészkerülő. •Száraz lomberdőkben, illetve szegélyeiken és vágásterületeiken, üde réteken. félcserje (NH) Festő rekettye – Genista tinctoria Festő rekettye – Genista tinctoria Festő rekettye – Genista tinctoria Festő rekettye – Genista tinctoria Fürtös zanót – Cytisus nigricans •80-150 cm, fásodó, elágazó félcserje (NH). • Levelei hármasak, a hajtással együtt rányomottan selymes szőrűek, a levélkék tojásdadok vagy elliptikusak. •Virágzata végálló, sokvirágú fürt, a virágok sárgák. Virágzás VI-VIII. •Termése kopasz, fekete, kevés magvú hüvely, termésérés VII-IX. •Fényigényes, a száraztól az üde termőhelyekig, enyhén mészkerülő faj. •Száraz lomberdőkben, mészkerülő tölgyesekben, illetve szegélyeiken és vágásterületeiken, főleg hegy- és dombvidéken. félcserje (NH) Fürtös zanót – Cytisus nigricans Fürtös zanót – Cytisus nigricans Fürtös zanót – Cytisus nigricans Selymes zanót – Cytisus ratisbonensis •20-50 cm, rásimuló, selymes szőrű, elfekvő vagy felálló ágú (NH). •A levelek hármasak, a levélkék visszás- tojásdadok, fehéren szőrös fonákúak. •A virágok 1-2-esével a szár felső részében, levelek hónaljában ülnek, élénk aranysárgák. Virágzás IV-V. •A termés lapos hüvely, termésérés V- VII. •Fényigényes, szárazságtűrő, mészkedvelő. •Száraz gyepekben, bokorerdőkben, sekély talajú száraz tölgyesekben.