Növényrendszertan gyakorlatok

6. gyakorlat

Rosaceae, Cannabaceae, Urticaceae, Fabaceae, Lythraceae, Trapaceae, Onagraceae, Rutaceae, Oxalidaceae, Geraniaceae, Balsaminaceae A rózsaalkatúak alo. – Rosidae Rózsavirágúak r. – Rózsafélék cs. – Gyöngyvesszőfélék alcs. – Spireoideae (Aruncus) Almafélék alcs. - Maloideae Rózsafélék alcs. – (Geum, , Waldsteinia, Rubus, Fragaria, Rosa, Agrimonia, Sanguisorba) Szilvafélék alcs. – Prunoideae Kenderfélék cs. – Cannabaceae (Humulus) Csalánfélék cs. – Urticaceae (Urtica, Parietaria) Hüvelyesek r. – Fabales Pillangósvirágúak cs. – Fabaceae (Genista, Cytisus, Melilotus, Trifolium, Coronilla, Lathyrus, Vicia) Mirtuszvirágúak r. – Myrtales Füzényfélék cs. – Lythraceae (Lythrum) Sulyomfélék cs. – Trapaceae (Trapa) Ligetszépefélék cs. – Onagraceae (Circea, Epilobium, Chamaenerion,) Szappanfa-virágúak r. – Sapindales Rutafélék cs. – Rutaceae (Dictamnus) Madársóskavirágúak r. – Oxalidales Madársóskafélék cs. – Oxalidaceae (Oxalis) Gólyaorrvirágúak r. – Geraniales Gólyaorrfélék cs. – Geraniaceae (Geranium) cs: Rózsafélék – Rosaceae •fás- vagy lágyszárú növények •szórt levélállás, pálhák rendszerint vannak •a virágok öttagúak, ötkörösek •apokarp termőtáj Tündérfürt – Aruncus sylvestris •80-150 cm magas, dúsan ágas, erős szárú évelő (He). • Levelei többszörösen szárnyasan összetettek, a levélkék szabálytalan tojásdadok vagy lándzsásak, karéjosak vagy fűrészesek. •A virágok aprók, fehérek (kétlaki), fürt részvirágzatokban állnak. •A termés apró tüszőcsokor. •Virágzás VI-VIII, termésérés VIII-X. •Fényigényes; hűvös, szivárgóvizes termőhelyen. •Bükkösök, gyertyános-tölgyesek, szurdokerdők, égerligetek, főleg a Nyugat-Dunántúlon és a magasabb középhegységekben. Védett: 2000 Ft. Tündérfürt – Aruncus sylvestris Tündérfürt – Aruncus sylvestris Tündérfürt – Aruncus sylvestris Tündérfürt – Aruncus sylvestris Közönséges párlófű (apróbojtorján) – Agrimonia eupatoria

•40-120 cm magas, szőrös évelő (He). •A levelek félbeszárnyaltak, 5-9 nagyobb levélkéjűek, 10-15 cm hosszúak. • A virágok akár 20 cm-es füzérben nyílnak, 6-12 mm átmérőjűek, sárgák. •Áltermése a vacokkal összenőve kehelyszerű, peremén horgas tüskék állnak. •Virágzás VI-IX, termésérés VII-XI. •Fényigényes, szárazságtűrő, bolygatástűrő. •Erdőszéleken, cserjésekben, felhagyott legelőkön az ország egészén gyakori. Közönséges párlófű (apróbojtorján) – Agrimonia eupatoria Közönséges párlófű (apróbojtorján) – Agrimonia eupatoria Közönséges párlófű (apróbojtorján) – Agrimonia eupatoria Közönséges párlófű (apróbojtorján) – Agrimonia eupatoria Erdei szamóca – Fragaria vesca

•5-25 cm-es, indás évelő (He). •A levél 3 levélkéből tenyeresen összetett. A levélkék visszás tojásdadok, durván fűrészesek. •A virágok 10-15 mm átmérőjűek, fehérek, álcsészét viselnek. •Termése bókoló szamócatermés. •Virágzás IV-VI, termésérés V- VII. •Üde talajokon, mérsékelten fényigényes. •Üde lomberdők szegélyein, cserjésekben, vágásterületeken. Erdei szamóca – Fragaria vesca Erdei szamóca – Fragaria vesca Erdei szamóca – Fragaria vesca

Indiai dísszamóca – Potentilla indica Erdei szamóca – Fragaria vesca Fehér pimpó – Potentilla alba •Alacsony termetű, elfekvő és a csúcsán kissé felegyenesedő szárú növény (He). •A levél 5 levélkéből tenyeresen összetett. A levélkék keskeny visszás-lándzsásak, épek vagy nagyon finoman fűrészesek, fonákjukon fehéren rásimulóan szőrösek. •A virágok levélhónaljiak, a szirmok fehérek. •Termése aszmagcsoport. •Virágzás III-VI, termésérés V-VII. •Fényigényes, szárazságtűrő, inkább mészkerülő faj. •Cseres-tölgyesekben, szárazabb lomberdőkben, ill. a helyükön létrehozott kaszálókon, gyepekben él, főleg hegy- és dombvidéken. Fehér pimpó – Potentilla alba Fehér pimpó – Potentilla alba Fehér pimpó – Potentilla alba Fehér pimpó – Potentilla alba Homoki pimpó – Potentilla arenaria •5-10 cm-es heverő szárú, fásodó gyöktörzsű évelő (Ch-He). •A levél 3-5 levélkéből tenyeresen összetett. A levélkék visszás-lándzsás- tojásdadok, durván fűrészesek, fonákukon csillagszőrösek, fehérek. •A virágok 2-4-esével nőnek, a könnyen lehulló szirmok színe mély sárga. •Termése aszmagcsoport. •Virágzás III-V, termésérés V-VII. •Fény- és melegigényes, szárazságtűrő, inkább mészkedvelő. •Jellemzően száraz gyepekben, néha száraz lomberdők tisztásain. Homoki pimpó – Potentilla arenaria Homoki pimpó – Potentilla arenaria Homoki pimpó – Potentilla arenaria Homoki pimpó – Potentilla arenaria Waldstein-pimpó – Waldsteinia geoides •elfekvő, a virágzatnál felemelkedő, 20-30 cm magas évelő (He). •Tőlevelei hosszú nyelűek, ráncosak, 3-5 szabálytalan karéjúak, durván fűrészesek. A szárlevelek ülők, felfelé kisebbedők. •A virágok néhány tagú virágzatban nyílnak, élénksárgák. •Termése aszmagcsoport. •Virágzás IV-V, termésérés V-VII. •Félárnyéktűrő, mészkedvelő; száraz- félszáraz, sekély talajú termőhelyeken. •Északi-középhegység, Mecsek, meszes talajú gyertyános-tölgyesekben, bükkösökben, sziklás erdőkben. Waldstein-pimpó – Waldsteinia geoides Waldstein-pimpó – Waldsteinia geoides Waldstein-pimpó – Waldsteinia geoides Waldstein-pimpó – Waldsteinia geoides Erdei gyömbérgyökér – Geum urbanum •30-80 cm magas, felálló, elágazó szárú, elszórtan szőrös évelő (He). • Tőlevelei szárnyasak, a levélkék durván fűrészesek vagy karéjosak. A szárlevelek hármasak, legfelül már egyszerűek. •Szirmai sárgák, a csésze kétkörös. • Termése aszmagcsoport, a részterméskék megnyúltak, csúcsukon a bibeszál maradványával. •Virágzás V-IX(-XI), termésérés VII-XI. •Félárnyékos helyeken, üde, nyirkos, tápanyagban és nitrogénben gazdag talajokon. •Bármilyen üde vagy nedves talajú faállományban, erdőszegélyeken, erdőszéli gyomtársulásokban. Erdei gyömbérgyökér – Geum urbanum Erdei gyömbérgyökér – Geum urbanum Erdei gyömbérgyökér Geum urbanum Erdei gyömbérgyökér – Geum urbanum Őszi vérfű – Sanguisorba officinalis •30-140 cm magas, felálló, elágazó szárú, tőlevélrózsás évelő (He). •Levelei páratlanul szárnyaltak, 4-5 levélkepárosak, a levélkék kerekdedek vagy elliptikusak, fűrészes szélűek. • A virágok gömbös vagy megnyúlt fejecskeszerű virágzatokban helyezkednek el; a szirmok hiányoznak, a csészenemű virágtakaró pirosas vagy bordó színezetű. •Termése a megmaradó vacokkehelybe zárt, tojásdad aszmag. •Virágzás VI-X(-XI), termésérés VIII-XI. •Fényigényes; üde vagy nedves, tápanyagban szegény talajokon. •Nedves rétek (láprétek, kaszálórétek). Őszi vérfű – Sanguisorba officinalis Őszi vérfű Sanguisorba officinalis Őszi vérfű Sanguisorba officinalis Őszi vérfű Sanguisorba officinalis Maculinea teleius

Maculinea nausithous Őszi vérfű – Sanguisorba officinalis Kenderfélék cs. – Cannabaceae

• lágyszárú növények • keresztben átellenes levélállás, pálha van

• kétlakiak: P(5) A5 ill. P(5) G(2) • makkocska termés • nemzetség: Humulus (komló) Komló – Humulus lupulus • Liánszerűen felkapaszkodó szárú, érdes szőrű, kétlaki évelő (He) • Levél: keresztben átellenes, felsők tenyeresen karéjosak, alsók tagolatlanok, durván fogasak • Porzós virágzat kettős bogokat viselő fürt, a termős tobozszerűen gömbös, az egyes virágok aprók, sárgásak VIII-IX. • Termés: gömbszerű makkocska • Félárnyéktűrő, nedves, tápanyagban és nitrogénben gazdag talajon, bolygatástűrő. • Liget- és láperdőkben, gyakori • Gyógyszer- és sörgyártás alapanyaga, termesztik Hemikriptofiton (He) Komló – Humulus lupulus Komló – Humulus lupulus Komló – Humulus lupulus Komló – Humulus lupulus Komló – Humulus lupulus Komló – Humulus lupulus Komló – Humulus lupulus Csalánfélék cs. – Urticaceae

• főként lágyszárú növények • keresztben átellenes vagy szórt levélállás, pálhák vannak • keresztben átellenes levélállás: Urtica • szórt levélállás: Parietaria

• ♂P2+2 A2+2 ill. ♀P2+2 G(2) • makkocska termés • többnyire egylakiak, de kétlaki fajok is vannak Nagy csalán – Urtica dioica

• 40-150 cm magas, tarackoló évelő (Ge). Hajtásai szőrösek, aprón fullánk- és serteszőrösek (hangyasav) • Levél: keresztben átellenes, nyeles, tojásdad, durván fogas • Kétlaki, virágok levélhónalji füzérekben, aprók, zöldesek. V-XI. • Termés: tojásdad makkocska • Fény- és tápanyagigényes, nitrofil, üde- félnedves termőhelyeken, bolygatástűrő • Ligeterdők, üde lomb- és kultúrerdők, magaskórosok, gyomtársulások. Közönséges. Geofiton (Ge) Nagy csalán – Urtica dioica Nagy csalán – Urtica dioica Nagy csalán – Urtica dioica Nagy csalán – Urtica dioica Nagy csalán – Urtica dioica Közönséges falgyom – Parietaria officinalis

• 50-120cm, ritkán elágazó szárú évelő (He). • Levél: szórt állású, ép, tojásdad v. lándzsás, fénylő sötétzöld. Pálha, csalánszőr nincs. • Egylaki, levélhónalji virágzatai gömbösek, VI-IX. • Termés: makkocska • Közepesen árnyéktűrő, nitrogén-, tápanyag- és nedvességigényes, bolygatástűrő • Üde lomberdők, bolygatott, nedves, árnyas erdei társulások. Főként hegyvidéken. Hemikriptofiton (He) Közönséges falgyom – Parietaria officinalis Közönséges falgyom – Parietaria officinalis Közönséges falgyom – Parietaria officinalis Közönséges falgyom – Parietaria officinalis Közönséges falgyom – Parietaria officinalis Közönséges falgyom – Parietaria officinalis Pillangósvirágúak – Fabaceae (Leguminosae) •fás- vagy lágyszárú növények •N-gyűjtő baktériumok élnek a gyökereiken (Rhizobium spp.) •szórt levélállás, pálhák vannak

• K(5) C5 A10 v. (10) v. (9)+1 G1  hüvely termés •gyakoriak az összetett levelek •Levéltípusok: egyszerű: Genista, hármas: Cytisus, Melilotus, Trifolium, páratlanul szárnyalt: Coronilla, párosan szárnyalt: Lathyrus, Vicia •Terméstípusok: cikkes hüvely: Coronilla, felfújt hüvely: Colutea, szabályos hüvely: a többi nemzetségnél •Életformák: MM (fák), M (cserjék), NH (félcserjék): Cytisus, Genista, He, Ge (évelő lágyszárúak): Coronilla, Lathyrus, Trifolium, Vicia, TH v. Th (két- vagy egyévesek): Melilotus, Th (egyévesek): Trifolium, Vicia • ·|· K(5) C5 A10 v. (10) v. (9)+1 G1  hüvely termés

• Pillangós virág (forrt csésze, zigomorf párta, falkás porzók) • Hüvely termés (szabályos, egymagvú, cikkes) Sváb rekettye – Genista germanica csak EMH •20-60 cm magas, elágazó, alul hegyes tövisű, tövén fásodó szárú félcserje (NH). • Levelei egyszerűek, lándzsásak, bozontosan szőrösek. •Virágai fürtvirágzatban nyílnak, sárgák, a vitorla jóval rövidebb a csónaknál. •Termése selymesen szőrös, fekete, kevés magvú hüvely. •Virágzás IV-VI, termésérés VI-VIII. •Fényigényes, a száraztól az üde termőhelyekig előforduló, erősen mészkerülő faj. •Mészkerülő erdőkben, erdeifenyvesekben, illetve szegélyeiken a csapadékosabb domb- és hegyvidékeken él. Sváb rekettye – Genista germanica Sváb rekettye – Genista germanica Sváb rekettye – Genista germanica Selymes rekettye – Genista pilosa •15-40 cm magas, dúsan elágazó, földre terülő, tövén fásodó szárú félcserje (NH). • A szár tövistelen. Levelei egyszerűek, aprók (1-3 cm hosszúak), tompás-lándzsásak, fehéren selymes szőrzetűek. •Virágai a levelek hónaljában 1-2-esével nyílnak, aprók, világossárgák. •Termése fekete, kevés magvú hüvely. •Virágzás IV-V, termésérés VI-VII. •Fényigényes, erősen szárazságtűrő, meszes és mészmentes talajokon. •Sziklakibukkanásokon, sziklagyepekben, ill. sekély talajú, száraz erdőkben, hegy- és dombvidéken. Selymes rekettye – Genista pilosa Selymes rekettye – Genista pilosa Selymes rekettye – Genista pilosa Selymes rekettye – Genista pilosa Festő rekettye – Genista tinctoria •40-120 cm magas, egyszerű vagy elágazó, tövén fásodó szárú félcserje (NH). •Levelei egyszerűek, lándzsásak. •Virágai ágvégi fürtvirágzatban nyílnak, sárgák, a vitorla olyan hosszú, mint a csónak. •Termése kopasz, fekete, kevés magvú hüvely. •Virágzás V-VII, termésérés VII-IX. •Fényigényes, a száraztól az üde termőhelyekig előforduló, kissé mészkerülő faj. •Száraz lomberdőkben, illetve szegélyeiken és vágásterületeiken, üde réteken az országban mindenütt megtalálható. Festő rekettye – Genista tinctoria Festő rekettye – Genista tinctoria Festő rekettye – Genista tinctoria Festő rekettye – Genista tinctoria Fürtös zanót – Cytisus nigricans

•80-150 cm magas, fásodó, elágazó félcserje (NH). • Levelei hármasak, a hajtással együtt rányomottan selymes szőrűek, a levélkék tojásdadok vagy elliptikusak, megszárítva megfeketedők. •Virágzata végálló, sokvirágú fürt, a virágok sárgák. •Termése kopasz, fekete, kevés magvú hüvely. •Virágzás VI-VIII, termésérés VII-IX. •Fényigényes, a száraztól az üde termőhelyekig, enyhén mészkerülő faj. •Száraz lomberdőkben, mészkerülő tölgyesekben, illetve szegélyeiken és vágásterületeiken, főleg hegy- és dombvidéken. Fürtös zanót – Cytisus nigricans Fürtös zanót – Cytisus nigricans Fürtös zanót – Cytisus nigricans Fürtös zanót – Cytisus nigricans Selymes zanót – Cytisus ratisbonensis •20-50 cm magas, minden részében rásimuló, selymes szőrű, elfekvő vagy felálló ágú (NH). •A levelek hármasak, a levélkék visszás- tojásdadok, fehéresen szőrös fonákúak. •A virágok 1-2-esével a szár felső részében, levelek hónaljában ülnek, élénk aranysárgák. •A termés lapos hüvely. •Virágzás IV-V, termésérés V-VII. •Fényigényes, szárazságtűrő, mészkedvelő. •Száraz gyepekben, bokorerdőkben, sekély talajú száraz tölgyesekben. Selymes zanót – Cytisus ratisbonensis Selymes zanót – Cytisus ratisbonensis Selymes zanót – Cytisus ratisbonensis Selymes zanót – Cytisus ratisbonensis Hegyi here – Trifolium montanum •20-50 cm magas, felálló szárú évelő (He). •Levelei hármasak, a levélkék szabályos elliptikusak, aprón fogazottak, fonákuk szőrös. •A fejecskék hosszú kocsányúak, gömbösek, aljukon fellevél nélküliek, a virágok fehéresek, elvirágzás után barnásak. •Virágzás V-VI, termésérés VI-VIII. •Fényigényes, szárazságtűrő, bázikus és gyengén savanyú alapkőzeten egyaránt. •Réteken, száraz gyepekben, erdőszegélyekben, ritkás erdőkben. Hegyi here – Trifolium montanum Hegyi here – Trifolium montanum Bérci here – Trifolium alpestre •20-40 cm magas, felálló szárú évelő (He). •Hajtása rányomottan szőrös, a levelek hármasak, a levélkék lándzsásak, igen aprón fűrészesek. •Fejecskéi gömbölyűek, alapjukon gallérozó lomblevelekkel, a szirmok bíborpirosak, a csésze csöve kopasz. •Virágzás V-VII, termésérés VI-IX. •Fényigényes, szárazságtűrő, talajkémhatásra közömbös. •Főként száraz-félszáraz, gyakran kissé mészkerülő jellegű hegy- és dombvidéki tölgyesekben, illetve ezek szegélyein. Bérci here – Trifolium alpestre Bérci here – Trifolium alpestre Édeslevelű csűdfű – Astragalus glycyphyllos

• Közepes termetű, 40-120 cm hosszú, heverő s csak a virágzatoknál felemelkedő szárú kopasz évelő (He). • A levelek páratlanul szárnyaltak, 4-6 levélkepárral. A levélkék elliptikusak • A virágzat hosszú kocsányú, fejecskeszerű, 8-30 tagú fürt; a virágok világossárgák • A termés kopasz, hengeres hüvely • Virágzás VI-VII, termésérés VII-X. • Fényigényes, a nedvesség szempontjából tág tűrésű • A szélsőségesen száraz ill. nedves társulások kivételével bárhol megtalálható erdei faj, felnyíló foltokon, nyiladékokon, tisztásokon,bolygatástűrő, az Alföld belseje kivételével az egész országban gyakori Édeslevelű csűdfű – Astragalus glycyphyllos

Édeslevelű csűdfű – Astragalus glycyphyllos Szarvaskerep – Lotus corniculatus •10-50 cm hosszú, elfekvő vagy felemelkedő, terpedten elágazó szárú évelő (He). •Levelei hármasan összetettek, a levélkék visszás-tojásdadok, kihegyezettek, a pálhák feltűnően nagyok. •Virágai 2-7 virágú, laza fejecskében nyílnak, mélysárgák. •Termése 2-3 cm hosszú, hengeres, sokmagvú hüvely. •Virágzás V-X, termésérés VII-XI. •Fényigényes, tág tűrésű, szinte mindenféle talajon. •Fátlan társulásokban a nedves rétektől a szántókig és sziklagyepekig. Szarvaskerep – Lotus corniculatus Szarvaskerep - Lotus corniculatus Szarvaskerep Lotus corniculatus Szarvaskerep Lotus corniculatus Szarvaskerep - Lotus corniculatus Tarka koronafürt – Coronilla varia •20-80 cm magas, felegyenesedő vagy elfekvő szárú évelő (He). •Levelei páratlanul szárnyasak, 6-10 párosak, a levélkék keskeny-elliptikusak. •Virágai 12-20 virágú fejecskében állnak. A csónak és az evezők fehérek, a vitorla rózsaszín. •Termése 2-8 cm-es cikkes hüvely. •Virágzás V-VIII, termésérés VII-X. •Fényigényes, a száraztól az üde termőhelyekig előforduló, tág tűrésű faj. •Száraz lomberdőkben és szegélyeiken, száraz gyepekben, nedves réteken, parlagokon, gyomtársulásokban. Tarka koronafürt – Coronilla varia Tarka koronafürt – Coronilla varia Tarka koronafürt – Coronilla varia Vitéz bükköny – Vicia cassubica

•20-60 cm magas, felálló vagy kapaszkodó szárú, évelő (Ge). • Levelei sok (8-12) párosak, rányomottan szőrösek, a pálhák épek. •Virágzata levélhónalji, sokvirágú fürt, a virágok fehéren mintázott ibolyásak. •Termése lapított, kevés magvú hüvely. •Virágzás V-VI, termésérés VI-VIII. •Fényigényes, száraz-félszáraz termőhelyeket jelző, kissé mészkerülő faj. •Száraz lomberdőkben, elsősorban hegy- és dombvidéken. Vitéz bükköny – Vicia cassubica Vitéz bükköny Vicia cassubica Vitéz bükköny Vicia cassubica Kaszanyűg bükköny – Vicia cracca •30-150 cm hosszú, elfekvő vagy kapaszkodó szárat növesztő, tarackos évelő (Ge). •Levelei 10-12 párosak, a levélkék keskeny lándzsásak. •A virágfürtök 20-50 virágúak, világoskékek vagy ibolyásak. •Termése 4-8 magvú hüvely. •Virágzás V-VII, termésérés VI-IX. •Fényigényes, más tekintetben tág tűrésű faj. •Üde- és félszáraz gyepekben, parlagokon. Kaszanyűg bükköny – Vicia cracca Kaszanyűg bükköny – Vicia cracca Kaszanyűg bükköny – Vicia cracca Kaszanyűg bükköny – Vicia cracca Gyepűbükköny – Vicia sepium

• Közepes termetű, növényekre felkúszó szárú, 30-80 cm magas évelő növény (He) • Levelei 4-7 párosak, a pálhák fogasak •A virágok 3-6 tagú, rövid kocsányú fürtökben nyílnak, barnás-lilásak (elnyílva sárgásak) • A hüvelytermés lapított, kopasz, 2-3 cm hosszú • Virágzás V-VIII, termésérés VI-X. • Félárnyéktűrő; üde-félnedves termőhelyek tápanyagigényes faja • Elsősorban erdőszegélyekben és vágásterületeken, szinte bármilyen üdébb erdőtársulásban Gyepűbükköny – Vicia sepium

Gyepűbükköny – Vicia sepium Zalai bükköny – Vicia oroboides csak EMH •30-40 cm magas, felálló szárú évelő (He). •A levelek 1-3 párosak, a levélgerinc szálkában végződik, a levélkék tojásdad lándzsásak, nagyok (-7 cm). •A virágok a levelek hónaljában, majdnem ülő fürtben állnak, nyíláskor világossárgák, később megbarnulnak. •Termése lándzsás hüvely. •Virágzás V-VI, termésérés VI-VIII. •Árnyas, üde erdei termőhelyeken. •A Dunántúl délnyugati része szubmediterrán bükköseinek és gyertyános- tölgyeseinek jellegzetessége, szigetszerűen a Zselicben is felbukkan. Védett: 5000 Ft! Zalai bükköny Vicia oroboides Zalai bükköny Vicia oroboides Zalai bükköny Vicia oroboides Fekete lednek – Lathyrus niger •30-80 cm magas évelő (He). Gyökérágai koloncosan megvastagodtak. •Levelei párosan szárnyaltak, végükön szálkában végződnek, a levélkepárok száma 4-6. Az egyes levélkék szabályosak, elliptikusak, a pálhák kicsinyek. A növény elszáradva, lepréselve megfeketedik. •Virágai hosszú kocsányú, sokvirágú levélhónalji fürtökben találhatók, bíborpirosak. •Termése hüvely. •Virágzás V-VII, termésérés VI-IX. •Félárnyéktűrő, közepes fény- és hőigényű, száraztól az üde termőhelyekig. •Száraz lomberdők, nem ritkán üde lomberdők, főleg a domb- és hegyvidékeken. Fekete lednek – Lathyrus niger Fekete lednek – Lathyrus niger Fekete lednek – Lathyrus niger Fekete lednek – Lathyrus niger Fekete lednek – Lathyrus niger Tavaszi lednek – Lathyrus vernus •20-40 cm, felálló, egyszerű szárú évelő (He). Gyökere koloncosan megvastagodott. • Levelei párosan szárnyasan összetettek, 2-3 levélkepárral, a levélgerinc szálkában végződik. A levélkék tojásdadok, csúcsuk felé kihegyesedők. •Virágzatai hosszú kocsányú levélhónalji fürtök, sok virággal. A virágok kezdetben bíborszínűek, később sötétkékké válnak. Termése kopasz hüvely. A tarka lednek virágai világosabb rózsaszínűek, termése mirigyszőrös. •Virágzás (III-)IV-V, termésérés VI-VIII. •Félárnyékos-árnyékos, üde, humuszos termőhelyen. •Üde lomberdők, keményfás ligeterdők, ritkábban fenyvesek és cseres-tölgyesek faja. Tavaszi lednek – Lathyrus vernus Tavaszi lednek – Lathyrus vernus Tavaszi lednek – Lathyrus vernus Tavaszi lednek – Lathyrus vernus Füzényfélék – Lythraceae

•fás- vagy (nálunk) lágyszárú növények •keresztben átellenes levélállás, pálhák nincsenek

•K6 C6 A6 G(2-6) •  tok termés •gyengén zigomorf virágok •a magház korsó alakú vacokba (hypanthium) süllyedt •jellemző a heterosztilia •nemzetsége: Lythrum Lythrum salicaria – Réti füzény •40-200 cm, felálló szárú vastag gyöktörzsű évelő (Ge). •Levelei keresztben átellenesek, ülők, szíves vállból keskeny-lándzsásak vagy lándzsásak. •Virágai álörvökben nyílnak (ezek a füzérré sűrűsödnek), 6 tagúak, a szirmok bíborpirosak. •Termése a vacokban bezárva maradó két kopácsú tok, számos apró maggal. •Virágzás VI-IX(-X), termésérés VIII-X. •Fény-, nedvesség- és tápanyagigényes növény. •Nedves réteken, nyílt ligeterdőkben az ország egész területén megtalálható. Lythrum salicaria Réti füzény Lythrum salicaria – Réti füzény Lythrum salicaria – Réti füzény Lythrum salicaria – Réti füzény Ligetszépefélék – Onagraceae •többnyire lágyszárú növények, kevés a fásszárú képviselő •szórt vagy keresztben átellenes levélállás, pálhák nincsenek − •K2 v. 4 C2 v. 4 A2 v. 4+4 G 4 •  tok vagy makkocska termés •a magház korsó alakú vacokba (hypanthium) süllyedt •2-tagú virágtakaró és porzótáj: Circaea •4-tagú virágtakaró és porzótáj: Chamaenerion, Epilobium •szórt levélállás: Chamaenerion •keresztben átellenes levélállás: Circaea, Epilobium •tok termés: Chamaenerion, Epilobium •makkocska termés: Circaea Erdei füzike - Epilobium montanum •30-100 cm magas, felálló, egyszerű vagy alig elágazó szárú évelő (He). •A levelek átellenesek, hegyes tojásdadok, fogazottak, rövid nyelűek, 3-10 cm hosszúak. •A virágok kevés tagú füzérben nyílnak, a szirmok 8-12 mm-esek, rózsaszínűek. •A termés rányomottan szőrös ill. mirigyszőrös tok. •Virágzás VI-IX, termésérés VII-XI. •Fény- és tápanyagigényes, üde talajokat kedvelő pionír jellegű növény („vágásnövény”). •Üde lomberdők szélein, vágásterületein, inkább domb- és hegyvidéki faj. Erdei füzike Epilobium montanum Erdei füzike – Epilobium montanum Erdei füzike Epilobium montanum Erdei füzike – Epilobium montanum Borzas füzike – Epilobium hirsutum •1-2 méteres, lágy szőröktől bozontos és rövid mirigyszőrös évelő (He). •Szirmai 1-2 cm hosszúak (a hazai fajok között messze a legnagyobbak), bíborpirosak. •Leveleik keskeny-lándzsásak vagy lándzsásak, szabálytalanul fogazott szélűek. •Virágzás VI-IX, termésérés VII-XI. •Fény-, nedvesség- és tápanyagigényes faj. •Mocsarakban, nádasokban, patakmenti magaskórósokban, ligeterdőkben. Borzas füzike – Epilobium hirsutum Borzas füzike Epilobium hirsutum Borzas füzike – Epilobium hirsutum Borzas füzike Epilobium hirsutum Borzas füzike – Epilobium hirsutum Erdei deréce Chamaenerion angustifolium Erdei deréce – Chamaenerion angustifolium •50-150 cm magas, egyszerű szárú, tarackos évelő (Ge). • Levelei szórt állásúak (néha látszólag átellenesek), keskeny-lándzsásak, igen rövid nyelűek, szélük távol fogas. • Virágai fürtben nyílnak, kissé zigomorfak, a 4 szirom bíborpiros. •Termése hosszú, hengeres tok, szárnyas maggal. •Virágzás VI-IX, termésérés VIII-X. •Fényigényes, hidegtűrő, mészkerülő faj, tápanyagszegény talajokon, tömegesen terjedhet. •Mészkerülő erdők, üde lomberdők, fenyvesek szélein, vágásterületein, főként középhegységeinkben és a Nyugat-Dunántúlon Erdei deréce – Chamaenerion angustifolium Erdei deréce – Chamaenerion angustifolium Erdei deréce – Chamaenerion angustifolium Erdei deréce – Chamaenerion angustifolium Erdei varázslófű – Circaea lutetiana •20-60 cm magas, elágazó, vékony tarackos évelő (Ge). •Levelei keresztben átellenesek, hosszú nyelűek, lekerekített vállúak; szélük ritkásan fogas. • Virágzata hosszú fürt, a virágok 2 tagúak, a szirmok rózsaszínűek vagy fehérek. • Termése hosszú, lehajló kocsányú, szőrös makkocska. •Virágzás V-VII, termésérés VII-IX. •Félárnyékos, üde vagy nedves, humuszos talajokon. •Liget- és láperdőkben, illetve szegélyeiken, üde lomberdőkben, hegy- és dombvidékeinken. Erdei varázslófű – Circaea lutetiana Erdei varázslófű – Circaea lutetiana Erdei varázslófű – Circaea lutetiana Erdei varázslófű – Circaea lutetiana Rutafélék – Rutaceae

•főként fásszárú növények, ritkábban lágyszárúak •szórt vagy keresztben átellenes levélállás, pálhák nincsenek •a levelek szkizolizigén járatoktól pontozottak, sajátos illóolaj tartalmaznak

• v. ·|· K4-5 C4-5 A4+4 v. 5+5 G(4-5) • tok, bogyó vagy lependék termés •a virágokban mézfejtőgyűrű (diszkusz) található •zigomorf, 5-tagú virágok, tok termés: Dictamnus Nagyezerjófű – Dictamnus albus •50-120 cm magas, erősen illatos évelő (He). •Levelei szórt állásúak, páratlanul szárnyaltan összetettek, a levélgerinc szárnyas. A levélkék áttetszően pontozottak, szélük fűrészes. •Virágzata fürt; a virágok zigomorfak, a szirmok fehéres rózsaszínűek, sötétebb piros erezettel, a porzók feltűnően hosszúak, íveltek. •Termése öthasábú tok. •Virágzás V-VII, termésérés VIII-IX. •Fényigényes, meleg- és mészkedvelő, erősen szárazságtűrő. •Száraz lomberdőkben, bokorerdőkben, meleg, napsütötte szegélycserjésekben, főleg középhegységeinkben gyakori. Védett: 5000 Ft! Nagyezerjófű – Dictamnus albus Nagyezerjófű Dictamnus albus Nagyezerjófű Dictamnus albus Nagyezerjófű – Dictamnus albus Nagyezerjófű – Dictamnus albus Nagyezerjófű Dictamnus albus Madársóskafélék – Oxalidaceae

•elsősorban tőlevélrózsás lágyszárú növények, kalcium-oxalát kristályokkal  savanykás íz •többnyire szórt levélállás, pálhák nincsenek •a levelek hármasával vagy négyesével összetettek, fényingerre mozognak, a levélkék visszás szív alakúak

•K5 C5 A5+5 G(5)  tok termés •nemzetsége: Oxalis Erdei madársóska – Oxalis acetosella •5-10 cm-es, kúszó, vékony, fehéres szárú évelő (Ge). •Levelei hosszú nyelűek, hármasak. A levélkék visszás szív alakúak. •Virágkocsányai levélhónaljiak, magánosak. A szirmok fehér vagy halvány lilás alapszínűek, sötétebben erezettek. •Termése megnyúlt tojásdad felnyíló tok. •Virágzás IV-VI, termésérés VI. •Erősen árnyéktűrő, (üde-) félnedves termőhelyet igénylő faj •Üde lomberdők, ritkábban ligeterdők, hegyvidéki faj Erdei madársóska – Oxalis acetosella Erdei madársóska – Oxalis acetosella Erdei madársóska Oxalis acetosella Erdei madársóska Oxalis acetosella Gólyaorrfélék – Geraniaceae

•lágyszárú növények •szórt levélállás, pálhák vannak

•K5 C5 A5+5 G(5)  tok termés •nemzetsége: Geranium

Erodium moschatum •30-80 cm magas, elágazó szárú, Fodros gólyaorr – szőrös-mirigyes évelő (He). Geranium phaeum •A levelek hosszú nyelűek, tenyeresen hasadtak, a közepükön gyakran bíboros foltozással, a levéllemez 5-10 cm átmérőjű, ráncos-eres felszínű. •A virágok sötét bíborszínűek, a szirmok visszatörtek, a bibeszál feltűnően kiálló. •A termés 2-3 cm-es, a részterméskék ráncosak. •Virágzás V-VI, termésérés VI-VIII. •Félárnyéktűrő, nedvesség- és tápanyagigényes. •Hegy- és dombidéki égerligetek, bükkösök és gyertyános-tölgyesek Fodros gólyaorr – Geranium phaeum Fodros gólyaorr – Geranium phaeum Fodros gólyaorr – Geranium phaeum Fodros gólyaorr – Geranium phaeum Nehézszagú gólyaorr – Geranium robertianum •10-60 cm), tövétől ágas, kellemetlen illatú, egyéves (Th). •Levelei tenyeresen hármasak, a levélkék szabálytalanul szárnyasan tagoltak, bíborosra-pirosra színeződhetnek. •Virágai sötét rózsaszínűek. •Termése hosszú csőrös („gólyaorrtermés”), éréskor 5 részterméskére esik szét. •Virágzás (IV-)V-X, termésérés VI-XI. •Félárnyéktűrő, tápanyag- és nedvességigényes •Üde lomberdők és kultúrerdők Nehézszagú gólyaorr – Geranium robertianum Nehézszagú gólyaorr – Geranium robertianum Nehézszagú gólyaorr Geranium robertianum Nehézszagú gólyaorr – Geranium robertianum Geranium robertianum – nehézszagú gólyaorr T2 Geranium robertianum – nehézszagú gólyaorr T2 Geranium robertianum – nehézszagú gólyaorr T2 Piros gólyaorr – Geranium sanguineum

•15-50 cm magas, elágazó szárú, borzas szőrű évelő (He). •Levelei kerekdedek, tenyeresen szeldeltek; a szeletek szálas-lándzsásak, általában hármas csúcsban végződnek. •Virágai hosszú kocsányúak, magánosak; a szirmok feltűnően nagyok (15-20 mm), bíborpirosak. •Termése hosszú csőrű, 5 részterméskéből áll. •Virágzás V-VIII, termésérés VII-IX. •Fény- és melegigényes, mészkedvelő növény. •Száraz lomberdők és szegélyeik növénye. Piros gólyaorr – Geranium sanguineum Piros gólyaorr – Geranium sanguineum Piros gólyaorr – Geranium sanguineum Piros gólyaorr – Geranium sanguineum Piros gólyaorr – Geranium sanguineum Nebáncsvirágfélék – Balsaminaceae

•lágyszárú növények, üvegesen áttetsző, lédús szárral •szórt levélállás, pálhák nincsenek

• K5 C(4)+1 A(5) G(5)  tok termés (érintésre felpattan) •a csészék színesek, az alsó csészelevél sarkantyús, öblös •nemzetsége: Impatiens Bíbor nebáncsvirág – Impatiens glandulifera •100-200 cm, vaskos, üreges, szárú egyéves (Th). •Levelei átellenesek v. örvösek, keskeny lándzsásak, 10-20 cm hosszúak, élesen fogazottak. A levél nyelén mirigyek ülnek. •A virágok 5-20 tagú szárvégi fürtökben nyílnak, 3-4 cm hosszúak, élénk bíborosak (ritkán fehérek). •A termés hosszúkás, 3-5 cm-es, éréskor érintésre felpattanó tok. •Virágzás VII-IX, termésérés VIII-X. •Fény-, nedvesség- és tápanyagigényes. •Folyók és patakok partján, időszakosan elöntést kapó magaskórósokban él, Adventív. Bíbor nebáncsvirág – Impatiens glandulifera Bíbor nebáncsvirág – Impatiens glandulifera Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág T4 Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág T4 Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág T4 Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág T4 Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág T4

Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág Erdei nebáncsvirág – Impatiens noli-tangere •50-140 cm, törékeny, áttetsző szárú egyéves (Th). •Levelei elliptikusak, csipkés szélűek. •Virágai 1-4 tagú, lecsüngő levélhónalji fürtben állnak, 2-3 cm-esek, görbült sarkantyúsak, sárgák. •Termése hosszúkás, éréskor érintésre felpattanó, 2-3 cm-es tok. •Virágzás VI-IX, termésérés VII-X. •Árnyéktűrő; üde vagy nedves, tápanyagban gazdag talajokon. •Üde lomberdők szivárgóvizes részein, ligeterdőkben Erdei nebáncsvirág – Impatiens noli-tangere Erdei nebáncsvirág – Impatiens noli-tangere Erdei nebáncsvirág – Impatiens noli-tangere Kisvirágú nebáncsvirág – Impatiens parviflora •30-60 cm magas, törékeny, áttetsző szárú egyéves (Th). •Levelei elliptikusak, csipkés szélűek, világoszöldek. •Virágai 4-10 tagú, lecsüngő levélhónalji fürtben állnak, legfeljebb 1 cm-esek, egyenes sarkantyúsak, halványsárgák. •Termése hosszúkás, éréskor érintésre felpattanó 1,5-2 cm-es tok. •Virágzás V-X, termésérés VII-X(-XI). •Árnyéktűrő; üde vagy nedves, tápanyagban és nitrogénben gazdag talajokon. •Adventív, kelet-ázsiai származású. Üde lomberdőkben és ligeterdőkben. Kisvirágú nebáncsvirág – Impatiens parviflora Kisvirágú nebáncsvirág – Impatiens parviflora Impatiens parviflora – kisvirágú nebáncsvirág T4 Impatiens parviflora – kisvirágú nebáncsvirág T4 Impatiens parviflora – kisvirágú nebáncsvirág T4 Impatiens parviflora – kisvirágú nebáncsvirág