Növényrendszertan gyakorlatok 6. gyakorlat Rosaceae, Cannabaceae, Urticaceae, Fabaceae, Lythraceae, Trapaceae, Onagraceae, Rutaceae, Oxalidaceae, Geraniaceae, Balsaminaceae A rózsaalkatúak alo. – Rosidae Rózsavirágúak r. – Rosales Rózsafélék cs. – Rosaceae Gyöngyvesszőfélék alcs. – Spireoideae (Aruncus) Almafélék alcs. - Maloideae Rózsafélék alcs. – Rosoideae (Geum, Potentilla, Waldsteinia, Rubus, Fragaria, Rosa, Agrimonia, Sanguisorba) Szilvafélék alcs. – Prunoideae Kenderfélék cs. – Cannabaceae (Humulus) Csalánfélék cs. – Urticaceae (Urtica, Parietaria) Hüvelyesek r. – Fabales Pillangósvirágúak cs. – Fabaceae (Genista, Cytisus, Melilotus, Trifolium, Coronilla, Lathyrus, Vicia) Mirtuszvirágúak r. – Myrtales Füzényfélék cs. – Lythraceae (Lythrum) Sulyomfélék cs. – Trapaceae (Trapa) Ligetszépefélék cs. – Onagraceae (Circea, Epilobium, Chamaenerion,) Szappanfa-virágúak r. – Sapindales Rutafélék cs. – Rutaceae (Dictamnus) Madársóskavirágúak r. – Oxalidales Madársóskafélék cs. – Oxalidaceae (Oxalis) Gólyaorrvirágúak r. – Geraniales Gólyaorrfélék cs. – Geraniaceae (Geranium) cs: Rózsafélék – Rosaceae •fás- vagy lágyszárú növények •szórt levélállás, pálhák rendszerint vannak •a virágok öttagúak, ötkörösek •apokarp termőtáj Tündérfürt – Aruncus sylvestris •80-150 cm magas, dúsan ágas, erős szárú évelő (He). • Levelei többszörösen szárnyasan összetettek, a levélkék szabálytalan tojásdadok vagy lándzsásak, karéjosak vagy fűrészesek. •A virágok aprók, fehérek (kétlaki), fürt részvirágzatokban állnak. •A termés apró tüszőcsokor. •Virágzás VI-VIII, termésérés VIII-X. •Fényigényes; hűvös, szivárgóvizes termőhelyen. •Bükkösök, gyertyános-tölgyesek, szurdokerdők, égerligetek, főleg a Nyugat-Dunántúlon és a magasabb középhegységekben. Védett: 2000 Ft. Tündérfürt – Aruncus sylvestris Tündérfürt – Aruncus sylvestris Tündérfürt – Aruncus sylvestris Tündérfürt – Aruncus sylvestris Közönséges párlófű (apróbojtorján) – Agrimonia eupatoria •40-120 cm magas, szőrös évelő (He). •A levelek félbeszárnyaltak, 5-9 nagyobb levélkéjűek, 10-15 cm hosszúak. • A virágok akár 20 cm-es füzérben nyílnak, 6-12 mm átmérőjűek, sárgák. •Áltermése a vacokkal összenőve kehelyszerű, peremén horgas tüskék állnak. •Virágzás VI-IX, termésérés VII-XI. •Fényigényes, szárazságtűrő, bolygatástűrő. •Erdőszéleken, cserjésekben, felhagyott legelőkön az ország egészén gyakori. Közönséges párlófű (apróbojtorján) – Agrimonia eupatoria Közönséges párlófű (apróbojtorján) – Agrimonia eupatoria Közönséges párlófű (apróbojtorján) – Agrimonia eupatoria Közönséges párlófű (apróbojtorján) – Agrimonia eupatoria Erdei szamóca – Fragaria vesca •5-25 cm-es, indás évelő (He). •A levél 3 levélkéből tenyeresen összetett. A levélkék visszás tojásdadok, durván fűrészesek. •A virágok 10-15 mm átmérőjűek, fehérek, álcsészét viselnek. •Termése bókoló szamócatermés. •Virágzás IV-VI, termésérés V- VII. •Üde talajokon, mérsékelten fényigényes. •Üde lomberdők szegélyein, cserjésekben, vágásterületeken. Erdei szamóca – Fragaria vesca Erdei szamóca – Fragaria vesca Erdei szamóca – Fragaria vesca Indiai dísszamóca – Potentilla indica Erdei szamóca – Fragaria vesca Fehér pimpó – Potentilla alba •Alacsony termetű, elfekvő és a csúcsán kissé felegyenesedő szárú növény (He). •A levél 5 levélkéből tenyeresen összetett. A levélkék keskeny visszás-lándzsásak, épek vagy nagyon finoman fűrészesek, fonákjukon fehéren rásimulóan szőrösek. •A virágok levélhónaljiak, a szirmok fehérek. •Termése aszmagcsoport. •Virágzás III-VI, termésérés V-VII. •Fényigényes, szárazságtűrő, inkább mészkerülő faj. •Cseres-tölgyesekben, szárazabb lomberdőkben, ill. a helyükön létrehozott kaszálókon, gyepekben él, főleg hegy- és dombvidéken. Fehér pimpó – Potentilla alba Fehér pimpó – Potentilla alba Fehér pimpó – Potentilla alba Fehér pimpó – Potentilla alba Homoki pimpó – Potentilla arenaria •5-10 cm-es heverő szárú, fásodó gyöktörzsű évelő (Ch-He). •A levél 3-5 levélkéből tenyeresen összetett. A levélkék visszás-lándzsás- tojásdadok, durván fűrészesek, fonákukon csillagszőrösek, fehérek. •A virágok 2-4-esével nőnek, a könnyen lehulló szirmok színe mély sárga. •Termése aszmagcsoport. •Virágzás III-V, termésérés V-VII. •Fény- és melegigényes, szárazságtűrő, inkább mészkedvelő. •Jellemzően száraz gyepekben, néha száraz lomberdők tisztásain. Homoki pimpó – Potentilla arenaria Homoki pimpó – Potentilla arenaria Homoki pimpó – Potentilla arenaria Homoki pimpó – Potentilla arenaria Waldstein-pimpó – Waldsteinia geoides •elfekvő, a virágzatnál felemelkedő, 20-30 cm magas évelő (He). •Tőlevelei hosszú nyelűek, ráncosak, 3-5 szabálytalan karéjúak, durván fűrészesek. A szárlevelek ülők, felfelé kisebbedők. •A virágok néhány tagú virágzatban nyílnak, élénksárgák. •Termése aszmagcsoport. •Virágzás IV-V, termésérés V-VII. •Félárnyéktűrő, mészkedvelő; száraz- félszáraz, sekély talajú termőhelyeken. •Északi-középhegység, Mecsek, meszes talajú gyertyános-tölgyesekben, bükkösökben, sziklás erdőkben. Waldstein-pimpó – Waldsteinia geoides Waldstein-pimpó – Waldsteinia geoides Waldstein-pimpó – Waldsteinia geoides Waldstein-pimpó – Waldsteinia geoides Erdei gyömbérgyökér – Geum urbanum •30-80 cm magas, felálló, elágazó szárú, elszórtan szőrös évelő (He). • Tőlevelei szárnyasak, a levélkék durván fűrészesek vagy karéjosak. A szárlevelek hármasak, legfelül már egyszerűek. •Szirmai sárgák, a csésze kétkörös. • Termése aszmagcsoport, a részterméskék megnyúltak, csúcsukon a bibeszál maradványával. •Virágzás V-IX(-XI), termésérés VII-XI. •Félárnyékos helyeken, üde, nyirkos, tápanyagban és nitrogénben gazdag talajokon. •Bármilyen üde vagy nedves talajú faállományban, erdőszegélyeken, erdőszéli gyomtársulásokban. Erdei gyömbérgyökér – Geum urbanum Erdei gyömbérgyökér – Geum urbanum Erdei gyömbérgyökér Geum urbanum Erdei gyömbérgyökér – Geum urbanum Őszi vérfű – Sanguisorba officinalis •30-140 cm magas, felálló, elágazó szárú, tőlevélrózsás évelő (He). •Levelei páratlanul szárnyaltak, 4-5 levélkepárosak, a levélkék kerekdedek vagy elliptikusak, fűrészes szélűek. • A virágok gömbös vagy megnyúlt fejecskeszerű virágzatokban helyezkednek el; a szirmok hiányoznak, a csészenemű virágtakaró pirosas vagy bordó színezetű. •Termése a megmaradó vacokkehelybe zárt, tojásdad aszmag. •Virágzás VI-X(-XI), termésérés VIII-XI. •Fényigényes; üde vagy nedves, tápanyagban szegény talajokon. •Nedves rétek (láprétek, kaszálórétek). Őszi vérfű – Sanguisorba officinalis Őszi vérfű Sanguisorba officinalis Őszi vérfű Sanguisorba officinalis Őszi vérfű Sanguisorba officinalis Maculinea teleius Maculinea nausithous Őszi vérfű – Sanguisorba officinalis Kenderfélék cs. – Cannabaceae • lágyszárú növények • keresztben átellenes levélállás, pálha van • kétlakiak: P(5) A5 ill. P(5) G(2) • makkocska termés • nemzetség: Humulus (komló) Komló – Humulus lupulus • Liánszerűen felkapaszkodó szárú, érdes szőrű, kétlaki évelő (He) • Levél: keresztben átellenes, felsők tenyeresen karéjosak, alsók tagolatlanok, durván fogasak • Porzós virágzat kettős bogokat viselő fürt, a termős tobozszerűen gömbös, az egyes virágok aprók, sárgásak VIII-IX. • Termés: gömbszerű makkocska • Félárnyéktűrő, nedves, tápanyagban és nitrogénben gazdag talajon, bolygatástűrő. • Liget- és láperdőkben, gyakori • Gyógyszer- és sörgyártás alapanyaga, termesztik Hemikriptofiton (He) Komló – Humulus lupulus Komló – Humulus lupulus Komló – Humulus lupulus Komló – Humulus lupulus Komló – Humulus lupulus Komló – Humulus lupulus Komló – Humulus lupulus Csalánfélék cs. – Urticaceae • főként lágyszárú növények • keresztben átellenes vagy szórt levélállás, pálhák vannak • keresztben átellenes levélállás: Urtica • szórt levélállás: Parietaria • ♂P2+2 A2+2 ill. ♀P2+2 G(2) • makkocska termés • többnyire egylakiak, de kétlaki fajok is vannak Nagy csalán – Urtica dioica • 40-150 cm magas, tarackoló évelő (Ge). Hajtásai szőrösek, aprón fullánk- és serteszőrösek (hangyasav) • Levél: keresztben átellenes, nyeles, tojásdad, durván fogas • Kétlaki, virágok levélhónalji füzérekben, aprók, zöldesek. V-XI. • Termés: tojásdad makkocska • Fény- és tápanyagigényes, nitrofil, üde- félnedves termőhelyeken, bolygatástűrő • Ligeterdők, üde lomb- és kultúrerdők, magaskórosok, gyomtársulások. Közönséges. Geofiton (Ge) Nagy csalán – Urtica dioica Nagy csalán – Urtica dioica Nagy csalán – Urtica dioica Nagy csalán – Urtica dioica Nagy csalán – Urtica dioica Közönséges falgyom – Parietaria officinalis • 50-120cm, ritkán elágazó szárú évelő (He). • Levél: szórt állású, ép, tojásdad v. lándzsás, fénylő sötétzöld. Pálha, csalánszőr nincs. • Egylaki, levélhónalji virágzatai gömbösek, VI-IX. • Termés: makkocska • Közepesen árnyéktűrő, nitrogén-, tápanyag- és nedvességigényes, bolygatástűrő • Üde lomberdők, bolygatott, nedves, árnyas erdei társulások. Főként hegyvidéken. Hemikriptofiton (He) Közönséges falgyom – Parietaria officinalis Közönséges falgyom – Parietaria officinalis Közönséges falgyom – Parietaria officinalis Közönséges falgyom – Parietaria officinalis Közönséges falgyom – Parietaria officinalis Közönséges falgyom – Parietaria officinalis Pillangósvirágúak – Fabaceae (Leguminosae) •fás- vagy lágyszárú növények •N-gyűjtő baktériumok élnek a gyökereiken (Rhizobium spp.) •szórt levélállás, pálhák vannak • K(5) C5 A10 v. (10) v. (9)+1 G1 hüvely termés •gyakoriak az összetett levelek •Levéltípusok: egyszerű: Genista, hármas: Cytisus, Melilotus, Trifolium, páratlanul szárnyalt: Coronilla, párosan szárnyalt: Lathyrus, Vicia •Terméstípusok: cikkes hüvely: Coronilla, felfújt hüvely: Colutea, szabályos hüvely: a többi nemzetségnél •Életformák: MM (fák), M (cserjék),