A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Budapest, TARTALOMJEGYZÉK Oldal 2003. április 3., 44/2003. (IV. 3.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya, Románia Kormánya, a Szlovák csütörtök Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között a több- nemzetiségû mûszaki zászlóalj létrehozásáról szóló, Budapes- ten, 2002. január 18-án aláírt Megállapodás kihirdetésérõl . . 2347 45/2003. (IV. 3.) Korm. r. A többnemzetiségû mûszaki zászlóalj és a katasztrófavédelemben érintett más állami szervek kölcsönös tájékoztatási, egyeztetési és együttmûködési rendjérõl ...... 2353 46/2003. (IV. 3.) Korm. r. A kedvezõtlen besorolású térségekben gazdálkodó mezõgazda- sági termelõk éven túli hitelterheinek mérséklésérõl ...... 2354 47/2003. (IV. 3.) Korm. r. A legkedvezõtlenebb helyzetû megyék — Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg — felzárkóztatására szolgáló 33. szám keretek felhasználásáról ...... 2374 48/2003. (IV. 3.) Korm. r. A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság, valamint a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság tevékenységét szabályozó egyes jogszabályok módosításáról ...... 2380 49/2003. (IV. 3.) Korm. r. A Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum, Oktatási és Üdültetési Közhasznú Társaság alapításáról szóló 21/1996. (II. 7.) Korm. rendelet módosításáról ...... 2383 50/2003. (IV. 3.) Korm. r. A nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról és hitelesítésérõl szóló 49/1998. (III. 27.) Korm. rendelet módosításáról ...... 2383 14/2003. (IV. 3.) BM r. A települések polgári védelmi besorolásáról szóló 18/1996. (VII. 25.) BM rendelet módosításáról ...... 2385 16/2003. (IV. 3.) GKM r. A polgári repülés hajózó személyzete repülési idejének szabályo- zásáról ...... 2385 Ára: 1400,– Ft 5/2003. (IV. 3.) IM r. A Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonat- kozásairól szóló, Hágában, az 1980. október 25. napján kelt, az 1986. évi 14. törvényerejû rendelettel kihirdetett szerzõdés végrehajtásáról szóló 7/1988. (VIII. 1.) IM rendelet módosítá- sáról ...... 2387 7/2003. (IV. 3.) NKÖM r. A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény végrehajtásáról szóló 13/1999. (VIII. 27.) NKÖM ren- delet módosításáról ...... 2388 8/2003. (IV. 3.) NKÖM r. A helyi önkormányzatok részére állat- és növénykertek, vadaspar- kok fenntartására adható támogatások igénybevételének rend- jérõl ...... 2389 9/2003. (IV. 3.) NKÖM r. Gérecz Attila-díj alapításáról ...... 2390 32/2003. (IV. 3.) OGY h. A gyermekek és az ifjúság helyzetérõl, életkörülményeik alakulá- sáról és az ezzel összefüggésben a 2001. évben megtett kor- mányzati intézkedésekrõl szóló jelentés elfogadásáról ...... 2392 33/2003. (IV. 3.) OGY h. Az állam által nagy összegû költségvetési támogatásban részesí- tett pénzintézetek konszolidációját vizsgáló bizottság felállí- tásáról ...... 2392

A tartalomjegyzék a 2346. oldalon folytatódik. 2346 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

TARTALOMJEGYZÉK Oldal

34/2003. (IV. 3.) OGY h. A kormányzati szerveknél, illetve a Kormány felügyelete alá tar- tozó szerveknél, különös tekintettel az Adó- és Pénzügyi Ellen- õrzési Hivatalnál elrendelt adatmásolással, esetleges jogo- sulatlan adatkezeléssel, adatátadással, illetve az APEH infor- matikai rendszerének megismerésével, valamint az APEH által különbözõ adóalanyok felé történõ információkéréssel össze- függõ tevékenységek körülményeit vizsgáló bizottság felállí- tásáról ...... 2393 9/2003. (IV. 3.) AB h. Az Alkotmánybíróság határozata ...... 2395 10/2003. (IV. 3.) AB h. Az Alkotmánybíróság határozata ...... 2415 58/2003. (IV. 3.) KE h. Jávorszky Béla rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízás alóli felmentésérõl ...... 2427 59/2003. (IV. 3.) KE h. Katona Tamás rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízás alóli felmentésérõl ...... 2427 60/2003. (IV. 3.) KE h. Szabó András Tibor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízás alóli felmentésérõl ...... 2427 61/2003. (IV. 3.) KE h. Dr. Horváth István rendkívüli és meghatalmazott nagykövet meg- bízás alóli felmentésérõl ...... 2427 62/2003. (IV. 3.) KE h. Nikicser László rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbí- zásáról ...... 2428 63/2003. (IV. 3.) KE h. Gyõr Mihály rendkívüli és meghatalmazott nagykövet kinevezé- sérõl és megbízásáról ...... 2428 64/2003. (IV. 3.) KE h. Tóth Tibor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízásáról 2428 65/2003. (IV. 3.) KE h. Berecz Marianne rendkívüli és meghatalmazott nagykövet kine- vezésérõl és megbízásáról ...... 2428 1027/2003. (IV. 3.) Korm. h. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság igaz- gatósági tagjának kinevezésérõl ...... 2429 1028/2003. (IV. 3.) Korm. h. A Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum, Oktatási és Üdültetési Közhasznú Társaság alapításáról szóló 1008/1996. (II. 7.) Korm. határozat módosításáról ...... 2429 1029/2003. (IV. 3.) Korm. h. A kedvezõtlen besorolású térségekben gazdálkodó mezõgazda- sági termelõk éven túli hitelterheit mérséklõ programról . . . 2429 37/2003. (IV. 3.) ME h. Helyettes államtitkári juttatások biztosításáról ...... 2430 A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye ...... 2430 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2347

co-operation, signed by the Ministers of Defence of the II. rész JOGSZABÁLYOK Hungarian Republic, Romania, and Ukraine on 15 January 1999 and Protocol from the Working Meeting of Defence Ministers of the Parties signed on 26 May 2000 in Ushgorod, A Kormány rendeletei Have agreed as follows:

A Kormány Article I 44/2003. (IV. 3.) Korm. rendelete Definition of Terms

a Magyar Köztársaság Kormánya, Románia Kormánya, For the purposes of this Agreement the following term a Szlovák Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya will be applied: között a többnemzetiségû mûszaki zászlóalj — disaster: flooding or other situation with létrehozásáról szóló, Budapesten, 2002. január 18-án extraordinary extent caused by unforeseen ecological aláírt Megállapodás kihirdetésérõl events that endanger or present an imminent threat to lives, health, and property. 1. §

A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya, Románia Kormánya, a Szlovák Köztársaság Kormánya és Ukrajna Article II Kormánya között a Többnemzetiségû Mûszaki Zászlóalj létrehozásáról szóló, Budapesten, 2002. január 18-án aláírt Objective Megállapodást e rendelettel kihirdeti. (A Megállapodás jóváhagyásáról szóló utolsó jegyzékvál- (1) The Parties shall establish the Multinational tás 2003. január 2-án megtörtént. A Megállapodás 2003. Engineer Battalion (hereinafter ,,Battalion’’), with the február 1-jén hatályba lépett.) basic mission to provide assistance to the local civilian population and participate in the elimination of damages in case of a disaster in the catchment basin of the Tisa 2. § River. (2) Upon request of any of the Parties in the territory of A Megállapodás hivatalos angol nyelvû szövege és which a natural disaster takes place, or where there is an annak magyar nyelvû fordítása a következõ: imminent danger of such a natural disaster, the Battalion shall participate in the minimalisation of the consequences ,,Agreement between the Government of the Republic of the disaster. of , the Government of Romania, the Government of the Slovak Republic and the Cabinet of Ministers of Ukraine on the Establishment of a Multinational Engineer Battalion Article III

The Government of the Republic of Hungary, the Executive Bodies Government of Romania, the Government of the Slovak Republic, and the Cabinet of Ministers of Ukraine The executive bodies shall be the Ministries of Defence (hereinafter called the ,,Parties’’), and the Defence Staffs of the Parties. emphasising the importance of multilateral military relations in order to enhance peace and stability in Europe, supporting the objective to establish close military co-operation, based on mutual respect, Article IV underlining that in the case of disaster, the disaster relief operations of the Multinational Engineer Battalion shall General Principles significantly contribute to the minimalisation of damages and consequences, (1) This agreement shall not affect the rights and taking into consideration the co-operation agreement as responsibilities of the Parties that are stipulated in other stipulated in the Declaration of Intent to develop military international agreements or treaties. 2348 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

(2) This common initiative is Article VI a) not directed against any third party and does not intend to establish any military alliance aimed against any The Composition, Strength and Operation other state or group of states; of the Battalion b) in compliance with the Partnership for Peace Program (PfP), the stated objective of which is to enhance (1) The Battalion shall consist of a Multinational humanitarian assistance; Command and the national contingents. The Parties shall c) transparent and open to any state in the region, able contribute with approximately similar numbers of and willing to participate in the Battalion’s co-operation personnel and branches based on their national activity in the future. organisational structures and in accordance with their (3) All decisions relating to the Battalion shall be based national legal regulations. on the mutual consent of the Parties. (2) The strength of the national contingents in the Battalion shall not exceed 200 persons, notwithstanding, Article V the number of the engineer executing personnel shall not be less than 100. The national contingents shall retain their Co-operation and Decision-Making Process national organisational structure and shall be stationed in the territory of their own state. (1) Consultation and decision-making process shall take (3) The national contingents shall perform their mission place at the meetings of Defence Ministers as well as Chiefs using their own equipment. of Defence Staffs or their representatives. (2) The Steering Group (SG), which comprises senior representatives of the Ministries of Defence and the Article VII Defence Staff, shall decide on the conditions of training and the Battalion deployment. Command and Control Structure (3) The Multinational Working Group (MWG), which comprises technical experts of Defence Ministries, Defence Staffs, and Service Staffs, shall meet and support (1) The Contingent Commander, the Chief of Staff, as the work of the SG no less than twice a year or as needed. well as the senior staff officers shall be appointed by the It provides a forum for negotiations related to the individual Parties. Battalion activities and its development. (2) The national contingents of the Battalion under (4) The SG shall solve various technical issues and multinational command shall remain under national questions relating to the Battalion’s command, leading command, too. posts, structure, equipment, training and preparation, as (3) If the Battalion is deployed in the territory of any of well as the funding related to the execution of its activities. the Parties, this Party shall provide the Battalion (5) From the date on which this Agreement enters into Commander. The Contingent Commanders of the force the chairmanship of the SG shall be rotated among other Parties shall act as deputy commanders of the the Parties in alphabetical order based on the English Battalion. The Battalion command shall also include alphabet, if not otherwise agreed by the Parties. the designated desk officers as well as liaison officers of the (6) The SG shall define its structure, code of operation other Parties. and procedural order. Its internal activities shall be controlled by the principles below: a) it shall meet on a regular basis at intervals that are Article VIII required by the performance of its own functions and shall respond to a specific request of any Party or the SG Training Chairman as soon as possible or once a year; b) meetings shall be organised by the Chairman’s Party. This Party shall also assume the responsibility of the (1) The Battalion shall conduct common (command Secretary; post or field) exercises once a year on the territory of each c) all decisions shall be adopted with the mutual Party on a rotational basis. The plans and details of joint consent of the Parties. exercises shall be developed by the MWG and approved by the SG. (7) To discuss specific questions the SG may form temporary working groups consisting of experts (2) The training of national contingents shall be the representing the Parties. individual responsibility of the Parties. 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2349

Article IX (3) The Parties shall provide all necessary information for the establishment and deployment of the Battalion in Funding and Logistics the interest of the Parties.

(1) In the case of the Battalion’s deployment, the manpower for disaster relief shall be provided free of Article XII charge. The Battalion’s participation in Disaster Relief (2) The Parties shall provide financial and logistic Operations support for the national contingents to perform activities that are to be accomplished in their respective territories. (1) Subject to an official request to be delivered via (3) In case of joint activities the logistic support of the diplomatic channels by any Party affected by a disaster or Battalion shall be provided by the requesting Party at its threatened by imminent disaster, the Battalion shall be own expense. deployed upon the approval of the competent authorities and in compliance with the internal laws of the Parties (4) The costs of arrival to and departure from the area respectively. of the joint activity of the Battalion shall be borne by each Party respectively. (2) When the Commander of the Battalion assumes command, the Multinational Command and the national (5) In the case of such deployment — in the territory of contingents shall be deployed along with their equipment the requesting Party — provision of the needed resources and technical assets in the endangered area in order to for the first three days is the individual responsibility of perform their mission in line with the requirements of the each Party. The self-transported supply shall be Party that requested assistance. determined in the Technical Agreement. (6) The requesting Party shall provide free of charge emergency medical assistance. Article XIII

Settling Disputes Article X Depending on their nature, all disputes arising from or connected to the interpretation and implementation of Legal Matters this Agreement shall be settled by the Parties through the SG or MWG by negotiations and consultations. (1) Other matters that are not discussed in this Agreement shall be subject to the terms and conditions set forth in the NATO PfP SOFA as adopted on 19 June 1995 Article XIV and in its attached memoranda, with a special emphasis on the issues of crossing national boundaries, criminal law, Implementation Measures and paying damages. (2) The Parties shall simplify crossing of the borders. Various technical details and questions resulting from performing the activities, concerning the Multinational Command, leading posts, organisational structure, Article XI equipment, training, preparation, logistic and financial support, shall be addressed in the ,,Technical Agreement’’, that is to be concluded between the Ministries of Defence Information Security of the relevant nations.

(1) All classified information exchanged in connection with the present Agreement shall be subject to legal Article XV protection, in accordance with the classification level provided by the originating Party and in compliance with Closing Provisions the legislation of the state of each Party that receives such information. (1) The present Agreement shall be approved by each (2) The Parties shall not be authorised to release Party in compliance with its internal legal regulations. The classified information to any other third Party without the Agreement shall enter into force 30 days after the prior written consent of the originator. Depository receives the last notification of approval from 2350 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám the Parties. The nation where the Agreement is signed shall figyelembe véve a katonai együttmûködés fejlesztését be the Depository of the Agreement. célzó együttmûködési megállapodást, amelynek feltételei (2) This Agreement may be amended subject to the a Magyar Köztársaság, Románia és Ukrajna védelmi mi- mutual consent of the Parties. Such amendment shall be niszterei által 1999. január 15-én aláírt Szándéknyilatko- proposed via diplomatic channels in writing and shall enter zatban, illetve a Felek védelmi miniszterei munkatalálko- into force subject to the provisions set forth in paragraph zójának 2000. május 26-án, Ungváron aláírt Jegyzõkönyvé- (1) of this Article. ben lettek meghatározva, a következõkben állapodtak meg: (3) This Agreement shall be concluded for an indefinite period of time.

(4) This Agreement may be terminated any time by any I. Cikk of the Parties. The notice of termination shall be submitted in writing via diplomatic channels to the Depository. Kifejezések meghatározása (5) The termination shall enter into force 30 days after the Depositary has received the notice of termination. The Jelen Megállapodás céljaira a következõ kifejezés hasz- Depository shall inform all the Parties of the act of nálatos: termination. After the termination entered into force, the — katasztrófa: árvíz vagy más, elõre nem látott ökoló- Agreement shall not be applicable for the terminating giai események miatt bekövetkezett rendkívüli kiterjedésû Party but it shall remain in force with regard to all other esemény, mely életeket, egészségi állapotot és vagyontár- Parties. gyakat veszélyeztet, illetve azokra közvetlen fenyegetést (6) If the terminating Party has unsettled claims or jelent. obligations, they shall remain in force until they have been settled in compliance with the provisions of this Agreement regardless of the fact that the Agreement has II. Cikk been terminated. (7) If the present Agreement looses effect or any Party Cél terminates the Agreement, provisions set forth in paragraph (2) of Article XI shall remain in force. (1) A Felek létrehozzák a Többnemzetiségû Mûszaki Zászlóaljat (a továbbiakban: Zászlóalj), amelynek alap- (8) Nations willing to join the present Agreement may rendeltetése a Tisza vízgyûjtõ területén bekövetkezett ka- do so subject to the mutual consent of all Parties and in tasztrófa esetén a helyi lakosságnak történõ segítségnyúj- compliance with all the provisions of the Agreement. tás és a károk megszüntetésében való részvétel. Done in Budapest on 18 January 2002 in one original (2) Bármely Fél kérésére, akinek a területén természeti copy in English language.’’ katasztrófa történt, vagy ilyen katasztrófa bekövetkezésé- nek közvetlen veszélye fennáll, a Zászlóalj részt vesz a katasztrófa következményeinek minimalizálásában. ,,Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya, Románia Kormánya, a Szlovák Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között a Többnemzetiségû III. Cikk Mûszaki Zászlóalj létrehozásáról Végrehajtó szervek A Magyar Köztársaság Kormánya, Románia Kormánya, a Szlovák Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya A végrehajtó szervek a Felek védelmi minisztériumai és (a továbbiakban: Felek) vezérkarai lesznek. hangsúlyozva a többoldalú katonai kapcsolatok fontos- ságát az európai béke és stabilitás erõsítése érdekében, IV. Cikk támogatva a kölcsönös tiszteleten alapuló szoros kato- nai együttmûködés kialakításának célját, Általános alapelvek aláhúzva azt, hogy katasztrófahelyzetben a Többnemze- tiségû Mûszaki Zászlóalj katasztrófaelhárítási tevékeny- (1) Jelen Megállapodás nem befolyásolja a Felek azon sége jelentõsen hozzájárul a károk és következmények jogait és kötelezettségeit, amelyeket egyéb nemzetközi minimalizálásához, megállapodások és egyezmények határoznak meg. 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2351

(2) Ezen közös kezdeményezés VI. Cikk a) nem irányul harmadik fél ellen, nem szándékozik bármely állam vagy államok csoportja elleni bármely nemû A Zászlóalj felépítése, létszáma és mûködése katonai szövetség felállítására; b) megfelel a Partnerség a Békéért (PfP) programnak, (1) A Zászlóalj Többnemzetiségû Parancsnokságból és amelynek célja a humanitárius segítségnyújtás javítása; nemzeti kontingensekbõl áll. A Felek megközelítõleg ha- c) átlátható és nyitott a régió bármely állama számára, sonló nagyságú és típusú személyi állománnyal járulnak amely részt kíván venni a Zászlóalj együttmûködési tevé- hozzá a Zászlóaljhoz, nemzeti szervezeti felépítésük alap- kenységében a jövõben, és erre képes is. ján, összhangban saját nemzeti jogszabályaikkal. (3) A Zászlóaljjal kapcsolatos minden döntés a Felek (2) A Zászlóaljban részt vevõ egyes nemzeti kontingen- közös egyetértésén alapul. sek létszáma nem lehet több, mint 200 fõ, azonban a mû- szaki végrehajtó állomány létszáma nem lehet kevesebb, mint 100 fõ. A nemzeti kontingensek megtartva nemzeti V. Cikk szervezeti felépítésüket, a saját államuk területén állomá- soznak. Az együttmûködés és a döntéshozatal folyamata (3) A nemzeti kontingensek feladataikat a saját felsze- relésükkel hajtják végre. (1) A konzultáció és döntéshozatal folyamata a védelmi miniszterek és a vezérkari fõnökök vagy képviselõik talál- kozóin valósul meg. VII. Cikk

(2) Az Irányító Csoport (a továbbiakban: ICS), amely a Vezetési és irányítási rendszer Felek védelmi misztériumainak és vezérkarainak magas rangú képviselõibõl áll, dönt a Zászlóalj felkészítési felté- (1) A nemzeti kontingensek parancsnokát, a törzsfõnö- teleirõl és felhasználásáról. köt, valamint a törzs fõtisztjeit minden Fél önállóan nevezi (3) A Többnemzetiségû Munkacsoport (a továbbiak- ki. ban: TM) a védelmi minisztériumok, a vezérkarok és a (2) A többnemzetiségû parancsnoksághoz tartozó nem- haderõnemi vezérkarok mûszaki szakembereibõl áll, éven- zeti kontingensek nemzeti alárendeltsége is megmarad. te legalább kétszer, illetve igény szerint ülésezik, és támo- gatja az ICS munkáját. Fórumot biztosít a Zászlóalj tevé- (3) Ha a Zászlóalj valamely Fél területén felhasználásra kenységével és fejlesztésével kapcsolatos megbeszélések- kerül, a zászlóaljparancsnok személyét ez a Fél biztosítja. hez. A többi Fél kontingensparancsnokai a zászlóaljparancs- nok helyetteseként fognak tevékenykedni. A zászlóaljpa- (4) Az ICS megoldja azokat a különféle technikai prob- rancsnokság magában foglalja a többi Fél irány- és össze- lémákat és kérdéseket, amelyek a Zászlóalj parancsnoksá- kötõ tisztjeit is. gára, vezetõi beosztásaira, szervezetére, felszerelésére, a kiképzésre és felkészítésre, valamint a tevékenység végre- hajtásának finanszírozására vonatkoznak. VIII. Cikk (5) A Megállapodás hatálybalépésének idõpontjától az ICS elnöki posztját a Felek az angol ABC szerint, rotációs Kiképzés alapon töltik be, ha a Felek másként nem állapodnak meg. (6) Az ICS határozza meg saját szervezetét, mûködési és (1) A Zászlóalj évente közös (törzsvezetési vagy terepen eljárás rendjét. Belsõ tevékenységét az alábbi alapelvek végrehajtott) gyakorlatot hajt végre felváltva az egyik Fél határozzák meg: területén, rotációs alapon. A közös gyakorlatok terveit és a) az ICS rendszeresen ülésezik olyan idõközönként, részleteit a TM dolgozza ki és az ICS fogadja el. ahogyan azt saját kötelezettségének ellátása megköveteli, (2) A nemzeti kontingensek kiképzését a Felek önállóan vagy ha bármely Fél külön kérésének vagy az ICS Elnöke tervezik és hajtják végre. felkérésének mielõbbi teljesítése azt szükségessé teszi, il- letve évente legalább egyszer; b) az ülések szervezése az Elnököt adó Fél feladata. Ez IX. Cikk a Fél egyben a titkársággal járó feladatokat is ellátja; c) minden döntést a Felek közös egyetértésével kell Finanszírozás és logisztika meghozni. (7) A speciális kérdések megvitatására az ICS ideiglenes (1) A Zászlóalj felhasználása esetén a katasztrófaelhá- munkacsoportot hozhat létre a Felek szakértõibõl. rításhoz a munkaerõ biztosítása ingyenes. 2352 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

(2) A Felek biztosítják a nemzeti kontingensek pénzügyi hatóságainak jóváhagyásával és belsõ jogrendje szerint tör- és logisztikai támogatását a saját területen végrehajtandó ténik. tevékenységekhez. (2) Miután a Zászlóalj parancsnoka átvette a parancs- (3) Közös tevékenység esetén a Zászlóalj logisztikai nokságot, a Többnemzetiségû Parancsnokság és a nemzeti támogatását az igénylõ Fél saját költségén biztosítja. kontingensek felszerelésükkel és technikai eszközeikkel a (4) A közös tevékenység színhelyére történõ kiérkezés, veszélyeztetett területre vonulnak feladatuk végrehajtása illetve az onnan történõ elvonulás költségeit az egyes Felek céljából, a kérelmezõ Fél követelményei szerint. maguk fedezik. (5) Ilyen jellegû felhasználás esetén — a kérelmezõ Fél XIII. Cikk területén — a szükséges erõforrások biztosítása az elsõ 3 napra minden Fél saját kötelessége. A magával szállított Vitás ügyek rendezése készletek a Technikai Megállapodásban kerülnek megha- tározásra. Jelen Megállapodás értelmezésébõl, illetve végrehajtá- (6) A segítséget kérõ Fél ingyenesen biztosítja a sürgõs- sából eredõ összes vitás ügyet, jellegüktõl függõen, a Felek ségi orvosi ellátást. az ICS-ben vagy a TM-ban tárgyalások és konzultációk útján rendezik.

X. Cikk XIV. Cikk Jogi kérdések Végrehajtási rendelkezések (1) Jelen Megállapodásban nem szabályozott kérdések- ben az 1995. június 19-én elfogadott NATO PfP SOFA és A tevékenységek végrehajtásából eredõ, a Többnemze- Kiegészítõ Jegyzõkönyveiben foglaltak az irányadók, külö- tiségû Parancsnokságra, vezetõi beosztásokra, szervezeti nös tekintettel a nemzeti határok átlépésével, a büntetõ struktúrára, eszközökre, kiképzésre, felkészítésre, logiszti- joghatósággal és a kártérítéssel kapcsolatos ügyekre. kai és pénzügyi támogatásra vonatkozó technikai részlete- (2) A Felek a határátlépés folyamatát egyszerûsítik. ket és kérdéseket az érintett országok védelmi miniszté- riumai között megkötött Technikai Megállapodásban kell rendezni. XI. Cikk

Információvédelem XV. Cikk

(1) Jelen Megállapodással kapcsolatban kicserélt összes Záró rendelkezések minõsített információ jogi védelmet élvez. A védelem meg- felel az átadó Fél által meghatározott minõsítési szintnek, (1) Jelen Megállapodást minden Fél a saját nemzeti és összhangban van az ilyen információt fogadó bármelyik jogszabályainak megfelelõen hagyja jóvá. A Megállapodás Fél nemzeti törvényeivel is. 30 nappal azt követõen lép hatályba, hogy a Letéteményes (2) A Felek nincsenek felhatalmazva arra, hogy minõsí- megkapja az utolsó jóváhagyásról szóló értesítést a Felek- tett információt adjanak át bármely harmadik fél számára tõl. Az az ország a Megállapodás Letéteményese, ahol a az átadó elõzetes írásbeli hozzájárulása nélkül. Megállapodást aláírták. (3) A Felek minden szükséges információt rendelkezés- (2) Jelen Megállapodás a Felek közös megegyezésével re bocsátanak, mely a Zászlóalj létrejöttéhez és a Felek módosítható. A módosítást diplomáciai úton, írásban kell érdekében történõ felhasználásához szükséges. kezdeményezni, majd a módosítás a jelen Cikk (1) bekez- dése szerint lép hatályba. (3) Jelen Megállapodás határozatlan idõre érvényes. XII. Cikk (4) Jelen Megállapodás bármely Fél által, bármikor fel- A Zászlóalj katasztrófaelhárításban való részvétele mondható. A felmondást a felmondó Fél diplomáciai úton, írásban küldi meg a Letéteményes részére. (1) A katasztrófa sújtotta vagy a közvetlen veszélyben (5) A felmondás 30 nappal a felmondási értesítõ kézhez lévõ Fél részérõl diplomáciai úton érkezõ hivatalos felké- vétele után lép hatályba. A felmondásról a Letéteményes a rés esetén a Zászlóalj felhasználása az egyes Felek illetékes többi Felet értesíti. A felmondás hatálybalépése után a 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2353

Megállapodás nem alkalmazandó a felmondó Fél eseté- 1. § ben, de érvényben marad a többi Fél számára. (6) Ha a felmondó Fél részérõl még megoldatlan igé- (1) A Zászlóalj egészének vagy részeinek Magyarorszá- nyek vagy kötelezettségek állnak fenn, úgy azok érvényben gon való igénybevételére, illetve tevékenysége megszünte- maradnak a jelen Megállapodás rendelkezéseinek meg- tésére — Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: felelõen attól függetlenül, hogy a Megállapodást már fel- HM) illetékes szerveivel történõ elõzetes egyeztetést köve- tõen — a területileg illetékes megyei védelmi bizottság mondták. elnöke tesz javaslatot a Kormányzati Koordinációs Bizott- (7) Ha a Megállapodás hatályát veszti vagy bármely Fél ság (KKB) elnöke, illetve a katasztrófa típusa szerint ille- felmondja azt, úgy a XI. Cikk (2) bekezdésének rendelke- tékes helyettese részére a honvédelmi miniszter egyidejû zései továbbra is érvényben maradnak. tájékoztatása mellett. (8) A Megállapodáshoz csatlakozni kívánó országok a (2) Árvízi katasztrófa esetén a KKB illetékes elnök- Felek közös megegyezésével és a jelen Megállapodás ren- helyettese tesz javaslatot a KKB elnökének a Zászlóalj delkezéseinek megfelelõen csatlakozhatnak. Magyarországon való igénybevételére, illetve tevékenysé- ge megszüntetésére a területileg illetékes megyei védelmi Készült Budapesten, 2002. január 18-án egy eredeti pél- bizottság elnöke és a honvédelmi miniszter egyidejû tájé- dányban, angol nyelven.’’ koztatása mellett.

3. § 2. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, A Zászlóalj riasztását a KKB Veszélyhelyzeti Központja rendelkezéseit azonban 2003. február 1-jétõl kell alkal- — a HM illetékes szerve útján — végzi. A riaszthatóság mazni. helyzetét és az összeköttetés állapotát hetente ellenõrizni (2) A rendelet végrehajtásáról a honvédelmi miniszter kell. Az adatok naprakészségének biztosításáért a HM gondoskodik. felelõs.

Dr. Medgyessy Péter s. k., 3. § miniszterelnök A Zászlóalj feladat-végrehajtásához szükséges együtt- mûködést a megyei védelmi bizottság elnöke a megyei katasztrófavédelmi igazgató javaslata alapján szervezi, amelyhez a katasztrófavédelmi szervek híradó-technikai eszközeit is fel kell használni. A helyszíni igénybevétel során a Zászlóalj parancsnoka a védekezés vezetõje által A Kormány meghatározott célok, fõ feladatok és szakmai követelmé- 45/2003. (IV. 3.) Korm. nyek alapján vezeti a Zászlóalj tevékenységét. rendelete 4. § a többnemzetiségû mûszaki zászlóalj és a katasztrófavédelemben érintett más állami szervek kölcsönös tájékoztatási, egyeztetési és együttmûködési A Zászlóalj parancsnoka a végzett tevékenységrõl a HM rendjérõl illetékes szerve útján, külön meghatározott szempontok- nak megfelelõen tájékoztatja a KKB Veszélyhelyzeti Köz- pontját. Ez a tájékoztatási kötelezettség a szolgálati elöl- A Kormány a katasztrófák elleni védekezés irányításá- járó részére történõ jelentést nem helyettesíti. ról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény 51. §-ának b) pontjában kapott felhatal- 5. § mazás alapján a Többnemzetiségû Mûszaki Zászlóalj (a továbbiakban: Zászlóalj) és a katasztrófavédelemben A Zászlóalj igénybevétele tekintetében egyebekben a érintett más állami szervek kölcsönös tájékoztatási, egyez- honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irá- tetési és együttmûködési rendjérõl a következõket rendeli nyításáról és feladatairól szóló 25/2000. (IX. 22.) HM ren- el: delet szabályait kell megfelelõen alkalmazni. 2354 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

6. § ról szóló 3/2003. (I. 24.) FVM rendelet 2. §-a (1) bekezdé- sének i) pontja szerint meghatározott azon mezõgazdasági Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. termelõk (a továbbiakban: igénylõk) vehetnek részt, akik/amelyek a) a 3. § (1) bekezdésében felsorolt kedvezõtlen térségi Dr. Medgyessy Péter s. k., besorolású településen gazdálkodnak; miniszterelnök b) éves árbevételük 50 százalékot meghaladó része mezõgazdasági tevékenységbõl származik; kiszámításra vonatkozó szabályozást a pályázat benyújtásakor hatályos, az agrárgazdasági célok 2003. évi költségvetési támogatá- sáról szóló 3/2003. (I. 24.) FVM rendelet tartalmazza; c) a hatályos jogszabályban elõírt regisztrációs kötele- A Kormány zettségüknek eleget tettek; 46/2003. (IV. 3.) Korm. d) 2002. december 31-én éven túli lejáratú tõkepótló rendelete (forgóeszköz feltöltési), illetve beruházási célú hitelállo- mánnyal rendelkeznek, melyeket a hitelintézetek az agrár- a kedvezõtlen besorolású térségekben gazdálkodó gazdasági célok költségvetési támogatásáról szóló éves mezõgazdasági termelõk éven túli hitelterheinek FVM rendeletek alapján folyósítottak — ide sorolva a mérséklésérõl mezõgazdasági termelõk kibontakozási hitelkonstrukció- járól és a gazdahitel programról szóló 30/2000. (III. 10.) A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésérõl szóló Korm. rendelet szerinti kibontakozási hitelhez kapcsolódó 2002. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 32. §-a pótlólagos hitelt is — melyek 2003. június 30-án is fennáll- (3) bekezdésében, valamint az agrárgazdaság fejlesztésérõl nak; a hitelek állományát növelni lehet — a hitelintézet szóló 1997. évi CXIV. törvény 1. §-ában kapott felhatalma- egyetértése esetén — az agrárgazdasági célok 1999. évi költ- zás alapján — figyelemmel a kedvezõtlen besorolású térsé- ségvetési támogatásáról szóló 8/1999. (I. 20.) FVM rendelet gekben gazdálkodó mezõgazdasági termelõk éven túli 76. §-a, valamint az agrárgazdasági célok 2000. évi költség- hitelterheit mérséklõ programról szóló 1029/2003. (IV. 3.) vetési támogatásáról szóló 6/2000. (II. 26.) FVM rendelet Korm. határozatban, valamint az agrár- és vidékfejlesztési 92. § (1) bekezdésének b) pontja alapján folyósított és támogatások igénybevételének általános feltételeirõl szóló 2003. június 30-án még fennálló éven túli lejáratú tagi 290/2002. (XII. 27.) Korm. rendeletben foglaltakra — kölcsönnel, lejárt, illetve 2002. december 31-e után átüte- a Kormány a következõket rendeli el: mezett hitel, valamint a mezõgazdasági termelõk kibonta- kozási hitelkonstrukciójáról és a gazdahitel programjáról szóló 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet, illetve a 2001. év- 1. § ben állami kezességvállalás biztosításával engedélyezett agrárhitel programokról és az agrárlogisztikai beruházá- A kedvezõtlen besorolású térségekben gazdálkodó sok 2001. és 2002. évi állami támogatásáról szóló 57/2001. mezõgazdasági termelõk eladósodásának csökkentése, a (IX. 21.) FVM rendelet szerint folyósított kibontakozási és regionális válságok okozta piacvesztés, az évek óta ismét- gazdahitelek a programba nem vonhatóak be; nem jogosult lõdõ elemi károk, az agrárolló folyamatos nyílása miatti részt venni a programban az az igénylõ, akinek/amelynek feszültségek mérséklése, a mezõgazdasági foglalkoztatott- lejárt köztartozása van; sági szint fenntartása, a jövedelmezõ gazdálkodás meg- e) a d) pont szerinti hitelek kedvezõtlen-térségi hitellé teremtését elõsegítõ körülmények a környezet- és termé- történõ átalakítása az eredeti hitelek tekintetében nem szetkímélõ mezõgazdaság megteremtését is elõsegítõ minõsül támogatás jogosulatlan igénybevételének. körülmények javítása érdekében az e rendeletben meg- határozott feltételekkel, az éven túli lejáratú hitelek rész- beni csökkentését célzó kedvezõtlen térségi hitelkon- 3. § strukció kerül meghirdetésre. (1) A kedvezõtlen térségi besorolást a rendelet 1. számú melléklete figyelembevételével kell elvégezni, az alábbiak 2. § szerint: a) az igénylõ által használt szántóföld legalább 50 szá- A hitelkonstrukcióban az agrár- és vidékfejlesztési zalékának az 1. számú mellékletben felsorolt települések támogatások igénybevételének általános feltételeirõl szóló valamelyikén kell elhelyezkednie; 290/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdé- b) igazolni kell, hogy az igénylõ által használt összes sében (a továbbiakban: R.), valamint az agrárgazdasági és szántóterület átlagos aranykorona értéke kisebb, mint vidékfejlesztési célok 2003. évi költségvetési támogatásá- 17 AK/ha; 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2355

c) amennyiben a 2. §-ban felsorolt igénylõk szántóföldi (3) Az üzleti tervnek tartalmaznia kell: növénytermesztéssel nem foglalkoznak a kedvezõtlen tér- a) a vállalkozás jelenlegi helyzetét jellemzõ informá- ségi besorolás igazolásához elegendõ az e rendelet 1. szá- ciókat (termelési szerkezet, vagyon- és tulajdonosi szerke- mú melléklete szerinti települési listának való megfelelés. zet, jövedelmezõség, kötelezettségek, foglalkoztatottak A használt termõföld és/vagy mezõgazdasági tevékenység- száma stb.); hez kapcsolódó telephelyek legalább 50 százalékának b) a termelési szerkezet alakulására vonatkozó progra- ebben az esetben is a jegyzék szerinti településen kell mot; elhelyezkednie. c) a jövedelmezõség alakulását; (2) Az (1) bekezdés szerinti besorolást az igénylõ által d) a foglalkoztatásra gyakorolt hatást; használt összes szántóföldre [(1) bekezdés a) és b) pont], e) a kapcsolódó likviditási tervet; illetve termõföldre [(1) bekezdés c) pont] és a mezõgazda- f) egyéb tájékoztató információkat. sági tevékenységhez kapcsolódó telephelyre külön-külön kell elvégezni, a 2002. május 31-i állapotnak megfelelõen. (4) A pályázatokat folyamatosan, de legkésõbb 2003. má- jus 15-ig lehet benyújtani egyidejûleg a finanszírozásban részt vevõ hitelintézethez és az illetékes FM Hivatalhoz. A pályá- 4. § zatokat a hitelintézethez 1 példányban, az FM Hivatalhoz 9 példányban kell megküldeni. Az FM Hivatal kizárólag pos- (1) Az igénylõk a kedvezõtlen-térségi hitelkonstrukció- tai úton ajánlott küldeményként érkezõ pályázatokat fogad ban a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium be. A határidõ elmulasztása jogvesztõ hatályú. (a továbbiakban: minisztérium) által kiírt pályázat alapján (5) A pályázatokat a hitelintézet megvizsgálja és javas- vehetnek részt. A pályázatnak tartalmaznia kell: latával, elfogadás esetén a kedvezõtlen-térségi hitel java- a) a 2002. december 31-én fennálló a 2. § d) pontjában solt összegével és a kapcsolódó hitelintézeti ígérvénnyel meghatározott hitelállomány, tagi kölcsön összegét és 30 napon belül, legkésõbb 2003. június 15-ig megküldi a megoszlását jogszabályonkénti, valamint hitelszerzõdé- minisztériumnak. senkénti felsorolásban; b) az a) pont szerinti hitelek a hitelszerzõdések szerint (6) A pályázatokat az FM Hivatal az e kormányrendelet, 2003. június 30-án fennálló állomány összegét és megosz- valamint a pályázati felhívás feltételeinek való megfelelés lását hitelszerzõdésenkénti felsorolásban, beleértve a 2. § szempontjából ellenõrzi, a szükséges hiánypótlást elvégzi, d) pontjában szereplõ éven túli lejáratú tagi kölcsönt is feldolgozza és összesíti, a feldolgozás után azonnal, de (a továbbiakban: bevonható hitel); a fennálló tagi kölcsön legkésõbb 2003. június 15-ig a feldolgozási adatokat ösz- 50 százaléka a hitelintézeteknél fennálló és programba szesítve, az egyedi pályázatok 8-8 példányát megküldi a bekerülõ hitel nagyságát növeli; a tagi kölcsön 50 százalé- Tárcaközi Bíráló Bizottság Titkársága (a továbbiakban: kának összege legfeljebb a tényleges hitelintézeti hitel Titkárság) részére. nagyságáig terjedhet; c) az igénylõ nyilatkozatát arról, hogy szántóföldje egyéb (7) Egy igénylõ csak egy kedvezõtlen-térségi hitelszer- mezõgazdasági termõterülete, mezõgazdasági tevékenység- zõdést köthet. hez kapcsolódó telephelye mely településen található; (8) Amennyiben az igénylõnek több hitelintézetnél is d) a 2. § b) és c) pontjaiban elõírt feltételek meglétét fennáll a 2. § d) pontjában felsorolt hitele, a programba tanúsító illetékes megyei (fõvárosi) földmûvelésügyi hiva- történõ bevonás érdekében egy hitelintézet azokat a többi tal (a továbbiakban: FM Hivatal) igazolását, a 3. § b) pont hitelintézettõl átvállalhatja. Ebben az esetben a hitelinté- vonatkozásában a körzeti földhivatal igazolását (földhasz- zetek közötti megállapodást vagy szándéknyilatkozatot is nálati bejelentési lap) a 2002. május 31-i idõpontra vonat- mellékelni kell. kozóan [a 2. § b) és c) pontjaihoz kapcsolódó igazolásokat (9) A pályázatokat a minisztérium a hitelintézeti javas- évente meg kell ismételni]; lat figyelembevételével pontozásos rendszerben értékeli. e) 2003., 2004., 2005., 2006. évekre vonatkozó üzleti A hitelintézet által nem támogatott pályázók nem vehet- tervet, ebben foglalkoztatási tervet; nek részt a programban. A pontozásnál a sorrendet a kö- f) az igénylõ nyilatkozatát arról, hogy a program be- vetkezõk alapján kell megállapítani: fejezése után legalább három évig mezõgazdasági tevé- a) az igénylõ e rendelet 1. számú melléklete szerinti kenységet folytat, megfelel a jó mezõgazdasági gyakorlat- települési jegyzéken túlmenõen a társadalmi-gazdasági és nak, a program évei alatt átlagos hitelállományának és az infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az orszá- éves mezõgazdasági árbevételének hányadosa nem haladja gos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel súj- meg a megjelölt év hasonló mutatóját. tott települések felsorolásáról szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. (2) Csak azok az igénylõk nyújthatnak be pályázatot, rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) mellékletének akik/amelyek (1) bekezdés b) pontja szerinti hitelállo- listái (társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempont- mánya eléri a 2 millió forintot. Támogatás legfeljebb ból elmaradott települések listája, az országos átlagot 200 millió forint bevonható hitelhez kapcsolódóan nyújt- 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliségû települések ható. listája) közül, melyiken szerepel, a rendelet 1. számú mel- 2356 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám léklete szerinti listán való megjelenés alapfeltétel, a (4) A hitelintézet és az igénylõ — a befogadó minisztériumi Korm. rendelet települési jegyzékein való szereplés több- döntést követõen — a kedvezõtlen-térségi hitelszerzõdés letpontszámot jelent, megkötésekor megállapodik a bevonható hitelállomány hi- b) az igénylõ szántóföldje és/vagy mezõgazdasági tevé- telszerzõdések szerinti tételes megosztásáról. Ennek során kenységhez kapcsolódó telephelyei milyen arányban nem kötelezõ minden egyes hitelszerzõdéshez kapcsolódó helyezkednek el az a) pontban szereplõ listákon, fennálló hitel megosztása, ennek csak az összes bevonható c) az igénylõ szántóföldjének AK/ha szerinti földminõ- hitelállomány vonatkozásában kell megfelelni. sége és annak megoszlása (az alacsonyabb földminõség (5) A kedvezõtlen-térségi hitel igénylõnkénti tényleges kedvezõbb pontszámot jelent), mértékére vonatkozó döntést — az (1) bekezdésben fog- d) hitelterhelési mutató (átlagos éves hitelállomány és laltak figyelembevételével — a minisztérium hozza meg. mezõgazdasági éves árbevétel, bevétel hányadosa); a ma- gasabb hitelterhelés magasabb pontszámot jelent (a prog- (6) A pályázatban szereplõ üzleti terv szerinti gazdálko- ram évei alatt a hitelterhelési mutató arányának változásá- dás megvalósítása, a hitelterhelési mutató megfelelõ ala- nál a 2000—2002. évekbõl a pályázó által megjelölt legked- kulása esetén az igénylõ a hitelszerzõdésben meghatáro- vezõbb év hasonló mutatóját lehet figyelembe venni), zott törlesztés ütemében évente a törlesztés éves összegé- e) a 2003—2006 közötti idõszakra kidolgozott üzleti nek megfelelõ támogatást vehet igénybe. A támogatás tervének értékelése, folyósítására elõször 2004. évben kerülhet sor. f) a vizek mezõgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel (7) Az igénylõk az (1) bekezdés szerinti hitelhez a hitel szembeni védelmérõl szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rende- tõkeösszege 60 százalékának megfelelõ állami készfizetõ letben megfogalmazott jó mezõgazdasági gyakorlatnak kezességvállalásban részesül az alábbi feltételek mellett: való megfelelés, a) amennyiben az igénylõ a 2. § d) pontjában felsorolt g) a foglalkoztatottak számának alakulása. hitelekhez állami viszontgaranciával biztosított intéz- (10) A pontozás alapján a pályázatokat sorrendbe kell ményi (Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, Hitelgarancia Rt. stb.) kezességgel rendelkezik, az (1) be- állítani, és a hozzájuk rendelt összesített hiteligény és a kezdés szerinti kedvezõtlen-térségi hitellé átalakított rendelkezésre álló 12,5 milliárd forint támogatási keret- hitelrész(ek) vonatkozásában ezen kezességet megszüntet- összeg figyelembevételével kell megállapítani a programba ni köteles; a kedvezõtlen-térségi hitelhez az ezen pont kerülés pontszámának határát. szerinti állami kezességen túlmenõen kezesség nem csatol- (11) A (10) bekezdésben meghatározott pontszámot el ható, illetve korábbi kezesség nem tartható fenn; nem érõk pályázatát forráshiány miatt el kell utasítani. b) az állami kezességvállalás a kedvezõtlen-térségi hitel Azonos pontszám esetén a kedvezõtlenebb földminõség, a tõkeösszegének, illetve egy részének törlesztése vagy meg- három kedvezõtlenségi mutató szerinti listán (1. számú térülése esetén a fennmaradó hitel tõkeösszegének 60 szá- melléklet, a Korm. rendelet mellékletének két listája) való zalékára terjed ki; részvétel, illetve a hitelterhelési mutató a meghatározó. c) az állami kezességvállalás után nem kell díjat fizetni; d) amennyiben az állami kezességvállalással érintett hitel törlesztése részben vagy egészben meghiúsul, a hitel- 5. § intézet mint a kezességbeváltás jogosultja élhet az állami kezességvállalásból eredõ jogaival (2. számú melléklet sze- (1) Elfogadott pályázat esetén az igénylõ a hitelintézet által rinti igénylõlap kitöltésével); a kezességet beváltó hitelin- nyújtott hároméves futamidejû hitelhez (a továbbiakban: tézet az egyéb biztosítékok érvényesítése, illetve a jogsza- kedvezõtlen-térségi hitel), amely a 4. § (1) bekezdésének bályban elõírt intézkedések megtétele után megtérülõ b) pontja szerinti bevonható hitel legfeljebb 50 százalékáig, tõkerészt a beváltáskor fennálló arányok szerint köteles az illetve 100 millió forintig terjedhet, a hitelszerzõdés szerint állammal megosztani; a beváltás kezdeményezésérõl a esedékes kamat megfizetésének idõpontjában érvényes jegy- hitelintézet köteles a minisztériumot és a Pénzügyminisz- tériumot értesíteni; banki alapkamat 40 százalékának megfelelõ összegû kamat- e) kezességbeváltás esetén az igénylõ hiteltartozásának támogatást, továbbá a hitel tõkeösszegére vonatkoztatva arányos része az állammal szembeni kötelezettséggé válik; 60 százalékos állami készfizetõ kezességet vehet igénybe. f) az e) pont szerinti kötelezettség keletkezésérõl az (2) A kedvezõtlen-térségi hitelt a hitelintézet az igénylõ igénylõt az adóhatóság határozatban értesíti. számára nem fizeti ki, annak összegével a bevonható (fenn- álló) hitelállományt csökkenti. (3) A kedvezõtlen-térségi hitellé át nem alakított hitelek 6. § lejárata, a kamatfizetés ütemezése — a finanszírozó pénz- intézet és a pályázó közös megegyezésével — változhat, de (1) A pályázatok elfogadásáról, a Tárcaközi Bíráló a hozzá kapcsolódó támogatások mértéke változatlan Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elõterjesztése alapján marad. a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiak- 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2357 ban: miniszter) dönt. A Bizottság tagjait a miniszter kéri az igénylõt, valamint a finanszírozó hitelintézetet minden fel, illetve nevezi ki, ügyrendjét maga határozza meg. évben (2004., 2005. és 2006-ban) legkésõbb október 31-ig (2) A pályázatokat a minisztérium 2003. július 31-ig értesíti, és az elfogadásról támogatási okiratot állít ki. elbírálja, és a döntésrõl az igénylõt és a finanszírozó hitel- Az elutasító döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. intézetet tájékoztatja. A döntéssel kapcsolatban fellebbe- (6) A minisztérium az elfogadott beszámolók alapján a zésnek helye nincs. kifizethetõ támogatás összegére vonatkozóan 2004., 2005., (3) A kedvezõtlen-térségi hitelkonstrukcióban való 2006. évben támogatási okiratot állít ki. részvétel további feltétele, hogy a minisztériumi döntés (7) Az igénylõ az éves beszámolókban a program módo- alapján a bevont hitelek eredeti hitelszerzõdését a hitel- sítását kezdeményezheti, amennyiben önhibáján kívül a intézet módosítsa, és az igénylõvel 2003. december 1-jei gazdálkodását jelentõs mértékben befolyásoló körülmé- hatálybalépéssel az új hitelszerzõdést megkösse. nyek, események következtek be. (4) A hitelhez évi egyszeri, december 1-jei azonos nagyságú (8) Az az igénylõ, akinek/amelynek beszámolóját a tõketörlesztést kell rendelni. Az elsõ tõketörlesztésre a 2004. minisztérium a program valamelyik évében nem fogadja el, december 1-jén kerül sor. Tõketörlesztésként évente azonos a programban való részvételre vonatkozó további jogosult- összeget kell elõírni. A kamatfizetés gyakoriságát a hitelinté- ságát csak abban az esetben biztosíthatja, ha az esedékes zet gyakorlatának megfelelõen lehet meghatározni. éves tõketörlesztési kötelezettségének a hitelszerzõdés szerinti eredeti idõpontig eleget tesz, és a beszámolási évben felvett kamattámogatást külön felszólítás nélkül 7. § ugyanezen határidõig visszafizeti. A teljesítésekrõl szóló igazolásokat a minisztérium részére meg kell küldeni. (1) A program teljesítésérõl, az esedékes kamatok és (9) Amennyiben a minisztérium a jelentést nem fogadta tõketartozás megfizetésérõl az igénylõ évente köteles be- el, és a pályázó a (8) bekezdésben elõírt feltételeket sem számolót készíteni, és azt a Bizottság, valamint a finan- teljesíti, az igénylõ a programból kizárásra kerül. A minisz- szírozó hitelintézet részére legkésõbb a beszámolási évet térium a támogatásra való jogosultság megszûnésérõl, an- követõ május 31-éig megküldeni. A beszámolóhoz csatolni nak idõpontjáról értesíti az adóhatóságot és a finanszírozó kell az igénylõ igazolására, azonosítására vonatkozó doku- hitelintézetet. mentumokat, valamint a gazdálkodását befolyásoló kár- eseményekrõl, elemi károkról szóló igazolásokat. A határ- idõ túllépése vagy a beszámoló elkészítésének elmulasztá- 8. § sa esetén a pályázó a vonatkozó évre támogatást nem kap- hat, és a beszámolási évben igénybe vett kamattámogatást (1) Kamattámogatás csak olyan hitelszerzõdés után külön felszólítás nélkül visszafizetni köteles. nyújtható, amelyben a teljes hiteldíj legfeljebb 4 százalék- (2) A program keretében az igénylõnek az elsõ beszá- ponttal haladja meg a hitelszerzõdés megkötésének idõ- molót — a 2003. évrõl — 2004. május 31-ig kell a Titkárság, pontjában, illetve a program éveiben mindenkori érvényes valamint a finanszírozó hitelintézet részére 1-1 példányban jegybanki alapkamatot. Ennek a feltételnek a futamidõ megküldeni. A Titkárság kizárólag a postai úton, ajánlott teljes idõszakában meg kell felelni. küldeményként érkezõ beszámolót veszi át. A benyújtás (2) A kamattámogatás a 0311. számú ,,Bevallás az állam- napjának igazolásául a felvevõ postahivatal által kelt bé- háztartással szembeni egyes juttatások igénylésérõl’’ lyegzõvel ellátott feladóvevény szolgál. nyomtatvány felhasználásával az illetékes adóhatóságtól (3) A beszámolóhoz mind a hitelintézet, mind a minisz- igényelhetõ, és azokat az 10032000-01905616 számú térium kiegészítést, hiánypótlást kérhet, az erre vonatkozó APEH Agrárfinanszírozás támogatása folyósítási számlá- igényt a kézhezvételtõl számított 15 napon belül kell telje- ról kell teljesíteni. A jogtalanul igénybe vett támogatást síteni. ugyanezen számlára kell visszafizetni. (4) A beszámolót a pénzintézet a beérkezéstõl számított (3) Az igénylõ a támogatást a minisztérium által kiadott 30 napon belül megvizsgálja, és az igénylõ gazdálkodásá- támogatási okirattal igényelheti az adóhatóságtól. A folyó- nak értékelését, valamint az önértékeléssel kapcsolatos sítási számla megnevezésérõl, számáról 2004. évben külön javaslatát a Titkárságra megküldi. A kiegészítés, hiánypót- rendelkezés jelenik meg. lás a hitelintézet teljesítési határidejét 15 nappal módosít- (4) Az igénylõ a kedvezõtlen-térségi támogatást — an- hatja. nak folyósítását követõ 15 napon belül — a kedvezõtlen- (5) A minisztérium a beszámolókat — a hitelintézeti térségi hitel esedékes egyösszegû tõketörlesztésére köteles javaslat és az elvégzett ellenõrzések figyelembevételével — felhasználni. Ennek elmulasztása az igénylõ programból folyamatosan bírálja el, vizsgálva különösen az üzleti terv- való kizárását vonja maga után. Az éves esedékes tõketör- ben meghatározott program tendenciáinak alakulását, tel- lesztés december 1-je elõtt történõ teljesítése nem minõsül jesülését. A minisztérium az elfogadásról vagy elutasításról jogosulatlan támogatás felhasználásnak. Ha a támogatás- 2358 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám sal kapcsolatos döntés, illetve az odaítélt esedékes támo- 1. számú melléklet gatásnak az állami adóhatóság részérõl történõ kifizetése a 46/2003. (IV. 3.) Korm. rendelethez a hitelszerzõdés szerinti tõketörlesztési határidõ után tör- ténik, a hitelintézet a kiegyenlítésig — a támogatásra való Jegyzék jogosultság sérelme nélkül — prolongálhatja a fizetési azokról a településekrõl, amelyeknél a település határidõt. közigazgatási határához tartozó szántóterületek átlagos (5) A jogosult hitelintézet az állami kezességet a 2. szá- földminõsége 17 AK/ha átlag alatti mú melléklet szerinti igénylõlap felhasználásával az illeté- kes adóhatóságnál érvényesítheti a Tv. XII. Földmûvelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, BARANYA MEGYE 6. alcím, Agrárgazdasági kezességbeváltás jogcím terhére. (6) A kettõs könyvvitelt vezetõ igénylõnek a kedvezõt- Abaliget len-térségi hitelhez nyújtott kamattámogatás összegét Adorjás egyéb bevételként kell elszámolni, a visszafizetési kötele- Almamellék zettség nélkül kapott kedvezõtlen-térségi támogatás ösz- Almáskeresztúr szegét tõketartalékba kell helyezni. Alsómocsolád Apátvarasd (7) Az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról Ág szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) Bakóca X. fejezete és 10. számú melléklete szerint, a mezõgazdasági Baranyahidvég õstermelõ az Szja. tv. VI. fejezete és 2. számú melléklete Baranyajenõ szerint a támogatást bevételként számolja el, illetve az Baranyaszentgyörgy átalányadózó egyéni vállalkozó és mezõgazdasági kistermelõ Bár az Szja. tv. 51. §-ának szabályai szerint veszi figyelembe. Berkesd (8) Az Szja. tv. hatálya alá tartozó mezõgazdasági kister- Besence melõnek minõsülõ és a jövedelmét az átalány szabályai Bikal szerint megállapító természetes személynek a végleges jut- Bisse tatásként kapott támogatást annak a tevékenységének a Bodolyabér bevételéhez kell hozzászámítania, amelyhez a támogatást Bogdása igénybe vette. Boldogasszonyfa (9) A támogatás visszafizetése esetén a kötelezettséget Bükkösd ugyanabból a forrásból kell teljesíteni, amelynek javára a Bürüs támogatást kellett elszámolni. Csarnóta Csányoszró Csebény 9. § Cserkút Cún (1) A program végrehajtását, a vállalt kötelezettségek Dinnyeberki teljesítését a minisztérium az érintett hitelintézetekkel Drávafok együttmûködve, folyamatosan ellenõrzi. Az ellenõrzéssel a Drávaiványi minisztérium szakértõket bízhat meg, illetve a program Drávakeresztúr ideje alatt állandó munkaszervezetet mûködtet. Drávapalkonya Drávapiski (2) A kedvezõtlen térségi támogatási hitelprogramban Drávaszabolcs részt vevõ gazdálkodókat a program évei és az azt követõ Drávaszerdahely három év során 9. § (1) bekezdésben felsoroltakon kívül az Drávasztára illetékes adóhatóság, átfogó vizsgálat keretében az Állami Egyházaskozár Számvevõszék és a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal is Ellend ellenõrizheti. Endrõc Erdõsmárok 10. § Erdõsmecske Fazekasboda Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Feked Felsõegerszeg Dr. Medgyessy Péter s. k., Felsõszentmárton miniszterelnök Geresdlak 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2359

Gerényes Nagypall Gödre Nyugotszenterzsébet Görcsöny Okorvölgy Gyód Old Gyöngyösmellék Orfû Hásságy Oroszló Hegyhátmaróc Óbánya Helesfa Ófalu Hetvehely Palé Hirics Páprád Hobol Pettend Horváthertelend Pécsvárad Hosszúhetény Piskó Husztót Rádfalva Ibafa Kákics Regenye Kárász Romonya Kátoly Sámod Kemse Sásd Kékesd Sellye Kémes Sósvertike Kétújfalu Szalatnak Kisbeszterce Szágy Kishajmás Szárász Kisjakabfalva Szászvár Kisszentmárton Szebény Kistótfalu Szentkatalin Kisvaszar Szentlászló Komló Szilágy Kovácsszénája Szilvás Köblény Szörény Kõvágószõlõs Szûr Kõvágótõttõs Tarrós Liget Teklafalu Liptód Tékes Lothárd Tésenfa Lovászhetény Tormás Luzsok Tófû Magyaregregy Turony Magyarhertelend Vajszló Magyarsarlós Varga Magyarszék Vásárosdombó Maráza Vázsnok Markóc Vejti Marócsa Vékény Martonfa Villánykövesd Matty Zaláta Mágocs Zádor Mánfa Zengõvárkony Máriakéménd Mecseknádasd Mecsekpölöske BÁCS-KISKUN MEGYE Mekényes Mezõd Akasztó Mindszentgodisa Apostag Nagycsány Ágasegyháza Nagyhajmás Ballószög 2360 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

Balotaszállás BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE Bócsa Bugac Abaújalpár Bugacpusztaháza Abaújlak Császártöltés Abaújszántó Csengõd Abaújszolnok Csólyospálos Felsõlajos Fülöpháza Fülöpjakab Alsóberecki Fülöpszállás Alsógagy Harkakötöny Alsóregmec Helvécia Alsószuha Imrehegy Alsótelekes Izsák Alsóvadász Jakabszállás Arka Jászszentlászló Arló Kaskantyú Ároktõ Kecel Baktakék Kecskemét Kelebia Baskó Kerekegyháza Bánhorváti Kéleshalom Becskeháza Kiskõrös Kiskunhalas Beret Kiskunmajsa Kömpöc Kunadacs Boldogkõváralja Kunbaracs Kunpeszér Borsodbóta Kunszentmiklós Ladánybene Borsodnádasd Lajosmizse Borsodszentgyörgy Lakitelek Bódvalenke Móricgát Bódvarákó Orgovány Bózsva Páhi Bükkaranyos Pálmonostora Bükkmogyorósd Petõfiszállás Bükkszentkereszt Pirtó Bükkzsérc Soltszentimre Büttös Soltvadkert Csenyéte Szabadszállás Cserépváralja Szank Szentkirály Tabdi Csokvaomány Tázlár Damak Tiszakécske Dámóc Zsana Debréte Dédestapolcsány BÉKÉS MEGYE Domaháza Dövény Méhkerék Erdõbénye Sarkadkeresztúr Erdõhorváti Szeghalom Égerszög 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2361

Fancsal Fáj Kisrozvágy Felsõgagy Kissikátor Felsõkelecsény Komlóska Felsõnyárád Kondó Felsõregmec Kovácsvágás Felsõtelekes Felsõvadász Kupa Filkeháza Kurityán Fony Lak Fulókércs Ládbesenyõ Lácacséke Füzér Léh Füzérkajata Lénárddaróc Füzérkomlós Füzérradvány Gagyapáti Mályinka Gagybátor Gagyvendégi Mezõcsát Galvács Mezõzombor Mogyoróska Gömörszõlõs Györgytarló Hangács Nagyrozvágy Harsány Nekézseny Háromhuta Nyésta Hejõkürt Nyíri Hejõpapi Nyomár Hercegkút Oszlár Hernádpetri Ózd Hidasnémeti Pamlény Hidvégardó Hollóháza Pácin Pálháza Pányok Imola Izsófalva Prügy Jákfalva Járdánháza Pusztaradvány Radostyán Karos Ragály Kács Kánó Rásonysápberencs Kány Regéc Kázsmárk Répáshuta Kelemér Rudabánya Kenézlõ Sajóbábony Keresztéte Sajókaza Kéked Sajókápolna Királd Sajólászlófalva Kisgyõr Sajómercse 2362 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

Sajóvámos Vágáshuta Sárospatak Vilyvitány Sáta Viss Sátoraljaújhely Viszló Semjén Zádorfalva Sima Zemplénagárd Szakácsi Szászfa CSONGRÁD MEGYE Szendrõlád Ásotthalom Balástya Szendrõ Bordány Szentistvánbaksa Csengele Domaszék Forráskút Kistelek Mórahalom Szögliget Ópusztaszer Szõlõsardó Öttömös Szuhafõ Pusztamérges Szuhakálló Pusztaszer Ruzsa Taktabáj Sándorfalva Taktakenéz Szatymaz Üllés Tardona Zákányszék Tállya Zsombó Telkibánya Tiszabábolna FEJÉR MEGYE Bakonycsernye Tiszakarád Cece Csór Tiszaladány Gánt Iszkaszentgyörgy Tiszatardos Kincsesbánya Tiszatarján Mór Tiszaújváros Nagyveleg Pusztavám Sukoró Tomor Vajta Tornakápolna Tornanádaska GYÕR-MOSON-SOPRON MEGYE Tornaszentandrás Árpás Csapod Csikvánd Vajdácska Dunakiliti Varbó Dunasziget Varbóc Feketeerdõ 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2363

Felpéc Bekölce Fertõboz Besenyõtelek Fertõhomok Bélapátfalva Gönyû Bodony Gyarmat Bükkszenterzsébet Gyömöre Bükkszentmárton Gyõrszemere Bükkszék Halászi Demjén Hegyeshalom Eger Hegykõ Egerbakta Hidegség Egerbocs Kisbodak Egercsehi Koroncó Egerszalók Mórichida Egerszólát Pusztacsalád Erdõkövesd Rábaszentmiklós Fedémes Tápszentmiklós Felsõtárkány Tét Gyöngyösoroszi Gyöngyöspata Gyöngyössolymos HAJDÚ-BIHAR MEGYE Halmajugra Hevesaranyos Álmosd Hevesvezekény Bagamér Istenmezeje Bocskaikert Ivád Egyek Kál Folyás Kerecsend Furta Kisfüzes Fülöp Kisköre Görbeháza Kisnána Hajdúhadház Markaz Hajdúsámson Mátraballa Hortobágy Mátraderecske Kokad Mátraszentimre Monostorpályi Mezõtárkány Nyíracsád Mikófalva Nyíradony Mónosbél Nyírábrány Nagyvisnyó Nyírmártonfalva Noszvaj Polgár Parád Téglás Parádsasvár Tiszacsege Petõfibánya Tiszagyulaháza Pély Újléta Pétervására Újszentmargita Poroszló Újtikos Recsk Vámospércs Rózsaszentmárton Váncsod Sirok Vekerd Szajla Szarvaskõ Szentdomonkos HEVES MEGYE Szilvásvárad Szúcs Abasár Szücsi Balaton Tarnalelesz Bátor Tarnaörs 2364 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

Tarnaszentmária Héreg Tarnaszentmiklós Kecskéd Terpes Kerékteleki Tiszanána Kesztölc Újlõrincfalva Kisbér Váraszó Komárom Visonta Lábatlan Leányvár Máriahalom JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE Mogyorósbánya Nagysáp Abádszalók Neszmély Besenyszög Oroszlány Hunyadfalva Piliscsév Kõtelek Pilisszentlélek Nagyiván Réde Tiszabõ Súr Tiszabura Süttõ Tiszaderzs Szomor Tiszafüred Szomód Tiszagyenda Tardos Tiszaigar Tarján Tiszakürt Tatabánya Tiszaörs Úny Tiszaroff Várgesztes Tiszasas Vérteskethely Tiszasüly Vértessomló Tiszaszentimre Vértesszõlõs Tiszaszõlõs Vértestolna Tiszaug Tomajmonostora NÓGRÁD MEGYE

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE Alsópetény Alsótold Agostyán Balassagyarmat Aka Bánk Ácsteszér Bárna Ászár Bátonyterenye Bajót Becske Bakonybánk Bér Bakonysárkány Bokor Bársonyos Cered Bokod Cserháthaláp Csatka Cserhátsurány Császár Cserhátszentiván Csolnok Csesztve Dad Debercsény Dág Dejtár Dunaalmás Diósjenõ Dunaszentmiklós Dorogháza Epöl Drégelypalánk Esztergom Egyházasgerge Ete Endrefalva Gyermely Etes Hánta Felsõpetény 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2365

Felsõtold Szendehely Garáb Szente Herencsény Szécsénke Hollókõ Szécsényfelfalu Hont Szilaspogony Hugyag Szuha Iliny Szügy Ipolytarnóc Terény Ipolyvece Vanyarc Karancsalja Vizslás Karancsberény Zabar Karancskeszi Karancslapujtõ Karancsság PEST MEGYE Kazár Keszeg Acsa Kétbodony Alsónémedi Kisbárkány Apaj Kisecset Bag Kishartyán Bernecebaráti Kozárd Bugyi Kutasó Csemõ Legénd Csévharaszt Litke Csobánka Lucfalva Csomád Magyargéc Csömör Magyarnándor Csõvár Márkháza Dabas Mátramindszent Dánszentmiklós Mátranovák Délegyháza Mátraszele Diósd Mátraterenye Dunaharaszti Mátraverebély Dunakeszi Mihálygerge Dunavarsány Mohora Erdõkertes Nagybárkány Felsõpakony Nagylóc Galgagyörk Nagyoroszi Galgamácsa Nemti Göd Nézsa Gödöllõ Nógrád Halásztelek Nógrádmarcal Hernád Nógrádmegyer Inárcs Nógrádsáp Isaszeg Nógrádsipek Jászkarajenõ Nõtincs Kakucs Õsagárd Kerepestarcsa Patvarc Kisnémedi Piliny Kisoroszi Rimóc Kocsér Salgótarján* Kóspallag Ságújfalu Márianosztra Sámsonháza Mikebuda Sóshartyán Mogyoród Szalmatercs Nagybörzsöny Szanda Nagykovácsi 2366 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

Nagykõrös Ecseny Nagymaros Edde Nagytarcsa Felsõmocsolád Nagyvámos Fiad Nyársapát Gadács Ócsa Gamás Örkény Gálosfa Õrbottyán Gige Penc Görgeteg Perõcsény Gyugy Péteri Hajmás Piliscsaba Hács Pilisszentiván Hedrehely Pilisszentkereszt Hencse Pilisszentlászló Homokszentgyörgy Püspökhatvan Hosszúvíz Püspökszilágy Igal Inke Szada Jákó Szokolya Kadarkút Szõd Kapoly Szõdliget Kaposfõ Tatárszentgyörgy Kaposgyarmat Táborfalva Kaposhomok Tésa Kaposszerdahely Tinnye Kaposújlak Tököl Karád Újhartyán Kastélyosdombó Újlengyel Kercseliget Üllõ Kereki Vasad Kisasszond Vácduka Kisbajom Vácegres Kisbárapáti Vecsés Kiskorpád Veresegyház Kõkút Zebegény Kötcse Kutas Lad SOMOGY MEGYE Lakócsa Lábod Látrány Andocs Libickozma Bakháza Lulla Balatonfenyves Mernye Balatonmáriafürdõ Mezõcsokonya Barcs Mike Bábonymegyer Miklósi Bálványos Nagyatád Bárdudvarnok Nagybajom Bodrog Nagycsepely Bonnya Nagykorpád Bõszénfa Nágocs Buzsák Nemesdéd Csákány Nemesvid Cserénfa Nikla Csokonyavisonta Nyim Csököly Osztopán Csömend Öreglak 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2367

Õrtilos Aranyosapáti Ötvöskónyi Baktalórántháza Pamuk Balkány Patca Barabás Pogányszentpéter Bátorliget Polány Benk Porrog Beregdaróc Potony Beregsurány Pusztakovácsi Berkesz Pusztaszemes Besenyõd Rinyabesenyõ Beszterec Rinyakovácsi Biri Rinyaújlak Botpalád Rinyaújnép Bököny Sérsekszõlõs Buj Simonfa Csaholc Somogyacsa Csaroda Somogybabod Császló Somogybükkösd Csegöld Somogydöröcske Csenger Somogyfajsz Csengersima Somogygeszti Csengerújfalu Somogyjád Darnó Somogymeggyes Demecser Somogysárd Dombrád Somogysimonyi Döge Somogytúr Encsencs Szegerdõ Eperjeske Szenna Érpatak Szenta Fábiánháza Szentbalázs Fehérgyarmat Szentborbás Fényeslitke Szilvásszentmárton Fülesd Szorosad Gacsály Szulok Garbolc Tab Gelénes Táska Gemzse Torvaj Geszteréd Tótújfalu Gégény Törökkoppány Gulács Újvárfalva Györöcske Varászló Gyulaháza Vése Gyüre Visnye Hetefejércse Visz Hodász Zala Ibrány Zselickisfalud Ilk Zselickislak Jánd Zselicszentpál Jánkmajtis Jármi Jéke SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE Kállósemjén Kálmánháza Ajak Kántorjánosi Anarcs Kemecse Apagy Kék 2368 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

Kékcse Nyírkércs Kérsemjén Nyírlövõ Kisar Nyírlugos Kishódos Nyírmada Kisléta Nyírmeggyes Kisnamény Nyírmihálydi Kispalád Nyírparasznya Kisszekeres Nyírpazony Kisvarsány Nyírpilis Kisvárda Nyírtass Komlódtótfalu Nyírtét Komoró Nyírtura Kótaj Nyírvasvári Kölcse Olcsvaapáti Kömörõ Ófehértó Laskod Ópályi Levelek Ököritófülpös Lónya Ömböly Lövõpetri Õr Magosliget Panyola Magy Pap Mánd Papos Mándok Paszab Máriapócs Pátroha Márokpapi Pátyod Mátészalka Penészlek Mátyus Penyige Mezõladány Petneháza Méhtelek Piricse Mérk Porcsalma Milota Pócspetri Nagyar Pusztadobos Nagydobos Ramocsaháza Nagyecsed Rétközberencs Nagyhalász Rohod Nagyhódos Rozsály Nagykálló Sényõ Nagyszekeres Sonkád Nagyvarsány Szabolcs Napkor Szabolcsbáka Nábrád Szabolcsveresmart Nemesborzova Szakoly Nyírbátor Szamoskér Nyírbéltek Szamosszeg Nyírbogát Szatmárcseke Nyírbogdány Székely Nyírcsaholy Tarpa Nyírcsászári Tákos Nyírderzs Terem Nyíregyháza Tiborszállás Nyírgelse Timár Nyírgyulaj Tiszaadony Nyíribrony Tiszabecs Nyírjákó Tiszabercel Nyírkarász Tiszabezdéd Nyírkáta Tiszadob 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2369

Tiszakanyár Bejcgyertyános Tiszakerecseny Bérbaltavár Tiszamogyorós Boba Tiszarád Bozsok Tiszaszalka Bögöte Tiszaszentmárton Csipkerek Tiszatelek Daraboshegy Tiszavid Egervölgy Tisztaberek Egyházashetye Tivadar Egyházasrádóc Tornyospálca Farkasfa Tunyogmatolcs Felsõjánosfa Túristvándi Felsõmarác Túrricse Felsõszölnök Tuzsér Gérce Tyukod Halastó Újdombrád Halogy Újfehértó Hegyháthodász Újkenéz Hegyhátsál Ura Hegyhátszentjakab Uszka Hegyhátszentmárton Vaja Hegyhátszentpéter Vasmegyer Horvátlövõ Vállaj Hosszúpereszteg Vámosatya Ispánk Vámosoroszi Ivánc Vásárosnamény Ják Zajta Káld Záhony Kemenesmagasi Zsarolyán Kemenespálfa Zsurk Kenyeri Kercaszomor Kerkáskápolna TOLNA MEGYE Kétvölgy Kisrákos Alsónána Kondorfa Bátaapáti Kõszegszerdahely Cikó Magyarszombatfa Csikóstõttõs Mikosszéplak Grábóc Nagymákfa Jágónak Nagyrákos Kisvejke Nárai Lengyel Nemescsó Madocsa Nemeskocs Mórágy Nemesmedves Mõcsény Nyõgér Mucsfa Olaszfa Szálka Orfalu Závod Ostffyasszonyfa Oszkó Ölbõ VAS MEGYE Õrimagyarósd Õriszentpéter Alsóújlak Pankasz Apátistvánfalva Pápoc Bajánsenye Petõmihályfa 2370 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

Rádóckölked Csehbánya Rátót Csesznek Sárfimizdó Csetény Sótony Csopak Szaknyér Dabronc Szakonyfalu Devecser Szalafõ Doba Szatta Döbrönte Szeleste Dörgicse Szemenye Egyházaskeszõ Szentpéterfa Farkasgyepü Szõce Felsõörs Telekes Fenyõfõ Tömörd Ganna Vaskeresztes Gyepükaján Vasvár Gyulakeszi Vásárosmiske Hajmáskér Vát Halimba Velem Hárskút Velemér Hegyesd Viszák Hegymagas Vönöck Herend Hetyefõ Hosztót VESZPRÉM MEGYE Jásd Kamond Ajka Kapolcs Apácatorna Káptalanfa Aszófõ Káptalantóti Ábrahámhegy Kemeneshõgyész Badacsonytomaj Kemenesszentpéter Badacsonytördemic Kerta Bakonybél Kékkút Bakonygyirót Királyszentistván Bakonyjákó Kisapáti Bakonynána Kislõd Bakonyoszlop Kisszõlõs Bakonypölöske Kolontár Bakonyszentkirály Kõvágóörs Bakonyszentlászló Köveskál Bakonyszücs Lesencefalu Bakonytamási Lesenceistvánd Balatonakali Lesencetomaj Balatonalmádi Litér Balatoncsicsó Lovas Balatonfûzfõ Lókút Balatonfüred Magyargencs Balatonhenye Magyarpolány Balatonszepezd Marcalgergelyi Balatonszõlõs Mencshely Balatonudvari Mindszentkálla Barnag Monostorapáti Bazsi Monoszló Bodorfa Nagydém Borzavár Nagyesztergár Csabrendek Nagypirit 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2371

Nagyvázsony Zalahaláp Nemesgulács Zalameggyes Nemeshany Zalaszegvár Nemesszalók Zánka Nemesvámos Zirc Nemesvita Németbánya Noszlop ZALA MEGYE Nyirád Olaszfalu Alsónemesapáti Oroszi Alsószenterzsébet Öcs Babosdöbréte Örvényes Baglad Öskü Bagola Padragkút Bajcsa Paloznak Balatongyörök Pápasalamon Barlahida Pápateszér Bánokszentgyörgy Pécsely Bázakerettye Pénzesgyõr Becsehely Porva Becsvölgye Pula Belezna Pusztamiske Belsõsárd Révfülöp Bezeréd Rigács Bocfölde Salföld Boncodfölde Sáska Borsfa Somlójenõ Böde Somlóvásárhely Bödeháza Somlóvecse Börzönce Sóly Bucsuta Sümeg Csáford Szápár Csertalakos Szentantalfa Csesztreg Szentbékkálla Csonkahegyhát Szentgál Csöde Szentimrefalva Csömödér Szentjakabfa Dióskál Szentkirályszabadja Dobronhegy Szõc Döbröce Tagyon Egeraracsa Taliándörögd Egervár Tapolca Felsõszenterzsébet Tés Fûzvölgy Tihany Gáborjánháza Ukk Gellénháza Úrkút Gétye Városlõd Gombosszeg Várpalota Gosztola Vászoly Gõsfa Veszprémgalsa Gutorfölde Vid Gyûrûs Vigántpetend Hagyárosbörönd Vilonya Hernyék Vinár Hévíz Vöröstó Homokkomárom Zalaerdõd Hosszúvölgy Zalagyömörõ Hottó 2372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

Iborfia Páka Iklódbördöce Pálfiszeg Kallósd Petrikeresztúr Karmacs Porszombat Kálócfa Pördefölde Kányavár Pusztaapáti Kávás Pusztaederics Keménfa Pusztamagyaród Kerkabarabás Pusztaszentlászló Kerkafalva Ramocsa Kerkakutas Resznek Kerkateskánd Rezi Rédics Kisbucsa Salomvár Kiscsehi Söjtör Kisgörbõ Surd Kissziget Sümegcsehi Kistolmács Szalapa Kisvásárhely Szemenyecsörnye Kozmadombja Szentgyörgyvölgy Kustánszeg Szentkozmadombja Lakhegy Szentliszló Lasztonya Szentmargitfalva Lendvadedes Szentpéterfölde Lendvajakabfa Szécsisziget Lenti Szíjártóháza Lickóvadamos Szilvágy Lispeszentadorján Teskánd Liszó Tilaj Lovászi Tófej Magyarföld Tótszentmárton Magyarszentmiklós Türje Maróc Valkonya Márokföld Vasboldogasszony Mikekarácsonyfa Vaspör Milejszeg Vállus Misefa Várfölde Murarátka Vindornyaszõlõs Nagybakónak Vonyarcvashegy Nagygörbõ Vöckönd Zajk Nagykutas Zalaapáti Nagylengyel Zalabaksa Nemesapáti Zalaboldogfa Nemesbük Zalacsány Nemeshetés Zalacséb Nemesnép Zalaegerszeg Nemespátró Zalaháshágy Nemessándorháza Zalakoppány Németfalu Zalaköveskút Nova Zalalövõ Oltárc Zalaszántó Orbányosfa Zalaszentmárton Ormándlak Zalaszombatfa Ortaháza Zalatárnok Ozmánbük Zalaújlak Padár Zalavég Pat Zebecke 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2373

2. számú melléklet a 46/2003. (IV. 3.) Korm. rendelethez

Igénylõlap az állami kezesség beváltásához

...... pénzügyi intézmény megnevezése

1. Az adós adatai Neve: Lakhelye/székhelye: Adószáma/adóazonosító jele: Bankszámlaszáma:

2. Az állami kezességvállalás és kamattámogatás mellett nyújtott kölcsön adatai a megkötött szerzõdés(ek) alapján A kölcsön — célja: — szerzõdés kelte: — összege: — lejárta:

3. Az állami kezességbeváltás adatai Az állami kezességbeváltás jogosultja: Az átutalandó kezesség összege: A kezességbeváltás indoka: A kezességbeváltást megelõzõen megtett jogcselekmények:

4. Mellékletek — Kölcsönszerzõdés — Kölcsönszerzõdés-módosítás — Zálogszerzõdés — Területigazolás — Jognyilatkozatok

Kelt: ...... év ...... hó ...... nap

P. H.

...... igénylõ 2374 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

A Kormány a) a megye részére az egyes elõirányzatok figye- lembevételével elkülönített keretek összegét, továbbá a 47/2003. (IV. 3.) Korm. 2004., 2005. és 2006. évekre vonatkozó kötelezettség- rendelete vállalás mértékét; b) a megyei és a kistérségi fejlesztési programok meg- a legkedvezõtlenebb helyzetû megyék — Bács-Kiskun, valósítását elõsegítõ prioritásokat, amelyekre az elkülöní- Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, tett keretek felhasználhatók; Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg — felzárkóztatására szolgáló keretek felhasználásáról c) a felek ilyen irányú szándéka esetén arra vonatkozó rendelkezést, hogy a megyei területfejlesztési tanácsok, a megyei és kistérségi sajátosságok rugalmasabb érvé- A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésérõl szóló nyesítése érdekében, az elkülönített keretek megállapo- 2002. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 57. §-a dásban rögzített mértékéig — az ágazati-szakmapolitikai (7) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alap- célokkal összhangban — eltérhetnek az egyes elõirányzatok ján a Kormány a következõket rendeli el: részletes szabályaiban foglalt támogatási céloktól és felté- telektõl; d) annak lehetõségét, hogy az érintett miniszterek Általános rendelkezések egyetértésével két megye megállapodhat egymással a kere- tek egy részének adott célra történõ átadásáról, illetve a forráscserérõl; 1. § e) az elkülönített keretek felhasználására vonatkozó pá- lyázati felhívás tartalmának egyeztetését, a megjelentetés A megyék részére elkülönített támogatási keretösszegek módját, a pályázatok benyújtásának helyét és határidejét; rendeltetése a megyék társadalmi-gazdasági helyzetének f) az elõirányzatokért felelõs miniszter kötelezettség- javulását elõsegítõ fejlesztések támogatása, különös tekin- vállalását arra, hogy az elõirányzatok felhasználására meg- tettel a leghátrányosabb helyzetû kistérségeik felzárkóz- hirdetett központi pályázatokon a megyébõl benyújtott tatására. pályázatok is részt vehetnek, függetlenül a megye részére elkülönített keret felhasználásától; g) az elkülönített keretekre vonatkozó döntések meg- 2. § hozatalának módját, határidejét, a tárca képviseletét, a javaslatokról, illetve döntésekrõl az elõirányzatokért fele- E rendelet hatálya kiterjed a Tv. 57. §-ának (4) bekezdé- lõs miniszter és az egyéb érintettek tájékoztatási módját és sében felsorolt támogatási célprogramok, fejezeti kezelésû határidejét; elõirányzatok, valamint a Munkaerõpiaci Alap aktív fog- h) a döntéssel adott határidõig le nem kötött keret lalkoztatási eszközeibõl elkülönített támogatási keret- feletti rendelkezés jogosultságát; összegek felhasználására. i) a támogatási szerzõdés megkötésére vonatkozó sza- bályokat (támogatási szerzõdés tartalmának elõzetes egyeztetése, a támogatás igénybevételének szabályai stb.); Az elkülönített keretek felhasználása j) az elkülönített keret felhasználásáról az elõirányza- tokért felelõs miniszter rendszeres tájékoztatását; 3. § k) a támogatások felhasználása elszámolására és ellen- õrzésére vonatkozó szabályokat; l) az elkülönített keret felhasználásával megvalósult Az érintett megyei területfejlesztési tanácsok a részükre fejlesztéseknek a megye társadalmi-gazdasági fejlõdésére biztosított keretek felhasználása során az adott cél- vonatkozó hatása éves értékelésének határidejét; elõirányzat céljait is figyelembe véve elõnyt biztosítanak a m) a pályázati rendszer mûködtetésére és a támogatá- megye gazdasága fejlõdését, a vállalkozások élénkítését sok felhasználásának ellenõrzésére az elkülönített keret szolgáló projektek támogatásának. 4%-os mértékének felhasználhatóságát.

4. § 5. §

Az elõirányzatokért felelõs miniszterek és a megyei Az eltérõ megyei adottságokat a melléklet szerinti diffe- területfejlesztési tanácsok elnökei közötti megállapodás renciált célkitûzések figyelembevételével célszerû a megál- tartalmazza: lapodásokban érvényre juttatni. 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2375

Vegyes rendelkezések — Közmunkaprogramok — Munkanélküliek oktatási programjai 6. § A megye gazdasági bázisának erõsítése, diverzifikálása A megyei területfejlesztési tanácsok a pályázati felhívá- — Ipari parkok, ipari területek fejlesztése sokat az elõirányzatokért felelõs miniszterekkel és a — Logisztikai központok kialakítása Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszterrel egyeztetve — Vállalkozások versenyképességét javító technoló- hirdethetik meg. giai korszerûsítés — Turisztikai (zöld-, tanyai, vízi, gyógy-, kulturális, bor-) termékkínálat bõvítése 7. § — Idegenforgalmi szálláshely létesítés A keretek felhasználásáról és azoknak a megyék társa- A fenntartható vidékfejlesztés (környezeti-gazdasági-tele- dalmi-gazdasági fejlõdésére gyakorolt hatásáról — a me- pülési-társadalmi) feltételeinek megteremtése és gyakorlati gyei beszámolók alapján — a Miniszterelnöki Hivatalt alkalmazása vezetõ miniszter tájékoztatja a Kormányt. — Erdõprogram — Mezõgazdasági úthálózat fejlesztése — Helyi piacok, felvásárlóhelyek kialakítása 8. § — Települések közösségi tereinek fejlesztése Az elõirányzatokért felelõs miniszterek gondoskodnak — Tájrehabilitáció a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésérõl — Élõvizek fejlesztése és holtág-rehabilitáció szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 61. §-a alapján a megyék — Települések külterületi ivóvízhálózatának fejlesztése által a 2003. évre vállalt kötelezettségeknek a megyék ré- — Védett természeti és kulturális értékek megóvása szére e rendelet alapján elkülönített keretösszegeken felül történõ teljesítésérõl. Komplex gazdaságfejlesztés alkalmazása, különös tekin- tettel a korszerû vertikumú mezõ- és élelmiszer-gazdaságra, valamint új, versenyképes, tudásalapú termelõ és szolgáltató Záró rendelkezés ágazatok befogadására — Térségi agrárcentrumok kialakításához szükséges 9. § beruházások támogatása — KKV-k beruházás- és felkészülési támogatása Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. — Öntözésfejlesztés — Árvíz-, belvíz-, illetve csapadékvíz-elvezetés Dr. Medgyessy Péter s. k., — Szárazságtûrõ n övények és technológiák támogatása miniszterelnök — Munkahelyteremtõ, gazdaságfejlesztõ KKV progra- mok beindítása — Beruházásösztönzés Melléklet A gazdasági infrastruktúra fejlesztése (elérhetõség javítása) a 47/2003. (IV. 3.) Korm. rendelethez — Összekötõ és bekötõutak felújítása, kiépítése — Elkerülõ utak fejlesztése Az egyes megyék fejlesztési célkitûzései — Határátkelõhelyek fejlesztése 1. BÁCS-KISKUN MEGYE A sajátos történelmi-táji hagyományokból is következõen, fürtszerûen összekapcsolódó kistérség-fejlesztési programok A lakosság életminõségének javítása alkalmazása — Szennyvizek ártalommentes elhelyezése — Vízmûvek ivóvízminõség-javító beruházásainak támo- — Modernizációs és e-kommunikációs fejlesztések gatása (arzénmentesítés a határérték feletti településeken) — Közkönyvtárak, közösségi házak és múzeumok tele- — Hulladékgazdálkodás ház típusú informatikai-telematikai fejlesztésének támo- — Roma felzárkóztató programok gatása — Telepeken, telepszerû lakókörnyezetben élõk hely- — Mûemlékek, mûemlék jellegû épületek, építé- zetének javítása szeti emlékek felújítása és az azt megelõzõ kutatás tá- — Szociális ellátás intézményeinek fejlesztése mogatása 2376 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

2. BÉKÉS MEGYE — Mûemlékek, mûemlék jellegû épületek belsõ helyre- állítása, az azt megelõzõ kutatások támogatása A gazdaság versenyképességének erõsítése — Telepeken, telepszerû lakókörnyezetben élõk hely- — Környezetkímélõ, a fenntartható fejlõdést biztosító zetének javítása beruházások ösztönzése — Innováció-orientált nagybefektetõk megtelepedésé- nek elõsegítése 3. BORSOD-ABAÚJ-Z EMPL ÉN MEGYE — A beszállítói kapcsolatok fejlesztése — A kis- és középvállalkozások versenyképességét Gazdasági szerkezetátalakítás, gazdaságfejlesztés szolgáló beruházások támogatása — Befektetésösztönzés — A munkahelyteremtést, -megtartást szolgáló fejlesz- — Kis- és középvállalkozások minõségi fejlesztése tések támogatása — Szakértõi tanácsadás — A turizmus komplex fejlesztése (termékfejlesztés, — Különleges gazdasági programok rendezvények támogatása, minõségi szálláshelyek kialakí- — Turisztikai termék- és marketingfejlesztés tása stb.) — Minõségi szálláshely és az ehhez kapcsolódó vendég- — K+ F tevékenységek támogatása látás fejlesztése — A gazdasági szereplõk innovációs készségének javí- Agrárstruktúra átalakítása és vidékfejlesztés tása — Az innováció térbeli elterjedésének elõsegítése — Mezõgazdasági üzemek beruházásainak támogatása — A vállalkozási övezet, az ipari parkok és a logisztikai — Szaktanácsadás és agrárszolgáltatás központok fejlesztése — Melioráció, öntözésfejlesztés — Erdõtelepítés, erdészeti beruházások Kistérségek közötti, a társadalmi-gazdasági és infrastruk- — Alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági te- turális feltételekben meglévõ különbségek m érséklését szolgáló vékenységek fejlesztése, diverzifikációja fejlesztések, programok támogatása A humán erõforrások (infrastruktúra) fejlesztése — Szociális kistérségi programok támogatása — A munkahelyteremtést és -megtartást szolgáló fej- — Kis- és közepes vállalkozások menedzsmentjének lesztések támogatása képzése, felkészítése az EU csatlakozásra — Közmunkaprogramok támogatása (kisebbséghez — Szakképzés fejlesztése tartozók, hátrányos helyzetûek foglalkoztatása közcélú fel- — K+ F fejlesztése adatok megvalósításában) — Közmunkaprogramok — A kistérségi fejlesztési programokban szereplõ be- — Egészségügyi és szociális intézményhálózat fejlesztése ruházások támogatása A közlekedési, települési és környezetvédelmi infrastruktú- — Agrárberuházások támogatása ra fejlesztése — Erdõtelepítés, erdõsávok létrehozásának támogatása — Belterületi úthálózat fejlesztése — Melioráció- és öntözésfejlesztés támogatása — Közterület rendezés, karbantartás — A hagyományos kézmûvesipar, kismesterségek fej- — Szennyvizek ártalommentes elhelyezése lesztésének, újraélesztésének támogatása — Hulladékelhelyezés A települési életminõség javítása, egészséges, vonzó kör- — Ár- és belvízvédelem nyezet kialakítása, az épített és természeti értékek megõrzése, — Mûemlékek, mûemlék jellegû épületek belsõ helyre- a térségi összefüggésekre is figyelemmel állítása, az azt megelõzõ kutatások támogatása — A belterületi úthálózat kiépítettségének javítása, ke- — Védett természeti értékek megóvása rékpárutak egységes hálózatba illeszkedõ fejlesztése Szektorsemleges területfejlesztési feladatok — Szennyvízelvezetés és -tisztítás beruházásainak — Európa Ház fejlesztése, mûködtetése támogatása — Konferenciák, rendezvények szervezése, lebonyolítása — Települési és térségi belvízelvezetõ rendszerek ki- építése, felújítása Cigányság élethelyzetének javítása — Térségi hulladékkezelõ és -lerakó telepek létesítésé- — Emberi erõforrások fejlesztése nek támogatása — Fizikai életkörülmények javítása — Környezetvédelem, védett természeti értékek meg- — Kapcsolatépítés, hálózatok kialakítása óvása — Roma közösség fejlesztés — A szociális ellátó hálózat infrastruktúrájának fej- — Telepeken, telepszerû lakókörnyezetben élõk hely- lesztése zetének javítása 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2377

4. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE 5. NÓGRÁD MEGYE A gazdaság versenyképességének erõsítése A m egye gazdasági pozícióinak érzékelhetõ javítása, a fog- — Az ipari termelés bõvítése és fejlesztése lalkoztatás bõvítése — Ipari parkok és területek fejlesztése — Az ipari szerkezetátalakítás folytatása, új munka- — Az agrárium jövedelemtermelõ képességének javí- helyek teremtése tása, agrárberuházások támogatása — Meglévõ ipari üzemek technológiai fejlesztésével, — A turizmus tájkonform fejlesztése minden piacon értékesíthetõ termékek elõállítási feltéte- — A turizmus minõségi fejlesztése (szállásférõhely, leinek megteremtésével, meglévõ munkahelyek megõrzése gyógy-, kulturális és termálturizmus) — K + F tevékenységek támogatása, az innovációs — A kis- és középvállalkozások fejlesztése és a gazda- készségek javítása, térbeli elterjedésének elõsegítése sági kooperáció erõsítése — A kis- és középvállalkozások közötti kooperáció, a beszállítói hálózatok erõsítése, a piacra jutási feltételek Az információs társadalom feltételeinek biztosítása erõsítése — A kommunikációs szolgáltatások fejlesztése — A gazdasági infrastruktúra bõvítése, a meglévõ ipari — A közösségi elérési helyek számának növelése parkok és iparterületek fejlesztése, közöttük az együttmû- — Közoktatási intézmények informatikai fejlesztése ködés megteremtése. A Vállalkozási Övezet tartalmi ele- Az emberi erõforrás fejlesztése meinek erõsítése — Az idegenforgalom minõségi és mennyiségi fejlesz- — A szaktudás piacképességének erõsítése tése. Minõségi szálláshelyek létesítése, idegenforgalmi — Kistelepülések egészségügyi alapellátásának javítása attrakciók támogatása, a pásztói gyógyvíz hasznosítási A mûszaki infrastrukturális felzárkózás folytatása program megvalósításának elõsegítése — Termelõ infrastruktúra fejlesztése A lakosság képzettségi színvonalának emelése, a munka- — A lakhatás körülményeinek javítása vállalók szükségessé váló át- és továbbképzésének támogatása — A korszerû hulladékgazdálkodás feltételeinek meg- — Összhangban a regionális fejlesztési tervekkel, a me- teremtése gye felsõfokú képzési intézménystruktúrájának bõvítése — A korszerû szennyvízkezelés feltételeinek megte- — A szakképzésnek a várható foglalkoztatási igények- remtése hez történõ igazítása — Energetikai rendszerek modernizációja — A középfokú oktatás infrastruktúrájának fejlesztése A természeti és épített környezet állapotának javítása — A vállalkozói készségek fejlesztésének támogatása, — Ár- és belvízvédelmi rendszerek fejlesztése különös tekintettel az EU tagságból származó követelmé- — Öntözésfejlesztés nyekre — Erdõsítési és más tájkonform földhasznosítási prog- — Roma program kidolgozása és megvalósításának ramok indítása elõkészítése — Mûemlékek, mûemlék jellegû épületek belsõ helyre- — Komplex munkaerõpiaci programok kidolgozása állítása, az azt megelõzõ kutatások támogatása A mûszaki infrastruktúra fejlesztése, különös tekintettel a Szolidáris társadalmi törekvések támogatása közlekedési elérhetõség javítására. Az épített és természeti — Munkahelyteremtést és -megtartást szolgáló fejlesz- környezet védelme tések támogatása — A közúthálózat mennyiségi és minõségi mutatóinak — Szociális válságkezelés érzékelhetõ javítását eredményezõ fejlesztések és felújítá- — Közmunkaprogramok sok megvalósítása — A hátrányos helyzetû csoportok felzárkóztatása — Vasúti pályarekonstrukció — A cigányság helyzetének javítása — Erdõtelepítés — Telepeken, telepszerû lakókörnyezetben élõk hely- — A ,,közmûolló’’ szûkítése, szennyvízcsatorna hálóza- zetének javítása tok és tisztító kapacitások fejlesztésével, a környezet védel- me érdekében Térségi egyenlõtlenségek mérséklése — A térségi kommunális hulladékkezelõ rendszerek — Térségi fejlesztési programok, tanulmányok készíté- fejlesztése, a meglévõ regionális hulladéklerakókhoz tör- se, projekt-elõkészítés ténõ csatlakozás elõsegítése (hulladék-udvarok, átrakók és — Településközpontok fejlesztése válogatók) — A települések összeköttetését és a belsõ közlekedést — A mûemléki jelentõségû építészeti értékek jó karba segítõ, javító fejlesztések helyezése, megfelelõ funkció biztosítása. A várprogram — Összehangolt vidékfejlesztés folytatása 2378 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

— Az élõvízforrások és a vízelvezetõ rendszerek komp- — A megye szempontjából kiemelt turisztikai rendez- lex rendszerben kezelt felújítása, fejlesztése vények támogatása — Kiadványok, promóciós anyagok készítésének támo- A kistérségek fejlesztési, felzárkóztatási programjainak gatása differenciált támogatása — Kiemelt gyógy- és termálturizmushoz kapcsolódó — Szociális kistérségi program folytatása, új kistér- fejlesztések támogatása ség(ek)ben szociális programok indítása — A falusi turizmus feltételeinek javítását célzó beru- — Munkanélküliek, hátrányos helyzetû rétegek segítése, házások támogatása közmunka programok és közhasznú munkák indításával Emberi erõforrások fejlesztése — A szociális földprogram továbbvitele — Munkahelyteremtõ és -megtartó beruházások — A termõterületi adottságok legjobban megfelelõ — Roma programok mezõgazdasági kultúrák támogatása. A hûtõ- és feldolgozó — Telepeken, telepszerû lakókörnyezetben élõk hely- kapacitás bõvítése zetének javítása — További többfunkciós víztározók létesítése — Az EU csatlakozással kapcsolatos informatikai és — Árvíz-, belvíz- és csapadékvíz-elvezetés nyelvi ismeretek fejlesztése — Szolgáltatások fejlesztése — Szociális válságkezelés — Lakásépítési program támogatása — Szociális földprogram — Telepeken, telepszerû lakókörnyezetben élõk hely- — A szociális ellátóhálózat infrastruktúrájának fejlesz- zetének javítása tése ,,Fõutca program’’ elindítása. A városközpontok rehabili- — Munkanélküliek foglalkoztatása tációjának és revitalizációjának támogatása. — Hátrányos helyzetû rétegek foglalkoztatása köz- munkaprogramok segítségével Közlekedési infrastruktúra fejlesztése 6. SOMOGY MEGYE — Közúti közlekedés fejlesztése A megye tõkeabszorpciós képességének javítása — A vasúthálózat fejlesztése — A légiközlekedés fejlesztése — Kis- és középvállalkozások minõségi fejlesztése — Önkormányzati törzsvagyonban tartozó utak felújí- — Kis- és középvállalkozások versenyképességének tása és kiépítése növelését szolgáló beruházások támogatása — Határátkelõhelyek fejlesztése — Versenyképes beruházások támogatása (feldolgozó- — Kikötõi fejlesztés (Barcs) ipar, környezetvédelmi technológiák gyártása, illetve a környezet védelmét szolgáló technológiák, valamint be- Környezeti fejlesztés szállítóipari célú beruházások) — Hulladékgazdálkodás — Ipari területek, innovációs központok kiépítését — Természeti értékek védelme és/vagy fejlesztését segítõ beruházások — Szennyvízhálózat fejlesztése — K+ F tevékenységek támogatása — Szennyvizek ártalommentes elhelyezése — A gazdasági szereplõk innovációs készségének javí- — Bel- és csapadékvíz elvezetését szolgáló beruházások tása — A környezet védelmét szolgáló technológiák elter- — Az innovációt ösztönzõ programok, kampányok jesztése szervezése — A megye természeti és épített örökségének megõr- zése, helyi védett mûemlékek külsõ és belsõ helyreállítása Mezõgazdaság és vidékfejlesztés Térségi kohézió erõsítése — Mezõgazdasági beruházások támogatása — Agrártermékek feldolgozása és kereskedelme — Kistérségi fejlesztési programok készítése — A települési funkciók fejlesztése — Öko-alapú gazdálkodás támogatása — Települések köztereinek rendezése — Erdõtelepítési beruházások támogatása — Térségi marketing eszközök fejlesztése — Melioráció és öntözésfejlesztés támogatása — Külkapcsolatok fejlesztése — Falusi (vidéki) térségek fejlesztése Minõségi turizmus feltételeinek megteremtése — A Balaton térségének turisztikai fejlesztése 7. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE — A megye természeti és kulturális értékeire épülõ Vállalkozások mûködését és versenyképességét elõsegítõ turizmus prioritások 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2379

— A környezetkímélõ és fenntartható fejlõdést biztosí- — Öblözeti szemléletû belvízrendszerek megvalósítá- tó fejlesztések támogatása sát, rekonstrukcióját szolgáló fejlesztések — Korszerû termelési technológiák meghonosításának — Holtágak, természetes vízi élõhelyek megóvása, re- támogatása konstrukciója — Új munkahelyek teremtését és a meglévõk megtar- — Védett természeti értékek, környezetvédelmi célte- tását szolgáló fejlesztések támogatása rületek megóvását szolgáló fejlesztések támogatása — A beszállítói kapacitások piaci hátterét biztosító fej- — Szennyvizek ártalommentes elhelyezésének támo- lesztések, nagyvállalatok beruházásainak támogatása gatása — Termékek feldolgozási szintjének javítását szolgáló — Kistérségi, térségi szemléletû kommunális progra- fejlesztések mok támogatása — Mikro-, kis- és közép vállalkozások versenyképessé- — Öntözõrendszerek rekonstrukciója gét szolgáló fejlesztések támogatása — A megye mikro-, kis- és közép vállalkozásai megerõ- — Tájrehabilitáció södését szolgáló fejlesztések támogatása — Kiemelt jelentõségû mûemlékek helyreállítása — K+ F tevékenységek támogatása, a gazdasági szerep- — Mûemlék kutatás-feltárás támogatása lõk innovációs készségének javítása, az innováció térbeli — Védett építészeti, mûemléki értékek célirányos, kö- elterjedésének elõsegítése zösségi, turisztikai célú hasznosítását is szolgáló rekonst- — Vállalkozások versenyképességét javító technoló- rukciók giai korszerûsítések támogatása — Települési funkciók fejlesztése — Minõségbiztosítási rendszerek, vállalatirányítási — A települések elérhetõségét és belsõ közlekedését rendszerek bevezetésének támogatása javító útfejlesztések támogatása — Gazdasági infrastruktúra fejlesztése, ipari parkok- ban, vállalkozási övezetekben megvalósuló fejlesztések tá- — Külterületi lakott helyek megközelítését szolgáló út- mogatása fejlesztések — A megye agrárszerkezetének és termékszerkezeté- — Sárrázó program, fõútvonalakra felvezetõ mezõgaz- nek átalakítása a piaci igények figyelembevételével dasági utak sárrázóinak kiépítése — Mezõgazdasági, élelmiszeripari termékek feldolgo- — A mûködtetés gazdaságosságát, hatékonyságát és az zási fokát javító fejlesztések esélyegyenlõség feltételeit biztosító oktatási, egészségügyi — Turisztikai szolgáltatások komplex fejlesztése és szociális célú fejlesztések támogatása — Hagyományos turisztikai célterületek minõségi tu- — Az önkormányzatok, önkormányzati intézmények risztikai szolgáltatásainak fejlesztése szociális programjainak (szociális földprogram, köz-, köz- — Térségi sajátosságokhoz igazodó turisztikai fejlesz- hasznú- és közcélú munkák) támogatása tések — Az önkormányzatok, önkormányzati intézmények — Természeti turizmus (horgász-, vadász-, öko-, vízi szociális foglalkoztatásának hatékonyságát elõsegítõ tá- turizmus) szolgáltatásainak fejlesztése mogatások — Kulturális turizmus — Telepeken, telepszerû lakókörnyezetben élõk hely- — Erdõtelepítés hagyományos, õshonos erdõtelepíté- zetének javítása sének támogatása Általános területfejlesztési feladatok megvalósítását szol- Az önkormányzatok mûködését, a lakosság életfeltételeit gáló prioritások javító prioritások — Kistérségi társulások személyi és tárgyi feltételeinek — A településrendezési tervek, valamint a települések javítását, kistérségi innovációs és tanácsadó központok rövid, közép- és hosszú távú fejlesztéseit meghatározó ta- létrehozását szolgáló fejlesztések támogatása nulmányok, tervek és programok készítésének támogatása — Az Európai Unió elvárásaihoz való alkalmazkodás, — A települések ivóvízhálózatanának felújítását, a Strukturális Alapok térségi abszorpcióját javító kezde- rekonstrukcióját, a lakosság minõségi ivóvízzel történõ ményezések támogatása, különös tekintettel a projekt ellátását szolgáló fejlesztések támogatása gyûjtés és projekt generálás feladatainak ellátására — A megye szennyvíz-elhelyezési programjával össz- — A megye katasztrófamegelõzési és katasztrófa- hangban lévõ fejlesztések támogatása okozta károk csökkentésére irányuló beruházásainak tá- — A települési és térségi belvíz- és csapadékelvezetõ mogatása, különös tekintettel az ár- és belvíz elleni véde- rendszerek felújítása kezésre 2380 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

— A megye tranzit helyzetébõl adódó lehetõségek ki- (A biztosítás alanyai egyrészrõl a Mehib Rt. mint biztosító, használását javító térségi és regionális fejlesztések támo- másrészrõl) gatása ,,c) exportirányú külkereskedelmi szerzõdéshez kapcso- — A megye humánerõforrás kapacitásának és megtartó lódóan a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról képességének növelését segítõ kezdeményezések támoga- szóló 1996. évi CXII. törvény 3. § (1) bekezdésének b), c) tása és f) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatást nyúj- — A nonprofit és civil szervezetek megerõsödését, tó pénzügyi intézmény, szervezett formában való mûködését elõsegítõ elképzelé- d) az a külföldi székhelyû hitelbiztosító, amely a szék- sek támogatása helye szerinti állam számlájára végez hitelbiztosítási tevé- — Az elmaradott térségek felzárkóztatását szolgáló kenységet,’’ vidékfejlesztési programok, helyi kezdeményezések támo- (mint biztosított.) gatása — A szolgáltatások elérhetõségét javító beruházások támogatása 3. §

Az R. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ ren- delkezés lép: ,,(1) A Mehib Rt. által biztosítható: a) az exportirányú külkereskedelmi szerzõdés alapján A Kormány elõállított termék, illetõleg szolgáltatás elõállítási költ- 48/2003. (IV. 3.) Korm. sége; rendelete b) a külföldi adóssal szembeni exportirányú külkeres- kedelmi és hitelszerzõdésbõl származó követelés; a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság, c) az exportirányú külkereskedelmi szerzõdéshez kap- valamint a Magyar Export-Import Bank csolódóan a 3. § c) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatás- Részvénytársaság tevékenységét szabályozó egyes ból eredõ követelés; jogszabályok módosításáról d) a külföldön kiírt versenytárgyalásokra (tenderek- re) benyújtott ajánlatok tervezett költsége; A Kormány a Magyar Export-Import Bank Részvénytár- e) a közvetlen vállalkozásba befektetett tõke és annak saságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársa- hozama; ságról szóló, többször módosított 1994. évi XLII. törvény f) a 3. § d) pontjában meghatározott hitelbiztosító biz- 26. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás tosítási szerzõdése, amennyiben az a magyar áruk és szol- alapján a következõket rendeli el: gáltatások exportirányú külkereskedelmi szerzõdéséhez kapcsolódik (viszontbiztosítás).’’

1. § 4. § A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizetõ- Az R. 5. §-a a következõ l) ponttal egészül ki: kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biz- (A nem-piacképes kockázatú biztosítási események a kö- tosítások feltételeirõl szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. vetkezõk:) rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdése a követ- kezõ e) ponttal egészül ki: ,,l) a biztosító országán kívül bekövetkezett természeti (E rendelet alkalmazásában) és nukleáris katasztrófák, amennyiben azok hatásai más- ,,e) idegen tartalom: azok a termékek, illetve szolgáltatá- ként nem biztosíthatóak.’’ sok, amelyeket külföldi beszállító, illetve alvállalkozó szál- lít, vagy nyújt az exportirányú külkereskedelmi szerzõdés vagy fõvállalkozói szerzõdés teljesítéséhez.’’ 5. §

Az R. 7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: 2. § ,,7. § (1) Belföldi gazdálkodó szervezet által teljesített export esetében a Mehib Rt. kockázatvállalása az idegen Az R. 3. §-ának c) pontja helyébe a következõ rendelke- tartalomra akkor terjed ki, ha az export legalább 70%-ban zés lép, egyidejûleg a § a következõ d) ponttal egészül ki: magyar származásúnak minõsül. Ennél kisebb magyar há- 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2381 nyad esetén a Mehib Rt. kockázatvállalása az idegen tarta- b) a futamidõ (gyártási és hitelezési idõ együtt) keve- lomra nem terjed ki. sebb, mint 2 év.’’ (2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásánál a más biztosító által viszontbiztosított — a Mehib Rt. kockázat- vállalását nem jelentõ — hányadot figyelmen kívül kell 7. § hagyni. (3) Ha a biztosított fõvállalkozó, a Mehib Rt. koc- (1) Az R. 9. §-a (2) bekezdésének bevezetõ mondatrésze kázatvállalása automatikusan kiterjed azokra az alvállal- helyébe a következõ rendelkezés lép: kozói szerzõdésekre, amelyeket a fõvállalkozó kizárólag az ,,Hitelbiztosítás esetén a Mehib Rt. kockázatviselésének Európai Unió egy vagy több tagállamából származó alvál- kezdete:’’ lalkozóval köt, feltéve, hogy az alvállalkozói szerzõdések (2) Az R. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ — alapanyagokat és félkész termékeket nem tartalmazó — rendelkezés lép: összege ,,(4) A Mehib Rt. által fizetendõ biztosítási összegbõl a a) 7 500 000 Euro-nál kisebb értékû fõvállalkozói biztosítottat az összeg legalább 5%-nak megfelelõ önrésze- szerzõdés esetében legfeljebb a szerzõdés értékének sedés terheli, kivéve 40%-a, a) a közvetlen vállalkozásba befektetett tõke és annak b) 7 500 000 és a 10 000 000 Euro érték közötti fõ- hozamának biztosítását, amely esetben az önrész legalább vállalkozói szerzõdés esetében legfeljebb 3 000 000 Euro, 10%, c) 10 000 000 Euro-t meghaladó értékû fõvállal- b) a versenytárgyaláson való r észvétel költségeinek biz- kozói szerzõdés esetében legfeljebb a szerzõdés értékének tosítását, amely esetben az önrész legalább 30%.’’ 30%-a. (3) Az R. 9. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ (4) Ha a fõvállalkozói szerzõdéshez az Európai Unió rendelkezés lép: tagállamaiból és nem a tagállamokból származó alvállalko- ,,(5) Hitelbiztosítás esetén a Mehib Rt. köteles azokat zói szerzõdés is kapcsolódik, akkor a Mehib Rt. kockázat- az OECD Megállapodásban elõírt eljárásokat lefolytatni, vállalása a tagállamokból származó alvállalkozói szerzõdé- melyeket a (4) bekezdésben foglaltaknál alacsonyabb ön- sekre automatikusan kiterjed, feltéve, hogy az összes alvál- rész kikötése esetén a Megállapodás elõír.’’ lalkozói szerzõdés értéke nem haladja meg a (3) bekezdés- ben foglalt mértéket. (5) A Mehib Rt. kockázatvállalásának feltételeiben nem 8. § lehet eltérés arra tekintettel, hogy a fõvállalkozó hazai, vagy más, az Európai Unió többi tagállamából származó Az R. 15. §-ának (2) bekezdése a következõ d) ponttal alvállalkozót vesz igénybe. egészül ki: (6) A magyar származás megállapítására a vámjogról, a (A kárfizetési türelmi idõ legkisebb idõtartama a biztosítá- vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi si esemény bekövetkeztétõl számított) C. törvény 16—17. §-aiban és a törvény végrehajtásáról ,,d) 90 nap az a)—c) pontban nem említett egyéb eset- rendelkezõ 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet ben.’’ 24—28. §-aiban, valamint 1. számú mellékletében foglal- takat kell alkalmazni azzal, hogy a külkereskedelmi tevé- kenységet folytató gazdálkodó szerv minden esetben köte- 9. § les a származási bizonyítványt az arra felhatalmazott ka- marai szervtõl beszerezni.’’ (1) Az R. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) Devizakövetelés biztosítása esetén — amennyiben 6. § a kárfizetés forintban történik — a Mehib Rt. a kárfizetést az ügyletet lebonyolító hitelintézet által a kárfizetési türel- mi idõ lejártának, ennek hiányában a követelés esedékes- Az R. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ ren- ségének napján alkalmazott devizavételi árfolyamon tel- delkezés lép: jesíti.’’ ,,(2) Nem köthetõ olyan biztosítási szerzõdés, amelyben a biztosítási esemény állami adós esetén az 5. § (2) Az R. 17. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: b)—j) pontjaiba és l) pontjába, magánadós esetében pedig ,,(4) A Mehib Rt. a biztosított számára kárelõleget fizet- az 5. § a)—j) pontjaiba, valamint l) pontjába tartozik, és het, amennyiben a biztosított és az adós között jogvita van a) az adósnak, illetve kezesének a székhelye a melléklet abban a tekintetben, hogy a biztosított által kiadott bank- szerinti országokban van, továbbá garancia lehívására az adós részérõl jogszerûen került sor.’’ 2382 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

10. § kenységet folytató gazdálkodó szerv minden esetben köte- les a származási bizonyítványt az arra felhatalmazott kama- Az R. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rai szervtõl beszerezni.’’ rendelkezés lép: ,,(1) A Mehib Rt. által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizetõ kezessége mellett vállalt biztosítások 12. § általános szerzõdéses feltételeit a pénzügyminiszter hagy- ja jóvá.’’ (1) Ez a rendelet — a (2) bekezdésben foglalt kivétel- lel — a kihirdetést követõ 8. napon lép hatályba, rendelke- zései a hatálybalépés után kötött szerzõdésekre irány- 11. § adóak. (2) Az e rendelet 4. §-ával módosított R. 5. § l) pontja, A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság ka- az 5. §-ával módosított R. 7. § (3)—(5) bekezdései, a matkiegyenlítési rendszerérõl szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. 6. §-ával módosított R. 8. § (2) bekezdése, továbbá a rendelet (a továbbiakban: Exim. rendelet) 6. §-a helyébe a 11. §-ával módosított Exim. rendelet 6. § (2)—(4) bekez- következõ rendelkezés lép: dései a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz törté- ,,6. § (1) E rendelet alkalmazásánál a hitelszerzõdés nõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ alapját képezõ külkereskedelmi szerzõdés tárgyának leg- törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. alább 70%-ban magyar származású terméknek vagy szol- (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát gáltatásnak kell lennie. veszti az R . 4. §-a (3) bekezdésének f) pontja és 9. §-ának (2) Ha a hitelszerzõdés által finanszírozott fõvállalkozói (7) bekezdése. szerzõdés teljesítésében kizárólag az Európai Unió egy vagy több tagállamából származó alvállalkozó vesz részt, a kamatkiegyenlítési rendszerbe bevonható idegen tartalom 13. § aránya a következõ: a) 7 500 000 Euro-nál kisebb értékû fõvállalkozói szer- zõdés esetén az alvállalkozói szerzõdés értéke nem lehet (1) A biztosítók éves beszámoló-készítési és könyvveze- több, mint a fõvállalkozói szerzõdés értékének 40%-a; tési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) b) 7 500 000 és 10 000 000 Euro érték közötti fõvállal- 10. §-a (7) bekezdésének elsõ mondata helyébe a követke- kozói szerzõdés esetén az alvállalkozói szerzõdés értéke zõ rendelkezés lép: legfeljebb 3 000 000 Euro lehet; ,,A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által c) 10 000 000 Euro-t meghaladó értékû fõvállalkozói a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizetõ ke- szerzõdés esetén az alvállalkozói szerzõdés értéke a fõvál- zessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú bizto- lalkozói szerzõdés értékének legfeljebb 30%-a lehet. sítások feltételeirõl szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. ren- (3) Ha a fõvállalkozói szerzõdéshez az Európai Unió delet 12. §-a alapján megképzett céltartalék a Tv. 41. § tagállamaiból és nem a tagállamokból származó alvállalko- (6) bekezdése szerinti céltartaléknak minõsül, és a várható zói szerzõdések is kapcsolódnak, a tagállamok alvállalko- jövõbeni költségek fedezetére képzett céltartalékon belül zóival kötött szerzõdésekre a kamatkiegyenlítési rendszer elkülönített soron kell kimutatni.’’ automatikusan kiterjed, feltéve, hogy az összes alvállalko- zói szerzõdés értéke nem haladja meg a (2) bekezdésben (2) A Korm. rendelet 11. §-ának (4) bekezdése helyébe foglalt mértéket. a következõ rendelkezés lép: (4) Az Eximbank által a hitelszerzõdésekben felszámí- ,,(4) A Mehib Rt. a kárfizetés megtörténtét követõen a tott kamatláb mértékében és a 7. § (4) bekezdésében fog- biztosított által ráruházott követelés összegét a 0. Nyilván- lalt bankköltségekben nem lehet eltérés arra tekintettel, tartási számlák számlaosztályban köteles kimutatni, a de- hogy a fõvállalkozó hazai vagy más, az Európai Unió többi vizakövetelést eredeti értékén devizában és annak forint tagállamából származó alvállalkozót vesz igénybe. értékét az adott ügyletet lebonyolító hitelintézet által a (5) Az idegen tartalmat azok a termékek, illetõleg szol- kárfizetési türelmi idõ lejártának napján, ennek hiányában gáltatások jelentik, amelyeket külföldi székhelyû alvállal- a követelés esedékességének napján alkalmazott deviza- kozó szállít vagy nyújt a fõvállalkozó exportirányú külke- vételi árfolyamon is.’’ reskedelmi szerzõdésének teljesítéséhez. (6) Az idegen tartalmat meghaladó magyar származás megállapítására a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a 14. § vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 16—17. §-aiban és a törvény végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Korm. Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai rendelet 24—28. §-aiban és 1. számú mellékletében foglal- Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl takat kell alkalmazni azzal, hogy a külkereskedelmi tevé- szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2383

Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetõ A Kormány 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Kö- zösségeknek a következõkben felsorolt jogszabályaival 50/2003. (IV. 3.) Korm. összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz: rendelete a Tanács 1982. december 10-én kelt 82/854/EGK hatá- rozata az exportgaranciák és exportfinanszírozás terén az a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról EU más tagállamaiban vagy nem tagországokban lévõ fe- és hitelesítésérõl szóló 49/1998. (III. 27.) Korm. rendelet lekkel kötött egyes alvállalkozói szerzõdésekre alkalma- módosításáról zandó szabályokról; a Tanács 1998. május 7-én kelt 98/29 EK irányelve a A Kormány a nemesfémtárgyakról és fémjelzésükrõl közép- és hosszú lejáratra kiterjedõ ügyletek exporthitel- szóló 1965. évi 14. törvényerejû rendelet 12. §-ának (3) be- biztosításával kapcsolatos fõbb rendelkezések közelí- kezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket tésérõl. rendeli el:

Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök 1. §

A nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról és hi- telesítésérõl szóló 49/1998. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-a helyébe a következõ rendel- kezés lép: A Kormány ,,4. § (1) A NEHITI fémjelzési, nemesfémtartalom-vizs- gálati, hitelesítési és egyéb igazgatási eljárási szolgáltatási 49/2003. (IV. 3.) Korm. tevékenységéért díjat kell fizetni. A díjat a NEHITI pénz- rendelete tárába történõ készpénzes befizetéssel vagy banki átutalás- sal a NEHITI Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000- a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum, 01454093-00000000 számú számlájára kell teljesíteni. A Oktatási és Üdültetési Közhasznú Társaság alapításáról szóló 21/1996. (II. 7.) Korm. rendelet befizetett díjról a NEHITI számlát állít ki. A díjakból módosításáról származó bevételt a NEHITI egyéb bevételeitõl elkülönít- ve köteles nyilvántartani és kezelni. A Kormány az államháztartásról szóló — többször mó- (2) A díjat, illetve túlfizetés esetén a díjtöbbletet hiva- dosított — 1992. évi XXXVIII. törvény 91/A. §-ának talból, harminc napon belül vissza kell téríteni, ha (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a követke- a) a kérelem visszavonásáról — a kérelmezõ írás- zõket rendeli el: beli bejelentése alapján — a NEHITI a fémjelzési, nemes- fémtartalom-vizsgálati, hitelesítési szolgáltatási tevé- 1. § kenységének megkezdését megelõzõen tudomást szerzett, vagy A Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum, Oktatási és b) a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható, Üdültetési Közhasznú Társaság alapításáról szóló 21/1996. hogy a kérelmezõ a jogszabályban meghatározott mértéket (II. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának meghaladó díjat fizetett. (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) Az e rendeletben meghatározott díjak tekintetében ,,(3) A Tanácsadó Testület tagjait a gyermek-, ifjúsági és a) a díjfizetési kötelezettségre az illetékekrõl szóló sportminiszter, az oktatási miniszter egyetértésével három 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 28. §-ának évre bízza meg.’’ (3) bekezdésében foglaltakat, b) a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására az Itv. 31. § (1) bekezdésének elsõ mondatában, illetve 2. § 31. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni.’’ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát 2. § veszti az R. 1. §-ának (3) bekezdése és 3. §-a. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép Dr. Medgyessy Péter s. k., hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését köve- miniszterelnök tõen indult eljárásokban kell alkalmazni. 2384 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. mel- 3. arany- és ezüsttartalom együttes léklete helyébe e rendelet melléklete lép. meghatározása 2 000,00 Ft 4. ezüsttartalom meghatározása 900,00 Ft Dr. Medgyessy Péter s. k., 5. színezüst vizsgálata 1 300,00 Ft miniszterelnök 6. platina-, rhodium-, irídium-, palládiumtartalom meghatáro- zása elemenként 7 000,00 Ft Melléklet 7. karcvizsgálati díj darabonként 34,00 Ft a 50/2003. (IV. 3.) Korm. rendelethez b) nemesfémtartalmú érmék, pénzek: 1. aranytartalom meghatározása [Melléklet és tömeghitelesítése a 49/1998. (III. 27.) Korm. rendelethez] 4 000,00 Ft 2. ezüsttartalom meghatározása és (Az alábbi díjtételek az általános forgalmi adót tömeghitelesítése 3 000,00 Ft nem tartalmazzák, annak mértékét a mindenkor hatályos c) a jogszabályi elõírásoktól eltérõ ék- általános forgalmi adóról szóló törvény határozza meg.) szerötvözet engedélyezés elõtti tel- jes vizsgálata 14 000,00 Ft I. Fémjelzési díjak: d) bányatermékek, hulladékok, egyéb — nem fém állapotú — nemesfém- a) az órák közül tartalmú anyagok tételenkénti 1. aranyóra után darabonként, be- vizsgálata: ütéssel együtt 500,00 Ft 1. dúsítás, elõkészítés 7 000,00 Ft 2. ezüstóra után darabonként, be- 2. nemesfémtartalom meghatáro- ütéssel együtt 110,00 Ft zása elemenként: az a) pontban 3. platinaóra után darabonként, felsorolt díjtételek hozzáadásá- beütéssel együtt 1 000,00 Ft val b) az órákon kívül minden egyéb e) mintavétel tömbbõl: 1. aranytárgyak finomságvizsgála- 1. vágott minta 500,00 Ft ta grammonként 50,00 Ft 2. fúrt minta 1 000,00 Ft 2. ezüsttárgyak finomságvizsgálata grammonként 5,00 Ft f) fém állapotú minták kémiai elõké- 3. platinatárgyak finomságvizsgá- szítése: lata grammonként 100,00 Ft 1. egyszerû minták esetén 1 000,00 Ft c) fémjel beütése darabonként 6,00 Ft 2. összetett minták esetén 2 700,00 Ft d) fémjel megsemmisítés 32,00 Ft g) ICP vizsgálat elemenként 2 100,00 Ft h) tömegmérés hitelesítése: A fémjelzési díj a grammsúly szerinti finomságvizsgálati 1. arany, platina, palládium gram- díj és a darabszám szerinti beütési díj összege. A finomság- monként 1,00 Ft vizsgálati díj tömeg szerinti megállapításánál minden meg- kezdett grammot egész grammnak kell tekinteni. 2. ezüst grammonként 0,20 Ft i) importból származó nemesfémtar- talmú anyagok hiteles tömegméré- II. Az e rendeletben, valamint más jogszabályban felsorolt sének ellenõrzési díja a hiteles mé- kötelezõ nemesfémtartalom-vizsgálati és hitelesítési díjak: rési díj fele j) hitelesítési adatok beütése: a) ékszerötvözetek, nemesfémtartal- 1. arany, platina, palládium gram- mú tömbök, félkész gyártmányok, monként 2,50 Ft fémhulladékok: 1. aranytartalom meghatározása 2. ezüst grammonként 0,30 Ft 250—800 ezrelék koncentráció Hitelesítõ beütés esetén a beütési tartományban 1 400,00 Ft díj a hiteles tömegmérés díját is tar- 2. 250 ezrelék alatti és 800 ezrelék talmazza. fölötti aranytartalom meghatá- k) tájékoztató jellegû elõvizsgálat díja rozása 2 000,00 Ft a hivatalos vizsgálati díj fele. 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2385

III. Egyéb díjak: (4) Az R. mellékletének ,,Tiszafüred székhelyû polgári védelmi kirendeltség’’ címû felsorolása az alábbiak szerint a) a nyilvántartásba vétel díja 6 400,00 Ft módosul: ,,18. Tiszaszõlõs II.’’ b) a nyilvántartási adatok módosításá- nak díja 1 100,00 Ft (5) Az R. mellékletének ,,Komárom székhelyû polgári c) a felelõsségjel engedélyezésének, védelmi kirendeltség’’ címû felsorolása az alábbiak szerint nyilvántartásba vételének díja 1 100,00 Ft módosul: ,,26. ÁszárIV.’’ d) a felelõsségjel készítõk nyilvántar- tásba vételének díja 6 400,00 Ft (6) Az R. mellékletének ,,Kisvárda székhelyû polgári védelmi kirendeltség’’ címû felsorolása az alábbiak szerint e) jogszabályi elõírásoktól eltérõ ék- módosul: szerötvözetek engedélyezésének, ,,13. Mezõladány II. nyilvántartásba vételének díja 2 100,00 Ft 26. Újkenéz II.’’ f) szakértõi tevékenység, szakvélemé- (7) Az R. mellékletének ,,Nyíregyháza székhelyû polgári nyek kiadása költségszámításon védelmi kirendeltség’’ címû felsorolása az alábbiak szerint alapuló és más jogszabályban meg- módosul: határozott díj ellenében történik. ,,4. Balsa II. 36. Rakamaz II.’’ (8) Az R. mellékletének ,,Várpalota székhelyû polgári védelmi kirendeltség’’ címû felsorolása az alábbiak szerint A Kormány tagjainak módosul: rendeletei ,,7. Várpalota III.’’ (9) Az R. mellékletének ,,Nagykanizsa székhelyû polgári védelmi kirendeltség’’ címû felsorolása az alábbiak szerint A belügyminiszter módosul: 14/2003. (IV. 3.) BM ,,1. Alsópáhok II. 15. Felsõpáhok II. rendelete 26. Hévíz — a települések polgári védelmi 53. Sármellék II. besorolásáról szóló 18/1996. (VII. 25.) BM rendelet 58. Újudvar I. módosításáról 63. Vonyarcvashegy —’’

A polgári védelemrõl szóló 1996. évi XXXVII. törvény 2. § 42. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalma- zás alapján a következõket rendelem el: Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép ha- tályba. 1. § Dr. Lamperth Mónika s. k., (1) A települések polgári védelmi besorolásáról szóló belügyminiszter 18/1996. (VII. 25.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) mel- lékletének ,,Mohács székhelyû polgári védelmi kirendelt- ség’’ címû felsorolása az alábbiak szerint módosul: ,,32. NagynyárádIV.’’ (2) Az R. mellékletének ,,Hódmezõvásárhely székhelyû A gazdasági és közlekedési miniszter polgári védelmi kirendeltség’’ címû felsorolása az alábbiak 16/2003. (IV. 3.) GKM szerint módosul: ,,9. Kiszombor II.’’ rendelete (3) Az R. mellékletének ,,Dunaújváros székhelyû polgá- a polgári repülés hajózó személyzete ri védelmi kirendeltség’’ címû felsorolása az alábbiak sze- repülési idejének szabályozásáról rint módosul: ,,41. Daruszentmiklós II.’’ A légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 74. §-ának r) pontjában kapott felha- talmazás alapján a következõket rendelem el: 2386 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

1. § A hajózó repülési idejére vonatkozó elõírások

E rendelet hatálya a magyar polgári légijármû lajstrom- 3. § ba felvett légijármû fedélzetén munkavállalóként vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján légijár- (1) A hajózó megengedett repülési ideje olyan légi- mû-vezetõ, navigátor, fedélzeti mérnök (szerelõ) és légi- jármûvön, amelyen a légiüzemeltetési utasításnak meg- utas-kísérõ (a továbbiakban együtt: hajózó) szakszolgála- felelõen tot teljesítõkre terjed ki. a) egy légijármû-vezetõ van: aa) egy napon (0—24 óra) 6 óra ab) egy naptári hónapon belül 100 óra Értelmezõ rendelkezések ac) egy naptári negyedéven belül 250 óra ad) egy naptári éven belül 700 óra 2. § b) két légijármû-vezetõ van, hajózó személyzeti tagon- ként: E rendelet alkalmazásában ba) egy napon (0—24 óra) 10 óra a) repülési idõ (blokk repülési idõ): bb) egy naptári hónapon belül 100 óra aa) a légijármû felszállási célból — saját hajtómûvel vagy bc) egy naptári negyedéven belül 275 óra vontatással — történõ elmozdulásától (elsõ fékoldástól) a bd) egy naptári éven belül 900 óra repülés befejezésekor a kijelölt állóhelyre történõ eljutásig c) hosszú távú repülés esetében, két légijármû-vezetõ (befékezésig) és az összes hajtómû leállításáig tart; van, hajózó személyzeti tagonként: ab) váltószemélyzettel történõ repülés esetében ca) egy napon (0—24 óra) 12 óra — amennyiben a váltás a repülés közben történik — a cb) egy naptári hónapon belül 110 óra repülési idõ kezdete, illetve vége a fedélzeti váltás idõ- cc) egy naptári negyedéven belül 300 óra pontja; cd) egy naptári éven belül 900 óra ac) mezõgazdasági munkarepülés esetében a légijármû felszállásától (merevszárnyú repülõgép esetében a felszál- (2) Az egy napra megengedett repülési idõ alatt végez- lás céljából történõ fékoldást követõ elmozdulástól, heli- hetõ felszállások száma: kopter esetében a felszállás céljából történõ elmozdulás- a) közforgalmú repülés esetén legfeljebb 6 (hat), saját kor a futómû rugóstag kirugózásától) a légijármû leszállá- helyi idõ szerinti éjszakai munka esetén 4 (négy), sáig (merevszárnyú repülõgép esetében a földet érést köve- b) nem közforgalmú repülés esetén (pl. munkarepülés, tõen a futópálya elhagyásáig vagy az ott történõ megállásig, oktató repülés) legfeljebb 55 (ötvenöt), helikopter esetében a földet érést követõen a futómû ru- c) kilenc órát meghaladó repülési idejû hosszú távú góstag berugózásáig) tart; repülés esetén legfeljebb 2 (kettõ). b) hosszú távú repülés: olyan repülés, ahol a fel- és le- (3) Az egy napra megengedett repülési idõt saját helyi szállási pont közötti távolság — közbensõ leszállás nélkül idõ szerinti éjszakai munka során végzett repülés esetén — az 5000 kilométert meghaladja; 1 órával csökkenteni kell. Amennyiben a hajózó 24 órán c) akklimatizált hajózó: az a hajózó, aki az idõzónavál- belül közforgalmú és egyéb repülést is végez, az elvégezhe- tás után legalább hatszor annyi órát eltöltött már az új tõ felszállások tekintetében a (2) bekezdés a) pontját kell idõzónában, mint a helyi idõ eltérése a hajózó saját helyi alkalmazni. idejétõl; d) idõzónaváltás: a munka befejezésének helyén a helyi (4) Az egy napra megengedett repülési idõ és a (2) be- idõ több mint három órával eltér a hajózó saját helyi kezdésben meghatározott felszállások száma az alábbi ese- idejétõl; tekben és mértékben növelhetõ: e) saját helyi idõ: annak az idõzónának a helyi ideje, ahol a) a légijármû parancsnokának [Lt. 54. § (1) bekezdés, a hajózó utoljára akklimatizálttá vált; 55. §] elhatározása alapján, ha a túllépés szükségessége a f) váltószemélyzet: a légijármû légiüzemeltetési utasítá- repülési feladat végrehajtásának megkezdésekor még nem sában és a légijármû üzemben tartójának technológiai uta- volt ismeretes, a repülési idõ 10%-kal, a felszállások száma sításában elõírt minimumnál nagyobb létszámú személy- eggyel; zet, amely lehetõvé teszi a repülés végrehajtását a repülési b) a légiközlekedési hatóság elõzetes eseti engedélyével idõre vonatkozó korlátozások betartásával úgy, hogy a és az általa meghatározott biztonsági követelmények telje- légijármû folyamatos üzemeltetésében részt vevõ hajózó sítése mellett, különösen fontos repülési feladat végrehaj- a személyzet megfelelõ képesítésû másik tagjával felvált- tása érdekében, a repülési idõ legfeljebb 25%-kal, a felszál- ható legyen. lások száma legfeljebb kettõvel. 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2387

(5) A 24 órán belül megengedett repülési idõ váltószemély- pai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetõ zettel történõ repülés esetén sem növelhetõ 18 óra fölé. 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban — az Lt. e tárgy- (6) Idõzónaváltással járó hosszú távú repülés esetében kört szabályozó rendelkezéseivel együtt — összeegyeztet- a) amely a 11 órát meghaladja, vagy hetõ szabályozást tartalmaz a Tanácsnak a polgári légiköz- lekedés mobil munkavállalóira vonatkozó, az AEA, ETF, b) a (2) bekezdés c) pontjában megjelölt esetben ECA, ERA és IACA által megkötött, a munkaidõ megszer- a következõ repülési tevékenységet csak akklimatizált ha- józó hajthatja végre. vezésérõl szóló európai megállapodásról szóló 2000/79/EK irányelvével. (7) Hosszú és rövid távú repülést is végrehajtó hajózó esetében a hosszú távú repülésre vonatkozó elõírások sze- Dr. Csillag István s. k., rint kell figyelembe venni a havi, negyedéves és éves repü- gazdasági és közlekedési miniszter lési idõket.

4. §

(1) A légijármû üzemben tartójának — a jogszabályok- Az igazságügy-miniszter ban és az e rendeletben foglaltakkal összhangban — a 5/2003. (IV. 3.) IM repülés-végrehajtási kézikönyvben (RVK) kell meghatá- roznia a hajózók számára a felszállások számát, a repülési rendelete idõt, valamint a munka- és pihenõidõvel kapcsolatos egyéb a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári rendelkezéseket. A repülés-végrehajtási kézikönyvet a Jogi Vonatkozásairól szóló, légiközlekedési hatóság hagyja jóvá. Hágában, az 1980. október 25. napján kelt, (2) Az üzemben tartó gondoskodik arról, hogy az általa az 1986. évi 14. törvényerejû rendelettel kihirdetett üzemben tartott légijármû fedélzetén szolgálatot teljesítõ szerzõdés végrehajtásáról szóló hajózók felszállásairól, munka-, repülési és pihenõidejérõl 7/1988. (VIII. 1.) IM rendelet módosításáról nyilvántartás készüljön, amelynek alapján ellenõrizhetõ a szabályok betartása. A hajózó a nem az üzemben tartó által A Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári szervezett repüléseirõl tájékoztatja a vele munkaviszony- Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában, 1980. október ban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban lé- 25. napján kelt szerzõdés kihirdetésérõl szóló 1986. évi võ üzemben tartót. 14. törvényerejû rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében fog- lalt felhatalmazás alapján — a belügyminiszterrel, az (3) Az üzemben tartó köteles az általa üzemben tartott egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel és a kül- légijármû üzemeltetése kapcsán bekövetkezett, az e rende- ügyminiszterrel egyetértésben — a 7/1988. (VIII. 1.) IM let szabályaitól való minden eltérést 5 munkanapon belül rendeletet (a továbbiakban: R.) a következõk szerint mó- írásban jelenteni a légiközlekedési hatóságnak. dosítom: (4) Vezényelt, bérelt személyzet alkalmazása esetén a szerzõdésben meg kell állapodni a személyzetre vonatkozó szabályok alkalmazásáról. A szerzõdést a légiközlekedési 1. § hatósággal jóvá kell hagyatni. Az R. 10. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: ,,10. § Ha a kötelezett a gyermeket a megadott helyen és Záró rendelkezések idõben nem adja át a jogosultnak, a határozat végrehajtá- sára a bírósági végrehajtásról szóló törvény (Vht.) vonat- 5. § kozó rendelkezéseit kell alkalmazni.’’

(1) E rendelet 2003. április 15-én lép hatályba, egyide- jûleg hatályát veszti a polgári repülés hajózó személyzete 2. § repülési idejének szabályozásáról szóló 19/1992. (VII. 16.) E rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba; KHVM rendelet, továbbá az azt módosító 4/1997. (IV. 4.) rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekre is alkalmazni KHVM és 23/1999. (VIII. 13.) KHVM rendelet. kell. (2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl Dr. Bárándy Péter s. k., szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Euró- igazságügy-miniszter 2388 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

A nemzeti kulturális örökség 3. § miniszterének Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyide- 7/2003. (IV. 3.) NKÖM jûleg az R. 20. §-a (3) bekezdésének második mondatában rendelete a ,,Nemzeti Kulturális Alapprogram’’ szövegrész helyébe az ,,Alapprogram’’ szövegrész lép. a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény végrehajtásáról szóló Görgey Gábor s. k., 13/1999. (VIII. 27.) NKÖM rendelet módosításáról a nemzeti kulturális örökség minisztere

A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény 10. §-ának (2) bekezdésében kapott fel- hatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el: Melléklet a 7/2003. (IV. 3.) NKÖM rendelethez

1. § [2. számú melléklet a 13/1999. (VIII. 27.) NKÖM rendelethez] A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény végrehajtásáról szóló 13/1999. (VIII. 27.) I. Magasabb vezetõi és vezetõi beosztások NKÖM rendelet (a továbbiakban: R.) 20. §-ának (3) be- kezdése a következõ mondattal egészül ki: Vezetõi pótlék Beosztás megnevezése ,,Meghívásos pályázat esetén csak a pályázati fel- % hívás megjelentetése kötelezõ, legkésõbb a pályázat benyújtási határidejét megelõzõ 7. napon, az Alapprogram Magasabb vezetõ: honlapján.’’ igazgató 300 gazdasági igazgató 250

2. § Vezetõ: osztályvezetõ 175 Az R. 2. számú mellékletének helyébe e rendelet mellék- osztályvezetõ-helyettes 150 lete lép. csoportvezetõ 100

II. Közalkalmazotti munkakörök

Besorolás Munkakörök megnevezése fizetési osztályok ABCDEFGH I J

Kollégiumi titkár **** * Pályáztatási asszisztens * * Számítógépes rendszergazda * * * * Jogtanácsos * Belsõ ellenõr **** Gazdasági, mûszaki, jogi, igazgatási szakalkalmazott * * * * Gazdasági, mûszaki, igazgatási ügyintézõ **** Ügyviteli alkalmazott **** Mûszaki, fenntartási, üzemviteli alkalmazott, szakmunkás, segédmunkás, kisegítõ alkalmazott**** 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2389

A nemzeti kulturális örökség tásának összegét, az igazolt önkormányzati hozzájárulás egy forintjára jutó támogatási elõirányzat alapján számítja miniszterének ki, amelyhez az egységre jutó támogatási elõirányzatot a 8/2003. (IV. 3.) NKÖM 2. § (1) bekezdésben szereplõ támogatási elõirányzat és a rendelete kiírási feltételeknek megfelelõ igénylések szerinti összes önkormányzati hozzájárulás hányadosaként állapítja meg. a helyi önkormányzatok részére állat- A minisztérium az igénylések alapján számított támoga- és növénykertek, vadasparkok fenntartására adható tások összegét tárgyév május 10-éig közzéteszi a Kulturális támogatások igénybevételének rendjérõl Közlönyben, valamint a minisztérium honlapján. Ezzel egyidejûleg értesíti a Belügyminisztériumot az önkor- A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésérõl szóló mányzatok részére jóváhagyott és utalandó támogatás 2002. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 5. számú összegérõl. mellékletének 16. pontjában foglalt felhatalmazás alapján (2) Az önkormányzat a számlájáról a támogatás megér- a következõket rendelem el: kezését követõ 8 napon belül köteles az összeget az állat- és növénykert, vadaspark számlájára átutalni. 1. § (3) Ha a helyi önkormányzat a költségvetési rendeleté- ben az állat- és növénykert, vadaspark mûködésének támo- E rendelet hatálya azon helyi önkormányzatokra terjed gatására jóváhagyott támogatás összegét részben vagy ki, amelyek állat- és növénykertet, vadasparkot tartanak egészben nem a megjelölt feladatra használta fel, akkor az fenn, vagy ha a fentiek mûködtetésére a tárgyévben hosszú államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény távú — legalább 3-5 éves — közszolgáltatási szerzõdést 64/B. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint köteles eljárni. kötnek. (4) Amennyiben a helyi önkormányzat a költségvetési ren- deletében e célra saját forrásból tervezett támogatását csök- 2. § kenti, abban az esetben az eredeti elõirányzat és a ténylegesen teljesített saját támogatás után számított állat- és növényker- A Tv. 5. számú mellékletének 16. pontjában a mûködési ti, vadasparki mûködtetési támogatás különbözetére nem kiadások támogatására biztosított elõirányzatból az állat- jogosult, köteles azt a központi költségvetésnek visszautalni. és növénykertek, vadasparkok normatív támogatást kap- Az így fennmaradó összeg tovább vizsgálandó a tekintetben, hatnak az önkormányzati hozzájárulás arányában, hogy a megfelelõ célra került-e felhasználásra. Ellenkezõ amennyiben az igénylés feltételeinek megfelelnek. esetben többlettámogatás nem adható.

3. § 5. §

(1) A támogatást — a Fõvárosi Önkormányzat kivételé- (1) A helyi önkormányzat — az általa alkalmazott helyi vel — a helyi önkormányzat igényelheti a tárgyévi költség- finanszírozási rendszer keretei között — köteles biztosítani, vetési rendeletében az állat- és növénykert, vadaspark hogy a támogatást a rendeletben elõírt célra használják fel. fenntartására, mûködésére jóváhagyott hozzájárulás iga- zolt összege alapján. A helyi önkormányzat a székhelye (2) Az állat- és növénykertnek, vadasparknak a rendel- szerint illetékes Területi Államháztartási Hivatal (TÁH) kezésére bocsátott támogatást elkülönítetten kell kezelnie, útján tárgyév április 10-éig nyújthatja be igényét a Nemzeti és annak felhasználásáról tételes, analitikus nyilvántartást Kulturális Örökség Minisztériuma (a továbbiakban: mi- kell vezetnie. nisztérium) Közmûvelõdési Fõosztályának. Az állat- és (3) Az önkormányzat a támogatás felhasználásáról a növénykert, vadaspark fenntartására fordított összeget alá- tárgyév december 31-ei határnappal, a mindenkori zárszá- támasztó tényadatokat az önkormányzat költségvetési ren- madás keretében és rendje szerint köteles elszámolni. delete megfelelõ fejezete hiteles másolatának a támogatási A központi támogatás tárgyév december 31-én feladattal kérelemhez történõ csatolásával kell igazolnia. terhelt maradványával a tárgyévet követõ június 30-áig kell (2) Az állat- és növénykerti, vadasparki támogatás e ren- elszámolni. delet melléklete szerinti nyomtatvány kitöltésével igé- nyelhetõ. 6. §

4. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(1) A határidõre beérkezett igénylések alapján a minisz- Görgey Gábor s. k., térium az egyes állat- és növénykert, vadaspark támoga- a nemzeti kulturális örökség minisztere 2390 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

Melléklet 1. § a 8/2003. (IV. 3.) NKÖM rendelethez (1) A Gérecz Attila-díj azoknak a 30. életévüket be nem ...... töltött — elsõsorban elsõ kötetes alkotóknak adományoz- az állatkert neve ható, akik a névadó szellemiségéhez méltó, jelentõs irodal- mi alkotást hoztak létre...... (2) A díj évenként, október 23-án, legfeljebb két fõ az állatkert címe részére adományozható. A díj megosztva is adományoz- ható. Megosztás esetén a jutalom összege — egy fõre szá- Kérelem mítottan — a 2. § (4) bekezdésben meghatározott összeg az állatkert mûködésének támogatására 50%-a. A díj posztumusz nem adományozható. Büntetõjogi felelõsségem tudatában kijelentem, hogy (3) A díjazott adományozást igazoló okiratot és kis- 1. az állatkert önkormányzati alapítású, költségvetési in- plasztikát kap. tézmény; 2. az állatkert mûködtetésére a helyi önkormányzat (4) A kisplasztika forgatható, polírozott sárgaréz talpon hosszú távú, ...... éves szerzõdést kötött a 2003. álló, bronzból készült, átmérõje 9 cm, magassága 13 cm, évtõl a ...... évig terjedõ idõszakra; mélysége 5,5 cm. A kisplasztika Rácz Edit szobrászmûvész (a nem költségvetési intézményeknek kell nyilatkoz- alkotása, kétoldalas, az egyik oldalán jelenet, a másik olda- niuk e sorban) lán GÉRECZ ATTILA-DÍJ felirattal van ellátva. 3. az állatkert érvényes mûködési engedéllyel rendelkezik; 4. az állatkert jellemzõ mutatói: 2 az állatkert területének adatai ...... ha ...... m 2. § a látogatók száma 2002. évben ...... fõ a belépõjegyekbõl származó bevétel ...... ezer Ft (1) A díjazottak személyére vonatkozó javaslatot bárki az éves kiadás ...... ezer Ft tehet. A javaslatokat a melléklet szerinti tartalommal az adományozást két hónappal megelõzõen kell megküldeni ...... , 2003...... hó ...... nap a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának...... (2) A díjakat a nemzeti kulturális örökség minisztere — szakmai bizottság javaslatát kikérve — adományozza. Mellékletek: (3) A szakmai bizottság tagjait — szakmai szervezetek — az állatkert érvényes mûködési engedélyének másolata, és intézmények javaslata alapján — a nemzeti kulturális — a tárgyévi önkormányzati támogatás hiteles igazolása, örökség minisztere három évre kéri fel. A szakmai bizott- — az elõzõ évi önkormányzati támogatás hiteles igazolása, ság mûködésének szabályait a bizottság maga határozza — nem önkormányzati alapítású, költségvetési intézmény meg. esetében az állatkert mûködtetésére az önkormányzat- tal kötött szerzõdés másolata. (4) A díjakkal pénzjutalom is jár, amelynek összege személyenként 200 000 Ft.

3. §

A díjazottak névsorát a kitüntetettek hozzájárulása ese- A nemzeti kulturális örökség tén a Kulturális Közlönyben közzé kell tenni. miniszterének 9/2003. (IV. 3.) NKÖM rendelete 4. §

Gérecz Attila-díj alapításáról Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép ha- tályba. A Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi XXXI. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatal- Görgey Gábor s. k., mazás alapján a következõket rendelem el: a nemzeti kulturális örökség minisztere 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2391

Melléklet a 9/2003. (IV. 3.) NKÖM rendelethez

Kitüntetési javaslat Gérecz Attila-díjra

Név (leánykori név): ......

Munkahely: ......

Foglalkozása, beosztása: ......

Születési hely: ...... év ...... hónap ...... nap

Anyja neve: ......

Lakáscíme: ......

Korábbi állami kitüntetései: ......

......

......

......

Hivatalos indokolás (rövid): ......

......

......

......

Részletes indokolás, szakmai életút ismertetése (külön íven): ......

Dátum: ......

...... felterjesztõ 2392 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

XC. törvénnyel — a bankkonszolidáció keretében — jut- III. rész HATÁROZATOK tatott, az államháztartási hiány tetemes részét kitevõ összeg, továbbá annak ellenõrzésére, hogy miként kezelik a támogatott bankok a költségvetésbõl származó összege- ket, és azon követeléseiket, amelyek a konszolidációval Az Országgyûlés határozatai kapcsolatos igényt alátámasztották; egészében annak érde- kében is, hogy az adófizetõk pénzébõl finanszírozott bank- konszolidáció folyamatának nyilvánosságát és tisztaságát Az Országgyûlés biztosítsa, az alábbi határozatot hozza: 32/2003. (IV. 3.) OGY határozata I. Az Országgyûlés vizsgálóbizottságot hoz létre az állam a gyermekek és az ifjúság helyzetérõl, által az 1999. évi költségvetési törvénnyel az 1998. és 1999. életkörülményeik alakulásáról és az ezzel költségvetési évben állami támogatásban részesített pénz- összefüggésben a 2001. évben megtett kormányzati intézetek konszolidációjával kapcsolatos folyamatok meg- intézkedésekrõl szóló jelentés elfogadásáról* vizsgálására.

Az Országgyûlés tudomásul veszi a Kormány által elõ- terjesztett 2001. évrõl szóló jelentést a gyermekek és az II. A vizsgálóbizottság feladata annak megvizsgálása, ifjúság helyzetérõl, életkörülményeik alakulásáról és az hogy ezzel összefüggésben a 2001. évben megtett kormányzati intézkedésekrõl. — az 1999. évi költségvetési törvény 114. §-a szerint — az 1998. évi költségvetési törvény módosításával megvaló- sított — konszolidálással érintett bankok, nevezetesen a Dr. Szili Katalin s. k., Postabank Rt. és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. milyen az Országgyûlés elnöke pénzügyi helyzet alapján, milyen követelések kompenzálá- sára részesedtek 152 milliárd, illetve 40 milliárd forint Balogh László s. k., Podolák György s. k., költségvetési támogatásban, illetve elszámolásban; az Országgyûlés jegyzõje az Országgyûlés jegyzõje — igaz-e, hogy a konszolidált követelések között fan- tomcégek részére adott hitelek is voltak, s ha igen, melyek voltak ezek a cégek, és mi lett a hitelek sorsa; — mi lett azoknak a további hiteleknek a sorsa, amelye- ket a konszolidáció ellentételezett; — az érintett pénzintézetek 1998 és 1999 folyamán Az Országgyûlés milyen követelést, illetve vagyont értékesítettek akár köz- 33/2003. (IV. 3.) OGY vetlenül, akár pénzintézetek által létrehozott ,,követelés- kezelõ’’ (Work out) vagy más szervezetek, illetve módsze- határozata rek útján; az állam által nagy összegû költségvetési — mi indokolta, hogy nem nyílt, hanem zártkörû pá- támogatásban részesített pénzintézetek lyáztatás útján kerültek értékesítésre követelések; konszolidációját vizsgáló bizottság felállításáról** — ellenõrizte-e, ha igen, milyen módon a kormányzat a konszolidáció során a költségvetésbõl kikerült pénz- Az Országgyûlés annak megállapítása érdekében, hogy összegek további sorsát, megfelelõ hasznosulását, ennek valós veszteségek kompenzálására, a szükséges mértékben során tett-e, ha igen, milyen intézkedéseket a pénzintéze- került-e ki a költségvetésbõl a Kormány által az egyes tek felé; pénzintézetek számára 1998. és 1999. év folyamán a Ma- — a kormányzati ellenõrzés teljességét nem akadályoz- gyar Köztársaság 1999. évi költségvetésérõl szóló 1998. évi ta-e a banktitok intézményének szabályozása; — mi volt a feltétele a 71 milliárd forintos állami kezes- ségvállalásnak, igénybe vette-e 1998, illetve 1999 folyamán a Postabank és Takarékpénztár Rt. — ha igen, milyen * A határozatot az Országgyûlés a 2003. március 31-i ülésnapján mértékben, milyen követelés esetében — az állami kezes- fogadta el. ségvállalást; az érintett követelésnek és kezességvállalás- ** A határozatot az Országgyûlés a 2003. március 31-i ülésnapján fogadta el. nak mi lett a sorsa; 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2393

— szükség van-e a bizottság által megállapítottakkal Az Országgyûlés kapcsolatban — ha igen, milyen — további kormányzati, parlamenti, illetve más intézkedésekre. 34/2003. (IV. 3.) OGY határozata a kormányzati szerveknél, illetve a Kormány felügyelete III. A vizsgálóbizottság maga határozza meg eljárási alá tartozó szerveknél, különös tekintettel rendjét és vizsgálati módszereit. az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatalnál elrendelt adatmásolással, esetleges jogosulatlan adatkezeléssel, adatátadással, illetve az APEH informatikai IV. A vizsgálóbizottság tevékenységérõl jelentést készít, rendszerének megismerésével, melynek tartalmaznia kell: valamint az APEH által különbözõ adóalanyok felé történõ információkéréssel összefüggõ tevékenységek a) a bizottság feladatát; körülményeit vizsgáló bizottság felállításáról* b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket; Az Országgyûlés kiemelt fontosságot tulajdonít annak, c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait; hogy a Magyar Köztársaság Kormánya és államigazgatási d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bi- szervei mindenkor az Alkotmány és a törvényes keretek kö- zonyítékokra alapozta; zött járjanak el. Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatalnál e) a vizsgálat által érintett szerv(ek) vagy személy(ek) történt egyszeri adatmásolás és utazási irodáktól történt adat- észrevételeit, a lefolytatott vizsgálat módszereire és meg- kérés megrendítheti a közhitelû adatnyilvántartásokba vetett állapításaira vonatkozóan; bizalmat, és a cselekedet jogszerûségét veti fel. f) javaslatot az esetlegesen szükséges intézkedésekre. Az Országgyûlés ezért az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatalnál történt ez ügyekkel kapcsolatos tevékenység- nek kivizsgálására, valamint az összefüggések feltárása ér- dekében az alábbi határozatot hozza: V. A vizsgálóbizottság 8 tagból áll, tagjai országgyûlési képviselõk. A tagokra a képviselõcsoportok vezetõi tesz- 1. Az Országgyûlés a Házszabály 34. §-ának (1) bekez- nek javaslatot az alábbiak szerint: dése, valamint 36. §-ának (2) bekezdése alapján a kor- Fidesz 3 fõ mányzati szerveknél, illetve a Kormány felügyelete alá tar- MDF 1 fõ tozó szerveknél, különös tekintettel az Adó- és Pénzügyi MSZP 3 fõ Ellenõrzési Hivatalnál elrendelt adatmásolással, esetleges SZDSZ 1 fõ jogosulatlan adatkezeléssel, adatátadással, illetve az APEH informatikai rendszerének megismerésével, vala- mint az APEH által különbözõ adóalanyok felé történõ információkéréssel összefüggõ tevékenységek körülmé- VI. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak nyeit vizsgáló bizottságot hoz létre. megválasztására a képviselõcsoportok vezetõinek javasla- ta alapján a Házbizottság terjeszt elõ javaslatot az Ország- 2. A vizsgálat tárgya az alábbi kérdések kivizsgálására gyûlésnek, amelyrõl az vita nélkül határoz. A bizottság terjed ki: elnökét kormánypárti, alelnökét az ellenzéki képviselõcso- Mi volt a célja és a jogalapja az APEH-nál és más portok együttesen jelölik. szerveknél történt adatmásolás elrendelésének? Mely szervezeteknél történt hasonló adatmásolás, mint az APEH-nél? VII. A bizottság feladatának ellátásához szakértõket Ki vagy kik, és milyen jogi felhatalmazás alapján rendel- vehet igénybe. Mûködésének költségeit az Országgyûlés ték el az adatmásolást? fedezi a költségvetésébõl. Az eljárás során mi volt a biztosíték arra, hogy nem sérülnek az alkotmányos alapelvek, ezen belül kiemelten a személyes adatokhoz fûzõdõ jogok védelmének elve? Mi a garancia arra, hogy az államtitok és az adótitok VIII. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, védelme nem sérült, és az APEH hivatali mûködésével de legfeljebb a létrehozástól számított hat hónapig tart. összhangban történt az eljárás? Mi a garancia arra, hogy a lemásolt adatok nem kerültek, Dr. Szili Katalin s. k., kerülhettek ki az APEH-tõl (és más szervektõl), és mi az Országgyûlés elnöke biztosította, hogy illetéktelen személy nem juthatott hozzá az adatokhoz?

Balogh László s. k., Podolák György s. k., * A határozatot az Országgyûlés a 2003. március 31-i ülésnapján az Országgyûlés jegyzõje az Országgyûlés jegyzõje fogadta el. 2394 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

A lemásolt adatok eljutottak-e a Pénzügyminisz- a) a bizottság feladatát; tériumba, és mely szervektõl? b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és Az In-Forrás Kht. játszott-e bármilyen szerepet a kimá- vizsgálati módszereket; solt adatbázisok elhelyezésében? c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait; A kimásolt adatbázisokat egyesítették-e valahol? d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bi- A Hunaudit Kft. milyen vizsgálatot folytatott az APEH- zonyítékokra alapította; nél, milyen adatokhoz férhetett hozzá, megbízásuk kap- e) a vizsgálat által érintett szerv vagy személy észrevé- csán figyelemmel voltak-e az államtitok, szolgálati titok, teleit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapítá- személyes adat és adótitok védelmére? saira vonatkozóan; Mi a garancia arra, hogy Magyarország nemzetbiztonsá- f) amennyiben ez a bizottság feladatához tartozott — gi érdeke nem került veszélybe? javaslatot a szükséges intézkedésekre. Megsértették-e az államtitokról és szolgálati titokról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit? 6. A vizsgálóbizottság 8 tagból áll, tagjai országgyûlési Mi a garancia arra, hogy illetéktelenek nem jutottak be képviselõk. A tagokra a képviselõcsoportok vezetõi tesz- az egyes szervezetek informatikai központjába? nek ajánlást az alábbiak szerint: Mi a garancia arra, hogy a különbözõ rendszerek felépí- MSZP 3 fõ tésére és a rendszerek elemeire vonatkozó információk Fidesz 3 fõ nem kerültek ki? Amennyiben mégis megtörtént, kik tehe- SZDSZ 1 fõ tõk felelõssé ezért? MDF 1 fõ Milyen adathordozókra másolták az egyes szervezetek- nél az adatokat? 7. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak Milyen utasítások alapján történtek az adatmásolások, megválasztására a Házbizottság terjeszt elõ javaslatot az hogyan dokumentálták az adatmásolások tényét? Országgyûlésnek, amelyrõl az vita nélkül határoz. A bizott- Hány másolat készült a különbözõ szervezeteknél? ság elnöke a Kormány ellenzékéhez tartozó képviselõ. Milyen módon történt az adathordozók továbbítása a végsõ tárolás helyéig? 8. A bizottság megbízatása kiterjed minden, az e hatá- Konkrétan az APEH esetében mikor érkeztek a hivatali rozat 1. és 2. pontját érintõ vizsgálatra, és az ennek alapján központba az egyes igazgatóságok adathordozókra másolt szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslattételre. A bi- adatállományai? Mikor és milyen módon kerültek ezek a zottság a munkája során a feladatával összefüggésben meg- TÜK (titkos ügykezelés) irodába? Mi történt az egyes adat- hallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat hordozókkal addig, amíg az utolsó igazgatóságtól is beérke- mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, zett a lemásolt adatállomány és ily módon a TÜK irodán illetõleg köteles a bizottság elõtt vallomást tenni. A bizott- elhelyezett doboz lezárhatóvá vált? A doboz lezárását meg- ság a feladatköréhez tartozó ügyekben jogosult megismer- elõzõen kik férhettek hozzá az adathordozókhoz? Az adat- ni az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi hordozók végül is az egyes igazgatóságok által készített ere- LXV. törvény mellékletében az általános adatfajták köré- deti csomagolásban kerültek-e be a végsõ tárolási helyre, azaz ben a 13., 14., 15., 16., 18. és a 20. pontokban. A különös a TÜK irodán elhelyezett dobozba? Ha nem voltak az adat- adatfajták jegyzékében hordozók csomagolva, vagy az eredeti, az igazgatóságok által — a Rendõrség körében a 46. és 46/A. pontokban, készített csomagolást bárki megbontotta, úgy mi a garancia — a Nemzetbiztonsági Szolgálatok körében a 101., arra, hogy további másolatok nem készültek? 106., 107., 108., 109., 115., 116., 117. és 119. pontokban, Az adózás rendjérõl szóló törvény szerint jártak-e el az — a Pénzügyminisztérium körében a 131., 136., 137/C., utazási irodákból történt információkérés során? 137/E. és 138. pontokban meghatározott adatfajták alá tartozó adatok. 3. A bizottság alakítsa ki álláspontját a tekintetben, hogy e határozat 1—2. pontjaiban foglaltakon túlmenõen 9. A bizottság feladatának ellátásához szakértõket szükség van-e az általa tett megállapításokkal kapcsolat- vehet igénybe. Mûködésének költségeit az Országgyûlés ban további kormányzati, parlamenti, illetve más intézke- — költségvetésébõl — fedezi. désekre. Ha igen, úgy tegyen a bizottság ezekre konkrét javaslatot. 10. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart. 4. A bizottság maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke 5. A vizsgálóbizottság tevékenységérõl jelentést készít, melyet az Országgyûlés elé terjeszt. A jelentésnek tartal- Balogh László s. k., Podolák György s. k., maznia kell: az Országgyûlés jegyzõje az Országgyûlés jegyzõje 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2395

(3) bekezdése, 10. §-a, 16. § a) pontja, 21. § b) pontja és Az Alkotmánybíróság 24. § (1) bekezdés c) pontja, — a kedvezményes üdültetésrõl szóló 35/2002. (V. 10.) határozatai HM rendelet 3. § a) pontja, — a Hadigondozottak Közalapítványa létrehozásáról Az Alkotmánybíróság szóló 1116/1994. (XII. 9.) Korm. határozat és a mellékletét képezõ Alapító Okirat 9/2003. (IV. 3.) AB alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisí- határozata tésére irányuló indítványt elutasítja.

3. Az Alkotmánybíróság a hadigondozásról szóló 1994. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! évi XLV. törvényt, valamint a rádiózásról és a televíziózás- ról szóló 1996. évi I. törvény 56. § (1) és (2) bekezdéseit Az Alkotmánybíróság jogszabályok alkotmányelle- érintõ, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség nességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére, va- megállapítására irányuló indítványt elutasítja. lamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következõ 4. Az Alkotmánybíróság a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 1. §-a ,,Magyarországon élõ’’ szövegré- szének az Alkotmány 70/E. §-ába, valamint ugyanezen tör- határozatot: vény 10. § (2) bekezdésének az Alkotmány 70/A. §-ába üt- közését állító, és emiatt azok alkotmányellenességének 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a közfor- megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány galmi személyszállítási utazási kedvezményekrõl szóló tárgyában az eljárást megszünteti. 287/1997. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés f) pontjának ,,a hadirokkant és a hadiözvegy a hadigondo- zási igazolvány felmutatásával, továbbá ...’’ szövegrésze 5. Az Alkotmánybíróság a hadigondozást érintõ jogsza- alkotmányellenes, ezért azt a határozat közzétételének bályok módosítására és kiegészítésére, valamint az új nem- napjával megsemmisíti. zeti hadigondozási törvény megalkotásának elrendelésére irányuló indítványt visszautasítja. A közforgalmi személyszállítási utazási kedvezmények- rõl szóló 287/1997. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) be- kezdésének f) pontja az alábbi szöveggel marad hatályban: Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Köz- ,,2. § (1) Díjmentes utazásra jogosult korlátlan számban: lönyben közzéteszi. a)—e) ... f) a hadirokkant kísérõje, ha a hadirokkant az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértõi Inté- INDOKOLÁS zetének szakvéleménye alapján kísérõre szorul, és azt a hadigondozási igazolvány tartalmazza, a 2. kocsiosztá- I. lyon.’’ 1. Az indítványozó a hadigondozásra vonatkozó több 2. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapí- — a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény tását és megsemmisítését kérte. 1. §-a, 2. §-a, 7. §-a, 8. § (3) bekezdés a) pontjának máso- dik mondata, 10. § (2) és (4) bekezdései, 11. § (2) bekezdé- A) se, 22. § (1) bekezdése, 1.1. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény — a fegyveres erõknél 1945. március 31. és 1954. októ- (a továbbiakban: Hdt.) 1. §-a — az indítványozó szerint ber 31. között szolgálatot teljesítettek hadigondozásáról alkotmánysértõ módon — szûk körre szorítkozva állapí- szóló 1994. évi XLVI. törvény 1. § (1) bekezdése, totta meg a hadigondozásra való jogosultságot. Kirekesz- — a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi tette pl. az I. világháború idején a császári és királyi közös I. törvény 119. § (4) bekezdése, hadsereg, a két világháború között és a II. világháború alatt — a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló a magyar királyi honvédség tényleges állományában szol- 1993. évi III. törvény 50. § (1) bekezdés c) pontja, gáló, a hadmûveleti területen a honvédséggel együttmûkö- — a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési dõ, valamint a rendészeti szervek állományában szolgáló, kedvezményeirõl szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet valamint 1919-ben a Vörös Hadsereggel harci érintkezés- 14. §-a és 15. § (1) bekezdés b) pontja, ben levõ szervek hivatásos tagjait a jogosultak közül. Kifo- — a közforgalmi személyszállítási utazási kedvezmé- gásolta azt is, hogy a törvény csak a Magyarországon élõ nyekrõl szóló 287/1997. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § magyar állampolgárokra vonatkozik, szerinte a Hdt. 1. §-a 2396 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám hátrányosan különbözteti meg azokat ,,akik magyar érde- Kéri az indítványozó a Hdt. 10. § (4) bekezdés felülvizs- kekért sérültek és károsultak’’, de már nem Magyarorszá- gálatát is. A Hdt. 10. § (4) bekezdését idõközben az e tör- gon élõ magyar állampolgárok, pedig az állam volna felelõs vény módosításáról szóló 2000. évi CIV. törvény 2. §-a mindannyiuk hadigondozási ellátásáért is. — az indítványozó álláspontjával egyezõ tartalommal — A Hdt. 2. §-a, valamint ezzel összefüggõen a fegyveres megváltoztatta. Az Alkotmánybíróságnak az erre vonatko- erõknél 1945. március 31. és 1954. október 31. között zó tájékoztatása ellenére a kérelmezõ kiterjesztette indít- szolgálatot teljesítettek hadigondozásáról szóló 1994. évi ványát az inflációs veszteségek kiegyenlítésének igényére, XLVI. törvény (a továbbiakban: Fhdt.) 1. §-a alkotmány- továbbá az idõközben meghalt eredeti jogosultak törvé- ellenességének megállapítását arra hivatkozva kérte az in- nyes örököseit megilletõ örökrész elismertetésére, mert dítványozó, hogy e törvényi elõírások hátrányos megkülön- — érvel az indítványozó — az állam a késõi szabályozás böztetést alkalmazva kizárták a hadigondozásból az 1954. miatt jogtalan elõnyhöz jutott, a potenciális igényjogosul- október 31-tõl katonai szolgálatot teljesített sérültek és taknak pedig kárt okozott, aminek a visszatérítésére köte- károsult katonák, valamint hozzátartozóik jelentõs részét. les. Ezek az elõírások az indítványozó hivatkozása szerint Ezért szerinte a sérelmezett törvényi elõírások az Alkot- sértik az Alkotmány 6. § (3) bekezdését, 17. §-át (az indít- mány 13. § (1) bekezdése, 36. §-a, 70/A. §-a rendelkezé- ványozó érvelése tartalmilag a 70/E. § sérelmére utal), seibe ütköznek és ellentétesek a Jat. 19—20. §-aival, 19. §-át, 27. §-át, 35. § (2) bekezdését, 36. §-át, 54. § (1) be- 23—25. §-aival, valamint a Polgári Törvénykönyvrõl szóló kezdését, 59. § (1) bekezdését, 70/A. §-át, 70/H. §-át, to- 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 355. § (1) be- vábbá a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény kezdésével és 357. § (4) bekezdésével. (a továbbiakban: Hvt.) 69. §-át, 135. §-át, 188. §-át, 1.5. A Hdt. 11. § (2) bekezdését az indítványozó azért 189. §-át, 190. § (1) és (2) bekezdését, valamint a jogalko- tartja alkotmányellenesnek, mert az V. járadékosztályba tásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) sorolt hadirokkant havi járadékának összege ,,ösztönzõje 17—20. §-ait, 23. §-át, 24. § (1) bekezdését, 25. § (2) be- lehet a hadirokkant idõ elõtti elhalálozásának, mivel özve- kezdését, 27. §-át. gye nagyobb összegû járadékot kap, mint életében a hadi- 1.2. A Hdt. 7. §-a azért alkotmányellenes az indítványo- rokkant, miért is (e) rendelkezés megszüntetése életvédel- zó álláspontja szerint, mert diszkriminatív módon kire- mi érdek.’’ Hátrányos megkülönböztetést idézett elõ az kesztette a hadirokkant feleséget a hadirokkant családta- indítványozó szerint a kifogásolt elõírás. A hadigondozot- gok körébõl. Ugyanilyen okból tartja alkotmányellenesnek tak járadékosztályba sorolásánál a hadigondozottak társa- a Hdt. 22. § (1) bekezdését is, amely a hadirokkant felesé- dalmi helyzetét, mûveltségi fokát, katonai rendfokozatát, gét és gyermekét — hátrányos megkülönböztetést alkal- a sérelmek mértékét — helytelenül — figyelmen kívül mazva — kizárta a hadigondozottakat megilletõ közleke- hagyta a jogalkotó. dési kedvezményekbõl. A kifogásolt rendelkezések szerinte az Alkotmány Álláspontja szerint ezek az elõírások az Alkotmány 19. § 14. §-ába, 17. §-ába, 19. § (3) bekezdés b) pontjába, (3) bekezdés b) pontjába, 35. § (1) bekezdés b) pontjába, 36. §-ába, 54. § (1) bekezdésébe, 70/A. §-ába ütköznek és 35. § (2) bekezdésébe, 36. §-ába, 70/A. §-ába ütköznek, és ellentétesek a Jat. 17—20. §-aival, 25. § (2) bekezdésével, ellentétesek a Jat. 18. § (3) bekezdése, 19—20. §-ai, 25. §-a, 27. § c) pontjával, valamint a fogyatékos személyek jogai- 27. § c) pontja elõírásaival. ról és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. §-ával. 1.3. A Hdt. 8. § (3) bekezdés a) pontjának második mondata azért alkotmányellenes — állítja az indítvá- 2. Az indítványozó a rádiózásról és a televíziózásról nyozó —, mert a honvédelmi szolgálat következtében meg- szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 119. § halt, illetve hadirokkantként elhunyt házastársra tekintet- (4) bekezdését azért tartja alkotmányellenesnek, mert e tel indokolatlanul feléleszti a hadigondozásra való jogo- rendelkezés a hadirokkantak és a hadiözvegyek tekinteté- sultságot, ha az özvegy újabb házasságában is megözvegyül, ben sérti az egy televíziós készülék díjmentes használatát ez pedig a hadigondozás rendszerébõl jelentõs pénzalapot biztosító, a Hdt. 23. §-ában foglalt elõírást. elvon. A kifogásolt rendelkezés sérti az Alkotmány Az indítványozó szerint a sérelmezett elõírás sérti az 15—16. §-ait, 36. §-át, valamint a Jat. 17—20. §-ait és Alkotmány 2. §-át, 17. §-át, 19. § (3) bekezdés b) pontját, 27. §-át. 36. §-át, 70/A. §-át, a Jat. 17—20. §-ait, 27. § c) pontját, 1.4. Az indítványozó szerint a Hdt. 10. § (2) bekezdésé- továbbá a Hdt. 23. §-át. nek utolsó fordulata (az I—IV. járadékcsoportba tartozók számára megállapított egyösszegû, egységesen 50 000 Ft 3. A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló összegû térítés) azért alkotmánysértõ, mert a térítés ösz- 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 50. § (1) bekez- szege a sérelem mértékével nem áll arányban, a maga dés c) pontja, amely a hadigondozottat megilletõ részérõl a differenciált összegû térítés megállapítását tartja közgyógyellátásra való jogosultságot állapítja meg, az elfogadhatónak. indítványozó szerint sérti az Alkotmány 36. §-át, továbbá a 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2397

Jat. 17—20. §-ait és 27. §-át. Az alkotmányos szabályozás Az Ür. 1-et idõközben a honvédelmi üdültetésrõl szóló szerinte az lenne, ha minden hadigondozottat alanyi jogon 16/2001. (VI. 18.) HM rendelet hatályon kívül helyezte, illetné meg a közgyógyellátás, annak megállapítása nem amelyet pedig a kedvezményes üdültetés rendjérõl szóló szociális rászorultság alapján történne. A közgyógyellátás 35/2002. (V. 10.) HM rendelet (a továbbiakban: Ür. 2.) intézményét a hadigondozottak vonatkozásában a szintén hatályon kívül helyezett. Minthogy az új jogi szabá- Hdt.-ben kell rendezni — véli az indítványozó. lyozás a rendelkezésekben tartalmi változást nem hozott, az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálatot az 4. A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmé- Ür. 2-nek az igényjogosultak körére vonatkozó elõírásaira nyekrõl szóló 287/1997. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továb- végezte el, figyelemmel a kialakított gyakorlatára, amely biakban: Út. r.) 2. § (1) bekezdés d) pontja [amely idõköz- szerint az Alkotmánybíróság a támadott jogszabály hatá- ben f) pontra változott], 2. § (3) bekezdése, 10. §-a, 16. §-a, lyon kívül helyezése esetén az indítványban megjelölt, de 21. § b) pontja, 24. § (1) bekezdés c) pontja hátrányos hatályon kívül helyezett jogszabály helyett az annak helyé- megkülönböztetésben megnyilvánuló alkotmányelle- be lépõ új jogszabály alkotmányellenességét vizsgálja meg, nességet idéz elõ az indítványozó szerint. A Hdt. ugyanis ha az új jogszabály is tartalmazza a korábbi jogszabálynak térítésmentes utazási lehetõségeket biztosít, az Út. r. azon- az indítványozó által támadott rendelkezését. (137/B/1991. ban ezeket a II. osztályú utazásra szûkíti, valamint kizárja AB határozat, ABH 1992, 456., 457., 822/B/1998. AB hatá- a díjmentességet a helyjegyre és az InterCity pótjegyekre. rozat, ABK 2002. augusztus—szeptember, 499.) A kifogásolt elõírások — véleménye szerint — sértik az 7. Az indítványozó kifogásolta a Hadigondozottak Alkotmány 19. § (3) bekezdés b) pontját, 35. § (1) bekez- Közalapítványa létrehozásáról szóló 1116/1994. (XII. 9.) dés b) pontját, 35. § (2) bekezdését, 36. §-át, 70/A. §-át, a Korm. határozat (a továbbiakban: Hat.) és a mellékletét Jat 15. §-át, 17. §-át, 18. § (3) bekezdését, 19. §-át, 20. §-át, képezõ Alapító Okirat tartalmát, mert az állítása szerint 23—25. §-ait, 27. §-át, 29. §-át, valamint a Hdt. 22. § (1) be- nem a MAHONSZ közremûködésével született, az Alapít- kezdését. vány kuratóriumában pedig az állam többsége az érdek- képviseleti tagokkal szemben hátrányos erõfölényt jelent. 5. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési Ez sérti az Alkotmány 17. §-át, 36. §-át, továbbá a Jat. kedvezményeirõl szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. §-át, 19. §-át, 20. §-át, 27. § c) pontját és 29. §-át. (a továbbiakban: Gk. r.) 14. §-a és 15. § (1) bekezdés b) pontja — az indítványozó szerint — hátrányos megkü- B) lönböztetést okoz, mert nem minden hadirokkant kapja meg a közlekedési kedvezményt, hanem csak az, aki arra Az indítványozó a hadigondozottak ellátásával kapcso- szociálisan rászorult. Alkotmányellenesnek véli azt a ren- latos egyes törvényi rendelkezések hiányosságai miatt az delkezést is, amely során a személygépjármû szerzési és alkotmányellenesség megállapítását jogalkotói mulasztá- átalakítási keretszámot a miniszter csak a Mozgáskorláto- sokra hivatkozva is kérte. zottak Egyesületének Országos Szövetségével egyet- 1.1. Álláspontja szerint az Rtv. 56. § (1) és (2) bekezdé- értésben állapítja meg, a Magyar Hadigondozottak Orszá- sei azért alkotmányellenesek, mert a jogalkotó nem bizto- gos Nemzeti Szövetségével (a továbbiakban: MAHONSZ) sította a MAHONSZ-nak mint érdekképviseleti szervnek való együttmûködést pedig jogalkotói kötelezettségként a a kuratóriumba történõ tagi delegálási jogát, ezért ez a kedvezmények elosztása során nem írja elõ. mulasztás az Alkotmány 2. §-át, 17. §-át, 19. § (3) bekezdés Mindez az indítványozó álláspontja szerint sérti az Al- b) pontját, 36. §-át, 70/A. §-át, továbbá a Jat. 17—20. §-ait, kotmány 17. §-át, 19. § (3) bekezdés b) pontját, 35. § 27. § c) pontját, valamint a Hdt. és az Ftv. egyes (nem (2) bekezdését, 36. §-át, 63. § (1) bekezdését, 70/A. §-át, konkretizált) elõírásait sérti. 70/C. §-át, továbbá az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. 1.2. Az indítványozó szerint a Hdt. mulasztásos alkot- törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. §-át, 2. § (1) bekezdését, mánysértést idézett elõ azáltal, hogy a hadirokkantak és a 3. § (1) bekezdését, 6. § (1) bekezdését, valamint a Jat. hadigondozottak életviszonyainak fontos részleteit nem 17—20. §-ait és 27. §-át. szabályozta. Elmulasztotta szabályozni a hadigondozottak vaksági pótlékát, valamint az érdekképviseleti társadalmi 6. A honvédelmi üdültetésrõl szóló 11/1998. (VI. 11.) szerv közadakozásból és a Svájci Vöröskereszt adomá- HM rendelet (a továbbiakban: Ür. 1.) 3. §-a azért alkot- nyaiból vásárolt (épült), kártalanítás nélkül államosított mányellenes az indítványozó szerint, mert csak szûk kato- ingatlanaival kapcsolatos kárpótlást, de pl. a járadékse- nai és polgári igényjogosulti körnek teszi lehetõvé a hon- gélyt, az új életpályára kiképzést, a különbözõ jogokat, védelmi üdültetést, hadigondozottaknak azonban nem, elõnyöket és kedvezményeket is. ezért ez a rendelkezés sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdé- A hiányos jogi szabályozás — az indítványozó szerint — sét, 17. §-át, 36. §-át, 70/A. §-át, 70/H. §-át, továbbá a Hvt. sérti az Alkotmány 15—17. §-ait, 19. § (3) bekezdés 10. § i) pontját, 188. §-át, valamint a Jat. 17—20. §-ait és b) pontját, 35. § (1) bekezdés c) pontját, 36. §-át, 37. § 29. §-át. (3) bekezdését, 59. § (1) bekezdését, 63. § (1) bekezdését, 2398 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

67. § (1) bekezdését, 70/A. § (1)—(3) bekezdéseit, továbbá biztosítását, ezzel pedig megsértette az Alkotmány — a kárpótlás tekintetében — az Alkotmány 13. § (1) és 17. §-át, 19. § (3) bekezdés b) pontját, 36. §-át, 59. §-át, (2) bekezdéseit, továbbá a Ptk. 98. §-át, 112. § (2) bekezdé- 70/A. §-át, 70/H. §-át, továbbá a Jat. 17. §-át, 18. § (1) be- sét és 115. §-át. kezdését, 19—20. §-ait, 27. § c) pontját. 1.3. Az indítványozó szerint a Hdt. elmulasztotta szabá- 1.8. Mulasztásos alkotmánysértésnek tartja az indítvá- lyozni a hadirokkantak, hadigondozottak és a volt hadi- nyozó azt is, hogy a jogalkotó nem állapított meg törvényi gondozottak társadalmi érdekképviselete pénzügyi támo- elõírásokat számos egyéb jogviszony rendezésére. Ilyenek- gatását. Mindezek sértik az indítványozó szerint az Alkot- nek minõsíti pl. a hadirokkantaknak és hadigondozottak- mány 19. § (2) bekezdését, 36. §-át, 63. §-át, a Jat 3. § nak az állami ünnepségeken való részvétele protokolláris b) pontját, 17—20. §-ait, 27. §-át. szabályait; a hõsökrõl való megemlékezések megtartásá- hoz nélkülözhetetlen helyiségek biztosítását; a külhoni 1.4. Alkotmánysértõnek tartja az indítványozó azt is, hadigondozotti nemzeti szervezetekkel való bajtársi kap- hogy a Hdt. megalkotásával a jogalkotó megszüntette a csolattartás állami támogatását; a hadirokkantak életmi- Hadigondozó Bizottságot, és elmulasztotta az ennek he- nõsége javítását célzó mûszaki, technikai fejlesztési rendel- lyébe lépõ új jogi szabályozás megalkotását. Ezáltal lehe- kezések megállapítását és a pénzügyi források garantálá- tetlenné vált — állítja az indítványozó — a hadigondozot- sát; a hadigondozottakat érintõ lakásellátás intézmény- tak közérdekû ügyeinek demokratikus elintézése, ami pe- rendszerének kidolgozását, a hadirokkantakat érintõ vál- dig sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, 19. § (3) bekez- lalkozások állami támogatási rendjének kimunkálását; a dés b) pontját, 36. §-át, 42. §-át, 70/A. §-át, továbbá a Jat. hadigondozottak ingyenes belépésének biztosítását a hon- 3. § b) pontját. védségi és a belügyi kulturális, sport rendezvényekre. Az e 1.5. A Hdt. 17. § rendelkezéseihez kötõdõen a törvény körben említettek tekintetében az indítványozó nem jelöl- elmulasztotta szabályozni a hadirokkantak és hozzátarto- te meg azokat az alkotmányos elõírásokat, amelyeket sért zóik ingyenes gyógyszerellátásának biztosítását, állítja az az általa nélkülözhetetlennek tartott ellátási formák jogi indítványozó. A közgyógyszerellátást a jogszabály a szociá- szabályozásának hiánya. lis ellátás esetei között említi ugyan, de nem mozdította elõ más módon a hadigondozottak önálló életvitelének javítá- C) sát, a társadalmi életben való aktív részvételét, a gyerme- Az indítványozó — az utólagos normakontroll, valamint keirõl való kielégítõ gondoskodást. Az indítványozó utal a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség tárgy- arra is, hogy szerinte e tárgyú jogszabályok kiadásának köreiben egyaránt — javaslatokat is tesz a helyesnek vélt elmulasztása a hadigondozottaknak kárt okozott, amelyért jogi szabályozásra, a hatályos elõírások korszerûsítésére. A az állam kárfelelõsséggel tartozik. jogi szabályozás — nézete szerint — csak új, egységes Az indítványozó szerint a mulasztás következtében sérül nemzeti hadigondozásügyi törvény megalkotásával lehet- az Alkotmány 17. §-a, 19. § (2) bekezdése, 35. § (2) be- séges. kezdése, 36. §-a, 67. § (1) bekezdése, 70/A. §-a, Az Alkotmánybíróság — véleményezés végett — az in- 70/D—70/E. §-ai, 70/K. §-a, továbbá a Jat. 17—20. §-a, dítványt megküldte a honvédelmi miniszternek, valamint a 23. §-a, 24. § (1) bekezdése, 27. §-a, valamint a Ptk. 339. §-a szociális és családügyi miniszternek. és az Ftv. 1—4. §-ai és a 12. §-a.

1.6. Az indítványozó szerint alkotmányellenes mulasztás az is, hogy a Hdt. nem szabályozta a hadirokkant-jelvény II. adományozásának és viselésének feltételeit, továbbá a köz- tiszteletben álló hadirokkant, hadiözvegy, hadigyám, hadi- Az indítvánnyal érintett és az Alkotmánybíróság által árva, hadigondozotti családtag címhasználatát. Ez a mu- vizsgált jogszabályok: lasztás sérti a hadirokkantakat és más hadigondozottakat, Az Alkotmánynak az indítvány elbírálásakor hatályos különösen pedig jó hírnevük megtartását és megerõsítését. rendelkezései: Ezeknek az alkotmánysértéseknek az alapját az indítvá- ,,2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus nyozó az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében, 19. § (3) be- jogállam.’’ kezdés b) pontjában, 35. § (1) bekezdés a) pontjában, ,,6. § (3) A Magyar Köztársaság felelõsséget érez a hatá- 36. §-ban, 54. § (1) bekezdésében, 59. § (1) bekezdésében, rain kívül élõ magyarok sorsáért, és elõmozdítja a Magyar- 70/A. §-ban, 70/H. § (1) bekezdésében, továbbá a Jat. országgal való kapcsolatuk ápolását.’’ 17—20. §-aiban, 23. §-ban, 24. § (1) bekezdésében és 24. § ,,13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdon- (2) bekezdés a) pontjában jelölte meg. hoz való jogot.’’ 1.7. Mulasztásos alkotmánysértést valósított meg — az ,,14. § Az Alkotmány biztosítja az öröklés jogát. indítványozó szerint — a Hdt. azzal is, hogy nem szabályoz- 15. § A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család ta a hadirokkantaknak haláluk esetére az ingyenes sírhely intézményét. 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2399

16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ,,70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelme- tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az zi az ifjúság érdekeit. állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, neveze- 17. § A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt tesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más véle- szociális intézkedésekkel gondoskodik.’’ mény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, szüle- ,,19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsõbb államhatal- tési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. mi és népképviseleti szerve az Országgyûlés. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen (2) Az Országgyûlés a népszuverenitásból eredõ jogait hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meg- (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlõség megvalósu- határozza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. lását az esélyegyenlõtlenségek kiküszöbölését célzó intéz- (3) E jogkörében az Országgyûlés kedésekkel is segíti.’’ a) ..., ,,70/C. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazda- b) törvényeket alkot, sági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson vagy ahhoz csatlakozzon.’’ c)—m) ...’’ ,,70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élõknek ,,27. § Az Országgyûlés tagjai az állampolgári, valamint joguk van a lehetõ legmagasabb szintû testi és lelki egész- a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési bizto- séghez. saihoz, az Állami Számvevõszék elnökéhez és a Magyar (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, Nemzeti Bank elnökéhez kérdést, a Kormányhoz, a Kor- az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszer- mány bármely tagjához és a legfõbb ügyészhez interpellá- vezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint ciót és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó min- az épített és a természetes környezet védelmével valósítja den ügyben.’’ meg.’’ ,,35. § (1) A Kormány ,,70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak a) védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a ter- joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rok- mészetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiség- kantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövet- gel nem rendelkezõ szervezetek jogait; kezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szüksé- b) biztosítja a törvények végrehajtását; ges ellátásra jogosultak. c) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket; társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rend- d)—k) ... szerével valósítja meg.’’ (2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket ,,70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állam- bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök polgárok számára a mûvelõdéshez való jogot. írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közmûvelõdés nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kö- lapban ki kell hirdetni.’’ telezõ általános iskolával, képességei alapján mindenki ,,36. § Feladatának ellátása során a Kormány együttmû- számára hozzáférhetõ közép- és felsõfokú oktatással, to- ködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel.’’ vábbá az oktatásban részesülõk anyagi támogatásával való- ,,37. § (3) A Kormány tagjai feladatuk ellátása körében sítja meg.’’ rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel vagy a ,,70/H. § (1) A haza védelme a Magyar Köztársaság min- Kormány rendeletével nem lehetnek ellentétesek. A ren- den állampolgárának kötelessége. deleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.’’ (2) Az állampolgárok az általános honvédelmi kötele- ,,54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek zettség alapján fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szol- gálatot, illetõleg törvényben meghatározott feltételek sze- veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, rint polgári szolgálatot teljesítenek.’’ amelyektõl senkit nem lehet önkényesen megfosztani.’’ ,,70/K. § Az alapvetõ jogok megsértése miatt keletkezett ,,59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolat- a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint ban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság elõtt a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.’’ érvényesíthetõk.’’ ,,63. § (1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog Hdt.-nek az indítvány elbírálásakor hatályos rendelke- alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra zései: szervezeteket létrehozni, illetõleg azokhoz csatlakozni.’’ ,,1. § E törvényben megállapított feltételek alapján ha- ,,67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermek- digondozásra jogosult az a Magyarországon élõ magyar nek joga van a családja, az állam és a társadalom részérõl állampolgár, aki arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelõ a) katonai szolgálat, testi, szellemi és erkölcsi fejlõdéséhez szükséges.’’ b) kötelezõ katonai elõképzés, 2400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

c) légitámadás és hadmûvelet, III. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 150 000 Ft, d) visszamaradt robbanóanyag felrobbanása IV. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 100 000 Ft, (a továbbiakban együtt: szolgálat) során vagy következ- V. járadékosztályba sorolt hadirokkant, valamint a ha- tében (a továbbiakban: következtében) testi épségének diözvegy esetén 75 000 Ft, vagy egészségének károsodása folytán hadieredetû fogyat- volt hadiárva, volt hadigyámolt és a volt hadigondozott kozást szenvedett (a továbbiakban: hadirokkant), továbbá családtag részére 50 000 Ft.’’ akit hadigyámoltként, hadiözvegyként, hadiárvaként, ille- ,,10. § (4) Volt hadiárva, akit szülõje halála miatt, volt tõleg hadigondozott családtagként kell gondozásba venni. hadigyámolt, akit szülõje hadirokkantsága miatt, volt (A továbbiakban együtt: hadigondozott). hadigondozott családtag, akit unokája, gyermeke vagy test- 2. § E törvény alkalmazásában vére halála miatt hadiárvaként, hadigyámoltként, illetve a) katonai szolgálat: hadigondozott családtagként hadigondozásba vettek, vagy 1. az elsõ vagy második világháborúban teljesített aki okirattal bizonyítja, hogy ezen ellátások valamelyike hadiszolgálat (beleértve a hadifogságot és a köz- iránti igénye fennállt.’’ érdekû vagy kisegítõ katonai munkaszolgálatot ,,11. § (2) A járadék havonkénti összege az öregségi is), vagy nyugdíj mindenkori legkisebb összegének %-ban kifejezett 2. 1945. március 31. elõtt hivatásos vagy nem hiva- mértéke. tásos állományban teljesített bármely tényleges I. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 150%, katonai (honvédségi, légoltalmi, polgári védelmi, II. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 135%, határõrségi) szolgálat (beleértve a fegyvergyakor- III. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 120%, latot és lövészkiképzést is); IV. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 95%, b) hadifogság: a szolgálat teljesítése közben bekövetke- V. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 70%.’’ zõ fogságba ejtés és fogságban tartás, beleértve az idegen ,,22. § (1) A hadirokkant és hadiözvegy térítésmentesen haderõ által nem katonai szolgálatot teljesítõk fogságba veheti igénybe a helyi tömegközlekedési és a helyközi (tá- ejtését, illetõleg polgári személyek elhurcolását is, vala- volsági) tömegközlekedési (vonat, autóbusz, hajó, komp mint ezek idõtartamát; stb.) eszközöket.’’ c) munkaszolgálat: közérdekû vagy kisegítõ munka- ,,23. § (1) A hadirokkant és hadiözvegy mentes a televí- szolgálat (beleértve a kényszerû munkaszolgálatot is), to- zió elõfizetési díjának megfizetése alól. vábbá hadi vagy közérdekû munkára, illetõleg légoltalmi (2) Ez a kedvezmény háztartásonként egy televízió mû- szolgálatra történõ igénybevétel; sorvevõ készülékre terjed ki.’’ d)—h) ( ...)’’ ,,28. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy e törvény ,,5. § (1) Hadiözvegy a szolgálat következtében meghalt alapján személy özvegye. Hadiözvegy továbbá a hadirokkantként a) az egyösszegû térítés és a hadigondozotti járadék hadigondozásba vett személy özvegye is, ha a házasságot a megállapításának és folyósításának, hadieredetû sérülés bekövetkezte elõtt kötötték, vagy a b) a hadigondozotti ellátások és kedvezmények igény- házastárs halálakor már legalább 5 éve együtt éltek, vagy bevételére jogosító hadigondozotti igazolvány tartalmi és házasságukból gyermek született. formai kellékeinek, az igazolvány kiadásának, valamint a (2) A külön élõ, illetõleg az elvált házastárs hadiözvegy, hadieredetû fogyatkozás megállapítása orvosszakmai amennyiben a bíróság a házastársát tartásdíj fizetésére szempontjainak, kötelezte.’’ c) a hadirokkantak gyógyászati segédeszköz ellátásá- ,,7. § Hadigondozott családtag a szolgálat következté- nak, ben meghalt személynek, illetõleg a hadirokkantnak az részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.’’ általa életében ténylegesen eltartott, 60. évét betöltött, Fhdt.: vagy legalább 67%-ban csökkent munkaképességû szülõje, ,,1. § (1) A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tör- nagyszülõje, testvére és féltestvére.’’ vény alapján hadigondozásra jogosultnak kell tekinteni azt ,,8. § (3) Megszûnik a hadigondozásra jogosultság, ha a Magyarországon élõ magyar állampolgárt, aki 1945. már- a) a hadiözvegy újból megházasodik, kivéve, ha hadi- cius 31. és 1954. október 31. közötti idõszakban a fegyveres rokkanttal köt házasságot. A szolgálat következtében meg- erõknél (néphadsereg, a Belügyminisztérium csapatai, a halt, illetve hadirokkantként elhunyt házastársára tekin- polgári védelem szervei) hivatásos, továbbszolgáló vagy tettel feléled a hadigondozásra jogosultság, ha az özvegy hadkötelezettség alapján teljesített szolgálata során hadi- újabb házasságában is megözvegyül; rokkanttá vált, valamint a törvény szerint hadigondozásra b)—e) (...)’’ jogosult hozzátartozóit.’’ ,,10. § (2) A térítés mértéke: Rtv.: I. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 250 000 Ft, ,,119. § (4) A vezetékes mûsorelosztó távközlõ rendszer II. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 200 000 Ft, tulajdonosa vagy üzemben tartója az egyes mûsorcsatornák 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2401 mûködtetéséért csak az elõfizetõktõl szedhet üzemeltetési Út. r. szövege az indítvány elbírálásakor: díjat. Ez alól kivételt képez, ha a mûsorszolgáltató a táv- ,,Kedvezmények az országos közforgalmú vasutak vonalain közlési tevékenységéért ellenszolgáltatást fizethet azzal, 2. § (1) Díjmentes utazásra jogosult korlátlan számban: hogy ilyen esetben az adott mûsorszolgáltatási csomag díja nem változhat.’’ a) a felnõtt kíséretében utazó gyermek 6 éves koráig bármely, a személyi azonosításra alkalmas okmány felmu- Szt.: tatásával a 3. § e) pontja szerinti utazás kivételével; ,,50. § (1) Közgyógyellátásra jogosult b) 65. életéve betöltése napjától a magyar állampolgár a)—b) ... — ideértve nemzetközi szerzõdés rendelkezése esetén a c) a pénzellátásban részesülõ hadigondozott és a nem- szerzõdés hatálya alá tartozó külföldi állampolgárt is — a zeti gondozott; 2. kocsiosztályon, személyi igazolványa vagy bármely más d)—h) ...’’ személyi azonosításra alkalmas okmány felmutatásával; Út. r. szövege az indítvány benyújtásakor: c) a magyar jogszabályok alapján a nyugdíjfolyósító ,,2. § (1) Díjmentes utazásra jogosult korlátlan számban: szerv által megállapított nyugellátásban részesülõ 65 éven a) a gyermek felnõtt kíséretében 4 éves koráig, felüli külföldi állampolgár a 2. kocsiosztályon a nyugdíjfo- amennyiben külön ülõhelyet nem foglal el, bármely a sze- lyósító szerv igazolása és bármely, a személyi azonosításra mélyi azonosításra alkalmas igazolvány (igazolás) felmuta- alkalmas okmány alapján; tásával, a 3. § e) pontja szerinti utazás kivételével; d) a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló b) 65. életéve betöltése napjától a magyar állampolgár 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Szátv.) 8. §-a — ideértve nemzetközi szerzõdés rendelkezése esetén a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott, 65. élet- szerzõdés hatálya alá tartozó külföldi állampolgárt is — a évét betöltött külföldi állampolgár és a 65. életévét betöl- 2. kocsiosztályon, személyi igazolványa vagy bármely más tött hozzátartozója a nevére kiállított ,,Magyar igazol- személyi azonosításra alkalmas igazolvány (igazolás) fel- vány’’, illetve a ,,Magyar hozzátartozói igazolvány’’ felmu- mutatásával; tatásával a 2. kocsiosztályon; c) az országgyûlési képviselõ k épviselõi igazolványa fel- e) az országgyûlési képviselõ képviselõi igazolványa fel- mutatásával bármely kocsiosztályon; mutatásával bármely kocsiosztályon; d) a hadirokkant és a hadiözvegy a hadigondozási iga- f) a hadirokkant és a hadiözvegy a hadigondozási iga- zolvány felmutatásával, továbbá a hadirokkant kísérõje, ha zolvány felmutatásával, továbbá a hadirokkant kísérõje, ha a hadirokkant az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Or- a hadirokkant az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Or- szágos Orvosszakértõi Intézetének szakvéleménye alapján szágos Orvosszakértõi Intézetének szakvéleménye alapján kísérõre szorul, és azt a hadigondozási igazolvány tartal- kísérõre szorul, és azt a hadigondozási igazolvány tartal- mazza, a 2. kocsiosztályon. mazza, a 2. kocsiosztályon.’’ (2) a), b) (...) (2) (...) (3) A díjmentesség a helyjegyre, valamint az InterCity (3) A díjmentesség a helyjegyre, valamint az InterCity és pótjegyre nem vonatkozik.’’ az InterCity Rapid pótjegyre nem vonatkozik.’’ ,,10. § Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosultak a ,,Kedvezmények a helyközi (távolsági) menetrend szerinti 2. § (1) bekezdésében felsorolt személyek, az ott meghatá- autóbusz-közlekedésben rozott feltételek szerint.’’ 10. § Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosultak a ,,16. § Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult: 2. § (1) bekezdésében felsorolt személyek, az ott meghatá- a) (...) rozott feltételek szerint.’’ b) a 3. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt sze- ,,Kedvezmények az elõvárosi vasút mély, (Budapesti Közlekedési Rt. — Helyiérdekû Vasút) c) a 2. § (1) bekezdésének b)—d) pontjaiban megjelölt vonalain személy.’’ 16. § Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult: ,,21. § Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult: a) (...) a) a 2. § (1) bekezdésében felsorolt személyek az ott meghatározott feltételek szerint, b) a 2. § (1) bekezdésének a) és c)—d) pontjaiban meg- jelölt személy; b) a 3. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt sze- c) (...)’’ mély.’’ 24. § (1) Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult: ,,Kedvezmények a személyhajózás és révközlekedés a)—b) (...) menetrend szerinti járatain c) a 2. § (1) bekezdésének c)—d) pontjaiban meghatá- (a szárnyashajó és a sétahajó kivételével) rozott személy, az ott meghatározott feltételekkel; 21. § Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult: d)—f) (...)’’ a) (...) 2402 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

b) a 2. § (1) bekezdésének a), d), e), f) pontjaiban meg- 4. a honvédségi érdekvédelmi, érdekképviseleti szer- jelölt személy, vekkel, a honvéd önkéntes és magánnyugdíj és egész- c) (...)’’ ségbiztosítási pénztárakkal, valamint a HM Szociálpoliti- ,,Kedvezmények a menetrend szerinti helyi kai Alapítvánnyal munkaviszonyban állók és azok közvet- tömegközlekedésben len családtagjai, 24. § (1) Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult: 5. az 1—4. alpontban felsorolt szervektõl nyugállo- a)—b) (...) mányba került személyek és azok közvetlen családtagjai, c) a 2. § (1) bekezdésének c)—f) pontjaiban megjelölt 6. a hivatásos és a nyugállományban elhunyt személy személy, özvegye és ellátásra jogosult közvetlen családtagjai, d)—f) (...)’’ 7. a honvédség nemzeti gondozottja és közvetlen csa- A Gk. r.-nek az indítvány benyújtásakor hatályos rendel- ládtagjai, kezései: 8. a honvédelmi miniszter által rehabilitált személyek ,,14. § (1) Az évente kiadható szerzési és átalakítási és azok közvetlen családtagjai, támogatások keretszámát a Mozgáskorlátozottak Egyesü- 9. az igényjogosult személy unokája 14 éves korig;’’ leteinek Országos Szövetségével (a továbbiakban: MEOSZ) egyetértésben a népjóléti miniszter határozza Ür. 2.: meg és teszi közzé a Népjóléti Közlönyben — a költségve- ,,3. § E rendelet alkalmazásában tési törvény függvényében — minden év április 30-áig. a) Igényjogosult: (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a népjóléti mi- 1. a hivatásos és szerzõdéses katona, valamint család- niszter minden év november 15-éig a szerzési és átalakítási tagjai, támogatás pótkeretszámát a MEOSZ-szal egyetértésben 2. a honvédséggel köztisztviselõi, közalkalmazotti jog- megállapíthatja. viszonyban, illetve munkaviszonyban álló munkavállaló 15. § (1) A hivatal az általa létrehozott bizottság vélemé- (a továbbiakban együtt: munkavállaló) és családtagjai, nyének figyelembevételével a 11. § (1) bekezdése szerinti 3. a honvédségi érdekvédelmi, érdekképviseleti szerve- határozat alapján a) (...) zetekkel, a honvéd önkéntes és magánnyugdíj-, egész- ségbiztosítási pénztárakkal, valamint a Magyar Honvédség b) az átalakítási támogatás kielégítésérõl a tárgyévben folyamatosan dönt. (a továbbiakban: MH) Szociálpolitikai Alapítvánnyal A bizottság tagjai a MEOSZ elnöke által meghatalma- munkaviszonyban álló személy és családtagjai, zott képviselõ, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi 4. a nyugállományú katona és a honvédségtõl nyugdíja- Szolgálat megyei (fõvárosi) tiszti fõorvosa által megbízott zott munkavállaló és családtagjai, szakorvos, valamint a hivatal által felkért személy.’’ 5. a hivatásos és nyugállományú katona özvegye és A Gk. r.-nek az indítvány benyújtását követõen módosí- árvaellátásra jogosult családtagjai, tott rendelkezése: 6. a honvédség nemzeti gondozottja, ,,14. § (1) Az évente kiadható szerzési és átalakítási 7. a honvédelmi miniszter által rehabilitált, külön hatá- támogatások keretszámát a Mozgáskorlátozottak Egyesü- rozatban igényjogosultságot szerzett katonaszemély és csa- leteinek Országos Szövetségével (a továbbiakban: ládtagjai, MEOSZ) egyetértésben a népjóléti miniszter határozza 8. a honvédelmi miniszter által alapított közhasznú t ár- meg és teszi közzé a Minisztérium hivatalos lapjában — a saság azon munkavállalója, aki a társaság alapításakor a költségvetési törvény függvényében — minden év április honvédség közalkalmazottja vagy köztisztviselõje volt és 30-áig.’’ családtagjai, 9. az önkéntes tartalékos állományú katona és család- Ür. 1.: tagjai, ,,3. § E rendelet alkalmazásában 10. a 3. § a) pont 1—5. alpontjaiban felsoroltak unokái, a) igényjogosult személy legfeljebb 16 éves életkorig.’’ 1. a honvédelmi szerv hivatásos, szerzõdéses állományú tagjai és azok közvetlen családtagjai, Hat.: 2. a honvédelmi szervvel köztisztviselõi, közalkalma- ,,A Kormány zotti (ügyészi, ügyészségi alkalmazotti) jogviszonyban 1. a hadigondozottakról való állami, alanyi jogú gon- állók és azok közvetlen családtagja, doskodás, valamint a jogosultak ellátásának megvalósítása 3. a honvédelmi miniszter által alapított, 100%-os álla- és a kedvezmények realizálása, továbbá a hadirokkantak mi tulajdonban lévõ gazdasági társaságokkal — amelyek egészségügyi segédeszközökkel való ellátásának biztosítá- tekintetében a tulajdonosi jogokat is a honvédelmi minisz- sa céljából a határozat mellékletét képezõ Alapító Okirat ter gyakorolja — munkaviszonyban állók és azok közvetlen szerint közalapítványként létrehozza a Hadigondozottak családtagjai, Közalapítványát (a továbbiakban: Közalapítvány); 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2403

2. felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Kormány jogok és kötelességek érvényesülését, az érdekösszeütkö- nevében az Alapító Okiratot aláírja, és a Közalapítvány zések feloldásának a lehetõségét, meg kell vizsgálni a sza- bírósági nyilvántartásba vételérõl gondoskodjék. bályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit. Errõl Határidõ: 1994. december 30. a jogalkotót tájékoztatni kell. 3. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.’’ (2) A jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak meg- A Hat. mellékletét képezõ Alapító Okirat tartalmazza felelõen, világosan és közérthetõen kell megszövegezni. többek között a közalapítvány adatait, célját, induló vagyo- (3) Az azonos vagy hasonló életviszonyokat általában nát, szervezetét és szerveit, a kuratórium összetételét és ugyanabban a jogszabályban, illetõleg azonos vagy hasonló feladatait, a gazdálkodás rendjét, a képviselet módját, a módon kell szabályozni. A szabályozás nem lehet párhuza- megszûnését eseteit. mos vagy indokolatlanul többszintû. Az indítvány mulasztásra vonatkozó részében megjelölt 19. § Az állampolgárok — közvetlenül, illetõleg képvi- jogszabályok: seleti szerveik útján — közremûködnek az életviszonyaikat érintõ jogszabályok elõkészítésében és megalkotásában. Rtv.: 20. § A jogalkalmazó szerveket, a társadalmi szervezete- ,,56. § (1) A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumá- ket és az érdekképviseleti szerveket be kell vonni az olyan ba és a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumába jogszabályok tervezetének elkészítésébe, amelyek az álta- huszonegy-huszonegy tagot delegálnak az alábbi szerveze- luk képviselt és védett érdekeket, illetõleg társadalmi vi- tek: szonyokat érintik.’’ a)—r) ... ,,23. § A jogszabály tárgya szerint hatáskörrel rendelke- (2) A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumába zõ, illetõleg a kijelölt miniszter (a továbbiakban: szakmi- huszonhárom tagot delegálnak az alábbi szervezetek: niszter) felelõs a jogszabály elõkészítéséért, így különösen a)—m) ...’’ azért, hogy a szabályozás szükséges és a tervezett megoldá- sok alkalmasak a kitûzött cél elérésére. Hdt.: 24. § (1) Az igazságügy-miniszter felelõs azért, hogy a ,,17. § (1) A hadirokkantat bármely betegségével kap- jogszabály összhangban álljon más jogszabályokkal, meg- csolatban térítésmentesen illeti meg feleljen a jogpolitikai elveknek, illeszkedjen be az egységes a) orvosi alapellátás (gyógykezelés), jogrendszerbe, és feleljen meg a jogalkotás szakmai köve- b) állami, önkormányzati intézményi ellátás (kórház, telményeinek. szanatórium, gyógyfürdõ, terápiás ellátások), (2) E felelõsség érvényre juttatása érdekében a szakmi- c) fogászati ellátás, niszter d) állami, önkormányzati szociális intézményi ellátás.’’ a) a törvényjavaslatok tervezetét az igazságügy-minisz- Az indítványban hivatkozott egyéb jogszabályok: terrel együtt készíti el, és terjeszti a Kormány elé, b) a kormányrendelet tervezetét az igazságügy-minisz- Jat.: terrel egyetértésben terjeszti a Kormány elé, ,,3. § A társadalmi rendre vonatkozóan törvényben kell c) a miniszteri rendelet tervezetét véleményezésre meg- szabályozni különösen küldi az igazságügy-miniszternek. a) ..., 25. § (1) A Kormány elrendelheti, hogy jelentõs jogsza- b) a társadalmi szervezetek és az érdekképviseleti szer- bálytervezet elõkészítésére az igazságügy-miniszter, illetõ- vek jogállását,’’ leg a szakminiszter kodifikációs bizottságot alakítson. c)—g) ...’’ (2) A kodifikációs bizottságban részt vesznek az érde- ,,15. § (1) A végrehajtási jogszabály alkotására adott kelt állami szerveknek, társadalmi szervezeteknek, érdek- felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogo- képviseleti szerveknek, valamint a megfelelõ tudományág- sultját, tárgyát és kereteit. A felhatalmazás jogosultja a jogi nak a képviselõi is. szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat. (2) A szabályozás tárgykörébe tartozó alapvetõ jogok és (3) A kodifikációs bizottság állásfoglalásairól a jogalko- kötelességek szabályozására nem lehet felhatalmazást tó szervet tájékoztatni kell.’’ adni.’’ ,,27. § A Kormány elé terjesztendõ jogszabálytervezet- ,,17. § Jogszabályt akkor kell alkotni, ha a társadalmi- rõl véleményt nyilvánítanak gazdasági viszonyok változása, az állampolgári jogok és a) a miniszterek, kötelességek rendezése, az érdekösszeütközések feloldása b) továbbá azt szükségessé teszi. c) az érdekelt társadalmi szervezetek és érdekképvise- 18. § (1) A jogszabály megalkotása elõtt — a tudomány leti szervek.’’ eredményeire támaszkodva — elemezni kell a szabályozni ,,29. § A miniszteri rendelet tervezetét meg kell küldeni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, az állampolgári véleményezésre más, a szabályozásban érdekelt minisz- 2404 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám ternek, társadalmi szervezetnek és érdekképviseleti (3) Az e törvényben megállapított esetekben a (2) be- szervnek.’’ kezdés szerinti kötelezettségüket teljesítõk hozzátartozói jogos érdekeinek védelmére is e törvény rendelkezéseit Ptk.: kell alkalmazni.’’ ,,98. § A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a bir- ,,188. § (1) A hadi eredetû sérülést szenvedettek és hoz- tokvédelem.’’ zátartozóik ellátása (hadigondozás) állami feladat, amely- ,,112. § (2) Az ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem rõl külön jogszabály rendelkezik. lehet.’’ (2) A hadigondozott megélhetését pénzbeli támogatás- ,,115. § (1) A tulajdonjogi igények nem évülnek el.’’ sal és természetbeni ellátással kell biztosítani. ,,339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles (3) A hadigondozásra jogosultat hadirokkantként, hadi- azt megtéríteni. Mentesül a felelõsség alól, ha bizonyítja, gyámoltként, hadiözvegyként, hadiárvaként, illetve hadi- hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.’’ gondozott családtagként kell gondozásba venni. ,,355. § (1) A kárért felelõs személy köteles az eredeti 189. § (1) A hadigondozással kapcsolatos közigazgatási állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a tevékenység ellátása a jegyzõ hatáskörébe tartozik. károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult (2) A hadigondozásba vételi eljárás során vizsgálni kell, vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.’’ hogy a gondozást igénylõ vagy hozzátartozója részére az ,,357. § (4) A keresetveszteség (jövedelemkiesés) meg- e törvényben szabályozott kedvezõbb ellátás megállapítha- állapításánál figyelembe kell venni azt a jövõbeli változást tó-e. A kedvezõbb ellátás lehetõségérõl az igénybejelentõt is, amelynek meghatározott idõpontban való bekövetkezé- tájékoztatni kell. sével már elõre teljes bizonyossággal lehet számolni.’’ 190. § (1) A honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggésben keletkezett kárért vétkességére tekintet Hvt.: nélkül az a szerv felel, amelynek érdekében a kötelezettsé- ,,10. § A honvédelmi miniszter a honvédelmi tevékeny- get teljesítették. Mentesül a szerv a felelõsség alól, ha ség ágazati irányítása körében bizonyítja, hogy a kárt mûködési körén kívül esõ elhárítha- a)—h) (...) tatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan maga- i) a honvédelem képzési igényeit is biztosító katonai tartása okozta. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, felsõoktatási, szak- és közoktatási intézmények tekinteté- amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elõ. ben, az intézményekre vonatkozó jogszabályok alapján (2) A kártérítésre — a teljesített honvédelmi kötelezett- gyakorolja a közvetlen felügyeleti, a szakképesítést fel- ség formájától függetlenül — a fegyveres erõk kártérítési ügyelõ minisztert megilletõ, továbbá az alapítói és fenntar- felelõsségére vonatkozó, külön jogszabályban meghatáro- tói jogköröket;’’ zott rendelkezéseket kell alkalmazni.’’ ,,69. § (1) Az állampolgárok a haza védelme érdekében általános honvédelmi kötelezettségként személyes szolgá- latot és vagyoni szolgáltatást kötelesek teljesíteni.’’ Ftv.: (2) Az állampolgárokat személyes honvédelmi kötele- ,,1. § E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a zettségként jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a a) hadkötelezettség; fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabi- b) polgári védelmi kötelezettség; litáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogya- c) honvédelmi munkakötelezettség teljesítése terheli. tékos személyek esélyegyenlõségének, önálló életvitelének (3) A magánszemély állampolgárságára való tekintet és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása. nélkül, továbbá a jogi személy, valamint a jogi személyiség 2. § (1) Az államnak, a társadalom szervezeteinek és nélküli gazdasági társaság és személyegyesülés (a továb- tagjainak oly módon kell tevékenységüket végezni, hogy az biakban együtt: szolgáltatásra kötelezett) vagyoni szolgál- ne okozhasson olyan károsodást, amely fogyatékosság ki- tatásként az e törvényben meghatározott gazdasági és alakulásához vezet, illetve olyan körülményeket kell létre- anyagi szolgáltatásra kötelezhetõ.’’ hozni, amelyben a fogyatékos emberek képesek lesznek ,,135. § (1) A honvédelmi kötelezettségét teljesítõ sze- teljesebb életre és a fogyatékosságukból fakadó terheik mély megbecsülésérõl és jogos érdekeinek védelmérõl az csökkenthetõek. állam gondoskodik. (2) A fogyatékos személyekkel kapcsolatos magatartás, (2) Az érdekvédelem szabályai kiterjednek tevékenység során úgy kell eljárni, hogy az a fogyatékos a) a megjelenési, állapot rosszabbodását megelõzze, illetõleg annak követ- b) a sor-, tartalékos és póttartalékos katonai szolgálati, kezményeit enyhítse. c) a polgári szolgálati, (3) A tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell d) a polgári védelmi kezelni a fogyatékos személyek sajátos szükségleteit, és kötelezettségüket teljesítõkre. figyelemmel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2405 bárki által igénybe vehetõ lehetõségekkel csak különleges állampolgár, továbbá bevándorlási engedéllyel rendelkezõ megoldások alkalmazása esetén élhetnek. külföldi, valamint a magyar hatóságok által menekültként (4) A fogyatékos személyeket érintõ döntések során elismert azon személy jogosult, akinek tekintettel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a a) segédeszközzel vagy mûtéti úton nem korrigálható társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért módon látóképessége teljesen hiányzik vagy alig látóként meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetõvé minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizáró- teszik számukra a társadalmi életben való részvételt. lag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogya- (5) Az állam köteles gondoskodni a fogyatékos szemé- tékos), lyeket megilletõ jogok érvényesítésérõl, a fogyatékos sze- b) hallásvesztesége olyan mértékû, hogy a beszédének mélyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer mû- hallás útján történõ megértésére és spontán elsajátítására ködtetésérõl a nemzetgazdaság mindenkori lehetõségeivel segédeszközzel sem képes, és halláskárosodása miatt a összhangban. hangzó beszéd érthetõ ejtése elmarad (hallási fogyatékos), 3. § A fogyatékos személyek az õket mindenki mással c) értelmi akadályozottsága genetikai, illetõleg magzati egyenlõen megilletõ jogaikkal állapotukból fakadóan ke- károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá ti- véssé tudnak élni, ezért indokolt, hogy minden lehetséges zennegyedik életévét megelõzõen bekövetkezõ súlyos be- módon elõnyben részesüljenek. tegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékû (ér- 4. § E törvény alkalmazásában telmi fogyatékos), a) fogyatékos személy: az, aki érzékszervi — így különö- d) a mozgásrendszer károsodása, illetõleg funkciózava- sen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit ra miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatá- jelentõs mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetõ- rozott segédeszköz állandó és szükségszerû használatát leg a kommunikációjában számottevõen korlátozott, és ez igényli (mozgásszervi fogyatékos). számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való e) az a)—d) pontban meghatározott súlyos fogyatékos- aktív részvétel során; ságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan b) rehabilitáció: az egészségügyi, mentálhigiénés, okta- fogyatékos), tási, képzési, átképzési, foglalkoztatási, szociális rendsze- f) hallásvesztesége olyan mértékû, hogy a beszédnek rekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos hallás útján történõ megértésére segédeszközzel sem képes személy képességének fejlesztése, szinten tartása, a társa- és az a), c), d) pontok valamelyikében megjelölt egyéb dalmi életben való részvételének, valamint önálló életvite- fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos), lének elõsegítése; és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá c) segédeszköz: a fogyatékos személy fizikai vagy érzék- önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségé- szervi képessége részleges vagy teljes hiányának részleges re szorul. vagy teljes pótlását szolgáló eszköz; (2) Fogyatékossági támogatásra nem jogosult az a súlyo- d) támogató szolgálat: a fogyatékos személy önálló élet- san fogyatékos személy, aki vitelét elõsegítõ, a mindennapi szükségletei kielégítését a) vakok személyi járadékában, célzó — személyes közremûködés által megvalósuló — b) magasabb összegû családi pótlékban részesül. szolgáltatás; e) lakóotthon: a fogyatékos személy önálló életvitelét (3) Megszûnik a fogyatékossági támogatásra való jogo- elõsegítõ, kisközösséget befogadó lakhatási forma.’’ sultság, ha ,,12. § (1) A fogyatékos személy egészségügyi ellátása a) a súlyosan fogyatékos állapot nem áll fenn; során — az 1997. évi CLIV. törvénnyel összhangban — b) a fogyatékos személy a felülvizsgálaton nem jelenik figyelemmel kell lenni a fogyatékosságából adódó szükség- meg és a távolmaradását nem igazolja. leteire. (4) Szünetel a fogyatékossági támogatás folyósítása, ha (2) A fogyatékos személy számára biztosítani kell — a a jogosult egybefüggõen három hónapot meghaladóan kül- fogyatékosságával összefüggésben — az állapota javításá- földön tartózkodik. Ebben az esetben a támogatás szüne- hoz, az állapotromlása megelõzéséhez szükséges rendsze- teltetését a külföldi tartózkodás negyedik hónapjának elsõ res és hatékony egészségügyi ellátást. A fogyatékos szemé- napjától kezdõdõen kell elrendelni.’’ lyeket ellátók speciális képzésének és továbbképzésének lehetõségét biztosítani kell. Etv.: (3) A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során ,,1. § Az egyesülési jog mindenkit megilletõ alapvetõ törekedni kell arra, hogy az ellátás segítse elõ a rehabilitá- szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és cióját, társadalmi beilleszkedését, továbbá, hogy ne erõsít- biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Az egyesülési jog se a betegségtudatát.’’ alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szerve- ,,23. § (1) Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét zeteket, illetõleg közösségeket hozzon létre vagy azok te- betöltött súlyosan fogyatékos, Magyarországon élõ magyar vékenységében részt vegyen. 2406 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

2. § (1) Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a az azonos szabályozási tárgyban a Kormány rendelete túl- jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem ren- terjeszkedik a törvény által adott felhatalmazáson. Egy delkezõ szervezetei — tevékenységük célja és alapítóik korábbi ügyben az Alkotmánybíróság már megállapította, szándéka szerint — társadalmi szervezetet hozhatnak létre hogy ,,[a] felhatalmazás kereteinek túllépése — a jogforrá- és mûködtethetnek.’’ si hierarchia rendjének megsértésén keresztül alkotmány- ,,3. § (1) A társadalmi szervezet olyan önkéntesen létre- ellenességet eredményez.’’ [19/1993. (III. 27.) AB határo- hozott, önkormányzattal rendelkezõ szervezet, amely az zat, ABH 1993, 431., 433.] alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált, a jogál- tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai lamiságból levezethetõ jogbiztonság az egyes jogintézmé- tevékenységét.’’ nyek mûködésének kiszámíthatóságát követeli meg. Ezért ,,6. § (1) A társadalmi szervezet alapszabálya az abban alapvetõek a jogbiztonság szempontjából az eljárási garan- meghatározott célkitûzéseknek megfelelõen biztosítja a ciák. ,,Csak formalizált eljárás szabályainak követésével szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló mû- keletkezhet érvényes jogszabály, csak az eljárási normák ködését, elõsegíti a tagok jogainak és kötelességeinek ér- betartásával mûködnek alkotmányosan a jogintézmé- vényesülését.’’ nyek.’’ [9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 59., 65.] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint abban az eset- ben, ha a törvény taxative megjelölt tárgykörök további III. részletszabályozására hatalmazza fel a Kormányt, akkor az köteles a felhatalmazás keretei között maradni. A Hdt. Az Alkotmánybíróság az indítványt az alábbiakban meg- 28. § b) pontja tételesen felsorolja a rendelettel szabályoz- alapozottnak találta: ható jogalkotási tárgyköröket, következésképpen ezen a Az Alkotmánybíróság az indítványozó által felvetett jog- Kormány nem terjeszkedhetett volna túl. forrástani összefüggésekre tekintettel mindenekelõtt meg- Az Út. r. 2. § (1) bekezdés f) pontjának a hadirokkan- vizsgálta, hogy az Út. r. kifogásolt elõírásai ellentétesek-e takra és hadiözvegyekre vonatkozó rendelkezése — a 2. § a Hdt. 22. § (1) bekezdése rendelkezésével. Megállapítot- (3) bekezdésével összefüggésben — túllépett a Hdt. 28. § ta, hogy az Út. r.-t az indítvány benyújtását követõen a b) pontjában rögzített törvényi felhatalmazás keretein, közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekrõl mert a törvényben biztosított térítésmentességgel szemben szóló 287/1997. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról nem teljes, csupán a 2. kocsiosztályra korlátozott díjmen- szóló 242/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 2002. január 1-jei tességet biztosított a hadirokkantak és hadiözvegyek részé- hatállyal módosította. A módosítás tartalmi változást az re. Ezáltal megsértette az Alkotmány 2. § (1) bekezdésé- indítványban kifogásolt rendelkezéseket illetõen nem ho- ben deklarált jogállamiság és az ebbõl levezethetõ jogbiz- zott. Az indítványban az Út. r. 2. § (1) bekezdés d) pontja- tonság követelményét, úgyszintén az Alkotmány 35. § kénti megjelölés f) pontra változott. A tartalmi azonosság (2) bekezdése harmadik mondatában rögzített, a Kormány miatt az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálatot jogalkotási hatáskörét megállapító rendelkezést. Ezért azt az Út. r. hatályos rendelkezéseire kiterjedõen végezte el. az Alkotmánybíróság — alaki alkotmányellenesség Az Alkotmány 35. § (2) bekezdése szerint a Kormány a miatt — e részében megsemmisítette. maga feladatkörében rendeletet bocsát ki és határozatokat A rendelet részleges megsemmisítése természetesen hoz. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem nem jelenti a hadirokkantak és hadiözvegyek ingyenes uta- lehet ellentétes. zási lehetõségének eltörlését. Éppen ellenkezõleg: az A Hdt. 22. § (1) bekezdése kimondja, hogy a hadirok- Alkotmánybíróság azt juttatja kifejezésre, hogy õket nem kant és hadiözvegy térítésmentesen veheti igénybe a helyi egyszerûen díjmentesség, hanem minden tekintetben teljes tömegközlekedési és a helyközi (távolsági) tömegközleke- térítésmentesség illeti meg a törvény alapján. dési (vonat, autóbusz, hajó, komp stb.) eszközöket. A Hdt. Az Alkotmánybíróság a hasonló tárgyat érintõ 28. § b) pontja arra hatalmazta fel a Kormányt, hogy a 1482/B/1995. AB határozatában foglaltaktól (ABH 1996, hadigondozotti ellátások és kedvezmények igénybevételé- 602., 604.) eltérõ döntését a következõkkel indokolja: re jogosító hadigondozotti igazolvány tartalmi és formai Az Alkotmánybíróság a korábbi, 1482/B/1995. AB hatá- kellékeinek, az igazolvány kiadásának, valamint a hadiere- rozatában a közforgalmú személyszállítási utazási kedvez- detû fogyatkozás megállapítása orvos-szakmai szempont- ményekrõl szóló 13/1991. (I. 8.) Korm. rendelet egyes sza- jainak részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. kaszainak alkotmányellenességét bírálta el. A jelen ügyben Az Országgyûlés és a Kormány normaalkotási viszonyá- más jogszabályt, más alkotmányos összefüggésben vizsgált. ban a rendezõ elvet az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében Ezért az Alkotmánybíróság — állandó gyakorlatára tekin- írt — a jogforrási hierarchiából következõ — azon tilalom tettel — megállapította, hogy az indítvánnyal érintett jog- jelenti, amely szerint a Kormány rendelete törvénnyel nem szabály tekintetében a korábbi döntés nem képez res iudi- lehet ellentétes. A törvénnyel való ütközést jelenti az is, ha catát, így az indítványt érdemben bírálta el. 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2407

Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben arra az álláspontra alapja a békeidõben az a meggondolás is, hogy ekkor a jutott, hogy a Hdt. 22. §-al a törvényhozó úgy rendelkezett, tényleges fegyveres szolgálat az állampolgároknak, azon hogy a térítésmentes utazás mintegy ,,személyre szóló’’ belül a honvédelmi kötelezettség által érintett állampolgá- jogosultságként illeti meg a hadirokkantat és a hadiözve- roknak csak kis részét érinti.’’ (ABH 1998, 41., 54.) gyet. Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatban azt is Az Alkotmánybíróság azt is hangsúlyozza, hogy mivel a megállapította, hogy az egyenlõ bánásmódnak nemcsak a térítésmentes utazást — a hadirokkantnak és a hadiözvegy- jogok, hanem az állampolgári kötelességek, s így a honvé- nek az ország védelmében elszenvedett vesztesége iránti delmi kötelezettséggel járó terhek tekintetében is érvénye- tiszteletbõl, helytállásuk elismeréseként — törvény bizto- sülni kell. [46/1994. (X. 21.) AB határozat, ABH 1994, 260., sítja, ezért e jogosulti körtõl a teljes térítésmentességet 269.] kormányrendelet nem vonhatja el, és azt nem szûkítheti le A hadigondozás célja, hogy mindazok a személyek, akik feltételektõl függõ díjmentességre. Mivel azonban a Hdt. hadicselekmények során haltak meg, váltak rokkanttá, 22. §-a a hadirokkant és a hadiözvegy számára a helyi tö- illetve ezen személyek hozzátartozói állami ellátásban ré- megközlekedési és a helyközi (távolsági) tömegközlekedé- szesüljenek, amely némi kompenzációt nyújt az elszenve- si eszközök igénybevétele esetén korlátlan számban és dett sérelmekért. A Hdt. egy szûk társadalmi csoportra minden komfortbeli megkötöttség nélkül biztosította a alkotott speciális jogszabály, amely a szociális ellátásokhoz térítésmentes utazást, ennélfogva ettõl a Kormány a ren- hasonló, azokkal több ponton érintkezõ, alanyi jogon, vagy deletében nem térhetett volna el, mivel erre törvényi fel- szociális rászorultság alapján járó társadalompolitikai in- hatalmazást nem kapott. díttatású önálló ellátásokat vezetett be, illetõleg a meglevõ ellátási formákat bõvítette ki. 1.1. Az Alkotmánybíróság az indítványban foglaltak, IV. valamint a H dt. 1. és 2. §-a, továbbá az Fhdt. 1. § (1) bekez- désének összevetése alapján megállapította, hogy az indít- Az Alkotmánybíróság mindenekelõtt utal az Alkotmány ványban említett alanyi kör gyakorlatilag megegyezik a 70/H. §-ának (1) bekezdésére, amely szerint a haza védel- kifogásolt törvényi elõírásokban foglaltakkal. A jogalkotó me a Magyar Köztársaság minden állampolgárának köte- — ellentétben az indítványozó állításával — nem rekesz- lessége. tette ki a hadigondozásra való jogosultak sorából az I. és A haza védelmében egészségromlást, sebesülést szenve- II. világháború alatt és a két világháború között katonai, dettekrõl az állam a testi fogyatkozásukkal arányban álló szolgálati kiképzés, hadmûvelet, robbanóanyag felrobba- juttatások biztosításával gondoskodik. Az említett sérel- nása következtében fogyatkozást szenvedetteket. meket szenvedett állampolgároknak joga van az állami A Hdt. 1. és 2. §-ainak hatálya kiterjed a múltban bekö- gondoskodásra, ami azonban nem jelenti az állami gondos- vetkezett, a jelenben és a jövõben bekövetkezõ hadicselek- kodás különbözõ változatainak alanyi jogon, alkotmányi ménnyel összefüggõen (légi csapás, hadmûvelet, harci cse- vagy törvényi elõírásokkal garantált általánossá tételét. lekmény) fogyatkozást szenvedett (szenvedõ) személyekre. Tehát az eltérõ jellegû igények kielégítése a különbözõ A békeidõben megsérült személyek nem minõsülnek hadi- juttatásokat, kedvezményeket biztosító különálló jogsza- gondozottnak, a róluk való gondoskodás nem a Hdt. alap- bályi rendelkezések révén történik, de ez közvetlenül az ján, hanem polgári jogi úton, a kártérítés és a nem vagyoni Alkotmányból nem vezethetõ le. kár számítása alapján történhet meg a Hvt. idézett Az állam feladata az, hogy egyensúlyt teremtsen a társa- 190. §-ának rendelkezése szerint. A honvédelmi kötele- dalom tagjainak törvényes igényei és az ezek megvalósítá- zettség teljesítésével összefüggésben keletkezett kárért a sához felhasználható anyagi erõforrások között. Ha nem magyar állampolgároknak ez kedvezõbb kártérítési lehetõ- ezt tenné, a társadalmilag mégoly méltányolható igényeket séget biztosít, mint amilyet a hadigondozotti ellátás kere- csak a más (szociális, egészségügyi) okból rászorultak tében kaphatnának. aránytalan hátrányára elégíthetné ki, amely alkotmányelle- Mindebbõl következõen — mivel az indítványozó által nes helyzetet teremtene. Az állam kötelessége tehát a ked- hiányolt rendelkezéseket a Hdt. tartalmazza — az indítvá- vezmények és juttatások jogi szabályozás útján történõ nyozó által hivatkozott törvényi rendelkezések nem sértik meghatározása. az Alkotmány 17. §-át, 70/A. §-át, és 70/H. §-át. Az Alkotmánybíróság 2/1998. (II. 4.) AB határozatában rámutatott arra, hogy ,,[a] haza védelme során elszenvedett 1.2. Az Alkotmánybíróság a külföldön élõ magyar állam- sérelmek, veszteségek teljes megtérítésére az azokat el- polgárok hadigondozási kedvezményeivel kapcsolatosan szenvedõ állampolgároknak nincs alanyi joga, de a jogal- megállapította, hogy az állam az egyes hadigondozási ellá- kotó rendszerint a károk teljes megtérítését rendeli el tásokat csak úgy képes teljesíteni, ha az adott ellátó rend- békeidõben. Teszi ezt általában azért, hogy a honvédelmi szer és a jogosult személy kapcsolata biztonságosan és kötelezettség teljesítésére ösztönözzön, de a teljes térítés tartósan fenntartható. A Magyarországon élõ hadigondo- 2408 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám zottak ellátási kötelezettségének elsõdlegessége, ezzel Az Alkotmánybíróság arra az álláspontra helyezkedett, összefüggésben pedig a külföldön élõ magyar állampolgá- hogy mivel a támadott jogszabályokban a MAHONSZ a rok kizárása nem tekinthetõ olyan szabályozási módnak, jogalkotási egyetértési, illetve véleményezési joggal ren- amely sértené az Alkotmány 70/A §-át. delkezõ szervezetek között nem szerepel, ezért a jogalkotó Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Hdt. 1. és számára nem kötelezõ a MAHONSZ véleményének 2. §-ai nem sértik az Alkotmány 17. §-át, mert abból elsõd- beszerzése a jogalkotási elõkészítési munkában. Ezekre legesen a magyar állampolgárok számára, a megélhetésük- figyelemmel — az Alkotmány és a Jat. egyes elõírásaiban höz szükséges ellátásra nézve vezethetõ le közvetlenül a egyébként szereplõ — egyeztetési kötelezettség a szociális biztonságra vonatkozó állami kötelezettség, ez MAHONSZ tekintetében nem állapítható meg. azonban ugyanilyen mértékben nem terjed ki a külföldi Ezért az Alkotmánybíróság az indítványnak valamennyi állampolgárokra, a jelen határozat VI/1. pontjában foglal- támadott rendelkezés vonatkozásában az Alkotmány tak szerint. 36. §-ába ütközését állító részét elutasította. Az Alkotmány 6. § (3) bekezdése a Magyar Köztársaság Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy egy- határain kívül élõ magyarok sorsáért való felelõsséget dek- részt a Hdt. 1. § és 2. §-ai, valamint az Fhdt. 1. § (1) bekez- larálja, és államcélként jelöli meg a határon túli magyarok- dése, másrészt az Alkotmány 19. §, 27. §, 35. § (2) bekezdé- nak a Magyarországgal történõ kapcsolata ápolásának se, 54. § (1) bekezdése és 59. § (1) bekezdésének rendelke- elõmozdítását. Az indítványozó azonban nem ezt a szemé- zései egymással alkotmányjogilag értékelhetõ összefüggés- lyi kört említi, hanem a külföldön élõ magyar állampolgá- ben nem állnak. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt rok hadigondozási ellátásáért való állami felelõsséget kí- e részében is elutasította. vánja meg. Azt kifogásolja, hogy a Hdt. 1. §-a kihagyja õket a hadigondozásra jogosultak közül, mivel a törvényben 1.4. Az indítványozó szerint alkotmánysértõ a Hdt. 7. §-a megállapított feltételek csak a Magyarországon élõ magyar és 22. §-a. Tény az, hogy a Hdt. a hozzátartozói minõségben állampolgárokra vonatkoznak. Az Alkotmánybíróság hadigondozásra jogosultak körén belül több csoportot al- megállapította, hogy a Hdt. 1. §-a, valamint az Alkotmány kotott és az egyes hozzátartozói csoportokra vonatkozóan 6. § (3) bekezdése között alkotmányjogilag értékelhetõ külön szabályokat állapított meg. A Hdt. 7. §-a a hadigon- összefüggés nem áll fent, tekintettel arra, hogy a ,,külföl- dozott családtag meghatározásakor azért nem tesz említést dön élõ magyar állampolgárok’’ és a ,,határon túli magya- a hadigondozott feleségekrõl, mert õk a Hdt. 5. §-a értel- rok’’ nem azonos személyi kört fognak át. mében hadiözvegynek minõsülnek, így külön csoportot képeznek. 1.3. Az indítványozó a Hdt. 1. és 2. §-a kapcsán, és bead- Az Alkotmánybíróság több döntésében, így a ványainak más részeiben is kifogásolta, hogy a hadigondo- 191/B/1992. AB határozatában (ABH 1992, 592., 593.) is zásra vonatkozó jogi szabályozás során sérelmet szenve- rámutatott arra, hogy a megkülönböztetés akkor alkot- dett az Alkotmány 36. §-ának azon elõírása, mely szerint a mányellenes, ha a jogszabály a szabályozás szempontjából Kormány a feladata ellátása során együttmûködik az érde- azonos csoportba tartozó (egymással összehasonlítható) kelt társadalmi szervezetekkel, és ezzel összefüggésben a személyek között tesz különbséget anélkül, hogy annak Jat. 20. és 27. §-ainak a sérelmét is felvetette. alkotmányos indoka lenne. Az Alkotmánybíróság e helyütt utal azon következetes Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben megállapította, gyakorlatára, amely szerint a közhatalmi jogosítványokkal hogy a Hdt. 7. §-a azáltal, hogy a hadiözvegyet a család- nem rendelkezõ társadalmi érdekképviseleti szervek véle- tagok között nem említi, hátrányos megkülönböztetést ményének beszerzése a jogszabály közjogi érvényességé- nem alkalmazott. A törvény számos elõírása kedvezõbb nek nem feltétele. [7/1993. (II. 15.) AB határozat, ABH 1993, 418., 419.; 50/1998. (XI. 27.) AB határozat, ABH jogosultsági feltételeket biztosított a hadiözvegynek, mint 1998, 387., 397.; 39/1999. (XII. 21.) AB határozat, ABH más családtagnak. 1999, 325., 349.] Nem megalapozott a fentiek szerint az indítványozónak Az Alkotmánybíróság a 39/1999. (XII. 21.) AB határo- a hátrányos megkülönböztetés tilalmára alapozott azon zatában rámutatott a következõkre: felvetése sem, amely szerint a hadigondozott feleségét és ,,A jogalkotási törvény rendelkezéseinek figyelmen kí- gyermekét nem illeti meg térítésmentes utazási lehetõség. vül hagyása csak akkor eredményezheti a jogszabály alkot- Az azonos hozzátartozói csoportot illetõen a törvényi sza- mányellenességének megállapítását, ha az adott jogszabály bályozás alkotmányellenes megkülönböztetést nem tesz. A egyben az Alkotmány valamely rendelkezését is sérti. Sem Hdt. 22. §-a az orvosi szakvélemény alapján kísérõre szo- az Alkotmány 4. §-ából, sem 7. § (2) bekezdésébõl, sem ruló hadirokkant számára a kísérõ részére (aki természe- 36. §-ából nem következik a jogalkotó szerveknek az a tesen a feleség és a gyermek is lehet) a térítésmentes utazási kötelezettsége, hogy a jogalkotási eljárás során az érintett kedvezményt alanyi jogon biztosítja. Ez a szabályozás meg- társadalmi szervek véleményét kikérje.’’ (ABH 1999, 325., felel annak az elvnek, mely szerint a jogalkotó szabadon 349—350.) dönti el, hogy a konkrét esetben hadigondozott hozzátar- 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2409 tozóit milyen feltételekkel, milyen támogatásban, kedvez- 1.7. Az indítványozó a Hdt. 11. § (2) bekezdésével ményben részesíti. összefüggésben alkotmányellenes hátrányos megkülön- Az Alkotmánybíróság több határozatában foglalkozott böztetésnek tartja, hogy az V. járadék osztályba sorolt az államnak a polgárai felé fennálló kötelezettségei telje- hadirokkant havi járadékának összegét a hadiözvegy jára- sítésével. Ezek a kötelezettségek az Alkotmányban általá- déka meghaladja. Kifogásolja azt is, hogy a hadigondozot- nos jelleggel szerepelnek, és nem jelentenek alanyi jogot tak járadék osztályba sorolásánál egyes szempontokat egy bizonyos meghatározott jövedelem megszerzéséhez, (mûveltség, katonai rendfokozat) a jogalkotó figyelmen vagy ellátásban való részesüléshez. (600/B/1993. AB hatá- kívül hagyott. rozat, ABH 1993, 671., 673.) E körben a jogalkotó maga A 65/1997. (XII. 18.) AB határozat (ABH 1997, 391., határozhatja meg, hogy milyen eszközökkel éri el társada- 394.) összefoglalva az ezzel kapcsolatos alkotmánybírósági lompolitikai céljait, s az egyes ellátási formákat jogosult- gyakorlatot megállapította, hogy sem a jogegyenlõség al- sági feltételekhez kötheti. Az ellátás igénybevételi feltéte- kotmányos követelményébõl, sem a diszkrimináció tilal- leinek meghatározásánál a jogalkotó széles körben mérle- mából nem következik, hogy az állam célszerûségi, gazda- gelheti a társadalom gazdasági és szociális helyzetét. A ságossági, jogtechnikai, az eltérõ jogi helyzetekre figyelem- jogalkotó tehát a gazdaság helyzetére, az ellátó rendszerek mel lévõ szempontok szerint a jogok és kötelezettségek teherbírására tekintettel alakíthatja a szociális ellátások jogalkotási úton való megállapítása során a jogalanyok körét mindaddig, amíg valamely, az Alkotmányban rögzí- között ne különböztethetne, ha ezzel az alkotmányos kö- tett elv (pl. diszkrimináció tilalmának elve) nem sérül. vetelményeket nem sérti. Az Alkotmány 70/A. §-a nem mindenfajta különbséget tilt, hiszen az ilyenfajta tilalom Ebbõl eredõen a rászorultaknak csak arra van alapvetõ eleve összeegyeztethetetlen lenne a jog rendeltetésével joguk, hogy az ellátás iránti igényük elbírálása azonos [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280., szempontok alapján, tárgyilagosan, hátrányos megkülön- 281—282.; 521/B/1991. AB határozat, ABH 1993, 555., böztetés nélkül, az eljárási szabályok korrekt alkalmazásá- 556.]. val történjen (292/B/1998. AB határozat, ABH 2000, 874., Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 17. §-ával össze- 876—877.). függésben már arra is rámutatott, hogy e rendelkezés az Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróság a állampolgárok védelmét és a róluk való gondoskodást kö- Hdt. 22. §-ával kapcsolatosan az Alkotmány 70/A. §-ába telezõvé teszi. ,,Az alaptörvény azonban a védelem és gon- ütközõ alkotmánysértést nem állapított meg. Ugyanezen doskodás jogintézményeit és mértékét részletesen nem tar- jogszabályi rendelkezés, valamint az Alkotmány 19. § talmazza. Az alkotmányi elõírások megvalósítása — szá- (3) bekezdés b) pontja, 35. § (1) bekezdés b) pontja, 35. § mos feltételtõl függõen — változó és folyamatos törvény- (2) bekezdése között alkotmányjogilag értékelhetõ össze- hozási, jogalkalmazási, önkormányzati és társadalmi fel- függés nem áll fent. adat.’’ (1588/B/1991. AB határozat, ABH 1994, 510., 511.) A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság a Hdt. Az Alkotmánybíróság más ügy kapcsán azt is megállapí- 7. §-a és 22. §-a alkotmányellenességének megállapítására totta, hogy ,,[a] szociális juttatások, támogatások és egyéb vonatkozó indítványt elutasította. kedvezmények mértéke és módja ugyanis alapvetõen a 1.5. A Hdt. 8. § (3) bekezdés a) pontjának második nemzetgazdaság teherbíró képességének, a költségvetés mondata szerint feléled a hadigondozásra való jogosultság állapotának, az érdekérvényesítést szolgáló intézmények- akkor, ha a hadirokkant házastársa az újabb házasságában nek és számos egyéb tényezõnek a függvénye, az Alkot- is megözvegyül. Az indítványozó szerint ez a törvényi ren- mányból ezek nagyságára és módjára vonatkozó alkotmá- delkezés ellentétes a házasság és a család intézményére, nyos kötelezettség nem állapítható meg.’’ (731/B/1995. AB valamint az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésé- határozat, ABH 1995, 801., 804.) re, védelmezésére vonatkozó alkotmányi rendelkezések- Az Alkotmánybíróság jelen ügyben elfoglalt álláspontja kel. szerint a sérelmek eltérõ jellegébõl és azok lehetõség sze- Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Hdt. 8. § rinti orvoslásából az következik, hogy nem alkotmányelle- (3) bekezdés a) pontjának második mondata, valamint az nes, ha a juttatások mértékében az egyes csoportok között Alkotmány 15. § és 16. §-ai egymással alkotmányjogilag arányosítási szempontok közvetlenül nem mutathatók ki. értékelhetõ összefüggésben nem állnak, ezért az indítványt Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a Hdt. 11. § e részében is elutasította. (2) bekezdése nem sérti az Alkotmány 14. §-át, 19. § 1.6. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Hdt. (3) bekezdését, 54. § (1) bekezdését, ezért az Alkotmány- 10. § (2) és (4) bekezdései, valamint az Alkotmánynak a bíróság a Hdt. 11. § (2) bekezdése alkotmányelle- tulajdonhoz való jogra vonatkozó 13. § (1) bekezdése egy- nességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló mással alkotmányjogilag értékelhetõ összefüggésben nem indítványt elutasította. állnak, ezért a Hdt. 10. § (2) és (4) bekezdései alkotmány- ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irá- 2. A Hdt. 23. §-a a hadirokkantat és hadiözvegyet a nyuló indítványt elutasította. televízió elõfizetési díjának megfizetése alól mentesíti. 2410 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

Ezzel szemben az Rtv. 119. § (4) bekezdésének a kifogásolt 4. A személygépkocsi szerzési és átalakítási támogatás- elõírása arról rendelkezik, hogy a vezetékes mûsorelosztó sal összefüggésben a Gk. r. az ellátásra való jogosultságot távközlõ rendszer tulajdonosa vagy üzembentartója az nem alanyi jogként szabályozza. A súlyos mozgáskorláto- egyes mûsorcsatornák mûködtetéséért az elõfizetõktõl zott állapot fennállása mellett a jogosultság megállapításá- üzemeltetési díjat szedhet. Ehhez kapcsolódva mondja ki hoz számos egyéb feltételt is elõír. Így az ellátás igénybevé- az Rtv. 120. § (1) bekezdése azt is, hogy az üzembentartó a telére nemcsak a mozgásszervi fogyatékos hadigondozott- díjazás összegére tekintettel eltérõ csomagokat alakít- nak nincs alanyi joga, hanem a Gk. r. alapján más súlyos hat ki. mozgáskorlátozott személyeknek sem. A sérelmezett sza- Az Rtv. 79. § (1) bekezdése értelmében a televízió bályozás tehát hátrányos megkülönböztetést nem tartal- üzemben tartási díj kötelezettje az, aki televízió készüléket maz. üzemeltet, a 79. § (2) bekezdése szerint pedig az üzemben A Gk. r. 1. § (1) bekezdése szerint a rendelet hatálya a tartási díj összegét a központi költségvetésrõl szóló tör- súlyos mozgáskorlátozott személyekre terjed ki. A jogsza- vény állapítja meg, azonban az Rtv. 81. § (1) bekezdés bály végrehajtásának társadalmi kontrolljával kapcsolatos d) pontja alapján a hadirokkant és a hadiözvegy mentes az feladatokat az érintettek érdekképviseletét ellátó szerve- üzemben tartási díj fizetése alól. A Magyar Köztársaság zet, a MEOSZ feladatkörébe utalta a Gk. r. A támogatások 2003. évi költségvetésérõl szóló 2002. évi LXII. törvény odaítélésérõl a közigazgatási hivatal számára javaslatot 104. § (4) bekezdése kimondja, hogy a 2003. évre esedékes tevõ bizottság tagjaként a MEOSZ képviselõjét nevezi meg televízió készülék üzemben tartási díját átvállalja (hason- a jogszabály. A mozgáskorlátozott személyek társadalmi lóan a 2002. évi rendelkezésekhez). Az Rtv. kifogásolt helyzetérõl, sajátos problémáikról az érdekképviselet szé- elõírása szerint az üzemben tartási díjjal szemben, a mû- les körû ismeretekkel rendelkezik. sorcsatornák mûködtetése üzemeltetési díjának alanya az, aki a vezetékes mûsorelosztóval külön szerzõdés alapján Amennyiben a hadigondozott személyek mozgásszervi az egyes mûsorcsatornák (csomagok) mûködtetésének elõ- fogyatékosságuk okán a Gk. r. hatálya alá tartoznak, úgy fizetõjeként szerzõdést köt. érdekeik a többi mozgáskorlátozott személy érdekétõl Mindezek következtében az Alkotmánybíróság megál- nem különülnek el, azonos élethelyzetük tehát nem igényel lapította, hogy — a más-más személyi és tárgyi szabályozási eltérõ, speciális jogi szabályozást. kör miatt — az indítványozó által kifogásolt Rtv. 119. § Annak ellenére, hogy a hadigondozottak a jogosultság (4) bekezdése nem ellentétes a Hdt. 23. §-ában foglaltak- elbírálása során a többi igénylõhöz képest nem élveznek kal, és a támadott rendelkezések, valamint az Alkotmány elõnyt, a gépjármûszerzési, illetve átalakítási támogatás 2. §-a, 17. §-a, 19. § (3) bekezdés b) pontja, 70/A. § (1) be- tárgyévi kielégítésekor a Gk. r. 15. § (2) bekezdés e) pontja kezdése nem állnak egymással alkotmányjogilag értékelhe- alapján a honvédelmi kötelezettség teljesítése során vagy tõ összefüggésben. azzal összefüggésben mozgáskorlátozottá váló személyek elõnyben részesíthetõk. 3. Nem megalapozott az indítványozónak az a felvetése, Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Gk. r.-nek az amely szerint a hadigondozottak közgyógyellátásáról ren- érdekképviselet közremûködését érintõ rendelkezései, va- delkezõ Szt. 50. § (1) bekezdés c) pontja abban az esetben lamint az Alkotmánynak az egyesülési jogra vonatkozó volna alkotmányos, ha minden hadigondozottat alanyi jo- 63. § (1) bekezdése, továbbá az Etv. és a Jat. — indítványo- gon illetne meg a közgyógyellátás, nem pedig szociális zó által hivatkozott rendelkezései — egymással alkotmány- rászorultság alapján. jogilag értékelhetõ összefüggésben nem állnak. Tekintet- A közgyógyellátás szociális alapú, a rászorultságon tel arra, hogy az indítvány e részében kifogásolt jogszabályi nyugvó ellátási forma. A jogosulti kör meghatározása — a elõírások az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe ütközõ már hivatkozott jogalkotói szabadságra (vö.: 731/B/1995. hátrányos megkülönböztetést sem tartalmaznak, az Alkot- AB határozat, ABH 1995, 801., 804.) e helyütt is utalva — mánybíróság ezt az indítványrészt is elutasította. az Szt. döntési körébe tartozik. E törvény 25. § (3) bekez- dése a szociális rászorultságot tekinti a különbözõ pénzel- látások jogosultságát megalapozó alapfeltételnek. 5. Az indítványozó az Út. r. 2. § (3) bekezdésének, Az indítványozónak azon álláspontját illetõen, mely sze- 10. §-ának, 16. § a) pontjának, 21. § b) pontjának és 24. § rint a hadigondozottak közgyógyellátásának jogosultságát (1) bekezdés c) pontjának megsemmisítését is kérte. Ezek a Hdt.-ben kellett volna szabályozni, az Alkotmánybíróság a jogszabályi rendelkezések azonban (a díjmentesség ter- megjegyzi, hogy a hadigondozottak közgyógyellátásának jedelmének korlátozása, illetve a díjmentes utazások kor- szabályai a Hdt.-vel azonos szintû jogforrásban, vagyis tör- látlan száma) az Út. r. 2. § (1) bekezdése a)—f) pontjaiban vényben (Szt.) jelennek meg. felsorolt teljes személyi körre vonatkoznak, nemcsak a Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hadirokkantakra és a hadiözvegyekre. Az f) pont részleges hogy a kifogásolt törvényi rendelkezés és az Alkotmány megsemmisítésének indoka, az alaki alkotmányellenesség, 36. §-a között alkotmányjogilag értékelhetõ összefüggés a hatályban maradó rendelkezések jogosultjaira már nem nem áll fenn, ezért az indítványt e részében is elutasította. áll fent. 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2411

6. A jogalkotó azzal, hogy az Ür. 2.-ben a honvédelmi bevonására nem állapítható meg alkotmányos kötelezett- üdültetés szabályozása során — mások mellett — a hadi- ség, a véleményezési és egyetértési jog törvényi szabályozá- gondozottaknak sem biztosítja a honvédelmi üdültetést, sának a jogalkotás folyamán történõ figyelmen kívül hagyá- illetõleg pontosan meghatározza az igényjogosulti kört, sa önmagában nem valósítja meg az Alkotmány sérelmét. hátrányos megkülönböztetést nem idézett elõ. Az Alkot- [Lásd: pl. 30/2000. (X. 11.) AB határozat, ABH 2000, 202., mány 70/A. §-a nem bármifajta különbségtételt tilt, hanem 206.] csupán az emberi méltósághoz való jogot sértõ megkülön- A Jat. 27. § c) pontja egyébként is csak a Kormány elé böztetéseket vagyis azokat, amelyeknek a tárgyilagos mér- terjesztendõ jogszabálytervezetekre nézve írja elõ az érde- legelés szerint nincs ésszerû indoka. [35/1994. (VI. 24.) AB kelt társadalmi szervek véleménynyilvánítását. A Kormány határozat, ABH 1994, 197., 200.] Abban a széles mérlege- határozata azonban nem minõsül jogszabálynak, hanem a lési jogkörben, amely a különbözõ kedvezmények és jutta- Jat. 46. § (1) bekezdése szerint az állami irányítás egyéb tások megállapításánál rendelkezésére áll, a jogalkotó te- jogi eszközei közé tartozik, a 47. § (1) bekezdése értelmé- kintettel lehet az Alkotmányban is nevesített jogokra ben a Kormány a határozatainak elõkészítésére vonatkozó (pl. az egészséges környezethez vagy a szociális biztonság- szabályokat maga állapítja meg. Ennélfogva az indítványo- hoz való jogra), de ezeken túlmenõen érvényre juttathat az zó által sérelmezett egyeztetés elmulasztása tekintetében Alkotmányból közvetlen le nem vezethetõ (pl. gazdaság- alkotmányellenességet megállapítani ez okból sem lehet. politikai, életszínvonal-politikai) célkitûzéseket is. A ked- A Hat.-ból kitûnik, hogy a Hadigondozottak Közalapít- vezményekre és a juttatásokra vonatkozó rendelkezések ványát a Kormány hozta létre. A Ptk. 74/G. § (1) bekezdése (ilyen lehet a honvédelmi üdültetésben résztvevõk körének értelmében a közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az meghatározása is) alkotmányossági felülvizsgálata során Országgyûlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat az Alkotmánybíróság hatáskörébe kizárólag annak ellen- vagy a kisebbségi önkormányzat képviselõ-testülete köz- õrzése tartozik, hogy a jogalkotó mérlegelési jogának gya- feladatok ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz korlása során nem került-e ellentétbe az Alkotmány vala- létre. A Ptk. 74/G. § (10) bekezdése szerint a közalapít- mely rendelkezésével. Az Alkotmánybíróság nem jogosult ványra a külön nem szabályozott kérdésekben az alapít- a jogalkotói mérlegelés célszerûségi szempontú felülvizs- ványra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A Ptk. gálatára. [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280., 74/C. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az alapító az 281.] alapító okiratban kijelölheti az alapítványt kezelõ szervet, A honvédelmi üdültetési elõírások Ür. 2.-beli meghatá- amely az alapító képviselõje, a (4) bekezdés szerint pedig rozása az Alkotmány 70/A. §-ába nem ütközik, az emberi az alapító okiratban rendelkezik az alapító annak összeté- méltóságot sértõ hátrányos megkülönböztetést nem tartal- telérõl. maz. Ezen túlmenõen az Alkotmánybíróság megállapítot- ta, hogy az Ür. 2. támadott rendelkezései, valamint az A Hat. mellékletét képezõ, részletezõ funkciót betöltõ Alkotmány 2. § (1) bekezdése, 17. §-a, 70/H. §-a rendelke- Alapító Okiratból (8.1. pont) egyértelmûen kitûnik, hogy zései egymással alkotmányjogilag értékelhetõ összefüggést az indítványozó által képviselt szervezet, vagyis a Magyar nem tartalmaznak. Hadigondozottak Országos Szövetsége jogot kapott arra nézve, hogy a Hadigondozottak Közalapítványa 10 tagú Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ür. 2. kuratóriumába tagot jelöljön. A kuratórium személyi alkotmányellenességének megállapítására irányuló összetétele alapján (öt minisztérium, három érdekképvise- indítványt is elutasította. leti szerv, két országos hatáskörû szerv) az Alkotmány- bíróság azt is megállapította, hogy a kuratóriumban részt- 7. A Hat. szövegébõl kitûnik, hogy annak melléklete vevõ szervezetek (személyek) kijelölésében olyan mértékû (a Hadigondozottak Közalapítványa Alapító Okirata) a állami többség, amely az érdekképviseleti szervezeteknek határozat részét képezi, ezért az Alkotmánybíróság az a kuratóriumban végzett tevékenységét súlytalanná tenné, állami irányítás egyéb jogi eszközének minõsülõ Hat., nem állapítható meg. valamint annak melléklete alkotmányossági vizsgálatát a tartalmi összefüggésekre tekintettel együtt végezte el az Erre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, alábbi kérdésekre kiterjedõen. hogy az indítvány a fenti részében az Alkotmány 36. §-át nem sérti, az Alkotmány 17. §-ában foglaltakkal pedig al- Az indítványozó a Hat. alkotmányossági vizsgálatára kotmányjogilag értékelhetõ összefüggést nem tartalmaz, irányuló indítványában egyfelõl azt kifogásolta, hogy az ezért az indítvány e részében elutasította. érdekképviseleti szervet nem vonták be a közalapítvány létrehozását megalapozó kormányzati döntés elõkészí- tésébe, másfelõl pedig azt, hogy a közalapítvány kurató- 8. Az indítványozónak azzal az érvelésével kapcsolat- riumában az állami többség meghatározó az érdekképvise- ban, hogy a támadott rendelkezések az indítványban meg- lettel szemben. jelölt egyes törvényekbe ütköznek, valamint hogy az egyes Az indítvány elsõ részét érintõen az Alkotmánybíróság jogszabályok egymással ellentétes rendelkezéseket tartal- utal arra, hogy következetes gyakorlata szerint az érdek- maznak, és ezért alkotmányellenesek, az Alkotmánybíró- képviseleti szerveknek a jogalkotás folyamatában történõ ság a következõket állapította meg: 2412 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

Az Alkotmánybíróság már a 35/1991. (VI. 20.) AB hatá- Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint mulasztásban rozatában elvi éllel mutatott rá arra, hogy ,,meghatározott megnyilvánuló alkotmányellenesség akkor is megállapít- életviszonyok, illetõleg tényállások ellentétes — vagy az ható, ha a jogalkotó nem megfelelõ tartalommal szabályo- értelmezéstõl függõen ellentétes — törvényi rendezése ön- zott és ezáltal alkotmányellenes helyzet állt elõ. [15/1998. magában nem jelent alkotmányellenességet. Az ilyen ren- (V. 8.) AB határozat, ABH 1998, 132., 138—139.] dezés alkotmányellenessé csak akkor válik, ha az egyben az Az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló Alkotmány valamely rendelkezésének a sérelmével is jár, alkotmánysértést állító felvetések kapcsán az alábbi pon- vagyis ha az ellentétes tartalmú szabályozás anyagi alkot- tokban részletezettek szerint általánosságban azt állapítot- mányellenességhez vezet.’’ (ABH 1991, 175., 176.) ta meg, hogy nincs olyan jogszabályi felhatalmazás, amely- Az Alkotmánybíróság a megjelölt jogszabályok összeve- ben elõírt kötelezettségének a jogalkotó nem tett volna tése során anyagi alkotmányellenességet nem állapított eleget, továbbá az Alkotmányból levezethetõ jogszabályi meg, az indítványt e vonatkozásban sem tartotta megala- rendelkezés megalkotásával sem maradt adós a jogalkotó. pozottnak, ezért azt elutasította. Az indítványban felvetett igények nem minõsülnek alap- jognak, így arra hivatkozva sem állapítható meg jogalkotói mulasztás, hogy az alapjog érvényesüléséhez jogszabályi garanciák megalkotása nem történt meg. V. 1.1. Az Alkotmánybíróság részleteiben azt vizsgálta, A Hdt., valamint az Rtv. egyes rendelkezéseihez kapcso- hogy az indítványban foglaltak alapján fennáll-e az Rtv. lódó, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség 56. § (1) és (2) bekezdéseit érintõen a mulasztásban meg- megállapítására irányuló indítvány nem megalapozott. nyilvánuló alkotmányellenesség. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény Az Alkotmánybíróság már a 37/1992. (VI. 10.) AB hatá- (a továbbiakban: Abtv.) 49. § (1) bekezdése szerint a mu- rozatában elvi éllel mondta ki, hogy a közszolgálati rádió lasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapí- és televízió szabadságának sajátos garanciái nincsenek ele- tására akkor kerülhet sor, ha a jogalkotó szerv a jogszabályi ve sem szervezeti megoldásokhoz, sem jogi formákhoz felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasz- kötve. A törvényhozó feladata meghatározni azt a jogi totta és ezzel alkotmányellenességet idézett elõ. megoldást, amely alkalmas a vélemények teljes körû, ki- egyensúlyozott arányú és valósághû bemutatását, illetve az Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a jog- elfogulatlan tájékoztatást garantálni. (ABH 1992., 227., alkotó szerv jogalkotási kötelezettségének konkrét jogsza- 230—231.) Ebbõl következõen arra nézve nem állítható fel bályi felhatalmazás nélkül is köteles eleget tenni, ha az alkotmányos követelmény, hogy a média közalapítványok alkotmányellenes helyzet — a jogi szabályozás iránti igény esetében mely társadalmi szervezetek, érdekképviseleti — annak nyomán állott elõ, hogy az állam jogszabályi úton szervek kapjanak a kuratóriumba tagot delegáló jogot. avatkozott bizonyos életviszonyokba, és ezáltal az állam- Az adott esetben a törvényhozói szabadságból követke- polgárok egy csoportját megfosztotta alkotmányos jogai zõen a társadalmi csoportokat tükrözõ egyes szervezetek érvényesítésének lehetõségétõl. [22/1990. (X. 16.) AB ha- kiválasztása és a MAHONSZ delegálási jogának mellõzése tározat, ABH 1990, 83., 86.] Az Alkotmánybíróság mulasz- alkotmányellenes megkülönböztetést nem idézett elõ. tásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapít meg akkor is, ha alapjog érvényesüléséhez szükséges jogszabá- Minthogy az Abtv. 49. § (1) bekezdése szerinti mu- lasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést elõidézõ lyi garanciák hiányoznak. [37/1992. (VI. 10.) AB határozat, okok nem állnak fenn, az Rtv. 56. § (1) és (2) bekezdései- ABH 1992, 227., 232.] vel kapcsolatos alkotmányellenes mulasztás megálla- Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló al- pítására irányuló indítványt az Alkotmánybíróság eluta- kotmánysértést nemcsak akkor állapít meg, ha az adott sította. tárgykörre vonatkozóan semmilyen szabály nincs [35/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 204., 205.], hanem 1.2. és 1.3. Az indítványozó szerint a jogalkotó alkot- akkor is, ha az adott szabályozási koncepción belül az mányellenes mulasztást követetett el, amikor a hadirok- Alkotmányból levezethetõ tartalmú jogszabályi rendelke- kantak és a hadigondozottak életviszonyait érintõ olyan zés hiányzik. [22/1995. (III. 31.) AB határozat, ABH 1995, juttatásokról nem rendelkezett, mint a vaksági pótlék, a 108., 113., 29/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, különbözõ közadakozásból és adományokból megszerzett 122., 128.] A szabályozás tartalmának hiányos voltából és kártalanítás nélkül államosított hadigondozotti érdek- eredõ alkotmánysértõ mulasztás megállapítása esetében is körbe tartozó ingatlanok kárpótlása, a járadéksegély és a mulasztás vagy a kifejezett jogszabályi felhatalmazáson más elõnyök. nyugvó, vagy ennek hiányában, a feltétlen jogszabályi ren- A látási fogyatékos személyek részére két jogszabály dezést igénylõ jogalkotói kötelezettség elmulasztásán ala- alapján folyósítható ellátás. A vakok személyi járadékának pul. [4/1999. (III. 31.) AB határozat, ABH 1999, 52.,57.] bevezetésérõl szóló 1032/1971. (VII. 14.) Korm. határozat 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2413 végrehajtásáról szóló 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 1. § Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint bizonyos tár- (1) bekezdése szerint vakok személyi járadékában kell ré- sadalmi csoportok tekintetében a jogalkotó viszonylag szesíteni a 18. életévüket betöltött vak személyeket kere- nagy szabadságot élvez, mivel az Alkotmány a védelem és seti és jövedelmi viszonyaiktól függetlenül. Az ellátás ala- gondoskodás jogintézményeit és mértékét részletesen nem nyi jogon jár, megállapításához csupán a fogyatékos álla- tartalmazza. A támogatások, kedvezmények terjedelme és pot fennállását kell igazolni. Az Ftv., továbbá a súlyos mértéke alapvetõen a nemzetgazdaság teherbíró képessé- fogyatékosság minõsítésének és felülvizsgálatának, vala- gének és számos egyéb tényezõnek a függvénye. Annak mint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályai- eldöntése, hogy az egyes kedvezmények milyen terjedel- ról szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerint 2001. mûek, a jogalkotó mérlegelési jogkörébe tartozik. Az július 1-jétõl a 18. életévet betöltött súlyosan látási fogya- Alkotmánybíróság az 553/B/1994. AB határozatában meg- tékos személy fogyatékossági támogatásra jogosult. állapította, hogy ,,[a] kedvezmények mértékének megálla- pítása nem alkotmányossági kérdés, ezért arra vonatkozó- A havi rendszerességgel járó pénzbeli támogatás célja an az Alkotmánybíróságnak is el kell fogadnia a — nem- az, hogy anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogya- zetgazdasági lehetõségek mérlegelésén alapuló — jog- tékos személy (jövedelemtõl független) fogyatékos állapo- alkotói döntést.’’ (ABH 1997, 773., 781.) tából eredõ társadalmi hátrányok mérsékléséhez. A fogya- tékossági támogatás ugyancsak alanyi jogon jár, megálla- Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a hadigondo- pításához elegendõ a fogyatékos állapot igazolása. Ebbõl zottakat érintõ alkotmányellenes mulasztás a különbözõ következik, hogy amennyiben a hadirokkant és hadigondo- jellegû elõnyök, kedvezmények tekintetében sem állapít- zott személy súlyos látási fogyatékosságban szenved, a töb- ható meg. bi jogosulthoz hasonlóan igényelheti a fogyatékossági tá- Az elõzõekben kifejtettek mellett az Alkotmánybíróság mogatást. azt is megállapította, hogy az indítványozó hivatkozott A hadigondozottakat érintõ kártalanítás nélkül államo- további felvetései, valamint az Alkotmány 15. § 16. §, 19. § sított ingatlanok kárpótlásával kapcsolatos indítványozói (3) bekezdése, 35. § (1) bekezdés c) pontja, 37. § (3) be- felvetésre az Alkotmánybíróság utal arra, hogy az eddigi kezdése, 59. § (1) bekezdése, 63. § (1) bekezdése, 67. § gyakorlatában következetesen elutasította az olyan szerve- (1) bekezdése, 70. § (1)—(3) bekezdései egymással sem zetek kárpótlási vagy egyéb vagyonjuttatási igényét, ame- tartalmi, sem alkotmányjogilag értékelhetõ összefüggés- lyek alkotmányos jogokhoz vagy feladatokhoz nem kötõd- ben nem állnak. nek szorosan, illetve az adott szervezetek valamely alapjog Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróság ezt az megvalósításának nem egyedüli vagy szükségszerû eszkö- indítványrészt is elutasította. zei. Ennek megfelelõen a társadalmi tulajdon lebontásá- 1.4. A Hdt. 26. § (2) bekezdése kimondja, hogy a hadi- hoz kapcsolódóan nem állapított meg alkotmányelle- gondozási ügyekben elsõ fokon eljáró hadigondozási ható- nességet a jogi személyek tágabb körének — civil szerveze- ság a hadigondozott lakóhelye szerint illetékes települési teknek, társulásoknak, helyi önkormányzatoknak — a va- önkormányzat jegyzõje. Az Et. 2. § (1) bekezdése szerint a gyonjuttatásból kimaradása tekintetében. [707/B/1997. AB magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi sze- határozat, ABH 2000, 702., 706.; 17/2002. (IV. 17.) AB mélyiséggel nem rendelkezõ szervezetei — tevékenységük határozat, ABK 2002. április, 171., 174.] célja és alapítójuk szándéka szerint — a társadalmi szerve- Az Alkotmánybíróság az 1395/E/1996. AB határozatá- zetet hozhatnak létre és mûködtethetnek. E törvény ban többek között kimondta, hogy a kárpótlás keretében a (3) bekezdése pedig kimondja, hogy társadalmi szervezet tulajdon juttatására nem eleve jogosultakról van szó, így az minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, Alkotmánynak a köztulajdon és magántulajdon egyen- amely összhangban áll az Alkotmánnyal és amelyet törvény jogúságát és egyenlõ védelmét garantáló rendelkezése, de nem tilt. az Alkotmány 13. §-a sem sérül azáltal, hogy az indítvány- E hivatkozások alapján megállapítható, hogy a jogalko- ban megjelölt civil szervezetek kárpótlásáról az állam nem tó gondoskodott egyfelõl a hadigondozási hatósági feladat- intézkedett. (ABH 1998, 667., 669.) és hatáskörök megállapításáról, másfelõl megteremtette A hadigondozottak érdekképviseleti szervezetei nem az elvi lehetõséget arra, hogy a hadigondozottak társadalmi közvetlenül alkotmányos jogokhoz vagy feladatokhoz kap- szervezet hozzanak létre és mûködtethessenek. csolódó tevékenységet végeznek, közremûködésük va- Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy pusztán a gyonjuttatás (kárpótlás) nélkül is hatásos lehet. Erre tekin- Hadigondozó Bizottság megszüntetése nem sérti az Alkot- tettel az Alkotmánybíróság — korábbi gyakorlatának meg- mány 2. § (1) bekezdését, mert a jogállamiság követelmé- felelõen — elutasította az indítványnak az ingatlankárpót- nyének megfelelõen a hadigondozottak hadigondozási lásra vonatkozó részét, mert mulasztásban megnyilvánuló ügyeinek intézése, a hadigondozotti közösségeket érintõ alkotmányellenességet nem észlelt. egyéb tevékenység gyakorlására a szervezeti kereteket a Az indítványozó kifogásolja a hadirokkantak és hadi- jogalkotó megteremtette. gondozottakat érintõ más elõnyök és kedvezmények törvé- Az indítványozó által hivatkozott további alkotmányi nyi szabályozásának hiányát is. rendelkezések [17. §, 19. § (3) bekezdés b) pontja, 59. §, 2414 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

70/A. §, 70/H. §, 70/K. §] nem állnak alkotmányjogilag ér- Az Alkotmánybíróság 179/D/1999. AB határozatában tékelhetõ összefüggésben az indítvány itt tárgyalt részeivel. kifejtettek a jelen ügyre is vonatkoznak, mivel az indítvá- Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítvány e részét nyozó a jelen ügyben ugyanazon törvényi rendelkezést, az is elutasította. Alkotmány ugyanazon szakaszának sérelmére hivatkozva kérte felülvizsgálni és megsemmisíteni. Erre tekintettel az 1.5. Az indítványozó számos további kedvezmény Alkotmánybíróság a Hdt. 1. §-ának az Alkotmány (pl. jelvény-adományozás, címhasználat, kiemelt proto- 70/E. §-ába ütközését állító indítvány tárgyában az eljárást koll) jogalkotói megállapításának hiányát is alkotmány- az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjérõl és annak ellenes mulasztásnak véli. Az Alkotmánybíróság ehelyütt közzétételérõl szóló 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat is utal a jelen határozat indokolásának azon részére, amely (a továbbiakban: Ügyrend) 31. § c) pontja alapján az ,,ítélt szerint a jogalkotó viszonylag nagy szabadságot élvez a dolog’’-ra tekintettel megszüntette. különbözõ elõnyök, kedvezmények megállapítása tekinte- tében. Az Alkotmánybíróság a kedvezmények hiányával 2. Az Alkotmánybíróság egy korábbi eljárás keretében kapcsolatos, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányelle- a Hdt. 10. §-a alkotmányellenességének kérdésében már nességet nem állapított meg, ezért az indítványt e részében szintén folytatott vizsgálatot. A 2/1998. (II. 4.) AB határo- elutasította. zat a Hdt. 10. § (2) bekezdése alkotmányossági kontrollja során megállapította, hogy ,,[a] sérelmek eltérõ jellegébõl 1.6. Az indítványozó alkotmányellenes mulasztásnak és e sérelmek lehetõség szerinti arányosításának követel- tartja azt is, hogy az ingyenes gyógyszerellátást, mint önálló ményébõl következik, hogy nem alkotmányellenes az, ha a juttatást, a Hdt. külön nem tartalmazza. Az Alkotmánybí- jogalkotó az elvont hadigondozotti pénzellátás alapjául róság az indítvány e részét illetõen utal arra, hogy a jutta- szolgáló, eredeti sérelmekbõl kiindulva a közvetlenül érin- tások fajtája és mértéke a gazdaság teherbíró-képességé- tett hadirokkantaknak nagyobb térítést biztosít, mint a volt nek és más tényezõknek a függvénye. A jogalkotói mérle- hadiárváknak. Ugyanígy alkotmányosan indokolható a té- gelési jogkörbe tartozó döntéshozatal tartalma általában rítés mértékében kifejezõdõ nem aránytalan megkülön- nem alkotmányossági kérdés, így nem az a hadirokkantak böztetés a hadiözvegyek és a volt hadiárvák között.’’ (ABH és a hadigondozottak különleges kedvezményeinek megál- 1998, 41., 56.) lapítása tekintetében sem. (179/D/1999. AB határozat, Az Alkotmánybíróság korábban már foglalkozott a Hdt. ABH 2001, 1058., 1060—1061.) Az Alkotmánybíróság 10. § (1) és (2) bekezdései alkotmányossági vizsgálata so- ezért a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányelle- rán a térítés mértékének a törvény eredeti hatálybalépése nességet állító indítványt e részében is elutasította. és a módosítások közötti idõszak inflációs különbözetének megtérítésére irányuló indítvánnyal is, és azt elutasította. A 217/B/1998. AB határozatában kifejtett álláspontja sze- rint a jogosultság mértékének ilyen irányú differenciálása VI. a törvényhozó mérlegelési körébe tartozó döntés. ,,A jog- szabály alkotmányossági megítélésére önmagában nem hat 1. Az Alkotmánybíróság a Hdt. 1. §-ának a ,,Magyaror- ki, hogy az új jogosultak belépése és az eredeti jogosultság szágon élõ’’ szövegrésze alkotmányellenességének vizsgá- megnyílta között inflációs hatás érvényesült. Ennek feltét- latával az Alkotmány 70/E. §-ával összefüggésben egy má- len figyelembevételére az állam az Alkotmány alapján nem sik, korábbi ügyben már foglalkozott, és a 179/D/1999. AB köteles.’’ (ABH 2001, 989., 995.) határozatával az indítványt elutasította. Az Alkotmány- bíróság ebben a határozatban megállapította, hogy a jog- Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben megállapította, alkotó maga határozhatja meg, hogy milyen eszközökkel hogy a Hdt. 10. § (2) bekezdésének az Alkotmány éri el a társadalompolitikai céljait, az egyes ellátási formá- 70/A. §-ába ütközését állító más indítványozói kérelmek kat pedig milyen jogosultsági feltételekhez kötheti. E fel- tárgyában az eljárást korábban — ugyanazon jogszabály és tételek meghatározásánál a jogalkotó széles körben mér- ugyanazon alkotmányi rendelkezés összevetésével — már legelheti a társadalom gazdasági és szociális helyzetét. A lefolytatta, és az ügyet érdemben elbírálta. Erre tekintettel hivatkozott ügyben az Alkotmánybíróság a külföldön élõk az Alkotmánybíróság az Ügyrend 31. § c) pontja szerint az házastársi pótlékának törvényi megszüntetése kapcsán eljárást — az indítvány fentiekben tárgyalt részében is — mondta ki azt, hogy a hadigondozási ellátások jelentõs megszüntette. része a házastársi pótlékhoz hasonló jellegû a tekintetben, hogy megállapításánál a hazai intézményrendszer fontos szerepet tölt be, a külföldön élõ személyek kizárása azon- VII. ban nem tekinthetõ olyan szabályozási technikának, amely sértené az Alkotmány 70/E. §-ában foglaltakat. (ABH Az Alkotmánybíróság fõbb hatásköreit az Abtv. 1. §-a 2001, 1058., 1060—1061.) tartalmazza. Sem ez a törvény, sem más törvények nem 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2415 biztosítanak az Alkotmánybíróságnak lehetõséget arra, mén alapuló, alkotmányellenességének a megállapítására hogy jogalkotást vagy törvénymódosítást kezdeményezzen. vonatkozó indítványt elutasítja. Az Alkotmánybíróság — hatáskörének hiánya miatt — az Ügyrend 29. § b) pontja alapján az indítványt e vonatko- 2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az egyes, zásban visszautasította. tartós idõtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részé- re járó juttatásról szóló 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet A határozatnak a Magyar Közlönyben történõ közzété- 2. § (3) bekezdésének e) pontja sérti az Alkotmány 2. § tele az Abtv. 41. §-án alapul. (1) bekezdését, ezért alkotmányellenes, és így azt a kor- mányrendelet kihirdetésének napjára visszamenõ hatállyal megsemmisíti. Dr. Németh János s. k., az Alkotmánybíróság elnöke Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Köz- Dr. Bagi István s. k., Dr. Bihari Mihály s. k., lönyben közzéteszi. alkotmánybíró alkotmánybíró

Dr. Czúcz Ottó s. k., Dr. Erdei Árpád s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró INDOKOLÁS

Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Holló András s. k., I. alkotmánybíró alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k., Az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványában az alkotmánybíró alkotmánybíró indítványozó az egyes, tartós idõtartamú szabadságelvo- nást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló 267/2000. Dr. Tersztyánszkyné (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (3) be- Dr. Strausz János s. k., dr. Vasadi Éva s. k., kezdésének e) pontja alkotmányellenességének megálla- elõadó alkotmánybíró alkotmánybíró pítását és visszamenõleges hatályú megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Alkotmánybírósági ügyszám: 271/B/2000. Álláspontja szerint az, hogy a rendeletalkotó azonosítja a sztálini terror áldozatait a terror kiszolgálóival, sérti az emberi méltósághoz való jogot. A jogalkotó azzal, hogy ,,a terror áldozatait párt belharctól függõen méltó és méltat- lan igényûekre szétválasztja’’, alkotmányellenesen külön- böztet meg, amely ellentétes az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdésével. Indítványában kifejti: ,,A Magyar Kom- Az Alkotmánybíróság munista Pártnak és a Magyar Dolgozók Pártjának meghur- 10/2003. (IV. 3.) AB colt tagjait a magyar állam Államvédelmi Hatósága, illetve határozata a Rendõrség és a Belügyminisztérium egyéb szervei vették õrizetbe. A magyar ügyészi szervek emeltek vádat, és a magyar bíróságok hoztak ítéletet, ezt követõen pedig a A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! magyar büntetés-végrehajtási szervek kezébe kerültek az elítéltek. A diktatúra az állam közhatalmi funkcióját ellátó Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányelle- szervek által sújtott le párttagra és párton kívülire egy- nességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tár- aránt, mivel a párt és állam mind a döntéshozatalt, mind a gyában — dr. Bagi István, dr. Harmathy Attila, dr. Holló végrehajtást illetõen szétválaszthatatlanul összefonódott András és dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva alkotmány- az inkriminált idõszakban. Nem értelmezhetõ a »belsõ« bírák különvéleményével — meghozta a következõ kifejezés miután sem a motívuma, sem az üldöztetés meg- valósulása nem kötõdött az államtól elkülönült módon a Magyar Kommunista Párthoz vagy a Magyar Dolgozók határozatot: Pártjához. Ezért, ha lett volna sem lenne lehetséges annak a szétválasztása, hogy a harc a diktatúra ellen folyt volna, 1. Az Alkotmánybíróság az egyes, tartós idõtartamú vagy annak fenntartásával, kizárólag a pártvezetés ellen. A szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. § 3. e) pontban szóló 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdé- szereplõ »belsõ harc« kitétel önmagában sérti a jogállami- se e) pontjának, az Alkotmány 35. § (2) bekezdése sérel- ságot. Bizonytalan értelmû jogfogalomnak számít, ami 2416 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám nem felel meg a normavilágosság alkotmányos követelmé- ,,54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek nyének, és egyenlõséget tesz az okozó és az áldozat közé.’’ veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, Az alkotmányellenesség további indokaként az indítvá- amelyektõl senkit nem lehet önkényesen megfosztani.’’ nyozó kifejtette: az R. 2. § (3) bekezdésének e) pontja ,,a ,,70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén jogalkalmazó feladatává teszi a »belsõ harc« kifejezés al- tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az kalmazását, vagy attól eltekintést a konkrét esetekben. állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, neveze- Mivel a normaszöveg a mindennapi érelmezéssel nem ke- tesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más véle- zelhetõ a jogalkalmazó a gyakorlat szerint minden esetben mény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, szüle- szakvéleményt kér a 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet tési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.’’ 6. § (2) bekezdésében megnevezett »Társadalmi Kollé- Az R.-nek az Alkotmánybíróság által vizsgált — az in- gium«-tól, amely a szakvéleményadás egyetlen és kizáróla- dítvány elbírálásakor hatályos — rendelkezései: gos forrása, ezáltal eldönti a konkrét eset elbírálását. A szakvéleményt kizárólagosan adni jogosult Társadalmi ,,1. § (1) Az az életvitelszerûen Magyarországon élõ — Kollégium tevékenysége nem felel meg a jogbiztonságnak Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezõ — magyar az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság állampolgár, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt fontos elemének. Valójában nem szakvéleményt, hanem betöltötte vagy munkaképességét legalább 67%-ban el- döntést hoz (…).’’ Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének vesztette (a továbbiakban: rokkant), ha sérelmét látja a következõ okok miatt is: ,,Az életüktõl és a) elítélése az 1956-os népfelkeléssel összefüggõ elíté- szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásá- lések orvoslásáról rendelkezõ 1989. évi XXXVI. törvény, ról szóló 1992. évi XXXII. törvény 12. §-a [a továbbiakban: vagy az 1945 és 1963 közötti törvénysértõ elítélések sem- 3.Kpt.] tartalmazza a kárpótlást kizáró okokat, hasonlóan missé nyilvánításáról rendelkezõ 1990. évi XXVI. törvény a 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. § 3. pontjához. alapján semmis, vagy Azzal a különbséggel, hogy a rendelet 2. § 3. e) pontjában b) Magyarországon, illetõleg onnan elhurcolva a szov- foglaltak a törvényben nem szerepelnek. A kormányrende- jet katonai bíróság politikai okból elítélte, vagy más szovjet letet azonban nem felhatalmazás alapján adták ki, így hatóság személyre szóló, írásba foglalt döntése alapján ennek 2. § 3. e) pontja valójában az 1992. évi XXXII. szabadságelvonással járó büntetést kapott, és a büntetését törvény alkotmányellenes kiegészítését jelenti, sérti az részben vagy egészben a Szovjetunióban töltötte le, vagy Alkotmány 2. § (1) bekezdésében normatív tartalommal c) Magyarországon 1945. január 1. és 1953. december megállapított jogállamiságból fakadó jogbiztonság köve- 31. között rendõrhatósági õrizet mellett munkatáborban telményét.’’ fogva tartott volt, Indítványában az indítványozó hivatkozik a következõk- d) 1944. október 1-jét követõen Magyarországról pol- re is: ,,Aggályosnak tartom, hogy a »belsõ harc« kifejezés gári személyként, mint internáltat, a Szovjetunióba kény- jogilag nem értelmezhetõ, és ezért a jogalkalmazó az szermunkára elhurcolták, MKP/MDP tagsággal fogja azonosítani a kizárandók körét. és három évet elérõ, illetõleg azt meghaladó szabadság- Az Alkotmány 70/A. §-ával nem egyeztethetõ össze, ha vesztést vagy szabadságkorlátozást szenvedett el, juttatásra joghatást fûz a jogalkotó a politikai nézethez, párttagság- jogosult.’’ hoz. Nem lehet elvitatni a KMP/MDP tagoktól sem — ,,2. § (3) Nem jogosult juttatásra az a személy, aki jogtalan szenvedéseikért való kárpótlás vonatkozásában is a) az államvédelmi szerveknek hivatásos állományú — az egyenlõ elbírálást. Ahogy ezt az elvet követi a többi tagja volt, politikai párt tagjával is a jogalkotó, beleértve a hungarista, b) karhatalmista volt, nyilas és egyéb pártoknak is mindazon tagjait, akikre nem c) az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében vonatkozik a 3820/1945. ME rendelet.’’ való részvétel miatt kitüntetésben részesült, d) az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében önként vett részt, II. e) a Magyar Kommunista Párt vagy a Magyar Dolgozók Pártja belsõ harcai során szenvedett jogsérelmet.’’ Az Alkotmány érintett rendelkezései a következõk: ,,6. § (2) Az 1. §-ban meghatározott feltételek fennállását ,,2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus a Központi Kárrendezési Iroda, illetõleg jogelõdje (a továb- jogállam.’’ biakban együtt: KKI) által hozott jogerõs személyi kárpótlási ,,35. § (2) A Kormány a maga feladatkörében rendelete- határozata, az elítélés semmisségét és a szabadságvesztés ket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterel- tényleges idõtartamát az elsõ fokon eljárt bíróság igazolása nök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel igazolja. A folyósító szerv a juttatást megállapító határozatá- nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos nak meghozatala elõtt, amennyiben az elõterjesztett igazolá- lapban ki kell hirdetni.’’ sokból a jogosultság ténye vagy a szabadságkorlátozás idõtar- 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2417 tama egyértelmûen nem állapítható meg, az adatok ponto- hanem egy ex gratia, szociális jellegû juttatás. Az R. sem sítása érdekében megkeresi a KKI-t. Ha az adatok ponto- preambulumában, sem céljának meghatározásakor nem sítása másképpen nem lehetséges, a tényállás megállapítá- utal arra, hogy a jogalkotó újabb kárpótlást kíván nyújtani. sához a KKI mellett mûködõ Társadalmi Kollégium — a A rendelet megalkotásának oka az volt, hogy a jogalkotó KKI kérésére — szakértõi véleményt ad.’’ észlelte: az emberek egy különösen sokat szenvedett cso- portja anyagilag méltatlan körülmények között él (nyugel- látása általában rendkívül alacsony, melynek egyik oka III. maga az elszenvedett sérelem, amely a szenvedéseken — és ezek egészségügyi kihatásain — túl a hivatásában, életpá- Az indítvány részben megalapozott. lyáján is visszavetette az érintett személyt, másik oka a A jogalkotó az R. 1. § (1) bekezdésében határozza meg, magas életkor, stb.) és megnehezült életkörülményeiken hogy a juttatásra kik jogosultak, a 2. §-ban pedig kivétele- kívánt a juttatással javítani. Nem a sérelemért nyújt kár- ket fogalmaz meg az 1. § szabályai alól. A 2. § (3) bekezdé- pótlást tehát, hanem olyan juttatást ad, amelynek célja, sében öt alanyi kört eleve kizár a juttatásra jogosultak hogy az érintettek életkörülményein javítson a jogalkotó. körébõl, ezek: a) akik államvédelmi szerv hivatásos állo- A Kormány eredeti (felhatalmazás nélküli) rendelet- mányú tagjai voltak, vagy b) akik karhatalmisták voltak, kiadási joga az Alkotmány 35. § (2) bekezdésén alapul. vagy c) akik az 1956-os forradalom és szabadságharc Ezen túlmenõen a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény leverésében való részvétel miatt kitüntetést kaptak, vagy (a továbbiakban: Jat.) 7. §-a is tartalmazza, hogy a Kor- d) ennek leverésében önként vettek részt, vagy e) az MKP, mány az Alkotmányban meghatározott feladatkörében, illetve az MDP belsõ harcai során szenvedtek jogsérelmet. illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet Az R. 2. § (1) bekezdése is tartalmaz korlátozó rendelke- adhat ki. Az Alkotmány 35. § (2) bekezdése kimondja azt zéseket, ez azonban nem zár ki alanyi köröket a juttatásból, is, hogy a Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem csak azt határozza meg, hogy a szabadságelvonás mely lehet ellentétes. idõtartamát nem lehet az R. alkalmazásakor figyelembe A Kormány a saját (eredeti) jogalkotói hatáskörében venni. Ezek: a) a háborús és népellenes bûncselekmények adta ki az R.-t, és nem a 3.Kpt. felhatalmazása alapján. miatti elítélés és a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok Ebbõl következõen a kormánynak az R. megalkotásakor idõtartama; b) azon internálás idõtartama, amelyet hitle- nem volt szüksége külön törvényi felhatalmazásra. A Kor- rista szervezetben betöltött vezetõ szerep miatt szabtak ki, mány így szabadon dönthetett abban a kérdésben, hogy illetve c) a köztörvényi bûncselekmények miatti internálás biztosítja-e az R.-ben meghatározott juttatást, és ha igen, idõtartama. Az e rendelkezésekkel érintett személyi körök azt mely alanyi kör részére nyújtja, illetve kiket zár ki abból. részesülhetnek tehát a juttatásban akkor, ha az 1. §-ban Mivel a Kormánynak — a fentiekbõl következõen — meghatározott feltételeknek egyébként megfelelnek (így nem volt szüksége törvényi felhatalmazásra az R. megalko- például a szabadságkorlátozás idõtartama a fenti idõtarta- tásához, így a juttatásra jogosultak alanyi körének (és így a mok leszámítása után is eléri a három évet). juttatásból kizárt alanyi körök) meghatározásakor szaba- don dönthetett, nem volt köteles a juttatást a 3.Kpt.-ben 1. Az indítványozó — többek között — azért kérte az szabályozott személyi kör egészének biztosítani. R. 2. § (3) bekezdés e) pontja alkotmányellenességének Az Alkotmánybíróság mindezeket figyelembe véve meg- megállapítását és megsemmisítését, mert álláspontja sze- állapította, hogy az R. kifogásolt rendelkezésének megál- rint a Kormánynak nem volt felhatalmazása arra, hogy a lapításakor a jogalkotónak nem volt szüksége külön törvé- 3.Kpt.-ben szereplõ kizárási okokon túl újabb kizárási okot nyi felhatalmazásra, így önmagában az, hogy a jogalkotó a határozzon meg. 3.Kpt.-tõl eltérõ újabb kizáró okot határoz meg, nem el- Bár az indítványozó indítványában konkrétan nem jelöl- lentétes törvénnyel, ebbõl következõen nem sérti az Alkot- te meg az Alkotmány 35. § (2) bekezdését, tartalmilag mány 35. § (2) bekezdését. Erre tekintettel az Alkotmány- azonban ezen alkotmányi rendelkezés sérelmét állította. bíróság az R. 2. § (3) bekezdés e) pontjának a törvényi Erre tekintettel az Alkotmánybíróság elõször az indítvány- felhatalmazás hiánya, vagyis formai okok miatti alkot- nak az R. 2. § (3) bekezdés e) pontjának formai alkotmány- mányellenessége megállapítására és megsemmisítésére ellenességét állító r észét, így az Alkotmány 35. § (2) bekez- irányuló indítványt elutasította. dése és az R. kifogásolt rendelkezése közötti kapcsolatot vizsgálta. 2. Az R. 2. § (3) bekezdés e) pontja formai alkotmány- Az R.-ben szabályozott juttatás és a 3.Kpt.-ben megha- ellenességének vizsgálata után az Alkotmánybíróság a ki- tározott kárpótlás két különbözõ jogintézmény. Bár a két fogásolt jogszabályi rendelkezés tartalmi alkotmányelle- jogszabály által érintett személyek köre részben azonos nességének vizsgálatát végezte el. (mivel az R. a 3.Kpt.-ben meghatározott alanyi kör egy Az indítványozó álláspontja szerint az R. 2. § (3) bekez- részének nyújtja a juttatást), az R. nem újabb kárpótlás, dés e) pontja azért is alkotmányellenes, mert az abban 2418 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám megfogalmazott ,,belsõ harc’’ kifejezés pontatlan, jogilag a ,,belsõ harc’’ következtében szenvedték el a jogsérelmet, nem értelmezhetõ, nem felel meg az Alkotmány 2. § (1) be- illetve, hogy az R. ezen rendelkezése csak a két párt tagjaira kezdésében foglalt normavilágosság követelményének. alkalmazható-e (és így a ,,belsõ’’ jelzõ — ,,párton belüli’’ Az Alkotmánybíróság áttekintette a normatartalom- értelemben — az õ személyükre is értendõ). mal, normavilágossággal szemben fennálló alkotmányos- Másrészt bár a ,,belsõ harc’’ a közhasználatban elterjedt sági elvárásokhoz kapcsolódó döntéseit. kifejezés, annak jogi tartalma homályos, szubjektív jogér- A 26/1992. (IV. 30.) AB határozatában az Alkotmány- telmezésre ad lehetõséget. Nem egyértelmû ugyanis, hogy bíróság elvi éllel mutatott rá arra, hogy ,,a világos, érthetõ mely események, eljárások tekinthetõek a ,,belsõ harc’’ és megfelelõen értelmezhetõ normatartalom a normaszö- körébe tartozónak, illetve melyek nem. Elképzelhetõ olyan veggel szemben alkotmányos követelmény. A jogbiztonság értelmezés is, amely e körbe vonja mindazokat az eseteket, — amely az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált amikor az MKP/MDP tagja szenvedett jogtalanul szabad- jogállamiság fontos eleme — megköveteli, hogy a jogsza- ságelvonást, és így pusztán a tagság ténye az, ami a juttatás- bály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során ból kizárást indokolja. felismerhetõ normatartalmat hordozzon.’’ (ABH 1992, A jogalkotó semmiféle eligazítást nem nyújt a jogalkal- 135, 142.) mazónak a tekintetben, hogy mely események tartozhat- A 1160/B/1992. AB határozatában az Alkotmánybíróság nak e körbe, és melyek nem. Sem taxatív felsorolását nem tovább pontosította a normatartalommal szemben fenn- adja azoknak a pereknek, melyeket a ,,belsõ harc’’ részének álló alkotmányos követelményeket: tekint, sem olyan szempontokat nem állapít meg, amelyek ,,A jogszabályok rögzített nyelvi formában jelennek alapján a jogalkalmazók egységesen dönteni tudnának. Így meg. A nyelvi megfogalmazás fogalmai, kifejezései mindig a jogalkalmazóknak nem jogkérdésekrõl, hanem történel- általánosak. Így adott esetben mindig kérdéses lehet, hogy mi kérdésekrõl kell döntést hozniuk, nem jogszabályt, ha- a konkrét történeti tényállás a jogi normában szereplõ nem a történelmet és történelmi helyzeteket, eseményeket fogalom körébe tartozik-e. (...) kell értelmezniük. Az sem jelent megoldást a problémára, Ha egy jogszabály tényállása túl részletezõ, túl szûk, hogy a tényállás megállapításához a jogalkalmazó megke- túlságosan eseti, az megköti a jogalkalmazót és megakadá- resheti a KKI-t, illetve az a mellett mûködõ Társadalmi lyozza, megnehezíti, hogy a jogszabály az életviszonyok Kollégiumot, hiszen a Társadalmi Kollégium szakértõi vé- szabályozásában betöltse szerepét. leményt ad, amit a bíróság szabadon mérlegel. A Társadal- Ha pedig egy jogszabály törvényi tényállása túl elvont, mi Kollégium segítõ-tanácsadó szerv, melynek elnökét és túl általános, akkor a jogszabály rendelkezése a jogalkal- tagjait — az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal, mazó belátása szerint kiterjeszthetõ vagy leszûkíthetõ. Az valamint a megyei (fõvárosi) kárrendezési hivatalok meg- ilyen szabály lehetõséget ad a szubjektív jogalkalmazói szüntetésérõl, továbbá a Központi Kárrendezési Iroda lét- döntésre, a különbözõ jogalkalmazók eltérõ gyakorlatára, rehozásáról szóló 42/1998. (III. 6.) Korm. rendelet 4. § a jogegység hiányára. Ez csorbítja a jogbiztonságot.’’ (ABH (3) bekezdése alapján — az igazságügy-miniszter kéri fel. 1993, 607, 608.) Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, A 42/1997. (VII. 1.) AB határozatában az Alkotmány- hogy az R. 2. § (3) bekezdésének e) pontjában a ,,belsõ bíróság megállapította: ,,Alkotmányellenessé nyilvánítha- harc’’ kifejezés olyan tisztázatlan, értelmezhetetlen jogi tó az a szabály, amely értelmezhetetlen voltánál fogva fogalom, amely megalapozza az Alkotmány 2. § (1) bekez- teremt jogbizonytalanságot, mert hatását tekintve nem désében foglalt, a jogállamiság szerves részét képezõ jog- kiszámítható és címzettjei számára elõre nem látható.’’ biztonság sérelmét. (ABH 1997, 299, 301.) Mivel az Alkotmánybíróság az R. 2. § (3) bekezdése Az R. kifogásolt 2. § (3) bekezdése e) pontjának megfo- e) pontjának alkotmányellenességét az Alkotmány 2. § galmazása homályos, több szempontból is értelmezési ne- (1) bekezdésének sérelme miatt már megállapította, — hézségeket vet fel. Szemben ugyanis az R. 2. § (3) bekezdé- állandó gyakorlatához híven — mellõzte a kifogásolt ren- sének a)—c) pontjával, ahol a jogalkalmazónak pusztán delkezés és az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében meg- tényeket kell vizsgálnia (tagja volt-e a szervezetnek, illetve fogalmazott, a hátrányos megkülönböztetést tiltó rendel- kapott-e kitüntetést), az e) pont esetében azt kell eldönte- kezés közötti kapcsolat vizsgálatát. nie, hogy a jogsérelem az MKP, illetve az MDP ,,belsõ harcához’’ kapcsolódóan következett-e be, párton belüli 3. Az indítványozó a kifogásolt jogszabályi rendelkezés belsõ harcról van-e szó vagy sem. megsemmisítését az R. kihirdetésének napjára (2000. de- A ,,belsõ harc’’ kifejezés értelmezése több szempontból cember 26.) visszamenõleges hatállyal kérte. Az Alkot- is nehézségeket vet fel. Egyrészt nem határozható meg mánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továb- pontosan az érintett alanyi kör. Nem egyértelmû ugyanis, biakban: Abtv.) 43. § (1) és (4) bekezdése alapján a meg- hogy az R. kizáró rendelkezése vonatkozik-e azokra, akik semmisített jogszabályt az errõl szóló határozatnak a hiva- — bár nem voltak sem az MKP, sem az MDP tagjai, de — talos lapban való közzététele napjától nem lehet alkalmaz- 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2419 ni, ám az Alkotmánybíróság ettõl az idõponttól eltérõen is lyet különvéleményének 2. pontjában fejt ki, így — az meghatározhatja az alkotmányellenes jogszabály hatályon ismétlés elkerülése érdekében — ahhoz csatlakozom. kívül helyezését vagy konkrét esetben történõ alkalmazha- tóságát, ha ezt a jogbiztonság vagy az eljárást kezdeménye- 2. A határozat rendelkezõ részének 2. pontja azt álla- zõ különösen fontos érdeke indokolja. Az Alkotmánybíró- pítja meg, hogy a 267/2000. (XII. 26.) Korm. 2. § (3) bekez- ság jelen ügyben úgy ítélte meg, hogy az indítványozónak désének e) pontja az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének különösen fontos, méltányolható érdeke fûzõdik a vissza- rendelkezéseit sérti, ezért az alkotmányellenes, így kihir- menõleges hatályú megsemmisítéshez. detésének napjára visszamenõ hatállyal megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság az Indokolás III/2. pontja alapján A határozat 2. pontjában foglalt rendelkezõ résszel és az R. 2. § (3) bekezdésének e) pontja alkotmányelle- annak indokolásával nem értek egyet. nességét az Alkotmány 2. § (1) sérelmére tekintettel meg- A most beterjesztett különvélemény a rendelkezõ rész állapította és a jogszabályi rendelkezést — élve az Abtv. 2. pontjával és az ahhoz fûzött indokolással érdemben 43. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazással — az R. azért nem kíván foglalkozni, mert: kihirdetésének napjára, 2000. december 26-ára visszamenõ a) a jogforrási szint kérdésében, mint a tartalmi vizsgá- hatállyal megsemmisítette. latot megelõzõ ,,formai problematikában’’ a különvélemé- nyem elsõ pontja állást foglal, mégpedig a norma egésze A jelen határozat Magyar Közlönyben való közzététele tekintetében, az Abtv. 41. §-án alapul. b) ennek folytán azzal, hogy a jogforrási szint tekinte- tében az 1. pontban álláspontom megjelenik, a további, a Dr. Németh János s. k., az Alkotmánybíróság elnöke megtámadott norma részleteiben, a tartalmi kérdéseket érintõ érvelés értelemszerûen elesik. Dr. Bagi István s. k., Dr. Bihari Mihály s. k., alkotmánybíró elõadó alkotmánybíró Dr. Bagi István s. k., alkotmánybíró Dr. Czúcz Ottó s. k., Dr. Erdei Árpád s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Holló András s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró Dr. Harmathy Attila alkotmánybíró különvéleménye Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró Nem értek egyet a határozatnak sem a rendelkezõ részé- vel, sem az indokolásával. Álláspontom szerint az egyes, Dr. Tersztyánszkyné tartós idõtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részé- Dr. Strausz János s. k., dr. Vasadi Éva s. k., re járó juttatásról szóló 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet alkotmánybíró alkotmánybíró (a továbbiakban: R.) 2. §-a (3) bekezdésének e) pontját az Alkotmánybíróságnak az Alkotmány 2. §-ának (1) bekez- Alkotmánybírósági ügyszám: 361/B/2001. dése és 35. §-ának (2) bekezdése alapján — a határozat közzétételének napjától — kellene megsemmisítenie.

Indokaim a következõk: Dr. Bagi István alkotmánybíró különvéleménye I. 1. A határozat rendelkezõ részének 1. pontja az Alkot- mány 35. § (2) bekezdésének sérelmére alapított, alkot- 1. Az indítványozó többek között azért kéri a támadott mányellenes megállapítására vonatkozó indítványt eluta- rendelkezés megsemmisítését, mert ez a szabály az életük- sítja. tõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosz- Az elutasító rendelkezéssel nem értek egyet. tottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény Az Alkotmány meghatározza a Kormány jogalkotói ha- (a továbbiakban: 3.Kpt.) kiegészítését jelenti és erre a Kor- táskörének terjedelmét, a Kormány eredeti jogalkotó ha- mánynak nem volt felhatalmazása. táskörének alkotmányos korlátjait jelentik mind az Alkot- Nézetem szerint az indítvány megalapozott. mányban, mind pedig a jogalkotási törvényben megfogal- mazott törvényhozási tárgyak. 2. Az Alkotmánybíróságnak az indítvány elbírálásánál Az elutasító rendelkezéssel szembeni érvelésem meg- elõször azt kell megvizsgálnia, hogy az R. támadott szabá- egyezik dr. Holló András alkotmánybíró álláspontjával, me- lyát a Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdése 2420 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám alapján a maga feladatkörében alkotta meg vagy törvény szegének meghatározása az elszenvedett sérelem nagysá- végrehajtásaként. gára tekintettel történt (2/A. §, 2/B. §, 7—9. §) A sérelmet Az R. nem jelöli meg, hogy milyen alapon történt meg szenvedõ személy halála esetén túlélõ házastársa, gyerme- kibocsátása: volt-e a Kormánynak valamilyen törvényben ke és szülõje kapja meg a kárpótlás csökkentett összegét megadott felhatalmazása, vagy a Kormány az Alkotmány [2. § (3) és (7) bekezdése]. alapján fennálló feladatát teljesítette. Ezért tisztázni kell, A kárpótlás a 3.Kpt. 15. §-ának (1) bekezdése szerint hogyan minõsítendõ az R. szabályozási tárgya, az R.-ben adómentes, a 20/A. § (1) bekezdése a pénzben kifizetendõ meghatározott juttatás. kárpótlás folyósítását a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság fel- Az R. preambuluma azt mondja ki, hogy az 1956. évi adatává teszi. forradalom évfordulójára tekintettel kerül sor olyan új A kárpótlás jogi természetét az Alkotmánybíróság juttatásoknak a bevezetésére, amelyeket a törvénytelenül — egyéb kérdések mellett — az 1/1995. (II. 8.) AB határo- elítélt, továbbá az egyes, személyes szabadságot tartósan zatban (ABH 1995, 31, a továbbiakban: Abh1.), a 22/1996. korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek kap- (VI. 25.) AB határozatban (ABH 1996, 89, a továbbiakban: nak. A juttatás a sérelmet szenvedett személyt akkor illeti Abh2.), valamint a 46/2000. (XII. 14.) AB határozatban meg, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte (ABH 2000, 353, a továbbiakban: Abh3.) elemezte. Már az vagy munkaképességét meghatározott százalékban elvesz- Abh1. megállapította, hogy a kárpótlás nem az államot tette. A juttatás összege a 3. § (1) bekezdése szerint a sza- terhelõ alkotmányos kötelezettség alapján került megha- badság megvonásának, illetve korlátozásának idõtartamá- tározásra; a kárpótlás ex gratia jellegû juttatás. Ennek meg- hoz igazodva növekedik. felelõen a sérelmet elszenvedõ személy halála esetén a Az R. 5. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a juttatás kárpótlás nem örökölhetõ, hanem törvény alapján kapja az a jogosultat arra tekintet nélkül illeti meg, hogy milyen a személy, akit a törvény a feltételek meghatározásával összegû nyugellátást vagy nyugdíjszerû rendszeres szociális megnevez (ABH 1995, 31, 45, 61—62.). Az Abh2. annak ellátást kap. Ez a rendelkezés azt fejezi ki, hogy nem a megismétlése mellett, hogy a kárpótlás nem felelõsségi, rászorultság a juttatás meghatározó eleme. hanem méltányossági alapon jár, azt is hangsúlyozta, hogy A juttatásra jogosult személy halála esetén a 4. § alapján a kárpótlás összege az elszenvedett kárhoz, sérelemhez a juttatás csökkentett összegét a túlélõ házastárs kapja igazodik (ABH 1996, 89, 102.). Az Abh3. rámutatott arra, meg, ha nem köt újabb házasságot; a juttatást a 4. § (4) be- hogy a 3.Kpt. jogalapja a méltányosság, a kárpótlás ex gratia kezdése az elhunyt házastárs jogán járónak minõsíti — jellegû, és a személyi sérelem miatt nyújtott juttatás meg- ennél a rendelkezésnél szintén nem rászorultság alapján határozásánál a törvényhozónak nagyobb szabadsága van, fennálló juttatás házastársra háramlásának öröklési jogi mint a tulajdonjog sérelme miatt történõ kárpótlás jellegû szabályáról van szó. szabályozásánál (ABH 2000, 353, 361.). Az Abh3. által Az R. 7. §-a szerint a juttatás folyósítására, esetleges vizsgált kérdésnél különösen nagy hangsúlyt kapott a visszafizetésére a társadalombiztosítási nyugdíjról szóló kárpótlás összegének az elszenvedett sérelem súlyára szabályokat kell alkalmazni; a juttatást jövedelemadó tekintettel történõ meghatározása (ABH 2000, 353, szempontjából nyugdíjnak kell tekinteni. 367—369). A fentiek alapján a juttatás minõsítésénél az tekintendõ meghatározónak, hogy az R. a juttatásnál az elszenvedett Az Abh3. megállapította azt is, hogy a kárpótlást az sérelem nagyságát veszi alapul, és ezt az összeget nem állam nem szociális okokból nyújtja, a cél nem a meg- befolyásolja a jogosult vagyoni helyzete. Ehhez viszonyítva élhetéshez szükséges ellátás biztosítása (ABH 2000, 353, másodlagos jelentõsége van a folyósításnak, az eljárás sza- 373—374.). Ennek tisztázása azért is szükséges volt, mert bályainak, továbbá egyes olyan kedvezményeknek, mint az a 3.Kpt. 6. §-ának (1) bekezdése a jogosult választásától adómentesség. tette függõvé, hogy a kárpótlást havi életjáradék vagy Ennek a minõsítésnek az alapján vizsgálandó, milyen kárpótlási jegy formájában nyújtják. Az életjáradék viszony van az R.-ben meghatározott juttatás és a törvény- kifizetése pedig a nyugdíjfolyósító szervek feladata. Így az telenül elítélt, továbbá az egyes, személyes szabadságot életjáradék formájában, nyugdíjfolyósító szervek tartósan korlátozó intézkedések hatálya alatt állt szemé- útján nyújtott kárpótlás jellegét össze lehetett téveszteni a lyek részére törvényekben meghatározott juttatások kö- szociális juttatásokéval. Erre tekintettel már az Abh1. zött. kifejtette, hogy a kárpótlás formája (havi életjáradék vagy kárpótlási jegy) nem változtat a kárpótlás ex gratia jellegén, a kárpótlás formájának meghatározásánál a törvényhozó 3. A 3.Kpt. preambuluma rámutat arra, hogy a törvény nagy szabadsággal rendelkezik (ABH 1995, 31, 62.). megalkotásának célja kárpótlás nyújtása az élettõl és sza- badságtól jogtalanul történt megfosztás miatt. A többször A fentiek alapján az állapítható meg, hogy a 3.Kpt. módosított törvény szélesebb személyi körre terjedt ki, alapján nyújtott kárpótlás és az R.-ben meghatározott jut- mint a szintén ismételten módosított R. A kárpótlás ösz- tatás részben megegyezik. 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2421

4. A sérelmek orvoslása érdekében nemcsak a 3.Kpt. megállapításánál) vagy hasonlók azokhoz. Számos eltérés tartalmazott rendelkezéseket. Röviddel a 3.Kpt. megalko- is van azonban. Az R. 2. §-a (3) bekezdésének az indítvány- tását követõen az Országgyûlés elfogadta a nemzeti gondo- ban támadott e) pontja nem szerepel sem a 3.Kpt. 12. §-a zásról szóló 1992. évi LII. törvényt (a továbbiakban: Ngtv.). (3) bekezdésében, sem az Ngtv. 3. §-a (1) bekezdésében A törvényjavaslat általános indokolásában kifejtettek sze- található felsorolásban, bár egyébként a jogosultságot ki- rint a törvényalkotót az vezette, hogy kiegészítse a jogta- záró okok (egy további okot kivéve) teljesen azonosak a lanságok orvoslására ezt megelõzõen elfogadott jogszabá- három jogszabályban. lyokat, és a korábbi jogszabályokkal összhangban egységes, következetes szabályozást adjon a nemzeti gondozásra és 6. A jogtalanságok orvoslására szolgáló jogszabályok ellátásra. megalkotása 1989. november 1-jén kezdõdött. Ekkor fo- Az Ngtv. havi nemzeti gondozási díj fizetését írja elõ gadta el az Országgyûlés az 1956-os népfelkeléssel össze- meghatározott sérelmet szenvedett személyek részére. A függõ elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. tör- szabályozás szoros összefüggésben áll a 3.Kpt. kárpótlásról vényt. A törvény ítéletek semmissé nyilvánításáról rendel- szóló rendelkezéseivel. Így havi gondozásra többek között kezett és 4. §-ában felhívta a Minisztertanácsot, hogy gon- azok a személyek jogosultak, akik munkaképességüket doskodjék a semmisnek tekintendõ elítéléssel érintett, va- meghatározott százalékban olyan sérelmek miatt vesztet- lamint a közbiztonsági õrizetben fogva tartott személyek ték el, amelyeket a 3.Kpt. sorol fel. Bizonyos feltételek munkaviszonyának és társadalombiztosítási helyzetének esetében az életét vesztett személy özvegye, gyermeke és rendezésérõl. A korábbi jogszabályokon alapuló, a szülõje is nemzeti gondozási díjban részesülhet. A Kormány rendeletalkotásának széles teret adó jogalkotási 3.Kpt.-vel való kapcsolatot mutatja azonban az Ngtv.-nek gyakorlattal szemben azonban az Országgyûlés határoza- az a szabálya is, amely szerint nem jogosult gondozási díjra tokban, majd törvényekben kifejezésre juttatta, hogy a az, aki a 3.Kpt.-ben meghatározott bizonyos fajta kárpót- személyek sérelmeinek orvoslását törvényekben kell ren- lást kapott [2. § (2) bekezdése]. A 3.Kpt.-vel megegyezõ dezni, a Kormány pedig csak a törvényekben meghatáro- szabály szerint a nemzeti gondozási díj adómentes [Ngtv. zott kérdésekben alkothat jogszabályt (a Kormány a fel- 4. §-ának (1) bekezdése], a díj kifizetésérõl is a Nyugdíj- adatnak 1990—1992-ben hozott rendeleteiben eleget tett). folyósító Igazgatóság gondoskodik [Ngtv. 7. §-ának (2) be- A törvénysértõ elítélések, internálások és kitelepítések kezdése]. áldozatainak kártalanításáról szóló 19/1989. (XI. 1.) OGY Az Abh1. az Ngtv.-t úgy értékelte, hogy ez a törvény a határozat felhívta a Minisztertanácsot, hogy a törvénysértõ kárpótlási törvényekkel ,,a személyi sérelemokozás részle- elítélések következményeinek orvoslásáról és az elítéltek, ges reparálását célzó jóvátételi törvények sorába tartozik’’, internáltak, kitelepítettek kártalanításáról terjesszen az nemzeti gondozási díjban részesítve ,,az alapvetõ emberi Országgyûlés elé törvényjavaslatot. Ennek alapján szület- jogok sérelmével elkövetett jogtalanságok következtében tek a kárpótlásról szóló törvények: a 3.Kpt. és az Ngtv. maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egész- E törvények már csak szûk körben adtak felhatalmazást a ségkárosodást elszenvedetteket, életvesztés esetén pedig Kormánynak egyes további rendelkezések megalkotására. hozzátartozóikat’’ (ABH 1995, 31, 49). A nemzeti gondo- A 3.Kpt. preambulumának második bekezdése a követ- zási díj a kárpótlási szabályok közé tartozó olyan juttatás, kezõket mondja ki: amelyet az állam szociális szempontokat is figyelembe véve ,,A sérelmek orvoslására alkotott törvények kötelezõen nyújt. írják elõ, hogy a semmisnek tekintendõ elítéléssel érintett személyek kárpótlásáról külön törvénynek kell rendelkez- 5. Az R. által szabályozott juttatás természetét tekintve nie.’’ részben a kárpótlás, részben a kárpótlási körbe sorolandó A 17. § (2) bekezdése és 21. §-ának (2) bekezdése pedig nemzeti gondozási díj sajátosságait mutatja. A sérelmet szûk körre szorítva, pontosan megszabja, hogy mirõl alkot- szenvedett személyeknek jár (elsõdlegesen), összege a sé- hat jogszabályt a Kormány. relem nagyságához igazodik, de annyiban szociális szem- A 3.Kpt.-vel azonos megoldást alkalmaz az Ngtv. is. A pontokat is számításba vesz, hogy a sérelemmel összefüg- 9. §-ban a Kormányra háruló feladatokat a következõ szö- gésben jelentkezõ rokkantság és nyugdíjkorhatár betöltése veggel határozza meg: esetén kerül folyósításra rendszeres havi juttatásként és ez ,,A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a nemzeti utóbbi elemek tekintetében nyugdíj-kiegészítés jellege is gondozási díj összegét — az állami költségvetésrõl szóló van. törvényben meghatározott elõirányzat alapján — évente Az R. szabályai több tekintetben megegyeznek a 3.Kpt. megállapítsa.’’ rendelkezéseivel (a jogosultak körének meghatározásánál, Megállapítható tehát, hogy sem a 3.Kpt., sem az Ngtv. a juttatásból kizárt személyek meghatározásánál), vala- nem tette lehetõvé, hogy a Kormány kárpótlási természetû mint az Ngtv. szabályaival is (a rokkantság mértékének rendelkezésekben a 3.Kpt.-tõl és az Ngtv.-tõl eltérõ tartal- meghatározásánál, a juttatásból kizárt személyek körének mú szabályokat határozzon meg. 2422 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

7. Az 1989-ben hatályos jogszabályok alapján az érin- ba tartozik a jogalkotás is [30/1998. (VI. 25.) AB határozat, tett jogterületeken (a Munka Törvénykönyvérõl szóló ABH 1998, 220, 233; 66/1997. (XII. 29.) AB határozat, 1967. évi II. törvényben, valamint a társadalombiztosítás- ABH 1997, 397, 403.]. ról szóló 1975. évi II. törvényben megadott felhatalmazás Az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontja sze- alapján is) a Minisztertanács széles körben rendelkezett rint a Kormány biztosítja a törvények végrehajtását. A 35. § jogalkotási joggal. Ezen az alapon született meg évekkel (2) bekezdése alapján a Kormány rendeleteket bocsáthat késõbb is a nemzeti helytállásért elnevezésû pótlék beve- ki, ezek a rendeletek azonban törvénnyel nem lehetnek zetésérõl szóló 173/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet, amely ellentétesek. A Kormány rendeletalkotási tevékenységé- a szociális ellátás, illetõleg nyugellátás kiegészítésére pót- nek alkotmányos ellenõrzése körében az Alkotmánybíró- lékot állapított meg. A pótlék összegét megváltoztató, a ság vizsgálja, hogy a rendelet meghozatalának idõpontjá- nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátások emelésérõl ban fennállt-e a felhatalmazás (507/B/1995. AB határozat, szóló 182/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet kifejezetten hivat- ABH 1996, 527, 528.), illetõleg, hogy a Kormány a rende- kozik is — egyebek mellett — a társadalombiztosításról letalkotáskor saját feladatkörében járt-e el, nem szabályo- szóló 1975. évi II. törvénybõl származó felhatalmazásra. zott-e olyan életviszonyokat, amelyek törvényhozási tár- A rendszerváltást követõen megváltozott a törvényalko- gyat képeznek (990/B/1995 AB határozat, ABH 1997, 824, tásra vonatkozó felfogás és a szociális juttatásokkal, 825.). nyugellátással kapcsolatban keletkezõ jogviszonyok szabá- Az Alkotmány 25. §-ának (2) bekezdése alapján a tör- lyozásában is megnõtt a törvények szerepe, visszaszorult a vényhozás joga az Országgyûlést illeti meg. Az Alkotmány rendeleti úton történõ szabályozás. A szociális igazgatásról nem tartalmazza a kizárólagos törvényhozási tárgyak teljes és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény körû felsorolását. Ennek a rendezésnek az alapján az 3. §-ának (4) bekezdése törvényi szabályozási körbe utalja Országgyûlés törvényalkotó hatásköre teljesnek tekinten- többek között a pénzbeli, a természetben nyújtott és a dõ. Az Országgyûlés — az Alkotmányban meghatározott személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes keretek között — dönt arról, hogy mit hagy meg rendelet- formáit. A törvény 132. §-ának (1) bekezdése ezzel össz- alkotási körben és mit von törvényi szabályozási körbe. Ha hangban pontosan meghatározza, hogy a Kormány milyen azonban az Országgyûlés valamilyen kérdést törvénnyel tárgykörökben kap felhatalmazást jogi szabályozásra. Ezek szabályozott, e szabályok megváltoztatása csak törvénnyel között az említett felhatalmazások között nem található az történhet [53/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 414, új, a törvényben nem szereplõ juttatási fajták meghatáro- 417.]. zása. Hasonló a helyzet a társadalombiztosítási nyugellá- tásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény esetében. Itt is a jogi Az Alkotmánybíróság kezdettõl követett gyakorlata sze- rendezés törvényi szinten történik, és a Kormány pontosan rint formai alkotmányellenességet jelent a jogszabályi meghatározott tárgykörökben kap felhatalmazást jogalko- hierarchia alkotmányosan meghatározott rendjének meg- tásra (101. §), de a felhatalmazások között nem jelenik meg sértése [31/1991. (VI. 5.) AB határozat, ABH 1991, 133, az új társadalombiztosítási nyugellátási fajta rendelettel 135.]. Ha végrehajtási jogszabályról van szó és a szabály történõ megteremtése. túllépi a felhatalmazás kereteit, szintén alkotmányelle- Egyik említett törvény sem tartalmaz felhatalmazást az nesség áll fenn [19/1993. (III. 27.) AB határozat, ABH indítványozó által támadott szabály megalkotására. 1993, 431, 432—433.]. A formai alkotmányellenesség A fentiek alapján az állapítható meg, hogy az egyes, egyúttal a jogállam követelményeinek megsértését is meg- tartós idõtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részé- valósítja [29/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 122, re járó juttatásról szóló rendelet megalkotásánál a Kor- 127—128; 70/2002. (XII. 17.) AB határozat, ABK 2002, mány olyan kérdésekre határozott meg szabályokat, ame- december, 749, 751.]. lyekrõl törvények szólnak. Az R. támadott rendelkezésé- Az R. támadott szabálya esetében a Kormánynak nem nek a törvényektõl eltérõ meghatározására a törvények a volt felhatalmazása arra, hogy a 3. § (2) bekezdés e) pont- Kormánynak nem adtak felhatalmazást. jában olyan juttatásra való jogosultságot kizáró okot hatá- rozzon meg, amely sem a 3.Kpt.-ben, sem az Ngtv.-ben nem szerepel. Nem állapítható meg az sem, hogy a Kormány II. saját feladatkörében alkotta meg a támadott jogszabályt, mert az elõzõekben elmondottak szerint mind a kárpótlási 1. Az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdése kimondja, jellegû, mind a szociális juttatási, nyugellátási tárgykörben hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogál- törvényi szabályozásra került sor a Kormány rendeletalko- lam. Az Alkotmánybíróság gyakorlata a jogállam alkotmá- tási jogkörének részletes megjelölésével. Ezért a támadott nyi elve alapján értelmezi az Országgyûlés és a Kormány rendelkezést — az Alkotmánybíróság gyakorlatának meg- tevékenységének, a közhatalom gyakorlásának korlátait és felelõen — alkotmányellenesnek kell tekinteni és ezen az kereteit, a hatalommegosztást. A közhatalom gyakorlásá- alapon kell megsemmisíteni. 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2423

A támadott jogszabály felhatalmazás nélkül történt ki- pítása mellett a jogszabály egyes rendelkezéseinek meg- bocsátása miatt fennálló alkotmányellenesség megállapí- semmisítését. Ilyen módon elkerülték a már megadott ked- tása következtében az indítványozó egyéb megsemmisítési vezmények visszavonását (J. Ipsen, Rechtsfolgen der Ver- okokra való hivatkozását nem kell vizsgálni. fassungswidrigkeit von Norm und Einzelakt, Baden-Baden 1980, 107—111.). 2. A támadott szabály alkotmányellenességének fentiek Az elmondottak alapján, a jogbiztonság védelme érde- szerint történõ megsemmisítése esetén kérdéses lehet, kében, az Alkotmánybíróság gyakorlatának megfelelõen hogy az R.-nek csak a támadott szabályát vagy az egész R.-t az R.-nek csak az indítványban támadott rendelkezését kell kell megsemmisíteni, továbbá az is, hogy a megsemmisítés megsemmisíteni. visszamenõleges hatállyal következzék-e be. Az Alkotmánybíróság a közjogi érvénytelenség esetei- 3. A közjogi érvénytelenség esetében különösen jelen- ben is az indítványhoz kötöttség elvét alkalmazza az Alkot- tõs annak eldöntése, hogy milyen idõbeli hatállyal történik mánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továb- a megsemmisítés. A 31/1991. (VI. 5.) AB határozatban az biakban: Abtv.) 20. §-a alapján. Ezt az álláspontot fejezi ki Alkotmánybíróság a jogbiztonság szempontjait helyezte a 41/1991. (VII. 3.) AB határozat, amely olyan ügyben elõtérbe. A határozat elvetette a jogszabályi hierarchiát döntött, amelyben az indítványozók egy miniszteri rende- megsértõ jogszabály visszamenõleges hatályú megsemmi- let egyes rendelkezéseit támadták. Az Alkotmánybíróság sítését, mert az alkotmányellenes jogszabály alapján létre- az összefüggés alapján kiterjesztette a vizsgálatot arra — az jött és befejezett, továbbá a már meg nem támadható jog- indítványozók által nem támadott, — a törvényben talál- viszonyokat, s az azokból származó jogokat és kötelezett- ható szabályra is, amely a miniszteri rendelet megalkotásá- ségeket megvédendõnek tartotta (ABH 1991, 133, 137.). A ra felhatalmazást adott. A határozat az indokolásában huzamos idõn át hatályban volt jogszabály alapján létrejött megállapította, hogy a törvény felhatalmazást tartalmazó nagy számú jogviszonyban a jogbiztonság védelmét tartotta szabálya maga is ellentétes az Alkotmány 8. §-ának (2) be- döntõnek a 27/1991. (V. 20.) AB határozat is (ABH 1991, kezdésével, de nem az egész szabályt semmisítette meg, 73, 79.). hanem csak az indítvánnyal összefüggésben álló szöveg- Az elõzõekkel azonos álláspontot foglalt el a 10/1992. részt. Hasonló módon nem semmisítette meg a határozat (II. 25.) AB határozat is. Ebben a határozatban az Alkot- a miniszteri rendelet egészét, hanem csak az indítványban mánybíróság rámutatott a magyar jogi szabályozásnak arra megjelölt rendelkezéseket (ABH 1991, 193, 195—196.). a sajátosságára is, hogy nincs a jogszabály keletkezésétõl Az elõzõekben említett elvet követte a 19/1993. (III. 27.) számított idõhatára a jogszabályok megsemmisítésére vo- AB határozat is. Ebben az esetben az Alkotmánybíróság natkozó indítványok elõterjesztésének. A jogszabály ha- ugyanazon miniszteri rendelet további szabályait támadó tálybalépését követõen több évvel a jogszabály keletkezé- indítvány tárgyában hozott döntést. Az összefüggés alapján sére visszaható hatályú megsemmisítésének az lenne a kö- az Alkotmánybíróság itt is kiterjesztette vizsgálatát egy vetkezménye, hogy a jogszabály alapján keletkezett jog- másik jogszabályra is, és megállapította annak alkotmány- viszonyok tömegeit kellene felszámolni, felülvizsgálni. En- ellenességét azért, mert kizárólagos törvényhozási jogkör- nek a következménynek az elkerülésével az Alkotmány- be tartozó kérdések szabályozására ad felhatalmazást mi- bíróság a tényleges jogbiztonság védelmét, a fennálló jogok niszternek. A határozat nem semmisítette meg a miniszteri és a lezárt jogviszonyok kíméletét fogadta el (ABH 1992, rendelet egészét, hanem csak egyes szabályait, mert a többi 72, 74—75.). Ugyancsak a létrejött jogviszonyok, az azok- rendelkezés meghozatalára más alapú felhatalmazás alap- ból származó jogok és kötelezettségek kímélete vezette az ján a miniszternek joga volt (ABH 1993, 431, 434—435.). Alkotmánybíróságot a 25/1992. (IV. 30.) AB határozatnál, Az Alkotmánybíróság közjogi érvénytelenséggel foglal- amelynek rendelkezõ része kimondta, hogy ,,e határozat kozó határozatai ismételten utaltak más országok jogi nem érinti a közzététele elõtt létrejött (módosult, meg- megoldásaira is. Ennek megfelelõen itt is tekintetbe lehet szûnt) jogviszonyokat, s a belõlük származó jogokat és venni a többször módosított 1930. évi osztrák Alkotmány- kötelezettségeket’’ (ABH 1992, 131, 133.). Az Alkotmány- bíróságról szóló törvénynek a rendeletek alkotmányossági bíróság a 9/1992. (I. 30.) AB határozatban azt is figyelembe felülvizsgálatára vonatkozó 139. cikke (3) bekezdését. Ez vette, hogy a jogbiztonság követelménye mellett a jogálla- a szabály alaptételként az egész rendelet megsemmisítését miság elve alapján más elveket is érvényesíteni kell, és ezért írja elõ, de több kivételt is lehetõvé tesz. Ezek egyike az az ugyanannak a jogszabálynak egyes rendelkezéseit a közzé- eset, amelyben az indítványozó érdekeit sértené az egész tétel napjával, másokat viszont megszabott késõbbi idõ- rendelet megsemmisítése. Hasonló gyakorlatot alakított ki pontban beálló hatállyal semmisített meg (ABH 1992, 59, a Német Szövetségi Köztársaság Alkotmánybírósága is az 65—66.). 1960-as évek végétõl. Különösen adó- és szociális juttatási A jelen esetben a támadott szabály a jogosultak körébõl kedvezményeket nyújtó jogszabályok esetében alkalmaz- való kizárást mond ki. Nem lehet tehát a jogszabály alapján ták az egész jogszabály alkotmányellenességének megálla- keletkezett jogviszony keretében megszerzett jogokról és 2424 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám kötelezettségekrõl beszélni. A juttatás igénylésére jogvesz- mánybíróság álláspontja szerint az alapvetõ jogokkal való tõ határidõt az R. nem szab meg. Minderre tekintettel az ,,közvetett és távoli összefüggés esetében’’ a Kormány jog- Abtv. 43. §-ának (1) bekezdésében meghatározott fõ sza- alkotó hatásköre alkotmányosan indokolható. Az Alkot- bály alapján a támadott szabályt a határozat közzétételé- mányból levezethetõ kizárólagos törvényhozás követelmé- nek napjával indokolt megsemmisíteni. nye az alapjog tartalmának meghatározására, lényeges ga- ranciáinak megalapítására, illetõleg az alapjog közvetlen Dr. Harmathy Attila s. k., és jelentõs korlátozására terjed ki. [64/1991. (XII. 12.) AB alkotmánybíró határozat, ABH 1991, 297, 300.] Az eddig kifejtettekbõl következik, hogy az Alkot- mánnyal és a Jat.-tal nem védett jogi szabályozást igénylõ társadalmi viszonyok (területek) egyaránt tárgyai lehetnek az Országgyûlés, illetõleg a Kormány jogalkotó hatáskör- Dr. Holló András alkotmánybíró különvéleménye nek. Ezeket a potenciálisan szabályozásra váró viszonyokat tekinthetjük az Országgyûlés és a Kormány relatíve közös 1. A határozat rendelkezõ részének 2. pontjával annyi- szabályozási tartományának. A viszonylagos jelzõt az indo- ban egyetértek, hogy önmagában a vizsgált norma tartalma kolja, hogy az elsõ szabályozás, a ,,foglalás’’, más alkot- (eltekintve a jogszabály jogforrási szintjétõl, ami a külön- mányjogi következményekkel jár az Országgyûlés és más a véleményem tárgya) nem felel meg az Alkotmány 2. § Kormány tekintetében. Az Országgyûlés ,,foglalása’’ (1) bekezdésében megfogalmazott, a jogállamiságból — az ugyanis jövõbeni szabályozási monopóliumot jelent: e te- Alkotmánybíróság által levezetett — ,,normavilágosság’’ rületen a Kormány jogalkotó hatásköre már csak az Alkot- alkotmányos követelményének. mány 35. § (1) bekezdés b) pontján alapulhat. Ezzel szem- ben a Kormány eredeti jogalkotó hatáskörén alapuló sza- 2. Nem értek egyet a határozat rendelkezõ részének bályozással lefoglalt területet az Országgyûlés bármikor 1. pontjával, nevezetesen: az indítvány elutasításával. A visszaveheti s ezáltal megemelheti az adott életviszony 267/2000. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) szabályozási szintjét. Következésképpen a Kormány jogal- az Alkotmány 35. § (2) bekezdésének megsértése miatt kotó hatásköre az Országgyûlés tekintetében nem jelent meg kellett volna semmisíteni. alkotmányi korlátot. Abban az esetben, ha az adott életvi- A Kormány jogalkotó hatáskörének terjedelmét (korlá- szony törvényi szabályozást kap, törvényhozási tárgykörbe tait) az Alkotmány és a jogalkotásról szóló 1987. évi kerül, a jövõbeni jogalkotás törvényhozási tárgya lesz. XI. törvény (Jat.) határozza meg. Az Alkotmány 35. § Az Alkotmánybíróság megállapította: hogy ,,... az Or- (1) bekezdés b) pontja szerint a Kormány biztosítja a tör- szággyûlés Alkotmányban biztosított jogalkotói hatásköre vények végrehajtását, a 35. § (2) bekezdése szerint ,,a maga teljes és mind a Kormány, mind a Kormány tagjai irányába feladatkörében rendeletet bocsát ki’’, amelyek törvénnyel nyitott. Önmagában az, hogy jelenleg valamely jogviszonyt nem lehetnek ellentétesek. nem törvényi, hanem rendeleti szinten szabályoznak, nem A Kormány tehát jogalkotó hatáskörében eljárva — ál- zárja ki azt, hogy késõbb az Országgyûlés törvényt alkosson talános alkotmányi felhatalmazás alapján, törvényi felha- abban a tárgyban. A kizárólagos törvényhozási tárgyak talmazás nélkül — lehet elsõ (eredeti) szabályozója egy alkotmányi megjelenítése csupán példálózó felsorolást tar- adott életviszonynak, illetõleg törvényi felhatalmazás ke- talmaz, semmiképpen sem tekinthetõ zárt alkotmányi retei között annak végrehajtását biztosítva, végrehajtási taxációnak. Idõrõl idõre az Országgyûlés jogköre, hogy rendelet kibocsátója. eldöntse mely kérdéseket kíván — figyelemmel az alkot- A Kormány eredeti jogalkotó hatásköre alkotmányos mányi rendelkezésekre — törvényi úton szabályozni, és korlátját jelentik az Alkotmányban fenntartott, valamint a melyek azok a tárgykörök, amelyekben rendeleti szintû Jat. 2—5. §-aiban megfogalmazott törvényhozási tárgyak: szabályozás elegendõ és ennek érdekében jogalkotásra irá- ,,Az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében foglalt felhatalma- nyuló felhatalmazást ad a jogalkotói hatáskörrel rendelke- zás alapján a Kormány feladatkörében — az Alkotmány zõknek. A magyar jogforrási rendszerben — a jogforrási keretei között — törvényi felhatalmazás nélkül is alkothat hierarchiának megfelelõen — az egyszer már törvényben rendeletet’’. [1997. (XI. 12.) AB határozat, ABH 1997, 528, szabályozott jogviszonyok átalakítása, megváltoztatása 533.] azonban csak törvénnyel történhet.’’ [53/2001. (XI. 29.) AB Az alapvetõ jogokra és kötelezettségekre vonatkozó határozat, ABH 2001, 414, 417.] — az Alkotmány 8. § (2) bekezdésében meghatározott — A Kormány ebben az adott (lefoglalt) tárgykörben — al- kizárólagos törvényhozás követelményének alkotmányos kotmányosan — kizárólag a törvényhozástól kapott fel- tartalmát, ezáltal az Országgyûlés jogalkotói hatáskörének hatalmazás keretei között gyakorolhatja jogalkotó (rende- és a Kormány eredeti jogalkotó hatáskörének alkotmány- letalkotó) hatáskörét: ,,Mindaddig amíg az Alkotmány jogi viszonyát az Alkotmánybíróság értelmezte. Az Alkot- hivatkozott általános felhatalmazás alapján született kor- 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2425 mányrendelet nem ellentétes valamely törvényi rendelke- látások összegére tekintet nélkül megilleti, más ellátásra zéssel, alkotmánysértés nem állapítható meg.’’ való jogosultságát nem érinti, továbbá azt az említett ellá- (507/B/1995. AB határozat, ABH 1996, 527, 528.) tás megállapításánál és folyósításánál irányult összeghatá- Ilyen esetben az alkotmánybírósági vizsgálatnak tehát rok szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.’’ arra kell irányulnia, hogy a törvényt végrehajtó kormány- Az olyan juttatást, amely a jogosultat jövedelmi és va- rendelet nem lépte-e túl a szabályozási tartományt, amit az gyoni helyzetétõl függetlenül megilleti — álláspontom sze- általános alkotmányi felhatalmazáson alapuló törvényi fel- rint — nem lehet szociális juttatásnak tekinteni. hatalmazás biztosított számára, azaz nem tartalmaz-e b) A jogosulti kör részben egybe esik a 3.Kpt. által olyan felhatalmazás kereteit túllépõ szabályozást, amely a meghatározott jogosultakkal: az R. 1. § (1) bekezdés törvényhozási tárgy tartalmi részeként nem értelmezhetõ a) pontja jogosultságot állapít meg a semmiségi törvények végrehajtási szabályként. ,,Amikor konkrét esetben az Al- (az 1989. évi XXXVI. törvény és az 1990. évi XXVI. tör- kotmánybíróság a Kormány saját hatáskörében kibocsá- vény) által elítéltekre. A 3.Kpt. 3. § (1) bekezdés a) pontja tott rendeletének jogforrástani alkotmányosságát bírálja a szabadságelvonásért járó kárpótlás körében ugyanezen el, azt vizsgálja, hogy a Kormány az Alkotmányban megha- semmiségi törvények alapján nyújt kárpótlást, tehát az R. tározott feladatkörében jár-e el, továbbá nem vonta-e el és a 3.Kpt. által meghatározott jogosultak egy részének olyan életviszonyok szabályozását, amelyek törvényhozási biztosít külön juttatást; A 3.Kpt. 1. §-a szerint a törvény az tárgyat képeznek.’’ (990/B/1995. AB határozat, ABH 1997, 1939. március 11. és az 1989. október 23. közötti idõszak- 824, 825.) Álláspontom szerint ebben az esetben is alkal- ban elkövetett jogtalanságukat orvosolja, így az 1956-os mazható az alkotmánybírósági vizsgálat szempontjaként sérelmeket is. A 3.Kpt. által rendezett idõszakból az R. az Alkotmánybíróság által az Alkotmány 8. § (2) bekezdé- kiemeli az 1945. és 1963. közötti idõtartamot: erre az idõ- sében meghatározott kizárólagos törvényhozási tárgy és a tartamra külön jogosultságot állapít meg. Kormány eredeti rendeletalkotási jogának viszonyában, az c) Nemcsak a jogosulti kör meghatározása, hanem az alkotmányos rendeletalkotás feltételeként meghatározott egykori sérelem orvoslása is hasonló módon történik az R. ,,közvetett és távoli összefüggés’’ tesztje. (ABH 1991, 300.) alapján, mint a 3.Kpt. szerint: — a 3.Kpt. 6. § (1) bekezdése értelmében szabadság- 3. A fenti elvi fejtegetéseket az adott — vizsgált — elvonásért a jogosult választása szerint kárpótlási jegy vagy jogalkotási eljárásra lefordítva elõrebocsátható, hogy a havi életjáradék jár. Az R. is hasonló jogosultságot állapít kárpótlás jogintézménye nem tartozott az Alkotmány és a meg: 3. § (1) bekezdése havi rendszerességgel járó össze- Jat. által védett törvényhozási tárgyak közé, következés- gek kifizetésérõl szól; képpen eredetileg a Kormány jogalkotó hatáskörében is — a 3.Kpt. 3. § (1) bekezdése és a 8. §-a a havi életjára- — alkotmányosan — szabályozható jogintézmény lehetett dék összegét a szabadságelvonás idõtartama szerint növeli, volna. Az Országgyûlés azonban a kárpótlást — elsõ sza- ugyanezt a megoldást tartalmazza az R. 3. §-a is, azaz minél bályzóként — az 1991. évi XXV. törvénnyel hatáskörébe hosszabb volt a szabadságelvonás, annál nagyobb az összeg. vonta és ezáltal a Kormány rendeletalkotási joga a kárpót- A 3.Kpt. 9. §-a szerint ha a jogosult meghalt, a túlélõ lás tárgyában kizárólag az Alkotmány 35. § (1) bekezdés házastárs jogosult meghatározott összegre, ugyan így az R. b) pontján alapulhat, szabályozásának tartalmát, határait 4. §-a: itt is a túlélõ házastárs jogosultságát állapítja meg a a törvényi felhatalmazás keretei szabják meg. jogosult halála esetén. Az R. tehát olyan tárgyakról rendelkezik, amelyrõl tör- 4. Álláspontom szerint a vizsgált R. az életüktõl és vényi szintû szabályozás van, ezért a Kormány szabályozása szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak nem tekinthetõ a törvényhozási tárgy tartalmát nem érintõ kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény (a továbbiak- ,,közvetett és távoli összefüggésnek’’, következésképpen ban: 3.Kpt.) tárgykörébe tartozó szabályokat állapított szabályozása nem alapulhat az Alkotmány 35. § (2) bekez- meg. Az R. szabályai nem kárpótlástól eltérõ speciális désén. [A 3.Kpt. 20. § (2) bekezdésében a Kormány számá- (szociális) juttatások — ami tartalmilag megalapozhatná ra biztosított felhatalmazásnak a 111/1992. (VII. 1.) Korm. az Alkotmány 35. § (2) bekezdésén alapuló eredeti jogal- rendelet eleget tett.] kotó hatáskörét —, hanem a kárpótlási szabályokat tartal- Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint — mint erre mukban kiegészítõ szabályok: utaltam — az egyszer már törvényben szabályozott jogvi- a) Az R. az általa bevezetett juttatást — hasonlóan a szonyok átalakítása, megváltoztatása csak törvénnyel tör- kárpótláshoz — a jogosultak szociális helyzetére tekintet ténhet. (ABH 2001, 417.) A rendeleti szabályozás ez eset- nélkül, önmagában a politikai üldöztetés okán nyújtja. Az ben alkotmánysértõ. R. saját maga is úgy rendelkezik, hogy az abban foglalt juttatás nem része a szociális ellátórendszernek. Az 5. § (2) bekezdése szerint: ,,A juttatásra jogosultat a részére Dr. Holló András s. k., járó nyugellátás teszi nyugdíjszerû rendszeres szociális el- alkotmánybíró 2426 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva alkotmánybíró külön- részvétel miatt kitüntetésben részesült, az 1956-os forrada- véleménye lom és szabadságharc leverésében önként vett részt, a Magyar Kommunista Párt vagy a Magyar Dolgozók Pártja Egyetértek a többségi határozat rendelkezõ részének belsõ harcai során szenvedett jogsérelmet. 1. pontjában foglaltakkal, azaz azzal, hogy az R. 2. § (3) be- Az R. 1. § (1) bekezdése a) pontja és a kizáró szabályok kezdése e) pontja nem sérti az Alkotmány 35. § (2) bekez- tartalma alapján arra lehet következtetni, hogy valamennyi dését. kizáró szabály [így az R. 2. § (3) bekezdése e) pontja is] a Nem értek egyet a többségi határozat rendelkezõ részé- juttatásra okot adó sérelmet egyébként elszenvedett sze- nek 2. pontjában foglaltakkal, azaz azzal, hogy az Alkot- mélyre vonatkozik; olyan személyre, akinek elítélése ugyan mánybíróság az R. 2. § (3) bekezdésének e) pontját a a Tv. hatálya alá tartozhatott, de a juttatásra mégsem volt többségi határozatban foglalt indokok alapján megsem- az R. 2. § (3) bekezdésében megjelenõ jogalkotói mérlege- misítette. lés szerint érdemes. Igaz, hogy az R. 2. § (3) bekezdése e) pontjának konkrét Álláspontom szerint a támadott rendelkezést indokolt tényállásra vonatkoztatása, ezzel kapcsolatban az értelme- lett volna a hátrányos megkülönböztetésnek az Alkotmány zése több szempontból is nehézségeket vethet fel, azonban 70/A. § (1) bekezdésében foglalt tilalma felõl vizsgálni. a ,,belsõ harc’’ kifejezés álláspontom szerint a jogalkalma- Felmerülhet, hogy a jogalkotó az R. 2. § (3) bekezdése zó számára értelmezhetõ. e) pontja alapján olyan személyeket kezel azonos módon, Azok az értelmezési nehézségek, amelyek a vitatott ren- akik tárgyilagos mérlegelés alapján nem képeznek homo- delkezés kapcsán felmerülhetnek, a konkrét esetben nem gén csoportot. adnak okot a jogbiztonság sérelmének megállapítására. Az Az R. 2. § (3) bekezdése e) pontja ugyanis egységesen Alkotmánybíróságnak a többségi határozat indokolásában kizárja a juttatásból azokat, akik a Magyar Kommunista is ismertetett gyakorlata értelmében önmagában az, hogy Párt vagy a Magyar Dolgozók Pártja belsõ harcai során egy rendelkezés értelmezésre szorul, nem eredményezi a azért szenvedtek jogsérelmet, mert felléptek a bolsevik jogbiztonság sérelmét. Azt általában a jogalkotás dönti el, ideológiával, a terrorral szemben, és azokat, akiket nem hogy valamely életviszonyt milyen részletességgel, meny- emiatt, hanem más okok miatt ért a belsõ harc során nyire esetszerûen szabályoz. Ez a jogszabály homályossá- jogsérelem. Nem zárható ki az, hogy a terror áldozataivá gától, értelmezhetetlenségétõl különálló kérdés. Alkot- válhattak azok is, akik a terror részesei voltak. mányellenessé ebben az összefüggésben csak az a szabály Az R. 2. § (3) bekezdése e) pontjának megsemmisítése nyilvánítható, amely értelmezhetetlen voltánál fogva a jogalkotó nyilvánvaló szándékával ellentétes hely- teremt jogbizonytalanságot. zetet hozhat létre. Ahogy a terror egyes áldozatainak jut- Az R. vizsgált rendelkezése hatását tekintve kiszámítha- tatásból történõ kizárása méltánytalan, úgy aggályos lehet tó és címzettjei számára elõrelátható. az is, ha a jogszabály a terror részesei számára is lehetõvé Az R. szerinti juttatásra okot adó körülményeket az R. teszi áldozataikkal együtt a kedvezményezetti körbe ke- 1. § (1) bekezdés a)—d) pontjai határozzák meg. Az rülést. a) pont értelmében több, együttes feltétel fennállása mel- lett juttatásra jogosult az a személy, akinek elítélése az A jelen esetben a kedvezményezettek körülhatárolása 1945 és 1963 közötti törvénysértõ elítélések semmissé nyil- — mindaddig, amíg a körülhatárolás módja nem sérti az vánításáról rendelkezõ 1990. évi XXVI. törvény (a továb- Alkotmányt — politikai döntés kérdése, azaz a jogalkotó biakban: Tv.) alapján semmis és három évet elérõ, illetõleg feladata és felelõssége, melyet az Alkotmánybíróság nem azt meghaladó szabadságvesztést vagy szabadságkorláto- vehet át. zást szenvedett el. Ezért az Alkotmánybíróságnak a jelen esetben tar- Az a) pont viszonylag széles idõtartamot (az 1945 és tózkodnia kellett volna a vizsgált szabálynak a juttatás 1963 közötti elítéléseket), ennek révén viszonylag széles, kiterjesztését eredményezõ megsemmisítésétõl, és — hiva- az R. szempontjai szerint sem teljesen azonosan kezelhetõ talból mulasztásban megnyilvánuló alkotmányelle- személyi kört ölel fel. Az R. értelmében ugyanis az a) pont nességet megállapítva — kötelezhette volna a Kormányt hatálya alá tartozó személyek közül a juttatásra csak az arra, hogy az R. 2. § (3) bekezdése e) pontjának juttatásból jogosult, aki nem esik valamely, az R.-ben szereplõ kizáró kizáró szabályát saját döntése szerint egységes mérce alap- ok hatálya alá. ján, a diszkriminációt teljes mértékben kiküszöbölve al- Az R. 2. § (3) bekezdése a)—e) pontjai a személyi hatály kossa újra. tekintetében kizáró szabályokat tartalmaznak. Nem jogo- sult juttatásra az a személy, aki az államvédelmi szerveknek hivatásos állományú tagja volt, karhatalmista volt, az Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k., 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében való alkotmánybíró 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2427

A Köztársaság Elnökének A Köztársasági Elnök 60/2003. (IV. 3.) KE határozatai határozata A Köztársaság Elnökének Szabó András Tibor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízás alóli felmentésérõl 58/2003. (IV. 3.) KE határozata A külügyminiszter elõterjesztésére Szabó András Tibor rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet — érdemei el- Jávorszky Béla rendkívüli és meghatalmazott nagykövet ismerése mellett — felmentem a Magyar Köztársaság megbízás alóli felmentésérõl Egyesült Nemzetek Szervezete mellett mûködõ genfi Állandó Képviseletének vezetésére kapott megbízása alól. A külügyminiszter elõterjesztésére Jávorszky Béla rend- kívüli és meghatalmazott nagykövetet — érdemei elisme- Budapest, 2002. december 20. rése mellett — felmentem a Magyar Köztársaság tallini nagykövetségének vezetésére, valamint a Magyar Köztár- Mádl Ferenc s. k., saság Litván Köztársaságban és Lett Köztársaságban való a Köztársaság elnöke képviseletére kapott megbízása alól. Ellenjegyzem: Budapest, 2002. december 20. Kovács László s. k., Mádl Ferenc s. k., külügyminiszter a Köztársaság elnöke KEH ügyszám: V-4/4660/2002. Ellenjegyzem:

Kovács László s. k., külügyminiszter KEH ügyszám: V-4/4671/2002. A Köztársaság Elnökének 61/2003. (IV. 3.) KE határozata A Köztársaság Elnökének dr. Horváth István rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízás alóli felmentésérõl 59/2003. (IV. 3.) KE határozata A külügyminiszter elõterjesztésére dr. Horváth István rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet — érdemei el- Katona Tamás rendkívüli és meghatalmazott nagykövet ismerése mellett — felmentem a Magyar Köztársaság megbízás alóli felmentésérõl Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet mellett mûködõ bécsi Állandó Képviseletének vezetésére kapott A külügyminiszter elõterjesztésére Katona Tamás rend- megbízása alól, a Magyar Köztársaság Egyesült Nemzetek kívüli és meghatalmazott nagykövetet — érdemei elisme- Szervezete mellett mûködõ bécsi Állandó Képviseletének rése mellett — felmentem a Magyar Köztársaság varsói vezetésére kapott megbízása érintetlenül hagyása mellett. nagykövetségének vezetésére kapott megbízása alól. Budapest, 2002. december 20. Budapest, 2002. december 10.

Mádl Ferenc s. k., Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke a Köztársaság elnöke

Ellenjegyzem: Ellenjegyzem:

Kovács László s. k., Kovács László s. k., külügyminiszter külügyminiszter

KEH ügyszám: V-4/4545/2002. KEH ügyszám: V-4/4670/2002. 2428 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

A Köztársaság Elnökének A Köztársaság Elnökének 62/2003. (IV. 3.) KE 64/2003. (IV. 3.) KE határozata határozata

Nikicser László rendkívüli és meghatalmazott nagykövet Tóth Tibor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízásáról megbízásáról

A Kormány elõterjesztésére Nikicser László rendkívüli A Kormány elõterjesztésére Tóth Tibor rendkívüli és és meghatalmazott nagykövetet megbízom a Magyar Köz- meghatalmazott nagykövetet megbízom a Magyar Köztár- társaság tallinni nagykövetségének vezetésével, valamint a saság Egyesült Nemzetek Szervezete mellett mûködõ genfi Magyar Köztársaság Litván Köztársaságban és Lett Köz- Állandó Képviseletének vezetésével. társaságban való képviseletével. Budapest, 2002. december 20. Budapest, 2002. december 20. Mádl Ferenc s. k., Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke a Köztársaság elnöke Ellenjegyzem: Ellenjegyzem: Kovács László s. k., Kovács László s. k., külügyminiszter külügyminiszter KEH ügyszám: V-4/4661/2002. KEH ügyszám: V-4/4667/2002.

A Köztársaság Elnökének A Köztársaság Elnökének 65/2003. (IV. 3.) KE 63/2003. (IV. 3.) KE határozata határozata Berecz Marianne rendkívüli és meghatalmazott Gyõr Mihály rendkívüli és meghatalmazott nagykövet nagykövet kinevezésérõl és megbízásáról kinevezésérõl és megbízásáról A külügyminiszter elõterjesztésére Berecz Mariannet ki- A külügyminiszter elõterjesztésére Gyõr Mihályt kineve- nevezem rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté, és zem rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté, és megbí- megbízom a Magyar Köztársaság Európai Biztonsági és zom a Magyar Köztársaság varsói nagykövetségének veze- Együttmûködési Szervezet mellett mûködõ bécsi Állandó tésével. Képviseletének vezetésével.

Budapest, 2002. december 10. Budapest, 2002. december 20.

Mádl Ferenc s. k., Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke a Köztársaság elnöke

Ellenjegyzem: Ellenjegyzem:

Kovács László s. k., Kovács László s. k., külügyminiszter külügyminiszter

KEH ügyszám: V-4/4546/2002. KEH ügyszám: V-4/4664/2002. 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2429

A Kormány A Kormány határozatai 1029/2003. (IV. 3.) Korm. határozata A Kormány a kedvezõtlen besorolású térségekben gazdálkodó 1027/2003. (IV. 3.) Korm. mezõgazdasági termelõk éven túli hitelterheit mérséklõ határozata programról az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság igazgatósági tagjának A Kormány kinevezésérõl 1. a) a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésérõl szóló 2002. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Tv.) A Kormány az állam tulajdonában lévõ vállalkozói 32. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi XXXIX. törvény a 2003. évben induló, a kedvezõtlen besorolású térségek- 12. §-ának (3) bekezdése, valamint az ÁPV Rt. Alapító ben gazdálkodó mezõgazdasági termelõk éven túli hitelter- Okirata rendelkezései alapján — e határozat közzétételé- heit mérséklõ hitelprogramhoz (kedvezõtlen-térségi hitel) nek napjával — kapcsolódóan 7500,0 millió forint összegû készfizetõ ke- Gölöncsér Józsefet zességet vállal, amely a mindenkor fennálló hitel tõke- összegének 60 százalékáig terjed, s az érintett hitelek ese- kinevezi az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt. igaz- tén közbeszerzési eljárást nem kell alkalmazni; gatóságának tagjává. b) a Tv. 39. §-ának (2) bekezdésben kapott felhatalma- zás alapján a kezességvállalási díj megfizetésétõl eltekint; Az igazgatósági tag kinevezése az 1082/2002. (V. 28.) Korm. határozattal kinevezettekkel megegyezõ idõtartam- ra szól. 2. az agrárgazdaság fejlesztésérõl szóló 1997. évi CXIV. törvény 1. §-a alapján hozzájárul ahhoz, hogy 2004. évtõl Dr. Medgyessy Péter s. k., kezdõdõen, három év alatt a kedvezõtlen-térségi hitelek miniszterelnök visszafizetéséhez összesen 12500,0 millió forint költség- vetési támogatás vissza nem térítendõ támogatásként, va- lamint a mindenkori jegybanki alapkamat 40 százalékának megfelelõ kamattámogatás kerüljön biztosításra, a támo- gatás évi összegének forrását a 2004., 2005. és 2006. évi költségvetési törvények Földmûvelésügyi és Vidékfejlesz- A Kormány tési Minisztérium fejezetben szereplõ támogatási jogcím- 1028/2003. (IV. 3.) Korm. ben kell megtervezni; határozata 3. elrendeli, hogy a programban a kedvezõtlen adottsá- a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum, Oktatási gú térségek lehatárolásánál a kedvezõtlen besorolású tér- és Üdültetési Közhasznú Társaság alapításáról szóló ségekben gazdálkodó mezõgazdasági termelõk éven túli 1008/1996. (II. 7.) Korm. határozat módosításáról hitelterheinek mérséklésérõl szóló kormányrendelet 1. számú mellékletében, valamint a társadalmi-gazdasági A Kormány a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum, és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az or- Oktatási és Üdültetési Közhasznú Társaság alapításáról szágos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel szóló 1008/1996. (II. 7.) Korm. határozatot (a továbbiak- sújtott településék jegyzékérõl szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. ban: Határozat) a következõk szerint módosítja: rendelet mellékletében szereplõ települések jegyzékét kell alkalmazni; 1. E határozat hatálybalépésével egyidejûleg a Határo- zat 1., 3., 5., 8. és 9. pontjai hatályukat vesztik. 4. a program megvalósítására rendeletet ad ki a követ- 2. Ez a határozat a közzétételét követõ 8. napon lép kezõ feltételrendszer szerint: hatályba. a) a hitelprogramba a 3. pont szerinti lehatárolásba sorolt településeken gazdálkodó mezõgazdasági vállalko- Dr. Medgyessy Péter s. k., zások azon éven túli lejáratú tõkepótló, valamint beruhá- miniszterelnök zási hitelei kerülhetnek bevonásra, amely hitelszerzõdések 2430 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám megkötésére az agrárgazdasági célok költségvetési támo- gatásáról szóló éves FM és FVM rendeletek alapján 2002. A Miniszterelnök határozatai december 31-ig került sor, illetve amely hitelek a hitelszer- zõdés értelmében 2003. június 30-a után még fennállnak, a bevonható hitelek állományát növelni lehet — a hitel- A Miniszterelnök intézet egyetértése esetén — az agrárgazdasági célok éves 37/2003. (IV. 3.) ME költségvetési támogatásairól szóló 8/1999. (I. 20.) FVM határozata rendelet 76. §-a, valamint a 6/2000. (II. 26.) FVM rendelet 92. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a mezõgazdasági helyettes államtitkári juttatások biztosításáról szövetkezeteknek folyósított és 2003. június 30-án még fennálló éven túli lejáratú tagi kölcsönnel, A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és nem vonhatók be a konstrukcióba a mezõgazdasági ter- felelõsségérõl szóló 1997. évi LXXIX. törvény 52. §-ának melõk kibontakozási hitelkonstrukciójáról és a gazdahitel (2) bekezdése alapján programjáról szóló 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet, illet- ve a 2001. évben állami kezességvállalás biztosításával en- dr. Tardy János kormányzati fõtisztviselõ részére gedélyezett agrárhitel programokról és az agrárlogisztikai beruházások 2001. és 2002. évi állami támogatásáról szóló — 2003. március 1-jei hatállyal — 57/2001. (IX. 21.) FVM rendelet szerint folyósított kibon- takozási és gazdahitelek — kivéve a kibontakozási hitelhez a helyettes államtitkári juttatások teljes körét biztosí- kapcsolódó pótlólagos hiteleket — továbbá a lejárt, illetve tom. 2002. december 31-e után átütemezett hitel és tagi kölcsön, a programban az a jogosult vehet részt, aki a pályázat benyújtásakor, illetve a támogatás igénylésekor lejárt köz- Dr. Medgyessy Péter s. k., tartozással nem rendelkezik, miniszterelnök b) az a) pontban felsorolt, fennálló hitelek legfeljebb 50 százaléka hároméves lejáratú 60 százalékos állami kész- fizetõ kezességet tartalmazó hitellé kerül átalakításra, a hitelhez a jegybanki alapkamat 40 százalékának megfelelõ KÖZLEMÉNYEK, kamattámogatás kapcsolódik, az átalakított hitelhez az V. rész ezen határozat szerinti kezességen túlmenõen más HIRDETMÉNYEK kezesség nem kapcsolódhat, s a programban átalakításra kerülõ összes hitel összege legfeljebb 12 500,0 millió forint lehet; A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó c) a programban résztvevõk három év alatt, évente azo- és Választási Hivatal közleménye nos nagyságrendben, összesen az átalakított hitel tõke- összegével megegyezõ vissza nem térítendõ állami támoga- tás igénylésére jogosultak, amely összeget a hitel tõketör- A BM Központi Hivatal a 35/2000. (XI. 30.) BM ren- lesztésére kötelesek fordítani, delet 73. § (1) bekezdése alapján — az eddig közzétetteken d) az állami kezességvállaláshoz kapcsolódóan meg kell kívül — az alábbi elveszett, megsemmisült gépjármû törzs- teremteni annak lehetõségét, hogy beváltás esetén a meg- könyvek sorszámát teszi közzé: térülés a beváltáskori arányok figyelembevételével kerül- jön a hitelintézet és az állam között megosztásra; 791578C 105455C 5. felhívja a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési minisz- 306421B tert, hogy a program részletes feltételeit pályázati kiírásban szabályozza. 835035C Felelõs: földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 075388C pénzügyminiszter 969864C Határidõ: azonnal 134770B 535386A Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök 247811B 2003/33. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2431

215393A 614957C 464179C 164255B 527053B 780026B 084715A 266767C 051962C 294486A 620196A 183908A 596297A 809453A 458092C 683212B 160367A 119488C 819975A 685915C 938613C 021629A 789544C 447702B 476133C 984043A 555229B 186434A 268839C 024406C 992729A 010279B 012787C 741554C 688058A 612253B 702830C 659487A 731532A 576857A 422680A 151728A 720515C 297579A 559057A 244901B 102786A 833126A 133184A 498575A 338134B 605095B 652344B 665650A 239497B 082899C 747490C 855132C 696411B 425545B 026971C 669561C 278105A

Közlekedési Nyilvántartó Osztály 2432 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/33. szám

Tisztelt Elõfizetõk!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2003. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Közlönyboltban (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó,1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668). A 2003. évi elõfizetési díjak Magyar Közlöny 62 496 Ft/év Munkaügyi Közlöny 9 744 Ft/év Hivatalos Értesítõ 9 408 Ft/év Oktatási Közlöny 15 120 Ft/év Határozatok Tára 14 448 Ft/év Pénzügyi Közlöny 19 824 Ft/év Önkormányzatok Közlönye 3 696 Ft/év Statisztikai Közlöny 8 400 Ft/év Az Alkotmánybíróság Határozatai 12 096 Ft/év Szociális Közlöny 9 744 Ft/év Bányászati Közlöny 3 024 Ft/év Turisztikai Értesítõ 7 392 Ft/év Belügyi Közlöny 16 128 Ft/év Ügyészségi Közlöny 4 368 Ft/év Cégközlöny 76 944 Ft/év Vízügyi Értesítõ 8 064 Ft/év Cégközlöny (CD-n) 54 768 Ft/év Egészségügyi Közlöny 16 128 Ft/év Házi Jogtanácsadó 3 024 Ft/év Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ 11 424 Ft/év Magyar Közigazgatás 6 048 Ft/év Gazdasági Közlöny 15 120 Ft/év Pénzügyi Szemle 14 448 Ft/év Hírközlési Értesítõ 4 032 Ft/év Nemzeti Kulturális Alapprogram Hírlevele 3 024 Ft/év Ifjúsági és Sport Értesítõ 3 024 Ft/év Élet és Tudomány 7 392 Ft/év Igazságügyi Közlöny 10 080 Ft/év Ludové Noviny 1 680 Ft/év Informatikai és Hírközlési Közlöny 13 440 Ft/év Neue Zeitung 3 024 Ft/év Környezetvédelmi Értesítõ 9 072 Ft/év Természet Világa 4 032 Ft/év Közlekedési Értesítõ 15 456 Ft/év Valóság 4 704 Ft/év Kulturális Közlöny 12 096 Ft/év Külgazdasági Értesítõ 12 432 Ft/év Az árak a 12%-os áfát is tartalmazzák.

A CD-JOGÁSZ hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteménye 2003. évi éves elõfizetési díjai: Önálló változat 48 000 Ft 25 munkahelyes hálózati változat 96 000 Ft 5 munkahelyes hálózati változat 64 000 Ft 50 munkahelyes hálózati változat 112 000 Ft 10 munkahelyes hálózati változat 80 000 Ft 100 munkahelyes hálózati változat 128 000 Ft

Egyszeri belépési díj: 6000 Ft. (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2002-es évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Hatályos jogszabályok online elérése: a naponta frissített adatbázis az interneten keresztül érhetõ el a www.mhk.hu címen. További információ kérhetõ a 06 (80) 200-723-as zöldszámon.

A Házi J ogtanácsadó címû lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén: Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. 1394 Bp. 62. Pf. 357 vagy faxon: 318-6668, vagy a www.mhk.hu/hj internetcímen található megrendelõlapon. Telefon: 266-9290/234, 235 mellék. Éves elõfizetési díja 3024 Ft áfával.

Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1—3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: a Kiadó vezérigazgatója. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában, illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2003. évi éves elõfizetési díj: 62 496 Ft. Egy példány ára: 140 Ft 16 oldal terjedelemig, utána + 8 oldalanként + 140 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN 0076—2407 03.0563 — Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert.