Sárospataki Turizmusfejlesztési Tanulmányok 2020
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
Sárospataki turizmusfejlesztési tanulmányok 2020. ISSN 2062-7262 ISSN 2677-1292 Sárospatak , 2020. 1 2 Sorozatszerkesztő: Dr. Dankó László tanszékvezető egyetemi docens az MTA-MAB Marketing Munkabizottság elnöke Lektorálta: Tóth Zsófia PhD. ©: Bágyi Pál, Bene Zsuzsanna, Dankó László, Dózsa Csaba, Hajdú Noémi, Mató-Juhász Annamária, Nagy Katalin, Sipos István, SKTE Munkaközössége, Szabó Zsuzsa, Szvitankó Tamás. HU ISSN 2062-7262 (Zemplén Régió Fejlesztése Sorozat) ISSN 2677-1292 (Sárospataki turizmusfejlesztési tanulmányok 2020) A „Sárospataki turizmusfejlesztési tanulmányok 2020.” a Zemplén Régió Fejlesztése Sorozat ötödik, CD-ROM formátumú köteteként jelent meg. A tanulmánykötetet pdf formátumban elhelyeztük az MTA Könyvtár Repozitóriumában is, így akadálytalanul elérhetővé válik az interneten a széles szakmai és érdeklődő közönség számára. A kötet szerkesztése, összeállítása az MTA - MAB Marketing Munkabizottsága szakmai közreműködésével valósúlt meg. A kötet tanulmányai szabadon felhasználhatóak, de ezen tanulmánykötetre, az egyes tanulmányokra hivatkozásaiknál kérjük a forrás pontos feltüntetését! 3 Sárospataki turizmusfejlesztési tanulmányok 2020 TARTALOMJEGYZÉK Előszó……………………………………………………………………………….. 6 I. RÉSZ: A DESZTINÁCIÓ TURISZTIKAI STRATÉGIÁINAK MEGALAPOZÁSA Bágyi Pál – Szvitankó Tamás: A Sárospataki Turisztikai Egyesület 15 éve………………………………………… 8 Szabó Zsuzsa: A Sárospataki Turisztikai Desztináció bemutatása, vonzerőleltára.........…………... 21 II. RÉSZ: A DESZTINÁCIÓFEJLESZTÉS STRATÉGIAI DIMENZIÓI Dankó László: 56 Tokaj-Zemplén desztináció turizmusának fejlesztése (1995-2020)…………….…. Dankó László: A Sárospataki Desztináció kulturális turizmus és marketing koncepciója..…….….. 72 Sárospatak és Környéke Turizmusáért Egyesület Munkaközössége: Turisztikai termékcsoport ajánlások a Sárospataki Desztinációban…….…..……… 120 III. RÉSZ: A DESZTINÁCIÓS STRATÉGIÁK MEGVALÓSULÁSÁT TÁMOGATÓ SZAKÉRTŐI TANULMÁNYOK Bene Zsuzsanna: A tokaji borvidék közösségi borainak bemutatása és gasztronómiai küldetésének tanulmányozása……………………………………………………………………... 129 Dózsa Csaba – Mató-Juhász Annamária: Az egészséges életmód turisztikai termékké való alakítása...………………………. 145 Hajdú Noémi: Világörökségi helyszínek turisztikai jelentősége………………...…………………. 162 Nagy Katalin: Kulturális utak fejlesztése, menedzselése a nemzetközi tapasztalatok tükrében...…. 169 Sipos István: A Sárospataki Református Kollégium örökségértékei…………………..………….. 190 4 Sárospataki turizmusfejlesztési tanulmányok 2020 ELŐSZÓ Zemplénben 1997-ben, a Magyar Turizmus Rt. K+F Igazgatósága – a főbb térségi aktorokkal egyeztetett és elfogadtatott - turizmusfejlesztési terv készítésére vonatkozó megbízásával kezdődött meg az a politikai és szakmai együttgondolkodás, mely 2 évtized múltán elvezetett Zemplén 73 települése kiemelt turisztikai fejlesztési térséggé való nyilvánításához. A tanulmánykötet a Sárospataki turisztikai desztináció szemszögéből mutatja be ezt a zempléni vidék fejlődését előmozdító vállalkozói és közösségi turizmusfejlesztési folyamatot, s tesz stratégiai és projektszintű turizmusszakmai javaslatokat a további fejlesztések irányaira, tartalmára vonatkozóan. A három részre szakaszolt tanulmánykötetet első része bemutatja a Zemplén Régió Fejlesztése Sorozat immár ötödik kötetét megjelentető Sárospatak és Környéke Turizmusáért Egyesület 15 éves rövid történetét, a desztináció turizmusa közösségi fejlesztése érdekében kifejtett tevékenységét. A második tanulmány a térségi és a kuturális turizmus stratégiák megalapozásaként bemutatja a sárospataki desztinációt, annak rövid történetét, örökségét, természeti és emberalkotta adottságait, s településszintű főbb turisztikai vonzerőit. A desztináció településeinek (31) csoportosításánál négy kategóriát alakítottak ki: (1.) Tokaj-hegyalja borvidék UNESCO világörökség-hez tartozó települések, (2.) Aggteleki Nemzeti Park tájvédelmi körzeteinek települései, (3.) Tokaj kiemelt turisztikai fejlesztési térség bodrogközi települései és (4.) további bodrogközi települések. A rendszerezésnél Makkoshotykát a jellemzőbb kapcsolódás okán az ANP Zempléni Tájvédelmi Körzetéhez tartozóként mutatták be, de megjegyezik, hogy a település déli szegélye a kulturtáj zárt borvidék része. A második rész két stratégiai fejezetet tartalmaz: A Tokaj-Zemplén desztináció turizmusának fejlesztése (1995-2020) egy rövid helyzetértékelést követően a sárospataki desztinációt is magába foglaló – Hernád - Tisza és országhatár által határolt - Tokaj-Zemplén turisztikai desztináció 104 települése által alkotott 4 kistája (Bodrogköz, Taktaköz-Harangod, Tokaj- hegyalja, Zempléni-hegység) SWOT elemzését összegzi, majd megjelöli a fejlesztési igényeket, termékcsoportokat, a fejlesztések stratégiai irányait és részletezi a fejlesztési tennivalókat. Ezt követően áttekinti a megvalósult főbb közösségi és vállalkozói fejlesztéseket, s ajánlást tesz egy turizmusmarketing stratégia és program szakmai elemeire vonatkozóan. A negyedik tanulmány a sárospataki turisztikai desztináció vezértermékének: a kulturális turizmusnak a turisztikai és marketing koncepcióját tartalmazza és részletezi a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiákhoz adekvát tartalommal és formában. A 2005-ös NTS az örökségturizmus kifejezést a kulturális értékeken alapuló turizmusnál tágabb fogalomként, míg az NTS 2030 annak részeként használja, mely utóbbi meghatározást követi a tanulmány is. Meghatározza a desztináció kulturális turizmusának célrendszerét, szegmentálja a 5 Sárospataki turizmusfejlesztési tanulmányok 2020 potenciális célcsoportokat, melyek körében 7 elkülönítést határoz meg. A pozicionálást földrajzi és imázs alapon definiálja, s annak plasztikussá tétele érdekében olyan egyszerűen megjegyezhető mondatokat ajánl, mint pl: „Tokaj, több mint bor”, (NTS 2030 60.o.), illetve a sárospataki destinációra a TDM 2011-ben elfogadott szlogenje: „A szabadság ősi földje”. Kitér a márkaépítésre, valamint a régió-és településmarketingre, a stratégia realizálásához szükséges struktúrák meghatározására. A tanulmány függelék része a kulturális turisztikai termékfejlesztés vázlatával kíván a termékfejlesztők számára szakmai segítséget kínálni. Az ötödik tanulmányban a turisztikai egyesület szerzői munkaközösség un. brainstorming technikával állította össze azon tucatnyi fejlesztendő turisztikai termék ajánlását, melyet a helyi TDM, a desztináció releváns településeinek önkormányzatai, intézményei, a turisztikai vállalkozók felé jelen tanulmánykötetben tesznek közé. A sárospataki desztináció vezérterméke a Tokaj-hegyalja világörökségre, kulturális és épített örökségértékeinkre támaszkodó kulturális turizmus. Ehhez szorosan kapcsolódik a kastély-és műemléktúrák, az ifjúsági turizmus, bor-és gasztroturizmus, valamint a tematikus konferenciaturizmus. A természeti értékek mind hatékonyabb hasznosítására ajánlják a legtöbb vendéget vonzó termálturizmus, a bakancsos turizmus, víziturizmus fejlesztését. A falusi turizmus, kerékpáros turizmus, a sportturizmus és a vadászati turizmus további jó kiegészítői és hasznosítói lehetnek az egyébként változatos lehetőségeinkre épülő turisztikai fejlesztéseknek. A kötet harmadik része a desztinációs stratégiák megvalósulását segítő, a részleteket szakszerűen kibontó 5 szakértői tanulmányt tartalmaz szerzői betűrendben. Bene Zsuzsanna: A tokaji borvidék közösségi borainak bemutatása és gasztronómiai küldetésének tanulmányozása című tanulmányában bemutatásra kerülnek a hazai jó gyakorlatok mellett a Tokaji Borvidék közösségi borai, ugyanis a közösségi összefogás szükségessége a borvilágban is megjelenik és ösztönzőleg hat a gasztronómiai turizmusra. Napjaink bor- és gasztroturizmus trendjeiben egyre inkább kibontakozik az élményszerzés igénye oly módon, hogy az adott desztinációba ellátogatva a turista a helyi közösség életébe nyerjen betekintést és részese lehessen valamilyen formában az ott folyó életnek. A Sárospataki desztinációban jelenleg 3 település (Olaszliszka, Sárospatak, Hercegkút) rendelkezik közösségi összefogás eredményeképpen létrejött településborral. Azonban önmagukban ezek a borok nem elegendőek ahhoz, hogy a turistákat megnyerjék, szükség lenne összekapcsolni a helyi népi gasztronómiai különlegességekkel, mert egy étel-ital párosítás egyediségére már jobban lehet a bor-és gasztromarketinget fókuszálni. Dózsa Csaba – Mató-Juhász Annamária: Az egészséges életmód turisztikai termékké való alakítása című tanulmánya szerint az emberek életmódja elkezdte csökkenteni a várható élettartamukat és az egészségben eltöltött évek számát. Orvosként-közgazdászként felmerült bennük a kérdés, hogyan lehetne az egészségnek, az egészségtudatosságnak egy olyan jövedelmező szegmensét megalkotni, amiben az elsők között tudunk lenni? Emiatt kezdtek el azzal foglalkozni, hogy az egészségtudatosságot a turizmussal kapcsolják össze. Dolgozatuk egy rövid piacelemzést követően egy üzleti és marketing terv koncepció, amelyben vázolják egy életmód szálloda lehetséges termék és szolgáltatási portfolióját, költség és bevételi struktúráját, valamint értékesítési és kommunikációs irányait. Hajdú Noémi: Világörökségi helyszínek turisztikai jelentősége című dolgozata szerint a kulturális világörökségi helyszínek iránt megnőtt a turisztikai kereslet, így esszenciális turisztikai erőforrást jelentenek. A világörökségek gazdasági értéke meghatározható, erre a dolgozatban módszereket is megjelöl. Ez az érték mást jelent az egyes célcsoportok esetében. 6 Sárospataki turizmusfejlesztési tanulmányok 2020 Az örökség jó lehetőséget jelent az egyes régiók felemelkedésére, a hazai és külföldi befektetők