A Magyarország várainak topográfiája sorozatban megjelent: NOVÁKI GYULA – SÁRKÖZY SEBestYén – FELD IstVÁN: Borsod­Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig. A „Magyarország várainak topográfiája” soro­ NOVÁKI GYULA – Feld ISTVÁN – GUBA SZILvia – Szerk.: Sárközy Sebestyén zat negyedik kötete, a mai Nógrád megye erő­ Budapest – Miskolc, 2007 dítményeit veszi sorra az őskortól a kuruc korig. MORDOVIN MAXIM – SÁRKÖZY SEBESTYÉN Magyarország várainak topográfiája 1. Ez a kötet is a korábbi megyéknél már alkalma­ Borsod­Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. zott és elfogadott szempontok szerint kívánja bemutatni a nógrádi várakat. Nógrád megyével az Északi­középhegység szinte egész területe az erődítmények szem­ pontjából feltérképezésre került, amely hazánk várakban és erősségekben talán leggazdagabb NÓGRÁD MEGYE VÁRAI vidéke és így az őskortól a kora újkor végéig emelt, ma ismert összes erősségéről tájéko­ zód hat az Olvasó, ha nem is a teljesség igé­ nyével, de mindenképp egy tudományos ala­ az õskortól a kuruc korig posságú kézikönyv szintjén. A mai Nógrád megye területén közel 150 NOVÁKI GYULA – BaRÁZ CsaBA – Dénes JÓZsef éve zajlik különböző intenzitással és mód szer­ G – FELD IstVÁN – SÁRKÖZY SEBestYén: rel az erődítmények kutatása és ezzel párhu­ Heves megye várai az őskortól a kuruc korig zamosan több próbálkozás is történt ezek Szerk.: Sárközy Sebestyén összefoglalására, de ezzel a kötettel valósult Budapest – Eger, 2009 Magyarország várainak topográfiája 2. meg végül is először a korábban elképzelt gyűjtőmunkák összesítése. Nógrád megye leg­ fontosabb erődítményei eléggé közismertek, de természetesen a már ismert helyszínekről is a legújabb kutatási eredmények kerültek be a kötetbe. Ez a munka egyszerre ajánlható a szakem­ bereknek, az érdeklődő laikusoknak és a lo­ kálpatrióták számára, hogy megismerhessék az egyes objektumok elhelyezkedését, terepi jellemzőit, a kutatás legfrissebb eredményeit és annak irodalmát. A teljes forrásanyag ösz­ AZ ÕSKORTÓL A KURUC KORI A KURUC AZ ÕSKORTÓL teREI GYÖRGy – noVÁKI GYULA – MRÁV ZsoLT szegyűjtését ennél a munkánál sem tekintet­ I – FELD IstVÁN – SÁRKÖZY SEBestYén: ték a szerzők céljuknak, de az egyes szócikkek Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig a későbbiekben többirányú további kutatások RA Szerk.: Sárközy Sebestyén Á alapjait képezhetik. Budapest, 2011 Számos alkalommal már hangsúlyoztuk, Magyarország várainak topográfiája 3. hogy az egyes szócikkekben foglalt meghatá­ YE V rozások között előfordulhatnak korántsem G biztos és végleges adatok is. Természetesen E ez azért lehet, mert, hiszen a további kutatá­ M sok révén – reméljük, ezen kötet által is sar­ kallva – folyamatosan számos új megállapí­ RÁD tás és adat bukkanhat elő. G A munka teljes terjedelme színes, így a szö­ Ó vegek közti térképek is jobban értelmezhetőek, N a kötet végén lévő légi felvételek pedig egy­ fajta étvágygerjesztőnek is tekinthetők, hogy az Olvasó személyesen is felkeresse a bemu­ tatott Nógrád megyei erődítéseket. Magyarország várainak topográfiája 4. A Magyarország várainak topográfiája sorozatban megjelent: NOVÁKI GYULA – SÁRKÖZY SEBestYén – FELD IstVÁN: Borsod­Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig. A „Magyarország várainak topográfiája” soro­ NOVÁKI GYULA – Feld ISTVÁN – GUBA SZILvia – Szerk.: Sárközy Sebestyén zat negyedik kötete, a mai Nógrád megye erő­ Budapest – Miskolc, 2007 dítményeit veszi sorra az őskortól a kuruc korig. MORDOVIN MAXIM – SÁRKÖZY SEBESTYÉN Magyarország várainak topográfiája 1. Ez a kötet is a korábbi megyéknél már alkalma­ Borsod­Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. zott és elfogadott szempontok szerint kívánja bemutatni a nógrádi várakat. Nógrád megyével az Északi­középhegység szinte egész területe az erődítmények szem­ pontjából feltérképezésre került, amely hazánk várakban és erősségekben talán leggazdagabb NÓGRÁD MEGYE VÁRAI vidéke és így az őskortól a kora újkor végéig emelt, ma ismert összes erősségéről tájéko­ zód hat az Olvasó, ha nem is a teljesség igé­ nyével, de mindenképp egy tudományos ala­ az õskortól a kuruc korig posságú kézikönyv szintjén. A mai Nógrád megye területén közel 150 NOVÁKI GYULA – BaRÁZ CsaBA – Dénes JÓZsef éve zajlik különböző intenzitással és mód szer­ G – FELD IstVÁN – SÁRKÖZY SEBestYén: rel az erődítmények kutatása és ezzel párhu­ Heves megye várai az őskortól a kuruc korig zamosan több próbálkozás is történt ezek Szerk.: Sárközy Sebestyén összefoglalására, de ezzel a kötettel valósult Budapest – Eger, 2009 Magyarország várainak topográfiája 2. meg végül is először a korábban elképzelt gyűjtőmunkák összesítése. Nógrád megye leg­ fontosabb erődítményei eléggé közismertek, de természetesen a már ismert helyszínekről is a legújabb kutatási eredmények kerültek be a kötetbe. Ez a munka egyszerre ajánlható a szakem­ bereknek, az érdeklődő laikusoknak és a lo­ kálpatrióták számára, hogy megismerhessék az egyes objektumok elhelyezkedését, terepi jellemzőit, a kutatás legfrissebb eredményeit és annak irodalmát. A teljes forrásanyag ösz­ AZ ÕSKORTÓL A KURUC KORI A KURUC AZ ÕSKORTÓL teREI GYÖRGy – noVÁKI GYULA – MRÁV ZsoLT szegyűjtését ennél a munkánál sem tekintet­ I – FELD IstVÁN – SÁRKÖZY SEBestYén: ték a szerzők céljuknak, de az egyes szócikkek Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig a későbbiekben többirányú további kutatások RA Szerk.: Sárközy Sebestyén Á alapjait képezhetik. Budapest, 2011 Számos alkalommal már hangsúlyoztuk, Magyarország várainak topográfiája 3. hogy az egyes szócikkekben foglalt meghatá­ YE V rozások között előfordulhatnak korántsem G biztos és végleges adatok is. Természetesen E ez azért lehet, mert, hiszen a további kutatá­ M sok révén – reméljük, ezen kötet által is sar­ kallva – folyamatosan számos új megállapí­ RÁD tás és adat bukkanhat elő. G A munka teljes terjedelme színes, így a szö­ Ó vegek közti térképek is jobban értelmezhetőek, N a kötet végén lévő légi felvételek pedig egy­ fajta étvágygerjesztőnek is tekinthetők, hogy az Olvasó személyesen is felkeresse a bemu­ tatott Nógrád megyei erődítéseket. Magyarország várainak topográfiája 4. NÓGRÁD MEGYE VÁRAI az õskortól a kuruc korig NOVÁKI GYULA – Feld István – guba szILVIA – MORDOVIN MAXIm – SÁRKÖZY SEBESTYÉN NÓGRÁD MEGYE VÁRAI az õskortól a kuruc korig Castrum Bene Egyesület Castrum Bene Egyesület – Civertan Bt. Budapest, 2017 Magyarország várainak topográfiája 4. Sorozatszerkesztő: Feld István A kötetet szerkesztette: Sárközy Sebestyén A szerkesztő technikai munkatársa: Terei György Lektorálta: Horváth Richárd, Simon Zoltán, V. Szabó Gábor A térképkivágatok az MH GEOSZ 164-17/2016 sz. engedélyével kerültek közlésre. A térkép-mellékletet készítette: Guba Szilvia. ISBN 978-963-88285-1-4 © Nováki Gyula, 2017 © Feld István, 2017 © Guba Szilvia, 2017 © Mordovin Maxim, 2017 © Sárközy Sebestyén, 2017 Grafikai terv és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió (www.civertan.hu) Felelős vezető: László János A kötet megjelenését támogatták: Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján Ipoly Erdő Zrt. Hollókő Község Önkormányzata Borik Albert (VárCenter Kft.) Kelemen Tibor (Lak-Ép-Ker 1988 Kft.) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 7 I. LOKAliZÁLHATÓ ÉS LÁTHATÓ MARADVÁNYOKKAL RENDELKEZő őSKORI, KÖZÉPKORI ÉS KORA-újKORI ERőDÍTMÉNYEK 1. Alsópetény – Földvár 17 2. Alsópetény – udvarház 18 3. Bátonyterenye-Kisterenye – Hársas-hegy 21 4. Bátonyterenye-Nagybátony – Ágasvár 22 5. Bátonyterenye-Nagybátony – Orosz Mátyás vára 22 6. Buják – vár 23 7. Cserháthaláp – Rézpart 25 8. Diósjenő – Csehvár 25 9. Diósjenő – Kámor 27 10. Diósjenő – Pogányvár 28 11. Dorogháza – Kastély-tető 29 12. Drégelypalánk – Drégelyvár 29 13. Ecseg – Ilona-vár 32 14. Erdőtarcsa – templom 33 15. Galgaguta – Fundus-puszta vára 34 16. Héhalom – Templom-domb 35 17. Hollókő – vár 36 18. Hont – Jelenec-hegy 40 19. Hont – vár 41 20. Karancsalja – Kápolna-hegy 43 21. Kozárd – Pogányvár 44 22. Legénd – Békavár 45 23. Lucfalva – Pogányvár 46 24. Mátramindszent-Iványpuszta – Óvár 47 25. Mátraszőlős – Kerek-Bükk 48 26. Mátraszőlős – Kisvár 49 27. Mátraverebély – Hencse-vár 50 28. Nagylóc – Vár-domb 51 29. Nézsa – Temető 51 30. Nógrád – vár és településerődítés 52 31. Nógrádmarcal – Kerek-domb 58 32. Nógrádmegyer – Dobovár 59 33. Nógrádsáp – Tatárka 59 34. Nógrádsipek – Pusztavár-hegy (Sztrahora) 60 35. Nógrádszakál – Kastély-domb 61 36. Pásztó-Hasznos – Cserteri vár 62 37. Piliny – Várhegy 64 38. Rétság-Jásztelek – Várdomb 65 39. Ságújfalu – Várhegy 66 40. Salgótarján – Baglyaskő vára 66 41. Salgótarján – Salgó vár 67 42. Salgótarján-Zagyvaróna – Zagyvafő vár 70 43. Sámsonháza – Fejérkő vár 71 44. Szanda – Szanda-hegy (Péter-hegy, Várhegy) 72 45. Szécsény – Kerekdomb 76 46. Szécsény – Strázsapart 77 47. Szécsény – vár és településerődítés 79 48. Szécsény-Benczúrfalva – Dubinka 83 49. Szécsény-Benczúrfalva – Major-hegy 84 50. Szilaspogony-Pogony – Kis-kő 85 51. Szuha – Várbérc 86 52. Szuha-Mátraalmás – Galyavár 87 53. Szügy – Leány-hegy 88 54. Tar – templom és udvarház 89 55. Tereske – Kuruc-domb 91 56. Tolmács – Kálvária-domb 92 57. Vanyarc – Hraszti 93 II. ElPUSZTULT, LOKAliZÁLHATÓ ÉS NEM LOKAliZÁLHATÓ ERőDÍTMÉNYEK 58. Balassagyarmat – vár és városerődítés 97 59. Drégelypalánk (Bügürdelen) – településerődítés 99 60. Jobbágyi – Várhegy 100 61. Karancsság – castellum 100 62. Pásztó – torony 101 III. TOVÁbbi KUTATÁST IGÉNYLő, biZONYTALAN-, illETVE TÉVESEN VÁRNAK TARTOTT HELYSZÍNEK, OBJEKTUMOK ÉS ADATOK 103 IRODALOm 135 IV. FElmÉRÉSEK, ALAPRAJZOK, FOTÓK 151 Szerzőtársai a kötetet Nováki Gyulának ajánlják 90. születésnapja alkalmából Bevezetés A „Magyarország várainak topográfiája” sorozat jelen, Nógrád