A

BALASSAGYARMATI KISTÉRSÉG

Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programja

2004. június 30.

INFORMÁCIÓK A PROGRAMKÉSZÍTŐ TEAMRŐL

1) Mentor: B. Szolnoki Ildikó

2) Programkészítő szervezet Neve: Ipoly – Táj Területfejlesztési Társulás Elnöke: Lombos István Pál Címe: 2660 Balassagyarmat, Rákóczi út 12. Telefon / Fax: 35/505-973 e-mail: [email protected]

3) Érintett területek a) Az 1999-es Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Program elkészítésében együttműködő települések száma: 24 Balassagyarmat, Becske, Bercel, Cserháthaláp, Csesztve, Csitár, Debercsény, Dejtár, Drégelypalánk, Érsekvadkert, Galgaguta, Hont, Hugyag, Iliny, Ipolyvece, Magyarnándor, Mohora, Nógrádkövesd, Nógrádmarcal, Őrhalom, Patak, Patvarc, Szécsénke, Szügy. b) Jelen program elkészítésében részt vevő települések száma: 28, a teljes balassagyarmati statisztikai kistérség. Balassagyarmat, Becske, Bercel, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Csesztve, Csitár, Debercsény, Dejtár, Drégelypalánk, Érsekvadkert, Galgaguta, Herencsény, Hont, Hugyag, Iliny, Ipolyvece, Magyarnándor, Mohora, Nógrádkövesd, Nógrádmarcal, Őrhalom, Patak, Patvarc, Szanda, Szécsénke, Szügy, Terény.

4) A program készítésébe, konzultációkba bevont szereplők

Önkormányzatok:

1. Balassagyarmat Város Önkormányzata Lombos István Pál 2. Becske Község Önkormányzata Szalatnyainé Zsigmond Éva 3. Bercel Község Önkormányzata Jánvári Andrásné 4. Cserháthaláp Község Önkormányzata Mészáros Sándorné 5. Cserhátsurány Község Ömnkormányzata Szántó József 6. Csesztve Község Önkormányzata Palman Imre 7. Csitár Község Önkormányzata Huszár Ferenc 8. Debercsény Község Önkormányzata Illés Mária 9. Dejtár Község Önkormányzata Balga József 10. Drégelypalánk Község Önkormányzata Dombai Gábor 11. Érsekvadkert Község Önkormányzata Nógrádi László 12. Galgaguta Község Önkormányzata Orgoványi László 13. Herencsény Község Önkormányzata Jusztin Józsefné 14. Hont Község Önkormányzata Pintér Gáborné 15. Hugyag Község Önkormányzata Kanyó Tibor 16. Iliny Község Önkormányzata Dovicsin Ottó 17. Ipolyvece Község Önkormányzata Tóth József 18. Magyarnándor Község Önkormányzata Sándor István 19. Mohora Község Önkormányzata Fajcsik József 20. Nógrádkövesd Község Önkormányzata Gyurek László 21. Nógrádmarcal Község Önkormányzata Sisa Gyula 22. Őrhalom Község Önkormányzata Kanyó János 23. Patak Község Önkormányzata Oravecz Imre 24. Patvarc Község Önkormányzata ifj. Gajdos Pál 25. Szanda Község Önkormányzata Rugáné Pongrácz Mária 26. Szécsénke Község Önkormányzata Hajzsel Miklós 27. Szügy Község Önkormányzata Markó Antal 28. Terény Község Önkormányzata Fáy Dániel Zsombor

Érdekképviseletek:

Nógrád Megyei Agrárkamara – Balassagyarmat Barna József Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Ocsovay Pál Nógrád Megye Közgyűlése, Mezőgazdasági Bizottság Szabó Péter Nógrád Megyei Munkaügyi Központ Koroknai Györgyné Miniszterelnöki Hivatal Látkóczki Bálint Tourinform Balassagyarmat Leszák Andrea MÁV Balassagyarmat Gere József Szent Györgyi Albert Gimnázium Szabó Ágnes

Civil szervezetek:

Ipoly-Táj Területfejlesztési Társulás Lombos István, Balga József Szegner Sarolta, Lajkó Péter, Fábriné L. Ágnes Belső Cserhát Mikrotérség Fazekas János, Praszna Lajos Balassagyarmat és Térsége Fejlesztéséért Közalapítvány Csach Gábor Ipoly Unió Gyenes Szilárd, Nagy Vilmos Ipoly-Völgyi Lovas DSE Renner Péter Érsekvadkert Jövőéért Alapítvány Csabák István Balassagyarmat Roma Kisebbségi Önkormányzat Baranyi János, Mogyorósi Gabriella Ökotárs Alapítvány Meyndt Szilvia

Vállalkozások:

Ipoly-Erdő Rt. Tóth Gábor Agroméra Rt. Holman József Tárnics Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. Gyenes Szilárd Agroherba Rt. Praszna Lajos Nógrád Gabona Rt. Tóth László

A program elkészítésében részt vettek továbbá

Dr. Bacskó József, Balassagyarmat Város alpolgármestere Varga Mihály agármérnök Szentei István méhész Moór Mátyás, Balassagyarmat Város Főépítésze építészmérnök Pekár Péter, Balassagyarmat Város Műszaki Osztály, műszaki informatikus Zsebe Anita, Balassagyarmat Város Műszaki Osztály településüzemeltetési agrármérnök Sagyibó Sándor, általános és mezőgazdasági vízgazdálkodási üzemmérnök, szakaszmérnök Molnár Béla, falusi vendéglátó, tanár Majdán Béla, művelődésszervező, helytörténész Fáyné Tornóczky Judit, szállásadó, hagyományőrző Selmeczi Zoltán, Balassagyarmat Város Humán fejlesztési osztály vezetője, főtanácsos, tanár Dr. Varga Andrea, Balassagyarmat Város Egészségügyi referense, jogász Dr. Tasy Gábor, körzeti háziorvos

TARTALOMJEGYZÉK

I. HELYZETFELTÁRÁS ...... 1.

0. A felülvizsgálatot végző csoport résztvevőinek bemutatása ...... 1.

1. A kistérség általános jellemzése ...... 3. 1.1. A vidékfejlesztési kistérség (1998) és az új KSH kistérség (2003)összevetése ...... 3. 1.2. Természeti adottságok és viszonyok ...... 5. 1.3. Vízkészletek, vízgazdálkodás ...... 6. 1.4. Gazdaságföldrajzi leírás ...... 8. 1.5. Településszerkezet, közigazgatási rendszer ...... 12. 1.6. Infrastruktúra ...... 14. 1.7. Demográfiai helyzet és folyamatok ...... 16. 1.8. Agrárstruktúra (termék, üzemi, tulajdoni) és gazdasági szerkezet ...... 18. 1.9. Mezőgazdasági termelés és értékesítés ...... 22. 1.10. Erdősültség és jellemzőinek területi elhelyezkedése. Erdőgazdálkodás ...... 26. 1.11. Mező-és erdőgazdasági termékek feldolgozása ...... 27. 1.12. Az élelmiszeripar, élelmiszeripari kapacitások térbeni elhelyezkedése ...... 27. 1.13. Alapvető szolgáltatások (lakossági, mezőgazdasági és egyéb) ...... 29. 1.14. A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai ...... 32. 1.15. Hiányok és többletek a térség gazdaságában ...... 33. 1.16. Jóléti, jövedelmi viszonyok ...... 35. 1.17. Idegenforgalom, agroturizmus, kézmű- és kisipar és egyéb alternatív jövedelemszerzési lehetőségek ...... 37. 1.18. Kulturális örökség, civil társadalom ...... 43.

2. A környezet állapota. A térség környezeti állapotának bemutatása és a legjelentősebb környezeti problémák áttekintése ...... 45. 2.1. Környezeti elemek állapota ...... 45. 2.2. Önállóan kezelt ható tényezők ...... 46.

3. Összehasonlítás és viszonyítás – a kistérség a megyében és a régióban ...... 48. 3.1. Természeti- táji adottságok ...... 48.

4. Érintettek elemzése ...... 50.

5. A térség stratégiai elemzése...... 54. 5.1. A SWOT elemzés felülvizsgálata...... 54. 5.2. Problémafa és célfa kidolgozása ...... 57.

6. Tervezési környezet ...... 65. 6.1. Tervek, programok, koncepciók ...... 65. 6.2. Fejlesztések, megvalósult projektek ...... 65.

II. A STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATA ...... 68.

1. Földrajzi összefüggések ...... 68. 1.1. Földrajzi összefüggés a vidékfejlesztési-, és a statisztikai térség között ...... 68. 1.2. Speciális célok területi kapcsolódásai- prioritásokhoz kötötten...... 68.

2. Prioritások ...... 69.

3. Célkitűzések ...... 71. 3.1. Általános célkitűzés ...... 71. 3.2. Speciális célkitűzések ...... 71.

4. Alprogramok ...... 71.

5. Intézkedések ...... 72.

6. Ütemezés ...... 75.

7. A stratégiai program jövőképe ...... 76. 7.1. A térség gazdasági helyzete ...... 76. 7.2. Infrastrukturális ellátottság ...... 76. 7.3. Humán erőforrás helyzete ...... 76.

III. OPERATÍV PROGRAM ...... 77. 1. Az operatív program szöveges összefoglalása ...... 77. 2. Összefoglaló, idő- és pénzügyi táblázat...... 80. 3. Az operatív program menedzsmentstruktúrája ...... 81. 4. Intézkedések ...... 81.

MELLÉKLETEK ...... 96.

I. HELYZETFELTÁRÁS

0. A FELÜLVIZSGÁLATOT VÉGZŐ CSOPORT RÉSZTVEVŐINEK BEMUTATÁSA

A programot helyi és külső szereplők bevonásával 5 munkabizottság készítette. A bizottságok munkáját 37 fő bizottsági tag segítette.

A program felülvizsgálatának koordinátora:

Ipoly -Táj Területfejlesztési Társulás – Szegner Sarolta vidékfejlesztési menedzser - Fábriné Legény Ágnes kistérségi menedzser - Lajkó Péter kistérségi menedzser Belső Cserhát Mikrotérség – Fazekas János körjegyző Balassagyarmat Város Önkormányzata – dr. Bacskó József, Balassagyarmat Város alpolgármestere Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal – Látkóczki Bálint, kistérségi megbízott

Munkabizottságok

Mezőgazdaság munkabizottság Vezető: Szabó Péter agrármérnök, Nógrád Megye Közgyűlése Mezőgazd. Bizotts. elnöke Tagok: Barna József agrármérnök, Agrárkamara Balasssagyarmati Iroda Praszna Lajos agrármérnök, gyógynövényterm. Agroherba Rt. Ügyvezető igazgatója Ocsovay Pál agrármérnök, MVA Balassagyarmati Iroda vezetője Varga Mihály agrármérnök, családi gazdálkodó Tóth Gábor erdőmérnök, Ipoly Erdő Rt - főerdész Holman József agrármérnök, Aggroméra Rt. Elnöke Gyurek László Nógrádkövesd Község polgármestere Szentei István méhész Tóth László, Nógrád Gabona RT. vezérigazgató helyetettese

Infrastruktúra munkabizottság Vezető: Moór Mátyás, Balassagyarmat Város Főépítésze, építészmérnök Tagok: Pekár Péter, Balassagyarmat Város Müsz. Oszt. – ügyintéző, műszaki informatikus Zsebe Anita, Balassagyarmat Város Müsz. Oszt. – ügyintéző, településüz. agrármérnök Fáy Dániel Zsombor, Terény község polgármestere, építészmérnök Balga Sándor, körjegyző Gajdos Pál, Patvarc Község polgármestere Gere József, Balassagyarmat térségi vasúti vezető

Környezetvédelemi munkabizottság Vezető: Gyenes Szilárd, környezetvéd. asszisztens, tanácsadó, az Ipoly Unió Egyesület titkára, a Tárnics Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. igazgatója. Tagok: Balga József, Dejtár Község Polgármestere, Hartman Mátyás, agrárm. környezetvéd. szakmérnök, egyet. tanársegéd, az Ökotárs Alapítvány Kuratór. Elnöke, a Dél – Cserháti Ökológiai Tájközpont Kht. ügyvezetője. Meyndt Szilvia, környezetgazdálkodási agrármérnök, az Ökotárs Alapítvány vidékfejlesztési munkatársa Nagy Vilmos, agrármérnök, környezeti tanácsadó, az Ipoly Unió Egyesület irodavezetője Sagyibó Sándor, általános és mezőgazdasági vízgazdálkodási üzemmérnök, szakaszmérnök

1

Turizmus és Kulturális Örökség Védelme munkabizottság Vezető: Leszák Andrea, Tourinform Balassagyarmat irodavezető, turizmus szakértő Tagok: Csabák István, Népművelő, informatikus Molnár Béla, falusi vendéglátó, tanár Majdán Béla, művelődésszervező, helytörténész, Csach Gábor, Balassagyarmat Város művészettörténésze Renner Péter, Ipolyvölgyi Diák Sport Egyesület vezetője, szállásadó Jánvári Andrásné, Bercel Község Polgármestere Fáyné Tornóczky Judit, szállásadó, hagyományőrző

Oktatás, egészségügyi és szociális munkabizottság Vezető: Selmeczi Zoltán, Balassagyarmat Város Önkormányzata Humán fejlesztési osztály vezetője, főtanácsos, tanár Tagok: Dr. Varga Andrea, Balassagyarmat Város Önkorm. Egészségügyi referense, jogász Koroknai Györgyné, Nógrád Megyei Munkaügyi Központ Balassagyarmat Városi Kir. vezetője Szabó Ágnes Balassagyarmat Szentgyörgyi Albert Gimnázium igazgatóh. tanár Mogyorósi Gabriella, Balassagyarmat Roma Kisebbségi Önkormányzat képviselője Baranyi János Balassagyarmat Roma Kisebbségi Önkormányzat képviselője Dr. Tasy Gábor körzeti háziorvos

2 1. A KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

1.1. A vidékfejlesztési kistérség (1998) és az új KSH kistérség (2003) összevetése

A Nógrád megye kistérségei a 2003-as KSH felülvizsgálat során nem változtak jelentősen. A megyében jelenleg is 6 statisztikai kistérség van: balassagyarmati, a bátonyterenyei, a pásztói, a rétsági, a salgótarjáni, és a szécsényi. A balassagyarmati kistérség Nógrád megye észak-nyugati részén a rétsági, a szécsényi és a pásztói kistérségek között helyezkedik el, észak felől pedig a szlovákiai nagykürtösi járással szomszédos. A statisztikai térséghez továbbra is 28 település tartozik. Az 1999-es fejlesztési program készítése során a Belső - Cserhát Mikrotérség 4 települése – Cserhátsurány, Herencsény, Szanda és Terény – , mely önálló vidékfejlesztési térséget alkot, külön fejlesztési programot dolgozott ki, s így az Ipoly – Táj Területfejlesztési Társulás által készített Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programban nem szerepelnek. Mindez azt is jelenti, hogy jelenleg a vizsgált terület nagysága - a 4 Belső-Cserhát-beli településsel - 97,83 km2-rel nőtt, lakosság száma pedig 2.853 fővel gyarapodott. Természetesen megjelenik mindez megyei szinten is és kisebb változásokat jelent a kistérségek adat összehasonlításában. A statisztikai térség területe 1999-es vidékfejlesztési térséghez képest 98 km2-rel nagyobb, (532 km2), így a megye területének 21,1 % -a, (régebbi 17,1 %). A statisztikai térség népessége 42.792, a négy település nélkül 39.9333 fő. Lakossága ezért 2853 fővel lett több.( 6,7 %-os gyarapodás) Ami a vizsgált térség belső tartalmát illeti, alig változott az elmúlt években. Jelenleg is 1, hazai viszonylatban közepes nagyságú városa van, Balassagyarmat. A települések lakosságszám szerinti besorolása nem változott az 1999-es felméréshez képest: 1db 10ezer fő feletti-, 2db 2000fő feletti-, 6 db 1000 fő feletti és 3 db 300fő alatti település található a kistérségben. A kistérségben a népsűrűség 80 fő/km2, mely 15 fővel kevesebb az 1999-ben végzett felméréshez képest (ez 16 %-os csökkenés). A térség a csökkenés ellenére még mindig az elsők között szerepel a megyei átlagok sorában. Ezek közül is magasan kiemelkedik Balassagyarmat városa, amely 608fő/km2 -rel az első helyen áll, míg a többi település népsűrűsége nem haladja meg a 100fő/km2 -t sem, legkevesebb Terény községé, 18 fő/km2.

3

4

1.2. Természeti adottságok és viszonyok

Nógrád megye az ország északi területén helyezkedik el, felszínének arculata igen változatos. Tájleosztás szerint az Északi –középhegység nagy tájegységbe tartozik, ezen belül a megyét öt mezőgazdasági kistáj építi fel.

A balassagyarmati kistérség Nógrád megye észak-nyugati részén található. A térség magába foglalja a Börzsöny, a Cserhát hegység, valamint a Nógrádi- medence egy-egy részét. Ez a speciális földrajzi elhelyezkedés az utóbbi 4-5 évben erőteljesen tükrözi a térség természeti viszonyaiban bekövetkezett változásokat, amely főleg a csapadékmennyiség csökkenésében és egyre szárazabb mikroklíma megjelenésében érzékelhető. A tájat kisebb termékeny medencék, völgyek, dombok és vulkanikus eredetű hegyek szabdalják. A kistérség területén 150-550 m tengerszint-feletti magasságú dombok és hegyláncok találhatók. A kistérség északi határát az Ipoly folyó adja, amely a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztárság államhatára.

1.2.1 Tájak szerinti lehatárolás:

A kistérség területe, részben 9 kistáj területét érinti. Ezek besorolása:

Észak-Magyarországi medence Ipoly-völgy és Nógrádi medence: Középső-Ipoly-völgye, Nógrádi-medence. Észak-Magyarországi Középhegység: Börzsöny: Börzsönyi peremhegység Cserhát-vidéke: Nézsa-Csővári dombság Terényi-Surányi dombság Szécsényi-dombság Központi-Cserhát Galga-völgy Ecskendi-Dombság

1.2.2.Éghajlat és mikroklíma:

A kistérség éghajlata általában mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. A Börzsönyi-peremhegység valamivel nedvesebb, a délen fekvő Ecskendi-dombság melegebb. Az évi középhőmérséklet 9,5 Co körüli. Az évi napsütéses órák száma 1900, ebből általában 750-770 óra esik a nyári hónapokra. Az évi csapadékmennyiség mintegy 600 mm, melyből kb. 330-350 mm hullik a vegetációs időszakban.

Az ariditási index általában 1,11-1,2 közötti, a Nógrádi-medencében kevéssel ez alatti, 1,00-1,08. A fagymentes időszak hossza 180 nap. A kistérség egész területén ÉNy-i az uralkodó szélirány, a szélsebesség általában 2 m/s, a magasabban fekvő területeken 3 - 4 m/s.

A táj, éghajlati adottságai szerint alkalmas mérsékelt hőigényű gyümölcs és szántóföldi kultúrák termesztésére, illetve, a magasabban fekvő területek erdőgazdálkodásra, a völgyekben pedig zöldségtermesztés folytatható.

1.2.3. Domborzat és talaj

A kistérség domborzati szempontból meglehetősen heterogén. Megtalálhatók itt a folyó- és patakvölgyek, a medencedombságok, ( 120-250 m közötti abszolút magassággal) , illetve a 150-550 m abszolút magasságú völgymedencékkel erősen szabdalt alacsony középhegységek (legmagasabb pontja a Szanda-hegy 554 m), dombságok. A kistérség Ny-i része már a Börzsönyhöz tartozó, meredeken emelkedő hegylábi terület.

5

1.2.4 A kistérségre jellemző talajtípusok:

A térség földjén meglévő talajféleségek követik a domborzatot, illetve a természeti átalakulásokat, s így igen változatosak. Megtalálhatók:

- agyagbemosódásos barna erdőtalaj 30 %, - barnaföldek 45 %, - ártéri homoktalajok 20 %, - vulkánikus tufa 5 %

Az agyagbemosódásos barna erdőtalajok üledékekben képződött, részben vályog összetételű kedvező vízgazdálkodású talajok. Ezen minőségi mutatóik alapján a VI. termelékenységi kategóriába tartoznak. Erdősültségük meghaladja a 30 %-ot, legelőterületük pedig a 17 %-ot.

A barnaföldek löszös üledékekben képződtek, vályog összetételűek és jó vízgazdálkodásúak. Erodáltságuk mértéke néhol jelentős. Termelékenységet tekintve az V. kategóriába tartoznak. A dejtári területen homokos barna erdőtalaj található, melynek termelékenysége csak a VIII. kategóriába sorolható. Ezek nagyobb része erdősült, és kb. 30 %-k szántóként hasznosított.

A réti öntés talajjal borított patakvölgyek mellett, a vízfolyások öntésteraszain humuszos homoktalajok jellemzőek az Ipoly, (Hont, Drégelypalánk;, Ipolyvece, Dejtár, Balassagyarmat, Patvarc, Őrhalom, Hugyag) valamint a Galga mellett (Bercel, Galgaguta). Ezeket a területeket részben rét – legelőként, részben szántóként hasznosítják.

A vulkanikus hegyek lábánál, a domboldalakon található vulkáni tufa, nehezen művelhető, köves talajok. Növénytermesztésre alig alkalmas, elsősorban szőlő művelés és gyümölcs termesztés folytatható e területeken. Főleg a Börzsöny lábánál és a Szanda környéki hegyek lankáinál találhatók. A talajdegradálódás következtében a magasabb térszínű területeken (Csesztve, Mohora, Cserháthaláp, Terény, Herencsény területein) köves és földes kopár is található, amely mezőgazdasági művelésre nem alkalmas.

A terület rendkívül tagolt, hosszan elnyúló dombok és mély völgyek szabdalják. A völgyek alján gyakran találunk időszakos vízfolyásokat, nedves területeket. Így nem állnak művelés alatt, természetes védelmet nyújtanak a helyi élővilágnak.

1.3. Vízkészletek, vízgazdálkodás

A térség, alapvetően száraz, gyenge lefolyású. Északi területei a Duna, déli területei a Tisza vízgyűjtő területeihez tartoznak. A Galgán át jut a Tiszába a Bercel a Gólya és a Szécsénke patakok vize.

A kistérség felszíni vizeinek négy jelentős víz befogadója van, melyek közül az Ipoly folyó a legnagyobb, egyúttal országhatár is. A kistérségen belül Hugyag, Őrhalom, Patvarc, Balassagyarmat, Dejtár, Ipolyvece, Drégelypalánk és Hont községek közvetlenül is határosak a folyóval. E települések közül Balassagyarmat, Dejtár és Ipolyvece a folyó nagyvizei ellen árvízvédelmi töltéssel van bevédve. A védelem nélküli területeken rét- és legelőgazdálkodás folyik, jelentős részben hozzá társuló természetvédelmi funkciókkal, melyek esetében az időszakos elöntések inkább kedvezőek, mintsem károsak. Az is elmondható, hogy e területeken több elöntés és a felszíni vizek tartósabb jelenléte lenne kívánatos. Az Ipoly menti területek kistérséggel érintett szakaszán két helyen is működik medertározó, ezek a jelenleg is hatályos nemzetközi egyezmények értelmében a Szlovák Köztársaság érdekeltségébe tartoznak, így vízkivételi lehetőséget is a szlovák “oldalnak” jelentenek.

A kistérség Nyugati részének meghatározó vízfolyása a Derék patak, mely a Börzsöny Keleti lejtőiről eredő kisebb patakok befogadója, és Ipolyvecénél torkollik az Ipoly folyóba.

A középső területen, Érsekvadkertnél lép be a kistérségbe a Lókos-patak, mely Dejtárnál éri el az Ipoly folyót.

6

A Nyírjes-patak Balassagyarmatnál érte el az Ipoly-folyót, de az utóbbi évtized hidrológiai helyzete miatt felszíni vízfolyásként az Égerlápig sem jut, a folyótól mind távolabb kerül a kapilláris zónába.

A kistérség Keleti részének fő befogadója a Feketevíz-patak, Őrhalom mellett található betorkollása a befogadó Ipolyba.

Mind az Ipolyt, mind pedig a mellékágrendszert képező vízfolyások nagyobb részt szabályozták, egyes esetekben az ezekhez csatlakozó kisvízfolyásokat is. Jellemző rájuk, hogy néhány kisebb helytől eltekintve környezeti (ökológiai) értékük minimálisra csökkent. Általában mesterségesen kimélyített (“szabványos”) szelvényekből és lehetőség szerint egyenes szakaszokból állnak. A területre hulló, sajnos egyre szélsőségesebben érkező, de csökkenő összes mennyiségű csapadék a teljes területről gyorsan, nagy energiával távozik, “elszalad”, növelve ezzel az ariditást és talajeróziót is. Járulékos hatás, hogy ennek következtében gyakorlatilag a teljes területen, több helyütt mozaikosan csökkent a talajvízszint, “felborult”, pontosabban fogalmazva átrendeződött a talajvíz háztartás. 2003-ban – már az Ipolyszögi Égerláp mellett, az Ipoly folyótól néhány száz méterre is – kiszáradtak a talajvízre alapozott kutak. Példának okáért az Ipoly folyó esetében, a természetes mederesést 0.2 ezrelékről 0.375 ezrelékre, majdnem duplájára módosították (Dr. Fábri, 1988 ) melynek eredménye, hogy a folyó fokozatosan mélyíti medrét, átalakítva ezzel hidrológiai hatásterületének talajvízháztartását és -szintjét. E változás végigvonul a teljes élőhely minden szerveződési szintjén, iránya pedig a degradáció irányába mutat, egyúttal felgyorsul a szukcesszió, melyben a generalista, tág tűrésű (sok esetben gyomok ) fajok jelennek meg. Ez a jelenség a mellékágrendszer esetén is megfigyelhető. A szabályozott, csatornává alakított, mélyen futó, esetenként kiszáradó vízfolyások öntisztulásra kellően már nem alkalmasak, az esők esetén bemosott, egyébként értékes szerves anyagok fokozzák az eutrofizációt. E vízfolyások, legkisebb vízhozamukat jobbára akkor szolgáltatják, amikor a mezőgazdaságnak a legnagyobb szüksége lenne az öntöző vizekre.

A felszíni vizekkel történő gazdálkodás kérdésköréhez tartozik a víztározás. A kistérségben, 1990 óta jelentősen növekedett a víztározók kapacitása. Víztározók közül legismertebbek a Nyírjesi-tavak, de létesült Érsekvadkert határában a Derék-patakon, Dobordali -patakon, Hont térségében a Tsitári-patakon. Kissé hányatott sorsú tározó található Terény község határában. Patak község mellett a Nagyoroszi-patakon nemrég készült el a tározó, mely fekvése miatt kiválóan alkalmas mezőgazdasági öntözővíz biztosításra is. Néhány éve épült meg a magyarnándori-tározó. Építés alatt lévő tározók találhatóak Cserhátsuránynál a Szanda-patakon, valamint Mohora mellett a Feketevíz- patakon. Előtanulmányok készültek a Nógrádmarcal határában lévő tározóra is.

A felszíni vizek átgondolt megtartása, tározása követendő a kistérségben. Jelenleg az jellemző, hogy az öntözővíz rendelkezésre állása esetén sem alakult ki öntözéses gazdálkodás, melynek oka az öntözőrendszer magas kiépítési és működtetési költségében, valamint az alkalmazott terményszerkezet és piaci viszonyok között elérhető rossz költség haszon arányban keresendő. A tározás természetvédelmi szempontból is kedvező lehet, ha megfelelő szakértelemmel és a már sokszor hangoztatott integrált szemléletű nyitott tervezési folyamaton keresztül alakul. Ennek hiánya több kistérségi tározón érződik, ahol a későbbiekben utólagos beavatkozásokkal, kezelési szabályzatok készítésével és azok következetes betartásával lehet javítani a kedvezőtlen helyzeten. Sajnos a jelenleg érvényben lévő vízhasználati díjfizetési kötelezettség sem teszi olcsóbbá és elérhetőbbé az öntözés megvalósítását. Az Ipoly folyóból történő öntözés csak a Szlovák fél egyetértésével, viszonylag bonyolult nemzetközi engedélyezési folyamat után lehetséges, ezért is kedvezőtlen a gazdálkodók számára.

Víztermelés szempontjából a kistérség nem tartozik a jó lehetőséggel rendelkező területek közé. A térség vízellátásának folyamata rendkívül tanulságos. A házi kutaktól, néhány évtized alatt jutottunk el a helyi közkútrendszereken keresztül a balassagyarmati első, majd második víztermelő kútrendszerig, a dejtári regionális vízműig, majd a dunai vízkapcsolatig. A balassagyarmati kútrendszer, a szakszerűtlen kezelés, túlterhelés, az Ipoly szabályozás kedvezőtlen hatása, valamint a részben indokolható társadalmi kényszerek miatt minőségi és mennyiségi értelemben is alkalmatlanná vált (legalábbis átmenetileg) a közvetlen ivóvíz szolgáltatásra és erre a sorsra jutottak a kistérség egyéb törpe

7 vízművei is. (Pl: Mohora, Galgaguta) Ez utóbbiak esetén meg kell jegyezni, hogy több helyen, már a beüzemeléskor is vízminőségi problémák jelentkeztek. A fentiekkel párhuzamosan a Dejtári vízbázis vált a kistérség legfontosabb vízforrásává, ahol évekkel ezelőtt napi 10 – 11.000 m3 víz került kitermelésre. Örvendetes, hogy az üzemeltető jelenlegi vezetése felismerte ennek veszélyét és fokozatosan csökkentette a vízbázis terhelését, mely 6 – 7000 m3 re módosult.

A dejtári vízbázis megóvása, főként rövid távon, csak a hidrogeológiai védőterület szigorú ellenőrzésével, kíméletével és a dunai vízátvétel arányának további növelésével oldható meg.

A közép és hosszú távú védelem elengedhetetlen feltétele az Ipoly revitalizációja, a térség hidrológiai helyzetének feltárása a folyóvölgy teljes keresztmetszetében, melyet számos helyi revitalizációs programnak kell követnie.

1.4. Gazdaságföldrajzi leírás

Balassagyarmat és kistérsége az Észak-Magyarországi régión belül Nógrád megye északi, észak-nyugati részén helyezkedik el. Keletről a szécsényi, dél-keletről a pásztói, míg nyugatról a rétsági kistérségek veszik körül. Északon a Szlovák Köztársasággal, délen Pest megyével határos. A kistérség számára jelentős előnyt jelent földrajzi fekvése, a Börzsöny és a Cserhát hegységek, Budapest, Vác közelsége, az Ipoly folyó, a Szlovák Köztársaság, a természetvédelmi területek, a szép táj, a magas erdősültség, és a kulturális örökségek.

Balassagyarmat és kistérsége évszázados gazdasági és kulturális kapcsolatokkal rendelkezik. A térség gazdasági lehetőségeit többek között nagymértékben meghatározzák a környezeti, a természeti adottságok, a közlekedési lehetőségek, a piaci igények és a munkaerő mennyiségi és minőségi adatai. A középkorig visszanyúló tradicionális kulturális élete és magasan kvalifikált munkaerő kínálata kiváló befektetési lehetőségeket kínált, illetve kínál a hazai és a nemzetközi tőke számára egyaránt. A balassagyarmati kistérség mezőgazdasága és élelmiszergazdasága meghatározó a megye gazdaságában (a megyei bevételek közel 31 %-át adja). A termelésnek és a feldolgozásnak jelentős tradíciói alakultak ki.

A térségben jelentős volt az iparosodás, elsősorban közvetlenül a város körzetében, illetve a városban. Az ipari ágazatok szinte minden területe képviselte magát: nehézipar (fémmegmunkáló üzem, kábel gyár), könnyűipari- üzemek (varroda, kötöde, cipőkészítő), élelmiszeripar (húsipar, pékségek, malomipar, savanyító üzem, szörpüzem).

A gazdaság az elmúlt évtizedben azonban visszaesett, szinte minden területen: a mezőgazdasági- és az ipari termelés egészét érintve is (könnyű- és nehézipar, de az élelmiszeriparban csakúgy). A térség a 64/2004-es kormányrendelet szerint a társadalmilag és gazdaságilag elmaradott térségek közé tartozik. Az utóbbi néhány évben rendeződni látszik a mezőgazdaság helyzete és a betelepülő multinacionális vállalatok-, valamint a kis- és középvállalkozások számának növekedésével talán “lábra kap” az ipar fejlődése is. A térség gazdaságszerkezete mára kissé átalakult, de szerkezetét nézve alig változott. A városban ma is az ipar a meghatározó, míg a vidéket a mezőgazdaság – azon belül is a termelés és nem a feldolgozás – uralja.

1.4.1. Agrárgazdaság

Mint már a fentiekben is említettük, a térségben meghatározó szerepe van az agráriumnak. Elsősorban a falvak megélhetési és foglalkoztatási gondjait oldotta meg, másrészt a térség gazdasági életét segítette.

Egyik legnagyobb gond és probléma a mezőgazdaság gazdasági szerkezetének lassú átalakulása. A termelőszövetkezetek megszűnésével, a földterületek újra osztásával szétesett az agrárgazdaság, amely csak nagyon lassan kezd talpra állni. Nem történt meg a földek összevonása, nincs megszervezve a piac, nincsenek megfelelő eszközök a gazdálkodáshoz.

8 Működő mezőgazdasági egységek, gazdálkodási formák a térség településein:

Sor- Település Kistermelő Vállalkozó Szövetkezet Részvény- KFt. szám (Őstermelő) (bérlő) társaság 1 Balassagyarmat X X 2 Becske X 3 Bercel X X X 4 Cserháthaláp X 5 Cserhátsurány X X X 6 Csesztve X 7 Csitár X 8 Debercsény X 9 Dejtár X X X 10 Drégelypalánk X X X 11 Érsekvadkert X X X 12 Galgaguta X X 13 Herencsény X X X 14 Hont X 15 Hugyag X X 16 Iliny X 17 Ipolyvece X X X 18 Magyarnándor X X X 19 Mohora X X 20 Nógrádkövesd X X X 21 Nógrádmarcal X 22 Őrhalom X X 23 Patak X X X 24 Patvarc X X X 25 Szanda X X X 26 Szécsénke X X 27 Szűgy X X X 28 Terény X X

1.4.1.1 A föld és annak hasznosítása a gazdaságban

A föld minőségének és egyéb környezeti, természeti tényezőinek meghatározó szerepe van a mezőgazdasági ágazatban. A föld a mezőgazdasági termelés sajátos erőforrása, alapvető termelési eszköze. Az országban a földnek, mint természeti erőforrásnak igen jelentős szerepe van a nemzeti vagyon-összehasonlításban, mely a mezőgazdaságilag hasznosított földterület viszonylag nagy részarányával magyarázható. A földterület termőképességében ma is determináló tényezőként hat – az emberi beavatkozás mellett – a termőföld természetes termőképessége. Igaz a földterületek mezőgazdasági lehetőségei sem egyformák, vagyis egyik terület jónak, másik közepesnek, míg a harmadik rossznak minősül erőforrás-, illetve a hatékonyság oldalát nézve. Természetesen a hatékony termelésnek egyéb környezeti tényezői és gazdasági velejárói is vannak (csapadék, éghajlat, munkaeszköz, szaktudás, stb).

A földminőség hatása a térségi mezőgazdaságban Megyei összesítésben rossz, illetve gyenge minőségű földterületről beszélhetünk. Balassagyarmat és térségét tekintve valamivel jobb a helyzet, mint a megye összességében. Mutatja ezt az aranykorona érték változása is, itt az átlagos aranykorona érték 13,6 és 16,7. Az is igaz, hogy a térség mezőgazdasági földterületeinek minősége igen változó. A területek hegyes-dombosak, néhol meredek lejtők tarkítják, kisebb patakok szelik és azok mentén árterek alakultak ki. Így nézve az aranykorona értékek igen-igen eltérőek: 7,00 és 22,9 között találhatók. A balassagyarmati, őrhalmi, dejtári és ipolyvecei térségben találunk 7 – 10 AK értékű földeket, a herencsényi, szandai, berceli és magyarnándori területeken 13,5 – 17,8 AK-ás földeket, az érsekvadkerti térségben 16,8 – 22,6 AK értékű földminőség igen gyakori.

A termelést az is befolyásolja, hogy a gazdaság miként veszi figyelembe a környezeti és természeti adottságokat. A domborzati, éghajlati tényezők és a talajviszonyok az esetek többségében már behatárolják az eredményességet is. A térség domborzata középhegység jellegű: Felszíne hegyes-dombos, amely tovább rontja a termőföld minőségét, és nehezíti annak művelését. Mindehhez hozzájárul a napsugárzás egyenetlensége, a napfénytől elrejtett oldalak beárnyékolása. Amíg a völgyekben nedvesebb a talaj, a fennsíkok szárazabbak, az északi oldalak hűvösebbek, a déliek pedig melegebbek. A mezőgazdaságnak ezért szorosan alkalmazkodnia kell a környezetéhez.

9

A mezőgazdasági alaptevékenységnek két fő ágazata van: a növénytermesztés és az állattenyésztés. Mind a kettő konkretizálását a fenti tényezők nagymértékben befolyásolják: a talaj az éghajlat és a domborzat.

Az erdőművelést, amely elsősorban a hegyeket uralja, illetve ide települt le. Az erdősültség 47 %-os. A magasabb hegyeket a lombhullató kemény fák foglalják el: tölgy, cser, bükk, gyertyán. Megjelenésének főbb területei: herencsényi, szandai, berceli, magyarnándori, drégelypalánki térségek. Elég széles körben terjedt el a szintén lombhullatú, nagy fűtőértékű, kemény fájú akác: Csitár, Nógrádmarcal, Cserhátsurány, Terény, Bercel, Szanda, Patak, Érsekvadkert, Drégelypalánk körzetekben. Mélyebb területeken, a folyóvölgyekben kisebb galéria erdőket találunk. Ezek is lombhullatók, de a puha fák csoportjába sorolandók többségükben. Itt találhatók a fűz, a nyár, az éger, a hárs, a kőris, stb. Jelentősebb előfordulási helyei: Balassagyarmat, Herencsény, Becske, Szanda, Mohora, Dejtár, Hont.

A fa hasznosítása a gazdaságban eléggé sokirányú; Egy részt az energiaiparba tűzifaként, vagy faszenet készítenek belőle. A puhafát a papíripar hasznosítja, a keményet a bútoripar és vegyesen alkalmazza az építőipar. Szénégetők Szanda és Bercel térségében találhatók. Fafeldolgozó telepek (fűrészüzem) Balassagyarmat, Szanda jelenleg nem működik, Érsekvadkert, Szűgy, Bercel, Drégelypalánk. Szerszám készítő műhelyek: Szűgy, Nógrádmarcal, Drégelypalánk, Magyarnándor, de ez utóbbi jelenleg nem üzemel.

Legelők nyújtotta adottságok nincsenek kihasználva. Ennek oka, hogy maga az állattartás is jóval visszaesett, elsősorban a juh és a szarvasmarha tenyésztés, viszont kisebb volumenben de emelkedett a kecsketelepítési, valamint a lótartási kedv.A legeltető állattartás a rendszerváltás után jelentősen visszaesett: a gyepek elszemetesedtek, elbokrosodtak. A legeltetésre alkalmas területek nagy része természetes gyeptakaró, s mintegy 15 – 20 %-a volt telepített. Főbb helyei a térségben: Csitár, Cserhátsurány, Szanda, Becske, Magyarnándor, Mohora, Patak, Drégelypalánk.

1.4.1.2. Az állattenyésztés főbb területei

Az állattartás fő célja a hústermelés. A kereskedelemben ma már elsősorban helyi és a térségi igényeket elégít ki. Másrészt az állatokat saját fogyasztásra tartják. A hús-állatok közül ma is a legkeresettebb a sertés és a baromfi (csirke és a liba), melyeket főleg a háztáji gazdaságokban tenyésztik. Nagyobb telepei: Érsekvadkerten a sertés, Szandán, Mohorán, Cserháthalápon a liba. Húsfogyasztás szempontjából másodsorban a szarvasmarha és a nyúl a leginkább tenyésztett állat. Bázis helyei: Galgaguta, Szűgy, Érsekvadkert, Patak . Tejtermelő állatok tartása ugyancsak a háztáji és telepi gazdaságokra jellemző. A szarvasmarha tartás a fenti telephelyeken található, juh tartás igencsak visszaesett és ma nagyobb számban megtalálható Csitár, Cserhátsurány, Bercel térségében, továbbá jelentősen megszaporodott a kecsketenyésztők száma, melynek fontosabb helyei Csitár és Terény térsége. A tojástermelés, mint már a fentiekben is szó volt, elsősorban a háztáji gazdaságokban valósul meg, a baromfitenyésztés mellett. Magánvállalkozásoknál felélénkült a lótenyésztés, telephelyenként 15 –25 db lóval. Nagy többségben turisztikai és sportolási célokat szolgál. Kisebb telephelyeket találunk: Csitár (Nógrádgárdony), Cserhátsurány, Szanda, Bercel, Balassagyarmat településeken.

Hagyományos és őshonos állattenyésztés két helyen van a térségben: Bercelen (Jákot-pusztán) és Ipolyvecén. Elsősorban a törzstenyésztés és a törzsállomány gondozása a cél. Természetesen tudományos kísérlet is folyik, de idegenforgalmi látványosság is. Az itt található állatfajok: szamár, kecske, mangalica, sertés, racka, juh, gyöngytyúk, páva, szürke marha.

A vadgazdálkodás igen jelentős a térségben. A középhegység erdei, a dombok legelői jó megélhetést és kitűnő búvó helyet biztosítanak a térség területén élő állatoknak. A téli időszakban a vadász-, erdésztársaságok etetik őket. Természetes szaporulatuk adja az utánpótlást, de a szárnyasoknál nagyobb számban jelenik meg a mesterséges telepítés. A térség vadállománya disznóból, őzből, szarvasból, kevés muflonból, fácánból és vadkacsából áll össze.

10 Mintegy 7-, vadászati és vadásztatási joggal rendelkező vadásztársaság működik a térségben. A vadászat meghatározott időben és feltételekkel folyik. A lőtt vadak többségét értékesítik. Jelentősebb vadászati területek: Őrhalom és térsége, Szűgy és térsége, Cserhátsurány és térsége, Magyarnándor és térsége, Bercel és térsége, Dejtár és térsége, Drégelypalánk és térsége.

A haltenyésztésnek két bázisa van: a természetes folyóvíz (Ipoly-f., Lókos-f., Fekete-víz) és a mesterséges tavak (Balassagyarmat, Magyarnándor, Terény). A tavakban mesterségesen telepített halállomány van. A halászat elsősorban saját, háztartásbeli igényeket, kisebb részben térségi szükségleteket lát el. A halállomány többsége ponty, kárász. és harcsa.

1.4.2. Az ipar kialakulása és fejlődése

A mai értelemben vett ipar nehezen bontakozott ki a városban. Elsősorban a kereskedelem és a háziipar honosodott meg, majd a szolgáltatások révén emelkedett a városok sorába a település. Igaz még korábban a mezővárosok között találjuk, melyben jelentős szerepet játszott a piacok ittléte és a vásárosok megtelepedése.

A térségben a nehéziparhoz szükséges nyersanyagok nem igen találhatók. Az energia-hordozók közül említésre méltó a Szanda-Terény-Herencsény mikrotérségben található kevés barnaszén, melynek kitermelése jelenleg nem gazdaságos. Az építőiparhoz szükséges nyersanyagok közül meg kell említeni a vulkánikus eredetű, út- és lakóház építéséhez használható követ, Szanda-Bercel-Becske körzetében. Továbbá a sóder készleteket, elsősorban a folyók árterein, Őrhalom-Balassagyarmat mentén.

Ma már mondhatjuk, hogy a térségben jelentős múlttal és hagyományokkal rendelkező, több száz főt foglalkoztató üzemek is működnek. A rendszerváltást követően adódtak nehéz pillanatok, amikor az ipar jelentősen visszaesett és éppen a talpon maradás volt a kérdés. 1996-ig lezárultak azon folyamatok, amelyek a megszűnés, vagy éppen a fennmaradás döntő tényezői voltak. Legnagyobb veszteség a Fémipari Vállalat megszüntetése volt. Az 1999-es helyzetelemzés óta stabilizálódott néhány volt nagyüzem sorsa a városban, sőt fejlesztések is beindultak. Egyik legjelentősebb üzem a Pirelli Csoport tagja, a Magyar Kábel Művek helyi gyára. Ebben az európai viszonylatban is jelentős nagyüzemben üvegszálas szabadvezetékeket, erőátviteli kábeleket, légkábeleket állítanak elő. A másik fontosabb ipari üzem a Balassagyarmati Fémipari Rt, melynek újraindítása már jóval kisebb (mintegy 20 %-os nagyságrendben) volumennel-, és profil-váltással történt. Az alapanyag ma is alumínium, melyből sajtolt és hengerelt termékeket, radiátorokat, különféle öntödei készítményeket gyártanak.

Az utóbbi néhány évben ugyancsak Balassagyarmaton a nyugat-nógrádi térség egyik legnagyobb beruházásaként valósult meg az amerikai Delphi Calsonic Magyarország Kft. helyi üzeme, ahol különböző gépjárművekbe gyártanak kompresszorokat. Az üzem Európa legkorszerűbb autóipari klímakompresszor gyára. A térség másik kiemelkedő külföldi munkahelyteremtő beruházása Szűgy községben valósult meg a német Zollner Kft üzemegységeinek létrehozásával, amely jelenleg is folyamatos bővítés alatt áll.

Említésre méltó középüzemek az Ipoly Bútorgyár Kft, a MÖBEL Bútorüzem Rt, a Balassa Ruházati Szövetkezet, a Xénia Radiátor Kft, Finomkötött Rt, az Ipoly Cipőgyár Rt, valamint az Ipoly Erdő Rt. Balassagyarmaton.

Az elmúlt évek gazdasági fellendülésének és az előnyös befektetési lehetőségeknek köszönhetően, jelentős külföldi tőke megjelenéséhez kapcsolódó beruházások révén. Drégelypalánkon a német Zentis-Drégelyvár Kft. gyümölcsfeldolgozással foglalkozik. Szügyben a német Parat Automative Kft. a kabrió autókhoz gyárt ponyvatetőket, valamint munkaruházati védőfelszereléseket. Bercelen az olasz FHP Motors Hungary Kft. villanymotorokat készít, Szandán vegyi üzem telepedett le, mely műanyag feldolgozással és kémiai termékek előállításával foglalkozik.

11 A térség fontosabb ipari bázisai:

Nehézipar Könnyűipar Vegyipar Építőipar fém műa- kő- Sor- mű- ká- kötö- vegy- bitu- kőfa- Só- Település ipar bútor cipő nyag bá- szám szer bel varro ipar min-kev rag. der b. nya 1 Balassagyarmat x x x x x x x 2 Becske 3 Bercel x x x x 4 Cserháthaláp x 5 Cserhátsurány 6 Csesztve 7 Csitár 8 Debercsény 9 Dejtár 10 Drégelypalánk 11 Érsekvadkert x x 12 Galgaguta 13 Herencsény 14 Hont 15 Hugyag 16 Iliny 17 Ipolyvece 18 Magyarnándor x 19 Mohora 20 Nógrádkövesd x x 21 Nógrádmarcal 22 Őrhalom x 23 Patak 24 Patvarc 25 Szanda x x x 26 Szécsénke 27 Szűgy x 28 Terény

A befektetők számára vonzó lehetőségeket kínál a Balassagyarmati Ipari Park Kft. A teljes körű infrastruktúrával ellátott ipari terület elsősorban kis- és középvállalkozások letelepedésére alkalmas. Az Ipari Parkban a Delta Tech Mérnöki Iroda Kft. és a PENOMIT RT. beruházása valósult meg eddig.

A rendelkezésünkre álló KSH adatok szerint 2002 végén a megyei vállalkozások 19,6%-a, 2538 vállalkozás működött Balassagyarmat körzetében. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 59 db volt, a megyében a második legmagasabb. A 775 társas vállalkozás 29%-a ipari, építőipari, 26%-a kereskedelmi tevékenységet folytat. A szolgáltatók részesedése 19,4%, míg a kedvezőtlen termőhelyi adottságok következtében a mezőgazdasággal foglalkozók aránya körülbelül 10%-ot tesz ki. Az egyéni vállalkozások legnagyobb hányada gazdasági szolgáltatással foglalkozik. A második legnépszerűbb tevékenységi kör a kereskedelem, amit az ipar követ. A térségben elsősorban a feldolgozóipari kis- és középvállalkozások jelentenek munka-lehetőséget a lakosságnak.

1.5. Településszerkezet, közigazgatási rendszer

1.5.1 A települések szerkezete

Balassagyarmati kistérség 28 közigazgatási településből áll össze, jellemzően aprófalvas szerkezetű. A statisztikai térséget egy város és 27 falu alkotja. A városban lakók száma 17.664 fő, amely az összlakosság 41,2 %-a, valamivel több, mint 3 %-os csökkenést jelent az előző évekhez viszonyítva. Ugyanakkor a fentiekből következtetve megállapítható, hogy a vidéki lakosság száma nőtt és ez a szám 25.128 fő, amely 58,8 %-a a térség összlakosságának. A községek átlagos népességszám 931 fő, amelyből az is következik, hogy a vidéki lakosság külső látszatra nem hozott olyan nagyarányú csökkenést, mint a városban, mégis, falunként közel 70 fővel lett kevesebb a népesség a térség falvaiban.

12

A települések létszámarányos nagyságát nézve igen változatos statisztikai adatokat mutat, egy (országos viszonylatban közepes nagyságrendű) városa van, Balassagyarmat, amely 10 ezer fölötti népesség számmal rendelkezik. A Balassagyarmat 1950-ig Nógrád - Hont vármegye székhelye volt. Közigazgatása, kereskedelme, szolgáltatásai és egészségügyi ellátása több területen megyei igényeket is kielégít. A város ad helyet a Megyei Bíróságnak, a Megyei Ügyészségnek, a Megyei Cégbíróságnak stb. Az itt található dr. Kenessey Albert kórház némely osztálya megyei feladatokat is ellát és emellett a megye nyugati részének egészségügyi alapellátását is szolgálja. Balassagyarmat emellett a térség oktatási, kulturális és idegenforgalmi központja is. A nemzetközi forgalmat bonyolító észak-déli határátkelőhely mellett itt működik a Regionális Vámügyi és Határőrizeti Központ is. Mindezek alapján joggal mondható, hogy Balassagyarmat a Palócföld fővárosa.

Ugyanakkor – mint ez a korábbiakban is megfogalmazódott – “hiányoznak a kistérséget erősítő kisvárosok”, amelyek 5.000 fő feletti lélekszámmal rendelkeznének. Ezek szerepe főleg a mikrotérségek szervezésében játszhatna, illetve bírhatna nagyobb szereppel.

A térség települései, azok területei, népessége és népsűrűsége

Sor- Település Területe: Népesség fő Népesség fő Népesség fő Népsű- szám ha 1998-ban 2000-ben 2002-ben rűség 1 Balassagyarmat 29,03 18.006 18.056 17.664 608 2 Becske 15,66 636 613 626 40 3 Bercel 35,88 2.048 2.020 2.011 56 4 Cserháthaláp 10,47 420 416 411 39 5 Cserhátsurány 18,80 1.009 992 960 51 6 Csesztve 16,25 346 334 330 20 7 Csitár 16,90 436 441 446 26 8 Debercsény 5,43 117 113 100 18 9 Dejtár 21,55 1.439 1.442 1.505 70 10 Drégelypalánk 22,18 1.498 1.511 1.680 76 11 Érsekvadkert 55,38 3.782 3.750 3.812 69 12 Galgaguta 15,89 723 737 723 45 13 Herencsény 33,19 708 658 730 22 14 Hont 24,14 605 584 597 25 15 Hugyag 10,90 926 929 911 83 16 Iliny 6,46 197 196 197 30 17 Ipolyvece 13,79 866 858 894 65 18 Magyarnándor 18,67 1.272 1.258 1.205 64 19 Mohora 15,96 963 969 983 61 20 Nógrádkövesd 8,80 709 709 758 86 21 Nógrádmarcal 19,94 542 538 567 28 22 Őrhalom 17,46 1.106 1.110 1.119 64 23 Patak 16,19 1.002 986 1.012 62 24 Patvarc 7,84 691 690 652 83 25 Szanda 21,49 780 777 715 33 26 Szécsénke 9,78 276 267 271 28 27 Szűgy 19,51 1.472 1.445 1.465 75 28 Terény 24,35 423 415 448 18 összesen 531,59 42.995 42.441 42.792 80

A községek nagy többsége 500 és 1500 közötti lakóból áll. A 2.000 fő feletti települések száma megegyezik az előző ciklusban mérttel, azaz két (Érsekvadkert és Bercel) falunak van ennél magasabb számú lakója. Az 500 fő alatti települések száma hét (Csesztve, Csitár, Debercsény, Iliny, Szécsénke, Terény). E nagyságrendi megosztás az alábbi táblázatban foglalható össze:

Település nagysága 500 fő 500-999 1.000-1.999 2.000-2.999 3.000-3.999 10.000 fő alatti fő fő fő fő feletti Település száma 7 12 6 1 1 1

A térség szerkezetének másik fontos jellemzője a tagoltság. Egy – egy település vezetésével 7 kisebb körzet található a térségben: Balassagyarmat, Érsekvadkert, Drégelypalánk, Magyarnándor, Őrhalom, Bercel és a Belső – Cserhát. E körzetek kialakulásának alapja lehet a földrajzi adottság, közös közigazgatás, infrastrukturális környezet, gazdasági egység. Ezen belül kisebb súlypont eltolódás látszik Nógrádkövesd és Bercel települések

13 esetén Bercel javára. Továbbá a Belső-Cserhát mikrotérségnél még nem igen alakult ki, hogy mely község bírhatja a térség belső mozgatását, szervezését.

A statisztikai térségben két önállóan létrejött kistérségi társulás működik. 1996. május 7-én alakult meg a statisztikai térség 28 településének részvételével az Ipoly – Táj Területfejlesztési Társulás, mely önálló, egységes célokkal rendelkező szervezet. Ez így megfelel az 1997. augusztus 1-től érvényes kistérségi statisztikai rendszer besorolásának is. A Belső Cserhát Önálló Társulásos Mikrotérség, kezdetben négy település - Cserhátsurány, Herencsény, Szanda és Terény - részvételével jött létre. E négy település a balassagyarmati statisztikai térségnek is szerves része. Az elmúlt években a Belső-Cserhát Társulás tagjainak száma – Pásztó statisztikai kistérség településeivel - bővült: Bérrel, Bujákkal, Bokorral és Kutasóval. A Társulások célja a térség fejlesztésében érdekelt önkormányzatok, vállalkozások és civil társadalmi szervezetek, valamint magánszemélyek tevékenységének összehangolása és ösztönzése a terület közös fejlesztése érdekében.

1.5.2. A települések közigazgatása

A térség aprófalvas szerkezetének belső tartalmát, fejlettségét, gazdaságát-, továbbá nagyságát tekintve is nagyon különböznek egymástól. A 28 településből mindössze 1 város van, a többi pedig falu. Sajnos egyetlen település sincs, amely kisvárosi ranggal bírjon. Igaz a falvak nagy többsége – kétharmad része – még az 1.000 fős népességet sem éri el. A 100 főt számláló lakos számtól 3.800 főig, különböző változattal található a népesedés.

Mindez meghatározhatja közigazgatási és gazdasági helyzetüket, szerepvállalásukat a térségben, valamint viszonyukat a térségi és térségen kívüli településekhez. Minden település rendelkezik saját, önálló önkormányzati testülettel és polgármesterrel.

Önálló hivatalok csak a nagyobb településeken vannak melyeket a helyi jegyzők vezetnek. Ilyen közigazgatási hivatal 6 van a térségbe: Balassagyarmat, Hugyag, Mohora, Bercel, Érsekvadkert. Az elmúlt néhány évben lassan formálódtak a körjegyzőségek. Közigazgatásilag a térségben az alábbi körjegyzőségek alakultak meg: Balassagyarmat, Őrhalom, Szügy, Dejtár, Magyarnándor, Nógrádkövesd, Szanda, Cserhátsurány, Drégelypalánk.

Tovább bonyolítja a települések belső szerkezetét, hogy közigazgatásilag egy-egy önállónak mondott település belső szerkezete is rétegződik és több részegységnyi települést takar, ugyanakkor egységet alkotnak: - Bercel-Ordaspuszta-Jákotpuszta; - Szanda-Szőlőkalja-Szandaváralja-Cservölypuszta-Nelásdpuszta, - Terény-Kiskérpuszta, - Balassagyarmat-Ipolyszög-Újkóvár-Nyírjespuszta-Galibapuszta - Csesztve-Bakópuszta. A kis egységek puszták, vagy tanyák, melyeket csak néhány család lakja, illetve a városnál város részként jelennek meg kissé távolabb a várostól, például Balassagyarmat esetében Újkóvár, Ipolyszög.

1.6. Infrastruktúra

Az 1999-ben végzett helyzetfeltáráshoz képest az infrastruktúra ellátás területén szignifikáns változás a vízi közművek területén van. Míg az ezredfordulón a kistérségben csupán Balassagyarmaton, Szűgyben és Dejtáron volt szennyvízcsatorna hálózat, mostanra az erőteljes térségfejlesztési munkának köszönhetően a csatornázatlan települések száma lényegesen csökkent, és a közüzemi szennyvízelvezetésbe bekapcsolt háztartások aránya átlagosan a 65 %-ot eléri.

A szennyvízrákötések növekedése a 2003. év folyamán nőtt meg ugrásszerűen, mely még a statisztikai adatokban nem jelenik meg, de a szolgáltató közlése alapján egyértelműen emelkedő tendenciát mutat.

Az ivóvíz ellátás terén, mely már korábban is teljesnek volt mondható, minőségi változást a biztonságos ellátást garantáló, többirányú betáplálást jelentő vezetékhálózati körök kialakítása, illetve a dejtári víztermelő kutakhoz beüzemelt vízlágyító berendezés hozott.

14 A MATÁV fejlesztéseinek köszönhetően a telefonellátásban mára kínálati piac alakult ki. A kistérség összes települése rendelkezik vezetékes telefonhálózattal. Gondot a szélessávú Internet elérést jelentő ADSL szolgáltatás egyelőre szűk elterjedése okozza. A Balassagyarmaton meglévő térségi központ alkalmas a feladatra, azonban a kiépített hálózat még fejlesztésre szorul.

Nincs változás a közlekedési infrastruktúra területén. A kistérség továbbra sem rendelkezik autóúttal, a településeket összekötő országos közutak, illetve a 22-es főút állapota számottevően nem javult, rövid szakaszokon történt pálya felület javítás, ám az utak teherbíró képessége, áteresztő képessége nem javult. A minősége az elégtelen kátyúzási munkák miatt általánosan tovább romlott.

A kistérség közúti közlekedésének fő eleme a 22-es számú másodrendű főút, mely kelet - nyugat irányban köti össze a 2. és a 21. számú közlekedési utakat (Rétság-Salgótarján). A kistérségnek sem autópályája, sem pedig autóútja sincs. A kistérség nyugati részét érinti a jelentős nemzetközi forgalmat (Parassapusztai határátkelő) is lebonyolító 2-es számú (E77) főútvonal. A 22-es út balassagyarmati (Szlovákgyarmat) határátkelési szakasza túlterhelt.

A térség másik fontos útvonala a Balassagyarmat – Aszód – Budapest közvetetten kiszolgáló útvonal, a 2108-as úton. Ugyanakkor ezen útról, mely Balassagyarmat – Aszód között közvetlen összeköttetést biztosít, több fontos kistérségi útleágazást is találunk, melyek kistérségeket, vagy szomszédos megyéket is összekötnek.

Továbbra is fennáll a zsáktelepülések úttal feltárásának hiánya. E téren a fejlesztési tervek kidolgozása folyik, megvalósításuk a következő években várható.

A térség alsórendű szárazföldi útvonalai elavultak, műszaki állapotuk (kis teherbírásúak) felújításra szorul. A tömegközlekedés némely területen ritka, állandósul a zsúfoltság. Mindezek alapján megállapítható, hogy a kistérség mellett a mikrotérségek is jelentős közlekedési hátrányokkal küzdenek. A kistérséget feltáró, az agrár infrastruktúra gerincét képező kiszolgáló utak építése még mindig késik. A földutak paraméterei rosszak, magassági és vízszintes vonalvezetésük, szélességük nem elégíti ki a követelményeket. Alapvető pályaszerkezet stabilizálás sem történt meg. Így a mezőgazdasági, vagy erdészeti kiszolgáló utak rossz időjárási körülmények között sokszor járhatatlanok, ezzel gátjai a gazdaságfejlesztésnek.

A vasúti közlekedés helyzete is változatlan. Pályafejlesztés nem történt, a személyközlekedésben, szállításban egyelőre nem tud versenyezni a közúti fuvarozással. A kistérség számára az Aszód - Galgamácsa - Balassagyarmat - Ipolytarnóc 78-as számú és a Vác - Drégelypalánk - Balassagyarmat településeket összekötő 75. számú egynyomsávos vasútvonal biztosít összeköttetést Budapesttel. E csomóponthoz tartozik még a Balassagyarmat – Ipolytarnóc között közlekedő ugyancsak egy nyomsávos vasút.

A hulladékgazdálkodás területén nagy előrelépés volt 2001-ben a Nógrádmarcalban megvalósult körzeti hulladéklerakó, melybe a kistérségben 16 településről történik a kommunális hulladékok beszállítása. A szélesebb körű igénybevétel a most kidolgozandó térségi hulladékgazdálkodási terv végrehajtásától várható, mely a még meglévő szabálytalan községi hulladéklerakók felszámolásával, és a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével segíti a kistérség környezeti állapotának javítását. Megoldott a növényvédőszer-göngyölegek, és csomagolóanyagok ártalmatlanítása, viszont térségi szinten megoldatlan mind a nagy, mind a kisgazdaságok szilárd és híg trágya kezelése és felhasználása, valamint az állati hullák ártalmatlanítása.

A mezőgazdasági termeléshez kötődő infrastruktúra a térségben nagyon hiányos, a fejlesztés egyik gátló tényezője. A mezőgazdasági területek (telepek, ültetvények) elérhetősége a közforgalmú utakról lehetséges, melyek alapos felújításra szorulnak. A feltáró utak, külterületi utak elhanyagoltak, használatuk a mindenkori időjárás függvénye. Szilárd burkolatú főúthoz csatlakozásuk a kistérség szintjén minimális, folyamatos karbantartásuk nincs biztosítva. A területek öntözése nem megoldott, öntözőrendszerek nincsenek. Árvízcsökkentő víztározók ugyan létesültek a térségben, de öntözőtóként való hasznosításuk jelenleg még nem megoldott. A térségben a tárolók és hűtőházak kapacitása nem felel meg az igényeknek, műszakilag elavultak.

A telekommunikációs hálózat fejletlen. Bár vezetékes telefonvonal majd’ minden településen kiépített, mobiltelefon lefedettség hiányos, rosszak a vételi lehetőségek. A gyors információáramlást lehetővé tevő

15 szélessávú Internet-hozzáférés is korlátozott. ADSL vonal és mikrohullámú Internet-csatlakozás csak Balassagyarmaton és közvetlen közelében kiépített. Egységes, számítógépes adatnyilvántartással a kistérség nem rendelkezik, a termelés és értékesítés eredményeinek hozzáférése nem biztosított.

1.7. Demográfiai helyzet és folyamatok

A 28 települést tömörítő balassagyarmati körzetben 2003 elején közel 43 ezer fő lakott, a megyei népesség 19,5 %-a. Balassagyarmat városa 17,7 ezer főnek adott otthont. A lakónépesség az utóbbi 2 évben alig csökkent. A 60 éves és idősebb népesség aránya a 6 körzetből a második legalacsonyabb értéket mutatja.

A születések száma egyre csökkenő tendenciát mutat. Szélsőséges példaként említhető Dejtár – ahol a szám egyharmadára csökkent a 4 évvel ezelőtti adatokhoz képest – vagy éppen Debercsény – ahol senki sem született ezen időszak alatt.

A másik negatív tendencia a lakosság folyamatos elöregedése, különösen az aprófalvakban. A 60 év felettiek aránya folyamatosan nő. Az 1999-es adatokhoz képest például Magyarnándorban 236-ról 306-ra, Herencsényben 197-ről 310-re, Dejtáron 338-ról 436-ra nőtt a 60 év felettiek száma.

Ez viszont nem csupán ezen kistérség sajátossága. Nógrád megye 6 körzete közül a Balassagyarmati kistérség még a fent említett adatok birtokában is a második legalacsonyabb értékeket mutatja. Általában véve tehát a térségben a népességlétszám alakulását nézve jelentős csökkenés mutatkozik, mely évekre kivetítve az alábbi táblázatban összegezhető a 1998-as évet véve alapul (ugyanis ekkortól szerepel a négy belső cserháti település a balassagyarmati térségnél).

1998.bázis év 1999.bázis év 2000.bázis év 2001.bázis év 2002.bázis év Vizsgált évek 42.995 fő 42.441fő 42.437 fő 43.040 fő 42.792 fő Összlak.alakulása - 554 fő - 4 fő + 603 fő - 248 fő Egymást köv.év - 554 fő - 558 fő + 45 fő - 203 fő Bázis évhez visz.

A fentiekből jól látható, hogy a lakosság száma évről évre csökkenő tendenciát mutat, kivéve a 2001. évet, ahol megfordulni látszik a nagyobb arányú csökkenés.

A népességcsökkenés leginkább a várost, Balassagyarmatot érinti, amely szinte minden évben negatív számot jelent: 1988-ban a lakosság száma 18.000 fő, míg 2002-ben 17.664 fő, amely 342 fő csökkenést jelent. A város mellett voltak falvak is, ahol jelentősen csökkent a népesség száma: Magyarnándor 53 fő, Cserhátsurány 28 fő, Patvarc 38 fő, Szanda 62 fővel. Voltak települések, ahol viszont jelentősebb növekedés volt. Dejtár 63 fő, Drégelypalánk 169 fő, Érsekvadkert 62 fő, Herencsény 45 fő, Ipolyvece 36 fő, Nógrádkövesd 49 fő, Terény 33 fő.

A demográfiai változásokat alapvetően meghatározó folyamatok a születések, az elhalálozások és a vándorlásokból adódó áttelepültek, illetve elvándoroltak száma. A térség népesség változása negatív tendenciát mutat, mely a ciklus folyamatába (1998. és 2002. közötti időszakban) 203 fő csökkenéssel járt. Ez összességében nem mondható jelentős változásnak, mindössze – 0,4 % - os csökkenés.

Az alábbiakban vizsgáljuk a demográfiai állapotban beálló változásokat meghatározó tényezőket:

Vizsgált 1996-1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. Időszak eredeti bázis kiind. Lakosság változása 99,7 % 99,3% 98,1 % 98,0 % 99,4 % 98,9 % 43.280 100 % Lakosság száma 42.995 42.441 42.437 43.040 42.792 43.151 A fenti táblázatból jól látható, hogyan alakult a térség demográfiája, összlakosság száma és a százalékos arányosság tekintetében is. Már korábban is jeleztük, hogy az átlagot alapul véve, évenként 51 fővel csökkent, amely a ciklus időszakra 203 főt jelent.

16

A természetes szaporulat egyik alapeleme az élve születettek száma. A ciklusban 1712 született, amely nagyjából megfelelt az előző időszak szaporulati mutatóknak. A kistérség települési szerkezetének összehasonlításánál kitűnik, hogy a város (Balassagyarmat) és a vidék (falvak összessége) a népesség arányait követi a születési számarányosság alapján.

Térség népesség 170.710 fő/ciklus 1.458 fő 100 % újszülött 100 % Város népesség 71.682 fő/ciklus 586 fő 42 % újszülött 40 % Vidék népesség 99.028 fő/ciklus 872 fő 58 % újszülött 60 %

Ha a konkrét számokat vesszük alapul, mintegy 4 %-os növekményt tapasztalunk a vidék javára. Ebben jól látható, hogy a városban évről évre csökkenés tapasztalható. Amennyiben az évenkénti születési számot kísérjük figyelemmel ugyancsak alig tapasztalunk jelentősebb eltérést: 1994. 356 fő, 2001-ben 350 fő, 2002-ben 357 fő.

A természetes szaporulat másik meghatározó eleme a halálozási mutató, azaz az elhalálozások száma. Ha a statisztikai számokat nézzük, tapasztalható, hogy 2001-ben jelentősen nőtt ez a szám és ekkor éri el a tetőfokát, amely éves szinten 651 fő, melyből 225 fő balassagyarmati. Az elhalálozási mutató itt is arányban van egy-egy település népességi adataival, de a város és vidék közötti mutató valamivel, pozitívabb számmal bír a város irányába.

Térség népesség 170.710 fő/ciklus 100 % elhalálozott 2.543 fő 100 % Város népesség 71.682 fő/ciklus 42 % elhalálozott 902 fő 35,6 % Vidék népesség 99.028 fő/ciklus 58% elhalálozott 1.634 fő 64,4 %

Településenként is igen változó és érdekes hullámgörbét mutat. Egy-egy időszakban a mikro-térségek esetében is vannak kiemelkedő mutatók, pl. Bercel, Becske vagy Érsekvadkert, Drégelypalánk, Dejtár térségekben 50-80 fő halálozási számok alakulnak.

A fenti két adat összevetése mutatja a természetes szaporulat alakulását. Ez jelentősen negatívumot mutat, ha csak a számokat nézzük. Jól látható, hogy az 1458 fő születéssel (újszülöttel) szemben az elhalálozottak száma 2.543 fő, amely 36,5 : 63,5 arányt jelent a halottak irányába. Mindez átlagosan –0,63 % (1085 : 57,07 = 0,43 % népesség csökkenést eredményezett, amely – mint már jeleztem – azt igazolja, hogy a természetes szaporulat negatív irányba tereli a népesség alakulását a térségben. Ez összességében 1.085 fő népesség csökkenést jelent az elmúlt ciklusban. Mindez a város és vidék viszonylatában a következő képen oszlik meg: a városban – 316 fő amely – 29,5 %, vidéknél pedig – 762 fő és ez – 70,5 % népesség csökkenési arányt mutat. Az alábbi táblázat ugyancsak ezt tartalmazza és szemlélteti.

A negatív arányossági mutatók, egyik évben sem váltottak pozitív eredményre. De részleteiben megtalálható és kimutatható, hogy a ciklusban volt olyan település, ahol a természetes szaporulat pozitív irányba hatott. A ciklusban összesen 24 fő születése jelent pozitívumot – néhány településen – az 1109 elhalálozással szemben (1999-ben az egy pozitívummal szemben 256 fő negatívum, ami azt jelenti, hogy a 28 településből egy településen volt magasabb a születések száma, mint az elhalálozottaké, de az is csak egy főt jelentett a 256 fővel szemben. 1999-ben Ilinyben volt 1 újszülöttel több az elhalálozottaknál, 2000-ben Cserhátsurányban hárommal, Hugyagon hárommal, Magyarnándorban eggyel, 2001-ben Őrhalomban hárommal, 2002-ben Drégelypalánkon kettővel, Herencsényben hárommal, Ipolyvecén öttel, Nógrádmarcalban hárommal.

17 A demográfia alakulásának, illetve a népesség változás harmadik eleme a “vándorlás”, az urbanizáció. Természetesen ennek további két összetevője van a belső lakossági csere, amely pozitívan módosíthatja a népesség alakulását a térségben. Ugyanakkor a kivándorlás negatívan érinti a térségi régiót az elmúlt ciklusban (1999-2002 évek). A bevándorlók száma: 845 fő, míg az elvándoroltak 513-an voltak.

A KSH adatai alapján Balassagyarmaton 1999-ben 94 főt regisztráltak bevándorlóként, majd a 2000-2002-es éveket inkább az elvándorlás jellemezte.

A vidéknél ez fordított arányosságot mutat: három év alatt 751 bevándorlóval szemben csak 309-en vándoroltak el. A vidéki települések közül a bevándorlással történt népesség szaporulat leginkább érintette a ciklusban:

Becskén a 8 elvándorlóval szemben 36 bevándorló, Bercelen a 17 elvándorlóval szemben 97 bevándorló, Dejtáron 56 bevándorló, Drégelypalánkon 40 bevándorló, Mohorán a 10 elvándorlóval szemben 38 bevándorló, Nógrádkövesden 3 elvándorlóval szemben 60 bevándorló, Őrhalomban 47 bevándorló, Szügyben 15 elvándorlóval szemben 50 bevándorló.

A ciklus folyamán a legnagyobb mozgás 2002-ben volt: 373 személy vándorolt. A legnagyobb különbség 2000- ben volt 173 fő pozitívum (ennyivel volt több a bevándorlók száma). A legkiegyensúlyozottabb pedig 2001-ben alakult, amikor a bevándorlók száma 174 fő, a kivándorlóké 168, így a különbség mindössze 6 fő.

Összegezve a térség népesség alakulását megállapítható, hogy az elmúlt ciklusban is fogyott a lakosság számaránya az 1997-es bázis évhez (43.151 fő) viszonyítva is, s így a ciklusban az apadás 473 főt jelez. A problémát csak az jelenti, hogy mindez a természetes szaporulat negatívumából következik. Talán abban reménykedhetünk, hogy ez a tendencia a jövőben megszűnik és talán pozitív irányba mozdul. Ezt látszik igazolni, hogy a népesség csökkenése megállni látszik és a lakosság száma nem igen fogy tovább. A jelzett településeken (Becske, Csesztve, Csitár, Debercsény, Galgaguta, Iliny, Nógrádmarcal, Szécsénke) az elnéptelenedési ráta nem nőtt.

1.8. Agrárstruktúra (termék, üzemi, tulajdoni) és gazdasági szerkezet

1.8.1. Agrárstruktúra

A mezőgazdasági terület 30.383 ha , amely 21.107 ha szántótól 56 ha szőlő, 779 ha gyümölcsös és 8.441 ha gyep hasznosítási ágakból tevődik össze. A mezőgazdasági terület a 95 ha nádassal és a 15.188 ha erdőssel együtt adja a 45.666 ha termőterületet. A termőterület 46% -a szántó , 33%-a erdő , 18%-a gyep, 1%-a gyümölcsös. Ez a szerkezet valamint az hogy a kistérség szántóterületének aranykorona értéke 10,11 és 22,92 AK/ha értékek között alapvetően van meghatározva az agrárium fejlesztési lehetőségeit és irányait.

Jelenlegi állapotban a termelők terület szerinti megoszlása a következő:

Terület Gazdálkodók/ % gazdaságok száma 0-5ha között 595 54 5-10ha között 220 20 10-50ha között 110 10 50-100ha között 88 8 100-300ha között 55 5 300-1000ha között 22 2 1000ha felett 2 1

18 1.8 Agrarstruktúra(termék, üzemi, tulajdoni) és gazdasági szerkezet Foldterulet 2003. 12. 31. Szántó Szőlő Gyümölcs Rét-gyep Legelő-gyep Nádas Erdő Kivett Összesen Balassagyarmat 829,99 14,28 33,98 215,43 58,14 38,59 752,77 219,67 2162,86 Becske 673,48 0,88 22,68 34,62 241,8 461,09 64,88 1499,46 Bercel 1407,41 3,39 22,39 70,03 721,61 977,59 129,5 3394,94 Cserháthaláp 509,8 1,93 41,43 3,58 131,48 276,67 33,35 998,27 Cserhátsurany 709,27 35,29 79,42 316,73 575,43 69,36 1785,52 Csesztve 840,94 42,15 24,54 111,36 485,29 47,2 1551,5 Csitár 809,98 43,93 46,17 216,84 439,81 62,83 1619,58 Debrecsény 284,4 0,4 121,2 12,71 27,68 52,5 17,35 516,28 Dejtár 642 93,04 224,6 56,2 790,16 251,38 2057,39 Drégelypalánk 540,79 20,46 55,26 406,18 171,58 695,35 193,09 2082,68 Érsekvadkert 2675,58 0,23 44,5 445,55 1835,96 239,77 5241,61 Galgaguta 843,66 0,59 2,16 5,87 196,08 357,31 62,55 1468,25 Herencsény 946,06 0,23 15,64 43,3 490,08 757,2 974,38 3226,92 Hont 335,86 0,17 1,76 165,67 128,94 1554,78 104,93 2291,97 Hugyag 605,5 0,71 17,51 130,22 146,83 0,99 44,56 74,05 1020,41 Iliny 54,76 0,45 218,03 325,77 16,61 615,64 Ipolyvece 639,18 11,18 359,17 71,67 106,06 120,3 1307,58 Magyarnándor 550,15 0,68 203,58 201,1 701,97 104,93 1762,43 Mohora 972,28 3,08 49,34 55,26 63,78 202,74 80,97 1427,48 Nográdkövesd 424,53 0,09 0,44 47,88 84,63 166,1 77,91 801,6 Nográdmarcal 871,31 5,11 14,29 264,98 680,68 75,84 1912,22 Őrhalom 861,7 7,6 303,05 129,53 249,52 107,52 1658,94 Patak 811,05 121,67 178,1 348,35 78,63 1537,85 Patvarc 400,21 24,67 56,75 34,4 148,95 45,48 712,47 Szanda 701,59 5,07 0,24 17,05 534,02 684,96 115,46 2058,42 Szécsénke 536,97 1,92 0,61 16,9 148,56 189,13 24,13 918,25 Szügy 723,97 14,19 35,57 102,86 727,05 127,59 1731,25 Terény 905,34 2,67 6,11 2,54 375,83 600,52 459,49 2352,53

Összesen: 21107,76 56,55 779,13 2405,41 6036,79 95,78 15188,27 4041,99 49714,3

1.8 Vetés terület alakulása 1999-2003 Balassagyarmati kistérségben

Növények 1999 2000 2001 2002 2003 A szántó művelési ágban meghatározó az őszi búza őszi árpa 485 110 40 területe, jelentős a napraforgó terület és egyre csökkenő tavaszi árpa 1782 2136 1644 1070 1065 őszi búza 2052 4496 4312 3380 3290 tendenciát mutat a burgonya vetésterülete , amely 1999- tavaszi búza 240 306 100 230 ben még 400 ha volt 2003-ban már csak 289 ha. Egyre rozs 447 378 405 338 130 nagyobb teret hódít a gazdálkodók vetés-szerkezetében a tritikálé 90 343 795 884 800 zab 356 200 190 420 240 mustár , az olajretek és az olajtök. őszi repce 1020 346 147 213 125 borsó 10 43 100 45 55 napraforgó 2553 1268 796 1106 2457 kukorica+siló 825 1643 1484 1520 1128 burgonya 400 389 441 370 289 egyéb 3725 1934 2601 4044 3651 Ültetvény telepítés 2000-2003-ig Település bogyós / ha törzses / ha összesen Hont 4,3 4,3 Drégelypalánk 16 2 18 A térségben 2000 és 2003 között 241 ha Patak 3 3 gyümölcstelepítés történt, amelyből 139 ha Ipolyvece 21 6 27 Cserháthaláp 4 4 bogyósgyümölcs, ezen belül is a ribizli valamilyen Debercsény 5 5 színű/fekete, piros ,fehér / megjelenési formája. Jelentős Magyarnándor 14,5 14,5 mértékben visszaesett a málna termőterülete. A térség Mohora 8 8 Herencsény 6,4 2 8,4 egyes részein / Dejtár, Szügy, Nógrádmarcal, Cserhátsurány 11 30 41 Cserháthaláp/ jelentős területen termeltek uborkát, Szügy 1,6 1,6 jelenleg ennek a kultúrának a termelése minimálisra Balassagyarmat 7 12 19 Csesztve 0,2 4 4,2 csökkent. Patvarc 3,4 3,4 Hugyag 20 20 Őrhalom 7 7 Csitár 8 6,2 14,2 Bercel 9,2 7 16,2 Becske 17 6 23 Összesen 139,1 102,7 241,8

19 A nagy gyepterületek ellenére a kistérség állatállománya alacsony és egyre inkább csökkenő irányt mutat. A kistérségben több olyan település van ahol egyáltalán nincs szarvasmarha és juh. Négy faluban van 100 tehén létszámnál nagyobb tehenészet /Nógrádkövesd, Szügy, Érsekvadkert, Patak/. A térség hagyományos szarvasmarha tájfajtája az ún. Ipolymenti tájfajták teljesen kihalt, eltűnt. Csak néhány településen található jelentősebb húshasznú tehenészet: Bercelen, Szügyben, Hugyagon és Ipolyvecén. Nagyobb anyajuh állomány Nógrádmarcal, Csitár, Terény, Iliny, Mohora, Nógrádkövesd községekben van. Alternatív állatfajként növekvő létszámmal van jelen a kecske Terény , Herencsény és Csitár falvakban. Iparszerűen működő sertéstelep Érsekvadkerten van. A hízósertés hektikus árváltozása miatt a falun élő lakosság állattartási kedve lecsökkent, a parasztportákon inkább a család önellátására rendezkedtek be.

A nyolcvanas és kilencvenes években Őrhalomban, Magyarnándorban, Szandán több ezres létszámú libatörzs telepek működtek és jelentős méretű volt a libatömés/ Terény, Szanda, Szandaváralja, Magyarnándor / ,amely napjainkban teljesen megszűnt. A hagyományos nyúltartási kedvet az alacsony átvételi árak kedvezőtlenül befolyásolják. Jövedelmezőbb felvásárlási ár és a teljes körű integráció a negatív tendenciát megfordíthatja.

Jellemzője volt a térségnek a vadon termő gyógynövények gyűjtése, amelynek mértéke csökkent, azonban Herencsény, Cserhátsurány térségében a gyógy-és fűszernövény-termelés kultúrája kezd meghonosodni.

A kistérségben általános az, hogy a birtok méretek aprók sok esetben nehezen megközelíthetők, a mezőgazdasági utak elhanyagoltak, gazdátlanok. 2003. december 31. 7790 db őstermelői igazolványt váltottak ki, ebből évente 5060 db-ot újítanak meg. 1001 regisztrált termelő van a térségben, ebből 54 családi gazdaság és 38 db társas vállalkozás. A mezőgazdasági vállalkozók terményeinek tároló kapacitása hiányos, sem mennyiség-, sem minőségfejlesztés nem történt. A kistérségben 2 malom működik, takarmánykeverő üzem nincs; Drégelypalánkon a Zentis Drégelyvár Kft. gyümölcsfeldolgozót üzemeltet.

A mezőgazdasági termelés a kistérségre jellemző elaprózódottság, kedvezőtlen birtokméret, az egymástól beszerzésben-termelésben-értékesítésben elszigetelt termelők illetve termelés a kistérség egészében a korábbi évekhez mérten kisebb részarányt képvisel.

Megnevezés A képviselet aránya a kistérségben 2003-ig kiváltott őstermelői igazolvány 7790 db Ipar 24 % Évente megújításra kerül 5060 db Építőipar 12 % 2003-ban regisztrált termelők száma 1001 db Kereskedelem 46 % Családi gazdaság 54db db Szolgáltatás 10 % Társas vállalkozás 38db db Mezőgazdaság 8 %

1.8.2 A gazdaság szerkezete

A gazdálkodás szerkezetében lényegi változás nem következett be, a négy évvel ezelőtti helyzetértékeléshez képest, a gazdaságok száma csökkenést mutat. Negatívan hatott az üzemi méretre a támogatási rendszer változása, hol a szétaprózódás, hol a koncepció irányába hatott.

20 2002. évi KSH adatok szerint a térségben regisztrált vállalkozások megoszlása a következő:

Vállalkozások tevékenységi kör szerint bányászat, mezőgazdaság , feldolgozóipar, szálláshely- szállítás, ingatlanügyek, kereskedelem, vadgazdálkodás, villamosenergia, szolgáltatás, raktározás, Építőipar gazdasági javítás erdőgazdálkodás, gáz-, gőz-, vendéglátás posta, távközlés szolgáltatás halászat NEV vízellátás BALASSAGYARMAT 174 424 42 69 63 125 393 BECSKE 1 2 5 1 0 2 8 BERCEL 8 25 11 6 4 10 11 CSERHÁTHALÁP 1 4 3 1 0 1 3 CSERHÁTSURÁNY 3 5 4 0 6 4 6 CSESZTVE 1 0 1 2 3 2 1 CSITÁR 0 3 4 0 2 0 1 DEBERCSÉNY 0 0 0 0 0 0 1 DEJTÁR 6 6 4 4 2 21 8 DRÉGELYPALÁNK 6 19 7 5 10 5 21 ÉRSEKVADKERT 23 31 10 9 11 33 33 GALGAGUTA 3 4 2 4 2 1 3 HERENCSÉNY 3 1 2 2 4 2 2 HUGYAG 2 7 3 0 0 2 5 HONT 0 2 0 3 0 4 1 ILINY 0 3 1 0 0 1 0 IPOLYVECE 3 4 9 4 0 11 9 MAGYARNÁNDOR 3 11 11 1 3 13 14 MOHORA 3 5 2 3 1 3 12 NOGRÁDKÖVESD 1 2 2 5 2 3 6 NOGRÁDMARCAL 1 2 4 3 7 1 3 ÖRHALOM 3 17 4 3 6 2 9 PATAK 6 3 2 1 8 10 5 PATVARC 1 3 8 3 4 4 8 SZANDA 2 6 5 3 1 3 10 SZÉCSÉNKE 1 2 0 0 1 0 3 SZÜGY 14 7 5 1 3 12 14 TERÉNY 2 2 2 2 2 1 4 Összesen 271 600 153 135 145 276 594 %-os megoszlás 12,47 27,60 7,03 6,21 6,67 12,70 27,32

A rendelkezésünkre álló KSH adatok szerint 2002 végén a megyei vállalkozások 19,6%-a, 2538 vállalkozás működött Balassagyarmat körzetében. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 59 db volt, a megyében a második legmagasabb. A regisztrált vállalkozások 85,54%-a működik.

A 775 társas vállalkozás 29%-a ipari, építőipari, 26%-a kereskedelmi tevékenységet folytat. A szolgáltatók részesedése 19,4%, míg a kedvezőtlen termőhelyi adottságok következtében a mezőgazdasággal foglalkozók aránya körülbelül 10%-ot tesz ki. Az egyéni vállalkozások legnagyobb hányada gazdasági szolgáltatással foglalkozik. A második legnépszerűbb tevékenységi kör a kereskedelem, amit az ipar követ. A térségben elsősorban a feldolgozóipari kis- és középvállalkozások jelentenek munka-lehetőséget a lakosságnak.

21

2002-es KSH adatok alapján a balassagyarmati kistérségben működő vállalkozások cégforma szerinti megoszlása a következő:

Vállalkozások Működő vállalkozások db db Szövetkezetek egyéni jogi jogi vállal- személyi szem Társas kozáso ség élyi K összes Mezőgaz- Egyéb szövet NEV Regisztrál Működő k nélküli ségű FT. en dasági kezetek BALASSAGYARMAT 1859 1559 1054 1338 221 206 505 0 5 BECSKE 26 20 13 19 1 0 7 0 0 BERCEL 90 81 58 65 16 15 23 0 0 CSERHÁTHALÁP 14 14 12 13 1 0 2 0 0 CSERHÁTSURÁNY 42 31 22 27 4 2 9 0 0 CSESZTVE 12 10 8 10 0 0 2 0 0 CSITÁR 15 11 8 10 1 0 3 0 0 DEBERCSÉNY 1 1 1 1 0 0 0 0 0 DEJTÁR 58 53 41 47 6 5 12 1 1 DRÉGELYPALÁNK 95 86 64 69 17 14 22 0 3 ÉRSEKVADKERT 206 176 131 153 23 19 45 0 2 GALGAGUTA 23 20 15 18 2 2 5 0 0 HERENCSÉNY 19 17 13 13 4 4 4 0 0 HUGYAG 23 19 16 16 3 2 3 1 1 HONT 16 12 6 8 4 4 6 0 0 ILINY 5 5 4 5 0 0 1 0 0 IPOLYVECE 53 42 28 37 5 5 14 0 0 MAGYARNÁNDOR 67 63 46 51 12 8 17 1 2 MOHORA 33 31 23 29 2 2 8 0 0 NOGRÁDKÖVESD 26 23 16 18 5 4 7 1 1 NOGRÁDMARCAL 27 22 16 19 3 2 6 0 0 ÖRHALOM 60 51 35 42 9 6 16 1 2 PATAK 44 36 22 32 4 3 14 0 0 PATVARC 39 32 21 23 9 7 11 0 1 SZANDA 34 30 23 27 3 2 7 0 0 SZÉCSÉNKE 9 7 7 7 0 0 0 0 0 SZÜGY 85 69 49 59 10 8 20 1 2 TERÉNY 21 17 11 15 2 2 6 0 0 Összesen 3002 2538 1763 2171 367 322 775 6 20

1.9. Mezőgazdasági termelés és értékesítés

1.9.1. Mezőgazdasági termelés

A termelésben meghatározó szereppel bír a dolgozó ember, a maga termelési tapasztalatával, felkészültségével. A rendszerváltás előtt még mindig 18 – 21 % között volt a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Azt követően egyik legjelentősebb tényezője a gazdaságnak a szerkezet átalakulása, mely jelentősen érintette a mezőgazdaságot is. Átalakultak a tulajdoni viszonyok. A földek visszakerültek az igazi tulajdonosokhoz. Ugyanakkor az elaprózott földekkel – művelési eszköz hiány miatt – nem tudtak mit kezdeni. Újgazdaság típusok alakultak ki: magántulajdon, részvénytársaság, kft., és termelő szövetkezetek stb.

A mezőgazdasági termelés is bekerült a verseny szférába, piac orientált lett. Alapvető követelményként jelent meg a gazdaságosság, amely magával vonta a mezőgazdasági keresők csökkenését, azaz az ott foglalkoztatottak létszám leépítését. Jelenleg térségünkben a mezőgazdaságban foglalkoztatott aktív létszám 11 – 15 %-os. Korábbiakban ezen gazdaságok egyik fő erénye a jól képzett munkaerő volt, s ezt nem minden gazdaságban sikerült most átörökíteni. Ez is eredményezett kisebb visszaeséseket a termelésben. (Sok esetben nem a szakemberek jutottak a földekhez, hanem akinek éppen pénze volt.) A mezőgazdaságok segítői a falugazdászok lettek, akik szakmai tudásukkal segítik a gazdálkodókat. A térségben a számuk az alábbiak szerint alakult: 2000-ben 6 fő, 2001-ben 7 fő, 2003-ban 6 fő volt.

22

Mezőgazdaság alapja a föld, amely a mezőgazdasági termelés sajátos erőforrása és eszköze is. Ebben meghatározó szerepe van a föld minőségének, amely igen változó térségünkben (7 és 23 AK érték között változik). Természetesen a környezet differenciáltságából még nem következik a termelés eredményességének szükségszerű eltérése.

Jelentős szerepe van a gazdasági tényezők közül az eszközrendszereknek. A mezőgazdaság állóeszköz rendszere átalakult. Amíg a korábbi években az ingatlan jellegű (építmények, épületek, stb.) eszközök magasabb aránya dominált, addig mára jelentősen visszaesett és megfelel a gépesítés százalékos nagyságával. Tehát ez nem jelenti azt, hogy a gépek szaporodtak volna meg, hanem az építmények szűntek meg (istállók, műhelyek, irodák, stb.). A mezőgazdaság termelésének színvonala és az eszközellátottság bizonyos ellentmondásokat, összefüggéseket takar. Általános tendencia volt, hogy a kedvezőbb gazdálkodási eredményeket az átlagosnál magasabb színvonalú eszközellátottság mellett érik el. Így a gyenge adottságú területeken az eszközök nagyobb mennyiségére lenne szükség. Térségünkben a gépi eszköz ellátottság valamelyest javult, 30 %-ról, 38 %-ra, míg az építmények jelentősen csökkentek. Természetesen ezen eszközrendszerbe beletartoznak a vonógépek és a művelési eszközök.

A korábbi évekhez viszonyítva csökkent a fogyóeszközök - első sorban a növényvédő vegyszerek - mennyisége. Ennek van egy környezetvédelmi oka is, amely egyrészt a talaj elfertőzését igyekszik megakadályozni, másrészt a termékek védelmét szolgálja, de van anyagi, illetve forráshiányosság is. (jelentős a forráshiány). A műtrágyázás színvonala és a termésátlagok között, bizonyítottan nagyon szoros összefüggés van. A magas terméshozamok erőteljes műtrágya felhasználást igényelnek, bár a termés hozama nagyban függ az éghajlati tényezőktől, első sorban a csapadéktól is. Ezért fordulhatott elő térségünkben, hogy magasabb műtrágya felhasználás mellett is közepes terméshozam született. A korábbi évekhez viszonyítva – főleg forrás hiány miatt – jelentősen visszaesett a műtrágya-felhasználás. Jelenleg alig éri el a tápanyag utánpótláshoz szükséges mennyiség 50 %-át.

A növénytermesztés ma még inkább meghatározó gazdasági tényezője a mezőgazdaságnak. Nagyrészt a hagyományos növénykultúrák termesztése folyik. Továbbra is a növénytermesztés vetésszerkezetében a gabonafélék vannak túlsúlyban. Ezt az olajos magvak követik – ez jelentősebb változás a korábbiakhoz képest. A szántóföldi növények közül a kukorica és a burgonya követi.

A takarmánynövények termesztése jelentősen visszaesett, köszönhetően annak, hogy az állatállomány ugyancsak nagymértékben fogyatkozott. Kisebb területeken lucerna- és lóheretermesztés folyik. Bár nagyobb területek estek ki a termelésből, a kaszáló területek is csökkentek. Nagy területek váltak meg nem művelté.

Zöldségfélék termesztése csak kis területeket foglal el, igaz értékben és mennyiségben is nagyobb termelési értéket ad. A zöldségtermelésben az élőmunkaerő-igény jóval magasabb, mint más kultúrákban. A zöldségtermesztés leginkább saját fogyasztásra, vagy a helyi piacokra korlátozódik. Leggyakoribb növények: borsó, bab, káposzta félék, gyökér félék, hagyma félék, tök, uborka, paradicsom és a paprika.

Szőlő a legtöbb kertben megtalálható, melyet közvetlenül étkezéshez használnak fel. Néhány településen (Szanda, Patak) a hegyek napsütésben gazdag déli lejtőjén, ahol erősebb besugárzás éri a talajt -elsősorban hazai fogyasztásra – bortermő szőlőművelés is folyik, néhány hektárnyi területen. Elsősorban direkttermő szőlő telepítéssel.

A mérsékeltövi gyümölcsök termesztésére a talaj- és éghajlat adottságok igen kedvezőek. Az elmúlt évtizedekben jelentős gyümölcsfa telepítés volt a térségben (Cserhátsurány, Magyarnándor, Becske, Nógrádkövesd, Cserháthaláp településeken) elsősorban alma, körte, szilva, kisebb területen cseresznye és barack. A dombok lejtőin - néhány településen (Drégelypalánk, Dejtár, Patak, stb.) - a bogyós cserjék ültetvényei találhatóak. Ezen gyümölcsösök az elöregedés idejét élik. Sajnos az utóbbi időben alig történt új telepítés. Jelenleg is meghatározó a térségi burgonya-termesztés, gyümölcs- zöldség-termelés és feldolgozás, illetve a gyógynövény-termesztés.

23

A növénytermesztési ágazat fontosabb növényei

Sor- Település Ga kapás, szálas ta- Zöldség bogyós szőlő gyümölcs szám bona olajos karmány 1 Balassagyarmat 2 Becske X X X Bercel X X X X X 4 Cserháthaláp X X 5 Cserhátsurány X X X X X 6 Csesztve X X 7 Csitár X 8 Debercsény X X 9 Dejtár X X X 10 Drégelypalánk X X X 11 Érsekvadkert X X X 12 Galgaguta X X X 13 Herencsény X X 14 Hont X X 15 Hugyag X X 16 Iliny X 17 Ipolyvece X X X 18 Magyarnándor X X X X 19 Mohora X X X 20 Nógrádkövesd X X 21 Nógrádmarcal X X X 22 Őrhalom X X X X 23 Patak X X X X 24 Patvarc X X X 25 Szanda X X X X 26 Szécsénke X X X 27 Szűgy X X X X 28 Terény X X X X

Állattenyésztésnek jelentős hagyományai alakultak ki a korábbi években. Elsősorban a sertés- és a baromfitenyésztés emelkedik ki az állattenyésztésen belül. Még ma is ezen állattartás a leggyakoribb és a legnagyobb tömeget képviseli. Igaz ma már inkább a kis- és közepes gazdaságokban található ezen állatok tenyésztésének több mint 60 %-a. Egyébként a hazai, illetve a térségi húsfogyasztás alapját képezik és adják.

Jelentősen visszaesett a szarvasmarha- és a juhtenyésztés, körülbelül egyharmadára. Nemcsak a hús hanem a tejtermelés alapfeladatainak bázisát is jelenti.

Kisebb mértékben emelkedett a lótenyésztés volumene, amely elsősorban sportolási célokat szolgál. A kecske és a nyúl a háztartások állata és így főleg helyi igényeket elégít ki. A kecskéket tejéért a nyulat húsáért tenyésztik. Mind kettőből kisebb mennyiség kikerül a piacra is.

A szarvasmarha- és a sertéstenyésztés mellett bizonyos területeken számottevő az őshonos állatok, úgymint mangalica, szürkemarha tenyésztése is.

24

A tenyésztett állatok a térségben

Sor- Település baromfi nyúl sertés juh kecske Szarvas-marha ló szám 1 Balassagyarmat X X 2 Becske 3 Bercel X X X 4 Cserháthaláp X 5 Cserhátsurány X X X 6 Csesztve X 7 Csitár X X 8 Debercsény 9 Dejtár 10 Drégelypalánk X 11 Érsekvadkert X X X X 12 Galgaguta X 13 Herencsény X 14 Hont 15 Hugyag X 16 Iliny 17 Ipolyvece X X X 18 Magyarnándor X 19 Mohora X 20 Nógrádkövesd X 21 Nógrádmarcal 22 Őrhalom X X 23 Patak X X 24 Patvarc 25 Szanda X X X X 26 Szécsénke 27 Szűgy X 28 Terény X

1.9.2. Mezőgazdasági értékesítés

A kistérségben megtermelt mezőgazdasági termékek kisebb része a térség felvásárlói illetve értékesítői hálózatán keresztül realizálódik. Az áru nagyobb hányada kikerül a térségből. A megtermelt mennyiség 50-60%-a szerződéses keretek között kerül eladásra. A növénytermesztés vezérnövényei - gabona, napraforgó - a nagyobb termőterületű gazdaságokban zömmel szerződéssel kerülnek értékesítésre, a 10- 20ha alatti gazdaságokban a pillanatnyi árviszonyokhoz igazodva értékesítenek. Szerződéssel kevésbé megalapozott a bogyósgyümölcs és gyümölcsértékesítés. A gyümölcsfélékből jelentős a közvetlen piaci eladás: a termelők a budapesti, és budapest környéki nagyobb piacokon adják el terményeiket. A fogyasztási szokások változásával, a nagy áruházláncok térhódításával az egyéni értékesítés is veszített jelentőségéből. A termelők együttműködésének hiánya kedvezőtlenül hat a felvásárlási árakra, melyet a nagy felvásárló szervezetek kihasználnak. Megfelelő érdekképviselet érdekében szükséges TÉSZ-ek és BÉSZ-ek létrehozása. A Szövetkezetek életrehívásával megalapozható lenne a hagyományos, korábban gazdaságosan termelt növények – sörárpa, burgonya, uborka, káposzta – termesztésének ismételt fellendítése, a mezőgazdaság diverzifikálása. Gyógy- és fűszernövények, valamint méz tekintetében a termelés-, feldolgozás, értékesítés teljes vertikumának kialakítása a cél. Kereskedelmi szervezetek bevonásával olyan értékesítési hálózat kialakítása a cél, mely a termelésre hatva ösztönzi a korszerű táplálkozást szolgáló biotermékek előállítását, termelését.

Állati eredetű termékek értékesítése terén a térségben lévő tejtermelő tehenészetek a megállapított kvóta alapján szerződéses formában értékesítenek. Megszűnőben van a magángazdák közvetlen tejértékesítése. Növekvő kereslet mutatkozik a juh- és kecsketejből készült termékek iránt, mely szintén indokolja az említett értékesítő hálózatok kialakítását. Az értékesítési feltételek javulásával indokoltnak látjuk a kisállattartás – baromfi, nyúl – hagyományainak felélesztését. Vágóállatok közvetlen feldolgozói csatornán keresztül kerül eladásra, mind a belföldi, mind az exportforgalomban.

25

1.10. Erdősültség és jellemzőinek területi elhelyezkedése. Erdőgazdálkodás

Nógrád megye területének 41%-a erdő, ami az országos átlagnak mintegy kétszerese, a kistérségnek pedig 33%-a.

A balassagyarmati kistérség domborzati térképén szántó területek, gyepek és rétek, valamint erdőségek láthatók. Az erdők elsősorban a hegyeket borítják be. Az itt lévő erdőségeket főleg a lombhullató Balassagyarmat térsége a Cserháton valamint a Börzsöny kisebb részein, továbbá a Dejtári homokvidék erdőgazdasági tájain terül el. A térség erdősültsége meghaladja a 30%-ot, az őshonos keménylombos erdők mellett nagy teret foglalnak el a telepített akácosok, nemesnyárasok, erdei és feketefenyvesek.

Ezeknek nagy többsége a kemény fák csoportjába tartoznak. Legfőbb képviselőik a bükk, a tölgy, a cser és a gyertyán, de a szegélyeken a juhar is megtalálható. Nagyobb erdőségek találhatók: Csitár-Iliny-Nógrádmarcal, Herencsény-Szanda-Bercel, Magyarnándor-Mohora-Csesztve és Drégelypalánk;-Hont térségében. A hegyek lábánál, a dombokon a már korábban meghonosodott akácosok találhatók, melyek ugyancsak a keményfák közé tartoznak. Megtalálhatók: Csitár-Őrhalom, Cserhátsurány-Terény, Patak-Érsekvadkert környékén.

A mélyebben fekvő területeken, ártereken lombhullató főleg puhafás galéria erdősülés található: éger, nyár, fűz és hárs fákkal, míg a keményfák közül inkább csak a kőrős a leggyakoribb. Fontosabb területei: Balassagyarmat- Hugyag-Dejtár-Hont, Terény-Cserháthaláp-Csesztve éd Érsekvadkert térségei.

A csapadékviszonyok az erdőművelés számára kedvezőtlenek: észak-nyugatról a Börzsöny, északról a Szlovákiai hegység csapolja meg a felhőket így gyakori a szélsőségesen száraz nyári időjárás.

A természetes erdőtársulások ennek megfelelően a térségben a mezofil cserjések, cserestölgyek.

Az erdők fatermelő-képessége, élőfa készlete, vágáskora a fafajok szerint változó, ám általánosan jellemző, hogy elmarad az ország hegyvidékeit jellemző átlagtól. Ennek egyik fontos oka, hogy a jelenleg véghasználati korosztályt képező erdőket korábban sarjasztatták, ez az állományok romlásához vezetett.

A kistérség erdeiben képződő fatermék fentiek miatt döntő hányadban (80%) tűzifa, melyet az energetikai célokon túl farostlemez, cellulóz és faszén gyártására is felhasználnak. A térségben fenti okok miatt számottevő ipari fa feldolgozó kapacitás nem alakult ki, kisebb faipari üzemek Szátokon, Érsekvadkerten és Szügyben működnek. A környék fakereskedői döntően Szlovák import fűrészáru forgalmazásával foglalkoznak.

A térségben folyik a grillfaszén szenesítése is szezonális jelleggel évi 3-5 ezer tonna fa felhasználásával. A területre jellemző éghajlati viszonyok a növénytermesztésnek sem kedvezőek, úgyhogy az alacsony termőképességű területeken fontos jelentősége lehet az erdő telepítésnek. Míg a térség nagy részén jellemzően szárazságtűrő fafajok és az akác jöhet számításba, addig az Ipoly öntésterületein nemesnyárasok telepítésének is van realitása.

Az erdőségek turisztikai szempontból felértékelődhetnek az elkövetkezendő esztendőkben. A gyalogos és vadász turizmus mellett a lovas turizmus elterjedésének feltételei is adottak.

A kárpótlási folyamat még nem zárult le, nagy az aránya az ún. rendezetlen erdőtulajdonnak. A térségben államkincstári, magán és szövetkezeti erdők egyaránt előfordulnak. Mielőbb csökkenteni szükséges a térségben a rendezetlen területeket. Birtokkoncentrációval meg kell teremteni az 1999. évi LIV. Törvényben meghatározott optimális tulajdonszerkezetet.

Az Állami Erdészeti Szolgálat éves fejlesztéseiből kiindulva térségi stratégiákkal a gazdákat segítve, meg kell teremteni a gazdálkodási hibák felszámolásának helyi forrásait. Térségi tűzifa programokkal kell segíteni a helyben termelt tűzifa felhasználását, energiatakarékos fatüzelésű fűtési rendszerek bevezetését. Támogatni szükséges a kis és közepes faipari vállalkozásokat, hiszen ez jelent megoldást az erdőtulajdonosok faipari gondjainak enyhítésére. A célok megvalósításához elengedhetetlenül szükséges a térségi integrációs rendszer elindítása. Egyeztető fórumokon (szakhatóságok, PHARE, SAPARD programvezetők, területfejlesztési tanács,

26 illetve nagyobb gazdálkodók és földtulajdonosok bevonásával) ki kell választani az alkalmas integrátori kört, mely az erdőgazdálkodás és fahasznosítás térségi integrációs tevékenységét irányítja.

1.11. Mező- és erdőgazdasági termékek feldolgozása

A térségben megtermelt mezőgazdasági termékek helyben való feldolgozása alacsony szintű. Kívánatos és ösztönzésre szorul a gyümölcsök térségen belüli feldolgozása, illetve hűtőházi tároló-kapacitás bővítése. A megtermelt gyümölcs aszalásra való feldolgozása több kis és közepes nagyságú üzemméretet alakíthat ki.

Gabonatermesztés területén a vetőmag-kiszerelő üzem korszerűsítésének megoldása szükséges. A gyógy- és illóolaj-növények feldolgozásának kiszélesítését kell megvalósítani, hogy ne a nyersanyag, hanem a feldolgozott termék kerüljön importra. A kistérségben több éves hagyományai vannak a gyógy- és fűszernövény termesztésének és feldolgozásának. termesztéstől a betakarításig, beleértve a vadon termő gyógynövények termesztésbe vonásáig, a gyűjtés és szállítás, raktározás, anyagmozgatás, illetve a feldolgozással kapcsolatos összes teendők biztos alapon nyugszanak. Fejlesztési elképzelések gyakorlati tapasztalatokból adódnak.

Kívánatos lenne méhészeti termékek feldolgozása, új termékek és specifikumok megjelentetése és kínálata.

A tejtermékek feldolgozási területén a magasabb hozzáadott értékű termékeket előállító üzemek létrehozása vagy az alapanyagot előállító üzemek feldolgozói körben történő megvalósításának elősegítése szükséges.

A kistérség nagyobb része kedvezőtlen adottságokkal rendelkezik, nem alkalmas az intenzív gabonatermesztésre, ezért meg kell találni azokat az alternatív lehetőségeket, amelyekkel ezek a területek megfelelően hasznosíthatók.

Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gyógy- fűszer- és aromanövények termelésének és feldolgozásának fejlesztésére (olajgyűjtő, illóolaj-lepárló, teaüzem, speciális vetőmagüzem létesítése, stb.), továbbá az erdei gyümölcsök, különleges gyümölcsök gyűjtésére, termesztésére, feldolgozására (som, bodza, csipkebogyó, galagonya, feketeberkenye feldolgozása) aszalvánnyá, szörppé, pálinkává, dzsemmé. Bogyós és csonthéjas gyümölcsök termesztésének, és feldolgozásának fejlesztése. Ugyancsak nagyobb figyelmet érdemel az ökológiai gazdálkodás fejlesztése, mind a növényi, mind az állati oldalon. Fejlesztendő az extenzív gyepgazdálkodás és állattartás a meglévő és létesítendő gyepterületek megfelelő hasznosítása érdekében. A gyenge adottságú területek erősítése is kiemelt jelentőségű.

Fakitermelés és hasznosítás: Az utóbbi időben jelentősen megnőtt a fakitermelés a térségben. Hasznosítása elsősorban tűzifaként történt, néhány százalékában faszén-égetéssel került feldolgozásra. A keményfa egy részét fűrészelt anyagként a bútorüzemek hasznosították, másrészt szerszám készítéséhez alkalmazták. A puhafa hasznosítása fűrészelt deszkaként lett értékesítve, másik része pedig a papírüzemekhez került.

1.12. Az élelmiszeripar, élelmiszeripari kapacitások térbeni elhelyezkedése

Az élelmiszeripar a rendszerváltás után sok helyen és sok ágában leépült, működés képtelenné vált. Ennek legaktuálisabb példája a húsipar, a tejipar – amely korábban megyei szinten is a legjobban, leghatékonyabban működött – ami nemcsak a helyi piacra, hanem az országosra, sőt a határon túlra is termelt ellehetetlenült. A három nagy vágóhídból egyik sem tudott “talpon maradni”, még a régi nagy hagyományokkal rendelkező balassagyarmati vágóhíd sem. A térség 3-4 malmából is 1-2 működő képes, melyek a helyi igényeket elégítik ki. A dejtári savanyító, mely ugyancsak országos piacra is termelt, teljesen megszűnt.

27 Ezen feldolgozó rendszerek jól igazodtak a térség alapanyag termelő egységeihez. Igaz a jelenleg még működő üzemek is a helyi terményeket dolgozzák fel: gabonát az érsekvadkerti malom, a drégelypalánki szörpüzem a helyi bogyósokat, megmaradtak a pékségek, a pálinkafőzdék, az ugyancsak érsekvadkerti sertésvágó.

Az elmúlt néhány évben néhány kisebb feldolgozó is megalakult; Így az ipolyvecei és drégelypalánki kisvágó- hidak, a terényi házi sajtkészítő vállalkozás, mely a helyi kecsketejet dolgozza fel. Herencsényben a méz feldolgozását kezdték el, míg Cserhátsurányban a gyógynövény üzemi feldplgozása kezdődött el.

Méhészet és méztermelésre a kistérség adottságai kifejezetten jók, a méhállomány növelésének nincs felső határa. A méhészkedésből élők száma emelkedést mutat. Cél tehát a méhészet fejlesztése, a méz feldolgozottság- szintjének növelése, csomagolt formában történő értékesítése, mézfeldolgozó üzem beindítása, technológiai berendezésének kialakítása, marketing fejlesztése és új méhészeti termékek bevezetése a piacra, amelyek magas biológiai értékűek (mézkenyér, mézbor, mézes vaj, arc- és kézkrém).

Az ökológiai gazdálkodásra való átállás a bioméhészetek beindításával (bioméz termelés, virágpor, lépes méz, propolisz) a javíthatná a méhészeti szakma jövedelmi viszonyait. Létre kell hozni és működtetni termelői csoportokat, melynek működése révén erősödik, könnyebbé válik a termékék piacra jutása belföldön és külföldön.

Mezőgazdasági termékek feldolgozásának fontosabb területei

Sor- Település hús tej és malom méz Zöld Sava szesz borá- málna lek- szám tejter- péks. -ség -nyító főzde szat szőrp vár mék tészta konz. 1 Balassagyarmat x 3x+2x x 2 Becske x 3 Bercel x x+x x 4 Cserháthaláp x 5 Cserhátsurány x x 6 Csesztve x 7 Csitár 8 Debercsény 9 Dejtár x 10 Drégelypalánk x 11 Érsekvadkert x x 12 Galgaguta 13 Herencsény x x 14 Hont 15 Hugyag x 16 Iliny 17 Ipolyvece x 18 Magyarnándor x x 19 Mohora 20 Nógrádkövesd 21 Nógrádmarcal x 22 Őrhalom 23 Patak x 24 Patvarc 25 Szanda x x 26 Szécsénke 27 Szűgy x x 28 Terény x

28 1.13. Alapvető szolgáltatások (lakossági, mezőgazdasági és egyéb)

Balassagyarmat kistérsége kereskedelmi üzleteinek számát tekintve Nógrád Megyében az előkelő második helyet foglalja el (675 egység), de az ezer lakosra eső kiskereskedelmi üzletek tekintetében holtversenyben van Salgótarjánnal (16 egység).

A kiskereskedelem kistérségenkénti alakulása

Ssz. Megnevezés B.gyarmat B.terenye Pásztó Rétság S.tarján Szécsény 1. Kiskeresk.üzletek össz. 675 326 458 263 1074 265 2. Élelmiszer és áruház 156 96 121 94 239 78 3. Ruházati szaküzlet 66 13 47 21 126 18 4. Vasárú, festéküveg 41 10 17 14 72 9 5. Elektromos kisáruház 21 2 8 5 32 5 6. Gyógyszertár 7 3 6 5 12 3 7. Étterem, cukrászda 105 58 108 70 199 58 8. Bár, borozó 72 50 41 50 132 31 9. 1000 lakosra eső kisker.üzletek száma 16 12 13 10 16 13

Az elmúlt években jelentősen javult: A kereskedelmi szolgáltatási hálózatok száma, kulturáltsága. Az ellátás választéka, minősége, a kiszolgálás színvonala Jellemző a magánkézben lévő vállalkozások fejlesztése, modernizációja

A Balassagyarmat székhelyű KITE területi kirendeltsége, az erdő-felügyelőség, a növényvédő-állomás, az állatorvosi szolgálat, a falugazdász hálózat (6 fővel), az Nógrád Megyei Agrárkamara balassagyarmati kirendeltsége, a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány balassagyarmati kirendeltsége, az Ipoly – Táj Területfejlesztési Társulás irodája, viszonylag jó szolgáltatói hátteret biztosít a mezőgazdasági termeléshez. Az alábbi táblázatban mutatjuk be a térség és Balassagyarmat mezőgazdasághoz kapcsolódó kiskereskedelmi egységeinek megoszlását.

Kisker- / Szolgáltató egység megnevezése Balassagyarmat térség összesen Takarmány 5 22 27 Vetőmag, műtrágya, növényvédőszer 12 13 25 Mezőgazdasági kisgép, gép, járműalkatrész 9 3 12 Állatpatika 4 5 9

Iskolai mezőgazdasági képzés a térségben nincsen; Szécsényben a mezőgazdasági szakképző iskola növénytermesztő, állattenyésztő és gépész szakon indít évfolyamokat. A Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Nógrád megyében az egyetlen mezőgazdasági képzést végző intézmény. Több mint ötven éve folyik középfokú szakemberek képzése, mindig az adott kor társadalmi-gazdasági igényeinek megfelelő szakterületeken és képzési formákban. Az ismeretanyagot jelenleg nem tudják naprakészen a gazdaság igényeit kielégítve oktatni. A közoktatási területen szakközépiskolai képzési formában, négy éves időszakban, a „világbanki” óratervek szerint folyik a képzés. A negyedik tanulmányi év után, az érettségi vizsgát követően lehetőség van felsőfokú továbbtanulásra, vagy technikus képzésre, vagy más szakmai képzésbe történő bekapcsolódásra. A oktatási terület másik ága a szakmai képzés előkészítését szolgáló két évfolyamos alapiskolai, pályaorientációs oktatási forma. A második év után szakképzésben folytathatják tovább tanulmányaikat a tanulók, de lehetőség van szakközépiskolai folytatásra is. A oktatás harmadik ága az intézményben a szakmunkások szakközépiskolai képzése. A szakképzések sokaságába iskolarendszeren kívüli képzés, átképzés formájában is lehetőség van.

29 A tárgyi feltételek sajátos, lényeges eleme a száz férőhelyes kollégium, amely közvetlenül az oktatási épület mellett található. A személyi feltételekre jellemző, hogy a pedagógusok 80 %-a egyetemet, 20 %-a főiskolát végzett. A szakos ellátottság teljes mértékben biztosított. Többségük Nógrád megyei 4,5 % kivételével. A tanulók szociális hátterét figyelembe véve megállapítható, hogy kb. 55-60 %-uk hátrányos ill. Veszélyeztetett helyzetű. A tangazdaság az FVM által minősített bemutató, szaktanácsadó, mintagazdaság. A szakmai képzés, termelési feltételek teljesítésével zajlik. Kihelyezett felsőfokú oktatás csak a salgótarjáni kistérségben folyik, mely megyei szinten jelentős hátrányt jelent az egyéb kistérségben élők számára.

Balassagyarmaton a fent említett szervezetek együttműködésével (KITE, falugazdász, NMRVA, ITTT, Kamara, stb) több szaktanfolyam, valamint esetenként gazdálkodók számára szervezett „Téli esték” ismeretterjesztő előadássorozatok valósultak meg az elmúlt években.

A néhány száz lakosú településeken a szolgáltatások minősége jelentősen romlott. Ennek oka a vásárlóerő, valamint a lakosságszám csökkenésében keresendő. Mérsékelt az előrelépés a hiányszakmákban (cipész, szabó. asztalos, fodrász, üveges, ács, kőműves).

Az alapvető egészségügyi, valamint szociális szolgáltatásokat a kistérségben a következő táblázat szemlélteti:

Háziorvos rendelő Szakrendelés Kórházi szakrendelés és betegellátás belgyógy. Fül- fertőző Mentősz. Gyógysz. hely- társ- fogá- gyermek bőr- és intenzív orr ideg nemi szü- Sürgős. tárak Szociális ben község szat orvosi nemibet. sebészet szem pszich. bőr lészet orv. ellát. száma otthon B.GYARMAT 7X 6X 3X X XXX XX XX XX X 4X 5X X BECSKE X BERCEL X X X X CSERHÁTHALÁP X CSERHÁTSURÁNY X CSESZTVE X CSITÁR X DEBERCSÉNY DEJTÁR X DRÉGELYPALÁNK ÉRSEKVADKERT 2X X X X GALGAGUTA X HERENCSÉNY X HUGYAG X HONT X ILINY IPOLYVECE X MAGYARNÁNDOR X X X X MOHORA X NOGRÁDKÖVESD X NOGRÁDMARCAL X ÖRHALOM X PATAK X PATVARC X SZANDA X X SZÉCSÉNKE X SZÜGY X X X TERÉNY X

30 A kistérség egészségügyi ellátása elfogadható, ami nem, jelenti azt, hogy nincs mit tenni e területen. Javítani kell a háziorvosi ellátás szervezettségét, elsősorban a vidéki településekben. Az aprófalvas településeken egy-egy orvos több település betegellátásáért is felelős. A közlekedés nem a legjobb feltételek mellett történik, így előfordulhat a késés, de itt gyakori az orvos hiány is. Korszerűsíteni kell a rendelőintézeteket és javítani azok felszereltségét. Sok helyen hiányoznak a közeli gyógyszertárak. A szakrendelések elsősorban és többségben a térségi központban vannak. A kistérségben van egy 680 ágyas, többosztályos kórház: sebészettel, belgyógyászattal, ideggyógyászattal, szülészettel, szemészettel, orr-fül-gégészettel, bőr- és nemigondozóval, pszichihiátriával és intenzív osztályokkal.

Balassagyarmat kimondottan iskolaváros, négy általános és öt középiskolája mellett egyházi iskola és gimnázium is működik, a városban több mint hétezer diák tanul. Ennek megfelelően a munkaerő képzése és átképzése az igényeknek megfelelően könnyen igazítható. Több középfokú iskola, szakiskola működik igen változatos profillal és rugalmas alkalmazkodó-képességgel.

Felsőfokú Általános iskolák Középiskolák oktatás-képzés Szak- Szak-képzés, Böl- Kisegítő Elemi Alap Gimná- Szak- közép felnőtt Akredi- Főis- Egye- csöde Óvoda iskola iskola iskola zium iskola iskola képzés táció kola tem B.GYARMAT X 5X X 3X 3X 3X 2X 2X X X BECSKE BERCEL X X X X CSERHÁTHALÁP X X X CSERHÁTSURÁNY X X CSESZTVE X CSITÁR X DEBERCSÉNY DEJTÁR X X X DRÉGELYPALÁNK X X X ÉRSEKVADKERT X 2X 2X X GALGAGUTA X X HERENCSÉNY X X HUGYAG X X HONT X ILINY IPOLYVECE X X MAGYARNÁNDOR X X X MOHORA X X NOGRÁDKÖVESD X X X NOGRÁDMARCAL X X ÖRHALOM X X X PATAK X X PATVARC X SZANDA X X X SZÉCSÉNKE X SZÜGY X X X

31

1.14. A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai

Az előző években a térség a gazdasági fellendülés útjára lépett, ami két új munkáltató megjelenésének, ill. zöldmezős beruházásának köszönhető, ahol a foglalkoztatottak száma jelenleg már meghaladja a 600 főt. Ezen túl a korábban leépítést végrehajtó cégek egy része is talpra állt, s már minimális munkaerőigényüket jelezték a kirendeltségnek. A helyi cégeknél nem jellemző az elbocsátás, ugyanakkor a szomszédos körzetekben megvalósított, illetve folyamatban lévő leépítések éreztetik hatásukat. 2003-ban nem történt jelentős változás a térségben. Nem létesültek nagylétszánú új munkahelyek, viszont kedvező, hogy több térséggel ellentétben nagylétszámú elbocsájtások sem történtek. A térségen belüli munkaerőforgalomban továbbra is a két új beruházásnak van meghatározó szerepe. Három befektető települt be az ipari parkba. Sajnos ez jelentősebb létszámnövekedést nem jelent.

A megye keleti felében (Salgótarján, Szécsény, Bátonyterenye körzete) folyamatosan a megyei átlagot meghaladó a munkanélküliségi ráta értéke. A Pest megyéhez közelebb eső másik három térségben viszont az átlagosnál alacsonyabb a munkanélküliség szintje. 2003 végén 10,8%-pontos eltérés volt a legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb munka-nélküliségi rátával rendelkező körzetek között.

Balassagyarmat térségében a munkanélküliségi ráta az átlagosnál alacsonyabb értéket mutatja. A pásztói és a rétsági térségekkel felválta osztoznak a legalacsonyabb értékek valamelyikén.

A regisztrált munkanélküliek száma Balassagyarmat körzetében (fõ) 2500

2000. 2001. 2002. 2003.

2000

1500

1000

500

0 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

Forrás: NMMK

A munkahelyteremtő beruházások és a körzeten kívüli munkáltatók jelentkezése együttesen segítették a munkanélküliek számának csökkenését 2002-ig. A helyi munkáltatóknál ugyan stabil a foglalkoztatás, de a két szomszédos térségben végrehajtott jelentős létszámkibocsátás és az építőipari munkák késői indítása az utóbbi időszakban kedvezőtlenül hatott a munkanélküliek számának hosszútávú alakulására. Az állástalanok létszáma egy éve szinte folyamatosan meghaladja az előző év azonos adatát.

32 A munkanélküliek megoszlása 2000. december

Rétság (8.25%) Bátonyterenye (15.48%) Salgótarján (37.58%)

Szécsény (12.56%)

Pásztó (11.49%) Balassagyarmat (14.64%)

2003. december

Rétság (6.96%) Bátonyterenye (16.32%) Salgótarján (37.26%)

Szécsény (13.51%)

Pásztó (12.57%) Balassagyarmat (13.36%)

Forrás: NMMK

2003 végén 1776 fő munkanélküli szerepelt a kirendeltség nyilvántartásában, s ez a létszám 182 fővel meghaladta az egy évvel korábbi adatot. A munkanélküliségi ráta 10,5 % volt. A megyében regisztrált munkanélküliek 13,4%-a a balassagyarmati körzetben lakott. Középfokú oktatás Rétság kivételével minden városunkban folyik. Az iskolák többség azonban Salgótarjánban és Balassagyarmaton koncentrálódik. Ennek következtében rendszerint a két városban és vonzáskörzetében a legmagasabb a pályakezdő munkanélküliek száma, munkanélkülieken belüli arányuk pedig magasabb a megyei átlagnál. Balassagyarmaton 2003 végén 135 pályakezdő munkanélkülit tartottak nyilván, 9 fővel többet, mint egy évvel korábban. Kedvező jelenség, hogy a pályakezdők számának általános növekedése ellenére ebben a térségben az év nagyobb részében kevesebb vagy az előző évivel megegyező számú állástalan fiatal szerepelt a regisztrációban.

A munkanélküliek összetételéről elmondhatjuk, hogy a nők és ezzel összefüggésben a szellemi foglalkozásúak aránya meghaladja a megyei átlagot. Az életkor tekintetében a 35 éven aluliak aránya magasabb az átlagosnál. A munkanélküliek közül kevesebben szorulnak ki tartósan a munkaerőpiacról, mint megyei szinten, ugyanakkor a semmilyen ellátásban nem részesülők aránya a munkanélküliek körében a második legmagasabb értéket mutatja. A körzetben stagnál a munkaerő-kereslet, a kirendeltségen 2003 folyamán 2091 főre vonat-kozó állásigényt fogadtak, 4%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban. A közvetítéssel elhelyezettek száma (1046 fő) hasonló volt az előző évihez.

1.15. Hiányok és többletek a térség gazdaságában

A Balassagyarmati kistérség természeti, földrajzi, kulturális adottságai, gazdasági potenciálja és érdekérvényesítő ereje jóval meghaladja a lakónépesség és a területe által biztosított nagyságrendet. Az erősödő ipari – gazdasági bázis (Balassagyarmat és Szügy) működése jelentős mértékben átalakította a térségben élők jövedelmi viszonyait. Az életszínvonal béli különbségek az Észak – Mo.-i régió huszonhárom kistérsége között a hetedik helyet foglalja el. Nógrád Megyében csak a Rétsági Kistérség előzi meg. Balassagyarmat, az adózás alapját képező egy főre eső jövedelem nagyságrendjét tekintve 2001.-ben a 236 magyar város közül az első harmadban foglal helyet. Több vonatkozásban a fejlődés üteme ettől is jobbnak minősíthető (pl.: az egy főre eső munkahelyteremtő működő tőke, vagy az exportból származó árbevétel arányát, tekintve). Miközben Nógrád Megyét a rendszerváltás és a gazdasági átalakulás nagy veszteseként lehet számon tartani, addig Balassagyarmat és Szügy települések egyre jobban ki tudták használni a kedvező lehetőségeket (Delphi Calsonic, Zollner Ipari Park)

33 A mezőgazdasági adottságokat vizsgálva megállapítható, hogy a kistérség domborzati viszonyai és termőterület adottságai – alacsony aranykorona érték – nagyarányú talajeróziója, a parcellák kis mérete, valamint hiányos erő- és munkagépparkja nem teszi alkalmassá jövedelmező szántóföldi növénytermesztésre. Ezért ezek az ágazatok csak megfelelő: Termékszerkezet váltással, erdősítéssel, Tájjellegű árutermesztéssel, bogyós gyümölcs telepítéssel, feldolgozással, Új víztározók megépítésével, többirányú hasznosításával (csepegtető öntözés), stb., Az agroturizmus adta lehetőségek jobb kihasználása, feltételeinek megteremtésével válhat gazdaságossá.

Egyre nagyobb, és minőségében gazdagabb tudás alapú tőke termelődik és halmozódik a körzetközpontban, amely alapja lehet egy dinamikusan fejlődő kistérségnek is. Mindezek együttes hatásainak, előnyeinek kihasználásával jelentős esélye van a kistérségnek arra, hogy belátható időn belül a lakossági életminősége elérje a kívánt szintet.

Jelentős hiányként jelentkeznek a térségben; A szakmailag képzett emberi erőforrások ingázása – elsősorban Pest Megye irányába - elvándorlása jelentős szakemberhiány veszélyével fenyeget. Támogatásokra pályázó szereplők általános tőkehiánya (saját erő hiánya, műszaki előkészítetlenség) Nem célra és feladatra orientált szakmunkásképzés Nem biztosított az agrárium jövedelmezősége, a versenyképes árutermelés feltétele nem megoldott, az agrárolló tovább nyílik Nem alakultak még ki a tájjellegű termelési vertikumok (gyümölcsfeldolgozók, víztározó), kihasználatlan szabad mezőgazdasági, ipari, üzemi infrastruktúrával is ellátott kapacitások. Több éves rekonstrukciós fejlesztési munkák elmaradása terheli a közlekedési viszonyokat (fő- és önkormányzati utak, vasúti közlekedés tekintetében) Nem alakultak ki határ menti, kölcsönös gazdasági érdekeken nyugvó, gyümölcsöző együttműködések. Nem épült ki a várost elkerülő, de az új és perspektivikus Ipari Parkot bekapcsoló útszakasz Nincs kellő térségi programtervezés, melynek még a háttere is hiányzik Nem jöttek létre TÉSZ – ek, BÉSZ – ek Nagy a lemaradás az idegenforgalmi, turisztikai adottságok kihasználásában, a kulturált feltételek kialakulásában.

Kistérségi többletek; Magas színvonalú ipari munkakultúra Kellő mennyiségű és minőségű humán infrastruktúra (oktatási kulturális, egészségügyi, turisztikai sport, stb.) Megoldott és kellő szabadkapacitás a kommunális szilárd és folyékony hulladékkezelésben. Kiemelkedő turisztikai –természeti, történelmi értékek Kellő mennyiségű hozzáértő szabad munkaerő A problémákat jól felismerő tenni akaró célra és a feladatra orientált menedzsment.

Összességében és következésképpen elmondható, hogy a város és a Kistérség lakosság eltartó és megtartó képessége javult. Egyre jobban megteremtődnek a hosszabb távra szóló fenntartható fejlődés feltételei. A város és a térségnek egyik legnagyobb legösszetettebb közös problémája a fő és mellékutak , a vasúti közlekedési állapotok kialakult helyzete , annak tarthatatlanságában van.

A Város legnagyobb jövőre orientált ereje a gazdag humánerőforrásában van. Egyik legnagyobb vonzás és körzetközponti szerepét ez tölti be. Korszerű oktatási rendszerével, ahol előtérbe kerül az idegen nyelv, az informatika tudásmegszerzése, a felső oktatás feltételeinek kialakítása. Egyre jelentősebb a város vonzáskörzet szerepe: Sokoldalú közigazgatási, pénzügyi, kereskedelmi, szolgáltatási feladatok ellátása A vonzáskörzeti teendőkre is épülő egészségügyi, oktatási, kulturális és sportintézményeivel Figyelemre méltó az informatikai, turisztikai, munkaerő-gazdálkodási és tranzitforgalmi szerepnövekedés

34 1.16. Jóléti és jövedelmi viszonyok

1.16.1. Jóléti viszonyok

A megye és ezen belül a balassagyarmati kistérség iskolázottsági mutatói javultak ugyan az utóbbi időben, de feltétlenül el kell érni a középfokú oktatás expanzióját, amely elsősorban az érettségi megszerzésére kell, hogy irányuljon.

Sajnos ez ellen hat, hogy 1999 óta a kistérség egyik településén sem történt iskola, tagozat vagy osztály újraindítás, ezzel szemben több településen zajlott le iskola összevonás, osztály megszüntetés. Azaz nem sikerült megállítani azt a folyamatot, hogy az aprófalvak eltartó képesség hiányában az alapiskola valamely tagozatának vagy akár a teljes iskolának a megszüntetésére kényszerüljenek. Továbbra is fontos lenne, hogy a kistérség iskoláiban is jól képzett tanárok, korszerű technikai és gépparkkal rendelkező iskolában oktathassanak, valamint egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy az európai idegen nyelvek oktatása megoldódjon az aprófalvakban is.

A kistérségben csak Balassagyarmaton működik középfokú oktatási intézmény: ebből hat (Balassi Bálint Gimnázium, Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola, Mikszáth Kálmán KÉVIG Szakközépiskola, Szondy György Ipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola, Bércy Károly Középiskola és a Madách Imre Középiskolai Kollégium) önkormányzati, kettő pedig ( Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium, Szalézi Kollégium) egyházi fenntartású. A Balassi Bálint Gimnáziumban működik a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó Arany János Tehetséggondozó Program, és a 8 osztályos gimnáziumi képzés. Balassagyarmat város tervezi egy-két éven belül a felsőfokú oktatás megindítását is.

A kisebbségek integrációjában 1999 óta pozitív változások következtek be, mind az óvodai, mind pedig az iskolai nevelésben, oktatásban. Súlyos gondot jelent viszont, hogy több településen is működnek úgynevezett cigánytelepek, amelyek jelentős gátat szabnak az integráció teljes lezárulásához. A romák részéről igényként merült fel, hogy kultúrájuk, hagyományaik megőrzésére, ápolására közösségi házakat hozzanak létre.

A kistérségben a szociális háló gyenge. A szociális alapellátás körébe tartozó tevékenységek közül a házi segítségnyújtás, az étkeztetés, a családsegítés és az idősek klubja működik szélesebb körben, bár ez sem minden településen. A alapellátáson túli szociális szolgáltatásokat szinte egyik kistérségi önkormányzat sem tudja felvállalni. Több szakemberre lenne szükség ezen a területen.

A jóléti viszonyok egyik jellemzője, hogy a rendszeres szociális támogatásban részesülők száma 1999 óta nőtt. Ez sok településen igen komoly gondot jelent (például Herencsényben, ahol 713 fős a lakosság, 108 fő kap rendszeres szociális támogatást és ez negyvennel több, mint 4 évvel ezelőtt). A szociális juttatások szinte kizárólag pénzbeliek; a természetbeli juttatások aránya elenyésző. Gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatokat ellátó szolgálatok közül egyedül a gyermekjóléti szolgálat működik, de ez sem minden településen. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma 1999 óta a legtöbb településen csökkent, ez azonban sok esetben a lakosság elöregedésével, a gyermekek számának csökkenésével magyarázható. Számos településen jelentős a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás is. (például Honton 598 fő, Magyarnándorban 112 fő, Bercelen 463 fő)

Balassagyarmaton működik a megye egyik legnagyobb ágyszámú kórháza, továbbá mindegyik településen működik háziorvosi szolgálat, és a legtöbb településen – ha más településsel összevontan is, de – van védőnői szolgálat és gyermekorvosi ellátás. A gyógyszertári ellátás szintje nagyon alacsony a térségben. Állandó gyógyszertár Balassagyarmaton kívül csak Érsekvadkerten, Bercelen és Magyarnándorban működik. A támogatott mozgáskorlátozottak száma több településen nőtt, kiemelkedik Magyarnándor, ahol 58 és Érsekvadkert, ahol 52 fővel nőtt a számuk. A fogyatékosok aránya 1999 óta számottevően nem változott a térségben.

35 A négy évvel ezelőtti viszonyokhoz képest nőtt ugyan – de nem jelentős mértékben – az ápolási díjban részesülők száma.

Az alapellátás informatikai ellátottsága a jelen körülményekhez képest megfelelő ugyan, de ezen a területen a lemaradás elkerüléséhez mindenképpen szükséges a folyamatos fejlesztés. Nagyon kevés településen működik egészségnevelési kezdeményezés, ez pedig mindenképpen szükséges lenne a kistérség lakosságának egészségmegőrzéséhez.

1.16.2. Jövedelmi viszonyok

A balassagyarmati kistérség jövedelmi viszonyainak vázolását két tényező alapvetően befolyásolja. Az első, hogy ezen kistérség aprófalvas szerkezetű; a közel tizennyolc ezres lélekszámú Balassagyarmaton, és a közel négyezres lakosságú Érsekvadkerten kívül a többi település létszáma gyakran csak néhány száz fő. A második tényező pedig, hogy Balassagyarmat úgynevezett „iskola város”, melynek következtében itt a közalkalmazottak száma lényeges meghaladja a más, hasonló lélekszámú településeknél tapasztaltakat. Itt található továbbá az – egyes esetekben -az egész megye területén is feladat ellátási kötelezettséggel rendelkező Dr. Kenessey Albert Kórház- Rendelőintézet, ahol közel 700 főt foglalkoztatnak.

A kistérség aprófalvas szerkezetéből is adódik, hogy a nagyobb beruházásokat igénylő, sok alkalmazottat foglalkoztató cégek, vállalatok is elsősorban Balassagyarmaton telepednek le, tekintettel arra, hogy a térségben itt a legjobbak az infrastrukturális feltételek.

Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a munkaerő tekintetében a legnagyobb felvevőpiac Balassagyarmat, így az itt munkát vállalók között sok a naponta a környező falvakból bejáró is.

Fontos tényező még Budapest közelsége. Ehhez kapcsolódóan érdemes megjegyezni, hogy a felsőfokú végzettségű, fiatal pályakezdők közül is sokan inkább elhagyják a kistérséget és a magasabb kereseti lehetőségek reményében a fővárosban vállalnak munkát.

A kistérségben közel 250 társas vállalkozás működik, melyek közül több, mint 170 Balassagyarmaton, további 15 pedig Érsekvadkerten. Egyáltalán nem működik ilyen jellegű vállalkozás Becskén, Cserháthalápon, Cserhátsurányban, Csesztvén, Debercsényben, Galgagután, Herencsényben, Honton, Hugyagon, Ilinyben, Nógrádkövesden, Nógrádmarcalban, Szécsénkén és Terényben.

Az egyéni vállalkozások esetében is hasonló helyzet tapasztalható, a közel 600 egyéni vállalkozás több ,mint fele Balassagyarmaton, további 60 Érsekvadkerten található, és kiemelhető még Bercel, ahol 21; Cserhátsurány, ahol 10; Dejtár, ahol 18; Érsekvadkert, ahol szintén 18; Galgaguta, ahol 11; Ipolyvece; ahol 10; Magyarnándor, ahol 17; Mohora, ahol 11; Őrhalom, ahol 13; Patak, ahol 14 és Szügy, ahol 19 egyéni vállalkozás működik.

Regisztráltan mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem mutatkozik Balassagyarmaton, Bercelen, Cserhátsurányban, Érsekvadkerten, Galgagután, Nógrádmarcalban, Patakon, Patvarcon, Szügyben és Terényben.

Általános tendenciaként megfigyelhető, hogy a kistérség települései összlakosságának megközelítőleg 40 – 45 %- a adófizető. A szám a nagyobb lélekszámú településen arányosan magasabb, míg a néhány száz fős településeken ez általában nem sokkal több 30%-nál.

36

1.17. Idegenforgalom, agroturizmus, kézmű- és kisipar és egyéb alternatív jövedelemszerzési lehetőségek

A turizmus rendkívül összetett terület, számos ágazattal van összefüggésben. Az elmúlt három év idegenforgalmi változásairól, átfogó helyzetképet a legegyszerűbben, a turizmus rendszerének, azaz a keresleti és kínálati oldalnak az elemzésével adhatunk.

1.17.1.. Keresleti oldal

Térségünk települései közül idegenforgalomra vonatkozó, hivatalos adatok csak Balassagyarmatról, Csesztvéről, Bercelről, Őrhalomról és Szandáról állnak rendelkezésünkre, melynek forrása a Nógrád Megye Statisztikai Évkönyve, 2000., 2001., 2002. évben megjelent kiadványai. Egy másik adatgyűjtő központ a balassagyarmati Tourinform Iroda, mely nyilvántartja az irodába látogató turisták, érdeklődők számát, külföldi és belföldi A vendégérkezések és vendégéjszakák számának megosztásban, viszont egyenlőre nincs birtokában a alakulása a balassagyarmati kistérség vizsgált szálláshelyek kapacitáskihasználtságára vonatkozó, a településein 2000 és 2002 között valóságot tükröző adatoknak.

A kereskedelmi és magánszálláshelyeken regisztrált 30000 vendégek összlétszáma 2001-ben érte el a legmagasabb 25000

értéket, 9334 főt, amely az előző évhez képest 46%-os 20000 2000 év növekedést jelent. Ez valószínűleg annak a ténynek tudható 15000 2001 év be, hogy 2001-ben Nógrád megye a budapesti Utazás Fő 2002 év Kiállításon kiemelt szerepet kapott. 10000 Az adott településeken eltöltött összes vendégéjszakák 5000 alakulásában a három év alatt folyamatos növekedés 0 történt, 2002-ben 27515 éjszakát töltöttek a turisták Vendég Vendégéjszaka kereskedelmi és magánszálláshelyeken, ami 10,2%-kal jobb, mint a 2001-es év. Térségünkben a külföldi turisták aránya a belföldiekéhez képest nem számottevő, az összes vendégérkezésnek 4,9%-át tették ki a külföldiek; a vendégéjszakákat illetően ez az arány még rosszabb, mindössze 4%. A külföldi vendégek zömét a német, osztrák és olasz vadászok képezik. A 2000 és 2002 között Nógrád megyébe érkező turisták közül legtöbben a panziókat választották, amelyeket a szállodák, a turistaszállások, ifjúsági szállók és a kempingek követtek. A szállodákat és a turistaszállásokat, ifjúsági szállókat az évek során a turisták egyre nagyobb számban vették igénybe. átlagos tartózkodási idő a belföldi vendégek esetében folyamatos csökkenést mutat (2001-ben 2,81 éjszaka, 2002-ben már csak 2,34 éjszaka), ezzel szemben a külföldiek átlagos tartózkodási ideje ennél hosszabb (2000-ben a 3,35 éjszakát is elérte). Az adatokból látszik, hogy a leghosszabb átlagos tartózkodási időt a turistaszállások, ifjúsági szállások tudhatták magukénak, köszönhető ez az erdei iskoláknak és a fiatalok csoportos kirándulásainak.

A balassagyarmati Tourinform Irodát 2003-ban júliustól A Tourinform Iroda látogatottsága decemberig 1035 fő kereste fel, melyből 977 fő belföldi és 58 fő 2003. 06.-12. között külföldi volt. Januártól májusig terjedő időszakra nem rendelkeztek adatokkal, melynek oka, hogy csak májusban 250 költöztek át a Városházáról a Vármegyeházára, ahol igazán megindult az ügyfélforgalom. Statisztikájukból látható, hogy a 200

július volt a leglátogatottabb hónap, mely talán a városban 150 Belföldi Fő megrendezett számos programnak is (Palóc Triatlon, Muzsikus 100 Külföldi Tábor és Művészeti Fesztivál, Szent Anna-i palóc búcsú, Nógrádi Folklór Fesztivál) köszönhető. 50

0 Július

Összességében megjegyezhető, hogy az összes vendégérkezést, Június

Október

December

Augusztus November az összes vendégéjszakát, valamint az egyes szállástípusoknál Szeptember jelentkező vendégszámot, vendégéjszakát figyelembe véve a vizsgált településeken 2000. évhez képest jelentős növekedések

37 mentek végbe mind 2001-ben, mind 2002-ben.

A célcsoportok kialakításánál elsősorban a családosokat, a fiatalokat és a nyugdíjas generációt kellene megcélozni. Ők azok, akiket kistérségünkbe lehetne csábítani változatos és színvonalas programcsomagok összeállításával, illetve természetjáró túrák, irodalmi és történelmi valamint hagyományőrző túrajavaslatok kiajánlásával.

1.17.2. A kínálati oldal legfontosabb elemei:

1.17.2.1. Természetes vonzerők

Térségünk természetes vonzerőleltárában különös hangsúlyt kapnak a védett természeti értékek. Ezek karbantartása mindenhol az adott település önkormányzatát érinti. Mára egyre több település tartja feladatának és veszi komolyan a szép falukép kialakítását. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó Éger-láp eredeti vízivilága veszélyben van. A láp vízvisszatartása és vízutánpótlása a mai napig nem megoldott. Az Ipoly Unió Egyesület tervbe vette egy, a láp gazdag növény-és állatvilágát bemutató tanösvény létrehozását. Törekedni kell a folyóvizeink és állóvizeink nyújtotta turisztikai lehetőségek kihasználására (vízisportok, horgászat). Az elmúlt években sokat romlott a kistérség túraútvonalainak állapota, a jelzések megkoptak. A turisták fogadása miatt is fontos a meglévő túraútvonalak karbantartása, tanösvények és pihenőhelyek létrehozása; pl.: Mohora környéke, Terény és környéke

Elkezdődött a Balassagyarmat Város tulajdonában levő Nyírjes parkerdő felújítása. A több lépcsőben végzendő rekonstrukció első lépése, az árapasztó műtárgyak felépítése volt. Ezt követte a mederkotrás. További tervek között szerepel a parkerdő teljes rekonstrukciója, ugyanis a gombafertőzés miatt a jelenlegi tűlevelű erdőt lombhullató váltja majd fel. A rekonstrukciót egy, a turisták és a helyi lakosok számára egyaránt alkalmas kiránduló és üdülőövezet létrehozása zárja majd.

1.17.2.2. Ember alkotta vonzerők

Az utóbbi három évben számos egyedi értéket képviselő múzeum jött létre a kistérségben. Érsekvadkerten a Hola Galériában kortárs képzőművészeti kiállítást és egy tájszobát rendeztek be. Mohorán 2000-ben Tolnay Klári Emlékházat, 2003-ban Mauks-Mikszáth Emlékházat avattak, így joggal mondhatjuk, hogy a térség irodalmi-és színháztörténeti emlékhellyé nőtte ki magát. A Belső-Cserhát lankái között meghúzódó Terényben a világon egyedülálló Orsós Magnó Múzeum várja 2000. évtől az érdeklődőket. Ugyancsak képzőművészeti kiállításoknak ad otthont a terényi szőlősoron kialakított Istállógaléria. Mind a hagyományőrzés, mind pedig a turizmus szempontjából fontosak az utóbbi években a leginkább pályázati forrásokból kialakított tájházak és faluházak (Bercel, Dejtár, Szügy, Herencsényi Fonó, Pataki Kalászház, Szlovák Tájház Terényben). Napjainkban felértékelődött az egyedi értékek és a hagyományőrzés iránti igény. Térségünk őrzi a palóc népi élet hagyományait és népszokásait, a híres népviseleteket, illetve a jellegzetes palóc ízeket. Erre alapozzuk “Hagyományőrző útjainkat”, amelyeknek tervezése 2003-ban kezdődött el és szervezett formában 2004-ben kerülnek majd kiajánlásra. Céljuk, hogy a kistérség turisztikai látnivalói és nevezetességei mellett közvetlenül megismerhessük és kipróbálhassuk a hagyományos népi kismesterségeket, készíthetünk és kóstolhatunk palóc ízeket. Mindez, időszakosan alternatív jövedelemszerzési lehetőséget jelenthet az aprófalvakban élők számára. Ugyanakkor elindulhat egy, a régi hagyományos kismesterségeket felélesztő folyamat, pl: mézkészítő, kovács, patkoló, kosárfonó, stb. Az elmúlt évek már bebizonyították, hogy az aprófalvas, alacsony lélekszámú, hagyományokban és népi kultúrában gazdag nógrádi települések kiválóan alkalmasak a falusi turizmus fejlesztésére. A tapasztalatok alapján az érdeklődés egyre nagyobb a falusi turizmus iránt. A balassagyarmati kistérségben 11 falusi vendéglátó regisztráltatta magát 2003. decemberéig a Tourinform Irodában. Az elmúlt évek pályázati forrásainak köszönhetően legtöbbjük folyamatosan fejlődik, 3-4 napraforgós minősítéssel rendelkezik. A vendégházak felszereltsége, esztétikája csak egyik része a kínálatnak, egyre nagyobb ugyanis az igény, a különféle szervezett programokra.

38 Számos hagyományos kézműves mesterséggel találkozhatunk településeinken. Megélhetésük és megbecsülésük, valamint közös érdekeik képviselése céljából jött létre 2002-ben a Palócföldi Népi Iparművész Egyesület. A szakmai érdekeken alapuló érdekvédelmi szervezetnek a tagjai minősített, zsűrizett termékeket előállító népi iparművészek. Az egyesület kereteiben történik a pályáztatás, a rendezvényeken való részvétel vagy akár az értékesítés is. Így a tagok nem kényszerülnek kereskedelmi mennyiségek előállítására. Céljuk továbbra is az egyedi, minőségi termékek előállítása, a hagyományok és a népi jelleg megőrzése. Legtöbbjük számára ez egy jövedelem kiegészítő tevékenység. Más kézművesek és kisiparosok egyéni vállalkozás formájában tevékenykednek. A hagyományőrző utak összeállítása során derült ki, hogy számos palóc étellel rendelkezik a kistérség. Ezek megfelelő elkészítése, csomagolása és értékesítése egy újabb jövedelemszerzési lehetőséget jelenthet, pl.: terényi kecskesajt. Az utóbbi években több, hagyományosan megrendezésre kerülő turisztikai rendezvényről számolhattunk be. Jellemző továbbá, hogy minden település egyre színvonalasabb falunapokat tart, ahol a kulturális, zenés, sport-és egyéb programok mellett felelevenednek a népviseletek és a hagyományok is. A balassagyarmati kistérségben tucatnyi vadásztársaságot találunk. Közülük az elmúlt években csak néhány vált profitorientált szervezetté. Vállalkozások, szervezett Kht.-k formájában szervezett vadásztatás folyik. A vendégek zöme külföldről, Németországból, Ausztriából és a Skandináv államokból érkeznek. A vadászturizmus hatását igen nehéz lemérni a kistérség statisztikai mutatóiban, hiszen közülük sokan Budapesten és környékén szállnak meg. Továbbra is kihasználatlan területe a térségnek a lovaglás és a lovagoltatás, illetve a hozzá kapcsolódó szolgáltatások. Biztos bázisát az Ipoly-völgyi Lovas Diák-sportegyesület jelenti, amely a táboroztatás mellett lovas rendezvények szervezésében is részt vállal. Jelenleg két vállalkozó elképzelése is a lovasturizmusra épül. Az egyik Balassagyarmat határában egy minőségi szálláshellyel összekapcsolt lovaskomplexumban gondolkodik. Ennek kivitelezése már megkezdődött. A másik Nógrádgárdony - Csitár község határában lenne, ahol egy meglévő épületet újítanának fel ifjúsági szálláshely és táboroztatás céljából. Ugyancsak a lovaglás témakörhöz tartozik az a beruházás, amely egy szabadtéri lovasszínház kialakítását eredményezné Nógrádkövesden. A pályázati lehetőségek szűkössége miatt az építés abbamaradt. Családias környezetben lovagolhatunk a Tsitári-forrástól nem messze, Ipolyvece határában, egy kisebb lovastanyán. Különleges agroturisztikai értéke a kistérségnek a Jákotpusztai ETO-farm. Az új tulajdonosok tevékenységének elsődleges célja a biogazdálkodás a növénytermesztésben, takarmányozásban és az állattartásban. Továbbá turisztikai szálláshelyek kialakításában és kézműipari-, illetve Asztalosműhely Múzeum létrehozásában gondolkodnak. A gödöllői Szent István Tudományegyetem közreműködésével tovább folyik a környezetvédelem oktatása. 8 bejegyzett horgászegyesület működik a térségben, melyek főként a helyi horgászok kedvelt helyei. A jövőben törekedni kell ezek ismertebbé tételére.

1.17.2.3. Szállás

Nógrád megyében a 2002. évben 58 db kereskedelmi szálláshelyet tartottak nyilván, amely összességében 944 db szobát és 3726 db férőhelyet jelentett. A balassagyarmati kistérségben 2003-ban 17 db kereskedelmi szálláshely, 4 db magánszálláshely és 11 db falusi szálláshely működött. A Tourinform Iroda által összegyűjtött szálláshelyek száma szállástípusonként 2003-ban a következőképpen alakult:

Szállástípus Szálláshely száma (db) Férőhelyek száma (db) Szálloda 1 36 Panzió, motel 3 76 Ifjúsági szálló, turistaszállás 10 831 Kemping, sátorozóhely 3 370 Magánszálláshely 4 30 Falusi szálláshely 11 102

Évszázadokra visszanyúlóan Balassagyarmat mindig rendelkezett szállodával, vendégfogadóval, de sajnos az Ipoly Szálló 1991-es privatizációja óta a város meghatározatlan ideig szálloda nélkül maradt. A térség egyetlen szállodája a Bercelen lévő három csillagos kastélyszálló.

39 Az adatokból látható, hogy a kistérségben jelentős számú ifjúsági szálló, turistaszállás és falusi szálláshely található. Balassagyarmat, mint iskolaváros, két kollégiummal is rendelkezik, melyek olcsó szállás lehetőséget nyújtanak az ifjúsági turizmus számára. A Nógrád megyei falusi szálláshelyekre vonatkozóan 2000-2002-es adatok azt mutatják, hogy évről-évre számottevő növekedés következett be és ezzel egyenes arányban a vendégek száma is emelkedett, de viszont a vendégéjszakáknak a folyamatos csökkenése figyelhető meg az évek alatt. Az átlagos tartózkodási idő alakulásában is jelentős változások történtek, 2000-ben az átlagos tartózkodási idő elérte a 6,1 éjszakát, ami 2002- ben mindössze 2,9 éjszakának felelt meg. A balassagyarmati kistérségben lévő falusi szálláshelyek közül 9 a Falusi Vendéglátók Nógrád Megyei Egyesületének tagja, ezek többsége napraforgós minősítéssel is rendelkezik. A kistérségi kereskedelmi és magánszálláshelyek férőhelyszámát vizsgálva a statisztikai adatokból megállapítható, hogy 2001-ben 1593 férőhelyet jelent. A Tourinform Iroda adatai szerint 2003-ban összesen 726 férőhely létezett a kistérségben; megjegyzendő, hogy a statisztikai évkönyvhöz képest ez az adatnyilvántartás több települést érintett (a települések között szerepelt még Nógrádmarcal, Terény, Nógrádkövesd, Herencsény, Érsekvadkert, Drégelypalánk).

1.17.2.4. Közlekedés, infrastruktúra

A turizmus szempontjából nagyon fontos egy adott térség közlekedési, illetve infrastrukturális helyzete, azaz hogyan, milyen közlekedési eszközökkel, mennyi idő alatt, milyen útviszonyok és körülmények között juthatok el célomhoz. A tartózkodási hely kiválasztásában a turistákat ma már ezek a tényezők is nagyban befolyásolják.

Térségünk elérhetőségében történt pozitív változás a 2/A elkerülő út megépítése volt Budapest és Vác között. Így az utazási idő 1,5 órára csökkent személyautóval, a főváros és Balassagyarmat között. A Nógrád Volán 2000-ben bevezetett gyors autóbuszjáratainak köszönhetően, amelyek szintén a 2/A úton közlekednek Budapest felé, lerövidült a menetidő.

A szállásadók és a turizmusban dolgozók tapasztalatai szerint, ismét kedvelté vált a vonaton való utazás. Ez leginkább a fiatalabb korosztályt érinti. Több településnek is célja, kerékpárút létrehozása. Ennek mielőbbi megvalósítása és kiépítése nagyon fontos lenne mind a turizmus, mind pedig a helyiek szempontjából. Az is bizonyos, hogy kistérségi, sőt akár a környező kistérségek összefogása nélkül ez a projekt nem valósulhat meg. Az Ipoly -Táj Területfejlesztési Társulás által benyújtott pályázatnak köszönhetően minden településen információs tábla várja a turistákat. A faluközpontokban elhelyezett táblák térképet, fotókat és a legfontosabb információkat tartalmazzák.

Sajnos még mindig nem megoldott az egész kistérséget lefedő mobilhálózat kiépítése. A jövőben ez elengedhetetlen feladat. Korunk egyes turista rétegének igényei között szerepel az internetes kapcsolat megléte is. Panzióinkban és egyes magánszálláshelyeinken már van lehetőség internetezésre.

1.17.2.5. Turisztikai szervezetek

1999-ben, a kistérség turizmusának szervezett formában való megjelenéséről még nem beszélhettünk. Néhány ember foglalkozott vele, akik szívügyüknek tekintették e témát, illetve azok, akik fantáziát láttak benne. Majd a pályázati rendszert felismerve több non-profit alapon működő egyesület, alapítvány kezdte meg tevékenységét a 2000.évben. Nemes célokat és feladatokat magukra vállalva működnek, pályáznak ma is ezek az egyesületek, pl.: Palócföldi Népi Iparművész Egyesület, ARTTÉKA Művészet Határok Nélkül Egyesület, Tolnay Klári Kulturális és Művészeti Egyesület, Csesztvei Hagyományőrző és Kulturális Egyesület, Nógrádkövesd Turizmusáért Egyesület, stb.

2003-ban Nógrád megye minden városának, illetve kistérségének egy új lehetősége nyílt a turizmus terén. A Nógrád Turizmusáért Egyesület és a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ közös pályázatának eredményeként, két éves “Idegenforgalmi ügyintéző hálózat” indult az egész megyében. Ez azt jelenti, hogy 2003. január 1-jén három szakemberrel megkezdte működését a balassagyarmati Tourinform Iroda. Az első évben a városoknak egy irodahelységet kellet biztosítani, a második évben pedig már a fenntartásba és a bérek járulékos költségeinek a

40 kifizetésébe is bekapcsolódnak az önkormányzatok. Példaértékűnek bizonyult mindezek megvalósításában Balassagyarmat Város Önkormányzatának a hozzáállása. Az információs és marketingtevékenységet ellátó Tourinform Iroda hatóköre az egész kistérséget lefedi, ezért jövőbeli fenntartása kistérségi feladat.

2003 áprilisában elkészült Balassagyarmat Város Önkormányzatának Idegenforgalmi koncepciója, amely többek között a város, de a kistérséget is érintő legfontosabb turisztikai célokat és feladatokat tartalmazza. Az elmúlt évtizedekben végbement társadalmi mozgások hatására a Belső-Cserhát települései mára a veszélyes mértékben népességüket vesztett, elöregedő települések sorába kerültek. Mindez tovább erősítette az összefogás szükségességét. Ennek egyik kiváló lehetősége a kísérleti, LEADER jellegű programban való közös részvétel, amelyben a prioritás megválasztása és a célcsoport kijelölése egyenesen következett a kistérség “homogenitásából”, vagyis a községek hasonló természeti adottságaiból és az azonos gazdasági-társadalmi problémáiból. Önerő és pályázati források híján nem történt meg a térség jelentős népi építészeti emlékeinek felújítása. Az önkormányzatok közül Terény eljutott a palóc építészeti emlékeket hordozó épületek, parasztporták helyi védelem alá helyezéséig, Herencsényben megindult az ilyen házak felmérése, források híján azonban megrekedt a munka. A térség turisztikai vonzerejének érezhető növekedése reményt adhat arra, hogy ezekbe a fejlesztésekbe a jövőben vállalkozói tőkét is bevonjanak.

Az eddigi fejlesztéseket elemezve szomorú tapasztalat, hogy egy olyan térségben, amelynek egyébként jók a lehetőségei a turizmusra, nem történtek ilyen jellegű komolyabb beruházások. A fejlődésnek gátja többek között az alapvető turisztikai infrastruktúrák (szállásférőhely, étkezési lehetőség) hiánya. A fejlesztések elmaradásának oka egyrészt a tőkehiány, másrészt az, hogy a pályázatok a már működő szálláshelyeket preferálják (férőhely- bővítés, korszerűsítés), újonnan induló beruházásra viszont nem lehet pályázati forrásokat szerezni. (forrás: BECS - Helyi vidékfejlesztési program)

1.17.3. Marketing

A keresleti és a kínálati oldal találkozásában van nagy szerepe a marketingnek. A 2003 január elseje óta működő balassagyarmati Tourinform Iroda feladatai között szerepel a marketingtevékenység is. Így most már szervezett úton is megkezdődött a kistérség kiajánlása. Néhány gondolatban felsorolva látható, hogy 2003-ban milyen tevékenységeket is jelentett ez. Tourinform Iroda megismertetése céljából több újságcikk, hirdetés jelent meg a helyi lapokban. Kistérségi rendezvényekre folyamatosan kitelepült az iroda. 2003. március 20-23 között az iroda képviselte a budapesti Utazás Kiállításon kistérségünket. A Nógrád Turizmusáért Egyesület pályázati forrásból elkészítette a kistérségről szóló turisztikai információs kiadványt és térképet, az INFO-Map-et. Turisztikai nagyrendezvényeinket az MTV 1 népszerű, reggeli “Napkelte” című műsorában reklámoztuk. Elkészült Balassagyarmat Város turisztikai honlapja. Elérhetősége: www.balassagyramat.hu, ezen belül a “Tourinfo” linkre kell kattintani és megjelenik a Tourinform Iroda honlapja. A Nógrád Megyei Hírlap turisztikai mellékletében, a Túrabakancsban két oldalas cikk készült a kistérségről. Több országos turisztikai honlapra is elküldtük a kistérség anyagát, pl.: www.belföldiutazás.hu Az Ipoly-Táj Területfejlesztési Társulással közösen pályázatot nyújtottunk be 2003-ban az FVM - VFC célelőirányzatához és 1 millió forintos támogatást nyertünk. Így folyamatban van a kistérséget bemutató, három leporellóból álló turisztikai kiadvány elkészítése.

Falusi vendéglátóink és egyes magánmúzeumaink, illetve a táboroztatással foglalkozó ifjúsági szálláshelyeink is készítettek az elmúlt években igen színvonalas kiadványokat. Elmondható, hogy a szervezett marketingforma mellett nyilván minden turizmusban dolgozó próbál a saját lehetőségeinek megfelelően hirdetni és érvényesülni.

1.17.4. Alternatív jövedelemszerzési módok

A balassagyarmati kistérség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyairól már szó esett a stratégia előző fejezeteiben. Az alternatív jövedelemszerzés alatt a szokásos és ismert munkaviszonyon túli (ipari, mezőgazdasági, szolgáltatói szféra) lehetőségeket értjük. A térségben lakók számára a turizmus terén több ilyen jövedelemkiegészítő tevékenységre is mód van.

41

1.17.4.1. Hagyományőrző utakhoz kapcsolható szolgáltatások, hagyományos kézműves mesterségek újraélesztése

A kistérségi stratégia turizmust vizsgáló fejezetében már szó volt egy új turisztikai termékcsomag - a hagyományőrző utak - összeállításáról és kiajánlásáról. A hagyományőrző utak célja, hogy a csoportok a kistérség turisztikai látnivalói és nevezetességei mellett megismerjék és kipróbálják a hagyományos népi kismesterségeket, készítsenek és kóstolhassanak palóc ízeket. Mindez, időszakosan alternatív jövedelemszerzési lehetőséget jelenthet az aprófalvakban élők számára. A csoportok fogadása, megvendégelése, foglalkoztatása akár egy egész napos programot, elfoglaltságot is jelenthet. Ugyanakkor elindulhat egy, a régi hagyományos kismesterségeket felélesztő folyamat. Pl: mézkészítő, kovács, patkoló, kosárfonó, kecskesajt készítő, mézeskalács készítő, gyümölcslekvárok-,szörpök- befőzése, fajátékok készítői, vert csipke, vesszőkosár és rongyszőnyeg-készítő. stb. Erre a kistelepüléseken már láthatunk példát, Terényben, Debercsényben vagy Mohorán is.

1.17.4.2. Agroturisztikai szolgáltatások

Valójában a hagyományőrző utakhoz kapcsolhatóak az agroturisztikai szolgáltatások. Ebben az esetben a szolgáltatásokat nem mint mezőgazdasági fejlesztéseket vesszük alapul, hanem mint turisztikai lehetőségeket, kínálatot. Egy-egy ilyen üzemben (sajtkészítő, mézkészítő, patkoló..stb.) a termékek elkészítésének folyamatát is végigkísérhetik a csoportok, illetve van, ahol be is vonják őket az elkészítés menetébe. Az egyedi termékek valódi márkát képviselhetnek a piacon. Remek reklámtermékek lehetnek, amelyek természetesen meg is vásárolhatóak.

Lássunk most néhányat a kistérségből, melyek szervezett formában akár erdei iskola programként is kiajánlhatóak.:

Terényben tervben van egy a kecskesajt elkészítését bemutató biogazdaság létrehozása, amely a kecsketartástól kezdve a fejésen át, a sajtüzemi munkákba is betekintést nyújt. Aszaló üzem létrehozása szintén Terényhez kapcsolódik. Herencsényben a Fonóház megnyitásával lehetővé válik a kukoricafosztás, a tollfosztás, a hímzés és a tojás hímzés tradícióinak felelevenítése. Herencsényben már működik a mézkészítő üzem. Mohorán kemencében sült hagyományos ízeket készíthetnek és kóstolhatnak a látogatók. (Lepény, kenyér)

1.17.4.3. Falusi vendéglátás

Az elmúlt évek már bebizonyították, hogy az aprófalvas, alacsony lélekszámú, hagyományokban és népi kultúrában gazdag nógrádi települések kiválóan alkalmasak a falusi turizmus fejlesztésére. A balassagyarmati kistérségben 11 falusi vendéglátó regisztráltatta magát 2003. decemberéig a Tourinform Irodában. A falusi turizmus alatt nemcsak szálláslehetőséget értünk, hanem a falusi élethez kapcsolható minden egyéb szolgáltatást is. (Állatsimogatás, lovagoltatás, hagyományos kismesterségek kipróbálása.) A térség természeti, kulturális adottságai, épített öröksége termékeny talajt biztosítanak a falusi turizmus meghonosodásához, széles körű elterjedéséhez. A belföldi, és külföldi turisták körében egyaránt népszerű a falusi vendéglátás, az igény meghaladja a rendelkezésre álló szálláshelyek mennyiségét. A hagyományos palóc porták értékmegőrző fejlesztéséhez, új vendégházak kialakításához, pályázati források igénybevételére van szükség.

1.17.4.4. Mezőgazdasági kistermelők

A mezőgazdasági kistermelők jelentős része önellátásra termel, legfeljebb a némi kis felesleget adja, vagy cseréli el helyben. Jellemző az abraktakarmány-termesztés, a saját célra történő állattartás, sertéshizlalás szükségletének biztosítására, valamint a konyhakerti zöldségfélék termesztése. A piaci értékesítésnek a juh- és kecsketartás, a nyulászat és méhészet, valamint a burgonya és a bogyósgyümölcsűek (ribizli, málna) termesztése terén vannak hagyományai.

42 A fentiek ellenére megállapítható, hogy a mezőgazdasági kistermelésnek a családok önellátási színvonalának magas szinten tartása és a némi kiegészítő jövedelem miatt fontos szerepe van a térségben.

1.18. Kulturális örökség, civil társadalom

1999 óta a településeken – különböző pályázati támogatások segítségével – fokozódott épített környezet védelme, hagyományok őrzése. A térség 3 településén létesült Tájház (Dejtár, Szügy, Bercel) FVM VFC támogatással, és több szállásadó hagyományos stílusú vendégházat alakított ki. (Nógrádmarcalon két esetben is).

1.18.1 A kulturális örökségek

A vizsgálatot településenként végeztük el.

Balassagyarmat: 2001 óta a védett épületek felújításának támogatására pénzügyi alapot hozott létre Balassagyarmat Város Önkormányzata. Elkészült a város Rekonstrukciós Terve is (2001), amely elsősorban a Rákóczi út eleji értéktelen lakássor szanálását, és az Óváros tér rekonstrukcióját foglalja magába. Tervek születtek az Ipoly holtág védetté nyilvánítására, és sétálóparkká alakítására. Elkészült a város Főtér (Köztársaság tér és környéke) rekonstrukciójának koncepcióterve Eleőd Ákos keze által. E térrekonstrukció központjaként felavatásra került Párkányi Raab Péter Civitas Fortissima köztéri emlékműve is továbbá elkészült a Római Katolikus Templom teljes belső felújítás. 2003-ban felújították a Palóc Múzeum udvarán levő palóc ház tetőszerkezetét. 2000-ben fejeződött be a Vármegyeháza Déli és Keleti szárnyának teljes fűtésrekonstrukciója. Elkészült a Vármegyeháza többfunkciós, de elsősorban idegenforgalmi célú hasznosításának megvalósíthatósági tanulmánya. Sor került a város több impozáns épületének felújítására is. Pl.: Angolkisasszonyok zárdája.

Drégelypalánk: Látványos helyreállítási munkákat végeztek 2000-től a Drégelypalánki váron, így befejeződött a vár teljes belső és külső falgyűrűjének, illetve a belső teremsoroknak a rekonstrukciója.

Érsekvadkert: Szentlőrinc pusztai klasszicista kúria (1840.) felújításának megkezdése 2002.

Herencsény: 1. Palóc-kemence, Millenniumi park és szabadtéri színpad építése 2000. 2. Haraszti pusztai gótikus templomrom teljes felújítása 2000-2001-ben. Látogatható, de még nincs berendezve. Önkormányzati tulajdon, Leader program részeként különböző hasznosítási tervek születtek. 3. Bolza kastély XIX. sz. vége. Itt bujdosott a nyilas uralom idején gróf Bethlen István miniszterelnök. Emléktáblája 2000 óta a Polgármesteri Hivatal falán.

Magyarnándor: 1. Buthler báró kastélya ma hangverseny és konferencia teremmel rendelkezik

Mohora: 1. Tolnay Klári Emlékház nyílt az egykori Tolnay házban. 2000. 2. Mauks Ilona Emlékház nyílt az egykori Mauks kúriában 2003. Mikszáth gesztenyefái.

Szanda: 1. A BECS nyertes Leader pályázatának (2001) köszönhetően Szanda-Terény-Kiskérpusztán 18 falusi szálláshely és turisztikai program kialakítása 2005-ig. 2. Szandai várrom turista- és kirándulóhely.

Szügy: 1. a vasútállomás melletti Beniczky sírbolt XVIII. sz. elpusztult

43

Terény: 1. Istállógaléria megnyitása 2000-ben (időszaki kortárs művészeti kiállítások, információs központ, Belső Cserhát Kistérségi Társulás és az ARTTÉKA egyesület központja), ugyanekkor készül el Peter Abonyi hajó alakú fa-haranglába is. 2003-ban átadásra kerül a Művészeti Akol, amely 200 fős konferenciák megrendezésére alkalmas, továbbá 30 fős ifjúsági szállásként működik (művész alkotótáborok, egyetemi és egyéb szaktáborok, szimpóziumok, koncertek, ünnepségek, fesztiválok), illetve felavatásra kerül Csemniczky Zoltán Hírhozó című “köszönő szobra”. 2005-re újabb 30 férőhelyes szállóépület kialakítása várható. 2. Orsós Magnó Múzeum 2000. 3. Párkányi Raab Péter Szent Györgyi Albert bronzportréja 2002. Sajnálatos módon 2003-ban ellopják, pótlására gyűjtést szerveztek.

Számos település csatornázási munkálatai során bronz és középkori temetőket tártak fel, konkrétan az alábbi településeken. Galgaguta, Mohora, Nógrádkövesd, valamit, Cserháthaláp: csatornázás kapcsán ásatáson előkerült Bronzkori temető 2002. Debercsény: csatornázás kapcsán ásatások révén középkori temető lelőhely Érsekvadkert: csatornázás kapcsán temető feltárás a templom szomszédságában 2002.

1.18.2. Civil társadalom

A kistérségben közel 150 civil szervezet működik, melyeknek több mint a fele a térség központjában, Balassagyarmaton található.

A Balassagyarmaton működő mintegy 85 szervezet körülbelül egynegyede sportegyesület. A sportnak nagy múltja van a városban; a 20.000 lakosú települések közül sportteljesítményét, eredményeit tekintve első helyen áll az országban. Kiemelkedő a futball, kézilabda, kosárlabda, tájfutás, horgászat, lábtenisz és az erőemelés, de működik emellett többek közt sakk klub, hegymászó csoport és jégkorongcsapat is. Évről évre megrendezésre kerül számos nemzetközi szintű és országos sportrendezvény is, mint például az Ipoly Gyalogló Gála vagy éppen a Triatlon. A pályák felszereltsége, állapota egyre romlik, s ahhoz, hogy Balassagyarmat meg tudja őrizni a sport területén elért kiemelkedő eredményeit, folyamatos fejlesztésre lenne szükség. A városban működik a kistérség egyetlen strandja; uszodát pedig sehol sem találunk a térségben. Ez semmiképpen sem megfelelő az úszás és az alapvető vízi sportok megismeréséhez, elsajátításához.

A sporton túl a művészeti szervezetek is nagy számban működnek Balassagyarmaton, elég csak a nagy múltú Balassagyarmati Dalegyletre, a színházkörre, a neves festőművészekre vagy éppen az évről évre megrendezésre kerülő Nemzetközi Muzsikustáborra gondolni.

Kiemelkedő a Civitas Fortissima Kör munkája, de több szervezet működik a határon túli kapcsolatok ápolása, a térségfejlesztés, a népművészet vagy éppen a természetvédelem céljainak megvalósítására, értékeinek megőrzésére.

A tehetséges gyermeket támogató alapítványoknak is nagy szerepe van, tekintettel arra is, hogy Balassagyarmat egy nagy múltú “iskolaváros”, itt működik a kistérség valamennyi középfokú oktatási intézménye.

Működik több a betegek, rászoruló megsegítését, az egészségmegőrzést célul kitűző alapítvány, egyesület is, így többek közt az Életért Lelki Segélyszolgálat; a Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati Egyesülete; a Társadalmi Visszailleszkedést Segítő Egyesület vagy éppen az Egészségvédők Egyesülete.

A kistérség szinte valamennyi településén, még a legtöbb aprófaluban is működik valamilyen civil szervezet, bár nem annyira sokféle, mint a központban. Így elsősorban sportegyesületek, esetleg az adott terület természeti adottságainak megfelelően horgász egyesület vagy vadász társaság.

44 Több faluban, így például Őrhalomban, Szandán működik lovas klub, sőt néhány lövész egyesület is megtalálható a térségben (pl. Szügy).

Számos településen működik polgárőrség, bűnmegelőzési egyesület vagy csoport. A szociális, egészségügyi területen több nyugdíjas klub működik, és született alapítvány a szociális otthonban élők megsegítésére és az otthonra vágyók számára is.

Majd minden településen találunk művelődési házat, mely egyes esetekben a település könyvtárának is otthont ad. Aktívan működő művelődési ház több településen található. A falu-, város szabadidős tevékenységeinek színtere, nagyobb rendezvények helyszínéül szolgálnak. Sok településen az épületek állapota nem teszi lehetővé használatukat: fűtés, vízellátás nem megoldott, omladoznak a vakolatok, néhol falak is. A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ minden évben rendezvénytervet készít, melyekre a térség több településéről érkeznek résztvevők. Falvak közül Dejtár, Szügy, Érsekvadkert szervez nagyobb tömegeket vonzó programokat. Az utóbbi évek informatikai fejlesztéseinek eredményeként pályázati támogatással több településen létesültek nyilvános, közösségi Internet-hozzáférési lehetőséget biztosító e-Magyarország pontok. Az önkormányzatok által elnyert számítógépek ingyenes Internet hozzáférést biztosítanak a település lakóinak. A pályázatik kiírás nem nyújtott lehetőséget a számítógépeknek otthont adó épületek felújítására, jelen esetben művelődési házak fejlesztésére. E feladatot az önkormányzatok önerőből nem tudják ellátni. Az épületek többcélú hasznosításában rejlő lehetőségek kihasználását tartjuk fontosnak. Kistelepülésekről sokszor nehézkes a személyes ügyek intézése. Közösségi szolgáltató házak kialakításával a lakosság, helyei vállalkozók és turisták nem kényszerülnének a városba utazni.

Nagyon lényegesek a falufejlesztő alapítványok, szervezetek, melyekre igazán szükség van a települések, így különösen az aprófalvak vonzerejének megőrzéséhez. Ez is egy fontos eszköz arra, hogy megállítsuk az aprófalvak fokozatos elnéptelenedésének veszélyes folyamatát.

2. A KÖRNYEZET ÁLLAPOTA

2.1.Környezeti elemek állapota

2.1.1. Talaj

E fejezetben a talajok antropogén, ezen belül főként ipari, technológiai eredetű szennyezésére, állapotára térünk ki általánosságban.

A kistérségben található talajok szennyezettségére a mozaikosság jellmző, ezen belül pedig a lokális pont, illetve foltszerű szennyezések jellemzőek. Nagyobb kiterjedésű átfogó szennyezésről nem beszélhetünk. E pontszerű szennyezések azonban szinte minden kistérségi településen megtalálhatóak. Leginkább a kommunális és egyéb, pontosan meg nem határozható szilárd és folyékony hulladékok tekintetében.

Veszélyforrást jelentenek még az átmenetileg felhagyott telephelyek, műtrágya raktárak, régi üzemanyag töltő telepek, hullaemésztők (dögkutak) stb. Az is jellemző, hogy a legtöbb ilyen, szennyezéssel Balassagyarmaton találkozunk, ( Volt ÁFOR telep, KŐPORC telep, Kábeldob festő üzem, Kóvári hulladéklerakó stb.) de nem ritka a kisebb településeken már feltárt szennyezés sem, Pl : Nógrádmarcal, régi homokbánya galvániszap szennyezés stb.).

Elmondható, hogy a kistérségben hiányzik a talajokat, felszín alatti vizeket veszélyeztető, kockázati tényezők teljes körű feltárása, rögzítése, kockázat elemzése. A mezőgazdaság talajkárosító hatásait tekintve nem lehet általánosságban beszélni, ezt egyes főként mezőgazdasági kistérségi programok esetében egyenként, területenként kell vizsgálni, hiszen számos tényező, legfőképpen a szakmai hozzáértés befolyásolta és befolyásolja ma is a művelésbe fogott talajok minőségalakulását.

45 2.1.2. Víz

A vizek szennyezését tekintve hasonló meghatározással élhetünk. Az ipari, technológiai eredetű szennyezés mozaikos és pontszerű, de lényegesen veszélyesebb, mint a talajok önálló szennyezése. Míg a talaj önmagában pufferolja, abszorbeálja a szennyezéseket a víz szállító közege a szennyező anyagoknak. Számos, egyedileg feltárt és bizonyosan feltáratlan szennyezés található a kistérségben, melyről jelenlegi ismereteink szerint nincs összefoglaló nyilvántartás.

A talajvizek minősége általában a teljes kistérség vonatkozásában kifogásolható, nem éri el a közvetlen fogyasztásra előírt normákat. Ennek oka összetett, nem feltétlen egy, jól meghatározható külső szennyező hatás eredménye, hanem összetett, bonyolult természeti és társadalmi folyamat eredménye. Mindennek ellenére elmondható, hogy a vízkészletek védelme mégis elsődleges, mert a jelenlegi vízgazdálkodási helyzetben a dinamikusan fejlődő víztisztítási technológia mellett prognosztizálható, hogy évtizedes távlatban e vízkészletek is kiaknázásra, hasznosításra fognak kerülni.

2.1.3. Levegő

A kistérség levegőminőségi helyzete jó, mely elhelyezkedésének, erdősültségének, valamint a szennyező források alacsony számának tudható be. Érzékelhető és visszatérő levegőtisztasági problémákat az időszakos és legtöbbször jogszabálysértő módon gyakorolt nyílt téri égetések jelentenek. Ezek nagyobb volumenben a mezőgazdasági szalma és tarlóégetések, kisebb vonatkozásban a települések belterületén a kerti hulladékok égetését jelentik. Az utóbbi néhány évben megjelent jellegzetes probléma a faszénégetés, mely egész erdőrészek, völgyek levegőminőségét károsítja tartósan.

2.1.4. A táj és védett természeti területek

A kistérség természeti értékekben még ma is igen gazdag, mely értékek, területek sorsa legtöbbször elhanyagolt. Gyakorlatilag nincs a kistérségben olyan település, melynek területén ne akadna olyan természeti, természetvédelmi terület, érték, amely megóvandó, fenntartandó lenne.

Szomorú valóság, hogy a helyi, önkormányzati “fennhatóság” alatt álló értékek nagyobb veszélynek vannak kitéve. Jelenlegi ismereteink szerint csak néhány kistérségi településnek van természetvédelmi felmérése, tájérték katasztere, de az is tendencia, hogy az elkészült tervezési anyagokat, védelmi előírásokat nem tartják be. Majd minden helyi, egyéni érdek erősebbnek bizonyul a közösség hosszú távú és nehezebben kézzelfoghatóvá tehető érdekeitől.

A kistérségbe irányuló agrár, turisztikai és ipari fejlesztéseinek befogadása előtt települési szintre lebontva lenne szükséges elkészíteni a természetvédelmi területek és tájértékek kataszterét, melyből a kistérség “zöldfolyosó” rendszere is felépülhetne.

E területlehatárolással egybekötött felmérés után határozható meg azon területek köre, melyek esetén a gazdálkodás a természeti kezelés része kell, hogy legyen, ugyanitt határozható meg az “érintetlenül” hagyandó területek köre, a bemutatás, látogatás feltételrendszere stb.

2.2. Önállóan kezelt hatótényezők

2.2.1. Szilárd és folyékony hulladékok

A hulladékgazdálkodás terén jelentős előrelépések tapasztalhatók a kistérségben. Ezzel párhuzamosan mégis elmondható, hogy a helyi összefogás hiány jelentősen csökkenti a lehetőségek kihasználásának színvonalát.

46

A kistérségben 2001 június 6 – án került üzembe helyezésre a nógrádmarcali hulladéklerakó, és került bezárásra a Balassagyarmat Kóvári telep, valamint több kisebb települési hulladéklerakó. A bezárt Kóvári lerakóra korábban Csitár, Ilíny, Őrhalom, Patvarc, Szanda is szállított hulladékokat.

A Nógrádmarcali hulladéklerakóra jelenleg hulladékot szállító települések:

Balassagyarmat, Csesztve, Csitár, Dejtár, Érsekvadkert, Hugyag, Ilíny, Nógrádmarcal, Őrhalom, Patak, Patvarc, Szanda, Szügy.

További hulladéklerakók és szállítók :

Cserháthaláp: Cserhátsurány, Herencsény, Debercsény, Terény Drégelypalánk: Hont, Ipolyvece Érsekvadkert: bezárva Hugyag : bezárva Nógrádkövesd: Becske, Galgaguta, Szécsénke Patak: bezárva Szügy: bezárva Mohora: csak Mohora

Jobbágyiba történő hulladékszállítást kezdtek meg 2004-01-01 - től :Becske, Galgaguta, Nógrádkövesd, Szécsénke

A térség hulladékgazdálkodásának helyzetét alapvetően befolyásolja majd a az Észak – Kelet Pet Megyei ISPA program, melynek kimenetele a felülvizsgálat végzésekor még teljesen bizonytalan. Mindenesetre megállapítható, hogy az eredeti programból pont az eddigi legnagyobb anyagi áldozatokat vállaló és a hulladékgazdálkodás ügyéért terheket vállaló településeket hagyták ki, mintegy zárványt képezve az ország ISPA térképén.

A folyékony hulladékok kezelésének tekintetében is jelentős előrehaladás tapasztalható. Míg 1999 – ben csupán Balassagyarmat közel 50 % - án, valamint Dejtár és Szügy településeken volt közműves szennyvíz elvezető és tisztító rendszer, mára csupán Csitár, Drégelypalánk, Herencsény, Hont, Ilíny, Nógrádmarcal településeken vár megoldásra ez a feladat.

A Balassagyarmaton található szennyvíztisztító telep intenzifikálása, felújítása megtörtént és Balassagyarmat teljes csatornázása mellett, Őrhalom, Hugyag, Patvarc települések kommunális szennyvizeit is fogadja, tisztítja. A Dejtár településen található Kaldnes típusú szennyvíztisztító egyedüli az országban és a település szennyvizei mellett, Ipolyvece és Patak településeket is képes ellátni. Magyarnándorban épült telep Cserháthaláp, Csesztve, Cserhátsurány, Debercsény és Mohora településeket látja el. Érsekvadkerten hagyományos, eleven iszapos, egyesített műtárgyas tisztító épült, Tereske és Szátok településeket látja el, melyek a rétsági kistérséghez tartoznak. Galgaguta településen természetközeli, levegőztetett tavas rendszerű tisztító épült, amely Bercel, Becske, Nógrádkövesd, Szécsénke, valamint a rétsági kistérségből Nógrádsáp és Legénd településeket látja el. Szügy községben gyökérmezős tisztító működik a település ellátására. Tengelyen szállatott ( szippantott) szennyvíz fogadására a térségben Balassagyarmaton napi 50 m3, Bánkon napi 30 – 40 m3, Galgagután napi 80 m3 kapacitás áll rendelkezésre.

2.2.2. Közlekedés

A közlekedés vonatkozásában csak annyiban tárgyaljuk a kérdést, hogy kiemelt feladatnak tartjuk a környezeti potenciálok elsődleges védelmét figyelembe vevő úthálózat fejlesztés fontosságát, megvalósítását. Nyilvánvaló, hogy a meglévő települési összekötő úthálózat jelentős felújításra szorul.

47 A belső kistérségi úthálózat környezetterhelése elviselhető, jelentős problémák a 22 – es út forgalmával, valamint a nagyobb átmenő forgalmat lebonyolító utakkal – így a második legfontosabb összekötő út a 2108-as - fordulnak elő.

A kistérség szempontjából elsődlegesnek tartjuk a vasúthálózat fejlesztését, leépítésének megállítását, melyhez az állami felelősség nagyobb megnyilvánulása lenne szükséges. A kistérséget érintő Pl: Balassagyarmat – Vác vasútvonalon, 60km-es távon, a XXI század menetideje meghaladja a 2 óra tíz percet. Ez a menetidő több, mint közel 100 esztendeje a gőzmozdonyok világában.

Szintén fejlesztendő lenne a közúti tömegközlekedés, ahol szintén öregedő gépkocsipark és járatcsökkentések fémjelzik a kényszerű intézkedések sorát.

2.2.3. Zajok és rezgések

A zaj és rezgésterhelés a kistérség teljes területén elfogadható szinten van. Néhány helyen, főként a 22 – es út, illetve egyes üzemek közvetlen szomszédságában vannak panaszra okot adó körülmények.

3. ÖSSZEHASONLÍTÁS ÉS VISZONYÍTÁS – A KISTÉRSÉG A MEGYÉBEN ÉS A RÉGIÓBAN

3.1. Természeti-táji adottságok

Nógrád megye az ország északi területén helyezkedik el, felszínének arculata igen változatos. Tájleosztás szerint az Északi –középhegység nagy tájegységbe tartozik, ezen belül a megyét öt mezőgazdasági kistáj építi fel.

A balassagyarmati kistérség Nógrád megye észak-nyugati részén található. A térség magába foglalja a Börzsöny a Cserhát hegységek valamint a Nógrádi- medence egy-egy részét. Ez a speciális földrajzi elhelyezkedés, az utóbbi 4-5 évben erőteljesen tükrözi a térség természeti viszonyaiban bekövetkezett változásokat, amely a csapadékmennyiség csökkenésében és egyre szárazabb mikroklíma megjelenésében érzékelhető.

A tájat kisebb termékeny medencék, völgyek, dombok és vulkanikus eredetű hegyek szabják. A kistérség területén 150-550m tengerszint feletti magasságú dombok és hegyláncok találhatók. A kistérség északi határát az Ipoly folyó adja, amely a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztárság államhatára.

3.1.1. Infrastruktúra

A térség gazdasági lehetőségeit többek között nagymértékben meghatározzák közlekedési adottságai. A kistérség közúti közlekedésének fő eleme a 22-es számú másodrendű főút, mely kelet - nyugat irányban köti össze a 2. és a 21. számú közlekedési utakat (Rétság-Salgótarján). A kistérségnek sem autópályája, sem pedig autóútja sincs. A kistérség nyugati részét érinti a jelentős nemzetközi forgalmat (Parassapusztai határátkelő) is lebonyolító 2-es számú (E77) főútvonal. A 22-es út balassagyarmati (Szlovákgyarmat) határátkelési szakasza túlterhelt. A közúti forgalom másik fontos útvonala a harmad, illetve negyedrendű 2108-as közút, amely egyrészt összeköti Balassagyarmatot Aszóddal és rávisz a 3-as autópályára. Ugyanakkor a mohorai leágadzóval kijáratot ad Pásztó irányában. A térség számára fontos volna a Szanda – Bér összekötő út megépítése, mely egyrészről összeköttetési lehetőséget teremtene a Belső – Cserhát települései között, másrészről kijáratot biztosítana Gyöngyös és Hatvan felé, valamint közvetlen feljáratot a M3-as sztrádára.

A kistérség számára az Aszód - Galgamácsa - Balassagyarmat - Ipolytarnóc 78-as számú és a Vác - Drégelypalánk - Balassagyarmat településeket összekötő 75. számú egynyomsávos vasútvonal biztosít összeköttetést Budapesttel.

48 A térség alsórendű szárazföldi útvonalai elavultak, műszaki állapotuk (kis teherbírásúak) felújításra szorul. A tömegközlekedés némely területen ritka, állandósul a zsúfoltság. Mindezek alapján megállapítható, hogy a kistérség mellett a mikrotérségek is jelentős közlekedési hátrányokkal küzdenek. A tömegközlekedés autóbusszal Budapest –Salgótarján irányában kielégítő, azonban az e vonaltól távolabb eső falvak megközelíthetősége nehézségekbe ütközik. Kevés és rosszul felszerelt, elhasználódott autóbuszok szállítják nap mint nap a diákok/dolgozók ezreit. Az egyre növekvő kerékpáros forgalom igényeinek kielégítésére szolgáló jó minőségű kerékpárúttal a térség nem rendelkezik.

Vezetékes telefonnal a térség minden települése ellátott. A probléma a telepített vezetékeke átviteli sebbességéből adódik: hatékony, gyors információtovábbításra korlátozottan alkalmas. A térségben Balassagyarmaton építettek ki ADSL rendszert. Több térségben lévő informatikai cég próbálkozik mikrohullámú Internet-hozzáférés biztosításával. Tudomásunk szerint jelenleg tesztelés alatt állnak a Balassagyarmaton kívüli adó-vevők. A térségben végzett felmérés alapján 28 településből 25 tartana igényt mikrohullámú Internet kapcsolódásra a gyors, megbízható és költségtakarékos adatátvitel miatt.

A térség szennyvízcsatorna hálózatának bővítése a napokban is folyamatban van, a statisztikák még nem jelzik a próbaüzemben lévő rendszereket.

3.1.2. Emberi erőforrások

Balassagyarmat kimondottan iskolaváros, három általános és öt középiskolája mellett egyházi iskola és gimnázium is működik, a városban több mint hétezer diák tanul. Ennek megfelelően a munkaerő képzése és átképzése az igényeknek megfelelően könnyen igazítható. Több középfokú iskola, szakiskola működik igen változatos profillal és rugalmas alkalmazkodó-képességgel. A város vonzáskörzete természetes módon terjed ki a térség minden településére, s a szomszédos rétsági és pásztói térségekre is. Egészségügyi szempontból szintén Balassagyarmat város a térség, és a környező települések csomópontja. Felújított kórháza megyei feladatokat is ellát.

A megye keleti felében (Salgótarján, Szécsény, Bátonyterenye körzete) folyamatosan a megyei átlagot meghaladó a munkanélküliségi ráta értéke. A Pest megyéhez közelebb eső másik három térségben viszont az átlagosnál alacsonyabb a munkanélküliség szintje. 2003 végén 10,8%-pontos eltérés volt a legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb munka-nélküliségi rátával rendelkező körzetek között. Balassagyarmat térségében a munkanélküliségi ráta az átlagosnál alacsonyabb értéket mutatja. A pásztói és a rétsági térségekkel felválta osztoznak a legalacsonyabb értékek valamelyikén.

3.1.3. Termelő szektor

A rendelkezésünkre álló KSH adatok szerint 2002 végén a megyei vállalkozások 19,6%-a, 2538 vállalkozás működött Balassagyarmat körzetében. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 59 db volt, a megyében a második legmagasabb. A 775 társas vállalkozás 29%-a ipari, építőipari, 26%-a kereskedelmi tevékenységet folytat. A szolgáltatók részesedése 19,4%, míg a kedvezőtlen termőhelyi adottságok következtében a mezőgazdasággal foglalkozók aránya 7%-ot tesz ki. Az egyéni vállalkozások legnagyobb hányada gazdasági szolgáltatással foglalkozik. A má-sodik legnépszerűbb tevékenységi kör a kereskedelem, amit az ipar követ. A térségben elsősorban a feldolgozóipari kis- és középvállalkozások jelentenek munka-lehetőséget a lakosságnak. Az előző években a térség a gazdasági fellendülés útjára lépett, ami két új munkáltató megjelenésének, ill. zöldmezős beruházásának köszönhető, ahol a foglalkoztatottak száma jelenleg már meghaladja a 600 főt. Ezen túl a korábban leépítést végrehajtó cégek egy része is talpra állt, s már minimális munkaerőigényüket jelezték a kirendeltségnek. A helyi cégeknél nem jellemző az elbocsátás, ugyanakkor a szomszédos körzetekben megvalósított, illetve folyamatban lévő leépítések éreztetik hatásukat. 2003-ban nem történt jelentős változás a térségben. Nem létesültek nagyobb létszámú új munkahelyek, viszont kedvező, hogy több térséggel ellentétben nagyszámú elbocsájtások sem történtek. A térségen belüli munkaerő forgalomban továbbra is a két új beruházásnak van meghatározó szerepe. Három befektető települt be az ipari parkba. Sajnos ez jelentősebb létszámnövekedést nem jelent.

49 4. ÉRINTETTEK ELEMZÉSE

Az érintet A program hatása Mi a teendő a konfliktusok A csoport viszonya Az érintett Hogyan érintett, Milyen a motiváció a csoport mérséklésére illetve a po-zitív más érintettekhez csoport milyen problémákkal ? problémák feloldásában? fő célja pozitív negatív hozzáállás erősítésére

Mezőgaz- Elsősorban saját Legfőbb motivációs A megélhetés- A problémák Ragaszkod-nak a Fontos a tudat formálás, Kevés a kapcsolatuk, a dasági ellátásra termelnek, tényező a megél-hetés hez szükséges megismerése, amely hagyo-mányokhoz. felvilágosítás, a képzések, problémákat szinte őstermelők kisebb mértékben a biztosítása. anyagok meg- arra sar-kalhatja, Félnek a kö-zöstől átképzések. maguk kezelik. (Főleg helyi piacra. A termelési háttér igen termelése és hogy gazdaságosan (régi emlékektől). Szükségesek a szakmai Felsőbbszitű együtt nyugdíja- Igen fontos a támo- gyenge, mobi-lizálható kisebb nyereség termeljenek és tájékoztatók. működésük szinte sok.) gatás, a termelési pénz-tőkéjük nincsen. megszerzése a vegyék figye-lembe Lényeges az együtt-működés alig van. feltételek megte- közvetlen csalá- az ilyen javítása. Legfőbb partner a remtésének segí-tése. di ellátás kiegé- kisgazdaságok Segítség nyújtás a konf-liktusok barát, a régi kolléga, szítéséhez lehetőségeit: feloldásához. a család tag. intenzív terme-lés, biokultúra, kertészet, stb.

Családi Ezen vállalkozások Elsősorban a meg-élhetés Elfogadható Látható, hogy a Meg kell küzdeni Fontos az elméleti és szak-mai A szakmapolitika ér- vállalko- úgyszintén a saját feltételei a legfőbb életminőség biz- megélhetéshez egymás-sal és a ver- segítség nyújtása (kép-zések, telmezése, elfogadá- zások. megélhetésükhöz motiváló tényezők. tosítása a csa- szükséges ter- senytársakkal. átképzések, stb.). sában láttassék an- szükséges termé-keket Lehet kisebb va- ládnak. mékek mellett a Elesehetnek a Bizalom megszerzése és nak jó szándéka. állítják elő. gyongyarapítás is a Jövőt illetően a piacigényes ter- pályázatoktól, forrás megadása a politikai oldal- Az évtizedes csaló- Kisebb hányadban motiválása. vagyon gyara- melés is lehet-séges hiányo-sak ról.Közös tevékenység gon- dás feloldása. A konf- belső piacra is ter- Félnek a konku-renciától, pítás, a gyer- számuk-ra. lehetnek. dolatának felébresztése, liktus tényezők meg- melnek. féltik ön-állóságukat. mekek tanítta- Gazdák össze- együttműködés megszer-vezése. ismertetése és ered- Eléggé elszigetel-tek, tása. fogásának Verseny helyzet javítása. ményes harc ellenük. nincs szerve-zettségük. szükségessége Együttműködés kez- Nem rendelkeznek fontos, növeli deményezése. korszerű erő- és erejüket. munkagépekkel.

50 Gazdasági Rendelkeznek Motiváló tényező a Működő képesség Pályázattal a A programok A versenyképesség segítése. Az integráció szerve- szervezetek. gazdasági háttérrel. haszon szerzés. fenntartása, fej- fejlesztési lehe- előfinanszírozás A tevékenységek horizentális és zése és annak szüksé- (Sokszí- Piacra termelnek. Van Mobilizálható tőke lesztése. Verseny- tőségek kihasz- a, esetleges vertikális segítése. gességének megér- nűség jelentősebb tőkéjük. szerzés és biztosítás, képesség megőr- nálása. fedezet hiánya. tetése. jellemzi.) Nagyobb munkaerőt fedezeti lehetőségek zése. A projektek át- Az eladósodási Szervezkedés a ver- tudnak foglalkoztatni. megteremtése. A növény- és ál- gondoltak, jól veszély. senyre, harc a globa- Rendelkeznek erő- lattenyésztés fel- tervezettek, lizáció ellen. forrásokkal. tételrendszerének belekalkulálva a Biztosítékok a pia- bővítése, feldol- kockázatokat is. cokon. gozó egységek te- lepítése. Foglal- koztatás bővítése.

Szolgálta- Az ígények eléggé Nyitottság a Minnél magasabb A szolgáltatók Megjelenik a Szolgáltatói stratégia elkészí- Kiépül a szolgáltatói tatások rendszertelenül szolgáltatásokra. Nagy és jobb színvonalú számának növe- konkurencia. tése. hálózat. jelentkeznek, szükség van a szolgáltatások lése, felkészült- Nő az elszige- Egyedi feladatok, ugyanakkor Létrejönnek kapcso- ugyanakkor állandó színvonal emelésére. biztosítása. ségük erősítése. teltség. Szükségesek a közös fellé- latok, viszont már ma is készenlétett kíván. Megfelelni az Fenntartható A szolgáltatás Eltitkolják a pések. vannak jól műkö-dőek. A fejlesztések igen elvárásoknak, gazdaságos üzleti színvonalának fejlesztéseket Igen lényeges a marketin kié- szükségesek és számbavenni az új tevékenység emelése, minő- pítése, a koordináció bizto- nagyarányúak. értékek iránti folytatása. ség javítása. sítása. érdeklődést is. Együtműködési igény megnő.

Falusi A foglalkoztatottak A vidéken élők A családi gada- Egyre több Konkurencia A jó és eredményes túrizmus Nő a falvak szerve- túrizmus bővítésse. rendelkezzenek ságok hasznosí- túristaház és veszélye. működtetése, melyhez nél- zettsége, mely a tal-- Régi épületek hasz- megfelelő adott- tásának bővítése. falusi A szabályok külözhetetlen az együttmű-ködés ponmaradást és a fej- nosítása. ságokkal. Meglévő, családi szolgáltatás sokszor sérül- és a kapcsolattartás más lődést segíti. Kultúr emlékek fel- Igyekezzenek „több érzemi kötődésü létrejöttét hetnek, nehéz egységekkel, szervezetekkel. Szükség van megala- elevenítése. lábon” megélni és falusi házak to- generálja. ellenőrizni. Parnerség az ottélőkkel, jó pozott turista házakra Természeti környe-zet fennmaradni, köz-ben vábbműködtetése, A kínálat és a kapcsolat a vendégekkel. Az a szolgáltatások koor- romlásának meg- megtartva elő-deik bekapcsolva gaz- vonzerő nincs egyik legjobb kapcsolat van dinálására, azok mar- akadályozása. értékeit. dasági szolgálta- megfelelően kialakulóban. keting tevékenységé- tásokba. koordinálva. nek növelésére. Jelentős együttműkö- dés alakulhat ki.

51

Önkor- A problémák, jelesé- Motiváltak a vonalas Település megtar-tó Mezőgazdasá-gi Az önkor- Az önkormányzatok nyitottak a Igen fontos az őszin- mányzatok. gek megjelennek és az infrastruktúra szerepének nö- termelés ösz mányzatok évek helyi problémák iránt. teség, a nyitottság, a („begyűrűznek) az javításában, mely velése. szekapcsolása a óta pénz- Igyekeznek azokat megoldani és partneri együttműkö- önkormányzatokhoz.L meghatározza az ott- Az ott élők élet- túrizmussal hiánnyal küz- ehhez partnereket keres-nek. dés. Ez lehet alapja a egyen az pozitív vagy élők érzelemvilágát, színvonalának ezzel is segíti a ködnek. Szívesen veszik a szer-vezetek falu nyugalmának, negatív. komfort érzéseit, emelése. munkahely te- A lakósságnak javaslatait, segítségét a fejlődésének és a rejtett Nincs olyan vidéki hangulatát, helyben- A vállalkozók le- remtést a hely- is fenntartásai konfliktusok feloldásához. konfliktusok probléma amelynek maradását. Telepítésének se- ben maradást. vannak az akudt megoldásának. valamilyen hatása nem Jelentős energiát kell gítése. Együttműkö-dés problé-mák volna a helyi fordítania a vál- a vállalko- miatt. önkormányzatra. lalkozók letelepíté- zókkal, civil sére, megtartására. szervezetekkel.

Partnerségét és az együttmű- Nyitottabb, köny- Civil A falu élete, helyze-te A civil társadalom Aktívan résztvenni a Faluközösség Nem tud beil- ködését sok esetben politikai és nyebben kezelhető és Szervezetek nem kis mérték-ben egyre nagyobb igényt helyi társadalom segítése. leszkedni a kö- egyéb szervezeti hozzáál-lások, ellenőrizhető társada- érinti a civil mutat a ter- és falu életében. Építő vélemé- zösségbe. meg nem értések zavar-ják. Nem lom. szervezeteket. mészetvédelem, az Segíteni tevékeny- nye, javaslata. Nem kezelik egyszer konfliktu-sokhoz is A közpénzek felhasz- A gazdaságban és az egészségügy, a szo- ségével. Lehetőségeket partnerként. vezetnek. nálása lehet átgondol- önkormányzati szek- ciális ellátás és az A források meg- biztosít az ak- tabb. torban végbemenő oktatás irányába. szerzése, ésszerű tív szerepválla- Civil szervezetek változások, fejlesz- felhasználása, il- láshoz. együttműködése egy cél tések a civil szektor letve azok ellen- érdekébe mozog. működését is befo- őrzése. lyásolják.

Egyéb A program koordi- Rendszerint maga- A programhoz Működéshez Kiéleződhet-nek Bizonyos csoportok, szerve- Pusztán a szakmai szervezetek nálása, megvalósí- sabb humán erőfor- kapcsolódó pro- jöhetnek egyéb ellentétek egy zetek között jelentős konku- alapokon nyugvó tásának támogatása, ráéssal rendelkez-nek, jektek megvalósí- bevételek. sikertelen rencia is kialakulhat. együttműködést kel- elősegítése. s hajlandók dolgozni a tását tanácsadás-sal, Erkölcsi ha- rendezvény Ezek sokesetben rontják az lene erősíteni, mely-hez problé-mák hitelkérelmek-ben szonnal is jár- miatt. együttműködési lehetősége-ket. később a politika is megoldásáért, illetve való eljárással és hat. Rossz pályázat Természetesen az is előfor- hozzá járulhat, illetve felszámolá-suk pályázatok is kiválthat dulhat, hogy segítik a fejlő-dést, befogad. érdekében. készítésével segítik. negativumokat gyorsíthatják a megoldá-sokat.

52

Kisebb- A megélhetés, a A készség, a lelke- A napi megélhetés Alternatív Bizalmatlanság Problémás a kapcsolatok Lassú és fokozatos ségek: foglalkoztatás a sedés, a motiváció a megszerzése. A jövedelem rendezése. Igen sok a konfliktus. meggyőzés fontossága. ROMA legnagyobb gond. legalacsonyabb ezen gyermek vállalási szerzési forrás Általában a társa- rétegeknél a problé- segélyek elnyerése biztosítása. Az dalom legszegé-nyebb mák megoldására. mely a megélhetés életkörülmények rétegei. Nem jó a hozzáál- egyik fő bázisa. javulása. lásuk sem a munka- vállaláshoz.

SZLOVÁK Mint az egyike leg- Jól illeszkednek a Életkörülmények Biztosítja a A gazdasági Viszonya a magyarsághoz jó. Továbbra is biztosítani nagyobb kisebbséget térségben lakókhoz. jelenlegi rend- nemzetiségi jo- nehézségek ő- Ellenségeskedések nem igen kell a kisebbségek jo- tömörítő nemzetisé-gi Igyekeznek megfe- szerének fenntar- gokat, segíti a ket is érintik. vannak. gait, segíteni kell kul- szervezet. Jól il- lelni a társadalmi el- tása, javítása. A nemzetiségi Külső segítség- túrájuk fennmaradását, leszkednek a könye- várásoknak. nemzeti identitás és hagyományok ben nem szokásaik gyakorlását. zetükhöz, jól vi- szokásrendszer ápolását. bízhatnak. szonyban élnek a megőrzése. A közös Euró- magyarokkal. pában nagyobb lehetőség nyí-lik az együtt- működésre.

53 5. A TÉRSÉG STRATÉGIAI ELEMZÉSE

5.1 A SWOT elemzés felülvizsgálata

5.1.1. A Balassagyarmati kistérség átfogó SWOT diagramja

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK

érintetlen természeti értékek kihasználatlan természeti értékek kedvező földrajzi fekvés közepes minőségű termőföldek magas erdősültség elaprózott birtokszerkezet Ipoly Eurórégió, Duna-Ipoly Nemzeti Park rendezetlen tulajdonviszonyok Budapest, Vác, Szlovákia közelsége elavult mezőgazdasági technológia magas gyümölcstermesztési kultúra, zöldség és elöregedett mezőgazdasági munkaerő gyógynövénytermesztés gazdaságtalan mezőgazdasági termelés állattenyésztésre alkalmas területek, szakismeret általános tőke és forráshiány méhészeti tradíciók, jó eszközfeltételek elmaradott közlekedési infrastruktúra kedvező turisztikai lehetőségek feldolgozói háttér hiánya vadászturizmus tradíciói piaci anomáliák, gyenge marketing 22-es számú fő közlekedési út és vasút megléte alacsony színvonalú mezőgazdasági tanácsadás, ipari hagyományok, szaktudás képzés és továbbképzés projekt- és együttműködésre képes kistérségi és határ menti együttműködés hiánya önkormányzatok magas az ingázók aránya magasan kvalifikált munkaerő a helyi társadalom romló egészségi állapota tradicionális kulturális élet gyenge hatékonyságú kisebbségi, roma politika őshonos állattenyésztés korszerű szemléletmód lassú terjedése ipari park léte halmozottan hátrányos helyzetű népesség magas aránya Internet elérhetőség hiánya Kisvárosok hiánya Települési szolgáltató-házak hiánya szakképzett munkaerő, értelmiség elvándorlása

LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK

pályázati lehetőségek kevés külföldi befektető a jövőben is regionális és határ menti együttműködések további gazdasági lemaradás, esetleges kihasználása válságtérségek kialakulása kormányzati, vidékfejlesztési és felzárkóztatási környezeti tájrehabilitáció elmaradása programok az aprófalvak népesség-megtartó erejének extenzív legelőhasznosítás és állattartás csökkenése, elnéptelenedés intenzív mg-i, gyümölcstermesztési és feldolgozási roma népesség gyenge társadalmi integrációja programok kulturális örökség megóvása falumegújításra alapozott turizmus Pest Megye településeinek gyorsabb elérhetősége az úthálózat fejlesztésével erősödő társadalmi, gazdasági kapcsolatok Szlovákiával kistérségek jövőbeni növekvő szerepe turisztikai keresletnövekedés a kistérség iránt

54 5.1.2. Lehetséges stratégiai irányok Az összegyűjtött információk elemzése és kapcsolódási rendszerük vizsgálata alapján kerültek meghatározásra a különböző stratégiai irányok.

LEHETŐSÉGEK

Offenzív stratégiát Váltásorientált stratégiát támogató helyzetek támogató helyzetek extenzív mezőgazdaság táj- és környezetvédelem turizmus, falusi vendéglátás infrastruktúrafejlesztés alternatív mezőgazdaság korszerű vidékfejlesztési termékfeldolgozás emelése (helyi gondolkodásmód termékek, áruk) térségi együttgondolkodás kulturális örökség védelme korszerű képzés, szakképzés, (falufelújítás, falufejlesztés, tanácsadás polgári társadalom) egészségmegőrzés, rekreáció helyi árukínálat kialakítása

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK

Diverzifikált stratégiát Defenzív stratégiát támogató helyzetek támogató helyzetek ipari hagyományok, olcsó korszerűtlen, mezőgazdaság munkaerő a földrajzi- és hagyományos állattenyésztés és talajadottságokhoz nem növénytermesztés illeszkedő mezőgazdasági gyümölcs, zöldség és termelés gyógynövény vertikumok kisebbségi politika

VESZÉLYEK

A fejlesztési irányok szöveges magyarázata

Offenzív stratégia Az EU által támogatott, helyi adottságokhoz igazodó extenzív mezőgazdasági termelés lassú, de fenntartható fejlődést tud elindítani. Mivel jelenleg a megtermelt mezőgazdasági árúk 80-90%-a feldolgozatlanul kerül ki a térségből, a helyi termékfeldolgozás megszervezésre kerülne. A térségben meglévő népi kultúrát, folklórt és kulturális örökség védelmét erősítve, azt összekapcsolva más helyi – kistérségi – megyei adottságokkal biztosíthatnánk a turizmus-, vendéglátás megalapozását. Az általános – nagytömegű – termékfeldolgozás mellett ösztönöznénk a helyi speciális termékek, helyi árúk előállítását is, mely egyik szegmense lehetne a falusi vendéglátás kínálatának is. Emellett, szervezett keretek között indítanánk el a térségben néhány településen már hagyományokkal rendelkező alternatív mezőgazdasági (gyógynövény, méhészet, gyümölcs-zöldségtermelés, biogazdálkodás, stb) termelést.

Váltásorientált stratégia A balassagyarmati kistérségre is érvényes az a tény, hogy ez idáig nem tudták megteremteni a korszerű táj- és környezetvédelmi előírásoknak megfelelő kistérségi infrastrukturális hátteret. Meg kell teremteni a korszerű mezőgazdasági tevékenységhez szükséges vonalas infrastruktúrát és meg kell szüntetni a környezetszennyezést. Az Európai Unió alapelveivel harmonizálva meg kell újítani a vidékfejlesztési gondolkodásmódot, a térségi együttműködést és fel kell készülni a programhoz kapcsolódó humán erőforrás képzés hátterének megteremtéséhez.

55

Diverzifikált stratégia

A kistérségben hagyományai vannak az állattartásnak, a növény-, gyógynövény-, zöldség- és gyümölcstermesztésnek. Magasan kvalifikált és jó szakképzéssel rendelkező munkaerő, valamint kamatoztatható tudás-, szakmai tapasztalat található a térségben. Mindezen adottságok csak az EU támogatási politikájának figyelemmel kisérésével és a várható piaci lehetőségek jobb kihasználására irányuló tudatos fejlesztéssel használhatók ki.

Defenzív stratégia

Elsősorban a kistérségre ható objektív hatásoknak köszönhetően védekező fejlesztési stratégiát kell alkalmazni az elavult, a helyi adottságokhoz nem illeszkedő mezőgazdasági termelésben. Fel kell készülni arra, hogy ezek gazdaságtalansága miatt jelentőségük egyre csökkenni fog. Korszerűsítésük azonban hosszú fejlesztési folyamat, mely nagy tőkeerőt igényel. Sajnálatos, hogy sem országosan, sem pedig megyei, kistérségi szinten nincs hatékony kisebbségi politika. Ennek következtében a kisebbségi lakosság egyre hátrányosabb helyzetbe kerül, és ezzel romlik beilleszkedési esélyük is. Feltétlenül meg kell teremteni életfelfogásukhoz igazodó képzést, szakképzést, és tanácsadói hálózatot, hogy növelni lehessen életszínvonalukat, csökkenteni a munkanélküliségi és korai halálozási mutatókat.

56 5.2. Problémafa és célfa kidolgozása Alacsony szintű életminőség 5.2.1. Problémafa

Hiányos és romló Gyenge gazdasági infrastruktúra Fejletlen humán versenyképesség erőforrás

Oktatás-képzés Kevés ipari Közlekedési hatékonysága gyenge tevékenység feltételek gyengék Egészségügyi és szociális ellátás ingadozó Gazdaságtalan színvonalú mezőgazdasági A környezet termelés védelme nem megfelelő Hátrányos helyzetű Turisztikai Lakosság érvényesülési lehetőségek Telekommuni- esélye kicsi kihasználatlanok kációs hálózat fejletlen

Együttműködési készség gyenge

57 Gyenge gazdasági 5.2.1. Problémafa folytatása Versenyképesség

Kevés ipari Turisztikai Gyenge Gazdaságtalan tevékenység lehetőségek együttműködési mezőgazdasági kihasználatlanok készség termelés

Alacsony Ipari park Vendéglátás Átfogó Vonzerők Kihasználat- feltételei turisztikai elhanyagoltak Kistérségi Nem versenyképes Elavult műszaki- lan rosszak stratégia együttműködés versenyképes technikai háttér ségű hiánya gyenge termelés vállakozói réteg Öntözéses Elaprózott Koncepció Határmenti Fejletlen Marketing Kevés gazdálkodás birtok- nélküli, gyenge kapcsolatok műszaki- hiánya szálláshely hiánya szerkezet falufejlesztés gyengék technológi gyenge ai háttér Hagyományőrzés Feldolgozói Elavult Kevés fejletlen Közös háttér gyér termék- étkezési Informác programépítés és szerkezet lehetőség ió- pályázati készség nem megfelelő áramlás Szűkös Képzés lassú, tároló közepes hiányos Önkormányzati- kapacitás színvonalú civil-vállalkozói szektor együttműködése Szűkös Gyenge gyenge hűtőházi marketing kapacitás

58 5.2.1. Problémafa folytatása Hiányos és romló Infrastruktúra

A környezet védelme nem Közlekedési feltételek megfelelő Telekommunikációs gyengék hálózat fejletlen

Környezeti Felszíni vizek Természetvédelem Mobil- Interneten Fejletlen Korszerűt- Zsúfolt és kármentesítés megóvása nem nem szervezett kommunikáció való Közútháló- len vasúti lassú nem megoldott megoldott nem kielégítő kommuni- zat közlekedés Tömegköz- káció nem lekedés elterjedt Ipoly Környezet- TV- szennyező revitalizá Elörege- -ciója területeknek edett Elöregedett tényezők nincsen Mobiletelefon- Hiányos a Öreg hiányzik Utak Pályaszer- feltáratlanok kezelőjük hálózati szélessávú Járműpark kezet lefedettség Internet- Nincs hiányos hozzáférés Összekö- Vizek TV- Szelektív területeknek tő utak Sorozatos Hulladék- közelében hiánya védővonala nincsen Járatcsök- gyűjtés kezelési- kentések kat nem tartják be fenntartási Illegális szabályzatuk hulladék lerakók

Régi pontszerű szennyező források

59 Fejletlen Humán erőforrás 5.2.1. Problémafa folytatása

Oktatás-képzés Egészségügyi és szociális Hátrányos helyzetű hatékonysága ellátás lakosság érvényesülési gyenge Ingadozó színvonalú esélye kicsi

Oktatás –képzés Piaci igényeknek Egészségügyi Egészséges Kistérségi Erős Kikerülés a technikai háttere nem megfelelő intézmények életmódra szociális háló társadalmi munkaerő gyenge oktatás-képzés működési feltételei nevelés gyenge kirekesztettség piacról hiányosak gyenge érzés

Alap-, és Nem a célra Jelentős Felvilágo- Szociális Alacsony Alacsony középfokú és feladatra szakember sítás ellátás önértékelés képzettség oktatási orientált hiány hiányos szervezetlen intézmények szakmunkás- rossz állapotúak képzés Intézmények eszközellá- Családi élet- Gyakorlat tottsága beli problémák hiánya Oktatási Intézményes gyenge intézmények felőoktatás eszközellátott- nincsen sága hiányos, Kevés elavult érdekképviseleti szervezetek

60 5.2.2. Célfa Életminőség javítása

Gazdasági versenyképesség Infrastruktúra Humán erőforrás fejlesztése fejlesztése fejlesztése

Oktatás-képzés fejlesztése Ipari Közlekedési tevékenység feltételek erősítése fejlesztése Egészségügyi és szociális ellátás Mezőgazdasági fejlesztése Termelés A környezet Eredményességének védelmének növelése fokozása Hátrányos helyzetű lakosság érvényesülési esélyeinek javítása Turisztikai Telekommuni lehetőségek jobb kációs hálózat kihasználása fejlesztése

Együttműködési készség erősítése

61 Gazdasági Versenyképesség 5.2.2. Célfa folytatása fejlesztése

Ipari Turisztikai Együttműködési Mezőgazdasági tevékenység lehetőségek Termelés erősítése jobb kihasználása készség erősítése Eredményességének növelése

Vállalkoz Ipari park Vendéglátás Átfogó Vonzerők ások Kihasznált- feltételeinek turisztikai fejlesztése, Kistérségi szintű Műszaki-technikai Mezőgazdasági ságának javítása stratégia bővítése együttműködés háttér fejlesztése versenyképesség fejlesztés növelése kialakítása erősítése javítása e

Modern Birtokszer- Falufejlesztés Határmenti Műszaki- Marketing Szálláshelyek technológia kezet racio- kapcsolatok technológiai fejlesztése kialakítása, alkalmazása nalizálás építése háttér fejlesztése fejlesztése Hagyományőrzés Feldolgozói Termék- Szálláshelyhez erősítése Együttműködés háttér szerkezet kapcsolódó Tanácsadói Programok, kiépítése, váltás szolgáltatások pályázatok fejlesztése hálózat, fejlesztése szolgáltatások készítésében fejlesztése Mezőgazdasá Hűtőházak, gi képzés Önkormányzati- tárolók fejlesztése civil-vállalkozói építése, szektor fejlesztése együttműködésének Marketing erősítése fejlesztése

62 5.2.2. Célfa folytatása Infrastruktúra fejlesztése, környezetvédelem

Közlekedési feltételek A környezet védelmének Telekommunikációs fejlesztése fokozása hálózat fejlesztése

Mobil- E- Közútháló- Vasúti Tömegköz Környezeti Felszíni Természet kommunikáció kommunik zat közlekedés lekedés kármentesítés vizek védelme fejlesztése áció fejlesztése fejlesztése fejlesztése védelme fejlesztése Környezet szennyező Ipoly TV-területek tényezők revitalizá kezelési- Pályaszer- Járműpark feltárása Mobiletelefon- Szélessávú Utak kezet fiatalítása -ciója fenntartási hálózati Internet- felújítása fejlesztése szabályzatá- lefedettség hozzáférés nak Szelektív növelése kiépítése Vizek mellett elkészítése Járatszám hulladék gyűjtés lévő növelése mezőgazdasá Összekötő feltételeinek TV-területek megteremtése gi területeknél utak védővonalak kezelői- építése kialakítása viszonyainak Illegális rendezése hulladéklerakók megszüntetése

Régi, pontszerű szennyződések felszámolása

63 Humán erőforrás fejlesztése 5.2.2. Célfa folytatása

Oktatás-képzés Egészségügyi és szociális Hátrányos helyzetű fejlesztése ellátás lakosság érvényesülési fejlesztése esélyeinek javítása

Oktatási Piaci igényeknek Egészségügyi Egészséges Kistérségi Társadalmi Munkaerő- infrastruktúra megfelelő oktatás- intézmények életmódra szociális háló integráció piaci fejlesztése képzés működési nevelés erősítése integráció feltételeinek erősítése fejlesztése

Oktatási Célra és Szakemberek Felvilágosí- Kistérségi Identitástudat, Képzések, intézmények feladatra biztosítása tás szociális fejlesztése átképzések műszaki, orientált megszerve- program szervezése technológiai szakmunkás- zése kidolgozása fejlesztése képzés Közösségi Speciális Intézmények Települési házak szaktanács- korszerű egészség- Oktatási Felőoktatás létrehozása adás eszközellá- tervek intézmények feltételeinek megszerve- tottságának kidolgozása eszközellátott zése megteremétése biztosítása Civil -ságának érdekképviseleti növelése szervezetek generálása, működésének támogatása

64

6. TERVEZÉSI KÖRNYEZET

A felmérés során az elmúlt négy évben – 2000, 2001, 2002, 2003 - tervezett / megvalósult fejlesztéseket térképeztük fel. Az elemzés teljessége érdekében kérdőíves formában felmérést végeztünk a térség 28 önkormányzatánál, valamint az elérhető megyei és országos pályázati eredményeket vettük alapul.

6.1. Tervek, programok, koncepciók

Az elmúlt 3-4 év “önálló önkormányzati tervek- koncepciók” készítése szempontjából termékeny volt.

2000-ben a térség 28 települése közül Hugyag, Bercel, Érsekvadkert, Nógrádkövesd települések szennyvízcsatornahálózat-fejlesztési tervei készültek el, majd a terveknek megfelelően zajlott a beruházás. A Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács 2002-2003.évi pályázati támogatásával a jogszabályi előírásoknak megfelelően 2004-re a térség minden településének elkészül a rendezési terve. A településfejlesztési koncepciók kidolgozása is nagy hangsúlyt kapott, az elmúlt 4 évben 5 település dolgozott ki fejlesztési programot. Hatás: tervezett, szervezett településfejlesztés

Környezetvédelmi koncepciót az adott időszakban Bercel, Patak, Magyarnándor, Becske, Debercsény és Szügy készíttetett. Hatás: a tervnek megfelelően szervezett, tervezett környezetvédelem

2002-ben a NMTT támogatásával az EU csatlakozásra való felkészülés jegyében projektgyűjtés zajlott a megyében, így Balassagyarmat térségében is. A térség fejlesztése érdekében összesen 24 projekt került kidolgozásra. Az egyes projektek bekerülési költsége minimum 50 millió forintban lett meghatározva. A munka során közlekedési-, oktatási-, egészségügyi-, szociális-, oktatási-, turisztikai, környezetvédelmi-infrastruktúra fejlesztés, kialakítás, valamint oktatási és képzési programok költségvetése, lehetséges együttműködő partnerek felkutatása, eredmények, hatások kerültek meghatározásra. A térség és Balassagyarmat Város életében a 2003. év egyik legjelentősebb eseménye Balassagyarmat Város Önkormányzatának 57/2003. (IV.16) sz. határozata a város idegenforgalmi koncepciójának elfogadásáról. A koncepció Balassagyarmat város mellett az egész térség idegenforgalmi felmérését-fejlesztési tervét tartalmazza. Térségi fejlesztési koncepció kidolgozása a Belső-Cserhát Mikro térségben valósult meg LEADER program keretén belül. Hatás: A térségben gyakori probléma az aktuális pályázati kiírásokhoz igazodó fejlesztés. A projketgyűjtés alkalmat adott a településeknek jövőbeni elképzeléseik számbavételére, beruházásaik előre való átgondolására, megtervezésére. A projektek a jövőben felhasználhatóak lesznek a majdan kiírásra kerülő pályázatoknál.

Összegezve e fentieket elmondhatjuk, hogy az elmúlt években jelentős térségi fejlesztési koncepció, aktuális helyzetelemzés településenként készült. A szennyvízcsatorna beruházások tervei konkrét cél megvalósítására készültek, nem hosszú távú fejlesztési tervek összegzői.

6.2. Fejlesztések, megvalósult projektek

Átfogó helyi/térségi fejlesztési tervek hiányában a megvalósult projektek a térség nagy részében általában az aktuális pályázati lehetőségekhez igazodnak. Kivétel ezek alól az önkormányzati infrastrukturális beruházások, és

65 egyes vállalkozások fejlesztései. A SAPARD program időbeli csúszása miatt az 1999-ban tervezett projektek közül kevés valósulhatott meg, a kijelölt fejlődési irányt támogatási forrás miatt tartani nem lehetett.

Mindhárom évben történtek önkormányzati úthálózat, villamos energia hálózat, gázhálózat, vízhálózat fejlesztések, melyeket jelenleg nem kívánunk részletezni. Hatás: A megvalósult beruházások hatására javult a térség infrastrukturális ellátottsága.

Az önkormányzatok nagyrészt a NMTT TEKI és CÉDA kiírásaira pályáznak. Hatás: A decentralizált keretek felhasználása lehetővé tette az egyes települések legégetőbb problémáinak gyors megoldását.

Gesztor pályázóval bizonyos önkormányzatok minden évben részt vesznek a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ Közhasznú munka pályázatain. Hatás: A hátrányos helyzetűek aktuális anyagi-, elhelyezkedési problémái átmenetileg megoldódnak, tartós megoldást azonban nem jelentenek ezek a programok. Az önkormányzat idényjellegű munkáit e programok keretén belül el tudja látni. Környezetvédelmi szempontból fontos lépés volt a közmunka-közhasznú munkaprogramok segítségével végrehajtott illegális hulladéklerakók megszűntetése, melyek hatására csökkent a környezetet terhelő szennyeződés.

Jelentős mezőgazdaság fejlesztési projektek valósultak meg Herencsényben, Cserhátsurányban, Érsekvadkerten, Bercelen, Szügyben, Becskén. A fejlesztéseknek köszönhetően a mezőgazdaság eszközellátottsága fejlődött Érsekvadkerten, Herencsényben, Cserhátsurányban, Érsekvadkerten. Patakon, Bercelen, Drégelypalánkon, Terényben, Nógrádkövesden, Szügyben, Csesztvén. A gazdálkodók ültetvénytelepítéshez kaptak támogatást Herencsényben, Cserhátsurányban és Becskén. A támogatásokat - Becske kivételével (EszCsM) – az FVM kiírásain nyerték az önkormányzatok és a gazdálkodók. Vidékfejlesztési szempontból Herencsényben történt a térség egyik legjelentősebb fejlesztése: 2000-ben az Agroherba elnyerte a “Bemutatóüzem 2000” címet, 2002-ben gyógynövény szaktanácsadási rendszert fejlesztettek ki, valamint gyógynövény génbank-gyűjteményt alakítottak ki. Hatás: A megvalósult fejlesztések eredményeként az alternatív mezőgazdasági termelés kezd meghonosodni a térségben. A BECS-ben megvalósult LEADER program multiplikátor hatást válthat ki a térségben.

Turisztikai fejlesztések közül kiemelkedők a települések zöldfelület növelési, virágosítási, parkosítási akciói, melyeket saját erőből és pályázati forrásból valósítottak meg. Turisztikai szempontból jelentős falusi szálláshely fejlesztések történtek Nógrádmarcalon. Turisztikai rendezvények, minőségirányítási rendszer kidolgozása is támogatást nyert. Térségi jelentőségű projekt az “Információs táblarendszer a Balassagyarmati kistérségben” c. fejlesztés megvalósulása volt. A projektekben a térség 15 önkormányzata vett részt. Pályázati támogatást a NMTT és a GM Széchenyi Pályázati Rendszertől igényelt a pályázó Ipoly – Táj Területfejlesztési Társulás. Hatás: Szálláshelyek, s a turizmushoz kacsolódó szolgáltatások színvonala, a térség turisztikai marketingje, települések képe fejlődött, a térség turisztikai vonzereje nőtt.

2001-ben a térség életében jelentős, 200millió Forint támogatást elnyert vállalkozói beruházás valósult meg Balassagyarmaton, melynek eredményeként a több száz főt foglalkoztató Delphi cég létesített telephelyet. Hatás: csökkent a munkanélküliség a térségben.

Ugyan ebben az évben több településen valósultak meg szennyvízcsatorna beruházások, útfejlesztések, energiafelhasználás mérséklését elősegítő projektek. Hatás: A projektek hatására javult a térség vezetékes infrastrukturális ellátottsága, közlekedési infrastruktúrája, és csökkent az energiafelhasználás.

A GM Széchenyi pályázati rendszer kiírásaira több Balassagyarmat térségi vállalkozó pályázott, nagyrészt VE-17 és VE-18 kiírásokra. A hiánymentesen befogadott pályázatokat a Széchenyi Terv leállításakor forráshiány miatt elutasították. 1db VE-17 nyertesről szereztünk tudomást az interneten fellelhető lista segítségével. Hatás: A Széchenyi Terv pályázati rendszerének lezárása érzékenyen érintette a helyi vállalkozói réteget. Tervezett fejlesztéseik közel 50 új munkahelyet teremtettek volna.

66

2002-ben legjelentősebb sikeres vállalkozói pályázat GM Széchenyi pályázati rendszer VE-18 kiírására benyújtott munkagép-beszerzési projekt volt, mely 30millió forint támogatást nyert. Hatás: A projekt hatására csökkent a munkanélküliség a térségben – a vállalkozó 30 fő részére teremtett munkahelyet, valamint javult a vállalkozás műszaki háttere. 2002-ben is folytatódtak az önkormányzatok útfelújítási projektjei. Hatás: Időlegesen javult a térség úthálózatának minősége.

Az ÉMA-EN-1 pályázati kiírás Balassagyarmat térségben is nagy érdeklődésre tartott számot. Helyi pályázatíró cég elmondása szerint a pályázat kiírásától annak lezárásáig kb. 450 helyi pályázatot készítettek el. A pályázatok nagyrészt csökkenetett támogatást nyertek. Hatás: A pályázatok eredményességüknek köszönhetően a háztartások energiafelhasználása csökkent.

A 2002. évben az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával már folyt az Ipoly – Táj Területfejlesztési Társulás által működtetett Rátalál(l)ás program, melynek keretében a holland MAATWERK cég 116 fő részére vállalt munkahelyteremtést, melyből 89 valósult meg. Hatás: A térségben csökkent a munkanélküliség, valamint a tanácsadói szolgáltatás beindításával javult a munkaerőpiaci szaktanácsadás.

A 2003. év legnagyobb érdeklődést felkeltő pályázati kiírása az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Decentralizált Térség- és Település Felzárkóztatói Célelőirányzata volt. A kihirdetett 6 jogcímre rendelkezésre álló 3 460 046 000 Ft-ból Nógrád megye 785 693 000 Ft-ot nyert el. Ebből az összegből a balassagyarmati kistérségbe 141 396 000 Ft támogatás fog érkezni. A támogatások nagy része – útfelújításon kívül - munkahelyteremtő beruházás megvalósítására szól. Hatás: A fejlesztések hatása megvalósulásuk után határozható majd meg. A tervezett eredmények között főként közlekedési infrastruktúra fejlődés és vállalkozásfejlődés, foglalkoztatási helyzet javulása állnak.

2003-ban a térségből nem nyert Széchenyi turisztikai pályázat. Pályázati támogatást nyertek vállalkozók energiatakarékossági korszerűsítésre, interneten való megjelenésre, vállalatirányítási rendszer bevezetésére. Hatás: Csökken a háztartások energiafelhasználása; vállalkozások marketingjének fejlődése eredményeként bevételeik nőhetnek.

A térségben hagyományőrzés, épített környezet megóvása témában az FVM támogatásával 3 Tájház létesült Dejtár, Bercel, Szügy községekben. Hatás: A települések hagyományos építészeti-, tárgyi-, viseletbeli értékei fennmaradnak, tanulmányozhatóvá és bemutathatóvá válnak a turisták és a helybeliek számára. A „gyökerek” megismerése révén a településen élők identitástudata, közösségi szelleme fejlődött.

67 I. A STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATA

1. FÖLDRAJZI ÖSSZEFÜGGÉSEK

1.1. Földrajzi összefüggés a vidékfejlesztési-, és statisztikai térség között

A balassagyarmati kistérség Nógrád megye észak-nyugati részén a rétsági, a szécsényi és a pásztói kistérségek között helyezkedik el, észak felől pedig a szlovákiai nagykürtösi járással szomszédos. A statisztikai térséghez továbbra is 28 település tartozik. Az 1999-es fejlesztési program készítése során a Belső - Cserhát Mikrotérség 4 települése – Cserhátsurány, Herencsény, Szanda és Terény – , mely önálló vidékfejlesztési térséget alkot, külön fejlesztési programot dolgozott ki, s így az Ipoly – Táj Területfejlesztési Társulás által készített Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programban nem szerepelnek. Mindez azt is jelenti, hogy jelenleg a vizsgált terület nagysága - a 4 Belső-Cserhát-beli településsel - 97,83 km2-rel nőtt, lakosság száma pedig 2.853 fővel gyarapodott. Természetesen megjelenik mindez megyei szinten is és kisebb változásokat jelent a kistérségek adat összehasonlításában. A statisztikai térség területe 1999-es vidékfejlesztési térséghez képest 98 km2-rel nagyobb, (532 km2), így a megye területének 21,1 % -a, (régebbi 17,1 %). A statisztikai térség népessége 42.792, a négy település nélkül 39.9333 fő. Lakossága ezért 2853 fővel lett több.( 6,7 %-os gyarapodás)

1.2. Speciális célok területi kapcsolódásai - prioritásokhoz kötötten

1. Prioritás: Gazdasági versenyképesség fejlesztése

1.1. Speciális Célkitűzés: Ipari tevékenység erősítése Bizonyos fokú ipari tevékenység a térség egészére jellemző. Meglévő vállalkozások fejlesztése és az ipari park kihasználtságának növelése érdekében e speciális cél az egész térség területére vonatkozik, különösképpen Balassagyarmat, Szügy, Bercel, Drégelypalánk, Érsekvadkert településekre.

1.2. Speciális Célkitűzés: Mezőgazdasági termelés eredményességének növelése Mezőgazdasági termelés az egész térségben jelentős, műszaki-technológiai háttér fejlettsége miatt a termelés- értékesítés kevésbé eredményes, így e speciális cél az egész térség területére vonatkozik.

1.3. Speciális Célkitűzés: Turisztikai lehetőségek jobb kihasználása A balassagyarmati kistérség, csakúgy, mint Nógrád megye egésze, kiváló turisztikai adottságokkal rendelkezik. Az adottságok kihasználásának feltétele a szálláshelyek, szolgáltatások fejlesztése, megfelelő kiajánlása. E speciális cél az egész térség területére vonatkozik.

1.4. Speciális Célkitűzés: Együttműködési készség erősítése A gazdasági versenyképesség erősítésének egyik legfontosabb feltétele hatékony, minden fél számára előnyös együttműködések kialakítása. Együttműködések településen belül, települések között, térségek között egyaránt fontosak, a gazdaság minden területén. E speciális cél az egész térség területére vonatkozik.

2. Prioritás: Infrastruktúra fejlesztése

2.1. Speciális Célkitűzés: Közlekedési feltételek fejlesztése Közlekedési feltételek fejlesztése alatt értjük az úthálózat, vasúti és tömegközlekedés fejlesztését. A térség egész területén rossz állapotúak az utak, mind a belterületi, mind a településeket összekötők. Zsáktelepülések problémája még nem megoldott. Az állítólagos kihasználatlanság miatt a Volán sorozatosan megszűnteti helyközi járatait. A meglévő járatok túlzsúfoltak. Fenti okok miatt e speciális cél az egész térség területére vonatkozik.

68

2.2. Speciális Célkitűzés: A környezet védelmének fokozása E prioritás bizonyos szempontból speciális területekre vonatkozik: környezeti szennyezéssel sújtott területekre, az Ipoly-folyóra és egyéb felszíni vizekre, valamint védett területekre. Fent említett területek majd minden településen megtalálhatóak, így e speciális cél az egész térség területére vonatkozik.

2.3. Speciális Célkitűzés: Telekommunikációs hálózat fejlesztése Modern telekommunikációs rendszerek a térség egyes településein, egyes településrészeken elérhetők (Balassagyarmat, Őrhalom), nagyrészt azonban a mobil- és Internet hálózat fejletlensége jellemző, így e speciális cél az egész térség területére vonatkozik.

3. Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése

3.1. Speciális Célkitűzés: Oktatás-képzés fejlesztése Az oktatás-képzés fejlesztése speciális cél – mivel „hard- és soft fejlesztéseket” is értünk alatta – az egész térség területére vonatkozik.

3.2. Speciális Célkitűzés: Egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése Az egészségügyi és szociális ellátás megszervezése és fejlesztése célkitűzés az egész kistérséget érinti.

3.3. Speciális Célkitűzés: Hátrányos helyzetű lakosság érvényesülési esélyeinek javítása E célkitűzés szintén az egész térség területére vonatkozik, hiszen – sajnálatos módon – minden településen találkozunk tartós munkanélkülivel, nehéz anyagi-családi körülmények között élő lakosokkal.

2. PRIORITÁSOK

A kiválasztott prioritások a stratégiai program legfontosabb irányultságát mutatják. A prioritások számát úgy állapítottuk meg, hogy azok a legfontosabb fejlesztési irányokra vonatkozzanak. A térség fő célkitűzésének tartott „ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA” cél elérését a helyzetelemzés alapján az alábbi prioritások segítik leginkább:

1. Gazdasági versenyképesség fejlesztése 2. Infrastruktúra fejlesztése 3. Humán erőforrás fejlesztése

A három fő prioritás megfogalmazásában ügyeltünk arra, hogy magában foglalhassa a - szintén helyzetelemzés alapján megállapított – fent említett fő stratégiai célokat.

1. Prioritás: Gazdasági versenyképesség fejlesztése

A Helyzetelemzésben megfogalmazódott problémák alapján a térség fejlődésének egyik fő záloga a gazdaság fejlesztése. A 64/2004-es kormányrendelet rendelkezése szerint a térség a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek közé tartozik. Elmaradottsága az ipari tevékenység visszaeséséből, a turisztikai lehetőségek kihasználatlanságából, a gazdaságtalan mezőgazdasági termelésből és – a gazdaság fejlődéséhez nélkülözhetetlen – gyenge együttműködési készségből adódik. Az egyes problémákat más-más tényezők okozzák. A térség ipari tevékenységének visszaesését (Helyzetelemzés 1.4.: Gazdaságföldrajzi leírás, 13.o; 15.o;16.o) többek között a rendszerváltás során kialakult gazdasági nehézségek okozták. A balassagyarmati térség turisztikai szempontból a megye más térségeihez képest kevésbé, a szomszédos megyékhez, régióhoz mérten igen elmaradott. (Helyezetelemzés 1.17. Idegenfogalom, agroturizmus 41-47.o) A vendéglátás feltételei rosszak, fejletlenek, a vonzerők (kastélyok, parkok, stb) elhanyagoltak, felújításuk késik. A térség fő vonzerejének számon tartott jellegzetes palóc hagyományok nem kellően ápoltak, bár néhány településen történtek ígéretes fejlesztések.

69 A mezőgazdasági termelés gazdaságtalansága az elavult műszaki háttér- és a termelés versenyképtelenségéből adódik. Az elaprózódott birtokszerkezet, az elavult termékszerkezet, a gyér feldolgozói háttér indokolja a fejlesztést. Fenti okok együttesen a gazdasági ágazatainak (ipar, mezőgazdaság és turizmus), fejlesztését indokolják.

2.Prioritás: Infrastruktúra fejlesztése

A Helyzetelemzésben megfogalmazódott problémák alapján a térség fejlődésének másik feltétele az infrastruktúra fejlesztése. A térség hiányos és romló infrastrukturális állapota a gyenge közlekedési feltételekből, a környezet nem megfelelő védelméből valamint a telekommunikációs hálózat fejletlenségéből adódik. Gyenge közlekedési feltételek a fejletlen közúthálózat, korszerűtlen vasúti közlekedés valamint a zsúfolt és lassú tömegközlekedés következményei. Az elöregedett utak, -vasúti pályaszerkezet, -tömegközlekedési járművek szinte lehetetlenné teszik a korszerű, biztonságos közlekedést. (Helyzetelemzés 1.6 Infrastruktúra 19-21.o) Környezetvédelem terén a térségben égető probléma a szelektív hulladékgyűjtés hiánya, illegális hulladéklerakók léte. A felszíni vizek megóvása nem megoldott: mezőgazdasági területek közelében lévő vizek mentén nem tartják be az előírt védőtávolságot. Természetvédelmi területek kezelési feltételei nem megoldottak. (Helyzetelemzés 1.2 Természeti adottságok és viszonyok, 1.3 Vízgazdálkodás, 10-13.o) Telekommunikációs hálózat a térségben fejletlen: mobiltelefon hálózati lefedettség hiányos, és szélessávú internetelérés korlátozottan lehetséges. (Helyzetelemzés 1.6 Infrastruktúra 19-21.o) Fenti okok együttesen a térség infrastruktúrájának(közlekedési-, környezeti-, telekommunikációs-) fejlesztését indokolják.

3. Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése

A Helyzetelemzésben megfogalmazódott problémák alapján a térség fejlődésének harmadik feltétele a humán erőforrás fejlesztése. A térség humán erőforrásának fejletlensége az oktatás-képzés gyenge hatékonyságából, az egészségügyi és szociális ellátás ingadozó színvonalából valamint a hátrányos helyzetű lakosság kis érvényesülési esélyéből adódik. A gyenge hatékonyságú oktatás a képzés technikai hátterének fejletlensége, és a nem piaci igényekhez igazodó oktatás következménye. Az alap-, és középfokú oktatási intézmények rossz állapotúak, eszközellátottságuk hiányos. A térségben hagyományokkal rendelkező szakmunkás-képzés a XXI. Század elvárásainak, céljainak nem megfelelő. Óriási hiányként jelentkezik az intézményes felsőoktatás. Az ingadozó színvonalú egészségügyi és szociális ellátás az intézmények szakemberhiányából valamint gyenge eszközellátottságából adódik. Az egészséges életmódra nevelés terén hiányos a felvilágosítás. Szociális ellátás szervezetlen a térségben. A hátrányos helyzetű lakosság munkaerőpiaci helyzete és társadalmi kirekesztettség érzése miatt érvényesülési esélye kicsi. A tartós munkanélküliek felgyülemlő családi problémái, gyakorlat hiánya és gyakran alacsony képzettségük megnehezítik a munkaerőpiaci reintegrációt. Fenti okok együttesen a térség humán erőforrásának (oktatás-, egészségügyi és szociális ellátás, hátrányos helyzetűek) fejlesztését indokolják.

70

3. CÉLKITŰZÉSEK

3.1. Általános célkitűzés: Az életminőség javítása

3.2. Speciális célkitűzések:

1. Prioritás: Gazdasági versenyképesség fejlesztése

1.1. Speciális Célkitűzés: Ipari tevékenység erősítése (GVOP,ROP) 1.2. Speciális Célkitűzés: Mezőgazdasági termelés eredményességének növelése (AVOP) 1.3. Speciális Célkitűzés: Turisztikai lehetőségek jobb kihasználása (ROP, AVOP) 1.4. Speciális Célkitűzés: Együttműködési készség erősítése (AVOP)

2. Prioritás: Infrastruktúra fejlesztése

2.1. Speciális Célkitűzés: Közlekedési feltételek fejlesztése (ROP, KIOP, TRFC) 2.2. Speciális Célkitűzés: A környezet védelmének fokozása (KIOP) 2.3. Speciális Célkitűzés: Telekommunikációs hálózat fejlesztése (GVOP)

3. Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése

3.1. Speciális Célkitűzés: Oktatás-képzés fejlesztése (HEFOP, ROP) 3.2. Speciális Célkitűzés: Egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése (HEFOP) 3.3. Speciális Célkitűzés: Hátrányos helyzetű lakosság érvényesülési esélyeinek javítása (HEFOP, AVOP)

4. ALPROGRAMOK

Általános célkitűzés: Az életminőség javítása

1. Prioritás: Gazdasági versenyképesség fejlesztése

1.1. Speciális Célkitűzés: Ipari tevékenység erősítése (GVOP,ROP) 1.1.1.Alprogram: Vállalkozások fejlesztése, Ipari park kihasználtságának növelése

1.2. Speciális Célkitűzés: Mezőgazdasági termelés eredményességének növelése (AVOP) 1.2.1.Alprogram: Mezőgazdasági termelés műszaki-technológiai hátterének fejlesztése 1.2.2.Alprogram: Mezőgazdasági tevékenység versenyképességének javítása

1.3. Speciális Célkitűzés: Turisztikai lehetőségek jobb kihasználása (ROP, AVOP) 1.3.1.Alprogram: Vendéglátás feltételeinek javítása 1.3.2.Alprogram: Átfogó turisztikai stratégia kialakítása 1.3.3.Alprogram: Turisztikai vonzerők fejlesztése

1.4. Speciális Célkitűzés: Együttműködési készség erősítése (AVOP, NCA) 1.4.1.Alprogram: Kistérségi szintű együttműködés erősítése 1.4.2.Alprogram: Határmenti kapcsolatok építése 1.4.3.Alprogram: Együttműködés programok, pályázatok készítésében 1.4.4.Alprogram: 3 szektor (önkormányzati-civil-vállalkozói) együttműködésének erősítése

71 2. Prioritás: Infrastruktúra fejlesztése

2.1. Speciális Célkitűzés: Közlekedési feltételek fejlesztése (ROP, KIOP, TRFC) 2.1.1.Alprogram: Közúthálózat fejlesztése 2.1.2.Alprogram: Vasúti közlekedés fejlesztése 2.1.3.Alprogram: Tömegközlekedés fejlesztése

2.2. Speciális Célkitűzés: A környezet védelmének fokozása (KIOP) 2.2.1.Alprogram: Környezet kármentesítése 2.2.2.Alprogram: Felszíni vizek védelme 2.2.3.Alprogram: Természet védelme

2.3. Speciális Célkitűzés: Telekommunikációs és informatikai hálózat fejlesztése (GVOP) 2.3.1.Alprogram: Mobil-kommunikáció fejlesztése 2.3.2.Alprogram: E-kommunikáció fejlesztése

3. Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése

3.1. Speciális Célkitűzés: Oktatás-képzés fejlesztése (HEFOP, ROP) 3.1.1.Alprogram: Oktatási infrastruktúra fejlesztése 3.1.2.Alprogram: Piaci igényeknek megfelelő oktatás-képzés megszervezése

3.2. Speciális Célkitűzés: Egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése (HEFOP) 3.2.1.Alprogram: Egészségügyi intézmények működési feltételeinek fejlesztése 3.2.2.Alprogram: Egészséges életmódra-nevelés erősítése 3.2.3.Alprogram: Kistérségi szociális háló erősítése

3.3. Speciális Célkitűzés: Hátrányos helyzetű lakosság érvényesülési esélyeinek javítása (HEFOP, AVOP) 3.3.1.Alprogram: Hátrányos helyzetű lakosság társadalmi integrációja 3.3.2.Alprogram: Hátrányos helyzetű lakosság munkaerőpiaci integrációja

5. INTÉZKEDÉSEK

Általános célkitűzés: Az életminőség javítása

1. Prioritás: Gazdasági versenyképesség fejlesztése

1.1. Speciális Célkitűzés: Ipari tevékenység erősítése (GVOP,ROP) 1.1.1.Alprogram: Vállalkozások fejlesztése, Ipari Park kihasználtságának növelése 1.1.1.1.Intézkedés: Vállalkozások műszaki-technológiai hátterének és marketingjének fejlesztése (GVOP) 1.1.1.2.Intézkedés: Vállalkozásokat segítő szolgáltatások fejlesztése (NCA)

1.2. Speciális Célkitűzés: Mezőgazdasági termelés eredményességének növelése (AVOP) 1.2.1.Alprogram: Mezőgazdasági termelés műszaki-technológiai hátterének fejlesztése 1.2.1.1.Intézkedés: Modern technológia alkalmazása a mezőgazdaságban(AVOP) 1.2.1.2.Intézkedés: Mezőgazdasági feltáróutak építése, fejlesztése (AVOP) 1.2.1.3.Intézkedés: Belvíz és Árvízvédelem (AVOP)

1.2.2.Alprogram: Mezőgazdasági tevékenység versenyképességének javítása 1.2.2.1.Intézkedés: Birtokszerkezet racionalizálása (AVOP) 1.2.2.2.Intézkedés: Ültetvénytelepítések (AVOP) 1.2.2.3.Intézkedés: Mezőgazdasági képzés fejlesztése (AVOP)

72 1.3. Speciális Célkitűzés: Turisztikai lehetőségek jobb kihasználása (ROP, AVOP) 1.3.1.Alprogram: Vendéglátás feltételeinek javítása 1.3.1.1.Intézkedés: Vendéglátás-, és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, vonzerők elérhetőségének javítása (AVOP,ROP)

1.3.2.Alprogram: Átfogó turisztikai stratégia kialakítása 1.3.2.1.Intézkedés: Turizmusfejlesztési koncepciók kialakítása

1.3.3.Alprogram: Turisztikai vonzerők fejlesztése, bővítése 1.3.3.1.Intézkedés: Falufejlesztés, Hagyományőrzés (AVOP) 1.3.3.2.Intézkedés: Turisztikai marketingtevékenység támogatása (ROP)

1.4. Speciális Célkitűzés: Együttműködési készség erősítése (AVOP, NCA, GVOP, ROP) 1.4.1.Alprogram: Kistérségi szintű együttműködés erősítése 1.4.1.1.Intézkedés: Vállalkozások együttműködésének támogatása (GVOP) 1.4.1.2.Intézkedés: Civil szervezetek együttműködésének támogatása (NCA)

1.4.2.Alprogram: Határmenti kapcsolatok építése 1.4.2.1.Intézkedés: Határon átnyúló Study-tourok-, tükörprojketek megvalósítása(AVOP)

1.4.3.Alprogram: Együttműködés programok, pályázatok készítésében 1.4.3.1.Intézkedés: Fejlesztési tervek, koncepciók kidolgozása (AVOP)

1.4.4.Alprogram: 3 szektor (önkormányzati-civil-vállalkozói) együttműködésének erősítése 1.4.4.1.Intézkedés: Foglalkoztatási paktumok kidolgozása (ROP)

2. Prioritás: Infrastruktúra fejlesztése

2.1. Speciális Célkitűzés: Közlekedési feltételek fejlesztése (ROP, KIOP, TRFC) 2.1.1.Alprogram: Közúthálózat fejlesztése 2.1.1.1.Intézkedés: Utak felújítása, építése (ROP) 2.1.1.2.Intézkedés: Összekötő utak építése (ROP,TRFC)

2.1.2.Alprogram: Vasúti közlekedés fejlesztése 2.1.2.1.Intézkedés: Vasúti pályaszerkezet fejlesztése (KIOP)

2.1.3.Alprogram: Tömegközlekedés fejlesztése 2.1.3.1.Intézkedés: Tömegközlekedési gépjárműpark fejlesztése, járatszám növelése

2.2. Speciális Célkitűzés: A környezet védelmének fokozása (KIOP) 2.2.1.Alprogram: Környezet kármentesítése 2.2.1.1.Intézkedés: Környezetszennyező tényezők feltárása és megsemmisítése (KIOP)

2.2.2.Alprogram: Felszíni vizek védelme 2.2.2.1.Intézkedés: Ipoly revitalizációja (KIOP) 2.2.2.2.Intézkedés: Védővonalak kialakítása (AVOP,KIOP)

2.2.3.Alprogram: Természet védelme 2.2.3.1.Intézkedés: Természetvédelmi területek kezelői viszonyainak rendezése, kezelési-fenntartási szabályzatának elkészítése

2.3. Speciális Célkitűzés: Telekommunikációs és informatikai hálózat fejlesztése (GVOP) 2.3.1.Alprogram: Mobil-kommunikáció fejlesztése 2.3.1.1.Intézkedés: Mobiltelefon-hálózati lefedettség növelése

73

2.3.2.Alprogram: E-kommunikáció fejlesztése 2.3.1.1.Intézkedés: Szélessávú Internet hozzáférés kiépítése és informatikai hálózat fejlesztése (GVOP)

3. Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése

3.1. Speciális Célkitűzés: Oktatás-képzés fejlesztése (HEFOP, ROP) 3.1.1.Alprogram: Oktatási infrastruktúra fejlesztése 3.1.1.1.Intézkedés: Oktatási intézmények műszaki fejlesztése, eszközellátottságának növelése (HEFOP)

3.1.2.Alprogram: Piaci igényeknek megfelelő oktatás-képzés megszervezése 3.1.2.1.Intézkedés: Szakmunkásképzés fejlesztése (HEFOP) 3.1.2.2.Intézkedés: Felsőoktatás feltételeinek megteremtése (HEFOP)

3.2. Speciális Célkitűzés: Egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése (HEFOP) 3.2.1.Alprogram: Egészségügyi intézmények működési feltételeinek fejlesztése 3.2.1.1.Intézkedés: Intézmények eszközellátottságának biztosítása, fejlesztése (HEFOP) 3.2.1.2.Intézkedés: Szakemberek biztosítása (HEFOP)

3.2.2.Alprogram: Egészséges életmódra-nevelés erősítése 3.2.2.1.Intézkedés: Települési egészségtervek kidolgozása (HEFOP)

3.2.3.Alprogram: Kistérségi szociális háló erősítése 3.2.3.1.Intézkedés: Kistérségi, települési szociális program kidolgozása (HEFOP)

3.3. Speciális Célkitűzés: Hátrányos helyzetű lakosság érvényesülési esélyeinek javítása (HEFOP, AVOP) 3.3.1.Alprogram: Hátrányos helyzetű lakosság társadalmi integrációja 3.3.1.1.: Intézkedés: Identitástudat fejlesztése (HEFOP, AVOP)

3.3.2.Alprogram: Hátrányos helyzetű lakosság munkaerőpiaci integrációja 3.3.2.1. Intézkedés: Képzések, átképzések szervezése (HEFOP) 3.3.2.2. Intézkedés: Speciális szaktanácsadás megszervezése (HEFOP)

74

6. ÜTEMEZÉS

1.1.1.1.Intézkedés: Vállalkozások műszaki-technológiai hátterének és marketingjének fejlesztése 2004-2006 1.1.1.2.Intézkedés: Vállalkozásokat segítő szolgáltatások fejlesztése 2004-2006 1.2.1.1.Intézkedés: Modern technológia alkalmazása a mezőgazdaságban 2004-2006 1.2.1.2.Intézkedés: Mezőgazdasági feltáróutak építése és fejlesztése 2005- 1.2.1.3.Intézkedés: Belvíz és Árvízvédelem 2004-2006 1.2.2.1.Intézkedés: Birtokszerkezet racionalizálása 2005- 1.2.2.2.Intézkedés: Ültetvénytelepítések 2005- 1.2.2.3.Intézkedés: Mezőgazdasági képzés fejlesztése 2004-2006 1.3.1.1.Intézkedés: Vendéglátás-, és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, vonzerők elérhetőségének javítása 2004-2006 1.3.2.1.Intézkedés: Turizmusfejlesztési koncepciók kialakítása 2004-2006 1.3.3.1.Intézkedés: Falufejlesztés, Hagyományőrzés 2004-2006 1.3.3.2.Intézkedés: Turisztikai marketingtevékenység támogatása 2004-2006 1.4.1.1.Intézkedés: Vállalkozások együttműködésének támogatása 2004-2006 1.4.1.2.Intézkedés: Civil szervezetek együttműködésének támogatása 2004-2006 1.4.2.1.Intézkedés: Határon átnyúló Study-tourok-, tükörprojketek megvalósítása 2004-2006 1.4.3.1.Intézkedés: Fejlesztési tervek, koncepciók kidolgozása 2004-2006 1.4.4.1.Intézkedés: Foglalkoztatási paktumok kidolgozása 2004-2006

2.1.1.1.Intézkedés: Utak felújítása, építése 2004-2006 2.1.1.2.Intézkedés: Összekötő utak építése 2004-2006 2.1.2.1.Intézkedés: Vasúti pályaszerkezet fejlesztése 2005- 2.1.3.1.Intézkedés: Tömegközlekedési gépjárműpark fejlesztése, járatszám növelése 2006- 2.2.1.1.Intézkedés: Környezetszennyező tényezők feltárása és megsemmisítése 2004-2006 2.2.2.1.Intézkedés: Ipoly revitalizációja 2005- 2.2.2.2.Intézkedés: Védővonalak kialakítása 2005- 2.2.3.1.Intézkedés: Természetvédelmi területek kezelői viszonyainak rendezése, kezelési-fenntartási szabályzatának elkészítése 2006- 2.3.1.1.Intézkedés: Mobiltelefon-hálózati lefedettség növelése 2005- 2.3.1.2.Intézkedés: Szélessávú Internet hozzáférés kiépítése és informatikai hálózat fejlesztése 2004-2006

3.1.1.1.Intézkedés: Oktatási intézmények műszaki fejlesztése, eszközellátottságának növelése 2004-2006 3.1.2.1.Intézkedés: Szakmunkásképzés fejlesztése 2004-2006 3.1.2.2.Intézkedés: Felsőoktatás feltételeinek megteremtése 2006- 3.2.1.1.Intézkedés: Intézmények eszközellátottságának biztosítása, fejlesztése 2004-2006 3.2.1.2.Intézkedés: Szakemberek biztosítása 2004-2006 3.2.2.1.Intézkedés: Települési egészségtervek kidolgozása 2004-2006 3.2.3.1.Intézkedés: Kistérségi, települési szociális program kidolgozása 2004-2006 3.3.1.1.: Intézkedés: Identitástudat fejlesztése 2004-2006 3.3.2.1. Intézkedés: Képzések, átképzések szervezése, 2004-2006 3.3.2.2. Intézkedés: Speciális szaktanácsadás megszervezése 2004-2006

A széleskörű társadalmi egyeztetésnek köszönhetően a stratégiai elemzésben meghatározott célokhoz konkrét intézkedések kapcsolódnak. A stratégiai program széleskörűen vizsgálta a térség lehetőségeit. Bár figyelembe vettük az aktuális nemzeti pályázati kiírásokat, a fejlesztési irányokat, az intézkedéseket a térség adottságaihoz, lehetőségeihez igyekeztünk igazítani. Fenti ok miatt az intézkedések között előfordulnak a helyzetfelmérésre épülő, térség lehetőségeihez illeszkedő, de az aktuális pályázati rendszerbe nem beilleszthető célok is. Az ütemezésénél gondot jelent ezen intézkedések időbeli tervezése. Némely intézkedés ezért az aktuális fejlesztési/pályázati forrás hiánya miatt 2006 utáni időintervallumra tolódik.

Az operatív program készítése során a meghatározott intézkedésekre korlátozott számú projektötlet érkezett – főkét önkormányzati részről. A mellékelt excell táblázatban csak a konkrét projektekhez kacsolható intézkedések leírása jelenik meg.

75

7. STRATÉGIAI PROGRAM JÖVŐKÉPE 2007

7.1. A térség gazdasági helyzete

Az ipari tevékenység fejlődésnek indult: vállalkozások műszaki-technológiai háttere az elnyert pályázati támogatások segítségével megerősödött. Gép- és eszközbeszerzéseknek, épület-felújításoknak köszönhetően a térség vállalkozói rétege megerősödött. Marketingtevékenységük nyomán bevételeik nőttek, a térség munkanélküliségi mutatói javulnak. A balassagyarmati ipari park 80%-ban kihasznált. Turizmus terén is nagy a fejlődés. Az elkészült térségi turisztikai koncepcióban szereplő fejlesztések egy része már megvalósult: térségi rendezvénynaptár, falusi szálláshelyek fejlesztése, kialakítása, stb. A kistelepülések falufejlesztésének köszönhetően a helyi védettség alatt álló, hagyományos palóc porták egy része felújítva várja a látogatókat. Közterületek rendezettek, parkosítottak. A hagyományok felélesztése során „Hagyományőrző utak” kínálata népszerű a budapesti és az alföldi turisták körében. A kialakított új szálláshelyek pár éven belül megemelik a térségben eltöltött vendégéjszakák számát. A mezőgazdaság termékszerkezet-váltása elkezdődött. A gazdaságos, jövedelmező működést biztosító TÉSZ-ek, és BÉSZ-ek együttműködései kialakulóban vannak. A megtermelt termékek helyben való feldolgozása fejlődött – néhány gazdálkodó helyi feldolgozó üzemet alakított ki. Tározók létesítésével az árvíz- és belvíz okozta károk csökkentek.

7.2. Infrastrukturális ellátottság

Közlekedési infrastruktúra állapota a 2004-es évhez képest fejlődést mutat. A települések belterületi útjainak egy része felújításra került. A vasúti közlekedés fejlesztésének lehetőségei kidolgozás alatt állnak. A tömegközlekedés fejlesztése megvalósult: iskolabuszok beiktatásával az iskolaidőben jellemző túlzsúfoltság megszűnt. A forgalomban lévő autóbuszok egy részét korszerűbb járművekre cserélték – a menetrend szerinti menetidő betarthatóvá vált. Környezetvédelem terén a térségben égető problémát jelentő szelektív hulladékgyűjtés feltételei kialakulóban vannak, az illegális hulladéklerakók nagy részét felszámolták. A felszíni vizek megóvása megoldott: a mezőgazdasági területek közelében lévő felszíni vizek mentén betartják a védőtávolságot. Természetvédelmi területek kezelési feltételei megoldás alatt állnak. Telekommunikációs hálózat a térségben fejlődött. Több településen mobil-átjátszótornyokat telepítettek. A települések 60% van szélessávú Internet-elérés.

7.3. Humán erőforrás helyzete

Az oktató-képző intézmények épületei felújításra kerültek, korszerű eszközökkel ellátottak. Foglalkoztatási paktumban szereplőknek megfelelően elindult a képzések igényekhez való igazítása. Vállalkozások, civil szervezetek, önkormányzatok közös foglalkoztatási-képzési programokat valósítanak meg. A volt Vármegyeháza épületében második évfolyammal indul el a Károly Róbert Főiskola kihelyezett képzése. Elkészült a kistérségi szociális program, mely konkrét projektekben határozza meg a fejlődés további irányát. Az egészségügyi intézmények eszközellátottsága jónak mondható. Az egészséges életmódra nevelés térségi szervezésben bonyolódik. Foglalkoztatási civil szervezetek megerősödtek, közösségi ház jött létre Balassagyarmaton, és a térség 3 településén. 3 átfogó képzési-átképzési program valósult meg, melynek kapcsán 75 tartós munkanélküli személy tért vissza a munkavilágába.

76

II. OPERATÍV PROGRAM

1. Az operatív program szöveges összefoglalása

Az operatív programrészben határoztuk meg azokat a támogatandó tevékenységeket, melyeken keresztül az intézkedéseket meg akarjuk valósítani. Ezekhez kezdtük gyűjteni azokat a konkrét projektjavaslatokat melyeken keresztül a tevékenységek testet öltenek. A projekt ötletek listája nem teljes, naponta érkeznek új ötletek. A feltárt javaslatok nem arányosak az intézkedésekben elvárt projekt összetétellel. A tervciklus során több pályázat várható, mint a most feltárt projektek.

Kistérségünkben a fenntartható vidékfejlesztés egyik lehetősége a sokoldalú mezőgazdaság működtetése. Kistérségünk fejlődésének egyik ígéretes iránya a mezőgazdaság. A támogatások nagy részét az agrár- környezetgazdálkodási támogatások teszik ki. Kihasználásával a környezetterhelés csökken, a gazdák kiegészítő jövedelemhez jutnak. Kihat, hogy a termelés mennyiségi növelése helyett a termelés minősége, az állatjólét, a hatékonyság, a környezetvédelem kerüljön előtérbe. Környezetvédelmi szempontból érzékeny területeink intenzív termesztésre nem alkalmas dombok, vizenyős területek. A termékváltás utáni tájgazdálkodási forma a természeti értékeink megőrzését kell szolgálja. Az ésszerű termékváltás, a helyi adottságoknak megfelelő mezőgazdasági termékek előállítása. A mezőgazdaságilag gazdaságosan nem hasznosítható területeken a gyepgazdálkodásnak és az erdősítésnek van létjogosultsága. Ki kell emelni az alternatív földhasználat lehetőségeit.

Az alternatív jövedelemszerzés lehetőségei jól kapcsolhatók a mezőgazdasági tevékenységekhez. Foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőséget teremt. A hagyományokkal rendelkező kismesterségek, kézműves mesterségek, a termények házi feldolgozása, a nem mezőgazdasági tevékenységek, a szolgáltatások körének bővülése további foglalkoztatást, piacszerzést eredményez.

Térségünk épített és természeti adottságainak feltárásával és idegenforgalmi hasznosításával komoly bevételekhez juthatunk a vendéglátás terén. Ezért kell a látnivalóinkat programcsomagba foglalva felajánlani. Az ifjúsági turizmus és az aktív pihenés réspiacát megcélozva a marketingjét kidolgozni, a vállalkozókat felsorakoztatni, kiképezni feladatukra, a vendégfogadás feltételrendszerét megvalósítani. Megvannak a feltételei a falusi turizmus mennyiségi és minőségi növelésének. A környezet állapotának szebbé tételével, a hagyományok megőrzésével, felkutatásával, bemutatásával a vendégeket ide kell vonzani. Eredményeinket a felújított faluközpontok, házsorok, házak, megtartott rendezvényekkel mérhetjük. Hatását az ide látogató turisták által eltöltött vendégéjszakákkal és a szoláltatók bevételéből lehet lemérni.

A vidéki lakosságnak meg kell találni jó életfeltételeit, hogy helyben maradásukra motiváltak legyenek. Ennek érdekében lakókörnyezetük-, a szolgáltatások minőségét javítani kell. A mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztésében első sorban a feltáró utak minőségének javítását, a belvíz elvezetésének megoldását kell megcélozni. A települési infrastruktúra fejlesztésénél az utak, településközpontok, középületek, iskolák állapotának javítását, a szolgáltatások színvonalának emelését kell megoldani. Meg kell szüntetni a zsáktelepüléseket, ahol erre igény van. Ki kell építeni a kommunikációs hálózatot. Eredményként szebb és komfortosabb utak, közterek, házak veszik körül az ott lakókat. Hatásként a községek lakosságának igényszintje felzárkózhat a városokhoz. A környezetvédelemben szem előtt kell tartani a gazdasági, ökológiai, és szociális szempontok egységét, egymásra hatását. Fő elv a megelőzés és fenntarthatóság! Ezért a természetvédelmet az ágazati feladatokba ágyazva kell megvalósítani. Mivel a problémák területhez kötöttek, térségi elvet figyelembe kell venni. Be kell tartatni az előírásokat! Fontos a lakosság és gazdasági szervezetek tudati meggyőzése a tiszta környezet megőrzése érdekében. Eredményként a kibocsátott káros anyagok mennyiségét, az illegális hulladéklerakók számát, az eldobott szemét mennyiségét lehet számítani. Hatásként a tiszta környezetet, egészségesebb életet látjuk.

77 A kistérségben élő hátrányos helyzetű lakosság tudati felzárkóztatása a kulcsa a jövőbeni gyorsabb fejlődésünknek. Az emberek igényszintjének emelése, a környezetük fejlesztésének öröme részük kell legyen egyéniségüknek. Az általános intelligencia, a közismeret, a tolerancia a mindennapi életben az együttélés feltétele. A szakmai képzettség az előrehaladás, a vállalkozások színvonalának a termékek, szolgáltatások minőségének záloga. A civil szervezetek összetartó és meggyőző ereje fokozza az egyes ember hatékonyságát. Mérhető eredmények a hátrányos réteghez tartozók számának csökkenése, az elvégzett osztályok, képzések számának növekedése. A vállalkozások igényének megfelelő szakképesítések minél magasabb szintű megszerzése. Eredmény ez intelligens társadalom.

Az operatív program kidolgozása során a projektötlettel alátámasztott intézkedések bővebb kifejtésével foglalkozunk. A többi intézkedés hasonló fontossággal bír, a források elérhetővé válásakor fognak körvonalazódni a konkrét projektek.

A helyzetelemzés alapján meghatározott intézkedések közül az alábbiakra érkeztek projektjavaslatok:

1. Prioritás: Gazdasági versenyképesség fejlesztése 1.5. Speciális Célkitűzés: Mezőgazdasági termelés eredményességének növelése (AVOP) 1.2.1.Alprogram: Mezőgazdasági termelés műszaki-technológiai hátterének fejlesztése 1.2.1.3.Intézkedés: Belvíz és Árvízvédelem

1.3. Speciális célkitűzés: Turisztikai lehetőségek jobb kihasználása 1.3.1. Alprogram: Vendéglátás feltételeinek javítása 1.3.1.1.intézkedés: Vendéglátás- és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, vonzerők elérhetőségének javítása

1.3.3. Alprogram: Turisztikai vonzerők fejlesztése 1.3.3.1 Intézkedés: Falufejlesztés 1.3.3.2 Intézkedés: Turisztikai marketingtevékenység támogatása

2. Prioritás: Infrastruktúra fejlesztése 2.1.Speciális célkitűzés: Közlekedési feltételek fejlesztése 2.1.1.Alprogram: Közúthálózat fejlesztése 2.1.1.1. Intézkedés: Utak felújítása, építése

2.2.Speciális célkitűzés: A környezet védelmének fokozása 2.2.1.Alprogram: Környezet kármentesítése 2.2.1.1 Intézkedés: Környezetszennyező tényezők feltárása és megsemmisítése

3. Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése 3.1.Speciális célkitűzés: Oktatás-képzés fejlesztése 3.1.1.Alprogram: Oktatási infrastruktúra fejlesztése 3.1.1.1 Intézkedés: Oktatási intézmények műszaki fejlesztése, eszközellátottságának növelése

3.2.Speciális célkitűzés: Egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése 3.2.1.Alprogram: Egészségügyi intézmények működési feltételeinek fejlesztése 3.2.1.1 Intézkedés: Intézmények eszközellátottságának biztosítása, fejlesztése

3.2.3.Alprogram: Kistérségi szociális háló erősítése 3.2.3.1 Intézkedés: Kistérségi, települési szociális program kidolgozása

Speciális célkitűzés: Hátrányos helyzetű lakosság érvényesülési esélyeinek javítása 3.3.1.Alprogram: Hátrányos helyzetű lakosság társadalmi integrációja 3.3.1.1 Intézkedés: Identitástudat fejlesztése

78

Fenti programokhoz kapcsolható további indikátorok:

Alprogram: Turisztikai vonzerők fejlesztése Kimeneti (output): 2002-es adatok szerint 58db nyilvántartott szálláshely a térségben Következmény, vagy hatásindikátorok: 3 éven belül 30db új szálláshely, toruinform regisztációj alapján Eredmény-indikátorok: a térségben nő az eltöltött vendégéjszakák száma

Alprogram: Közúthálózat fejlesztése Kimeneti (output): a térség útjainak összekötő és belterületi útjainak 55%-a rossz minőségű. Következmény, vagy hatásindikátorok: 3 éven belül a térség közútjainak 50%-a jó minőségű Eredmény-indikátorok: csökken az úthibákból adódó balesetek száma

Alprogram: Környezet kármentesítése Kimeneti (output): 30db illegális hulladéklerakó a térségben Következmény, vagy hatásindikátorok: 3 éven belül az illegális hulladéklerakók megszűnnek. Eredmény-indikátorok: önkormányzatok felmérései

Alprogram: Oktatási infrastruktúra fejlesztése Kimeneti (output): 40 db leromlott állapotú alsófokú oktatási intézmny Következmény, vagy hatásindikátorok: 3 éven belül 15 db felújított, korszerűsített alsófokú oktatási intézmény Eredmény-indikátorok: a térségben javul az oktatási intézmények állapota

Alprogram: Egészségügyi intézmények működési feltételeinek fejlesztése Kimeneti (output): 13db leromlott állapotú egészségügyi intézmény Következmény, vagy hatásindikátorok: 3 éven belül 9 db felújított orvosi rendelő Eredmény-indikátorok: javul a térség egészségügyi ellátása

Alprogram: Kistérségi szociális háló erősítése Kimeneti (output): nincsen a térségnek szociális programja Következmény, vagy hatásindikátorok: 3 éven belül 45 projektes szociális program Eredmény-indikátorok: a térség szociális ellátása fejlődik, nő a házibeteg ellátók száma

Alprogram: Hátrányos helyzetű lakosság társadalmi integrációja Kimeneti (output): nincsen roma közösségi ház a térségben Következmény, vagy hatásindikátorok: 3 év múlva 4 db roma közösségi ház a térségben Eredmény-indikátorok: kevesebb tartós munkanélküli

79

2. Összefoglaló idő és pénzügyi táblázat

adatok eFt-ban Intézkedések 2004 2005 2006 1.2.1.3.Intézkedés: Belvíz és Árvízvédelem 40000 120000 1.2.1.Alprogram: Mezőgazdasági termelés műszaki-technológiai hátterének 40000 120000 fejlesztése 1.3.1.1. Intézkedés : Vendéglátás-, és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, 38700 70000 134300 vonzerők elérhetőségének javítása 1.3.1. Alprogram: Vendéglátás feltételeinek javítása 38700 70000 134300 1.3.3.1 Intézkedés: Falufejlesztés 120000 86000 132500 1.3.3.2 Intézkedés: Turisztikai marketingtevékenység támogatása 3000 1.3.3. Alprogram: Turisztikai vonzerők fejlesztése 120000 89000 132500 2.1.1.1. Intézkedés: Utak felújítása, építése 364000 758000 500000 2.1.1.Alprogram: Közúthálózat fejlesztése összesen 364000 758000 500000 2.2.1.1 Intézkedés: Környezetszennyező tényezők feltárása és megsemmisítése 469000 1569000 1518700 2.2.1.Alprogram: Környezet kármentesítése 469000 1569000 1518700 3.1.1.1 Intézkedés: Oktatási intézmények műszaki fejlesztése, eszközellátottságának 670000 514000 növelése 3.1.1.Alprogram: Oktatási infrastruktúra fejlesztése összesen 670000 514000 3.2.1.1 Intézkedés: Egészségügyi intézmények eszközellátottságának biztosítása, 10500 9500 10000 fejlesztése 3.2.1.Alprogram: Egészségügyi intézmények működési feltételeinek fejlesztése 10500 9500 10000 3.2.3.1 Intézkedés: Kistérségi, települési szociális program kidolgozása 6500 3.2.3.Alprogram: Kistérségi szociális háló erősítése 6500 3.3.1.1 Intézkedés: Identitástudat fejlesztése 150000 3.3.1.Alprogram: Hátrányos helyzetű lakosság társadalmi integrációja összesen 150000

Mindösszesen: 1002200 3212000 3079500

80 3. Az operatív program menedzsmentstruktúrája

Az agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program megvalósítását az Ipoly – Táj Területfejlesztési tagjai és munkatársai menedzselik. Az egyes intézkedések konkrét megvalósításához a szervezési, kivitelezési munkát a projektgazdák végzik. A szakmai segítséget az arra illetékes fejlesztési menedzsertől, szakmai és civil szervezettől kapják a projektgazdák. A mezőgazdasághoz tartozó projektek megvalósítására a szakmai segítséget a falugazdász hálózat adja.

Intézkedések Menedzsment / mentor szervezet 1.2.1.3.Intézkedés: Belvíz-, árvízvédelem Nyugat-Nógrádi Vízmű 1.3.1.2 Intézkedés :Vendéglátás-, és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, vonzerők Tourinform Balassagyarmat elérhetőségének javítása 1.3.3.1 Intézkedés: Falufejlesztés Ipoly – Táj Területfejlesztési Társulás 1.3.3.2 Intézkedés: Turisztikai Ipoly – Táj Területfejlesztési Társulás marketingtevékenység támogatása Balassagyarmat Önkormányzata 2.1.1.1. Intézkedés: Utak felújítása, építése Műszaki Osztály 2.2.1.1 Intézkedés: Környezetszennyező tényezők Ipoly – Unió Egyesület feltárása és megsemmisítése 3.1.1.1 Intézkedés: Oktatási intézmények műszaki Balassagyarmat Önkormányzata fejlesztése, eszközellátottságának növelése Humán Fejlesztési Iroda 3.2.1.1 Intézkedés: Egészségügyi intézmények Dr. Kenessey Albert Kórház eszközellátottságának biztosítása, fejlesztése 3.2.3.1 Intézkedés: Kistérségi, települési szociális Városi Idősek Otthona program kidolgozása 3.3.1.1 Intézkedés: Identitástudat fejlesztése Praklétos Kht.

4. Intézkedések

A következőkben részletesen mutatjuk be azt a 10 intézkedést, melyre projektjavaslatok érkeztek a térségből.

81 Intézkedés: 1.2.1.3.

1. Az intézkedés címe: Belvíz-, árvízvédelem

2. Az intézkedésszükségességének indoklása: A balassagyarmati térség egyes területein a bő őszi és tavaszi esőzések alkalmával megduzzadó vízfolyások – nagy károkat okozva – gyakran elöntik a művelt területeket. Aszály idején ezen vízfolyások gyakran kiszáradnak, így ilyenkor a víz hiánya okoz gondot mind a mezőgazdasági termelés, mind az élőhely ökológiai állapota szempontjából.

3. Az intézkedés célja: vízkárok megelőzése, csökkentése, a termelés biztonsága és a vizes élőhelyek jó ökológiai állapotának elérése és megőrzése a mezőgazdasági termelés műszaki-technológiai hátterének fejlesztésével.

kapcsolódó stratégiai cél: Mezőgazdasági termelés eredményességének növelése specifikus cél(ok): Mezőgazdasági termelés műszaki-technológiai hátterének fejlesztése

4. Az intézkedés rövid tartalma: Árvízcsúcs-csökkentő víztározók kialakítása 1millió m3 tárolókapacitásig, biztonságos megközelítésük biztosítása, környezetük rendezése, vízvisszatartó, vízkormányzó létesítmények létrehozása. Meglévő tározók fejlesztése, teljesítőképességük, üzembiztonságuk növelése, mederiszapolás, műtárgyak felújítása.

5. Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok (kedvezményezettek köre)

önkormányzatok, vállalkozók, mezőgazdasági termelők, vállalkozók és ezek együttműködései.

6. A támogatandó tevékenységek köre Víztározók építése, bővítése, fejlesztése 1millió m3 tárolókapacitásig. Műtárgyak építése, felújítása, közművek kiépítése.

Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek

Hozzávető Projekt Gesztor- leges Projekt megnevezése megvalósulási Projekt rövid leírása Projektgazda település költség helyszíne (település) (ezer Ft) Árvízi vész tározó kialakítása Bercel Árvíz-csúcsok kiegyenlítésére Bercel Bercel 20.000 Bercelen szolgáló tározó kialakítása Önkormányzata Árvízi vésztározó kialakítása Galgaguta - Árvíz csúcscsökkentésre Galgaguta Galgaguta 20.000 Galgagután alkalmas tározó kialakítása Önkormányzata Többfunkciós víztározók Szügy, Dejtár, Tavak rekonstrukciója, Szügy Szügy 120.000 rekonstrukciója, fejlesztése a Magyarnándor, fejlesztése Önkormányzata Balassagyarmati kistérségben Cserhátsurány, Bercel ,Érsekvadkert,Patak,

7. Az intézkedés fenntarthatósága A kialakított létesítményeket önkormányzati vagy társulási hatáskörben kell fenntartani a megvalósítás után. A létrejött tározók alternatív hasznosítással- - mely a tavak ökológiai egyensúlyát is biztosíthatják, a település turisztikai vonzerejét növelhetik - a fenntartás bizonyos költségei fedezhetők.

8. Az intézkedés hatásai az esélyegyenlőségre A létrejött tározók a települések minden lakójának érdekeit fogják szolgálni. A tavak üzemeltetésére a jövőben foglalkoztatási programokat lehet indítani, melyek kedvezményezettei lehetnek nők, hátrányos helyzetűek.

82 1.3.1.1. Intézkedés

1. Az intézkedés címe: Vendéglátás és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, vonzerők elérhetőségének javítása

2. Az intézkedés szükségessége: A kistérségben az átutazó turizmus jelentős. A vendégek több napos itt tartózkodásához szükséges megfelelő számú- és minőségű szálláshely, étterem és egyéb vendéglátóhely nem áll rendelkezésre. A vendéglátáshoz kapcsolódó szolgáltatások alacsony színvonalúak, sportolási lehetőség kevés. A térség gazdag természeti kincsekben, látnivalókban - egy része a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén fekszik -, valamint jelentős múzeumok és kiállítóhelyek is találhatók. A térség kitűnő adottságokkal rendelkezik kerékpáros turizmushoz, kiépített kerékpárút viszont nincs a térségben.

3. Az intézkedés célja: A helyi vállalkozások, őstermelők segítése, hogy szálláshelyeket alakítsanak ki. A vendégek széles rétegét megcélozva különböző kategóriájú szálláshelyek valósuljanak meg.. Megfelelő mennyiségű és minőségű szálláshely, vendéglátóhely, szolgáltatás-, valamit a vonzerők megközelítésének biztosítása.

kapcsolódó stratégiai cél: Turisztikai lehetőségek jobb kihasználása specifikus cél(ok): Vendéglátás feltételeinek javítása

4. Tartalma: Szállodák, falusi vendéglátóhelyek, panziók kialakítása és fejlesztése. Éttermek és vendéglátóhelyek kialakítása, fejlesztése. Vendéglátáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, kialakítása. Kerékpárút építése.

5. Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok (kedvezményezettek köre) A szálláshelyeket, vendéglátóhelyeket üzemeltető vállalkozók és családtagjaik, illetve alkalmazottaik, akik ezzel munkához jutnak, Önkormányzatok, Turisztikai egyesületek, TOURINFORM iroda.

6. Támogatandó tevékenységek: Szálloda kialakítás, bővítése; panzió, fizető vendéglátás kialakítása, bővítése; falusi vendéglátóhelyek kialakítása, fejlesztése; vendéglátóhelyhez kapcsolódóan az udvar fejlesztése; éttermek és egyéb vendéglátóhelyek kialakítása, minőségi fejlesztése, bővítése, Közösségi terek kialakítása, Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek - ProjekProjekt Projekt Projekt rövid leírása Projektgazda Gesztor-település Hozzávetőleges megnevezése megvalósulási költség (ezer helyszíne Ft) (település) Terény Terény Turisztikai Terény 13.500 vendéglátási rendezvényekhez önkormányzata feltételeinek kapcsolódó helység javítása kialakítása, Szent- György emlékhely fejlesztése Szabadtéri szinpad kialakítása felszerelése Többfunkciós Balassagyarmat 2m széles kerékpárút Balassagyarmat Balassagyarmat 100.000 kerékpárút város megépítése Város kialalkítása önkormányzata Önkormányzata Balassagyarmat- Szügy-Csesztve- Nyírjes útvonalon A Duna-Ipoly Hont, 2m széles kerékpárút Dejtár Dejtár 80.000 Nmezeti Park Drégelypalánk, megépítése Önkormányzata elérhetőségének Patak, Dejtár, javítása – Érsekvadkert kerékpárút kiépítése

83 Szanda Szanda Országos kéktúra Szanda Szanda 24.300 útvonalhoz kapcsolódó önkormányzata szolgáltatások fejlesztése Helyi hagyományokon alapuló borpincék kialakítása erre épülő turisztikai szolgáltatások fejlesztése Falusi Herencsény Meglévő Herencsény Herencsény 7.500 vendéglátás szálláshelybővítése, Önkormányzata fejlesztése igényekhez való Herencsényben igazítása Vendégház Nógrádmarcal Szálláshely fejlesztése, Nógrádmarcal Nógrádmarcal 5.400 fejlesztése igényekhez való Önkormányzata Nógrádmarcalon alakítása Mohora Mohora Szálláslehetőségek Mohora Mohora 6.300 fejlesztése Önkormányzata Falusi Terény szálláshelyek fejlesztése Fáyné Terény 6.000 vendéglátóhelyek Tornóczky fejlesztése Judit Terényben

7. Fenntarthatóság: A kialakított szolgáltató egységek a vendégkör kialakítása után rentábilisan tudnak működni. Az ide látogató vendégek száma nő.

8. Esélyegyenlőség: A nők a szolgáltató családokon belül érzik pozitív hatását a fejlesztéseknek.

84 1.3.3.1. Intézkedés

1. Az intézkedés címe: Falufejlesztés és hagyományőrzés

2. Az intézkedés szükségessége: A vidék természeti adottságaihoz nem méltó községképet javítani kell. A népművészet részét képező népi építésű házakat rendbe hozni, használatba kell venni. A rend fenntartását meg kell őrizni. Az idegenforgalom fejlesztése, a vendégek megállítása. Az EU-ban a népek és népcsoportok hagyományainak megőrzése még fokozottabb mértékben előtérbe került, hogy az identitásunkat megőrízhessük. Hagyományaink a modernizáció és globalizáció hatására halványulnak.

3. Az intézkedés célja: A rendezett falvak, szép házak kialakítása, rendezett falukép létrehozása. A tájba illő épített környezet megvalósítása. A virágzó falvak látványának megteremtése és fenntartása. Élő hagyományaink ápolása, bemutatása, az elfelejtett hagyományok felkutatása. A hagyományaink megismertetése fiataljainkkal, vendégeinkkel, a világgal. Hagyományőrző csoportok szervezése.

4. Tartalma: A közterületek rendbe hozása, célszerű kialakítása, hasznosítása. Terek utcák parkosítása, ápolása. Játszóterek kialakítása, felújítása. Emlékparkok kialakítása, emlékművek állítása. Műemlék-, helyileg védett épületek, objektumok felújítása, hasznosítása. Községkép, utcarész helyreállítása. Információs, útbaigazító táblák elhelyezése. A palócokra, a községekre jellemző hagyományok felkutatása a községekben élő kutatók, szakértők által. A hagyományok ápolása civil szervezeteken, hagyományőrző csoportokon, egyéneken keresztül. A hagyományok bemutatása műsorokkal, kiadványokkal. A régi használati eszközök begyűjtése, bemutatása. Mezőgazdasági építészeti, technikai örökség bemutatása. Bemutetó szobák, faluházak, tájházak létesítése. A kertkultúra fejlesztése.

5. Célcsoportok: Önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek, a háztulajdonosok, A hagyományőrzéshez kedvet és elhivatottságot érző emberek, civil szervezetek, csoportok. A hagyományőrzést érintő, a múltat megismerni akaró emberek

6. Támogatandó tevékenységek: Közterület fejlesztés, Parkosítás, Játszóterek kialakítása, Emlékparkok kialakítása, Műemlékek, helyileg védett épületek felújítása, Védett objektumok felújítása, Utcarészek utcaképének helyreállítása, Információs, útbaigazító táblák elhelyezése, Néprajzi kutatások, Hagyományok feltárása, Hagyományőrző egyének, szervezetek támogatása, Műsorok, kiadványok, Gyűjtő munka, Tájszoba, tájház, faluház, Kertkultúra ápolása, Gasztronómia

Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek ProjekProjekt Projekt Projekt rövid leírása Projektgazda Gesztor- Hozzávetőleges megnevezése megvalósulási település költség (ezer Ft) helyszíne (település) Magyarnándor és Magyarnándor, Műemlékfelújítás, Magyarnándor Magyarnándor 19 000 térsége Debercsény, közterület-rendezés, Önkormányzata falufejlesztése Cserháthaláp zöldfelület növelés Galgaguta és térsége Galgaguta, Műemlékfelújítás, Galgaguta Galgaguta 25 000 falufejlesztése Szécsénke, közterület-rendezés, Önkormányzata Nógrádkövesd zöldfelület növelés Őrhalom és térsége Őrhalo, Csitár, Műemlékfelújítás, Őrhslom Őrhalom 23 000 falufejlesztése Iliny, közterület-rendezés, önkormányzata Nógrádmarcal, zöldfelület növelés Hugyag Érsekvadekrt és Érdekvadkert, Műemlékfelújítás, Érsekvadkert Érsekvadkert 24 000 térsége Dejtár, Patak közterület-rendezés, Onkormányzata falufejlesztése zöldfelület növelés Művelődési ház Becske Művelődési ház műszaki Becske Becske 8.000 felújítása Becskén felújítása önkormányzata

85 Közösségi ház Bercel Közösségi ház Bercel Bercel 10 000 felújítása Bercelen infrastruktúrális önkormányzata fejlesztése Művelődési ház Cserháthaláp Művelődési ház felújítása Cserháthaláp Cserháthaláp 9 000 felújítása önkormányzata Cserháthalápon Becske település Becske Településközpont Becske Beske 12 500 központ kialakítása kialakítása és játszótér önkormányzata kialakítása

Bercel épület Bercel Funkcióját vesztett Bercel Bercel 12 000 felújítás épületek felújítása önkormányzata Érsekvadkerti tájház Érsekvadker Tájház kialakítása Érsekvadkert Érsekvadker 12 000 önkormányzata Csesztve település Csesztve település központ Csesztve Csesztve 3 0000 központ rehabilitációja Önkormányzata rehabilitációja. Művelődési ház Drégelypalánk Művelődési ház Palánk Palánk 9.000 felújítása felújítása, közösségi Önkormányzata Drégelypalánkon rendezvények szervezése Művelődési ház Nógrádmarcal Művelődési ház Nógrádmarcal Nógrádmarcal 7.000 felújítása építészeti, műszaki Önkormányzata Nógrádmarcalon felújítása Hugyag templom Hugyag Templom tetőszerkezet Hugyag Hugyag 10 000 szerkezet felújítása felújítása Önkormányzata Szécsénke felújítás Szécsénke Templom felújítás Szécsénke Szécsénke 8 000 Önkormányzata Herencsény Herencsény Árpád-házi templom Herencsény Herencsény 10 000 templom felújítás felújítás Önkormányzata Szécsénke Szécsénke Polgármesteri hivatal Szécsénke Szécsénke 9 000 polgármesteri hivatal korszerűsítése Önkormányzata Hont Hont Sportpálya korszerűsítése Hont Hont 1 000 önkormányzata Közösségi A Turisztikai információ, Ipoly – Táj 100.000 szolgáltató házak balassagyarmati Vállalkozást segítő-, Területfejlesztési rendszerének kistérség 20 szolgáltatások Társulás kialakítása a települése betelepítése a teleülések balassagarmati közösségi használatú kistérségben épületeibe, építés, gép és eszközbeszerzés

7. Fenntarthatóság: A rendezett falvakban az életminőség jobb, az elvándorlás kisebb. A vendégek szívesebben maradnak a rendezett szebb, tisztább községekben.

8. Esélyegyenlőség: A községek lakosait egyaránt érinti az intézkedés. A hátrányos réteg a felújításokkal, építkezésekkel, közmunka programokkal munkalehetőségekhez jut. .

86 1.3.3.2. Intézkedés

1. Az intézkedés címe: Turisztikai marketingtevékenység fejlesztése

2. Az intézkedés szükségessége: A balassagyarmati kistérség gazdag természeti, kulturális, építészeti értékekben. Bár nem elegendő, de található jó minőségű szálláshely, étterem. A térségben rengeteg kézműves, hagyományőrző él, némely településen rendszeresen tartanak nagyobb közönségre is számot tartó rendezvényeket, versenyeket. Ezek kiajánlása azonban nem megfelelő: az éttermek, szállásadók, rendezvények, szolgáltatók nagy része nem szerepel semmilyen honlapon, kiadványban.

3. Az intézkedés célja: A térség turisztikai vonzerejének növelése, turizmus fejlesztése, a térség megismertetésével, bemutatásával, közös programcsomagok kidolgozásával.

4. Tartalma: A vendéglátás feltételeinek javítása a szolgáltatók marketingtevékenységének fejlesztésével. Együttműködések kialakítása a turisztikai szervezetek és a szolgáltatók közt. Közös turisztikai programcsomagok készítése és kiajánlása (hagyományőrző utak). A térség megismertetése, bemutatása megyei, országos lapokban, honlapokon. A vendéglátók saját honlapjainak elkészítése. Rendezvények szervezése, kiajánlása.

5. Célcsoportok: vendéglátók, kézművesek, őstermelők, önkormányzatok, vállalkozók, Tourinform iroda, civil szerveztek

6. Támogatandó tevékenységek: Kiadványok készítése, terjesztése; Rendezvények szervezése, kiajánlása; Honlapok készítése, fejlesztése; Közös turisztikai programcsomagok kidolgozása, kiajánlása; útbaigazító táblák készítése, elhelyezése

Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek

ProjekProjekt Projekt Projekt rövid leírása Projektgazda Gesztor- Hozzávetőleges megnevezése megvalósulási település költség (ezer Ft) helyszíne (település) Nyugat-Nógrád Balassagyarmat és 3 részből álló Ipoly – Táj 1.500 Gyöngyszemei – rétsági térség 53 turisztikai kiadvány Területfejlesztési kiadvány települése újranyomása, Társulás újranyomása, aktualizálása átdolgozása Turisztikai fejlesztési A balassagyarmati Turizmus fejlesztési Ipoly – Táj 1.000 koncepció kialakítása kistérség 28 koncepció Területfejlesztési települése összeállítása, Társulás tevékenységek összehangolása Hagyományőrző Nógrádmarcal Hagyományőrző Nógrádmarcal Nógrádmarcal 500 napok napok szervezése önkormányzata Nógrádmarcalon

87 2.1.1.1. Intézkedés

1. Az intézkedés címe: Utak felújítása, építése

2. Az intézkedés szükségessége: A települések úthálózata rossz, szilárd burkolattal részben ellátott. Járdák sok helyen hiányoznak. Zsáktelepülések problémája nem megoldott.

3. Az intézkedés célja: A települések úthálózatának javítása, zsáktelepülések megszüntetése.

4. Tartalma: A települési úthálózat felújítása, szilárd, pormentes burkolattal való ellátása, járdák építése, községek közötti összekötő utak építése.

5. Célcsoportok: A községek valamennyi lakosa

6. Támogatandó tevékenységek: úthálózat fejlesztése, pormentes utak kialakítása, járdák építése, összekötőutak építése

Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek ProjekProjekt Projekt Projekt rövid Projektgazda Gesztor- Hozzávetőleges megnevezése megvalósulási leírása település költség (ezer Ft) helyszíne (település) Becske közúthálózat Becske Körforgalmi Becske Becske 13.000 fejlesztése csomópont önkormányzata kialakítása Érsekvadkert Érsekvadkert Belterületi utak Érsekvadkert Érsekvadkert 50.000 közúthálózat felújítása Önkormányzata 30.000 fejlesztése Külterületi utak felújítása Hugyag közúthálózat Hugyag Közúthálózat Hugyag Hugyag 35.000 fejlesztése felújítása Önkormányzata

Magyarnándor Magyarnándor közúthálózat Magyarnándor Magyarnándor 45.000 közúthálózat felújítása felújítása Önkormányzata Nógrádmarcal Nógrádmarcal közúthálózat Nógrádmarcal Nógrádmarcal 33.000 közúthálózat felújítása felújítása Önkormányzata Mohora közúthálózat Mohora Közúthálózat, Mohora Mohora 36.000 felújítása járdák felújítása Önkormányzata Patak közúthálózat Patak közúthálózat, Patak Patak 38.000 felújítása járdák felújítása Önkormányzata Csesztve útépítése Csesztve Összekötő út Csesztve Csesztve 500 000 építése járda önkormányzaa építésközúti híd átépítése Terény közúthálózat Terény közúthálózat Terény Terény 34.000 felújítása felújítása Önkormányzata Szanda közúthálózat Szanda közúthálózat Szanda Szanda 38.000 felújítása felújítása Önkormányzata

Érsekvadkert és Érsekvadkert, Közúthálózat Érsekvadkert Érsekvadkert 300.000 térsége belterületi Dejtár, Psatak, fejlesztése Önormányzata úthálózatának Ipolyvece felújítása Galgamenti Bercel, Galgaguta, Közúthálózat Bercel Bercel 150.000 önkormányzatok Nógrádkövesd, fejlesztése Önkormányzata belterületi útjainak Becske, Szécsénke felújítása

88 Magyarnándor és Magyarnándor, Közúthálózat Magyarnándor Magyarnándor 120.000 térsége Debercsény fejlesztése Önkormányzata közúthálózatának fejlesztése Belső Cserhát Szanda, Terény, Közúthálózat Szanda Szanda 200.000 Mikortérség Cserhátsurány, fejlesztése Önkormányzata közúthálózatának Herencsény fejlesztése

7. Fenntarthatóság: A kialakított létesítményeket önkormányzati vagy társulási hatáskörben kell fentartani.

8. Esélyegyenlőség: A község minden lakójának érdekeit szolgálják a létesítmények.

89 2.2.1.1. Intézkedés:

1. Az intézkedés címe: Környezetszennyező tényezők feltárása és megsemmisítése

2. Az intézkedés szükségessége: A települések egy részén a szennyvízelvezetés és tisztítás nem megoldott. A környezetszennyező tényezők feltáratlanok, pontszerű szennyeződések majd minden településen találhatók. Illegális hulladéklerakók szennyezik a környezetet, szelektív hulladékgyűjtés feltételei nem adottak. Települési környezetvédelmi és hulladékkezelési programok nincsenek.

3. Az intézkedés célja: A környezet védelmének fokozása, környezet kármentesítése érdekében szennyvízcsatorna hálózatok és tisztítóművek kiépítése, felújítása. Környezetszennyező tényezők feltárása. Dögkutak, illegális hulladéklerakók és egyéb környezetszennyező tényezők felszámolása. Szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése. Környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási programok megvalósatása.

4. Tartalma: szennyvízcsatorna hálózatok és tisztítóművek kiépítése, felújítása. Környezetszennyező tényezők feltárása. Dögkutak, illegális hulladéklerakók és egyéb környezetszennyező tényezők felszámolása. Szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése. Környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási programok kidolgozása, megvalósítása.

5. Célcsoportok: települések lakói.

6. Támogatandó tevékenységek: szennyvízcsatorna hálózatok és tisztítóművek kiépítése, felújítása. Környezetszennyező tényezők feltárása. Dögkutak, illegális hulladéklerakók és egyéb környezetszennyező tényezők felszámolása. Szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése. Környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási programok megvalósítása.

Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek ProjekProjekt Projekt Projekt rövid Projektgazda Gesztor- Hozzávetőleges megnevezése megvalósulási leírása település költség (ezer Ft) helyszíne (település) Belvízelvezető rendszer Becske Belvízelvezető Becske Becske 500 Becskén rendszer önkormányzata kialakítása Szennyvízközmű Cserhátsurány Szennyvíz közmű Cserhátsurány Cserhátsurány 200.000 kialakítása kialakítása Önkormányzata Cserhátsurányban Szennyvízközmű Herencsény, Szennyvíz közmű Herencsény Herencsény 1.100.000 kialakítása Szanda, Terény kiépítése Herencsényben és térségében Csatornahálózat Nógrádmarcal Csatornahálózat Nógrádmarcal Nógrádmarcal 825.000 kiépítése Nógrádmarcal Csitár, Iliny kiépítése Önkormányzata és térségében Csatornahálózat Drégelypalánk, Csatornahálózat Drégelypalánk Drégelypalánk 950.000 kiépítése Drégelypalánk Hont kiépítése Önkormányzata és térségében Cseszve Csesztve Csapadék víz Csesztve Csesztve 600 elvezetési árkok önkormányzata újjáépítése Vízelvezető rendszer Szanda Csapadék és Szanda Szanda 600 kialakítása Szandán belvíz elvezető Önkormányzata rendszer kiépítése Balassagyarmat kistérség Balassagyarmat Hulladék kezelési Balassagyarmat Balassagyarmat 100 000 program önkormányzata kidolgozása.

90 Állati hulladék kezelése Balassagyarmat Hulladék kezelési Balassagyarmat Balassagyarmat 300 000 program önkormányzata kidolgozása. Szelektív Nógrádmarcal Szelektív Tárnics Környvéd. Nógrádmarcal 80 000 hulladékgyűjtés és hulladékgyűjtés És komposztálás feltételének Hulladékgazd.Kht lehetőségének megteremtése megteremtése a nógrádmarcali regionális hulladéklerakón

7. Fenntarthatóság: A kialakított létesítményeket önkormányzati vagy társulási hatáskörben kell fenntartani.

8. Esélyegyenlőség: A község minden lakójának érdekei szolgálják a létesítmények.

91 3.1.1.1. Intézkedés

1. Az intézkedés címe: Oktatási intézmények műszaki fejlesztése, eszközellátottságának növelése.

2. Az intézkedés szükségessége: A települések népességcsökkenésének egyik oka az alapfokú oktatási intézmények nem megfelelő állapota, felszereltsége, az iskolába való bejárás nehézsége. A térség alapfokú oktatási intézményei, óvodái, iskolái leromlott állapotúak. Némely településen az épületek életveszélyessé váltak. Eszközellátottságuk a korszerű oktatáshoz nem elegendő, és nem megfelelő. Fenti okok miatt a települési iskolák gyerekhiánnyal, városiak túljelentkezéssel küzdenek. Az iskolába való bejárás feltételei nem adottak: a tömegközlekedés túlzsúfolt, járatszám ritka.

3. Az intézkedés célja: A térség humán erőforrásának, oktatás-képzésének fejlődése szempontjából fontos, hogy az alapfokú oktatási intézmények korszerűek, eszközökkel megfelelően ellátottak legyenek. A megfelelő gyereklétszámmal nem rendelkező településekről való iskolába járás megoldása.

4. Tartalma: Iskolák, óvodák műszaki- technológiai felújítása, szükséges eszközök beszerzése az oktatáshoz-nevelés megfelelő feltételeinek biztosítása, színvonalának emelése érdekében.

5. Célcsoportok: települések lakói

6. Támogatandó tevékenységek: iskolák, óvodák műszaki-technológiai felújítása, iskolai számítástechnikai eszközök beszerzése, iskolai számítástechnikai rendszerek fejlesztése, egyéb oktatáshoz szükséges eszközök beszerzése, iskolabusz-járat indítása (vétel, bérlet, stb)

Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek

ProjekProjekt Projekt Projekt rövid Projektgazda Gesztor- Hozzávetőleges megnevezése megvalósulási leírása település költség (ezer Ft) helyszíne (település) Berceli bölcsöde Bercel Bölcsöde Bercel Bercel 20.000 létesítése önkormányzata Berceli iskola Bercel Iskola felújítása Bercel Bercel 10.000 Önkormányzata Cserhátsurány Óvoda Cserhátsurány Óvoda felújítása Cserhátsurány Cserhátsurány 15.000 számítás technikai Önkormányzata fejlesztés Hugyag felnőtt Hugyag Felnőtt oktatás, Hugyag Hugyag 150.000 oktatási központ átképzés Önkormányzata kialakítása központjának megvalósítása Hont oktatási Hont Óvodai konyha Hont Hont 12.000 intézményben való kialakítása Önkormányzata étkeztetés kialakítása Magyarnándorés Magyarnándor, Óvodák, általános Magyarnándor Magyarnándor 250.000 térsége Oktatási Cserháthaláp, iskolák felújítása Önkormányzata intézményeinek Debercsény, Mohora, felújítása Becske, Szanda Nógrádkövesd Nógrádkövesd Iskola Felújítása Nógrádkövesd Nógrádkövesd 20.000 Oktatási központ Önkormányzata kialakítása

Csesztve Csesztve Óvoda felújítása Csesztve Csesztve 7 000 önkormányzata

92 Érsekvadkert és Érsekvadkert, Patak, Óvoda és iskola Érsekvadkert Érsekvadkert 200.000 térsége oktatási Dejtár felújítása Önkorányzata intézményeinek felújítása Balassagyarmat Város Balassagyarmat Óvodák és iskolák Balassagyarmat Balassagyarmat 500.000 alapfokú oktatási felújítása Város intézményeienek Önkormányzata felújítása

7. Fenntarthatóság: A kialakított létesítményeket önkormányzati vagy társulási hatáskörben kell fenntartani.

8. Esélyegyenlőség: : A község minden lakójának érdekei szolgálják a létesítmények

93 3.2.1.1. Intézkedés

1. Az intézkedés címe: Egészségügyi intézmények fejlesztése, eszközellátottságának biztosítása

2. Az intézkedés szükségessége: A települések népességcsökkenésének másik oka az egészségügyi intézmények nem megfelelő állapota, felszereltsége. A kórház épületei felújításra szorulnak, az orvosi rendelők állapota nagyon rossz. Eszközellátottságuk a korszerű gyógyításhoz, betegápoláshoz nem elegendő, és nem megfelelő.

3. Az intézkedés célja: A térség egészségügyi intézményeinek felújítása, fejlesztése, megfelelő eszközellátottság biztosítása.

4. Tartalma: egészségügyi intézmények felújítása, fejlesztése, eszközellátottságuk növelése az intézmények működési feltételeinek javítása érdekében.

5. Célcsoportok: települések lakói 6. Támogatandó tevékenységek: egészségügyi intézmények műszaki-technológiai felújítása, egészségügyi-, gyógy- eszközök beszerzése.

Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek

ProjekProjekt Projekt Projekt rövid leírása Projektgazda Gesztor- Hozzávetőleges megnevezése megvalósulási település költség (ezer Ft) helyszíne (település) Orvosi rendelő Cserhátsurány Orvosi rendelő Cserhátsurány Cserhátsurány 10.500 felújítása felújítása, Önkormányzata Cserhátsurányban eszközpark korszerűsítése Orvosi rendelő Hugyag Orvosi rendelő Hugyag Hugyag 9.500 felújítása Hugyagon felújítása, Önkormányzata Öregek otthona korszerűsítése, eszközeinek fejlesztése Csesztve orvosi Csesztve Orvosi rendelő Csesztve Csesztve 10 000 rendelő felújítása Önkormányzata

7. Fenntarthatóság: A kialakított létesítmények fenntartása önormányzati, társulási hatáskörben történik.

8. Esélyegyenlőség: Mindenki száméra hozzáférhetőek lesznek a szolgáltatások.

94 3.2.3.1. Intézkedés

1. Az intézkedés címe: Kistérségi, települési szociális programok kidolgozása

2. Az intézkedés szükségessége: A térségben a szociális ellátás ingadozó színvonalú, szervezetlen. Némely településen megoldott az idősek és beteg házi ellátása, sok településen viszont még nem. Hiánynos az idősek napköziotthona-hálózat. Az egészségügyi-, szociális intézmények átfogó állapotfelmérése nem történt meg. A szociális ellátások térségi összehangolása, tervezése nem történt meg.

3. Az intézkedés célja: A kistérségi szociális háló erősítése kistérségi szociális program kidolgozásával.

4. Tartalma: A jelenlegi szolgáltatások átfogó vizsgálatával, a hiányosságok meghatározása után olyan kistérségi szociális program kidolgozása, mely a problémák megoldására konkrét projekt-ötleteket, együttműködési javaslatokat, civil szervezetek létrehozását, ütemezést tartalmaz.

5. Célcsoportok: A települések minden lakója, elsősorban hátrányos helyzetűek, idősek.

6. Támogatandó tevékenységek: Helyzetelmzés, stratégiai tervezés, projektgyűtés-, projektkidolgozás, együttműködések szervezése, civil szervezetek generálása

Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek

ProjekProjekt Projekt Projekt rövid Projektgazda Gesztor- Hozzávetőleges megnevezése megvalósulási leírása település költség (ezer Ft) helyszíne (település) Kistérségi szociális 28 település Célok, stratégia ITTT ITTT 1.500 program kidolgozása projektek kidolgozása

Idősek házi gondozó Hont Képzés, Hont Hont 5 000 hálózatának foglalkoztatás Önkormányzata kialakítása Honton

7. Fenntarthatóság: A fejlesztéssel érintett létesítményeket önkormányzati- társulási hatáskörben kell fenntartani. A kialakult hálózatokat civil szervezetek is működtethetik.

8. Esélyegyenlőség: A szolgáltatások mindenki számára, de elsősorban hátrányos helyzetűek és idősek és nők számára elérhetőek.

95 3.3.1.1. Intézkedés

1. Az intézkedés címe: Identitástudat fejlesztése

2. Az intézkedés szükségessége:

3. Az intézkedés célja: A hátrányos helyzetű lakosság társadalmi integrációja, identitástudatának fejlesztése, önbecsülésének, összefogásának erősítése. Ezzel összefüggésben munkaerőpiaci reintegrációja.

4. Tartalma: A hátrányos helyzetű lakosság társadalmi integrációja érdekében segíteni kell az összefogást a civil- vállalkozói és önkormányzati szektor terén. Civil érdekképviseleti szervek közreműködésével olyan közösségi programok szervezése, terek létrehozása a cél, ahol, a hátrányos helyzetűek mindennapi problémáik megoldásához segítséget kapnak, rendszeres-, speciális felvilágosításban részesülhetnek, közös programokon vehetnek részt. Olyan központok kialakítása, ahol a célcsoport által elfogadott képzett személyek álnak rendelkezésre.

5. Célcsoportok: Az integráció miatt a hátrányos helyzetűek mellett a teljes a lakosság.

6. Támogatandó tevékenységek: Közösségi házak létrehozása, fejlesztése, berendezése, eszközbeszerzés, foglalkoztatása, programok szervezése

Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek

ProjekProjekt Projekt Projekt rövid leírása Projektgazda Gesztor- Hozzávetőleges megnevezése megvalósulási település költség (ezer Ft) helyszíne (település) Roma közösségi ház Balassagyarmat Roma közösségi ház Paraklétos Balassagyarmat 150 000 kialakítása kialakítása(építés, Kht. Balassagyarmaton berendezés, programok, képzés)

7. Fenntarthatóság: A kialakított szolgáltató egységek a vendégkör kialakítása után rentábilisan tudnak működni.A fenntartást pályázatokból, tanfolyam bevételekből és egyéb forrásokból kell biztosítani.

8. Esélyegyenlőség: A szolgáltatások mindenki számára hozzáférhetőek lesznek.

96

MELLÉKLETEK

97

1. számú melléklet: emlékeztető 2. számú melléklet: jelenléti ívek

98