Korai" Helyneveink Ismeretéhez
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
ACTA UN I VE RS ITAT IS SZEGEÜIENSIS DE ATTILA JÓZSEF NOMINATAE ACTA HISTORICA TOMIS XLIV. KRISTÓ GYULA—MAKK FERENC-SZEGFŰ LÁSZLÓ ADATOK „KORAI" HELYNEVEINK ISMERETÉHEZ I. SZEGED 1973 Rcilcgit GYULA KRISTÓ Szerkesztette KRISTÓ GYULA Reprint 1977 Articles appearing in this journal are abstacted and indexed in Historical Abstracts and America: History ami Life. ELŐSZÓ „Óvatosan, nyomról-nyomra, minderi lé- pést megvigyázva és igazolva kell halad- nunk hazánk Árpád-kori történetének ho- mályos mezején, s akkor nemcsak az ok- levelek és krónikák, hanem a kövek és helynevek is beszélni fognak."1 A jelen munka azt tekinti feladatának, hogy összegyűjtse mindazon helyneveket, amelyek valamilyen módon is kapcsolatosak a korai magyai történelemben szere- pet játszott népek, törzsek és meghatározott személyek nevével. Célkitűzésünkből is adódik, hogy több irányú ismeretet, komplex módszert kívánó vállalkozás ered- ménye, amely leginkább bizonnyal a történelem (településtörténet) és a nyelvészet (névtudomány) határterületét vallhatja otthonának. A minden névtani munkálat alapjául tekintett „megbízható és minél teljesebb adattár"2 követelményét, igyekszik e dolgozat teljesíteni, miközben szerzői az adatgyűjtés és -rendezés során lépten- nyomon érezték s most nyomatékosan kifejezésre juttatják azokat a problémákat, amelyek a vállalt feladat lehetőleg optimális megvalósítását gátolták. E nehézségek részint objektív, részint szubjektív természetűek. A magyar névtudomány kidolgozta az egyes helynévtípusok kronológiai jel- lemzőit,3 ám e megállapítások érvényességét illetően egy-két ponton kétségek mei ül- hetnek fel. A legnagyobb bizonytalanság az ún. puszta (vagy sima4) személyneves helynevek keletkezési időhatárai tekintetébén támadt. A hagyományos felfogás szerint e névalkotási mód a XIII. századig volt csak eleven.5 Újabbaíi felmerült annak lehetősége, hogy puszta személynevekből nemcsak az Árpád-korban keletkeztek helynevek, hanem a későbbi századokban, és még ma is szerepet játszik e mód névadásunkban.6 Akár ez az álláspont igazolódik, akár az a felfogás, hogy az újabb kori névanyagban fellelhető, puszta személynévből alakult helynevek rövidüléssel létrejött másodlagos alakulások,7 számunkra fnindenképpen egyazon tanulság adódik: a puszta személyneves helynevek keletkezési kora csupán a névadási mód alapján nem állapítható meg. Hasonló problémát vet fel a -d képzős helynevek kronológiája. A -d személy- és helynévképzői szeiepe az ómagyar korban volt a ' 1 Sz 35, 773. 2 NytudÉrt. 70, 17. — Az adattár iránti igényre 1. ÚMM 3/2, 319—322. 3 Keletmo. 122^-132.; Bárczi 142—162. 4 AÉ97, 199. old. 53. jz. 6 Keletmo. 128. ö Kristóf-Ek. 269—279.; Személynevek 3.; DDMÉ 1968., 506.; Makó 113.; MNy 67, 509. 7 Bcnkö 35.; Lörincze 19.; Bárczi. 158. — Az ellentétes állásfoglalások egyeztetési kísérletéi 1. Kázmér 43. A puszta személynevek kérdése irodalmának összefoglalását 1. Szeg. Ped. Főisk. Évk. 1960/1. 40. 3 legelevenebb, a XIV. században már háttérbe szorult, de „a -a képzővel a régi nevek analógiájára később is képeztek földiajzi neveket."8 Valószír. ti ugyan, hogy áz Árpád-korban élő -/' nomen possessi képzővel ma nem alakulnak személynevekből helvnevek," áin nagy régiségre visszamenő földrajzi nevekbő! (pl., törzsnevekből) -/ mclléknévképzővcl mind helynevek, mind családnevek keletkeztek; régi adatok híján10 nem lehet eldönteni, hogy az -i melléknévképzős helynév (leggyakrabban persze melléknévi összetétel előtagjaként) ómagyar kori helynévből, avagy újabb kori családnévből alakult-e." A névmagyarázó népetimológia az esetek nem jelen- téktelen részében inkább- félrevezet bennünket, mintsem a keletkezés korát hozzá- vetőleges pontossággal megjelölne.1'- ,.A XIII. században...egy más típus terjed: az olyan összetett földrajzi név, melynek első tagja személynév (méltóságnév, nép- név). második tagja pedig települést, ...természeti tárgyat jelölő közszó. A két szó között olykor jelöletlen, de többnyire jelölt birtokviszony van. Nem ismeretlen ez az clnevezésmpd a régebbi korban sem, ...de kétségtelenül a XIII. században egy- szerre nagyobb lendületet kap, második tagjaként addig ilyen összetételben, elő nem forduló szavak is jelentkeznek, és a típus rohamosan terjed. Az összetétel második tagja lakott hely esetében -laka. -háza, telke, -szállása, -ülése, -falva, a Dunántúlon gyakran -soka, olykor -népe, határrész esetében az illető földrajzi pont vagy tárgy közszói megjelölése."13 Végső fokon tehát az összetett földrajzi név mint névadási típus keletkezésének kronológiája sem mozog szűk határok között; írott adataink az 1055. évi tihanyi oklevélben előforduló Bagat mezeetői napjainkig vannak e módra. Általában véve azt mondhatjuk, hogy újabb keletkezésű objektumok (tanyák, malmok, vendégfogadók) elnevezései is' újabb koriak (tulajdonosai, bérlői nevét viselik). Valóban, az urasági és parasztbirtokok elkiilönzése után a XIX. század 50-cs és 60-as éveiben keletkezett majorok és puszták nem ritkán az uraság nevét (család- vagy keresztnevét) viselik, de olykor annak a dűlőnek a nevét vették fel, amely mellett épültek vagy elterültek, és amely egy valaha ott létezett emberi telepü- lés nevét őrizte meg. Elvétve meg arra is akad egy-egy példa, hogy malom, kocsma, tanya, sőt falusi utca nem újkori személy, hanem középkori falu nevét viseli.1'1 Maga az elnevezés tehát önmaga keletkezési koráról ez esetben sem vall csalhatatlan bizonysággal. A munkánk elé tornyosuló objektív nehézségek részint tehát abból a körülményből táplálkoztak, hogy vajon mindazon helynevek valóban korai hely- nevek-c, amelyek a névadási tipológia kronológiája alapján korainak — vagy korai- nak is — mutatkoznak. Nehézséget jelentett továbbá a nép-, törzs- és személynévi anyag helynévi meg- felelői kiterjedésének (kiterjedtségének) megszabása (megállapítása). E kérdésnek több — nyelvészeti, történeti — vetülete van. Egyrészt nyilvánvaló, hogy célkitűzé- sünk megvalósítása érdekében különbséget kell tennünk a nép-, törzs- és személy- nevek egyszerű továbbképzése (és helynevei), illetve a nép-, törzs- és személynevek 3 Szeg. Ped. 1 oisk. I:vk. 1960/1. 43. M I.örinc/c 19. 10 Pöleg a sok pusztulást megélt Alföldön kell gvakrubban számolnunk az okleveles adatok hiányával. 1. Makó 200. 11 Törzsnévi eredetű -7 tehát oklevelekből kimutatható — Kér helyneveink ma nem ritkán -i melléknévképzős alakban (Kéri psz.: Galgóezy 3. 124., 128.) élnek (a földrajzi nevek szívósságára 1. Nyr 93, ¡16 -119.), inig-számos -- régi adattal nem rendelkező — Kéri- hn.-i'ink (Kéridülö, Kénhalom. Kérihegy, Szeged 45 -46.) a Kéri esn.-böl eredt. la 1 oK 41, 456., 460. : Hobokai völgy 51. - - A népetimológiára 1. Nyr 13, 346—351., 487— 492., 533 - 539.; Nyr 14, 97- 102.; Nyr 91, 1-11. 1:1 Hárczi 160 161. " Sz. 68, 615.. 612.; MVV Zemplén 92., 93.; Veszpr. ht. lex. 193.; Sz.-Sz. fn. I, 78. 4 egész szócsaládja (és azok helynevei) között. Másrészt az is feladatunk teljesítését célozta, hogy eltekintsünk mindazon helynevek adattárba vételétől, amelyek bizo- nyosan vagy nagy valószínűséggel nem korai tükrözései a nép-, törzs- és személy- neveknek. Mindez kapcsolatos azzal, hogy a korai magyar történelemben szerepet játszott népek, törzsek és személyek neve általában nem egyszeri, és nem szorít- ható e nevek előfordulása a magyar történet legkorábbi századaira: „Arad, Bács, Bihar, Csanád, Hont, Kemej, Keve, Kraszna, Pozsony,,Szala, Somogy, Soprony, Szolnok, Szathmár, Temes, Tolna, Zemplény a régi hajdan korban személyneveze- tül is használtadnak. Az alsó néposztály körében még a keresztény korban is dívnak ezen nevezetek jeleül, hogy egykoron mindennapi használatúak voltak és hogy minden Szabolcs, Rof, Csáth, Zsadány s több efféle helyneveink nem mindig vonat- koztathatók a krónikák hasonnevű hőseire."15 Noha közel száz éve fogalmazták meg e tételt, máig sem évült el, sőt, ma talán aktuálisabb, mint bármikor is koráb- ban. Ismeretesek a magyar személynévkutatás feladatai meg azok a vélekedések is, amelyek a személy- és helynevek közti összefüggésekre, kapcsolatokra vonatkoz- nak.10 Célkitűzésünk teljesítése érdekében vállalkoznunk kellett arra, hogy össze- gyűjtsük mindazon személyneveket, amelyek megfelelnek a nép- és törzsneveknek,17 illetve ekvivalensei a korai magyar történetben fontos szerepet'játszott személyek nevének. Személynévi példáink számra jelentős része korai magyar szolganevek közül való, ezek ugyanis tovább megőrizték a X. század magyar előkelőinek pogány (nem-keresztény) névadási gyakorlatát, és adatok bizonyítják, hogy szolganevek is komoly szerepet játszhattak korai helynévadásunkban.18 Személynévi anyagunk közreadásával a közel száz éve már kifejtett, imént idézett tételt szeretnénk megerő- síteni :Nnem tűnik meggyőzőnek az azonos hangalakot mutató összes helynevet egyet- len személy nevéhez kapcsolni (és az összes ilyen helynév keletkezése okául eme egyetlen személyt feltenni), amikor ezt a nevet még számos más személy is viselte különböző korokban. Adattárunkkal azt szeretnénk elérni, hogy a helynevek vizs- gálatában, értelmezésében nem ritkán fellelhető ötletszerűséget, eleve-kigondolt- ságot, erőszakoltságot felváltsa a tervszerűség, következetesség és módszeresség. A személynévi példaanyag mellett a vizsgált nép-, törzs- és személynév etimológiá- jának19 közlése is azt a célt szolgálja: világítsunk rá azokra a faktorokra, amelyek- nek vizsgálata fontos — itt-ott elengedhetetlen — egy-egy nép-, törzs- és személynév helynévi megfelelői határvonalainak kijelölésében. A nyelvészet ismert megállapítá-. sa, hogy azonos hangalakú helynevek különböző eredetű és hangalakú szavakból is eredhettek,