Doktori (Phd) Értekezés Kiss Gábor Ferenc 2012
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
Doktori (PhD) értekezés Kiss Gábor Ferenc 2012 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola Kiss Gábor Ferenc Magyar Királyi Honvédség gyorscsapatai 1938–1941 Doktori (PhD) értekezés Témavezető: dr. Sipos József CSc. egyetemi docens Szeged 2012 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés.…………………………………………………………………………………...4 Kutatási célkitűzés……………………...…………………………………………………..4 Historiográfia…………………………………………………………………...…………..5 Kutatási módszerek……………………...………………………………………………….9 Tartalmi összefoglaló……………………………………………………..…….…………11 I. Gyorscsapatok létrehozásának történeti előzményei.…………..……………...…..13 I.1. Hadügyi változások az II. világháború előtt …………..…………………………..….13 I.2. A magyar gyorscsapatok megalakítása……………………………………………….22 II. A gyorsseregtestek alkalmazása……...……………………………………………..37 II.1. Felvidéki bevonulás………………………………………………………………….37 II.2. Gyorscsapatok a Kárpátalján……………..………………………………………….44 II.2.1. Az általános helyzet…………………………………………………………….….44 II.2.2. A hadműveletek első szakasza – előrenyomulás a Kárpátokig…………..…...….46 II.2.3. A hadműveletek második szakasza – a magyar–szlovák „kisháború”……….…..87 III. A Gyorshadtest megalakítása és alkalmazása 1940–1941…………………..….108 III.1. Kárpátaljától Erdélyig……………………………………………………………..108 III.2. „Előre a Keleti-Kárpátok gerincéig!” – A Gyorshadtest szerepe Észak-Erdély visszacsatolásakor.………………………...…………………………………..…………121 III. 3. Gyorshadtest alkalmazása a Délvidéken……………………………………..…..139 III.3.1. Általános helyzet a Balkánon és szembenálló erők a Délvidéken……..……...139 III.3.2. Hadműveletek a Délvidéken………….…………………………………………164 III.3.3. A délvidéki hadművelet tapasztalatai.…….……………………………..…..….202 Összegzés – Gyorscsapatok tevékenységének általános értékelése……...…………213 Új tudományos eredmények……………………………………………………………..215 További kutatási irányok…………………………………………………………………216 Felhasznált irodalom……………………………………………………………….…….217 Mellékletek.……………...……………………………………………………………….226 Térképek jegyzéke.…………...………………………………………………………….232 3 Bevezetés Kutatási célkitűzés A magyar szakirodalomban sok szempontból feldolgozták a II. világháború történetét. Ezekben a munkákban azonban a fő hangsúly az 1942, és az azt követő évek eseményeire helyeződik. Különösen a 2. magyar hadsereg bevetése a keleti fronton 1942/43-ban, illetve az 1944-45-ös magyarországi harcok szerepelnek kiemelten. Nyilvánvaló nem minden ok nélkül, hiszen a magyar részvétel a világháborúban talán éppen ezen esetekben volt a legjelentősebb, leglátványosabb és ezek a legismertebb témák. Az is figyelemreméltó körülmény, hogy a szocialista korszakban, noha más meg fontolásokból, kiemelt figyelmet kaptak ezek a kérdések. A doni pusztulást a magyar hadtörténet egyik legnagyobb, katasztrofális 1526-os mohácsi csatavesztéshez mérhető tragédiájaként ábrázolták, és amelyet természetesen felhasználtak a Horthy-rendszer kritikájához. Az 1944-45-ös események esetében a Vörös Hadsereg felszabadító hadműveletei adták a kiemelt helyzet apropóját. Számos részkérdés azonban nyitva maradt. Ilyen feltáratlan problémakörnek tartom a honvéd gyorsfegyvernem megteremtésének, kialakulásának problematikáját is. Nem kizárólag történeti szempontból lehet érdekes a kérdés. A modern hadviselésben is kiemelkedő fontosságú a gyorsaság, a gyors reagálás s ezek logisztikai összefüggései. Egy katonai akciónál a bevetett erő nagysága, erőssége mellett legalább ennyire meghatározó tényező a megfelelő erőt a megfelelő időben a megfelelő helyre elv is. Napjaink másik aktualitása a koalíciós hadviselés, aminek történeti tanúságait fontos lehet kiemelni. A Magyar Királyi Honvédség II. világháborús szereplését nem lehet anélkül értelmezni, hogy ne vizsgálnánk meg az előzményeket. Ez igaz az általam választott témára is. Célom az, hogy: – egységes keretbe foglalva bemutassam, és értékeljem a Magyar Királyi Honvédség egyik legmodernebb és legújabb fegyvernemét, és működését 1938 és 1941 között; – bemutassam és értékeljem a gyakorlati alkalmazás során nyert tapasztalatokat és azokból levont korabeli következtetéseket; – kiegészítsem, finomítsam a Honvédségről alkotott képet, amely kizárólag az elavultságot, maradiságot emeli ki mind gondolkodásban, mind pedig anyagi 4 viszonyokban, ehhez képest szembeállítsam a szervezeti és elméleti területen bekövetkezett változásokat; – érzékeltessem azt az elméleti és gyakorlati munkát, mely egy modern fegyvernem megteremtéséért folyt. A gyorscsapatok tevékenységének ilyetén való feldolgozásával bemutatjuk a fegyvernem állapotát a Szovjetunió elleni háború kirobbanásakor. Ez érthetőbbé teszi a csapatok keleti fronton elért harci eredményeit, illetve újabb elemzési hátteret adhat a Gyorshadtest 1941-es ukrajnai harcaihoz. A disszertáció nem kíván részletesen foglalkozni a gyorscsapatok haditechnikai eszközeivel, felszerelésével. Ezért az alkalmazott haditechnikát, felszerelést csak a szükséges mértékben, legfontosabb paramétereikkel jellemezve mutatom be. Ugyanígy nem részletezem a technikai fejlesztések műszaki hátterét sem. A korszak politikatörténetét, külpolitikai viszonyait csak a katonai események ismertetéséhez szükséges mértékben tárgyalom. Historiográfia Ma Magyarországon, ha a magyar gyorscsapatok történetének 1938–1941 közötti, tehát létrehozásuk kezdeti szakaszáról keresünk szakirodalmat, nem lesz egyszerű helyzetünk. Erről a témáról nincs monografikus feldolgozás, így kénytelenek vagyunk összefoglaló művekből kiszemezgetni a megfelelő információt. Csima János Adalékok a Horthy-hadsereg szervezetének és háborús tevékenységének tanulmányozásához1 sokak számára ismert mű. Az eseményeket kronológiai sorrendben tárgyalja, alapvetően szervezeti, hadműveleti és harcászati kérdésekkel foglalkozik. Hiányoznak az átfogó értékelések, s a meglévőkre is jellemző a túlideologizált megközelítés. Ugyanakkor adatgazdag, bár sok helyütt már pontosításra szoruló munka. Egy évtizeddel későbbi alkotás Kálmán Dániel A m. kir. Honvédség a 2. világháborúban2 című összeállítás 3 kötetben. Szélesebb forrásbázisra támaszkodik, 1 Csima János (összeáll.): Adalékok a Horthy-hadsereg szervezetének és háborús tevékenységének tanulmányozásához. (1938–1945). Budapest, 1961, HM Központi Irattár. (továbbiakban: Csima 1961.) 2 Kálmán Dániel: A Magyar Királyi Honvédség a 2. világháborúban I-III. Hadtörténelmi Levéltár (továbbiban: HL) Tanulmánygyűjtemény (továbbiakban: TGy) 2721. (továbbiakban: Kálmán TGy 2721.) A témánk szempontjából a mű I. kötetét használtuk. 5 mint Csima János műve s ahhoz hasonlóan érdemes áttekinteni. Alapvető hiányossága, hogy nem használ hivatkozásokat. Sajnos ez utóbbi mű nem került kiadásra, így a kutató csak a Hadtörténeti Levéltár Tanulmánygyűjteményében férhet hozzá. Ennél „modernebb” a Lipták Ervin szerkesztésében, két kötetben megjelent Magyarország hadtörténete.3 A 2. kötet dolgozza fel Magyarország hadtörténetét a második világháborúban, melynek megállapításait és adatait az 1985-ös megjelenése óta eltelt időszak elavulttá, sok tekintetben meghaladottá tette. 4. fejezetének – mely a Horthy-korszak hadtörténetével foglalkozik – bővített változata A magyar királyi honvédség 1919–19454 című kötet Dombrády Lóránd és Tóth Sándor hadtörténészek tollából. A könyvre ugyanazon problémák nyomják rá a bélyegüket, mint az előzőre. Következtetéseik, megállapításaik többnyire inkább a korszak politikai elvárásainak felelnek meg, és elemzési szempontjaik is ennek megfelelőek. Mindezek mellett még mindig – kellő kritika mellett – sok szempontból haszonnal forgathatóak. Gosztonyi Péter A magyar honvédség a második világháborúban5 című műve megjelenésekor úttörő volt abból a szempontból, hogy először jelent meg hazánkban olyan hadtörténeti munka, mely a nyugatra emigráltak visszaemlékezéseit, történeti anyagait is széleskörűen felhasználta. Gosztonyi könyve inkább az 1942 utáni eseményekre koncentrál, s korlátozottan használja mind a hazai, mind a nyugati levéltárak anyagait. Számos pontatlansága mellett az 1941 előtti eseményeket csak vázlatosan tárgyalja. Ungváry Krisztián A magyar honvédség a második világháborúban6 című munkája nagyszabású összefoglalása a Magyar Királyi Honvédség második világháborús szereplésének. A kötet azonban az ország háborúba lépése előtti eseményeket, mint revízió vagy a haderőfejlesztés még érintőlegesen is alig tárgyalja. Gyakorlatilag a Szovjetunió elleni 1941-es hadműveletekkel kezd, de jelentőségükhöz képest azokat is nagyon vázlatosan ismerteti. Legterjedelmesebb részei a megszálló csapatokkal és az 1944-45-ös hadműveletekkel foglalkoznak. 3 Magyarország hadtörténete. II. kötet. Főszerk.: Liptai Ervin. Budapest, 1985, Zrínyi Katonai Kiadó. 4 Dombrády Lóránd – Tóth Sándor: A Magyar Királyi Honvédség. 1919–1945. Budapest, 1987, Zrínyi Katonai Kiadó. (továbbiakban: Dombrády – Tóth). 5 Gosztonyi Péter: A magyar honvédség a második világháborúban. Budapest, 1992, Európa. (továbbiakban: Gosztonyi 1992.) 6 Ungváry Krisztián: A magyar honvédség a második világháborúban. Budapest, 2005, Osiris. 6 Más megközelítést alkalmaz az …és újfent hadiidők! kötet.7 A kronologikus tárgyalás helyett tematikusan közelíti meg a korszakot. A kötetben található rövid, de nagyon informatív tanulmányokat a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársai, a téma szakértői írták. A hadtörténet egy nem kevésbé fontos, de talán nem annyira szem előtt lévő területét dolgozza fel Dombrády Lóránd nagyszabású monográfiája, A magyar hadigazdaság második világháború idején.8 Levéltári források alapján részletes betekintést nyújt többek között a magyar hadiipar fejlődésébe. Ennél szűkebb körben vizsgálódik A magyar harc-