Fehér Ildikó: a Népi Építészet Jeles Alakja – Kakuk Imre
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
Fehér Ildikó A NÉPI ÉPÍTÉSZET JELES ALAKJA-KAKUK IMRE A jándi református templom a harangtoronnyal 1 Bevezet ő Csodálatos tájak, mesél ő holtágak, virágos rétek, természetvédelmi területek, almafaligetek és közvetlen, barátságos emberek. Régi korok templomai, kúriái, kastélyai teszik még szebbé és értékesebbé a minden évszakban szép Fels ő- Tisza- Vidékét, Bereg, Szatmár és Szabolcs csodálatos látnivalóit. Érdemes bebarangolni a tájat. Mit jelent nekem Jánd, a beregi táj és emberek? A kis falum, szül őföldem, szüleim, nagyszüleim nevel ő szava, kukoricatáblák és búzavirágos gabonaföldek, a Tisza homokos, iszapos partja, holtága, az árvizek, a szénaillat, a boglyák, az iskolatársaimmal és osztálytársaimmal a kapuban történ ő beszélgetések, tanítóim, tanáraim, gyermekkorom, gimnáziumi éveim helyszíne. Már alsós koromban tudtam, hogy tanító vagy tanár szeretnék lenni. Ez az álmom valóra vált. A történelem tantárgy megkedvelésében és tanárrá válásában ez a hely adta meg az alapot, a kis iskola az olajos padlójával, a cserépkályhával való f űtés, ami otthonos meleget adott az iskolai éveknek, majd a modernnek tekinthet ő újabb iskola. A gimnáziumi évek során a történelem iránti szeretetem még inkább csak er ősödött. Kit űnő tanáraim voltak ott is, különösen osztályf őnököm segít ő, nevel ő, oktató munkája meghatározó volt, hogy történelem tanár legyek. Mit jelent a Tisza? Szerénytelenség és túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a Tisza Magyarország egyik legszebb folyója. Tiszabecsnél lép be az országba, hogy végigkanyarogva 597 km-t Szeged - Gyálarétnál elhagyja az országot. A magyarság er ősebben köt ődik a Tiszához, mint más folyókhoz. Erre utalnak a népdalok, vallomások, versek, amelyekben megénekelték a folyót. Különböz ő jelz ővel illették, pl. sz őke, szeszélyes, vad. E folyó mentén fekszik a kis település, Jánd. A falu néhány kilométerre fekszik a Bereg fővárosától, Vásárosnaménytól, ahol születtem. Itt a Tisza-part olyan akár a tengerpart: hatalmas homokos föveny, itt van az egyik legszebb part Gergelyiugornya után. A tengerpartra emlékeztet ő föveny, a tiszta, hűs víz, a Bereg sajátos hangulata vonzotta és a mai napig vonzza a pihenésre, fürd őzésre vágyókat. Ismert emberek fordultak meg itt és töltöttek el néhány kellemes, élményekkel teli napot, pl. az egyik 2 ismert, sajnos már nem él ő egykori köztársasági elnök, Göncz Árpád, aki akkor még nem politizált, mint egyszer ű állampolgár járt itt. 1 Közel harminc éve elkerültem a faluból. Nyíregyházán élek, de az emlékek mélyen belém ívódtak. Sok emléket osztottam meg a családommal, tanítványaimmal. Valójában sohasem jöttem el Jándról. Mindig beregi, jándi maradok, mert Jánd a szül őföldem, a hazám. Pályázatom témájául választottam a település leghíresebb ácsmesterének, Kakuk Imrének sajnos elég rövid életének és munkájának bemutatását. Kis falum, jeles emberér ől, s maradandó alkotásról is képet kapunk. Ott hagyta keze nyomát az utókor számára, amit mai napig meg lehet nézni és csodálni a megye néhány településén. Kevés ember számára adatott ez meg, de ő ilyen ember volt. Értéket, maradandót hagyott az utókor számára. A pályázat megírása nem volt könny ű, kevés hazai forrás állt a rendelkezésemre, de Kakuk Imre munkája és utókorra hagyott alkotásai motiváltak abban, hogy ne adjam fel, s megírjam rövid élete történetét munkái alapján. A népi faépítészet "paraszti" mestere volt, az utókor és a szül őfalum büszke szülöttjére, mint ahogy én is az vagyok. Szül őföldem szép határa! 2 Szül őföldem szép határa! Meglátlak e valahára? A hol állok, a hol megyek, Mindenkor csak feléd nézek. Ha madár jön, t őle kérdem, Virulsz-e még szül őföldem! Azt kérdezem a felh őkt ől, Azt a suttogó szell őkt ől. De azok nem vigasztalnak, Bús szivemmel árván hagynak; Árván élek bús szivemmel, Mint a f ű, mely a sziklán kel. Kisded hajlék, hol születtem, Hej t őled be távol estem! Távol estem mint a levél, Melyet elkap a forgószél. (Kisfaludy Károly) 1."Szül őföldem szép határa"-Jánd földrajzi fekvése, történelmi múltja röviden Jánd Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti felében, a Beregi síkságon található, Tisza-parti település. Az egykori Bereg vármegyéhez tartozott.3 A trianoni békediktátum aláírása után(1920.június 4.) a megye közigazgatása is megváltozott. A volt vármegye területének 1. https://szon.hu/helyi-kozelet/goncz-arpad-nagyon-szerette-a-megyenket-2838970/ 2https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse- 2/kisfaludy-karoly-6663/masodik-konyv-nepdalok-674B/10-szulofoldem-szep-hatara-677E/ 3https://hu.wikipedia.org/wiki/Kateg%C3%B3ria:Bereg_v%C3%A1rmegye_telep%C3%BCl %C3%A9sei 3 nagy része Ukrajnához tartozik, kisebb része pedig Magyarország területén fekszik. A vármegye négy járásra oszlott, Jánd a vásárosnaményi járás része lett. Népi elnevezése Beregország volt. 4 Legfontosabb folyója a Tisza. A megye magyarországi részének Tarpa lett a székhelye, majd 1923-ban összevonták Szatmár, Ugocsa megmaradt területeivel, s Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegye néven Mátészalka lett a székhelye. Majd a második bécsi döntés alapján Bereg és Ugocsa vármegye szétvált két önálló megyére. A második világháború végén kötött fegyverszüneti megállapodást követ ően ismét az 1938 el őtti határok álltak helyre, ezért 1945-ben újabb közigazgatási rendezésre került sor, melynek során a korábbi Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyel őre egyesített vármegyék területét Szabolcs-Bereg vármegyék néven végleg egyesítették. Az 1950-es megyerendezés során ez Szabolcs-Szatmár része lett, amit 1990-től Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének neveznek. Kárpátalja, a Bereg oda tartozó részével együtt 1945-től a volt Szovjetunió része lett. Ma Ukrajna területéhez tartozik. 4http://epa.oszk.hu/03000/03018/00163/pdf/EPA03018_honismeret_2001_05_067-076.pdf Botlik József: Volt egyszer egy Szernye-mocsár I. 67. o. 4 Bereg megye térképe és kinagyított (saját készítés) térképrészleten Jánd település jelöléssel 5 A település és a szomszédos Gergelyiugornya és Vásárosnamény neve egy régi regében is fennmaradt: 6: "A rege szerint mid őn Árpád honfoglaló seregével Munkács vidékére ért kémlel ő csapatokat küldött szét a környékre név szerint délnyugatnak a Tisza felé Zoárd kapitányt, ki Jándnál a folyóhoz érvén lovascsapatát e szavakkal biztatta: „Ugorj no!” – mely helyen kés őbb a mai Ugornya falu keletkezett Átmenvén pedig a folyón, mid őn annak túlsó partján kiszállott, e vezényszóval: „No menj!” indítá tovább a Nyír felé, hol azután a mai Namény alakult. E táj, s a Szatmár, Bihar és Szabolcs megyékbe elfoglalt terület pedig Zoárdnak jutott osztályrészül, melyr ől kés őbb az Endrédy és Szepessy családra örökl ődött, nevezetesen Beregben Jánd, Gulács, Barabás és más helységek." A források alapján falunak több neve is volt: Jangh, Jand, Jaand, Jánd 7. Két lehetséges megállapítás van ezekben az anyagban, ami a település nevének eredetére utal: a.) A község neve egy poroszló nevében t űnik fel 1217-ben, bár ez nem teljesen bizonyos. b.) A János személynévb ől, a Ján-szót őnek a-d kicsinyít ős formája alkotja a nevet. A személynévb ől adott földrajzi név utalhat, hogy a falut a 12-13.században alapíthatták. 8 5https://hu.wikipedia.org/wiki/Bereg_v%C3%A1rmegye 6 https://funiq.hu/838-v%C3%A1s%C3%A1rosnam%C3%A9ny) 7 https://mek.oszk.hu/11600/11640/ , Sebestyén Zsolt:Bereg megye etimológiai szótára 8 Találkozás Bereggel,Szerkesztette Mez ő András,Vásárosnamény,1978,170.oldal 5 1.1.A falu rövid története Jánd község neve 1217-ben tűnik fel Iond alakban 9, a település neve szerepel okmányban, oklevélben. Határában kutatás alkalmával barbárkori görög utánzatú ezüst érméket találtak, melyeknek egyik oldalán egy ól, a másikon vértezett nyakú férfit ábrázol. Több földbirtokosa volt a falunak: Barlabási család, Perényiek, Rákócziak, Thurzó család, Degenfeldek. Az utolsó száz év birtokviszonyát a tulajdonosokról elnevezett d űlő nevek mutatják: Mándy-tag, Koncz-tag, Hetei-tag, Szalay-tag, Kölcsei-tag, Kozák-tag, Bakcsi-tag, Egyház-tag, Pap-tag. E földterületek öröklés következtében felaprózódtak az örökösök között. Ezzel egy id őben újabb családok jutottak földtulajdonhoz, a Toldi, Simon, Szarka, Kalmár, Illés családok. 10 Jánd a törpe- és középbirtokosok falva volt, parasztfalu volt els ősorban. Eredetileg egyutcás falu csak a 19. század közepén kezdett terjeszkedni a folyó felé, újabb részei pedig a Tiszával ellentétes oldalon alakultak ki. Lakói mez őgazdaságból éltek, földet m űveltek. Tanult mesterember nem volt a településen. Lakói parasztok voltak, de kerültek ki közülük olyan személyek ,akik maradandót alkottak és az utókor megcsodálhatja remekm űveiket. 11 1.2.A település híres szülöttei: Kakuk Imrén kívül, akik Jánd nevét ismertebbé tették, s öregbítették a falu hírnevét, Jándi Dávidot és Nagy Sámuelt kell kiemelni. Életüket és tevékenységüket röviden mutatom be. Pályázatom megírása során nagyon örültem, hogy Jándi Dávidról maradt fenn fénykép. illetve csodálatos festményeir ől. Jándi Dávid (1893-1944), zsidó származású fest ő, aki a nagybányai fest őiskola harmadik generációjához tartozott (sajnos a holokauszt áldozata lett).12 Lederer Dávid néven született. Pályája kiváló mesterek irányításával indult Nagybányán: Ferenczy Károly, Thorma János és Réti István tanították. Nem járt Párizsban, csaknem egész életét Nagybányán töltötte. Néha telente utazott fel Budapestre. Párizs helyett az olasz városok, az olasz táj vonzotta,ezért kereste fel Rómát, Firenzét, Velencét, Taorminát. 9 http://mek.oszk.hu/03500/03506/03506.pdf-138.o., 10 https://jand.hu/ 11 Szarka László visszaemlékezése alapján, aki Jánd egykori