A FORDÍTÁS ALAPJA HVG Könyvek The Book Kiadóvezető: Budaházy Árpád Felelős szerkesztő: Török Hilda Copyright © 2012 Kiadói szerkesztő: Tanács Eszter Dorling Kindersley Limited A Penguin Random House Company ISBN 978-963-304-315-8

FORDÍTOTTA Minden jog fenntartva. Jelen könyvet © Bányász Réka, 2016 vagy annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában Behaviorizmus vagy eszközzel – elektronikus, Kognitív pszichológia fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. Pszichoterápia

Kiadja a HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2016 © Morvay Krisztina, 2016 Felelős kiadó: Szauer Péter Differenciálpszichológia Fejlődéslélektan Filozófiai gyökerek Szociálpszichológia www.hvgkonyvek.hu Nyomdai előkészítés: Somodi András LEKTORÁLTA Nyomás: TBB, Slovakia dr. Harmat László

A WORLD OF IDEAS: SZERKESZTETTE SEE ALL THERE IS TO KNOW Szőllős Péter www.dk.com ALKOTÓTÁRSAK

CATHERINE COLLIN VOULA GRAND

Klinikai pszichológus, az angliai Plymouthi Egyetem Üzleti pszichológusként nemzetközi cégek üzletviteli docense, tanácsadóként vett részt a könyv és vezetői tanácsadójaként dolgozik. Első regénye létrejöttében. Catherine érdeklődési területe Honor’s Shadow (Honor árnyéka) címmel jelent meg. elsősorban a mentális egészség és a kognitív viselkedésterápia.

NIGEL BENSON MERRIN LAZYAN

Egyetemi előadásokat tart filozófiából és Író, szerkesztő és klasszikus énekes, a Harvardon pszichológiából. A pszichológia témakörében több tanult pszichológiát. Számos, különféle témájú regény nagy sikerű könyv, többek között a Psychology for és ismeretterjesztő könyv fűződik a nevéhez. Beginners (Pszichológia kezdőknek) és az Introducing Psychiatry (Pszichiátria másképp) szerzője.

JOANNAH GINSBURG MARCUS WEEKS

Klinikai pszichológus és újságíró, New York City, Író és zenész. Filozófiát tanult, majd tanárként Boston, Philadelphia és Dallas közösségi kezelési dolgozott, mielőtt írói pályára lépett volna. Számos központjaiban dolgozik. Rendszeresen publikál szépművészeti és népszerű tudományos könyv pszichológiai témájú írásokat. A This Book has Issues létrejöttében működött közre. (Tartalmas kérdések) társszerzője. TARTALOM

32 A mentális élet kezdete az 10 ELŐSZÓ élet kezdete Wilhelm Wundt BEHAVIORIZMUS HOGYAN REAGÁLUNK A 38 Csak addig tudjuk, mi a KÖRNYEZETÜNKRE? FILOZÓFIAI „tudat”, amíg nem kell definiálnunk GYÖKEREK 60 Ízletes étel láttán az éhes ember nyáladzani kezd A PSZICHOLÓGIA SZÜLETÉSE 46 A kamaszkor újraszületés Ivan Pavlov G. Stanley Hall 18 A személyiség négy 62 Az eredménytelen csele­ vérmérséklete 48 A megtanultak kedetek törlődnek Pergamoni Galénosz kétharmadát 24 órán belül elfelejtjük 20 Gondolkodó lélek lakozik Hermann Ebbinghaus 66 Bárkit bármivé lehet ebben a gépben formálni John B. Watson René Descartes 50 Az emberi intelligencia nem rögzült mennyiség 72 A nagyszerű, istenadta 22 Aludj! Faria abbé Alfred Binet labirintus – a mi világunk Edward Tolman 24 A fogalmak meg­ 54 A tudattalan látja a erősödnek, függöny mögötti férfiakat 74 Ha egy patkány egyszer ha ellent­mondanak Pierre Janet meglátogatta búzás­ egymásnak zsákunkat, bizonyára Johann Friedrich Herbart visszatér Edwin Guthrie

26 Légy önmagad! 75 Mi sem természetesebb, Søren Kierkegaard mint az, hogy a macska „szereti” a patkányt 28 A személyiséget az Zing-Yang Kuo öröklés és a környezet határozza meg 76 A tanulás egyszerűen nem Francis Galton lehetséges

30 A hisztéria törvényei 77 A bevésődés egyetemesek felejthetetlen Konrad Lorenz Jean-Martin Charcot 78 A viselkedést a pozitív és 31 A psziché belső negatív megerősítés kapcsolatainak sajátságos formálja B. F. Skinner károsodása Emil Kraepelin 86 Hagyd abba a jelenet elkép­ zelését, és lazíts! Joseph Wolpe 130 A boldog élet egy folyamat, és nem PSZICHOTERÁPIA létállapot KOGNITÍV A TUDATTALAN MEGHATÁROZZA A VISELKEDÉST 138 Az embernek ki kell PSZICHOLÓGIA bontakoztatnia A SZÁMÍTÓ AGY adottságait 92 A tudattalan az igazi 160 Az ösztön egy dinamikus pszichikai valóság mintázat Sigmund Freud 140 A szenvedés megszűnik Wolfgang Köhler szenvedés lenni, amint 100 A neurotikus ember megtaláljuk az értelmét 162 Egy feladat megszakítása állandóan magával cipeli Viktor Frankl nagymértékben javítja a kisebbrendűségi érzést annak esélyét, hogy Alfred Adler 141 Fájdalom nélkül senki emlékezzünk rá nem válik teljes emberré Bluma Zeigarnik 102 A kollektív tudattalan Rollo May archetípusokat tartalmaz 163 Amikor a baba lépteket Carl Jung 142 A racionális hiedelmek hall, egy sejtcsoportosulás egészséges érzelmi ingerlődik 108 Az élet- és a halálösztön következményekkel Donald Hebb közötti harc egész életünk járnak Albert Ellis folyamán dúl Melanie Klein 164 A tudás folyamat, nem 146 A család a „gyár”, ahol az pedig termék 110 A „kellene” zsarnoksága ember készül Virginia Satir Karen Horney 148 Kapcsolódj be, hangolódj 166 Az ember meggyőződését 111 A felettes én csak akkor rá, lépj ki! Timothy Leary nehéz megváltoztatni válik nyilvánvalóvá, Leon Festinger amikor ellenségesen száll 149 A belátás vakságot szembe az énnel okozhat 168 A mágikus hetes szám, Anna Freud Paul Watzlawick plusz vagy mínusz kettő 112 Az igazság csak akkor 150 Az őrület nem feltétlenül elviselhető, ha magunk összeomlás – áttörés is 174 A felszín több, mint fedezzük fel Fritz Perls lehet aminek látszik R. D. Laing Aaron Beck 118 Köztudottan helytelen hazavinni egy örökbe 152 Történetünk nem 178 Egyszerre csak egy fogadott gyereket, és határozza meg sorsunkat hangra tudunk odafigyelni szeretni Boris Cyrulnik Donald Broadbent Donald Winnicott 154 Csak a jó emberek lesznek 186 Az idő nyila hurokká 122 A tudattalan a Másik depressziósak görbült beszéde Jacques Lacan Dorothy Rowe Endel Tulving

124 Az ember legfőbb 155 Az apák a csend 192 Az észlelés kívülről feladata, hogy megszülje törvényének vannak irányított hallucináció önmagát Erich Fromm alávetve Guy Corneau Roger N. Shepard SZOCIÁL­ PSZICHOLÓGIA MÁSOK VILÁGÁBAN

218 Nem érthetünk meg addig egy rendszert, 193 Mindenhol ok-okozati amíg meg nem összefüggéseket keresünk próbáljuk Daniel Kahneman meg­változtatni Kurt Lewin 194 Az eseményeket és az érz­­ el­ meket együtt tároljuk 224 Mennyire erős a hajlam a em­lékezetünkben társadalmi konformitásra? Gordon H. Bower Solomon Asch 238 Nem a tudás gyarapítása, 196 Érzelmeink olyanok, mint egy 228 Az élet drámai színjáték hanem a tudással elszabadult vonat Paul Ekman Erving Goffman rendelkezők körébe tartozás a cél 198 Az extázis egy lépés egy 230 Minél többet látod, annál Serge Moscovici alternatív valóság felé jobban szereted Csíkszentmihályi Mihály Robert Zajonc 240 Természetszerűleg társas lények vagyunk 200 A boldog emberek 236 Ki szereti a kompetens William Glasser nagyszerű társasági nőket? lények Janet Taylor Spence 242 Azt hisszük, mindenki azt kapja, amit meg­ 202 Amit teljes szívünkkel 237 A vakuemlékezetet érdemel Melvin Lerner hiszünk, az nem feltétlenül a magas érzelmi igaz Elizabeth Loftus töltetű események 244 Az őrült tetteket elkövetők váltják ki még nem feltétlenül 208 Az emlékezet hét bűne Roger Brown őrültek Elliot Aronson Daniel Schacter 246 Az emberek azt teszik, 210 Az ember nem azonos amit mondanak nekik saját gondolataival Stanley Milgram Jon Kabat-Zinn 254 Mi történik, ha egy jó 211 Félő, hogy a biológia ember gonosz helyre kerül? megfosztja nimbuszától mindazt, amit szentnek tartunk Steven Pinker 256 A traumát az egyén és a társadalom 212 A kényszeres viselkedési kap­csolatának rituálék próbálkozások a viszonylatában kell tudatba betörő gondolatok megérteni kontrollálására Paul Salkovskis Ignacio Martín-Baró 284 A lányok jobb jegyeket 322 Három fő motiváció kapnak, mint a fiúk mozgatja a teljesítményt FEJLŐDÉS­ Eleanor E. Maccoby David C. McClelland LÉLEKTAN 286 A legtöbb emberi 324 Az érzelem lényegében CSECSEMŐKORTÓL viselkedésformát tudattalan folyamat modellezésen keresztül Nico Frijda A FELNŐTTKORIG sajátítjuk el 326 Környezeti visszajelzés 262 Az oktatás célja új dolgok 292 Az erkölcsiség hat nélkül a viselkedés véghezvitelére képes szakaszban fejlődik ki abszurdan kaotikus lenne férfiak és nők kinevelése Lawrence Kohlberg Walter Mischel Jean Piaget 294 A nyelvi szerv a test többi 328 A pszichiátriákon nem 270 Mások révén válunk szervéhez hasonlóan tudjuk megkülönböztetni önmagunkká Lev Vigotszkij fejlődik Noam Chomsky az épelméjűt az őrülttől David Rosenhan 271 A gyermek nem 298 Az autizmus a férfiagy lekötelezettje szüleinek szélsőséges 330 Éva három arca Bruno Bettelheim megnyilvánulása Thigpen és Cleckley Simon Baron-Cohen 272 Minden növekedés mögött megalapozott terv van FÜGGELÉK Erik Erikson DIFFERENCIÁL­ 334 Pályatársak 274 A gyermekkori érzelmi PSZICHOLÓGIA kötődés az emberi SZEMÉLYISÉG ÉS 340 Fogalomtár természet szerves része INTELLIGENCIA 344 Jegyzetek a magyar John Bowlby kiadáshoz 278 A kontaktusból származó 304 Hányféleképpen 347 Magyarul megjelent művek biztonság kiemelkedően használható fontos a fogpiszkáló? 349 Köszönetnyilvánítás J. P. Guilford 351 Név- és tárgymutató 279 Olyan életre készítjük fel a gyermekeinket, 306 Péntek megjelenése amelyről semmit sem teljesítette ki Robinson tudunk Crusoe Françoise Dolto személyiségvonásait? 280 Az érzékeny anya biztonságos kötődést 314 Az általános intelligencia alakít ki folyékony és kristályos Mary Ainsworth intelligenciából áll Raymond Cattell 282 Ki tanítja a gyermekeket arra, hogy féljék és 316 Az őrület és a zsenialitás gyűlöljék egy másik rassz között kapcsolat van tagjait? Kenneth Clark Hans J. Eysenck 10 ELŐSZÓ

inden tudomány közül tudománya” meghatározás tűnik a módszerekkel kezdtük vizsgálni. Az talán a pszichológia a legpontosabbnak. olyan témák megfoghatatlan termé- M legtitokzatosabb a laikus szete miatt azonban, mint a tudatos- érdeklődők számára, és ezt is értel- Az új tudomány ság, az észlelés és a memória, a pszi- mezik félre a leggyakrabban. Jóllehet A pszichológiára a filozófia és fizioló- chológia csak lassan alakult át a nyelvezete és az eszméi beszivá- gia (élettan) közötti hídként is tekint- filozófiai spekulációból tudományos rogtak a mindennapi kultúrába, hetünk. Ahol az élettan az agy és az gyakorlattá. Néhány egyetemen a legtöbben csupán homályos elkép- idegrendszer fizikai felépítését írja le – kü­lönösen az Egyesült Álla­mok­ zelésekkel rendelkezünk a témáról és és magyarázza, ott a pszichológia ban – a pszichológia tanszékek a a pszichológusok tényleges tevékeny- megvizsgálja a bennük lezajló mentá- filozófia tanszékekből nőttek ki, míg ségéről. Némelyeknek fehér köpenyes lis folyamatokat, és azt, hogy ezek más helyütt – pontosabban a német emberek jutnak az eszükbe, akik miként nyilvánulnak meg a gondol- egyetemeken – a reáltudományok elmegyógyintézetben dolgoznak kozásunkban, a beszédünkben és a karain kaptak helyet. Önálló tudo- vagy laboratóriumi kísérleteket viselkedésünkben. Ahol a filozófia a mányként azonban csak a 19. század végeznek patkányokon. Másoknak gondolatokkal és az eszmékkel foglal- végén ismerték el. talán valamely közép-európai nyelvet kozik, ott a pszichológia megvizs- Az első kísérleti pszichológiai beszélő férfi képe jelenik meg, aki a gálja, hogyan alakítottuk ki őket, és laboratóriumot Wilhelm Wundt hozta kanapén fekvő betegén pszichoanalí- mit árulnak el az elménk működésé- létre 1879-ben a Lipcsei Egyetemen, zist végez, vagy – ha a filmes forgató- ről. ami a pszichológia mint valódi tudo- könyveknek hinni lehet – valamifajta Minden tudomány a filozófiából mányos tárgy elismerését fémjelezte, elmekontrollt hajt végre rajta. alakult ki, mégpedig úgy, hogy a mégpedig olyanét, amely addig felfe- Jóllehet a fenti sztereotípiák túlzá- filozófiai kérdéseket tudományos dezetlen kutatási területeket hódított sok, némi igazságot felfedezhetünk meg. A 20. század folyamán a virág- bennük. Talán a témakörbe tartozó korát élte; ekkor fejlődtek ki fő ágaza- nagyszámú terület (és az elképesz- tai és irányzatai. És, mint minden tően sok „pszich-” előtaggal kezdődő más tudomány esetében, a pszicholó- kifejezés) az, ami elbizonytalanít, gia története is az egymást követő amikor a pszichológiát kívánjuk meg- generációk elméletein és felfedezé- határozni – valószínűleg maguk a A pszichológia múltja hosszú, sein alapszik, ahol számos régebbi pszichológusok sem értenének egyet de a történelme rövid. elmélet máig releváns maradt. egyetlen, egységes definícióban. Hermann Ebbinghaus Néhány kutatási terület a pszicholó- A pszichológia szó az ókori görög gia hajnalától kezdve folyamatos psziché (lélek, elme) és logosz (tudás) érdeklődés tárgya, amelyekre az szavakból származik, és a témák egyes iskolák más-más értelmezést széles skáláját öleli fel. Manapság kínáltak, míg mások hol nagyobb, hol inkább „az elme és a magatartás kisebb figyelmet kaptak. Ám minden ELŐSZÓ 11

alkalommal jelentős hatást gyakorol- Ebbinghaus és az első úttörők saját az interakció a környezettel; tak a következő generációk gondolko- kísérleteik alanyai lettek, így lényegé- az inger-válasz elmélet végül John dóira, és alkalmanként teljesen új ben a vizsgált témák azokra a terüle- Watson munkássága révén vált köz­ kutatási területek felé orientálódtak. tekre szorítkoztak, amelyeket önma- ismertté. A tanulási folyamatról egy- Ha első alkalommal közelítünk gukon is megfigyelhettek. Jóllehet re-másra születtek a közérdeklődést a pszichológia roppant témaköréhez, tudományos módszereket alkalmaz- is felkeltő új elméletek Európában és akkor talán az a legegyszerűbb, ha tak, elméleteikkel pedig lerakták az új az Egyesült Államokban. megvizsgálunk néhányat a fő irány- tudomány alapjait, az utánuk követ- A behaviorizmus egyesült álla- zatai közül, úgy, ahogy mi is tesszük kező pszichológusgeneráció számos mokbeli térhódításával egy időben könyvünkben. Többé-kevésbé krono- tagja túl szubjektívnek találta vizsgá- egy fiatal bécsi neurológus is elkez- lógiai sorrendben fejlődtek ki a gyö- lati folyamataikat, és objektívebb dett kidolgozni egy tudatelméletet, kereket jelentő filozófiából, a behavio- módszertan után kezdtek kutatni. amely a megszokottól gyökeresen rizmuson, a pszichoterápián, Ivan Pavlov orosz pszichológus- eltérő megközelítésmód ellenére a kognitív pszichológián, a szociál­ nak az 1890-es években végzett hamarosan 180 fokos fordulatot idé- pszichológián és a fejlődéslélektanon kísérletei döntő fontosságúnak bizo- zett elő a kortárs gondolkodásban. keresztül, egészen a differenciál­ nyultak a pszichológia további fejlő- Sigmund Freud nem laboratóriumi pszichológiáig. déséhez mind Európában, mind kísérletekre, hanem pácienseinek pedig az Egyesült Államokban. megfigyelésére és esettanulmá- Kétféle szemléletmód Pavlov bebizonyította, hogy az állato- nyokra támaszkodó pszichoanalí- A pszichológia jelentése már a kezde- kat válaszra lehet kondicionálni, az zis-elmélete a szubjektív tapasztalat tekben sem volt egységes. Az ötlet pedig új irányzattá, a behavio- tanulmányozásához való visszaté- Egyesült Államokban a filozófiából rizmussá nőtte ki magát. A behavio- ágazott el, így inkább a spekulatív risták szerint lehetetlen a mentális és elméleti szemléletmód jellemezte, folyamatok objektív tanulmányozása, amely olyan fogalmakkal foglalkozott, viszonylag könnyűnek találták azon- mint a tudat (consciousness) és az én ban a viselkedés megfigyelését és (self). Az európai iskolák a reáltudo- mérését: vagyis a szóban forgó folya- Az első tény nekünk, mányokban gyökereztek, így a hang- matok megnyilvánulását. Hogy bepil- pszichológusoknak az, hogy súly a mentális folyamatok, például lantást nyerjenek az emberi pszicho- valamiféle gondolkodás mégis a szenzoros érzékelés és a memória lógiába, kontrollált feltételek között létezik. kontrollált laboratóriumi körülmények lebonyolítható kísérleteket dolgoztak William James között történő vizsgálatára esett. ki, amelyeket először állatokon végez- Mindazonáltal, még a tudományosan tek, majd később embereken is. orientáltabb pszichológusok kutatá- A behaviorista tanulmányok szinte sait is korlátozta a módszereik intros- kizárólag arra koncentráltak, hogy pektív természete: Hermann a viselkedést miként formálja 12 ELŐSZÓ

rést jelentette. Érdekelték az emlékek, felejtést, a nyelvet és a nyelvtanu- lendülettel, amikor a kutatások izgal- a gyermekkori fejlődés, a személyközi lást, a problémamegoldást, a dön- mas új tényeket tártak fel attitűd­ kapcsolatok, és hangsúlyozta a tudat­ téshozatalt és a motivációt magya- jeinkről és előítéleteinkről, az enge- alattinak a viselkedésre gyakorolt rázó elméleteket. delmességre és konformitásra való meghatározó szerepét. Habár gondo- Még az eredeti „beszélgetőkúra” hajlamunkról, agresszív vagy alt- latai forradalminak számítottak akko- módszerből számtalan irányban ruista viselkedésünk okairól. Olyan riban, gyorsan és széles körben átvet- elágazó pszichoterápiára is kihatott témákról, amelyek mindegyike egyre ték őket, és a „beszélgetőkúra” a kognitív szemléletmód. A kognitív relevánsabbá vált a modern városi (talking cure) fogalma különféle for- terápia valamint a kognitív viselkedés- élet és a viharos gyorsasággal fejlődő mákban a mai pszichoterápiában is terápia a pszichoanalízis alternatívái- kommunikáció világában. tovább él. ként jelentek meg, majd a humaniszti- Freud töretlen hatása elsősorban kus pszichológiához és a hasonló a fejlődéslélektan új tudományterüle- Új tanulmányterületek irányzatok kialakulásához vezettek, tén érződött, amely eleinte kizárólag A 20. század közepén a behavio- amelyek az emberi élet egyediségének a gyermekkori fejlődéssel foglalko- rizmus és a pszichoanalízis is jellegzetességeire összpontosítottak. zott, ám figyelme később az egész veszített a népszerűségéből, és Ezen területek szakemberei a betegek élettartamra kiterjedt, a csecsemő- újra a mentális folyamatok tudo- gyógyítása helyett arra helyezték a kortól kezdve egészen az időskorig. mányos tanulmányozására helye- hangsúlyt, hogy az egészséges embe- A kutatók kidolgozták a társadalmi, ződött nagyobb hangsúly. Ez jelen- reket egy jelentőségteljesebb élet felé a kulturális és az erkölcsi tanulás tette a kognitív pszichológia terelgessék. módszereit, valamint a kötődés kiala- kezdetét. Az irányzat a Gestalt­ Míg a kezdetekben a pszichológia pszichológia holisztikus megköze- túlnyomó részben az emberi elme és lítésében gyökerezik, amely első- a viselkedés vizsgálatára koncentrált, sorban az észlelést tanulmányozta. később egyre növekvő érdeklődés Az Egyesült Államokban a övezte annak megértését, hogy II. világ­háborút követően került miként érintkezünk a környezetünk- előtér­be, és az 1950-es évek kel és más emberekkel; ami életre Ha a 19. század a szerkesztői végére a legnépszerűbb irányzattá hívta a szociálpszichológiát. A kogni- szék kora volt, akkor a 20. vált a kognitív pszichológia. A tív pszichológiához hasonlóan ez a század a pszichiáteri kanapéé. kommunikáció és a számítástech- tudományág is sokat köszönhet a Marshall McLuhan nika gyors térhódításával a pszi- Gestalt-pszichológusoknak, különö- chológusok hasznos analógiát sen a náci Németországból az 1930- kaptak a kezükbe – az információ- as években az Egyesült Államokba feldolgozás modelljét felhasználva menekülő Kurt Lewinnek. A szociál- alakították ki az emberi figyelmet, pszichológia a 20. század második az észlelést, az emlékezetet, a felében bontakozott ki igazán nagy ELŐSZÓ 13

kulásának a formáit. Jelentős volt a közgazdaságtannal és a joggal is. junkat érintenek. Ilyen vagy olyan a fejlődéslélektan hozzájárulása az Talán a pszichológia a legszerteága- formában kihat az államigazgatás, az oktatáshoz, ugyanakkor kevésbé volt zóbb tudomány. üzleti élet és az ipar, a reklámszakma nyilvánvaló, miként hatott a gondol- Folyamatosan hat más tudomá- és a tömegmédia területein hozott kodásra a gyermekkori fejlődés és a nyokra, és hatnak rá más tudomány­ döntésekre. Társas és individuális faji, nemi különbségeket alakító atti- ágak, különösen az idegtudomány és szerepeinkben is érint bennünket, és tűdök vonatkozásában. a genetika területén. Az öröklés-ter- ugyanúgy hozzájárul a társadalmaink Szinte valamennyi pszichológiai mészet vita, amelynek kezdete egé- meglévő vagy kívánatos szerkezetéről iskola foglalkozott az egyének közötti szen az 1870-es évekig, Francis folytatott nyilvános vitához, mint a különbségek tanulmányozásával, a Galton munkásságának idejére nyú- mentális betegségek diagnózisához késő 20. században azonban a disz- lik vissza, még mai is aktuális. Az és kezeléséhez. ciplína önálló tudományterületté vált, evolúciós pszichológia a közelmúlt- A pszichológusok elgondolásai differenciálpszichológia néven. Az új ban azzal járult hozzá e vitához, hogy és elméletei olyan mértékben váltak és egyre növekvő tudományterület a pszichológiai jellemvonásokat olyan részeivé mindennapi kultúránknak, pszichológusai amellett, hogy meg­ velünk született és biológiai jelensé- hogy sokan úgy gondolják, a viselke- kísérlik beazonosítani a személyiség- gekként tárta fel, amelyeket a gene- désről és a mentális folyamatokról jegyeket és az intelligenciát alkotó tika és a természetes kiválasztás alkotott eredményeik megítélhetők különféle tényezőket, megvizsgálják törvényei szabályoznak. pusztán a józan ész alapján. Jóllehet a normalitás és az abnormalitás defi- A pszichológia befolyásos tudo- a tudományág által feltérképezett nícióit és mérőeszközeit, továbbá mány, kutatási eredményei mindnyá- elképzelések némelyike megerősíti górcső alá veszik, hogy az egyéni ösztönös benyomásainkat, legalább különbségeket milyen mértékben ugyanennyi kényszerít bennünket befolyásolják a környezeti tényezők eredeti elképzeléseink felülvizsgála- vagy a genetikai öröklődés. tára. A szakemberek gyakran meg- döbbentették és felháborították a Befolyásos tudomány közvéleményt, amikor kutatási ered- A pszichológia ma létező számos A pszichológia feladata az, ményeikkel kétségessé tették a ágazata lefedi a mentális élet, vala- hogy teljesen más elképzelést hagyományos, régóta fennálló hiedel- mint az emberi és az állati viselkedés nyújtson azokról a dolgokról, meket. teljes spektrumát. Számtalan átfedés amelyeket a legjobban tudunk. Rövid története során a pszicholó- jellemzi más tudományterületekkel, Paul Valéry gia számos olyan elképzeléssel aján- többek között érintkezik az orvostu- dékozott meg bennünket, amely dománnyal, a fiziológiával, az ideg­ megváltoztatta gondolkodásunkat, és tudománnyal, a számítástechnikával, segített abban, hogy jobban megért- az oktatással, a szociológiával, az sük önmagunkat, másokat és a vilá- antropológiával, de még a politikával, got, amelyben élünk. ■