Watakushi Ningen BUDOKA NAGARA NO MICHI KIKO NO DO

AZ ÚT, AMIN A HARCOSNAK HALADNIA KELL

JEGZYETEK AZ ÚTRÓL

2. kiadás

Pécs, 2012

© Sey Gábor BODHIDHARMA (490–557) Arhat, Dat Mor, Daruma, Dhamma, Lo Han, Taishi, Tammo, Ta Mo, Pu Ti, a számtalan néven emlegetett indiai szerzetes. Suganda indiai alkirály harmadik fi a, buddhista pátriárka, Buddha 28. utóda, aki vándorlása során a VI. sz-ban eljutott Kínába. Wu Ti császárral, több alkalommal folytatott vitát, majd Ho-nan tartományba utazott . Itt egy elhagyott barlangban kilenc évig meditált. A közelben lévő Shaolin kolostorban 527-től kezdett oktatni, a szerzetesek kérésére. A monda szerint az egyik helybéli szerzetes levágta előtt e saját karját, hogy bizonyítsa, valóban hű tanítványa kíván lenni. A zen (chan) buddhizmus megalapítójának tartják. Az elméleti oktatás mellett tanítványai fi zikai felkészítésére is gondot fordított , melyet korábbi, az indiai vayramushi harcművészetben való jártasságára alapozott . Elméleti tanítása, a zen-buddhizmus lett a fejlett fi lozófi ával rendelkező harcművészetek alapja. Ő maga a chuan- shu kifejlesztője és tanítója, ami a shaolin chuan, s így az ebből kifejlődött harcművészetek alpja. Az általa alkalmazott gyakorlatsor, a „Shi Pa Lo Han Sho” („Lo Han 18 keze”) tett e lehetővé szer- zeteseinek, a szinte emberfelett i szellemi és fi zikai megterhelések elviselését. Ez az együtt es fi zi- kai és szellemi felkélszültség alapozta meg a Shaolin harcosok legyőzhetetlenségének legendáját.

Watakushi Ningen Tanítványaimnak:

„I SHIN DEN SJIN” („Lelkemből a lelkedbe”)

„Könnyebb bírálni egy munkát, mint elvégezni.” (Watakushi Ningen) ehezen meghatározható egy olyan könyv műfaja, amelyik a Távol-Kelet Indiától Japánig behatárolt területének harcművészeteivel kíván foglalkozni. Kicsit szótár, kicsit lexikon jelleggel mutatja be a Távol-Kelet vallási-, kulturális- és filozófiai Náramlatainak sokszínű kavalkádját, a köznapi szavak, fogalmak gyűrűjében. Természete- sen, mi más kaphatná azonban a legnagyobb hangsúlyt e munkában, mint a harci művé- szetekkel kapcsolatos kifejezések. A majd hatezer címszó, hetvennél több könyv idegen nyelvű kifejezéseit öleli-, illetve dolgozza fel. A mű címe szimbolikus értelmű, mint annyi minden a Távol-Keleten. Annak, aki ismerője a témának kár is magyarázni, úgyis megértette első látásra. Annak azonban, akinek az érdeklődése új keletű, talán segít az értelmezés. RAJI az ösvény, ami a házból a kertben álló teaházhoz vezet. A teaház a szellem, az elvont gondolkodás, a művészet megtestesítője. A DO, az út, a keleti fi lozófi a bölcsője. A DO egyben jelenti a művészetet, a módszert, a szellemi és valóságos UTAT. Az ÖSVÉNY az ÚTHOZ ve- zet, nem ér ott véget, csak minőségében változik és halad tovább. Az alcím arra utal, hogy a DOJOBAN, az EDZŐTEREMBEN töltött idők inspirálták ezen jegyzetek elkészítését. A könyv tulajdonképpen automatikusan vált két részre. Technikailag magyar–idegen nyelvű és idegen nyelvű–magyar részre, fi lozofi kusan pedig azért, mert e két rész mit sem ér egymás nélkül. Az első részt Sey Gábor barátom fordított a át magyar– idegen nyelvű változatra, nagy munkát vállalva ezzel magára, s természetesen a saját tapasztalatait is felhasználta. A második rész ez a kötet, melynek címe arra utal, hogy az ÖSVÉNY végén – elérve az UTAT – csak a helyes irányt találtuk meg a CÉLHOZ, nem magát a CÉLT. A második rész címében szereplő MICHI nem más, mint az ÚT fi lozofi kusabb tartalommal töltött kifejezése. Az a szellemi út, amin halad- nunk kell, hogy elérjük a teljes testi, lelki kiegyensúlyozott ságot, a megbékélést, az önmagunk felett i lelki és fi zikai uralmat, a természett el való azonosulást. A BUDOKA kifejezés tulajdon- képpen valamely budo művészet művelőjét jelenti, de itt tágabb értelemben, mint TANULÓT, VÁNDORT használom. A VÁNDOR, ha el akarja érni célját, akkor a megtalált ÚTRÓL már nem térhet le, azt már követnie kell. Joggal kérdezhetik, hogy el lehet-e érni a CÉLT, hol van az, s mennyi idő kell az eléréséhez? Igen, el lehet. Kinek igen rövid idő alatt , kinek végtelen ideig kell keresni az ÖSVÉNYT, az UTAT, s az ÚT végén a CÉLT. Nem biztos, hogy aki legelőbb érezte, hogy elért a CÉLBA, az jó ÚTON járt, s valóban oda érkezett , ahová szeretett volna. Vajon a BUSHIDO szellemiségét követt e-e vándorlása során, vagy csak egyéni vágyait?

Végezetül álljon itt egy kis történet, ami talán segít megvilágítani a fentieket:

Egy ifj ú felkeresett egy híres harcművészt, és kérte, lehessen a tanítványa. Miután a Mester elfogadta tanítványául, megkérdezte: – Mester, meddig kell tanulnom, hogy a legjobb legyek a tanítványaid közül? – Tíz évet. – felelte az öreg. – De ha én kétszer olyan keményen dolgozom, mint mások? – szólt a következő kérdés. – Akkor húsz év. – És, ha éjt nappallá téve edzek? – Akkor harminc év! – Miért? – rökönyödött meg az ifj ú. – A válasz világos – felelt a Mester – , mert ha egyik szemed állandóan a célra tapad, már csak egy szemed marad, hogy az UTAT fi gyeld.

Watakushi Ningen ABA SAN 7 AIKI-JITSU

AI (Jp) – 1. harmónia, azonosulás 2. egyetértés A 3. szeretet, szerelem 4. összejövetel 5. borsó- fajta, melynek a levéből erjesztéssel az indigó- ABA SAN/haba san (Jp) – anya kékhez hasonló ruhafestéket nyernek AEMONO (Jp) – saláta AI/awaseru (Jp) – egyesítés, egyesülni AGE (Jp: kar) – emelő, emelni AIBI-NO-O (Jp: ke) – vállpáncél AGE EMPI UCHI/age hij i ate (Jp: kar) – felfelé AIDA (Jp) – 1. távolság 2. középre 3. időköz irányuló könyökcsapás, általában állra AIDA-NI (Jp) – valami között , vagy közé AGE HIJ I ATE (Jp: kar) – ld.: age empi uchi AI-HANMI (Jp: ai) – kiinduló helyzet, mely- AGE KUZURE KOTE GAESHI GATAMA ben a támadó és a védő egymással szemben (Jp: jiu) – váltott kezes felső csuklókulcs azonos lábbal állnak fel (pl: mindkett őjük bal AGERU (Jp) – 1. fel-, v. megemelni 2. magasba lába van elöl), és azonos kéz fog azonos kéz emelni, felfelé tartani csuklójára. Alaptámadás. AGETA/yaki (Jp) – sült (étel) AI-HANMI KATATE DORI/ai-hanmi katate AGE TSUKI/age zuki (Jp: kar) – 1. felfelé csa- tori (Jp: ai) – ellentétes csukló fogása szemből pódó ütés 2. ökölütés állcsúcsra AI-HANMI KATATE TORI (Jp: ai) ld.: ai- AGE-UCHI (Jp: kar) – emelő ütés ld. még: age zuki hanmi katate dori AGE UKE (Jp: kar) – 1. emelő védés 2. felső AIKI (Jp) – „az egyesülő erő”: azaz az aikidoka védés megkísérli összhangba hozni „KI”-jét partne- AGE UKE-GAMAE (Jp: nun) – kokutsu dachi- rével és a környezett el ban a bal kar age uke tartásban, a nunchaku AIKI-BO/jo-tori (Jp: ai) bott ámadás, botütés szabad vége a felfelé néző tenyérbe simul, a AIKIDO (Jp) – ld.: aiki-do szár az alkarra fekszik. A jobb kéz a könyök AIKI-DO/aikido (Jp) – a test és a szellem har- mögött lelógó szárát a bal hónalj alatt markolja. móniáján alapuló, japán önvédelmi stílus. AGEUMSON (Kor: taek) – íves kézél, a muta- Előfutára YOSHIMITSU MINAMOTO (1185– tó- és hüvelykujj között i rész 1336). Megalkotója és elméletének megterem- AGEUMSON MOK (Kor: taek) – csapás a tője UYESHIBA MORIHEI (1883–1969). Jellem- nyakra íves kézéllel zője, hogy az ellenfél energiáját felhasználva AGE ZUKI (Jp: kar) – ld.: age tsuki hajtják végre a védéseket – dobást (nage-waza), AGO (Jp) – állcsúcs, áll földre kényszerítést (osae-waza), csavarást, AGO OSHI (Jp: kar) – állnyomás ízületfeszítést (kwansetsu-waza), s csak másod- AGO UCHI (Jp: kar) – horogütés állra lagosan, ellentámadásként használnak ütést AHIRU (Jp) – kacsa (atemi-waza), rúgást. A pusztakezes harcművé- AHN BALMOK/an balmok (Kor: taek) – belső szetek között leginkább őrizte meg fi lozofi kus bokacsont töltetét. Öltözék: fehér karate ruha, magasabb AHN PALMOK/an palmok (Kor: taek) – alkar övfokozatnál fekete hakama. belső oldaléle, belső alkar Övfokozatok jelölése: AHN PALMOK MOMTONG BAKAT/an A Magyar Aikido Szövetségben – 6. kyu fehér palmok momtong bakat (Kor: taek) – belső al- öv; 5. kyu citromsárga öv; 4. kyu narancssárga karhárítás kifelé öv; 3. kyu zöld öv; 2. kyu kék öv; 1. kyu barna AHN PALMOK MOMTONG GODURO/ öv; 1. dan fekete öv + hakama ahn palmok momtong goduro (Kor: taek) – Tamura sensei előírása – 6-3. kyu fehér öv; biztonsági hárítás belső alkarral 2-1. kyu fehér öv + hakama; 1. dan fekete öv AHN PALMOK MOMTONG HECHYO/an + hakama palmok momtong (Kor: taek) – belső alkarhá- AIKIDOKA (Jp) – az aikidót gyakorló rítás kifelé AIKI-JITSU/aki-jutsu (Jp) – az aikido őse a IX. AHOP (Kor) – a 9-es szám századból: rendkívül veszélyes pusztakezes harc- AH YOO (Seh Koh Sum) –a Shaolin kolostor művészet, melyben a cél nem az ellenség harc- utolsó (49.) pátriárkájának legkiválóbb tanít- képtelenné tétele, hanem fi zikai megsemmisítése. ványa, ma a Nemzetközi Shaolin Akadémia Nagymestere TAKEDA, aki Ueshiba Morihei- főinstruktora Szingapúrban nek az aikido megalapítójának is mestere volt. AIKI-JUTSU 8 AN

AIKI-JUTSU (Jp) – ld. aiki-jitsu AKUSHU (Jp) – kézfogás AIKI-JUTSU DAITO-RYU (Jp) – az aikido ANANKO (Jp: kar) – „Az ég déli nyugalma” őse (ld.: aiki-jitsu) IX. századból shito-ryu formagyakorlat AIKIAI (Jp) – aiki szövetség ALAK (Fül) – bor AIKI-OTOSHI (Jp: ai) – a sukui-nagehoz ha- ALLA (Sri) – burgonya sonló dobástechnika ALL STYLE (Ang) – am: valamennyi stílus ld.: AIKUCHI (Jp) – l. övben hordott tőr (nin) all style kick box 2. a tantónál kisebb, kis „tsubá”-val ellátott ALL STYLE KICK BOX (Ang) – modern, jellegzetes, a ninják „kusun-gobu” arzenáljába amerikai (USA) eredetű küzdősport, NEM tartozó fegyver KARATE! AINU (Jp) – japán kutyafajta ALU KEHEL (Sri) – zöld banán AIR (Ind/Mal) – víz AMA-NO-HASHI-DATE (Jp) – „az Ég és a AISATSU (Jp: kar) – sorakozó üdvözlésre Föld között i híd”, talán a szivárvány, amiről az AITE (Jp) – 1. ellenfél 2. partner Idzanagi-Idzanami pár leeresztett e a Japánt AITE-NO-ZUKURI (Jp: kar) – az ellenfél nyi- megteremtő „gyöngydíszes lándzsát” tása fogás lehetőséghez, „réskeresés” AMATERASU-OMIKAMI (Jp) – a „Nagy Is- AIUCHI (Jp: kar, ken) – együtt es találat ten, aki megvilágítja az eget”, Napistennő. A fény AJUMI (Jp) – váltakozó, alternatív birodalmának istene. A japán shinto vallás leg- AJU JOSUMNIDA (e: ádzsú dzsoszumnida) főbb istensége. Idzanagi és Idzanami istenek (Kor: taek) – nagyon jó gyermeke, Japán őrzője és pártfogója. Japán AKA/ake (Jp) – piros, vörös legrégibb krónikája, a VIII. sz-i Kojiki („Régi AKABO (Jp) – hordár események leírása”, amely egyútt al a sintoizmus AKAIRO (Jp) – piros szín bibliája is) szerint Jimmu császár Amaterasu AKANE (Jp) – festőbuzér, a sötétvörös ruha- istennőnek egyenesági leszármazott ja. Mivel festék előállítására szolgáló növény a japán császárok Jimmu leszármazott ainak AKA NO KATCHI! (Jp: kar) – Piros öves ver- tekintett ék magukat, a japán császárokat isteni senyző győzött ! (eredményhirdetés versenyen) eredetűnek tartott ák. AKA NO KIKEN! (Jp: kar) – Piros öves ver- AMATSUKAMI (Jp) – égi istenségek, akik a senyző visszalépett ! (feladta, nem jelent meg, Takama-ga-harában laknak. Az uralkodói, ri- megsérült) tuális, harcos funkciók képviselői AKEMASHITE OMEDETO GOZAIMASU AMA-TSU-TSUMI (Jp) – az „Égi bűnök”, az (Jp) – am: „A lehető legjobbakat kívánom az újév istenek vétkei kezdete alkalmából!” „Boldog Új Évet Kívánok!” AME (Jp) – hortenzia AKI (Jp) – ősz, évszak AME-NO MINAKANUSHI (Jp) – az „Ég Kö- AKIKAZE/aki no kaze (Jp) – őszi szél zéppontjának Ura”, v. az „Ég Szent Közepének AKINDO (Jp) – kalmár, a ninják egyik ked- Ura” az isteni hármasság központi alakja venc álöltözete AME-NO-TAMABOKO (Jp) – Idzanami- AKI NO KAZE/akikaze (Jp) – őszi szél Idzanagi istenpár „gyöngylándzsája”, amit az AKI NO MIZU (Jp) – őszi vizek Ég és a Föld közti hídról bemerített ek a lenti AKITA (Jp) – kutyafajta, japán spicc cseppfolyós anyagba, s amikor a lándzsát visz- AKIYAMA SHIROBEI YOSHITOKI – a ja- szahúzták, a lándzsáról visszacsepegő iszap pán ju-jutsu egyik feltételezett megalapítója megszilárdult és Onegoro szigetévé vált. AKUPRESSZÚRA (Lat) – az emberi test kü- AMENO TORI FUNE (Jp: ai) – evezős moz- lönböző életpontjaira gyakorolt nyomáson gás: aikido edzésen a felkészülés egyik eleme alapuló távolkeleti gyógyítási mód Tamura sensei szerint. AKUPUNKTÚRA (Lat) – az előbbihez hason- AMETORI NO JUTSU (Jp: nin) – ninja fortély. ló eljárás, de tűszúrásokkal végzik a műve- AMIDA (Jp) – bérgyilkos, ninja (shinobi) letet. Valószínű, hogy a harcművészetek régi AMIDA-VALLÁS (Jp) – Homen (Genku 1133– mesterei ilyen irányú ismereteiket is fejlesz- 1212) hiei-hegyi szerzetes által alapított szekta tett ék és felhasználták stílusok egyes veszé- AMMA (Jp) – masszázs lyes elemeinek kialakításához. AN (Jp) – l. be, befelé 2. béke AN 9 AO

AN (Kor) – be, befelé ANNUN SO NOPUNDE AHN PALMOK ANAGO (Jp) – tengeri angolna PACKAT PALMOK SAN MAKGI (Kor: taek) ANATA (Jp) – ön – magas kett ős hárítás belső, illetve külső alkar- ANATA WA? (Jp) – És te/ön? (visszakérdezés) ral, egyszerre két ellenféllel szemben párhuza- ANATA WA YOKU NEMUTTA? (Jp) – És te mos „lovagló”-állásban. Védő kéztechnika. (ön), hogy aludt/(tál)? ANNUN SO NOPUNDE CHIRUGI (Kor: AN BALMOK (Kor) – ld.: ahn balmok taek) – párhuzamos „lovagló”-állásból végre- ANGOO (e: angu) (Kor) – l. szem 2. szembe, hajtott magas egyenes ökölütés könyökfeltá- befelé masztással. Támadó kéztechnika. ANGU (Kor) – ld.: angoo ANNUN SO NOPUNDE DUNG JOOMUK AN GYUNGOL (e: an jungol) (Kor: taek) – láb- AP TAERIGI (Kor: taek) – magas előre irányu- szár belső oldaléle ló csapás párhuzamos „lovagló”-állásban, az ANJUK – Kelet-ázsiai népcsoport: a Csendes ököl felső részével – könyökfeltámasztással. óceán partja mentén Középkelet-Ázsia északi Támadó kéztechnika. részének őslakói. Japán északi részén élnek ANNUN SO NOPUNDE DUNG JOOMUK néhány ezren. YOP TAERIGI (Kor: taek) – párhuzamos „lovag- ANNUN SOGI (Kor: taek) – párhuzamos: „lo- ló”-állásban végrehajtott magas oldalirányú csa- vaglóállás”: a lábtávolság két vállszélességű pás az ököl felső részével. Támadó kéztechnika. ANNUN SO KAUNDE CHIRUGI (Kor: taek) ANNUN SO NOPUNDE SONGKAL DUNG – párhuzamos lovaglóállásból végrehajtott SAN MAKGI (Kor: taek) – magas, kett ős há- középmagas egyenes ökölütés. Támadó kéz- rítás belső tenyérrel egyszerre két ellenféllel technika. szemben, párhuzamos „lovagló”-állásban. ANNUN SO KAUNDE DOLLYO CHIRU- Védő kéztechnika. GI (Kor: taek) – középmagas köríves ökölütés ANNUN SO NOPUNDE SONGKAL SAN párhuzamos lovaglóállásban végrehajtva. Tá- MAKGI (Kor: taek) – magas, kett ős hárítás madó kéztechnika. külső tenyér éllel, egyszerre két ellenféllel ANNUN SO KAUNDE DWIT PALKUP TA- szemben, párhuzamos „lovagló”-állásban. ERIGI (Kor: taek) – párhuzamos „lovagló”-ál- Védő kéztechnika. lásban végrehajtott középmagas csapás a kö- AN PALJA SOGI (Kor: taek) – nyitott állás, nyökkel, hátrafelé. Támadó kéztechnika. befelé mutató lábfejekkel: vállszélességű állás ANNUN SO KAUNDE PACKAT PALMOK AN PALMOK (Kor) – ld.: ahn palmok ANURO MAKGI (Kor: taek) – középmagas AN PALMOK MOMTONG BAKAT (Kor: kívülről befelé irányuló külső alkarhárítás pár- taek) – ld.: ahn palmok momtong bakat huzamos „lovagló”-állásban. Védő kéztechnika. AN PALMOK MOMTONG GODURO (Kor: ANNUN SO KAUNDE SANG AHN PAL- taek) – ld.: ahn palmok momtong goduro MOK MAKGI (Kor: taek) – kett ős középma- AN PALMOK MOMTONG HECHYO (Kor: gas belső alkarhárítás párhuzamos „lovag- taek) – ld.: ahn palmok momtong hechyo ló”-állásban, egyszerre két ellenféllel. Védő AN SI-KAO – i. sz. 148-ban Kínába érkezett kéztechnika. buddhista szerzetes, aki 179 buddhistaírást ANNUN SO KAUNDE SONBADAK MIRO fordított kínaira MAKGI (Kor: taek) – középmagas taszító há- ANTEI (Jp: kar) – 1. súlypont 2. stabilitás, rítás nyitott tenyérrel, párhuzamos „lovagló”- egyensúly 3. pehelysúly állásban. Védő kéztechnika. ANURO (Kor) – kívülről befelé haladó ANNUN SO KAUNDE SOOPYUNG CHI- ANYONGI KASIBSIO (Kor) – viszontlátásra RUGI (Kor: taek) – párhuzamos „lovagló”-ál- (hosszabb távollétkor) lásban végrehajtott kett ős középmagas víz- ANYONGI KESIBSIO (Kor) – viszontlátásra szintes ökölütés. Támadó kéztechnika. ANZU (Jp) – sárgabarack ANNUN SO NAJUNDE SONGKAL DUNG AO/aoi/aori (Jp) – kék DAEBI MAKGI (Kor: taek) – alacsony „sán- AO (Kí) – konyhatechnikai eljárás, a „bian” colt” belső tenyérél hárítás párhuzamos „lo- egyik változata, a zöldség mellett húscsíkokat vagló”-állásban. Védő kéztechnika. is párolnak AOI 10 ARNIS

AOI/ao (Jp) – kék APKUMCHI PANDAE BITURO CHAGI AOIRO (Jp) – kék szín NOPUNDE (Kor: taek) – félfordulatt al a váll AOIRO-OBI (Jp) – kék színű öv mögé irányuló, kifelé csavart magas rúgás az AO-OBI (Jp) – kék öv első talppárnával. Támadó kéztechnika. AORI (Jp) – ld.: ao APKUMCHI PANDAE DOLLYO CHAGI AOYAGUI/Seiryu (Jp: kar) – mesterkata NOPUNDE (Kor: taek) – magas fordított kör- AP (Kor) – 1. elöl, első, 2. előre íves rúgás talppal. Támadó lábtechnika. AP- (Kor: taek) – egyenes ütés előre (szóössze- APKUMCHI YOP CHA TULGI KAUNDE tételben) (Kor: taek) – középmagas oldalrúgás az első AP CHA BUSIGI/apcha bushigi (Kor: taek) – talppárnával. Támadó lábtechnika. 1. alacsony, visszahúzott rúgás lábfejjel 2. rú- APKUMCHI YOP CHA TULGI NAJUNDE gás lágyékra. Támadó lábtechnika. (Kor: taek) – alacsony oldalrúgás az első talp- APCHA BUSIGI (Kor) – ld: ap cha bushigi párnával. Támadó lábtechnika. APCHAGI (Kor: taek) – frontális rúgás APKUMCHI YOP CHA TULGI NOPUN-DE APCHAGI NAJUNDE (Kor: taek) – egyenes (Kor: taek) – magas oldalrúgás az első talppár- ívű alacsony rúgás az első talppárnával. Tá- nával. Támadó lábtechnika. madó lábtechnika. AP SOGI (Kor: taek) – lépőállás APCHA OLLIGI (Kor: taek) – láblendítés előre ARAB JAMBIA (Indo) – a krishez hasonló rö- APCHUK (Kor) – talppárna vid, „egyhullámú” pengével ellátott kés. AP JOOMOK/ap jumeok (Kor: taek) – az ököl ARA-MITAMA (Jp) – durva, heves lelki tevé- első része. kenység, amit a „tama”-nak tulajdonítanak. AP JUMEOK (Kor: taek) – ld.: ap joomok ARANYHARANG (M) – „vasruha” v. „ele- AP KOSAOGI (Kor: taek) – első X-állás ven páncél” Kínai módszer, a test részeinek AP KUBI (Kor: taek) – támadóállás oly fokú megedzésére, hogy az ütéseket, APKUMCHI (Kor: taek) – első talppárna. szúrásokat a lágy részek is elviseljék, szinte APKUMCHI AP CHAGI KAUNDE (Kor: a képtelenség határáig. Híres képviselői: Lin taek) – egyenes ívű középmagas rúgás az első Chin-Tung, Luk Sin-Sun, Wong Yau-Kay talppárnával. Támadó lábtechnika. ARASHI (Jp) – 1. roham, kitörés 2. vihar APKUMCHI AP CHAGI NOPUNDE (Kor: ARASHIKO/komono/chugen (Jp) – a hadse- taek) – egyenes ívű magas rúgás az első talp- reget kísérő, élelmezést, karbantartást ellátó párnával. Támadó lábtechnika. közemberek. APKUMCHI BITURO CHAGI KAUNDE ARE (Kor: taek) – alsó szekció (Kor: taek) – belülről kifelé csavart középmagas ARE HECHYO (Kor: taek) – V alakú hárítás, rúgás az első talppárnával. Támadó lábtechnika. alsó szekcióban APKUMCHI BITURO CHAGI NAJUNDE ARE MAKGI (Kor: taek) – hárítás alsó szekcióban (Kor: taek) – belülről kifelé csavart alacsony rú- ARHAT (Szanszkr) – buddhista szent (Kíná- gás az első talppárnával. Támadó lábtechnika. ban Lo Han) APKUMCHI BITURO CHAGI NOPUNDE ARIGATO! (Jp) – Köszönöm! (Kor: taek) – belülről kifelé csavart magas rú- ARIGATO (Jp) – köszönet gás az első talppárnával. Támadó lábtechnika. ARIGATO GOZAIMASTA! (Jp) – Nagyon APKUMCHI CHA MOMCHAGI (Kor: taek) – köszönöm! (általában nők használják) megállító rúgás az első talppárnával. Támadó ARING (Indo/Mal) – a kris marokvédőjének lábtechnika. felső szélének csúcsa. APKUMCHI DOLLYO CHAGI KAUNDE ARNIS (Sp) – a KALI új elnevezése. Fülöp-szi- (Kor: taek) – középmagas köríves rúgás az első geteki harcművészet, melyben a fő hangsúly a talppárnával. Támadó lábtechnika. botvívásra került. Egy vagy két, rövid, cca. 70-80 APKUMCHI DOLLYO CHAGI NAJUNDE cm hosszú 2-2,5 cm átmérőjű bott al küzdenek. (Kor: taek) – alacsony köríves rúgás az első Az irányzat követői karddal, tőrrel és puszta talppárnával. Támadó lábtechnika. kézzel is harcolnak. Az elnevezés a spanyol APKUMCHI DOLLYO CHAGI NOPUNDE arnes (fegyverzet) szóból ered. Az arnis köze- (Kor: taek) – magas köríves rúgás az első talp- li rokona a szintén Fülöp-szigeteki „escrima” párnával. Támadó lábtechnika. nevű harcművészetnek. ARUKI11 AZUCHI-MAMOYAMA

ARUKI (Jp: nin) – a zajtalan lépés és futás ASHI-KUBI/haisoku (Jp) – 1. rüszt, lábhát ld. technikája még: shushoku 2. boka ARUKU (Jp) – l. megy, gyalogol 2. lépés, ASHIKUBI-KAKE-UKE (Jp: kar) – elvezető lépésiskola védés lábhátt al ARU-KUBITSU (Jp: san) – a sarokcsont, köz- ASHIKUBI-GERI/seashi-geri/haisoku geri vetlenül az Achilles-ín alatt (Jp: kar) – rúgás rüsztt el ARYONG (Kor: taek) – 1. erőfejlesztés 2. súlyzó ASHI-MAE-GERI (Jp: kar) – elsőlábas mae- ASA (Jp) – reggel geri ld.: kizami-mae-geri ASAGAO (Jp) – hajnalka (virág) ASHI-MAWASHI-GERI (Jp: kar) – elsőlábas ASAHI/asashi jitsu/kyoku jitsu (Jp) – felkelő Nap mawashi-geri, ld.: kizami-mawashi-geri ASAHI JITSU (Jp) – ld.: asashi ASHI NO URA/ashi ura (Jp) – talp ASATSUYU (Jp) – reggeli harmat ASHI NO YUBI (Jp) – lábujj ASHI (Jp) – 1. lábfej 2. láb (ai) 3. elmozgás, lépés, ASHI-SABAKI (Jp) – egyenes vonalú haladás 4. lépés: ko-ashi – kis lépés; nuki-ashi – hangta- ASHI-SUKUI-AGE (Jp) – lábsöprés (merítés) lan lépés; o-ashi – nagy lépés; suri-ashi – csúsz- oldalra tatott lépés; tobo-ashi – ugró lépés, szökkenés; ASHI-UKE (Jp) – védés lábbal wari-ashi – igazodó lépés; yoko-ashi – oldallépés ASHI UKE WAZA (Jp: kar) – védelmi techni- ASHIA (Jp: nin) – az ellenség „lágyságának”, kák lábbal a brutalitástól való félelmének kihasználása ASHI URA/ashi no ura (Jp) – talp ASHI-ATE (Jp: kar) – ld.: ashi-waza ASHI-WAZA (Jp: ju, jiu) – 1. lábbal végrehaj- ASHI-BARAI (Jp: ai, kar, ju, jiu) – 1. söprés lábbal/ tott dobások összessége (kar) 2. lábtechnikák, lábsöprés 2. (kyo) elől v. hátul lévő lábra, illetve lábfejjel és lábszárral ld. még: ashi-ate mindkét lábra végrehajtható lábsöprés, boka ill. ASOBI (Jp) –játék térdmagasságban rögzítéssel v. anélkül kivitelezve ASUGAR (Fül) – cukor ASHIBO KAKE UKE (Jp: kar) – elvezető vé- ATAMA (Jp) – 1. fej 2. csúcs dés lábszárral. „Lábkampó blokk.” ATAMARU/nukumaru (Jp) – bemelegítés ASHI-DORI (Jp) – térdfeszítéssel végrehajtott ATAMA TSUKI (Jp: kar) – ütés fejjel hanyatt döntések technikái ATARASHI (Jp) – új ASHIDORI GATAME (Jp: jiu) – karkulcs a ATATA (Jp) – az oldalbíró jelzése túl kemény lábfejre: feszítés. összecsapáskor ASHI FUMIKAE (Jp: kar) – lábváltás technika ATE/uchi (Jp) – csapás, sújtás (pl. kiri kaeshi) ATE WAZA/uchi waza (Jp: bu) – csapás technikák ASHIGANE (Jp) – alacsony származású gya- ATEMI (Jp) – ütés v. rúgás a test sérülékeny részeire logos katona ATEMI-WAZA (Jp) – ütéstan, a vitális pontok ASHI-GARAMI (Jp: jiu) – lábfeszítés, láb- támadása; csapástechnikák kulccsal kialakított lábfeszítés, judoban tiltott ATSUKAN (Jp) – meleg szaké technika AU (Jp) – találkozás, találkozik ASHIGARU/zusa (Jp) – am: „fürge lábú”. Ala- AYUMI-ASHI (Jp) – járás, menés, rendes járás csony rangú japán hadvezérek gyalogos kísé- AWABI (Jp) – kagylófajta rői, akik inkább a zsákmányszerzést, mint a vi- AWAMORI (Jp) – sűrű pálinkához hasonló tézséget helyezték előtérbe. A japán hadsereg okinawai ital legalacsonyabb rangú harcos rétege. A XVI. AWASE (Jp) – kett ős, egyesített századtól, a tűzfegyverek megjelenésével ők AWASETE (Jp) – együtt , egyszerre, egyútt al alkott ák a könnyű tüzérséget. AWASETE-IPPON (Jp: bu) – győzelem két ASHI-GATAME (Jp: ai) – karfeszítés ülő test- félpontt al helyzetből AWASE TSUKI (Jp: kar) – kett ős ökölütés ASHI-GATATANA/sokuto (Jp) – talpél, a láb AWASE WASA (Jp: bu) – egy pontot érő, dön- külső pereme tést hozó technika ASHI-GURUMA (Jp: ai, ju) – kaszáló körgáncs AWAYUKI (Jp) – hólé ASHIKO (Jp: nin) – a ninják által használt láb- AZUCHI-MAMOYAMA korszak – japán tör- ra szerelhető mászókarom. ténelmi korszak 1573–1600 között BA 12 BAM JUMEOK

BAKUFU (Jp) – am: „kormányzat a sátor alatt ” B v. „sátorkormány” A Shogun (katonai kormányzó) által létrehozott BA (Jp) – ló mindenkori kormányzati rendszer, közigazga- BA/dán (Kí) – a 8-as szám tási szervezet, amelyet 1192-ben Minamoto no BAAK/faahn/bai fan (Kí) – főtt rizs Yorimoto alapított meg Kamarukában. BADIK (Ind: pentjak silat) – egyélű tőr, amely BAL (Kor) – láb, lábfej Indonéziában, néhány népcsoportnál a legkö- BALBADAK (Kor) – talp zönségesebb fegyvernek számít. Egykor az BALDULGI (Kor: taek) – lábfelrántás: lábfel- orgyilkosok fegyvere volt. húzás, lábsöprés (gáncs) elől BAEK (Kor) – 1. 100, száz 2. százas BALDUNG (Kor) – lábfej, rüszt BAH JAM DO (Kí) – kínai pillangókés, egy- BALDUNG DOLLYO CHAGI KAUNDE élű, kézvédővel ellátott (Kor: taek) – középmagas köríves rúgás lábfej- BAI (Jp) – „lódoktor”, állatorvos, felcser jel. Támadó lábtechnika. BAI FAN (Kí) – ld.: baak BALDUNG DOLLYO CHAGI NAJUNDE BAI-SET (Thai) – számla (Kor: taek) – alacsony köríves rúgás lábfejjel. BA-JITSU (Jp) – a lovaglás művészete. Támadó lábtechnika. BA-JUTSU (Jp) – l. ld.: ba-jitsu (nin) 2. a lovag- lás művészete. A Togakure ryu 18 alapiskolá- BALDUNG DOLLYO CHAGI NOPUNDE jának egyike. (Kor: taek) – magas köríves rúgás lábfejjel. Tá- BAKAT BALMOK (Kor: taek) – külső bokacsont madó lábtechnika. BAK GUP/ge (Kí) – galamb BALKAL (Kor) – külső talpél BAKAT GYUNGOL (Kor: taek) – lábszár kül- BALKAL DUNG (Kor) – belső lábhajlat ső oldala BALKAL DUNG ANURO MAKGI (Kor: BAKAT PALMOK (Kor: taek) – külső alkar taek) – befelé tartó hárítás a belső lábhajlatt al. BAKAT PALMOK MOMTONG AN (Kor: Védő lábtechnika. taek) – külső alkarhárítás, befelé BALKAL DUNG ANURO SEWO CHAGI BAKAT PALMOK MOMTONG BAKAT NOPUNDE (Kor: taek) – kívülről befelé irá- (Kor: taek) – külső alkarhárítás, kifelé nyuló magas rúgás a belső lábhajlatt al. Táma- BAKAT PALMOK MOMTONG GODUR-O dó lábtechnika. (Kor: taek) – biztonsági hárítás külső alkarral BALKAL OLLYO MAKGI (Kor: taek) – felfe- BAKAT PALMOK MOMTONG HECHYO lé irányuló hárítás a külső láboldaléllel. Védő (Kor: taek) – „V”-alakú hárítás külső alkarral lábtechnika. BAK HOK PAI/Pak Hok (Kí) – a „Fehér daru” BALKAL YOP CHAGI KAUNDE (Kor: taek) stílusa (v. Láma irányzat). Tibeti eredetű, észa- – középmagas oldalrúgás a külső lábéllel. tá- ki kemény kung-fu stílusként számon-tartott madó lábtechnika módszer, ami a daru mozgására és harci stílu- BALKAL YOP CHAGI NAJUNDE (Kor: taek) sára épül. A hagyomány szerint a XV. század- – alacsony oldalrúgás külső lábéllel. Támadó ban egy tibeti szerzetes Adato és tanítványa lábtechnika. Logutwun hozta létre. Valójában a kemény és BALKAL YOP CHAGI NOPNDE (Kor: taek) lágy kung-fu stílus között helyezkedik el. – magas oldalrúgás külső lábéllel. Támadó BAKKURO (Kor: taek) – belülről kifelé irányuló lábtechnika. BAK MEI (Kí: kung) – „fehér szemöldök”. Déli BALKEUT/balkut (Kor) – lábujjak külső kung-fu irányzat, amely a wing chun- BALKU (Kor) – lábujjak hoz hasonlóan taoista szellemi alappal rendel- BALKUT (Kor) – ld.: balkut kezik. Erő centrikus, kis küzdőtávolságot tartó BALMOK (Kor) – boka stílus. A lágy hárításokat kemény ellentámadás BALNAL (Kor) – lábél ld. még: balkal követi. Sok a nyitott kezes technika. A szabad BAL PAKWO SOGI/palmakasal (Kor: taek) – küzdelmet lassítva gyakorolják, a gyors ütemű oldalcsere állásban gyakorlásra a fababa és a 8 formagyakorlat BA-MEE (Thai) – tészta szolgál. Hosszú ideig csak papok tanulhatt ák. BAM JUMEOK (Kor: taek) – különböző ujjtar- Jak Fat-wong kezdte kívülállóknak is oktatni. tással képzett ököl BAN 13 BEN DO WA

BAN (Kí) – konyhatechnikai eljárás. A csíkok- BASSAI/Passai (Jp: kar) – Shorin-ryu kata, az ősi ra vágott hús egy részét megfőzik, másik ré- időkből, a Bassai dai és a Bassai sho előzménye szét nyersen fűszeres olajba mártják. BASSAI DAI (Jp: kar) – mesterkata. „Törj be BAN CHAJOO (Kor: taek) – küzdelem az erdőbe!”: „Törd be a kaput” – 42 mozdulatból BAN CHAJOO MATSUKI (Kor: taek) – küz- áll. A Bassai a shotokan stílus egyik jellegzetes delem, meghatározott technikával katája, amelyet az alapok elsajátítása után taní- BANDAL (Kor) –félköríves, sarló, vagy fél- tanak. A különböző stílusokban sok variációja hold alakú létezik, ennek az erőteljes katának. A Basai-ból BANDALSON (Kor: taek) – a hüvelyk és mu- tanulható a gyorsaság, a higgadtság, a hosszan tatóujj közti hajlat kitartott és a gyorsan váltott , a lassú és a gyors BANDIK (Indo/Mal) – egyélű kés technika. A Bassai Dai eredete nem tisztázott , BANDO (Bur) – „harcos út”, előbb indiai, majd egyes nézetek szerint Oyadomari mester hono- inkább kínai hatásra kialakult harcművészet, sított a meg, de lehet, hogy a Tomari-te stílus- amit az angol gyarmatosítás előtt (1885) „thaing” ból átvett kata. Jellegzetessége az erőteljes és néven titkosan a kolostorokban gyakoroltak. dinamikus váltott oldali védés (uke-gaeshi), A bando elnevezést 1936-tól használják. Jelleg- jodan, chudan és gedan ellentámadások és a zetes önvédelmi jellegű harci rendszer, melyben yamatsuki alkalmazása. (Passai). fegyveres és pusztakezes technikák is találhatók. BASSAI SHO/Bassai syo (Jp: kar) – mesterkata. Kéztechnikáik nyitott kezesek és ujjtechnikák. „Törd szét a sziklát!” Úgy tartják, hogy Itosu A rendszer rúgásai kidolgozatlannak tűnnek mester alkotása. A shito-ryu-ban Bassai syo az ugyan, de jól alkalmazhatók s ezek is közelharcra elnevezése. épülnek. Alkalmaznak fogást, dobást, lerántást, BASSAI SYO (Jp: Shi, kar) – ld.: Bassai Sho kedvelik az ellenfélre való felugrást. A világ más BASU (Jp) – busz részein, csakúgy mint a többi indokínai harcmű- BATANG (Indo/Mal) – az egyenes kris tokja vészetet nem gyakorolják. Több irányzata létezik, BATANGSON (Kor: taek) – tenyértő de köztük az eltérések minimálisak. BATANGSON MOMTONG AN (Kor: taek) – BANDONG RYOK (Kor: taek) – ellentétes irá- hárítás tenyértővel befelé nyú (visszaható) erő BATANGSON MOMTONG NULLO (Kor: BANG EO GI (Kor: taek) – védekező technika. BANSAI (Jp) – ld.: banzai taek) – lassú, feszítő hárítás tenyértővel BANSHAY (Bur) – burmai fegyveres harcmű- BATANGSON TOK (Kor: taek) – csapás te- vészetek összefoglaló neve, melyben a leg- nyértővel állra különfélébb botok, kardok, kések forgatását BATH/buth (Sri) – rizs gyakorolják. Jellemzője a gyorsaság és a bra- BATTO JUTSU (Jp) – a (gyors) kardrántás vúros technika. A banshay-t éles fegyverrel, művészetének régies elnevezése hihetetlen jó kontrollal gyakorolják. Hazáján BA TUO – az V–VI. században élt kínai buddhis- kívül csak az USA-ban terjedt el. ta szerzetes, aki 479-ben megalapított a a Shaolint, BANZAI! (Jp) – Éljen! Hurrá! (ujjongás) amely később évszázadokon keresztül a távol- BAO (Kí) – konyhatechnikai eljárás, teljes keleti harcművészetek egyik fellegvára volt főzés. A főzendő anyag térfogata két-három- BEEN YU (Kí) – keszeg szorosa a főzőfolyadéknak. Igen alacsony hő- BEKKAKU-KANPEI-TAISA (Jp) – a tokioi mérsékleten, nagyon sokáig kell főzni. Jasukuni templom BAO YU/bow yu (Kí) – kagylófajta BEN (Jp) – tanulmányozni, megérteni BARADI (Indo/Mal) – egyenes, széles pengé- BENANG (Indo/Mal) – hosszú, „háromívű jű, ferde markolatú, a kenyérvágó kés alakjá- láng” alakú heggyel készült lándzsa. hoz hasonló kard BENDOWA (Jp) ld. még: Ben Do Wa– „Az út be- BARAI/harai (Jp) – söprés, kaszálás kézzel v. széd általi megértése”, Dogen (1200–1253) műve. lábbal ld. még: Ben do wa BARAI-OROSHI (Jp:kio) – seprő, ejtett blokk BEN DO WA (Jp) ld. még: Bendowa – am: „Be- (védés) széd általi megértés” Dogen műve, mely a sza- BARO (Kor: taek) – azonos oldali murájok neveléséről és egész tudatát átjáró, BASAMI/hasami (Jp) – olló mély belső útjáról szól. BENTO 14 BODIK

BENTO (Jp) – előre dobozba csomagolt több- BISEN-TO (Jp) – elsősorban a ninják által fajta étel, amit utcai árusok árulnak használt, kínai eredetű, de hagyományosan BERSILAT (Mal) – maláj nemzeti küzdő- japánnak tartott szúró-vágó fegyver, amely művészet, a valóságban azonban több harci egy rendkívül nehéz hajlított pengéből és egy, rendszer összefoglaló neve. Mozgáskultúrá- már a ninják által ráerősített hosszú nyélből jában az indonéz pentjak silat-hoz hasonlít, áll: külsőleg leginkább a naginatához hason- de att ól elkülönül. lít. A monda szerint megalkotója Tecuyo So BÉLALAIGAJA (Indo/Mal) –a kris tokjának kínai harcos, aki Hoshun megtelepedve készí- hátrafelé néző „füle” tett e el fegyverét. BHAGAVAD-GITA (Szanszkr) „A Magasztos BITURO (Kor: taek) – 45°-ban (ferdén) belülről kifelé csavart Éneke”: indiai fi lozofi kus eposz, amely feltárja BIU GEE (Kí) – am: „Lövő Ujjak”, a wing chun a hinduizmus örök törvényszerűségeit. Fel- kung fu három pusztakezes technikai kategó- tehetőleg az ie. IV–II. sz-ban keletkezett , és a riájának egyike Mahabharáta egyik részét alkott a. BIU-TZE (Kí: wts) – wing tsun mesterszintű BHAKIT (Szanszkr) – „áhítatos istenszeretet”, technikák, um: különleges könyökkel végre- hinduista vallási mozgalom, amely a lélek- hajtott ütések, megragadó, és egyensúlyból vándorlásból való kivezető utat a feltétlen is- elmozdító technikák, szabadulások, fogás- tenszeretet által mutatja meg bontások. BIA-DA (Kí: choy) – „rohamozó ütés” BIWA (Jp) – lant, mandolinszerű ősi japán BIAN (Kí) – konyhatechnikai eljárás. A zöld- hangszer ségeket kevés fűszeres olajon megpirítják, BO (Ok-Jp) – bot: cca. 180-190 cm (6 shaku), majd erőlevessel felöntve készre párolják. de lehet 120-280 cm-es is. Átmérője középen BIAO (Kí) – szó szerint a kard v. a lándzsa 3 cm, a végei felé csökken. Lehetőleg kemény, hegye. Japánul „byo”. Tulajdonképpen rö- fekete tölgyből készül. Függőleges helyzetű vid, a végén a repülés stabilizálására bojtt al szárítás után olajban pácolják, majd újabb ellátott fém tüske, amit lóhátról dobtak a szárítás után tűz mellé fektetve „edzik”. gyalogos katonákra. Később a köznép is al- Okinawán a különféle botoknak más-más kalmazta, mivel számukra a kard viselése til- elnevezése van, így: yonshaku-bo – 4 shakus tott volt. Valószínűleg a kéznyílból – „uchine” (120 cm-es) bot, kyushaku-bo – 9 shakus (270- – alakult ki, s lett a shuriken őse. Egyszerre 280 cm-es) bot, naru-bo – kör keresztmetszetű hármat dobtak el belőle. Kett őt az ellenség bot, kaku-bo – négyzet keresztmetszetű bot, megzavarására, egyet pedig a célpontra. rokkaku-o – hatszög keresztmetszetű bot, (Kor) – lép (belső szerv) hakkaku-bo – nyolcszög keresztmetszetű bot. BI JANG/bi jong (Kí: w) – küzdőállás BODAI SHIN (Jp) – megvilágosult tudat, BI JONG (Kí: w) – ld.: bi jang szellem, szatori BODHIDHARMA – (Ta Mo, Dat Mor, BIL (Mal) – számla Daruma, Dhamma, Lo Han, Tammo, Taishi: BIL JEE (Kí: w) – 1. „repülő ujjak”: a harmadik Pu Ti, Arhat) Suganda indiai király harmadik forma, a legnagyobb fokú wing chun techni- fi a, buddhista pátriárka, aki a VI. sz.-ban Kí- kát tartalmazó gyakorlatsor 2. ujjszúrás nában, a Shaolin kolostorban kezdett oktatni, BIL MA (Kí: w) – az állások gyors változtatá- s az oktatás során fi zikai gyakorlatokat is vé- sának módszere a wing chun-ban geztetett a tanítványaival. A CHAN (japánul: BIN (Kí: choy) – korbácsszerű, csapódó ütés ZEN) tanítás lett a fejlett ebb fi lozófi ával ren- BING PEN (Kí) – az étkezés első négy hideg delkező harcművészetek ideológiai alapja. fogása BODHISZATTVA (Szanszkr) – a tökéletessé BIR (Viet) – sör válás tulajdonságával rendelkező ember, aki BIRIN (Jp: kar) – „sárkányfarok” állás, előké- helyes úton jár, de a megvilágosodást még születi technika a kumitéhez nem érte el BIRING LANANG (Indo/Mal) – széles, két- BODIK (Ind/Mal) – középhosszúságú széles, élű, tőr formájú, heggyel készült lándzsa „csepp alakú” pengével rendelkező vágófegyver. BOEGIS 15 BUDDHA

BOEGIS (Indo/Mal) – széles „nyolcas alakú” BOORI GONGGYOK TAE (Kor: taek) – egy pengével készült vágófegyver. váratlan támadás ellen BOGU (Jp: ken) – kendo felszerelés ld.még dogu BOOSHI-GERI (Jp: kyo) – kalap lerúgása. BO-HANBO (Jp: nin) – a ninják által használt Edző, bemutató gyakorlat rövid és hosszúbotok változatainak gyűjtőneve BORA (Jp) – márna BO-JITSU/bo-jutsu/bo karate (Jp) – a bot BO-RYAKU (Jp: nin) – a stratégia tudománya: használatán alapuló harcművészet, a botvívás a Togakure ryu 18 iskolájának egyike művészete. A bott ámadásra és védekezésre BOSHI (Jp) – 1. sírfelirat (nin) 2. a „ninja to”- való alkalmazása. Legtöbbször 1,5-2 m hosszú nak ill. hüvelyének – a „mune-nak” – hegye botot alkalmaznak a technikákhoz. BOSHI KEN (Jp: nin) – egyenes szúrás ujj- BO-JUTSU (Jp) – 1. ld.: bo-jitsu (nin) 2. a ninja heggyel botvívás művészete, a Togakure ryu 18 alap- BO SHURIKEN (Jp: nin) – fa dobónyíl, egyik vagy iskolájának egyike. A ninják sajátos, kedvelt mindkét végén hegyes 10–20 cm hosszú tüske botja a shinobi tsue, ld. ott BOTHON (Tagalog) – Fülöp-szigeteki botví- BO-KARATE (Jp) – ld.: bo-jitsu vás, amelyet egykor az iskolákban is oktatt ak. BOKBOO (e: bokbu) (Kor) – has BOT CHUN DO (Kí: w) – széles kard nyolc vá- BOKBU (Kor) – ld.: bokboo gásra: kantoni pillangókés. Párban alkalmazzák BOKKEN/bokuto (Jp: ken) – gyakorlásra BOTHOAN (Fül) – a kali régi elnevezése, használatos fakard. Régebben a valós küzdel- amit iskolában is oktatt ak mek során is használtak fakardot, mégpedig BOUGE/kootsunin (Jp) – a köznéphez tartozó eredményesen. harcosok BOKU (Jp) – fa BOW YU (Kí) – ld.: bao yu BOKUTO (Jp: ken) – ld.: bokken BRAHMA (Szanszkr) – az indiai vallási világ- BON (Ind) – számla ban a teremtő isten, a hindu istenhármasság, a BON (Jp) – edény Triumurti első tagja, vagy egyik megnyilvánulása BON/urabon-e (Jp) – a „lelkek ünnepe”. A ha- BRAHMAN (Szanszkr) – a hinduizmusban lott ak tiszteletére megtartott háromnapos ün- (brahmanizmus) a legfőbb princípium (sze- nep, mely minden év hetedik hónapjának 13. mélytelen) isten elnevezése napján kezdődik. Az utolsó napot a tánc és a BRAHMANA (Szanszkr) – Indiában a papi kivilágítás miatt , „lampionok” ünnepeként is kaszthoz tartozó személy emlegetik. A kivilágítás célja az, hogy a család- BRAHMANIZMUS – ó indiai vallási rendszer, dal töltött három nap után a holtak szellemei a hinduizmus őse, legfőbb istene Brahma volt visszatalálhassanak a sírhoz. (ld. még bon-odori) BREMU (Ind) – erős, indonéz rizspálinka BONGE (Jp) – a köznépből származó egyén. BU/mu (Jp) – 1. szóösszetételekben: harci, BONG SAO (Kí: w) – könyökemeléses védés. harcos 2. hadügyek, hadművészet 3. harci/ BONN (Jp) – vágy, illúzió. Létezésük termé- hadi dicsőség, harci tett , bátorság 4. fegyverek szetes. Károsak, félrevezetők akkor lesznek 5. 3,03 mm (10 rin), XII–XVI. sz.-i japán hossz- csak, ha követjük őket, vagy ellenállunk nekik. mérték 6. megállítani v.-mit (pl.: konfl iktust), BON ODORI (Jp) – A bon-odori, a halott ak v.-mit befejezni tánca a holtak szellemeinek jókedvre derítését BUAH (Ind) – gyümölcs szolgálja, a „lampionok” ünnepén, ami a „lel- BUDDHA (Szanszkr) – 1. Indiában a „Tökéletes kek” ünnepének befejező aktusa, minden év Lény” (ember) elnevezése, aki a lélekvándor- hetedik hónapjának 15. napja. lás alatt elérte a létezés legmagasabb állapo- BONSAI (Jp) – cseréptálkában nevelt, – ter- tát, és szelleme a halála után a Nirvánában mészetes körülmények között hatalmasra egyesül az örök világszellemmel, mindörökre növő – apró fácska. A tálak művészi elrende- megszabadulva a földi élet szenvedéseitől. zésűek. A több éves fácskák gondozása, kiala- 2. a buddhizmus megalapítója Sziddhártha kítása komoly szakértelmet, hosszú évekig Gau-tama (ie: 563–483), aki a hagyomány sze- tartó türelmes munkát igényel. A fácskák ki- rint elérte a „megvilágosodást.” Tanításait halá- alakításának szigorú szabályai vannak. la után írásba foglalták, amikből kialakult az BOOM SOGI (e: bumszági) (Kor: taek) – tigrisállás egyik legnagyobb világvallás, a buddhizmus. BUDDHA BOKU16 BYOKI

BUDDHA BOKU (Kí: kung) – kéztechniká- BUNKA (Jp) – kultúra kon alapuló, támadó jellegű, közelharcos BUNKAI (Jp: kar) – kata-kumite. Kata több irányzat. Elsajátítására csupán kevés kivá- ellenfél ellen. A kata kezdőlépése és mozgás- lasztott nak van lehetősége. vonala változatlan. A kata mozdulatainak ér- BUDDHIZMUS – Indiai eredetű, ázsiai vi- telmezése. lágvallás. Létrehozója Szidhartha Gautama BUNROKU TSUHO (Jp) –1592-ben kiadott Buddha. A buddhizmus két ágra szakadt ezüstpénz hinajána (kis kocsi) és mahajána (nagy kocsi). BUNTUT (Indo/Mal) – az egyenes kris tokjá- Ez utóbbi az ortodox tanítás. Bodhidharma a nak alja buddhizmus 28. pátriárkája volt, a Chan (Zen) BUPPO (Jp) – Buddha törvénye buddhizmus elterjesztője és a harcművésze- BURAKU/mura (Jp) – település, falu tek alapjainak megvetője. BUSHI (Jp) – harcos, előkelő lovag, a szamuráj BUDO (Jp) –a „harcos útja, a hagyományos ja- elnevezése a Muromachi-kor (1392–1573) előtt pán eredetű (rendszerű) harcművészetek ösz- BUSHI-DAN (Jp) – helyi katonai egységek, a szefoglaló neve (kendo, iaido, ju-jitsu, karate- szamurájok elődjei do, bo-jitsu, aikido, naginata-do, kyudo, stb). BUSHIDO (Jp) – a nemesi származású japán Szűkebb újraértelmezésben a klasszikus japán harcos, a bushi (később szamuráj) íratlan harcművészetekből kialakult rendszerek, tá- erkölcsi, életfi lozófi ai kódexe. „Az Íj és a Ló gabb értelmezésben az összes távolkeleti ere- útja”, „A harcos útja”. detű küzdősport. A budo művészetek közös BUSHI-KEN/shitoken (Jp: nin) – ököltartás, harci felfogása, az egyetlen, döntő találatra, a ahol az ökölből csak a hüvelykujj hegye áll ki „halálos csapás”-ra való törekvés. BUSHI NO ICHIGON (Jp) – a szamuráj sza- BUDOGI – több budo irányzat öltözéke, ami vahihetősége: a BUSHIDO-ban megfogalma- a hagyományos japán öltözékből alakult ki, zott erkölcsi normarend. „A lovag szavához nadrágból, felsőrészből és övből áll nem kell írás”, „A lovag egynyelvű”. BUDOKA (Jp) – valamely harcművészetet BUSHI NO NASAKE/bushi no nasaki (Jp) – a gyakorló tanuló szamuráj jóindulata, a BUSHIDO-ban meg- BUDOKAN (Jp) – tokiói sportcsarnok, ahol fogalmazott erkölcsi normarend. „A harcos több budo irányzat rendezi hagyományos gyengédsége”. versenyeit BUGEI (Jp) – a lovagok, bushik művészeté- BUSHI NO NASAKI (Jp) – ld.: bushi no nasake nek régies formája, am: „lovagi mesterség”. BUSHI NO TE/te (Jp/Ok) – a karate másik, A Muromachi kortól (1392-1573) a bu-jutsu okinawai eredetű elnevezése elnevezés váltott a fel. BU-SIM (Kor: taek) – pontozóbíró BUGEI-SHA – (Jp: bo) – a bo-jitsu művelője, BUT (Sri) – ld.: bath képviselője BUTA (Jp) – sertés BUJIN (Jp) – harcos, katona BUTAI KYOGIJ O (Kor: taek) – küzdőtér BU-JUTSU (Jp) – a klasszikus középkori japán BUTAI KYOGIJ O (Jp: ju) – küzdőtér harcművészetek, (budo) régies elnevezése, BUTANIKU (Jp) – sertéshús ami a bugei elnevezést váltott a fel BUTJABA (Kor: taek) – fogás, megragadás BUKE (Jp) – harcos BUTOKUDEN (Jp) – a harcművészetek gya- BUKEZUKURI (Jp) – a középkori japánban a korlására létrehozott központ, melyet Kanmu harcosok házára jellemző nyers építészeti stílus tenno alapított BUMAN (Jp) – harcos család, kaszt BUTSU (Jp) – megvilágosodás (Buddha; BUNBOGUYA (Jp) – papírbolt Buddhizmus) BUNE (Jp) – csónak BUTSUDO (Jp) – Buddha útja BUNG DAR (Kí: ta) – a Tang lang stílus 12 BUTSU DO (Jp) – 1. Buddhista templom alaptechnikájának egyike. Gyomorütés há- 2. Buddha tanítása, a buddhizmus rítása horoggal lefelé és kifelé, majd a másik BUTSUKARI (Jp) – ösztönös mozgás kézzel kézhátvágásos ellentámadás. BYO (Jp) – ld.: biao (Kí) BUNJINGI (Jp) – bonsai stílus: „aszkéta” fácska BYOKI (Jp) – betegség CA17 CHARIOT KYONGE!

CHANG MING (Kí) – a taoizmuson alapuló C több ezer éves terápia, amely az élet meghosz- szabbítását célozza CA (Viet) – hal CHANG SANG-FENG (Kí) – a hagyomány CAN CHEN! (Viet) – egészségére! szerint a tai chi chuan és a jou (lágy) kung fu CAPE (Fül) – kávé megalapítója. Életéről igen keveset tudunk. CAPHE (Viet) – kávé Valószínűleg Hopei tartománybeli taoista re- CÉSUO (Kí) – WC (Kínában), ld. még: mete volt a XIII–XIV. században. xishoujian CHAN HEUNG/Chong Heung/Chang CHA/chagi (Kor: taek) – rúgás Heung – kínai nagymester és hazafi (1806– CHA/chairo (Jp) – barna 1875), a choy lay fut kung fu megalapítója CHAAH GWAAH/cha gua (Kí) – dinnye (tea- CHANKORYORI (Jp) – „szumó takarmány”, dinnye) hal, hús, zöldség, szója CHA BAPGI (Kor: taek) – be- v. lefelé irányu- CHA NOGA (Jp) – tea-művészet, tea szertar- ló, taposó rúgás. Támadó lábtechnika. tás (a tea készítése, és fogyasztása) ld. még: cha CHA-BO (Kí: kung) – lopakodó, vagy keresz- no yu: cha do tező állás (a kake-dachihoz hasonló), a test- CHA NO YU (Jp) – tea szertartás: a tea fogyasz- súly 75%-a az első, 25%-a a hátsó lábon van tása, teázás. Kezdetben a buddhista teaáldozat CHA BUSHIGI (Kor: taek) – alacsony, vissza- elnevezése volt, amiből kifejlődött a teaszertar- húzott rúgás tás. A teaszertartás a XV–XVI. századtól kezd- CHA CHIRIGI (Kor: taek) – ld.: cha chirugi ve jelentős szerepet játszott a japán társadalmi CHA CHIRUGI/cha chirgi (Kor: taek) – ütéssel életben. Az idők folyamán sokat változott . párosított rúgás A kezdeti igen bonyolult szertartás csak a leg- CHA-CHUAN (Kí) – szerzetesek északi kung előkelőbb körökben volt divatos. Ezt Murata fu rendszere kecses, fi nom mozgásokkal Shuko (1422–1502) leegyszerűsített e, majd CHA DO/cha noga (Jp) – tea-művészet, tea Sen-no Rikyu (1521–1591) a kor leghíresebb szertartás (a tea készítése, és fogyasztása). ld. teamestere tökéletesített e. A zen ideológia mel- még: cha no yu lett a szertartás kialakításában helyet kapott , az CHAGI/cha (Kor: taek) – rúgás ősi japán vallás, a sinto (shinto) több tanítása és CHA GUA (Kí) – ld.: chaah gwaah szemlélete is. ld.még: cha noga/cha do CHAI (India) – tea CHAO (Kí) – konyhatechnikai eljárás, mely- CHAI (Jp) – 1. meghaladni, 2. elhallgatni nek során a vékony csíkokra vágott húst, ki- CHAIRO/cha/kashoku no (Jp) – barna kent serpenyőben igen rövid ideig, magas lángon, folytonos keverés mellett sütik CHAIRO OBI (Jp) – barna öv CHAO FAN (Kí) – ld.: chow fan CHAJIN (Jp) – teamester: a teaszertartás vezetője CHA OLLIGI (Kor: taek) – láblendítés CHAJOO MATSUKI (Kor: taek) – közvetlen, CHAP (Jp) – pecsét, pecsétnyomó (hivatalos) szabad küzdelem CHAP (Kí: choy) – egyenes ütés CHAKUGAN (Jp) –fi gyelem összpontosítás, CHAR/cha-z (Kí) – villa fókusz, végpont CHARIOT (Kor) – fi gyelem! CHA MOMCHAGI (Kor: taek) – megállító rúgás CHARIOT GUKIYE DAIYO KYON-GE!/ CHAN (Kí) – a Zen buddhizmus kínai elne- Chariot gukiye daiyo kyongrye! (Kor: taek) – vezése, a szanszkrit „dhyana” megfelelője. Je- Figyelem, tiszteletadás a csapatzászlónak! lentése: elmélkedés, meditáció. Célja a szelle- CHARIOT GUKIYE DAIYO KYONG-RYE! mi kibontakozás, többek között a testmozgás (Kor: taek) – ld.: Chariot gukiye daiyo kyon-ge! segítségével. Megalapítója Bodhidharma. ld. CHARIOT GUKIYE TERYO KYONG-RYE! még.: chochan: Za-zen (Kor: taek) – Figyelem, tiszteletadás a zászlónak! CHAN (Kí) – 1. (pak) lehengerlés az első táma- CHARIOT GWANGJANG NIM KE TE-RYO dásra, folyamatos támadás özön, 2. (sst) érintés KYONGRYE! (Kor: taek) – Figyelem, tisztelet- CHAN-NIEN (Kí: sst) – érintés-tapadás kom- adás az alapító mesternek! bináció CHARIOT KYONGE!/Chariot kyongrye!(Kor: CHANG (Kí) – zöld tea taek) – Figyelem, tiszteletadás! (meghajlás) CHARIOT KYONGRYE! 18 CHIEN-SHAN

CHARIOT KYONGRYE! (Kor: taek) ld.: CHI (Kí) – 1. A világegyetemben és az egyén- Chariot kyonge! ben egyaránt létező energia, mely az embe- CHARIOT SABOMNIM KE TERYO KY- rekben kering, áramlik, s összefüggésben van ONGRYE!! (Kor: taek) – ld: Chariot sabom nimke annak teljesítőképességével, szellemi és fi zikai thei-yo kyonge! téren egyaránt. A harcművészetekben ezeknek CHARIOT SABOMNIMKE THEI-YO KY- a belső energiáknak az összpontosítása adja ONGE!/Chariot sabom nim ke teryo kyon azt a megmagyarázhatatlan plusz erőt, mely grye! (Kor: taek) – Figyelem, tiszteletadás a megkülönbözteti az egyszerű sportoktól. Köz- mesternek! (csak feketeövesnek!) pontja a hara. Japánul KI. Fejlesztése légző- és CHARIOT SAGI (Kor) – ld.: chariot sogi fi gyelemösszpontosító gyakorlatokkal törté- nik. Az ún. belső irányzatok a CHI küzdelem- CHARIOT SOGI (Kor) – 1. készenléti állás ben való alkalmazására épülnek. 2. fej 2. vigyázzállás CHI/qi/tyi (Kí) – hét: számnév, a 7-es szám CHA SHAO (Kí) – konyhatechnikai eljárás, CHI (Jp) – föld, szilárd halmazállapotú anyag, a „shao” módszerrel elkészített húst roston, a négy őseleme egyike vagy nyárson tovább sütik CHIANG (Kí) – lándzsa: i. e. 206 – i. sz. 220 CHOKKAN (Jp) – bonsai stílus. A fácska tör- között vezett ék be a katonaságnál. A lovassá- zse szálegyenes. gi lándzsa 5 m volt, használatára 4-4 alapvető CHAYU-TAERYON (Kor: taek) – szabad küz- védő és támadó technika ismert. delem CHIANG PU KUNG (Jp: nin) – „falmászó-ké- CHAWAN (Jp) – teás csésze pesség”, a hetedik „kundji-ashi” lépés. Ehhez CHAWANMUSHI (Jp) – buggyantott halleves azt az elvet használja fel a ninja, hogy minél tojással, rákkal, gombával könnyebbé kell tenni a testet, vagyis a jobb CHA-Z (Kí) – ld.: char egyensúly érdekében mindig ellentétes oldali CHEMYEN SOOL (Kor) – mások szuggeszti- karral és lábbal kell indulni, akárcsak a „sár- óval való befolyásolása kánylépés”-ben. Ősi szövegek szerint a kogai CHEN (Kí: taichi) – a Tai Chi Chuan – „a vég- ninják mindig hátt al másztak a falon – shuko ső erő ökle” – harcművészet egyik fő stílusa a és ashiko hiányában – pusztán könyökkel és négy közül sarokkal. Ehhez azonban biztos, hogy sok CHENG MAN-CHING (1901–1975) – Tai Chi éves gyakorlás kellett . Chuan nagymester, aki a stílus elterjesztésé- CHIAN-NIEN (Kí: sst) – érintés-tapadás kom- ben jelentős szerepet játszott bináció CHENG YEN (Kí) – am: „igaz ember”: taoista CHIBANA, SHOSHIN (1887–1967 Shuri) – eszménykép okinawai karate mester, Itosu mester tanítvá- CHEN-YEN (Kí) – a japán „shingon” megfele- nya. Az ő nevéhez fűződik a Kusahanku-dai (Kanku-dai), és a Goju-shiho katák „moderni- lője ld. ott zálása”, továbbfejlesztése. CHEN WEN-YAO – Honan tartomány CHIBURI (Jp: iai) – a kard, vértől való letisztí- kormányzója, aki 1723. augusztus 13-án tásának mozzanata a Shaolin kolostort megsemmisítő sereget CHI DAN GERK (Kí: w) – am: „tapadós láb”, a vezette wing chun-ra jellemző technika, az ellenfél lá- CHEONG (Kí) – lándzsa bával keresi a harcos a kontaktust, s így min- CHEONG KIL LIK (Kí: w) – „hosszú híd erő”. den rezdülésre reagálni tud. A lábbal történő Nyújtott kéztechnika. Sok kung fu stílusban támadás és védés alapgyakorlata, partnerrel, használatos. egy lábon állva. CHERN-DUEM KRAB!/Swadee! (Thai) – CHI DAN SAO (Kí: w) – „egy kézzel való ta- egészségére! padás” CHETDORI (e: csetdari) (Kor: taek) – párhu- CHIEN (Kí) – kétélű egyenes kard, amit első- zamos, oldalirányú ütés sorban csuklóból használnak. Használata 16 CHI (Jp) – 1. a kínai fogalom japán megfelelője alaptechnikára épül. (ld.: Ki) 2. bölcsesség CHIEN-SHAN (Kí: sst) – kitérés, félreugrás CHIEN YU 19 CHIRUGI

CHIEN YU/jie yu (Kí) – alóza (halfajta) CHI-MON (Jp: nin) – a geográfi ai ismeretek CHIGAIMAS (Jp) – Nem értek egyet! felhasználásának tudománya. A Togakure ryu CHI GERK (Kí: w) – spontán támadás mind- 18 alapiskolájának egyike. két lábbal, a nyolc féle rúgás és a tizenkét féle, CHIN (Jp) – japán kutyafajta lábbal történő hárítás technikája CHIN/shi (Kí) – a 10-es szám CHIGI-RIKI-JITSU (Jp) – a láncos buzogány CHIN (Kí) – 1. letartóztatni 2. előre menés, alkalmazásának tudománya. haladás CHIGO (Jp) – rendszerint nemesi származású CHI NA/Chin Na (Kí) – „elfogás és lefogás”, ifj ú, akit a szülők egy kolostor szerzeteseire kínai önvédelmi jellegű, jiu-jitsu, birkózás- bíztak. Egy részük bent is maradt a szerzet- szerű harcművészet. 72 alaptechnikája az ben, mások pedig csak vallásos nevelést kap- tak. Bizonyos tekintetben apródszerű szere- ellenfél sérülés nélküli ártalmatlanná tételére pük is volt a szerzetesek kolostoraiban. Nem irányul. Technikái 3 csoportba sorolhatók: 1. egyszer a szerzetesek szerelemmel vonzódtak fogások, ütések elleni védések, 2. életpontok, ezen ifj akhoz, ami abban a korban nem volt érzékeny pontok támadása, 3. kulcsok, fe- megbotránkoztató, tiltott . szítések. A rendszer a XII. század elején jött CHI-HOU (Kí: kung) – „majom lábujjhegyen” állás- létre, de mai formáját, csak leghíresebb mes- technikák a Hou Chen shaolin rendszerű irány- tere és reformátora Tsung Tsung-nee (Tung zatban, az ütőerő és a gyorsaság fokozására. Tsung-nee) (1880–1971) alatt érte el. CHIISAI (Jp) – kicsi CHING/csing (Kí) – az ősöktől öröklött energia CHIKAI (Jp: ken) – l. közel 2.szemtől szembe. CHING-DINASZTIA – 1664–1911: man- CHIKA-MA (Jp: ken) – l. kis távolság 2. kis dzsu eredetű, kínai császári uralkodó- különbség család, melynek uralma ellen számtalan CHIKARA (Jp) – erőkifejtés, erő hazafias lázadás tört ki a Shaolin kolostor CHIKARA KURABE/sumai (Jp) – „az erő küz- papjainak és más harcias szekták vezetésé- delme” ősi japán küzdőművészet, birkózás vel. (Fehér Lótusz felkelése 1777; Tajping CHIKARA ODASU (Jp: aik) – „lágy erő” v. Tien-Kuo 1851–1864; Ji Ho-Tuan (bokszer- kiterjesztett erő, az aikido egyik alapeleme, technikája lázadás) 1899–1900. CHIKEN-IN/retsu – az iga-i ninja iskola 7. kuji- CHIN-CHUNG-CHAO (Kí) – a kínai box kiri gyakorlata: „a tudatos ököl jele”. Az emberi- egyik válfaja ség – amit a felfelé mutató bal mutatóujj szim- CHINMYO (Jp) – titkos bolizál – az erő, az oltalom, az igazság és a tudat CHIN NA (Kí: kung) – „elfogás és lefogás”, id. által lesz uralva, – ezt a bal mutatóujjat körülzá- Chi Na ró jobb kéz jelképezi. Ez együtt képezi az anyag CHINSYU (Jp: kar) – mesterkata és a szellem egységét. CHINTE/chintei (Jp: kar) – mesterkata, am: CHIKIRI GI (Jp) – cséphadaró (nunchaku) „ritka kéz”, a chuan-fa-ból átvett kínai techni- CHIKUJO-JUTSU (Jp) – az „erődítményépítés kákat tartalmaz, mint pl.: a washide művészete” CHINTEI (Jp: kar) – ld.: chinte CHI-KUNG (Kí) – a Chi, a belső energia mű- CHINTO/chintou (Jp: kar) – Shoryn-ryu kata, vészete am: „Keleten harcolni”. Funakoshi G. ebből CHIKYO/kubi (Jp) – nyak a katából alkott a meg a Gankaku shotokan CHIKYU (Jp) – földgolyó, glóbusz katát. Shito-ryu-ban ma is él. CHIL (Kor) – hetes, hetedik CHITO-RYU (Jp) – Chitose Tsuyoshu japán CHI LUNG-FENG – a XIII. sz. közepén élt kínai nagymester, a hsing hi (hsing-i) megalapítója mester által alapított karate stílus. A Goju-ryu CHI MEI (Jp) – „halálos ütés”, a döntő találat, és a Shito-ryu kombinációja. ami a budo-művészetek lényege. Karate ver- CHINTOU (Jp) – ld.: chinto senyeken az IPPON elvi hátt ere: olyan találat, CHIRICHODZU (Jp: szum) – a szumósok jel- amely visszafogás nélkül az ellenfél harckép- képes fogadalomtétele telenségét okozná. CHIRUGI (e: csirgi) (Kor) – ütés CHI SAO20 CHOY LEE FAT

CHI SAO (Kí: kung, w) – 1. „A Szorgalmas CHONG JE NIM (Kor) – ld.: Chong Dje Nim Kezek Művészete”, másképpen a „Ragadós” CHONG YE NIM (Kor) – ld.: Chong Dje Nim v. „Tapadó Kéz”. A wing chun stílus alapvető CHON-JI (e: csan-dzsi) (Kor: taek) – forma- metodikája, amely közelharcra és belharcra gyakorlat. A két szó, szószerinti jelentése: „ég épül. Feltétele, hogy a két küzdő karjai össze- és föld”, utalás a világ keletkezésére. Ezzel a érjenek és a kezek állandó érintkezése közben szimbólummal indulnak a tullok. A gyakor- a küzdő felek kézhátt al, alkarral, csuklóval és lat 90, illetve 180°-os fordulatokkal kialakí- tenyérrel elhárítják egymás ütéseit. Jelentős tott szabályos koordináta-rendszert ábrázoló szerepet játszik benne a védés utáni azonnali alaprajza (+), a négy égtájat szimbolizálja. Lé- ellentámadás, amit Bruce Lee fejlesztett to- pésszám: 19. vább saját harcművészetében (jeet kune do). CHOOKYO (Kor: taek) – felfelé irányuló (hárítás) Magát a chi sao-t a rendszer alapítójának, Ng CHOONGKWON (Kor: taek) – WTF mester Mui, volt shaolin apácának utódja Wing Chun formagyakorlat asszony fejlesztett e ki a XVIII. században (ld. CHOONG-JANG (e: csung-jang) (Kor: taek) – még: jun fan gung fu). 2. köríves blokk formagyakorlat. A nép nevezte így Kim Duk CHIU/ku/go (Kí) – a 9-es szám Ryangot, a XV. században, a Yi-dinasztia ide- CHI YUE – a X. sz.-ban élt Kínában, banditá- jén élt hős hadvezért. A formagyakorlat egy ból lett shaolin szerzetes, aki megreformálta a balkezes fordított ütéssel fejeződik be, mely Bodhidharma által létrehozott chuan-ssu-t és kifej- szimbolizálja a tábornoknak egy döntő ütkö- lesztett e a „Shi Pa Lo Han sho-t”, a „Lo Han-küzdés zet előtt bekövetkezett váratlan és tragikus tizennyolc fortélya (keze) nevű” mozgásformát halálát. Lépésszám: 52. CHO (Jp) – 1. ld.: chocho 2. 105,42–109,08 m. (60 CHOONG-MOO (e:csung-mu) (Kor: taek) – ken) tartományok szerint a XII–XVI. századi formagyakorlat. Az uralkodó adományozta ezt Japánban: hosszmérték a nevet, a Yi-dinasztia idején élt egy hadmér- CHO (Jp) – 60x50 ken = 10 tan (kb. 1 hektár) nök admirálisnak, Yi Sun Sin-nek. Ő volt az aki CHOCHAN (Kí) – a japán „Za-zen”, a 1592-ben megalkott a az első különleges páncél- szanszkrit „dhyana” megfelelője zatt al burkolt csatahajót a „kobukson”-t, a mo- CHOCHO (Jp) – pillangó dern tengeralatt járók elődjét. Lépésszám: 30. CHOCHO SAN (Jp) – Pillangó kisasszony CHOYAKU-HANGEKI (Jp: kar) – ugrással CHODAI (Jp) – derékalj végrehajtott ellentámadás. CHO-HO (Jp: nin) – a kémkedés módszerei: a CHOY FOK – kínai remete pap, Chan Heung Togakure ryu 18 alapiskolájának egyike tanítómestere, a choy lay fut előfutára CHOI HONG HI – (1918–) koreai nagykövet CHOY GAR (Kí: kung) – dél-kínai kemény és tábornok, a modern teakwon-do megalko- kung fu stílus, amely az állatmozgásokat tója, nagymester. (Állítólag M. Oyama mester utánzó kínai stílusok között egyedi módon unokatestvére.) A Teakwon-do Világszövet- egyidejűleg két állat a patkány és a kígyó ség elnöke, több szakkönyv írója. mozgását utánozza. Nevét alapítójáról Choy CHOKU (Jp) – váltott Kay Yee-ről kapta. A choy gart Hongkongban CHOKU-TSUKI/choku-zuki (Jp) – egyenes, a legtöbb jelenleg létező kung fu-stílus mellett váltott kezes ökölütés tömegesen űzik. CHOKU-ZUKI (Jp) – ld.: choku-tsuki CHOY LAY FUT/Choy Lee Fat/Choy Lay-Fat CHOKYO (Kor: taek) – felfelé irányuló (hárítás) (Kí: kung) – dél-kínai harcművészet a világon. CHOMEN (Jp) – jegyzetfüzet Chang Heung hozta létre 1836-ban, harminc- CHON (e: csan) (Kor) – ég, mennybolt éves korában, miután az akkor élő legneve- CHON (Kor) – 1. 1000, ezer 2. ezredik, ezres sebb kung fu mesterek (Choy Fok és Lee Yan) CHONG (Kor) – kék tanításait elsajátított a. Stílusát mesterei és CHONG DJE NIM/Chong Ye Nim/Chong Je Buddha tiszteletére nevezte el. Hatékony, tá- Nim (Kor: taek) – alapító nagymester madó jellegű, a körkörös és körbe mozgások- CHONG-HEUNG – a Choy Lay-Fat stílus meg- ra épülő rendszer. Mivel a stílus, támadó jelle- alapítója, a kínai Kwang-tung tartomány Gung- gű, nagy súlyt fektet a fegyverek kezelésére is. nui falujában született . (ld.még: Chau Heung) CHOY LEE FAT (Kí: kung) – ld.: Choy Lay Fut CHOW FAN21 CHUM KIL

CHOW FAN/chao fan (Kí) – sült rizs CHUDAN NO KAME (Jp: ken) – 1. a kendo CHR-Z (Kí) – ld.: tse gan vívóbot (shinai) középső tartása. 2. középső CHU/chuo (Jp) – közép kardtartás. CHU (Jp) – 1. oszlop, (nin) 2. a koga-i iskola CHUDAN NO TRIBURI (Jp: iai) – ld.: Eishin szerint az első „kudji kiri” gyakorlat. A test ryu no triburi első erőközpontja a gerincben van. Ez a test CHUDAN SHOTEI UKE (Jp: kar) – mellma- okkult központja, itt fészkel a kígyóerő. Az in- gasságban végrehajtott shotei uke ld. ott nen, tehát a farcsontt ól induló „Tu Mo”, azaz CHUDAN SOTO UKE (Jp: kyo) – középső kontrollcsatorna huszonnyolc akupunktúra külső blokk pontból áll, végighalad a gerincen, át a ko- CHUDAN UCHI UKE (Jp: kyo) – középső bel- ponyán és a felső ínynél ér véget. Az erre az ső blokk erőközpontra való összpontosítás szilárdítja a CHUDAN-UKE (Jp: nun) – középső védés a testet, edzi az agyat. 3. „oszlop”: a japán gon- két kézben függőlegesen tartott nunchaku- dolkodás szerint a test egyik erőközpontja, val, zenkutsu dachi-ban ahol az ún. „kígyóerő” fészkel CHUDAN-WAKI-GAMAE (Jp. nun) – fudo CHUAN (Kí) – 1. ököl: (mandarin dialektus- dachi, bal kéz a bal térd felett chudan magasság- ban) (pak) 2. áthatolás: Az ellentámadásnak ban, jobb kéz egyenesen előre nyúl. A tenyerek a támadó technikáján át kell hatolnia. Ellen- a test középvonala felé fordulnak. A nunchaku támadást ij esztésként a pak hok stílus haladó szárai a két ökölben egy vonalon. A középvo- tanulója nem alkalmaz. 3. konyhatechnikai el- nal a talajjal 45°-os szöget zár be. A bal kéz a járás. A forró folyadékba helyezett alapanya- nunchaku zárt, a jobb a szabad végét fogja. gokat rövid ideig főzzük, majd a lével együtt CHUENG MO (Kí: nin) – a solar plexus-nál lehűtjük, s ezt az eljárást többször ismételjük. lévő lökőcsatorna a szív és a nemi szerv között CHUAN FA (Kí) – a kung fu régi elnevezése CHUE YUAN – magas rangú kínai szerzetes, (kínai) „Az ököl útja” v. „ökölművészet” aki megalkott a a templom tíz előírását CHUAN SHU (Kí) – Shaolin chuan régies el- CHUGEN/komono/arashiko (Jp) – a hadse- nevezése reget kísérő, élelmezését, karbantartást ellátó CHUC AN NGON! (Viet) – jó étvágyat! közemberek CHUDAN (Jp: kar, ken, jiu stb.) – középső szint CHUGI (Jp) – hűség, szamuráj erény (nyak és öv közti rész) CHUI (Jp: ju, kar) – 1. am: „vigyázat!” 2. fi gyel- CHUDAN-GAMAE (Jp: nun) – Sanchin dachi, meztetés, egy büntetőpont a Sanbon shobu a karok nyújtva mellmagasságban a kezek a szabályrendszerben rendezett karate verse- nunchaku szabad végét markolják, hüvelyk- nyeken. 3. fi gyelmeztetés, az Ippon shobu sza- ujjak felfelé néznek, az öklök hajlásszöge be- bályrendszerben rendezett karate versenyeken felé 45°. A nunchaku függőlegesen áll, szárai CHUKO-KEN/ipponken (Jp: kar) – egypontos ütés egy trapéz szárainak felelnek meg. CHUKON-BU (Jp: kob) – a nunchaku fájának CHUDAN JUJI-UKE (Jp: kar) – keresztvédés a középső része, a felső- (kontoh) és az alsó rész középső szinten (kontei) között . Az átmérő itt 1 sun= 30,3 mm. CHUDAN KAKE GERI (Jp: kyo) – mellma- CHUKONO-BU (Jp: kob) – ld.: chukon-bu gasságban végrehajtott kake geri ld. ott CHUKUGAN (Jp) – 1. koncentráció, 2. szelle- CHUDAN-KAMAE (Jp: kar) – készenléti tar- mi ráhangolódás tás, a karok a test előtt középmagasságban CHUK YI BUP (Kor) – transzszerű állapotban, vannak. ld.még: chudan-gamae igen nagy távolságokra való futás tudománya CHUDAN-KANE-GAMAE (Jp: nun) – fudo CHUKYO (Kor: taek) – felfelé irányuló dachi, bal kéz chudan magasságban függőle- CHUM JIANG (Kí: w) – könyökejtéses védés gesen tartja a test előtt a nunchaku egyik szá- CHUM KIL/chum kiu (Kí: w) – a második rát, a jobb kéz a másik szárat maga felé húzza formagyakorlat: „hidak keresése”, v. a karok ke- 5-10°-ban lefelé resése: am. az ellenfél gyöngéinek felismerése CHUDAN KATATE MOROTE-UKE (Jp: nun) és kihasználása. A haladók technikai ismeret- – kétkezes ütés-hárítás a nunchaku szárait anyagát tartalmazó formagyakorlat. (híd = kö- összefogva, könyökhajlatba csapással nyöktől az ujjakig) CHUM KIL MA22 DAI NIPPON KEMPO KARATE-DO

CHUM KIL MA (Kí: w) – lépéstechnika a DAGING (Mal) – hús Wing Chun-ban. DAGU (Ind/Mal) – a kris marokvédőjének CHUM-KIU (Kí: wts) – Wing-tsun haladó- (hárítóvas) első része technikák, um: lépések, fordulások, rúgások, DA HSIA (Kí) – ld.: daai haah több támadó elleni gyakorlatok, szemrefl ex DAI/tai (Jp) – 1. nagy 2. alap, alapvető 3. sor- tréningek. ld.: chum kil számnevek képzésére pl: dai-ichi = első; dai-ni CHUN (Kí) – tanuló fokozatok elnevezése a = második 4. „nagy forma” kung fu ban DAIDAI/yuzu (Jp) – savanyú narancs CHUNBI (Kor: taek) – felkészülni DAIDAIRO (Jp) – narancssárga szín CHUN CHEUNG YU/jin chiang yu (Kí) – tonhal DAIDAIRO OBI (Jp) – narancssárga színű öv CHUNG CHUI (Kí: w) – függőleges ököl DAI DAR (Kí: w) – alacsony ütés CHUNG-KUO CHUAN (Kí) – régebbi kung DAIDOKORO (Jp) – lakókonyha fu stílusirányzat DAI-GUJI (Jp) – „A templom nagy rendfőnöke”. CHUNIN (Jp: nin) – középső rangú ninja Az atsuta-i főpap címe, eredetileg a kasima-, az CHUO (Jp) – ld.: chu Usa-, az Aso- stb. templomok vezetőinek címe is. CHUPKE! (Kor) – egészségére! ld. még: DAI IKKAI ZEN NIHON IAIDO TAIKAI – Dubshida! az 1966-ban megtartott Első Japán Országos CHUSEN (Jp) – sorsolni, kisorsolni Iaido Értekezlet CHUSOKU (Jp) – 1. a talp lábujjak alatt i, pár- DAIJ O (Jp) – „nagy ízlelés ünnepe”. A XV. sz. kö- nás része ld.még: koshi 2. futball-labda zepéig évente megrendezett ünnepély, ami meg- CHUSOKU-MAWASHI-GERI/koshi-ma- erősített e a Császár istentől való származását. washi-geri (Jp: kar) – oldalirányú lengő-, v. kör- Az egész shinto és egész Japán legfontosabb ün- íves rúgás a talp lábujjak alatt i párnás részével nepe. Bensőséges egyesülési rítus, amelynek fo- CHU TE CHOU – a mandzsu Ching-dinasztia lyamán a császár az ő isteni ősével, Amaterasu- tagja, aki 1723-ban lázadóvá vált és a Shaolin val „magához veszi a rizst”. ld.: daij o-sai kolostorban keresett menedéket, s ezzel kivál- DAIJ OBU DES’! (Jp) – Nem történt semmi! tott a a császárhű erők támadását, amely a ko- Minden rendben! lostor végleges lerombolását jelentett e DAI JONG (Kí: w) – kézerősítő gyakorlat. CHUT SING (Kí: kung) – „Hét csillag” kung fu Az alkar ütése valamilyen kemény tárgyon. iskola, alapítója Shing Sin DAIJ O-SAI/daij o (Jp) – (Mondják még „Onie” CIREUM (Kor) – a mongol és kínai birkózás- v. „Oho-nie-matsuri”-nak is.) „a Megízlelés Új ból kialakult koreai nemzeti birkózás Nagy Ünnepe”, melyet egy egész holdhóna- COM (Viet) – sima, főtt rizs pi böjt előz meg. Egy időben az uralkodók COONG/tsung ya (Kí) – hagyma trónralépésének alkalmából tartott ák, és ek- CUAN/san (Kí) – három: a 3-as szám kor ajánlott a fel az uralkodó a rizstermést a CSING (Kí) – ld.: ching kamik-nak. A rizst mindig két tartományból hozták, hogy ezzel is garantálják tisztaságát. A ceremónia ma is él (eltekintve az uralkodó- D ra vonatkozó néhány résztől). DAIKON (Jp) – vastag répa-, de inkább retekféle DAAHN/dan (Kí) – tojás DAIKONGO-IN/pyo (Jp: nin) – az igai ninja DAAI HAAH/da hsia (Kí) – apó rákféle iskola második „kuji kiri” gyakorlata, az aka- DAAI TAO YU/da tou yu (Kí) – harcsa v. ten- rat-energiát jelenti, amit meg kell erősíteni. geri keszeg DAIMYO (Jp) – földesúr, am. „nagy név”: DACHI/tachi (Jp) – állás: pozíció feudális hűbérúr a középkori Japánban, aki DACHI-WAZA/tachi-waza (Jp: kar) – állás- saját hadsereget tartott fent, s közvetlenül a technika Shogun-tól függött DAE (Kor: taek) – ellen DAI NIPPON KEMPO KARATE-DO (Jp) DAEBI (débi) (Kor: taek) – védekező, sáncolt – „Nagy Japán ököl-módszerű üres Kezek Úja”, DAE SIN MUN (Kor) – koponya Funakoshi Gichin által a karatéra alkalmazott DAERYON (Kor: taek) – küzdelem első elnevezés DAISENSEI23 DEBANA-KOTE

DAISENSEI (Jp: ken) – 1. „nagymester”: a 10. DAN TIEN (Kí: w) – ld.: tan tien (kantoni di- „kendo-dan”-os mester megszólítása. (bu) alektusban) 2. „nagymester”: tízedik danos mester DAN TSUKI (Jp: kar) – ismétlő ütés ugyanaz- DAISHO (Jp) – a szamuráj kardkészlete: zal a kézzel katana, wakizashi, tanto DAO-Z (Kí) – ld.: doo DAISO (Jp) – ld.: daizu DAO-ZI (Kí) – kis kínai tőr DAITO (Jp) – kétkezes 2 shakunál hosszabb DAPOER GADA (Indo/Mal) – lándzsa, melynek kard (katana): főleg az 1600-as évek előtt i lo- hegye mindkét szélén fűrészfogakkal ellátott vas és gyalogos szamurájok fegyvere volt DAPUR BENER (Indo/Mal) – a kris egyenes DAITO-RYU (Jp) – az aiki-jutsu leghíresebb pengéje hagyományos iskolája, amelyből az aikido is DAPUR LUG (Indo/Mal) – a kris egyenetlen kifejlődött pengéje DAIZU (Jp) – szója DARE KA EIGO O HANASHIMAS KA? (Jp) DA JONG (Kí: w) – kézerősítő gyakorlatok. – Beszél valaki angolul? Az alkart ütögetik valamilyen kemény tárgyhoz. DARI (Kor) – lábszár DAKEN TAI-JUTSU (Jp: nin) – ld.: dakentai-jutsu DARI PYUGI (Kor: taek) – lazítás lábra DAKENTAI-JUTSU/daken tai-jutsu (Jp: nin) DARN-DO (Kí) – széles pengéjű szablya – a Tai-jutsu-nak a ninják pusztakezes harc- DARN-GIM (Kí) – kétélű egyenes kínai kard művészetének egyik alapeleme a Jutai-jutsu DARUCSŐR (M: bud) – összeszorított , ma- és a Taihen-jutsu mellett . Az ütések, csapások, dárcsőr szerűen tartott ujjakkal kivitelezett rúgások, lábkisöprések és hárítások harcmű- kéztechnika ld.még: washide vészete. A nin-jutsu valamennyi iskolájának DARUMA – ld. Bodhidharma alapja a különböző pozíciókban végrehajtan- DASAT/dasot/tasut (Kor) – az 5-ös szám dó ütéstechnikák végtelen sokasága. A kéz, a DASHI (Jp) – japán húsleves kar felületei sok lehetőséget kínálnak ütések DASOT (Kor) – ld.: dasat és védések végrehajtására, melyek lehetnek DASU (Jp: ken) – előre helyezni, kinyújtani közvetlen, vagy közvetett , megelőző szándék- (kezet v. lábat) kal kivitelezett ek. DA SUM SING (Kí: w) – kézerősítő gyakor- DAKI (Jp) – átkarolni, átfogni DAKYN (Jp) – a pólóhoz hasonló játék latok. A tanulók párosával szemben állnak DALLYON BAG (Kor) – homokzsák és ellentétes irányú blokkokat gyakorolnak DALLYON GONG (Kor) – kisméretű, körte folyamatosan, fokozódó erővel összeütve az alakú ütőzsák alkarjukat DALLYON JOO (Kor) – ütőpárna DATOTSU (Jp: ken) – ütés a shinai „élével” DAN (Jp) –1. ember 2. szint 3. mesterfoko- DA TOU YU (Kí) – ld.: daai tao yu zat, rang. Sho dan/ichi dan – 1. dan; ni dan DÁN/ba (Kí) – a 8-as szám – 2. dan; san dan – 3. dan; yon dan/shi dan DE (Jp) – 1. szóösszetételekben: elé, előre, lé- – 4. dan; go dan – 5. dan; roku dan – 6. dan; pés, láb, talp 2. tesz valamit sichi dan – 7. dan; hachi dan – 8. dan; ku dan DE (Kor) – ellen – 9. dan; ju dan – l0. dan DEAI (Jp) – megelőző DAN (Kí) – ld.: daahn DEAI OSAE UKE (Jp: kar) – megelőző, leszo- DAN (Kor: taek) – mesterfokozat (fekete öv) rító védés, előrelépve a támadás pillanatában DANDYOKU (Jp) – rugalmasság, hajlékonyság DEASHI (Jp) – 1. indulás, lendület, nekiru- DANGO (Kor) – kés, tőr gaszkodás 2. lábfej DAN-GUN (e: tan-gun) (Kor: taek) – forma- DEASHI BARAI (Jp: ju, jiu) – bokaingatás, gyakorlat. Ez a formagyakorlat őrzi a legen- lábsöprés, előrelépéssel/keresztlépésre dás szent, Dan-Gun nevét, aki a hagyomány DEASHI-KUBI (Jp) – boka szerint i. e. 2333-ban megalapított a Koreát. DEA OSAE UKE (Jp: kar) – megelőző, leszo- Lépésszám: 21. rító védés, előrelépve, a támadás pillanatában DAN-RYOKU (Jp) – rugalmasság, hajlékonyság DEBANA-KOTE (Jp: ken) – az ellenfél táma- DANTAI (Jp: ken) – 1. csoport 2. a csoport tag- dása közbeni akcióval az ellenfél csuklójának ja, a csoporthoz tartozó támadása DEBANA-MEN 24 DOKAN

DEBANA-MEN (Jp: ken) – az ellenfél támadása DIM MUK (Kí) – ld. Dim Huk közbeni akcióval az ellenfél fejének támadása DING BO (Kí: kung) – hátsó állás, kitérésre, DEBANA TSUKI (Jp: ken) – az ellenfél táma- ill. támadásra alkalmazzák, a testsúly 20%-a dása közbeni akcióval végrehajtott támadás, az első, 80%-a a hátsó lábon van döféssel a mellre, vagy a torokra DING SAO (Kí: w) – védés előre tartott könyökkel DEBANA WAZA (Jp: ken) – 1. közbetámadás DIT TA JO (Kí) – Kínában az utcai gyógynö- 2. hirtelen támadás vényárusok által kínált szerek összefoglaló DEMURA FUMIO – az USA-ban élő nagy- neve, amelyek érzéketlenné teszik a kezet a mester, a shito-ryu legkiválóbb mestere, az sérülésekkel és az ütésekkel szemben. Hasz- okinawai fegyverek (sai, bo, nunchaku) egyik nálatuk azonban fokozott an veszélyes, mert legnagyobb szakértője rendellenes folyamatokat idéznek elő a szer- DENGAKU (Jp) – táncfajta a Kamakura-kor vezetben (aktív vérbőség, szövetduzzadás stb.) (1185–1333) vége felé DITTO (Jp) – számla DENKI (Jp) – elektromos áram, villanyáram DJANG KOENG (Indo/Mal) – lándzsa, „S” DENSA (Jp) – villamosvasút alakú heggyel DENSHO (Jp) – 1. „Régi Feljegyzések”, fogásleírá- DJI JIT GON (Kí) – a nunchaku kínai neve sok gyűjteménye 2. írásban lefektetett tanítások DJIN (Jp) – ember ld. még: ningen DENWA (Jp) – telefon DO (Jp) – 1. -szor, – szer, – ször (ken) 2. mell- DERYON (Kor) – küzdelem védő, mellpáncél 3. a törzs, mint támadási fe- ...DES (Jp) – ...-nak hívnak. Bemutatkozás. lület 4. találat ill. vágás a mellre DO/to/michi (Jp) – 1. út, utca 2. az univerzum DESHI (Jp) – 1. forma, külsőség, alakiság útja: valaminek az ÚT-ja, fi lozófi ai értelemben: 2. forma, alak 3. tanítvány a helyes út, erkölcs 3. tanítás, kötelesség, mód- DÉL-KÍNAI KUNG FU – öt alapiskola össze- szer, kínaiul TAO 4. sors, karma, emberi élet foglaló neve: Li-gar, Choy-gar, Mo-gar, Kung- 5. ügyesség, művészet. A japán harcművésze- gar, Lin-gar tek rendszerében a „jutsu” csupán művészetet DHARMA (Szanszkr) – 1. Indiában az egyes jelent a „do” pedig fi lozófi ai többlett artalmat is. kasztokra (varna) vonatkozó törvények sza- DO (Kí) – 1. kés 2. kard bályok és etikai viselkedésformák összessé- DO (Kor) – művészet, út, módszer ge, a vallásban és a társadalomban egyaránt DOBOK (Kor: teak) – teakwon-do öltözet, 2. „az örök Törvény és Igazság” megnevezése az edzőruha indiai fi lozófi ában és valláskultúrában (kínai DOGEN – 1200–1253. buddhista szerzetes, aki megfelelője a tao) megalapított a a Soto Zen irányzatot Japánban DHYANA (Szanszkr) – meditáció, elmélkedés, DOGU (Jp: ken) – teljes kendo felszerelés, a japán ZEN, és a kínai CHAN megfelelője páncélzat, amely a következő részekből áll: DIE JEONG/di jong (Kí: w) – ütés lefelé néző men – fejvédő; do – mellkasvédő páncél; kote tenyérrel – kézvédő; tare – csípővédő DIGEUTJA- (Kor: taek) – ld.: digutja DOHAI (Jp: kar, kyo) – azonos rangú DIGUTJA/digeutja (Kor: taek) – 1. „U” alak- DOHAI (Kor: taek) – azonos rangú ban hajló 2. „U”-ütés DO ITASHIMASHITE! (Jp) – Kérem, szóra DI JEONG (Kí :w) – ld.: die jeong sem érdemes! DIL SOU (Kí: ta) – ütéshárítás az ellenfél ke- DOJANG (Kor: taek) – edzőterem zei között i részről indítva DO-JIME (Jp: jiu) – nyújtott lábkulcs (judoban DIL YUON (Kí: ta) – ütéshárítás az ellenfél ke- tiltott technika) zei között i részről indítva (dil sou), és a hárító DOJO (Jp) – 1. a megvilágosodás helye, ahol kéz visszakezes ütéssel ellentámadást indít a budoka a kij elölt úton haladhat 2. gyakorló- DIM HUK/Dim Muk/Dim Mak/Tien Hsue terem a buddhista szemináriumban 3. a „do” (Kí) – a kung fu egyik legtitkosabb irányzata, gyakorlásának helye: edzőterem mely az emberi életpontok támadásán alapul. DOJONI REI (Jp: w, kar) – a terem, az alapító Gyakorlói állítólag bizonyos pontok enyhe mester üdvözlése érintésével halált tudnak előidézni. DOKAN (Jp) – az út körkörössége, ismétlés, DIM MAK (Kí) – ld. Dim Huk állandó gyakorlás DOKKO IN25 DWIDOLA YOP

DOKKO IN/rin (Jp: nin) – az igai ninja iskola DOSHAN (Jp: nin) – az ellenfél dühének, el- első „kuji kiri” mozdulata, „a tibeti villám és vakultságának kihasználása mennydörgés” jele. A szellem és a test ereje. DOSHIN (Jp) – az egykori japán szamuráj- Szimbolizálja azt a törekvést, hogy a szellemet rendőrségben a rendőrparancsnok a „yoriki” és a testet összhangba kell hozni, hogy a külső közvetlen alkalmazott ja, kísérője, aki felett ese hatásoknak ellent tudjon állni. helyett eseként a rendőrség akcióit irányítot- DOKO NO KAMAE (Jp: nin) – az iagai nin- ta, övében jitt e-t (jutt e-t) hordott . Közvetlen jutsu iskola egyik hátsó súlypontú, védekező beosztott ai az „okkipi”-k, s alkalmanként a állása. A test kissé hátradől, a kezek készen „tessaki”-k voltak. a védekezésre, ellentámadásra, a fej mellett , DOSHU (Jp) – „Az Út Mestere”, az adott mű- illetve előre kinyújtva. A lábfejek cca. 135°-t vészet legnagyobb (technikai és szellemi) kép- zárnak be egymással. viselője DO KYAKU (Jp: kar) – mozgó, lépő láb DOTSO (e: dozo) (Jp) – kérem, kérés, kérelem DOKYO (Jp) – az Útról szóló tanítás DOTSO GA MATSU! (Jp) – Kérlek, várj! Kér- DOLGI (Kor) – fordulás lek, várjatok! DOLLIMYO (Kor: taek) – teljes körívet leíró DOTSO YOROSHIKU! (Jp) – Örülök, hogy DOLLYO (Kor: taek) – köríves találkozhatom önnel! DOLLYO CHAGI (Kor: taek) – köríves rúgás DO-UCHI-OTOSHI-MEN (Jp: ken) – mell tá- DOLLYO CHA OLLYGI (Kor: taek) – láblen- madás lefelé hárítása, ugyanakkor fejre táma- dítés körívesen dás kivitelezése DOME (Jp: kyo) – megállni, megállítani DOUNG (Viet) – cukor DOMO! (Jp) – 1. jól 2. köszönöm! DSAO PAN BU (Kí: tai) – csavart állás DOMO, ARIGATO! (Jp) – nagyon köszönöm! DU (Kor) – ld.: doo (férfi ak használják!) DUBALDANSANG (Kor: taek) – kett ősrúgás, DOMO AGIGATO GOTSAIMASH TA! (Jp) ugrásból – köszönöm (a kedvességét)! DUBSIDA!/dubshida (Kor) – egészségére! DOMO, GENKI DESU (Jp) – köszönöm, DUBSHIDA (Kor) – ld.: dubsida egész jól. DUEN KIU (Kí: w) – „rövid híd kéz”. Rövid DON CHI (Kí: w) – egykezes „tapadó kéz”. Ez az alapgyakorlata a „tapadó kezek” megtanulásának. kéztechnika. DONGMAEK (Kor) – ütőér DUIBUQI! (Kí) – Sajnálom! DOO/dao-z (Kí) – kés DUIRO DORA/dooiro dora (Kor: taek) – meg- DOO/du (e: du) (Kor) – kett ős fordulás 180°-ban DOOBAI (Kor) – kett ős láb DULL (Kor) – ld.: dool DOOIRO DORA (Kor) – megfordulás DUN (Kí) – konyhatechnikai eljárás, tulajdon- DOOL/dull (e: dul) (Kor) – a 2-es szám képpen fedő alatt i gőzölés DOONJIGI/dunjigi (Kor) – dobástechnika DUNG JOOMUK/dung jumeok (Kor: taek) – DOORO/duro (Kor) – toló, taszító az ököl felső része DOO SONGARAK/du songarak (Kor: taek) – DUNG JUMEOK (Kor: taek) – ld.: dung joo-muk kétujjas-technika DUNG JUMEOK OLGUL APE (Kor: taek) – DORI/tori (Jp: kar) – 1. támadó (ju) 2. fogó, csapás előre az ököl kézhát felöli részével dobó fél DUNG JUMEOK DANGYEO TOK (Kor: taek) DORO (Kor: taek) – 1. elhajló 2. hullám – csapás állra, az ököl kézhát felöli részével DORO CHAGI (Kor: taek) – alacsony rúgás fél- DUNG PALMOK (Kor: taek) – az alkar felső resodrása belső lábhajlatt al. Védő lábtechnika része DOSA (Jp: kar) – mozdulat, mozgás DUNJIGI/doonjigi (Kor: taek, hap) – dobás- DO-SAN (e: to-zán) (Kor: taek) – formagya- technika korlat. Az 1876-tól l938-ig élt író és hazafi : DURO/dooro (Kor: taek, hap) – toló, taszító Ahn Chang-Ho írói álneve volt, aki életét Ko- DU SONGARAK (Kor: taek) – ld.: doo songa-rak rea tudományos és szellemi fellendülésének, DWI- (Kor: taek) – ütés hátra valamint a nemzeti függetlenségért vívott DWIDOLA YOP (Kor: taek) – egyenes oldal- harcnak szentelte. Lépésszám: 24. rúgás 180°-os fordulatt al DWIJ IBO26 DZSAINIZMUS

DWIJ IBO (Kor: taek, hap) – ld.: dwij ibun DWITCHOOK NERYO CHAGI (Kor: taek) – DWIJ IBUN/dwij ibo (e: dvicsibon/dvicsibo) fejre irányuló, egyenesen lefelé csapó rúgás (Kor: taek, hap) – felfelé mutató sarokcsontt al. Támadó lábtechnika. DWIT (Kor) – hátul, hátsó DWITCHOOK NERYO MAKGI (Kor: taek) DWIT- (Kor: taek) – egyenes rúgás hátra – lefelé irányuló hárítás a sarokcsontt al. Védő DWITBAL SOGI (Kor: taek) – hátsó láb, vagy lábtechnika. „macska”-állás. A lábtávolság két talphossz, DWITCHOOK OLLYO MAKGI (Kor: taek) – a sarok enyhén felemelt, a testsúly 90%-a a lefelé irányuló hárítás a hátsó talppárnával. hátsó lábra kerül, a sarkok vonalának meg- Védő lábtechnika. hosszabbítása egy képzelt „L” betű vonalain DWITCHOOK PANDAE DOLLYO CHAGI metszik egymást. KAUNDE (Kor: taek) – középmagas, fordított DWITBAL SO NAJUNDE HORI MAKGI köríves rúgás a sarokcsontt al – nyújtott lábal. (Kor: taek) – csípőmozgással indított alacsony Támadó lábtechnika. szekciójú söprő kézhárítás „macska” állásban. DWITCHOOK PANDAE DOLLYO CHAGI Védő kéztechnika NOPUNDE (Kor: taek) – magas, fordított kör- DWITBAL SO NAPUNDE SONGKAL DAEBI MAKGI (Kor: taek) – magas „sáncolt” íves rúgás a sarokcsontt al – nyújtott lábbal. belülről kifelé haladó, külső tenyérél hárítás, Támadó lábtechnika. „macska” állásban. Védő kéztechnika. DWITCHOOK PANDAE DOLLYO GORO DWITBAL SO SANG SONBADAK CHAGI KAUNDE (Kor: taek) – kampózott , NOOLLO MAKGI (Kor: taek) – lefelé irányu- fordított köríves középmagas sarokrúgás. Tá- ló kett ős tenyérél hárítás, „macska” állásban. madó lábtechnika. Védő kéztechnika. DWITCHOOK PANDAE DOLLYO GORO DWITBAL SO SONBADAK ANURO CHAGI NOPUNDE (Kor: taek) – kampózott , MAKGI (Kor: taek) – kívülről befelé irányuló fordított köríves magas sarokrúgás. Támadó nyitott tenyérél hárítás, belső kézéllel, „macs- lábtechnika. ka” állásban. Védő kéztechnika. DWITCHUK (Kor) – ld.: dwitchook DWITBAL SO SONBADAK OLLYO DWIT KUBI (Kor: taek) – védekező V-állás MAKGI (Kor: taek) – felfelé irányuló nyi- DWITKUMCHI (Kor: taek) – hátsó talppárna, tott tenyérhárítás „macska” állásban. Védő sarok (rúgófelület) kéztechnika. DWITKUMCHI AP CHAGI KAUNDE (Kor: DWITBAL SO SANG SONBADAK NERYO taek) – egyenes ívű középmagas rúgás a hátsó MAKGI (Kor: taek) – kett ős lefelé irányuló talppárnával. Támadó lábtechnika. nyitott tenyérél hárítás „macska” állásban. DWITKUMCHI AP CHAGI NOPUNDE Védő kéztechnika. (Kor: taek) – egyenes ívű magas rúgás hátsó DWITBAL SO SONBADAK NERYO talppárnával. Támadó lábtechnika. MAKGI (Kor: taek) – lefelé irányuló nyi- DWITKUMCHI CHA MOMCHAGI (Kor: tott tenyérhárítás „macska” állásban. Védő taek) – megállító rúgás a hátsó talppárnával. kéztechnika. DWIT KOASOGI (e: dwitoászági) (Kor: taek) DWIT CHA BUSIGI (Kor: taek) – alacsony visz- – védekező „X”-állás szahúzott rúgás sarokkal. Támadó lábtechnika. DWIT CHAGI NOPUNDE (Kor: taek) – ma- DWIT TOK (Kor) – állcsúcs gas, egyenes ívű hátsó sarokrúgás. Támadó DZOMI (Jp) – újévi leves lábtechnika. DZSAINIZMUS – ősi indiai vallási rend- DWITCHA OLLIGI (Kor: taek) – láblendítés szer, amelyet Vadhamana Mahavira, a hátra Dzina (Győztes) alapított az i. e. VI. sz.-ban. DWITCHOOK/dwitchuk (Kor) – sarokcsont Célja hasonló a buddhizmuséhoz: önma- DWITCHOOK NERYO BANDAL CHAGI gunk és a szenvedések legyőzése, valamint (Kor: taek) – nyakra irányuló, sarló alakban a Nirvánába jutás, de céljait Buddha köve- lefelé csapó rúgás sarokcsontt al. Támadó tőinél szélsőségesebb, önsanyargató formá- lábtechnika. ban kívánta elérni. E 27 EN-SHO

E-MAKI-MONO/emakimono (Jp) – 1. fel- E tekercselhető, szöveggel ellátott vízszintes falikép 2. Japán festészet, amely egy regény E (Jp) – 1. kép 2. szóösszetételekben -ba, -be, történetéből jeleneteket emel ki, és ezeket a felé pl: yoko-e = oldalra tekercskép formájában ábrázolt jeleneteket EAKF – Europen Amateur Karate Federation kísérőszöveggel is ellátja – Európai Amatőr Karate Szövetség, az IAKF EMAKIMONO (Jp) – ld.: e-maki-mono európai szervezete. 1968-ban Brüsszelben EMBUSEN (Jp: kar) – „a kata ott végződik, ahol alapított ák elkezdődött ”, kiinduló és végpont: a kata térbeli EBI/kani (Jp) – rák mozgásvonala EBI GARAME (Jp: jiu) – helyesen: eri garami EM/en (Jp) – fecske/sirály ld. ott EMPI/enpi (Jp) – 1. könyök ld. még: hij i 2. a fecs- EBOSHI (Jp) – férfi kalap ke (sirály) röpte (kar) 3. mesterkata, „a fecske EDA (Jp) – ág röpte”: „fecske”: 37 mozdulat. (Wan-shu) EDO/Tokugawa korszak – 1615–1868 (1601– EMPI-UCHI/enpi-uchi/hij i-uchi (Jp: kar) – 1867), történelmi időszak Japánban, amely a csapás könyökkel: könyökütés Tokugawa shogunokról és Tokyo (Edo) régi EMPI-UKE/enpi-uke (Jp: kar) – könyökvédés nevéről kapta elnevezését. EMPI-WAZA/enpi-waza/hij i waza (Jp: kar, jiu) EDO (Jp) – Tokyo régi neve – könyök-technikák EIKU/kai (Ok-Jp) – evezető, a halászok ered- EN (Jp) – ld.: em ményesen forgatt ák fegyverként is ENCHO (Jp: kar) – hosszabbítás EISAI – 1141–1215 japán szerzetes, a Zen- ENCHO SEN (Jp: kar) – 1. hosszabbítás új Buddhizmus meghonosítója Japánban, rinzai mérkőzéssel (Ippon shobu szabályrendszer- szektájának megalapítója. Eisai Kínában ta- ben 2x1 perc) 2. harmadik hosszabbítás (dön- nult, és innen hozta többek között az első tetlen esetén) teacserjéket Japánba, ahol meghonosított a a ENBU (Jp) – bemutató teaivás művészetét. ENDAN (Jp: kar) – emelvény EISHIN RYU NO TRIBURI/chudan no ENDO (Jp) – borsó triburi (Jp: iai) – „kis triburi”: a vér lecsapása ENGO SEN (Jp: kar) – kezdővonal a kard pengéjéről az Eishin iskola szerint. ENKAKU-JI (Jp) – ismert Zen templom Ja- ld.még.: chiburi pánban (Kamakura) EISHO-JI TEMPLOM – Jigoro Kano és ta- ENKEI (Jp: kyo) – köríves mozgással (végre- nítványai 1882. februárjában átköltöztett ék hajtott ) edzőtermüket az Eisho-ji templomba, ahol ENOEDA, KEINOSUKE – Japán mester. 12 szőnyegen edzett ek. Ez az időpont a 1935-ben született Kyushu szigetén (Japán). Kodokan-judo születésének napja. JKA instruktor. 17 évesen kezdett karatézni, a EKAGAMI (Jp) – tükör Takushoku Egyetemen. Két év alatt szerezte EKI (Jp) – megálló meg az első dan fokozatot, majd négy éves EKI-KINKYO (Kí) – a test és a lélek gondozá- karate múlt után az egyetemi csapat kapitá- sa, nemesítése, edzése. Ennek egyik módszere nya lett . Nakayama és Nishiyama tanítványa. a művészetek – pl. harcművészet – gyakorlása. 1967 óta instruktorkodik, Indonéziában, Dél- EKKIN KYO (Kí)/I chin (Jp) – eredetileg joga Afrikában, az Amerikai Egyesült Államokban szutra, indiai eredetű szent könyv, különböző majd Angliában. állatok sajátos küzdőmodorát írja le ENPI (Jp) – ld.: empi EKU – European Karate Unió = Európai kara- ENPITSU (Jp) – ceruza te unió a WUKO európai szervezete (1965-ben ENPI-UCHI (Jp) – ld.: empi-uchi alakult, Párizsban) ENPI-UKE (Jp) – ld.: empi-uke „ELVESZETT CSAPÁS” – kung fu irányzat ENPI-WAZA (Jp) – ld.: empi-waza ld.: Lau Hon Kun ENSHIN (Jp) – 1. meditációs légzés 2. a kör kö- „ELVESZETT NYOM” – kung fu irányzat ld.: zéppontja (kyo) 3. előkészületi állás kumi-tehez Lau Hon Kun EN-SHO (Jp) – 1. (csákány) kapa 2. sarok EN-ZA 28 FUDE

EN-ZA (Jp) – kerek ülőpárna FAAT CHOY (Kí) – szálas, ehető tengeri moszat EOLGUL (e: olgul) (Kor) – 1. fej 2. arc 3. felső szekció FAJKO – Federation of All-Japan Karate Or- ER/pi (Kí) – a 2-es szám ganization = Össz-Japán Karate-do Szerveze- ERBAI (Kí) – a 200-as szám tek Szövetsége, a WUKO irányítója ERI (Jp) – kabát (kimono) hajtókája, gallér FA KUNE (Kí: kung) – „virágos kéz” v., „folyó ERI-DORI (Jp) – megfogni, megragadni kéz”. Kevésbé ismert, nem igazán hatékony ERI GARAMI (Jp: jiu) – hajtókafogásos nyakkulcs kung fu stílus. ERI-SEOI-NAGE/morote-seoi-nage (Jp: ju) – FANGUANR (Kí) – vendéglő alkartámaszos válldobás. FARDDA (Jp) – szauna, japán fürdő ERI-TORI (Jp: ai) – gallér és nyakfogás hátulról FAT (Kí) – Buddha kínai neve ERSHI (Kí) – a 20-as szám FAT KUEN (Kí: choy) – „Buddhaforma”: a Choy ERSHI’YI (Kí) – a 21-es szám Lee Fat irányzat 29 formagyakorlatának egyike ESCRIMA (Fül) – Fülöp-szigeteki fegyveres harc- FEHÉR LÓTUSZ (Pai-lien-chiao) – részben val- művészet, melyben többféle fegyverrel gyakorol- lásos jellegű, a kínai szabadságért küzdő, titkos nak (bo, nunchaku), de legjellegzetesebb gyakor- társaság, melynek tevékenysége szorosan ösz- lóeszköze a cca. 80 cm-es bo, melyből általában szefüggött a Shaolin templommal. Kb. 1100 kö- kett őt használnak. Az escrima őse az arnis-hoz rül alakult, s számos felkelést robbantott ak ki. hasonlóan az ősi kali volt, melyben a Fülöp-szi- Tagjai káros szenvedélyektől mentesek voltak, geteki fegyverek egész arzenálját felvonultatt ák. s kemény harci képzésben vett ek részt. Az escrima csak az újkorra nyerte el végleges FENG (Kí) – 1. szél 2. konyhatechnikai eljá- formáját. Egyik legkitűnőbb szakértője Bruce Lee rás, a hús sóval való tartósítása, szellős helyen tanítványa, Dan Inosanto, aki magának Lee-nek is való szárítással igen sok escrima-technikát tanított meg. FENG I-YUAN – a XV–XVI. sz.-ban élt taoista ETKF – az ITKF európai szervezete, 1968-ban alakult szerzetes, a Thien Hsue előfutára EUHKE/eyuke (e: juke) (Kor) – váll FENG-SHAU (Kí: kung) – a „szél keze” kung fu EUI-AM (e: ej-ám) (Kor: taek) – formagyakorlat. irányzat. Közép-Kínában keletkezett úgy 2000 Eui-Am Son Byong Hi, haladó szellemű író és po- évvel ezelőtt . litikus volt, az 1919. márciusi koreai függetlenségi mozgalom vezéralakja. Az alaprajz egyenes vonala FOOH GWAAH (Kí) – 1. körte 2. keserű dinnye ebben a gyakorlatban emléket állít töretlen, meg- FOOK DAR (Kí: w) – támadás hajlított -karos alkuvást nem ismerő életútjának, melyet nemzete védésből boldogulásának rendelt alá. Lépésszám: 45. FOOK SAO (Kí: w) – hajlított karos könyökbe- EYUKE (Kor) – ld: euhke húzásos védés. A „tapadó kezek” gyakorlatban használatos. FOO TOU-OU (Kí) – horgas kard, amit pár- ban alkalmaznak F FORMAGYAKORLAT (M: bud) – Gyakor- lat sor, melyben az egyes elemeket szigorúan FAAHN (Kí) – ld.: baak meghatározott sorrendben hajtják végre. A leg- FAAHN GWAK (Kí) – főzőtök többször ősi eredetű formagyakorlatok nyíltan FAAI JEE/kuai-z (Kí) – evőpálcikák FAAN TSI PAI (Kí) – a „Saskarom Boksza”, észa- vagy rejtve különböző tiltott vagy titkos techni- ki kemény kung fu stílus, amely karmunkájá- kákat hordoznak. ban a nagy ragadozó madarak, elsősorban a sas FU (Jp) – 1. szél ld. kaze 2. légnemű halmazál- „karmunkáját” utánozza. Lábtechnikái – északi lapot 3. tagadó előképző stílus lévén – rendkívül látványosak: magas rú- FU (Kí) – kínai alabárd, fokos gások és ugró rúgások legváltozatosabb formá- FU ANTE (Jp) – ld.: fu antei it vonultatja fel. A hagyomány szerint Yuen Fei FU ANTEI/fu ante (Jp: kar) – labilitás, egyen- (1103–1141) alapított a a ragadozó madarak har- súlyvesztés ci stílusának alapos megfi gyelése után. Jelenlegi FUDAI/gokenin (Jp) – vazallus harcosok, akik formáját 600 év múlva, Lai Chuen (1700–1750) általában örökletesen szolgálnak nagyobb által nyerte el. Napjaink egyik legismertebb, és családokat legkedveltebb kung fu stílusa. FUDE (Jp) – ecset FUDO 29 FUMI-KOMU

FUDO (Jp) – mozdulatlan, szilárd, fi x FUKIYA/fukuja (Jp: nin) – fúvócső: esetleg FUDO-CHI (Jp) – mozdulatlan bölcsesség álcázva, ernyőbe, pálcába építve. A lövedék FUDO-CHI CHIN MYO ROKU (Jp) – „A moz- apró fémhegy, a végén papír kúppal. dulatlan bölcsesség titkos magyarázata” FUKU (Jp) – 1. szerencse 2. fúj, fújni 3. villa FUDO-DACHI/fudo tachi/sochin dachi FUKUDA HACHINOSUKE (1827–1879) – (Jp:bo,kar) – 1. „szilárd állás”, küzdő állás a Jigoro Kano első igazi ju-jutsu mestere, aki shotokan stílusban 2. alapállás, természe- elsősorban a bravúros technikák tökéletes ki- tes állás, a kyokushin karatéban, ua. mint a viteléről volt híres shotokanban a shizentai, shizen dachi FUKUJA/fukiya (Jp: nin) – a ninják által hasz- FUDOKAN – dr. Ilij a Jorga (7. dan) által ala- nált fúvócső, amelyet ruhába, pálcába, eser- pított shotokan világszervezet nyőbe elrejtve használtak FUDOKEN (Jp: nin) – ld.: fudo-ken FUKUKOSHO (Jp) – gyomorszáj FUDO-KEN/fudoken (Jp: nin) – „mozdíthatat- FUKURO-GAESHI ZEN JUTSU (Jp: nin) – lan ököl”, teljesen zárt, függőleges ököltartás. ninja fortély Az ököl, seiken elnevezése. A nin-jutsu ütése FUKU SHIKI KUMITE (Jp: kar) – ellentáma- ellentétben a karatéval, teljes testt el, szinte az dás gyakorlása partnerrel ellenfélre zuhanva történik. FUKUSHIN (Jp) – 1. bíró 2. sarokbíró, a karate FUDOKI (Jp) – tartományok leírása, melyet a mérkőzéseken VIII. század első felében állított ak össze FUKUSHIN SHUGO! (Jp: kar) – Sarokbírók FUDO MYO (Ok-Jp) – buddhista, tanvédő hozzám! Vezényszó: a vezetőbíró tanácsko- démon zásra összehívja a sarokbírókat. FUDO NO SHISEI (Jp: ai, ju, kar) – mozdulat- FULL-CONTACT (Ang) – am: „teljes érint- lan testt artás (nem merev, de egyensúlyából kezés”, az ütések és a rúgások teljes erővel nem billenthető ki a gyakorlója) történő bevitelét megengedő versenyszabály FUDOSA NO KAMAE (Jp: nin) – 1. tradici- (versenykiírás) onális japán ülő testhelyzet, „törökülés”, a FUMA KAININ (Jp: nin) – tengeri ninja, japán bal bokán ülve. 2. ülő készenléti testhelyzet. kalóz Figyelő pozíció. FUDOSHIN (Jp) – „megrendíthetetlen nyuga- FUMI/fumu (Jp) – 1. lépni (rúgni) 2. topogni, lom”, „megrendíthetetlen lélek”, „szilárd elme”: toporogni, 3. taposni rendíthetetlen, teljes belső nyugalom FUMIDASHI (Jp) – puha előrelépés, csúszta- FUDO-TACHI (Jp) – ld.: fudo-dachi tott előrelépés FUGO (Jp) – gömbhal FUMI-KIRI (Jp: kar) – a „vágó” rúgás, a láb FUHU BU (Kí) – „tigrisszelídítő állás” külső élével végrehajtva, pl. ízületre FUJI (Jp) – szent, örökkévaló FUMI-KOMI (Jp: kar) – 1. „taposó” rúgás, (ju) FUJIN (Jp) – 1. nő ld.még:: onna 2. asszony 2. előre lépni FUJINAGA YASUYUKI – 5. dan fokozatú FUMI-KOMI-AGE-UKE (Jp: kar) – jodan tá- mester, aki haláláig, 1995-ig Ausztriában élt. madás védése age-ukéval, oly módon, hogy a Több magyarországi edzőtábort is vezetett . védekezés egyben támadás is, az alkar talál- FUJIYAMA (Jp) – Szent hegy Japánban (3776 m) kozik az állal FUJUBUN/fujunun (Jp: kar) – nincs találat FUMI-KOMI-ASHI (Jp: kar) – taposó lépés előre FUJUNUN (Jp: kar) – ld.: fujubun FUMI-KOMI GERI (Jp: kar) – „taposó” rúgás FU-KEN-SHA (Jp) – a három legfőbb város- FUMI-KOMI-NANAME (Jp: kar) – csapással nak, Tokionak, Kiotonak, Osakának a templo- előrejönni mai és a kormányzóságok templomai. FUMI-KOMI-SHUTO-UKE (Jp: kar) – a fumi- FUKI-BARI (Jp: nin) 1. a „tűfújás” tudománya: komi-ude-uke védéshez hasonló, csak shuto az esetleg mérgezett hegyű tűnek közvetlen a kézél tartásban. A védés csapásban folytatódik. szájból való kifúvása. Főleg nők és az ügye- FUMI-KOMI-UDE-UKE (Jp: kar) – alsóka- sebb ninják fejlesztett ék ki ezt a képességet. ros blokk, ami ütésben folytatódik, chudan 2. a szájból kifújható tű övezetben FUKINAGASHI (Jp) – bonsai stílus: „széltől FUMI-KOMU (Jp: ju) – valamibe belelépni korbácsolt” fácska. ld. még: fumi-komi FUMI-WAZA30 GAMMEN TSUKI

FUMI-WAZA (Jp: bu) – beszúró-, taposó tech- FURUI (Jp) – öreg nikák gyűjtőneve FUSEN (Jp) – 1. késés, mulasztás 2. légballon, FUMU (Jp: ken) – lépés, lépni, elmozdulni (v.- 3. vereség nélkül mely irányba) ld. még: fumi FUSHENGACHI/fusen-kachi (Jp: ju) – győze- FUNA (Jp) – ezüstkárász lem távolmaradás miatt FUNAKOSHI GICHIN – 1869–1957. ápri- FUSEN-KACHI (Jp: bu) – ld.: fusengachi/fusen-sho lis 26. Tokio. A modern karate megalkotója. FUSHEN-SHO (Jp: ju) – 1. győzelem visszalé- Okinawa, Naha tartományában született . Más pés miatt : harc nélküli küzdelem 2. előnyerő források szerint Shuri-ban. 11 éves korában FUSUMA (Jp) – válaszfal kezdett karatézni Amatu Ansho és Hokotsu FUTA-ASHI-TACHI (Jp: kyo) – kétlábas állás Ansho (Azato) mestereknél. Legjelentősebb FUTARI (Jp) – 1. két 2. két személy küzdelme mesterei Itosu és Matsumura voltak. 1906- (párbaj) tól az Okinawa Shobukai Társaság titkára. FUTATSU (Jp: ken) – két dolog, két különböző 1917-ben meghívásra Kyotóba utazott , ahol FUTO (Jp) – boríték már bemutatt a a karatét. 1922-ben Tokyoban FUTOKORO KATANA (Jp) – az „aikiuchi tartott saját rendszeréből bemutatókat, s el- tanto”-hoz hasonló fegyver kezdte terjeszteni a karatét. Első saját dojo-ját FUTOMAKI SUSHI (Jp) – japán étel. Noriba te- költői álnevéről: „Shoto” („Hajladozó Fenyő”) kert sushi, amit tőkehallal, angolnával, gombá- Shoto-kannak nevezték. Később a stílus elne- val, tojással, szárított tökforgáccsal, uborkával, vezése is ebből fakadt. Funakoshi ellenezte a szójamártással, cukorral és borssal ízesítenek. versenyzést, a szabad küzdelmet, a katákra FUTON (Jp) – 1. takaró 2. derékalj helyezte a hangsúlyt – a karatét művészetként és nem sportként képzelte el. A kamakurai Enkaku-ji templomban lévő sírján a felirat: G „Karate ni, sente nashi”: A karatéka sohasem támad! (A karatéban nincs támadó technika). GACHO (Jp) – liba FUNDOSHI (Jp) – 1. ágyékkötő, (ken) GAESAN (Kor) – számla 2. a szamuráj (a kendoka) alsó ruhája GAESHI/kaeshi (Jp) – 1. fordított , megcserélt FUNE (Jp) – 1. hajó 2. csónak 2. ellen-, ellentámadás 3. felfordított , felfordítani FUNEBASHI (Jp) – hajóhíd GAESHI WAZA (Jp) – kontratechnika FURI AGE (Jp: kar) – lendítés GAGAKU (Jp) – „régi zene” FURI-BARAI (Jp: kob) – alsó leütés a tonfával GAI WAN/gai-wan (Jp) – az alkar külső felü- FURI KABURI/furi kamuri (Jp: iai) – a kard lete a kisujj felől felemelése a „végső csapáshoz”. A „végső csa- GAI-WAN (Jp) – ld.: gai wan pás” előkészítése. ld. még: kiri tsuke GAKE/kake (Jp) – 1. kampó, kereszt 2. be- FURI KAMURI (Jp: iai) – ld.: furi kaburi akasztani, kampózni 3. judodobás, horog FURIN (Jp) – szélcsengő GAKI (Jp) – kerítés FURI-OTHOSHI (Jp: kob) – a tonfa teljes pör- GAKKI (Jp) – hangszer getése lefelé és vissza GAKKO (Jp) – iskola FURI TAMA (Jp: ai) – körzés zárt kezekkel GAKUDO-YOJIN-SHU (Jp) – „Az igaz gyakor- a has előtt . Aikido edzéseken a felkészülés lás fő szempontjai” – Dogen egyik írása egyik eleme, Tamura sensei alapján. GAKUSEI KENDO RENMEI (Jp) – Össz–Ja- FURI UKE (Jp: kob) – kipörgetett védés a tonfa pán Kendo Diákszövetség hátsó felével GAMA/kama (Jp) – sarló FURI-WAZA (Jp: kob) – tonfa pörgetés-tech- GAMAN-KAMAE (Jp: kar) – várakozó maga- nikák tartás a harcban, taktikai viselkedés FURO (Jp) – gőz GAM-CHUM (e: kámcsun) (Kor: taek) – intés, FURONTO (Jp) – információs pult mínusz pont FUROSHIKI (Jp) –batyu GAMI/kami (Jp) – papír FUROYA/sento (Jp) – fürdő GAMMEN/ganmen (Jp) – arc ld. még: kao FURU (Jp: ken) – a kendo-bot, a shinai táma- GAMMEN TSUKI/ganmen tsuki/ganmen- dásra lendítése zuki (Jp: kar) – egyenes ökölütés arcra GAN31 GEDAN SOTO UDE UKE

GAN (Jp) – vadlúd GE-BAEK (e: ge-bek) (Kor: taek) – formagya- GANBATTE! (Jp) – rajta! korlat. A Baek-je dinasztia idején (i. sz. 660-ban) GANDEI! (Kí) – 1. am: „Szárazra a poharakat!” élt legendás hadvezér Ge-Baek-ről elnevezve. 2. „Egészségére!” A merőleges, nyílegyenes alaprajz, ebben a GANGAKU (Jp: kar) – ld.: Gankaku gyakorlatban a kemény katonai fegyelem és GANG SAO (Kí: kung) – felső védés/blokk állhatatosság szimbóluma. Lépésszám: 44. GANJA (Indo/Mal) – a kris marokvédőjének GEBAKUKEN-IN/kai (Jp: nin) – az igai ninja felső széle iskola 5. „kuji-kiri” gyakorlata, a „kivülről bekö- GAN JANG (Kor) – máj tött ököl” jele. A bennünk rejtőző szenvedélyek GANKAKU/Gangaku (Jp: kar) – mesterkata, és érzelmek akadályozzák az objektív észle- „Daru a sziklán”, vagy inkább „Vadlúd a szik- lést. A „kai” segítségével, elérhetjük az objek- lán”, 42 mozdulat. Shito-ryu-ban a Chinto a tív észleléshez szükséges tudatállapotot. megfelelője. Eredetileg kínai eredetű kata, GEDAN (Jp) – az öv alatt i rész ami a Shorei-ryu közvetítésével Okinawáról GEDAN-BARAI (Jp: kar, jiu) – védő kéztech- került át Japánba. nika, alsó söprés (belülről kifelé) GANKO (Jp) – am: „hajthatatlan” GEDAN-FURI-UKE (Jp: kob) – alsó blokk, a GANKO-TO (Jp) – am: „Hajthatatlan Párt”, a tonfa kipörgetésével Meij i korszakban működő párt, aki Japánt fél- GEDAN GAMAE/gedan-kamae (Jp: nun) – tett e a Nyugat hatásaitól alsó készenléti helyzet. Alapállás, a kezek GANMEN/gammen (Jp) – arc ld. még: kao nyújtva, leeresztve, a nunchaku szabad végeit (kontei) markolják, a hüvelykujjak befelé néz- GANMEN TSUKI (Jp) – ld.: gammen tsuki nek. A nunchaku vízszintesen áll. GANMEN-UCHI (Jp: bu) – csapás az arcra GEDAN JUJI-UKE (Jp: kar) – 1. alsó kereszt- GANMEN-ZUKI (Jp) – ld.: gammen tsuki védés; (nun) 2. alsó keresztvédés a nunchaku GANRYU (Jp) – am: „fűzfa a folyóparton” zárt végével (kontoh), zenkutsu dachi állásban GAR (Kí) – család, klán GEDAN KAKE GERI (Jp: kyo) – alsó szekció- GARAMI (Jp: ju, jiu) – kulcs, kulcsolás, moz- ba kivitelezett kake geri ld. ott dulatlanná tesz (karfeszítés) GEDAN-KAKE-UKE (Jp: kar, jiu) – alsó elve- GAR FAIR/ka fei (Kí) – kávé zető (kampózó) védés ökölhátt al GARI (Jp: kar, ju, jiu) – kaszálás, horog, vágás, GEDAN-KAMAE (Jp: kar) – alsó készenléti söprés helyzet, az alapiskolában gyakori pozíció ld. GARYU (Jp: kyo) – az egyik formagyakorlat még: gedan gamae elnevezése GEDAN KEKKOMI (Jp: kar) – taposó rúgás GASHIRA/kashira (Jp) – 1. fej, fő ld. atama alsó szekcióba: pl.: térdre, lábfejre ld. még 2. felső fumi-komi GASHO NO KAMAE (Jp: nin) – csípőszélessé- GEDAN MAWASHI TSUKI (Jp: kar) – kör- gű terpeszállás: üdvözlő állás. Figyelő pozíció. íves ütés mellmagasságban GASSHUKA (Jp) – ld.: gasshuku GEDAN-MOROTE-SHOTEI-UKE (Jp: kar) – GASSHUKU/gasshukua (Jp) – edzőtábor, alsó kétkezes tenyérvédés speciális tréning GEDAN NAGASHI-UKE (Jp: kar) – alsó szin- GASU (Jp) – gáz tű védés, külső kézéllel, v. tenyérrel GASUN (Kor) – mellkas GEDAN NO KAMAE (Jp: ken) – 1. a kendo GATAME/katame (Jp: ju, jiu) – kulcs, erősen vívóbot (shinai) alsó pozíciója 2. alsó kardtar- tartás, rögzítés (leszorítás) tás (nin) 3. a ninja-to alsó készenléti helyzete GATAME-WAZA (Jp: ju, jiu) – leszorítás-technika lapuló helyzetben, állva v. menet közben GAUTAMA SZIDDHARTHA – Buddha GEDAN NUKITE (Jp: kar) – nukite az alsó GAWARA (Jp) – 1. (tető) cserép 2. cserepes (tető) szekcióra, alhasra v. herére GAWI MAKI (Kor) – olló alakú hárítás GEDAN SHOTEI UKE (Jp: kar) – az alsó szek- GAWI SON KEUT (Kor: taek) – 1. olló alakú ujj- cióban kivitelezett shotei uke ld. ott hegy, kéztartás 2. szúrás olló alakú ujjheggyel GEDAN SOTO UDE UKE/gedan soto uke GE (Jp) – lent (Jp: jiu) – kívülről befelé haladó söprő védés GE (Kí) – ld. baak gup ld.: kake-uke GEDAN SOTO UKE32 GHIN JOOMUK

GEDAN SOTO UKE (Jp: jiu) – ld.: gedan soto GEKISAI DAI NI (Jp: Shi, kar) – Nahate ere- ude uke detű Shito-ryu kata (Nahate–Higaonna–Ha) GEDAN-TSUKI (Jp: kar, ai) – 1. egyenes ütés GEKSAI DAI (Jp: kar) – 1. két tagból álló Naha- lágyékra 2. a fül mellől indított ütés az alsó te eredetű kata sorozat a Goju ryu-ban 2. két szekcióra irányítva tagból álló Naha-te eredetű kyokushinkai for- GEDAN UCHI (Jp: bo) – csapás a lábra, belül- magyakorlat elnevezése. 3. ld. még Gekisai dai ről kifelé vezetett bott al ichi/Gekisai dai ni GEDAN UCHI-BARAI (Jp: kar) – a fül mellől GEKSAI SHO (Jp: kyo) – 1. két tagból álló Naha- indított elsöprő csapás te eredetű kyokushinkai formagyakorlat elne- GEDAN-UCHI-UKE (Jp: kar) – alsó védés be- vezése. 2. ld. még Gekisai dai ichi/Gek-isai dai ni lülről kifelé, a kézhát lefelé néz GEKU (Jp) – az Ise-szentély „külső templo- GEDAN-UKE (Jp: kar) – 1. rövid alsó védés, ma” az élelem istennőjének Ukemochi-no-ka- kívülről befelé. pl: gedan-kake uke (nun) mi-nak a szentélye 2. alsó védés. Állás zenkutsu dachi-ban: a GEMMAI/genmai (Jp) – 1. hántolatlan rizs nunchaku az első láb előtt vízszintesen kife- 2. az ebből sajtolt ital szítve az előrenyúló két kézzel (nin) 3. alsó, GEMPUKU (Jp) – a nagykorúsítási szertartás köríves védés elnevezése. Az ifj ú életében a legfontosabb GEDAN UKE NO KAMAE (Jp: nin) – alsó esemény, amely a ruházata megváltoztatása védő bott artás. A bot a talajjal cca. 60°-os szö- mellett névváltoztatással is járt. A nevet köte- get zár be. A bot első vége a test középvona- lezően két írásjegy alkott a, melyből az egyik la előtt boka magasságban, a hátsó a bal fül öröklődő, a másik nagykorúsításkor válasz- mellett , a bal kéz lefelé álló tenyerében. A jobb tott , vagy kapott jel – a kao – volt. A fi úk ha- kéz a test előtt , a tenyér felfelé néz. A lábak jukat kontyba fogták, a lányok szemöldökét „kokutsu dachi”-ban. kitépdesték (mayuharai). Szamuráj fi úknál ez GEDAN WAKI-GAMAE (Jp: nun) – állás az ünnepség a 15. életévükben (nálunk 14. év) fudo dachiban: bal kéz keresztben a jobb zajlott le, ami után igazi kardot is köthett ek. csípő előtt öv magasságban: jobb kéz a jobb GEN (Jp) –nyers comb mellett , ököl a térdtől egy tenyérnyire. A nunchaku két szabad vége (kontei) az ököl- GENDO (Jp) –oszlop ben, a fegyver kifeszítve, tengelyének meg- GENIN (Jp) – közninja hosszabbított vonala a talajjal 45°-t zár be. GENJOKOAN (Jp) – „A mindennapi élet útja”: GEESNIK, ANTON (1934–) – 9. danos hol- Dogen Shobogenzo-jának legfőbb fejezete land judo mester. Az európai judo megújítója GENKAN (Jp) – előszoba és reformátora. Eredményes versenyzői múltja GENKI DESU! (Jp) – egész jól! mellett , jelentős időt töltött Japánban, ahol az GENMAI (Jp) – 1. ld.: gemmai 2. rizsleves ott ani edzésmódszereket tanulmányozta. Ké- (néha zöldséggel), a zen szerzetesek étrend- sőbb kialakított a saját iskoláját és módszerét. jének alapja GEI (Jp) – művészet GENSHI-SAI (Jp) – „a herceg ünnepe”, a két GEIHO KADENSO (Jp) – Yagiu Muneori újévi ünnep egyike, jan. 3. napja 1647-ben írt híres könyve a kardvívásról GENTEN (Jp: kyo) – intés GEKAKUDJO/gekakujo (Jp) – am: „alulról GEODUB (Kor: taek) – kett ős rúgás döntik meg a felül lévőket”. A daimzok ellen lá- GERI/keri (Jp) – rúgás zadók mozgalma. GERI-AGE (Jp: kyo) – felső rúgás, felfelé irá- GEKAKUJO (Jp) – ld.: gekakudjo nyuló rúgás GEIKO/keiko (Jp) – edzés, gyakorlat GERI-WAZA (Jp: kar) – rúgástechnika GEISA (Jp) – speciális képzett ségű, többféle GETA (Jp) – hagyományos, magasított talpú művészetben jártas, a szórakoztató iparban japán facipő, kereszt- v. lábujjpántokkal dolgozó lányok Japánban. (Nem örömlányok!) GETSUMATSU (Jp) – a hónap vége GEKIKEN-JITSU (Jp) – a láncos golyó alkal- GEYSHI (Jp: ai) – csavarás, fordítás mazásának tudománya GHI (India) – olvasztott vaj GEKISAI DAI ICHI (Jp: Shi, kar) – Nahate ere- GHIN (e: dzsin) – (Kor) – hosszú detű Shito-ryu kata (Nahate–Higaonna–Ha) GHIN JOOMUK (Kor: taek) – hosszú ököl GHUY33 GOJUNG SO MONGDUNG-I MAKGI

GHUY/ji (Kí) – csirke GODURO ARE (Kor: taek) – kett ős biztonsági GI (Jp) – budo gyakorló öltözék, a hagyomá- hárítás nyos japán paraszti ruhából. Általában fehér, de GOGEN YAMAGUCHI – (1909–1989) a Goju a judósok kék, jitsusok fekete színben is viselik. ryu egyik kimagasló tehetségű nagymestere, GI (Kor) – lélek, akaraterő becenevén „a macska”. A Gogen nevet mes- GIBON-DONGJAK (Kor: taek) – bázistechni- terétől, Miyagitól kapta, ami am. „kemény”, ka ld. még: gibon yapsun „nyers”. Nevéhez fűződik a Zen Nippon GIBON YAPSUN/gibon yonsup (Kor: taek) – Karate-do Goju Kai létrehozása, majd a többi alapgyakorlat, bázis ld. még: gibon-dongjak stílus rangidőseivel megalakított a a FAJKO-t GIBON YONSUP (Kor: taek) – ld.: gibon yapsun (FEDERATION OF THE ALL-JA-PAN KARATE- GIGEKI/kenyu/kenpo/kempo (Jp) – kínai DO ORGANIZATIONS – Össz-Japán Karate-Do küzdőművészet, bizonyos értelemben a kara- Szervezetek Szövetsége). Az utóbbi nevét JKF-re te őse ld. kempo (JAPAN KARATE-DO FEDERATION) változ- GIJ UTSU (Jp) – technika tatt ák. Gogen 1974-ig maradt a szervezet elnö- GIKON-RYU KOPPOJUTSU (Jp: nin) – ninja ke, ezután saját szövetségét IKGA néven hozta stílus. 18. nagymestere dr. Hatsumi sen-sei. létre és jegyeztett e be. Utódja az elnöki poszton GIM (Kí) – kard Ujita sensei lett . GIN GI DU LI (Kí: kung) – „aranykakas egy lá- GO GYO NO KATA (Jp: nin) – nin-jutsu kata bon”, kung fu állás GOHEI (Jp) – a ritus szerint kivágott papírcsí- GINKO-FA (Jp) – icsói dió kok (shide). Kezdetben ezek helyett esített ék a GIRI (Jp: bu) – 1. a bushido-ban megfogalma- kamiknak szánt adományokat. zott erkölcsi kötelesség, kötelességtudat 2. vi- GOHO (Kí) – Kon-Fu-Ce másik neve szonylatok, összefüggések GOHON (Jp) – ötször GISHI (Jp: bu) – a bushido-ban megfogalma- GOHON KUMITE (Jp: kar) – ötlépéses gya- zott erkölcsi tartás korló küzdelem GISHIKI (Jp: kar) – formaság, szertartás GOJO-SHIHO (Jp: kar) – ld.: Goju-shiho GITSCHO (e: giccsó) (Jp) – főleg Újév napján GOJU-KAI (Jp) – a guju-ryuból kivált irányzat játszott társasjáték GOJUNK SO DIGUTJA CHIRUGI (Kor: GNAP/ya (Kí) – kacsa taek) – hosszú küzdőállásban végrehajtott „U” GNOY LOP (Kí: w) – külső fogás alakú kett ős ökölütés, egyidejűleg fejre és al- GNOY PAK (Kí: w) – külső védés tenyérütéssel hasra. Támadó kéztechnika. GO (Jp) – 1. öt: számnév, az 5-ös szám, 2. ötödik GOJUNK SO DUNG JOOMUK NAPUNDE 3. erő, keménység 4. támadás 5. tiszteletre mél- DWIT TAERGI NAJUNDE MAKGI (Kor: taek) tó 6. ázsiai sakktáblán játszott társasjáték ld.: igo – hosszú küzdőállásban két ellenfél ellen egy- GO/chiu/tyu (Kí) – a 9-es szám idejűleg végrehajtott akció: hátrafelé irányuló GOANG SAO (Kí: w) – alsó alkaros védés magas csapás az ököl felső részével, valamint GOBAN (Jp) – 1. ötödik (san) 2. Sankukai ka- hárítás az alsó szekcióban. Támadó kéztechnika. rate báziskombináció. Kamaete, helyben balra GOJUNG SOGI (Kor: taek) – rögzített , vagy 45°-ban kitérés, nagashi uke gedan, vagy shuto hosszú „L” állás. Küzdőállás, a lábtávolság gedan barai, vonalban előre kin-geri, gyaku- négy talphossz, a súlypont közepén van, a jodan ski, seiryuto chudan, lépés előre vonal- lábak egy képzelt „L” betű szárain foglalnak ban, mawate, ugyanez vissza a másik oldalra. helyet úgy, hogy a talpak vonalának meghosz- GOBO (Jp) – bojtorján szabbításai 90°-ot zárnak be. GOCHISO-SAMA DESH’TA! (Jp) – köszö- GOJUNG SO KAUNDE SONGKAL nöm! (pl.: az ebédet) MOMCHAU MAKGI (Kor: taek) – kett ős, ke- GO DAI (Jp) – szó szerint az „öt nagy”, a resztezett középmagas külső tenyérelhárítás buddhizmusban a világ alkotóelemei: Föld, küzdőállásban. Védő kéztechnika. Víz, Tűz, Szél, Űr GOJUNG SO MONGDUNG-I MAKGI (Kor: GODAN (Jp) – ötödik (mester) fokozat taek) – kett ős hüvelykujjhajlatt al végzett „U” GO DAR (Jp: w) – felső ütés alakú hárítás, hosszú küzdőállásban. Védő GO-DO (Jp) – „kemény út”: küzdősport kéztechnika. GOJUNG SO NAJUNDE DOO... 34 GONIN-GUMI

GOJUNG SO NAJUNDE DOO PALMOK GOJU-SHIHO/Gojo-shiho (Jp: kar) – Shuri-te MAKGI (Kor: taek) – alacsony, támasztott eredetű mesterkaták. ld.: goju shi ho dai, – sho alkarhárítás hosszú küzdőállásban. Védő GOJU SHI HO DAI (Jp: kar) – mesterkata, „54 kéztechnika. nagy lépés” GOJUNG SO NAPUNDE OLLYO CHIRUGI GOJU SHI HO SHO (Jp: kar) – mesterkata, (Kor: taek) – lefelé irányuló magas ökölütés „54 kis lépés” hosszú küzdőállásban. Támadó kéztechnika. GOKAI/gotai/kotai (Jp) – párcsere GOJUNG SO PACKAT PALMOK NERYO GOKAU-GEIKO (Jp: ken) – edzés két azonos MAKGI (Kor: taek) – lefelé csapó külső al- fokozatú partnerrel karhárítás hosszú küzdőállásban. Védő GOKENIN (Jp) – a sógun közvetlen vazallusa kéztechnika. GOKENIN/fudai (Jp) – vazallus harcosok, akik GOJUNG SO SONGKAL YOP TAERIGI nagyobb családokat örökletesen szolgálnak (Kor: taek) – oldalirányú tenyérél-csapás, hosz- GOKKO-RYU KOSHIJ UTSU (Jp: nin) – ninja szú küzdőállásban. Támadó kéztechnika. stílus, melynek ma is élő 28. nagymestere dr. GOJUNG SO SUN PALKUP NERYO TULGI Hatsumi sensei (Kor: taek) – lefelé irányuló döfés a könyök alsó részével, hosszú küzdőállásban. Támadó GOKNI (Jp) – a művészet belső értelme kéztechnika GOKOKU (Jp) – a nagyujj és a mutatóujj kö- GOJU RYU (Jp) – „Az erő és lágyság” stílusa. zött i húsos részen található újraélesztési pont Miyagi Chojun által kialakított , egyik legel- GO-KYO (Jp: ju) – 1. negyven judo dobás öt terjedtebb karate stílus, ami Higeona mester csoportra osztása, csoportonként nyolc dobás- régi okinawai karatéján alapszik. A négy leg- sal, a japán judo tanulófokozatainak vizsga- nagyobb karate stílus egyike. GO = kemény, anyaga. (Go-öt: Kyo-csoport) (ai) 2. 5. tanítás. JU = lágy. Az elnevezés a stílust kiválóan jel- GOKYO NO KAISETSU (Jp: ju) – 40 dobás lemzi. Alapja a kínai Chuan-fa és az Okinawa- besorolása, öt féle nehézségi fokozatba te. Kiváló képviselője Yamaguchi sensei a GO-KYO-OSAE (Jp: ai) – csuklócsavarásos, – „macska”. A JKF – nek egyedül a JKF Goju feszítéses földrekényszerítési technika Kai szervezet a tagja, illetve jó néhány mes- GOLCHO (Kor: taek) – kampós, sarló alakú. ter egyénileg vállalta a JKF tagságot. jelentős GOMAME (Jp) – szárított hal Goju ryu szervezet a Yamaguchi sensei által GOMAN! (Kor) – állj! alapított IKGA és Európában a SEIWA KAI. GOMEN (Jp) – bocsánat, elnézést A JKF GOJU KAI vizsgarendszere igen szi- GOMEN NASAI ! (Jp) – „Bocsánat, elné- gorú előírásokat tartalmaz. Még a 8. dan-ra zést!”, „Nagyon sajnálom!” is kemény fi zikai erőpróbát kell tenni. Tisz- GOMEN NASAI DOTSO GA MATSU! (Jp) – teletbeli dannok különleges esetekben ugyan Nagyon sajnálom kérlek, várjatok! adhatók, a vizsgával elérhető danfokozatok GOMEN NASAI NIHON GO GA HANASE- megszerzés azonban a következő egyéb kri- MASEN! (Jp) – Nagyon sajnálom, nem beszé- tériumokhoz kötött : 1. dan min. 16. életév; lek japánul! 2. dan ua. mint 1. dan-nál; 3. dan ua. mint GOMSON/gonson (Kor: taek) – „medvemancs” kéz 1. dan-nál; 4. dan minimum 3 év eltelte a 3. GONG (Kí:) – kemény dan után, minimum 11 eltöltött év a karaté- ban 30. életév betöltése. 5.dan minimum 4 év GONG GI (Kí) – ld.: yeung eltelte a 4. dan után minimum 16 eltöltött év GONG GYOK BOWI (Kor) – ld.: gong gyukk bowi a karatéban 35. életév betöltése. 6. dan mini- GONG GYUKK BOWI/gong gyok bowi (Kor: mum 5 év eltelte a 5. dan után minimum 21 taek) – támadó felületek eltöltött év a karatéban 41. életév betöltése. GONG GYUK GI (Kor: taek) – támadó technikák 7. dan minimum 6 év eltelte a 6. dan után GON-NEGI (Jp) – „segédkántor”, a „negi” segítője minimum 28 eltöltött év a karatéban 48. élet- GO-NIN-GAKE (Jp: kar) – gyakorló harc, egy év betöltése. 8. dan minimum 7 év eltelte a 7. ellen öt dan után minimum 38 eltöltött év a karaté- GONIN-GUMI (Jp) – a szamurájok és tisztvi- ban 58. életév betöltése. selők ötös csoportja (összeírások alkalmával) GO NO KATA35 GUNNUN SO KAUNDE AHN PALMOK...

GO NO KATA (Jp) – 1. az uralom gyakor- GO-TI (Kí) – Mongol eredetű kínai birkózás, lása 2. megváltoztatott menete egy katának. melyben a küzdő felek szarvval ellátott sisa- A mozgások a védő technikáknál és kombi- kot viseltek. A mérkőzés folyamán igyekeztek nációknál, valójában visszafelé történnek. egymást kitolni a küzdőtérről. A Go-Ti előz- Először T.Kase mester vezett e be a gyakor- ménye a Shumai Chiao-nak. lásnak ezt a módját. GOTON-PO (Jp: nin) – a menekülési útvo- GO NO KEIKO (Jp: bu, ai) – kemény edzésmód nal megkeresésének módszere, az „inton – GO NO SEN (Jp: kar) – 1. a kezdeményezés jutsu” része átvétele, az ellenfél saját mozgásának, ak- GOU (Kí) – kutya ciójának átalakítása saját szándékunk vég- GOUYU (Kí) – „Nemzeti nyelv”, a Taiwanon használt kínai köznyelv rehajtásához (ju) 2. megelőző dobás (ken) GÓU (Kí) – elég valamiből 3. a kendo támadás harmadik formája, tu- GUA YU (Kí) – ld.: gwuy yu lajdonképpen a karddal történő hárítás utá- GUBURYOSAGI (Kor: taek) – ld.: guburyo sogi ni ellentámadás elnevezése GUBURYO SOGI/guburyosagi (Kor: taek) – GONOSEN NO KATA (Jp: ju) – ellendobások egylábas készenléti állás (kontradobások) formagyakorlata GUCHI (Jp) – száj GONOSENWAZA (Jp: kar) – ld.: go no sen waza GUJARI (Kor) – hirtelen, gyors GO NO SEN WAZA/gonosenwaza (Jp: ju, GUJI (Jp) – „a templom mestere”, rendfőnöke. kar) – megelőző technikák Ezt a címet a „kanpei-sha” és a „koku-hei-sha” GONSON (Kor: taek) – ld.: gomson vezetőinek adták. GONSONG (Kor) – rendszer, összetevő GUK KI (Kor) – zászló GON YIU CHE (Kí) – fésűskagyló GULA (Ind/Mal) – cukor GO RIN NO SO (Jp) – 1. „öt kör könyve” v. GULENG (Mal) – tej „öt gyűrű könyve”. Musashi Miyamoto Edo- GUNG BO (Kí: kung) – egyenes vonalú küz- korszakbeli stratégiai könyve, melyben a dőállás, v. hajlított állás (a zenkutsu-dachihoz vívótechnikák mellett a szellemi fegyelem- hasonló, de lábak egy vonalon helyezkednek ről ír. 2. Musashi Miyamoto által létrehozott el). A testsúly 70%-a az első, 30%-a a hátsó harcművészeti ág lábon van GO RIN(Jp) – 1. öt gyűrű 2. az embernél a fej, GUNNUN SOGI (e: gunnun szagi) (Kor: a két könyök és a két térd pontjai taek) – támadóállás: egy váll szélességű, a két GORO (Jp) – férfi név: am: „ötödik”. A születési láb között i átlótávolság két és fél vállhossz, a sorrend szerinti elnevezés. súlypont középen van GORO (Kor: taek) – 1. kampósan visszahúzó, GUNNIN SO AHN PALMOK DOLLIMYO gáncsoló 2. horog alakú rúgás ld. még: huryo MAKGI (Kor: taek) – teljes körívet leíró belső GORO CHAGI (Kor: taek) – söprőgáncs. Vé- alkarhárítás. Védő kéztechnika GUNNUN SO AP PALKUP PANDAE gezhető kívülről befelé, belülről kifelé, és for- TAERIGI (Kor: taek) – előre irányuló ellenté- dított an sarokkal. Támadó lábtechnika. tes oldali csapás a könyökkel támadóállásban GO-SHA (Jp) – a járások templomai – tarkótámasztással. Támadó kéztechnika GOSHI/koshi (Jp) – csípő GUNNUN SO CHOOKYO BARO MAKGI GOSHIN (Jp) – önvédelem: a test védelme (Kor: taek) – azonos oldali felfelé irányuló külső GOSHIN JITSU (Jp) – a Kodokan Judo Inté- alkarhárítás támadóállásban. Védő kéztechnika zet által kifejlesztett önvédelmi sport (1952), GUNNUN SO KAUNDE AHN PALMOK melyet a régi hagyományos ju-jutsuból, a mo- MAKGI (Kor: taek) – középmagas belső alkar- dern karate és aikido fogásanyagának felhasz- hárítás támadóállásban. Védő kéztechnika. nálásával hoztak létre. Go – öt: shin – új: jitsu GUNNUN SO KAUNDE AHN PALMOK – művészet, technika. NAJUNDE PACKAT PALMOK MAKGI GOSHOSAMURAI (Jp) – a császári ház szol- (Kor: taek) – támadóállásban végrehajtott egy- gálatában álló szamuráj idejű hárítás, belső alkarral közép, és külső GOTAI/gokai/kotai (Jp) – párcsere alkarral alsó szekcióban. Védő kéztechnika. GUNNUN SO KAUNDE BARO... 36 GUNNUN SO NOPUNDE BARO...

GUNNUN SO KAUNDE BARO KAKKU- GUNNUN SO NAJUNDE BARO PACKAT RO MAKGI (Kor: taek) – középmagas belülről PALMOK MAKGI (Kor: taek) – alacsony kifelé tartó azonos oldali hárítás támadóállás- szekciójú azonos oldali külső tenyérél-hárítás ban. Védő kéztechnika. támadóállásban. Védő kéztechnika. GUNNUN SO KAUNDE BARO CHIRUGI GUNNUN SO NAJUNDE BARO (Kor: taek) – azonos oldali, középmagas egye- SONGKAL MAKGI (Kor: taek) – alacsony nes ökölütés, támadóállásban. Támadó kéz- szekciójú azonos oldali külső tenyérél-hárítás technika. támadóállásban. Védő kéztechnika. GUNNUN SO KAUNDE BARO SONKUT GUNNUN SO NAJUNDE PANDAE NERYO TULGI (Kor: taek) – támadóállásban végrehaj- CHIRUGI (Kor: taek) – ellentétes oldali lefelé tott középmagas, azonos oldali szúrás négy irányuló egyenes ökölütés támadóállásban. ujjheggyel. Támadó kéztechnika. Támadó kéztechnika. GUNNUN SO KAUNDE DOO PALMOK GUNNUN SO NAJUNDE PANDAE MAKGI (Kor: taek) – középmagas, támasz- ANURO SONGKAL MAKGI (Kor: taek) tott alkarhárítás támadóállásban. Védő kéz- – alacsony ellentétes oldali befelé irányuló technika. külső tenyérhárítás támadóállásban. Védő GUNNUN SO KAUNDE KYOCHA kéztechnika. JOOMUK MAKGI (Kor: taek) – középmagas, GUNNUN SO NAJUNDE PANDAE keresztezett kett ős ökölhárítás támadóállás- SONKUT TULGI (Kor: taek) – támadóállás- ban. Védő kéztechnika. ban végrehajtott alacsony, ellentétes oldali GUNNUN SO KAUNDE PANDAE szúrás négy ujjheggyel. Támadó kéztechnika. CHIRUGI (Kor: taek) – ellentétes oldali kö- GUNNUN SO NOOLLYO MAKGI (Kor: zépmagas egyenes ökölütés, támadóállásban. taek) – lassan feszített – izommetrikus – há- Támadó kéztechnika. rítás kett ős tenyérrel, támadóállásban. Védő GUNNUN SO KAUNDE PANDAE kéztechnika. DWIJ IBO CHIRUGI (Kor: taek) – ellentétes GUNNUN SO NOPUNDE BARO AP oldali fordított középmagas ökölütés támadó- PALKUP TAERIGI (Kor: taek) – előre irányuló állásban. Támadó kéztechnika. magas, azonos oldali csapás a könyökkel tá- GUNNUN SO KAUNDE SANG DWIJ IBO madóállásban. Támadó kéztechnika. CHIRUGI (Kor: taek) – támadóállásban végre- GUNNUN SO NOPUNDE BARO hajtott kett ős középmagas fordított ökölütés. BAKKURO MAKGI (Kor: taek) – magas be- Támadó kéztechnika. GUNNUN SO KAUNDE SANG PACKAT lülről kifelé tartó azonos oldali hárítás táma- PALMOK HECHYO MAKGI (Kor: taek) – ket- dóállásban. Védő kéztechnika. tős középmagas szétfeszítő hárítás: egy vagy GUNNUN SO NOPUNDE BARO BANDAL egyszerre két ellenféllel szemben, támadóál- CHIRUGI (Kor: taek) – azonos oldali magas lásban. Védő kéztechnika. sarló alakban ívelt ökölütés támadóállásban. GUNNUN SO KAUNDE SANG SONGKAL Támadó kéztechnika. HECHYO MAKGI (Kor: taek) – kett ős közép- GUNNUN SO NOPUNDE BARO CHIRUGI magas szétfeszítő hárítás külső tenyér éllel (Kor: taek) – azonos oldali magas egyenes ököl- támadóállásban. Védő kéztechnika. ütés támadóállásban. Támadó kéztechnika. GUNNUN SO KAUNDE SONBADAK GUNNUN SO NOPUNDE BARO DUNG GOLCHO BARO MAKGI (Kor: taek) – kö- JOOMUK AP TAERIGI (Kor: taek) – magas zépmagas ellentétes oldali belső tenyérél-há- előreirányuló csapás támadóállásban az ököl rítás támadóállásban. Védő kéztechnika. felső részével. Támadó kéztechnika. GUNNUN SO KAUNDE SONGKAL GUNNUN SO NOPUNDE BARO DUNG DUNG PANDAE MAKGI (Kor: taek) – közép- JOOMUK YOP TAERIRGI (Kor: taek) – ma- magas ellentétes oldali belső tenyérél-hárítás gas oldalra irányuló csapás támadóállásban támadóállásban. Védő kéztechnika. az ököl felső részével. Támadó kéztechnika. GUNNUN SO NOPUNDE BARO... 37 GWUY YU

GUNNUN SO NOPUNDE BARO PACKAT GUNNUN SO NOPUNDE PANDAE WI PALMOK ANURO MAKGI (Kor: taek) – PALKUP TAERIGI (Kor: taek) – felfelé irá- magas, kívülről befelé irányuló azonos nyuló magas, ellentétes oldali csapás a kö- oldali külső alkarhárítás támadóállásban. nyök felső részével támadóállásban. Táma- Védő kéztechnika. dó kéztechnika. GUNNUN SO NOPUNDE BARO SONG- GUNNUN SO NOPUNDE SANG SEWO KAL ANURO TAERIGI ( (Kor: taek) – ma- CHIRUGI (Kor: taek) – magas függőlegesen gas azonos oldali befelé irányuló külső tartott egyenes ívű kett ős ökölütés támadóál- tenyérél-csapás támadóállásban. Támadó lásban. Támadó kéztechnika. kéztechnika. GUNNUN SO NOPUNDE SANG GUNNUN SO NOPUNDE BARO SONG- KAL DUNG ANURO TAERIGI (Kor: taek) SONGKAL HECHYO MAKGI (Kor: taek) – – magas, azonos oldali befelé irányuló bel- kett ős magas szétfeszítő hárítás külső tenyér ső tenyércsapás támadóállásban. Támadó éllel támadóállásban, egyszerre két ellenféllel kéztechnika. szemben. Védő kéztechnika. GUNNUN SO NOPUNDE BARO SONKUT GUNNUN SO SANG SONBADAK OLLYO TULGI (Kor: taek) – támadóállásban végrehaj- MAKGI (Kor: taek) – kett ős felfelé irányuló tott magas, azonos oldali szúrás négy ujjhegy- nyitott tenyérhárítás támadóállásban. Védő gyel. Támadó kéztechnika. kéztechnika. GUNNUN SO NOPUNDE DOO GUNNUN SO SANG SONGKAL ANURO BANDALSON MAKGI (Kor: taek) – kett ős TAERIGI (Kor: taek) – befelé irányuló kett ős hüvelykujjhajlatt al végzett magas hárítás vé- külső tenyérél-csapás támadóállásban. Táma- dőállásban. Védő kéztechnika. dó kéztechnika. GUNNUN SO NOPUNDE KYOCHA GUNNUN SO SANG SONGKAL YOP JOOMUK MAKGI (Kor: taek) – magas ke- TAERIGI (Kor: taek) – támadóállásban vég- resztezett kett ős ökölhárítás támadóállásban. rehajtott kettős oldalirányú külső tenyérél- Védő kéztechnika. csapás, egyszerre két ellenfélre. Támadó GUNNUN SO NOPUNDE PANDAE AP kéztechnika. PALKUP TAERIGI (Kor: taek) – előre irányuló magas, ellentétes oldali csapás a könyökkel GUNNUN SO SONGKAL CHOOKYO támadóállásban – tarkótámasztással. Támadó BARO MAKGI (Kor: taek) – azonos oldali fel- kéztechnika. felé irányuló külső tenyérhárítás támadóállás- GUNNUN SO NOPUNDE PANDAE ban. Védő kéztechnika. BANDALSON TAERIGI (Kor: taek) – táma- GUP/gyup/kup (Kor: taek) – tanuló övfokozat dóállásban végrehajtott magas, ellentétes ol- GURKHA (Hindi) – 1. Nepál lakosságának dali csapás a hüvelyk-, és mutatóujj között i többségét alkotó, katonai erényeiről nevezetes tenyérhajlatt al. Támadó kéztechnika. népcsoport 2. átv. ért.: katona GUNNUN SO NOPUNDE PANDAE GURU (Szanszkr) – 1. az indiai szikh felekezet CHIRUGI (Kor: taek) – ellentétes oldali magas vallásfője 2. átvitt ért.: mester, tanár egyenes ökölütés támadóállásban. Támadó GURUMA/kuruma (Jp: ju, jiu) – kör/köríves kéztechnika. GURYA MOPS (Kor: taek) – vezényszó nélkül, GUNNUN SO NOPUNDE PANDAE DOO szabadon SONGARAK TULGI (Kor: taek) – támadó- GUSARI/kusari (Jp) – lánc állásban végrehajtott magas, ellentétes oldali GUSONG (Kor) – rendszer szúrás két ujjal. Támadó kéztechnika. GUTJA (e:gutzsa) (Kor: taek) – „9”-es alakú GUNNUN SO NOPUNDE PANDAE PYUN JOOMUK CHIRUGI (Kor: taek) – tá- (karfeszítő) madóállásban végrehajtott egyenes ívű ma- GWAN (Kí) – rúd, bot gas, ellentétes oldali tenyértő ütés. Támadó GWANJA NORI (Kor) – halánték kéztechnika. GWUY YU/gua yu (Kí) – sügér GYAKU 38 GYUP

GYAKU TSUKI/gyaku zuki/gyaku ski/ Gy gyasaku ski (Jp: kar) – egyenes ökölütés a hát- só láb felőli oldalról indítva: ellentétes oldali GYAKU/gyasaku (Jp) – ellentétes, fordított ökölütés. GYAKU AGE-UKE (Jp: kar) – felső védés for- GYAKU TSUKI NO ASHI (Jp: w, kar) – a dított állásban: pl.: jobbkezes jodan tsukit, wado-ryuban a gyakutsuki-hoz tartozó állás. jobbkezes age-uke-vel védünk A juntsuki no ashi-tól annyiban tér el, hogy GYAKU AI-HANMI/gyaku hanmi (Jp: ai) – kb. fél lábfejjel rövidebb és ugyanennyivel kiinduló helyzet, oldalsó állás, az ellenfelek szélesebb állás. Az első lábfej egy kissé be- eltérő felállásban vannak (az egyiknek jobb, fordul és a testsúly valamivel nagyobb része míg a másiknak bal lába van elöl) helyeződik az elsó lábra. GYAKU ASHI (Jp: kar) – hátul levő láb GYAKU TSUKI NO TZUKOMI (Jp: wa) – Az GYAKU GEDAN-UCHI (Jp: bo) – csapás a állás két vállszéllességű, a hátsullévő láb újjai lábra ellentétes oldalról, kívülről és az elöl lévő láb sarka egy vonalon helyez- GYAKU HANMI (Jp: kar) – 1. ellentétes oldalra, kednek el, a lábfejek befelé fordúlnak. A test- hátra fordított (ai) 2. kiinduló helyzet, oldalsó súly nagyobb része inkább az első lábon van. állás, az ellenfelek eltérő felállásban vannak (az Haladás közben a lábak egymás mellé zárnak. egyiknek jobb, míg a másiknak bal lába van elöl) GYAKU UCHI (Jp: kob) – ld.: nukitsuke GYAKU-JUJI-JIME/gyaku-juji-shime (Jp: ju) – GYAKU UCHI-UKE (Jp: kar) – belülről átló- fordított keresztfojtás. (A tenyerek felfelé néznek). san kifelé haladó védés alkarral, erősen ellen- GYAKU-JUJI-SHIME (Jp: ju, jiu) – ld.: gyaku- tétes irányba kifordított csípővel (pl.: a jobb juji-jime kéz támadását jobb kézzel védjük) GYAKU-KAESHI-JIME (Jp: ju)- a kataha- GYAKU UKE (Jp: kar) – ellentétes oldali védés jime (hátsó keresztfojtás vállrögzítéssel) egyik GYAKU-USHIRO-KESAGATAME/gyaku- változata kesagatame (Jp: ju) – fordított , rézsútos leszorítás GYAKU-KAITEN (Jp: kar) – ellentétes fordulás GYAKU ZENKUTSU-DACHI (Jp) – (kob: kar) GYAKU-KATATE-DORI/gyaku-katate-tori 1. „hátsó védekező állás”: Zenkutsu dachi-ban a (Jp: ai) – ellentétes állás, első kéz fog ellentétes felsőtest hátrafelé történő elfordítása. A testsúly kéz csuklójára továbbra is az eredeti tartólábon marad. (nun) GYAKU-KATATE-TORI (Jp: ai) – ld.: gyaku- 2. állás változatlan, bal kéz vállmagasságban 90°- katate-dori ban hajlítva függőlegesen áll, a vízszintesen álló GYAKU-KESAGATAME/gyaku-ushiro- nunchaku szabad végét (kontei) markolva: jobb kesagatame (Jp: ju) – fordított , rézsutos leszorítás kéz a hónalj alatt a nunchaku lelógó szárát fogja GYAKU NAGARE (Jp: nin) – álló helyzetből GYAKU ZUKI (Jp: kar) – ld.: gyaku tsuki gurulás az ellenkező irányba (hátra). A gördü- GYASAKU (Jp: san) – ld.: gyaku lés a háton átlós irányba történik. GYASAKU-SKI (Jp: san) – ld.: gyaku tsuki GYAKU NIGIRI (Jp: bo) – fordított bott artás, GYNIKU (Jp) – marhahús elsősorban védekezésre. A bot vízszintesen GYODO (Jp) – „Az Igaz Út” magunk előtt , a tenyerek lefelé néznek. GYODOORANG/gyodurong (Kor) – ld.: gyodurang GYAKU-OKURI-ERI-JIME (Jp: ju) – az okuri- GYODURANG (Kor) – hónaljárok eri-jime (hátsó keresztfojtás) egyik változata GYOL HOO (Kor) – ádámcsutka GYAKU SKI (Jp: kar) – ld.: gyaku tsuki GYONG BOO (Kor) – nyakcsigolya GYAKU-SHUTO-UCHI (Jp: kar) – shuto uchi GYONG CHU (Kor) – hátgerinc gyaku oldalra GYONG GOL (Kor) – lábszár, sípcsont GYAKU SOTO UKE (Jp:sh kar, kyo) – külső GYONG GOL DOLLYO CHAGI NOPUN- védés „gyaku” oldalról. (Hárítás kívülről, for- DE (Kor: taek) – magas köríves rúgás, köz- dított helyzetből.) vetlen testközelből sípcsontt al, fejre. Támadó GYAKU TATE-UCHI (Jp: bo) – ütés alulról fel- lábtechnika. felé, függőlegesen GYOZA (Jp) – Japán ételféleség. Kisméretű pala- GYAKU TEBUKI (Jp: ju, jiu) – karfeszítés állásból csinták darált hússal megtöltve, kínai kellel körítve GYAKUTE NO NOTO (Jp: iai) – fordított GYUNYU (Jp) – tej noto: a kard visszahelyezésének egy módja GYUP (Kor: taek) – ld.: gup HA39 HAKKO NO KUZUSHI

HAIMEN GAMAE (Jp: nun) – készenléti tar- H tás: a jobb kéz behajlítva a fej mögött markolja a nunchaku szabad (kontei) végét: a nunchaku má- HA (Jp) – levél, (növényi) sik vége a hát mögött az öv magasságábanlévő HAAH/hsia (Kí) – garnélarák bal kéz nyitott tenyerébe simul HABAKI (Jp) – biztosító fémgyűrű: a kard HAI PU (Kí: nin) – ninja lépésfajta: a koga-i „gallérja”, a kézvédő felett a penge körül, ami Hai-Lung ryu lopakodó, v. „fekete lépés”-ének a kard lötyögését a hüvelyben meggátolja kínai elnevezése. A kuji-ashi első lépése. HABANSIN (Kor: taek) – lábrészek HAI SHEN/hoy sum (Kí) – tengeri csiga HABA SAN/aba san (Jp) – anya HAISHU (Jp) – kézhát HABU (Jp) – okinawai viperaszerű mérgeskígyó HAISHU UCHI (Jp: kar) – csapás kézhátt al HACHI/hatsu (Jp) – 1. nyolc, a 8-as szám HAISHU UKE (Jp: kar) – védés kézhátt al 2. nyolcadik 3. darázs HAI, SO DES! (Jp) – egyetértek! (Beszélgetés HACHIBAN (Jp) – 1. nyolcadik (san) 2. Sankukai közben gyakran kell ismételni.) karate báziskombináció. Kamaete, helyben balra HAISOKU/ashi kubi (Jp: kar) – lábhát, rüszt kitérés 45°-ban, uramawashi geri jodan, gyaku- HAISOKU-GERI (Jp: kyo) – ld.: seashi ge-ri/ ski jodan, seiryuto chudan, vonalban lépés előre ashikubi-geri mawate, ugyanez a másik oldalra. HAISOKU-MAE-GERI-KEAGE (Jp: kar) – HACHI DAN (Jp) – a 8. (mester-) fokozat csapódó rúgás előre lábhátt al, a herékre ld.: HACHIJ I-DACHI/hachinoji-dachi (Jp: kar) – kin-geri készenléti, vállszélességű alapállás HAISOKU-MAWASHI-GERI/ashi-kubi- HACHIJ I MAWASHI (Jp: bo) – „kétkezes mawashi-geri (Jp: kar) – oldalirányú köríves nyolcas-ütés” rúgás a lábhátt al HACHIJ I-MAWASHI-FURI (Jp: kob) – nyol- HAITO (Jp) – belső kézél cas pörgetés a tonfával HAITO BARAI (Jp: kar) – alkar belső élével HACHIMAKI (Jp) – 1. hajpánt (ken) 2. a kendo való söprő védés fejvédő alatt viselt háromszegletű kendő HAITO UCHI (Jp: kar) – csapás belső kézéllel HACHIMAN (Jp) – a „Háború Istene” HAITO UCHI GEDAN (Jp: jiu) – belső kézél HACHINOJI-DACHI/hachij i-dachi (Jp: kar) – csapás herére készenléti, vállszélességű alapállás HAITO UKE (Jp: kar) – védés belső kézéllel HACHI SI-DACHI (Jp: w) – ld.: hachij i-dachi HAI YU (Kí) – ld.: hoy lo yu HADAKA (Jp) – 1. szabad 2. csupasz, kopár HAIWAN (Jp) – az alkar külső, felső része, a HADAKAIMASU! (Jp) – jó étvágyat! ld. még: könyök felől HAIWAN NAGASHI UKE (Jp: kar) – elvezető Itadakimas védés alkarral HADAKA-JIME (Jp: ju, jiu) – hátsó puszta HAIWAN UKE (Jp) – védés, alkarral hurok (fojtás): a kabáthajtóka felhasználása HAJIME! (Jp) – Rajta! A küzdelmet kezdd meg! nélkül végrehajtott technikák gyűjtőneve HAJIME (Jp) – kezdet, eredet HAFFA (Jp: kar) – kínai eredetű Shito-ryu kata HAKAMA (Jp: ai, ken, iai, jiu) – eredetileg a HAGAKURA (Jp) – bevezető könyv a japán kimonó alatt viselt, oldalt hasított , fehér v. fe- katonai elvekbe kete, bő (szoknya) nadrág, jelenleg a kendo- HAI (Jp) – 1. igen 2. hát, hátsó sok, aikido-sok, jiu-jitsusok viselik. Az utóbbi HAI (Kor: taek) – edzőruha nadrágja két stílusban csak a magasabb övfokozatt al HAI, HAI! (Jp) – am: „hallgatom önt!” (Beszél- rendelkezők viselhetik. getés közben gyakran kell ismételni.) HAKKAKU (Jp: kar) – Shito-ryu mesterkata HAIA (Jp) – hamu HAKKAKU-BO (Ok-Jp: kob) – nyolcszög ke- HAIDATE (Jp: ken) – combvédő resztmetszetű bot, aminek hossza megegye- HAIDEN (Jp) – imaterem, a shintoista szenté- zik egyébként a bo lehetséges méreteivel lyek első része HAKKO (Jp) – nyolc irány, am: az egész or- HAIKU (Jp) – hagyományos, 12 szótagos ja- szág/világ pán versforma HAKKO NO KUZUSHI (Jp: ju) – egyensúly- HAI-LUNG RYU (Jp: nin) – koga-i ninja stílus vesztés nyolc iránya HAKKO RYU 40 HAN SHU HAN

HAKKO RYU (Jp: jiu) – a jiu-jitsu egyik leghí- HANGETSU DACHI (Jp: kar) – „félhold” állás resebb stílusa, amelyben az életpontokat nyo- HAN-HEIKO-DACHI (Jp: kar) – ld.: han-heiko-tachi mással támadják HAN-HEIKO-TACHI/han-heiko-dachi (Jp: kyo) HAKO/mune (Jp) – mellkas – fél párhuzamos állás, hasonló a heiko tachi- HAKTARI SOGI (Kor: taek) – daru-, vagy hoz, de a lábak közelebb vannak egymáshoz egylábon állás HANIWA (Jp) – temetési szobrocska, agyag- HAKUDA/hakude (Jp) – a jiu-jitsu egyik régi tárgy. Szószerint: agyaggyűrű. Agyag henger, stílusa, régi japán harci eljárás, gyakorlat, tárgy, állat- v. emberfi gura. Iu. az V–VI. század- melyben a hangsúly inkább az ütésekben és ban (Yayoi kor) a halomsírok mellé helyezték. a rúgásokon van Az emberalakokat ábrázoló szobrok gyakran HAKUDE (Jp) – ld.: hakuda karddal, páncéllal kerültek megmintázásra. HAKUSEI (Jp) – kínai kel HAN-KAITEN (Jp) – félfordulat HALLOA! (Jp) – halló! HANKE (Jp) – monostor HAMA/hana (Jp) – kis virág HAN-KIBA-DACHI (Jp: kar) – ld.: han-kiba-tachi HAMAGURI (Jp) – kagyló HAN-KIBA-TACHI (Jp: kyo) – fél-lovagló ál- HAMAHIGA (Ok) – tonfa formagyakorlat lás, hasonló a kiba-tachi-hoz, de a lábak köze- HAMAYA (Jp) – fehér tollú nyílvessző lebb vannak egymáshoz HAMBO/hanbo (Jp) – rövid bot, „fél bot”, 90- HANMI/hammi (Jp: kar) – 1. féloldalsó test- 120 cm helyzet, 45°-ban elfordított (ai) 2. alapállások HAMMI/hanmi (Jp) – 1. hanmi felvétele (pl: ai-hanmi: gyaku-hanmi) (ju) 3. az HAN (Jp) – fél, szóösszetételekben alapállás felvétele HANA/hanah (Kor) – az 1-es szám HANMIHAN-DACHI-WAZA/hanmihan- HANA (Jp) – 1. virág 2. virágzás, virágba bo- tachi-waza (Jp: ai) – a támadó álló és a védő, rulás 3. cseresznyevirágzás ld.: sakura 4. orr térdelő helyzetében végrehajtott technikák HANABI (Jp) – tűzij áték gyűjtőneve HANAH/hana (Kor) – 1, egy HANMIHAN-TACHI-WAZA (Jp: ai) – ld.: HANAMI (Jp) – „a virágok látogatása”. Hide- hanmihan-dachi-waza josi által rendezett monumentális ünnepség. HANMI-KAMAE (Jp: bu) – készenléti pozí- HANANO (Jp) – virágok mezeje ció, 45°-kban elfordított csípővel ld. még: hanmi HANBO (Jp) – ld.: hambo HANMI NO NEKOASHI DACHI (Jp: w, kar) – HANBO-JITSU/hanbo-jutsu (Jp: kob) – a közepes „macskaállás”. A lábak egy vonalon he- „félbot” alkalmazásának művészete lyezkednek el, a testsúly 80%-a a hátsó lábon van, HANBON KYORUGI (Kor: taek) – egylépéses az első láb sarka hangsúlyozott an felemelkedik a gyakorló küzdelem talajról. A lábak között i távolság körülbelül egy HANDA-KEN (Jp: kar) – négy ujjperc ld.: vállhosszúságú, az első lábfej előre, a hátul lévő hiraken 90°-ban oldalra néz, a csípő a haladási iránnyal 45°- HANDEN (Jp) – az állami birtokba vett föld os szöget zár be. A nekoashi dachi egyik változata. megnevezése, amit a parasztok közt szét- HAM MIN-TI (Kí) – Han dinasztiabeli kínai csá- osztott ak, s azok adó (bér) fejében művelték, szár, aki iu. 150 körül követeket küldött Indiába, hasznosított ák hogy megismerkedhessen a buddhista vallással. HANE (Jp) – 1. ugrás, lebegés 2. szárny, 3. ka- A követek két buddhista szerzetessel tértek visz- bátszárny, a kimono öv alatt i része sza, akik elvitt ék Kínába az első szutrákat. HANE-GOSHI (Jp: ju, jiu) – lábtámaszos csí- HANNYA (Jp) – a végső, mindent felülmúló pődobás bölcsesség HANE-MAKIKOMI (Jp: ju) – vetődéses, láb- HANNYA HARAMITA SHINGYO (Jp) – a támaszos csípődobás soto zen legfőbb szutrája HANE TSURUBE (Jp) – a (gémes)kút lengőrúdja HANSHI (Jp) – 1. „magas tanítás” (8. dan után) HANGAWARA (Jp) – am: „félcserép” (ken) 2. rendkívüli vívó 8–10. dan fokozatt al HANGETSU (Jp: kar) – mesterkata. „Félhold”, HANSHU (Jp) – nemzetségfő nevét a hangetsu dachiról kapta: 41 mozdulat. HAN SHU HAN (Kí) – „Művészetek Könyve” a Han- A Shorei-ryuból származik. A Shito-ryuban a korszakból. Az egyik első írásos feljegyzés a puszta- Seishan a megfelelője. kezes harcművészetekről, az i. e. II. sz. végéről. HAN SOGARAK 41 HARA KURAI

HAN SOGARAK (Kor: taek) – egyujjas technika HAPPO (Jp) – 1. rövid, kék kabát 2. minden HANSOKU (Jp: kar) 1. leléptetés 3 büntető- irányba pont miatt (ken) 2. leléptetés, a kendo szabá- HAPPO-GIRI (Jp: ai) – lépés, vágás nyolc lyok megsértéséért irányba HANSOKU CHUI (Jp: kar) – intés, leléptetés HAPPO KUMITE (Jp: kar) – hangjelzésre re- HANSOKU CHUI! (Jp: kar) – leléptetés! Ve- agáló, több ellenfeles gyakorló harc, nyolc zényszó: súlyosabb szabálytalanságért az irányba ippon shobu szabályrendszerű versenyeken. HAPPO YABURE (Jp) – am: „a nyolc lehetséges HANSOKUMAKE (Jp) – ld.: hansoku make oldalról jövő támadásra való felkészülés elve” HANSOKU MAKE/hansokumake (Jp: ju) – HARA (Jp: kar) – 1. szó szerint: has. A harcmű- győzelem leléptetés miatt . Az ellenfél kizárása vészetekben és a japán gondolkodásban azonos a versenyből, diszkvalifi káció. jelentése jóval összetett ebb, mélyebb értelmű. HANSOKU MAKE! (Jp: ju) – győzelem lelép- Súlypont, a lélek középpontjának fi lozófi ai fo- tetés miatt ! Vezényszó: az ellenfél kizárása a galma, a „KI” tengere. A karatéban a hasizmok versenyből, diszkvalifi káció. megfeszítését jelenti, a lábak és a törzs között i HAN SON KEUT/han son kut (Kor: taek) – szilárd összekött etés biztosítására. Jelenti még 1. egy ujjhegy 2. szúrás egy ujjal a levegő hirtelen kipréselését is a hasizmokkal, HAN SON KUT (Kor: taek) – ld.: han son keut az erőkoncentrálás segítésére. A kínai tan-tien HAN SONKYO (Jp: iai) – félig lekuporodott állás pont megfelelője. 2. mező ld.: no HAN SONNAL ARE (Kor: taek) – hárítás alsó HARA-GATAME (Jp: ju, jiu) – karfeszítés szekcióban kézéllel hastámasszal HAN SONNAL MOMTONG BAKAT (Kor: HARAI (Jp) – megtisztulási szertartás. A bűn- taek) – kézéllel hárítás kifelé ből v. inkább az elkövetett rosszból származó HAN SONNAL OLGUL (Kor: taek) – felső há- foltoktól tisztít meg. Ezt a szertartást pap végzi rítás kézéllel HARAI (Jp: kar, ju, jiu, ai, ken) – ld.: barai HANSOO (Kor: taek) – WTF mester forma- HARAI-DO (Jp: ken) – az ellenfél kardjának gyakorlat elsöprése után vágás a mellre (migi-do) HANTAI (Jp: kar) – oldalcsere, másik oldal HARAI-FUMIKOMI (Jp: kar) – rúgás védése HANTEI (Jp) – 1. Ítélet, döntés (kar) 2. döntés, bírói döntés (ítélet/értékelés/szavazás) talppal ld.: mikatsuki-geri HANTEI! (Jp: kar) – döntés! Vezényszó: a bí- HARAI-GOSHI (Jp: ju, jiu) – kaszáló csípődobás rók felszólítása döntésre. HARAI-KOTE (Jp: ken) – az ellenfél kardjának HANTAINO (Jp) – szemben elsöprése után vágás a csuklóra (migi-kote) HAO-CH’UAN (Kí) – Fukienből és Taiwanról HARAI-MEN (Jp: ken) – az ellenfél kardjának származó daru-box déli kung fu rendszere elsöprése után függőleges vágás a fejre HAORI (Jp) – feszes, kimonószerű kabát HARAITOSHI (Jp: kyo) – fok HAP (Kor) – 1. harmónia 2. egyesített HARAI-TSUKI (Jp: ken) – az ellenfél kardjának HAPKIDO (Kor) – az aikido-hoz hasonló elsöprése után döfés a torokra, vagy mellre koreai harcművészet („hap” – harmónia: „ki” HARAITSURIKOMIASHI (Jp) – ld.: harai- – életerő: „do” – út, módszer) 3000–3500 éve tsuri, komi-ashi alakult ki Dél-kelet Ázsiában. Koreában a leg- HARAI-TSURI-KOMI-ASHI (Jp: ju, jiu) – bo- elterjedtebb. Modern formáját a közelmúlt- kaingatás hátralépéskor ban nyerte el. Young Shul Choi alakított a ki HARAI UKE (Jp: bo) – söprő védés a bott al mai formáját, aki a Jiu-jitsut az Aikij u-jitsut, a HARAI UKE-TSUKI (Jp: bo) – blokkolás lefe- Hwarang-do-t és a Tae-kyun-t tanulmányoz- lé, azonnali előre döféssel ta, s elemeiket kapcsolta össze. Ütés- és rú- HARAI WAZA (Jp: ken) – söprő-, védelmi gástechnikákkal, dobásokkal, csavarásokkal technikák bővített e a technikai repertoárt. Alapelve az HARAKIRI (Jp) – hasfelmetszés, rituális ön- ellenfél erejének az elvezetése, támadó moz- gyilkosság, az irodalmi japán nyelvben nem gásának kikerülése, körkörös mozgással. Fel- használják ld.: seppuku építése: kézvédelmi technika, rúgáshárítási HARA KURAI (Jp) – szószerint: „sötét hasú”: technika, fegyveres támadás elleni védekezés. gonosz, hitszegő (ember) HARA O KOKURU42 HEIHO

HARA O KOKURU (Jp) – szószerint: „kibo- HATAKE (Jp) – szántóföld gozza a hasát”: am: megadja magát a sorsnak HATAMOTO (Jp) – a daymio különleges elő- HARA O MINERU (Jp) – szószerint: „meg- jogokat élvező megbízott ja mutatja a hasát”: am: nyíltan beszél, feltárja a HATO (Jp) – galamb gondolatait HATOZUE (Jp) – díszes bot HARA O WATTE HANASHIMASU (Jp) – HATSU/hachi (Jp) – a 8-as szám szószerint: „felnyitja a hasát” v. „nyitott hassal HATSUMI MASAAKI dr. (Chiba tartomány/ beszél”: am: szívből szól Noda 1931–) – a Togakure ryu ninja iskola 34. HARAP DI-NIKMATI HIDANGAN-HARA nagymestere, több más iskola nagymestere WO NERU (Jp) – am: „edzi a gyomrát”. Ez a HATSUMODE (Jp) – újév kifejezés sok mindent takar. Így fejezné ki HATTOREI (Jp) – a kardviselés tilalma 1876-ban magát egy japán, aki önmaga megismerésére HATTORI (Jp: nin) – az egyik legnagyobb törekszik, de ugyanez jelenti a has izmainak ninja család, a legendás Iga tartományban edzését is, ami végső soron harci technika, s a HAYA-GAKE-JITSU (Jp) – a gyors járás és fu- karate gyakorlásához nélkülözhetetlen. tás tudománya HAR DAR (Kí: w) – alsó ütés HARIGATA (Jp) – gyönyörszerző eszköz nő- HAYAI (Jp) – gyors nek (mű penis) HAYAKU/hayasa (Jp) – gyorsan HARIMU (Indo) – 1. tigris 2. menang kubai HAYASA/hayaku (Jp) – gyorsan harcosok harci irányzata HAYASHIZAKI JINSUKE SHIGENOBU – HARI RYODJI (Jp) – tűszúrás iaido megteremtője a XVI. sz.-ban. Iskolája a HARU (Jp) – tavasz Hayashizaki-ryu v. Muso-ryu. HASAMI/basami (Jp) – 1. olló,2. ollózás HAYASHIZAKI-RYU/Muso-ryu (Jp: ken) – HASAMI-JIME (Jp: ju, jiu) – négykézláb álló Hayashizaki Jinsuke Shigenobu első iaido is- ellenfél ellen oldalról végrehajtott fojtás kolája a XVI. sz.-ban HASAMI NAGE/kani basami (Jp, ju, jiu) – HAW LO YU/he yu (Kí) – folyami süllő „ollódobás”: ld.: kani basami HECHYO (e: heccso) (Kor: taek) – 1. kett ős HASAMI NIGIRI (Jp: bo) – tenyeres, védő 2. közé ékelt, szétfeszítő bott artás. Kezek a derék és a homlok magas- HEI/gaki (Jp) – kerítés ságában nyitva, a hüvelykujjak kifelé néznek. HEIAN (Jp) – 1. Japán fővárosa 794–1869 kö- HASAMI TSUKI/hasami-zuki (Jp) – (kar) zött (Kyoto) 2. történelmi korszak Japánban 1. kett ős ütés, tetsuival, oldalról befelé (kob) (794–1185) (794–1191) 3. béke, nyugalom 2. kett ős, ollózó ütés mindkét tonfa fejével, v. HEIAN GODAN (Jp: sh) – tanulókata, a Heian markolatgombjával sorozat 5. katája: 23 mozdulat HASAMI UCHI (Jp: kar) – mindkét oldalról, HEIAN NIDAN (Jp: sh) – tanulókata, a Heian befelé végzett ollóütés, kézéllel sorozat 2. katája: JKA 26, SKI 27 mozdulat HASAMI-ZUKI (Jp) – ld.: hasami-tsuki HEIAN SANDAN (Jp: sh) – tanulókata, a HASHI (Jp) – 1. (ken) 2. vonal: a küzdőtér ha- Heian sorozat 3. katája: 20 mozdulat tárvonala HEIAN SHODAN (Jp: sh) – tanulókata, a HASHIGO (Jp) – létra Heian sorozat 1. katája: 21 mozdulat HASHIGIYARI (Jp) – létra-lándzsa HASHIRA (Jp) – „oszlop” v. „isteni oszlop”: ki- HEIAN YODAN/Heian yondan (Jp: sh) – fejezés, amellyel a legősibb shintoista iratok tanulókata, a Heian sorozat 4. katája: 27 mozdulat jelölik az isteneket HEIAN YONDAN (Jp: sh) – ld.: Heian yodan HASHIRU (Jp) – taszítás, taszítani HEIHO (Jp) – katonai taktika és a háború HASSO NO KAMAE (Jp: ken) – védelmi po- művészete. Eredetileg a „iaido”-val együtt zíció: állás. A „shinai” függőlegesen, két kéz- oktatt ák. A „heiho” azonban specializálódott a ben, a jobb oldalon, vállmagasságban tartva. csaták és háborúk vezetésére, a csoportos ma- HASU (Jp) – lótusz nőverek és taktikák tanulmányozására és az HASUJI (Jp: iai) – kardél erődítmények építésének művészetére a „sen HATA (Jp: ken) – a bíró jelzőzászlója ha ken-jutsu”-ra. HEIHO KADENSO43 HIDARI-MAESUMI

HEIHO KADENSO (Jp) – „A stratégia króni- HENG PU (Jp: nin) – ninja keresztlépés: a kája”: az egyik leghíresebb japán vívómester, kogai iskola „kuji-ashi”-jának második lépés Muneori Yagyu főműve fajtája. Gyors és hangtalan járást tesz lehetővé HEIKEN (Jp: kyo) – ld.: hiraken szűk helyeken. Mivel oldalazó járás az ellen- HEIKO (Jp) – párhuzamos félnek kis felületet mutat. HEIKO-DACHI/heiko tachi (Jp: kar) 1. „pár- HENKA (Jp) – váltás, változtatás, változás huzamos állás”: állás párhuzamos lábfejek- HENKA WAZA/henkawaza (Jp: ju) – 1. meg- kel, ökölbe zárt kezekkel (bo, jiu) 2. termé- változott technika (kar) 2. lábváltás technika szetes vállszélességű állás, kezek ökölben, HENKAWAZA (Jp) – ld.: henka waza öv magasságban HEN-O (Jp: kar) – felismerő képesség, a szitu- HEIKO-NAKA-UKE (Jp: kyo) – párhuzamos áció felismerése, átlátása blokk belülről HENSO-JUTSU (Jp: nin) – az álöltözet és a HEIKO-TACHI (Jp) – ld.: heiko-dachi színészi alakítás alkalmazásának tudománya. HEIKO TSUKI/heiko-zuki (Jp: kar) – pár- A Togakure ryu 18 alapiskolájának egyike. huzamos ökölütés, ütés két párhuzamos HE YU (Kí ) – ld.: haw lo yu ököllel előre HI (Jp) – 1. tűz ld.még: ka (ken) 2. vércsatorna a HEIKO-UKE (Jp: kyo) – párhuzamos blokk szamurájkardon, ami csökkentett e a kard sú- HEIKO-ZUKI (Jp) – ld.: heiko tsuki lyát s növelte szilárdságát HEIKU (Jp: kar) – Shito-ryu mesterkata HIBACHI (Jp) – faszenes ágymelegítő serpenyő HEIMIN (Jp) – 1. közönséges társadalmi 2. az HIBASHI (Jp) – piszkafa HICHO NO KAMAE (Jp: nin) – védekező ál- ebbe tartozó személy lás: az első láb felhúzva, térd az öv magassá- HEISOKU DACHI/heisoku-tachi (Jp: kar) – gában (daruálláshoz hasonló), a lábfej a térd 1. zárt állás (bo) 2. köszönő állás (ton) 3. kö- előtt egy tenyérrel. A tartó láb hajlított , a ke- szönő, zárt állás, a tonfák a bal kézben zek védekező pozícióban. HEISOKU-TACHI (Jp: kyo) – ld.: heisoku-dachi HIDANGAN! (Mal) – jó étvágyat! HEIWA (Jp: san) – Sankukai karate tanuló- HIDANGAN (Mal) – étlap katák. Sok hasonlatosságot mutatnak a Shito- HIDARI (Jp) – 1. bal (irány), bal oldali (ju) ryu katákkal, hiszen az alkotó Nanbu mes- 2. bal oldali felállással végrehajtott technika ter is shito-ryus volt. A Heiwa katák mellett (pl: hidari-ogoshi = nagy csípődobás balra) Nanbu Tenshin gyakorlatokat is bevezetett , HIDARI ASHI FUMIKOMI (Jp: kar) – bal lá- amik kata jellegűek, támadó kéz és lábtech- bas taposórúgás nikák védésének begyakorlására. Alkalmaz HIDARI-ATO/hidari-atosumi (Jp) – balra hátra stílusában még Randori katákat is (négyet), HIDARIATOSUMI (Jp) – ld.: hidari-ato melyek a küzdelem előkészítésére szolgáló HIDARI-ATOSUMI (Jp) – ld.: hidari-ato kötött páros gyakorlatok. HIDARI-DO (Jp: ken, nag) – 1. csapás a do HEIWA GODAN (Jp: san) – 5. Sankukai (mellkasvédő) bal oldalára, bal oldali mell- tanulókata vágás 2. csapás az ellenfél felsőtestének bal HEIWA NIDAN (Jp: san) – 2. Sankukai oldalára tanulókata HIDARIGAWA (Jp) – bal oldal HEIWA SANDAN (Jp: san) – 3. Sankukai HIDARI JODAN MEN (Jp: ken, nag) – csapás tanulókata a men (arcvédő) bal oldalára: bal fejvágás HEIWA SHODAN (Jp: san) – 1. Sankukai HIDARI KAME (Jp: ai) – bal oldalsó állás tanulókata HIDARI KAME! (Jp: ai) – harci állás! – felszólítás HEIWA YONDAN (Jp: san) – 4. Sankukai HIDARI KATA SEOI (Jp: jiu) – bal vállas válldobás tanulókata HIDARI KOTE (Jp: ken, nag) – csapás a bal HENG/si (Kí) – négy: számnév, a 4-es szám kézvédőre (kote), bal alkarvágás HENG-E HOUN (Kí: hs) – keresztezés: tá- HIDARI MAE/hidari-maesumi (Jp) – balra előre madás a csukló hüvelykujj felőli részével. HIDARIMAESUMI (Jp) – ld.: hidari mae A Hsing-i stílus egyik alaptechnikája. HIDARI-MAESUMI (Jp) – ld.: hidari mae HIDARI-MEN44 HIKO-DACHI

HIDARI-MEN (Jp: ken) – bal halántékvágás HIJ I OROSHI UCHI (Jp: kyo) – tarkó mögül HIDARI-MIGI (Jp) – balra és jobbra indított lefelé haladó könyökcsapás, az előre HIDARI NO KAMAE (Jp: bo) – a bal oldal hajolt ellenfél tarkójára, gerincére védelme HIJ I SURI ATE (Jp: kar) – védés könyökkel, HIDARI-OGOSHI (Jp: ju, jiu) – nagy csípő- mely ütésben folytatódik dobás, balra HIJ I-SURI-UKE (Jp: kar) – blokk csúszatott HIDARI-SHIZENTAI (Jp: ai) – balra alapállás könyökkel HIDARI SHO MIGI KATA NE NAGASHI HIJ I-UCHI (Jp: kar) – könyökcsapás ld.: empi uchi UKE (Jp: kar) – a bal tenyér a jobb váll fölé, HIJ I UKE (Jp: jiu) – ld.: empi-uke nyitott tenyérrel nagashi-uke ld.: Heian godan HIJ IWAZA (Jp: ai, ju, jiu) – 1. karkulcsok tech- HIDARI SHUTO GEDAN UCHIKOMI (Jp: nikája (bo) 2. könyök-technikák (kar) 3. ld.: kar) – balkezes kézélütés alsó szekcióba, a empi-waza comb belső lovaglóizmára ld.: Heian godan HIKAE KIRI (Jp: iai) – a „habaki” elmozdítá- HIDARITE (Jp) – bal kéz, bal oldal sa a „koiguchi”-ból, rejtve. A kard, hüvelyben HIDARI UDE MUNE MAE KAMAE (Jp: kar) való észrevétlen meglazítása, a könnyebb ki- – a bal alkarral készenléti helyzet a mell előtt rántás érdekében. HIDARI-YOKO (Jp) – balra oldalt HIKAKI (Jp) – repülőgép HIEISAN (Jp) – Hiei-hegy HIKARI (Jp) – 1. fény 2. a gyorsvasúton közle- HIEUNG SAO (Kí: w) – körkörös csuklóvédés kedő egyik szerelvény neve HIFU (Jp) – bőr HIKI (Jp) – 1. húzás, húzni 2. 2 tan=50–60 HIGAONNA, KANRYO/Higashionna – 1851– shaku=500–600 sun: 7,6–9,l méter tartományon- 1915, Okinawa. Okinawai Naha-te mester, a ka- ként: hosszmérték a XII–XVI. sz.-i Japánban rate egyik útt örője, „az Ökölcsapás Szentje”. 1866- HIKI-ASHI (Jp: kar) – a rúgás után visszarán- ban Kínába utazik és Liu Liu Ko kempomesternél tott láb, lábbehúzás tanul. Később legjobb tanítványa Miyagi Chojun HIKI-DO (Jp: ken) – egyensúlyvesztésbe lesz, a Goju-ryu megalapítója. Tanítványa volt hozás után a mellre (mellvédőre/do-ra/) még Mabuni Kenva a Shito-ryu, és Shimabuku irányuló csapás sensei az Isshin-ryu megalapítója is. HIKI-KOTE (Jp: ken) – egyensúlyvesztésbe HIGASHI (Jp) – Kelet (égtáj) hozás után a csuklóra irányuló csapás HIJ I/empi (Jp) – könyök HIKI-MEN (Jp: ken) – egyensúlyvesztésbe hozás HIJ I ATE/otoshi ate (Jp: kar, jiu) – könyöksúj- után fejre (arcvédőre/men-re/) irányuló csapás tás, ütés, könyökkel ld. még: empi uchi HIKITATE-GEIKO (Jp: ken) – rávezető gyakor- HIJ I CHUDAN AGE ATE (Jp: kyo) – hikité-ből lat, mellyel a haladó kendoka a kezdőt segíti indított felfelé haladó könyökütés gyomorra HIKITE (Jp: kar) – 1. ütés után a csípő mellé HIJ I CHUDAN ATE (Jp: kyo) – hikité-ből indí- visszarántott kéz 2. azaz, a csípő mellett tar- tott , könyökkel végrehajtott bordaütés tott , visszahúzott ököl, kiinduló helyzet (iai) HIJ I DORI (Jp: ai) – könyökfogás 3. ld.: saya biki HIJ I JODAN AGE ATE (Jp: kyo) – hikité-ből HIKIWAKE (Jp: kar, ken) – döntetlen indított felfelé haladó könyökütés fejre HIKI-WAZA (Jp: ken) – egyensúlyvesztésbe HIJ I JODAN ATE (Jp: kyo) – hikité-ből indított hozás: az ellenfelek egymásnak feszülnek, könyökkel végrehajtott csapás fejre majd hirtelen ellépéssel, elmozdulással igye- HIJ I-KAKOI-GAMAE (Jp: nun) – készenlé- keznek egymást egyensúlyukból kibillenteni, ti tartás, kokutsu dachi-ban, bal kéz 90°-ban hogy ezt a helyzetet kihasználva azonnal tá- hajlítva a test előtt , könyök a jobb vállnál: jobb madhassanak kéz a bal hónalj alatt nyúl át, a könyökök ösz- HIKKOMI (Jp) – magához húzni szeérnek. A nunchaku szárai a két ökölben, HIKKOMI-GAESHI (Jp: ju, jiu) – vetődéses zárt (kontoh) végük kb. 90°-os szöget zár be. lábszárátforgatás A fegyver egyik szára merőleges a talajra, a HIKO-DACHI/shiko dachi (Jp: kar, jiu) – másik párhuzamos vele. 1. széles lovaglóállás, kifordított lábfejekkel HIJ IKIME-OSAE/udekime-osae (Jp: ai) – (nun) 2. hiko-dachi-ban a kezek derék magas- csukló- és könyökfeszítéssel végrehajtott föld- ságban markolják a hát mögött vízszintesen re kényszerítés kifeszített nunchakut HIKOJO45 HITONOMICHI

HIKOJO (Jp) – repülőtér HIRAGANA (Jp) – japán szótagírás, mely a HIKUI (Jp: ken) – alacsony, alacsony vágás, kínai alapjelekből (kanji) jött létre. Ezzel az ami nem a megengedett találati felületet érte írásmóddal általában a japán eredetű sza- HIMO (Jp: ken) – szalag v. zsinór a kendo pán- vakat írják le. célok összefűzésére HIRA ICHIMONJI NO KAMAE (Jp: nin) – HIMICU (Jp) – titkos fogadóállás: stabil széles lovaglóállás kifordí- HIMICU KARA (Jp) – titkos bőr (iromány, tott lábfejekkel (shiko dachi), a karok vállma- tekercs) gasságban szélesre tárva HIMOROGI (Jp) – négyzet alakú szabadtéri HIRAJO (Jp) – síkság szentély. Olyan szikla, v. fa körül kialakított HIRAKEN/heiken (Jp: kar) – 1. „kis ököl” v. „lapos ököl”: ütőfelület, az ököl első ujjízületei hely, melyet kamik tartózkodási helyének (nin) 2. ld.: shikan ken tekintenek. A kij elölt területet rizsszalmából HIRAKEN-TSUKI/hiraken-zuki (Jp: kar) – font kötéllel kerítik körbe ill. „sakaki”-val ül- „sárkány”- v. „tigrisütés”: ujjperc ütés, a muta- tett ek körül. A terület közepére a földbe dug- tó-, középső-, gyűrűs-, és kisujj középpercei- va, vagy egy kis asztalkára helyezve sakaki vel ld.még: handa-ken ágat helyeznek el. HIRAKEN UCHI (Jp: kar) – „sárkány„- v. „tig- HIM UI WOLLI (e: chim ju volli) (Kor: taek) – riscsapás” az erő elmélete HIRAKEN-ZUKI (Jp) – ld.: hiraken-tsuki HIMURO (Jp) – verem HIRAKIMI (Jp: bu) – nyitott testt artás HINAJÁNA (Szanszkr) – a buddhizmus, dél- HIRAME (Jp) – laposhal ázsiai (indiai) ortodox irányzata. Jelentése: HIRA NO KAMAE (Jp: nin) – fogadó állás. „kicsi kocsi”, amely azt szimbolizálja, hogy a Lábak terpeszben, karok vállmagasságban be- tanítás szerint csak a kiválasztott ak (Buddhák: hajlítva előre néznek ölelő tartásban. Bodhiszatt vák) juthatnak el a Nirvánába (üd- HIRA SHURIKEN (Jp: nin) – a ninják jelleg- vözülés), az alacsonyabb életfokon lévő em- zetes fegyvere, a dobócsillag (shaken), amely berek pedig csak későbbi életükben válhatnak általában fémből készült, és négyszög, vagy rá érdemessé, ellentétben a vallási rendszer csillag alakú fő irányzatával, a Mahajana buddhizmussal, HIRATE-TSUKAMI (Jp: kyo) – lapos amely a tömeg számára is „biztosítja” a meg- kézrefogás világosodás lehetőségét. HIRO (Jp) – fáradt HINDU (Szanszkr) – a hinduista vallás követője HIRO-GUMBI (Jp) – fáradt fegyver HINDUIZMUS – India legnagyobb vallási HIROKI CHIKAI (Jp) – buddhista fogadalom rendszere, amely a brahmanizmusból jött lét- HISAAB/hisab (India) – számla re a heterodox indiai vallások (buddhizmus, HISAB (India) – ld.: hisaab HISHIGI (Jp) – 1. emel, fordul (ju,jiu) 2. nyúj- dzsainizmus stb.) hatására az első évezred tott karfeszítés elején. A hinduizmus sokistenhívő, de legfőbb HISHIRYO (Jp) – gondolkodás nélkül, gon- istenei a nagy istenhármasság, a Trimurti. dolaton túli tudatosság Tagja: Brahma, a teremtő: Shiva, a pusztító: HITAI (Jp) – homlok Visnu, a fenntartó. Alapja a lélekvándorlás és HITATARE (Jp) – 1. bő fehér ruha, amelyet a Varna-(kaszt)-rendszer. az ünnepek és a reggeli és esti adományozás HININ (Jp) – am: „a társadalomból kitaszított ” idején viselnek a papok. Az öltözék kiegészül HINOKI (Jp) – japán ciprusfa fekete süveggel (eboshi) és tölgyfából készült HINOKISHIU (Jp) – közmunka csiszolt pálcával (shaku). 2. az egyszerű sza- HIRABAMASHI (Jp: san) – a tenyér hüvelyk- murájok, páncélzat alatt i kabátszerű öltözéke ujj és mutatóujj közti hajlata HITODAMA (Jp) – ember-gömb HIRABASAMI (Jp) – ld.: hira-basami HITOKOE (Jp) – egyhang, egyhangú, egybe- HIRA-BASAMI (Jp) – (jiu) 1. fogás hü- hangzó velykujjal és mutatóujjal (kob) 2. belső ken- HITONOMICHI (Jp) – „az ember útja”, új val- gyelütés a tonfával lási szekta HITOSASHI YUBI46 HOONG YU

HITOSASHI YUBI (Jp: kar) – mutatóujj HOKKO (Jp) – a lándzsa régies formája Ja- HITOSASHIYUBI-IPPON-KEN (Jp: kar) – pánban. Jellemzője, hogy a nyelet helyezték mutatóujjas ököltartás a hegy megfelelő kiképzésébe, ellentétben HITSUI/hitt sui/shitsui (Jp) – ld.: hiza a yari-val, aminél a nyél üregébe helyezik a HITTSUI (Jp: kar) – rúgás a térdre, térd nyo- hegy kiképzését. más ld.: még.:hiza/shitt sui HOKO NO KAMAE (Jp: nin) – fogadó állás: HIUNGNUK (Kí) – az ázsiai hunok, ősi lovas a „hira ichimonji no kamae” állásnál keske- nomád nép, az i. e. III. sz. végén Kína legna- nyebb terpesz, karok könyökben hajlítva a gyobb ellenségei test két oldalán. HIZA/shitt sui/hizagashira (Jp) – térd HOKORI (Jp) – a nyolc főbűn: kapzsiság, HIZA-ATE WAZA (Jp: kar) térd (rúgás)tech- fösvénység, gyűlölet önimádat, harag, düh, nikák ld.: Heian yondan irigység, gőg HIZA-BASSAMI (Jp: jiu, ju) – lábolló HOKYO ZAN MAI (Jp) – Az Út lényege. VIII. HIZAGASHIRA (Jp) – a térd első része ld.: hiza századi soto zen szöveg. HIZAGATAME (Jp: ju) – a térdtámasszal, HOMA (Jp) – tűzszolgálat: buddhista szertartás térddel való emeléssel, rögzítéssel végrehaj- HOMBU/honbu (Jp) – főhivatal tott könyökfeszítések gyűjtőneve HOMBU DOJO – a japán Aikikai központi HIZA-GERI (Jp: kar, jiu) – rúgás térddel épülete, edzőterme HIZAGERI-AGE (Jp: kar) – felfelé irányuló, v. HOMI (Kor: taek) – derékszögben meghajlított felső térdrúgás HON (Jp) – 1. eredet, gyökér 2. valódi, termé- HIZA-GURUMA (Jp: ju, jiu) – térdingatás szetes 3. alap, bázis 4. könyv HIZA-KOMI-HARAI (Jp: ju) – belső térddobás HONBU (Jp) – ld.: hombu HIZA-KOSHI-GURUMA (Jp: ju) – csípődo- HONBU DOJO (Jp) – a Masutatsu Oyama bás, féltérdre ereszkedve által vezetett Kyokushinkai karate stílus köz- HIZA-KUSSU (Jp: kar) – térdhajlat ponti edzőterme Tokioban. HIZA-UCHI (Jp: kar) – csapás a térddel ld.: HONDEN (Jp) – ld.: shinden hiza-geri HONDO (Jp) – a buddhista templomok fő- HIZA UDE GATAME (Jp: jiu) – vállfeszítés csarnoka térddel, térdtámasszal HONG (Kí) – konyhatechnikai eljárás: nyár- HIZA-UKE (Jp: kar) – védés térddel son sütés szabadon HIZO (Jp) – borda HONG (Kor) – piros HO (Jp) – 1. felsőruha 2. gyakorlat 3. a forma- HONGKIAM-KEK (Indo/Mal) – középhosz- gyakorlat bemutatása 4. tűzfegyver, kovás- szú lándzsa, melynek kialakítása hasonló a puska 5. négy, számnév ld.: még: shi/yon hwa-kek-hez azzal a különbséggel, hogy csak HO/mu li (Kí) – osztriga egyik oldalán található holdsarló alakú él HOA DON (Viet) – számla HONKESA-GATAME/hon gesa gatame/ke- HOBO (Jp) – morgóhal sa-gatame (Jp: ju) – rézsutos leszorítás HOGO (Kor: taek) – mellkasvédő HON GESA GATAME (Jp: jiu) – ld.: hon-kesa- HO-JITSU/ho-jutsu (Jp) – a tűzfegyver alkal- gatame mazásának tudománya HONTAI (Jp) – 1. megfelelő forma, lényeg HOJO-JITSU (Jp) – az ellenség megkötözésé- 2. fő rész nek tudománya, művészete HONTO (Jp) – igaz HO-JUTSU/ho-jitsu (Jp) – a tűzfegyver keze- HONTO-KA? (Jp) – igaz? lésének művészete HON UCHI/seio uchi (Jp: kob) – a „shaken” do- HOKASHI (Jp) – zenész (a ninják egyik ked- bása fej mellől venc álcája) HOO DOO (e: hu du) (Kor) – nyakszirt HOKIDACHI (Jp) – bonsai típus, „seprűstílus” HOO-I BOO (e: huj bu) (Kor) – nyaki ütőér HOKKAIDO – Japán fő szigetei közül a leg- HOOLLYO (Kor) – ld.: hullyo északabbra fekvő HOONG (Kí) – fekete tea HOKKAIDO-KEN (Jp) – japán kutyafajta HOONG YU/hung yu (Kí) – aligátor teknős HOP GAR 47 HUI

HOP GAR/Hsina Chia (Kí) – jelentése: „kard- talmaz. A hising hi legfőbb sajátossága mégis, vívóstílus”. Wang Yin-lin alapított a a XIX. sz. inkább maga az alaptézis: az analogikus rend- végén. A stílust Bak Hok Pai („Fehér Daru”), szer. Eszerint, mint minden tárgynak, törté- Láma irányzatból hozta létre. nésnek és cselekvésnek, a harci technikának HORENSO (Jp) – spenót is van megfelelője, illetve ellenszere: egy-egy HORI (Kor) – csípő, derék ütésnek, rúgásnak megfelel egy jellegzetes HORIMONO (Jp: ken) – a szamuráj-kard, tulajdonság, egy emberi szerv (szív, máj, stb.) a katana pengéjén található díszítés, fel- és egy, az öt anyagi princípiumból. (föld, tűz, iratok, cirádák víz, fém, fa). A stílust Chi Lung-feng alapított a HOROG VÉDÉS (M: bu) – a védekező kéz a a 18. sz. közepén Yueh Fei (960–1127) generá- támadó végtagra csavarodik, és ráfog lis módszerére alapozva. Az analógia segítsé- HOSAN (Jp) – szünet gével a hsing hi harcos megtalálja mindig a HOSI (Jp) – csillag megfelelő technikát, az akcióra a reakciót. HOSIN SUL (e: hozin szul) (Kor) – önvédelem HSIA (Kí) – ld.: haah HOTAKU (Jp) – harkálykopácsolás. Funakoshi HSIA CHIA (Kí) – ld.: Hop Gar G. az ippon-nukite-technikára alkalmazta ezt HSING-I (Kí) – ld.: Hsing Hi az elnevezést. HSI SUI CHIN (Kí) – Boddhidharma két HOTATEGAI/kaibashira (Jp) – fésűskagyló könyvének az egyike, amely a másikkal, az HOTOTOGISU/kankodori (Jp) – kakukk I Chin Ching-gel szemben teljes egészében HOU (Jp) – fő, alap, alapvető elveszett HOU (Kí) – majom HSUAN TSANG – 600–664, kínai zarán- HOU CHEN/Hou Chuen (Kí) – „majom stí- dok, aki 629–645 között végigjárta India lus”. 1800 táján Kau-Se által alapított irányzat, tájait, hogy összegyűjtse az indiai buddhis- a Shaolin rendszerű iskolák közé tartozik. ta iratokat. Ezért elnevezték Triptaká-nak, Gyakorlatai a majmok mozgását imitálják. azaz a „Könyvek Papjának”. A VII. sz. után Technikái: Chi-hou – „majom lábujjhegyen” keletkezett legendák, úgy emlékeznek meg – állások, Mi-hou – „félrevezető majom”, Mu- Hsuan Tsang-ról, mint aki már jártas volt a hou – „famajom”– érzékeny pontok támadása, harcművészetekben. Shin-hou – „kőmajom”– erő, Tsui-hou – „ré- HUA (Jp) – 1. virág (nin) 2. a kogai a ninja stí- szeg majom” – cselek. Napjainkban is kevés lusban a 8. erőközpont, az agykéreg követője akad, mivel a napi rendszeres és HUANG-TI – a legendás Sárga Császár, akit fárasztó gyakorláson kívül rendkívüli testi adott ságokat is követel. a kínai harcművészet (wu shu) előfutárának HOY LO YU/hai yu (Kí) – tengeri süllő tekintenek, és akinek i. e. 2800 körül a bel- HOY SUM (Kí) – ld.: hai shen gyógyászatról írt könyve a kung fu légzés- HOZOIN-RYU (Jp) – a lándzsavívás Hozo- technikájának alapja kolostorban létrehozott stílusa. Alapítója HUANYING! (Kí) – „Isten hozta!” Kakuzenbo Innei. HUA-TO (i. e. 265–190.) – híres kínai orvos, HSING HI/Hsing-I (Kí) – a belső (lágy) Kung a Taoizmus gyógyító szentje, aki az egyik Fu egyik fő stílusa. Racionálisan felépített legelső könyvet írta a harcművészetekről, rendszer, a „pszichikus boksz formája”. Nél- és aki testgyakorlatokat fejlesztett ki az öt külözi az akrobatikus elemeket, az igazi mes- állat (tigris, kígyó, majom, medve, mada- terének küzdelemben a reakciói spontán jön- rak) mozgásának tanulmányozása alapján. nek, villámgyorsak, s áthatja a chi. Jellemzői. Könyve alapján a kínai harcművészet egyik Folyamatos mozgás, viszonylag magas alap- ősatyjának is tartják. állások, valamint rendkívül bonyolult kombi- HUEN SAU (Kí: w) – körkörös csuklóvédés nációk és testhelyzetváltások. A rendszer lágy HUI (Kí) – konyhatechnikai eljárás, a főzést irányzat létére, viszonylag kevés mozgásfor- kukoricalisztt el besűrített levesben végzik, mát, összesen 17 formagyakorlatot (kuen) tar- hosszú ideig HULLYO48 HWARANG-DO

HULLYO/hoollyo (Kor: taek) – félrelökő, HYOROMAI (Jp) – rizsadó elsöprő HYORONKA (Jp) – kritikus HUNG GAR (Kí) – az eredeti Shaolin Chuan HYOSHI (Jp) – ritmus, időzítés, ütem egyenes leszármazott ja: egy volt shaolin HYUNG GOL (e: jang gol) (Kor: taek) – mell- szerzetes Hung Hei-gun alapított a a XVIII. csont sz. közepén, a kolostor pusztulása után. HYUNG, YEE – Oyama Masutatsu kancho Ez a stílus a klasszikus kemény (yang) kung eredeti koreai neve fu egyik legjellegzetesebb megnyilvánulása, HWA-KEK (Indo/Mal) – középhosszú lándzsa, bár lágyabb elemeket is tartalmaz, mivel az melynek hagyományosan kiképzett hegyének alapító a tigris mellett a daru mozgását is két oldalán a fogyó Hold kifelé néző sarlójá- alapul vett e stílusa kifejlesztésében. A Hung hoz hasonló él van kimunkálva. (Egy-egy él a gar-nak rendkívül jól sikerült összeegyeztet- japán papi csákány formájához hasonló.) nie a két merőben különböző állat mozgás- HWA-RANG (e: va-rang) (Kor: taek) – for- formáját a védekezésben, de a támadásban magyakorlat. Nevét a Silla-dinasztia idején, már egy másik jellegzetessége kerül előtérbe: az 1350 évvel ezelőtt alakult fiatal tiszti az un. «vasdrót» kung fu, amelyben az óriási különítményről, a „Hwarang-do”-ról kapta. erejű ütések dominálnak. A Hung gar, déli Korea történetében ez volt az első olyan rendszer lévén, az ütéseket részesíti előny- katonai alakulat, amely közelharcban alkal- ben, és az ehhez szükséges stabil állásokat. mazta az akrobatikus lábtechnikára épülő, HUNG YU (Kí) – ld.: hoong yu jellegzetesen koreai küzdőstílust. Nevük- HUONG-CE (Kí) – Sárga folyó höz fűződik, hogy a történelem során első HUONG LUNG (Kí: kung) – „Sárga sárkány” ízben, hosszú harcok árán sikerült egyesí- irányzat. Pao San-lang által az 1800-as évek teniük a három koreai királyságot: Sillát, végén alapított stílus. Jellemzőek a meg nem Koguryot és Baek-jet. A 29 lépés ebben a szűnő, az ellenséget kifárasztó folyamatos tá- gyakorlatban, arra a bizonyos 29-es gya- madások. ld.: „Sárga sárkány” logsági hadosztályra utal, ahol a modern HUOCHEZHÁN (Kí) – vasútállomás taekwon-do a magas szintű kiképzések so- HURYO (Kor: taek) – horog alakú rúgás ld. rán elnyerte mai formáját. Lépésszám: 29. még: goro HWARANG-DO (Kor) – eredetileg kü- HYAKU (Jp) – a 100-as szám lönítmény jellegű hadsereg a középkori HYAKU HACHI NO (Jp: kar) – mesterkata (VI–VIII. sz.) Koreában, majd ennek kolos- HYAKU ICHI (Jp) – 101-es szám torban gyakorolt harcművészete, napjaink- HYAKU ICHIJ U (Jp) – 110-es szám ban pedig hatékony és látványos, modern HYAKU ICHIJ U ICHI (Jp) – 111-es szám, és harcművészet. A hapkido-hoz hasonlóan így tovább egyaránt tartalmaz boksz- és egyéb tech- HYAKUSHONIN (Jp) – „Száznevű Emberek”: a nikákat. Az egyik leghatékonyabb és leg- középkori japán parasztok gyűjtőneve. A kife- változatosabb harci rendszer a világon, jezés azt mutatja, hogy a parasztoknak a leg- bár rendkívüli ügyességet és lazaságot régibb időktől volt nevük, ellentétben a szol- kíván. A dobásoknál a szemfüles helyzet- gákkal, akik az ősi időkben névtelenek voltak. felismerés és a gyors kivitelezés mellett A középkori japán közembernek csupán ra- nagy szerepet játszik az aikido-ból ismert gadványneve volt. Kizárólag az arisztokraták- utánengedés is. Más dobások, elfogások, nak volt örökölhető a családi nevük. A szamu- csavarások, karfeszítések pedig a jiu-jitsu rájoknak vezeték és keresztnevük is volt. technikákhoz hasonlóak. A hwarang-do HYO (Jp) – 720 liter, főleg rizstermésre: 4 a jeet kune do-hoz hasonlóan univerzális koku=40 to: űrmérték a XII–XVI. sz.-i Japánban harci forma, és a legtöbb hagyományos HYONG (Kor: taek) – 1. formagyakorlat (ré- harcművészettel ellentétben kiválóan al- gebbi elnevezés) 2. alapgyakorlat kalmas utcai önvédelemre is. I49 ICIMONJI NO KAMAE

IAI GOSHI NO KAMAE (Jp: nin) – térdelő vá- I rakozó helyzet, másképp álcázó (lapuló) állás. A ninja féltérdre ereszkedve és kissé földre ha- I/iru (Jp) – lenni, jelen lenni jolva várakozik, kezei a mell előtt összehúzva. I (Kí) – szellem, szellemi erő Igyekszik a legkisebb felületet mutatni. Tulaj- IAI (Jp: iai) – 1. dinamikus készenléti pozíció, donképpen a nin-jutsu-ban is a kard kirántá- gyors kardrántás és azonnali támadás, a iai- sára felkészülő, fi gyelő, várakozó testhelyzet. jutsu és a iaido alapja (ken) 2. vágási és csa- IAI HIZA (Jp: iai) – 1. a bal, térdelő láb sarkán való pási gyakorlatok a shiai (gyakorló bambusz- ülés, miközben a térdben hajlított jobb láb teli talp- kard) kirántásával és visszahelyezésével pal a földön nyugszik ld.: iai goshi 2. ülőtechnika IAIDO (Jp) – a karddal való összhang útja: a IAI-JITSU/iai-jutsu (Jp) – a kardvívás művésze- kardrántás és azonnali védés-támadás művésze- te, a iaido és kendo őse. Igazi célja a támadás te, ami a iai-jutsu-ból fejlődött ki. Nem azonos megelőzése, s az ellenfél, vagy ellenfelek, egy a gyors kardrántással, bár az is nagy szerepet kardrántással és csapással való megölése volt. játszik gyakorlásában. Jelenleg a kendo kere- A mai iaido-nál összetett ebb és hatékonyabb volt. tein belül valódi karddal, képzelt ellenfél ellen IAI-JUTSU (Jp) – ld. iai-jitsu gyakorolják. I- jelen lenni, ai-egyesülni, do-, út, IAITO (Jp: ai) – A iai gyakorlásánál használt kard módszer. A kard kirántása, és a lecsapás egyet- IAKF – Internacional Amateur Karate Fede- len folyamatos mozdulat. Amint a küzdelem ration = Nemzetközi Amatőr Karate Szövet- véget ért, a katanát tokjába visszacsúsztatva a ség. 1974. szeptember 27.-én alakult New szamuráj ismét visszatért a teljes nyugalom ál- York-ban. 1985-ig a WUKO konkurense volt. lapotába. A jelenleg gyakorolt iaido iskolákban IBO (Kor: taek) – két lépés, kett ős lépés tulajdonképpen a kardrántás előtt i meditációra, IBO MATSUKI (Kor: taek) – gyakorló küzde- elmélyülésre fordítják a hangsúlyt, a gyakorlat lem két lépéssel tökéletes kivitelezése érdekében. A meditáció IBUKI (Jp) – „friss levegő”: légzési technika, idejéhez képest szinte jelentéktelen a kardrántás erőteljes légzés aktusára fordított idő. 1968-tól a Japán Kendo ICHI/itsu (Jp) – egy, az 1-es szám (számnév) Szövetség tíz iai-do alapformát hagyott jóvá. ICHI-BAN (Jp) – első ld.még: sho A katanákat a csak ezzel foglalkozó kovácsmes- ICHI-BAN? (Jp) – semmi baj? terek készített ék. A kardok alapanyagának ötvö- ICHIBAN (Jp: san) – Sankukai karate bá- zését – más módszer híján – úgy tudták elérni, ziskombináció. Kamaete, előre oi-ski jodan, hogy a nyersvas tömböket, akár évtizedekre is, seiryuto chudan, lépés előre vonalban, mocsarakba ásták el, ahol a korrózió következté- mawate, ugyanez vissza másik oldalra. ben, a tömbben a minőséget javító ötvöző fémek ICHI BUCHI (Jp) – ld.: ichi byoshi kevésbé korrodáltak, mint az alapanyag, s így ICHI BYOSHI/ichi buchi (Jp) – „egy lélegzet, nagyobb mértékben maradtak meg. Ezekből, a egy akció” elve, azaz a szándék a technika és a tömbökből a kardokat többszöri kovácsolással légzés összpontosítása, fókuszálása (átlapolással) és edzéssel alakított ák, szinte tör- ICHI DO (Jp) – egyszer hetetlenné. A katana, gazdája számára a becsü- ICHIGO (Jp) – eper let, a lovagi erények szimbóluma volt, a „lelke”, ICHI GON (Jp) – „egynyelvű”: igazmondó: a amit csak élete árán vehett ek el tőle. A kardok szamuráj szavahihetősége apáról fi úra öröklődtek, illetve a katana tulajdo- ICHIJ IKU (Jp) – füge nosa olyannak adományozta csak a kardját, akit ICHI MAN (Jp) – tízezer, a 10.000-es szám fi aként szeretett . Leghíresebb európai mestere ICHIMENJI MAWASHI (Jp: bo) – oldalirányú Hiroo Mochitsuki. köríves ütés fej felett i csavarással kombinálva IAI GOSHI (Jp: iai) – 1. a iaido második alap- ICHIMONJI/yoko uchi (Jp: kob) – a „shaken” helyzete, térdelő várakozó állás, másképp álcá- dobása az ellenkező oldali válltól zó (lapuló) alapállás. A harcos féltérdre eresz- ICIMONJI NO KAMAE (Jp: nin) – védekező kedve és kissé földre hajolva csípőfordítással helyzet. A súlypont a hátsó lábon, a lábfejek rántja ki a kardját. 2. a iai-jutsu két fő testt artá- cca. 135°-ot zárnak be egymással, a csípő süly- sának egyike. A harcos a földre kuporodva vár, lyesztve, a test hátrafelé döntve, karok véde- bal térde a földön, a sarkán ül: jobb lába térd- kező helyzetben a fej mellett , v. az arc előtt ben hajlítva. A kardot csípőfordítással rántja ki. hajlított helyzetben ill. a test előtt kinyújtva. ICHIMUSAI50 INOSANTO DAN

ICHIMUSAI (Jp) – am: „egyetlen álmú ember” IKEBANA (Jp) – am: „vízben-tóban virág”, I CHIN CHING (Kí) – Bodhidharma fő Japánban a vázába helyezett növények újjá- műve, amely a Chan (Zen) tanainak alapja, élesztését jelenti, eredeti, természetes mivol- ma Kínában több mint kétezer változata is- tukba. A virágok elrendezésének, és – köté- mert. Az eredeti mű elveszett . szetének ősi japán művészete. ld. még: kado IKKEN HISSATSU (Jp) – „egy ütéssel megölni” elve ICHIRO (Jp) – férfi név, am: „első”, „elsőszü- IKKYO (Jp: ai) – tanítás, az első számú leszo- lött ”, a születési sorrend alapján adott név rításos technika IDO KIHON (Jp: bo) – a gyakorlás harmadik szint- IKKYIO DOSA (Jp: ai) – kilégzés, „kardeme- je, amikor a kéz- és lábtechnikát szinkronizáljuk lés”: az aikido edzésen a felkészítés egyik ele- IDORI (Jp) – ülő (helyzet) me Tamura sensei szerint. IDZANAGI (Jp) – am: „hívogató férfi ”, férfi is- IKKYO-OSAE/ude-osae (Jp: ai) – a könyök ten, aki vágyat támaszt és a csukló megfogásával, könyökfeszítéssel IDZANAGI és IDZANAMI – isten pár, aki a végrehajtott földrekényszerítés japán mitológia szerint leszállt a Földre az égi is- IKU/iru (Jp) – megy, menni tenek parancsára és létrehozta a japán szigetvilá- IL (Kor) – 1. egyes 2. első got, éppúgy, mint a természet minden más lényét ILBO (Kor: taek) – egylépésű IDZANAMI (Jp) – am: „hívogató nő”, női is- ILBO MATSUKI (Kor: taek) – gyakorló küzde- lem, egy lépéssel ten, aki vágyat támaszt ILGOP (Kor) – hét, a 7-es szám IE (Jp) – ház ILIYO (Kor: taek) – WTF mester formagyakorlat IE MOTO/soke (Jp: bu) – az eredeti iskola IMA (Jp) – most (ryu-ha) felelőse IMA HARA HETTE WA ORANU! (Jp) – Tele a IE O-TENKI DESU NE! (Jp) – milyen szép hasam!/Jól laktam! (Nem éppen udvarias forma!) nap (van)! IMI (Jp) – megtisztulási szertartás. Adott sze- IGA (Jp) – legendás tartomány Japánban, mélyeket tesz alkalmassá kultikus cselekvés Hokkaido szigetén, amely a hagyomány sze- véghezvitelére. rint a nagy ninja-klánok székhelye volt IMIBE (Jp) – azon papok, akik előkészítik az ál- IGO/go (Jp) – sakktáblán játszott játék dozati anyagot, tárgyakat, vagy adományokat. IHAI (Jp) – a szamuráj családokban a családi ol- A shinto papság három osztálya közül az egyik. IMO (Jp) – feleség táron, a csatában elesett nevével ellátott kis tábla INGADAMA (Jp: nin) – tüskés golyócskák, IHEN NO KAMAE (Jp: nin) – első súlypontú amiket a ninja menekülés közben maga mögé helyzet, támadóállás. Az első térd hajlítva, a dobált, hogy az üldözését megnehezítse. Ere- hátsó nyújtott helyzetben (zenkutsu dachi), detileg a vízigesztenye tüskés, szárított termé- a test előredől, karok vállmagasságban egy- se szolgált erre a célra. mással párhuzamosan előre nyúlnak, a csípő INGENMANE/sayaingen (Jp) – zöldbab szemben áll a támadás irányával. INJI JOOMUK (Kor: taek) – mutatóujjal kép- IHEN NO KAMAE HIDARI (Jp: nin) – ihen zett ököl, a mutatóujj második perce no kamae baloldalra INJUNG (Kor) – felsőajak IHEN NO KAMAE MIGI (Jp: nin) – ihen no INKYO (Jp) – jelentése általában: visszavo- kamae jobb oldalra nultság a közélett ől, vagy a munkától. Nyug- IIE (Jp) – nem (igen ritkán használják) díjszerű állapotot jelent, s a visszavonultság mellett egyben általában a családfői jogokról IIE KOCHIRA KOSO! (Jp) – köszönöm, nem! és kötelezett ségekről való lemondást is. IIKUBO TSUNE TOSHI – Jigoro Kano har- INNOIMONO (Jp) – a lovas íjászatnál alkal- madik ju-jutsu tanítómestere, aki a Kito stílus mazott egyik célpontfajta, a szaladó kutyák mestere volt. 1881-től oktatt a Kano-t. INOSANTO DAN (1933–) – Fülöp-szigeteki IJ F – International Judo Federation = Nemzet- származású amerikai harcművész, az escrima közi Judo Szövetség nagymestere és elterjesztője az Egyesült Ál- IKA (Jp) – tintahal lamokban, Bruce Lee barátja és legkiválóbb IKAGA DESU KA? (Jp) – hogy vagy? tanítványa. Lee halála után a Filippini Kali IKAN (Mal) – hal Akadémia (USA) főinstruktora. INTERNATIONAL JUDO FEDERATION51 IWASHI

INTERNATIONAL JUDO FEDERATION ISOGI! (Jp) – gyere! siess! (Ang) – Nemzetközi Judo Szövetség ISO MASATOMO (?–1881) – Jigoro Kano INTON-JUTSU (Jp: nin) – a menekülés és a második ju-jutsu oktatója, aki a Tenshinshinyo rejtőzés tudománya: a Togakure ryu 18 alap- iskola mestere volt iskolájának egyike ISSEN/sen (Jp) – az 1000-es szám -INU/-ken (Jp) – kutya: szóösszetételekben ISSHIN RYU (Jp) – modern karate stílus. IO- (Kor: taek) – szökkenő ugrás 1954-ben alapított a Tatsuo Shimabuku, a IPPON (Jp: ju, kar) – 1. egy pont 2. döntő/teljes Shorin-, és a Goju-tanítások alapján. Ami a értékű találat (versenyen) 3. egyszeri leginkább eltér benne a többi karate stílustól, IPPONKEN/ippon-ken (Jp: kar) – 1. ütőfelület, az egyrészt az ököltartás, mivel az ököl belső a mutatóujj középső ízülete 2. egy ujj ízülete fele oldalra néz, valamint a látványos gyakori, IPPON-KEN (Jp: kar) – ld.: ipponken magas ugrások alkalmazása. Szimbóluma a IPPONKEN TSUKI/ippon-ken-tsuki (Jp: kar) sellő, a félig hal, félig nőalak, ami az erőt és a – ujjpercütés, a mutatóujj középső ízületével békességet jelképezi. IPPON-KEN-TSUKI (Jp: kar) – ld.: ipponken tsuki ISSOKU-ITTO-NO-MA/uchima (Jp: ken) – IPPONKEN UCHI (Jp: kar) – a mutatóujj kö- zépső ízületével végrehajtott csapás megfelelő küzdőtávolság megválasztása a IPPON KUMITE (Jp: kar) – gyakorló küzde- csapáshoz, a csapás előrelépéssel lem egy lépéssel: ld. még ippon shobu ISU (Jp) – szék IPPON NUKITE (Jp: kar) – egyujjas szúrás, a ITADAKIMAS! (Jp) – jó étvágyat! ld.még: mutatóujjal hadakaimasu IPPON SEOINAGE (Jp: ju, jiu) – karhúzásos ITA-GAKI (Jp) – „léckerítés”, a legkülső körfal, válldobás: egykaros válldobás ami körülhatárolja a templom területét IPPON SEOIOTOSHI (Jp: ju) – az ippon- ITAMI-SABAKI (Jp: kar) – az ellenfél egyen- seoi-nage változata, a jobb kéz az ellenfél jobb súlyának megtörése combját emeli ITAMI-WAKE (Jp: ju) – győzelem a másik fél IPPON SHIAI (Jp: kar) – küzdelem egy pontért sérülése miatt . (Vétlen sérülés okozás.) IPPON SHOBU (Jp: kar) – 1. egy pontig menő ITIMIWAKE (Jp: kar) – vétlen sérülés miatt i küzdelem: ld. még: ippon kumite 2. egy pontig döntetlen ld.: itami-wake menő küzdelem, szabályrendszer (IAKF) ITKF – International Traditional Karate IPPON TSUKI/ippon-tsuki (Jp: kar) – egyuj- Federation = Nemzetközi Tradicionális Karate jas, szúrás Szövetség IPPON-TSUKI (Jp: kar) – ld.: ippon tsuki ITOSU YASUTSUNE (1830–1915 Shuri, IPPON-YOI (Jp: ju) – V-fogásos kereszt csípő- Okinawa) – az okoinawai harcművészet – dobás Shuri-te – kiemelkedő alakja, Matsumura IPSUL (Kor) – száj Sokon legkiválóbb tanítványa. A Shorin-ryu IRIMI (Jp: ai) – belépés, mozgás a partner felé, alapítója. Erejéről, ütéseiről legendákat szőt- körmozgás előre indítva ld.: omote tek. Híres tanítványai Funakoshi Gichin és IRIMI-NAGE (Jp: ai) – belépő dobás, az aiki- Mabuni Kenwa mesterek, a Shotokan- és a do dobástechnikák egyik alappillére: felkarral Shito-ryu karate megalapítói valamint Yabu történő sodrással végrehajtott dobás IRORI (Jp) – földbe süllyesztett négyszögletes sensei a Shorin-ryu képviselője. tűzhely ITSU/ichi (Jp) – egy, az l-es szám IRU (Jp) – ld.: iku ITSUTSU NO KATA (Jp: ju) – az „öt jelkép for- ISDA (Fül) – hal magyakorlata” (kata) ISE-EBI (Jp) – homár ITTOSAI (Jp: ken, iai) – „egykardú ember” I SHIN DEN SJIN (Jp) – „Az én lelkemből a te ITTO RYU (Jp: ken, iai) – „egy penge iskolája”, lelkedbe”, am: közvetlenül, nem szavak által. az iaido és a kendo őse. ISHITSUKI (Jp) – bonsai stílus: „sziklát ölelő” IWASAKA (Jp) – olyan szentély, amelynek fácska belsejében cella van ISOGI (Jp) – sietni IWASHI (Jp) – szardínia JAGAIMO 52 JIME

JEE YAO BOK GIK (Kí) – szabad stílus J JEJA (Ind) – citrusfélék JI/peng (Kí) – egy, az 1-es szám JAGAIMO (Jp) – burgonya JI (Kí) – ld.: ghuy JAJUNBAL (e: dzsazsumbal) (Kor: taek) – láb- JI (Kor) – 1. belső erő 2. föld csúsztatás, helyváltoztatás JIAN (Kí) – konyhatechnikai eljárás. Húsok JAKUTSUNA (Jp) – sumo nagybajnok, kitün- igen kevés olajon való sütése, hosszú ideig. tető cím JIANG (Kí) – konyhatechnikai eljárás: sült hús, JAL (India) – víz szójamártásban történő hosszabb idejű pácolása JAN (Kí) – konyhatechnikai eljárás. Hús sóval JIAP (Kor: taek) – harapófogószerű ujjhegy- történő tartósítása. technika JANG (Kí) – ld.: yang JIDO BOP (e: csida bop) (Kor: taek) – edzés- JANG-CSING (Kí) – ld.: yang-ching vezetés JANG DAN (Kí) – ld.: my dan JIE YU (Kí) – ld.: chieh yu JANG GUT (Indo/Mal) – a görbe kris tokjának JIEM YU (Kí) – nyelvhal felső, első pereme JIGO (Jp) – védekezés, védelem JAO PALKUP (Kor) – ld.: Jau palkup JIGOHONTAI/jigo-tai (Jp: ju) – védekező ál- JAPGI (Kor) – fogás lás, védőállás JAPPYOSUL TE (e: dzsapjoszul te) (Kor: taek) JIGOKU JIME/katate jime (Jp: ju) – egykezes – szabadulás fogásból fojtás JASAI (Jp) – főzelék JIGO-TAI/jogohontai (Jp: ju) – védekező állás: JAYOO TUKGI/jayu tikgi (e: dzsajutukgi) védőállás. Migi jigotai – jobb oldali védőállás: (Kor: taek) – speciális technika hidari jigotai – bal oldali védőállás. JAU PALKUP (Kor: taek) – kett ős, oldalsó kö- JIGOWAZA (Jp: jiu) – védelmi technikák nyöktechnika gyűjtőneve JAYU TIKGI (Kor: taek) – ld.: jayoo tukgi JI HO TUAN (Kí) – az 1899-es bokszerfelkelés, JAWA DEMAM (Ind/Mal) – „lázas jávai” a ami a Pa Kua társaság alaptéziseit használta kris nyelének elnevezése, ami abból ered, fel, a Mandzsu-dinasztia elleni felkelésében hogy a markolat alakja egy görcsökben fet- JIH-PEN (Kí) – a nap származása: Japán ne- rengő alakot mutat vének eredete JAWARA (Jp) – régi japán harci gyakorlat, a JIIN (Jp) – mesterkata, ami a kínai „Ji-in ji” ju-jutsu előzménye. Ennek írásjeléből alakult templomról (buddhista szentély) kapta a nevét ki a Ju (lágyság) jele, ami a „judo” nevében is JIK (Kí: kung) – egyenes szerepel. ld.: yawara JIK-CHUNG (Kí: kung) – kung fu technika JEBIPUM MOK (Kor: taek) – hárítás-csapás JIKAN (Jp) – 1. idő 2. idő kérése, a versenye- nyakra, kombináció ken 3. óra JECHO (Kor: taek) – fordított „V” ütés JIKAN! (Jp) – felszólítás az időmérőnek, az JEET-KUNE-DO (Kí) – ld.: jeet kune do óra megállítására/indítására JEET KUNE DO/jeet-kune-do (Kí) – „A meg- JIK CHAKTEK (Kí: kung) – egyenes felhatoló tartóztató ököl útja”. Bruce Lee által, a Kung-fu- rúgás ból kifejlesztett küzdőművészet. Az utcai harc JIK CHUNG (Kí: kung) – egyenes ütés, zárt szabad metodikájával a lehetséges leghatéko- ököllel nyabb küzdelem kifejlesztését és alkalmazását JIK GANGTEK (Kí: kung) – egyenes térdrúgás célozza a stílus. Lényege, a támadás elhárítása JIKKEN (Jp) – kísérlet azonnali ellentámadással, illetve a támadás JIKTEK/jik tek (Kí: kung) – egyenes vonalú, megelőzése, az ellenfél harcképtelenné tételé- behatoló rúgás vel. Ez a harci forma az Egyesült Államokban JIK TEK (Kí: kung) – ld.: jiktek jött létre, s a hagyományos keleti harcművé- JIKU ASHI (Jp) – tartó láb (ami rúgás vagy szeteket nem tartja alkalmasnak elsődleges lépés közben nem mozdulhat el) funkciójuk betöltésére, ezért ezt a MÓDSZERT JIME/shime (Jp) – 1. sziget (Jp: ju, jiu) 2. fojtás nem soroljuk a távol-keleti rendszerek közé. (kar, ju, jiu) 3. piros-fehér öv ld.: shima JIME WAZA 53 JIU-DO

JIME WAZA/shime waza (Jp: ju, jiu) – fojtás- JIPGE SON (Kor: taek) – csipesz alakú ujj- technika hegy-technika JIN/naibakuken-in (Jp: nin) – az iga-i ninja is- JIP JOONG (Kor: taek) – meditáció, koncent- kolák „kuji-kiri” gyakorlatai közül a hatodik, „a ráció, összpontosítás belülről bekötött ököl” jele. Koncentrálással, tu- JIRO (Jp) – férfi név, am.: „(A) Második”, a szü- datunk megtisztításával elérhetjük, hogy má- letési sorrend alapján adott név sok érzéseit, akaratát megérezzük, illetve saját JIRUMYO CHAGI/jirumyu chagi (Kor: taek) akaratunkkal másokat befolyásolni tudjunk. JIN (Kí) – konyhatechnikai eljárás. A főzniva- – ugró oldalrúgással párosított ökölütés. Tá- lókat rövid időre forrásban lévő folyadékba madó kéztechnika. helyezzük, majd együtt lehűtjük. JIRUMYU CHAGI (Kor) – ld.: jirumyo chagi JIN (Kí) – ld.: yin JISAMURAI (Jp) – szántó-vető harcos, ala- JIN CHIANG YU (Kí) – ld.: chun cheung yu csony rangú szamuráj, kisbirtokos JIN-CSING (Kí) – ld.: yin-ching JISEI (Jp) – búcsúvers JIN GI (Jp: bu) – jóakarat, igazságosság: a sza- JISSEN KUMITE (Jp: kar) – valódi harc muráj hitvallás eleme JITO (Jp) – harcos hivatalnok, katonai köz- JINGIKAN (Jp) – a „Shintoista Kultusz Mi- igazgatási felelős a XII. században. Többek nisztériuma”, amely 1868–1871-ig úgy kezelte között az adókat és a járadékokat ellenőrizte. a shinto-t, mint „az állam hivatalos kultuszát”. JITSU (Jp) – művészet, (fi zikai), tökéletes JINGU (Jp) – a legfőbb templomok: az Ise-, az megvalósítás, technikai fogások rendszere ld. Atsuta-, a Meij i-jingu templom közös neve, és még néhány másé, amelyek erre a kiváltságra tett ek szert még: jutsu JINJA (Jp) – minden shintoista templom kö- JITSURI GEDAN NO KAMAE (Jp: nin) – ld.: zös neve. A templomok a következők sze- jizuri gedan no kamae rint osztályozhatók: 1. KANPEI-SA – állami JITSURYOKU-GATA (Jp) – „az ember, aki min- templomok 2. KOKU-HEI-SA – azon temp- dent tud” lomok, melyeknek a birodalom tartományai JITTE/jutt e (Jp) – a sai-hoz hasonló, de egy- kötelesek adományt küldeni 3. BEKKAKU- oldalas, aszimmetrikus hártítóvassal ellátott KANPEI-TAISA – a tokio-i Jasukuni temp- régi fegyver, az egykori szamuráj-rendőrség lom 4. FU-KEN-SHA – a három legfőbb város hatásos fegyvere (Tokio, Kioto, Osaka) templomai és a kor- JITTE/Jutt e (Jp: kar) – mesterkata, „Tíz kéz”. mányzóságok templomai 5. GO-SHA és SON- Shorey-ryu eredetű kata. A maga 26 mozdula- SHA – járások és falvak templomai JINJA – shintoizmus (Jp) – szentély shinto-izmus tával az egyik legrövidebb tradicionális forma- JINMAKU (Jp) – kelmesáv határvonal a ka- gyakorlat. Kínai eredetű. Gyakorlása fejleszti tonai táborban, mellyel két tartomány sátrait az erőt és a technikákat, a kata teljes megértése elválasztott ák egymástól a harcost tíz ellenféllel felérővé teszi. JINNO SOTOKI (Jp) – „Az isteni császárok JIU/ju (Jp) – 1. lágy, fi nom 2. enged, hagy törvényes örökösödésének története”. Kitabatake 3. ld. még: jiyu Tsikafusa (1293-1354) szerkesztett e azzal a JIU (Kí) – kilenc, a 9-es szám céllal, hogy alátámassza Japán isteni eredetét, JIU-DO (Jp: bu) – Kano által kifejlesztett önvé- valamint a „mikádó”-nak a „kamik”-tól való delmi rendszer, amiből a judo-ban alkalmazott közvetlen származását. versenytechnikákat kiemelte. A századfor- JION (Jp) – 1. mesterkata (47 mozdulat). Tomari- dulón a Kano-féle jiu-jitsu mellett még így is te eredetű kata, ami Shorei-ryu közvetítéssel ke- rült a Shotokan-ba és a Wado-ryuba. Az elneve- nevezték a judot. Az elnevezés utal a judo ere- zés a XIV. századba nyúlik vissza, valószínűleg deti komplex elnevezésére, mindenki számára egy kínai szerzetestől ered, aki a Jion szentély- érthetően kifejezi a jiu-jitsuval való rokonsá- ben (Jion-Ji) kempo-t tanult. A kata karakterét got, de az att ól való különbséget is. A jiu-do a az erő adja. A Jion, a Jiin és a Jitt e katák egy cso- budo-ban a judo és a jiu-jitsu között foglal he- portba tartoznak. A versenyeken és vizsgákon lyet. .Övfokozati jelölése a judo-nak megfelelő, kötelező (shitei) kata. 2. Jion (Jion-Ji) buddhista de az öveken a szintnek megfelelő önvédelmi szentély, amelyről a kata is kapta a nevét vizsgákat külön piros csíkokkal jelölik. JIU-JITSU54 JODAN KAKE GERI

JIU-JITSU/ju-jitsu/ju-jutsu (Jp) – „lágy művé- JIU SHING DOR SIEN CHUNG/Jiu shing szet” pusztakezes harcművészet a judo őse. dor sieng chung/jiu shing dor shieng chun (Kí: Tai-jutsunak vagy jawarának is nevezik. Jiu kung) – facölöpökön való gyakorlás a kung fu- – lágy, utánaengedés, Jitsu – művészet, tech- ban, amely az egyensúlyozást és a könnyedsé- nika. Már 2500 évvel ezelőtt ismert volt Japán- get fejleszti magas fokra ban, ahová valószínűleg Kínából került. 1600 JIU SHING DOR SIENG CHUNG (Kí: kung) táján Chen Yuang-ping kínai mester megta- – ld.: jiu shing dor sien chung nított a három roninnak a kínai ökölharc, a JIU SHING DOR SHIENG CHUN (Kí: kung) kempo elemeit. Ikeo, Fukeo és Minra tovább- – ld.: jiu shing dor sien chung fejlesztett e e pusztakezes harci művészetet, s JIYA (Kor) – tanuló egy-egy iskolát hozott létre. A legősibb ösz- JIYU (Jp) – 1. laza, lágy ld.még: ju 2. szabad ld. tönös mozdulatokat gyakorolva e harci mű- még: ran vészet célja: a támadó technikák hárítását kö- JIYU IPPON KUMITE (Jp: kar) – egytámadá- vető elvezetés, irányítás, harcképtelenné tétel. sos, szabad védéses gyakorló harc Technikái közé tartozik az ütés, rúgás, dobás, JIYU KAMAE (Jp: kar) – küzdő kéztartás gáncsolás, feszítés, leszorítás, fojtás, idegpon- JIYU KUMITE (Jp: kar) – szabad, kötetlen tok nyomása. A jiu-jitsu nem keverék művé- küzdelem szet, hanem a mozgásformákat a maguk egy- JIYU RENSHU/jiyu zenshu (Jp: ken) – szabad ségében tekintő iskola, mely egyforma súlyt edzés fektet az összes védekező technika ismeretére. JIYU ZENSHU (Jp) – ld.: jiyu renshu A kempo-hoz hasonlóan inkább a fegyveres JIZURI GEDAN NO KAMAE (Jp: nin) – alsó harc után a közelharcban alkalmazzák. Japán- készenléti helyzet a ninja-ken tartására ban egy ideig a társadalom és a küzdőművé- JKA – Japán Karate Assotiation (Nihon Ka- szetek perifériájára szorult, a közelmúltban rate Renmei) = Japán Karate Szövetség, a azonban újra elfoglalta méltó helyét a küzdő- FAJKOT támogató akadémia, Funakoshi és művészetek sorában, nem utolsósorban euró- Nakayama mesterek alapított ák 1949-ben. pai más harcművészeteket már magas szinten A shotokan stílus szervezete. A szabadküz- művelő mesterek tevékenységének eredmé- delmet 1951-ben vezett e be a szervezet, s az nyeképpen. Önálló szervezett el rendelkezik. első versenyt 1957-ben rendezték. Kitűnő A jiu-jitsukák öltözete fehér judo- vagy karate- instruktorhálózatt al rendelkezik. A legki- gi. Az elért szinteket színes övekkel jelzik. válóbb tanítványok kemény felvételi után Jiu-jitsu (német dan koll), új: kerülhetnek be a kétéves instruktorképző 6. kyu fehér öv; 5. kyu citromsárga öv; 4. kyu kurzusra, ami vizsgával zárul. narancssárga öv; 3. kyu zöld öv; 2. kyu kék öv; JO (Jp) – 1. magas 2. kb. 120 cm-es vékony bot 1. kyu barna öv; 1–4. dan fekete öv; 5–10. dan 3. hely 4. a DO gyakorlásának helye ld.: dojo piros-fehér öv JOAN DAR (Kí: w) – középső ütés Jiu-jitsu (német dan koll), régi: JOBA (Jp) – régi japán lovaglási művészet ld.: 7. kyu fehér öv; 6. kyu citromsárga öv; 5. kyu ba-jutsu narancssárga öv; 4. kyu zöld öv; 3. kyu kék öv; JODAN (Jp) – felső szint, a fej szintje 2. kyu bíbor; 1. kyu barna öv; 1–4. dan fekete JODAN-FURI-UKE (Jp: kob) – felső blokk, a öv; 5–10. dan piros-fehér öv tonfa kipörgetésével Jiu-jitsu (magyar dan koll): JODAN ICHIMONJI-GAMAE (Jp: nun) – ké- 6. kyu fehér öv; 5. kyu citromsárga öv; szenléti pozíció. Vállszélességű állás, kezek 4. kyu zöld öv; 3. kyu kék öv; 2. kyu barna nyújtva 60°-ban a fej felett , a kezek a nunchaku öv; 1. kyu barna öv; 1–4. fekete öv; 5–10. pi- szabad végeit markolják, a nunchaku merőle- ros-fehér öv. A mesterek 3 dantól felfelé feke- ges a talajra. te hakamát viselnek. JODAN JUJI-UKE (Jp) – (kar) 1. felső kereszt- JIU-KAMAE/jiu-kamai/jiyu kamae (Jp) – 1. védés (nun) 2. felső keresztvédés a nunchaku küzdőpozíció 2. küzdő kéztartás zárt (kontoh) szárával JIU-KAMAI (Jp) – ld.: jiyu kamae JODAN KAKE GERI (Jp: kyo) – fejmagasság- JIU-KUMITE (Jp: kar) – ld.: jiyu kumite ra végrehajtott kake geri: ld. ott JODAN-KANE-GAMAE55 JOGAI HANSOKU CHUI!

JODAN-KANE-GAMAE (Jp: nun) – készen- JODO (Jp) – (bo) 1. kb. 120–130 cm-es vékony léti tartás, kokutsu dachi-ban. Bal kéz váll- bot forgatásának harcművészete. A jo előnye, magasságban a nunchaku függőleges szárát hogy könnyebb, mint a bo, így forgatása gyor- markolja: jobb kar 90°-ban hajlítva, felkar a sabb, technikásabb és ügyesebb lehet. Hát- fül mellett , az alkar 5-10°-ban lefelé, maga felé ránya a bo-hoz viszonyítva, hogy rövidebb, húzza a fegyver másik szárát. így gyorsabb mozgást, szellemesebb kombi- JODAN KATATE MOROTE-UKE (Jp: nun) – nációkat igényel. Az 1950-es években a jodo a nunchaku két szárát összemarkolva, a fegy- a legtöbb japán harcművészett el ellentétben vert kézzel vízszintesen fogva megállító ütés nem indult meg a DO-vá válás útján, így ere- az ellenfél torkára deti hatékonyságából semmit sem veszítve JODAN KOTE (Jp: ken) – felső tartásból indí- eredeti formájában maradt fent. 2. „Tisztaság tott egykezes vágás, csuklóra Földje”: a különbségek eltűntével, a Buddhává JODAN MAWASHI GERI (Jp: kar) – ld. válás után, az Amida vallás szerint ide jutnak mawashi geri jodan a hívők azáltal, hogy teljes hitt el Amidához JODAN MAWASHI TSUKI (Jp: kar) – köríves fohászkodnak. 3. „Nyugati Tiszta Föld” ütés a felső szintre JO DORI (Jp: ai) – a jo (bot) elleni technika JODAN-MEN (Jp: ken) – felső tartásból indí- JODO SHINSHU (Jp) – „A Tisztaság Földjének tott egykezes vágás fejre Új Szektája”: Sinran (1173–1263), hiei-hegyi JODAN-MOROTE-SHOTEI-UKE (Jp: kar) – szerzetes alapított a szekta felső kétkezes tenyérvédés JO FAT JU KUNG (Kí: shao, ch) – refl ex és egyensúly gyakorlat, amit a Shaolin kolostor JODAN-NAGASHI-UKE (Jp: kar) – belülről ki- folyosóin, golyókon vagy a síkos padlón vé- felé, v. kívülről befelé indított toló védés, függő- geztek. Több támadó elleni harcmodor. leges nyitott kéztartással, tenyérrel, v. kézéllel JOGA/yoga (Szanszkr) – ősi indiai testkultúra JODAN-NO KAMAE (Jp: ken) – felső kardtartás és életszemlélet, ami szó szerint „leigázást” je- JODAN NO KAMAI (Jp) – ld.: jodon no kamae lent, vagyis olyan testgyakorlatok rendszere, JODAN SHOTEI UKE (Jp: kyo) – fejmagas- amelyek által a lélek a testet teljes mértékben ságban végrehajtott shotei uke: ld. ott birtokba veszi, és az érzékiséget csaknem tel- JODAN SHUTO-JUJI-UKE (Jp: kar) – felső jes mértékben befelé fordítja, a teljes önmegis- keresztvédés, nyitott tenyérrel merés céljából. A jógának számtalan irányzata JODAN SKI (Jp) – ld.: jodan tsuki létezik: a legelterjedtebb a gyakorlatokat első JODAN-TSUKI (Jp: kar) – fejre történő ütés helyre állító hatha-jóga, amelyet Európában JODAN UCHI-UDE UKE (Jp: kar) – felső is széles körben gyakorolnak. A jóga célja és szintű alkaros belső védés módszere tehát hasonlatos a harcművésze- JODAN UCHI-UKE (Jp: kar) – felső, belső vé- tekéhez, ami természetes is, mivel ez a több dés: ld.: jodan uchi-ude uke ezer éves indiai módszer, hatással volt a mai JODAN-UKE (Jp) – (kyo: w) 1. fejvédés, felső harcművészetek szintén indiai eredetű ősére. védés (pl: age uke) (nin) 2. köríves felső védés JOGAI (Jp: kar) – 1. vonal 2. „vonal”, fi gyel- JODAN UKE NO KAMAE (Jp: nin) – a bo meztetés kilépés miatt az Ippon és a Sanbon felső védőtartása. Lábak kokutsu dachi-ban, shobu szabályrendszerek szerint rendezett a bo középvonala a talajjal 45°-ot zár be, a bo karate versenyeken felső vége a jobb halánték mellett , alsó vége a JOGAI! (Jp: kar) – vonal! – vezényszó: kilépés- test középvonala előtt chudan magasságban. re fi gyelmeztetés A fej mellett i jobb kéz tenyere felfelé, míg a JOGAI CHUI (Jp: kar) – 1. egy büntetőpont a test előtt i bal kéz tenyere lefelé néz. Sanbon shobu szabályrendszer szerint rende- JODAN WAZA (Jp: ken) – felső tartásban, egy zett karate versenyeken 2. intés kilépés miatt kézzel végrehajtott vágások. Ezeknél a techni- az Ippon shobu szabályrendszer szerint ren- káknál nem annyira az ügyesség, mint inkább dezett karate versenyeken a gyorsaság és a bátorság a döntő: akkor kell JOGAI HANSOKU CHUI! (Jp: kar) – lelépte- lesújtani az ellenfélre, amikor az előre, vagy tés sorozatos kilépés miatt (3 büntetőpont) a hátra elkezd egy vágást. Sanbon shobu szabályrendszer szerint rende- JODAN ZUKI (Jp) – ld.: jodan tsuki zett karate versenyeken. JOGAI KEIKOKU56 JUDO

JOGAI KEIKOKU (Jp: kar) – fél büntetőpont a JUBIN-TAISHO (Jp) – gimnasztikai gyakorlatok Sanbon shobu szabályrendszer szerint rende- JUCHUM SOGI (e:csucsum szagi) (Kor: taek) zett karate versenyeken – lovaglóállás JOGAI NAKAE! (Jp: kar) – kezdővonalra! – JUDO (Jp) – „lágy művészet”, modern japán vezényszó eredetű küzdősport, amit Kano Jigoro pro- JOJITSU (Jp) – a jo (bot) használatának mű- fesszor fejlesztett ki a ju-jutsu-ból. „Ju” – ter- vészete mészetesnek lenni ésszerűen viselkedni, „Do” JOKGI/jukgi (e: csukki) (Kor: taek) – lábtechnika – út, módszer. Kano a Jiu-jitsu technikák kö- JOMON (Jp) – i. e. 6500–3200-ig tartó korszak zül elhagyta a fegyveres technikákat, s tanuló a japán történelemben fokozatoknál a rúgás és ütéstechnikákat is. JONG (Kí: kung, choy) – romboló ütés, a Choy Magyarországon először Kichisaburo Sasaki Lee Fat stílus egyik jellemző technikája mester próbálta oktatni az 1900-as évek ele- JONGI JOOMUK (Kor: taek) – középső ujjal jén. Az első judo klub hazánkban, 1931-ben képzett ököl alakult. Az első övvizsga 1950-ben volt. JONG SAO (Kí: kung) – 108 technika fababán Felépítése: I. nagewaza – dobástechnikák: JONIN (Jp: nin) – ninja nagymester. A köz- 1. tachiwaza – állásból végrehajtott dobások; rangú ninják, a geninek, nem is ismerhett ék, 2. sutemiwaza – vetődéses dobások velük csak a chuninokon, a kisebb vezetőkön II. katamewaza (v. newaza): keresztül érintkezett . 1. osaekomi – leszorítások; 2. shimewaza – foj- JOOMUK/jumuk (Kor: taek) – ököl tás technikák; 3. kansetsuwaza – karfeszítések JOON BI!/chunbi (e:csunbi) (Kor) – elkészül- III. atemiwaza – ütés és rúgástechnikák: ni! – vezényszó 1. tewaza – kéztechnikák; 2. ashiwaza – láb- JOONG-GUN (e: csun-gun) (Kor: taek) – for- technikák magyakorlat. Elnevezését a koreai nemzeti IV. katsu/kappo – élesztési eljárások: hős An Joong-Gun-ról kapta, aki megölte Hiro A küzdelmet tatamin, szőnyegen vív- Bumi Ito-t, azt az első japán helytartó táborno- ják a judokák. Öltözet: judogi (kimono és kot, Koreában, akinek oroszlánrésze volt a ja- shitabaki), obi (öv). Utóbbi színe az elért pán-koreai háború kirobbantásában és Korea szintre utal. lerohanásának előkészítésében. An Joon-Gun Alkalmazott övszínek Japánban: 32 éves volt, amikor 1910-ben a Lui-Shung Felnőtt : 6. kyu – világoskék; 5–4. kyu – fehér; börtönben kivégezték a japánok. A formagya- 3–1. kyu – barna. korlat az ő emlékére 32 lépésből áll. Junior: 6. kyu – világoskék; 5–3. kyu – lila; JOR MAH (Kí: w) – ülő lóállás 2–1. kyu – fehér JOSEKI (Jp) ld.: jozeki Nemzetközi: 6. kyu – fehér; 5. kyu – citrom- JO SOKUTEI (Jp: jiu) – a lábfej belső élének sárga; 4. kyu – narancssárga; 3. kyu – zöld; hüvelykujj felőli szakasza ld. még: koshi 2. kyu – kék; 1. kyu – barna JOSUMNIDA (Kor: taek) – jó Dan fokozatok: 1 dan fekete öv; 2 dan fekete öv JOTAI (Jp) – felsőtest + 2 arany keresztcsík; 3 dan fekete öv + 3 arany JO-TORI/aiki bo (Jp: ai) – bott ámadás: botütés keresztcsík; 4 dan fekete öv + 4 arany kereszt- JOZEKI/joseki (Jp) – 1. közönség 2. felsőbb csík; 5-7 dan fehér-bíbor; 8 dan bíbor hely, magasabb rang 3. az oktatás oldala a kabát hajtókán: dojo-ban, a shimozatól jobbra 1 dan 1 db 1 cm széles 4 cm hosszú fekete csík JU (Jp) – tíz, a 10-es szám 2 dan 2 db 1 cm széles 4 cm hosszú fekete csík JU/jiu (Jp) – 1. lágy, fi nom 2. enged, hagy 3. ld. 3 dan 3 db 1 cm széles 4 cm hosszú fekete csík még: jiyu 4. ld.ég: ju 4 dan 4 db 1 cm széles 4 cm hosszú fekete csík JU (Kí) – 1. disznó, sertéshús 2. konyhatech- 5 dan 1 db 3 cm széles 4 cm hosszú fekete csík nikai eljárás. Az együtt sült alapanyagokat, 6 dan 1 db 3 cm széles és 1 db 1 cm széles 4 cm erőleves, vagy bor hozzáadása után párolják. hosszú fekete csík JUBAN (Jp) – 1. tizedik (san) 2. Sankukai ka- 7 dan 1 db 3 cm széles és 2 db 1 cm széles 4 cm rate bázisgyakorlat. Kamaete, helyben balra hosszú fekete csík 45°-os kitérés, yokogeri jodan, gyaku-tsuki 8 dan 1 db 3 cm széles és 3 db 1 cm széles 4 cm jodan, seiryuto chudan, vonalban lépés előre, hosszú fekete csík mawate, ugyanez visszafelé a másik oldalra. 9 dan-tól nem jelölik JUDOGI 57 JUNTSUKI

JUDOGI (Jp: ju) – judo öltözék: kimonó és JUMONJI NO KAMAE (Jp: nin) – támadó shitabaki + obi (öv) harcállás, jellemzője a mell előtt összefont JUDOJO (Jp) – a judo gyakorlására szolgáló kezek, amik védik a görnyedt tartásban lévő terem, csarnok: edzőterem felsőtestet. A támadást az erőteljes lábmunka JUDOKA (Jp: ju) – judo sportoló indítja, egy rövid, vállszélességű első súly- JUE (Kí) – konyhatechnikai eljárás. Fűszere- pontú állásból. zett olajban való gyors sütés utáni párolás, JUM SAO (Kí: w) – „vágó védés”, befelé az al- fedett edényben. A maradék párolólevet ku- kar kisujj felöli oldalával koricalisztt el és fűszerekkel sűrítik be. JUMUK (Kor: taek) – ld.: joomuk JUI-ITSU-SHINTO (Jp) – „Egyetlen Shinto”, JUN FAN GUNG FU (Kí) – Bruce Lee egyik Joshida Kanetomo (1435–1511) által alapított átmeneti harcművészete, amely az általa mozgalom, visszatérés az eredetihez. megreformált wing chun-ból fejlődött ki és, JUJI (Jp) – kereszt, keresztező amely mintegy átmenetet jelentett a legfej- JUJIGATAME (Jp) – ld.: juji-gatame lett ebb forma a jeet kune do felé. Az előző JIJ I-GATAME/ude-hishigi-juji-gatame (Jp: ju, formánál szabadabb és univerzálisabb volt: jiu) – karfeszítés befogó lábon át pl. a wing chunból és az angol bokszból át- JUJIKA (Jp) – keresztes, keresztező vett egyenes ütéseken kívül már körkörös JUJIKEN (Jp: kob) – négyágyú shaken mozgásokat is tartalmazott . A jun fan gung JUJI-SHIME (Jp: ju, jiu) – keresztfojtás fu-nak állandó formája nincs, mivel napról JU-JITSU (Jp) – „lágy művészet” ld.: ju-jutsu napra dinamikusan változott . Ez a stílus a JUJI-UKE (Jp: kar) – 1. kétkezes, keresztező jeet kune do-val ellentétben nem halt ki, Lee védés, x-védés (ton) 2. keresztvédés, a tonfa néhány régi tanítványa még ma is oktatja az védés előtt kiperdített hosszú szárával Egyesült Államokban. Szintén nem soroljuk JU-JUTSU (Jp) – „lágy művészet” pusztakezes a távol-keleti harcművészetek közé, szemlé- harcművészet a judo őse, de önálló szervezet- lete, rendszere miatt . tel rendelkező napjainkban is gyakorolt küz- JUN-GERI (Jp: san) – rúgás az elől lévő lábbal dőművészet. Tai-jutsunak vagy jawarának is (kizami-geri) nevezik. Japánban ma 725 ryu-ját tartják nyil- JUNGJANG (Kor) – rizsbor ván. ld. még: jiu-jitsu JUNGSHIN (Kor) – tan, eszme JUK (Kí: kung) – oldalsó JUNIJ IME (Jp) – ld.: junishime JUKEN-DO (Jp) – „a bajonett útja”, a bajonett JUNIN GUMI (Jp) – a parasztok tízes csoport- vívás művészete ja (összeíráskor) JUKEN-JITSU/juken-jutsu (Jp) – a juken-do őse JUNISHIME (Jp: ju) – ld.: junij ime JUKEN-JUTSU (Jp) – ld.: juken-jitsu JUN NAGARE (Jp: nin) – álló helyzetből JUKGI (Kor: taek) – ld.: jookgi gurulás 45°-os eltéréssel, átlós irányba hát- JUKTEK/juk tek (Kí: kung) – oldalsó beha- ra. A gördülés a háton átlós irányban. toló rúgás JUN NIGIRI (Jp: bo) – alaptartás: rézsúto- JUK TEK (Kí: kung) – ld.: juktek san magunk előtt tartott bot. A magasabban JU KUAI-Z (Kí) – bambuszból készült evő- lévő tenyér felfelé, az alább lévő lefelé néz, pálcika a kezek vállszélességben tartják a botot vé- JUKYO-SHINTO (Jp) – a shinto és a konfuci- désre, támadásra. anizmus között i kulturális-vallási szinkretiz- JU NO KATA (Jp: ju) – a „lágyság”- must célzó mozgalom, amit Yamazaki Ansai „hajlékonyság” formagyakorlata: judo kata (1618–1682) indított útjára. JU NO KEIKO (Jp: ai) – lágy edzésmód JULL DAR (Kí: w) – futókéz és ütés JUNSHI (Jp) – kollektív öngyilkossági forma JULL MAH (Kí: w) – futó lóállás Japánban, melyben az úr a szolgáival, család- JULL SAO (Kí: w) – futókéz védés jával, vagy harcosaival együtt végzett magá- JUL NOMGI (Kor) – ugrókötél val. A hűbéres urát a halálba is követt e. JUMAN OKUDO (Jp) – a „Paradicsom”, JUNTSUKI (Jp: kyo: w) – ütés előre, az elől (Édenkert) lévő láb felöli kézzel (kizami tsuki). JUNTSUKI NO ASHI58 KAGATO

JUNTSUKI NO ASHI (Jp: wa) – a juntsuki- hoz tartozó állásfajta. Tulajdonképpen K zenkutsu dachi. Az előrehaladáshoz tartozó álláss, illetve lépés. KA (Jp) 1. tűz, a „négy világelem” egyike 2. űr JUNTSUKI NO TZUKOMI – A juntsukitól 3. élő virág 4. recitálni -KA (Jp) – v. minek a gyakorlója (személy) annyiban tér el, hogy a lábak egyvonalban szóösszetételekben helyezkednek el. A váll kb 60°-ban elfor- KAAFII/kafi /kehwa (India) – kávé dul, a felsőtest, csípőből előredől, egészen KABOCHA/tonashu (Jp) – tök ld. még: Kara- a hátul lévő lábbal azonos szögbe. Az ütés sku-uri/uri szemmagasságba kivitelezett, a hátsó kéz KABUKI (Jp) – hagyományos japán színházi játék hikitében van. Az előrefordított hátsó lábfej KABUDACHI (Jp) – bonsai stílus. Egy gyö- lefeszítésével gyorsítjuk az előrehaladást. kérről több törzset hajtott bonsai. Ezzel az JUNTSUKI NO TZUKOMI NO ASHI (Jp: elnevezéssel a kett őnél több, de mindig párat- wa) – A juntsuki no tzukomihoz tartozó ál- lan számú törzsű fácskát jelölik. lás. A két láb egy vonalon helyezkedik el, KABURA-YA (Jp) – sípoló nyílvessző: többfajta úgy, hogy az első lábfej előre, a hátullévő vessző létezett , úm: egyszerű, villáshegyű stb. 30°-ban előre néz. Az állás hossza 1,5–2 KABUTO (Jp: ken) – sisak: szamuráj sisak vállszélesség. Az elöl lévő láb térde a sarok KACHI (Jp) – 1. győzelem, diadal ld. még: felett, de attól kissé előbbre helyezkedik el. Katsu/uru 2. győztes 3. érték Vivó vagy támadóállás. KACHIGURI (Jp) – hámozott , szárított gesztenye JUSEI-GASHI (Jp: kar) – bírói tanácskozás KACHINUKI (Jp: ken) – küzdelem, mely- JU-SIM (Kor: taek) – vezetőbíró ben a kendoka gyors egymásutánban küzd JUTAI-JUTSU (Jp) – a ninják által kifejlesz- valamennyi ellenfelével, míg le nem győzik. tett fogástechnikákat foglalja össze. Kizá- A győző a harcot tovább folytatja. A győztes rólag önvédelmi, a támadások elhárítására, az a kendoka, aki a legtöbb győzelmet érte el. az ellenfél harcképtelenné tételére szolgál, KACHOMAI (Jp) – katonai adó mint a „jiu-jitsu”. Mozgásanyaga a külön- KADO (Jp) – „a virágok útja”, a virágok rende- böző állások, lépéskombinációk harmoni- zésének művészete. Magasabb rendűnek tart- kus egysége. A nin-jutsu egyik lágy isko- ják az ikebanánál, amit inkább szórakozásnak lája. A támadási irányból kitérő, az ellenfél tekintenek, mint művészetnek. testsúlyát felhasználó, a kar és a láb ízületi KADZUNOKO (Jp) – hering ikra: szó szerint: pontjait, azok forgásirányát ellentétesen „gyermekáldás” KAESHI/gaeshi (Jp) – 1. fordított , megcserélt felhasználó akciók végrehajtására szolgál. 2. ellen-, ellentámadás 3. kontra, védelem A belharc, megragadásokat, fogásokat, KAESHI IPPON KUMITE (Jp: kar) – előre- fojtásokat, feszítéseket, leszorításokat, va- hátra lépéssel végrehajtott gyakorló harc: vál- lamint az ezekből való szabadulásokat tar- tott küzdőgyakorlat talmazó harcművészet. A Tai-jutsu, a ninják KAESHI JIME (Jp: ju) – a kata hajime egy változata pusztakezes harcművészetének része, a KAESHI KUMITE (Jp: kar) – váltott küzdelem Taihen-jutsu és a Dakentai-jutsu mellett. KAESHI-WAZA/gashi-waza (Jp: kar: ai) – JUT SAO (Kí: w) – lökő kéz 1. ellentámadási technikák (ken) 2. shinai-al JUTSU (Jp) – eljárás, mód, gyakorlat, techni- blokkolt támadás utáni, közvetlen támadás ka, technikai fogások rendszere ld. még: jitsu KAETEN (Jp: san) – egyensúlyi helyzet, fél- JUTTE/jitt e (Jp) – 1. ld.: jitt e 2. vasbot lábas állás, karok vállmagasságában, a test JUTTE/Jitt e (Jp: kar) – mesterkata, am.: „tíz kéz” síkjában kinyújtva, tenyerek függőlegesen JUTTE-JITSU (Jp) – a jutt e-vívás művészete oldalra néznek JUZU/daidai (Jp) – savanyú narancs KA FEI (Kí) – ld.: gar fai JÚ (Jp) – bátorság, szamuráj erény KAFI (India) – ld.: kaafi i JYUROKU (Jp: Shi, kar) – Shito-ryu mester- KAGARIBI (Jp) – (fenyő)fáklya kata. Mabuni Kenwa alkotása. KAGATO/kakato (Jp) – sarok (testrész) KAGE DACHI59 KAKE-WAZA

KAGE DACHI/kake dachi (Jp: kar) – keresztállás KAITEN-NAGE (Jp: ai) – aikido dobás, mely- KAGEMUSHA (Jp) – „Árnyéklovas”. Kuro- nek során az egyensúlyvesztésbe hozott ellen- sawa Akira fi lmalkotása. felet egyik csuklóban rögzített keze, és tarkón KAGI (Jp) – kulcs, horog keresztüli vállfeszítés segítségével a feszített KAGINAWA (Jp: nin) – a ninják által használt karon, mint tengelyen keresztül átforgatják. mászószerszám, amely egy kötélből és egy, a vé- Változatai: soto-kaiten-nage; uchi-kaiten-nage. gére erősített egy-, vagy többágú horogból állt KAIUN-NO-TE (Jp: kar) – „A felhőket egymástól KAGI SKI (Jp: san) – ld.: kagi tsuki eltolni”, mozdulat mindkét nyitott kézzel (kaiso). KAGI TSUKI/kagi-zuki/kagi ski (Jp: kar) – Ld. pl. az Unsu katában végrehajtott mozdulat. oldalrairányuló derékszögű ütés seikennel: KAKAE/dake (Jp) – átfogás, lefogás, átkarolás vízszintes kampó- vagy horogütés KAKAE ASHI (Jp: kar) – a rúgás kezdetekor hirtelen felrántott láb KAGI-ZUKI (Jp: kar) – ld.: kagi tsuki KAKAE TE/kake te (Jp: kar) – „lefogásos védés”, KAGURA (Jp) – szent táncok, amit a „miko”-k, „csapda kéz” a „császári lányok” v. „kanko”-k, „isten lányai” KAKARI-GEIKO (Jp: ken) – 1. támadás-, v. kez- adnak elő a templomokban dő gyakorlat 2. folyamatos munka, támadás KAI/Koshu-Tora (Jp) – japán kutyafajta KAKATO/kagato (Jp) – sarok (testrész) KAI/kwai (Jp) – 1. szövetség, egység, társaság, KAKATO-DACHI (Jp: kar) – ld.: kakato dachi csapat, közösség (pl: wado-kai) 2. találkozás KAKATO DACHI (Jp: kar) – sarokállás: átme- 3. kagyló neti jellegű állás. A kokutsu dachihoz hasonló KAI (Jp: nin) – 1. a koga-i ninja iskola 3. kuji- állás előredőlt felsőtestt el. kiri mozdulata. A test harmadik erőközpont- KAKATO GERI (Jp: kar) – 1. rúgás sarokkal jának a „hara”-nak megfelelő jel. Innen indul (san) 2. sújtás sarokkal fejre, fentről lefelé a Jang Wey Mo, a pozitív karcsatorna, és a 3. taposás sarokkal Yin Wey Mo, a negatív karcsatorna. 2. az iga-i KAKE/gake (Jp) – 1. kampó, kereszt (ju, jiu) ninja iskola 5. kuji-kiri gyakorlata: „a kívülről 2. dobás, dobás végrehajtása bekötött ököl” jele: ld.: gebakuken-in KAKE-ASHI-DACHI/kake ashi tachi (Jp: kyo) KAIBASHIRA (Jp) – ld.: hotategai – horgos lábtartás ld. még: kake dachi KAIKA (Jp) – felvilágosodás KAKE-ASHI-TACHI (Jp: kyo) – ld.: kake-ashi-dachi KAIKEN (Jp: nin) – rövid, igen vékony, de rend- KAKE DACHI/kage dachi (Jp: kar) – 1. ke- kívül éles, kétélű, tűhegyes tőr. A „kunoichi”-k resztállás: „kampóállás” (san) 2. a sankukai ka- kedvenc fegyvere. ratéban vízszintesen, oldalirányba kinyújtott KAIKO/kakutei jitsu (Jp) – kínai birkózási stí- karokkal végrehajtott féllábas állás lus/chiao ti shu (Kí)/ KAKE GERI (Jp: kyo) – a mawashi geri-vel el- KAISA/kaisayaku (Jp: bu) – döntőbíró ld.még: lentétes rúgás, kakato v. haisoku lábtartásban. Kaysa/kaysaku/Kansa/arbitrator A mozdulat végén erőteljes kampózó mozgást végzünk térdből, ami a rúgás hatásosságát fo- KAISAYAKU (Jp: bu) – ld.: kaisa ld. még: Kaysa/ kozza. Mindhárom magasságban alkalmazható. kaysayoku/kansa/arbitrator KAKEGOE (Jp: ken) – kiáltás, sikoltás ld. még: kiai KAISETSU (Jp) – utalás, nyilatkozat KAKEMONO (Jp) – falra függeszthető japán KAISHAKU (Jp) – segítő a seppukunál. A ri- tekercskép. Zen kalligráfi a vagy tájkép. Álta- tuális öngyilkosságot elkövető fejét vágja le, lában a teaház központi helyén, a bejáratt al az előzetes megállapodásnak megfelelően, ha szemközti falon kialakított bemélyedésben, a a seppuku-t elkövető: 1. bólint 2. kezében a házioltáron, a „tokonoma”-n kerül elhelyezésre. kés megállna 3. szájából vér kezd folyni KAKE-SHUTO-UKE (Jp: kar) – ld.: tate-shuto-uke KAISHO (Jp) – 1. nyitott kéz (ld. még: haishu) KAKE TE (Jp: kar) – ld.: kakae te pl: shuto, nukite stb. 2. klub KAKE-TE UCHI (Jp: kar) – könyökfogás KAITEN (Jp) – forgó, körkörös, guruló KAKE UKE (Jp: kar) – kívülről befelé haladó KAITEN-GARI (Jp: kar) – lábsöprés sarokkal, védés, az alkar belső felével hátrafelé forgásban KAKE-WAZA (Jp: kar) – „kampó”-, ráfogásos KAITEN-JUN-TSUKI (Jp: kyo) – elforgás és ütés technikák KAKI60 KAMI NAGARA NO MICHI

KAKI (Jp) – 1. osztriga; 2. datolyaszilva 3. vi- KAMAEKATA (Jp: kar) – mindig a helyzetnek rág (ld. még: hona) 4. nyár megfelelő kéztartás és felsőtest helyzet, ké- KAKITSUBATA (Jp) – írisz szenléti helyzet küzdelem közben KAKI WAKE UKE (Jp: kar, jiu) – védés/nyitás KAMAETE/kamae-te (Jp: san) – kiinduló hely- mindkét alkarral, „nyitó”, „szétfeszítő védés”. zet, zenkutsu dachi, tateshuto: ld. még: kamae Kett ős alkaros védés, szétfeszítő, nyitó moz- KAMAETE! (Jp).kar) – A kij elölt tartást vedd dulatt al. A kezek egyaránt lehetnek nyitott fel! Felszólítás a kij elölt állás felvételére. (kaisho), vagy zárt tartásban (ken). KAMAE-TE (Jp) – ld.: kamaete KAMAE NO KATA I. (Jp: nin) – a tai-jutsi-ban KAKOI (Jp) – zárka: a teaház – „sukiya” – hiá- az alapállásokból összeállított első kata nyában a fogadószoba leválasztott része, ami KAME-WAZA (Jp: kyo) – pozíció technika a teaszertartás lebonyolítására szolgál KAMAKURA (Jp) – történelmi korszak Ja- KAKU (Jp) – ír, írni pánban (1185–1333) (1192–1333). KAKU/gaku (Jp: ju) – sarok, kulcs (ld. még: KAMASU (Jp) – csuka kake, gake) KAMAYARI (Jp: nin) ld.: kama-yari KAKU-BO (Ok-Jp: kob) – négyszög kereszt- KAMA-YARI/kamayari (Jp: nin) – hosszú metszetű bot, melynek méretei a bo egyéb- nyélre erősített sarló, kampós ninja-lándzsa, ként használatos méreteivel megegyeznek amit a Togakure ryu 18 alapiskolájának egyi- KAKUTEI JITSU/kaiko (Jp) – kínai birkózási kében – a „yari-jutsu”-ban – alkalmaznak stílus/chiao ti shu (Kí)/ KAMI (Jp) – 1. felső, felül 2. felsőtest 3. (a KAKUTO/koken (Jp) – „darufej”, a csukló fel- hegyek, szántóföldek, általában védelmező) ső része, ütőfelület shinto istenei, szellemei összefoglaló neve 4. az KAKUTO UCHI (Jp: kar) – csapás kézhátt al őselemek – ka=tűz és mi=víz – örök vetélkedé- KAUTO-UKE (Jp: kar) – ld.: kakuto uke se 5. haj (ld. még: ke) 6. papír (ld. még: gami) KAKUTO UKE kakuto-uke (Jp: kar) – „darufej KAMI-BASSAMI/kani-basami/hasami-nage/ kugi-nuki (Jp: ju, jiu) – ollódobás v. ollóráug- védés”, csukló- ill. kézhátvédés ld. még: haishu uke rás: páros lábolló, az oldalra vetődéses techni- KALARI (Tamil) – küzdőtér kák (yoko sutemi waza) közé tartozik KALARIPAYAT (Tamil) – Dél-indiai ősi harc- KAMIDANA (Jp) – a SHINTO hívők házi oltá- művészet, amely nagyobbrészt a nép körében ra, am: „a kamik oltára”, amelyet mindig friss vi- terjedt el, s ma is gyakorolják. „Kalari” – küz- rág és egy kis lámpás díszit. Az utóbbit minden dőtér, „payat” – gyakorlatok. este meggyújtják az istenek tiszteletére. A csa- KALI (Fül) – Fülöp-szigeteki fegyveres harc- ládi kultusz itt összpontosul. A család „kami”- művészet, amelyben elsősorban különböző jait itt jelenítik meg az „ofuda” által. Ezektől a hosszúságú botokkal gyakorlatoznak, de kis családi, kifejezett en shintoista szentélyektől megtalálható volt benne a kés és a rövid kard megkülönböztetik a házakban, az ősök oltárát, forgatása is. A kali a mai fi lippini botvívó a „mitama-san-no tana”-t (am: felséges lelkek ol- rendszerek, az ARNIS és az ESCRIMA őse. tára. Ez utóbbi konfuciánus eredetű). Művészet és sportszerű gyakorlás helyett in- KAMI-GAKI (Jp) – a „kamik kerítése”, valószí- kább valós harci funkciója volt. nűleg az első körülkerített szent helyek kőből, KALYEO! (e: kálió) (Kor: taek) – Állj, szét! – ve- vagy fából készült kerítésének neve zényszó KAMI-GAKURE NO JUTSU (Jp: nin) – am: KAMA/gama (Jp) – 1. sarló 2. ősi japán pa- „Isten mögé bújni”, a valláson keresztül az ál- dozat közelébe férkőzni. Ninja fortély. rasztfegyver sarlóból ill. kétélű széles pengéjű KAMIGAWA (Jp: kob) – a kuszarigama-jitsu késből és viszonylag rövid fa nyélből áll. For- két formagyakorlata közül az egyik gatása rendkívüli ügyességet követel. KAMIKAZE/shimpu (Jp) – „Isteni szél”, a II. KAMA BOKO (Jp) – 1. halpástétom 2. hal- világháború öngyilkos japán pilótáinak neve lisztből készült tészta KAMIMUSUBI (Jp) – „Isteni Teremtő”, v. „Isteni KAMAE/gamae (Jp: kar) – 1. pozíció, testt ar- Nemző”, az isteni hármasság központi alakjának tás, állás (ken) 2. küzdőállás, fedezék. Jellem- Ame-No Minakanusi-nak alárendeltje. Máskép- ző az iskolára, amely ez által felismerhető. pen Kamiromi-nak, „Isteni Anyá”-nak is nevezik. (nin) 3. állások, pozíciók KAMI NAGARA NO MICHI (Jp) – „Az út KAMAE DACHI (Jp: jiu) – küzdőállás ld.: kamae amelyet az istenek követnek” v. „Az istenek útja” KAMI-NO-HASHIRA61 KANJI

KAMI-NO-HASHIRA (Jp) – az „Első három KANAKUSHIKU UFUCHIKU – okinawai isteni oszlop”, ami a „Mennyei Fennsíkon”, a rendőrfőnök, kobudo mester, aki 1920. okt. „Takama-no-hará”-n áll, s ami az isteni triászt 13-án seppuku-t követett el, miután tudását – Ame-No Minakanushi, Takamimusubi és két tanítványának átadta Kamimusubi – jelölő közös név. KANAZAWA, HIROKAZU – (1931. Japán, KAMI-NO-YO (Jp) – „az istenek kora” v. a Iwate tartomány) japán karatemester. A há- „kamik kora”, amellyel a teogonia egész idejét ború után a Takushoku Egyetemen kezdett jelölik. Az isteni törzs utolsó leszármazott ai- tanulni 1951-ben, Funakoshi és Okazaki mes- val van vége. terek keze alatt . 1957-től JKA instruktor. 1960– KAMIROKI (Jp) – „Isteni Atya”, másképp 62 között a JKA vezető instruktora Hawaii-on Takamimusubi-nak is nevezik ld. ott és az USA-ban. 1962–70 között Európában KAMIROMI (Jp) – „Isteni Anya”, másképp tevékenykedik. 1971-ben visszatért Japánba. Kamimusubi-nak is nevezik ld. ott 1977-ben megalapított a az SKI szövetséget. KAMISHIHO/kamishimo (Jp) – a szamurájok KANCHO (Jp) – 1. főpap 2. nagymester hagyományos japán viselete KAMI-SHIHO-GATAME (Jp: ju) – fej felőli 3. igazgató leszorítás KANDJA/kanja (Jp) – kém KAMI-SHIHO-JIME (Jp: ju, jiu) – hanyatt KANE-GAMAE (Jp: nun) – készenléti pozíció. fekvésből végrehajtott fojtás, fej előli leszorító Bal láb két lábfejjel a jobb előtt , vállszélesség- ellenfél ellen ben. A bal kéz könyökben hajlítva az öv ma- KAMISHIMO (Jp) – ld.: kamishiho gasságában előre néz. A nunchaku egyik sza- KAMISOGI (Jp) – a hajnyírás szertartása. bad vége a bal marokban, a másik vége a bal Amikor a gyermek már nagyjából meg tanult hónalj alá szorítva. Jobb kéz hikité-ben. értelmesen beszélni, a fi úknál általában öt, a KANG (Kí: sst) – merevség lányoknál négy éves korban sor került a haj- KANGAKU (Jp) – XVII. századi mozgalom, nyírás szertartására. Ilyenkor a gyermeket mely antibuddhista reformot akar, az ősi ráállított ák az „igo”-játék táblájára, és ollóval kami-vallás érdekében hajtott ák végre a műveletet. KANGAKU-iskola – a shintónak az általa KAMI-UDEHISHIGI-JUJIGATAME (Jp: ju) tisztelt és terjesztett konfucianizmus és kínai – karfeszítés befogó lábon át: az ude-hishigi- ideológiák szempontjából való újraértékelé- jujigatame egy változata sét szorgalmazza. Mégis követőit áthatja az KAMIYU (Jp) – „isteni fürdő”, termálvíz, hőforrás a meggyőződés, hogy Japán isteni eredetű KAMIZA (Jp) – 1. zászló 2. megtisztelő hely, ország, s ezért a shintoizmust illeti a tiszte- első hely a házigazda, vagy a mester számá- let, lévén az istenségnek alapja. Követői a ra 3. háziszentély 4. a dojo-ban, a bejáratt al „shinológusok”. A „tiszta shinto” egyik alapja. szemben lévő szentély KAN-GEIKO (Jp) – 1. speciális téli edzés a KAMIZA-REI (Jp) – „tisztelet a zászlónak”, üdvözlés japán harcművészetekben 2. edzési időszak a KAMSAMNIDA (Kor) – köszönöm KAMPAI!/Kanpai! (Jp) – egészségére! am: KODOKÁN-on „köszöntő beszéd” KANGYAKU/kankyaku (Jp) – a budo mérkő- KAN (Kí: Jp) – kínai pénzfüzér, 1000 mon-ból zések, bemutatók közönsége álló köteg KANI/ebi (Jp) – 1. rák, tarisznyarák (ju) 2. rák- KAN (Jp) – 1. 3,75 kg 1000 momme: súlymér- fojtás ték a XII–XVI. sz.-i Japánban 2. nézni 3. ház KANI BASAMI/kami-bassami/hasami nage 4. csarnok (Jp: ju, jiu, kar) – kétlábas, ollózó földreviteli KANA (Jp) – japán eredetű szótagírás. Öt ma- technika: „ollódobás” gánhangzó jelből, 61 szótagjelből és egy szóvégi KANIMARI (Jp) – mesterkata „n” mássalhangzó jelből állt. Kétféle kana-írás KANJA/kandja (Jp) – „harctéri kém”, felderítő, van: a korábbi eredetű hiragana-szótagírás, és a aki inkább az ellenség viszonyairól (hangulat, XI. sz.-ban kialakult kana-szótagírás. A legutol- ellátás, szövetségesek), mint a hadmozdula- só írásreform (1958) a kana írásjelek számát 71 tokról tudósít az őt felfogadó hadvezérnek jelben rögzített e. Korábban a kan-jelek varián- KANJI (Kí: Jp) – kínai ill. kínai eredetű japán sainak nagy száma volt használatban. fogalmi írásjelek KANKAKUSEI62 KANSETSU-WAZA

KANKAKUSEI (Jp) – tribün, emelvény templom nagy rendfőnöke”, az atsuta-i főpap KANKODORI/hototogisu (Jp) – kakukk címe, eredetileg a Kasima-, az Usa-, az Aso KANKU (Jp) – 1. am.: „égre nézés”, Kan = nézni, stb. templomok vezetőinek a címe is. 3. Guji Ku=ég, mennybolt 2. Igen régi formagyakorlat. – „a templommestere”, rendfőnöke. Ezt a címet Úgy 200 éve a kínai katonai att asé Kushanku a ha- a kanpei-sha és a koku-hei-sha vezetőinek ad- zájából hozta át Okinawára. Ott róla nevezték el, ták. 4. Negi – „imádkozó”, az ima előadó pap- később azonban az írásjelek jelentésének meg- jának járó cím. 5. Suten – „a törvény tanítója”, változásával a formagyakorlat neve „Kanku”-ra szertartásmester. 6. Gon-negi – „segédkántor”, módosult. A Kanku kata kezdő mozdulata spi- a „negi” segítője. 7. Shikan – az énekek előadó- rituális jellegű. Ez a mozdulat jelenti a világmin- ja, a fu-ken-sha papjai. 8. Shasho v. shisho – a denséget, a végtelent, az universumot. A koz- „go-sha”-k és a „so-shá”-k papjai. mikus energia elérhetőségét, befogadhatóságát. KANO JIGORO – 1860–1938, a modern judo A mozdulat visszavezethető a shintoista szimbó- kialakítója. Mikageban született egy módosabb lumra, a kwanku-ra, ami a „Semmibe nézést” jelen- család 3. fi aként. 18 éves korában iratkozik a ti. A katának a Shotokan-, és a Kyokushin karate Császári Egyetem, irodalom – pedagógiai sza- két formáját ismeri: Kanku dai-t és Kanku sho-t. kára. A Hadművészeti Intézetben Hachinosuke A Shito-ryu-ban Kousoukun, a Wado-ryuban Hakuda (Fukuda), Masatomo Iso, majd Kushanku néven ismert. Tsunetoshi Ikubo (Ikuda) mesterektől tanult KANKU DAI (Jp: kar) – ősi okinawai eredetű jiu-jitsut. 1882-ben megalapított a saját harcmű- mesterkata: „Az égre nézve”, jelentése: szerény- vészeti iskoláját, a judót, amit a szintén általa ség, alázat. Nagy forma, 65 mozdulatával a alapított Kodokan Intézetben, az Eisho-ji temp- leghosszabb Shotokan kata. Az ősi Kushanku lomban kezdett el oktatni. 1884-re végleg kidol- katából Chibana Shorin-ryu mester fejlesztet- gozza a judo rendszerét. 1911-ben a Japán atlé- te ki. Ő azonban még Kushanku-dai-nak nevez- tikai Szövetség elnökévé választják, és tagja lesz te el. Shotokan-, és Kyokushinkai karatéban a Japán Felsőháznak, és a Nemzetközi Olimpiai egyaránt ismert. (A Shito-ryu-ban Kousoukun Bizott ságnak. A Japán Olimpiai Bizott ság elnö- a Wado-ryuban Kushanku néven ismert.) Két ke, s a KODOKAN igazgatója volt. 1938. má- katából álló sorozat 2. tagja. jus 4-én a NOB üléséről, Kairóból hazatérve a KANKU SHO (Jp: kar) – ősi okinawai eredetű Hikawa-Maru hajó fedélzetén hunyt el. mesterkata. „Az égre nézve”, jelentése: szerény- KANO JIROSAKU MARESHIBA (Jp) – ség, alázat. Kis forma. 39 technikát tartalmaz, Jigoro Kano apja amik gyorsak, rövidek. A katában két ugrás is KANON PANG (Thai) – kenyér található. Két katából álló sorozat 1. tagja. KANO RISEI (1900–1986) (Jp) – J. Kano egyik KANKYAKU/kangyaku (Jp: ken) – néző a fi a és utóda a Kodokan Intézetben kendo versenyen KANPAI! (Jp) – egészségére! Ld. még: Kam-pai! KANMU TENNO – 736–806 között uralkodó KANPEI-SA (Jp) – állami templomok japán császár, aki a fővárost Narából Kyotoba KANRIO HIGAONNA (Jp) – ld.: Kanryo helyezte 794-ben Higashionna KANMURI (Jp) – csúcsos fejfedő ünnepi al- KANRYO HIGASHIONNA/Kanryo Higa- kalmakra onna (Jp) – 1845–1915. A Naha-te irányzat KANKO (Jp) – „isten lányai”, akik a kagura-t e-gyik legismertebb mestere, a Shorey-ryu adják elő a templomokban ld. még: miko megalapítója. Chojun Miyagi és Kenwa KANNON (Jp) – az irgalom istennője a budd- Mabuni mestere. hizmusban KANSA/arbitrator (Jp) – döntőbíró ld.még: KANNUSHI (Jp) – „a kami szolgája” , a klérus Kaisa/Kaysayaku/Kaysa tagja. Ezzel a fogalommal jelölik a shintoista KANSETSU/kwansetsu (Jp) – ízület papság minden tagját. Kínai megfelelője a KANSETSU GERI (Jp: kar, jiu) – a térdízület „shinshoku”. Jelenleg a papság – rang szerint – rúgása lábéllel a következőképpen csoportosítható: 1. Saishu KANSETSU-WAZA/kwansetsu-waza (Jp: ju, – a „kultusz ura”, kizárólag az Ise-szentély jiu) – karfeszítés, karkulcs, a feszítési techni- vezetőjének méltóságát jelöli. 2. Dai-guji – „a kák gyűjtőneve. KANSETSU WAZA63 KASUGAI

KANSETSU WAZA (Jp) – ld.: kansetsu-waza tése. Tehát a cél nem versenyek megnyerése, KANSHASURU! (Jp) – köszönöm! vagy övfokozatok elérése, hanem a rendsze- KANUKI (Jp) –keresztül, valamin át res, kitartó gyakorlással a test és a jellem fej- KANUKI-GATAME (Jp: ju, jiu) – kar-, vállfe- lesztése. Funakoshi mester maximái: jellem, szítés (karkulcs elölről) őszinteség, törekvés, jó modor, önfegyelem. KAO (Jp) – 1. a név jelölésére szolgáló egyéni KARATE GI (Jp) – karate öltözék jel. A felnőtt é avatáskor kapott (választott ) jel. KARATE-JITSU (Jp) – ld. karate-jutsu 2. arc: ld. még: menboku/men KARATE-JUTSU/karate-jitsu (Ok) – az KAO (Kí) – 1. konyhatechnikai eljárás: roston Okinawa-te 1903-tól használt elnevezése. sütés 2. (sst) támasztás, kitérés „kara” (kínai), „te”-kéz, „jutsu”-gyakorlat, KAPPO/kuatsu/katsu (Jp: ju) – élesztési mód- gyakorlati tudás, művészet. A „kara” írásjel szer, elsősegély nyújtási eljárások olvasatát 1932-ben Funakoshi változtatt a meg, KAPPUKU (Jp) – ld. seppuku/harakiri s lett az azonos ejtés mellett a jelentése „üres”. KARA (Jp) – 1. -tól, -től 2. kínai: külföldi KARATEKA (Jp) – a karatét gyakorló személy KARA/morokoshi (Jp) – üres: a jel „kínai”-val KARATE NI SENTE NASHI (Jp) – „A karatéka azonos olvasatát Funakoshi változtatt a „üres”-re. sosem támad”: G. Funakoshi sírfelirata KARA (Kí) – 1. tang (-dinasztia) 2. külföldi, KARATE GODEN-GOROSHI (Jp) – am: „a behozott 3. üres karate ütés öt év múlva öl”: utalás az ütések KARA-HITSU (Jp) – szent láda, amelybe bele- esetleges későbbi kihatására helyezik a „yanagi-bako”-t, amikor a „shintai”-t KARATE SANMEN-GOROSHI (Jp) – am: „a át kell vinni egyik templomból a másikba kör- karateütés három év múlva öl”. Utalás az ütések menet, vagy renoválás alkalmával. Ilyenkor a esetleges későbbi kihatására. szent ládát a „shime-nawa”-val erősítik meg, s KARE (Jp) – ő – névmás annál fogva szállítják. KARENO (Jp) – hervadt mezők KARASHI (Jp) – mustár KARERA (Jp) – ők – névmás KARASHU (Jp) – kígyó KARÉRAIS (Jp) – currys rizs. Indiai jellegű KARASHU-URI (Jp) – 1. „kígyótök” 2. „kí- japán étel. gyótök”, Funakoshi G. ragadványneve, amit KARFAY (Thai) – kávé a Tokioi Diákszálló lakóitól kapott , amikor a KARI/gari (Jp: ju) – horog szállóban kertészkedéssel kereste kenyerét. KARIGINU (Jp) – derékig érő vadászzubbony KARA-TE (Jp) – „kara”=üres, fegyver- KARNE (Fül) – hús telen, „te”=kéz. Indiából került Kínába KARUI (Jp) – 1. könnyű 2. világos Bodhidharma buddhista pátriárka, aki a KARUMI-JITSU (Jp) – a falmászás és a táma- Shaolin kolostorban testedző rendszerét dás elkerülésének tudománya kezdte oktatni, amely rendszer továbbfejlesz- KASAGAKE (Jp) – 1. kalap 2. a lovas íjászat tett változata később Okinawára is átkerült. második célpontja: 3 db különböző távolságra Innen G. Funakoshi és más mesterek közve- elhelyezett kalap títésével, a helyi japán sajátosságokat magába KASE TAJI (1929. szeptember 2–) Az egyik utol- foglalva pusztakezes harcmodorrá, művé- só karatemester, aki Funakoshi Gichinnél és fi ánál szett é változott , amely jelenleg már több ágra Yoshitakánál tanult karatézni. 1944-ben kezdte oszlott . Technikái: ütések, rúgások, védések, meg tanulmányait mestereinél, s tíz évvel később lépések, állások. A karatékák ruházata: fehér már a JKA instruktora. 1966-tól Párizsban él. karate gi az elért szintet jelölő színű övvel. KASHIRA/gashira (Jp) – 1. fej, fő 2. felső, ma- KARATE-DO (Jp) – okinawai eredetű, japán gas (ken, iai) 3. a kard markolatának gombja, harcművészet, kialakítója Funakoshi Gichin. a markolat végpontja Jelentése:”az üres kéz útja”, azaz eszköz nél- KASHIRA GATAME (Jp: ju) – a fej leszorítása kül, pusztán a testét használva fegyver-ként KASHOKU NO/chairo (Jp) – barna védi meg magát a karatéka. Funakoshi mester KA SOKU TEI (Jp: jiu) – a sarok belső éle meghatározása szerint a karate-do célja nem a KASUGAI (Jp: nin) – különböző alakú és ren- győzelem, vagy a vereség eldöntése, hanem a deltetésű vaskampók speciális célokra, rögzí- gyakorlatok tökéletesítése és a jellem fejlesz- tésre, felmászáshoz stb. KASUMI64 KATATE-RYOTE-DORI

KASUMI (Jp) – halánték KATANA (Jp) – 1. kard, szablya 2. hosszú, KASURI (Jp) – okinawai női viselet két saku-nál (61 cm) hosszabb szamuráj kard, KATA (Jp) – 1. váll 2. nyelvtani fogalom, pl.: ősi japán kardfajta, a szamurájok jellegzetes kett ő közül az egyik, „kata te”=egyik kéz (bu) fegyvere. Éllel felfelé, az övbe dugva visel- 3. formagyakorlat 4. modell, minta, forma ték, ellentétben a tachi-val, amelyet az övre KATACHI (Jp) – alak függesztve viseltek. 3. ninják által használt KATA-DORI/kata-tori (Jp: ai) – 1. egy kéz fog hosszú kardfajta, mely minőségében azonos vállra (jiu) 2. felkarfogás volt a szamurájok kataná-jával, de dísztelen, KATA DORI/kata-tori (Jp: ai) – ld.: kata-dori egyszerű kivitelezésű volt. KATA-DORI-MEN-UCHI/kata-tori-men- „KATANA GARI” (Jp) – „kardvadászat”; uchi (Jp: ai) – 1. első kéz fog vállra, uke a fogott Hidejoshi diktátor 1587-ben megtiltott a a váll oldali kézzel men-uchi-t üt (jiu) 2. ruhafo- fegyverviselést, a szerzeteseknek és a parasz- gás hónaljnál és csuklónál egy kézre toknak. Az elnevezés abból adódott , hogy a KATA-GAESHI (Jp: ai) – csuklócsavarásos tiltott fegyverviselőket üldözték. földrevitel KATA OSAE-GATAME (Jp: ju) – a yoko-shiho- KATA-GATAME (Jp: ju) – rézsútos leszorítás gatame (oldalsó leszorítás) egyik változata karpréssel: vállrögzítés átkarolással KATA-SHIAI (Jp: kar) – kata (formagyakorlat) KATAGURUMA (Jp: ju) – emelő válldobás verseny (J. Kano által kifejlesztett dobás) KATA SUKASHI (Jp: bo) – 1. bot formagya- KATAHA (Jp) – fele valaminek, fél korlat 2. a bot forgatása váll felett elölről hátra KATAHAJIME (Jp: ju, jiu) – hátsó keresztfojtás (ld. nunchaku forgatás) (nun) 3. köríves támadás vállrögzítéssel v. járomhurok hátulról: fojtás- váll fölül előre, fejre. Kiinduló helyzet: fudo fajta, kabáthajtóka fogással és tarkónyomással dachi, bal kéz hajlítva a bal váll felett fogja a KATAI (Jp) – kemény, merev nunchaku egyik szabad (kontei) végét, jobb KATAIMI (Jp) – cselekvési és irányítási tilalom, kéz a bal hónalj alatt a fegyver másik végét. ami a kito-i nemesek életét és mozgását korlátozta Abban a pillanatban, amikor bal kézzel előre KATA-JUJI-JIME/kata-juji-shime (Jp: ju, jiu) sújtunk, a jobb kéz elengedi a fegyver hátsó – vegyes keresztfojtás (szembenéző tenye- rekkel), v. felkaros keresztfojtás: (a tori egyik szárát, ami az ellenfél felé lendül. Az előre len- hüvelykujja a hajtóka alatt a másik felett e fog) dülő szár, ütés után a bal térd mellé érkezik. KATA-JUJI-SHIME (Jp: ju, jiu) – ld.: kata-juji-jime KATATE (Jp) – egy kéz, egy oldal KATAKANA (Jp) – japán szótagírás, amit KATATE CHUDAN-GAMAE (Jp: nun) – kö- Koho Daishi buddhista szerzetes fejlesztett zépső készenléti pozíció. Fudodachi-ban, bal ki a VIII. sz.-ban a kínai nyelv alapjeleiből. kéz nyújtva chudan magasságban, a nunchaku A katakanával a mai japán nyelv a jövevény- két szabad végét marokra fogva. A fegyver szavakat és a külföldi eredetű személy-, hely- függőlegesen áll. Jobb kéz hikitében. ség-, és országneveket írja le. KATATE DORI/katate tori (Jp: ai) – csuklófo- KATA-KESA-GATAME (Jp: ju) – leszorítás, a gás egy kézzel kesa-gatame egyik változata KATATE JODAN-GAMAE (Jp: nun) – felső KATA-KUMITE (Jp: bu) – kata gyakorlása készenléti pozíció. Rövid kokutsu dachi, a partnerrel v. partnerekkel, akik a támadókat felemelt bal kézben az összefogott nunchaku. személyesítik meg. Kiválóan alkalmas a tech- Jobb kéz hikite. nikák értelmezésére. KATATE-KOTE-GAESHI (Jp: nun) – Fudo- KATAME/gatame (Jp: ju, jiu) – 1. megerősítés, dachiban, a fegyver mindkét szára az övma- megszilárdítás,védelem 2. földharc gasságban lévő bal kézben, a zárt végek előre KATAME NO KATA (Jp: ju) – a földharc for- mutatnak. Csuklómozdulatt al indulva az első magyakorlata szár kört ír le, s visszatér a tartó kézbe. KATAME-WAZA/osae waza (Jp: ju, jiu, ai) KATATE MOROTE GEDAN-UKE (Jp: nun) – – földharc (lefogás) – technikák gyűjtőneve kétszáras alsó söprés. A nunchaku összefogott (ai). Kontroll technika, rögzítés. Áll: osaekomi száraival söprés az alsó szekcióban. waza – leszorítás technikák; shime waza – foj- KATATE-RYOTE-DORI/katate-ryote-tori/ tás technikák; kansetsu waza – karfeszítések, ryote mochi (Jp: ai, jiu) – 1. egy kéz megfogása karkulcsok technikája. két kézzel 2. két kéz megfogása egy kézzel KATATE-RYOTE-TORI65 KEIYKO-JUTSU

KATATE-RYOTE-TORI (Jp: ai, jiu) – ld.: katate- KAWAISHI MINOSUKE (1899–1969) – 8. ryotedori dan-os judo mester. Egyike az első japán ok- KATATE TORI/katate dori (Jp: ai, jiu) – 1. ld.: tatóknak Európában. 1935-ben, Párizsban katate dori (nin, ai) 2. csuklófogás szemből, alakított a meg saját intézetét, ahol a saját judo szemben lévő kézzel rendszerét oktatt a. KATATE-TSUKI (Jp: ken) – egykezes döfés KAWAZUGAKE (Jp: ju, jiu) – ld.: kawazu-gake KATATE YOI-GAMAE (Jp: nun) – váll alatt i KAWAZU-GAKE (Jp: ju, jiu) – dobás lábfo- készenléti pozíció. A jobb kéz nyújtott tenyér- nással, lábkulccsal rel chudan magasságban előre nyúl, a bal kéz KAZE (Jp) – szél a jobb csípő mellé tűzött nunchakut fogja. KAZOERU (Jp) – számol KAZU (Jp) – szám KATATE-WAZA (Jp: ken) – 1. egykezes tech- KE/kami (Jp) – haj nika 2. egykezes döféstechnikák KEAGE/kij (Jp) – emelő, felfelé csapódó (rúgás) KATA-TORI (Jp: ai) – ld.: kata-dori KEGARE (Jp) – a test v. lélek tisztátalanságára KATA-TORI-MEN-UCHI (Jp: ai) – ld.: kata- használt szó dori-men-uchi KEGARI (Jp) – erkölcsi tisztátalanság KATA-TORI- MENUCHI (Jp.: ai) – ld.: kata- KEHWA (India) – ld.: kaafi i dori-men-uchi KEI (Jp) – szisztéma, edzésmódszer KATATSU (Jp) – faszén tüzelésű kályha KEICHO TSUHO (Jp) – 1606-ban kiadott KATE (Jp) – 1. nyerni, győzni (ken) 2. karvédő ezüstpénz KATE UKE (Jp: kar) – védés könyökkel KEI-JUTSU-KAI (Jp) – Thomas Makiyama ál- KATSU/uru (Jp) – 1. győz, győzelem ld. még: tal alapított aikido ryu kachi 2. sajátos hangos kiáltás, megegyezik a KEIKO/geiko (Jp) – 1. edzés, gyakorlat, felké- KIAI-val 3. a megvilágosodás zen-kiáltása szülés 2. „madárcsőr”, ütőfelület: ld.: keito KATSU/kappo/kuatsu (Jp) – 1. a forma gya- KEIKOGI (Jp) – 1. zubbony (ken) 2. kendo kabát korlati alkalmazása (ju) 2. élesztési módszer, KEIKO HO (Jp: ai) – az edzés formái elsősegély (ken) 3. győzni ld.: katsu KEIKOKU (Jp) – 1. szűk völgy (ju) 2. megintés: 7 KATSUGI-KOTE (Jp: ken) – az ellenfél táma- pontos büntetés 3. fokozat; (kar) 3. enyhe fi gyel- dásának kiváltása utáni elugrás és ellentáma- meztetés (fél büntetőpont) Sanbon shobu sza- dás csuklóra bályrendszerben rendezett karate versenyeken KATSUGI-MEN (Jp: ken) – az ellenfél támadásá- KEIKO NO MOKUTEI (Jp) – „az edzés célja” nak kiváltása utáni elugrás és ellentámadás fejre ld. még: yoten KATSUGI-WAZA (Jp: ken) – az ellenfél tá- KEIKO UCHI/washide tsuki (Jp: kar) – ütés madásának kiváltása, vállra fektetett karddal összeszorított ujjhegyekkel, „kacsacsőr ütés” v. (shinai-jal), majd elugrás vagy előreugrás és „madárcsőr ütés” KEIOTSUKE/yoi (Jp) – fi gyelem azonnali ellentámadás KEIREI (Jp: ken) – külsőség, formalitás, alaki- KAUNDE (Kor) – középső szint, az öv és a ság. Lassú meghajlás derékból, köszöntés. nyak között i testrész KEIREI! (Jp) – köszönés! – vezényszó KAUNDE CHIRUGI (Kor: taek) – térdelő KEIRETSU/seiretsu/aizatsu (Jp) – sorakozó helyzetből végrehajtott középmagas egyenes KEITO (Jp) – „csirkefej”, a hüvelykujj első ízü- ütés. Támadó kéztechnika. lete, ütőfelület KAU-SE – a XIX. sz. első felében élt kínai nagy- KEITO UCHI (Jp: kar) – „csirkefej csapás”, csa- mester, a Hou Chuen (majomstílus) megalapítója pás a „keito”-val KAYAKU-JUTSU (Jp: nin) – a tűz-, füstképző-, KEITO UKE (Jp: kar) – „csirkefej védés”, védés és robbantóeszközök alkalmazásának tudomá- a „keito”-val nya. A Togakure ryu 18 alapiskolájának egyike. KEIUTSUI/tetsui/tett sui (Jp: kar) – „kalapács- KAYOBI (Jp) – kedd ököl”, ütés az ököl kisujj felöli részével. Ld. KAYSA/kaysayaku (Jp) – döntőbíró ld. még: még: kentsui Kaisa/kaisayaku/kansa/arbitrátor KEIYKO-JUTSU – a jodo egyik változata: KAYSAYAKU/kaysa (Jp) – döntőbíró ld.még: (130 cm hosszú, 2,5 cm átmérőjű bott al gyako- Kaisa/Kaisayaku/Kansa/arbitrátor rolják) ld.: keiyo KEIYO 66 KESAN

KEIYO (Jp: jo) – a 130 cm hosszú bot, a jó művé- KENGAI (Jp) – bonsai stílus, „vízesés-stílus” szetének a „jodo”-nak egyik modern stílusa, ame- KENIN (Jp) – a gokenin közvetlen hűbéresei. lyet 1927 óta a japán rendőrség részére is oktatnak am: „a család emberei” KEJU (Ind) – sajt KEN-JITSU/ken-jutsu (Jp) – „vívóművészet” v. KEKAISEISEGI (Jp) – eredmény „kemény művészet”, a kendo őse KEKOMI (Jp: kar) – szúró, behatoló, toló v. KEN-JUTSU (Jp) –1. a karddal való küzdelem lökő rúgás ismerete, a Togakure ryu ninja stílus 18 alap- KELI WONG/tébol hi jong (Indi/Mal) – hosz- iskolájának egyike 2. ld.: ken jitsu szú jatagánhoz hasonló kard KEN-KEN (Jp: ju) – ugrással, szökdeléssel KEMARI (Jp) – japán labdarúgó játék, amiben végrehajtott többszöri dobásindítás (pl.: ken- a labda a földet nem érinthett e KEMPO/kenpo/kenyu/gigeki (Jp) – „kínai ököl”, ken-uchimata) – a shaolin kung-fu japán elnevezése, kínai KEN NO SEN/ken-no-sen (Jp) – M. Musashi eredetű harcművészet. Japánban sohasem volt tanítása szerint a kezdeményezés átvétele, az túlzott an népszerű. A jiu-jitsu-val együtt elsősor- állandó meg nem szűnő támadás az ellenfél ban közelharcra alkalmazták. Bizonyos tekintet- megsemmisítéséig ben a karate-do-nak is előzménye. Ma a Shaolin KEN-NO-SEN (Jp) – ld.: ken no sen Chuan és több kung-fu irányzat tanulmányo- KENPO (Jp) – ld.: kempo zása alapján létrehozott Shorinji kempo – amit KENSAI-WAZA (Jp: bu) – 1. megtévesztő Doshin-So (1911–1981) mester alakított ki – hódít technika 2. csel, a fi gyelem elterelése tért. Valójában e stílus a japán harcművészethez KENSIU (Jp: ju) – fogásvétel, megfogás áll közelebb, mivel So a karate judo és az aikido KENSHIN (Jp) – 1. (kard-) vívómester alapmódszerét kívánta egyesíteni a kínai alapok- 2. kardszakértő kal. Ideológiailag a ZEN tanításához kötődik. KENTJAK (Bali) – „majomtánc”, Bali szigetén Amerikában kenpo néven, a nyugati mesterek gyakorolt tánc, ami sok harci elemet is tartalmaz által a különböző kung fu stílusokból kialakított , KENTO (Jp) – 1. az ököl mutató és középső s főleg ott elterjedt harcművészetet űzik. ujjainak alapízülete 2. a fenti ízületeken vég- KEN (Jp) – 1. ököl 2. kard ld. pl.: kendo 3. rö- vid, egyenes pengéjű ninja kard ld.: ninja-ken zett fekvőtámasz 4. hosszmérték a XII–XVI. századi Japánban (6 KENTO NO/nigiri kobushi (Jp) – ököl shaku.: 1,908 m Kiotoban, 1,818 m Nagoyaban, KENTSUI/tett sui/shutsui (Jp: kar) – „kalapács 1,757 m Edoban) (nin) 5. ütéstechnikák gyűjtő- ököl”, ütőfelület, az ököl kisujj felőli része ld. neve 6. kormányzóság 7. vágni még: keiutsui -KEN/– inu (Jp) – kutya: szóösszetételekben KENTSUI UCHI/tett sui uchi/shutsui uchi (Jp: KENDO (Jp) – 1. „a kard útja”, a kardvívás mű- kar) – kalapácsütés, sújtás az ököl kisujj felöli vészete. Ken – kard, Do – út, módszer. A bot-, részével vagy kardvívás elődje a ken-jitsu. Kb. 1 m hosszú KENYU/kempo/kenpo/gigeki (Jp) – ld.: kenpo bambusz- (shinai), vagy fakardot (boken) hasz- KEPPAN (Jp) – az aláírásként használt véres, nálnak a gyakorláshoz, amit két kézben fognak. hüvelykujj lenyomat Magasabb mesterfokozatoknál (7 dan-tól) valódi KERI/geri (Jp) – rúgás kardot használnak. Jelenleg a kendo keretén belül KERI-WAZA (Jp: jiu, kar) – rúgástechnika gyakorolják a iaidót is, a kardrántás művészetét. KESA/gesa (Jp) – 1. kabát hajtókája/széle Öltözet: fejvédő sisak (men), mellvédő páncél (do), 2. rézsút, átlósan csípővédő (tare), kesztyű (kote), hakama. A kendo KESA-GARAMI (Jp: ju) – a térdtámasz- első formáját Chuta Nakanishi hozta létre a XVIII. szal végrehajtott karfeszítések (hiza-gatame) sz. közepén (Shinai, védőfelszerelés). Néhány év- tizeddel később megszületett a név (kendo) ABA egyik változata TATE RYU révén, aki megkezdte a harcművészet KESA-GATAME/honkesa-gatame (Jp, ju) – elterjesztését. Az l870-es évektől rendszeresen rézsútos leszorítás rendeznek versenyeket, s 1928-ban megalakult a KESA-GERI (Jp: kar) – 1. rézsútos rúgás 2. át- Japán Kendo Szövetség, amely bevezett e a japán lós lépés (ai) rézsútos vágás, a kézmozdulat a iskolákban a kendo kötelező oktatását. A kendo- felső szekcióból indul ban jelentős szerepe van a KATA-knak a forma- KESAN (Jp: ken) – az ágyéki csigolyákat védő gyakorlatoknak. 2. a „vágás művészete” ruhadarab KETTO 67 KIN

KETTO (Jp) –párbaj KIHON DOSA YON (Jp: Shi, kar) – a Shito- KEU MAN! (Kor) – állj! – vezényszó ryu alap kata, a négy tagból álló sorozat ne- KEYSOK! (Kor: taek) – folytasd! – vezényszó gyedik tagja KI (Jp) – 1. fa 2. citrom ld. még: remon 3. sárga KIHON IPPON KUMITE (Jp: kar) – egy lépé- 4. belső erő, életerő (a kínai chi) 5. viselni va- ses, kötött , gyakorló küzdelem lamit 6. technika KIHON KUMITE (Jp: kar, jiu) – alap küzde- KIAHAN (Jp) – tehénbőrből készült lábbeli pánt lem, kötött küzdelem a bokán, amivel a gyékénysarut felerősített ék KIIRO/kiirono (Jp) – citromsárga szín KIAI (Jp: bu) – 1. A levegő hirtelen kipréselése KIIRONO (Jp) – ld.: kiiro akció közben, harci kiáltásként, a döntő találat KIIRO OBI (Jp) – citromsárga öv érdekében. A szellemi és a testi erő egyesíté- KIJ /keage (Jp, wa) – felcsapódó, ostorszerű rúgás se. Szerepe: a.) erőösszpontosítás, a légzés, KIJ I (Jp) – fácán mint összerendező erő hat a test izomzatára; KIKAI (Jp) – „Energia-óceán”, alhas, „kikai-tanden” b.) pszichikai hatás; A: az ellenfél ij esztése; KIKAITANDEN (Jp) – az alhas és a köldök B: saját magunk bátorítása 2. a belső energia alatt i terület („ki”) aktív alkalmazása (szemben az ellenfél KIKEN (Jp: ju, kar) – 1. veszély 2. vesztes 3. tá- energiáját passzívan elvezető „aki” techniká- volmaradás, visszalépés a mérkőzéstől 4. a küz- val) (ai) 3. ujjak összefonva a test előtt : aikido delem feladása ld. még: kiku edzésen a felkészülés egyik eleme, Tamura KIKENGACHI/kiken-gachi/kiken-kachi (Jp: sensei alapján. 4. ld. még: kakegoe bu) – győzelem feladás miatt KIAM BOKIAM (Ind/Mal/Kí) – kör ke- KIKEN-GACHI (Jp: bu) – ld.: kikengachi resztmetszetű rövid fakard, a végén bojtt al. KIKEN-KACHI (Jp: bu) – ld.: kikengachi Kuntao-fegyver. KIKI WAKE (Jp: bu) – ld.: hikiwake KIAP (Kor: taek) – kiáltás KIKO (Jp) – úti-jegyzet KIBA-DACHI/kiba-tachi (Jp: kar, kob) – 1. „lovag- KIKU (Jp) – 1. krizantém 2. a küzdelem fel- ló” állás, széles terpesz, párhuzamos lábfejekkel adása ld. még: kiken (ai) 2. széles terpesz: aikido edzésen a felkészü- KIKUTODAI (Jp) – lámpatartó állvány lés egyik eleme, Tamura sensei alapján KIKUYISHA (Jp) – endívia KIBA DACHI YON JU GO (Jp: kyo) – lovag- KILAP (Indonéz) – „derült égből villámcsa- lóállás 45 fokban pás”, csellel indított támadás a TJANPUR KIBA-TACHI (Jp: kyo) – ld.: kiba-dachi SILAT nevű indonéz harcművészetben KIBI NO MAKIBI – japán szerzetes, aki Sun KIME (Jp: kar) – Testi, szellemi és akarati össz- Tsun tanítását 735-ben meghonosítja Japánban pontosítás. A legrövidebb idő alatt a legnagyobb KICHIGO (Jp) – málna erő kifejtése. Nem hosszú erőfeszítést jelent, ha- KICHO (Jp) – paraván nem a legrövidebb pillanatba sűrített energiát, KICK BOX (Ang) – „sportkarate”, ld.: all-style amelyet azonnal laza állapotba kell oldani. KIDO (Jp) – a tartományok közti átjáró kapu KIME NO KATA (Jp: ju) – „az önvédelem for- KI GAI YUKU (Jp) – az energia elszivárgása, magyakorlata”, judo formagyakorlat elillanása KIME WAZA/kime-waza (Jp) – erőtechnika KIGIKU (Jp) – sárga krizantém KIME-WAZA (Jp) – ld.: kime waza KIHAKU (Jp) – küzdőszellem KIMO (Jp) – máj KIHAPP (e: kiap) (Kor: taek) – harci kiáltás KIMONO (Jp) – hagyományos japán öltözék: KIHON (Jp: kar) – alapiskola, bázisgyakorlatok „T” szabással, bő ujjakkal készült köpeny-sze- KIHON DOSA (Jp: Shi, kar) – a Shito-ryu 4 rű ruhadarab, amit általában díszes öv fog ösz- alapgyakorlata (Syurite – Itosu – Ha) sze. A XVII. században köznépi viselet volt, ma KIHON DOSA ICHI (Jp: Shi, kar) – a Shito-ryu számos (téli, nyári, stb.) formája használatos alapkata, a négy tagból álló sorozat első tagja Japánban. Ki=viselni: mono=személy, dolog. KIHON DOSA NI (Jp: Shi, kar) – a Shito-ryu alap KIMUSUBI (Jp: ai) – „kapcsolódó ki”: a partner kata, a négy tagból álló sorozat második tagja „ki”-jével való egyesülés KIHON DOSA SAN (Jp: Shi, kar) – a Shito- KIN (Jp) – 37,5–67,5 dkg tartományok szerint, ryu alap kata, a négy tagból álló sorozat 100–180 momme: súlymérték a XII–XVI. szá- harmadik tagja zadi Japánban KIN 68 KO

KIN/kinteki (Jp) – here KIRITS!/Kiri-tsu (Jp: ai, wa) – felállni! KIN-GERI (Jp: kar, jiu) – rúgás herére KRI-TSU!/tate iru (Jp) – ld.: kirits! KINHIN (Jp) – a zazen meditáció első és má- KIRI TSUKE (Jp: iai) – „végső vágás”, v. „végső sodik része között i sajátos séta csapás”: ld. kiri oroshi KINJIRU (Jp) – tilos KISAGAKE (Jp: iai-ju, iai) – 1. a kardkirántást KIN LIONG PIAM TJIT BJOT NUI PIAM követő azonnali vágás végrehajtásának ké- (Indo/Mal) – öt tagból álló, lánccal összefogott pessége 2. a kardrántás utáni gyors vágás, v. kézifegyver vágások összessége KI NO NAGARE (Jp: ai) – a szellem folyama, KISAN/kison (Jp: bu) – az első adódó alkalom az éltető erő áramlása megragadása KINOKO (Jp) – gomba KISERU (Jp) – pipakupak KINPATSUNO (Jp) – szőke KISHOMON (Jp) – írott eskü KINSEN (Jp) – pénz KISHOU (Jp) – a kard hegyén lévő csorba, KINSA (Jp: ju) – legkisebb értékű akció, nem repedés kerül fel az eredményjelző táblára, newazában KISHU (Jp) – japán kutyafajta 1–9 másodpercig tartó leszorítás, 1 pont KISON (Jp: ai) – ld.: kisan KINTEKI (Jp) – ld.: kin KISSAKI (Jp) – 1. kardhegy, amelynek ke- KINU (Jp) – oldal ménysége és hegyessége rendkívül fontos KINYOBI (Jp) – péntek volt a japán kardforgatásban (ken) 2. a kard-, KIOHAN/kyohan/kyokasho (Jp) – 1. tankönyv ill. a „shinai” hegye 2. tanítás KISU (Jp) – lazacféle KIOH YUAN – a XVI. sz.-ban élt kínai nagy- KITEN KEN (Jp: nin) – 1. a tai-jutsuban hasz- mester, aki néhány mestertársával ellentét- nálatos kézél tartás, amely abban különbözik ben létrehozta a Shaolin-rendszerű küzdés a hagyományos kézél-formától, hogy itt a egy új formáját, amely még napjainkban is megfeszített ujjak kb. 45°-os szöget zárnak be gyakorolt harci forma a kézéllel (ld.: seryuto) 2. egyenes kézél ütések KIOKASHI/kioku (Jp) – engedély elnevezése, melyek kivitelezése teljesen elté- KIOKU (Jp) – ld.: kiokashi rő a karatéban megismert ütés módtól, a lágy KIOKUSURU (Jp) – emlékezik KIO-RE (Jp) – „üres forma”, olyan nyelvi for- részek mellett csontos részek támadására is dulat, mellyel nem kell huzugságot állítani, alkalmazzák: ld.: omote shuto: ura shuto de az igazságot sem kell felfedni KITO-RYU (Jp) – a ju-jutsu egyik iskolája. KIOREN (Jp) – előkészület, felkészülés Alapítója Terada Kanemon szamuráj volt. KIREI (Jp) – szép Az iskola a dobásokra és az állásküzdelemre KIRI (Jp) – 1. vágni, metszeni, hasítani helyezte a hangsúlyt. J. Kano is gyakorol- 2. paulownia, császárfa. Kelet-Ázsiából szár- ta ezt a stílust, s részben ez a stílus volt a mazó, nagy kékeslila virágjáért kedvelt dísz- Kodokan judo egyik alapja. fa, mely nevét Anna Pavlovnáról, I. Pál orosz KIUBA NO MICHI (Jp) – „az íj és a ló útja” ld.: cár leányáról kapta. Kyuba no Michi KIRI KAESHI (Jp: kar) – 1. gyors lábcsere KIZAMI/mae-te tsuki (Jp: kar) – támadó olda- (ken) 2. bemelegítő gyakorlat a „shinai”-jal. li, az elől lévő végtag felől végrehajtott akció, KIRI OROSHI/kiri tsuke/uchi oroshi (Jp: iai) ütés vagy rúgás, lépés nélkül helyben, vagy – „végső vágás”, a „furi kaburi” folytatása. A fej csusszanással fölé emelt karddal való lesújtás. A véghelyzet- KIZAMI DACHI (Jp: kar) – vívóállás: átmene- ben a kard hegye arasznyira van a talajtól, a ti jellegű állás, hasonló a zenkutsu dachi-hoz markolat a jobb térd magasságában, és vég- KIZAMI GERI/mae ashi geri/ashi geri (Jp: kar, pontja (kashira) a köldök felé irányul. jiu) – rúgás az elől lévő lábbal KIRI OTOSHI (Jp: ju, jiu) – lerántással végre- KIZAMI TSUKI (Jp: kar) – ütés az elől hajtott dobástechnika lévő kézzel (a váll az ütés irányába fordul), KIRISUTE GOMEN (Jp) – „ölni és elmenni”. „nyújtott ütés” A teljes jogú önbíráskodás joga a szamurájok KO (Jp) – 1. kicsi 2. gyerek ld. még: kodomo (ai) körében. 3. belégzés. 4. tigris ld. még: koko/tora KOAN 69 KOKA

KOAN – 1. Zen rejtély, feladvány, probléma, KODOKAN – Kano Jigoro által alapított Judo paradoxon 2. koncepció, ötlet 3. az örök igaz- Központi Egyetem Tokióban. Jelentése: „iskola ság lényege, amelyet a mester világít meg. a módszer tanulmányozására”. A mai épületet Többnyire logikátlannak és értelmetlennek 1958-ban épített ék újra. Régebben az Eishoji tűnő Zen-kifejezések és szavak: a „tiszta szel- templom adott ott hon az intézetnek. lemi lét” megtalálásának meditációs formája: KODOKAN JUDO (Jp) – a modern judo el- a zen-buddhista mester által feltett kérdések, nevezése amelyeken a tanulók meditálnak, hogy a „meg- KODOMO (Jp) – gyerek ld. még: ko világosodást” elérjék. 4. a kormányzás alapelvei. KOE (Jp) – hang ld.még: kore, oto KO-ASHI (Jp) – kis lépés KO-EBI (Jp) – garnelarák KOA SOGI (Kor: taek) – „X” állás KOFUN (Jp) – a III–VIII. század között i sír- KOBO-JITSU/kobo-jutsu (Jp) – a rövid bot al- emlékek kalmazásán alapuló önvédelmi művészet KOGA – ninjáiról híres tartomány Japánban KOBO-JUTSU (Jp) – ld.: kobo-jitsu KO-GAKE (Jp: ken) – megerősített cipő KOBOREUME (Jp) – hulló szilvavirág szirmok KOGARASHI (Jp) – téli szél KOBUDO (Jp) – 1. „a fegyverek útja”, japán népi KOGATSU (Jp) – szeptember fegyveres harcművészetek összefoglaló neve. KOGI (Jp) – óvás Ebbe a rendszerbe tartozik az összes okinawai KOGUSOKU (Jp: nin) – Takenouchi Hisa- eredetű fegyver (bo, nunchaku, sai, tonfa) for- mori által 1532-ben létrehozott iskolája, a gatása. Okinawán részben önálló harcművé- ju-jutsu őse, a „lágy művészet” első mai érte- szetnek is fel lehet fogni. Japánban azonban a lemben vett stílusa volt. Több pontosan kidol- kobudo fegyverek általában más harci rend- gozott közelharcformát tanított , fegyverrel és szerekben kaptak helyet. 2. a középkori japán pusztakézzel. A ryu pusztakezes technikáinak harcművészet korhű fegyverekkel és öltözék- alapját a harci sumo – kumi-uchi – és öt rögzí- ben való gyakorlása tő fogás képezte. KOBUKAN (Jp) – az aikido első fellegvára KOHAI (Jp) – 1. fi atal 2. alacsonyabb rangú KOBUKSON (Kor) – páncélozott csatahajó, a KOHI (Jp) – kávé tengeralatt járók elődje KOHO KAITEN (Jp: nin) – féltérd guggoló KOBUN (Jp) – alárendelt helyzetből (iai goshi) gurulás hátra. A gördü- KOBUSHI (Jp) – az ököl bütyke lés a háton átlós irányban (jobb csípőtől a bal KOBUSHI ATE/kobushi-ate (Jp: kar) – sújtás vállig, ill. bal csípőtől a jobb vállig) történik. az ököl bütykös részével KOHO KERI (Jp: nin) – rúgás hátra (ushiro KOBUSHI-ATE (Jp: kar) – ld.: kobushi ate geri szerű, helyben végzett akció) KOCHI/Shikoku/Tosa (Jp) – japán kutyafajta KOHO SABAKI (Jp: nin) – elmozdulás, kité- KO-DANG (Kor: taek) – formagyakorlat. A múlt rés az egész testt el hátrafelé században élt nagy tanítómester és felvilágosult KOHO-UKEMI/ushiro-ukemi (Jp: ju) – esés hátra gondolkodó Cho Man Sik felvett neve volt. A gya- KOI (Jp) – 1. ponty, halfajta 2. szerelem korlat 39 lépése utalás arra, hogy eszméiért Cho KOIGUCHI (Jp: ken, iai) – am: pontyszáj: a Man Sik összesen 39 évet töltött bebörtönözve kard hüvelyének szájnyílása politikai fogolyként, de egyben jelzi a földrajzi KOIGUCHI NO KIRI (Jp: iai) – a kard kimoz- szélesség 39. foka mentén fekvő szülővárosát is. dítása a hüvely szájnyílásából, a „koiguchi”- KODANSHA (Jp: bu) – mester a 4. dan fokozatt ól ból, a bal kéz hüvelykujjának mozdulatával KODJI/mikan (Jp) – mandarinfajta KOIGUCHI NO KIRI KATA (Jp: ken, iai) – KODO (Jp) – 1. a. „császár útja”, a kamik útjától a kard, hüvelyből való kirántásának rituális megkülönböztetve. Az a formula, amely pon- módozatai: formagyakorlatok tosan jelzi a császárt megillető isteni kultuszt KOJIKI (Jp) – „Régi Dolgok Feljegyzései”, i. sz. azután, hogy a shinto egyre inkább a naciona- 700 táján állított ák össze lizmus összetartó erejévé válik, s a császár ér- KOJIRO (Jp) – férfi név, am: „a kis második”, a dekében kifejezett misztikává redukálja az ősi születési sorrend szerint adományozott név hitet. Nem foglalja magába az alatt való vallási KOKA (Jp: ju) – a judo versenypontozás csatlakozását, az szabadon gyakorolhatja hitét. legkisebb egysége, majdnem yuko, 3 pont. 2. „az illatszerek (útja)”, 3. szantálfa füstölő (ippon/10 p, wazaari/7 p, yuko/5 p) KOKEN70 KON-NICHI WA!

KOKEN/kakuto (Jp) – a csukló felső része, KOKYU (Jp: ai) – 1. légzésritmus, a légzés ütőfelület ellenőrzése. A légzés legyen egyenletes, fo- KOKEN-SHOTEI-UKE (Jp: kyo) – ökölíves lyamatos, szűk határok közt mozgó. Kerülni tenyérsarok blokk kell a lihegést ill. a légzőizmok teljes eler- KOKEN UCHI/koken-uchi (Jp: kar, jiu) – nyedését. Az erőösszpontosításkor préselés, csuklóval végzett támadás, csapás vagy zárt gégefő mellett i légzőizom- feszítés KOKEN-UCHI (Jp: kar) – ld.: koken uchi segíti az alkalmazott technikát. Testmozgás- KOKEN UKE/koken-uke (Jp: kar, jiu) – 1. csuk- sal együtt végzendő élénkítő légzés, amely- lóval való védés (kyo) 2. ökölíves blokk ből egy új minőség fakad. 2. mély légzés: KOKEN-UKE (Jp: kar) – ld.: koken uke aikido edzésen a felkészülés egyik eleme, KOKEN-YOKO-UKE (Jp: kyo) – ökölíves Tamura sensei alapján blokk oldalról KOKYU-HO (Jp: ai) – légzés meditáció KOKO (Jp) – 1. tigris 2. „tigrispofa” –kéztartás KOKYU-NAGE (Jp: ai) – csuklócsavarásos 3. itt 4. ld. még: ko kiemelés, az uki-otoshi nevű judodobással KOKORA (Jp) – masszírozási pont a bordák azonos aikido földreviteli technika, amely az között , a gyomorszáj alatt aikido-ban a kokyu-n alapul KOKORO/shin/shinzo (Jp) – szív, lélek KOKYU RYOKU (Jp: ai) – „lélegzeterő”, az KOKOROMI (Jp) – kísérlet aikido két fő erőtípusának egyike. KOKO UCHI (Jp: kar, jiu) – „tigrispofa” csapás KOMBAN WA!/Konban wa! (Jp) – jó estét! KOKO UKE (Jp: kar, jiu) – „tigrispofa” védés, KOMBU (Jp) – (szárított ) tengeri hínár, amit pl. bott ámadás ellen elsősorban újévi éteknek fogyasztanak KOKU (Jp) – 180 liter, 10 to, űrmérték a XII– KOMEKOMI (Jp) – halánték VI. sz-i Japánban KOMI (Jp) – 1. szúrni (ld. még: tsuki) 2. belül KOKU-HEI-SA (Jp) – azon templomok, me- 3. fordulni lyeknek a birodalom tartományai kötelesek KOMONO/arashiko/chugen (Jp) – a hadse- adományt küldeni reget kísérő, élelmezést, karbantartást ellátó KOKU-REI (Jp) – „állami szertartás”. Az 1889. közemberek február 11-i japán alkotmány által meghatáro- KOMUSO (Jp) – buddhista vándor szerzetes, zott shinto a ninják egyik kedvenc álcája KOKUSHU/kuni no kami (Jp) – 1. a leg- KONBAN WA! (Jp) – ld.: komban wa! felsőbb osztály, vezető tartomány helytar- tója Japánban 2. testületi elöljáró (vezető) „KONDJAKU-MONOGATORI” (Jp) – „egy- a feudális Japánban szer volt, hol nem volt” tündérmesék KOKUTSU DACHI/kokutsu-dachi/kokutsu- KON FU CE – ld.: konfucius tachi (Jp) – (sh. kar) 1. hátsó súlypontú állás KONFUCIUS/Kon Fu Ce – i. e. 551–479. kí- (kyo) 2. hátsó támaszkodó állás a shotokan nai fi lozófus, a konfucianizmus megalkotója. macskaálláshoz (neko-ashi-dachi) hasonló, Lao Tse mellett az egyik legnagyobb kínai de annál hosszabb, három lábfej hosszúságú fi lozófus. A kínai nép erkölcsi tanítója. Hi- állás (nun) 3. állás ua. mint a karatéban: mind- vatalnokként kezdte pályáját, s ez a merev, két kéz előre tartva chudan magasságban, a fegyelmezett szellem, a későbbiekben is merőlegesen álló nuncaku két szabad végét meghatározó volt fi lozófi ájában. A konfucia- markolva. (bo) 4. hátsó hajlított -, v. hátsó tá- nizmus elsősorban etikai rendszer és állami madóállás (ton) 5. hátsó hajlított állás: a fegy- ideológia volt, és csupán másodsorban fi lo- ver alaptartása, jiyu-kamae tartásban lévő zófi ai és „vallási” irányzat. Konfucius eredeti kézben a tonfa szára az alkarhoz simul. tanításai közelebb állnak a bölcs megfontolt- KOKUTSU-DACHI (Jp: kyo) – ld.: kokutsu sághoz, mint a hivatalos stílushoz. dachi KONGPAT (Kor) – vese KOKUTSU-TACHI (Jp: kyo) – ld.: kokutsu KONKO (Jp) – új vallási szekta, mely agrár- dachi környezetből fejlődött ki KOKYO (Jp) – szülőváros KON-NICHI WA! (Jp) – jó napot! KONO AIDA WA DOMO ARIGATO...71 KOTE-MAWASHI

KONO AIDA WA DOMO ARIGATO KOSHA (Jp: nin) – a női ninja szökése a fel- GOTSAIMASH TA! (Jp) – Köszönöm (hogy adat végrehajtása után az áldozat várából, a olyan kedves volt hozzám a minap)! ninja testvérek segítségével KONOMI-SHINJU (Jp) – gyönyör gyöngyök KOSHI (Jp) – 1. a talp lábujjak alatt i párnás KONTEI (Jp: kob) – 1. a nunchaku szabad vége része, rúgófelület ld. még: chusuku 2. csípő ld. 2. a bo csúcsa: átmérő: 18,2 mm (6 bu) még: goshi 3. a palankin hordására szolgáló rúd KONTEI KATA-SUKASHI (Jp: nun) – fudo KOSHI GAMAE (Jp: kar) – felkészítés a csípő- dachi-ban, a fej előtt i hajlított tartásból sújtás nél ld. még: koshi kamae a nunchaku szabad végével az ellenfél fejére. KOSHI-GURUMA (Jp: ju, jiu) – csípő kördobás A sújtó kéz a nunchaku egyik szárának zárt KOSHI-GURUMA-MAKIKOMI (Jp: ju) – ve- (kontoh) végét markolja, míg a másik kéz, a tődéses csípő kördobás másik szabad (kontei) végét fogja. KOSHI IKA (Jp) – a hakama háta KONTEI MOROTE-KATA-SUKASHI (Jp: KOSHI ITA (Jp: ken) – a csípő körüli alsó ruha nun) – csapás felugrásból, az egyik kézben KOSHI-JIME (Jp: ju) – az okuri-eri-jime (hát- összefogott nunchaku szabad végével az el- só keresztfojtás) változata: négykézláb álló el- lenfél fejére lenfél ellen oldalról végrehajtott fojtás KONTEI YOKO-KATA-SUKASHI (Jp: nun) – KOSHI KAMAE/koshi gamae (Jp: kar, jiu) – a test előtt „L” alakban hajlított nunchaku fel- oldalsó alapállás: testhelyzet ső vízszintes végével csapás az ellenfél fejére KOSHI-NAGE (Jp: ai) – aikido csípődobás oldalról. Bal kéz a nunchaku felső zárt, míg a technika jobb kéz a nyitott végét markolja. KOSHI-WAZA (Jp: ju, jiu) – „csípőtechnika”, a csí- KONTIN (Jp) – zazen közbeni tompaság, az pővel végrehajtandó dobások összefoglaló neve álmosság állapota KOSHU-TORA/kai (Jp) – japán kutyafajta KONTOH (Jp: bu) – a nunchaku zárt, össze- KOSODE (Jp) – rövid ujjú alsó ruha kötött vége KO SOKUN/Kung Hsiang-chun (Kí) – ld.: KONTOH TSUKI (Jp: nun) – Zenkutsu kushanku dachi-ból, a gedan tartásban kifeszített KOSON (Jp) – a lábfej közepén lévő újraélesz- nunchaku szabad „oi” oldali végével döfés tési pont az ellenél „hará”-jára KOSOTO-GAKE (Jp: ju, jiu) – kis külső le- KONTOH MOROTE-TSUKI (Jp: nun) – zenkutsu dachi-ból kétkezes ütés az ellenfél döntés, v. söprés, horogledöntés. A dobás fejére, nyújtott kezekkel, a fegyver két szabad Nagaoka Shuichi (10. dan) mestertől, Kano végét markolva egyik első tanítványától származik. KONYAKU/sokei (Jp) – kontyvirág KOSOTO-GARI (Jp: ju, jiu) – kis külső horog KOOK/kuk (Kor) – leves (dobás) KOOTSUNIN/bouge (Jp) – a köznéphez tar- KO-SUDE (Jp) – szűk ujjú kimonó. tozó harcosok KOTAI/gotai (Jp: ju, kar, jiu) – csere (partner- KOPI (Ind/Mal) – kávé csere) KORE/oto (Jp) – hang ld.még: koe KOTDUNG (Kor) – orr KORE WA JUSHO DES! (Jp) – itt a cím! KOTE (Jp) – 1. kéz, csukló, alkar (ken) 2. al- KORI (Jp) – jég karvágás 3. vívókesztyű KOROMO (Jp) – folyó neve Japánban KOTE-GAESHI/kote-mawashi (Jp: ai, jiu) – KOROMO (Jp) – ruha csuklódobás, csuklócsavar, csuklófordítás KORYO (Kor: taek) – WTF mester formagyakorlat KOTE-GATAME (Jp: jiu) – csuklórögzítés KOSA DACHI/kosa-dachi – (Jp: bu) – keresz- KOTE-HINERI/sankyo-osae (Jp: ai, jiu) – tezett lábú állás csuklócsavarásos földrekényszerítési technika KOSA-DACHI (Jp: bu) – ld.: kosa dachi KOTE-HINERI-OTOSHI (Jp: jiu) – csukló- KOSEI NO KAMAE (Jp: nin) – támadóállás csavarásos földrekényszerítési technika ld.: (fudo dachi). Az elől lévő kéz védi a fejet, az kote-hineri ellenfelet feltartja vagy a fi gyelmét leköti, míg KOTE-MAWASHI/kote-gaeshi (Jp: ai) – csuk- a hátsó kéz támad lódobás KOTE-MEN 72 KUDJI-ASHI

KOTE-MEN (Jp: ken) – csuklótámadás utáni, KRIS (Jávai) – jávai, különleges alakú késfaj- azonnali, fejre történő támadás ta, amely rövid famarkolatból és viszonylag KOTE-NIKI-MEN (Jp: ken) – csuklótámadás hosszú, változatos alakú pengéből áll. Alap- előli kitérés, fejre történő ellentámadással. vetően két fajtája van a görbe és az egyenes KOTE-SURIAGE-KOTE (Jp: ken) – csuklótá- pengéjű. A penge hossza általában 25-33 cm. madás védése felfelé söpréssel, majd jodan no A jávai monda szerint, a kris, a XIV. sz-i hindu kamae helyzetből támadás csuklóra Sakutvon királytól származik. KOTE-SURIAGE-MEN (Jp: ken) – csuklótá- KRISNA (Szanszkr) – Visnu isten egyik meg- madás védése felfelé söpréssel, majd jodan no nyilvánulása a hinduizmusban kamae helyzetből támadás fejre KSHATRIYA (Szanszkr) – Indiában a katonai KOTO (Jp) 1. citera v. japán hárfa, cca. 20 cm kaszthoz tartozó személy magas, 2 m. hosszúságú hangszer 2. 1530 előtt KU (Jp) – 1. „űr”, ebből alakult ki a négy vi- készült kardpenge lágelem: a CHI (föld), SUI (víz), a KA (tűz) KOTO RYU (Jp: nin) – a ruhafogás iskolája és a FU (szél) 2. üresség (ua., mint a „kara” a KOTO-RYU KOPPOJUTSU (Jp) – iga-i ala- karatéban) 3. ég, mennybolt 4. kör ld. még: rin pokon nyugvó ninja stílus, melynek 18. nagy- mestere dr. Hatsumi Masaaki 5. kilenc, a 9-es szám ld. még: kyu KOTSURI-GOSHI (Jp: ju) – kis emelő csípődobás KU/chiu/go (Kí) – kilenc, a 9-es szám KOU (Jp) – vörös KU (Kor) – 9, kilences KOU (Kí) – konyhatechnikai eljárás. A sült, KUA (Kí: ta) – a támadás hárítása, kicsit kifelé apróra vágott húsok, további kiegészítőkkel fordított alkarral (kemény mozdulat), kétke- való gőzölése. zes lágy hárítás, majd azonnali ellentámadás KOUCHI-BARAI (Jp: ju) – kis belső söprés. (lágy mozdulat). A Tang Lang stílus 12 alap- Ezt a dobást Anton Geesnik (9. dan) fejlesztet- elemének egyike. te ki és nevezte el. KUA-BO (Kí: kung) – süllyesztett hátsó állás, a KOUCHI-GARI (Jp: ju, jiu) – kis belső horog testsúly 85%-a, a hátsó lábon – amin szinte ül (gáncs) a test –, s csak 15%-a az elsőn KOUH-SANG-KOUH/Ko sokun/Kung Hsi- KUAI-Z (Kí) – ld.: faai jee ang-chun (Kí) – ld.: kushanku KUATSU/katsu/kappo (Jp: ju) – 1. élesztési KO UL (Kor) – tükör módszer, elsősegélynyújtás 2. nyomáspontok KOU PU (Kí: pa) – „lábujjhegy befelé” lépés, rendszere a sétáló lépés (shun pu) irányváltoztatására KUBI/chikyo (Jp) – 1. nyak 2. láb(fej) szolgáló lépés KUBI-JIME/kubi-shime (Jp: ai) – fojtás: nyak- KOUSHA-DACHI (Jp, kob) – keresztláb állás. fogás fojtással, fojtástámadás ld.: kosa-dachi KUBI-NAGE (Jp: ju) – a támasztott gáncshoz KOUSOUKUN (Jp) – Shito-ryu-ban a Kanku hasonló lábtartással végrehajtott , nyakfogásos katáknak megfelelő katák csípődobás KOUSOUKUN DAI (Jp: Shi, kar) – Shito-ryu kata KUBI-SHIME (Jp: ai) – ld.: kubi-jime KOUSOUKUN SHO (Jp: Shi, kar) – Shito-ryu kata KUCHI/guchi (Jp) – száj KOZUKA (Jp) – a szamurájkard hüvelyébe KUCHIKI-TAOSHI (Jp: ju) – lábfeszítéssel tűzött ki kés, amit dobókésnek is használtak. Egyedi volta miatt „névjegyként” is szolgált, végrehajtott földrevitel technika az áldozatban hagyva. Ezzel a közhivatalok KUDAMONO (Jp) – gyümölcs mintegy regisztrálhatt ák, melyik szamuráj KUDJI/kuji (Jp: nin) – „kilenc szó” elve, ősi végzett ellenfelével. észak-indiai és tibeti misztikus tanokon ala- KO YUBI (Jp) – kisujj puló titkos tanítás, amit a nin-jutsu is átvett KOWAKOMAI/maimo soshi (Jp) – tánc elbe- KUDJI-ASHI/kuji-ashi (Jp: nin) – az árnyék szélések és a zaj kiküszöbölésére kitalált „kilenc lé- KRABI-KRABONG/krabi-krobong (Thai) – pés”, úm.: Hai Pu, Heng Pu, Pa Pu, Se Pu thaiföldi kard- és botvívás – Lung Pu, Tu Pu, Zu Men Pu, Chiang Pi KRABI-KROBONG (Thai) – ld. krabi-kra-bong kung, Pien Pu, Mi Lu Pu KUDJI-IN 73 KUNG

KUDJI-IN/kudji no-in/kuji-in/kuji no-in (Jp: KUKRI (Burmai: banshay) – különleges formá- nin) – „kilenc szó pecsétek”, az összefűzött ujjak jú kés (gurkhakés) különböző módon történő hajtogatása. A jelek KUK SOOL WON (e: kuk sul von) (Kor) – az észak-indiai írásjegyekre emlékeztetnek. Koreai Nemzeti Harcművészeti Szövetség, ld. még: kudji-kiri amelyet napjainkban hoztak létre, az ősi ha- KUDJI-KIRI/kuji-kiri (Jp: nin) – am: „kilenc gyományok ápolására és a különböző kisebb szó vágások” v. „kilenc csomó”, a ninják miszti- harcművészetek és stílusok összefogására kus összpontosítása, amely alatt szertartásos KUKUL (Sri) – csirke mozdulatok (szimbolikus erőrácsok, amiket KUM (Kí: choy) – a támadás kibontakozásá- a ninják a levegőbe vágnak, tulajdonképpen nak megakadályozása. Choy Lee Fat alap- egymást keresztező vonalak meghatározott technika elnevezése. sorrendben) után hirtelen eltűnnek. A „va- KUMA (Jp) – medve rázslás tudománya”, ninja ujjgyakorlatok, amit KUMADE (Jp: kar, jiu) – 1. „medvetalp”, a részint az elmélkedés közben végeztek, illetve kézből behajlított , leszorított ujjakkal képzett ellenfelük fi gyelmének elvonására alkalmaz- ütőfelület (san) 2. a behajlított ujjak alatt i, alsó, ták. Ez utóbbit „kudji-in”-nek is nevezik. KUDJI-NO-IN (Jp: nin) – ld.: kudji-in belső kézpárna KUDO KAUZZO (1898–) – 9. dan fokozatú KUMADE UCHI (Jp: kar, jiu) – „medvetalp csapás” mester, Kang tanítványa, több nagysikerű KUMAGAKURE-RYU NINPO (Jp) – iga-i könyv szerzője. (Dynamic Judo 1967: Judo in alapokon nyugvó ninja iskola, melynek 24. action 1967) nagymestere dr. Hatsumi Masaaki sensei KUEN (Kí) – 1. formagyakorlat, a japán „kata” KUMGANG ARE/kumgang momtong (Kor: megfelelője. (Általában 100–150 mozdulat.); taek) – „gyémánthárítás” 2. bot, bambusz, rohang- vagy gyertyánfából. KUMGANG MOMTONG kumgang are Függőleges helyzetben, szélben szárítják, olaj- (Kor: taek) – „gyémánthárítás” ban áztatják, majd ismételt szárítás után, tűz KUMGANG TAEBAEK (Kor: taek) – WTF mellett , forró levegőn „megedzik”. mester formagyakorlat KUEP (Kor: taek) – mesterfokozat KUMI (Jp) – 1. fogás 2. banda KUGE (Jp) – 1. japán templomi szertartás, KUMI JO (Jp: ai) – páros bot (jo)gyakorlat melynek keretében a hívők virágokat ajánla- KUMIKATA (Jp: ju, jiu) – fogás, megfogás, fo- nak fel az isteneknek és a halott aknak 2. csá- gásban állás dobástechnikához szári udvar nemese, hűbérese KUMITE (Jp: kar) – küzdelem, harc KUGI-NUKI/kami-bassami (Jp: ju, kar) – ol- KUMITE-SHIAI (Jp) – kumite verseny: ld.: lórúgás shiai-kumite KUJI (Jp: nin) – ld.: kudji KUMI-UCHI (Jp) –sumo technikákon alapu- KUJI-ASHI (Jp: nin) – ld.: kudji-ashi ló, X. sz.-i japán küzdőművészet, amit a kö- KUJI-IN/kuji no-in (Jp: nin) – ld.: kudji-in zépkori japán katonák pusztakezes közelharc KUJI-KIRI (Jp: nin) – ld.: kudji-kiri eljárásként alkalmaztak. Röviden felszerelés- KUJI NO-IN (Jp: nin) – ld.: kuji-in ben vívott „harci sumo.” KUJTEK (Kí: kung) – 30°-35°-ban felfelé ható, KUMO (Jp) – felhő köríves rúgás KUN (Jp) – 1. eskü 2. jelmondat KU JU (Jp) – kilencven KU JU ICHI (Jp) – kilencvenegy KUNAI (Jp: nin) – egy hegyes, éles penge, KU JU NI (Jp) – kilencvenkett ő, és így tovább amely nem hosszabb egy kisebb méretű kés KUK (Kor) – ld.: kook pengéjénél. Formáját tekintve egy kicsit a fa- KUKI NAGE/sumi otoshi (Jp: ju) – tolásos le- levélre emlékeztet. A ninja elsősorban szer- döntés számként használta, de kiválóan megfelelt KUKISHIN-RYU HAPPO HIKENJUTSU (Jp) harcban is. Kiváló volt ásásra, falbontásra és – iga-i alapokon nyugvó ninja stílus, melynek sok más feladatra is. 28. nagymestere dr. Hatsumi Masaaki sensei KUNG (Kí) – ügyes KUNG FU 74 KUSA

KUNG FU/kuo-su/wu-shu (Kí) – „Kínai ököl”, KUNOICHI/kunochi (Jp: nin) – női ninja, am: „ügyes ember” (japánul kempo). A kínai akinek férfi ninja társaival ellentétben nem harcművészetek összefoglaló neve, Hong- falmászás, vagy az ellenséges katonákkal kongban és az egész világon, kivéve Kínát, való harc volt a feladata, hanem a kiszemelt ahol jelenleg a WU SHU elnevezést alkalmaz- áldozat bizalmába férkőzés, titkainak kifür- zák, a köztársaság idején pedig KUO-SU-nak készése, és annak egy megfelelő pillanatban nevezték. Ez a harcművészet a Shaolin ko- való megölése hajtű, vagy méreg által. Néha lostorból terjedt el. Eredete a régmúlt idők évekig, mint a kiszemelt áldozat ágyasai éltek, homályába vész. Tagadhatatlan az indiai várva az alkalomra, és a parancsra. hatás, de az ősi kínai gyökerek is fellelhetők KUN-TAO (Kí) – a „kéz útja”. Az Indonéziá- benne. Alapvetően déli/lágy (belső) és északi/ ban, kommunákban élő kínaiak sajátos harc- kemény (külső) stílusra osztható, bár köztes művészete, amely kínai eredetű ugyan, de irányzatok is léteznek már. A ma létező isko- az indonéz viszonyokhoz alkalmazkodott . lák száma több százra tehető. Kung- ügyes, Univerzális, önvédelmi jellegű harci forma, fu- ember. Öltözet: a tradicionális irányzatok- amely elsősorban földrevitel fogásokat és le- nál fehér, mestereknél fekete kung fu ruha, és szorításokat alkalmaz, de sajátos és változatos cipő. A nálunk elterjedt stílusok előszeretett el fegyvereiket is használják. alkalmaznak fekete nadrághoz fehér vagy KUNTAO-FEGYVEREK – az Indonéz terüle- fekete pólót. Az elért szinteket színes selyem- ten kommunákban élő kínaiak által használt övekkel jelölik. Igaz az eredeti kínai tanuló-, sajátos fegyverek, melyek nagyban hasonlíta- illetve mesterfokozat rendszer nem olyan nak a Kínában alkalmazott fegyverekhez (pl.: precíz, mint japán megfelelője. Néhány egy- To – kantoni pillangó kés) mástól árnyalatban elhatárolt tanulófokozat: KUNIJ OSHI (1797–1861) – japán fametszet- TOE SVEN (a tanítvány tanítványa), SI DAI készítő mester (kezdő), TOE DAI (tanuló), SI HING (régi KUO-SU/kung fu/wu-shu (Kí) – nemzeti mű- diák): ezután átmenet következik a tanulóból vészet, a kung fu (wu shu) régies a köztársaság a mesterfokozatba: SI SOOK (második tanít- idején (1911–1949) használt elnevezése. Ez a vány), SI BAK (első tanítvány), SI FU (tanító): név kevésbé ismert, de mindenképpen sze- és végül az igazi mesterfokozatok: SI GUNG rencsésebb és szakszerűbb, mint a világszerte (mester), SI JO (nagymester, az iskola alapí- ismert, ám Ázsiában csupán Hongkongban tója). Ezek a fokozatok egymástól nem hatá- használatos kung fu kifejezés. ld.: kung fu rolhatók el élesen, egyszerűen kinevezés és KUP (Kor: taek) – ld. gup gyakorlás ideje alatt kapják meg azokat, s nem KUP SO (e: kjup szo) (Kor) – életpont vizsga által érhetők el. A kung fu gyakorlói KURA (Jp) – hombár, raktár övet is csak ritkán viselnek, s a viselt öv sem KURAI/kuro (Jp) – fekete, sötét mindig jelent valamilyen rangot, fokozatot. KURAI OBI (Jp) – fekete öv Az övcsomót a férfi aknak bal, a nőknek jobb KURAMA-DERA (Jp) – Kumara templom oldalukon kell egyébként viselniük. KURI-JIME NO (Jp: ken) – comb-, és mellvédő KUNG FU-CE – Konfuciusz ld. ott KURIKATA (Jp) – kardkötőgomb, kardtartó KUNG HSIANG-CHUN (Kí) – ld.: kushanku KURIKAESHU (Jp) – ismétel KUNI-NO-TOKATACHI (Jp) – az, ami KURISUMASU (Jp) – karácsony örökké a földben van, vagyis a nádszál haj- KURO (Jp) – ld.: kurai tása, amely összekapcsolja a földet és eget. KUROMAME (Jp) – feketebab Az első élőlény, – magasabb rendű kami – is KURUMA-EBI (Jp) – apró rákocskák nádszálból lett , s nemzett e a kamik további KURUMA-KEN (Jp: kob) – kerék alakú hét nemzedékét „shaken”. Könnyen pörögve dobható, repülés KUNITSUKAMI (Jp) – földi istenek, akik közben ij esztő hangot ad. belakják valamennyi földi helyet. Ők a KURYONG (Kor: taek) – vezényszó „kunitsukami”-k. A tevékenység teremtő-alko- KURYONG MOPS (Kor: taek) – 1. vezényszó tó funkciót képviselő istenek. nélkül 2. számolás nélkül KUNOCHI (Jp) – ld.: kunoichi KUSA (Jp) – fű KUSAJISHI75 KYOCHA SOGI

KUSAJISHI (Jp) – dámvad célpont, az íjász KUTSU (Jp) – cipő versenyeken alkalmazott , második, mozgó KUWENTA/resibo (Fül) – számla célpont KUZU (Jp) – amaránt, (kurkuma-, vagy nyíl- KUSANKU/Kouh-shang-kouh/Ko sokun/Kung gyökér) Hsiang-chun (Kí) – ld.: kushanku KUZURE (Jp) – variáció KUSARI/gusari (Jp) – lánc KUZURE ASHI GATAME (Jp: jiu) – lábfeszí- KUSARI FUNDO/manriki kusari (Jp: nin) – tés térdelő helyzetben a térdelő lábbal „tízezer erő lánca”, ősi japán ninja fegyver: ma- KUZURE GESA GATAME (Jp: jiu) – ld.: ratott , fénytelen acélból készített lánc, aminek kuzure-kesa-gatame egyik, vagy mindkét végén hat v. nyolcszögle- KUZURE-KAMI-SHIHO-GATAME (Jp: tű nehezék található ju, jiu) – a fej felőli leszorítás (kami-shiho- KUSARI FUNDO NO KAMAE (Jp: nin) – gatame) egy változata: fej felőli leszorítás kar- harcállások „kusari fundo”-val lezárással, ruhafogással KUSARI-GAMA (Jp: nin, kob) – sarló 1,8-2,7 m KUZURE-KESA-GATAME/kuzure gesa hosszú láncon, esetleg a lánc másik végén bott al gatame (Jp: ju) – a rézsútos leszorítás (kesa- KUSARIGAMA-JITSU (Jp) – a sarlóvívás tu- gatame) egy változata dománya. A sarlóvívásnak két formagyakor- KUZURE-MAKURA-KESA-GATAME (Jp: lata ismert „Kamigawa” és a „Tozan”. ju) – a rézsútos leszorítás (kesa-gatame) egy KUSARIGAMA-JUTSU (Jp) – 1. ld. kusa- változata rigama-jitsu (nin) 2. a láncos sarló technikája, KUZURE-TATE-SHIHO-GATAME/kuzushi- a Togakure ryu ninja stílus 28 alapiskolájának tate-shiho-gatame (Jp: ju, jiu) – lovagló ülés- egyike, melyben a kusari-gama mellett elősze- ben végrehajtott leszorítás változata retett el alkalmazták a „kyoketsu-shoge”-t is KUZURE UDE GARAMI (Jp: jiu) – egykaros KUSARI YUBI/kusuri yubi (Jp) – gyűrűs ujj alkarrögzítés karkulccsal hátulról KUSEN (Jp) – szóbeli tanítás zazen közben KUZURE-UDE-HISHIGI (Jp: ju) – válltáma- KUSHAKU BO (Jp: bo) – 9 shakus bo (kb. 270 cm) szos karfeszítés KUSHANKU/Kusanku/Kouh-shang-kouh/ KUZURE UDE OSAE (Jp: jiu) – válltámaszos Ko sokun/kung Hsiang-chun (Ok: kar) – kar- (könyök-) feszítés szemből a kanku dai kata okinawai előzménye, KUZURE UKI OTOSHI (Jp: jiu) – válltáma- mesterkata. Jelenleg a Wado-ryuban gya- szos karfeszítéssel ledöntés oldalra korolt formája közelíti meg legjobban az ősi KUZURE-YOKO-SHIHO-GATAME (Jp: ju, gyakorlatot. Kínai eredetű formagyakorlat. jiu) – az oldalsó leszorítás egyik változata: ol- Okinawán Kushanku kínai katonai att asé ho- dalsó leszorítás váll felett övre fogással nosított a meg. ld. még: kanku KUZUSHI (Jp: ju) – egyensúlyvesztés, ingatás KUSHANKU/Kusanku/Kouh-shang-kouh/ KUZUSHI-TATE-SHIHO-GATAME/kuzure- Ko sokun/Kung Hsiang-chun (Kí) – Kínai ka- tate-shiho-gatame (Jp: ju) – lovaglóülésben tonai att asé és harcművész a XVIII. század vé- végrehajtott leszorítás változata gén, aki Kínából Okinawára, Nahába kerülve, KYAKU (Jp) – vendég ott a kempo egyik ágát meghonosított a. Ebből KYAKU DACHI (Jp: kar) – egylábas állás a stílusból fejlődött ki a Naha-te. Kushanku-ról KYO (Jp) – 1. csoport, pl. technikák csoporto- nevezték el a Kanku (Kushanku) mesterkatát. sítása 2. iskola 3. irányzat 4. ma, a mai nap Tanítványa volt a mesternek az Okinawa-te KYOBU-SHO (Jp) – Vallásoktatási Miniszté- későbbi nagymestere, Sakugawa („Tode”). rium, ami a „Jingikan”-t váltott a fel 1872-ben, KUSHI-MITAMA (Jp) – a „tama” titokzatos azzal a szándékkal, hogy nagyobb legyen a része türelem a nem shintoista vallásokkal szemben KUSUN-GOBU (Jp: nin) – a ninja fegyverek KYOCHA (e: kjoccsa) (Kor: taek) – 1. kereszte- gyűjtőneve ző, „X” alakú 2. keresztező állás KUSURI (Jp) – gyógyszer KYOCHA SOGI (Kor: taek) – keresztező lábú KUSURI YUBI (Jp) – ld.: kusari yubi vagy „X” állás KYOCHA SO NAJUNDE KYOCHA...76 KYUBA NO MICHI

KYOCHA SO NAJUNDE KYOCHA Övfokozatok jelölése: 10. kyu fehér öv; 9.kyu JOOMUK MAKGI (Kor: taek) – alacsony, ke- fehér öv; 8.kyu világoskék öv; 7.kyu világos- resztezett kett ős ökölhárítás keresztező állás- kék öv; 6. kyu sárga öv; 5. kyu sárga öv; 4. kyu ban. Védő kéztechnika. zöld öv; 3. kyu zöld öv; 2. kyu barna öv; 1.kyu KYOCHA SO NAJUNDE YOP JOOMUK barna öv; 1. dan-tól fekete öv ANURO MAKGI (Kor: teak) – alacsony szek- KYOKUSHINKAI (Jp) – ld. kyokushin kara- ciójú, befelé irányuló „kalapács”-ököl-hárítás, te. „Kai” – (szövetség), találkozás, összekap- keresztező állásban. Védő kéztechnika. csolódás, azaz találkozás a végső igazsággal. KYOCHA SO NOPUNDE DOO PALMOK Ebben a karate irányzatban igen nagy súlyt MAKGI (Kor: taek) – magas támasztott alkar- fektetnek a fi zikai erőnlétre, és a valós, ke- hárítás keresztező állásban. Védő kéztechnika mény, életszerű küzdelemre. KYODU-SHOKU (Jp) – Japánban 1872–1877. KYONG GE/kyong rye (Kor: taek) – üdvözlés, között a toleráns politika idején „vallástanító” meghajlás, tiszteletadás címet adományoztak a buddhista papnak és a KYONG GI (Kor: taek) – verseny shintoista templomok „kannushi”-jainak egyaránt KYONGGO (Kor: taek) – fi gyelmeztetés (-0,5 p) KYOGI (Jp) – verseny KYONG GO KYU JUNG (e: kjong gi kju KYOHAN/kiohan/kyohon (Jp) – 1. egy tanítás jang) (Kor: taek) – versenyszabályok alaptézise 2. tankönyv ld. még: kiohan/kyo-kasho KYONG-RIE/kyong ge (Kor) – tiszteletadás KYOHA-SHINTO (Jp) – szekta shintoizmus KYOPKA/kyokpa/kypek-pa (Kor: taek) – ld. KYOHON (Jp) – ld.: kyohan kyokpa KYOIKU MAMA (Jp) – „oktatási mama”, pót- KYORI (Jp) – távolság mama KYORUGI (Kor: taek) – küzdelem KYOJITSU (Jp: bu) – „üresség és telített ség” KYOSA (Jp: nin) – az ellenség félelmének ki- KYOKASHO/klyohan/kiohan (Jp) – tankönyv használása KYOKETSU SHOGE/kyoketsu shogi (Jp: nin) KYSAKU (Jp) – lapos bot, mellyel a zen mes- – híres ninja fegyver, ami a kusa-rigama-hoz ter, vagy a dojo-ért felelős személy a tanuló- hasonlít. Vékony, cca. 4,5 m hosszú kötél, egyik kat, kérésükre, – ha testt artásuk helytelen, v. végén acél gyűrűvel, a másikon lándzsahegy- fi gyelmük lankad – a vállon lévő akupunktú- gyel kombinált egy- v. több ágú horoggal. rás meridián találkozási ponton megüti. KYOKETSU SHOGI (Jp: nin) – ld.: kyoketsu shoge KYOSHI (Jp: ken) – a 6. dan-os kendo mester címe KYOKPA/kyopka/kypek-pa (Kor: taek) – tö- KYOTO (Heian) – Japán fővárosa 1794–1869 réstechnika között KYOKU (Jp) – 1. végső, legtávolabbi 2. hegy- KYOTSKE! (Jp: ju, wa) – Ruhát igazíts! Ve- csúcs 3. legmagasabb fokozat 4. pólus zényszó a sorakozónál. KYOKU JITSU/asashi (Jp) – felkelő Nap KYO WA ATSUI DESU NE? (Jp) – Meleg van ma? KYOKUSHIN KARATE (Jp) – Kyoku = végső, KYPEK-PA (Kor: taek) – ld.: kyokpa legtávolabbi, Shin = igazság, valóság. Oyama KYU (Jp: kar, jiu, ju) – 1. osztály, fokozat (bu) Masutatsu (1923–1994.) által kifejlesztett , s 2. tanuló fokozat: ju kyu – 10. kyu; ku kyu – 9. 1951-ben alapított karate stílus. Elnevezése kyu; hachi kyu – 8. kyu; sichi kyu – 7. kyu; a Kyokushin hegy nevéből származik. Nap- roku kyu – 6. kyu; go kyu – 5. kyu; yon/shi jainkra az egész világot meghódított a, míg kyu – 4. kyu; san kyu – 3. kyu; ni kyu – 2. kyu; hazájában ma is csak kis iskolának számít. ik kyu – 1. kyu Az alapító mester koreai származású, így jól 3. fi ú 4. a 9-es szám (ld.: ku) (ai) 5. kilégzés 6. íj ismerte a hwarang-do-t. Ezen kívül kemény 7. moxa: ld. ott kung-fu-t, shotokan karatét és goyu-ryu-t ta- KYUBAN (Jp) – 1. kilencedik (san) 2. Sankukai nult. Stílusának fi lozófi ai alapja a zen. Mégis karate bázisgyakorlat. Kamaete, lépés előre harcművészeti iskolája egyéni, a valós harc- 45°-os kitéréssel, kansetsu-geri, gyaku-ski ban jól alkalmazható. Világszervezetének jodan, seiryuto chudan, lépés vonalban előre, jelenlegi igazgatója 1994-től, Shokei Matsuki kaeten, ugyanez visszafelé a másik oldalra. 5. dan. Az Oyama haláláig egységes szervezet KYUBA NO MICHI/Kiuba no Michi (Jp) – „az felbomlott . Több szövetség jött létre, s több Íj és a Ló útja”, hadászati kézkönyv. Az első irányzat vált ki a kyokushin karatéból. íratlan szamuráj törvény a XII. sz. végéről. KYUDEN 77 LARBIDO

KYUDEN (Jp) – a jito birtoka. Koreának a korábban elvesztett országrészeket, be- KYUDO (Jp) – „az íjászat útja”, az íjászat harc- leértve Mandzsúriát is. Az alaprajz utal a visszaszer- művészete, amelyet elődjével a kyu-jutsu-val zett területek földrajzi kiterjedésére, a 39 lépés pedig szemben a valóságtól elvonatkoztatva, szertar- a király 39 évig tartó uralkodását szimbolizálja. tásszerűen, céltáblára gyakorolnak. A kyudo KWANKU (Jp) – shintoista szimbólum, am: „a igazi mozgásművészet és a Zen igazi gyakor- Semmibe nézni” lása: gyakorlóját valóban megtanítja a tiszta, za- KWAN SAO (Kí: w) – kett ős védés. Tan sao és varó gondolatok nélküli koncentrálásra, a célra bong sao kombinációja való erős összpontosításra és az íj működéséhez KWANSETSU/kansetsu (Jp) – ízület szükséges, leheletfi nom és mégis erőtől duzza- KWANSETSU WAZA (Jp: jiu) – ízületfeszítési dó mozgásra. A nyíl kilövése és az azt megelő- technikák, illetve az ezzel történő rögzítések ző mozdulatok fázisosan koreografáltak, maga gyűjtőneve a nyíl kilövése szertartásszerű, s ha az íjász va- KWANTO (Indo/Mal) – hosszú nyelű (a-la)bárd, lamelyest eltér a hagyományos mozgássortól rúdra szerelt széles penge, kuntao fegyver – annak ellenére, hogy a nyíl célba talál – az a KWON (Kí) – edzőterem mozgás már nem a kyudo művészete. A kyudo KWON (e: kvan) (Kor: taek) – 1. ütés- 2. ököl 3. kéztechnika a budo tradicionális irányzata. Az alkalmazott KWON-DAO (Kí) – széles kard, hosszú nyél- íj excentrikus kialakítású 180–220 cm hosszú. lel. Nevét Kwon Yuen-charm-ról kapta. KYUJITSU (Jp) – szünnap KWONG P’AN (Kí) – csupasz rendszer, az KYU-JITSU (Jp) – ld.: kyu-jutsu imádkozó sáska kung fu stílusból továbbfej- KYU-JUTSU (Jp) – 1. íjászművészet, a japán lesztett küzdőművészet elnevezése. A történet íjász-harcművészet régi formája, a kyudo előd- szerint az alapító mestert elhagyó tanítványok je. Gyakorlati jelentősége nagyobb volt a közép- egy-egy sáskát fogtak mesterük kérésére, s a korban, mint a kyudo-nak, mivel az egyetlen sáskák hátán lévő jelről nevezték el új stílusu- lőfegyver volt a maga idejében. Művészisége kat. Ebben az esetben a sáska háta csupasz volt. csupán a gyakorlatok töklétességében állt, ami- KWON PUP (Kor) – kínai eredetű pusztake- be itt a mindenkori célba találás is beletartozott . zes harcművészet, amely a Koreában gyako- 2. az Ogasawara iskola íj-művészete rolt harci formák, a Tang-su (Tang-keze), a KYUK PASUL (Kor) – ütések, támadások al- koreaiak által átformált változata. Másik elne- kalmával az önmagunkból való energia-fel- vezése „subak”. ld. ott szabadítás tudománya KWOON (Kí) – 1. iskola, intézet 2. tornate- KYUN JANG (Kor: taek) – ld.: kyun yung rem, edzőterem KYUN YUNG/kyun jang (e: kjun dzsang) (Kor: teak) – egyensúly KYURI (Jp) – uborka L KYUSHAKU-BO/kushaku bo (Ok-Jp) – 9 shaku hosszúságú bot (cca. 273 cm) LAJATANG (Mal) – két végén fekvő félhold- KYU SHIN RYU (Jp) – a tudat irányításának szerű éllel ellátott fegyver. A vágóél kiképzése mikéntjét tanító iskola olyan, mint a kínai papi csákányé. KYUSHO (Jp) – vitális pontok LAN T SEH (Kí: kung) – az imádkozó sáska KYUSHU (Jp) – japán kutyafajta stílusban a lefogás, blokkolás, az ellenfél ere- KWA (Kí) – 1. (choy) ütés kézhátt al, Choy Lee jének fel-, ill. kihasználása. Fat alaptechnika 2. (sst) felső blokk LAO ARGOON (Thai) – rizsbor KWAI/kai (Jp) – 1. szövetség, egység 2. társa- LAAO CE – ld.: Lao Che ság, csapat, közösség (pl: wado-kai) LAO CHE/Lao Tse – Legendás kínai fi lozófus, KWAI (Indo/Mal/Kí) – a tonfához hasonló ké- remete, a taoizmus megalapítója (i. e. IV. sz.). zifegyver Fő műve a „Taoizmus alapvetése.” Nevének je- KWAN DO (Kor) – széles kard hosszú nyéllel lentése: „Öreg Mester”. KWANG-GAE (kvan-ge) (Kor: taek) – formagya- LARBIDO (Mal) – középhosszú, pisztoly- korlat. Nevét a Koguryu-dinasztia 19. királyáról agyhoz hasonló markolatú, nyújtott láng ala- Kwang-Gae t’o Wang-ról kapta, aki visszafoglalta kú vágófegyver. LAO TSE 78 LETHWEY

LAO TSE – ld.: Lao Che LÁMA IRÁNYZAT (kung) – „Fehér Daru” v. LAU (Kí: kung) – hátsó, hátsó irányú Pak Hok stílus. A Kínát megszállva tartó Man- LAU GAR (Kí) – Sau Salm Gon által alapított , dzsu Chin-dinasztia (1644–1911) császári test- Dél-kínai kung-fu stílus, melyre a rövid kéz- őrgárdájának harci művészete volt, ami ere- technikák és egy sajátos hosszúbot alkalmazá- detileg Tibetből származik. A monda szerint a sa a jellemző stílus alapját Adato 1426-ban vetett e meg. LAU HON KUN (Kí: kung) – „elveszett nyom” LEE, BRUCE (1940–1973, Seatt le) – Legendás ld.: Lau Hon Kun Pai hírű harcművész, fi lmsztár. A kung-fu refor- LAU HON KUN PAI (Kí) – „az Elveszett Csapás mátora, Yp Man tanítványa, a Jeet kune do stí- stílusa”, amely északi stílus lévén a külharcra, lus megalkotója, kivételes technikájú sportoló. a mély, stabil állásokra és a magas rúgások- Az USA-ban született , Hongkongban nevel- ra épül, nagy küzdőtávolságot tart. Legfőbb kedett . Már gyermekszínészként is szerepelt jellemzői mégis a valós harcban feleslegesnek fi lmen. Több harcművészetet sajátított el. Meg- tűnő mozdulatok túlságosan nagy gyakorisá- reformálta, tökéletesített e a Wing Chun-t, majd ga, a technikák komplikáltsága és a támadá- létrehozta a Juan Fan Gung Fu-t, ami jelentősen sok elöli rugalmas elhajlások, melyeket rend- eltér a kínai harcművészetektől, a valós harcra szerint agresszív ellentámadás követ. Ez a épül, s állandóan változó, alakuló. Szintén ő stílus a Hou Chuen-hez, a majomirányzathoz alakított a ki a Jeet Kune Do-t, ami már nem te- hasonlóan különleges adott ságokat igényel, kinthető tradicionális keleti harcművészetnek, de ugyanakkor rendkívüli testi képességeket mivel állandóan változó, egyéni harci forma. fejleszt ki. A tanulók az edzések során rendkí- Stílusát fi lmjeiből ismerhett ük meg, amikben vüli állóképesség kifejlesztésére törekednek, elsősorban a látványosságra törekedett (Big mivel az ellenfél megtévesztése („elveszett Boss – Nagyfőnök, Fist of Fury – Tomboló ököl, nyom”), az átlagon felüli gyorsaságot, rugal- The Way of the Dragon – A Sárkány útja, En- masságot, az azonnali visszatámadás pedig ter the Dragon – a Sárkány közbelép, Game of rendkívüli erőt igényel. A rúgások gyorsan Death – A halál játéka). követik egymást, az elhajlások megtévesztően LEE GAR (Kí) – egykor híres déli kung-fu mélyek, kiszámíthatatlanok. A formagyakor- irányzat, amely a közelharcra épül. Kizárólag latok (kuen) esztétikusak, művésziek, viszont önvédelmi jellegű, tehát a hárítások és az el- kevés technikailag értékes anyagot tartalmaz- mozdulások kiemelt szerepet nyernek. A stí- nak. Délkelet-Ázsián kívül szinte egyáltalán lus a védések utáni gyors ellentámadásokat nem gyakorolják ezt a stílust. oktatja. Ma már csak Hongkongban ismerik, LAU JIKTEK (Kí: kung) – hátsó egyenes rúgás de tömegesen már itt sem gyakorolják. LAU LUNGTEK (Kí: kung) – hátsó köríves rúgás LEMENG (Mal) – vízszintes nyitott „U” alakú LAY FAAH YU/li huayu (Kí) – mandarinhal markolatt al rendelkező, felfelé szélesedő pen- LAY YU/li yu (Kí) – ponty géjű vágófegyver LÁGY (belső) KUNG-FU – a kínai harcművé- LETHWEY (Bur) – ősi burmai versenyboksz, szetek második fő irányzata, amely a shaolin amely ezer évig virágzott a középkori burmai rendszerű (külső/kemény/kung-fu) iskolák- királyságban, majd az angol hódítás után a kal szemben nem magát a küzdelmet helyezi harcművészetek betiltásával teljesen kihalt előtérbe, hanem a harcművészet másik funk- hazájában. A hagyományos burmai birkó- cióját, a lelkiség (chi) és a tiszta emberi tulaj- záshoz, a bando-hoz hasonlóan a lethwey donságok fejlesztését. Ideológiája kizárólag konzerválódott harci forma, amelyet szertar- taoista. Stílusai jelentősen több formagyakor- tásosan, rituális körülmények között gyako- latot (kuen, tao) tartalmaznak, mint a külső roltak 1885-ig. A küzdők félmeztelenül, csak irányzat iskolái. Három fő stílusa: Tahi chi egy kis ágyékkötőben, longyi-ban harcoltak, chuan, a Hsing-i és a Pakua chuan. lábaikon tetoválásokkal. A mai burmai boksz LÁMA-BOKSZ (Ma) – a tibeti eredetű kung- (1946-tól) azonban már kevéssé emlékeztet fu irányzatok összefoglaló neve, mai formája elődjére. A mérkőzéseket kevesebb szertar- a Bak Hok Pai/Pak Hok („Fehér Daru”) és a tással, ringben, modern védőfelszerelésekkel, Hop Gar (kardvívó iskola). s más szabályrendszerben tartják. LETHWEY YEI79 LÜGUAN

LETHWEY YEI (Bur: let) – formagyakorlat LONGYI (Bur: let) – ld.: longy a lethwey-ben, amelyet a küzdők a verseny LOONG HAAH/lung hsia (Kí) – homár előtt mutatnak be a közönségnek LOP SAO/lop sau (Kí: w) – „megfogó kéz” – LETKHAMAUNGKHAT (Bur: let) – szertar- kézmegfogási technikák tás, amit a lethwey mérkőzések előtt a ver- LOP SAU (Kí: w) – ld.: lop sao senyzők bemutatnak LOPWOEK (Mal) – szabálytalan markolatú, LÉGZÉSTECHNIKA (M: bu) – a hatékony, középhosszú, háromszög pengéjű vágófegyver erőteljes védés és támadás alapja. Egy léleg- LOU (Kí) – 1. (ta) háromujjas horogtámadás zet, egy akció elvének megvalósítása. A lég- után ráfogás csuklóra, öt ujjal. A Tang Lang zést rekeszizommal végezzük. lásd: ichi byoshi stílus 12 alapelemének egyike 2. (sst) fogás, LI (Kí) – erő megragadás LIANG-I (Kí) – a Yin és a Yang ereje, hatalma, LO YU/min yu (Kí) – tőkehal a kínai box alapja LÓTUSZ (Gör) – virágos növény, a tisztaság LI HUA YU (Kí) – ld.: lay faah yu ázsiai szimbóluma LIM THIAM PIU (Kí) – Seh Koh Sum, a LU (Kí) – 1. konyhatechnikai eljárás, a hús fű- shaolin utolsó pátriárkájának álneve szeres alapmártásban való főzése (taich) 2. a LIM WAN KUN (Kí) – Shaolin harcművészet t›ai-chaji (t›ai-chi-chuan) alapállása LIN (Kí) – konyhatechnikai eljárás. A feldara- LU TAI/Lui tai (Kí) – Hongkongban a külön- bolt húsok többszöri forró olajba mártása. böző kung-fu iskolák között rendezett , előre LING WOOD (Kí: kung) – gyors és pontos meghirdetett verseny, amelynek során a küz- delmek kizárólag puszta kézzel és mindenféle LIN LOP (Kí: w) – keresztező fogás védőfelszerelések nélkül folynak le, de komo- LIN SIL DIE DOR (Kí: w) – az egyidejűség lyabb sérülés csak a legritkább esetben fordul elve, ami azt jelenti, hogy a támadás hárításá- elő. Ma inkább csak Hongkongban rendeznek val egy időben kell az ellentámadást végrehaj- ilyen versenyeket. tani. Amennyiben ez elmaradna, úgy a hárító LUI TAI (Kí) – ld.: lu tai kéz mozdulatát kell a védés után folyamato- LUK DIM POON GUAN (Kí: wch) – 260 cm san támadássá átalakítani. hosszúságú bot, a wing-chun irányzathoz tar- LIONGTJAT (Mal) – rövid hegyes bot, amit tozó két fegyver egyike. A fegyver alkalmazá- párban alkalmaznak. A kézi nyílhoz hasonló sakor kerülik a széles íves mozdulatokat, szú- eszköz. rásra, szűk mozdulatokra törekszenek. LIU (Kí) – konyhatechnikai eljárás. A mindkét LUNG (Kí: kung) – „sárkányállás” oldalán megsült hús mártásban való további LUNG CHOY (Kí: kung) – köríves ütés, horog főzése. LUNG CUNG CHUI (Kí: kung) – egyenes ütés LIU/ren (Kí) – a 6-os szám fejre, „magasegyenes” LIU TSI – Japán nevén Rinzai, zen-mester. LUNG HSIA (Kí) – ld.: loong haah LIU-WAN-KUNE (Kí) – a „mindig újjászülető LUNGTEK (Kí: kung) – köríves behatoló rúgás ököl”, kung-fu stílus, amely a Sil-Lum („fi atal LUNG PU (Kí: nin) – „sárkánylépés”, kuji-ashi erdő”) kolostorból származik lépésgyakorlat, tulajdonképpen egy speciális LI YU (Kí) – ld.: lay yu kúszásfajta, ahol a testsúly az alkaron és láb- LJUNG (Kor: taek) – kett ős, egymás utáni száron nyugszik. Mivel a test aránylag magas LOEKOELA (Mal) – „kris” alakú heggyel el- helyzetű ez a lépés akkor alkalmazható, ha a látott lándzsa terep elegendő fedezéket nyújt, s az ellenség- LO HAN/Arhat – buddhista szent Kínában nek rossz a rálátása. A lépés közben az ellen- ld.: Bodhidharma tétes láb és kar mozog együtt . LONGY/longyi (Bur: let) – burmai bokszolók LUNG TOW (Kí: kung) – felütés, horog felfelé (lethwey versenyzők) felszerelésének része, LUNG-WANG (Kí) – „Sárkány király”, más- háromszöget képező kis kötényszerűség képpen a „Menny Fia” – a kínai császár LOMBAIGAJA (Mal) – a görbe kris tokjának LUNU (Sri) – hagyma felső, hátsó peremrésze LÜGUAN (Kí) – szálloda MA 80 MAHA

MAE-HADAKA-JIME (Jp: ju) – ld.: mae-hadaka M MAE HIJ I ATE/mae-hij i-ate (Jp: kar, jiu) – ld.: mae empi uchi MA (Jp) – 1. hátra 2. egyenes (ai) 3. fogásban MAE-HIJ I-ATE (Jp: kar, jiu) – ld.: mae hij i ate állás 4. ld.: ma-ai MAE-KAITEN-FURI (Jp: nun) – fudo dachi- MA-AI/maha/ma (Jp: kar) – 1. távolság 2. a küz- ban, a bal kéz kifordított csuklótartásból erőtel- dők között i helyes távolság, ahonnan eredmé- jes csapással indított , nyolcas alakú vágás előre nyesen támadhatunk és védekezhetünk MAE KEAGE (Jp: kyo) – lendítőrúgás előre MA BO (Kí: kung) – 1. lovaglóállás (a japán nyújtott térddel, a lábfej chusoku tartásában kiba dachi megfelelője) a testsúly a két lábat MAE-KOTE-GAESHI (Jp: kob) – a tonfa elül- egyformán terheli (wch) 2. állás, testhelyzet ső pörgetése MABUHAY! (Fül) – egészségére! MAE MAWASHI UKE (Jp: kyo) – egy, v. két- MABUNI KENWA – 1889–1957 okinawai kezes körkörös védés ütés, v. rúgás ellen. Va- nagymester, 1929-ben a Shito-ryu megala- lamennyi szekcióba és irányba kivitelezhető. pítója. 13 éves korában ismerkedett meg a MAE-NI (Jp) –előre (irány), előrefelé harcművészetekkel. Itosu mestertől Shuritét, MAE-RENGERI (Jp: jiu, kar) – kett ős rúgás Higaonna (Higashionna) mestertől Naha-tét előre (jodan-chudan v. chudan-chudan) és Miyagi mestertől Goju-ryut tanult. 1934- MAE-SANBONGERI (Jp: jiu, kar) – hármas ben Okinawán nyitott a meg YOOSHUKAN rúgás előre edzőtermét. Stílusát először Japánban, Osaká- MAE-TE/mae-te-tsuki (Jp: kar) – 1. elöl lévő ban mutatt a be. kéz 2. elsőkezes ütés (gyors, a váll nem moz- MACHIA (Jp) – a teaház várakozó része, ahol a vendégek gyülekeznek, míg meg nem hall- dul vele) ják a teázáshoz hívó jelet MAE-TE-TSUKI (Jp: kar) – ld.: mae-te MACHU SO/machuso/machun so (e: macsu MAE-TOBI-GERI (Jp: jiu, kar) – előre irányuló szó) (Kor: taek) – vezényszóra, számolásra ugrórúgás MACHUSO (Kor: taek) – ld.: machu so MAE-TOBI-GERI-KEAGE (Jp: jiu, kar) – előre MACHUN SO (Kor) – ld.: machu so irányuló csapódó-ugrórúgás MACHUO KYORUGI (Kor: taek) – félig sza- MAE-TOBI-GERI-KEKOMI (Jp: jiu, kar) – bad küzdelem előre irányuló szúró-ugrórúgás MAE (Jp) – 1. elöl, első oldal (helyzet megjelö- MAE-TOBI-RENGERI (Jp: jiu, kar) – kett ős lése) 2. front 3. elölről végrehajtott ugrórúgás előre (jodan-chudan v. chudan- MAE ASHI (Jp: bu) – első láb, elöl lévő láb chudan) MAE ASHI GERI/mae-ashi-geri (Jp: bu) – ld: MAE UDE DEAI OSAE/mae-ude-osae-uke kizami geri (Jp: kar) – alkaros toló védés ld. még: mae ude MAE-ASHI-GERI (Jp: bu) – ld.: mae ashi geri deai osae uke MAEBA (Jp: kyo) – előkészületi helyzet MAE UDE DEAI OSAE UKE (Jp: kar) – alka- kumitéhez ros elvezető lépés MAE-EMPI UCHI/mae hij i ate (Jp: kar) – kö- MAE UDE HINERI UKE (Jp: kar) – alkaros nyökütés, előre elvezető lépés MAE-FUMIKOMI (Jp: kar) – taposó rúgás MAE UDE OSAE UKE (Jp: kar) – ld.: mae ude előre deai osae MAE-GERI (Jp: kar, jiu) – egyenes rúgás előre MAE UKE (Jp: bo) – elülső függőleges botvédés MAE-GERI-AGE (Jp: kyo) – felülről irányított MAE UKEMI (Jp: ju) – esés előre előre rúgás MAE UKEMI – YOKO GERI (Jp: jiu) – előre MAE-GERI-KEAGE (Jp: jiu, kar) – csapódó esésből yoko geri végrehajtása, kombináció rúgás előre MAE-WAZA (Jp: ai) – elölről jövő támadás MAE-GERI-KEKOMI (Jp: jiu, kar) – toló rú- védése gás előre MAGE (Jp) – a szamurájok varkocsa MAE-HADAKA/mae-hadaka-jime (Jp: ju) – MAGURO (Jp) – tonhal elölről, kabáthajtóka nélkül, puszta kézzel MAH (Kí: w) – lóállás ld. még: mahbo see ping mah kialakított fogások gyűjtőneve MAHA/ma-ai/ma (Jp: kar) – ld.: ma-ai MAHAJÁNA BUDDHIZMUS81 MANTRA

MAHAJÁNA BUDDHIZMUS – „nagy kocsi” MAKURI GITAE (Jp) – gyenge minőségű vagy „széles út”, a buddhizmus északi irány- acélból készült, csekély értékű kard. A közép- zata, amely a megváltást mindenki számára ső szívós magot egyetlen keményebb réteg elérhetőnek tartja, és ezért szinte egész Ke- veszi körül. let-Ázsiában elterjedt. Ez az irányzat kevésbé MAKUZURE-JIME/makuzure-shime (Jp: ju) ortodox, mint a Hinajána, – „kis kocsi”- tanítás, – bújtatott fojtás és az eredeti fi lozófi a számos, legendás, népi- MAKUZURE-SHIME (Jp: ju) – ld.: maku-zure- es elemmel bővült, a Hinduizmus több vallá- jime sos, (istenhívő) részletét is átvett e. MALU (Sri) – hal MAH BO SEE PING MAH (Kí: kung) – lovag- MAMA SAN (Jp) – mostoha anya lóállás ld. még: mah MAME (Jp) – 1. bab 2. markos, erős MAH MEE/mee hon (Ind) – tészta MAMORU (Jp: ken) – véd, védelmez, óv MAIMO-SOSHI/kowakomai (Jp) – tánc-elbe- MANAKA/mannaka (Jp: ju, ken) – közép, kö- szélések zéppont MAINHARAI/mayuharai (Jp) – a szemöldök MANDAU (Bor) – hosszú, egyélű kés leborotválása vagy kitépkedése, amelyre a MANDZSUK/Manjuk (Kí) – az egykori kínai lányok nagykorúsításakor került sor a közép- birodalom észak-keleti részén, Mandzsuriában kori Japánban, nagyobb részben csupán a ne- élő, régi, eredetileg lovas nomád nép, amely mesi családoknál. A köznép lányai csupán a 1644-ig gyakori harcban állt a kínai hadsereg- fogukat festett ék feketére. gel, majd fejedelmi családja az utolsó kínai MAITTA (Jp) – feladás dinasztia után elfoglalta a kínai császári trónt, MAITTA! (Jp) – feladom! (a küzdelmet) amelyet állandó harc, lázongás és elégedetlen- MAJANG (Jp) – a sakkra ill. a bridzsre emlé- ség közepett e egészen 1911-ig megtartott keztető játék MANE TE SIBSIO! (Kor) – jó étvágyat! ld. MAJUWA (Jp: ken) – mellény még: mani duseyo MAKE/makeru (Jp) – vesztes MANI DUSEYO! (Kor) – jó étvágyat! ld. még: MAKERU/make (Jp) – vesztes mane te sibsio MAKGI (Kor: taek) – hárítás MANJI KAMAE (Jp: kar) – kétkezes készen- MAKGI BOOWI (e: maki buvi) (Kor: taek) – hárító testrészek léti tartás, párhuzamos, behajlított karokkal, MAKHAN (India) – vaj felfelé fordított tenyerű öklökkel MAKI (Jp) – orsó MANJUK (Kí) – ld.: mandzsuk ...MAKIKOMI (Jp: ju) – az előrevetődéssel MANMAE (Jp) – előre végrehajtott dobások megjelölése (pl.: hane- MANNAKA (Jp) – ld.: manaka makikomi), el-, megfordulni és elgurulni MANNENHITSU (Jp) – töltőtoll MAKIKOMI (Jp) – 1. átölel 2. beburkol MANRIKI GUSARI/manriki kusari/kusari MAKIKOMI JIME (Jp: ju) – a ryote jime fundo (Jp: bu) – 1. ld.: manriki kusari (nin) (mindkét kézzel fojtás) egyik variációja 2. rövid kötél MAKIKOMI WAZA (Jp: ju) – a vetődéses MANRIKI KUSARI/manriki gusari/kusari technikák egy csoportja fundo (Jp: nin) – 1. mindkét végén nehezék- MAKIMONO (Jp) – kéziratt ekercs kel (fogantyúval) ellátott lánc, amit védő-, és MAKI-TOMOE (Jp: ju) – fejen-átdobás ráfor- támadófegyverként egyaránt alkalmaznak. dulással A rabláncból, bilincsből alakított ák ki mai MAKIWARA (Jp: kar) – ütőfa, hagyományos formáját. 2. ld.: manriki gusari karate edzőeszköz az ütő-, rúgófelületek erő- MAN SAO (Kí: w) – toló kéz, v. alsó tenyeres sítésére, a találati pontosság növelésére, a tel- védés jes erővel történő ütések gyakorlására MANTIS KUNG-FU – imádkozó sáska kung- MAKKO-HO (Kí) – a sport és egészség egyik fu stílus. (A sáska stílusnak egyébként több gimnasztikai formája ága ismert.) MAKURA (Jp) – vánkos, párna MANTRA (Szanszkr) – am: „varázserejű szó”, MAKURA-KESA-GATAME (Jp: ju) – rézsútos „varázsige”, lehet bármely mágikus tartalom- leszorítás (/hon/kesa-gatame) egyik változata mal felruházott szótag MAN’YOSHU82 MAWASHI UCHI KEAGE

MAN’YOSHU (Jp) – a legősibb japán vers- MATSUMURA SOKON – „Bushi” 1796–1893. gyűjtemény okinawai karate mester, Tode Sakugawa, a MAOTAI (Kí) – 65°-70°-os cirokpálinka legendás nagymester tanítványa. A Shuri-te MAPPO (Jp) – a világ vége, a „buddhista tör- megalapítója. Az ő tanítványa Itosu (Anko) vények megszűnésének” korszaka. Ennek a Yasutsune, Motobu és Chibana mester. Nevé- korszaknak az eljövetelét jósolták meg egyes hez fűződik a Chinto (Gankaku) kata kidolgo- szerzetesek, akik nem voltak megelégedve sa- zása is, amit egy ősi formára alapozott . ját koruk erkölcsével. MATSURI (Jp) – 1. rituális, vallási ünnepek -MARO/-maru (Jp) – az örökös nevéhez kap- közös neve. A „matsuru” kifejezésből ered, csolódó utolsó tag melynek jelentése: „az istenek tisztelete”. 2. val- -MARU (Jp) – ld.: maro lási ünnepségek során rendezett versenyek MARU-BO (Jp: bo) – kör- v. sokszög kereszt- MATSURU (Jp) – 1. „az istenek tisztelete” metszetű bot 2. budo-gi márka MARUMONO (Jp: kyo) – „nagy kerek célpont”. MATSUTAKE (Jp) – fenyőgomba Az íjász versenyeken állva eltalálandó célpon- MAUSHIRO (Jp) – hátra (irány) tok legnagyobbika. MAYUHARAI/mainharai (Jp) – a lányok sze- MARU GITAE (Jp) – fényes acélból készült möldökének kitépése, levágása a felnőtt é ava- kard, értéktelen tömegtermék. A kard teljes tás során (ld.: gempuku) keresztmetszetében azonos szerkezetű acél- MAWARE (Jp) – ld.: mawate/mawaru ból készült, hiányzik a szívós magtest. MAWARU (Jp: ken) – megfordulni ld.: ma- MARTIAL ART (Ang) – a küzdőművészetek wate/maware összefoglaló neve, az angol szakirodalomban MAWASHI (Jp) – 1. félköríves 2. forgató MAS/muss (Sri) – hús 3. megfordítás, forgatás 4. fordítás, csavarás MASAGANANG PAGKAIN! (Fül) – jó étvágyat! MAWASHI ASHIBARAI (Jp: kar) – köríves MASSHA (Jp) – ld.: sessha lábsöprés MASSHOMEN (Jp) – pontosan elöl MAWASHI-EMPI-UCHI/mawashi hij i ate MASSUGU/massuguni (Jp) – egyenesen előre (Jp: kar) – köríves könyökütés MAASSUGUNI (Jp) – ld.: massugu MAWASHI-GERI (Jp: kar) – köríves rúgás. Be- MASU (Jp) – pisztráng vezetése Nakayama sensei nevéhez fűződik. MASUTEMIWAZA (Jp) – ld.: ma-sutemi-wa-za MAWASHI-HIJ I ATE (Jp: jiu) – ld.: ma-washi- MA-SUTEMI-WAZA (Jp: ju, jiu) – hátravető- empi-uchi déssel végrehajtott dobások gyűjtőneve MAWASHI-KAKE (Jp: kyo) – köríves horog MATA (Jp) – 1. comb 2. belső comb MAWASHI RENGERI (Jp: kar) – kett ős, soro- MATA KARIB (Indo/Mal) – a görbe kris tokjá- zat, mawashi geri (jodan-chudan) nak „hullám völgye” MAWASHI-SEASHI-GERI (Jp: kyo) – köríves MAT-CHA (Jp) – bambuszseprő, ecset, amivel rúgás rüsztt el a teát felverik, habosítják MAWASHI-SKI (Jp: san) – ld.: mawashi-tsuki MATE! (Jp) – állj! – vezényszó MAWASHI-SOKO-ASHI-UKE (Jp: kyo) – MATSU (Jp) – 1. vár, várni 2. ananász köríves blokk a lábfej ívének használatával MATSU! (Jp: ken) – várni! – vezényszó MAWASHI SOTO KEAGE (Jp: kyo) – nyújtott MATSUGO NO MIZU (Jp) – az utolsó pilla- lábas lendítőrúgás kívülről befelé körkörösen natok vize haladva, a lábfej sokuto tartásában MATSUKAZE (Jp: kar) – „az ananász-liget szele”, MAWASHI-TOBI-GERI (Jp: kar) – köríves Mabuni Kenwa által alkotott Shito-ryu mesterkata. ugrórúgás A Shotokan-ban a Wankan a megfelelője. MAWASHI-TSUKI/mawashi ski/mawashi MATSUKI (Kor: taek) – küzdelem zuki (Jp: kar) – köríves ütés, jodan v. chudan MATSUKI SHOKEI – 5. danos mester. szintre A Kyokushin Karate Világszövetség igazga- MAWASHI UCHI (Jp: kyo) – köríves csapás tója 1994-től. MAWASHI UCHI KEAGE (Jp: kyo) – ellenté- MATSUMURA KUSAKU (Ok) – a Tomari-te tes irányba végrehajtott nyújtott lábas lendítő- legnagyobb mestere. rúgás, körkörös úton, a lábfej sokuto tartásban MAWASHI-UKE83 MIENNAI

MAWASHI-UKE (Jp: kar) – köríves védés, pl.: MENBOKU/men-moku/men/kao (Jp) – arc lábbal: mikatsuki geri uke MEN-DO (Jp: ken) – fej és mell támadása MAWASHI ZUKI (Jp: kar) – ld.: mawashi-tsuki MENJI GAMAE/menji kamae (Jp: kar) – jodan MAWATE (Jp: kar) – fordulni ld.: mawaru uke-gedan barai eggyütt es alkalmazása, fel- MAWATE! (Jp: kar) – fordulj! – vezényszó készítés, készenléti állás ME/nai (Jp) – szem, szemek MENJI KAMAE (Jp: kar) – ld: menji gamae MEDASASHI/yoroi dooshi (Jp) – am: „jobb MEN-KAESHI-DO (Jp: ken) – fejtámadás oldali viselet” ld. bővebben: yori doshi blokkolása után, a mellre irányuló azonnali MEDVEKÉZ (M: bu) – a tenyérhez behajtott ellentámadás ujjakkal végrehajtott ütés ld.: kumade MENKYO-KAYDEN (Jp: bu) – bizonyítvány MEGANE (Jp) – szemüveg „minden ismeret elsajátításáról”, a művészet to- MEIDO (Jp) – a „Halál Földje” vábbadásáról, a legalkalmasabb tanítványnak MEI HUA (Kí) – szilvavirág: az imádkozó ME NO TSUKEKATA (Jp: kar) – fi gyelem, a sáska kung-fu stílusból továbbfejlesztett küz- szem, a tekintet helyes használata küzdelem köz- dőművészet elnevezése. A történet szerint az ben. Az ellenfelet egészében fogja át, nem rögzül alapító mestert elhagyó négy tanítvány egy- egy pontra, de nem is kalandozik el. Az arckifeje- egy sáskát fogott mesterük kérésére, s a sás- zés nyugodt, közömbös. ld. még: metsuke kák hátán lévő jelről nevezték el új stílusukat. MEN-MOKU/men-boku/men (Jp) – arc am: MEIJ I (Jp) – (Nengo) uralkodó (1868–1912), becsület jelentése: felvilágosult MEN-SURIAGE-DO (Jp: ken) – fejre támadás MEIJ IN (Jp) – a művészet határán túl lévő fokozat, hárítása felfelé, s jodan no kamae helyzetből amikor a művészet már átlépi a fi zikai határokat azonnali visszatámadás a mellre MEIJ I-RESTAURÁCIÓ (M) – a Tokugawa- MEN-SURIAGE-KOTE (Jp: ken) – fejre táma- sógunátus megdöntése, a császári hatalom dás hárítása felfelé, s jodan no kamae helyzet- névleges visszaállítása 1867-től kezdődően, a ből azonnali visszatámadás a csuklóra feudalizmus felszámolásának kora Japánban MEN-SURIAGE-MEN (Jp: ken) – fejre táma- MEIKYO/Mekyo (Jp: kar) – „Tükörbe nézni” dás hárítása felfelé, s jodan no kamae helyzet- Shotokan mesterkata, speciális ugrással (san- ből azonnali visszatámadás fejre kaku-tobi). Elnevezését a szimmetrikusan MENTAWA (Indo/Mal) – ívelt, széles pengéjű ismétlődő elemekről kapta. Az elnevezés mé- vágófegyver, „zokni alakú” markolatt al lyebb értelme, hogy a léleknek tisztának, üres- MENTEGA (Ind/Mal) – vaj nek és világosnak kell lennie, mint a tükörnek, MENURI (Jp) – tészta hogy az eseményekre azonnal reagálni tudjon. MENUCHI (Jp: ai) – csapás, ütés fejre A formagyakorlat elnevezése Funakoshi G.-től MENÜ/putahe (Fül) – étlap származik. A Shito-ryu-ban ma is eredeti ne- METSUKE (Jp: ken) – 1. megfi gyelőpont 2. a vét a Rohai-t használják. 34 mozdulat. tekintet iránya, használata 3. ld. még: me no MEISHI (Jp) – névjegy tsuke kata MEI WAH CHUNG (Kí) – kung-fu gyakorló ME YASUME! (Jp) – szemeket kinyitni! – ve- eszköz, földbe ágyazott öt cölöp, amelyeken zényszó a meditáció után az egyensúly és stabilitás fejlesztésére a tanu- MI (Jp) – 1. test ld. még: tai 2. víz lók gyakorlatokat végeznek MICHI (Jp) – 1. út, ösvény a köznyelvben ME JUMEOK (Kor: taek) – 1. kalapácsököl 2. út, tanítás, elmélet, elv a vallásban, az etiká- 2. csapás kalapácsököllel ban. Az univerzum útja. Kínai megfelelője a MEKOUGI (Jp: nin) – a ninja-to markolatának „tao”. ld. még: „do” 3. ügyesség, művészet a tsuba alatt i része MIDORI/midoriirono (Jp) – zöld MEKYO (Jp: kar) – ld.: meikyo MIDORIIRONO (Jp) – ld.: midori MEMRO (Jp: ken) – nyakvédő MIDORI OBI (Jp) – zöld öv MEN (Jp) – 1. arc ld.: még: menboku/men-moku/kao MIDZU-GAKI (Jp) – am: „friss növény”, tulaj- (ken) 2. fej-, arcmaszk 3. fejvágás 4. tudatosság donképpen a harmadik kerítés, körfal, mely a MEN (Kí) – konyhatechnikai eljárás, igen ala- szent teret határolja csony hőmérsékleten végzett párolás MIENNAI (Jp) – nem látható MIENNAI!84 MIT JOOMUK

MIENNAI! (Jp: kar) – „Nem látt am!”, bírói jel- MIKKYO (Jp) – japán buddhista szekta, zés, karate versenyeken amely többek között a ninják vallása is volt MIFUNE KYUZO (1883–1965) – 10. danos MIKO (Jp) – „császári lányok”, a shinto szen- mester, a Kodokan volt tanára, Kano kiváló ta- télyek papnői, akik a „kagura”-t adják elő a nítványa. Saját rendszert alakított ki „gokyo no templomokban ld. még: kanko Mifune” néven. A „Judo Istenének” is nevezik. MIKOSHI (Jp) – a harcos-papok által hordo- MIGAN (Kor: taek) – orrtő zott botra szerelt szekrényke, amelyben a falu MIGI (Jp) – jobb, jobb oldali lakóinak hite szerint az istenek szelleme lakott MIGI... (Jp: bu) – jobb oldali felállással végre- MIKULGI (Kor: taek) – csúsztatás hajtott technika (pl: migi-ogoshi = nagy csípő- MILGI (Kor: taek) – szöktetett , ugratott , becsúszó dobás jobbra) MI LU PU (Kí. nin) – a kuji-ashi kilencedik o MIGI ASHI (Jp) – jobb láb lépése, „az eltévedt fordulása”: 180 -os fordulat MIGI ASHI FUMIKOMI (Jp: kar) – jobb lábas MIMAMORU (Jp) – néz, nézni taposórúgás MIMI (Jp) – fül MIGIATOSHUMI (Jp) – ld.: migi-ato-shumi MINAMOTO/shussho (Jp) – forrás, eredet MIGI-ATO-SHUMI (Jp) – jobbra hátra MING-DINASZTIA (1368–1644) – az utolsó MIGI-DO (Jp: ken, nag, bo) – az ellenfél jobb ol- kínai császári uralkodócsalád, amely a mon- dalának a támadása, jobb oldali mellvért vágás golok kiűzése után került hatalomra, és buká- MGIKAYO (Jp) – am: rövid éj sa után a mandzsu Ching-dinasztia foglalta MIGI JIGOTAI (Jp: ju) – jobb oldalsó védőállás el a trónt. Uralkodása alatt a szépművészetek virágoztak, és a harcművészetek gyakorlása MIGI-KOTE (Jp: ken, nag, bo) – vágás a fej jobb kissé hátt érbe szorult. Néhány parasztfelkelés oldalára, jobb halántékvágás robbant ki csupán a birodalomban, de ezek MIGI-MAE-SHUMI (Jp) – jobbra előre nem voltak korszakalkotó jelentőségűek. MIGI MEN (Jp: ken, nag, bo) – vágás a fej jobb MINNA (Jp) – mindenki oldalára, jobb halántékvágás MINNO-DAI (Jp) – az „emberi uralkodók kora” MIGI NO KAMAE (Jp: bo) – a jobb oldal védelme MINO (Jp) – szalmaköpeny MIGI SHIZENTAI (Jp: ai, ju) – jobb oldalsó MINYO (Jp) – japán népi zene alapállás MIN YU (Kí) – ld.: lo yu MIGITE (Jp) – jobb kéz MIOJYU (Jp) – mesterkata, a Shito-ryu stílus- MIGI-ZENKUTSU-TACHI (Jp: kyo) – jobblábas ban, melyet Kenwa Mabuni mester alkotott első súlypontú állás (jobblábas támadóállás) MIRÉN (Jp) – édesített szaké MI-HOU (Kí: hou) – „félrevezető majom”, a Hou MIRIN (Jp) – főzéshez használt rizsbor Chuen stílus egyik alaptechnikája MIRO/miroh (Kor: taek) – taszító, lökő MIJ AKAI (Jp) – rövid MIROH (Kor) – ld.: miro MI JIOU (Kí) – ld.: wong dzao MISO (Jp) – erjesztett fűszer MIKADO (Jp) – a Japán Császár, am: „Fensé- MISOGI (Jp) – 1. megtisztulási szertartás. ges Udvar” Nem erkölcsi v. társadalmi hibákból eredő MIKAGURANTA (Jp) – „Szent dalok jegyzéke” foltoktól való megtisztulás. A rítust mindenki MIKAN/kodji (Jp) – mandarinfajta maga végzi, vízzel, imádsággal, és előírt cere- MIKASKI-GERI (Jp: san) – ld.: mika-tsuki-geri móniával (ai) 2. a „Megtisztulás Nagy Lehetősé- MIKATSUKIGERI/mikazukigeri/mikazuki- ge” (ti. az aikido gyakorlásával) geri (Jp: kar)- ld.: mika-tsuki-geri MIT (Kor) – alsó MIKA-TSUKI-GERI/sokutei mawashi-geri MITAMA (Jp) – lélek, isteni erő. Az isteneket (Jp: kar) – köríves rúgás talppal, főleg támadó éltető szellem, a „fenséges ékszer” kéz ellen, de jodan magasságban is alkalmaz- MITAMA-SAN NO TANA (Jp) – am: „Felsé- ható, am: „félholdrúgás”, „növő Hold” ges Lelkek Oltára”, az ősök oltára, mely a japán MIKATSUKI-GERI-UKE (Jp: kar) – köríves házakban megtalálható védés lábbal/talppal (mawashi uke) MITARASHI (Jp) – szenteltvíztartó a temp- MIKAWA-INU (Jp) – japán kutyafajta lom kerítésén belül MIKAZUKIGERI (Jp: kar) – ld.: mika-tsuki-geri MIT JOOMUK (e: mit csumuk) (Kor) – az MIKAZUKI-GERI (Jp: kar) – ld.: mika-tsuki-geri ököl alsó része MIT PALMOK 85 MONO-NO-AWARE

MIT PALMOK (Kor) – 1. az alkar alsó része MO KEKKO DES! (Jp) – Köszönöm, nem ké- 2. tenyér rek többet! MITSUSADA INOUE – japán történész, MOKUSO (Jp: kar) – meditativ pihenés, szel- 1968-ban megjelent munkája a Nihon no lemi összpontosítás, koncentráció rekishi – Japán történelme MOKUSO! (Jp) – Lazíts! Kezdd el a meditáci- MIT TOK (Kor) – állcsúcs ót! – vezényszó MIYA (Jp) – „fenséges ház”, a shintoista temp- MOKUTEI/mokuteki (Jp) – cél, szándék lom neve, annak legteljesebb formájában. MOKUTEKI (Jp) – ld.: mokutei A nagytemplomnak a „taisha”, a kistemplom- MOKUYOBI (Jp) – csütörtök nak a „shosa” nevet adták. MOM (Kor) – test MIYAGI CHOJUN – 1888–1953. Naha MOMCHAU (Kor: taek) – ellenőrző, fi gyelő (Okinawa) Kanryo Higaonna tanítványa, a MOM DOLLYO (Kor: taek) – forduló köríves Goju ryu karate stílus megalkotója. 1928-tól rúgás sarokkal különböző japán egyetemeken tanított , 1934- MOM DUNGBOON (e: mom dangbun) (Kor: ben Hawaii-ban kezdi saját stílusát oktatni. 14 taek) – a test szekciói éves korában kezdett Okinawa-te-t tanulni, MOMIJ I (Jp) – juharlevél majd 16 évesen Kínába utazott és Fukien mes- MOMME (Jp) – 3,75 g, súlymérték a XII–XVI. tertől Chuan Fa-t tanult. sz.-i Japánban MIYUJA (Jp) – a hármas tagozódású teaház MOMO (Jp) – 1. felső comb 2. őszibarack „machia”-t követő része, amely a tea előkészí- MOMOCHI (Jp) – híres szamuráj-család a kö- tésére és víz forralására szükséges eszközöket zépkori Japánban tartalmazza MOMOYAMA – történelmi korszak Japán- MIZOOCHI (Jp) – solarplexus, napfonat ideg ban (1582–1600) MIZU/sui/mi (Jp) – víz MOMTONG (Kor) – 1. törzs 2. középső szekció MIZU NAGARE KAME (Jp: kar) – „a folyóvíz MOMTONG BACHIM (Kor) – fekvőtámasz állapota”, testhelyzet MOMTONG BARO (Kor: taek) – azonos oldali MIZU NO KOKORO (Jp) – „víztükör-szerű tu- egyenes ütés dat”, fi lozófi ai fogalom MOMTONG PANDAE JIRUGI (e: momton MIZUOCHI (Jp) – 1. lehulló víz 2. vízesés pandecsirgi) (Kor: taek) – ellenkező oldali egyenes ütés MO (Jp) – édesburgonya MON (Jp) – 1. a szamurájok megkülönböztető MOA SAGI (Kor: taek) – ld.: moa sogi jele a névben 2. rézpénz, amit Kínából hoztak MOA SOGI/moa sagi (Kor: taek) – zárt állás be 958–1591-ig Japánba (kínai sen) 3. kérdés MOA SO SANG NAPUNDE DOLLYO MONDO (Jp: kar) – párbeszéd, Zen kérdés és CHIRUGI (Kor: taek) – magas, kett ős köríves válasz, a mester és a tanítvány között ökölütés zárt állásban. Támadó kéztechnika. MONGDUNG-I (Kor: taek) – „U” alakban hajló MOA SO YOP JOOMUK NERYO TAERGI MONGO (Kor: taek) – kett ős könyökcsapás (Kor: taek) – kalapácsököllel lefelé irányuló MON-IMI (Jp) – ld.: saika csapás zárt állásban. Támadó kéztechnika. MONJU (Jp) – hússal vagy zöldségfélével töl- MOBUBI (Jp: kar) – időhúzás, passzivitás tött rizspástétom MOBUBI!/Mubobi! (Jp: kar) – „Időhúzás!”, bí- MON-MAMORI (Jp) – a ház kapuja felett , a rói jelzés, karate versenyeken tulajdonos nevét feltüntető fatábla MOCHI (Jp) – 1. rizskalács (ju) 2. rögzíteni MONO (Jp) – 1. személy 2. dolog MOE-GOUTCHI (Jp: nin) – a ninja-to hüve- MONOMI NO – JUTSU (Jp: nin) – az ellenség lyének szája (koiguchi) leggyengébb pontjának megtalálása, ennek MOHATSU/kami (Jp) – haj kiválasztásának képessége MO HAY (Kí) – kung-fu fegyverek MONO-NO-AWARE (Jp) – „tiszta érzékenység”, MOK (Kor) – nyak a középkori fővárosi előkelők körében népszerű MOK GAR (Kí: kung) – Mok Chin-kin v. Mok érzelem. Ezt az érzést egy (másokkal megosztott ) Chin-ku által a múlt század elején alapított érzelem okozza, és abba a minden dolgok állhatat- déli kung-fu-stílus, amelyre elsősorban az lanságából fakadó bizonyos mélabú keveredik. Egy alacsony (lábra, herére) irányuló rúgások a őszi táj, hulló falevelekkel, az eső, a köd kifejezett en jellemzőek, de erős kéztechnikái is híresek „mono-no-aware”, szó szerint: megindító érzés. MONOUCHI 86 MU

MONOUCHI (Jp/Ok: kob) – 1. a sai pengéje, MOROTE-MAE-FURI (Jp: ton) – dupla elülső lehet kör, hatszög v. rombusz keresztmetszetű pörgetés a tonfával 2. a tonfa teljes, hosszú szárának elnevezése MOROTE-NAKA-UKE (Jp: kyo) – kétkezes MONTEI (Jp) – követő, tanítvány, vkinek a híve blokk belülről MOOK JONG/muk jong/muk yan jog (Ki: MOROTE-SEOINAGE/eri-seoinage (Jp: ju) – kung) – fabábu gyakorlásra alkartámaszos válldobás MOOL (Kor) – víz MOROTE-SHOTEI-UKE (Jp: kar) – kétkezes MOON-PAI (Kí: sst) – am: különböző harci védés tenyéralappal rendszerek összessége MOROTE-SHUTO-UCHI (Jp: kar) – kétkezes MOORUP/morup (e: mórup) (Kor: taek) – térd külső kézél vágás MOORUP ANURO MAKGI (Kor: taek) – be- MOROTE-SHUTO-UKE (Jp: kar, jiu) – két felé irányuló hárítás térddel. Védő lábtechnika. kézzel végrehajtott shuto-uke: kétkezes külső MOORUP BAKKURO MAKGI (Kor: taek) – ki- kézél védés felé irányuló hárítás térddel. Védő lábtechnika. MOROTE-SKI (Jp: san) – ld.: morote-tsuki MOORUP CHAGI/morup chigi (Kor: taek) – MOROTE-SUKUI-UKE (Jp: kar) – kétkezes térdrúgás. Támadó lábtechnika: 1. gyomorra, merítő-védés lábfogással 2. egykezes, fejbehúzással 3. két- MOROTE TSUKAMI UKE/morote-tsukami- kezes, fejbehúzással uke (Jp: kar) – kétkezes elvezető védés ráfogással MORUP DOLLYO CHAGI NOPUNDE (Kor: MOROTE-TSUKAMI-UKE (Jp: kar) – ld.: taek) – magas köríves fejrúgás térddel, testközelből morote tsukami uke MORI (Kor: taek) – homlok (fej) MOROTE-TSUKI/morote-zuki (Jp: kar) – két- MORO (Jp) – kett ős kezes ütés MOROASHI DACHI/moro-ashi tachi (Jp: kar, MOROTE UCHI (Jp: bo) – kétkezes csapás a kyo) – „kétlábas állás”: egy lábfej hosszúságú, bott al csípőszélességű, párhuzamos állás, a testsúly MOROTE UCHI UDE UKE (Jp: kar) – kétke- egyenlőn oszlik el a lábakon zes, támasztott belső védés MOROASHI GARI (Jp: kar) – kétlábas söprés MOROTE UKE (Jp) – (kar) 1. kétkezes, „ki- MORO-ASHI TACHI (Jp: kyo) – ld.: moroashi dachi szorító” védés, védés mindkét alkarral (bo) MOROTE (Jp) – kétkezes, két kézzel végre- 2. kétkezes tartású botvédés. A kéz, és a fegy- hajtott technika ver tartása a morote uchi-hoz hasonló. (sai) MOROTE AGE-UKE (Jp: kar) – kétkezes felső védés 3. kett ős védés, a karate „juji-uke” („X”) védé- MOROTE CHUDAN UNCHI UKE (Jp: kyo) – sének megfelelő védés kétkezes uchi uke, chudan magasságban MOROTE-YOKO-FURI (Jp: ton) – dupla ol- MOROTE-GARI (Jp: ju) – páros térdfelrántás dalpörgetés a tonfával MOROTE-GEDAN-BARAI (Jp: kar) – kétke- MOROTE-ZUKI (Jp: kar) – ld.: morote.tsuki zes alsó söprés MORUP (Kor) – ld.: moorup MOROTE-HACHIJ I-MAWASHI-FURI (Jp: MORUP CHIGI (Kor: taek) – ld.: moorup chagi ton) – dupla 8-as pörgetés a tonfával MOSI! (Jp) – halló! MOROTE-HAITO-UKE (Jp: kar) – kétkezes MOTOMERU (Jp) – kér, kérni belső kézélvédés MOTTO NO ICHI! (Jp: kar) – „Vissza a kezdővo- MOROTE HEIKO-TSUKI (Jp: kar) – kétke- nalra!”– a versenyzők kezdővonalra rendelése zes ütés, vízszintesen tartott , párhuzamos MOTTO HAYAKU! (Jp) – gyorsabban! karokkal előre MOTTO YUKURI! (Jp) – lassabban! MOROTE JODAN UDE UKE (Jp: jiu) – kétkezes MOXA (Jp) – (száraz) toboz: általában illato- védés belülről kifelé haladva fejmagasságban sítónak égett ék MOROTE JODAN UKE (Jp: jiu) – ld.: morote MOYASHI (Jp) – babcsíra jodan ude uke (Jp: jiu) MOYOHGI (Jp) – bonsai típus. Kanyargós, MOROTE-KOSA-FURI (Jp: ton) – dupla ke- kissé hajlott , de felfelé növő fácska. resztpörgetés a tonfával MU (Jp) – 1. tagadó előképző 2. nihil: Zen fi lozó- MOROTE-KOTE-MAWASHI (Jp: ton) – két- fi ai fogalom, az abszolút semmi. A „satori” eléré- kezes körkörös pörgetés a tonfával sének a feltétele, a „nem küzdés”, szándéktalanság. MUAY TAI87 MUSO-GAMAE

MUAY TAI (Thai) – ld.: Muhay Thai MUNE-TORI/mune dori (Jp: ai) – kabáthajtó- MUBOBI/Mobubi!/(Jp: kar) – fi gyelmeztetés ka fogás passzivitás, vagy veszélyes technika alkalma- MUNE-TORI-YOKOMEN-UCHI (Jp: ai) – ld.: zása miatt , Sanbon shabu szabályrendszerben mune-dori-yokomen-uchi rendezett karateversenyeken MUNE-TSUKI (Jp: ken) – döfés mellre MUBOBI CHUI (Jp: kar) – fi gyelmeztetés MUNG NYAM (Kor: taek) – meditáció passzivitás, vagy veszélyes technika alkalma- MURA/buraku (Jp) – falu, település zása miatt , másodszorra. Egy büntetőpont a MURAHACHIBU (Jp) – a faluból száműzött Sanbon shabu szabályrendszerben rendezett MURASAKI (Jp) – atracélgyökér, amiből a karate versenyeken. lila ruhafestéket nyerték MUDANSHA (Jp: ju) – tanulófokozat viselő- MURI (Jp) – a „ri” hiánya, am: vmit szeretet je. Kyu fokozatú budoka. nélkül csinálni MUGA MUSHIN (Jp: bu) – „a lélek mozdulat- MUROMACHI-JIDAI/Muromochi korszak lansága”, félelem nélküli lélek (Jp) – a Muromachi-korszak (1336–1573) v. MUGA NO KIOCHY (Jp: bu) – „az én elveszté- (1334–1572): történelmi időszak Japánban se”, léleknélküliség, mushin: szellemi állapot MUROMOCHI KORSZAK – ld.: Mura- MUGEI-MUMEI NO – JUTSU (Jp: nin) – am: machi-jidai „nincs módszer – nincs név”, a ninja semmi szín MUSASHI MIYAMOTO (1584–1645) – a leg- alatt nem beszélhet, nem árulhatja el kilétét, nagyobb japán kardvívó, aki saját állítása sze- megbízóját rint élete végéig legyőzhetetlen maradt. Hat- MUGEN RYU (Jp) – „a látás-nélküliség” iskolá- van párviadalban és hat nagy csatában vett ja (szem nélküli harc) részt. Műve, amelyet élete végén, hatalmas MUGI (Jp) – gabona harci tapasztalat birtokában írt meg a: Gorin MUGIBATAKE (Jp) – gabonaföld no so – Az öt kör (gyűrű) könyve. (Angliában, MUHAY THAI (Thai) – a thai boksz thaiföldi neve az 1980-as években, Magyarországon 1994- MUJO (Jp) – múlandóság ben jelent meg.) MUJO-DO (Jp) – a Zen templomokban létesí- MUSHA DORI/musha goja dori (Jp: nin) – a tett segélyhely, a japán középkorban, a bete- Ju Tai – jutsu egyik iskolagyakorlata, köríves gek és szegények támogatására földreviteli technikák MUK JONG (Kí) – ld.: muk yan jong: mook jong MUSHA SHUGYO (Jp) – a harcos (szamuráj) MUK YAN JOG/muk jong (Kí: kung) – edző- vándorútja, amely során igyekezett tanulni eszköz, fababa: szerkezet, amin 116 mozdu- más mesterektől, tapasztalatot gyűjtött , és ki- latból álló gyakorlatsorozatot végeznek, ami a próbálhatt a tudását wing chun majdnem teljes harci repertoárját MUSHI (Jp) – bogár tartalmazza MUSHIM TJALUK LAPAR (Mal) – a „kris”- MU LI (Kí) – ld.: ho hez hasonló, rövidebb „kéthullámú” éllel kiala- MUMEN MUSO (Jp) – meditáció útján elért kított kés gondolat és ötlet nélküli állapot, amely a he- MUSHIN (Jp) – Zen fi lozófi ai fogalom, a tu- lyes döntés feltétele a zen buddhizmus szerint dat üressége, közömbösség MUMEN RYU (Jp) – „a tudat-nélküliség” iskolája MUSHOTOKU (Jp) – „a szerzés-, és haszon- MUNE/hako (Jp) – mell, mellkas vágy-nélküliség” MUNE (Jp: ken, iai) – kardhát, a penge foka MUSO (Jp) – „a testt artás-nélküliség”, öntudat- MUNE-DORI/mune tori (Jp: ai) – első kéz lan, nem átgondolt testt artás mellmagasságban kabáthajtókára fog MUSO DORI (Jp: nin) – a Ju Tai – jutsu egyik MUNE-DORI-YOKOMEN-UCHI/mune-tori- iskolagyakorlata, köríves-, és ízületi pontokat yokomen-uchi (Jp: ai) – első kéz a kabáthajtó- támadó földrevitel technikák kára fog, a hátsó yokomen uchi-t üt MUSO-GAMAE (Jp: nun) – készenléti pozí- MUNE-GATAME (Jp: ju) – a yoko-shiho- ció daru- ill. macskaállásban. Bal kéz 90°-ban gatame (oldalsó leszorítás) egyik változata hajlítva a nunchaku szabad (kontei) végét MUNEN-MUSHIN (Jp) – a tudat, érzelem- markolja, jobb kéz a bal hónalj alatt átnyúlva mentes befogadó állapota markolja a fegyver lelógó szabad végét. MUSO RYU88 NAGINATA-DO

MUSO RYU (Jp) – iaido őse NAGASHI-TSUKI (Jp: kar) – 1. ütésben foly- MUSS (Sri) – ld.: mas tatódó védés „folyamatos ütés” v. „csúsztató MUSU (Jp: ai) – a valamivé válás adta erő ütés”, ld.: age-uke – tate-uraken (bo) 2. csúsz- MUSUBI (Jp) – kötés, kötődés, összekapcso- tatott döfés a bott al (jiu) 3. oi-tsuki jodan, oi lódás nagashi uke kombináció MUSUBI BASHIGO (Jp: nin) – 2-3 ágú horog NAGASHI-UKE/suri-uke (Jp: kar) – csúsz- kötéllel tató, söprő védés, pl. oldalra tenyérrel, a te MUSUBI-DACHI/musubi-tachi (Jp: kar) – 1. „V ” nagashi uke állás, tisztelgő állás (kyo) 2. „meditációs” állás. NAGE (Jp) – dobás Az állás ua., de a kezek nyitott tenyérrel, övma- NAGEGAMA/kusarigama (Jp: kob) – láncos gasságban keresztezve, meditáció esetén úgy, sarló, a harcos buddhista szerzetesek kedvelt hogy a bal tenyér helyezkedik el felül. fegyvere MUSUBI-TACHI (Jp: kyo) – ld.: musubi da-chi NAGE-NO-KATA (Jp: ju) – dobások forma- MUSUME (Jp) – lány gyakorlata MU TE KI RYU (Jp) – „az ellenség nélküliség” NAGENOWAZA (Jp) – ld.: nage-no-waza iskolája NAGE-NO-WAZA/nagenowaza (Jp: ju) – 15 MU TO RYU (Jp) – „a kard-nélküliség” iskolája alapdobásból álló sorozat MUYO (Jp) – állandótlanság, a folyton változás NAGEWAZA (Jp) – ld.: nage-waza MY DAN/jang dan (Kí) – számla NAGE-WAZA/negewaza (Jp: ju, jiu) – do- MYOGA (Jp) – gyömbérféle bástechnikák gyűjtőneve, ami a következő alcsoportokat foglalja magába: 1. te-waza – MYOJYO (Jp: Shi, kar) – Shito-ryu mesterkata, kéz- (kar-) dobás 2. koshi-waza – csípődobás- Mabuni Kenwa alkotása technikák 3. ashi-waza – lábdobás-technikák MYONICHI (Jp) – holnap NAGINATA/naigama/naigana (Jp) – lán- MYOSHU (Jp) – névre szóló birtok (adomány) dzsa-kard, japán alabárd, kb. 170–180 cm-es MYRONG CHI (Kor: taek) – gyomorszáj nyélre erősített rövid kard. A VIII–IX. szá- zadban vezett ék be a hadseregben, a gya- logságnál. Ett ől kezdve egyre népszerűbb N lett a szamurájok családtagjai körében is, elsősorban az asszonyoknál. A naginata a NA/namae (Jp) – név Muromachi-korszakban érte el a népszerűsé- NA (Kí) – 1. tartani 2. rögzíteni (kung) 3. a gének a csúcsát. Több mint négyszáz stílusa csukló v. alkar megfogása. A Choy Lee Fat stí- létezett ! A Tokugawa-korszakban azonban lus egyik alaptechnikája. egyre inkább a nők gyakorlóeszközévé vált, NACHUO SAGI (Kor) – ld.: nachuo sogi forgatása ugyanis jóval kecsesebb és fi no- NACHUO SOGI/nachuo sagi (Kor: taek) – mabb, mint a többi japán fegyveré. Mára a hosszú/alacsony támadóállás: egy váll széles, naginata – jutsu ill. a naginata do teljes mér- a két láb között i átlótávolság három váll, a tékben a nők harcművészetévé vált. súlypont középen van NAGINATA-DO (Jp) – a „lándzsa-kard útja”, NAE-EBOSHI (Jp) – puha kalap („az alabárd útja”) főleg nők által, naginátával NAERYO- (e: nerio) (Kor: taek) – balta rúgás ma is űzött harcművészet. Körülbelül 420 ryu- (rúgás fajta), ld.: neryo ja ismert. A maginata forgatásának új, do sze- NAGAI (Jp) – hosszú (térbeli) rű változata. A küzdelmet, a találati pontokat NAGAKO (Jp) – a katana (szamurájkard) és a mai védőfelszerelést tekintve a kendo-val markolata, a tsuka alatt i rész, melyre felje- mutat hasonlóságot. A naginata-do találati gyezték a kard adatait. Történetesen: a készí- pontjai a kendo-nál megismerteken kívül (fej, tés helyét, idejét, az esetleges átalakítás helyét, torok, csukló) kiegészülnek a gyomorra való idejét, módját, valamint azt, hogy a kard mi- szúrással, illetve a sípcsontra irányuló vágás- nek a szétvágására volt alkalmas. sal, ütéssel. A használatos védőfelszerelés síp- NAGAKU (Jp) – japán középkori zene csontvédővel és csípővédővel bővül. A Japán NAGASHI (Jp) – 1. tolni, toló 2. söpörni, söprő Naginata Szövetség 1955-ben alakult meg. NAGINATA-JITSU89 NAME NO

NAGINATA-JITSU (Jp) – a „lándzsa-kardví- NAKA-ASHI/koshi (Jp: kyo) – talppárna: a vás”, (japán alabárd) hagyományos művészete talp elülső, ujjak alatt i része ld. még: chusoku NAGINATA-jutsu (Jp) – 1. ld.: naginata-jitsu NAKA-E (Jp) – középre, valaminek a köze- 2. az alabárddal v. lándzsakarddal vívás tu- pére, bele dománya. A Togakure ryu 18 alapiskolájának NAKADAKA IPPON KEN/nakadaka-ippon- egyike. Ebben az iskolában szívesen alkalmaz- ken/nakatade (Jp: kar) – a középső ujj első ízü- zák a „bisen-to”-t is, ami kínai eredetű fegyver. letéből kialakított ütőfelület NAHA-TE (Jp: kar) – az ősi okinawai stílus NAKADAKA-IPPON-KEN (Jp: kar) – ld.: na- (Okinawa-te) egyik ága, amely Okinawa szi- kadaka ippon ken get legnagyobb városában alakult ki, s erről is NAKADAKA-KEN (Jp: kar) – ld.: nakadaka kapta nevét. A Goju-ryu karate őse. Alapítója ippon ken Matsumura Soken (1733–1815). Legismertebb NAKADATA-IPPON KEN (Jp: kar) – ld.: na- mestere Kanryo Higashionna (Higaonna), aki kadaka ippon ken ebből a stílusból fejlesztett e ki a Shorei-ryu-t. NAKADATA-KEN (Jp: kar) – ld.: nakadaka NAI/me (Jp) – szem ippon ken NAIBAKUKEN-IN/jin (Jp: nin) – az igai ere- NAKA-HACHIJ I-TACHI (Jp: kyo) – belső detű Togakure ryu kuji-kiri 6. gyakorlata, a nyolcas állás „belülről bekötött ököl jele” NAKAI (Jp) – belépni NAIFANCHIDACHI (Jp: w) – lovaglóállás (a NAKAMA (Jp) – bajtárs, edzőtárs lábfejek előre néznek) NAKATADE (Jp: kar) – ld.: nakadata ippon ken NAIFANCHIN/Nai-han-chin (Jp: Shi, kar) – NAKATOMI (Jp) – imamondó és ördögűző három katából álló sorozat a Shito-ryu-ban, a pap. A shinto papság három osztálya közül Shotokan Tekki katák megfelelője az egyik. NAIFANCHI NIDAN (Jp: Shi, kar) – három NAKATOMI-NO-KOTOBA (Jp) – Nakatomi katából álló sorozat 2. tagja a Shito-ryu-ban, a beszédei v. „norito”, amelynek ünnepélyes Shotokan Tekki nidan megfelelője recitálása az O-harai nagy ünnepének közép- NAIFANCHI SANDAN (Jp: Shi, kar) – három pontjában van katából álló sorozat 3. tagja a Shito-ryu-ban, a NAKA-UKE (Jp: kyo) – blokk belülről kifelé Shotokan Tekki sandan megfelelője NAKAI (Jp) – belépni NAIFANCHI SHODAN/naifanchin syodan NAKAYAMA, MASATOSHI (1913. Kana- (Jp: kar) – három katából álló sorozat első tag- zawa – 1987) – a karate „pápája.” 9. danos ja a Shito-ryu-ban, a Shotokan Tekki shodan mester. Ismert kendo mester fi a, maga is megfelelője magas szinten űzte a budonak ezt az ágát is. NAIFANCHIN SYODAN (Jp: Shi, kar) – ld.: Tanulmányait a Takushoku Egyetem kendo naifanchin shodan szakán kezdte. 1936-ban lett Funakoshi ta- NAIFU (Jp) – kés nítványa. 1937-46-ig Pekingben tanul, ahol NAIGAMA (Jp) – ld.: naginata megismeri és elsajátítja a kínai box (Kempo, NAIGANA (Jp) – ld.: naigama Chuan Fa) tudományát is. 1949-ben tér visz- NAI-HAN-CHIN/Naifanchi (Ok: kar) – am: sza Japánba. 1955-től a JKA főinstruktora ha- „oldalra harcolni”, harc az ellenféllel mindkét láláig. Nevéhez fűződik a mawashi geri és a oldalra. Ősi kínai eredetű formagyakorlat. szabad kumite bevezetése. Az ő érdeme a ka- Az egyetlen kata, amely támadással kezdő- rate elterjesztése a világon, a központi dojo dik. Funakoshi G. nevezte át tekki-re. képzés beindítása, a nemzetközi instruktori NAIKU (Jp) – az Ise, az ősi shinto szentély hálózat létrehozása. Amateraszu-nak szentelt belső temploma, aho- NAKA YUBI (Jp) – középső ujj vá csak kiválasztott papok léphett ek be szolgálni NAM (Thai) – víz NAI WAN (Jp: kar) – az alkar belső, hüvelykujj NAMA (Jp) – 1. nyers 2. friss 3. éretlen felőli felülete NAMAE/na (Jp) – név NAJUNDE (Kor: taek) – alsó szekció, öv alatt i rész NAMAE KA? (Jp) – Mi a neve? Hogy hívják? NAKA (Jp) – 1. belülről, belülre 2. valaminek NAM CHA RORN (Thai) – kínai tea a belseje NAME NO (Jp) – am: semmi különös NAMI 90 NETSUKE

NAMI (Jp) – 1. hullám 2. szokásos, rendes, NAORE (Jp: kar, w) – ld. naole normális NAOTTE (Jp: jiu) – ld. naole NAMI ASHI/nami gaeshi (Jp: kar) – védés NARABI (Jp: ju) – 1. oldalsó 2. felállás, sor lábbal, pontosabban a kicsapódó talpfelülett el NARABI JUJIJ IME (Jp: ai) – ld. nami juji-jime NAMI-GAESHI (Jp: kar) – am: „visszatérő NARA IDŐSZAK – japán történelmi korszak hullám”, rúgás védése talppal, általában kiba- 710–793-ig dachi-ban ld. még: nami-ashi NARAMI SAGI (Kor) – ld.: narani sogi NAMI-JIJ I-JIME/nami-juji-shime/namij ujishime NARAMI SOGI (Kor) – ld.: narani sogi (Jp: ai, ju, jiu) – keresztfojtás, a hüvelykujjak befelé NARANHI SOGI (Kor: taek) – ld.: narani sogi néznek (tenyerek lefelé fordítva) NARANI SOGI/naranhi sogi (Kor: taek) – pár- NAMIJ UJISHIME (Jp) – ld.: nami-jij i-shime huzamos állás, készenléti állás, a lábtávolság NAMI-JUJI-SHIME (Jp: ai, ju, jiu) – ld.: nami- egy vállszélességnek felel meg juji-jime NARANI SO NOPUNDE JAU PALKUP NAMTARN (Thai) – cukor TAERIGI (Kor: taek) – párhuzamos készenléti NAMU AMIDA BUTSU (Jp) – „üdvözítő állásban belülről kifelé indított , kett ős csapás Buddha” a könyökkel, egyszerre két ellenfélre NANA/sichi (Jp) – hét, a 7-es szám NARU BO (Ok-Jp: kob) – kör keresztmetszetű NANABAN (Jp) – 1. hetedik (san) 2. San- hengeres bot kukai karate báziskombináció. Kamaete, NASI (Ind) – főtt rizs helyben balra 45°-ban kitérés, tenshin jodan NASHI (Jp) – japán körte uke, gyaku-ski jodan, vagy chudan, seiryuto NATSU (Jp) – nyár chudan, vonalban lépés előre, kaeten, ugyan- NATSU NO SHIMO (Jp) – nyári fagy ez vissza a másik oldalra. NE (Jp) – 1. talaj 2. föld 3. talajon lévő NANAME (Jp: ju) – ferde, átlós NEGI (Jp) – „imádkozó”, az ima előadó papjá- NANAME-FUMI-KOMI (Jp: kar) – „taposó lé- nak járó cím pés” 45°-ban. ld. még: fumi-komi NEIKO ASHI DACHI (Jp: san) – ld.: neko-ashi-dachi NANAME KATATE DORI (Jp: nin) – csukló- NEKO (Jp) – macska fogás azonos oldali kézzel, szemből, átlósan NEKO-ASHI (Jp) – „macskaláb” NANAME KOHO SABAKI (Jp: nin) – testki- NEKO-ASHI-DACHI/neko-ashi tachi (Jp: kar, térés, átlósan hátrafelé bo) – 1. „macska” állás. (nun) 2. az állás válto- NANBU, JOSHIONO – (Kobe, 1943–) 7. zatlan, a bal kéz függőlegesen 90°-ban hajlít- danos shito-ryu mester, a hatvanas években va, a nunchaku vízszintesen lévő szárát mar- többszörös japán és francia bajnok. Egykor a kolja, a jobb kéz a bal hónalj alatt a fegyver francia válogatott edzője. Jelenleg Japánban lelógó, függőleges szárát fogja él. 1968-ban felhagy a shito-ryuval, 1970-ben NEKO-ASHI-TACHI (Jp: kyo) – ld.: neko-ashi-dachi megalakítja első stílusán a „Sankukai karatét”, NEKO-ZEKEN (Jp: kar) – „macskapúp”, a csuk- majd később újabb stílusát a „Nanbudo”-t. ló felső része NANBUDO (Jp) – Nanbu Joshiono (1943–) NEKO-ZEKEN-UCHI (Jp: kar) – csapás a 7. danos shito-ryu mester által kifejlesztett „macskapúp”-pal, a csukló felső részével új karate iskola, melyben a karate gyökere- NEKO-ZEKEN-UKE (Jp: kar) – védés a „macs- ihez nyúl vissza. A stílusra jellemző a kevés kapúp”-pal, a csukló felső részével kumite elem, annak ellenére, hogy a mester NEMBUTSU-ODORI (Jp) – Az amida-hívők többszörös japán és francia bajnok. A cél a tánca test és a szellem összhangba hozása. Az iskola NENGAYO (Jp) – újévi levelezőlap lágy köríves mozgásaival, szellemi tartalmá- NENREY (Jp) – kor, az évek száma val, a sok meditációval rokon vonásokat mu- NERYO (Kor: taek) – lefelé irányuló ld.: naeryo- tat a kínai Tai Chi Chuan-nal. NET (Kor) – négy, a 4-es szám NANG SIM (Kor) – here NETSU (Jp) – láz NAN JA? (Jp) – mi van? mi az? NETSUKE (Jp) – elefántcsontból v. fából ké- NAOLE!/naore/naott e (Jp: kyo, w) – felállás: szült kis fi gura, övdíszként, a gyógyszeres kiinduló helyzet. Vezényszó. dobozka felfüggesztésére szolgált NEWAZA91 NIJ USHIHO

NEWAZA (Jp) –ld.: ne-waza NIDO (Jp) – kétszer, második szint ld. még: nihon NE-WAZA/newaza/kátame-waza (Jp: ju, jiu) – NIEN (Kí: sst) – ragadás, tapasdás földharc, fekvésben földön végrehajtott technika NIGATSU (Jp) – február NEWAZA-RANDORI (Jp: ju) – földharc küzdelem NIGI-MITAMA (Jp) – „fi nom lelki tevékeny- NG MEI – ld.: Ng Mui ség”, amit a „tama-”nak – lélek, titokzatos ék- NG MEI PAI – ld.: Ng Mui Pai szer – tulajdonítanak NG MUI/Ng Mei – a XVII–XVIII. században NIGIRI-KOBUSHI/kento no (Jp) – ököl ld. élt nagymester-nő, eredetileg Shaolin apáca, még: ken majd a templom pusztulása után a wing chun NI-GON (Jp) – hazug am: „kétnyelvű” stílus létrehozója ld. még: Ng Mui Pai NINGEN (Jp: kar) – ember (am: a közösségből NG MUI PAI/Ng Mei Pai (Kí) – „A Harcos valaki) ld. még: djin Apácák Művészete”, a wing chun-nal rokon NI HAO! (Kí) – „hello!” szó szerint: „jól van!” stílus, amit szintén Ng Mui fejlesztett ki a NIHON (Jp) – 1. kett ős, kétszer ld. még: nido Shaolin kolostorban, apácatársai segítségével. 2. győzelem két pontt al A stílust Ng Mui apácatársai és tanítványai NIHON-GO/Nihon/Nippon (Jp) – japán vitt ék tovább. A Ng Mui Pai a wing chun-nal NIHON-GO GA HANASE-MASEN! (Jp) – ellentétben, a későbbiekben is a nők stílusa Nem beszélek japánul! maradt. Erre a rendszerre a villámgyors, ala- NIHON-GO GA WAKARIMASEN! (Jp) – csony rúgások és dinamikus ütések a jellem- Nem értek japánul! zők. Az igénybevételek elviselésére a testet ál- NIHON-KEN (Jp: kyo) – kétujjas ököltartás NIHON KENGO HYAKU SEN (Jp) – a 100 talában már gyermekkorban elkezdik edzeni. legnagyobb kardvívóiskola hivatalos listája NGOW/niou (Kí) – marhahús NIHON NO REKISHI (Jp) – Japán történelme: NGUN YU (Kí) – sprotni, apró tengeri hal Inoue Mitsusada 1968-ban kiadott munkája NI (Jp) – 1. kett ő, a 2-es szám 2. vminek az irá- NIHON-NUKITE/nihon nukite (Jp: kar) – két- nyába (szóösszetételekben) ujjas szúrás (mutató és középső ujjal) NIBAN (Jp) – 1. második ld. még: nidan (san) NIHON NUKITE (Jp) – ld.: nihon-nukite 2. Sankukai karate báziskombináció. Kamaete, NIHON SHOKI (Jp) – Japán Krónikák Gyűj- lépés előre jobbra 45°-os kitéréssel, oi-ski teménye az i. sz. 720 körüli évekből jodan, seiryuto chudan, lépés előre vonalban, NIHONTO (Jp) – görbe kardfajta mawate, ugyanaz vissza másik oldalra NIHON TAI – JUTSU (Jp) – jiu-jitsu irányzat NICHI/taigo (Jp) – nap (naptári) NIHON-TSUKI/nihon-zuki (Jp: kar) – két ütés NICHIREN (1222–1268) – japán buddhista egymás után szerzetes, szektaalapító. Kíméletlen vitatko- NIHON-ZUKI (Jp: kar) – ld.: nihon-tsuki zó, s egyben profetikus egyéniség. A nép szé- NI HYAKU (Jp) – kétszáz, 200 les tömegeinek hirdett e a halál utáni Amida- NI HYAKU ICHI (Jp) – kett őszázegy, 201 paradicsom létét. A maga korában tanítása NI HYAKU NI JU NI (Jp) – kett őszáz-huszon- rendkívül népszerű volt. kett ő, és így tovább... NICHIRIN-IN/zai (Jp: nin) – az igai eredetű ...NI IKITAI DES’GA. (Jp) – ...-hoz szeretnék Togakure ryu kuji-kiri 8. gyakorlata, a „nap- menni. gyűrűknek a jele”. A természeti elemek – a föld, NIINAME-MATSURI (Jp) – „az Új Megízle- a víz, a tűz és a szél – kontrollja. lésének Ünnepe”, amelyet a 11. holdhónap 23. NICHI YOBI (Jp) – vasárnap napján ünnepelnek (november 23-ról – 24-re NIDAN (Jp) – 1. kétszeres ld. még: nihon virradó éjszaka), és felajánlják az isteneknek 2. a második budo (mester) fokozat az első rizstermést NIDAN GERI (Jp: kar) – kett ős rúgás. NI JU (Jp) – húsz, a 20-as szám NI-DAN-GERI (Jp: kyo) – ld.: nidan-geri NI JU ICHI (Jp) – huszonegy, 21 NIDAN-TOBI-GERI (Jp: kar) – kett ős, ugrórúgás NIJ USHIHO/Nij u-shiho (Jp: kar) – „24 lépéses NIDAN-WAZA/ni-san-dan-no-waza (Jp: ken) kata”, mesterkata. Gyakorolják a Shotokan- – ismételt támadás (két lépés), két egymásután ban, a Wado-ryuban és a Shito yuban. támadott támadási felületre kivitelezett tech- Az utóbbiban Nisei-shi néven ismerik, ami a nika: legfontosabb a kote-men és a men-do korábbi elnevezése volt. 34 mozdulat. NIJ U-SHIHO92 NISHIN

NIJ U-SHIHO (Jp: kar) – ld.: nij ushiho NINJIN (Jp) – sárgarépa NIJ USHI HO SHO (Jp: kar) – ld.: nij ushiho NINJITSU (Jp) – ld. nin-jutsu NIJ UYA (Jp) – a teaház középső része NINJUNDEN (Jp) – a császár magánlakosztálya NIKKI (Jp) – napló NIN-JUTSU/shinobi-jutsu (Jp) – „a láthatat- NIKKYO (Jp: ai) – 2. tanítás lanná válás művészete”: a ninják harcművé- NIKU (Jp) – hús szete, melyben fő szerepet kap a pusztake- NIKUTSUKE/gyaku uchi (Jp: kob) – shaken zes technika (tai-jutsu), ami áll az esés és dobás az ellenkező oldali csípőtől járás művészetéből (taihen-jutsu), az ütések NIMBO/ninbu (India) – citrom/lima és rúgások művészetéből (dakentai-jutsu) NIMBU (India) – ld.: nimbo és a ninják ju-jutsu-jából (jutai-jutsu). Ezen NIN (Jp) – 1. kitartás, álló-, és tűrőképesség kívül tudományuk a fegyveres harc, rej- 2. rejtőzés, lopakodás, titokzatosság 3. japán tőzködés, álcázás, méregkeverés, tőrvetés, írásjele, két részből áll: penge és szív. Értelme- túlélés is. A nin-jutsut, tai-jutsut ma legin- zése: akarat a penge élességével, ami azt jelen- kább az USA-ban űzik, mint önvédelemre ti, hogy az ember uralkodik a testén, lelkén. legalkalmasabb harcművészetet. Magyar- NIN-GU (Jp: nin) – a ninja eszközök gyűjtőneve országon, Kecskeméten működik a hazai NINJA/amida (Jp) – am.: „lopakodó”, „titok- nin-jutsu központ. ban maradni”. Klánokba tömörült bérgyilko- NINNIKU (Jp) – fokhagyma sok a japán feudalizmus korában. Az 500-as NINPO (Jp: nin) – a „nin-jutsu művészete”, tel- években tűntek fel. Korábbi nevük shinobi, jes fi zikai, testi kifejlődést, a felvilágosult, sza- azaz „besurranó” volt. Megbízásos alapon, bad értelmet, munkaképes szellemi energiát, rejtőzködve dolgoztak. Élve nem hagyták pszichikai képességet egyesít elfogni sem magukat, sem társukat. Szerve- NIOU (Kí) – ld.: ngon zetük szigorú hierarchiájában a klán főnöke, NIPAIPO (Jp) – Kínai eredetű Shito-ryu a jonin állt a csúcson, akit csak az egységek mesterkata vezetői a chuninok ismertek. A közninják, a NIPPON/Nihon (Jp) – japán ld. még: nihon-go geninek sokszor egymást sem ismerték, csak NIPPON-INU (Jp) – nagytermetű japán spicc, közvetlen vezetőjüket. Öltözékük jellegzetes, kutyafajta, am.: „japán kutya” a fejet, arcot, kezet takaró fekete v. terepszí- NI-REI (Jp) – vmi felé köszönni ld. még: rei nű ruha, álarc (kendő). Harcművészetük a nin-jutsu. Fegyverük a ninjakard (ninja-ken: NIRWANA (Szanszkr) – a teljes megnyugvás ninja-to), ami a szamurájok kardjánál rövi- állapota, melyre a lélek törekszik. Megvál- debb, egyenes fegyver. Alkalmazták még tást, teljes pusztulást illetve megdicsőülést a kusarigamá-t, a ninjachuk-ot, kyoketsu jelent. Alapvető fogalom a Buddhizmusban. shoge-t, a suriken-t, shaken-t, nagina-ta-t, A Nirvána során a Buddhává vált ember szel- bisen-to-t, yari-t és még sok más fegyvert. leme halála után megszabadulva a földi élet NINJA-ARUKI (Jp: nin) – a zajtalan ninja lé- szenvedéseitől, egyesül az örök világszellem- pés, a futás technikája mel, a Brahman-nal. A Nirvána a legfőbb cél a NINJACHUK (Jp) – a ninják egyik kézifegyvere Buddhizmusban: az egyén szelleme kiszakad NINJA-KEN/ninja-to (Jp) – a ninják kardja, az anyag és a szellem körforgásából – a lélek- mely a szamurájok kardjánál rövidebb, dísz- vándorlás folyamatából –, és a Brahman-nal telenebb, marokvédője általában négyszög való egyesülés során, mint egyén elpusztul alakú, pengéje egyenes, s minőségében jóval ugyan, de szelleme nem szűnik meg, sőt be- a szamurájkard alatt van. Ez utóbbit a ninja kerülve a legmagasabb régióba, örökre meg- irodalom nem ismeri el. dicsőül. A Buddhizmusban irányzatt ól függ NINJA-TO (Jp: nin)- 1. ld.: ninja-ken 2. kizárólag (Mahayána, Hinayána), hogy a Nirvána csu- a ninják által használt, egyenes pengéjű, közép- pán a tökéletes lény, a Buddha, vagy pedig hosszú kard. Mérete a katana és a wakizashi minden ember számára elérhető. között foglal helyet. A ninják maguk készítet- NISEISHI (Jp: Shi, kar) – ld.: nij u-shiho ték, saját magukhoz méretezve. Az egyenes NISHIKI (Jp) – brokát, szövetfajta penge vékony, a kard külalakja dísztelen. NISHIN (Jp) – hering, halfajta NISHIYAMA HIDETAKA93 NOMO

NISHIYAMA HIDETAKA (1928. Tokio–) – NIUNJA SO KAUNDE SONGKAL DAEBI Los Angelesben élő mester, a JKA kiemelke- MAKGI (Kor: taek) – középmagas, „sáncolt” dő egyénisége. Az IAKF alapítója 1974-ben. külső tenyérélhárítás küzdőállásban. Védő 14 évesen kezdett karatét tanulni Funakoshi kéztechnika. alatt . Hat évvel később a Takushoku Egyetem NIUNJA SO KAUNDE SONGKAL DUNG karate csapatkapitánya. 1949-ben alapító tagja MAKGI (Kor: taek) – középmagas belső tenyér- a JKA-nak és a Shotokai-nak. 1961-ben költö- élhárítás küzdőállásban. Védő kéztechnika. zött az USA-ba, ahol megalapított a az Ameri- NIUNJA SO KAUNDE YOP PALKUP TA- kai Amatőr Karate Szövetséget (AAKF). ERIGI (Kor: taek) – középmagas oldalirányú NITA (Jp) – főtt (étel) csapás a könyökkel küzdőállásban. Támadó NITENICHIRYU (Jp) – (ni ken ichi ryu = két kéztechnika. kard együtt stílus) – két kard együtt es haszná- NIUNJA SO NAJUNDE SONGKAL DAE-BI latára épült stílus. Musashi, a stílus alapítója MAKGI (Kor: taek) – alacsony „sáncolt” külső te- a jobb kézben tartott hosszú-, és a bal kézben nyérélhárítás küzdőállásban. Védő kéztechnika. tartott rövid kard használatára épített e stílusát. NIUNJA SO NAJUNDE SONGKAL DUNG NI TO UCHI RYU (Jp: bu) – „két kard egy isko- ANURO MAKGI (Kor: taek) – alacsony, kívül- la”: M. Musashi (e: Muszasi) két kardot hasz- ről befelé irányuló belső tenyérélhárítás küz- náló iskolája dőállásban. Védő kéztechnika. NIUNJA SAGI (Kor) – ld.: niunja sogi NIUNJA SO SANG PALMOK MAKGI (Kor: NIUNJA SOGI/niunja sagi (e: niundzsa szagi) taek) – kett ős külső alkarhárítás, küzdőállás- (Kor: taek) – küzdő-, v. „L” állás. Lábtávolság ban, egyszerre két ellenféllel szemben. Védő három talphossz, a súlypont 70%-ban a hátsó, kéztechnika. 30%-ban az első lábon nyugszik. A lábak egy NIUNJA SO SANG SONGKAL MAKGI képzelt „L” betű szárain nyugszanak, a sarkak (Kor: taek) – kett ős külső tenyérélhárítás küz- vonala derékszögben metszik egymást. dőállásban, egyszerre két ellenféllel szemben. NIUNJA SO KAUNDE AHN PALMOK NIUNJA SO SONDUNG NERYO MAKGI MAKGI (Kor: taek) – középmagas belső alkar- (Kor: taek) – lefelé irányuló hárítás kézhátt al hárítás küzdőállásban. Védő kéztechnika. küzdőállásban. Védő kéztechnika. NIUNJA SO KAUNDE BARO CHIRUGI NIWA (Jp) – kert (Kor: taek) – azonos oldali középmagas egyenes NIWATORI (Jp) – csirkehús, am: „kerti szárnyas” ökölütés küzdőállásban. Támadó kéztechnika NO (Jp) – 1. birtokos eset, ...nak a valamij e, pl. NIUNJA SO KAUNDE BARO DOLLYO mizu no kokoro 2. japán, zenés színházi műfaj CHIRUGI (Kor: taek) – küzdőállásban végre- (színdarab) 3. mező ld. még: hara hajtott magas, azonos oldali köríves ökölütés, NOBASU! (Jp: ken) – előre! – vezényszó. tarkótámasztással. Támadó kéztechnika. NOBUNAGA ODA (1534–1582) – az egyik NIUNJA SO KAUNDE BARO DWIJ IBO leghíresebb japán hadúr és hadvezér CHIRUGI (Kor: taek) – azonos oldali fordított NOCHINI (Jp) – után középmagas ökölütés küzdőállásban. Táma- NO-CONTACT (Ang) – érintkezés, érintés dó kéztechnika. nélküli: az ütések és rúgások csak jelzésszerű NIUNJA SO KAUNDE PALMOK DAEBI végrehajtását engedélyező szabályrendszer MAKGI (Kor: taek) – középmagas „sáncolt’ (versenykiírás) külső alkarhárítás küzdőállásban. Védő NODO (Jp) – torok kéztechnika. NODOWA (Jp: ken) – gégevédő NIUNJA SO KAUNDE PANDAE CHI-RUGI NOGARE (Jp) – negatív, visszavonuló, pihen- (Kor: taek) – ellentétes oldali középmagas tető légzési metódus, teljes légzés, küzdelem- egyenes ökölütés küzdőállásban. Támadó ben is használatos kéztechnika. NOKORIGIKU (Jp) – visszamaradó krizantém NIUNJA SO KAUNDE SONGKAL BAK- NOM (Thai) – tej KURO MAKGI (Kor: taek) – középmagas, be- NOMISO (Jp) – velő lülről kifelé tartó külső tenyérél-hárítás küz- NOMO (Kor: taek) – akadály felett átugró dőállásban. Védő kéztechnika. technika NOMINO SUKUNE 94 NYUKO NO JUTSU

NOMINO SUKUNE – a judo ősének egyik NUKUMARU/atamaru (Jp) – bemelegítés feltételezett megalapítója, aki Suij in császár NUNCHAKU (Jp: nin, kob) – A cséphadaróból uralkodásának 7. évében legyőzte a kor egyik (chikiri-gi) kialakított ősi népi fegyver. Két nagy birkózóját Tomaketsu Hagato-t vagy három bot lánccal, vagy fonatt al forgat- NOMU (Jp) – iszik hatóan összekötve. Több fajtája ismert. Szinte NON DESU KA? (Jp) – mi az? mit mondasz? az egész Távol-Keleten alkalmazzák, valószí- NOOLLO (Kor: taek) – lassan feszített , préselő nűleg kínai előzmények alapján. Forgatása NOPI (Kor) – magas, felfelé ívelő rendkívül jó ritmusérzéket, nagy gyakorlatot, NOPI- (Kor: taek) – magas rúgás ügyességet követel. Kínaiul: dji jit gon. NOPUNDE (Kor: taek) – felső szekció, a test NUNCHAKU-JITSU (Jp) – a nunchaku alkal- nyaktól felfelé terjedő része mazásának művészete NORI (Jp) – 1. törvény 2. tengeri algából ké- NUNCHAKU HAKKAKU KEI (Jp: nun) – két szült ehető papírféleség, amivel pl. a futomaki tagból álló, hatszög keresztmetszetű szárú sushit borítják nunchaku. Két változata ismert: a) a szárak 36 NORITO (Jp) – 1. a „kami” szentélyekben ren- cm hosszúak, a hatszög csúcstávolsága 3 cm, dezett hivatalos ünnepségek, melyeken rituá- az összekötő zsinór 10 cm hosszú. b) a szárak lis szavakkal, beszéddel fordultak az istensé- 30 cm hosszúak, a hatszög csúcstávolsága 2,8 gekhez 2. bármely imádságforma gyűjtőneve, cm, az összekötő zsinór 8 cm hosszú. legyen az nyilvános, vagy személyes NUNCHAKU HAN KEI (Jp: nun) – két tagból NOROSHI-JITSU (Jp) – a tűzzel való jeladás álló fegyver, félkör keresztmetszetű szárak- módszereinek tudománya kal, melyeknek hossza 36 cm, átmérője 3 cm NOTO (Jp: iai) – a kard rituális visszahelyezé- NUNCHAKU MARU GATA (Jp: nun) – két se a hüvelybe. Jellemző az iskolára. tagból álló kör keresztmetszetű nunchaku, NOUME/ume/umeboshi (Jp) – szilva melynek a szárai 30 cm hosszúak, átmérőjük NOY MOON CHUIE (Kí: w) – belső kapus ütés 2,8 cm, az összekötő zsinór 8 cm hosszú NOY PAK (Kí: w) – belső tenyeres ütés NUNCHAKU SAN-SETSU-KON (Jp: nun) NOY SING (Kí: w) – türelem, kitartás – három tagból álló fegyver, aminek két vál- NUA (Thai) – hús tozata ismert: a) hatszög keresztmetszetű 36 NUIE TOE (Kí:kung,w) – női tanuló cm hosszú szárakkal, a keresztmetszet csúcs- NUK GOL (Kor) – borda távolsága 3 cm, az összekötő zsinórok 7 cm NUKI-ASHI (Jp) – hangtalan lépés hosszúak. b) 1,8 cm átmérőjű kör keresztmet- NUKIKATA (Jp: iai) – iaido formagyakorlat, szetű szárakkal, melyek közül az egyik 36 cm amely azt a helyzetet dolgozza fel, amikor az hosszú, amit két 18 cm-es szár követ ellenfél szemből támad, de mielőtt lesújtana, NUNCHAKU SO-SETSU-KON (Jp) – két megelőzzük egy vízszintes vágással, majd egy tagból álló fegyver, ahol a szárak 18 ill. 36 cm függőleges lefelé csapással fejezzük be a küz- hosszúak, hatszög keresztmetszetűek, a hat- delmet. A kata térdelő testhelyzetből indul. szög csúcstávolsága 3 cm NUKITE (Jp: kar) – 1. „lándzsa kéz”, szorosan NUNCHAKU YON-SETSU-KON (Jp: nun) – összezárt ujjalakkal végrehajtott szúró techni- négy tagból álló fegyver, ahol a 3 cm átmérőjű ka 2. ujjhegy 3. (ton) szembe irányuló döfés, a kör keresztmetszetű szárak közül a két szélső tonfa hosszabb végét előre pörgetve szár 24, a két belső pedig 10 cm hosszúságú NUKITE-WAZA (Jp: kar) – ld.: nuki-waza NUNTESU (Ok-Jp: kob) – evezővilla, amit az NUKI TSUKE (Jp: iai) – kardrántás és vágás okinawai halászok fegyvernek is használtak egy mozdulatt al NUOC (Viet) – víz NUKI-WAZA/nukite-waza (Jp: ken) – azon NYKIO-OSAE/kote mawashi (Jp: ai) – csuk- technikák gyűjtőneve, melyek az ellenfél tá- ló-, és könyökfeszítéssel végrehajtott földre madásának kiváltására, majd ezután a csapás kényszerítés elkerülésére szolgálnak NYUGAKUSHIKEN (Jp) – felvételi vizsga NUKI-WAZA (Jp: ai) – kitérő technika utáni NYUKO NO JUTSU (Jp: nin) – a támadás ellentámadás időpontja és módja megválasztásának tu- NUKU (Jp: ken) – a kard v. a „shinai” kirántása dománya. O 95 OKINAWA

O-HARAI (Jp) – a „Nagy Megtisztulás Ünne- O pe”, évente kétszer, a hatodik és tizenkett edik hónap utolsó napján. A nagy liturgia célja O/okii (Jp) – 1. nagy 2. mély az egész nép megszabadítása a vétlen, vagy O/go (Jp) – különös tiszteletet kifejező szócska szándékos tisztátalanság állapotától. (szóösszetételekben: pl. O-sensei) OH-DO-KWON (Kor) – ismert taekwon-do O-ASHI (Jp) – nagy lépés iskolaváros Koreában OBI (Jp) – öv, ami a kimonót, git összefogja. OHIZA-OUCHI-GARI/o-hiza-uchi-gari (Jp: Általában az alábbi színű övek használatosak ju) – nagy belső horog térdfogással a budo-ban, az elért szint jelölésére: shiro- O-HIZA-UCHI-GARI (Jp: ju) – ld: ohiza-o- obi – fehér öv; kiiro-obi – citromsárga öv; uchi-gari daidairo-obi –narancssárga öv; midori-obi – OHKIKU (Jp: ju) – széles mozdulat zöld öv; aori-obi – kék öv; chairo-obi –barna OHTEN (Jp: ju) – oldalra fordulni öv; kro/kuro-obi – fekete öv; shima-obi – vö- OI (Jp) – 1. azonos oldali 2. (kyo) kitörés: rös-fehér öv; aka-obi – piros öv. olyan technika, amit az ellenség felé mo- OCHA (Jp) – (zöld) tea, a „tiszteletre méltó” zogva hajtunk végre, azonos oldali kéz-, és zöld tea lábmozgással. OCHI, HIDEO – (1940. február 28. Saij o – ) OI-ASHIGATANA (Jp: kyo) – kitöréses talpél Japán karatemester. 1955-ben kezdett karatéz- támadás ni. 1964-ben fejezte be az instruktorképzőt, 4. OI-GERI (Jp: kyo) – ld.: oi geri dan fokozatt al. Ezt követően a központi dojo OI GERI (Jp: kar) – 1. hátsólábas egyenes rú- edzője volt. 1970-től Németországban él. gás előrelépéssel 2. (kyo) kitöréses rúgás OCHUGEN (Jp) – év közepi ajándékozási ünnep OI-MAE-GERI (Jp: kyo) – kitöréses előre rúgás ODEN (Jp) – hallevesbe főzött tofu, retek, OI-MAWASHI-GERI (Jp: kyo) – kitöréses kör- kontyvirág gyökér, keménytojás, moszat íves rúgás ODJA/ojo (Jp) – „Jó Halál”: a jól végzett élet OI-SKI (Jp: san) – ld.: oi tsuki után az Amida-paradicsomba jutást biztosítja OI-TSUKI/oi-zuki/oi-ski (Jp: kar, san) – az elöl OE (e: oj) (Kor) – ki, kifelé tartó lévő lábfelöli kézzel végrehajtott , egyenes ütés OEN (Kor) – bal, bal oldal OI-ZUKI (Jp: kar) – ld.: oi-tsuki OE PALJA SOGI (Kor: taek) – kifelé tartó nyi- OJIGI (Jp) – üdvözlés ld.még: rei tott állás. A lábfejek egy vállszélességben kife- OJI-WAZA (Jp: ken) – 1. ellentámadások lé állnak, egymással 90°-ot zárnak be. gyűjtőneve 2. védekezés utáni ellentáma- OESANTEUL (Kor: taek) – „félhegy” hárítás dási technikák OFUDESAKI (Jp) – 1. tollhegy 2. a tenrikyo OJO (Jp) – ld.: odja szent könyve OJO-BUNKAI (Jp: kar) – a formagyakorlat OFURO (Jp) – (nagy) fürdő alkalmazásának gyakorlása. A kata menete OGAMA (Jp: nin) – „nagy sarló”, a kusari- nincs egzakt módon betartva, variációkban gama sarlós vége kell gondolkodni. ld.: bunkai OGAMU (Jp) – a felkelés a felébredés rituális OKAGA SAMA DE GENKI DESU! (Jp) – na- rendje, része az arc-, és a kézmosás, a szájöb- gyon jól vagyok! (válasz a „hogy vagy?” kér- lítés, a test megtisztítása, tenyerek legalább désre) kétszeri összeütése OKAGA SAMA DE GENKI DESU! AMATA OGOSHI (Jp: ju, jiu) – nagy csípődobás, de- WA? (Jp) – Nagyon jól vagyok! És Te? (válasz rékfogással a „hogy vagy?” kérdésre.) OGUM (Kor) – térdhajlat O-KANJO (Jp) – számla OGURUMA (Jp: ju, jiu) – lábtámaszos/comb- OKII (Jp) – 1. nagy, mély, széles ld.még: o támaszos csípődobás 2. hosszú, messze, kinyújtott OGURYO/oguryu (Kor) – 1. átlós 2. befelé tartó OKINAWA (Jp) – a japán főszigetek alatt , a OGURYU (Kor) – ld.: oguryo Csendes-óceán nyugati partja mellett elhe- OH (Kor) – ötös lyezkedő Ryu-Kyu szigetek legnagyobbika. OHAIO! (Jp) – jó reggelt! Legnépesebb városa Naha. OKINAWA-TE96 OPUN SONKUT

OKINAWA-TE (Jp) – „okinawai kéz”, a karate OMOTE GYAKU (Jp: nin) – Ju Tai – jutsu is- okinawai elődje, változatai: Naha-te, Suri-te, kolagyakorlata. A támadás irányából kitérő, Tomari-te. A XIX. sz. folyamán az elnevezést az ellenfél testsúlyát felhasználó, a kar és a láb a karate név váltott a fel, miközben az eredeti ízületi pontjainak a forgásirányba ellentétesen pusztakezes harcművészeti rendszer is válto- feszítő akció gyakorlata. záson ment keresztül. Gyökerei a kínai Chuan OMOTE SHUTO/kiken ken (Jp: nin) – egye- Fa-hoz nyúlnak vissza. Eredeti formájában nes kézél ütés, belépéssel ma már nem létezik. OMOTE-URA-KAKE (Jp: kyo) – előre-hátra OKKIPI (Jp) – az egykori japán szamuráj-rend- horog őrség tisztje, aki a rendőrparancsnok, a „yorikki” OMOTE-WAZA (Jp: kar) – előremozgásban és személyes megbízott ja a „doshin” parancsnok- végrehajtott technikák gyűjtőneve sága alatt állt. Elsősorban megfi gyelő tevékeny- OMOTO (Jp) – 1. „nagy ok”, az alsó társadalmi séget végeztek, fegyverük a „jitt e” volt. osztályokból kiinduló vallási irányzat. 2. (ky) ...O KUDASAI/okudasai! (Jp) – 1. legyen szí- „nagy cél”, az íjászatnál alkalmazott , a három ves, adjon ... 2. kérek szépen egy ... célpont közül a legnagyobb célpont ...OKUDASAI (Jp) – ld.: o-kudasai OMOTO KIO (Jp) – a „Nagy Eredet Tana,” OKURI (Jp) – 1. mindkett ő 2. hátraküldeni vallás 3. összekötve, összekötve lenni ONAJIDES (Jp) – még egyszer, ismét OKURI-ASHI (Jp: kar) – rövid, csúsztatott lé- ONEGAISHIMA (Jp) – 1. felszólalás 2. tanítás pés az elöl lévő lábbal ONEGAI SHIMASU (Jp) – felszólítás OKURIASHIBARAI (Jp) – ld.: okuri-ashi-barai ONI (Jp) – betegséget okozó démon OKURI-ASHI-BARAI/okuriashibarai (Jp: ju, ONI KUDAKI (Jp: nin) – Ju Tai – jutsu is- jiu) – bokaingatás oldalt (oldallépésre dobás) kolagyakorlata, amely ízületi fogásokat, OKURI – KUMITE (Jp: kar) – ld.: okuri-ippon- földreviteleket és töréseket tartalmaz kumite ONGYO-IN/Zen (Jp: nin) – az „elrejtőző formá”- OKURIERIJ IME (Jp) – ld.: okuri-eri-jime nak a jele. Az iga-i eredetű Togakura ryu ninja OKURI-ERI-JIME/okurierij ime (Jp: ju, jiu) – iskola 9. kuji-kiri gyakorlata. A helyes gyakor- hátsó kereszthurok fojtás a kar alatt , a kabát- lás és szellemi beállított ság arra fogja a Zen jelet hajtókával végrehajtott fojtások egyik fajtája használni, hogy a kozmikus hatalom oltalmát OKURI IPPON KUMITE/okuri-kumite (Jp: elérje és, hogy láthatatlanná váljon minden ala- kar) – speciális gyakorló küzdelem egy táma- csony, haragot tartó gonosz ember számára, és dással előrecsusszanással eltűnik láthatatlanná lesz a bajokkal szemben. OKURI MONO (Jp) – ajándék ONNA (Jp) – nő OKURU (Jp) – küld, küldeni ONNA DAIGAKU (Jp) – „Az asszonyok nagy OKUSAN! (Jp) – asszonyom! tankönyve” – Kabira Ekkon (1630–1740) műve OLGUL (Kor: taek) – hárítás felső szekcióban az eszményi szamuráj asszonyról OLLYO (Kor) – felfelé, felfelé irányuló ONO (Jp) – hosszú nyelű csatabárd, amelyet OMGYO DIDIGI (Kor: taek) – lépésváltás a harcos buddhista szerzetesek használtak OMGYO DIDIMYO DOLGI (Kor: taek) – lé- Japánban pésváltással forgás ONO-KAMA (Jp: kob) – hosszabb nyélre sze- OMIKI (Jp) – szentelt rizsbor relt kama, aminek a markolatvédője is vágás- OMOI (Jp) – nehéz ra alkalmasan van kiképezve OMORI RYU NO TRIBURI/shoden no ONOONORO (Jp) – mindegyik triburi (Jp: iai) – „nagy triburi”, a vér eltávo- ONSEN (Jp) – hőforrás lítása – lecsapása – a kardpengéről az Omori O-NUSA (Jp) – „agy kender”, eszköz, melyet a pap iskola szerint. Rituális mozdulat. két kézzel lóbál a gyülekezet felett , hogy a Nagy OMOTE (Jp: ai) – 1. belépő, előre irányuló. Megtisztulás szertartásának a végét jelezze. Tu- alapvető technika, módszer az aikido-ban. lajdonképpen egy nyolcszögletű rúd, melyre pa- Azt a belépést jelenti, amikor az aikidoka el- pírcsíkokat és kenderköteget erősítenek. lenfele irányába előrelép, hogy elvezesse an- OPUN SONKUT (Kor: taek) – fektetett nak támadását. 2. (bo) külső oldal négyujj-technika ORI 97 OU

ORI (Jp) – 1. törni, megtörni 2. hajtani, hajtogatni OSOTO-OTOSHI (Jp: ju, jiu) – az osotogari ORIGAMI (Jp) – papírhajtogatás, japán (nagy külső horog) változata. A dobást végre- művészeti ág hajtó lábat erőteljesen „leszúrjuk” az ellenfél OROSHI (Jp) – 1. lefelé 2. ereszkedő (kyo) lába mellett , miközben az egyensúlyvesztésbe 3. ejtett ütés v. blokk: felülről lefelé alkalma- hozott uke-t felsőtestünkkel hátradöntjük. zott technika OSS/Ossu! (Jp: kar) – 1. üdvözlés 2. értett em! ORUN (Kor) – jobb (oldal) 3. bocsánat! OSAE (Jp) – 1. lenyomó, leszorító 2. ellenőr- OSSU! (Jp: kar) – ld. oss zés, kontroll 3. le-, támasztás OSU (Jp: ju, ken) – tolni, taszítani, lökdösni OSAE HIZA HISHIGI (Jp: jiu) – térdfeszíté- (A kendo-ban általánosságban tilos.) ses ledöntés térdelő helyzetből O-TAGANI (Jp: kar) – magasabb fokozatú OSAEKOMI (Jp: ju, jiu) – leszorítás küzdőtárs OSAEKOMI! (Jp: ju) – Leszorítás! Versenye- O-TAGAI-NI REI! (Jp: kar) – „küzdőtársnak kö- ken használt vezényszó. szönj!” OSAEKOMI TOKETA! (Jp: ju) – Leszorítás meg- OTGURO OLGUL (Kor: taek) – „X” hárítás szűnt! Vezényszó a judóban az időmérőknek. felső szekcióban OSAEKOMI-WAZA/osae-waza (Jp: ju, OTHEN JIME (Jp: ju) – a kata hajime (hátsó jiu) – 1. leszorítás technikák gyűjtőneve (ai) keresztfojtás vállrögzítéssel) egy változata 2. a földre kényszerítések gyűjtőneve OTO/kore (Jp) – hang OSAE UKE (Jp: kar) – 1. leszorító/lenyomó OTOGIZOSHI (Jp) – fantasztikus novellák védés kézzel (bo) 2. „odaszögezés,” rögzítés a OTOKO (Jp) – férfi talajhoz OTOSHI (Jp) – esés, ejtés, ejteni OSAE-WAZA (Jp: ju, jiu) – ld.: osaekomi-waza OTOSHI-EMPI-UCHI/hij i ate/otoshi hij i ate OSEIBO (Jp) – év végi ajándékozási ünnep (Jp) – könyökcsapás lefelé O-SENSEI (Jp) – 1. nagymester (ai) 2. U. OTOSHI HIJ I ATE/otoshi-hij i-ate (Jp: jiu) – Morihei ld. ott ld.: otoshi-empi-uchi OSECHI-RYORI (Jp) –az újévi étkek kóstolója OTOSHI-HIJ I-ATE (Jp: kar) – ld.: otoshi hij i ate OSHI-AGE-UKE/oshi-uke (Jp: kar) – felső OTOSHI-UCHI (Jp: kar) – 1. sújtás lefelé „nyomó” védés 2. sújtás lefelé az alkar kisujj felőli részével OSHIBORI (Jp) – forró, v. jéghideg kendő az OTOSHI-UKE (Jp: kar) – 1. alkaros védés fe- étkezésnél, ami a szalvétát helyett esíti lülről lefelé védéssel: toló/taszító védés kézzel OSHIEGO (Jp) – növendék, tanítvány 2. védés lefelé tett tsuival OSHI-UKE (Jp: kar) – ld.: oshi-age-uke OTOSIDAMA (Jp) – borítékban elhelyezett OSOI (Jp) – 1. késő, elkésett 2. lassú, lassan pénzajándék. Külön erre a célra borítékokat OSOREIRI MASU GA? (Jp) – elnézést, tudna árulnak, s vadonatúj bankjegyeket lehet váltani segíteni (kérem)? a bankokban. Használt pénzt adni illetlenség! OSOTOGAKE (Jp) – ld.: osoto-gake OTOSO (Jp) – édes fűszerezett , sűrű rizsbor OSOTO-GAKE/osotogake (Jp: ju, jiu) – nagy OTSUKA HIRONORI (1892–1982) – Ismert külső horogdobás japán karatemester, a Wado-ryu stílus alapító- OSOTOGARI (Jp) – ld.: ososto-gari ja. 6 éves korában kezdett a harcművészetek- OSOTO-GARI/osotogari (Jp: ju, jiu) – nagy kül- kel ismerkedni. 30 éves korában kezdett ka- ső horog, hátsó kaszálógáncs, külső kaszálógáncs ratét tanulni Funakoshi mesternél. 1939-ben OSOTOGURUMA (Jp) – ld.: osoto-guruma alapított a meg saját stílusát, ami a négy legna- OSOTO-GURUMA/osotoguruma (Jp: ju, jiu) gyobb karate stílus egyike lett . 1939-ben meg- – nagy külső horogdobás két lábra: külső ka- alapított a az Összjapán Karate Szövetséget. száló körgáncs OTSUKI (Jp) – szumó bajnok, megtisztelő cím OSOTO-OSAE (Jp: jiu) – külső horog oldal- OTSURI-GOSHI (Jp: ju) – nagy emelő csípő- ról kétkezes kabátfogással. (Az elöl lévő kéz a dobás kabáthajtókát, a hátul lévő a kabát hátát mar- OU (Kí) – 1. (ta) támadás hárítása háromujjas kolja. A küzdő felek testének síkja egymásra módszerrel. A Tang Lang stílus 12 alapelemé- 90°-t zár be.) nek egyike. 2. (sst) horog OUCHIBARAI98 PAKUA CHUAN

OUCHIBARAI (Jp) – ld.: ouchi-barai PAI PU (Kí: pa) – „lábujj kifelé” lépés, a sétáló lépés OUCHI-BARAI/ouchibarai (Jp: ju, jiu) – nagy bel- (shun pur) irányváltoztatására szolgáló lépés ső söprés. A. Geesnik által létrehozott technika. PAI YU-FON (Kí) – a Shaolin chuan egyik legna- OUCHIGARI (Jp) – ld.: ouchi-gari gyobb reformátora, a XVI. sz. közepén. Iskolája, OUCHI-GARI/ouchigari (Jp: ju, jiu) – nagy amelyet Kioh Yuan-nal fejlesztett ki a kolostor- belső horogdobás ban, kis változtatásokkal még ma is létezik. OUCHI-GARI-GAESHI (Jp: ju) – nagy belső PAKAT PALMOK (Kor) – ld.: packat palmok horog ellendobása térden átforgatással PAK DAR (Kí: w) – támadás nyitott tenyeres OUI (Jp) – óriás védésből OYAKO (Jp) – madár, szárnyas: általában a PAK HOK/Bak Hok Pai/Pai Hao (Kí) – am: csirkére használják ld.: niwatori „fehér daru”, kung-fu stílus, másképpen „pak OYAMA MASATATSU (Yee Hiung) – (1923. hok ch’uan” Kinje (Korea) – 1994) Koreai származású 10. PAK HOK CH’UAN/Pai Hao Chuan (Kí) – danos mester, a kyokushinkai karate stílus „fehér daru ököl”, a „fehér daru” kung-fu stílus- megalapítója, s világszövetségének elnöke, ra használatos elnevezés főigazgatója (kancho), haláláig. Kilenc évig ta- PAK SAO (Kí: w) – nyitott tenyeres védés, v. nult kempo-t. 1938-ban utazott Japánba, előbb taszító blokk judót tanult, majd Funakoshi mester tanítvá- PAKSI (Indo/Mal) – a kris kézvédő és marko- nya lett . Erejéről legendákat szőtt ek. lat közti része O-YA-SHIMA-NO-KUMI (Jp) – az Idzanagi PA KUA (Kí) – vallásos jellegű, titkos harc- és Idzanami istenpár által teremtett „Nyolc művészeti szövetség, amely a Kínában széke- Nagy Sziget Országa”, azaz Japán nyolc legna- lő Mandzsu uralkodók (1644–1911) hatalma gyobb szigete ellen lázadt. Legnagyobb felkelését 1786-ban O-YASUMI NASAI! (Jp) – jó éjszakát! robbantott a ki, amely csupán két évig tartott . OYA YUBI (Jp) – hüvelykujj Ezután szigorúan tiltott ák és üldözték a tár- OYAYUBI-IPPON-KEN (Jp: kyo) – hüvelykuj- saság tevékenységét. Az 1899-ben kirobbant Ji jas ököl Ho Tuan (Bokszerfelkelés) is a Pa Kua társa- ság alaptéziseit használta fel. PAKUA CHUAN (Kí) – „a nyolc trigramma bok- sza” a három nagy „belső” kung-fu stílus egyi- Ö ke, amely a leglátványosabb, leghatékonyabb és ugyanakkor a legkevésbé ismert lágy rend- ÖKÖLHÁT (M: bu) – a zárt ököl kézfej felőli szer. Eredete homályba vész, első ismert mes- része tere Tung Hai Chuan (1789–1879), aki a Ching (mandzsu) császári udvarban teljesített szolgá- latot. A legenda szerint csak akkor kezdte ok- P tatni művészetét, amikor már az uralkodónak is feltűnt akrobatikus ügyessége. Tömegesen a PA (Kí) – konyhatechnikai eljárás. Gőzölés XIX. sz. óta gyakorolják, bár követőinek tábo- utáni sütés. ra ma sem éri el a két másik belső stílus (Tai PAANII/pani (India) – víz Chi Chuan: Hsing-I) létszámbeli nagyságát. A PACKAT PALMOK/pakat palmok (Kor) – az pakua chuan az egyik legeredetibb, de ugyan- alkar külső oldaléle akkor a legzártabb és legtitkosabb kung-fu PACYU (Jp: Shi, kar) – Shito-ryu mesterkata rendszer. Jellemző rá a körkörös mozgásrend- PAHB (Kor) – rizs szer, ami a kar és lábmunkában, valamint a PAI-HAO/Pak Hok (Kí) – „fehér daru”, kung- lépésekben is megnyilvánul, az elegáns kom- fu stílus ld. még: pak hok binációk, a látványos és gyors rúgássorozatok. PAI-HAO CH’UAN/Pak Hok Ch’uan (Kí) – ld. Mint nevéből is következik, a stílusban alapve- pai-hao tő a nyolcas szám megjelenése: nyolc alappo- PAIKU (Jp: Shi, kar) – Shito-ryu mesterkata zíció, nyolc alapvető kéztartás, amivel 8x8 = 64 PAI-LIEN-CHIAO (Kí) – Fehér Lótusz Egyesület variáció érhető el. ld. még: belső kung-fu PAK SAU99 PENTJAK SILAT

PAK SAU (Kí: w) – „lökő kezek”, a wing chun PAPPOREN (Jp/Kí: kar) – kínai eredetű stílus lökéstechnikái mesterkata PAL (Kor: taek) – 1. kar 2. nyolc, nyolcas PA PU (Jp/Kí: nin) – 1. „lopakodó” nin-jutsu PALANKIN (Jp) – rúdra függesztett gyalog- lépésfajta 2. a kogai ninja iskola 3. kuji-ashi hintó, néha csak utazókosár lépésfajtája, az „éjszakai járás képessége”. Tu- PALGWE 1-8 (Kor: taek) – WTF tanuló forma- lajdonképpen a „koshi”-n járás (lábujjhegyen gyakorlatok járás) képessége. PALJA (Kor: taek) – nyitott PARANG (Indo) – nehéz, hosszú, kétéltű PALKUP (Kor: taek) – könyök kardféleség PALKUP MOM TONG (Kor: taek) – csapás PA ROAH! (Kor: taek) – állj! vissza! – vezényszó könyökkel PA SERAK (Ind) – nagymesteri cím Indoné- PALKUP PYOJOK (Kor: taek) – könyökcsapás ziában, elsősorban a harcművészet szellemi célpontra szakértőjét illeti meg PALKUP DOLLYO (Kor: taek) – Köríves kö- PASSAI (Jp: kar) – mesterkata ld.: bassai nyökcsapás P’A TSOU (Kí) – kegyelemdöfés: az imádko- PALKUP OLLYO (Kor: taek) – Könyökcsapás zó sáska stílus végső technikája alulról felfelé PAYAT (Tam) – gyakorlat(Ok) PALKUP YOP (Kor: taek) – Könyökcsapás ol- PEEGODU (Sri) – máj dalra PEK (Kí: choy) – kézél csapás. A Choy Lee Fat PALKUP DWI (Kor: taek) – Könyökcsapás stílus alaptechnikáinak egyike. PENDEKKAR (Ind) – misztikus harcművész hátra mester az indonéz szigetvilágban, aki a nép PALMAKASAL/bal pakwo sogi/palma-ko általános elismerése és a tanítványok feltétlen (Kor: taek) – oldalcsere állásban tisztelete útján kapja meg címét. Mestere a PALMAKO (Kor: taek) – ld.: palmakasal hipnózisnak, a fájdalomtűrésnek és a gyógyí- PALMOK (Kor: taek) – alkar tásnak. Babonás tisztelet övezi. PAMUR (Indo/Mal) – a görbe kris tokjának PENG (Kí) – konyhatechnikai eljárás. A mind- hullámhegye két felén barnára sütött húst erőlevessel leönt- PANDAE/pandec (Kor: taek) – 1. fordított (meg- ve tovább sütik. fordulásos) 2. ellentétes oldali 3. ld. még: pande PENG (Kí: hs) – 1. zúzás 2. zúzó ütés ld.: peng- PANDAE DOLLYO (Kor: taek) – forduló kör- chuan (sst) 3. vágó ütés íves sarokrúgás PENG/ji (Kí) – az 1-es szám PANDAE BAKKURO SEWO CHAGI (Kor: PENG-CHUAN/peng (Kí: hs) – zúzás, zúzó ütés taek) – 360°-os fordulatt al végrehajtott magas P’ENG P’U (Kí: kung) – az imádkozó sáska stí- rúgás a külső láboldaléllel. Támadó lábtechnika. lusban az ellenfél megütése, egyensúlyveszté- PANDAE YOP CHAGI NOPUNDE (Kor: taek) si helyzetbe hozása – fordított oldalrúgás. Támadó lábtechnika. PENG-TA (Kí: sst) – vágás PANDA WA (Indo/Mal) – lándzsa, nyújtott PENOJO-DACHI/re-no-ji dachi (Jp: kar) – „L” állás sarló alakú heggyel PENONGKOH (Indo/Mal) – a kris markolata PANDE (Ind) – fegyverkovács PENTJAK SILAT (Indo) – Indonéz nemzeti PANDE (Kor) – 1. forduló 2. ld. még: pandae/ harcművészet, a fegyveres és a pusztakezes pandec harci irányzatok összefoglaló neve. 170–180 PANDEC (Kor) – ld.: pandae ága ismeretes, melyek közös vonása az indonéz PAN DE SAL (Fül) – kisméretű, ropogós sós környezethez (erdős, mocsaras talaj) való alkal- zsemlye mazkodás, és a fegyveres és pusztakezes techni- PANG (Kor) – kenyér kák összefonódása. A pentjak silat-ra jellemző a PANG (Kí) – ld.: pong haai nagyfokú hajlékonyság, az ellenfél támadásának PANI (India) – ld.: paanii kivárása, provokálása és az azonnali visszatáma- PANIR (India) – túró dás. Az indonéz harcművészet szorosan kapcso- PAO/wu (Kí) – az 5-ös szám lódik a népi hiedelmekhez, valláshoz, így sajátos PAO-CHUAN (Kí: hs) – csapás, ütésfajta felfe- arculata alakult ki. Legelterjedtebb irányzatai: lé hárítással egyidejű ütés harimu, sterlak silat, sandang silat, tjanpur silat. PHAL100 PYUN JOOMUK

PHAL (India) – gyümölcs PING JEE YU (Kí) – rombuszhal PI (Jp) – repülni, repülés PING KUNE DO (Kí) – kínai eredetű, újabb PI/er (Kí) – kett ő, a 2-es szám keletű kung-fu stílus PI-CHUAN (Kí: hs) – „hasítás”, kézél vágás PINYIN (Kí) – a mandarin kínai nyelv latin PIE JAN (Kí: w) – ütés vízszintesen tartott kö- betűs átirata nyökkel PISAU (Indo) – a rövid indonéz kések össze- PIEN PU (Kí: nin) – „oldallépés”, a kogai ninja foglaló neve iskolák 8. kuji-ashi lépésfajtája PIYEJI (Kor: taek) – 1. félreugrás ld.: pihagi PIHAGI (e: pij edzsi) (Kor: taek) – félreugrás, 2. ellépés támadás elől támadás elől ellépés ld: piyeji PLA (Thai) – hal PI-KUA MEN (Kí: kung) – am: „fejszecsapások” PO-EUN (e: pö-un) (Kor: taek) – formagya- Kua Se korábbi stílusa a Ta-sheng Pi-kua Men előtt korlat. Po-Eun Chong Mong Chu, verseiről PILLANGÓ RÚGÁS (M) – köríves rúgás a ma is ismert költő és hazafi az 1400-as évek wu shu-ban. A talp a tenyérbe csapódik. (Jp: elején élt Koreában. Nem csak a tollat, de mikatsuki-geri) a kardot is kitűnően forgatta. Mint harcos PINAN/Ping-an (Jp) – am: „béke”, érdemeket szerzett a csatamezőkön. A gya- „egyetértés” (1–5-ig) Shito- ill. Wado- korlat vízszintes egyenes alaprajz szimbo- ryu tanulókaták elnevezése. Eredetileg lizálja hazájához és népéhez való odaadó okinawai katák amiket Itosu mester alko- hűségét. Lépésszám: 36. tott. Funakoshi mester keresztelte át nevü- POOMSE (Kor: taek) – formagyakorlat ld. még: ket Heian-ra, és változtatott is rajtuk ami- hyong kor stílusában meghonosította őket. PONG HAAI/pang (Kí) – tarisznyarák PINAN GODAN (Jp: Shi, kar) – Shito-ryu alap PO PI CHEUNG (Kí: w) – dupla-tenyeres tá- formagyakorlat sorozat ötödik tagja (Syurite madás a Wing Chun-ban – Itosu – Ha) PO-TING SHUAI CHIAO (Kí: kung) – a kínai PINAN NIDAN (Jp: Shi, kar) – Shito-ryu birkózás Hopei tartományban alkalmazott egyik alap formagyakorlat sorozat második tagja ága. A Shuai Chiao-nál kimunkáltabb stílus. (Syurite – Itosu – Ha) POU (Kí: choy) – felütés, alsó horogütés. PINAN SANDAN (Jp: Shi, kar) – Shito-ryu A Choy Lee Fat alaptechnikáinak egyike. alap formagyakorlat sorozat harmadik tagja (Syurite – Itosu – Ha) PRANA (India) – belső energia ld.: chi (Kí) ki (Jp) PINAN SONO GODAN (Jp: kyo) – PUDZSA (Szanszkr) – áhítatosság kyokushinkai alap formagyakorlat PURI (India) – kenyér PINAN SONO ICHI (Jp: kyo) – kyokushinkai PUTAHE/menú (Fül) – étlap alap formagyakorlat PUTO (Fül) – édes, párolt rizstorta PINAN SONO NI (Jp: kyo) – kyokushinkai PUTONGHUA (Kí) – a kínai köznyelv alap formagyakorlat PYO/daikongo-in (Jp: nin) – a Togakure ryu PINAN SONO SAN (Jp: kyo) – kyokushinkai 2. kuji-kiri gyakorlata, a „nagy gyémántok” jele. alap formagyakorlat Az energia szimbóluma. PINAN SONO YON (Jp: kyo) – kyokushinkai PYOJEOK- (e: pjocsok) (Kor: taek) – ütés cél- alap formagyakorlat pontra PINAN SYODAN (Jp: Shi kar) – Shito-ryu alap PYONHI SOGI (Kor: taek) – készenléti állás formagyakorlat sorozat első tagja (Syurite – PYONGWON (Kor: taek) – WTF mester for- Itosu – Ha) magyakorlat PINAN YONDAN (Jp: Shi, kar) – Shito-ryu PYON JUMEOK (Kor) – ld.: pyun joomuk alap formagyakorlat sorozat negyedik tagja PYON SON KUT JECHO (Kor: taek) – fordí- (Syurite – Itosu – Ha) tott szúrás PING (Kí) – test PYON SON KUT SAWO CHIRUGI (Kor: PING-AN (Jp: w) – ld.: pinan taek) – függőleges szúrás ujjheggyel PING CHUNG (Kí: kung) – ellenütés testre, PYUN JOOMUK/pyon jumeok (e: pjun általában a solarplexusra csumuk) (Kor) – 1. tenyértő 2. am.: hosszú ököl QI 101 RI

RANTEGARI (Indo/Mal) – duplán ívelt pen- Q géjű, lábfej alakú markolatt al készült (térdben hajlított lábhoz hasonló) kard QI/chi (Kí) – hét, a 7-es szám RAO (Jp) – hosszú szárú pipa QIANG (Kí) – konyhatechnikai eljárás. A sült RASHO MON (Jp) – a császári város déli kapuja v. párolt hús forró mártással való leöntése. RÁDZSA (Szanszkr) – király, uralkodó, Indiá- Az elkészült ételt, hidegen fogyasztják. ban illetve Indonéziában használt cím QUA (Viet) – gyümölcs REFEREE/shukushin (Jp: kar) – vezetőbíró QUA CHULE (Kí: kung) – ökölhát REI (Jp: kar, ju, jiu) – üdvözlés (meghajlás) REI! (Jp: kar, ju, jiu) – üdvözlés! – vezényszó. REINOCHI-DACHI (Jp: kar) – ld.: renoji dachi R REKISHI (Jp) – történelem REKISHI MONOGATORI (Jp) – történelmi RACHI (Jp) – széles, nagy pallos elbeszélések RAMEN (Jp) – tésztaleves, sok fokhagymával REMON/ki (Jp) – citrom és szezámolajjal. Lehet marha-, sertés-, csir- REN (Jp: kar) 1. kett ős, váltott végtaggal vég- ke-, v. rákhús ízesítésű. rehajtott azonos technika 2. kapcsolódó, lán- RAJI (Jp) – ösvény: a teaházat és a lakóházat colat, többszörös összekötő utacska REN/liu (Kí) – a 6-os szám RAM MUAY (Thai) – „boksztánc” a thai box- REN-CHI-SHIN (Jp) – szégyenkezés, szégyenérzet ban (muhay thai), melynek során körbetán- REN-GERI/renzoku-geri (Jp: kar) – kett ős, váltott lábas rúgás colják a ringet, hogy az ártó, rontó szelleme- RENKON (Jp) – lótuszgyökér ket távol tartsák a küzdelem színhelyétől RENMEI (Jp) – szövetség RAN (Jp) – laza, szabad, szabaddá tett RENOJI DACHI/reinochi-dachi/penojo dachi RANDORI (Jp: kar, ju, jiu) – 1. szabad-, gya- (Jp: kar) – „L” állás korló harc, bíráskodás nélkül, mozgás közben RENRAKU/renroku (Jp: kar) – kapcsolat, végzett technikagyakorlás (bo) 2. versenysze- kombináció, összefüggés, összefonódás rű küzdelem RENRAKUWAZA (Jp) – ld.: renroku-waza RANDORI/yakusoku (Jp: ju) – megbeszélt RENRAKU-WAZA (Jp: kar, ju) – ld.: renroku-waza gyakorló küzdelem RENROKU (Jp: kar) – ld.: renraku RANDORI KATA (Jp: san) – párban végrehaj- RENROKU WAZA/renraku waza (Jp: kar) – tott , küzdelmet szimbolizáló formagyakorla- 1. kombinációs technikák 2. (dobás-) kombinációk tok a Sankukai karatéban. A stílusban négy RENSHI (Jp: ken) – a 4–6. dan-os kendomester címe randori kata létezik úm: Ichi no kata, Ni no RENSHU (Jp: kar, ju, jiu) – edzés, gyakorlat kata, San no kata, Yon no kata. RENSOKU GERI (Jp: jiu) – kett ős rúgáskom- RANDORINEWAZA (Jp) – ld.: randori newaza bináció: maegeri chudan – mawashi geri jodan RANDORI NEWAZA/randorinewaza (Jp: ju, RENTEN GOSHIN KARATE-JITSU (Jp) – G. jiu) – szabad, gyakorló földharc Funakoshi könyve: „Az akaraterő és az önvéde- RANDORISHIAI (Jp) – ld.: randori-shiai lem megerősítése karate gyakorlatok segítségével” RANDORI-SHIAI/randorishiai (Jp: kar, ju, ld.: Ryukyu Kempo: karate jiu) – versenyszerű gyakorló küzdelem, állás- REN-TSUKI/ren-zuki (Jp: kar, jiu) – kett ős, ból, bíró nélkül váltott kezes ütés RANDORITACHIWAZA (Jp) – ld.: randori RENZOKU-GERI (Jp: kar) – ld.: ren-geri tachiwaza REN-ZUKI (Jp: kar) – ld.: ren-tsuki RANDORI TACHIWAZA/randoritachiwaza RESIBO/kuwenta (Fül) – számla (Jp: kar, ju, jiu) – feltételekhez (sutemiwaza nél- RETSU/chiken-in (Jp: nin) – az iga-i alapokon kül) kötött versenyszerű állásharc, bíró nélkül nyugvó Togakure ryu 7. kuji-kiri mozdulata, a RANGUN (Jp) – közelharc „tudatos ököl” jele RANKEPÉT (Indo/Mal) – „lángalakú pengével”, RI (Jp) – 3,9–4,3 km tartományok szerint (36 pisztolyagyszerű markolatt al ellátott kétélű cho), kb. 1 mérföld, XII–XVI. sz.-ban alkalma- fegyver. zott japán hosszmérték RI2 102 RYOTE DORI

RI2 (Jp) – 1 négyzetri = 36 cho2 kb. 16 km2 XII– ROHAI SYODAN (Jp: shi. kar) – Shitoryu XVI. sz.-ban alkalmazott japán területmérték. mesterkata, hármas sorozat első tagja RI/ura (Jp) – fordított ROKKAKU-BO (Ok-Jp: kob) – hatszög ke- RI (Jp) – igazság, a buddhizmusban az „álta- resztmetszetű bo lános igazság” ROKU (Jp) – 1. hat, számnév, a 6-os szám RIAKARN-AHARN (Thai) – étlap 2. magyarázat RICKEN/uraken (Jp) – fordított ököl, ökölhát ROKUBAN (Jp) – 1. hatodik (san) 2. sanku- ld.: riken kai karate báziskombináció. Kamaete, hely- RICKEN-UCHI (Jp: kar) – fordított ökölütés, ben gyaku ski chudan, hátul lévő láb zár, ld.: uraken-uchi seiryuto chudan, jun geri chudan, gyaku-ski RIG VÉDA (Szanszkr) – a brahmanizmus ősi jodan, seiryuto chudan, vonalban lépés előre, szent könyveinek, a Védáknak egyike kaeten, vissza ugyanez a másik oldalra. RIKEN/uraken (Jp: kar) – „fordított ököl,” ököl- ROKU DAN (Jp) – a 6. (mester) fokozat hát, a 2. és 3. ujj alapízületei ROKUGATSU (Jp) – június RIKEN UCHI (Jp: kar) – csapás ökölhátt al ld.: ROKU JU (Jp) – hatvan uraken uchi ROKU JU ROKU (Jp) – hatvanhat RIKKA (Jp) – „kado” stílus, amellyel a paloták, ROKU HYAKU ROKU JU ROK (Jp) – hat- teaházak „tokono-ma”-ját díszített ék százhatvanhat, és így tovább... RIN (Jp) – 1. növény 2. 0,303 mm: XII–XVI. ROKU SHAKU-BO (Jp: bo) – 6 shaku (cca. 180 sz.-i japán hosszmérték cm) hosszú bot ROMAJI (Jp) – japán szavak latin betűs írásmódja RIN/dokko-in (Jp: nin) – az iga-i alapokon RONIN (Jp) – 1. gazdátlan szamuráj a feudá- nyugvó Togakure ryu l. kuji-kiri mozdulata, lis Japánban 2. munkanélküli 3. bukott tanuló a „tibeti villám és mennydörgés” jele. A szellem RON PRING (Indo/Mal) – lándzsafajta, kes- és a test ereje, e kett őnek összhangba hozása. keny „kris” alakú heggyel RINGO (Jp) – alma RO SENSEI (Jp) – idős mester RINKIOKEN (Jp: ai) – minden körülményhez ROSHI (Jp) – (zen) mester való alkalmazkodó képesség ROTI (Ind/Mal) – kenyér RINZAI – kínai nevén Lin Tsi Zen mester RUON (Viet) – bor RINZAI (Jp) – a Zen Buddhizmus egyik RYO (Jp) – mindkett ő irányzata Japánban, amely példázatok (koan) RYOBU/ryoke (Jp) – nagybirtokos segítségével próbál rávilágítani a tan össze- RYODJI (Jp) – tű függéseire RYO-HIJ I-DORI/ryo-sode-dori/ryo-sode-tori RIUS (Jp) – mókus (Jp: ai, jiu) – két kéz fog két könyöknél RITA (Szanszkr) – az örök Világtörvény az RYO-HIJ I-TORI (Jp: ai, jiu) – ld.: ryo-hij i-dori indiai vallásokban, körülbelüli megfelelője a RYOKAN (Jp) – hagyományos japán fogadó kínai tao RYOKATA-DORI/ryokata-tori (Jp: ai, jiu) – RITSUDO (Jp) – ritmikus mozgás, ritmus két váll-, felkarfogás két kézzel RITSUREI (Jp) – ld.: ritsurei RYO-KATA-TORI (Jp: ai, jiu) – ld.: ryokata-dori RITSU-REI/ritsurei (Jp: kar) – üdvözlés állva RYOKE/ryobu (Jp) – nagybirtokos RITSURYO (Jp) – az állami földadózási RYO KEN (Jp) – mindkét ököl rendszere az állammal szemben. Ez az adó RYO-KOSHI (Jp: kar) – kétoldali a föld terményeiből, a kézi munkával készí- RYORI (Jp) – főzés, főzni (ételt) tett termékekből és az adózó munkaerejének RYO-SODE-DORI/ryo-sode-tori/ryo-hiri- bizonyos időrevaló rendelkezésre bocsátásá- dori (Jp: ai, jiu) – ruhafogás két kézre könyök ból (robot) állott . magasságban két kézzel ROHAI (Jp: kar) – hármas sorozatú Shito-ryu RYO-SODE-TORI (Jp: ai, nin, jiu) – ld.: ryo- mesterkata, a sotokan-ban a Meikyo a megfelelője sode-dori ROHAI NIDAN (Jp: shi. kar) – Shitoryu RYOTE (Jp) – mindkett ő mesterkata, hármas sorozat második tagja RYOTE DORI/ryote-tori (Jp: ai, jiu) – csukló- ROHAI SANDAN (Jp: shi. kar) – Shitoryu fogás szemből két kézzel. Két kéz fog két kéz mesterkata, hármas sorozat harmadik tagja csuklójára. RYOTE-JIME 103 SAI

RYOTE-JIME (Jp: ju) – két kézzel végrehajtott fojtásfajta neve. Egyfajta végrehajtási módja S „német fojtás” néven vált ismertt é hazánkban. RYOTE MOCHI (Jp: ai) – két kéz fog egy kéz SA (Kí: nin) – 1. meghalni 2. „meghalni”, a csuklójára ld. még: katate-ryote-dori koga-i ninja iskolák 5. kuji-kiri gyakorlata. RYOTE-TORI (Jp: ai, nin, jiu) – ld.: ryote dori Az ötödik erőközpont, a hasi idegnyaláb RYU (Jp) – 1. stílus, iskola, módszer, irányzat (solarplexus) befolyásolása. 2. eredeti jelentése: katonai vezető irányítása SA (Kor) – négyes SAAH MUN YU/sha men yu (Kí) – lazac alatt működő kiképző központ SABA (Jp) – makréla RYUGAKU (Jp) – tanulás külföldön SABAKI (Jp) – 1. kitérés, kitérni 2. fordulat RYU-HA (Jp) – eredeti iskolák. Létezik pl. az SABAKI KATA (Jp: nin) – a „testkitérések (ellé- eredeti 100 legnagyobb japán kardforgató is- pések) katája”, nin-jutsu kata. A Tai Hen – jutsu kola listája a „Nihon kengo hyaku sen”. Ebből és a Daken Tai – jutsu alaptechnikáira és bázis ízelítő az alapító mester és a ryu-ha elnevezé- mozgásanyagára épült kata. sének feltűntetésével: Nen Namidjion – Nen SABON NIM/sabum-nim (Kor: taek) – mester, ryu; Tchudjio Hyogo no Kami – Tchudjio ryu; feketeöves Izasha Choisai Ienao – Tenshin Shoden Katori SABUM-NIM (Kor: taek) – ld.: sabum-nim Shinto ryu; Tsukahara Bokuden Takamoto – SABURAI (Jp) – a harcosok vezetőinek régies Bokuden ryu, Shinto ryu; ayashizaki Jinsuke elnevezése Shigenobu–Hayashizaki ryu, Jushin ryu, SABURO (Jp) – férfi név, am: „harmad-szülött ”, Shigenobu ryu; Muso Shinden ryu ; Muso Jiki a születési sorrend szerinti elnevezés Den Eishin ryu; Myamoto Musashi Gensain SADAK (Mal) – lándzsa, rövid, ívelt három- Nitt en Ichi ryu;Yoshioka Kenpo Naotsuna szög alakú heggyel – Yoshioka ryu; Yagyu Tajima no Kami SADZAE TSUBOYAKI (Jp) – szójaszószban Munenori –Yagyu ryu; Shinkage ryu; Tsudji és rizsborban főtt kagyló Sukemochi –Mugai ryu SAEWOO (Kor) – rákocskák RYU HA KEN – JUTSU (Jp) – a iaido és a SAGARU/sugaru (Jp) – 1. hátrafelé, hátt al vmi kendo őse. A „heiho”-ból kiválva a klasszikus felé (nin) 2. visszahúzódni, hátrafelé kitérni kínai katonai fi lozófi a kísérletéből és példájá- SAGARU! (Jp: kar) – hátrafelé (haladj)! ból kiindulva, a taoista, shintoista, budhista SAGEO (Jp: nin) – a saya a ninja-to hüvelye – elméletektől, s főleg Takuan (1573–1645) Zen kötöző zsinórja szerzetes szellemi irányvonalától befolyásol- SAGERU (Jp: ken) – leereszteni, lehajtani (ti.: va létrejött harcművészeti irányzat, mely két, a shinai hegyét) csak karddal felfegyverzett harcos fi zikai és SAGE-UCHI (Jp: kyo) – felülről lefelé ejtett ütés lélektani összecsapására összpontosítja elmé- SAGI ASHI DACHI/tsuru ashi-dachi/sagichi letét és gyakorlatát. dachi (Jp: kar, kob) – 1. „daruállás” (nun) 2. állás RYUHEN (Jp: kyo) – „mozgó sárkány” állás, elő- ua.: kezek gedan magasságban előre, párhu- készületi technika kumite-hez zamosan kinyújtva a nunchaku két szabad RYUKYU KEMPO: KARATE (Jp) – G. (kontei) végét markolják Funakoshi 1922-ben, a Bukyosha kiadónál SAGICHI DACHI (Jp: kob) – ld.: sagi ashi dachi megjelent könyve, melyet Hoan Kosugi cso- SAI (Jp) – fácska dálatos illusztrációi díszített ék. A második SAI/say (Jp: kob) – Okinawai, háromágú vívóvilla, kiadás a Kobudo kiadónál, Renten Goshin amit kard ellen használnak elsősorban. Körülbelül Karate-jitsu címen jelent meg. 40-50 cm hosszú, anyaga tömör, egynemű acél. RYUSUI NO KAMAE (Jp: nin) – a ninja-to Részei: markolat, hárítóvas és egy viszonylag kardrántással egybekötött közvetlen vágása hosszú és vékony toma, penge. Valószínű, hogy RYUTOU-KEN (Jp: kyo) – „sárkányfej” ököl- eredetileg nem okinawai fegyver, mivel hasonló tartás ld.: ryutoken fegyvereket Kínában és Dél-kelet-Ázsia más te- RYUTOKEN (Jp) – 1. a középső ujj középső rületein is találni. Forgatása Okinawán kizárólag ízülete 2. az ujjak középső ízületei a karate technikákhoz kötődik, s alkalmazását SAIDAIGEN 104 X csak a pusztakezes technikák elsajátítása után SAKOTSU (Jp) – kulcscsont lehet kezdeni. A sai-val csak a legritkább esetben SAKOTSU-UCHI (Jp: kar) – csapás pontosan bánnak úgy, mint egy tőrrel, vagy más szúró- a kulcscsontra fegyverrel. Alkalmazása tulajdonképpen a kéz SAKU (Jp) – hosszmérték, cca. 61 cm meghosszabbítására, szilárdabbá tételére szolgál. SAKUGAWA KUSANKU „Tode” (1733–1815) A sai-val alkalmazott technikák megegyeznek a – legendás okinawai nagymester, a japán karate pusztakezes harcmodor technikáival, viszont gya- fő irányzatának a Shotokan elődjének a Shuri- koriak a fogásváltások, a fegyver gyors határozott te-nek nagymestere. A karate egyik előfutára. pörgetései. A támadásokat a fegyver valamennyi Nála fordult elő legelőször a KARATE elneve- részével (a markolatt al is) előszeretett el hajtják zés. Az ismert kínai kempo mester Kusahanku végre. Használata jellemző a karate-do-ban is (kínai nevén: Kung Hsiang-chun) tanítványa. SAIDAIGEN (Jp) – maximum, legtöbb, leg- Az első mester volt, aki dojo-etikett et írt, ami- magasabb szintű ben meghatározta a dojo-ban, és az edzéseken SAIFA (Jp: kyo) – mesterkata való viselkedési normákat. Stílusában ötvözte SAIGO (Jp) – utolsó a kínai Chuan Fa és az okinawai Okinawa-Te SAIGO NO SAIGO (Jp) – legutolsó elemeket. Tanítványa volt Matsumura Sokun, SAIGYO (Jp) – vándor szerzetes a Naha-te irányzat megteremtője. SAIKAI/mon-imi (Jp) – az egyes ünnepeket SAKUJITSU (Jp) – tegnap megelőző önmegtartóztatás ideje SAKUNEN (Jp) – tavaly SAIKA TANDEN/seika-tanden (Jp) – alhas, a SAKURA (Jp) 1. cseresznyefa 2. cseresznyevi- kínai tan-tien. A hara azon része, ahol a KI-t rágzás ld. még: hana rögzíteni kell. SAM (Kor) – hármas SAI-JITSU (Jp) – a sai alkalmazásának művészete SAMA (Jp) – tiszteletre méltó úr/hölgy, a san SAIMIN-jutsu (Jp: nin) – a hipnotizálás tu- megszólításnál előkelőbb dománya, a kuji-kiri alkalmazása az ellenfél SAMADHI (Jp) – tökéletes, teljes koncentráció fi gyelmének elvonására SAMBO (Or) – ld.: szambo SAI SHIAI (Jp: kar) – hosszabbítás új mérkő- SAMBO (Kor: taek) – három lépésű zéssel (Sanbon shobu szabályrendszerben 3 perc, illetve az első találatig) SAMBO MATSUKI (Kor: taek) – három lépésű for- SAJOO (e: szadzsu) (Kor) – négyirányú mai küzdelem, gyakorló küzdelem három lépéssel SAJOO-CHIRUGI (e: szádzsu-csirgi) (Kor: taek) SAMBON/sanbon (Jp) – háromszor, háromszoros – formagyakorlat. Előkészítő formagyakorlat, SAME (Jp: nin) – a ninja-to markolatgomb négyirányú ütéskombináció. Lépésszám: 7. (tsuka-gashira) alatt i része SAJOO-MAKGI (e: szádzsu-máki) (Kor: taek) SAMJUNG (e: szamdzsung) (Kor: taek) – há- – formagyakorlat. Előkészítő formagyakorlat, romszoros négyirányú hárításkombináció. Lépésszám: 8. SAM KOK MA (Kí: w) – „háromszöglépés”, SAKANA (Jp) – hal Wing Chun lépéstechnika SAKE (Jp) – 1. rizsbor, rizspálinka. Általában SAMPAI (Jp) – a Buddha, vagy a mester előtt i le- melegen fogyasztják, de iható 16-18 C°-osan borulás. A homlok érinti a földet, a tenyerek a fej is. Alkoholtartalma alacsony. Régen a zsír- és mellett felfelé fordítva (Buddha lábának fogadása). fehérjeszegény táplálkozás következtében ha- SAMPIR (Mal) – az egyenes kris tokjának fel- mar megtett e hatását. Főzéshez is előszeretet- ső része tel használják. 2. lazac SAMU (Jp) – kézimunka SAKI (Jp: kob) – a sai középső villájának hegye SAMUI DES’ NE! (Jp) – jaj, de hideg! SAKIGAWA (Jp: ken) – a shinai bőrrel bevont hegye SAMURAI (Jp) – japán harcos, nemes, a feuda- SAKI-MITAMA (Jp) – a lélek boldog része lizmus korában, aki hűbérurát szolgálja. A XIV. SAKKAKI (Jp) – örökzöld, szentnek tekintett századtól a főnemesek és a császári ház tagjai- fa, melyet a „kami”-k lakta helyek köré ültetnek nak kísérői, akiket több kiváltság is megilletett . SAKKATSU JIZAI (Jp: ai) – elszántság, az Saját erkölcsi törvényük a Bushido. Joguk volt, ölni való tudás, az ölésre való képesség. „Meg- hogy két kardot viseljenek, s saját családi nevük szabadulás az ölés és az életmegóvás szándékától.” legyen. (Ez az alacsonyabb sorban élőket nem il- SAKKI (Jp: nin) – az ellenfél gyilkos szándéká- lett e meg.) Kiváltságaik 1868-ban szűntek meg, nak megérzése. Az a bizonyos „hatodik” érzék. de a szamuráj családok ma is őrzik a tradíciót. SAMURAI-EBOSHI105 SANKAKU-TAI

SAMURAI-EBOSHI (Jp) – háromszögletű fe- SANCHIN NO KAMAE (Jp: nin) – hátsó vé- kete vászonból készült kalap, amit az áll alatt dekező állásban lévő készenléti pozíció kötött ek meg. Békében a szamurájokat meg- SANCHIN NO KATA (Jp: nin) – a „hároszög illető kalap. állások katája”, nin-jutsu kata. A Tai Hen – SAN (Jp) – 1. a 3-as szám 2. úr/hölgy, (bácsi/néni) jutsu és a Daken Tai – jutsu alaptechnikáira és mindig a vezetéknév után használjuk! (De saját bázis mozgásanyagára épült kata. nevünk után soha ne mondjuk!) 3. ld. még: zan SANDAN (Jp: bu) – 1. harmadik 2. a 3. dan: a SAN/cuan (Kí) – a 3-as szám harmadik budo mesterfokozat SAN (Kor) – „W” alakú SANDAN-WAZA/sandang-waza (Jp: ken) – SANBAN (Jp) – 1. harmadik (san) 2. sankukai háromlépéses technika. Technika kivitelezése karate báziskombináció: kamaete, helyben bal- három lépéssel. ra 45°-os kitérés, block jodan shuto uchi, kizami SANDANG SILAT (Ind) – tulajdonképpen az jodan ski, seiryuto chudan, lépés előre vonal- aikido indonéz megfelelője, amely a sterlak ban, kaeten. Ugyanez vissza a másik oldalra. silat-tal ellentétes irányzat, és az ami az erő SANBON/sambon (Jp) – háromszor, három- elvezetésére, fi nom hárításokra, rugalmas el- szoros ld. még: sando hajlásokra épül (ld: pentjak silat) SANBON GERI (Jp: kar) – hármas, ismételt rúgás SANDANG-WAZA (Jp: ken) – ld. sandan-waza (jodan-chudan-chudan) ld. még: sanbon-ren-geri SANDO (Jp) – háromszor ld.: sanbon SANBON KUMITE (Jp: kar) – háromlépéses, SANDOGASA (Jp) – szalmakalap kötött , gyakorló küzdelem SAN DO KA (Jp) – „A lényeg és a jelenség” – Seito Zenji (700–790) műve SANBON KYORUGI (Kor: taek) – háromlépé- SANDZEN (Jp) – a „roshi”-val való társalgás ses, kötött küzdelem közé iktatott elmélkedés a rinzai iskolában. SANBON REN GERI (Jp: kar) – három ismé- Célja az, hogy a tanítvány könnyebben elérje telt rúgás egymás után a „satori” állapotát. SANBON-REN-TSUKI (Jp: kar) – három is- SANG (Kor) – páros, kett ős mételt ütés egymás után SANGAKU/sankaku (Jp) – 1. háromszög, há- SANBON SHOBU (Jp: kar) – három pont el- romszögű (ju) 2. háromszögtechnika éréséig tartó kumite verseny szabályrendsze- SANGAKU-TAI/sankaku-tai (Jp: ai) – három- re (WUKO) szögállás SANBON TSUKI/sanbon-zuki/sanren tsuki/ SANGAKU-WAZA/sankaku-waza (Jp: ju) – sanren-zuki (Jp: kar) – hármas, váltott kezes ütés „háromszög” technika. Az ellenfél egyik kar- (jodan, chudan, chudan) ld.: sanbon-ren-tsuki jára és nyakára alkalmazott , lábkulccsal vég- SANBON – ZUKI (Jp: kar) – ld.: sanbon tsuki rehajtott leszorítások és fojtások gyűjtőneve. SANCHAKU (Jp: kob) – háromrészes, kötéllel, vagy SANGATSU (Jp) – március lánccal összeerősített bot (háromrészes nunchaku) SANGBAL (Kor: taek) – páros láb SANCHIN (Jp: kar) – Naha-te alapkata Gojo SANGBANSIN (Kor: taek) – kézrészek ryu-ban és Shito-ryu-ban SANGI (Jp) – kezdetleges japán számolási el- SANCHIN/sanshin (Jp) – 1. háromszög járás a középkorban, fapálcikák segítségével 2. légzőgyakorlat, Higaonna által bevezetett SANGI (Kor) – ld.: sang-i fajtája a „légző katának” SANG-I/sangi (Kor: taek) – edzőruha kabátja SANCHIN-DACHI (Jp) – ld.: snchin dachi SANGOKU (Jp) – három ország/birodalom: SANCHIN DACHI/sanchin-dachi/sanshin Japán, Kína, India dachi/sansen-dachi/sansen-tachi (Jp: kar) – SANG TWIMYO BALDUNG DOLLYO 1. „homokóra”-, „óraüveg”-, v. „háromszögál- CHAGI (Kor: taek) – egy felugrásból történő lás”, légző állás. Koncentrált állásfajta. (nun) kett ős, köríves rúgás, azonos lábbal 2. állás ua. a karok keresztezik egymást, jodan SANG TWIMYO YOP CHAGI (Kor: taek) ill. chudan tartásban, a könyökök között 1,5 – egy felugrásból történő kett ős oldalrúgás, tenyérnyi távolság, a nunchaku egy kézben azonos lábbal kilendítve (bo) 3. feszített állás; (ton) 4. feszí- SAN JU (Jp) – harminc tett állás, a kezek jiyukamae-ban, a tonfák az SANKAKU-TAI/sangaku-tai (Jp: ai) – három- alkarhoz simulnak szögállás SANKAKU-WAZA106 SASU

SANKAKU-WAZA/sangaku-waza (Jp: ju) – SAN PO GERI (Jp: kar) – három rúgás ugyan- „háromszög” technika. Az ellenfél egyik kar- azzal a lábbal ld.: san no geri jára és nyakára alkalmazott , lábkulccsal vég- SAN-REN-TSUKI/sanbon tsuki/san ren-zuki rehajtott leszorítások és fojtások gyűjtőneve. (Jp: kar) – háromszor ismételt ütés SANKUDO (Jp) – 1. a „három kör útja”. A ta- SAN-REN-TSUKI (Jp: kar) – ld.: sanren-tsuki nulás módszere, a világmindenség harmóni- SAN-SAN-KUDO (Jp) – am: „három- ájának megértése, a (sankukai) karate tanulá- szor három”, azaz kilencszer inni három sának módja. 2. karateiskola, mely a sankukai szakéscsészéből, ez a sintoista házasságkötés karatétól elkülönült legfőbb szertartási mozzanata. Egyben az es- SANKUDO KAI (Jp) – a „Három Kör Útjának küvőt, illetőleg a házasságkötést jelenti. Szövetsége” SANSAO (Kí: w) – küzdelmi mintagyakorlat SANKUKAI (Jp) – 1. szó szerint: a „három SANSARA (Szanszkr) – lélekvándorlás kör egysége”. A három kör, a Föld, a Nap és a SANSEIRU (Jp) – Nahate mesterkata a Hold az ember számára az őt közvetlenül kö- Shito-ryuban rülvevő világmindenség egységét jelenti. Ezek SANSEN-DACHI/sansen tachi (Jp: kyo) – har- harmóniáját szimbolizálja. 2. jelenti még a ci állás v. küzdőállás „három kör iskolájá”-t, azt a tanítást, amit min- SANSEN-TACHI (Jp) – ld.: sansen tachi den magába foglal. 3. Nanbu Joshinao (Kobe, SANSEN-TSUKI (Jp: kyo) – harci- v. küzdőütés 1943–) közgazdász, 7. dan-os Shito-ryu mester SANSHIN/sanschin (Jp) – háromszög által 1970-ben alapított karatestílus. A stílus (1.) SANSHIN/zanshin (Jp: bu) – az ellenfél töké- letes kontroll alatt tartása, a mindvégig törté- bázisgyakorlatokra, úm: dachi – állások; uke nő ellenőrzés – védések; uchi – csapások; ski – ütések; geri – SANSHIN-DACHI/sanchin-dachi (Jp: kar) – rúgások; kaeten – egyensúly helyzetek; tenshin „óraüveg-állás” v. „háromszögállás”, légző állás – nyitott kéz gyakorlatok forgás és lépés köz- (helyes tartás esetén a testen 23 db háromszög ben: – tenshin gedan-barai, – tenshin chudan- számolható össze) uke, – tenshin gedan-uke, – tenshin jodan-uke, SANSHIN-NO (Jp: kyo) – mesterkata (2.) báziskombinációkra, úm: ichiban, niban, SANSHÍ (Kí) – a 30-as szám sanban, yonban, goban, rokuban, nanaban, SANSHU-JINGI (Jp) – a „három isteni kincs”, a hachiban, kyuban, juban, (3.) kötött küzde- tükör, az ékszerek és a kard. A három kincset lemre, „randori kata”-ra, úm: ichi no kata, ni Amaterasu adta unokájának, Ningen-nek, a no kata, san no kata, yon no kata, (4.) páros monda szerint, s vált később a „mikádo” hatal- gyakorlatokra, „shiho”, úm: jodan-uke, gedan mának szimbólumává. barai, chudan uke, gedan uke, randori ichi no SANTEUL- (Kor: taek) – „hegy” hárítás kata, randori ni no kata, randori san no kata, SAO (Kí) – kéz randori ski no kata, randori mae geri no kata, SAO FOT (Kí: w) – kéztechnikák randori mawashi geri no kata, (5.) formagya- SAPIT ABON (Mal) – lándzsa, nyújtott nyíl- korlatokra, „katák”-ra, úm: heiwa shodan, hegy alakú végződéssel heiwa nidan, heiwa sandan, heiwa yondan, SARUGAKE/sarugaku (Jp) – színész, komi- heiwa godan oszlik. Alkalmazott övfokozatok: kus: a ninja kedvelt álöltözéke 8. kyu (14. év alatt ) – fehér öv, 7. kyu – fehér SARUGAKU (Jp) – ld.: sarugake öv, 6. kyu – fehér öv, 5. kyu – citromsárga öv, 4. SASAE (Jp) – fent tartani kyu – narancssárga öv, 3. kyu – zöld öv, 2. kyu – SASAETSURIKOMIASHI (Jp) – ld.: sasae- kék öv, 1. kyu – barna öv, 1. dan felett fekete öv. tsurikomi-ashi SANKUKAI KARATE (Jp) – ld.: sankukai SASAE-TSURIKOMI-ASHI/sasaetsurikomi- SANKYO (Jp: ai) – a 3. tanítás ashi (Jp: ju, jiu) – bokaingatás előre, forgatással SANKYO-OSAE/kote-hineri (Jp: ai, jiu) – SASAGE (Jp) – tehénborsó csuklócsavarásos földrekényszerítési technika SASHI (Jp: kyo) – kősúly SANMYAKU (Jp) – hegylánc SASHIMI (Jp) – japán étel. Nyers hal v. hús SAN-NO-GERI (Jp: kar) – három rúgás papírvékony szeletekre vágva. ugyanazzal a lábbal ld.: san po geri SASU (Jp: ken) – 1. a kard v. shinai hirtelen SANPO (Jp) – séta előrántása 2. a kard övben történő viselése SASUN107 SEIKEN-CHOKU-ZUKI

SASUN (Kor) – átlós SÁRKÁNYFELHŐ ISKOLA (M: kung) – a SASUN SAGI (Kor) – ld.: sasun sogi technikák körkörösek, villámgyorsak. Az ak- SASUN SOGI/sasun sagi (Kor: taek) – átlós, ciókat az ellenfél támadásának időpontjába „lovaglóállás”, két vállszélességű időzítik. A védéseket azonnali támadás követi. SASUN SO GUTJA MAKGI (Kor: taek) – „9”- SÁRKÁNYÖKÖL (M: bu) – ököltartás, mely- es alakú kartörő hárítás átlós „lovagló”-állás- nél a harmadik ujj középső ujjperece előre- ban. Védő kéztechnika. nyúlik ld.: ippon ken SASUN SO KAUNDE AHN PALMOK SE (Jp) – 30 tsubo: kb. 1 ár: területmérték NAJUNDE PACKAT PALMOK MAKGI (Kor: SEASHI/ashikubi/haisoku (Jp: kyo) – rüszt, lábhát taek) – átlós „lovaglóállásban” végrehajtott egyide- SEASHI-GERI/ashikubi-geri (Jp: kyo) – rúgás jű hárítás, belső alkarral közép és külső alkarral rüsztt el, lábhátt al alsó szekcióban egyidejűleg. Védő kéztechnika. SEBIRO (Jp) – öltöny SATAGUNI (Kor) – ágyék SEGATANA (Jp: kyo) – fordított tenyérél, a SATESUJIN-JITSU (Jp: nin) – gyakorlati em- technika végrehajtása során a nyitott tenye- berismeret: a pszichológiához igen közel áll rünk belső peremét használjuk, a tenyér felfe- SA TJAT KOEN (Mal) – három részes bot lé és lefelé is fordulhat. ld. még: haito SATORI (Jp) – a meditáció közben történő hir- SEGATANA-UCHI (Jp: kyo) – ld.: haito-uchi telen megvilágosodás, végső tudás, az „üresség” SEGATANA-UKE (Jp: kyo) – ld.: haito-uke állapotának elérése. Zen fi lozófi ai fogalom. SEH KOH SUM (1887–1960) – világhírű kínai SAY (Ok-Jp: kob) – ld.: sai nagymester, a Shaolin utolsó 49. pátriárkája. SAYA (Jp) – 1. a szamurájkardok (katana, Életéről számos legenda maradt fent. Évtize- wakizashi, tanto) hüvelye, amely pontosan il- dekig tanult több mestertől, s köztük elődjé- leszkedik a kard alakjához és a gallér (habaki) től a 48. pátriárkától. Álnéven, párviadalokon segítségével megakadályozza a kard lötyögé- szerezte vissza, védte meg a templom évez- sét 2. az egyenes ninja-to hüvelye redes hírnevét, becsületét. Emigrálnia kellett SAYABAS! (Mal) – egészségére! Szingapúrba, ahol haláláig élt. SAYA BIKI/hikite (Jp: iai) – a kardot kirántó SEH TAISHOGUN – (Jp) – ld.: shogun/seii- jobb kéz mozdulatával egyidejűleg, a bal kéz a hüvelyt hátra rántja taishogun SAYAINGEN (Jp) – ld.: ingenmame SEI (Jp) – 1. helyes 2. lelki egyensúly 3. tisz- SAYA-UCHI (Jp: iai - J: iai) – vágás hüvelyből, taság 4. egyike a négy erénynek a kendo-ban a kardkirántás utáni azonnali vágás, amely tu- SEI/sho (Jp) – 1. lélek 2. energia, vitalitás, tett erő lajdonképpen a iaido legjellemzőbb mozdulata SEIBO (Jp) – év végi ajándék SAYONARA! (Jp) – viszontlátásra! SEIENCHIN (Jp: kar) – „vihar a nyugalomban”, SAYU (Jp) – oldal, oldalak: balra és jobbra Nahate mesterkata a Goju-, és a Shito-ryuban SAYU SABAKI (Jp: nin) – testkitérés oldalra SEIGON NO KAME (Jp: nin) – készenléti tar- SAYU-UCHI (Jp: kar) – jobbra-balra (oldalra) tás, álló helyzetben csapás SEISAN (Jp: Shi, kar) – Nahate eredetű Shito-ryu SAVATE – francia box kata, a Shotokan-ban a Hangetsu a megfelelője SAWARA (Jp) – makrélaféle SEII-TAISHOGUN/seh-taishogun/shogun SAZAE (Jp) – szarvas rombuszhal (Jp) – „a barbárokat legyőző nagy hadvezér”, a SÁRGA SÁRKÁNY (M: kung) – kung-fu stí- legfőbb katonai méltóság lus. Kínai nevén „Huang Lung”. Alapítója Pao SEIKA-TANDEN (Jp) – ld.: saika tanden San-lang, a XIX. sz. végén, a Sárga folyót fi - SEIKEN (Jp: kar) – ütőfelület, a mutató és a gyelve vetett e meg stílusának alapjait. A folyó középső ujj alapízülete hullámai ugyanis lankadatlanul csapkodták SEIKEN AGO TSUKI (Jp: kyo) – vállmagas- a partot, ahonnan hihetetlenül nagy szikla és ságból ököllel végzett csapás az ellenfél állára földdarabok váltak le. A stílus elve a sorozatos SEIKEN CHOKU TSUKI/seiken-choku- támadásokkal az ellenfél kifárasztása, legyő- zuki (Jp: kar) – váltottkezes egyenes ütés, zése. Jellemzőek a magas rúgások, a nagy küz- ököl-csúcssal dőtávolság. Főleg a Sárga-folyó (Huang-ce) SEIKEN-CHOKU-ZUKI (Jp: kar) – ld.: seiken völgyében elterjedt iskola. ld. még: Huang Lung choku-tsuki SEIKEN CHUDAN SOTO UKE108 SENSEI ONEGAISHIMASU!

SEIKEN CHUDAN SOTO UKE (Jp: kyo) – kí- SEKAI (Jp) – világ vülről befelé haladó védés, tarkó mögül indí- SEKIGOUCHI-RYU (Jp) – a ju-jitsu rendszer tott alkarral ld.: soto ude uke egyik iskolája SEIKEN CHUDAN UCHI UKE (Jp: kyo) – be- SEKIYOYU (Jp) – bonsai stílus, sziklában lülről kifelé haladó védés ld.: uchi ude uke élő fácska SEIKEN JODAN UKE (Jp: kyo) – ld.: age uke SELAMAT! (Ind) – egészségére! SEIKEN MAI GEDAN BARAI (Jp: kyo) – alsó SELAMAT MAKAN! (Ind) – jó étvágyat! söprés ld.: gedan barai SEME (Jp: iai) – a közvetlen fenyegetés elhárítása SEIKEN SHITA TSUKI (Jp: kyo) – felfelé for- SEMI (Jp) – kabóca dított ököllel végzett ütés, melynek során a SEMI-CONTACT (Ang) – „fél érintkezés”, az kar nem nyúlik ki teljesen ütések és rúgások félerővel való végrehajtását SEIKEN TATE TSUKI (Jp: kyo) – függőleges engedélyező sportkarate versenyszabály, ver- helyzetbe fordított ököllel végzett ütés, mely- senykiírás nek során a kar nem nyúlik ki teljesen SEMPAI (Jp: bud) – ld.: sempai SEIKEN TSUKI (Jp) – (kyo) 1. normál ököl- SEMPAI NI REI! (Jp: bu) – ld.: senpai ni rei! tartással mért ütés (ton) 2. ütés a tonfa rövi- SEN (Jp) – 1. forrás 2. ezer ld.még: sen ju/issen debb végével (bud) 3. kezdeményezés, szándék SEIO UCHI (Jp: kob) – ld.: hon uchi SEN (Kí) – 1. lélek 2. Japánban is használt SEIPA/Seipai (Jp: kar) – Nahate mesterkata, a kínai rézpénz 958–1591. között (nin) 3. test Goju-, és a Shito-ryu-ban 4. „test”, a koga-i ninja iskolák 2. kuji-kiri gya- SEIPAI/Seipa (Jp: kyo) – mesterkata korlata, a második erőközpontból kiinduló SEIRETSU/keiretsu/aisatsu (Jp) – sorakozó Zsen Mo funkciócsatorna befolyásolása SEIRYODEN (Jp) – a császár hivatalos lakhelye SENBAN-SHURIKEN – a Togakure ryu speci- SEIRYOKU ZENYO (Jp: bud) – az energiák ális, négyágú dobócsillaga. Az egy síkban fekvő megfelelő kihasználása (Kodokan jelmondat) élek célbaéréskor fűrészelő hatást fejtenek ki. SEIRYUTO (Jp: kar) – 1. „ökörszáj” kéztartás. SEN-CHA (Jp) – tealevél Függőleges kézél, 90°-ban behajlított ujjakkal SENGAKU DAIMYO (Jp) – a kezdetben 260 (ütő-, védőfelület). A tateshuto-hoz hasonló, de ott az ujjak is egyenesen állnak. eredeti szamuráj nemzetségből származó, SEIRYUTO UCHI (Jp: kar) – „ökörszáj csapás”, daimyo helyére lépő, „újsütetű” földesurak csapás seiryuto tartású kézzel SEN HA KEN – JUTSU (Jp) – a „heiho” csaták SEIRYUTO UKE (Jp: kar) – 1. „ökörszáj védés”, és háborúk vezetésére, a csoportos manőve- védés az ívesen hajlított tenyér kisujj felőli rek és taktikák tanulmányozására és az erő- részével (san) 2. ütőfelüle,t a tenyér alsó pár- dítmények építésének művészetére speciali- nájának külső éle, (tateshuto-nak megfelelő zálódott irányvonala tartás, hajlított tenyérrel) SENJO-JITSU/senjo-jutsu (Jp) – a „felvonulás SEISAN (Jp) – ld.: seishan technikája”, a stratégia tudománya SEISEN (Jp) – ld.: seishan SENJO-jutsu (Jp) – ld.: senjo-jitsu SEISHAN/Seisen (Jp: kar) – Naha-te mester- SEN JU/sen/issen (Jp) – az 1000-es szám kata, az ősi elnevezés él ma is a Goju-, és a SEN NO SEN/sen o sen (Jp: bud) – kezdemé- Shito-ryu-ban. A shotokan-ban a Hangetsu a nyező harcmodor, jó időzítéssel és ritmusban megfelelője. végrehajtott technika SEISHIN TEKY KYOYO (Jp: nin) – a szellem SEN O SEN (Jp: bud) – ld.: sen no sen edzése, fi nomítása. A Togakure ryu 18 alapis- SENPAI/sempai (Jp) – 1. előd, rangidős (bu) kolájának egyike. 2. kyu fokozatt al rendelkező edzésvezető 3. edző SEIZA (Jp) – 1. térdelő-ülő testhelyzet, jelleg- SENPAI NI REI!/sempai ni rei! (Jp: bu) – az zetes japán ülésmód 2. a csillagok állása.(iai) edzésvezetőnek (edzőnek) köszön! – vezényszó 3. iaido technika térdelve SENSEI (Jp) – 1. tanár, mester (bu) 2. a mester, SEIZA ! (Jp: bu) – Térdelésbe le! Vezényszó a tanár megszólítása 1. dan-tól köszönéshez. SENSEI NI REI! (Jp: bu) – a mesternek köszönj! SEIZA NO KAME (Jp: nin) – készenléti hely- SENSEI ONEGAISHIMASU! (Jp) – „Mester, zet seizaban, fi gyelő ülés taníts minket!” SEN-SEN-NO-SEN109 SIU-NIM-TAU

SEN-SEN-NO-SEN (Jp: ken) – a kendo táma- SI CHAK!/Si-jak/Shi jak (e: si csak) (Kor) – in- dási módjainak egyike, amikor mindkét fél dulj!- vezényszó egyszerre támad SICHI/shin/nana (Jp) – hét, a 7-es szám SENTO/furuya (Jp) – fürdő SI DAI (Kí: kung) – kezdő tanuló SENTO-GATA (Jp) – a harc embere SI FU (Kí: kung) – első tanító, mester (mester- SEN-ZEN-NO-SEN (Jp: ken) – a kendo támadá- fokozat) si módjainak egyike, amikor a támadást elhaj- SI GUNG (Kí: kung) – a tanító tanítója, mester lással védi a vívó, majd ellentámadást hajt végre (mesterfokozat) SEOI/kata (Jp) – váll: a hát lapocka felett i része SI HING (Kí: kung) – a régi diák (tanuló fokozat) SEOINAGE (Jp) – ld.: seoi-nage SI JO (Kí: kung) – 1. nagyapa 2. iskolaalapító SEOINAGE/seoinage (Jp: ju, jiu) – válldobás 3. nagymester (alkartámaszos) SI JAK (Kor: taek) – ld.: si chak SEOI-OTOSHI (Jp: ju, jiu) – válldobás térdel- SIK DO (Kor) – gyorsaság ve, (térdelő válldobás) SIL LIM TAO (Kí: w) – am: „kis képzelet”, SEOI-SUWARI (Jp: ju, jiu) – süllyesztett válldobás vagyis bepillantás a stílusba. A Wing Chun 1. SEONG CHI (Kí: w) – kétkezes „tapadó kezek” formagyakorlata (kuen). ld. még: Siu Lim Tao SEPA (Mal) – kétélű vágófegyver, „S” alakú SIL-LUM (Kí) – am: „fi atal erdő”, egy kínai ko- engével, pisztolyagyhoz hasonló markolatt al lostor neve, ahonnan a kung-fu liu-wan-kune SEPPUKO/seppuku (Jp) – kínai eredetű ritu- irányzata származott ális öngyilkosság, hasfelmetszés. Seppukut SIMSA (e: szimsza) (Kor) – vizsga, próbatétel. csak a szamurájnak volt joga elkövetni, abban SIN BIN KUA (Kí) – a japán tonfának megfe- az esetben, ha őt magát vagy családját szégyen lelő kínai fegyver érte, becsületén esett csorba, vagy az árulás SING/chi/ti (Kí) – hét, a 7-es szám vétkét kellett magáról lemosnia. A seppukura SINOWI ASHI (Jp: kar) – csusszanás oldalra való felszólítás büntetés is lehetett , mellyel, a SINSEN (Jp: kar) – „újjászületés”, Naha-te erede- halálraítélt méltósággal távozhatott az élők so- tű shito-ryu kata, ami K. Mabuni sensei alkotása rából. ld.: harakiri/kappuku SIP JIN JITAE (Kor: taek) – WTF mester for- SEPPUKU (Jp) – ld.: seppuko, harakiri magyakorlat SEPPUN (Jp) – csók SISHI (Kí) – a 40-es szám SESSHA/massha (Jp) – a templomok keríté- SISHIN-KEN (Jp: nin) – begörbített ujjakkal sén belül szétszórtan elhelyezkedő kis épüle- való ütés. Az ujjak különböző helyzete meg- tek, melyek a templom „főistené”-hez kapcso- határozott lágy részekre, együtt esen az ideg- lódó isteneknek lett ek állítva és érrendszerre hat. SESSHIN (Jp) –intenzív zazen gyakorlással SI SOOK (Kí: kung) – második tanítvány, (ta- töltött idő, – esetleg több nap is – a dojoban, nuló fokozat), az instruktor második segítője koncentrálás, elcsendesülés, kézimunka, be- SISOUCHIN (Jp: kar) – Naha-te eredetű szélgetések, étkezés mesterkata a Shito-ryu-ban SET (Kor) – a 3-as szám SISSEN-GATA (Jp: bud) – az igazi harc embere SEYUNCHIN (Jp: kar) – mesterkata SIU LIM TAO (Kí) – am: „egy kis gondolat”, a SEVEN STAR MANTIS (Ang) – Hét Csillag wing chun kung-fu három pusztakezes tech- Imádkozó Sáska stílus nikai kategóriájának egyike ld. még: Sil Lim Tao SEWO (Kor) – függőleges SIU LU/Siu Lum (Kí: kung) – harcművészeti ág, SI/heng (Kí) – négy, a 4-es szám a Shaolin neve a kantoni dialektusban ld.: Shaolin SI AK (Kí: kung) – 1. ifj ú 2. első tanítvány (ta- SIU LUM (Kí) – ld.: Siu Lu nuló fokozat) 3. tanító 4. ld.: si bak SIU MUI FA KUEN (Kí: choy) – a Choy Lee SIANGKAM (Indo) – harci nyíl: rövid nyíl- Fat irányzat 29 formagyakorlatának egyike, a vessző, amit kézifegyverként alkalmaztak „kis szilvavirágforma”. Kezdő kuen. SIB (Kor) – tizes SIU-NIM-TAU (Kí: wt) – a három wing tsun SI BAK (Kí: kung) – első tanítvány: a második forma egyike, az alaptechnikák: kézmozdula- tanító, az instruktor első segítője tok, ütések, döfések, csapások, chi-kung lég- SIBUM (Kor) – bemutató zés, helyes állás SJANG SUTAI 110 SOKUMEN MOROTE HEIKO TSUKI

SJANG SUTAI (Mal) – széles, kardpengével SOGI/so (Kor: taek) – ld.: so ellátott , a kwanto-nál rövidebb nyelű bárd SOGO-GACHI (Jp: ju) – összetett győzelem SJIME/dojime (Jp: ju) – lábkulcs: a has, a nyak és (pl: wazari+keikoku) a fej rögzítése lábbal. Versenyen tiltott technika. SOH (Kí: choy) – söprű-ütés SKI – Shotokan Karate International = SOHEI (Jp) – harcos szerzetes, melynek egyik for- Nemzetközi Shotokan Szervezet, alapítója mája a yamabushi (harcos hegyi aszkéta). A sohei- Kanazawa mester 1971-ben. Főinstruktora ek mind számban, mind tudásban a középkori Miyura Massaru sensei 7. dan. japán legszámott evőbb harci erejét képezték. SKI/tsuki (Jp: san) – 1. egyenes ütés 2. ütések, SOHKAN (Jp) – bonsai stílus: egy közös gyö- ütés-technikák kérből két különböző vastagságú és hosszúsá- SKY YOI! (Jp: w) – készenléti állás! gú törzs fejlődik SO (Jp) – tekercs, könyv SOINTSUKURI/soinzukuri (Jp) – a XV. sz.-tól SO/sogi (e:szo/szogi) (Kor: taek) – állás, pozíció uralkodó Zen hatást tükröző építészeti stílus SOATE! (e: soatt e) (Jp) – „leülni!” – vezényszó SOINZUKURI (Jp) – ld.: sointsukuri SOBA (Jp) – hajdinakása, kedvelt japán étel SO-JITSU (Jp) – ld.: so-jutsu SOCHIN (Jp: kar) – am: „mozdíthatatlan”, SOJU (Kor) – a vodkához hasonló szeszes ital Shotokan és Shito-ryu mesterkata. Eredete SO-jutsu/so-jitsu (Jp: nin) – 1. az álcázás mű- ismeretlen. Elnevezése fordítható „kis nyugodt vészete 2. a lándzsavívás elnevezése a Muro- szellemnek”, is utalva a folytonosan felfeszített machi-korszakban (1337–1573) harára. 36 mozdulat. SOKA-GAKKAI (Jp) – „értékteremtő közösség”, SOCHIN DACHI/sochin-dachi/fudo dachi vallási irányzat (Jp: kar) – küzdő állás: a sanchin dachinál hosz- SOK DO (Kor) – gyorsaság, sebesség szabb, befelé fordított lábfejű állás (fudo dachi) SOKE (Jp) – 1. a mindenkori családfő 2. egy SOCHIN-DACHI (Jp: kar) – ld.: sochin dachi iskolastílus legfőbb mestere 3. nagymester 4. SODE (Jp) – 1. kabátujj, ruhaujj (ken) 2. vállvédő családi ninja stílus SODEFURE AUMO TOSHO NO EN (Jp) – SOKE/ie moto (Jp) – a ryu (iskola) megbízott „Már akkor is kapcsolat keletkezett köztünk, ha vezetője, felelőse csak a kabátujjunk összeér.” Japán szólás. SOKEI/konyaku (Jp) – kontyvirág SODE-GARAMI (Jp) – az egykori szamuráj SOKU (Jp) – ott rendőrség hatásos fegyvere, amely egy hosszú SOKO-ASHI (Jp) – talpív botból és több ráerősített horogból állt. A hosszú SOKO-ASHI-UKE (Jp: kyo) – talpív blokk szerszámmal messzire el tudtak érni, és a kam- SOKU (Jp) – lábfej pókat beakasztva az elfogandó személy ruhájába, SOKUDO (Jp) – gyorsaság, tempo vagy testébe, megadásra tudták azt kényszeríteni. SOKUHO KAITEN (Jp: nin) – féltérd guggoló SODE-GARAMI-JITSU (Jp) – a sode-garami helyzetből (iai goshi), gurulás oldalra. A gördü- alkalmazásának technikája lés a hát felső részén a váll vonalában történik. SODE-GURUMA (Jp: ju) – a keresztfojtások SOKUHO-UKEMI/yoko-ukemi (Jp: ju) – esés egy változata oldalra SODE GURUMA JIME (Jp: jiu) – a kereszt- SOKUHO YOKO KAITEN (Jp: nin) – ld.: fojtások egy változata. Ruhafogásos hátsó ke- sokuho kaiten resztfojtás, térdelő testhelyzetből. SOKUMEN (Jp) – oldal, oldalra SODE-jutsu/sodezutsu (Jp: nin) – a vadászati SOKUMEN (Ok/Jp: kob) – a tonfa hosszabb módszerek tudománya szára alsó éle, a markolatt ól mérve SODE-TORI (Jp: ai) – könyökfogás SOKUMEN AWASE UKE/sokumen awaze- SODE-TSURI-KOMI-GOSHI (Jp: ju) – csípő- uke (Jp: kar) – nyitott -, kétkezes védés oldalra dobás könyöktámasszal SOKUMEN AWAZE-UKE (Jp: kar) – ld.: SODEZUTSU (Jp: nin) – ld.: sode-jutsu sokumen awase uke SODJI (Jp) – tolóajtó SOKUMEN EMPI/yoko mawashi empi (Jp: SODO (Jp) – 1. a művészi szépírásból – kal- kar) – oldalsó köríves könyökütés előre ligráfi ából – kialakult festészet 2. a sojitsu-ból SOKUMEN MOROTE HEIKO TSUKI (Jp: kar) kialakult harcművészet, az álcázás tudománya – nyújtott kétkezes párhuzamos ütés oldalra SOKUMEN MOROTE TSUKI111 SORINJI KEMPO

SOKUMEN MOROTE TSUKI (Jp: kar) – SONNAL DUNG MOMTONG (Kor: taek) – nyújtott kétkezes ütés oldalra biztonsági hárítás belső kézéllel SOKUMEN TSUKI (Jp: kar) – kétkezes védés SONNAL KUMGANG MOMTONG (Kor: oldalra, a mellkas vonalában taek) – „gyémánthárítás” kézéllel SOKUMEN UKE (Jp: kar) – kétkezes védés SONNAL MOK CHIGI (Kor: taek) – kézél- oldalra, a mellkas vonalában csapás nyakra SOKUTEI (Jp) – 1. a láb belső éle, rúgófelület SONNAL MOMTONG (Kor: taek) – biztonsá- 2. talp (ashi no ura) gi hárítás kézéllel SOKUTEI MAWASHI UKE/sokutei- SONNAL OLGUL BAKAT (Kor: taek) – felső mawashi-uke/mikatsuki geri uke (Jp: kar) – hárítás kézéllel kifelé köríves rúgás lábbal/talppal SONNAL OTGORO ARE (Kor: taek) – „X” SOKUTEI-MAWASHI-UKE (Jp: kar) – ld.: hárítás kézéllel ,ld.még: sonnal otgoro are sokutei mawashi uke SONNAL OTGORO OLGUL- (Kor: taek) – SOKUTEI-OSAE-UKE (Jp: kar) – lábbal (talp- „X” hárítás kézéllel ld. még: sonnal otgoro are pal) végrehajtott leszorító védés SONOMAMA! (Jp) – am: „úgy mint ez”, „ne SOKUTO/ashigatana (Jp) – a láb külső éle, mozdulj!”, bírói vezényszó a judóban, arra az rúgófelület esetre, amikor a küzdő felek érvényes leszorí- SOKUTO GERI (Jp: w) – 90°-os csípőfordu- tás közben kikerülnek a küzdőtérről lással rúgás előre, lábéllel SONSO (Kor) – eskütétel SOKUTO-OSAE-UKE (Jp: kar) – a láb külső SOO BAKGI (Kor) – Silla félszigetén kiala- kult, főleg kéztechnikákra épülő koreai harc- élével végrehajtott leszorító védés művészet, amiből kifejlődött a taekwon-do SOKU YAKU (Jp: nin) – egyenes sarokrúgá- SOO GI (Kor: taek) – kéztechnikák, gyűjtőnév sok összefoglaló neve (zenpo-keri, yoko-keri, SOO JIK SOGI (e: szu dzsik szogi) (Kor: taek) koho-keri) – vertikális állás SOMEN (Jp) – főtt tésztaféle SOO JIK SO SONGKAL NERYO SOM SAO (Kí: kung) – lefelé irányuló véde- TAERIGI (Kor: taek) – felfelé irányuló külső kezés, blokk tenyérélcsapás, vertikális állásban. Támadó SON (Kor) – kéz kéztechnika. SONBADAK (Kor) – tenyér SOOM TONG (Kor) – torok SONDANG SILAT (Indo/Mal) – az erő kézzel SOOPYUNG (e: szupi jung) (Kor) – vízszintes történő elvezetésére és a támadás elöl elhajlás- SOORYUNG (e: szuri jang) (Kor) – edzés ld. sal való kitérés technikájára épülő önvédelmi még: suryang rendszer SO-OU-MA-AI (Jp: kyo) – egy lépés az ellen- SONDUNG (Kor) – kézfej féltől, a kumite során az a legkisebb távolság, SONGARAK (Kor) – ujj ameddig a helyzet uralható. ld. még: maai SONGKAL (Kor: taek) – külső tenyérél, kézél, SOP/soto (Ind) – leves ütőfelület SORA/tenno (Jp) – ég, égbolt SONGKAL DUNG (Kor) – belső tenyérél SORAMAME (Jp) – szélesbab SONG-KAUM (Indo/Mal) – a kínai horgas kard SOREMADE! (Jp: ju, kar) – „Állj! Befejezni!” megfelelője. Párban alkalmazott horgas kard, am: „Ez minden!” (a mérkőzés, küzdelem melynek markolata alatt és felett fekvő félhold vége) – vezényszó. alakú, vágásra, döfésre kialakított rész található SORI (Jp: ken) – a kard pengéjének – ami lehet SON KEUT (Kor) – ujjhegy egyenes v. ívelt – elhajlása SONKUT (Kor) – négyujjas technika SORINJI KEMPO (Jp) – Doshin-So (1911– SONKYO (Jp: ken) – ülő állás (guggoló állás) 1981) mester által kialakított módszer. Va- SONMOK DUNG (Kor) – a csukló felső része lójában e stílus a japán harcművészethez áll SONNAL (Kor: taek) – kézél közelebb, mivel So a karate judo és az aikido SONNAL ARE HECHYO (Kor: taek) – „V” há- alapmódszerét kívánta egyesíteni a kínai ala- rítás kézéllel pokkal. Ideológiailag a ZEN tanításához kö- SONNAL BAKAT (Kor: taek) – csapás kézéllel tődik. Jelenlegi főigazgatója az alapító mester SONNAL DUNG (Kor: taek) – 1. belső kézél 2. lánya, aki maga betegsége miatt a harcművé- csapás belső kézéllel szetet nem műveli. ld.: kempo SOROBON112 SUIHEI GAESHI

SOROBON (Jp: Kí) – kínai golyós számológép SOTO UKE (Jp: kar) – 1. külső védés „oi” ol- SOTAI SENSHU/yakushuku randori (Jp: ju) dalról (Wado-ryuban belülről kifelé haladó – randori előre megbeszélt feltételek mellett védés!) (bo) 2. kívülről befelé irányuló botvé- SOTO/sop (Ind) – leves dés ld.: yoko-uchi-uke SOTO (Jp) – 1. külső 2. kívülről befelé 3. Dogen SOTO-UKIWAZA (Jp: ju) – külső hullámle- által alapított Zen-Buddhista irányzat, amely a rántás csendes elmélkedést (zazen) és a feltétlen befelé SOYU (Jp) – szójamártás fordulást tekinti, a szenvedésektől való megsza- SPIDAN (Jp) – gyorsan badulás legjobb eszközének. A haláltól való féle- SSU LIEN BU (Kí: tai) – „négy-hat” állás lem elsősorban az ÉN elvesztésétől való rett egés- STAMA/atama (Jp) – fej ben rejlik, ezért a harcos mintegy hozzászoktatja STERLAK SILAT (Indo/Mal) – a „harimu” ellen- magát az ÉN elvesztésének gondolatához, s így téte, a maximális erő használatára épülő harci közömbösen szemléli az élet és a halál kérdését, stílus. Alapelve: „az elefánt mindent legyőz”. a küzdelemben pedig elmúlik a halálfélelme. STUPA (Szanszkr) – Buddhista emlékhely, SOTO-GEDAN-BARAI (Jp: kyo) – alsó seprés eredetileg ereklyék fölé emelt halom. Napja- kívülről inkban már kis épület látja el ezt a funkciót. SOTO-HACHIJ I-DACHI (Jp) – ld.: soto- SU (Jp) – ecet hachij i dachi SUBAK (Kor) – kínai eredetű pusztakezes SOTO-HACHIJ I DACHI/soto-hachij i-dachi/ harcművészet. A Koreában gyakorolt kínai soto-hachij i-tachi (Jp: jiu) – 1. természetes állás, harci forma – a Tang-su (Tang keze)-, koreai- karok a test előtt lazán lógnak, kezek enyhén ak által átformált változata. Másik elnevezése „kwon pup”. Ennek számtalan irányzata léte- ökölben, lábak vállszélességben a lábfejek kife- zett a Koreai-félszigeten, és a „subak” csupán lé néznek, a talpak középvonala 90°-ot zár be gyűjtőnévnek tekinthető. Ezek a harci metódu- (kob, ton) 2. „kifelé nyitott -láb állás” v. természe- sok a fegyveres irányzatok kiegészítésére szol- tes állás, a kezek a tonfák markolatát fogják, a gáltak, elsősorban a fegyveres harc utáni kö- szár a könyökhöz simul. (kyo) 3. külső 8-as állás zelharcban. Csakúgy, mint Japánban a kempo SOTO-HACHIJ I-TACHI (Jp: kyo) – ld.: soto- vagy a ju-jutsu. Koreában a subák elnevezést hachij i-dachi a Yi-dinasztia alatt „tae kwon”-ra változtatt ák. SOTOJISHI-IN/toh (Jp: nin) – a „megjelenő SUBURI (Jp: ken) – mozgásgyakorlat a shinai- külső oroszlán” jele. Az igazi alapokon nyugvó al, az összecsapás gyakorlására Togakure ryu 3. kuji-kiri gyakorlata, ami az SUEI-JITSU (Jp) – a vízen való erőszakos át- univerzummal való harmóniát szimbolizálja. kelés tudománya. A vízen való átkelés és harc, SOTO-KAITEN-NAGE (Jp: ai) – aikido dobás, felszereléssel. ld. még: suij ohoko-jitsu melynek során az egyensúlyvesztésbe hozott SUGANCHA/Suganda – király Dél-Indiában, ellenfelet egyik csuklóban rögzített keze, és tar- Boddhidharma apja, akinek fi a neveltetését és kón keresztüli vállfeszítés segítségével a feszí- rangját köszönhett e tett karon, mint tengelyen keresztül átforgatják SUGANDA – ld.: Sugancha SOTO KIRI (Jp: iai) – a „habaki” elmozdítása a SU GI (Kor: taek) – kéztechnikák „koiguchi”-ból kifelé SUGOROKU (Jp) – az os-táblához hasonló ja- SOTOMAKIKOMI (Jp) – ld.: soto-maki-komi pán társasjáték, amit verses kártyákkal játszanak SOTO-MAKI-KOMI/sotomakikomi (Jp: ju, SUI/suido/mizu (Jp) – víz jiu) – külső kardobás vetődéssel SUIBOKU (Jp) – a kínai tus művészete ld. SOTO MAWASHI GERI (Jp: kyo) – külső fél- még: somi-e hold ívű rúgás SUIDO (Jp) – 1. folyóvíz 2. patak, a víz útja SOTO MAWASHI KEAGE (Jp: kyo) – körkö- SUIGETSU (Jp) – gyomoridegfonat, napfonat rös lendítővédés lábbal ld.: mikatsuki geri (solarplexus). Veszélyes támadási pont a gyo- SOTO-MAWASHI-UCHI (Jp: kar) – shuto- morszájnál. uchi kívülről befelé végrehajtva SUIHEI GAESHI (Jp: nun) – köríves támadás SOTO-UDE-UKE (Jp: kar) – 1. külső, alka- fej felett ről oldalra. A kinyújtott fej felé emelt ros védés. Az alkar kívülről befelé halad. 2. mindkét kéz közül az egyik bontja a fogást, a Wado-ryuban a Shotokan „uchi-ude”-nak míg a másik körívesen a célpontra vezeti a megfelelő védés nunchaku szabad végét. SUIJ OHOKO-JITSU113 SUNG TAI-JO

SUIJ OHOKO-JITSU (Jp) – a vízen való átju- SUMI-GAESHI/sumigaeshi (Jp: ju, jiu) – láb- tás tudománya szárátforgatás, (hátravetődéses dobás). Kano a SUIKA (Jp) – görögdinnye ju-jutsu kito iskolájából vett e át saját rendszerébe. SUIMONO (Jp) – húsleves SUMIMASEN! (Jp) – bocsánat! elnézést! SUI-REN (Jp: nin) – a vízi technikák módsze- SUMIOTOSHI (Jp) – ld.: sumi-otoshi re, a Togakure ryu 18 alapiskolájának egyike SUMI-OTOSHI/sumiotoshi/kuki nage (Jp: ju, SUISEN (Jp) – sütemény a kuzu gumójából jiu, ai) – tolásos ledöntés, ami a régi ju-jutsu- készült keményítőből ból lett átvéve SUKI (Jp) – 1. nyílás 2. nyitás 3. lehetőség SUMO (Jp) – a birkózás tradicionális, japán vál- SUKIYA (Jp) – 1. teaház, pavilon: kis épület a faja. Elődje a „sumai” volt. I. e. 23-ban, Suinin kertben, ami a teaszertartás céljára szolgál, a császár alatt rendezték az első birkózóversenyt. lakóházzal a raji (ösvény) köti össze 2. a tea- 15 napos versenyek keretében évente hatszor szertartás központi helye rendeztek sumo bajnokságot. Naponta több SUKIYAKI (Jp) – japán ételféleség. Vékony küzdelem zajlott le a kör alakú küzdőtéren. marhahússzeletek szójamártásban kisütve, A cél az ellenfél kiszorítása a küzdőtérről, vagy hagymával, kínai kellel, tésztával. annak elérése, hogy a lábán kívül más testré- SUKOSHI (Jp) – 1. kicsit, keveset 2. néhány, kevés sze is érintse a talajt. Az alaptechnikák száma SUK PIAO (Mal) – csavart nyelű lándzsa 90. Öltözet: derékra és ágyékra erősített öv. SUKUI (Jp) – 1. merítés, kanalazás 2. lapát, kanál A győztes öltözéke: díszkötény, katana, SUKUI DOME (Jp: kar) – rúgás védése a láb yokosuna öv, háncslapfüggők. A mérkőzés kez- elvezetésével detén a versenyzők az ártó szellemek távoltartá- SUKUINAGE (Jp) – ld.: sukinage sára sót szórnak a küzdőtérre, majd egymással SUKUI-NAGE/sukuinage (Jp: ju, jiu) – oldal- szemben a kör szélén szétt árt karokkal legug- só csípőkiemelés (páros térd/lábfelrántás), az golnak üdvözlés képen, s jelezve, hogy nincs aikido-ban aiki-otoshi néven ismert. Régi ha- náluk fegyver. A küzdelem bírói jelre kezdődik. gyományos ju-jutsu technika, minden iskola Napjainkban kizárólag nagytestű, nehézsúlyú használta csak más-más elnevezéssel. (130–260 kg-os) férfi ak űzik versenyszerűen. SUKUI-UKE (Jp: kar) – elvezető, merítő védés A versenyzőket speciális étrenddel hízlalják fel, SUMAI (Jp) – „küzdelem”, a hagyományos akik – sajnos – kevesen élnek harmincegyné- japán birkózás, a sumo régi formája, amely a hány éves koruknál tovább. ld.: még sumai legrégibb pusztakezes harcművészet volt Ja- SUMO DACHI (Jp) – széles lovaglóállás, ki- pánban. Az első feljegyzések ie. 23-tól említik. fordított lábfejekkel ld.: shiko-dachi v. hiko-dachi Technikai repertoárja a birkózóelemeken (fo- SUMSHINGI (Kor: taek) – 1. légzés 2. légzés- gás, dobás, kiemelés) mellett ütéseket, rúgá- technika sokat, fejeléseket tartalmazott . A küzdelmek SUN (Jp) – 1. 3,03 cm, 10 bu, hosszmérték. 2. igen sok halálos áldozatot követeltek meg ld.: sune ekkor. A Nara-korszaktól (710–794) kezdtek SUN (Kí: taichi) – a Tai Chi Chuan négy fő stí- nyilvános versenyeket rendezni, s ekkor a lusa közül az egyik. sérülések számának csökkentése érdekében SUN (Kor) – 1. egyenes 2. sípcsont egypár veszélyes technikát kiiktatt ak. Később SUN DOME/sun mode (Jp: kar) – az akció meg- bevezett ék a küzdelemben a ruhafogást (Kumi állítása a cél előtt , megfelelő távolságra (kont- uchi ld. ott ), ami a küzdelmet életszerűbbé tet- roll). Az a biztonságos távolság, mely a teljes te. A folyamatos változtatások hatására ez a erővel végrehajtott karate technikánál a támadó kegyetlen harci forma szórakoztató látványos- felületet elválasztja a sérülés veszélyének kitett sággá, versenysportt á szelídült. A Tokugawa- életpontt ól, a sérülések elkerülése érdekében. korszakban (1573–1868) kialakult a mai sumo, SUNE/sun (Jp) – sípcsont ami japán nemzeti sportt á vált. SUNE UKE (Jp: kyo) – sípcsontvédés SUMATE (Jp: ken) – megerősített csípővédő SUNG TAI-JO (960–963) – a Sung dinasztia SUMI (Jp) – sarok, szöglet híres császára, aki legyőzhetetlen ökölharcos SUMI-E (Jp) – 1. kínai tus 2. (tus) festés hírében állt, és kifejlesztett egy univerzális SUMIGAESHI (Jp) – ld.: sumi-gaeshi kung-fu-rendszert. SUN KIK114 SHAKUHACHI

SUN KIK (Kí: kung) – pusztakezes harcművészet, SUTRA (Szanszkr) – am: „fonal”, rövid vers- melyet Yu Chow alakított ki a Tang Lang stílusból szak a Védák szent irataiban, Buddha aforiz- SUN LU-TANG (1861–1932) – Tai Chi Cuan mái. Rövidebb-hosszabb elbeszélések, lecke nagymester, aki a stílus elterjesztésében jelen- szövegek, amelyek Buddha tanait értelmezik, tős szerepet játszott magyarázzák. SUN TSU – i. e. 360 körül élt kínai stratéga SU-YARI (Jp: bu) – egyenes, hosszú lándzsa SUN MODE (Jp: kar) – ld.: sun dome SUWARI (Jp: ai) – térdelő ülés(ben) ld. még: SUPARINPEI (Jp: kar) – Nahate mesterkata a zazen/seiza Goju-, és a Shito-ryu-ban SUWARI-WAZA (Jp: ai) – a támadó és védő SUPUN (Jp) – kanál ülő vagy térdelő helyzetben végrehajtott tech- SUPYUNG (Kor) – vízszintes nikáinak gyűjtőneve SURIAGE WAZA (Jp: ken) – a harai waza-hoz SUWARU (Jp: ken) – leülni hasonló technika csoport: felfelé hárítás utáni SUZUKI (Jp) – sügér azonnali támadás SUZUKI DAISETS TEITARO (1871–1966) SURI-ASHI/tsini-ashi (Jp: kar) – csusszanás – a Buddhista fi lozófi a (zen) világhírű pro- mindkét lábbal, előre vagy hátra. Siklás, sasszé. fesszora. Több, amerikai és nyugat-európai SURI-KOMI (Jp: kar) – szökkenés, kis ugrás egyetem tanára. SURI-TE (Jp) – az okinawa-te egyik stílus- SWADEE!/Chern-duem krab! (Thai) – egész- irányzata ségére! SURI-UKE (Jp.kar) – ld.: nagashi-uke SWE GOL (Kor) – kulcscsont SURI-UKE TSUKI (Jp: kar) – csúsztató védés, ami ütésben folytatódik SURICHIN (Ok-Jp: kob) – lánc két végén súllyal: kézifegyver ld. még: kusari-fundo, manriki-kusari Sh SURYANG (Kor) – edzés ld. még: sooryung SURYON SENG (Kor: taek) – tanuló SHA (Jp) – személy, művésznő, gésa SUSAKA-MON (Jp) – a Császári Palota Déli SHA/uchij ishin-in (Jp: nin) – az iga-i alapokon Kapuja nyugvó Togakure ryu ninja iskola 4. kuji-kiri SUSANOO NO MIKOTO/Takehaya gyakorlata, a „belső oroszlán” jele. Szimbolikus Susanoo (Jp) – az „Indulatos, Lobbanékony Is- jelentése szerint egészséges testben egészsé- ten”, a tengerek birodalmának istene ges lélek nyugszik. SUSHI (Jp) – japán ételféleség. Enyhén ecetes SHABU-SHABU (Jp) – japán ételféleség. Na- vízben főtt rizs. Ezt a rizst aztán gombával, gyon vékonyra vágott , kivert marhahússzele- hallal, rákkal, esetleg tojással ízesítik. Hide- tek forró vízben megkapatva, erős, édes, mus- gen fogyasztják. Nagyon kedvelt formája a táros mártással. „sushi”-nak, amikor tengeri moszatba (nori) SHAIKATANDEN (Jp: ju) – testt el kezdett göngyölve kis tekercseket készítenek belőle. dobás ld. még: futomaki sushi ill. nori SHA-JI-KYOKU (Jp) – a (shinto) oltárok, SUSHIHO (Jp: kyo) – mesterkata szentélyek és a (buddhista) templomok hiva- SUSHIN NI REI! (Jp) – „a vezetőbíró köszön- tala, amely 1877-től közigazgatásilag külön- tése!” – felszólítás. választott a Japánban a két kultikus tevékeny- SUSU (Ind) – tej séget és helyet SUTE (Jp) – elhagyni SHAKAHN (Jp) – bonsai stílus: „megdőlt” SUTEGI (Jp) – fapálcika, amit WC-papír he- fácska lyett alkalmaztak SHAKAI (Jp) – társadalom SUTEMI (Jp: ju, jiu) – 1. a testet „feláldozni”, SHAKEN (Jp: nin) – dobócsillag, a hira elvetődni 2. esés, vetődés shuriken leggyakrabban használt formája SUTEMI-WAZA (Jp: ju, jiu) – am: magunk mö- SHAKO-KEN (Jp: kar) – „saskarom” gött hagyni a testet, a vetődéssel végrehajtott SHAKU (Jp) – 1. 30,303 cm, 10 sun: japán dobások gyűjtőneve. Két csoportja van: 1. ma- hosszmérték 2. 1,80 cl: japán űrmérték sutemi-waza – vetődéses technikák hátra; 2. SHAKUHACHI (Jp) – bambuszfuvola: régi, yoko-sutemi-waza – vetődéses technikák oldalra. japán hangszer SHA MEN YU – SHAOLIN... 115 ... SHAOLIN

SHA MEN YU (Kí) – ld.: saah mun yu harci metódusát, a Chuan-Shu-t. Szerzete- SHAMISEN (Jp) – lantszerű, három húros, sei kétszáz éven belül a hatalmas birodalom régi japán hangszer leghíresebb harcosaivá váltak. A Chuan-Shu SHANKARA – i. e. VIII. sz. elején élt indiai alapja a szintén Bodhidharma által megalko- fi lozófus tott Chan (Zen) Buddhizmus, amely követőit SHAN (Kí) – hegy mozgékonyságra, felszabadultságra neveli. SHAN PO (Kí) – katonai tábor, a Shuai Chiao A Shaolin a Honan tartomány középső ré- birkózás központjának elnevezése, a Ming- szén elterülő Songshan-hegység erdővel bo- dinasztia (1368–1648) idején rított vadregényes csúcsán a Shashi-shanon SHAOLIN (Kí) – jelentése „kevés erdő”. (Kan- állt, amelyet a hegy lábánál, és még azon túl toni dialektusban Siu Lu v. Siu Lum, ld. ott !) is kolostori tulajdonban lévő termőföldek Az egykori kínai birodalom középrészén há- öveztek. A földeken dolgozó szerzeteseket rom különböző Buddhista kolostor elneve- gyakran támadták meg banditák, s nemegy- zése, melyben a szerzetesek a hagyományos szer – háborús időkben –katonák is, hogy a lelki gyakorlatokon kívül harcművészetekkel már betakarított terményt elvegyék tőlük. is foglalkoztak. E három kolostor közül azon- A szerzetesek ilyenkor karddal, bott al, s a ban csak az ősi, Honan tartománybeli volt az, kezük ügyében lévő szerszámokkal védekez- amely a távol-keleti harci formák egyik köz- hett ek, amiknek fegyverként való használatát pontjaként és a kínai harcművészetek felleg- mesteri szintre fejlesztett ék. A kolostor falain váraként kiemelkedően fontos, és alapvető belül egyéb fegyverek használatát (pl.: lán- szerepet játszott azok kialakulásában és maj- dzsa) is gyakorolták, de ezeket csak a kolos- dani elterjedésében. A három kolostor közül tort ért támadás esetén használhatt ák. Maga csak ebben gyakorolták a szerzetesek töme- a kolostor kívülről szinte megközelíthetetlen, gesen a harcművészeteket, amelyek részei fellegvárhoz hasonlított , belülről viszont a voltak a kolostori életnek csakúgy, mint a me- szerzetesi cellákon kívül, hatalmas meditáci- ditáció, hála Boddhidharmának, aki 527-től ós termek, könyvtárak és művészien megal- kezdte tanait terjeszteni, ebben a kolostorban. kotott kertek kaptak helyet. A Tang-dinasztia A Honan tartománybeli kolostort a Wei- alatt (618-907) a kolostor országos hírnévre dinasztiabeli Xiao Wen-di császár építt ett e tett szert. A szerzetesek harci tudományukat 497-ben Ba Tuo indiai származású buddhista világiak részére azonban nem adhatt ák át. Ez a szerzetes számára, hogy e helyen legyen Kí- gyakorlat egészen a mandzsu Ching-dinasztia nában a buddhista vallás fellegvára. 527-ben (1644-1911) trónralépéséig volt érvényben. Et- a kolostoralapító Ba Tuo-nál is fontosabb től kezdve a Shaolin szerzetesek több hazafi - személy érkezett Indiából Kínába, a Buddhiz- as-, és parasztfelkelés mellé álltak. Tudásukat mus akkori legmagasabbrangú pátriárkája, a felkelőknek – igaz módosítva – de átadták. Buddha 28. utódja, Bodhidharma (480–557). Szükség volt a módosításra, mivel a szerzete- Előbb a Liang-dinasztiabeli Wu Ti (502–549) seknek egész életük rendelkezésre állt tudásuk császárral találkozik, majd Honanba uta- csiszolására, a felkelőknek azonban hihetetle- zik, s a Shaolin kolostor mellett i remete bar- nül rövid idő alatt kellett «hadrakésszé» válni. langban kilenc évet meditál. Csak ezután A Mandzsu-dinasztia végül 1723-ban megelé- hajlandó elfogadni a kolostor szerzeteseit gelte a Shaolin papok tevékenységét, s északi tanítványaiul, s lesz a kolostor pátriárkája. kolostorukat hatalmas túlerőben lévő sere- Bodhidharma magas követelményt állított a gükkel elpusztított ák. Időközben a kolostorok szerzetesek elé, akik megbetegedtek, végki- között a vezető szerepet a déli Shaolin vett e merülésben meghaltak, vagy megszöktek a át, azonban hírneve, dicsősége soha nem érte kolostorból. Ekkor világosodott meg előtt e, utol a honani kolostorét. A legendás utolsó hogy a szellemet nem lehet kett éválasztani pátriárkája Seh Koh Sum (1887–1960) pedig a a testt ől, a hazájában szerzett testedzéssel negyvenes évek végén Szingapúrba menekült. kapcsolatos ismereteit (Vay-ramushi harc- Az eredeti tanítás az 1723-ban elmenekült szer- művészet) ötvözi a kínai hagyományokkal zetesek révén került továbbadásra, s az általuk és ezekből kifejleszti a Shaolin kolostor első kifejlesztett rendszerek virágzanak ma is. SHAOLIN CHUAN116 SHIHO-DOSA

SHAOLIN CHUAN (Kí) – eredetileg a Shaolin SHI (Jp) – 1. négy, a négyes szám ld. még:yo/ kolostor szerzeteseinek a harcművészete a yon 2. kevés, kissé 3. harcos, lovag ld.: bushi 4. XVIII. sz. közepéig, amely a még Bodhidharma úr 5. halál 6. halott által a VI. sz.-ban kifejlesztett Chuan-Shu-ból SHI/chin (Kí) – tíz, a tizes szám fejlődött ki, majd később a kolostor pusztulása SHIAI (Jp: bud) – verseny után, több utódrendszer elnevezése. Az eredeti, SHIAI-JO (Jp) – küzdőtér, küzdőszőnyeg Bodhidharma-féle Chuan-Shu-t szinte lehetet- SHIAI-WAZA (Jp: kar, ju) – versenytechnika len elválasztani az utódai által továbbfejlesztet SHIATSU (Jp) – kínai eredetű japán gyógy- és a háborúkban megedződött későbbi Shaolin masszás, akupresszúra Chuan-tól. Az indiai származású pátriákra az SHIBA-INU (Jp) – kiskutya ősi Vay-ramushti rendszerre, és az öt vadállat SHIBARI (Jp) – rögzít, megköt (sárkány, tigris, leopárd, daru, kígyó) mozgásá- SHIBORI/shime/jime (Jp) – fojtani, fojtás ra épített e rendszerét, s fi lozófi ai alapját a szin- SHIBUCHO (Jp) – országot képviselő mester, tén általa létrehozott Chan (Zen) tanítás adta. vezető Bodhidharma utódai a pátriákra rendszerét SHIBUNOICHI/shibu no ichi (Jp) – negyed, megőrizték, s a művészet szintjére fejlesztett ék. v. minek a negyede A tradíciók őrzése ellenére az idők folyamán a SHIBU NO ICHI (Jp) – ld.: shibunoichi Shaolin harcművészeti rendszer igen sokat vál- SHICHI/nana (Jp) – 7. a hetes szám tozott . A legnagyobb átalakítást Chiu Yue pap SHICHI DAN (Jp: bud) – a hetedik budo mes- hajtott a végre. Ő alakított a ki a Shih Pa Lo Han ter fokozat SHICHIGATSU (Jp) – július Sho („Lo Han 18 keze” v. „Lo Han küzdésének 18 SHICHIJ U (Jp) – hetven, a 70-es szám fortélya”) gyakorlat sort, amire később a Shaolin SHIDO (Jp: ju) – 1. megjegyzés, enyhe bün- Chuan épült. Ezt a harcművészetet már a fel- tetés (3 pont) 2. lovagiasság a szamurájok er- keléseket támogató szerzetesek alkalmazták, kölcsi kódexe oktatt ák, s a harcokban továbbfejlesztett ék. SHIDOSHI (Jp: nin) – ninja mester, tanító, 6. A Shaolin Chuan a legtöbb kemény stílus dan-tól alapja. Technikái mellőzik a felesleges mozdu- SHIDOSHI-HO (Jp: nin) – a nin-jutsu oktatá- latokat, erőteljesek és általában nyitott kézzel sára is jogosult fi atal mester 1. dan-tól kerülnek végrehajtásra. A fegyverek közül elő- SHIER (Kí) – a 12-es szám szeretett el alkalmazza a botot, a lándzsát és a SHIGATSU (Jp) – április kardot. A kolostor pusztulása után a rendszer SHIHAN (Jp) – 1. doktor, nagymester, tanár több önálló stílusra bomlott : Hung Gar, Ng (kar) 2. megszólítás a 6. dan-tól a nagymeste- Mui Pai, Wing Chun, stb. Ezen iskolák többsé- reknek (nin) 3. a család (klán) vezető tanítói 8. ge már az átadó mester egyéni tulajdonságait dan-tól felfelé is hordozzák. Az eredeti irányzathoz még a SHIHAN-KEN (Jp: nin) – csapás öt ujjheggyel Siu Lum, a Lim Wan Kun, s talán még a Hung SHIHO (Jp) – 1. négyszög ld. még: shiko Gar hasonlít leginkább. A Shaolin Chuan nevet 2. négyes (kombináció) 3. minden irányba, ma számos iskola használja, mivel a kolostor négy irányba ld. még: shino 4. a négy égtáj pusztulása után nem egy mester ezzel a névvel (san) 5. a sankukai karate alapiskola gya- fémjelezte stílusát. Ezek közül kevés az amely a korlatai két ellenfél ellen, um: jodan-uke; stílus jogos örökösének mondhatja magát. gedan barai; chudan uke; randori ichi no SHAOLIN KUNG-FU/Shorin Ji Kempo (Kí) – a kata; randori ni no kata; randori san no shaolin szerzetesek által kialakított küzdőstílus kata; randori ski no kata; randori mae geri SHARAKUSASHI (Jp) – dicsekvés no kata; randori mawashi geri no kata SHASHIN (Jp) – fénykép SHIHO-DACHI/shiko-dachi/hiko-dachi (Jp: SHEN (Kí: pak) – a „láma” irányzatban a kike- kar) – „négyszögállás”, v. „sumo állás” ld.: sumo- rülés, a támadás elleni védekezés alacsonyabb dachi, a karatéban bemelegítéskor alkalmazzák. rendű módszere, kézzel való hárítás Tulajdonképpen kifordított lábfejű lovagló állás. SHE PU (Kí: nin) – a koga-i ninja iskolák 4. SHIHO-DOSA (Jp: ai) – kilégzés, „lent vágás”, kuji-ashi gyakorlata, a „kígyólépés”, tulajdon- majd ellenkező irányba. Az aikido edzéseken képpen speciális kúszásfajta a felkészülés egyik eleme. SHIHO-GERI117 SHINDO

SHIHO-GERI (Jp: kar) – azonos lábbal, négy SHIKON-KEN (Jp: nin) – 1. az előreálló hü- irányba végrehajtott rúgássorozat: mae-geri, velyk-, és kisujj között behajlított három ujj yoko-geri, mawashi-geri, ushiro-geri középső ízületével végzett söprés v. csapás SHIHO-GIRI (Jp: ai) – négy irányba lépés (vágás) 2. a fenti kéztartás SHIHO-HAI (Jp) – a két újévi ünnep egyike, a SHIKOZU (Jp) – kiváltságos társadalmi osz- „Négy Irány Tisztelete” tályhoz tartozó személy SHIHO KOUSOUKON (Jp: kar) – Shito-ryu SHIMA (Jp: bud) – 1. keresztcsíkos öv (általá- mesterkata, ami a Shuri-te-ből származik ban piros-fehér), 6.danfokozatt ól viselik. Léte- SHIHON/shihon nukite (Jp: kar) – szúrás zik feket-fehér változata is. 2. sziget négy ujjal SHIME (Jp: ju, jiu) – ld.: shibori SHIHO-NAGE (Jp: ai) – négy irányba dobás SHIMERU (Jp: ai) – a „végső csapás”, – SHIHONNAGE (Jp: ai) – ld.: shihon-nage kiritsuke – alkalmával végzett kézmozdulat. SHIHON-NAGE/shihonnage (Jp: ai, jiu) – A csapással egyidejűleg befelé forduló, csa- csuklótöréssel végrehajtott aikido dobás. varó mozgást végző kéz a kard szabályos SHIHONNAGE GATAME (Jp: jiu) – csukló- mozgáspályáját segíti elő. Tulajdonképpen a rögzítés négyszög technikával, az uke fekvő, két kéz megfordítása markolaton befelé, egy a tori térdelő testhelyzetben van időben a kard lefelé történő mozgásával. SHIHON NUKITE (Jp: kar) – ld.: shihon SHIME-WAZA/jime-waza (Jp: ju, jiu) a fojtás- SHIHO-WARI (Jp: kar) – töréspróba négy technikák összefoglaló elnevezése irányba SHIM JANG (e: szim dzsang) (Kor) – szív SHIH PA LO HAN SHO (Kí: Sh-ch) – „Lo Han SHIMOSEKI (Jp) – a tanulók oldala a dojoban 18 keze” v. „Lo Han 18 fortélya”, ősi gyakorlatsor SHIMOZA (Jp) – 1. bejárat (ju) 2.a dojo bejárata SHI-JAK/Si chak (e:sicsák) (Kor: taek) – rajta! SHIMPAN (Jp: ken) – döntőbíró ld. még: ld. még: si jak shinpan,/shinpai SHIJ IKU (Jp) – szépírással írt vers SHIMPAN SHO (Jp) – főbíró ld. még: shushin SHI JU/yo ju/yon ju (Jp) – negyven SHIMPU/kamikaze (Jp) – 1. „isteni szél” SHI JU ICHI (Jp) – negyvenegy, és így tovább 2. halált megvető, öngyilkos pilóta a II. világ- SHIKAKE-WAZA (Jp: ken) – közvetlen táma- háborúban dásra alkalmazott technikák SHIN/shinzo/kokoro (Jp) – szív SHIKAN-KEN (Jp: nin) – 1. egyenes ütés ujj- SHIN (Jp) – 1. igazság 2. a szellem és akarat percekkel 2. lapos ököl, ua. mint a karatéban egysége, átvitt értelemben 3. szív 4. lélek 5. ér- a hiraken zés, hangulat 6. értelem, ész, mely meditáció SHIKEN (Jp) – vizsga útján érhető el 7. hét, a 7-es szám 8. új SHIKKAKU (Jp: kar) – 1. leléptetés három SHINAI (Jp: ken) – bambuszból készült kendo büntetőpontért, a Sanbon shobu rendszerű gyakorló kard versenyeken 2. alkalmatlanság (ju) 3. lelépte- SHINAI CHIKUTO (Jp: ken) – vívóbot (bambusz) tés alkalmatlanság miatt SHINBUN (Jp) – újság SHIKKO (Jp) – térden járás SHIIN BUP (Kor) – akaraterővel való elaltatá- SHIKO/shiho (Jp) – négyszög sa másoknak, az erre való képesség SHIKO-DACHI/hiko-dachi (Jp: kar) – 1. ld.: SHINDAI (Jp) – ágy shiho-dachi (ton) 2. kifordított lábfejű lovagló- SHINDEN/honden (Jp) – 1. „Isten csarnoka”. állás, a tonfa hosszabb szára az alkarhoz si- A shintoista templom fő csarnoka. 2. szentély. mul, a karok könyökben hajlítva a mell előtt 3. főépület SHIHO KOUSOUKUN (Jp: Shi, kar) – Shurite SHINDEN FUDO-RYU DAKENTAIJ UTU eredetű Shito-ryu kata (Syurite – Itosu – Ha) (Jp: nin) – ninja stílus, melynek 26. nagymes- SHIKOKU/kochi/(tosa) – japán kutyafajta tere dr. Hatsumi Masaaki sensei SHIKOMI-TSUE/shikomi-zue (Jp: nin) – SHINDEN NI REI! (Jp: ju) – Tisztelet a fő speciális ninja harceszköz. Igen hosszú, helynek! – vezényszó, az edzés elején. egyenes, keskeny pengéjű, hegyes fegyver a SHINDENZUKURI (Jp) – a nemesek házaira szamurájok ellen. jellemző régi építészeti stílus a középkorban SHIKOMI-ZUE (Jp: nin) – ld.: shikomi-tsue SHINDO (Jp) – ld.: shinto SHINDO MUSU-RYU118 SHISHINDEN

SHINDO MUSU-RYU (Jp) – híres kardvívó, SHINOBI-ZUE (Jp) – ld.: shinobi-tsue Miyamoto Musashi stílusa, amely a maga ko- SHINOLOGUS (Jp) – a Kangaku-iskola követője rában nem bizonyult elég hatékonynak, annak SHINPA (Jp: Shi, kar) – Shitoryu mesterkata ellenére, hogy az alapító mestert élete 60 pár- SHINPAN/shinpai/shimpan (Jp) – budo viadalában – saját bevallása szerint – senkinek versenybíró nem sikerült legyőznie. A stílus ma is létezik. SHINPA (Jp: Shi, kar) – Shitoryu mesterkata SHINEJI (Jp) – ősszel termő fafül- (laska-, jú- SHINPAI (Jp) – ld.: shinpan dásfül-) gomba SHINPAI NI REI! (Jp) – „A versenybírók üdvöz- SHINGON (Jp) – buddhista szekta Japánban, lése!” – felszólítás a versenyzőknek. amely a IX. században jött létre. A „tendai”-jal SHINSHIN TAITSU AIKIDO (Jp) – Koichi együtt az egyik olyan fő szellemi áramlat, amely- Tohei által 1974-ben létrehozott ryu, amely a ben a kínai buddhista elmélet öltött formát belső misztikumot Uyeshibánál is jobban hang- SHING SIU – a Chut Sing, a „hét csillag” súlyozza. A Japán Aikido Szövetségből kivált. kung-fu stílus alapítója SHINSHOKU (Kí) – a „kami szolgája”, pap, a SHIN-HOU (Kí: hou) – a Hou Chuen (majom) japán „kannushi” megfelelője stílus öt formájának egyike, am: „kőmajom”, a SHINTAI (Jp) – 1. a shintoizmusban az „Isten test erőssé tétele testét” jelölő szó. Szent dolog, tárgy, amit Isten SHINIMIZU (Jp) – „halálvíz” testeként tisztelnek. (Nem ua. mint a „tai”!) SHIN JIN MEI (Jp) – Sosan mester (?–606) a (ai, ju, kar) 2. lépésiskola, rendes járás, egye- szellembe vetett hitről szóló műve nes vonalú mozgás SHIN JIN RYU (Jp: ken) – „az igaz szellem SHINTO/shindo (Jp) – 1. „istenek útja”, a japán útja”, a kendo egyik iskolája államvallás 2. 1530 után készült kardpenge SHINKANSEN (Jp) – am.: „új főútvonal”, a SHINTO-GOBUSHO (Jp) – a shinto öt köny- gyorsvasút egyik fővonalának elnevezése ve. 1170–1390 között állt össze az Ise „külső SHINKEN SHOBU (Jp) – „küzdelem a halálig” temploma” papságának körében, mint a shinto SHINKOSHUKYO (Jp) – ld.: shinshukyo első rendszerezése, fi lozófi ai értelmezése. SHINO (Jp) – ld.: shiho SHINTOIZMUS (Jp) – régi japán hitvilág, SHINOBI (Jp: nin) – am.: „besurranó”, a ninja államvallás régebbi elnevezése SHINZEN-JO (Jp) – az „istenek táplálásának he- SHINOBI-GATANA (Jp: nin) – a ninja-ken (a lye”, itt helyezik el és készítik el az adományokat ninja-kard) régies elnevezése SHINZO/shin/kokoro (Jp) – szív SHINOBI-IRI (Jp: nin) – a lopva, titokban tör- SHIRAGIKU (Jp) – fehér krizantém ténő járás módszere, a Togakure ryu 18 alap- SHIRANO (Jp) – sprotni, halfajta iskolájának egyike SHIRO/shiroi (Jp) – fehér SHINOBI-JUTSU (Jp: nin) – a „láthatatlanná válás SHIRO (Jp) – férfi név, am: „negyediknek szüle- művészete”, a nin-jutsu régies elnevezése, ld. ott tett ”, a születési sorrend szerint adott név SHINOBI SHOZUKU/shinobi shotsoku (Jp: SHIROI (Jp) – ld.: shiro nin) – a jellegzetes fekete, vöröses fekete, v. SHIRO NO KACHI! (Jp: kar) – „a fehér öves kék ninja-ruha, amely számtalan fegyvert rej- versenyző győzött !”, eredményhirdetés karate tett magában, de ennek ellenére lehetővé tett e versenyen a ninja számára a szabad, szinte akrobatikus SHIRO NO KIKEN! (Jp: kar) – „a fehér öves mozgást, a víz alá merülést, a környezetbe való versenyző visszalépett !”, „fehér feladja!” (feladta, tökéletes beolvadást. Nadrágból, kabátból, nem jelent meg, megsérült) csuklyából és egy sajátos lábbeliből áll, amely SHIRO OBI (Jp) – fehér öv különválasztja a nagylábujjat a többi lábujjtól. SHISEI (Jp: ju) – felállás, helyzet SHINOBI-TANTO (Jp: nin) – a ninják jelleg- SHI SEI (Jp) – 1. ld.: shisei 2. a testt artás for- zetes, kedvenc kése. Kiváló anyagból készí- mája és ereje tett ék, nemcsak a kést, de hüvelyét is, mivel SHISEI O TADASHITE! (Jp: kar) – „húzd ki annak is megvolt a megfelelő funkciója. magad!”, „légy mozdulatlan!” – vezényszó SHINOBI-TSUE/shinobi-zue/shonobi zue (Jp: SHISHAKU-BO (Jp: kyo) – 1,2 m hosszú nin) – speciális bambuszból készült hanbo he- (4 shaku-s) bot gyes fém véggel. A fegyver üreges belseje kést, SHISHINDEN (Jp) – a császár fő fogadóter- lándzsahegyet, mérget, robbanóanyagot rejthet. mének a bejárata SHISHÍ 119 SHOCHU

SHISHÍ (Kí) – a 40-es szám SHITTSHUI (Jp: kar) – „térd-kalapács”, rúgás SHI-SOKY (Jp) – egyes karatestílusokban a térddel a test különböző pontjaira, a térddel 9.-dantól a mester megszólítása végrehajtott technikák elnevezése ld. még: hiza SHITA (Jp) – 1. ereszkedő, lefelé 2. alsó, alul SHIYI (Kí) – tizenegy, számnév, a 11-es szám lévő (kyo) 3. olyan technika, amely felülről le- SHIVA (Szanszkr) – a Hindu isten-háromság, a felé irányul 4. nyelv (testrész) Trimurti pusztítva megújító funkciójú istene, a SHITABAKI (Jp) – nadrág ld.: zubon hinduizmus shaiva irányzatának főistene SHITABIRAME (Jp) – nyelvhal SHIWARI (Jp: kar) – töréspróba ld. még: SHITAGI (Jp) – hagyományos téli öltözet Ja- tameshiwari pánban, ami tulajdonképpen egy gyapott al SHIZEI (Jp: kar) – felállás bélelt kimono SHIZEN (Jp) – természet SHITAKE (Jp) – sötét színű, erős ízű szárított gomba SHIZEN DACHI (Jp: kyO) – ld.: fudo dachi SHITAKI (Jp) – gombafajta ld.: shitake 0SHIZEN NO KAMAE (Jp: nin) – fogadóállás, SHITAN-KEN (Jp: nin) – ld.: shiton-ken természetes testt artás. Vállszélességű terpesz, SHITA OBI (Jp) – hagyományos japán férfi gyolcsruha, amelyet a vékony kimonó alatt a karok a test mellett , természetes pozícióban. erősítenek össze SHIZENTAI/shizen-hontai (Jp: kar) – 1. alap- SHITA-TSUKI (Jp: kyo) – az alhasra mért állás, kiindulóhelyzet. A test laza, de meg- ütés, mély ütés van a lehetőség az azonnali mozgásra. Pl: SHITEI (Jp) – kötelező musubi, heisoku, hachij i, heiko, teij i, musubi SHITEI KATA (Jp: kar) – kötelező kata, a verse- renoji dachi (ju) 2. természetes v. támadóállás nyeken, vizsgákon kötelezően bemutatandó kata (nun) 3. bal láb egy lábfejjel a jobb előtt , egy SHITO-KAI (Jp) – a shito-ryuból kivált karate lábfejszélességű állás. Csípő 45°-ban elfor- irányzat, ld.: shito-ryu. gatva (hanmi). Bal kéz vállmagasságban 90°- SHITO-KEN/bushi ken (Jp: nin) – a teljesen be- ban hajlítva markolja a nunchaku vízszintes szorított ököl a kinyújtott hüvelykujj első ujjpe- szárát. Jobb kéz a bal hónalj alatt rögzíti a recét a mutatóujj harmadik ujjperecére szorítjuk, nunchaku függőleges szárát. úgy, hogy a hüvelykujj vége cca. l/2 cm-t előre áll. SHIZOKU (Jp) – nemesi származású személy Ezzel a felülett el elsősorban az idegi pontokat és SHÍ (Kí) – tíz, a 10-es szám a csontokon húzódó vékony izomrétegeket tá- SHÍER (Kí) – tizenkett ő, a 12-es szám madjuk, illetve a bordákat és a lágy részeket. SHÍSAN (Kí) – tizenhárom, a 13-as szám SHITON-KEN/shitan-ken (Jp: nin) – 1. a hü- SHÍSI (Kí) – tizennégy, a 14-es szám velyk-, a mutató- és a középső ujj hajlított , SHÍYL (Kí) – tizenegy, a 11-es szám megfeszített helyzete és fogáskombinációja SHO (Jp) – 1. tenyér 2. első 3. kicsi 4. sok 2. csapás három ujjheggyel 5. tábornok 6. 1,8 liter, l0 go, középkori japán SHITO-RYU (Jp: kar) – Kenwa Mabuni, űrmérték 7. garantálni, biztosítani. 8. ld.: sei Yasutsune Itosu tanítványa által 1930-ban ala- SHO! (Kor) – pihenj! pított karate irányzat, mely egyaránt gyakorolja a Shuri- Naha- Tomari Te elemeit. Jellemzői a SHOBOGENZO (Jp) – Dogen 95 részből álló gyors és nagy erejű kéztechnikák. Az elnevezés fő műve az alapító két nagymesterének (Higashi – shi, SHOBU (Jp) – 1. verseny 2. küzdelem 3. gyakorlás Itosu – to) emlékére keletkezett . Mabuni ugyanis SHOBU IPPON (Jp: kar) – egy pont eléréséig Itosu-tól a villámgyors technikákat, Higashi-tól tartó verseny, IAKF szabályrendszer pedig az erőteljes mozdulatokat tanulta. Az ala- SHOBU IPPON HAJIME! (Jp: kar) – a mérkő- pokat továbbfejlesztve hozta létre saját rendsze- zés elindítása, egypontos szabályrendszerben rét, amely ma a négy legnagyobb karate irányzat SHOBU SANBON HAJIME! (Jp: kar) – a egyike. A Shito Kai övfokozatok jelölése: Felnőtt : mérkőzés elindítása, hárompontos szabály- 6. kyu (10-9. kyu) fehér öv (vizsga nélkül); 5. kyu rendszerben (8-7. kyu) citromsárga öv; 4. kyu (6-5. kyu) na- SHOBU-ZUYOSA (Jp) – a vereség győzelem- rancssárga öv; 3. kyu (4-3. kyu) zöld öv; 2. kyu (2. re váltása kilátástalan helyzetből. A győzel- kyu) kék öv; 1. kyu (1. kyu) barna öv; 1. dan (1. met az utolsó ütés is meghozhatja. dan) fekete öv. Gyermek: a gyermek vizsgákat SHOCHU (Jp) – édesburgonyából és rizsből az övön elhelyezett színes csíkok jelzik. lepárlással készített ital SHO DAN120 SHOTEI CHUDAN UKE

SHO DAN (Jp) – 1. az első (legalsóbb) (mes- SHOREI-RYU (Jp: kar) – Higasionna (Higa- ter) fokozat a budóban 2. első szint onna) Kanryo (1845–1915) által a Naha-te SHODEN (Jp) – a szentély központi pavilon- irányzatból létrehozott régi okinawai kara- ja, ahol „Isten testét” őrzik te-stílus, a később Japánba kerülő Goju-ryu SHODO (Jp) – „a Kalligráfi a Útja” elődje. Kanryu a Kínába tett több éves tanul- SHODOKA (Jp) – „tanúságot tenni az Útról”, mányút után úgy döntött , hogy nem a meste- az Út megvalósításának dala, VII. sz.-i szöveg, ri technikák sokaságának kifejlesztésére kell Yoko Dichi (649–713) műve elsősorban koncentrálni, hanem az alapok, az SHOEI (Kí) – ld.: shui erőnlét elsajátítására. Kanryo csontrendszerét SHOEN (Jp) – földbirtok, amely nem állami és izmainak erejét, illetve állóképességét szinte (szerzetesi, vagy magán) tulajdon volt. A későb- a végtelenségig fejlesztett e, bármekkora ütést, biekben a ritsuryo jogok is a tulajdonosra szálltak. vagy nyomást képes volt elviselni (ld. még: SHOGI (Jp) – kínai sakk aranyharang). Stílusára a viszonylag mély SHOGO (Jp) – dél, napszak alapállás, az erős technikák, elsősorban ütések SHOGUN (Jp) – a „Sei-i Tai Shogun” rövidí- a jellemzők. Ebből a rendszerből fejlesztett e ki tése, aminek jelentése „barbárok ellen küldött Kenryo tanítványa Choyun Miyagi a mai négy katonai parancsnok”. A japán katonai főpa- legnagyobb karate stílus egyikét, a Goju-ryu-t. rancsnok, kormányzó mindenkori címe. Shorei-ryun alapszanak a Tekki (Nai-hanchin), Japán tényleges hatalommal rendelkező ve- Jion, Jitt e/Jutt e, Hangetsu katák. zetői a XI-XIX. sz.-ig, akik mellett az „isteni SHORIN (Jp) – lágy, gyors SHORIN-JI KEMPO (Jp) – ősi kínai eredetű eredetű” császárok csak kultikus szerepet bokszrendszer. Legújabb keletű stílusát Doshin töltöttek be. Az első Shogun Minamoto no So (1911–1981) 1946-ban alapított a. A harcmű- Yorimoto volt 1192-től. vészeti iskola ideológiai alapelve a Zen igaz SHOGYOSHA (Jp) – vándordiák, aki a kard- tanítása. A Shorinji a Shaolin japán neve, ami forgatás művészetét tanulja arra utal, hogy a Shorinji, a Bodhidharma által SHOIN (Jp: kar) – a Chinte kata elnevezése létrehozott tanítást kívánja továbbvinni. Funakoshi szerint SHORIN-RYU (Jp: kar) – az okinawai SHOJIN (Jp) – a gyakorlás kezdeti időszaka Shuri-te-ből kialakult karate-stílus, amely (Jp) – bemutat, bemutatni SHOKAISURU Sakungawa és Matsumura után Yasutsune SHOMEI (Jp) – aláírás Itosu által nyerte el jelenlegi formáját. Ebből SHOMEN (Jp) – 1. oltár 2. előre (átv. értelem- az irányzatból fejlődött ki a japán karate fő ben am.: az oltár felé) 3. fej (ai) vonala, a Shotokan és a Shito-ryu. Jellemzői SHOMEN (Ok/Jp: kob) – a tonfa hosszabb szá- a magas alapállások, a gyors pozícióváltások, ra a markolatt ól (tsuka-tól) mérve és a rendkívül széles választékú technikai re- SHOMEN-GAESHI-FURI (Jp: nun) – fej fe- pertoár. Funakoshi a Shorin-ryu-ból vett e át lett i kifeszített tartásból köríves vágás előre a a Taikyoku, Heian, Bassai, Kanku, Empi és jobb kézzel, lépés közben. Az ütés után a bal Gankaku katákat. A stílus elnevezése Chibana kéz oldalsó helyzetben a bal comb mellett rög- mestertől ered, aki ezzel utalt a stílus kínai zíti a szabad szárat. gyökereire. (Shorin=Shaolin) SHOMEN-NI (Jp) – előre, az oltár felé SHOORVA (India) – leves SHOMEN-NI REI! (Jp: kar) – „előre köszönj!”, SHOSEI KINA – Kanakushiku Ufuchiku ta- tiszteletadás az oltárnak, az ősöknek, az edző- nítványa, kobudo mester teremnek, am.: „egy irányba haladunk!” SHOSHINSHA (Jp: bud) – 1. kezdő (a budo SHOMEN-TSUKI/shomen-zuki (Jp: ai) – irányzatokban) (ken) 2. kezdő kendoka egyenes ütés fejre SHOTEI/teisho (Jp) – kézalap, a tenyér alsó, SHOMEN-UCHI (Jp: ai) – felülről lefelé hala- párnás része dó, egyenes kézélütés a fejre SHOTEI CHUDAN UCHI (Jp: kyo) – csapás SHOMEN-ZUKI (Jp: kar) – ld.: shomen-tsuki tenyérsarokkal középre SHONOBI-ZUE (Jp: nin) – ld.: shinobi-tsue SHOTEI CHUDAN UKE (Jp: kyo) – védés te- SHOREI (Jp) – erőteljes, kemény nyérsarokkal középre SHOTEI GEDAN UCHI – SHOTOKAN ... 121 ... SHOTOKAN

SHOTEI GEDAN UCHI (Jp: kyo) – csapás te- művészeteket tanulmányozta. Ezekből a lágyság nyérsarokkal lefelé és a körkörösség ragadta meg fi gyelmét. Még a SHOTEI GEDAN UKE (Jp: kyo) – védés te- mester életében megkezdődött az eredeti tanítás nyérsarokkal lefelé és a Nakayama-féle irányzat (Shotokan) kett évá- SHOTEI JODAN UCHI (Jp: kyo) – csapás te- lása. 1949-ben még mesterével együtt alapított a nyérsarokkal fölfelé meg a JKA-t, a Japán Karate Szövetséget, ami SHOTEI JODAN UKE (Jp: kyo) – védés te- azonban egyre inkább Nakayama befolyása alá nyérsarokkal fölfelé került. 195l-ben bevezett ék a szabad küzdelmet, SHOTEI-OROSHI-UKE (Jp: kyo) – ejtett te- 1957-ben pedig megrendezték az első hivatalos nyérsarok blokk karate versenyt. Funakoshi, a modern karate-do SHOTEI-OSHI (Jp: kyo) – ütés tenyérsarokkal megalkotója úgy halt meg (1957-ben), hogy két- SHOTEI-SHITA-UKE (Jp: kyo) – tenyérsarok ségei voltak a karate továbbfejlődésének módja blokk felülről felöl. Nakayama nevéhez fűződik a karate ver- SHOTEI-SOTOGAWA-UKE (Jp: kyo) – te- senyszabályainak kidolgozása is, ugyancsak nyérsarok blokk kívülről 1957-ben. A Funakoshi által alapított stílus vég- SHOTEI-TSUKI (Jp: kar) – tenyérütés legesen ekkor szakad két ágra, a versenyzést SHOTEI-UCHI (Jp: kar) – csapás kézalappal elvető ortodox Shotokai-ra és a Nakayama által SHOTEI-UE-UKE (Jp: kyo) – tenyérsarok megreformált – a mester iránti tiszteletből első blokk alulról dojo-jának nevét viselő – Shotokan ágazatra. SHOTEI-UKE (Jp: kar) – védés kézalappal A Shotokan karate mára a világ legnépszerűbb, legelterjedtebb irányzatává vált. SHOTEI-ZUKE (Jp: kyo) – csípőgyakorlat Öltözet: fehér karate-gi. Az elért technikai SHOTO (Jp) – rövid kard szintek jelölésére az obi-t használja a stílus. SHOTO (Kí) – „hajladozó fenyő”, „a fenyőerdő Japánban a tanulók övszíne fehér, illetve zúgása”, Funakoshi költői álneve barna, míg a mestereké fekete. SHOTOKAI/shoto-kai (Jp: kar) – Gichin Belga–magyar rendszerű jelölés: 10. kyu – fe- Funakoshi által létrehozott shotokan stílus or- hér öv; 9. kyu – fehér öv; 8. kyu – fehér öv + 1 todox változata, melynek művelői jelenleg sem fekete keresztcsík; 7. kyu – fehér öv + 2 fekete versenyeznek. A jiyu kumite, felfogásuk szerint keresztcsík 6. kyu – fehér öv + 3 fekete kereszt- a karate sportt á válásához vezet, amit ellenez- csík; 5. kyu – kék öv + 1 fehér keresztcsík; 4. kyu nek. Legmesszebbmenőkig tiszteletben tartják – kék öv + 2 fehér keresztcsík; 3. kyu – barna öv az alapító mester elveit, s a karate értelmét mű- + 1 fehér keresztcsík; 2. kyu – barna öv + 2 fehér vésziességében látják. Ezért az edzéseken szin- keresztcsík; 1. kyu – barna öv + 3 fehér kereszt- te kizárólag a katák gyakorlásával foglalkoz- csík. Japán-magyar rendszerű (JKA) jelölés: 10. nak. A Shotokai mozgásrendszere szinte teljes kyu – fehér öv; 9. kyu – fehér öv; 8. kyu – citrom- egészében megegyezik a Shotokan stílusával. sárga öv; 7. kyu – narancssárga öv; 6. kyu – zöld Központjuk ma is Funakoshi régi dojo-jában öv; 5. kyu – kék öv + 1 fehér keresztcsík; 4. kyu található. A stílus alapítója Funakoshi két köz- – kék öv + 2 fehér keresztcsík; 3. kyu – barna öv vetlen tanítványa: Egami és Hironishi mesterek. + 1 fehér keresztcsík; 2. kyu – barna öv + 2 fehér SHOTO-KAI (Jp) – ld.: shotokai keresztcsík; 1. kyu – barna öv + 3 fehér kereszt- SHOTOKAN (Jp: kar) – am.: „a lucfenyő csarno- csík. Az SKI rendszer jelölése: 6. kyu – fehér öv; ka”, másképp: „a hajladozó fenyő csarnoka”, vagy 5. kyu – citromsárga öv; 4. kyu – narancssárga „a fenyőerdő zúgásának csarnoka” – a legnagyobb öv; 3. kyu – zöld öv; 2.k yu – kék öv; 1. kyu – karatestílus, G. Funakoshi mester rendszeréből. barna öv. GKF rendszer: 10. kyu – fehér öv; 9. A stílus elnevezése Funakoshi költői álnevéből kyu – fehér öv + 1 citromsárga keresztcsík; 8. származik. Nakayama mester hatására az egész kyu – citromsárga öv; 7. kyu – narancssárga öv; világon elterjedt, napjainkban már több világ- 6. kyu – zöld öv; 5. kyu – kék öv + 1 lila kereszt- szervezett el is rendelkezik, melyek nem működ- csík; 4. kyu – lila öv; 3. kyu – barna öv + 1 lila nek együtt teljes mértékben (JKA, IAKF, ITKF, keresztcsík; 2. kyu – barna öv + 2 lila keresztcsík; SKI, FUDOKAN stb.) Masatoshi Nakayma 1932- 1. kyu – barna öv + 3 lila keresztcsík. A gyermek- ben 19 éves korában lett Funakoshi tanítványa. fokozatokat az övön elhelyezett keresztcsíkok 1937-ben Kínába látogatott , ahol az ott ani harc- jelölik 1-10. (12.) fokozatig (5. kyu). SHOYU122 SHUTO HIZO UCHI

SHOYU (Jp) – szójamártás SHUKOKAI (Jp) – a „Shito-ryu”-ból Tami SHU (Kí) – kéz mester által kifejlesztett stílus SHU/te (Jp) – kéz SHUKUGYO (Jp) – foglalkozás SHUAI CHIAI/Shuai Chiao (Kí) – kínai nem- SHUKYO-KYOKU (Jp) – a japán belügymi- zeti birkózás. Elődje: az ősi Go-ti, – amelynek nisztérium hivatala, amely 1900–1913-ig ke- küzdői szarvas-sisakot viseltek, és ezzel igye- zelte a különböző vallási csoportok ügyeit keztek egymást kiszorítani a kij elölt küzdő- SHUMATSU (Jp) – hétvége helyről, – és a mongol bírózás, amely szintén SHUMATSU UNDO (Jp) – ld.: sumotsu undo nem tartozott a fi noman kidolgozott harci for- SHUMI (Jp) – hobbi mák közé. Ennek ellenére a mongol betörés SHUMOKU-TACHI/tobuku-tachi/teij i-dachi igen fontos változásokat hozott a küzdelemben. (Jp: kyo) – „T” állás Az elemek keveredtek, fi nomodtak, változott a SHUMOTSU UNDO/sumatsu undo (Jp: bud) mozgáskultúra és az öltözék is, eltűnt a sisak, – edzés-végi levezetés (testi, lelki) és a judógi-hez hasonló ruhát vett ek fel a küzdő SHUNGIKU (Jp) – krizantémlevél felek. Az új forma a Shuai Chiai (Shuai Chiao) SHUN PU (Kí: pa) – sétáló lépések nevet kapta s teljesen elhatárolódott a mongol SHURIKEN (Jp: nin) – am.: „kézben elrejteni”, birkózástól. Az új stílus népszerűsége a Ming- dobótüske, ősi japán ninja fegyver. Készül- dinasztia alatt (1368–1644) érte el csúcsát, de het fából (bo shuriken) vagy fémből (hira a Mandzsu uralkodók alatt is kedvelték. Ver- shuriken). Őse lehet a feltevések szerint a senyszabályai szerint három súlycsoportban, „medasashi”, az „uchine” illetve a „byo”. Babo- három menetben küzdött ek a versenyzők, akik nából 4 vagy 7 shurikent sohasem vitt magá- kizárólag csak kart, övet és kabátot foghatt ak. val a harcos, mivel ez hiedelmük szerint sze- A stílus ugyan változott szabályokkal, de ma rencsétlenséget okozott . is él, elsősorban a távol-keleti kínaiak körében. SHURIKEN-JITSU (Jp) – a shuriken dobásá- SHUBAKU (Jp) – régi japán harci eljárás nak tudománya SHUBO/wanto/wa (Jp) – am.: „bot-kéz”, alkar SHURIKEN-JUTSU (Jp) – 1. ld. shuriken- SHUBO UCHI (Jp: kar) – csapás könyökkel, jitsu (nin) 2. a különböző kis terjedelmű do- mely ütésben folytatódik bóeszközök alkalmazásának tudománya. SHUDRA (Szanszkr) – az ősi indiai Varna- A Togakure ryu 18 alapiskolájának egyike. rendszerben a legalacsonyabb rendű Varna A Togakure ryu speciális dobócsillaga, a (kaszt). „senban-shuriken”. SHUEN GI BU (Kí: tai) – ferde állás SHURIKEN – JUTSU NO KAME (Jp: nin) – SHUGEKISURU/totsugekisuru (Jp: ju) – shuriken dobáshoz alkalmazott alapállások támadni gyűjtőneve SHUGENDO (Jp) – misztikus buddhista SHURIONI REI! – üdvözlet az oktatónak! – szekta, a yamabushik, a harcos hegyi aszkéta felszólítás az oktató üdvözlésére szerzetesek tanítása SHURI-TE (Ok-Jp) – a leghíresebb okinawai SHUGO (Jp) – 1. gyülekezés 2. intéző 3. kato- stílus (Okinawa te), melynek Sakugawa, nai védnök, XII. sz.-i katonai hivatal Matsumura és Itosu voltak a mesterei. A japán SHUGO FUKUSHIN (Jp) – bírói tanácskozás karate előfutára. SHUHA-SHINTO (Jp) – különböző szekták val- SHUSHIN/referee (Jp) – vezetőbíró ld. még: lási kultusza, a vallásos shinto-kultusz kifejezése, shimpan sho szemben az állami szertartással, a „koku-rei”-jel SHUSHOKU (Jp) – lábfej-hát ld. még: ashikubi SHUI/shoei (Kí) – víz SHUSSHO (Jp) – ld.: minamoto SHUKEN (Jp) – ujjtő SHUTO (Jp: kar) – 1. főváros 2. külső kézél ld.: SHUKI-KEN (Jp: nin) – könyökütés ld.: még tegatana (kardkéz) 3. borsócsont hij i-ate és empi-uchi SHUTO-BARAI (Jp: kar) – 1. söprő jellegű SHUKKE (Jp) – buddhista pap, a ninják ked- kézélvédés (san) 2. „kiba-daci”-ból, „jodan” velt álöltözéke kéztartásból indított külső oldali kézélvédés SHUKO/tekagi (Jp: nin) – kézre erősíthető SHUTO HIZO UCHI (Jp: kyo) – kézélcsapás az tépő- és mászókarom ellenfél bordájára, tarkó mögött i kéztartásból SHUTO JODAN UCHI123 TAE GUK GI

SHUTO JODAN UCHI (Jp: kyo) – kézélütés az ellenfél torkára, halánték mellett i kéztartásból T SUTO JODAN UCHI UCHI (Jp: kyo) – felső, belső kézélcsapás TA (Kí) – 1. konyhatechnikai eljárás. Bő zsira- SHUTO MAWASHI DORI (Jp: nin) – félkör- dékban, tésztában való sütés 2. (sst) támadás TABACO (Jp) – cigarett a íves csukló és karfeszítés. A Tai – jutsu-ban TABEZONE (Jp) – am.: „magetetés”. A csecse- a fogásokból történő szabadulás azon mód- mőnek első ízben, főtt pépesített rizsszemmel ját, melyek az ízületekre irányuló és hossz- való ünnepélyes etetése. Fontos eseménynek irányú egyensúlyvesztéssel járó önvédelmi számított a csecsemő és a család életében. technikát tartalmazza, a Te Odoki foglalja TABI (Jp) – 1. utazás 2. vágott ujjú zokni-cipő, egységbe, melynek egyik fogáskombinációja hagyományos japán bokáig érő harisnya, mely- a shuto mawashi dori. nél a nagylábujjat különválasztják. Az utcán SHUTO MAWASHI UKE (Jp: kyo) – kétkezes általában sötétkék, a házban fehér változatát körkörös védés. Köríves kézélblokk. használják. A ninja-öltözéknek is része. SHUTO SAKOTSU OROSHI UCHI (Jp: kyo) TACHI/dachi (Jp) – 1. állás, pozíció, állásmód – kézélcsapás lefelé, a kulcscsontra (szóösszetételekben: dachi) SHUTO SAKOTSU UCHI (Jp: kyo) – kézél- TACHI (Jp) – 1. vágni. 2. hosszú japán kard- csapás az ellenfél kulcscsontjára, hikitéből fajta, amit a lovas szamurájok viseltek. Jelleg- indítva zetessége, hogy nem az övbe szúrva, hanem SHUTO-UCHI/tegatana uchi (Jp: kar) – csa- arra felkötve, éllel lefelé viselték. pás kézéllel TACHI-AI (Jp) – állásban, állásból SHUTO-UCHI (Jp: ton) – 1. csapás a tonfa TECHIBANA (Jp) – mandarinfajta markolatának gombjával, a tonfát tartó kéz TACHI-IAI (Jp: iai) – a iaido (iai-jutsu) két fő hüvelykujja áll a csapás irányába 2. a tonfa alapállásának egyike: egyenes állás, testsúly a hátsó fejrészét kipörgetve történő ütés láb elején, váll visszahúzva, hasizom megfe- SHUTO (SAKOTSU) UCHI KOMI (Jp: kyo) – szítve, tekintet előre néz, a kéz a kard marko- vezetett kézélcsapás (kulcscsontra) latán, készen a kirántásra. A kardot a hüvely- SHUTO UKE/tegatana uke (Jp: kar) – védés ben a hüvelykujj lazítja meg. kézéllel TACHIGAKI/kumitachi (Jp) – páros kard- SHUTO YOKO UCHI (Jp: kyo) – kézél-csapás technika gyakorlatok a fej oldalára TACHIKAKI (Jp) – a kardpenge hüvelyből SHUTO YOKO GONMEN UCHI (Jp: kyo) – való kirántása, vívótechnika TACHIKATA (Jp: bu) – a „mindig szilárdan kézélcsapás az ellenfél halántékára, tarkó mö- állni” elve, állás. (A gyors mozgás lehetősége gött i kéztartásból indítva mindig adott !) SHUTSUI (Jp: kar) – kalapácsököl, „kalapács- TACHI NAGARE (Jp: ju, jiu) – 1. állástech- kéz”, ld.: tett sui nikák (ai) 2. támadó és védő álláshelyzetben SHU WAN (Jp) az alkar tenyér felőli része végrehajtott technikái. Iaido technikák állva végrehajtva. TACHINCHI (Jp) – kardpárbaj, VIII. századi Sz elnevezés TECHI USHIRO NAGARE (Jp: nin) – ld.: tachi SZANSZKRIT – ó-indiai vallási-fi lozófi ai ira- nagare tok nyelve. Holt nyelv. TACHI-WAZA (Jp: ju, jiu) – 1. állástechnikák SZAMBO (Or) – „szamoszacsita bez oruzsij a”, (ai) 2. támadó és védő álláshelyzetben végrehaj- szó szerint: „fegyver nélküli önvédelem”. Orosz tott technikái. Iaido tecnikák állva végrehajtva. műszó. Távolkeleti orosz népi birkózás, amit TAE (e: te) (Kor: taek) – lábtechnika, rúgás a szabadfogású birkózás és a judo elemeivel TAE GUK 1-8 (Kor: taek) – WTF tanuló forma- kombináltak. Az ellenfelek dobásra, leszorí- gyakorlatok tásra és kulcsok alkalmazására törekednek. TAE GUK GI (Kor) – koreai nemzeti zászló TAE KYUN124 TAI CHOR

TAE KYUN (Kor: taek) – magas rúgások stílu- TAI (Kí) – 1. egész, összes 2. univerzális sa, amelyben látványos forgó- és ugrórúgások 3. öv 4. „öv”, a koga-i ninja iskolák 4. kuji-kiri gyakorolnak, szembetűnően kevés kéztechni- gyakorlata. A köldöknél lévő 4. erőközpont ka alkalmazásával. befolyásolása. TAE KWON (Kor) – Silla félszigetén élő, főleg TAI-ATARI (Jp: ken) – testérintés, testérintkezés lábtechnikákra épülő harcművészeti irányzat. TAHI CHAI RYU (Jp: ken) – „a test maga mö- A Koreában gyakorolt és átformált kínai ere- gött hagyásának” iskolája detű pusztakezes harcművészeteket eredeti- TAI CHI CHUAN/Tai Kio Kuken/(Tai-Qi leg „subak”, vagy „won pup” elnevezéssel illet- Boxing) (Kí) – 1. „a teljes (végső) erő ökle”, „nagy ték, mígnem a Yi-dinasztia alatt a „tee kwon” végső cselekedet”, kínai, ősi harcművészet, név használata állandósult. Tulajdonképpen alapja a lágy erő, amikor a „ki” az izmok meg- gyűjtőnév, mely alatt valamennyi pusztakezes feszítése nélkül áramlik át az ellenfél testébe. harcművészeti ágat értett ék. A legtökéletesebben kidolgozott belső stílus. TAEKWON-DO (Kor) – „a lábbal és kézzel küz- Egészségőrző szerepe nagyon nagy, milliók dés művészete”, „Tae” – rúgni, „Kwon” – ütni, űzik a Távol-Keleten. A hagyomány szerint „Do” – út, módszer. Koreában kifejlesztett har- Chang San-feng alapított a a XVI. sz.-ban, aki ci művészet. 1946-ban alapított a Choi Hong mint shaolin pap már ismerte a harci mód- Hi (1918–) (állítólag M. Oyama unokatestvére) szereket, s mint taoista remete Honan tar- mester. Igen sok látványos elemet tartalmaz tományban élt. Felismerve a taoista eszmék (magas ugró-, és forgórúgások), a rúgások la- alkalmazhatóságát a küzdelemben hozta létre harcművészetét. A mester legkiválóbb tanít- zák, pontosak, az ütések, állások a karatéhoz ványa Wang Tsung-yueh volt, aki egy honani hasonlóak. Ugyan alapítója harcművészetet faluban Chen Chia-kou-ban már tömegeket hozott létre, de ma már kedvelt versenysportt á oktatott . A művészet itt kapta nevét, s innen in- vált az egész világon. Olimpiai sportág. Kore- dult hódító útjára. Mára négy fő stílusa alakult ában a VII. sz.-ban a Silla félszigeten létrehoz- ki: CHEN, YANG, WU és SUN, valamint több ták az idegen hódítók ellen a Hawarang-do kisebb iskolája létezik. A stílus legnagyobb el- különítményt. Ekkor már létezett Sillán a Soo terjesztői, mesterei: Sun Lu-tang (1861–1932), Bakgi és a lábtechnikákat előnyben részesítő Yang Cheng-fu (1883–l936), Cheng Man-ching Taek Kwon. Mindkét irányzat 25 alapállást (1901–1975). Mint harcművészetet igen keve- használt, amik magukba foglalták az ütések, sen űzik, mivel főleg középkorúak és öregek rúgások, hárítások, esések, gurulások, húzások végzik a gyakorlatokat, s ugyan sokszor évti- kiinduló helyzeteit. Öltözet Két fehér gi. Két vi- zedekig, mégsem jutnak túl a művészet öt ré- lágszövetsége működik a dr. Kim Un Yong ve- sze közül a harmadikon (formagyakorlatok), zett e WTF (World Taekwondo Federation) és a s a páros küzdelem gyakorlása csupán csak Choi Hong Hi által vezetett ITF (Internacional ezután kezdődhetne. Az első fázis a lazító- és Taekwondo Federation). A két szövetség sza- légzőgyakorlatok segítségével a lazítás, a chi bályrendszere jelentősen eltér egymástól. áramoltatása, a második a rávezető gyakorla- Fokozatok: tok a test helyes használatára, a körkörös és fo- Tanuló: 10. gup – fehér öv; 9. gup – fehér öv + lyamatos mozgás alkalmazására. A harmadik 1 sárga keresztcsík; 8. gup – sárga öv; 7. gup – fázis a formagyakorlatok megtanulása, a ne- sárga öv + 1 zöld keresztcsík; 6. gup – zöld öv; gyedik a gyakorló harc, s az ötödik a tényleges 5. gup – zöld öv +1 kék keresztcsík; 4. gup – kék küzdelem, a tanultak széleskörű alkalmazása. öv; 3. gup – kék öv + 1 piros keresztcsík; 2. gup – (ai) 2. légzés összefont ujjakkal, magasba emelt piros öv; 1. gup – piros öv + 1 fekete keresztcsík. kezekkel. Aikido edzésen a felkészülés egyik Mester: 1-3. dan fekete öv + fekete csík a kabát- eleme, Tamura sensei alapján. szegélyen; 4-9. dan fekete öv + fekete csík a kabát- TAICHI IAI (Jp: iai) – a kard hirtelen kirántá- szegélyen kívül a kabát ujján és a nadrág szárán. sát megelőző alappozíció TAERIGI (e: teirigi) (Kor: taek) – csapás TAI CHOR (Kí: kung) – ősi kung-fu rendszer, TAI (Jp) – 1. test ld.: mi 2. forma 3. rossz szán- amelyet a Sung-dinasztia (960–1279) egyik csá- dék 4. aranykeszeg (tengeri keszeg) 5. vörös szára Sung Tai-jo (Sung Tai Chor) hozott létre durbincs, halfajta az általa megismert rendszerek szintéziseként TAI FUN 125 TAI T’SI

TAI FUN (Jp) – tájfun (vihar) TAIKYOKU NIDAN (Jp: shoto) – a második TAI FU SAO (Kí: kung) – kézzel végrehajtott taikyoku kata támadások, kéztechnikák. TAIKYOKU GODAN (Jp: shoto) – az ötödik TAIGO/nichi (Jp) – nap (naptári) taikyoku kata TAIHEIKI (Jp) – középkori japán krónika a TAIKYOKU ROKUDAN (Jp: shoto) – a hato- Kamakura-kor (1185–1333) végéről, ami szá- dik taikyoku kata mos várostrom történetét örökített e meg TAIKYOKU SANDAN (Jp: shoto) – a harma- TAIHEN-jutsu (Jp: nin) – a nin-jutsu (tai-jutsu) dik taikyoku kata egyik legalapvetőbb része, az egész testt el vég- TAIKYOKU SODAN (Jp: shoto) – az első zett mozdulatok esések, ugrások, gurulások, speciális lépések ismerete. A Tai – jutsu gya- taikyoku kata korlásának első fázisa. A nin-jutsu mozgáskul- TAIKYOKU SONO ICHI (Jp: kyo) – túrájának alapja, miden ninja iskola ábécéje. kyokushinkai második tanulókata ld.: taikyoku TAIHENYOI (Jp) – nagyon jó TAIKYOKU SONO SAN (Jp: kyo) – kyo- TAI-IKU (Jp: ken) – testhúzás kushinkai harmadik tanulókata ld. taikyoku TAI-JITSU/tai-jutsu (Jp: nin) – pusztakezes TAIKYOKU YONDAN (Jp: shoto) – a negye- ninja harcmodor. Részben a jiu-jitsu elődje. dik taikyoku kata Három főbb részterülete van: taihen-jutsu – az TAI MO (Kí: nin) – a köldöktől induló, energia esések, ugrások, gurulások, speciális lépések csatorna, „övcsatorna” tudománya, a jutai-jutsu – a belharc művésze- TAI-NO-SEN (Jp: bu) – megelőző támadás. te, a megragadások, fogások, fojtások, feszíté- Muszasi szerint a kitérés utáni, azonnali sek, leszorítások és az ezekből való szabadulás visszatámadás. ismeretanyaga, a dakentai-jutsu –az ütések, TAI-OTOSHI (Jp: ju, jiu) – támasztott gáncsdobás csapások, rúgások, lábkisöprések és hárítások TAIOTOSHI SABAKI (Jp: nin) – kitérés leku- művészete. A tai-jutsu az egyik leghatékonyabb porodással (iai goshi) harcművészet, hiszen a ninjának naponta kellett TAI-PING TIEN KUO (Kí) – Nagy Béke szinte akciókban részt vennie és tudományát alkalmaznia. A tai-jutsu alapállásai stabilak, Mennyei Birodalma de ugyanakkor lazák, rugalmasak. Ötféle alap- TAI-QI BOXING (Kí) – ld.: tai chi chuan állása létezik: alap küzdőállás, védekezőállás, TAIRA (Jp) – az egyik leghíresebb ninja-klán: támadóállás, daruállás, fogadóállás. Az ütések híres középkori japán nemzetség gyorsak, a védéseket azonnal követik, életpon- TAISABAKI (Jp: bu) – 1. köríves kitérés, ol- tok ellen irányulnak. Gyakoriak az elhajlások, dalirányú elmozdulás, testkitérés 2. lépés- kitérések, elugrások, az akrobatikus elemek. gyakorlatok körkörösen (ai) 3. irimi & tenkan, TAIJ U (Jp) – testsúly lépések: az aikido edzések egyik felkészülési TAI-JUTSU (Jp) – 1. ld.: tai-jitsu 2. a Togakure eleme, Tamura sensei alapján ryu 18 alapiskolájának egyike, a pusztakezes TAISHO (Jp) – történelmi korszak Japánban küzdelem tudománya 1912–1926 között TAIKAI (Jp) – 1. lovagi torna 2. tornaverseny TAISO (Jp) – 1. gyakorlás, feladat 2. gimnasz- (ken) 3. kendo verseny tika, bemelegítés TAI KEN (Jp: nin) – az egész testnek, mint fegy- TAISO NIPPON (Jp) – japán stílusú gimnasztika vernek ij esztő bevetési módja. A ninja ráugrik, TAI-TAI-NO-SEN (Jp: bu) – a támadás közbe- vagy a magasból zuhan rá ellenfelére, kimeresz- tett ujjakkal, felhúzott lábakkal. Ez a módszer ni azonnali ellentámadás, a kezdeményezés egyes kínai és indonéz stílusokban is fellelhető. átvétele, Muszasi tanításai szerint TAI KIO KUKEN (Kí) – ld.: Tai Chi Chuan TAI T’SI (Kí) – Yin-Yag szimbólum: az imád- TAIKO (Jp) – tartomány-úr, hadvezér kozó sáska kung-fu stílusból továbbfejlesztett TAIKYOKU (Jp: shoto) – „ősi okok”, ősállapot, küzdőművészet elnevezése. A történet szerint shotokan tanuló katák (l-3, egyes források szerint az alapító mestert elhagyó négy tanítvány 6 kata). Funakoshi mester alkotásai, a Shorin-ryu egy-egy sáskát fogott mesterük kérésére, s a alapokból. Igazából a három első katát gyakorol- sáskák hátán lévő rajzolat alapján nevezték el ják. A Shito-ryu megfelelője a Kihon Dosa soro- új stílusukat. Az egyik sáska hátán a yin-yang zat (1-3). A Kyokushin karatéban is ismert. szimbólum volt látható. TAI-WAKI-GATAME126 TANG LANG

TAI-WAKI-GATAME (Jp: ju) – leüléssel vég- TAKUSHI (Jp) – taxi rehajtott waki-gatame karfeszítéses csukló- TAKUSHI O YONDE KUDASAI! (Jp) – Le- rögzítés, állásból kiindulva gyen szíves, hívjon egy taxit! TAI-ZA/seiza (Jp) – térdelő testhelyzet TALPÉL (M: bu) – A láb kisujj és sarok között TAKAGI YOSHIN RYU JUTAI – JUTSU húzódó éle, mellyel az oldalrúgásokat végzik (Jp: nin) – ninja stílus, a 17. nagymestere dr. TA-LU (Kí: kung) – magasabb szintű törés- Hatsumi sensei gyakorlat TAKAHARA – Matsumura Sokon kínai taní- TAMA/tamashi (Jp) –1. lehelet 2. lélek tómestere TAMA-DASUKI (Jp) – imádságos könyv ma- TAKAI (Jp) – magas gánhasználatra TAKAMA-GA-HARA/Takama-no-hara (Jp) – az TAMA-GAKI (Jp) – „ékszerkerítés”, a templo- istenek lakta „Mennyei Fennsík”, a „Magasságos Ég mok második kerítése Síksága”, ahol a kamik felépített ék házaikat TAMAGO (Jp) – tojás TAKAMA-NO-HARA (Jp) – „Mennyei Fenn- TAMAMATSURI (Jp) – ld.: Urabon-e sík”, az ősi kozmogóniai források szerint TAMANEGI (Jp) – hagyma benne kelt életre a három első isten, v. „Isteni TAMASHI (Jp) – ld.: tama Oszlop”: Ame-no-minakanusi, az „Ég Szent Kö- TAMASHII (Jp) – „értékes lehelet”, a lélek, a zepének Ura”, Takamimusubi, a „Legfőbb Fensé- szellem, amely az emberi testben tartózkodik, ges Teremtő”, Kamimusubi, az „Isteni Teremtő” s élteti azt TAKAMIMUSUBI (Jp) – a „Legfőbb Fenséges TAMESHI-WARI/tanueshi-waza/shiwari (Jp: Teremtő”, „Magasztos Fenségű Nemző” a három kar) – „megpróbáltatás”, töréstechnika, erő- „Isteni Oszlop” egyike lemérés (a kyokushinkai szabályok szerint TAKAMORI SAIGO (1827–1877) – híres japán kialakított deszka 2,4x30x24 cm-es száraz fe- politikus és hadvezér. 1868-ban a shogun- rend- nyődeszka, az erő irányára merőleges erezet- szert megdöntő hadsereg egyik fővezére, majd a tel, az erezett el párhuzamos feltámasztással) satzumai (e: szacumai), a nagy szamurájlázadás TA MO (Kí) – Bodhidharma kínai neve vezére. 1877-ben seppukut követett el. TAN (Jp) – 1. kb. 1 ha (hektár), 10 se: terület- TAKASHIDA (Jp) – magas talpú facipő mérték 2. 7,6–9,9 m. Kelmék mérésére szolgá- TAKASHIKI SABURO – Ufuchiku Kana- ló hosszmérték. kushiku közvetlen tanítványa TAN DAN/tsai dan-z (Kí) – étlap TAKE (Jp) – bambusz TAN DAR (Kí: w) – védés tan sao-ból TAKEBO (Jp) – bambuszbot TANDEN (Jp) – alhas, köldök, súlypont TAKAHAYA SUSANOO (Jp) – ld.: Susanoo no TANDOKU-RENSHU (Jp) – partner nélkül, Mikoto egyedül végzett gyakorlás TAKENOKO (Jp) – bambuszrügy TANEGASHIMA (Jp) – hosszú csövű puska TAKENOUCHI-RYU (Jp) – a ju-jitsu rendszer TANG/tong (Kí) – leves egyik iskolája TANG-DINASZTIA (618–907) – kínai csá- TAKIDASHI (Jp) – főtt rizs szári család, akik alatt a hadművészetek vi- TAKIOTOSHI (Jp: iai) – iaido formagyakorlat, rágkorukat élték. Ebben az időszakban váltak melyben a harcos „iai hiza”-ban ülve észreve- országszerte híressé a Shaolin kolostorok. szi a háta mögött közeledő ellenséget. Miköz- TANG LANG (Kí: kung) – Az „imádkozó sáska” ben felpatt anva előrelép, kardot ránt, s hátra- kung-fu stílus, mely a világon a legelterjed- fordulva mellkason döfi a támadót. A döfést tebb. Eredetileg északi rendszer, de az ütések- egy függőleges csapás követi. re és a rúgásokra egyaránt súlyt fektet. TAKO (Jp) – 1. papírsárkány 2. papírsárká- Tham Dot (Wong Lang) szerzetes alapított a nyokkal vívott küzdelem, ahol a sárkány far- a XVIII. században, aki a Fongasi tartomány- kára szerelt éles lemezekkel az ellenfél sárká- ban lévő Tooklun kolostorban élt. A sáskák nyának zsinórját kell elvágni 3. polip harcát tanulmányozva alakított a ki stílusának TAKO-AGE (Jp) – a sárkányeregetés tudomá- karmunkáját. A lábak állására jellemző a 80- nya Japánban, ami Kínából került át a Heian- 85%-ban hátul lévő testsúly, s, hogy az első láb korban (794–1185) sarka a levegőben van. Tizenkét alapelemre TANG-SHU127 TAOIZMUS

épül. Gyakoriak a lágy hárítások, kemény rá- TANTO DORI (Jp: kar) – késtámadásos páros fogások, majd lágy ütések, amik villámgyors gyakorlatok a Wado-ryu karatéban ellentámadások. A kézmunka három és ötuj- TANTO-JUTSU (Jp: bu) – a kés- (tőr-) vívás jas technikákat tartalmaz. A rúgások alacso- művészete. Mára már, mint önálló iskola kihalt. nyak, sokszor nehezen kivitelezhetők. A stílus A nin-jutsu-ban azonban fogásait alkalmazzák. kevés felesleges mozdulatot tartalmaz, külön- TANTO-jutsu NO KAMAE (Jp: nin) – a tanto leges testi adott ságokat nem igényel. készenléti helyzetei, állások TANG-SHU/tang-su (Kí) – „Tang keze”, a leg- TANTO-TORI (Jp: ai) – késtámadás régibb Kínából származó pusztakezes techni- TAN TUI (Kí: kung) – „rúgó láb”, kisebb kák ld.: Tang-te és Tang Su kung-fu stílus, melynek leggyakoribb tech- TANG-SU (Kor) – „Tang keze”, ősi kínai ere- nikája a gyors, alacsony rúgás sorozat. Főleg detű koreai pusztakezes harci formák elneve- nők gyakorolják. zése. Az idők folyamán a „koreaiasabb” subak TANUESHI WAZA (Jp: kar) – ld.: tame-shiwari vagy kwon pup nevet alkalmazták. ld.: Tang-te TANUKI (Jp) – borzféle és Tang Su TANYON (Kor) – has, a tudat és a vitális ener- TANG-SU-DO (Kor) – ld.: Tang-su gia belső erőközpontja, a japán hara, a kínai TANG-TE (Jp) – „Tang keze” vagy a „Halál tan-tien megfelelője keze”: az első okinawai harcművészet a XIV. TAO (Kí) – 1. a yang és a ying kett ősén alapu- sz.-ban, az Okinawa-te elődje ló egységes egész. „Út” az „Én”-hez, fi lozófi ai TAN HUAN CHONG (Kí: pa) – „Körséta egy irányzat. Megalapítója Lao Ce. Jelentése: út, tör- tenyér változásával”, a Pa kua stílus forma- vény, minden alapprincípiuma. Lao Ce szerint gyakorlata „minden a saját útján halad és változik.” A DO TAN HUAN LI CHANG (Kí: pa) – „Körséta, kínai megfelelője. 2. út, ösvény 3. a koga-i alapo- állótenyér tartásban”, a Pa kua stílus forma- kon nyugvó ninja iskolák 1. kuji-kiri gyakorlata. gyakorlata A test kilencedik erőközpontja, a test aurája. TAN HUAN SEN (Kí: pa) – „Körséta kígyótar- TAO (Kí) – széles kard, i. e. 700-tól elterjedt tásban”, a Pa kua stílus formagyakorlata kardtípus. Használata 13 alaptechnikára épül, TANI (Jp) – völgy amiket jobbára vállból hajtanak végre. TANI-OTOSHI (Jp: ju, jiu) – hátsó, külső ho- rog-ledöntés, régi ju-jutsu technika TAOIZMUS (Kí) – a tao-n nyugvó egységszem- TANJIKI (Jp) – katonai fejadag, rizsgombóc lélet. Ősi kínai vallási-fi lozófi ai rendszer, amelyet TANJOBI (Jp) – az első születésnap. Japánban a a hagyomány szerint Lao Ce (Lao Tse) hozott gyermek életkorát születésekor már egy évnek létre, az i. e. VI. sz.-ban körülbelül Konfuciusz vett ék (a terhességet egy évre becsülték). Az első működésével egyidőben. Mint vallás kétszáz születésnapon a gyermeket két évesnek számol- évvel később kezdett elterjedni a kínai köznép ták. Ekkor kapták a gyerekek első játékaikat. körében, ugyancsak egyidőben a konfucianiz- TANKA (Jp) – vers mus állami ideológiává válásával. A két iskola TAN-KUP-CHEDO (Kor) – kevésbé ismert, mely részben ellentétes tanítást fejt ki, több mint régi, pusztakezes koreai harcművészeti irányzat két évezreden keresztül megfért egymás mellett . TANNI (Jp) – egyedül Ez részben azért lehetséges, mert míg a konfuci- TAN SAO (Kí: kung) – 1. oldalsó védés: kül- anizmus elsősorban külső tanítás, amely az em- ső-, belső blokk (w) 2. védés felfelé fordított ber erkölcsére, viselkedésére kíván hatni, addig tenyérrel a taoizmus pedig, belső iskola lévén, az egyén TAN-TIEN (Kí) – alhas, a köldök alatt 2–3 cm-re lelki világára, a túlvilággal és a világ lényegével lévő pont, ahol a chi, a belső erő központja van, kapcsolatos kíváncsiságra fejti ki hatását. A tao- és ahol a tudatot összegyűjtik. A kínai harcmű- izmus felkarolta a régi kínai hitvilágot, kultuszo- vészetekben az erő és a stabilitás jelképe. kat, mágiákat, ami nagyban elősegített e népsze- TANTO (Jp) – 1. rövid kard, inkább kés, tőr. rűségét. A taoizmus alapja az örök Világtörvény A szamuráj kardkészletének legrövidebb da- és Erő, a TAO, ami nehezen defi niálható és ma- rabja. Egy saku-nál (30,3 cm) rövidebb. A kö- gyarázható alapfogalom. A TAO a létező összes zépkori japán társadalomban elsősorban a nők természeti törvények alapja és ős oka, univerzá- és a kereskedők fegyvere volt. (nin) 2. ninja kés lis szellemi erő, ami alkotásra képes, fenntartja a ... TAOIZMUS – TAO-RE-GERI128 TE világot két princípiumán a YIN-en és YANG-on TATAMI (Jp) – 1. hagyományos gyékénysző- keresztül. Az egyének valamelyest eltérhetnek a nyeg, amit meghatározott méretűre fonnak, TAO-tól, de ez felesleges vágyakat, káros tulaj- Kyotóban 191x95 cm, Tokióban 176-88 cm. donságokat és szenvedéseket jelent a számukra. A japán szobák méretét a tatamik méretével Lao Tse és követői szerint a bölcs, akinek szel- határozzák meg (ju,jiu) 2. az edzőtermek borí- lemét áthatja a TAO, nyugodt és vágynélküli. tására szolgáló, szabványos méretű szőnyeg. A bölcs nem ismer sem akaratot, sem gyűlöletet, Európában a mérete 200x100 ill. 150x100 cm. az ő dolga a csendes, elfogulatlan szemlélődés, TATE (Jp) – 1. függőleges, álló, merőleges miközben lelke tiszta, zavaró gondolatok nél- 2. téglalap alakú, néha díszített , szalmával kül marad. A bölcs ember legfőbb értéke mégis vagy bőrrel bevont fapajzs a lágyság, az engedékenység, amely a víz lágy- TATE! (Jp) – Állj! Felállni! Megállni! – vezényszó ságához hasonlít, ami mindig a legelőnyösebb TATE-EMPI-UCHI/tate hij i ate (Jp: kar, jiu) – irányba folyik. Ha kell felveszi az edény, vagy könyökízület-vágás függőleges irányban felfelé bármi más alakját, de erősebb és tartósabb még a TATE HIJ I ATE (Jp: kar, jiu) – ld.: tate-empi-uchi kősziklánál is. A víz nem sérül meg ha megütik, TATE HISHIGI (Jp) – 1. függőleges emelés de ugyanakkor a sziklát képes apró darabokra (jiu) 2. függőleges nyújtott karfeszítés törni. A bölcs éppen ezen engedékenysége és TATE JUJI UKE/jodan juji uke (Jp: kar, jiu) – vágynélkülisége miatt tulajdonképpen nem is felső keresztvédés cselekszik, állapota a WU SHIN-t elért harcosé- TATE-SANKAKU-GATAME (Jp: ju) – lovag- hoz hasonlít, vagyis cselekvésre legfeljebb csak ló ülésből háromszögtechnikával végrehajtott annak lezajlása után emlékezik. Ez a WU WEI, leszorítás a „nem cselekvés” elve. Erre a fi lozófi ára épülnek TATE-SHIHO-GATAME (Jp: ju) – leszorítás a kung-fu lágy irányzatai: ez a kínai világnézet lovagló ülésből belső iskolája, amelynek tanításait egyetlen kínai TATESHUTO (Jp: kar) – függőleges kézél tar- harci forma vagy más alkotás nem nélkülözi. tás ld.: tateshuto uke TAO-RE-GERI (Jp: kar) – rúgás esés közben, TATESHUTO UKE/tate-shuto-uke (Jp: kar) vetődéses lábsöprés – függőleges kézél védés ld.: teteshuto, kake- TAOSAKI (Jp: bo) – leforgatni shuto-uke TAOSU (Jp: ai) – leforgatni, leforgatás TATE-SHUTO-UKE (Jp: kar) – ld.: tateshuto uke TAO-TE-KING/Tao-tő-king (Kí) – „Az Út és az TATE-TSUKI/tate-zuki (Jp).kar) – 1. hüvelyk- Erény könyve”. A taoizmus 81 szakaszból álló ujjal, fölfelé tartott ököllel végzett egyenes könyve. Írását Lao Ce-nak, a taoizmus meg- ütés. A kézfej csak 90°-ot fordul el 180° he- alapítójának tulajdonítják. lyett . 2. felütés TAO-TÖ-KING (Kí) – ld.: Tao-te-king TATE UCHI/uchi otoshi (Jp: bo) – csapás a bot- TAPOY (Fül) –rizsbor tal felülről lefelé TARA (Jp) – tőkehal TATE UCHI-GYAKU TATE UCHI (Jp: bo) – csa- TARBANGO (Mal) – bakancs alakú marko- pás a bott al felülről lefelé, majd alulról felfelé latt al rendelkező, középhosszú, keskeny for- TATE-URAKEN-UCHI (Jp: kar) – fentről lefe- dított kaszapengére emlékeztető vágófegyver lé haladó ökölhát ütés ld.: uraken-uchi TARE (Jp: ken) – csípővédő TATE-ZUKI (Jp: kar) – ld.: tate-tsuki TARUIKADA (Jp: nin) – a ninják sajátos láb- TATOK (Mal) – lándzsa, keskeny kétélű tőr tempóra épülő, vízfelszín alatt i lebegő úszása formájú heggyel TASUKERU (Jp) – segít, segíteni TATSU (Jp: ken) – állás, tartás (vmilyen pozí- TASUT/dasat (Kor) – öt, az 5-ös szám cióban) TA-SHENG PI KUA MEN (Kí: kung) – TAWARA (Jp) – rizsbála „nagy szent fejszecsapások”, Kau Sze által TAWARA GAESHI (Jp: ju) – „zsákdobás” alapított kung-fu stílus. A majom irányzat- TAWARAJIME (Jp: ju) – fojtástechnika elne- hoz tartozó iskola. vezése TA SHI! (Kor: taek) – Vissza az előző mozdu- TÁNG (Kí) – cukor lathoz! – vezényszó „T”-DACHI (Jp: kob) – ld.: teij i dachi TATAKARU (Jp) – verekszik, verekedni TE/shu (Jp) – kéz (esetenként: de ld.: to de) TE 129 TEMPURA

TE/shu (Kí) – kéz TEKKI NIDAN (Jp: kar) – „vaslovas”, TEGAMI (Jp) – levél mesterkata (24 mozdulat), (Naifanchin- TEGATANA/tekatana/shuto (Jp: ai) – „kard- Nidan). Itosu mester alkotása, a Tekki-Shodan kéz”, külső tenyérél mintájára hozta létre. TE-GATANA-ATE (Jp: kar) – csapás kézéllel TEKKI SANDAN (Jp: kar) – „vaslovas”, ld.: shuto-uchi mesterkata (36 mozdulat), (Naifanchin- TEGATANA-JIJ U-UKE (Jp: kyo) – „X”-védés Sandan). Itosu mester alkotása, a Tekki- (keresztvédés) tenyéréllel Shodan mintájára hozta létre. TEGATANA-KAKE (Jp: kyo) – tenyérél-horog TEKKI SHODAN (Jp: kar) – „vaslovas”, TEGATANA-NAKA-UCHI (Jp: kyo) – mesterkata (29 mozdulat), (Naifanchin- tenyérél csapás a test előtt , belülről Syodan). Eredeti neve Naihanchi, Funakoshi TEGATANA-SAKUTSU-UCHI (Jp: kyo) – mester változtatt a meg az eredeti nevet Tekki-re. tenyérél csapás a kulcscsontra A Heian katákkal együtt az egyik legjellemzőbb TEGATANA-SAKUTSU-UCHIKOMI (Jp: katája az Itosu-féle Shuri-te iskolának. (Mint a kyo) – tenyérél ütés (lökőütés) a kulcscsontra Sanchin kata a Higaonna-féle Naha-te iskolá- TEGATANA-UCHI (Jp: kyo) – ld.: shuto uchi nak.) Ezt a katát Shuri-ban ősidők óta gyakorol- TEGATANA-UKE (Jp: kyo) – ld.: shuto uke ják, de alkotója ismeretlen. Három Tekki kata TEGATANA-URA-KAKE-UE-TSUKI (Jp: létezik. A sorozat második és harmadik tagja kyo) – tenyérél hátsó horog: felső ütés Itosu mester alkotása, amiket a Tekki-Shodan TE-GUMI/te-kumi (Ok) – ősi okinawai küz- mintájára hozott létre. Sok elmélet létezik arra, dősport. Tiltott ak voltak az ütések, rúgások, hogy a vízszintes mozgásvonal (Embusen) je- könyöktechnikák. Kizárólag lépni és tolni volt lentőségét bizonyítsa. A kínai harci művészetek megengedett . szerint arra szolgál, hogy csónakban, várfalon, TEGURUMA (Jp: ju, jiu) – a kéztechnikák illetve valami előtt folyó küzdelmet imitáljon, csoportjába tartozó dobás, elsősorban ellen- ahonnan hátrafelé nincs menekvés. Első pil- dobásként alkalmazott , lábközényúlással lanatra a technikák könnyűnek tűnnek, azon- végrehajtott kiemelés elölről, oldalról, vagy ban ez csak a látszat, valójában igen nehezek. hátulról. A sukui nage egy változata. Azt mondják, hogy Motubu mester csak ezt a TEH (Ind/Mal) – tea TEI (Jp) – alja, alap, vminek a talpa katát ismerte, s állandó gyakorlásával meg tud- TEIJ I DACHI/toij i-dachi (Jp: kar) – „T” állás ta ragadni a karate lényegét, bonyolultságát és TEISHO (Jp) – 1. a tenyér alapja ld.: shotei mélységét. Karate iskoláktól függően a Tekki 2. zen mester előadása katákban az állások különbözőek, uchi hachij i TEISHO-AWASE-UKE (Jp: kar) – kétkezes te- dachi, naihanchi dachi, kiba dachi. nyérvédés TEKUBI (Jp) – 1. am.: „kéznyak”, a csukló kül- TEISHO TSUKI/teisho.zuki (Jp: kar, jiu) – te- ső része, kézízület 2. ízület, ér nyértővel végrehajtott ütés TEBUKI-GAKE-UKE/tekubi-kake-uke (Jp: TEISHO UCHI (Jp: kar) – tenyértővel végre- kar) – kifordító védés csuklóval hajtott csapás TEBUKI JUNAN UNDO (Jp: ai) – csuklók TEISHO-UKE (Jp: kar) – tenyértővel végrehaj- nyújtása: az aikido edzések egyik felkészülési tott védés eleme, Tamura sensei alapján TEISHO-ZUKI (Jp: kar) – ld.: teisho tsuki TEKUBI KAKE-UKE/tekubi-gake-uke (Jp: TEISOKU (Jp) – a talp belső éle kar) – kifordító védés csuklóval TEK (Kí) – rúgás TEKUBI OSAE/yonkyo osae (Jp: ai, jiu) – csukló- TEKAGI (Jp: nin) – kézre szerelhető mászó- csavarásos, csuklófeszítéses, földrekényszerítési karom, amit a ninják fal- és famászásra, vala- technika mint tépőkaromként is használtak TE-KUMI (Ok) – ld.: te-gumi TEKATANA (Jp) – ld.: tegatana TELUR (Ind) – tojás TEKI/TEKKI (Jp: kar) – „vaslovas” v. „ellen- TEMOTO (Jp) – 1. markolat, fogantyú 2. fogás ség”, három tagból álló Shotokan kata so- TEMPURA (Jp) – japán étel. A mi párizsi szele- rozat. A Wado és Shito-ryuban a Naihanci tünkre hasonlító sült hal v. rák: tojásos panírban (Naifanchin) a megfelelője. kisütött , reszelt zöldségféléből készülő körett el. TEN 130 TETSUI-UCHI

TEN (Jp) – ég, égbolt TENSHIN SHODEN KATORI SHINTO TE NAGASHI UKE (Jp: kar) – csúsztató védés RYU (Jp) – Izasa Ienao (1387–1468) által alapí- tenyérél csapással tott ken-jutsu iskola TENCHI NAGE (Jp: ai) – „menny-föld” dobás. TENSHIN RYU (Jp: ken) – az egyik kendo iskola Aikido technika. A balra-hátra egyensúly- TENSHO (Jp: go) – 1. goju-ryu kéz-forma- vesztésbe hozott ellenfelet egész testünk elő- gyakorlat: lassú, csavart mozdulatok ösz- remozgásával hanyatt lökjük. szefoglaló neve (kyo) 2. formagyakorlat, TENDAI (Jp) – ma is létező tantrikus zen- mesterkata buddhista szekta, amely a IX. sz.-ban alakult a TENSHO UKE (Jp: kyo) – nagy ívű kézél-vé- régi japán fővárostól, Kiotótól északkeletre eső dés, fejre történő támadás ellen, ami biztosítja Hiei-hegyen, mint a yamabushik rendszere a ráfogást is TENDO (Jp) – 1. fejtető. 2. a „Kozmikus Erő TENSYO (Jp) – Nahate alapkata a Goju- és Útja” Shito-ryu-ban TENG-NUO (Kí: sst) – szökkenés TE ODOKI (Jp: nin) – a Tai – jutsuan a fogá- TENGU (Jp) – mitikus hősök, mesebeli szárnyas, sokból ízületfeszítéssel és hosszirányú egyen- hosszúorrú manók, jellegzetes japán középkori súlyvesztéssel történő szabadulások össze- viseletben. A mesék szerint a ninják ősei. foglaló elnevezése TENJIN-SHICHI-DAI (Jp) – az „Égi Istenek TE OSAE UKE (Jp: kar) – lefogásos „osae uke” Hét Nemzedéke”, az eredeti triász utódai TERA (Jp) – templom TENKAI (Jp: ju) – átfordulás, fordulat TESSAKI (Jp) – a japán szamuráj-rendőrség alkalmi segítői, akiket munkájukra az okippik TENKAN (Jp: ai) – 1. elforduló mozgás hát- béreltek fel rafelé: a támadás megállítás nélküli köríves TESSEN (Jp) – 1. harci legyező, egy részben kínai elvezetése (bo) 2. körmozgás eredetű, speciális japán fegyver és hatalmi jelvény, TENKAN-ASHI (Jp) – lépés, kett ős forduló lépés ami rendszerint selyemből, vagy papírlapokból TEN-MON (Jp: nin) – az időjárás ismeretében készült, kissé oldalt kiálló vas vázzal. Küzdelemre való jártasság. A Togukure ryu 18 alapiskolá- csak másodlagosan használták, de az éles papír- jának egyike. lapokkal és a kiálló vas hegyekkel kitűnően lehet TENNO (Jp) – 1. „égi”, „mennyei”, „mennyek vágni és szúrni. Előfordult olyan változat is ami királya”, a japán császárok megszólítása (kar) teljes egészében vasból készült, ez azonban össze 2. „égi” Hayashi-ha mesterkata volt csukva, és így forgatása is különbözött a ha- TENNO HEIKA BANZAI! (Jp) – Sokáig éljen gyományos formától. 2. tompa végű shuriken, az a Császár! ellenfél leütésére, elkábítására szolgál TEN-NO-KATA (Jp: kar) – „az univerzum TESSEN-JITSU (Jp) – a fémlegyezővel való katája”, Funakoshi alkotása harc művészete TE NO UCHI (Jp: iai) – a kard markolatának TETSU (Jp) – vas megfogása TETSUBISHI (Jp: nin) – vassulyom: többhe- TENRI-KYO (Jp) – az „isteni bölcsesség vallása” gyű vastüskék, melyet a menekülő ninják szór- TENSHIN (Jp: san) – Nandu mester által a tak maguk mögé. Eredetileg a vízigesztenye Sankukai karate irányzatban kialakított gya- (sulyom) szárított termését alkalmazták. Innen korlatok. Az ütések, rúgások védése, illetve az elnevezés is. azok egyenes vonalon való továbbvezetése TETSUBO-JITSU (Jp) – a vasbott al való küz- nyitott kézzel (seiryuto) történik, köríves, dés művészete vagy egyenes vonalú kitéréssel egyidőben. TETSUGETA (Jp) – vaspapucs, edzőeszköz a TENSHIN CHUDAN-UKE (Jp: san) – tenshin lábak erősítésére gyakorlat középszintű védéssel, kombinációval TETSUI/tett sui/keiutsui (Jp: kar) – 1. kalapács TENSHIN GEDAN-BARAI (Jp: san) – tenshin ld. még: tsui 2. „kalapácsököl”, az ököl kisujj fe- gyakorlat gedan barai kombinációval lőli párnája TENSHIN GEDAN-UKE (Jp: san) – tenshin TETSUI-UCHI/tett sui-uchi (Jp: kar) – 1. „kala- gyakorlat alsó szintű védéssel kombinálva pácsököl” ütés, az ököl kisujj felőli párnájával TENSHIN JODAN-UKE (Jp: san) – tenshin végrehajtott ütés (ton) 2. ütés a tonfa tsuka gyakorlat felsőszintű védéssel, kombinációval alatt i részével TETTSUI131 TIAO CHIN

TETTSUI/tetsui/keiutsui (Jp: kar) – ld.: tetsui THAING (Bur) – a hagyományos burmai TETTSUI HIZO UCHI (Jp: kyo) – kalapács- nemzeti harcművészet régies elnevezése, amit ütés a lépre, bordára az 1930-as években a „bando” elnevezés vál- TETTSUI KOME KAMI (Jp: kyo) – kalapács- tott fel. Önvédelmi jellegű harcművészet, ami ütés a halántékra ütéseket, rúgásokat, dobásokat, csavarásokat, TETTSUI OROSHI UCHI (Jp: kyo) – kala- leszorításokat egyaránt tartalmaz. pácsütés lefelé THAM DOT (Kí) – a Tang Lang stílust a TETTSUI-UCHI/tetsui-uchi (Jp: kar) – ld.: XVIII. sz.-ban alapító Fongsai tartomány- tetsui-uchi beli szerzetes TETTSUI-UKE (Jp: kar) – védés „kalapácsököllel” THIEN-KAO (Kí: sst) – húzás-kitérés kom- TETTSUI YOKO UCHI CHUDAN (Jp: kyo) – bináció kalapácsütés a középső részre THIEN HSUE/Dim Mak/Tien Hsue/Dim Huk TETTSUI YOKO UCHI GEDAN (Jp: kyo) – (Kí: kung) – a kung-fu egyik legtitkosabb és kalapácsütés az alsó részre legmisztikusabb irányzata, ami az emberi TETTSUI YOKO UCHI JODAN (Jp: kyo) – életpontok támadásán alapszik. A hagyomány kalapácsütés a felső részre szerint To Hen-yan alapított a 803-ban, aki jól TE-WAZA (Jp: kar, jiu) – 1. kéztechnikák ismerte az anatómiát, jártas volt az akupunktú- (ju, jiu) 2. kézzel, karral végrehajtandó rában és az akupresszúrában. A „Thien Hsue” dobások neve technikái kizárólag életpontokra irányulnak. TÉBOL HIJ ONG/kéli wong (Indo/Mal) – Ma már alig ismert harcművészet, ami az aku- hosszú jatagánhoz hasonló kard punktúrás gyógymód tapasztalataiból fejlő- THAI BOX/Muhai thai (Thai) – „a leg-ek dött ki. Oh Shin-Yong a Tajwanon élt mester sportja”. A leghíresebb thaiföldi harcmű- – a Shaolin küzdésrendszer szakértője – volt a vészet, amit a világ egyik leghatékonyabb, stílus egyik utolsó beavatott ja 1955-ben. Ma is legdurvább és leglátványosabb harci for- élő mester Sun Lu-Tang Tiencsinben. A stílus- májának tartanak. Eredetéről keveset nak három fokozata van: 1. Fizikai, az ujjhegy- tudunk, csak annyi biztos, hogy a XIV. gyel való ütés, szúrás. „Csináljunk valami ke- században már létezett. Na Retsen király mény ügyességet!” Elsajátításának ehhez az első (1590–1605) uralkodása alatt bevezették a fázisához is különleges adott ságok és kitartás katonai kiképzésbe, s csakúgy, mint Japán- szükségesek, melyek lehetővé teszik a kéz-, és ban a ju-jutsut és a kempót, a közelharcban lábujjak hegyeinek megedzését. 2. A második alkalmazták. A thai boksz azonban csak fázis az alkalmazandó technikák és az anató- Pra Chao Sua, a „Tigriskirály” (1703–1709) miai ismeretek elsajátítása. „A nem cselekvéssel alatt vált versenysporttá. Közel kétszáz elért ügyesség ügyessége.” 3. A harmadik fázis a évig védőfelszerelések és szabályok nélkül megszerzett tudás alkalmazása, továbbfejlesz- űzték, sőt része volt az iskolai oktatásnak tése. Saját energia átvitelének képessége érin- is. A sok sérülés miatt először az iskolai téssel. „Ne csinálj semmit és csinálj valamit, ami oktatását függesztették fel, majd az angol ügyes!” elv alkalmazása. A mester akár csak boksz hatására 1930-ban megreformálták, enyhe érintés útján is képes energia átadásra, bevezették a meneteket, amik között szü- a megfelelő pontokra. A technikák nagy száma neteket tartanak, a kesztyűhasználatot, s titkos, a mester csakúgy, mint több kung-fu is- megtiltották a hajhúzást, karmolást és a kolában csak közvetlen tanítványának adhatja birkózást. A thai boksz még így is az egyik át leghatásosabb technikáját. A stílusnak ma is legdurvább sport. A keményre edzett rú- csak kevés követője van. Általános felfogása, gófelületek (láb, sípcsont) akár töréseket hogy a napszaktól függően változnak a táma- is okozhatnak, a „maszatoló”, pontatlan, dásra legalkalmasabb pontok. elcsúsztatott ütések roncsoló hatásúak. THIT (Viet) – hús A fejre mért könyökütések sokszor okoz- THUC DON (Viet) – étlap nak belső koponyaűri vérzéseket is, amik TI (Kor) – öv végzetes kimenetelűek lehetnek. A techni- TIAO (Kí: sst) – elfogás kák gyorsak, de merevek, „pongyolák”. TIAO CHIN (Kí: sst) – elfogás után előre TIAO SHOU 132 TOHEI-UCHI

TIAO SHOU (Kí: kung) – 1. a „kígyó és nyest” TOBACCO-GERI (Jp: kyo) – cigarett a kirúgá- stílusa, ami lábmunkájában a majom, kéz- sa valakinek a szájából, bemutató során munkájában a kígyó mozdulatait utánozza. TOBI (Jp) – 1. ugrás, ugró 2. repülő (szóösz- A közelharcra épült rendszer. A lágy hárításo- szetételekben) kat azonnali ráfogások, „rátekeredések”, villám- TOBI-ASHI (Jp) – ugró-, „repülő lépés” gyors ellenakciók követik. Jellemzőek a rugal- TOBI-ASHIGATANA-GERI (Jp: kyo) – ugró mas elugrások, elhajlások, ellépések a támadás rúgás, amikor a talpél a támadófelület elől. Hátránya, hogy különleges testi adott sá- TOBI-GERI (Jp: kar) – ugró rúgás, rúgás fel- gokat, lazaságot, rugalmasságot igényel. A stí- ugrásból lus négy részre oszlik, 144 technikai elemből TOBI KOMI TSUKI (Jp: kar) – alapütés a áll, ami a belső iskolára épül. A legszelleme- Wado-ryu-ban sebb technikákat az ún. „36 könyök technika” TOBI MAE UKEMI (Jp: jiu) – ugrásból esés tartalmazza. Az 1700-as években alapított előre, szabadesés előre stílus igazán 1931 óta népszerű, elsősorban TOBI-TSUKI (Jp: kar) – ütés-ugrás közben Hongkongban. 2. (sst) megállító kéz TOBI YOKO UKEMI (Jp: jiu) – ugrásból esés TIB KOU (Kí: ta) – a Tang Lang stílus 12 alap- oldalra: szabadesés oldalra technikája közül az egyik. Miután az ellenfél az TOBI-WAZA (Jp: kar) – ugrás közben végre- ütést kua-val hárított a, a hárító kezet karlenyo- hajtott technikák mással blokkolják, majd ezzel egy időben a má- TOBUKU-TACHI (Jp: kyo) – ld.: teij i-dachi sik kézzel a kar alatt átnyúlva a lenyomó kéz sze- TO DE (Jp) – am.: „kínai kéz” repét átvéve, az első kézzel kivitelezett támadás. TOE DAI (Kí: kung) – tanuló, a középső foko- TIE (Kí) – konyhatechnikai eljárás. Kevés olajon zat a kínai harcművészetekben a hússzeleteknek csak az egyik oldalát sütik át, TOENG GOEL WATINGI (Mal) – nyílhegy míg a másik, beirdalt oldalt erőlevessel locsolják. alakú heggyel kialakított lándzsa TIEN (Kí) – 1. ég, menny. Az istenek, szelle- TOE SWEN (Kí: kung) – kezdő tanuló, a tanít- mek lakhelye, a Yang (teremtő) szimbóluma. vány tanítványa. A legalacsonyabb fokozat a 2. (sst) húzás kínai harcművészetekben. TIEN HSUE (Kí) – ld.: Thien Hsue/Dim Mak/ TOFU (Jp) – szójasajt, amit tartóssága miatt a Dim Huk TIEN WAN/yen wo (Kí) – fecskefészek vándorszerzetesek és a ninják is igen kedvel- TIGAR (Mal) – középhosszú, kétélű láng- tek. Egészséges, magas fehérjetartalmú, ma is alakú pengével ellátott vágófegyver, ami- kedvelt étel. nek hárítóvasa mindkét oldalon rövid élnek TOGAKURE RYU NIN-JUTSU (Jp: nin) – van kiképezve ninja stílus, a nin-jutsu alapja, bázisa. 34. TI-SHA SHOU (Kí: kung) – „ördög-kéz”, a nagymestere dr. Hatsumi Masaaki sensei. chin-na stílus technikája A stílus 18 – jutsu együttese. A 18 alapisko- TITJIO (Mal) – a say-nak megfelelő „harci villa” la a következő: TJANPUR SILAT (Ind) – különleges, erő- Seishin teky kyoyo, Henso-jutsu, sen támadó jellegű Indonéz harcművészet. Tai – jutsu, Shinobi-iri, A legtöbb Pentjak Silat irányzatt al ellenté- Ken-jutsu, Ba-jutsu, ten semmiféle esélyt nem ad az ellenfélnek, Bo-jutsu, Sui-ren, ugyanis annak támadása előtt , mintegy véde- Shuriken-jutsu, Bo-ryaku, kezésként, támad. Elve: „győzni mindenáron”. Yari-jutsu, Cho-ho, A közeledésre sokszor cselt alkalmaznak, Naginata-jutsu, Inton-jutsu, aminek célja a támadás lehetővé tétele. Kusari-gama – jutsu, Ten-Mon TJATJING (Mal) – nyújtott , „S” alakú heggyel Kayaku-jutsu, Chi-Mon. ellátott lándzsa TOHAYO GOZAIMAS’! (Jp) – Jó reggelt! TJIO (Ind) – lándzsa TOHEI/toho (Jp) – 1. belső 2. a hüvelyk- és TO (Jp) – 1. él 2. kard 3. ajtó 4. párt 5. 18 liter, mutatóujj között i rész l0 sho: űrmérték TOHEI-UCHI/toho-uchi (Jp: kar) – belső ujjél-vá- TO (Mal) – széles, a kantoni pillangókésnek gás, leggyakrabban torokra. A csapást a szétfeszí- megfelelő fegyver tett hüvelykujj és mutatóujj belső ívével mérjük TOHO 133 TORAO

TOHO (Jp) – 1. ld.: tohei 2. kardhegy kéztartás TOKUSHU-GEIKO (Jp: bu) – edzeni, speciá- TOHOI-UCHI (Jp: kar) – ld.: tohei-uchi lis technikákat gyakorolni TOI-GYE (e: toj-gi) (Kor: taek) – formagyakorlat. TOKIO (Jp) – am.: „keleti főváros” A XVI. században élt tudós fi lozófus Yi Hwang TOMA (Jp) – nagy távolság másik neve, aki az új konfucianizmus alapjait TOMARI TE (Jp-Ok: bu) – az Okinawa-te fektett e le műveiben. A 37 lépés ebben a gyakor- egyik ága. Déli, lágy irányzat. Megalapítói latban Yi Hwang születési helyére utal, amely Shimpan Gusukuma, Kosaku Matsumura. a 37. szélességi fok mentén fekszik. Az alaprajz TOMATTE! (Jp) – álljon meg! koreai írásjellel a „tudós” szót adja. TOMERU (Jp) – megállítani TOIJ I-DACHI/teij i-dachi (Jp: kar) – „T” állás. TOMIKI-RYU (Jp) – racionális aikido irány- TOILFA (Ok: kob) – 1. fogantyú 2. ld.: tonfa zat, alapítója: Kenji Tomiki (1900–1979) TOI SOKUMYO (Jp: bu) – „találékonyság”, a TOMOE (Jp) – csavart, körkörös helyzet felismerése, gyors mérlegelés, döntés, TOMOE-JIME (Jp: ju) – a keresztfojtások egy és cselekedet TOH/sotojichi-in (Jp: nin) – A „megjelenő külső változata oroszlán” jele. Az igai eredetű Togakure ryu 3. TOMOE-NAGE (Jp: ju, jiu) – fejen átdobás. Jigoro kuji-kiri gyakorlata. Kano által kifejlesztett dobás. A hátravetődéses TOK- (Kor: taek) – fogás és ütés dobások (sutemi-waza) csoportjába tartozik. TOKAIDO (Jp) – 1. „Keleti-tengeri út” 2. japán TOMOKATSU-RYU (Jp: nin) – a nin-jutsu tájegység elnevezése 3. karategi márkanév egyik fontos iskolája, melyben a tűz és a robban- TOKETA (Jp: jiu) – 1. megszűnt, vége 2. állj, tás művészetét fejlesztett ék magas színvonalra befejezni, abbahagyni TOMONI (Jp) – együtt TOKETA! (Jp: ju, jiu) – megszűnt! (pl.: a leszo- TONASHU (Jp) – ld.: kabosha rítás), bírói vezényszó TONFA/toilfa/tu-i fa (Jp-Ok: kob) – ősi oki- TOKETSU (Jp: nin) – „nyúlüreg”. Pipa alakú üreg, nawai paraszti fegyver a kézimalom hajtókar- melynek szélesebbik nyílása az ellenfélnek készí- jából. Ma a rendőrség gumibotjait hasonlóan tett csapda, a keskenyebb nyílástól eredő folyosó képezik ki. (Egyesek az ültetőfából, mások pedig robbanóanyaggal töltött , amit a menekülő a kasza nyeléből származtatják.) A fegyver ninja maga mögött begyújt. A csapdába eső, vagy kb. 50 cm hosszú, egyik végétől 8-10 cm-re, annak közelébe érő ellenfél pedig felrobban. ugyanekkora merőlegesen álló fogantyú. Ke- TOKKO (Jp) – a harcos papok jogar formájú resztmetszete kör vagy sokszög alakú, átmé- kis kézifegyvere rője kb. 4-5 cm. Használata egyszerű, jórészt TOKONAMA (Jp) – ld.: tokonoma a karate technikákon alapul. A fegyver mar- TOKONOMA/tokonama (Jp) – háziszentély kolatát megfogva a szár az alkarhoz simul, a japán lakásban. A bejárati ajtóval szembeni s így kiválóan alkalmazható még bot, vagy falon kialakított bemélyedés. kardtechnikák védésére is. Ütésekre alkalmas TOKO NO NISHIKI (Jp) – selyemszőnyeg a markolat előtt i rész, valamint szúrásokra a TOKORONO? (Jp) – melyik? – kérdőszó TOKOYO-NO-KUNI (Jp) – az „Örökkévalóság hosszabb rész előrelendítése. A fegyver mar- Országa”, híres, narancsfákban bővelkedő, kolata is alkalmazható különféle technikák tengerentúli országgal azonosított égi ország. végrehajtásakor védekezésre és támadásra Feltehetően Kína. egyaránt. A tonfához hasonló fegyvert más TOKUI (Jp) – l. választott 2. kedvenc harcművészetekben is alkalmaznak, termé- TOKUI-KATA (Jp: kar) – választott kata (versenyen) szetesen az ott alkalmazott technikákra épít- TOKUI-WAZA (Jp: bu) – kedvenc technikák ve. Kínai elnevezése: sin bin kua. TOKUGAWA IEYASU (1542–1616) – japán ál- TONG (Kí) – ld.: tang lamférfi a Tokugawa-shogunátus megalapítója. TOOKLUN (Kí) – kolostor Fongasi tarto- A Matsudaira családból származik, amely az első mányban, melyben a Tang Lang („imádkozó Bakufu-t megalapító Minamoto nemzetség egyik sáska”) stílust alapított ák mellékágát alkott a. A császár 1603-ban ruházta TORA/koko/ko (Jp) – tigris fel shoguni címmel és székhelyéül Edo-t (Tokio) TORA-MAE-UCHI (Jp: kar) – egyenes jelölte ki. Egyes történészek 1603-tól, Ieyasu ural- „tigriskarom”csapás kodásától számítják a japán újkor kezdetét. TORAO (Jp) – tigrisfarok TORA UCHI134 TSUI HOU

TORA UCHI (Jp: kar) – „tigriskarom” csapás. TRIPITAKA (Kí) – „a Könyvek Papja”, Hsuan TORI/dori (Jp) – 1. támadó fél, támadás 2. ma- Tsang (ld. ott ) (600–664) elnevezése dár 3. le, lefelé (irány) TSAA (Fül) – tea TORI-AWASE (Jp) – kakasviadal TSAI (Kí) – 1. (ta) – a Tang Lang stílus 12 alap- TORII (Jp) – 1. „kakaspihenő” v. „kakasülő” elemének egyike. A támadás hárítása három- 2. jellegzetes, díszes fa- vagy kőkapu a shinto ujjas horoggal (lágy mozdulat), amit a másik szentélyek előtt . A két függőleges tartóoszlo- kéz villámgyors megfogó mozdulata (lou) kö- pon a szektára jellemző számú több vízszintes vet (kemény mozdulat). 2. (sst) rántás, tépés gerenda foglal helyet. A néphit szerint ezen TSAI-DAN-Z (Kí) – ld.: tan dan pihentek Amaterasu kakasai. TSE GAN/chr-z (Kí) – kanál TORIMASEN (Jp: bu) – értékelhetetlen technika TSIBURI (Jp: iai) – a vér lecsapása a kardpen- TORITE (Jp) – régi japán harci gyakorlat, a ju- géről, tradicionális mozdulat, melyet minden jutsu korábbi formája formagyakorlat végén elvégeznek TORO (Jp) – 1. támadok! 2. fel a kezekkel! TSIEH (Kí: pak) – a „láma” v. „fehér daru” TOROJIGI (Kor: taek) – eséstechnika irányzat egyik technikája, elve a feltartózta- TORONO (Jp) – kenyérfa tás, ami azt jelenti, hogy a támadást nem csak TOSA (Jp) – mastiff , japán kutyafajta elkerülni kell tudni, de megakadályozni is TOSANGTO (Mal) – párban használatos, kö- T’SIEN TAO (Kí) – a „Kard Útja” zéphosszú, görbe, hegyes kard TSINI ASHI/suri ashi (Jp: bu) – csusszanás TOSHI (Jp) –év mindkét lábbal egyszerre előre, vagy hátra TOSI (Jp) – jóság TSUAN CHUAN (Kí: has) – „fúrás”, ütés- TO SHENG – kínai mester, a Yan Kung Mun fajta, az egyik kéz a védekezést nyitja meg, stílus alapítója míg a másik üt TOSHI-GOI-NO-MATSURI (Jp) – köszönő TSUBA (Jp) – a kard kéz-, markolatvédője, a ima az érett gabonáért. A második holdhó- markolat és a penge között . Eltérő volt a sza- napban, február 17-én tartott ünnep. muráj és a ninja kardjának tsuba-ja. Az előb- TOTSU! (Jp) – megállj! – vezényszó. bi általában kerek v. ovális és díszes, míg az TOTSUGEKISURU/shugekisuru (Jp) – támadni utóbbié négyszög alakú és dísztelen. TO-USHIRO NO KAMAE (Jp: nin) – a ninja- TSUBAMA-GAESHI (Jp: ju) – a deashi-barai to készenléti helyzetbe hozása hátra csatolt ellendobásaként – esetenként vetődéssel – helyzetből, lépés közben végrehajtott deashi-barai TOYA (Mal) – kör keresztmetszetű egyenes TSUBARIGI (Jp: nin) – falfúró hosszú bot TSUBO/bu (Jp) – kb. 3,35 négyzetméter TOYOTOMI HIDEOSHI (1536–1598) – japán (majdnem egy négyszögöl), 1 négyzetken, államférfi és hadvezér területmérték TOZAN (Jp: kob) – a kusarigama-jitsu két for- TSUE/zue (Jp) – pálca magyakorlata közül az egyik TSUGI (Jp: nin) – 1. csukni, hajtani 2. csukha- TRA (Viet) – tea tó, hajtható TRIÁD (Kí) – kínai titkos társaság. 1674-ben TSUGIASHI (Jp) – ld.: tsugi-ashi alakult Dél-Kínában, az akkori császár ural- TSUGI-ASHI (Jp: ai, kar) – 1. követőlépés, mának megdöntésére. Szorosan együtt műkö- utánlépés 2. utánpótlás dött a Fehér Lótusz szövetséggel. A társaság TSUGIBUNE (Jp: nin) – összecsukható csónak tagjai – akik kemény harci kiképzést kaptak – TSUI (Jp) – 1. pár 2. kalapács halállal sújtott ák soraikból azokat, akik titkos TSUI HOU (Kí: kung) – „részeg majom”, a törvényeiket megszegték. A Triád maradvá- Hou Chen (majom stílus) irányzat cseleinek nyai ma is fellelhetők a Távol-Keleten. elnevezése. A gyakorlatok az ellenfél félreve- TRIMURTI (Szanszkr) – a hindu istenhármas- zetését szolgálják, hogy annak fi gyelmének ság: Brahma, a teremtő, Visnu, a fentt artó, és elvonása után a valóban alkalmazni kívánt Shiva, a pusztító és megújító. technikát tudják végrehajtani. TSUI PA HSIEN135 TSURUGI

TSUI PA HSIEN (Kí: kung) – „a Nyolc Részeg TSUKI-SURIAGE-MEN (Jp: ken) – döfés fel- Istenség” (nálunk: „Részeg Ember”) jellegzetes felé hárítása után ellentámadás a fejre déli külső kung-fu iskola. A részeg ember TSUKI-UKE (Jp: kar) – elütés, ütéssel történő bizonytalan mozdulatait, akrobatikus ügyes- védés séggel utánzó stílus. A Laou Hon Kun Pai-hoz TSUKIYOMI (Jp) – a Holdat ellenőrző isten és a Hou Chuen-hez hasonlóan az ellenfél TSUKI-WAZA/zuki-waza (Jp: kar, jiu) – ütés- félrevezetését, lehetetlen és hátrányos hely- technikák zetbe hozását célozza valamennyi technikája. TSUKKOMI (Jp: ju) – tolni, lökni Újkeletű, több más stílusra épült rendszer. TSUKKOMI-JIME (Jp: ju) – az elölről, kabát- TSUKA (Jp) – 1. kardmarkolat, a szamuráj- hajtókával végrehajtott fojtás egyik változata kardokon általában selyemmel van befonva (a kata-jime változata) (kob) 2. a sai markolata 3. a tonfa markolata TSUKU (Jp) – helyezés TSUKA-GASHIRA (Ok/Jp: nin, kob) – 1. a tsuka TSUKUE (Jp) – asztal (kardmarkolat) gombja. Kiképzés olyan, hogy TSUKURI (Jp: ju, jiu) – a dobás előkészítése. fegyverként is alkalmazható. 2. a tonfa marko- A judo dobás ledobás előtt i fázisa. latának gombja TSUKYO (Jp) – holdfényes éj TSUKA GASHIRA (Ok/Jp) – ld.: tsuka-gashira TSUMA (Jp) – feleség TSUKAMI (Jp) – fogás, megragadás. TSUMASAKI/tsumazaki (Jp) – 1. labdarúgás TSUKAMI-UKE (Jp: kar) – 1. fogó-, „megra- (kar) 2. „tőrrúgás”, lágy részek ellen alkalma- gadó” védés keresztezett kézzel (shoto) 2. „fél- zott rúgás, ahol a rúgófelület a lábujjak leszo- rítva, összefogva hold” védés, elvezető védés kézzel, a teljes test TSUMAZAKI (Jp) – ld.: tsumasaki elforgatásával 3. védés keresztezett kézhátt al TSUME (Jp: kob) – a sai védővillája TSUKEMONO (Jp) – savanyúság TSUMETAI (Jp) – hideg TSUKE NO MIZU (Jp: nin) – „umeboshi” – szil- TSUMI (Jp) – 1. gonosz viselkedés, bűntény va – felhasználásval készült nagy tápértékű ital 2. bűn TSUKI/zuki (Jp) – 1. Hold (égitest) 2. hónap TSUMIMONO (Jp) – teher (kar) 3. egyenes vonalú ökölütés ld. még: ski TSUNG YA (Kí) – ld.: choong (kyo) 4. lökő ütés (ken) 5. szúrás/döfés a torok- TSUNO (Jp) – szarv ra (iai) 6. a kardmarkolatt al való lökés (yar) TSURE (Jp: bo) – elvezetés 7. egy- ill. kétkezes szúrás a lándzsával TSURI (Jp) – 1. horog 2. megragadni 3. húzni TSUKI/ski (Jp: san) – egyenes vonalú ökölütés és emelni, felfüggeszteni TSUKI/shitotsu (Jp: yar) – egy- illetve kétke- TSURIAI (Jp) – egyensúly zes szúrás a lándzsával. Általában az egyik TSURI-ASHI (Jp: ju) – csúsztatott lépés, cso- kéz a fegyvert vezeti, míg a döfést a másik kéz szogás. A lépésvonal íves. vitelezi ki. TSURIGOSHI (Jp) – ld.: tsuri-goshi TSUKIDACHI (Jp) – ujjvég TSURI-GOSHI (Jp: ju, jiu) – emelő csípődo- TSUKIGAKE (Jp) – holdfény bás övfogással TSUKI KATA (Jp: bo) – szúrástechnikák ösz- TSURIKOMI/tsuri-komi (Jp: ju, jiu) – emelő szefoglaló neve húzás TSUKI KOMI (Jp: bo) – kétkezes döfés a bott al TSURI-KOMI (Jp: kar) – ld.: tsurikomi TSUKIMI (Jp) – holdnézés TSURIKOMI-GOSHI (Jp: ju, jiu) – süllyesz- TSUKI NO (Jp: kyo) – kyokushinkai forma- tett csípődobás gyakorlat TSURU (Jp) – daru TSUKI NO FUNE (Jp) – a Hold hajója TSURU-ASHI (Jp) – daruláb TSUKI NO KOKORO (Jp: bu) – „holdfény- TSURU ASHI DACHI (Jp) – ld.: tsuru-ashi-dachi szerű tudat” TSURUASHI-DACHI (Jp) – ld.: tsuru-ashi-dachi TSUKI OTOSHI (Jp: bo) – (gyaku zenkutsu TSURU-ASHI-DACHI/tsuru-ashi-tachi/sagi- dachi-gyaku nigiri) fordított támadóállás, for- ashi dachi (Jp: kar) – „daruláb-állás” v. „daruállás” dított , vízszintes bott artás TSURU-ASHI-TACHI (Jp) – ld.: tsuru-ashi-dachi TSUKI OTOSU (Jp: bo) – leütni TSURUGI (Jp) – kardfajta TSUYAKU136 TWIMYO YOP CHAGI-BITURO

TSUYAKU (Jp) – tolmácsolni TWIMYO NOPI CHAGI (Kor: taek) – felfelé TSUYAKU GA IMASU KA? (Jp) – van irányuló ugró rúgás tolmácsod? TWIMYO NOPUNDE AP CHIRUGI (Kor: TSUYOI (Jp) – erős taek) – egyenes ívű magas, ugróütés, a támadó TSUYU (Jp) – harmat kezének félresodrásával. Támadó kéztechnika TSUZUKATE (Jp) – folytatni TWIMYO NOPUNDE DUNG JOOMUK TSUZUKATE HAJIME! (Jp: bu) – folytasd YOP TAERIGI (Kor: taek) – oldalirányú ma- a küzdelmet! gas, ugrócsapás az ököl felső részével. Táma- TUBIG (Fül) – víz dó kéztechnika TU HSIN-WU – A Tzu Yin Men stílus első is- TWIMYO NOPUNDE PANDAE DUNG mert mestere JOOMUK YOP TAERIGI (Kor: taek) – 360°-os TU-I FA (Ok: kob) – okinawai parasztfegyver fordulatot leíró magas ugró oldalirányú csapás ld.: tonfa, toilfa az ököl felső részével. Támadó kéztechnika TUI SAU (Kí: tai) – lökésgyakorlatok TWIMYO NOPUNDE SONGKAL YOP TULGI (Kor: taek) – szúrás, döfés TAERIGI (Kor: taek) – oldalirányú magas, ug- TULL (Kor: taek) – formagyakorlat rócsapás külső tenyéréllel. Támadó kéztechnika TU MO (Kí: nin) – a farcsontt ól induló kont- TWIMYO PANDAE DOLLYO CHAGI rollcsatorna, ami végighalad a gerincen, át a (Kor: teak) – 360°-os forgó ugró sarokrúgás koponyán és a felső ínynél ér véget. A csatorna nyújtott lábbal 28 akupunktúra pontból áll. A nin-jutsu medi- TWIMYO PANDAE BAKKURO SEWO tációs gyakorlatok e csatornákat befolyásolják. CHAGI (Kor: taek) – 180°-os forduló ugró rú- TUNG (Kí: nin) – 1. megérteni 2. „megérteni”, gás a külső teljes láboldaléllel a 7. erőközpont, a harmadik szem helyén, a TWIMYO PANDAE DOLLYO GORO szemöldökök között , és valamivel felett ük van. CHAGI (Kor: taek) – 360°-os forgó ugró sarok- A koga-i alapokon nyugvó ninja iskolák 7. kuji- rúgás kampózott lábbal kiri gyakorlata koncentrál erre az erőközpontra. TWIMYO PANDAE YOP CHAGI (Kor: taek) – TUNGHUK (Kí) – ázsiai lovas nomád nép, Kína 180°-os forgó ugró oldalrúgás második legnagyobb ellensége a hunok után. TWIMYO PANDAE YOP CHA TULGI (Kor: TU PU (Kí: nin) – „szaladó lépés”, a koga-i ninja taek) – az ellenféltől távolodva 180°-os forgó iskolákban az 5. kuji-ashi. Lehetőleg sötét hát- ugró oldalrúgás az első talppárnával tér előtt alkalmazza a ninja. TWIMYO SANGBAL AP CHAGI (Kor: taek) TYRO (Kor) – hátra – ugró, páros lábbal rúgás egyenesen előre TYRO-TROA (Kor) – fordulás TWIMYO SANGBAL AP CHAGI SANG TWIGI (Kor) – ugrás SEWO CHIRUGI (Kor: taek) – ugró, páros TWIMYO/twio (Kor) – felugró lábbal rúgással egybekötött , kett ős ökölütés TWIMYO ANURO SEWO CHAGI (Kor: taek) TWIMYO SANGBAL DWIT CHAGI (Kor: – kívülről befelé irányuló ugró rúgás a belső taek) – csavart forgó hátsó váltott lábas rúgás lábhajlatt al TWIMYO SANGBAL YOP CHAGI TWIMYO APCHAGI (Kor: taek) – ugró rúgás KAUNDE (Kor: taek) – oldalsó, ugró, páros egyenesen előre lábbal rúgás testre TWIMYO APKUMCHI DOLLYO CHAGI TWIMYO SANGBAL YOP CHAGI (Kor: taek) – ugró köríves rúgás az első talp- NOPUNDE (Kor: taek) – oldalsó, ugró, páros párnával lábbal rúgás fejre. TWIMYO BAKKURO SEWO CHAGI (Kor: TWIMYO SANGBAL YOP CHA TULGI taek) – belülről kifelé irányuló ugró rúgás a (Kor: taek) – ugró, angolspárgában történő ket- külső teljes láboldaléllel tős oldalrúgás, két ellenfélre TWIMYO BALDUNG DOLLYO CHAGI TWIMYO YOP CHAGI (Kor: taek) – ugró ol- (Kor: taek) – ugró köríves rúgás lábfejjel dalrúgás/visszafelé ugró oldalrúgás az ellen- TWIMYO BITURO CHAGI (Kor: taek) – be- féltől távolodva lülről kifelé irányuló csavart ugró rúgás TWIMYO YOP CHAGI-BITURO (Kor: taek) – TWIMYO NERYO CHAGI (Kor: taek) – felül- belülről kifelé csavart és oldalazó kispárgázó ről lefelé csapó ugró sarokrúgás ugró rúgás két ellenfélre TWIMYO YOP CHAGI-BITURO...137 UCHI-UDE-UKE

TWIMYO YOP CHAGI-BITURO CHAGI- UCHI-HACHIJI-DACHI/uchihachiji-dachi DOLLYO CHAGI (Kor: taek) – belülről ki- (Jp) – (kar) 1. „fordított japán 8-as” állás: váll- felé csavart és oldalazó, valamint köríves szélességű állás befelé fordított lábfejekkel „kispárgázó” ugró rúgás három ellenfélre (ton) 2. fordított , kifelé fordított lábas állás, TWIMYO YOP CHA TULGI CHIRUGI (Kor: ua. mint az 1. taek) – ugró oldalrúgás az első talppárnával, s UCHIHIJ ISHIN-IN/sha (Jp: nin) – a „belső egyidejűleg ütés az ellenfél felé oroszlán” jele: az iaga-i eredetű Togakue ryu 4. TWIO/twimyo (Kor) – felugró, ugró kuji-kiri gyakorlata UCHI-KAITEN-NAGE (Jp: ai) – a kaiten-nage TWIO GAWI- (Kor: taek) – ugró ollórúgás egyik változata, karon átforgatás előre az el- TWIO MODUMBAL AP- (Kor: taek) – ugró lenfél karja alatt átbújva rúgás páros lábbal előre UCHI KATA (Jp: bo) – a bott al való csapások TWIO MODUMBAL YOP- (Kor: taek) – ugró összefoglaló neve rúgás páros lábbal oldalra UCHI KIRI (Jp: iai) – a kard, hüvelyben TZUM KIU (Kí) – am: „az Ellenfél Nyitott Ré- való meglazítása, a „habaki” elmozdítása a szének Keresése”, a wing chun kung-fu három „koiguchi”-ból pusztakezes technikai kategóriájának egyike UCHIKOMI (Jp: ju) – dobás-előkészítő gya- TZU YIN MEN (Kí: kung) – „a Természet korlat (egyensúlyvesztés és dobás-előkészítés, Stílusa”. Gyakorlói elé példaképül nem ledobás nélkül) az állatok mozgását, hanem a természetet UCHIMA (Jp: ken) – ld.: issoku-itt o-no-ma állítja. Követelmény a lágy erő és a ter- UCHI-MAE-FURI (Jp: ton) – elülső pörgetés mészetes mozgás, a yin és a yang elvének befelé alkalmazása, valamint a stílus mozgásfor- UCHIMAKIKOMI (Jp: ju) – belső kardobás máinak elsajátítása. Ha a tanuló a wu shin vetődéssel állapotáig eljutott tovább már nem kötik a UCHIMATA (Jp: ju, jiu) – belső combdobás, formák, a lelkét átható tao irányítja min- a judo kezdetekor két combdobás létezett , úm: ko-uchimata – kis belső combdobás, és den reakcóját, mellyel a támadásokat elhá- o-uchimata – nagy belső combdobás rítja. Első ismert mestere Tu Hsin-wu. UCHI MAWASHI DORI (Jp: nin) – a Te TZU WU (Kí: kung) – a „Tang Lang” az „imád- Odoki-ba tartozó félköríves csuklófeszítés kozó sáska” stílus kardvívó technikája UCHI-MAWASHI-GERI (Jp: kar) – köríves rúgás, belső oldalról UCHI MAWASHI HAISOKU JODAN GERI U (Jp: kyo) – belső köríves rúgás UCHI-NE (Jp) – harci nyíl (kézinyíl v. dobó- UCHE UKE-MAWASHI GEDAN BARAI (Jp: nyíl): rövid nyelű nyilacska a végén a repü- kyo) – kétkezes védés kett ős támadás ellen lést stabilizáló bojtt al. Egyes verziók szerint a (uchi uke + gedan barai) „shuriken” őse. UCHI (Jp) – 1. belső, be, befelé 2. csapás, a kö- UCHI-NE JITSU (Jp) – a harci nyíl dobásának nyök, mint tengely körül ld. még: ate tudománya UCHI OROSHI/kiri tsuke/kiri oroshi (Jp: iai) UCHI-ASHI-BARAI (Jp: kar) – lábseprés be- – a „végső vágás” lülről kifelé UCHI OTOSHI/tate uchi (Jp: bo) – 1. függőle- UCHI BARAI (Jp: bo) – 1. belső, alsó söprés a ges botütés felülről lefelé 2. külső csapás bott al (kar) 2. söprő csapás UCHI-OTOSHI-WAZA (Jp: ken) – az ellen- UCHIDAKE (Jp: nin) – tűzindító bambuszcső fél kardjának lefelé történő hárítása után, UCHI-DESHI (Jp: ai) – belső tanítvány, aki ugyanabból a mozdulatból indított villám- együtt él a mesterrel gyors ellentámadás UCHI-FUMI-KOMI (Jp: kar) – taposólépés UCHI-UDE-UKE (Jp: kar, jiu) – 1. külső al- előre karvédés 2. belülről kifelé haladó alkarvédés UCHIHACHIJ I-DACHI (Jp) – ld.: uchi-hachij i- (shito) 3. a Shito-ryu-ban a Shotokan soto- dachi ude-nak megfelelő védés UCHI-UKE 138 UKIGUMO

UCHI-UKE (Jp: kar) – 1. belülről kifelé haladó UDE UKE (Jp: kar) – alkarvédés védés (bo) 2. blokkolás a bott al belülről kifelé UDON (Jp) – „dashi”-ban (japán húsleves) főtt ld.: yoko uke tésztaféleség (búzalisztből készült tészta) UCHI-WAZA (Jp: kar, jiu) – csapás-, v. vágás- UE/ueni/uye (Jp) – 1. felett e, felső, rajta (kyo) technikák 2. felfelé mozgásos technika UCHIYA (Jp) – ld.: uchi-ne UECHI-RYU (Jp: kar) – kevésbé ismert UDE/zenwan (Jp) – 1. kar 2. alkar okinawai eredetű Naha-te karate stílus, ami UDE-GAESHI (Jp: ju, jiu) – földreviteli tech- pedig, a mintegy hetvenöt karate irányzat kö- nika csuklócsavarással zött , a legnagyobbak közé tartozik. Alapítója UDEGARAMI (Jp) – ld.: ude-garami – a névadó – Uechi Kanbun, aki Kínában Shu UDE-GARAMI/udegarami (Jp: ju, jiu) – Shi Wa mestertől kung-fu-t tanult, s nagyra 1. a csuklótörés egyik változata 2. karkulcs: értékelte az állatok mozgásának utánzását. a könyök- és vállfeszítés egyik fajtája, ahol a Az 1910-es évek elején alapított stílusát a sár- feszített kar hajlított kány, a daru és a tigris jegyében hozta létre. UDE-GARAMI-HENKA-WAZA (Jp: ju, jiu) – UECHI-TE (Jp: bu) – harcművészeti ág ld.: vállcsavar Uechi-ryu UDE-GATAMA (Jp: ju, jiu) – könyökfeszítés UE-NI (Jp) – fent ld. még: ue technika UGUTSU (Jp) – fülemüle UDEHANEGOSHI (Jp) – ld.: ude-hanegoshi UJIGAMI (Jp) – a család, nemzetség válasz- UDE-HANEGOSHI/udehanegoshi (Jp: ju, tott istene. A középkori Japánban minden jiu) – lábtámaszos csípődobás karhúzással nagyobb nemzetség „rendelkezett” saját UDE-HISHIGI (Jp: ju, jiu) – a nyújtott kar istenséggel. feszítése UKE (Jp: bu) – 1. védés (kar) 2. a védő partner (ai, UDE-HISHIGI-HARA-GATAME/ude hizigi ju) 3. dobásból eső, a technikát elszenvedő fél hara gatame (Jp: jiu) – nyújtott karfeszítés tér- UKEDACHI (Jp: ken) – védekező-, védelmi állás delő helyzetben hastámasszal UKE-GAESHI (Jp: kar) – váltott oldali védés UDE-HISHIGI-HIZA-GATAMA (Jp: ju, jiu) UKEMI (Jp) – 1. passzivitás, védekezés 2. esés. – az ude-hishigi-juji-gatame egyik változata, Koho ukemi/ushiro ukemi – esés hátra; mae nyújtott karfeszítés térdtámasszal ukemi – esés előre; sokuto ukemi/yoko ukemi UDE-HISHIGI-JUJI-GATAME/juji-gatame – esés oldalra (Jp: ju, jiu) – nyújtott karfeszítés befogó lábon át UKEMI KATA (Jp: nin) – kata szerűen össze- UDE-HISHIGI-WAKI-GATAME/ude hizigi fűzött esésgyakorlatok a nin-jutsu-ban waki gatame (Jp: jiu) – nyújtott karfeszítés UKEMI-MAE (Jp: ju) – esés előre kartámasszal, fekvő testhelyzetben UKEMIWAZA (Jp) – ld.: ukemi-waza UDE HIZIGI HARA GATAME (Jp: jiu) – ld.: UKEMI-WAZA/ukemiwaza (Jp: ju, jiu) – esés- ude-hishigi-hara-gatame technikák gyűjtőneve UDE HIZIGI WAKI GATAME (Jp: jiu) – ld.: UKERU (Jp: ken) – csapás blokkolása ude-hishigi-waki-gatame UKE-WAZA (Jp: ai, kar, jiu) – védéstechnika UDEKIMI-OSAE/hij ikime-osae (Jp: ai, jiu) – UKI (Jp) – repülő, lebegő, hullámzó csukló- és könyökfeszítéssel végrehajtott föld- UKI-GATAME (Jp: ju) – a kesa gatame (rézsú- re kényszerítés tos leszorítás) egy változata UDEKUJIJ I (Jp) – ld.: ude-kujij i UKIGOSHI (Jp) – ld.: uki-goshi UDE-KUJIJ I/udekujij i (Jp: ju, jiu) – karfeszítés UKI-GOSHI/ukigoshi (Jp, ju, jiu) – hullám-, v. UDE-OSAE/ikkyo-osae (Jp: ai, jiu) – könyök és kis csípődobás, lesodrás (J. Kano által kidol- csukló megfogásával, könyökfeszítéssel vég- gozott technika) rehajtott földrekényszerítés, am.: kar-merítés UKIGUMO (Jp: iai) – iaido formagyakorlat, UDE SOTO TSURI OTOSHI (Jp: jiu) – kö- melyben ellépés után visszafelé vágunk, a kard- nyöktámaszos csuklófeszítéssel, kívülről vég- dal függőlegesen lefelé suhintva. Ha a harcos rehajtott földrekényszerítés ezzel a mozdulatt al nem szelte kett é az ellenfe- UDE-TSURI-KOMI-ASHI (Jp: ju) – csípődo- lét, akkor egy vízszintes keresztvágást kell alkal- bás karhúzással mazni, amit egy másik függőleges vágás követ UKIOTOSHI 139 URU

UKIOTOSHI (Jp) – ld.: uki-otoshi URAKEN MAWASHI UCHI (Jp: kyo) – kör- UKI-OTOSHI/ukiotoshi (Jp: ju, jiu) – hul- íves csapás ökölhátt al (az ellenfél halántékára, lámdobás a kar ellentétes váll mellett i helyzetéből). UKIWAZA (Jp) – ld.: uki-waza URAKEN OROSHI GANMEN UCHI (Jp: UKI-WAZA/ukiwaza (Jp: ju, jiu) – hullámle- kyo) – felülről lefelé kivitelezett ökölütés, az rántás: oldalra vetődéses dobás ellenfél arcára UKO (Jp) – ideg a nyak oldalán URAKEN SAYU GANMEN UCHI (Jp: kyo) – ULU (Indo/Mal) – a „kris” markolatának vállmagasságban tartott , a test előtt behajlított gombja kartartásból indított , íves, fordított ökölütés, UMAYA (Jp) – lóistálló arcra, oldalsó helyzetben UME (Jp) – ld.: umeboshi URAKEN SAYU UCHI (Jp: kyo) – csapás ököl- UMEBOSHI/ume/noume (Jp) – szilva, igen hátt al oldalra nagy tápértékű fajta URAKEN SHOMEN GANMEN UCHI (Jp: UMJI JOOMUK (Kor: taek) – hüvelykujjal képzett ököl kyo) – fordított ököllel arcra mért csapás, UMJI SONGARAK (Kor: taek) – hüvelykujj amely a mell előtt párhuzamosan, kézhátt al UNAGI (Jp) – angolna kifelé fordított kéztartásból indul UNDO (Jp: bu) – edzés előtt i ráhangolódás, URAKEN-SHOMEN-UCHI (Jp: kyo) – csapás bemelegítés (testi, lelki) ökölhátt al előre (ökölhátütés szemből) UNDONG (Kor) – gyakorlat URAKEN-TSUKI (Jp: ai) – kifelé köríves UNIVERZIZMUS (Lat) – az eredeti kínai val- ütés kézfejjel ld.: (kar) uraken-uchi. Aikido lások egyik gyűjtőneve, megnevezése (taoiz- alap támadásfajta. mus, konfucianizmus) URAKEN-UCHI (Jp: kar) –1. csapás ökölhát- UNSO (Jp) – édes rizsborba áztatott rizs tal, oldalsó csapás (kob) 2. a tonfát fogó ököl UNSOKU (Jp) – lábszár belülről kifelé csap UNSU/Unsyu (Jp: kar) – „a felhőkbe markolni és URA-MAWASHI-GERI (Jp: ai, jiu, kar) – oldal- szétt olni őket”, „szétt olni a felhőket”, kínai ere- ról belülről kifelé csapódó köríves rúgás előre detű, a Shorin-ryu közvetítésével fennmaradt URA-MOROTE-TSUKI (Jp: kar) – függőleges Shotokan mesterkata ld. még: Unsyu irányú dupla horogütés UNSYU (Jp: kar) – Shurite mesterkata, a Shito- URANAGE (Jp) – ld.: ura-nage ryuban Aragaki-ha néven ismert ld. még: Unsu URA-NAGE/uranage (Jp: ju, jiu) – 1. hajítás, UPANISADOK (Szanszkr) – ősi indiai vallá- a hátravetődéses-dobások közé tartozik (ai) si, fi lozófi ai iratok, amelyek a Védákhoz és a 2. hajlítás brahmanákhoz kapcsolódnak URA NO KATA/ura kata (Jp: kar) – fordított URA/ri (Jp) – fordított oldali, fonák, hátsó (-an eljárt) kata (formagyakorlat) URA (Jp: ai) – megpördülés, az elvezetéses URA SHUTO/kiten ken (Jp: nin) – egyenes dobás, illetve feszítés egyik módszere. Kívül- kézél ütés re kerülés a „negatív oldalra.” URA-ASHIBARAI (Jp: ju, jiu, kar) – külső láb- URASHUTO UCHI (Jp: san) – fordított hely- söprés zetből alkalmazott shuto uchi (kézél csapás) URABE (Jp) – jósok, látnokok, a papság há- URA-SKI (Jp: san) – ld.: ura-tsuki rom kategóriájának egyike URA TETSUI (Jp) – az ököl hüvelykujj felöli URABON (Jp) – ld.: urabon-e része, fordított tetsui URABON-E/bon (Jp) – a halott ak tiszteletére URA TETSUTI UCHI (Jp: kar, jiu) – csapás az megtartott háromnapos „lampionok ünnepe- ököl hüvelykujj felöli részével, csapás fordí- ként” is emlegetik ld. még: bon: bon-odori tott „tetsui”-val URAGIKU (Jp) – hátsó krizantém URA-TSUKI/ura-zuki (Jp: kar, san) – 1. ütés URA KATA/ura no kata (Jp: kar) – fordított alulról felfelé, behajlított karral, lefelé néző (-an eljárt) kata (formagyakorlat) ökölhátt al (horogütés) 2. rövid távra, ökölhát- URAKEN/riken (Jp: kar) – 1. az ököl háta: for- tal lefelé ütött tsuki dított ököl 2. átv. ért.: uraken uchi URA-ZUKI (Jp: kar) – ld.: ura-tsuki URAKEN HIZO UCHI (Jp: kyo) – bordára URI (Jp) – tök mért ökölhátütés, a kezek öv előtt i tartásából URU/katsu (Jp) – győzelem USEISI 140 UYE

USEISI (Jp: kar) – Shurite mesterkata a Shito- USHIRO MAWASHI HIJ I ATE (Jp: jiu) – ld.: ryu-ban ushiro mawashi empi uchi USHIRO (Jp) – hátra, hátul, hátsó rész USHIRO-NI (Jp) – hátrafelé USHIRO-ASHI-GERI (Jp: kar) – hátrafelé rú- USHIRO OTOSHI EMPI UCHI/ushiro gás a hátsó lábbal otoshi hij i ate (Jp: jiu) – könyökütés hátra füg- USHIRO ATAMA (Ok: kob) – a tonfa hosz- gőlegesen felülről lefelé szabb szárának vége USHIRO OTOSHI HIJ I ATE (Jp: jiu) – ld.: USHIROE (Jp) – hátra, vissza ushiro otoshi empi uchi USHIRO-EMPI-UCHI/ushiro hij i ate (Jp: kar, USHIRO-RYO-HIJ I-DORI/ushiro-ryo-sode- jiu) – könyökütés hátra dori (Jp: ai) – két kéz hátulról két könyökre USHIRO-FUMIKOMI (Jp: kar) – taposó rúgás fog. Aikido alap támadásfajta. hátra USHIRO-RYO-KATA-DORI (Jp: ai) – felkar- USHIRO GESA GATAME (Jp: jiu) – rézsútos fogás kétkézzel hátulról. Két kéz fog két váll- leszorítás fej felöl, ellentétes irányba ra. Aikido alaptámadásfajta. USHIRO-GERI (Jp: kar) – egyenes rúgás hát- USHIRO-RYO-KATA-TORI (Jp: ai) – felkarfo- rafelé gás kétkézzel hátulról USHIROGOSHI (Jp) – ld.: ushiro-goshi USHIRO-RYO-SODE-DORI (Jp: ai) – ld.: USHIRO-GOSHI/ushirogoshi (Jp: ju) – hátsó ushiro-ryo-hij i-dori csípőkiemelés, karral végrehajtott technika USHIRO-RYOTE-DORI/ushiro-ryote-tori USHIRO HIJ I ATE (Jp: kar, jiu) – ld.: ushiro- (Jp: ai, nin) – csuklófogás két kézzel hátulról. Két kéz támad két kéz csuklójára. Aikido alap empi-uchi támadásfajta. USHIRO-HIKI-OTOSHI (Jp: ju) – térdelő USHIRO-RYOTE-TORI (Jp: ai) – ld.: ushiro- gáncsdobás hátra ryote-dori USHIRO-JIME (Jp: ju) – a hadaka-jime (hátsó USHIRO-SANKAKU-GATAME (Jp: ju) – há- pusztahurok) egy változata romszögtechnikával végrehajtott leszorítás USHIRO-KAKAE-DORI (Jp: ai) – hátsó átka- hátulról rolás. Aikido alap támadásfajta USHIRO-SODE-DORI (Jp: ai) – könyökfogás USHIRO-KATATE-DORI (Jp: ai) – hátulról két kézzel hátulról. Aikido alap támadásfajta. egy kéz fog egy kéz csuklójára. Aikido alap USHIRO-SODE-TORI (Jp: ai) – ld.: ushiro- támadásfajta. sode-dori USHIRO-KATATE-DORI-KUBI-SHIME (Jp: USHIROTSUKI (Jp) – ld.: ushiro-zuki ai) – az egyik kézzel csuklófogás, a másikkal USHIRO-UKEMI/koho ukemi (Jp: ju) – esés nyakátkarolásos fojtás hátulról. hátra USHIRO-KATATE-ERI-DORI (Jp: ai) – egy- USHIRO UKEMI-USHIRO GERI (Jp: jiu) – kezes gallérfogás hátulról. Aikido alap táma- hátraesésből rúgás hátrafelé dásfajta. USHIRO-WAZA (Jp: ai) – a hátulról jövő USHIRO-KATATE-ERI-TORI (Jp: ai) – ld.: támadások védő technikáinak összefog- ushiro-katate-eri-dori laló neve USHIRO-KATATE-TORI-KUBI-SHIME (Jp: USHIRO-ZUKI (Jp: ton) – ütés hátrafelé ai) – ld.: ushiro-katate-dori-kubi-shime UTSU (Jp: ken) – összeütés, összetalálkozás, USHIRO-KIRI-OTOSHI (Jp: ai) – hátrahú- együtt es találat zással végrehajtott dobástechnika UTSUI (Jp) – áthelyezni USHIRO-KUBI-SHIME (Jp: ai) – hátsó fojtás. UTSUKUSHII (Jp) – szép, csinos Aikido alap támadásfajta. UTSURI (Jp) – váltani USHIRO MAWASHI EMPI UCHI/ushiro UTSURIGOSHI (Jp) – ld.: utsuri-goshi mawashi hij i ate (Jp: jiu) – köríves könyökütés UTSURI-GOSHI/utsurigoshi (Jp: ju) – ol- hátrafelé dalsó csípőkimelés, csípővel végrehajtott USSHIRO-MAWASHI-GERI (Jp: ai, jiu, kar) technika – hátrafelé irányuló köríves kicsapódó rúgás UYE/ue (Jp) – fel UYESHIBA MORIHEI141 YAL

UYESHIBA MORIHEI – 1881–1869. „O sensei”, YADALP/yaudul/yadul (Kor) – a 8-as szám az aikido megalapítója. Régi szamuráj család- elnevezése ban született , ahol mélyen vallásos nevelést ka- YADUL (Kor) – ld: yadalp pott . Gyenge fi zikuma miatt tudatosan kezdett YAGYU MUNEORI – XVI. századi legendás el harcművészetekkel foglalkozni. 29 éves ko- kardvívó, a Tokugawa shogunátus támogató- rára, már sok éves kendo és ju-jutsu gyakorlás ja. A küzdelem technikai oldala mellett fon- után rendkívüli fi zikummal rendelkezett . Ek- tosnak tartott a a lelki felkészülést is a harcra, kor találkozott TADEKÁVAL, Japán egyik utol- ezért a Zen buddhizmust tanulmányozta. Fő só aktív szamurájával, aki az Aiki – jutsu Daito- művét 1647-ben írta a Geiho Kadensho-t, ami ryu nagymestere volt. Takeda magas összeg Japán egyik leghíresebb kardvívókönyve. ellenében tanítványául fogadta Uyeshiba-t, aki YAKI (Jp) – ld.: ageta miután minden technika oktatását külön meg- YAKIBA (Jp) – ld.: yaki-ba fi zett e, 1922-re az Aiki – jutsu nagymestere lett . YAKI-BA/yakiba (Jp) – a szamuráj-kardok Az Aiki – jutsu Daito-ryu olyan pusztakezes edzésvonala, ami a megmunkálás módjától harcművészet, melynek célja az ellenfél fi zikai függően egyenes vagy hullámos megsemmisítése, megölése. Uyeshiba, már, YAKITORI (Jp) – japán étel. Csirkedarabkák mint nagymester a Daito-ryu durva, az ellenfél hurkapálcikára tűzve, szójamártásban pácol- életét kioltó technikákat elhagyva, helyett ük az va, majd kisütve. ellenfél mozgási energiáját kihasználó lágy utá- YAKOSOKU/yakosuku/yakusuku (Jp) – naengedésen alapuló technikákat felvéve kiala- megígérni kított a saját, fi lozofi kus alapokon nyugvó rend- YAKOSOKU KUMITE/yakosuku kumite/ szerét, az Aikido-t. Az aikido központi dojo-ja yakusuku kumite (Jp: bu) – előre megbeszélt, Tokioban áll, amit az alapító mester halála után meghatározott – általában a katákban rögzített fi a Uyeshiba Kishomaru vezet. – elemekből álló, azokat értelmező küzdelem YAKOSOKU RANDORI/yakosuku randori/ yakusuku randori/sotai senshu (Jp: ju) – X randori előre megbeszélt feltételek szerint YAKSOK (Kor: taek) – kötött XIE-BO (Kí: kung) – „saruállás”, a testsúly YAKSOK MATSIKU (Kor) – ld.: yaksok matsuki 70%-a az első, 30%-a a hátsó lábon van YAKSOK MATSUKI/yaksok matsiki (Kor: XIE-XIE! (Kí) – köszönöm! taek) – kötött küzdelem XISHOUJIEN (Kí/ Tajwan) – WC ld. még: césuo YAKUSOKU (Jp) – ld.: yakosoku XU-BO (Kí: kung) – hátsó állás, a testsúly 90%- YAKUSOKU GEIKO/yakusoku keiko (Jp: bu) a a hátsó, 10%-a az első lábon nyugszik – megbeszélt edző küzdelem, gyakorlat XUN (Kí) – konyhatechnikai eljárás. Füstölési YAKUSOKU IPPON KUMITE (Jp: kyo) – mód. A sült, majd főtt húsokat zárt térben füstölik. egylépéses, részben kötött gyakorlóharc YAKUSOKU KEIKO (Jp: bu) – ld.: yakusoku geiko Y YAKUSOKU KUMITE (Jp: bu) – ld.: yako-soku kumite YA (Jp) – nyílvessző: régebben kőheggyel, ké- YAKUSOKURANDORI (Jp) – ld.: yakuso- sőbb fémheggyel. kurandori YA/yon/shi (Jp) – négy, számnév: a 4-es szám. YAKUSOKU RANDORI/rakusokurandori YA (Kí) – ld.: gnap (Jp: bu) – ld.: yakosoku randori) sotai senshu YABUSAME (Jp) – 1. japán íj 2. íjászat, vágtató YAKUSUKU (Jp) – ld.: yakosoku lóról. Az íjásznak három célpontot kellett eltalál- YAKUSUKU KUMITE (Jp: bu) – ld.: yako-soku nia a vágtató lóról um: a/a vágtató ló útvonala kumite mentén elhelyezett célpontokat (yabusame), b/ YAKUSOKU RANDORI (Jp: bu) – ld.: yako- különböző távolságra lévő kalapokat (kasagake), soku randori/sotai senshu c/szaladó kutyákat (inuimono) 3. lóhátról való YAKUZA (Jp) – bandita nyilazás első célpontjai YAL/yaul (Kor) – a 10-es szám YAMA 142 YAWARA

YAMA/zan (Jp) – 1. hegy, hegység 2. hegy v. YANG WEI MO (Kí: nin) – pozitív karcsator- erdő csúcsa na a köldöktől, a mellen át, a karok belső olda- YAMA-ARASHI (Jp: ju) – külső combdobás lán, a tenyéren keresztül a középső ujj végéig. YAMABUSHI (Jp) – harcos hegyi szerze- A hangsúly az artériákon van. tes, aszkéta, am.: „hegyi lovag”. Vallásuk a YANTSU (Jp: kyo) – formagyakorlat (kata) „shugendo” volt. Hajukat hosszúra növesztet- YAO FEI (1103–1142) – legendás kínai tábor- ték. Kedvenc fegyverük a naginata volt. nok, aki kidolgozta a lándzsavívás metódu- YAMAGUCHI GOGEN – (1909–1989) a Goju sát, és néhány pusztakezes technikát ryu egyik kimagasló tehetségű nagymestere, YARAGUWA (Ok/ kob) – tonfa formagyakorlat becenevén a „Macska”. A Gogen nevet mes- YARI (Jp) – bambuszlándzsa: jellemzője, hogy terétől, Miyagitól kapta, ami am. „kemény”, a nyél üregébe rögzítik a hegyet „nyers”. Nevéhez fűződik a Zen Nippon YARI-DO (Jp: bu) – a yarival vívott harc mű- Karate-do Goju Kai létrehozása, majd a többi vészete. 450 stílusa ismert stílus rangidőseivel megalakított a a FAJKO-t YARI-JITSU (Jp) – 1. a yari-do elődje (nin) (FEDERATION OF THE ALL-JAPAN KARATE- 2. a lándzsa-harc tudománya, a Togakure ryu DO ORGANIZATIONS – Össz-Japán Karate-Do nin-jutsu 18 alapiskolájának egyike. Érdekessége, Szervezetek Szövetsége). Az utóbbi nevét JKF-re hogy előszeretett el alkalmazza a „kama-yari”-t. (JAPAN KARATE-DO FEDERATION) vál- YARIMIZU (Jp) – tó toztatt ák. Gogen 1974-ig maradt a szervezet YASASHI (Jp) – édes elnöke, ezután saját szövetségét IKGA néven YASOT (Kor) – hat YASUME/yasumu (Jp) – 1. szünet, pihenő hozta létre és jegyeztett e be. Utódja az elnöki 2. béke poszton Ujita sensei lett . YASUME!/Yasumu! (Jp) – „pihenj!” (szünet) YAMAJIRO (Jp) – magaslat, domb vezényszó YAMA-SKI (Jp: san) – ld.: yamatsuki YASUMI/yasumu (Jp) – pihenés, szünet YAMATO (Jp) – tiszta japán nyelv: irodalmi YASUMU (Jp) – ld.: yasumi japán YAUDUL/yadalp (Kor) – a 8-as szám elnevezése YAMATOLOGUS – a wagaku mozgalom YAU KUNG MUN (Kí) – „hajlékony munka” követője v. „fi nom munka”, átmeneti, a külső és belső YAMATSUKI/yama-ski/yama-zuki (Jp: kar, irányzatok között elhelyezkedő harcművésze- san) – „U” ütés, széles, kett ős ökölütés, amit ti irányzat (mint pl: wing chun, tzu yin men). a test mellől gyomorra és fejre indítanak, Buddhista ideológiája mellett sok lágy elemet am: „hegyütés” tartalmaz. Alapítója To Sheng buddhista szer- YAMA-SKI (Jp: kar) – ld.: yama-tsuki zetes. A stílus alapját a yin-yang elmélet képezi, YAMA-ZUKI (Jp: kar) – ld.: yama-tsuki ami ebben az esetben a lágy (hajlékony, rugal- YAME! (Jp) – „állj!” – vezényszó mas és a chi-t kiteljesítő) és a kemény (erőtel- YAME! SOREMADE! (Jp: kar) – Állj! Vége a jes, gyors, éber) mozdulatok egységét, együtt es mérkőzésnek! alkalmazását jelenti. Elsajátításának 12 fázisa YANAGI (Jp) – fűzfa van. Az elsőben a tanulók elsajátítják a lágy ala- YANG (Kí) – 1. „Fény”, „Napsugár”, a férfi as- pokat és a lágy erő használatát, majd az ellen- ság, a világosság, a pozitív, a jó, az aktivitás fél erejének elvezetését, később a yin és a yang fi lozófi ai fogalma, a yin ellentéte 2. a Tai Chi jegyében kialakított kombinációkat, végül az öt Chuan – a „Végső Erő Ökle” négy nagy irány- állat utánzását és a fegyverhasználatot. Érdekes zata közül az egyik 3. – ld.: yeung jól alkalmazható, de kevéssé ismert stílus. YANG-CHENG FU – 1833–1936 kínai mester, YAUL/yal (Kor) – a 10-es szám a Yang Tai Chi rendszer megalkotója YAUSUT (Kor) – a 6-os szám YANG CHIAO (Kí: nin) – pozitív lábcsatorna YAYOI (Jp) – i. sz. IV. sz.-ig tartó korszak a ja- a saroktól a boka és a láb külső felén, a test és pán történelemben a fej két oldalán vezet fel, majd le a fülek alá a YAWARA (Jp: kob) – 1. cca. 15 cm hosszú, 3 cm hatodik központhoz átmérőjű bot, önvédelmi fegyver 2. az ősi ju- YANG-CHING/jang-csing (Kí) – a férfi ak örö- jutsu elnevezése, aminek írásjeléből keletkezett kítő ősenergiája a „JU” jele a „JUDO” szóösszetételben ld.: jawara YAWARAKAI143 YOKO-KAITEN

YAWARAKAI (Jp) – lágyság YOHON-NUKITE/yonhon-nukite (Jp: jiu, YEECHI KIM YEUNG MAH (Kí: kung) – a kar) – négyujjas szúrás, nyitott tenyérrel vég- mindkét lábon stabilizált állások általános el- rehajtott technika nevezése YOI!/Keiotsuke! (Jp) – fi gyelem! készülj! – ve- YEE KIM YANG MAH (Kí: w) – „galambujj zényszó állás” ld.: yeechi kim yeung mah YOI (Jp) – 1. jó 2. fi gyelem ld.: keiotsuke YE JOL/ye sol (e: je dzsol) (Kor) – etikett , vi- YOI-DACHI (Jp: kar) – készenléti, alapállás selkedés YOKERU-KOTO (Jp: kar) – kitérő mozdulat YEN TAO (Kí) – „az ember útja”, az Égi és Föl- oldalt és hátra ld.: tai-sabaki di tényezők kiteljesedése YOKO/sayu (Jp) – 1. oldalsó 2. széltében YEN WO (Kí) – ld.: tien wan 3. vmi mellett lévő 4. ferde, rézsútos 5. ld. YE SOL (Kor) – ld.: ye jol még sokumen YEUNG/gong gi (Kí) – kakas YOKO-ASHI (Jp) – oldallépés YEUNG/yang (Kí) – birka, ürühús YOKO CHUDAN UKE (Jp: nun) – kétkezes ol- YI (Kí) – egy, számnév, az l-es szám dalsó védés chudan szinten, a test nyitott olda- YI (Kor) – kett es lán 45°-os szögben tartott kifeszített fegyverrel YIBAI (Kí) – száz, számnév, a l00-as szám YOKO-E/yoko ni (Jp) – oldalra YI CHING (Kí) – a „Változások Könyve”, i. e. YOKO-EMPI-UCHI/yoko hij i ate (Jp: kar, jiu) 3000 körül keletkezett írásmű, a kínai fi lozófi a – könyökütés oldalra egyik alapműve YOKO FUMIKOMI (Jp: kar) – taposó rúgás oldalra YIM-LIM (Kí: ta) – a Tang Lang stílus 12 alap- YOKO-FURI (Jp: ton) – teljes oldalsó pörgetés technikájának egyike. Horoghárítás és egy- YOKUGAKE (Jp) – ld.: yoko-gake idejű ellentámadás a másik kézzel. YOKO-GAKE/yokugake (Jp: ju) – bokalerán- YIN (Kí) – „Árnyék”, „Holdsugár”, a nőiesség, tás, az oldalra vetődéses dobások közé tartozik a homály, a rossz, a negatív, a passzivitás fi lo- YOKO-GAMAE/yoko-kamae (Jp: kar) – oldal- zófi ai fogalma, a yang ellentéte. só készenléti testhelyzet YIN CHIAO (Kí: nin) – negatív lábcsatorna, a YOKO-GERI (Jp: kar) – oldalsó, vízszintes boka belsejétől a láb belső felén, az ágyékon rúgás és a test tengelyén keresztül a szemöldökök YOKO-GERI-AGE (Jp: kyo) – felfelé tartó ol- közé, a harmadik szem helyére vezet. dalrúgás YIN-CHING/jin-csing (Kí) – a nők örökítő ős- YOKO-GERI-KEAGE (Jp: kar) – csapódó v. energiája emelő rúgás oldalra, heisoku-val YIN WEI MO (Kí: nin) – negatív karcsatorna YOKOGERI-KEKOMI (Jp: kar) – toló v. szúró a köldöktől, a mellen át, a karok belső olda- rúgás oldalra, sokuto-val lán, a tenyéren keresztül a középső ujj végéig. YOKOGURUMA (Jp) – ld.: yoko-guruma A hangsúly a vénákon van. YOKO-GURUMA/yokoguruma (Jp: ju, jiu) YIN-YANG (Kí) – a Világmindenségben je- – vetődéses kördobás, az oldalra vetődéses lenlevő ellentétek értelmezése, a két őserő a tecnikák közé tartozik taoista fi lozófi ában (tűz-víz, föld-ég stb.). Jele YOKO-GYAKUTE-GAESHI (Jp: nun) – alul- a körbe ágyazott fekete és fehér, összeboruló ról felfelé csapódó ütés, a test előtt i kifeszített cseppforma. rézsútos helyzetből. A kiinduló helyzetben a YIP MAN – ld.: Yp Man fegyver képzeletbeli tengelye a talajjal 45°-ot YIQIAN (Kí) – ezer, számnév, az l000-es szám zár be, a fegyvert markoló kezek tenyerei egy- YOGA (Szanszkr) – „egyesülés a természett el”, mással szembe néznek. indiai vallásfi lozófi ai tanítás, testi és szellemi YOKO-HIDARI (Jp) – baloldalra, balra gyakorlatok ld.: joga YOKO HIJ I ATE (Jp: jiu) – ld.: yoko-empi-uchi YOGACHARA (Szanszkr) – irányzat a YOKO-KAITEN (Jp: nun) – fudo dachiból, a bal MAHAJÁNA BUDDHIZMUS-ban, amely a térd elé függesztett runchaku állásból indított yoga gyakorlásával kívánja elérni a buddhiz- bal kezes, felső köríves támadás az ellenfél fejé- mus végső igazságait re. A szabad jobb kéz a támadó kezét blokkolja. YOKO-KAMAE144 YONSOK

YOKO-KAMAE/yoko-gamae (Jp: kar) – oldal- YOKO-UCHI (Jp: kar, bo) – 1. csapás oldalra só készenléti testhelyzet (kob) 2. ld.: ichimonji YOKO KEAGE (Jp: kyo) – nyújtott lábú lendí- YOKO-UCHI – GYAKU YOKO-UCHI (Jp: bo) tés oldalra, a lábfej sokuto tartásában – oldalirányú ütés a bo egyik végével, majd YOKO KERI (Jp: nin) – 1. oldalrúgás sarokkal. csapás az ellenkező oldalról a másik végével Rövid, csak a láb erejét használó rúgás. 2. ld.: YOKO UCHI UKE/soto uke (Jp: bo) – kívülről yoko-geri befelé irányuló védés a bott al YOKO-KOTE-GAESHI (Jp: ton) – oldalpörgetés YOKO UKE/uchi uke (Jp: bo) – blokkolás be- YOKU-KUBI-SHIME (Jp: ai) – oldalról fojtás lülről kifelé YOKO MAWASHI EMPI/sokumen empi (Jp: YOKO-UKEMI/sokuho-ukemi (Jp: ju) – esés oldalra kar) – oldalsó köríves könyökütés előre YOKO UKEMI-MAWASHI GERI (Jp: jiu) – YOKOMEN (Jp) – 1. arcél, az arc oldalsó része esés oldalra + mawashi geri, gedan szintre (ken) 2. csapás oldalról a fejre, pontosan a fül fölé YOKO-URAKEN-UCHI (Jp: kar) – „ökölhát” YOKOMEN-UCHI (Jp: ai) – oldalsó csapás ütés, oldalra fejre, kézél csapás oldalra YOKO-YAMA-TSUKI (Jp: kar) – oldalirányú YOKO-MIGI (Jp) – jobb oldalra, jobbra „U”-ütés YOKO-MOROTE-TSUKI (Jp: kar) – oldalirá- YOKOWAKARE (Jp) – yoko-wakare nyú kett ős ütés YOKO-WAKARE/yokowakare (Jp: ju, jiu) – YOKO-MOROTE-HEIKO-TSUKI (Jp: kar) – külső comblerántás, az oldalra vetődéses do- oldalirányú kett ős, párhuzamos ütés bások közé tartozik YOKON (Jp) – porrá tört vörösbabból, cukor- YOKU NEMUTTA KA? (Jp) – Jól aludtál? ból készült étel, amit kurkumával (kuzu) és YOKU NEMUTTA. (Jp) – Jól aludtam. hortenzia (ame) levéllel ízesített ek YOMU (Jp) – (ő) olvas YOKO NAGARE (Jp: nin) – álló helyzetből YON/ya/shi (Jp) – négy, a 4-es szám gurulás oldalra. A gurulás a hát felső részén, a YON/yonhon (Jp) – négyes/négyszer váll vonalában történik. YONBAN (Jp) – 1. negyedik (san) 2. sankukai YOKO NI/yokoe (Jp) – oldalra karate báziskombináció. Kamaete, vonalban YOKOOTOSHI (Jp) – ld.: yoko-otoshi előre mae-geri chudan, oi-ski jodan, seiryuto YOKO-OTOSHI/yokootoshi (Jp: ju, jiu) – hul- chudan, vonalban lépés előre, mawate, lámlerántás oldalra, az oldalra vetődéses do- ugyanez vissza a másik oldalra. bások közé tartozik YONDAN (Jp) – 1. a negyedik budo (mester-) YOKO SABAKI (Jp: nin) – testkitérés, ellépés- fokozat 2. a negyedik sorban ld.: yonban sel oldalra YONG (Kí) – konyatechnikai eljárás. Bő zsír- ban való folyamatos sütés. YOKO-SANKAU-GATAME (Jp: ju) – oldalról YONHON/yon (Jp) – négyes/négyszer végrehajtott leszorítás háromszög technikával YONHON-NUKITE/yohon-nukite (Jp: jiu, YOKOSHIHOGATAME (Jp) – ld.: yoko-shiho- kar) – négyujjas szúrás, nyitott tenyérrel vég- gatame rehajtott technika YOKO-SHIHO-GATAME/yokoshihogatame YONI-NO-KUMI (Jp) – am.: „halálország”, (Jp: ju, jiu) – leszorítás oldalról túlvilág YOKO SHOTEI UKE (Jp: kyo) – tenyéralap YON JU (Jp) – negyven védés oldalsó helyzetben YON JU ICHI (Jp) – negyvenegy YOKO-SUTEMI-WAZA (Jp: ju, jiu) – oldalra YON JU NI (Jp) – negyvenkett ő történő vetődéses dobások gyűjtőneve YON JU SAN (Jp) – negyvenhárom, és így YOKO-TAI-OTOSHI (Jp: ju) – támasztott tovább gáncsdobás oldalra YONKYO (Jp: ai) – 4. tanítás YOKOTAWARU (Jp) – fekszik YONKYO-OSAE/tekubi-osae (Jp: ai) – csuklócsava- YOKO-TOBI-GERI (Jp: kar) – oldalirányú rásos, csuklófeszítéses földrekényszerítési technika ugró rúgás YONSHAKU-BO (Ok-Jp: kob) – négy shaku YOKO-TOMOE (Jp: ju) – kicsúsztatott fejen hosszúságú bo (cca.121 cm) átdobás, fejen átdobás oldalra YONSOK (Kor: taek) – 1. kombináció 2. négy YOKO-TSUKI (Jp: ai) – oldalsó ütés irányban YONSUP BOP145 YUNG CHENG

YONSUP BOP (e: jonszup bop) (Kor: taek) – YOTEN (Jp) – ld.: yotem edzésmódszer YOUJÚ (Kí) – posta YOP (Kor) – 1. oldalsó, oldal 2. oldalra, oldalirány YOWAI (Jp) – gyenge YOP BAL BADAK (Kor: taek) – külső (teljes) YP MAN (1884–1972) – világhírű kínai nagy- láboldalél mester, a wing chun stílus reformátora, aki YOP BAL BADAK BAKKURO MAKGI (Kor: elsőként, 1949-től tartott nyílt tanfolyamokat taek) – kifelé tartó hárítás a külső teljes lábol- Hongkongban. Mestere volt Bruce Lee-nek daléllel. Védő lábtechnika. is. A dél-kínai Kwantung tartományban szü- YOP BAL BADAK BAKKURO SEWO letett , a II. világháború alatt a japánok elől CHAGI NOPUNDE (Kor: taek) – belülről ki- menekült – már mint mester – Hongkongba. felé irányuló magas rúgás a teljes külső lábol- YU (Jp) – meleg (fürdő-) víz daléllel. Támadó lábtechnika. YU (Kí) – vörös márna YOP CHA OLLIGI (Kor: taek) – láblendítés YUBI (Jp) –ujj; ko yubi – kisujj, kusuri yubi – oldalra gyűrűsujj; naka yubi – középsőujj; hitosashi YOP CHAGI KONTRA BARO GORO yubi – mutatóujj; oya yubi – hüvelykujj CHAGI (Kor: taek) – támadó oldalrúgás befo- YUBIKO (Jp) – egyetemi előkészítő gása kampós rúgással YUBI-PATCHIN-TO-UCHI (Jp: kar) – nyitott YOP JOOMUK (Kor: taek) – „kalapács ököl”, az ujjakkal végrehajtott csapás (általában szemre) ököl alsó, kisujj felőli része YU CHOW – kínai mester, aki pusztakezes YOP TOK (Kor) – állkapocs harcművészetet alakított ki a Tang Lang stí- YORI ASHI (Jp: kar) – zenkutsu-dachi-ban csusz- lusból Sun Kik néven szanás előre, mindkét lábal egyszerre, miközben YUDANSHA (Jp) – 1. a fekete öv viselője 2. a leg- a test megtartja helyzetét (a hátsó láb indít) magasabb övfokozatú YORIKKI (Jp) – rendőrparancsnok, az egyko- YUDO-MA-AI (Jp: kyo) – másfél lépés távol- ri szamuráj-rendőrség legmagasabb rangja. ság az ellenféltől Öltözékéhez két kard tartozott YUEN (Kí) – lágy YOROI DOOSHI/medasashi (Jp) – páncél- YUGATO (Jp) – este lyukasztó, rövid, vastag, erős, kétélű tőr, kb. 18-23 cm hosszú. A karddal ellentétes oldalon YUJIN (Jp) – barát viselték, innen a másik elnevezése is. Egyes YUK (Kor) – hatos verziók szerint a shuriken őse. YUKATA (Jp) – pamut köpeny, köntös YOROKOBI (Jp) – öröm, élvezet YUKI (Jp) – hó YOROSHII (Jp: ken) – jó, nagyon jó YUKIMASU (Jp) – megyek, megyünk, mész, YORU (Jp) – este mentek, megy, mennek YOSE NIGIRI (Jp: bo) – kett ős bott artás. Védés- YUKKURI (Jp) – ld.: yukuri kor és nagy erejű lendítéskor használják. A bo YUKO (Jp) – a koka után következő pontérték helyzete rézsútos, a kezek egymás mellett , az a judóban (5 pont), majdnem wazaari alsó tenyér lefelé, a felső felfelé néz. YUKURI/yukkuri (Jp) – lassan YOSE NIGIRI UCHI (Jp: bo) – bo ütés felülről YUL-GOK (e: jül-gok) (Kor: taek) – formagya- lefelé, kett ős tartással korlat. Yul-Gok (1536–1584), nagy fi lozófus és YOSE-UE (Jp) – bonsai stílus. Több azo- tanítómester, a „Korea Konfuciusa”-ként em- nos fajtájú, páratlan számú fácskából álló legetett Yi-I családneve. A 38 lépés ebben a bonsai erdőcske. gyakorlatban utal Yi-I egykor szülővárosának YOSHI! (Jp) – 1. Tovább! (Folytasd a küzdel- földrajzi fekvésére – 38. szélességi fok –, az met!) – vezényszó alaprajz pedig a koreai írásjel „tudós” jele. YOSHI (Jp) – 1. örökbefogadás 2. folytatni YUMAKI (Jp) – kötényszoknya YOSHINKAI (Jp) – „a szellem művelését szol- YUME (Jp) – álom gáló ház”, „kemény aikido” iskola, melyet YUMI (Jp: nin) – ninja íj, ami kb. 85-90 cm Uyeshiba tanítványa Gozo Shihodai alapított . hosszú, fele akkora, mint a katonák íja. A há- YOTEM/yoten (Jp) – 1. kiválasztott (kiemelt rész, tukra rögzítve hordták. pl. edzés anyagban) 2. az edzés gondolati tartal- YUNG CHENG (1723–1735) – a Mandzsu ma, szempont, elv, amire a gyakorlatok végzése Ching-dinasztia császára, aki parancsot adott közben koncentrálni kell ld. még: keiko no mokutei a Shaolin kolostor elpusztítására YUN JEONG146 WADO-RYU

YUN JEONG (Kí: w) – függőleges tenyeres ütés VÉDÁK (Szanszkr) – am.: „tudás” (ismeret), YUNJIN (Jp) – rab, fogoly a legrégibb irodalmi alkotás, ősi indiai szent YU NO SEN (Jp: bu) – támadás, mozgásból, könyvek. Ezekben fektett ék le minden indiai védekezés helyben. Gyakorló harc, melyben vallás és fi lozófi a (elsősorban a Brahmaniz- elsődleges a technika a taktika előtt . mus) alapjait. A négy véda: Rig-véda, Janzsur- YURU (Jp) – éjszaka véda, Száma-véda, Atharva-véda. YURUSHI (Jp) – bocsánat VIET-VO-DAO (Viet) – vietnami harcművé- YUSEI GACHI (Jp: ju) – győzelem technikai szet, ami a pusztakezes elemeken kívül magá- fölénnyel ba foglalja a népi fegyverek alkalmazásának YUSHOKU (Jp) – vacsora tudományát is YU-SOOL (Kor) – a kínai eredetű, lágy, első VISHNU (Szanszkr) – a hindu istenhármas- sorban védekező jellegű harci formák össze- ság, a Trimurti fenntartó funkciójú istensége. foglaló neve a kora középkorban, Koreában. Számos indiai szekta főistene. A XVI. századig virágzott . YUYA (Jp) – fürdőhelyiség W V WA (Jp) – 1. körkörös 2. harmónia, összhang 3. alkar 4. beszéd VAISHYA (Szanszkr) – az indiai társadalom WACO – World All-Style Organisation: régeb- harmadik kasztja (varná-ja), amelybe a föld- ben WAKO. „Össz Stílusok Világszövetsége” (all művesek, kézművesek, kereskedők tartoznak style = minden stílust egyesítő). Ide tartozik VARNA (Szanszkr) – kaszt: az indiai társadalom a full-contact, a semi-contakt küzdőmód, és a merev egysége. Indiában négy kasztot tartanak kick-box sportág. számon: a legelőkelőbb a BRAHMANA, a pa- WADO (Jp) – béke pok kasztja, ezt követi a KSHATRIYA, a katonák WADOKAI (Jp: kar) – a „Béke Közössége”, a kasztja, sorrendben a harmadik a VAISHYA, a Wado-ryu őse: Funakoshi egyik legkiválóbb földművelők, kereskedők, kézművesek kaszt- tanítványa Hironori Otsuka a ju – jutsu nagy- ja, s a legutolsó a SHUDRA, a szolgák kasztja. mestere által 1934-ben alapított karate stílus. ...WA DOKU DES’KA? (Jp) – Hol van a ...? Ezt a rendszert az ősi védikus hagyományokból WADO-KAYHO (Jp) – Japánban vert réz-, keltett ék életre, a hinduizmus teljes térhódításá- (olykor arany- v. ezüst-) pénz 708–958 között . val merevedett törvénnyé. A testkultúrákat, így WADO-RYU (Jp) – Hironori Otsuka (1892– a harcművészeteket is csak a khastriya varnába 1982) által kifejlesztett karate stílus, a „Béke tartozó gyakorolhatt a. Útja”, (vagy „japán út”), más fordításban a VASRUHA (M) – ld.: aranyharang „Harmónia Útja”, amit a Wadokai-ból fejlesz- VAYRAMUSTHI (Szanszkr) – óindiai ősi tett tovább. A Shotokan- és a Kyokushinkai stí- pusztakezes harcművészet, a világ legrégeb- lusoknál jóval rugalmasabb rendszer. Többféle ben kidolgozott harci rendszere. Eredete a tör- elmozdulást (elhajlást, ellépést), lerántásokat, ténelmi múltba vész. Valószínű, hogy ez volt söpréseket, dobásokat, ellépéssel és testcsa- az a harcművészet, amely Bodhidharma-n varásokkal egybekötött védéseket tartalmaz, és a Shaolin kolostorokon keresztül nem mint technikát. Nagy súlyt helyez a stílus a csak a kínai, de valamennyi dél-kelet-ázsiai helyes időzítésre, a távolságtartásra. Elve: harcművészetre rányomta bélyegét. E rend- a legjobb védekezés a támadás. Annak elle- szert – a többi indiai harcművészett el együtt nére, hogy a többi stílushoz képest közelebb – Bodhidharma is ismerte, mint a kshatriya áll a valós harchoz, mégsem tartozik a világ varnához tartozó, s felhasználta saját metódu- legkedveltebb harci rendszerei közé. Az ala- sa kialakításánál. A vayramusthi eredeti tech- pító mester tizenhárom éves korától a Shinto nikáira napjainkban csak következtetni lehet Yoskin ju-jutsut tanulta, aminek 29 éves korá- a ma is létező néhány indiai harcművészeti ra nagymestere lett . 30 éves korától Funakoski forma gyakorlataiból. Gichintől tanul karatét. 1929-től önálló isko- ... WADO-RYU – WADZAWAI147 WASHIDE TSUKI lát vezetett , majd 1934-ben megalapított a a WAKI-GATAME (Jp: ju) – hónaljrögzítéssel Wado-kait, amiből kifejlesztett e a Wado-ryut végrehajtott könyökfeszítés (karfeszítéses (1939). 1966-ban munkásságáért császári ki- csuklórögzítés). tüntetésben részesült. Ruházat: fehér karate WAKI-KAMAE (Jp: kar) – ld.: wakigamae gi, az elért szintet jelölő obi-val. Alkalmazott WAKI-OTOSHI (Jp: ju) – oldalravetődéses övfokozat jelölések: 9. kyu – fehér öv; 8. kyu – dobás, a tani-otoshi (külső horogledöntés) sárga öv; 7. kyu – naracssárga öv; 6. kyu – zöld egyik változata öv; 5. kyu – kék öv; 4. kyu – lila öv; 3-1. kyu – WAKIZASHI (Jp) – egykezes szamurájkard, barna öv. Mesterfokozatok fekete öv. a rituális öngyilkosság eszköze. A kardkészlet WADZAWAI (Jp) – balsors, csapás, szeren- közepes méretű darabja, kb. 1,5-2 saku 50-60 csétlenség, megpróbáltatás. A három elneve- cm hosszú. Polgári személyek csak ilyen kar- zés egyike, melyet a shintoizmusban a bűn dot viselhett ek. Kiválóan alkalmas volt a zárt jelölésére alkalmaznak. térben való küzdelemre. A ninják is kedvelték. WAEBAL SAGI (Kor) – ld.: waebal sogi WAKO (Jp) – kalóz WAEBAL SOGI (e: vebal szagi) (Kor: taek) – WAN/wanto (Jp) – kar, alkar (testrész) egylábas készenléti állás WANFU! (Kí: kung) – az értékfokozatban WAGAKU/wagakusha (Jp) – Kitamura Kigin megegyező köszöntése. Vezényszó, felszólí- (1618–1705) által alapított mozgalom, amely tás: „Tisztelet az értékfokozatban megegyezőnek!” fellépett a kínai kultúra túlzott csodálata el- WANFU-CE! (Kí: kung) – a mesterfokozatúak len, s védte a nemzeti nyelvi-, irodalmi-, kul- köszöntése. Vezényszó, felszólítás: „Tisztelet a mesterfokozatúnak!” (Létért, mesterért, egymásért! turális értékeket. Követői a yamatologus-ok. A „nagyköszönést” csak ülve szabad végezni.) WAGAKUSHA (Jp) – ld.: wagaku WANKAN (Jp: kar) – Shurite alapokon nyug- WAH CHUNG (Kí) – Szingapúrban működő vó Shotokan mesterkata 16 mozdulat, más né- kung-fu iskola, ami az aranyharang művésze- ven Matsukaze ld. ott tét oktatja WANSHU/wansyu (Jp: kar) – Tomari-te kata ... WA IKURA DES KA? (Jp) – Mennyibe a Shito-ryu-ban, Shotokan-ban (Shuri-te) az kerül a ...? Empi a megfelelője WAIN (Mal) – bor WANSYU (Jp) – ld.: wanshu WAJITSU (Jp) – régi japán hadműveleti mód WANTO/wa/shubo (Jp) – alkar. Nai wan – az WAKA (Jp) – „harmonikus ének”, ötsoros, 31 alkar belső felülete, hüvelykujj felöl; gai wan szótagos japán költői forma, vers (tanka) – az alkar külső felülete, kisujj felöl; hai wan – WAKAI (Jp) – fi atal az alkar könyök felöli hátsó, külsőrésze; shu WAKARE/wakari/wakeru (Jp: ju, jiu) – el-, wan – az alkar tenyér felüli része. szétválasztás ld.: wakeru WARABI (Jp) – ritka, ehető páfrány WAKARI (Jp) – ld.: wakare WARAI/waraji (Jp) – ld.: waraji WAKARIMAS? (Jp) – Érted? WARAJI (Jp) – hagyományos szalmatalpú ja- WAKARIMASEN! (Jp) – Nem értem! pán papucs, amit a lábra lehetett erősíteni WAKARIMASU! (Jp) – Megértett em! WARAU (Jp) – nevet, nevetni WAKARIMASU-KA? (Jp) – Megértett ed? WARI-ASHI (Jp) – „igazodó lépés” WAKA SENSEI (Jp) – fi atal mester WARIBA GITAE (Jp) – a makuri gitae-nál gyen- WAKATA (Jp) – Értett étek? gébb minőségű kard, ami egyforma keménysé- WAKERU (Jp: ken) – szétválasztani, szétvá- gű acélból készült, csak az él került edzésre lasztás ld.: wakare WARIBASHI (Jp) – evőpálcikák WAKI (Jp) – 1. hónalj 2. harmónia, egyetértés WARUI (Jp) – rossz WAKI-BARA (Jp) – lágyék, testrész WASABI (Jp) – torma WAKI BASSAMI (Jp: nun) – chudan magasság- WASHI/washi-ga-mine (Jp) – egy hegy, ban rövid, szakaszos forgatás előre. A kiinduló és vminek a hegye a véghelyzetben a nunchaku két szára kézben van. WASHIDE/wasi-te/keiko (Jp: kar) – „madárcsőr”, WAKIGAMAE/waki-kamae (Jp: ken) – mód- v. „saskéz”, ütőfelület, az ujjhegyek összefogva szer, a shinai egyensúlyban tartás a test egyik WASHIDE TSUKI/keiko uchi (Jp) – „madár- oldala mellett i leeresztett pozícióban. csőr” ütés WASHI-GA-MINE148 WING TSUN

WASHI-GA-MINE/washi (Jp) – egy hegy Ng Mui apáca és tanítványa Yim Wing Chun WASHI-TE (Jp: kar) – ld.: washide a technikákat abból a célból alakított a ki, hogy WATAKUSHI/watashi (Jp) – én (am.: sok kö- a gyengébb is legyőzhesse erősebb ellenfelét a zül az egyik) valós küzdelemben. A stílus története, az 1600- WATAKUSHI HITACHI (Jp) – mi as évekig, a Mandzsu-dinasztia hatalomátvé- WATASHI (Jp) – én ld.: watakushi teléig nyúlik vissza. A Shaolin szerzetesek az WATASHI WA YOKU MENUTTA. (Jp) – Na- idegen uralkodóház ellen szervezkedők párt- gyon jól aludtam. jára álltak, s harci tudásukat leegyszerűsített és gyorsan megtanulható formában átadták a WA-TSUKI (Jp: kar) ld.: wa-zuki felkelőknek. Az öt legnagyobb mester folytatt a WAZA (Jp) – 1. technika, jártasság 2. tett , cse- a kiképzést a templom egyik legnagyobb, az lekvés, tevékenység 3. művészet, bölcsesség, „Örök Tavasz Termé”-ben (Wing Chun). 1723. metódus augusztus 13-án a császári seregek azonban WAZAARI/waza ari (Jp: ju, kar) – 1. 7 pont a nagy túlerővel a templomot elfoglalták, le- judo versenyeken, majdnem ippon 2. fél pont rombolták, a bent tartózkodókat felkoncolták. az ippon-shobu és sanbon-shobu karate ver- Néhány sikerrel menekülő szerzetes azonban senyeken 3. 2 pont a WKF rendszerű karate a Shaolin Chuan küzdőrendszert tovább örökí- versenyeken tett e. Közéjük tartozott Ng Mui szerzetesnő is, WAZA ARI (Jp) – ld.: wazaari aki Dél Kínában, a Tai Leung hegyen lévő ko- WAZAARI NICHIKAIWAZA (Jp: ju) – majd- lostorban talált menedéket, ahol harci tudását nem fél pont (wazaari), 5 segédpont (yuko) továbbfejlesztett e, és a technikák egyszerűsí- WAZA O HODOKUSHU KOKI (Jp: bu) – a tésével a valós harcra még alkalmasabbá tett e. megfelelő pszichológiai pillanat kiválasztása Elvetett e a magas rúgásokat, a mély állásokat, a technika biztos végrehajtásához az állatok mozgásának utánzását. Technikái el- WA-ZUKI (Jp: kar) – köríves ütés, mawashi sősorban a kéz használatára épültek, az emberi test felépítését fi gyelembe véve, a belharcra he- tsuki/yuki lyezte a hangsúlyt. Hatással volt az alapítóra a WEI (Kí) – konyhatechnikai eljárás, a hús, for- déli lágy stílus, s az új kolostorban megismert ró anyagba, pl. agyagba burkolása Tao-ista eszmék. Így a kialakított harcművészet WEI WU WEI (Kí) – a „nem gondolkodás”, az fi lozófi ai alapja a Tao lett . A technikák rövid ösztönös, de biztos cselekvés fi lozófi ai fogal- hárításokat, azonnali egyenes vonalú visszatá- ma a Zen-ben. A WU SHIN állapotában vég- madásokat tartalmaznak. Közismert a „tapadós rehajtott cselekvés. Valójában az ösztönösség kéz” (chi sao) és a „tapadós láb” (chi dan gerk) szintjéig begyakorlott mozdulatok tökéletes technikák, melyek az ellenféllel való folyama- végrehajtása a küzdelemben. tos kontaktust szolgálják, hogy a megelőző WEN (Kí) – konyhatechnikai eljárás. Fedő hárítások kivitelezhetők legyenek. A stílus két alatt i párolás. fegyvert használ: a hosszúbotot és a kanto- WEN (Kor) – bal, bal oldal ni pillangókést. A stílus Yip Man (1884–1972) WI DWIT PALKUP (Kor) – a könyök felső és kezdte nyilvánosan oktatni. Az ő tanítványai hátsó része és utódai az addig egységes rendszert több WING CHUN/Wing Tsun (Ki) – „Örök Tavasz”, ágra szakított ák. Így a következő ágak ala- v. „Gyönyörű Tavasz”, (fordítják „Dicsőséges Ta- kultak ki: Leung Sheung – Wing Tsun, Wong vasz”-nak is) az egyik legnépszerűbb kínai Shun-leung – Wing Chun, Leung Ting – Wing Tsung, Wiliam Cheung – Wing Chun Chuen, harcművészeti stílus a világon, melynek alap- Yim-Wing-Chin-Amory – Wing Chung, Burce jait a Shaolin öt legnagyobb mestere rakta le a Lee – Modern Wing Chun. templom pusztulása előtt , az 1700-as évek ele- WING CHUN (Kí) – kínai harcművészet, jén. Népszerűsége igen sokat köszönhet Bruce Wong Shun-leung stílusa ld.: Wing Chun Lee-nek, aki maga is gyakorolta a stílust, sőt WING CHUNG (Kí) – kínai harcművészet, saját stílusát is a Wing Chun alapjaira fektett e. Yim-Wing-Chin-Amory stílusa ld.: Wing Chun A Wing Chun ugyan a Shaolin Chuan egyenes WING CHUN CHUENG (Kí) – kínai harcmű- leszármazott ja, mégsem tekinthető kemény stí- vészet, Wiliam Cheung stílusa ld.: Wing Chun lusnak, hiszen a Shaolin pusztulása után első- WING TSUN (Kí) – kínai harcművészet, sorban nők alakított ák ki technikáit. Alapítója Leung Sheung stílusa ld.: Wing Chun WING TSUNG149 ZAREI

WING TSUNG (Kí) – kínai harcművészet, WU SHU (Kí) – ősi kínai harcművészet. A kung- Leung Ting stílusa ld.: Wing Chun fu elnevezése a Kínai Népköztársaságban. WI PALKUP (Kor) – a könyök felső része WU TANG (Kí) – híres északi kung-fu rend- WI PALMOK (Kor) – kézhát szer, amely az ún. „kis aranyharang” módsze- WIT MOK (Kor) – a nyak rét tartalmazza: a harcos nem csak ütni, rúgni, WO/wook (Kí) – vas serpenyő hárítani tanul meg, hanem – izmait megfeszít- WOANG JEONG (Kí: w) – oldalsó tenyeres ütés ve és csontjait megedzve – képes lesz szinte WO BU HÚI SHÚO ZHONGGÚDHÚA! (Kí) bármekkora ütés elviselésére is (megtanulja – „Nem beszélek kínaiul!” a heréket az alhasba visszahúzni, és olyan WONG DZAO/mi jiu (Kí) – sárga rizsbor izmokat feszít meg, amelyek a mindennapi WON-HYO (e: von-jo) (Kor: taek) – formagya- életben szinte egyáltalán nem használatosak) korlat. Annak a szerzetesnek a neve, aki 686- WU TI (502–549) – a Liang-dinasztia (502– ban, a Silla-dinasztia idején bevezett e a budd- 557) császára Kínában, aki egy alkalommal hizmust Koreában. Lépésszám: 28. vitát folytatott Bodhidharmával, és a budd- WOOK (Kí) – ld.: wo WO SHI... (Kí) – „Én vagyok ...” hizmust elterjesztett e egész birodalmában WU/pao (Kí) – öt, az 5-ös szám WUY WAUNG YU (Kí) – tokhal WU (Kí) – a Thai Chi Chuan – a „Végső Erő WU WEI (Kí) – ld.: wei wu wei Ökle” négy nagy irányzata közül az egyik WU CHI (Kí) – ősenergia. Filozófi ai alapfoga- lom a TAOIZMUS-ban, a CHI ősi és teljes for- Z mája, végtelen ősenergia, mely öröktől fogva létezik, és minden más (anyag és szellem, ZA (Jp) – 1. ülés 2. térdelés 3. hely föld és ég ősoka). ZAFU (Jp) – kerek párna, melyen a zazen gya- WUKO (Ang) – World Union of Karate Orga- korlása közben ülnek nization = Karate-do Szervezetek Világszövet- ZAI/nichirin-in (Jp: nin) – a „napgyűrűk” sége, 1970-ben alakult Tokio-ban jele. Az iga-i alapokon nyugvó Togakure ryu WU SHIN (Kí) – „születés előtt i állapot”, a tudat nin-jutsu 8. kuji-kiri gyakorlata. A természeti üressége, melyben az ellenfél akaratát megérez- elemek – a föld, víz, tűz, szél – kontrollja. Az zük. Filozófi ai, művészeti alapfogalom a harc- ujjak háromszögben tartása a tüzet szimboli- művészetekben, elsősorban a kung-fu-ban, ami zálja, ami mindent feléget, ami tisztátalan. egy gátlásoktól mentes tudat alatt i lélekjelenlé- ZAI JIAN! (Kí) – „Viszontlátásra!” szó szerint: tet jelent, amivel a harcos zavaró gondolatoktól „Újból találkozunk !” mentesen kizárólag egyetlen dologra koncent- ZAI NAR? (Kí) – Hol van? rál, s refl exszerűen hajt végre mozdulatokat. ZAN/yama (Jp) – hegy ld. még: san Lényegének megfogalmazása vallásonként (BUDDHIZMUS, TAOIZMUS) és iskolánként ZAO! (Kí) – „Jó reggelt!” változik. A TAOIZMUS szerint a wu shin alatt ZAO (Kí) – konyhatechnikai eljárás. Sült hús az ember szellemét az örök Világtörvény, a hatja több napos pácolása borseprőben. át, ami tökéletes rendet és harmóniát teremt az ZANSHIN (Jp) – 1. éber, nyugodt, készenlé- emberi lélekben. Ez a természetesség, az ösztö- ti állapot – pl. az, ami a IAIDO-ban a hirtelen nösség állapota. A BUDDHIZMUS szerint az kard kirántást megelőzi, csendes meditá- ember az észlelt jelenségeket pozitívan, illetve ció: a kínai WU SHIN megfelelője 2. teljesség negatívan osztályozza, a meditáció és a harc- 3. „tökéletes befejezés”, a katában és kumitéban művészet segítségével fokozatosan megsza- egyaránt. Az ellenőrzés ugyanúgy vonatkozik az badul ett ől a merev ítélkező hajlamtól és a wu ellenfélre, mint a saját technika végrehajtására. shin alatt , tudata eléri a teljes tisztaság üresség 4. koncentrált testi és szellemi állapot a karate állapotát. Ekkor a harcos megszabadul minden technikák végrehajtásakor, illetve utána. A ta- gátlástól, zavaró gondolatoktól, akadályoktól, s lálatkor és azután is az ellenfelet (és saját ma- szabadon cselekszik. A wushin-t a keleti harc- gunkat) fi zikai és szellemi értelemben egyaránt művészetek szerint csak kitartó meditálással és ellenőrzés alatt kell tartani. 5. ld. még: sanshin állandó gyakorlással érhetjük el. Első megjele- ZAREI (Jp) – üdvözlés, térdelő testhelyzetben nése és végső fázisa közt igen sok idő telhet el. (japán ülésben) ZARIGANI 150 ZHA

ZARIGANI (Jp) – folyami rák ZEN ATAMA (Ok: kob) – a tonfa szárának rö- ZA-ZEN (Jp) – 1. zen-meditáció 2. meditációs videbb vége ülés (japán ülés) 3. ülve elmélkedés, a kínai ZEN-BU-KAN KEMPO (Jp) – kempo irány- „chochan”, a szankszrit „dhyana” megfelelője zat. Az elért tanulószinteket tizenkét foko- ZEMPAKU/zenwan/ude (Jp) – alkar zatt al jelölik. Vizsgázni már az első, fehér ZEMPO (Jp) – elülső oldal, első rész övre is kell. ld.: kempo A fokozatok jelzésére ZEMPO-HANE-GOSHI (Jp: ju) – lábtáma- alkalmazott övek: 12. kyu fehér öv; 11. kyu szos csípődobás két lábra citromsárga öv; 10. kyu narancssárga öv; ZEMPO-HIKI-OTOSHI (Jp: ju) – térdelő gáncs- 9. kyu zöld öv; 8. kyu kék öv; 7. kyu bíbor öv; dobás előre 6. kyu bíbor öv, barna véggel; 5.- 1. kyu barna ZEMPO KERI (Jp: nin) – egyenes, csak láberő- öv. Mesterfokozat : fekete öv vel végzett rúgás előre ZENKUTSU (Jp: kyo) – előre, előre felé ZEMPO NAGARE (Jp: nin) – álló helyzetből ZENKUTSU-DACHI/zenkutsu-tachi (Jp) gurulás előre. A gördülés a háton átlós irány- (kar,jiu) – 1. elülső súlypontú állás (nun) ban (jobb válltól a bal csípőig, ill. bal válltól a 2. állás változatlan, mindkét kéz chudan ma- jobb csípőig) történik. gasságban mereven előre áll, s a függőlege- ZEN (Jp) – meditáción alapuló, a buddhizmus- sen álló nonchaku két szabad végét markolja ból eredő vallásfi lozófi a, a budo művészetek (bo) 3. elülső hajlított -, v. támadóállás (ton) fi lozófi ai alapja. Kínaiul „chan”, szanszkritül 4. frontális állás v. elülső hajlított állás, a tonfa „dhyana”. A buddhizmusnak ezt a szektáját a rövidebb-, esetleg a hosszabb vége az alkar hagyomány szerint Bodhidharma alapított a, s meghosszabbítása a Shaolin kolostorokban kifejlesztett és onnan ZENKUTSU-HIJ I-ATE (Jp: kyo) – előre irá- terjedő harcművészetek – a legtöbb távol-ke- nyuló könyökütés leti harcművészet – fi lozófi ai alapjává vált. ZENKUTSU-TACHI (Jp: kyo) – ld.: zenku- A ZEN tevékenységre nevel, tanítása szerint tsu-dachi a jelenben kell élnünk, és felesleges a múltt al ZEN MO (Kí: nin) – funkció csatorna, ami a és a jövővel kapcsolatos gondolatokkal gyöt- nemi szerv fölött kezdődik, s a test tengelyén rődni. A MAHAJÁNA irányzat iskolája lévén húzódva, az áll fölött ér véget minden embert képesnek tart a megvilágo- ZEN NIHON IAIDO RENMEI (Jp) – Japán sodás és az üdvözülés elérésére. Ennek érde- Iaido Szövetség (1948-ban alakult) kében azonban mindent el kell, hogy köves- ZEN-NIPPON GAKUSEI KENDO REN-MEI sünk: feleslegesen ne korlátozzuk magunkat (Jp) – Össz-Japán Egyetemi Kendo Szövetség semmiben, de ha szükséges a megvilágosodás ZEN NIPPON KENDO-RENMEI – Össz- érdekében bármiről lemondhatunk. Semmifé- Japán Kendo Szövetség (1952-ben alakult) le szabályt, törvényt, vagy igazságot nem sza- ZENSHO MASATSUGU – X. sz.-i japán bad tökéletesnek és megváltoztathatatlannak íjászművész, aki a hagyomány szerint a kyu- tartanunk, az igazságot ne másban, ne a mes- jutsut megalapított a. (Más források szerint a terünkben, ne BUDDHÁ-ban, sőt ne az égben XVI. sz.-ban élt.) keressük, hanem kizárólag önmagunkban. ZENTAI-MITAMA (Jp) – a „mindenség szelle- A meditáció és a harcművészet segítségével me”, mindent összefogó lehelet, szellem pedig önmagunkon keresztül megtalálhatjuk ZENTEN KAITEN KATATE (Jp: nin) – az igazságot. A japán Zen megalapítója Eisa(i) féltérd guggoló helyzetből (iai goshi) gurulás (1141–1215) és Dogen (1200–1253) buddhista előre. A gördülés a háton átlós irányban (jobb szerzetesek voltak. válltól a bal csípőig, ill. a bal válltól a jobb csí- ZEN (Kí) – 1. ember (nin) 2. a hatodik erőköz- pőig) történik. pont, ami a torok mögött található. Ez irá- ZENTEN KAITEN RYOTE (Jp: nin) – gug- nyítja a beszédet. A koga-i alapokon nyugvó goló helyzetből gurulás előre. Folyamatosan nin-jutsu 6. kuji kiri gyakorlata. 3. ld.: ongyo- fűzhetők egybe a gurulások. in, az „elrejtőző formák” jele. Az iga-i alapo- ZENWAN/ude/zempaku/wan (Jp) – alkar kon nyugvó Togakure ryu nin-jutsu 9. kuji- ZHA (Kí) – konyhatechnikai eljárás. Pácolás, kiri gyakorlata. vagy a gőzölés után bő zsírban való sütés. ZHONGGUÓRÉN 151 X

ZHONGGUÓRÉN (Kí) – kínai (ember) ZHONGGÚOHUA (Kí) – kínai (nyelv) ZINKASA (Ok) – pajzzsal és szúrószerszám- mal gyakorolt küzdelem ZNIR – ld.: Zen Nihon Iaido Renmei ZNKR – ld.: Zen-Nippon Kendo-Renmei ZORI (Jp) –hagyományos japán, bebújós pa- pucs, gyékénysaru, amit általában a ház körül használnak. ZUBON (Jp) – nadrág ld.: shitabaki ZUDA/zudabukuro (Jp) – koldus-zsák ZUDABUKURO/zuda (Jp) – koldus-zsák ZUE (Jp) – ld.: tsue ZUI (Kí) – konyhatechnikai eljárás. A sült, vagy főtt húst tálalás előtt borba, vagy li- kőrbe áztatják. ZUKI (Jp) – ld.: tsuki, ski ZU MEN PU (Kí: nin) – befordulás, a koga-i ninjaiskola 6. „kuji-ashi”-ja ZUKI-WAYA (Jp: kar) – ld.: tsuki-waza ZUSA/ashigaru (Jp) – gyalogos harcos, vagy szolga, aki háború esetén a szamuráj – többnyire mezítlábas, könnyű felszerelésű – kísérője volt a Muromachi-korszaktól (1392–1573) kezdve ZU-TSUKI/atama-tsuki (Jp: kyo) – fejjel mért ütés, fejelés 152 ... és amin érdemes meditálni

„Sok tapasztalt karatés helytelen módon számos formagyakorlatot tanul, és azt hiszi, tudja is, pedig va- lójában felszínes virtuozitásuk nem több mint tánc. Jobb egy formagyakorlatot tökéletesíteni, mint többet félig elsajátítani. Ha valaki 3000-nél többször elismétel valamilyen formagyakorlatot az ezzel kapcsolatos problémája megoldódik, és a gyakorlati értelmére természetes módon fog rájönni.” (M. Oyama)

1. „Ahogy a tiszta tükör, amely torzítás nélkül tükröz, vagy a csendes völgy, amely visszhangozza a hangot, úgy kell az embernek, aki karate-do-t akar tanulni, megtisztítania magát az önzéstől és rossz gondolatoktól, mivel csak tiszta aggyal és öntudatt al tudja megérteni azt, amit befogad.” 2. „Nem a művészet formálja az embert, hanem az ember a művészetet.” 3. „... abban a percben, amikor valaki rosszul használja fel a technikát, például olyan módon küzd, hogy megsért mást, vagy saját magát, dicstelenné válik, és semmivé teszi a karate-do előző érdemeit. A prob- lémákat eszerint azok a gyenge jellemű edzők okozzák, akik meggondolatlanul az edzés technikai részére helyezik a hangsúlyt és nem a do szellemi oldalára.” 4. „Könnyű túlhaladni egy elődöt, de nehéz elkerülni, hogy az embert le ne hagyja egy örököse.” (G. Funakoshi: Ryu kyu kempo: Karate – Akaraterő-erősítés és önvédelem a karate technikáján keresztül)

„A fekete öv nem ejtőernyő, nem biztosítás esés ellen.” (ismeretlen edző)

„Ha megdobják, a mester is akkorát esik, mint a tanítvány.” (ismeretlen edző)

„Hic Rhodus, hic salta!” (Itt van Rhodos, itt ugorjál!) (Aesopus, Fabulae)

„Hodie mihi, cras tibi!” (Ma nekem, holnap neked!) (Ó-testamentum)

Nincs „jó” és „rossz” harcművészet, csak „jó” és „rossz” harcos van. (Watakushi Ningen)

„Ha nem vagy ott , nem tudnak megütni!” (N. N.)

„Addig kell edzenünk, míg testünk önmagát nem mozgatja.” (N. N.)

„Inkább lefogni, mint megütni. Inkább megütni, mint megsebezni. Inkább megsebezni, mint megölni. Inkább megölni, mint minket öljenek!” (ó-kínai mondás)

„Ha valóban a tökéletességet keresed, sohasem fogod megtalálni.” (Watakushi Ningen)

„Ha a tökéletességet magadban már megtaláltad, add fel a további keresését! Felesleges, öntelt vagy.” (Watakushi Ningen)

„Ha a tökéletességet másban leled meg, vizsgáld meg magad, miért vagy elfogult!” (Watakushi Ningen)

„Vásárt, a napján.” (közmondás) 153

Japán kiejtési tanácsadó (a Hepburn-féle átírás alapján) cha–cs, j–dzhs, s–sz, ch–s, ts–c, y–j, w–v

Szóösszetételekben a „t” „d”-re módosul pl.: tachi – kiba dachi a „k” „g”-re pl.: keri – mae geri a „h” „b”-re pl.: harai – ashi barai az „n” „m”-re pl.: han – hambo.

A szó végi aposztróf a nem ejtett „u” vagy „i” hangzó helyén áll.

Koreai kiejtési tanácsadó ae–e/ei, ch–cs/ccs, ck–k, dj–dzs, h–j, hn–n, hy–j, e–j, g–dzs, i–j, j–cs/dzs/zs, o–a, oo–u/o, s–s/sz, ts–tsz, u–a/o/ju, ui–ju, y–j/i, w–v

Rövidítések ország, nyelv

Ang – angol Bor – borneói Bur – burmai Fil/Fül – Fülöp-szigeteki Ind – indonéz India – indiai Jp – japán Kí – kínai Ko – koreai Lat – latin M – magyar Mal – maláj Ok – okinawai Or – orosz Sp – spanyol Szanszkr – szanszkrit Thai – thaiföldi Tam – tamil Viet – vietnámi

Stílusok ai – aikido let – lethwey bo – bojitsu nin – nin-jutsu bud – budo n-t – naha te choy – choy lay fut/choy lee fat o – okinawa-te ch-ss – Chuan-Ssu pa – pa kua escr – esckrima pak – pak hok kung g – goju-ryu palmak silat – palmak silat hap – hapkido san – Sankukai karate ho-ch – hou chuen kung sh-ch – Shaolin Chuan hou – hou chei/hou chuen sh kar – shotokan karate hs – hsing-i shi kar – shito-ryu iai – iaido iai-j – iai-jutsu sh-t – shuri-te jo – jojitsu sst – seven star im. Sáska jiu – jiu-jitsu sza – szambo ju – judo ta – tang lang kung ju-j – ju-jutsu tae – taekwon-do kar – karate tai – tai chi chuan ken – kendo thai – thai boksz kob – kobudo t-t – tomari-te ku/kung – kung-fu vi – viet vo dao ky – kyudo wa/w – wado-ryu kyo – kyokushinkai w/wch – wing chun kwan – kwanki-do wt – wing tsun 154

Felhasznált irodalom

Adams, A: Ninja, the invisible assassins (Ohara, Los Angeles, 1970) Adámy István: Kyokushin karate (Zrínyi, Bp. 1985) Bhikkhu Bhantaei, Satori: A sintóizmus (Gondolat, Bp. 1990) Bogdan, Kesić–Zsolt Péter: Karate (Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola karate szakosztálya) Borbély Att ila–Jóvér Béla: Szamurájok útján (Sport, Bp. 1991.) Cseh Mária–Pirchala István: 400 kínai recept (Mezőgazdasági Kiadó, Bp. 1984) Choi Hong Hi: Taekwondo Enciklopédia (ITF, 1983) Collins, Howard shihan: Abszolút karate – A kyokushin alkalmazásai (Pécsi DIREKT KFT. ALEXANDRA kiadója: 1995.) Darnay János: Karate wado-ryu Darnay János: Vizsgaanyag 1990. Wado-ryu Demura, F: Nunchaku (Los Angeles, 1971) Demura, F: Bo (Los Angeles, 1979) Deshimaru Taisen: Zen és a harcművészet (Farkas Lőrinc Imre KK. 1994) Deshimaru Taisen: Az út gyakorlása (Farkas Lőrinc Imre Kiadó, 199.) Essingk , Hein: Judo in Wort und Bild (Bertelsmann Ratgeberverlag) FALKEN: Karate Die offi ziellen Regeln Wissenswertes von A bis Z (Niederhausen/Ts.: FALKEN, 1991) Flesch István: Pontyok úsznak a tavaszi égen (Móra, Bp. 1986) Frédéric, Luis: Japán hétköznapjai a szamurájok korában 1185–1603. (Budo ismerett erjesztő kiskönyvtár, 1994.) Funakoshi Gichin: Életutam a karate do (Keszthely, 1994) Galla Ferenc–Horváth István: Judo övvizsgák (Sport, Bp. 1982) Galla Ferenc: Judo Önvédelem, Sport (Bp.1960) Galla Ferenc: Cselgáncs (Judo), és önvédelem (Aikido) (Bp.1969) Galla Ferenc–Nádai Pál: A cselgáncs kézikönyve (Bp. Sport, 1964) Gál Zoltán: Ikebana a tányérokon – japán főzőiskola (Bp. 1985) von Glasenapp, Helmuth: Az öt világvallás (Bp. Gondolat, 1981) Dr. Gulyás Péter: Karate (Ippon Karate GM, Bp.) Gy. Horváth László: Nindzsák (Bp. 1987. Hungária Sport, 3. bővített kiadás) Hardi Róbert: Shotokan karate övvizsga szabályzat (1983) Harmat László: Taekwon-do A koreai önvédelem művészete (Lapkiadó Vállalat Bp. 1984) Dr. Horváth Iván szerk.: Teázóknak való (Mezőgazdasági Kiadó, Bp. 1985) Ivaki Toshiko: Ikebana (Natura, Bp. 1978.) Jamadzsi Maszanori: Japán nyelvkönyv (Bp. 1988.) Jorga, Ilja-Jorga, Vladimir-Duric, Petar: Nunchaku i Karate (Sportska Knjiga, Beograd 1979) Josikava, Eidzsi: Muszasi (Édesvíz Kiadó, Bp. 1994.) Kelemen István: Bo-jitsu (Sportpropaganda, Bp.) Kiglics István: Japán Múlt a holnapban (Pszichoteam, Bp. 1989) Kira P.–Konc J.–Galambos: A küzdelem művészete (Bp.1982) Kiss Zsófi a: A keleti harci művészetek szakszótára (Bp. 1991) Kósa Tibor–Gáspár László: Aikido út a test és a lélek harmóniájához (Sport, Bp. 1990) Leung Ting: Lee Kam Wing mester 7-csillag Imádkozó Sáska kung-fu (Mádai Norbert 1993) Levsky, V. L.: Az önvédelem 500 fogása (V. L. Levsky, 1968) Mason, Caroline: Egyszerű kínai etikett (Realex Kiadó Kft ., Bp. 1992) Miló András: Tay-Qi Boxing (Harcművészet, életmód) (Magánkiadás 1995) Dr. Molnár Csaba: Kobudo önvédelmi fegyverek (Debrecen, 1993) Dr. Molnár Csaba: Wing Chun kung-fu (Debrecen, 1991;1995) Morsbach, Helmuth: Egyszerű japán etikett (Realex Kft ., Bp. 1992) Muszasi Mij amoto: Go Rin No Sho (Főnix AK. 1994.) 155

Oyama Masutatsu: Karate (Kodansa: Tokio 1975.) Oyama’s Mas: A karate alapjai (ALEXANDRA, Pécs, 1995) Palavecz Tamás–Palavecz Nándor: Japán és kínai harcművészetek kislexikona (Hunágira Sport, 1988) Palavecz Tamás: Judo kislexikon (Hungária Sport, Zalaegerszeg 1988) Quentin Crewe: Nemzetközi étlapkalauz (Park Kiadó, 1980) Reinez, Jean-Piere: A japán kard útja (Hunor Karate Egyesület: Budo Ismerett erjesztő kiskönyvtár) Sasamori Junzo–Warner, Gordon: Das ist Kendo – Die japanische Fechtskunst (Verleg Weinmann Berlin, 5. kiadás, 1985) Sas–Tótisz: Karate földön (Sportpropaganda, Bp. 1986) Sebestyén László: Védd magad! (Sportpropaganda) Sebestyén László: Segítség! (Bp. 1989) Serényi J.–Harmath L.: A testből edzett fegyver (Bp. 1987) Serényi J.: A bátrak harca (Bp. 1988) Somogyvári Zsolt fordítása: Jisei Zen-szerzetesek és haiku költők versei a halál mezsgyéjéről (Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 1994.) Soto, Armando Baeza: Combat ju-jutsu ABS System 5: kyu, 4: kyu, 3: kyu Stadler B.–Horváth I.: Önvédelem (Bp. BM. 1969.) Stahl, Horst: Szobabonsai (Pesti Szalon/Falukönyv-Ciceró, 1993) Szabó Pál: Karate – Sankukai l. (Ninja Karate Centrum, Kecskemét) Szabó Pál: Ninja l. – Történet alaptechnikák Eszközök (Kecskemét, Ninja Karate centrum) Szabó Pál: Ninja 2. – Tanto-Juts Ken-jutsu (Kecskemét, Ninja Karate centrum) Szabó Pál: Ninja 3. – Tai – jutsu (Kecskemét, Ninja Karate centrum) Szénási Zsolt: Egy igazi karate: Shito Ry (Magyar Shito-ryu Baráti Kör) Tótisz Andrtás: Jádegyűrű-lépéses mandarinkacsa-rúgás (Móra, 1984) Dr. Udvardy József: Karate (BM: könyvkiadó, 1980.) Dr. Ujvári Miklós: Kung-fu-technikák és edzésmódszerek (© Dr. Ujvári Miklós, Origo-press, 1989) Dr. Ujvári Miklós: Délkelet-ázsiai harci művészetek (© Dr. Ujvári Miklós, Budapest, 1986) Zsolt Péter: Karate 4. Tekki Shodan Bassai Dai Zsolt Péter: Karate és budo szótár Zsolt Péter: Karate szótár Zsolt Péter: Japán-magyar karate szakszótár

Magyarországon, s talán a világon ezeddig megjelent legteljesebb távol-keleti és harcművészeti szakszótár-enciklopédiát tartja kezében az olvasó, amit egyetlen szerkesztő-szerző, Watakushi Ningen állított össze. A mű mintegy 6000 szócikket tartalmaz, japán-, koreai-, kínai- és még számos nyelven, több mint a dupláját, az első kiadást megelőző évben – a szerző engedélyével megjelent – magyar–idegen nyelvű változatának (Sey Gábor: Raji no Do–Dojo no Soshi). Természetesen a könyv első kiadása (1997) után hét évvel megjelent „Nagy harcművészeti lexi- kon”-nal, ami egy 1996-ban először megjelent német team munkájának magyar fordítása, ez a szerény munka nem veheti fel a versenyt. Mégis ajánlom mindazoknak ezt a könyvet, akik érdeklődnek a harcművészetek és a távol-keleti kultúra iránt, mégpedig elsősorban azért, mert jelentős mértékben a magyar szerzők által megjelentetett munkákra támaszkodik. A szócikkek tömör, de mindenre kiterjedő információval szolgálnak az olvasónak, lehetővé téve az adott témában történő gyors, alapvető tájékozódást.

a szerző