Watakushi Ningen BUDOKA NAGARA NO MICHI KIKO NO DO AZ ÚT, AMIN A HARCOSNAK HALADNIA KELL JEGZYETEK AZ ÚTRÓL 2. kiadás Pécs, 2012 © Sey Gábor BODHIDHARMA (490–557) Arhat, Dat Mor, Daruma, Dhamma, Lo Han, Taishi, Tammo, Ta Mo, Pu Ti, a számtalan néven emlegetett indiai szerzetes. Suganda indiai alkirály harmadik fi a, buddhista pátriárka, Buddha 28. utóda, aki vándorlása során a VI. sz-ban eljutott Kínába. Wu Ti császárral, több alkalommal folytatott vitát, majd Ho-nan tartományba utazott . Itt egy elhagyott barlangban kilenc évig meditált. A közelben lévő Shaolin kolostorban 527-től kezdett oktatni, a szerzetesek kérésére. A monda szerint az egyik helybéli szerzetes levágta előtt e saját karját, hogy bizonyítsa, valóban hű tanítványa kíván lenni. A zen (chan) buddhizmus megalapítójának tartják. Az elméleti oktatás mellett tanítványai fi zikai felkészítésére is gondot fordított , melyet korábbi, az indiai vayramushi harcművészetben való jártasságára alapozott . Elméleti tanítása, a zen-buddhizmus lett a fejlett fi lozófi ával rendelkező harcművészetek alapja. Ő maga a chuan- shu kifejlesztője és tanítója, ami a shaolin chuan, s így az ebből kifejlődött harcművészetek alpja. Az általa alkalmazott gyakorlatsor, a „Shi Pa Lo Han Sho” („Lo Han 18 keze”) tett e lehetővé szer- zeteseinek, a szinte emberfelett i szellemi és fi zikai megterhelések elviselését. Ez az együtt es fi zi- kai és szellemi felkélszültség alapozta meg a Shaolin harcosok legyőzhetetlenségének legendáját. Watakushi Ningen Tanítványaimnak: „I SHIN DEN SJIN” („Lelkemből a lelkedbe”) „Könnyebb bírálni egy munkát, mint elvégezni.” (Watakushi Ningen) ehezen meghatározható egy olyan könyv műfaja, amelyik a Távol-Kelet Indiától Japánig behatárolt területének harcművészeteivel kíván foglalkozni. Kicsit szótár, kicsit lexikon jelleggel mutatja be a Távol-Kelet vallási-, kulturális- és filozófiai Náramlatainak sokszínű kavalkádját, a köznapi szavak, fogalmak gyűrűjében. Természete- sen, mi más kaphatná azonban a legnagyobb hangsúlyt e munkában, mint a harci művé- szetekkel kapcsolatos kifejezések. A majd hatezer címszó, hetvennél több könyv idegen nyelvű kifejezéseit öleli-, illetve dolgozza fel. A mű címe szimbolikus értelmű, mint annyi minden a Távol-Keleten. Annak, aki ismerője a témának kár is magyarázni, úgyis megértette első látásra. Annak azonban, akinek az érdeklődése új keletű, talán segít az értelmezés. RAJI az ösvény, ami a házból a kertben álló teaházhoz vezet. A teaház a szellem, az elvont gondolkodás, a művészet megtestesítője. A DO, az út, a keleti fi lozófi a bölcsője. A DO egyben jelenti a művészetet, a módszert, a szellemi és valóságos UTAT. Az ÖSVÉNY az ÚTHOZ ve- zet, nem ér ott véget, csak minőségében változik és halad tovább. Az alcím arra utal, hogy a DOJOBAN, az EDZŐTEREMBEN töltött idők inspirálták ezen jegyzetek elkészítését. A könyv tulajdonképpen automatikusan vált két részre. Technikailag magyar–idegen nyelvű és idegen nyelvű–magyar részre, fi lozofi kusan pedig azért, mert e két rész mit sem ér egymás nélkül. Az első részt Sey Gábor barátom fordított a át magyar– idegen nyelvű változatra, nagy munkát vállalva ezzel magára, s természetesen a saját tapasztalatait is felhasználta. A második rész ez a kötet, melynek címe arra utal, hogy az ÖSVÉNY végén – elérve az UTAT – csak a helyes irányt találtuk meg a CÉLHOZ, nem magát a CÉLT. A második rész címében szereplő MICHI nem más, mint az ÚT fi lozofi kusabb tartalommal töltött kifejezése. Az a szellemi út, amin halad- nunk kell, hogy elérjük a teljes testi, lelki kiegyensúlyozott ságot, a megbékélést, az önmagunk felett i lelki és fi zikai uralmat, a természett el való azonosulást. A BUDOKA kifejezés tulajdon- képpen valamely budo művészet művelőjét jelenti, de itt tágabb értelemben, mint TANULÓT, VÁNDORT használom. A VÁNDOR, ha el akarja érni célját, akkor a megtalált ÚTRÓL már nem térhet le, azt már követnie kell. Joggal kérdezhetik, hogy el lehet-e érni a CÉLT, hol van az, s mennyi idő kell az eléréséhez? Igen, el lehet. Kinek igen rövid idő alatt , kinek végtelen ideig kell keresni az ÖSVÉNYT, az UTAT, s az ÚT végén a CÉLT. Nem biztos, hogy aki legelőbb érezte, hogy elért a CÉLBA, az jó ÚTON járt, s valóban oda érkezett , ahová szeretett volna. Vajon a BUSHIDO szellemiségét követt e-e vándorlása során, vagy csak egyéni vágyait? Végezetül álljon itt egy kis történet, ami talán segít megvilágítani a fentieket: Egy ifj ú felkeresett egy híres harcművészt, és kérte, lehessen a tanítványa. Miután a Mester elfogadta tanítványául, megkérdezte: – Mester, meddig kell tanulnom, hogy a legjobb legyek a tanítványaid közül? – Tíz évet. – felelte az öreg. – De ha én kétszer olyan keményen dolgozom, mint mások? – szólt a következő kérdés. – Akkor húsz év. – És, ha éjt nappallá téve edzek? – Akkor harminc év! – Miért? – rökönyödött meg az ifj ú. – A válasz világos – felelt a Mester – , mert ha egyik szemed állandóan a célra tapad, már csak egy szemed marad, hogy az UTAT fi gyeld. Watakushi Ningen ABA SAN 7 AIKI-JITSU AI (Jp) – 1. harmónia, azonosulás 2. egyetértés A 3. szeretet, szerelem 4. összejövetel 5. borsó- fajta, melynek a levéből erjesztéssel az indigó- ABA SAN/haba san (Jp) – anya kékhez hasonló ruhafestéket nyernek AEMONO (Jp) – saláta AI/awaseru (Jp) – egyesítés, egyesülni AGE (Jp: kar) – emelő, emelni AIBI-NO-O (Jp: ke) – vállpáncél AGE EMPI UCHI/age hij i ate (Jp: kar) – felfelé AIDA (Jp) – 1. távolság 2. középre 3. időköz irányuló könyökcsapás, általában állra AIDA-NI (Jp) – valami között , vagy közé AGE HIJ I ATE (Jp: kar) – ld.: age empi uchi AI-HANMI (Jp: ai) – kiinduló helyzet, mely- AGE KUZURE KOTE GAESHI GATAMA ben a támadó és a védő egymással szemben (Jp: jiu) – váltott kezes felső csuklókulcs azonos lábbal állnak fel (pl: mindkett őjük bal AGERU (Jp) – 1. fel-, v. megemelni 2. magasba lába van elöl), és azonos kéz fog azonos kéz emelni, felfelé tartani csuklójára. Alaptámadás. AGETA/yaki (Jp) – sült (étel) AI-HANMI KATATE DORI/ai-hanmi katate AGE TSUKI/age zuki (Jp: kar) – 1. felfelé csa- tori (Jp: ai) – ellentétes csukló fogása szemből pódó ütés 2. ökölütés állcsúcsra AI-HANMI KATATE TORI (Jp: ai) ld.: ai- AGE-UCHI (Jp: kar) – emelő ütés ld. még: age zuki hanmi katate dori AGE UKE (Jp: kar) – 1. emelő védés 2. felső AIKI (Jp) – „az egyesülő erő”: azaz az aikidoka védés megkísérli összhangba hozni „KI”-jét partne- AGE UKE-GAMAE (Jp: nun) – kokutsu dachi- rével és a környezett el ban a bal kar age uke tartásban, a nunchaku AIKI-BO/jo-tori (Jp: ai) bott ámadás, botütés szabad vége a felfelé néző tenyérbe simul, a AIKIDO (Jp) – ld.: aiki-do szár az alkarra fekszik. A jobb kéz a könyök AIKI-DO/aikido (Jp) – a test és a szellem har- mögött lelógó szárát a bal hónalj alatt markolja. móniáján alapuló, japán önvédelmi stílus. AGEUMSON (Kor: taek) – íves kézél, a muta- Előfutára YOSHIMITSU MINAMOTO (1185– tó- és hüvelykujj között i rész 1336). Megalkotója és elméletének megterem- AGEUMSON MOK (Kor: taek) – csapás a tője UYESHIBA MORIHEI (1883–1969). Jellem- nyakra íves kézéllel zője, hogy az ellenfél energiáját felhasználva AGE ZUKI (Jp: kar) – ld.: age tsuki hajtják végre a védéseket – dobást (nage-waza), AGO (Jp) – állcsúcs, áll földre kényszerítést (osae-waza), csavarást, AGO OSHI (Jp: kar) – állnyomás ízületfeszítést (kwansetsu-waza), s csak másod- AGO UCHI (Jp: kar) – horogütés állra lagosan, ellentámadásként használnak ütést AHIRU (Jp) – kacsa (atemi-waza), rúgást. A pusztakezes harcművé- AHN BALMOK/an balmok (Kor: taek) – belső szetek között leginkább őrizte meg fi lozofi kus bokacsont töltetét. Öltözék: fehér karate ruha, magasabb AHN PALMOK/an palmok (Kor: taek) – alkar övfokozatnál fekete hakama. belső oldaléle, belső alkar Övfokozatok jelölése: AHN PALMOK MOMTONG BAKAT/an A Magyar Aikido Szövetségben – 6. kyu fehér palmok momtong bakat (Kor: taek) – belső al- öv; 5. kyu citromsárga öv; 4. kyu narancssárga karhárítás kifelé öv; 3. kyu zöld öv; 2. kyu kék öv; 1. kyu barna AHN PALMOK MOMTONG GODURO/ öv; 1. dan fekete öv + hakama ahn palmok momtong goduro (Kor: taek) – Tamura sensei előírása – 6-3. kyu fehér öv; biztonsági hárítás belső alkarral 2-1. kyu fehér öv + hakama; 1. dan fekete öv AHN PALMOK MOMTONG HECHYO/an + hakama palmok momtong (Kor: taek) – belső alkarhá- AIKIDOKA (Jp) – az aikidót gyakorló rítás kifelé AIKI-JITSU/aki-jutsu (Jp) – az aikido őse a IX. AHOP (Kor) – a 9-es szám századból: rendkívül veszélyes pusztakezes harc- AH YOO (Seh Koh Sum) –a Shaolin kolostor művészet, melyben a cél nem az ellenség harc- utolsó (49.) pátriárkájának legkiválóbb tanít- képtelenné tétele, hanem fi zikai megsemmisítése. ványa, ma a Nemzetközi Shaolin Akadémia Nagymestere TAKEDA, aki Ueshiba Morihei- főinstruktora Szingapúrban nek az aikido megalapítójának is mestere volt. AIKI-JUTSU 8 AN AIKI-JUTSU (Jp) – ld. aiki-jitsu AKUSHU (Jp) – kézfogás AIKI-JUTSU DAITO-RYU (Jp) – az aikido ANANKO (Jp: kar) – „Az ég déli nyugalma” őse (ld.: aiki-jitsu) IX. századból shito-ryu formagyakorlat AIKIAI (Jp) – aiki szövetség ALAK (Fül) – bor AIKI-OTOSHI (Jp: ai) – a sukui-nagehoz ha- ALLA (Sri) – burgonya sonló dobástechnika ALL STYLE (Ang) – am: valamennyi stílus ld.: AIKUCHI (Jp) – l. övben hordott tőr (nin) all style kick box 2. a tantónál kisebb, kis „tsubá”-val ellátott ALL STYLE KICK BOX (Ang) – modern, jellegzetes, a ninják „kusun-gobu” arzenáljába amerikai (USA) eredetű küzdősport, NEM tartozó fegyver KARATE! AINU (Jp) – japán kutyafajta ALU KEHEL (Sri) – zöld banán AIR (Ind/Mal) – víz AMA-NO-HASHI-DATE (Jp) – „az Ég és a AISATSU (Jp: kar) – sorakozó üdvözlésre Föld között i híd”, talán a szivárvány, amiről az AITE (Jp) – 1. ellenfél 2. partner Idzanagi-Idzanami pár leeresztett e a Japánt AITE-NO-ZUKURI (Jp: kar) – az ellenfél nyi- megteremtő „gyöngydíszes lándzsát” tása fogás lehetőséghez, „réskeresés” AMATERASU-OMIKAMI (Jp) – a „Nagy Is- AIUCHI (Jp: kar, ken) – együtt es találat ten, aki megvilágítja az eget”, Napistennő. A fény AJUMI (Jp) – váltakozó, alternatív birodalmának istene. A japán shinto vallás leg- AJU JOSUMNIDA (e: ádzsú dzsoszumnida) főbb istensége. Idzanagi és Idzanami istenek (Kor: taek) – nagyon jó gyermeke, Japán őrzője és pártfogója. Japán AKA/ake (Jp) – piros, vörös legrégibb krónikája, a VIII.