JEGYZŐKÖNYV

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. június 27-én 14.30 órai kezdettel Veszprémben, a Megyeháza I. emeleti Szent István termében megtartott nyilvános üléséről

Jelen voltak: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

Dr. Áldozó Tamás Dobó Zoltán Gaálné Vörösmarty Éva Galambos Szilvia Dr. Horváth Zsolt Lévai József Nagy Jenő Papp Tamás Polgárdy Imre Pusztai István Sárvári Csaba Stolár Mihály Végh László Vörös Kálmán képviselők

Távolmaradását bejelentette: Hári Lenke, dr. Horváth József és Orbán Imre képviselők

Jelen voltak továbbá: Oláh Miklós kutatásvezető – Balaton Fejlesztési Tanács, Balatonfüred Katonáné Bellovits Andrea igazgató – Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, Veszprém Baranyainé Juhász Éva osztályvezető – Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Veszprém Őry Arnold igazgató – Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Veszprém Major László igazgató – Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság, Veszprém Miskolczi Tibor igazgatóhelyettes – Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Veszprém Dr. Zay Andrea igazgató – Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár Kovács Béla osztályvezető – Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár Petróczi Imre szakmai igazgatóhelyettes – Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Dr. Káldi Zoltán bányakapitány - Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság, Veszprém Dr. Imre László megyei jegyző Horváth Ernő – Elnöki Kabinet titkára Diószeginé Tímár Hajnalka irodavezető 2

Farkas Barbara költségvetési referens Dr. Molnár Gyöngyi jogtanácsos Krámli János önkormányzati referens, jegyzőkönyvvezető

Lasztovicza Jenő Köszöntötte a testületi ülésén megjelent képviselőtársait, a hivatal és a sajtó munkatársait, valamennyi megjelent vendéget.

A jelenléti ív alapján megállapította, hogy a 18 fő közgyűlési tag közül 15 fő jelen van, az ülés határozatképes. Ismertette, távolmaradását előzetesen bejelentette: Hári Lenke, dr. Horváth József és Orbán Imre képviselő.

Bejelentette, hogy az Ügyrendi Bizottság a 2013. június 27-ei ülésén a napirendi tervezetet tárgyalásra alkalmasnak minősítette.

Indítványozta a fentiek figyelembevételével a napirend elfogadását.

A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő.

Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 15 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi

28/2013. (VI. 27.) MÖK határozatot:

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2013. június 27-ei ülésének napirendjét a következők szerint állapította meg:

1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (II. 20.) önkormányzati rendelete módosítása A Veszprém Megyei Értéktár és a Veszprém Megyei Értéktár Bizottság létrehozása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előkészítésért felelős: Dr. Molnár Gyöngyi jogtanácsos Fabacsovics Zoltán megyei főépítész, irodavezető Dr. Derzsenyiné Balajthy Zsuzsanna idegenforgalmi referens

2. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 4/2013. (II.20.) önkormányzati rendelet módosítása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előkészítésért felelős: Szász Jutka irodavezető Farkas Barbara költségvetési referens

3. Beszámoló a Veszprém megyei környezetvédelmi program 2012. évi megvalósulásáról Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előkészítésért felelős: Fabacsovics Zoltán, megyei főépítész, irodavezető Arnold György területfejlesztési referens

3

4. Tájékoztató a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról, valamint a megyei területfejlesztési tervezés és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlesztési programjának összefüggéseiről Előadó: Dr. Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke Előkészítésért felelős: Fabacsovics Zoltán megyei főépítész, irodavezető Arnold György területfejlesztési referens

5. Tájékoztató Veszprém megye foglalkoztatási helyzetéről Előadó: Katonáné Bellovits Andrea, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának vezetője Előkészítésért felelős: Krámli János önkormányzati referens

6. Jelentés a lejárt határidejű határozatokról (I.), a bizottsági döntésekről (II.), a közgyűlés elnökének átruházott hatáskörben hozott döntéséről (III.) Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előkészítésért felelős: Krámli János önkormányzati referens

7. Tájékoztató az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről (2013. április 16 - 2013. június 8.) Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előkészítésért felelős: Zsebe Péter idegenforgalmi referens, bizottsági titkár

Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

Lasztovicza Jenő: Megállapította, hogy a közgyűlés az ülés napirendjét elfogadta.

Bejelentette, hogy az ülés megkezdése előtt a képviselők részére kiosztásra került a Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-dunántúli Kirendeltsége vezetőjének alábbi tárgyú levele:

- „Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének ülésén részvétel, Veszprém megye környezeti állapotának 2012. évi alakulásáról adatok, válasz”

- valamint a Veszprém Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 4/2013.(II.20.) önkormányzati rendelet módosítás tervezetének javított, kiegészített változata.

NAPIRENDEK TÁRGYALÁSA

1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (II. 20.) önkormányzati rendelete módosítása A Veszprém Megyei Értéktár és a Veszprém Megyei Értéktár Bizottság létrehozása

Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottságok az előterjesztést megtárgyalták és a közgyűlésnek elfogadásra javasolták. Bejelentette továbbá, hogy az Ügyrendi Bizottság a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Rendjét (Ügyrend) elfogadta. 4

Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni.

A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el.

Kérdés nem hangzott el.

Hozzászólások:

Dr. Horváth Zsolt Röviden ismertette, a Magyar Országgyűlés 2012-ben fogadta el a nemzeti értékek védelméről és a hungarikumokról szóló törvényt, majd ezt követően 2013. áprilisában vált hatályossá a törvény végrehajtását szabályozó kormányrendelet. Elmondta, e szabályozásnak köszönhetően szerte az országban települési illetve megyei értéktárak nyílnak és létrehozásra kerülnek azok a szervezeti egységek, amelyek a települési és megyei értéktárak működését végzik. Ismertette továbbá, miszerint a törvény hatálya alapján létrejött a Hungarikum Bizottság is, amely felelős a Hungarikumok Gyűjteménye megvalósításáért. Tájékoztatta a Közgyűlés tagjait, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium szervezésében e témában jelenleg is országjáró konferenciasorozat zajlik. Veszprémben is sor került erre a Megyeháza Szent István termében. A konferencia sorozat célja az volt, szerették volna felhívni a figyelmét a települési vezetőknek, a megyei közgyűlési elnököknek, hogy éljenek a jogszabály adta lehetőséggel, és minden település hozza létre a saját értéktárát, minden megye töltse fel a megyei értéktárát, hogy a magyar nemzeti értéktár megteljen, és ebből kerüljön kiválasztásra a Hungarikumok Gyűjteménye. Örömét fejezte ki, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése létre kívánja hozni a Veszprém Megyei Értéktárát, és a feladatok ellátása érdekében megalakítja a Megyei Értéktár Bizottságot. Arra kért mindenkit, hogy aktívan vegyen részt ebben a folyamatban.

Pusztai István A támogatás mellett két észrevételt tett az előterjesztéssel kapcsolatban. Elmondta, érezhető volt a dilemma azzal kapcsolatban, hogyan álljon fel a létrehozandó bizottság. Véleménye szerint egy eleme van, melyet nem sikerült teljes konzekvenciával átgondolni, mégpedig hogy erre a bizottságra - miután sajátos feladat és funkciója van - nem lehet illetve nem célszerű ráhúzni az általános bizottsági sémát. Vagyis, hogy ugyanaz legyen a feladatköre, ugyanazok a kötelezettségek érintsék, mint a közgyűlés pénzügyi, területfejlesztési és ügyrendi bizottságait. Úgy gondolta, hogy a bizottság speciális volta miatt, ugyanazt a mechanizmust, ugyanazt a működési szabályokat e bizottsággal szemben nem célszerű felállítani, mint a többi bizottsággal kapcsolatban. Véleménye volt, hogy inkább feladathoz kötött bizottságként kellene működni, mintsem a közgyűlés állandó bizottságaként, függetlenül az elnevezésétől.

További észrevétele volt, hogy az előterjesztés próbálta feloldani azt a problémát, miszerint alapvetően egy tág értelemben vett kulturális kérdésről van szó, ezért inkább ez szakmai kérdés, mint politikai. Véleménye szerint a bizottság összetétele kifejezetten politikai, miután közgyűlési tagokból áll, miközben a feladat természetesen sokkal inkább szakmai jellegű és a szakma értékrendjét kell, hogy tükrözze.

A szervezeti és működési szabályzat nyilvánvalóan próbálja megoldani ezt a helyzetet azzal, hogy a bizottság munkájába kiket, milyen szervezeteket von be. Véleménye volt, meg kell 5 hagyni a bizottságnak azt a jogkört, hogy bővíthesse a bevonandó szervezetek körét. Példaként említette, hogy az előterjesztésben szerepel a Veszprém Megyei Múzeumigazgatóság, de nincs benne a Zirci Természettudományi Múzeum, holott a megyében nagyon fontosak azok az értékek, amelyek a természeti, földrajzi értékeket jelentik, tovább megemlítette, hogy a civil szférát sem látja megjelenni az előterjesztésben. Azt javasolta, hogy a bizottság működése során próbáljon elszakadni attól, hogy egy hagyományos értelemben vett önkormányzati bizottság és próbáljon nyitni a szakmai és civil szervezetek felé, mert véleménye szerint akkor lesz eredményes a tevékenysége.

Dr. Horváth Zsolt Elmondta, jogosnak tartja a felvetéseket, de jelentős része nyitott kapukat dönget. Nagyon örült annak, hogy a megyei önkormányzat úgy döntött, hogy egy önálló bizottságot hoz létre a megyei értéktár bizottság működtetése kapcsán, és nem bármely bizottság mellé rendelt feladataként vállalja fel ezt. Álláspontja szerint az előterjesztésből is látható, hogy széleskörű társadalmi együttműködés keretében kerül sor a megvalósításra. A társadalmi szerepvállalás, mely a javaslattétel jogát jelenti majd, melyet a törvény is úgy fogalmaz meg, hogy bárki tehet javaslatot annak érdekében, hogy mit javasol értéknek az adott településen vagy éppen megyei szinten. Ismertette, előzetesen a bizottság arra készül, hogy nagyon sok társadalmi szervezetet, civil szervezetet kér fel az együttműködésre, hogy ők is vegyenek részt a feladat végrehajtásában. Az előterjesztésben szereplő szervezeteket biztosan megkeresik. Véleménye volt továbbá, hogy nem tudja elképzelni azt, hogy lenne olyan szervezet, amely ha felkérést kap az együttműködésre azt ne vállalná, illetve azt sem, hogy a bizottság utasítana el együttműködési felajánlást. Véleménye szerint e törvénynek a létrejötte és a megvalósulás folyamata mind az irányban mutat, hogy széleskörű társadalmi együttműködés keretében fog megvalósulni a feladat.

Lasztovicza Jenő Megköszönte a hozzászólásokat és indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (II. 20.) önkormányzati rendeletének módosításáról.

A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő.

Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 15 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megalkotta a

11/2013. (VII. 3.) önkormányzati rendeletet a Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (II. 20.) önkormányzati rendelet módosításáról.

A rendelet szövege a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprém Megyei Értéktár és a Veszprém Megyei Értéktár Bizottság létrehozásáról

A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő.

Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 15 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi

6

29/2013. (VI. 27.) MÖK határozatot:

1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 4. § (1) bekezdésében foglaltak alapján 2013. július 5. napjával létrehozza a Veszprém Megyei Értéktárat.

2. A Veszprém Megyei Értéktár működtetésével kapcsolatos feladatokat a Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint, 2013. július 5. napjától a Veszprém Megyei Értéktár Bizottság látja el, melynek 6 fős személyi összetételét a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az alábbiak szerint állapítja meg: elnök: Dr. Horváth Zsolt alelnök: Lévai József tag: Dobó Zoltán tag: Papp Tamás tag: Sárvári Csaba tag: Vörös Kálmán

3. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Értéktár létrehozására és működtetésére 2013. évben 200 ezer Ft-ot biztosít a Veszprém Megyei Önkormányzat költségvetésében foglaltak szerint.

4. A Veszprém Megyei Önkormányzat saját bevételi forrásainak függvényében 2014. évtől évenként felülvizsgálja a Veszprém Megyei Értéktár finanszírozásának lehetőségét.

5. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri elnökét, hogy a határozatban foglaltakról tájékoztassa az érintetteket.

6. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a megyei jegyzőt, hogy gondoskodjon a Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata függelékei hatályosításáról.

Határidő: 1.-2. pont tekintetében 2013. július 5. 3. pont tekintetében a költségvetési rendeletnek megfelelően 4. pont tekintetében 2014. évtől évenként 5. pont tekintetében 2013. július 27. 6. pont tekintetében 2013. július 5.

Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Imre László, megyei jegyző

Lasztovicza Jenő Az újonnan megválasztott Veszprém Megyei Értéktár Bizottság minden tagjának eredményes és hatékony munkát kívánt, továbbá reményét fejezte ki, hogy a jövőben munkájukkal a következő évtizedekre komoly gyűjteményt fognak létrehozni, amely az egész ország számára, valamint a nemzet számára is fontos értéket képvisel majd.

7

2. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 4/2013. (II. 20.) önkormányzati rendelet módosítása

Lasztovicza Jenő Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatta a közgyűlést.

A Veszprém Megyei Értéktár Bizottság megalakításával létrejövő új bizottság elnökét a megyei közgyűlés tisztségviselőinek és tagjainak juttatásairól szóló 10/2000.(IX.28.) önkormányzati rendeletben szabályozottak alapján a megállapított alapdíjon felül havonta az alapdíj 85%-ának megfelelő összegű tiszteletdíj illeti meg. Az elnöknek megválasztott képviselő bizottsági tagságából adódóan biztosított juttatáson felül többletkiadásként a tiszteletdíj 62%-a jelentkezik, így a bizottság megalakulását követően 2013. évben 315 ezer Ft forrás biztosítása szükséges (személyi juttatások: 248 ezer Ft; munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó: 67 ezer Ft), melynek fedezete az általános tartalék.

Elmondta, továbbá, az előterjesztés leadását követően érkezett az önkormányzathoz a Balatoni Szövetség levele, melyben a 2013. évi megyei tagdíjfizetési kötelezettség teljesítését kéri. A 30 ezer Ft tagdíj, mint önként vállalt feladat finanszírozásának forrása a céltartalék „Önként vállalt feladatok tartalék kerete” előirányzata.

Az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program támogatási rendszeréhez 2012-ben benyújtott „Az egészségre építve!” című TÁMOP-6.1.2-11/1-2012/1110 jelű, tartaléklistán szereplő pályázat kedvezően került elbírálásra, ezáltal az Önkormányzat 9 430 ezer Ft működési célú, valamint 550 ezer Ft felhalmozási célú támogatáshoz jut. A pályázat bevétele a személyi juttatásokat 936 ezer Ft-tal, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adót 253 ezer Ft-tal, a dologi kiadásokat 8 241 ezer Ft-tal, valamint a beruházási kiadásokat 550 ezer Ft-tal emeli. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet 24.§ (1) bekezdése b) pontjának bd) alpontjára figyelemmel elkülönítetten kell az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programokat szerepeltetni az önkormányzat költségvetési rendeletében, mely új melléklet beiktatását teszi kötelezővé.

Ismertette, a fenti módosítások a már megküldött rendelet-tervezetet több pontban módosítják, ez az eredeti költségvetési rendelet további mellékletét is olyan módon érinti, mely a kiküldött rendelet-tervezetet tartalmában jelentősen változtatja. Erre figyelemmel kiosztásra került a javított, kiegészített rendelettervezet.

Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottságok az előterjesztést megtárgyalták és a közgyűlésnek elfogadásra javasolták.

Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni.

A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el.

Kérdés, nem hangzott el.

8

Hozzászólások:

Pusztai István Elmondta, nincs szándékában a Pénzügyi Bizottság ülésén elhangzottakat teljesen megismételni. Jelezni szerette volna, hogy a „Bevételi többletek” fejezetrészben olyan elem került be, amire eddig még nem volt példa, nevezetesen a „Területfejlesztési tevékenység támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok számára” pályázattal kapcsolatos ígérvény, amelynek beemelése megítélése szerint számvitelileg is helytelen, hiszen az önkormányzat úgy igényli le, hogy abban még nem született döntés. Megítélése szerint teljesen szokatlan eljárás, hogy a pályázati kiírás során a határidőt először meghosszabbították, majd pedig zárolták és az is, hogy a várható, megigényelt összeg költségvetési bevételként szerepel, annak ellenére, hogy az előterjesztő céltartalékba helyezését javasolja. Utalt a pénzügyi bizottságon elhangzott válaszra, miszerint az adóigazgatásban is ezt az elvet alkalmazzák, viszont szerinte a kettő teljesen más, hiszen az adó az jól vagy rosszul, de tervezhető, valamennyi bevételt hozó költségvetési bevételi tétel. Ez pedig egy egyedi, pályázati megítélés alapján biztosít forrást az önkormányzatnak, tehát bevételként csak azért szerepeltetni, hogy nyáron ne kelljen közgyűlést tartani szerinte ez nem csak morálisan, de számvitelileg is nagyon helytelen.

Lasztovicza Jenő: Megadta a szót Dr. Imre László megyei jegyző úr részére, hogy a hozzászólásra reagáljon.

Dr. Imre László Válaszában elmondta, hogy a pályázatot felfüggesztették, mely azt is jelenti, hogy a pályázat újra megnyitásra fog kerülni. Mint ahogy azt a bizottsági ülésen is elmondta, ismertette, hogy valószínűleg változni fog a pályázat célrendszere, valamint összege is, így az eredeti kiírástól el fog térni. Elmondta továbbá, hogy a költségvetési rendeletben az említett pályázat várható bevételére kiadás nem került tervezésre, céltartalékban van, kötelezettségvállalás erre nincs. Mindezekre figyelemmel álláspontja szerint a közgyűlés elé kerülő megoldás helyes. Véleménye volt, nagy a valószínűsége annak, hogy rendkívüli közgyűlést kell tartani, amennyiben a pályázati kiírásban új kitételek fognak szerepelni.

Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprém Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 4/2013. (II. 20.) önkormányzati rendeletének módosításáról.

A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő.

Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 12 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodás mellett megalkotta a

12/2013. (VII. 3.) önkormányzati rendeletet a Veszprém Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 4/2013. (II. 20.) önkormányzati rendelet módosításáról.

A rendelet szövege a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

9

3. Beszámoló a Veszprém megyei környezetvédelmi program 2012. évi megvalósulásáról

Lasztovicza Jenő Köszöntötte az ülésen megjelent, a napirend előkészítésében részt vevő szervek képviselőit: a Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervétől Baranyainé Juhász Éva osztályvezetőt, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságától Őry Arnold igazgatót, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságától Major László igazgatót a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságától Miskolczi Tibor igazgatóhelyettest, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől dr. Zay Andrea igazgatót és Kovács Béla osztályvezetőt, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságától Petróczi Imre szakmai igazgatóhelyettest, valamint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányságától dr. Káldi Zoltán bányakapitányt.

Megkérdezte, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban van-e szóbeli kiegészítésük.

Szóbeli kiegészítés nem hangzott el.

Lasztovicza Jenő Tájékoztatta a közgyűlést, hogy a Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-dunántúli Kirendeltsége az előterjesztés elkészítéséhez határidőben nem tudott tájékoztatást, adatot szolgáltatni, azonban a közgyűlési anyag kiküldését követően 2013. június 25-én megküldte szakmai észrevételeit, kiegészítéseit, mely kiosztásra került. Kérte, hogy a Veszprém megyei környezetvédelmi program 2012. évi megvalósulásáról szóló beszámolót a Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-dunántúli Kirendeltsége vízbázis- védelemmel, vízhasználatokkal, szennyvíz-tisztítással, vízgyűjtő-gazdálkodással kapcsolatos kiegészítéseinek, észrevételeinek figyelembevételével fogadja el a közgyűlés.

Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottság az előterjesztést megtárgyalta és a közgyűlésnek elfogadásra javasolta.

Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni.

A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el.

Kérdés, hozzászólás nem hangzott el.

Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról.

A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő.

Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül meghozta az alábbi

10

30/2013. (VI. 27.) MÖK határozatot:

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém megyei környezetvédelmi program 2012. évi megvalósulásáról szóló beszámolót elfogadja.

Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

4. Tájékoztató a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról, valamint a megyei területfejlesztési tervezés és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlesztési programjának összefüggéseiről

Lasztovicza Jenő Köszöntötte Oláh Miklós kutatásvezetőt, a Balaton Fejlesztési Tanács képviseletében. Megkérdezte, hogy a tájékoztatóval kapcsolatban szóbeli kiegészítést kíván-e tenni.

Oláh Miklós Bejelentette, hogy az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést nem kíván tenni.

Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottság az előterjesztést megtárgyalta és a közgyűlésnek elfogadásra javasolta.

Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni.

A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el.

Kérdés, hozzászólás nem hangzott el.

Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról.

A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő.

Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 1 tartózkodás mellett tudomásul vette a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról, valamint a megyei területfejlesztési tervezés és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlesztési programjának összefüggéseiről szóló tájékoztatót.

Lasztovicza Jenő Megköszönte Oláh Miklósnak az elkészített anyagot, valamint azt, hogy részt vett a közgyűlésen.

11

5. Tájékoztató Veszprém megye foglalkoztatási helyzetéről

Lasztovicza Jenő Köszöntötte Katonáné Bellovits Andrea igazgató asszonyt, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának vezetőjét, és megkérdezte, hogy a tájékoztatóval kapcsolatban szóbeli kiegészítést kíván-e tenni.

Katonáné Bellovits Andrea Bejelentette, hogy az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést nem kíván tenni.

Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottság az előterjesztést megtárgyalta és a közgyűlésnek elfogadásra javasolta.

Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni.

A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el.

Kérdés:

Pusztai István Megkérdezte, mi az oka annak, hogy országosan és a megyében is a nyilvántartott álláskeresők száma csökkenő tendenciát mutat, megjegyezte, hogy a KSH adatai szerint komoly mértékű a csökkenés. Hová kerülnek azok a személyek, akik kikerülnek a nyilvántartott álláskeresők közül.

Elmondta, az előterjesztésben szerepel, hogy a nyilvántartott álláskeresők 42,8 %-a az ellátottak közé tartozik, 57,2 % pedig ellátás nélküli. Megkérdezte, hogy a munkaügyi rendszeren kívül részesülnek-e más ellátási formában a munkanélküliek, gondolt például az egyéb szociális rendszerben nyújtható lakhatási vagy egyéb támogatásra.

A harmadik kérdése arra vonatkozott, miszerint az előterjesztés úgy fogalmaz, hogy 2011-ben 2012-ben a közfoglalkoztatás munkaerő felvevő hatása jelentősen hozzájárult a munkaerő piaci helyzet javulásához, ezért kérdése az volt, hogy a közfoglalkoztatás megjelenik-e versenyszférában? Véleménye szerint nem az a fő kérdés egy gazdaság fejlődésében, hogy a foglalkoztatás javítása, vagy javulása szempontjából a közfoglalkoztatottság hogyan alakul, azonban ennek is van szerepe természetesen, de arra keresi a választ, hogy a versenyszférában mennyien dolgoznak. A negyedik kérdése a közfoglalkoztatás esetében a foglalkoztatás időtartamára vonatkozott. Tudomása szerint nem 8 órában alkalmazzák a közfoglalkoztatottakat, hanem hat órában vagy 4 órában, vagy esetleg váltórendszerben alkalmazzák őket, példaként említette, hogy 35 embert egyik hónapban, 35 embert a másik hónapban. A megyében ezen a területen mi a gyakorlat.

Lasztovicza Jenő: Megadta a szót Katonáné Bellovits Andrea igazgató asszonynak.

Válasz a kérdésekre:

12

Katonáné Bellovics Andrea: Ismertette, az első kérdés a nyilvántartott álláskeresők számának csökkenésére vonatkozott. Elmondta, az anyagból is kiderül, hogy 2010 óta folyamatosan csökken Veszprém megyében az álláskeresők száma. Szezonális hullámzás jellemző, a téli hónapokban megnő, nyáron szinte felére lecsökken az álláskeresők száma. A csökkenés oka hogy elhelyezkednek az emberek, egyrészt a versenyszférában, másrészt a közfoglalkoztatásban, elsősorban azért kerülnek ki a rendszerükből. Az ellátott és nem ellátottakra vonatkozó kérdés kapcsán ismertette, hogy az álláskeresési ellátás időtartama lecsökkent három hónap időtartamra. E jelentős mértékű változás az elmúlt évben történt. Elmondta, hogy aki kimeríti az álláskeresési ellátását az az önkormányzathoz fordulhat foglalkoztatást helyettesítő támogatásért.

Elmondta továbbá, hogy az 57 % ellátás nélküli munkanélküli esetében a más jellegű szociális támogatásról nem tud felvilágosítást nyújtani, csak azokról rendelkezik információval, akik a munkaügyi rendszerükben vannak, és ott ők nem részesülnek ellátásban. A közfoglalkoztatás és a versenyszféra összefüggéseire válaszolva elmondta, az anyagból is kiderül hogy a tavalyi évben több mint 10 ezer fő dolgozott a közfoglalkoztatásban különböző programokban, ehhez képest a versenyszférában kevesebben tudtak elhelyezkedni, de a kettő együttes hatása hozzájárult ahhoz, hogy a megye munkaerő piaci helyzete lényegesen javult a tavalyi évben, és az idei évben is nagyon kedvező hatások tapasztalhatók. A közfoglalkoztatás időtartamára vonatkozóan elmondta, hogy a közfoglalkoztatásban a hagyományos önkormányzati foglalkoztatásban jellemzően 6 órás munkaidő a meghatározó, 8 órát is lehet támogatásként igényelni, de a cél az, hogy minél több ember tudjon részt venni a közfoglalkoztatásban, ehhez pedig a források korlátozottak. A nagyobb foglalkoztatást úgy lehet elérni, hogy 6 óra időtartamú foglalkoztatást biztosítanak. Ismertette, a foglalkoztatás időtartama átlagosan 3-5 hónap. Az országos közfoglalkoztatási programokban 8 órás közfoglalkoztatásra is van példa. Általánosságban elmondható, hogy fél év és nyolc hónapos foglalkoztatási lehetőséget biztosítanak. Ismertette továbbá, hogy ez évben több mint 4000 ember dolgozik a közfoglalkoztatásban.

Hozzászólás nem hangzott el.

Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról.

A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő.

Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 11 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodás mellett tudomásul vette a Veszprém megye foglalkoztatási helyzetéről szóló tájékoztatót.

Lasztovicza Jenő: Megköszönte Katonáné Bellovics Andrea igazgató asszonynak a beszámoló elkészítését, valamint hogy részt vett a közgyűlés ülésén.

6. Jelentés a lejárt határidejű határozatokról (I.), a bizottsági döntésekről (II.), a közgyűlés elnökének átruházott hatáskörben hozott döntéséről (III.)

Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. 13

A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el.

Kérdés, hozzászólás nem hangzott el.

Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a „Jelentés a lejárt határidejű határozatokról (I.), a bizottsági döntésekről (II.), a közgyűlés elnökének átruházott hatáskörben hozott döntéséről (III.) tárgyú előterjesztés elfogadásáról.

A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő.

Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 15 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi

31/2013. (VI. 27.) MÖK határozatot:

1./ A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 18/2013. (IV. 25.), MÖK határozatra, a 19/2013. (V.25.) MÖK határozat 3./ pontjára, a 23/2013. (IV. 25.), a 25/2013. (IV. 25.) MÖK határozatokra adott jelentést, valamint a közgyűlés elnökének átruházott hatáskörben hozott döntéseit elfogadta.

2./ A közgyűlés a bizottságoknak az elmúlt időszakban hozott döntéseiről szóló tájékoztatót tudomásul veszi.

Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

7. Tájékoztató az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről (2013. április 16 – 2013. június 8.)

Lasztovicza Jenő Megkérem a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni.

A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el.

Kérdés, hozzászólás nem hangzott el.

Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról.

A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő.

Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 15 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót. 14

Lasztovicza Jenő Az ülést 15 óra 15-kor berekesztette. Megköszönte Képviselő társainak és a közgyűlésen részt vevő vendégeknek, hogy eljöttek, mindenkinek nagyon szép nyarat kívánt.

A jegyzőkönyvben szereplő napirendi pontokhoz tartozó előterjesztések a Veszprém Megyei Kormányhivatal részére már megküldésre kerültek.

k.m.f.

Lasztovicza Jenő s.k. Dr. Imre László s.k. a megyei közgyűlés elnöke megyei jegyző

30/2013. (VI. 27.) MÖK határozat melléklete

BESZÁMOLÓ VESZPRÉM MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK 2012. ÉVI MEGVALÓSULÁSÁRÓL

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS ...... 2 LEVEGŐ ...... 3 VIZEK ...... 5 FÖLD, TALAJVÉDELEM ...... 10 ERDŐTERÜLETEK ...... 11 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ...... 12 ZAJVÉDELEM ...... 14 TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM ...... 14 FELHAGYOTT IPARTELEPEK HASZNOSÍTÁSA ...... 19 BÁNYATERÜLETEK ...... 20 KATASZTRÓFAVÉDELEM, KÖRNYEZETBIZTONSÁG ...... 20 ÖSSZEFOGLALÓ ...... 22

Bányatelkek (1. sz. melléklet) ...... 24 Kutatási területek (2. sz. melléklet) ...... 27

1

BEVEZETÉS

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben foglaltak alapján a 24/2011. (II. 24.) MÖK határozatával jóváhagyta a Veszprém megye környezetvédelmi programja 2011-2016. tárgyú dokumentációt. A törvény beszámolási kötelezettséget ír elő a megyei környezetvédelmi program végrehajtásának előző évi alakulásáról. Jelen beszámoló átfogóan elemzi a Veszprém megyei környezetvédelmi programban javasolt intézkedések, feladatok teljesülését.

A Veszprém Megyei Önkormányzat feladata többek között, hogy figyelemmel kísérje és értékelje a megye környezeti állapotát, segítse az önkormányzatok környezetvédelmi, természetvédelmi tevékenységét, igény esetén kapcsolattartó/közvetítő szerepet vállaljon különböző szervezetek, intézmények között.

A környezetvédelmi program a helyzetértékelésen alapul és a megye környezeti állapotának fenntartása, fejlesztése, javítása érdekében szükséges feladatokat összegzi. A környezetvédelmi program elsősorban nem a megyei önkormányzat feladatait tartalmazza, mert annak törvény adta lehetőségei korlátozottak. Megvalósításában a megyei településeken túl, a hatóságokon át sok az érdekelt partner szervezet. A program a nagyobb egységekben jelentkező, komplex problémák megoldási lehetőségeivel foglalkozik, átfogó célok és ezek eléréséhez szükséges intézkedések kerültek megfogalmazásra. A programban vannak olyan feladatok, melyekre a megyei önkormányzatnak kevés, vagy nincs ráhatása. A közgyűlési beszámoló készítéséhez 9 környezet védelméért felelős szervezettől kértünk tájékoztatást a környezet állapotának változásáról a hatáskörükbe tartozó területek tekintetében. A beszámoló elkészítéséhez 7 szervezettől kaptunk tájékoztatást, 2 szervezet a honlapjukon közzétett környezetvédelmi adatokra hívta fel a figyelmünket.

A környezetvédelem terén az elmúlt években megyénket érintően a jelentős fejlődés az egészséges ivóvízellátás, a természeti értékeink bemutatása, a hulladékgazdálkodás és az iparbiztonság terén történt.

A 2010. évi vörösiszap katasztrófa által okozott károkkal, és azok elhárítására hozott intézkedésekről a 2011. évről szóló beszámoló kiemelten foglalkozott. A 2012. évi beszámoló összeállítása során a katasztrófa vonatkozásában a környezetvédelmet érintő új információ nem merült fel.

2

A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA

LEVEGŐ

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tájékoztatása szerint a levegő minőségével kapcsolatos, mindenki által hozzáférhető adatok a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (továbbiakban KvVM) honlapján a www.kvvm.hu/olm cím alatt megtalálhatók. Az alábbi adatok nagyrészt e honlapról kerültek legyűjtésre.

A levegő minőségét Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat Megfigyelési Főosztálya Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központja évente március 31-ig értékeli és készít beszámolót az automata mérőhálózat adatai alapján. A mérőhálózat rendszerébe Veszprém megyéből Ajka, Várpalota és Veszprém 1-1 mérőállomása szolgáltatja az adatokat. A mérőhálózat a következő anyagokat méri: kén-dioxid (SO2), nitrogén-dioxid (NO2), ülepedő por, fluorid, ammónia, ózon, benzol.

2009. évi adatok Légszennyezettségi index Max. Mérőállomás Benzo légszennye- SO2 NO2 NOx PM10 CO O3 l zettségi index Kiváló Kiváló Kiváló Nem Kiváló Ajka Jó (2) Jó (2) Jó (2) (1) (1) (1) mérik (1) Kiváló Megfelel Nem Nem Várpalota Jó (2) Jó (2) Jó (2) Megfelelő (3) (1) ő (3) mérik mérik Kiváló Kiváló Kiváló Veszprém Jó (2) Jó (2) Jó (2) Jó (2) Jó (2) (1) (1) (1)

2010. évi adatok Légszennyezettségi index Max. Mérőállomás Benzo légszennye- SO2 NO2 NOx PM10 CO O3 l zettségi index Kiváló Kiváló Kiváló Jó (2) Nem Kiváló Jó (2) Jó (2) Ajka (1) (1) (1) mérik (1) Kiváló Jó (2) Jó (2) Megfelel Nem Nem Jó (2) Megfelelő (3) Várpalota (1) ő (3) mérik mérik Kiváló Jó (2) Jó (2) Jó (2) Jó (2)) Kiváló Jó (2) Jó (2) Veszprém (1) (1)

3

2011. évi adatok Légszennyezettségi index Max. Mérőállomás Benzo légszennye- SO2 NO2 NOx PM10 CO O3 l zettségi index Kiváló Jó (2) Kiváló Jó (2) Nem Kiváló Jó (2) Jó (2) Ajka (1) (1) mérik (1) Kiváló Jó (2) Jó (2) Megfelel Nem Nem Jó (2) Megfelelő (3) Várpalota (1) ő (3) mérik mérik Kiváló Jó (2) Jó (2) Jó (2) Jó (2)) Kiváló Jó (2) Jó (2) Veszprém (1) (1) A 2012. évi adatok a beszámoló elkészítéséig nem kerültek közzétételre.

Manuális mérőberendezés 2011. évi adatai

Település Légszennyezettségi index Összesített index NO2 SO2 UP Ajka kiváló (1) - kiváló (1) kiváló (1) Balatonalmádi jó (2) - - jó (2) Balatonfüred jó (2) - - jó (2) Balatonfűzfő kiváló (1) - - kiváló (1) Berhida kiváló (1) - - kiváló (1) Herend - - kiváló (1) kiváló (1) Királyszentistván jó (2) - - jó (2) Liter kiváló (1) - - kiváló (1) Pápa kiváló (1) - - kiváló (1) Pétfürdő jó (2) - kiváló (1) jó (2) Sümeg jó (2) - - jó (2) Tapolca jó (2) - - jó (2) Várpalota kiváló (1) - kiváló (1) kiváló (1) Veszprém jó (2)) - jó (2) jó (2) Zánka kiváló (1) - - kiváló (1) Zirc kiváló (1) - - kiváló (1) A dőlt értékek esetén történt változás 2010 óta

A „megfelelő” minősítést felváltotta a jó, illetve kiváló érték minden index esetén.

A légszennyezettségi index alapján látható, a levegő minősége a településeken javult az utóbbi években az ipari struktúra - és technológiaváltás hatására, valamint környezetkímélő járművek elterjedésének köszönhetően, a mért légszennyező anyagok kibocsátása csökkent. A közlekedés terén forgalomszervezési intézkedések történtek a légszennyezés megelőzése érdekében. A gépjárműforgalom mérhetően csökken a magas üzemanyagárak következtében is.

4

Veszprém megyében 6 település kivételével lehetőség van a kiépített gázhálózatra történő rácsatlakozásra. Kedvezőtlen tendencia, hogy a lakosság a magas gázárak miatt, ha teheti az olcsóbb szilárd tüzelést választja. A megújuló energiaforrások tekintetében a napkollektorok használata kezd elterjedni. Még mindig kevés a szélenergia és a biogáz felhasználása megyénkben.

VIZEK

Ar Kormány elfogadta Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervét (2010. május 5.) Magyarország területét (teljes egészében a Duna vízgyűjtőjén fekszik) 42 tervezési alegységre osztották fel. Veszprém megyét a Balaton, a Cuhai Bakony-ér és Concó, az Észak-Mezőföld és Keleti Bakony, a Marcal, a Rába vízgyűjtő területe érinti. Az elfogadott tervek megtekinthetők a www.vizeink.hu cím alatt. A tervek részletesen bemutatják a vízgyűjtő területeket, elemzik a vizek ökológiai, mennyiségi és minőségi állapotát, a vizek szabályozottságával, a tápanyag és szerves anyag terheléssel, a veszélyes anyagokkal, és egyéb szennyezésekkel kapcsolatos problémákat. Ismertetik a megoldásokat, a célkitűzéseket és az intézkedéseket. Meghatározzák azokat a vízfolyásokat is, melyek tekintetében csak 2015. évet követően - 2021-re, illetve 2027-re - teljesíthetők a feltételek. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek többek között elősegítik a területfejlesztési és területrendezési tervezést is.

Vízfolyások és állóvizek: A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tájékoztatója tájékoztatása alapján

Séd-Nádor kármentesítés: A Veszprém megyét érintő 1. szakaszra vonatkozóan 2011. december 6-án terepi bejárással elkezdődött a kármentesítési munkák részét képező meder- és környezet-rehabilitációs munkák előkészítése, a kármentesített mederszakaszok meder-helyreállítási munkálatai. A munkálatok során, a Nádor-csatorna medrén belüli szabályozásokra, valamint az oldalrézsűk stabilizálására került sor. Számos, a vizes élőhelyek védelmét elősegítő növény- és mederalakítás történt. A teljes 1. szakasz átadásra került 2012. december 11-én a VÍZIG részére. A mederrendezési munkálatok a királyszentistváni osztómű és a péti víz torkolata közötti Papkeszi - Berhida - Ősi településeken befejeződtek.

Séd-Nádor-Gaja vízrendszer rehabilitációja: Az Igazgatóság indulni kíván a KEOP keretében meghirdetésre kerülő „Stratégiai tervezés és projekt előkészítés a 2014-2020. tervezési időszakra” KEOP-7.2.9/12 pályázati konstrukcióban. E pályázat keretében szeretnék a Séd-Nádor-Gaja vízrendszer rehabilitációs projektjéhez kapcsolódó engedélyezési és kiviteli terveket elkészíttetni. A Séd-Nádor-Gaja vízrendszer rehabilitációja című projekt célja a vízrendszeren belül a vizek kártételei elleni védelem szintjének növelése, a termelési, gazdálkodási biztonság megteremtése és fokozása úgy, hogy közben a természeti értékeket megőrizzék illetve lehetőség szerint az eredeti állapot visszaállításra kerüljön. A javító beavatkozásokat össze

5 kell hangolni a fenntarthatósági alapelvekkel. 2012. év végén a közbeszerzési eljárás előkészítésére került sor. Kislődi-tározó: Az 1504/2012. (XI.16.) Korm. határozatban a Kormány felhívta a belügyminisztert, hogy határozza meg a 2014-ig üzembe helyezhető sík- és dombvidéki tározók megvalósításának költségvonzatát. A tározók megvalósításnak költségvonzatát figyelembe véve a 12/2013. (I.22.) Korm. rendelet 5 tározó létesítéséről rendelkezett, köztük a megyénk területén lévő kislődi tározóról. A rendelet a megvalósítás határidejét 2014. április 30. napjában jelölte meg.

Tapolca-patak revitalizációja: A „Pápa, Tapolca-patak revitalizációja” című Startmunka-programhoz kapcsolódóan a vízjogi engedélyezési eljárást elindította az Igazgatóság: elkészítette a pápai Tapolca-patak revitalizációjának előzetes környezeti hatásvizsgálati tervdokumentációját, valamint a pápai Tapolca-patak felhagyott medrének a Horgas-ér és a Pápai-Bakony-ér közötti szakaszának helyreállítására vonatkozó vízjogi engedélyes és kiviteli tervét. Az előzetes feladatmegosztás alapján a tervek elkészítése a vízügyi igazgatóság feladata, míg a mederrendezés által érintett idegen tulajdonú ingatlanok rendezése (vásárlás, kisajátítás, stb.) az önkormányzat feladata. A mederrendezésre vonatkozó vízjogi létesítési engedélyezési eljárás lefolytatására az érvényben lévő jogszabályok értelmében a környezetvédelmi engedély megszerzését követően kerül sor, így a létesítési engedélyezési eljárás felfüggesztésre került a környezeti hatásvizsgálati eljárás jogerős lezárásáig. Ettől függetlenül a vízjogi létesítési engedély megszerzésének egyik alapfeltétele a teljes körű tulajdonosi hozzájárulás. A tulajdonviszonyok rendezése ügyében fennálló hiányosságok (kisajátítás, megegyezés hiánya, stb.) miatt a vízjogi engedélyezési eljárás is elhúzódik, ami veszélyezteti a mintaprogram megvalósítását. Sajnálatos módon a program indításakor még 7 malom volt a patak mellett, mára már ebből kettőt lebontottak, így a revitalizációban már csak 5 + 1 (Edvy) malom lehet érintve.

Vízrajzi fejlesztés: Vízrajzi felszíni állomások távjelzősítése történt az alábbi vízfolyásokon: Gerence-, Bitva-, Hajagos-, Torna-patak, Veszprémi-Séd.

Karsztvíz-regenerálódás A Dunántúli-középhegységi bányászathoz köthető nagy karsztvíz kivételeket 1990-91-ig felszámolták, így az általános karsztregenerálódás megindulhatott. A karsztregenerálódás eredményeként emelkedő karsztvízszintek főleg a hegységperemeken éreztetik hatásukat, amelyek az elapadt források megfakadásában, területrészek vizesedésében, ingoványosodásában jelentkeznek. Egyes, a száraz időszakban (alacsony karsztvízszint idején) beépített területek szintén víz alá kerülhetnek. A jelentkező problémák kezelése csak a rendezett vízelvezetés visszaállításával, kiépítésével vagy csak mesterséges vízszintcsökkentéssel (megcsapolás) és a vízelvezetési problémák megoldásával lehetséges. A karsztvízszint emelkedés forrásokra gyakorolt közvetlen hatásai a Dunántúli-középhegység peremi területein a következő helyeken már intenzíven jelentkeztek.

6

A karsztvízszint emelkedés okozta problémák feltárása és kezelése ügyében a Közép- dunántúli Vízügyi Igazgatóság egy projekt indítására tett javaslatot 2013-ban, melynek 2012- ben folytak az előkészületei. A projektalapító dokumentumokat és a tender tervet az Országos Vízügyi Főigazgatóság felé továbbították. A projekt célja a Dunántúli-középhegységi karsztvíz készlet-gazdálkodási állapotértékelése, az emelkedő karsztvízszint nyomon követése, a karsztvízszint észlelő rendszer felülvizsgálata, kiegészítése és átalakítása, a karsztvízszint emelkedésből adódó természetvédelmi, környezetvédelmi, vízrendezési - és vízkár-elhárítási, vízkészlet-gazdálkodási - és területfejlesztési feladatok megfogalmazása, megoldásukra javaslatok kidolgozása.

A Balaton vízszint alakulása Forrás: Balaton és Velencei-tó információs rendszer honlapja A Balatonra jellemző, hogy a vízkészlet állapota alapvetően a mindenkori hidrometeorológiai helyzettől függ. Ellentétben egyéb tavakkal, a vízutánpótlás csak a felszíni vizek hozamától, azaz a vízgyűjtőre hulló csapadék mennyiségétől függ. A Balaton vízszint szabályozása 1977-től bevezetett rend szerint évente +70 - +100 cm közötti vízszinttartást írt elő. Ez az előírás 1997-től módosításra került, mely szerint a felső szintet +110 cm-re emelték. Ezzel a beavatkozással jelentősen növelték a tóban tarozott víz mennyiségét. Ha a vízszint meghaladja a felső, 110 cm-es szintet az alacsonyan fekvő, elsősorban a déli oldalon található part menti területeket a tó eláraszthatja, ezért a siófoki zsilip nyitásával a vízállást szabályozni kell. A vízszint természetes csökkenéséhez leginkább a nyári párolgás járul hozzá. Hatására szélsőséges esetben ez a csökkenés napi 1 cm is lehet. Ez 6 millió köbméter víz elpárolgását eredményezi naponta. Az alacsony vízállás ugyancsak a déli oldalon, a sekély meder mentén található településeket érinti.

Balaton vízszintje 2012.

A 2011-es és 2012-es éveket az a Balaton vízgyűjtőjén az aszály jellemezte.

7

Balaton vízszintje 2013.

A százéves csapadékrekordot megdöntő tél miatt (januárban és februárban átlagosan 171 milliméter csapadék hullott a Balaton vízgyűjtőjére. Március elején meg is áradt a Zala, így naponta egy-másfél centiméterrel nőtt a vízszint a Balatonban. A vízutánpótlás miatt ideális vízállással kezdődik a nyári szezon.

Vízellátási rendszerek Veszprém megye településeinek vízellátása három főbb részre osztható. A Balaton parti települések ellátására regionális vízellátó rendszer épült ki. Vízbázisként a nyirádi kutak, a települések kútjai és szükség esetén a Balatonra, mint vízbázisra telepített felszíni víztisztítók szolgálnak megfelelő minőségű ivóvízzel. A megye középső, talajtani szempontból mészköves területe jórészt karsztvízzel van ellátva, a veszprémi Bakonykarszt Zrt. üzemeltetésében. A megye északi és nyugati részén általában mélyfúrású kutak biztosítják az ivóvizet a Pápai Vízmű szolgáltatásában. A nagyobb szolgáltatók mellett több kisebb is működött ez ideig. A szomszédos Fejér és Vas megyéből is szolgáltatnak vizet egy-egy településre. Forrás: Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-dunántúli Kirendeltségének honlapja

S.sz. Vízmű üzemeltetők Települések száma 1 Bakonykarszt Zrt. 115 2 Dunántúli Regionális Vízmű Zrt 55 3 Pápavíz Zrt. 35 4 Márkó Építő és Szolgáltató Kft. 1 5 Pannonvíz 1 6 Vászoly Község Önkormányzata 1 7 Aquazala Kft. 1 8 VASIVÍZ Zrt. 1

S. sz Szennyvíz üzemeltetők Települések száma 1 Bakonykarszt Zrt. 62 2 Dunántúli Regionális Vízmű Zrt 52 3 Márkó Építő és Szolgáltató Kft. 1 4 Pápavíz Zrt. 21

8

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény előírásának megfelelően Márkó és Vászoly községek ivóvíz szolgáltatását Márkó Építő –és Szolgáltató Kft. és Vászoly Vízmű Önkormányzat helyett a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. végzi.

Vízellátás, ivóvízminőség-javító program: Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve tájékoztatása alapján.

Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 201/2001.(X. 25.) Korm. rendelet meghatározza többek között vízellátás terén a szolgáltatott víz minőségi követelményeit a mérési módokat. A 6. számú mellékletében felsorolja azokat a településeket melyek esetében a szolgáltatott egy vagy több komponens tekintetében a megadott határértéke(ke)t jelenleg meghaladja. Érintett települések Veszprém megyében Veszprém megyei ivóvízminőség javításban érintett települései a 201/2001 ( X. 25.) Korm. rendelet szerint nitrit bór fluori nitrát >0,5 arzén ammóni mangán sor- lakos- vas >0,2 település >1,0 d >1,0 >50 mg/l >0,01 a>0,5 >0,05 sz szám mg/l mg/l mg/l mg/l és 0,1 mg/l mg/l mg/l mg/l 1 Adorjánháza 445 X 2 Apácatorna 183 X 3 Békás 199 X X 4 Bodorfa 119 X 5 Borszörcsök 390 X X 6 Egyházaskesző 504 X X 7 Gyepűkaján 387 X 8 Hidegkút 441 X 9 Iszkáz 366 X 10 Kamond 414 X X 11 Káptalanfa 912 X X 12 Karakószörcsök 348 X 13 Kemeneshőgyész 532 X 14 Kerta 667 X 15 Külsővat 831 X 16 Magyargencs 567 X X 17 Marcalgergelyi 435 X 18 Mezőlak 1061 X X 19 Nagypirit 284 X 20 Nemeshany 438 X 21 Tótvázsony 1174 X 22 Várkesző 197 X 23 Vinár 254 X

9

Borszörcsök, Tótvázsony és Hidegkút települések ivóvízjavító programja megvalósult 2012. január elején. A „Kerta Adorjánháza, Egyházaskesző vízellátó rendszerekhez tartozó vízmű telepeken ivóvízminőség javítása” című, KEOP-1.3.0/2F/09-2010-0013 azonosító számon regisztrált projekt keretében a kertai, adorjánházai és egyházaskeszői vízmű telepeken megvalósultak a víztisztítási létesítmények. A projektben érintett települések: Egyházaskesző, Várkesző, Egeralja, Adorjánháza, Csögle, Kispirit, Nagypirit, Kiscsősz, Iszkáz, Kerta, Apácatorna, Tüskevár, Karakószörcsök. A próbaüzemet a Bakonykarszt Zrt. folytatta le, mely 2012. november 30-án indult és egy hónap időtartamú volt. A létesítmények műszaki átadás-átvétele 2013. január 22-én megtörtént. A tisztított víz vas, mangán és ammónium-ion, nitrát és nitrit koncentrációja az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott határértékek alatt maradt, azaz a megépült technológia segítségével a szolgáltatott ivóvíz megfelel a közegészségügyi előírásoknak. A nitrit határérték túllépésével kapcsolatos monitoring rendszer 2007 óta működik. Azokon a településeken, ahol magasabb a nitrittartalom, a csecsemők és a várandós nők részére nitritmentes ivóvíz szállításáról gondoskodik a szolgáltató és az önkormányzat

FÖLD, TALAJVÉDELEM Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága tájékoztatása alapján.

A Bakony-vidék talajtakarója változatos. Veszprém megye erózió szempontjából országosan az első, illetve második legjobban veszélyeztetett megye. A megye szennyvízcsatorna ellátottságának növekedése folytán a talajok szennyvízterhelése tovább csökkent.

Veszprém megyében első fokon eljáró talajvédelmi hatóság a Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága, melynek jogköre kiterjed a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági engedélyezésére. 2012. évben Veszprém megyében 543,199 ha nagyságú földrészletre vonatkozóan volt érvényes engedély szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználására, amelyből 228,76 ha nagyságú területre történt kijuttatás. Az ellenőrzések alapján megállapítható, hogy a kijuttatás az engedélyekben előírtak szerint történt. Nem mezőgazdasági eredetű, nem veszélyes hulladék termőföldön való hasznosítására vonatkozóan 19,2517 ha nagyságú földrészletre volt érvényes engedély

A hígtrágya mezőgazdasági felhasználására vonatkozó engedélyezés ugyancsak az igazgatóság feladata. 2012. évben Veszprém megyében 5408,2698 ha nagyságú földrészletre vonatkozóan volt érvényes engedély hígtrágya mezőgazdasági felhasználására. Az engedélyezett területek hatósági ellenőrzései és az elvégzett ellenőrző talajvizsgálatok alapján megállapítható, hogy a hígtrágya felhasználás eredményeként káros tápanyag-feldúsulás nem alakult ki a területeken.

10

2012. évben érvényes forgalomba-hozatali engedéllyel rendelkező, Veszprém megyében gyártott szennyvíziszapot tartalmazó szennyvíziszap-komposztok:

Termék Gyártó Biomass Mikrokomplex Ajka komposzt Biomass Környezetvédelmi Szolgáltató KFT (Várpalota) Biomass Solar Szennyvíziszap komposzt Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt (Veszprém) Biomass Super Biofuna komposzt Biofuna Kft. (Tapolca) Vulkánkomplex Komposzt Biofuna Kft. (Tapolca) Biomass Super komposzt Boroszlán Építő, Szolgáltató, Tervező Rt (Pápa)

A 2007. évi CXXIX tv. 33. § (1) bekezdése szerint az állam a talajok minőségi változásainak, környezeti állapotának folyamatos figyelemmel kísérése céljából országos Talajvédelmi Információs és Monitoring rendszert (a továbbiakban: TIM) működtet. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága Veszprém megyében a 84 db TIM ponton minden évben szeptember 15. és október 15. közötti időszakban elvégzi a mintavételezést a monitoring rendszer keretében.

ERDŐTERÜLETEK Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága tájékoztatása alapján.

Veszprém megyében az erdőterület lassan, de folyamatosan növekszik, mely elsősorban az erdőtelepítéseknek köszönhető. Sajnos a támogatási rendszer bonyolultsága miatt egyre kevesebben vágnak bele új erdő telepítésébe. Az EU 2007-2013. költségvetési időszakában az erdőtelepítés Veszprém megyét érintően a kezdeti évi 595 hektárról, mára fokozatosa 83 hektárra csökkent. Az erdőterület kivonások és a térképi javításból eredő területváltozások ezt a számot jelentősen nem változtatják, tehát jelenleg Veszprém megye faállománnyal borított erdőtervezett területe 134.960 ha. A teljes erdőtervezett terület (tisztásokkal, cserjésekkel, nyiladékokkal, vadföldekkel, erdei tavakkal) ennél mintegy 20 ezer hektárral nagyobb. A megye erdőterületének 65%-a állami tulajdonban lévő erdő, melynek számottevő részét a megyében jelenlévő erdőgazdaságok kezelik. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009 évi XXXVII. törvény (továbbiakban Evt.) hatálya, a korábbi szabályozástól eltérően, kiterjed a zártkertekre is és a védett zártkerti erdők erdőnek minősülnek, a nem védett zártkertek erdei pedig fásított területnek. A Balaton-felvidéken számottevő mennyiségben találkozunk védett zártkerti erdőkkel, melyek az elkövetkező időszakban erdőtervezésre kerülnek, így ezekkel a területekkel is növekedni fog az erdőterület. A Balaton-felvidék zártkertjeiben a felhagyott szőlőterületeket fokozatosan felveri az akác, amely adventív özönnövény, így a védett területek erdeinek természetességi állapota az egyidejű erdőterület növekedés mellett összességében romlik.

11

A vágásos üzemmódon kívül lehet már használni szálaló, átalakító és faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódot is. Az utóbbi három üzemmód a folyamatos erdőborítást szolgálja. Az Evt. ki is kényszeríti, de sok erdőgazdálkodó önszántából vállalja a folyamatos erdőborítással járó erdőgazdálkodásra való áttérést. Veszprém megye kiemelten jó adottságokkal rendelkezik e tekintetben, hiszen a Bakony erdei, a maga természet közeli bükköseivel a legalkalmasabbak a folyamatos erdőborítással járó erdőgazdálkodás megvalósítására, az un. örökerdők létrehozására. A folyamatos erdőborítással járó erdőgazdálkodásban az állami erdőgazdaságok vezető szerepet töltenek be. 2012-2013. évben megfigyelhető volt az erdőkben, főleg a gyenge cseresekben, 10 évente bekövetkező, gyapjaslepke ismételt gradációjának megindulása. Turisztikai célból történt ellene vegyszeres védekezés a Balaton-felvidék nyugati régiójában. Ennek ellenére, bár sok függ az időjárástól, a következő években a gradáció felfutása várható. Idén elkészült a Kab-hegyi erdőtervezési körzet közjóléti fejlesztési terve, mely elérhető a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján. A kerékpáros és lovassport egyesületek, civilszervezetek, továbbra sem kezdeményezik azon útvonalak kijelölését, amelyek a kerékpáros illetve erdei lovagló útvonal hálózat részét képezhetnék. Jól lehet erdei kerékpáros illetve lovagló versenyeket, túrákat rendszeresen szerveznek, és a gyakori szabálysértések alapján arra következtetünk, hogy kerékpárosok és a lovasok körében is lenne igény ilyen útvonalakra. Maga az erdőgazdálkodó kezdeményezi, hogy kerékpáros útvonalak kerüljenek kijelölésre a területén, ezzel egyfajta mederbe terelje a területén zajló kerékpárturizmust.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

A megyében 5 hulladékgazdálkodási rendszer üzemel:

Észak-Balatoni Térség Szilárdhulladék-kezelési rendszer: Veszprém megyéből 158 település tartozik a rendszerhez, mintegy 271.000 lakost érint. Sajnálatos módon az üzemkezdés előtt a rendszer egyik kulcsfontosságú elemében, a királyszentistváni mechanikai csarnokban tűz keletkezett és a csarnok olyan mértékben megrongálódott, hogy a rendszer indulását a tervezett időpontban megakadályozta. A csarnok leégése miatt az elmúlt időszakban a kezelőtelep alternatív üzemmódban működött egy mobil aprítóberendezést használtak szabadtéren, mely kellemetlen szaghatással járt. 2013 május végétől elindították az új technológiát, ami jelentősen bővített műszaki tartalmat jelent. Királyszentistván határában Közép-Európa legmodernebb hulladékkezelője kezdte meg működését. Június közepétől várhatóan a telepről származó szagot már nem lehet érezni.

„Az Észak-Balatoni Térség Települési Szilárdhulladék-kezelési Rendszer működési területén lévő 33 db települési szilárdhulladék-lerakó rekultivációjának megvalósítása az alábbi műszaki tartalommal KEOP pályázati támogatással: Felszámolás, rostálással és válogatással 10 db lerakó: Gyepükaján, Kiscsősz, Lovas, Nagyalásony, Noszlop, Pápasalamon, Somlóvecse, Szentimrefalva, Zalameggyes, Zalaszegvár. 12

Kétütemű lezárás biogáz hasznosítás nélkül 4 db lerakó: Balatonfüred, Pápa, Balatonrendes, Tapolca. Együtemű lezárás teljes rétegrenddel és gázelvezető réteggel 4 db lerakó: Bakonybél, Bakonynána, Devecser, Nyárád. Együtemű lezárás teljes rétegrenddel, gázelvezető réteg nélkül 8 db lerakó: Balatonalmádi, Csabrendek, Felsőörs, Kapolcs, Magyarpolány, Nagypirit, Nemesgulács, Ukk. Együtemű lezárás egyszerűsített rétegrenddel 7 db lerakó: Apácatorna, Dabrony, Dáka, Hosztót, Káptalanfa, Nemeshany, Veszprémgalsa. A felszámolásból kikerülő kezelendő hulladék tervezett teljes mennyisége: 18.165 m3

Kiviteli tevékenység megkezdése 19 lerakó helyen 2012-ben: Csabrendek, Dabrony, Dáka, Gyepükaján, Kiscsősz, Nagypirit, Nemeshany, Szentimrefalva, Ukk, Veszprémgalsa, Zalameggyes, Zalaszegvár; Bakonybél, Bakonynána, Devecser, Felsőörs, Lovas, Noszlop, Somlóvecse A kiviteli munkák a felülvizsgált ütemterv szerint haladnak. Forrás: Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás honlapja

A Győr-Moson-Sopron megye Hulladékgazdálkodási rendszer: Veszprém megyéből 44 település tartozik a rendszerhez. A regionális hulladékgazdálkodási rendszer közüzemi szolgáltatása biztosított.

Közép-Duna Vidéke Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer: Veszprém megyéből 8 település tartozik a rendszerhez. A hulladékgazdálkodási projekt előkészítése továbbra is tart. További információ a www.kdv.hu honlapon található.

Dél-Balaton és Sió Völgye Regionális Kommunális Hulladékgazdálkodási Rendszer: Veszprém megyéből 5 település tartozik a rendszerhez. A Konzorcium gesztora Siófok Város Önkormányzata. A regionális hulladékgazdálkodási rendszer közüzemi szolgáltatása biztosított.

Nyugat-Balaton és Zala völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer: Veszprém megyéből 1 település tartozik a rendszerhez. A regionális hulladékgazdálkodási rendszer építése befejeződött, folyamatosan üzemel.

TEszedd!2012–Önkéntesen a tiszta Magyarországért: 2012-ben második alkalommal került megrendezésre Magyarország eddigi legnagyobb önkéntes hulladékgyűjtő akciója. A program területi koordinációját a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-dunántúli Kirendeltsége és Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség végezte.

13

ZAJVÉDELEM

Az elemzések szerint a közutak és a vasútvonalak jelentős zajterhelést okoznak, mely különösen az éjszakai időszakban zavaró. Kedvezőbb azoknak a településeknek a helyzete, ahol a domborzati adottságok lehetővé tették, hogy a közlekedési utak viszonylag rövid szakaszon haladjanak át a településeken. A legjobb azon települések helyzete, melyeket a főútvonal elkerül, ahhoz csak gyűjtőúttal csatlakoznak. Az alacsonyabb rendű közutak, vasútvonalak, a kis lélekszámú településeket összekötő útvonalak általában kis forgalmúak, zajproblémát nem okoznak. Az elkerülő utak megépítésével csökkent a települést érő zaj. Az ipari zajvédelmi követelmények betartatásának ellenőrzése a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság feladata.

TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztatása alapján.

Veszprém megye rendkívül változatos földrajzi adottságai kiemelkedően sok természeti értéket őriztek meg. A nagy élőhely és fajdiverzitásnak elsődleges oka, hogy vegetációs zónahatáron fekszik. A Nyugat-Európában jellemző zárt lomberdőzóna itt ér véget, a Balaton vonalától délkeletre a csapadék már nem mindenhol elég a zárt lombos erdő kialakulásához, az erdő felnyílik, kisebb-nagyobb sztyepp-foltok jelennek meg. A főbb élőhely típusok a nádasok, mocsarak, a láprétek, a sztyepp-lejtők és sziklagyepek, a karsztbokor-erdők, a tölgyes erdők, a bükkösök. Az erdőterület részaránya közel 30 %-os, országosan is jelentős nagyságú.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett természeti területei

Miniszteri rendelettel kihirdetett területek és ex lege védett területek (láp, szikes tó) Védett Ebből Változás a Száma fokozottan tárgyévben Kiterjedése (ha) (db) védett (ha) (ha) Nemzeti Park 1 57.019 10.471 0 Tájvédelmi Körzet 3 11.240 248 0 Természetvédelmi Terület 27 5.499 0 0 Ex lege védett láp 131 14.000 0 0 Ex lege védett szikes tó 0 0 0 - Összesen 162 87.758 10.719 0

14

Igazgatóság működési területe nem változott) Natura 2000 területek (1.013.850 ha Kiterjedése Változás a Száma (db) (ha) tárgyévben (ha) NATURA 2000 Madárvédelmi 6 108.249 0 terület NATURA 2000 Élőhelyvédelmi 68 250.053 0 terület összesen 70 0

Európa diplomás területek Változás a Száma (db) Kiterjedése (ha) tárgyévben (ha) Európa Diploma 1 645 0

A BfNPI működési területén található „Tihanyi-félsziget vulkanikus képződményei” 2003- ban nyerte el a Diplomát. Az élő természeti értékek mellett Tihany nemzetközi hírneve elsősorban sajátos földtörténeti múltjának, geológiai és geomorfológiai nevezetességeinek köszönhető. A néhány millió éve itt működött tűzhányók által lerakott bazalttufa (vegyes vulkáni por és törmelék) az időjárás pusztításai miatt igen változatos formakincset mutat, ennek szép példái a Szélmarta-sziklák. Az igazi szenzációt azonban az Európában egyedülálló hévforrás-kúpok jelentik.

Világörökség helyszín A megyében nincs. A Magyar Várományosi Listán szereplő helyszínek között szerepel „A Tihanyi-félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi tó (Kultúrtáj)” nevű területcsoport.

Geopark A Bakony–Balaton Geopark projekt keretei között BfNPI, mint a geopark irányító szervezete pályázatot nyújtott be az Európai Geoparkok Hálózatához a tagság elnyerése céljából. A pályázatot befogadták és hiánytalannak ítélték. A végső döntést egy helyszíni szakmai terepbejárást követően, 2012 őszén hozták meg az EGN 11. konferenciáján. A tagság elnyerésével geoparkunk az UNESCO által támogatott, Európai és egyben Globális Geopark lett. Egyúttal nemzetközileg is elismertté váltak a 3243,52 km2 kiterjedésű Bakony–Balaton Geopark természeti (elsősorban földtani) és kulturális adottságai.

Erdőrezervátumok BfNPI működési területén kilenc erdőrezervátum, illetve erdőrezervátum céljára kijelölt terület található, 3 Veszprém megyében. Jogszabályban kihirdetett erdőrezervátumok: Somhegy (Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet) Fehér-sziklák (önálló természetvédelmi terület): Sümeg és Csabrendek között

15

Kihirdetésre váró erdőrezervátum: Tóth-árok Erdőrezervátum (Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet bővítése)

Nemzeti Ökológiai Hálózat

A BfNPI 2012. évben felülvizsgálta az illetékességi területéhez tartozó Nemzeti Ökológiai Hálózatot, amely a törvényi szabályozás az Országos Területrendezési Terv (OTrT) frissítésének szükségessége miatt vált feladattá.

Fontos szempontok voltak az OTrT övezeti kategóriái szerinti besorolás az egyes övezetekhez tartozó területhasználati előírásokat figyelembevételével. A felülvizsgálat során megtörtént a Natura 2000 területek integrációja a NÖH-be. A nemzeti park igazgatóságok szakembereinek közreműködésével elkészültek a regionális ökológiai hálózatok. Ezek összeillesztésével született meg az országos hálózat 1:50 000 léptékű digitális adatbázisa. Az ökológiai hálózathoz tartozó élőhelyek védelmének biztosítása a magyar jogrendbe is beépült.

Terület nélküli értékek BfNPI területén

Ebből a tárgyévben Nyilvántartott Objektum nyilvántartásba vett összesen (db) (db) Természeti emlék 0 0 Forrás 1960 200 Barlang 695 0 Víznyelő 535 27 Kunhalom 270 0 Földvár 61 0

Barlangok

Az utóbbi évek talán legnagyobb jelentőségű hazai barlangkutatási eredménye a Tapolca belterületén nyíló, fokozottan védett barlangokhoz kötődik. 2012. december 16-án a Tapolcai Barlangkutató Csoport és a Plózer István Víz Alatti Barlangkutató Szakosztály kutatóinak sikerült megtalálniuk az összeköttetést a Kórház– Berger-barlangrendszer és a Tapolcai-tavasbarlang között, így az immár Tapolcai- barlangrendszer elnevezésű barlang a maga 10 kilométeres hosszával Magyarország 4. leghosszabb föld alatti járatrendszere.

16

Az élettelen természetvédelmi értékek védelme a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén megnevezésű, KEOP-3.1.2/2F/09-2010-0008 azonosító jelű KEOP pályázat keretében az alábbi, barlangokkal kapcsolatos beruházások fejeződtek be 2012-ben:

Beavatkozási elem megnevezése Beruházási helyszínek Kőris-hegyi Ördög-lik Futómacskás-víznyelőbarlang Barlangok természetvédelmi célú Baglyas-víznyelőbarlang lezárása, bejáratok biztosítása Jakucs László-barlang Száraz-Gerencei-barlang A fokozottan védett Tapolcai- tavasbarlang és a Lóczy-barlang Tapolcai-tavasbarlang természetvédelmi célú rekonstrukciója, a Csodabogyós-barlang Csodabogyós-barlang beépített műtárgyainak cseréje

Források A források aktuális állapotának egységes szempontok szerinti felmérése megtörtént és a digitális adatbázisban feltöltésre kerültek.

Látogató-, fogadó- és oktatóközpontok, Megnevezés Település Levendula Ház Látogatóközpont Tihany Pannon Csillagda Látogatóközpont Bakonybél

Tanösvények Hossza Név Helye Tanösvény jellege (km) geológiai; táblás, önmagába nem Lóczy gejzír-ösvény Tihanyi-félsziget 18 visszatérő Bakonybél, Boroszlán tanösvény 2 és 7 komplex; táblás, önmagába visszatérő Odvaskő Geológiai-botanikai Badacsony-hegy 4 komplex; táblás, önmagába visszatérő tanösvény Bazaltorgonák Szent György-hegy, 4 táblás; önmagába nem visszatérő tanösvény Raposka Kitaibel tanösvény Somló-hegy 3 komplex; táblás, önmagába visszatérő Pele körút Csopak Komplex; táblás; önmagába 600 m visszatérő

17

Egyéb bemutatóhelyek Erdők Háza, Bakonybél Arborétum, Zirc Lóczy-barlang, Balatonfüred Hegyestű Geológiai Bemutatóhely, Monoszló Major, Salföld Tapolcai-tavasbarlang Csodabogyós-barlang, Balatonederics Szentgáli-kőlik barlang Várpalota, Homokbánya

BfNPI projektek „A Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása” című, LIFE07 NAT /H/000321 számú projekt (Eastern Bakony) A projekt fő célkitűzése a Várpalotai lőtér természeti értékeinek és biodiverzitásának megőrzése, a leromlott élőhelyek helyreállítása és egyes fajok populációjának megerősítése, valamint a katonai tevékenységek és a természetvédelmi célok optimális összehangolása. A 2012. év jelentősebb eseményei: fenntartási terv elkészítése, ürgetelepítés, vezetett túranap nagyközönség számára, szakemberek tapasztalat cseréje.

„Pannon Csillagda Látogatóközpont kialakítása Bakonybélben” A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a Közép-dunántúli Operatív Program 358 millió forintos pályázati támogatásából és mintegy 63 millió Ft, a Vidékfejlesztési Minisztérium által biztosított önrészből valósítja meg a Pannon Csillagda Látogatóközpontot, Bakonybélben.

A 421 milliós projekt feladata egy időjárás, napszak és szezon független, tudományos igényű, ugyanakkor szórakoztató, csillagászatra épülő turisztikai élménycentrum kialakítása. A 2012. évre eső beruházási, megvalósítási szakasz lezajlott. A projektzáráshoz kapcsolódó projektelemek sikeresen megvalósultak, a nyitó rendezvényt eredményesen lebonyolítottuk, melyen Dr. Fazekas Sándor nyitotta meg a látogatóközpontot. A megvalósítás 2012 április végére sikeresen befejeződött és a projekt zárás is végrehajtásra került.

Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása tárgyú, „Zirc, Arborétum rekonstrukciója” című pályázat A Zirci Arborétum Természetvédelmi Terület 18 hektáros kertjében a növényanyag felújítása, kiegészítése és az angolpark tájképi, történeti értékeinek helyreállítása készül el; a szükséges infrastrukturális beruházással kiegészítve, KEOP pályázati forrásból finanszírozva. Elkészült a két új vizes élőhely terepmunkája, műtárgyai. Növényzetük beültetése, a cserjekezelések,

18 lágyszárúak telepítése és az utógondozások a 2012. évben megtörténtek. A projekt 2012-ben sikeresen megvalósult, zárása megtörtént.

„Tapolcai-tavasbarlang Látogatóközpont – A Bakony-Balaton Geopark Nyugati Kapuja” című projekt megvalósítására a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 289.842.276 Ft- ot nyert. Cél egy olyan látogatóközpont létrehozása, amely nemzetközi szinten is egyedülálló természeti kincsekkel rendelkező Tapolcai-tavasbarlangra épülve, az UNESCO minősítéssel rendelkező Bakony-Balaton Geopark nyugati kapujának szerepét is betölti. Fontos, hogy az iskolarendszeren kívül is egyre jobban népszerűsítsük a barlangok világát, egy tudományos színvonalú, ugyanakkor korszerűen szórakoztató ismeretterjesztésre épülő turisztikai bemutatóhely kialakításával, a barlangászat tematikájára épülő kiállítással, gyermekfoglalkoztatóval valamint egy 3 D mozival.

FELHAGYOTT IPARTELEPEK HASZNOSÍTÁSA

Balatonfűzfőn a Nitrokémia Zrt. szennyezett területeinek kármentesítése a korábbi években megtörtént. A terület barnamezős beruházások fogadására alkalmas. Peremarton Gyártelep Északi Bányaterület kármentesítésére 2012.évben került sor: A volt peremartoni Vegyipari Vállalat területén lerakott, termelési technológiai folyamatokból származó piritpörk, cink-, réztartalmú és egyéb égetésből származó hulladékok környezetre gyakorolt hatásának felmérésére és részletes tényfeltárására 2005-ben került sor az Országos Kármentesítési Programba keretében. A területen található hulladékok kevert jellegűek és célállapoti határértéket meghaladó módon toxikus fémekkel szennyezettek. A piritpörk esetében a réz, cink, arzén és ólom dominál, a cinkiszap esetében pedig a cinken kívül kadmium és az ólom a jellemző kockázatos anyag. A területen az egyes hulladékok azonosítása, lehatárolása után, jogszabály szerint csak azok elkülönített kitermelése, depózása, majd tehergépjárműre rakodása zajlott. Az előkészítő munkák (tűzszerészeti vizsgálat, bozótirtás, régészet, geodézia) 2012 áprilisában kezdődtek, majd a felvonulási és kármentesítési létesítmények kialakítása, a kihordási útvonal építése, készenléti víztisztító létesítmény telepítése mellett megkezdődött már július végétől az egyes munkaterületekről a hulladékok kitermelése, elszállítása az előkezelő telepre. Az öt részterületből kettő megtisztítása teljesen, a harmadik részben megtörtént 2012-ben. A kármentesítést követően a kármentesítési terület tájba illesztése több ütemben történik, a növényzet telepítése 2013 tavaszára - nyarára várható. Az Észak-Balatoni Térség Szilárdhulladék-kezelési rendszer királyszentistváni hulladéklerakója és központi telepe rekultivált ipari területen épült meg. A bezárt és felhagyott hulladéklerakókat a regionális hulladék gazdálkodási rendszerek kiépítése során rekultiválják.

19

BÁNYATERÜLETEK Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság adatszolgáltatása alap

Földtani veszélyforrások (alábányászottság, partfalomlások, beszakadások) Az érintett területek elsősorban a volt mélyművelésű bányák területe (Ajka, Várpalota, Dudar, Nyirád, Halimba), valamint a Balaton menti magas partok (Tihany, Balatonkenese).

Bányaterületek 2012 A megye földtani adottságai nem csak a természeti környezet vonatozásában meghatározó, hanem a gazdasági életben is (nyersanyag-kitermelés, ipartelepítő szerep). A Bányakapitányság a nyilvántartása alapján a megye környezetértékeléséhez összeállította és megküldte a bányatelkek (1. melléklet) és a kutatási területek (2. melléklet) listáját.

KATASZTRÓFAVÉDELEM, KÖRNYEZETBIZTONSÁG Forrás: Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapja

Iparbiztonság Nagy mennyiségben veszélyes anyagokat felhasználó, előállító és tároló ipari üzemek Várpalota körzetben, Balatonfűzfőn, Peremartonban és Péten találhatók.

A 2011. évi CXXXVIII. évi a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény 2012. január 1-jei hatályba lépését követően Megyei Iparbiztonsági Főfelügyelőség létrehozására került sor. Az iparban jelen lévő veszélyes anyagok tárolása, feldolgozása, felhasználása magában hordja a súlyos ipari balesetek kialakulásának kockázatát. Szerencsére ilyen súlyos balesetek ritkán fordulnak elő. A katasztrófavédelmi törvény az ipari üzemek vezetőinek kötelességévé teszi az üzemben jelenlevő veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázatok felmérését, a reálisan feltételezhető súlyos balesetek bekövetkeztekor jelentkező hatások meghatározását, a lakosság és a környezet védelmének érdekében a szükséges üzemi megelőző intézkedések megtételét. Ezen információkat a veszélyes üzem BIZTONSÁGI JELENTÉSE és ELEMZÉSE tartalmazza. A veszélyes üzembiztonsági jelentése nyilvános, a helyi polgármesteri hivatalban mindenki számára hozzáférhető. A katasztrófavédelmi törvény a felső küszöbértékű veszélyes által veszélyeztetett szerinti települések polgármesterének feladatul írta elő a LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ kiadását.

Veszélyeztetett települések Ipari üzemek Balatonfűzfő: Crescom Kft. Haltech Kft Berhida Chemark Kft. Maxam Kft. Csajág Kajári Agrofor Kft.

20

Gógánfa Prímagáz ZRt. Litér Crescom Kft. Haltech Kft. Ősi Nitrogénművek ZRt. Pétfürdő Huntsman ZRt. Nitrogénművek ZRt. Petrotár Kft.

MOLARI rendszer felépítése és működése

A MoLaRi meteorológiai és vegyi végpontokból (monitoring rendszer), elektronikus lakossági riasztó és tájékoztató eszközökből (riasztó rendszer), valamint a kommunikációs és informatikai adatátviteli részből épül fel. A monitoring rendszer a veszélyes ipari üzem területén (a veszélyeztetett irányokban) és a veszélyeztetett települések határában került kiépítésre. A monitoring rendszer mérőszondái által mért adatok a veszélyes ipari üzemekben elhelyezett gyűjtőközpontokban kerülnek gyűjtésre, majd továbbításukat követően az országos központban kerülnek feldolgozásra, értékelésre. Az információ párhuzamosan eljut a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság ügyeletére is. A veszélyes koncentráció elérésekor - a veszélyes ipari üzemmel történt egyeztetést követően – történik a lakosság riasztása.

ADR ellenőrzés Január 1-jétől a veszélyes áruk szállításának ellenőrzése egyaránt kiterjed a közúti, a vasúti, a légi és a vízi szállításokra is. Ez Veszprém megyében -az alkalmazott szállításokat tekintve - a közúti, és a vasúti veszélyes áruk szállításának ellenőrzésére terjed ki.

Tűzesetek melyeknél jelentősebb mennyiségű égéstermék került a környezetbe: A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztatója alapján

Ajkai Katasztrófavédelmi Kirendeltség területén: 2012. július 8-án 1420-kor tűz keletkezett Szentimrefalván a pulykatelep mellett, ahol 10 hektáron száraz fű és 120 db nagyméretű szalmabála égett. Pápai Katasztrófavédelmi Kirendeltség területén: 2012. október 20-án 1732-kor tűz keletkezett Somlószőlős Kossuth utca 112. szám alatti marhatelepen, ahol 3500 db nagyméretű szalmabála égett. Veszprémi Katasztrófavédelmi Kirendeltség területén: 2012. március 09-én 1029-kor tűz keletkezett Csopak külterületén a 71-es út mentén, ahol 5 hektáron nádas és 20 hektáron nádaratásból visszamaradt törmelék égett.

21

ÖSSZEFOGLALÓ

A környezetvédelmi program operatív programjainak összefoglaló értékelése:

Levegő: A levegő minősége a településeken tovább javult az utóbbi években az ipari struktúra és a technológiaváltás hatására, valamint környezetkímélő járművek elterjedésének és forgalom csökkenésének következtében. A közlekedés okozza továbbra is a legnagyobb problémát, melyet forgalomcsökkentő intézkedésekkel, elkerülő utak építésével igyekeztek csökkenteni az illetékes szervezetek.

Talaj: A föld és talajvédelem érdekében Veszprém megyében 84 ponton működik talajvédelmi Információs és Monitoring rendszer. A vizsgálatok megállapították, hogy a talajok szennyezettsége nem érte el a határértéket. A talaj szennyezése a bővülő szennyvízcsatornázás folytán mérséklődik. A szennyvíziszapok és a hígtrágya mezőgazdasági területeken történő elhelyezése hatóságilag ellenőrzötten történik.

Víz: A vizek védelme érdekében elfogadásra került az országos Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv. Az általános célokat, azaz, hogy a vizek „jó állapotot” érjenek el, 2015-2027. között ütemezetten kell megvalósítani. Előrelépés történt a települések egészséges vezetékes vízellátásában. Megoldódott Tótvázsony, Hidegkút és Borszörcsök ellátása új vízbázisokra történő csatlakoztatás által. Az ivóvízminőség javítása KEOP projekt keretében a kertai, adorjánházai és egyházaskeszői vízmű telepeken megvalósultak a víztisztítási létesítmények. Az érintett települések: Egyházaskesző, Várkesző, Egeralja, Adorjánháza, Csögle, Kispirit, Nagypirit, Kiscsősz, Iszkáz, Kerta, Apácatorna, Tüskevár, Karakószörcsök. A megyében ammónium vonatkozásában továbbra is kifogásolt az ivóvíz Marcalgergelyi, Magyargencs és Külsővat községekben. A környezetvédelmi program megállapítása szerint Veszprém megye csatornázottsága meghaladta a 80%-ot. A szennyvízelvezető rendszerek kiépítése a program készítése óta is folytatódott. Elkészült, vagy építés alatt van Külsővat, Dabronc, Gógánfa, Ukk, Hetyefő, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Apácatorna, Noszlop, Nagyacsád, Jásd, Halimba, Öcs, Jásd, Borszörcsök, Kolontár, Doba, Balatoncsicsó és Óbudavár szennyvízelvezetése.

Élővilág: Az élővilág célcsoporthoz tartozó tevékenység a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság aktív közreműködése és ellenőrzése által biztosítva van. A természet és tájvédelem terén a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság nyertes pályázatok útján több évre szóló jelentős projektek megvalósítását fejezte be illetve kezdte meg.

Településszerkezet: A településszerkezet, tájkép alakítás előírásai a Veszprém Megyei Területrendezési Tervben kerültek jóváhagyásra. A tervben megfogalmazott előírások teljesítése a településrendezési tervek véleményezése során érvényesítésre kerülnek.

Védett épületek: A feladat nem tartozik a megyei önkormányzat hatáskörébe. 22

Zöldterületek: A megyei önkormányzat önként vállalt feladata a „A tiszta, virágos Veszprém megyéért” program lebonyolítása, mely a települések zöldterületeinek fokozott gondozását segíti elő 2012-ben is lebonyolításra került. A települések környezetének szépítését célzó versenyfelhívás ez évben is kihirdetésre került.

Közlekedésszervezés: A feladat nem tartozik a megyei önkormányzat hatáskörébe. A Veszprém Megyei Területrendezési Tervben jóváhagyott új főutak, külön szintű csomópontok és térségi jelentőségű mellékutak mielőbbi megvalósítása jelentősen elősegítené a közlekedésből származó környezetterhelés csökkentését. A 8-as főúti fejlesztések a megyei elvárásoknál lassabb ütemben valósulnak meg.

Felhagyott ipari és egyéb területek rehabilitációja: A megyében több helyszínen megtörtént az ipari tevékenységből visszamaradt környezeti károk felszámolása.

Hulladékgazdálkodás: A hulladékgazdálkodás fejlesztésében egy kivételével befejeződött a regionális hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítése. Veszprém megyét 5 korszerű hulladékgazdálkodás rendszer fedi le. Valamennyi megyei településen intézményes a lakossági hulladékok begyűjté se és elszállítása. Folyamatban van a bezárt lerakók rekultivációja is. A keletkező hulladékgyűjtés továbbfejlesztése is tervezik a közszolgáltatók.

Zajvédelem: A feladat nem tartozik a megyei önkormányzat hatáskörébe, szükség esetén javaslatot tehet a települési önkormányzatok környezetvédelmi rendeleteinek és programjainak véleményezésekor. Területrendezési tervek véleményezése során a közutak mellé és az iparterületek köré többszintű növényzetből álló védőerdősáv létesítését szorgalmazzuk.

Környezetbiztonság: A környezetbiztonság feltételei javultak, a Veszprém Megyei Katasztrófavédelem Igazgatóság többek között kidolgozta az iparbiztonság és a veszélyes anyag szállítás védelmi intézkedéseit.

Veszprém, 2013. június hó

A környezetvédelmi beszámolót összeállította:

Arnold György s.k. területfejlesztési referens

23

1. sz. melléklet Bányaterületek 2012.

Bányavállalkozó Ssz. Bányatelek védneve székhelye 1 Pápa Adorjánháza I. (Jánosi bozót) - tőzeg 2 Ajka Ajka II. (Ármin akna) - szén 3 Ajka Ajka III. (Ajka-Padragkút) - bányászati tömedékanyag 4 Érd Bakonybél I. - homok 5 Pápa Bakonyjákó I. (Iharkút) - dolomit 6 Ajka Bakonyjákó II. - bauxit 7 Ugod Bakonykoppány I. - dolomit 8 Bakonyszentkirály Bakonyoszlop II. (B.oszlop II., XVI., ,XL. telepek) - bauxit 9 Bakonyszentkirály Bakonyoszlop III. - bauxit, szén 10 Ajka Bakonyszentlászló I. - bauxit 11 Budapest Bakonyszentlászló I. (téglagyári agyagbánya) - agyag 12 Veszprém Kádárta Balatonalmádi I. (Megyehegyi dolomitbánya) - dolomit 13 Pápa Balatonfüred I. (Tormánhegy) - mészkő 14 Budapest Balatonhenye I. - díszítő mészkő 15 Ábrahámhegy Balatonrendes I. (kisörsi homokbánya) - kvarchomok 16 Uzsa Balatonrendes II. - permi vöröshomokkő 17 Hidegkút Balatonszőlős I. - mészkő 18 Keszthely Bazsi I. - bazalt 19 Balatonfőkajár Berhida I. - homok 20 Győr Devecser I. - agyag 21 Veszprém Devecser II. (Vöröstelki kavicsbánya) - kavics 22 Uzsa Diszel I. (Diszeli Kőbánya üzem) - bazalt 23 Döbrönte Döbrönte I. (Bótakői mészkőbánya) - mészkő 24 Pápa Döbrönte II. - kavics 25 Csákvár Dudar III. (Magashegyi mészkőbánya) - mészkő, dolomit 26 Ajka Dudar IV. (Bakonyoszlop XXXI. és XXXII. telep) - bauxit 27 Dudar Dudar V. - szén 28 Egyházaskesző Egyházaskesző II. - bentonit 29 Budapest Egyházaskesző III. - agyag 30 Tüskevár Egyházaskesző IV. (Egyházaskeszői kőbánya) - bazalttufa 31 Pápa Ganna I. - kavics 32 Polgárdi Gyulafirátót I. (Káváshegyi mészkőbánya) - mészkő 33 Nemesgulács Gyulakeszi I. (puha mészkő bánya) - mészkő 34 Budapest Hajmáskér I. - dolomit 35 Ajka Halimba IV. (Halimba II. és Halimba III. bü.) - bauxit 36 Ajka Halimba VII. (Halimba II. DNy) - bauxit 37 Budapest Hárskút I. - mészkő 38 Hegyesd Hegyesd I. (Hegyesdi dolomitbánya) - dolomit 39 Várpalota Inota I. - dolomit murva 40 Budapest Kamond I. - kavics, homok

24

Bányavállalkozó Ssz. Bányatelek védneve székhelye 41 Litér Királyszentistván I. - dolomit, homok 42 Polgárdi Királyszentistván II. (Litéri dolomitb.) - mészkő, dolomit 43 Budapest Kisberzseny I. - kavics, homok 44 Ajka Kolontár I. (Csótapuszta) - homok 45 Várpalota Kolontár II. - homok 46 Cserszegtomaj Kővágóörs I. - homok, kvarcit 47 Csesznek Lázi I. - kavics 48 Tapolca Lesenceistvánd I. - homok 49 Lesencetomaj Lesenceistvánd I. (Kisbakonyi kavicsbánya) - kavics 50 Lesencetomaj Lesencetomaj I. - kavics 51 Litér Litér I. - dolomit 52 Polgárdi Lókút I. - mészkő 53 Szany Magyargencs II. - kavics 54 Márkó Márkó I. - dolomit 55 Márkó Márkó III. - dolomit 56 Pápa Mezőlak III. - tőzeg 57 Pomáz Mihályháza I. - tőzeg 58 Nagyalásony Nagyalásony I. (Akolalja) - kavics 59 Nagyalásony Nagyalásony II. - homok 60 Németbánya Németbánya I. - bauxit 61 Ajka Nyirád I. - bauxit 62 Veszprém Nyirád XV. - kavics 63 Lesencetomaj Nyirád XVI. - kavics 64 Ajka Nyirád XX. - bauxit 65 Ajka Nyirád XXI. (Nyírád Deákihegy II.) - bauxit 66 Ajka Nyirád XXII. - bauxit 67 Ajka Nyirád XXIII. - bauxit 68 Budapest Öcs I. - dolomit 69 Seregélyes Ősi II. - tőzeg 70 Csopak Ősi IV. - tőzeg 71 Sárszentmihály Ősi V. - tőzeg 72 Várpalota Öskü I. - dolomit 73 Tarcal Öskü II. - dolomit 74 Pápa Pápa II. - kavics 75 Pápateszér Pápateszér I. - agyag 76 Pápateszér Pápateszér II. - agyag 77 Nagyvázsony Pula I. (Felső tiked dűlő) - alginit 78 Budapest Pusztamiske I. (Határvölgy) - kavics, homok 79 Budapest Pusztamiske II. - kavics 80 Budapest Pusztamiske III. (Csordaút) - kavics 81 Balatonalmádi Pusztamiske IV. - kavics 82 Püspökmolnári Pusztamiske V. - kavics 83 Alsópáhok Sáska I. - dolomit

25

Bányavállalkozó Ssz. Bányatelek védneve székhelye 84 Veszprémvarsány Sikátor I. - homok 85 Tófej Sümeg IV. (Kövesdomb-dűlő) - mészkő 86 Polgárdi Sümeg V. (Gerinchegyi mészkőbánya) - mészkő 87 Várpalota Sümeg VI. - dolomit 88 Uzsa Sümeg VII. - bazalt 89 Budapest Sümegprága I. - bazalt 90 Uzsa Sümegprága III. - bazalt 91 Szentantalfa Szentantalfa I. - dolomit murva 92 Szentgál Szentgál I. - mészkő 93 Bánd Szentgál II. (Hangyálos dűlő) - dolomit 94 Szentkirályszabadja Szentkirályszabadja I. - dolomit 95 Budapest Szőc IV. (Balaton hegyi dolomitbánya) - dolomit 96 Ajka Szőc V. (Rókaharaszt) - dolomit 97 Pápa Tapolcafő Tapolcafő I. (Tapolcafői téglagyár) - agyag 98 Veszprém Tótvázsony I. (Kövesgyűr) - dolomit 99 Ugod Ugod I. - dolomit 100 Pápa Ugod II. (Dióspuszta) - dolomit 101 Csákvár Ugod III. - mészkő 102 Kincsesbánya Ugod IV. - dolomit 103 Úrkút Úrkút I. - mangánérc 104 Budapest Városlőd I. - kavics 105 Budapest Várpalota IX. - kavics 106 Alsónémedi Várpalota VII. - dolomit 107 Székesfehérvár Várpalota XII. - kavics 108 Székesfehérvár Várpalota XIII. - kavics 109 Várpalota Várpalota XIV. - kavics 110 Várpalota Várpalota XV. - kavics 111 Uzsa Várvölgy I. (uzsai kőbányaüzem) - bazalt 112 Veszprém Veszprém II. (Cseri murvabánya) - dolomit murva 113 Veszprém Kádárta Veszprém III. - dolomit 114 Veszprém Kádárta Veszprém-Kádárta I. (Kádártai murvabánya) - dolomit 115 Budapest Vilonya I. - dolomit 116 Polgárdi Vilonya II. - dolomit 117 Érd Vilonya III. - dolomit 118 Uzsa Zalahaláp I. (Zalahalápi Kőbánya) - bazalt

26

2. sz. melléklet Kutatási területek 2012.

Bányavállalkozó Ssz. Kutatási terület megnevezése székhelye 1 Ajka Ajka-Devecser-Kolontár - agyag, homok, homokkő, kavics 2 Ajka Bakonyoszlop (093/3... hrsz.) - bauxit, szén 3 Szárliget Balatonfőkajár-Balatonkenese - agyag, homok, kavics, mészkő 4 Székesfehérvár Csabrendek-Nyírád - dolomit, mészkő 5 Budapest Kisalföld I. - szénhidrogén 6 Tapolca Lesencetomaj (038/1-2, 039/1-2a-b... hrsz.) - dolomit,mészkő 7 Budapest Magyargencs - agyag, alginit, bazalt, homok, kavics 8 Balatonalmádi Pusztamiske (090/1 hrsz.) - homok, kavics 9 Szentkirályszabadja Szentkirályszabadja (0167/6, 7, 8, 9 hrsz.) - dolomit 10 Ajka Szőc-Sáska-Taliándörögd - dolomit, mészkő 11 Budapest Szőc-Sáska-Taliándörögd - dolomit, mészkő 12 Kincsesbánya Ugod (01, 0122... hrsz.) - dolomit, homok, kavics

27

Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-dunántúli Kirendeltsége 8000 Székesfehérvár, Balatoni út 6. – postacím: 8001 Székesfehérvár, Pf.: 64 Telefon: 22/315-370 Fax: 22/313-275

Ügyiratszám: NeKI-684-4/2013. Tárgy: Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének ülésén részvétel, Veszprém megye környezeti állapotának 2012. évi alakulásáról adatok, válasz Előadó: Szügyiné Simon Hajnalka Ügyiratszám: 02/193-10/2013.

Veszprém Megyei Önkormányzat Jegyzője Dr. Imre László részére

8200 Veszprém Megyeház tér 1.

Tisztelt Jegyző Úr!

02/193-10/2013. számú levelében tájékoztatta Kirendeltségünket a Közgyűlés soron következő ülésének időpontjáról, illetve megküldte az ülésen tárgyalandó „Beszámoló a Veszprém megyei környezetvédelmi program 2012. évi megvalósulásáról” című előterjesztést.

Ezúton tájékoztatom, hogy a fenti időpontban szabadság miatt nem tudok részt venni az ülésen. Munkatársaimmal a megküldött előterjesztést áttanulmányoztuk és vízbázis-védelemmel, vízhasználatokkal, szennyvízelvezetéssel- és tisztítással, vízgyűjtő-gazdálkodással kapcsolatban kiegészítéseket tartunk fontosnak megtenni, az alábbiak szerint:

Vízbázis védelem:

Veszprém megyében jelenleg 92 üzemelő ivóvízbázis rendelkezik kijelölt hidrogeológiai védőterülettel, védőidommal (biztonságba helyezett vízbázisok). A védőterületek és a védőidomok felszíni metszeteinek összes területe: 728 km2, ami a megye teljes 4493 km2 területének 16,2 %-a. A megyében távlati vízbázis nincs.

2012. évben Veszprém megyében az alábbi 7 vízbázis esetében került kijelölésre hidrogeológiai védőterület, ill. védőidom: - Szentbékkálla vízműkút - Adorjánháza kistérségi vízbázis - Sóly vízbázis 28

- Somlóvecse B-2 sz. vízműkút - Vászoly K-4 sz. vízműkút

2012-ben elkészült a Pápa-Tapolcafő vízbázis és a Theodora Kékkúti és Theodora Kereki vízbázisok védőterületeinek, védőidomainak felülvizsgálati dokumentációja. A Theodora kutak esetében a védőterületeknek a felülvizsgálat szerinti módosítására vonatkozó határozatot a vízügyi hatóság kiadta, a Pápa-Tapolcafő vízbázis esetében a védőterület módosítására vonatkozó hatósági eljárás folyamatban van. A Veszprém-Kádártai vízbázis védőterülete és védőidoma, ill. a Veszprémi vízbázisok egységes „C” hidrogeológiai védőterületét kijelölő határozat módosításra került a belső védőterületek földhivatali bejegyzésének elrendelésére vonatkozóan.

Mezőgazdasági vízhasználatok: Veszprém megyében 2012. évi adatok alapján 54 db. öntözéses vízhasználat és 49 db. halastó szerepel a nyilvántartásban, 2,895 millió illetve 6,509 millió m3 lekötött vízmennyiséggel. Tudomásunk szerint 2012. évben 7 db. új létesítési engedély lett kiadva, 5 db. halastóra, 2 db. öntözésre vonatkozóan. A mezőgazdasági célú öntözések zömmel felszíni vízből, alárendelten felszín alatti vízből történnek.

Felszín alatti vízilétesítmények, vízhasználatok: Veszprém megyében 1590 db. kataszterezett kút van. 2012. évben 7 db. új kút létesült. Üzemelő vízilétesítmény 541 db. ismert 2012-ből. Strandfürdő, gyógyfürdő üzemeltetésében szerepet játszó kutat 13 darabot ismerünk, Tapolca, Sümeg, Tihany, Pápa, Badacsonytomaj, Balatonfüred, Csopak településeken. 20 darab kút rendelkezik ásványvíz minősítéssel. Üzemeltetési engedélyekben lekötött vízmennyiségek (m3) megoszlása felhasználási cél szerint 2012- ben: vegyes 0

gyógyászati 14.308

közcélú 32.921.767

gazdasági ivó 917.190

gazdasági egyéb 10.902.198

halgazdaság és rizs 0

öntözés 186.248

állattartás 744.163

energetika 0

vízierőmű 0

fürdő 424.056

Összesen 46.109.930

29

Üzemeltetési engedélyekben lekötött vízmennyiségek (m3) megoszlása felszínalatti víztípusok szerint 2012-ben: talajvíz 535.662

parti szűrésű 0

hasadékvíz 2.131.040

karsztvíz 38.428.324

rétegvíz 5.014.904

Összesen 46.109.930

2012-ben kiadott vízjogi létesítési engedélyekben további 447.129 m3 vízmennyiség került lekötésre, 18 %-ban öntözési célokra, 24 %-ban fürdők számára, 33 %-ban gazdasági célokra.

Megjegyezzük, hogy a 2012. évi víztermelési adatok jelenleg feldolgozás alatt vannak, értékelés még nem adható, ezért az engedélyekben lekötött vízmennyiségeket adtuk meg.

A beszámoló külön fejezetet szentel a hulladékgazdálkodásnak és az ivóvízminőség javító beruházásoknak, melyekkel kapcsolatban észrevételünk nincs.

A szennyvízelvezetés és tisztítás alakulását az összefoglalóban említi meg egy bekezdésben. Felsorolja azokat a településeket ahol vagy elkészült, vagy folyamatban van a beruházás. A települések listáját véleményünk szerint bővíteni szükséges ugyanis a felsoroltakon kívül Köveskálon is kiépítésre és 2012-ben átadásra került egy szennyvíztisztító telep. Ezzel közös projektben megépült a csatlakozó települések szennyvízcsatorna hálózata, nevezetesen: Köveskál, Balatonhenye, Monoszló Szentbékkálla és Mindszentkálla. ( Itt szeretnénk megjegyezni, hogy 2011. novemberében készült el Káptalanfa központtal Káptalanfa, Bodorfa, Nemeshany és Gyepükaján települések szennyvízelvezetése, és az összegyűjtött szennyvizek Káptalanfán megvalósult szennyvíztisztító telepen való kezelése.) KEOP pályázat keretein belül további, már meglévő telepek fejlesztése, rekonstrukciója is folyamatban van: Dudar szennyvízelvezetési agglomeráció esetében: a szennyvízelvezető hálózat szagtalanításának megoldása, csatornarekonstrukció és a szennyvíztisztító telep korszerűsítése a cél. Érintett települések: Dudar, Bakonynána, Nagyesztergár, Bakonyoszlop, Bakonyszentkirály, Csesznek és Olaszfalu Révfülöp szennyvízelvezetési agglomeráció esetében: a szennyvíztisztító telep fejlesztése a cél. Az agglomeráció települései: Zánka, Balatonszepezd, Kővágóörs és maga Révfülöp. Úrkút szennyvízelvezetési agglomeráció esetében: a fejlesztés célja új szennyvíztisztító telep építés (az előző 1959-től üzemel) és csatornahálózat teljes körű kiépítése, a meglévő hálózat korszerűsítése. Sümeg szennyvízelvezetési agglomeráció esetében: az újonnan csatlakozó települések felsorolása megtörtént, de ezzel egyidőben a szennyvíztisztító telep fejlesztése is megvalósul. Az agglomerációban a felsoroltakon kívül, már meglévő csatornahálózattal rendelkező települések: Sümeg, Sümegprága, Bazsi.

30

Vízgyűjtő-gazdálkodás: A 2012. január -jén létrejött Nemzeti Környezetügyi Intézet és Kirendeltségei alaptevékenysége körében ellátja a vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó vízgyűjtő-gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a 347/2006. (XII.23.) Korm.r. 33/A § (1) a, bekezdése szerint. A 2009. évi vízgyűjtő-gazdálkodási terv intézkedési programjának teljesítésében elért előrehaladásról 2012. dec. 22-i határidővel közbenső jelentést készített Intézetünk, társszervekkel együttműködve, eleget téve a 221/2004 (VII.21.) Korm.r. 20.§. (2) d, pontjában foglalt kötelezettségünknek. Ennek keretében a tervezett, folyamatban lévő vagy befejezett, 2010-2012. évi projektek értékelése történt meg, mely projektek a Víz Keretirányelv célkitűzéseit szolgálják. A 2009. évi Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata 2013-ban elkezdődött. A munka 2015. dec. 22-én zárul a felülvizsgált tervek kiadásával. 2012. évben az Országos Környezeti Kármentesítési Programba új kármentesítés nem került felvételre. A jelentősebb 5 m3/h teljes vízforgalmat ill. a 80 m3/d frissvíz-használat elérő ipari jellegű vízhasználók, üzemek Veszprém megyében:

 Ajka Kristály Üvegipari Kft. (Ajka)  Ajkai Elektronikai Kft. (Ajka)  Bakonyi Erőmű Zrt. Ajkai Hőerőmű (Ajka)  HARIBO HUNGÁRIA Kft. (Nemesvámos)  Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. (Herend)  HUNTSMAN Co. Hungary Zrt. (Várpalota-Pétfürdő)  INOTAL Alumínium-feldolgozó Zrt. (Várpalota-Inota)  Kékkúti Ásványvíz Zrt. (Kékkút)  Kvarc-Ásvány Bányászati, Ipari és Építőanyag-gyártó Kft. (Ábrahámhegy)  Lasselsberger Bakony Kavicsbánya (Pusztamiske)  MAL Zrt. Timföld Ágazat (Ajka)  Mangán Bányászati Feldolgozó Kft. (Úrkút)  NITROGÉNMŰVEK Zrt. (Várpalota-Pétfürdő)  NITROKÉMIA Zrt. (Balatonfűzfő)  PANNONTEJ Zrt. (Veszprém)  PÁPAI HÚS 1913 Kft. (Pápa)  ROCKWOOL HUNGARY Kft. Tapolcai üzem (Tapolca)  UNILEVER Mo. Kft. Veszprémi Jégkrémgyár (Veszprém)

A fenti ipari vízhasználók, évente rendszeres adatszolgáltatást (OSAP 1378. sz. statisztikai adatlap) nyújtanak be Kirendeltségünk részére. Az adatszolgáltatási körbe korábban beletartozó MAL Zrt. Bauxitbányászati Ágazat Halimba III. bányaüzem 2013.évben, a korábbi Bakony Művek Zrt. már a privatizációs folyamatok lezajlása óta, nem szolgáltat adatot. Ennek oka, hogy a bányaüzem ez évben már nem üzemel ill. a csererdei telephelyen (jelenlegi üzemeltető: Zöld Bakony Ingatlanforgalmazó Kft.) jelenleg, több kisebb, kisvízforgalmú üzem tevékenykedik, melyek már külön–külön nem tartoznak a fenti adatszolgáltatási körbe. Ennek ellenére említést érdemel a üzemeltetett csererdei telephely, a Peremartoni Ipari Park és Inkubátor Szolgáltató Kft. és a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. Zalahalápi Parkettagyár is,

31

tekintettel arra, hogy a telephelyek kommunális és ipari szennyvizei tisztítás után, Veszprém-megye jelentősebb felszíni vizeibe kerülnek bevezetésre. A fenti üzemek szociális és ipari vízellátása valamint a kommunális és előtisztított ipari szennyvizeinek elvezetése 50-50 %-ban, a közüzemi vízhálózatokra való csatlakozással ill. saját vízbázisból és felszíni vízbe történő szennyvízbevezetéssel történik.

A fenti adatokkal javasoljuk kiegészíteni az előterjesztést. Az ülésen eredményes tanácskozást kívánok! Székesfehérvár, 2013. június 24. Szügyiné Simon Hajnalka s.k. kirendeltség-vezető Kapják: Cím ([email protected], [email protected]) Irattár

32