%^j^B U D A P E ST >KHT. KONCERTAJÁNLÓ

FILHARMÓNIA BÉRLET 1999-2000. Öt hangverseny a Zeneakadémián 19.30 órakor

1999. szeptember 26.

A Budapesti Zenei Hetek nyitóhangversenye NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR ES ÉNEKKAR (Karigazgató: AntalM átyás) Vezényel KOCSIS ZOLTÁN • Közreműködik: RÁNKI DEZSŐ, MOLNÁR ANDRÁS BARTÓK: Két kép • 2. elégia, 1 3 . burleszk (Kocsis Zoltán átirata) • LISZT: Haláltánc • Faust-szimfónia

1 999. október 7.

MAGYAR RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA Vezényel KRZYSZTOF PENDERECKI • Közreműködik: CHEE YUN- hegedű (USA)

PENDERECKI: Metamorphosen 2 (magyarországi bemutató) • SOSZTAKOVICS: 6. szimfónia

1999. november 27. SVÉD KIRÁLYI KAMARAZENEKAR V e z é n y e l MATS LILJEFORS Közreműködik: NAGY ISTVÁN ZSOLT - fuvola (Svájc) J. H. ROMAN (1694-1758): Drottningholm szvit • MOZART: G-dúr fuvolaverseny, K. 313. • A-dúr szimfónia, K. 200.

2000. január 17.

„A KING’S SINGERS FARSANGJA”

Kísér a MISKOLCI SZIMFONIKUS ZENEKAR • Vezényel: JUSTIN BROWN (Anglia)

Műsoron R. Strauss, Saint-Saens, Gershwin, Arien, C. Porter, H. Oram, C. Davis, J. Lennon műveinek feldolgozásai

2 0 0 0 . február 5. NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR ÉS ÉNEKKAR Vezényel: KOVÁCS JÁNOS Közreműködik a Filharmónia Budapest Kht fiatal szólistája

BEETHOVEN: versenymű • STAVINSKY: Zsoltárszimfónia

A bérletek ára: 7.900-6.900-5.900-3.500,-Ft

ZENEAKADÉMIA 1999. OKTÓBER 8., PÉNTEK 19.30 PHILIP GLASS (USA) zongoraestje PHILIP GLASS:

For Booking and Tour Information: Etudes • Four metamorphoses • Mad Rush POMEGRANATE ARTS, INC. 632 Broadway Suite 902 New York City 10012 Tel 212.228-2211 Fax 212.475-0004 The Fourth K nee Play • Satyagraha • The Screens Contact: Linda Greenberg

Ha bérletét a Filharmónia Budapest Kht. Mérleg utcai jegyirodájában vásárolja meg, 10% kedvezményt kap! A Filharmónia bérlet tulajdonosai 10% kedvezménnyel vásárolhatják meg 2000. tavaszi Bach-bérletiinket! A műsor- és szereplőváltoztatás jogát fenntartjuk! Bérletek és jegyek válthatók:

FILHARMÓNIA BUDAPEST KHT. JEGYIRODA ZENEAKADÉMIA JEGYPÉNZTÁRA FORTISSIMO ÖT JEGYIRODA VIGADÓ TICKET OFFICE MUSIC MIX 33 HUSZÁR GÁL KÖNYVESBO, ______v Mérleg h in tol- *1%.m rí______vi i tc-rt Ft>*-t>nr tár R tel • 147-017Q VI.. Napvmező u. 19.. tel.: 302-3841 V.. Vörösmarty tér 1.. tel.: 327-4322 V, Váci u. 33., tel.: 338-2237 V, Deák tér 4., tel.: 266-6329 Gramofon M a t i s z László l e m e z a j á n l A legfrissebb

Róla R a rí óik hullámok fodrozódása Mikrokosmoslillll IrlUltßn. it* - I < ► c ',010.» Ba r t ó k Making New Waves 1999 Mikrokozmosz Felületesen, beidegződésszerűen reagálva valamiféle artisztikus metaforának tűn­ het a dolog, pedig csak szó szerint kell venni, esetleg közös nevezőnek tekinteni. Utóbbira többféle értelemben is szükség van: először is a magát zeneszeretőnek valló egyén és a kortárs zenealkotó vonatkozásában - melyről köztudott, hogy kis­ sé skizofrén a viszony -, másodsorban pedig az esemény, a találkozás motivációja miatt. Ha mondjuk „csak” a legfrissebb hullámok fodrozódásának tekintjük az előttünk álló eseményt, akkor már bátran feltételezhető, hogy ez a legkevesebb, amit nemzetiségre, korra, nemre való tekintet nélkül, a szó eredeti értelmében ér­ zékelhet, élvezhet sőt gyakorolhat a nyílt szívű érdeklődő. Az idén a British Council és a Magyar Komputerzenei Alapítvány rendezésében má­ sodszor valósul meg a Making New Waves, vagyis a Brit Multimédia és Kortárs- zenei Napok. Az október 7. és 10. közötti négynapos minifesztivál bepillantást en­ ged a legújabb zenei kísérletekbe, a brit kortárszene, táncművészet és avantgárd multimédia kivételes egyéniségeinek műhelytitkaiba. Az esti koncerteken túl elő­ adások és aktív számítógépes zenei műhelyek nyújtanak lehetőséget a Magyaror­ szágon még ismeretlen művészek, művek és hangszerek megismerésére. Itt kerül bemutatásra - a térségben először - az élő kortárszenei előadásokat min­ den bizonnyal rendkívül izgalmassá varázsoló „Bodycoder interface”, mely a moz­ gó emberi testet hang- és videolejátszó rendszerhez kapcsolt virtuális hangszerré alakítja. Szakemberek szerint ez az eszköz forradalmasíthatja a világ zenei életét; elsősorban a koncerteket illetően, mely egy merőben új előadási gyakorlat kialakulását vetíti előre. Drew Hemment írja a bodycodert (testkódolót) alkalmazó Electronic Dance Theatre alapítóiról: Julie Wilson (táncos) és Mark Bromwich (zeneszerző) a test legfinomabb, intim mozdulataiból hozza létre a zenét, hanggá alakítva a gesztuso­ kat és a fizikai kifejezést.” Az eszköz megalkotóit elsősorban az inspirálta, hogy megszüntessék az elektro­ akusztikus zenei előadások steril és távolságtartó természetéből fakadó frusztrációt. Úgy vélték, hogy a technológia inkább behatárolja, mint felszabadítja a művészi előadást. Az Elektronikus Táncszínház szeptember 9-én a Trafóban lép színpadra. Műsoru­ kon táncosra, elektroakusztikus hangokra, videóra, élő számítógépes grafikára és a bodycoder-rendszerre írott művek hallhatók és láthatók. „A hangzó mozgás” című műhelyükön (7-én, pénteken egész nap, 9-én, vasárnap délelőtt) megtudhatjuk, hogyan táncoljunk a bodycoder-ruhában, milyen feladatok elé állítja a zene­ szerzőket a bodycoder-rendszer, s hogy milyen új esztétikai problémákat vet fel. Végül a résztvevők a gyakorlatban is tanúi lehetnek, hogyan születnek új művek a bodycoder segítségével. Stephen Montague és Philip Mead koncertjei hasonlóan érdekesnek ígérkeznek, mivel - megfelelő technikai és helyszíni feltételek mellett - ők is nagy hangsúlyt fektetnek előadásaik minél kreatívabb kialakítására. A két művésznek a különleges hangzó- és vizuális élményszerzés egyaránt célja. Piano Plus elnevezésű formáció­ juk zongora- és elektroakusztikus zene kombinációját jelenti, melyről az október 7-i koncerten kívül előadásokat is tartanak a Zeneakadémián. Közös produkciójuk al­ kalmával Philip Mead - aki napjaink brit zenéjének egyik legtekintélyesebb szemé­ lyisége - zongorán játszik, Stephen Montague pedig a hangzások elektronikus ke­ verését irányítja. Stephen Montague részt vesz a szombat délutáni számítógépes zenei műhely mun­ kájában is. A számítógépes zenei műhely célja, hogy az amatőröket az aktív zené­ lésen keresztül vezesse be a számítógépes és kortárszene világába. Az érdeklő­ dőket MIDI-vezérlőkkel felszerelt számítógépes zenei állomás és akusztikus hang­ szerek várják, hogy szabadon engedhessék fantáziájukat egy közösen létrehozott zenemű erejéig. Vasárnap késő délután műhelykoncerttel zárja programját a Making New Waves. Itt brit és magyar elektroakusztikus zenei műveket, valamint a „Hangzó mozgás” nevű Smokin' és a számítógépes zenei műhelyek legérdekesebb produkcióit mutatják be. Selection Mondanom sem kell: az oly ritka kortárszenei események alkalmával a fogéko­ nyabbak sokkal messzebbre is juthatnak, mint a „hullámfodrozódás” ártalmatlan ér­ zékelésének gyermeki élménye.

1999. SZEPTEMBER 1 Szerkesztős

r The Hungarian CD Review

A Gramofon szeptemberi hírei Retkes Attila Főszerkesztő A hónap interjúja: Bősze Adóm Lapigazgató Diana Krall Zipernovszky Kornél Jazzrovat-vezető

Sztárközeiben: Andrea Bocelli H. M agyar Kornél Molnár Szabolcs Antológia - Ki a legnagyobb Verdi-tenor? Munkatárs Trochilus Grafikai Bt. Salzburg '99 - Bach Salzburgban Lapterv és tipográfia

„A MIDI zeneoktatásra termett — Szolfézs CD-ROM

1025 Budapest KLASSZIKUS Mandula utca 31. Tel./fax: 212-4782

http://www.bmc.hu/ gramofon

19 22

World music

A Budapesti Fesztiválzenekar a Gramofonban

K JAZZ 1025 Budapest Mandula utca 31. Tel./fax: 212-4782

a Hírker Rt., az NHE, a Kiadói Lapterjesztő Kft. és alternatív terjesztők 40 42

A Budapest Music Center a Gramofonban

A Bartók rádió a Gramofonban NYOMDACOOP Kft. Budapest

Felelős vezető: LAPUNK TÁMOGATÓI: Szabó József Nemzeti Kulturális Alap Fővárosi Kulturális Alap ISSN 1416-1109

1999. SZEPTEMBER hírek Az Open Royal Music Hall (Budapest, Erzsébet krt. 43., azelőtt Vörös Csillag mozi) impozáns műsorral várja a jazz és a blues rajongóit az elkövetkező hetekben. A so­ rozat október elsején a Grammy-díjas Táj Mahal és az International Rhythm Band fellépésével kezdődik. Napjaink egyik legszínesebb zenészegyénisége és énekese gitáron, zongorán, szájharmonikán, bendzsón, ukulelén, szaxofonon, mindenféle ütős hangszereken, valamint egy sereg afrikai és indiai hangszeren is játszik. Együt­ tesének tagjai: Hoshal Wright - gitár, Robert Greenidge - steel drums, Rudy Costa - szaxofon, Bill Rich - bőgő, Larry McDonald - percussion, «ester Smith - dob. Október hetedikére hirdették meg a James Blood Ulmer Meets Gospel Jazz and Blues című koncertet, melyen Ulmeren kívül (gitár, ének), Amina Claudine Meyers - ének, orgona, Jaríbu Shadid - bőgő, Doug Hammond - dob hallhatók. A távolabbi tervek közül már most hírt adhatunk Lester Bowie Brass Fantasy együtte­ sének tervezett fellépéséről (október 21.) és Terry Evans (Ry Cooder volt énekesének) október 30-i koncertjéről. Roberto Alagna és Angela Gheorghiu az EMI Classics számára elkészítette Masse­ net Werther című operájá­ nak felvételét. A megjele­ nést szeptemberre ígérik. Szintén őszre ígéri az Erato Következő számunk megje­ Jósé Cura újabb árialeme­ lenése után már másnap zét. Leoncavallo, Masca­ kezdődik az MKB Men gni, Cilea és Catalani sze­ Dan jazzfesztivál Nagyka­ repel a szerzők közt. nizsán, úgyhogy előze­ tesként már most közöljük a műsor rövid áttekintését (a fellépők sorrendjének meg­ felelően): október 15., péntek: Jazz Consort, Tro­ pical Transform, Szakcsi La­ katos Béla-Vincze Zoltán együttese; éjfélkor: Molnár A Diapason megtisztelő Arany Hangvillájának nyertesei között számos magyar Dixieland Band; október névvel találkozunk mind az újdonságok, mind a régi, nagy sikerű felvételek 16., szombat: Kőszegi előadóinak névsorában. A lemezmellékletben is megszólal Schiff András Dvorak- Quintet, Patitucci Group; lemezének részlete, valamint az RCA Living Stereo sorozatában megjelent éjfélkor: Weszely trió. időskori Reiner-felvételekből egy Wagner-részlet. A nagy zongoristák Philips- sorozatában Cziffra György és a Clifford Curzon Mozart-zongoraversenyeit kísérő Kertész István részesül a megtisztelő dicséretben, valamint Doráti Antal régi-híres Csajkovszkij-lemeze, A hattyúk tava. Spányi Miklósnak idén nyáron két lemezét is melegen ajánlják (s öt Hangvillával díjazzák) Carl Philipp Emmanuel Bach billentyűs versenyműveinek nyolcadik kötetét és a szonáták harmadik lemezét. Mindkettő a BIS kiadónál jelent meg.

A Gramofon akár hivatalosnak is nevezhető jazzklubjában, a Jazz Gar- denben szeptember 19-én koncertet ad a világhírű altszaxofonos, Lee Konitz, Egri János és Balázs Elemér kíséretében. Lapzártakor még nem dőlt el, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel lesz-e két koncert, de az már biztos, hogy másnap Pécsett lépnek fel, két nappal később pedig Konitz mesterkurzust ad a Zeneművészeti Főiskola Jazz Tanszékén. Ko­ nitz Budapesten lemezfelvételt is készít a Trio Midnighttal.

1 9 y V S Z E P T E M B E R I >>99*. SZEPTEMBER ' Nyári európai turnéja során egy viszonylag kora reggeli I j f , időpontban Londonban hívtuk . fel telefonon Diana Krallt. A beszélgetés óta eltelt időben kiderült, hogy Krall új lemeze (l. Gramofon, ’99. június) a csú­ csokat ostromolja, és minden eddigi sikerét felülmúlta. Krall Kanadában, a British Columbiában található Nanai- móban született, és - díváról lé­

vén szó - ehhez csak annyit te­ hetünk hozzá, hogy több mint harminc éve. Otthon klasszikus 1 zenét tanult, de miután elje­ gyezte magát a jazz-zel, a bos­ toni Berkleen töltött egy évet. Utána Los Angelesbe költözött, hogy Jimmy Rowlesnál egészítse ki tanulmányait. Azóta előadó-művészetéből él, ta­ valy Grammy-díjas lett. A Gra­ mofon kritikusain kívül (l. még tavaly márciusi és júniusi szá­ mainkat) jellegzetes, egyéni produkcióját a Newsweektől a New York Timesig számtalan m helyen méltatták, előző lemeze 82 héten át horgonyzott a Bill­ board legjobb húszas listáján. Amikor lemeztársasága a Uni­ versal csoport tulajdonába ke­ rült, egyértelműen ő volt a pa­ © ram ofon: Nem túl korai ez a reggeli idő­ D. k. Köszönöm, hogy ezzel kezdi, ponto­ zar szerzemény gyöngyszeme, pont egy interjúra? Biztosan színpadon volt san megértette, amit már néhányszor megpró­ így érthető a When I Look in Your tegnap este. báltam elmagyarázni. De nem mindig sikerült... Eyes megjelenését megelőző fel­ DIANA Krall Nem, tegnap nem léptem fel, ugyanis pontosan erre törekedtem. de tegnap érkeztem Európába. © : Nem hiszem, hogy sok énekes képes volna fokozott várakozás, és hogy ma © : És tényleg nehezen szokta meg a népszerű­ arra, hogy egy nagyzenekar kíséretével éppen már sokan a legsikeresebb kor­ séget? ezt a fajta közvetlen személyességet tudja társ jazzénekesnőként emlege­ D.K Tudom, hogy amikor egy reggeli té­ nyújtani. Miért döntött a Johnny Mandel ve­ tik. Bár a jazz puristái gyanak­ véműsorba hívnak, akkor például a konyhaművé­ zette vonószenekar mellett? vóan figyelik, frivolnak tartják, szetről is csevegni akarnak velem, de hát ezt meg D. K.: Johnny Mandel hívott fel, hogy érde- például Ray Brown, Toots Thie- kell szoknom, mert ez is része a show business- kelne-e engem egy közös munka. Természetesen lemans és Clint Eastwood (Mid­ nek. Akkor nem mondhatom, hogy de hiszen én igent mondtam, és a közös munka nemsokára night in the Garden of Evil c. egy komoly művész vagyok! Akkor meg kell mu­ létre is jött. Ehhez persze úgy másfél évnyi egyez­ filmjében), Dave Grusin és tatnom, akár az étkezési szokásaimra vonatkozó tetés kellett. De végül nagyon boldog voltam, Geoff Keezer boldogan szerepel­ kérdések kapcsán is, hogy én egy komoly mű­ hogy így döntöttem. tetik saját produkcióikban. vész vagyok. Mindaddig, amíg értelmes kérdése­ © : Sokat írnak a sajtóban az ön minimalista ket kapok, ez lehetséges is. Mindenesetre meg előadásmódjáról. Hogyan értelmezné ezt a Az eredendően szerény Krall kellett értenem, hogy most már nem csak jazzfo- fogalmat? mégis igazán csak a zongora lyóiratok érdeklődnek irántam. D.K Szerintem ez annak a jele, hogy vala­ mellett viselkedik dívaként, in­ © : Az új lemeze mintha egy árnyalatnyit eltérne ki fel akart címkézni valamit... Tudja, valójában terjúiban - az alábbiban is -, a korábbiaktól. Meg lehetne ezt abban ragad­ fogalmam sincs, én csak zenélek, és nem próbá­ mintha még mindig kicsit nehe­ ni, hogy intenzívebben és talán másképp tö­ lom meg elemezni, amit csinálok. Azt sem mon­ zen hinné el, mekkora sztár. rekedett a közvetlenségre, az intimitásra? dom magamról, hogy minimalista volnék. Próbá-

1999. SZEPTEMBER 5 mostanában az igazi nagy feladat az számomra, hogy megtaláljam a lehetőséget rá, hogy leülhes­ \ sek a zongorához gyakorolni. © : Említette, hogy gyerekkorától kezdve sok jazzt hallgatott, ennek mekkora szerepe volt a pályaválasztásában? D.K .: Akkoriban csak élveztem ezeket a ze­ néket, és még egyáltalán nem fontolgattam ko­ moly döntéseket. Amikor még a szülői házban hallottam ezeket, nem elemeztem, csak hallgat­ tam őket, és nagyon tetszettek. Végül - szeren­ csésen - úgy alakult a pályám, hogy én is ezt az utat követhettem, hogy pont ezzel foglalkozha­ tok, amit szeretek. © : Rengeteget turnézik, hiszen Amerikában és még Európában is rengeteg nyári jazzfesztivá- lók valami szépet játszani, ami nem túláradó, és © : Mekkora szerepe van a szövegnek egy-egy lon hirdették a fellépéseit. aminek van értelme is. Egy-egy dalra vonatkoz­ dal kiválasztásában? D . K.: Igen, valóban, nagyon be van osztva tatva ez mindössze a zenét és a táncot jelenti, ki­ D.K Óriási, ez mindig fontos szempont az időm, de nagyon szerencsés vagyok, hogy ez hozni, ami benne van. Azt hiszem, ennyi az számomra. A szöveg, a melódia és a harmónia. így van, és ennyi a fellépésem. A második na­ egész. Akkor is, ha az a dal csak egy egyszerű De kell, hogy a darab érdekeljen mint jazz-zon­ gyobb nemzetközi turném ezen a nyáron július melódia, és nem akar többet jelenteni, mint ami. gorista is, és hogy megfogjon a szöveg, amit in­ elején indult. Nem kell feltétlenül erődemonstrációt csinálni terpretálnom, amihez viszonyulnom kell. Meg © : Milyen fogadtatásra számít az új lemez kap­ belőle. Mindez persze „csak" ízlés és ítélőképes­ kell találnom a dal történetét. Nemcsak azért csán? ség kérdése. énekelek egy dalt, hogy elénekelhessem a meló­ D .K .: Abban bízom, hogy boldoggá teszi © : Egyetértene azzal, hogy ön visszafogottan fe­ diáját, a szöveg is roppant fontos. Mindennek tö­ majd az embereket, ez a legfontosabb. Én ezért jezi ki az érzelmeit? kéletesen kell illeszkednie számomra, a dallam­ csinálok lemezeket, hogy az emberek élvezzék a D. K.: Hogy visszafogottan fejezem ki az ér­ mal és a harmóniával együtt. zenét. zelmeimet?! Remélem, hogy nem. © : Hogyan vált énekes-zongoristává, hiszen © : Most New Yorkban él, vagy pedig hazájában, © : Hogyan választja ki a repertoárját, hiszen klasszikus zenével kezdte pályáját? Kanadában? érzésem szerint nagyon tiszteli a darabo­ D.K Sosem akartam klasszikus zenész D . K.: New Yorkban. kat, amelyekhez hozzányúl. Erre akár a Pop­ lenni, csak klasszikus zenét tanultam. Amikor az © : És szokta hallgatni, megnézni a kollégáit? Kit siele Toes, Michael Franks régi sikere is pél­ iskolában, a középiskolai jazz-zenekarban ját­ hallgat szívesen? da lehet. szottam, akkor éreztem azt a szabadságot a D . K .: Minden kollégámat szívesen hallga­ D. K.: Tudja, a Popsiele Toes eredetileg férfi struktúrában, hogy improvizálhatok, hogy te­ tom. Mindig. Nagyon szeretem Christian McBri- énekesre íródott, és Michaellel megbeszéltük, remthetek valamit abban a pillanatban, és ezt de-ot meg az énekeseket, Vanessa Rubint, Cas­ hogy a kedvemért átírja a szöveget. Szerintem ez roppant élveztem. Persze imádom a klasszikus sandra Wilsont, Dianne Reevest, és mindig meg­ egy nagyszerű darab, mert persze sok komoly zenét, bárcsak foglalkozhatnék mind a kettővel, hallgatom a nagyokat, akikre felnézek. Nem is tu­ dologról énekelek, de néha kell a humor is ah­ de azt hiszem, ez a szabadság mindörökre meg­ dom hirtelen mindegyiket felsorolni, de olyanok­ hoz, amit az ember csinál. Ezért gondoltam úgy, fogott. Csodálatos tanárom volt, aki Charlie Par­ ra gondolok, mint Brad Mehldau, Benny Green, hogy ez egy jó választás lenne, mert rengeteg hu­ ker és Bili Evans lemezeivel megismertetett, Geoff Keezer meg Ray Brown. mor van a szövegben. hogy azután már egyedül fedezzem fel Oscar © . Magyar muzsikusokkal is találkozott? © : Úgy vettem észre, hogy nem angol anyanyel­ Petersont, és Herbie Hancockot, és úgy érez­ D.K Biztosan, de most hirtelen nem jut vűek számára is könnyen érthetően énekeli a tem... szóval lenyűgözött a kreativitásuk, ahogy eszembe egy sem, segítsen. Még nem ittam meg szövegeket. új melódiákat teremtenek az adott harmóniame­ a reggeli kávémat... D. K Nem mondhatnám, hogy ez tudatos netekre. © Az Amerikában is ismertek közül talán Zoller lenne. Inkább csak érzés, hogy a szöveg fontos © : Mekkora a szerepe a zongorajátéknak az Attilával kellene kezdenem... nekem, és azt hiszem, megtanultam, hogy minél előadásaiban, csak kíséret vagy ennél több? D .K Találkoztam Attilával, hát persze. halkabban interpretálok valamit - mondhatnám D .K .: Jazz-zongorista vagyok. Örülök, hogy említette a nevét. Meghívtak egy erre, hogy minimalista megközelítésben... -, an­ © : Tehát legalább olyan fontos, mint az éneklés? partira New Yorkban, amit az ő tiszteletére tartot­ nál inkább tisztábbá válnak benne a dolgok. Azt D . K.: Igen. tak, nem sokkal a halála előtt. John Scofield is ott hiszem, ennek az a magyarázata, hogy zeneileg © : És könnyen tudja mindkettőt egyszerre csi­ volt, meg Russell Malone, meg Pete Bernstein, különböző kultúrákon nevelkedtem, és külön­ nálni? aki jelenleg a turnékon a gitárosom, csodálatos böző nyelveken hallgattam ezeket. Olasz operát, D .K .: Semmit sem tudok könnyen csinálni parti volt. Azonkívül is találkoztam Attilával né­ walesi és bolgár dalokat, afrikai zenéket, minden­ (nevet), de mindenesetre kihívást látok benne, hányszor. félét hallgattam, és amikor nem értettem a szö­ hogy a kettőt egyszerre csináljam. Érdekes, jó, © Köszönöm az interjút, remélem, hogy egy­ veget, még akkor is megértettem a mögötte rejlő hogy kihívást jelent, de hát a zongorázás már szer Magyarországon is beszélgethetünk szenvedély és szépség lényegét. Mindkettő egy­ eleve kihívás. Az egészben a legnehezebb turné majd. aránt fontos. közben gyakorolni. Énekelni bárhol tudok, de Zipernovszky Kornél

6 1999. SZEPTEMBER 1999. SZEPTEMBER 7 8

Fotó: promóció 99 SZEPTEMBER1999. A születésétől fogva erősen látáskorlátozott fogvaA erősen születésétől fiú egy abn ee mvle” ez lépten-nyomon, jelzi - művelnek” velem latban giev felvételeit. giev Valery karmesterász, Ger­avagy ügyeletes az del AlfredNorman, Bren- mintJessye jákavilágban, tar­ Universal acsoporthoz ma énekművész jeles repertoárján gazdagodó folyamatosan énekes oy iyn étsga kps úeekdi a túlemelkedni dolgon. képes méltósággal milyen hogy inkábbtragédiának, amitaz kapcso­ ezzel emberek „Aztérzem hatalmas hűhót a meg. annak éli sem anagy ezt tragédiátkoránt­ ő lát, bársem semmit óta futballbaleset történt korában éves tizenkét egyben rá lehetne ragasztani, és nem is csupán a csupán is nem ragasztani, és rálehetne egyben Cura.Alagna,berto illetve Jósé létez­ haAzonban Ro­ közelálló leginkább hozzá korban a vagy go, opera­ tekinthető Luciano mégsemPavarotti,sztárnak, mint Domin­ Plácido Andrea Bocelli rista támasza, hiszen CD-it nagyobb tételben fogyaszt­ legtekintélyesebb tételben nagyobbCD-it támasza, hiszen mindenképpen szempontból üzleti lemezcég Classics Philips Group-os Music Philips Deccávalegyesült a közelmúltban a tozó, a hogy véletlen, korántsem után Mindezek tart. az amelyeket vonatkoztatva, dalokra dallamos behízelgően slágerekre, kábbazokraörökzöld az ne afféle fogalom, hogy népszerű tenor, azt tenor, egy az népszerű hogy affélefogalom, ne kellemesen szárnyaló hang folytán, hanem legin­ hanem folytán, hang szárnyaló kellemesen zpebre 4 ezeds ls teno­ olasz esztendős 41 szeptemberben mn niakza öb ze i a most a is ízben nyilatkozta több mint - B ár az operát mindennél jobban kedveli ármindennél az operát

AndreátCorelliindítja igaziazmégsem el nemzet­ kötődik, faluhoz toszkánai kis gyermekkoregy A lett hagyományoslett nápolyi dalokis megszólalnak. A hangjára a kíváncsi hallga­ kapkodtakdányban el a ettől marad le nem Európában. De félországig Itáliától Német­ lesz platinalemez például Bocelli a CD-i közül kiadott ott az és művésze, exkluzív alapított harmincas években a még ekkor Bocelli rahelyetmagának követel is. a lemezpiacon dika San Remó-i dalfesztiválon, amivelegycsapás­ Nessun Kalaf a áriát, híres a között többek celli Bo­ ahol - követően fellépést Zuccheróval közös tenorduó alkalminak tetsző az után ami sererét, tenorjára.szépségű Ezekges már után csak egylé­ ugyancsakfelfigyelAndreaoperalegenda különle­ Ahhoz, hogytanárát fizetni tudja, Andrea éjszakán­ a eleinte tehetség zenei hamarA megmutatkozó tók.A ViaggioItalianón a népszerű operaáriák mel­ pél­ ezer 300 szülőhazájábanmint énekes aztöbb harmadikalbumfogadtatása amelyet egyedülsem, Records Sugar tartozó csoporthoz zenei milánói diadalmasko­ 1994-benDormát ismegszólaltatja - Több Európát. járja be sikerrel hatalmas CD-je hogyPavarottiMi- a lemezre pés, Bocellivelvegye Pavarottinak, az Luciano demoszalagot örökítő hangját meg­ Bocelli a elküldi Amikor van. lelke sem: tenorista más egyetlen amivel rendelkezik, olyasmivel Zuccherót, elbűvöli teljességgel amely nyújt, produkciót olyan énekes ismeretlen addig célból a ebből és előadókat, számára tenor keres Miserere duett a 1992-ben Fornaciari, aki chero közi karrierhanemaz felé, rocklegenda,olasz Zuc- gével,Enricával. A házasságkötésük óta elteltév hét ját,Franco Corellit,aki nyomban elvállalja tanítását. ügyvédifeladatokat isteljesít, aztánhirtelen mégis­ vatásospályamuzsikusi iránt. Andreapisai aegye­ van,hogya másokmaguk döntenek ebben reakciói ele bhrnoot ehlgtskt at Az tart. meghallgatásokat beharangozott kellően alattkét gyermekük született. későbbiegy ten,felesé­ ilyenhozza szereplésössze is­mitteszként ésbárokban klubokban fel, és lép a legfőképp családban, a énekeljek hogy kértek, „Emlékszem, mindig az számára elrendelés. igazi az érzi, éneklés úgy is tizenévesen alig ekkor, már gyermek barátságba kerülő szóló életre egy zenével a magának, de utatszaxofonjátékban tör afuvola- pedig és utóbb zongoraórákon, kötelező márkanéven. Bocelli Chianti borokat finom ben mennyiség­ kisebb Andreaaholtermel apjaisma skua tr aáa blő éyzr é a még a kényszer, és magánakcsak belső utat töra doktorátust. Egyátbíróságiéven még kirendelésre kapjais jogi módja ameg szerint annak és rendje tanulmányai iratkozik végén és jogra a be, temen ébresztiksok egyelőre nem a kedvet felbenne ahi­ népes rokonság szórakoztatására.”rokonság népes noristát,többsztár későbbi felfedezőjétistápoló­ és mindigifjú felkeresi Bocelli az egykori legendáste­ házi aáltal. dalolgatá- és A ismerkedéshangszeres ná,hogy márpedig sokkal énekes lesz, ő inkább úgy hogybárki igazán iselhatározhat­Nemgondolom,

z tárközeiben mind népszerűbb énekest hamarosan Pavarotti is dító Bocelli érdekes módon nem szívesen tolmá­ meghívja jótékonysági gálahangversenyeire, ame­ csol dalokat élőkoncertjein, inkább áriák előadásá­ lyeken a klasszikus zene slágerdarabjai mellett a ra szorítkozik. Többnyire Verdi és Puccini operá­ könnyű műfaj népszerű dalait is megszólaltatja, iból énekel, amelyeket néhány régi slágerrel, pél­ egyben ismét duetteket ad elő nagy nevű patrónu- dául Tosti örökzöldjével, a La serenatával vagy az sával, de Pavarottin kívül Bryan Adamsszal, Giorgi- O sole mióval színesít. A népszerűségben csupán ával, Andreas Vollenveiderrel vagy az egyik újabb kevesekhez hasonlítható tenorista sztár időközön­ szopráncsillaggal, Nancy Gustafsonnal is fellép. ként élő operai fellépéseket is vállal. Egyik népsze­ A hangversenyeknek köszönhetően Bocelli nevét rű szerepe a Bohémélet Rodolphe-ja, és csodák már széles körben megismerték az 1996-os pán­ csodájára, ha valaki nem tudja, hogy egy szeme vi­ európai Night of the Proms turnét követően, ahol lágát vesztett énekes kelti életre a költő figuráját, a például Bryan Ferryvel, John Milesszal és A1 Jarreau- kevés mozgásra szorítkozó alakítás tökéletességé­ val is dobogóra lépett. Legalább félmillió ember nek köszönhetően talán rá sem jön erre. A vakság köszöntötte ujjongva a koncerteken, ráadásul a ugyanakkor kétség kívül akadálya, hogy Bocelli a televíziós közvetítések révén tízmilliók számára nagy operaházak gyakori vendége lehessen. „Az ő nyújthatott maradandó élményt. Számos kislemez, szeme világa a hangjában van” - fogalmazta egy szóló- és közös produkció megszületését követően amerikai kritikus a tomboló sikerű washingtoni fel­ került piacra az újabb CD, a Romanza, amely már a lépésről megjelentetett írásában. Polydor Holland és a Sugar Music közös kiadványa, A szabad idejében hat csodálatos arab telivérjét és amelyet ’97-ben a világ minden pontján kitünte­ meglovagoló énekes azért az idei veronai ünnepi tett érdeklődés fogadott. Ezt követően lett az ének­ játékok rendezvényein Lehár A víg özvegy című művész a Philips Classics sztárja, amit leginkább az nagyoperettjének tenorfőszerepét alakította, és nem­ jelez, hogy a legfőképpen popdalokat tartalmazó régiben - ám nem első ízben - a pápának is elő­ albumon a Sarah Brightman szopránénekesnővel énekelt. A 2000-es jubileumi szent évre ugyanis megszólaltatott duett, a Time to Say Goodbye, il­ egy lourdes-i pap himnuszt komponált, és ennek letve ennek szólóváltozata, a Con te Partira is egy­ megszólaltatására keresik a legihletettebb tolmá­ ből a slágerlisták élére ugrott. csolásra képes előadót a Vatikán legfőbb elöljárói, A nem csupán költői megformálásaival, de leg­ köztük a Szentatya is. alább ennyire hangjának egyedi szépségével is hó­ Lindner András

Andrea Bocelli világszerte szívesen látott vendége a jótékonysági gálakoncereknek. F o t ó : pr o m ó c ió

1999. SZEPTEMBER 9 Nem „jó kérdés”! Elismerem. A kérdőjelet eredetileg a Gra- mophone egyik irányadó vokális szaktekin­ télyének, Alan Blythnak az állítása után tettem. Ő az áprilisi számban Carlo Bergonzit tüntette ki „a század legnagyobb Verdi-tenorja” címmel. Mélységesen tisz­ telem Mr Blytht és némelyik kiváló kollégáját, akik az elmúlt harminc évben megtanítottak okosabban hall­ gatni és gyűjteni. Fenti kijelentésén mégis eltűnődöm, holott az idén 75 esztendős Bergonzinak- Isten éltes­ se sokáig! - szintúgy odaadó tisztelője vagyok. Hosszú ideje igyekszem állandó, sőt „örök” értékrend alapján kiválogatni és csoportosítani kedvenc előadóim telje­ sítményeit, pedig tudom, hogy egy bizonyos szint fölött a sorrend pusztán egyéni érvénnyel bír. A felsőfok ha­ mar kicsúszik toliamból, ám a mindig föllelhető alter­ natíva arra int: csak óvatosan engedjek osztályozó haj­ lamomnak. Persze A. B. is nyomban megengedi, „hogy Carusó- nak nagyobb és jobb hangja volt, Martinellinek még választékosabb stílusa, Pertilének valószerűbb színé­ szi vonzásköre, Björlingnek arisztokratikusabb mo­ dora, s hogy Corelli hangszíne izgalmasabb, Pava­ rotti tónusa hamarabb felismerhető”. Ő mégis Ber­ gonzit tartja „Verdi (és Donizetti) természetes, egyenértékű tolmácsolójának, mind között a legjobb muzsikusnak”. Gondolom, a „szak-olvasó” neheztelve hiányol még néhány nevet. Az idézetben nem szerepeltek; később sort kerítek rájuk. A Verdi-tenor fogalma a klasszikus és a korai romantikus bel canto-eszményhez képest jelöl új minőséget. A tónus szépsége, a stiláris-techni- kai biztonság, az elegáns olasz(os) frazeálás, a kifeje­ zőerő és a meggyőző színészi játék természetesen az előző korszakokban is követelmény. Az új ismérvek: az orgánum megnövelt átütő- és vivőereje, a fényesen szárnyaló magasságok, a fizikai teherbírás és állóké­ pesség. (Összefügg ezzel, hogy amíg a nagy bel canto- triásznál a tenor ritkán kap címszerepet, Verdinél és Wagnernál'az arány számottevően elbillen javukra?) Nagyon kevés olyan tenorista élt (élt-e valaha?), aki­ ben a fenti tulajdonságok együtt megtalálhatók. „Spe­ cialistává” amúgy sem az adottságok összessége teszi a művészt, hanem egy zeneszerző teremtő szándékának Pertilét, Lauri-Volpit, Björlinget is a ’30-40-es évek­ got. Mint a nagymesterek egyike, Tito Schipa. (L. az megértése, stílusának elsajátítása, szellemének csor­ ben. És ism ertünk még olyan rajongókat, akik jelen áriákat és a Galli-Curcival énekelt kettősöket mind bítatlan érvényesítése. Vagyis a legkevésbé mérhető tu­ voltak Caruso budapesti bukásán (Radames, 1907). akusztikus, mind mikrofonos felvételen.) A fentiek dás. És nem szóltunk még arról a szintén megfogha­ Olvastunk róluk hazai és külföldi beszámolókat, de voltak a fiatal Gigli első Verdi-szerepei is. Ő szintén af­ tatlan (mert mélyről fakadó és csöppet sem külsősé- személyes véleményt formálni elsődlegesen csak hang­ féle „Verdi-tenor malgré lui”, természetesen nem ab­ ges) összetevőről, amit a sajátos Verdi-típusú szenve­ lemezeik alapján próbálhatunk ban a jelentésben, amelyet Kazinczy a pompás „bot­ dély és pátosz jelez. Más kérdés, hogy a jelentős művé­ csinálta” szóval magyarított. Az egyedülállóan szép te­ szek zöme nem specialistának, hanem „általános”, 78-as seregszemle nor gazdája ugyanis ritkán áldozott a kotta szentségé­ hogy ne mondjuk, egyetemes tehetségnek tartja ön­ nek, stilisztikája kevéssé igazodott a szerzőhöz; folyto­ magát. Néhányan valóban azok, például Domingo. Kivétel mindenféle csoportosításban adódik, a Verdi- nos tempóingadozás, a dallamvonal megtörése, indo­ Nemzedékem Verdi-szerepben láthatta Budapesten di tenorok között például a könnyed, lírai hang számít kolatlan fermaták, az ún. nyögések, hehezetes átköté­ Stefanói (Riccardo, I960), Bergonzit (Alvaro, Manri- annak Egyetlen főszerepe a népszerű operákban sek, futamok közepette meglehetős önkényességgel co, 72-73) és Domingót (Radames, 1986). Az utób­ Fenton. De megszólaltatói közül sokan győzték a Man- formálta szólóit. E mindenekfölötti Puccini-dalnok bit és kortársait sok videofelvételen is; az előttük járó­ tuai herceg és Alfredo szólamát is, eleganciával, virtu­ mégis a Herceg lényegét, az amorális életszeretetet ra­ kat csak filmtöredékekben. Az idősebb hozzátartozók óz énekléssel helyettesítve az ércesebb, testesebb han­ gadta mega (lemezen és filmen) fennmaradtRigoletto-

1 0 1999. SZEPTEMBER ANTOLÓGIA

töredékekben. A híres kvartettlemez behízelgően ráme­ Egy másik világhírt szerzett tenorista szintén 1885- tehát aligha múlják felül Bergonzit; a hanglemez szá­ nős énekének nemhogy Maddalenák, de megrögzött ben és Montagnana városkában született. Aureliano zadának egyik dicső tette az övé! A Három Tenor dobo­ férfigyűlölők sem állnának ellen. Hasonló remeklés a Pertile a Scala sztárja, s ami még nagyobb szó, Tosca­ gós helyezésében már hangsúlyosabb az üzletpolitika, Traviata teljes előadásából (Covent Garden, 1939, Ek­ nini kedvence lett. Számos énekes példaképének tar­ bár igazságtalan lenne eltekintenünk személyes oda­ lipse) a Parigi, o cara kettős Canigliával. Más részletek, totta intenzív alakítókészségéért. A csöppet sem sze­ adásuktól, ambícióiktól. A mennyiségi szemlélet azon­ illetve a Requiem (1939), Az álarcosbál (’43) és az rénykedő Lauri-Volpi azt írta, ha kollégájának szebb ban mellékvágányra vezet. Hiszen Björling csak hat Aida (’46) alapján viszont sokan mellőznék őt e téma­ hangja volna, valamennyiüket lehengerelhetné. De szereppel kerülne a listára, s közülük „kettő és fél” körben. A dinamikai skála túlsó végéről a fanfárhangú nem volt, s a lemezeken ez még föltűnőbb, mint egy már elegendő az örökös tagsághoz a Verdi-panteon- del Monaco a firenzei Végzet hatalmában (élőből, nagy színházban lehetett. A hangszépség elbírálása ban. (Manrico: 1939 és ’41, Covent Garden, Metropoli­ CETRA) átugrotta saját árnyékát, és senki sem tagadja, ugyan reménytelenül az egyéni ízlés dolga, a korízlés tan; 1952, RCA. Riccardo: 1940, Metropolitan; valamint hogy az ’50-60-as évek kiemelkedő Otellója volt. viszont tárgyilagosabban szemlélhető és leírható. S az 1955-ös RCA-Aida III—IV. felvonása.) No meg áriák Századunk első felében kevés énekesnek jutott teljes épp Pertile kapcsán kell utalni arra, hogy ő és társai ugyané művekből és a Requiemből 1936-44 között. felvétel. Furcsa, hogy Carusónak sem, noha a halálá­ - Carusótól Corelliig, ki inkább, ki módjával - enged­ Nem hagyható említetlen a sokat „szabálytalankodó” ig három Rigoletto,egy Traviata és két Aida készült tek a verista stílus térhódításának, amely a századfor­ Giuseppe di Stefano sem, akit hevülete hol kivételes (+ néhány francia nyelvű komplett), igaz, szinte mind duló óta befolyásolta az előadói modort. Ma meg, jo­ szellemi magasságba ragadott fel, hol röghöz kötött. Azt Európában. Ám a bőséges szólók és együttesek alapján gos visszahajlással, szigorúbban ítéljük meg ennek szokták mondani, kortársai között ő festett a szóla­ Carusónak díszhely jár legalább a Herceg, Riccardo, Al­ (néhol bántó) nyomait. A különféle CD-kiadásokban moknak leghihetőbb „arcot”. Alfredónak bizonyosan varo és Radames megszemélyesítőinek legelső sorában. hozzáférhető teljes Aida és A trubadúr 1928-ban, il­ (1954, EMI; ’55, Scala) és Riccardónak ’56—57-ben. (Hivatalos és független kiadók tömegesen kínálják CD- letve ’30-ban készült Pertilével, mondhatni még fény­ Ugyancsak szokás a legjobb Manricók és Radamesek n.) A mára elfeledett, noha különlegesen szép hangú és korában. Mindkettő több, mint dokumentum, bár a között emlegetni Franco Corellit. Hölgy nézői előtt a modorosságai ellenére is lenyűgözően éneklő Giusep­ színpadon nyilván ő is forróbb élményt kínált. Bizony­ nyert ügye volt mint a kétségkívül legszebb férfinak a pe Anselmi áriája a Luisa MilleiM minden kritikusnál ság rá Tóth Aladár magasztaló méltatása az 1939-ben Verdi-tenorok között, hangszíne pedig a férfi ítészek és krónikásnál első díjas. Egy másik hangcsodától, Gia­ Budapesten látott Otellóról és Manricóról. többségét is elkápráztatja, de tárgyilagos hangulatban como Lauri-Volpitól csak a II. világháború után, tehát meg kell engedniük, hogy muzikalitása jócskán elma­ 53. esztendejétől követően maradtak teljes felvételek: Díjkiosztás rad a „csúnyábbaké” mögött. Törekvését tekintve rit­ Rigoletto, A trubadúr, Luisa Miller. Ezek a stúdióból kán, az eredmény szempontjából gyakorta vétett a Ver­ közvetített rádióadások sok tekintetben torz képet ad­ A magnetofon és a mikrobarázda a mennyiség forradal­ dinél kötelező illemkódex pontjai ellen, és rajongói nak orgánumáról és művészetéről. De az 1930-as Ní- mát hozták a hanglemez történetében. Számtani logi­ sem állíthatják, hogy a míves árnyalatok művésze... lus-parti jelenetnek (Rethberggel és de Lucával) máig kával az látszana „legnagyobbnak”, akivel a 26 műből a Még hosszan „tűnődhetnénk” A Blyth írása fölött. Ha alig akad párja, az 1943-as OMo-sorozat (26 és fél legtöbb szerepet rögzítették, stúdióban vagy élőben, le­ figyelembe vesszük jelöltjének sokoldalúságát, eré­ percnyi zene egy Nimbus-CD-n) szintén énekes óriás­ mezre vagy videóra. Ha ez igaz volna, akkor korántsem nyekben gazdag alakításainak egyenletesen magas ként mutatja az alacsony termetű, de tüneményes ma­ hiánytalan magánstatisztikámban így alakulna a bajno­ színvonalát és a fenti számszerű adatokat, enyhe rész­ gasságokkal rendelkező hőstenort. ki táblázat: 1. Bergonzi 18, 2. Domingo és Carreras rehajlása nem kevésbé bocsánatos, mint akármelyi­ Giovanni Martinelli külön ódát érdemel. Tenorját 16-16,3- Pavarotti 12 szereppel. Bergonzi még egy re­ künké. Ám kell-e kinevezni a „legnagyobbat”? nem mindenki szerette; a néhai Carelli Gábor szerint korddal büszkélkedhet: 1974 végén (három kivételé­ Következzék inkább 13 fontos szerep a népszerű ope­ „oly egyenes volt, mint egy cső”, más ezrek és tízezrek vel) a szerző valamennyi tenoráriáját fölvette! A három rákból 13 (+ 1-2) ajánlással a teljes felvételeken talál­ számára viszont élvezetes. Martinelli Toscanini keze LP-re terjedő Philips-album színe-javát, egy 14 számból ható, általam legjobbnak hitt alakításokról. alatt nőtt a Verdi-stílus tudósává: 1914-ben legalább álló válogatást 1996-ban adott ki a cég. „Összetettben” Uhrman György ötven kétórás próbát tartottak A trubadúr együttesé­ vel! A mintaszerű legatón, a hajlékony és rendkívül biztos hangadáson, a trombitafényű magasságokon A szerep (A mű) Az ajánlat (karmester, márka) túl Martinelli az egyetlen lélegzetre énekelt hosszú frá­ Emani Bergonzi (Schippers/RCA) zisokkal hódított. Előadását a maradéktalan azonosu­ Rodolfo (Luisa Miller) Domingo (Maazel/DG) lás és a felfokozott drámai szenvedély jellemezték. Macduff (Macbeth) 1. Bergonzi (Leinsdorf/RCA)* 2. Pavarotti (Gardelli/Decca) Számos kiadó gyűjtötte össze legjobb Verdi-felvételeit Herceg (Rigoletto) Pavarotti (Bonynge/Decca) az 1924—29-es évekből, így a Pearl egy CD-n Manrico Manrico (A trubadúr) 1. Björling (Cellini/RCA) 2. Bergonzi (Serafin/DG) és Radames, egy másikon Alvaro leghálásabb megszó­ Alfredo (Traviata) 1. di Stefano (Giulini/EMI) 2. Gedda (Ceccato/EMI) lalásait. (Káprázatos partnerei Ponselle, de Luca és Adorno (Boccanegra) Carreras (Abbado/DG) Pinza.) A teljes élő Metropolitan-felvételek közül az Riccardo (Az álarcosbál) 1. Björling (Panizza/MYTO) 2. Bergonzi (Leinsdorf/RCA) 1935-ös Boccanegrát és a ’37-es Aidát nem hallot­ 3. Domingo (Abbado/DG) tam, de az Otelló 1938-ból, Rethberg és Tibbett társa­ Alvaro (A végzet hatalma) 1. Domingo (Muti/EMI) 2. Bergonzi (Gardelli/EMI) ságában, talán a mű diszkográfiájának legmeggyőzőbb Don Carlos 1. Bergonzi (Solti/ Decca) 2. Domingo (Giulini/EMI)" és legmegrázóbb szerepformálása (Music and Arts). Radames (Aida) 1. Domingo (Abbado/DG) 2. Bergonzi (Karajan/Decca) Ha „készületlenül” szólítanak fel, valószínűleg az ő Otelló Domingo (Maazel/EMI) nevét vágom rá a „Ki a legnagyobb?” kérdésre. Ugyan­ Fenton (Falstaff) 1. Alva (Karajan/EMI) 2. D. Gonzales (Giulini/DG ezeknek a daraboknak és Az álarcosbálnak még későbbi előadásai azonban Martinelli folyamatos vo­ * Még jobb a pár nappal korábbi azonos Metropolitan-produkció felvételén: Movimento Musica kális hanyatlását tanúsítják. ** Francia változat: 1. Alagna (Pappano/EMI), 2. Domingo (Abbado/DG)

1999. SZEPTEMBER Bach Salzburgban

Thomas Ilampson és Nikolaus Harnoncourt

Július 28-án Szívesen írnám, hogy Mozart városa reteket öltő zenei nagyüzemében in­ egy napra Bach városává vált, de dokolt és az összkiadás szelleméhez S alzbu rg Salzburg utcáin kóborolva semmi je­ jól illeszkedő magatartás volt. Aki legjelentősebb lét sem találtam annak, hogy a város ugyanis valami szenzációs bejelen­ valamelyik impozáns palotájának tésre számított ezen a sajtótájékozta­ eseménye nem a dísztermében a Teldec a „hangrögzí­ tón, az bizonyára csalódott, hiszen a »áros szülöttéhez. tés történetének legambiciózusabb Bach 2000 inkább az elmúlt évtize­ Mozarthoz, nem is vállalkozásaként" hirdetett Bach- dek fáradságos és alázatos aprómun­ összkiadás nemzetközi sajtótájékoz­ kájáról szól, semmint valamiféle vi­ világhírű tatójára készül. Utólag már magam is lágrekord felállításáról. Ezt az apró­ fesztii áljához, hanem úgy látom, hogy ez a csendes, vissza­ munkát pedig Nikolaus Harnoncourt fogott, harsányságokat nélkülöző, végezte el, aki nélkül - amit a Teldec H adihoz diszkrét jelenlét Salzburg „ipari" mé­ munkatársai számtalanszor hangsú­ kapcsolé)dott: 2-19 lyoztak - ez az összkiadás nem jöhe­ évvel ezelőtt ezen a tett volna létre. S valóban, ha átte­ kintjük a 153 CD-t számláló dobozok napon halt meg tartalmát, 45 CD-nyi egyházi kantá­ Johann Sebastian tával, a két passióval, a h-moll misé­ vel, a Karácsonyi oratóriummal, a Hach. így a Tcldec négy zenekari szvittel, hegedűverse­ ezt az időpontot nyekkel és más concertókkal, vala­ mint a Musikalisches Opferrel Har­ találta alkalmasnak noncourt a sorozat első számú elő­ arra. hogy adójává lép elő, sőt: ez az összkiadás hivatalosan is legalább annyira szól róla, mint Jo­ hann Sebastian Bachról. Akik számá­ bejelentse és útjára ra pedig a kantátákkal eltöltött évek indítsa Hadi 2000 nem nyújtanak az előadói életmű­ véről kellően mély perspektívát, azok­ cím ű nagy nak itt van még a hat - a karmester vállalkozását. \z eredeti „foglalkozását" reprezentáló - eseményre a csellószvit (CD-n most először), há­ rom gambaszonáta, valamint néhány Gramofon is kamarazenei kompozíció, melyekben meghívást kapott. Ton Roopman Harnoncourt csellistaként vett részt.

12 199 9. S Z E P T E M B E R Minden összkiadás (legyen az kotta, nem ildomos a produkciókról a kon­ hanglemez, vers, regény) korszakha­ certkritikák hangnemében szólni, azt tár. Inkább a múltról szól - azáltal, azért érdemes megjegyezni, hogy a hogy lezár egy korszakot s nem három produkció közül - Luca Pian­ annyira a jövőről, mert kapcsolata a ca (lantszóló), az II Giardino Armoni- holnappal és a holnaputánnal meg­ co tagjaiból verbuválódott alkalmi foghatatlan és illékony. Aki a Bach trió és Staier (d-moll csembalószo­ 2000-ről mint jelenségről kíván el­ náta) - Andreas Staier messze kiemel­ mélkedni (van miről: csomagolás- kedett, és az alkalomhoz képest szo­ technika, design, historikus kizáróla­ katlanul mély és tartalmas előadással gosság, marketing, üzlet ez? - hogy lepett meg majd mindenkit. Kár, csak néhány szempontot mondjak), hogy a Teldec csak kevés darabot nem kerülheti meg a Harnoncourt-je- rögzített vele, s inkább megmaradtak lenség kérdését sem. Ez volt Bach az archívum kockázatmentesebb fel­ salzburgi egy napjának legfontosabb tárásánál...) Itt volt Ton Koopman, „üzenete", ami mindenképpen első­ félszegen, egy kicsit zavarodottan. séget érdemel az érdekes, de kevés­ Pedig az ő részvétele a sorozatban bé fontos momentumok felidézésé­ inkább büszkeségre adna okot. Bach vel szemben. összes orgonaművét feljátszotta (nem Mert nem számított rosszul a Teldec először, s talán nem is utoljára) re­ stábja, amikor Salzburgban rendezte mekbe szabott, eredeti állapotukban meg a sajtótájékoztatót, hiszen Euró­ megmaradt 18. századi német és pa zenei szaksajtója ilyenkor igen holland orgonákon. Bekerült a soro­ nagy számban amúgy is jelen van a zatba néhány régebbi világi kantáta városban (erre persze más társasá­ felvétele is. gok is rájöttek...). Sok művésznek, Harnoncourt elviselte a fényképező­ világsztárnak nem okoz problémát gépek villogását, az II Giardino Ar- jelenlétével megtisztelni egy-egy monico jelen lévő tagjai élvezték és ilyen eseményt. Thomas Hampson használták. Más nemzedék, más is­ például Busoni Faustus doktorának kola. Mintha egy jól megfizetett (le­ salzburgi előadása miatt volt a feszti­ het, hogy korábban popdívákon ed­ válvárosban, az összkiadás néhány ződött) kommunikációs menedzser lemezén is énekel, jelenléte kelleme­ dolgozna a háttérben. Ők a Branden­ sen borzolta néhány hölgy kedé­ burgi versenyek - szerintem erősen lyét... Mások, mint Luca Pianca vagy vitatható - felvételével járultak hozzá Andreas Staier, még egy kis házikon­ a sorozat sokszínűségéhez (monda­ certre is kaphatók voltak. (Jó ötlet nom sem kell, a Teldec ezeket a da­ volt a sajtótájékoztató monotóniáját rabokat is felvette Harnoncourt-ral). megtörni egy-egy Bach-művel, s bár Molnár Szabolcs

Az II Giardino Armonieo zenekar első hegedűse ...és fuvolása eneoktatás Karácsony előtt kész a

A CD-ROM ötlete Kórpáti Andrástól szárma­ hetünk - magyarázza Kristóf Csaba, aki a ké­ zik, aki az Aurion Kft.-vel a lemez felelős ki­ pi anyag összeállítása mellett a szoftver tech­ adója is. A cél az volt, hogy ne csak technikai nikai kidolgozója is. - Adott például egy fel- kivitelezésében, hanem a felhasználói felület adattípus: hangzatfelismerés vagy dallamfelis­ megjelenésében, a látvány és a hangzás esz­ merés. Ezeken belül kapok egy hármas- vagy tétikumában is európai színvonalú legyen a ki­ négyeshangzatot, vagy egy népdalrészletet le­ advány. A képernyő hátterét válogatott zenés­ zongorázva. Ha ezeket felismertem, a gép hangszeres témájú festményekből, freskórész­ gondoskodik róla, hogy ez többet ne kerüljön letekből, iniciálékból készített kompozíciók dí­ elő. Sikerült egy órási példatárat összeállítani, szítik, amelyek egyetlen egérkattintással amelyekből a gép automatikusan választja ki előtérbe hozhatók, és a teljes képernyőn látha­ az egyiket, lezárja, hogyha helyesen megol­ tók. A zenei rész igényes elkészítéséhez szak­ dottam, majd kiválaszt egy másikat és így to­ értőre volt szükség. Kárpáti egyből a ZTI tájé­ vább. Ezért a program ajánlott magánfelhasz­ kán kezdett keresgélni, de sokan visszautasí­ nálásra és pedagógusoknak egyaránt. A szol­ tották az ajánlatot. „Nem volt könnyű olyan fézstanár kihagyhatja az elméleti leírásokat, szolfézstanárt találni - vallja meg Kárpáti -, közvetlenül hozzájuthat a feladatokhoz is." aki egyrészt nem riad vissza a feladat újszerű­ A program elkészítői természetesen arról is gon­ ségétől, a számítógép használatától, másrészt doskodtak, hogy ne csak a kezdők találjanak pontosan megérti azt, hogy a szakmai résszel kihívásra a feladatok között. A legizgalmasabb egyenrangúan fontos a számítógépes funkci­ feladattípusban, a diktálásban a felhasználó ók, az interaktív használat megtervezése és ki­ választhatja ki, milyen stílusú, hány szólamú, dolgozása." milyen ütemű, mely zenetörténeti korszakból Richter Pál, aki végül vállalta a lemez tartalmi­ származó példát szeretne hallás után lekottáz- Nehéz fába vágta a elméleti részének kidolgozását, tudja, miért ni. A részletek között nem is egy van, amely a fejszéjét Kárpáti volt olyan nehéz Kárpáti feladata: „A zenetu­ zeneakadémisták vizsgapéldái közé is beillene. dósok általában a MIDI-hangzástól idegen­ A CD-ROM erényei közé tartozik még az a fi­ András, Kristóf Csaba kednek - mondja -, bár ma a korábbi merev gyelemre méltó hangtár is, amelynek az egyes programozó és Rich­ elutasítás már nem tapasztalható. A fenntartá­ darabjait a CD három elkészítője együtt válo­ sok részben jogosak, hiszen a MIDI-felhaszná- gatta össze: „Zenéről nyilván úgy érdemes ta­ ter Pál, a Zenetudo­ lás ugyan nem igényel olyan sok gépmemóri­ nulni, ha közben lehet hallgatni is - mondja mányi Intézet munka­ át, mint mondjuk egy digitális hangfelvétel, ám Richter. - A munka elején Csaba azonban a hangzása is sokszor nagyon mesterséges. nem biztatta túlságosan az ötletemet: legföl­ társa. Szolfézsoktató Ez persze a számítógéphez rendelt hangkár­ jebb 40 percnyi anyagot válogathatunk program írásába tya minőségétől is függ. Mi a MIDI-vel készített össze. Aztán egyik nap bejött, és közölte, felvételek esetében - elsősorban a különböző hogy még hozzátehetek nyolcszáz percet. Si­ kezdtek, és zenei tesztfeladatoknál - kizárólag zongora­ került találnia egy olyan adattömörítési eljá­ szeretnék, ha a kész hanggal dolgoztunk, ami még a rosszabb rást, amellyel ugyanarra a lemezterületre az hangkártyák esetében is tűrhető hangzást biz­ eddigi adatmennyiség hússzorosát lehet írni a anyag a zenetanulók tosít a program használata során. Fontosabb, hangminőség romlása nélkül." karácsonyfája alatt hogy azért erősködtünk a MIDI mellett, mert A nyitóablakban külön opcióként választható oktatási célra kitűnően alkalmas, hiszen haj­ a zenedarabok meghallgatása, ahol alfabeti­ már ott lenne. szálpontos. Itt nincs bicegő metronóm, és a kus rendbe állítva, végeláthatatlan sorban áll gép nem is érti a pontatlanságot. Ami tehát a az eredeti felvételek listája Bachtól W eber- koncertteremben élvezhetetlen, az itt erény." nig. Operáriák, szimfónia- és versenytételek. A CD-ROM igazi újdonsága egy hagyomá­ A lemeznek ez a fele talán azokat a két­ nyos szolfézskönyvvel szemben az, hogy a fel­ kedőket is meggyőzi, akik, akár anno a adatok mögött egy óriási adatbázis áll, ami le­ gőzmozdony dühös ellenzői, nem hisznek ab­ hetővé teszi, hogy ne lehessen ugyanazt a fel­ ban, hogy tanulni lehet gépektől is, ha azokat adatot kétszer megkapni. „Voltaképp nem is emberek programozták. feladatokról, hanem feladattípusokról beszél­ H. Magyar Kornél

4 1999. SZEPTEMBER ’iß hónap felvétele

í |) r a h m s terpretációtörténeti jelentősége, azt gon­ S z im fó n iá k dolom, egyedül Celibidache Bruckner-ol- vasatához mérhető. Celibidache a mün­ cheniek élén önmagán is túllépett - az ő • EMI • esetében könnyen adódik egy Zen-budd­ hizmust idéző áthallás: meghaladta önma­ gát. Különösen tanulságos lenne a IV. A napokban jutottam hozzá Klaus Um- szimfónia (már-már misztikus az a kap­ bach Celibidache-életrajzához, amely a csolat, mely ebben az esetben a mű és a mester halála után egy évvel, 1997-ben je­ karmester között létrejött) egyes stádi­ lent meg. Heteket, hónapokat lehetne el­ umait nyomon követni, amire a szaporo­ időzni, elvitatkozni a könyv számtalan, dó - tegyük hozzá: - zömében kalózkiad­

Celibidachétól származó, igen élesen fo­ Johannes Brahms ványok egyre inkább lehetőséget adnak. galmazott kijelentésén, én csak azért nem II. szimfónia, D-dúr, op. 73 Tanulságos lenne, de nem biztos, hogy teszem e helyütt, mert mindegyikkel III. szimfónia, F-dúr, op. 90 közelebb vinne Celibidache géniuszához. egyetértek. Mindössze a könyv alcímét IV. szimfónia, e-moll, op. 98 Mert amit egy hangfelvétel rögzíteni tud, Müncheni Filharmonikusok idézném, mert azt gondolom, hogy sok az nagyon kevés, és az a kevés is többnyi- vezényel: mindent megmagyaráz Celibidache egyé­ Sergiu Celibidache niségéből, művészetéből: a másik Maest­ CELIBIDACHE EMI ro. (A spanyol E l Pais Celibidachéról - ha­ CLASSICS lála után - mint a „nagy máskéntgondol- Celibidache közvetlen környezetéhez tar­ kodóról” emlékezett meg. Én bízom ben­ tozó zenészek, muzikológusok, tanítvá­ ne, hogy „Celi” másként gondolkodása nyok tollából származó könyvek, elemzé­ nem marad sokáig elszigetelt jelenség, és sek, esszékötetek, el-eltünedeztek a né­ - Umbach könyvének utolsó fejezetének met és svájci könyvesboltok polcairól, s BRAHMS I szellemében - Celibidachét valóban a jö­ ez, azt hiszem, az EMI „müncheni kor- vő zenészének tarthatjuk.) szak”-ot reprezentáló kiadásainak is kö­ Jellemző, hogy az utóbbi hónapokban a szönhető: paradox módon a Celibidache iránti érdeklődést egy olyan zenei „mel­ léktermék” fokozta fel, melyet a mester CELIBIDACHE EMI classic MÜNCHNER PHILHARMONIKER ! pályája legjelentősebb periódusában meg­ vetett - s ez a hanglemez. A müncheni éveket bemutató második so­ rozat (Bruckner szimfóniái III—IX., Te De- < T T T T > um, f-moll mise) néhány felvételéről már Johannes Brahms % volt alkalmam szólni e lap hasábjain. A so­ Német Requiem, op. 45 rozat harmadik tagja júniusban jelent meg, I. szimfónia, c-moll, op. 68 é Arleen Augér - szoprán melyben Brahms- és Schumann-művek, i Franz Gerihsen - bariton r l valamint Beethoven-szimfóniák találhatók. Münheni Bach-Kórus és a S C H U M A N N 2 (Celibidache Beethoven-értelmezéséről a Müncheni Filharmonikusok, vezényel: Sergiu Celibidache BRAHMS Gramofon októberi számának Antológia Haydn Variations rovatában olvashatnak részletesen.) Brahms volt az a zeneszerző, akit Celibi­ re lényegtelen. Ami halványan megfogha­ dache a legtöbbször vezényelt. Brahms tó Celibidache müncheni Brahms-játéká- végigkísérte pályáját a legelső pillanataitól ból, az személyiségének hallatlanul erős Robert Schumann szinte az utolsóig. (Brahms-dirigálással jelenléte és váratlan elillanása. Mert az el­ II. szimfónia, C-dúr, op. 6l kezdődött 1945-ben a Berlini Filharmoni­ ső taktusok váratlansága hirtelen válik Johannes Brahms kusokkal való együttműködése.) Az évti­ már-már felidézhetetlen emlékké, s nem Variációk egy Haydn-témára, op. 56a Müncheni Filharmonikusok zedes állandó kapcsolat Brahms muzsiká­ marad más, csak a partitúra megelevene- vezényel: jával olyan érettségű és kiforrottságú in­ désének öröme. Celibidachét hallgatva Sergiu Celibidache terpretációt eredményezett, melynek in­ szüntelenül az az érzésem, hogy végre sértetlenek a szerző szándékai, miközben tudom, hogy a művet így még soha nem J e I m a g y a r á z a t hallottam. Celibidache radikalizmusa erő- szakmentes, azaz természetes. S van-e ra­ dikálisabb tett a feltámasztásnál? kiváló jó közepes hallgatható hallgathatatlan Molnár Szabolcs

1999. SZEPTEMBER 1 r i t i k a

f|)erbert von Karajan volna. Egyedül Mathis nyújt igazán emlé­ A le g e n d a kezetes alakítást. Van Dam bizonyosan mint Karajan saját basszistája lett Sarast­ ro. Mivel a hűség erény, s a különös sze­ • Deutsche Grammophon reposztás érdekes előadáshoz is vezet­ - Universal • het, helyesebb a különöset keresni ilyen­ kor, s nem elvágni az elutasítással az esetleges pozitív hatás útját. Van Dam Sa- Az összeállítás kétségkívül attraktív, rastro-alakítása sem érdektelen. Statikus ugyanakkor megkérdőjelezhető, miért figurája végül is illik a szerephez, hangja kellett a Bach-hegedűversenyek 1966- jól érvényesül a Lasst sie der Prüfung ban készült s most első ízben megjelenő kezdetű sorban, s a Doch sollten sie k ez­ felvételét éppen egy ilyen vegyes antoló­ Bach: a-moll és E-dúr hegedűverseny detűben is csodálhatja az ember, ahogy gia részeként kiadni. Karajannak mindig Mozart: A varázsfuvola - részletek megbirkózik a mélységgel. voltak kitüntetett szólistái, akikkel kivált­ Bizet: Carmen - részletek Karajan második Carmenje kiváló pro­ Csajkovszkij: IV. szimfónia képp szívesen dolgozott együtt. A hege­ dukció, az opera egyik legjobb bejátszá­ Dvorák: Vili. szimfónia dűsök közül először Christian Ferras, ké­ Christian Ferras (hegedű) sa. Baltsa és Carreras hang s tempera­ sőbb Anne-Sophie Mutter játszott kiemel­ Gottfried Hornik (Papageno) mentum tekintetében egyaránt megnye­ kedő szerepet az életében. A két időszak Francisco Araiza (Tamino) rő. Van Dam kevésbé markáns torero között Gidon Kremerről nyilatkozott elis­ Edith Mathis (Pamina) ugyan, mint Ruggero Raimondi, de min­ merően, de vele csak Brahms Hegedű- Jósé van Dam (Sarastro) den szempontból megfelelő. Karin Ott (Az éj királynője) versenyét vette fel. Ferras és Karajan A Csajkovszkij-szimfónia felettébb alkal­ Agnes Baltsa (Carmen) együttműködésének eredményeképp Bee­ Jósé Carreras (Don Jósé) mas a Karajan-legenda illusztrálására. Na­ thoven, Brahms, Csajkovszkij és Sibelius Jósé van Dam (Escamillo) gyon összefogott, dinamikus, eleven elő­ hegedűversenyeiről készült lemezfelvé­ Berlini Filharmonikusok adás. Hátborzongató hatással van az em­ tel. Akit igazán érdekel kettőjük két, ed­ Bécsi Filharmonikusok berre a zenekari játék szépsége, tömörsé­ dig kiadatlan Bach-bejátszása, feltehető­ vezényel: Herbert von Karajan ge, melegsége, amikor a második tétel en nem két teljes operafelvétel hat, illet­ bevezető ütemei után a vonósok átveszik ve négy részletével együtt szeretné gyűj­ a stafétabotot. Szép példája a bizonyos teményébe tenni őket. mint régi Vivaldi-felvételein tette. Mar­ szempontból példátlan Karajan-hangzás- Hasonlóan versenyképes programot Ka­ kánsan bontakozik ki a szélső tételek nak. Karajan háromszor vette fel ezt a rajan eddig különösképp rövid műsor­ táncos karaktere. A statikus, monoton szimfóniát a Deutsche Grammophonnál, idejű kompakt lemezeinek anyagából is hangvétel nem negatívumként hat, a szi­ ez az első közülük. Elég élesen szól, ami össze lehetett volna válogatni, alkalmaz­ lárd összetartottság keretei között plaszti­ az első tételben tűnhet zavarónak. kodva egyúttal a komolyabb érdeklődők kusan bontakoznak ki a részletek. A csi­ A Dvorák-szimfónia az idős Karajan le­ szem pontjaihoz is. szolt hangzás a zene drámai erejének fo­ tisztult stílusát mutatja. Az interpretáció Milyen maga a két Bach-előadás? Karajan kozott érvényesüléséhez vezet. Különös­ nem addicionális jellegzetességeknek, erősen a nagyzenekari hagyomány tala­ képp érzékelhető a zenekari szólamok hanem az adekvát kidolgozás roppant ján áll, ugyanakkor sokkal differenciál­ kidolgozottsága akkor, amikor a háttér­ magas fokának köszönhetően magaslik tabban bontja ki a zenekari kíséretet, ben marad ugyan, de domináns szerepet ki a mű felvételei közül. A darab kibonta­ játszik a zenekar. Ezek az epizódok egy­ kozásának szolgálatában álló igényes ki­ értelmű bizonyságai annak, milyen kidol­ dolgozottság mindvégig példás. A ( M m ) ajánlata gozott, összetett kép rejlik a konzervatív, Zay Balázs monoton felszín alatt. Ferras a tőle meg­ szokott testes hangon hegedül, s nem igazán tör vezető szerepre. A ( g W g f f l P ajánlata A varázsfuvola annak idején a Deutsche Grammophon első digitális kiadása volt, s Karajan kevésbé sikerült operafelvételei közé tartozik. Érdekes, hogy Solti bizo­ nyos szempontból megismételte Karajan produkcióját, ugyanis mindkét öreg mes­ ter fiatal énekesekkel kívánta újra felven­ ni Mozart operáját. Hornik nem formál pK töl16S HUNGAROTON CLASSIC túlzottan karakteres madarászt, van Dam katalógus olvasható az interneten: hangja túl magas Sarastro szerepéhez, http://www.hungaroton.hu hozzá inkább az Öreg pap szólama illett

6 1999. SZEPTEMBER lasszikus

( Íl‘

1999. SZEPTEMBER 1 fjlr i t i k a

( j ) a r t ó k d o lcá í megszólalásakor - valami egészen Mikrokozmosz gyöngéd zongorahang jelenik meg. Vá­ ratlan ez a sokszor szikár, sőt kemény alaptónus mellett, s mintája megint csak • Philips - Universal • Bartók játéka lehet. Talán leginkább nép­ zenei feldolgozásainak fölvételeiből is­ merős ez a megejtő gyöngédség. Ugyan­ Hallgatni való zene-e a Mikrokozmosz, ezzel a lágy hangzással szólalnak meg Bartók utolsó pedagógiai műve? A 153 többek között a „Báli szigetén” (109) fő­ darabból álló sorozat végül is iskola „a részének d o lce frázisai. kezdet legkezdetétől”. Ha készültek is Továbbra is Bartók - alighanem romanti­ válogatások a sorozatból (például Kocsis kus zongorastíluson nevelkedett - játék­ játékával is jelent meg ilyen), távolról Bartók Béla módjára jellemző akkordokban vagy akár sem egyedülálló vállalkozás a teljes M ik­ 0 M ikrokozm osz 1—VI. két fontos szólam együtthangzásakor a (Works for Piano Solo 5) ro k o zm o sz lemezre játszása. A Hungaro­ hangok szétválasztása, egyes hangok ki­ Kocsis Zoltán - zongora ton régi Bartók-lemezösszkiadásán kívül emelt, akár időben elkülönített megszó­ Pásztory Ditta, Sándor György és Ránki laltatása. Kocsis is él ezzel az eszközzel. A rubatós előadásmód mellett az egymás Dezső is készített teljes Mikrokozmoszt. u Meglepő, de a sorozat egészében is s - fölötti hangok parányi időbeli elcsúsztatá- Kocsis végig intenzív interpretációiban - sa különösen jól megfigyelhető az „Oro­ rt már szinte a legelső unisono daraboktól szos” című darabban (90). Érdemes azon­ kezdve hallgatni való. Annak ellenére, ban ebből a szempontból is összevetni a hogy Bartók maga persze mindig válo­ CC „Kis másod- és nagy hetedhangközök” gatásokat - alkalmi ciklusokat - játszott (144) Bartók-felvételen megőrzött előadá­ koncertjein és 1940-es lemezfelvételén. sát az azt számtalan részletben szinte újra Nem csak a pedagógiai hasznosság s telén túl az időhöz való viszony szem­ életre keltő interpretációval. nem is csupán a zongoraművek „összki­ pontjából is fontos iskola a Mikrokozmosz. Kocsis előadói hűség szempontjából még adásának” kényszere diktálja a sorozat A többtempós darabok érzékeny tempó­ ennél is tovább megy. Amikor az első egészének hangzó közreadását. Semmi­ viszonyai (ezekről Kocsis is szól a kísérő­ „Bolgár ritmus” (113) ismétlésekor oktá­ lyen más Bartók-mű nem tár fel annyit a füzetben közölt esszéjében), a lassítás és voz, azon túl, hogy természetesen Bartók hallgató előtt ebből a különös, a zenei gyorsítás éppúgy a kifejezés (az érzelem­ alternatív (nehezebb) változatát választja, alapelemekig hatoló és azokat újraértel­ festés vagy a játékosság, a humor, az iró­ az ismétlés kezdetekor még azt a logikus mező zeneszerzői gondolkodásból. A nia) eszközévé válik, mint a harmónia három ütemet is betoldja, amit csak a komponálás, sőt a hallás iskolája is lehet vagy a ritmika. E zongoraiskola nemcsak szerzői hangfelvételről ismerünk. A „Du­ a Mikrokozmosz. a változó ütemek, bolgár ritmusok és damuzsika” (138) előadásánál pedig, en­ Szerencse, de aligha véletlen, hogy Ko­ egyéb aszimmetriák alkalmazása révén nél a Bartókra oly egyedülállóan jellem­ csis Zoltán, e különösen markáns zongo­ tanít az idő kezelésére. ző karakterdarabnál a komponista va­ rista egyéniség vállalkozott Bartók teljes Az idő kezelésének van azonban egy rázslatos interpretációja mintha technika­ zongora-oeuvre-jének magáévá tételére. kottában alig vagy egyáltalán nem jelez­ ilag megtisztultan hangzana föl. A már nyolc éve készülő lemezsorozaton hető eszköze, mely az egyik legfonto­ Mindez talán már jelzi, hogy Kocsis alap­ alázatosnak mondható azonosulással rög­ sabb eleme Kocsis Bartók-játékának. A vetően nem egyéni koncertverziókat ját­ zíti lemezre Bartók zongoraszerzői ter­ „Kis tanulmány” (77) előadása egészen szik, hanem - jól ismerve Bartók elő a d ó i mését. A Mikrokozmosz darabjainak meg­ mintaszerű nemcsak a tempó és egyéb modorát - szigorú önfegyelemmel, a szer­ szólaltatásakor Kocsis nemcsak általában előírások (billentés, dinamika) maximális zői elképzelést kutatva, közvetíti a kotta követi szokatlan hűséggel Bartók - gyer­ pontosságú betartása miatt, hanem azért minden apró információját. Miközben mekeknek és pedagógusoknak szóló - is, mert Kocsisnál is föltűnnek a Bartók Bartók-játékának számos részletében a különösen precíz kottázását, a tempóelő­ já té k á b ó l ismert apró rubatók, a ritmus­ komponista játékstílusára ismerünk, e sa­ írásokat, a billentésre és agogikára, a fra­ nak a dallamívhez igazodó parányi kiszé­ játosságok Kocsis saját pianista arculatá­ zírozásra és pedálozásra vonatkozó szám­ lesítései, a frázisvégek sietős lezárása. A hoz is mintegy „hozzánőttek” már. Inter­ talan jelzést. A darabok megszólaltatásá­ frázis végi rásietésekre ugyancsak jellem­ pretációiban előadói szuverenitását nem nak időtartama - nem ritkán akár másod­ ző példa lehet a „Vándorlás egyik hang­ veszíti el. Hiszen mi más, ha nem az ő ro­ perc pontossággal - igazodik Bartók elő­ nemből a másikba” (104) interpretációja. busztus zongorakezelése fokozza olyan írásához vagy fönnmaradt interpretáció­ A beszédszerű parlando játékot éppoly rendkívüli erejűvé az „Induló” (147) első jához. jól példázza a „Változatok” (87), mint a lapjának tragikus hangját vagy a kvázi fi­ A zongorázó kéz technikai felszabadítá­ „Hol volt, hol nem volt...” (94) megszó­ náléként megkomponált 6. „Bolgár tánc” sán, a hallás tonális érzékének kitágítá­ laltatása. Az előbbi azért is figyelemre zaklatott drámaiságát? sán, a következetes zenei logika végigvi- méltó, mert benne - a befejezés előtti Vikárius László

8 1999. SZEPTEMBER ©L i" lasszikus

ffjerényi Eszternek a já n lv a

• Hungaroton Classic •

Szokás írni, beszélni az előadóművész „tolmács”, közvetítő funkciójáról - jogo­ san. Nem kevesen vannak, akik kifejezet­ ten missziónak tekintik a kortárs művek­ kel való beható foglalkozást. Egy bizo­ nyos mennyiségen túl - jó esetben - mi­ nőségi változás következik be: ezt szem­ léltethetjük Perényi Eszter új korongjával. Az ő esetében összehasonlíthatatlanul többről van szó, mint akár a legértőbb tolmácsolásról, és az általa játszott gazdag termés aligha értékelhető egy bizonyos stílus „felvállalásaként”. Röviden arról van szó, hogy Perényi Eszter - minden bi­ rusokat szokta. Togobickij Szonátájának zonnyal már jó régen - megtalálta a sajá­ Soproni József: legihletettebb perceit a lassú középtétel tos szépséget azokban a darabokban, Szonáta hegedűre és zongorára tartogatja előadó és hallgató számára (a amelyeket megismertetett a közönséggel. Farkas Ferenc: Szólószonáta hegedűre gyors zárótétel szinte erőszakosan ragad Kocsár Miklós: Szólószonáta hegedűre ki a Larghetto atmoszférájából), Vajda Já­ Neki az is sikerült (általában), hogy elhi­ e Togobickij Viktor: Szólószonáta hegedűre tesse a fanyalgókkal a friss darabok érté­ Vajda János: Duó hegedűre és gordonkára nos D uója esetében pedig épp az az ér­ két, szépségét. Perényi Eszter - hegedű dekes, hogy a rövid - közjáték funkciójú Most, amikor ötöt kiválasztott a neki de­ Kiss Gyula - zongora - középtétel a kis terjedelem ellenére is Perényi Miklós - gordonka dikált művek közül, különös tanulságok­ u képes megteremteni a bensőséges han­ kal szolgált a felvétel hallgatójának. „Ez a gulatot. lemez ... átfogó képet ad nemcsak Peré­ Akármeddig elhallgatnám - ilyet még ko­ nyi Eszter sokoldalú előadói egyéniségé­ molyzenei örökzöldekre is ritkán monda­ ről és hangszeres virtuozitásáról, hanem nak. Minősítse ez az őszinte tetszés Peré­ arról is, hogy az utóbbi három évtizedben & nyi Eszter új felvételét, melyet bárcsak kö­ a szóló-, illetve kamaraformációban alkal­ vetnének még újabbak - hiszen az elmúlt mazott hegedű milyen médiuma lehet az évtizedekben számos mű létrejöttét inspi­ egy időben alkotó, de különböző generá­ Az értő interpretáció jóvoltából úgy lehet rálta a kiváló hegedűművész. Korábbi fel­ ciókhoz tartozó s olykor igen eltérő ér­ hallgatni e hegedűdarabokat, mint gyer­ vételek sem lennének tanulság nélküliek. deklődésű zeneszerzőknek” - írja Szitha meknek a mesét: várjuk, mi történik. S Az igazi megoldás mégis az volna, ha a Tünde a CD kísérőszövegében. S a felvé­ amikor éppen semmi, mert nyugalom máig megszerzett stiláris tapasztalatai bir­ tel meghallgatása után furcsa érzés kerít van, pihenés vagy szemlélődés, akkor tokában - rögzítés céljából - újrajátszaná hatalmába: ráérezni valami szavakkal azt is jólesően nyugtázzuk. Érdekes mó­ kortárs repertoárja további jelentős részét. megfoghatatlanra, arra, hogy - talán vala­ don felmondja a szolgálatot a hallgató Fittler Katalin hol mélyen és rejtőzködőn - van közös időérzéke; nehéz lenne tippelni, melyik nyelve a kortárs zenének. Perényi Eszter kompozíció a leghosszabb vagy épp a ugyanis annyira anyanyelvi szinten be­ legrövidebb. Sőt még a tételek hallgatása­ széli mindegyiket, hogy kénytelenek va­ kor is felfüggesztjük a bennünk munkáló gyunk „nyelvcsaládra” gondolni. Vagyis időérzéket... ne köntörfalazzunk tovább, óriási az elő­ Szívhez szóló Soproni Szonátájának lassú adó felelőssége. Aki intellektuálisan is tétele (ki gondolná, hogy több mint két­ birtokolja a műveket, s zeneileg-technika- szer olyan hosszú, mint a ciklus bármely ilag kivitelezni is tudja, úgy engedi át ma­ másik tétele!), gyönyörködtető Farkas Fe­ gán a hangokat, hogy szinte felnagyítja a renc művének klasszikus kiegyensúlyo­ kottafejek üzenetét. Egy négytételes és zottságé szerkezete, középen a sziporká­ négy háromtételes ciklus kivétel nélkül zó C haconne-nal. Kocsár darabjában lép- azt példázza, hogy hangulatok sokaságát ten-nyomon felfigyelünk arra, hogy éne­ rejtik a kortárs kották. kelteti a hangszert - csakúgy, mint a kó­

1999. SZEPTEMBER PHILIPS

1Ji odály Úgy tűnik, a lemez legproblematikusabb Háry János - szvit eleme nem az interpretáció, hanem a da­ KODÁLY rabválasztás. Mert nemcsak a kórusmű­ "HÁRY JÁNOS" SUITE DANCES OF GALÁNTA vek jelenléte ébreszthet kételyeket a & MAROSSZÉK • Philips - Universal • CHILDREN'S CHORUSES hallgatóban, s nemcsak a műsorszámok sorrendje (a kórusok a zenekari művek közé ékelődnek), hanem a daljátékrész­ A kis nemzetek arra büszkék, amiről a IVÁN letek is. Miniatűrök, mondja Fischer Iván. nagyobbak tévedhetetlenül felismerik FISCHER Igaz is, valóban rövidek; önmagukban BUDAPEST őket. Matyó hímzés, puszta, cigányzene, FESTIVAL ORCHESTRA azonban, kiollózva a HáryJánoáoó\, ér­ szolmizáció. Tévedés kizárva. telmezhetetlenek. Fura utóízt hagynak Talán Fischer Iván új lemezére is efféle maguk után, mintha egy befejezetlen mű tévedések elkerülése végett énekelték töredékei lennének. föl a Túrót eszik a cigányt., a T á n cn ó tá t Kodály Zoltán: Galántai táncok, Marosszéki táncok, Táncnóta, S mi marad ebből a bizarr egyvelegből, és a Gergély-járást - azt a három kórus­ Túrót eszik a cigány, Gergély-járás, ha a kórusművekre és az öt zenekari té­ művet, amely a koncertek programján Hangszeres részletek a Háry Jánosból, telre úgy tekintünk, mint a lemez üresen évtizedek óta örök ráadásszámként, Háry János - szvit maradt részeinek pánikszerű kipótlásai­ Magnificat Gyermekkar, Miraculum Gyermekkar mondhatni zenei szuvenírként szerepel. Budapesti Fesztiválzenekar ra? (Egyébként megértjük: megtisztelő Nem tudom, miképp válnak egyes alko­ vezényel: Fischer Iván felkérés, időhiány, mentőötlet.) tások a nemzetek közti zenei kedélyes­ A G alá n ta i és a Marosszéki táncok nem kedés eszközeivé, de tény, hogy a CD-n okoz sem kellemes, sem kellemetlen szereplő kórusművek esetében szinte le­ lehet bukni. A Túrót eszik a cigányban csalódást, a H á r y Já n o s szvittételei közül hetetlen megfeledkezni ezekről a kon- például periodikusan ingadozik a tonali- pedig csak a D a l ad alkalmat aggályos­ notációkról, különösen ha maguk az tás, az együttes négyütemenként föl-le kodásra: a szólamok alaktalanul gomo­ előadók sem tartják fontosnak, hogy a csúszik egy negyedhangot; a Gergély-já­ lyognak, a hangszerek egymáshoz való kellemetlen képzettársítások ellen har­ rás „latin” nyelvű szakaszainak pedig - viszonya tisztázatlan. Igaz, ez legalább coljanak. Tudniillik mindkét együttes - az indokolatlan parlando szövegértelme­ felerészben a mikrofonok elhelyezésén kivált a Magnificat Gyermekkar - „rutin­ zés miatt - nincs tartásuk (Miraculum és az utómunkálatokon múlik. ból” énekel, s a jelek szerint ebbe bele is Gyermekkar). Szvoren Edina

MAGYAR GREGORIÁNOM 7 (SjÖ ipTO ) GREGORIAN CHANTS FROM MEDIEVAL HUNGARY ((//agyar gregoriánum hasznot hajtani. A politikai siker önmagá­ THE ISTANBUL ANTIPHOXARY Az isztam buli antifonále ban még kevés egy felvétel művészi sike­ réhez. Ez igaz erre a lemezre is. Elhamar­ kodottnak és sietősnek érzem. A Schola • Hungaroton Classic • eddigi működésével kivívta magának azt a jogot, hogy mérceként csak saját ko­ rábbi produkciói jöhetnek számításba. A A magyar zenetörténeti múlt igen becses viszonylag alacsony osztályzatot is így darabjai, egy 14. századi kódex antifonái kell érteni: a Schola önmagához képest és responzóriumai váltak hallhatóvá a ezúttal közepes teljesítményt nyújtott. S nagyközönség számára a Schola Hunga- ez a közepes más kórusoknak sem válna SCHOLA HUNGARICA rica legújabb korongján. A múlt e darab­ dicsőségére. Tétova indítások, önbizalom- LÁSZLÓ DOBSZAY tk JANKA SZENDREI jairól sokáig azt sem lehetett tudni, hogy hiányra utaló dinamikai ingadozások so­ léteznek-e egyáltalán, hiszen feldolgozat­ ra jellemzi a felvételt, az összbenyomá­ lanul pihentek az isztambuli palota, a son még a szépen megoldott szólók sem Részletek az isztambuli antifonáléból Topkapi Saray kincstárában. A kódexet segítenek. Nem tartom indokoltnak az Schola Hungarica, vezényel: magyar kutató 1985-ben láthatta először, egyes zsolozsmarészek elválasztását azok­ Szendrei Janka és Dobszai László, szólót énekel Báli János és Mizsei Zoltán alapos vizsgálatára azonban csak 1996 kal a többszólamú tételekkel, melyek egy után kerülhetett sor: nem kellett hozzá másik kódexből származnak (Zsigmond más, „csak” két köztársasági elnök... A kori töredék). Ha nem lennének, nekem tendenciát, s a Schola visszatér a magyar kódex sorsát is érintő török-magyar meg­ bizony nem hiányoznának. Olyan egy­ gregoriánum korábbi felvételeinek ma­ állapodás szövegét Göncz Árpád és Szü- szerű és szép lenne az a szerkesztői kon­ gas művészi színvonalához. Utólag még leiman Demirel látta el kézjegyével. Ér­ cepció, mely magára a kódexre koncent­ a legkisebb lépés is óriásinak bizonyul­ demes megjegyezni az ilyen és az ehhez rálna, és tényleg nem törekedne másra, hat, ha nem előre, hanem oldalra hasonló eseményeket: lám, lám, a nagy- mint hangzóvá tenni egy könyvet. Remé­ tesszük. politika még a zenészek számára is tud lem, hogy ez a felvétel nem jelez előre Hegymegi Ákos a s s z i k u s

sajkovszkij hogy mi történik, ugyanis az előadás Zongoraversenyek nincs sajátos kifejezőerő híjával. Hol jobban tetszik, hol kevésbé, ahogyan Posztnyikova éppen megragad egy-egy • Decca (Eloquence) részletet, de sehol nem érzem, hogy hely­ - Universal • telenül közelítene meg bármit is. Bár sok­ sok kisebb egység tekintetében preferál­ nék más megközelítési módokat, jogtalan­ Posztnyikova előadásmódja nagy vona­ nak érezném ezek számonkérését akkor, lakban a b-moll zongoraverseny hagyo­ amikor Posztnyikova éppen a mű és a mányos, lassabb tempójú, romantikusabb zongorázás végtelen gazdagságát tárja fel. hangvételű megközelítései közé tartozik, A III. Zongoraverseny Tanyejev rekonst­ megoldásai az apróbb részletek tekinteté­ rukciója nélkül hangzik el, ami nem is ben azonban egyéniek. Biztosan összefo­ Csajkovszkij baj, hiszen historikusaink rekonstrukciós gott interpretáció, amelyben a nagy for­ •F< I. és III. Zongoraverseny kísérletei mellett az ő „milyen lett volna” mák sehol sem esnek szét, különös mó­ Viktoria Posztnyikova - zongora elképzeléséről is elmondható, hogy ilyen Bécsi Szimfonikusok, vezényel: don azonban mégis úgy tűnik, mintha X biztosan nem lett volna a koncert II. és Gennagyij Rozsgyesztvenszkij rögtönzött megoldások sorát hallanánk. A III. tétele, ha Csajkovszkij megírta volna. határozott keretek között erős elengedett- N Posztnyikova nagyon lassú tempójú, szin­ séget, sajátos értelemben vett nemtörő­ te ábrándozó hangvétele szépen tárja fel dömséget érezni. Nem az igénytelenség (A a darab mélységeit. A megközelítés sok­ szintjén: ilyesminek nyoma sincsen eb­ szor itt is improvizatorikus, ugyanakkor a ben a bejátszásban. A nemtörődömség > hangzásnak és a biztos belső képnek kö­ hátterében sokkal inkább a mű szeretete szönhetően kompenzált, nem esik szét a és a mű kvalitásai felőli bizonyosság áll­ 0 mérsékelt tempó mellett sem. hat. Miféle nemtörődömség is hát ez? Yehudi Menuhin egy interjúban azt Vannak a műnek olyan előadói, akik, úgy mondta Posztnyikováról: „Viktóriát szere­ tűnik legalábbis, alaposan kidolgozzák a X tem.” Ezzel nincs egyedül. Főképp a III. legapróbb részletek megvalósításának Zongoraverseny nagy kadenciájának elő­ módját is, hogy azután ezekből álljon adására gondolva, roppantmód sajnálom, össze a versenymű általuk elképzelt és hogy annak idején nem vette fel vele a A megvalósítani kívánt alakja. Sok ilyen Decca a Koncert-fantáziát is. Meg leg­ van, közéjük sorolható Gavrilov és Ash­ alább Rachmanyinov zongoraversenyeit. kenazy, Berman és Karajan, Pogorelich és w Lehet, hogy ezzel a csodálatos zongora­ Abbado felvétele. Posztnyikova mintha hangzással nem maradnak fenn Rachma­ nem akarna véglegeset mondani a műről. nyinov koncertjei?! Igazán kár lenne. Szabadon él a pillanat adta megoldások­ Noha egyik felvételt sem sorolom a kér­ kal, s ezzel éppen a concerto gazdagsá­ déses darabokról készült legkiemelkedőb­ gára, sokoldalúságára hívja fel a figyel­ összerakott formát hozzon létre, mivel bek közé, méltánytalannak tartanám ilyen met. Lehet így is, lehet úgy is, hiszen a mindezek megvannak, csak egyszerűen szintű zongorázás alacsonyabbra értékelé­ megközelítések tárháza végtelen, és a élni kell az általuk felkínált és az adott sét, hiszen azok a szempontok, amelyek végtelen az opus ihlető ereje is. Nem is pillanatban éppen megragadható lehető­ alapján kiválóbbnak ítélek más előadáso­ kell törnie magát az embernek, hogy séggel. kat, főképpen szubjektív jellegűek. pontosan kigondolt elemekből gondosan Az efféle lazaságot csak kevesen enged­ Zay Balázs hetik meg maguknak. Elengedhetetlen hozzá az egészről alkotott biztos belső A (g g fg g ) ajánlata kép. Ám Posztnyikovát más is hozzásegí­ tette ahhoz, hogy élhessen ezzel a lehető­ J . S . B a c h flfflS) séggel. Ez pedig nem más, mint a rendkí­ © O N C E R T O S AFTER vüli hangképzés. Ugyanis nemcsak a nagy V iv a l d i János Sebestyén ívek biztos volta, hanem a hangzás kivéte­ TIARPSICHORD. ORGAN les szépsége, ereje is állandó és meggyő­ ző eleme az előadásnak. Posztnyikova azok közé a zongoristák közé tartozik, akik varázslatosan képesek megszólaltatni a hangszert. Ezek után bizonyos határo­ kon belül - és Posztnyikova mindvégig e határok között marad - teljesen mindegy,

1999. SZEPTEMBER 2 r i t i k a

(> ) a c h Angol szvitek

• S o n y C la ssic a l •

Egy rangos német CD-magazin Murray Perahia legfrissebb felvételét, az általános méltatáson messze túlmenően, a Bach-in- terpretációtörténet „új referenciájaként” üdvözölte. Nem tudom, hogy csak az el­ múlt egy évben változott-e meg ennyire Perahia Bachról kialakított képe, de az mindenesetre érdekes, hogy az utóbbi időben kiadott dupla CD-s válogatásai közül egyik sem tartalmaz Bach kompo­ zíciót, valamint az is, hogy jeles német kollégánk nem figyelt fel a teljesen azo­ nos külső megjelenésű korábbi felvételre, melyen az Angol szvitek e CD-n nem ta­ lálható másik három darabja hallható. Az csak pikáns körülmény, hogy a napok­ rásra, aki - nem vitatom, hogy A Század ban útjára induló Bach-összkiadás dekla­ Johann Sebastian Bach Nagy Zongoristáinak előkelő társaságába ráltan nem tartalmaz zongorán készült a-moll szvit, BWV 807 Bach-játéka ürügyén is bekerülhetett - felvételt. F-dúr szvit, BWV 809 virtuozitásának tekintélyes részét hang­ e-moll szvit, BWV 810 szerének spirituális átépítésére fordítja, s Perahia zongorázásának egyik legmar­ Murray Perahia - zongora kánsabb jegye - abszurd, de jól jelzi régi az ellentmondásos helyzet megnyugtató zenékhez fűződő viszonyunk ambivalens feloldásának ezúttal nem kedvez alkatá­ és fonák voltát -, hogy maximálisan hang­ na, vagy szeretne játszani. Megspórolja nak egyszerre lírai és intellektuális karak­ szerszerű. Perahia az instrumentum adott­ magának a „fából vaskarikát készítés” fá­ tere sem. Ezek után talán nem meglepő, ságait nem kívánja elleplezni, sokkal in­ radságos, gyötrelmes és nem különöseb­ hogy Perahia a „legato versus non legato” kább kihasználni és megmutatni. Nem ben nagy profittal kecsegtető munkáját. gumicsontot is nemes egyszerűséggel át­ tesz úgy, mintha más hangszeren játsza­ Ez utóbbi nem igaz például Schiff And­ lépi. Ela kell, behízelgően énekelteti a számára fontos szólamot, és nem sokat pepecsel a kontrapunktikus szövet plasz­ ANDRAS tikus megmutatásával sem. Ugyanis ez SCHIFF PIANISTS utóbbi legtöbbször „csak” a bachi írás­ OF T H r jött. r F N T U N V mód automatizmusa, s nem a kompozíció primer jelentése (s ne tévesszen meg sen­ Johann Sebastian Bach kit az sem, hogy Perahiát hallgatva min­ Kétszólamú invenciók, BWV 772-786 dezek ellenére minden kontrapunktikus Háromszólamú invenciók, BWV 787-801 mozzanat hallható marad...). A legtöbb Kromatikus fantázia és fúga, BWV 903 l u A H Angol szvit, a-moll, BWV 807 Bach-interpretációval az a legfőbb bajom, valamint Mozart és Schubert művei hogy bár számot ad a mester egyetemes­ BACH / MOZART / SCHUBERT Schiff András - zongora ségéről, művészetének megismételhetet­ Philips-Universal len mesteri fokáról, ám sziporkázó inven­ ciójáról, végtelenül elegáns szelleméről {esprit) keveset mond. Perahia játéka e te­ A lemezkiadók lógóinak békés egymás mellett élésének számtalan példáját láthattuk már e sorozat kintetben igen sokat mondó, s ehhez ta­ kiadványainak hátoldalán. Schiff András esetében mintha a „szent ügy” kevésnek bizonyult volna a gadhatatlanul az Angol szvitek nyújtják az kiadói „összeboruláshoz”, és a Philips kénytelen volt kvázi házon belül, a Decca archívumából egyik legjobb alapanyagot. Finom, gyak­ összeállítani a CD anyagát. Jelen esetben Schiff reprezentatív portréja egyoldalúra és torzra sikere­ ran aszimmetrikus képleteket eredmé­ dett. Ez nálam egy csillagba került. A másik csillag a Perahia-recenzióban m ár emlegetett Bach-fel- nyező, „történetieden” sforzatókkal él, vételek miatt veszett el. „Bach műveinek leginkább irányadó interpretátora Glenn Gould óta” — tart­ improvizációi viszont minden historikus­ ják, ám ezzel a megállapítással sohasem tudtam azonosulni. Schiff játéka ezeken a felvételeken nak dicsőségére válnának. Könnyen rá­ már-már elviselhetetlenül modoros, őszintéden és túlságosan „kitalált”, mesterkélt. Vajon nyugodt lenne-e Schiff, ha a következő évszázad hallgatóinak ezen CD alapján kellene őt megítélni? fogható játékára, hogy túlságosan szabad, romantikus (bár fizikai paramétereiben

1999. SZEPTEMBER I a s s z i k u s

í /) ay d n Az évszakok

• Virgin - EMI •

Die Jahreszeiten Meglehetősen korán, már 1990 októberé­ ben elkészült Sigiswald Kuijken jelenleg a veritas Virgin kiadónál, a Veritas sorozatban új­ fent megjelent dupla CD-albuma: a kiváló régi hangszeres előadógárda nem biztos, hogy elsőként, de mindenképpen az el­ sők között vállalkozott Haydn sok szem­ Johann Sebastian Bach Joseph Haydn Das Wohltemperierte Klavier 1—II. (részletek) pontból forradalmi jelentőségű opus mag- Die Jahreszeiten (Az évszakok) Kromatikus fantázia és fúga, BWV 903 numa, Az évszakok régi hangszeres rögzí­ Laki Krisztina - szoprán Három concerto (d-moll, BWV 1052; tésére. Ha jól emlékszem, éppen akkortájt Helmut Wildhaber - tenor Peter Lika - basszus A-dúr, BWV 1055; f-moll, BWV 1056) járt nálunk, Magyarországon - egész pon­ Edwin Fischer - zongora La Petite Bande tosan a Budapest Kongresszusi Központ­ Edwin Fischer Kamarazenekar a Flandriái Opera Kórusa Philips-Universal ban - Gardiner és együttese, az Angol Ba­ vezényel: Sigiswald Kuijken rokk Szólisták, akik egy felejthetetlen es­ tén történetesen szintén ezt a művet ját­ A Bartók által is igen nagyra becsült Edwin szották - elég szomorú, hogy máig ez volt Fischer két dupla CD-re tervezett válogatá­ első és egyben utolsó magyarországi fellé­ sának első részét Bach kompozícióiból állí­ pésük is. Gardiner felvétele ezt követően tották össze. Ez önmagában nagyon is ért­ hamarosan megjelent a DG-nél - számom­ hető. Az már kevésbé, hogy a Wohltempe­ ra a budapesti koncert élményéhez képest A Flandriái Opera Kórusa, mely e kom­ rierte Klavier két kötetéből 13 prelúdium és kissé csalódást is okozva -, s vélhetőleg pozíció esetében szinte a zenekarral azo­ fúga került a CD-re, ebből tíz moll hangne­ mű, s ezek között is sok olyan van, amelyek­ jobb publicitása miatt háttérbe szorította a nosan fontos szereppel bír, vélhetőleg ben a fúgát Fischer a szokottnál jóval las­ most kezembe került Kuijken-olvasatot. meglehetősen nagy létszámú énekkar: sabban, szélesebben bontakoztatja ki. Nyil­ Nos, ez utóbbi értékelését ott kell folytat­ hangzásuk ennek ellenére megmarad ván ez utóbbi volt jellemző művészetére, il­ nom, ahol a Gramofon előző számában épp csak a kellő mértékig súlyosnak. Fi­ letve arra, hogy mely darabok álltak igazán Kuijken 1991-es Cosi fan tutte-felvétele noman, felkészülten és ihletetten énekel­ közel hozzá. Kár, hogy csak olyan felvételek méltatását abbahagytam, mivel a két al­ nek, s ha olyan vokális tűzijátékot nem is kerültek erre a CD-re, amelyek egytől egyig bum erényei felettébb hasonlók. Ami első várhatunk tőlük, mint amit a vetélytárs a 30-as években készültek. A szólódarabok látásra - például Gardinerhez képest - angol Monteverdi Kórustól már megszok­ még éppen elfogadhatók a mai fül számára, szembetűnő, az a nyugodt, inkább las­ hattunk, teljesítményük mindenképpen ám a concertók (Fischer ezeket, úttörő mó­ sabb tempók előnyben részesítése: az így elismerésre méltó. Szinte csak jót mond­ don, hangszere mellől vezényelte) nehezen átlátható masszája igen komoly megpró­ rendelkezésünkre álló időben viszont hatok tehát e felvételről, hisz amit az itt báltatásnak teszi ki a hallgatót. nem mindennapi zenei gazdagság bonta­ szereplő előadók maguk elé célul kitűzni kozik ki, ahogy mondani szokás, a hallga­ látszottak, azt minden jel szerint el is ér­ tó „füle láttára”. Nagyon szépen végigéne­ ték; ez - főleg ilyen komplexitású remek­ egyáltalán nem szélsőséges, sőt!), ám a kelt, értelmes zenei mondatokat hallunk, műről lévén szó - nem kis dolog. Más romantika vádjáról hamar kiderülne, a hangszeres játék mindvégig magas szín­ lapra tartozik, hogy Haydn 1801-re elké­ hogy csak annyira igaz, amennyire Edwin vonalú és meggyőző. Külön öröm szá­ szült, s zenéjével az új századot bátran Fischerre igaz volt, azaz: lényegtelen. Va­ momra, hogy mind a Cosi, mind pedig ez megnyitó oratóriumát itt szemérmes, in­ lószínűleg Fischer elismertsége is na­ az album is Kuijkent olyan zenésznek mu­ kább 18. századi interpretációban csodál­ gyobb lenne manapság, ha elgondolásai tatja, aki - noha hangszeres művészből hatjuk meg - szemben például Gardiner- a Perahiához hasonló technikai zseniali­ lett dirigens, mégis - némi fogékonyságot rel: ugye, világos, hogy itt nem a (jobb tással és szabadságszeretettel párosultak látszik elárulni az énekesek iránt; csupán helyeken szerencsére már régen kihűlt) volna. Nem szívesen egyszerűsítem Bach udvariasságból nem sorolom fel itt ellen­ historikus-nem historikus ellentétről be­ billentyűsműveinek előadói problémáit a példaként a „régizene” számos, egyéb­ szélek! az pedig már komoly vita tárgya hangszerválasztás kérdésére, de Perahiá­ ként kiemelkedő irányító egyéniségének lehetne, hogy egy a maga korában forra­ hoz hasonló előadó - aki képes egy mű nevét. Vokális szólistái jók ugyanis - Laki dalmi mű mai, mégis historikus és remél­ arculatát radikálisan megváltoztatni -, a Krisztina és Peter Lika egy-egy pillanata hetőleg szintén forradalmi hatású előadá­ csembalisták között egyelőre nem buk­ kiemelkedő is -, igaz, mindhárom énekes sához milyen út vezeti legközelebb az kant fel a láthatáron. esetében el tudnék képzelni egy fokkal előadót. Ki tudja? Keressük a választ... Hegymegi Ákos érthetőbb német szövegejtést. Vashegyi György

1999. SZEPTEMBER (Ti osonyi Mihály M I II A I, Y o ajtha László F -d ú r m ise MOSONYI Kamarazene hárfával MASS in I major Gradual e Offertorium • Hungaroton Classic • Pater noster • Hungaroton Classic • Ave v e ru m Ave M aria

LISZT FERENC Nem az a meglepő, hogy világpremier-kiadvá­ CHORUS A közelmúltban megjelent „Kamarazene fu­ AND nyainak számát a millenniumi év küszöbén ORCHESTRA volával (Vol. 1)” című korong ízelítőt adott (Amsterdam) egy Mosonyi-egyházzenéket kínáló CD-vel Conducted by Lajtha László hárfás kamarazenéjéből, mivel P E T E R gyarapítja a Hungaroton, hanem hogy a felvé­ SCHOLCZ tartalmazta a két Triót (op. 22 és op. 47). A tel Amszterdamban készült, s főszereplője a kamarazenei szemle most már „nyíltan” hár­ holland Liszt Ferenc Kórus és Zenekar. Töre­ fás darabokkal folytatódik (jóllehet mindhá­ delmesen bevallom, a létezésükről se tudtam romban szerepel fuvola!) Az EMB kottakiad­ eddig, noha - mint a kísérőfüzet közli - jártak Mosonyi Mihály ványa jóvoltából könnyen hozzáférhető Ma­ már nálunk. Mi több, Hungarian Passion Music Graduate: Tűi sunt coeli, rionettes (/. bárfakvintett) után a szextettkísé- Offertorium: címen megjelent egy CD-jük is, s névadójuk retes dalciklus, a Három noktürn kapott he­ Beatus vir, qui timet Dominum, szerzeményei mellett repertoárjuk törzsanya­ F-dúr mise, lyet, s a műsor a II. hárfáskvintettel zárni. gát kelet-európai kóruszenék képezik. Pater noster, Ave verum, Ave Maria Ha Lajtha zenéjében az 1948. évet egyfajta Mindez persze nem a véletlen műve, hanem a Liszt Ferenc Kórus és Zenekar „határ”-nak tekintjük, azonos korszakba sorol­ kórust alapító Peter Scholczé, aki a holland vezényel: Peter Scholcz hatjuk az 1937-es, 194l-es és 1948-as datálású Liszt Társaság elnöke, továbbá a Holland Fil­ opust. Más szempontokat véve figyelembe harmonikusok tagja, s természetesen magyar: (pl. az oeuvre műfajok szerinti áttekintését), a pesti konzi növendéke volt, majd a 60-as már távolabbinak tűnik a rokonság, a Mario­ években kiment Hollandiába, és ott szerzett nettes ciklusa a szvitekkel tart rokonságot, míg diplomát bőgő és muzikológia szakon. Sokol­ a filmzene-alapanyagul is szolgáló II. kvintett dalúsága lehet akár korjelenség is, én azon­ hangversenyek és felvételek formájában. E Lajtha erősen vizuális asszociációkat keltő, ban inkább reneszánsz szellemiséget vélek vonulathoz csatlakozik most Scholcz Péter „láttató” darabjai közé tartozik. Dalciklusként fölismerni benne. A felvétel tükrében kirajzo­ CD-je, amihez holland szerző írta a kísérőta­ a Három noktürn egyedülálló a szerző élet­ lódó muzsikusportré ugyanis egyszerre vall nulmányt és az ismertetőszöveget. Utóbbi saj­ művében, mindhárom dal a megzenésített invenciózus dirigensre, jó szemű kutatóra és nos a szólistákra nem tér ki, noha a klarinétos vers alapélményét s hangulatvilágát erősíti fel biztos ízlésű szerkesztőre, aki az európaiság Leon Bosch és hegedűszólókat játszó Olga (kár, hogy a kísérőfüzetben csak az eredeti fontos karakterisztikumának tekinti a nemzeti Martinova koncertmester megérdemelt volna francia nyelvű szövegek szerepelnek!). kultúrák ápolását. Ezért szólaltatja meg hol­ egy lexikoncikkelyt, akárcsak az Ave Mariát Paradox helyzet: akinek életében oly sok fél- land kórusa és zenekara élén, nemzetközi éneklő Reine Bodens (szoprán) és a mise Ag- reállítottság jutott, arról halála után, „rehabili­ szólistagárda közreműködésével a magyar re­ nus-tételében tágas ambitusával figyelmet kel­ tálásakor” is legtöbbet meg nem értettségéről formkor rokonszenves kismesterének rég fe­ tő Lars Terray (bariton). tudunk meg ahelyett, hogy érdemben a mű­ ledésbe merült vokális repertoárját. A korong anyaga változatos; a szépen kidol­ vekre irányulna a figyelem. Mintha egyetlen Mert ki is voltaképpen az a Mosonyi Mihály, gozott, tetszetősen formált tételeket a kórus információszerző hely lenne a kísérőszöveg, akinek 1849-ben született F-dúr miséjét és nagy odaadással, finom hangzásarányokat ér­ oly alapossággal sorolja a múlt hibáit, mulasz­ Graduáléját, pár évvel korábbi Offertóriumát vényesítve tolmácsolja, de latin szövegmondá­ tásait, még az egyes művekről szóló ismerte­ (1844), valamint szakrális motettáját (Ave ve­ sa kevéssé plasztikus. A karmester legna­ tő közben is (s most is értékes sorokat töltöt­ rum, Ave Maria) és Pozsonyban fellelt Pater gyobb erénye a mértéktartás: nem magyaráz tem meg ezzel az észrevétellel!). nosterét (1855) tartalmazza a holland-magyar bele a zenei szövetbe többet, jelentőségtelje- Pedig az életmű igazán enigmatikus mindmá­ koprodukcióban készült korong? Liszt szerint sebbet, mint amit az eredetileg tartalmaz, ám ig. Lajtha kottái nem egykönnyen adják meg „jól képzett és nagyon tehetséges zenész”, aki minden apró részletét érzékenyen közelíti magukat az előadóknak. Nem maga a szó­ sekrestyésből lett (szívós önképzéssel és rop­ meg, és elevenen, érdekesen tolmácsolja. Az lam, a játszanivaló nehéz minden esetben pant hivatástudattal) az önálló magyar műze­ Offertóriumól így kiderül, hogy inkognitóban (bár a hárfások, azt hiszem, tudnának erről ne apostolává, s 19. századi zenetörténetünk egy klarinétverseny lassúja rejlik benne, a beszélni...), hanem a mindenkori faktúra ér­ Liszt és Erkel mellett legjelentősebb alakjává. Sanctus pedig a szokatlan expozícióval és a telmezése. Kevesen dicsekedhetnek jártas­ Munkásságát kompozícióin kívül a zenei köz­ meditativ hangszeres közjátékból kibomló Be- sággal Lajtha stiláris világában, így idő kell életért végzett áldozatos tevékenység, peda­ nedictussal együtt különleges gyöngyszem, ahhoz, hogy a kottafejek, majd a frázisok kor­ gógiai és karnagyi penzumok vállalása, gaz­ ami kimagasló értéke a Mosonyi-műhelynek, rekt megszólaltatása után arányosan alkal­ dag zeneírói és kritikai oeuvre jelzi, az utókor s becses lapja az egyetemes egyházzenének. mazkodjanak egymáshoz a szólamok, tehát azonban nem sok hálát tanúsított iránta. Mo­ Ami pedig az Ave Mariát illeti, hadd ajánljam értelmet, jelentést nyerjenek a szerző számára sonyi neve évtizedek óta már csak kuriózum­ vezető szopránjainknak mint ideális ünnepi fontos mozzanatok, gesztusok. ként, ötletszerűen bukkant fel a koncertélet­ koncertműsorszámot: garantált vele a vastap- Jól példázza ezt a Marionettek, a cím (s a té­ ben, mígnem Kassai István jóvoltából el nem sos siker! telcímek) ismeretében egyértelmű a „prog­ kezdődött a komponista redivivusa kották, Kerényi Mária ram”, s ennek megfelelően az előadók való- lasszikus

Kirí Te Kanawa 1Í)est o f Kirí Te K anaw a

• E ra to - W a rn e r •

Vajon az éghajlat teszi, hogy a brit nemzet­ közösség területén született és birodalmi Dámává emelt, azaz a legérdemesebb és leghíresebb szopránok Ausztráliából és Új- Zélandról származtak? Mint Melba, Suther­ land vagy (cím nélkül) Florence Austral? A bölcs és mindig mértéktartó John Steane a kísérőszövegben bevallja, hogy valóban jó­ PS Lajtha László: M arionettes, op. 26 solt, amikor 21 évvel ezelőtt az Új Grove Le­ Részletek Mozart: Cosl fan tutte X Három noktürn, op. 34 xikonban így jellemezte sokunk kedvenc Wagner: Tannhäuser II. hárfáskvintett, op. 46 É Puccini: Bohémélet Kirijét: „a legszebb lírai szoprán, aki a II. vi­ Iván Ildikó - szoprán; Matuz István - fuvola című operáiból, Rónaszegi Tamás, Sárosi Péter - hegedű lágháború óta a Covent Gardenben rend­ es valamint Schumann, Holst Ludmány Emil - mélyhegedű szeresen hallható”. (A még mértéktartóbb és Legrand művei Vas K atalin - gordonka szerkesztő azután be is szúrta a megszorító C Szilvásy Júlia - hárfa vezényel: Matuz Gergely „egyik”-et.) Az állítás kétszeresen is merész volt, mert az akkor 33 esztendős Te Kanawa es csak 1971 óta énekelt ott főszerepeket, és versenytársai Cotrubas, Lucia Popp, Riccia- £ ban karakterizáltan játsszák szólamaikat. relli, Margaret Price névre hallgattak. Mr. Csakhogy a dallamhoz járuló kísérőhangsze­ Steane mégsem tévedett: máig sem jelentke­ rek funkciója gyakran árnyaltan változik; mó­ zett Kirinél szebb, krémszerűen édesebb és mogatást kapna; a képzeletszegény Alain dosulnak a szerepek, unisono esetében pedig dúsabb, ugyanakkor tisztább és kiegyenlí­ Lombard csak úgy „kísérgeti”. minden esetben eldöntendő lenne, hogy „tut- tettebb szoprán. Mellesleg vonzóbb külle­ Szabó István filmjében ( Találkozás Vé­ ti” hatásról van szó, vagy pedig a hangzástér mű színpadi dáma sem. nusszal, 1990) Glenn Close „szájába adták” mélységének-magasságának tágításáról-feszí- Az 56 perces kiadvány címéhez viszont kí­ Kirí hangját. A nála kivételnek számító Wag- téséről, netán a magasabb szólam - kvázi vánkozna megszorítás. Valóban a művész ner-részletek (a Csamok-ária és Erzsébet üveghangként - felhangszerepet tölt be. legjobbjait halljuk - az Erato és a Teldec ar­ imája a Tannháuserbőí) némileg nélkülözik Gyakran támad a tételek hallgatása során hi­ chívumából. A repertoár túlnyomó részét az elragadtatott hangvételt. A Puccini-tömb ányérzetünk; néha már-már arra gyanakod­ ugyanis a Decca birtokolja, bár az állandó ismerősebb jelmezekben mutatja be díván­ nánk, hogy áriratot hallunk... Külön problé­ szerződés előtt és mellett az énekesnő má­ kat. Középpontba a lelkének oly kedves Mi­ mát jelent a bármily pontosan jelölt dinamikai soknál is szerepelt. A pálya korai szakaszá­ mit állították, Kent Nagano ’94-es teljes felvé­ utasítások betartása. Merthogy másmilyen a ban leginkább Mozart-zenével. Ebbéli hírne­ teléről. Örvendetes ritkasás a Sole e amore fuvola, a hegedű, a brácsa, a cselló s a hárfa vét Figaro-előadások alapozták meg. 1971- kezdetű zongorakíséretes dal. Fiatal szerzője számára a forte vagy a piano. Néha a hang­ ben Klemperer lemezén az egyik paraszt­ a Paganini című magazin részére írta az ap­ szerek (mikrofonok?) elhelyezésével is lehe­ lányka parányi szólamát kapta, de az év vé­ róságot, a zárósorban megzenésítve az aján­ tett volna talán segíteni, hogy differenciáltabb gén a londoni közönség már nyílt színi üdv­ lást is: „al Paganini G. Puccini”. Később a Bo­ hangzásvilág jöjjön létre. rivalgással köszöntötte a Grófné áriája után. hémélet III. felvonásának zárónégyesét alakí­ A kvintettek előadói érzékeny és kulturált mu­ Donna Elvira gyönyörű megszemélyesítője- totta ki belőle. Az 1996-ban készült áriaalbu­ zsikusok, ennek köszönhetően Lajtha e műve­ ként Losey filmje tette világszerte népszerű­ mot (a karmester szintén Nagano) a Tosca és inek „franciás” charme-ját és a magyaros (nép­ vé. Az Erato teljes <7o«-felvétele, amelyből itt a Gianni Schicchi elevenítik föl. A hang még zenei) ízt egyaránt észrevehetjük (Matuz Ist­ a két nagy áriát halljuk, 1977-ből való. (A So- töretlen volt, csupán különleges színéből ván, Rónaszegi Tamás, Ludmány Emil, Vas ave sia il vento trió egy nemrég kiadott ve­ vesztett valamelyest. Ezt is csak akkor fedez­ Katalin és Szilvásy Júlia). Amikor Sárosi Péter gyes gyűjteménybe került.) Te Kanawa gon­ zük fel, ha Tosca imáját összevetjük a tíz év­ közreműködésével szextetté bővülnek, s Ma­ dosan kiművelt énektudása és stílusa méltó vel korábbi, teljes Solti-Tosca áriájával. Ek­ tuz Gergely vezényletével a dalokat kísérik, rá, hogy a két legkiválóbb („korhűtlen”) kor tűnik föl jobban az az elégikus árnyalat nem merülnek fel a hallgatóban a korábban Fiordiligi, vagyis Schwarzkopf és Janowitz is, amely a kilencvenes évtizedek több leme­ említett kérdések. Ebben az esetben valóban társaságában emlegessük. Lírai egyénisége zén átlengi Dame Kirí előadásmódját. A ro­ van haszna a dirigens közreműködésének - és szelíd humora persze inkább Gundulával mantikus dalirodalmat Schumann-Heine-mű legalábbis őt dicsérhetem a hangzás differen­ rokonítja, Schwarzkopf drámai karakterizáló képviseli: Du bist wie ein Blume, a „köztes” ciáltságáért s azért, mert a hangszeresek cso­ képessége és ironikus hajlama távolabb áll műfajú programot pedig egy karácsonyi dal dálatos „hátteret” teremtettek a kitűnő énekes tőle. A videók tanúsága szerint a színpadon és Michel Legrand filmsanzonja. (Az utóbbi­ szólista, Iván Ildikó szólamához. oldottabb, a stúdiókban olykor óvatos. Ha ért Oscar-díjjal jutalmazták). Fittler Katalin Böhm, Solti vagy Maazel irányítaná, több tá- Uhrman György

1999. SZEPTEMBER ( j ) ä n d e l ban is jól ismert Éva Mei lemezétől, mely a Három szólókantáta w Teldec őszi újdonságai között szerepel majd, s programjában pontosan megegyezik a most tárgyalt Virgin-kiadvánnyal). v • Virgin - EMI • Ami Gens koncepciójából megragad, az a lí­ HAENDEL ~ Lucrezia ~ Cantates VÉRONIQUE GENS ~ Les Basses Réunies rai pillanatok és az elkeseredés, a düh, a két­ ségbeesés kitöréseinek kontrasztjának kidol­ A zenetörténészek számára is bizonytalan, gozottsága. Ebben a stilizált pódiumi világ­ számos homályos mozzanattal bíró korszak ban a legnagyobb veszély a naturalizmus, a az, melyet a kirobbanó tehetségű ifjú Händel verista operajátszás manírjainak beszüremke- Itáliában töltött 1707 és 1710 között. Egyesek dése volna, melyet a francia szoprán szeren­ egyértelmű sikertörténetként könyvelik el, csésen elkerül. Finom és kulturált stílusban, abból a rajongásból kiindulva, amely a „caro barokk stilizációban megelevenített tragédiák sassone” körül pezsgett, mások inkább fan­ Georg Friedrich Händel ezek, egy hasonlattal élve olyanok, mint egy- tasztikus erődemonstrációnak tartják, amely­ La Lucrezia, Agrippina condotta a morire, egy pontos és finom rézkarc. Tehát nem drá­ Armida abbandonata - szzólókantáták nek során a fiatalember igyekezett elfogad­ mai színekben tobzódik az előadás, akár Véronique Gens - szoprán tatni magát és a művészetről vallott elképze­ Les Basses Réunis Lucrezia önpusztító szenvedélyét, akár az el­ léseit a mértékadó olasz muzsikusokkal és kamaraegyüttes hagyott varázslónő, Armida tehetetlen két­ mecénásokkal. A beilleszkedés vágya és a ségbeesését, akár a vesztőhelyre kísért, hatal­ megfelelni akarás azonban önmagában nem mi ambícióiban meghasonlott Agrippina sor­ jelent elegendő magyarázatot arra, hogy az X sát idézi. Felidézi és megmutatja a szenve­ Accademia Arcadiana pasztorális témákat fa­ délyt, de nem oldódik fel benne. A mérték- vorizáló tagjaival intenzív kapcsolatban álló tartás és a megformáltság letéteményese komponista miért vonzódik ezekben a da­ Christie felvételei után az utóbbi években el­ ezen a felvételen az igen kis létszámú, két rabjaiban a komolyabb, „történelmi” témák­ jutott Mozartig. Legutóbb Malgoire és Jacobs hegedűből és continuojátékosokból álló hoz, a tragikus helyzetekhez, a szélsőséges vezényletével a Figaro grófnéját és a Cost hangszeres együttes, amely hallatlanul moz­ érzések ábrázolásához. A Virgin nemrégiben Fiordiligiját énekelte lemezre. gékony, néha táncos lüktetésű kíséretével olcsó sorozatában újra kiadta a Parrot vezé­ Händel darabjaiban egyaránt szüksége van a pontosan meghatározza az előadás stílusát. A nyelte Karmelita vecsemyá (1710), most pe­ vokális virtuozitására, a kiegyensúlyozott re­ muzsikusok egyébként a legnevezetesebb dig három „drámai” szólókantátát publikált giszterekre és egyfajta pódiumi megjelenítő­ francia „régizenész” csapatokból verbuválód­ abból a körülbelül nyolcvan darabból, amely készségre, színésznői sokszínűségre. Véro­ tak, s közösen is gyakran fellépnek Les B as­ szerzőnknek ugyanebből a korai alkotói kor­ nique Gens előadása csupán ezen az utóbbi ses Réunis néven. A lemez magas színvona­ szakából származik. Három tragikus sorsú téren hagy némi kívánnivalót, de csak is ak­ lon kínál érdeklődésre számot tartó darabo­ hősnőt elevenít meg Véronique Gens, a fiatal kor, ha az ideálishoz mérjük. (Nem ismerem kat, s jó lehetőséget arra, hogy egy nálunk francia szopránok legsikeresebbike, aki az az Ann Muray (Chandos) és a Roberta Inver- egyelőre még ritkán emlegetett énekesnőt ún. régi zenei mozgalom szárnyán jutott el a nezzi (Stradivarius) jelentette konkurenciát, s legjobb oldaláról ismerhessünk meg. világhírig: Herrewege, Minkowski, William őszintén szólva nem sok jót várok a hazánk­ Zala Szilárd Zoltán

NEVEZETES ELŐADÁSOK WARNER CLASSICS HAGY OPERASZÍN HUNGARY

■elta f a , Ghi»“rov Mim tíS.'SS--“’ Ern"1"

előadása fc milánói M„»aoMCo«n< VttS

A nemzetközi Warner klasszikus katalógusa olvasható az interneten http://www.wamer-classks.co asszikus

' í} uszorgszkij A halál dalai és táncai

• Opus 111 - Karsay és Tsa. •

A lemez főszereplője az énekesnő, ám alig hiszem, hogy bárki is Lina Mkrcsján új fel­ vételeként keresné a lemezboltokban! Ez­ zel a névvel nem lesz világsztár valakiből! A vezetéknév tömény mássalhangzó-torlódá­ sa megakadályoz bennünket, magyarokat is abban, hogy nevén nevezzük az énekes­ nőt. Pedig - tudomásom szerint - ez már a harmadik korong, melyet a francia „függet­ az bűvöl el benne, hogy minden hangzója len” kiadó, az Opus 111 az ő előadásában Muszorgszkij evidens módon szláv. S az már az éneklés szentel az orosz zene vokális szeletének Marfa dala, módjához tartozik, hogy a mássalhangzók­ népszerűsítésére: Glinka dalai, Csajkovszkij X A halál dalai és táncai nak külön jelentéstartományuk van. Minden Szviridov: Elkóborolt Oroszország románcai után (mindkettő szép sikert N Lina Mkrcsján - alt szótag megformáltsága komplex műalkotás. mondhat magáénak - elsősorban a francia Jevgenyij Talisman - zongora Egy-egy szó, zenei frázis rengeteg elemből szaksajtóban) most végre olyan program­ » tevődik össze. Az összbenyomás az, hogy a hoz érkezett a sorozat, amely a nemzetközi (M művésznő tudatosan keveri a szélsőségeket. összevetést is lehetővé teszi, legalábbis a Egy Marylin Home éjsötét színeit virtuóz Muszorgszkij-ciklus esetében. A halál dalai U módon egyesíti egy Cathy Barbarian frivol és táncai számos nagy énekes repertoárján 0 színészkedésével. És mindezt a szöveg, a szerepel, s időnként „női verzióban” is hall­ vers szolgálatában teszi. Lehet nem szeretni ható. (A legkiválóbb talán Galina Vis- N ezt a részletező megközelítést, de az elő­ nyevszkaja régi felvétele mellett Brigitte » adó-művészi megformálás olyan erőteljes, Fassbaender előadása). hogy nem enged szabadulni a zene és a Márfa dala (a Hovanscsina második felvoná­ 3 vers közös világából. Ilyesfajta szimbiózis sából) persze meglepő, hogy zongorakísé­ tanúi csak a legkivételesebb pillanatokban rettel hangzik fel rögtön a lemez legelején. s lehetünk. (Itt azonnal meg kell jegyeznem, hogy igen A hangrögzítés egyik nagy vívmánya éppen nagyra értékelem Jevgenyij Talisman exp­ ennek a fajta intimitásnak a megteremtése, resszív zongorázását, amely ugyanakkor híres Sosztakovics-tanítvány, Georgij Szviri- újrateremtése. Lehet másféle elvek és eszté­ erőteljes megformálással a felvétel fő szer­ dov dalciklusa Szergej Jeszenyin verseire tikai hitvallások alapján lemezt készíteni és vezőerejének is bizonyul.) A négy Mu- készült. A sorozat változatos darabokból, (konzerv)zenét hallgatni. Ám amit itt ka­ szorgszkij-dal teljes szépségében, titokzatos­ tájfestő versekből, impresszionista képek­ punk, az a maga nemében felülmúlhatat­ ságában és szinte a fogvacogtató horror ből, izzó hangú hazafias vallomásokból és lan: egyesülés a szenvedéllyel, százszázalé­ „sokszínűségében” tárul elénk. A program káromkodásszerű felcsattanásokból épülő kos részvétel a hang, a gondolat, a költői második része inkább viszonylagos ismeret­ drámaisága a hallgató és az előadó számára kép születésében. Nagy és felkavaró él­ lenségével, ritkaságértéke révén hat. Az a szélsőségek széles skáláját engedi bejárni. mény annak, aki szereti az ilyesmit. 1998-ban, a felvétel esztendejében elhunyt Ám minden felfedező-örömünk ellenére Zala Szilárd Zoltán sem feledhetjük, még egy pillanatra sem, hogy ezt a lemezt mégis az énekesnő miatt kell újra meg újra a lejátszószerkezet fiókjá­ ba tennünk. A hölgyről ugyanakkor semmit nem tudunk, még életkorát, pályájának váz­ latos áttekintését sem közli a programfüzet, sőt az Opus 111 éves katalógusa sem. Pedig Lina Mkrcsján nagyon különleges alt. Valójában nem tudom, milyen más reperto­ árban kellene őt hallgatni ezen a „mély­ orosz” világon kívül. Fogalmam sincs, éne- kelhető-e opera ezen a furcsa „instrumentu­ mon”, használható-e a hang német, francia vagy olasz szöveg interpretálására... Éppen

1 999. SZEPTEMBER eves az indiai zeneklub

G ram ofon: Milyen az észak-indiai klasszikus sét az egész világon. Azok a concertók pláne, i n T E R J U zene ideális hallgatója? Racionális vagy intuitív amelyeket Zubin Mehta és André Previn vezé­ befogadást igényel ez a művészet? nyelt, olyan hallgatókat vonzottak az indiai KOZMA Kozma András: Mind a két fajta befogadás klasszikus zenéhez, akik egyébként soha nem szükséges. Szerintem a dolog lényegi, belső tar­ találkoztak volna vele. Ez az értelme ezeknek a talma akkor is átjön, ha valakinek életében zenei kirándulásoknak. Az indiai, főleg az északi A í l D R Á S S A L először szerez élményt ez a zene. Jelen kell len­ zenészek mindig is nyitottak voltak az ilyen játé­ ni a szakértőnek is, aki mintegy biztosítja a töb­ kokra, hiszen sokkal több idegen hatás érte bieket a hitelességről. A Marczibányi téren húsz őket, így a fúziós zenei kísérletekben is szívesen A CALCUTTA TRIO éve játszunk, és a közönség között jó pár olyan részt vesznek. Ez azonban az indiai zenész tevé­ ember van, akik a kezdetektől ott ülnek az kenységének elenyésző százalékát képezi. Más VEZETŐJÉVEL előadásainkon, így el lehet mondani, hogy már kérdés, hogy hozzánk jobbára mégis ez jut el. sok mindent tudnak. Indiában, a felsőbb réte­ Ha az embereket jobban érdekelné, az indiai ze­ gekben ma is szokás, hozzánk hasonlóan, hogy nészek sokkal több tradicionális zenét játszaná­ a gyereket zenére taníttatják, ezek többet fognak nak Európában, s itt is a valós arányok látszód- hozzá érteni, ismerni fogják az árnyaltabb jelen­ nának. Persze ez nem érdekli a nyugati közön­ téstartalmakat. A zenét tekintve semmi különb­ séget annyira, ezért inkább ebben a kevert zenei ség, a klub azonban félig-meddig baráti. A klub formában mutatják be az indiai zene egy-egy húszéves, és az itteni hallgatóink félig-meddig morzsáját, hiszen mást nem is tudnának játsza­ baráti társaságot is alkotnak. Más a helyzet ni, ezt tanulták, ennek a rendszernek az elméle­ Októberben jubileumot ezért, ha nagyközönség előtt adunk koncertet. A tén belül gondolkodnak akkor is, ha egy jazz-ze- mai hallgató már egészen más, mint húsz évvel nekarban vesznek részt. Húsz évig azt hittem, ünnepel a Calcutta Trió ezelőtt... hogy ezen lehet változtatni, az utóbbi tíz évben Magyarország egyetlen indiai G: Miben mérhető ez a változás? Ma már job­ már kétségeim vannak. ban értjük ezt a zenét? G: Akkor ti nem lehettek igazán vidám zené­ klasszikus zenét játszó K. A.: Néhányan jobban értik, de a fő tendenci­ szek... ák ezzel éppen ellentétesek. Itthon a közönség K. A .: Dehogynem, azt csináljuk, amit szere­ kamaraegyüttese három egy része olyan, hogy a messziről jött embernek tünk! mindent elhisz, ez még a jobbik helyzet. Külön G: Igen, de az előző képlet szerint az itteni em­ évvel ezelőtt ünnepelte húsz megbecsülésnek örvend egy-egy japán vagy in­ berek nem mutatnak olyan fokú érdeklődést a éves működését. Idén a diai muzsikus, ha Brahmsot vagy Beethovent ve­ klasszikus zene egésze iránt, mint amekkora zényel vagy játszik, de ez egyirányú utca: minket erőfeszítést ti ebbe fektettek. Marczibányi téri indiai bolondnak néznek itthon, amiért indiai zenét ját­ K. A .: Ha teljes lenne az érdektelenség, akkor szunk. Ravi Shankar, Rámpái és Menuhin közös nem működne a klubunk húsz éve, és nem kon­ zeneklub lép hasonló kísérletei nagyon szimpatikus gesztusként érté­ certeznénk világszerte. Másrészt Indiában a ze­ életkorba, s október is-án, kelhetők, hiszen az európai klasszikus zene nész nem törődik mással, csak a zenéjével. mesterei kimutatták tiszteletüket egy másik ze­ G: '76-ban alakult a trió, a zeneklub pedig '79- hétfőn az ünnep fényét nekultúra iránt, de magát a zenét nem érintet­ ben. Ma is az eredeti felállás működik? ték, nem indiai klasszikus zenét játszottak, ha­ K. A.: Nem, kezdetben egy Srí Lanka-i mridan- emelendő Keta Páráin, a nem csupán egy játékot, egy nagyon szimpati­ gamművésszel játszottam. Péter '78-ban, kilenc­ Bharata tlatyam táncstílus kus játékot. Kezdetben azt hittem, ez megindít éves zongoratanulás után kezdett el táblán ze­ valamit, de fölnőtt két generáció, és ma már azt nélni, és a klub indulásával egy időben lépett fel képviselője és négytagú mondom, hogy ezt folytatni lehetetlen. Az akko­ először. ri divat után ma a merev elutasítás jellemző min­ G: Kockázatos vállalkozás lehetett egy év tanu­ kísérőzenekara lesznek a dennel kapcsolatban, ami nem európai. lás után színpadra lépni... G: Mégis tapasztalható egyfajta globalizálódás a K. A.: Nagyon szorgalmas volt, szinte éjjel­ klub vendégei. Ennek zenében, függetlenül a divatoktól és attól, hogy nappal alkalma volt tanulni Sri Anthony Dasstól, alkalmából kérdeztük a trió ki játssza itt a domináns szerepet. Befolyásolja-e aki akkor Magyarországon lakott, úgyhogy Péter ez az indiai zenét? gyorsan fejlődött. vezetőjét, Kozma András K. A.: Én azt hiszem, hogy ez árt. Az értelme G: Ismert, hogy két mestered is van. Gyakori, annyi, hogy színesítsük a zenét, csikarjunk ki hogy az egyik gurutól átmegy egy másikhoz a ta­ szitármüvészt, meséljen a még valami újszerűt, de igazi újdonság már nítvány? múltról, a jelenről, és a nem jön létre. Az én mesterem jó néhány kísér­ K. A.: Én mindig Ravi Shankar tanítványa akar­ leti zenét csinált, komponált két concertót, de tam lenni, mert kezdettől fogva lenyűgözött az ő közönségről, amely két ezek esetében sohasem az a zene volt a fontos, stílusa. Ma is az ő tanítványa vagyok, bár Debu amit papírra vetett. Ravi Shankar egyetlen célt Chaudhury egykor a gurum volt. Elég gyakori az, évtizede hűséges tűzött ki magának: az indiai zene népszerűsíté­ hogy az első évek, a „nyelv" alapjainak elsajátí- hallgatójuk.

28 1999. SZEPTEMBER G: Ez a menedzselésnek egy bizonyos formá­ ja. Mennyi energiát, időt, pénzt kell a zenekar­ nak ilyesmire fordítani? K. A. Nyilván mi is ugyanott és ugyanakkor élünk, mint mások, de azért te sem botiasz úton-útfélen a mi plakátjainkba. Ha az lenne a célunk, hogy minél többet játsszunk minél na­ gyobb tömegek előtt, akkor nyilván magasabb szintű lenne a menedzselésünk, ilyen világban élünk. Az, hogy erre nem fektetünk hangsúlyt, két ok miatt van: egyrészt bizonyára sok pénz­ be kerül, másrészt úgy érezzük, az a legjobb, ha azt csináljuk, amit mindig is tanultunk, és nem kell saját magunk eladásával foglalkoz­ nunk. G Lehet-e beszélni repertoárról az indiai rá- gák tömegében, és ti mekkora repertoárral rendelkeztek? K. A. Azt szokták mondani, hogy az a ze­ nész, aki kb. kétszáz rágát folyamatosan tart a repertoárján, az nagyon nagy szám. Sok ki­ emelkedő zenész van, aki ennyit vagy ennél többet is tud, de tíz-húsz rágát játszik egész életében. Minden rága olyan, mint egy élő személy, sajátos jellemzők ölelik körbe, és tása után ahhoz a személyiséghez szegődik az érintők száma a kisebb és lényegtelen kü­ minden zenész megtalálja azoknak a csoport­ ember, aki stilárisan és spirituálisán a legköze­ lönbségek közé tartozik. Indiában a hangsze­ ját, amelyek leginkább illenek az ő saját egyé­ lebb áll hozzá. rek nagyon régiek és tradicionálisak, még sin­ niségéhez. Minden zenész érthető módon G Hogyan sikerült megnyerni őt magadnak? csenek olyan bevett aranyszabályok, mint a ezeket adja elő a közönség előtt. Az én meste­ K. A. Ez egy hosszú történet; mostanában nyugati zenében. Itthon százezer egyforma rem ennek az ellenkezője. Nagyon sok rágát írok egy könyvet, ami részben erről is fog szól­ hegedű van, százezer egyforma bőgő és száz­ játszik folyamatosan, és valamiért én is ilyen ni. Úgy történt, hogy éppen Benáreszben vol­ ezer egyforma fagott. Kint bizonyos dolgok vagyok. A Marczibányi téren, ahol játszunk tam, és akkoriban neki is ott volt háza. Egyszer nem annyira kötelezők, és ez lehetővé teszi, egy évben negyvenszer, furcsa lenne állandó­ félig-meddig a játék kedvéért odatelefonáltam, hogy mindenki egy kicsit saját magához iga­ an tízet ismételgetni. hogy megkérdezzem, hol és mikor lehet őt zítsa a hangszert és a zenét, amit játszik. Ha a G Furcsa, de ugyanakkor érdekes kísérlet is legközelebb látni. Nem tudtam elérni, így el­ mester bemutatja a hangszerét, azt pusztán lenne, hiszen nyilvánvalóvá válna, mennyire mentem hozzá. Véletlenül otthon találtam, és az európai közönség számára teszi, ismeret- különböző interpretációi lehetnek ugyanan­ nagy nehezen kiböktem neki, hogy megtisz­ terjesztésként. A hangszer csupán egy médi­ nak a rágának... teltetés lenne, ha csak meghallgatna, mert ar­ um, szerepe közvetítő jellegű, így végső so­ K. A. Igen, mert éppen az indiai zene leg­ ról álmodni se merek, hogy a tanítványa lehes­ ron másodlagos. Nagyon sok olyan kultúra fontosabb jellegzetességét világítaná meg, ami sek. Azt mondta, hogy pár hét múlva hozzam van, ahol a hangszer különleges, lelkülettel miatt a leginkább eltér főleg az európai zene el a hangszerem Delhibe, és mutassam meg felruházott lény, társa a zenésznek - Indiában mai gyakorlatától. Az európai zene csodálatos magam. Meghallgatott, azt mondta, hogy ez ennek nincs jelentősége. rendszer, de fejlődési skálájának elérte a végső rossz, meg azt, hogy tulajdonképpen semmi G Beszéljünk a trióformációról, hiszen ez stádiumát. Meg lehet csodálni, megérinteni se jó, de lát a dologban fantáziát. Ha vállalom gyakori itthon, ritkább az indiai zenében - nem lehet. Az indiai zene azonban nem értel­ a szigorú és nehéz körülményeket, akkor el­ vagy csak ritkábban hallunk indiai zenét...? mezhető ilyen statikus állapotban. Egy adott vállal. És valóban, nagyon nagy elvárásoknak K. A. Az indiai zenében mindig az az alap­ rága eljátszható három percben és három órá­ kellett megfelelni az elkövetkező húsz évben. formáció, amit mi hárman alakítunk: mindig ban, attól még ugyanaz a rága lesz, de egé­ G Mindkét mester játszott már Magyarorszá­ van egy szólóhangszer, egy ritmushangszer, és szen más előadásban. Egyszer a várban sétál­ gon. Érdekes, hogy a hangszeres zene ismer­ a háttérben mindig van tanpurá. Tehát nem tam Ravi Shankarral, és érdekes, hogy pont itt, tetésekor mindig kihangsúlyozzák az érintők azért neveztük el magunkat Calcutta Triónak, nálunk jegyezte meg: soha ne azt nézzem egy számát, ennek fontosságát a tradícióban. Van mert trióformációt alkotunk - hiszen a hang­ adott kultúra megítélésében, hogy milyennek ennek a zenében is szerepe, más játszani egy szeres szerepünk sem egyforma -, hanem tűnik abban a pillanatban, hanem a pici lángot 17, mint egy 20 bundos hangszeren? pusztán azért, hogy az európai hallgató be keressem, amely mögötte pislákol. Ha az ki­ K. A. Nem túlzottan, ezek inkább az egyes tudja nagyjából helyettesíteni azzal, amit mi aludt, sokáig fenn lehet tartani a szépséget, de iskolák, gharanák jellegzetességei. Minden játszunk. Indiában nincsenek fantázianevek, a lassú és biztos hervadás elkerülhetetlen. gharanának megvannak a specifikumai, az az előadót a saját nevén ismerik. H. Magyar Kornél

1999. SZEPTEMBER 29 L. Subramaniam

hegedűvirtuóz (Prof. V. Lakshminarayana he­ gedűművész fia és a Shaktiból is ismert L. Shankar bátyja) a karnatakai és a nyugati klasszikus zene avatott ismerőjeként, úgy tűnik, a hagyományra támaszkodva biztos léptekkel halad az általa „neo-fúziósnak" nevezett zene ösvényén, jó érzékkel elkerülve annak csapdáit. A „Violin Chakravarti" (a „Hegedű Királya") kitüntető címet birtokló művész több évtizedes világzenei tapasztalattal (közös koncertek és felvételek többek között Yehudi Menuhinnal, Ravi Shankarral, Stephane Grapellivel, Herbie Hancockkal, illetve rangos szimfonikus zene­ karokkal) a háta mögött készítette el Global Fusion című albumát észak- és dél-indiai, ja­ pán, kínai, ausztrál, indonéziai, afrikai, illetve L Subramaniam: spanyol hatásokra, hangszerekre és zenészek­ Global Fusion re építve kompozícióit. Ezek közül az első Jai Detour Hanuman! címmel tiszteleg az ősi szanszkrit eposz, a Rámájana majom-istensége előtt, s ennek megfelelően szerepet kap egy indonéziai kecak-társulat (akik a hagyomány szerint globális konfúzió előrehaladtával ság gyakran lázas sietséggel és felszínesség­ hangutánzó szavakkal és tapssal zenei és egyre több emberben merül föl az gel párosul, s az elmélyült tudás és az alkotói hangulati aláfestést nyújtanak az említett A igény a különböző hagyományok (vagy azoktűz összetartó ereje híján eredménye sokszor eposz előadásakor), a Burat Wangi Choir. maradványai) közötti átjárók felkutatására. egy szeletekből összerakott, egzotikus, ám Rajtuk kivül didgeridoo, kagylókürt, dél-indiai és Noha ez a törekvés - melynek a világzene is igencsak émelyítő tortához hasonlítható. afrikai ütőhangszerek (tavil, congoni), spanyol része - korántsem nevezhető újnak, manap- Lakshminarayana Subramaniam dél-indiai gitár és természetesen Subramaniam gyönyörű-

egvalósítom önmagam. Néha ez a jelmondat tűnik fel egy-egy zenész­ Lantos Zoltán egyéniség zászlaján ahelyett a régi, lovagias Mtrubadúreszmény helyett, miszerint zenélek Veled, Neked. Az igazat megvallva, mind­ kettő közhely, egyik nagyobb, mint a másik, talán ezért itthon még a szélhámos zenészek is kevesebbet beszélnek a színpadon, mint mondjuk Amerikában - a zenei klisék talán nem annyira egyértelműek (?). Honnan jutott eszembe ez az egész? Talán mégiscsak a tru­ badúrokhoz kéne visszatekeredni, legalábbis ha Lantos Zoltán legutóbbi, immár harmadik szólólemezéről beszélünk. Aki meghallgatja a közreműködő Dhafer Youssef oud-játékát és énekhangját, önkéntelenül megérez valamit ebből az archaikus élményből. Aztán arról tényleg csak zárójelben, hogy Lantos első le­ meze verseskötete mellett jelent meg. Szemé­ lyében tehát izgalmas egyéniséget ismerhe­ tünk meg, és művészt, aki mellesleg észak-in­ Lantos Zoltán diai klasszikus zenén érett ilyenné. Kár, hogy Mirrorworld annak csodás szövétnekéből jobbára csupán Fonó Records A n u n a en intonált és kristálytiszta hegedűjátéka alkot­ ja e rövid kompozíció megdöbbentően friss és erővel teli elegyét. A következő mű, a Lost Love Anuna: a dél-indiai hegedű és a tizenhárom húros ja­ D eep Dead Blue pán pengetés hangszer, a koto figyelemre mél­ Gimell Records tóan jó házasságából született, nyugodt és ér­ zékeny zene. A romák vándorlására emlékező Gypsy Trail negédes énekdallama miatt egy kissé megtöri az album ívét, de a lemez fény­ pontja, a Blue Lotus cimű, Jie Bing Chin kinai erhu-müvész, Sandip Burmán tabló-játékos és L. Subramaniam által előadott kompozíció ki­ köszörüli a csorbát. A kéthúros vonós hang­ szer, az erhu és a hegedű finom összjátékához Sandip Burmán visszafogott és Ízléses kíséretet játszik Keharwa Tálában (nyolc mérőütést számláló ritmikus ciklus). A lemez záródarab­ Mi, zenehallgatók, így az utolsó évtized végén, fogékonyak lettünk mindenre, ja, a könnyedebb hangvételű Harmony of the ami legalább két különböző kultúra hagyományait ötvözi. Szeretjük a world mu- Hearts a hegedűjáték mellett elsősorban a dél­ sicot, s egyáltalán nyitottak lettünk az európai főáramlaton eddig kívül eső né­ indiai ütőhangszerek (mridangam, ghatam, ta- pek zenéje iránt. Ennél már csak azt szeretjük jobban, ha ezek az „ érdekes ” ze­ nék számunkra otthonos „európai" körítéssel kerülnek asztalunkra. Nincs ez vil) rövid szólórésze miatt emlékezetes. másként az alábbiakban bemutatásra kerülő, frissen megjelent kelta vonatko­ L. Subramaniam - aki már eddig is rendkívül so­ zású lemezzel sem. Jellemzője, hogy ötvözni kívánja a kelta-ír hagyományokat kat tett azért, hogy a „művelt" Nyugat megismer- az európai műzene (popzene) vívmányaival. Elöljáróban tehát csak annyit: jea a karnatakai klasszikus zenét, és ne a népze­ minden bizonnyal sikeres lesz. nék közé sorolja - sikeresen vágott csapást a kul­ túrák dzsungelében, alkalmat adva a kölcsönös lemez negyedik darabjának egy sora nagyjából Így szól: sokan a legmagasabb ágak­ közeledésre. hoz kapaszkodnak, hogy onnan szakítsák le a keserű gyümölcsöt, pedig gyakran ke­ Harmati Gábor A zük előtt, lent bújik meg a legédesebb bogyó. Mottóként is vehetnénk ezt, ha a két lemezt hason­ lítjuk össze. Cameron „könnyűzenei" tapasztalatokkal fog egy „komoly" mű megírásához: sike­ res, de valahogy mégsem ér célt. Michael McGlynn, a tizenhat tagú Anuna énekegyüttes alapí­ tója és zeneszerzője komolyzenei tudással, viszont könnyű kézzel állítja össze legújabb műso­ rát. A dublini kórus néhány év alatt méltán ért el igen nagy sikert az egész világon, hiszen egye­ dülállóan tiszta, fantasztikusan „éteri" hangzása kiemeli a világ sok kórusa közül. Legutóbb a szintén ir Riverdance tánctársulattal arattak zajos sikereket Európa-szerte. A lemez majdnem tel­ jesen a kórushangzásra épül, egy-két darabban szólal csak meg minimális hangszeres (ütök, a fodrokat hagyta meg, viszont telve van óriá­ hárfa, gitár, fuvola) kiséret. A szerző-karnagy szándéka szerint ezek a művek is a középkori Ír­ si ötletekkel. A Mirrorworld zenéje rendkívül ország dallamait, szövegeit mutatják be. Minden darab feldolgozás, illetve régi szövegen ala­ izgalmas, az egyes tételek mindegyike külön puló új kompozíció. A nyitó tétel kivételes: szövegét Elvis Costello írta (ő énekli egyébként a szó­ tanulmányt érdemel. Lantostól nem áll távol lót is), a zene pedig az ezúttal új oldaláról bemutatkozó jazzgitáros, Bili Frisell szerzeménye sem a free, sem a népzene, sem a dodekafó- (Deep Dead Blue). A benne megszólaló melankolikus hangzás végigvonul az albumon, s jóté­ nia. Igazi világzenei klasszikussá válhatna te­ kony nyugalommal tölti el az arra fogékony hallgatót. A müvek karakterük, értékük és minőségük hát, ha bátor lenne. Ha nem lenne ott biztos szerint is két ugyanarra a csoportra oszthatók. Minden tekintetben jobbak azok a tételek, ahol üzleti fogásként Dés László, Horváth Kornél, McGlynn kezét nem kötötték meg feldolgozandó melódiák. Míg a középkori feldolgozások túl Dresch Mihály neve, valamint Chris Jarretté, sematikusak, didaktikusak, néhol „orffosak", addig a szabad kompozíciókban szabadon érvé­ akiről zenei szerepénél többet mond az, hogy nyesülhet a szerző Ízlésesen édeskés harmóniavilága. Érdekes módon ezeknél a tételeknél sok­ Keith öccse. Ha nem emlékeztetne Achim Tang kal meggyőzőbb, tisztább a kórus, illetve a nagyon szép hangú szólisták hangja. Lehet, hogy az bőgőjátéka bizonyos Glenn Moore nevezetű­ is befolyásolja a hangzás minőségét, hogy a feldolgozások „élő" helyszínen, egy kápolnában, ére. Lantos igazi, áldott tehetség, és - hacsak míg az önálló szerzemények stúdióban kerültek felvételre. A lemez kiemelkedő tételei a 8. Island nem a profitorientáltság vezeti - nem lenne című tétel, ahol McGlynn megmutatja Cameronnak, hogyan kell mesterien ötvözni az ősi ír köl­ szüksége akkora referenciára, ami kilóg a le­ teményeket latin szövegekkel, s talán a legszebb dal a 9. The Fisherking (John McGylI szerzemé­ meztokból. Igazán jó lenne, ha gyakrabban nye - rokon?), ami viszont kendőzetlenül egy popballada, s épp ezért nem zavar senkit a láthatná az itthoni lelkes, de talán szűkebb „könnyűsége". Az lemez ajánlható mindazoknak, akik eddig úgy gondolták, hogy már képtele­ bukszával rendelkező közönség. nek kóruszenét hallgatni, mert az együttest hallgatva rá fognak jönni: még van remény. B. Németh Konrád Mizsei Zoltán

1999. SZEPTEMBER 31 u d a p e s t i Fesztiválzenekar k hangszer csak eszköz, énekelni kell

daljáték) színpadi történését kísérik. Kü­ Ugyanilyen lenyűgöző a Háryjános-szvit lön csoportba fűzve hangzanak el, hogy új felvétele. A látványosan jól sikerült be­ megőrizzük Kodály híres Háry-szvitjének vezetés után Fischer gondoskodik róla, integritását. Bár ezek a rövid darabok hogy Kodály dallamívei valóban az előírt A közelmúltban jelentette színpadi zenének íródtak, segíthetnek módon, espressivo contabile szólaljanak meg a Philips Classics a Fesz­ bemutatni Kodály kevésbé ismert, ám hi­ meg (figyeljük meg a csellók gazdagon i hetetlen humorérzékét.” árnyalt kontrapunktikáját a 0’57 rész- ; tiválzenekar és Fischer Iván új Fischer Iván nél). Ezt egy szokatlanul energikusan, 0 kihegyezetten megformált Bécsi hangjá­ Kodály-lemezét. Az alábbiak­ □ □ □ ban közöljük Fischer Ivánnak ték követi és egy andalítóan finom dal „Az összehasonlítás alapjául szolgáló fel­ (kevésbé direkt módon, mint Fricsaynál, a CD kísérőfüzetébe írt gon­ vételek: DG - Fricsay/Berlini Rádió Szim­ és - dicséretes módon - a cimbalmot dolatait Kodályról, valamint fonikus Zenekara (Háry-szvit, Galántai nem előtérbe helyezve). Napóleon csa- | londoni laptársunk, a Gra­ és Marosszéki táncok), Sony - Széll/Cle- tatéri bohóckodásának megjelenítése fe­ velandi Zenekar (Háry-szvit), Sony - Or- nomenális (kiváló harsonákkal), és Fi­ mophone kritikáját. mándy/Philadelphia Zenekar (Galántai scher Intermezzója felveszi a versenyt és Marosszéki táncok). Széli klasszikus clevelandi felvételének „Kodályt, a zeneszerzőt nem lehet m eg­ Az összehasonlító lemezhallgatás ritkán örömteli önbizalmával (a bájos középső érteni Kodály, az elhivatott tanár megér­ nyújt nagyobb élvezetet, és rögtön el­ részében a zenészek lefegyverző hig- i tése nélkül. Kodály azt vallotta, hogy mondhatom, hogy Fischer Iván és zene­ gadtsággal játszanak). A császár és udva­ nincs botfülű gyerek: mindenki képes és kara a lehető legrangosabb társasághoz rának a rezek dominálta ünnepélyes be­ kell is, hogy megtanuljon énekelni és csatlakozik ebben a nagyszerű reperto­ vonulásánál Fischernek sikerült kiemel­ kottát olvasni. Gyermekként többször is árban. A két táncsorozat egyértelműen nie számos részletet (korábban sohasem megadatott az a szerencse, hogy talál­ bizonyítja, hogy Fischer és a Budapesti figyeltem fel például a U08 rész kürthar- kozhattam ezzel a rendkívüli emberrel. Fesztiválzenekar semmivel sem kevésbé móniájára). Jó ötlet volt az eredeti daljá­ Emlékszem, mennyire ellenezte, amikor virtuóz, mint Ormándy lélegzetelállító ték öt miniatűrjének felvétele is: ezek j apám büszkén mesélte neki, hogy ötéve­ philadelphiai zenekara vagy Fricsay Fe­ természetesen a szvittől elkülönítve sen elkezdtem zongorát tanulni. „A renc példás berlini együttese (amelynek hangzanak el. A két cigányjelenetben Ta- hangszer csak eszköz - mondta éne­ nagyszerű, az ötvenes évek közepén a kács-Nagy Gábor hegedűs partnere ma­ kelni kell.” Deutsche Grammophon számára ké­ ga Fischer. Végül, de nem utolsósorban így is történt. Mint a magyar gyerekek, szült felvételei a közelmúltban jelentek három 1925-29 között született kórus­ én is a minden iskolában oktatott Ko- meg újra, minden eddiginél jobb hang­ mű is hallható a lemezen két bámulatos ' dály-módszeren nőttem fel. A heti két­ zással). Lendületes játékuk hatásosan öt­ iskolai gyermekkórus megkapóan friss szeri kóruséneklés csodálatos élmény vözi a földhözragadt fizikai elemeket és elbűvölő előadásában. volt. Nagy öröm számomra, hogy most, (hallgassuk csak meg, hogyan ássák be Remek előadás egy példásan friss és szé­ harminc évvel később, a mai generáció magukat a vonósok Kodály hangsúlya­ les hangzásképű Philips-felvételen. Mi­ két kiváló iskolai kórusát mutathatom iba) a kirobbanó erővel és az improvizá­ lyen jó lenne ettől a fantasztikus páros­ be ezen a CD-n. Tíz-tizenöt éves fiúkról ció bájával. Adjuk hozzá ehhez a keve­ tól legközelebb a Páva-variációkat és a és lányokról van szó, egyszerű iskolások­ rékhez Fischer Iván mindenre okosan Psalmus Hungaricust is hallani!” ról, akik Kodály nagy formátumú oktatá­ ügyelő vezénylését (a megannyi hatásos Gramophone, 1999■ szeptember si módszerén nőttek fel. rubatót a Marosszéki táncok elején vagy í A lemezen hallható néhány bájos zene­ a vonósok gazdagon alkalmazott „cigá- A Budapesti Fesztiválzenekar Kodály- kari részlet a Háry Jánosból is. Ezek a rö­ nyos” csúszásait máshol), és az ered­ lemezéről írt recenziónk a 30. olda­ vid hangszeres tételek az opera (vagy mény ellenállhatatlan. lon olvasható.

32 1999. SZEPTEMBER dopes t i Fesztiválzenekar

BESZÉLGETÉS

J e n y

G oldsm ith-szel

nagyon jó, másfelől pedig ha az ember legalább egyszer látta a filmet is. Akár hi­ szi, akár nem, én szomorú vagyok, ha egy film legerősebb oldala a zenéje. En­ gem ugyanis nem tesz boldoggá, hogy egy rossz filmhez komponáltam jó mu­ zsikát. A filmzenének az emóciókat, a film lírai, drámai elemeit kell erősítenie.

• Hogyan dolgozik? Megkapom a filmet elfogadott, végső ál­ lapotában. Ekkor kezdek el vele dolgoz­ ni, hisz minden tizednyi másodperccel el kell számolnom. Azt az érzést viszont senkinek sem kívánom, hogy amikorra én is elkészülök, a produkció úgy dönt: mégsem az a végleges változat. Mindent elölről kell kezdeni.

• Manapság egy magára valamit is

• Mennyire ismerte a Fesztiválzene­ Eredetileg természetesen „sima” zene­ adó film nem jelenik meg legalább kart, mielőtt Budapestre érkezett? szerző voltam, de kezdőként, megbíza­ egy betétdal nélkül... Tavaly láttam és hallottam őket játszani tások nélkül nem jutottam egyről Természetesen a dolog mögött a marke­ Los Angelesben, a Hollywood Bowlban. kettőre. Tanítani nem volt kedvem, gaz­ ting áll: a film sikeresebb eladásának re­ Tisztában vagyok vele, hogy világszínvo­ dag nőt elvenni meg nem volt módom, ménye. Biztos ön is tudna példát mon­ nalú zenekar. így fordultam a filmzeneszerzés felé, dani híres filmbetétdalokra, de azt már

• Kivételes azonban, hogy ezúttal az hisz azonkívül, hogy szakmába vág: nem tudná megmondani: melyik film ön kedvéért egészen másfajta muzsi­ rendszeres jövedelmet jelentett. Tulaj­ nótája volt. De miután én abban hiszek, kát játszottak, mint a szokásos reper­ donképpen így vásároltam meg azt a lu­ hogy a filmzeneszerzés alkalmazott mű­ toárjuk. Önnek az a fajta klasszikus xust magamnak, hogy hangversenymű­ vészet, a zene egész egyszerűen nem zene, ami a Fesztiválzenekar „szakte­ veket is komponálhassak. nőhet a film fejére. Én nagyon ellenzem

rülete", része az életének? • Zöldfülű, fiatal zeneszerzőként kire a betétdalokat. Hogy segíthetné egy Hogyne, hisz jómagam is zeneakadémi­ esküdött? olyan műfaj a film cselekményét, dra­ át végeztem, és főleg fiatalabb korom­ Nem azért mondom, mert a magyar maturgiáját, ami az esetek kilencvenki­ ban gyakran vezényeltem szimfóniákat. fővárosban ezt illik, de tényleg Rózsa lenc százalékában a stáblista alatt szól? • Milyen iskolákhoz kötődik? Miklós volt a szakmai példaképem. Az Oroszország Házban tettem ugyan Az érdekesség az, hogy hatéves korom­ Ezért játszottunk ezúttal az ő szerzemé­ kísérletet, hogy dalt is írjak a filmzene tól huszonegy éves koromig, amíg a ze­ nyeiből is. No meg ténylegesen a meste­ mellé, de a rendező, a fent említett ok­ nei tanulmányaim tartottak, magánta­ rem is, hisz tanított. ból, kidobatta velem. Igaza volt. nuló voltam, és így szereztem diplo­ • Mit tud egy jó filmzene? „Megtámo­ • Meddig van megrendelése? mát. Az egyéb, „nem zenei” tárgyakat a gatni” a mozit, vagy önállóan is meg 2001-ben mutatják be azt a filmet, ami­ University of Southern Californiában, a kell tudni élnie?Mennyire működik a re most kaptam felkérést. Címe még Los Angeles-i City College-ben sajátítot­ filmzene attól a filmtől függetlenül, nincs, de a zenén már töröm a fejem. tam el. amire eredetileg írták? Hacsak nem bízzák majd ezt is kompu­

• Hogyan lett filmzenét szerző kompo­ Én azt mondanám, hogy a filmzene ak­ terekre. nista? kor működik külön a filmtől, ha egyfelől Albert Györgyi

1999. SZEPTEMBER 33 Kenny Garrett ES A TÖRTÉNELMI PILLANAT

Huszonhárom dolláromba került ezen az gyok túlságosan nagy Corea-rajongó, de attól, augusztusi estén, hogy itt, Los Angelesben törté­ hogy odaült a zongorához, megváltozott az nelmet lássak. Kenny Garrett játszott a Catali­ egész hangulat. Izzani kezdett a levegő. Szé­ na Bar & Grillben öt napon át. Megkockáztat­ dületesen, sokkal izgalmasabban, ötletesebben tam a legutolsó, vasárnapi második előadást. kísért, mint Garrett zongoristája. De ez hagy- Azt hiszem, jól tettem. Nem költöttem még ján, olyat szólózott, hogy elállt a lélegzetem. Jó pénzt koncertre, amióta itt vagyok, csak olya­ volt látni, hogy nem esik kétségbe, ha jamelnie nokra mentem el, amelyekre sikerült tisztelet- kell, és hogy tud akkor is fantasztikusan játsza­ jeggyel bejutnom. Sajnos túl későn vettem ész­ ni, amikor váratlanul kell a „nem begyakorol­ kzzlcrrid '99 re, hogy lesz ez a buli, így nem volt elég idő tat" játszania. Természetesen óriási tapsvihar a A Nagykanizsa közelében található cserfői tiszteletjegyet intézni. Bár 1991-ben Miles Da­ végén. Erre bemondja: „Ladies and Gentle­ szőlőhegyen július 28-31. között immár ne­ vis utolsó magyarországi koncertjén én mentem men, we also have Stanley Clarke in the house gyedik alkalommal nyitotta meg kapuit a el Kennyvel magyar és erdélyi népzenét venni, tonight. Stanley, would you like to come out JazzLand. Nyaranta pár napra Tiborcz Iván együtt is ebédeltünk, de úgy gondoltam, erre and play?" Hát erre nem lehet nemet monda­ birtoka a fiatal magyar jazzgeneráció köz­ úgysem emlékszik már. ni... Stanley menet közben kezet fog Chickkel kedvelt találkozóhelyévé válik. A JazzLand Bementem. A Catalina, Los Angeles legje­ és a színpadról lekászálódó Nat Reeveszel, első éveinek baráti összejövetelei mára lentősebb jazzklubja kb. százfős. Kenny ott be­ majd Kennyvel. Tömeg őrjöng. Stanley kicsit 1200-1500 főt vonzó fesztivállá váltak. A szélgetett az egyik nézővel. Amikor befejezte a hangol, eszmecsere. Nem akartam hinni a fü­ többnemzetiségű fellépők mellett a közönség beszélgetést én is odamentem hozzá, és el­ lemnek: egyik kedvenc számomat kezdték el soraiban szép számmal voltak német, oszt­ mondtam neki, hogy ki vagyok, s hogy '91-ben játszani, Don Grolnick Nothing Personaljét. rák és más külföldi érdeklődők. együtt vettünk magyar népzenét. Arra emlék­ Nem akarom bántani Nat Reevest, de Stanley Az idei programsorozat rendhagyó módon szik, válaszolta, hogy vett folklemezeket, ezek Clarke úgy lejátszotta a gyereket a színpadról, Nagykanizsán, a valaha Magyarország leg­ azóta is tetszenek neki, és nagy hatással voltak hogy öröm volt nézni. Úgy járt a keze, mint szebb klasszicista stílusú zsinagógájának rá. Majd néhány perces udvarias beszélgetés húsz évvel ezelőtt. Elképesztő volt. Chick is, számító, mára viszont végveszélybe került következett arról, hogy hogy kerülök ide. Kenny is óriásit szólóztak, azután Stanley is. S épületében kezdődött, ahol a németországi Leültem kis asztalkámhoz. Kis idő múlva besétál mintha a dobos is teljesen belejött volna, és fel­ Bochumból érkezett Dénes Tiborcz quartet lé­ Chick Corea két hölgy társaságában. Leülnek éledt volna a két extra szupersztárral való játék pett fel. A „Művészek a Zsinagógáért" prog­ egy asztalhoz. (A belépő mellé egyébként két inspirációjától. Nem tudom, hogy a Return To ramsorozat és a JazzLand közös koncertjé­ italt kötelező fogyasztani. Nem iszom alkoholt, Forever feloszlása óta játszott-e együtt Chick és nek folytatása már Cserfőn zajlott. így szerencsére a két ásványvizet hét dollárból Stanley színpadon, de ha igen, akkor is ritka, A JazzLand '99 érdekességei közé tartozott megúsztam.) hogy tanúja lehet az ember egy Kenny Gar- a Babos-Dresch-Jávori trió koncertje, mely a Elkezdődött a koncert. A zenekarban egy Nick rett—Chick Corea-Stanley Clarke-örömzenélés- tagok köztudottan eltérő zenei világa miatt Smith nevezetű fickó zongorázott, Nat Reeves nek. A végén egy csomót ökörködtek a szám­ vált izgalmassá. Sikeresen debütált a Johnny bogozott, és egy Marcus nevű kölyök dobolt. mal, valahogy úgy, ahogy akár a Kaltenecker Pompei zongorista (USA, Boston) vezette Először Herbie Hancock One Finger Snapjét trió is szokott. Nagyon élvezték. Óriási tapsvi­ kvartett, melyben Tiborcz Iván szaxofonon, nyomták le, majd Coltrane Giant Stepse, az­ har és üvöltözés. Kenny bemutatta még egy­ Oláh Zoltán bőgőn, Mohai András dobon után az új lemezről a Can I Just Hold Your szer a jam session szereplőit, majd leintette a játszott. Zenekaruk vendégszólistája Szalai Hand következett. Az utóbbi szám alatt besé­ másik két tagot a zenekarából, hogy ne jöjje­ Gábor gitáros volt. A JazzLand esti program­ tált Stanley Clarke a barátnőjével. Észre véve nek már vissza. Valószínűleg lett volna még jain jam sessionbe oldódó koncerteken fellé­ Stanleyt, Kenny odaintegetett neki, szélesen egy-két szám, mert a zongorista egy kicsit fur­ pett többek között a Vajdaságból áttelepült egymásra mosolyogtak. Ezután jött a Back csán vette ezt tudomásul. De azt hiszem, Gar­ Varga Endre fuvolista és a hannoveri jazz- Where You Started, amiben rapelt is egyet rett ráérzett arra, hogy egy ilyen jam session tanulmányokat folytató dobos, Kőfalvi Csa­ Kenny. A Delta Bali Blues és a Charlie Brown után nem lehet visszajönni a saját zenekarával. ba. A szervezők a jazz utánpótlásra is gon­ Goes To South Africa következtek. Szédületes Mámorban úsztunk. Felejthetetlen volt. doltak, amikor a nagykanizsai Állami Zene­ volt. Ekkor bemondta, hogy megtisztelő volt Augusztusban egyébként itt fog játszani a Ca- iskola növendékeiből verbuválódott Junior számára olyan zenészekkel játszani, mint pél­ talinában többek között a Sphere, a Joe Zawi- Jazz Bandet felléptették. Az ideális környe­ dául Chick Corea, aki ma este kitüntette jelenlé­ nul Syndicate és a Pharoah Sanders Quartet. zetben megtartott, a hetvenes évek jazzfesz- tével. Chick feláll, a jelen lévő 80 ember tap­ Tulajdonképpen mindennap elmehetnék vala­ tiváljainak izzó hangulatát idéző koncertek sol, Chick elindul a színpad felé. „Ladies and milyen koncertre (jazz, rock, klasszikus). Néha és jam sessionök jövőre várhatóan még több Gentlemen, Chick Corea." Nick feláll, Chick le­ van olyan is, hogy egy nap két koncertre is el­ érdeklődőt vonzanak majd. ül a zongorához. Rövid eszmecsere Kennyvel. mennék. De ez jó választás volt. Halász Gyula Majd belevágnak a Countdownba. Nem va­ Mező György y ö r g y G a l l u s : K o t ó

^ __m —c .__jm F (PEP)SZIGET-ERZES:

Ahogy az lenni szokott, az idén is kicsit sok utántól hajnalig tartottak a koncertek, vala­ hónapok hazai jazzeseményeit, jól tudja, volt a por - kevesebb a fű. Ettől függetlenül mint még legalább hat-nyolc hely, ahol hogy a fellépők többsége a közelmúlt emlé­ már éppen ott tartottam, hogy egy igazi tár­ szintén rendszeres élőzene állította meg az kezetes jazzkoncertjeinek szereplője is sadalomkritikai szentenciát rögzítek a Szi­ állandóan vonuló nagyérdeműt, nyilván volt; a műfajra pedig nem jellemző, hogy a get jelenséggel kapcsolatban - mely sze­ csak egyfajta aspektus megfogalmazása le­ muzsikusok önmaguk alatt produkálnának. rint: felnőttek számára rendezett, ekkora hetséges részemről. Az ifjúsággal ellentétben, kb. ötvenedma- méretű „bentlakásos" fesztivál biztos, hogy Az idei felhozatal örvendetesen sokszínű gammal, nem csekély izgalommal készül­ nem folyna le ilyen békésen -, amikor elju­ volt. A különböző műfajok között a popze­ tünk a maga nemében világelső Klezmatics tott hozzám is a körhintás tragédia híre... ne talán a felét sem tette ki a teljes műsor­ koncertjére. Igen, többször voltak már Bu­ De nem vagyok egyedül azzal a véle­ nak, annál inkább az „egyéb kategória", mi­ dapesten, a klezmerdivat meghonosodásá­ ménnyel, hogy a Sziget mégiscsak egy által a rendezvény legalább annyira volt ban jelentős szerepük van, gyakori vendégei nagyszabású zenei esemény, és csak felüle­ world music-, mint popfesztivál. a világ nagy jazzfesztiváljainak, és a produk­ tes nézőpontból happening, buli, ahol sok A kissé félreeső Banán színpad jazzprog- ciójuk továbbra is unikum. Ha csak a hat ze­ kölyökkorú egyén látványosan ellazulhat - ramja a legaktuálisabb és legnívósabb ma­ nész kivételes hangszertudását nézném, az irritálva ezzel a lakosság decensebb hánya­ gyar és - kis túlzással - nemzetközi pro­ is elég lenne ahhoz, hogy ne fukarkodjak a dát. Jómagam azon nem csekély használ­ dukciókat vonultatta fel. A hazai élvonal és dicsérő jelzőkkel... Kár, hogy a nagyszínpadi tabb fazonok egyike voltam, akik idén is a azok külföldi művészvendégei mellett méretek és a heavy métáihoz illő hangtech­ koncertek miatt járogattunk oda, és most akadt néhány ígéretes fiatal formáció is, nika erősen korlátozta a produkció ere­ sem ment el a kedvünk az egésztől. Mivel mint például a szaxofonverseny győztesei. dendő intimitásában rejlő finomságokat, de tizennégy olyan színpad volt, amelyről a Kiemelni nincs sok értelme huszonnyolc még így is több száz fiatal ragadt a színpad program szerint párhuzamosan, kora dél­ együttes közül, mert aki követte az elmúlt előterében az előadás végére. Föltétien méltatást érdemel egy másik egyedülálló koncert. A moldáviai romák Big Bands Clubs African Festivals alkotta Fanfare Savaié - csakúgy, mint a A Book the World egy koncertügy­ Partnereink: Archie Shepp Quartet, WOMUFE-n - most is fergeteges sikert ara­ nökség, amely már Budapesten is ak­ Nat Adderley, Michael Legrand, tott. A tíz rezessel (trombiták és tubák) és tív 33 év tapasztalatát hasznosítja a Duke Ellington Orchestra w. Paul show business területén. Elnökasszo­ Ellington, Lionel Hampton, Sonny az egy-egy altszaxofonossal és ütőssel nyunk, Carol Cass maga is hosszú Fortune, Hal Galper, Jon Hend­ megszólaló banda e számunkra bizarrnak ideje előadóművész/énekesnő, aki több kontinensen ricks, Steve Turre, Slide Hampton, Nancy Wilson, ható összeállításban tradicionális népzené­ dolgozott a színpadon, filmben és tévében. Az 6 szak­ Jimmy Heath, Jack Dejohnette, Maynard Fergu­ jük mellett a Goran Bregoviéáltal készített, mai tapasztalata és ismeretei adják a hátteret ahhoz, son, Clark Terry, George Mraz, Abbey Lincoln, hogy - jelszavunkhoz híven - az új ügynökség kész Dudley Moore, Lee Könitz, Sinatra Big Band, au­ hangszerelt Underground filmzene részle­ legyen akár „az egész világot" impresszálni. tentikus hawaii együttesek és sokan mások, kis- és teit is lekaszaboló hatással szólaltatta meg. Minden show business igényének állunk elébe, le­ nagy együttesek, USA-beli és európai szólisták és Az arra tévedt ifjúság zajos elképedése csak gyen az a rendezvény üzleti alkalom, klub, gálaest, zenekarok. fokozta az élményt. koncert, fesztivál vagy konferencia. Csak mondja el B. T. W. Music Entertainment Agency nekünk kívánságát, és mindent megteszünk, hogy tel.: (06-20) 918-4021 Ha a Sziget előzetes ismeretterjesztése rész­ minden zenei igénye teljesüljön. Kívánságra promó- tel./fax: (06-1) 349-7681 letesebb lett volna, talán többen is érdek­ ciós anyagot, CD-t vagy demoszalagot és sajtóanya­ tel.: (Berlin: 00-49) 30 396-2987 lődtek volna az említett programok iránt, és got küldünk. e-mail: [email protected] én is több produkciót méltattam volna... Theme Parties Tapdancers Matisz László

1999. SZEPTEMBER 35 f$r i t i k a Hot Jazz Band Hot Jazz Band Plays Gershwin

• Szerzői kiadás • it, igazi csapatmunka a produkció, ami a Hot Jazz után csalódás is az egyébként kiváló énekes, Szekeres Band fejlődésének legfontosabb iránya, éppen ideje, Adrienn halványabb, helyenként erőltetettnek tűnő, ki­ hogy az eddigi, többnyire egyszemélyes zenekar stá­ sebb intonációs problémáktól sem mentes éneklése. A tusából kilépjenek. Az apró szeplők között említhető a keverés helyenkén­ ^ 0 £ Hot Jazz Band egy kicsit elkésett a Bényei Tamás ennek ellenére rányomja a bélyegét a ti aránytalansága, illetve a hangszínek, különösen a ^ M ^ Gershwin tavaly szeptemberi, száza­ lemezre, nemcsak hangszerelései miatt, hanem mert bőgő esetében nem mindig megfelelő beállítása. Záró­ d i dik születésnapjára tervezett albummal, a legritkább esetben erőltetett, önmagát adó, ugyan­ jelben jegyzem meg, hogy ez nagyrészt nem a CD-bo- de ez a lemez értékéből semmit nem von le. Végre akkor stílusos éneklése szinte minden számban hall­ ritón feltüntetett stúdió rovására írható, hanem az van egy magyar tradicionális jazz-zenekar, amely ható, kár, hogy a 'S Wonderfulban a francia Marcel előbb említett „egyszemélyes zenekar"-szemlélet még képes hitelesen megszólaltatni a háború előtti kor Zanini kiejtését utánozza. Sokszor megcsodált auten­ meglevő utózöngéje, amikor a zenekarvezető azzal is jazzslágereit. Merthogy Gershwin, rakják a zenetu­ tikus trombitajátékával viszont csak amerikai zené­ foglalkozik, amivel már nem neki kellene. A borító ízlé­ dósok bármilyen skatulyába, leginkább a jazz-zene- szek vetekedhetnek, három számban hallható bravú­ ses, áttekinthető, de jobb lett volna, ha a zenekar fény­ karok repertoárjában élő és jelen lévő szerző. Meló­ ros bendzsózásának pedig errefelé nem sokan érnek képe legalább olyan minőségben kerül az előlapra, diái sokszor ugyan nem igazán jazzesek, de jazze- a nyomába. Üdítően hat Marsall László laza, termé­ mint Gershwin jóval régebbi fotója. síthetők, különben is akkoriban a jazz, a szórakoztató­ szetes játéka, különösen szaxofonon mennek élmény­ Akármennyire aktuális, egyben hálátlan feladat is zene és a tánczene sokszor összemosódott. Egy biz­ számba a jól elhelyezett vibratók, ízes futamok, bár egy CD anyagát egyetlen szerző műveinek szentelni. tos, Gershwin abszolúte amerikai zeneszerző volt, s helyenként az az érzésem támad, hogy egy hajszál A Hot Jazz Band e téren is jó munkát végzett. Az a Hot Jazz Band pont ezt az „amerikaiságot" adja választja el a gépies, ujjak irányította virtuozitástól. egyhangúságnak nyoma sincs a lemezen, annak el­ vissza kiválóan. Nem törekednek abszolút korhűség­ Bera Zsolt valószínűleg az egyik legkifinomultabb in- lenére, hogy első két CD-jüket még változatosabbnak re, egyszerűen csak érzik a stílust. Nem akarnak fel­ tonációjú harsonás, makulátlan játékát azért ő is találtam, de egyebek tekintetében egyértelmű a zene­ tétlenül jazzesíteni, ha a nóta inkább musicales, no­ „meg tudja fűszerezni", ehhez elég meghallgatni a kar fejlődése. Volt szerencsém az anyag nagy részét ha ők maguk vérbeli jazz-zenészek. Nem akarnak Do What You Do! rövid, kiváló ritmikájú harsonaszó­ élőben is hallani a zenekartól, s bátran mondhatom, virtuózkodni, ha nem feltétlenül szükséges, noha lóját. Kíséretekben végig szvingel az egész rit­ hogy az élő előadás a tagok igazi közege, a koncer­ mindegyik tag virtuóz mestere hangszerének. Ettől musszekció, aminek tagjai egyénileg is kitesznek ma­ télmény után eleinte egy kis csalódást jelentett a CD aztán egész egyszerűen, könnyedén, izzadságmen­ gukért: Szili Róbert gyönyörűen gitározik a Foggy meghallgatása, de ha valaki korongon találkozik tesen lesz korhű, jazzes és virtuóz, vagyis amerikai. Dayben, Juhász Zoltán végig pontos basszusjátéka először a Hot Jazz Band-féle Gershwin-képpel, nem Bényei Tamás hangszerelései mind a tizenkilenc helyenként szólóban is hallható (Summertime), Gal- nyugszik majd, míg élőben is nem hallhatja őket. Er­ számban kiválók, a stílushoz, Gershwin zenéjéhez és bács István kicsit Zutty Singletonra emlékeztető dobo­ re most legnagyobb esélyük az amerikaiaknak van, a zenekar tagjaihoz egyaránt alkalmazkodók. A le­ lása nem feltűnő, de végig „ott van", szólói pedig hiszen a Hot Jazz Band jelen kritika írásakor éppen a mez végig lüktet, jók a tempók, mindenki kap le­ mindig valami pluszt jelentenek az adott számban. sacramentói Jazz Jubilee-n arat újabb sikereket. hetőséget arra, hogy megcsillogtassa szólistaerénye- Kis negatívum és egyben az első két Hot Jazz Band-CD Ittzés Tamás

Tom Scott & the L. A. Express Tom Scott & Smokin’ Selection the L . A. Express

• Windham Hill Jazz - BMG Ariola • A pár’ ;J|T I? z 1948-as születésű Tom Scott Oliver Tom Scott - szaxofonok, WX5 fúvós szintetizátor, T JPv Nelson, Don Ellis és Roger Kellaway w G ary Grant, Oscar Brashear - trombita, rte- zenekaraiban játszott már húszéves ko­ George Bohanon - trombon, ra körül. A hollywoodi stúdiók gyakran foglalkozta­ Peter Christlieb - tenorszaxofon, tott, sokoldalú muzsikusa saját neve alatt kiadott albu­ Joel Peskin - baritonszaxofon, main jazz-rock stílusú zenét játszott. Saját fúziós stílu­ Wah-Wah Watson, Robbie Nevil, sú együttesét, az L. A. Express) 1973-ban alakította. Buzzy Feiten, Dean Parks - gitár, Tim Heintz, Robbie Nevil, A változó aktivitással működő kvartett-kvintettben Steven Dubin, Mitch Foreman, Max Bennett, John Guerin, Joe Sample és Larry Carl­ Alex Pasqua, Alan Pasqua ton is játszottak. Sokáig Joni Mitchell kisérőzenekara - billentyűs hangszerek, voltak. Ezen a CD-n is az L.A. Express működik közre. Andre Berry, John Pena, Félelmetes a stáblista, szinte a hollywoodi stúdióze­ Chuck Berghofer, nészek who is who-ja tárul a szemünk elé. Ezek az Paul Jackson, Jr. - basszus, Harvey Mason, Vinnie Colaiuta - dob, emberek méltán a legfoglalkoztatottabb muzsikusok. Lenny Castro, Louis Conte, Alex Acuna, Mindegyiküknek megvan a maga specialitása, de Ralph McDonald - ütőhangszerek, közös tulajdonságuk, hogy a tempók és groove-ok Steve Dubin - dobprogramok, mesterei. Tudják, hogy a ritmusok nem a gépi pontos- Phil Perry, Patty Smith - ének

1999. SZEPTEMBER GáJbor Szabó & The California Dreamers

Wind, Sky and Diamonds

• Impulse/MCVJ — Gong Expressz •

I agy örömmel vettem kézbe Sza- f bó Gábor 1967-es Impulse-felvé- telének japán CD-kiadását, ame­ lyet a szerkesztő e szavak kíséretében adott át: Szabó Gáborról a Gramofonban még nem ír­ tunk. Az egykor világhírű és igen népszerű 'O jazzgitáros pályafutásáról a fiatalabb generá­ Gábor Szabó Bényei Tamás - trombita, bendzsó, ének, hangszerelés ció valószínűleg nem sok információval rendel­ -Q - gitár Marsall László - klarinét, szaxofonok kezik, ezért röviden elmondanám a legfonto­ Howard Roberts, Louis Morell, Bera Zsolt - harsona sabbakat. Szabó 1936-ban született Dunaha- Dennis Budimer, Herb Ellis Szili Róbert - bendzsó, gitár * - gitár rasztiban, 1948-ban szüleivel Budapestre köl­ Juhász Zoltán - bőgő Mike Molvoin tözött. Gitározni 1950-ben kezdett, nagyrészt G albács István - dob N - zong, harpsichord, km.: Szekeres Adrienn - ének autodidakta módon. Első példaképei Les Paul M. Pohlman, Carol Kaye és Kovács Andor voltak. Az ötvenes évek „föld­ LO - Fender bass alatti" magyar jazzmozgalmában intenzíven Jimmy Gordon, John Guerin kivette a részét, majd az '5ó-os forradalom le­ - dob Bill Plummer verése után Ausztriába menekült, ahonnan rö­ > - - szitár vid idő alatt sikerült az Egyesült Államokba ki­ Victor Feldman, Emil Richards vándorolnia. 1957-60 között a bostoni Berk- - ütőhangszerek lee jazzfőiskola növendéke volt, utána hamaro­ o The California Dreamers san élvonalbeli amerikai zenészekkel játszott, voká legyüttes legfontosabb partnerei a dobos Chico Hamil­ ton és a szaxofonos Charles Lloyd voltak. Rövi­ desen felkerült a jazzlapok népszerűségi listá­ jának elejére, majd 1966-ban elkészítette első önálló nagylemezét. Stílusbeli nyitottságának, \JD egyéni gitárhangjának és persze tehetségének ságtól lesznek oly feszesek, izgalmasak, élők, hanem hála, a 60-as évek közepétől Szabó Gábor ne­ a tudatos késleltetett játék révén. Azt is nagyon tud­ ve világszerte ismertté vált, lemezeit az egész stílusára a pop, a beat és a cross-over a meg­ ják, hogy a zene plaszticitása érdekében mindenki­ nyugati világban sikerrel forgalmazták. Szü­ határozó, néhány érdekesebb gitárhangzással nek keveset kell játszania. A billentyűs Alan Pasqua lőhazájába először 1974-ben látogatott el, 18 és helyenként szétpüfölt ritmusképlettel. (Az csodálatos harmóniáival egészen el tudja bolondíta- évi távoliét után, ekkor volt szerencsém megis­ énekesek három szám kivételével csupán a har­ ni a zenét. merkedni vele, sőt két alkalommal együtt ját­ móniák hangjait egymás között emelkedő Tom Scott szoprán-, alt- és tenorszaxofonon játszik, szottunk az akkor igen népszerű belvárosi hangmagasság szerint elosztva, statikusan éne­ mindegyiken nagyon érzékenyen, finoman. A WX5 Építők Klubjában. Nem gondoltam volna, hogy kelnek együtt [például tercosztásban], ami egy furulya kinézetű hangszer, amelyen nagyon egy­ többé nem találkozunk, és Szabó Gábor éle­ ugyan nagyon szép, de ...) Szabó Gábor alig szerű, a szaxofonéhoz hasonló fogásokkal játsza­ téből mindössze csak nyolc év van hátra: mutat valamit hangszerén, a dobosok működé­ nak. Midikábelen keresztül szintetizátort szólaltatnak 1982-ben hunyt el. se pedig néha már zavaró... Szabó személye meg vele. Scott ezen a hangszeren is megtalálta a Lemezei lassan eltűntek a szaküzletek polcai­ is háttérbe szorult, hiányzik az eredetiség, maga hangját. ról, hírnevét már inkább csak az idősebb gene­ ezért inkább csak kellemes koktéljellegű zenét Mindössze két dolog van ezen a lemezen, ami nem ráció őrzi. Szerencsére a CD-korszak előnyei hallgathatunk." találkozik feltétlen csodálatommal. Az egyik Oscar közé sorolható, hogy senki nem merülhet fele­ Ehhez sajnos nem sokat lehet hozzáfűzni. Talán Brashear két trombitaszólója. Brashear nagyszerű désbe, aki valaha jelentős lemezeket készített, annyit, hogy egy muzsikus is tévedhet, sőt egy trombitás, itt vagy rossz napot fogott ki, vagy pedig hála az újrakiadás viszonylag egyszerű le­ producer is (ez esetben a jó nevű Bob Thiele). - és ez a valószínűbb - nem kifejezetten neki való hetőségének. A most újra megjelentetett Wind, Ugyanakkor ne feledjük el, hogy Szabó Gábor feladatot kapott. A másik a lemez záródarabja, Sky and Diamonds című lemez azonban nem az elsők között kezdett kísérletezni jazz és latin amelyet a tokiói Blue Note klubban, koncerten vet­ tartozik a szerencsés választások közé. Koráb­ zene, illetve jazz és rock fúziójával, jó néhány tek fel. Itt élőben, a fentiekben taglalt erények, külö­ ban e felvételt nem ismertem, mostani meghall­ ilyen jellegű lemeze kitűnően sikerült. Remél­ nösen a szellős játék már nem annyira valósult gatása csalódást keltett. Libisch Károly kitűnő hetőleg a lemezboltokban megtalálhatjuk Sza­ meg. De ez csupán két apróság, amely nem tudja könyvében (Feketére festve - Szabó Gábor gi­ bó Gábor zenei hagyatékának értékesebb da­ elrontani az egyébként nagyon szép zenét tartalma­ tárművész bio-diszkográfiája, Kariton, Buda­ rabjait is. zó CD összképét. pest 1993) így elemzi e produkciót: „A lemez Deseő Csaba Friedrich Károly

1999. SZEPTEMBER 3 7 —f± V i I i k a

Monty Alexander Monty AI 3 r

Stir It Up — The Music of Bob Marley felkelti érdeklődésünket a fel-feltörő nyugat-indiai falában ének- és szövegcentrikus, laza cool rock, • Telarc Jazz - Karsay és Tsa. • őserő. A legizgalmasabb, legeredetibb és ezáltal le­ melyben a dallam megrajzol egy groove-ot, ami az­ gegyénibb mozzanatok játékában, mikor Keith Jar- után a maga megnyugtatóan simogató, billegő ritmi­ rett szólókoncertjeihez vagy prelúdium jellegű beve­ kájával ostinato csordogál a mesélő énekest kísé­ zetéseihez hasonlóan egy motívumot vagy csak egy rendő. Mindezt ritkán szakítja meg egy-egy közzene only Alexander már sok-sok éve dédel­ groove-ot hosszan ostinato játszik fantasztikus dina­ karakterű, rövid hangszerszóló. Alexander ide-oda gette tervét, hogy földije, Bob Marley mikai és ritmikai dramaturgiával, melynek során is­ csapong a két zenei világ között. Reggae-játéka ele­ lalainak interpretációiból csináljon egy mét a hazai ízek dominálnak. gáns, laza, hitelesíti a jamaicai ritmusszekció, de albumot, ami újabb lehetőség számára, hogy ismét Alexander egész muzsikusi mivoltát áthatja a zenei hosszú távon a zongora nem tudja pótolni az énekes felfedezze és értékelje zenei gyökereit. honvágy. Miközben sorra készíti a straight ahead le­ szerepét és a szöveg üzenetét, és végképp nem Bob Az 1944-ben a jamaicai Kingstonban született Ale­ mezeket, majd bekerülvén Norman Granz Jazz At Marley karizmáját. Majd jön a straight ahead jazz xander karrierje 15 éves korában kezdődött, mikor The Philharmonic csapatába a 70-es évek közepén, egy másik ritmusszekcióval, nagyon feszesen, de az internátusbái kiszökdösve, beállt sessionzenész- ha teheti, mindenhová be-belop egy calypsót vagy nem sok köze van az alaphelyzethez. Mindennek te­ nek szülővárosában. A tehetséges és képzett zongo­ más karibi karaktert, de koncepciózus projektek is tejébe időnként Alexander mindezt kevésnek érzi, és rista keresett stúdiómuzsikus lett az akkor fellen­ születnek, főleg az egyik legismertebb jamaicai gitá­ ekkor következnek az elegáns hotelben játszó jazz- dülőben lévő jamaicai lemeziparban. 1961-ben az rossal, Ernest Ranglinnal. Ezek közül az egyik legsi­ muzsikus frusztrációjának termékei: a teljesen felesle­ Egyesült Államokba költözik, és az évtized végére kerültebb az 1978-as Jamento, amely nemcsak a cí­ ges zenei artistamutatványok. A borító tanúsága sze­ bedolgozza magát a jazz élvonalába. Ray Brown- mében idézi a mentát, az eredeti, Afrikából szárma­ rint Marley nem nagyon értette a jazzt, csak ha szí­ nal és Miit Jacksonnal játszik és készít felvételeket. zó jamaicai népzenét, melynek jellemző zenei kör­ vott. Alexander viszont nem reggae-muzsikus, bár Kialakul erősen petersonos hatású, sodró, ugyanak­ nyezete a steel band. Ivory And Steel programatikus nyilvánvalóan nagyon szereti. kor kellemes és közhelyes stílusa. Kitűnő pianista bri­ címmel deklarálja a steel band és a zongora integrá­ Ez a lemez nagyon jó partizene, olyasmi, mint pél­ liáns billentéssel, kivételes dinamikai érzékkel. Ritmi­ ciójának szándékát, amivel a 80-as évektől ismétel­ dául a Ramsey Lewis Plays The Beatles. Az ilyen opu­ káját igen érdekessé teszi a fel-felvillanó karibi örök­ ten kísérletezik. sokat szokták az ortodox jazzmagazinok egy-más- ség. Ez a kettősség azután végigvonul egész pálya­ Előbb-utóbb szükségszerű volt, hogy sorra kerüljön a fél csillaggal illetni. Ez a program jobb sorsra érde­ futásán. A közhelyes, Peterson-epigonjáték, ami min­ reggae jazzesítése vagy a jazz reggae-sítése, de mes. Tartalmaz két kitűnő Steve Turre-szólót, és több­ den kvalitása ellenére előbb-utóbb az érdektelenség­ hogy melyik, azt Alexander sem tudja igazán eldön­ ször leforgatva a korongot, azon kaptam magam, be fullad, mivel egyre inkább jönnek az elcsépelt for­ teni. Kétségtelen, hogy a reggae gyökerei azonosak hogy nem fanyalgok, több helyen felkapom a fejem, dulatok, az olykor ízléstelen „cocktail jazz", a ma­ Alexanderével, de alapvetően eltérő zenei, előadói hogy ez azért nagyon jó. gamutogató, irreleváns virtuózkodás, de újra és újra magatartásra engednek következtetni. A reggae ál­ Szigeti Péter

Melissa Walker M e 1 i s s a Walker

Moment of Truth

• Enja — Varga • A számok sorrendjének takitikája sem rossz. A nyitó nox - Coltrane Equinoxa alapján) viszont igazi műre­ Seventeen könnyed, bossa novás lüktetéssel szól az mek. A dobos Clarence Penn szerzeménye, pár ak- énekes-narrátor bakfis éveinek buktatóiról - kezdet­ kordos szerkezete ellenére, művészileg talán a lemez , , nek elmegy. A lemez közepe táján aztán kezd egy­ legkidolgozottabb tétele, Melissa Walker szövege ér­ égre egy olyan lemez, amely a jazz- re komolyabbá válni a dolog, sajnos a színvonal is zékeny empátiával ragadja meg azokat a szocioló­ ■ hallgatók „ragadozó" és szelídebb itt kezd akadozni. Az Invitationt utoljára Jaco Pasto- giai problémákat, amelyek Coltrane zenéjének is alfajait egyaránt megérintheti - anél­ rius legendás Birthday Concert lemezén hallottam. nyilvánvaló ihletforrásai voltak. A szvit harmadik da­ kül, hogy ócska reklámszöveget fogalmaznék a Ahhoz képest meglepő az itt hallható „szalonképes" rabjának, a Nainnának francia szövege szinte egyér­ művésznő felbérelt tollnoka gyanánt, nem, szó (értsd: nem annyira elvetemülten jó, mint ott) telműen hibának bizonyul: Walker kiejtési nehézsé­ sincs erről! Aki meghallgatja az előző, May I Feel előadás. A szám közepén hirtelen és váratlanul meg­ gei itt a zenei tolmácsolásra is rányomják a bélyegü­ című lemez után ezt, annak az első két tétel után jelenő afrós lüktetés, sőt a végén hozzábiggyesztett ket: betanult, de bizonytalan, feledhető epizód. tetszeni fog a producerek alkímiája, amely ezúttal kongaszóló azonban mindenképp indokolatlan, bár A kritikus feladata a pontozás, és ha lehetne, három tényleg jó eséllyel tehet eleget a legkülönbözőbb azért egy kicsit vérpezsdítő... és fél pontot adnék, mert a zenészek teljesítményét a hallgatói igényeknek: a Moment of Truth egyaránt Az idegfeszítő izgalomkeltés után, merthogy mi más­ hátralévő számokban is ugyanilyen ingadozónak ér­ tartalmaz slágergyanús számokat, férfiszívet rezeg- ról lehet szó, végre itt van a csúcspont, az adu ász, a zem. Walker énekhangja azonban vitán felül pozitív tető, édes-bús szöveget, humort, nagy neveket - a már említett név: tratata-taa, Coltraneü! A három irányba tolja a végeredményt. Magabiztos, sokszínű szakma számára csalétek gyanánt - és mind emel­ számból álló emlékszvit nyitánya, a dél-afrikai zon­ hangképzése igazi audiofii élmény, fönt lebegően lett ugyan nem egyenletes, de igényes zenei telje­ gorista, Abdullah Ibrahim szerzeménye (For John) tiszta, lejjebb nazálison kemény. A Come on Home sítményt (nóta bene: ebből a fajta összeállításból kész dicshimnusz. Bontott zongoraakkordok gurgu- című Horace Silver-számban ki is használja orgánu­ az utóbbi általában hiányozni szokott). Walker kis­ láznak, közben Coltrane nevének mantrázása: talán mának árnyalatait, a középső részben lezajló oktáv- asszony tehát hallgatható kocsiban, koktélpartin kicsit túl gejlnek találhatja a tömjénszagot, aki nem párbeszéd, melyet önmagával folytat, humoros és - vagy akár meghitt fejhallgatós magányban: min- érez rajongást Coltrane iránt - persze ilyenből na ha egyben vették fel - virtuóz egyszerre. denhogy szórakoztató lehet. gyón kevés van. A középső szám (Portraits of Equi- H. Magyar Kornél

38 1999. SZEPTEMBER • Telarc — Karsay es Tsa. •

: amerikai jazzsztárok többsége nem hagyja ki a latin kalandot, így van ezzel McCoy Tyner is, aki már oly sokszor bizonyította ez irányú zenei vonzalmát, hogy szinte már félig-meddig latin muzsikusnak számít. A zongorista tavaly létre­ jött - az afro-cuban ritmusok bűvöletében fo­ gant - formációja már jó ideje foglalkoztatja McCoy Tyner - zongora Monty Alexander - zongora, az amerikai szaksajtót. A bő órányi anyagot

199 9. S Z E P T E M B E R 39 The Best Blue Note Album in the World... Ever!

• Blue Note — EMI-Quint •

lemez csillagokkal értékelhetet­ len; nem egyszerűen reprezenta­ tív-populáris válogatás a Blue Note kiadó utóbbi negyven évének terméséből, ha­ nem ünnepi köszöntő is a jazztörténet egyik leg­ fontosabb és legrangosabb műhelyének hatvanéves fennállása alkalmából. A válogatás szempontjaival lehet vitatkozni, de nem érde­ mes. Átfoghatott volna nagyobb időszakot, hi­ szen egy 'ó4-es Horace Silver-számmal kezdődik, miközben az első Blue Note-stúdió- munkák 1939. január 6-án délután két órakor kezdődtek. Képviseltethették volna továbbá a cég avantgárd művészeit is, de akkor nem „min­ den idők legjobb" (értsd: jó + reprezentatív + közkedvelt) Blue Note-lemezét tartanánk a ke­ zünkben. A dupla CD-t hallgatva, tekintsünk vissza erre a CD 1: bizonyos hatvan évre. A berlini Alfred Lion elő­ Horace Silver; John Coltrane; Art Blakey; ször 1925-ben hallott jazzt egy koncerten. A ze­ Lou Donaldson; Cannonball Adderley; Kenny Burrell; ne magával ragadta, de nem volt hol jazzfelvé- Lee M organ; Herbie Hancock; Donald Byrd; Grant Green; teleket beszereznie a német városban. Evekkel később, egy amerikai üzleti út során azonban CD 2 : háromszáz lemezt vásárolt magának, s 1938- US3; ban végleg letelepedett az Egyesült Államok­ John Patton; Charlie Hunter; Jimmy Smith; ban. A nácik elől menekült, s a jazzhez se lehe­ Dexter Gordon; Eliane Elias; Bobby McFerrin; tett közelebb sehol a világon. Lion nem sokáig Cassandra Wilson; Lou Rawls & Dianne Reeves; tétovázott: a hangversenyeken megszeretett pi­ Richard Elliot anistákat, Meade Lux Lewist és Albert Ammonst szemelte ki magának, hogy magánfelvételeket készíttessen velük egy stúdióban: úgy döntött, a feketék zenéjének szenteli az életét. A két muzsi­ kus szólóban és duóban játszott. Ez lett az a bi­ zonyos első lemezfelvétel. A Blue Note születé­ sét tehát percre pontosan ismerjük. Az első leme­ leste Quartettei (Hall - klarinét; Meade Lux Lewis rengeteg más ifjú mester ismeretségét. A két né­ zek (78-as fordulatszámon) mintegy ötven pél­ - cseleszta; Charlie Christian - gitár; Israel metet elsősorban Monk zenéje kápráztatta el, dányban készültek. Az 1939 májusi első Blue Crosby - bőgő). Mindez persze teljesen vissz- minden módon igyekeztek segíteni pályáját. Note-brosúra szerint a vállalat célja a „hot hangtalan maradt. A korai években a BN tevé­ Rendszeresen foglalkoztatták a szerény eladási jazz", illetve a „swing" népszerűsítése volt. A kenysége csupán maroknyi embert érdekelt, kí­ számok ellenére (az eredményt lásd a 4 CD-s jazzt autentikus művészetnek nevezte, mely saját sérleti intézmény volt. Profitot a tulajdonosok The Complete Blue Note Recordings gyűjtemé­ hagyománnyal és művészi felfogással rendelke­ nem remélhettek. S a háború még ínségesebb nyen). Óriási jelentősége volt annak, hogy sok zik, s megvan a maga közönsége is, mely segít időket jelentett a jazzújítások számára. Míg Lion nagy művész végre stúdióhoz jutott általuk. S életben tartani. Mai szemmel nézve a brosúra a vissza nem tért a katonai szolgálatból, a felvéte­ mint igazi jazzrajongók és vájt fülű esztéták, század egyik fontos zenei manifesztumának tű­ lek szüneteltek, de Wolff már készülődött az új mindig ki tudták választani a legigényesebb nik. A stúdiómunkákat általában hajnali időpon­ érára. Közben azonban, a háborúnak „köszön­ előadókat. Náluk kapott először lemezfelvételi tokra tették, amikor a zenészek már végeztek a hetően", fellendült a lemezeladás. A fronton levő lehetőséget Horace Silver vagy később az indu­ klubokban. Sidney Bechet lett az egyik első mű­ katonák rengeteg zenét küldettek maguk után. ló Hancock. A vállalat lassan fejlődött; csak vész, aki a kiadónál készített felvételeket. Nem 1944-ben a BN kezdte felkarolni az anyagi 1951-ben tértek át az LP formátumra. A borítók sokkal a háború kitörése előtt Lion régi barátja, problémák miatt feloszlott big bandekből alakult jelentőségének megnövekedésével összetéveszt­ Frank Wolff is áthajózott Amerikába, és éjsza­ kis zenekarokat. Némi bizonytalankodás után hetetlen külsőt találtak ki lemezeiknek. Wolff fo­ kánként együtt dolgoztak a stúdióban. Újabb le­ tudomásul vették, hogy az új kor zenéje a be­ tóit jellegzetes betűtípusok egészítették ki. A bo­ gendás pillanatok Earl Hinesszal, valamint egy bop: Ike Quebecnek, zenei tanácsadójuknak kö­ rítók szerkezetét, kompozícióját a Bauhaus ízlés­ különös kamarazenekarral, az Edmund Hall Ce­ szönhették a vezetők Bud Powell, Monk és még világa határozta meg: Joost Schmidt „Offset,

40 1999. SZEPTEMBER Buch- und Werbekunst" borítólapja lehetett az halt. Még halálos ágyáról is állandóan telefonált, Náluk megjelenni máig rang és dicsőség. Elég, egyik ihlető forrásuk. Később a BN vezetői meg­ utasításokat adott, nem merte másra bízni a fe­ ha a mostani CD névsorára vetünk egy pillan­ ismerkedtek Reid Milesszal, aki egy jó évtizeden lelősségteljes szervezői munkát. S jöttek az új idők tást. E ragyogó hatvan évhez az kellett, hogy a át a borítókat készítette: ő alakította ki azt a elektromos hangszerekkel, új, nem mindig vonzó céget elindító és sikerre vivő Alfred Lion és Frank fedőlapkaraktert, amelyet mind jól ismerünk és művészi felfogásokkal. De a BN szilárd maradt. Wolff úgy gondolkodjon, ahogy a Gramofon annyira szeretünk. Többnyire a hideg színek do­ Megtartotta vezető helyét a jazzkiadásban. Igé­ egyik jeles szerzője fogalmazott a '98 áprilisi mináltak szemben az Impulse! meleg sárgáival, nyes státusának megőrzésében szerepet játszott számban, Tony Scottot idézve: „a jazz nem ze­ vöröseivel és narancsszíneivel. Gyakran az az is, hogy Michael Cuscuna és Charlie Lourie ne, hanem életforma, megéljük, és belehalunk". előadó fekete-fehér fotója és a grafika vagy épp 1975-től publikálatlan anyagokat is kezdtek köz­ A Blue Note ennek a szemléletnek köszönheti ki­ a betűtípus szokatlan elhelyezésű együttese gyö­ zétenni. Néhány éves hiátus után, a 80-as évek kö­ vételes helyét a jazz történetében. nyörködtette a zenerajongó szemét. Ez a kom- zepén indult be újult erővel a kiadó munkája. Máté J. György pozíciós forma valósult meg a Takin' Off vagy a Midnight Blue borítóján. Aki meglátta az efféle fedőlapot, azonnal tudhatta, mire számíthat be­ lül: többnyire elsőrangú „Blue Note-school"-ze- Ez jazz nére - mindig nagyszerű hangminőségben. De nagyon előreszaladtunk az időben. Lionék 1953-ban ismerkedtek össze Rudy Van Gelder Ez a tizenhat szám egytől egyig és ízigwérig hangmérnökkel, aki tovább öregbítette a cég hír­ jazz. Az EMI-Quint válogatása vitán felül áll, és nevét az akusztikai igényesség vonatkozásá­ - nem is olyan burkoltan - csattanós válasz az ban. Ugyanakkor a sessionök egy részének lét­ utóbbi hónapok legnagyobb magyar filmzenesi­ rejöttében ekkor még a véletlen dominált. Horace kerére, Dés László (jazz) meg Geszti Péter (az) munkájára. No nem mintha a pop és a jazz egy- Silver első önálló felvételét annak köszönhetjük, mással versengő, alternatív kategóriák lennének. hogy Lou Donaldson lemondta az időpontot. Li­ Éppen ebben rejlik az Ez jazz válogatás egyik on és Silver közös elképzelése hozta létre a Jazz szerkesztési elve: a AAcFerrin-féle bombasiker, a Messengerst, eredetileg Silver kísérőzenekara­ Don't Worry, Be Happy és az US3 hip-hop duó ként: Kenny Dorham, Hank Mobley, Doug Wat­ Hancock-feldolgozása két példa az átjárható­ kins és természetesen Art Blakey tartoztak a csa­ US3; Beautiful South; Ray Charles; ságra: mindkettő az általános (pop)slágerlisták patba. A dobos visszaemlékezése szerint az új Manhattan Transfer; Dexter Gordon; Chet Baker; csúcsait ostromolta, de nagyon is sok közük van együttes már kezdettől fogva más akart lenni, Duke Ellington; Chick Corea; Bobby McFerrin; a jazzhez. Az előbbi inkább csak sejteti a jazz- Herbie Hancock; Peggy Lee; mint a bravúrkliséket játszó bebopzenekarok. érzés (megközelítőleg: az improvizáció) jelenlé­ Louis Armstrong; Billie Holiday; Nagyobb figyelmet fordítottak zenéjük blues- és tét, az utóbbi viszont többszörösen átszőtt az élő Jacky Terrasson & Cassandra Wilson; gospel-gyökereire. Az állandó felállás azt is ki­ Miles Davis; Cotton Club Singers jazz-zel, ugyanis a Blue Note archívumába „be­ zárta, hogy esetleges zenésztoborzások képez­ EMI-Quint szabadult" disc-jockeyk a régi grooveokat friss zék a sessionök alapját. A modern BN-hangzás improvizációkkal tarkították a stúdióban. A Can- kiépítésében az 50-es évek derekán felfedezett taloop hip-hop-sláger lett, és ami a szvingkorszak marketek polcaira szánták ezt a válogatást. Es Jimmy Smith is igen nagy szerepet vitt. A jelen végéig természetes volt, a jazzritmusra tömegek ez az, hogy nem csak az EMI csoport érdekeltsé­ „best of" CD második korongjának egy része táncoltak. További kapuk nyílnak a jazz felől a gébe tartozó labelek archívumából állították épp az általa kimunkált népszerű, Hammond or­ pop felé a Dream a Little Dream, a Fever és a össze ezt a bő hatvankét percet. Bár természete gonára épített soundnak állít emléket. Blue Moon itt hallható verzióiban. sen jelen van a Blue Note hőskorában kialakult, A felvételek körülményeit mind profibb módon A másik egyértelműen felismerhető szerkesztői a jazz történetében oly jelentős fejezetet képvi­ szervezték meg: néhány fizetett próba kellett elv a jazz klasszikusainak bizonyos mértékben selő hangzás, és a hagyomány egyik legerede hogy megelőzzön minden sessiont. Tudjuk: a ri­ reprezentatív - de hál' istennek nem kronologikus tibb mai újraértelmezője, a Blue Note büszkesé­ vális Prestige cégnél a Weinstock-féle irányítás - felvonultatása. Bár nem tüntették fel a felvételek ge, Cassandra Wilson is, de megfelelő egyen­ sokkal szervezetlenebből folyt. Az 50-es évek vé­ készítésének idejét, sem a közreműködő muzsiku­ súlyban a klasszikus jazzt képviselő számokkal gén ismét feltűnt a BN-csapatban Ike Quebec, sokat, a szerkesztők - a fenti névsorból láthatóan és a poplistákon szereplő dalokkal. Ahogy nin­ zeneigazgatói státusban. Haláláig (1963) velük - biztos kézzel válogattak ebből a szempontból csenek túlsúlyban az énekesek sem az instrumen­ maradt. Helyét Duke Pearson vette át. A 60-as is. Billie Holiday, Louis Armstrong, Duke Elling­ tális együttesekkel szemben. évek elején olyan sikerlemezeket jelentettek ton, Miles Davis valóban nem hiányozhat, A záró szám, ahogy a nyitó is, külön figyelmet meg, mint Donald Byrd A New Perspective-je és ahogy nem hiányozhattak közelebbi-távolabbi érdemel. A Cotton Club Singers szellemes ma­ Lee Morgan The Sidewinderje, valamint Silver követőik sem, olyan nem kevésbé óriások, mint gyar szöveggel énekelt Four Brotherse az egyet­ Song For My Fatherje. Bestseller lett Hancock és Dexter Gordon, Herbie Hancock vagy Chick len magyar felvétel, mégsem lóg ki semmilyen Stanley Turrentine egyes produkcióiból is. Ekko­ Corea. Chet Baker és kisebb mértékben Gordon szempontból. Azon pedig lehet vitatkozni, hogy riban alakult ki a BN hard bop/„soul szimbolizálják a jazz iránt körülbelül a nyolcva­ Cassandra Wilsont nem kellett volna közvetlenül jazz"/avantgárd hármas arculata. Utóbbi nélkül nas évek derekára tehető újabb érdeklődési hul­ Billie Holiday után tenni, vagy hogy Chick Core- korántsem teljes se a vállalat, se a műfaj történe­ lámot, amely jellemző módon éppen a pop el­ ától erre a lemezre talán másik szám jobban illett te. Grachan Moncur III, Andrew Hill, Ornette adási statisztikákkal összehasonlítva ragadható volna, csak nem érdemes. A lényeg ugyanis az, Coleman, Sam Rivers, Cecil Taylor és Eric meg objektiven, számokban kifejezve. hogy ritkán ajánlható fenntartás nélkül ilyen iga­ Dolphy remek lemezei jelezték, hogy a BN to­ A szerkesztők nagyvonalúságának van még egy zán sokszínű jazzantológia, és nem csak vábbra is nyitott az újra. biztos jele, amely minden másnál jobban mutat­ kezdőknek. Lion '67-ben nyugdíjba ment, majd egy újabb ja, hogy nem benzinkutak kisüzleteibe és szuper- Zipernovszky Kornél megrázkódtatás következett: Wolff '71-ben meg­

1999. SZEPTEMBER 41 U r Jacky Terrasson Túri Gábor A jazz ideje

• Osiris — Rózsavölgyi •

| H ólesik kézbe venni Túri Gábor má­ sodik kötetét. Mindenekelőtt azért, mert ki vagyunk éhezve a jazz-zel kapcsolatos irodalomra. Ilyen vonatkozásban egyáltalán nem vagyunk elkényeztetve. Tíz év óta hatalmas mennyiség­ ben zúdul ránk a hangzóanyag, tévéadók soka­ sága teszi lehetővé a vizuális tapasztalatok megszerzését, koncertek, klubok biztosítanak primer élményeket, még az idegen nyelvű jazz- irodalomhoz való hozzáférhetőség is sokat ja­ vult. Sajnos azonban változatlanul igen kevés könyv és újságcikk jelenik meg magyarul erről a mostohán kezelt műfajról, többnyire azok is elszórva. Túri Gábor azon ritka újságírók egyike, aki már pályája kezdetén eljegyezte magát a jazz-zel: „Talán kötetlensége, elemi szabadságvágya ra­ gadott annyira magával" - mondja kötetének bevezetőjében. Pedig több mint húszéves tevé­ Jacky Terrasson - akusztikus zongora, elektromos zongora, Adam Rogers - gitár, Ugonnna Okegwo - bőgő, Fernando Saunders, kenységének első felében, amikor a kulturális Richard Bona basszusgitár, Mino Cinelu, Jaz Sawyer - dob, élet korifeusainak szemében a jazz még az ütőhangszerek, Rick Centalonza - fuvola, oboa, amerikai imperializmus fellazító machinációinak Jay Collins - fuvola, jelképe volt, nem lehetett könnyű dolga. A rá jel­ Michael Brecker - tenorszaxofon, lemző visszafogott stílusban erről csak ennyit Xiomara Laugart - ének, Gregoire M arét - harmonika mond: „Voltak évek, amikor a mindent uraló ide- ologikusság ellen erőltetetten tárgyias hangvétel­ Jacky Terrasson itt hallható először. Ez rögtön Brecker igazi te­ lel védekeztem." Mindezek ellenére Túri Gábor rülete, lehengerlő a technikája és biztonsága vitathatatlanul legtermékenyebb és - szögezzük ebben a nyaktörő tempóban. Félve vallom be, le - legtekintélyesebb jazzújságírónk, akinek a What It Is hogy nem szívesen hallgatom az ilyen gyors magyar jazzkritika megszületésében és kifejlesz­ dolgokat, melyeket alig tudok követni. Brecker tésében - bármennyire is elkoptatott a terminus • Blue Note — EMI-Quint • másik jelenete a nyugodt, szellős Baby Plum- - elévülhetetlen érdemei vannak. Mint azt a ha­ ban van. Míg Terrasson alig néhány hangot ját­ zai jazz-zenészek olyan sokszor nehezményez­ szik, Brecker itt is inkább a letámadásos mód­ ték: a szakszerű kritika itthon szinte teljesen hi­ A szert választja szólójában. ányzott. A sajtóban semmitmondó kifejezések­ 4 0 i What It Is Jacky Terrasson eddig Adam Rogers jó gitáros, úgy érzem, jobban bele­ kel megtűzdelt, kritikátlanul lelkesedő vagy lan­ ▼ 0 T m legnagyobb apparátust felvonul­ illeszkedik Terrasson zenéjébe. Xiomara Laugart gyos-unalmas beszámolók jelentek meg. Ráadá­ jon. tató Blue Note CD-je. A kiváló dél-amerikai népzenei ihletésű, spanyol nyelvű sul gyakran a tárgyi ismeretek minimumának hi­ ütös, Mino Cinelu egyben a lemez producere éneke a Better Worldön hallható. Az albumot két ánya is tetten érhető volt. Ebben a posványbán is, szintén régi partnere a bőgős Ugonna kivétellel Terrasson komponálta. A kivétel pedig felüdülést jelentettek egy debreceni újságíró ér­ Okegwo is. A kilenc felvételből ötön két két sláger, az egyik a Pink Floydtól ismert Money telmes, gondosan megírt cikkei, aki a 70-es évek basszusgitáros osztozik. Gregoire Marét har­ meglehetősen fanyar, meglepő változata, a má­ közepétől először a Hajdú-Bihari Naplóban, monikán, Rick Centalonza fuvolán és oboán, sik sem kevésbé ismert, ez Ravel Bolerójának át­ majd a Magyar Nemzetben, később az Új Ma­ Jay Collins fuvolán, Adam Rogers gitáron, va­ irata 7/4-es lüktetésben. gyarországban és a Napi Magyarországban lamint két felvételen Michael Brecker tenorsza­ Terrasson jó muzsikus, és nagyon ízléses, kivá­ publikált. Jelentős hírnévre tett szert 1 983-ban xofonon működik közre. Xiomara Laugart éne­ ló zongorista, nagyon erős Keith Jarrett-hatások kiadott interjúkötetével is, amelyben vezető ma­ kesnő egy felvételen hallható. hallhatók játékában. Az egész lemezt egy elég­ gyar jazzmuzsikusokkal folytatott beszélgetéseit Ezt az albumot alapvetően az első darab, a gé egységes íz határozza meg, ami nagyon adta közre. Jelen munkáját az Azt mondom: Sam's Song nyugodt hangvételű, levegős játé­ pozitív dolog, annak dacára, hogy érzésem jazz... című könyv folytatásának minősíti új köte­ ka jellemzi. Természetesen más jellegű dara­ szerint ez a CD Terrassonnak nem a legjobban tének bevezetőjében. bok is hallhatók, a What's Wrong With You fé­ sikerült alkotása. Ami az ún. szaksajtót illeti: a 80-as években ki­ lelmetes tempójú tour de force, Michael Brecker Friedrich Károly lenc éven át létezett Jazz c. folyóirat minden száma közölt legalább egy, de többnyire két

42 Evan Parker Electro-Acoustic Ensemble

Drawn Inward

• ECM — MusiCDome •

van Parker és együttese új le­ mezéről írni számomra körül­ belül olyan kihívást jelent, mint­ ha egy irodalmi szemle felkérne: számoljak be másfél gépelt oldalon egy modern azer­ bajdzsán eposzról, amelynek az eredetijét (magyar fordítás még nem készült) azonnal a rendelkezésemre is bocsátják. A megtisz­ telő feladatot nem illik elutasítani, tehát vé­ gigolvasom az azerbajdzsán eposzt azer­ bajdzsánul, hallgatom Parkért parkerül. Ért­ hetetlen azerbajdzsán szöveget olvasni tu­ lajdonképpen jó, Parkért hallgatni se rossz, bár tudom, ez nem a lehető legmagvasabb terjedelmes cikket Túri Gábor tollából. Ezzel esztétikai ítélet. Szégyen ide, szégyen oda, párhuzamosan a Nemzetközi Jazzföderáció a Travel in the Homeland című darab köz­ lapjában, a Jazz Fórumban rendszeresen adott ben nem Heine Németországa ugrik be mű­ hírt a világ jazzközvéleményének az itthon tör­ veltségemet jelző párhuzamként; ehelyett téntekről, az akkoriban virágzó hazai fesztivá­ olyan érzésem támad a második perc kör­ lok eseményeiről. A Gramofon olvasói pedig a nyékén, mintha rossz aljzatba dugtam volna lap indulásától kezdve találkozhatnak szaksze­ be a dugót az erősítő hátlapján, biztos rű, a műfaji elfogultságtól mentes CD-kritikáival. összekevertem a pirosat a fehérrel, mert ná­ Túri Gábor minden írását szakmai hozzáértés, lam ez a két szín, bár azt hiszem, ez nem átfogó tárgyismeret, naprakész tájékozottság, olyan fontos információ. A hangszórók sze­ tárgyilagos hangnem és biztos értékítélet jellem­ rény pittyegésekkel jelzik, tényleg baj lehet zi. Ez alatt a negyedszázad alatt foglalkozott a az elektronikával. Közben az aka Lotan cí­ magyar jazz problémáival és sikereivel a jazz­ met viselő opushoz érkeztem: talán szoprán­ kluboktól a szövetség gondjaiig, hozott beszá­ szaxofon csipog, zörejek, akár fehér zaj is molókat a külföldi jazzéletről Moszkvától Londo­ lehetne (ez egy elektromos zenei alapszó, vétel zúg, búg, zörög. Drawnlnward a cí­ nig, készített interjút magyar és külföldi zené­ ha jól tudom), percussioneffektusok, vonóval me. Nem tehetek mást, ebbe is belenyug­ szekkel, a fesztiválok és koncertek leghűsége­ nyüstölnek egy hegedűt vagy brácsát, aztán szom. Mint ahogy abba is, hogy az előadó sebb krónikása volt, hanglemezbírálatot közölt csend. Végül is: ez se rossz. De nem sikerül angol szaxofonművész tekintélyes CD-reper- százszámra. Ebből az óriási termésből 103 minden figyelmemet a műre összpontosíta­ toárja 27 címet tartalmaz, ez a huszonnyol­ írást válogatott be a most közreadott kötetbe, nom, mert közben folyton az jár a fejemben, cadik. Magyarországon nem nagyon isme­ amelyek - öt kéziratban maradt mű kivételével - miért kapta a nyitószám a The Crooner cí­ rik, mint ahogy az egész európai avantgárd már korábban nyilvánosságra kerültek. A for­ met, for Johnny Hartman, hát persze. Talán jazzvilág jószerivel ismeretlen mifelénk. Az rásjegyzék tanúsága szerint ugyan összesen 15 ha újra meghallgatnám. Amennyire vissza 1994-ben felvett, az ötvenedik születésnap­ különböző fórumon publikált írásokról van szó, tudok rá emlékezni, ha én komponáltam vol­ jára rendezett koncertlemezét egyes szak­ ezeknek túlnyomó többsége azonban az emlí­ na, inkább a „The Outer Space" vagy az értők kiemelkedően fontos műnek tekintik. tett napilapokban és szakfolyóiratokban jelent „Interstellar Darkness" rejtélyes címet kapta Hogy Parker brit, és az említett szakértők is meg. A tallózás legfőbb szempontját maga a volna, és Sun Ra Space Master vagy az Ori­ azok, csak a rosszindulat mondatja velem. szerző világítja meg, amikor azt mondja: „Az on űrhajó legénysége lenne a dedikáció tár­ A jazzidiómához közelebb álló egyes felvé­ anyagot úgy válogattam össze, hogy a témák gya. De így, Johnny Hartmannal is minden teleit irodalmi alkotások (Beckett drámái, Ro­ ne pusztán személyes érdeklődésemet tükröz­ rendben van. bert Graves versei) ihlették. Azokról talán zék. Az ebből kibontakozó (jazz-)világkép így A Reanascreena valami szójáték lehet, nem nem dadogva beszélnék. Az új ECM-lemez nemcsak a szerzőé, hanem némiképp azoké is, értem. Itt a zene méltóságteljesebb, ha ez a semmiképpen sem jazz, nevezzük inkább akik ezekben az években a jazz vonzásában él­ jelző egyáltalán mond még valamit ebben kortárs zenének, abból nagy baj nem lehet. ték az életüket Magyarországon." az augusztusi hőségben, néhány nappal a A kritikus erős kísértést érez, hogy a bírált Ezeknek a jazzrajongóknak a nevében is el­ teljes napfogyatkozás (Ilonka néni szerint a zenével kapcsolatos határozott esztétikai íté­ mondhatom: ezt a célkitűzést a kötet maradék­ világvége) előtt. Újabb szám, melyet könnyű letét a csillagok helyett új, de közismert írás­ talanul megvalósítja. Reméljük, hogy az újabb összekeverni az aka Lotannal, az se kizárt, jel, a ?-lel érzékeltesse. folytatásra nem kell további 16 évet várnunk! hogy variáció. S az idő röpül. Az utolsó fel­ Máté J. György Márton Attila

1999. SZEPTEMBER 43 r i f i k a i »

Ramsey Lewis Trio R a m s e y L e w i s Down To Earth T r i o

• Mercury — Universal •

Brecker, Joe Zawinul neve kerül szóba. Ham- CD-n. így 14 rövidebb-hosszabb lélegzetű darab merről elsősorban nem a Miami Vice cimű tévéso­ van a hanghordozón, amik között vannak saját ■ parszerűen folyik a régi LP-felvételek rozat főcímdala kell hogy eszünkbe jusson, ha­ szerzemények és standardek. A sajátokat Ramsey m K digitalizálása, miközben az ortodox nem a Mahavishnu vagy az In The Night cimű Lewis, a trió bőgőse, Eldee Young és a trió közö­ ^ bakelitlemez rajongói hiányolják a di­ ECM-lemez (Brecker, Dejohnette, Abercrombie). sen Írták. Igazi klubhangulat árad a lemezből, namikát, az életszerűséget, túl sterilnek, túl mű­ Duke mostani lemezeinek hallgatása közben is nagy kedvvel játszanak a trió tagjai. A darabok anyagnak tartják a CD-hangzást. Ezen lehet vitat­ (bár ezek a kedvenceim) az a fajta Ízléses szving felfogása hol petersonos, hol George Shearing-es. kozni, de az vitathatatlan, hogy így nagyon sok jut eszembe, amit akusztikus zongorán játszott Ezeknek a különböző stílusoknak a keveredé­ feledésbe merült felvételt meghallgathat az újabb, Charles Mingus zenekarában. Michael Brecker séből hallani, hogy ez valóban korai lemez Lewis jazzt élvező generáció, teljesebb képet kapva nem állt ki addig a közönség elé, amíg az összes pályáján, egyénisége még nem igazán alakult ki. kedvenceiről, sőt levonhatja a tanulságokat, hogy Charlie Parker-szólót nem tudta kívülről. McLa­ Helyenként átgondolatlannak tűnnek a szerkezeti honnan fejlődött ki kedvencének mostani stílusa, ughlin kapcsolata a jazz-zel a Round Midnight cí­ egységek, néhol virtuózak, de néha befejezetle­ hol vannak a gyökerei. Mi, maiak szerencsések mű filmből tökéletesen kiderül, amikor is fantaszti­ nek. Ez a fajta kettősség végig kisért a lemezen vagyunk, hiszen a régebbi idők zenéje csak szó­ kusan játszik szvinget. Joe Zawinul egy Cannon­ mint az önálló út keresésének jele. beszéd vagy a későbbi interpretációk, kották ré­ ball Adderley-videofelvételen a Mercy, Mercy, Az viszont tény, hogy tökéletes időutazást kínál a vén jutott el a kíváncsi hallgatókhoz. Ezeknek a Mercy cimű darabban úgy zongorázott, hogy a lemez, ha az ember 1958-ba szeretne visszare­ felvételeknek a hallgatásával ki lehet (és ki is zömében fekete amerikai közönség ujjongva él­ pülni. Ezt a kellemes érzést még az egyébként kri­ kell!) küszöbölni azokat az elhamarkodott kijelen­ tette az osztrák származású muzsikust. tikán alulion hamis zongora sem tudja elvenni, téseket, amelyekre egyébként hajlamosak va­ Ez a viszonyítási alap hősünk, Ramsey Lewis ese­ mivel helyenként szinte dől rám a jazz szeretete a gyunk. „Túl rockos", „túl funkys, nem igazán tében is. Mielőtt Lewis mostani diszkósabb felvé­ hangok közül. Néhol hatalmas energiahullámok jazz" és így tovább. Ha mondjuk George Benson teleit valaki megszólná, ezentúl ezt a lemezt fo­ áradnak, néhol arisztokratikus hűvösség nyugtat, mostani lemezeire mondják ezeket a jelzőket, ak­ gom ellenérvnek felhozni. Az 1956-ban megala­ ha hallgatom ezt a zenét. kor mindig azokat a régi szvingfelvételeit aján­ pított Mercury Records egyik korai, 1958-as fel­ Jó volt még egy kiváló zenész gyökerei közé be­ lom meghallgatásra, ahol - érzésem szerint Wes vételéről van szó. A cég rég megszűnt, de idő­ pillantanom, amiből az is kiderült, hogy a mosta­ Montgomeryn kívül - senki nem játszott ízeseb­ közben a Norman Granz vezette Verve birtokába ni zenéje miért olyan, amilyen. Ha tehetik, utaz­ ben jazzt a gitáron, mint ő. került a lemez anyaga, melyet néhány eddig meg zanak vissza 1958-ba meghallgatni Ramsey Ugyanez a helyzet, ha például Jan Hammer és nem jelent stúdiófelvétellel bővítettek ki. Ez a Lewis jazz-zenéjét. George Duke vagy John McLaughlin, Michael négy kompozíció alternatív take-ként szerepel a Regály György

Alison Krauss A l i s o n K r a u s s

Forget AJbout It

• Rounder — Mafioso • már nem fognak telefonálni, és van az embernek üss ezúttal sem válik hűtlenné szokásos kísérő part­ negyven üres perce. De ebben az esetben nagyon nereihez, a Union Station együtteshez, amelyen kí­ is érdemes. vül főleg Douglas dobrója és Rollings zongorája Krauss nem zeneszerző, ezért saját bevallása sze­ kap kimagasló szerepet. jfc í annak, akik még ma sem bocsátották rint állandóan keresi azokat a dalokat, amelyekkel Nemcsak azért, mert tizennégy éves korában jelent ! meg Nat King Cole-nak, hogy rájött: gazdagítani tudja repertoárját. Ebből a szempont­ meg első nagylemeze, Krauss azért is ritka jelenség ^ anyagi szempontból érdemesebb a ból nézve a 28 éves, Illinois államban született Kra­ a mai amerikai zenében, mert más népszerű cross- popzene sikerlistáin szerepelni, mint triójával füstös uss ügyesebben nyomoz, mint Doszpot Péter. over-énekesekkel ellentétben (Twain, Dion) nem jazzklubokban. Számos korszakalkotó slágere el­ Krauss áttörő sikerét az 1995-ös Now That I've próbálkozik egész pályás letámadással a hallgató­ lenére, akik még a negyvenes évek elején kedvelték Found You válogatáslemezzel érte el, azóta a szín­ val szemben, hanem szerényen, de magabiztosan, meg Cole egyedi stílusát, hamisnak érezték Mona tiszta bluegrass egyre kisebb mértékben jelenik csöndesen, de határozattan belesző bennünket Lisa mosolyát, és felejthetőnek Ítélték meg az Unfor- meg lemezein. De az „idegen" dalokat is olyan felnőtt hangzású világába. gettable-t. ügyesen válogatja, és olyannyira hangjához illők a Egy-két elektromosgitár-szóló és lap steel-akkord ki­ Ám Alison Kraussnak még a kőszívűek is megbo­ feldolgozások, hogy az örökbe fogadott énekeket vételével Krauss akusztikus, főleg húros hangszerek­ csátják, hogy legújabb lemezére a hagyományos sem merné senki családon kívülieknek tekinteni. re építi dalait. Következésképpen hangja és hang- bluegrass zenéből csak néhány hangszerelési ötle­ Előző lemezein bluegrassba öltöztetett Beatles- és szerelése egyszerre nyugtató és csábító, figyelmün­ tet, két-három dalt és egy kevés hangulatot hozott Bad Company-dalokat egyaránt, itt pedig egy érzé­ ket kézben tartja, de elmélkedésre is ösztönöz. Lo­ magával. Ha a Forget About ltot a metrón walk- keny Todd Rundgren-számot sajátít el (It Wouldn't vett és Parton az utolsó dal erejéig (Dreaming My mannel szeretné valaki meghallgatni, erről határo­ Have Made Any Difference), és feldolgozza a She­ Dreams With You) vannak jelen mint háttérvokálo- zottan lebeszélném. Otthon is csak akkor érdemes nandoah együttes 1991-es slágerét (Ghost In This sok. Az általuk képviselt minőség méltó zárómozza­ betenni a CD-játszóba, ha a gyerekek már alsza­ House) is. nata ennek az amúgy is kitűnő lemeznek. nak, az anyós, a rég látott egyetemi osztálytárs stb. Mint az a muzsikusok felsorolásából is kiderül, Kra- Pablo Gorondi

44 1999. SZEPTEMBER I/Tue

DOWN 1 & A n d r e w r1 TO *,» EA T Boy” Jones , - sey Lewis Trio Pl«55 The RamsMUSIC From «ne soil

HIGH FIDELITY w a tc h iW ha

Ramsey Lewis - zongora Andrew Jr. Boy" Jones - gitár, ének Redd Holt - dob Ronnie Bramhall - orgona Eldee Young - bőgő Tommy Tucker - basszusgitár Tommy Hill - dob, ének Richard Martinez - harsona Bill Samuels - tenorszaxofon Steve Howard - trombita

'I Andrew „Jr. Boy” Jones az európai kultúrától, mint a jazz bármely eleme. Zenetudósok közvetlen afrikai hatásról beszélnek, és tény, hogy pusztán ezzel az Watch What You Say eszközzel a blues mérhetetlen módon gazda­ gította a zene mint globális egész kifejező • Bullseye — Mafioso • eszköztárát. Ez a lemez számomra nem azért unalmas mert rhythm and blues. Önerejéből az. Egy Albert Collins- vagy B. B. King-lemezen a tel­ lgyszer egy jazzfesztiválon fő jesen kiszámítható harmóniák, és groove-ok attrakció gyanánt egy fehér ellenére mindig van valami kiszámíthatatlan. bluesegyüftest voltam kénytelen A dalok náluk hol huncutok, hol balladaian hallgatni. A zenekar egyébként nem volt mélyek, éppen ezért az emelkedettség vagy rossz, mégis egy félóra múltán, miközben ki­ épületesség hiányát lehetetlen rajtuk számon araszoltam a széksorok közül, azt mormoltam kérni. Itt viszont pusztán azt tudhatjuk meg, fogaim kerítésén át, hogy ha még egy Egy- hogy „van egy blues queen, akit úgy hívnak, Négy-Ötöt, azaz háromakkordos struktúrájú hogy Christine". És hasonló bugyutaságokat. dalt végig kell hallgatnom, akkor önkezem­ A gitározás legfeljebb jó, de jó előre prog­ mel vetek véget az életemnek, hacsak az una­ nosztizálható, más említésre méltó hangsze­ lom keze nem lesz gyorsabb az enyémnél. Ez res megvillanás pedig nincs a lemezen. persze a jazz és a blues között feszülő ellen­ Az igazi bluesrajongók ne higgyenek nekem. téttel magyarázható. A rithm and blues soha­ {Jones tavalyi, saját együttese élén készített sem vette fel a versenyt a jazz bonyolult har­ első lemeze sok elismerést szerzett neki, igaz, móniáival és gazdagon cizellált dallamaival. a felkészülése más, főleg texasi zenekarok­ Alison Krauss - ének, hegedű; Nem is volt célja, viszont olyat tud, amit a ban idestova három évtizeden át tartott.) Ron Block - akusztikus gitár; jazz nem. Verbalitásával, könnyen érthető Néha velem is előfordul, hogy szellemileg ér­ Jerry Douglas - dobro; Barry Bales - bőgő, basszusgitár, ének; hangulatával kifejezi a nagyvárosi proletár­ dektelen jazzlemezeket élvezettel meghallga­ Sam Bush - mandolin, ének; fájdalmat, aminél reménytelenebb nincsen is. tok pusztán a hangzás miatt. Sőt még az sem Matt Rollings - zongora; Magyarországon pedig jelentős kereslet van elképzelhetetlen, hogy sörök szűrőjén át egy Jim Keltner, Kenny M alone - dob; a reménytelen fájdalomra. A blues azonban füstös kocsmában ez a zene kifejezetten pa­ Viktor Krauss - bőgő; tisztán zenei szempontból is tud olyat, amit a zar. De számomra, a szoba négy fala közt, Pat Bergeson - akusztikus és elektrikus gitár; Suzanne, Sidney és Evelyn Cox, jazz nem. A definiálhatatlan „piszkos" han­ bizony sivár. Lyle Lovett, Dolly Parton - ének; gok, glisszandós nyújtások távolabb vannak Juhász Gábor Joey Miskulin - harmonika í/udapest music center A hónap művészi a BMC -ben New Yorkban. Gyakran lép fel a magyar kortárszenei együttesekkel és ad szólóeste­ ket. Széles repertoárján az ismert fuvolairo­ dalmon kívül számos ritkaság is szerepel, udapest M usic Center koncertjein szívesen játszik végig teljes so­ 1093 Budapest, Lánya/ u. 41. rozatokat, például C. Ph. E. Bach, Mozart, Tel./fax: 216-7895, Weber és Boismortier szonátáit, Mozart fu­ Tel.: 216-7896 volanégyeseit vagy Telemann szólófantázi­ E-mail: [email protected] áit. A klasszikus és kortárs zene mellet szá­ http://www.bmc.hu mos más stílus is hat zenei világára. A Ta­ lizmán nevű etno-jazzrock együttes tagja és zeneszerzője, de más jazzformációk- A BMC szolgáltatásai: ban is fellépett, illetve készített felvételeket • Hazai és nemzetközi információs (Makóm, Emil Viklicky, Markus Stockhausen központ - szöveg, kép, hangadatok Possible Worlds Orchestra, Bop Art Orchest­ felvitele és lekérdezése ra stb.). Jelenleg a Váci Zeneművészeti az interneten Szakközépiskola és a győri Széchenyi Ist­ • Kiadói tevékenységek koordinálása ván Főiskola fuvolatanára. - BMC kiadó Ittzés Gergely Felvételei/Recordings • Zenei fesztiválközpont - előadások, koncertek, hang- és fénytechnika □ Talizmán in Concert szervezése, lebonyolítása stb. Ittzés Gergely (1969) a kecskeméti Ko­ CD, 1995, JOKA 1003 dály Iskolában és a Zeneakadémián vé­ O Multiple Ego (Többes én) • Zenei kiadványok árusítása gezte tanulmányait. Diploma után egy CD, 1996, vés könyvek 11. • Hangfelvételek készítése, évet a nemzetközi Prágai Mozart Akadé­ O Franz Doppler: Fuvolamüvek hanghordozók gyártása, teljes körű mián, majd néhány hónapot Kanadában, CD, 1997, Pannon Classic szolgáltatásokkal - zenészek, stúdiók, a Banff Center for the Arts művésztelepen □ Battuta: Nünüke esete grafikai-nyomdai kivitelezés stb. töltött. Részt vett több mesterkurzuson CD, 1998 • Rendezvényszervezés (Adorján András, Michel Debost, Michael □ XX. századi magyar szerzők müvei Faust, Matuz István, Aurélé Nicolet stb.), fuvolára és díjat nyert több nemzetközi versenyen CD, 1999, Hungaroton 31785 (Róma, 1987; Duino, 1988; Szeged, O Talizmán: A csend születése A BMC a GRAMOFONBAN 1992). 1998-ban Lengyelországban a MC, 1994 • A hónap művésze a BMC-ben Zenei Egyéniségek Második Nemzetközi O Időmalom, avagy a kánon művésze­ Alexander Tansman Versenyének Nagy­ te; Sári József művei fuvolákra díját nyerte. 1992-ben a Szerzői Jogvédő CD, Fonó Records Hivatal nívódíját kapta az új magyar zene O Csuang-ce álma tolmácsolásáért. 1998-99-ben Fischer 1993, szerzői kiadás Annie-ösztöndíjas. O Just a Tube (Csak egy cső); Öt etűd Matuz István - tanára, majd muzsikustársa 1994, Trio Art Music - hatásának köszönhetően, figyelme korán Nyomtatványok/Printed material a legmodernebb fuvolatechnika felé for­ dult, a megismert új lehetőségek ihlették sa­ □ Kettősfogások a fuvolán - táblázat ját fuvoladarabjait is. A kiterjesztett techni­ 1997, szerzői kiadás káról előadásokat tartott Budapesten, Prá­ O Ittzés Gergely, fuvolás gában, Németországban, Kanadában és 1996, Öves könyvek 11.

Az ECM, JVC, DREYFUS, VERVE, WARNER, HUNGAROTON CLASSIC, FONÓ, ENJA, UNIVERSAL MUSIC, DOUBLE TIME KIADÓK JAZZVÁLASZTÉKA KAPHATÓ, ILLETVE MEGRENDELHETŐ ( postai utánvéttel is ) a BMC-ben!

46 1999. SZEPTEMBER A Bartók rádió nyugati URH (CCIR) BARTÓK sávú frekvenciái Ssz. Telephely Frekvencia (MHz) 1. Budapest 105,3

Bartók rádió a most induló hangversenyévad­ 2. Kiskőrös 105,9 — ban is több új sorozattal jelentkezik. Szeptember 3. Debrecen 106,6 A7-én indult kilencrészes hangversenyciklusunk Frede­ ric Chopin halálának 150. és Richard Strauss halálá­ 106,8 nak 50. évfordulója tiszteletére. Olyan nevek fémjelzik 5. Kab-hegy 105,0 a ciklust,mint Kertesi Ingrid, Perényi Miklós, Várjon 6. Kékes 90,7 | Dénes, Szabó Csilla és a Bartók Vonósnégyes tagjai; a Camerata Transsylvanica Selmeczi György vezetésé­ 7. Komádi 105,1 vel. Folytatjuk az ifjú muzsikusokat bemutató Fiatal 8. Miskolc 107,5 Művészek Pódiuma, a Zongoraművészek a Márványte­ remben és a Kamarazenekarok a Márványteremben 9. Nagykanizsa 104,7 című sorozatainkat is. Természetesen idén ősszel is több 10. Pécs 107,6 hangversenyt közvetít a Bartók rádió a Budapesti Zenei ------1 Hetekről, a Korunk Zenéjéről és a Budapesti Őszi Fesz­ 11. Sopron 107,9 tiválról. Az Európai Rádió Unió is új szezont kezd eb­ 12. Szeged 105,7 ben a hónapban. A hétfőnként jelentkező élő kapcsolá­ j 13. Szentes 107,3 sokban ezúttal méltatlanul elfeledett műveket szólal­ tatnak meg Discoveries - Felfedezések címmel. Szep­ Tokaj 105,5 1 U- tember 26-án pedig Special Day’s lesz, amikor órán­ 15. Ózd 106,9 I ként más-más helyszínre kapcsolunk, hogy együtt em­ lékezhessünk olyan zeneszerzőkről, akiknek idén ke­ ; 16. Vasvár 106 9 [ rek születési vagy halálozási évfordulójuk van.

Hangversenyek a Magyar Rádió Márványtermében

Szeptember 16., csütörtök 1 8 .0 0 Fiatal Művészek Pódiuma: Jávorkai Ádám (gordonka), Köpösdi Zoltán (zongora) Szeptember 20., hétfő' 1 8 .0 0 Zongoraművészek a Márványteremben: Várjon Dénes hangversenye Szeptember 27., hétfő' 1 8 .0 0 Chopin-Richard Strauss-ciklus 2. része: Szabó Csilla (zongora) és a Bartók Vonósnégyes tagjai Szeptember 30., csütörtök 1 8 .0 0 Fiatal Művészek Pódiuma: Lengyel Zoltán zongoraestje Október 1., péntek, a zene világnapja: Egész napos élő, nyilvános hangversenyek a Márványteremben 12 órától 23 óráig Október 4., hétfő 1 8 .0 0 Kamarazenekarok a Márványteremben: A Magyar Állami Operaház Failoni Kamarazenekara játszik k m .: Vajda Júlia é s Varnus Xavér Október 11., hétfő 1 8 .0 0 Chopin-Richard Strauss-ciklus 3. része: Szabó Attila (hegedű) és Fellegi Ádám (zongora) 48

99 SZEPTEMBER1999. mofont karácsonyi különszámként jelöljük. különszámként karácsonyi mofont novemberi számunk a 12. sorszámot viseli, míg a decemberi Gra­ decemberi a míg viseli, 11., a sorszámot 12. a számunk számunk Ennek októberi 10.,meg. a novemberi jelent számunk 8-9■szeptemberi számozással megfelelően folytán hiba technikai latos MEGRENDELŐLAP sajná­ egy száma július-augusztusi Gramofon A Olvasó! Tisztelt M egrendelem a a egrendelem M MIZ f. 12 Bdps, adl u 3. a: 4782 8 7 -4 2 1 2 Fax: 31. u. Mandula Budapest, feladni: kérjük címre 1025 Kft., AMFISZ alábbi az megrendelőlapot A A ...... neve: egrendelő M Címe: Címe: példányban. lfzts díjat előfizetési z ...... rser kled áuaái postautalványon átutalási küldendő részemre a Egy évre: a bolti árnál 6 2 0 forinttal olcsóbban, forinttal olcsóbban, 0 2 6 árnál bolti a évre: Egy Fél évre: a bolti árnál 1 10 forinttal olcsóbban, olcsóbban, forinttal 1 10 árnál bolti a évre: Fél a Gramofon olvasóinak! Gramofon a K a kiadóhoz. a olvasói, ha ezt a hirdetést a ezt ha olvasói, utánvétellel postai forintért 1+ 0 postaköltség!, 9 19 kedvezménnyel, jelentős képest árhoz bolti a című lemezt oods M A közreműködésével. Béla, Lakatos Szakcsi között többek szóló-CD-jét, első elkészítette bőgős és több más kiváló zenekarból ismert zenekarból kiváló más több és TrioMidnightból a Egri János, vagy annak fénymásolatát eljuttatják fénymásolatát annak vagy í: nomrs f. 1082 Bp:, 2 8 0 1 Kft., Infoimpress Cím: Gramofon a meg vásárolhatják oyLkts sBbs Gyula Babos és Lakatos Tony e.fx 333- 0 3 6 -3 3 3 3 Tel./fax: .. . ' ülönleges ajánlat ülönleges Gramofon - The HungarianCDReview - Gramofon lő t66/c I. m 4. em. IV. c, / 6 6 út Üllői . .... (házszám) ...... vrs kzé, kerület) község, ...... (város, ......

Megértésüket köszönjük. Megértésüket

4000 4000

2200 2200

eee, jó ...... (irányítószám) ajtó) (emelet,

című folyóiratot, az igényes zenerajongó lapját lapját zenerajongó igényes az folyóiratot, című forintért. forintért...... zma leée, ttlsa eyníe ki. egyenlítem átutalással ellenében, számla ÁO EGR JÁNOS

A Gramofon következő száma következő Gramofon A október 13-án, szerdán 13-án, október jelenik meg. jelenik ■M f uc, é, Itp.) tér, (utca, ° 3 s

Christian ■ naiv es L ^tapasztalatlan SLATER Jk / Basil az arisztok- Tácia kényszeréből d a ir e j szabadság után vágyód- f va, elhagyja a pozícióját és FORLANI vagyonát, hogy követhesse egy gyönyörű nő szenvedé­ lyes szerelmét. Miután sze­ derek s ® relme elárulja, és egykori ba­ rátja is becsapja, Basil rájön, JACOBI hogy egy rettenetes bosszúál- jj' lási terv áldozatává vált. Nyo- > rfííába ered az őt meggyötrők­ ig nek, és egy erőszakos vere­ kedés során rádöbben a ke- S ü etlen- Al valóságra. _____lí _ ' ■ Írország______' R endezte j partjaira menekül, hogy imo^küzdjön a démonjai­ RADHA BHARADWAJ val .kiegyezzen a múltjá- ii,{ •!-í ■ egy Megjelenés

színes, sz AUDIO TUniílG fiUDITORIUm D u n n u o i o ETALOn HAAG 6 TECHRIRA L'AUDITEUR High End Show IRERLIA AUDIO IDUSIC TOOLS november 5-7 SÖUAD ARTS AUDIO támogatók ^ sztereó magazin TDL HUAGARY hifi piac é hifi choice J» gramofon TFR ELERTROniK index.hu 3 pesti est A G ram ofon korábbi szám ai korlátozott pédányszám ban m egvásárolhatók a kiadónál: Amfisz Kft., 1025 Budapest, Mandula u. 31.

Március óta, m int m eghirdettük, e-mailen is fogad­ Akik otthonosan mozognak az internet világában, juk olvasóink észrevételeit, leveleit, amelyeket - bizonyára észrevették, hogy m egújult formában, a csak külön kérésre - közzé is teszünk lapunk hasáb­ korábbinál bővebb terjedelem ben, új információk­ jain, de mindig válaszolunk rájuk. E-mail címünk: kal és különlegességekkel várja őket a Gramofon gramofon@ bmc.hu honlapja: www.bm c.hu/gram ofon

Békés, boldog karácsonyi ünnepeket és eredményekben

gazdag új esztendőt kívánunk a olvasóinak!

Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy januártól kedvezményes feltételekkel G R A M t lN lehetőséget biztosítunk Az igényes zenerajongó lapja apróhirdetések elhelyezésére. A G ram ofon következő, összevont Várjuk leveleiket. szám a január 25-én, kedden jelenik m eg.

Megrendelem a Gramofon - The Hungarian CD Review című folyóiratot, az igényes zenerajongó lapját

példányban.

Egy évre: a bolti árnál 6 2 0 forinttal olcsóbban, 4000 forintért. Fél évre: a bolti árnál 1 10 forinttal olcsóbban, 2200 forintért.

M e g r e n d e lő n e v e : ...... C ím e : ...... (v á ro s, k ö z s é g , kerület)...... (utca, tér, Itp.) ...... ( h á z s z á m ) ...... (em elet, a jtó ) ...... (irányítószám)

A z előfizetési díjat a részemre küldendő átutalási postautalványon számla ellenében, átutalással egyenlítem ki.

A megrendelőlapot az alábbi címre kérjük feladni: AMFISZ Kft., 1025 Budapest, Mandula u. 31. Fax: 212-4782

4 8 1999. DECEMBER A z ECONOVUM

„Iványi prof. és Társai" Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft. az alábbi szolgáltatásokat ajánlja:

Stratégiai diagnosztika és akciótervezés SWOT és portfolió-elemzéssel.

Szervezetfejlesztés, reengineering és a javadalmazási rendszer korszerűsítése.

Átfogó költséggazdálkodás (Total Cost Managament) kiépítése és költségcsökkentő értékelemzés végigvitele.

A kaliforniai Newport University magyarországi képviseleteként - rugalmas távoktatási formában - magyar vagy angol nyelven amerikai közgazdász és doktori fokozat megszerzésének lehetővé tétele.

Információ: (06-30) 940-4342 Headquarters / France & rest of die world - Tel: 33 (0)1 41 90 44 60 - Fax: 33 (0)1 41 90 44 50 - UK - Tel.: 020 7528 0086 - Fax.: 020 7895 0949 - USA ■ Tel: 1 (212) 370 7470 - Fax: 1 (212) 370 7471 - e.mail: [email protected] / 104705,[email protected] 104705,[email protected] / [email protected] e.mail: - 7471 370 (212) 1Fax: - 7470 USA■370 - (212) Tel: 1 0949 7895 020 Fax.: - 0086 7528 UKTel.:020 - - 50 44 90 41(0)1 33 Fax: - 60 44 90 (0)1 41Tel: - 33 world die of rest & France / Headquarters Germany / Austria / Central & Eastern Europe Tel: 49 (0) 7631 17680 - Fax: 49 (0) 7631 176823 - e.mail: [email protected] • Hong Kong / Asia Pacific • Tel: (852) 2965 1618 / 2824 1 0 6 9 - Fax: (852) 2507 5186 - e.mail: 106534,167@compuserve.« 106534,167@compuserve.« e.mail: - 5186 Fax:2507 (852) - 9 6 0 1 2824 / 1618 Tel:• 2965 (852) Pacific Asia Kong/ Hong • [email protected] e.mail: - 176823 (0) 7631 Fax: 49 - 17680 Tel:(0) 763149 Europe & Eastern Central / Austria / Germany ★ BRONX (Paris) • Key executive contacts (9,756 participants) • Global representation (93 countries) • Daily concerts and recitals • IMZ avant-premiere screenings screenings IMZavant-premiere • recitals and (93 countries)concerts Daily (9,756 • representation participants) Global contacts • executive Key • M Japan - Tel: 81 (3) 3542 3114 - Fax: 81 (3) 3542 3115 ■ e.mail: [email protected] - Australia / New Zealand / Hawaii - Tel: 61 (2) 9557 7 7 6 6 - Fax: 61 (2) 9557 7788 - e.mail: [email protected] e.mail: - 7788 (2)9557 Fax: 61 - 6 6 7 7 9557 (2)Tel:- 61 Hawaii / Zealand New / Australia - ■ [email protected] e.mail: 3115 (3)3542 Fax: 81 - 3114 (3)3542 -Tel: 81 Japan e r o m h c u m d n a s s e n i s u b c i s u m p o f s - n o n f o s y a d e v i f s r e f f o r p e u q i s s a l C m e d i • 24h a day promotion promotion day a 24h • Tel Address...... Title...... City...... Country...... Companyname...... Activity...... Firstname...... Surname...... n netbe el feig niie acs o ie Casqe n te nie ie market Midem entire the and Classique Midem to access unlimited offering deal unbeatable an For furtherinformation, please fax thiscoupon or contact yournearest ReedMidem Organisation representative: (700 * S R E M O C - W E N R O F E C I R P L A I C E P 5 media specialists) • the prestigious, star-studded Cannes Classical Awards (over Awards Classical Cannes star-studded media prestigious, specialists) the • * n o s r e p r e p T A V + F F 0 5 9 , l y l n o ie casqe— oruiu elfrig opportunity forging deal unique your — classique Midem Fax ...... ofrvld ni 1t January) 10th until valid (offer * under specific conditions (see contract) (see conditions specific under * e.mail...... 30 categories)

L o o 2

U <

I