Zalai Gyűjtemény 1974-1998 Repertórium

ZALAI GYŰJTEMÉNY 1974-1998 REPERTÓRIUM

Zalai Gyűjtemény 45.

ZALAI GYŰJTEMÉNY 1974-1998 REPERTÓRIUM

Zala Megyei Levéltár Zalaegerszeg, 1999.

A repertórium a Deák Ferenc Megyei Könyvtárban készült.

Szerkesztették KAPILLER IMRE - KISS GÁBOR

A tanulmányokat lektorálta: SIMONFFY EMIL

Számítógépes szedés és tördelés KRISKER ÉVA - RÓZSÁS BEÁTA

ISSN 0133-5499 ISBN 963 7226 338

A könyv megjelenését a Zalai Nyomda Rt támogatta.

Kiadja a Zala Megyei Levéltár 8900 Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. Tel.: 92/312-794, 314-528 Fax: 92/316-554 Felelős kiadó: Bilkei Irén

Degré Alajos és Szabó Béla emlékére

Németh József A Zalai Gyűjtemény előzményei, létrejötte I.

Zala megyében viszonylag későn kerülhetett sor történeti témájú tanulmányokat közzétevő periodika létrehozására. Hazánk e táján még ma sincs az ilyen jellegű rendszeres kiadványozás hagyományos szellemi bázisául szolgálható humán jellegű felsőoktatási intézmény, s közgyűjteményei is hosszú időn keresztül kedvezőtlen feltételek között dolgozhattak. Keszthelyen ugyan már a század fordulóján megalakult a Balatoni Múzeum, de öt évtizeden keresztül javarészt csak kis létszámú tudo- mányos műhelyként volt kénytelen az egyre növekvő elvárásoknak megfelelni. In- tenzívebb fejlesztése idején pedig egy emberöltőnyi ideig Veszprém megyéhez tartozott. A megye nagy múltú levéltára és a főhivatású kutatót csak 1950 óta foglalkozta- tó nagykanizsai és zalaegerszegi múzeumok a hatvanas évekig egyszemélyes kutató- helyként működtek. Mégis, a mai Zalai Gyűjtemény elődjének is tekinthető kísérlete- zés már korán, épp egy évszázaddal a Gyűjtemény előtt megszületett. Bátorfi Lajos, a Nagykanizsa szellemi és társadalmi életében kiemelkedő szerepet betöltött, sokoldalú és termékeny író, újságíró, szerkesztő 1876-1878 között adta ki havonta megjelenő füzetsorozatát, Adatok Zalamegye történetéhez címmel. A mai kutató - ha egyáltalán megtalálja e füzeteket - már jobbára öt kisalakú kötet for- májában veheti le azokat a polcról. Pedig a Zala megyei hírlapok és folyóiratok bibli- ográfiája 1861-1973 című munka első tétele - az abc. rendje alapján - “Adatok Zalamegye történetéhez Történeti folyóirat Nagykanizsa 1876-1878. megj. havon- ként egyszer” meghatározással épp e munkát tünteti fel. A látszólagos ellentmondás kulcsa, hogy a kor szokásának megfelelően a 60-60 oldalas füzetes kiadványt a ké- sőbbi egybekötés szándékával, folyamatosan növekvő oldalszámozással adta ki Bátorfi. Minden füzet élén egy-egy rövid életrajz állt, mindegyik biográfia hőse valamilyen módon kötődött a megyéhez: Gál Imre, Spissich János, Pálóczi Horváth Ádám, Egervári Ignác, Csány László, Deák Ferenc, Horváth János püspök, Török János, Novák Krizosztom, Péteri Takács József, Kiss Pál, Csertán Sándor, Ramasetter Vince és mások. Az egyes füzetek, így az egész sorozat tartalma is rendkívül vegyes: történelmi kapcsolatú szépirodalmi munkák, népdalok, oklevelek, régi missilisek, útleírások, feltűnően sok helynév-magyarázat. A közölt szövegek csak egy része eredeti, legalább felük-harmaduk korábbi közlések átvétele. Így a szerzők közt talál- juk Bethlen Miklóst, Baróti Szabó Dávidot, Spissich Jánost, Pálóczi Horváth Ádá- mot, Greguss Ágostot, Thaly Kálmánt, Edvi Illés Pált, Bitnitz Lajost, Rómer Flórist. A kortárs zalai szerzők közt gyakrabban szerepel Tuboly Viktor, a Nagykanizsán élő ügyvéd, Kővári Béla, az ekkor még ugyancsak kanizsai, később szombathelyi szer- kesztő, Dervarits Kálmán, alsólendvai hivatalnok, szorgalmas helytörténész, író,

7 Mezriczky Pál, az idős kővágóőrsi ügyvéd-birtokos, Tárnok Alajos, a Batthyány uradalom jószágigazgatója és mások. Itt olvashatjuk a Zalaegerszegen született, Nagykanizsán diákoskodott Wlassics Gyulának egy korábban közzétett, még diákko- rában írt rövid tanulmányát a zalavári apátságról. A közlemények egy része névtelen. Sajnos, Bátorfi füzetei kétévi megjelenés után megszűntek, azonban így is, 120 esztendő után is hasznos segédeszközei a zalai történeti kutatásoknak. Noha tanul- mányainak egy része elavult - leginkább a helynév-magyarázatok -, de a legtöbb ok- levél és missilis szövege ma már csak itt található meg. Ugyanis nagyobb részük azóta szétszóródott családi levéltárakból, az ősök szekrényének aljából került e la- pokra, s eredeti példányukat a nehéz idők elpusztították. Csutor Imre, a megye kutató hajlamú alispánja később ugyan megjelentetett egy kritikai füzetet, abban azonban csak kisebb hibajavítást és pontosítást, adat- kiegészítést adott, mintsem alapvető kritikát. (Észrevételek és Toldalékok Bátorfi Lajos úr “Adatok Zalamegye történetéhez” czímű munkájához. Zalaegerszeg, 1890.) Bátorfi vállalkozásának jelentőségét mutatja, hogy épp egy évszázadig nem volt mél- tó folytatása. Heti-, később napilapokban elvétve jelent meg egy-egy fontosabb forrásközlés, ma is figyelembe veendő rövidebb tanulmány, de történeti vonatkozású folyóirat nem indult. A hetilapok közül különösen fogékony volt a történelmi témák iránt a Borbély György gimnáziumi tanár által szerkesztett, 1901-1917 közt Zalaegerszegen megjelent Magyar Paizs, amely nemcsak maga mögé sorakoztatta a gimnázium ez időben nagyon kiváló tanári karát, hanem az ország más tájain élő kutatókat is meg- nyert. Különösen jelentősek Csány Lászlóra vonatkozó közleményei. Az I. világháború után, 1920 őszén indult és majd négy évig tudott fennmaradni Zalaegerszegen a Göcsej. Vegyes tartalmú lap volt, alcíme szerint Zala vármegye szépirodalmi, tanügyi, népművelési, ismeretterjesztő és tréfás heti folyóirata. Kiadó- jának szándéka szerint minden vasárnap került volna az olvasók kezébe, valójában rendszertelenül jelent meg. Nem egészen négy esztendő alatt öt szerkesztő próbál- kozott életben tartásával (Binder Rezső, Lengyel Ferenc, Weisz József, Hortobágyi Ágoston, Huhn Gyula). Folytatásának tekinthető az előbb Zalaegerszegen, majd Nagykanizsán 1924-1925 között hetenként egyszer megjelent Visszhang, amely dunántúli irodalmi, művészeti és társadalmi hetilapnak hirdette magát. Inkább szándéka, mintsem színvonala tiszteletre méltó; jellemző, hogy 10 hónap alatt három szerkesztője váltotta egymást (Fü- löp János, Huhn Gyula, Kempelen Béla). 1926-ban Kempelen Béla Dunántúli Kul- túra címmel megpróbálta feltámasztani, de mindössze pár hónapig élt, s jelen isme- reteink szerint közgyűjteményben fennmaradt példánya sincs. Öt évvel később Zalaegerszegen Udvardy Jenő tekintélyes ügyvéd tett kísérletet a Zalai Élet című sport, szépirodalmi és társadalmi hetilap megjelentetésére; szándé-

8 ka, energiája és pénze mindössze egy esztendőre volt elegendő. A szerkesztésben részt vett Fekete Károly, M. Ötvös Magda, Szűts Iván, ifj. Bődy Zoltán. Ezután évtizedekig nem jelenik meg Zala megyében kulturális, jellegű folyóirat. Szerencsére Nagykanizsán és Zalaegerszegen történelmi, irodalmi érdeklődésű szer- kesztők gondozták a fontosabb heti- és napilapokat, az ő révükön több, témánk szempontjából is fontos közlemény található lapjaikban: Nagykanizsán a Barbarits Lajos szerkesztette Zalai Közlönyben, Zalaegerszegen pedig - főleg 1930-ig, Pesthy Pál szerkesztése idején - a Zalamegyei Újságban. Érdekes, néhány rész-sikert eredményező kísérlet volt N. Szabó Gyula vállalko- zása az 1920-as évek második felében. Zalaországban, majd Zalaország címmel indított füzetes kiadványsorozatot, számonként külön borítóval, de szintén folyamatos oldalszámozással. Noha közben kénytelen volt nyomdát is változtatni, végül két tekintélyes kötet alakult ki a mindvégig csak általa írt könyvecskékből. Példaképe talán Eötvös Károly lehetett, szépirodalmi eszközökkel próbált történelmi témákat feldolgozni. Noha neves elődjének színvonalát nem érte el, két könyvének néhány részlete máig is figyelemre érdemes, nem egyszer forrásértékű is, egy-két témában azóta sem akadt folytatója (pl. a zalai zeneszerzőkről rajzolt arcképei). 1934-ben Szombathelyen indította Vasi Szemle címmel tudományos folyóiratát Pável Ágoston. Egy évtizeden keresztül nemcsak folyamatosan megjelent, hanem mindvégig megőrizte rendkívül magas színvonalát is. Néhány zalai vonatkozású téma már az első évfolyamokba is bekerült, elsősorban Vas megyei szerzők tollából. 1940-ben Dunántúli Szemlévé alakult, alcíme szerint Vas, Veszprém és Zala vár- megyék hely- és művelődéstörténeti folyóirata kívánt lenni. Ezt elősegítendő 1942- től társszerkesztőként szerepelt Suszter Oszkár, az egerszegi gimnázium tanára. Pável 33 tagú szerkesztőbizottságot is létrehozott, ennek 14 tagja Zalát képviselte. E grémium inkább csak jelképes, protokolláris testület volt, mintsem a folyóirat tartal- mát bármiben is befolyásoló közösség. Nyolcan pedagógusok voltak (Bartha István, Boleratzky Gyula, Bödei János, Bucsics Gyula, Horváth Tibor Antal, Izsák Gyula, Kaposi Antal, Szerecz Imre), hárman tanügyi tisztviselők (Bogyay Tamás, Markos Jenő, Nagy Jenő), egy régész-író (az ekkor már nyolcvanhoz közeledő Darnay Kál- mán), egy levéltáros (Fára József) és egy plébános (Pehm József). Tízen Zalaegersze- gen éltek, ketten Keszthelyen, egy-egy bizottsági tag Nagykanizsán és Sümegen. A név és a célkitűzés változása alig növelte a zalai szerzők részvételét, talán csak az ígéretes néprajzi kutatónak indult Bödei János jelentkezett rendszeresebben, s Bogyay Tamás tett közzé néhány nagyon jelentős, ma is nélkülözhetetlen történeti, művészettörténeti tanulmányt Zala középkori műemlékeiről. Az ekkor Keszthelyen élő premontrei tanár, Horváth Tibor Antal szerepelt még több dolgozattal, ezek témája azonban szinte kivétel nélkül korábbi működése színhelyével, Vas megyével kapcsolatos. Több vasi szerző (Tóth János, Sztojalovszky Sándor, Fábián Mária és

9 mások) közleményei azonban a folyóirat ezen időszakából is nélkülözhetetlenek a zalai kutatók számára. Nem Zala megyében szerkesztették, de sokszálú kapcsolatban volt megyénk szellemi életével a Balatoni Szemle. A Magyar Földrajzi Társaság Balatoni Bizottságá- nak hivatalos folyóirataként jelent meg 1942 áprilisa és l944 áprilisa között. Mivel akkor a Balaton fele Zala megyéhez tartozott, méltán tekinthetjük zalai érdekeltségű kiadványnak. Főszerkesztője a neves földrajz-tudós, a Balaton szenvedélyes kutatója, az ekkor már nyugdíjas egyetemi tanár, Cholnoky Jenő volt. 17 tagú szerkesztő bi- zottságában Zala megyét a keszthelyi születésű, de akkor már Budapesten élő Bulla Béla, Cholnoky korábbi munka-társa és utóda, valamint Dornyai Béla, a keszthelyi múzeum igazgatója képviselték. A folyóirat nem volt szűk körű földrajzos fórum, számos történelmi témájú tanulmányt is találunk benne. (Ekkor Zalában élő szerzői közül néhány: Sebestyén Gyula, Sebestyén Olga, Bogyay Tamás, Váth János, Moll Károly, Fára József, Demeter György, Morvay Gyula.) Sajnos, a háború miatt nem tudott igazán megerősödni, s hazánk német megszállása után meg is szűnt, azóta sincs méltó folytatása. Közel két évtizeddel később, 1963-ban Szombathelyen újra több megye közös folyóirata jelent meg, az Életünk. Vas, Veszprém, Zala és Győr-Sopron megyék tanácsa által fenntartott kiadványként indult, az első esztendőkben évenként három kötettel. Így nem volt szükség az akkoriban rendkívül nehezen megszerezhető folyó- irat-engedélyre, az egyes számok nyomdába adását a Kiadói Főigazgatóság egyen- ként hagyta jóvá. Az évtized végén aztán az Életünk - máig is folyamatosan megjele- nő, sikeres - folyóirattá alakult át. Zala megye 1971-ben kivált a fenntartók sorából. Az addig eltelt nyolc év során nem sikerült a zalai szerzők megfelelő arányú részvé- telét biztosítani. Ma már nehéz lenne megállapítani, hogy a szerkesztők elfogultsága vagy a zalai szerzők passzivitása volt a mérsékelt részvétel oka. Valószínű, hogy mindkettő. Az Életünk szépirodalmi jellegű (volt), de Tanulmányok rovata helyt adott törté- nelmi, művelődéstörténeti közleményeknek is. A szépirodalmi részben gyakrabban, a kritikaiban elvétve jelentkeztek zalai szerzők, s nyolc év alatt mindössze négy zalai kutató öt történelmi dolgozata volt olvasható (Jakab Géza két alkalommal, Simonffy Emil, Fülöp István és Szentmihályi Imre egyszer-egyszer jelentkezett.). A verseket, elbeszéléseket most nem említve rajtuk kívül még néhány zalai vonatkozású könyv- ismertetést, szociográfiai jellegű riportot őriznek az Életünk kötetei (Borbás Györ- gyét, Czoma Lászlóét, Csordás Jánosét, Németh Józsefét).

II. 1971-ben, miután nyilvánvalóvá vált, hogy Zala Megye Tanácsa kilép az Életünk fenntartóinak sorából, mind erőteljesebben jelentkezett az igény önálló zalai szép-

10 irodalmi - tudományos folyóirat indítására. Egy ilyen kiadvány már 1957-ben szóbajött. Június 5-én a Zalai Hírlapban közlemény jelent meg a Zalai Szemle ügyében. A tervezett periodika gazdasággal, kultúrával, történelemmel foglalkozott volna. Szerkesztőbizottsága is megalakult, levelezési címe a Levéltár volt. Nem sike- rült felkutatnom, hogy kik álltak a kezdeményezés mögött, több jel arra utal, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (akkor még: Társadalom- és Természettu- dományos Ismeretterjesztő Társulat) megyei szervezete gondozta volna a kiadványt. Feltételezhető, hogy a Levéltár nem sokkal korábban ide helyezett, majd hamarosan el is távozó ambiciózus vezetője is az előkészítők között volt. Szeptember 12-én a Zalai Hírlap olvasói már arról értesülhettek, hogy a szerkesz- tőbizottság összeállította az első számot, abban mezőgazdasági, egészségügyi (tra- choma, tbc), olajipari tanulmányok, a zalai népdalkincsről szóló dolgozat, valamint könyvismertetések, néhány vers szerepelt. Azt tervezték, hogy november elején a kötet meg is jelenik. Erre ma már ki nem deríthető okok miatt nem került sor. Három évvel később ugyancsak a Zalai Hírlapban Lázár Tibor cikke őrizte meg azt a szándékot, hogy a TIT az elvetélt kezdeményezést újra fel-karolta. Az új terv szerint a Szemle terjedelmének egyharmada művészeti, kétharmada ismeretterjesztő témájú lesz. Egyik példának a Borsodi Szemlét tekintette. Ez is megmaradt tervnek, aztán 12 esztendeig - többek közt az Életünk megjelenése miatt sem - szerepelt na- pirenden. 1972 első negyedében megint csak a Zalai Hírlapban vita indult a létrehozandó folyóirat jellegéről. Többen (Varga Zoltán, Hontváry Gyula, Dömötör András, Ferencz Győző) vegyes tartalmú kiadvány mellett érveltek, mások (Markó Imre Lehel, Degré Alajos) inkább tudományos, Szentmihályi Imre honismereti szemle mellett sorakoztatott fel érveket. (A megszólalók közül különösen Hontváry Gyula nyugdíjas zalaszentmihályi tanító érdemel figyelmet: azonos azzal a Huhn Gyulával, aki fél évszázaddal korábban Göcsej, majd Visszhang néven már folyóiratot szerkesztett.) Címjavaslatokból bőséges a választék: Zalai Tanulmányok, Zalai Helytör- téneti Kiadvány, Zalai Közlemények, Zalai Élet, Zalai Szemle, Tanulmányok Zala megyéről, Zrínyi utódai, Zalamentén, Zalai Tükör, Zalai Almanach, Zalai évkönyv. A vitát Kovács Lajos, a Megyei Tanács Művelődési Osztályának vezetője foglalta össze. Ő a vegyes tartalmú kiadvány mellett felhozott érveket érezte nyomósabbnak. 1972. április 2-án már nyilvánosságra kerül a terv, hogy az új zalai kötet év végére megjelenik. Megalakult előkészítő bizottsága is (Kovács Lajos, Buni Géza, Háry Sándor, Németh József), de végül ez a szándék is elaludt, a rendszeresnek szánt zalai kiadvány azonban már a megvalósulás útjára lépett. Ez időre már megszűnt egy olyan sorozat, amely legfeljebb csak bibliográfiai ér- telemben, esetleg témája szempontjából tekinthető összetartozónak. A Göcseji Mú- zeum jubileumi emlékkönyve 1960-ban jelent meg, ennek 23 tanulmánya különnyo- matként, a Göcseji Múzeum Kiadványai sorozatcímmel, növekvő sorszámozással

11 is elkészült. Később újabb kiadványokra is rákerült ez az elnevezés (Holub József: Zala megye középkori vízrajza, Vörös Károly: Parasztmozgalmak Zala megyében a XIX. század első felében, Plander Ferenc: Göcseinek esmérete…, Tóth János: Gö- csej népi építészete, Degré-Gergelyffy-Valter: Az egervári vár története stb.). Az utolsó munka, amelyet e sorozat 30. kötetéül jelölt a kiadó, Müller Róbert: Régészeti terepbejárások a göcseji szegek vidékén című úttörő jellegű, ma is gyakran forrásul használt tanulmánya volt, 1971-ben. Valójában e sorozat ténylegesen soha nem léte- zett. A különnyomatok még egységes köntösben kerültek az olvasó elé, a többi kötet vagy füzet azonban mind tartalmában, mind terjedelmében és külső megjelenésében teljesen különböző volt. Hogy mennyire nem vált sorozattá, azt mutatja, hogy 29- nek jelölt számán a Kiadványai megjelölés helyett Közleményeit olvashatunk. A hatvanas évek végén Zala megyében is megerősödött a honismereti mozgalom. Gondozója egyrészt a Hazafias Népfront, másrészt a közművelődési intézményhá- lózat volt, szakmai bázisul a könyvtárak, levéltárak és a múzeumok szolgáltak. Több megyében helyismereti közlemények megjelentetésére is kísérletet tettek. Zalában 1970-ben jelent meg a Göcseji Helikon Honismereti Közlemények. Elnevezése Pálóczi Horváth Ádám, az 1811-1819 között Petrikereszturon élt sokoldalú, termé- keny költő által a környékbeli nemes kisasszonyokból szervezett irodalmi körre em- lékeztet. (Az 1973-ban megjelent 7. kötet e kör fennmaradt műveit adta közre.) 1975-ig összesen 9 száma készült el, meglehetősen egyenetlen időközökben, hiszen 1972-ben és 1974-ben egyetlen kötet anyagi feltételeit sem sikerült biztosítani. Csak karton borítója készült a Zalai Nyomdában, szövege rotaprint eljárással a Megyei Könyvtárban, annak javuló technikai lehetőségeit kihasználva. A számok többsége tanulmányokat közölt, s a szerkesztő törekedett arra, hogy a közlemények többségét egy-egy téma, személy köré csoportosítsa (Borbély György, Kisfaludy Sándor, Pais Dezső, Gönczi Ferenc). Három száma önálló, teljes kötetnyi munka (Vaska Miklós: Húsz küzdelmes év, Péterffy Ida: Horváth Ádám levelezése poétriáival, Németh István: Gépállomások Zalában.). Az egyes tanulmányok színvo- nala nagyon egyenetlen, lelkes amatőr dolgozatok szomszédságában sok újdonságot hozó, magas színvonalú közleménnyel is találkozhatunk.(Főleg Simonffy Emiltől, Degré Alajostól, Bödei Jánostól.) Mivel a számok ma már alig hozzáférhetők, érde- mes lenne a legszínvonalasabb, időtálló közleményekből egy válogatást megjelentetni. A kiadvány létrehozója, lelke Fülöp István volt. Pályáját tanítóként kezdte, 1938- tól dolgozott Zala megyében. A hadifogságból hazatérve a Népművelési Hivatal munkatársa, 1946-ban a Zalai Táj-és Népkutató Intézet megszervezője, irányítója. Rövid ideig újra tanító, levéltáros, 1953-tól a Megyei Könyvtár vezetője. A forradalomban vállalt szerepe miatt 1957 tavaszán letartóztatták, elítélték, szabadulása után fizikai munkás, dekoratőr, újra tanító. 1965 után több falutörténeti kiállítást szervezett, a honismereti szakkörök megyei szakreferenseként sikeres szervezőmunkát

12 végzett. 1968-73. között a Megyei Könyvtár munkatársa, majd két évig a Magyar Olajipari Múzeum könyvtárosa. A zalai helytörténeti kutatás jelentős személyisége volt. Rendkívül lelkes, szívós szervezőmunkával a kiadvány ügyének megnyerte a honismereti mozgalmat istápoló Hazafias Népfront megyei szervezetét, a Megyei Tanács Zalaegerszegi Járási Hivatalának vezetőit, elsősorban Borda László elnökhe- lyettest. Az első hat számot nagy létszámú, 10 fő körüli szerkesztőbizottság jegyezte. (Köztük Berki Gergely egervári iskolaigazgató, Bödei János tanító, a harmincas években ígéretesen induló néprajzos kutató, Hontváry Gyula nyugdíjas zalaszent- mihályi tanító, korábban író, szerkesztő, egy időben kisgazdapárti politikus, Németh László megyei könyvtárigazgató, Czugh Dezső fazekas, az őrségi fazekasság múltjá- nak kutatója, Gaál Károly könyvtáros, Kovács Antal hottói tanító, szakfelügyelő, Simonffy Emil levéltáros, Borda László a Járási Hivatal elnökhelyettese.) E névsor azonban inkább csak névleges testületet, tekintélyt adó hátteret igazolt, mintsem munkát végző közösséget. Valójában a szervezés, szerkesztés, a szükséges pénz előteremtése Fülöp István érdeme volt. (Egy-egy szám megjelenését segítette a Járási Hivatal, Pacsa község Tanácsa, a Kisfaludy Sándorról szóló tanulmányok kötetét Balatonfüred Tanácsa stb.) A 7. számtól némileg szilárdabb intézményi háttérként a Megyei Könyvtár vállalta a gondozást, ettől kezdve a szerkesztőbizottság is kisebb létszámú, hatékonyabb testület lett (Degré Alajos, Simonffy Emil, Németh László és Németh József). A Göcseji Helikon utolsó, kilencedik száma 1975-ös évszámmal jelent meg, s vele a sorozat meg is szakadt. A megszűnés fő oka, hogy Fülöp István 1975 októberében, 62 éves korában meghalt. A Göcseji Helikon kényszerű megszűnése már mégsem hagyott űrt maga után, mert ez évben feléledt a remény, hogy több történelmi profilú zalai periodika is megerősödhetik. Épp 1975-ben jelent meg a Zalaegerszegi Füzetek első száma (Degré-Simonffy: A zalaegerszegi Központi Elmei Iskola története), majd a követ- kező évben Müller Veronika: Az egerszegi vár a XVII. században. Egy évvel utóbb a Zalaegerszeg utcaneveinek történetét, az utcák nevének magyarázatát, a névadók rövid életrajzát tartalmazó füzet is közérdeklődést keltett. (Anyagát javarészt még Fülöp István gyűjtötte, a végleges formába öntést Benczéné Nagy Eszter levéltáros és Markó Imre Lehel nyelvész, pölöskefői plébános végezte.) E próbálkozás is rövid idejűnek bizonyult, utolsó, negyedik darabjaként nyolc évvel később, 1985-ben jelent meg Oroszy Zoltán tanulmánya: A zalaegerszegi általános iskolák negyedszázados története, 1945-1970. (A sorozat 13 évvel később, hasonló céllal, megújult formá- ban, 1998-ban indult újra.) A korábban már összefoglalt, 1972 tavaszán zajlott hírlapi eszmecsere is előkészí- tette, hogy 1973-ban megindult a Zalai Tükör. Felelős kiadója Kovács Lajos, a Megyei Tanács Művelődési Osztályának vezetője volt. Kitalálója, szerkesztője, egy ideig rendkívül magas színvonalú gondozója Baranyai György, a megyei művelődési osztály főelőadója. 1973 szeptemberében jelent meg első kötete, Szépirodalom, művé-

13 szet címmel. Nagyon előrelátóan, széles látókörrel szerkesztett, Zala megye irodalmát mindaddig legteljesebben bemutató, színvonalas válogatás, több mint negyedszázad után újraolvasva is csak tisztelettel adózhatunk a válogatónak, gondozónak. Nem- csak az akkor Zalában élő legjelentékenyebb - vagy leginkább ígéretes - alkotókra terjedt ki a figyelme, hanem a megye szellemi örökségére is, Vajda Lajosra, Hevesi Sándorra, s a megyét érintő témák elemzésére is rangos szakembereket tudott meg- nyerni: Bajkay Évát, Czenner Mihályt, László Annát, Bécsy Tamást, Tüskés Tibort, Pomogáts Bélát. Hasonlóan sikeres volt az 1974-es első kötet is, melynek témája: 1848-49. zalai eseményei. E kötet újdonsága, hogy a tapasztaltabb zalai szerzők - Degré Alajos, Simonffy Emil, Kerecsényi Edit - mellett fiatal szerzőpárost is avatott, Vajda László és Vajda Lászlóné tanárokat, akiknek közös tanulmánya 1848-49. zalai eseményeiről negyedszázaddal utóbb, a szabadságharc 150. évfordulójának ünnepe alkalmából is rendkívül jól felhasználható volt. Az utókor mércéjét már épp csak hogy átviszi a szintén 1974-es Társadalomtu- dományi tanulmányok című kötet. 1975-ben az Emberek, évek, események címet viselő összeállítás már megrekedt a napi politika szolgálatának szintjén, talán nem véletlen, hogy Baranyai György nevét is hiába keressük akár a címlapon, akár annak verzóján. A Pais Dezső emlékülés Zalaegerszegen címmel, 1975-ös évszámmal közzétett utolsó szám az előző évben itt rendezett Pais Dezső emlékülés nagyon rangos elő- adásait gyűjtötte csokorba. Ennek kolofonjában újra - sorozatszerkesztőként - ott találjuk Baranyai György nevét. A kötetet Ördög Ferenc és Szathmáry István gon- dozták. Így jelképesen, szép búcsúval zárult a Zalai Tükör.

III. A hetvenes évek elejére Zala megye tudományos életében több olyan kedvező változás történt, melyek közelebb hozták a tudományos folyóirat lehetőségét. Mind létszámában, mind képzettségében megerősödött az értelmiség, több középiskolai tanár kedvet is, lehetőséget is kapott a tudományos kutatásra. Hosszú vajúdás, zsák- utcák után 1972-ben megalakult a megyei múzeumi szervezet, 1973-ra befejeződött a Göcseji Múzeum új, tágasabb otthonának kialakítása, megnyíltak kiállításai. Stabil régészeti kutatómunka indult meg, gyümölcsöző együttműködés alakult ki több országos hatókörű intézménnyel, előbb az ELTE Régészeti Tanszékével, később az Országos Műemléki Felügyelőséggel, majd a MTA Régészeti Intézetével is. Eredményeként megindultak előbb a zalalövői ásatások, majd megkezdődött a Kis-Balaton régészeti kutatásának előkészítése. Régi adósságot pótolva sor került több középkori műemlék kutatására, majd helyreállítására is. Nagykanizsán is régész munkatárs kezdhetett munkához, s belátható közelségbe került néprajzos, történész,

14 művészettörténész szakember alkalmazása. 1979-ben a keszthelyi Balatoni Múzeum négy rangos kutatóval került a zalai múzeumi szervezetbe. Ez időre már Zalaeger- szegen a Magyar Olajipari Múzeum is rangot szerzett magának. A Zala Megyei Levéltár élére új vezető került, Simonffy Emil. A korábbi igazga- tó, Degré Alajos előbb főlevéltárosként, majd nyugdíjasként szerződéssel megmaradt az intézmény munkatársának. A vezetői gondoktól mentesülve (és 1956 után történt háttérbe szorítása után rehabilitációs szándékkal is) nagyobb szerepet kaphatott a magyar tudományos életben. Ugyancsak nyugdíjasként visszakerült az 1939-1956 között főlevéltárosként itt dolgozó Szabó Béla. Hamarosan az épület bővülésével, a raktározási körülmények javulásával együtt itt is megindult a személyi fejlesztés. Fiatal, tehetséges kutatók kerültek a levéltárba, megalapozva mai jó teljesítményét. A Megyei Könyvtár 1967-ben költözött új, bár az igényekhez mérten szűkös épü- letbe; de így is lehetővé vált ugrásszerű fejlesztése. A közönségszolgálaton, a köz- könyvtári feladatok jobb ellátásán kívül megerősíthette megyetörténeti gyűjteményét. Az évtized második felében két jól képzett, fiatal kutató emelhette könyvtári eszkö- zökkel is magasabb szintre Zala múltjának jobb megismerését. Reális célként mind- három intézmény célul tűzhette ki az országos átlaghoz való felzárkózást, legalábbis közelítést. 1962-ben a múzeumok, pár évvel később a levéltárak is a megyei tanácsok fenn- tartásába kerültek. A változás sok vitát váltott ki, de ettől datálható az intézmények gyors fejlesztése. Ennek egyik jele az intézményi évkönyvek, gyűjtemények számá- nak növekedése. 1963-ban indította el évkönyv sorozatát a Vas, a Veszprém és a Nógrád Megyei Múzeum. Különösen az 1970-es évek elején vált gyorsabbá a bővü- lés. 1973-ban a Szolnok megyei múzeumi szervezet már tizennegyedikként indított évkönyvet. Somogy is ekkor, de itt már 1970 óta megjelent a máig is változatlan formátumú Somogy megye múltjából című levéltári évkönyv. Reálissá vált az igény, hogy hasonlók Zalában is meginduljanak. Ennek anyagi feltételei azonban rendkívül nehezen voltak biztosíthatók. Ekkoriban is érvényesült a költségvetés bázisszemléle- te: minden évben sikerült ugyan emelni az intézmény rendelkezésére álló összeget, de Zala megyében a könyvtárnál, a levéltárnál és a múzeumnál az induló alap ez időben még rendkívül alacsony volt. Az intézmények vezetői reálisan számoltak azzal is, hogy a külön-külön tervezett kiadványsorozatoknak nemcsak anyagi feltét- elei biztosíthatók nehezen, hanem a rendelkezésre álló szellemi kapacitás is ígéretes, de a magas színvonalú, folyamatos kiadványozásra még nem elegendő. Voltak előz- ményei a múzeumi évkönyv kiadásának is. 1960-ban jelent a ténylegesen tíz éves Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve, 1969-ben a jogilag fél százados nagykanizsai Thury György Múzeum jelentkezett reprezentatív évfordulós kötettel, hamarosan pedig a megye új múzeuma, az Olajipari adott számot munkájáról és lehetőségei- ről szép évkönyvében. Bár az eredmény tiszteletre méltóan rangos volt, kiderült, hogy rendszeressé tételükre még nem elegendő az erő. Az új kiadvány előkészítői

15 abban is egyetértettek, hogy nem folyóiratot kell indítani - ennek jogi akadályai is voltak -, hanem célszerű évenként három kötetet tervezni. 1973-ra kialakultak egy közös, évenként három alkalommal megjelent kötet ter- vének körvonalai. Programját Baranyai György, a Megyei Tanács Művelődési Osztá- lyának munkatársa, Németh József, a megyei múzeum, és Simonffy Emil, a Levéltár igazgatója dolgozták ki. Több szóbajött címváltozat után a Zalai Gyűjteményben állapodtak meg. Ma már nehezen lenne kideríthető, hogy ki tekinthető a névadónak. Az ihlető minta bizonyosan a reformkor 1817-től megjelenő folyóirata, a Tudomá- nyos Gyűjtemény volt. Az előkészítők egyetértettek abban, hogy a közösen tervezett kiadvány szerkesz- tésére Degré Alajost célszerű felkérni. Ő vállalta, s 1984-ben bekövetkezett haláláig kezenyomát viselte, gondosságát dicsérte minden szám. Neve az első 20 számon általában szerkesztőként, a 12. és a 18. számon sorozat-szerkesztőként olvasható, s mivel több számot is előkészített, a 21., 23., és a 27. számokon gyászkeretben - a szerkesztést befejező levéltáros: Halász Imre, Bilkei Irén, illetve Foki Ibolya mellett - még szerkesztőként az ő neve is ott szerepel. Degré Alajos 1909-ben Zalaegerszegen született, tanulmányait már Budapesten végezte, a családi hagyományt folytatva jogász lett; érdeklődése hamarosan a jogtör- ténet felé fordult. A pécsi egyetemen a jogtörténet oktatója, a forradalom pécsi ese- ményeiben való részvétele miatt büntetésül előbb a szolnoki, majd 1958-tól a zalaegerszegi levéltár munkatársa, 1960-1973-ig igazgatója, 1977-ig főlevéltárosa. Az 1970-es évek második felétől tanított az egyetemen is, ahol 1982-ben egyetemi tanári címet kapott. Zala megye tudományos életének megbecsült alakja volt. Szülőházának falán tábla őrzi emlékét, nevét viseli a levéltár által alapított és gondozott honismereti alapítvány. Szülővárosának, három évtizedes munkálkodása színhelyének posthumus díszpolgára. Költségvetési megkötöttségek miatt az első három szám kiadója a Megyei Tanács Művelődési Osztálya volt. Ezzel együtt kénytelen volt elvé- gezni a szerződések kötésével, a honoráriumok kifizetésével járó napi munkákat is. Példaszerű ügyintézését Baranyai György végezte. A negyedik számtól, 1977-től a kiadó a Zala Megyei Levéltár lett. Ettől kezdve Simonffy Emil, nyugdíjba vonulása után utóda, Gyimesi Endre, az ő polgármesterré választása után, 1995-től Bilkei Irén lett a Gyűjtemény anyagi és javarészt szellemi gazdája is. Az első két szám szerkesz- tőbizottságában szerepelt Degré Alajos szerkesztő, Kerecsényi Edit és Németh Jó- zsef múzeumigazgató, Simonffy Emil levéltárigazgató és Török Károly, az MSZMP Oktatási Igazgatóságának vezetője. A 3. számtól a szerkesztők közé került a Megyei Könyvtár igazgatója, majd a 4. számtól - ennek kiadója már a Levéltár volt - Bara- nyai György is. A 13. számtól bővült a bizottság: 1979-től Keszthely újra Zala me- gyéhez tartozott, ezért a bizottság tagja lett a Balatoni Múzeum és a Helikon Kas- télymúzeum igazgatója is (Müller Róbert, illetve előbb Rakos József, majd Szántó J. Zoltán). A bővülés egyik anyagi hasznaként a 17. kötet anyagi fedezetét a Helikon

16 Kastélymúzeum és Könyvtár biztosította. (Petánovics Katalin: Liber contractuum. A keszthelyi Festetics uradalom szerződései.) A bizottság néhány tagja az első esztendőkben ténylegesen részt vett a munkában (Baranyai, Németh, Simonffy), a teljes szerkesztőbizottság rendszeres munkát soha nem végzett, legfeljebb alkalmai tanácsadó, utólag véleményező testületnek tekinthe- tő. A bizottság szerepe egyre csökkent, feladatkörét mindinkább egyrészt a szerkesz- tő, másrészt a Levéltár igazgatója, mint kiadó töltötte be. 1980 táján, a 15. számtól kezdve a Gyűjtemény már egyértelműen a Megyei Levéltár szellemi termékének tekinthető, a 21. számtól kezdődően már formálisan sem szerepel a szerkesztőbi- zottság. A címlapok, a megjelenési évszámok nem vallanak arról, legfeljebb az emlékezet őrzi, hogy 1978-80 között csak rendkívül nagy erőfeszítéssel lehetett fenntartani a Zalai Gyűjteményt. Ez időben a művelődési intézményeket érzékenyen érintette egy takarékossági kampány, amely elsősorban a kiadványokat és az úgynevezett nagy rendezvényeket (fesztiválokat, nyári szabadtéri előadásokat, konferenciákat) kívánta visszaszorítani. Szerencsére, különböző praktikákkal ezek hatását sikerült kivédeni, s ha több egyeztetés, pénzátcsoportosítás árán is, a megjelenést sikerült folyamatossá tenni. Ebben nagy része volt a kiadásért felelős Simonffy Emilnek és Baranyai Györgynek, aki szívósságával, taktikai érzékével a nehézségek nagyobb részét segített elhárítani. Köszönet illeti a Megyei Tanács akkori vezetőit, Újvári Sándor elnököt és Koplár Lajos elnökhelyettest, akik mindvégig támogatták a Zalai Gyűjtemény fenn- maradását. A Zalai Gyűjtemény első száma zalai szerző munkája: Blázy Árpád: A gyógysze- részet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847. Blázy nem főhivatású kutató, hanem gyakorló gyógyszerész, műve eredetileg doktori disszertációnak ké- szült. Ma már történelmi érdekesség, hogy a kötet lektora Antall József, az Orvos- történeti Múzeum igazgatója volt. A sorozat később is hű maradt ehhez a hagyo- mányhoz, s lektorálásra minden esetben a szakterület kiváló szakembereit, lehetőség szerint Zala megyétől független szaktekintélyeket kért fel. Többször előfordult, hogy egy-egy tanulmányt ketten is lektoráltak. (Negyedszázad után talán nem érdektelen néhány lektor nevét - időrendben - megörökíteni: Vörös Károly, Varga János, Kodolányi János, Csizmadia Andor, Ba- rabás Jenő, Bónis György, Szabad György, Hanák Péter, Mócsy András, Győrffy György, Komlovszky Tibor, Heckenast Gusztáv, Szolnoky Lajos, Mészáros István, Olsvai Imre, Csapody Csaba, Benda Kálmán, Benda Gyula, Wellmann Imre, Kanyar József, Kralovánszky Alán, Fügedi Erik, Für Lajos, Julow Viktor, Balassa Iván, Entz Géza, Kresz Mária, Hajdu Lajos, Tilkovszky Lóránd, Engel Pál, Kállay István, Fülöp Géza, Gergely András, Landeszmann György, Hegedüs B. András, Spira György, Szakály Ferenc, Bácskay Vera, Gergely Jenő, Pogány Ö. Gábor, Bóna Gábor, Perjés Géza, Pölöskei Ferenc, Rainer M. János stb.)

17 E - korántsem teljes - névsor igazolja egyrészt a szerkesztő Degré Alajos igényes- ségét, másrészt tudományos kapcsolatainak tágasságát. Nevük megörökítésével e sorok zalai szerzője egyúttal szeretné köszönetét is kifejezni, hogy észrevételeikkel, tanácsaikkal nemcsak az egyes tanulmányokat, hanem a megye tudományos életét is erősítették. A szerzőkön, szerkesztőkön kívül nekik is köszönhető, hogy a Zalai Gyűjtemény a provinciában jelent ugyan meg, de - legalábbis a krónikás hite szerint - soha nem vált provinciálissá. A Zalai Gyűjtemény alapítóinak eredeti szándéka szerint önálló, kötetnyi munká- kat és tematikus tanulmányköteteket adott volna közre. E szándékot az első másfél évtizedben azonban csak egyetlen alkalommal sikerült valóra váltani: a 6. szám kizá- rólag régészeti tanulmányokat tartalmazott. Célszerű volt mielőbb megjelenési lehe- tőséget biztosítani az elkészült dolgozatoknak, hiszen ezzel nemcsak a szerzőket lehetett serkenteni, hanem a közgyűjtemények rangját is növelni. Ezért 1978-tól kezdve rendszeressé váltak a Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból című kötetek. Később, a körülmények változása után vissza lehetett térni az eredeti szándékhoz, a tematikus kötetekhez. (30: Kossuth kormánybiztosa, Csány László, 31: Művelődéstörténeti tanulmányok, 34: Gazdaságtörténeti tanulmányok, 36: Had- történeti tanulmányok stb.) A tematikus számok közt célszerű említenünk három Zalaegerszegen rendezett konferencia előadásainak közzétételét is (27: A dél- dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete, 41: Iskola és társadalom, 43: A Batthyány-kormány igazságügyi minisztere). A Zalai Gyűjtemény első, országos figyelmet keltett kötete az 5. volt: a Tanulmá- nyok Deák Ferencről 1976-ban jelent meg. Közel negyedszázad után érdemes fel- idéznünk létrejöttének körülményeit. 1975 körül Zala megye közgyűjteményei, a Megyei Tanács vezetőinek egyetértésével szerettek volna Deák Ferenc emlékének méltó konferenciával tisztelegni. Az első alkalom erre 1976, halálának századik for- dulója lett volna. Az ennek jóváhagyására jogot formáló szervek, személyek hosz- szabb halogatás után sem engedélyezték, azon ürüggyel, hogy nem a halál, hanem a születés szintén közelgő évfordulója lenne erre alkalmas. Kétséges volt, hogy erre 1978-ban sikerül-e lehetőséget teremteni, ezért Degré Alajos vállalkozott a kötet szerkesztésére. Méltatása nem e sorok írójának tiszte, csupán a szerzők felsorolását, s annak említését tartja célszerűnek, hogy a külső megjelenését tekintve is tekintélyes kötet már 1979-ben elfogyott! Szerzői: Csizmadia Andor, Takács Imre, Szentmihályi Imre, Sándor Pál, Takács Péter, Degré Alajos, Szabad György, Sarlós Béla, Hanák Péter, Komjáthy Miklós, Vörös Károly, Máthé Gábor. A kötetet a Hernádi László Mihály által összeállított Deák-bibliográfia teszi teljessé. A Zala megyében legtöbbet forgatott kötetek közé tartozik a 10. számként megjelent Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek című zalai népdalgyűjtemény, Vajda József ösz- szeállítása. Két évtizede énekkarok, hagyományőrző csoportok műsorának egyik

18 forrása, hanglemez kiadásához szolgált indítékul, s arra is van példa, hogy elismert zeneszerzők dolgozták fel a benne talált értékeket. Főleg 1998-tól vált keresetté a 33. szám: A szabadságharc zalai honvédei 1848- 1849. A kötet Molnár András hozzáértését, kitartását dicséri; nagyon sok településen ebből tudták meg, hogy elődeik közül kik szerepeltek a szabadságharcban, adatai alapján kerülhetett sor elfeledett honvédsírok felújítására, becsben tartására, a telepü- lések 1848-as honvédeinek nevét megörökítő emlékművek állítására. Negyedszázadon keresztül sikerült megőrizni a Gyűjtemény zalai jellegét. Minden tanulmánya valamilyen módon kapcsolódik a megyéhez, legfeljebb a három konferencia-kötet előadásainak közvetlen kapcsolata nem nyilvánvaló. Ugyanakkor sike- rült a bezártságot, a szűkkeblűséget is elkerülni, ezért jelenhetett meg Varga János kötete: Deák Ferenc és az első magyar polgári büntetőrendszer tervezete, 15. szám- ként, 1980-ban. Több mint 120 szerző szerepel az eddig megjelent kötetekben, jó néhányan többször is. Nagyjából fele vagy Zala megyében él, vagy pályájuk egy szakasza ide kötötte őket. Mindegyikük Zala megyével kapcsolatos kutatásait tette közzé. Csak részben jelent kivételt Müller Róbert munkája: A mezőgazdasági vaseszközök fejlő- dése Magyarországon a késői vaskortól a törökkor végéig I-II. (19. szám, 1982-ben). Ennek megjelentetését nemcsak a szerző zalai munkássága, a téma jelentősége, hanem az is indokolta, hogy Zala megye a Keszthelyi Egyetem révén a mezőgazdasági kutatásoknak is egyik színtere lett.

IV. Az elmúlt negyedszázadon át a Zalai Gyűjtemény - hitünk szerint - meg tudta őrizni színvonalát, némi tekintélyre is szert tehetett. Ebben sok egyéb mellett része volt annak, hogy egyrészt törekedett hű maradni vállalt céljaihoz, másrészt folyamatosan igyekezett alkalmazkodni a többször is változott körülményekhez. Létének első tucatnyi esztendejében lényeges módosításra nem került sor, lassú átalakulása, változása 1987-88-tól figyelhető meg. Az évtized második felében meg- erősödött a megyében dolgozó, esetleg a másutt élő, de zalai témák iránt is érdeklő- dő szakemberek csoportja, lehetővé vált a hosszabb távra tervezés. 1987-ben a megye múzeumi szervezete önálló kiadványt indított Zalai Múzeum címmel. Erre nemcsak erőinek gyarapodása késztette, hanem egyéb tényezők is. Egyrészt mind nehezebbé vált a nemzetközivé bővült cserepéldány-kapcsolatokat a Zalai Gyűjteménnyel kielégíteni, másrészt az intézmény több nemzetközi konferen- ciát is rendezett, alkalmanként német nyelvű előadásokkal, ezeket kötelessége volt megjelentetni, e feladatokat pedig a Zalai Gyűjtemény már nem vállalhatta. Ekkoriban az olvasóközönség már kevésbé elégedett meg a puritánabb, fekete- fehér címlappal, jó néven vette a színesebb, legalább rajzos, ábrás borítót. Közeli

19 lehetőségként kínálkozott a számítógépes szerkesztés. Ez nemcsak új feladatot, hanem a kiadás olcsóbbá tételét, a rugalmasabb, gyorsabb megoldások alkalmazását is lehetővé tette. Ezzel együtt kibővültek az egyéb publikációs lehetőségek is. Mindezen változások nagyjából a személyi feltételek módosulásával is találkoztak. 1984-ben meghalt Degré Alajos, hamarosan nyugdíjba vonult Simonffy Emil, a ki- adó Megyei Levéltár igazgatója is. Utóda, Gyimesi Endre jól érzékelte a módosítás szükségességét, s ismerte fel a megszüntetve megtartás egyedül célravezető útját. Kísérletet tett honismereti kiadvány szerkesztésére is, sajnos, a Nótárius címmel megindított, a zalai honismereti mozgalom folyóiratának szánt füzetek a körülmé- nyek változása miatt nem tudtak tartósan fennmaradni. 1990-től kezdődően a Gyűjtemény már nem kizárólag költségvetési források fel- használásával jelent meg. A levéltár átgondolt pályázati gyakorlata segítségével meg- szerezte az Országos Tudományos Kutatási Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, a Zala Megyei Történelmi Emlékbizottság, a Zala Megyei Pedagógiai Intézet hathatós segít- ségét, a Zalai Nyomda számottevő kedvezményét. Balog Elemér: Göcseji szólások és közmondások című, régóta kéziratban lévő adattára közzétételének költségeit az idős szerző családja gyűjtötte össze, biztosította, mintegy születésnapi ajándékként. A Gyűjtemény életében gyakoribbak lettek a forrásközlések, újra megjelentek a tematikus számok, s jó választásnak bizonyult a kötetek külsejének átalakítása is. Ezzel együtt nekünk, akik negyedszázada még ott bábáskodhattunk a Gyűjte- mény indítása körül, azt is jó szívvel tudomásul kellett vennünk, hogy a címlapról eltűnt, s csak a belső oldalon található meg a Zalai Gyűjtemény megnevezése és a növekvő sorszámozás. A változtatás azonban indokolt, s nem is előzmények nélkül történt. Még 1978-ban a szerkesztőbizottság felkérte Tóth Istvánt, a Helikon Könyvtár akkori munkatársát az addig megjelent számok értékelésére. Már akkor felmerült, hogy a könyvtári bibliográfiákban gondot okoz a folyóiratra emlékeztető és az esetleges külön, önálló cím együttese. Szerzőként - a Gyűjtemény köteteit for- rásként használva - mi magunk is többször kerültünk zavarba a kissé bonyolult hi- vatkozás jelölésekor. A kiadó szerencsére a változtatások közben is ragaszkodott a formátumhoz: könyvtári polcunkon egymás után sorakoztatva az eddig megjelent, 44 (a dupla számok miatt valójában 47) kötetet, külsejükben is egységesnek tekint- hetjük azokat. * Jó érzés, hogy az előzményeket és a negyedszázados múltat összefoglaló vissza- tekintés nem lezárás, nem nekrológ, hanem a negyedszázados folyamatosságnak tisztelgő számvetés. Készül a 26. esztendejébe lépő Zalai Gyűjtemény 45. kötete. Vele Bél Mátyás nagy országismertető művének Zala megyét bemutató fejezete két- százhatvan esztendős kéziratos szendergésből válik hozzáférhetővé.

20 Benda Gyula

Egy történetírói műhely kialakulása A Zalai Gyűjtemény 25 esztendeje

Huszonöt év - egy emberöltő. Nemcsak az ember életében vagy a nemzedékek egymásutánjában nagy idő, hanem egy kiadványsorozat életében is az. A Zalai Gyűj- temény 1974-ben a megye múzeumainak, könyvtárának és a megyei levéltárnak kö- zös tudományos kiadványaként indult, 1977-től kiadója a levéltár lett, és szerkeszté- sében is a levéltárban dolgozó történészek vállalták a legtöbbet. 1987-ben, a Zalai Múzeum megindulásával a múzeumok saját orgánumot hoztak létre, s a Zalai Gyűj- temény kizárólagosan történeti profillal folytatódott. Negyvennégy kiadvány, negy- venhét kötet, ha csak a Zalai Gyűjteményben megjelent számozott könyveket néz- zük, de ha a levéltár kiadási tevékenységét egészében tekintjük, még jelentősebb a teljesítmény. Az évforduló lehetővé teszi, és mintegy kötelezően megkívánja a mér- leg készítését, a kiadói munka és a mögötte rejlő szellemi műhelyek értékelését. Ez akkor is szükséges, ha egyelőre hiányzik a történeti távlat az ítélethez, és a közelmúlt ismerete, a történettudományi kutatás tendenciáinak feltárása még gyerekcipőben jár. A Zala Megyei Levéltár kiadványaival, konferenciáival és munkatársai kutatásai révén ma izgalmas történetkutatói műhely is. Az 1970-es évek elején elsősorban Degré Alajos és Simonffy Emil személyét ismerte a történész szakma; jelenleg viszont már úgy fogalmazhatunk, hogy a levéltárban dolgozó történészek munkáira figyel a szakma, és számos történetkutatási probléma esetében a levéltár, mint mű- hely fogja össze, szervezi a kutatásokat vagy otthont ad az eredmények ismertetésé- nek. A Zala Megyei Levéltár és a Zalai Gyűjtemény saját jogán lett névjeggyé. Az 1980-as évek eleje óta magam is rendszeresen dolgozom ebben a megyei levéltárban, számos ponton kapcsolódom a zalai történetkutatáshoz, közeli munkatársaim és jómagam is szerzői voltunk a Zalai Gyűjteménynek. A huszonöt éves kiadványsoro- zat értékelésénél tehát nem tagadhatom el pozitív elfogultságomat, de talán a törté- nész mesterség gyakorlásánál elsajátított kritikai módszerek segíthetnek abban, hogy értékelésem ne csak ünnepi, baráti üdvözlet legyen, hanem elemző kritika is. Az 1960-70-es években a múzeumok és levéltárak decentralizációja, a megyei ke- zelésbe vétel megnövelte ezen intézmények mozgásterét, egyben pedig lehetővé tette, hogy folyamatosan bővüljön az alkalmazott történész, levéltáros, muzeológus szakemberek száma. A legtöbb megyei múzeum, levéltár kialakította saját kiadványa- it, amelyek a helyi kutatók publikációs lehetőségeit növelték, de egyben számos más kutató számára is szabadabb közlési lehetőségeket biztosítottak. Az 1960-as évektől kialakult helyi tudományos közlemények általában a megyei központokhoz kötődnek, a megyei keret jelenti lokális kötöttségüket. A helyi, megyei jelleg egyrészt azt jelenti, hogy a szerzők általában a megye tudományos vagy oktatá-

21 si intézményeiben dolgoznak. Másrészt pedig a tanulmányok, témák a megyéhez kötődő tájról, személyekről, eseményekről szólnak. Ez a kettős helyi kötöttség szá- mos problémát vet fel. Az érintett tudományágakban, szellemi területeken más és más a lokalitás szerepe. A régészeti ásatások eredményeinek publikálásában egyértel- mű a helyhez kötöttség, de már az elmúlt korok régészeti kultúrái nyilvánvalóan nem szoríthatók be egy mai megye határai közé. A néprajzi gyűjtés számos területe is lokális, s a magyar néprajztudományban a kezdetek óta erős a kultúra regionális tagoltságának vizsgálata. Talán leginkább a történettudományban változik - és prob- lémás - a hely és lokalitás kérdése. A Zalai Gyűjtemény elemzésénél a lokalitás prob- lémája központi szerepet kell, hogy kapjon. A 19. században kialakult nemzeti történetírások politika-központúsága nem sok teret hagyott a lokális történetnek. Az egyetemek és az Akadémia, valamint a Magyar Történeti Társulat körül megszerveződött kutatás a modern nemzet történetét első- sorban a központi intézmények vizsgálatán keresztül tárta fel. Ezzel automatikusan “leértékelődött” a helytörténet, a megyei és helyi történeti egyesületek, publikációk gyakran megelégedtek az esetleges forrásközléssel, a megyetörténet, a város- és falu- történet amatőrök, dilettánsok vagy üzleti vállalkozók területévé vált. A nemzeti történelem politikai központúsága az akadémiai tudományosságból a perifériára szorította az emberek mindennapi életének számos területét, amely ko- rábban része volt a történeti érdeklődésnek. A helyi történetbúvárok munkássága sokat megőrzött a történelem gazdagságából. Gyakran amatőr régiségbúvárok fog- lalkoztak a “művelődéstörténeti” témákkal, vagy az aprólékos helyi kutatómunka minden erudíciója ellenére elszakadt a történetírás fejlődésétől. A helyi történetkutatás pozíciója az első világháború utáni új törekvések jegyében megerősödhetett volna. A Mályusz Elemér, Szabó István, Domanovszky Sándor nevével fémjelzett új történeti iskolákban a megyei monográfia, az uradalomtörténet az országostól a lokális felé fordult. A megyei és városi levéltárakban pedig helyen- ként jól képzett történészek megkísérelték a rendszeres forrásfeltárást. Mindennek ellenére nem következett be áttörés, a lokális kutatások helyzete alapjában változat- lanul periférikus és az amatőrizmus terepe maradt, az 1948 után kizárólagos mércévé vált marxista történetírás pedig felerősítette a korábbi hazai fejlődési tendenciákat, s jelentős visszaesést hozott a helyi kutatás számára. A fejlődési sémákat a történelmi materializmusból készen kapó történetírás számára a helyi adatok legfeljebb illuszt- rációul szolgáltak, az uralkodó tudománypolitika a helyi aspektust szinte teljes egé- szében száműzte az akadémiai-egyetemi történetkutatásból. A helytörténet feladata legfeljebb adatok szállítása lett, vagy a helyi megemlékezések ideológiai céljait szol- gálta. Az 1960-as években kialakuló megyei történetírói műhelyek a leginkább abban fogalmazhatták meg feladatukat, hogy a táji típusokat, a sokszínűséget mutassák be,

22 adatokat szolgáltassanak a “nagy történetírásnak”, illetve burkoltan annak kritikáját fogalmazzák meg. Az 1960-as évektől Magyarországon is megjelenő modern gazdaság- és társada- lomtörténetben a regionális monográfia fontos szerepet kapott, a történeti demográ- fiában az egyes falvak anyakönyveinek feldolgozására épült a kutatás, az agrártörté- net-írás számos területe is igényelte a helyi ismereteket. Mindez hatott arra, hogy az általában a megyei levéltárak körül kialakuló publikációs tevékenység komoly támo- gatást kaphatott szakmai oldalról. További és talán bátran mondhatjuk, alapvető változást hozott a lokalitás prob- lémájában a társadalomtörténet előtérbe kerülése. A társadalomtörténet számos irányzata, vagy a hozzá kapcsolható törekvések, mint a történeti antropológia számá- ra a helyi esettanulmány alapvető műfajjá lett. Megváltozott az általános és egyedi viszonya, a helyi fejlődés, a regionalitás nem az általánost színező kiegészítés, hanem a történeti valóság egy alapvető dimenziójává vált. Ez a tendencia jelenleg is folyta- tódik, s a mikrotörténelem divatja is erősíti. Ebben az esetben a helyi forrásanyag ismerete, feltárása alapvetően fontossá vált, felértékelődtek a megyei levéltárban őrzött dokumentumok. A Hajnal István Kör tevékenységében jól látható ez az új kapcsolat a központi tudományos törekvések és a helyi levéltárak, történészek kö- zött. Ha a vázlatosan megrajzolt és elnagyolt képet elfogadjuk, akkor a Zalai Gyűjte- mény indulásakor tudatosan felvállalta az elhanyagolt területek, a helyi erudíció fel- karolását. S a történeti munkában ennek a vonulatnak megmaradása mellett egyre inkább erősödtek azok az irányzatok, ahol a helyi és országos, fontos és periferikus szembeállítás értelmét vesztette. Ilyen értelemben a zalai levéltár köré szerveződő kutatás és publikáció egy helyi műhelyből fokozatosan, egyszerűen történetkutató műhellyé vált. A szakmai tendenciák mögött az 1960-as évektől fokozatosan meginduló decent- ralizáló törekvések is megemlítendők. A korábban gyakran egyszemélyes (abban az értelemben, hogy egyetlen történész által fémjelzett) levéltárakban felnőtt egy nagyobb számú levéltárosi és történészkutatói gárda. A múzeumokban a régészet és néprajz már korábban sikerrel építette ki szakmai állásait, az 1980-as évektől a törté- nészek is helyet kaptak ezen intézményekben. 1974-ben a Zalai Gyűjtemény Degré Alajos, Simonffy Emil, Szabó Béla levéltárosokra támaszkodhatott, mellettük nem hivatásos kutatók (Blázy Árpád), másutt dolgozó történészek (Lagzi István, Varga János) munkáit közölte. Az 1990-es években már a helyi kutatók több nemzedéke jelentkezik írásaival a kötetekben: Béres Katalin, Bilkei Irén, Czigány László, Csomor Erzsébet, Foki Ibolya, Halász Imre, Horváth Zita, Káli Csaba, Kapiller Imre, Me- gyeri Anna, Mikó Zsuzsa, Molnár András, Németh László, Srágli Lajos, Turbuly Éva, Vajda László, Vajda Lászlóné.

23 A helyi történetkutatói munka felértékelődését hozta magával az 1989 utáni vál- tozás, a történetkutatás és a kiadás központi műhelyeinek, a centralizált történetírás modelljének meggyengülése. Ennek eredményeképpen korábban országos, központi feladatoknak minősülő kutatások, forráskiadványok is a helyi műhelyekhez kerültek. Ezt a tendenciát lehet sajnálni, de mindenképpen fontos és tartós fejleménynek mi- nősíthetjük. A Zalai Gyűjtemény huszonöt éve alatt nemcsak a történetírás, a szervezeti kere- tek, a finanszírozás változott, hanem az ország politikai rendszere is. Mindezen fej- leményeket figyelembe kell vennünk, amikor a sorozat ürügyén egy helyi történészi műhely munkáját tesszük mérlegre.

A közgyűjteményi évkönyv Az első tizenöt év publikációs stratégiája egyértelműen azt mutatja, hogy a kiad- ványsorozat egyik fő célja az volt, hogy a zalai közgyűjteményekben dolgozók írásait gyűjtse össze, jelentesse meg. Hasonló kiadványok számos más megyében már létez- tek, de általában a múzeumok és levéltárak külön-külön rendelkeztek saját évkönyv- vel. Az évkönyv jellegű publikációk a régészettől az irodalom- és művészetkritikáig közöltek írásokat. A Zalai Gyűjteményben az első kötet 1974-ben jelent meg Ta- nulmányok címmel; 1978-ban új címe: Közlemények Zala megye közgyűjteményei- nek kutatásairól. 1978. (1978 és 1988 között nyolc hasonló kötet jelent meg.) A Közlemények jó képet nyújtanak a megyei múzeumok és a levéltár munkatár- sainak munkájáról, rendszeres bibliográfiát adnak a megyéről. Zala megyében három jelentős múzeum, a kanizsai, keszthelyi és zalaegerszegi régészei, néprajzkutatói, majd pedig történészei publikáltak. A régészek esetében az egyes ásatásokról készült jelentés a leggyakoribb műfaj. Kiemelendő a középkori régészet (vár- és templom- ásatások) jelentősége. A néprajz változatos formában van jelen, fokozatosan nő az aránya. Az irodalomtörténet, irodalomkritika, képzőművészetek jelenléte a leginkább szórványos. A történeti tanulmányok jelzik a változásokat. Degré Alajos, a sorozat első szer- kesztője még csak két kisebb cikkel van jelen. A megyék működésével foglalkozó alapvető kutatásainak mintegy mellékterméke Pálóczi Horváth Ádám az 1819. évi zalai választásokról szóló írásának közreadása. Hasonlóan kevés munkájával szerepel Simonffy Emil is. Simonffy Emil a Szabó István nevével jelzett parasztságtörténeti iskolához kötődik, elsősorban a jobbágyfelszabadítás utáni földbirtokrendezésekkel foglalkozott. Zalaegerszeg legelőért folytatott harcáról készült tanulmánya ebbe a tárgykörbe illeszkedik. Mindkét szerző jól ismert történészkutató, munkásságukat nem szükségszerűen a helyi kiadványokban jelentették meg. Az idősebb levéltárosi nemzedékhez tartozott még Szabó Béla, akit a klasszikus, jól képzett, régimódi levél- tárosként jellemezhetünk. Hatalmas ismeretanyaga mellett jó érzékkel nyúlt fontos

24 problémákhoz. Munkássága elsősorban a zalai nemesség történetének kutatására irányult. A török háborúk utáni birtokviszonyok kialakulásának fontos kérdése volt az új szerzeményi birtokok és a fegyverjog megváltása; lényeges kérdés az 1741. évi inszurrekció története is. De elsősorban két további írását kell megemlíteni. Az agilisekről írt tanulmánya szinte mai napig egyedül áll, e több megyében fontos és nagyobb számú csoport törekvéseivel és azoknak kudarcával senki más nem foglalkozott. Hasonlóan lényeges kérdést vizsgál a nemtelenek birtokképtelenségének problémájáról készített alapos tanulmánya. Ebben rá tud mutatni, hogyan keletkezett ez a későbbiekben jelentős ideológiai szerepet kapott tétel (bírósági döntésre és nem Werbőczyre vezethető vissza), s hogyan köthető néhány kisebb táj urainak pereihez. Szabó Béla munkáit a pontos, alapos forrásfeltárás, leírás jellemzi. “Helyi” esemé- nyekkel, folyamatokkal foglalkozik, de azok az országos folyamatokban is lényege- sek. Írásainak összegyűjtése és újrakiadása fontos lenne. Az idősebb történészgeneráció mellett az 1970-es évektől jelentkezik a fiatalabb nemzedék. Esetükben jó iskolát feltételezhetünk, mert a szakmailag láthatóan felké- szült levéltárosok rendre olyan témákkal jelentkeztek, amelyek fokozatosan váltak érdekessé a kor történetírásában. Benczéné Nagy Eszter 1978-ban egy zalaegerszegi polgár (Ebert Antal) hagyatéki összeírását elemzi, felhíva a figyelmet e forrás értékei- re és az életmód tanulmányozására. (Másutt nagykanizsai leltárakat elemzett.) A hagyatéki forrásanyag az 1980-as évektől vált fontossá nagyobb kutató programokban. Kapiller Imre a művelődéstörténet területén a nemesi könyvtárakra fordít figyelmet (részben szintén hagyatéki leltárakat használva), majd pedig a gimnáziumi anyakönyvek alapján az iskolába járást vizsgálja. Mindkét téma érdekes a “nagy” történetírás számára is. További forrásra hívja fel a figyelmet Kapiller Imre és Lendvai Anna: a tűzkár- jegyzékeket elemzik. Lendvai Anna Nagykanizsa város tűzvédelmi intézkedéseinek ismertetésébe illeszti be a kárjegyzék elemzését, Kapiller Imre már megpróbál első- sorban a vagyonra következtetni. Halász Imrét a Bach korszak iskoláztatási viszonyai érdeklik, ezt a témát sokoldalú adatismertetéssel közelíti meg. A levéltárosi munkához szorosan hozzátartozik az irattermelő intézmények ismerete, a közigazgatás működésének rekonstruálása. Turbuly Éva a 18. századi Zala megye esetében foglalkozik a megyei közigazgatás feladataival, közli a szabályrende- leteket. A munka hálátlan, de rendkívül fontos. A városok írásbeliségével is foglalkozik több tanulmány. A levéltárban dolgozó történészkutatók munkássága láthatóan az 1711-1848. kö- zötti másfél évszázadra koncentrálódik. A középkorral a régészek foglalkoznak. A középkori kutatások “elhanyagolását” magyarázza egyrészt, hogy Holub József mo- nográfiája, a korábbi oklevélkiadások a középkori megye viszonyait feltárták, más- részt viszont a középkori forrásanyagot nem a helyi levéltár őrzi. De a nyolcvanas évekig általában kevés érdeklődést váltott ki a Mohács előtt időszak. Kisebb az ér-

25 deklődés a török korszak iránt is, ennek oka is a forrásanyag helyi hiányában találha- tó meg. A levéltárosok mellett másutt dolgozó kutatók is számos történeti tanulmányt közöltek. Bencze Géza a történeti földrajz Magyarországon sajnálatosan elhanyagolt területén dolgozott, a megye 18-19. századi útviszonyairól, vízrajzáról írt cikkei a levéltárban őrzött (és részben általa kiadott) iratokra épülnek. Sajnos e kutatások Bencze Géza elköltözésével abbamaradtak. Kerecsényi Editet szakmai identitása a néprajzhoz köti, de írásai mindenkor a történeti forrásanyag ismeretéről és jó használatáról tanúskodnak. Emellett bámula- tosan széleskörű érdeklődés és sokoldalú tudás jellemzi. A nagykanizsai polgárkönyv feldolgozása vagy a Guttman család történetének megrajzolása példaszerű kérdései- ben és módszereiben is. Kerecsényi Edit igen jól hasznosítja a megyei történeti lexi- kon munkálatai során gyűjtött anyagot is. Személyében a hagyományos muzeológus- kutató és történész jelenik meg a Zalai Gyűjteményben. A helyi történeti kutatásokban kisebb szerepe van az irodalomtörténetnek, a mű- velődéstörténetnek. A megye a 18-19. század fordulóján Berzsenyi, Dukai Takács Judit, a keszthelyi Helikon ünnepségek révén nemzeti, országos jelentőségre tett szert. Ez tükröződik a tanulmányokban is. A művelődéstörténetben kiemelendők Németh József összefoglalásra törekvő írásai. A középnemzedékhez sorolható szer- ző a megye kulturális és művelődési életét követi nyomon a középkortól a 19. száza- dig. Az elérhető adatok szinte teljes körére építve mutatja be a megye művelődési viszonyait, és azt mindenkor elhelyezi az országos tendenciákban.

A tematikus kötetek Az 1980-as évektől az évkönyvformát a tematikus tanulmánykötetek váltották fel. Az első kötet Művelődési tanulmányok címmel 1990-ben jelent meg. A tanulmányok a helyi kutatók és a Zalával foglalkozó másutt dolgozó történészek munkái, megva- lósítva a műhelyszerű együttműködést. Németh József összefoglaló tanulmánya - korábbi írásait követve - rendkívül széles ismeretanyagra támaszkodva átfogó képet tud nyújtani a zalai művelődési viszonyokról. De talán nem méltánytalan kiemelni az újszerű megközelítést képviselő kisebb cikkeket, amelyek az iskoláztatás társadalom- történetéhez köthetők. Bilkei Irén az egyetemjárás problémájához kapcsolódva vizs- gálja a litterátus műveltséget a kora újkorban. Kapiller Imre és Sasfi Csaba a gimná- ziumi anyakönyvek alapján a 18. század közepétől fontossá váló formális iskolai képzés fontos kérdéseit elemzik. Kapiller Imre már korábbi munkáiban is foglalkozott a kérdéssel, most elsősorban a kőszegi gimnázium zalai diákjaira vonatkozó adatokat közli. Sasfi egy nagyobb szabású vállalkozás részeként indult kutatás első eredményeit közli. Mindkét tanulmány világosan megfogalmazza azt, hogy miért lényeges a gimnáziumi hallgatóság vizsgálata, s az egyénekig lehatoló számbavételt

26 emelik ki. Sasfi cikke lényegében kijelöli azt a kutatási módszert, a kérdéseket, melyek a későbbiekben több dunántúli gimnáziumra kiterjedve a társadalomtörténeti kutatás egy fontos programjává lettek. Másik kiemelt téma a nyomdászat története; olyan terület ez, amelyik a hagyomá- nyos helyi történetbúvárlás műfaja. Gyimesi Endre a 19. századi kezdeteket kutatja, feltárva a keszthelyi és zalaegerszegi nyomdák kezdeti működését. Foki Ibolya a 19. század második felének zalaegerszegi nyomdáival foglalkozik. Király Ferenc tanulmánya Keszthelyről újszerűen közelíti meg egy mezőváros könyvkultúráját. Egyrészt hasznosítja a hagyatéki leltárakat, az egyetemi nyomdánál elérhető könyvrendeléseket, másrészt az írni-olvasni tudást elemzi aláírások, az 1869. évi statisztika segítségével. A kötet jól jelzi, hogy mi a tematikus csoportosítás egyik előnye: összekötheti a helyi kutatókat más műhelyekkel, s fóruma lehet a kialakuló kutatási együttműkö- désnek. A helyi ismeretanyag, a globális kérdések összetalálkozása a művelődés tár- sadalomtörténetének megteremtéséhez fontos lépés. Hasonlóan sikeres együttműködés és előrelépés jellemzi a következő tematikus kötetet, a Gazdaságtörténeti tanulmányokat. A gazdaságtörténet az 1960-70-es éveknek volt a dinamikus tudományága, a Zalai Gyűjteményben szinte korábban nem is volt jelen. A tematikus kötet jó képet ad a 90-es évek történetírói tendenciái- ról. Egyrészt a gazdaságtörténet a társadalomtörténet részeként jelenik meg, s a ta- nulmányokban már kiemelt helyet kap a köznemesség társadalom és gazdaságtörté- nete. Bilkei Irén Csányi Ákos életpályáját állítja össze. Turbuly Éva remek és forrá- sokban gazdag képet rajzol egy nemesi gazdaságról, elsősorban a hagyatéki iratokra támaszkodva. Molnár András Deák Ferenc birtokainak körülményeit követi nyomon; bár őt elsősorban a neves politikus személyes viszonyai érdeklik, az általa megrajzolt kép általánosabb problémákra mutat rá a köznemesi gazdálkodásban. Mind- két tanulmány számos értékes forráselemzési lehetőségre mutat rá, amelyek legtöbb megyei levéltárunkban tömegesen megtalálhatók, s a köznemesi birtokviszonyok, gazdálkodás és életmód alapvető forrásait képezhetik. Másrészt a közgazdaságtanra épülő történeti elemzések szaktudományosabbá váltak; a kötetben ezt Csite András tanulmánya képviseli. Zala megyére a viszonylag erős birtokos nemesség mellett a nagybirtok súlya volt jellemző, ennek gazdálkodását két tanulmány képviseli. Tilkovszky Lóránt fontos forrásismertető tanulmánya Széchenyi István Zala megyei uradalmait mutatja be. Csite András tanulmánya viszont elemző módszeriben képvisel újat. Az ökonomet- riára jobban építő, a közgazdaságtani elméletet is hasznosító kvantitatív elemzése arra tud rámutatni, hogy a Festetics uradalmak fejlődését a konjunkturális viszonyok mellett a birtokos személye, törekvései határozták meg. A kisebb adatközlések (Bácskai Vera és Sasfi Csaba) a lokalitás hagyományos példái.

27 A harmadik tematikus kötet a hadtörténettel foglalkozik, s elsősorban a széles tematikus palettára kell felfigyelnünk. A végvári harcoktól a második világháborúig terjedő cikkek zöme érzékelteti a változást e területen is. Kelenik József tanulmánya a Kanizsával szembeni magyar végvárakról módszertani, megközelítésbeli újdonsá- got hoz, rendszerként szemlélve a végvárakat; kvantitatív, számítógépes feldolgozás- sal készítette elemzéseit. A hagyományos erudíciót képviseli Szita László és Bariska István tanulmánya. Az 1848 hadtörténetében mutatkozó új törekvéseket Molnár András és Hermann Róbert képviseli. Molnár András jól sikerült kísérletet tesz egy város nemzetőreinek társadalmi elemzésére, emellett pontosan rekonstruálja a meg- alakulás és a nemzetőri tevékenység eseménytörténetét. Hermann Róbert pedig a hatalmas forrásfeltárásra épülő alapos, új eseménytörténetre ad jó példát. A tematikus kötetek egyszerre képviselik a helyi kutatások hagyományos erényeit, az igényes adatfeltárást és a helyi összefüggések bemutatását, valamint az új kérdé- sek, módszerek előtérbe kerülését. Sikeres formának nevezhetjük. Némileg csorbul azonban az az igény, hogy a helyben dolgozók jussanak publikálási lehetőséghez. Talán emiatt tért vissza utóbb mégiscsak a levéltár az évkönyvszerű szerkesztéshez, s két kötetben most már csak történeti tanulmányokat tett közzé. Az 1980-as években számos külső tényező is hozzájárult a kiadványsorozat kon- cepciójának, tényleges publikációinak változásához. Degré Alajos halálával lezárult egy korszak, majd az 1989 utáni politikai változások alapvetően megváltoztatták a helyi politikai és pénzügyi körülményeket is. Nemcsak szabadabb lett a kutatás és publikáció (1956 történetének feltárása megindult, a legújabbkori történelem is meg- szabadult számos kötöttségétől), hanem végérvényesen bekövetkezett a nemzedék- váltás is a Gyűjtemény szerkesztésében.

A történeti tanulmányok Az 1994-ben és 1997-ben megjelent kötetek elsősorban a helyi kutatók munkáit adják közre, bizonyítva a bevezetőben mondottakat, a helyi szakemberek számának örvendetes növekedését. Az egyik megfigyelhető tendencia a köznemesség társada- lomtörténeti vizsgálatának megerősödése. Bilkei Irén két tanulmánya a 16. századi családok történetét, birtokviszonyait mutatja be, mögötte kirajzolódik forrásfeltáró munkája, a megőrzött értékes hiteleshelyi iratanyag feltárása. A helyi források példás feldolgozása (és tervezett kiadása), a helyi köznemesi elit társadalomtörténeti vizsgá- lata egyben része az országos problematikának, a megyei nemesség társadalomtörté- nete feltárásának. Turbuly Éva, Dominkovits Péter tanulmányai is ebbe az irányba mutatnak. Zsoldos Attila rövid, de fontos írása a kehidai oklevélről ennek a csoport- nak kialakulását elemzi. Zala megye társadalomtörténetének fontos része a nemesség jobb megismerése, s talán megfogalmazható, hogy ez a helyi kutatásokban is kezd

28 kirajzolódni. Degré Alajos, Szabó Béla kutatásaihoz most új szemléletű, más forrás- anyagra támaszkodó tanulmányok társulnak. Továbbra is fontos tevékenység a reformkor és 1848 vizsgálata, egy sor közle- mény árulkodik e munka színvonalas folytatódásáról. Külön kiemelendő az a törek- vés, hogy a politikatörténet helyi aspektusát más korokban is megragadják. Ez azért is nehezebb, mert 1848 után a megye fokozatosan, de állandóan veszít politikai sze- repéből, s fennáll a veszélye, hogy a helyi politika vizsgálata elvész az apró érdekes- ségekben. Az 1956-os forradalom története is része lesz a helyi történeti hagyománynak, s más ponton is bővül a levéltárhoz kapcsolódó kutatások köre. Horváth Zita cikke az úrbérrendezés során készített helyzetfelmérésről (9 kérdő- pont) egy alapvetően fontos forrásanyag feldolgozásának kezdetét jelzi, egyben új szín a Gyűjteményben, ahol a parasztság története csak szórványosan jelentkezett korábban. Az 1990-es években tehát gazdagodik a profil, megerősödnek a központi témák. Viszont nem bővül az “amatőr” kutatók köre.

A konferenciák Egy-egy tudományos műhely, egyesület, intézmény súlyát jelzi, hogy milyen rend- szerességgel képes tanácskozások, szervezésére. A helyi tudományos élet kiemelkedő alkalmai a kisebb-nagyobb konferenciák. Ekkor találkozhatnak egymással helyi és máshonnan jött kutatók, az előadások kiadása a színvonalas és tágabb érdeklődésre számot tartható kiadványokat szaporítja. A tanácskozások témái jelezhetik a helyi érdeklődést (Deák, Csány stb.), vagy a helyi műhelyek fontosságát. A helyi politikai élet, az 1989 után lassan újraszülető társadalmi nyilvánosság is megteremtheti a maga tanácskozásait. Kimondottan konferencia-anyagként három kötet jellemezhető, bár mindegyik ennek sajátos válfaja. Az 1983-ban megrendezett nagyszabású tanácskozás az apró- falvakról igazi pluridiszciplináris konferencia volt, számos szekcióval. A rövid elő- adások a történelem szakágaitól a néprajzon, a településföldrajzon át a demográfiáig terjednek. Jelentősége nemcsak szakmai, hanem széles értelemben véve politikai is volt. Az aprófalvak problémája egy olyan korban, amikor még élt a kisfalvakat fej- leszteni nem kívánó állami politika, fontos, Zala megyét erősen érintő településpoli- tikai kérdés volt. Az 1987-ben megjelent kötet rövid előadásszövegeket, helyenként szinte csak rezüméket ad közre, de ezek hangnemében is érződik, hogy a konferencia “tett” volt. 1988-ban Simonffy Emilt ünnepelte Zalaegerszegen egy tanácskozással a törté- nésztársadalom. Ennek előadásai azonban a Közleményekben jelentek meg. A Csány László emlékkonferencia anyaga önálló tanulmánykötetként került be a Gyűjte-

29 ménybe. Az 1990-es években egyre rendszeresebb a levéltár által szervezett tudomá- nyos tanácskozások sora (Levéltári Napok). Ezek közül némelyik előadásai önálló kötetben is megjelentek. A helyi tudományos élet formái bővültek a Deák Ferencről, az Ellenzéki Nyilatkozatról stb. rendezett megemlékezésekkel, amelyek a problémák szakértőit hozták el Zalaegerszegre, s külön kis kötetekben meg is jelent anyaguk. A Zalai Gyűjteményben megjelent másik konferencia-anyag az oktatás társada- lomtörténete. A korábban részben ismertetett zalai, illetve a levéltári műhelyhez kapcsolódó kutatások (Kapiller Imre, Sasfi Csaba), valamint a zalaegerszegi gimnázi- um alapításának századik évfordulója együttesen tették lehetővé, hogy egy újszerű, szintézisre és az új kutatások bemutatására egyformán törekvő tanácskozást a levél- tár megrendezzen. Az elhangzott és kiadott előadások tükrözik, hogy az iskolatörté- netben milyen új törekvések figyelhetők meg, milyen eredmények születtek. A ha- gyományosabb iskolatörténet mellett bemutatkoztak Karády Viktor szociológiai szemléletű, a modernizációs folyamatokban az iskolai versenyt elemző kutatásai. Karády és munkatársai az iskolai anyakönyvekre, a diákok személyi adataira támasz- kodnak elemzéseikben, amelyek elsősorban a zsidó vallású gyerekek iskolai sikereit, e csoport “túliskolázottságát” elemzik. A zalai reformkori gimnáziumok társadalom- történeti vizsgálatai is az anyakönyvek számítógépes feldolgozásaira épülnek. A kötet tanulmányok formájában adja közre az előadásokat, számos esetben először közölve fontos kutatási eredményeket. Ezáltal a kötet tartalmilag túllép a helyi publikációs jellegen. A Gyűjtemény egyik legfrissebb köteteként megjelent munka (Deák Ferenc igaz- ságügyi miniszteri tevékenységéről) is eredetileg egy konferencia előadásaira épül, de az egyes írások valóságos tanulmányokká bővültek, s a kötet forrásközléssel is kiegé- szült.

A monográfiák Az évkönyvek, tanulmánykötetek, konferenciakötetek mellett a Zalai Gyűjte- mény monografikus köteteket is közreadott. Az első már ilyen volt, Blázy Árpád gyógyszerészeti kismonográfiája még a hagyományos kisművesi munkát tükrözi. Egy részdiszciplína, az orvostörténet terén összeszedte a helyi és központi levéltárak adatait, s ezeket rendezte össze. A kötet értékét mai napig adatai adják. A lengyel menekültekről a sorozat harmadik köteteként megjelent munka azt a tendenciát tükrözi, hogy a kényes kérdésekről könnyebb volt a kispéldányszámú vidéki kiad- ványokban publikálni. Itt a kiadvány helyet adott egy országos probléma részben helyi viszonyait ismertető munkának, amely egy területen fontos áttörést jelentett. A magyar kormány és társadalom viszonya a lengyel menekültekhez nem illett bele a korról alkotott sémákba (Lagzi Istvánnak előszavában szinte még mentegetőznie kellett), de megindította az átértékelés fontos folyamatát.

30 Varga János kismonográfiája Deák Ferencről egyrészt beleillik a helyi emlékezet szolgálatába, másrészt itt is az eldugottabb, megyei publikációs lehetőség megoldást jelenthetett az akadémiai központ által kevésbé szeretett téma vagy szerző megjelen- tetéséhez. (Egyben Degré Alajos sorozatszerkesztő kapcsolatait is mutatja.) Béli József és Kotnyek István monográfiái már a megyei határok között vizsgálnak törté- neti jelenségeket. Béli József az 1945-ös földosztás zalai történetét és eredményeit mutatja be igen gazdag forrásanyagon. A megye, mint keret itt egyrészt indokolt a földosztás lebonyolítása miatt, másrészt lehetőséget teremt a regionális vizsgálathoz. Kotnyek István munkája esetében kiemelendő a témaválasztás, az oktatás fontossá- ga. A munka elsősorban adatokat tár fel, s képeket mutat be a tanítók életéből. A mai történetkutatásban az oktatás és iskola problematikája megnövekedett szerepet kap, ehhez jó kiindulás zalai szinten ez a munka. Gaál Antal adattára a tanácsi dolgozókról 1950-1985 között szinte egyedülállónak nevezhető. Nem ismerünk hasonlót az 1949 utáni időszakból. A helyi cím- és névtá- rak hiányában a későbbi idő történésze számára alapvetően fontos forrásmunka lesz majd ez a kötet. A modern történetkutatás nélkülözhetetlen segédeszközei a történe- ti tiszti cím- és névtárak. Zala megyében ennek munkálatai folynak, s ezt egészíti ki a korábban megjelent kötet. Kovács Imre munkája a türjei prépostságról egy korábban készült kézirat közre- adása, s részben elüt a történeti kiadványoktól, mert helytörténeti jellegű. Értéke a hagyományos, pontos történeti feltárás és elbeszélés az, amit klasszikus erudíciónak nevezhetünk. A néprajzi és régészeti monográfiák az adatközlés és elemzés keverékei. Kieme- lendő azonban Kerecsényi Editnek a muramenti horvátokról készített munkája. Egyrészt pontos, adattárszerű történeti ismertetést ad, másrészt pedig teljes körű néprajzi leírást.

A forrásközlések Az 1960-as évektől a magyar történetírás egyik problémája a forrásközlő tevé- kenység háttérbe szorulása, helyenként szinte teljes hiánya. A 19. századi rendszertelen és szakmailag gyakran nem megfelelő forrásközlés a két világháború között ha- talmasat lépett előre, mind azáltal, hogy rendszeres programként fogalmazódott meg, mind pedig a közlés szabályainak, szigorú szakmai feltételeinek kialakításával. A forrásfeltáró és kiadó program változott tartalommal, de az ötvenes években is foly- tatódott más területeken (forradalmi hagyományok, parasztságtörténet). Az 1960-as évektől azonban szinte megszűnt a központi tudományos programokban a forráski- adás. A megyei levéltárak publikációs lehetőségeinek kibővülése részben erre a prob- lémára keres megoldást. A helyi kiadványok jobban támaszkodnak a levéltári forrás-

31 feltárásra, teret nyitnak a forrásközlésre is. A forrásközlések közül kiemelendő a megyei közgyűlések regesztáinak közlése, amelyet számos levéltár kezdett meg. Za- lában két kötet jelent meg, s csak sajnálhatjuk, hogy a munka lassan halad előre. Hasonlóan országos programhoz kapcsolódik az 1956-os forradalom és szabad- ságharc helyi forrásanyagának közlése. Csomor Erzsébet és Kapiller Imre munkája igényes munka. Az adatgyűjtés az ismert forráslehetőségek teljességét átfogta. A teljes forrásfeltárás mellett a történészi forrásközlés pontossága jellemzi a kötetet. Kiemelendő a kötet utolsó harmadát kitevő rész, amely a forradalmi szervek vezető- inek névsorait közli. Ez minden további kutatómunkához alapvető, s elősegíti az 1956-os forradalom társadalomtörténeti megközelítését. Csány László kormánybiztosi iratainak közlése szintén egy országos programhoz kapcsolódik. Részletesebben később elemezzük. Más szemponttól újszerű kötet az 1944-47. közötti megyei életet bemutató for- rásközlés. Itt a tudományos feltárás és a történeti kép formálása együtt jelentkezik. A feltárt dokumentumok nyilvánvalóan segítenek abban, hogy a háborús pusztítás nagyságát, az újjászervezés munkáját, a politikai viszonyokat jobban megismerjük, ahogy ezt a két bevezető tanulmány is megteszi. De a mindenképpen szükséges válogatás leginkább olvasókönyvszerűvé teszi a kötetet, s feladata, hogy a korábbi egyoldalú, “felszabadulási” koncepció helyett egy valósabb, árnyaltabb képet adjon. Ezt sikerrel meg is oldja. Más esetekben a forrásközlés esetleges. Bencze Géza két fontos megyei leírást ad ki, Petánovits Katalin a Festetics család keresztúri uradalmának szerződéseit. Ez utóbbi - érdekes - kötet esetében ezért vethető fel az esetlegesség kérdése, mert a Festetics levéltár az uradalmi kontraktusok teljes sorozatát megőrizte 1848-ig, a Zalai Gyűjteményben kiadott kötet valahogy innen “kallódott” el, s került elő Keszthe- lyen. A kötet megjelentetése az uradalmi forrásanyag ismerete nélkül helyi érdekes- séggé teszi a közlést, Petánovits Katalin bevezetője azonban a néprajzi ismeretanyag mozgósításával szemléletes, jó képet ad az uradalommal munkára szerződő szakem- berekről, iparosokról. A levéltáraknak nyilvánvalóan mindenkor fontos feladata a forrásfeltárás és ki- adás. Nem beszélhetünk azonban arról, hogy a megyei levéltárak e téren kialakult programmal rendelkeznének, vagy akár megfogalmazódott volna a koncepció erre vonatkozóan. Az egyik oldalon a központi szervek ajánlásai vagy szakmai szerveze- tek programjai nyomán elindultak a nagyjából egységes és rendszeres közlések. Ilyen a közgyűlési regeszták kiadása, a megyei statútumok kiegészítése vagy újrakiadása, de ilyen a kézműipar vizsgálatához fontos árlimitációk összegyűjtése stb. Ebbe a típusú munkába illeszkedhetnek a zsidó (netán a cigány stb.) összeírások közreadása. A másik oldalon a megyei szervezet működése során keletkezett helyi iratanyag kiadása lenne a feladat. A már említett tiszti cím- és névtár, a szabályrendeletek ki- adása mellett megtalálhatók további feladatok is.

32 Végezetül a személyes adatok (végrendeletek, hagyatéki leltárak stb.) névmutató- inak modern szempontú kiadása is szóba jöhet. Megjegyzendő, hogy a forráskiadás egységes szabályozásának hiányában a kiadá- sok igen eltérő formákat öltenek. Bencze Géza és Petánovits Katalin a betűhív köz- lést választotta, az újabb forráskiadványok a történészi szabványokat követik. Szük- ség lenne a helyi norma és szabályzat kialakítására. Ez a jegyzetelésre is vonatkozik.

Deák Ferenc, Csány László és az 1848-49. évi szabadságharc A nemzeti történelem és a helyi emlékezet találkozik a magyar reformkor, majd 1848-49 nagy alakjaiban, akik a Zala megyei politikából emelkedtek fel a nemzet élére. Természetes, hogy Deák Ferenc és Csány László kultusza mindig erősen jelen volt Zalában, s ez tükröződik a helyi kutatómunkában és publikációkban is. A forra- dalmár, radikális Kossuth mellett a kiegyezést megteremtő, óvatos Deák az 1948-as centenárium után igencsak háttérbe szorult. Az 1960-as években megindult a kiegye- zés újraértékelése, előbb a gazdaságtörténet oldaláról, majd pedig számos tekintet- ben politikailag is. A Deák Ferenc iránti érdeklődés megélénkült, s ebben a Zala megyei levéltár is fontos szerepet kapott. 1976-ban jelent meg a Tanulmányok Deák Ferencről c. kötet. A tanulmányok egyik vonulata jogtörténeti, s tükrözi a a Zalai Gyűjtemény szerkesztőjének szakmai körét, a másik vonulat azonban a reformkori és az öreg Deák Ferenc politikai tevé- kenységét elemzi. A Zalai Gyűjteményben jelenik meg 1980-ban Varga János kötete Deák reformkori munkásságáról. Ez esetben és a konferencia esetében is a vidéki, zalai megjele- nés valószínűleg megkönnyítette a publikálást, a hivatalos körök merevebb állás- pontjával szemben. A tanulmányok írói azonban leginkább a központban, Budapes- ten tevékenykedő történészek, jogászok voltak. A Csány László emlékkonferencia a levéltár kezdeményezéséből indult, s megjelent előadásai mutatják, hogy sikeres volt. A szervezőknek sikerült egyrészt olyan programot összeállítani, amelyben az előadások lefedik Csány László tevékenységé- nek főbb korszakait és területeit, másrészt erre a korszak legjobb szakembereit és dinamikus fiatal kutatókat nyertek meg szerzőnek. A reformkori megyei politikai élet, a részvevők nézetei és sorsa ekkor már a le- véltár egyik vezető kutatási témája, s ekkorra, 1989-1990-re tehető ennek a történet- kutatói műhelynek kialakulása. Molnár András érdeklődése és szervezői törekvései éppen a konferencia és a kötet kapcsán találkozhattak más kutatók hasonló munkás- ságával. Az eredmények igen látványosak: Molnár András elindult a deáki életpálya zalai részének feltárása irányába, megnőtt az érdeklődés a Deák család iránt, de más reformkori és 1848-49. évi témákban is fontos tanulmányok születtek.

33 Az elért eredményeket a jelzik a forrásközlések is. Csány László kormánybiztosi iratainak két kötetben való megjelentetése az évfordulós könyvtermés egyik fontos műve. A közlés mind tematikájában, mind módszereiben megfelel a szaktudomány normáinak. A kötet egészéről azt mondhatjuk, hogy semmiképpen sem egy “vidéki” kiadvány, hanem fontos tudományos termék, amelyet a Zala megyei levéltár adott ki. Hasonlóan jellemezhetjük a Deák igazságügyi miniszteri tevékenységét tárgyaló ta- nulmánykötetet is. Az 1848-49. év eseményeinek feldolgozásához tartozik a hadtörténet is. A helyi toborzású honvédzászlóaljak történetének elkészülte, a számos forrásközlés (köztük a ritka és fontos visszaemlékezések), Perczel Mór drávai hadjáratának története jelzi a fontos eredményeket. E területen a forrásgazdagság, a pontos rekonstrukció és a részletes eseménytörténet szinte új iskolaként határozható meg. Helyenként azonban a részletek gazdagsága, az elbeszélés mellett háttérbe szorul az elemzés, a távlatosabb rálátás. Külön említendő a 48-as zalai honvédek névsorának összeállítása. A munka egy- részt szolgálja a helyi emlékezést (községek rendjében kapjuk meg az egykori honvé- dek névsorait), de az egyének felé forduló társadalomtörténetnek is fontos forrás- anyagot szolgáltat. Itt azonban a két szempont ütközik. A tudományos használat szempontjából talán az eredeti lajstromok közreadása lett volna hasznosabb, a kuta- tókra bízva a személyek azonosítását.

* A Zalai Gyűjtemény elemzése arra mutat rá, hogy a kiadvány körül kialakult egy határozott arcéllel rendelkező helyi történészi műhely. Ennek egyik vonulata a reformkor, ’48, Deák, Csány alakja köré szerveződik. Itt a helyi kötöttség és az orszá- gos fontosság találkozik. A másik kirajzolódó terület a köznemesség társadalomtör- ténete. E területen számos cikk, terv mutatja, hogy szerveződik egy műhely, amelyik talán túllép a megye határán, ahogy a megyei nemesség kapcsolatai is behálózzák a Dunántúl nyugati részét. A harmadik területként a forrásfeltárás és elemzés emelhe- tő ki. Itt a levéltári munka fontos mellékterméke, a figyelemfelhívás a forrásokra és elemzési lehetőségekre jelenik meg. Talán a monografikus törekvés erősítése lenne feladat, a felismert problémák és források mélységben való feltárása.

Fatér Bernadett

A Zalai Gyűjtemény repertóriuma 1974-1998

Bevezető

A repertórium a Zalai Gyűjtemény 1974-1998 között megjelent 44 kötetének anyagát tárja fel. Első részében e kötetek címleírásait olvashatják, a megjelenés idő- rendjében. A második részben található tartalmi feltárás tételeit szerzői betűrendbe soroltuk, impresszumadataikban a kötetek sorszámát jelöljük. A tanulmányokhoz csatolt rezümék nyelvét betűjelekkel jelöltük, a tételcímeket angol és német nyelven is közöljük. A tájékozódást összevont személynév, földrajzi és intézményi, valamint tárgysza- vakat tartalmazó mutató segíti. A jobb olvashatóság érdekében a személyneveket dőlt betűvel szedtük. A tulajdonnevek esetében a tételszámok mindig a forrásban közölt névalak mellett szerepelnek, a különböző névváltozatokat utalók jelzik. A tárgyszavak és földrajzi nevek egyes tételeit alosztásokkal is részleteztük.

Rövidítések

a. angol nyelven Ac angol cím bev. bevezetés, bevezető f. francia nyelven h. horvát nyelven l. lengyel nyelven n. német nyelven nb. nembeli Nc német cím o. orosz nyelven összeáll. összeállította p. pagina (oldal) R rezümé r. k. római katolikus szerk. szerkesztette, szerkesztő vál. válogatta Zala m. Tcs. V. B. Műv. Oszt. Zala megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának Művelődési Osztálya

I. A Zalai Gyűjtemény kötetei

1. Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1974. Zala m. Tcs. V. B. Műv. Oszt. 107 p.

2. Tanulmányok, 1974. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1974. Zala m. Tcs. V. B. Műv. Oszt. 206 p.

3. Lagzi István: Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1975. Zala m. Tcs. V. B. Műv. Oszt. 190 p.

4. Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1977. Zala megyei Levéltár. 239 p.

5. Tanulmányok Deák Ferencről. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1976. Za- la megyei Levéltár. 451 p.

6. Régészeti tanulmányok, 1976. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1976. Zala megyei Levéltár. 222 p.

7. Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1977. Zala megyei Levéltár. 72 p.

8. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból, 1978. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1978. Zala megyei Levéltár. 212 p.

9. Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1978. Zala megyei Levéltár. 250 p.

10. Vajda József: Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek? 333 zalai népdal. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1978. Zala megyei Levéltár. 362 p.

11. Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1979. Zala megyei Levéltár. 71 p.

39 12. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból, 1979. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1979. Zala megyei Levéltár. 242 p.

13. Horváth Károly: Egy hernyéki parasztember dalkincse. Személymonográfia. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1980. Zala megyei Levéltár. 476 p.

14. Horváth László: A magyarszerdahelyi kelta és római temető. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1979. Zala megyei Levéltár. 186 p. /A terra sigillaták- ról szóló fejezet (IV. 2. g) Gabler Dénes műve/

15. Varga János: Deák és az első magyar polgári büntetőrendszer tervezete. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1980. Zala megyei Levéltár. 171 p.

16. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból, 1980-1981. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1981. Zala megyei Levéltár. 232 p.

17. A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai (1772-1793). Közzéteszi, bev. tanulmány Petánovics Katalin. Szerk. Tóth István. Zala- egerszeg, 1981. Zala megyei Levéltár. 252 p.

18. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból, 1982-1983. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1983. Zala megyei Levéltár. 322 p.

19. Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig. Szerk. Degré Alajos. 1-2. köt. Zalaeger- szeg, 1982. Zala megyei Levéltár. 413, 414-930. p.

20. Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1983. Zala megyei Levéltár. 369 p.

21. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból, 1984-1985. Szerk. Degré Alajos, Halász Imre. Zalaegerszeg, 1985. Zala megyei Levéltár. 226 p.

22. Gaál Antal: Zala megye közigazgatási beosztása és a tanácsok tisztségviselői 1950-1985. [Szerk. - -.] Zalaegerszeg, 1986. Zala megyei Levéltár. 146 p. /Adatok és források Zala megye történetéhez 1./

40 23. Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban. Két korabeli forrás alap- ján. Szerk. Degré Alajos, Bilkei Irén. Zalaegerszeg, 1986. Zala Megyei Levél- tár. 188 p. /Adatok és források Zala megye történetéhez 2./

24. Markó Imre Lehel - Rónai Béla - Varga Mária - Vitányi Borbála: Zala megye földrajzi nevei. 2. A keszthelyi járás. Szerk. Balogh Lajos, Ördög Ferenc. Za- laegerszeg, 1986. Zala Megyei Levéltár. 157 p. /Adatok és források Zala megye történetéhez 3./

25. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból, 1986. Szerk. Halász Imre. Zalaegerszeg, 1986. Zala megyei Levéltár. 359 p.

26. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból, 1987. Szerk. Bilkei Irén. Zalaegerszeg, 1987. Zala Megyei Levéltár. 288 p.

27. A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete. Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék V. regionális tudományos tanács- kozása Zalaegerszeg, 1983. június 2-3. Szerk. Degré Alajos, Foki Ibolya. Za- laegerszeg, 1987. Zala Megyei Levéltár. 355 p.

28. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból, 1988. Szerk. Bilkei Irén. Zalaegerszeg, 1989. Zala Megyei Levéltár. 282 p.

29. Bilkei Irén - Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek re- gesztái 1555-1711. 1. köt. 1555-1609. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, 1989. Zala Megyei Levéltár. 167 p.

30. Kossuth kormánybiztosa, Csány László, 1790-1849. Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg, 1990. Zala Megyei Levéltár. 315 p.

31. Művelődéstörténeti tanulmányok, 1990. Szerk. Turbuly Éva. Zalaegerszeg, 1990. Zala Megyei Levéltár. 372 p.

32. Kovács Imre: A türjei Premontrei Prépostság története. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, 1991. Zala Megyei Levéltár. 204 p.

33. A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849. Szerk. Molnár András. Zala- egerszeg, 1992. Zala Megyei Levéltár. 421, /16/ p.

41 34. Gazdaságtörténeti tanulmányok. Szerk. Kapiller Imre. Zalaegerszeg, 1993. Zala Megyei Levéltár. 287 p.

35. Zalai történeti tanulmányok, 1994. Szerk. Bilkei Irén. Zalaegerszeg, 1994. Zala Megyei Levéltár. 306 p.

36./1. Hadtörténelmi tanulmányok. Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg, 1995. Zala Megyei Levéltár. 351 p.

36./2. Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata. Zala megye, 1848. október 17. - december 24. Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg, 1995. Zala Megyei Levéltár. 148 p.

37. Dokumentumok Zala megye történetéből, 1944-1947. Szerk. Káli Csaba, Mikó Zsuzsa. Zalaegerszeg, 1995. Zala Megyei Levéltár. 261 p.

38. Balogh Elemér: Göcseji szólások és közmondások. [Szerk. Balogh Elemér, ifj.] Zalaegerszeg, 1995. Zala Megyei Levéltár. 212 p.

39. Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái. 2. köt. 1611-1655. Szerk. - -. Zalaegerszeg, 1996. Zala Megyei Levéltár. 189 p.

40. '56 Zalában. A forradalom eseményeinek Zala megyei dokumentumai, 1956- 1958. Vál., szerk. Csomor Erzsébet, Kapiller Imre. Zalaegerszeg, 1996. Zala Megyei Levéltár. 538 p.

41. Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai. Szerk. Sasfi Csaba. Zalaegerszeg, 1997. Zala Megyei Levéltár. 416 p.

42. Zalai történeti tanulmányok. Szerk. Káli Csaba. Zalaegerszeg, 1997. Zala Megyei Levéltár. 406 p.

43. A Batthyány-kormány igazságügyi minisztere. Szerk. Molnár András. Zala- egerszeg, 1998. Zala Megyei Levéltár. 322 p.

44. Hermann Róbert: Csány László kormánybiztosi iratai. Szerk. Molnár And- rás. 1-2. köt. Zalaegerszeg, 1998. Zala Megyei Levéltár. 432, 399 p.

II. A Zalai Gyűjteményben megjelent tanulmányok

1. ANDOR Eszter Zsidók és nem-zsidók a budapesti polgári iskolákban a XX. század elején: rekrutáció és iskolai teljesítmény. = 41. 367-400. p. Ac: Jews and non-Jews in the higher elementary schools of Budapest at the beginning of the 20th century: recruiting and school achievement. Nc: Juden und Nichtjuden in den Bürgerschulen von Budapest am Anfang des XX. Jahrhunderts: Rekrutierung und Schulleistungen.

2. ANDRÁSFALVY Bertalan A település és népi gazdálkodás történeti változásai a Dél-Dunántúlon. = 27. 285-293. p. [R: n.] Ac: Historical changes of the settlement and of the traditional farming in South-Transdanubia. Nc: Historische Wandlungen der Siedlungen und der volkstümlichen Wirtschaft in Süd-Transdanubien.

3. ANDRÁSSY Antal Munkás- és iparosművelődés a Balaton-parti községekben Somogyban a II. világháború előtt. = 27. 231-236. p. [R: a.] Ac: Worker and craftsman education in the settlements along the lake Bala- ton in the Somogy County before world war II. Nc: Arbeiter- und Handwerkerbildung in den am Plattensee gelegenen Gemeinden von Somogy vor dem zweiten Weltkrieg.

4. AUBERT Antal A mezőgazdaság területfejlesztő szerepe Baranya megyében. = 27. 109-113. p. [R: n.] Ac: The role of agriculture in regional development in County Baranya. Nc: Die gebietsentwickelnde Rolle der Landwirtschaft im Komitat Baranya.

43 5. ÁRKOVICS Istvánné - CSOMOR Erzsébet - MOLNÁR András - OLÁHNÉ SZAKÁLY Gabriella Az 1848-1849-es szabadságharc zalai honvédeinek névtára. = 33. 259-421. p. [R: n.] Ac: The catalogue of the soldiers of the 1848-1849 War of Independence from County Zala. Nc: Namensverzeichnis der Honvéden aus dem Komitat Zala im Frei- heitskampf von 1848-1849.

6. BÁCSKAI Vera Piackörzetek és piacközpontok a Dél-Dunántúlon a XIX. század első felé- ben. = 34. 213-249. p. [Függelék: A központi szerepkört betöltő települések hierarchikus csoportjai a Dél-Dunántúlon a XIX. század elején.] Ac: Market areas and market centres in South-Transdanubia in the first half of the 19th century. [Appendix: Hierarchic groups of settlements of central character in South-Transdanubia in the first half of the 19th century.] Nc: Marktbezirke und Marktzentren in Süd-Transdanubien in der ersten Hälfte des XIX. Jahrhunderts. [Appendix: Hierarchische Gruppen der Sied- lungen mit zentralem Wirkungskreis in Süd-Transdanubien am Anfang des XIX. Jahrhunderts.]

7. BALOGH Elemér, ifj. Deák Ferenc és az anyagi büntetőjog kodifikációja. = 43. 129-157. p. Ac: Ferenc Deák and the codification of substantive criminal law. Nc: Ferenc Deák und die Kodifikation des materiellen Strafrechts.

8. BALOGH Elemér, ifj. Az első népképviseleti választások Zala megyében. = 25. 195-209. p. [R: n.] Ac: The first parliamentary elections in County Zala. Nc: Die ersten Volksvertreterwahlen im Komitat Zala im Jahre 1848.

9. BALOGH Elemér, id. Göcseji szólások és közmondások. = 38. 3-212. p. Ac: Idioms and proverbs from Göcsej. Nc: Redewendungen und Sprichwörter von Göcsej.

10. BALOGH Elemér, ifj. Országgyűlési választások Zala vármegyében 1861-1872. = 26. 163-185. p. [Függelék: Zala vármegye országgyűlési képviselői 1848-1872 között; A köz- ponti választmány tagjai 1869-ben; A választókerületi összeíró küldöttségek;

44 A képviselőválasztásokat vezető küldöttségek; Az összeírások során elutasí- tottak jegyzéke; A központi választmány 1869. március 10-17. közti rekla- mációs tárgyalásain hozott határozatainak összegzése; Választói névjegyzék, 1865; Választói névjegyzék, 1872. - R: n.] Ac: Parliamentary elections 1861-1872 in Comitat Zala. [Appendix: Members of parliament for Comitat Zala between 1848 and 1872; The members of the central committee in 1869; The delegations of the election district census-takers; The delegations controlling the elections; The catalogue of the persons denied the right to vote; Summary of the resolutions of the central committee’s “claims conference” 10-17 March 1869; Electoral register 1865; Electoral register 1872.] Nc: Landstagwahlen im Komitat Zala in 1861-1872. [Appendix: Die Abgeordneten vom Komitat Zala zwischen 1848 und 1872; Mitglieder des Zentralausschußes im Jahre 1869; Die Konskriptionsdeputationen von Wahlbezirken; Die Wahlprüfungsausschüsse; Die Liste der aus der Ausü- bung des Wahlrechtes Ausgeschlossenen; Die Zusammenfassungen der Beschlüsse des Zentralausschußes während den Reklamationsverhand- lungen von 10-17 März 1869; Wählerliste 1865; Wählerliste 1872.]

11. BALOGH Miklós A Zalaegerszegi Nemzeti Bizottság története. 1945 április - 1949 január. = 26. 237-262. p. [Melléklet: A Zalaegerszegi Nemzeti Bizottság összetétele és tisztségviselői 1945. április - 1949. január. - R: o.] Ac: The history of the Zalaegerszeg National Committee. April 1945- January 1949. [Supplement: The constitution and the functionaries of the Zalaegerszeg National Committee April 1945 - January 1949.] Nc: Die Geschichte des Nationalkomitees von Zalaegerszeg. April 1945 - Januar 1949. [Supplement: Die Zusammensetzung und die Funktionäre des Nationalkomitees von Zalaegerszeg in der Periode April 1945 - Januar 1949.]

12. BÁNFFY Eszter A Balaton-Lasinja kultúra kultikus gödre Balatonmagyaródról. = 25. 5-11. p. [R: n.] Ac: The cultic pit of the Balaton-Lasinja culture from Balatonmagyaród. Nc: Die kultische Grube der Balaton-Lasinja Periode in Balatonmagyaród.

13. BÁNKI HORVÁTH Mihály A tanulók társadalmi rétegződése a kiskunfélegyházi gimnáziumban 1867- 1918. = 41. 295-300. p.

45 Ac: The pupils’ social stratification in the Kiskunfélegyháza high-school in 1867-1918. Nc: Die Gesellschaftsschichtung der Schüler im Gymnasium von Kiskun- félegyháza in der Periode 1867-1918.

14. BARAKONYINÉ WINICZAI Klára A baranyai apró- és törpefalvak demográfiai eróziójáról. = 27. 79-81. p. Ac: The demographic degradation of the small and dwarf villages in Bara- nya. Nc: Über die demographische Erosion der Klein- und Zwergdörfer in Ba- ranya.

15. BARISKA István Egy különös árulás történetéhez. Bezerédy Imre kuruc brigadéros hitszegé- séről. = 36/1. 79-142. p. Ac: To the history of a curious betrayal. About Imre Bezerédy brigadier’s treachery. Nc: Zur Geschichte eines merkwürdigen Verrates. Über Imre Bezerédy Kuruzenbrigadiers Treuebruch.

16. BARISKA István Az Entwurf és a Kőszegi Bencés Algimnázium. = 41. 255-274. p. Ac: The “Entwurf” and the Benedictine Pro-high-school of Kőszeg. Nc: “Der Entwurf” und das Benediktiner Progymnasium von Kőszeg.

17. BÉLI József Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében. = 4. 3-239. p. [R: n., o.] Ac: Enforcement of the 1945 redistribution of land in County Zala. Nc: Die Vollziehung der 1945-er Bodenreform im Komitat Zala.

18. BÉLI József Murakeresztúr és Nagybakónak fejlődése a felszabadulás utáni évtizedek- ben. = 27. 61-69. p. [R: n.] Ac: The development of Murakeresztúr and Nagybakónak in the decades after the liberation. Nc: Eigenartigkeiten der Entwicklung der Kleindörfer. Vergleich der Entwicklung von Murakeresztúr und Nagybakónak in den Jahrzehnten nach der Befreiung.

46 19. BENCZE Géza A dunántúli szénhidrogénkutatások első évtizede (1916-1926). = 21. 155- 168. p. [R: n.] Ac: The first decade (1916-1926) of the explorations for hydrocarbons in Transdanubia. Nc: Das erste Jahrzehnt der Kohlenwasserstoff-forschungen in Trans- danubien (1916-1926).

20. BENCZE Géza Zala megye hidrográfiai képe a reformkori vízrendezések küszöbén - egy korabeli kéziratos forrás alapján. = 18. 193-207. p. [R: n.] Ac: The hydrographic picture of County Zala on the eve of the Reform period’s regulations of waters - based on a contemporary hand-written source. Nc: Das hydrographische Bild des Komitats Zala, an der Schwelle der Wasserregulierung der Reformperiode - auf Grund einer zeitgenössischen handschriftlichen Quellen.

21. BENCZE Géza Zala megye közúti közlekedése a XVIII-XIX. század fordulója körüli idő- szakban. = 16. 63-76. p. [R: n., h.] Ac: Road traffic of County Zala at the turn of the 18-19th centuries. Nc: Der Strassenverkehr des Komitats Zala in der Periode der Jahr- hundertswende des XVIII-XIX. Jahrhunderts.

22. BENCZE Géza Zala megye leírása a reformkorban. Két korabeli forrás alapján. = 23. 1-188. p. Ac: Description of County Zala in the Reform period. Based on two contemporary sources. Nc: Die Beschreibung vom Komitat Zala in der Reformperiode. Auf Grund zwei zeitgenössischen Quellen.

23. BENCZÉNÉ NAGY Eszter Ebert Antal hagyatékának árverezése 1803-1804-ben. = 8. 135-146. p. [R: n., f.] Ac: The sale by auction of Antal Ebert’s bequest in 1803-1804. Nc: Die Versteigerung der Nachlassenschaft von Antal Ebert in 1803-1804.

47 24. BENCZÉNÉ NAGY Eszter Zalaegerszeg mezőváros igazgatási szervezete 1. rész. 1775-1849. = 25. 151- 171. p. [R: n.] Ac: Territorial organisation of Market-town Zalaegerszeg. Part 1. 1775- 1849. Nc: Verwaltungsorganisation der Marktgemeinde Zalaegerszeg. Teil 1. 1775-1849.

25. BENDA Gyula Inventárium és paraszti gazdaság a XVIII-XIX. században. = 28. 241-249. p. Ac: Inventory and small-scale farming in the 18-19th centuries. Nc: Inventar und Bauernwirtschaft im XVIII-XIX. Jahrhundert.

26. BÉRES Katalin - KISS Gábor Csány László kultusza Zala megyében. = 30. 289-308. p. [R: n.] Ac: László Csány’s cult in County Zala. Nc: Der László Csány - Kult im Komitat Zala.

27. BÉRES Katalin Egy zalai kisfalu a forradalom idején - Ozmánbük 1956. = 40. 7-17. p. Ac: A small village of Zala during the revolution - Ozmánbük 1956. Nc: Ein Kleindorf von Zala während der Revolution - Ozmánbük 1956.

28. BÉRES Katalin Zalaegerszegi kisiparosok a századfordulón. = 21. 121-134. p. [R: n.] Ac: Craftsmen of Zalaegerszeg at the turn of the century. Nc: Die Handwerker in Zalaegerszeg um die Jahrhundertwende.

29. BILKEI Irén Adatok a középkori és kora-újkori egyetemjárás és litteratus-műveltség tör- ténetéhez Zalában. = 31. 29-48. p. [R: n.] Ac: Contribution to the history of medieval and early modern period studies and to the history of literate-education in Zala. Nc: Angaben zur Geschichte des Universitätsbesuchs und der Litera- turbildung des Komitats Zala im Mittelalter und in der Früh - Neuzeit.

30. BILKEI Irén Adatok Csák Árpád munkásságához. = 26. 37-46. p. [R: n.] Ac: Details about Árpád Csák’s work.

48 Nc: Angaben über die Tätigkeit von Árpád Csák.

31. BILKEI Irén A Canius kereskedőcsalád Pannoniában. = 16. 3-12. p. [R: n., a.] Ac: The Canius merchant family in Pannonia. Nc: Die Handelsfamilie Canius in Pannonien.

32. BILKEI Irén Csány Ákos - egy zalai köznemes pályája a XVI. században. = 34. 7-16. p. Ac: Ákos Csány - The carrier of a lesser nobility of Zala in the 16th century. Nc: Ákos Csány - die laufbahn eines Kleinadligen im Komitat Zala im XVI. Jahrhundert.

33. BILKEI Irén - HORVÁTH László Noricumi római sírkövek Zalában. = 16. 13-20. p. [R: n., a.] Ac: Roman grave-stones from Noricum in County Zala. Nc: Römische Grabsteine von Noricum im Komitat Zala.

34. BILKEI Irén Okleveles adatok az ákosházi Sárkány család XVI. századi történetéhez. = 35. 3-16. p. [Függelék: Ákosházi Sárkány Orsolya magyar nyelvű irata. - R: n.] Ac: Charters to the 16th century history of the family Ákosházi Sárkány. [Appendix: Orsolya Ákosházi Sárkány’s document written in Hungarian.] Nc: Urkundliche Angaben zur Geschichte der Familie Ákosházi Sárkány im XVI. Jahrhundert. [Appendix: Ein Dokument von Orsolya Ákosházi Sár- kány in ungarischer Sprache.]

35. BILKEI Irén Római edényfeliratok a nagykanizsai Thury György Múzeumban. = 21. 5-21. p. [R: n.] Ac: Inscriptions on Roman vessels from the György Thury Museum of Nagykanizsa. Nc: Inschriften auf römischen Gefässe in dem Thury György Museum in Nagykanizsa.

36. BILKEI Irén Római kövek Zalavárról. = 8. 23-30. p. [R: n., a.] Ac: Roman stones from Zalavár. Nc: Römische Steine von Zalavár.

49 37. BILKEI Irén Újabb római kőemlékek Zalából. = 25. 13-19. p. [R: n.] Ac: New Roman stones from Zala. Nc: Neuere römischen Steindenkmäler aus Zala.

38. BILKEI Irén Zala megye nemessége a Mohács utáni két évtizedben. = 42. 21-60. p. [Mel- léklet: Birtoknyilvántartás. - R: a.] Ac: The nobility of County Zala in the two decades following the Rout at Mohács. Nc: Der Adel vom Komitat Zala in den zwei Jahrzenten nach Mohács.

39. BILKEI Irén - TURBULY Éva Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1555-1711. 1. rész. 1555-1609. = 29. 1-167. p. [R: n.] Ac: Abstracts of the protocols of Comitat Zala’s general assembly 1555- 1711. Part I. 1555-1609. Nc: Regesten über die Protokolle der Generalversammlungen des Komitats Zala. 1555-1711. 1. Teil. 1555-1609.

40. BÍRÓ Friderika A paraszti életmód Délnyugat-Dunántúlon az 1920-as években, különös tekintettel a lakáskultúra változására. = 27. 323-329. p. [R: n.] Ac: Peasant manners in Southwest-Transdanubia in the 1920s, with especial regard to the changes of interior decoration. Nc: Lebensart des Bauerntums in den Komitaten Zala und Vas in den 1920er Jahren.

41. BLÁZY Árpád A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében. 1711-1847. = 1. 6-107. p. [R: n., h.] Ac: Appearance and development of pharmacy in County Zala. 1711-1847. Nc: Erscheinung und Entwicklung der Pharmazie im Komitat Zala von 1711 bis 1847.

42. BÓDY Zsombor - SZABÓ Zoltán A Budapesti Kereskedelmi Akadémia 1860 és 1906 között végzett hallgatói- nak rekrutációja és mobilitása. = 41. 311-339. p. Ac: Recruiting and mobility of the students of the Budapest Commercial College graduated between 1860 and 1906.

50 Nc: Rekrutierung und Mobilität der Studenten der Handelsakademie von Budapest die zwischen 1860 und 1906 absolviert Haben.

43. BOGÁR Imre - CSEPELLA Katalin - GYIMESI Endre Zala megye irodalma. Válogatott bibliográfia, 1977. = 8. 193-209. p. Ac: Literature of County Zala. Selected bibliography, 1977. Nc: Literaturverzeichnis vom Komitat Zala. Ausgewählte Bibliographie, 1977.

44. BOGÁR Imre - CSEPELLA Katalin - GYIMESI Endre Zala megye irodalma. Válogatott bibliográfia, 1978. = 12. 217-240. p. Ac: Literature of County Zala. Selected bibliography, 1978. Nc: Literaturverzeichnis vom Komitat Zala. Ausgewählte Bibliographie, 1978.

45. BOGÁR Imre - GYIMESI Endre Zala megye irodalma. Válogatott bibliográfia, 1979. = 16. 209-230. p. Ac: Literature of County Zala. Selected bibliography, 1979. Nc: Literaturverzeichnis vom Komitat Zala. Ausgewählte Bibliographie, 1979.

46. BOGÁR Imre - GYIMESI Endre Zala megye irodalma. Válogatott bibliográfia, 1980. = 18. 295-319. p. Ac: Literature of County Zala. Selected bibliography, 1980. Nc: Literaturverzeichnis vom Komitat Zala Ausgewählte Bibliographie, 1980.

47. BONA Gábor Az 1848/49-es honvédsereg Zala megyei születésű tisztjei. = 33. 5-52. p. [R: n.] Ac: The officers of the 1848/49 Hungarian Army born in County Zala. Nc: Aus dem Komitat Zala stammende Offiziere der Honved-Armee von 1848/49.

48. BŐSZE Sándor Kisipari szolgáltatás az aprófalvas Somogyban 1920-1929 között. = 27. 103- 107. p. [Melléklet: Táblázat a kisipari szakmacsoportok százalékos viszonyá- ról a megyében és a községekben. - R: n.]

51 Ac: Craftsmen’s services in the little villages of Somogy between 1920 and 1929. [Supplement: Table of the craftsmen-branches’ percentage distribu- tion in the county and in the villages. Nc: Kleingewerbliche Leistungen im mit kleindörfern besetzten Komitat Somogy von 1920 bis 1929. [Supplement: Tabelle über die perzentuelle Proportion der kleingewerblichen Fachgruppen in dem Komitat und in den Gemeinden.]

49. BŐSZE Sándor Zala megye dualizmus kori egyesületi katasztere. = 42. 181-236. p. [R: a.] Ac: County Zala’s Society-register from the era of dualism. Nc: Kataster der Vereinen vom Komitat Zala im Dualismuszeitalter.

50. CSÉBY Géza Dukai Takács Judit kéziratos vers-füzetei. = 31. 97-119. p. [Kötetben meg nem jelent versek szövegei: Feld Blumen (Mezei virágok); Bucsuzás; Három szép érzés; A muzsikához. - R: n.] Ac: Judit Dukai Takács’s collections of hand-written poems. [The unpublished poems: Feld Blumen (Wild flowers); Farewell; Three true feelings; To the music] Nc: Die handschriftliche Gedichte - Hefte von Judit Dukai Takács. [Ungedruckte Gedichte: Feld Blumen (Blumen vom Felde); Abschied; Drei erhebene Gefühle; Zur Musik]

51. CSEFKÓ Ferenc Az aprófalvak állami-politikai szerepéről. = 27. 169-173. p. [R: a.] Ac: On the national, political role of small villages. Nc: Über die staatliche und politische Rolle der Kleindörfer.

CSEPELLA Katalin lásd BOGÁR Imre!

52. CSISZÁR Károly Az aprófalvak létrejöttének gazdasági feltételei Vas megyében. = 27. 97-102. p. [R: n.] Ac: The economic conditions of the small villages’ appearance in County Vas. Nc: Wirtschaftsbedingungen der Entstehung der Kleindörfer im Komitat Vas.

52 53. CSITE András Egy presztízsorientált nagybirtoküzem a 18-19. század fordulóján. A keszthelyi Festetics-uradalom. = 34. 77-114. p. Ac: A prestige-oriented large estate at the turn of the 18th-19th centuries. Nc: Ein Prestige-orientierter Grossgrundbesitzbetrieb um die Wende der 18-19. Jh. Das Festetics-Gut von Keszthely.

54. CSIZMADIA Andor Deák Ferenc egyházpolitikája. = 5. 11-60. p. [R: n., f.] Ac: Ferenc Deák’s ecclesiastical policy. Nc: Ferenc Deáks Kirchenpolitik.

55. CSOMA Zsigmond Peter Jordan, az ausztriai és magyarországi agrárszakoktatás és mezőgazda- ság szürke eminenciása. Adatok az osztrák-magyar és az európai mezőgaz- dasági kapcsolatokhoz a XVIII-XIX. század fordulóján. = 41. 115-130. p. Ac: Peter Jordan, the eminence grise of the agricultural professional training and of agriculture in Austria and in Hungary. Contributions to the Austro- Hungarian and to the European agricultural connections at the turn of the 18-19th centuries. Nc: Peter Jordan, die graue Eminenz des Agrarfachunterrichts und der Landwirtschaft von Österreich und von Ungarn. Angaben zu den öster- reich-ungarischen und zu den europäischen landwirtschaftlichen Verbin- dungen um die Wende des XVIII-XIX. Jahrhunderts.

56. CSOMOR Erzsébet Forradalmi események a megyeszékhelyen. Zalaegerszeg 1956. = 40. 18-28. p. Ac: Events of the revolution at the County-seat. Zalaegerszeg 1956. Nc: Revolutionäre Ereignisse im Komitatssitz. Zalaegerszeg 1956.

57. CSOMOR Erzsébet Ludovikás tisztből nemzetőr-parancsnok. Portrévázlat Orbán Nándorról, Nagykanizsa 1956-os nemzetőr-parancsnokáról. = 42. 341-359. p. [R: a.] Ac: From the officer of Ludovika to the commander of militia portrait- sketch of Nándor Orbán, the commander of militia of Nagykanizsa in 1956. Nc: Aus dem Berufsoffizier, der die Militärakademie “Ludovika” absol- vierte, wurde Nationalgardekommandant. Porträtsskizze von Nándor Or- bán, 1956er Nationalgardekommandant von Nagykanizsa.

53 CSOMOR Erzsébet lásd még ÁRKOVICS Istvánné!

58. CZIGÁNY László Adatok a katolikus egyesületek zalai történetéhez a két világháború között. = 28. 191-207. p. [Függelék: 1. Zala megye egyházjogi beosztása, 2. Szerze- tes és apácarendek Zalában 1927-ben, 3. Katolikus egyesületek. - R: n.] Ac: Contribution to the history of the catholic associations in Zala between the two world wars. [Appendix: 1. Canonical division of County Zala, 2. Monastic orders and sisterhoods of Zala in 1927, 3. Catholic associations] Nc: Angaben zur Geschichte der katolischen Vereine im Komitat Zala zwischen den zwei Weltkriegen.

59. CZIGÁNY László Az 1831. évi kolerajárvány Zalában. = 21. 79-91. p. [R: n.] Ac: The 1831 cholera epidemic in Zala. Nc: Choleraepidemie im Komitat Zala 1831.

60. CZIGÁNY László Laky Demeter és Sebesy Kálmán a szabadságharcban, 1848-1849. = 35. 203-214. p. [Függelék: Német nyelvű hadbírósági irat: Votum informativum (Pest am 13. Oktober 1849.). - R: n.] Ac: Demeter Laky and Kálmán Sebesy in the 1848-1849 War of Independence. [Appendix: German document of court martial: Votum infromativum (Pest am 13. October 1849.)] Nc: Demeter Laky und Kálmán Sebesy in dem Freiheitskampf (1848-1849). [Appendix: Kriegsgerichtdokument in deutscher Sprache: Votum informativum (Pest, den 13. Oktober 1849)]

61. DÁVID Katalin Adatok Zala megye középkori művelődéstörténetéhez. = 6. 157-169. p. [R: n., o.] Ac: Contributions to the medieval cultural history of County Zala. Nc: Beiträge zur mittelalterlichen Kulturgeschichte des Komitates Zala.

62. DEÁK Gáborné Adatok Deák Antal politikai pályafutásához. = 35. 183-201. p. [R: n.] Ac: Contributions to Antal Deák’s political carrier. Nc: Angaben zur politischen Laufbahn von Antal Deák.

54 63. DEGRÉ Alajos Deák Ferenc levele Kerkápoly Istvánhoz Zala megye alispánjához 1843-ból. = 5. 7-10. p. Ac: Ferenc Deák’s letter to István Kerkápoly, the sub-prefect of County Zala, from 1843. Nc: Ein Brief von Ferenc Deák an István Kerkápoly, Vizegespan vom Komitat Zala, aus dem Jahr 1843.

64. DEGRÉ Alajos Pálóczi Horváth Ádám és az 1819. évi zalai tisztújítás. = 2. 43-69. p. [Pálóczi Horváth Ádám: Az üstökös Tsillag befolyása a Madár Tartomány ég- hajlatába, midőn a Szárnyas Nép magának Előljárókat választa. Július 5. és több napján 1819. c. pamfletjének szövegével. - R: n., h.] Ac: Ádám Pálóczi Horváth and the 1819 election of officials in Zala. [Ádám Pálóczi Horváth’s pamphlet: The influence of the Comet on the climate of the Birds’ Land while the Winged Folk its Principals elected on the 5th and following days of July 1819.] Nc: Ádám Pálóczi Horváth und die Beamtenneuwahl des Komitats Zala im Jahre 1819. [Mit dem Text des Pamphlets “Der Einfluß des Kometen auf das Klima des Vogel-Landes, als das Federvolk seine Vorsteher wählte am 5 und nächstfolgenden Tagen von Juli 1819.” von Ádám Pálóczi Horváth.]

65. DEGRÉ Alajos Zala megye 1839. évi követutasítása. = 5. 217-245. p. [R: n., f.] Ac: Instruction for the representatives for County Zala from 1839. Nc: Weisung an die Ständeablegate des Komitats Zala im Jahre 1839.

66. DÉNES József Alsó-Tátika középkori vára. = 18. 87-95. p. [R: n.] Ac: The medieval castle of Alsó-Tátika. Nc: Die mittelalterliche Burg von Alsó-Tátika.

67. DOBRI Mária A Szombathelyi Magyar Társaság a királyi bölcseleti líceumban, 1823-1836. = 41. 173-185. p. Ac: The Szombathely Hungarian Society at the royal philosophic secondary school, 1823-1836. Nc: Die Ungarische Gesellschaft von Szombathely im königlichen philoso- phischen Lyzeum, 1823-1836.

55 68. DOBSZAI Tamás Deák Ferenc és az igazságügyi minisztérium szervezése. = 43. 93-127. p. Ac: Ferenc Deák and the establishment of the ministry of justice Nc: Ferenc Deák und die Einrichtung des Justizministeriums.

69. Dokumentumok Zala megye történetéből. 1944. október 18. - 1947. szeptember 18. = 37. 33-251. p. Ac: Documents about the history of County Zala. 18 October 1944 - 18 September 1947. Nc: Dokumente aus der Geschichte vom Komitat Zala. 18. Oktober 1944 - 18. September 1947.

70. DOMINKOVITS Péter Birtoklástörténet - társadalomtörténet. A petőházi Zeke család Zala megyei birtokai. = 42. 87- 120. p. [R: a.] Ac: Possession-history - social history. The possessions of the Zeke family of Petőháza in County Zala. Nc: Besitz- und Gesellschaftsgeschichte. Die Landgüter der Familie Zeke von Petőháza im Komitat Zala.

71. DOMINKOVITS Péter Egy középfokú oktatási intézmény a vármegyei hivatalviselő elit képzésé- ben. Adatok a soproni jezsuita gimnáziumnak a vármegyei tisztikar iskoláz- tatásában betöltött szerepéhez a XVIII. század első harmadából. = 41. 65-78. p. Ac: The role of a secondary school in the training of the comitat’s élite officials. Details about the role of the Sopron Jesuits’ High-school in the training of the county’s personnel from the first third part of the 18th century. Nc: Eine mittlere Lehranstalt in der Ausbildung der Komitatsbeamtenelite. Angaben zur Rolle des Jesuiten Gymnasiums von Sopron in der Schulung des Komitatsbeamtenkörpers aus dem ersten Drittel des XVIII. Jahr- hunderts.

72. ERDÉLYI István A fenékpusztai régészeti kutatások rövid története. = 18. 59-67. p. [R: n.] Ac: A short history of the archaeological investigations at Fenékpuszta. Nc: Kurze Zusammenfassung der archeologischen Forschungen bei Fe- nékpuszta.

56 73. ERDŐDI Gyula Az iskolarendszerű tanoncképzés kialakulása Baranyában. = 27. 267-275. p. [R: a.] Ac: The development of apprentice training within the school system in Ba- ranya County. Nc: Die Entfaltung der schulsystemartigen Lehrlingsausbildung in Baranya.

74. ERDŐSI Ferenc Zala megye települései és a közlekedés. = 27. 175-186. p. [R: n.] Ac: The settlements of County Zala and the traffic. Nc: Die Siedlungen und der Verkehr im Komitat Zala.

FEHÉRVÁRY Rudolf lásd GUZSIK Tamás!

75. FEISZT György Fejezetek a Gersei Pető család történetéből. = 25. 77-94. p. [R: n.] Ac: Chapters from the Gersei Pető familiy’s history. Nc: Kapitel aus der Geschichte der Familie Gersei Pető.

76. FOKI Ibolya Adatok a zalai nyomdászat történetéhez 1860-1900. = 31. 281-302. p. [R: n.] Ac: Contributions to the history of the typography in County Zala 1860- 1900. Nc: Daten zur Geschichte des Buchdruckes im Komitat Zala 1860-1900.

77. FOKI Ibolya Az 1883-as zsidóellenes zavargások Zala megyében. = 25. 217-241. p. [R: n.] Ac: The 1883 anti-Semitic riots in County Zala. Nc: Antisemitische Unruhen im Komitat Zala 1883.

78. FOKI Ibolya Nagykanizsa honvédzászlóaljat kér. = 36/1. 237-253. p. [Függelék: 4 eredeti dokumentum szövege 1869-ből: nagykanizsai polgárok kérvénye a városi tanácshoz, folyamodvány a honvédelmi minisztériumhoz, levél Czillich Ede honvédezredeshez és Csengery Antal országgyűlési képviselőhöz.] Ac: Nagykanizsa demands a “honvéd” battalion. [Appendix: 4 original documents from 1869: Petition of the Nagykanizsa citizens to the city council, application to the ministry of defence, letters to Ede Czillich “hon- véd” colonel and to Antal Csengery member of parliament.]

57 Nc: Nagykanizsa verlangt ein Honvedbataillon. [Appendix: Der Text von 4 originalen Dokumenten aus 1869: das Gesuch der Bürger von Nagykanizsa an den Stadtrat, ein Ansuchen an das Verteidigungsministerium, ein Brief an Ede Czillich Honvedoberst und ein Brief an Antal Csengery Abgeordneten.]

79. FOKI Ibolya Olasz - szlovén menekültek Zala megyében 1915-ben. = 21. 135-154. p. [R: n.] Ac: Italo-Slovenian refugees in County Zala in 1915. Nc: Italienisch-slowenische Flüchtlinge in dem Komitat Zala im Jahre 1915.

80. FÓNAGY Zoltán Deák Ferenc és a jobbágyfelszabadítás. = 43. 21-52. p. Ac: Ferenc Deák and the emancipation of serfs. Nc: Ferenc Deák und die Aufhebung.

FÜR Lajos lásd 283. tétel!

81. FÜZES Miklós Alsófokú nemzetiségi oktatás Délkelet-Dunántúlon 1945-1972. = 27. 245- 252. p. [R: n.] Ac: Elementary training of nationalities in Southeast-Transdanubia 1945- 1972. Nc: Grundschulung der nationalitäten in Südost-Transdanubien, 1945- 1972.

82. GAÁL Antal Zala megye közigazgatási beosztása és a tanácsok tisztségviselői 1950-1985. = 22. 1-146. p. Ac: Administrative division of County Zala and the council functionaries 1950-1985. Nc: Die Amtsbezirke und die Verwaltungsbeamten der Räte in der Periode 1950-1985.

GAÁL Antal lásd még 283. tétel!

83. GABLER Dénes Terra sigillata chiara tálak Nagykanizsáról. = 18. 27-44. p. [R: a.] Ac: “Terra sigillata chiara” found at Nagykanizsa.

58 Nc: Terra sigillata chiara Schüsseln aus Nagykanizsa.

GABLER Dénes lásd még 121. tétel!

84. Gazdaság és társadalom a XVIII-XX. században. Zala Megyei Levéltári Nap 1988. április 22. = 28. 240. p. Ac: Economy and society in the 18-19th centuries. The Meeting at the County Archive 22 April 1988. Nc: Wirtschaft und Gesellschaft im XVIII-XX. Jahrhundert. Archivtag des Komitats Zala, 22. April 1988.

GEDAI István lásd MÜLLER Róbert!

GIMES [GÉMES!] Balázs lásd 283. tétel!

85. GÓDOR Győző A közép-zalai dombság felszínfejlődési problémái. I. A meridionális völgyek múltbeli és jelenkori fejlődése. = 12. 5-24. p. [R: n., f.] Ac: The questions of the surface-development of Central-Zala-Hills. I. The past and present development of the meridional valleys. Nc: Geomorphologischen Probleme des Hügellandes im mittlerem Zala. I. Entwicklung der meridionalen Täler in der erdgeschichtlichen Vergangen- heit bzw. Gegenwart.

86. GRESA István Az 1970-es évtized terület- és településfejlesztésének hatása Zala megye te- lepülésszerkezetére. = 27. 187-191. p. [R: n.] Ac: The influence of regional and of settlement development of the 1970s on County Zala’s settlement structure. Nc: Die Wirkung der Gebiets- und Siedlungsentwicklung der 70-er Jahre auf die Siedlungsstruktur des Komitats Zala.

87. GULYÁS József Regresszív tendenciák a kistelepülések kulturális életében. = 27. 261-265. p. [R: a.] Ac: Regressive trends in the cultural life of small villages. Nc: Degressive Tendenzen im kulturellen Leben der Kleindörfer

59 88. GUZSIK Tamás - FEHÉRVÁRY Rudolf Eltűntnek hitt pálos kolostorhelyek Zala megyében. = 16. 33-49. p. [R: n., f.] Ac: Traces of Pauline cloisters in County Zala that were considered to be disappeared. Nc: Als verschollen gehaltene Pauliner Klosterstätten im Komitat Zala.

89. GYIMESI Endre Vázlat Kamondy László írói pályájáról. = 16. 189-207. p. [R: n., a.] Ac: Sketch about the writer’s career of László Kamondy. Nc: Lebenskizze über die schriftstellerische Laufbahn von László Kamondy.

90. GYIMESI Endre A Zala megyei nyomdászat kezdetei. 1. rész. = 28. 91-107. p. [R: n.] Ac: The beginnings of Typography in County Zala. Part 1. Nc: Die Anfänge des Buchdruckes im Komitat Zala. 1. Teil.

91. GYIMESI Endre A Zala megyei nyomdászat kezdetei. 2. rész. 1820-tól a kiegyezés időszakáig. = 31. 229-262. p. [Melléklet: Markbreiter Jakab ismert kiadványai. - R: n.] Ac: The beginnings of Typography in County Zala. Part 2. From 1820 to the period of the Compromise of 1867. [Supplement: Jakab Markbreiter’s known publications] Nc: Die Anfänge des Buchdruckes im Komitat Zala. 2. Teil. Von 1820 bis zur Ausgleichsperiode. [Supplement: bekannte Publikationen von Jakab Markbreiter]

GYIMESI Endre lásd még BOGÁR Imre!

92. GYIMESI Sándor Az iparosítás Délkelet-Európában az I. világháború előtt. = 28. 265-271. p. Ac: Industrialisation in Southeast-Europe before World War I. Nc: Die Industrialisierung in Südost-Europa vor dem ersten Weltkrieg.

93. GYULAI Ferenc A honfoglaló magyarság gabonatermesztése. 1. rész. = 26. 65-74. p. [R: n.] Ac: Growing of corn at the conquering Hungarians. Part 1. Nc: Getreideproduktion des landnehmenden Ungarntums. 1. Teil.

60 94. GYULAI Ferenc A honfoglaló magyarság gabonatermesztése. 2. rész. = 28. 5-17. p. [R: n.] Ac: Growing of corn at the conquering Hungarians. Part 2. Nc: Getreideproduktion des landnehmenden Ungarntums. 2. Teil.

95. HADNAGY Róbert A nagykanizsai Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör története. = 31. 329-350. p. [R: n.] Ac: The history of the Zrínyi Miklós Literary and Art Club in Nagykanizsa. Nc: Die geschichte des Literatur- und Kunstzirkels “Zrínyi Miklós” in Nagykanizsa.

96. HAJDÚ Zoltán Közigazgatási és ellátási körzetesítések a Dél-Dunántúl falusi településháló- zatában (1950-1980). = 27. 145-168. p. + 4 térkép. [R: n.] Ac: Administrative and provision divisions in the rural settlement-structure of South-Transdanubia (1950-1980). Nc: Bildung von Verwaltungs- und Versorgungsbezirken im dörflichen Siedlungsnetz von Süd-Transdanubien (1950-1980).

97 HALÁSZ Imre Adatok a Zala vármegyei református népiskolák helyzetéhez a Bach-korszak idején (1849-1859). = 28. 169-190. p. [R: n.] Ac: Contributions to the state of the Calvinist public elementary schools in Comitat Zala during the Bach-era (1849-1859). Nc: Angaben zum reformierten Volksschulwesen im Komitat Zala in der Bach-Ära (1849-1859).

98. HALÁSZ Imre Településszerkezet és iskolahálózat Zala megyében a Bach-korszak elején. = 27. 237-243. p. [R: n.] Ac: Settlement structure and school-network in County Zala at the beginning of the Bach-era. Nc: Siedlungsstruktur und Schulennetz im Komitat Zala zur Zeit der Bach- Ära.

99. HALÁSZ Imre Zala megye gimnáziumai a Bach-korszak első éveiben (1849-1854). = 26. 129-144. p. [R: n.]

61 Ac: The high-schools of County Zala during the first years of the Bach-era (1849-1854). Nc: Die Gymnasien des Komitates Zala in den ersten Jahren der Bach-Ära (1849-1854).

100. HALÁSZ Imre Zala megye izraelita iskolái a Bach-korszak első éveiben (1849-1853). = 18. 227-241. p. [R: n.] Ac: The Israelite schools of County Zala during the first years of the Bach- era (1849-1853). Nc: Israelitische Elementarschulen im Komitat Zala in den ersten Jahren der Bach-Ära (1849-1853).

101. HALÁSZ Imre Zala megye katolikus népiskoláinak és tanítóinak helyzete a Bach-korszak első éveiben. = 16. 105-122. p. [R: n., f.] Ac: The situation of the catholic public elementary schools and of their teachers in County Zala during the first years of the Bach-era. Nc: Die Lage der katholischen Volksschulen und Lehrer des Komitats Zala in den ersten Jahren der Bach-Ära.

102. HALÁSZ Imre Zala megye katolikus népiskoláinak problémái az 1850-1853 közötti időben. = 21. 93-104. p. [R: n.] Ac: The problems of the catholic public elementary schools in County Zala during the period 1850-1853. Nc: Die Probleme der katholischen Volksschulen des Komitats Zala in der Periode 1850-1853.

103. HALÁSZ Imre Zalaegerszeg mezőváros írásbelisége a XIX. század első felében. = 25. 173- 185. p. [R: n.] Ac: The use of written records in market-town Zalaegerszeg in the first half of the 19th century. Nc: Die Schriftlichkeit des Marktfleckens Zalaegerszeg, in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts.

104. HANÁK Péter Deák és a kiegyezés közjogi megalapozása. A Pragmatica Sanctio újraértel- mezése. = 5. 305-336. p. [R: n., o.]

62 Ac: Deák and the constitutional political basis of the Compromise of 1867. The re-evaluation of “Pragmatica Sanctio”. Nc: Deák und die staatrechtliche Untermauerung des Ausgleiches. Die Neuauslegung von “Pragmatica Sanctio”.

105. HAUSEL Sándor A Balassagyarmati Állami Tanító- és Tanítónőképző története (1951-1959). = 41. 401-416. p. Ac: The history of the Balassagyarmat State Teachers’ Training-College (1951-1959). Nc: Die Geschichte der Staatlichen Lehrer- und Lehrerinbildungsanstalt von Balassagyarmat (1951-1959).

106. HERMANN Róbert Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849. = 44/1-2. 3-432., 3-399. p. Ac: László Csány government commissioner’s documents from 1848-1849. Nc: Die Dokumente von László Csány Regierungskommissar 1848-1849.

107. HERMANN Róbert Csány László, mint a feldunai hadtest kormánybiztosa (1848. szeptember 29. - 1849. január 18.). = 30. 133-219. p. [R: n.] Ac: László Csány as the government commissioner of the Upper-Danube corps (29 September 1848 - 18 January 1849). Nc: László Csány als Regierungskommissar der Armee des oberen Donau- gebietes (29. September 1848 - 18. Januar 1849).

108. HERMANN Róbert Deák Ferenc tevékenysége 1848 októberétől a szabadságharc végéig. = 43. 185-222. p. Ac: Ferenc Deák’s activity from October 1848 till the end of the War of Independence. Nc: Ferenc Deáks Tätigkeit von Oktober 1848 bis Ende des Freihe- itskrieges.

109. HERMANN Róbert A drávai hadtest hadműveleti naplója. = 36/1. 165-210. p. [Forrásközlés] Ac: The Drava-Corp’s official report. [Disclosure] Nc: Das Operationstagebuch des Draukorps. [Quellenpublikation]

63 110. HERMANN Róbert A 47. honvédzászlóalj története. = 33. 115-193. p. [R: n.] Ac: The history of the 47 honvéd-battalion. Nc: Die Geschichte des 47. Honvéd-Bataillons.

111. HERMANN Róbert Az 56. honvédzászlóalj története: 1848 október-1849 október. = 33. 195- 257. p. [R: n.] Ac: The history of the 56 honvéd-battalion: October 1848 - October 1849. Nc: Die Geschichte des 56. Honvéd-Bataillons: Oct 1848 - Oct 1849.

112. HERMANN Róbert Perczel Mór első honmentő hadjárata. Zala megye, 1848. október 17.- december 24. = 36/2. 3-148. p. [Függelék: 1. a Dráva-menti horvát csapatok harcrendje 1848. okt. 27., 1848. nov. 22., 1848. nov. 29.; a Mura-menti had- sereg harcrendje 1848. nov. 12.; a Mura-melléki magyar had létszámkimuta- tása 1848. nov. 20. - 2. Egy utólagos hadműveleti napló Perczel 1848 őszi és 1848-49. téli harcairól] Ac: Mór Perczel’s first campaign for defence of the county. County Zala, 17 October - 24 December 1848. [Appendix: 1. The battle formation of the Croatian troops along the Drava 27 Oct. 1848, 22 Nov. 1848, 29. Nov 1848.; The battle formation of the army along the Mura 12 Nov. 1848.; Muster-roll of the Hungarian army along the Mura 20 Nov. 1848. 2. A subsequent official report on Perczel's autumn and winter combats of 1848- 49.] Nc: Der erste vaterlandsverteidigende Feldzug von Mór Perczel. Komitat Zala, von 17. Oktober bis 24. Dezember 1848. [Appendix: 1. Die Kamp- fordnung der kroatischen Truppen an der Drau, 27, Oktober 1848., 22. November 1848 und 29. November 1848.; Die Kampfordnung der Trup- pen an der Mur, 12. November 1848.; Der Standesausweis der ungarischen Armee an der Mur, 20. November 1848. 2. Ein nachträgliches Opera- tionstagebuch über die Gefechte von Perczel im Herbst 1848 und im Winter 1848-49]

113. HERNÁDI László Mihály Deák Ferenc. Bibliográfia. = 5. 379-447. p. Ac: Ferenc Deák. Bibliography. Nc: Ferenc Deák. Bibliographie.

64 114. HOLÁCS Imréné A szocialista átalakulás hatása a dunántúli településekre. = 27. 25-31. p. [R: a.] Ac: Effects of socialist transformation on the Transdanubian settlements. Nc: Die Wirkung der sozialistischen Umgestaltung auf die Siedlungen von Transdanubia.

115. HOÓS Éva Latin iskola vagy professzionális képzés. Iskolák a társadalmi elvárások háló- jában a XVIII. század végén: a keszthelyi példa. = 41. 89-113. p. [Függelék: Iskolai élet a keszthelyi kisgimnáziumban 1774-ben] Ac: Latin school or professional training. Schools and social requirements at the end of the 18th century: the instance of Keszthely. [Appendix: School- life in the Keszthely minor high-school in 1774.] Nc: Lateinische Schule oder professionelle Bildung. Die Schulen im Netz der gesellschaftlichen Erwartungen am Ende des XVIII. Jahrhunderts: das Beispiel von Keszthely. [Appendix: Das Schulleben im Kleingymnasium von Keszthely. 1774.]

116. HORVÁTH D. Tamás Lichtenvolner Ferenc keszthelyi ácsmester családja és gazdálkodása a XIX. század első felében. = 28. 77-90. p. [R: n.] Ac: Family and husbandry of Ferenc Lichtenvolner master-carpenter in Keszthely at the first half of the 19th century. Nc: Die Familie und Wirtschaft von Ferenc Lichtenvolner eines Zimmer- manns in Keszthely in der ersten Hälfte des XIX. Jhdts.

117. HORVÁTH Károly Egy hernyéki parasztember dalkincse. Személymonográfia. = 13. 1-476. p. [R: n., a.] Ac: The song treasure of János Szili a peasant from Hernyék. Nc: Der Liederschatz des Bauersmannes János Szili aus Hernyék.

118. HORVÁTH László Előzetes jelentés a Nagykanizsa-Inkey sírkápolna melletti lelőhely feltárásá- ról. = 18. 7-25. p. [R: a.] Ac: Preliminary report on the excavation site by the Nagykanizsa Inkey sepulchral chapel. Nc: Vorbericht über die Freilegung des bei der Inkey-Grabkapelle liegenden Fundortes in Nagykanizsa.

65 119. HORVÁTH László Kelta temető leletmentése Miklósfán. = 6. 5-20. p. [R: n., a.] Ac: The Preservation of Excavation Finds in a Celtic Cemetery at Miklósfa. Nc: Fundbergung eines keltischen Gräberfelds in Miklósfa.

120. HORVÁTH László Késővaskori lakóház Nagykanizsán. = 8. 11-22. p. [R: n., a.] Ac: Late Iron-Age dwelling house at Nagykanizsa. Nc: Wohnhaus aus der Spät-Eisenzeit in Nagykanizsa.

121. HORVÁTH László A magyarszerdahelyi kelta és római temető. = 14. 1-186. p. [A terra sigillatákról szóló fejezet (IV. 2. g) Gabler Dénes műve: 71-81. p. - Függe- lék: 1. Késővaskori lelőhelyek Dél-Zalában, 2. Római lelőhelyek Dél-Zalá- ban. - R: n., a.] Ac: The Celtic and Roman cemetery at Magyarszerdahely. Nc: Die keltische und römische Gräberfeld in Magyarszerdahely.

122. HORVÁTH László Újabb kelta sírok Miklósfán. = 8. 3-10. p. [R: n., a.] Ac: Recent Celtic graves at Miklósfa. Nc: Neuere Keltengräber in Miklósfa.

HORVÁTH László lásd még BILKEI Irén!

123. HORVÁTH Zita A tapolcai járás úrbéres viszonyai a Mária Terézia-féle úrbérrendezést meg- előző évtizedekben. = 42. 121-157. p. [Mellékletek: 1. Zala megye, tapolcai járás helységei, birtokosai, úrbéreseinek kötöttsége; 2. A veszprémi püspök- ség birtokai; 3. Szabadmenetelű, vegyes és örökös jobbágyi kötöttségű hely- ségek és adózási formájuk. - R: a.] Ac: Socage conditions of the Tapolca-district in the 18th century, in the decades preceding the Socage Charter of Maria Therese. Nc: Die Urbarialverhältnisse des tapolzaer Bezirkes in den Jahrzehnten vor dem Urbarialpatent von Maria-Theresia. [Supplemet: 1. Die Ortschaften, Gutsbesitzer und die Fronpflichten; 2. Die Güter des Episkopates von Veszprém; Freizügige, gemischte und leibeigene Ortschaften und derer Steuerform]

66 124. HÖRCSIK Richárd A településszerkezet és egy felekezet iskolahálózata közötti összefüggés né- hány módszertani kérdése. = 27. 281-282. p. Ac: Methodological questions of correlation of settlement structure and of a denomination’s school-network. Nc: Einige methodische Fragen des Zusammenhanges zwischen Siedlung- struktur und dem Schulennetzwerk einer Konfession.

125. HUDI József A balatoni fürdőkultúra a reformkorban. = 28. 109-135. p. [R: n.] Ac: Bathing-culture at Lake Balaton in the Reform-period. Nc: Die Badekultur am Balaton in der Reformzeit.

126. IVÁNYI Emma Gyöngyösi Nagy Ferenc vicegenerális. = 18. 115-130. p. [Függelék: Batthyá- ny Kristóf főkapitány parancsa a Kanizsával szembeni végek tisztjeihez Nagy Ferenc vicegenerálisi kinevezéséről. 1680. április 30. Rohonc. - R: f.] Ac: Ferenc Gyöngyösi Nagy vice-general. [Appendix: Kristóf Batthyány capital-general’s instruction to the officers of the frontier facing Kanizsa concerning the assignment. Rohonc 30 April 1680.] Nc: Ferenc Gyöngyösi Nagy Vizegeneral. [Appendix: Der Befehl von Kris- tóf Batthyány Hauptkapitän an den Offizieren des Grenzgebietes gegenüber Kanizsa über Ferenc Nagys Ernennung zum Vizegeneral. Ro-honc, den 30. April 1680.]

127. JAKABFI Rudolf A Nagykanizsai Nemzeti Bizottság tevékenysége megalakulásától az őszi vá- lasztásokig. = 2. 175-206. p. [R: n., o.] Ac: The Nagykanizsa National committee’s activities from the forming till the autumnal election. Nc: Die Tätigkeit des nationalkomitees von Nagykanizsa von 5. April bis zu den Herbstwahlen.

128. KÁLI Csaba Az 1945. évi nemzetgyűlési választások Zalában. = 42. 299-340. p. [R: a.] Ac: The national assembly election of 1945 in County Zala. Nc: Die Nationalversammlungswahlen 1945 in Zala.

67 129. KÁLI Csaba Teleki Béla első világháborús hadinaplója. = 36/1. 255-289. p. [Forrásköz- lés.] Ac: Béla Teleki’s memoirs of World war I. [Disclosure.] Nc: Béla Telekis Kriegstagebuch vom ersten Weltkrig. [Quellenpub- likation.]

130. KÁLI Csaba Zala megye gazdasági életének fontosabb vonásai 1945-ben. = 37. 17-31. p. [R: n.] Ac: The main features of County Zala’s economic life in 1945. Nc: Die wichtigsten Merkmale des Wirtschaftlebens im Komitat Zala im Jahr 1945.

KANYAR József lásd 283. tétel!

131. KAPILLER Imre Adatok Zala megye felvilágosodás- és reformkori könyvtárainak történeté- hez. Pallini Inkey Ferenc bellicai könyvtára. = 21. 67-77. p. [R: n.] Ac: Contribution to the history of County Zala’s libraries during the age of enlightenment and the Reform-period. Ferenc Pallini Inkey’s library in Bellica. Nc: Daten zur Geschichte der aufklärungs- und reformzeitlichen Bib- liotheken in dem Komitat Zala. Die Bibliotheke von Ferenc Pallini Inkey in Bellica.

132. KAPILLER Imre A nagykanizsai piarista gimnázium diákjai az iskola alapításától 1848-ig. = 18. 145-156. p. [R: f.] Ac: The pupils of the Nagykanizsa Piarist High-school from the foundation till 1848. Nc: Die Schüler des Piaristengymnasiums von Nagykanizsa von der Grün- dung der Schule bis 1848.

133. KAPILLER Imre Sümegi tűzvész 1779-ben. = 28. 63-76. p. [Melléklet: korabeli kárleltár szö- vege] [R: n.] Ac: The Sümeg fire in 1779. [Supplement: contemporary list of damages] Nc: Die Feuersbrunst von Sümeg 1779. [Supplement: Der Text einer zeitgenössischen Schadenaufnahme]

68 134. KAPILLER Imre Zalai diákok Kőszegen a XVIII. század utolsó évtizedeiben. = 31. 49-60. p. [R: n.] Ac: Pupils from Zala in Kőszeg during the last decades of the 18th century. Nc: Die Zalaer Schüler zu Kőszeg (Güns) in den letzten Jahrzehnten des 18. Jahrhunderts.

135. KAPILLER Imre Zalai honvédek az 1956-os forradalomban. = 40. 38-47. p. Ac: Soldiers from Zala in the 1956 revolution. Nc: Honveds aus Zala in der Revolution von 1956.

136. KARÁDY Viktor A középiskolai piac társadalomtörténeti problémái Magyarországon. = 41. 19-34. p. Ac: Social-historical problems of the high school market in Hungary. Nc: Die sozio-historischen Probleme der Mittelschulemarkt in Ungarn.

137. KATONA Tamás Csány László erdélyi főkormánybiztos (1849. január - 1849. május). = 30. 221-254. p. [R: n.] Ac: László Csány government commissioner-general of Transylvania (January 1848 - May 1849). Nc: László Csány, der Regierungshauptkomissar von Siebenbürgen. (Jän 1849 - Mai 1849).

138. KELEMEN Elemér Az alapfokú oktatás fejlődése a Dél-Dunántúlon az Eötvös-törvénytől nap- jainkig. = 27. 203-214. p. [R: n.] Ac: The development of elementary training in South-Transdanubia from the Eötvös Act up to our times. Nc: Entwicklung der Grundschulung in Süd-Transdanubien vom Eötvös- Gesetz bis zu unseren Tagen.

139. KELEMEN Elemér Az iskola a magyar társadalom történetében. = 41. 9-17. p. Ac: The school in the history of the Hungarian society. Nc: Die Schule in der Geschichte der ungarischen Gesellschaft.

69 140. KELENIK József A Kanizsa elleni végvidék katonai erejének változásai 1633-1638. = 36/1. 5-51. p. [Mellékletek: létszámkimutatások váranként] Ac: The changes of the military forces of the frontier facing Kanizsa 1633- 1638. [Supplement: war-food rolls per castles] Nc: Die Wandlungen der Kräfte des Grenzgebietes gegenüber Kanizsa in der Periode 1633-1638. [Supplement: Standesausweise Per Burgen]

141. KERECSÉNYI Edit Adatok az Alsólendva (Lendava) vidéki fazekasság XVIII-XIX. századi tör- ténetéhez. = 35. 47-92. p. [R: n.] Ac: Contribution to the history of the Alsólendva (Lendava) district’s pottery in the 18-19th centuries. Nc: Angaben zur Geschichte der Töpferei auf der Gegend von Alsólendva (Lendava) in XVIII-XIX. Jahrhundert.

142. KERECSÉNYI Edit Adatok Nagykanizsa településtörténetéhez A “polgárok lajstroma” (1745- 1826) alapján. = 8. 115-134. p. [R: n., f.] Ac: Contribution to the settlement history of Nagykanizsa based on the “burghers’ register” (1745-1826). Nc: Daten zur Siedlungsgeschichte von Nagykanizsa auf Grund des “Regis- ters der Bürger” (1745-1826).

143. KERECSÉNYI Edit Dél-zalai hímes szőttesek. 1. rész. Takácsszőttesek. = 25. 243-272. p. [R: n.] Ac: Ornamental homespun from South-Transdanubia Part 1. Weavers’ fabric. Nc: Hausgewebte gestickte Leimwände aus Süd-Zala. I. Weber-Leimwände.

144. KERECSÉNYI Edit Az erdő szerepe a zalai parasztság XVIII-XIX. századi gazdálkodásában. = 27. 295-304. p. [R: n.] Ac: The role of the forest in the husbandry of the peasants in Zala in the 18-19th centuries. Nc: Die Bedeutung des Waldes in der Bauernwirtschaft des XVIII-XIX. Jh. im Komitat Zala.

70 145. KERECSÉNYI Edit A Mura-menti horvátok házassági kapcsolatai. Adatok egy néprajzi mikrorégió kialakulásához. = 18. 243-258. p. [R: n.] Ac: Connections by marriage among the Croatians from the Mura region. Contributions to the development of an ethnographic microregion. Nc: Ehebeziehungen der Kroaten an der Mur. Angaben zur Entfaltung einer ethnographischen Mikroregionen.

146. KERECSÉNYI Edit A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája. = 20. 1-369. p. [R: n.] Ac: The history and material culture of the Croatians along the Mura. Nc: Geschichte und materielle Kultur der Kroaten an der Mur.

147. KERECSÉNYI Edit Nagykanizsa társadalma és egyleti élete 1900 táján. = 21. 105-120. p. [R: n.] Ac: Society and club-life of Nagykanizsa around 1900. Nc: Nagykanizsas Gesellschaft und Vereinsleben um 1900.

148. KERECSÉNYI Edit A nagykanizsai Gutmann család felemelkedése a nagyburzsoáziába. = 12. 147-166. p. [R: n., f.] Ac: The rise of the Gutmann family to the haute bourgeoisie. Nc: Aufstieg der Familie Gutmann von Nagykanizsa in die Grossbour- geoisie.

149. KERECSÉNYI Edit Szentmihályi Imre (1924-1986). = 25. 3-4. p. Ac: Imre Szentmihályi (1924-1986). Nc: Imre Szentmihályi (1924-1986).

150. KIRÁLY Ferenc Könyv és olvasója Keszthelyen a 19. század első felében. Adatok egy du- nántúli kisváros olvasástörténetéhez. = 31. 165-192. p. [R: n.] Ac: Book and its reader in Keszthely in the first half of the 19th century. Contributions to the history of reading in a provincial town in Trans- danubia. Nc: Das Buch und seine Leser in Keszthely in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts. Angaben zur Lesungsgeschichte einer Kleinstadt in Trans- danubia.

71 151. KISS Gábor Németh László (1930-1988). = 28. 3-4. p. Ac: László Németh (1930-1988). Nc: László Németh (1930-1988).

152. KISS Gábor - MÁRKUS Jánosné Zala megye irodalma. Válogatott bibliográfia, 1981-82. = 21. 183-224. p. Ac: Literature of County Zala. Selected bibliography, 1981-82. Nc: Literaturverzeichnis vom Komitat Zala. Ausgewählte Bibliographie, 1981-82.

153. KISS Gábor - MÁRKUS Jánosné Zala megye irodalma. Válogatott bibliográfia, 1983. = 25. 327-356. p. Ac: Literature of County Zala. Selected bibliography, 1983. Nc: Literaturverzeichnis vom Komitat Zala. Ausgewählte Bibliographie, 1983.

154. KISS Gábor - MÁRKUS Jánosné Zala megye irodalma. Válogatott bibliográfia, 1984. = 26. 263-286. p. Ac: Literature of County Zala. Selected bibliography, 1984. Nc: Literaturverzeichnis vom Komitat Zala. Ausgewählte Bibliographie, 1984.

KISS Gábor lásd még BÉRES Katalin!

155. KNÉZY Judit Gazdasági változások Belső-Somogyban a XIX. század második felében. = 27. 311-321. p. [R: a.] Ac: Economic changes in Inner-Somogy during the second half of the 19th century. Nc: Wirtschaftliche Veränderungen in Inner-Somogy in der zweiten Hälfte des XIX Jahrhunderts.

156. KOLTAI András A magyar piaristák proszopográfiájának forrásairól. = 41. 53-64. p. Ac: On the sources of the Hungarian Piarists’ prosopographie. Nc: Über die Quellen der Prosopographie von den ungarischen Piaristen.

72 157. KOMJÁTHY Miklós Ferenc József a “perfid” Deák Ferencről. = 5. 337-350. p. [Ferenc József Belcredi Richárd gróf államminiszterhez írt két levelének szövegével. Kelte- zésük: 1866. febr. 11. és 1866. febr. 13. - R: n., f.] Ac: Francis Joseph about the “treacherous” Ferenc Deák. [Francis Joseph’s letters of 11 and 13 February 1866 to Count Richárd Belcredi Minister of State.] Nc: Franz Josef über den “perfiden” Ferenc Deák. [Mit dem Text von zwei Briefen an Grafen Richard Belcredi Präsidenten. Die Briefe datieren von 11. und 13. Februar 1866.]

158. KOSTYÁL László Álom és valóság. Szekeres Emil festészetéről. = 28. 233-239. p. [R: n.] Ac: Dream and reality. About the paintings of Emil Szekeres. Nc: Traum und Wirklichkeit. Über die Malerei von Emil Szekeres.

159. KOTNYEK István Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig. = 9. 5-250. p. [R: n., h.] Ac: Elementary training in County Zala up to 1918. Nc: Unterstufen-Unterricht im Komitat Zala vor 1918.

160. KOTNYEK István Településszerkezet és alsófokú iskolahálózat Zala megyében (1770-1980). = 27. 215-229. p. [R: a.] Ac: Settlement structure and network of primary schools in Zala county (1770-1980). Nc: Siedlungsstruktur und Schulennetzwerk der Unterstufe des Unterrichts im Komitat Zala (1770-1980).

161. KOTNYEK István Zalai tanítóegyletek és az óvodai mozgalom a XIX. század második felében. = 25. 211-216. p. [R: n.] Ac: Associations of teachers and the nursery movement in Zala in the second half of the 19th century. Nc: Verein der Lehrer und die Kindergartenbewegung in Zala in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts.

KOVÁCS Ilona, Pálné lásd PÁLNÉ KOVÁCS Ilona!

73 162. KOVÁCS Imre A türjei Premontrei Prépostság története. = 32. 1-204. p. [Függelék: 1. A türjei prépostsági templom története (167-170. p.); 2. A konvent hiteleshelyi tevékenységének emlékei. - R: n., a.] Ac: The history of the premonstratensian provostry of Türje. [Appendix: 1. The history of the Türje provost-church. 2. Relics of the convent’s notarial functions] Nc: Die Geschichte der prämonstratenser Propstei in Türje. [Appendix: 1. Die Geschichte der Propsteikirche von Türje. 2. Die Spuren der Tätigkeit des Konvents als glaubwürdiger Ort.]

163. KOVÁCS Katalin Falutípusok a Dunántúlon. = 27. 33-39. p. [R: a.] Ac: Types of Transdanubian villages. Nc: Dorftypen in Transdanubien.

164. KOVÁTS Zoltán A születéskorlátozás kezdetei, terjedése Zalában a XIX. században. = 28. 251-264. p. Ac: Beginning and increase of birth control in Zala in the 19th century. Nc: Die Anfänge und die Verbreitung des Geburtenbeschränkung in Zala im XIX. Jahrhundert.

165. KÖBLÖS József Adatok Zalalövő és környéke középkori településtörténetéhez. 1. rész. Ok- levélregeszták. 1. fejezet. 1178-1350. = 28. 19-37. p. [R: n.] Ac: Contribution to the medieval settlement history of Zalalövő and its surroundings. Part 1. Abstracts of charts. Chapter 1. 1178-1350. Nc: Daten über die mittelalterliche Siedlungsgeschichte von Zalalövő und Umgebung. I. Urkunden-Regesten. 1. 1178-1350.

166. KÖBLÖS József Adatok Zalalövő és környéke középkori településtörténetéhez. 1. rész. Oklevélregeszták. 2. fejezet. 1351-1405. = 31. 5-27. p. [R: n.] Ac: Contribution to the medieval settlement history of Zalalövő and its surroundings. Part 1. Abstracts of charts. Chapter 2. 1351-1405. Nc: Daten über die mittelalterliche Siedlungsgeschichte von Zalalövő und Umgebung. I. Urkunden-Regesten. 2. 1351-1405.

74 167. KÖRMENDI Lajos A munkaerő strukturális változása Zala megye mezőgazdaságában 1949- 1978. = 18. 279-293. p. [R: n.] Ac: Structural changes of labour force in County Zala’s agriculture 1949- 1978. Nc: Strukturelle Änderung der Arbeitskraft in der Landwirtschaft des Ko- mitats Zala, 1949-1978.

168. KÖRMENDI Lajos - LENDVAY Béla - TIHANYI László A vonóenergia felhasználás változása Zala megye mezőgazdaságában. 1935- 1976. = 8. 175-192. p. [R: n., o.] Ac: Changes of the hauling power’s utilisation in County Zala’s agriculture. 1935-1976. Nc: Die Änderung in der Ansätzung der Zugkraften der landwirtschaftlichen Produktion im Komitat Zala (1935-1976).

169. KÖVÉR György Nobilizált pénzváltók - pénzváltó nemesek. A Baron testvérek Pesten. = 34. 251-257. p. Ac: Ennobled moneychangers - moneychanger of noble. The Baron brothers from Pest. Nc: Adelte Geldwechsler - Geldwechsler Adeligen. Gebrüder Baron in Pest.

170. LAGZI István Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején. = 3. 1- 190. p. [Függelék: 10 korabeli irat a lengyel menekültekről. - R: l., n.] Ac: Polish refugees in County Zala during World War II. [Appendix: 10 contemporary documents about the polish refugees.] Nc: Flüchtlinge aus Polen in Komitat Zala während der Zeit des II. Welt- krieges. [Appendix: 10 zeitgenössische Dokumente über die polischen Flüchtlinge]

171. LENDVAI Anna A XVII. századi zalai céhek. = 12. 103-115. p. [R: n., f.] Ac: Gilts in Zala in the 17th century. Nc: Zünfte im Komitat Zala im 17. Jahrhundert.

75 172. LENDVAI Anna Tűzvész és tűzvédelem a XVIII. századi Nagykanizsán. = 18. 157-168. p. [R: f.] Ac: Conflagration and fire-protection in the 18th century Nagykanizsa. Nc: Feuersbrunst und Feuerschutz in Nagykanizsa im XVIII. Jahrhundert.

173. LENDVAY Béla Mezőgazdasági szakkörök működése a zalaegerszegi járásban (1959-1973). = 12. 199-216. p. [R: n., f.] Ac: The activities of agricultural facultative groups in the Zalaegerszeg district (1959-1973). Nc: Wirken von landwirtschaftlichen Fachzirkeln in dem Kreis Zalaeger- szeg. (1959-1973).

LENDVAY Béla lásd még KÖRMENDI Lajos!

174. LEPSÉNYI Imre A falvak és az értelmiségi utánpótlás. = 27. 133-140. p. [R: a.] Ac: Villages and intellectual replacement. Nc: Die Dörfer und der Nachwuchs der Intelligenz.

175. LOTZ Gyula A Kis-Balaton múltja és jövője. = 8. 159-174. p. [R: n., a.] Ac: The past and future of Kis-Balaton. Nc: Vergangenheit und Zukunft des “Kis-Balatons”.

176. LŐRINCZ Barnabás Római-kori bélyeges téglák Zala megyében. = 12. 25-32. p. [R: n., a.] Ac: Roman period branded bricks in County Zala. Nc: Gestempelte römische Ziegeln im Komitat Zala.

177. MAJDÁN János /Hozzászólása Lepsényi Imre: A falvak és az értelmiségi utánpótlás című korreferátumához/ = 27. 141-142. p. [lásd 174. tétel!] Ac: János Majdán’s comments to Imre Lepsényi’s supplementary paper: Villages and intellectual replacement. Nc: Der Diskussionsbeitrag von János Majdán zum Imre Lepsényis Korreferat “Die Dörfer und der Nachwuchs der Intelligenz.”

76 178. MAJDÁN János A vasút hatása a Dél-Dunántúl aprófalvaira. = 27. 127-132. p. [R: a.] Ac: The effect of the railway on the small Transdanubian villages. Nc: Die Auswirkung der Bahn auf die Kleindörfer in Süd-Transdanubien.

179. MANN Miklós Oktatáspolitikusok és oktatáspolitikai koncepciók Magyarországon, 1867- 1944. = 41. 195-214. p. Ac: Politicians of education and conceptions of educational policy in Hun- gary, 1867-1944. Nc: Unterrichtspolitiker und unterrichtspolitische Konzeptionen in Un- garn, 1867-1944.

180. MARKÓ Imre Lehel - RÓNAI Béla - VARGA Mária - VITÁNYI Borbála Zala megye földrajzi nevei. 2. A keszthelyi járás. = 24. 3-157. p. Ac: The geographical names of County Zala. 2. The Keszthely district. Nc: Die geographischen Ortsnamen vom Komitat Zala. 2. Der Kreis Keszthely.

181. MARKÓ Imre Lehel Zalai helynévfejtési problémák. Kanizsa, Türje, Egerszeg. = 2. 3-16. p. [R: n., o.] Ac: The problems of the toponym-etymology in Zala. Kanizsa, Türje, Eger- szeg. Nc: Deutungsprobleme der Ortsnamen im Komitat Zala. Kanizsa, Türje, Egerszeg.

MÁRKUS Jánosné lásd KISS Gábor!

182. MARÓTI Éva Pecsételt római kerámia Zalalövőről. = 26. 21-36. p. [R: n.] Ac: Stamped Roman pottery from Zalalövő. Nc: Gestempelte römische Keramik aus Zalalövő.

183. MÁTHÉ Gábor Deák Ferenc emlékének törvénybeiktatása (1876: III. tc.). = 5. 369-378. p. [R: n., o.] Ac: Codification of Ferenc Deák’s memory (act III of 1876). Nc: Erhebung des Gedenkens an Ferenc Deák zum Gesetz (G. A. III. v. J. 1876.)

77 184. MEGYERI Anna Egy kisvárosi fényképész, Serényi Árpád (1897-1941). = 31. 351-372. p. [Melléklet: Válogatás Serényi Árpád képeiből - reprodukciók. - R: n.] Ac: Árpád Serényi (1897-1941), photographer of a provincial town. [Supp- lement: Árpád Serényi’s selected photos - reproductions] Nc: Ein kleinstädtischer Fotograf, Árpád Serényi (1897-1941). [Supp- lement: Ausgewählte Fotographien von Árpád Serényi - Reproduktionen]

185. MÉREY Klára, T. Az iparszerkezet történeti gyökerei a Dél-Dunántúlon 1868-1968. = 34. 259-270. p. Ac: The historical roots of the structure of industry in South-Transdanubia 1868-1968. Nc: Die historischen Wurzeln der Industriestruktur in Süd-Transdanubien 1868-1968.

186. MÉREY Klára, T. Külterületi lakott helyek a Dél-Dunántúlon 1785-1913. = 27. 115-122. p. [R: n.] Ac: Inhabited areas at settlement outskirts in South-Transdanubia 1785- 1913. Nc: Wohngebiete an der Peripherie in Süd-Transdanubien 1785-1913.

187. MÉREY Klára, T. Zala megye 1942. évi gyáripari statisztikája. = 16. 135-150. p. [R: n., h.] Ac: Industrial statistics of County Zala from 1942. Nc: Die Fabrikindustrie-Statistik des Komitats Zala vom Jahre 1942.

188. MÉREY Klára, T. Zala megye gyáripara 1944 előtt. = 12. 181-197. p. [R: n., h.] Ac: County Zala’s industry before 1944. Nc: Die Industrie des Komitats Zala vor 1944.

189. MEZEY Barna Deák Ferenc és a bűntető eljárásjog reformja 1848-ban. = 43. 159-184. p. Ac: Ferenc Deák and the reform of the criminal procedural law in 1848. Nc: Ferenc Deák und die Reform des Strafverfahrensrechtes im Jahre 1848.

78 190. MIKÓ Zsuzsa Adatok Zala megye közigazgatás- és politikatörténetéhez 1945. = 37. 7-16. p. [R: n.] Ac: Contribution to County Zala’s history of administration and policy 1945. Nc: Daten zur politischen- und Verwaltungsgeschichte des Komitats Zala 1945.

191. MÓCSY András Zala megye római-kori kőemlékeiről. = 6. 21-32. p. [R: n., a.] Ac: The roman stone relics in Zala County. Nc: Steindenkmäler aus der Römerzeit im Komitat Zala.

192. MOHOS Mária, M. Keszthely és Tapolca vonzása az aprófalvakra. = 27. 55-59. p. [R: a.] Ac: Attraction exercised by Keszthely and Tapolca on small villages. Nc: Die Anziehung von Keszthely und Tapolca auf die Kleindörfer.

193. MOLNÁR Ambrus A partikuláris iskolarendszer alakulása és fejlődése a hajdúvárosokban a XVII-XVIII. században. = 41. 43-51. p. Ac: Turn and development of particular school-system in the Heyduck towns in the 17-18th centuries. Nc: Die Gestaltung und Entwicklung des partikularen Schulsystems in den Heiduckstädtern im XVII-XVIII. Jahrhundert.

194. MOLNÁR András Csány László a zalai reformellenzék élén. = 30. 5-61. p. [R: n.] Ac: László Csány in the forefront of the Reform-opposition in Zala. Nc: László Csány - an der Spitze der Zalaer Reformopposition

195. MOLNÁR András Csány utolsó levelei. = 30. 279-288. p. [Függelék: Csány László három levele: 1. Prodanovicshoz (Dátum nélkül), 2. gróf Schmiedegg Kálmánhoz (Pest, 1849. október 9.), 3. Csorba Sándorhoz (Pest, 1849. október 9.). - R: n.] Ac: Csány’s last letters. [Appendix: László Csány’s letters: 1. to Prodanovics (undated), 2. to Count Kálmán Schmiedegg (Pest, 9 October 1849), 3. to Sándor Csorba (Pest, 9 October 1849.)]

79 Nc: Die letzten Briefe von László Csány. [Appendix: 3 Briefe von László Csány: 1. An Prodanovics (undatiert), 2. An Grafen Kálmán Schmiedegg (Pest, 9. Oktober 1849), 3. An Sándor Csorba (Pest, 9. Oktober 1849)]

196. MOLNÁR András Deák Ferenc a forradalom előtt. = 43. 5-20. p. Ac: Ferenc Deák before the revolution. Nc: Ferenc Deák vor der Revolution.

197. MOLNÁR András Deák Ferenc birtokai. Egy zalai középbirtokos család gazdálkodása a 19. század első felében. = 34. 41-75. p. Ac: Ferenc Deák’s land properties. Husbandry of a medium landowner family in Zala during the first half of the 19th century. Nc: Ferenc Deáks Güter. Die Bewirtschaftung einer Mittelbesitzerfamilie von Zala in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts.

198. MOLNÁR András Deák Ferenc igazságügyi miniszteri irataiból. = 43. 223-315. p. [Hatvankét 1848. április 23. és 1850. március 13. között keltezett irat közlése] Ac: From Ferenc Deák, Minister of Justice’s documents. [Publication of 62 documents written between 23 April 1848 and 13 March 1850] Nc: Von Ferenc Deáks Dokumenten aus der Periode als er Justizminister war.

199. MOLNÁR András A 7. honvédzászlóalj története. = 33. 53-113. p. [R: n.] Ac: The history of the 7th “honvéd” battalion. Nc: Die Geschichte des 7. Honvéd-Bataillons.

200. MOLNÁR András Kísérlet Csány László perbefogására 1837-ben. = 28. 137-155. p. [Függelék: Vizsgálati jegyzőkönyv, Zalaegerszeg 1838. jan.31. - R: n.] Ac: Attempt at László Csány’s prosecution in 1837. [Appendix: Report of investigation, Zalaegerszeg, 31 January 1838.] Nc: Der Versuch einer Prozessführung gegen László Csány im Jahre 1837. [Appendix: Untersuchungsprotokoll Zalaegerszeg, 31. Januar 1838]

80 201. MOLNÁR András Nagy Iván 1848-as honvédélményeiből. Újabb adalékok a 7. honvédzászló- alj történetéhez. = 42. 159-179. p. [Részlet Nagy Iván visszaemlékezéséből: Honvédélet (1848. augusztus 17. - 1849. szeptember 10.). - R: a.] Ac: From Iván Nagy’s army days in 1848. Glosses on the history of the 7th “honvéd” battalion. Nc: Von Iván Nagys Honvederlebnissen aus dem Jahre 1848. Neuere Angaben zur Geschichte des 7. Honved-Bataillons. [Auszug aus den Rücke- rinnerungen von Iván Nagy: Honvedleben (17. August 1848 - 10. Septem- ber 1849)]

202. MOLNÁR András Pártküzdelmek költészete. Paszkvillusok, kortesversek a reformkori Zalából. = 31. 193-228. p. [Függelék: 13 kortesvers szövege. - R: n.] Ac: Poetry of party-struggles. Pasquinades and electioneering poems from County Zala from the Reform-period. [Appendix: 13 electioneering poems] Nc: Die Dichtungen und Wertegedichte der Reformzeit aus dem Komitat Zala. [Appendix: 13 Werbegedichte]

203. MOLNÁR András Zala megye politikai viszonyai az 1840-es évek második felében. Festetics Leó főispáni helyettes jelentései és emlékirata. = 35. 93-182. p. [11 jelentés szövege; részlet az emlékiratból, Bariska István olvasata. - R: n.] Ac: County Zala’s political conditions during the second half of the 1840s. Leó Festetics, viceprefect’s reports and memorial. [The texts of 11 reports; details from the memorial transcribed by István Bariska] Nc: Die politische Verhältnisse des Komitates Zala in der zweiten Hälfte der 1840-er Jahre. [Die Texte von 11 Berichten; Auszug aus der Denkschrift in der Lesung von István Bariska]

204. MOLNÁR András Zalaegerszeg nemzetőrei 1848-ban. = 36/1. 143-163. p. [Függelék: Hivata- los körlevelek bejegyzése, 11 dokumentum szövege] Ac: The Zalaegerszeg members of the National guard in 1848. [Appendix: the texts of 11 documents, official circulars] Nc: Die Nationalgardisten von Zalaegerszeg im Jahre 1848. [Appendix: Einschreibung von offiziellen Rundschreiben. Die Texte von 11 Doku- menten]

81 205. MOLNÁR András A zalai 47. honvédzászlóalj felállítása 1848 őszén. = 26. 113-128. p. [Csatol- va: Zászlóalji parancsolatok jegyzőkönyve. Kivonatok 1848. november 5 - december 22. - R: n.] Ac: Organisation of the 47th “honvéd” battalion in autumn 1848. [Enclosed: Protocol of battalion orders. Abstracts 5 November - 22 December 1848.] Nc: Aufstellung des 47. Honvedbataillons im Komitat Zala im Herbst 1848. [Beigeschlossen: Das Protokoll der Bataillonsordern. Auszüge 5. No- vember - 22. Dezember 1848]

MOLNÁR András lásd még ÁRKOVICS Istvánné!

206. MOLNÁR László Adatok két zalai üveghuta történetéhez. = 16. 77-92. p. [R: n., h.] Ac: Additional information on the history of two glass-works from Zala. Nc: Daten zu der Geschichte von zwei Glashütten in Zala.

207. MOLNÁR László Betyárok Zalában. Patkó Jancsi Pördeföldén, 1862. = 31. 263-279. p. [Egyed Mihály novai szolgabíró jelentésének szövegével a Pördeföldén tör- téntekről. - R: n.] Ac: Outlaws in Zala. Jancsi Patkó in Pördefölde, 1862. [Report of Mihály Egyed, district administrator of Nova about bygones.] Nc: Betjaren im Komitat Zala. Jancsi Patkó in Pördefölde, 1862. [Mit dem Text des Berichtes von Mihály Egyed, Stuhlrichter von Nova, über den in Pördefölde Geschehenen.]

208. MOLNÁR László - VÁNDOR László A pákai “Várhelyi domb” területén végzett kutatásokról. = 18. 97-113. p. [R: n.] Ac: Report on the survey of “Várhelyi domb” at Páka. Nc: Über die in Gebiet des “Várhelyi domb” in Páka vorgenomme For- schung.

209. MOLNÁR László A vétyemi üveghuta és termékei. = 18. 209-225. p. [R: n.] Ac: The glass-work of Vétyem and its products. Nc: Die Glashütte von Vétyem und ihre Produkte.

82 210. MÓNUS Imre A hajdúböszörményi református iskolaszék története. = 41. 239-254. p. Ac: The history of the Calvinist school board in Hajdúböszörmény. Nc: Die Geschichte des reformierten Schulstuhles von Hajdúböszörmény.

211. MÜLLER Róbert Későrómai sírok Keszthely, Zsidi útról. = 16. 21-32. p. [R: n., a.] Ac: Late roman graves from Zsidi Street, Keszthely. Nc: Spätrömische Gräber von der Zsidi Strasse, Keszthely.

212. MÜLLER Róbert IX. századi sírok Nagypáliból. = 8. 31-46. p. [R: n., o.] Ac: 9th century graves from Nagypáli. Nc: Beerdigungen in Nagypáli aus dem IX. Jahrhundert.

213. MÜLLER Róbert Kora-középkori szövőszék rekonstrukciója Zalaszabar-Borjúállás szigetről. = 25. 37-47. p. [R: n.] Ac: Reconstruction of an early medieval loom from Zalaszabar-Borjúállás- sziget. Nc: Rekonstruktion eines früh-mittelalterlichen Webestuhles aus Zala- szabar-Borjúállás sziget.

214. MÜLLER Róbert A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig. 1-2. rész. = 19. 413, 414-930. p. [R: n.] Ac: Development of the agricultural iron tools in Hungary from the Late Iron-Age up to the end of the Turkish-period. Nc: Die Entwicklung der eisernen Agrargeräte in Ungarn von der Späteisenzeit bis Ende der Türkenherrschaft.

215. MÜLLER Róbert Római-kori leletek Zalaszentgrótról. = 6. 33-68. p. [R: n., o.] Ac: Roman finds from Zalaszentgrót. Nc: Funde aus der Römerzeit in Zalaszentgrót.

216. MÜLLER Róbert XI. századi sír Rezi-Gyöngyösi csárdánál. = 26. 75-81. p. [Függelék: Gedai István: A Rezi-Gyöngyösi sírlelet érmei 78-79. p. - R: n.]

83 Ac: 11th century grave at Rezi-Gyöngyösi-csárda. [Appendix: István Gedai: The coins from the Rezi-Gyöngyösi grave.] Nc: Ein Grab aus dem XI. Jh. bei der Bauernschenke von Rezi-Gyöngyös. (Appendix: Münzen aus dem Grabfund von Rezi-Gyöngyös.)

217. MÜLLER Róbert A tófeji kemence. A magyar mészégető kemencék típusai. = 2. 17-41. p. [R: n., o.] Ac: The oven from Tófej. Types of the Hungarian lime-kilns. Nc: Der Ofen von Tófej. Type der ungarischen Kalköfen.

MÜLLER Róbert lásd még 283. tétel!

218. MÜLLER Veronika A zalai végek mindennapi problémái a XVII. század első felében. = 8. 81- 93. p. [R: n., f.] Ac: The everyday problems of the Zala frontier during the first half of the 17th century. Nc: Einige Probleme der Grenzmarken von Zala in der ersten Hälfte des XVII. Jahrhunderts.

NAGY Eszter, Benczéné lásd BENCZÉNÉ NAGY Eszter

219. NAGY István Nagy Ignác és az életkép. = 16. 93-104. p. [R: n., o.] Ac: Ignác Nagy and the genre-painting. Nc: Ignác Nagy und das Lebensbild.

220. NÉMETH Ildikó Magántanintézetek a XIX. század második felében Sopronban. = 41. 341- 346. p. Ac: Private schools in Sopron during the second half of the 19th century. Nc: Privatlehranstalten in Sopron in der zweiten Hälfte des XIX. Jahr- hunderts.

221. NÉMETH József Adatok Zala megye kulturális emlékeiről. 1. Középkor. = 8. 47-60. p. [R: n., f.] Ac: Contributions to Country Zala’s cultural memories. 1. Middle ages.

84 Nc: Beiträge zu den Kulturellen Traditionen des Komitats Zala. I. Mittelalter.

222. NÉMETH József Adatok Zala megye kulturális emlékeiről. 2. A reformáció kora. = 12. 89- 102. p. [R: n., f.] Ac: Contributions to Country Zala's cultural memories. 2. The age of the Reformation. Nc: Beiträge zu den Kulturellen Traditionen des Komitats Zala. II. Epoche der Reformation.

223. NÉMETH József Egy dunántúli kisváros és gimnáziuma. A zalaegerszegi gimnázium történe- te, alapításától az első világháborúig. = 41. 35-42. p. Ac: A provincial town and its high-school in Transdanubia. The history of the Zalaegerszeg high-school from the foundation till World War I. Nc: Eine Kleinstadt und derer Gymnasium in Transdanubien. Die Geschichte des Gymnasiums von Zalaegerszeg von seiner Gründung bis dem ersten Weltkrieg.

224. NÉMETH József Horváth Ádám költői indulása. = 25. 111-129. p. [R: n.] Ac: The begin of Ádám Horváth’s poetic carrier. Nc: Der Start des Dichters Ádám Horváth.

225. NÉMETH József Művelődés és irodalom Zala megyében a XVIII-XIX. század fordulóján. = 31. 61-95. p. [R: n.] Ac: Culture and literature in County Zala at the turn of the 18-19th centuries. Nc: Literatur und Tradition im 18/19. Jahrhundert im Komitat Zala.

226. NÉMETH József Nagy Lajos és Zalaegerszeg. = 18. 259-268. p. [R: n.] Ac: Lajos Nagy and Zalaegerszeg. Nc: Lajos Nagy und Zalaegerszeg.

227. NÉMETH Lajos A szocialista átalakulás demográfiai hatásai Zala megyében. = 27. 41-45. p. [R: n.]

85 Ac: The influence of the socialist transformation on the demography of County Zala. Nc: Demographische Wirkungen des socialistischen Umbrusch im Komitat Zala.

228. NÉMETH László A nagykanizsai Munka szabadkőműves-páholy története 1890-1920. = 42. 237-266. p. [R: a.] Ac: The history of the freemasonic lodge “Munka” of Nagykanizsa 1890- 1920. Nc: Die Geschichte der Freimauerloge “Munka” von Nagykanizsa von 1890 bis 1920.

229. NÉMETH László Zsidók Zalában a XVIII. század első felében. = 35. 17-32. p. [R: n.] Ac: Jews in Zala at the first half of the 18th century. Nc: Juden im Zala in den ersten Hälfte des XVIII. Jahrhunderts.

230. NIZSALOVSZKY Endre Deák Ferenc és a magyar polgári magánjog kialakulása. = 5. 61-84. p. [R: n., f.] Ac: Ferenc Deák and the constitution of the civil law. Nc: Ferenc Deák und das Entstehen des ungarischen Bürgerlichen Rechts.

OLÁHNÉ Szakály Gabriella lásd ÁRKOVICS Istvánné!

231. ORBÁN Sándor A paraszti érdekvédelem felszámolásának része a mezőgazdaság tömeges át- szervezésének előkészítésében (1948-1957). = 28. 273-279. p. Ac: The role of the elimination of the safeguarding of the peasants’ interests in preparing the way for mass transformation of agriculture (1948-1957). Nc: Die Rolle der Liquidation des Bauerninteresseschutzes in der Vorbe- reitung der sozialistischen Umorganisierung der Landwirtschaft (1948- 1957).

232. OTTOMÁNYI Katalin Későrómai besimított kerámia Nagykanizsán. = 18. 45-58. p. [R: a.] Ac: Late Roman burished pottery at Nagykanizsa. Nc: Spätrömische eingeglätterte Keramik in Nagykanizsa.

86 233. 56’ Zalában. A forradalom eseményeinek Zala megyei dokumentumai. 1956. október 23. - 1958. június 19. = 40. 49-520. p. [Csatolva: A forradalom ide- jén alakult néphatalmi szervek és azok tagjai] Ac: ’56 in Zala. The documents of the revolutionary events in County Zala. 23 October 1956 - 19 June 1958. [Enclosed: The bodies of the people’s power established during the revolution and their members] Nc: ’56 in Zala. Die Dokumente der revolutionären Ereignisse von Komitat Zala.

234. PÁLNÉ KOVÁCS Ilona - RECHNITZER János A vonzáskörzetek hierarchiájának és társadalmi-gazdasági szerkezetének modellezése. = 27. 193-200. p. [R: a.] Ac: Modelling the hierarchy and the socio-economic structure of the sphere of attraction. Nc: Modellierung der Hierarchie und der Gesellschafts- und Wirtschafts- struktur von den Anziehungskreisen.

235. PETÁNOVICS Katalin A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai (1772-1793). = 17. 1-251. p. [Bevezető tanulmány: 1-91. p. - R: n.] Ac: The contracts of the Festetics family’s estate in Balatonkeresztúr, (1772- 1793). Nc: Die Kontrakte von dem Balatonkeresztúr - Gute der Familie Festetics (1772-1793).

236. PETÁNOVICS Katalin A gyermek élete egy summás faluban. = 16. 123-134. p. [R: n., o.] Ac: Children’s life in a jobber-village. Nc: Das Leben des Kindes in einem Gedingarbeiter Dorf.

237. PETÁNOVICS Katalin “Mesterkedő” takácsok. = 12. 167-179. p. [R: n., o.] Ac: “Skilful” weavers. Nc: Fingerfertige Weber.

238. PETÁNOVICS Katalin A Zala megyei múzeumok néprajzi gyűjteményeinek elemzése 1984. = 25. 309-325. p. [R: n.] Ac: Analysis of the ethnographic collections of the museums in County Za- la.

87 Nc: Die Analyse der ethnographischen Sammlung in der Zalaer Museen.

239. PETÁNOVICS Katalin A zalai summásgazda. = 26. 187-207. p. [R: n.] Ac: The jobber chief in Zala. Nc: Gangmeister im Komitat Zala.

240. PETÁNOVICS Katalin A zsellérségtől a summásságig vezető út egy Zala megyei kis faluban. = 27. 305-310. p. [R: n.] Ac: The way leading from cotters to jobbers in a small village in County Za- la. Nc: Der Weg von der Einliegerschaft zur Gedingarbeit in einem kleinen Dorf im Komitat Zala.

241. PINTÉR István Népi víznyerési módok Hetésben. = 26. 209-222. p. [R: n.] Ac: Traditional ways of obtaining water in Hetés. Nc: Volkstümliche Wassergewinnungsmethoden im Hetés.

242. PINTÉR István Népies üvegképek Nyugat-Magyarországon. = 25. 131-150. p. [R: n.] Ac: Traditional glass-paintings in West-Hungary. Nc: Volkstümliche Glasmalereien in Westungarn.

243. POLGÁR Marianna Katolikus főúr protestáns egyetemen. Festetics Pál lipcsei tanulmányai 1741-43. = 41. 79-88. p. Ac: A catholic aristocrat studying at a Protestant university. Pál Festetics’s studies in Leipzig, 1741-43. Nc: Ein katholischer Aristokrat geht zur protestantischen Universität. Die Studien von Pál Festetics in Leipzig, 1741-43.

244. PORDÁN Ildikó Honvédtüzérként a Muraközben. László Károly naplójából. = 36/1. 211- 236. p. [“Napló katonai életemből 1848. szept. 25. - 1849. ápril 24-ig”. Rész- letek.] Ac: As a “honvéd” artillery officer in the Mura-region. From Károly Lász- ló’s diary. [“Diary of my soldier-years 25 Sept 1848 - 24 April 1849”. Abstracts.]

88 Nc: Als Honvedartillerist im Mur-Gebiet. Aus dem Tagebuch von Károly László. [“Tagebuch meines Soldatenlebens von 25. September 1848 bis 24. April 1849”. Auszüge.]

RECHNITZER János lásd PÁLNÉ KOVÁCS Ilona!

245. RÉTFALVI Gábor Adalékok a szombathelyi premontrei gimnázium történetéhez. A tanári könyvtár állománya a XIX. század végén. = 41. 301-310. p. Ac: Contributions to the history of the Szombathely Premontstrant High school. The book stock of the teachers’ library at the end of the 19th century. Nc: Angaben zur Geschichte des Premonstratensergymnasiums von Szom- bathely. Der Stand der Lehrerbibliothek gegen das Ende des XIX. Jahr- hunderts.

RÓNAI Béla lásd MARKÓ Imre Lehel!

246. SÁGI Károly Adatok a Keszthely-kultúra korai szakaszának ötvösiparához. = 21. 23-32. p. [R: n.] Ac: Some new facts to the goldsmith’s trade of the early period of the Keszthely-culture. Nc: Daten zur Goldschmiedeindustrie in der früheren Periode der Keszt- hely-Kultur.

247. SÁNDOR Pál Deák és a jobbágykérdés az 1832-36. évi országgyűlésen. = 5. 125-175. p. [R: n., f.] Ac: Deák and the serf-problem at the 1832-36 diet. Nc: Deák und die Frage der Leibeigenschaft im Ständetag der Jahre 1832- 36.

248. SÁRKÁNY József Szobotka Imre: Matróz. 1916. Képelemzés. = 16. 169-188. p. [R: n., f.] Ac: Imre Szobotka: Seaman 1916. Painting analysis. Nc: Imre Szobotka: Matrose 1916. Gemälde-Analyse.

89 249. SARLÓS Béla Deák politikai felfogása és az országbírói értekezlet. = 5. 279-303. p. [R: n., o.] Ac: Deák’s political concept and the Lord Chief Justice conference. Nc: Deáks politische Auffassung und die Judexkurial Konferenz.

250. SASFI Csaba Helybeli diákok a keszthelyi gimnáziumban 1806-1849. = 31. 121-164. p. [R: n.] Ac: Local students attending the Keszthely high-school 1806-1849. Nc: Ortsansässige Schüler im Gymnasium in Keszthely 1806-1849.

251. SASFI Csaba A nagykanizsai és a keszthelyi gimnázium vonzáskörzete és a diákok lakóhe- lyi koncentrációja 1808 és 1848 között. = 41. 131-171. p. [Függelék: A tele- pülések adatai (települési jellemzők) és ezek forásai] Ac: Environs of the Nagykanizsa and Keszthely high-schools and the con- centration of the pupils’ domicile between 1808 and 1848. [Appendix: The data of the settlements (settlement-features) and their sources] Nc: Der Anziehungskreis der Gymnasien von Nagykanizsa und Keszthely und die Wohnortkonzentration der Schüler zwischen 1808 und 1848. [Ap- pendix: Die Angaben der Siedlungen (Kennziffer der Siedlungen) und ihre Quellen.]

252. SASFI Csaba Piaci árak Nagykanizsán, 1821 és 1827 között. Egy “talált” forrás. = 34. 165-212. p. Ac: Market prices in Nagykanizsa between 1821 and 1827. A source “by chance”. Nc: Marketpreise in Nagykanizsa zwischen 1821 und 1827. Eine “gefun- gene” Quelle.

253. SIMON Éva Magyar nagybirtokosok tervezetei a Kanizsával szembeni végvidék kiépíté- séről. = 42. 61-86. p. [R: a.] Ac: Hungarian aristocrats’ plans concerning the establishment of the borderland opposite to Kanizsa. Nc: Die Pläne von ungarischen Großgrundbesitzern für den Ausbau des Grenzgebietes gegenüber Kanizsa.

90 254. SIMONFFY Emil Dél-Dunántúl településszerkezetének történeti változásai és a kutatás prob- lémái. = 27. 7-21. p. [R: n.] Ac: The historical changes of South-Transdanubia’s settlement structure and problems of research. Nc: Geschichtliche Änderungen und Forschungsprobleme in der Sied- lungs-struktur von Süd-Transdanubien.

255. SIMONFFY Emil Szabó Béla 1905-1984. = 21. 3-4. p. Ac: Béla Szabó 1905-1984. Nc: Béla Szabó 1905-1984.

256. SIMONFFY Emil Zalaegerszeg harca a legelőért. Adatok a jobbágyfelszabadítás problé- májához a mezővárosban. = 2. 85-101. p. [R: n., o.] Ac: Zalaegerszeg’s fight for the pasture. Contribution to the problem of emancipation of serfs in market-towns. Nc: Der Kampf von Zalaegerszeg um die Weide.

257. SIMONNÉ TIGELMANN Ilona Zalaegerszeg önkormányzata a reformkorban. = 8. 147-158. p. [R: n., f.] Ac: The local government of Zalaegerszeg in the Reform-period. Nc: Die Autonomie von Zalaegerszeg in der Reformzeit.

258. SIPOS Csaba A Kaposvári Megyei Könyvtár kiadói tevékenysége a megye művelődéstör- téneti kutatóinak segítésére. = 27. 277-280. p. Ac: Publishing activity at the Kaposvár County Library to help the researchers of the county’s cultural history. Nc: Die Verlagstätigkeit der Komitatsbibliothek in Kaposvár um die Unterstützung der kulturgeschichtlichen Forscher des Komitates.

259. SIRÓ Béla Református középiskolák, református iskolapolitika a polgári Magyarorszá- gon. = 41. 215-231. p. Ac: Calvinist high-schools and Calvinist policy of education in the civil Hungary. Nc: Reformierte Mittelschulen, reformierte Schulpolitik in bürgerlichen Ungarn.

91 260. SÓS Ágnes, Cs. Megjegyzések a zalavári ásatások jelentőségéről és problematikájáról. = 6. 105-140. p. [R: n., a.] Ac: Remarks on the significance and problemes of the excavation at Zalavár. Nc: Anmerkungen über die Problematik und Signifikazion der Ausgrabungen in Zalavár.

261. SÖPTEI Imre Alapítás - fenntartás - működtetés. Viták az Államilag Segélyezett Kőszegi Magyar Polgári Fi- és Leányiskola anyagi ügyei körül (1872-1948). = 41. 347-365. p. Ac: Foundation - maintenance - operation. Discussions about the financial matters of the State Financed Hungarian Higher Elementary Boys’ and Girls’ School in Kőszeg. Nc: Gründung - Finanzierung - Betätigung. Diskussionen über die finan- ziellen Angelegenheiten der Staatlich Subventionierten Ungarischen Kna- ben- und Mädchenbürgerschulen von Kőszeg.

262. SRÁGLI Lajos Adatok az olajipari munkásság szociális helyzetének alakulásához 1937- 1944. A MAORT munkásjóléti intézkedései. = 21. 169-181. p. [R: n.] Ac: Contributions to the development of the oil-industry workers’ social state 1937-1944. The welfare measures of MAORT. Nc: Daten zur Gestaltung der sozialen Lage der Ölindustriearbeiter zwischen 1937 und 1944. Soziale Verfügungen der MAORT.

263. SRÁGLI Lajos A dunántúli olajbányászat hároméves terve. Adatok a MAORT történeté- hez, 1947-1949. = 25. 295-307. p. [R: n.] Ac: The Three-Year Plan of Transdanubian oil-mining. Contributions to the history of MAORT 1947-1949. Nc: Der Dreijahrplan der transdanubischen Erdölgewinnung. Angaben zur Geschichte der MAORT 1947-1949.

264. SRÁGLI Lajos A magyarországi szénhidrogénbányászat első ötéves tervéhez. Adatok a zalai olajbányászatról 1950-1954. = 26. 223-236. p. [R: n.] Ac: To the first Five-Year Plan of the Hungarian hydrocarbon-mining industry. Data about oil-mining in Zala 1950-1954.

92 Nc: Über den ersten Fünfjahrplan der Kohlenwasserstoff förderung. Anga- ben über die Erdölförderung im Komitat Zala 1950-1954.

265. SRÁGLI Lajos - TÓTH János A Majerszky-per és körülményei. = 34. 271-287. p. Ac: The Majerszky-trial and its conditions. Nc: Der Majerszky-Prozeß und dessen Umstände.

266. SRÁGLI Lajos Munkások a forradalomban. A zalai olajipar 1956-ban. = 40. 29-37. p. Ac: Workers in the revolution. The Zala oil industry in 1956. Nc: Arbeiter in der Revolution. Die Erdölindustrie von Zala in 1956.

267. STADLER József Az aprófalvas településhálózat problematikája. = 27. 123-126. p. [R: a.] Ac: Problems regarding the settlement-network of small villages. Nc: Die Fragen des Siedlungsnetzes von Kleindörfern.

268. STIPKOVITS Ferenc Körmend oktatástörténete. A város- és iskolamonográfia írás kérdései. = 41. 233-237. p. Ac: Education history of Körmend. The questions of compilation of town- and school studies. Nc: Die Geschichte der Schulung in Körmend. Die Fragen der Verfassung von Stadt- und Schulmonographien.

269. SZABAD György Deák Ferenc és a reformkori Széchenyi - Kossuth-vita. = 5. 247-277. p. [R: n., f.] Ac: Ferenc Deák and the Széchenyi-Kossuth controversary of the Reform- period. Nc: Ferenc Deák und Széchenyi-Kossuth Kontroverse im Reformzeitalter.

270. SZABÓ Béla Az agilisek és évszázados küzdelmük Zala megyében az adómentességért. = 18. 131-144. p. [R: n.] Ac: The “agilises” an their through centuries lasting struggle in County Zala for their tax exemption. Nc: Die “Agilen” und ihre jahrhunderlanger Kampf im Komitat Zala um die Anerkennung ihrer Steuerfreiheit.

93 271. SZABÓ Béla Az 1741. évi insurrectio szervezése Zala megyében. = 12. 117-129. p. [R: n., f.] Ac: The organisation of the 1741 insurrection in County Zala. Nc: Organisation der Insurrektion im Jahre 1741 im Komitat Zala.

272. SZABÓ Béla Nemtelenek birtokszerzési képtelensége (incapacitas) Zala megyében. = 21. 51-66. p. [R: n.] Ac: Commons’ inability (incapacitas) to acquire domain in County Zala. Nc: Besitzerwerbsunfähigkeit (incapacitas) der Unadeligen in dem Komitat Zala.

273. SZABÓ Béla Az új szerzeményi birtokok és a fegyverjog megváltása Zala megyében. = 8. 99-113. p. [R: n., f.] Ac: Redeeming new properties acquired and the right to use weapons in County Zala. Nc: Das neue Errungenschaftsgut und die Erlösung des Waffenrechtes im Komitat Zala.

274. SZABÓ Klára, L. - VÁNDOR László Római-kori tumulusok Pördeföldén. = 12. 33-42. p. [R: n., a.] Ac: Roman period tumuli at Pördefölde. Nc: Tumuli aus der Römerzeit in Pördefölde.

275. SZABÓ Péter A zalai honvéd alakulatok a második világháborúban, és az azt megelőző években (1938-1945). = 36/1. 291-349. p. [Függelék: A zalai alakulatok magasabb parancsnokai.] Ac: The “honvéd” corps of Zala in World War II and in the previous years (1938-1945.) [Appendix: The commanding officers of higher ranks at the corps of Zala.] Nc: Die Honvedtruppen von Zala im zweiten Weltkrieg und in den vorangehenden Jahren (1938-1945).

276. SZABÓ Sándor Péteri és téti Takáts József író és költő mint irodalomszervező. = 18. 183- 192. p. [R: n.]

94 Ac: József Takáts of Péteri and Tét the writer and poet as organiser of literature. Nc: József Takáts von Péteri und Tét, Schriftsteller und Dichter als Orga- nisator der Literatur.

277. SZABÓ Tünde A Somogy megyei falvak műemléki problémái. = 27. 253-259. p. [Melléklet: somogyi műemlékek fényképei. - R: n.] Ac: Problems of monuments in the villages of County Somogy. [Supplement: photos of monuments in Somogy.] Nc: Probleme mit den Kunstdenmälern in den Dörfern des Komitats So- mogy.

SZABÓ Zoltán lásd BÓDY Zsombor!

278. SZAKÁCS László Az erdők állami tulajdonba vétele Zala megyében. = 25. 273-294. p. [R: n.] Ac: Nationalisation of the forests in County Zala. Nc: Die Übernahme ins Staatseigentum der Wälder im Komitat Zala.

SZAKÁLY Gabriella, Oláhné lásd ÁRKOVICS Istvánné!

279. SZÁNTÓ Endre Rezi a szocialista Magyarország építésének első szakaszában (1950-1956). = 28. 209-232. p. [R: n.] Ac: Rezi during the first period of Hungary’s socialist construction (1950- 1956). Nc: Rezi in den ersten Periode des Aufbaus des Socialismus in Ungarn (1950-1956).

280. SZÁNTÓ Imre A keszthely-környéki hegyközségek kialakulása. = 28. 55-62. p. [R: n.] Ac: The development of the vine-growing communities in the region of Keszthely. Nc: Die Herausbildung der Berggemeinden in der Umgebung von Keszt- hely.

281. SZARKA Lajos Thália papjai Keszthelyen az első világháborúig. = 31. 303-328. p. [R: n.] Ac: “Priests of Thalia” in Keszthely till World War I.

95 Nc: Die Priester von Thalia in Keszthely bis zum ersten Weltkrieg.

282. SZARKA Lajos A Tihanyi-félsziget és a Balaton-felvidék az 1848-49-es szabadságharc utol- só hónapjaiban. = 28. 157-167. p. [R: n.] Ac: The Tihany-peninsula and the Balaton-highlands during the last months of the 1848-49 War of Independence. Nc: Die letzten Monate des Freiheitskampfes 1848/49 auf der Halbinsel Tihany und im nördlichen Balatongebiet.

283. A szekcióvezetők összefoglalói. Zárszó. = 27. 333-352. p. [Baranya, So- mogy, Tolna és Zala megyék V. Regionális tudományos tanácskozása (Zala- egerszeg, 1983. jún. 2-3.) a dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete címmel. - Für Lajos (333-336. p.), Müller Róbert (337-340. p.), Gaál Antal (341-342. p.), Kanyar József (343-345. p.), Gimes [Gémes!] Balázs (347-348. p.) összefoglalója; Vörös Károly zárszava (349- 352. p.)] Ac: The section-presiders’ summaries. Concluding words. [V. Regional scientific meeting of the Counties Baranya, Somogy, Tolna and Zala (Zala- egerszeg, 2-3 June 1983) about social history of the South-Transdanubian small villages and scattered settlements.] Nc: Zusammenfassungen der Sektionvorsteher. Schlußrede. [Die V. regio- nale wissenschaftliche Konferenz der Komitate Baranya, Somogy, Tolna und Zala (Zalaegerszeg, 2-3. Juni 1983) mit dem Titel: “Siedlungs- und Sozialgeschichte der Vereinzelt- und Kleindörfer in Süd-Transdanubien.]

284. SZENTMIHÁLYI Imre A felsőszenterzsébeti füstösház. = 2. 103-173.p. [R: n., o.] Ac: The chimneyless house of Felsőszenterzsébet. Nc: Das Rauchstubenhaus von Felsőszenterzsébet.

285. SZENTMIHÁLYI Imre Göcsej területfogalmának alakulása. Deák Ferenc Göcsejről. = 5. 107-124. p. [R: n., f.] Ac: The changes of area-concept of Göcsej. Ferenc Deák about Göcsej- area. Nc: Entstehung des Gebietsbegriffes “Göcsej”. Ferenc Deák über das Gö- csej - Gebiet.

96 286. SZENTMIHÁLYI Imre Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai. = 7. 1-72. p. [R: n., h.] Ac: The ethnographic features of Hetés and Lendva-region. Nc: Ethnographische Eigenarten von Hetés und der Lendvagegend.

287. SZENTMIHÁLYI Imre Népköltészetünk gyűjtője vagy hamisítója volt-e Kőváry Béla? A zalai Attila monda hitelességéről. = 12. 131-145. p. [R: n., o.] Ac: Was Béla Kőváry a gatherer of folk-poetry or was he a faker? About the authenticity of the Attila-legend from County Zala. Nc: Hat Béla Kőváry die Zalaer Attila-Sage gesammelt oder gefälscht? Über die Authentizität der Zalaer Attila-Sage.

288. SZENTMIHÁLYI Imre Pálóczi Horváth Ádám göcseji kutatásai. = 2. 71-83. p. [R: n., o.] Ac: Ádám Pálóczi Horváth’s Göcsej research work. Nc: Ádám Pálóczi Horváts Forschungen is Göcsej.

289. SZIGETVÁRI György Mi lesz veletek somogyi falvak? = 27. 47-53. p. [R: n.] Ac: What is the future of the villages in County Somogy? Nc: Was ist die Zukunft der Dörfer im Komitat Somogy?

290. SZITA László Újabb adatok a kanizsai blokádharc és kapituláció történetéhez 1688-1690. = 36/1. 53-77. p. Ac: New light on the history of the Kanizsa blockade-siege and surrender 1688-1690. Nc: Neuere Angaben zur Geschichte des Blockadekampfs und der Kapitu- lation von Kanizsa, 1688-1690.

291. SZŐCS Sebestyén Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848 áprilistól szeptember végé- ig. = 30. 63-132. p. [R: n.] Ac: László Csány’s activity as government commissioner from April till end of September 1848. Nc: Die Tätigkeit László Csánys als Regierungskomissar von April bis September 1848.

97 292. SZŐKE Béla Miklós - VÁNDOR László Kísérlet egy táji egység településtörténeti rekonstrukciójára. A Kisbalaton programot kísérő régészeti leletmentő ásatások (1980-1985) tapasztalatai. = 26. 83-100. p. [R: n.] Ac: Attempt at social historical reconstruction of a region. The experiences of the archaeological surveys (1980-1985) of the Kisbalaton-project. Nc: Versuch einer siedlungsgeschichtlichen Rekonstruktion einer Region. Erfahrungen aus den das Programm “Kisbalaton” begleitenden archaologischen Rettungsgrabungen 1980-1985.

293. SZŐKE Béla Miklós Kora-középkori tanulmányok I. A Kárpát-medence 9-10. századi régészeti kutatásának vázlata és fő kérdései. = 25. 21-36. p. [R: n.] Ac: Early-medieval studies I. A sketch of the archaeological surveys of the 9-10th centuries in the Carpathian-basin and its main problems. Nc: Früh-mittelalterliche Studien I. Abriss und Hauptfragen seiner archaologischen Forschung des Karpaten-Beckens im 9-10. Jahrhundert.

294. SZŐKE Béla Miklós Kora-középkori tanulmányok II. A Kárpát-medence IX-X. századi régészeti kutatásának vázlata és fő kérdései. = 26. 47-64. p. [R: n.] Ac: Early-medieval studies II. A sketch of the archaeological surveys of the 9-10th centuries in the Carpathian-basin and its main problems. Nc: Früh-mittelalterliche Studien II. Abriss und Hauptfragen seiner archaologischen Forschung des Karpaten-Beckens im 9-10. Jahrhundert.

295. SZŐKE Béla Miklós - VÁNDOR László 8. - 9. századi birituális temető Zalakomár határában. = 18. 69-86. p. [R: n.] Ac: The 8-9th century biritual cemetery in the outskirts of Zalakomár. Nc: Ein biritualisches Gräberfeld aus dem 8-9. Jahrhundert von Zalakomár (Komitat Zala) in SW. Ungarn.

296. SZŐKE Béla Miklós - VÁNDOR László Pusztaszentlászló XI. századi temetője. Előzetes jelentés. = 6. 141-155. p. [R: n., o.] Ac: The 11th century cemetery of Pusztaszentlászló. Preliminary report. Nc: Begräbnisstätte aus dem 11. Jahrhundert in Pusztaszentlászló. Vor- läufiger Bericht.

98 297. SZŐKE Béla Miklós Zalavár. = 6. 69-103. p. [R: n., o.] Ac: Zalavár. Nc: Zalavár.

298. TAKÁCS Imre Deák Ferenc és a magyar közjog. = 5. 85-106. p. [R: n., f.] Ac: Ferenc Deák and the Hungarian common law. Nc: Ferenc Deák und das ungarische Staatsrecht.

299. TAKÁCS Lajos Törökkori határjárás. = 8. 95-97. p. [R: n., f.] Ac: Perambulation from the Turkish-period. Nc: Flurgang aus den Türkenzeiten.

300. TAKÁCS Péter Deák és Kölcsey liberalizmusa. = 5. 177-215. p. [R: n., o.] Ac: Liberalism of Deák and Kölcsey. Nc: Deáks und Kölcseys Liberalismus.

301. TAR Ferenc Asbóth Sándor, az amerikai polgárháború tábornoka. = 26. 145-162. p. [Függelék: Az Asbóth család családfája; Kossuth Lajos által kiállított bizo- nyítvány; Asbóth Sándor 1867. júl. 25-én kelt levele; Asbóth Sándor vég- rendelete. - R: a.] Ac: Sándor Asbóth, General of the American Civil War. [Appendix: The Asbóth Family’s genealogical table; A certificate granted by Lajos Kossuth; Sándor Asbóth’s letter from 25th July 1867.; Sándor Asbóth’s testament.] Nc: Sándor Asbóth, General des amerikanischen Bürgerkrieges. [Appendix: Die Stammtafel der Familie Asbóth; Ein von Lajos Kossuth ausgestelltes Zeugnis; Sándor Asbóths Brief vom 25. Juli 1867.; Das Testament von Sán- dor Asbóth.]

302. TAR Ferenc Bulla Béla (1906-1962). = 18. 269-278. p. [R: n.] Ac: Béla Bulla (1906-1962). Nc: Béla Bulla (1906-1962).

TIGELMANN Ilona, Simonné lásd SIMONNÉ TIGELMANN Ilona!

99 TIHANYI László lásd KÖRMENDI Lajos!

303. TILKOVSZKY Loránt Széchenyi István Zala megyei uradalmai. = 34. 115-164. p. [Forrásközlés: 1. Szentgyörgyvári uradalom. Helységleírás (1813 és táblázatok 1814). 2. Pölöskei uradalom. Helységleírás (1813), tervezetek és rendelkezések (1817), bevételek és kiadások (1820/1821).] Ac: István Széchenyi’s domains in County Zala. [Disclosure: 1. Szentgyörgyvár-domain. Settlement description (1813 and tables 1814). 2. Pölöske-domain. Settlement description (1813), plans and instructions (1817), incomes and payable (1820/1821).] Nc: Die Güter von István Széchenyi im Komitat Zala. [Quellenpublikation: 1. Das Gut von Szentgyörgyvár. Ortbeschreibung (vom 1813 und Tabellen vom 1814). 2. Das Gut von Pölöske. Ortbeschreibung (1813), Plane und Anordnungen (1817), Einnahmen und Ausgaben (1820/1821).]

TÓTH János lásd SRÁGLI Lajos!

304. TÓTH Tibor Aprófalvak - falvak - településhálózat. = 27. 85-95. p. [R: a.] Ac: Small hamlets - villages - network of settlements. Nc: Kleindörfer - Dörfer - Siedlungsnetz.

305. TURBULY Éva A Deák család felemelkedése a megyei hivatalvállaló nemességbe. = 35. 33- 45. p. [R: n.] Ac: The raise of the family Deák to the county nobility. Nc: Der Aufstieg der Familie Deák in den Amtannehmenden Adel des Komitats.

306. TURBULY Éva Egy zalai köznemes, Deák László vagyoni viszonyai és gazdálkodása. = 34. 17-39. p. [Melléklet: Deák László halála után felvett hagyatéki leltár; Ifjabb Deák László végrendelete] Ac: Property status and husbandry of László Deák, a lesser nobility in County Zala. [Supplement: Inventory of estate taken after László Deák’s death; László Deák jr’s testament] Nc: Die Vermögensverhältnisse und die Wirtschaft von László Deák, ein Kleinadeliger im Komitat Zala. [Appendix: Ein Nachlaßinventar auf-

100 genommen nach dem Tode von László Deák. Das Testament von László Deák jr.]

307. TURBULY Éva XIX. század eleji tervezet Sümeg püspöki mezőváros hivatalszervezetének kialakítására. = 18. 169-182. p. [R: f.] Ac: A draft, dating from the begin of the 19th century, for establishing the town council of cathedral town Sümeg. Nc: Ein Plan vom Anfang des XIX. Jahrhunderts für die Ausgestaltung des Stadtamtsapparates des episkopalen Marktfleckens Sümeg.

308. TURBULY Éva Zala megye fontosabb közigazgatási feladatai a XVIII. század első évtizede- iben. 1. rész. = 21. 33-49. p. [R: n.] Ac: Main administrative tasks of County Zala during the first decades of the 18th century. Part 1. Nc: Die wichtigeren Verwaltungsaufgaben des Komitats Zala in der ersten Jahrzehnten des 18. Jahrhunderts. Teil I.

309. TURBULY Éva Zala megye fontosabb közigazgatási feladatai a XVIII. század első felében. 2. rész. = 25. 95-109. p. [Függelék: Zala megye fontosabb tisztviselői 1700- tól 1750-ig. - R: n.] Ac: Main administrative tasks of County Zala during the first decades of the 18th century. Part 2. [Appendix: The important officials of County Zala from 1700 till 1750.] Nc: Die wichtigeren Verwaltungsaufgaben des Komitats Zala in der ersten Jahrzehnten des 18. Jahrhunderts. Teil. II. [Appendix: Die bedeutenden Dignitare vom Komitat Zala, 1700-1750.]

310. TURBULY Éva Zala megyei statutumok 1700-1750. I. rész. 1702-1719. = 26. 101-111. p. [R: n.] Ac: County Zala’s statutes 1700-1750. Part I. 1702-1719. Nc: Die Statuten von Komitat Zala 1700-1750. Teil I. 1702-1719.

311. TURBULY Éva Zala megyei statutumok 1700-1750. II. rész. 1720-1750. = 28. 39-53. p. [R: n.] Ac: County Zala’s statutes 1700-1750. Part II. 1720-1750.

101 Nc: Die Statuten von Komitat Zala 1700-1750. Teil II. 1720-1750.

312. TURBULY Éva Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 2. 1611-1655. = 39. 3- 189. p. Ac: Abstracts of the protocols of Comitat Zala’s general assembly. Part 2. 1611-1655. Nc: Regesten über die Protokolle der Generalversammlungen des Komitats Zala, 2. 1611-1655.

313. TURBULY Éva A zalavári apátság 1783-as jövedelemkimutatása. = 16. 51-62. p. [R: n., f.] Ac: The Zalavár Abbey’s revenue account from the year 1783. Nc: Einkommenausweis der Abtei von Zalavár im Jahre 1783.

TURBULY Éva lásd még BILKEI Irén!

314. URBÁN Aladár Deák Ferenc a Batthyány-kormányban. = 43. 53-91. p. Ac: Ferenc Deák as a member of the Batthyány-government. Nc: Ferenc Deák, Mitglied der Batthyány-Regierung.

315. VAJDA József Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek? 333 zalai népdal. = 10. 25-362. p. [R: n., a.] Ac: Have you ever heard about the fame of Zalaegerszeg? 333 folk-songs from Zala. Nc: Hast du schon von Zalaegerszeg gehört? 333 Volkslieder von Zala.

316. VAJDA József Zala megye népzenéje. = 10. 3-24. p. [R: n., a.] Ac: The volk-music of county Zala. Nc: Volksmusik des Komitats Zala.

317. VAJDA László Az 1905-6. évi vármegyei ellenállás Zalában. = 35. 245-276. p. [Függelék: 1. Az 1905. évi országgyűlési választások választói névjegyzékének összesített adatai. 2. Az 1905. január 26-i képviselő-választás eredménye Zala megyé- ben. 3. A “60-as alkotmányvédő” bizottság tagjainak adatai. - R: n.]

102 Ac: The 1905-6 comitate opposition in Zala. [Appendix: 1. Total data of the 1905 elections’ electoral register. 2. The results of the election held in County Zala on 26 January 1905. 3. Data about the members of the committee “loyal to the constitution of 60”.] Nc: Die Komitatsresistenz im Zala in den 1905-1906 Jahren. [Appendix: 1. Die summierten Daten der Wählerliste der Parlamentswahl vom 1905. Die Ergebnisse der Parlamentswahl vom 26. Januar 1905 im Komitat Zala. 3. Die Daten der Mitglieder von der Kommission “60-er Verfassung- verteidiger”.]

318. VAJDA Lászlóné Csertán Sándor, Zala megye kormánybiztosa (1809-1864). = 35. 215-243. p. [R: n.] Ac: Sándor Csertán, County Zala’s government commissioner (1809-1864). Nc: Sándor Csertán, der Regierungskomissar des Komitates Zala (1809- 1864).

319. VALKÓ Arisztid Dömjén Pál népköltő írása Deák Ferencről. = 25. 187-194. p. [R: n.] Ac: Pál Dömjén popular poet’s writing about Ferenc Deák. Nc: Schrift des Volksdichters Pál Dömjén über Ferenc Deák.

320. VALTER Ilona Árpád-kori kovácsműhely Csatáron. = 12. 43-74. p. [R: n., a.] Ac: Árpád period forge at Csatár. Nc: Schmiede aus der Árpádenzeit in Csatár.

321. VALTER Ilona A zalalövő-zalamindszenti r. k. templom kutatása. = 6. 171-198. p. [R: n., f.] Ac: Investigation of the Roman Catholic church in Zalalövő-Zalamind- szent. Nc: Erforschung der röm. kath. Kirche in Zalalövő-Zalamindszent.

322. VÁNDOR László A csácsbozsoki r. k. templom kutatása. = 6. 199-219. p. [R: n., o.] Ac: Investigation of the Roman Catholic church in Csácsbozsok. Nc: Erforschung der röm. kath. Kirche in Csácsbozsok.

103 323. VÁNDOR László A ferencesek középkori építészeti emlékei Zala megyében. = 25. 49-75. p. [R: n.] Ac: Heritage of the medieval Franciscan architecture in County Zala. Nc: Die mittelalterlichen Bandenkmäler der Franziskaner im Komitat Zala.

324. VÁNDOR László A lenti vár 1976-78. évi kutatásának eredményei. = 12. 75-88. p. [R: n., h.] Ac: Survey report of the 1976-78 excavations at Lenti castle. Nc: Ergebnisse von Ausgrabungen der Burg von Lenti in den Jahren 1976- 78.

325. VÁNDOR László Szentgrót vára. Kutatások a zalaszentgróti volt Batthyány-kastély területén. = 8. 61-79. p. [R: n., f.] Ac: The castle of Szentgrót. Investigations in the former Batthyány palace of Zalaszentgrót. Nc: Die Burg von Szentgrót. Forschungen im Gebiet des ehemaligen Bat- thyány Schlossen in Zalaszentgrót.

VÁNDOR László lásd még MOLNÁR László; SZABÓ Klára, L.; SZŐKE Béla Miklós!

326. VARGA János Deák és az első magyar polgári büntetőrendszer tervezete. = 15. 1-171. p. [R: n., f.] Ac: Deák and the bill of the first Hungarian criminal law. Nc: Deák und der Entwurf des ersten ungarischen bürgerlichen Strafsystems.

VARGA Mária lásd MARKÓ Imre Lehel!

327. VARGA Zsuzsanna Érdek, érdekeltség, érdekérvényesítés a termelőszövetkezetekben, különös tekintettel a zalai szövetkezetekre 1956-1958. = 42. 361-406. p. [R: a.] Ac: Interest, interestedness and enforcement of interest in the agricultural cooperatives, with especial regard to the agricultural cooperatives of County Zala, 1956-1958.

104 Nc: Belang, Interesse und Interessedurchsetzung in den landwirtschaftlichen Produktionsgenossenschaften, mit besonderer Rücksicht auf den Genossenschaften von Zala, 1956-1958.

328. VARGHA Dezső Baranya megye legkisebb községeinek helyzete az 1891-1899 közti község- vizsgálati jegyzőkönyvek alapján. = 27. 71-78. p. [R: n.] Ac: State of the smallest settlements in County Baranya based on the 1891- 1899 municipal inspection protocols. Nc: Lage der kleinsten Gemeinden im Komitat Baranya Aufgrund der Protokolle der Gemeindenuntersuchung von 1891-1899.

329. VARSÁNYI Péter István Egy protestáns “Nagytanoda” a változó hazában. A hódmezővásárhelyi re- formátus gimnázium története 1849-1914. = 41. 275-293. p. Ac: A Protestant “Academy” in the changing native country. The history of the Calvinist high-school in Hódmezővásárhely 1849-1914. Nc: Eine protestantische “Großlehranstalt” in dem veränderlichen Vater- lande. Die Geschichte des reformierten Gymnasiums von Hódmezővásár- hely.

330. VARSÁNYI Péter István A Szemere-kormány közmunka- és közlekedésügyi minisztere (1849. május - augusztus). = 30. 255-278. p. [R: n.] Ac: The Minister of Public Works and of Transport in the Szemere-cabinet (May-August 1849). Nc: Der Minister für Öffentlichkeitsarbeit und Strassenverkehr in der Szemere-Regierung. (Mai bis August 1849.)

331. VASKA Miklós Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között. = 11. 5-71. p. [R: n.] Ac: Traditional husbandry in Nova between World War I and II. Nc: Bauernwirtschaft in Nova zwischen die zwei Weltkriege.

332. VERESS D. Csaba Zala megye és a szövetséges (USA, brit) stratégiai légierők támadásai (1943- 1944). = 16. 151-167. p. [R: n., a.] Ac: County Zala and the attacks of the allied (American, British) airforces in 1943-1944.

105 Nc: Das Komitat Zala und die Angriffe der allierten (U.S.A. und britischen) Luftkräfte in 1943-1944.

333. VIRÁG Zsuzsanna, M. Adatok a Balaton-Lasinja I. kultúra fémművességéhez. = 26. 3-20. p. [R: n.] Ac: New facts on the metallurgy of the Balaton-Lasinja I-culture. Nc: Angaben über die Metallurgie der Balaton-Lasinja I. Kultur.

334. VIRÁGHALMY Lea, B. Értékválság - értékváltás: egy múlt századi értelmiségi. = 41. 187-194. p. [Vi- rághalmi Ferenc] Ac: Crises of values and change of worth: an intellectual from the last century. [Ferenc Virághalmi] Nc: Wertkriese - Wertwechsel: ein Intellektueller aus dem vorigen Jahr- hundert. [Ferenc Virághalmi]

VITÁNYI Borbála lásd MARKÓ Imre Lehel!

335. VONYÓ József Bethlen István választási beszédei Nagykanizsán 1935. március 17., 24. = 42. 267-298. p. [Bethlen István két beszédének szövege; a nagykanizsai rendőrkapitányság három jelentése; a NEP nagykanizsai választmányának állásfoglalása Bethlen István választási beszédéről. - R: a.] Ac: István Bethlen’s campaign speeches in Nagykanizsa. 17, 24 March 1935. Nc: Die Wahlreden von István Bethlen gehalten in Nagykanizsa am 17. und 24. März 1935. [Die Texte von István Bethlens 2 Reden; 3 Meldungen der Polizeidirektion von Nagykanizsa; Die Stellungnahme des Nagykanizsaer Kommitees von NEP über István Bethlens Wahlrede]

336. VONYÓ József Meskó pártja Zalában. Adatok a nyilasok Zala megyei szerepéről és társa- dalmi bázisáról (1933-1935). = 35. 277-304. p. [R: n.] Ac: Mesko’s party in Zala. Contributions to the role and social basis of the Hungarian Nazis in County Zala (1933-1935). Nc: Die Partei von Meskó in Zala. Angaben über die Rolle und die gesellschaftliche Basis der Pfeilkreuzler Komitat Zala (1933-1935).

337. VÖRÖS Károly Degré Alajos 1909-1984. = 18. 3-5. p. Ac: Alajos Degré 1909-1984.

106 Nc: Alajos Degré 1909-1984.

338. VÖRÖS Károly Az öreg Deák a budapesti francia főkonzulok jelentéseiben (1868-1876). = 5. 351-368. p. [Függelék: Beaumont vicomte, budapesti francia főkonzul je- lentése Rémusat gróf külügyminiszterhez Deák Ferencnél tett látogatásáról. Pest, 1873. május 2.; Beaumont vicomte, budapesti francia főkonzul jelenté- se Decazes herceg külügyminiszterhez Deák Ferenc haláláról és temetéséről. (Részletek). Budapest, 1876. február 6. - R: n., f.] Ac: Deák appearing as an old man in the reports of the French consul generals in Budapest (1868-1876). [Appendix: The report of Vicomte Beaumont French consul general in Budapest to Count Remusat Minister of Foreign Affairs about his visit at Ferenc Deák. Pest, 2 May 1873; The report of Vicomte Beaumont French consul general in Budapest to Prince Decazes Minister of Foreign Affairs about Ferenc Deák’s death and funeral. (Details) Budapest, 6 February 1876.] Nc: Der alte Deák in Berichten französischer Generalkonsulen in Budapest 1868-1876. [Appendix: Der Bericht vom Vicomte Beaumont, französischer Generalkonsul in Budapest, an Grafen Rémusat Außenminister über sein Besuch bei Ferenc Deák. Pest, den 2. Mai 1873.; Der Bericht vom Vicomte Beaumont, französischer Generalkonsul in Budapest, an Herzogen Decazes Außenminister über den Tod und die Beerdigung von Ferenc Deák. (Auszüge) Budapest, den 6. Februar 1876.]

VÖRÖS Károly lásd még 283. tétel!

WINICZAI Klára, Barakonyiné lásd BARAKONYINÉ WINICZAI Klára!

339. ZSOLDOS Attila “Eléggé nemes férfiak...” A kehidai oklevél társadalomtörténeti vonatkozá- sairól. = 42. 7-19. p. [R: a.] Ac: “Sufficiently noble men.” About the social-historical respects of the Kehida charter. Nc: “Genügend Adelige...” Über die gesellschaftsgeschichtlichen Beziehun- gen der Urkunde von Kehida.

107

108

Mutató

7. gyaloghadosztály (II. világháború) 275 Ádándi Református Olvasókör 3 7. honvédzászlóalj (szabadságharc, 1848- Admonti Biblia lásd Csatári Biblia 1849) 199, 201 Adorján László 41 7. rohamtüzérosztály (II. világháború) 275 Adorjánfalva (Odranci) 159 lásd még 9. könnyű hadosztály (II. világháború) 275 Adriánc 9. önálló gyalogdandár lásd 9. könnyű had- Adriánc (Odranci) 22 lásd még Adorjánfalva osztály agilisek 270 9. tüzérezred (II. világháború) 275 Akách András 39 9. tüzérosztály lásd 9. tüzérezred Akali (Balatonakali) 5, 22, 159 17. gyalogezred (II. világháború) 275 Ákosházi Sárkány család lásd Sárkány család, 17/I. zászlóalj (II. világháború) 275 Ákosházi 17/II. zászlóalj (II. világháború) 275 Ákosházi Sárkány István lásd Sárkány István, 17/III. zászlóalj (II. világháború) 275 Ákosházi 32. sz. lövészezred (szabadságharc, 1956 - Ákosházi Sárkány Orsolya lásd Sárkány Orso- Lenti) 233 lya, Ákosházi 33. sz. lövészezred (szabadságharc, 1956 - Algyő 214 Zalaegerszeg) 233 Alibánfa 5, 22, 82 lásd még Lukafa 47. gyalogezred (II. világháború) 275 Aligvári puszta 22 47. honvédzászlóalj (szabadságharc, 1848- Állami Tanító- és Tanítónőképző (Balassa- 1849) 110, 205 gyarmat) 105 47/I. zászlóalj (II. világháború) 275 államigazgatás 68, 234, 283, 330 47/II. zászlóalj (II. világháború) 275 Államilag Segélyezett Kőszegi Magyar Pol- 47/III. zászlóalj (II. világháború) 275 gári Fi- és Leányiskola 261 56. honvédzászlóalj (szabadságharc, 1848- Almás (Almásháza) 5, 159 1849) 111 Almásháza 82 lásd még Almás 77. balaton - zalai zászlóalj (dualizmus kora) Alsó Kustány (Kehidakustány) 22 78 Alsó-Tátika vára 66 Alsóapáti (Nemesapáti) 22

Alsóaranyod (Aranyod, Zalaszentgrót) 22 A Alsóbagod (Bagod) 5, 22, 159 Aba 214 Alsóbáránd (Esztergályhorváti) 22 Abaújvár 214 Alsóbeszterce (Dolnja Bistrica) 159 Ada 214 Alsócsány (Zalacsány) 5 Ádám Ferenc 47 Alsódobogó domb (Keszthely) 246 Alsódomború (Donja Dubrava) 5, 22, 159

109 Alsódörgicse (Dörgicse) 5, 159 Althan család lásd családtörténet Alsóferencfalva (Ferketinec) lásd amerikai polgárháború lásd polgárháború Ferketinecz, Miklavec Andráshida (Zalaegerszeg) 5, 22, 82, 159, alsófokú iskolák lásd iskolák 233 alsófokú oktatás lásd oktatás Anisits Dániel 41 Alsóhahót (Hahót) 22 Antal István 179 Alsóhrastyán (Donji Hraščan) 22 antiszemitizmus 77 Alsókrálevec (Donji Kraljevec) 22 lásd még Apátfa (Zalaegerszeg) 5, 22 Murakirály Apáti 39 Alsólakos (Dolnji Lakoš) 22, 159 lásd még Apáti Ferenc 221 Lendvalakos Apatolcz 162 Alsólendva (Lendava) 5, 22, 39, 41, 141, apátság (zalavári) 313 159, 222, 286, 312 Apponyi Albert 179 Alsólendvai Bánffy család lásd Bánffy család, áprilisi törvények (1848) 196 Alsólendvai aprófalvak 14, 48, 51, 52, 267, 283, 289, 304, Alsólendvai Bánffy Gáspár lásd Bánffy Gáspár, 328 Alsólendvai Apsa 162 Alsólendvai Bánffy György lásd Bánffy György, Arács (Balatonfüred) 5, 22, 159 Alsólendvai Aranyod (Zalaszentgrót) 5, 39, 82 lásd még Alsólendvai Bánffy István lásd Bánffy István, Alsóaranyod, Felsőaranyod Alsólendvai Aréna (Keszthely) 281 Alsólendvai Bánffy János lásd Bánffy János, Árvay István 336 Alsólendvai Árvay Sándor 47 Alsólendvai Bánffy Kristóf lásd Bánffy Kristóf, Asbóth család lásd családtörténet Alsólendvai Asbóth Lajos 47 Alsólendvai Bánffy László lásd Bánffy László, Asbóth Sándor 47, 301 Alsólendvai Aszófő 5, 22, 159 Alsómihálovec (Donji Mihaljevec) 22 Átafaludi puszta 22 Alsómihályfalva (Donji Mihaljevec) lásd Attila monda (göcseji) 221, 287 Alsómihálovec avarok lásd régészet, temetkezés Alsónemesapáti 22, 82, 159

Alsóörs 5, 159 Alsópáhok 5, 82, 159, 180 B Alsópálfa lásd Palinovec B. Molnár József lásd Molnár József, B. Alsópusztákovec (Donji Pustakovec) 5 lásd Babits Jakab 47 még Pusztakovec Babócsa lásd Babolcsa Alsórajk 5, 22, 82, 159 Babolcsa (Babócsa) 39 Alsószemenye (Muraszemenye) 5 Babolcsay Ferenc 312 Alsószenterzsébet 5, 82 Babolcsay Tamás 39 Alsóvidovec (Donji Vidovec) 22 lásd még Bábonmegyer 214 Muravid Babos Pál 47 Alsózsid (Várvölgy) 5 Babosdöbréte 82, 159 lásd még Döbréte, Általános Beteg- és Rokkantsegélyező Egy- Kökényesmindszent, Rám let (Nagykanizsa) 147 Bácsi (Bátsy) Lajos 47

110 Badacsonytomaj 5, 159 Balatonmagyaród 5, 12, 22, 82, 159 Badacsonytördemic lásd Tördemic Balatonrendes lásd Rendes Baglad 5, 82, 159 Balatonszentgyörgy 5 Bagod 39, 82 lásd még Alsóbagod, Balatonszepezd lásd Szepezd Bagodvitenyéd, Felsőbagod, Szentpál, Balatonszőllős lásd Balatonkisszőllős Vitenyéd Balatonudvari lásd Udvari Bagodvitenyéd (Bagod) 33, 82 Bálint József 47 Bagonya (Bogojina) 5, 22, 159 Ballahida (Barlahida) 5, 159 Baja 214 Balmazújváros 214 Bajcsa (Nagykanizsa) 5, 146, 159 Balogh Sándor, Galánthai 47 Bak 5, 82, 159, 303 Balsa 214 Bakách (Bakács) Sándor lásd Bakács Sándor, Bánfa(puszta) (Szepetnek) 5 Szentgyörgyvölgyi Bánffy család, Alsólendvai lásd családtörténet Bakács Sándor, Szentgyörgyvölgyi 39, 312 Bánffy Gáspár, Alsólendvai 39 Bakó Farkas 39 Bánffy György, Alsólendvai 39 Bakónak I. (Nagybakónak) 5 Bánffy István, Alsólendvai 39 Bakónak II.(Bukovnica) 5 Bánffy János, Alsólendvai 38, 39 Bakonytamási 214 Bánffy Kristóf, Alsólendvai 39, 312 Baksa (Zalabaksa) 5, 22 Bánffy László, Alsólendvai 39 Baktüttös 5, 82, 159 lásd még Tüttös bankok lásd pénzintézetek Baláca (Nemesvámos) 214 Bánokszentgyörgy 5, 22, 82, 159 Balassagyarmat 105 Bántornya (Turnisce) 159 Balaton 20, 22, 125 Bánuta (Banuta) 5, 22 Balaton-Lasinja kultúra lásd régészet Banuta lásd Bánuta Balaton-part 3 Bánya 162 Balatonakali lásd Akali bányászat (kőolaj) 19, 69, 233, 262-266 Balatonaliga 214 Bányavár lásd Peklenica Balatonalmádi 214 Barabás (Kerkabarabás) 5, 22 Balatoncsicsó lásd Csicsó Barabáspuszta (Barlabáshida, Pakod) 162 Balatonederics 5, 22, 159 lásd még Ederics Barabásszeg (Becsvölgye) 5, 159 Balatonfelvidék 282 Baranya megye 4, 14, 73, 283, 328 Balatonfüred 5, 22, 41, 125, 159, 225 lásd Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék V. még Arács Regionális tudományos tanácskozása Balatonfüredi Szeretetház 159 lásd tudományos tanácskozás Balatongyörök 82, 159, 180 lásd még Baranyai Pál lásd Baranyay Pál Meszesgyörök Baranyay (Baranyai) Pál 47 Balatonhenye 5, 159 Barátfa 22 Balatonhidvég 22 Baráth Ferenc 69 Balatoni Múzeum (Keszthely) lásd múzeu- Baráti puszta 22 mok Barátsziget (Kehidakustány) 5, 22 lásd még Balatonkenese 214 Eleksziget Balatonkeresztúr 235 Barcza Boldizsár 47 Balatonkisszőllős (Balatonszőllős) 5, 159 Bárhely (Bárszentmihályfa, Lenti) 5 Balatonkövesd 159 Bariska István 203

111 Barla Károly 47 Békéssámson 214 Barlabáshida (Pakod) 162 lásd még Békessi Aurél Márk lásd Békessy Aurél Márk Barabáspuszta Békessy (Békessi) Aurél Márk 47 Barlahida 82 lásd még Ballahida Bélapátfalva 214 Barnakpuszta 22, 303 Belatinc (Beltinci) lásd Bellatinc Baron Benedek lásd Baronyi Benedek Belcredi, Richard 157 Baron Ede lásd Baronyi Ede Belezna 82 Baron testvérek lásd Baronyi testvérek Belica (Bellica) 22, 159 Baronyi (Baron) Benedek 169 Bellatinc (Beltinci) 5, 22, 159 Baronyi (Baron) Ede 169 Bellica 131 lásd még Belica Baronyi (Baron) testvérek 169 Belső-Somogy 155 Bárszentmihályfa (Lenti) 82 lásd még Bár- Belsőcsány 22 hely Belsősárd 5, 22, 82 Basasziget (Zalavár) 333 Beltinci lásd Bellatinc Batina lásd Kiskőszeg Bem, Józef 106 Bátsy Lajos lásd Bácsi Lajos bencés szerzetesrend lásd szerzetesrendek Batthyány Ádám 312 Bencsik János 223 Batthyány Farkas 39 Benkő Mihály 39 Batthyány II. Ferenc 39, 253, 312 Berekszó 39 Batthyány II. Kristóf 126 Berekszói Hagymásy család lásd Hagymásy család, Batthyány Lajos 106, 314 Berekszói Batthyány-kastély (Zalaszentgrót) 325 Berekszói Hagymásy Gábor lásd Hagymásy Batthyány-kormány 314 Gábor, Berekszói Batyk 5, 22, 82, 159, 162 Berekszói Hagymásy István lásd Hagymásy Ist- Baumgartner József 47 ván, Berekszói Báza (Bázakerettye) 5 Berekszói Hagymásy Kristóf lásd Hagymásy Bázakerettye 82, 233, 266 lásd még Báza, Kristóf, Berekszói Kerettye Berekszói Hagymásy László lásd Hagymásy Bazita (Zalaegerszeg) 5, 82, 159 László, Berekszói Bazsa 22 Berekszói Hagymásy Miklós lásd Hagymásy Bazsi 5, 159 Miklós, Berekszói Beaumont, Louis Frederic vicomte de la Bonniniére Béry család lásd családtörténet de 338 Berzsenyi János 47 Bebessy Mátyás 39 Besenyő (Zalabesenyő, Zalaegerszeg) 5, 22, Bebösi puszta (Zalaszentmihály) 22 39, 159, 162 Béc (Letenye) 5 Besenyői és Velikei Skublics család lásd Skublics Bécs lásd Vienna család, Besenyői és Velikei Becsehely 5, 22, 82, 159 lásd még Pola Besenyői és Velikei Skublics Gyula lásd Skublics Becsvölgye 5, 82, 159, 233 lásd még Gyula, Besenyői és Velikei Barabásszeg, Kereseszeg, Kislengyel, Besenyői és Velikei Skublics István lásd Skublics Pajzsszeg, Rózsásszeg, Vargaszeg, István, Besenyői és Velikei Vörösszeg Besenyői és Velikei Skublics Károly lásd Skublics Békásd (Žabnik) lásd Zsábnik Károly, Besenyői és Velikei Bekeháza (Zalaegerszeg) 5 Bessenyei Barnabás 202

112 Bessenyei István 312 Bókaháza 5, 22, 82, 159 lásd még Újfalu Bessenyey Ernő, Galánthai 47 Boldogasszonyfa (Vasboldogasszony) 5 Bessenyey György, Galánthai 47 Boldogfa (Zalaboldogfa) 159 beszállásolás 69 Boncodfölde 5, 82, 159 lásd még Csorgász Bethlen István 335 Bonyhádvarasd 214 betyárok 207 Borbély György 26, 28, 159, 223 Beyte István 222 Borjúállás sziget (Zalaszabar) 213 Bezdéd 214 borostyánkőút 31 Bezeréd 5, 82, 159 Borsfa 5, 82 Bezerédy Elek 47 Bosnyák Fülöp 39 Bezerédy Imre 15 Botfa (Zalaegerszeg) 5, 22, 82, 159 bibliográfia Botka Ferenc, Széplaki 312 - Deák Ferenc 113 Botka János, Névedi 47 - Zala megye irodalma 43-46, 152-154 Bottfy Radó lásd Stockhoffer Rudolf Billege 22 Bottornya (Podturen) 159 lásd még Potturen Binnyei István, Saffarzkói 312 Bottyán Ferenc, Gőrösgáli 312 birtoklástörténet 25, 273 Bozot 22 - Deák Ferenc 197 Bozsok (Zalaegerszeg) 22 lásd még - Deák László 306 Csácsbozsok - Festetics család 53, 235 Bőcs 214 - Pethő család, Gersei 75 Böde 5, 82 - Széchenyi István 303 Bödeháza 5, 82, 159 lásd még Jósec - Zeke család, Petőházi 70 Bögellői Kosár (Kossár) Ferenc lásd Kosár (Kossár) Bistrica lásd Bistrice Ferenc, Bögellői Bistrice (Bistrica) 22 Bölcs Sándor, Nagybudafai 47 Bithó István, Gulácsi 39 Bördőce (Iklódbördőce) 5, 22 Bjelo Brdo 214 Börönd (Hagyárosbörönd) 5, 159 Blasinchich Ferenc lásd Blasinsits Ferenc Börzönce 5, 82 Blasinsits (Blasinchich) Ferenc 47 Bötefa (Nemesapáti) 22 Blumentritt család lásd Virághalmi család Braida Ádám 47 Bocföld (Bocfölde) 5, 22 Bratislava lásd Pozsony Bocfölde 82, 159 lásd még Bocföld Brátonc (Bratonci) 5, 22 Bocsári Svastich (Svastics) Benő lásd Svastich Bratonci lásd Brátonc Benő, Bocsári Brezovica 5 Bocska 5, 22, 82 Brovič 214 Bodenburg András 47 Bucsa (Kisbucsa) 5 Bodorfa 5, 159 Bucsuszentlászló 5, 41, 82, 159 lásd még Bodrež 214 Szentlászlóegyháza Bodroghalom 214 Bucsuta 5, 82, 159 Bogojina lásd Bagonya Buda (Budapest) 110, 111 Bogyay József 47 Budafa (Zalalövő) 5, 19, 82, 159, 233 Bogyay Kálmán, Várbogyai és Nagymádi 47 Budafai Kőolajtermelő Vállalat 233 Bohatá 214 Budakeszi (Budapest) 214 Bója Gergely 8, 159

113 Budapest 1, 42 lásd még Buda, Budakeszi, Csácsbozsok (Zalaegerszeg) 82, 322 lásd Óbuda, Pest, Rákoscsaba még Bozsok, Csács Budapesti Kereskedelmi Akadémia 42 Csáford (Zalaszentgrót) 5, 82, 159 Budavár (Óbudavár) 5, 159 Csáford - Stollhof típusú korongok 333 Bukovje (Lapšina) 22 Csák Árpád 30 Bukovnica lásd Bakónak II. (Szlovénia) Csáktornya (Čakovec) 5, 22, 41, 159, 222 Bulla Béla 302 Csáky Albin 179 Burgenland 294 családtörténet 273 Buzovec 22 - Althan 273 Bük I. (Nemesbük) 5, 159 - Asbóth 301 Bük II. (Ozmánbük) 159 - Bánffy, Alsólendvai 38, 222 Bükegyházas (Ozmánbük) 22 lásd még - Baronyi (Baron) 169 Egyházasbük - Béry 162 Bükkszentlélek 214 - Canius 31 bűnözés 69, 207 - Csány 32 büntetőjog lásd jog - Csertán 318 Bürger - Verein lásd Polgári Egylet (Nagy- - Deák 62, 197, 305, 306 kanizsa) - Festetics 53, 225, 235, 243 - Gutmann 148 - Hagymásy, Berekszói 39, 162, 312, 325 C - Inkey, Palini 131 Čakovec lásd Csáktornya - Lichtenvolner 116 Canius kereskedőcsalád lásd családtörténet - Pethő, Gersei 39, 75, 312 Castellane, Louis Charles Pierre de 338 - Sárkány, Ákosházi 34, 222, 312 Cece 214 - Skublics, Besenyői és Velikei 225 Cegléd 214 - Szili 117 céhek 171 - Tátika nemzetség 66 Čentiba lásd Csente - Türje nemzetség 162, 325 Červeník 214 - Virághalmi (Blumentritt) 334 Čestijanec lásd Csesztianec - Zeke, Petőházi 70 Chewra Kadischa (Nagykanizsa) 147 - Zrínyi 39, 222, 225, 253, 312 Cikó 214 Csány (Zalacsány) 39, 159 Cimbal, Johann Ignaz 225 Csány Ákos 32 Cirkovljan lásd Drávaegyház Csány család lásd családtörténet Črenšovci lásd Cserencsóc, Cserföld Csány László 26, 106, 107, 110, 137, 194, Czetei Perczel Gyula lásd Perczel Gyula, Czetei 195, 199, 200, 205, 294, 330 Czigány Bertalan 47 Csány László szobra (Zalaegerszeg) 26 Czillich Ede Csányi Bernát 39 Czup (Zalabaksa) 22 Csapi 5, 82, 159 Csapópuszta 162 CS Császár Ferenc 202 Császár József lásd Kaiser József Csabrendek 5, 159 Csatár 5, 22, 82, 159, 221, 320 Csács (Zalaegerszeg) 5, 22, 159 lásd még Csácsbozsok

114 Csatári (Admonti, Gebhard, Gutkeled) Csúzi és Pusztaszentmihályi Csúzy Pál, ifj. lásd Biblia lásd kódexek Csúzy Pál, ifj., Csúzi és Pusztaszentmihályi Cséb (Zalacséb) 5, 22 Csúzy Pál, ifj., Csúzi és Pusztaszentmihályi 47, Csébi Pogány István lásd Pogány István, Csébi 80 Csébi Pogány Zsigmond lásd Pogány Zsigmond, Csütörtökhely 39 Csébi

Csehi I. (Sümegcsehi) 5 Csehi II. (Kiscsehi) 5 D Csele 217 Dabronc 5, 159, 162 Csém (Schandorf) 214 Dalmácia 294 Csemő 214 lásd még Gerjehalom Damása (Domašinec) 22, 159 Csengery Antal Damborghi Ede lásd Damburgi Ede Csente (Čentiba) 5 Damburgi (Damborghi, Danneberg, Dauneberg, ) Cserencsóc (Črenšovci) 5, 22 lásd még Cser- Ede 47 föld Danneberg Ede lásd Damburgi Ede Cserföld (Črenšovci) 159 lásd még Darabos Gáspár, Nádasdi 39 Cserencsóc Darabos István, Nádasdi 39 Cserszegtomaj 5, 82, 159, 180, 280 Darabos László, Nádasdi 312 Csertalakos 5, 82 Darabos Miklós, Nádasdi 312 Csertán család lásd családtörténet Darás István 312 Csertán Sándor 8, 111, 318 Darázs Farkas (Zsigmond) 47 Csesztianec (Čestijanec) 22 Darázs Lajos 47 Csesztreg 5, 22, 82, 159 lásd még Darnay - Dornyai Béla 69 Kerkaújfalu Dauneberg Ede Lásd Damburgi Ede Csicsó (Balatoncsicsó) 5, 159 Dávid János 69 Csillagh Lajos 202 Deák Antal 62, 197 Csillagh László 47 Deák család lásd családtörténet Csoknyay János 47 Deák Ferenc 7, 54, 63, 65, 68, 80, 104, 108, Csomai Miklós 69 113, 157, 183, 189, 196-198, 230, 247, Csonkahegyhát 82, 159, 320 249, 269, 285, 298, 300, 314, 319, 326, Csopak 5, 22 lásd még Köves, Kövesd 338 Csorba Sándor 195 Deák Lajos 47 Csorgász (Boncodfölde) 22 Deák László 306 Csoronfölde 22 Debrecen 214 Csöde 5, 82 Decazes et de Glücksberg, Louis 338 Csömödér 5, 22, 82, 159 Dedes (Lendvadedes) 5 Csöndes Ferenc 220 Degré Alajos 337 Csöndes-intézet 220 Dékánfalva (Dekanovec) 22, 159 Csörnyeföld 5, 22, 82, 159 lásd még Dekanovec lásd Dékánfalva Szemenyecsörnye Deklesin (Dokležovje) 5, 22 lásd még Mura- Csuka András 162 hely Csurgói puszta 22 Dél-Alföld 294 Csut 214 Dél-Dunántúl 2, 6, 96, 138, 178, 185, 186, 254, 283

115 Dél-Zala 143 Dorffmaister István 225 Délkelet-Dunántúl 81 Döbréte (Babosdöbréte) 5 Délkelet-Európa 92 Döbrőce (Döbröce) 5 Délnyugat-Dunántúl 40 Döbröce 82, 180 lásd még Döbrőce demográfia lásd népesség Döme János 47 Dénes, Türje nb. 162 Dömefölde 5, 22, 82 Derencsény Antal 47 Dömjén Pál 319 Derzsimorec (Držimurec) 22 Dömölky Gáspár 39 Dévényújfalu (Devínska Nová Ves) 214 Dörgicse lásd Alsódörgicse, Felsődörgicse, Devínska Nová Ves lásd Dévényújfalu Kisdörgicse Dezsérlaka (Držimurec) lásd Derzsimorec Dörögd (Taliándörögd) 159 diáktársaságok 67 Dötk 5, 82, 159 Dienes József 41 Draškovec lásd Ligetvár Diósgyőr 214 Dráva (folyó) 20, 22 Dióskál 5, 82, 159 lásd még Palkonya Dráva-Száva köze 294 diplomáciatörténet 338 Drávadiós (Orehovica) 22, 159 DISZ Zala Megyei Végrehajtó Bizottsága Drávaegyház (Cirkovljan) 22, 159 233 drávai hadtest (szabadságharc 1848-1849) Diszel 5, 22, 159 199 Dobrafölde (Magyarföld) 5 Drávamagyaród (Trnovec) lásd Ternovec Dobri 5, 22, 82, 159 Drávanagyfalu (Strahoninec) 159 Dobronak (Dobrovnik) 5, 22, 141, 159, 286 Drávaollár (Vularija) lásd Vullaria Dobronhegy 5, 82 Drávaszentistván (Štefanec) lásd Dobrovnik lásd Dobronak Nagystefanec Dokležovje lásd Deklesin, Murahely Drávaszentiván (Ivanovec) 159 Dolga vaš lásd Hosszúfalu II., Drávaszentmihály (Mihovljan) 159 Lendvahosszúfalu Drávaszilas (Podbrest) 159 lásd még Dolina pri Lendavi lásd Völgyifalu Podbreszt Dolnja Bistrica lásd Alsóbeszterce Drávavásárhely (Nedelišće) 159 Dolnji Lakoš lásd Alsólakos, Lendvalakos Drzimurec lásd Dezsérlaka Domasinec lásd Damása Dukai Takách (Takács) Judit 50 Dombay János 69 Dunaföldvár 6, 214 Don (folyó) 275 Dunántúl 2, 6, 15, 19, 40, 81, 109, 114, 163, Donászy Ferenc 47 263 Donátházi Felső Máté lásd Felső Máté, Dunántúli Kőolajipari Gépgyár 233 Donátházi Dunántúli Közművelődési Egyesület 147 Donja Dubrava lásd Alsódomború Dunaújváros 214 Donji Hraščan lásd Alsóhrastyán Dvornikovits Mihály 162 Donji Kraljevec lásd Alsókrálevec, Murakirály Donji Mihaljevec lásd Alsómihálovec E, É Donji Pustakovec lásd Alsópusztákovec, Ebergény (Zalaegerszeg) 5, 82, 159 Pusztakovec Ebergényi Péter 39 Donji Vidovec lásd Alsóvidovec, Muravid Ebert Antal 23

116 Ecseny 214 első zalai önkéntes nemzetőri zászlóalj lásd Ecsér 22 47. honvédzászlóalj Edelény 214 Entwurf 16, 99, 329 Edelmann Sebő 245 Enyingi Török Bálint lásd Török Bálint, Enyingi Éder József 47 Eördögh Gergely, Pölöskei 39 Ederics (Balatonederics) 5 Eördögh György, Pölöskei 39 Égenfölde (Sármellék) 5, 22, 159 Eördögh István , Pölöskei 312 Eger 214 Eördögh Simon, Pölöskei 39, 312 Eger II. (Egeraracsa) 5 Eötvös (Ötvös) 22, 162 Egerallyai László 39 Eötvös József 179 Egeraracsa 82, 159 lásd még Eger II. Eötvös Loránd 179 Egerfarmos 111 Eperjesy Sándor 47 Egerszeg (Zalaegerszeg) 39, 181, 225, 253, építészet lásd művészettörténet 312 építészet (népi) 277, 284, 286 Egerszegy Ferenc 39 érdekvédelem (paraszti) 231 Egervár 82, 233, 323 Erdély 137, 294 Egervári Állami Gazdaság 233 erdőgazdálkodás 144, 278 Egervári László 221 Erdőhát (Lispeszentadorján) 5 Egerváry Miklós 39 Erdős Tivadar 223 egészségügy 41, 59, 69 Erdősfa (Semjénháza) 5, 146, 159 Egregy (Hévíz) 5, 159 Erdősy Biba Kornélia 161 Egyed Mihály 207 Erenye (Óhíd) 88, 162 lásd még Egyeduta (Letenye) 5, 159 Tüttöserenye egyesületek, egyletek 3, 49, 58, 67, 69, 95, Ergely Ferenc 312 147, 159, 161, 233 Érkeserű 214 egyetem (Lipcse) 243 Erlinger János Mihály 41 egyetemjárás 29 Ernszt Sándor 179 egyházak Érsekcsanád 214 - katolikus (r. k.) 41, 54, 58, 69, 88, 156, Érsekújvár (Nové Zámky) 214 162, 225, 313, 323 értelmiség 225 - protestáns 54, 69, 97, 193, 210 Esterházy Károly 123 Egyházasbük (Ozmánbük) 5 lásd még Esterházy Miklós 312 Bükegyházas Eszteregnye 5, 22, 82, 159, 233 lásd még egyházjog lásd jog Obornak egyletek lásd egyesületek Esztergály (Esztergályhorváti) 5, 22, 159 Eisenstadt lásd Kismarton Esztergályhorváti 82 lásd még Alsóbáránd, Eitner Sándor, ifj. 336 Esztergály, Felsőbáránd, Horváti Eleksziget (Barátsziget, Kehidakustány) 88 Esztergom 214 elemi csapások 133, 172 életmód (paraszti) 40, 48, 236, 241 életrajzi gyűjtemények 156 F Első Nagykanizsai Magyar Asztaltársaság Fábián József 47 147 Fakosi puszta (Hahót) 22 Falkos (Hahót) 323

117 Falusy János 39 Ferdinánd, II., császár 312 falutípusok 163 Ferdinánd, III., császár 312 falutörténet 27, 48, 96 Ferenc József, I., császár 157 Farkas János 47 ferences szerzetesrend lásd szerzetesrendek fazekasok lásd népi mesterségek Ferketinec lásd Ferketinecz, Miklavec fegyverjog 273 Ferketinecz (Ferketinec) 22 Fehér (Fejér) György 47 Fernekág (Zalalövő) 5 Fehérvárcsurgó 214 festészet lásd művészettörténet Fejér György lásd Fehér György Festetics birtokok 25, 53 Fekete Sas gyógyszertár (Nagykanizsa) 41 Festetics család lásd családtörténet Fekete Sas gyógyszertár (Sümeg) 41 Festetics György 90, 225 Félig Bak puszta 22, 303 Festetics könyvtár lásd könyvtárak felnőttoktatás lásd oktatás Festetics László 55 felségsértési perek lásd perek Festetics Leó 203 felsőfokú oktatás lásd oktatás Festetics Pál 243 Felső Kustány (Kehidakustány) 22 Feyérkövi István 39 Felső Máté, Donátházi 39 Fićeház (Fityeház) 146 Felső-Dunavölgy 294 Fil’akovo lásd Fülek Felső-Tiszavidék 293 Filóc (Filovci) 5, 22, 141 Felsőapáti (Nemesapáti) 22, 159 Filovci lásd Filóc Felsőaranyod (Aranyod, Zalaszentgrót) 22 Fischel Fülöp 76 Felsőbagod (Bagod) 5, 22, 82, 233 Fityeház 82, 146, 233 lásd még Fićeház, Felsőbáránd (Esztergályhorváti) 22 Fityeháza Felsőbeszterce (Gornja Bistrica) lásd Fityeháza (Fityeház) 5, 159 Felsőbisztrice Fodor Jakab lásd Frank Jakab Felsőbisztrice (Gornja Bistrica) 5 Foglár völgy 22 Felsődörgicse (Dörgicse) 5, 159 Folnay Ferenc 162 felsőfokú iskolák lásd iskolák Fonyód 214 Felsőhahót (Hahót) 22 Forgách Ferenc, Gyimesi 39 Felsőmihályfalva (Gornji Mihaljevec) lásd Forintos György 202 Mihályovec Forintosháza (Nagykapornak) 22 Felsőörs 5, 22, 159 Forradalmi Bizottság (Zala megye) 233 Felsőpáhok 5, 82, 159, 180 lásd még Kösz- forradalom és szabadságharc (1848-1849) vényes lásd szabadságharc Felsőrajk 5, 22, 82, 159, 233 forradalom és szabadságharc (1956) lásd Felsőszemenye (Muraszemenye) 5 szabadságharc Felsőszenterzsébet 5, 82, 284 földrajz Felsőtárkány 214 - igazgatásföldrajz 234 Felsővidafalva (Gornji Vidovec) lásd - tájföldrajz 85, 285 Felsővidovec - településföldrajz 22, 114, 163, 180, 181, Felsővidovec (Gornji Vidovec) 22 283 Felsőzsid (Várvölgy) 5 - természetföldrajz 175, 180, 292 Fenékpuszta (Keszthely) 22, 72, 159, 246 földreform (1945) 17, 69 fényképészet 184 francia - magyar kapcsolatok 338

118 Francz Antal 41 - 16-18. század 272 Frank Jakab (Frank József, Fodor Jakab) 47 - 18. század 2, 25, 53, 123, 235, 273, 313 Frank József lásd Frank Jakab - 19. század 6, 25, 53, 148, 155, 169, 185, Freiviz (Fűzvölgy) 22 197, 252, 303, 306 Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgá- - 20. század 17, 130, 185, 231, 262-265, ri Párt 69 283, 327, 331 Fülek (Fil'akovo) 214 Gébárt (Zalaegerszeg) 5, 39 Fülep Imre 223 Gebhard Biblia lásd Csatári Biblia Fülöp (Révfülöp) 22 Gellénháza 5, 82, 159 fürdőkultúra 145 Gelse 5, 22, 82, 159 Fűzvölgy 82, 159 lásd még Freiviz Gelsesziget 5, 22, 82, 159 genealógia lásd családtörténet

Genterovci lásd Göntérháza G geológia 85 Gaál Endre, Gyulai 47 Georgikon (Keszthely) 55 Gaál Miklós, Gyulai 47, 282 Gerecsy Bertalan 39 Gaberje lásd Gyertyános Gerjehalom (Csemő) 214 gabonatermesztés 93, 94 Gersei Pethő Ambrus lásd Pethő Ambrus, Gersei Gáborjánháza 5, 82, 159 Gersei Pethő család lásd Pethő család, Gersei Gádoros 214 Gersei Pethő Gáspár lásd Pethő Gáspár, Gersei Galambok 5, 22, 82, 159 Gersei Pethő György lásd Pethő György, Gersei Galánthai Balogh Sándor lásd Balogh Sándor, Gersei Pethő János lásd Pethő János, Gersei Galánthai Gersei Pethő Kristóf lásd Pethő Kristóf, Gersei Galánthai Bessenyey Ernő lásd Bessenyey Ernő, Gersei Pethő Pál lásd Pethő Pál, Gersei Galánthai Gerzsó Ádám (Pál) 47 Galánthai Bessenyey György lásd Bessenyey Gerzsó János 41 György, Galánthai Gétye 5, 82, 159 Galsa (Zalagalsa) 5, 159 Ghelari lásd Gyalár Galsai Kovách Ernő lásd Kovách Ernő, Galsai Ghyczy Kálmán 68 Gančani lásd Gánicsa Gibina lásd Murafüred Gánicsa (Gančani) 5, 22, 159 Gigi Sándor 47 Garabonc 5, 22, 82, 159 lásd még Kisrada gimnáziumok Garadna 214 - hódmezővásárhelyi református 329 Gardinovec lásd Muragárdony - keszthelyi premontrei 99, 115, 250, 251 Gasparich (Márk) Kilit Ferenc 47 - kiskunfélegyházi 13 Gátér 214 - kőszegi bencés 16, 134 Gazdagh Fülöp 312 - nagykanizsai piarista 99, 132, 251 gazdálkodás - soproni jezsuita 71 - majorsági 235 - szombathelyi premontrei 245 - paraszti 2, 25, 123, 144, 155, 331 - zalaegerszegi állami 69 - uradalmi 53, 123 lásd még iskolák gazdaságtörténet Girzik Kristóf 162 - ókor-17. század. 214 Glavina Lajos 8, 159 - rómaikor 31 Gógánfa 5, 159

119 Goldstrich Hersel 47 GY Gombkötő József 207 Gombosszeg 82 Gyalár (Ghelari) 214 Gomilica lásd Gumilháza, Gumilica Gyékényes 214 Goričan lásd Goricsán Gyenesdiás 5, 82, 159, 180, 280 Goricsán (Goričan) 5, 159 Gyepű (Gyepükaján) 5 Gornja Bistrica lásd Felsőbisztrice Gyepükaján 159 lásd még Gyepű, Kajánföld Gornji Mihaljevec lásd Mihályovec Gyertyános (Gaberje) 5, 22 Gornji Vidovec lásd Felsővidovec Gyika Jenő 205 Gosztola 5, 82 Gyimesi Forgách Ferenc lásd Forgách Ferenc, Gosztonyi Ferenc 47 Gyimesi Góth Gábor 47 Gyirmót 214 Göcsej 9, 285, 288 Gyód 214 Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg) lásd múze- gyógyfürdők 69, 125 umok gyógyszertárak 41 Göncruszka 214 Gyömörő (Zalagyömörő) 5, 22, 159 Göncz (Göntz) (Károly) Lajos 47 Gyöngyösi csárda (Rezi) 216 Göntérháza (Genterovci) 5, 22, 159 Gyöngyösi Nagy Ferenc lásd Nagy Ferenc, Gyön- Göntz (Károly) Lajos lásd Göncz (Károly) Lajos gyösi Göntz György lásd Gönz György Gyöngyöspata 214 Gönz (Göntz) György 41 Gyönk 214 Görgey Artúr 106, 107, 199, 330 Győr 214 Gőrösgáli Bottyán Ferenc lásd Bottyán Ferenc, Győr-Moson-Sopron megye lásd Sopron Gőrösgáli megye Gősfa 82 Gyula 214 Göttweig 313 Gyulaffy Kristóf, Rátóti 312 Gulács (Nemesgulács) 5, 22, 159 Gyulafirátót 214 Gulácsi Bithó István lásd Bithó István, Gulácsi Gyulai Gaál Endre lásd Gaál Endre, Gyulai Gumilháza (Gomilica) 5 lásd még Gumilica Gyulai Gaál Miklós lásd Gaál Miklós, Gyulai Gumilica (Gomilica) 159 lásd még Gyulakeszi 5, 22, 159 Gumilháza Gyuriss János 47 Gurina 214 Gyülevész 5, 22, 82, 159 Gutkeled Biblia lásd Csatári Biblia Gyűrűs 5, 22, 82, 159, 233 Gutmann Aladár 148 Gutmann Berta 148 H Gutmann család lásd családtörténet Gutmann Hedvig 148 Háberler Péter 41 Gutmann Henrik 148 háborús károk (II. világháború) 69 Gutmann Izidor 148 Háczky Kálmán 47 Gutmann Ödön 148 hadtörténet Gutmann Sándor Henrik 148 - 16. század 253 Gutmann Vilmos 148 - 17. század 126, 140, 218, 253, 290 Gutorfölde 5, 82, 159 lásd még Náprádfa - szabadságharc (Rákóczi) 15 Gutten György 41 - 19. század 78

120 - szabadságharc (1848-1849) 5, 47, 60, Hegymagas 5, 159 106, 107, 109-112, 137, 199, 201, Heister, Siegbert 15 204, 205, 244, 291, 330 Helikon ünnepségek (Keszthely) 50, 225 - világháború (I.) 129 helynévfejtés 181 - világháború (II.) 69, 170, 275, 332 Hemuševec lásd Hemussovec - szabadságharc (1956) 56, 57, 135, 233 Hemussovec (Hemuševec) 22 Haerter Ádám 223 Henisfalva (Hemuševec) lásd Hemussovec Hagyáros (Hagyárosbörönd) 5 Hernyék 5, 22, 82, 117, 159 Hagyárosbörönd 82 lásd még Börönd, Hertelendi és Vidornyalaki Hertelendy Kálmán Hagyáros lásd Hertelendy Kálmán, Hertelendi és hagyatéki és vagyonösszeírások 23 Vindornyalaki Hagymásy család, Berekszói lásd családtörténet Hertelendi és Vindornyalaki Hertelendy Károly Hagymásy Gábor, Berekszói 39 lásd Hertelendy Károly, Hertelendi és Hagymásy István, Berekszói 312 Vindornyalaki Hagymásy Kristóf, Berekszói 39, 325 Hertelendy Kálmán, Hertelendi és Vindornyalaki Hagymásy László, Berekszói 325 47 Hagymásy Miklós, Berekszói 312, 325 Hertelendy Károly, Hertelendi és Vindornyalaki Hahót 5, 82, 159, 221 lásd még Alsóhahót, 202 Fakosi puszta, Falkos, Felsőhahót Hervadtfa (Pókaszepetk) 5 Hahóti kódex lásd kódexek Hetés 241, 286 Hajdúböszörmény 210 Hetés II. (Nemeshetés) 5, 159 Hajdúság 193, 210 Hétház (Čestijanec) lásd Csesztianec hajdúvárosok 193, 210 Hetyefő 5, 162 Hajmáskér 214 Hetyey János 39 Haláp (Zalahaláp) 5, 159 Hévíz 69, 82, 180 lásd még Egregy, Halimba 214 Hévízszentandrás Haller Antal 41 Hévízszentandrás (Hévíz) 159 Haller István 179 Hideg József 47 halomsírok 274 Hidegkút (Zalaszántó) 22, 159 Hany (Nemeshany) 5, 22, 159, 214 hidrográfia lásd vízrajz Harastyán (Donji Hraščan) lásd Hídvég (Mostje) 5, 22, 39 Alsóhrastyán hiteleshelyek 162 Hári Pál lásd Háry Pál Hódmezővásárhely 329 Harsay Ferenc 47 hódmezővásárhelyi református gimnázium Hársliget (Lipovci) 159 lásd még Lippahóc lásd gimnáziumok Háry (Hári) Pál 47 Hodosán (Hodošan) 5 lásd még Hodosány, Háshágy (Zalaháshágy) 5, 159 Hudossán határjárás 299 Hodošan lásd Hodosán, Hodosány, Hatvan 214 Hudossán Hazafias Népfront Zala megyei Bizottsága Hodosány (Hodošan) 159 lásd még 233 Hodosán, Hudossán Hegedűs Rajmund 105 Hoffhalter Rudolf 90, 222 Hegyesd 5, 159 Hoffmann Mór 159, 228 hegyközségek 280 Hóman Bálint 179

121 Homokkomárom 5, 82, 159 Iklódbördőce 82, 233 lásd még Bördőce, honfoglalás 93, 94 Iklód Horváth Ádám, Pálóczi 64, 224, 225, 228, 288 Imola 214 Horváth Gábor 47 incapacitas 272 Horváth János 47 Inkey család, Palini lásd családtörténet Horváth Károly 47 Inkey Ferenc, (Pallini) Palini 131 Horváth László, Zalabéri 47 Inkey János, Palini 47 Horváti (Esztergályhorváti) 5, 159 Inkey Kázmér, Palini 47 horvátok lásd nemzetiségek Inkey László, Palini 47 Hosszúfalu I. (Zalaapáti) 5 Inkey sírkápolna melletti lelőhely (Nagyka- Hosszúfalu II. (Dolga vaš) 22 lásd még nizsa) 118 Lendvahosszúfalu insurrectio lásd nemesi felkelés Hosszútóti János 39 inventáriumok 25 Hosszúvölgy 82 lásd még Langvíz iparosművelődés 3 Hosztód (Hosztót) 5 ipartörténet Hosztót 159 lásd még Hosztód - népvándorláskor 246 Hotica (Hotiza) 22 lásd még Hottica, Mura- - középkor 213, 320 rév - 17. század 171 Hotiza lásd Hotica, Hottica, Murarév - 19-20. század 28, 48, 69, 73, 76, 92, Hottica (Hotiza) 5 lásd még Hotica, Mura- 116, 130, 147, 185, 187, 188, 206, rév 209, 262-266 Hottó 5, 82, 159 irodalmi társaságok 69 Hönig Ferenc 47 irodalomtörténet Hrabovszky Flórián 47 - középkor 221 Hudossán (Hodošan) 22 lásd még Hodosán, - reformáció kora 222 Hodosány - 18-19. század 50, 95, 156, 202, 219, Hungária Kerékpár Egylet (Nagykanizsa) 224, 225, 276, 319 147 - 20. század 69, 89, 156, 226 Hunyadi-csapat 244 Irsabek (Irzsabek) Ferenc 41 Huszár Károly 179 Irzsabek Ferenc lásd Irsabek Ferenc hűtlenségi perek (1839) lásd perek Isakóc (Ižakovci) 5, 22 lásd még Izsakóc Isaszeg 214 iskolai könyvtárak lásd könyvtárak I iskolák 139, 221, 268 Iborfia 5, 82 - alsófokú 97, 98, 100-102, 159, 160, Iby Henrik 47 220, 225 Ideiglenes Nemzetgyűlés 69 - felsőfokú 42, 105, 243 Idria Kod Baca 214 - gimnáziumok 13, 16, 71, 99, 115, 132, igazgatásföldrajz lásd földrajz 134, 223, 245, 250, 251 igazoló bizottságok 69 - katolikus 16, 71, 98, 99, 101, 102, 132, Igazság gyógyszertár (Nagykanizsa) 41 134, 245 igazságügyi minisztérium lásd minisztérium - középfokú 13, 16, 67, 71, 99, 115, 132, Igrice (Zalaigrice) 5, 159 134, 136, 220, 223, 245, 250, 251, Iklód (Iklódbördőce) 5 259, 264, 329

122 - líceumok 67 jogtörténet - magán 220 - 16-18. század 272 - polgári 1, 261 - 18. század 273, 309-311 - protestáns 97, 98, 124, 193, 243, 259, - 18-19. század 256 329 - 19. század 7, 8, 54, 65, 68, 80, 104, 183, - zsidó 1, 98, 100 189, 196, 198, 230, 247, 249, 298, iskolarendszer (partikuláris) 193 326 iskolaszékek 159, 210 - 20. század 69, 128 iskolázottság 174, 177 lásd még közigazgatás Isoó Ferenc 41 Jordan, Peter 55 Istóczy Győző 77 Jósa Ferenc, Szentmártoni lásd Józsa Ferenc, Istók János 26 Szentmártoni Istvánd 22 Jósec (Bödeháza) 5 Isztria 294 Józsa (Jósa) Ferenc, Szentmártoni 47 Iván József 41 junktim-vita 247 Ivánc (Ivančani) 5, 214 Juraj u Trnju lásd Tüskeszentgyörgy Ivančani lásd Ivánc jus armorum lásd fegyverjog Ivanovec lásd Drávaszentiván Jutas 214 Ižakovci lásd Isakóc, Izsakóc Izraelita Jótékony Nőegylet (Nagykanizsa) 147 K izraeliták lásd zsidóság Kacorlak 5, 82, 159 lásd még Kaczorlak Izsakóc (Ižakovci) 159 lásd még Isakóc Kaczor Tamás 39 Kaczorlak (Kacorlak) 39 J Kács 214 Kaiser (Császár) József 47 Jakabfa I. (Lendvajakabfa) 5 Kaiserbrunn Am Attersee 214 Jakabfa II. (Szentjakabfa) 159 Kajánföld (Gyepükaján) 5 Jakabházy Zsigmond 47 Kakas Ágoston 69 Jankovich Béla 179 Kakasd 214 Jánossy Sándor 47 Kallos (Kallósd) 5 Jászberény 214 Kallósd 82, 159 lásd még Kallos Jászszentlászló 214 Kálócfa 5, 22, 82, 159 Jellačić, Josip 106, 107 Kálócfapuszta (Kiskutas) 5 jezsuita gimnázium (Sopron) lásd gimnázi- Kámaháza (Pördefölde) 5 umok Kámánháza 22 jezsuita szerzetesrend lásd szerzetesrendek Kamondy (Tóth) László 89 jobbágyfelszabadítás 80, 196, 247, 256 Kanizsa (Nagykanizsa) 39, 140, 181, 222, joculatorok 221 253, 290, 312, 323 jog Kanizsai Pálfi János lásd Pálfi János, Kanizsai - büntető 7, 68, 189, 249, 326 Kanizsával szembeni végvidék 253 - egyház 58 Kányavár 5, 22, 69, 82, 159 - köz 104, 298 Kányavári Nemzeti Bizottság 69 - polgári, magán 230, 249 Kapca 5, 22, 159

123 Kapolcs 5, 22, 159 Kehidakustány 82 lásd még Alsó Kustány, Kápolna 111 Barátsziget, Eleksziget, Felső Kustány, Kápolna II. (Lentikápolna) 22 Kehida, Kustány Kápolnapuszta (Zalakomár) 5 kékcédulás választások lásd választások Kapornak (Nagykapornak) 5, 39 Kékkút 5, 22, 159, 214 Kaposmérő 214 Kellénk-puszta 303 Kapospula 214 kelták lásd régészet, temetkezés Kaposújlak 214 Kemend (Kemendollár) 5 Kaposvár 214, 258 Kemendollár 82, 159 lásd még Kemend, Kaposvári Megyei Könyvtár lásd könyvtárak Ollár Káptalanfa 5, 22, 159, 214 Keménfa 5, 82 Káptalantóti 5, 159 kerámiaművészet 83, 121, 182, 232 Karácsonyfa (Mikekarácsonyfa) 5 Kerecseny 5, 22, 82, 159 Karafiáth Jenő 179 Kereseszeg (Becsvölgye) 5 Kardoskút 214 kereskedelem 6, 69, 169, 252 Karintia 294 Kereskedő Ifjak Önképző Egylete (Nagyka- Karmacs 5, 22, 82, 159, 180 nizsa) 147 karmelita szerzetesrend lásd szerzetesrendek Keresztúr (Murakeresztúr) 39, 146 Károlyi János színtársulata 69 Keresztury János 39 Karos (Zalakaros) 5, 22, 159 Keresztury Pathaky János lásd Pathaky János, Kárpát-medence 93, 94, 293 Keresztury Kárpátok 275 Kerettye (Bázakerettye) 5 Kaszaháza (Zalaegerszeg) 5, 22 Kerka (folyó) 22 Kaszinó (Nagykanizsa) 147 Kerkabarabás 82, 159 lásd még Barabás katolikus iskolák lásd iskolák Kerkafalva 82 lásd még Kerkanémetfalu, katolikus népiskolák lásd iskolák Németfalu II., Péntekfalu katolikus oktatás lásd oktatás Kerkakutas 5, 82, 159 katolikusok lásd vallási felekezetek Kerkanémetfalu (Kerkafalva) 5, 159 Katonatemető dűlő (Nagykanizsa) 120 Kerkápoly Balázs 47 Kaufman Lipót 47 Kerkápoly István 63 Kávás 5, 82 Kerkápoly Mór, Kővágóörsi 47 Kávásy Jakab 39 Kerkápoly Tivadar 47 Kávásy Jób 39 Kerkaszentkirály 82, 159 lásd még Szentki- Kebele (Kobilje) 5, 22 lásd még rály Kebeleszentmárton Kerkaszentmihályfa 5, 159 Kebeleszentmárton (Kobilje) 159 lásd még Kerkaszentmiklós 5, 159 Kebele Kerkateskánd 5, 82, 159 lásd még Tótfalu Kecel 214 Kerkaújfalu (Csesztreg) 5 Kecskemét 214 Keszthely Kecskeméthy Albert 47 - egészségügy 41, 69 Kehida (Kehidakustány) 5, 22, 82, 159, 197, - építészet 30, 323 339 - forradalom és szabadságharc kehidai oklevél lásd oklevél (1848-1849) 5, 60, 199, 201 - földrajz 22, 180

124 - gazdaságtörténet 6, 25, 31, 53, 55 Kiskomár (Zalakomár) 39 - hadtörténet 170 Kiskomárom (Zalakomár) 5, 22, 82, 159 - ipartörténet 116 Kiskőrös 214 - irodalomtörténet 50, 90, 219 Kiskőszeg (Batina) 214 - kereskedelem 6 Kiskunfélegyháza 13 - közigazgatás 39, 69, 82, 192 kiskunfélegyházi gimnázium lásd gimnáziu- - mezőgazdaság 25, 53, 55, 280 mok - művelődéstörténet 30, 31, 50, 90, 99, Kiskunhalas 214 100, 102, 115, 150, 159, 225, 238, Kiskutas 39, 82 lásd még Kálócfapuszta 281 Kislakos (Tormafölde) 5, 22, 159 - oktatás 55, 99, 100, 102, 115, 159, 250, Kislengyel (Becsvölgye) 5 251 Kislippa (Lipa) 159 lásd még Lippa - régészet 30, 31, 211, 214, 246, 323 Kismarton (Eisenstadt) 214 - településtörténet 69, 170, 192, 312 Kisnána 214 lásd még Alsódobogó domb, Fenék- Kisörs (Kővágóörs) 5 puszta, Újmajor, Zsidi út Kispáli 5, 82 Keszthely-kultúra lásd régészet Kispalina (Mala Polana) 159 Keszthely-újmajori temető 30 Kisrada (Garabonc) 5, 22, 159 keszthelyi premontrei gimnázium lásd gim- Kisrécse 5, 22, 82 náziumok Kiss Adalbert 41 Keszthelyi járás 180, 192 Kiss Orbán 39 Két Oroszlán gyógyszertár (Keszthely) 41 Kisszabadka (Mala Subotica) lásd Szobotica Kettősmalom 162 Kisszentgrót (Zalaszentgrót) 159 kézművesipar 48, 73, 171, 213, 237 Kissziget 5, 82, 159 kiegyezés 104 kistelepülések 14, 48, 51, 52, 87 Kilimán 5, 22, 82, 159 Kistolmács 82 lásd még Tolmács Királyi Pál József 47 Kisvásárhely 5, 82, 159, 180 Királylak (Prhovec) 159 Kiszombor 214 Kis-Balaton 22, 175, 292 Klebelsberg Kuno 179 Kisalföld 293 Klosszer Boldizsár lásd Plosser Boldizsár Kisapáti 5, 159 Kobilje lásd Kebele, Kebeleszentmárton Kisbucsa 82, 159 lásd még Bucsa, Szentta- kódexek mási puszta - Csatári (Admonti, Gebhard, Gutkeled) Kiscsehi 82 lásd még Csehi II. Biblia 221 Kiscsernec (Muraszemenye) 5 - Hahóti 221 Kisdörgicse (Dörgicse) 5, 159 Kolaciba lásd Kollátszeg kisebbségek 1, 81, 145, 146, 229 kolerajárvány 59 Kisfalud (Mindszentkálla) 5 Kollátszeg (Murakeresztúr) 5, 146, 159 Kisfaludy Gyula 47 kolostorok 88, 162, 313, 323 Kisgörbő 5, 22, 82, 159, 180 Komár (Zalakomár) 222 kisipar 48 Komárom 110, 111 Kiskanizsa (Nagykanizsa) 147 Komárváros (Zalakomár) 5, 82, 159 Kiskanizsai Polgári Olvasókör 147 Komló 214 Kiskapornak (Nagykapornak) 22 koncepciós perek lásd perek

125 Konkoly-Thege Lajos 47 Köszörűs János 47 kontraktusok (uradalmi) 235 Köszvényes (Felsőpáhok) 5 Koppány (Zalakoppány, Zalaszentgrót) 5, Kővágóörs 5, 22, 159 lásd még Kisörs 22 Kővágóörsi Kerkápoly Mór lásd Kerkápoly Mór, Koppányi Gyula 47 Kővágóörsi Korcsolyázó Egylet (Nagykanizsa) 147 Kőváry Béla 287 Koroncó 214 Köves (Csopak) 5 lásd még Kövesd Korpavár (Nagykanizsa) 5, 22, 159 Kövesd (Csopak) 22 lásd még Köves kortesversek 202 Köveskál 214 lásd még Köveskálla Kosár (Kossár) Ferenc, Bögellői 47 Köveskálla (Köveskál) 5, 22, 159 Kossár Ferenc, Bögellői lásd Kosár Ferenc, Bögellői Kövesy József 47 Kossuth Lajos 65, 106-108, 269 követutasítás (Zala megye, 1839) 65 Kossuth-per lásd perek Közép-Zalai-dombság 85 Kót (Kot) 5 Középapáti (Nemesapáti) 22 Kot lásd Kót Középbeszterce (Srednja Bistrica) 159 lásd Kotor (Kotoriba) lásd Kottori még Középbisztrice Kotoriba lásd Kottori Középbisztrice (Srednja Bistrica) 5 lásd még Kottori (Kotoriba) 5, 22, 159 Középbeszterce Kovách Ernő, Galsai 47 középfokú oktatás lásd oktatás Kovács Ferenc 47 középiskolák lásd iskolák Kovácsi (Zalaapáti) 5 közigazgatás Kováts Márton 41 - 16-17. század 39 Kozmadombja 22, 82 - 17. század 312 kőemlékek (római) 191 - 18. század 308-311 Kökény 214 - 18-19. század 24 Kökényesmindszent (Babosdöbréte) 5 - 19. század 257, 307 Kölcsey Ferenc 300 - 19-20. század 159 Königmayer János 47 - 20. század 11, 69, 82, 96, 127, 190, 192 Königshof 214 lásd még jogtörténet könyvkultúra 150, 225 közjog lásd jog könyvtárak közlekedés 21, 74, 178 - Festetics 225 Krisovec (Križovec) 22 lásd még - Inkey Ferenc 131 Muraszentkereszt - iskolai 245 Krizmanics Lajos 47 - kaposvári megyei 258 Krizovec lásd Krisovec, Muraszentkereszt kőolajbányászat lásd bányászat Kugler Nándor (Sándor) 47 Körmend 253, 268, 312 Kulcsár (Kultsár) György 222 körzetesítések 96 Kulcsár Gyula 223 Kőszeg 16, 134, 261 Kultsár György lásd Kulcsár György Kőszegfalva 214 Kurittyán 214 Kőszegi Bencés Algimnázium lásd gimnázi- Kuršanec 22, 159 umok kurucok 15 kőszegi bencés gimnázium lásd gimnáziu- Kustánszeg 5, 82, 159 mok Kustány (Kehidakustány) 5, 82

126 Kusthaton György 39 Lendvavidék 141, 286 Kutasy János 39 lengyeli kultúra lásd régészet Kútfej (Lovászi) 5, 82, 159 Lenti Külsőcsány 22 - építészet 324 Külsősárd 5, 22, 82 - forradalom és szabadságharc külterületi lakott helyek 186 (1848-1849) 5 - forradalom és szabadságharc (1956) 135, 233 L - hadtörténet 5, 135, 233, 253 Laehne Frigyes 220 - közigazgatás 82 Laehne-intézet 220 - oktatás 159 Lajoskomárom 214 - régészet 324 lakáskultúra 40 - településtörténet 69, 233, 312 Lakatos Dezső 69 lásd még Bárhely, Bárszentmihályfa, Lakócsa 214 Lentikápolna, Lentiszombathely, Laky Demeter 60 Máhomfa, Mumor, Nemphty, Zajda Langvíz (Hosszúvölgy) 5, 159 Lentikápolna (Lenti) 5, 82, 159 lásd még Lapšina lásd Bukovje Kápolna II. László Károly 244 Lentiszombathely (Lenti) 5, 82, 159 Lasztonya 5, 82 Lepsényi Imre 177 Leányfalu 214 Lesenceistvánd 5, 159 Lebuj 22 Lesencenémetfalu 159 Legény Márk 47 Lesencetomaj 5, 159 légitámadások (II. világháború) 332 Letenye 5, 10, 22, 69, 82, 159, 214, 233 lásd Légmán Imre, Óhídi 47 még Béc, Egyeduta Légrád (Legrad) 22, 159 levéltárak 84 Legrad lásd Légrád leventék 69 Lendava lásd Alsólendva liberalizmus 300, 326 Lendva (Lendava) lásd Alsólendva líceumok lásd iskolák Lendva (patak) 22 Lichtenvolner család lásd családtörténet Lendvadedes 82 lásd még Dedes Lichtenvolner Ferenc 116 Lendvaerdő (Renkovci) lásd Renkóc Lickó (Lickóvadamos) 159 Lendvahídvég (Mostje) lásd Hídvég Lickóvadamos 5, 82 lásd még Lickó Lendvahosszúfalu (Dolga vaš) 159 lásd még Ligetfalva 5, 82 lásd még Németfalu III. Hosszúfalu II. Ligetfalva II. (Šafarsko) lásd Saffarskó Lendvajakabfa 82, 159 lásd még Jakabfa I. Ligetvár (Draškovec) 22, 159 Lendvalakos (Dolnji Lakoš 5 lásd még Alsó- Lipa lásd Kislippa lakos Lipcse 243 Lendvarózsavölgy (Gančani) lásd Gánicsa Lipics Márton 312 Lendvaszentjózsef (Gomilica) lásd Lipótvár 199 Gumilháza, Gumilica Lipovci lásd Hársliget, Lippahóc Lendvaújfalu (Tornyiszentmiklós) 5, 22 Lipp Vilmos 245 Lendvavásárhely (Dobrovnik) lásd Lippa (Lipa) 5 lásd még Kislippa Dobronak Lippahóc (Lipovci) 5 lásd még Hársliget

127 Lippart Zsigmond 39 Magyarszerdahely 5, 82, 121, 159 Lispe (Lispeszentadorján) 5 Magyarszőgyén (Mad’arskỳ Seldín) 214 Lispeszentadorján 82 lásd még Erdőhát, Magyartelek 214 Lispe, Szentadorján Máhomfa (Lenti) 5, 22, 82 Liszó 82 Majerszky Béla 265 litteratusok 29 Majerszky-per lásd perek Ljubljana 214 majorsági gazdálkodás lásd gazdálkodás Lopatinec 159 Majs 214 Lováck Ferdinánd 41 Majsai Bozót 214 Lováck Károly 41 Mala Polana lásd Kispalina Lovas 5, 22, 159 Mala Subotica lásd Szobotica Lovasberény 214 Mánd-puszta 303 Lovászi 5, 82, 159, 233, 266 lásd még Kútfej MAORT lásd Magyar Amerikai Olajipari Lovászpatona 214 Részvénytársaság Lovćenac lásd Szeghegy Marcal (folyó) 22 Lövő (Zalalövő) 39 Marcalmelléke 162 Lukafa (Alibánfa) 5 Margitta (Szentmargitfalva) 5 Máriabesenyő 214 Markbreiter Jakab 76, 91 M Maróc 5, 82 Mačinec lásd Mácsinec Márokföld 82 lásd még Márokfölde Mačkovec lásd Nyírvölgy Márokfölde (Márokföld) 5 Mácsinec (Mačinec) 159 Maróthy Mihály 39 Mad’arskỳ Seldín lásd Magyarszőgyén Martinkovics Károly 47 Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság Marton Boldizsár 223 (MAORT) 262-264 Martony 214 Magyar-Szovjet Olajipari Részvénytársaság MASZOLAJ lásd Magyar-Szovjet Olajipari (MASZOLAJ) 264 Részvénytársaság Magyar Antal 47 Mátéfalvay Mátyás 312 Magyar Ernő Ferenc 47 Mátraverebély 214 Magyar Kommunista Párt 69 Medgyes (Zalameggyes) 5 Magyar Korona gyógyszertár Medgyesi Lajos 223 (Zalaszentgrót) 41 megszállás (német) 275 Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Megyei Iskolai Tanács (Zala megye) 159 Munkáspárt 336 Megyei Közigazgatási Bizottság (Zala me- Magyar Paizs (hetilap) 26, 28, 159 gye) 159 Magyar Szabadságharcos Sport Egyesület Megyer 22 (Zalaegerszeg) 233 Melinc (Melinci) 5, 22, 159 Magyarad 214 Melinci lásd Melinc Magyarfalva 214 Mencshely 159, 214 Magyarföld 82 lásd még Dobrafölde menekültek Magyarkeszi 214 - lengyelek (II. világháború) 170 Magyarszentmiklós 82 lásd még - olaszok és szlovének (I. világháború) Németszentmiklós 79

128 Merenye (Zalamerenye) 5, 22, 159 Molnár József, B. 69 Meskó Zoltán 336 Molnár Pál 47 Mészáros Lázár 106 Molnári 5, 22, 82, 146, 159 mészégetés 217 Monostorapáti 5, 22, 159 Meszesgyörök (Balatongyörök) 5, 22, 159 Monoszló 5, 159 mezőgazdaság Mór 214 - vaskor 214 Moravskỳ Ján lásd Morvaszentjános - 10. század 93, 94 Mórichida 214 - 17. század 280 Morva medence 293 - 18-19. század 25, 53, 55, 123, 144, 155, Morvaszentjános (Moravskỳ Ján) 214 235, 256, 280, 303 Mosaburg (Zalavár) 260, 297 - 20. század 2, 4, 17, 69, 130, 167, 168, Mosonmagyaróvár 214 173, 231, 239, 240, 327, 331 Mostje lásd Hídvég mezőgazdasági oktatás lásd oktatás Motvarjevci lásd Szécsiszentlászló mezőgazdasági szakkörök 173 mozik 69 Mezőzombor 214 Mőzs 214 Michal nad Žitavou lásd Szentmihályúr Muhi 214 Miháld 82 Mukacsevo lásd Munkács Mihálovits Béla 223 Mumor (Lenti) 5 Mihályfa 5, 22, 82, 159, 162, 180 Munka szabadkőműves-páholy (Nagykani- Mihályovec (Gornji Mihaljevec) 159 zsa) 147, 228 Mihovljan lásd Drávaszentmihály Munkács (Mukacsevo) 214 Mikefa (Mikekarácsonyfa) 5, 159 munkásművelődés 3 Mikekarácsonyfa 82 lásd még Karácsonyfa, Mura (folyó) 20, 22, 69 Mikefa Mura mente 145, 146 Miklavec (Ferketinec) 22 Murabeszterce (Bistrica) lásd Bistrice Miklósfa (Nagykanizsa) 119, 122 Muracsány (Goričan) lásd Goricsán Miksavár (Mačinec) lásd Mácsinec Murafüred (Gibina) 22 Mikula Szigfrid 69 Muragárdony (Gardinovec) 159 Milej (Milejszeg) 5, 159 Murahely (Dokležovje) 159 lásd még Milejszeg 82 lásd még Milej Deklesin Millénium Kerékpár Egylet (Nagykanizsa) Murakeresztúr (Murski Krstur) 18, 69, 82, 147 146, 159 lásd még Keresztúr, Kollátszeg Mindszent 214 Murakirály (Donji Kraljevec) 159 lásd még Mindszentkálla 5, 159 lásd még Kisfalud Alsókrálevec minisztérium (igazságügyi) 68 Muraköz 69, 244, 275, 312 Misefa 5, 22, 82 Muralövő (Strelec) 22, 159 lásd még Miskolc 214 Sztrelec I. Mitrovica 214 Muramelence (Melinci) lásd Melinc Mocsolyás 214 Murarátka 82, 206 lásd még Rátka Móga János 106, 107 Muraréthát (Strukovec) 22 Mohács 214 Murarév (Hotiza) 159 lásd még Hotica, Mollik Ferenc 41 Hottica Molnár Ferdinánd 109 Murasiklós (Vratišinec) 159

129 Muraszemenye 69, 82, 159, 233 lásd még Nádasdi Darabos László lásd Darabos László, Alsószemenye, Felsőszemenye, Nádasdi Kiscsernec, Szemenye, Szemenyecsörnye Nádasdi Darabos Miklós lásd Darabos Miklós, Muraszentkereszt (Križovec) 159 lásd még Nádasdi Krisovec Nádasdy I. Ferenc 39, 253, 312 Muraszentmária (Sveta Marija na Muri) 159 Nádasdy II. Ferenc 15 lásd még Szentmária Nádasdy László 312 Muraszentmárton (Sveti Martin na Muri) 22, Nádasdy Pál 312 159 Nádasdy Tamás 38, 39, 312 Muraszerdahely (Mursko Sredisče) 159 Nádasmelléke 162 Murasziget (Ižakovci) lásd Isakóc, Izsakóc Nagy Alajos 47 Muraszilvágy (Sivica) 159 Nagy Ferenc, Gyöngyösi 126 Muraújfalu lásd Novakovec Nagy Ignác 219 Muravid (Donji Vidovec) 159 lásd még Nagy Iván 201 Alsóvidovec Nagy József (hadnagy) 47 Murski Krstur lásd Murakeresztúr Nagy József (százados) 47 Mursko Sredisče lásd Muraszerdahely Nagy Lajos 226 múzeumok Nagybakónak 18, 82, 159 lásd még - Balatoni Múzeum (Keszthely) 30, 31, Bakónak I. 69, 238 Nagybaráti 162 - Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg) 238 Nagyberki 214 - Thury György Múzeum (Nagykanizsa) nagybirtokok 53, 75, 235, 303 35, 238 Nagybodolya 214 műemlékek 61, 69, 277, 321, 322, 325 Nagybudafai Bölcs Sándor lásd Bölcs Sándor, Müllendorf lásd Szárazvám Nagybudafai művelődéstörténet Nagyfaludi puszta (Zalaszentiván) 22 - középkor 29, 61, 221 Nagygörbő 5, 82, 159, 180, 214 - reformáció kora 29, 90, 222 Nagyhalász 214 - 18-19. század 90, 91, 131, 225 Nagyharsány 214 - 19-20. század 3, 26, 69, 76, 95, 97-103, Nagykanizsa 105, 125, 147, 150, 184, 223, 226, - egészségügy 41 228, 238, 245, 258, 281, 283 - építészet 323 művészettörténet - forradalom és szabadságharc - építészet 61, 66, 88, 321-323, 325 (1848-1849) 5, 8 - festészet 158, 225, 248 - forradalom és szabadságharc (1956) 57, - szobrászat 26 135, 233, 266 - földrajz 22, 181 N - gazdaságtörténet 6, 194, 252, 266 - hadtörténet 5, 57, 78, 135, 140, 170, Nádasd 39 253, 290 Nádasdi Darabos Gáspár lásd Darabos Gáspár, - ipartörténet 69, 76, 91, 130, 147, 266 Nádasdi - irodalomtörténet 95, 222 Nádasdi Darabos István lásd Darabos István, - kereskedelem 6, 69, 252 Nádasdi - közigazgatás 82, 127

130 - művelődéstörténet 69, 76, 91, 95, 99, Nagykutas 5, 82, 159 100, 102, 132, 147, 159, 222, 228, Nagylengyel 5, 82, 159, 233 238 Nagylengyeli Kőolajtermelő Vállalat 233 - népesség 86, 147 Nagymágocs 214 - oktatás 99, 100, 102, 132, 159, 251 Nagypáli 5, 82, 159, 212 - régészet 33, 35, 83, 118, 120, 214, 232, Nagypalina (Velika Polana) 159 lásd még 323 Palina - társadalomtörténet 147, 148 Nagypécsely (Pécsely) 5 - településtörténet 10, 69, 127, 142, 170, Nagyrada 5, 22, 82, 159 312, 335 Nagyrécse 5, 22, 82, 159 - tűzesetek 172 Nagysitkei Sitkey Mihály lásd Sitkey Mihály, lásd még Bajcsa, Inkey sírkápolna mellet- Nagysitkei ti lelőhely, Kanizsa, Katonatemető dűlő, Nagystefanec (Štefanec) 22 Kiskanizsa, Korpavár, Miklósfa, Palin Nagyszeben (Sibiu) 214 (Pallin) Nagyszékely 214 Nagykanizsai Általános Betegsegélyező Nagyszokoly 214 Egylet lásd Általános Beteg- és Rokkant- Nagyvázsony 214 segélyező Egylet Nagyvenyim 214 Nagykanizsai Irodalmi és Művészeti Kör naplók 129, 244 lásd Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Náprádfa (Gutorfölde) 5, 82, 159, 303 Kör Naszluhácz Lajos 47 Nagykanizsai Katholikus Legényegylet 147 Nedeczi Nedeczky György lásd Nedeczky György, Nagykanizsai Kerékpár Klub 147 Nedeczi Nagykanizsai Keresztény Jótékony Nőegylet Nedeczi Nedeczky István lásd Nedeczky István, 147 Nedeczi Nagykanizsai Kisdednevelő Egyesület 147 Nedeczky György, Nedeczi 47 Nagykanizsai Magyar Irodalom és Műpárto- Nedeczky István, Nedeczi 47 ló Egyesület lásd Zrínyi Miklós Irodalmi Nedelica lásd Zorkóháza és Művészeti Kör Nedelisčé lásd Drávavásárhely Nagykanizsai Magyar Társalgó Kör lásd Nemesapáti 5, 82 lásd még Alsóapáti, Nagykanizsai Társaskör Bötefa, Felsőapáti, Középapáti Nagykanizsai Munkásegylet 147 Nemesbük 82, 180 lásd még Bük I. Nagykanizsai Nemzeti Bizottság 69, 127 Nemesbükkösd (Lapšina) lásd Bukovje nagykanizsai piarista gimnázium lásd gimná- Nemesgulács lásd Gulács ziumok Nemeshany lásd Hany Nagykanizsai Rabsegélyező Egyesület 147 Nemeshetés 82 lásd még Hetés II. Nagykanizsai Szépítő Egylet 147 nemesi felkelés 271 Nagykanizsai Tanítóképző 159 Nemesnép 5, 22, 82 Nagykanizsai Társaskör 147 Nemespátró lásd Pátró Nagykanizsai Torna Egylet 147 Nemespécsely (Pécsely) 5 Nagykapornak 22, 82, 159 lásd még Nemesrádó lásd Rádó, Rád Forintosháza, Kapornak, Kiskapornak Nemessándorháza 82 lásd még Sándorháza Nagykáta 214 nemesség 32, 38, 70, 169, 243, 253, 270, Nagykőrös 214 271, 305, 306, 339

131 Nemesszentandrás 5, 82 lásd még Noszlopi Sipos Bálint lásd Sipos Bálint, Noszlopi Szentandrás Nova 5, 22, 82, 159, 331 Nemesszer (Szentpéterúr) 5 Novakovec 22 Nemesvámos 214 lásd még Baláca Nové Zámky lásd Érsekújvár Nemesvita 5, 159 Nuchecz József lásd Nucsecz József Németfalu I. 5, 82 Nucsecz (Nuchecz) József 47 Németfalu II (Kerkafalva) 5 Németfalu III. (Ligetfalva) 5 Németh László 151 NY Némethy Pál 41 Nyársapát 214 Németszentmiklós (Magyarszentmiklós) 5, Nyavalád (Zalaerdőd) 5, 159 22, 159 nyelvészet 9, 181, 286 Nempthy (Lenti) 22 nyelvjárások (Hetés, Lendvavidék) 286 nemzetgyűlési választások lásd választások Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom nemzeti bizottságok 69, 127 Észak-Zala Megyei Központja 69 Nemzeti Parasztpárt 69 nyilasok 69, 336 Nemzeti Szocialista Párt 336 Nyirád 5, 159 nemzetiségek 81 Nyíregyháza 214 - horvátok 145, 146 Nyírlak 22 - zsidók 1, 229 Nyírlaki Oszterhuber László lásd Oszterhuber nemzetiségi oktatás lásd oktatás László, Nyírlaki nemzetőrség 204 Nyírlaki Oszterhuber Péter lásd Oszterhuber népbíróságok 11, 69 Péter, Nyírlaki népdalok (Zala megye) 315, 316 Nyírmártonfalva 214 népesség 14, 52, 69, 86, 147, 164, 227, 251, Nyírpilis 214 289 Nyírtura 214 népi építészet lásd építészet Nyírvölgy (Mačkovec) 159 népi mesterségek nyomdászat 69, 76, 90, 91, 222 - fazekasok 141 Nyugat-Magyarország 242 - takácsok 237 népiskolák lásd alsófokú iskolák népképviseleti választások lásd választások O, Ó népköltészet 287 Obornak (Eszteregnye) 5 néprajz 2, 9, 40, 117, 141, 143, 145, 146, Óbuda (Budapest) 214 207, 236-238, 241, 242, 277, 283, 284, Óbudavár lásd Budavár 286, 287, 315, 316 Odranci lásd Adorjánfalva, Adriánc néprajzi gyűjtemények 238 Oesterreicher Manes József 41 népviselet (Hetés, Lendvavidék) 286 Ófehértó 214 népzene (Zala megye) 117, 315, 316 Óhíd 5, 82, 88, 159, 180 lásd még Erenye, Neszelej-Gébárt (Zalaegerszeg) 5 Tüttöserenye Névedi Botka János lásd Botka János, Névedi Óhídi Légmán Imre lásd Légmán Imre, Óhídi Niczky György 273 oklevél (kehidai) 339 Nolbek Rafael 162 oktatás 139, 174, 177, 268 Noricum 33 - középkor 221

132 - 18. század 71, 115, 132, 134, 159, 160, országgyűlési választások lásd választások 225, 243 Ortaháza 5, 82 - 19. század 42, 55, 67, 97-102, 132, 138, Ószőny 214 159-161, 179, 210, 220, 225, 250, Oszterhuber László, Nyírlaki 47 251, 261, 329 Oszterhuber Péter, Nyírlaki 47 - 20. század 1, 69, 81, 105, 136, 138, 160, Osztopáni Perneszy András lásd Perneszy And- 179, 210, 223, 245, 261, 329 rás, Osztopáni - alsófokú 81, 97, 98, 100-102, 138, 159- Osztopáni Perneszy Ferenc lásd Perneszy Ferenc, 161, 220, 225 Osztopáni - felnőtt 159 Osztopáni Perneszy János lásd Perneszy János, - felsőfokú 42, 55, 105, 179, 243 Osztopáni - katolikus 16, 98, 101, 102, 134 óvodai mozgalom 161 - középfokú 13, 16, 67, 71, 99, 115, 132, Ozmánbük 27, 82 lásd még Bük II., 134, 136, 179, 220, 223, 245, 250, Bükegyházas, Egyházasbük 251, 259, 261, 329 - mezőgazdasági 55 - nemzetiségi 81 Ö, Ő - református 97, 98, 124, 210, 259, 329 Őcse 162 - szak 42, 55, 73, 105, 179 Őcsény 214 - zsidók 1, 98, 100 Önkéntes Tűzoltó Egylet (Nagykanizsa) 147 oktatáspolitika 179 önkormányzatok 69, 257 Ola (Zalaegerszeg) 5 lásd még Olád Ördöghenye (Petőhenye) 5 Olád (Ola) 22 Öreglak 214 Ollár (Kemendollár) 5, 22 Örményes (Örvényes) 88 Oltárc 5, 22, 82, 159, 214 Őrség 97 olvasástörténet 150 Őrszentvid (Strehovci) lásd Sztrelec II. olvasókörök 3 Örvényes 5, 22, 159, 214 lásd még Örmé- Ónod 214 nyes Orbán Nándor 57 Ötvös lásd Eötvös Orbányosfa 5, 22, 82 ötvösipar 246 Ordódy Kálmán 199 Orehovica lásd Drávadiós Ormánd (Ormándlak) 22 P Ormándlak 5, 82 lásd még Ormánd Paár (Paar) Károly 47 Ormós (Vrhovljan) lásd Verhovlán Paar Károly lásd Paár Károly Oroklán (Zalatárnok) 5 Pacsa 5, 82, 159, 214 lásd még Pacsatüttös Oros 214 Pacsatüttös (Pacsa) 5, 159 Orosháza 214 Padár 5, 82, 159 Oroszlán gyógyszertár (Balatonfüred) 41 Padoss Antal 47 Oroszlán gyógyszertár (Tapolca) 41 Padragkút 214 Orosztony 5, 22, 82, 159 Pajzsszeg (Becsvölgye) 5, 159 Orsova 214 Páka 5, 22, 82, 159, 208 lásd még Várhelyi Országbírói Értekezlet 249 domb országgyűlés (1832-1836) 65, 247

133 Pakod 5, 22, 82, 159, 162 lásd még Pathaky János, Keresztury 39 Barabáspuszta, Barlabáshida Pátka 214 Pákozd 109 Patkó Jancsi 207 Palanka 214 Pátró (Nemespátró) 82 Páldi (Páldy) Ádám 47 Pauler Tivadar 179 Páldy Ádám lásd Páldi Ádám Paulovics Pál 47 Pálfi János, Kanizsai 222 Paxy Benedek 39 Pálfiszeg 5, 82, 159 Pázmándy Dénes, ifj. 106 Palin (Nagykanizsa) 159 lásd még Pallin Pazsiczky József 47 Palina (Velika Polana) 5 lásd még péceli kultúra lásd régészet Nagypalina Pécs 6, 214 Palini Inkey család lásd Inkey család, Palini Pécsely lásd Nagypécsely, Nemespécsely, Palini (Pallini) Inkey Ferenc lásd Inkey Ferenc, Pécsöl (Pallini) Palini Pécsöl (Pécsely) 159 Palini Inkey János lásd Inkey János, Palini Pehm (Pem) András 47 Palini Inkey Kázmér lásd Inkey Kázmér, Palini Peklenica (Bányavár) 22 Palini Inkey László lásd Inkey László, Palini Peleske (Pölöske) 39, 312 Palinovec 22 Pem András lásd Pehm András Palkonya (Dióskál) 5 Péntekfalu (Kerkafalva) 5 Pallin (Palin, Nagykanizsa) 5, 22 pénzintézetek 69, 169 Pálóczi Horváth Ádám lásd Horváth Ádám, Perczel Gyula, Czetei 47 Pálóczi Perczel Mór 106, 110-112 pálos szerzetesrend lásd szerzetesrendek perek Palóznak 5, 22, 159 - felségsértési 200 Pándorfalu (Parndorf) 214 - hűtlenségi (1839) 65 Pannonhalmi Szent Benedek Rend Kőszegi - koncepciós 265 Gymnasiuma lásd gimnáziumok - Kossuth 65 Pannonia 31 - Majerszky 265 Pántz Ferdinánd 47 - politikai 65 Pápa 199 - Wesselényi 65 Papp Andor 69 Perger Ferenc 90, 91 Paradeiser György 39 Perlak (Prelog) 5, 22, 41, 159 paraszti életmód lásd életmód Perlaki Perlaky Géza lásd Perlaky Géza, Perlaki paraszti érdekvédelem lásd érdekvédelem Perlaky Géza, Perlaki 47 paraszti gazdálkodás lásd gazdálkodás Perneszy András, Osztopáni 39 parasztság 40, 80, 123, 231, 239, 240, 242 Perneszy Ferenc, Osztopáni 39, 312 Párkány (Štúrovo) 214 Perneszy János, Osztopáni 39 Parndorf lásd Pándorfalu Pernhoffer János 47 partikuláris iskolarendszer lásd iskolarend- Pest (Budapest) 169 szer Petend (Vigántpetend) 5, 22, 159 pártküzdelmek (reformkor) 202 Péteri és Téti Takáts József lásd Takáts József, pártok 69, 128, 202, 233, 336 Péteri és Téti Pat 82 Péteri Takáts József lásd Takáts József, Péteri és Patacs 214 Téti

134 Petesháza (Petišovci) 5, 159 Pola (Becsehely) 5, 22, 69, 159 lásd még Pethe Imre 39 Tódorhegy Pethő Ambrus, Gersei 39 polgárháború (amerikai) 301 Pethő Gáspár, Gersei 312 Polgári Demokrata Párt 69 Pethő György, Gersei 39 Polgári Egylet (Nagykanizsa) 147 Pethő János, Gersei 39 polgári iskolák lásd iskolák Pethő Kristóf, Gersei 39 polgári magánjog lásd jog Pethő Pál, Gersei 39 polgárság 142, 148 Pethő (Pető) család, Gersei lásd családtörténet politikai perek lásd perek Petišovci lásd Petesháza Pomáz 214 Petneháza 214 Poók Alajos 47 Pető család, Gersei lásd Pethő család, Gersei Pórszombat 5, 22, 82, 159 Petőfi Párt 233 Porva 214 Petőházi Zeke család lásd Zeke család, Petőházi Potturen (Podturen) 22 lásd még Bottornya Petőhenye 5, 82, 159 lásd még Ördöghenye Povázsay Pál 47 Petri (Petrivente) 146 Pózva (Zalaegerszeg) 5, 22, 69, 82 Petriba (Petrivente) 146 Pozsony (Bratislava) 312 Petrich György 47 Pozsonybeszterce (Záhorská Bystrica) 214 Petrikeresztúr 5, 82, 159, 288 Pölöske 5, 22, 82, 159, 214, 253, 303, 323 Petrivente 82, 146, 159 lásd még Petri, lásd még Peleske Petriba, Vente Pölöskefő 5, 22, 82, 159 Petronell 214 Pölöskei Eördögh Gergely lásd Eördögh Gergely, piacok 6, 252 Pölöskei Piarista Gimnázium (Nagykanizsa) lásd Pölöskei Eördögh György lásd Eördögh György, gimnáziumok Pölöskei piarista szerzetesrend lásd szerzetesrendek Pölöskei Eördögh István lásd Eördögh István, Pillich Ferenc 41 Pölöskei Pince 22 lásd még Pincze Pölöskei Eördögh Simon lásd Eördögh Simon, Pincehely 214 Pölöskei Pincze (Pince) 5 Pördefölde 5, 82, 159, 207, 274 lásd még Pintár Adalbert 162 Kámaháza Pirovits Károly 47 Pötréte 5, 22, 82, 159 Plosser (Klosszer?) Boldizsár 47 Prága (Sümegprága) 5 Podbrest lásd Drávaszilas, Podbreszt Prágay János 47 Podbreszt (Podbrest) 22 lásd még Pragmatica Sanctio 104 Drávaszilas Prelog lásd Perlak Podturen lásd Bottornya, Potturen premontrei gimnázium (Szombathely) lásd Pogány István, Csébi 39 gimnáziumok Pogány Zsigmond, Csébi 312 Premontrei Prépostság (Türje) 162 Pogányszentpéter 214 premontrei szerzetesrend lásd szerzetesren- Pókafa (Pókaszepetk) 5, 22, 159 dek Pókaszepetk 82 lásd még Hervadtfa, Pókafa, Prhovec lásd Királylak Szepetk Pribina 260 Pribislavec lásd Pribiszlavec

135 Pribiszlavec (Pribislavec) 22, 159 Rátky Menyhért 39, 312 Prodanovics Dániel lásd Prodanovits Dániel Rátóti Gyulaffy Kristóf lásd Gyulaffy Kristóf, Prodanovits (Prodanovics) Dániel 195, 291 Rátóti Prodinszky Mihály 162 Ravazd 214 proszopográfia 156 Razkrizje lásd Ráckanizsa protestáns iskolák lásd iskolák Récéskút (Zalavár) 260, 297 Prügy 214 Rédics 5, 82, 159 Ptuj 214 Redl József 47 Púchov lásd Puhó református gimnázium (Hódmezővásárhely) Puhó (Púchov) 214 lásd gimnáziumok Pula 5, 159 református iskolák lásd protestáns iskolák Pummer Zakariás 41 református iskolaszék lásd iskolaszékek Puscina 22 református népiskolák lásd alsófokú iskolák Pustara lásd Semjénháza református oktatás lásd oktatás Pusztaapáti 82 reformátusok lásd vallási felekezetek Pusztaederics 5, 69, 82 reformellenzék (Zala megye) 194, 202, 318 Pusztaedericsi Nemzeti Bizottság 69 reformkor (Zala megye) 194, 196, 200, 202, Pusztakovec (Donji Pustakovec) 159 lásd 203 még Alsópusztákovec régészet Pusztamagyaród 5, 82, 159 - avarkor 295 Pusztaszentlászló 5, 82, 159, 296 - Balaton-Lasinja kultúra 12, 333 Putheány József 8 - bronzkor 118, 292 Püspöki Grácián lásd Püspöky Grácián - kelták 119, 121, 122 Püspöky (Püspöki) Grácián 47 - Keszthely-kultúra 246 - középkor 61, 208, 212-214, 216, 217, 260, 292-294, 296, 297, 320, 321, R 322-325 Ráckanizsa (Razkrižje) 22, 159 - lengyeli kultúra 118 Rád (Nemesrádó) 5, 22 lásd még Rádó - neolitikum 292 Radamos (Radmožanci) 5, 22, 141, 159 - népvándorláskor 118, 246, 292 Radmožanci lásd Radamos - péceli kultúra 118 Rádó (Nemesrádó) 82, 159 lásd még Rád - rézkor 12, 292, 333 Radostyán 214 - rómaikor 30, 31, 33, 35, 36, 37, 72, 83, Rajniss Ferenc 179 118, 121, 176, 182, 191, 211, 214, Rákóczi szabadságharc lásd szabadságharc 215, 232, 274, 292 Rákoscsaba (Budapest) 214 - Somogyvár-Vinkovci kultúra 118 Rakovszky Iván 179 - vaskor 118, 121, 120, 214 Rám (Babosdöbréte) 5 regeszták 39, 312 Ramocsa 5, 82 Regöly 214 Raposka 5, 159 Reiner Antal 41 Ráskai Gáspár 222 Reisinger József 41 Ratio Educationis 159 Reka 214 Rátka (Murarátka) 5 Reményhez gyógyszertár (Perlak) 41 Rátkói puszta 22 Rémusat, Charles François Marie comte de 338

136 Rendek 22 Sári Elek lásd Saáry Elek Rendes (Balatonrendes) 5, 159 Sárisáp 214 rendőrség 11, 69, 233 Sarkad 214 Renkóc (Renkovci) 5, 22 Sárkány család, Ákosházi lásd családtörténet Renkovci lásd Renkóc Sárkány István 222 Resznek 5, 22, 82, 159 Sárkány István, Ákosházi 312 Retkes Balázs 312 Sárkány Orsolya, Ákosházi 34 Révfülöp lásd Fülöp Sárkánysziget 22 Rezi 5, 82, 159, 180, 214, 216, 279 Sármellék 5, 22, 82, 159, 180 lásd még Riegler (Rigler) Pál 47 Égenfölde Rigács 5, 159 Sárosd (Szentimrefalva) 5, 159 Rigler Pál lásd Riegler Pál Sárrétudvari 214 Rigyác 5, 22, 82, 159 Sárszeg (Zalasárszeg) 5, 22 Rogulje 214 Sárvár 253 Rohonc 126 Sáry Gergely 312 Rohrbach 214 Sáska 5, 159 rómaiak lásd régészet, temetkezés Savanyú Jóska 207 Rotenturm An Der Pinka 214 Schandorf lásd Csém Rózsásszeg (Becsvölgye) 5 Schlesinger Lajos 47 Rulla Cörver 156 Schmiedegg Kálmán 195 Schöllingen Ambrus 162

Schöllingen Ferenc 162 S Schrábl Tádé 162 Sáágh 22 Sebesy Kálmán 60 Saáry (Sári) Elek 47 Sebők Samu 223 Šafarsko lásd Saffarskó Sekić lásd Szeghegy Saffarskó (Šafarsko) 22 Selnica lásd Szelnica Saffarzkói Binnyei István lásd Binnyei István, Semjénháza (Pustara) 82, 146 lásd még Saffarzkói Erdősfa, Sömjénfölde Ságod (Zalaegerszeg) 5, 82, 159 Šenkovec lásd Szentilona Ságody Gábor 39 Sénye 5, 82, 159, 303 Ságvár 214 Serdahelj lásd Tótszerdahely Sajókeresztúr 214 Serényi Árpád 184 Sajólád 214 serviensek 339 sajtótörténet 26, 28, 30, 69, 76, 159, 233 servitorok 32 Salföld 5, 159 Sibiu lásd Nagyszeben Salla (Zalalövő) 176, 191 Sibrik Osvát, Szarvaskendi 312 Salomvár 5, 82, 159 Simanovci 214 Saly Viktor 184 Simonics Ferenc 39 Sand 82 Simonyi 214 Sándorháza (Nemessándorháza) 5, 159 Simunich, Balthasar 199 Santa Lucia 214 Sióagárd 214 Santich Mátyás, Vinanczi 162 Sipos Bálint, Noszlopi 47 Sárhida 5, 22, 69, 82, 159 Sipos Károly 41

137 Sipos Pál 47 Strelec lásd Muralövő, Sztrelec I. síremlékek 191 Stridó (Štrigova) 159 Sirok 214 Štrigova lásd Stridó Sisak 214 Strohmayer György 91 Sitkey Mihály, Nagysitkei 162 Strukovec lásd Muraréthát Sivica lásd Muraszilvágy Štúrovo lásd Párkány Skublics család, Besenyői és Velikei lásd család- Subotica lásd Szabadka történet suffragiumok 156 Skublics Gyula, Besenyői és Velikei 47 Sukoró 109 Skublics István, Besenyői és Velikei 47 Sumarton lásd Tótszentmárton Skublics Károly, Besenyői és Velikei 225 summások 236, 239, 240 Smihel pri Hrenovicah 214 Surd 82 Soltszentimre 214 Suszter Oszkár 223 Som 214 Sümeg Somberek 214 - egészségügy 41 Somlóhegy 214 - forradalom és szabadságharc Somogy megye 3, 48, 155, 277, 283, 289, (1848-1849) 5 312 - földrajz 22 Somogyvár 214 - ipar 69 Somogyvár-Vinkovci kultúra lásd régészet - közigazgatás 39, 307 Sopron 71, 214, 220 - művelődéstörténet 159 Sopron megye (Győr-Moson-Sopron me- - oktatás 159 gye) 312 - régészet 214 soproni jezsuita gimnázium lásd gimnáziu- - településtörténet 69, 307 mok - tűzesetek 133 Sopronkőhida 214 Sümegcsehi 82, 159, 180 lásd még Csehi I. Sormás 5, 22, 82, 159 Sümegi Nemzeti Bizottság 69 Sorokpolány 214 Sümegprága 159 lásd még Prága Söjtör 5, 82, 159, 197 Svastich (Svastics) Benő, Bocsári 47 Sömjénfölde (Semjénháza) 5, 22 Svastics Benő lásd Svastich Benő, Bocsári Spissich János 225 Sveta Marija na Muri lásd Muraszentmária, Spur János 47 Szentmária Srednja Bistrica lásd Középbeszterce, Sveti Juraj u Trnju lásd Tüskeszentgyörgy Középbisztrice Sveti Jurij lásd Víziszentgyörgy statutumok 309-311 Sveti Martin na Muri lásd Muraszentmárton Štefanec lásd Nagystefanec Stefanics Ferenc lásd Stefanits Ferenc Stefanits (Stefanics) Ferenc 47 SZ Steiermark 294 Szabadbattyán 214 Stockhoffer Rudolf (Bottfy Radó) 41 Szabadfy Miklós 47 Strahoninec lásd Drávanagyfalu Szabadka (Subotica) 214 Strasser Frigyes György lásd Utasi Frigyes György szabadkőművesség 147, 225, 228 Strausz Antal 47 szabadságharc Strehovci lásd Sztrelec II. - Rákóczi 15

138 - (1848-1849) 5, 8, 47, 60, 80, 106-112, Szemenyecsörnye (Csörnyeföld, 137, 189, 195, 196, 198, 199, 201, Muraszemenye) 82 204, 205, 230, 244, 282, 291, 314, Szemere Bertalan 330 318, 330 Szemere-kormány 330 - (1956) 27, 56, 57, 135, 233, 265, 266 Szemerei István 312 Szabadszállás 214 Szendrőlád 214 Szabar (Zalaszabar) 5, 22 Szent Háromság gyógyszertár (Alsólendva) Szabatonpuszta 214 41 Szabó Béla 255 Szent Háromság gyógyszertár (Zalaegerszeg) Szabolcs 214 41 Szada 214 Szent Lélek gyógyszertár (Zalaegerszeg) 41 szakképzés lásd oktatás Szentadorján (Lispeszentadorján) 5, 159 szakoktatás lásd oktatás Szentandrás (Nemesszentandrás) 22, 159 Szakony 214 Szentantalfa 5, 159 Szalapa 5, 22, 82, 159, 162, 180 Szentbalázs (Zalaszentbalázs) 5, 22 Szalapataka lásd Zalapataka Szentbalázsi Zele Ferenc lásd Zele Ferenc, Szálasi Ferenc 69 Szentbalázsi Szalay László 68 Szentbékálla 5, 159 Szalmay Antal 47 Szenterzsébethegy (Zalaegerszeg) 82 Szammer Alajos 91 Szentes 214 Szántó (Zalaszántó) 5, 22, 159 Szentgál 214 Szántóházy Ferenc 39 Szentgrót (Zalaszentgrót) 5, 22, 39, 159, Szárazvám (Müllendorf) 214 162, 312, 323 Szarka Lukács 312 Szentgróti család lásd Türje nemzetség Szarvaskendi Sibrik Osvát lásd Sibrik Osvát, Szentgyörgyhegy 214 Szarvaskendi Szentgyörgyvár 5, 22, 82, 159, 180, 214, 303 Szarvaskő 214 Szentgyörgyvölgy 5, 82, 159 Szebény 214 Szentgyörgyvölgyi Bakács Sándor lásd Bakács Széchenyi István 269, 303 Sándor, Szentgyörgyvölgyi Széchenyi - Kossuth-vita 269 Szentilona (Šenkovec) 22, 159 Széchy Tamás 39 Szentimrefalva lásd Sárosd Szécsiszentlászló (Motvarjevci) 5, 159 Szentiván (Zalaszentiván) 5, 22 Szécsisziget 5, 22, 82, 159 Szentjakab (Zalaszentjakab) 5 Szeged 214 Szentjakabfa lásd Jakabfa II. Szeghegy (Lovćenac, Sekić) 214 Szentkeresztpuszta 22 Szegvár (Zalaszegvár) 5, 159 Szentkirály (Kerkaszentkirály) 5 Szekeres Emil 158 Szentkozmadombja 5, 82 Székesfehérvári Színikerület 281 Szentlászlóegyháza (Bucsuszentlászló) 22 Szekszárd 214 Szentliszló 5, 82, 159 Szelencehegy (Selnica) lásd Szelnica Szentlőrinc (Zalaszentlőrinc) 5, 22 Széll József 291 Szentmargitfalva 82 lásd még Margitta Szelnica (Selnica) 159 Szentmária (Sveta Marija na Muri) 22 lásd Szemenye (Muraszemenye) 323 még Muraszentmária Szentmárton (Zalaszentmárton) 5, 39

139 Szentmártoni Józsa (Jósa) Ferenc lásd Józsa (Jósa) Szintay András 162 Ferenc, Szentmártoni Szinyei Merse Jenő 179 Szentmihály (Zalaszentmihály) 5 Szirák 214 Szentmihályi Imre 149 Szirma 214 Szentmihályúr (Michal nad Žitavou) 214 Szirmabesenyő 214 Szentmiklós (Tornyiszentmiklós) 5, 22 Szladovics Ferenc 47 Szentorbánhegy (Urban) 159 Szob 214 Szentpál (Bagod) 5 Szobotica (Mala Subotica) 159 Szentpéter (Tüskeszentpéter, Zalaszentgrót) Szobotka Imre 248 39, 159 szobrászat lásd művészettörténet Szentpéterfölde 5, 82 Szociáldemokrata Párt 69 Szentpéterúr 5, 82, 159, 233 lásd még szociológia 114 Nemesszer Szolnok 214 Szentrók 22 Szombatfa (Zalaszombatfa) 5 Szenttamási puszta (Kisbucsa) 22 Szombathely Szép Károly 41 - hadtörténet 199 Szép László 47 - művelődéstörténet 67, 245 Szépészeti Egyesület lásd Nagykanizsai - oktatás 67, 245 Szépítő Egylet - régészet 214 Szepetk (Pókaszepetk) 5, 22, 159 Szombathelyi Magyar Társaság 67 Szepetnek 5, 22, 82, 159 lásd még szombathelyi premontrei gimnázium lásd Bánfa(puszta) gimnáziumok Szepezd (Balatonszepezd) 5, 159 Szőc 5, 159 Széplaki Botka Ferenc lásd Botka Ferenc, Szép- szőlőművelés 280 laki szövetkezetek 327 Szerdahely 22 Sztrelec I. (Strelec) 22 lásd még Muralövő Szeremlyéni Mihály 222 Sztrelec II. (Strehovci) 5 szerzetesrendek Szuhogy 214 - bencés 58 Szűcs (Szűts) Pál 47 - ferences 41, 58, 323 születéskorlátozás 164 - jezsuita 58, 71 Szűts Pál lásd Szűcs Pál - karmelita 58 - pálos 88 - piarista 156 T - premontrei 58, 162 Tác 214 Szigethy Gyula 47 Tagyon 5, 159 Szigetvár 214 Tahy Ferenc 39 Szigliget 5, 159 Tahy Gyula 76 Szijártóháza 5, 82 Tahy Gyuláné lásd Tahy Rozália Szili család lásd családtörténet Tahy Rozália 76 Szili János 117 tájföldrajz lásd földrajz Szilvágy 5, 82, 159 lásd még Szilvágy Alsó Takách (Takács) Alajos 47 Szilvágy Alsó (Szilvágy) 22 Takách Judit, Dukai lásd Dukai Takách Judit színháztörténet 69, 281 Takács Alajos lásd Takách Alajos

140 Takács Judit, Dukai lásd Dukai Takách Judit termelőszövetkezetek 327 takácsok lásd népi mesterségek természetföldrajz lásd földrajz Takáts József, Péteri és Téti 276 természetvédelem 175 Talián-Dörögd (Taliándörögd) 5 Ternovec (Trnovec) 22 Taliándörögd lásd Dörögd, Talián-Dörögd terra sigillaták 83, 121 tanácsok 82 Tersánszky Lajos lásd Trsztyánszky Lajos tanoncképzés 73 területfejlesztés 4, 51, 86 Tapolca 5, 22, 41, 100, 159, 192 tervbizottságok 69 Tapolcai járás 123, 192 Teskánd 5, 22, 82, 159 Tard 214 Téti Takáts József lásd Takáts József, Péteri és Tárnok (Zalatárnok) 5, 22, 159, 323 Téti társadalomtörténet 139, 283 Thein Jakab 41 - 13-15. század 75, 339 Therjék (Törjék) Gergely 39 - 16. század 38, 75 Thury György Múzeum (Nagykanizsa) lásd - 18. század 70, 229, 235, 270 múzeumok - 19. század 148, 169, 207, 270, 305 Tichy Izidor 162 - 19-20. század 13 Tihany 5, 22, 39, 159 - 20. század 51, 52, 136, 147, 174, 177, Tihanyi-félsziget 282 336 Tilaj 5, 82, 159 Tata 214 Tiszadorogma 214 Tátika nemzetség lásd családtörténet Tiszakeszi 214 Tekenye (Zalaszentgrót) 5, 82, 159, 162, 214 Tiszaug 214 Tekenyey Benedek 39 tisztújítás lásd választások Telekessy István 162 Tódorhegy (Pola) 69 Teleki Ádám 106 Tófej 82, 159, 217 Teleki Béla 129 Tokod 214 település Tolmács (Kistolmács) 5 - fejlesztés 18, 74, 86, 87, 289 Tolna megye 283 - hálózat 96, 267, 304 Tolnay Károly 80 - szerkezet 86, 124, 160, 163, 178, 254 Tomasich János 20 - történet 2, 14, 18, 24, 27, 28, 51, 52, 66, Toponár 214 96, 114, 142, 146, 165, 166, 186, 192, Tormafölde 5, 22, 82, 159 lásd még Kisla- 193, 277, 279, 283, 289, 292, 307, kos, Vétyem 328 Tornóc (Trnovec nad Váhom) 214 településföldrajz lásd földrajz Tornyiszentmiklós 5, 82 lásd még temetkezés Lendvaújfalu, Szentmiklós - avarok 295 Tótfalu (Kerkateskánd) 5, 22 - 20. század 69 Tóth Károly 47 - kelták 119, 121, 122 Tóth László lásd Kamondy László - középkor 212, 216, 294, 296, 297 Tótkomlós 214 - népvándorláskor 246 Totovec 22 - rómaiak 30, 31, 33, 37, 121, 191, 211, Tótszentmárton (Sumarton) 5, 82, 145, 146, 215, 274 159 templomok 297, 321, 322 Tótszerdahely (Serdahelj) 5, 82, 146, 159

141 Tőke Ferenc 222 Tüttöserenye (Óhíd) 22 lásd még Erenye Tördemic (Badacsonytördemic) 5, 22, 159 tűzesetek lásd elemi csapások Törjék Gergely lásd Therjék Gergely Török A. Flórián 47 Török Bálint, Enyingi 38 U, Ú Török János 47 Udvardy Ignác 159 Törökudvar (Turčišće) 159 lásd még Udvardy Pál 47 Turchische, Turniscsa Udvari (Balatonudvari) 5, 22, 159 Törvényhatósági Közellátási Bizottság 69 Udvarnok (Zalaudvarnok, Zalaszentgrót) 5, törvényhatósági választások lásd választások 22, 159 törvénykezés 80, 196 Ugod 217 - büntető 65, 68 Uj Imre 47 - polgári 68 Új Zala (napilap) 233 Tötössy Gábor 312 Újfalu (Bókaháza) 5, 22 Traupmann Endre (András) 47 Újlak (Zalaújlak) 5 Traupmann Lajos 47 Újmajor (Keszthely) 30 Trefort Ágoston 179 Újudvar 5, 22, 82, 159 Trizs 214 Ukk 5, 22, 159 Trnje lásd Tüskeszer Ukrajna 275 Trnovec lásd Drávamagyaród Unec pri Rakek 214 Trnovec nad Váhom lásd Tornóc uradalmi gazdálkodás lásd gazdálkodás Trsztyánszky Károly 47 uradalmi kontraktusok lásd kontraktusok Trsztyánszky (Tersánszky) Lajos 47 Urban lásd Szentorbánhegy Tuboly II. Gergely 312 úrbérrendezés 123 Tuboly László 225, 228 Ušdje 214 Tuczy János 223 Utasi (Strasser, Utassy) Frigyes György 47 tudományos tanácskozás 283 Utassy Frigyes György lásd Utasi Frigyes György tumulusok lásd halomsírok Turchische (Turčišće) 22 lásd még Török- udvar, Turniscsa Ü Turčišće lásd Törökudvar üdülés 69 Túrkeve 214 Üllő 214 Turnisce lásd Bántornya üveggyártás 206, 209 Turniscsa (Turčišće) 5 lásd még Törökud- üveghuták 206, 209 var, Turchische üvegképek 242 Tündérlak (Lapšina) lásd Bukovje Türje 5, 22, 82, 159, 162, 181, 312 Türje nb. Dénes lásd Dénes, Türje nb. V Türje nemzetség lásd családtörténet Tüskeszentgyörgy (Juraj u Trnju) 22, 159 Vác 214 Tüskeszentpéter (Zalaszentgrót) 5 lásd még vagyonösszeírások lásd hagyatéki és va- Szentpéter, Zalaszentpéter gyonösszeírások Tüskeszer (Trnje) 5, 159 Vakola (Zalatárnok) 5, 22 Tüttös (Baktüttös) 303 Vakonya (Valkonya) 5, 159

142 választások Vas megye 52, 67, 312 - (1935) 335, 336 Vásárhelyi István 39 - kékcédulás 69 Vasboldogasszony 82 lásd még - nemzetgyűlési 69, 128 Boldogasszonyfa - népképviseleti 8 vaseszközök 214 - országgyűlési 10, 62, 64, 194, 202 Vashegy (Źelejezna Gora) 159 - tisztújítás 64 Vaspör 5, 82, 159 - törvényhatósági (1934) 336 Vass József 179 Válicka (patak) 22 vasúttörténet 178 Valkonya 82 lásd még Vakonya Vasváry József 47 vallási felekezetek Vászoly 5, 159 - katolikus 98, 101, 132 Veczkendy László lásd Vöczköndy László, - református 97, 98, 124 Véghi - zsidó 1, 98, 100 védegylet mozgalom (Nagykanizsa, Zala Vállus 5, 82, 88, 159, 180, 236, 240 megye) 194 Válusi Márton 162 Véged (Zalavég) 5 várak 66, 325 Véghi Vöczköndy (Veczkendy) László lásd - végvárak 140, 218, 253, 290, 312, 324 Vöczköndy (Veczkendy) László, Véghi Várbogyai és Nagymádi Bogyay Kálmán lásd végvárak lásd várak Bogyay Kálmán, Várbogyai és Nagymádi végvári harcok 140, 253 Várdomb 214 Velemszentvid 214 Várföld (Várfölde) 5, 159 Velika Polana lásd Nagypalina, Palina Várfölde 22, 82 lásd még Várföld Vente (Petrivente) 146 Vargaszeg (Becsvölgye) 5 Verbász (Vrbas) 214 Várhelyi domb (Páka) 208 Verhovay Gyula 77 vármegyei ellenállás (1905-1906) 317 Verhovlán (Vrhovljan) 22 várostörténet 268 Vérkut 22 - késővaskor 120 Versec (Vršac) 214 - rómaikor 83, 211, 215, 232 Vértes 214 - 13-18. század 324, 325 Vértesy Iván (János) 47 - 16-17. század 39 Veszprém 6, 214 - 17. század 290, 299 Veszprémi egyházmegye 123, 312 - 17-18. század 193 Vétyem (Tormafölde) 5, 206, 209 - 18. század 71, 134, 172 Vida Sándor 223 - 18-19. század 24, 41, 90, 132, 142, 256 Vidovich Bonaventura 223 - 19. század 5, 6, 16, 22, 67, 76, 78, 91, Vienna (Bécs) 312 95, 103, 116, 148, 150, 169, 245, 250- Vigánt (Vigántpetend) 5, 22 252, 281, 307 Vigántpetend lásd Petend, Vigánt - 19-20. század 13, 28, 42, 223, 228, 261 világháború - 20. század 1, 11, 56, 57, 105, 127, 147, - (I.) 79, 129 184, 192, 226, 233, 238, 258, 335 - (II.) 69, 170, 275, 332, 336 Vársziget (Zalavár) 292, 297 Vinanczi Santich Mátyás lásd Santich Mátyás, Várvölgy 82, 180 lásd még Alsózsid, Vinanczi Felsőzsid, Zsid Vindornyafok 82, 159, 180

143 Vindornyalak 82, 159, 180 Wrantsits Gábor 47 Vindornyaszöllős (Vindornyaszőlős) 22 Vindornyaszőllős 82, 159, 180 lásd még Vindornyaszöllős Z Vinkovci 214 Žabnik lásd Zsábnik Virághalmi (Blumentritt) család lásd családtör- Zagyvapálfalva 214 ténet Záhorská Bystrica lásd Pozsonybeszterce Virághalmi Ferenc 334 Zajda (Lenti) 135 Visegrád 214 Zajk 5, 82 Visznek 214 Zala (folyó) 20, 22, 39, 312 Vitenyéd (Bagod) 5, 162 Zala (napilap) 233 Víziszentgyörgy (Sveti Jurij) 5, 159 Zala megye víznyerési módok (népi) 241 - bűnözés 207 vízrajz 20, 22 - egészségügy 41, 59, 69 vízügy 20 - egyházak 41, 58, 88, 69, 97, 162, 225, Voge 162 313, 323 vonzáskörzetek 234 - építészet 61, 66, 88, 284, 286, 321-325 Vonyarcvashegy 82, 159, 180, 214, 280 - erdőgazdálkodás 144, 278 Vorhota (Zalaegerszeg) 5 - forradalom és szabadságharc Vöckönd 5, 82 (1848-1849) 8, 47, 60, 110-112, 198, Vöczköndy (Veczkendy) László, Véghi 47 199, 201, 205, 244, 282, 291, 318 Völgyifalu (Dolina pri Lendavi) 5, 22, 159 - forradalom és szabadságharc (1956) 27, Vörcsöki puszta 22 57, 135, 233, 265, 266 Vörösszeg (Becsvölgye) 5 - földrajz 20, 22, 85, 175, 180, 181, 285 Vranje 214 - gazdaságtörténet 17, 31, 130, 194, 197, Vratišinec lásd Murasiklós 262-266, 272, 273, 306, 327 Vrbas lásd Verbász - hadtörténet 47, 60, 106, 110-112, 126, Vrhovljan lásd Verhovlán 135, 170, 199, 201, 205, 218, 233, Vršac lásd Versec 244, 253, 271, 275, 282, 291, 332 Vukovar 214 - ipartörténet 90, 91, 130, 171, 187, 188, Vularija lásd Vullaria 206, 209, 213, 262-266, 320 Vullaria (Vularija) 22 - irodalomtörténet 50, 89, 202, 221, 222, 224, 225, 276 W - kereskedelem 69 - közigazgatás 39, 82, 159, 190, 308-312 Wajdits János 91 - közlekedés 21, 74 Wajdits József, id. 76 - mezőgazdaság 17, 69, 123, 130, 144, Wajdits József, ifj. 76 167, 168, 173, 239, 240, 303, 327 Walthum Lipót 162 - műemlékek 61, 69, 321, 322, 325 Wesselényi Miklós 65 - művelődéstörténet 26, 29, 30, 49, 50, Wesselényi-per lásd perek 58, 61, 76, 90, 91, 97-102, 125, 131, Windisch Dénes 69 159, 161, 174, 221, 222, 225 Wittmann Mihály 47 - művészettörténet 26 Wlassics Gyula 179 - népesség 69, 86, 164, 227

144 - néprajz 9, 143, 145, 146, 207, 236, 237, Zalaegerszeg 284, 286, 287, 315, 316 - egészségügy 41, 69 - oktatás 29, 97-102, 159-161, 174, 177, - forradalom és szabadságharc 221 (1848-1849) 5, 204 - reformkor 194, 196, 200, 202, 203 - forradalom és szabadságharc (1956) - régészet 30, 31, 33, 35, 37, 61, 72, 121, 56, 135, 233 176, 191, 208, 211, 213, 246, 320-325 - földrajz 22, 181 - társadalomtörténet 38, 70, 174, 207, - gazdaságtörténet 6, 23, 28, 256 229, 270, 283, 305, 336, 339 - hadtörténet 5, 56, 135, 204, 253 - településfejlesztés 74, 86 - ipartörténet 28, 69, 76, 90, 91, 130 - természetvédelem 175 - irodalomtörténet 226 - történet 10, 17, 38, 43-46, 64, 65, 69, - kereskedelem 6 77, 79, 128, 146, 152-154, 170, 190, - közigazgatás 11, 24, 82, 257 194, 200, 233, 283, 317 - mezőgazdaság 256 - világháború (II.) 170, 275, 332, 336 - művelődéstörténet 23, 26, 28, 69, 76, - vízrajz 22, 175 90, 91, 100, 103, 159, 184, 223, 225, Zala megye irodalma lásd bibliográfia 226, 238 Zala Megyei Írók Munkaközössége 233 - művészettörténet 26 Zala Megyei Levéltár 84, 255, 337 - népesség 86 Zala Megyei Levéltári Nap 84 - oktatás 69, 100, 159, 223 Zala Megyei Nemzeti Forradalmi Bizottság - településtörténet 10, 11, 23, 24, 28, 69 233 lásd még Andráshida, Apátfa, Bazita, Zala megyei Párt Végrehajtó Bizottság 233 Bekeháza, Besenyő, Botfa, Bozsok, Zala megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Csács, Csácsbozsok, Ebergény, 233 Egerszeg, Gébárt, Kaszaháza, Neszelej, Zala vármegye Földbirtokrendező Tanácsa Ola, Pózva, Ságod, Szenterzsébethegy, 17 Vorhota, Zalabesenyő Zala vármegye Nemzeti Bizottsága 69 Zalaegerszegi Állami Gimnázium lásd gim- Zala vármegye Törvényhatósági Bizottsága náziumok, Zrínyi Miklós Gimnázium 69 Zalaegerszegi járás 173 Zala vármegyei Gazdasági Felügyelőség 69 Zalaegerszegi Nemzeti Bizottság 11 Zalaapáti 5, 22, 82, 159 lásd még Hosszú- Zalaegerszegi Népbíróság 11 falu I., Kovácsi Zalaegerszegi Városi Forradalmi Munkásta- Zalabaksa 82, 159, 214 lásd még Baksa, nács 233 Czup Zalaerdőd lásd Nyavalád Zalabér 5, 22, 82, 159, 170 Zalagalsa lásd Galsa Zalabéri Horváth László lásd Horváth László, Zalagyertyános (Gaberje) lásd Gyertyános Zalabéri Zalagyömörő lásd Gyömörő Zalabesenyő (Zalaegerszeg) 82 lásd még Zalahaláp lásd Haláp Besenyő Zalaháshágy 82 lásd még Háshágy Zalaboldogfa 82 lásd még Boldogfa Zalai Hírlap (napilap) 233 Zalacsány 82, 214 lásd még Alsócsány, Zalai Összetartás (politikai lap) 69 Csány Zalai Tanközlöny (folyóirat) 159 Zalacséb 82, 159 lásd még Cséb Zalai Tanügy (folyóirat) 159

145 Zalai-dombság 85 Zalaszentmárton 82, 159 lásd még Zalaigrice 82 lásd még Igrice Szentmárton Zalaistvánd 5, 22, 82, 159 Zalaszentmihály 82, 159, 214 lásd még Zalakaros 82 lásd még Karos Bebösi puszta, Szentmihály Zalakomár 82, 214, 295 lásd még Kápolna- Zalaszentpéter (Tüskeszentpéter, puszta, Kiskomár, Kiskomárom, Komár, Zalaszentgrót) 22 Komárváros Zalaszombatfa 82, 159 lásd még Szombatfa Zalakoppány (Zalaszentgrót) 82, 159 lásd Zalatárnok 82 lásd még Oroklán, Tárnok, még Koppány Vakola Zalaköveskút 82, 180 Zalaudvarnok (Zalaszentgrót) 82 lásd még Zalalövő 5, 22, 37, 41, 82, 159, 165, 166, Udvarnok 176, 182, 321 lásd még Budafa, Zalaújlak 82, 159 lásd még Újlak Fernekág, Lövő, Salla, Zalamindszent, Zalaújvár (Pribislavec) lásd Pribiszlavec Zalapataka Zalavár 5, 22, 36, 39, 82, 159, 180, 214, 253, Zalameggyes lásd Medgyes 260, 292, 294, 297, 313 lásd még Basa- Zalamegye (hetilap) 159 sziget, Mosaburg, Récéskút, Vársziget Zalamegyei Általános Tanító Egylet 159 zalavári apátság lásd apátság Zalamegyei Általános Tanítói Testület 159 Zalavég 82, 159 lásd még Véged Zalamegyei Tanító - Segélyegylet 159 Zamárdi 214 Zalamerenye 82 lásd még Merenye Zámbó Lajos 47 Zalamindszent (Zalalövő) 5, 321 Zánka 5, 22, 159 Zalapataka (Zalalövő) 5, 22 Zankó Ágoston 47 Zalasárszeg 82 lásd még Sárszeg Zebecke 5, 82 Zalaszabar 82, 159, 213, 320 lásd még Bor- Zebegény 214 júállás sziget, Szabar Zeke család, Petőházi lásd családtörténet Zalaszántó 82, 180 lásd még Hidegkút, Zele Ferenc, Szentbalázsi 39 Szántó Źelejezna Gora lásd Vashegy Zalaszegvár lásd Szegvár Železnik 214 Zalaszentbalázs 82, 159 lásd még Zemplénagárd 214 Szentbalázs Zemun lásd Zimony Zalaszentgrót 41, 69, 82, 170, 215, 233, 325 Zichy János 179 lásd még Alsóaranyod, Aranyod, Zimony (Zemun) 214 Csáford, Felsőaranyod, Kisszentgrót, Žitavská Tôň lásd Zsitvatő Koppány, Szentgrót, Szentpéter, Zitkovci lásd Zsitkóc Tekenye, Tüskeszentpéter, Udvarnok, Žižki lásd Zsizsekszer Zalakoppány, Zalaszentpéter, Zlaudus püspök 66 Zalaudvarnok Zólyomszentgyörgy 214 Zalaszentgyörgy 5, 22, 37, 82, 159 Zorkóháza (Nedelica) 5 Zalaszentiván 82, 159 lásd még Nagyfaludi Zrínyi-kultusz 225 puszta, Szentiván Zrínyi család lásd családtörténet Zalaszentjakab 82, 159 lásd még Szentjakab Zrínyi gyógyszertár (Csáktornya) 41 Zalaszentlászló 5, 22, 82, 159, 303 Zrínyi I. György 39, 253, 312 Zalaszentlőrinc 82, 159 lásd még Szentlőrinc Zrínyi Miklós 312

146 Zrínyi Miklós (költő, hadvezér) 225, 312 zsellérség 240 Zrínyi Miklós Gimnázium (Zalaegerszeg) Zserdin Ferenc 47 223 lásd még gimnáziumok Zsid (Várvölgy) 159 Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör Zsidi út (Keszthely) 211 (Nagykanizsa) 95, 147 zsidóság 1, 69, 77, 100, 147, 229 lásd még Zrínyifalva lásd Kuršanec iskolák, oktatás Zsigmondháza 214 Zsitkóc (Žitkovci) 22, 141 ZS Zsitvatorok 312 Zsábnik (Žabnik) 22 Zsitvatő (Žitavská Tôň) 214 Zsámbék 214 Zsizsekszer (Žiki) 5, 159

147

148 Tartalomjegyzék

Németh József: Zalai Gyűjtemény előzményei, létrejötte...... 7

Benda Gyula: Egy történetírói műhely kialakulása A Zalai Gyűjtemény 25 esztendeje...... 21

Fatér Bernadett: A Zalai Gyűjtemény repertóriuma 1974-1998...... 35

I. A Zalai Gyűjtemény kötetei ...... 39

II. A Zalai Gyűjteményben megjelent tanulmányok...... 43

Mutató...... 109

149 A Zalai Gyűjtemény sorozatban eddig megjelent:

1. Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1848. 1974.* 2. Tanulmányok (régészeti, történelmi, néprajzi). 1974.* 3. Lagzi István: Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején. 1975.* 4. Béli József: Az 1945-ös földreform Zala megyében. 1976. 5. Tanulmányok Deák Ferencről. 1976.* 6. Régészeti tanulmányok. 1977.* 7. Szentmihályi Imre: Hetés és a Lendvavidék néprajzi sajátosságai. 1977. 8. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1978. 9. Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig. 1978. 10. Vajda József: Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek? 333 zalai népdal. 1979. 11. Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között. 1979. 12. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1979. 13. Horváth Károly: Egy hernyéki parasztember népdalkincse. 1981. 14. Horváth László: A magyarszerdahelyi kelta és római temető. 1980. 15. Varga János: Deák Ferenc és az első magyar polgári büntetőrendszer tervezete. 1980. 16. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1980-1981. 17. Petánovics Katalin: Liber contractuum. A keszthelyi Festetics-uradalom szerződései. 1981. 18. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1982-1983. 19. Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késő vaskortól a török kor végéig I-II. 1982. 20. Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája. 1984. 21. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1984-1985. 22. Gaál Antal: Zala megye közigazgatási beosztása és a tanácsok tisztségviselői 1950-85. 1986.* 23. Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban. 1986. 24. Zala megye földrajzi nevei. II. A keszthelyi járás. 1986. 25. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1986. 26. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1987. 27. A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete. 28. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1988. 29. Bilkei Irén-Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1555-1711. I. 30. Kossuth kormánybiztosa Csány László 1790-1849. 1990. 31. Művelődéstörténeti tanulmányok. 1990. 32. Kovács Imre: A türjei premontrei prépostság története. 1991. 33. A szabadságharc zalai honvédei 1848-49. 1992. 34. Gazdaságtörténeti tanulmányok. 1993. 35. Zalai történeti tanulmányok. 1994. 36/I.Hadtörténelmi tanulmányok. 1995. 36/II.Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata. 1995. 37. Dokumentumok Zala megye történetéből 1944-1947. 1995. 38. Balogh Elemér: Göcseji szólások és közmondások. 1995. 39. Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1996. 40. ’56 Zalában. A forradalom eseményeinek Zala megyei dokumentumai 1956-1958. 41. Iskola és társadalom. 1997. 42. Zalai történeti tanulmányok. 1997. 43. A Batthyány-kormány igazságügyi minisztere. 1998. 44. Csány László kormánybiztos iratai 1848-1849. I-II. köt. 1998.

* Elfogyott

150

A Zalai Gyűjtemény kötetei beszerezhetők az alábbi helyeken:

Zalaegerszeg Zala Megyei Levéltár, Széchenyi tér 3. Szécheny István Antikvárium, Széchenyi tér 5. Simon István Könyvesház, Tüttössy u. 7.

Keszthely Balatoni Múzeum, Múzeum u. 2.

Budapest Kis Magister Könyvesbolt, V. ker. Magyar u. 40.

151