DOCSLIB.ORG

Pataki György: Amartya Sen a Szabadságról Virág Gábor: Amartya Sen És Az Éhezés

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Pataki György: Amartya Sen a Szabadságról Virág Gábor: Amartya Sen És Az Éhezés Társadalomelméleti Kollégium Téma Amartya Sen: A közösségi döntések lehetségességérõl Gervai Pál - Trautmann László: Ázsiai kultúra és információs társadalom Pataki György: Amartya Sen a szabadságról Virág Gábor: Amartya Sen és az éhezés Mûhely Révész Éva - Ördög László: A pedagógusképzés 40 éve Irodalom Vargha Zsuzsanna: A romantikus etika és a modern fogyasztás szelleme FORDULAT 11111001111FORDULAT 11-100 a társadalomelméleti kollégium szakmai folyóirata FORDULAT Társadalomelméleti Kollégium FORDULAT 1999 Ősz – Tél A BKE Társadalomelméleti Kollégiumának szakmai folyóirata Szerkesztő: Csillag Márton, Csorba Gergely Fedőlapterv: Dombos Tamás Felelős kiadó: Trautmann László Készült a Műegyetemi Kiadó nyomdájában 80 példányban Tansegédlet, kereskedelmi forgalomba nem hozható ISSN 1585 0560 2 FORDULAT 1999 Ősz - Tél TARTALOMJEGYZÉK TÉMA Amartya Sen: A KÖZÖSSÉGI DÖNTÉSEK LEHETSÉGESSÉGÉRŐL ...................................... 4 Gervai Pál - Trautmann László: ÁZSIAI KULTÚRA ÉS INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM.................................. 53 Pataki György: AMARTYA SEN A SZABADSÁGRÓL................................................................... 76 Virág Gábor: AMARTYA SEN ÉS AZ ÉHEZÉS............................................................................ 93 MŰHELY Révész Éva - Ördög László: A PEDAGÓGUSKÉPZÉS 40 ÉVE ......................................................................... 100 IRODALOM Varga Zsuzsanna: A ROMANTIKUS ETIKA ÉS A MODERN FOGYASZTÁS SZELLEME....... 111 KRÓNIKA ................................................................................................................. 123 1999 Ősz - Tél FORDULAT 3 TÉMA Amartya Sen: A közösségi döntések lehetségességéről 1 "A teve olyan ló, melyet egy bizottság tervezett" tartja egy régi mondás. Lehetséges, hogy ez kifejező példája a bizottsági döntések szörnyű hibáinak, ám igazából túlságosan is enyhe vád. A teve lehet, hogy nem rendelkezik a ló gyorsaságával, azonban nagyon hasznos és harmonikus állat, tökéletesen alkalmas arra, hogy nagy távokat tegyen meg inni- és ennivaló nélkül. Az a bizottság, amely megpróbálja döntéseiben tagjainak a ló tervezésére vonatkozó különböző elképzeléseit tükrözni, igen könnyen valami jóval kevésbé egységes állathoz juthat. Az eredmény talán a görög mitológia kentaurjaihoz hasonlítana: félig ló, félig valami más, vagyis egy megbízhatatlan, a kegyetlenséget a zavarodottsággal ötvöző teremtmény lenne. Az a nehézség, amellyel egy kis bizottság szembenéz, amikor döntéseit - mely választások "a nép nevében és a népért" történnek - egy jókora társadalomra reflektálva hozza, csak még súlyosabbak lesznek. Ez a tágabb értelemben vett közösségi döntések elméletének tárgya, ebbe a bő keretbe tartozik bele számtalan probléma, melyek közös vonása, hogy társadalmi ítéleteket vagy csoportdöntéseket kell a társadalom vagy a csoport tagjait képező egyének nézeteivel és érdekeivel összhangba hoznia. Ha létezik valamiféle központi kérdés, melyet a közösségi döntések elméletének hajtóerejének lehet tekinteni, akkor ez a következő: hogyan lehetséges érvényes, átfogó ítéleteket hozni a társadalomról (példának okáért a "társadalmi jólétről", a "közérdekről" avagy a "aggregált szegénységről"), miközben ugyanezen társadalom tagjainak preferenciái, elfoglaltságai és gondjai elképesztően sokfélék. Hogyan találhatunk bármiféle racionális alapot arra, hogy olyan össztársadalmi szintű ítéleteket hozzunk, miszerint "a társadalom ezt preferálja azzal szemben" vagy "a társadalomnak azt kell választania ezzel szemben" avagy "hogy mi a társadalmi szinten helyes"? Lehetséges-e egyáltalán az értelmes közösségi döntéshozatal, mivel – ahogyan arra Horatius már régen rámutatott – „annyi féle preferencia lehetséges, ahány ember”? 1 A cikk Amaryta Sen 1998. november 8-án tartott ünnepi beszéde Stockholmban, a Közgazdasági Nobel-díj átvételekor. Fordította Csillag Márton és Csorba Gergely. 4 FORDULAT 1999 Ősz - Tél TÉMA 1. A közösségi döntések elmélete Előadásomban megpróbálom azokat a kihívásokat és alapvető kérdéseket tárgyalni, amelyekkel a közösségi döntések elmélete, mint diszciplína szembenéz.2 Erre az előadásra a közvetlen okot természetesen egy díj szolgáltatja és tudom, hogy azt várják el tőlem, hogy többek között a saját munkásságomat taglaljam (bármennyire is szerénytelen lenne ez a vállalkozás akármilyen más alkalommal). Ezt meg is fogom tenni, azonban azt hiszem, hogy ez megfelelő alkalom arra, hogy szóljak néhány, a közösségi döntések elméletével, mint tudományággal kapcsolatos általános kérdésről - így az elmélet tartalmáról, relevanciájáról és hatóköréről - és szándékomban is áll megragadni ezt a lehetőséget. A Svéd Királyi Akadémia a "jóléti közgazdaságtant" jelölte meg, mint munkásságom azon területét, amelyért ezt a díjat nekem osztották és kiemelt három kérdéskört: a közösségi döntések, az elosztás és a szegénység kérdéseit. Míg én ténylegesen sokféle úton-módon foglalkoztam ezekkel a témákkal, addig a közösségi döntések elmélete - melyet modern formájában úttörő módon Arrow (1951) alkotott meg3 - adja az általános megközelítést a különféle társadalmi lehetőségek értékelésére és a közöttük való választásra (beleértve egyebek között a társadalmi jólét, az egyenlőtlenség és a szegénység felbecsülését). Ezt elégséges oknak tekintem arra, hogy elsődlegesen a közösségi döntések elméletével foglalkozzam ebben az előadásban. A közösségi döntések elmélete nagyon tág diszciplína, amely a különféle kérdések széles skálájával foglalkozik és lehetséges, hogy hasznos megemlíteni néhány problémát, hogy bemutassam a tárgykörét (amelyek közül jó néhánnyal nekem is szerencsém volt foglalkozni). Mikor lehet a többségi döntéssel egyértelmű és konzisztens döntésekhez jutni? Hogyan tudjuk megítélni, hogy a társadalom, mint egész mennyire él jól, figyelembe véve tagjainak igen eltérő érdekeit? Hogyan mérjük az aggregált szegénységet, miközben a társadalmat alkotó sokféle ember különféle 2 Természetesen ez nem a közösségi döntések elméletének teljes áttekintése akar lenni és nem is teszek kísérletet arra, hogy végigmenjek a fontosabb irodalmakon. Erre a célra ajánlom a következő műveket: Alan M. Feldman (1980), Prasanta K. Pattaniak és Maurice Salles (1983), Kotaru Suzumura (1983), Peter J. Hammond (1985), Jon Elster és Aanund Hylland (1986), Sen (1986a), David Starrett (1988), Dennis C. Mueller (1989) és bővebben Kenneth J. Arrow és tsai. (1997). 1999 Ősz - Tél FORDULAT 5 TÉMA gondjaival és nyomorúságaival kell szembenéznünk? Hogyan engedhetünk teret az emberek jogosultságainak és szabadságainak úgy, hogy egyben elismerjük preferenciáikat? Hogyan tekintsük az olyan közjószágokra, mint a természeti környezetre vagy a járványoktól való biztonságra vonatkozó társadalmi értékítéleteket? Emellett néhány vizsgálódásban, bár nem tartoznak szorosan a közösségi döntések elméletéhez, igen sokat segítettek a csoportdöntések kutatásából leszűrt tapasztalatok (olyanokra gondolok, mint az éhezés és az éhínségek okainak meghatározása és megelőzése, vagy a nemek közötti egyenlőtlenség formáinak és következményeiknek megértése, avagy az egyéni szabadság "társadalmi elkötelezettségként" felfogott követelése). Úgy tűnik, a közösségi döntések elméletének relevanciája és hatóköre igencsak széles lehet. 2. A közösségi döntések elmélete és a konstruktív pesszimizmus gyökerei Hogyan keletkezett a közösségi döntések elméletének tárgyköre? A különféle érdekekkel kapcsolatos társadalmi döntésekkel kapcsolatos kihívások már régóta vizsgálódás tárgyát képezik. Példának okáért már a Kr. E. negyedik században a görög Arisztotelész Politika, valamit az indiai Kautilya Gazdaság c. könyvében számos konstruktív lehetőséget fedezett fel a közösségi döntések területén.4 A közösségi döntések elmélete, mint rendszerezett diszciplína azonban csak a francia forradalom idejében lépett színre. A kérdéskör kutatásának úttörői olyan francia matematikusok voltak a tizennyolcadik század végén, mint J. C. Borda (1781) és Condorcet márki (1785), akik ezekkel a problémákkal leginkább matematikai terminusokban foglalkoztak, és akik útjára indították a szavazási eljárások vizsgálatát. A szellemi légkörre igen nagy befolyással volt a racionálisan felépített társadalmi rend megalkotásával foglalkozó európai felvilágosodás. Ennek megfelelően a közösségi 3 Ld. Arrow (1950, 1951, 1963). 4 Az “Arthashastra” szanszkrit szó (Kautilya könyvének címe) szó szerint legjobban közgazdaságtanként fordítható, habár ő sokkal nagyobb figyelmet szentelt az államvezetéstől elvárt tulajdonságok megvizsgálására. Ezen témáról megjelent középkori írások áttekintésére ld. Ian McLean (1990). 6 FORDULAT 1999 Ősz - Tél TÉMA döntések elméletével kezdetben foglakozók közül néhányan - nevezetesen Condorcet - egyben a francia forradalom intellektuális vezetői közé is taroztak. Mindeközben a francia forradalom nem a békés társadalmi rend korszakát nyitotta meg Franciaországban. A forradalom annak ellenére, hogy jelentős eredményeket ért el a politikai kérdések mibenlétének megváltoztatásával az egész világon, Franciaországban nem csupán hatalmas küzdelemhez és vérontáshoz vezetett, hanem ahhoz is, amit a "terror uralmának" neveznek, nem is alaptalanul. És csakugyan, a társadalmi koordináció elméletével foglalkozók közül sokan, akik egykor hozzájárultak a forradalom eszméihez, azután a forradalom által kirobbantott viszály lángjai között lelték halálukat (beleértve Condorcet-t is, aki kioltotta saját életét, amikor világossá vált, hogy nemsokára ezt mások tennék meg helyette). A közösségi döntés kérdéseinek elrendezésével, amelyeket eddig az elmélet
Load more

Recommended publications
  • Market Design in the Presence of Repugnancy: a Market for Children
    Shane Olaleye Market Design in the Presence of Repugnancy: A Market for Children Shane Olaleye Abstract A market-like mechanism for the allocation of children in both the primary market (market for babies) and the secondary market (adoption market) will result in greater social welfare, and hence be more efficient, than the current allocation methods used in practice, even in the face of repugnancy. Since a market for children falls under the realm of repugnant transactions, it is necessary to design a market with enough safeguards to bypass repugnancy while avoiding the excessive regulations that unnecessarily distort the supply and demand pressures of a competitive market. The goal of designing a market for children herein is two-fold: 1) By creating a feasible market for children, a set of generalizable rules and principles can be realized for designing functioning and efficient markets in the face of repugnancy and 2) The presence of a potential, credible and efficient market in the presence of this repugnancy will stimulate debate into the need for such markets in other similar areas, especially in cases creating a tradable market for organs for transplantation, wherein the absence of the transaction is often a death sentence for those who wish to, but are prevented from, participating in the market. Introduction What is a Repugnant Transaction? Why Care About It? Classical economics posits that when the marginal benefit of an action outweighs its marginal cost, a market mechanism can be implemented wherein an appropriate price emerges that balances the marginal benefit and marginal cost of the action through a suitable transaction between counterparties.
    [Show full text]
  • Political Correctness and Freedom of Expression
    POLITICAL CORRECTNESS AND FREEDOM OF EXPRESSION A thesis submitted in fulfilment of the requirements for the degree of MASTERS IN POLITICS of RHODES UNIVERSITY Supervisor: Dr Antony Fluxman By: Geoffrey Embling January 2017 Abstract A brief history of political correctness is discussed along with various definitions of it, ranging from political correctness being a benign attempt to prevent offense and avert discrimination to stronger views equating it with Communist censorship or branding it as "cultural Marxism". The aim of the research is to discover what political correctness is, how it relates to freedom of expression and what wider implications and effects it has on society. The moral foundations of rights and free speech in particular are introduced in order to set a framework to determine what authority people and governments have to censor others' expression. Different philosophical views on the limits of free speech are discussed, and arguments for and against hate speech are analysed and related to political correctness. The thesis looks at political correctness on university campuses, which involves speech codes, anti­ discrimination legislation and changing the Western canon to a more multicultural syllabus. The recent South African university protests involving issues such as white privilege, university fees and rape are discussed and related to political correctness. The thesis examines the role of political correctness in the censorship of humour, it discusses the historical role of satire in challenging dogmatism and it looks at the psychology behind intolerance. Political correctness appeals to tolerance, which is sometimes elevated at the expense of truth. Truth and tolerance are therefore weighed up, along with their altered definitions in today's relativistic society.
    [Show full text]
  • Should Like Cases Be Decided Alike? a Formal Analysis of Four Theories of Justice
    Should Like Cases be Decided Alike? A Formal Analysis of Four Theories of Justice Benjamin Johnson Richard Jordan Princeton University Baylor University Abstract The maxim ‘treat like cases alike’ has underpinned theories of justice since Aristotle. It is commonly wielded as a shield against arbitrary rule and as a sword for civil rights. But it is not clear what the maxim actually means. In this paper, we formalize and evaluate possible definitions of the maxim, including those of John Rawls, Ronald Dworkin, HLA Hart, and Aristotle. We demonstrate that, as a theoretical principle, the maxim is always either unhelpful or pernicious. It provides no moral reason to make any particular decision. Importantly, we limit our inquiry to pure theory, and so there may still be room for using the maxim in practice. But such pragmatic use could only be justified with reference to other values, since the maxim contains no moral force of its own. Our findings should encourage political and legal theorists to reexamine some core assumptions of our normative theories. 9973 Words 1 [J]ustice demands, wherever that concept is found, that like men be treated alike in like conditions. Why, I do not know; the fact is given. – Karl Llewellyn, The Bramble Bush 1 Introduction About 2,400 years ago, Aristotle argued that like cases should be treated alike. This Like Cases Maxim (LCM) has been a core feature of political philosophy ever since. The maxim was at the heart of some of the most important theoretical disputes of the last several decades. For political theorists in the liberal tradition like John Rawls, a maxim rooted in shared, objective features could hold ground against utilitarian theories that rest on subjective individual preferences.
    [Show full text]
  • Paradoxes Situations That Seems to Defy Intuition
    Paradoxes Situations that seems to defy intuition PDF generated using the open source mwlib toolkit. See http://code.pediapress.com/ for more information. PDF generated at: Tue, 08 Jul 2014 07:26:17 UTC Contents Articles Introduction 1 Paradox 1 List of paradoxes 4 Paradoxical laughter 16 Decision theory 17 Abilene paradox 17 Chainstore paradox 19 Exchange paradox 22 Kavka's toxin puzzle 34 Necktie paradox 36 Economy 38 Allais paradox 38 Arrow's impossibility theorem 41 Bertrand paradox 52 Demographic-economic paradox 53 Dollar auction 56 Downs–Thomson paradox 57 Easterlin paradox 58 Ellsberg paradox 59 Green paradox 62 Icarus paradox 65 Jevons paradox 65 Leontief paradox 70 Lucas paradox 71 Metzler paradox 72 Paradox of thrift 73 Paradox of value 77 Productivity paradox 80 St. Petersburg paradox 85 Logic 92 All horses are the same color 92 Barbershop paradox 93 Carroll's paradox 96 Crocodile Dilemma 97 Drinker paradox 98 Infinite regress 101 Lottery paradox 102 Paradoxes of material implication 104 Raven paradox 107 Unexpected hanging paradox 119 What the Tortoise Said to Achilles 123 Mathematics 127 Accuracy paradox 127 Apportionment paradox 129 Banach–Tarski paradox 131 Berkson's paradox 139 Bertrand's box paradox 141 Bertrand paradox 146 Birthday problem 149 Borel–Kolmogorov paradox 163 Boy or Girl paradox 166 Burali-Forti paradox 172 Cantor's paradox 173 Coastline paradox 174 Cramer's paradox 178 Elevator paradox 179 False positive paradox 181 Gabriel's Horn 184 Galileo's paradox 187 Gambler's fallacy 188 Gödel's incompleteness theorems
    [Show full text]
  • List of Paradoxes 1 List of Paradoxes
    List of paradoxes 1 List of paradoxes This is a list of paradoxes, grouped thematically. The grouping is approximate: Paradoxes may fit into more than one category. Because of varying definitions of the term paradox, some of the following are not considered to be paradoxes by everyone. This list collects only those instances that have been termed paradox by at least one source and which have their own article. Although considered paradoxes, some of these are based on fallacious reasoning, or incomplete/faulty analysis. Logic • Barbershop paradox: The supposition that if one of two simultaneous assumptions leads to a contradiction, the other assumption is also disproved leads to paradoxical consequences. • What the Tortoise Said to Achilles "Whatever Logic is good enough to tell me is worth writing down...," also known as Carroll's paradox, not to be confused with the physical paradox of the same name. • Crocodile Dilemma: If a crocodile steals a child and promises its return if the father can correctly guess what the crocodile will do, how should the crocodile respond in the case that the father guesses that the child will not be returned? • Catch-22 (logic): In need of something which can only be had by not being in need of it. • Drinker paradox: In any pub there is a customer such that, if he or she drinks, everybody in the pub drinks. • Paradox of entailment: Inconsistent premises always make an argument valid. • Horse paradox: All horses are the same color. • Lottery paradox: There is one winning ticket in a large lottery. It is reasonable to believe of a particular lottery ticket that it is not the winning ticket, since the probability that it is the winner is so very small, but it is not reasonable to believe that no lottery ticket will win.
    [Show full text]
  • Ethics and Economics by Amartya
    ON ETHICS & ECONOMIC AMARTYA SEN On Ethics and Economics Copyrighted material The Royer Lectures Series Editor: John M. Letiche University of California, Berkeley On Ethics and Economics Amartya Sen Blackwell Publishing Copyrighted material ©1987, 1988 by Amartya Sen BLACKWELL PUBLISHING 350 Main Street, Malden, MA 02148-5020, USA 108 Cowley Road, Oxford 0X4 1JF, UK 550 Swanston Street, Carlton., Victoria 3053, Australia All rights reserved. No part of this publication may be reproduced, stored in a retrieval system, or transmitted, in any form or by any means, electronic, mechanical, photocopying, recording or otherwise, except as permitted by the UK Copyright, Designs, and Patents Act 1988, without the prior permission of the publisher. First published 1987 First published in paperback 1988 Reprinted 1990, 1991, 1992, 1994, 1995, 1996, 1997, 1998, 1999 (twice), 2002, 2003, 2004 Library of Congress Cataloging- -in-Publication Data Sen, Amartya On ethics and economics. 1. Economics—Moral and ethical aspects L 174'.4 HB72 ISBN 0-631-16401 -4 (pbk) A catalogue record for this title is available from the British Library. Set in 11 on 13 pt Times by Columns of Reading Printed arid bound in the United Kingdom by Athenæum Press Ltd, Gateshead, Tyne & Wear The publisher ' s policy is to use permanent paper from mills that operate a. sustainable forestry policy, and which has been manufactured from pulp processed using acid-free and elementary chlorine-free practices. Furthermore, the publisher ensures that the text paper and cover board used have met acceptable environmental accreditation standards. For further information on Blackwell Publishing, visit our website: http://www.blackwellpublishing.com To Ken Arrow Copyrighted material Contents Foreword by John M.
    [Show full text]
  • An Analysis and Critique of Neoclassical Economic Thought: the Pareto Principle
    An Analysis and Critique of Neoclassical Economic Thought: The Pareto Principle Jeff Bone Dr. Davis and Dr. Fikkert Senior Integration Paper May 2, 2002 *Notice: The views expressed in this Senior Integration Paper do not necessarily represent the views of Covenant College. Outline I. Introduction II. The Pareto Principle and Where it Comes From A. A Statement of the Pareto Principle B. The Utilitarian Background to Pareto: Why it was Necessary III. The Positive/Normative Distinction A. What it is and How the Pareto Principle Flows from It B. Breaking the Distinction: A Critique of Positivism IV. Critiquing the Pareto Principle: General Problems A. The Utilitarian Foundation: Preference Problems B. Sen’s Critique: The Impossibility of the Paretian Liberal C. Other problems with Pareto V. Christian Problems with Pareto: The Wrong Standard A. Some Basic Christian Principles B. How the Pareto principle differs from a Christian view VI. The Case Study: Debt and Structural Adjustment in Uganda A. Background to the Debt Crisis B. Uganda and Structural Adjustment C. Where the Christian View Differs from the Pareto principle VII. Conclusion: Where Do We Go From Here? A. Is the Pareto principle inherently evil? B. Other Issues 2 I. Introduction The prevailing theory that has driven economics over the past century is neoclassical economics. It is within this framework that textbooks and theories on the study of economics have been formulated. Economics holds an important place in our culture and our increasingly globalized world. Seemingly small changes in economic policy, such as the Federal Reserve changing interest rates, can have a large effect not just on the American economy, but on the economies of countries around the world.
    [Show full text]
  • Truth to Power: the Politics of Theological Free Speech in the Cappadocian Fathers and Augustine of Hippo by Jennifer Lynn Bene
    Truth to Power: The Politics of Theological Free Speech in the Cappadocian Fathers and Augustine of Hippo by Jennifer Lynn Benedict Graduate Program in Religion Duke University Date:_______________________ Approved: ___________________________ James Smith, Supervisor ___________________________ Stanley Hauerwas ___________________________ Meredith Riedel ___________________________ C. Kavin Rowe Dissertation submitted in partial fulfillment of the requirements for the degree of Doctor of Philosophy in the Graduate Program in Religion in the Graduate School of Duke University 2018 ABSTRACT Truth to Power: The Politics of Theological Free Speech in the Cappadocian Fathers and Augustine of Hippo by Jennifer Lynn Benedict Graduate Program in Religion Duke University Date:_______________________ Approved: ___________________________ James Smith, Supervisor ___________________________ Stanley Hauerwas ___________________________ Meredith Riedel ___________________________ C. Kavin Rowe An abstract of a dissertation submitted in partial fulfillment of the requirements for the degree of Doctor of Philosophy in the Graduate Program in Religion in the Graduate School of Duke University 2018 Copyright by Jennifer Lynn Benedict 2018 Abstract This dissertation investigates the political grammars of truth-telling employed by two sets of early Christian authors, the Cappadocian Fathers (Basil of Caesarea, Gregory of Nazianzus, and Gregory of Nyssa), who wrote in Greek, and Augustine of Hippo, who wrote in Latin. My aim is to describe the rules that these thinkers take to order relations implicated in the Christian’s acts of parrhêsia and confessio before other human persons and before the LORD. To this end, I employ methodology derived from ordinary language philosophy (OLP), which understands the meaning of a word to be constituted by its use within the form of life of a particular community.
    [Show full text]
  • The Possibility of Sociai Choice^
    The Possibility of Sociai Choice^ By AMARTYA SEN* "A camel," it has been said, "is a horse de- predicaments of the different individuals within signed by a committee." This might sound like the society? How can we find any rational basis a telling example of the terrible deficiencies of for making such aggregative judgements as "the committee decisions, but it is really much too society prefers this to that," or "the society mild an indictment. A camel may not have the should choose this over that," or "this is socially speed of a horse, but it is a very useful and right"? Is reasonable social choice at all possi- harmonious animal—well coordinated to travel ble, especially since, as Horace noted a long long distances without food and water. A com- time ago, there may be "as many preferences as mittee that tries to reflect the diverse wishes of there are people"? its different members in designing a horse could very easily end up with something far less I. Social Choice Theory congruous: perhaps a centaur of Greek myth- ology, half a horse and half something else—a In this lecture, I shall try to discuss some mercurial creation combining savagery with challenges and foundational problems faced by confusion. social choice theory as a discipline.' The imme- The difficulty that a small committee experi- diate occasion for this lecture is, of course, an ences may be only greater when it comes to award, and I am aware that I am expected to decisions of a sizable society, reflecting the discuss, in one form or another, my own work choices "of the people, by the people, for the associated with this event (however immodest people." That, broadly speaking, is the subject that attempt might otherwise have been).
    [Show full text]
  • Social Choice with Fuzzy Preferences
    SOCIAL CHOICE WITH FUZZY PREFERENCES RICHARD BARRETT AND MAURICE SALLES 1. introduction The most important concept of social choice theory is probably the concept of prefer- ence, be it individual preference or social preference. Typically, preferences are crisp, i.e., given by a binary relation over the set of options (social states, candidates, etc.). Then, for two options, either one is preferred to the other, or there is an indifference between them or there is no relation between them. In most cases, the possibility that there is no relation between them is excluded. The binary relation is then complete. Several au- thors, including Sen (1992), have considered that incompleteness was a way to deal with ambiguity. However, when the options are uncertain we must adopt preferences related in some way to probabilities and when they are complex, for instance when each option has manifold characteristics, we must try to take account of the vagueness this entails. To deal with vagueness, various authors have had recourse to, roughly speaking, three different techniques. The first is probability theory. Fishburn (1998) writes: ‘Vague preferences and wavering judgments about better, best, or merely satisfactory alternatives lead naturally to theories based on probabilistic preference and probabilistic choice.’ The second is fuzzy set theory. Each of these two theories has champions that apparently strongly disagree. There are, however, several signs indicating that the scientific war should eventually end (see Ross, Booker and Parkinson (2002) and the forewords in this book by Zadeh and by Suppes). The third is due to philosophers. Vagueness is an important topic within analytic philosophy (Keefe and Smith (1996), Burns (1991), Williamson (1994), Keefe (2000)).
    [Show full text]
  • Sen's Theorem
    Sen’s Theorem: Geometric Proof and New Interpretations Lingfang (Ivy) Li and Donald G. Saari Dept. of Economics and Institute for Mathematical Behavioral Sciences University of California, Irvine, CA 92697-5100 Abstract Sen’s classic social choice result supposedly demonstrates a conflict between standard welfare concepts and even minimal forms of liberalism. By providing what appears to be the first direct mathematical proof of this seminal result, we reinforce a significantly different interpretation: rather than a conflict among rights, Sen’s result occurs because subtle features of certain as- sumptions totally negate the effects of another one. Thus, what is stated need not be what we get. This explanation enriches interpretations of Sen’s conclusion by allowing new and radically different kinds of societal conflicts. We also describe the problems Sen identified in terms of the likelihood that they can occur. By clarifying what causes Sen’s result, our proof suggests new and practical ways to sidestep these difficulties. 1 2 1 Introduction Problems central to decision and social choice theory were aptly characterized with Amartya Sen’s comment (in his 1998 Nobel Prize lecture, also see Sen 1999) that a camel is a horse designed by a committee [because] a committee that tries to reflect the diverse wishes of its different members in designing a horse could very easily end up with something far less congruous, half a horse and half something else—a mercurial creation combining savagery with confusion. Expanding on his quote, a basic objective in choice theory should be to discover societal decision rules that avoid creating camels when horses are intended.
    [Show full text]
  • The University of Hull
    THE UNIVERSITY OF HULL Is There A Conflict Between Liberty And Social Welfare? An Historical Perspective On Sen's 'Impossibility Of A Paretian Liberal' being a Thesis submitted for the Degree of Doctor of Philosophy in the University of Hull by Iona Elizabeth Tarrant, BA (Leicester), MSc (London) January 2000 To My Parents, James and Susan Acknowledgements I should like to express my sincere appreciation to my supervisor, Simon Vicary, not only for his conscientious and enthusiastic attitude to reading, commenting upon and discussing my work, but also for his valuable, informed advice, and his support in general. I am also indebted to Maria Luisa Ratto and Elizabeth Chilvers: to both, for all their support and encouragement, and to Liz for her patience and diligence in the preparation of the final manuscript. A factor which has been very important to me, has been the encouragement I have received from friends and colleagues in the School of Economic Studies at the University of Hull. I appreciate their interest and support very much. Finally, to my parents, I thank them effusively for providing reassurance if ever they saw doubt, for their support, encouragement, and their constancy. CONTENTS Chapter One: Introduction 1 I What is a Social Welfare Function? 1 II Sen's Impossibility of a Paretian Liberal 8 III Pertinence of the Historical Literature to the Paretian Liberal Paradox 13 Appendix to Chapter One: Proof of the Paretian Liberal Paradox 17 Chapter Two: Liberty and the General Will: The Case of Rousseau 20 I Introduction: Rousseau's
    [Show full text]