Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyháztörténeti Tanszék
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM EGYHÁZTÖRTÉNETI TANSZÉK Tóth Károly Teológiai élet magyarországi evangélikus teológiai folyóiratokban az 1940-es években Doktori értekezés Témavezető: Dr. Korányi András egyetemi tanár Budapest, 2020. SZERZŐI JOGI NYILATKOZAT Alulírott TÓTH KÁROLY ISTVÁN (sz.: Ajka, 1983. július 29., a. n.: Gyutai Marianna, szig.: 878201TA) kinyilvánítom, hogy az értekezést önállóan készítettem el, a megadott irodalmon kívül más segédanyagot nem használtam, más szerzők szövegét idézőjelek között és a forrás megadásával idézem, más szerzők gondolatait és eredményeit a forrás megadásával használom fel, és az értekezésemet más intézményben korábban nem nyújtottam be, és azt nem utasították el. Budapest, 2020. október 15. ……………………………………… Tartalomjegyzék Bevezetés................................................................................................................................................. 5 Szakirodalmi áttekintés ....................................................................................................................... 6 A témakezelés módja ......................................................................................................................... 10 I. A Magyarországi Evangélikus Egyház helyzete az 1940-es években ............................................. 14 1.1. A trianoni békeszerződés hatása az evangélikusságra ........................................................... 14 1.2. Az 1938 és 1941 közötti területi revízió hatása ..................................................................... 18 1.3. A magyarországi németség és az evangélikus egyház .......................................................... 21 1.3.1. A bácskai német gyülekezetek különállása ................................................................... 22 1.3.2. A német evangélikusok Memoranduma ........................................................................ 23 1.4. A második világháború közvetlen hatása .............................................................................. 25 1.5. Az egyházi élet megerősödése a két világháború között ....................................................... 26 II. Evangélikus sajtó az 1940-es években .......................................................................................... 28 2.1. Jelentős evangélikus sajtótermékek ....................................................................................... 28 2.2. Lelkipásztor ........................................................................................................................... 30 2.2.1. A teológiai élénkülés a terjedelem és rovatok tükrében ................................................ 33 2.2.2. A szerzők ....................................................................................................................... 35 2.3. Keresztyén Igazság ................................................................................................................ 39 2.4. Evangélikus Theologia .......................................................................................................... 42 2.5. Összehasonlítás ..................................................................................................................... 43 III. Jelentős személyek az 1940-es évek evangélikus teológiai életében ....................................... 46 IV. Különböző témák megjelenése a vizsgált írásokban ................................................................. 58 4.1. Társadalmi egyenlőtlenségek ................................................................................................ 58 4.2. A trianoni béke revíziója ....................................................................................................... 64 4.3. Totalitárius ideológiák ........................................................................................................... 66 4.4. A háború ................................................................................................................................ 71 4.5. Antiszemitizmus .................................................................................................................... 75 4.6. Újító gondolatok .................................................................................................................... 77 4.7. Hivatkozások ......................................................................................................................... 90 V. Vita a lélek halhatatlanságáról .................................................................................................... 107 VI. Az egyházi oktatás létjogosultsága .......................................................................................... 120 VII. Az evangélikus identitás megközelítései ................................................................................. 126 Összegzés ............................................................................................................................................. 149 Synopsis ............................................................................................................................................... 153 Zusammenfassung ............................................................................................................................... 155 Felhasznált irodalom ........................................................................................................................... 157 4 Bevezetés Egy korszak teológiáján elsősorban a kiemelkedő teológusok munkásságát szokás érteni. És valóban ez az, ami a leginkább maradandó belőle, az utókor joggal tartja számon ezeket a mérföldköveket, hiszen ezek a legeredetibb megnyilvánulásai az adott időszak teológiájának. Izgalmas kérdésnek tartom viszont azt, hogy milyen teológiai hatások érvényesültek az adott egyház teológiai közéletében, a lelkészek gondolkodásában, az igehirdetésekben. Ugyanígy fontos kérdés egy korszak egyháztörténetének megrajzolásában, hogyan változtak a szervezeti keretek, gyülekezetek, egyháztagok és intézmények száma, hogyan határozta meg az egyház életét a püspökök, egyetemes és egyházkerületi felügyelők személye, hogyan változott az egyház jogi szabályozása, gazdasági élete, az állammal való kapcsolata és nemzetiségi viszonyai. Emellett azonban érdekesnek ítélem annak vizsgálatát is, hogy mi határozta meg a gyülekezetek életének lényegét, közvetlenül az igehirdetések üzenetét, közvetve talán az egész egyházi életet. Dolgozatomban a magyarországi evangélikus egyház teológiai életét igyekszem vizsgálni az 1940-es években. A korszak fontosságát jelzi, hogy ma is gyakori hivatkozási alap, különösen a korszak fontos püspökei, Kapi Béla, Raffay Sándor, Túróczy Zoltán és Ordass Lajos kapcsán. A két világháború között számos új teológiai irányzat és mozgalom gyakorolt hatást a magyarországi evangélikusságra. Ezek az áramlatok tetőpontjukat általában az 1940-es években érték el. Bár erős volt az évtized közepén a háború, az évtized második felében pedig a politika kényszerítő hatása, ennek ellenére meglátásom szerint élénk teológiai élet figyelhető meg a korszakban, ami aztán 1948 és 1952 között visszaszorítást szenvedett el. A magyar evangélikus teológia történetének talán legtöbbet tárgyalt szakasza a diakóniai teológiáé, úgy gondolom, a következőkben vizsgált jelenségek fontos szeletét jelentik az azt megelőző korszaknak. Fontos kérdésnek tartom, hogy milyen kapcsolatba került a magyar evangélikus teológiai élet egyes társadalmi kérdésekkel. Az, hogy ezek milyen mértékben merültek fel a különböző írásokban, talán az egyházi élet egészével kapcsolatban is elárul valamit. Igyekszem megvizsgálni, hogy a különböző nyelvterületek teológiai régiói milyen mértékben hatottak a magyarországi szerzőkre. Érdekesnek tartom azt is, hogy milyen teológiai gyökerű vagy teológiához köthető reformgondolatok láttak napvilágot. 5 Szakirodalmi áttekintés A témának teljeskörű, mélyreható szakirodalmi feldolgozása nincs. Viszont több szerző is foglalkozott a 1940-es évek magyarországi evangélikus teológiai életével. Dolgozatom tárgya számpontjából az alábbiakat ítélem a legfontosabbnak: Ottlyk Ernő 1976-ban megjelent, Az evangélikus egyház útja a szocializmusban című műve alapvetően negatívan értékeli az 1948 előtti egyházi életet, így a teológiát is. Jellemző Káldy Zoltán meglátása az előszóban: „A mi egyházunk – más keresztyén egyházakhoz hasonlóan – olyan mértékben összeszövődött a letűnt és megítélt társadalmi renddel, hogy egyáltalában nem lett volna meglepetés, ha a szocialista társadalmi rendben elesett volna a további szolgálat lehetőségétől.” Ottlyk Ernő szerint a főúri egyházvezetés összefogott a világi hatalommal a nép és az egyházi haladó rétegek elnyomására. Fontosnak tartja viszont, hogy voltak olyan, a néphez közel álló lelkészek, akik szóvá tették a társadalmi igazságtalanságokat. Értékelése szerint a liberális teológia hatása az évtized végére elenyésző volt, visszaszorította a pietizmus és az ortodoxia. Az utóbbi két áramlatot negatív jelenségnek tekintette, Dezséry László püspököt idézve: „A pietizmus elszigetel az élettől, a hitvallásoskodás pedig merevít és konzervál.”1 Poór József 1986-ban megjelent, A protestáns teológia Magyarországon 1945-1985 című könyvében az evangélikus teológia bemutatását elsősorban Ottlyk Ernőre hivatkozva végzi el. Átveszi értékelését, miszerint az 1945 előtti időben az evangélikus egyház vezetésének fontos célja volt a társadalmi élet minél nagyobb mértékben egyházi befolyás alá kerülése, viszont voltak „reálisan látó