Felderítő Szemle
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
KATONAI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLAT XIX. évfolyam 2. szám FELDERÍTŐ SZEMLE ALAPÍTVA: 2002 BUDAPEST 2020 A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tudományos-szakmai folyóirata Felelős kiadó Dr. Béres János altábornagy, főigazgató Szerkesztőbizottság Elnök: Dr. Béres János altábornagy Tagok: Dr. Magyar István ny. dandártábornok Dr. Tömösváry Zsigmond ny. dandártábornok Dr. Háry Szabolcs ezredes Dr. Magyar Sándor ezredes Dr. Deák Anita alezredes Dr. Fürjes János alezredes Dr. Tóth Sándor alezredes Dr. Vida Csaba alezredes Felelős szerkesztő: Dr. Deák Anita alezredes Olvasószerkesztő: Gál Csaba ny. ezredes Tördelőszerkesztő: Tóth Krisztina törzszászlós HU ISSN 1588-242X TARTALOM BIZTONSÁGPOLITIKA DR. KIS-BENEDEK JÓZSEF NY. EZREDES KORONAVÍRUS ÉS GEOPOLITIKA ..................................................... 5 KISVÁRI TAMÁS ALEZREDES A KOREAI-FÉLSZIGET BIZTONSÁGI KIHÍVÁSAI AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS KÍNA KAPCSOLATRENDSZERÉBEN ........................................................... 20 HÍRSZERZÉS – FELDERÍTÉS TÓTH TAMÁS AZ INFORMÁCIÓGYŰJTŐ SZERVEZETEK TECHNIKAI KÉPESSÉGEIRE HATÓ KÜLSŐ KÖZVETETT TÉNYEZŐK ..................................................... 43 PÁRKÁNYI CSONGOR TITKOS ÉRTESÜLÉSEK A VATIKÁNBÓL – „ENGEL” TÖRTÉNETE ......................................................................... 58 ORSZÁGISMERTETŐ LÁNGNÉ PETRUSKA SZIDÓNIA LEHET-E A SZANDZSÁK A KÖVETKEZŐ KOSZOVÓ? ................ 79 KUTATÁS – FEJLESZTÉS LÉVAI ZSOLT – ÜVEGES ANDRÁS JÓZSEF SZÁZADOS A VASÚTI KÖZLEKEDÉS INFORMATIKAI ADATVÉDELME... 103 FÓRUM ELEVEN MÁRK ŐSHONOS ÉSZAK-AMERIKAI SZÉLSŐJOBBOLDAL II. – TÖRVÉNYEN KÍVÜLI MOTOROS BANDÁK ................................... 140 BIHARI RITA KÜLSŐ HATALMI ÉRDEKEK A NYUGAT-BALKÁN BIZTONSÁGI SZEKTORÁBAN .......................................................... 213 VÁRDAI MIHAIL ISTVANOVICS SZÁZADOS A VILÁGŰR MILITARIZÁLÁSÁNAK ÁLLAPOTA ....................... 227 AZ OLVASÓHOZ DR. MAGYAR ISTVÁN NY. DANDÁRTÁBORNOK MAGYAR KATONÁK DÉL-VIETNÁMBAN 1973–1975 – KÖNYVAJÁNLÓ ................................................................................... 244 E SZÁMUNK TARTALMA .................................................................. 246 A KÖTET SZERZŐI .............................................................................. 254 A FELDERÍTŐ SZEMLÉBEN TÖRTÉNŐ PUBLIKÁLÁS FELTÉTELEI ......................................................................................... 257 DR. KIS-BENEDEK JÓZSEF NY. EZREDES KORONAVÍRUS ÉS GEOPOLITIKA COVID–19: globális következmények, válságkezelés A COVID–19 okozta járvány a jelenlegi értékelhetőség szintjén nem állítja fejre a világot, de az egészségügyi biztonság és a nemzetközi együttműködés területén számos eddig bevált vagy annak hitt módszert és eljárást más megvilágításba helyez. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez az évszázad valóban globális eseménye. Járványként kevésbé tűnik annyira halálosnak, mint az 1918-as spanyolnátha volt, amely komoly gazdasági következményekkel is járt, amihez nem kis mértékben hozzájárult az első világháború. A jelenlegi járvány egy amerikai– kínai kereskedelmi feszültség közepette alakult ki, tesztelve a globalizáció korlátait, ismételten felvetve, hogy ki uralja a világot. Akkor érkezett, amikor Európát társadalmi és eladósodási válság sújtja, érlelődik a brexit gyakorlati megvalósítása, erősödnek a szélsőjobboldali mozgalmak. Technológiai területen globális verseny folyik, különös tekintettel az informatikai rendszerekre. A kínai vezetés a gazdaság átalakítására törekszik, ami már jóval a járvány előtt kezdődött, gondoljunk csak a hongkongi tiltakozásokra, a Kína-ellenes érzelmek megnyilvánulására Tajvanon, a nacionalizmus erősödésére Kínában az ujgur kisebbséggel szemben annak látszatával, hogy össze kell tartani a nemzetet. A koronavírusnak kétségkívül komoly hatása lesz a kínai gazdaságra. Elkezdődött az Egy övezet, egy út politikájának újjáélesztése, amihez hozzájárul a vírusjárvánnyal kapcsolatos védőeszközök világszerte történő szállítása. A járvány a projekt kivitelezésében közel 1000 Mrd USD veszteséget okoz.1 Késések várhatók a projekt végrehajtásában Dél-Ázsiában, különös tekintettel Sri Lankára, Kambodzsára, Indonéziára, de más területeken is jelentkezik a járvány hatása. Az utazási korlátozások érintik a kínai munkások külföldre utazását. A kínai gyárak bezárása pedig a logisztikai ellátólánc működésében okozhat zavarokat. Ideológiai területen megrázta a világot, hogy Kína nem, vagy csak korlátozottan adott információt (dezinformációt?) a járványhelyzetről. Globális hatalmi törekvéseit ez rendkívül hátrányosan érinti. A kínai tájékoztatás elmaradása érezhető az EU-intézmények Kínával kapcsolatos megnyilvánulásaiban is, bár megjegyzendő, hogy Kína a védőfelszerelések európai szállításával igyekszik kompenzálni ezt a hátrányát, amit az EU méltányol is. 1 AVDALIANI, Emil: What Coronavirus Could Mean for China. BESA Center Perspectives Paper No 1,527, April 13, 2020. https://besacenter.org/wp-content/uploads/2020/04/1527-What-Coronavirus-Could-Mean-for-China- Avdaliani-final.pdf; letöltés: 2020.04.13. BIZTONSÁGPOLITIKA 5 A Huawei-technológia terjedésének amerikai korlátozása kiélezte az ellentéteket az Amerikai Egyesült Államok és Kína, valamint az Amerikai Egyesült Államok és az európai szövetségesei között is. A karanténintézkedések rámutattak az információs rendszerek gyengeségeire, sebezhetőségére, a dezinformációk és a manipulációk terjedésére. Washington kampányt indított annak bizonyítására, hogy a vírus a vuhani laboratóriumból szabadult ki, nyílt forrásokból viszont bizonyítékok eddig nem kerültek napvilágra. A technológiák felhasználása a kormányok részéről a lakosság ellenőrzésére – a járványhelyzet követése és a terjedésének megakadályozása ürügyével – számos országban csökkenti a lakosság kormányzatba vetett bizalmát. A személyes információ biztonsága, az állam szerepe és kompetenciája témakörben számos vita várható a jövőben. A megegyezés helyett inkább fragmentáció várható ezen a területen az egyén és az állam között. A nemzetközi szervezetek sajátos szerepet játszottak a válság kezelésében. A választ a nemzetek, nem pedig a nemzetközi szervezetek adták meg. Ez alól kivételt jelent az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely koordináló szerepét igyekszik betölteni még akkor is, ha ezzel nem mindenki elégedett. A kialakult helyzet felveti a nemzetközi szervezetek jövőbeni válságkezelő szerepét is. Tény, hogy a legtöbb ilyen szervezet a második világháború vagy a hidegháború után, a jelenlegitől gyökeresen eltérő körülmények között jött létre. A nemzetközi szervezeteket a legtöbb bírálat Washington részéről éri, amely a tevékenységüket vagy korlátozottnak, vagy kevésbé hatékonynak minősíti. Kína ezt elfogadja, és világszemléletének megfelelően változtatásokat szeretne elérni. Ha ezeket az intézményeket (ENSZ, IMF, WTO) úgy értékelik, hogy nemcsak a 2008-as pénzügyi válság, hanem a 2019/20-as koronavírus-válság kezelésében sem hatékonyak, akkor elképzelhető, hogy a nemzetek mellőzni fogják őket. Ha megnézzük, hogy a nemzetközi szervezetek milyen szerepet játszottak az olyan válságok kezelésében, mint a közel-keleti, a dél-ázsiai, a migráció, vagy akár a klímaváltozás, akkor könnyen eljuthatunk az említett következtetéshez, és viták kezdődhetnek a globális kormányzás megváltoztatásáról. A COVID–19 okozta világjárvány kezelése újabb sokkot jelent a globális ellátóláncok számára is. Felhívja a figyelmet az üzleti kockázatokra, a globális kereskedelemre, a szállításokra, a stratégiai – különös tekintettel az egészségügyi – tartalékok képzésére. Röviddel a járvány kitörése előtt élte át a világ az amerikai– kínai kereskedelmi háborúban az ellátólánc problémáit, a kereskedelem és az üzleti élet folyamatosságának hiányát, a gazdasági nacionalizmus globális megjelenését.2 Az ellátási lánc folyamatosságának biztosításában nem feledkezhetünk el arról a tényről, hogy átrendeződés van a kínai gazdaságban, növekednek az árak, a termelés több területét áthelyezik Vietnamba és más dél-ázsiai országokba. Európában a brexit miatt változások lesznek, az Amerikai Egyesült Államok mérlegeli az Észak- amerikai Szabadkereskedelmi Övezet (NAFTA) fenntarthatóságát. Az árufüggő országok hosszabb szállítási idővel számolhatnak, egyes fogyasztási cikkek esetében 2 BAKER Rodger: Thinking Beyond COVID-19. https://worldview.stratfor.com/article/thinking-beyond-covid-19; letöltés: 2020.04.13. 6 BIZTONSÁGPOLITIKA pedig ellátási zavarok keletkezhetnek. A vírussal összefüggő fogyasztáscsökkenés hatással lehet a nemzeti pénzügyi stabilitásra. Ha a reformtörekvések lassulnak, akkor a kormányok inkább a szociális kiadásokra és az infrastruktúra fejlesztésére, valamint a külföldre irányuló szállításokra összpontosítanak forrásokat a gazdaság diverzifikálása helyett. Kína prioritásként fogja kezelni a belső fogyasztást. A COVID–19 által erősen sújtott Irán regionális versengésre és kapcsolatokra törekszik. Érdemes lesz figyelemmel kísérni azon országok helyzetét, amelyek külső támogatásra szorulnak, különösen akkor, ha nagy országoktól függenek. Ma számos olyan tényező van a gazdasági biztonság területén, amelyek előre még nem láthatók. Az előrelátás kapcsán jogosan merül fel, vajon a világ tudott-e a járvány megjelenéséről, annak kockázatáról. Véleményem szerint volt előrejelzés, például a közelmúltban is megjelentek járványok, bár nem világ-, hanem regionális szinten. Ha megvizsgáljuk az Amerikai Egyesült Államok globális trendeket előrejelző elemzéseit, ezekből kiderül, hogy a szakemberek már korábban is foglalkoztak a témával. A 2012-ben