Felderítő Szemle
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
KATONAI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLAT XIX. évfolyam 1. szám FELDERÍTŐ SZEMLE ALAPÍTVA: 2002 BUDAPEST 2020 A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tudományos-szakmai folyóirata Felelős kiadó Dr. Béres János altábornagy, főigazgató Szerkesztőbizottság Elnök: Dr. Béres János altábornagy Tagok: Dr. Magyar István ny. dandártábornok Dr. Tömösváry Zsigmond ny. dandártábornok Dr. Háry Szabolcs ezredes Dr. Magyar Sándor ezredes Dr. Deák Anita alezredes Dr. Fürjes János alezredes Dr. Tóth Sándor alezredes Dr. Vida Csaba alezredes Felelős szerkesztő: Dr. Deák Anita alezredes Olvasószerkesztő: Gál Csaba ny. ezredes Tördelőszerkesztő: Tóth Krisztina törzszászlós HU ISSN 1588-242X TARTALOM BIZTONSÁGPOLITIKA DR. VIDA CSABA ALEZREDES A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY HATÁSA A BIZTONSÁGRA – PARADIGMAVÁLTÁS A BIZTONSÁGI RENDSZERBEN ................ 5 DR. BABOS TIBOR EZREDES – SZAKALI MIKLÓS ALEZREDES MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA A TRANSZATLANTI KAPCSOLATOK TÜKRÉBEN ....................... 29 DR. SZENTE-VARGA MÓNIKA LATIN-AMERIKAI REGIONÁLIS SZERVEZETEK VÁLSÁGA .... 45 ERDÉSZ VIKTOR FŐHADNAGY AZ AMERIKAI GEOSTRATÉGIA KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE ....................................................................................... 62 ORSZÁGISMERTETŐ FELEGYI JÚLIA AUSZTRIA MIGRÁCIÓS POLITIKÁJA ............................................. 75 KEVEHÁZI KATA A NŐK BIZTONSÁGA OROSZORSZÁGBAN .................................... 86 BIHARI RITA TÁRSADALOM ÉS IDENTITÁS A NYUGAT-BALKÁNON ............. 97 KUTATÁS – FEJLESZTÉS ERDÉSZ VIKTOR FŐHADNAGY A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA FOGALMA, JELENTŐSÉGE ÉS HATÁSAI A VÉDELMI SZEKTORRA........... 118 FÓRUM ELEVEN MÁRK NÖVEKVŐ OROSZ AKTIVITÁS A TENGERI TELEKOMMUNIKÁCIÓS KÁBELEK KÖRNYÉKÉN – MEGJEGYZÉSEK A „LOSARIK-BALESET” KAPCSÁN .............. 133 KŐVÁRI LÁSZLÓ ALEZREDES A JÉGTÖRŐ HAJÓK FEJLŐDÉSE ÉS NAPJAINK JÉGTÖRŐI... 168 ÜVEGES ANDRÁS JÓZSEF SZÁZADOS AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTALÁNOS ADATVÉDELMI RENDELETÉNEK (GDPR) EGY ÉRTELMEZÉSE A BLOKKLÁNCALAPÚ RENDSZEREKBEN................................... 197 AZ OLVASÓHOZ E SZÁMUNK TARTALMA .................................................................. 208 A KÖTET SZERZŐI .............................................................................. 218 A FELDERÍTŐ SZEMLÉBEN TÖRTÉNŐ PUBLIKÁLÁS FELTÉTELEI ......................................................................................... 221 DR. VIDA CSABA ALEZREDES A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY HATÁSA A BIZTONSÁGRA – PARADIGMAVÁLTÁS A BIZTONSÁGI RENDSZERBEN Bevezetés A 2019 végén Kínában megjelent1 – és a korábbi koronavírusoktól2 eltérő – COVID–193 vírustörzs néven meghatározott, súlyos heveny légzőszervi tüneteket előidéző koronavírus (SARS-CoV-24) először regionális, majd viszonylag gyors terjedése következtében 2020 első hónapjaiban globális szintű egészségügyi járványt idézett elő.5 A különböző kontinenseken történő terjedését nagymértékben elősegítette napjaink globalizációs szintje, vagyis a nemzetközi közösség országai közötti interdependencia. A turizmus és a légi közlekedés robbanásszerű bővülésének következtében a vírus rövid idő alatt eljutott a nemzetközi közösség országainak többségébe, már 2020. március végén minimálisra csökkent azoknak a helyeknek a száma, ahol még nem volt jelent. Rendkívül gyors terjedése, viszonylag magas mortalitási rátája, illetve az ellenszer (védőoltás) hiánya globális egészségügyi válságot idézett elő, a nemzetközi közösség országa pedig – sokszor lehetőségeiken túli – erőfeszítéseket fordítottak a járvány elleni fellépésre. A gyors terjedést mutatja, hogy közel három hónap alatt a Föld lakott részének többségében megjelent, így nem maradtak olyan védett területek, ahol át lehetne vészelni a járvány lezajlását. A terjedését nemcsak a globalizáció, hanem a vírus jellegzetessége is elősegítette, mivel viszonylag könnyen terjed a levegőben 1 Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a vírus terjedését attól számolja, amikor a kínai hatóságok 2019. december 31-én jelentették, hogy Vuhan településen új vírusjárvány alakult ki. Rolling updates on coronavirus disease (COVID-19). https://www.who.int/emergencies/diseases/novel-coronavirus-2019/events-as-they-happen; letöltés: 2020.04.01. Egyes mértékadó sajtóforrások (The Guardian) szerint azonban az első eset 2019. november 17-hez köthető, amelyet szintén Vuhan településen derítettek fel. DAVIDSON, Helen: First Covid-19 case happened in November, China government records show – report. https://www.theguardian.com/world/2020/mar/13/first-covid-19-case-happened-in-november-china- government-records-show-report; letöltés: 2020.04.01. 2 A koronavírus a vírusok egyik csoportja, amely az emlősök és a madarak között fertőz, és légúti megbetegedést okoz. Az 1960-as évektől jelennek meg különböző fajtái, amelyek közé tartoznak a SARS és a MERS vírusok is. 3 A vírust a WHO 2020. február 11-én nevezte el: COVID-19 – Corona Virus Disease 2019. Rolling updates on coronavirus disease (COVID-19). https://www.who.int/emergencies/diseases/novel-coronavirus-2019/events-as-they-happen; letöltés: 2020.04.01. 4 Severe acute respiratory syndrome coronavirus 2. – a Vírusokat Rendszerező Nemzetközi Bizottság (ICTV) általi megnevezés. International Committee on Taxonomy of Viruses (ICTV). https://talk.ictvonline.org/; letöltés: 2020.04.01. 5 A WHO 2020. március 11-én minősítette világjárványnak, amikor már több mint 100 országból jelentettek megbetegedéseket. BIZTONSÁGPOLITIKA 5 (főleg köhögés és cseppfertőzés által) az emberek között. A halálozási rátával kapcsolatban még vannak viták, mivel a globális járvány közepén (elején) vagyunk, de jelenlegi adatok alapján feltételezhető, hogy viszonylag magasabb,6 mint a minden évben megjelenő influenzavírusok esetében, voltak/vannak azonban nála sokkal veszélyesebb vírusok is.7 A COVID–19 komoly fenyegetést inkább az idősekre és a súlyos betegséggel rendelkezőkre jelent, amelyre főleg az idősek (szüleink, nagyszüleink) miatt a társadalom sokkal érzékenyebb. A védőoltás hiánya azt jelenti, hogy nincs olyan kivételes réteg, ország vagy személy, amely vagy aki mentesülne a vírus hatása alól.8 A koronavírus-járvány biztonsági veszélytényező A fentiek miatt mindennapi életünket a koronavírus és a járvány elleni küzdelem oly mértékben meghatározza, hogy már teljesen átszövi az életünk minden szegmensét. A mortalitási ráta miatt rettegünk a vírustól, főleg minél idősebbek és minél betegebbek vagyunk. A vírus közvetlen létünket fenyegeti, ezért a biztonság egyéni szintjén – mindenképpen – ilyen tényezőnek lehet minősíteni.9 Meghatározó tényező, hogy ez a fenyegetés nemcsak azokat érinti, akik kapcsolatban állnak a fenyegetéssel és az az elleni fellépéssel, vagyis a közösség és a nemzet érdekében kiteszik magukat a fenyegetésnek (ide sorolhatók az egészségügyi személyzet, a fegyveres erők és a rendvédelmi testületek tagjai stb.), hanem mindenkit és – egyelőre – nincs védekezési lehetőség. Tehát minden egyes személy számára fenyegetést jelent, mivel bárki megfertőződhet és a betegség lefolyása nem jelezhető előre. Hasonló mechanizmusokat lehet felfedezni kisközösségi/közösségi szinten is, mivel a közösség tagjait (rokonainkat, barátainkat, ismerőseinket és munkatársainkat) közvetlenül fenyegeti a járvány. Nemzeti és nemzetközi szinten a járványnak már csak közvetett, de hasonlóan súlyos hatása van, mert a nemzetek létét ugyan nem veszélyezteti, de társadalmi, gazdasági, politikai következményei, valamint a bevezetett korlátozó intézkedések miatt a társadalom összes szegmensét, illetve a nemzetközi kapcsolatokat is befolyásolja. A nemzetek esetében a járvány alapvetően a gazdasági, a társadalmi és a politikai biztonság területén jelent komoly kockázatot. 6 A halálozási rátája eddigi adatok alapján magasabb, mint a korábbi koronavírus-járványok esetében. Az amerikai Johns Hopkins Egyetem adatai alapján 6,4%-os rátával számolnak, amelyet a statisztikai adatok is alátámasztanak. 7 Az elmúlt években az ebola vérzéses láz esetében 50–90% volt, de a 2003-as, szintén koronavírusos SARS esetében 15%-os halálozási rátával kellett számolni. RIES, Julia: Here’s How COVID-19 Compares to Past Outbreaks. https://www.healthline.com/health-news/how-deadly-is-the-coronavirus-compared-to-past-outbreaks; letöltés: 2020.04.10. 8 A Wikipédia gyűjti azon híres személyek neveit, akik áldozatul estek a vírusnak. List of deaths due to coronavirus disease 2019. https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_deaths_due_to_coronavirus_disease_2019; letöltés: 2020.04.10. 9 A biztonság szintjeit és dimenzióit a következő tanulmányomban tekintettem át: VIDA Csaba: A biztonság és a biztonságpolitika katonai elemei. Nemzetbiztonsági Szemle, I. évfolyam I. szám, 2013. pp. 89–91. https://folyoiratok.uni-nke.hu/document/nkeszolgaltato-uni-nke-hu/a-biztonsag-es-a-biztonsagpolitika- katonai-elemei.original.pdf; letöltés: 2020.04.01. 6 BIZTONSÁGPOLITIKA Nemzetközi (regionális) és globális szinten a járványnak szintén csak közvetett következményei vannak, amelyek a nemzetek által elrendelt intézkedésekből fakadnak. Nemzetközi szinten átalakítja az országok közötti kapcsolatokat: egyrészt csökken a bizalom, mivel tartanak a fertőzés terjedésétől, másrészt a segítségnyújtás fokozódása miatt szorosabbá válnak egyes kötelékek. A bizalom csökkenésére aktuális példa a határok lezárása, vagyis az országok bezárkózása. Várhatóan változni fog egyes országok jövőbeli státusa a nemzetközi közösségen belül, mivel lesznek, akiket jobban érint a válság, így veszítenek a szerepükből, míg más államok képesek eredményesen kezelni a veszélyhelyzetet, így növelik befolyásukat a nemzetközi folyamatokra. A koronavírus-járvány