II. ÉVF. 2. SZÁM – 2012. ÁPR.

szerint íródott, a rovatok tematikáját követ- A Bohém Fesztivál ve. Az egyedi írások mellett sorozataink is Lapzártakor vannak: a tánctörténettel most éppen a után valahogy charlestonnál járunk; Korb Attila Louis érkezett: Armstrongról, Zipernovszky Kornél pedig minden más Buddy Boldenrõl írt háromrészes sorozatot, 84 éves korában mindkettõnek a második cikke található a Bohém JazzMagazin mostani számában. Ha valami egy évben csak egyszer New York­ban történik, s ráadásul hosszú hóna- Eredetileg lett volna még a Bohém Feszti- pok szervezõmunkája után néhány nap alatt vállal foglalkozó írás, de Joe Murányi halála elhunyt vége is van, utána értelemszerûen nagy megváltoztatta a terveket. Ez a kis bevezetõ ürességet érez az ember. A Bohém Fesztivá- írás is csak az elõzõ bekezdés végéig tartott. Joe Murányi lok ilyen alkalmak. Jó utána visszagondolni Azóta jártam Mezõkövesden Pap Pálnál, aki emlékezõ írásunk a 16. oldalon a rendszerint fergeteges hétvégére, de máris annak idején Joe-ról portréfilmet készített, hiányzik a tömeg, hiányoznak a jópofa, s kaptam tõle néhány régebbi felvételt, amin barátságos és nem utolsósorban világszín- Joe-val együtt játszunk. Elõbb-utóbb jó vonalú zenészek, s már várjuk a következõt. lenne valamit viszontlátni ezekbõl, legalább Nem csak mi, szervezõk, de a közönség is. a világhálón. Ezért, ha majd elõkerül min- Idén is megkaptuk azt a dicséretet, amit den videó (többek között a 2003-as mezõ- szinte minden évben: eddig ez volt a legjobb kövesdi koncertünk három kamerás felvéte- fesztivál. Meggyõzõdésem, hogy ezt jövõre le), akkor igyekszünk képileg is méltó emlé- is sokan mondják majd. ket állítani Joe Murányinak. Egyelõre a kecskeméti nyolcvanéves születésnapi kon- Mindenesetre a Bohém Fesztivál után cert van meg, de a felvétel minõsége miatt valahogy minden egy kicsit szebbnek, jobb- sajnos csak dokumentumértékû, annak nak tûnik. A lendület, a lelkesedés egyelõre viszont, elsõsor-ban Joe bácsi tüneményes nosztalgiázást, számvetést jelent, majd és informatív szövegei miatt, rendkívül hamarosan elkezdõdik a jövõ évi fesztivál érdekes. Bohém VIP-tagoknak hamarosan szervezése. Addig is jól esik visszatekinteni, elérhetõvé tesszük. ezért ebben a számban néhány írás a huszonegyedik Bohém Fesztiválról szól. Füstös-Simon Zsuzsanna riportja a 2. IMPRESSZUM: oldalon olvasható, én az anyagi háttérrõl Bohém JazzMagazin írtam a 11. oldalon, s ezúttal állandó csak Bohém VIP-tagok részére szerzõnk, Kovax önéletrajzi ihletésû írása is részben a Bohém Fesztivál körül forog

Ha már önéletrajzi ihletés, akkor a véletlen Dr. Ittzés Tamás úgy hozta, hogy Szalóky Béla is ehhez a 6001 Kecskemét, Pf. 652. mûfajhoz folyamodott ebben a számban. A 0620/336-4620 többi cikk az eddigiekben megszokott rend [email protected] békés, nyugodt kisugárzásával teljesen elbû- Hétszer három szó völt. Gondolták volna, hogy Herbert igazi „magyar-rajongó”? Elmesélte, annyira sze- a huszonegyedik reti Magyarországot és az itt élõ embereket (fõként nyitottságuk és érdeklõdésük miatt), Bohém hogy ha lehetõsége lenne, invesztálna egy lakásvásárlásba. Egyébként ízlett neki a szülinapi torta, és a fesztivált az alábbi Fesztiválról három szóval jellemezte: és avagy: 7*3=21 Apropó, boogie. A táncosok produkciója is feledhetetlen élményt nyújtott a vendég- kulisszák, élmények, seregnek – köztük e cikk írójának is. Az egyik párossal beszélgetve kiderült, milyen vélemények is volt ez a fesztivál „táncos szemmel nézve”: és . Füstös­Simon Zsuzsanna rendhagyó fesztiválbeszámolója Rendkívül furdalta az oldalamat a kíván- csiság, hogy megtudjam, ki is rejtõzik pon- tosan a George Washingmachine név mö- gött. Odaszegõdtem hát az ausztrálosan laza Mosógép Úr mellé, arra hivatkozván, hogy A Frank Muschalle Triót is megszólítottam, péntek esti fergeteges koncertjén kijelentet- ám érdemben csak a zongoristájukkal, te, bárki bármit kérdezhet tõle. A felajánlott Frank Muschalléval tudtam szót váltani, lehetõséggel élve így tudtam meg, hogy a ugyanis az együttes többi tagja a jam session, whiskey a kedvenc itala. Azonban amikor vagy a borozgatás okozta mámor miatt – az eredeti nevérõl kíváncsiskodtam, csupán ezt én megítélni nem tudom, a zenészeknél annyit árult el, hogy Fred Washingmachine semmi sem biztos – már igencsak hangu- valójában. latánál volt. Frank mesélt elsõ találkozásuk- ról, amire Bécsben került sor, és azóta immáron 14 éve járnak együtt koncertekre. Hogy milyen is volt az idei, Bohé- Az õ szavaival élve az idei fesztivál mek által szervezett nemzetközi és az egész rendezvényt a jazzfesztivál? Könnyebb arra a kérdésre jellemezte. válaszolni, hogy milyen nem volt: unalmas, szomorú és egyhangú. A 2012. március Utolsó beszélgetõtársam egy szimpatikus- 23-25-ig tartó XXI. Nemzetközi Bohém nak tûnõ fiatalember volt, akivel már ama Ragtime & Fesztivál osztatlan sikert kora hajnali órán – új idõ szerint 01:30 kor aratott. Ezt onnan tudom, hogy magam is – igen nehézkesnek tûnt a kommunikáció, ott voltam – mindent láttam és hallottam ugyanis az óraátállítás miatti idõeltolódás (majdnem) –, meg persze többen mondták egyre laposabb szempillamozgásokat ered- is nekem. Hogy ki és mit mondott? Sokan, ményezett. Annyit azonban megtudtam sokfélét, leginkább pozitív aspektusból. No de miért éppen Washingmachine? tõle, hogyan értékelte az idei fesztivált: Gyerekkori történethez kötõdik a válasz, Például az a holland pár, akik most elõször mert a kis George gyermekként olyan izgága voltak ezen a fesztiválon, így vélekedtek: és pörgõs volt, mint egy mosógép; így Következtetéseim tehát komolyak és helyt- és ragadt rá a Mosógép Gyurka becenév. állóak a Bohém Fesztivállal kapcsolatban: Önmagát – Washingmachine mivoltát – a aki a jazzt szereti, rossz ember nem lehet – színpadon sem hazudtolta meg, a maga legalább is nem nagyon. A jazz egy más Egy rendszeres fesztivállátogató csapat pörgõs módján igazi élõ show-t produkált világ: boldog, önfeledt, gondfelejtõs, ami tagjai szerint: és zenélés közben. kihozza a „bolondosságot” még a legmo- gorvább emberekbõl is. Dániel Balázs, a boogie-woogie zongorista Herbert Christ, az idén hetvenedik születés- szerint a jazz fesztivál maga volt az a napját ünneplõ német jazztrombitás a maga Bohémságra fel 2013-ban is! Találkozunk a és a helyszíne. huszonkettedik fesztiválon 2013. március 22-24-én! N�� C��� Z���, T��� I�! – a cake walktól a swingig • Vajda Gyöngyvér, Janicsek Gábor Gyöngyvér és Gábor együtt nyertek párban swingtánc­világbajnoki címet. A 25éves Bohém­gálán is színpadon voltak. Mindketten foglalkoznak tánctörténettel is, tanítanak a Táncmûvészeti Fõiskolán.

Charleston korábban Dél-Carolina állam az idõk folyamán A downtown a belvárosi Fehér népek táncai (USA) központja volt, ahol egyébként kitört stílust jelöli, ami a fehérekhez közelebb álló az amerikai polgárháború. Azóta kiemelt egyenes testtartású stílus volt, az uptown a és a charleston jelentõségét valamelyest elvesztette, ma kb. felsõvárosi harlemi stílust jelölte, ezt elsõ- 120 ezer lakosú, komoly kulturális élettel sorban a feketék táncolták. rendelkezõ város. Nevét Károly angol ki- Az afro-amerikai táncok egy része rályról kapta. A város sokak szerint egyben A foxtrottból a húszas évek közepe környé- fehér táncformákból eredeztethetõ a táncnak is névadója, amely ellen a korabeli kén két tánc alakult ki: egy lassabb, a – mint ahogy a fekete és kreol jazz-zenészek polgármester élénken tiltakozott, mivel az slowfox és egy gyorsabb a quickstep, is többnyire a fehérek népszerû dallamait akkori erkölcsi normák elvárásainak nem melyet kezdetben „ használták alapanyagként. A New Orleans-i felelt meg az újfajta mozgásvilág. A tánc -nak is neveztek. A társastáncok kreol zenekarok a táncmulatságokon általá- sem tartásában, sem mozgásanyagában nem közül leginkább a quickstepbe épültek bele ban tett eleget a kor prûd amerikai gondol- a charleston virtuóz elemei. A táncra jellem- álló sorozatokat játszottak, amelye- kodásmódjának. zõ a boka és térd ruganyozása, a könnyed ket szünet elõtt egy zárt le. száguldás, a rendelkezésre álló tér teljes A charleston kialakulása a ragtime-jazz betáncolása. A korai francia, spanyol és portugál idõszakára tehetõ és a déli államokban már telepesek Amerikában született 1903-ban táncolták a tánc alapjait: Egy A korszaknak szintén fontos tánca volt a leszármazottjai számára a , a évtized múlva jelenik meg a színpadon az breakaway, amelynek jelentõsége abban - melyet is hívtak – a új mozgásvilág a nagyközönség elõtt, és így állt, hogy a nagynevû idõs táncosok szerint és végül a pótolta a korábbi segítségére lesz az új divatõrület létrejötté- átmenetet képzett az elõzõekben felsorolt . A táncolásakor nek, elterjedésének. Az új stílus kedvelt volt táncok és a lindy hop között, melyet a nem kell semmi különösre gondolni, mint a fiatalok körében, különösen a korszak következõ részben fogunk bemutatni. neve is mutatja egy sima lépés elõre, amit lázadó hölgyeinél, akik rövid ruhát viseltek, még egy sima lépés követ és így ennek ami alól végre lekerült a fûzõ, és az új YouTube videók a cikk és a táncok könnyebb köszönhetõen kialakul egy gyors sétalépés. frizuradivatnak köszönhetõen lebegett a megértéséhez: A leírtak alapján nyilvánvaló, hogy a tánc hajuk a tánc közben. elsajátítása akár öt perc alatt is http://www.youtube.com/watch?v=w_le0Q5D5IE megtörténhet. A annyiban különbözik a -tõl, hogy nem elõre http://www.youtube.com/watch?v=s2zmnsJhTBA haladó, hanem egy oldalazó lépés. Gyakorlatban a tánc: a jobb láb oldalra lép és a bal láb súlytalanul mellé zár, majd a bal http://www.youtube.com/watch?v=xuDJ-qOi8uQ láb lép oldalra és a jobb zár súlytalanul mellé és így tovább a páros másik tagja http://www.youtube.com/watch?v=ZJC21zzkwoE természetesen ennek tükörképét táncolja. http://www.youtube.com/watch?v=s58iTzznkp0 A zenekarok 1910 körül általában már csak http://www.youtube.com/watch?v=TRveIIe4uAs egy vagy más néven játszottak éjfélkor, ami az idõsebbek http://www.youtube.com/watch?v=22igp-ihYN4 számára a tánc végét jelentette. A fiatalabbak még maradtak -et táncolni.

James Reese Europe ragtime-zeneszerzõ a táncos házaspár, Irene és Vernon Castle bizalmi muzsikusa is volt. A házaspár A charleston világszerte nagy népszerûség- 1914-15-ben óriási nek örvendett és a ’20-as években élte feltûnést keltett egy, fénykorát. Rengeteg Broadway show-nak, a cake walkhoz ha- mulatónak szerepelt a mûsorán, például a sonlóan korszakot világhírû Siegfield Follies és G. White a teremtõ tánccal, a c. afroamerikai revûjében, a róluk elnevezett musicalek közül pedig az castle walkkal. A címû híres zenés film betétjeként is. A késõbbiekben nekik charlestonra jellemzõek a nagy, laza moz- és Europe-nak tulaj- dulatok (karokkal és a felsõtesttel), a lábfej donították a fox- jellegzetes mozgása és lépéssorozata. A trott megalkotását táncot táncolták párban, szólóban, és vonal- is. táncként is. Különbözõ stílusai alakultak ki M������� M������ C������� – a klasszikus jazz stílusjegyei • Korb Attila Attila, a Bohémekhez egykor 13 évesen kerülõ harsonás, kornettes, zongorista, énekes a magyar jazzpaletta egyik legtehetségesebb figurája. Segítségével érthetõbbé válik a klasszikus jazz és más füllel hallgat majd zenét az olvasó.

hangszerelése (elsõ szaxofontéma). Arm- vibrafon bevezetõje utáni trombitatémát, strong énekét illetve szólóját jellemzõen de vegyük csak az elsõ 3 hangot. Három szõnyegszerûen, egyszerû tartott hangokkal egyenes, nyers, „nemtörõdöm” hangot 2. rész: kísérik. Ezeket a felvételeket hallgatva hallunk! Ez a lecsupaszított egyszerûség is akaratlan is feltûnik, hogy a számok nagy része Louis Armstrong stílusának (nem is A big band korszak általánossággal egy meglehetõsen magas csoda, hiszen aki még nem is olyan régen hangon végzõdnek. Mondhatni Louis szénlapátolásból próbált megélni ). Ezzel minden zárásnál kivágja a magas C-t (persze szemben természetesen a számvégi ez általában jóval magasabb hangot jelent). „csillogó-villogó” kadencia és a záró magas A When You’re Smiling utolsó trombita- hang sem marad el (ezúttal egy magas F-et témája (a szám kb. utolsó 1 perce) például hallunk). A -ben nagyon komoly technikai felkészültséget, („Megõrjítesz”) megnyilvánul Louis fizikai állóképességet igényel – Louis mégis showmansége is. Röviddel a szám kezdete megkérdõjelezhetetlenül, teljes átéléssel után leállítja a zenekart és egy kis szöveges fújja. A hosszabb hangoknál minden eset- interlude következik, majd mikor újra ját- 1929-ben Louis Armstrong New ben (hangmagasságtól függetlenül) megfi- szani kezd a zenekar, folyamatosan biztatja York-ba megy, ahol mint igazi gyelhetõ az a jellegzetes armstrongi vibrátó, õket, dumál, együtténekel a szólistával, sztárt fogadják. Nincs többé második ami már-már ajaktrillába csap át. teljesen átadja magát a számnak és trombitálás, vagy énekesnõ kísérés, igazi „megõrül”. Az énekes szakasz középrészé- szólistaként („featured soloist”, ahogy ott ben (ami egyébként egy elég sûrû szöveg mondják) kezelik. A következõ bõ 15 évben lenne) scattel! – persze ez még talán jobban nagyzenekarok (big bandek) élén valódi is szimbolizálja a szöveg szerinti õrületet a showmanként szórakoztatja a nagyérdemût. szeretett kedves iránt. A lassú, Elsõ munkája a Hot Chocolate c. show- nyugodt elõadásmódja talán hitelesebben mûsor, aminek zenéjét és szövegét a híres meséli el az egykori kaszanova történetét, szerzõpáros Thomas „Fats” Waller és Andy mint a Louis Prima által elhíresült vidám Razaf írták. Armstrong sikerszáma az shuffle-os verzió (ahogy manapság talán volt! többen ismerjük ezt a dalt). A gyors trombita szólórész után kiszélesedõ Életre kel a Louis Armstrong & his kadencia szabályosan elsiratja kiöregedett Orchestra. Ez persze nem egy állandó dzsigolónkat. zenekart jelentett. A kísérõ bagázs felállása 1930-ban Los Angeles-be megy ahol Louis városról városra, vagy akár lemezfelvételrõl Armstrong & his New Sebastian Cotton Louis Los Angelesben kapta elsõ filmszere- lemezfelvételre változhatott, cserélõdhetett Club Orchestra néven készít felvételeket, pét (Ex-Flame), amit számos további felké- (fõleg 1935-ig volt ez igaz). A trombitás illetve a New Cotton Club nevû helyen rés követett. A bravúrszámok mellett (amibe már bele- játszik rendszeresen. A zenekar dobosa címû 10 perces rövidfilm például egy jazz- kóstolhattunk a Hot Five/Hot Seven ezúttal (akivel vibrafonos- õrültrõl szól, aki folyamatosan Louis felvételeit hallgatva) Louis egyre többet ként késõbb Benny Goodman kvartettjében Armstrong zenéjét hallgatja otthoni énekel! Pl. a még ’29-ben felvett találkozunk). Olyan kiváló felvételek készül- gramofonján, majd amikor álomba szende- -ból 3 különbözö take (felvétel) készült, nek ekkor, mint pl. a , vagy a rül, Jazzmánia ország királyaként találja két instrumentális és egy énekes – az . Az énekeknél magát, ahol Louis Armstrong és zenekara instrumentális trackeket nem adták ki! Az megfigyelhetõ, hogy a dallammal nagyon tigrisbõrbe bújt õsemberekként játszanak elsõ trombitatéma ritmikussága, dallam- szabadon bánik a mester. Valamikor egy fõhõsünk szórakoztatására. A filmben hall- világa utánozhatatlan. A szóló közepén hangot ismételgetve mondja a szöveget, ható az I’ll Be Glad When You’re Dead You illetve végén található breakben is használja figyelmen kívül hagyva az eredeti Rascal, You és a Shine is. De Louis zenéje azt a bizonyos bõvített kvintet, ami minden dallamhangokat; vagy éppen teljesen más egy 1932-es Betty Boop rajzfilm-epizódnak alkalommal mosolyt csal az ember arcára. irányba viszi a dallamívet egy-egy nyomaté- is alapjául szolgált ( Az elõbb említett felvétele egyébként Jimmy kosabb szó kihangsúlyozása végett. Nagy ), ahol gyakorlatilag egy Strong klarinétozik, Fred Robinson harso- iskola lehet ezeknek a felvételeknek az kannibált alakít. A címadó dalon kívül a názik, és dobol (természetes átnyálazása, ha az ember komolyabban akar rajzfilm végén elhangzik a Tiger Rag is. a bigband tagjaiként)– ugye ezek a nevek jazzénekléssel vagy akár csak a mûfajjal ismerõsek a második Hot Five felállásából. foglalkozni – és itt hangsúlyoznám, hogy Közben 1931-32-ben visszamegy Egy másik felvételen a nem a rekedtes (sokak által unásig utánzott) Chicagóba ahol több Hoagy Carmichael -n Pops Fosters bõgõzik (vonóval), hangszínrõl beszélek, hanem kizárólag a szerzeményt is rögzít, többek között illetve J. C. Higginbotham játssza a harsona- zenei megoldásokról, ritmusról de errõl ot és a t. Utóbbit élete szólót. Ezeken a korai big band felvételeken még lesz szó késõbb. A végéig elõszeretettel játszotta. Ez idõ tájt a zenekari kíséret még elég „sweet”-es éneklésénél talán még fokozottabban tartóztatják le marihuána birtoklásért – („édeskés”, finom, vibrátós játékmód). érvényesek az elõbb felsorolt jellemzõk. De felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik. Kiváló példa erre pl. a figyeljük csak meg a Lionel Hampton Élete végéig rabja maradt a szernek – de nem próbálkozott soha az erõsebb ellenpontozásról van szó. Az ellenpont felesége (1942-tõl) Lucille Wilson lett, aki drogokkal. A következõ években elsõ ízben általában inkább harsonás feladatkör (a élete végéig kitartott mellette. látogat Európába. Dániában, Svédország- dallam kiegészítése, kitöltése – volt már ban, Norvégiában, Hollandiában és Angliá- errõl szó), de itt az elsõ periódusban Louis A ’40-es évek elejére kifulladt a ban turnézik. ’34-bõl Koppenhágából ma- trombitája kapja a feladatot (miközben a swingkorszak. A revival, illetve a radt fönn egy videófelvétel, amin három dallam tenorszaxofonon szól). Néha mintha bebop hódított. A big band zene kiment a szám erejéig ( már-már inkább a trombitára figyelnénk divatból. Louis zenekara elfáradt, egyre ) láthatjuk a Louis Armstrong & jobban, mint a szaxofon szép melódiájára. kevesebb volt a koncert, illetve a lemez- His Orchestra élõ koncertjét. Louis Louis nagyon nagy mestere volt ennek – felvételek is megcsappantak. Louis a köztu- mozdulataival valósággal hergeli zenekarát. olyan, mintha elõre megkomponált zene datban maradt – Glaser tudta, hogy hamaro- Itt látható milyen kiváló showman volt már lenne Egy másik ’36-os felvétel a san újítani kell, vagy pártfogoltja is eltûnhet akkor is. A számok összeválogatása is kész . Itt a ritmust figyeljük! Már a a színrõl, mint ahogyan több New Orleans-i show-mûsor: egy lassabb középtempó, egy koppenhágai videón (Dinah, Tiger Rag) zenésztársának is fel kellett adnia a gyors és egy még gyorsabb, és persze a záró feltûnhetett, hogy miközben a zenekar egy zenészséget. ’47-ben végül Glaser összerak hangok is egyre magasabbak. igen gyors tempót játszik, Louis mesterien egy kisebb zenekart egy New York-i játszik/énekel a zenekar „felett”; mondhat- koncertre (Jack Teagarden a csapat ni a tempó felett. Nem leírható, nem harsonása) – az óriási sikerre való tekintettel utánozható ritmusokról van itt szó – ez egy néhány hónapon belül megszûnik a Louis speciális tempóérzet. Miközben pontosan Armstrong & His Orchestra és átveszi a tudja, hogy a zenekar hol jár, a saját játékát helyét egy hat tagú formáció, amivel Louis egy teljesen más ritmikai dimenzióba élete végéig folyamatosan koncertezett a helyezi, ami a végterméket hallgatva mégis világ minden pontján; ez volt a Louis tökéletes egészet alkot. Persze ha ezt Armstrong & His All Stars, errõl szól majd magának Louis Armstrongnak magyaráz- Armstrong-cikksorozatunk harmadik, nám, valószínûleg nem értené, mirõl befejezõ része. beszélek – hiszen õ ezt így érezte és kész, ez volt neki a normális. A felvételen az ének kör után hallunk egy kiválóan eljátszott, Miután visszatért Amerikába Joe Glasert virtuóz szaxofon „soli”-t (amikor többen teszi meg új menedzserének, aki élete végéig szólóznak), ami a Russell zenekar profi mellette marad és kemény kézzel, színvonalát mutatja. A szám vége félelme- kompromisszumokat nem tûrve rendezi tes, 3 periódust játszik a mester, persze Képes magyar hanglemez­történet ügyeit. Glaser ’35-ben rögtön megszerzi egyre magasabban, és hát a ritmus június 10­ig kedvezménnyel („kibérli”) a teljes Luis Russell zenekart a Bohém Webáruházban! (Luis Russell zongorista a korszak egyik legjobb fekete big bandjének volt a vezetõje), ahol Armstrong igazán otthon tudta magát érezni, hiszen többségében régi Bajnai Klára és Simon Géza Gábor New Orleans-i cimborái (Henry „Red” legújabb könyve, a kétnyelvû (ma- Allen, Pops Fosters, Albert Nicholas, vagy gyar-angol), 1121 színes fotót tartalmazó, a dobos Paul Barbarin) ültek a zenekarban. A/4 formátumú, 176 oldalas kötet 5000 Ft helyett 4500 Ft-ért kapható a Bohém Web- áruházban: http://bohem.shoprenter.hu

Az 500 Ft-os kedvezmény érvényesítéséhez a vásárlás végén meg kell adni a BJM66 A számtalan big band felvétel mellett 1937- kódot. A vásárláshoz regisztrálni kell! 40 között összesen 12 unikumnak számító számot rögzít a Mills Brothers énekegyüt- tessel közösen. Ezek között került lemezre az illetve a A négy Mills testvér specialitása a hangszerek utánzása volt. John Mills maga volt az egyszemélyes ritmus- szekció. Mély hangjával kiválóan utánozta a tubát (igen, az énekhang – én is azt hittem elõször. hogy hangszer). A többi testvér Harry, Herbert és Donald pedig a szóló- hangszereknek voltak kiváló imitátorai. A Song Is Ended-ben például Louis kezdõ vokálja alatt mintha egy szordínós trombita A formáció neve természetesen ugyanúgy ellenpontozna (tiszta Muggsy Spanier). Louis Armstrong & His Orchestra maradt, csak ugye a csapat felállása fixálódott. ’36- ’38-ban végül elválik Lil Hardintól, és ban így került lemezre pl. az elveszi Alpha Smitht. Míg Lil elég rövid c. (mára sajnos feledésbe merült) pórázon tartotta, irányította Louist, Alpha gyöngyszem is, ahol megint csak felfedez- gátlástalanul költötte a pénzét – tehát ez a hetõ egy armstrongi névjegy. Ezúttal az házasság sem tartott örökké. Negyedik E��������� N�������� • Joe Fritz A mindig kifogástalan eleganciájú Fritz Józsi 1997­ben Bohém­tag is volt. Rendkívül népszerû, minden szempontból egyéni stílusú klarinétos, jelenleg saját zenekarával (Joe Fritz Band) és különbözõ formációkkal hallható, fõként Budapesten. Rengeteget tud a jazzrõl zenész és történész szemmel egyaránt, rovatában egy­egy kevéssé ismert kiváló zenésszel foglalkozik.

amely leröpítette a felvevõtût a amikor Krupát San Franciscóban egy drog- „A” swingdobos: viaszlemezrõl). ügylet miatt lesittelték. Úgy gondolta, hogy karrierjének vége. Visszatért New Yorkba, Gene Krupa Ezután Krupa és Condon 1929-ben New hogy zenei tanulmányokat végezzen és Yorkba költöztek. Krupa leginkább színhá- zenét szerezzen, de Goodman rábeszélte, zakban dolgozott, többek között Red hogy ismét csatlakozzon zenekarához, Gene Krupa korának egyik legdiva- Nichols vezetésével, ahol Benny Goodman amellyel a Keleti-part amerikai katonai tosabb és legjobban fizetett zené- és Glenn Miller partnere volt. 1934 végén bázisain turnézott. Amikor Goodman a sze volt, és emiatt néha még szakmai ber- csatlakozott Benny Goodman big bandjé- turnét egész Amerikára kezdte kiterjeszteni, kekben is megfeledkeznek jazztörténeti hez. Krupa volt a leglelkesebb zenekari tag, akkor Krupa úgy döntött, hogy hátramarad. jelentõségérõl. 1909. január 15-én született aki úgy kezelte a zenekart, mintha a sajátja Meg volt gyõzõdve róla, hogy a közönség Chicagóban, gyermekkorában kezdett do- volna, és segített kialakítani a Goodman ellene van, és ezért inkább Tommy Dorsey- bolni, bár édesanyja azt akarta, hogy papnak band jellegzetes stílusát. A zenekar 1935 hoz csatlakozott, azt gondolta, hogy egy menjen. Szabályos zenei tanulmányokat augusztusi áttörése után Krupa sztár lett. New York-i filmszínház zenekarának névte- végzett, és emellett olyan zenészeket hallga- Hírneve és népszerûsége a rajongóknál azon lensége megfelelõbb lesz számára. Megjele- tott, mint Baby Dodds, Zutty Singleton és alapult, hogy igen látványosan játszott és jó nése tapsvihart váltott ki, és ez a figyelem Tubby Hall. 1927-ben Red McKenzie név- filmsztárarca volt, ami alkalmilag Good- elvezetett rehabilitációjához. Dorsey-val leges vezetése alatt készítette el elsõ lemez- mant irritálta, és Krupa gyakori tempóvál- turnéra ment, majd amikor lehetõsége volt felvételeit, amit tulajdonképpen a legendás toztatásai sem javították viszonyukat. Az rá, újra megalakította saját zenekarát. Olyan gitáros-zenekarvezetõ szer- 1938-as Carnegie Hall-beli koncert után zenészek szerzõdtetésével, mint Charlie vezett, akinek szintén ez volt az elsõ felvéte- röviddel Krupa és Goodman nyilvánosan Ventura, Red Rodney és Don Fagerquist, a le. Ezen a jazztörténeti jelentõségû felvételi összevesztek (Goodman egyébként sem banda elérte az akkori idõk modern megszó- napon elõször rögzítettek basszusdobot. A arról volt híres, hogy könnyû ember lett lalását. Gerry Mulligan hangszereléseit ját- nagydob egyfolytában a basszushangszerrel volna), Krupa ekkor saját zenekart alapított. szották, míg maga Krupa sohasem tudta játszik együtt, vagy akár anélkül is megállja 1941-ben leszerzõdtette -et és saját stílusát átalakítani azóta, hogy a húszas a helyét mintegy a tuba vagy a bõgõ helyette- Anita O'Dayt, s ezzel a közeljövõ két évek végén megérkezett New Yorkba. Ké- sítõjeként. (Korábban a hangmérnökök legnagyobb jazz-sztárját sikerült együttesébe sõbb a Jazz At The Philharmonic-kal turné- rettegtek a nagydob keltette rezonanciától, illesztenie. 1943-ban feloszlott a banda, zott, majd a hatvanas években alkalmilag újra fellépett a Benny Goodman Quartettel (Teddy Wilson és Lionel Hampton társasá- gában). A hatvanas években egészsége megrendült, elõször szívinfarktust kapott, majd leukémiás lett. A hetvenes évek elején már New York környékére korlátozta fellé- péseit (ekkor szinte már csak Goodman kvartettjében játszott), és a legtöbb fellépé- sét vérátömlesztés elõzte meg.

Krupát látványos stílusáért imádták a rajon- gók, s ennek nagy szerepe volt a Goodman- nagyzenekar 1939 elõtti áttörésében. Big band játéka ugyanakkor sohasem volt igazán finom és swingelõ. Krupa a Goodman-trió- ban és -kvartettben hozta a legjobb formá- ját. Ezeken a felvételeken csak seprûvel játszott, finoman, ügyesen és nagy lelkese- déssel. Jazztörténeti jelentõségû a Benny Goodman big banddel készitett verzió, melyet egy idõben betiltottak a táncos helyeken, mivel lendülete és hosszú- sága miatt sokan extázisba estek a táncosok közül. Ez is egyike a halhatatlan jazzfelvéte- leknek.

Gene Krupa 1973-ban halt meg. Felvételei jókedvûek és látványosak. Nem avulnak el, mivel Krupa egy született showman volt, miközben állandóan küzdött saját belsõ önbizalomhiányával. S��������� J���S���� • Kovács Tamás Kovax kecskeméti és jazzharsonássá válásában fontos szerepe volt a Bohém Fesztiváloknak. A jazzfõiskolás évek után a Jazz Steps harsonása lett, de több zenekarban is szívesen látják mint „állandó kisegítõt” (így természetesen többször volt a Bohémekkel is koncerten és turnén). Megrögzötten hisz a klasszikus jazz nagyszerûségében, egyéni hangú írásaiban elsõsorban stiláris és minõségi kérdéseket boncolgat – rendkívül szórakoztatóan.

Korb Attila (aki, ugye, Atika) 1995-ben hogy benézett Ittzés Tamás is, meghallga- Hogyan lettem megalapította a Little Jazz Bandet, ahol tott minket, kijavított pár „tá-titi-t” a „Szen- tenorkürttel mûködtem és a hátsó sorban tek”-kottában. Attila adott kazettákat hall- dixieland huligán oktávval magasabban fújtam a basszust a gatni, ezek közül nagyon szerettem az tuba mellett. Ez ma már elég viccesnek Trust me, I’m a avagy: miként tûnik. A ’96-os Bohém Fesztiválon mutat- musician c. lemezét. Meg is csináltunk két koztunk be. Ezekben a korai években számot róla, melyeket én énekeltem, az változtatta meg az történt, hogy az egyik jam session-ön Dö- egyiket halandzsázva, mert túl lusta voltam mötör Kristóf klarinéton és jómagam tenor- megtanulni a szöveget. Eleinte arra töreked- életem egy kürtön egy 10-15 perces önmegvalósító tünk, hogy a teljes egészében felvételrõl leírt össze-vissza tülköléssel – a „Szentek” számokat minél autentikusabban adjuk elõ. (When The Saints Go Marchin’ In) körére A tanulási folyamatnak kiemelten fontos ártatlannak tûnõ – exponáltuk magunkat. Idõsebb jazz- része volt ez. Hallgatni, leírni, megtanulni, zenész érdekes módon egy sem volt a eljátszani. Késõbb sem csináltam mást, vírusfertõzés környéken. Talán csak hagyták, hadd érvé- amikor Carl Fontana és Bill Watrous bebop- nyesüljenek a szárnyukat próbálgató fiata- szólóit tanultam meg. Pár napja ért véget a Bohém Feszti- lok, vagy az is lehet, hogy a ricsaj miatt vál és a friss élmények kapcsán maradtak távol. Inkább ez utóbbit valószí- Atika 13 évesen Bohém lett. Õ volt a elmerengtem kicsit a múlton. Tulajdonkép- nûsítem. Volt ott minden, elénekeltem az zenekar egyik fõ attrakciója, csodagyerek és pen nagyon sokat köszönhetek a Bohém Indiana-t, de elõtte elrontottam a belépést tini-nindzsa – agilis játéka miatt. Évekkel Fesztiválnak. Ott tapasztaltam meg, milyen a zongora vampre. Kristóf eljátszotta a késõbb Zolika is Bohémmá vált. Úgy lát- magával ragadó hangulata van a közös Tango Palace-t Joe Murányi által megihlet- szik, a vírusfertõzés következõ stádiuma ez, örömzenélésnek. Valóságos katarzist éltem ve, de valami belépést õ is kihagyott, így az a Bohémkodás. Megjegyzem, azóta már át az egyszerû, de annál kifejezõbb dallamo- épp ott bábáskodó Korb Géza bá’, aki nekem is volt szerencsém, mégha ideiglene- kat hallgatva. Felemelõ érzés volt a zenén klarinéttanár és nem mellesleg Atika édes- sen is, Bohémmá válni. A járvány újabb keresztül kapcsolatot teremteni más zené- apja, erõteljes avizóval segítette Kristóf áldozata Papp Matyi pozanos. Ígéretes szekkel a világ minden tájáról. Soha nem játékát. tehetség, akinek a jam session-ökön tanúsí- felejtem el azokat a boldog perceket, mikor tott lelkesedése, eltökéltsége mutatja, õ is a közös zenélés után fáradtan, de feltöltõd- Egy évvel késõbb aztán csatlakozott a Little menthetetlenül megfertõzõdött a vírussal. ve, új élményekkel gazdagodva hazafelé Jazz Band lelkes kis csapatához egy még Így aztán, ha Bohém Fesztivál és éjszakai ballagtam. bátrabb tülkös, Mátrai Zoli, aki már 14 örömzenélés, akkor ott az egész kecskeméti évesen bajusszal fújta a klarinétot. Pár éve különítmény, Atika, az egykori csodagyerek, Szóval eltûnõdtem azon, hogyan is kezdõ- a régi csapatból néhányan közösen vissza- Zolika, a zenebohóc, Matyi, az új tini- dött ez az egész és egyáltalán, kit okolhatok hallgattunk egy régi próbán készült magnó- nindzsa és végül én, a dixieland-huligán. azért – magamon kívül persze –, hogy idáig felvételt, amelyen Zolika korai klarinét-imp- Megemlíteném még Bacsa Zolit is, a Little fajultam és dixielandhuligán lett belõlem. rovizációja volt hallható. Szó szerint kegyet- Jazz Band trombitását, aki szintén jó fülû Arra jutottam, közvetlenül Atika tehet róla, len volt, a hasizmainknak nem volt irgalom, zenész és gyakori látogatója a közös jam- közvetve pedig a Fõbohém, Ittzés Tamás. szem nem maradt szárazon. Érdekes volt eknek. Kecskemét ontja magából a jazz- Igen, õ a „vírusgazda”! Rám szabadította a hallani, Zoli azóta mennyit fejlõdött. zenészeket. Van ebben a városban egy zenei “jazzvírust”, ami azóta életem meghatáro- mûhely, amely idõnként kitermel magából zó részévé vált. A fertõzés jelei már korán Noha már általános iskolás koromban jazz- egy-két elkötelezett jazz-zenészt, akik aztán megmutatkoztak: a bejárati ajtón ’96 óta fertõzött voltam, mint minden gyerek, én is tovább hirdetik a klasszikus jazz nagy- díszelgõ Bohém-matrica, Bohémes pólók a imádtam játszani, érdekeltek az autók, mo- szerûségét. Ki merem jelenteni, Kecskemét fiókban, Bohém-plakát a szobám falán. A torok, a repülõgépek. Errõl tettem tanúbi- jazz-nagyhatalom. vírus lassan fejtette ki hatását. A komolyabb zonyságot akkor is, mikor egy Little Jazz szimptómák csak az infekciótól számított Band-fellépés helyett a Kecskeméti Repülõ- 4., 5. évben jelentkeztek. Megváltozott a napon tátottam a szám. Ez még önmagában viselkedésem, ami többek között az iskolai bocsánatos bûn lett volna, de elmulasztot- szünetekben – és tanórákon – történõ tam tájékoztatni a többieket is a távollétem- elmélyült zenehallgatásban ( rõl. Amíg számomra 13-14 évesen a „jazzelés” csak egy volt a kedvelt idõtöltése- ) nyilvánult meg. Kedvelt idõtölté- im közül, addig Korb Attilának ekkorra már seim közé tartozott a jazzfordulatok énekfü- elég komoly „fertõzéses” tünetei voltak. zetembe történõ kottázása, és jazz-zenészek Naphosszat jazz-számokat „transzkribált”, nevének ill. hangszerek firkálgatása a köny- zongorázott, zenét hallgatott. Intézte zene- veimbe. A preferencia-rendszerem átstruk- karának ügyeit. Minden gondolata a jazz turálódott, így a közismereti tárgyak irányá- körül forgott. Az én életemben ekkortájt ba tanúsított figyelmem jelentõs mértékben még inkább csak passzívan volt jelen a jazz. lanyhult. Hétvégén Attiláéknál próbáltunk. Volt, H���������� M���������� • Fodor László Laci a Hot Jazz Band klarinétosa, a Bohémekkel 1990 és 2000 között 10 évig muzsikált, Gödöllõn fiatalokból álló dixieland­csapata is van. Az utóbbi adta az ötletet, hogy amatõr zenekaroknak is használható kottamellékletet (három fúvós, basszus akkordokkal) produkáljon minden számba – ha a VIP­tag nem zenél, a rokonok, ismerõsök között biztos akad egy­két hangszeres.

hogy amikor a filmvásznon megjelent bennetek a teljes verzió, a harsonás már Sheik of Araby Rudolf Valentino, a takarítóból lett gigolo elõre tanulhatja a melódiát, hisz’ ez lesz (a gigolo pénzért szórakoztatta a magányos majd a következõ periódus. Jó muzsikálást Sok szeretettel köszöntelek kedves hölgyeket a mulatókban), majd filmszínész, és kísérletezés kívánok! dixie-t kedvelõ olvasó! Ebben a a zongorista ezt a melódiát játszotta, hisz számban egy némafilm zenéjének, a Sheik tudjuk, hogy a mozikban kezdetben zongo- of Araby (Arábia sejkje) címû dalnak, risták játszottak a filmek alá kíséretként. Figyelem! pontosabban a dal elsõ periódusának hang- A zongorával és dobbal kiegészített kotta szerelését láthatod. Azt hiszem ez utóbbi A nóta tempója nem gyors, és ez azért is letölthetõ a Bohém Webáruházból, és mondat kicsit magyarázatra szorul. A film fontos, mert a klarinét kiegészítõ „gurgulá- ugyanitt elérhetõ a teljes szám is, elõre 1921-ben készült Rudolf Valentino fõsze- zásai” próbára teszik a hangszerjátékost. A meghangszerelt szólókkal, befejezéssel, replésével és még ebben az évben kompo- szokott módon figyeljetek a ritmikus kísé- komplett hangszereléssel, koncertkész nálta hozzá a zenét egy Harry B. Smith nevû retre, bár azt hiszem, a darab hangulatából állapotban: amerikai zeneszerzõ. Én úgy gondolom, adódóan ez természetes. Ha érdekel http://webshop.bohemragtime.com

P����� J���V���� • Simon Géza Gábor SGG elsõsorban diszkográfus, 1964 óta kutatja a magyar jazz történetét, a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság alapító tagja, a www.jazzkutatás.eu címû lap fõszerkesztõje, jónéhány Bohém­album kiadója. Legkedvesebb témájából, a magyar klasszikus jazz (nagyközönség számára szinte teljesen ismeretlen) történetébõl szemezget cikkeiben, a magyar ragtime­tól a magyar swingig. Csemege!

sorozattal, amely egy nyugat-német kiadó az ötvenes évekbeli magyar könnyûzenei Martiny Lajos, a jóvoltából LP formátumban is megjelent. A körülményeket tekintve ez sem lenne kis szólisták a kor magyar jazzsztárjai, Szegedi tett. Ám Martiny Lajos hangszerelõi magyar swingkirály József (trombita), Pozsonyi István (pozan), tehetsége és a kiváló kvalitású zenészek Szegedi István (klarinét), Boros László révén olyan felvétel készült, amely jó jazzes (1912­1985) (tenorszaxofon), Radics László (hegedû) hangzásával a mai napig kellemes volrak. A ritmusszekciót természetesen a hallgatnivaló. zongorista Martiny vezette, Horváth Sándor Június 11-én ünnepeljük a magyar gitározott, Kurcz Károly bõgõzött, Beamter Martiny jazz-életmûvének egyik csúcsa swingkirály, Martiny Lajos, Bubi dobolt, vibrafonozott. Az kétségkívül az 1960. október 27-én rögzített századik születésnapját. A Budapest IX. énekesszólista az angol Anita Best volt. „Perzsavásár”, a brit Albert Ketelbey híres kerületében született Martiny, becenevén szalondarabjának teljesen egyedi ízû Lajcsi, sokoldalú képzést kapott, zenei Az egyik legjelentõsebb hazai tulajdonú feldolgozása. A Magyar Hanglemezgyártó tehetsége hamar kitûnt. Számos korai elektrotechnikai cég, a tízezres Vállalat akkor még meglehetõsen új magyar jazzbandben megfordult, akikkel nagyságrendû gyártmánykatalógussal Rottenbiller utcai stúdiójában a kvintett már Európa számos országában hatalmas rendelkezõ budapesti székhelyû Engel ismert öt tagja mellett 3-4 fuvolás és pikoló sikerrel szerepeltek. Egy-egy városban 60- Károly Elektromos Szerelési Anyagok és játékos is közremûködött. Külön ki kell 80 jazzkoncertet adtak. Egy svájci lap az ott Készülékek Gyára (EKA) Odeon emelnünk Kovács Gyula invenciózus turnézó magyar bandet Duke Ellington lemezmárkája részére Tiny Matton & His dobszólóját. Váradi György tenorszaxofon- zenekarához hasonló nagyságrendûnek Orchestra álnéven felvett Martiny big band szólója pedig úgy tûnik, hogy közel két vélte. felvételek a korai, rendkívül jólképzett évtizeddel elõzte meg a nagy amerikai magyar jazz hangszerelõ iskola kiemelkedõ tenorosok új nemzedékének egyik Martiny Lajos együttese, a Smiling Boys példái, amelyek mûelemzéseit még az 1980- legjelentõsebb tagját, David Murray-t. 1935-ben éppen az elsõ lemezfelvételein as évek végén Bakos Anikó végezte el. dolgozott. A felvételi nap végén a zenészek Rendkívül jelentõsek Bürger Miklós és A beatzene elõretörésével Martiny kissé már mind elmentek, csak Martiny és az Nemes Nagy Péter e téren végzett kutatásai háttérbe szorult mind az élõzenei, mind a énekes szólista, Kalmár Pál maradt az is. Nemes tanulmánya a „Martiny Lajos és lemezfelvételi piacon. Rajongói nagy Odeon lemezmárka stúdiójában. a magyar swing”, amely a Magyar örömére ugyanakkor számos jazz Jazzkutatási Társaság jazzkutatási szólókoncertet adott. Utolsó nagy Maradt még egy, a felvételre elõkészített, pályázatán díjat nyert, kötetben is olvasható. periódusában pedig a Martiny-Beamter elõmelegített lakklemez. Kalmár Pálnak kvartettben Gayer Ferenc (bõgõ) és Baló ekkor támadt egy ötlete: Az 1950-es évek magyar jazzfejedelme az István (dob) társaságában a kor olyan – Mi lenne, ha felvennénk azt a darabot, évtizedváltáskor a Magyar Rádió Jazz jelentõs helyein játszott telt házak elõtt mint amit már jó ideje énekelek, de eddig egyik Zenekarától való megválása után saját az óbudai Zichy Kastély, vagy a Budapesti lemezgyár sem akarta rögzíteni, mert kvintettet alapító Martiny Lajos volt. A Mûvelõdési Központ „Jazzpresso” szerintük annyira szomorú, annyira gyászos Váradi György (tenorszaxofon), Martiny sorozata. 73 esztendõs korában, 1985. darab, hogy senki sem venné meg? Lajos (zongora), Kovács Andor (gitár), szeptember 14-én hunyt el Budapesten. Csináljuk meg! Külön pénzbe már nem Kratochwill Jenõ (bõgõ), Kovács Gyula kerül. A lakklemez úgyis tönkremenne. (dob) összetételû együttest nyugodtan Martiny Lajos a zongorához ült, Kalmár Pál nevezhetjük a tizenöt esztendõs periódus Bibliográfia magyar jazz „All Stars” zenekarának. a mikrofonhoz lépett. Aligha sejtették, hogy 1. Simon Géza Gábor: Egy magyar jazzpionír: azokban a percekben a XX. századi Martiny és együttese természetesen Martiny Lajos. Jazz, Budapest, 1986/1 tánczene egyik legnagyobb slágerét és a játszhattak amerikai kompozíciókat. 2. Nemes Nagy Péter: Martiny Lajos és a magyar jazztörténet egyik igen jelentõs standard Érdekes tény ugyanakkor, hogy Martiny swing. In: Simon Géza Gábor (szerk.): Fejezetek a magyar jazz történetébõl darabját, a ot, angol címén nem favorizálta a jazzfelvételeket. Míg a -t segítik a világra, amelyet könnyûzenészként, elsõsorban szimfonikus Diszkográfia – ahogy szokták mondani – szinte könnyûzenészként ebben a periódusban mindenki, aki élt és mozgott, felvett katalógusnyi lemezt készített, addig 1. Lajos Martiny: It's A Hap-Hap-Happy Day. jazzprodukcióiból mindössze néhány 1957 Recordings From The 40's. Black Jack LP 3017 (LP) lemezre. Billie Holiday, a korszak Jazz And Hot Dance In Hungary 1912-1949. kiemelkedõ színesbõrû énekes sztárja a és 1960 között készített és kiadott Harlequin HQ 2015 (LP) Teddy Wilson együttessel például három hangfelvétele maradt ránk. 2. Hungarian Jazz 1912-1948. Pannonton JL 104 (LP) változatban is lemezre énekelte a darabot. Hungarian Swing 1929-1945. Pannon Jazz PJ 1013 Az „Öt perccel éjfél” elõtt és a „Jégtánc” (CD) 3. Andor Kovács-Gyula Kovács: Guitar-Drums Battle. Az alkalmanként 7-15 tagú Martiny Rhythm mellett a Martiny együttes készítette el Hungarian Jazz History 3. Hungaroton HCD 71010 Band az 1940-es évek swing jazzének 1957-ben az elsõ magyar rock and roll (CD) egészen kiváló példáival szolgált a felvételt Bill Haley világslágerébõl, a 4. Bûvölõ ritmus. Slágerek Martiny Lajos és ból amely szerencsére együttesének elõadásában. Athenaeum 2000 hallgatóknak az eredetileg Székely Pál (Rózsavölgyi és Társa) RÉTCD 33 (CD) mérnök által a budapesti Radiola Electro lényegesen több egy jól sikerült rock and 5. Jazz Hungaricum CD 10. Early Modern Jazz In Record részére rögzített hangfelvétel roll felvételnél, bár ha csak az lenne, akkor Hungary Volume II, Pannon Jazz PJ 1070 (CD) költséghatékonyabb megoldás volt, mint a rendszerében évekig kikötés volt, hogy csak Bohém Fesztivál külföldi zenészeket csupán a kecskeméti legalább 10 milliós költségvetésû fesztiválok hétvégére szerzõdtetni. A a hozzánk pályázhatnak. Mi éppen belefértünk a kate- számvetés és ami látogató külföldi rajongók szállodai jutalékát góriába (kaptunk is támogatást), de idén jelenti: volt olyan év, amikor a nem kevés végképp spórolnunk kellett (ami hál’ Isten- utána jön külföldi zenészt örömmel látta vendégül nek a programon nem látszott, s a fesztivá- ingyen a szálloda, cserébe a teljes díjat fizetõ lon nem érzõdött), s inkább hatmilliósra 50 külföldi, sokat költõ jazzrajongóért. A faragtuk a költségvetést és lemondtunk az avagy alapfokú pedig az ajándéktárgyak (fesztivál egy-másfélmillió forintos támogatásról. CD-k, -DVD-k, pólók, esernyõk) eladásá- fesztiválszervezõi ból származó bevételt jelenti. A belépõket árusító külföldi fesztiváloknál a jegybevétel termeli a teljes bevétel 60- gyorstanfolyam Ez utóbbi nálunk értelemszerûen elenyészõ 70%-át, nálunk ez az arány 15-20%, s óriási bevételt hoz a konyhára (nagy fesztiválokon munkával (és aránytalanul sok reklámmal) viszont jelentõs a szuvenírtárgyakból szár- lehet ezt a számot 25%-ig feltornászni. Bár végleges adatok csak mintegy mazó bevétel), de az elsõ, legnagyobb Ráadásul a jegybevételt ÁFA terheli, s a két hónap múlva állnak majd érvágást két éve az jelentette, hogy kiestek Szerzõi Jogvédõ Iroda (Artisjus) felé is rendelkezésre, az már most látszik, hogy a fenti bevételi kategóriából a kötelezõen be kell fizetni 9%-ot (aminek – hosszú évek óta végre nem volt veszteséges . A magyarországi kultúra- és szerzõként saját tapasztalatból tudom – a Bohém Fesztivál. Igaz, nyereséges sem. intézményfinanszírozás (és sok egyéb, talán ha az ötöde jut el a jogdíjak tényleges Ez a nagyérdemût legfeljebb annyiban részben járulékos ok) következtében egyik címzettjeiig), a jegyértékesítési jutalékról érdekelheti, hogy tudja, ha sokáig marad évrõl a másikra gyakorlatilag megszûnt (5-15%) nem is beszélve. Ez utóbbit a mínuszban a kassza, elõbb-utóbb megszû- annak a lehetõsége, hogy Kecskeméten jegyirodák, többnyire monopolhelyzetük nik kedvenc fesztiválja. Most mégis legyen kívül is legyenek fesztiválkoncertek. Termé- biztos tudatában elég könnyedén érvényesí- szabad egy kis háttéráttekintéssel szolgál- szetesen abban az évben (az addigi 18 tik Mindenesetre van, hogy a nézõk által nom, hadd legyen egy kicsit látható kívülrõl fesztivál tapasztalataira hagyatkozva) a jegyre kifizetett pénznek mindössze a fele is, hogy miért nem mûködik úgy a kulturális külföldi zenészeknek 6 napra szólt a (igen, 50%) marad a szervezõnél. szervezés, mint azelõtt. Illetve, egyáltalán szerzõdésük, de zenélés helyett három napig hogyan mûködik Siránkozni nem szoká- malmoztak, míg a fellépti díj, szállás, étkezés A kiadási oldalon persze nyilván lehetne som, ezúttal is csak a puszta tények felso- dukált nekik. Tavaly természetesen már csak faragni, de a végletekig ott sem lehet spórol- rolására szorítkozom. S természetesen bizo- a hétvégére kapott mindenki szerzõdést. ni. Íme néhány gyakori ötlet cáfolata: nyos problémák megoldására megoldási Akkor viszont a fesztivál elõtt másfél hó- – Játsszanak a zenészek szerényebb gázsiért: javaslataim is vannak, de ezek számbavétele nappal tizenegy támogatóból (akikkel szó- én zenészként is szemlélem a kérdést, nem már meghaladná e kis írás kereteit, ezért beli megállapodásunk volt) hét lépett vissza, csak szervezõként, s ez a megközelítés tekintsék úgy ezt a cikket mint egy alapfokú s végül nem írta alá a szerzõdést. (Az számomra elfogadhatatlan; nyilvánvaló, kulturális szervezõi tanfolyam elsõ leckéjét. igazsághoz tartozik, hogy mindenki a hogy egy bizonyos ponton túl nem csök- gazdasági válságot okolta, s a kilépõ szpon- kenthetõ a fellépti díj, de meg kell találni az Elöljáróban talán érdemes áttekinteni, zorok egy része idén ismét támogató volt.) elfogadható, méltányos díjazás mértékét. nagyjából hogyan alakul egy jazzfesztivál – Lehetne szimpatizánsok, rajongók által kiadási és bevételi oldala, akkor is, ha ezek Abba most ne is menjünk bele, hogy miért felajánlott magánszállásokon altatni a fellé- felsorolása talán az ilyen tevékenységet még nem lehet kulturális intézményekkel, városi põket, sõt a belföldi fuvarok egy részét is soha nem folytatók számára sem bonyolult és pályázati támogatókkal, és általában meg lehetne így oldani; igen lehetne, de feladat. De persze az ördög a részletekben szponzorokkal sem szerzõdést kötni január- vannak dolgok, amiken nem szabad spórol- rejlik. Szóval: februárnál elõbb, netán már csak a fesztivál ni, ez is azok közé tartozik; Játszottunk után. Ez már messze vezetne, nagyon hasonló elveken mûködõ egészen jelentõs Kiadás: 1. Fellépti díj 2. Útiköltség 3. messze Az tény, hogy a fellépõk, és a fesztiválokon külföldön, s bizony image- Szállás, étkezés 4. Technikai költségek kiadási oldalon szereplõk felé korábban kell romboló sokszor a lelkes önkéntes sofõrök, (terembér, hangosítás, hangszerbérlés, stb.) elkötelezõdni, minthogy a bevételi oldal házigazdák és hangosítók idegesítõ, változó 5. Grafikai és nyomdaköltség 6. Marketing, biztosítottnak látszana, tehát valamiféle színvonalú tevékenysége. reklám 7. Kommunikáció (posta, internet, rizikót kell vállalni. Vagy azt, hogy gazdasá- telefon) 8. Egyéb (irodaszer, személyi gilag józan módon szervezõdik egy fesztivál Üzletember ismerõseim, mikor vázoltam költségek, jogdíj stb.) (annyit költünk, amennyink van, s azt is csak nekik a koncert- és fesztiválszervezés bukta- akkor, amikor már megvan a pénz), de tóit, alig akarták elhinni, hogy ekkora széllel Bevétel: 1. Jegyeladás 2. Állami, pályázai ebben az esetben a mûvészi koncepcióból szemben még van, aki akar és tud valamit támogatás 3. Szponzori bevételek 4. Egyéb és a színvonalból kellene engedni. Akkor tenni. Egyelõre még megvan bennem, (koncertbevételek, jutalékok, merchandise) pedig, ugye, legközelebb már nem jön el a bennünk a szándék. Ötletünk is van néhány magát becsapva érzõ nézõ, s ennek egyenes szakajtónyi a Bohém Fesztivál jobbítására. A fentiek közül talán a bevételi oldal egyéb következményeként a szponzori és egyéb Mindazonáltal ha valaki segíteni akar, netán kategóriája szorul egy kis magyarázatra: a támogatások is jelentõsen csökkennének, csak egy aprócska ötlete van, a az egyik legjelentõsebb bevé- vagyis végül is gazdaságilag sem jár jól [email protected] címen örömmel teli forrásunkat jelentették 18 évig, amíg a hosszútávon a rendezvény. Rókafogta várunk mindenféle segítséget, szervezésben Kecskemétre érkezõ külföldi zenészeket „el csuka. hasznosítható ötletet. tudtuk adni” más magyar városokba, s így tk. ernyõfesztiválként mûködve azonos Az állami, pályázati támogatások rendszere grafikai megjelenéssel, részben azonos fellé- állandóan változik, s minden évben Damok- Milliósra faragtuk põkkel tudott jelen lenni a Bohém Fesztivál lész kardját jelentõ változásoktól retteg a országszerte (fénykorunkban, 1998-ban 11 kulturális szakma. Az NKA (Nemzeti Kul- nap alatt 14 városban 21 koncerten), s jóval turális Alap) idõrõl-idõre átalakuló pályázati E������ E���������� • Zipernovszky Kornél Kornél jazzújságíró (egyébként a transzformátor feltalálójának, Zipernowsky Károlynak a leszármazottja), alapítója és sokáig rovatvezetõje volt a Gramofon jazzrovatának, a Fidelio jazz­ és világzenei rovatát vezette. Nyakig benne volt jópár jazz­világsztár magyarországi turnéjának lebonyolításában és a Bohém Fesztivál körüli sajtós tevékenységekbõl is bõven kivette a részét. Most egy évig Kanadában él, onnan jelentkezik – nem csak kanadai tárgyú írásaival.

címû Dorothy Baker-regényhez szervezi szövegeit. Sok utalással és egyéni Így láttam Boldent 2. (1938), amelybõl 1950-ben készült játékfilm. strukturális megoldásokkal dolgozik, egyéb- Persze, az élet realitásának talaján nem árt ként legalább annyira lírikusnak is mondhat- Szóbeszéd, leszögezni, hogy Bolden betegségének bio- juk, mint prózaírónak. kémiai természete feltehetõen olyan volt, festmény, regény hogyha bolti eladóként éli az életét, akkor A sokszoros díjnyertes Ondaatje fõleg is összeomlás várt volna rá, mint arra a annak köszönheti világhírét, hogy, mint pszichiátriában, a filmekben és a jazzben ben, a ben Buddy Boldent általában a jazztör- egyaránt jártas irodalomprofesszor, Krin is mesterien ötvözi a történelmi hitelességet ténet elsõ mûfajteremtõ, meghatá- Gabbard rámutatott. a fikcióval, és hogy bonyolult idõkezelése a rozó mûvészének tartják, pedig sokan csak finom lelki rezdüléseket követi. Könyve hallomásból ismerték. Vagy még abból se. Bolden és a fehér Bix Beiderbecke egyaránt írása elõtt alapos adatgyûjtést végzett, de Felvétele nem maradt fenn, legendája súlyos alkoholproblémával küzdöttek, nem a történelmi Bolden érdekelte, hanem viszont – vagy talán éppen ezért – egyre mindketten 1931-ben haltak meg. Egymást a legendák Boldene. Ezeknek a mítoszok- gyarapszik. Sorozatunk második darabja a táplálta a legendájuk. Bunny Berigan trom- nak a nagy része Willie Bunk Johnsontól legenda mûvészi és egyéb értelmezéseivel bitás alkoholizmusa is halálosnak bizonyult. származik. Amikor a swing kommercializá- foglalkozik. Mindhárom trombitás beleillik a Bourjaily- lódása miatt csalódott elsõ jazz-puristák a féle toposzba. Bolden látványos és tragikus gyökereket kezdték kutatni, rábukkantak Bolden életrajzának szinten minden ismert magába zuhanása akkor, amikor a leghíre- Johnsonra. A harmincas évek elején már körülménye jó táptalajnak bizonyult arra, sebb trombitás volt és az egyik legnépsze- nem játszott, kihullottak a fogai és eladta a hogy alakja legendák által nõjön a halhatat- rûbb zenekart vezette, azóta is izgatja az trombitáját. De 1939-ban William Russell lanságig. Elõször is a trombita (Bolden utókort. Legelképesztõbb példája ennek az és még néhányan anyagilag hozzásegítették, kornetten játszott, amint ezt a cikksorozat a festmény, amelyet George Schmidt készí- hogy mûfogsort készíttessen, Lu Watters elsõ részében részleteztem) az egyik legne- tett: a parádézó zenekar otthagyja a járdasze- trombitás pedig új hangszert adományozott hezebb hangszer, már a középkori Roland- gélyre roskadt, félrecsúszott fejû Boldent neki. Az ekkor adott interjúiban Russellnek énekben is szerepel olyan motívum, ami (akinek a zenekarát, ahogy a képen látható, és másoknak Johnson azt mondta, hogy ennek sorsszerûségét jelzi. Másodszor valóban Eagle Bandre keresztelte át az tagja volt Bolden zenekarának. Azt is elme- Bolden, és kortársainak egy része, valamint örökébe lépõ Frankie Dusen). sélte, hogy Bolden fodrászüzletben dolgo- Louis Armstrong, sõt az õ követõi számára zott, és hogy szerkesz- is a trombita kifejezési lehetõséget adott tett egy vékony kis férfiasságuk erõteljes megjelenítésére. Ha pletykaújságot fiatal fekete férfiak a század elsõ néhány címmel. Mint évtizedében ki akartak tûnni, ha bármilyen késõbb Bolden biográ- más módon próbálták férfias énüket kifejez- fusának, Marquis-nak ni, brutális bosszúval kellett számolniuk az köszönhetõen kide- uralkodó nézetet érvényesítõ fehér rasszis- rült, ebbõl semmi sem ták részérõl. Elég csak arra emlékeztetni, volt igaz. Johnson hogy egy, a brutális rendõri fellépésen „improvizált” egy ki- „kiakadt” afro-amerikai férfi lövöldözése Michael Ondaatje regényét viszont, amelyet csit Bolden életrajzának témájára, hogy után ugyanúgy feketék elleni pogrom volt Boldenrõl írt, a jazz és az irodalom rajongói mutassa, milyen jól is ismerte õ azt az New Orleans-ban, mint szinte az egész és kritikusai egyaránt nagy elismeréssel embert, akit már akkor sokan a jazz elsõ Egyesült Államokban azután, hogy Jack fogadták, bekerült a legfontosabb jazz- mesterének tartottak. Johnson legyõzte fehér ellenfelét a ringben. inspirálta szépirodalmi könyvek közé. A Sri Lanka-i származású kanadai író ugyanis nem Ondaatje számára Bolden zenéje elválaszt- csak a cselekmény alapjául választotta a hatatlan volt szexuális életétõl. A regény mûfajt, hanem elbeszélõi stílusát és szövege egyik emlékezetes jelenetében Bolden szen- ritmusát is arról mintázta. Ondaatje két vedélyesen szeretkezik egy nõvel, miközben A könyvét fordították eddig magyarra, három ujjával a Cakewalking Blues dallamát szórakoztatóipar által azóta ezerszer agyon- (1992, magyarul: 1997) tette nevét játssza annak hátán, mintha trombita volna használt toposzt Vance Bourjaily foglalta igazán híressé. Címszereplõjét Almási Lász- a kezében. Az Ondaatje ábrázolta Bolden össze legfrappánsabban: A Történet szerint ló Szahara-kutatóról mintázta az író. A abba õrül bele, hogy hangszerét saját teste a Zseniális Muzsikus a tehetsége és lehetõ- regény alapján készült film kilenc Oscar-dí- meghosszabbításának képzeli, ahogy a vére ségei közti szakadékot látva – (I.) a faji jat kapott. Ondaatje másik magyarra fordí- is átáramlik a hangszerbe a nyálával, a diszkrimináció miatt (II.) mert kommerszre tott regénye, az , amely Sri lélegzetével és a lelkével együtt. És mint kényszerítik, (III.) vagy mert egyéb okból Lankában játszódik. A annyi legendás jazzmûvész, Ondaatje nem képes megvalósítani lehetõségeit – (1.) címû Bolden-regényt érzésem sze- Boldenje is önsorsrontó módon élte az megõrül vagy (2.) kábítószerrel vagy (3.) rint sokkal nehezebb lenne magyarra átültet- életét. alkohollal tönkre teszi a saját életét. Bolden ni, mint a két, már megjelentet, pedig az író élete is mintául szolgálhatott a azokban is, mint mindig, magas szinten D������������ • Matisz László Matisz László jazzújságíró (sõt, visszavonult jazz­zenész is: szaxofonos­fuvolista), a Gramofon jazzrovatánál dolgozott, a Sziget jazzprogamjait szervezte, közremûködött rengeteg jazznagyság magyarországi turnéjának lebonyolításában, évekig a Bohém Fesztiválnak is sajtósa volt. Esztétikai tárgyú, esztétikai megközelítésû cikkeiben nagyon fontos dolgokat mond ki. Figyelni kell rá!

nak vélt emberi adottságra utaló felvetésbe, szélesebb közönségtõl, azaz a populáris Az improvizatív szinte logikus, hogy alig lehet közük egy- vonulattól. máshoz; s talán ebbõl a felismerésbõl mesz- alkat szebb ható következtetésekre juthatunk, a Az improvizáció, mint a XX-XXI. század zene belsõ, lényegi természetét illetõen is zenéjének igazi perspektívája, valójában csak az ötvenes évektõl kezdett derengeni, Vannak emberek, akik részérõl Bizonyos szempontok alapján könnyedén a bebop és más bop-irányzatok, majd a cool elfogadhatatlan az – akár csak kis kijelenthetnénk, hogy az improvizáció nem és a kisvártatva megjelenõ free jazz által, mértékben is – „kétes kimenetel”, de még tanulható, azaz született adottság kérdése – azaz Thelonious Monk, Bud Powell, Charlie gyakoribb, hogy a bizonytalansági tényezõ- ahogy erre jelen írás címe is utal –, de más Parker, Dizzy Gillespie, Miles Davis, Bill ket rejtõ cselekvési terv eleve szorongást, szempontok szerint az ellenkezõje is igaz Evans és John Coltrane színrelépésével. A vagy félelmet ébreszt az emberben. Sok lehet. A válasz azonban nem szûkíthetõ példaként sorolt zenészek nevével fémjel- fontos szempont létezik, melyek alapján két „bizonyos szempontokra”, semmiképp sem zett korszak rejti azt a titkos pillanatot, nagy csoportra lehetne osztani az emberi tekinthetjük ezt egyszerû adottság, vagy amikortól az improvizáció, már nemcsak lényeket, az egyik ilyenrõl van itt szó; vagyis még egyszerûbb akarás vagy önhittség kér- könnyen begyakorolható, rutinos hangszer- azokról, akik az ember (fõleg önmaguk) désének. Például azért sem, mert a rögtön- szólót takart, hanem egy addig soha nem tévedhetetlent és a tökéletest közelítõ ideá- zés alatt manapság túl sokféle zenélési tapasztalt kreatív erõ megjelenését, mélyrõl jában hisznek, és azokról, akik ennek szinte módszert értünk. Az egyszerû sémákkal, jövõ alkotói felszabadultságot, és nem mel- az ellenkezõjében, a kiszámíthatatlanságban, frázisokkal, sokszor manuális beidegzõdé- lesleg szellemi megszállottságot. Innentõl a az alig kontrollálható sorsszerûségben, de sekkel operáló „rögtönzõ” is kotta nélkül jazz könnyûsége vagy komolysága, tudáson lélekjelenlétben is, és persze az esendõség- játszik, és talán könnyebben is kelti az vagy begyakorlottságon múló kivagyisága, ben (gyakran ez utóbbival védekezve a ügyesen zenélõ ember benyomását, mint az, egyénieskedõ extravaganciája és verseny- negatív fejlemények miatt). Nyilván nem aki spontán, esetleg nyilvánosan komponál szelleme, de fõleg szórakoztató jellege má- létezik vegytiszta típus (ebben sem), de – a szó legnemesebb értelmében –, abban sodlagos kérdéssé vált. egyik vagy másik jellemzõ az egyes emberre. a pillanatban hallhatóvá, értelmezhetõvé téve mindazt, ami a fejében-lelkében(?), A hatvanas évektõl tovább szélesedett a Nem szerencsés a zenét – s így a zenészt invencióiból fakadóan megszületik; a kettõ perspektíva néhány új géniusz felbukkanásá- sem – túlzottan pszichológiai aspektusból közötti számos egyéb módszerekrõl nem is val: Eric Dolphy, Cecil Taylor, Albert Ayler, vizsgálgatni, mivel az sokkal inkább szellemi beszélve. Don Cherry vagy Ornette Coleman zenélé- dolog, de ha arra gondolunk, hogy a muzsi- se már sokkal többre utalt, mint amit a kusok milyen sûrûn hivatkoznak a tudatos Eredeti témánknál, vagyis az improvizatív kellemes, ellazult, kissé flegma kozmopolita vagy ösztönös belsõ, motiváló erõkre, nem alkat meghatározását célzó szándékunknál mûfajként jegyzett jazzrõl mindaddig tekinthetünk el ettõl a szemponttól sem. maradva talán úgy jutunk könnyebben gondoltunk. Különösen úgy, hogy a fenti felvetés köz- valamiféle megfejtéshez, ha leszûkítjük a vetve bár, de kapcsolódik a „tudatosság- kört olyan improvizatív mûfajokra vagy Talán már sejthetõ, hogy az írás címében ösztönösség” kérdéshez is. Továbbá az irányzatokra, melyeknél meghatározó jelen- szereplõ „alkat” szó nem veleszületett improvizatív típust vagy alkatot illetõen az tõségûnek mondható a rögtönzés. Ilyen személyiségjegyekre, vérmérsékletekre utal, sem mellékes, hogy született adottságról, elsõsorban a jazz, mely ugyan mára már egy hanem olyan lelki alkatra, mely eszmél, esetleg szocializációról beszélhetünk-e, hatalmas, amorf gyûjtõfogalom, de szerte- töpreng, reagál, szenved, vagyis folyamatos hogy mennyire tanulható a rögtönzés, va- ágazó irányzatainak dacára még mindig belsõ, rejtett küzdelmet folytat: kezdetben gyis létezhetnek-e személyi, pontosabban tartja emblematikusnak is tekinthetõ kritéri- azért, hogy találjon valamiféle közös neve- személyiségjegyekben kimutatható feltéte- umát, vagyis az improvizáció nélkülözhetet- zõt a világban zajló változások és saját lek az improvizatív zenei mûfajok tekinte- lenségét. késztetései között, majd azért, hogy a meg- tében. sejtett, és mindenkorra érvényes igazság Mellesleg a jazz és annak különféle oldalági mentén tudjon haladni. A felsorolt amerikai Ám jobb, ha elõre tisztázzuk: a felszínen, képviselõi sem biztos, hogy kivétel nélkül jazzmuzsikusok fontos ráeszmélése ez; vagyis a valóságos életben az általános kiváló rögtönzõk, mivel a mûfaj egészét távol divatoktól, elvárásoktól, vagy a közna- személyiség-lélektani szempontok alapján nézve könnyûzenérõl, azaz szórakoztató pi értelemben vett siker csábításától. meghatározott alkat, messze nem azonos a irányzatokról beszélhetünk nagyobbrészt. szinonimnak tetszõ muzsikusi, alkotói-elõa- A szórakoztató zene, illetve a populáris Tehát az improvizatív alkatra emlékeztetõ, dói habitussal. Vagyis az improvizatív típus produkciók sikerének egyik magyarázata, feltehetõen született érzékenység nem tanít- benyomását keltõ „talpraesett fickó” sem- hogy kiszámítható, könnyen felismerhetõ, ható és tanulható a szó hagyományos értel- mivel sem esélyesebb arra, hogy jó hangsze- majd megjegyezhetõ, anélkül, hogy a hallga- mében ismert módszerességgel. Bátorítani res vagy énekes rögtönzõ legyen (sõt), mint tónak különösebb figyelmet kéne rá fordí- lehet csak, aki többet akar, mint komfortos, például egy zárkózott csodabogár, akirõl tania. Ezzel sok évtizeden át tisztában minden részletében kiszámítható közeget. messzirõl látszik, hogy nehezen boldogul a voltak a jazzmuzsikusok is, és jól felfogott Az improvizatív alkat pedig – persze zenei valóságos életben (fõleg annak gyakorlati, egzisztenciális érdekeik miatt nem is szige- kontextusban – figyelmet, keresést, felfede- írott vagy íratlan szabályrendszereiben). Ha telték el magukat az individuumból fakadó, zést, folyamatos kétkedést és szerény alá- csak kicsit is belegondolunk ebbe az analóg- artisztikusnak tetszõ kreatív ötletekkel a zatot takar. J���K�������� K�������� • Szalóky Béla Béla a legsokoldalúbb magyar jazzmuzsikusok egyike. Eredetileg harsonás, a Benkó Dixieland Band kornettese, a Police Big Band vezetõ karmestere ("civilben" ezért rendõr õrnagy). Megjárta nagy fesztiválok, híres jazzklubok sorát, mindenütt ott volt, ahol egy világsztár felbukkant, rendszeresen játszik jazznagyságokkal. Elsõsorban a velük közös élményeit, sztorijait osztja meg cikkeiben.

Bartók konziba. Kollégista lettem, a festõi utcazene Európa-szerte, utazás, lendületes A hegedû, a kerék, IX. kerület rövidke utcájában, a Gönczi Pál jazz – boldog idõszaka életemnek. Ezt rövid utcában, ami a Török Pál utca folytatása. tagság követte a kérészéletû, de vidám a búbosbanka és a Hogy ez miért érdekes? Egyszerû: a Török zenekarban, a Papa Fleigh Dixie Company- Pál utcában mûködik immár 45 éve a Benkó ben, majd a Cotton Club Singers kísérõze- Benkó Dixieland Dixieland Klub, a „Benkóklub”. Diákjegy- nekarában. Ez még az énekegyüttes befutá- gyel a Zeneakadémia nagytermének kakasü- sa elõtt volt, örömbõl muzsikáltunk, több Ha erre a címre sem kapta fel a lõjén töltöttem az 1986-87-es szezont, lát- volt a jazz, kevesebb a marketing. Élveztem. fejét a nyájas jazzkedvelõ olvasó, tam Richtert, Maurice Andrét, Sternt, Sza- 1995-ben beszálltam a Budapest Ragtime akkor talán érdemes lenne más kifejezési badi Vilit, Jandó Jenõt, meg még egy hadse- Bandbe, ahol megismerkedtem egy semmi- formát találnom. Elismerem, a címben van regnyi csodás muzsikust. (Késõbb ugyanitt hez nem hasonlítható mûfajjal, a zenei kakukktojás. Nem is egy. A kerék teljesen Gillespie-t és Jarrettet is hallhattam.) A paródiával. Egy évvel bekerülésem után ártatlanul csöppent ide, a búbosbanka koncertek után gyalog ballagtam a Kálvin sikerült Papát „beszerveznem”, vidámkod- szerepe sem több mint a figyelemfelkeltés, térrõl szállásomra, sokszor a Török Pál tunk tovább. Érdekes volt, szórakoztató a hegedû és a Benkó Dixieland már sokkal utcán keresztül. Egy szerdai estén nem volt, szép volt, jó volt, kevés volt. Nem a érdekesebb. Nem, nem arról van szó, hogy tetszett a koncert a Zeneakadémián, a fellépések száma volt kevés, a BRB mindig történetének ötvenöt éve alatt lett volna szünetben télakoltam, hamarabb vágtam át is a legfoglalkoztatottabb zenekarok közé hegedûs tagja a zenekarnak (bár szólistáink a rövid utcán, ahol meghallottam a kiszivár- tartozott, jártunk Saint Louistól Szentbékál- között kiemelkedõ helyen kell megemlíte- gó zenét. Vettem egy nagy levegõt és be- láig mindenhol. Mókás idõszak volt, de nem Deseõ Csabát), hanem ezzel a két mentem. Hogy akkor ez milyen hatással volt akkorra már elvégeztem a jazztanszakot, dologgal keretet szándékoztam adni írásom- rám, annak megvilágítására talán elég annyi, másra, többre vágytam. Mivel megszapo- nak. Míg elõzõ cikkeimben a rovat címéhez hogy azóta minden szerdán ott vagyok. rodtam, valami olyan munka után kellett híven igyekeztem kalandjaim közül azokat Huszonöt éve. Hamar összeismerkedtem a néznem, ami állandóságot (fix fizetés, adó, megénekelni, amelyek talán mások érdeklõ- zenekar tagjaival, elõször a nagybõgõs Vajda TB) jelent, ezért kapva kaptam az alkalmon, désére is számot tarthatnak, mára egy olyan Sándorral, majd a stimmkolléga Nagy Iván- amikor elhívtak a Határõrség Zenekarába. történetet találtam, ami egy hosszú, több nal barátkoztam össze, Iván azóta a legjobb Itt egy olyan munkába kezdtünk, ami na- mint két évtizedes kaland, amelynek még barátom! Szinte mindent ettõl a két ember- gyon testhezállónak bizonyult: big bandet nincs vége. Amikor valakinek egy számomra tõl tanultam, amit a jazzrõl tudok. Ezúton építettünk. Az eredmény néhány CD-n módfelett mulattató, a hallgató számára is köszönöm Nekik!!! Vajda Sanya közis- hallható. A big banddel párhuzamosan nyilvánvalóan dögunalmas történet mesélé- merten megszállottja volt John Coltrane életre hívtam elsõ saját zenekaromat, a se elején elhelyezem a sztorit a jazztörténet muzsikájának, mégis volt olyan bölcs, hogy Szalóky Classic Jazz Bandet, amit néhány idõhálóján („akkoriban itt és itt játszottam nem azzal akarta felkelteni érdeklõdésemet év után megszüntettem, mert a Határõr éppen”), rendre meglepõdök a reakción: a jazz iránt. Minden héten hozott nekem Zenekar vezetõje lettem, minden idõmet és valamit, amirõl elmondta, hogy miért kell energiámat az kötötte le. Négy évvel ezelõtt (Nyugalom, kisvártatva jön a hegedû.) Ez a meghallgatnom, és mire figyeljek. Webster, a Határõrség megszûnt, rendõrök lettünk, fájó felfedezés, miszerint a történelemköny- Fitzgerald, Peterson, Wilson, Ellington, Police Big Band néven dolgozunk, felbuk- vek hanyagul kezelik pályafutásomat, arra Basie és a többiek. Õket mind Sanyának kanunk fesztiválokon, itt-ott. Mindezek az elhatározásra juttatott, hogy egy kaland köszönhetem. Iván pedig megmutatta a közben természetesen minden szerdán leírása helyett ezúttal közreadom saját nagy tradicionális vonalat. Még abban az évadban (mint egy jó brit) a klubomban töltöttem az kalandomat, a hegedûtõl a Benkó Dixie- felléptem a Benkó Dixielanddel: elõször a estét. A Benkóklubban. 2007-ben kiderült, landig. A két végpont között az út rövidebb, klubban, aztán a Vigadóban, majd a Zene- kedvenc zenekarom trombitása, kollégám mint hinnénk. akadémián. Ahol nemrég még csak a kakas- és barátom Zoltán Béla nagybeteg. Beálltam ülõre jutottam be. Elsõ profi zenekari helyette néhány hónapra trombitálni, majd Egyszer voltam, hol nem voltam, hat évesen tagságomat is Benkó Sándornak köszönhe- Benkó Sanyi hivatalosan kibõvítette a zene- hegedûtanár édesapám hangszert adott a tem, hiszen õ ajánlott az Oldsmobile Dixie- kart, velem nyolctagú lett a banda. Aztán kezembe. Igen, igen, kitalálták: hegedût. A land Jazz Band harsonást keresõ vezetõjé- már látni lehetett: szeretett Zotyónk nem Parasztkantáta szélsebes elsajátítása után nek. Másfél évet játszottam az Oldsmobile- fog visszatérni. Sokáig bíztunk a felépülésé- érdeklõdésem szinte azonnal a Star Wars ban, ahol megismertem a Hot Jazz Band ben, de 2008-ban, nõnapon megtörtént az filmek felé fordult, derékba törve az új mai bõgõsét, Juhász Zolit, kedvenc klariné- elkerülhetetlen: egyedül maradtam trombi- Ojsztrah megszületését. Szomorú, de akkor tos-szaxofonosomat, Szõke Pétert és tás. Nem örültem, sírtam. volt a kezemben hegedû utoljára. Kénytelen meghatározó barátságot kötöttem szobatár- vagyok a következõ éveket átugrani, mert sammal, Papa Fleigh-gel. Sokat lógtunk Hogy ne maradjon ki pályám modernebb azon kívül, hogy apám gondosan ábécé együtt, Papa megismertetett Ruby Braff-fel, aspektusa sem: játszottam Kõszegi Imre sorrendbe rendezett lemezgyûjteményében Vic Dickensonnal és megannyi swinges zenekarában, az eMeRTon és az EBU big Bartók mellett Basie lemezeket találtam, fickóval. Együtt jártunk Mauritius szigetén, band-ben, muzsikáltam László Attilától majd átnyergeltem a tolóharsonára (igen, az a Kanári-szigeteken, elkezdtem a világjárást. Oláh Kálmánig, Vukán Gyuritól Pegén át a pozan), más fontos nem történt. A Bala- Miután elhagytam a bandát, egy fontos Szakcsi Lakatos Béláig szinte mindenkivel. ton partjáról (amit még Bobby Hackettnél négyéves ciklus következett: tagja lettem a De a szívem mélyén mindig is a klasszikus is jobban szeretek) Budapestre kerültem, a Hot Jazz Bandnek. Francia fesztiválok, jazz és a swing lakik. S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y

elegáns, homokfúvott üvegbõl készült díj Elsõ ízben adták át mellé a díj alapítója minden évben 100 ezer forintot is felajánl a díjazott cége részére, „A kecskeméti azzal a kimondott kéréssel, hogy az összeget (akár azt meg is toldva) forgassa vissza a kultúra mecénása” kecskeméti kultúrába. Kikötés, hogy a díjat alapító zenekarát és az általa rendezett fesztivált, illetve a Kecskeméti Jazz Alapít- díjat ványt a díjazott nem támogathatja a díjból.

A díjat elsõ ízben 2012. március 24-én, a XXI. Nemzetközi Bohém Ragtime & Jazz Fesztivál szombat esti koncertje keretében adta át az alapító az elsõ díjazottnak, Tormási Attilának és a Tormási Kft.-nek. A cég az elmúlt húsz évben a Bohém Fesztiválok mellett a színház munkáját is támogatta és segített egyedi kulturális rendezvényeket is, valamint festõmûvé- szeknek nyújtott támogatást.

Az átadáskor Ittzés Tamás elmondta, hogy A díjat Tordai Róbert tervezte, s a kivitelezõ a díjat évente kapja majd meg egy cég és Nagy Dezsõ Sándor üvegszobrász idén egy A Bohém Ragtime Jazz Band vezetõje, s várják azon kecskeméti kulturális saját szobrát is felajánlotta, kifejezve az elsõ vezetõje, Dr. Ittzés Tamás díjat együttesek, kulturális területen tevékeny- díjazott, Tormási Attila iránti meg- alapított „A kecskeméti kultúra mecénása” kedõ civil szervezetek és magánszemélyek becsülését. A díjat alapító Ittzés Tamás néven. A díjat olyan cégvezetõ kaphatja, aki csatlakozását a kezdeményezéshez, akik szándékai szerint a díj átadására a jövõben sokat és kitartóan áldozott a kecskeméti fontosnak tartják a mecénások elismerését nem a Bohém Fesztiválon, hanem más kulturális rendezvények, intézmények támo- egy olyan díjjal, aminek odaítélésében egy, kiemelt kulturális rendezvény keretében gatására, mintegy cégfilozófiájában is vallva a teljes kecskeméti kulturális spektrumot kerül majd sor, vélhetõen a Tavaszi a kulturális mecenatúra fontosságát. Az lefedõ kuratórium dönt. Fesztivál ideje alatt. Joe született tanító volt. S mint a jó tanítók- Jazz Steps-szel, az Orient Dixieland Jazz Joseph Paul nak, óriási tudás volt a fejében. Ha mutattak Banddel és a Joe Laux Swingpolice-szal. neki egy régi felvételt, rögtön mondta, hogy 2004-tõl 2009-ig Joe volt a bánki Louis Muranyi hol és mikor rögzítették, kik a zenészek és Armstrong Jazzfesztivál házigazdája, õ felhívta a figyelmet néhány zenei megoldás- avatta fel a Tó Hotel kertjében az egyetlen (* 1928. január 14., ra, érdekességre, egyes zenészek sajátos magyarországi Armstrong-szobrot is. stílusjegyeire. De leginkább õ mutogatott felvételeket. Nekem is van itthon néhány Mezõkövesdre mindig ment, ha tehette, Martins Ferry, OH, kazettám, amiket õ másolt össze nekem még háza is volt ott, örökségként. Egyszer kedvenc jazzfelvételeibõl. Azért, hogy hall- én vittem el Kövesdre, a házat késõbb † 2012. április 20., gassuk, tanuljunk. Ha együtt voltunk, min- ráhagyó Korpa Péter bácsi nevû rokonához, dig mesélt, s mindig lehetett tanulni a aki jókedvében énekelgetett. Joe-nak az New York, NY) történeteibõl. Jazztörténetet, életbölcseletet. egyik nóta nagyon tetszett, s mondta, hogy Egyszer megkérdeztem tõle, hogy Coleman én tanult ember vagyok, le tudom-e jegyezni Hawkins hogyan csinálta vajon ütésszerû Péter bácsi vicces pajzán népdalát. Elké- Vártuk a hírt, vártuk tulajdonképpen régóta, virtuóz staccatóját. A technikai trükkre pedt, mikor két éneklés után készen voltam mégis szíven ütött: nincs már az élõk voltam kíváncsi, Joe pedig egyszerûen a dallammal, ritmussal, szöveggel. Utána még sorában Joe bácsi, Louis Armstrong zeneka- szívére mutatott. De fizikailag honnan a kocsiban is elénekeltette velem párszor a rának utolsó klarinétosa. Joe egyike volt a csinálja, erõsködtem. Mosolygott és szó „mezõkövesdi népdalt”. 2008-ban, 80. kevés utolsó mohikánoknak, akik még nélkül ismét a szívére mutatott. Sokszor születésnapja tiszteletére Mezõkövesd dísz- játszhattak a legnagyobb jazz-zenészekkel, vezetett rá arra, hogy a legnagyszerûbb polgára lett. A matyómagyar, ahogy magát akiknek az életútja önmagában kész jazz- dolgok milyen egyszerûek. hívta. Amerikában csak Joe-ként emleget- történet. Ráadásul Joe-nak hihetetlen lexiká- ték, de Louis Armstrong viccesen Josephus- lis tudása is volt, amit zenésztársai és az 1990-ben találkoztunk elõször, amikor nak hívta mindig. A színpadon pedig a nagy elméleti szakemberek egyaránt csodáltak. A meglátogattam New York-i lakásában. Fel- fekete énekesnõ után Joe Ma Rainy-nek. történeteivel pedig könyveket lehetne hívtam, bemutatkoztam, meghívott. Kedves megtölteni. volt, érdeklõdött, körbemutogatta az 2010 õszén meglátogattuk, négyen, a bánki Armstrong-ereklyéit, adott egy nagylemezt fesztivál szervezõi. Gyenge volt, bottal és Ohio államban született ugyan, de ízig-vérig dedikálva, majd egy húszdollárost, hogy járókerettel járt, de lelkesen beszélgetett magyar volt, otthon magyarul beszéltek, vegyek valamit a kínaiban, éhen ne haljak velünk, eljátszotta az Ott fogsz majd sírni szülei és a velük élõ nagymama magyar neki Két hónappal késõbb Connecticut- néhány sorát (ezt a számot minden koncert- zenéket hallgattak. Édesapja Mezõkövesd- ban a jazzfesztiválon a közönségben ültem, jén el kellett játszani), felvételre énekelt egy rõl, édesanyja a Gyõr melletti Börcsrõl Joe meglátott és a színpadról elkezdett Oh Yeah-t az Oh Yeah Day fõvédnökeként származott. Az amerikai közegben, amerikai integetni nekem. Büszke voltam, hogy és Armstrong-felvételeket mutogatott. iskolákban Joe persze amerikaivá vált, de megismert és emlékezett a nevemre. Ké- Most, utolsó hónapjaiban is, amikor csak magyarságát nem csak megõrizte, de büszke sõbb is büszke voltam, amikor együtt ját- megtehette, a látogatóival (s a jazzmuzsiku- is volt rá. Nem nagyon volt olyan amerikai szottunk és megdicsért, vagy amikor Osló- sok sorra vizitáltak nála) gyakran hallgatott zenészkollégája, aki ne tudta volna, hogy Joe ban a felesége helyett engem vitt el a Benny Armstrong-felvételeket. Legjobban Scott Murányi magyar. A New York-i Columbia Carterrel rendezett zártkörû sajtóbeszélge- Robinsonnal szeretett zenét hallgatni a Egyetemre ment tanulni, utána lemeztársa- tésre, meg amikor szöveget írt a dalomhoz kórházi ágyon. Scott egyébként is Joe nagy ságoknál dolgozott, katalogizált, s lemez- (Joe’s Swing). A legbüszkébb mégis talán kedvence volt. Március 30-án Scott megvet- borító szövegek százait írta. akkor voltam, amikor a 80. születésnapja te Joe féltve õrzött két magyar Stowasser tiszteletére rendezett kecskeméti koncert tárogatóját, hajnali négyig rendbetette az Közben persze zenélt, rendületlenül. New után azt mondta, hogy ilyen jól színpadon egyiket, majd másnap este a Lincoln Center- York-ban már 18 évesen beülhetett a legen- Armstronggal érezte magát. Ebben nyilván ben játszott egy számot tárogatón Joe dás Bunk Johnson zenekarába „jamelni”, sok túlzás volt, de fel volt dobódva, az Murányi tiszteletére. tanult Lennie Tristanónál, játszott szinte biztos, és a koncertért kölcsönösen hálásak mindenkivel, aki számított, Eddie Condon- voltunk egymásnak. Az is kisebb csoda volt, hogy idén még tól Bobby Hackettig. A Village Stompers- látogatni lehetett Joe-t: karácsonykor három szel a slágerlistára is felkerültek, mígnem Sokat játszottunk együtt. 1992-tõl mintegy hétig tartó kómába esett, de abból még 1967-ben Lajos klarinétost keresett, s az tíz éven át minden évben összehozott visszajött. Hihetetlen akarat- és életereje akkor harminckilenc éves Joe Murányira minket a sors. Néha csak egy-egy koncertre, volt, a három éven keresztül tartó dagana- esett a választása. Az ezt követõ négy év Joe néha hosszabb turnéra. Az utóbbi tíz évben tos- és szívmûtéteket nem sokan bírták egész életére kihatással volt. Õ már örökre már ritkábban voltunk együtt a színpadon, volna. Korábban sokszor voltak fájdalmai Armstrong klarinétosa maradt, pedig de a kecskeméti, kaposvári, debreceni, lilla- is, de az utolsó hetekben sokat aludt, nagyszerû zenészek voltak késõbb is a füredi, mezõkövesdi, tatai, szegedi, salgótar- hosszabb idõszakokra ritkán volt igazán partnerei. Játszott másfél évtizedig a jáni, oslói, bánki fellépések mind különleges magánál. trombitás Roy Eldridge-dzsel, tagja volt a emlékek. Amikor nem találkoztunk, néha World’s Greatest Jazz Bandnek, s talán írt egy levelet, késõbb emailt, néha felhívott Halála elõtt egy héttel írta emailben norvég legkülönlegesebb felvételeit a Classic Jazz telefonon. Hiányozni fog, ahogy beleszólt felesége, Jorun, hogy most már az lenne a Quartet-tel készítette. Ez utóbbi együttes a telefonba: „Hi, hi, this is Joe. Hogy vagy?” legjobb, ha az Úr magához venné Joe-t (Dick Sudhalter – trombita, Joe Murányi – Az is hiányzik, már most, ahogy személyes minél elõbb. Végül fájdalmak nélkül, béké- klarinét, Marty Grosz – gitár, Dick találkozáskor megölelt. Több szeretetet és ben halt meg. 2012. április 28-án, szomba- Wellstood – zongora) szerintem a huszadik tiszteletet kaptunk tõle, magyar zenészek, ton temették szûk családi körben, lánya század második felének egyik legkreatívabb mint amennyit mi adtunk egymásnak. Ját- lakhelyén, New York-tól északra Hartsdale- és leginnovatívabb jazzformációja volt. Joe szott szinte minden magyar zenekarral, s ben a Ferncliff temetõben (Ferncliff büszke is volt a dupla CD-jükre, van otthon lemezt is készített a Bohémeken kívül cemetery, Hartsdale, Westchester county). egy dedikált példányom. Benkóékkal, a Storyville Jazz Banddel, a Isten veled, Josephus!