Békés Megye Középkori Templomai
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
élettér templom temető kataszter Szatmári Imre Békés megye középkori templomai Szatmári Imre Békés megye középkori tempíomai Szatmári Imre Békés megye középkori tempfomai Ъг^зсзаЬа, 2005 Szerkesztette: SZATMÁRI IMRE Rajzpk: Gábor Gabriella és Kékegyi Dorottya Fotók: Latorcai János Borítóterv: Gyarmati Gabriella Technikai szerkesztő: Molnárné Balázs Zsuzsanna Л könyv megjelenését támogatta: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram ? • ^rs\rrf NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG Nemzeti Kulturális Alapprogram MINISZTÉRIUMA © Szatmári Imre, 2005 ISBN 963 7219 58 7 A borító előoldalán a mezőberényi (МММ Itsz. 2004.1.1.), hódmezővásárhelyi (TJM Itsz. 73.22.13.), ellesi (TLM Itsz. 97.58.2.), hátoldalán pedig a medgyesegyházi (МММ Itsz. 98.1.1.) és a két békéscsabai (МММ Itsz. 99.2.1-2.) Árpád-kori korpusz látható. /jZ> -v4 •\ 4, Kiadja a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága Felelős kiadó: dr. Szatmári Imre megyei múzeumigazgató Nyomta és kötötte a Kapitális Kft., Debrecen Felelős vezető: Kapusi József ártalom Bevezetés 7 Az élettér 13 A templom 23 1. A templom és közössége 23 2. A templom helye és tájolása 26 3. A templomok mérete 30 4. A templomok alapozása, építőanyaga, díszítőelemei 34 5. A szentély és a diadalív 39 6. A hajó, a bejárat és a karzat 43 7. Az átépítések és a támpillérek 47 8. Különlegességek 50 9. A templomok keltezése 53 A temető 57 1. Pogányság és kereszténység 59 2. A temető helye 62 3. A sírgödör 64 4. A halott (temetkezési szokások) 66 5. Sírleletek 72 6. Különlegességek 73 Összegzés 75 Kataszter 95 Mediaeval Churches in Békés County (resume) 155 Források és rövidítések 161 Függelék (1-95. kép) 171 Bevezetés több mint egy évszázados múltra vissza jelentkeznek. Annak ellenére, hogy mindany- tekintő Békés megyei középkori kuta nyian tudjuk: a középkorban az épített egyházi tásokat elősegítő régészeti ásatások nagy több emlékek sokaságával találkozhatott a középkori sége az elpusztult falvak templomainak és te utazó az alföldi területeken is. metőinek feltárására irányult. Az ettől eltérő Az alföldi egyházak kutatástörténete emel jellegű ásatások (vár, kastély, dzsámi, település lett legalább olyan múlttal rendelkezik és leg részletek) száma jóval kevesebb volt, melynek alább olyan gazdag, mint a ma is álló műemléki oka egyrészt egyértelműen az, hogy az utób templomokkal büszkélkedhető felvidéki vagy biak száma önmagukban is elenyészőnek dunántúli területek kutatástörténete. Már a XX. mondható, másrészt pedig a csak néhány év század elejétől több jelentős középkori ásatásra tizedes telepásatások idő- és költségigénye került sor — az Alföldön is -, melyek elsősorban eleve korlátozza az ilyen irányú kutatási lehe Bálint Alajos, Csalog József, Garády Sándor, tőségeket. Implom József, Leszih Andor, Sőregi János, Sza A magyarországi középkori templomok ku bó Kálmán, Zoltai Lajos nevéhez köthetők. Igen tatásának témakörével kapcsolatban azonban el szerencsésnek mondható az is, hogy az utóbbi kerülhetetlen és szükséges arról is szólni, hogy években egyre több alföldi megyében dolgozik nemcsak a Békés megyei, hanem általában az al olyan kutató, aki az elpusztult középkori temp földi területek középkori egyházépítészete sem lomokat, és kiemelten az eltűnt középkori falvak kapja meg napjainkban azt a figyelmet, amelyet templomait és temetőit is szívesen kutatja. az a hazai kutatástörténetben méltán megérde Békés megye középkori egyházainak kuta melne. Ennek egyik oka valószínűleg az, hogy a tástörténete szintén több mint egy évszázadra magyarországi templomkutatás az utóbbi évti tekint vissza. így van ez annak ellenére, hogy a maj megye területén egyetlen középkori egyház zedekben — téves hangsúlyeltolódással - szinte sem maradt meg eredeti formájában, s néhány csak a műemléki, ma is álló épületekre koncent ma álló templom esetében is csak gyanítani le rált. Másik okát pedig nyilvánvalóan az jelenti, het, hogy egy esetleges falkutatás középkori ré hogy a szilárd és természetes építőanyag, a kő szek feltárását eredményezné. helyi hiánya miatt az alföldi területeken alig A mai megye területén az első templomfel maradt ma is álló középkori épület, míg a Du tárásokra már a XIX. század végén sor került. nántúlon és a Felvidéken megmaradtak a tégla A délnyugati részeken Varga Antal az elpusztult épületek is. Apácaegyháza2 (1. kép), Szilasegyház3 (21. kép), Az említett évtizedes gyökerű okok mára odá ig vezettek, hogy például a legutóbb, éppen 2000- 1 Éri-Simon-N. Tóth 2000. ben, a keresztény magyar államalapítás millen 2 Varga 1894. 140; Hmvht II. 286-288. A templom alaprajza niuma tiszteletére kiadott, s a Magyarország kö közölve: Varga 1894. 137, 13. kép; Hmvht II. 288, 18. kép. 3 zépkori eredetű templomait bemutatni hivatott Hmvht II. 432-434. A lelőhely azonos lehet a Kardoskút, Hatablaki kápolna nevű lelőhellyel. Az alaprajz közölve: térképen az alföldi területek óriási üres foltként Hmvht II. 432, 40. kép. 8 Bevezetés Veresegyház (31. kép) illetve Szőlős3 (36. kép), lomokról. Ezekben az években kutatta Implom Oláh Imre Fecskés,6 Majlálh Béla pedig talán Ho József is a gyulai ferences rendház maradványait16 mokegyház' falu helyén végzett ásatásokat. Eb (43. kép), valamint a Gyula környékén elpusztult ben az időben a „Beké s vármegyei Régészeti és középkori Fövenyes (10. kép), Szentbenedek (34. Mivelődéstörténelmi Társulat" mellett a „békés kép) s Györké (14. kép) falu templomát, de a megyei múzeum", valamint a Békéscsabai Mú szintén Gyula határába eső Szeregyházán (15. zeum-Egyesület is több helyen szervezett ása kép) is feltárt egy elpusztult templomalapozást.17 tásokat a megye területén;8 Komlóson például Ekkor ásatott a középkori Gerendás templo Zsilinszky Mihály 1883. évi illetve Bálás Ádám és mánál Banner Benedek is. S\okolay Pál 1900-ban és 1901-ben sorra került Az 1950-es években Olas% Ernő Orosháza ásatásai alkalmával a középkori falu temetőjé környékén gyűjtötte a középkori adatokat, s nek sírjain kívül a templom kőből épült alapfa templomot is tárt fel Békéssámson határában19 lai is előkerülhettek. (3. kép). Orosháza Monor nevű határrészén Nagy A századforduló körüli években a Békéscsa Gyula szintén templomalapokra bukkant.20 Ekkor bai Múzeum-Egyesület megbízásából Krammer tárta fel Méri István a kardoskúti templomot21 Nándor is folytatott ásatásokat a középkori Me- (22. kép), s ekkor dolgozta fel a gellértegyházi gyer falu - s valószínűleg a falu templomának - ásatását Zalotay Elemér' (13. kép). Ebben az idő helyén.10 Az 1910-es és az 1920-as években Krecs- ben kezdődött a gyulai vár ásatása is, amely fel marik Endre szintén sok lelőhelyen kutatott, el tárta az írott forrásokból már régen ismert vár sősorban Szarvas térségében, többek között a kö kápolnát23 (42. kép). zépkori Bercsényegyháza és Décse " falu temp Az 1960-as években ismét megnövekedett a lom körüli temetőjében és templomhelyén. templomásatások (templom körüli temetőása Л középkori templomok feltárásában jelen tások) száma. A gyulai ferences templom szen tős eredményeket hoztak az 1930-as évek. Bá télyében, a romkert kialakítását megelőzően, Pâ lint Alajos feldolgozásai ekkor jelentek meg a Szá mer Nóra," Kevermesen Nagy Katalin^ Oroshá raz-ér mellékén feltárt kopáncsi " (25. kép), ka zán a Mécsesdombon," ' Dombegyháza mellett 4 1 szaperi' (23. kép) és kovácsházi ' (26. kép) temp- Vizesmonostor helyén" (37. kép) és a közép- 4 Hmvht II. 434-437. A lelőhely azonosításához 1. a katasz ter Veresegyház I., Szőlős, Pusztaföldvár-Nagytatársánc címszavait! Az alaprajz közölve: Hmvht II. 435, 42. kép. 5 Hmvht II. 474—476. A lelőhely azonosításához 1. a katasz 16 Szatmári 1994a. 409-435. Az alaprajz közölve: Scherer ter Szőlős és Veresegyház I. címszavait! Az alaprajz közöl 1938. 50-51; Szatmári 1994a. 410, 1. kép. ve: Hmvht II. 474, 51. kép. 17 Szatmári 1996a. — vonatkozó részek. Az alaprajzok közöl (' Hmvht II. 334. ve: Scherer 1938. 31 (Szeregyháza), 35 (Fövenvcs), 39 7 Majláth 1890. 417-423; Bvmt II. 170; Kovalovszki 1965. (Szentbenedek), 41 (Györké); Szatmári 1996a. 15 (Szeregy 178,183. háza), 24 (Fövenyes), 42 (Szentbenedek), 53 (Györké). » Zsilinszky 1883. 177-178; Mogyoróssy 1883. 184; Kram 18 Banner 1933. 69-70; MRT 10. 678. (12/14. lelőhely) mer 1902. 15-21; Maros 1902. 39-40; Bálás 1902b. 45-48. 19 Olasz 1956b. 212-214; Olasz 1959a. 5-11. Az alaprajz kö 9 Zsilinszky 1883. 177-178; Gajdács 1897. 21; Maros 1901. zölve uo. 2. kép; Olasz 1959b. 31-37; Kovalovszki 1965. 84; Maros-Varságh 1901. 116; Bálás 1901. 113; Bálás 1902a. 180-181. 35; Maros 1902. 40; Bálás 1902b. 48; Krammer 1902. 15-17. 20 Kovalovszki 1965. 177-178. 10 Krammer 1902. 20-21; МММ régi cédulakatalógusa: 187- 21 Méri 1964. 4-9. Az alaprajz közölve uo. 6-7, 2. kép; Ko 190, 194-198; MRT 10. 170-171. (2/78. lelőhely) valovszki 1965. 186, l.kép. 11 Krccsmarik 1911. 378-379; MRT 8. 344-345. (7/14. lelő 22 Zalotay 1957. 50-52. Az alaprajz közölve uo. képmelléklet. hely); Szatmári 1998. 23 Parádi 1966. 146-148. Az alaprajz közölve uo. 136, 175. kép. 12 MRT 8. 336-338. (7/3. lelőhely); Szatmári 1994b. 66; 24 RégFüz 16 (1963) 82; Szatmári 1994a. 415-416. Szatmári 1996e. 162; Szatmári 1999b. 25 RégFüz 17 (1964) 91-92; Nagy 1968. 91-92. 13 Bálint 1936. 222-241. Az alaprajz közölve uo. 226, 3. kép. 2(1 RégFüz 2.3 (1970) 69-70. 14 Bálint 1938. 139-190. Az alaprajz közölve uo. 165, 19. kép, 27 RégFüz 22 (1969) 57; Juhász 1974. 183-186. A feltárt temp 170-171,20. kép. lom eddig közöletlen alaprajzát az ásató Juhász Irén bocsá 15 Bálint 1939a. 146-164. Az alaprajz közölve uo. XXI. t. 2. totta rendelkezésemre.