élettér templom temető kataszter

Szatmári Imre Békés megye középkori templomai

Szatmári Imre Békés megye középkori tempíomai

Szatmári Imre

Békés megye középkori tempfomai

Ъг^зсзаЬа, 2005 Szerkesztette: SZATMÁRI IMRE

Rajzpk: Gábor Gabriella és Kékegyi Dorottya

Fotók: Latorcai János

Borítóterv: Gyarmati Gabriella

Technikai szerkesztő: Molnárné Balázs Zsuzsanna

Л könyv megjelenését támogatta: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram ? • ^rs\rrf NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG Nemzeti Kulturális Alapprogram MINISZTÉRIUMA

© Szatmári Imre, 2005

ISBN 963 7219 58 7

A borító előoldalán a mezőberényi (МММ Itsz. 2004.1.1.), hódmezővásárhelyi (TJM Itsz. 73.22.13.), ellesi (TLM Itsz. 97.58.2.), hátoldalán pedig a medgyesegyházi (МММ Itsz. 98.1.1.) és a két békéscsabai (МММ Itsz. 99.2.1-2.) Árpád-kori korpusz látható.

/jZ> -v4

•\ 4, Kiadja a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága

Felelős kiadó: dr. Szatmári Imre megyei múzeumigazgató Nyomta és kötötte a Kapitális Kft., Debrecen Felelős vezető: Kapusi József ártalom

Bevezetés 7 Az élettér 13 A templom 23 1. A templom és közössége 23 2. A templom helye és tájolása 26 3. A templomok mérete 30 4. A templomok alapozása, építőanyaga, díszítőelemei 34 5. A szentély és a diadalív 39 6. A hajó, a bejárat és a karzat 43 7. Az átépítések és a támpillérek 47 8. Különlegességek 50 9. A templomok keltezése 53 A temető 57 1. Pogányság és kereszténység 59 2. A temető helye 62 3. A sírgödör 64 4. A halott (temetkezési szokások) 66 5. Sírleletek 72 6. Különlegességek 73 Összegzés 75 Kataszter 95 Mediaeval Churches in Békés County (resume) 155 Források és rövidítések 161 Függelék (1-95. kép) 171

Bevezetés

több mint egy évszázados múltra vissza­ jelentkeznek. Annak ellenére, hogy mindany- tekintő Békés megyei középkori kuta­ nyian tudjuk: a középkorban az épített egyházi tásokat elősegítő régészeti ásatások nagy több­ emlékek sokaságával találkozhatott a középkori sége az elpusztult falvak templomainak és te­ utazó az alföldi területeken is. metőinek feltárására irányult. Az ettől eltérő Az alföldi egyházak kutatástörténete emel­ jellegű ásatások (vár, kastély, dzsámi, település lett legalább olyan múlttal rendelkezik és leg­ részletek) száma jóval kevesebb volt, melynek alább olyan gazdag, mint a ma is álló műemléki oka egyrészt egyértelműen az, hogy az utób­ templomokkal büszkélkedhető felvidéki vagy biak száma önmagukban is elenyészőnek dunántúli területek kutatástörténete. Már a XX. mondható, másrészt pedig a csak néhány év­ század elejétől több jelentős középkori ásatásra tizedes telepásatások idő- és költségigénye került sor — az Alföldön is -, melyek elsősorban eleve korlátozza az ilyen irányú kutatási lehe­ Bálint Alajos, Csalog József, Garády Sándor, tőségeket. Implom József, Leszih Andor, Sőregi János, Sza­ A magyarországi középkori templomok ku­ bó Kálmán, Zoltai Lajos nevéhez köthetők. Igen tatásának témakörével kapcsolatban azonban el­ szerencsésnek mondható az is, hogy az utóbbi kerülhetetlen és szükséges arról is szólni, hogy években egyre több alföldi megyében dolgozik nemcsak a Békés megyei, hanem általában az al­ olyan kutató, aki az elpusztult középkori temp­ földi területek középkori egyházépítészete sem lomokat, és kiemelten az eltűnt középkori falvak kapja meg napjainkban azt a figyelmet, amelyet templomait és temetőit is szívesen kutatja. az a hazai kutatástörténetben méltán megérde­ Békés megye középkori egyházainak kuta­ melne. Ennek egyik oka valószínűleg az, hogy a tástörténete szintén több mint egy évszázadra magyarországi templomkutatás az utóbbi évti­ tekint vissza. így van ez annak ellenére, hogy a maj megye területén egyetlen középkori egyház zedekben — téves hangsúlyeltolódással - szinte sem maradt meg eredeti formájában, s néhány csak a műemléki, ma is álló épületekre koncent­ ma álló templom esetében is csak gyanítani le­ rált. Másik okát pedig nyilvánvalóan az jelenti, het, hogy egy esetleges falkutatás középkori ré­ hogy a szilárd és természetes építőanyag, a kő szek feltárását eredményezné. helyi hiánya miatt az alföldi területeken alig A mai megye területén az első templomfel­ maradt ma is álló középkori épület, míg a Du­ tárásokra már a XIX. század végén sor került. nántúlon és a Felvidéken megmaradtak a tégla­ A délnyugati részeken Varga Antal az elpusztult épületek is. Apácaegyháza2 (1. kép), Szilasegyház3 (21. kép), Az említett évtizedes gyökerű okok mára odá­ ig vezettek, hogy például a legutóbb, éppen 2000- 1 Éri-Simon-N. Tóth 2000. ben, a keresztény magyar államalapítás millen­ 2 Varga 1894. 140; Hmvht II. 286-288. A templom alaprajza niuma tiszteletére kiadott, s a Magyarország kö­ közölve: Varga 1894. 137, 13. kép; Hmvht II. 288, 18. kép. 3 zépkori eredetű templomait bemutatni hivatott Hmvht II. 432-434. A lelőhely azonos lehet a Kardoskút, Hatablaki kápolna nevű lelőhellyel. Az alaprajz közölve: térképen az alföldi területek óriási üres foltként Hmvht II. 432, 40. kép. 8 Bevezetés

Veresegyház (31. kép) illetve Szőlős3 (36. kép), lomokról. Ezekben az években kutatta Implom Oláh Imre Fecskés,6 Majlálh Béla pedig talán Ho­ József is a gyulai ferences rendház maradványait16 mokegyház' falu helyén végzett ásatásokat. Eb­ (43. kép), valamint a Gyula környékén elpusztult ben az időben a „Beké s vármegyei Régészeti és középkori Fövenyes (10. kép), Szentbenedek (34. Mivelődéstörténelmi Társulat" mellett a „békés­ kép) s Györké (14. kép) falu templomát, de a megyei múzeum", valamint a Békéscsabai Mú­ szintén Gyula határába eső Szeregyházán (15. zeum-Egyesület is több helyen szervezett ása­ kép) is feltárt egy elpusztult templomalapozást.17 tásokat a megye területén;8 Komlóson például Ekkor ásatott a középkori Gerendás templo­ Zsilinszky Mihály 1883. évi illetve Bálás Ádám és mánál Banner Benedek is. S\okolay Pál 1900-ban és 1901-ben sorra került Az 1950-es években Olas% Ernő Orosháza ásatásai alkalmával a középkori falu temetőjé­ környékén gyűjtötte a középkori adatokat, s nek sírjain kívül a templom kőből épült alapfa­ templomot is tárt fel Békéssámson határában19 lai is előkerülhettek. (3. kép). Orosháza Monor nevű határrészén Nagy A századforduló körüli években a Békéscsa­ Gyula szintén templomalapokra bukkant.20 Ekkor bai Múzeum-Egyesület megbízásából Krammer tárta fel Méri István a kardoskúti templomot21 Nándor is folytatott ásatásokat a középkori Me- (22. kép), s ekkor dolgozta fel a gellértegyházi gyer falu - s valószínűleg a falu templomának - ásatását Zalotay Elemér' (13. kép). Ebben az idő­ helyén.10 Az 1910-es és az 1920-as években Krecs- ben kezdődött a gyulai vár ásatása is, amely fel­ marik Endre szintén sok lelőhelyen kutatott, el­ tárta az írott forrásokból már régen ismert vár­ sősorban Szarvas térségében, többek között a kö­ kápolnát23 (42. kép). zépkori Bercsényegyháza és Décse " falu temp­ Az 1960-as években ismét megnövekedett a lom körüli temetőjében és templomhelyén. templomásatások (templom körüli temetőása­ Л középkori templomok feltárásában jelen­ tások) száma. A gyulai ferences templom szen­ tős eredményeket hoztak az 1930-as évek. Bá­ télyében, a romkert kialakítását megelőzően, Pâ­ lint Alajos feldolgozásai ekkor jelentek meg a Szá­ mer Nóra," Kevermesen Nagy Katalin^ Oroshá­ raz-ér mellékén feltárt kopáncsi " (25. kép), ka­ zán a Mécsesdombon," ' Dombegyháza mellett 4 1 szaperi' (23. kép) és kovácsházi ' (26. kép) temp- Vizesmonostor helyén" (37. kép) és a közép-

4 Hmvht II. 434-437. A lelőhely azonosításához 1. a katasz­ ter Veresegyház I., Szőlős, Pusztaföldvár-Nagytatársánc címszavait! Az alaprajz közölve: Hmvht II. 435, 42. kép. 5 Hmvht II. 474—476. A lelőhely azonosításához 1. a katasz­ 16 Szatmári 1994a. 409-435. Az alaprajz közölve: Scherer ter Szőlős és Veresegyház I. címszavait! Az alaprajz közöl­ 1938. 50-51; Szatmári 1994a. 410, 1. kép. ve: Hmvht II. 474, 51. kép. 17 Szatmári 1996a. — vonatkozó részek. Az alaprajzok közöl­ (' Hmvht II. 334. ve: Scherer 1938. 31 (Szeregyháza), 35 (Fövenvcs), 39 7 Majláth 1890. 417-423; Bvmt II. 170; Kovalovszki 1965. (Szentbenedek), 41 (Györké); Szatmári 1996a. 15 (Szeregy­ 178,183. háza), 24 (Fövenyes), 42 (Szentbenedek), 53 (Györké). » Zsilinszky 1883. 177-178; Mogyoróssy 1883. 184; Kram­ 18 Banner 1933. 69-70; MRT 10. 678. (12/14. lelőhely) mer 1902. 15-21; Maros 1902. 39-40; Bálás 1902b. 45-48. 19 Olasz 1956b. 212-214; Olasz 1959a. 5-11. Az alaprajz kö­ 9 Zsilinszky 1883. 177-178; Gajdács 1897. 21; Maros 1901. zölve uo. 2. kép; Olasz 1959b. 31-37; Kovalovszki 1965. 84; Maros-Varságh 1901. 116; Bálás 1901. 113; Bálás 1902a. 180-181. 35; Maros 1902. 40; Bálás 1902b. 48; Krammer 1902. 15-17. 20 Kovalovszki 1965. 177-178. 10 Krammer 1902. 20-21; МММ régi cédulakatalógusa: 187- 21 Méri 1964. 4-9. Az alaprajz közölve uo. 6-7, 2. kép; Ko­ 190, 194-198; MRT 10. 170-171. (2/78. lelőhely) valovszki 1965. 186, l.kép. 11 Krccsmarik 1911. 378-379; MRT 8. 344-345. (7/14. lelő­ 22 Zalotay 1957. 50-52. Az alaprajz közölve uo. képmelléklet. hely); Szatmári 1998. 23 Parádi 1966. 146-148. Az alaprajz közölve uo. 136, 175. kép. 12 MRT 8. 336-338. (7/3. lelőhely); Szatmári 1994b. 66; 24 RégFüz 16 (1963) 82; Szatmári 1994a. 415-416. Szatmári 1996e. 162; Szatmári 1999b. 25 RégFüz 17 (1964) 91-92; Nagy 1968. 91-92. 13 Bálint 1936. 222-241. Az alaprajz közölve uo. 226, 3. kép. 2(1 RégFüz 2.3 (1970) 69-70. 14 Bálint 1938. 139-190. Az alaprajz közölve uo. 165, 19. kép, 27 RégFüz 22 (1969) 57; Juhász 1974. 183-186. A feltárt temp­ 170-171,20. kép. lom eddig közöletlen alaprajzát az ásató Juhász Irén bocsá­ 15 Bálint 1939a. 146-164. Az alaprajz közölve uo. XXI. t. 2. totta rendelkezésemre. Szívességét ezúton is köszönöm. Békés megye középkori templomai kori Apáti falu temploma közelében2 pedig Ju- a gyulai ferences templomnál végzett feltárás." hás% Irén végzett leletmentést. Ásatással eddig nem kutatott templomok alap­ Az évtized végén kezdődött el, de lényegé­ jai kerültek napvilágra ezenkívül a középkori ben már az 1970-es években folyt a Csolt-mo- Bercsényegyháza4 (4. kép), Csorvás41 (6. kép), nostor ásatása" (38. kép). Ezt és a csabacsüdi Décse42 (7. kép), Hidas43 (18. kép), Kétsopron44 templomot30 (5. kép) is Juhász Irén tárta fel. (24. kép), Megyer45 (27. kép), Murony46 (28. kép), Endrőd határában31 (8. kép) és Gyulán a Tö- Peterd47 (30. kép), Szénásegyház48 (33. kép) falu rökzugban'2 (40. kép) ]ankovich Dénes, Domb­ területén, s azonosíthatatlan nevű Árpád-kori egyháza mellett a Balku-dombon S^abó J. Jó­ település egy-egy templomának alapjai is előke­ zsef, Dobozon34 (9. kép) Kovalovszki Júlia tárt fel rültek még Bánkúton49 (2. kép), a Nagyszénás templommaradványokat, de ebben az időben 2. számú5 (29. kép), a Sarkadkeresztúr 5. számú51 került elő Battonya' és Méhkerék ' mellett is (32. kép) és a Gyula 144. számú52 (17. kép) to­ egy-egy középkori templom. 1984-ben Janko- pográfiai lelőhelyen, valamint Kamut határában vich Dénes ásatással azonosította Gerlamonos- kettő is (19—20. kép). Részben vagy teljesen 37 tora helyét (39. kép). elpusztult templomalapok helyét lehetett azo­ 1985—1999 között magam 22 olyan ásatást nosítani a Medgyesegyháza 1. sz. lelőhelyen,54 végezhettem középkori templomok helyén vagy továbbá az előbb felsorolt Gyula-Szabadka, Dé­ azok közvetlen környezetében, melyek egy ré­ cse illetve Nagyszénás 1. és 2. sz. lelőhelyen.53 sze a korábbi (1945 előtti) feltárások hitelesíté­ sét célozta, másrészt pedig teljesen új temp­ lomalapok feltárását eredményezte. A lelőhe­ lyek folyamatos pusztulása miatt arra is volt 39 Szatmári 1994a. 419-421. példa, hogy a templom alapozása részben vagy 4,1 RégFüz 46 (1994) 74; Szatmári 1998. teljes egészében eltűnt már, s helyét csupán a 41 Szatmári 1999a. 83-145. Az alaprajz közölve uo. 119-120, sírok által szabadon hagyott felületek jelölték. 7-8. kép. 42 RégFüz 47 (1996) 82-8.3; Szatmári 1994b. 66-71; Szatmári A hitelesítő ásatások sorába tartozik az Imp- 1996e. 162-186; Szatmári 1999b. Az alaprajz közölve: lom József nyomán a gyulai határban végzett fö- Szatmári 1994b. 67, 3. kép; Szatmári 1996e. 176, 3. kép. « MRT 10. 76-79. (1/67. lelőhely). Az alaprajz közölve uo. venyesi (11. kép), szeregyházi (16. kép), szent- 77, 8. kép. benedeki (35. kép), györkei, szabadkai,38 illetve 44 Szatmári 1996b. 209-255. Az alaprajz közölve uo. 231- 232, 2-3. kép. 45 MRT 10. 176-177. (2/78. lelőhely). Az alaprajz közölve 28 RégFüz 19 (1965) 76; Szatmári I. jelentése: МММ RégAd uo. 176, 31. kép. 2006/1987. 4(> MRT 10. 624-625. (10/25. lelőhely). Az alaprajz közölve 29 Juhász 2000. 281-303. - a korábbi irodalommal. Az alap­ uo. 626, 141. kép. rajz legutóbbi közlése uo. 287. 47 RégFüz 40 (1987) 92; RégFüz 42 (1991) 57. 30 RégFüz 26 (1973) 80; MRT 8. 100-103. (2/1. lelőhely). Az 48 Szatmári 1996c. 7-97. Az alaprajz közölve uo. 58-59, 11- alaprajz közölve: MRT 8. 102, 1. kép. 12. kép. л RégFüz 29 (1976) 65; MRT 8. 126-129. (3/6. lelőhely). Az 49 Szatmári-Vágó 1993. 18-20. Az alaprajz közölve uo. 46, alaprajz közölve: MRT 8. 128, 7. kép. 22. kép. 12 Jankovich 1982. 415-426. Az alaprajz közölve uo. 416, 2. 50 Szatmári 2000b. 5-128. Az alaprajz közölve uo. 78, 9. kép, kép. 79, 10. képi. « RégFüz 28 (1975) 93. 51 Szatmári 1997. 345-379. Az alaprajz közölve uo. 363, 3. M Kovalovszki 1986. 109-113; Kovalovszki 1989. 140-142. kép. Az alaprajz közölve: Kovalovszki 1986. 111, 4. kép; 52 Szatmári 1996d. 353-380. Az alaprajz közölve uo. 369, 1. Kovalovszki 1989. 144, 120. kép. kép 2. 35 RégFüz 33 (1980) 5. « Szatmári 1994-1995. 37-56. Az alaprajzok közölve uo. 38, 36 RégFüz 32 (1979) 123-124. 3. kép, 43, 8. kép. 37 Jankovich 1991. 184-190; MRT 10. 410-424. (5/7. lelő­ 54 Szatmári-Vágó 1993. 27-28. hely). Az alaprajz közölve: Jankovich 1991. 186, 19. ábra; 55 Szabadkán a falak pontos helyére utaló jelenségeket nem MRT 10. 411, 84. kép. lehetett megfigyelni; Décse helyén és a két nagyszénási le­ 38 Szatmári 1996a. - vonatkozó részek. Az alaprajzok közölve lőhelyen pedig az alapfalaknak már csak egy része maradt uo. 19 (Szercgyháza), 29 (Fövenyes), 45 (Szentbenedek). meg, viszont az alaprajzok kiszerkeszthetők voltak. Bevezetés 10

2000-ben Rózsa Zoltán szintén feltárt egy adatok leginkább apró utalásokból, megjegyzé­ Árpád-kori templomot Gádoroson (12. kép).56 sekből, rövidke ismertetőkből gyűjthetők ösz- Annak ellenére, hogy a terepjárások során, a sze. Ennek megfelelően rendkívül sok a bizony­ pusztán felszíni jelenségek megfigyelésével do­ talanság nemcsak az egyes templomok helyeit kumentált középkori templomokra vonatkozó illetően, hanem egyáltalán a templomoknak a adatokat e helyen nem említettük, a fenti felso­ léte vagy nem léte terén is. rolás alapján is kétségtelen, hogy vidékünkön A második világháború előtti feltárások do­ önmagában az ásatásokból ismertté vált temp­ kumentációja (ha egyáltalán volt) és leletanyaga lomok száma szintén jelentősnek mondható. A napjainkra többnyire elveszett, az utóbbi évtize­ már most meglévő s a fent felsorolt adatmeny- dek jó néhány ásatásának eredménye pedig még nyiség is elegendő tehát ahhoz, hogy egy Ma­ feldolgozatlan. A megmaradt információk érté­ gyarország középkori templomait bemutató tér­ kelésénél azt sem szabad figyelmen kívül hagy­ képen Békés megye területe és az Alföld jelen­ ni, hogy az 1960 előtti feltárásokat vezetők (Bá­ tős része ne csak üres, gazdátlan, kihalt vidéket lint Alajos és Zalotay Elemér kivételével) szak­ sejtető foltként jelenjen meg. képzettségüket tekintve elsősorban nem régé­ Kérdés ugyanakkor, hogy vajon rendelke­ szek, hanem többnyire tanárok voltak. Az ebből zünk-e megnyugtató mennyiségű adattal ahhoz, eredő, helyenként csak kétkedéssel fogadható, hogy a Délkelet-Alföld középkori egyházépíté­ máshol pedig egyértelműen elutasítható régi szetére, temetkezési szokásaira vonatkozóan ál­ megfigyeléseket felhasználva többször közöltek talános érvényű megállapításokat tehessünk vagy például középkori egyházépítészetünkben szo­ törvényszerűségeket körvonalazzunk. katlan, sőt ismeretlen templomalaprajzot is. A válaszhoz két dolgot kell mérlegelni. Az A régi megfigyeléseken alapuló pontatlan és egyik az, hogy az eddigi templom- és temető­ középkori egyházépítészetünkben teljesen is­ feltárások után mennyi adat maradt meg, a meg­ meretlen templomalaprajzok egy része bizonyí­ maradt adatok mennyire hozzáférhetők, s ezek tást nyert, illetve a későbbi hitelesítő ásatások milyen információkat nyújtanak. A másik dolog pontosították a korábbi eredményeket (Kardos- annak megállapítása, hogy az eddig feltárt temp­ kút-Hatablaki kápolna, Gyula-Fövenyes, Gyula- lomok és temetőrészletek száma hány százalé­ Szeregyháza, Gyula-Szentbenedek), más részük­ kát teheti ki a megye területén a középkor idő­ nél viszont a közölt alaprajzon is szembeötlő szakában létezett összes templom és temető ellentmondások és hiányosságok a korábbi ku­ számának. Tekintve, hogy a középkor vizsgálat tatások további ellenőrzésének fontosságát ve­ alá vont szakaszában (XI—XVII. század) a tele­ tik fel (pl. Gellértegyháza, Pusztaföldvár-Nagy­ pülések temetői szükségszerűen elválaszthatat­ tatársánc, Szőlős). lanok voltak a templomoktól, vagyis a temető A régi pontatlanságok kijavításánál azonban helye közvetlenül a templom mellett, a temető­ sokkal komolyabb problémát jelent a megye kö­ kertben volt, a templomok és a temetők szá­ zépkori egyházainak összegyűjtése, bár e munká­ mának megállapítása összevonható. ban sokat segít a régészeti topográfia. Az ásatá­ Mérlegelve a két kérdést, elmondhatjuk, hogy sok mellett ugyanis, a felszínen, e szakág műve­ az eltelt több mint száz év alatt a végzett temp­ lőinek sikerült a legtöbb középkori egyház he­ lomfeltárásokról óriási adathalmaz gyűlt össze, lyét felderíteni, s ahol csak lehetett, a templom melynek egyes részletei a legkülönfélébb fel­ körüli települést is megpróbálták azonosítani a dolgozásokban láttak napvilágot. Elenyészően középkori oklevelekben említett falvak valame­ kevés azonban a teljességre törekvő munka. Az lyikével. 1964-ben Kovalovszki Júlia és Dienes István Orosháza határában végzett terepjárá­ 56 Rózsa 2000. 3. Az alaprajz közölve uo. sokat, s 29 középkori templomhelyet jelölt Békés megye középkori templomai и

meg.57 A megye régészeti topográfiájának 1969 A Békés megyében létezett középkori egy­ óta folyamatos, tervszerű munkálatai során az házak számának meghatározása amiatt is csak egykori szeghalmi járás területén 37, Szarvas kör­ hozzávetőleges lehet, hogy a történeti adatok nyékén 32, Békés és Békéscsaba vidékén 21, a két- vagy többértelműsége folytán néhány eset­ régi gyulai és sarkadi járás területén pedig 25 ben nem dönthető el pontosan, egy településen egyházra vonatkozóan gyűltek össze adatok." belül a középkor időszakában összesen hány Az egész megyére kiterjedő adatgyűjtésnél az egyházi épülettel kell számolnunk. egyik nehézség mindjárt abból adódott, hogy a Az is előfordulhat azonban, hogy több tele­ középkori megyehatárok időről időre változtak, pülés használt egyetlen templomot. Nem biztos egyes korszakokban teljesen bizonytalanok vol­ viszont, hogy a szóban forgó települések egyide­ tak, s a régi Békés megye területe sem volt azo­ jűleg éltek, vagy pedig a korábban elpusztult falu nos a jelenlegivel. A mai megye területéhez tar­ helyén alakult későbbi település lakói az ott ta­ tozott a középkorban Zaránd, Csanád, Bihar, lált pusztatemplomot vették-e birtokukba. Arad, sőt Heves megye területének egy-egy ré­ Az egyházak összegyűjtését több síkon kel­ sze is, tehát a középkori egyházak összegyűjté­ lett tehát végezni. Az ásatásokon előkerült épü- sénél ezekre a megyékre is figyelemmel kellett letmaradványokon és a régészeti topográfia ál­ lenni. Előfordul ugyanakkor, hogy a középkor­ tal lokalizált templomhelyeken, valamint ezek­ ban Békés megyéhez tartozott egyházak helyei nek a középkori oklevelekben előforduló fal­ napjainkban a megye határain kívül esnek, így vakkal történő azonosításán kívül figyelembe az összesítésből ezeket ki kellett hagyni. kellett venni a megye teljes területére vonatko­ Másik problémát jelentett, hogy a középkori zó oklevelek és a középkori történetet feldol­ oklevelekben említett pusztatemplomok, vagy gozó művek, s egyéb utalások adatait is. sok esetben az egyházakkal rendelkező falvak Emiatt az összeállított kataszterben óhatat­ helyeit sem lehet ma már a terepen mindig azo­ lanul is előfordulhatnak a végső összesítést pon­ nosítani. Ilyenkor kérdéses volt, hogy az okleve­ tatlanná tevő átfedések, vagy olyan esetek, les adatban szereplő egyház ma vajon a megye amelyeknél az adatok hiányából eredő megold­ határain belül, vagy azon kívül van-e, s a listánkra hatatlan kérdéseket csak önkényesen lehetett felkerüljön vagy sem. Tudunk olyan oklevelek­ feloldani. E hiányosságot azonban remélhető­ ben említett falvakról is, melyeknek bizonyítha­ leg pótolja az, hogy itt egy helyen szerepelnek — tóan volt temploma, de jelenleg az egykori te­ ha csak vázlatosan is — azok az adatok (az út­ lepülés helye ismeretlen, holott bizonyos, hogy mutató szakirodalmi hivatkozásokkal együtt), csakis a mai megye határain belül fekhetett. melyek Békés megye területén középkori egy­ Vannak viszont példák arra is, hogy isme­ házakra utalnak. rünk a megye területén olyan templomhelyeket, Nem kétséges, hogy továbblépéshez nélkü­ amelyeknek biztosan nem maradt fönn írásos lözhetetlen az eddig még közöletlen kutatások említése. Az szintén előfordul, hogy a felszínen feldolgozása, a részleges feltárások kibővítése s megfigyelt templomhelyet és a hozzá tartozó a teljesen új ásatások számának növelése. A je­ falut nem lehet az oklevelekben említett (eset­ lenlegi ismeretek részletesebb összegzésétől is leg egyházasnak feltüntetett) települések egyi­ remélhetünk azonban olyan új megállapításo­ kével sem egyértelműen azonosítani, vagy csak kat, amelyek megalapozottságát a szélesebb az nem dönthető el, hogy kettő közül melyikkel vizsgálati anyag garantálja. lehet azonos.

57 Kovalovszki 1965. 177-181. 58 MRT 6. 221-224; MRT 8. 493-495; MRT 10. 720-724; MRT IV/4. - vonatkozó részek.

Az élettér

íl\ z élettér fogalmának szóhasználata a irányát. A korábbi életmód és társadalmi be­ «ы/Vtéma vizsgálata szempontjából összetett rendezkedés, illetve az ettől gyökeresen eltérő, tartalmú, s több jelentéssel bír. A kifejezés va­ szinte teljesen új, központi elv által választott lamennyi azon vonatkozása szóba kerül itt, életforma közötti váltás nem mehetett végbe amely a középkori ember mindennapi életével, egyik napról a másikra. Kétségtelenül igen sok tevékenységével, és környezetével összefügg. A időre volt ahhoz szükség, hogy a magyarság középkor alább választott időhatárain belül fennmaradását biztosító átalakulás, a környező (XI—XVII. század) tehát egyaránt fontos, sőt népek közé történő beilleszkedés és az élet­ meghatározó volt az egyén és a közösség szá­ formaváltás végbe menjen. Istvánt követő kirá­ mára az általános magyar történeti fejlődés (po­ lyaink egyik legnagyobb érdeme a Géza fejede­ litika-, gazdaság-, társadalom- és vallástörténet) lem, majd első királyunk által képviselt irány­ lokális vetülete. Az adott helyi változások ugyanis vonal, a közép-európai államiság felé törekvés az itteni lakosság mindennapjaira és környezetére következetes képviselete és továbbvitele люк. közvetlen befolyással voltak. Amellett, hogy a A XI. század küzdelmes és néha — a kitűzött nagypolitika hatása megnyilvánult például az ál­ cél szempontjából — bizonytalanná váló évtize­ lamszervezet kiépítésében és a kereszténység dei után a XII. század hozta meg azt a kiegyen­ területi térhódításában, s a politikai változások­ súlyozott, hosszú időszakot, amely a keresztény kal együtt járó gazdasági változások átrendez­ magyar államiság töretlen belső fejlődését biz­ hették a térség településhálózatának korábban tosította. E fejlődés a XIII. század első felében kialakult struktúráját is, egy-egy földrajzi terüle­ is folytatódott, de az 1241-ben bekövetkezett ten belül a művészeti stílusok szintén más és mongol hadjárat e kedvező folyamatot erősen más módon érvényesültek — az építészetben visszavetette, s a csapás elmúltával az ország ugyanúgy, mint egyéb területeken. Figyelembe addigi fejlődési irányát is módosította. kell azonban mindenkor venni természetesen az Békés megye mai területének korai, Árpád- egyes művészeti áramlatok alkotó elemei, ismer­ kori történetét alig ismerjük, a megye keletke­ tető jegyei terjedésének ütemét, vagy például a zésének, megalakulásának az időpontja sem ha­ királyi központokhoz, illetve az ország egészé­ tározható meg. Tudjuk viszont, hogy a mai - hez viszonyított esetleges fáziseltolódásait. az 1950 óta érvényes államigazgatási beosztás E változások a középkori évszázadok alatt ki­ alapján létrejött — Békés megye területén a kö­ vétel nélkül mind befolyással voltak a kor tele­ zépkor folyamán a névadó mellett Arad, Bihar, püléseire, lakosaira, következésképpen az egyén Csanád, Heves és Zaránd megye is osztozott. életére, gondolatvilágára egyaránt. A megyével kapcsolatos történeti feldolgo­ István király megkoronázása szimbolikus és zások a XI. századi, feltételezett békési föld­ gyakorlati értelemben is az európai keresztény várhoz szokták kötni annak a Vatának a szál­ államiság útján jelölte ki a magyarság haladási láshelyét, alti 1046. évi lázadásával csaknem or- 14 Az élettér

szagos méretűvé szélesedő — pogány- és vallási A kereszténységre való áttérés, illetve az ún. színezetűnek egyaránt tartott - mozgalmat rob­ köznépi temetők használatáról a templom kö­ bantott ki. A későbbi ispánsági várnak is meg­ rüli temetők használatára való áttérés folyama­ felelő erősség helyét azonban az utóbbi évek­ tának valószínűleg hosszadalmas voltát jelzi Vata ben végzett legaprólékosabb terepkutatások sem fia János 1061. évi megmozdulása is, mellyel a tudták azonosítani; így a Vata-féle mozgalom székesfehérvári országos gyűlésen a pogány val­ kiinduló pontjának lokalizálásában sem lehe­ láshoz való visszatérést követelte. Néhány év­ tünk teljességgel bizonyosak. Emellett az utóbbi vel később, 1067 táján viszont Péter comes ado­ időben olyan történészi okfejtésre is volt példa, mányozása révén Szeghalom a százdi monos­ mely szerint Vata földvára nem is Békéshez, tor birtokába került, 1075-ben pedig I. Géza hanem a Király-hágó közelében lévő Sebeshez király (1074—1077) adományozása nyomán do­ köthető.60 bozi szolganépek jutottak a garamszentbene- A Vata szerepével és főként a fennhatósága deki apátságnak. ~ E két rendelkezés mutatja, alá tartozó területtel kapcsolatos bizonytalan­ hogy a keresztény egyház befolyása megyénk ság alapvető hátráltató tényező annak megítélé­ területén lépésről lépésre, egyre inkább, s visz- sében is, hogy a kereszténység terjedése e tér­ szafordíthatatlanul előtérbe került. Bizonyosra ségben mikor indulhatott el: a XI. század első vehető, hogy a mai megye területének déli ré­ felében számolhatunk-e ezzel, vagy csak a szá­ sze az 1030-ban alakult marosvári (csanádi), kö­ zad második felétől. Vata itteni szállásterülete zépső és északi része pedig az 1040-es illetve esetén ugyanis nyilvánvaló, hogy az ő jelenléte 1050-es évtizedben megerősödött bihari (vára- mindenképpen akadályozta, vagy legalábbis visz- di) püspökséghez tartozott.63 I. László király szavetette a keresztény hit terjedését, terjeszté­ (1077-1095) XI. század végi és Kálmán (1095- sét, s az egyházak építését. 1116) XII. század eleji, sokat idézett törvényei Külön kérdéskör a korai kereszténység el­ az átmenet egész folyamatának és az új, keresz­ terjedésével kapcsolatban a bizánci és a római tény ország megerősödését, illetve a lakosság egyház befolyásának alakulása a Kárpát-medence társadalmi és ideológiai átalakításának befejezé­ területén. Számos olyan eleme van ugyanis en­ sét jelzik. nek, amely az eddigi kutatástörténetben nem Ezt erősítik meg I. László király és Kálmán kapott megfelelő hangsúlyt, illetve amely annál testvére, Almos herceg egyházakat gyarapító ado­ sokkal fontosabb kérdés lehetett, mint ameny- mányozásai is, melyek egy része szintén érintet­ nyit e téma az eddigi magyar kutatástörténet­ te megyénk területét. Egy későbbi, XIII. száza­ ben megkapott. Több kutató feltételezése sze­ di átiratban maradt fenn például annak emléke, rint ugyanis területünkön (az Alföld délkeleti hogy Szent László király három Békés megyei, részén) érvényesülhetett leginkább a kora Ar- Fehér-Körös mellett fekvő falut (Fejérem, Püs- pád-kor folyamán a Bizánci Birodalomnak az a ki, Ketesd) az egri egyháznak juttatott. Álmos sokrétű kultúrhatása, amelynek egyik bizonyíté­ ugyanakkor a dömösi prépostságnak tett ado­ kát például a X-XI. századra keltezhető, bizán­ mánnyal Décse, Doboz, Sarkad faluban élő 61 ci típusú ereklyetartó mellkeresztek jelentik. szolgákat és javakat sorolt az egyházhoz.64 Békés megye létrejöttének időpontját és ke­ letkezésének folyamatát nem ismerjük ugyan, de feltételezhetjük, hogy az első időkben eset­ » MRT 10. 26-27, 45-46. leg Bihar megye foglalta magába a később ki- « Dusnoki-Draskovich 2000. 15-69. ы Megay 1961. 107; Bálint 1968. 72; Mesterházy 1969. 96-98; Mesterház 1970. 175; Bálint 1980. 277; Szabó 1980. 95; 62 Kristó 1981. 22-27; Györffy 1987. 497, 505, 513. Kürti 1983. 269-270; Baán 1995. 19-26; Szatmári 1995. « Kristó 1981. 16. 219-264. 64 Kristó 1981. 28-30; Györffy 1987. 497. Békés megye középkori templomai 15 szakadó Békés és Zaránd megye területét is. nak szerkezetét. Sajátos jellegzetessége ugyanis Békés megye alakuló önállósodására egy 1203- a tájnak, hogy területét két részre lehet osztani: ból fennmaradt okleveles említés alapján kö­ a megye északi felére a Körösök völgyéhez vetkeztethetünk. A „kiváló emlékű Imre király" kapcsolódó felszíni jellegzetességek jellemzőek, oklevele ugyanis arról rendelkezik, hogy a Bi­ a déli felét pedig a Maros hordalékkúpja foglal­ har megyében — mind Bihar, mind Zaránd és ja el. A két tájegység domborzata, talaja, felszí­ Békés környékén — beszedett vám kétharmad ni viszonyai merőben eltérnek egymástól, s e része a váradi egyházat illeti. ' Lehetséges tehát, különbségek a régészeti lelőhelyekben is kimu­ hogy a Vata-féle lázadás leverését követően még tathatók, hiszen a különböző régészeti korok­ sokáig nem került sor Békés megye önálló ban a környező táj alapvetően befolyásolta az megszervezésére, s a megye csak a XII. század emberi megtelepedés körülményeit. A Körösök folyamán fokozatosan önállósult. völgyében a régészeti lelőhelyek főleg a folyó­ Az államiság és a kereszténység folyamatos partokon, azok mellékágai, kiszáradt medrei, erősödését, az európai kultúra XII. századi ma­ holtágai mentén sorakoznak, s követik a külön­ gyarországi kibontakozását hazánkban — s így böző folyómedrek irányát. A folyóktól távolab­ egészen biztosan megyénk területén is — nagy­ bi ártéri területeken ugyanakkor csak elszórtan mértékben visszavetette a minden visszaemlé­ találhatók lelőhelyek. A Maros hordalékkúpján kező és későbbi történetíró szerint is jelentős ezzel szemben a régészeti lelőhelyek látszólag pusztulást hozó 1241. évi mongol hadjárat. Ezzel rendszertelenül, igen nagy sűrűségben fordul­ nagyjából egy időben, vagyis a XIII. század kö­ nak elő a terület teljes egészén. Az előbbire jó zepétől kezdődően kell azonban számolnunk a példát nyújtanak a Sarkadon áthaladó Gyepes falupusztásodás folyamatával is, amely először medre mellett sorakozó lelőhelyek (44. kép), az rendezte át — s ebben lehetséges, hogy a mon­ utóbbira pedig a Gyula határának déli részén gol támadás gyorsító tényezőként szerepelt - vi­ feltérképezett régészeti lelőhelyek (45. kép). dékünkön az államalapítás után kialakult telepü­ Az utóbbi évek megfigyelése például, hogy léshálózatot. az Árpád-kori (X—XIII. századi) leletanyagot A korai települések ugyanis a későbbinél jó­ szolgáltató lelőhelyek között olyan kis kiterje­ val nagyobb számban fordulnak elő a térség­ désű, egymás közelében rendszertelenül elhelyez­ ben, s szinte minden kiemelkedő, árvíztől vé­ kedő, szállásszerű lelőhelyek is vannak, amelyek dett területen megtalálhatók. Rendszertelenül, kiterjedése nem haladja meg az 50 x 50 méteres egymással feltűnően laza települési szerkezetet körzetet. Ezeken a felszíni leletanyag mindössze alkotva helyezkedtek el, lehetőleg valamilyen egy-egy objektumra vagy kisebb objektumcso­ vízmeder mellett vagy annak közvetlen közelé­ portra utalhat. Ilyenekre találtunk többek kö­ ben. Ennek megfelelően az egyes települések zött Gyulától délre (46. kép). területe is meglehetősen változó, de leginkább Ezektől eltérően vannak nagyobb kiterjedé­ kis kiterjedésű volt. Találunk azonban kifeje­ sű, falukezdeményre utaló lelőhelyek is. Ezek zetten terjedelmes területű faluhelyeket is, me­ egyikén-másikán nem egy esetben a templom lyeken sok esetben a korai építésű templomok helye már megtalálható, mint például a Gyula ha­ és mellettük a temetők maradványai szintén tárának déli szélére eső egyik lelőhelyen (47. megtalálhatók. kép). Sokszor a fejlődés félbeszakadását, a telep Elmondható az is, hogy a megye geomorfo­ korai pusztulását bizonyítja e lelőhelyeken, hogy lógiája az egész középkoron keresztül alapve­ tően meghatározta a térség településhálózatá-

« Jankovich 1991. 156-157, 167-168; MRT 10. 7-9. 65 Kiistó 1981. 30-31; Györffy 1987. 494, 504. 67 Jankovich 1991. 159, 166-168; MRT 10. 25-26. 16 Az élettér

XIV. századi vagy annál későbbi lelet már nem kép). Ennél a példánál azt is láthatjuk, hogy a fordul elő az itt gyűjthető leletanyagban. mai település sokszor pontosan a középkori Nemcsak falukezdeményekre, hanem kifej­ előzményének a területén fekszik, de néha - pl. lődött falvakra is sokszor bukkanunk, amelyek­ Kötegyán esetében — a területi egybeesés csak nek a területe már igen nagy, s a felszínen itt részleges (55. kép). előforduló edénytöredékek mennyisége jelen­ Egy-egy nagyobb terület teljes régészeti te­ tős. Ezeket a lelőhelyeket esetenként a közép­ repbejárása teszi csak lehetővé a megadott te­ kori oklevelekben emKtett falvakkal is lehet rületen valamennyi középkori lelőhely megis­ azonosítani, mint például Gyulavári határában merését, s a középkori oklevelekben előforduló az elpusztult Kcszi falu (1232: Kesey, 1338: Ke%y, falvak e területre eső pontos helyének azonosí­ 1418: Ke^yegha^ 1525: Ke^yf helyét (49. kép). tását (56. kép). Az egyes lelőhelyeken gyűjtött Az ilyen faluhelyeken legtöbbször a település leletanyag keltezése természetesen meghatároz­ templomának helyét ugyancsak megtaláljuk, s za az egyes települések fennállásának idejét is, néha a házak helyeit szintén meg lehet figyelni hogy például egyik-másik megérte-e a késő kö­ a szántásban (48. kép). zépkort, vagy már a XIV. század előtt meg­ Az Árpád-kori (X—XIII. századi) eredetű szűnt rajta az élet. Az azonosítás természetesen késő középkori (XIV—XVII. századi) falvak te­ a korán elpusztult falvak esetében nagyobb gon­ rületén általános terepbejárási tapasztalat, hogy dot okoz, sokszor lehetetlen is, hiszen a XI— míg a korai szakaszban a település igen nagy ki­ XIII. századból meglehetősen kevés oklevél terjedésű, addig a késői szakaszban a falu terü­ maradt fenn, s e korban a későbbinél sokkal lete jelentős mértékben beszűkül. A felszínen több faluhely létezett. A XIV. századtól vi­ ez úgy jelentkezik, hogy a szántásban a X—XIII. szont egyre több az írott forrás, s kevesebb a századi leletek az egész lelőhely területén elő­ késő középkori (XIV-XVII. századi) faluhely fordulnak, a XIV—XVII. századi edénytöredé­ is. Ezeknek a falvaknak az azonosítása a leg­ kek viszont csak jóval kisebb területen. Kitűnő több esetben elvégezhető. példa erre a mai Kötegyán középkori előzmé­ Erre igen jó példa a középkori Bihar megye nyének (1229: Zobodian, 1233: Gan, 1485: Kethe- területére eső Gyarak/Mezőgyarak/Gyorok gyan)69 területe (55. kép). (1219: Gyrok, 1220: Gjurk, 1323: Garak, 1429: Az Árpád-kori (X—XIII. századi) eredetű késő Kysgyarak, 1552: Me^eogyarak) ' azonosítása. Hu­ középkori (XIV-XVII. századi) faluhelyek kö­ szár Mátyás 1822. évi atlaszának egyik térkép­ zött vannak olyanok, amelyeknek elpusztult te­ szelvényén ugyanis még kitűnően olvasható az rületét egyetlen lelőhely jelenti — például Ecs falu elpusztult középkori településre utaló „Gjaraki (1431: Eé, 1506: Eech)10 (50. kép) és Megyés Templom Hely" felirat, egy kisebb kiemelkedést falu (1220: Medies, 1329: Medyes)1' (51. kép) -, s is megjelölve (54. kép). A régészeti terepbejárá­ vannak olyanok, amelyeknek a területén több sok alkalmával a falut Geszttől délre sikerült régészeti lelőhely is található. Az utóbbiak álta­ azonosítani, a falu templomának helyére pedig lában egy-egy hajdani folyómeder különböző a mai országhatár vonalától mindössze 30—40 partján helyezkednek el, mint például a közép­ méter távolságra bukkantunk (53. kép). kori Geszt (1213: Gest, 1220: Gueftf, 1341: Ge^th, A fent elmondott tapasztalatok egyértelmű­ 1410: Egyházas Ge^t, 1475: Egha^asge^th)12 (52. en bizonyítják, hogy a középkori településszer­ kezet megismerésében és az oklevelekből is­ mert elpusztult települések helyének azonosítá- й» BO I. 7; Cs I. 735; GyO 90. « VR 292; Jakó 1940. 251; Györffy 1987. 620-621. 70 Jakó 1940. 238; Szatmári 1997. 356-357. 71 VR 243; Jakó 1940. 298; Györffy 1987. 642. ^ Cs I. 609; VR 221, 243; Jakó 1940. 249-250; Györffy 1987. 72 Cs I. 608-609; VR 164, 243; Györffy 1987. 619. 622. Békés megye középkori templomai 17 sában a középkori földrajzi környezetet kell ala­ alá. A magánföldesúri hatalom erősödésének mo­ pul vennünk. numentális emlékei voltak megyénk területén Egyre több adat bizonyítja azt is, hogy az azok a nemzetségi monostorok is, melyek kö­ Árpád-kori, addig meglehetősen sűrű telepü­ zött találjuk a Vésztő melletti Mágor-pusztán léshálózatban a XIII. század közepe tájától fo­ feltárt és a — szondázó ásatással szintén kuta­ kozatos átalakulás vette kezdetét, amelynek tott — gerlai monostort. Mindkettőt a Csolt nem­ egyik velejárója volt a történeti szakirodalom­ zetség építtette, s építésük egyértelműen az Ár­ ban egyszerűen csak falupusztásodásnak emle­ pád-korra nyúlik vissza. Ezenkívül ide szokták getett folyamat. Ennek lényege, hogy különbö­ történészeink sorolni a Zovárd-nemzetség sze­ ző, nyilvánvalóan helyi okokra és szélesebb repi monostorát, de meglehetősen tisztázatlan összefüggésekre egyaránt visszavezethető té­ volta ellenére talán megemlíthetjük még e sor­ nyezők miatt számos falu néptelenedett el, me­ ban a valamivel később (1313-ban) keltezett lyek azután soha többé nem éledtek újjá. Az két oklevélben említett Gyulamonostorát, sőt a okleveles anyagban ettől az időtől egyre-másra többször említett Ugramonostorát is. Az 1221. bukkannak fel ennek igazolására a „puszta egy­ évi említésű Tordamonostora és az egészen ké­ ház" megjelölések, vagy az -egyháza utótaggal sei (1483) említésű Vizesmonostor Békés me­ bővült helynevek, melyek szintén magára ma­ gyei megítélése viszont teljesen bizonytalan. radt, lakosság nélküli templomra utaló megne­ A nemzetségi monostorok és a megye egész 74 vezések. A régészeti terepbejárások ezt a meg­ területén sűrűn megjelenő falusi plébániatemp­ állapítást megerősítve, azzal egybehangzóan lomok határozottan bizonyítják, hogy az egy­ ugyancsak számos olyan Árpád-kori lelőhelyet házszervezés az országnak ebben a régiójában térképeztek fel, ahol a korai település bizonyít­ is igen sikeres volt — vélhetően már a XI. szá­ hatóan még az Árpád-kor folyamán elpusztult, zadtól, de a XII. századtól egészen biztosan. illetve elnéptelenedett. Az egyház szervezeti tagolódást a békési és va­ A korai pusztásodás és az Árpád-kori okle­ lószínűleg a szeghalmi esperesség Árpád-kori velek számának csekély mennyisége sok eset­ létrehozása bizonyítja. ben nem teszi lehetővé, hogy az adott faluhely A magyar államot és a kereszténységet tehát nevét azonosítsuk. Néha viszont — leginkább Árpád-házi királyainknak sikerült a XIII. szá­ továbbélő helynév formájában — a korai falu­ zad végére maradandóan megerősíteni: az or­ neveket is nagy valószínűséggel meg lehet hatá­ szág erre az időre már három évszázadot tu­ rozni. E nevek általában' az államalapítást meg­ dott maga mögött, s egyre biztosabb és tekinté­ előző törzsnevekként maradhattak fenn, mint lyesebb helyet alakított ki magának a korabeli pl. a Békés melletti Tarbos, a Sarkadkeresztúr Európában. határában lévő Nyék és Jenő, vagy a Gyulavári A késő középkorban a XIV. századtól álta­ határában használt Kes^i település- vagy határ­ lános felvirágzás, erősödés — s egyúttal átrende­ név. Békés megye területén a Megy er névalak szintén több helyen felbukkan. ződés — köszöntött az egész országra. A XIV— XV. századi kiteljesedés az Árpád-kori szilárd Az Árpád-kori településhálózat fokozatos alapokon nyugvó, abból fejlődő társadalmi átrendeződésével, a falvak számának nagyará­ struktúra és ideológiai hatalom megszilárdulá­ nyú csökkenésével együtt a korai várszervezet sában és széles körű érvényesítésében tükröző­ is felbomlóban volt; a várbirtokok egyre nagyobb dik leginkább, amely addig nem látott gazdasági mértékben kerültek magánföldesúri fennhatóság virágzással is együtt járt. A két évszázad folya­ mán érzékelhető átrendeződés leginkább a gaz­ dasági fejlődésben, másrészt pedig az addigi te­ 74 Szabó 1971. 139-188; Kristó 1981. 34. 75 MRT 6, 8, 10 - vonatkozó részek. lepülési struktúra átalakulásában nyilvánult meg. 18 Az élettér

A Mátyás király halálát követő két és fél évtized ni a korabeli földrajzi és vízrajzi viszonyok azután vidékünkön az addigi fejlődés megtor­ alapján is. Békés megye mai területére elmond­ panását hozta, majd a mohácsi csatavesztés kö­ ható, hogy az itt föltérképezett, korábbi idő­ vetkeztében és az Oszmán Birodalom fokoza­ szakra keltezhető régészeti lelőhelyek (települé­ tos terjeszkedése folytán térségünkben is egyre si helyek) még sokkal több olyan jellemző tu­ számottevőbb veszélyt jelentő török előrenyo­ lajdonsággal, ismertetőjeggyel rendelkeznek, ame­ mulás és fenyegetettség nyomán a hanyatlás is lyek közvetlenül a természeti viszonyokból adód­ megindult. Gyula várának 1552-ben történt tak. Ilyen jellemzőjük ezeknek például, hogy a véghellyé válása, majd 1566. évi török bevétele, lelőhelyek nagy száma szinte arányosan tükrözi s a táj török fennhatóság alá kerülése az idegen a lelőhelyek használatának rövid idejét. Minél elnyomást állandósította. több ugyanis egy-egy területen a lelőhely, annál Az Árpád-kori sűrű településhálózathoz vi­ rövidebb az egyes lelőhelyekre jutó élettartam. szonyítva ugyanis a késő középkorra a falvak Ez önmagában jelenti egy-egy települési hely­ száma erősen megfogyatkozott. Ezt a változást nek a természettől, a földrajzi környezettől való vidékünkön a Békés megyei régészeti topográ­ függését, még akkor is, ha a telepek elhagyásá­ fia terepbejárásai során tett megfigyelések tük­ ban, költözésében a népesség életmódjának, pl. rözik a legjobban: míg az Árpád-kori lelőhelyek a talajváltó gazdálkodásnak szintén szerepe egy-egy területen szinte mindenütt előfordul­ van. Az Árpád-kori lelőhelyek szétszórt, látszó­ nak, addig a késő középkorban is lakott terüle­ lag teljesen rendszertelen volta ugyanezt, a ter­ tek már csak jóval kevesebb helyen. mészethez, a közvetlen földrajzi környezethez Az Árpád-kori lelőhelyekre nagy számuk mel­ való folytonos alkalmazkodást tükrözi. lett a területi szétszórtság és nagyságbeli válto­ Más a helyzet a XIV-XVI. században. Az zatosság volt a jellemző. Ekkor a kicsi, szállás­ ekkor létezett falvak egyrészt szinte kivétel nél­ szerű megtelepedésre utaló lelőhelyek, az ennél kül Árpád-kori eredetűek, másrészt kontinuitá­ valamivel nagyobb, illetve az igen nagy, falura suk is egyértelmű, általában egészen a XVI— emlékeztető kiterjedésű telepek egyaránt elő­ XVII. század fordulójáig, sőt - a mai települé­ fordultak. Az utóbbi két kategóriába tartozók sek tekintetében — legtöbbször egészen napjain­ területén gyakorta templomhelyre utaló jelen­ kig. Helyük tehát évszázadokon keresztül vál­ séggel is találkozhatunk. tozatlan maradt, vagyis lakosai életterét a köz­ XIV-XVI. századi lelőhelyeink között ugyan­ vetlen természeti környezet már kevésbé veszé­ akkor már csak nagy kiterjedésű, határozottan lyeztette, annak veszélyeitől a falu lakosai már falu nagyságú és falu jellegű települések helyeit jobban függetleníteni tudták magukat. Ehhez azonosíthatjuk. Szinte kivétel nélkül mindegyik­ természetesen arra volt szükség, hogy a falu ben megtalálható a templom helye is. A késő földrajzi környezete a település több száz éves középkori faluhelyek mellett a határban ezekkel története során mindig megfeleljen a gazdasági egyidős tanyahelyekre utaló foltok, egészen kis fejlődés követelményének. A késő középkort kiterjedésű lelőhelyek szintén előfordulnak - nem megért falvak tehát mozdulatlanságukban is élet­ nagy számban. Ezek megléte azonban semmi­ képesek tudtak maradni fennállásuk egész idő­ képpen sem hasonlítható a korábbi időszak szál­ szakában. Ezért van az, hogy a késő középkori lás jellegű lelőhelyeihez — sem eredetüket, sem faluhelyeket szemügyre véve mindjárt szembe­ funkciójukat tekintve —, hanem sokkal inkább az ötlő egy-egy kisebb területi egységen belül az újkori tanyás életmód első jeleinek foghatók fel. egymáshoz való arányos távolságuk, másrészt Tanulságos az Árpád-kori (X-XIII. századi) pedig mindegyikük esetében a saját természeti és a késő középkori (XIV-XVI. századi) tele­ mikrokörnyezetben való elhelyezkedésük. Az pülések, régészeti lelőhelyek fekvését összevet- előbbi szabályos, rendszerezett településháló- Békés megye középkori templomai 19 zatról tanúskodik, a másik pedig a középkor­ a régi vízfolyások nyomvonalai, melyekre — jobb ban mindvégig bőséges vagy legalábbis elegen­ esetben - napjainkra mindössze az utcák vo­ dő vízhozammal rendelkező folyókhoz való nalvezetése utal. Gyulavári területének, telepü­ kötődésről árulkodik. lési struktúrájának egyformán meghatározója Ma már - az újkori folyószabályozások és a volt eredetileg az élő Fehér-Körös, amely mellé falvak jelentős részének XVI. század végi, XVII. maga a falu is települt. A folyómeder határozta századi végső pusztulása miatt — a korabeli fal­ meg a település utcáinak, házainak elhelyezke­ vak helyét csak a szisztematikus régészeti te­ dését, s azok között kanyargott. Ma már a fo­ repbejárás módszerével lehet azonosítani. He­ lyószabályozásoknak köszönhetően az élő fo­ lyükön leginkább szántóföldet találunk, s ez a lyó medre a lakott részeken kívül húzódik, s a szerencsésebb eset. Ha ugyanis az egykori falu Körös régi, holt medrét csak helyenként lehet mai erdő vagy beépített terület alá esik, akkor azonosítani a település belterületén, egy-egy ut­ az előkerülése, meghatározása általában csak a ca nyomvonalán vagy a házak kertjeiben. véletlennek köszönhető. Nemcsak a faluhelyek­ A XIV. századtól fokozatosan gyarapodó kel van ez így, hanem a korabeli földrajzi kör­ számban fennmaradt okleveles adatok, szám­ nyezet rekonstrukciójával is. Az egykori falu adáskönyvek és különböző összeírások nem­ életében mindig, hosszú évszázadokon át meg­ csak az akkori települések nevéről és gazdálko­ határozó szerepet játszó folyók ugyanis napja­ dásáról, megtermelt javaikról tudósítanak, ha­ inkban legtöbbször már csak kiszáradt medrek nem meglehetősen pontos képet adnak lakóik formájában azonosíthatók. Területük éppen számáról is. Különösen a XVI. századból ma­ úgy mezőgazdasági művelés alá esik, mint a fa­ radtak fenn portaösszeírások. Ezekből kiderül, luhelyek. A szántás, a beépítettség, illetve a mai hogy a Körösök völgyében több, viszont ki­ ember földrajzi környezetet átalakító egyéb te­ sebb lélekszámú falu létezett, a megye nyugati, vékenységei nyomán igen sok helyen szinte el délnyugati részén — a Körösöktől távolabb - is tűnnek a régi folyómedrek, folyóágak nyomai. ugyanakkor a falvak ritkábban helyezkedtek el, A középkori falvak elhelyezkedésére és az és a lakosság száma is jóval magasabb volt. Az eltűnő folyómedrek azonosítására példaként 1563—1564. évi portaösszeírás szerint például elegendő a Gyula határába eső, legutóbb azo­ az előbbiekben átlagosan 30 család élt, az utób­ nosított falvakra (57. kép), vagy Gyulavári bel­ biakban pedig ennek kb. a négyszerese, 120 csa­ területére utalni. lád. Ennek alapján a középkori Békés megye — Az előbbi legfőbb tanulsága, hogy a napja­ melynek területe a mainak kevesebb, mint fele le­ inkra szinte semmivé lett, néhány száz évvel hetett — 65 településének lakossága egyes szá­ ezelőtt azonban még egy-egy település alapvető mítások szerint 20 ezer fő körül mozoghatott.76 éltető elemét jelentő folyómedrek azonosítása, A mai megye területén élt középkori lakosság feltérképezése elengedhetetlen része a falvak fel­ lélekszámára vagy településeinek összességére kutatásának. A folyópartokon található faluhe­ vonatkozó pontos számítás még nem született. lyeknek a korabeli természeti mikrorégiós kör­ A XVI. században egyre fokozódó török nyo­ nyezetben való együttes értékelése pedig egye­ más vidékünkön már az 1530-as évektől gya­ dül helyes és teljes módszere a középkori te­ korlatilag is érezhető lehetett. A fenyegetettség lepkutatásnak. Kizárólag e környezetben elhe­ nyilvánvalóan a kezdetektől kedvezőtlenül be­ lyezve rajzolhatunk az egykori valósághoz kö­ folyásolta az addigi általános fejlődést. A török zeli képet egy-egy faluról, annak épületeiről, terjeszkedéssel együtt jártak, s egyre gyakoribbá vagy annak lakóiról és temetőjéről. váltak a fegyveres támadások, rajtaütések, majd A kéziratos térképek segítenek a korabeli táj rekonstrukciójában; rajtuk nyomon követhetők 76 Csipcs 1976. 19. 20 Az élettér megjelentek az első török adószedők is. Az el­ tot a tizenöt éves háborúnak nevezett hadvi­ ső, 1557—1558-ból fennmaradt török adólajst- selés (1593—1606) még inkább meggyorsította, romban már a mai Békés megye legnagyobb s a maga pusztításaival mintegy teljesen meg is részén létezett összes település szerepel. A gyu­ pecsételte. lai várat az 1550-es években folyamatosan erő­ Ebben az időben pusztult el s néptelenedett sítették, de ez a munka különösen Kerecsényi el végleg például a nagy múltú Décse, Föve­ László kapitánysága alatt, 1561-től kezdődően nyes, Alabián, Apáti, Eperjes, Szánna, Csejt, öltött nagyobb méreteket. A török veszedelem Dánfok, Diter, Edeles, Ege, Gyúr, Ölyved, Ve­ fokozatos növekedése, majd a török seregek rebes és Szőlős, melyeknek története szinte ki­ előrenyomulása az 1566. évi hadjárat során vé­ vétel nélkül több mint fél évezredes gyökerek­ gül mégis a gyulai vár bevételével zárult. ből táplálkozott, s melyek alapvető meghatáro­ Ez az esemény egyúttal lezárta a megye késő zói voltak megyénk középkori történetének. középkori történetének korábbi fejezetét is, s Később ugyan újjáéledt pl. Csorvás, Szénás, Két- egy teljesen újat nyitott meg, amelyre a török sopron, Komlós, Gerendás, Bélmegyer, Mező- fennhatóság nyomta rá meghatározó bélyegét. megyer, Csabacsüd települése, de középkori előz­ Ennek az időszaknak a történetére igen jel­ ményének helyétől távolabb, parlagon hagyva lemző, hogy az írott források korábbi gyarapo­ annak korábbi területét. Ezzel következett be a dása megállt, sőt olyannyira visszaesett, hogy megye történetében a településhálózat második hiányukból eredően a rendelkezésünkre álló ada­ nagy átrendeződése, s fejlődött ki a XVIII. szá­ tok a korszak pontos ismeretéhez sem nyújtanak zadtól kezdődően a harmadik, jelenlegi települési elegendő segítséget. Az írásos dokumentumok struktúra. (Az elsőt az Árpád-kori, a másodikat a megfogyatkozása nyilvánvalóan a korábbi köz­ XIV—XVI. századi településhálózat jelentette.) igazgatási szervezet megszűnésével, az addigi Ebben a települések száma még inkább megfo­ földbirtokosok elmenekülésével, a középkori ma­ gyatkozott, a megmaradók viszont az eddigiek­ gyar földesúri jogrend felbomlásával, illetve a tö­ nél is nagyobbak, népesebbek lettek. Elmond­ rök uralom állandósodásával függ össze. ható ugyanakkor, hogy mai településeink szinte A vidékünkről a török elől jórészt elmene­ kivétel nélkül rendelkeznek késő középkori, il­ kültek a korábbi magyar birtokosok, viszont letve még korábbi, Árpád-kori előzménnyel is. tulajdonukról továbbra sem mondtak le, s itte­ A XVII. századból nagyon kevés történeti ni birtokaikra folyamatosan igényt tartottak. Az adat vagy híradás maradt ránk. Ezért is nehéz adókat természetesen ezzel együtt ők is min­ megmondani, hogy egyik vagy másik település denkor be akarták szedni, amikor csak lehető­ pontosan mikor is vált végleg lakatlanná. Az ségük volt erre. A hódoltság területén élő fal­ azonban bizonyos, hogy a török fennhatóság vakban általános lett az a helyzet, hogy ugyan­ önmagában nem járt együtt az itt élő népesség azon településnek több tulajdonosa is volt. A elvándorlásával, kicserélődésével. A török ura­ magyar és török adóztatás ellenében viszont a lom nem szólt ugyanis bele közvetlenül a tele­ lakosság minden egyes adóbeszedés alkalmával pülések belső életébe, korábbi gazdasági struk­ megpróbálta a kettős elnyomást túlélni: félre­ túrájába, s nem szervezte át erőszakkal vallási vezették az adóösszeírókat, kijátszották egymás közösségeiket sem. ellen földesuraikat és a török harácsszedőket. A török hódoltságban élő falvak életének ala­ Állandóvá váltak ezért a katonai portyázások, a kulásába enged bepillantani két igen jelentős tö­ zsákmány- és fogolyszerző támadások. rök összeírás, amely a gyulai szandzsák 1567. és A mindennapokban érezhető örökös bizony­ 1579. évi településeinek és lakosainak név sze­ talanság és fenyegetettség fokozatosan eredmé­ rinti listáját tartalmazza. Nemcsak a még lakott nyezte a környék elnéptelenedését. A folyama- településnevek felsorolása és lakosainak pontos Békés megye középkori templomai 21 száma miatt különösen értékesek e dokumen­ általános csökkenése — legalábbis a városoktól tumok, hanem a családnevek összevetése a nép­ távoli, a határban addig is jelentős mértékben mozgásra is hitelt érdemlően enged következtet­ önmagukra hagyatkozó és saját életerőből táp­ ni. Kiderül ezekből, hogy Gyula 1566. évi török lálkozó falvak esetében. Emellett megemlít­ bevétele és a török uralom megerősödése nem hetjük még a tájnak a rendszeres művelés hiá­ járt együtt az itt élő lakosság összetételének je­ nya miatt bekövetkezett elvadulását, vagy a lentős arányú megváltozásával, még kevésbé a XVI. századi, egymással összehangolt, egysé­ népesség megszűnésével vagy elvándorlásával. ges egészet alkotó településhálózat teljes fel­ Az egyes falvakban számba vett családnevek ez­ bomlását is. Összességében ezek az okok vé­ zel szemben mindkét év összeírásában nagyrészt gül mégis a korábbi élettér nagyarányú csök­ azonosaknak mondhatók. A lakosok nevei egy­ kenését, beszűkülését vonták maguk után me­ értelműen mutatják azt is, hogy a lakosság meg­ gyénk területén. határozó eleme mindvégig a magyar volt. Az 1600-as évek végén itt átutazó würten- A tizenöt éves háború pusztításait követően bergi tudós, Simplicissimus mester például öt vannak arra adataink, hogy az elnéptelenedett napon keresztül egyetlen lakott helyet sem ta­ falvak lakosainak visszatelepítésére, pótlására a lált. Az egykor népes települések helye szinte magyar és a török birtokosok részéről is mutat­ kivétel nélkül lakatlanul, elhagyatottan árválko­ kozott bizonyos szándék — hiszen közös érde­ dott, az egykori szántóföldeket felverte a gaz, el­ kük fűződött az adózók hazatelepítéséhez -, de szaporodtak a vadállatok, a korábban bőven jö­ a XVI—XVII. század fordulója körüli évtizedek vedelmező halastavak eliszaposodtak, a vízfolyá­ csapásait csak nagyon nehezen lehetett orvosol­ sok korlátozás nélkül terjeszkedtek, környezetük ni. pedig egyre inkább elmocsarasodott. A táj elva- A XVII. század első negyedében még több dulása azonban csak időleges lehetett, s a gyulai falu területére visszaköltözhetett néhány család, vár felszabadítását követően megindult a lakos­ a megváltozott életfeltételek azonban nem tet­ ság visszaköltözése is. Ez azonban már az új­ ték lehetővé a tartós újjáéledést. Ennek követ­ kori történet következő fejezete. kezménye volt elsősorban a népesség számának

77 Oláh 1890. 79-80.

A templom

/. Л templom és közössége rövid időhatárok között jött létre. (Az egyes le­ lőhelyeken összegyűjtött leletanyagokban mai Tekintve, hogy a témakör vizsgálati területe ismereteink szerint időbeli eltérés nem mutat­ szempontjából a középkori egyházak vonatkozá­ ható ki, összességükben teljesen egyformának sában elsősorban a falusi templomok jöhetnek látszanak.) Az átlagos méretű és megjelenésű le­ számításba, az alábbiakban eltekinthetünk a lőhelyeken előforduló egyházi épületek és cin­ megyében létezett négy nemzetségi monostor termek ugyanakkor — mint amilyen pl. a két ka­ (Vésztő, Gerla, Gyula, Biharugra) és a két szer­ mud is — talán egy olyan időszakban jöttek lét­ zetesi rendház (Gerla, Gyula) részletezésétől. A re, amikor éppen e templomok voltak arra hi­ kápolnáknak nagyobb jelentőségük lenne, vatottak, hogy a mozgásban lévő településeket azonban ezekről igen kevés adat maradt fenn. megkössék, vagy legalábbis egyházi s ezzel töb­ Jószerével csak a gyulai várkápolnát ismerjük. bek között keresztény temetkezési vonzáskör­ Az alábbiakban tehát csupán a nagy mennyisé­ zeteket alakítsanak ki. get képviselő falusi plébániatemplomokkal ér­ Mai tudásunk alapján e két lehetőség egyike demes részletesebben foglalkozni, a nemzetségi sem zárható ki, de szinte bizonyos, hogy az igaz­ monostorokat, szerzetesi rendházakat illetve ság sokkal összetettebb formájával kell számol­ kisebb kápolnákat pedig elegendő az összeg­ nunk. Azt vitatni azonban aligha lehet, hogy zésben sorra venni. egy-egy templomnak mindig megvolt az egy­ Az első falusi templomok építésével kap­ más mellett kisebb-nagyobb távolságokban so­ csolatban mindjárt fölvetődik az a kérdés, hogy rakozó falvak között a maga vonzáskörzete, hi­ a régészeti terepbejárások alkalmával és a régé­ szen a falumag, s elsősorban az annak területén szeti topográfia módszereivel felkutatott egyes felépített templom a környékben élő lakókö­ - a felszíni leletanyag alapján kizárólag Árpád- zösségek mindennapi szokásainak alakításában korinak meghatározható — régészeti lelőhelyek kétségtelenül meghatározó szerepet tölthetett be. hogyan viszonyulnak azokhoz a lelőhelyekhez, A települések és templomok Árpád-koron amelyeken megtalálhatók ezen korai, első temp­ belüli viszonyának — így pl. az egyes templomok lomok és temetőik is. Ez fordítva ugyanígy fönn­ vonzáskörzetének — megrajzolása, elsősorban pe­ áll: a korai templomos lelőhelyek hogyan vi­ dig számának megállapítása terén kulcsfontos­ szonyulnak azokhoz, amelyeken nem kerültek ságú kérdés a faluközösségek terepen való kö- elő templomra vagy temetőre utaló jelenségek. rülhatárolhatósága. Lehetséges ugyanis, hogy a terepen meglehe­ A régészeti topográfia tapasztalatai szerint tősen sürún, egymáshoz közel elhelyezkedő, kis az egykori települések területe napjainkban kiterjedésű Árpád-kori lelőhelyek közül nem szinte minden esetben több régészeti lelőhely­ egy kortárs volt, vagy esetleg a korai idők ál­ ből rekonstruálható. A falvak lelőhelyekhez kö­ landó területváltó életmódjának eredményeként tése könnyebb feladat a késő középkor idősza- A templom 24 kát illetően, viszont a lelőhelyek nagyobb szá­ sem adhat útmutatást arra vonatkozóan, hogy ma és szórtsága miatt ez sokkal nehezebb, s nem annak kiterjedése mekkora volt a templom fel­ is minden esetben lehetséges az Árpád-koron be­ építésekor, mert az felépülhetett egy korábban lül. Ennek megfelelően az Árpád-korban elpusz­ nagyobb kiterjedést elért lelőhelyen, viszont egy tult települések templomainak az egyes lelőhe­ kicsin is, amely csak azután lett nagyobbá. A lyeken elfoglalt helye is igen változatos képet terepjárásokon csak a lelőhelyek végső kiterje­ mutathat. A templomos lelőhelyeknek azonban dését lehet meghatározni az Árpád-kor idősza­ nagyságuk szerint mégis leginkább olyan há­ kán belül. így természetszerűleg az adott lelő­ rom fő, de egyáltalán nem mereven elkülönít­ hely nagysága sem lehet támpont a templom kel­ hető típusuk lehet, amelyek társaságában eltérő tezésekor. Az általános törvényszerűségek leg­ formában jelenhetnek meg a korabeli falukö­ feljebb azt az ugyancsak általános, de koránt­ zösségek egészét képező egyéb lelőhelyek is. sem általánosítható következtetést engedhetik Az egyik, hogy közepes nagyságú, a többi­ meg, hogy minél kisebb területű a templomos hez képest mindenképpen átlagosnak tekinthe­ lelőhely, annál nagyobb a valószínűsége annak, tő lelőhelyen fordul elő templom. Erre adnak a hogy a templom is rövidebb életű lehetett. topográfiai kötetek vidékünkön legtöbb példát. A falvak és a templomok viszonyában a fenti Ennek magyarázata kétségkívül az lehet, hogy nehézségek ellenére mégis érdemes mindig az az egykori falvak leginkább egymáshoz hasonló egymáshoz közeli lelőhelyek csoportosulásait kiterjedésű, közepes nagyságú lelőhelyekből te­ vizsgálni, mert azok nemcsak a korabeli telepü­ vődtek össze. lésszerkezet megismerésében segíthetnek, ha­ Nem ismeretlen másrészt az a jelenség sem nem az Árpád-kori falusi templomok vonzás­ az Árpád-kori településeknél, hogy van egy körzetének kialakulása szempontjából is hoz­ központi, jelentősebb kiterjedésű, kisebb terü­ hatnak eredményeket. letű szállásokkal körülvett falumag, ahol leg­ A Kamut határában föltérképezett Árpád­ gyakrabban a templom is megtalálható. kori lelőhelyek esetében például meglehetősen Találkozunk továbbá olyan esetekkel is, hogy jól kirajzolódtak ilyen lelőhely-csoportosulások.81 a nagy térségben szétszórt, fölöttébb kis terüle­ Az itt körvonalazott öt koncentráción belül a tű, csaknem szállás jellegű lelőhelyek egyikén lelőhelyek száma ugyan nagyobb eltérést mutat, építettek templomot, mintegy elhatározva azt, de az általuk elfoglalt területek között kétségkí­ hogy ott segítik elő a falumag, s az egyházi von­ vül olyan üres sávok helyezkednek el, amelye­ záskörzet központjának kialakítását. ket egyébként a geográfiai viszonyokkal nem E változatokból is látszik, hogy az Árpád­ lehet indokolni. Az egyes csoportosulások terü­ kori faluközösségeknek a mai lelőhely-csopor­ lete és a közöttük meglévő üres térségek is ha­ tosulásokkal történő meghatározása nem köny- sonló nagyságúak, s így a határban arányos el- nyű feladat, s a lelőhelyek nagysága is csak hoz­ helyezkedésűek. Nem lehet véletlen az sem, závetőlegesen értékelhetők abból a szempont­ hogy az öt csoportosulás közül négynek a terü­ ból, hogy azokon előfordulhatnak-e templom­ letén egy-egy templomhelyet is ismerünk. Min­ helyek vagy nem. Az első templomok felépíté­ den bizonnyal volt az ötödik területén is, de sének helyéül kiszemelt lelőhelyek nagysága annak helyét még nem találtuk meg. Léteznek tehát olyan adatok, amelyek az Ár­

7« PL MRT 8. 1/18, 3/6, 3/88, 4/245, 6/42, 7/3, 7/14. lelő­ pád-kori, egykor önálló egyházi vonzáskörzet­ hely. tel, s valószínűleg művelési határokkal is ren­ 74 Pl. MRT 8. 2/1, 3/1, 3/74. lelőhely; Jankovich 1985. 285- delkező faluközösségekre utalnak. A kamuti le- 287;Jankovich 1991. 168. 80 Erre a legjohb példát a Gyula 258. sz. lelőhelyen találtuk meg. E kategóriába tartozik a Kamut 27. lelőhely is. MRT 10. 466- 469. (6/27. lelőhely); MRT TV/4. Gyula 258. lelőhely. 81 Szatmári 1994-1995. 51, 12. kép. Békés megye középkori templomai 25

lőhely-csoportosulások szabályos, a területet egy­ zonytalan. A keresztény vallás puszta terjeszté­ más között arányosan felosztó elhelyezkedésé­ sének szándékán túlmenően ez a településháló­ ből az következik, hogy e települések - leg­ zat sűrűségére vagy gyér voltára éppúgy utalhat, alább részben — biztosan egymás mellett éltek. mint a keresztény vallás térhódításának erőteljes A Kamut környékén körvonalazott öt falu­ ütemére vagy éppen a kezdeti kibontakozására. közösség közül három még az Árpád-korban A kicsiny területük alapján szállásoknak beillő elnéptelenedett. Kettő viszont tovább élt, s lelőhelyeken előkerülő templomok tehát tuda­ ezeknek már a templomukra utaló nevüket is tos és erős korai térítésre, vagy a térítés későb­ megőrizték az oklevelek. Az egyik a mai mező- bi, még a kis településeken is erősen ható ered­ berényi határba átnyúló Csapegyház volt, a má­ ményességére egyaránt utalhatnak. sik pedig a békéscsabai oldalra eső Szentmik­ A lelőhely-csoportosulás és a templomok lós.82 E ténnyel kapcsolatban a történettudo­ vizsgálata mellett fontos kérdés, hogy a temp­ mány eredményeivel is összecsengő megállapí­ lom egy adott lelőhelyen belül hogyan helyez­ tás érdemel említést, nevezetesen az, hogy az kedik el. Ebből a szempontból nemcsak az ása­ Arpád-kor végén és a XIV. század folyamán tásokból ismertté vált templomokat vehetjük egy olyan átalakulás indult el az addigi magyar alapul, hanem használható adatokat nyújtanak a települési struktúrában, aminek következménye terepjárási megfigyelések során azonosított temp­ a késő középkor időszakára a falvak számának lomhelyek és közvetlen környezetük is. Egyér­ erőteljes csökkenése lett. " A folyamat régészeti telműen az utóbbiak vannak többségben. Fon­ módszerekkel is bizonyított. Nem lehet az sem tos, hogy bár a templomhely mindig egy adott véletlen, hogy a Kamut környéki öt Árpád-kori lelőhelyhez köthető, a lelőhely azonban nem település közül csak éppen az egymástól két leg­ feltétlenül jelenti önmagában a teljes falu terü­ távolabbra eső maradt fenn, mintegy jelezve a letét. Egy-egy falu ugyanis a középkor folya­ késő középkori falvak minden szempontból (pl. mán leginkább több régészeti lelőhely területé­ a lakosság területi megoszlása, az egyház paro- re terjedt ki. Nem a mai viszonyokhoz hasonlí­ chiális befolyása vagy éppen a mezőgazdasági tott tehát a középkori település kiterjedése, ha­ művelés szerint) megnövekedett vonzáskörzetét. nem azt a mainál sokkal jobban, mondhatni Külön kérdés, hogy mikor keletkezhettek meghatározó módon a természeti környezet ala­ ezek a települések, és mikor épülhettek temp­ kította. Ezért az időszakosan vízzel borított ré­ lomai. Ha ugyanis István király sokat idézett szek elválasztották egymástól az egyébként egy törvénypontjára gondolunk, hogy ti. minden tíz faluközösséghez tartozó településrészeket. Eb­ falu építsen egy templomot, akkor a kamuti te­ ből eredően a középkori falvak megjelenése, lepülések többsége vagy még nem is létezett szerkezete sokkal változatosabb képet mutatott ebben az időben, vagy a törvény utasítását rö­ a korabeli utazó számára. Nem volt két egyfor­ vid időn belül sokszorosan túlteljesítették. Az ma település, mivel nem volt két egyforma geog­ szintén elképzelhető, hogy a korábban is meg­ ráfiai környezet sem. Még az alföldi területeken lévő településeken egyéb akadályok (pl. a terü­ is rengeteg és különböző szélességű, változatos leten fennhatóságot gyakorló Vata) legyőzése vízhozamú meder szabdalta, s kisebb-nagyobb után csak késéssel kerülhetett sor az egyes földhát, halom tette változatossá a felszínt. templomok felépítésére. Az István király tör­ Az alábbiakban sorra vesszük az ásatásokkal vénypontjában szereplő aránypár (tíz falu — egy megkutatott falusi templomokra vonatkozó is­ templom) valóságos jelentéstartalma szintén bi- mereteket, jellemző adatokat. Mindjárt előre kell azonban bocsátani, hogy az ásatásokat kü­ 2 « MRT 10. 294-295, 546-548. (2/498, 9/6. lelőhely) lönböző értékeléssel szabad csak vizsgálnunk, « Szabó 1971. 139-148, 183-188; Maksay 1971. 51-53. »4 MRT 10. 27. hiszen a legutóbbi években végzett, a mai kor- 26 A templom nak megfelelő módszereket alkalmazó feltárá­ templomalaprajz vált ismertté. További 15 kö­ sok mellett száz évvel ezelőtti megfigyelések is zépkori falusi templom és templom körüli te­ vannak. Ez utóbbiakat semmiképpen sem sza­ mető területén olyan ásatás volt, amely csak bad azonban figyelmen kívül hagyni, mindazo­ részletmegfigyeléseket eredményezett. Ezeken náltal a velük kapcsolatos megállapítások kriti­ kívül ismerjük még Gerlamonostora, Gyulamo­ kai vizsgálatára szükség mutatkozik. nostora, valamint a Csolt-monostor és a gyulai Békés megyében a XIX. század végétől ke­ ferences rendház alaprajzát is. (Az egyes helyek rült sor templomásatásokra, s az azóta eltelt a rájuk vonatkozó részletekkel együtt megta­ több mint egy évszázad alatt 33 teljes falusi lálhatók alább, a kataszterben.)

Teljes alaprajzot eredményező ásatások középkori falusi templomok helyén

1. Apácaegyháza j; 12. Gellértegyháza | 23. Kovácsháza 2. Bánkút, Rózsa-major |; 13. Györké j;24. Megyer(Mező-) 3. Békéssámson, Cigánd | 14. Gyula, Szeregyháza js 25. Murony 4. Bercsényegyháza | 15. Gyula 144. lelőhely j 26. Nagyszénás 2. lelőhely 5. Csabacsüd | 16. Hidas 1 27. Peterd 6. Csorvás 17. Kamut 27. lelőhely 1 ; 28. Pusztaföldvár 7. Décse j i 18. Kamut 120. lelőhely j 29. Sarkadkeresztúr 5. lelőhely 8. Doboz(Felső-) j 19. Kardoskút, Hatablak j 30. Szénásegyház 9. Endrőd 6. lelőhely ] 20. Kaszaper J 31. Szentbenedek 10. Fövenyes J 21. Kétsopron {: 32. Szőlős 11. Gádoros I 22. Kopáncs i 33. Vizesmonostor

Rßs^megßgyeleseket eredményező templom- vagy temetőásatások, alaprajz nélkül

1. Apáca 6. Félhalom ! 11. Homokegyház 2. Apáti 7. Kevernie s [ 12. Orosháza, Mécses-domb 3. Boldogfalva j 8. Komlós | 13. Orosháza, Monor : 4. Dombegyház [ 9. Medgyesegyháza, kunágotai földút 1 14. Pázmány 5. Fecskés | 10. Medgyesegyháza, Dankó-tanya J 15. Sámson

2. Л templom helye és tájolása még nem volt, viszont pontosan megrajzolható a templom helye és az egész lelőhely kiterjedé­ A templomok középkori településen belül el­ se. A templom helyének és a hozzá tartozó le­ foglalt helye szempontjából természetesen nem lőhely egymáshoz való viszonyának értékelésé­ csak az ásatásokon megtalált templomok jö­ ben tehát sokkal több adat áll rendelkezésünk­ hetnek számításba. Az ásatások nagy részét re, mint amennyi az ásatások során feltárt ugyanis a feltárást megelőző terepbejárás előzte templomok száma. Azt is meg kell ugyanakkor meg, s a Békés megyei több mint három évti­ jegyezni, hogy egy-egy templomnak a települé­ zedes régészeti topográfiának köszönhetően szá­ sen belül elfoglalt helye nem feltétlenül azonos mos olyan templomhelyet ismerünk, ahol ásatás a templomnak a lelőhelyen belül elfoglalt helyé- Békés megye középkori templomai 27 vei, hiszen tudjuk, hogy egy-egy teljes közép­ mi templomot, valamint Fábiánvára, Szentjá­ kori település leggyakrabban nemcsak egy, ha­ nos, Szentmihályegyháza, Torda templomát is. nem több egymáshoz közeli régészeti lelőhely­ A nem halmokra épített egyházak ugyanígy, re terjedt ki. A falu szűk földrajzi környeze­ majdnem kivétel nélkül a terület, a faluhely leg­ tének adottságai ugyanis csaknem mindig az magasabb részére kerültek. Csak elvétve akad egyes régészeti lelőhelyek elkülönülését ered­ arra példa, hogy a faluhely mellett húzódó fo­ ményezték, mivel a falu megtelepedési terüle­ lyómederhez közelebb, szinte már annak lejtő­ tén belül a gyakorta vízállásos részek szétszab­ jében határozható meg a templom helye (Ka­ dalhatták a lakott területet. Az így létrejött tele­ mut 120. lelőhely, Szénásegyház). Előfordul az pülési foltokat pedig a régészeti topográfia mód­ is, hogy a templom és temető helye, ha nem is szerei különálló lelőhelyekként határozzák meg. a környék legmagasabb részén, mégis egy-egy Ezt a körülményt is figyelembe véve, a ren­ folyómederhez vagy nagyobb kiterjedésű vízál­ delkezésünkre álló adatok alapján megállapítha­ lásos területhez közel, annak partján található tó, hogy a középkori templomhelyek kiválasz­ (Doboz, Szentbenedek, Sarkadkeresztúr 5. le­ tásakor nem törekedtek általános irányelvek lőhely). A legáltalánosabb azonban mégis csak következetes betartására, hanem a jelek szerint az, hogy a templom és temető a lelőhely legma­ mindenkor a természetes és ésszerű indokok gasabb részén kerül elő, és ebből a szempont­ határozták meg az épületek helyének kijelölé­ ból esetleges, hogy az a lelőhelynek melyik te­ sét. Legfontosabb szempont a legvédettebb rületére esik: pl. Bercsényegyháza templomhe­ hely kiválasztása lehetett, s ez indokolt is volt, lye a lelőhely keleti harmadában, Bánkúté a nyu­ hiszen a település — esetleg több egymáshoz gati felén, Csorvásé és Kamuté (27. lelőhely) az közeli település — legfontosabb épületéről volt északkeleti szélen, Apátié a keleti szélen, Décsén szó, szakrális és materiális értelemben egyaránt. a délkeleti végén, Dobozon, Kovácsházán és Igen gyakori volt — főként az Árpád-kori Nagyszénáson (2. lelőhely) a déli szélén, a Gyu­ templomoknál —, hogy a templom helyét a ha­ la 144. lelőhelyen és Kopáncson az északi szé­ tárban emelkedő őskori kurgánokon jelölték ki. lén, Endrődön, Gyula-Szeregyházán, Kétsopron- E halmok az Alföldön nagy számban fordulnak ban és Muronyban a közepén, Györkén a déli elő, és sok esetben maguk is a vízjárta terüle­ széle közepén, Hidason a délnyugati szélén, Me- tekből kiemelkedő hátas vonulatok gerincén ta­ gyeren pedig a déli végében található. lálhatók. A 4—8 m relatív magasságú, eseten­ Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a vizs­ ként még ennél is magasabb halmok tetejére gált területen eddig előkerült templomhelyeken épített templomok pedig saját tömegüknél, fa­ egyetlen esetben sem fordult elő korábbi lakó­ laik magasságánál fogva valóban meghatározó házaknak vagy más épületeknek, objektumok­ pontjai lettek a korabeli tájnak. így nem vé­ nak a nyoma, annak ellenére, hogy általában ez letlen, hogy a középkori oklevelek szövegében a hely volt a természeti erőktől (pl. áradás) is a a templomok, még ha nem is halmon álltak, legvédettebb. A templom és temető helyét te­ többször irányjelzőként szerepelnek, mint pl. hát üres területen jelölték ki. Ez két magyará­ 85 1330-ban a peterdi templom esetében. Őskori zatot is magában rejt: a templom helyét vagy a kurgán tetejére építették pl. a bánkúti, bucsai, megtelepedéskor, közvetlenül a telep létesítése­ décsei, dévaványai, dombegyházi, dombiratosi, kor, vagy pedig a már létező településen, a ecsegfalvi, endrődi, gyulai (144. lelőhely, Ke­ meglévő házak között jelölték ki. Magától ér­ resztes-halom), keresztúri, kevermesi, szeghal- tetődő ugyanis, hogy a megtelepedéskor min­ den család a legkedvezőbb helyet próbálja elfog­ lalni a maga számára. Ezzel szemben viszont a «5 Bvmt II. 264; Györffy 1987. 515. „legjobb" (legvédettebb) helyet leggyakrabban A templom 28 a templom foglalja el. Fölvetődik tehát az a kér­ feldolgozások többsége nem is tér ki e kérdés­ dés, hogy mi lehetett a folyamata egy-egy tele­ re, s csupán a templom tájolási értékeinek pülés létrejöttének, területe elfoglalásának, be­ megállapítására szorítkozik. Előfordul emellett, népesítésének. hogy a tájolásnak a keleti iránytól az északi vagy a Azon megfigyelés, hogy a Békés megyei déli irányba való eltérését a templom alapjainak templomhelyeken és temetők területén ugyan­ kijelöléséhez kötik, pontosabban az alapfalak abból a korból származó egyéb objektum nem irányának kitűzésében az évszakoknak tulajdo­ került még elő, a terület tudatos, rendszer- vagy nítanak szerepet. Az utóbbi álláspont szerint szabályszerű elfoglalása felé mutat, legalábbis a ugyanis a keleti irány meghatározásában — hogy templom és temető kijelölésében mindenképpen. a nap hol kel fel - tavasszal és ősszel eltérés mu­ Valószínű, hogy a foglalást mindig először a tatható ki, a templomok tavaszi vagy őszi kitű­ templom és temető helyének kijelölésével kezd­ zését pedig a védőszent napja határozta meg. A ték, s ezt követően pedig - szigorú rend sze­ napfelkelte irányának tavaszi vagy őszi eltérése rint, vagy éppen teljesen szabadon - telepedtek folytán tehát — bár minden esetben a keleti le az egyes közösségek (családok, nagycsaládok, irányt tartották meghatározónak -, más-más tá­ nemzetségek), meghatározva a külső és belső jolású templomokat építettek. E feltételezés el­ telkek nagyságát, határait is. lenőrzésével azonban még adós a tudomány, s a Nehezebb ennél választ adni ällä a, kérdés­ bizonytalanságot erősíti a nyári és téli évszakok re, hogy mi lehetett a folyamata a keresztény­ említésének vagy lehetőségének hiánya is. ség elterjedésének, a templomépítésnek, az új Az eltérésekben tapasztalható aránytalanság temető kijelölésének - és ezzel együtt a korábbi ugyancsak a fenti állítások megalapozatlanságát temető felhagyásának - azokon a települése­ bizonyítja. Végigtekintve ugyanis a Békés me­ ken, amelyek korábbi telepítésűek voltak. Egy- gyei feltárt, teljes alaprajza által és tájolása sze­ egy meglévő településen ugyanis a felépítendő rint is ismert templomalaprajzokon, azt talál­ templom helyét már csak a fennálló házak, kül­ juk, hogy néhány, általánosságban kelet-nyuga­ ső és belső telkek között, mintegy azokhoz iga­ tinak meghatározott (Apácaegyháza, Györké, zodva lehetett kijelölni úgy, hogy annak is meg­ Szőlős) vagy tájolás nélkül említett (Csabacsüd, felelő helye legyen. Ha pedig volt még ilyen Kopáncs) templomon kívül a pontos adatokkal hely, akkor azt miért nem foglalták el korábban rendelkező épületek rendkívül nagy változatos­ házak, telkek számára? ságról tanúskodnak. (Természetesen a puszta­ A kérdésre adandó válasz és a látszólagos földvári és a gellértegyházi, minden bizonnyal ellentmondás feloldása valószínűleg abban gyö­ tévedésen illetve pontatlanságon alapuló, É—D-i kerezik, hogy egy-egy korabeli település szerke­ tájolás meghatározása figyelmen kívül hagyha­ zete, a külső és belső telkek egymáshoz viszo­ tó.) Az egyetlen, biztosan K—Ny-i tájolású falu­ nyított elhelyezkedése eleve igen laza lehetett, si templomot (Csorvás) és az ugyanilyen tájolá­ másrészt pedig a területen mindig akadt akár sú gyulai ferences templomot nem számítva, utólag is olyan pont, ahol a templom és az új mindössze négy templom tájolása volt DK-i (Bé- keresztény temető helye kijelölhető maradt. késsámson-Cigánd, Endrőd 6. lelőhely, Gyula Közhelynek számít ugyan, hogy a középkori 144. lelőhely, Szentbenedek), a többi 21 falusi templomok kelet-nyugati tájolásúak, vagyis a templom szentélye pedig ÉK felé nézett. Ugyan­ szentély mindig a keleti oldalon helyezkedik el, így tájolták a három monostort is. Ez azt mu­ viszont abban már kevesebb az egyetértés, hogy tatja, hogy a templomok meghatározó többsé­ e következetes szabályszerűség honnan ered. A gének szentélye a keleti iránytól észak felé tért el. Békés megye középkori templomai 29

Békés megyei középkori templomok tájolása égtájak szerint (db, %j

Ï ; Ismert alaprajz Bizonytalan tájolás J K—Ny-i tájolású DK-i tájolású J ÉK-i tájolású У1 í 7 2 4 ! 2A 100% 18,9% 5,4% 10,8% 64,9%

Békés megyei középkori templomok tájolása (részletezve)

Település Bizonytalan j K-Ny-i DK i ÉK-i 1. Apácaegyháza + | | | 2. Bánkút, Rózsa-major ! 20' 3. Békéssámson, Cigánd "lí 14,5' ! j 4. Bercsényegvháza j 16,5' | ! 5. Csabacsüd + T _ J + 6. Csorvás I j 7. Décse _J 19' : 8. Doboz (Felső-) _]! L + i" i 9. Endrőd 6. lelőhely 1 + 10. Fövenyes ) 19'; 20' 1 11. Gádoros j + | 12. Gellértegyháza + j . _l 13. Györké + ! 14. Gyula, Szeregyháza j J 18,5' J 15. Gyula 144. lelőhely i ) 14' J 16. Hidas _J 20,5' ; ; 17. Kamut 27. lelőhely |f 19' : J; —~r~rr ' _ 18. Kamut 120. lelőhely 1 ' 21' | ; 19. Kardoskút, Hatablak Ji" + 20. Kaszaper | i » 18' | 21. Kétsopron J; J ! 18* | 22. Kopáncs S "'+'" I , 23. Kovácsháza 1 j í 18,5' ) 24. Megyer(Mező-) J T 24' | 25. Murony 18' | 26. Nagyszénás 2. lelőhely 20' | 27. Peterd 18,5' . _ i,„ [ 1 _JL 28. Pusztaföldvár . + J _ 1 í 29. Sarkadkeresztúr 5. lelőhely 1 _L 17,5' || 30. Szénásegyház I . _17»5'_ J A templom 30

Település Bizonytalan \ K-Ny-i T DK-i I ÉK-i 1 31. Szentbenedek J J J 12' 1 1 . 32. Szőlős + J - | 33. Vizesmonostor + 34. Csolt-monostor + 35. Gerlamonostora |; + j 36. Gyulamonostora + 37. Gyula, ferences templom | + j

A délkeleti tájolásúaknái a keleti iránytól való szentély és a hajó nagysága is. Amennyiben a eltérés 1,5-4' közötti (az endrődié nem közölt), korabeli templomok nagysága, mérete tükrözné az északkeleti irányításúaknái pedig 0,5—8' kö­ a falu népességének számát, akkor a települések zött mozog. A kis esetszám: kisebb eltérés, nagy lakossága számára a templomok mérete alapján esetszám: nagyobb elétérés aránya azt mutatja, is következtethetnénk. A méretek azonban sok­ hogy a szóródás általában nagynak mondható, szor a késő középkorban sem változtak jelen­ tehát pontos mérések egy-egy templom alap fa­ tősen, annak ellenére, hogy az Árpád-kor vé­ lainak kijelölését biztosan nem kísérték. Mégis gén egy nagy területi átrendeződésre került sor - a tájolási értékek ezt igazolják - a keleti irány­ a településhálózat terén, s bizonyos, hogy a ké­ hoz való ragaszkodás, még ha kicsiny eltérések ső középkorban az Árpád-korinál sokkal keve­ adódtak is, vidékünkön ugyanúgy általános ér­ sebb, de nagyobb lélekszámú településsel kell vényűnek tekinthető, mint máshol. számolnunk. A késő középkort is megért, bi­ zonyára megemelkedett lakosságszámú falvak egy részénél ugyan tanúi lehetünk a templomok 3. Л templomok mérete kisebb-nagyobb kibővítésének, átépítésének (pl. Fövenyes, Györké, Kétsopron, Kovácsháza, A fentiekben láthattuk, hogy csaknem mind­ Szénásegyház, Szentbenedek), de arra is van pél­ egyik, eddig előkerült templom sajátos és telje­ da, hogy az eredeti Árpád-kori templomot válto­ sen egyedi tulajdonságokkal is rendelkezett zatlan nagyságában használták az egész közép­ amellett, hogy a kor általános szabályaihoz iga­ kor folyamán (Csorvás, Felsődoboz, Hidas, Me- zodott. Az egyediségük a nagyságukban, belső zőmegyer, Murony). Összehasonlításképpen ér­ arányukban szintén kifejezésre jutott. Külön­ demes összevetni a régióban eddig előkerült, böző volt pl. a szentélyük formája, a szentély és minden esetben Árpád-kori építésű templom a hajó egymáshoz viszonyított aránya, vagy a külső hosszának és szélességének adatait.

A Békés megyei középkori templomok külső mérete

Templom Hoss% S^élessé^ Fövenyes, I. periódus (rotunda)86 7,50 m ")| 6,90 m Fövenyes, IL periódus (rotunda)87 5,90 m 5,90 m 1 Nagyszénás, Dózsa-erdő I. periódus88 (8,65 m) [Г (6,45 m) 1

86 Szatmári 1996a. 30. 87 Szatmári 1996a. 31. 88 Szatmári 2000b. 32-33, 42. Békés megye középkori templomai

Templom Hoss% Szélesség 1 Bet 8,85 m 5,50 m 1 Vizesmonostor, I. periódus90 9,20 m 6,50 m | Gell áza91 9,70 m 8,50 m 1 Gádoros92 9,85 m 5,30 m ; Murony93 10,00 m 5,50 m | Györké, I. periódus94 10,00m 5,60 m 1 95 Kardoskút, I. periódus 10,20 m 5,30 m ! Szentbenedek, I. periódus96 10,25 m 6,00 m Kamut, 120. sz. lelőhely97 10,25 m 6,25 m 1 Szénásegyház, I. periódus98 10,45 m 6,95 m | Szénásegyház, II. periódus99 10,45 m 9,70 m j Kétsopron, I. periódus100 10,70 m 5,90m | Bánkút101 10,70 m 6,00 m Peterd102 10,75 m 5,45 m " i Sarkadkeresztúr, 5. lelőhely103 10,95 m 6,15 m ^Apácaegyháza104 11,00 m 6,00 m 1 Endrőd, 6. sz. lelőhely105 11,50 m 6,40 m | CsabacsjidJLjperiódus106 11,50 m 6,50m | Megyer107 11,80 m 7,90 m | : Kovácsháza, I. periódus108 12,25 m 5,85 m 1 Kardoskút, II. periódus109 12,30 m 7,60 m Békéssámson, Cigánd110 12,40 m 5,50 m | 111 Doboz (Felsődoboz) 12,50m 6,80 m i

89 Szatmári 1998. 90 Juhász 1974. 183. 91 Zalotay 1957. 51. 92 Rózsa 2000. 3. - a közölt rajz alapján visszamért érték. » MRT 10. 624. (10/25. lelőhely) 94 Szatmári 1996a. 53. 95 Mén 1964. 5. 96 Szatmári 1996a. 47. 97 Szatmári 1994-1995. 40. 98 Szatmári 1996c. 23. 99 Szatmári 1996c. 25. i°° Szatmári 1996b. 213. «» Szatmári-Vágó 1993. 18. 102 RégFüz 40 (1987) 92. "ö Szatmári 1997. 348. 104 Varga 1894. 137, 13. ábra, 140; Hmvht II. 286-288, 18. kép. A méreteket csak a közölt alaprajz alapján lehetett visszamérni. 105 MRT 8. 126-128, 7. kép. A méreteket itt is csak a közölt alaprajz alapján lehetett visszamérni. 106 MRT 8. 101. lu7 MRT 10. 176. 108 Bálint 1939a. 146-147. »>9 Méri 1964. 6. 110 Olasz 1959a. 5. m Kovalovszki 1986. 110. A templom 32

• •••--• • '•'•'•• • • Templom |; Hoss% T Szélesség J ...... Í 12,70 m 8,65 m Kamut, 27. sz. lelőhely112 J: 1 113 | Nagyszénás, Dózsa-erdő II. periódus •'13,20 m; 6,60 m Ü Hidas1 14 i 13,75 m 7,65 m Gyula, Szeregyháza115 13,85m 6,30 m | ; Gyula, 144. sz. lelőhely116 |'." 14,00 m 8,15 m J Vizesmonostor, 11. periódus117 14,20 m 6,50 m j: Csolt-monostor, II. periódus118 14,80 m 7,60 m 1 Csorvás119 1' 15,15 m 8,60 m J Fövenyes, III. periódus120 |i 15,20 m 1; 9.60 m 3 121 Kopáncs 15,40 m i' 6,70 m j ... .. 1 Szentbenedek, II. periódus122 15,50 m 1 6,30 m Györké, II. periódus123 16,00 m 7,50 m Kétsopron, II. periódus124 17,70 m 7,60 m J Dccse125 -j (18,00 m) i 8,50 m 1 126 "T ' Csabacsüd, II. periódus i (20,00 m) _J 6,50 m j 127 ; Kaszaper ); 20,60 m 8,70 m 1 Kovácsháza, II. periódus128 22,35 m 6,80 m 1 Gyulamonostora, I. periódus129 | 22,50 m 8,80 m 1 130 Gyula, ferences templom I. periódus 35,20 m _J ... . 9,60 m 1 Csolt-monostor, IV. periódus131 j 36,20 m 16,00 m : Gyula, ferences templom II. periódus1 p | 40,00 m 9,60 m 1 Gerlamonostora133 i 44,00 m j 19,00 m Gyulamonostora, V. periódus134 50,00 m 1 18,50 m J

Szatmári 1994-1995. 45. Szatmári 2000b. 32, 42. MRT 10. 76. Szatmári 1996a. 18. Szatmári 1996d. 354. Juhász 1974. 184. Juhász 2000. 284. Szatmári 1999a. 97. Szatmári 1996a. 36. Bálint 1936. 226. Szatmári 1996a. 48. Szatmári 1996a. 53. Szatmári 1996b. 214. Szatmári 1994b. 70; Szatmári 1999b. MRT 8. 101. Bálint 1938. 165, 19. kép. Bálint 1939a. 147. Jankovich 1982. 417. - belső méretek, a pontos falszélesség közöletlen. Szatmári 1994a. 410. - a közölt alaprajzról visszamért érték. Juhász 2000. 288. Szatmári 1994a. 414. Jankovich 1991. 187-188; MRT 10. 424. Jankovich 1982. 417. - belső méretek, a pontos falszélesség közöletlen. Békés megye középkori templomai 33

A fenti adatok pontosan mutatják, hogy az és a régi templom épületének elavulása miatt egyes templomoknak nem sok építési periódu­ átépítésre, bővítésre, vagy legalábbis megújítás­ suk volt általában. Kivételt azok az épületek ra törekedtek az egyes templomoknál. Szem­ képeznek, amelyeknek gazdag alapítói voltak, ügyre véve az átépítések, bővítések nagyság­ vagy ahol a település történetében több jelen­ rendjét, lényegében csak a Gyulamonostora tős változás következett be, vagy az idők során méretbeli növekedése mondható jelentősnek — óriási virágzásnak indult. A kivételek közé azon­ ez nyilvánvalóan Gyula felemelkedésével függ ban jórészt csupán a csolti nemzetségi monos­ össze, s a lakosság növekvő számával is egye­ tor, és a gyulai törökzugi templom sorolható. E nes arányos —, a többi bővítés viszont az épüle­ két templom története más szempontból is tek alapterületét alig növelte meg. A templo­ párhuzamba állítható. Az egyes építési periódu­ mok befogadóképessége tehát semmiképpen sok ugyanis pontosan mutatják az egyházi épü­ sem lehetett arányban a település lakosságának let kiteljesedését, az adott koron belüli fokoza­ számával, illetve semmiképpen sem igazodha­ tos felvirágzását. Az első építési periódusaik vi­ tott ahhoz, már a legkorábbi időkben sem. Ez szont nem sokban különböztek bármelyik falu­ felveti a templomok belső terére, annak napi si templométól, legalábbis méreteiket illetően. használatára vonatkozó kérdést is: kik, mikor Feltűnő ugyanakkor, hogy a korai templo­ és hogyan léphettek be a falusi templomba a mok között elkülöníthető egy kisebb (9—13 m középkorban. A templomhajók rendkívül ki­ hosszú) és egy nagyobb (14—23 m hosszú) mé­ csiny alapterülete, még ha egy főre mindössze retekkel rendelkező csoport. Megyén belüli te­ egy négyzetméternyi helyet számolunk is, kizár­ rületi elkülönítés a két csoport között nem fe­ ja annak lehetőségét, hogy a falu lakosságának dezhető fel, tehát a helyi igények különbözősé­ nagyobb része részt vehetett volna a templomi gével lehet valószínűleg leginkább magyarázni a szertartásokon. Arra szintén elkerülhetetlen utal­ méretek közötti eltérést. Az utóbbi csoportban ni, hogy a késő középkorban a templombelső­ természetszerűen több a már bővített, későbbi be zsúfoltan, tehát vélhetően igen gyakran ha­ építési periódust jelentő egyházi épület, de arra lottakat is temettek. A sok sír kiásása, a temetés is akad itt példa, hogy az egészen korai építésű után keletkező sírhantok, a régebbi sírgödrök templom az egész középkoron belül előforduló helyén pedig a föld ülepedése szinte elképzel­ legnagyobb méretekhez közeli hosszúságban hetetlenné teszi a templombelsőben a hívek épült fel. Décse ilyen szempontból kiemelkedő helyfoglalását. helyet foglal el. Ahogyan azonban Décse vagy Jó néhány esetben ismert a templomhajók Gyulamonostora temploma már építésekor te­ pontos belső mérete, s ez ugyancsak igen nagy kintélyes méretűnek készült, éppen úgy előfor­ változatosságot, eltéréseket mutat, bár azt szin­ dult az is, hogy a korai építésű, kicsiny templo­ tén meg kell jegyezni, hogy az épület alapfalai mot használták még a késő középkorban is, az kiszerkesztésének majdnem minden esetben ta­ időközben biztosan megnövekedett lélekszámú pasztalható pontatlansága az eltéréseket nagy­ településen (Murony, Megyer, Felsődoboz). ban befolyásolja. Ennek ellenére érdemes ösz- Az általános tendencia azonban kétségtele­ szevetni néhány adatot. nül az lehetett, hogy a bővülő lakossági létszám 34 A templom

Néhány Békés megyei középkori falusi templom hajójának belső mérete

Lelőhet)/ A hajó belső hossza és szélessége Alapterület : Bercsényegyháza j. 4,20 x 3,70 m [ 15,50 m2 Kardoskút, I. periódus 4,60 x 3,70 m 17,00 m2 Szentbenedek 5,00 x 3,50 m ) 17,50 m2 Murony 1; 5,60x3,30 m |;" 18,50 m2 Peterd | 6,05x3,40 m ; 20,50 m2 | Kétsopron, I. periódus 5,50 x 3,85 m 21,20 m2 Kamut 120. lelőhely 5,50x4,50 m |: 24,75 m2 Apácaegyháza 5,80x4,30 m | 24,90 m2 | Sarkadkeresztúr 5,45 x 4,65 m | 25,34 m2 Gellértegyháza | 6,50 x 4,60 m |i 29,90 m2 Doboz(Felső-) \\ 6,50 x 5,00 m 32,50 m2 ! Szénásegyház 6,35 x 5,20 m j 33,00 m2 Kamut 27. lelőhely 6,80 x 5,05 m 34,30 m2 Megyer 6,40 x 6,00 m J 38,40 m2 j Gyula 144. lelőhely 7,10 x 6,20 m 44,00 m2 Gyula, Szeregyháza | 9,60 x 4,90 m 47,00 m2 Hidas ! 8,25x5,85 m | 48,20 m2 | Csorvás 8,35 x 6,50 m 54,30 m2 Kovácsháza, II. periódus 9,15 x 6,80 m 62,20 m2 Décse | 12,45x6,00 m | 74,70 m2 1

4. Л templomok alapozása, gyan ezt a falazási technikát még a közelmúlt­ építőanyaga, díszítőelemei ban épített vert falú házaknál is alkalmazták. Különbség volt viszont, hogy a településeken a Az alföldi területeken nem csoda, ha a szilárd legjelentősebb épületek - így a templomok - építőanyag hiánya gondot jelentett. A természetes falait leginkább szilárd építőanyagból emelték, építőanyag beszerzésére a legközelebb eső, a Fe­ a döngölt földrétegek által kínált lehetőséggel hér- és Fekete-Körös áttörésének vidékén ta­ pedig jóformán csak az épületek alapozásánál lálható hegyek, illetve a tájegységünk felé ka­ éltek. Kő helyett leggyakrabban a helyben elő­ nyargó különböző folyómedrek nyújtottak le­ állítható téglát használták. (Nem véletlen, hogy hetőséget. A távolság és a szálKtási nehézségek még a gyulai vár építésénél is a téglafalak mel­ azonban általában arra késztették az építőket, lett döntöttek.) A jelentős számban előkerült hogy a kőnél egyszerűbben beszerezhető, előál­ templomok közül azonban mindössze a megyeri, lítható építőanyagról gondoskodjanak. Az ala­ a dobozi és a szeregyházi templom közelében pozásoknál legegyszerűbb eljárás a jól szigetelő megtalált téglaégető kemencére van adatunk.135 sárga agyag felhasználása, vagy annak hiányá­ ban a helyben található talaj földjének rétegen­ 135 Kovalovszki 1986. 110, 113; Lőrinczy 1992. 167-172, 174; ként való visszadöngölése volt, éppen úgy, aho­ MRT 10. 173-175. Békés megye középkori templomai 35

Az Alföld, s így Békés megye területén nagy­ embercsont jelöli. A tégladarabok között elvét­ részt sajnos már csak az elpusztult templomok ve előfordulnak kisebb-nagyobb, ún. rosszmár­ helyét lehet azonosítani. A török uralom, az vány töredékek és más terméskődarabok is. ezzel járó és az azt követő elnéptelenedés, majd Mindebből az adott helyen nehéz eldönteni, az újjáépítéssel és a későbbi fejlődéssel együtt hogy az egykori templom fala miből készült. járó XVIII—XIX. századi építőanyag-hiány meg­ Ha többségben vannak a tégladarabok, való­ pecsételte a korábbi, pusztán álló, romosodó színű, hogy téglából, ha pedig a terméskődara­ egyházak sorsát. A XIX. század végére szinte bok kerülnek elő a szántásból nagyobb szám­ valamennyi korábbi épület eltűnt a föld felszí­ ban, feltételezhető, hogy terméskőből. Egy-egy néről. A falakban lévő és az alapozásokban ta­ ásatásnál (pl. Fövenyes, Györké) azonban arra lálható téglákat, köveket módszeresen kibá­ is van példa, hogy a templom első periódusai nyászták a környékben lakók, s újra felhasznál­ téglából épültek, a későbbi bővítéseknél pedig ták azokat a tanyák udvarának kitéglázásában, a termésköveket használtak. Bizonytalan viszont disznóólak, tanyasi kutak, pincék falazásánál. A minden esetben, hogy a termésköveket csak az templomhelyeket napjainkban már csak annak alapozásban alkalmazták, vagy a falakat is ab­ szétszántott, kisebb, a környezetében alig ész­ ból rakták-e. A templom alapozásánál is elő­ revehető, enyhe kiemelkedése illetve világos­ fordult terméskövek használata, bár a döngölt sárga foltja, valamint a helyben maradt, már agyagalapozás mellett ezek az esetek vannak ki­ semmire sem használható sok tégladarab, ha­ sebb számban (Gyula 144. lelőhely, Gyula-Szer­ barcstörmelék és a templom körüli temetőből egyháza, Décse). A legtöbbet természetesen az kiszántott — általában igen nagy mennyiségű - alapozásról tudunk.

Л Békés megyei középkori egyházak alapozása, alapfalainak szélessége, falapanyaga, díszítőelemei

Lelőhely/periódus ^..iâi^P.P.KÈ£...... Alapfalainak szélessége Falazpanyaga Díszítőelemei ^alusi templomok \ Apácaegyháza 0,8 m Bánkút alul téglasor, 0,8-1,3 m tégla : ezen sárga agyag Békéssámson ga agyag_ 0,95 m tégla Bercsényegyháza I. sárga agyag _ 0,9 m tégla Bercsényegyháza II. agyag 0,9 m tégla _ , Csabacsüd I—II. kő 0,95-1,1 m tégla freskó Csorvás agyag + kő 0,9-1,1 m tégla?, kő? freskó, idomtégla | 1 Décse I. íkő" 1,2-1,3 m tégla .„ ...... J Décse II. >gB£ 2,8 m tégla Doboz(Felső-) agyagrétegek és 0,8-1,1 m tégla meszelés, faragott téglasorok váltakozása kő, terazzopadló ; Endrőd 6. lelőhely жа&_____ lm tégla J Fövenyes I. agyag 0,8-1,5 m tégla Fövenyes II. agyag 0,8-1,5 m tégla ! Fövenyes III. kő 1,1-1,4 m kő? faragott kő 36

Lelőhely/periódus Alapozása ; Alaßfalainak szélessége ,; 'л...•.-,••• • Díszítőelemei

Gádoros agyag tégla j Gellértegyháza mész + tégla 0,8 m tégla Györké I. agyagrétegek és tégla? téglasorok váltakozása Györké II. kő i 'Tkő? Gyula, Szeregyháza kő hajó: 0,7-0,8 m szentély: 0,55—0,65 m Gyula 144. lelőhely kő 0,95-1,1 m tégla vakolat, idomtégla Hidas agyag 0,8-1,1 m tégla : Kamut 27. lelőhely főfalak: agyag 1,5-1,85 m tégla meszelés, kar^attartó: agyagréte­ idomtégla gek és tégladarab-sorok váltakozása !

Kamut 120. lelőhely .agyag _ __ 0,76-0,94 m tégla ; | ! Kardoskút I. agyag 0,75-0,8 m tégla freskó, faragott kő, idomtégla Kardoskút II. agyagrétegek és 1,8-2 m tégla freskó, faragott : téglasorok váltakozása kő, idomtégla Kaszaper agyag + tégla + kő 0,9 m _tégla Kétsopron I—II. iagyag_.. _ „ 0,8-1,1 m tégla idomtégla Kopáncs 0,9-1 m tégla Kovácsháza téglasorok és sárga 0,85-0,95 m tégla agyagrétegek váltako­ zása ] Megyer hajó: sárga agyag 0,6-1 m tégla faragott gótikus kö­ szentély: téglasorok és vek agyagrétegek váltakozása

Murony agyag __ _ 0,8-1,1 m tégla r. Nagyszénás 2. lelő­ agyag 0,95-1,35 m tégla vakolat, idomtégla hely Peterd sárga agyag 0,7-0,95 tégla * ~" " ' i Pusztaföldvár ШЖ^ 1 • tégla 1 Sarkadkeresztúr 5. agyag 0,62-0,78 m tégla idomtégla, lelőhely. faragott kő Szénásegyház agyag 0,75-1,1 m tégla freskó, idomtégla, faragott kő j Szentbenedek I. agyagrétegek és 0,9-1,25 m tégla freskó, faragott kő : téglasorok váltakozása Szentbenedek II. agyagrétegek és 0,9-1,25 m tégla j freskó, faragott kő habarcsos téglatörme­ lék-sorok váltakozása Békés megye középkori templomai 37

Lelőhely/periódus \ Alapozása ' Alapfalainak szélessége j ¥ alapanyaga \ Díszítőelemei Szőlős ! agyag | _ kő? + tégla? j Vizesmonostor I. j agyagrétegek és | téglasorok váltakozása j |

Vizesmonostor II. (kő |;0,7m | j Monostorok, rendházak

Csolt-monostor | kő, úsztatott : tégla + kő j: freskó, fa i Gerlamonostora | kő, tégla, úsztatott i 1,4-1,9 m | tégla Gyulamonostora | kő, tégla, úsztatott | tégla + kő j,- Gyula, ferences I. j kő | : 1,2-1,65 m j. kő? Gyula, ferences II. I tégla | ; 1,2—1,65 m | tégla? j Falusi templomrészletek, alaprajz nélkül Apáca 1 kő + tégla • ' j ' i Dombegyház [ agyagrétegek és tégla? j (•téglasorok váltakozása Fecskés | agyag [tégla 1 márványoszlop Félhalom а£Уа8 _ Jjégia _ _ |l i Kevermes sárga agyag | ; tégla { О ro sház a, Monor agyag ! J - "If 1 Pázmány kő + tégla

A fenti táblázatból jól látható, hogy leggyak­ koztunk 7 templom 8 különböző építési pe­ rabban az agyagból (vagyis döngölt földréte­ riódusánál. Közülük a bánkúti templomnál az gekből) készült alapozást alkalmazták, de he­ alapozási árok legalján volt csupán téglasor, a lyenként kövekkel készítettre is van példa, s e többinél a döngölt földrétegek és téglasorok tekintetben különösen az eleve nagyméretű váltakoztak egymással. Kő és mészfelhasználásával épületek, monostorok, rendházak templomai készült ugyanennyi, vagyis szintén 7 templom 8 jöhetnek számításba. A falusi egyházakra jel­ építési periódusa. További 4 templom 4 építési lemző agyagalapozással kapcsolatban azonban periódusának alapozása más-más megoldású ajánlatos kitérni néhány sajátosságra. volt. Agyag és kő felhasználásával készült a csor- A teljes feltárással vizsgált 33 egyház 43 épí­ vási templom; mész e's légla alapozású volt a gel­ tési periódusa közül tiszta döngölt agyagból vagy lértegyházi épület; agyag-tégla-kő összetételű volt döngölt földből készült az alapozása 18 templom a kaszaperi egyház; a megyeri templom hajóját 21 építési periódusának. Ebből azonban mind­ pedig agyaggal, szentélyét viszont agyagrétegek össze 3 templom alapjához használtak máshon­ és téglasorok váltakozásával alapozták. Az apá­ nan hozott sárga agyagot, a többi 18 építési pe­ caegyházi és kopáncsi templom alapjáról nincs riódus döngölt alapja a helyben talált barna vagy megbízható információnk. fekete föld réteges visszadöngölésével készült. A fenti táblázatban szereplő hét, csak rész­ A döngölt földrétegek vastagsága 2—30 cm kö­ leteiben előkerült falusi templom hét építési zött váltakozott, az átlag 5—15 cm volt. Döngölt periódusának alapozástechnikája ugyanezeket földrétegek és téglák együttes felhasználásával talál­ az arányokat erősíti meg. A templom 38

Középkori falusi templomok alapo^ásfajtái Békés megyében

г ; Agyag + tégla Kő + mész Egyéb 1 is^ta agvag '.„. „„. ...,..., .V , ! . СУ.. _ ...... 22 templom 8 templom 7 templom 6 templom _25_periódusa 9 periódusa 8 periódusa ójperiódusa

Az alapfalak mért szélessége is nagy különbsé­ Csorváson pedig tenyér lenyomata maradt meg. geket mutat, templomok és építési periódusok Előfordulnak ívesen vagy ferdén megfaragott tég­ terén egyaránt. A falusi egyházak alap falainak ladarabok is, néhánynak a hosszanti keskenyeb- leggyakoribb, tehát nagyjából átlagosnak tekint­ bik oldalán pedig bevagdosások láthatók. A kör hető szélessége 0,9—1,1 méter között mozgott. alakúra faragottak oszlop részei is lehettek. A szélső érték alsó határát a megyeri és a sar­ Az épületdíszítő elemek azonban nemcsak kadkeresztúri templom szolgáltatta, a maga 0,6 téglából készülhettek, hanem szürke vagy vö­ illetve 0,62 méteres értékével, de ettől alig tér el a rös színű homokkövekből is. Az egyszerű ha- peterdi és a vizesmonostori II. periódus 0,7 m sábformájúak pl. az épület sarkait erősíthették, széles alapfala is. A legszélesebb a décsei temp­ míg a faragottak ajtó- vagy ablakkeretek díszéül lom II. periódusának alapfala volt, 2,8 méterrel. szolgálhattak. A templomok falainak építőanyagát szinte ki­ A középkori templomokat tekintve alig ma­ zárólag a tégla adta, mindössze a csorvási és a radtak olyan részletek napjainkra, amelyek az szőlősi templommal, valamint a györkei II. és a épületek egykori díszítésére utalnának. Egy-egy fövenyesi III. periódussal kapcsolatban merült fel kisebb vakolattöredék, meszelésre vagy a falfe­ építőanyagként a kő, de csak a lehetőség szintjén. lület belső festésére utaló freskódarab, néhány A templomok falai tehát általában téglából megmunkált, faragott kődarab, idomtégla az épültek, bár eredeti helyén egyetlen tégla sem összes erre vonatkozó emlékünk. szokott e vidéken előkerülni, hiszen a közép­ Vakolat illetve meszelés nyomai kerültek elő kori járószint nem maradt már meg napjainkra. pl. Dobozon, a Gyula 144. sz., a Kamut 27. sz., A szétszántott templomhelyen a felszínen he­ valamint a Nagyszénás 2. sz. lelőhelyen. A fala­ verő, s a különböző beásásokból előkerült pely- kat díszítő színes festés nyomai maradtak meg vás anyagú, habarcsos téglák mégis a téglafala­ a csabacsüdi, csorvási, kardoskúti, szénási és a zást bizonyítják. A téglák méretei igen változa­ szentbenedeki templom helyén. Szénásegyhá­ tosak voltak. A szélső értékeket tekintve hosz- zán pl. fehér és világoskék,136 míg Kardoskúton szuk 24-32 cm, szélességük 13—18,5 cm, ma­ fehér és sárga színek fordultak elő,137 a csaba­ gasságuk pedig 3,5—6,5 cm között mozog. Leg­ csüdi templomnál pedig az 5-10 cm széles sáv­ nagyobb számban a 26—27 cm hosszú, 14—16,5 ban megmaradt festett vakolatmaradványokon cm széles és 4,5—5,5 cm magas darabok fordul­ vörös, piros, barna, sárga és zöld színeket hasz­ tak elő. A különböző méretű téglák előkerülési náltak. A nagyszénási Dózsa-erdőben feltárt helye semmilyen rendszert nem mutat, ezek Árpád-kori templom falainak díszítéséről barnás­ alapján törvényszerűséget sem sikerült még meg­ vörös alapon barna színű, egyenes vonalú fes­ állapítani. A téglák között vannak olyanok, ame­ tés, világoskék alapon vörösesbarna színű, fel­ lyeknek a sarkán vagy a hosszanti oldalukon ujj- tehetően vonalas festés vagy egyszerű világos­ benyomások, illetve lapjukon ujjhúzások figyel­ kék festés nyomai árulkodtak.139 hetők meg (Bánkút, Bercsényegyháza, Décse, Gyula 144. lelőhely, Nagyszénás 2. lelőhely, Sar- 136 Szatmári 1996c. 27. kadkeresztúr 5. lelőhely, Szénásegyház). Egy tég­ 137 Mén 1964. 7. 138 latöredéken Kardoskúton bekarcolt malomjáték, MRT 8. 101. 139 Szatmári 2000b. 50. Békés megye középkori templomai 39

Faragott kövek és/vagy idomtéglák jutottak lyű templomok kutatása terén, mivel a korábbi a múzeumba a családi monostorok feltárásából, elszórt adatok mellett az utóbbi években Békés illetve a csorvási, dobozi, fövenyesi, gyulai, ka- megyében is több patkóíves szentélyű falusi muti, kardoskúti, kétsoproni, megyeri, nagyszé- templom került napvilágra. nási, sarkadkeresztúri, szentbenedeki falusi temp­ Elsőnek Gerevich Tibor foglalkozott e temp­ lomok ásatásaiból. Terazzopadló darabjaira buk­ lomtípussal. A nyitrai, podolini és a nádasdi temp­ kantak Dobozon, és vörösmárvány oszlopot ta­ lom alapján ezt jellegzetesen későromán, XIII. láltak Fecskésen. Mindezek azonban bizonyára századi alaprajzi formának tartotta.140 Húsz év­ csak halvány jelei az egykori templomok külső vel később Nagy Emese a középkori Gercse és belső megjelenésének. falu templomát — a falu 1212-ből származó el­ ső említése és részben a nádasdival való hason­ lósága miatt — szintén a XIII. századra keltezte, 5. Л szentély és a diadalív s ezzel Gerevich Tibor felfogását támasztotta alá a típus XIII. századi megjelenéséről.1'1' A pat­ Az Árpád-kori egyhajós, falusi egyházaknál ál­ kóíves templomok sorában ő említette meg elő­ talánosan előforduló három fő alaprajzi forma, ször a herencsényi mellett a gyula-szentbenedeki a félköríves illetve a négyszögletes szentélyzá­ templomot. Építési idejüknek egyaránt a XIII. ródású, valamint a körtemplomok csoportja századot fogadta el. A Scherer-közölte alaprajz­ mindig különálló kutatási témát jelentett, a ból ítélve a szentbenedekivel kapcsolatban meg­ négyszögletes és félköríves szentélytípus vizs­ jegyezte azonban, hogy mivel ott nem szabá­ gálata viszont leginkább párhuzamosan történt. lyos patkóalakról van szó, ezért szorosan véve Méri István kardoskúti ásatása bizonyította be nem sorolható ebbe az alaprajzi típusba.142 például, hogy a félköríves alaprajzi típus nem A patkóíves templomok keltezése és elter­ feltétlenül előzi meg időben a szögletes szen­ jedése kérdésében Valter Hona ácsi templom­ télyzáródású templomokat, hiszen a Kardoskút feltárásának publikálása jelentett előrelépést.143 Hatablaki kápolna nevű lelőhelyen feltárt Ár­ Gyűjtése során ugyanis jó néhány patkóíves fa­ pád-kori templom első építési periódusa volt lusi templomot talált a Felvidék nyugati részén, az egyenes szentélyű, s később ezt alakították a Vág és a Nyitra völgyében, s ezek segítségé­ át félkörívesre. Külön kutatási irányt képviselt vel kimutatta, hogy e templomtípusnak egy ko­ a patkóíves szentélyforma, hiszen ennek sajátos rábbi, XII. századi csoportjával is számolni kell alaprajzi variációi jellegzetes csoportban külö­ ezen a vidéken. Az ácsi templom I. periódusát nülnek el a többi szentélytípustól. A fenti, még is ide sorolta. A kutatás akkori helyzete alap­ az Árpád-korra jellemző szentélyformákkal kap­ ján úgy tűnt, hogy a patkós szentélytípus fő­ csolatban tehát kérdésként merült fel az egyes ként Észak-Magyarországon fordul elő, mintha típusok időben és térben való elterjedése is. a legkorábban itt terjedt volna el. Nem kerülte Egyértelműbb ezek mellett az általában támpillé­ el azonban figyelmét, hogy az Alföld délkeleti rekkel is megerősített, poligonális, gótikus szen­ végében, Gyula és Orosháza környékén, ugyan­ télyforma megítélése, legalábbis az Árpád-kornál csak előfordul ez a típus, s itt a gellértegyházi későbbi keltezését tekintve mindenképpen. és a szentbenedeki templomra utalt.145 A legáltalánosabbnak számító egyenes, más szóval négyszögletes illetve a félköríves típus 140 Gerevich 1938.31. mellett a körtemplomok megítélése is egysze­ 141 Nagy 1958. 549, 554, 557, 559. rűbb volt, mint a patkóíves szentélytípusé. Ez 142 Nagy 1958. 559. utóbbival kapcsolatban azért is érdemes kite­ •« Valter 1963. 282-289. 144 Valter 1963.286-288. kintést tenni a magyarországi patkóíves szenté- 145 Valter 1963. 287. 40 A templom

A kutatástörténetben újabb állomásnak Hor­ A Békés megyei patkóíves szentélyű temp­ váth Ferenc csengelei ásatásának feldolgozását lomok számának emelkedése is egyértelműen tekinthetjük. A szerző korábbi vélemények azt bizonyítja, hogy e szentélyforma korántsem egyes részeit vitatva, másrészt újabb — s első­ számított olyan ritkaságnak, mint amennyire sorban dél-alföldi — ásatási eredményekre hi­ azt korábban feltételezték. Nemcsak az jelen­ vatkozva a típus megjelenését már a XI. száza­ tett azonban meglepetést az ismert részadatok dig vezette vissza, sőt feltételezte egy egészen szintézisekor, hogy a patkóíves típus száma ko­ korai, XI-XII. századi dél-alföldi csoport meg­ rántsem képvisel építészeti ritkaságot, hanem az létét is (Pusztaszer, Szőreg, Gellértegyháza). is, hogy a korábban egymással versengő négy­ A típus elterjedésének irányát Valter Ilona el­ szögletes és félköríves formák mennyiségi kü­ képzelésével éppen ellentétesen határozta meg. lönbsége az Alföldnek ezen a vidékén mennyi­ Szerinte csak a legkésőbbi területi előfordulása re eltér egymástól. Nem számítva ugyanis a esik a Felvidékre, s úgy vélte, hogy a legkoráb­ nemzetségi monostorokat és a gyulai várkápol­ bi patkóíves alaprajzi megoldások eredetét - nát, az ismert falusi templomok szentélyformá­ a tarnaszentmáriai ill. a Gellértegyházán és a jának típusonkénti megoszlását vizsgálva 33 Bérettyóúj falu-Andaházán feltárt templomok templom 39 építési periódusa között 21 félkör­ alapján — valószínűleg bizánci területen kell ke­ íveset, s mindössze 8 négyszögletest találunk. resnünk. Ide tartozik még egy kívül és belül egyaránt patkóíves, egy sokszögzáródású és két ismeret­ A patkóíves típussal kapcsolatban ugyan­ len alakú mellett hat olyan is, amelynél a szen­ csak a korai felbukkanás véleményére jutott ké­ tély kívül félköríves, de belül patkós. sőbb Parádi Nándor is; szerinte a patkóíves szentély a XI. század közepén a körtemplo­ A döntő többségben lévő félköríves szen­ moknál szintén előfordul. télyforma tehát eddig az előkerült templomok több mint felénél fordult elő az Alföldnek eb­ Pálóczi-Horváth András az 1984-ben meg­ ben a régiójában, s ettől jelentősen kevesebb jelent tanulmányában az eddigi eredményeket számban találhatók négyszögletes illetve patkó­ tovább bővítve elsősorban az elterjedést érintő íves templomok. Az utóbbiak viszont szinte kérdésekkel foglalkozott.150 Elfogadta a patkó­ azonos arányban (8 illetve 7 esetben) képvisel­ íves szentélyű alaprajzi típus korai, XI. századi tetik magukat. Az Árpád-kort követő idők gó­ megjelenését, de felhívta a figyelmet arra, hogy tikus megjelenési formájára — a sokszög záró­ egyelőre a megnövekedett számú patkóíves dású — típusra mindössze egyetlen példát em­ templom ismerete sem elegendő az elterjedési líthetünk. Egyértelműnek tűnik tehát, hogy a folyamat rekonstruálásához. korábbi elképzelésekkel ellentétben a félköríves Időközben Valter Ilona is elfogadta a patkó­ és az egyenes szentélytípus nem azonos arány­ íves szentélyű templomok XI-XII. századi cso­ ban fordul elő, másrészt a patkóíves forma az portjának elkülönítését az Alföld déli részén, eddigi elképzelésekhez viszonyítva sokkal álta­ viszont a felvetődött esetleges bizánci eredet lánosabb lehetett, harmadrészt pedig a patkóíves szerinte erősen megkérdőjelezhető. '" és a négyszögletes típus a jelek szerint közel azonos nagyságrendet képviselt az elterjedési térképen. Az egyes szentély formákon, azok változatain illetve az érintett településeken vé­ 146 Horváth 1978. 91-126. gigtekintve úgy tűnik, hogy területi elkülönülés 147 Horváth 1978. 119-120. a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem 148 Horváth 1978. 120, 89. j. 149 HoU-Parádi 1982. 20-22. mutatható ki: mindegyik forma megtalálható a 15(1 Pálóczi-Horváth 1984. 109-135. vizsgált terület teljes egészén, s az egyes típu­ 151 Pálóczi-Horváth 1984. 127, 11. j. sok előbukkanására bárhol lehet számítani. 152 Valter 1985a. 330. Békés megye középkori templomai 41

Békés megyei középkori templomok s^ntélyformái

Település I FélkörívesEgyenes • Kívül félkör-, belül patkóívesPatkóíves Sokszög Ismeretlen \ 1. Apácaegyháza + J j 2. Bánkút, Rózsa-major + | 3. Békéssámson, Cigánd +

4. Bercsényegyháza I. periódus { + II. periódus + ....—...... — 5. Csabacsüd I. periódus + II. periódus + ; ______6. Csorvás + | 7. Décse +(?).. |í i 8. Doboz(Felső-) + - "•• 9. Endrőd 6. lelőhely^ + \ __ | 10. Fövenyes I. periódus + II. periódus + 11. Gádoros + | .12. Gellértegyháza + j —— - 13. Györké + 14. Gyula, Szeregyháza s 15. Gyula 144. lelőhely + | — — 16. Hidas i + | 17. Kamut 27. lelőhely Г + :' | . , 18. Kamut 120. lelőhely ! + ~~~~ . 19. Kardoskút I. periódus + II. periódus + ...... : \ 20. Kaszaper + *'"]: I 21. Kétsopron I. periódus + II. periódus + | 22. Kqpáncs + | i i j _); " J 23. Kovácsháza +__J J J 24. Megyer(Mező-) | + ...... | ) 25. Murony : _ + . | 26. Nagyszénás 2. lelőhely +(?) ...... | 27. Peterd __]• + j . _ „ _ ,.„,,„,..„„.„.„„,, J 28. Pusztaföldvár • + 29. Sarkadkeresztúr 5. lelőhely . ""+ 1 1: 1 Г 30. Szénásegyház + _ ; ~ : : ^ : | | j 31. Szentbenedek ——— _± '" ' Г ! +

32. Szőlős | ): 1 I 33. Vizesmonostor 1. periódus + ...... """"" ' '" II. periódus j + ÖSSZESEN 21 8 / 2 i I (54%) (21%) (15%) (2,5%) (2,5%) 42 A templom

A fenti arányokat és megállapításokat erősítik a valóságában napjainkig fennmaradt volna, sőt monostorok is. A Csolt-monostor ásatásánál elmondható, hogy szinte kizárólag régészeti te­ feltárt, a II. építési periódusba tartozó egyhajós repbejárások megfigyeléseiből vagy jó esetben templom szentélye, a III. periódust jelentő is csak ásatásokból származnak rájuk vonatko­ templom és a IV. periódusban épített három­ zó adataink. Nehéz tehát olyan belső építészeti hajós bazilika főszentélye szintén félköríves elemekről szólni, amelyek az épület fennállása­ volt, a monostortemplom két oldalhajója pedig kor jelentős szerepet töltöttek be a belső szerke­ egyenesen záródott. A gerlai monostor mind­ zet megosztásában. Ezek mára gyakorlatilag el­ három hajójának keleti végét félkörívesre épí­ tűntek, s legfeljebb az alapozás illetve az épület tették, éppen úgy, ahogyan Gyulamonostora el­ alaprajzának összefüggéseiből lehet egykori lé­ ső periódusai szentélyének formája is félkör­ tükre következtetni. ívesen készült. Kivételt képez a sorban Gyula­ így van ez az alföldi egyházak esetében a kö­ monostora utolsó, V. építési periódusának gó­ zépkori templomteret két részre osztó diadal­ tikus szentélye, valamint a gyulai ferences rend­ ívvel is. Lényegében eredeti formában megma­ ház temploma, amelynek szentélye mindkét épí­ radt építészeti elemről nem beszélhetünk, s ve­ tési periódusában szintén a nyolcszög három lük kapcsolatban ezúttal is mindössze az ásatá­ oldalával záródott. Ezek építése azonban eleve sok során előkerülő alapfalak vonalvezetéséből csak az Árpád-kort követő időkben, a ferences indulhatunk ki. templom esetében pedig biztosan csak a XV. Igen érdekes azonban, hogy míg az egyházi században kezdődhetett. épületek gyakorlati, funkcionális belső szerke­ A szentéllyel kapcsolatban szükséges emlí­ zetéből adódóan diadalívnek minden egyes temp­ tést tenni az oltárról is. A Békés megyei falusi lomban lennie kellett, addig a régészeti feltárá­ templomok között csak elvétve találkozhatunk sok során kibontakozó alaprajzokon ez csak olyan jelenségekkel, amelyek erre vonatkozó részben tükröződik vissza. Természetesen ez adatokkal szolgálhatnak. Ebből is látszik azon­ nem jelent ellentmondást, hiszen a diadalív épí­ ban, hogy a középkori falusi egyházakban nem tészeti kialakításában, megoldásában számtalan volt jellemző a maradandó anyagból kialakított eszköz állt egy-egy építőmester rendelkezésére. oltárok használata, ezért általában nem maradt Ugyanakkor az ásatásokon előkerülő egyik-má­ meg azoknak semmilyen nyoma. Egyetlen pél­ sik alapozásnál a templom hajóját a szentélytől dát említhetünk csupán ennek ellenkezőjére: a elválasztó vonalban a déli és az északi oldalon vizesmonostori ásatás alakalmával Juhász Irén is beugró alapozás figyelhető meg. Felmerül a templom második, gótikus periódusához tar­ tehát a kérdés, vajon van-e valamilyen törvény­ tozó kerek oltáralapozást tárt fel. Talán az egy­ szerűség ezen alapozások léte vagy hiánya kö­ kori oltár helyére utaló jelenségek (a szentély­ zött. Ezen északi és déli beugró alapozások ben talált különböző, kései beásások, illetve sí­ szisztematikus elkülönítése és vizsgálata mellett rok által szabadon hagyott területek) szóba ke­ felvetődik egy igen különös és mindenképpen rülhetnek még a hidasi és a szentbenedeki temp­ magyarázatra szoruló jelenség elemzésének lommal kapcsolatban is. A nagyobb templo­ szükségessége is. Ez pedig azokkal az egyvona- mok, monostorok közül mindössze a gerlai ba­ lú, folytonos alapozásokkal kapcsolatos, ame­ zilika főoltára teljesen kiszedett alapozásának lyek néhány esetben ugyancsak a szentély és a helye maradt meg. hajó találkozásának vonalában kerülnek elő, s Az alföldi középkori épített emlékeknek szo­ amelyeket alkalmasint, jobb elnevezési lehető­ morú ismérve a teljes pusztulás. A meglehető­ ség hiányában, leggyakrabban egyszerűen csak sen nagy számban ismert korabeli templomok „átkötő alapozásoknak" szoktak említeni. között nincs egyetlen egy sem, amely a maga Békés megye középkori templomai 43

Mit mondanak tehát a Békés megyei ismert suknál egymással párhuzamosak, tehát a diadal­ középkori templomok alaprajzai ezekről a kér­ ívpilléreket ezekre merőlegesen lehetett kijelöl­ désekről? ni. Nem minden egyenes vagy félköríves szen­ Elsőként az egyértelmű, hogy a belül patkó- télyű templomnál találunk viszont külön a dia­ íwel záródó szentélyeknél — tekintve, hogy az dalívpillér számára készült beugró alapozást. alapfal szélei itt csúcsban futnak össze — a dia­ Építészetileg ez sem jelenthetett természetesen dalívnek külön alapozása nem lehetett, ponto­ problémát, hiszen a középkori templomok sabban az építőmestereknek a csúcsban össze­ szentélyének bejárata, illetve azok belső széles­ futó belső alapozást kellett felhasználniuk a fa­ sége eleve nem volt olyan nagy, hogy a távol­ lazás közben a diadalív kialakítására. Ugyanez ság áthidalása, boltívvel való lezárása gondot érvényesült a kerektemplomoknál is, ahol a di­ jelentett volna. Néhánynál azonban mégis elő­ adalív vonalában a szentély és az alapfalak szin­ fordul egy-egy beugró alapozás, amely nem le­ tén csúcsban találkoztak. hetett más, mint a diadalív önálló falpillérének Sokkal karakteresebb a diadalívhez tartozó alátámasztó felülete. Ilyen alapozások marad­ pilléralapozás megjelenése a félköríves vagy a ványai kerültek elő eddig az ismert Békés me­ négyszögletes szentélyű templomoknál, mivel gyei 33 falusi templomnak mintegy negyedénél, ezeknél a szentély és a hajó falai a találkozá­ szám szerint nyolcnál.

Diadalívpillér-alapo^ások Békés megyei középkori templomoknál

Bánkút, Rózsa-major j Kaszaper | Csorvás | Kétsopron II. periódus | Fövenyes II. periódus | Kovácsháza Hidas J Sarkadkeresztúr 5. sz. lelőhely j

Egyik-másik templomnál, bár előkerült a temp­ lasz megfogalmazásában talán segítséget jelent lomfal legnagyobb részének alapozásmaradvá­ majd a Csolt-monostor XII. század végére kel­ nya, s a szentély formája is nagy valószínűség­ tezett IV. építési periódusánál, a pillérek alatt al­ gel kiszerkeszthető volt, mégsem biztos, hogy kalmazott „sávalapozás" is, amelyet az ásató sta­ diadalívpillér számára külön alapozás készült-e tikai okokra vezetett vissza.b A karzatot tartó (Décse, Nagyszénás 2. sz. lelőhely, Szőlős). A pillérek alatti folytonos alapozás technikai ki­ monostorok illetve a gyulai ferences templom alakítása talán szintén ezzel magyarázható. közül az utóbbinak és a gyulai monostornak Szentélylépcső alapozása is szóba jöhet. volt hasonló célt szolgáló alapozása. A már említett „átkötő alapozások"-kal kap­ csolatban Békés megyében az eddigi kutatások 6. A hajó, a bejárat és a karzat során két példa fordult elő. Felsődoboz temp­ loma és a Gyula szeregyházi határrészén előke­ A középkori templomok két fő része közül a rült templom nagyon hasonló alaprajzi formá­ nagyobb területű a hívek számára szolgált, bár ját, méretét tekintve is, s mindkettőnél szinte nincsen elegendő adat arra, hogy egy-egy tele­ ugyanolyan átkötő alapozás helye volt megfi­ pülés lakói hogyan helyezkedtek el benne, külö­ gyelhető. Az alapozás с fajtájának magyarázatát nösen a késő középkor idején, amikor a templom adni azonban jelenlegi ismereteink alapján még nem lehet, s ez további feladatot jelent. A vá­ '53 Juhász 2000. 287. 44 A templom belsejét rendszeresen használták temetkezések jebb a hajó hosszanti falainál. A szentély és a céljára is. Bizonytalanság van abban a tekintet­ hajó találkozásánál itt nincs a hajónak beugró ben is, hogy a templomhajó nagysága hogyan falszakasza, s diadalívhez tartozó pilléralapozás lehetett arányban a település lakosságának szá­ sem található (Békéssámson, Csabacsüd II. pe­ mával. Az összefüggés önmagában több mint riódus, Kovácsháza I. periódus, Vizesmonostor bizonyos, viszont a részleteket tekintve több I—II. periódus). Tekintve, hogy ezek egyrészt ré­ kérdés még válaszra vár. Ilyen kérdés például az, gi, még a XX. század közepe előtti, másrészt hogy a lakosság mely része, milyen módon, mi­ nem szakember által végzett, illetve ugyanazon lyen rendszerességgel tartózkodott a templom­ ásatóval jelzett ásatások, a hitelesítő vagy el­ ban, vagy az is, hogy miként egyeztették össze lenőrző feltárás igénye ezekkel kapcsolatban a templomban való temetkezést (korábbi és ugyancsak jogosan vethető fel. Ezt megerősíti e újabb sírhantok, föld ülepedése) a templomtér néhány templomnak az összeshez mért elenyé­ egyéb használatával. Ez a probléma fentebb, a sző aránya is. templomok méretével összefüggésben is föl­ Talán különösnek mondható, hogy a vizsgált merült már. 33 középkori falusi templom alaprajza között A középkori templomok hajójának két fajtá­ mindössze egy rotunda alaprajza található, a töb­ ja, kör alakú vagy négyszögletes változata is­ bi templom mindegyike hosszházas volt. Ezen az mert. A tájolással kapcsolatban arról is volt arányon is csak kicsiny mértékben javít az, ha az már szó, hogy a szentély mindig a keleti olda­ egy ismerthez még hozzászámítjuk a közöletlen, lon helyezkedett el, a templom hajója tehát a szintén rotundának leírt battonyai templomot, nyugati oldalra esett. A Békés megyei hiteles vagy figyelembe vesszük a középkori oklevelek ásatások során dokumentált, vagy a ma is álló szövegében felbukkanó, s Békéscsabától dél­ középkori egyházak alaprajzi elrendezése bizo­ nyugatra lokalizált Kerekegyháza falu nyítja emellett, hogy a templomhajó formája — sal ugyan még nem hitelesített, de nevéből ítél­ a fövenyesi rotunda kivételével — kivétel nélkül, ve szintén kör alakú — templomát is. Egyelőre minden esetben téglalap alakú, tehát kelet—nyu­ nincs arra válasz, hogy egy adott településen mi gati irányban hosszúkás volt. A korábbi közlé- határozta meg egy-egy templom- vagy temp­ sú, ezzel ellentétes tájolás és ettől eltérő alap­ lomhajó formáját. rajz így bizonyosan téves megfigyelésre utal, s A templomhajó vizsgálatához tartoznak a mindenképpen ellenőrzésre szorul. Bizonyosan korai templomok későbbi bővítésekor bekö­ téves vagy részmegfigyelés, illetve pontatlanság vetkezett, a templomhajót érintő változások is, eredménye lehet pl. a gellértegyházi, a puszta­ de ezeket az egész épület átalakításának össze­ földvári vagy a szőlő si alaprajz. A korábbi meg­ függései miatt az átépítésekkel kapcsolatos fe­ figyelések pontatlanságai az utóbbi évek kor­ jezetben érdemes áttekinteni. szerűbb ásatási módszereivel folytatott hitelesí­ Külön kell viszont szólni a hidasi templom tő, ellenőrző ásatások alkalmával szinte kivétel hajójáról, mert eddig ugyancsak kevéssé érin­ nélkül bizonyítást nyertek (Fövenyes, Kardos- tett, sőt meglehetősen tisztázatlan kérdéskört kút, Szentbenedek). érint. A templom feltárásakor nagyrészt a meg­ Igen szokatlan alaprajzi formát jelent - bár szokott jelenségekkel találkoztunk, közöttük végső soron nem elképzelhetetlen — az a variá­ azzal, hogy a késő középkor idején a templom ció is, amelynél a templomhajó és a szentély fa­ belsejében is temetkeztek. A rövid ásatás során lát ugyanazon falsík képezi, tehát a szentély és a templom belsejében 47 sír került elő, pedig a a hajó azonos szélességű, vagyis ahol a szentély hajó északnyugati és délnyugati sarkát, valamint fala nincs fél vagy egy teljes falszélességgel bel- déli szélének jelentős részét fel sem tártuk. Az Békés megye középkori templomai : 45 előkerülő sírok tehát igen nagy sűrűségben, és esetében. Az újabb kori kincsmondák ugyanis egymás fölött több rétegben jelentkeztek. Ép­ többnyire abban gyökereznek, hogy az elha­ pen ezért volt különös és szokatlan az, hogy a gyott, sokszor évszázadokon át magányosan ál­ templomhajó északkeleti sarkában a sírok által ló, nyilvánvalóan romladozó állapotban lévő szabadon hagyott, kb. 2x1,5 méteres szabá­ templomok épületének sarkában, az oltár vagy lyos négyszög alakú terület érintetlenül maradt. éppen a bejárati ajtó küszöbje alatt kincset rej­ Tekintve a közvetlen környezetében előkerülő tettek el. Valószínűleg ezzel összefüggő, általá­ sírok jelentős zsúfoltságát, az adott helyen csak nos jelenség a középkori templomok feltárásá­ egykori berendezési tárgy meglétét lehet felté­ nál, hogy az épület területét különböző, kisebb- telezni, s ez valószínűleg a szószékkel - vagy nagyobb, sokszor igen tekintélyes méretű, kései mellékoltárral (?) - azonosítható. A középkori beásások szabdalják szét, bolygatják meg. Ezek falusi templomokban esetleg használt szószé­ a beásások természetesen különválaszthatók kekre vonatkozó ismeretek összegyűjtésével azoktól, amelyek egyértelműen az alap falakban azonban még adós a kutatástörténet, sőt magára a található tégla vagy kő kitermelését célozták, s szószék általános funkciójára, elterjedésére, hasz­ melyek éppen ezért közvetlenül csak a falak nálatára vonatkozó adatok mennyisége is megle­ vonalában keletkeztek. A templomtér belsejé­ hetősen szegényes. Általános említései, meghatá­ ben, néha azon kívül is, de szorosan a falakhoz rozásai használatának magyarországi elterjedését igazodva, ugyanakkor szabálytalan formákkal je­ a kolduló rendek XIII. századi megjelenésével lentkező gödrök szerepe ezektől teljesen eltérő hozzák kapcsolatba, de az előzmények vonat­ lehetett, s csupán kincskeresés célját szolgálhat­ kozásában a Szent Gellért életével kapcsolatban ták. Az épület eredeti, a bolygatások, kincskere­ említett „prédikáló szék" sem lehet mellékes. ső gödrök keletkezésének idején még minden Általános, régről ismert törvényszerűség, hogy bizonnyal látszó bejárata lehet annak is a ma­ a középkori templomok bejárata a hajóba vagy gyarázata, hogy a napjainkra már teljesen el­ a déli vagy a nyugati oldalon nyílott. A Békés tűnt, s csak ásatással azonosítható templomok­ megyei középkori falusi templomásatások so­ nak az északi alapfalai maradnak meg épebben. rán a bejárat egyértelmű nyoma sehol sem ke­ A különböző beásások, gödrök ugyanis legin­ rült elő. Az ásatok a békéssámsoni és a ko­ kább a déli és a nyugati alapozásokat bolygatták vácsházi, illetve feltételesen a dobozi, a gádoro- meg, sokszor teljesen átvágva és eltüntetve si, a fövenyesi templommal kapcsolatban a nyu­ magát az alapozást is. gati oldalon határozták meg a bejárat helyét, A hidasi templom feltárásakor — kivételként máshol a kérdés nyitva maradt. Egyértelműbb erősítve a fenti, tömeges beásások előfordulá­ volt a helyzet a Csolt-monostor és talán a gerlai sára vonatkozó szabályt - a falak helyén csak templom épületének feltárásakor, hiszen ezek­ két kisebb gödör, s a szentélyben is mindössze nél a két hatalmas nyugati torony, az előbbinél egy-két kisebb kiterjedésű beásás került elő. A pedig a templom déli oldalán elhelyezkedő ko­ középkori templomok bejáratának fentiekben lostor eleve a nyugati főbejáratot feltételezi. említett általános elhelyezkedésére utalva nem Azoknál a falusi templomoknál, ahol csak lehet véletlen, hogy a hidasi két gödör éppen a találgatni lehet a bejárat helyét, érdemes figye­ déli és a nyugati fal közepén került elő. A göd­ lembe venni az újkori beásások helyét, mint rök fölső széleinél még a döngölt földből ké­ ahogyan a szentélyekben feltételezhető oltárok szült alapozás tetejére rakott legalsó téglák is az eredeti helyükön maradtak meg. A két gödör így a templom bejáratának helyét jelölheti, 154 Zádor 1984. 112-113; G erő 1984. 180; Llex 240. 155 Kmlll2. amely a hajó déli vagy a nyugati falának köze- 46 A templom pere, sőt mindkettőre is eshetett. Két bejáratot sokra a megye területén. 1978-1979-ben a gyu­ feltételezve azonban azok egyidejűsége nem lai Törökzugban előkerült templom első, má­ bizonyítható (58. kép). sodik és harmadik periódusához tartozó, a nyu­ A bejárat helyének megállapításában sajnos gati zárófaltól kissé beljebb elhelyezkedő, két a templom körüli temetők sírjainak elhelyezke­ különálló, négyszögletes, szintén karzattartó dése sem segít, annak ellenére, hogy ez talán pilléralapozást figyelt meg Jankovich Dénes. A elvárható lenne, hiszen ahol sírok vannak, ott hajó nyugati irányú meghosszabbításával a ne­ nem lehet út, s ahol út van, oda nem temetnek. gyedik építési periódusban ez a karzattartó ala­ Ez azonban a templom körüli temető sírjainál pozás elvesztette funkcióját, viszont az új nyu­ nem érvényesül, s ennek magyarázata sem is­ gati zárófalhoz igazítva egy másik, középen el­ mert eddig. A templomok déli és nyugati olda­ helyezkedő pilléralapozást készítettek. Ez a lánál ehelyett mindenütt sírokra bukkanunk, legkésőbbi, már háromhajós, ötödik periódus még közvetlenül a feltételezett bejárat előtt is. templomában is szerepet kapott. Nem lehet jelen témánk keretein belül rész­ Az utóbbi években további négy falusi temp­ letesen kitérni a középkori európai templomok lomban kerültek elő karzatalapozások: Kamu­ nyugati karzatával kapcsolatban született kü­ ion 1991-ben, Décsén 1993-ban, Sarkadkeresz­ lönböző szakmai vélemények és a kutatástörté­ túron 1995-ben, Nagyszénáson pedig 1999-ben. net adott időszakában jelentős eredményeket A kamuti alapozásának északi és déli vége hozó tudományos viták kérdésére. Annál érde­ elérte a főfalak alapozását, de nem egyszerre, kesebbek viszont témánk szempontjából az azonos módon készült azokkal. A nagyszénási olyan, regionális összefüggésekben felbukkanó, majdnem ugyanilyen volt, viszont az alapozás szinte jelentéktelennek tűnő, kicsi, középkori vége csak az északi fallal érintkezett, a déli olda­ falusi egyházak, amelyeknél az ásatások karzat­ lon pedig mindössze megközelítette azt. A sarkad­ alapozásokat tárnak fel. keresztúri templom karzattartójának szabályos, Békés megyében az első, középkori falusi középre igazított elhelyezkedése a kardoskútihoz templomhoz tartozó karzattartó alapozás Zalo- hasonlít leginkább. A többitől eltérő a décsei kar­ tay Elemér gellértegyházai ásatásán került elő, zattartó szerkezete, elhelyezkedése. A templom még az 1950-es évek elején. Az alapozást ugyan a első periódusában a karzatot a hajó délkeleti sar­ közölt templomalaprajzon nem találjuk, de a fel­ kában alakították ki, erre utal, hogy a karzatot tar­ dolgozás szövegében van szó róla: a templom tó alapozás a déli falra támaszkodott, az északi nyugati záró falától 1,5 méterre, a templom belse­ faltól pedig igen nagy távolság választotta el. A jében ugyanis 80 cm széles farrészt találtak. Bár második építési periódusban — egy önálló, sza­ az ásató nem tesz említést külön karzattartó ala­ bálytalan alakú alapozástömb helyéből ítélve - a pozásról, ez a falrész viszont csak ezt jelentheti. templomhajó délnyugati sarkában lévő karzat A második, már egyértelműen a templom északi szélét alátámasztották, megerősítették. karzattartójának meghatározott alapozást Méri A biztosan nemzetségi monostornak számító István dokumentálta a kardoskúti ásatásán, szin­ csoki és gerlai bazilika épületében ugyancsak szá­ tén az 1950-es években. A templom második míthatunk korabeli karzat kialakításával, de ezek­ építési periódusához tartozó alapozás itt is a hajó nek a toronypárok megléte és tartószerkezete mi­ nyugati falához igen közel helyezkedett el, s att nem volt szükség külön karzattartó alapozásra. északi és déli vége majdnem a főfalakig nyúlt. Az előkerült, karzattartó alapozással rendel­ Sokáig ez a két (alaprajzon megjelenítve vi­ kező templomok között vannak tehát olyanok, szont csak egy) példa volt a karzattartó alapozá- amelyeknek csak egy építési periódusuk volt, s még az Árpád-kor idején elpusztultak (Kamut, 15й Zalotayl957. 51. Sarkadkeresztúr), s voltak olyanok is, amelyek- Békés megye középkori templomai 47

nek Árpád-kori átépítéseikhez kapcsolódtak a 7. Л% átépítések és a támpillérek karzattartó alapozások (Kardoskút, Nagyszénás). A kevés adatból arra is van példa, hogy az Ár­ A rendelkezésre álló adatok tanulságos megál­ pád-kori karzattartót a késő középkorig hasz­ lapításokat tesznek lehetővé az alföldi egyhá­ nálták (Décse, Gyula I—III. periódus), vagy pe­ zakkal kapcsolatosan még akkor is, ha ezek dig a késő középkorra keltezhető kialakításuk napjainkra lényegében csak nyomokban marad­ (Gyula IV. periódus). tak fenn. A nagyobb nemzetségi monostorok­ A Békés megyei példákból az látszik tehát, kal vagy a gyulai ferences rendházzal kapcso­ hogy a templomi karzatok építése, használata latban semmi különös nincsen abban, hogy az nem számított ritkaságnak, még a legkisebb, eredeti épületeket használatuk későbbi szaka­ legeldugottabb falvakban sem. (Az ismert 37 szában átépítették, kibővítették, a kor változó egyház közül 9-ben, a templomok közel egyne­ építészeti irányaihoz alkalmazkodva stílusukban, gyedében bizonyított a karzat megléte.) Alkal­ szerkezetükben is átalakították. A falusi temp­ mazásukra sor került már a legkorábbi építésű lomoknál azonban egészen más jelenségekkel templomoknál, az átépítések során is megtart­ találkozunk. hatták, vagy változtatták helyüket, sőt a késő A 33 ismert alaprajzzal rendelkező falusi középkorban is emeltek új karzatokat. Megta­ templom közül mindössze 15-nél (45%) talá­ láljuk őket a különböző falvak kisebb vagy na­ lunk átépítésre, átalakításra utaló, egyértelmű gyobb templomaiban és a nemzetségi monosto­ adatot. Mivel bizonyos, hogy valamennyi temp­ rokban. Használatuk így az egész középkoron lom építésének idejét az Árpád-korra keltezhet­ keresztül általánosnak mondható térben és idő­ jük (lásd alább!), s a 15 templom közül csak há­ ben egyaránt, gazdagságtól vagy az épület nagy­ rom néptelenedett el még ebben az időben, két ságától függetlenül. általánosítható megállapítás tehető. Az egyik Bizonytalan azonban továbbra is a főfalaké­ szerint az átépítések legnagyobb részének ideje tól eltérő alapozástechnikájuk magyarázata. Még - ha nem is száz százaléka — a késő középkorra ha a szerkezetileg legegyszerűbb épületet — pl. tehető, a másik pedig az, hogy több olyan Ár­ a kamuti egyperiódusú templomot - vesszük pád-kori eredetű templom volt Békés megye ugyanis vizsgálat alá, azt látjuk, hogy a karzat­ területén (pl. Felsődoboz, Hidas, Mezőmegyer, tartó alapozásának összetétele annak ellenére Murony), amelyek eredeti formájukban, bármi­ eltér a főfalak összetételétől, hogy a karzattartó lyen átépítés vagy szerkezeti változtatás, illetve alapozásának két vége eléri a hajófalak alapozá­ bővítés nélkül maradtak fenn a késő középkor sát. Joggal lenne pedig várható, hogy szerkezeti végéig. (Décsén is mindössze a nyugati falat egyszerűségénél fogva legalább ennél a temp­ rakták újra a régi helyén, s a karzatot erősítették lomnál egyszerre, azonos módon, azonos tech­ meg.) A településszerkezet középkoron belüli nikával, ugyanazon építési szakaszban készült a változásaira, pl. az egyre kevesebb, de nagyobb karzattartó és a főfalak alapozása. Ezzel szem­ lélekszámú települések kialakulására, vagy új ben a főfalak és a karzattartó alapozásának stílusirányzatnak (a gótikának) az építészetben metszete egyértelműen bebizonyította, hogy is egyre szélesebb körben elterjedő hatására közöttük jelentős eltérések vannak, vagyis a két gondolva ez igen feltűnő, s azt jelenti, hogy a alapozás kétféle technikával készült. így nem nagyobb közigazgatási vagy kereskedelmi köz­ lehet eldönteni azt sem, hogy egy vagy két épí­ pontoktól távol eső falvakban ezek az új hatá­ tési periódusról, esetleg ugyanazon periódus sok csak meglehetősen korlátozottan terjedtek két különböző építési szakaszáról kell-e be­ el. A különböző külső hatásokkal szemben a szélnünk. Ugyanez érvényes a nagyszénási és a változások terén a fő szempontnak mindenkor sarkadkeresztúri alapozásra is. a gyakorlati szükségszerűség bizonyult. 48 A templom

Arpád-kori eredetű, később átépített, átalakított vagy kijavított falusitemplomok Békés megyében

• """ Pusztulásának ideje . Bővítéssel járó átépítés J \ Kiegészítés, javítás \ Átalakítás ideje Falu |! É || К j: D \\Ny\\ új | |i | , " "\ с iBercsényegyháza | Árpád-kor j + • J J J |;xii-xni. sz. ford. , , „, .r: " i i , i " i i • г JxiV. sz. Csabacsüd 1 keso középkor j J + | Csorvás késő középkor J i * 1 + j XIV-XVI. sz. | "1 j s Décse késő középkor + XII-XIV. sz. 1 Fövenyes késő középkor \ + ! i I 1 XII-XIII. sz. e.fele Ii 1 : „ ! + | XIV. sz. után Györké késő középkor | + 1; | XIII. sz. Kardoskút Árpád-kor + J XII-XIII. sz. ford. Kaszaper _J késő középkor j ! I + IXV. sz. i ; Kétsopron késő középkor j • + i XIV XV. sz. J_ Kovácsháza '} késő középkor | j'XV. sz. + 1 „ Nagyszénás 2. | Arpad-kor j j ; 1 i XII-XIII. sz. | Szénásejgvháza késő középkor | + 1 1 JXIV-XV. sz. Szentbenedek | késő középkor + XIV-XV. sz. Szőlős késő középkor ( ; + | IxiV-XV. sz. Vizes J" késő középkor j + | XIII. sz. vége

A fenti táblázatból kiderül, hogy a bővítéssel járó kor folyamán sor került (Bercsényegyháza, Kar­ átalakítások terén minden variáció előfordul: a doskút, Nagyszénás 2. lelőhely). E három tele­ négy égtáj irányába való bővítés mellett a régi le­ pülés egyike sem érte meg ugyanis a XIV. szá­ bontására és teljesen új épület emelésére is van zadot, s még az Árpád-korban elnéptelenedett. példa. Nem számított, hogy a szentélyt (Csa­ A jelentősebb átépítések, átalakítások idejét na­ bacsüd, Kétsopron, Vizes) vagy a nyugati záró­ gyon nehéz megállapítani, s legtöbbször csak falat (Györké, Kovácsháza, Nagyszénás 2. lelő­ hozzávetőleges időpontot lehet megbecsülni. A hely, Szentbenedek, Szőlős) kellett-e lebontani, bizonytalanságok ellenére is valószínű azon­ vagy éppen az egész régi templomot (Fövenyes, ban, hogy a legtöbb változást a XIV. századi ál­ Kardoskút); sőt az sem, hogy a régi templomha­ talános társadalmi és főként gazdasági fejlődés jó tere nem lett a bővítés után szabályos (Csaba­ indította el, amely a XV. században teljesedett csüd, Kétsopron, Szentbenedek, Vizesmonos­ ki. A helyi fejlődés a XVI. század elejéig tartott, tor). Kizárólagos szempont a templom funkció­ de ekkor — egy-két kivételtől eltekintve (pl. a gyu­ jának minél jobb kihasználása, a célszerűség il­ lai ferences templom bővítése) - valószínűleg letve az általános használhatóság volt. már minden, templomot érintő változtatáson túl Jellemző adat lehet a későbbi kutatástörté­ voltak a falvak. A táblázatban összefoglalt adatok net számára az is, hogy a falusi templomok bő­ szerint az épületek átalakításának leggyakoribb vítésének ideje nem feltétlenül kapcsolódott a időszaka szintén a XIV—XV. század volt. késő középkor időszakához, hanem a 15 temp­ Arra ugyancsak akadt példa, hogy bár az ere­ lomból háromnak a bővítésére még az Árpád­ deti templom nagyságát nem módosították, még- Békés megye középkori templomai 49 is változtattak a templom külső jellegén, megjele­ s nem foglakoztak a falaknak a gótika szabályai nési formáján. Csorváson és Kaszaperen pl. a gó­ szerint kötelező szerkezeti változtatásának szük­ tika hatását keltő támpilléreket emeltek mind­ ségességével. A támpillérek gyakorlati, támasz­ össze a meglévő falak mellé. tó funkcióját azonban igen jól kihasználták a Tanulságos az is, hogy a 15 átépítésen, átalakí­ kora Árpád-kori épületek bővítésekor keletkező táson átesett falusi templom között kettőnél több falcsatlakozásoknál. Ilyen gyakorlati szerepet építési periódusa — a fövenyesi északi körívhez nyertek a hosszanti falak melletti támpillérek pl. a kapcsolódó bővítést kivéve — egynek sincs. kétsoproni, kovácsházi, szentbenedeki, szőlősi, Mindent összevetve tehát a templomok bőví­ vizesi templomnál, viszont mindössze gyakorlati tése, átalakítása elkezdődött már a XII—XIII. szá­ funkció nélküli díszként jelentkeztek pl. a csorvá- zad fordulóján, de döntő lökést ebben csak a XIV— si, kaszaperi, kopáncsi, szénásegyházi templom­ XV. század hozott. Egy-egy épületen pedig legin­ nál. Az alföldi falusi támpillérek alkalmazására kább csak egyszer végeztek átalakítást, bővítést. tehát az jellemző, hogy azokat olyan esetben is Nem meglepő természetesen, hogy a tám­ megépítették, ha a templom szerkezetében vál­ pillérek előfordulása az átépítésekkel van ösz- toztatás nem történt, s így a templomnak csu­ szefüggésben, hiszen ha mindegyik templom­ pán a külső jellege változott meg, mintegy gó­ nak volt Árpád-kori előzménye — mint ahogy tikus hatást kölcsönözve az épületnek a támpil­ az eddigi megfigyelések ezt igazolják —, akkor a lérek által. gótika későbbi hatására elterjedő támpillérek Végigtekintve a 33 ismert Békés megyei fa­ törvényszerűen csak az egyházak későbbi át­ lusi templom alaprajzán, mindjárt szembeötlik, alakításával, átépítésével lehetnek kapcsolatban. hogy a támpillérek alkalmazásának száma nem Az alföldi magyar falusi egyházépítészetnek azonos az átépített épületek számával, hanem sajátos vonása azonban, hogy az európai gótika annál kevesebb. Ez peciig azt jelenti, hogy nem kései és távoli, s mindenképpen periférikus le­ mindegyik kései átalakításnál vagy átépítésnél csapódásaképpen az itt előforduló támpillérek alkalmaztak támpillért, de minden támpillér egy­ alkalmazása nem feltétlenül járt együtt a temp­ ben átalakítást is eredményezett. A középkori lomtest átalakításával is. Ehelyett mindössze a falusi templomok rendelkezésre álló alaprajzai­ támpilléreknek az épület külső jellegére gyako­ nak csaknem harmadánál, összesen 10 temp­ rolt hatása ragadta meg a helyi építőmestereket, lomnál találunk támpillért.

Támpillérek középkori Békés megyei templomoknál (db)

; Település [ Szentélynél Hajónál j Hajónál és szentélynél J

...... , ,..„. Csabacsüd_ _JL_ Csorvás J[ \\ 6+3 Kaszaper jl_ __jj Kétsoj^ron _ j |[ 2 :",-' ', I i .•' Kopancs J \_ _ __J: | Kovácsháza _j; i_ H J>+2 i '•••-•-• ^ •••' y j " ' j Szcn:isegyhaz_ j; ; : Szentbenedek j

[ Szolos j __ _J ; Vizesmonostor I A templom 50

A nemzetségi monostorok közül a csoki V. pe­ aránytalanul széles döngölt alapozás hívja fel riódusának építése is megelőzte a gótika hatá­ magára a figyelmet. sainak itteni érvényesülését, s még ennek meg­ Az alaprajzon tükröződő szokatlan, külön­ érkezése előtt leáldozott a monostor fénykora. leges ismertető jegyek között azonban előfor­ Ezért nem találunk a monostornál egyetlen dulhatnak hiányos ásatási megfigyelésekre visz- támpillért sem. Hasonló volt a helyzet a gerlai szavezethető elemek is. Valószínűleg nem ma­ nemzetségi monostornál is. gyarázható mással például a gellértegyházi és a A gyulai Törökzugban feltárt templom legké­ pusztaföldvári templom tájolása sem. Az előb­ sőbbi, V. építési periódusában, vagyis a templom bi leírása és a mellette közölt alaprajz nem legvirágzóbb korszakában, az addigi egyhajós mentes az ellentmondásoktól, az utóbbinál pe­ templomot háromhajós bazilikává alakították, s dig hiányzik a szentély. Valószínűleg nem sike­ az új épület északi főfalát és szentélyét sűrűn egy­ rült feltárni a szőlősi templom szentélyét sem, s más mellett elhelyezkedő támpillérek erősítették. erre utal a közölt alaprajz szokatlan formája. A gyulai ferences rendház templomát ugyan­ Bizonytalanságról árulkodik - legalábbis az csak gótikus stílusban, a kolostorral ellentétes előkerült templomok többségét s azok meg­ oldalon és a szentélynél támpillérek sorával szokott szerkezetét, formáját tekintve - a bé­ együtt építették fel a XV. században. késsámsoni, a csabacsüdi, a vizesmonostori és a kovácsházi templom első periódusának alap­ rajza is. Az előkerült templomok túlnyomó 8. Különlegességek többsége között ugyanis igen szokatlan ezen a vidéken az, hogy a templom szentélyének és A középkori templomok feltárásai - annak el­ hajójának fala folytonosan, elválasztópont nél­ lenére, hogy ezek az épületek szigorú szabályok kül csatlakozzon egymáshoz, még a kései átépí­ betartásával készültek —, minden esetben tarto­ tések esetében is. Egy-egy falcsonkot, kisebb gatnak meglepetéseket, s mindegyiknek van va­ síkbeli eltérést ugyanis csak a legpontosabb mé­ lamilyen egyedi sajátossága. A fejezet címe nem résekkel és feltárási technikával lehet dokumen­ csupán ezekre az egyedi, de az általánosságok tálni. Kitűnő példája ennek az a fövenyesi ro­ között mégsem szokatlan vonásokra utal, hanem tunda, amelyet az 1930-as években Implom Jó­ azokra a jellemzőkre is, amelyek a régióban eddig zsef tárt fel, s amelynek szentélyét nem sikerült feltárt épületek között egészen unikálisak. megfigyelnie. Ugyanebben az időben a szentbe- Az előbbi csoportban majdnem mindegyik, nedeki templom szentélyének szintén különös alaprajzilag ismert templom felsorolható, a má­ formáját rajzolta meg. Az 1980-as években el­ sodikban pedig leginkább a fövenyesi, gádoro- végzett hitelesítő ásatások mindkét esetben si, kardoskúti, sarkadkeresztúri illetve a bercsény- bebizonyították, hogy a korábbi megfigyelések egyházi említhető meg. pontatlanok voltak, s ennek eredménye a két Egyedi különlegességnek számít például, ha különös alaprajz közlése. A fövenyesi rotundá- az alaprajzot nem mértani pontossággal tűzték nak a keleti oldalon volt szentélye, s a szentbe- ki. Ez a pontatlanság legjobban a bánkúti és a nedeki templom szentélye is szabályos patkó- bercsényegyházi templomnál szembetűnő, de íwel záródott. A kovácsházi templom első pe­ kisebb-nagyobb pontatlanság szinte mindegyik riódusát az ásató szintén sajátos szentélykiala­ alaprajznál megfigyelhető. Az alapfalak sem min­ kítással - s emellett támpillérekkel — ábrázolta, dig egyforma szélesek: a bánkúti templomnál de ez a többi, bizonyosan hiteles alaprajz alap­ az északi fal jelentősen szélesebb a többinél, a ján ellenőrzésre szorul. Nem ismerünk ugyanis décseinél, a kardoskútinál és a Kamut 27. sz. le­ ilyen szentélykialakítású falusi templomot a vi­ lőhelyen feltárt templomnál pedig szintén az déken, vagy olyat, amelynek első periódusa ne Békés megye középkori templomai 51

az Árpád-korban épült volna, hanem a gótika kúti templomnak az egyedüli sajátossága, hogy jegyeit viselné magán. az alapozás két nyugati sarkába egy-egy nagy­ Nem lehet viszont téves megfigyelésről be­ méretű terméskövet helyeztek el. A döngölt szélni a dobozi és gyula-szeregyházi templom­ földből készült alapozási árkokat általában lefe­ nál a szentély illetve a hajó között előkerült át­ lé összeszűkülő oldalfalakkal, lekerekített sar­ kötő alapozás esetében, bár ezek funkciójának kokkal, teknős aljúra alakították. Csorváson vi­ meghatározása még magyarázatra szorul. szont több helyen meg lehetett figyelni, hogy a Ugyanígy kérdés az is, hogy egy-egy temp­ kiásott alapozási árok aljának közepébe még lom alaprajzának kiszerkesztésénél mi alapján egy kisebb, keskeny árkot is mélyítettek. Egyedi választottak kisebb vagy nagyobb szentélyt. A eset eddig a tájegység területén a szeregyházi hajóhoz viszonyítva igen nagy a szentély mére­ példa, hogy a templom alapozásába folyami ka­ te például a Gyula 144. sz. lelőhelyen előkerült vicsok is kerültek. Ugyanígy ritkaságnak számít templomnál, s feltűnően kicsi a peterdinél. a Gyula-Törökzugban előkerült templomnál Külön kérdéskörbe tartozik azoknak az Ár­ megfigyelt cölöpalapozás, de ennek magyaráza­ pád-kori templomoknak a vizsgálata, amelyek ta az épület nagy méretében és a terület ingo- pusztulásuk után a szomszédos települések kö­ ványosságában rejlik, éppen úgy, ahogy a gyulai zötti, később keletkező határvonalra kerültek (pl. vár falainak alapozásánál. Bercsényegyháza, Gyula 144. lelőhely). Ezzel Az alföldi területek nagyfokú pusztulása, együtt felmerül az Árpád-kori és késő középkori szántóföldi művelése miatt már csak itt-ott le­ településszerkezet megváltozásának folyamata is, het arra remény, hogy a középkori templomok valamint az egyes épületek keltezésének kérdése. feltárásakor megtaláljuk a korabeli járószintet. Ez utóbbival kapcsolatban máig ellentmon­ Éppen ezért igen értékesek azok a megfigyelések, dásosak a gyula-szeregyházi templomra vonat­ amelyeket Juhász Irén tett a csabacsüdi templom kozó korábbi és mai megállapítások. A temp­ kibontásakor. Megtalálta pl. a románkori temp­ lom első feltárója, Implom József ugyanis a te­ lom döngölt, sárga agyagpadlóját; egyes jelek lepülés és a templom pusztulását egyaránt a ta­ pedig arra utaltak, hogy a gótikus templom tárjáráshoz kötötte. A régi ásatásból múzeumba padlója eredetileg téglaborítású volt, de erre ké­ került leletek között található és az 1979-ben, sőbb ismét döngölt agyagpadló került. 1985-ben, valamint az 1991-1992-ben végzett Az is igen ritkán fordul elő, hogy az alapo­ régészeti terepbejárások során gyűjtött késő kö­ zás tetején a téglafalra utaló részletek megma­ zépkori leletanyag azonban a faluhely — s kö­ radnak. A döngölt alapozásra felhúzott fal leg­ vetkezésképpen a templom — pusztulásának idő­ alsó téglasorának kisebb részletei, esetleg csak a pontját a XVI. század végére határozza meg. legalsó téglasor habarcsos foltjai mindössze né­ Igen érdekes egyedi sajátosságként jelentke­ hány helyen kerültek elő: Hidas, Kétsopron, zik a szentély és a hajó eltérő alapozása a me­ Murony. Ezek a részletek azonban igazolják a gyeri templomnál. Ugyanitt a szentély belsejé­ fal építőanyagát, bizonyítják a döngölt alapozás ben egy téglából falazott kripta került elő, a teljes, eredeti mélységét, valamint megmutatják templom közelében pedig sikerült megtalálni a falazási technika módszerét is. egy olyan, a Dobozon előkerült kemencétől elté­ Egy-egy különlegesség a templombelső kiala­ rő szerkezetű téglaégető kemencét is, amelyben a kításának elképzelése irányában szintén útmuta­ templom tégláit égethették. tást adhat. A szentélyekben lévő oltáralapozások A szentélyben lévő oltáralapozásra utaló je­ mellett figyelemre méltó a hidasi templom ha­ lenségeket lehetett megfigyelni a szentbenedeki jójának északkeleti sarkában talált, sírok által illetve a vizesmonostori falusi plébániatemp­ bolygatatlan terület, amely a szószék itteni létét lom alapozásának maradványai között. A bán- veti fel. Bálint Alajos a kaszaperi templom ha- A templom 52

jójának délkeleti sarkában, általa ugyancsak szó­ megmagyarázni például a Kamut 120. sz. lelőhe­ székhez tartozónak meghatározott alapozást ta­ lyen talált malomkő szerepét az itt feltárt temp­ lált. Ez alatt sír is előkerült, melyet Mátyás ki­ lom szentélyében, vagy azt, hogy a helyenként rály pénze keltezett. A szószék kora tehát a előkerülő harangtöredékek alapján feltételezhető XV. század második felére vagy a XVI. század­ harangokat a minden esetben torony nélkül elő­ ra tehető. Ez egybevág a hidasi templom hajó­ kerülő falusi templomokban vagy templomok jában feltételezett szószék korával, hiszen a mellett hol és hogyan helyezték el (pl. Kamut templomhajóban csak a késő középkor folyamán 120. lelőhely, Kétsopron, Peterd). temetkeztek, a sírok viszont szabadon hagyták a Egyelőre teljesen ismeretlen, analógiák nélkü­ szószék helyének feltételezett területet. li, unikális építészeti elemekre több példa van, s Különlegesnek számítanak az egyes épüle­ nem csak olyanokra, amelyek különlegesek ugyan, tek átalakításával kapcsolatos egyedi építészeti de a középkori egyházi építészet általános szabá­ megoldások, ismertetőjegyek. Sekrestye mind­ lyaiba, szokásaiba mégis könnyen beilleszthetők. össze a kaszaperi templom épülete mellett ke­ Legkülönösebb Bercsényegyháza Árpád-ko­ rült elő, a hajó déli oldalon való kibővítésére ri templomának II. építési periódusa, ponto­ pedig csak Szénásegyháza szolgáltat példát. Szo­ sabban a tervezett átépítést követően elképzelt katlan és egyedi az a megoldás is, amelyet Föve- térszerkezete: két egymás mellett elhelyezkedő, nyesen alkalmaztak: a korábbi templomot telje­ egymással szimmetrikus templomhajó, mind­ sen felszámolták, elbontották, s helyén egészen egyikhez önállóan tartozó szentély, a két hajó új épületet emeltek. (A régi épület egyetlen ki­ között pedig egyetlen közös fal vagy egybenyi­ csiny részét sem használták fel az új épület szer­ tott tér. E térkialakítással teljesen megegyező kezetében.) Ez nem hasonlítható össze a kar- példa sem a közelben, sem a távoli területeken doskúti építési periódusokkal, hiszen ott az új nem ismert, s hasonló építészeti megoldás is épület sem lett sokkal nagyobb a korábbinál, csak távolról említhető. szükségességét így valószínűleg az első templom Ugyanez a helyzet a Sarkadkeresztúron talált megsérülése indokolta. A fövenyesi átépítés oka Árpád-kori templom északi, nyugati és déli fala ezzel szemben minden bizonnyal az volt, hogy a alapozási árkának kialakításával is. A karzat el­ falu kinőtte már a korai kicsiny rotundát, esetleg helyezkedése indokolta ugyanis valószínűleg fal­ annak formai megoldása is elavultnak számított pillérek beépítését a főfalakba, s ezeknek a fal­ vagy szegényes lehetett a gótika korában. pilléreknek már az alapozási árokban megjelöl­ Az alföldi falvakba beköszönő gótika azon­ ték helyüket, egy-egy teljesen szabályos közön­ ban sokat veszített már eredeti építészeti stílu­ ként elhelyezkedő, kiszélesedő ponton. sából, s a helyi befogadók értelmezése és akara­ Megemlíthetjük teljesen egyediként a föve­ ta sajátos, különleges ízt, illetve megjelenési nyesi körtemplom alaprajzát is. A Kárpát-me­ formát adott egy-egy jellemző elemének. Nem dencében illetve Európában nagyon sok helyen magyarázható ugyanis mással — hacsak nem a előforduló, egyszerű alaprajzú, mégis számtalan meggyengült épület megtámasztásával — Ka­ változatban megjelenő rotundák között ugyanis szaper, Csorvás és Szénásegyház templománál egy sincs olyan, mint a fövenyesi. Ennek külső a támpillérek aszimmetrikus elhelyezkedése, sőt oldalán ugyanis a hajó és a szentély a hosszhá­ a régi épületek melletti alkalmazása sem. zas templomokra emlékeztető beugró vállal kap­ Különlegesnek számít egy-egy olyan lelet is, csolódik egymáshoz, nem pedig lemetszett kör­ amely közvetlenül az épületekhez, az épületek ívek mentén. Ehhez viszonyítva nem számot­ funkciójához vagy részéhez köthető, még akkor tevő különlegessége e rotundának, hogy a szen­ is, ha előkerülése az adott helyen magyarázatra télyének alapfala feltűnően keskenyebb a hajó szorul. Pontos analógiák nélkül nehéz ugyanis alapozásánál. Sajátságos, és magyarázat nélkül Békés megye középkori templomai 53 nem egészen egyértelmű a körtemplomhoz il­ hogy az utóbbi évek növekvő mennyiségű ása­ lesztett másik kör alakú épületrész építészeti tása ellenére sem rendelkezünk még mindig ele­ elgondolása is. A minden szempontot tisztázó gendő információval ahhoz, hogy egy-egy épü­ magyarázat azonban a rendelkezésre álló ada­ let esetében pontos időmeghatározással lehes­ tok alapján egyelőre lehetetlen. sen próbálkozni. Párhuzam nélküli a Gádoros mellett előke­ A keltezéshez ezért elengedhetetlen a komp­ rült kisméretű, döngölt agyagalapozású, még az lex módszer alkalmazása: együtt kell vizsgálat alá Árpád-korban elpusztult falusi templom alap­ venni a régészeti terepbejárások, vagyis a topog­ rajzi megoldása is. A nyugati fallal együtt ala­ ráfiai munkák alatt és az ásatáson tett megfigye­ pozott, hozzá merőlegesen kapcsolódó két ki­ léseket, az ezeken előkerült leleteket, valamint a ugró alapozás funkciójának meghatározása bi­ templom épületére és a templom körüli temető­ zonytalan. Az ásató szerint a település elneve­ re vonatkozó megismert részleteket, a település­ zésében kell a megfejtést keresni, vagyis esze­ re vonatkozó fennmaradt történeti adatokat. rint a két alapozás a templom nyugati bejáratát A történeti adatoknál döntő fontossága van a északról és délről védő fallal, „gádorral" azo­ térség általános eseménytörténetének és a me­ nosítható. Nehézséget jelent viszont a telepü­ gye birtoklástörténetének. A régióban ugyanis lésnek a középkori oklevelekben előforduló fa­ lényegében csak a XI. század utolsó harmadától lunévvel való azonosítása, magának a falu tör­ — Vata 1046. évi és Vata fia János 1061. évi meg­ ténetének tisztázása, illetve ez alapján az Ár­ mozdulását követően — terjedhetett el teljes mér­ pád-kori elnevezés továbbélésének lehetősége. tékben, akadály nélkül a kereszténység. Erre az Egyedisége miatt az alaprajz ezen részének ma­ utalhat, hogy 1072-ben Géza herceg egy bizo­ gyarázata sem egészen bizonyos, hiszen a „gá­ nyos Vatát a bihari püspökkel együtt küldött kö­ dor" funkcióját egyetlen más korabeli temp­ vetségbe a királyhoz, másrészt az 1113-ban emlí­ lomnál sem tette semmi szükségessé. tett Vata is a király hű embere volt. Harmadrészt Sajnos bizonytalan maradt a kardoskúti temp­ éppen ebben az időben, I. László uralkodása lom második építési periódusához kötött, a gá- alatt kaptak nagyobb szerepet az esperességek, s dorosihoz hasonlóan ugyancsak a nyugati falhoz ezeken keresztül alakulhattak ki a falvakban az kapcsolódó, négyszögletes alapozás funkciójának egyes plébániák. így jöhettek létre tehát a falusi meghatározása is. Mivel a nyugati falhoz kapcso­ templomok felépítésének közvetlen feltételei. lódik, s a hajó falaival együtt alapozták mindket­ A területi és korbeli közelség valóban na­ tőt, felmerülhetne akár a toronyalapozás lehető­ gyon valószínűvé teszi, hogy az 1072-ben emlí­ sége is, de ennek ellent mond egyrészt az, hogy tett Vata rokonságban állt a korábban emlege­ egyik sem a templom tengelyében, hanem in­ tett békési Vatákkal,157 s ennek alapján az is fel­ kább a déli fal felé tolva helyezkedik el, másrészt tételezhető, hogy 1061-1072 között a Vata az, hogy a gádorosi alapozást nem zárja le a nyu­ nemzetség végleg a király pártjára állt, áttért a gati oldalon zárófal, harmadrészt pedig az, hogy keresztény hit támogatására, s annak a régióban a kardoskúti nyugati négyszögletes alapozás által fő terjesztője lett. Csak így tarthatta meg a nem­ határolt terület csaknem akkora, mint magának a zetség e területen birtokait és hatalmát. Jó bizo­ templomhajónak a belterülete. nyíték erre a Vata személynevet kedvelő békési Csolt-nemzetség két korai építésű Békés megyei monostora, a vésztő-mágori és a gerlai is.158 Biz­ 9, Л templomok keltetése tosan nem lehet véletlen, hogy az egyik monos-

Az egyik legnagyobb gondot az alföldi közép­ kori templomok kutatása terén a keltezés jelen­ 157 Györffy 1987. 494. ti. Oly nagyfokú ugyanis e vidéken a pusztulás, ™ Juhász 1992. 98-99; Jankovich 1991. 180-190. 54 A templom tort a szeghalmi, a másikat pedig a békési espe- tését az ásatok a XII. századnál későbbi időre resség egykori területén találjuk. ' A Vaták be- határozták volna meg. A csabacsüdi első temp­ hódolását igazolja az 1113-ból származó adat is, lom felépítését pl. Juhász Irén a XI-XII. szá­ amely egy Vata nevű országos főurat Kálmán ki­ zad fordulójára, '" a kardoskúti első periódusét rály hű emberének nevez, s ő egyike annak a há­ Méri István a XI. század vége tájára,163 a felső­ rom főúrnak, akik részt vettek a király lázadó dobozi templomot Kovalovszki Júlia feltétele­ öccsének, Álmos hercegnek a megvakításában. sen a XI. századra, az Endrőd mellett feltárt A XI. századi Vata nemzetségnek a keresz­ templomot pedig Jankovich Dénes szintén a XI. ténység terjedését akadályozó tevékenysége te­ századra keltezte.165 Minden bizonnyal ugyanerre hát a jelek szerint a XI. század utolsó harmadá­ az időre, a XI—XII. századra tehető pl. a közép­ tól ellenkező fordulatot vett, a nemzetség a ke­ kori Györké,166 valamint Bercsényegyháza, Dé- resztény hit egyik jelentős terjesztőjévé válha­ cse, Hidas, Kétsopron, Megyer, Murony, Szent­ tott, s valószínűleg a falusi egyházak is ettől az benedek, Peterd falu, s több névtelen település időtől kezdve épülhettek - esetenként minden hasonló építésű temploma is.167 bizonnyal éppen a nemzetség tagjainak kezde­ A kamuti templom épületének a XII. század­ ményezésére — egyre nagyobb számban. Ez az ban már szintén állnia kellett,168 a décseiről kide­ idő egybeesett Szent László király azon intéz­ rült, hogy akár Szent István uralkodása idején kedéseivel is, amelyeknek nyomán az egyes püs­ felépülhetett,169 a sarkadkeresztúri templomot is pökségeken belül egyre nagyobb szerepet kap­ talán a XI. század második felében vagy a XII. tak az esperességek, s a falvakban is akadály század elején építették,170 a kardoskúti templom nélkül alakulhattak a plébániák, s tömegesen második periódusának építését pedig a XII. szá­ épülhettek a falvakban a templomok. zad végénél illetve a XIII. század elejénél ko­ A régészeti terepbejárások egyértelműen tudják bi­ rábbra nem tehetjük. A nagyszénási templom zonyítani a település Árpád-kori eredetét, s meg­ bővítménye szintén a XII. századra keltezhető, s közelítően fennállásának felső időhatárát is, pl. figyelembe véve, hogy az átépítés előtt az eredeti török kori pusztulását. A gyűjtött leletek Árpád­ templom is jó ideig fennállhatott, annak építését koron belüli pontosabb meghatározása azonban nagy valószínűséggel a XI. századra helyezhetjük.1 2 a kutatás mai szintjén még lehetetlen. Kizárólag Az Árpád-kori falusi templomok pontos a felszíni leletek alapján tehát nem tudjuk az Ár­ keltezésének nehézségei általánosan ismertek, de pád-koron (a X—XIII. századon) belül egyik év­ az ásatási eredmények feldolgozása során össze­ századhoz sem kötni a települések keletkezését. gyűjtött adatokból az is kiderült, hogy a régió ha­ A környékben folytatott templomásatások vi­ sonló korú egyházi épületeinek korát az ásatok szont leszűkíthetik az Árpád-kor négyszáz évét egységesen a XI—XII. századra helyezték, ennél egy-egy templom építésének maghatározásakor. későbbre pedig egyetlen esetben sem.173 A kereszténység jelentősebb terjedésére ugyan­ is - mint fentebb láttuk - e vidéken csak István király trónra lépése, egyes vélemények szerint 2 pedig csak a Vata-féle 1046. évi lázadás leveré­ "> MRT 8. 101. i« Mén 1964. 7. se után kerülhetett sor. Falusi templomok tehát 164 Kovalovszki 1989. 140-142, 144. csak a XI. századtól épülhettek ebben a régió­ '65 MRT 8. 126-128. 166 lmplom József ásatása, 1936. (Szatmári 1996a. 52-60.) ban. Másrészt a közelben feltárt Árpád-kori fa­ 167 Szatmári Imre ásatásai, 1985-1995. (L. a kataszterben!) lusi templomok között egy sincs, amelynek épí- '« Szatmári 1994-1995. 49. 169 Szatmári 1999b. 170 Szatmári 1997. 359. 159 Györffy 1987. 496. 171 Méri 1964. 8. 160 Györffy 1984. 959. 172 Szatmári 1996c. 41. 161 Györffy 1984. 915, 920-921. 173 Szatmári 1996c. 41. Békés megye középkori templomai 55

Az Árpád-koron belüli keltezés mellett a ké­ Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy az év­ ső középkori átépítések keltezése ugyancsak századok során a településhálózatban bekövet­ gondot jelent. Az okok ugyanazok ez esetben kező változások, a települések számának fo­ is: a jelentős pusztulás, szegényes és bizonyta­ lyamatos csökkenése miatt nem minden korai lan adatmennyiség. építésű templom érte meg a késő középkort. A Az adatok esetlegessége mellett azonban bi­ Békés megyei, ásatással kutatott 33 falusi temp­ zonyosan állítható, hogy minden egyes közép­ lomnak például közel fele még az Árpád-kor­ kori templomnak megvolt az Árpád-kori előz­ ban elpusztult. Az ásatások azonban nemcsak ménye, tehát nem ismerünk olyan középkori az egyes templomok építésének vagy pusztulá­ falusi templomot, amelyet a XIII. században sának hozzávetőleges időpontját határozzák vagy annál későbbi időben építettek volna. meg, hanem szinte minden esetben arra is rá­ (Természetesen a gyulai ferences rendház XV. mutatnak, hogy az adott egyház építése sokkal századi építése ebből a szempontból kivételnek — esetenként akár évszázadokkal - korábbi a rá tekinthető, hiszen ennek feltétele a kolduló vagy a településre vonatkozó első írásos említés rend képviselőinek gyulai letelepedése volt.) időpontjánál.

A Békés megyében feltárt középkori egyházak (településeik) kora és a% adott templomra vagy papjára utaló első ismert okleveles említés éve

i Templom Kora Említése ! ... . i Falusi templomok Apácaegyháza Árpád-kor 1435 J Bánkút, Rózsa-major Árpád-kor -

•••———- — - Békéssámson, Cigánd Arpád-kor — I Bercsényegyháza Árpád-kor . 1403 li Csabacsüd XI-XVI. század 1552 li Csorvás XI-XVI. század 1552 1 Décse XI-XVI. század 1552 1 Doboz(Felső-) XI-XVI. század 1552 1 Endrőd 6. lelőhely Árpád-kor — j Fövenyes XI-XVI. század 1336 i j 1 Gádoros Arpád-kor г 1 Gellértegyháza Árpád-kor 1456 |: Györké XI-XVI. század 1 i Gyula, Szeregyháza Árpád-kor — Gpla 144. lelőhely Árpád-kor - |: [ Hidas XI-XVI. század ~~' „ i "U Kamut 27. lelőhely^ Árpád-kor Kamut 120. lelőhely Árpád-kor 1 Kardoskút Árpád-kor - | 56 A templom

Templom Kora Említése Falusi templomok i Kaszaper XI-XVI. század 1486 Kétsopron XI-XVI. század 1552 1 Kopáncs XI-XVI. század 1564 | Kovácsháza XI-XVI. század | Megyer XI-XVI. század 1338 | Murony. XI-XVI. század 1295 Nagyszénás 2. lelőhely Árpád-kor ! Peterd Árpád-kor • - í Pusztaföldvár Árpád-kor - í 1 Sarkadkeresztúr 5. lelőhely Árpád-kor — j Szénásegyház XI-XVI. század 1552

• i Szentbenedek XI-XVI. század Szőlős XI-XVI. század 1488 | Vizesmonostor XI-XVI. század i Monostorok, rendházak i Csolt-monostor Árpád-kor 1222 Gerlamonostora XI-XVI. század 1259 Gyulamonostora XI-XVI. század 1313 ! Gyula, ferences rendház XV-XVI. század 1452 ÖSSZESEN: 37 XI-XIÏÏ. század: 17 legkorábbi: 1222 XI-XVI. szádad: 19 legkésőbbi: 1564 XV-XVI. s^adj 1_ A temető

Г1К középkori temetők feltárása Békés me- zásnak ugyanis csak kis része került elő -, vagy ^У1~ gye területén már a legelső templom­ pedig az épület alapjaira egyáltalán nem sikerült ásatásokkal együtt, még a XIX. század végén rátalálni, a templom körüli temető sírjai viszont megindult. A napjainkig ásatással kutatott két mindkét esetben jelentkeztek. Az adatok hiá­ nemzetségi monostor, a nagysága és átépítései nyossága miatt azonban sokszor a feltárt sírok miatt ezek mellé sorolható gyula-törökzugi számát nem lehet már kideríteni, néha olyan — templom (Gyulamonostora?), továbbá a gyulai elsősorban régi — ásatásokkal kapcsolatban ferences rendház, valamint a teljes alaprajzával sem, ahol pedig az alaprajz ismert. ismertté vált 33 falusi templom mindegyike Az alábbi táblázat — a rendelkezésre álló mellett előkerültek a templom körüli temetők adatok alapján - számot ad a megye területén sírjai. Ezeken kívül olyan ásatásokról is marad­ eddig feltárt középkori sírok mennyiségéről, az tak fenn adatok, amelyek alkalmával nem volt ismert vagy csak a részleteiben megtalált temp­ mód az egész templomot feltárni — az alapo­ lomok szerinti csoportosításban.

Feltárt középkori sírok Békés megyében

Lelőhely A\ előkerült sírok szarna A sírok (leletek) kora i s Monostorok, rendházak 1i- Csolt-monostor : kb. 200 XI-XIV. század Gerlamonostora ' ^3_ J__ XI-XVI. század \ Gyulamonostora 395 XIV-XVI. század p Gyula, ferences rendház 7 XV-XVI. század T 1 ' Falusi templomok ismert alaprajzai " ! Apácaegyháza kb. 300 Árpád-kor ! Bánkút 14 |f Árpád-kor Békéssámson 17 Árpád^kor^

: Bercsényegyháza ^ _ 31 |: _ Árpád-kor 5 Csabacsüd "i J XIV-XVI. század 1 Csorvás 1? 5 |i XI-XVI. század ! Décse 178 XI-XVI. század i Doboz (Felső-) |: 84 XI-XVI. század 58 A temető

i Lelőhely A% előkerült sírok s^áma [ : A. sírok (leletek) kora 1

Endrőd 6. lelőhely 155 Árpád-kor ! Fövenyes 152 | XI-XVI. század î

Gádoros 3 J Árpád-kor i Gellértegyháza 680 Árpád-kor Györké | 28 XI-XVI. század Gyula, Szeregyháza 277 Árpád-kor Gyula 144. lelőhely |l 10 || Árpád-kor S ! ! Hidas 54 j XI-XVI. század Kamut 27. lelőhely 18 |i Árpád-kor | 1 Kamut 120. lelőhely 11 |i Árpád-kor i Kardoskút 60 Árpád-kor Kaszaper 425 XI-XVI. század Kétsopron 57 XI-XVI. század

JECojgáncs 118 XI-XVI. század _ ....! XI-XVI. század i Kovácsháza 127 „ i Megyer 87 XI-XVI. század

Í Murony 90 XI-XVI. század i Nagyszénás 2. lelőhely 30 Árpád-kor

• " •"""' î " " i Peterd 75 Árpád-kor Pusztaföldvár ? Árpád-kor Sarkadkeresztúr 5. lelőhely 14 Árpád-kor i Szénásegyház 88 XI-XVI. század Szentbenedek 40 XI-XVI. század 1 Szőlős ? XI-XVI. század 1 Vizesmonostor | 150 XI-XVI. század Falusi templomok ismeretlen alaprajzai Apáca 20 XV-XVI. század 1 "1 Apátig 8 J XIV-XVI. század 1 1 Boldogfalva 65 XIV-XVI. század 1 Dombegyház 12 XI-XVI. század Fecskés ? | XI-XVI. század 1 Félhalom ? XI-XVI. század i J ... Ke verme s ? XV-XVi. század t Komlós | ?+20 | XI-XVI. század

Medgyesegyháza, kunágotai földút | 30 XI-XVI. század i Békés megye középkori templomai 59

If" '• ' ' .... Lelőhely A% előkerült sírok s^áma A sírok (leletek) kora Medgyesegyháza, Dankó-tanya 27 Árpád-kor Homokegyház ? Árpád-kor Orosháza, Mécses-domb 13 Árpád-kor Orosháza, Monor ? Árpád-kor Pázmány ? XI-XVI. század : Sámson 20 XI-XVI. század 1 ÖSSZESEN (legkevesebb): 4243

A több mint négyezer sír önmagában jelentős be véve — lehetőséget kínál a környék középko­ mennyiség, de az értékelés lehetőségét nagy­ ri temetői általános képének megrajzolásához. mértékben lecsökkenti, hogy ezek jó része régi Ennek első lépése mindjárt annak vizsgála­ ásatásokhoz kapcsolható, olyan időszakra, ami­ ta, hogy a Kárpát-medencében a honfoglalást kor a csontvázakat sem szedték fel. Sajnos a követően letelepülő magyarság ősi sámánhite pontosabb és körültekintő módszerek utóbbi és a későbbi keresztény egyház által képviselt új évtizedekben való alkalmazása, a csontvázak világnézet váltása tükröződik-e a korabeli te­ rajzolása, fotózása, aprólékos felszedése, be­ metőkben, s ha igen, miként. Egyáltalán: nyo­ csomagolása is mindössze a lehetőségét adja mon követhető-e a változás a régészeti lelőhe­ meg annak, hogy egy-egy temető népességéről, lyek, leletek, temetkezési szokások területén. temetkezési csoportosulásáról antropológiai vizsgálatok útján ugyancsak adatokat kapjunk. Vidékünk középkori embercsont-leleteire tá­ /. Pogányság és kereszténység maszkodó egyedvizsgálatokra azonban eddig alig-alig került sor. A legjelentősebb összefog­ A környékre betelepülő, X. századi hagyomá­ lalás mindössze a megyeszékhely szűkebb kör- nyokkal rendelkező pogány népesség keresz­ 'i ' ' • 174 tény közösséggé fejlődésének vizsgálata, meg­ nyéket erintette. ítélése alapvető fontosságú kérdés a korai egy­ Az antropológiai megállapítások mellett te­ házépítés és keresztény temetkezési szokások hát így főként a régészeti megfigyelések nyújt­ elterjedése vonatkozásában. A történeti folya­ hatnak segítséget a középkori temetők jellem­ mat helyi specifikumaként jelentkezik terüle­ zőinek fölvázolásában. A több mint négyezer tünkön Vata mozgalmának értékelése. Fontos sírból az újabb — a második világháborút köve­ kérdés ugyanis, hogy Vata szerepének lehe­ tően alkalmazott — módszerekkel feltárt sír kö­ zött azonban igen sok még ma is a hozzáférhe­ tett-e befolyása a kereszténység — akár a bizán­ tetlen, a közöletlen anyag. A rendelkezésre álló, ci, akár a római kereszténység — terjedésére, értékelhető adatok pedig megoszlanak egyrészt esetleg annak alföldi késleltetésére, de el kell az Árpád-kori és a késő középkori keltezés, ismernünk: a kérdés megválaszolásához eddig másrészt viszont az egyes lelőhelyeken előke­ sem a rendelkezésre álló írásos források, sem rült alacsony sírszámok között. Egyetlen kivé­ pedig a témához kapcsolódó régészeti kutatá­ tel a décsei templom körüli temető 178 feltárt sok nem nyújtanak elegendő adatot. A XI. szá­ sírja, amely — a többi elszórt adatot is figyelem- zadi oklevelek száma elenyésző, s a békési földvárnak ma már nem lehet a nyomára lelni. Az utóbbi negyedszázadban tucatnál több Ár­ m Farkas-Marcsik-Szaki 1991. 313-384. pád-kori eredetű falusi templom feltárására ke- 60 A temető rült sor, mindazonáltal a korabeli épületek, ala­ tét, vagy legalább egyik lehetőségét. Az itt feltárt pozások keltezési nehézségei miatt e kutatások 13. és 14. számú lelőhelyeken előkerült kora Ár­ sem hozhattak a kérdésben előrelépést. Az ása­ pád-kori temetkezések és a templom helyének tások alkalmával a templomok körüli temetők­ 1—1,5 km sugarú körzetében található régészeti ben feltárt sírok, s a bennük talált régészeti le­ lelőhelyek ugyanis alkalmasak lehetnek a folya­ letek sem nyújtottak segítséget. A keresztény mat vizsgálatára (59. kép). Érdemes tehát ösz- vallásra való áttérés folyamatának elhúzódására szehasonlítani a két temető jellegzetességeit.175 utalnak viszont azok a feltárt temetők, illetve Mivel a 13. és 14. számú lelőhelyen előke­ temetőrészletek, amelyek még az ún. köznépi rült köznépi illetve templom körüli temető le­ temetők — tehát nem a templom körüli teme­ letanyaga közötti időrendi átfedések nem isme­ tők - közé sorolhatók. Az itt nyugvó csontvá­ retesek — sőt éppen időrendi egymás utáni vol­ zak mellett nem ritkán XI. század második fe­ tuk igazolható, hiszen a pogány temető legké­ léből származó ezüstdénárok kerülnek elő. sőbbi leletei Salamon (1063-1064) és I. László Ugyanakkor, bár feltételezhetjük, de minden (1077—1095) király pénzei, míg a templom mel­ kétséget kizáróan mégsem állíthatjuk, hogy e letti sírok egyikéből 1095—1161 közé, vagyis I. temetőkben még egyértelműen pogány rítus sze­ László és II. Géza uralkodása közé keltezhető rint temetkeztek. Igaz ugyanis, hogy ezekben az érem került elő —, a temetőváltás minden bi­ esetekben nem templom körüli temetőkről van zonnyal hosszabb átmenet nélkül valósulhatott szó, viszont valószínűleg az is bizonyos, hogy a meg. A templom körüli temető megnyitásával templom hiánya nem feltétlenül járt együtt a tehát valószínűleg a korábbi temető használata pogánysággal. is véget ért, s a két temető párhuzamos haszná­ A megye XI. századi története szempontjá­ lata minden bizonnyal nem lehetett tartós. A te­ ból tehát talán a legizgalmasabb kérdés ahhoz metkezési szokások megváltozásának, a vallás­ az átmenethez kapcsolódik, amely a népesség váltásnak a gyakorlati menete azonban ismeret­ korábbi pogány szokásai és a létrejövő állam len. Ennek közvetlen oka lehetett akár egy szi­ ideológiai támaszát jelentő kereszténység átvé­ gorú utasítás, de az is elképzelhető, hogy Szent tele között ment végbe. Nem tudjuk egyelőre, László király uralkodása végére az országban hogy e folyamat fokozatos, öntörvényű volt-e, általánosan megérett helyzetből következően vagy a központi irányítás erőteljes és eltökélt került sor a templomépítésre e faluban is. szándéka szerint történt. Ugyanilyen gyakorlati Nem tudhatjuk azt sem, hogy a köznépi te­ probléma még a történetírásban az, hogy az ún. mető kései sírjaiba pogány módon vagy a ke­ köznépi — az általános szóhasználat alapján el­ resztény vallásnak megfelelően temették-e a ha­ sősorban pogánynak tartott — temetőket és a lottakat. Lehetséges, hogy a templom felépítése templom körüli temetőket vajon egymással idején a temetkezések már a régi temetőben is párhuzamosan is használták-e, vagy az egyik keresztény szellemben történtek, s az egyházi temetkezési szokást éles időhatár mentén vál­ épület elkészülte csupán a temető áthelyezését totta fel a másik. Mindkét temetkezési módra jelentette, s nem az egész hitvilág megváltozta- több példa van megyénkben, de a korszak tár­ gyi emlékeinek közismerten bizonytalan kelte­ zési nehézségei az átmenet e fontos ellentmon­ 175 Liska 1996. 175-208; Szatmári 1998. 176 dását mégsem tudják egyelőre feloldani. Az érem meghatározását Krecsmarik Endre kétféle módon közölte. Egy újsághír szerint az érem II. Béla királyé (1131— Az Örménykút határában előkerült és feltárt 1141) volt, viszont az Archaeologiai Értesítőben megjelent köznépi, illetve Árpád-kori templom körüli te­ ismertetésben az érem korát 1095-1161 közé tette. (Szarvas és Vidéke 1911. aug. 13. 3; Krecsmarik 1911. 379.) A kétfé­ mető példája azonban vélhetően jól reprezen­ le kormeghatározás a különbségek ellenére is megerősíti, tálja az áttérés folyamatának gyakorlati mene- hogy a két temető időben egymást követte. Békés megye középkori templomai 61 tását. Talán ezt bizonyítja az a hasonlóság is, 28. sz. sírjában a jobb kéz a jobb vállhoz hajlít­ amely például a korai temető 19, 28, 32, 34, 37, va került elő. 40. sírja, illetve a templom körüli temetőben Kétségtelenül különbségnek számít a két te­ Krecsmarik Endre által feltárt sír között kimu­ mető között az, hogy míg a korábbi temető 85 tatható. Mindegyik sírban ugyanis S végű haj- sírja közül egyikben sem találtak a csontok alatt karikák és egy-egy, közel egyidős (Salamon faszénmaradványokat, addig a későbbi temető­ vagy I. László király idejéből származó, illetve a ből feltárt 31 sír közül legalább ötben került Szent László uralkodását követő évtizedekből ilyen elő. A faszénmaradványok az Árpád-kori való) érem került elő. templom körüli temetők sírjaiban egyébként is További hasonlóság a két temető között, általánosan előfordulnak, így ezek minden bi­ hogy mindkettő halomszerű kiemelkedésen fog­ zonnyal a magyarországi korai kereszténység elő­ lalt eredetileg helyet, bár ez a földrajzi környe­ írásainak megfelelően, nyilvánvalóan papi irányí­ zet miatt is alakulhatott így. A sírok tájolása lé­ tással végzett temetkezési szokásokkal magya­ nyegében szintén megegyezik: míg a 13. számú rázhatók. A két temető különbségét jelenti lelőhelyen előkerült korábbi temető sírjai közül természetesen az is, hogy a korábbi temető sír­ a legáltalánosabb az ÉNy 45' - DNy 51' közé jainak valamivel több mint negyedében kerül­ eső tájolás, a leggyakoribb pedig az ÉNy 47', tek elő mellékletek, a későbbi temetőben pedig addig a templom körüli temető sírjainak a tájo­ a sírmelléklet gyakorlatilag nem volt jellemző. E lása leginkább ÉNy 45' - DNy 49', a legtöbb különbség nyilvánvalóan az egyik temető po­ pedig Ny 48'. A feltárt sírok között a gyer­ gány kori szakaszával és az ebből eredő mellék­ mekek százalékos aránya is közeli értékeket letadási szokásokkal, illetve a másik temető egy­ mutat: a korábbi temetőben ez hozzávetőlege­ értelmű keresztény voltával, s az ebből adódó sen 42,6% volt, a templom körüli temetőben egyszerű temetkezési szokással magyarázható. pedig kb. 43,7%. Mindkét temetőben ugyanaz A két temető megegyező és eltérő adatai ösz- a kétféle sírgödöralak fordult elő: a lekerekített szességében kétségkívül azt a folyamatot tükrö­ sarkú, téglalap alakú és a szintén lekerekített zik, amely az e térségben letelepedett, s a X. sarkú, de a láb felőli végén elkeskenyedő sírgö­ században is itt élt pogány magyar hitvilággal dörforma. A templom körüli temetőben azon­ rendelkező lakosság keresztény közösséggé va­ ban az előbbi volt a jellemző. ló átalakulását jelentette. A két temető sírmélységei szintén közelítő Összességében tehát a következő megállapí­ értékeket adnak. Koporsó a korábbi temető 85 tások tehetők. Az Örménykút 14. sz. lelőhelyen sírja közül háromban (6, 8, 9. sír) volt megfi­ feltárt templom a XI—XII. század fordulója tá­ gyelhető, a templom körüli temető 31 sírja kö­ ján épülhetett. Lehet, hogy már Szent László zül pedig egyben. Mindkét temetőben háton uralkodásának végén, de legkésőbb Könyves fekvő, nyújtott testhelyzetű csontvázak kerül­ Kálmán korában. A település azonban még az tek elő. A korábbi temetőben ugyan néhány Árpád-kor folyamán elnéptelenedett, így a falu rendellenes helyzetű csontváz is előfordult, s a is csak a XII—XIII. században létezett. A falu későbbi temetőben természetszerűleg nagyobb pusztulásának okát nem ismerjük. A XIII. szá­ számban mutatható ki az egymásra temetés, zadi okok között megemlíthető a mongol hadjá­ mégis a két temető sírjaiban megfigyelt csont­ rat és a meginduló falupusztásodási folyamat is. vázak helyzete jelentős különbségeket nem A faluhely környezetének régészeti feltérké­ mutat. Valószínűleg az sem jelenthet éles kü­ pezése ugyanakkor képet ad a templomhely kör­ lönbséget, hogy a templom körüli temető nyékének négy évszázados történelméről. Az itteni Árpád-kori lelőhelyek ugyanis együtt kép­ 177 Liska 1996. 177-179, 192. viselik a pogányságról a kereszténységre való 62 A temető

áttérés folyamatát. Kiemelkedő jelentősége van zőhelyek közül az 1. sz. sírhely téglafalának déli ebből a szempontból a 13. számú lelőhelyen oldalában ugyanis egy madár csontváza került előkerült pogány magyar temetőnek, hiszen az elő. Ugyanitt, a temetkezéseknek helyet adó he­ még a XII. század kezdete előtt megszűnt, lyiség bejáratánál, mélyen a padlószint alatt kü­ használata Szent László uralkodását követően lönböző tojásokra is bukkantak az ásatások so­ lezárult.178 A rendelkezésre álló adatok szerint rán. Mindkét jelenség egyértelműen a pogány ugyanakkor az e temetőtől mindössze 400—500 építőáldozatokra vezethető vissza.181 méterre lévő 14. számú lelőhelyen feltárt - Ber- Valószínűleg ugyanilyen korabeli szokást kell csényegyházával azonosított — falusi templom feltételezni a hasonló sarkadkeresztúri és décsei első periódusa a pogány temető felhagyása és a megfigyeléssel kapcsolatban is. A sarkadkeresz­ keresztény szokásoknak megfelelő templom túri templom körüli temető 5. sz. sírjában körüli temetők megnyitásának folyamatára utal. ugyanis a csontok között, főleg a koponya kö­ A temetőváltás és temetkezési szokások váltó- rül, a faszéndarabkákon kívül elszenesedett ga­ ZílSíl ez esetben töretlen folyamatnak tűnik, s bonaszemek voltak. Décsén pedig az 1. szel­ feltételezhető, hogy a X—XI. században a 13. vény területén, a templom belsejében, egy olyan számú lelőhelyen talált temetőt használó po­ gödör került elő, amelynek kora biztosan az Ár­ gány népesség a XI. század végétől vagy a XII. pád-korra tehető, sőt minden valószínűség sze­ század elejétől keresztény hitre térve a 14. szá­ rint egyidős a templom építésével. A gödör be­ mú lelőhelyen felépített falusi templom mellé töltésében egy összetört, csaknem teljes, kiegé­ temetkezett. szíthető cserépbogrács töredékei kerültek elő. A Hasonló megfigyelés más, sarkadkeresztúri bogrács szájjal lefelé helyezkedett el, s alatta egy, helyszínnel kapcsolatban is említhető. A térség­ az egyik végén laposra kalapált, a másik végén re vonatkozó történeti adatok alapján az itt elő­ pedig Y alakú, ívesen kétfelé hajló vaslemezen került templomra vonatkozóan szintén valószí­ kívül három T-fejű, szögletes szárú vasszeg, va­ nű, hogy felépítésére csak a Vata-féle 1046. évi lamint 14 darab állatcsont volt. Az utóbbiak lázadás leverését követően, a XI. század második között Vörös István meghatározása szerint leg­ felétől nyílott lehetőség. A közelben itt ezt bizo­ inkább juhesontok fordulnak elő, de vannak 182 nyíthatja pl. az a X—XI. századra keltezhető po­ közöttük sertés- és szarvasmarhacsontok is. gány, köznépi temető, amely Sarkadkeresztúr egy másik határrészén került elő. A feltárt temp­ lomhelytől alig 600 méterre van a Peckesi-domb 2. Л temető helye is, ahol 1927-ben egy honfoglalás kori (X. száza­ di) temető leletei szintén előkerültek már. Az általános középkori szokásnak megfelelően A pogány hitvilág egyes elemeinek keresz­ a falu temetője a templom körül helyezkedett tény környezetben való továbbélésére is ren­ el. Az eddigi feltárások tapasztalatai alapján szi­ delkezünk példákkal. gorú törvényszerűségnek látszik, hogy az Ár­ Az egyik legjellegzetesebb megfigyelés e té­ pád-korban a templomok belsejébe még nem te­ ren a Csolt-monostor XII. század első harma­ metkeztek, de később már igen. Ebben talán a dára keltezett harmadik építési periódusához temető fokozatos telítődése is szerepet játszott. fűződik. Az ekkor épített háromhajós, nyújtott A templom körül elhelyezkedő temetőbe te­ szentélyfalas kolostortemplomhoz csatlakozó mettek minden elhunytat, a templom felépíté­ kolostor keleti szárnyán talált családi temetke- sétől kezdve a település pusztulásáig, évszáza-

178 MRT 8. 344; Liska 1996. 192-193. l7yMedgyesi 1993. 487-511. 181 Juhász 2000. 286. 180 Fettich 1931. 73-77. 182 Szatmári 1999b. Békés megye középkori templomai 63 dókon keresztül. A temető területe így az év­ Néha - pl. Szénásegyháza esetében - az árok századok során fokozatosan megtelt, majd zsú­ összeköttetésben lehetett egy-egy élő vízme­ folttá vált. Az újabb és újabb sírokat - illetve derrel is. A temető teljes telítődésekor szükség épületek későbbi építési periódusainak alapozá­ volt a korai temetőárok betemetésére, a temető sát — végül már csak a régiekbe áshatták, ezért az területének növelésére, s újabb temetőárok ki­ ásatáson a sírok több rétegben és a legtöbb eset­ ásására. Nem mindig lehet azonban egyértel­ ben bolygatott állapotban kerülnek elő. A kései műen eldönteni, hogy két árok vagy csak egy sírok által megbolygatott s a település legkorábbi kettős árok vette körül a temetőt. Két koncent­ népességéhez tartozó sírokból előkerülő csonto­ rikus kör mentén külön-külön lemélyedő árok kat még a középkor idején időnként összegyűj­ nyomát találtuk meg egymás mellett Boldogfal­ 183 tötték, s egy-egy osszáriumba ásták el, vagy az ván, Décsén, Muronyban és Nagyszénáson. újonnan ásott sírgödörbe helyezték vissza. Az (60. kép.) A belső árok szélessége Nagyszéná­ osszáriumok léte önmagukban is arra utal tehát, son átlagosan 2,5—3 m volt. Oldalai lefelé fer­ hogy a templom körüli temetőt igen hosszú időn dén összeszűkültek, alja elkeskenyedett, mély­ keresztül használták, vagyis a az osszáriumok sége pedig elérte a mai felszíntől számított kialakítása az Árpád-kori előzményű, késő kö­ 240—270 cm-t is. A külső ároknak hasonló le­ zépkori templomok mellett megszokott. hetett az oldala és az alja is, mélysége pedig Az osszáriumokat a templom falai mellett szintén 220—260 cm körül mozgott. Betöltésük vagy attól kissé távolabb, a temető területén ta­ annyira egyforma volt, hogy beásásaik elkü­ láljuk meg. Békés megyében eddig hét temető­ lönülésére semmilyen nyom nem utalt. Keletke­ ben került elő osszárium, lelőhelyenként azon­ zésük időpontját nem lehetett megállapítani, ban akár több gödörben is. A régebbi ásatások csak az bizonyos, hogy a belső árok betöltésé­ közül a kaszaperi templomnál az északi hajó fal ből a temetőhöz tartozó sírokon és szórványo­ mellett, a kovácsházi templomnál pedig az san előforduló embercsontokon kívül a XIV— egyik osszáriumot szintén a hajó északi fala, a XVI. századra keltezhető edénytöredékek, to­ másikat viszont a szentély déli fala mellett tár­ vábbá habarcsos tégladarabok és bizonyára az első templomból származó vakolattöredékek ták fel. Csorváson a templom szentélyétől né­ kerültek elő. Az egyik osszárium gödrét is ebbe hány méterrel északkeletre, kisebb gödörben ásták bele. Mindebből egyértelmű, hogy a belső voltak embercsontok. Décse templom körüli te­ körárok a temető korai időszakában létezett, de metőjében két kisebb osszáriumra leltünk, mind­ a temető telítődését követően és a templom ki­ egyiknek a gödrét szorosan az egykori alapozás bővítésével egy időben ezt az árkot betemették, mellett ásták: az egyiket a hajó északnyugati kül­ s helyére is sírokat kezdtek ásni. Kétségtelen ső sarkánál, a másikat pedig a szentély keleti szé­ ugyanis, hogy az osszárium keletkezése, a belső lénél. Kétsopronban az egyik osszárium szin­ körárok betemetése és az abban előkerülő né­ tén a hajó északnyugati külső sarkánál volt, a hány sír egyaránt a korai temető megteltének a másik pedig az első periódus hajófalának északi következménye lehet. oldalán, mindkettő közvetlenül az alapfal mel­ lett. Megyeren ugyancsak két osszárium került E folyamat a külső körárok későbbre kelte­ elő, mindkettő a hajó északi oldalán, de csak az zését is jelenthetné, de erre nem rendelkezünk egyik érte az alapozást, a másik néhány méter­ elegendő adattal. A belső árok helyén előkerülő rel távolabb volt. Szénásegyházán a két, egymás sírok figyelembevételével jelenleg sajnos arra is mellett lévő osszárium gödrét a templomtól nehéz választ találni, hogy a körárkokból egy- néhány méterrel délkeletre találtuk meg. A temető területét, már annak kijelölésekor, 183 Szatmári 1994b. 68, 71; Szatmári 1996a. 66; Szatmári általában széles és mély árokkal vették körül. 1996c. 57, 59, 63; Szatmári 1999b; MRT 10. 626. 64 A temető szerre vagy különböző időkben kikerülő, igen kolásához vezetett.186 Élősövény-kerítés sem el­ nagy mennyiségű földet szétterítették-e vagy képzelhetetlen. fölsáncolták, s az utóbbi esetében milyen mó­ don jártak el. Az árok mellett feltételezett sánc vagy sáncok ugyanis jelentős mértékben befo­ 3. A sírgödör lyásolhatják a templom és temető középkori külleméről kialakított elképzelésünket. A templom körüli temető egyes sírjainak elkü­ A Békés megyében eddig előkerült nagyszé- lönítésekor a sírgödrök megfigyelésére, pontos nási, boldogfalvi, muronyi és décsei temető­ kibontására általában nem nyílik mód, külö­ árok mellett külön kell megemlíteni a két nem­ nösen nem egy késő középkorban is használt zetségi monostort, ugyanis a Gerlán és a vész­ temető esetében, ahol az évszázadok során a tői Mágori-dombon emelkedő egykori temp­ többrétegű, egymásba ásott, igen nagy zsúfolt­ lomot és kolostort is részben természetes, más­ ságban előkerülő sírok gyakorlatilag lehetetlen­ részt mesterségesen kialakított vízmedrek vet­ né teszik az eredeti sírgödör formájának megál­ ték körül. Gerlán a Monostor-fok ma is jól azo­ lapítását. Ilyenkor leggyakrabban csak a legalsó nosítható medre az épületek közvetlen közelé­ sírréteg alján kirajzolódó sírgödrök vannak se­ ben húzódott, a Csolt-monostor körül, az épü­ gítségünkre. A sírgödör függőleges oldalfalai­ letegyüttestől kissé távolabb meglévő lekerekí­ nak megfigyelését is lehetővé teheti egy-egy tett sarkú, négyszögletes területet határoló szé­ olyan sír, amelyet legkésőbb ástak a temető les árok nyomvonala pedig légifotón azonosít­ földjébe, mert ennek beásása egészen a korabeli ható. Ez utóbbi azonban nem lehet a temető járószinttől — vagy legalábbis a mai szántás réte­ árka, mert annál sokkal nagyobb területet hatá­ gének legalsó szintjétől — követhető. A teljesen rol, s inkább a kettős domb erődítésével lehet feltárt sírgödrök számának gyarapítását nagy­ összefüggésben. Itt a temetőt — az ásatási meg­ mértékben nehezíti ezenkívül az a körülmény is, figyelések szerint - kőből és téglából épített ke­ hogy teljes temető kibontására még egyetlen rítés határolta. példát sem említhetünk. Ehelyett kutatóárkok Ehhez hasonló módon, tehát nem árokkal, illetve szelvények által határolt területek feltá­ hanem épített kerítéssel vették körül a temető rására kerülhetett csak sor mindenütt, így az területét Vizesmonostornál, legalábbis erre utal­ előkerülő sírok jó része kibontatlanul e szelvé­ tak az ásatás alkalmával megfigyelt döngölt alapú nyeken vagy kutatóárkokon kívül maradt. kerítés maradványai. Tégla és habarcs felhaszná­ Napjainkra tehát a középkori temetők sírja­ lásával készült temetőkerítésre utaló jeleket fi­ inak jelentős része — esetleg többsége — már el­ gyeltek meg ezenkívül Dombegyházán, de a sar­ pusztult, viszont ennek ellenére a feltárt sírok kadkeresztúri 5. sz. lelőhelyen talán szintén te­ közül igen soknak a gödre kitűnően megfigyel­ metőkerítés oszlopainak nyomai maradtak meg. hető volt, különösen ott, ahol a temetőnek már A fentiekből kiderül, hogy tájegységünkben csak az alsó egy-két sírrétege maradt meg. A sí­ a templom körüli temetők kőből vagy téglából rok általában meglehetősen bolygatott állapot­ rakott fallal való bekerítésére éppúgy van példa, ban, s több rétegben kerülnek elő. Nemcsak a mint a középkori Magyarország más területe­ korabeli sírok egymásba ásása, hanem a külön­ in, annak ellenére, hogy az Alföldön a szilárd böző, középkori és újkori bolygatások rovására építőanyag hiánya általában a temető körülár- is írható azonban több esetben, hogy a sírok­ ban fekvő csontvázak csak részletekben kerül­ nek elő. Előfordul, hogy a sírgödrök éppen a

184 Juhász 1984. 5. 185 Szabó 1938. 130, 621. kép; Gerevich 1943. 109, 2. kép. m Méri 1964. 8. Békés megye középkori templomai 65 templom döngölt alapozásának szélét pusztít­ A sírgödrök fala függőleges, vége és alja pedig ják el: közvetlenül a templom fala mellett meg­ mindig lekerekített sarkú volt, a sír alját viszont ásott sírgödrök mélyítésénél a sírásók a falaknál nem mindig alakították pontosan vízszintesre. szélesebb alapozásba ütköztek. Az a jelenség Néhány sírba téglákat raktak, sőt egyiket-másikat pedig, hogy a sírgödör belemélyed vagy teljesen téglával még ki is falazták (85. kép). A templom átvágja az alapfalat, holott az alaprajz szerint bővítését követően egyes sírok a későbbi temp­ átépítésnek nincsen nyoma (Megyer ), a teme­ lom belsejének területére, mások pedig az új tőnek a templom pusztulása utáni használatát alapfal alá kerülhettek. A bővítmény alapozásá­ mutatja. Néha arra is van példa, hogy a csont­ val természetesen el is vághatták a korábbi sí­ vázakat közös sírgödörben találjuk, s ez rokon­ rokat. E sírok bizonyíthatóan az első periódus sági kapcsolatra utalhat (pl. Décse: 79, 86—87, idejéhez köthetők. Sajnos csak a legritkább eset­ 91, 97-98. sír). A későbbi beásások, bolygatá­ ben kerül elő belőlük keltező értékű lelet. sok révén, vagy bizonyosan a sír betemetése A temetőkben feltárt sírok tájolási értékei — bár alkalmával is, a sírbetöltés földjébe szórvány­ igen nagy szóródást mutatnak — többségében ként Árpád-kori és késő középkori edénytöre­ egységesek, s igazodnak a templom hosszten­ dékek, vasszegek, vaskapcsok és viseleti tár­ gelyéhez, vagyis a sírokat leginkább az épület gyak, ruhakapcsok kerültek. hosszanti falai vonalának megfelelően igyekez­ A feltárt sírok mélysége mindenütt igen válto­ tek megásni. Általában tehát igen közeli egye­ zó volt. Décsén például a feltárt 178 sír mély­ zést mutatnak az egész templom tengelyének sége 0—3 m között ingadozott. Ehhez termé­ tájolásával. A tájolások között esetleg mutatko­ szetesen hozzá kell tenni, hogy a legsekélyebb zó igen eltérő szélső értékek ugyanakkor általá­ sírokat már elpusztították a szántóföldi műve­ ban azzal magyarázhatók, hogy a sírhelyek kije­ lés során. Az ásatás idején a legkisebb mély­ lölését a szentély félköríves fala befolyásolta. ségben - a felszín alatt mindössze 2 cm-re - a Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a 38. sír csontváza került elő, a legmélyebben körülményt sem, hogy feltárások általában csak pedig — 298 cm mélységben — a 177. sírt bon­ a templom közelében voltak. tottuk ki. A feltárt sírok többsége, összesen E megállapításokat a décsei példák szintén jól 148 sír (83%), a fölső 100 cm-es rétegben he­ tükrözik. Itt a templom hossztengelyének tájolá­ lyezkedett el. Az előkerült sírok közül 0—50 cm sa DNy 51' - EK 19' volt. Négy sírnál a tájolás közötti mélységben volt összesen 73 sír (41%), nem volt mérhető (31/b, 79/a, 146-147. sír), a 51-100 cm között 75 sír (42%), 101-150 cm feltárt 178 sír közül pedig háromban kettős sírt között 16 sír (9%), 151-200 cm között 4 sír számoztunk (31/a—b, 66/a-b, 79/a-b. sír). Ösz- (2%), 201-250 cm között 7 sír (4%) és 251- szesen tehát 181 csontvázból 177 esetében lehe­ 300 cm között pedig mindössze 3 sír (2%). tett a tájolást megmérni. A két szélső érték EK A leletek és egyéb megfigyelések alapján a 17' illetve D 0' volt, a legjellemzőbb tájolási érték sírok mélysége nincs összefüggésben a sírok azonban ÉNy 46' és DNy 56' közé esett. Az korával, sem a sírokban fekvő egyének életko­ utóbbi sávba összesen 155 sír tartozott (87,6%). rával, s vélhetően nemével sem. így feltételez­ Ezen belül is a Ny 48' és DNy 52' közötti sírok hető, hogy a sírok választott mélységét mindig száma 116 (65,5%), a DNy 49' és DNy 51' kö- egyedi mérlegelés döntötte el, kivéve azokat, zöttieké pedig 89 (50,3%) volt. A legtöbb egy­ ahol ugyanabba a sírgödörbe egymást követően forma, DNy 50' tájolás 26 sírnál fordult elő is temettek. Ezeknél valószínűleg rokoni kap­ (14,7%). Az átlagos értékek az épület közelében, csolatokkal magyarázható az egymásra temetés. a nagyobb eltérések pedig a szentély feltételezett helye mellett (65, 66/a-b, 78. sír), a nyugati zá­ rófalnál és a DNy-i saroknál (24, 79, 81-82, 86- 187 MRT 10. 176. 66 A temető

87, 105. sír), illetve az épülettől távolabb, a kuta­ A sírok jelentős részében találtunk faszén­ tóárkokban fordultak elő (125, 144, 154, 156, maradványokat, lényegében azonban mindig 159-160,170,172,174,177. sír). (61. kép.) csak az Árpád-korra keltezhető sírokban (pl. Bánkút, Décse, Nagyszénás 2. lelőhely, Sarkad- keresztúr, Szénásegyház). Ezek egy csoportjánál 4. A halott (temetkezési szokások) csak a sír alján fordultak elő, másoknál pedig a csontok fölött vagy esetleg a csontok között is. A templom körüli temetők sírjairól általános­ Egyes sírokban e faszénmaradványok a sír alján ságban elmondható, hogy bennük a csontvázak 1—2 cm vastag, összefüggő rétegben kerültek elő — egy-egy kivételtől eltekintve — háton fekvő, (Nagyszénás, Dózsa-erdő 7, 25, 30. sír). nyújtott helyzetben szoktak előkerülni. Ember­ A legtöbb, temetkezési szokásokkal összefüg­ tani vizsgálatokra azonban csak nagyon ritkán gő megfigyelést a décsei ásatás tette lehetővé. Az kerül sor, annak ellenére, hogy a nemek és ásatás különös jelentőségét az adja, hogy e te­ életkorok pontos meghatározását csak ezektől metkezési szokásoknak Békés megyében eddig a vizsgálatoktól várhatjuk. jórészt ismeretlen elemeire derített fényt. A sírok egy jó részében sikerül famaradvá- A mai Örménykút határába eső Telek-ha­ nyokat megfigyelni a feltárások során, melyek a lom tetején végzett hathetes ásatás ugyanis a te­ korabeli koporsóhasználatot bizonyítják (pl. Ber- lepülés templomának megmaradt alapfalain kí­ csényegyháza, Csorvás, Décse, Fövenyes, Györ­ vül 178 sírt hozott felszínre. A temető sírszáma ké, Nagyszénás 2. lelőhely). Koporsóra utal való­ azonban akár a több ezret is elérheti, hiszen a színűleg a sírokban az alsó állkapocs helyzete is település hatszáz éven át létezett: első említése olyan esetekben, amikor az állkapocs eredeti hely­ 1138-ból való, a lakosairól tudósító utolsó adat zetéből kimozdulva pl. a gerincoszlopon kerül pedig 1579-ből maradt ránk. A templom köz­ elő. Ilyenkor joggal feltételezhető koporsó, hi­ vetlen közelében honfoglalás kori sírok is elő­ szen a koporsó fája később korhadhatott el, mint kerültek, a falu végső pusztulása pedig a tizenöt ahogy az izomzat elengedte a csontokat. Egyes éves háborúhoz köthető. sírok (pl. a Nagyszénás 2. lelőhelyen feltárt 30. A feltárt sírok közül többnél a csontváz fö­ sír) gödre viszont annyira szűk, hogy koporsó lött és mellett megmaradt a koporsók famarad- nem is férhetett el benne (63. kép). Előfordult, ványa, a csontok alatt pedig - szintén több al­ nem nagy számban (pl. Nagyszénás, Dózsa­ kalommal — gyékényre emlékeztető, szétfoszló erdő, 21. sír), hogy a sírban fekvő gyermek fe­ szerves anyagot találtunk. Feltűnő volt ugyan­ jét a temetéskor feltámasztották (62. kép). akkor, hogy a vidékünkön is több helyen - pl. A kéztartás rendkívül változatos volt; a Nagy­ Kardoskúton,188 Dobozon,189 Kamuion,190 Sar­ szénás, Dózsa-erdőben végzett ásatás erre szin­ kadkeresztúron, Muronyban, " a Nagyszénás tén jó példákat szolgáltatott. A karokat leginkább 1. számú lelőhelyen,193 a Nagyszénás 2. számú le­ a test mellett kinyújtották (1, 8, 21, 24, 30. sír) lőhelyen, Békéscsabán195 — előforduló téglake­ vagy a hason egymásra illetve egymáson ke­ retes sírokra Décsén egyetlen példa sem akadt. resztbe fektették (12—13. sír). Előfordult, hogy az egyiket a medencére helyezték, a másikat pedig a test mellé (9. sír), vagy az egyiket a me­ 188 dence alá, a másikat pedig a hasra (18. sír). Méri 1964. 8,2. kép. 189 Kovalovszki 1989. 144, 120. kép. Olyanra is akadt példa, hogy a jobb kart a test m Szatmári 1994-1995. 43, 49, 8. kép. mellett kinyújtották, a balt pedig a mellre he­ 191 Szatmári 1997. 353-354, 6. kép 2, 8. kép 1-4, 19. kép 2-3. 192 lyezték (22. sír), vagy a jobb kart a hason ke­ MRT 10. 625,141. kép. ÍM Szatmári 1996c. 38, 27. kép 1, 28. kép 1, 48. kép 2. resztbe fektették, a balt pedig a bal vállhoz haj­ m Szatmári 2000b. 61-63, 37. kép 1, 57. kép 3, 58. kép 1-3. lították (26. sír). 195 MRT 10. 177, 31. kép. Békés megye középkori templomai 67

A décsei temetkezési szokásokat három meg­ tetejével lefelé fordított, ládaszerű koporsóval közelítésben vizsgálhatjuk: borították le a temetéskor. A láda oldala nagy­ a) kizárólag koporsóra vagy más faszerke­ jából függőleges, fölülre került alja pedig való­ zetre utaló famaradványok alapján, színűleg egyenes volt (64. kép). b) a koporsómaradványok és a gyékénysze­ A 45. sír csontváza mellett is mindenütt le­ rű szerves anyagok együttes előfordulása, hetett követni a láb felőli végén keskenyedő, a valamint vállaknál pedig kiszélesedő koporsó oldalfalai­ c) csak a gyékényszerű szerves anyagok je­ nak vonalát. A jobb oldalon a felkarcsont egé­ lenléte alapján. szen a koporsó oldalához ért, a koporsó vége pedig a koponyától 13 cm-re helyezkedett el. A a) Koporsóra vagy más faszerkezetre utaló csontok fölött és alatt sajnos nem találtunk ko­ famaradványok porsóra utaló nyomokat, így csak a koporsó „vízszintes metszetét" sikerült rögzíteni (65. kép). A koporsó szót általában a „holttest eltemeté­ A 65. sírban nemcsak a csontváz két oldalán sére való, hosszúkás, fából, ércből stb. készült maradt meg a koporsó nyoma, hanem a csont­ láda" értelemben használják.196 A décsei ásatá­ váz fölött is. A csontok alatt viszont nem volt son viszont a sírokban előkerült famaradvá­ famaradvány, tehát itt is nyitott tetejű, ládasze­ nyok nem minden esetben jelentettek olyan lá­ rű koporsóval borították le a halottat, mint a 4. dát, amelynek teteje, oldala és alja is volt, ha­ sírnál. A beszakadt koporsótető — vagyis a láda nem különböző faszerkezetekre utaltak. Rész­ fölülre került alja — kb. 8-10 cm széles desz­ letező vizsgálatok célja lehet megállapítani azt, kákból készült. Mivel a koponya és a lábcson­ hogy a famaradványok milyen koporsóformák­ tok magasabban helyezkedtek el, mint a test ra illetve más faszerkezetekre utalnak. középső része, feltételezhető, hogy a fej és a Azoknál a síroknál, amelyekben koporsóra láb alá magasítást tettek (66. kép). vagy más faszerkezetre utaló famaradványok A 68. sírban előkerült famaradványokat csak voltak, a megmaradt részletekből — famaradvá- a csontváz mellett lehetett megfigyelni, de itt a nyokból, koporsószegek vagy vasalások elhe­ koporsó oldalából legalább 22 cm magasságú lyezkedéséből — legtöbbször nem lehetett a ko­ rész maradt meg. Fölső széle 8 cm-rel volt ma­ porsó pontos formájára, szerkezetére követ­ gasabban a koponyánál. A koporsó két hosszanti keztetni. Az ide sorolható 43 sírból 30-ban a oldala lefelé szélesedett, a megmaradt részek koporsóra utaló famaradványokat csak nyo­ alapján oldalainak alja legkevesebb 5-5 cm-rel mokban lehetett megfigyelni a csontváz fölött volt szélesebb a tetejüknél, mindkét oldalon. A vagy mellett. Négy sírban ilyen famaradványok koporsó tetejéből, két végéből és aljából semmi a csontváz alatt szintén előfordultak. Kilenc sem maradt meg, ellenben a csontok alatt gyé­ további sírban viszont egyes részleteket is meg kényszerű szerves anyagot találtunk (67. kép). lehetett állapítani a temetési módról illetve a A 77. sírban fekvő csontváz alatt ugyanilyen koporsó vagy más, a temetkezésnél használt maradványok voltak, de koporsóra és más jel­ eszköz szerkezetéről. Ezt a kilenc sírt érdemes legű faszerkezetre utaló nyomok is látszottak. külön-külön sorra venni. A koporsó vonala csak a csontváz két oldalán A 4. sírban például azt lehetett megállapíta­ és a koponyánál maradt meg. Ez is a láb felé szű­ ni, hogy a famaradványok csak a csontváz fö­ kült, a vállnál pedig kiszélesedett. A combcson­ lött és mellett fordultak elő, vagyis a sírban tok külső oldalán, a csontoktól 10-15 cm-re fekvő kisgyermeket egy fából készült, nyitott ugyanakkor egy-egy 8x3 cm-es téglalap alakú fa­ láb nyomát figyeltük meg, amelyek 7 cm mé­ 196 Mék 759. - koporsó címszó. lyen a sír aljába nyomódtak, s amelyeket 2,5 cm 68 A temető vastag léc kötött össze a csontok alatt. Ilyen léc csontok alatt ugyanakkor csak gyékényszerű szer­ lenyomata maradt meg a térdek alatt is. A két ves anyag maradványai kerültek elő, így kissé bi­ keresztléc egyformán 4,5 cm mélyen nyomó­ zonytalan, hogy a halottat pontosan hogyan he­ dott a sír aljába. Mindebből úgy tűnik, hogy a lyezték a sírba. A gyékényből font erős szőnyegre halottat a lécekből szerkesztett és lábakon álló fektetett halottat a ráborított ládaszerű koporsó­ Szent Mihály lovával együtt engedték a sírba val együtt, a gyékény alá helyezett kötelek segítsé­ úgy, hogy a fakeretre előbb gyékényt terítettek, gével is leengedhették a sírgödörbe, s ehhez nem majd erre fektették a halottat, s végül deszkák­ volt feltétlenül szükség a koporsó fogószerű ból összeállított ládaszerű koporsóval borítot­ meghosszabbítására (72. kép). Mindenesetre a sír ták le. A temetéskor az egész szerkezetet a sír­ aljára kerülő gyékényszerú szerves anyagon fekvő gödörbe helyezték (68. kép). csontvázakra s a fölöttük lévő faládára a temető­ A 78. sír alján — a teljesen szétporladt, gyé­ ben több hasonló példa (68, 73, 76, 78, 82, 150, kényszerű szerves anyag és csonttörmelék alatt 156,159. sír) is előfordult. Ez azt bizonyítja, hogy - kitűnően meglátszottak a koporsó függőleges a gyékényre fektetett halottak koporsóládával va­ oldaldeszkáinak, a deszkák élének nyomai. A ló leborítása, befedése általános volt Décsén a halottat a jelek szerint itt is gyékényre fektették, XIV-XVI. század folyamán. A 77,160 és 163. sír s 3 cm vastagságú deszkákból összeállított, lá­ alapján ugyanakkor az is nagyon valószínű, hogy daszerű koporsóval borították le. A koporsó a csontváz alatt lévő gyékényt esetenként lécke­ szélessége a fejnél 64 cm, a medence helyének retre és a csontváz alatti kereszdécekre terítették, vonalában pedig 57 cm volt, vagyis a koporsó a s ez a fakeret még inkább megkönnyítette a ha­ láb felé itt is fokozatosan szűkült. A 78. számú lottak sírba engedését. Számolnunk kell azzal is, sírba a Szent Mihály lovát nem engedték le, ezt hogy e keret használata — az előbb említett há­ bizonyítja a koporsó oldaldeszkáinak folytonos rom sír mintájára — esetleg sokkal gyakoribb volt, lenyomata a sír fenekén (69. kép). csak éppen napjainkra semmilyen nyomuk nem A 156. sírban a csontváz két oldalán és a maradt meg. fejnél lehetett megfigyelni a szintén 3 cm vas­ A 160. sírban talált famaradványok látszólag tag deszkákból készített, tetejével lefelé fordí­ szintén egyedi temetkezési módról árulkodnak tott, ládaszerű koporsó maradványait. Oldalfa­ a temetőben feltárt sírok között. Megmaradtak lainak éle benyomódott a sírgödör aljába, s fe­ ugyanis a Szent Mihály lovának részletei, vala­ lülre került vízszintes aljának helye is kitűnően mint az arra helyezett gyékényszerű szerves látszott a kutatóárkunk déli metszetfalában. A anyag maradványai, amelyen a gyermekcsont­ leborított koporsó deszkákból készített — és a váz feküdt. Nem maradt ugyanakkor a halottat csontváz fölé került — aljának vonala a gerinc­ beborító koporsóra utaló nyom. A csontváz oszlop fölött 11 cm-rel húzódott. A koporsó­ alatti fakeret részei csak a csontváz jobb olda­ nak a csontváztól jobbra eső oldala kb. 20 cm- lánál és a fejnél voltak jól megfigyelhetők, mert rel hosszabbra nyúlt a koporsó végénél, a vele a sírgödör alján lévő 0,8—1 cm vastag sárgás­ párhuzamos oldal sarka pedig nem maradt meg. fekete színű beiszapolódási rétegben ezek lenyo­ Ez esetben azonban Szent Mihály lovára még­ mata megmaradt. A koponya és a derékcsigo­ sem gondolhatunk, mert az árok metszetfalá­ lyák alatt keresztben egy-egy 3 cm vastag léc he­ ban a koporsó tetejének és két oldalának vona­ lye rajzolódott ki. A lécek végei pontosan illesz­ la pontosan egybeesett a sír aljába mélyedő vo­ kedtek a csontváz mellett megfigyelhető fakeret- nalak helyével. A láda sarkának e fogószerű hez, amelyben a lécek vastagsága szintén 3 cm meghosszabbítása esetleg a koporsó sírba en­ volt. A keret lenyomata a sír alján kb. 1 cm-rel gedését könnyítette meg, hiszen a sír igen mély, mélyebb volt, mint a keresztléceké. A fakeret- a mai felszíntől számítva is 180 cm volt. A nek a sír aljába mélyedő nyomai fölött, de a Békés megye középkori templomai 69

csontváz alatt, 1—1,5 cm-es rétegben gyékény­ kivétel nélkül mindig a csontváz alatt került elő, szerű szerves anyag maradványai kerültek elő. addig a koporsóra utaló famaradványokat csak a Ezek szerint a halottat az igen mély — a mai fel­ csontváz mellett vagy fölött találtuk, a test alatt színtől számítva is 289 cm-es - sírgödörbe egy sohasem (68, 73, 76-78, 82, 150, 156, 159-160, kb. 3 cm vastag lécekből összeállított, a test 163. sír). E koporsók tehát csakis nyitott tetejük­ alatt keresztlécekkel megerősített fakeretre he­ kel lefelé fordított, ládaszerű koporsók lehettek. lyezett gyékényen engedték le. A sírgödör alján Három sír esetében a Szent Mihály lovának lévő sárgásfekete színű iszapréteg is a test és a a sírba helyezésére utaló adatokkal is rendelke­ gyékény alatti fakerettel magyarázható, mely zünk (77, 160, 163. sír). A három Szent Mihály lehetővé tette a nedves föld test alá szivárgását. lova három formai típust képvisel, csak abban A keresztléceket csapolással erősíthették a fa- egyeznek meg, hogy a gyékényre fektetett halot­ kerethez, hiszen vasszög nem került elő. A tat ennek segítségével, illetve ezzel együtt enged­ több más sírban is megfigyelt, lefordított láda­ ték le a sírgödörbe. A 77. sírban talált, keredé- szerű koporsóra utaló nyomok itt a test fölött cekből és a test alatt lévő, a kerethez rögzített ke­ vagy mellett nem maradtak meg (71. kép). resztlécekből álló szerkezetnek lába is volt. Ezen A 163. sírban észlelt megfigyelések - annak a gyékényre fektetett halottat ládaszerű kopor­ ellenére, hogy a csontvázból csupán a lábcson­ sóval borították le. A 160. sírban ugyanilyen, de tokat sikerült megmenteni — leginkább talán a láb nélküli keret lehetett, s itt a testet leborító 77. sírral kapcsolatban rögzített temetési mód­ koporsónak sem találtuk nyomát. A harmadik tí­ hoz hasonlíthatók. A combcsont fölső vége pust adó 163. sírban a léckeretet keresztbe tett alatt keresztben itt is famaradványok kerültek deszkákon elhelyezett hosszanti deszkák helyet­ el, amelyek egy 8 cm széles és félkör átmetszetű tesítették — ugyancsak láb nélkül —, s itt a halottat deszka részei voltak. A deszka domború, kéreg­ borító koporsó nyomát is megfigyelhettük. gel borított, hántolatlan oldala a sírgödör alján feküdt, egyenes oldala pedig fölfelé nézett. En­ c) Csak gyékény s^erű szerves anyagok jelenléte nek tetején, a csontváz hosszában, további desz­ kamaradványok helyezkedtek el, de biztos, hogy A temetkezési szokások értékelésének harma­ e hosszanti deszkákat nem illesztették szorosan dik megközelítési módja azoknak a síroknak a egymás mellé. Mindegyiket az alattuk keresztbe vizsgálatát jelenti, amelyekben koporsóra vagy tett deszka rögzíthette, bár szegeket nem talál­ fából szerkesztett eszközre utaló famaradványok tunk. A test alatt nyilvánvalóan több kereszt­ egyáltalán nem kerültek elő, csak gyékényszerű deszkának is lennie kellett. A hosszanti desz­ szerves anyagok. Az összesen 20 ilyen sír közül kákra gyékényt helyeztek, s erre fektették az el­ 18-ban a gyékény kizárólag a csontok alatt ke­ hunytat, akit végül szintén deszkákból összeál­ rült elő (58, 64, 69, 87, 89, 107, 111-112, 121- lított, ládaszerű koporsóval borítottak le. A ko­ 122, 126-128, 133-134, 136, 143, 149. sír), két porsónak megtaláltuk a két hosszanti oldalát és sírban viszont ezek a szerves maradványok nem­ láb felőli végét is, de fej felőli vége és teteje csak a csontok alatt, hanem a csontváz fölött is szintén lehetett (73. kép). megtalálhatók voltak (84, 166. sír). A 84. sírnál esetleg a szántás miatt is juthattak ilyen anyagok b) Koporsómaradványok és a gyékényszerű szerves a csontváz fölé, hiszen a sírt az eke egyértelműen anyagok együttes előfordulása megbolygatta. A 166. sírba viszont a halottat biz­ tosan gyékénybe csavarva temették el. A temetkezési szokások vizsgálatának e területé­ hez összesen 11 sír sorolható. Megfigyeltük A fenti adatokból a décsei középkori teme­ ezeknél, hogy míg a gyékényszerű szerves anyag tőben legalább ötfajta temetési módra következtet- A temető 70 hetünk. Mindenképpen számolnunk kell a szó lottat alul nyitott, ládaszerű koporsóval borítot­ hagyományos értelmében vett koporsós temet­ ták le. A csorvasi sír pedig vélhetően Árpád- kezésekkel, ami az olyan koporsó használatát je­ kori, legalábbis erre utal a csontok alatt és fö­ lenti, melynek oldala, alja és fedele is volt (17, 99, lött foltokban megtalált faszénréteg, valamint 105, 113. sír). A koporsó nélküli temetkezésre le­ az, hogy a sír a templom második építési peri­ het példa a 166. és esedeg a 84. sír, amelyben a ódusához tartozó VI. sz. támpillér alatt került halottat gyékényszerű növényből fonott sző­ elő. Kora tehát még biztosan a templom első, nyegbe, takaróba csavarták be. A temetési mód korai építési periódusa idejére tehető." ' Hasonló harmadik fajtája volt az, amikor a halottat a Szent temetkezési szokás nyomait figyelhették meg a Mihály lován elhelyezve, azzal együtt temették el gellértegyházi temetőben,-14 a csecstói temető 15. úgy, hogy a testet gyékényre fektették, s ládasze­ sírjában"1' és a szentes-kajáni temetőben216 is. rű, nyitott tetejével lefelé fordított koporsóval is Koporsóvasalások és koporsó szegeknek meghatá­ leborították (77, 163. sír). Ugyanígy, de ládaszerű rozható vasszegek kerültek elő Makó-Mezőko- koporsó nélkül szintén temethettek (160. sír). A páncson," Kaszaperen,218 Mezőkovácsházán,219 Szent Mihály lovának formájára is különböző Gerlán,220 Kardoskúton,221 a középkori Föve- példákat szolgáltattak ezek a sírok, amint azt az nyesen,222 Szentbenedeken,223 Gyula szeregyházi előbbiekben már láthattuk. A temetési módok határrészén,"" Kamuton,""' a gyulai Keresztes­ ötödik fajtája volt a leggyakoribb, vagyis az, ami­ halmon,22 Medgyesegyházán,227 Nagyszénáson,228 kor a halottat egyszerűen gyékényre fektették, és Sarkadkeresztúron,"" Csorváson,"' a középkori ládaszerű, alul nyitott koporsóval borították le Kétsopron temetőjében,231 valamint Zentán,232 (68,73, 76, 78, 82,150,156,159. sír). Kecskemét környékén,233 és Nyársapáton234 is. A középkori temetőkben szinte mindenütt A gyékényre, nádra való fektetésbe^ vagy ilyen szer­ jellemző koporsók as^nálatra Décse közelebbi kör­ ves anyagba való becsavaráshoz hasonló temeté- nyékén mezőkopáncsi, kaszaperi, mezőko­ 199 200 201 vácsházi, gellértegyházi, csabacsüdi, ger- 213 Szatmári 1999a. 100, 119, 7. kép, 125, 13. kép 2. lai,202 kardoskúti,203 gyula-györkei,204 kamuti,2 214 Zalotay 1957. 53-54. 215 ' ' ; 206 „ ' -207 telekgerendási,208 illet- Foltmy-Korek 1944-1945. 3-4. nagyszénást, csorvasi, 216 Türk 2001. 24. 217 ve távolabbi, szentes-kajáni," csengelei," zen- Bálint 1936. 238. 218 Bálint 1938. 163, XXI. t. 2, 6, 9. 211 1 tai, Kecskemét környéki" " példák említhetők. 219 Bálint 1939a. 157. 220 A csorvasi 3. sír koporsójának maradványai és Jankovich 1991. 189; MRT 10. 419-423. 221 lenyomata ugyanolyan temetkezési szokásra Méri 1964. 8, V. t. 16-17, 25-26, VU. t. 1-2; Kovalovszki 1965. IV. t. 16-17, 25-26, V. t. 2: 1-2. utal, mint azok a décsei sírok, amelyekben a ha- Horváth-Szatmári 1989. 379, 387-391; Szatmári 1996a. 34-35, 37, 78, X. t. 1-12. 223 Báünt 1936.226. Szatmári 1996a. 48. 224 Bálint 1938. 140. Szatmári 1996a. 21. 225 Bálint 1939a. 154. Szatmári 1994-1995. 49, 52, 15. kép 6-12. 226 Zalotay 1957. 53-54. Szatmári 1996d. 357, 377, 9. kép 10-11. 227 MRT 8. 101. Szatmári-Vágó 1993. 20, 53, 34. kép. 228 MRT 10.419-423. Szatmári 1996c. 42, 34. kép 1-3, 8-10; Szatmári 2000b. Méri 1964. 8. 109, 40. kép 1-27, 112, 43. kép 1-27. Horváth-Szatmári 1989. 384-386; Szatmári 1996; 57. 229 Szatmári 1997. 353-355, 375, 15. kép 1-10. Szatmári 1994-1995. 41,47. 230 Szatmári 1999a. 103, 127, 15. kép 5-7, 9-12, 139, 27. kép Szatmári 1996c. 36, 40; Szatmári 2000b. 64. 5-7,9-12. Szatmári 1999a. 100, 125, 13. kép 2. 231 Szatmári 1996b. 219. Szatmári 1996b. 215-216, 219, 238, 9. kép. 232 Foltmy-Korek 1944-1945. 18, V. t. 1-27, VI. t. 1-33. Türk 2001. 24. 233 Szabó 1938. 85, 405-409. kép. Horváth 1978. 111. 234 Benkő 1980. 10. t. 4-6, 11-12, 12. t. 5, 13. t. 1-3, 20-27, Foltiny-Korck 1944-1945. 14. 14. t. 1, 15. t. 3, 8-9, 15-17, 16. t. 2-5, 7-9, 14-17, 17. t. Szabó 1938. 54-58. 1-3, 9-21, 19. t. 16, 21. t. 1-4, 7-12. Békés megye középkori templomai 71

si módra a Décséhez közeli és távolabbi közép­ fajtáját (Quercus petraea) nemcsak a biztosan - kori temetőkben ugyancsak találunk példákat: vagy feltételezhetően — a késő középkorra kel­ Gellértegyházán,2"55 Nagyszénáson,236 Makó-Me- tezhető sírok famaradványai között találjuk zokopancson, ' Kaszaperen, " Zentan, vala­ meg, hanem a néhány évszázaddal korábbi, s mint Szolnok megyében, a Karcag-asszonyszállá­ XII. századi éremmel keltezett 100. sírban elő­ si240 és a Karcag-orgondaszentmiklósi241 temető­ került faszéndarabkákban is. A csontvázak alatt ben is -, sőt ennél későbbi időkben szintén elő­ több helyen megfigyelt gyékényszerű szerves fordult, egészen a legutóbbi évtizedekig." " Kiss anyag néhány fölszedett és faj meghatározás alá Lajosnak a vásárhelyiek temetkezési szokásai­ vont mintája (58, 87, 156, 163. sír) bizonyította, val kapcsolatos leírása például tökéletesen meg­ hogy a halottat ezekben az esetekben keskeny leve­ felel a décsei ásatási megfigyeléseknek, mintha lű gyékényre (Typha angustifolia L.) vagy ebből csak az évszázadokkal korábbi szokást írta vol­ font szőnyegre, pallóra fektették. na le. E szerint a régi koporsónak nem volt fá­ A sírokból előkerült faminták illetve fajmeg­ ból a feneke, hanem ehelyett két-három keresztfa határozásaik azt is mutatják, hogy a koporsók­ volt a fenekén, amire hosszában nádat tettek. nak használt faanyagokat kisebb részben távoli Ahogy mondták, így hamarabb emésztődött a vidékekről szerezték be a décseiek, hiszen eb­ test a földben.243 A keményfából való koporsó ben a korban a sírokban kimutatott fafajták, a számított a legértékesebbnek, s ha tehették ilyet kocsánytalan tölgy kivételével, épp úgy nem vol­ készítettek, viszont ez azt is jelenti, hogy nem tak jellemzőek e tájegységre, mint ahogy napja­ mindig engedhették meg maguknak, s a család inkban sem. A keskeny levelű gyékényhez vi­ 245 anyagi helyzetétől függött a koporsó minősége." szont helyben is könnyen hozzájuthattak. A fa szállításához a vízi út a Kondoros-völgyön A décsei ásatáson fölvett yâ- és s^ervesanyag- adott volt, s valószínűleg a távoli vidékekről ho­ minták vizsgálata, fajmeghatározása szerint a te­ zatott fa" illetve a helyi kocsánytalan tölgy ke­ metéseknél használt farészeket leginkább — 15 mény és tartós faanyagának drágasága — és ritka­ mintából 10 esetben (4, 24, 60, 68, 100, 125, sága^) — hozzájárult ahhoz, hogy igen sok sír­ 154, 156, 161, 173. sír) — a kocsánytalan tölgy ban találkoztunk a helyben, egyénileg is köny- (Quercus petraea/Matt./Lieblein.), kisebb részt nyen beszerezhető és olcsóbb gyékény marad­ pedig - a 15 mintából 3 esetben (65, 73, 170. ványaival. Ez alkalmasint helyettesíthette az ér­ sír) - a lucfenyő (Picea abies/L./Karst.) fájából tékesebb faanyagot. A temetkezési szokásokat készítették, de egy-egy adatunk a vörösfenyő (La- tehát kétségtelenül befolyásolhatták a rendelke­ rix decidua Mill.) és a tiszafa (Taxus baccata L.) zésre álló anyagok, éppen úgy, mint az említett felhasználására is utal (6. és 163. sír). Figyelem­ néprajzi párhuzamok esetében. re méltó, hogy a kocsánytalan tölgy ugyanazon A Békés megye területén előkerült középko­ ri sírokból származó faminták vizsgálatára vo­ 235 Zalotay 1957. 54. natkozóan a décseieknél néhány évvel korábbi 2% Szatmári 1996c. 38,75, 95, 28. kép 1, 48. kép 2. eredményekkel is rendelkezünk. A mai Gyula 237 Bálint 1936. 226. 238 Bálint 1938.140. és Békéscsaba között található Fövenyes és 2ЗД Foltiny-Korek 1944-1945.14. Györké nevű középkori települések egy-egy sír­ 240 Selmeczi 1973. 110; Selmeczi 1974. 23-24; Selmeczi 1992. 14. jából vett faminta fajmeghatározását Horváth 241 Selmeczi 1992. 36-38,14-15. kép. 242 Balassa-Ortutay 1979. 183; Bartha 1985. 449; Balassa 1989. Ernő végezte el. Ez alapján tudjuk például, hogy 34-36; Örsi 1993. 779; Ando György és Cs. Szabó István szóbeli közlése a békéscsabai szlovákokra és a Békés megye északi részén, illetve a szomszédos Hajdú-Bihar megyei terü­ Babos Károly és Kertész Eva szíves szóbeli közlése; Si­ leteken lévő településekre (Gyoma, Dévaványa, Körösladány, mon 1992. 77-78, 81, 628, 789; Csőre 1980. 36-37, 98- Szeghalom, Füzesgyarmat, Sárrétudvari, Szerep) vonatkozóan. 102, 106-109, 118-119,232-233. 2« Kiss 1958.179; Beck 1975. 520. Л bihari hegyekből Békés megye területére vízi úton tör­ 244 Beck 1975. 521. ténő faúsztatásra: Povázsay 1989. 354, 356-358. A temető 72

a középkori Fövenyes templom körüli temető­ tarkóján szűkebbre hurkolták (70. kép; 86. kép jének 76. sírjában talált koporsót a kocsányos 1), a 150. sírban előkerült övet pedig a kislány tölgy (Quercus robur L.) kemény fájából készí­ derekán szorosra húzták ugyan, de hossza miatt tették. Ez a fafaj ta a középkorban a Gyula kör­ azt már nem lehetett becsatolni, így a szíjat csak nyéki erdőkben előfordulhatott, tehát Föve- átfűzték a csatkarikán (75. kép). Szerencsére a nyesen a koporsónak felhasznált fa szintén he­ 75. sírt érem is keltezte: II. Ulászló 1500-1502 lyi származású anyag volt. A koporsóvasaláso­ közötti denára. Ebben a korban tehát Décsén kon megmaradtak a házi lenből (Linum usita- előfordult, hogy a kislányok halála esetén anyjuk tissimum L.) készített szemfedő textilanyagá­ egy-egy kiegészítőjét vitték magukkal a sírba. nak darabjai is. A sírt egy XIII. századi érem Valószínűleg ugyanebben az időben hasz­ keltezte az Árpád-kor kései szakaszára.247 A györ- nálhatták azt az aranyozott ezüst fémszálas fo­ kei templom körüli temető 16. sírját viszont tex­ nalból szőtt, több száz gyöngyszemmel díszí­ tilre varrott, bronzlemezekkel díszített szalagpár­ tett szemfedőt is, amely a 9. sírban került elő. ta illetve textillel borított, bronzveretes bőröv A 166. sírban talán szintén halotti lepel marad­ utalja a XIV. századnál későbbi időkbe. A sír­ ványai kerültek elő. Hasonló leletekre utaló meg­ ból fölszedett koporsómaradvány a vizsgálati figyeléseket tettünk a fövenyesi 76. és a nagy- 2 ] eredmények szerint a jegenyefenyő (Abies alba szénási 83. sír feltárásánál is. MILL.) fájából származik, amely a décsei, hegy­ A décsei 46. sír egyediségét az adja, hogy eb­ vidékre jellemző társulásokból származó fa­ ben az öv nem a csontvázon, hanem a sír fene­ anyagokhoz hasonlóan ugyancsak az erdélyi te­ kén került elő, a térdek alatt. A bronzlemezekkel rületekről kerülhetett Gyula környékére.248 és bronzcsattal díszített, finom textillel bevont bőrövet egyértelműen a sír aljára tették, a ha­ A Gyula illetve a Szarvas vidékén felhasznált lott lábai alá (76. kép). Az öv rossz állapota mi­ fafajták (Quercus robur L. illetve Qercus petraea att azonban annak csak töredékeit lehetett fel­ L.) eltérő volta kétségkívül összefüggésben van a szedni, így az sem volt már megállapítható, hogy két terület - a Körösök völgye és a Maros hor­ becsatolva, vagy megoldva helyezték-e a sírba. dalékkúpja — geográfiai viszonyainak különbsé­ gével, s így a vízrajzi, talajtani eltérések mellett különbségeknek kellett lenniük a középkori fa- 5. Sírleletek fajták előfordulásában is.249 E két természetföld­ rajzi kistáj elkülönülése a középkori régészeti le­ A középkori temetők feltárt sírjaiban nem sok lőhelyek előfordulásában és jellegében szintén lelet szokott előkerülni, s ezek között is elenyé­ kimutatható,250 sőt a fenti tapasztalatok alapján sző a keltező értékű tárgy. Végigtekintve az ed­ elmondható, hogy az egykori táj a települések digi temető feltárásokon — kevés kivételt nem életterét jelentő környezet szempontjából két­ tekintve — általános jelenségnek tűnik, hogy ahol ségkívül és bizonyíthatóan meghatározó is volt. késő középkori leletek előfordulnak, ott Ár­ A décsei temetkezési szokásokkal kapcsola­ pád-koriak is vannak. A kivételek (Hidas, Me­ tos megfigyelés az is, hogy a 75. és a 150. sír­ gver, Szentbenedek, Gyulamonostora) azzal ma­ ban olyan kislány feküdt, akiknek fejére illetve gyarázhatók, hogy ott a feltárt sírok többsége a derekára felnőttek — minden valószínűség sze­ templom belsejéből került elő - tehát eleve csak rint az anyjuk — pártáját és övét adták. A 75. sír­ késő középkoriak lehetnek —, vagy pedig a temp­ ban talált pártát annak bő volta miatt a kislány lom körüli temetőben olyan fokú zsúfoltság volt, hogy a késő középkori sírok már szinte teljesen elfoglalták az Árpád-kori temetkezések helyét. 247 Horváth-Szatmári 1989. 378-384. 248 Horváth-Szatmári 1989. 384-386. 249 Blazovich 1985. 17-28. 251 Szatmári 1996a 34-35, 10. ábra; Szatmári 1996c. 40, 29. 250Jankovich 1991. 156, 167-168. kép 3, 49. kép 2, 50. kép 3. Békés megye középkori templomai 73

Az Árpád-kori sírleletek közé leginkább S ból álló, bogyószerű sormintával töltötték ki. A végű karikák, gyűrűk, érmek, gyöngyök sorol­ párta két vége félköríves záródású volt, itt há­ hatók, esetleg egy-egy vaskés" '" (90. kép 1—10). rom spirálsor haladt a párta szegélyén. A ko­ Az igen sok, különböző méretű kovácsolt vas­ ponya alatt előkerült párizsikapocs hurkos fe­ szeg egy része valószínűleg ugyanide tartozik lének töredéke arra utal, hogy a párta két végét (90. kép 30-31; 91. kép 11-13; 93. kép 6-22). kapoccsal fogták össze (77. kép 2). Ezek is szokványosak, általában T-fejűek, ritkáb­ A pártát a hasonló leletek ismeretében253 a ban négyzetes, kúpos, esetleg nyomott gömb fe­ XIV-XVI. századra lehet biztonsággal keltezni. jűek, négyszögletes szárnak. A középkoron Igen különös és érdekes, hogy a nagyszénási (XI—XVI. század) belüli pontosabb keltezésük párta legjobb és nagyon hasonló - a XV. szá­ azonban nem lehetséges. zadra keltezett - párhuzama a csúti középkori A XIV—XVI. századi ásatási leletek közé tar­ temető XXXVI. számú sírjából került elő.254 toznak a szórványleletként vagy a sírokból előke­ (Csupán zárójeles megjegyzés lehet, hogy a szé- rült vaspántok, vaskapcsok, szabálytalan alakú nási családnevek 1579. évi listájában többek koporsóvasalások, valamint az előbb említett ko­ között a Csuti név is előfordul.255) vácsolt vasszegek másik része. Ugyanide tartoz­ A középkori pártákkal Bálint Alajos is fog­ hat még például egy-egy csizmapatkó, cserép-, lalkozott, már a két világháború között, de egy- tégla- és kődarab, ruhakapocs, öv- és pártadísz, egy szép, rekonstruálható párta azóta is felhívta esetleg egy-egy pecsétgyűrű vagy pontosan meg­ magára a figyelmet. Ilyen a kétsoproni 8. sír gyön­ határozható ezüstdénár. Külön említésre méltó­ gyös pártája (82. kép)," vagy a Megyer falu teme­ ak az ezüstből készült, öntött, áttört díszítésű tőjének 75. sírjában előkerült, virágokat mintázó ruhakapcsok, a különböző textilmaradványok, díszítéssel ellátott szalagpárta (81. kép 1—2).2э7 ezüst- és bronztűk, bronz fülesgombok, változa­ tos párták és pártaövek, pántgyűrűk, liliomos dí­ szítésű vagy egyszerűbb bronzlemezek, valamint 6. Különlegességek vascsatok, csontból faragott és esztergált övdí- szek, illetve a bronz párizsikapcsok (90. kép 11— A templom körüli temetők feltárásának eddigi 29; 91. kép 1-10; 92. kép; 93. kép 1-5, 23-24). tapasztalatai nemcsak megszokott, általánosí­ Szintén külön érdemes megemlíteni a Nagy­ tásra is lehetőséget adó ismereteket eredmé­ szénáson 1994-ben, a középkori Szénásegyház nyeznek, hanem alkalmanként a szokásostól falu templom körüli temetője 88. sz. sírját és az merőben eltérő, az általánosból kirívó elemek­ abban talált pártát. A sírban háton fekvő, nyúj­ ről is szólnak. Ezek a különlegességek — mint a tott helyzetben eltemetett nő bal karja a hason, témához kapcsolódó jellegzetességek általában jobb keze a jobb medencelapáton helyezkedett — egyrészt erősítik a szabályokat, másrészt pe­ el. A fején lévő párta a koponyát teljesen körbe­ dig arra figyelmeztetnek, hogy a fő tendenciák, fogta, s a tarkón ért össze (77. kép 1). A 4,5 cm általánosságok mellett mindig számolni kell a széles pártakoszorú gyékényszálakból négyes felbukkanó helyi sajátosságokkal, amelyek ter­ fonással készített alapjára vászonszövésű textilt mészetesen nem a fő szabályokat vagy az egyes erősítettek. A párta alsó és fölső szélére, vala­ törvényszerűségeket gyengítik, hanem azokba mint a vízszintes középvonalára 4—4 sorban ágyazódva, pusztán helyi elemekkel gazdagítják bronz spirálokat varrtak fel. A négyes spirálso­ az általánosságok összességét. rok közötti két mezőt pedig bronzszálas fonal kettős szálából egymás mellé hajlított, 4 hurok- 253 Gábor 1996. - vonatkozó részek. 254 Gcrevich 1943. 113-114, 154, 158, 160-161, 34. kép. 255 Káldy-Nagy 1982. 181. 252 Szatmári 2000b. 55-56, 99, 30. kép, 110, 41. kép, 113, 44. 256 Szatmári 1996b. 237. kép, 124, 55. kép. 2-" MRT 10. 178-179, 35-36. kép. 74 A temető

Az egyik ilyen példa Bercsényegyházáról em­ a combcsont éppen fordítva — combnyakkal a líthető, ahol az egyik sírt téglaborítással fedték le. térd felől — került vissza eredeti helyére.259 A vidékünkön is gyakori téglakeretes sírok mel­ Külön említésre érdemes a györkei 15. sír is, lett tehát előfordult, hogy a sírgödröt ugyan amelyben a bronzból öntött, áttört kapoccsal nem falazták ki téglával, de a behúzott sírgödör összefogott, ezüstszálas fonallal hímzett ruha­ tetejét téglákkal borították le. szegély a ruha szabására utalt (78. kép), illetve a Különlegességnek számítanak azok a décsei, 16. sír, amelyben a koponyán párta lenyomata, késő középkori sírok is, amelyeknél különböző a deréktájon pedig bőrre dolgozott, préselt min­ ládás temetkezési szokásokra vonatkozó megfigye­ tás bronzlemezekkel díszített csatos öv került elő léseket lehetett tenni. A különlegességük azon­ (79. kép 1—2)." Kör alakú ingnyakhoz tartozó és ban csak oly mértékű, amennyire e jelenségek más, különböző textilmaradványokat találtunk maguk is ritkaságnak számítanak. A halott lá­ Décsén a 3, 75, 125. és 156. sírban (86. kép 2; dával való lebontásának nyomai viszont más­ 87—89. kép). Teljes ruhaszegély rajzát közölte hol is megmaradtak, a XIV—XVI. századra kel­ Bálint Alajos Csanádapácáról (80. kép),261 és tezhető jelenségek között (Csorvás). kivételesen szép öveket ismerünk a décsei 3. és Külön témakör lehet a kutatásban a fordított 150. számú sírból is. Az előbbiben csontból fa­ tájolású vagy legalábbis a jelentősen elforgatott ragott, az utóbbiban pedig bronzlemezből pré­ sírok kérdése. Elszórt adatok ugyanis azt mu­ selt övdíszek felhasználásával készített öv ma­ 262 tatják, hogy erre nem egyszer hagytak példát kö­ radványai kerültek elő (74-75, 92. kép). zépkori temetések alkalmával. Dobozon a 21. Különleges leleteknek számítanak a temetők­ sír, Csorváson az 5. sír, Décsén pedig a 36. sír ben előkerülő koporsómaradványok. A temetke­ volt éppen fordított tájolású, mint a többi; Me- zési szokásokkal kapcsolatban már említettük az gyer temetőjében a 41. sír, Dobozon az 53. sír, egyes décsei, ládaszerű alkalmatosságokat, de a Szénásegyházán a 7/b. számú sír éppen merő­ hagyományos koporsóformákra ugyancsak van­ leges volt az általános irányra; Décsén pedig nak elszórt adataink. A décsei 45. sír például bi­ több sír tájolása is jelentősen eltért a fő iránytól. zonyítja, hogy egy-egy koporsó - fölülnézetét te­ Décsén a hasra fektetésre, arccal lefelé fordít­ kintve - a láb felőli végén keskenyebb, a váll felé va való eltemetésre szintén előfordult egy példa pedig fokozatosan kiszélesedő is lehetett (65. (170. sír), Szénásegyháza 49. sz. sírjában pedig kép). Egymással párhuzamos oldalú koporsó olyan csontváz került elő, ahol a halott fejét került elő viszont a kétsoproni 25. és 40. sír­ természetellenes tartásban a bal vállra hajlították. ban; az előbbiben a koporsó függőleges met­ Gyermeket váró vagy szülésben meghalt nő szetét is meg lehetett figyelni (83-84. kép). Esze­ sírja került elő Hidason (44. sír), de kicsi gyer­ rint annak teteje a szegycsont fölött 4,5 cm-rel, meknek az idősebbek sírjába való utólagos te­ az alja a lábcsontok alatt 10 cm-rel került elő. A metésére is van példa (Fövenyes 33-34. sír). koporsó alsó lapja 50 cm, fölső lapja 42 cm szé­ A régmúlt idők egyik hétköznapi epizódja les, magassága pedig 25 cm volt úgy, hogy két vált ismertté a kétsoproni temető feltárásakor. hosszanti oldala a koporsó alja és teteje találkozá­ 263 Kiderült ugyanis, hogy a 47. sír halottjának te­ sánál az alsó harmadban kiszélesedett. Egysze­ metésekor a sírásó rátalált az ugyanabban a sír­ rű, négyszögletes láda volt viszont a décsei 156. 264 ban fekvő korábbi, 52. sz. sír halottjának csont­ és a györkei 16. sz. sírban (72. kép; 79. kép l). vázára, s kimozdította — vélhetően kiemelte, s közelebbről szemügyre vette — annak comb­ 259 csontját, de gondosan vissza is helyezte azt. Mi­ Szatmári 1996b. 219. 260 Szatmári 1996a. 57-59, 19-20. ábra. vel azonban antropológiai ismeretei nem voltak, ш Bálint 1939b. XXXI. tábla. 262 Szatmári 1999b. 2« Szatmári 1996b. 216-217, 235, 6. kcp, 238, 9. kép. 258 MRT 10. 77; Szatmári 1996a. 38, 143. j. 264 Szatmári 1996a. 59, 20. ábra; Szatmári 1999b. оsszegze s

ГЛ rendelkezésre álló Békés megyei adat- vészetét elemző és Marosi Ernőnek a magyar s-/\- mennyiség illetve a vizsgálati anyag ösz- falusi templomokkal foglalkozó művét,268 illet­ szessége elegendőnek mutatkozik ahhoz, hogy ve Valter Ilona áttekintését.269 A nyugat-dunán­ egyértelmű legyen: a Délkelet-Alföld e terüle­ túli templomokkal ugyancsak Valter Ilona,270 a tén előforduló középkori egyházépítészet a Baranya megyeiekkel pedig Dercsényi Dezső maga korában szorosan illeszkedett a középko­ foglalkozott behatóan.271 Külön említésre mél­ ri Magyarország más vidékeinek egyházépíté­ tók a Duna-Tisza közén előkerült emlékekkel szetéhez, a templomok építészeti stílusát, mi­ kapcsolatban Szabó Kálmán,272 Balanyi Béla,273 nőségét vagy számát illetően egyaránt. A temp­ Tari Edit" és Gallina Zsolt275 kutatásai, össze­ lomépítés legkorábbi idejét tekintve ugyancsak foglaló munkái. A Felső-Tisza vidék néhány élen járt e vidék a kereszténység elterjedése te­ templomáról Komjáthy Attila,276 a középkori rén, hiszen amíg pl. a dunántúli templomok épí­ Szabolcs megye templomairól Németh Péter,277 tési idejeként általában - bár főként a korábbi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye középkori temp­ szakirodalomban — a XIII. századot határozták lomairól pedig szintén Németh Péter és Szat- meg, addig az alföldi templomok korát nem máriné Mihucz Ildikó munkája278 ad összefog­ egyszer a XI. századig lehetett visszavezetni. laló ismereteket. A Debrecen környéki egyhá­ A Kárpát-medence középkori egyházépítésze­ zas településeket már Zoltai Lajos összegyűj­ tével már sokan, sok helyen, sokféle formában tötte." A Dél-Alföld vonatkozásában külön kell foglalkoztak. A széles kitekintésű, általános te­ megemlíteni Méri István kardoskúti ásatásának matikájú művek mellett egy-egy kisebb vagy na­ feldolgozását,280 valamint a Kollár Tibor szerkesz­ gyobb térségre kiterjedő, összegző jellegű mun­ tette ezredfordulós kötet gazdag kínálatát.281 kára vonatkozóan is több példa említhető. Fon­ tos e tekintetben megemlíteni — a teljesség igé­ nye nélkül - például Mező Andrásnak a magyar helységnevekben megtalálható templomcímek­ 268 Levárdy 1982; Marosi 1975. kel, illetve a középkori Magyarországon előfor­ ™ Valter 1985a. 317-341. 270 Valter 1985b; Valter 2004. duló patrocíniumokkal foglalkozó művét," Sző- 271 Dercsényi 1984. 272 Szabó 1938. nyi Ottó régi magyar templomokat idéző köny­ 273 266 Balanyi 1989. 57-78. vét, Gervers-Molnár Verának a középkori Ma­ 274 Tari 1991. 389-432; Tari 1994-1995. 191-217; Tari 1995; gyarország rotundáit összefoglaló munkáját," Tari 2000. 275 Gallina 1999. Levárdy Ferencnek a magyar templomok mű­ 27(i Komjáthy 1983. 277 Németh 1997. 278 Középkori templomok 2000. 2« Mező 1996; Mező 2003. 2W Zoltai 1925. 2tó Szőnyi 1934. 280 Méri 1964. 267 Gervers-Molnár 1972. 281 A középkori Dél-Alföld 2000. 76 Összegzés

Ide tartozik a jelen kötet előmunkálataiból szü­ latoknak a távoli, kisebb-nagyobb közösségek­ letett két legutóbbi tanulmány is.282 Határain­ hez eljutó helyi adaptációja sokkal jelentősebb kon túli összegző jellegű feldolgozásokat jelen­ és meghatározóbb volt. Ennek részleteit ugyanis tenek például Szénássy Árpád felvidéki,283 Sze­ már az adott hely földrajzi környezete és fő­ keres László délvidéki,284 továbbá Adrian A. ként a helyi lakosság szellemi arculata, minden­ Rusu erdélyi,285 illetve ugyancsak A. A. Rusu és napi szokása határozta meg. Az adott tájegység Georghe Pascu Hurezan Arad megyei mun­ — így az alföldi vidék - egyházépítészetének és kái.286 A középkori erdélyi egyházi építészetről temetőinek jellegzetességét tehát óhatatlanul a legutóbb három tanulmánykötet287 s egy ennél környékben rendelkezésre álló alapozó- és fala- nagyobb területet érintő gyűjteményes kiad­ zóanyag alkalmazása, az épület szükséges, illet­ vány288 is megjelent. ve elegendő alapterületének meghatározása, va­ A szélesebb európai kitekintés mellett azon­ lamint a temetkezési szokások helyi igényeket ban a magyar, azon belül pedig a középkori al­ kielégítő formája jelentette. Első lépésként cé­ földi egyházépítészet meghatározója minden­ lunk így elsősorban a szűkebb tájegység általános képpen az, hogy az uralkodói központoktól tá­ jellegzetességeinek meghatározása lehetett, me­ vol eső, mai szóhasználattal élve vidéki terüle­ lyet az ország eltérő földrajzi környezettel ren­ teken csupán a nagy európai áramlatok királyi, delkező tájegységeivel, esetleg a tágabb európai illetve főúri szűrőkön átesett, időben minden­ példákkal való összehasonlítása követhet majd. képpen jelentős, akár néhány évszázados ké­ A munka során összeállított, s az összehasonlí­ séssel megérkező, végletekig leegyszerűsített le­ tó vizsgálatok alapjául szolgáló kataszter jól csapódása volt a jellemző. Helyben, egy-egy szű­ tükrözi a rendelkezésre álló adatok bőségét. kebb földrajzi területen tehát az adott környe­ Ennek legfontosabb szempontok szerinti cso­ zethez való alkalmazkodás, a nagy európai áram­ portosítását az alábbi táblázat foglalja össze.

282 Szatmári 2004c; Szatmári 2005. 283 Szénássy 2002; Szénássy 2003. 284 Szekeres 1983. 285 Rusu 1997. 286 Rusu-Hurezan 2000. 287 Arhitectura 1999; Arhitectura 2002; Arhitectura 2004. 288 Dicűonarul 2000. Békés megye középkori templomai пп

Pontos Régészeti Okleveles !Egyéb A mai ; >1 : Címszó l Bizony­ helye ma is adat vagy adat vagy \ adat 1 templom helyén | | (monostor, templom, kápolna) \ talan ismert lelőhely jelölii tteveje/oß\\ jelöli \ vagy kötelében ! 1. j!Ajtós J + V: + 2. Alabián || + + J 3. Apáca + li 4. Apácaegyháza + +" li J; 5. jApáti (• + + : + í 6. Bagyusegyház + + || 7. J Bakadegyház + Г" + I 8. Baktornya + : ' "•• L " +" 1 " f 9. Balkány : +3 - - + 1 10. Bánhegyes \, + | i + 11. (Bánkút, Rózsa-major г -нп"~*~ ; I J . 12. Ji Basarág + II + I 13. ;Batonya(egyháza) | ; | + | 14. jBattonya, Hármashatárhalom | + " V ï 15. Békés, plébániatemplom |; 1 + í + II. + 16. 1 Békés, Mária kápolna j; f ! ± 1 "1 17. J Békés, Szent Pál kápolna + |: r 18. I Békéscsaba 43. lelőhely ^±^J^±^ J 19. J Békéssámson, Cigánd 1 " + j 20. Benedekegyháza |; + 21. Bercsényegyháza |i Г + ' | + + 22. Berényl. + ! ï + i j j ! 23. jBerény II. |j J; г + f J + + 24. Boldogfalva |l . I. L^JLJL " 1 25. Bozosegyháza |i + 1 + Il 26. Bölcsi 3 + ; + + 1 |~~ i : 27. jlBucsa + + + ' ' 1 28. | Bucsa 18. lelőhely + + I ] 29. Buzérhegyesegyház j; + + 30. Céklásegyház j + II + 1! 31. Csaba + 4- í • •••• 32. j Csabacsüd j + + J + 1 33. J Csákóhegyes + + + Il 1 34. j Csanádapáca + : Ji J + 35. Csapegyház | г ~+ IÍ '"" + "' '"" '"""'"" """" " "" """JF~ 36. Csatár |; + i + i 37. (iCsejt ji г If + i + î 1 „Ji 38. Csépány + ~+~T i 39. jjCsolt, monostor ji i + 1: ^ + 78 Összegzés

V onto s 1 Régészeti Okleveles j Egyéb A mai Címszó Bizony­ helye ma is adat vagy j adat vagy !adat \ templom helyén 1 (monostor, templom, kápolna) talan ismert ] lelőhely jelöli neve jelöli |!jelöli vagy kötelében i ' 40. j Csolt, plébániatemplom "+ i ! +J_! 41. J Csorvás + + + j 42. î Csudabala + + + 1 43. ||Dámfok + J: ... " 'Hí + 44. ÍDécse : ±1 + ~+Hí ; 45. j Dévaványa 48. lelőhely :" +Г + 46. j Diter + i + + ~|| 47. Doboz(Alsó) С ._ !• „ . J 48. ! Doboz(Felső) г"~ I + + ji • ' " """~ " 49. j Dornbegyház + " J + . " + \: 50. J Dombiratos, Dombi-dűlő + I + ! HU: •""'"" + " """"" {Г 51. jïÉcs + li J 52. j Ecsegfalva 1. lelőhely + + 53. j Edeles + + + 1 Г 1 54. [Egei. + + 55. Ege II. • + 1 + ^ + l? J 56. |?Elek ^_ + ' j + J 57. Endrőd + +_J + | 58. | Endrőd 6. lelőhely + p + г —-|Г ~— J 59. jíEperjes ....,, ...... ! _ r~"l í 3 60. jí Fábiánvára/Györgyháza ' '+"" "'" + [ZIZ1 1 61. J Fancsika + "* 1 + . + 1 . _ ... : 62. j Fás + 1 + 63. líFáv '"' ' + T " " + 64. | Fazekas egyház I. * + + II s \ 65. | Fazekasegyház II. + • IT + II ~~ i 66J Fecskés • 1 H 67. Fejéregyház + 1 \ + ]' 68. j Félhalom + :!,... + + 1! ! : Г.... 69. j Földvár | + ] " + i |í 70. j Fövenyes + + + ): 71. j Füregyház J + + J JJZ^j Gádoros + |; + D J 73. j Gádoros, Erparti-tanyák Г""+ T + ! ; ír J 74. |] Gellértegyháza " + + 1! 1 75. |j Gerendás + |: + | 76. (Gerendás,Albert-hegy í + ! lí "+"1 J; 77. | Gerendás, Egyház-tanya i *|j ~ + 1 78. J Gerla, monostor : + ' £ + + i Békés megye középkori templomai 79

Pontos j Régészeti Okleveles Egyéb Л таг -1 Címszó bizony­ helye ma is adat vagy adat vagy adat templom helyén (monostor, templom, kápolna) talan 3 ismert J lelőhely jelöli nevejelöli jelöli vag^ kötelében : 79. Gerla, ferences kolostor + + ; . 80. G с da, plébániatemplom + l! i 81. Gerla 28. lelőhely . + | + 82. Geszt + ' + | + : + 83. J Gján(Köte-) i + + г **"*"*"*" 1 ; ; 84. Gyán(Mező-) + + 1 + : 85. | Gyarak(Mező-) |; + + + г ~" "~ | : 86. Gyarmat(Füzes-) + + + i + 87j;Gyoma + + |; + + _j 88. Gyoma 245. lelőhely Í^^J . 89. Györké + + ! + ! 1 90. j Gyula, monostor ; + z i —.A 91. С ] vula, plébániatemplom + 1 + 1 + ^ i 92. Gyula, ferences rendház + + + i 93. i Gyula, beginák háza + j + i • 94. J! Gyula, Szent Elek kápolna ! + j_ 95. \i Gyula, Szent Miklós kápolna •"'|Г~+~ 96. j Gyula, Szent Móric kápolna : |i + : J 97. j Gyula, várkápolna |j + "+ г + + ~| 98. JGyula, Szeregyháza + + 99. Gyula 144. lelőhely + + i !" J _... J . 100. Gyula 258. lelőhely : + + 1 ;" J lOl.-Gvúr i + 1 J 102. Halásztelek + + _J + ! • J 103. ! Hallosegyház + ! + ! 1 \Ш | Harang : + : ^J ^ j ]] 105. Harsány(Kis-) + + + r~ 1 106. j Harsány (Nagy-) + "+ 1 107.|Hén 1 '. : + |i + J 108.. Hidas f ' """"""* + + _J f J 109. pHimesegyház + ; ' f + 1110. J Homokegyház | + + . ; 111. (;Hunya 12. lelőhely + + 112.! Iratos + J + ~ ... 113.J Iráz : ' ~]Г + |! + 114. j Jánosegyháza "+"~ J ; i + j 115.|Káka : + I +" j ~H 116. Kamut + + f + 1 117. Kamut 27. lelőhely r— + '"+_!_ _J 80 Összegzés

Pontos 1 Régészeti Okleveles 1 Egyéb Л mai Л Címszó Bizony­ helye ma is j adat vagy adat vagy adat , templom heljén (monostor, templom, kápolna) talan 1 ismert |: lelőhely jelöli neve jelöli jelöli \ vagy kötelében <-> 118. (Kamut 120. lelőhely | + + 119. у Kardoskút, Barackos |; '"'11 + L_ J' 120. ||Kardoskút, Hatablaki kápolna |j + + 121. Károly 1 ]i 1 + + 122. j Kaszaper + + + _ li 123. Kerekegyház I. 1 + Г + "f"' V2AÁ Kerekegyház II. + Г ' "l + ! + T 125. Kereki + |; + + 126. Kereszttelke + + 127.| Keresztúri. | + \ + 1 128.| Keresztúri! ••• :! "• • - + + 129. Kérsziget jj JJj + + 130. | Keszi(egyház) 1 + + 131. Kétegyház 1 "" '"" "+""" 132.|:Kétkupa 1 + 1 ! + 133.1 Kétsopron + + + \ J 134.) Kevermes r ; -- т-+-3—+ - 135. Kígyós 1 + S| 136. Kinged + | + 137. | Komlós |; + |; + T \ 138. | Kondoros 1 + + 139. J Kopáncs j + + L + 1 J ííiö.líkót í + : + ]: i + 1! 141.) Kovácsháza ' " + 1 ' + 3 l 142.) Kőegyház + + li 143. | Kunágota + r j ÍJ + ]| 11 " 144. Kunágota, Biserica + ]i + |l 145. Kutas + 146. Lábasegyház + + ÍZ Ji J : 1 ' " •• ír™ ' ~ 147. Lőkösháza + ' I 1: + i 148. ! Mágor : 1 + 149. [Magyarbánhegyes, Tanya 19. |: + J J 150. j Mátéháza .... 1 ... + 1 151.) Medgyesegyháza, Dankó-tanyaj + + 152. Medgyesegyháza, kunágotai f.út j + j + 153.|Megyer(Bél-) || + |j + + + + 154. Megyer(Mező-) ^—— 155. Meggyesegyház i ~ "1: li ~~1 156. J Méhkerék, Sápi-legelő + || + || Békés megye középkori templomai 81

Г """ " ' |j Pontos Kégés^eti j Okleveles ; Egyéb Л mai : Címszó Bizony­ helye ma is adat vagy adat vagy adat j templom helyén 1 (monostor, templom, kápolna) talan ismert : lelőhely jelöli neve jelöli jelöli vagy kötelében 157. Miklóslaka |j i + + 158. Mogyoró segyház J + 159. Murony :" +"""" + + 160. Nadány j; + + + + 161. Nagyszénás 2. lelőhely + + 162. | Németi + • + 1 163. Okány + + 164. Orosháza + 165. (Orosháza, Bónum + 166. [ Orosháza, Mécses-domb Г ; ' "+""" 167. J Orosháza, Monor í""~ + : 168. Ölyved |; + ! + , J fíóSL' Örménykút 110. lelőhely + Ii г ' lí ~~ ' " j 170. Ösvény г """""+ + + | 171. Otszögűegyház + L^^LJÍ 172.1 Panasz (Mező-) |! + + 173.1 Pázmány j + + 174.|Peterd ) + + + ;175.|;Peterd(Körös-) ._ +

176. ! Pitvarosegyház + • + Hl J 177. Póhalom + + + 1 !178. Pusztaföldvár, Nagytatársánc + í H J 179. | Pusztakondoros + ; ~JIZ 180. Püski J; . +. ,' + 181. Rotyma + + + 182. Sámson || ' ' + 183J Sándoregyház + • +*" + J 184. Sarkad |; + + + + 185. Sarkadkeresztúr 5. lelőhely + + 1 186. ! Sekrestyésegyháza + + J 187.|Sikkony |j . " "" 1 + J . J 188. | Sima I. |j + + + 189.|;SimaII. || : + + 190.1 Sóstóegyháza - + + s 191.|-Szarvas L + 1! 192. |:Szarvas 87. lelőhely |s + + _™^ 193. Szeghalom | + i + + • + + 194. |: Szeghalom 15. lelőhely + + 195. (Szeghalom 33. lelőhely T + ! Il 82 Összegzés

Pontos Régészeti Okleveles Egyéb A mai ! ,1 Címszó Bizony­ helye ma is 1 adat vagy adat vagy adat templom helyén (monostor, templom, kápolna) talan 3 ismert j lelőhely jelöli nevejelöli t jelöli vagy kötelében 196. Szeghalom 168. lelőhely + v ï 197. | Székegyház + íi + 1: _ ^ 198. Szénásegyház i : +" i ~+ ~ + 199. Szentalbert + •: "" """""" i + [200J j Szentandrás + + + + 201.'S/embenedek + + + 202. J Szentetornya + | + I: 203. j Szentetornya, Eötvös-major + : 204. |; Szentgyörgyegyháza + + 205.J Szent)ános + + ~T 206. | Szentmargitegyháza + | + J i 207. pSzentmihályegyháza I. i + + + | /entmihályegyháza II ' 1 + ! - +'~ + 209. Szentmiklós (Mező-) + j + T 210. j Szentmóric : +"• J _ ^ ] ^±_J "•""'! "'•'••• \" ' 211. | Szilasegyház ! _ J 1: _ . + J 212. j Szőlős + + 213.j;Tarcsa + + + + 214. Téglás ~ + + + j 215. jjTégláshalom + + 216. pTompaegyház 1: T "11 + |. 217. Torda ! |, + + 1 218., Tölgy J"' J "+' J 219. Ugra, monostor 1 ? : + li : 220. Ugra, plébániatemplom l l + + J 221. J=Ugra(Egyházas-, Kis-, Sztjános-) Jj + + + J 222. Újkígyós 45. lelőhely || + + 223. f Újkígyós 228. lelőhely J + J ~+"X X "3 224. | Ványa 1 + + |i + |i + 225. J Várategyház + J J_ + J 226. ' Vári J + 227. Varsányegyház 1 + 228.| Vátyon * ~~1 tJ 1 229. | Verebes + II + | 230. [Veresegyház I. ' Г " + 231. [] Veresegyház II. \ '"+ ' 1 1 + : 1232. j Veresegyház III. + 'i + li 1233. JíVeresegyház IV. + i: |Г + [ 234. Vésze + + || Békés megye középkori templomai 83 " ~ "" ' ' " -n. Pontos Régészeti j Okleveles Egyéb A mai 1 Címszó £>Щ0Щ- i . , , helye ma is adat vagy ] adat vagy adat templom helyén (monostor, templom, kápolna) talán j . 3 ismert lelőhely jelöli | neve jelöli jelöli vagy kötelében 235. Vésztő + j '+'*' + + 236. Vizesmonostor + + 1; + 237. Zsadány |: + J' + ; + + Összes: 1 58 104 | 166 | 161 15 14

Az adatok összegyűjtéséből és értékeléséből ki­ Ezek mellett feltétlenül számolni kell azok­ derült, hogy a magyar művelődéstörténetben kal az okleveles adatok alapján egyértelműen je­ oly nagy szerepet játszó középkori egyházak lentősnek mondható középkori településekkel közül vidékünkön igen sokat kutattak — ásatások­ is, amelyek nem lehettek meg saját templom kal is —, de ezeknek a száma csupán töredéke le­ nélkül, viszont amely templomokra ma már sem het a megye területén egykor létezett egyházak tel­ okleveles adatok, sem régészeti megfigyelések jes számának. nem utalnak (pl. Csarna,289 Fejérem,290 Gyanté,291 A kataszterben szereplő 237 címszó közül a Негра,292 Kakucs,293 Nagytelek,294 Nyék,295 Oly,296 legszigorúbb mérlegeléssel 58 mondható vala­ Ősi,297 Pél,298 Simonkerék,299 Szánna,300 Var- milyen ok miatt bizonytalannak (pl. a templom sány,301 stb.). A még fel nem derített templom­ illetve egyház helye nem biztos, hogy a mai helyekkel együtt természetszerűleg ezek a fal­ megye területére esik; az épületre csak közve­ vak sem kerülhettek be az alábbiak szerint ösz- tett adatok utalnak; vagy nem egyértelmű egy- szeállított kataszterbe. egy hellyel kapcsolatban a templomok száma, Ugyanakkor olyan esetekkel is számolnunk stb.). A kataszter szerint így Békés megye mai kell, amikor a középkori település okleveles ada­ területén legkevesebb 179 - egyértelmű ada­ tokkal rendelkezik, de templom említése nélkül tokkal bizonyítható - középkori egyház mutat­ (pl. Sáp302), viszont a régészeti topográfia felde­ ható ki, közülük pedig 104-nek a pontos helyét rített olyan templomhelyet, amelynek középko­ is ismerjük. ri faluval való végleges és biztos azonosítása A 237 címszó közül 41-et csak régészeti le­ meg varat magara (Méhkerék, Sápi-legelő*")- lőhely neve jelöl, a többit viszont középkori A megye területére eső középkori egyházak említésekben szereplő falvak nevével lehet számát tehát a fölmerülő bizonytalansági té­ azonosítani. Mindössze 41 esetben lehet tehát nyezők figyelembevétele után legalább 200-ra csak átfedés a régészeti terepjárásokon talált templomhelyek és a középkori oklevelekben 289 MRT 10. 62-63. említett, de ma még helyileg esetleg azonosítat­ 290 MRT 10. 445-446. lan vagy azonosíthatatlan falunevek között. Fi­ 291 Jakó 1940. 247; MRT IV/4. Mezőgyán 16. lelőhely. 292 Jakó 1940.257-258. gyelembe kell azonban venni, hogy a 41 régé­ 293 Körös-Tisza-Mams-köz 145-146. szeti lelőhely között is számos olyan - főként 294 MRT 10. 389-390. még az Árpád-kor folyamán elpusztult - falu 295 Jakó 1940. 307. 296 Jakó 1940. 309. templomának helye szerepel, amelyeknek biz­ 297 Jakó 1940. 314. tosan nincs okleveles említése. A régészeti to­ 298 Bvmt II. 194-195. pográfia által eddig nem érintett területeken 299 Jakó 1940. 338; MRT IV/4. Újszalonta 9. lelőhely. 300 Bvmt II. 285; MRT IV/4. Gyula 507. lelőhely. (Battonya illetve Mezőkovácsháza térségében), 301 Jakó 1940. 377-378; MRT IV/4. Sarkadkeresztúr 33. le­ s Orosháza környékén is előkerülhet még kb. lőhely. 302 15-20, eddig ismeretlen templomhely. Jakó 1940. 334-335. 303 MRT IV/4. Méhkerék 51. lelőhely. 84 Összegzés becsülhetjük. Az összesítés, ha nem is eredmé­ sára. (A Csolt-monostorral kapcsolatban kettőt nyezett végleges és pontos számot, egyes vi­ említettek.) Szűz Mária tisztelete 9, Szent Mik­ szonyításokhoz mégis jó támpontot nyújt. lósé 7, Szent György és Szent Mihályé 4-4 eset­ A kataszter címszavai által jelzett 237 egy­ ben mutatható ki, a többieknél e szám mindösz- ház közül 166 régészeti lelőhely vagy régészeti sze kettő vagy egy: Mindenszentek 2, Szent adat, 161 pedig okleveles adat vagy neve által Márton 2, Szent András 2, a Szent Kereszt 2, jelölt. A két csoport között természetesen átfe­ Szent János 2 egyháznál mutatható ki; Szent Al­ dések vannak. 15 templomra egyéb adat utal. bert, Szent Benedek, Szent Elek, Szent Gellért, 14 azoknak a középkori templomoknak a szá­ Szent Jakab, Szent Lőrinc, Szent Margit, Szent ma, amelyeknek közvetlenül a helyén vagy an­ Móric, Szent Pál, Szent Péter illetve az Aposto­ nak közelében áll a mai templom is. lok és a Szent Lélek tiszteletére pedig egy-egy Az összesítés térképen való ábrázolása szin­ épületet szenteltek. Ebből úgy tűnik, hogy Szűz tén tükrözi a számtalan bizonytalansági ténye­ Mária tisztelete után elsősorban a bizánci típu­ zőt, mégis jó alapot szolgáltat arra, hogy idővel sú szentek voltak a legnépszerűbbek az ide eső a most kisebb-nagyobb pontossággal térképen középkori településeken. Bizonytalan adatok is elhelyezhető templomok száma ugyanezen, szólnak még két Szent Imre, egy Szent Ágota, vagy más alaptérképen bővíthető legyen (95. kép egy Szent Kereszt, egy Szent Margit és egy — térképmelléklet). Szent Móric tiszteletére emelt épületről. Az összeszámolt egyházas helyek közül biz­ tos történeti adatunk van 45-nek 21 -féle patrónu-

Békés megyei középkori egyházas helyek ismert patrónusai

1. Apáti | Szent Miklós 1415 2. Bjisarág^ Szent Imre 1360 | 3. В éké s/kápolna Szűz Mária 1429 | i 4. : Békés/kápolna Szent Pál 1526 | : "5. Boldogfalva Szűz Mária ! 1510 (nevéből) 6. Bölcsi Szent György 1329 . 7. ' Csolt/monostor Mindenszentek 1357 Szűz Mária kőfeliratból (III. periódus) 8. Edeles Szent Márton 1357 9. Ege Szűz Mária 1518 10. Fancsika Szent Lőrinc 1448 11. Gellértegyház Szent Gellért 1456 (nevéből) :12. Gerla/plébánia Szent Miklós Г "Ï383 13. 1 Gyán(Köte-) Szent András "1 1229 14. Gyoma | Mindenszentek 1412 15. Györgyháza Szent György^ 1391 (nevéből) | 16. Gyula/plébánia Szűz Mária 1398 :17. "" Gyula/ferences Szűz Mária 1452" ' 18. Gyula/kápolna Szent Elek 1 ~1523 Békés megye középkori templomai 85

; i9. | Gyula/kápolna Szent Miklós 1526 |: !20. ! Gyula/kápolna Szent Móric ! 1520 |; F2Ï". Gyula/kápolna Apostolok 1445 ;22. Gyúr^ Szent Márton 1295 23. Hén Szent Miklós 1297 24. Iráz Szűz Mária 1430 | 25. Kamut Szent Margit 1517 |s 26. Károly Szent Péter 1326 127. Kereszttelke Szent Kereszt 1525 (nevéből) 28. Keresztúr I. Szent Kereszt 1403 "(nevéből) (29. Keresztúr II. Szent Kereszt 1333 (nevéből) 30. Kunágota Szent Ágota 1461 (nevebői) 31. Mágor Szendétek _ Z>28 __ Iji 32. Murony Szent Miklós 1295 ;33. Ösvény Szent Mihály ТзоГ 34. Pázmány Szent György 1413 : 35. Püski Szűz Mária 1406 36. Szentalbert Szent Albert 1418 (nevéből) | 37. Szentandrás Szent András 1297 (nevéből) 38. Szentbenedek Szent Benedek 1403 (nevéből) 39. i Szentgyörgyegyháza Szent György 1214 (nevéből) 40. Szentjános SzentJános 1418 (nevéből) \> 41. Szentmargitegyháza Szent Margit 1454 (nevéből) 42. Szentmihályegyháza I. Szent Mihály^ 1321 (nevéből) ! 43. Szentmihályegyháza II. Szent Mihály 1454 (nevéből) !44. Szentmiklós (Mező-) Szent Miklós 1461 (nevéből) | ;45. Szentmóric Szent Móric 1403 (nevéből) 46. Szilasegyháza Szent Imre 1274 47. Ugra/monostor Szűz Mária 1235 48. ; Ugra/plébánia Szeotjakab —1329' 49. Ugra(Egyházas-) SzentJános 1429 (nevéből) 50. Vizesmonostor Szent Miklós 1506 1 51. Zsadány Szent Mihály 1430 | Békés megyei középkori egyházak patrónusainak megoszlása

Biztos adatok:

Szűz Mária (9) 1. Békés/kápolna 2. Boldogfalva 3. Csolt/monostor \ 4. Ege 5. Gyula/plébánia 6. Gyula/ferences 7. Iráz 8. Püski ; 9. Ugra/monostor \ Szent Miklós (7) 1. Apáti 2. Gerla/plébánia 3. Gyula/kápolna 4. Hén 5. Murony 6. Szentmiklós 7. Vizesmonostor Szent György (4) 1. Bölcsi 2. Györgyháza j 3. Pázmány 4. Szentgyörgyegyház | Szent Mihály (4) 1. Ösvény 2. Szentmihályegyháza I. 3. Szentmihályegyháza II. 4. Zsadány 1 Mindenszentek (2) 1. Csolt/monostor 2. Gyoma '' Szent Márton (2) 1. Edeles 2. Gyúr Szent András (2) 1. Gyán(Köte-) | 2. Szentandrás Szent Kereszt (2) i 1. Keresztúr I. J ; 2. Keresztúr II. j Szent János (2) hl. Szentjános j! 2. Ugra(Egyházas-) Szent Albert (1) j ; Szentalbert Szent Benedek (1) 11 Szentbenedek ! Szent Elek (1) | ; Gyula/kápolna Szent Gellért (1) |i Gellértegyháza

Szent Jakab (1) |; Ugra/plébánia | Szent Lőrinc (1) j; Fancsika || Szent Margit (1) j: Kamut I Szent Móric (1) ( i Gyula/kápolna Békés megye középkori templomai

' Szent Pál (1) J Békés/kápolna Szent Péter (1) | Károly 1 Apostolok (1) | Gyula/kápolna Szentlélek (1) | Mágor

Bizonytalan adatok:

; Szent Imre (2?) | 1. Basarág 2. Szilasegyház Szent Ágota (1?) Kunágota S Szent Kereszt (1?) Keresztteleke í ! Szent Margit (1?) Szentmargitegyháza Szent Móric (1?) Szentmóric |

Az összeszámolt, s listába szedett Békés megbízható alaprajzát. Összesen tehát a mai megyei egyházak közül 52 mellett volt ez ideig Békés megye területéről mintegy 41 középkori ásatás, de nem mindegyik esetben tárták fel az egyház alaprajzával számolhatunk, viszont ket­ épületet. Előfordult, hogy csak a templom kö­ tő még közöletlen, így jelenleg csak 39 alaprajz rüli temető sírjai kerültek elő, vagy rátaláltak a bemutatására van lehetőség (1—43. kép). templom alapozására is, de annak teljes feltárásá­ Területi megoszlás szerint a 41 épület közül ra már nem volt lehetőség. Orosháza környékére 10, Szeghalom vidékére Békés megyében — nem számítva azokat az 3,305 Szarvas térségére 4,306 a Békéshez és Bé­ ásatásokat (pl. Fecskés; Gyula-Szabadka; Kever- késcsabához tartozó területre 8,307 Gyula és Sar­ mes, Barta-halom; Dombegyház, Balku-domb; kad körzetére 10,308 Mezőkovácsháza és Batto- Medgyesegyháza 1. lelőhely), amelyek templom nya tájára pedig 6 esik.309 körüli temetőket, sőt templomhelyeket vagy A 41 alaprajzból 1 I-nél érzékelhető egyér­ templomalapokat is érintettek, de a templom telműen, hogy velük kapcsolatban hitelesítő alaprajzának kis részletét sem sikerült megálla­ ásatásra lenne szükség.31 A maradék 30 temp­ pítani - a rendelkezésre álló adatok alapján a lomból kettő monostor (a csolti és a gerlai), egy legnagyobb számot feltételezve eddig vélhető­ pedig várkápolna (a gyulai). Az átlagosnak ve­ en 35 falusi templomhelyen készült tejes vagy hető falusi plébániatemplomok összehasonlítá- teljesnek vélt, illetve jellegzetes részleteket tar­ talmazó alaprajz. Közülük jelenleg 33 hozzá­ 304 Apácaegyháza, Békéssámson, Csorvás, Gádoros, Gellért­ férhető (1-37. kép), kettő pedig - feltételezve, egyháza, Kardoskút, Nagyszénás 2. lelőhely, Pusztaföld­ vár, Szénásegyház, Szőlős. hogy feltárásuk közben alaprajz készült — még 305 Peterd, Biharugra, Csolt-monostor. továbbra is közöletlen (Battonya-Hármashatár- 306 Bercsényegyháza, Csabacsüd, Décse, Endrőd 6. lelőhely. 307 halom; Méhkerék, Sápi-legelő). A falusi temp­ Felsődoboz, Gerlamonostora, Hidas, Kamut 27. és 120. lelőhely, Kétsopron, Mezőmegyer, Murony. lomok mellett ismerjük még négy nemzetségi 308 Fövenyes; Györké; Gyula, ferences rendház; Gyula, plébá­ monostor — Csolt-monostor (38. kép), Gerlamo- niatemplom; Gyula, várkápolna; Gyula-Szer egyház a; Gyu­ la, 144. lelőhely; Méhkerék, Sápi-legelő; Sarkadkeresztúr 5. nostora (39. kép), Gyulamonostora (40. kép) és lelőhely; Szentbenedek. Ugramonostora (41. kép) -, egy várkápolna - 309 Bánkút, Rózsa-major; Battonya, Hármashatárhalom; Ka­ Gyula (42. kép) -, valamint egy szerzetesi rend­ szaper; Kopáncs; Kovácsháza; Vizesmonostor. 310 Apácaegyháza; Békéssámson, Cigánd; Gellértegyháza; Györ­ ház - Gyula, ferences templom és kolostor (43. ké; Gyula, ferences rendház; Kaszaper; Kopáncs; Kovács­ kép) - pontos helyét illetve többé-kevésbé háza; Pusztaföldvár; Szőlős; Ugramonostora. Összegzés 88 sa szempontjából ezeken kívül két közöletlen tó, hogy a bencéseké volt, *" a többiről csak ta­ templom mellett (Battonya-Hármashatárhalom; lálgatni lehet, melyik rendhez tartozott. Mind­ Méhkerék, Sápi-legelő) a gyulai Török-zugban egyik monostorral kapcsolatban felmerül a kér­ feltárt templomot is ki kell emelni a sorból, hi­ dés, hogy a mellettük lévő falvak lakóinak szen ennek azonosítása (monostor vagy plébá­ volt-e különálló plébániatemploma, illetve, hogy niatemplom) egyelőre meglehetősen problémás. vajon a monostort használták-e ők is. Egyedül A rendelkezésre álló adatok szerint tehát biz­ az ugrainál feltételezhető, hogy a különálló plé­ tonságos összehasonlításra mindössze 24 falusi bániatemplom megvolt,325 a többinél viszont tel­ egyház alkalmas. jes a bizonytalanság. A fenti tényezők figyelembe vétele mellett A nemzetségi monostorok mellett a megyé­ az alábbi összefoglaló megállapításokra van le­ ben még két s^er^etesi rendhá^ létezett. Mindket­ hetőség. tőben a ferences rend obszerváns ágának kép­ A megye területén kétségtelenül nemzetségi viselői laktak. Az egyiket a XV. század első fe­ monostor állt a vésztői Mágori-dombon312 és Ger- lében újonnan építették Gyulán; ennek marad­ lán313 - mindkettő a Csolt-nemzetségé volt, s ványait az 1930-as években föltárták.326 A má­ létüket ásatás is igazolta —, de történeti adatok sik Gerlán működött az 1530-as években. Itt utalnak még gyulai,31 ugrai,315 vizesi1б és tor- valószínűleg a korábbi nemzetségi monostort dai317 monostorra is. A gyulairól mindössze két vették igénybe. A gerlai kolostor területén ása- közvetett adat szól, így helye, illetve a Török­ i 3?7 tas meg nem volt. zugban feltárt egyházzal való azonosítása kissé 318 A kolostorhoz tartozó épületeket a csolti mo­ bizonytalan. Az ugratnak a helyét ismerjük, nostornál és a gyulai ferences rendháznál a középkori említései vannak, de régészetileg még 319 templom déli oldalán építették fel, a gerlai mo­ nem kutatott. A Dombegyháza vizesi határ­ nostornál illetve rendháznál pedig csak az északi részén föltárt templom alaprajza egyértelműen 320 oldalon lehettek. Ez utóbbit azonban régészeti falusi plébániatemplomra utal, a tordai mo­ kutatás még nem érintette. A gyulai Törökzug­ nostor okleveles említéseiről pedig nem lehet biz­ ban előkerült — esetleg Gyulamonostorával azo­ tosan eldönteni, hogy a Szeghalom melletti Tor- 321 nosítható — legkésőbbi templomépület falai mel­ dára vagy a Bihar megyeire vonatkoznak-e. Az lett csak az északi oldalon kerültek elő támpillé­ építtető nemzetséget csak a csolti és a gerlai ese­ rek, viszont a déli oldalon a támpillérek hiánya tében ismerjük (Csolt),'" az ugrainál csak sejt­ 323 ellenére sem kerültek elő olyan, a templomhoz hetjük (Barsa). Egyedül a gerlairól gyanítha- közvetlenül csatlakozó épületek, amelyek esetleg kolostor létére utalnának. 311 Bánkút; Bercsényegyháza; Csabacsüd; Csorvás; Décsc; End- Kápolnák csak a két legjelentősebb települé­ rőd 6. lelőhely; Felsődoboz; Fövenyes; Gádoros; Gyula, Szeregyháza; Gyula 144. lelőhely; Hidas; Kamut 27. lelőhely; sen voltak: Békésen kettő (Mária és Szent Pál ká­ Kamut 120. lelőhely; Kardoskút, Hatablaki kápolna; Két- polna),'" Gyulán pedig négy (Szent Elek, Szent sopron; Mczőmcgyer; Murony; Nagyszénás 2. lelőhely; Pe- Miklós, Szent Móric kápolna és az Apostolok terd; Sarkadkeresztúr 5. lelőhely; Szénásegyház; Szentbe­ 329 nedek; Vizesmonostor. tiszteletére felszentelt, várban lévő kápolna). 312 Cs I. 649; Györffy 1987. 504. Közülük azonban csak a gyulai várkápolnát si­ 313 Györffy 1987. 507. 314 Cs I. 647. került eddig pontosan helyhez kötni. 315 Cs I. 627; Györffy 1987. 679. 316 Cs 1.781. 324 Jankovich 1991. 183,190. 317 Györffy 1987. 514-515. 525 Györffy 1987. 679. 318 Jankovich 1982. 423-425. 32(1 Szatmári 1994a. 409-435. 319 MRT 6. 25-26. Az alaprajz közölve uo. 25, 1. kép. 327 Haan 1870. 66; Krisztik 1891. 77-80; Jankovich 1991. 320 juhász 1974. 183, 185-186. 183, 190; Dávid 1991. 230-231. 321 Györffy 1987. 514-515. 32« Bvmt II. 30; GyO 82; MRT 10. 47. 322 Cs I. 649; Györffy 1987. 504, 507. 329 Bvmt II. 146; Avmt 350; Schcrer 1938. 167; GyO 14, 82. 323 Györffy 1987. 679. 330 Parádil966. 146-148. Békés megye középkori templomai 89 Az adatgyűjtés eddigi eredményei szerint a sok során. Ezeknek a templommaradványok­ mai Békés megye határain belül a középkor fo­ nak a száma is bizonyítja, hogy vidékünkön eb­ lyamán legalább kétszáz egyházi épület létezett, ben az időben legalább olyan mennyiségben épí­ de ehhez hozzá kell tenni azt, hogy a megye tettek falusi templomot, mint az ország más ré­ déli felét eddig lényegében nem érintő régészeti szein. Az Alföldön azonban e templomok szin­ topográfia még jelentős számban deríthet föl te maradéktalanul elpusztultak az évszázadok további elpusztult középkori templomhelyeket. viharaiban, s jó esetben is csak az alapjaikat le­ A Békés megyében összesen kétszáznál is het megtalálni. biztosan többre becsülhető középkori egyháznak Az Árpád-korban a falusi templomok — a ro- vélhetően több mint 90%-a falusi plébániatemp­ tundák mellett — egyhajós épületek voltak, a kele­ lom lehetett. A kutatás jelenlegi szakaszában ti oldalon elhelyezkedő félköríves, négyszögletes rendelkezésre álló, régebbi és újabb, illetve ki­ vagy patkóíves szentéllyel. Hosszuk 10-15 mé­ sebb és nagyobb régészeti feltárás eredményeit ter, szélességük 6—8 méter körül mozgott. Bejá­ összegző alaprajzok és megfigyelések azonban — ratuk a nyugati vagy a déli oldalon helyezkedett mint az előbbiekben láttuk — csak 33 falusi plé­ el, ablakai pedig csak a déli vagy a keleti oldalon bániatemplomra vonatkoznak. Közülük 9 ese­ lehettek. A megye területén eddig feltárt Árpád­ tében egyértelmű, hogy helyükön — a korai ásatá­ kori templomok közül azonban egyiknek sem si módszerek vagy az alaprajzi ellentmondások volt tornya. (A Kardoskút, Hatablaki kápolna le­ miatt - hitelesítő ásatásra lenne szükség (Apáca­ lőhelyen feltárt, a templom nyugati homlokfalá­ egyház, Békéssámson, Gellértegyháza, Györké, hoz csatlakozó négyszögletes alapozást az ásató Kaszaper, Kopáncs, Kovácsháza, Pusztaföld­ szerint is csak fenntartással tekinthetjük torony vár, Szőlős). Összehasonlításra tehát mindösz- alapozásának,331 ugyanakkor a megye területén sze 24 falusi templom alkalmas. (Az ásatok előfordul a Baktornya, Szentetornya helynév szerinti belső arányok azonban meglehetősen is.) Előkerült viszont körtemplom (Fövenyes), kedvezőtlenül alakultak: a 24 templomból Méri amelynek korabeli jellegzetes formájára a ma is István, Kovalovszki Júlia, Jankovich Dénes és használatos „Kerekegyháza" hely- vagy határnév Rózsa Zoltán egyet-egyet — összesen négyet —, utal. Juhász Irén pedig kettőt tárt fel, míg 18 temp­ Néhány Békés megyei templomnál (Décsén, lom feltárása saját ásatáshoz köthető. Az ará­ Kardoskúton, Kamuton, Nagyszénáson, Sarkad­ nyosabb megosztás kétségtelenül szerencsésebb keresztúron) a nyugati zárófal belső oldalán lett volna, hisz a szélesebb alapokon nyugvó megépített karzatra utaló alapozás maradványai megállapítások nyilvánvalóan megbízhatóbb kép kerültek elő. Elhelyezkedésüket tekintve mind­ megrajzolását tennék lehetővé.) Emellett a feltárt egyik hasonlít egymáshoz annyiban, hogy a és az eddig összeszámolt Békés megyei középko­ templom nyugati falához egyformán igen közel ri falusi templom mennyiségi arányának jelentős voltak. Eltérés ugyanakkor, hogy közülük három­ különbségéből is látszik, hogy az Alföld e terüle­ nál (Kardoskút, Décse, Sarkadkeresztúr) a kar­ tének középkori falusi egyházépítészetére vo­ zattartó alapozás két vége láthatóan nem érte el natkozóan messzemenő következtetéseket vagy a főfalak alapozását, míg a kamuti és a nagy- éppen általánosításokat levonni még korai lenne. szénási karzattartó alapozásai a templomhajó Néhány erre vonatkozó megállapítás azonban — teljes szélességét átfogták. Décsén, Sarkadke­ a teljesség igénye nélkül — már e tárgykörben is resztúron és Kamuton a karzattartókat az épüle­ megengedhető. tek első periódusaihoz alakították ki, Kardos­ Általánosan elmondható, hogy az utóbbi kúton ez a teljesen újonnan épített második években Békés megyében, illetve az Alföld tá­ templom része volt, Nagyszénáson pedig a je- gabb térségében jó néhány Árpád-kori falusi templom alapja került elő a különböző ásatá- •"> Méri 1964. 6. 90 Összegzés

lek szerint az első templom bővítményével Szinte bizonyossággal és általánosságban is együtt készült el. Mindegyiknél megfigyelhető álKtható, hogy valamennyi késő középkori egy­ volt, hogy a karzattartó alapozások - bár hatá­ házi épületnek volt Árpád-kori előzménye, te­ rozottan a hozzá tartozó épülethez vagy épü­ hát minden egyház egyben Árpád-kori eredetű letrészhez kapcsolódtak — szerkezetük különál­ is. Az eddigi kutatások szerint az itteni temp­ lósága folytán vagy pedig eltérő összetételük lomok egészen koraiak lehetnek: építési idejü­ miatt elváltak a főfalak alapozásától. Ez azon­ ket akár a XI. s^á^adig lehet visszavezetni, de a ban nem jelent egyértelműen korszakbeli kü­ XII. században valószínűleg már szinte kivétel lönbséget is, viszont külön építési szakaszban nélkül mindegyik állt. A mai megye egész terü­ való készítést mindenképpen. A nagyszénási letén sűrűn megjelenő Árpád-kori egyházi épü­ karzattartó alapozáshoz például alaprajzilag leg­ letek jelenléte alapján tehát bizonyosnak lát­ inkább a kamuti hasonlít, eltekintve természe­ szik, hogy az államalapítást követő időkben az tesen az alapozástechnika különbségeitől és at­ egyházszervezés az országnak ebben a régiójá­ tól, hogy míg a szénási az épület második peri­ ban is gyorsan terjedt. Továbbra is bizonytalan ódusával egyidős, addig a kamuti az első temp­ azonban Vata szerepének a térség egyházszer­ lom szerves részét képezte. (Az utóbbi különb­ vezési folyamatára gyakorolt hatása, illetve an­ ség viszont esetleg azt is jelentheti, hogy a ka­ nak megítélése a XI. század középső harma­ muti templom építésének kora közel eshetett a dában. A legvalószínűbb, hogy a kereszténység nagyszénási korábbi templom átépítésének, jelentősebb arányú terjedése ezen a vidéken bővítésének idejével.) A kamuti karzattartó ala­ csak a Vata-féle 1046. évi — és talán a Vata fia pozás a templom nyugati falától 75—110 cm-re János 1061 körüli — mozgalmának leverését kö­ húzódott, szélessége 100-115 cm volt, s min­ vetően vehetett nagyobb lendületet, s csak ez den bizonnyal mindkét végét lekerekítették. A után teljesedhetett ki. nagyszénási ezzel szemben a nyugati faltól 85— A kereszténység térhódításának, a vallás erő­ 110 cm-re helyezkedett el, szélessége 80—95 cm södésének és a térség XIV-XV. századi gaz­ közötti lehetett, két vége pedig ugyancsak leke­ dasági fölvirágzásának is kitűnő bizonyítékát rekített volt. Az összehasonlítás lényegében tel­ nyújtják az egyházi épületek. Ebben az időben jes egyezést mutat. Gyulán és Békésen több templom és kápolna A falusi templomok alapozását leginkább működött egyszerre, s a falvak esetében szintén döngölt agyagból készítették, falait pedig tég­ a templomok átépítésének, bővítésének lehe­ lából rakták, néha a faltagolásoknál faragott tünk tanúi (pl. Fövenyes, Györké, Kétsopron, idomtéglákat helyezve el. A falak bevakolására, Kovácsháza, Szénásegyház, Szentbenedek, Vi­ meszelésére, sőt különböző (kék, vörös, zöld, zesmonostor). sárga, barna) színű kifestésére találunk nyomo­ Az 1332—1337 között készített pápai tized­ kat. A templomok építésénél kövekre csak el­ lajstrom az első olyan lista, amelyből igen érté­ vétve akad példa. Az Alföldre egyébként is jel­ kes — bár a régészeti topográfia eddigi felméré­ lemző a szilárd építőanyag hiánya. A térség tör­ sei alapján korántsem teljes illetve pontos — ténelmének viharos évszázadai mellett ez is az adatokat kapunk a korabeli egyházszervezetre oka annak, hogy megyénkben — a ma Tótkom­ vidékünkön. A lajstrom feltünteti egyrészt azo­ lós határába eső mezőkopáncsi templomro­ kat a békési, illetve a szeghalmi főesperességbe mot, illetve helyreállított rekonstrukcióját le­ tartozó egyházas helyeket, ahol a pap pápai ti­ számítva — egyáltalán nem maradt meg eredeti zedfizetésre kötelezett volt, másrészt a tized- formájában Árpád-kori, de még késő középko­ fizetésre meghatározott összegek különbségei­ ri épület sem. Az utóbbiak között az egyetlen ből az egyes egyházak jövedelmére, szerepére, kivétel a gyulai vár legbelső épületegyüttese. nagyságára következtethetünk. Ezen adatokat Békés megye középkori templomai 91 vélhetően nemcsak az egyházra, hanem magára fejlődéssel arányosan növekedett a lakosság lé­ az adott településre is vonatkoztathatjuk. Meg­ lekszáma. Szükség mutatkozott tehát a meglévő, tudhatjuk a lajstromból például ezenkívül azt Árpád-kori eredetű plébániatemplomok bővíté­ is, hogy ebben az időben Békés és Bihar megye sére is. Az átépítések során az épületeket — egye­ akkori területe egyházszervezeti tekintetben még di szükségszerűség alapján — vagy a nyugati olda­ mindig a váradi püspökséghez tartozott, s azt lon hosszabbították meg, vagy a szentélyt le­ is, hogy a mai Békés megye területét figyelem­ bontva építettek új falakat a régiekhez. A me­ be véve a békési és szeghalmi mellett a köleséri gyénkben is több helyen feltárt támpillérek al­ esperesség egy része szintén ide tartozott. Ez kalmazását egyértelműen az európai gótika ter­ utóbbi Bihar és Zaránd megye határvidékére jedő hatásának szélső hullámaiként értékelhet­ terjedt ki, s többek között magába foglalta Sar- jük, melyek egyértelműen bizonyítják, hogy e kadot és Gyulát is. művészeti stílus építészeti megjelenésének rész­ A XVI. századból szintén fennmaradt egy letei vidékünk falvaiba is eljutottak. hasonló lista, amely az 1552. évi tridenti zsinat­ Érdemes a fentieket részletesebben is áttekin­ ra utazó követek számára az egyes plébániák ál­ teni. tal befizetett vagy csak számukra megszabott, Láttuk, hogy az ismert 33 falusi templom 39 de teljesítés nélkül maradt tartozásokat rögzí­ építési periódusának alaprajza változatos képet tette. E század harmincas éveitől kell számolni mutat: közülük 21 félköríves (pl. Megyer, Két- a reformáció tanainak egyre erősödő terjedésé­ sopron), 8 négyszögletes (pl. Bánkút, Doboz), 6 vel, amely vidékünk vallási életében már ekkor kívül félkör- belül patkóíves szentélyzáródású s a következő évszázadok során is meghatáro­ volt (pl. Murony, Szentbenedek), egy-egy to­ zó és állandó befolyást ért el. vábbi pedig szabályos patkóíwel (Gellértegy­ A XIV—XVI. században használt városi temp­ háza) illetve sokszög alakú szentéllyel zárult lomok elsősorban méretükkel és gazdagságuk­ (Vizesmonostor II. periódus), s kettő ismeret­ kal hívták fel magukra a figyelmet. A ferencesek len (Pusztaföldvár, Szőlős). A legelterjedtebb­ Gyulán való megtelepedése és rendházépítése nek eddig egyértelműen a félköríves szentély­ szintén a városias fejlődésnek volt köszönhető. záródás látszik. A szögletes hajóval rendelkező A várbirtokon belüli és a várbirtokon kívül eső templomtípus mellett egy rotunda is előfordul, falusi plébániatemplomoknál a korszakra jel­ viszont az épület későbbi periódusában ennek lemző békés, egyenes ívű fejlődés — mint fen­ helyén szintén hosszházas épületet emeltek (Fö­ tebb már láttuk - abban nyilvánult meg, hogy venyes). Az egyes építési megoldások változa­ sok épületet kibővítettek, átépítettek. Érdekes tosságát bizonyítja, hogy ugyanazon települé­ azonban, hogy tornyot továbbra sem találunk sen belül különböző időkben más-más alaprajzi feltárt alap falaik mellett. variáció fordulhat elő: a kardoskúti templom Az átépítések, templombővítések nemcsak a például az első építési periódusában négyszög­ település gazdagságára, anyagi erejének bizton­ letes, később pedig félköríves szentélyű volt, a ságára utalnak, hanem bizonyosan a lakosság vizesmonostori pedig először félköríves, majd számának fokozatos emelkedésére is. A koráb­ sökszögzáródású szentéllyel rendelkezett. Öt ban elhagyott települések lakói ugyanis a XIV. templom hajójában karzattartó alapozás is elő­ században vélhetően egyre nagyobb számban került. Különlegesnek számít a fövenyesi rotun­ koncentrálódtak a falupusztásodást, illetve az da és a sarkadkeresztúri templom alaprajza. Az Árpád-kor végén végbement első nagy telepü­ előbbi érdekessége, hogy a kerek hajó és a szen­ léshálózati átrendeződést túlélő falvakba. Ezál­ tély az alapfal külső szélénél nem a megszokott tal csökkent ugyan a települések száma, viszont különböző sugarú ívek találkozásával, hanem a megmaradókban ezzel és az általános gazdasági beugró vállakkal csatlakozik egymáshoz, az 92 Összegzés utóbbinál pedig a főfalak alapozásának a kar­ A XIII. század ezt követően nagy átrendező­ zattartó alapozásához igazodó beugró részei dést hozott a településhálózatban: sok korábbi (falpillér-alapozások) érdemelnek figyelmet. A falu elnéptelenedett, és a bennük felépített temp­ patkóíves szentélyű templomok nagy aránya lom is magára maradt, „pusztatemplommá" vélhetően szintén új szempontokat vet fel a vált. A folyamatosan növekvő számú lakosság szentélytípus elterjedésének általános megítélé­ ugyanakkor ezzel párhuzamosan a megmaradó séhez. falvakba koncentrálódott. Ez a legtöbb helyen A falusi templomok alapozása leggyakrabban szükségessé tette az ottani korábbi templom az alapozási árokból helyben kiásott barna és kibővítését, átépítését. fekete föld réteges visszadöngölésével készült Az épületek átalakítása terén szintén nagy a (pl. Kamut 27. és Kamut 120. sz. lelőhely, Két- változatosság: keleti és nyugati vagy éppen déli, sopron I—II. periódus), de tiszta sárga agyag sőt északi irányban egyaránt bővítették a temp­ döngöléssel (pl. Bercsényegyháza, Peterd) vagy lomok méretét. A korábbi szentély formáját döngölt földrétegek és téglák váltakozásával (pl. azonban az új épületnél sokszor ott is megőriz­ Szentbenedek L, Györké I. periódus, Doboz), ték, ahol a szentélyt bontották le a bővítés ér­ illetve ritkábban mészhabarcsba rakott ter­ dekében. Több esetben ugyanakkor az látszik, méskövekkel (pl. Fövenyes III. periódus, Gyu­ hogy az első románkori templomot eredeti mé­ la-Szeregyháza) vagy habarcsos téglatörmelék reteivel használták az egész középkor folyamán, és döngölt földrétegek váltakozásával is talál­ s az eredeti épületen legfeljebb — a minimális kozunk (pl. Szentbenedek II. periódus). Egyedi szükségletekhez mérten — csak kisebb átalakítá­ ez ideig a gyula-szeregyházi templomnál megfi­ sokat végeztek. A sokszög oldalaival záródó gyelt kavicsok alkalmazása. szentély nem jellemző ezen a vidéken, a közép­ A falusi plébániatemplomok építőanyagáról el­ kor folyamán többnyire mindvégig megmarad­ mondható, hogy a falakat leggyakrabban téglá­ tak a félköríves, a négyszögletes illetve a patkó­ ból rakhatták, de — az alapozások egy részében íves szentélyformák. A gótika jegyeinek falusi vagy a kései periódusoknál — helyenként ter­ terjedésére is csupán az átépítésekkel összhang­ mésköveket is használtak (pl. Csorvás, Gyula ban felbukkanó támpillérek utólagos alkalma­ 144. lelőhely, Décse I. periódus, Gyula-Szeregy­ zása utal (pl. Csabacsüd, Csorvás, Kaszaper, háza, Györké II. és Fövenyes III. periódus). Kovácsháza, Szénásegyház, Szentbenedek, Sző­ Az eddigi tapasztalatok szerint mindegyik lős, Vizesmonostor). Az átalakítás természet­ feltárt templom Árpád-kori eredetű volt; más­ szerűen leggyakrabban bővítéssel is együtt járt, képpen fogalmazva: mindegyik templomnak — de a templombelső növelése mellett mindössze még ha a késő középkorban használták is — egy-két helyen került sor sekrestye építésére volt Árpád-kori előzménye. A XV. századi gyu­ (Kaszaper, Fövenyes?). A falusi templomok mellett a Csolt-monostor és Gyulamonostora lai ferences templomot és a gyulai várkápolnát is megemlíthető ebből a szempontból. leszámítva így a megyében nem került eddig elő olyan középkori egyházi épület, amely ne Továbbra is magyarázatra szorul az, hogy a Árpád-kori eredetű lett volna. Nincs tehát ed­ Békés megyei középkori falusi templomoknál dig eredendően késő középkori építésű temp­ eddig egyértelmű toronyalapozás még sehol lomra utaló emlékünk. Úgy tűnik, hogy az Ár­ sem került elő, holott távolabbi vidékeken ez pád-korban rendkívül nagy számban keletkező, meglehetősen elterjedt jelenség.332 különböző nagyságú, jellegű és jelentőségű te­ lepülések között az első időkben — a XI. század A kardoskúü templom Ny-i négys2Ögletes alapozását csak második felében és a XII. században — igen je­ fenntartással tekinthetjük torony alapozásának (Méri 1964. lentős mennyiségben építettek templomokat is. 6). Békés megye középkori templomai 93 A templomok kutatásához szorosan hozzá­ Az ilyen Árpád-kori templom körüli teme­ tartozik a templom körüli temetők vizsgálata is. Az tők korai sírjairól nem lehet mindig eldönteni, eddigi megfigyelések szerint a falusi templo­ hogy azokat még az ún. köznépi, vagy már a mok belsejébe az Árpád-kor folyamán még templom körül megnyitott temetőbe ásták-e nem temetkeztek. A kisméretű, átlagosan mind­ meg. A templom körüli temetők korai sírjaiban össze 12x7 méteres falusi templom körül elhe­ ugyanis alig fordulnak elő olyan leletek, ame­ lyezkedő temetőkert, vagyis a falu temetője az lyeket az elhunytakkal temettek el, s amelyek a idők folyamán azonban teljesen megtelhetett, s közelebbi keltezésre alkalmasak volnának. Né­ ezért többrétegű temetők kezdtek kialakulni. Az hány ruhadísz, gyűrű, jellegzetes alakú, ún. S Árpád-korban tehát a település temetőjét - leg­ végű karika, vascsat s néhány esetben a túlvilági alábbis a templom felépítését követően — mindig életbe való eljutás megkönnyítése érdekében a templom falai mellett megszentelt templom­ útravalóul adott ezüstpénz említhető meg kö­ kert, az ún. cinterem területén jelölték ki. zöttük. Koporsóba és koporsó nélkül is temet­ Idővel viszont nemcsak a templomokat kel­ tek, néhányszor pedig a sírba téglát raktak, il­ lett bővíteni, hanem a templom körüli temetők letve az egész sírt téglával falazták ki. A halot­ területét is, melyet a korai időben leginkább takat minden esetben a templom hosszanti fa­ széles árokkal határoltak körül. Több ásatáson laival párhuzamosan temették el, fejjel nyugati megfigyeltük a korai temetőárkok helyét, s azt irányban, lábbal pedig kelet felé. is, hogy betemetésükkel együtt szinte mind­ A késő középkori templom körüli temetők egyik esetben új, nagyobb sugarú kör mentén területét néha több alkalommal is bővíteni kel­ jelölték ki később annak területét, aszerint, lett, mivel a korai temetőkertek a lakosság szá­ ahogyan a temető fokozatosan, újra és újra mának növekedésével illetve az idő teltével egye­ megtelt. A sokáig használt temetőknél az újabb nes arányban fokozatosan megteltek. A késő kö­ és újabb, nagyobb területet körülhatároló te­ zépkorban általánossá vált, hogy a templom bel­ metőárkok kijelölésének köszönhetően a ko­ sejébe is temetkeztek. A templom körüli teme­ rábbi árkok betöltésébe is sírokat ástak. A korai tők — a több évszázadon keresztül való haszná­ időkben a templomok belsejébe ugyan még lat következtében — egyre zsúfoltabbá váltak, s nem temetkeztek, a késő középkorban (hozzá­ az újabb és újabb sírgödröket kénytelenek vol­ vetőlegesen a XIV. század elejétől) viszont a tak a korábbi sírokba ásni. Az azokból felszínre templom belsejébe való temetés szokása is álta­ kerülő csontok számára gyakran külön gödrö­ lánossá vált. ket, osszáriumokat ástak, közvetlenül a temp­ Külön vizsgálódás tárgyát képezi a templo­ lom falai mellett, vagy a temető területén. Ezek­ mok és a korábbi temetők egymáshoz való vi­ ben tehát főként a temető legkorábbi sírjaiból szonya. Bercsényegyháza esetében felvethető a származó maradványok kerülnek elő. közelben előkerült korábbi (X-XI. századi), A középkori — s így vidékünkön is előkerülő ún. köznépi temető és a későbbi, templom kö­ — templomokkal kapcsolatban a legnagyobb rüli temető folytonossága, de Bánkúton és Dé- gondot az épületek keltetésének nehézsége jelen­ csén arra is találtunk példát, hogy a templom ti. Ennek oka az alföldi lelőhelyek intenzív me­ helyét már meglévő vagy korábbi temető terü­ zőgazdasági művelés miatt bekövetkezett nagy­ letén jelölték ki. Nem biztos tehát, hogy a fokú pusztulásán kívül elsősorban az, hogy templomokat mindig üres területre építették igen kevés és csak részleges templomfeltárásra fel, sőt lehetséges, hogy egyes esetekben a került ez ideig sor, s feldolgozásuk is eléggé hi­ templom helyét éppen a korábban megkezdett ányos. Ez azért is sajnálatos, mivel a megye ko­ temetők helye határozta meg. rai történetéhez, kialakulásának és a keresztény- 94 Összegzés ség jelentősebb mértékű térhódításával együtt telműen bizonyítják: a térség kora Árpád-kori járó egyházszervezés illetve a templomépítések fejlettsége azonos szinten volt az ország más táj­ időszakához főként a biztosan korai templo­ egységeinek fejlettségi szintjével. A nemzetségi mok feltárása nyújthatna leginkább adatokat. A monostorok építőmesterei külhonból érkeztek, keltezésben a templom körüli temetők sírleletei vagy külföldi műveltséget elsajátított szakembe­ segíthetnének leginkább, de ehhez is kiterjed­ rek voltak, a kisebb településeken már a legko­ tebb kutatásokra lenne szükség. Az eddig elő­ rábbi időben emelt templomokat pedig legin­ került leletek — pl. az Árpád-korból egy-egy S kább kezdedegesebb felkészültségű, falusi mes­ végű karika, gyűrű, gyöngyszem, ritkán egy-egy terek építették. Az utóbbiak építésmódjánál ez pénzérme, vagy a késő középkorból néhány fü­ magyarázza a sok helyen tetten érhető népies les gomb, egyszerű ruhakapocs, párta- vagy sajátosságokat. Több példa is van ugyanakkor övdísz — ugyanis eredendő szerénységük és kis arra, hogy a legkisebb településeken igen korán számuk miatt csak ritkán hordoznak olyan ada­ fölépítették a templomot, s azok pusztulását tokat, amelyek pontosabb keltezést tesznek lehe­ csak az idők folyamán a településhálózat terén tővé. Az embercsontok mennyisége is - kellő bekövetkező változások eredményezték. A la­ számú, s a középkor iránt érdeklődő antropo­ kosság azonban tovább élt a megváltozott, s fo­ lógus szakemberek hiánya miatt — többnyire lyamatosan változó körülmények között is, az feldolgozatlanul gyűlik a raktárak mélyén. Ki­ egész középkor folyamán. A néprajzi vonatko­ terjedtebb kutatások nélkül bizonyos, hogy zású ismeretek középkori előzményeinek, a ko­ pusztán a szórványosan és esetlegesen előkerü­ rabeli mindennapok elemeinek, egyes szokásai­ lő templomok alaprajza, alapozásmódja, téglái­ nak egyre részletesebb megismerését pedig to­ nak anyaga, külleme, kidolgozása, illetve a sze­ vábbra is leginkább a települések minden szem­ gényes leletanyag alapján a pontos keltezhető- pontból legfontosabb, szakrális épületeinek, va­ ségre még sokáig várni kell. lamint az ezek mellett kijelölt temetők feltárásai­ tól várhatjuk. Összegzésként elmondható, hogy a Békés megyei példák alapján tett megállapítások egyér- Kataszter333

Ajtós. 1404, 1418, 1456: Aythos, 1510, 1532, terepbejárások során Gyulától Ny-ra, a régi 1556:Eytas.334 Fehér-Körös medrének déli oldalán, a Gyu­ 1874 nyarán Haan Lajos és Sztraka Ernő la 63. sz. lelőhelyen nemcsak a falu fekvését Gyulától ENy-ra terepjárással azonosította sikerült azonosítani, hanem a templomának az elpusztult falu és temploma helyét. Kará­ helyét is (57. kép). Az utóbbira egy kisebb csonyi János a falu területét a gyulai ferences kiemelkedésen előforduló pelyvás soványí- rendház helyére tette. 1934-ben Implom Jó­ tású, habarcsos téglatöredékek és ember­ zsef végzett próbaásatást a Gyula melletti Aj­ csontok utaltak.337 tósfalván, de középkori leletekről nem tett említést. 1991-ben részletes terepbejárások Alsódoboz. Lásd Doboz(Alsó-)! során pontosan meghatároztuk az egykori fa­ lu területét, de a templom helyét nem sikerült Apáca. 1458: Apacza, 1488: Apachya, (1498): megtalálni.335 Apaczya, 1520: Apaczya, 1556: Apacha, 1558,1563: Appácza, 1564: Apacza.338 Alabián. 1412, 1446: Alabyan, 1525: Alabián, A mai Csanádapácától É-ra, a Templom-te­ 1559, 1561: Alabian/Alabyan, 1567: Alab- lek, Klastrom-domb, Temető-dűlő, Temp­ • ; 336 lom-halom, Templom-domb elnevezés utal jan. egykori templomának helyére. 1939-ben a Bár az írott adatok nem szólnak a település szegedi egyetem Régiségtudományi Intézete, templomáról, az 1991. és 1994. évi régészeti Bálint Alajos vezetésével végzett itt ásatáso­

333 A felsorolásban csak azok a középkori települések és lelő­ kat. Az ő megállapításai szerint az ásatáson helyek szerepebek, amelyeken valamilyen formában egyház valószínűleg egy templom alapjai is előke­ (monostor, rendház, plébániatemplom, kápolna) kimutatha­ rültek. Az alap falakból azonban csupán egy tó, vagy arra utalás történt. A címszavak sorrendjét az ere­ ded vagy a leggyakrabban előforduló elnevezések betűrend­ köbméternyi maradt meg, a többit korábban je határozta meg. Az idézett első évszám az adott település már elhordták. Az alapozás terméskőből ké­ első emk'tése időpontjának felel meg, az azt követő - a tel­ jesség igénye nélkül felsorolt - évszámok csak tájékoztatásul szült, a kövek közeit tégladarabokkal töltöt­ szolgálnak ahhoz, hogy a település meddig létezett. Az év­ ték ki. A templom körüli temetőből 20 sírt számok bizonytalanságára zárójelek utalnak. Nem került a bontottak ki, bennük a XV—XVI. századra kataszterbe a Kardoskúl, Templomdomb néven említett lelő­ hely, bár Olasz Ernő itt lévő templom feltárásáról számolt keltezhető gyöngyös pártát és ruhaszegély­ be, s a templom alaprajzát is közölte (Olasz 1954. 200-201; díszeket találtak. A lelőhelyen Árpád-kori Olasz 1956a. 66-67; az alaprajz közölve: Olasz 1956a. 66,1. kép). Méri István hitelesítő ásatása ugyanis bebizonyította, hogy a kérdéses helyen nem templom, hanem egy téglaala­ pozású ház maradványa volt (Méri 1964. 19-20). »4 Bvmt II. 9-11; ВО I. 46; ВО П. 73; Cs I. 648. 335 Bvmt П. 9; Haan 1878. 6, 22, 1. térkép; Implom 1940. 50, 5. j; Szatmári 1991. 60. 337 MRT IV/4. Gyula 63. lelőhely. «б ВО П. 53; Bvmt П. 11-13; Cs I. 601; GyO 292, 321, 349; 338 BO I. 78; Bvmt II. 13-15; Csvmt II. 13; Cs I. 648; Ka­ Káldy-Nagy 1982. 260. rácsonyi 1887b. 96; Hnt 108, 15. j. Kataszter

eredetű, de a késő középkorban is meglévő gen elhordták akkorra a törökök Gyulára.345 település volt.339 1965-ben valószínűleg e templom melletti te­ metőben tárt fel 8 sírt Juhász Irén. Az egyik Apácaegyháza. (1435), 1456: Apaczyaeghaza, sírból késő középkori bronz karikagyűrű került 1466: Apacziaeghaza.340 elő. A falu templomának helyét Huszár Mátyás Általában összekeverik Apáca faluval, pedig 1822. évi térképe alapján 1987-ben és 1991- valószínűleg ez egy másik település volt.41 ben a Szabadkígyós 42. lelőhelyen terepjárással A Fehér-tó északi félszigetére eső templo­ is azonosítottuk.46 mát 1894-ben Varga Antal tárta fel. A kö­ zölt alaprajz szerint az épület egyhajós, egye­ Bagyusegyház. 1403: Wagyuseghaz.347 Helye is­ nes szentélyzáródású, pontosan Ny—K-i tájo­ meretlen, templomára neve utal. A késő kö­ lású volt. Hossza 11 m (ebből a hajó 7,6 m), zépkort minden valószínűség szerint nem érte szélessége 6 m (a szentélyé kb. 4,2 m), a ha­ meg. jó belvilága 5,8 x 4,3 m, a fal vagy az alapo­ zás vastagsága, a hajónál és a szentélynél Bakadegyház. 1403: Bakadeghaz.348 Helye szin­ egyaránt 80 cm körüli lehetett (1. kép). Az tén ismeretlen, templomára neve utal, a késő alapozásnak főként a K-i oldalán találtak sok, középkort nem érhette meg. többnyire bolygatott csontvázat, de más le­ letek nem kerültek elő.342 A templom körüli Baktornya. 1446: Bathornya, 1453: Baktor­ temetőben 1943-ban 4, 1949-1951-ben 265 nya, 1454: Bakthornya/Bakhthornya, 1455: vagy 275,1958-ban 32 sírt tártak fel. Az előke­ Bathornya.349 Battonya mellé, a Száraz-ér rült leletek között XI. és XII. századi pénzek, másik partjára helyezik. Egyházára legfel­ sima és S végű bronzkarikák a jelentősebbek. jebb csak nevének utótagjából következtet­ A felszíni leletek is arra utalnak, hogy a telepü­ hetünk. lés nem érte meg a késő középkort. Balkány. 1458: Balkan, 1481, 1519, 1552-1555, Apáti. 1402, 1406: Apathy, 1415: Apáthy, 1418: 1571,1581,1590,1598.350 Apathy/Apáti, 1420, 1451: Apáthy, 1511, 1552-ben papja 3 forintot fizetett az egyhá­ 1526,1552, 1558: Apathi, 1560, 1562.344 zi követek számára. 1571-ben a szolnoki 1415-ben Buga Imre kapott itt egy sor lakat­ szandzsák defterébe 29 ház mellett temp­ lan telket, a falunak Komlós felől eső ré­ lomát is összeírták. A XIX. század hatvanas szén, Csemelvermétől a Szent Miklós kápol­ éveiben is látszottak még az elpusztult falu náig. 1733-ban már hiába keresték a falu nyomai, s az ott lévő halmon — bizonyára a egyházának helyét, építőanyagát állítólag ré- templom helyének körzetében — ember­ csontokat figyeltek meg. A település a Szeg­ halom 131. lelőhellyel azonosítható.351 339 Bálint 1939b. 179-182; Bálint 1941. 30; Kovalovszki 1965. 179, 181.(27. lelőhely) 340 Karácsonyi 1887a. 35-36; Cs I. 648; Hmvht II. 286; Bvmt II. 15; Hnt 108,15.]. 341 Kovalovszki 1965. 180, 183, 186, 188. (42. lelőhely) 345 ВО II. 31; Bvmt II. 16, 18; ВО 1. 280; Rácz 1880. 147. 342 Varga 1894. 140; Hmvht II. 287-288. - az ásatás időpont­ 346 RégPüz 19 (1965) 76; Szatmári I. jelentése: МММ RégAd ját tévesen 1895-re teszi. A templom alaprajza közölve: 2006/1987; MRT IV/4. Szabadkígyós 42. lelőhely. Varga 1894. 137, 13. kép; Hmvht II. 288, 18. kép. 347 GyO 6; Kristó 1981. 54; Cs I. 735. 343 Banner 1943. 198; Olasz 1959b. 31-32; RégFüz 11 (1959) 348 GyO 6; Kristó 1981. 54; Cs I. 735. 74; Kovalovszki 1965. 180. 349 ВО II. 68-69; Csvmt II. 21, 23. 344 Bvmt II. 16-17; ВО I. 46; ВО И. 31, 50; Cs I. 725; GyO 350 Bvmt II. 22-24. 9, 15; Avmt I. 222, 344-345. 351 Bvmt II. 24; Hnt 98; MRT 6. 163-164. Békés megye középkori templomai 97 Bánhegyes. 1510: Banhegyesse, 1515: Banhe- csat tartozik, de említésre méltó még ezen­ gyesse, Banhegyes.352 Valószínűleg Maróthy kívül egy szórványként előkerült, bekarcolt János bán telepítette a XV. század első felé­ fonatos szalagmintával díszített keskeny ben. Pontos helye ismeretlen. 1523-ban Bran­ bronzlemez is. A templom és temető kora a denburgi György ide nevezte ki Becsvölgyi XII. századra tehető azzal, hogy a templom Antalt plébánosnak.353 felépülhetett már a XI. században, és hasz­ nálhatták még a XIII. században is, de a Bánkút, Rózsa-major. Banner János és Bálint XIV. századra biztosan elnéptelenedett.355 Alajos tett arról említést, hogy 1926-ban há­ romnapos próbaásatáson, az egykori Libich Basarág. 1222: Bursorog, 1232: Posorog, 1333: remiz melletti halomban középkori épület­ Bozarak, 1337, 1360, 1407, 1448,1454: Basa­ maradványból származó kő- és téglatör­ rag, 1464: Bassarag, 1512, 1559, 1562-1563, meléket találtak. A halom tetején ásott árok­ 1627, 1652.356 ban kincskereső gödrökre utaló jelenségek Battonyától DK-re teszik, de pontos helye között „törmelékekből összerakott, sárga­ ismeretlen. Valószínűleg még az országhatár földdel kitömött hézagú kis faldarab került innenső oldalára esik. 1333-ban Рока nevű elő, de hosszabb összefüggés nélkül". A ha­ papja 13 báni dénárt fizetett pápai tized fejé­ lom területén ásott kutatóárkokban minde­ ben. Templomát Szent Imre herceg tiszteleté­ nütt Ny—K-i irányban fektetett csontvázakra re szentelték, s 1360-ban is említették. 1407- bukkantak, feltűnő sűrűségben, s több ré- ben ugyanennek a templomnak Szombathe­ tegben. lyi András lett plébánosa.357 Az adatok sze­ A középkori templomhelyre és temető­ rint tehát a templom még az Árpád-korban re utaló korábbi adatokat megerősítette az épülhetett, s a késő középkor folyamán is 1993 tavaszán ugyanitt végzett ásatás. En­ használhatták. nek során előkerült egy Árpád-kori, egyha­ jós, négyszögletes szentélyzáródású temp­ Batonya(egyháza). 1276: Betama, 1340: Bo- lom döngölt sárga agyagalapozása, a temp­ thanyaeghaza, 1437, 1455: Bathonya, 1463, lom körüli temetőből pedig 14 sír. A hajót a 1477, 1508, 1515, 1549, 1558: Batonnya, szentélytől beugró falpilléreken nyugvó dia­ 1565, 1582: Battonya, 1642, 1651, 1688.358 dalív választotta el. A templom alapozásának A középkori falu pontos helye ismeretlen. külső hossza 10,70 méter, szélessége 6 méter Az adatokból úgy tűnik, hogy a település az volt, az alapfalak szélessége pedig 80-130 cm Árpád-kortól folyamatosan létezik. Éppen között mozgott. A szentély 4'-sal tért el a ezért különös, hogy templomára csak az 1340. K-Ny-i iránytól É felé (2. kép). Az alapozás évben említett neve utal. legaljára egy sor lapjukra fektetett tégladara­ bot raktak, a hajó két nyugati sarkának ala­ Battonya, Hármashatárhalom. 1979-ben föld­ pozásába pedig egy-egy nagyméretű homok­ hordás következtében e lelőhelyen edénytö­ követ helyeztek. Sírok csak a templomon kí­ redékeken kívül téglák és embercsontok ke­ vül kerültek elő. Az egyiket az alapozási rültek a felszínre. A szűkszavú jelentésből árokkal elvágták, s ez a templomnál korábbi

— „köznépi" (?) - temető létére is utalhat. A 355 Szatmári-Vágó 1993. 18-20. sírleletek közé egy S végű karika és egy vas- ™> VR 283; Csvmt I. 93, II. 29; Rácz 1880. 152; Avmt I. 193, 410; Györffy 1987. 168, 173; Cs I. 767. 357 MV I. 148; Avmt I. 193, 381, 387; Csvmt II. 32; Györffy «2 Csvmt II. 23. 1987. 168, 173. 553 Göndöcsl881.78. -та Avmt I. 113-114, 193, 309, 335, 351; Csvmt II. 37, 40-41; 354 Banner 1927. 219-221; BáUnt 1941. 33. Györffy 1987. 848. 98 Kataszter

mindössze azt tudhatjuk meg, hogy a lelet­ atyát Ferencnek hívták.364 1520-1528 között mentés során egy körtemplom került elő. a kinevezett plébános Brandenburgi György Az alapozási árok aljára tégladarabokat rak­ káplánja, Ferber János volt, de Békésre csak tak egy sorban, ezt pedig 10 cm vastag sár­ a helyettese járt. 1527-ben e helyettes plé­ ga, döngölt agyaggal terítették le. E fölött bános rávette a békési polgárokat arra, hogy csak helyenként maradt meg néhány tégla. Ferbernek egy lovat ajándékozzanak, s ezt 1979-ben előkerült sírokról nem tudunk. 1528 januárjában személyesen akarta elvinni 1986-ban a templomtól 30 méternyire ke­ Esztergomba. Egyes adatok szerint 1523- resték a sírokat — eredménytelenül. 1992- 1552 között Ozorai Imre volt a helybeli lel­ ben a templomhelyen középkori tégladara­ kész." ' 1525-ben a plébános egyik jobbágya bokat és embercsont töredékeket lehetett Szepes Demeter volt, s 1526-ban a plébános megfigyelni.59 jobbágyai 2 forint 50 dénár hadiadót fizet­ tek.366 Békés, plébániatemplom. (1046): Belus/Se- 1552-ben a prédikátor Szegedi Kis Ist­ lus/ Bekus, 1203: Bekes, 1213, 1215: Bikes, ván lett. Egy feljegyzés szerint ugyanebben 1221: Bekes, 1236: Bekis, 1295, 1313, 1320: az évben a Békésen lévő két pap közül az Bekeis, 1329, 1333-1337, 1393, 1405: Be- egyik még meg tudta fizetni a 3 forintot a tri­ kys, 1418, 1429, 1452, 1465, 1479, 1498, denti zsinatra készülő követek számára, a má­ 1516, 1526, 1552, 1569, 1575, 1584, 1630, sik azonban már adós maradt. Az 1552. év 1645, 1654, 1665, 1675, 1685, 1702, 1711, zűrzavaros eseményei miatt — Szegedi Kis 1720,1732,1748,1762,1776,1784.360 Istvánnak menekülnie kellett, a Mária kápol­ A település mindig a jelenlegi helyén feküdt. na ingatlanait ekkor csatolták a gyulai vár­ Egyházának korai voltára utal, hogy Békés hoz - nem lehet eldönteni, hogy melyik már a XIII. század elején főesperesség székhe­ egyház papja fizetett, s melyik nem.367 1563- lye volt. Esperese 1237-től ismert. 1334-ben ig Túri Lukács, 1564—1575 között pedig Sze­ 1 fertó, 1336-ban pedig 37 garas tizedet gedi Lőrinc volt a lelkész. 1570-ben Békésen adott.361 A középkori plébániatemplom pon­ tartott nyilvános vitát Basilius István kolozsvá­ tos helyét nem ismerjük, csak gyanítani le­ ri unitárius pap és a debreceni Melius Péter, a het, hogy a mai református templom helyén helvét hitvallás követője.368 1584-1630 között állt. A plébániatemplomról elsőként 1333- Békési Imre, 1636-1645 közt Nagymihályi Lu­ 1337 között találunk adatokat. Ekkor Péter, kács, 1645-1669 közt Bujdosó István, 1670— István és Miklós nevű papjai minden évben 1701 közt Bölcskei Mihály, 1702-1711 közt 15 garas pápai tizedet fizettek.362 1369-ben Békési András, 1711-től Kabai Dániel, 1716- Kánya Mihály birtokot perelt a bélmegyeri tól Debreceni Kis Sándor, 1732-ben Győri nemesektől, melyet később a békési plébá­ Sámuel, majd utána Szikszai György (1762- nos hasított ki a számára. 1393-ban János plé­ től Szappanos Mihállyal), 1763-tól Szikszai bánost küldték Bélmegyerre az ítélet végre­ Benjámin, 1769-ben Szecsei András, 1782- hajtása érdekében.363 1498-ban a templom-

359 RégFüz 33 (1980) 5; RégFüz 40 (1987) 7; МММ Rég Ad 2110/1993. -%l> Bvmt I. 77, 86, 186-189, 192-193, 199, 245-246, 279- 280, II. 27-41, 230, III. 72, 259; Csvmt I. 296, 447; Rácz 364 Bvmt II. 29. 1880. 154-155; Cs I. 646-647; Somlyai 1894. LXIII- •v>5 Bvmt I. 187, II. 30; Rácz 1880. 154; Csvmt I. 296, 447. LXIV. cikk; Györffy 1987. 500, 503-504. ш Bvmt II. 30. 361 Rácz 1880. 153; Györffy 1987. 504. -%7 Csvmt I. 447; Bvmt II. 30. 362 MV I. 45, 53, 62, 70, 76, 84, 89; Györffy 1987. 503-504. ш Bvmt II. 34; Csvmt I. 447; Rácz 1880. 154. - szerinte Sze­ ™ BO I. 23-31, 34-35; Bvmt I. 199. gedi Lőrinc csak 1567-ig volt itt. Békés megye középkori templomai 99 ben Dömény János, 1785-ben Zilai János volt pezhette, amelyet 1429-ben Maróthy János a lelkész.369 vett zálogba. Ebben az esetben már a XV. A templom harangjáról már 1664-1665 század első felében létezhetett, hiszen bizo­ körül említést tettek, amikor félre verték azt, nyára a Maróthyaktól megkapta e birtokot. mert kiraboltak egy békési asszonyt.370 A fel­ 1516-1517-ben a kápolna jobbágyait, Boda jegyzések szerint 1699-ben és 1711-ben fá­ Jánost és Megyeri Balázst említették.374 1523. ból ácsoltak a békésiek templomot maguk­ november l-jén Brandenburgi Györgytől Sa- nak, majd e fatemplom helyett 1732-1734 dobrics Péter kapta meg a kápolnát, s 1530- közt téglatemplomot építettek, s a 10 és fél ig az ő keze alá tartozott. 1526-ban a plébá­ öl hosszú, 5 öl széles, 4 öl magas téglaépü­ niatemplom mellet ez a kápolna is 2 forint lethez 10 öl magas fatornyot emeltek. 1748- 50 dénár hadiadót fizetett.375 A Mária ká­ ban felépült a „templom végiben való fato- polna javait 1552-1554 között, majd 1559- rony". 1776-ban a templomot 9 öllel meg­ ben is a gyulai vár tisztjei foglalták le. 1561- hosszabbították. A téglatorony 1784-ben ké­ ben Ferdinánd király csak Forgách Ferenc szült.371 Somlyai Gábor úgy tudta, hogy az váradi püspök közbenjárására adta vissza is­ első fatornyot 1714-ben építették, s ebben mét egyházi kezekbe a Mária kápolnát, s an­ az 1685-ben Békésre hozott harangot helyez- nak ingatlanait. Három évig Kamonczy Ger­ tékel.372 gely fennhatósága alá tartozott, de ő is kény­ A plébániatemplom fennállása, a fenti­ telen volt 1564-ben azért tiltakozni, mert ekből kitűnik, a kora Árpád-kortól napjain­ Kerecsényi Mátyás újra lefoglalta a kápolna kig bizonyítható, hiszen 1775-1776 körül a jövedelemforrásait. A kápolna javadalmát ek­ ma is álló református templomot építették kor a 17 kapu után adózó Hosszúaszó utca föl. Ennek környezetében építkezéskor, árok és Murony falu egy része biztosította.376 A vagy gödör ásásakor mindig embercsontok fentiekből következik, hogy a kápolna még kerülnek a felszínre. Egyetlen leletmentés 1564-ben is fennállt. Védőszentje Szűz Má- történt eddig, s ekkor a Teleki u. 4. számú na volt/ ház alapozásakor 14 sírt figyeltek meg. A sí­ rok közötti földben Árpád-kori cserépbog­ Békés, Szent Pál kápolna. Karácsonyi János rács töredékek voltak.373 Mivel e sírok a mai szerint erre a kápolnára csak egyetlen biztos templom épületétől kb. 50 méternyire kerül­ adatunk van: 1526-ban Benedek nevű papja, tek elő, s ez a középkori templom körüli te­ a plébániatemplomhoz és a Mária kápolná­ metők méreteihez képest szokatlanul nagy hoz hasonlóan, 2 forint 50 dénárt fizetett távolság, a középkori templom a mai temp­ hadiadó fejében. Védőszentjére és nevére is lomtól kissé délebbre is eshetett. csak következtetni lehet. Erre alapot az ed­ digi kutatásokban az adott, hogy a középkori Békés, Mária kápolna. A kápolna fő javadal­ Békés egyik malmát, s egyik temetőjét is mát mindvégig Muronynak az a része ké- Szent Pálról nevezték el.378 A malom helyét Jankovich Dénes a mai Cseresznye és Ma­ 369 Rácz 1880. 155; Csvmt I. 447. - Borovszky szerint 1654— lom utca találkozásánál azonosította. Ettől 1655-ben Érsekújvári András, 1668-ban pedig Báthori E-ra, a régi Fehér-Körös Ny-i partján, nagy­ István volt a pap; Bvmt II. 36, 40. - Karácsonyi szerint 1720-ban a papot Debreceni Jánosnak hívták, s Szikszai részt a mai Szent Pál sor mellett helyezke- György 1772-ig volt hivatalban; Somlyai 1894. LXIV. cikk. - a lelkészek sorát egészen 1867-ig viszi végig. 374 Bvmt 11.230. 370 Bvmt II. 37. 373 Göndöcs 1881. 78; Bvmt: I. 77, 186-187, II. 30. 371 Hajnal 1878. 61-74; Bvmt II. 38-41. "б Bvmt I. 192-193, 11. 31, 111. 74. "2 Somlyai 1894. LXIV. cikk. 377 GyO 82-83. 373 RégFüz 36 (1983) 90. 378 Bvmt 1. 245-246, II. 30-32. 100 Kataszter

dett el a Szent Pál temető. A temetőt a XIX. század fordulójára, pusztulását pedig a tatár­ század első felében, s bizonyára még az előtt járás körüli időkre helyezte.381 is reformátusok használták.379 Bélmegyer. Lásd Megyer(Bél-)! Békéscsaba 43. lelőhely, Gajdács-tanya. Egy régi folyóvölgy K-i partján 30 x 30 méteres Benedekegyháza. 1418: Benedekeghaza, 1458: területen sok embercsontot és Árpád-kori, Benedekegyhaza. A falu templomára csak az pelyvás soványítású tégladarabot lehet talál­ elnevezés utal. Területe már a XV. század­ ni a szántásban, egy világossárga színű folt­ ban puszta lehetett. 1418-ban Maróthy Já­ ban. A felszínen gyűjtött edénytöredékek is nos követelte, 1458-ban pedig Ábránffy Ta- azt bizonyítják, hogy a település a késő kö­ mas kapta meg. zépkort nem érte meg. Középkori említésű falunévvel nem azonosítható.8 Bercsényegyháza. 1403: Bercheneghaz, 1404: Berchyneghaz, 1454: Bersen, 1506: Berchek/ Békéssámson, Cigánd. A lelőhelyen lévő te­ Borthek, 1510:Berczech.383 lepülésnyomok az Árpád-kort túl nem élt A falu nem sokkal az Árpád-kor után pusz­ faluról tanúskodnak. Nevének azonosítása tulni kezdett, s a késő középkorra lassan fe­ lehetetlen. A XVIII. század végén templo­ ledésbe merült. Templomát az Örménykút mának helyét még jelölték, de a romokat ké­ 14. sz. lelőhelyen, alacsony kiemelkedésen sőbb különböző építkezésekhez hordták el. Árpád-kori téglák jelezték (59. kép). A kör­ Az alig észrevehető kiemelkedésen lévő he­ nyéken sok Árpád-kori és néhány késő kö­ lyére a szántáskor előkerülő tégladarabok zépkori edénytöredék fordult elő. 1911-ben és embercsontok utaltak. 1954-ben verem­ valószínűleg a templomhelyen kerültek elő ásás közben két csontvázat találtak ugyanitt. embercsontok homokásás közben, s ezt kö­ Olasz Ernő még abban az évben egyhetes le­ vetően Krecsmarik Endre leletmentésén. Az letmentést végzett, s a templom alapjain kívül ásatás alkalmával feltárt 22 Ny—K-i tájolású 17 sírt tárt föl. A templom a környék leg­ sír egyikében valószínűleg S végű bronzka­ magasabb részén, annak közepén állt. Ten­ rikák voltak, de egy III. Béla kori érem is gelyében a szentély 15°-kal tért el dél felé a innen került elő. K-i iránytól. Bejárata a Ny-i oldalra esett. A templom feltárását 1992-ben végeztük Hossza 12,4 m, szélessége 5,5 m, a félkör­ el. Ennek során olyan kettős templom ala­ íves szentélyének belső sugara 1,7 m volt (3. pozása került elő, amelynél két építési peri­ kép). 95 cm széles és 55—60 cm mély alapozá­ ódus állapítható meg (4. kép). Először egy si árkába sárgaföldet döngöltek. Ennek tete­ sárga agyagalapozású, kívül félköríves, belül jére mészhabarccsal borított téglasort raktak. patkóíves szentélyű, egyhajós templomot (Téglaméretek: 28 x 16 x 5 cm, 24 x 16 x 4,2 emeltek (4. kép 1). Később, a templom mel­ cm.) Falai téglából épültek. A templom kö­ letti sírokat átvágva, az épület északi oldalá­ rül a sírok három rétegben helyezkedtek el. hoz igazítva egy másik, az elsővel szinte tel­ A föltárt 17 sír közül hétből Kálmán, II. jesen megegyező nagyságú és alaprajzú épü- Géza és III. István király érmei és bronz S

végű karikák kerültek elő. A leletek alapján 381 Olasz 1959a. 5-11. Az alaprajz közölve uo. 2. kép; Kova- Olasz Ernő a templom építését a XI-XII. lovszki 1965. 181. (48. lelőhely). Az alaprajzzal kapcsola­ tos kétségekhez: Kovalovszki 1965. 186-187, 81. j. 382 BO I. 46, 78; Bvmt II. 45-46; Cs I. 727. 383 GyO 6, 8, 42, 57; Cs I. 735; Bvmt I. 219, II. 46, 278. 379 Bvmt II. 30; MRT 10. 126-127. (1/224. lelőhely) 384 Krecsmarik 1911. 378-379; MRT 8. 344-345. (7/14. lelő­ 380 MRT 10. 157-158. (2/43. lelőhely) hely) Békés megye középkori templomai 101 letrészt alapoztak meg, kevert fekete föld Az épületről azonban az ásatások ellenére visszadöngölésével (4. kép 2). A két épü­ sincsenek információink. A későbbi helyszí­ letrész között csak a korai templom északi ni szemléken megfigyelt, szétdobált középkori falának alapozása volt megtalálható. Az új téglákból ítélve ez a templom, részben vagy épületrész alapozásának elkészülte után azon­ teljesen, téglából épülhetett. A környéken ban a jelek szerint felhagytak a falazással, Árpád-kori és késő középkori cserepek for­ hiszen az új döngölt alapozásba később dulnak elő.388 ásott sírok is előkerültek, s a település még az Árpád-kor folyamán elnéptelenedett. Az Berény II (Bal Berény). A Berényre vonat­ első templom építésének ideje a XI—XII. szá­ kozó okleveles adatok arra utalnak, hogy a zad fordulójára tehető. Hossza 8,85 m, szé­ falu a korai időkben, legalábbis a XIV. szá­ lessége 5,5 m volt. A második periódus ala­ zadban még két településből vagy település­ pozásának hossza és szélessége ettől mind­ részből állt. A XVI. században azonban már össze 10 cm-rel volt több. Az épületekhez egységes volt, s régebbi megosztottságára vagy az azok körül feltárt 31 sírhoz köthető, csupán a megemlített elnevezésekből lehet közelebbi keltezésre lehetőséget adó lelet következtetni. Ez alapján bizonyos az is, hogy nem került elő.385 Berénnyel kapcsolatban összesen két temp­ lommal kell számolnunk. 1552-ben ugyanis Berény I. 1347: Béren, 1403: Béren, 1552, 1619: a berényi, 2 forint fizetésére kötelezett plé­ Giur-Beren, 1633, 1654: Gyur-Bereny, 1677, bános mellett számba vették a bal berényi 1702,1709,1723.386 plébánost is, s neki 3 forintot kellett volna 389 Az oklevelek szerint eredetileg két faluból fizetnie. A két templom közül csak egyik­ állt. 1347-ben legalább az egyiknek kőből nek a helyét ismerjük (Bodzás-halom), de an­ épült temploma volt. 1552-ben papja 2 forint­ nak bármelyikkel történő azonosítása prob­ tal adós maradt. 1633-ban papjáról ismét lémát okoz. említést tettek. 1675-ben Várkonyi Mihály, 1677-ben Dályai Boldizsár volt a pap.387 A Boldogfalva. 1510: Bodogfalwa, 1511: Bodog- XVIII. századtól szintén több adat van a falwa, 1526: Bodogfalwa, 1558: Bodogfalwa, berényi templomok építéséről és bővítéséről, 1567,1679.390 de egyikben sem utalnak korábbi templomra. Neve valószínűleg a falu templomának vé­ A régi Berény templomának helye a Bodzás- dőszentjére, Szűz Máriára utal, bár a forrá­ halmon lehetett. 1880-ban Haan Lajos talált sokban nem Boldog(asszony) falva, hanem itt rengeteg embercsontot egy kisebb ásatás következetesen Bodogfalva alakban fordul alkalmával. 1901-ben Bálás Ádám szintén elő. Templomának helyét 1729-ben is mu­ több rétegben tárt fel ugyanitt csontvázakat. togatták még. 1936-ban a falu helyén szán­ A sírokból haj karikák és kora Árpád-kori táskor faragott kődarabra bukkantak, s ezt érmek kerültek elő. 1938-ban villanyvezeték követően 1937-ben Implom József végzett oszlopának állításakor, 1970-ben pedig az itt ásatást a templom felkutatására. Tégla- és árvízvédelmi munkák közben kerültek elő vakolattörmeléken kívül azonban csak síro­ csontvázak. A jelenségek egyértelműen kö­ kat talált. A sírokból késő középkori leletek zépkori templom körüli temetőre utalnak.

388 Kürti 1973. 23-24, 62, 68-69; MRT 10. 551-555. (9/18. 385 Szatmári 1998. lelőhely) •w> GyO 6; Bvmt I. 181, 393, II. 218, 220-223, III. 63, 260; 389 Bvmt II. 218; Bonyhai 1933-1934. 8, 122; Szegfű 1973. Csvmt I. 447; Cs I. 648; Györffy 1987. 504. 86. 387 Szegfű 1973. 80, 86; Csvmt I. 447; Bvmt II. 220-221. 390 GyO 57, 60, 94, 277; Bvmt II. 47; Káldy-Nagy 1982. 54. 102 Kataszter

(bronz ruhakapcsok, hajtű, övmerevítő, kö­ sebb Árpád-kori, s ennél több késő közép­ ves gyűrű, párta) kerültek elő.391 kori edénytöredéket találtak.396 A templom helyét feltüntették 1805-ben, 1822-ben és 1859-ben is egy-egy kéziratos tér­ Bucsa. (1321), 1381: Bwcha, 1412, 1447: Bu- képen. Ezek segítségével 1985-1986-ban azo­ chya, 1479, 1552, 1558: Bucza, 1564: Bwchya, nosítottuk a lelőhelyet. A felszínen Árpád- 1571.397 kori és késő középkori edénytöredékek egy­ A falu papja 1552-ben 2 forintot fizetett az aránt előfordultak. 1987-ben találtuk meg a egyházi követek számára. 1571-ben is sze­ templom helyét (57. kép). A szántásban egy­ repel a templom a török defterben. A falu értelműen erre utalt egy világossárga színű helyét a Bucsa 3. sz. lelőhelyen azonosítot­ agyagos folt, s a benne lévő sok habarcsos ták. A templom helyéről a terepjárás nem tégla és embercsont. Az 1988. évi ásatáson hozott információt, de a lelőhelyen Árpád­ azonban mi sem találtunk templomhoz tar­ kori sír és késő középkori cserepek kerültek tozó alapozást, de annak egykori létezését elő.398 sem lehetett kizárni. A kb. 30 méter átmé­ rőjű körzetben elhelyezkedő, árkokkal ha­ Bucsa 18. lelőhely, Jenő-major (Kődomb- tárolt temetőből feltárt 65 sír lelete két késő sziget). A lelőhelyen lévő kisebb halom te­ középkori párta és egy I. Ulászló kori érem tején előforduló Árpád-kori téglák valószí­ volt.392 nűleg egy korán elpusztult templomra utal­ nak. Ennek helyén egy homokkőből fara­ Bozosegyház. 1418: Bozoseghaz. gott keresztelő medence töredéke is előke­ Helye pontosan nem határozható meg, a rült. A templomhely környezetében Árpád­ mai Békéscsabától és Gyulától D-re eső te­ kori edénydarabokat lehet gyűjteni. A tele­ lepülések között sorolták fel. Csánki Dezső pülés neve okleveles adattal nem azonosít­ szerint Lőkösháza mellett fekhetett. Csak ható. A templom helyét az 1860-as években feltételezni tudjuk, hogy a mai országhatára­ is ismerték. inkon belül van. Templomára neve utal. Eb­ ből ítélve még az Árpád-korban elhagyhat­ Buzérhegyesegyház. 1403: Buzyrhegeseghaz. ták lakói. Egyetlen említése utal templomára. Helye azonosítatlan, valószínűleg még az Árpád­ Bölcsi. 1249: Belchyeo, 1329: Bulchy, 1426: kor folyamán elnéptelenedett.400 Belchy, 1494, 1517: Bewlchy, 1521, 1551, 1579,1582,1588.395 Céklásegyház. 1418: Ceklaseghaz. Pontos he­ 1329-ben az Ugraiak osztozkodásakor a falu lyét ennek a falunak sem ismerjük, templo­ Szent György tiszteletére szentelt templo­ mára szintén csak az elnevezése utal. Vári Д- mát is említették. Napjainkban a templom letve Kevermes környékén fekhetett.401 helyét a Zsadány 46. sz. lelőhelyen Árpád­ kori tégladarabok jelzik. Környékén keve-

391 Kiss 1988.1. 231-232; Bvmt II. 46-47; Békés 1937. aug. 20. 1; »6 MRT 6. 213. (13/46. lelőhely) Implom 1940. 51. 397 Bvmt II. 47-48; Cs I. 649; Györffy 1987. 504. ш RégFüz 40 (1987) 99; Szatmári 1996a. 61-66, 310. j. ™ Bvmt II. 48; MRT 6. 30. (2/3. lelőhely) m GyO 10; Cs I. 739. 399 MRT 6. 33. (2/18. lelőhely); Hnt 45. ™ Cs I. 739. 400 GyO 6; Cs I. 735; Bvmt I. 219, II. 49. 395 Jakó 1940. 220; Cs I. 605; Györffy 1987. 606. 401 GyO 10; Cs I. 729, 748; Avmt I. 227. Békés megye középkori templomai 103 Csaba. 1332: Chaba, 1337: Taba, 1383: Chaba, tikusnak pedig téglapadlója lehetett. Az ásató 1508,1514,1521,1552, 1556,1557-1558.402 szerint a téglapadló fölé később ismét dön­ 1332-ben Pál nevű papja 6 garast, 1337-ben gölt agyagpadló került, s ebben maradt meg a pedig Miklós nevű papja 4 garast fizetett templom tetőzetének leégett és bezuhant ma­ pápai tized fejében. Egyháza a XVI. szá­ radványa. Inkább lehetett azonban az elsze­ zadban is létezett, hiszen 1552-ben papjára nesedett fagerendák alatt a templom meny- is kivetettek 3 forint adót.403 Egykori temp­ nyezetének sározása. A tetőzet gerendáit ko­ lomának helye ismeretlen. A XVIII. század­ vácsolt vasszegekkel fogatták össze. Szeren­ ban igen sokszor emlegették a csabai temp­ csésnek mondható, hogy a megmaradt falak lomépítkezéseket, de egyiknél sem utaltak belső oldalán vörös, piros, barna, sárga és korábbi épületre, amely esetleg a középkori zöld színnel festett vakolatdarabokat sikerült templom lehetne. megfigyelni. A templom körül mindössze öt csontvázat bontottak ki, az egyikben gyön­ Csabacsüd. 1456: Chabaczyde, 1463: Chaba- gyös párta maradt meg. A templom és a tele­ chyde, 1497: Chabachyud, 1560: Chyaba- pülés pusztulását a XVI. század második felé­ chyud. re helyezik. Az egykori falu a Csabacsüd 1. sz. Papja 1552-ben 3 forinttal hátralékban volt. lelőhelyen feküdt. A felszíni leletek között 1733-ban azt jegyezték föl, hogy a templom Árpád-koriak és késő középkoriak egyaránt építőanyagából a törökök fürdőt építettek előfordulnak. Szarvason.405 Az 1970-es évek elején a templom ala­ Csákóhegyes. 1221: Hegy, 1418: Kethhegyes, pozásából téglákat termeltek ki. A leletmen­ 1458: Erdengeshegyes, 1519: Erdenghews tésen Juhász Irén kétperiódusú templomot alio nomine Chakohegyesse, 1560: Cyako- tárt fel (5. kép). Az első templom a XI—XII. u ; 407 hegiesse. század fordulóján épülhetett, szentélye félkör­ 1552-ben említették papját, kinek ekkor 3 íves volt. Az alap falakat az ún. úsztatott eljá­ forint adóssága volt. A templom helyét a rással készítették. A falak vastagsága 95-110 Kondoros 42. sz. lelőhely DNy-i szélén, kö­ cm között mozgott, anyaguk pedig homo­ zépkori téglatöredékek alapján azonosítot­ kos mészbe rakott téglákból állt. A templom ták. Lehetséges, hogy 1927-ben itt sírok is belső hosszát 11,5 méternek, szélességét pe­ előkerültek. A faluhelyen kevesebb Árpád- dig 6,5 méternek mérték (5. kép 1). A XIV. kori, s több késő középkori edénytöredéket században a szentélyt lebontották, s a temp­ lehetett gyűjteni.408 lomot K-i irányban meghosszabbították. Az új félköríves szentély keskenyebb falú lett, s Csanádapáca, Szász Antal tanyája. Bejelen­ külső oldalán hat támpillért is emeltek. Az tés alapján ezen a helyen középkori falut, átépítéssel csak a templom hossza változott, templomot és temetőt feltételeznek. Régé- s belül elérte a 15 métert (5. kép 2). A ro­

mánkori alap falakra épített gótikus templom­ 406 RégFüz 26 (1973) 80; MRT 8. 100-103. (2/1. lelőhely). hajó falai a korai alapozás teteje fölött 50 cm Az összesített alaprajz közölve: MRT 8. 102, 1. kép. magasságig megmaradtak. A korai templom­ 407 VR 260; BO I. 47, 79, 136; Cs I. 651; GyO 324; Hnt 122, 208. j; Györffy 1987. 508. Az 1456. évi Wrdengeseghaza em­ nak letaposott sárga agyagpadlója volt, a gó- lítés másik, ma Csongrád megye területére eső településre vo­ natkozik (Csvmt II. 465; Hmvht II. 398-399). Csákóhegyes 402 Bvmt II. 50-55; Cs I. 649; ВО I. 31-33; Kristó 1970. 33- esetében tehát nem gondolhatunk egy olyan templomra is, 34; Kristó 1981. 118-120; Györffy 1987. 500, 504. amely az 1456. évben említett faluval való összeolvadás után 403 MV I. 45, 89; Bvmt II. 50; Csvmt I. 296. szintén Csákóhegyeshez tartozott volna (Bvmt I. 181, 228, 404 Bvmt II. 57-58; Kristó 1981. 70; MRT 8. 103. II. 59). 405 Bvmt II. 58; BO I. 282. 4°8 Bvmt II. 59; MRT 8. 305-306. (6/42. lelőhely) Kataszter 104

szeti terepbejárás ezen a környéken nem Az itteni falu fekvését meghatároztuk, vi­ történt, így e templom léte bizonyításra szo- szont a templom helyét még nem sikerült 409 ' • 414 ml. azonosítani.

Csapegyház. 1219: Shol, 1393: Chapegzas, Csejt. 1390: Chehthe, 1449: Cheht, 1454: Cheyth, 1418: Chapchallya, 1517.410 1477: Cheyth, 1558: Cyeyt.415 Templomára egyetlen írásos említésből kö­ 1390-ben egyháza fedetlenül állt. A falut si­ vetkeztethetnénk, de nemcsak a falunak, került az Endrőd 74. sz. lelőhelyen azonosí­ hanem a templomának a helyét is sikerült tani, de a templom helyére nem találtak rá. lokalizálni a Mezőberény 6. sz. lelőhelyen. A A gyűjtött leletanyag kisebb részt Árpád-kori, Kondoros-völgy K-i partján elterülő falu­ a többsége pedig későbbi.416 hely közepén, kisebb kiemelkedésen, jól kö­ rülhatárolható világosszürke színű foltban ta­ Csépány. 1336: Chepani, 1458: Chepan, 1480: lálható rengeteg kődarab és téglatörmelék, Chepany, 1554: Chyepany.417 valamint embercsont egyértelműen jelzi a 1336-ban Fábián nevű papja 3 garast fizetett templom helyét. A leletanyag nagy mennyi­ pápai tized fejében. 1552-ben szintén emlí­ ségű Árpád-kori, s csak néhány darab ké­ tették a papot; ekkor az 2 forinttal adós ma­ sőbbi edénytöredékből áll. radt. 1571-ben a szolnoki szandzsák defte­ 2003 tavaszán a falu szétszántott temp­ rében 20 ház mellett a templomot is számba lomhelyén mezőgazdasági munkák közben vették. A település területe azonos a Szeg­ Árpád-kori magyar fémművességünk em­ halom 45. sz. lelőhellyel. A templom kőépü- lékanyagának egyik igen szép darabja került letének maradványai látszottak itt bizonyára elő: egy aranyozott réz körmeneti kereszt a még a XIX. század első felében. A felszíni le­ rajta lévő Krisztus-ábrázolással, mely tökéle­ letek között több volt a késő középkori, mint tes képviselője a limoges-i termékek mintá­ az Árpád-kori.418 jára Magyarországon, helyi mesterek által készített tárgyak csoportjának. A templom­ Csolt, monostor. 1222: Cholt, 1271: Cholth, hely közeléből ugyanekkor egy ezüsttárgy — (1330): Cholth, 1332, 1335, 1341: Choltmo- kehely talpának(?) — összenyomott töredéke nustura, 1351: Cholch, 1357,1383: Cholth.419 is múzeumba került412 (94. kép 1-5). Az egyházak számának megállapítása Csolt faluval, Mágor faluval és a monostorral kap­ Csatár. 1295: Chatar, 1461: Chatar, 1479: Cha- csolatban a források szűkszavúsága miatt thar.413 szinte leheteden. Nem lehet egyértelműen el­ Református papjáról török kori adat szól, de dönteni, hogy Csolt faluban volt-e plébánia­ középkori templomára is csak XVII. száza­ templom vagy nem. Történetíróink szerint di, kétes adatokból következtethetünk. 1630- Csolt falu a XIV-XV. században Mágor fa­ ban és 1673-ban Csatár papjait ismerjük, de luba olvadt. Mágorral kapcsolatban azonban egyáltalán nem bizonyos, hogy ezek az ada­ 1552. évi adat utal meglévő templomra. Az tok a Békés megyei Csatárra vonatkoznak. 414 Bvmt II. 64; Csvmt I. 296, 448; MRT 10. 96. (1/94. lelő­ hely) 409 Kovalovszki 1965. 181. (56. lelőhely) 415 Bvmt I. 180, II. 66; ВО II. 70. 41° VR 219; BO I. 45; Cs I. 649; Bvmt II. 61-62, 234; Szegfű «б Bvmt II. 66; MRT 8. 121-122, 153-154. (3/74. lelőhely) 1973. 82. 4" Bvmt II. 64; Cs I. 649; Györffy 1987. 504. 411 MRT 10. 546-548. (9/6. lelőhely) 4i« MV I. 84; Bvmt II. 64; MRT 6. 148. (11/45. lelőhely) 412 Szatmári 2004a. 501-524; Szatmári 2004b. 251-252 és 419 Bvmt I. 178-179, II. 68-69, III. 9, 38; ВО II. 12; MV I. 50; hátsó borító; Levelek 2004. - második levél. Cs I. 649; MRT 6. 183-187. (12/15. lelőhely); Györffy 1987. 413 Cs I. 649; Györffy 1987. 504. 504. Békés megye középkori templomai 105 ún. Csolt-monostort föltárták, a kései perió­ anyagú, szépen faragott kövek utalnak. A dusában népoltár is volt a templomhajóban. három objektumot árokkal vették körül. Többen feltételezik, hogy a környező falvak III. periódus (38. kép 2). A XII. század lakói a monostort használták plébániaként, s első harmadában a szögletes hajóval rendel­ például e falvak lakosai is az itteni temetőt kező templom helyén nyújtott szentélyű, a használták. szélessége alapján az ásató szerint háromha­ 1222-ben a monostor apátját, Lodust jósnak meghatározott, sekrestyével ellátott, említették. 1330 körül az apátot Lászlónak az előzőnél jóval nagyobb, 30 m hosszú, nevezték. 1332—1337 táján apátja Tola volt, 12,8 m széles templom épült. Az ásatás so­ de ekkor János nevű papot is említettek. Pápai rán előkerült feliratos kőtöredék szerint a tizedbe évi 15 garast fizettek. 1357-ben egy­ templom védőszentje ekkor Szűz Mária volt. háza Mindenszentek tiszteletére volt szen­ Az új templom D-i oldalán kolostorépületeket telve. 1383-ban a monostor mellett lévő ma­ emeltek. A kőből és téglából épült kerítés É-i lomról szóltak, s ez a monostor utolsó em­ szakaszán, kaputoronnyal megerősített feljá­ lítése. 1479-ben Csoltot más néven Mágor- rón lehetett a kolostorba jutni. nak nevezték. 1733-ban a bazilika két tor­ IV. periódus (38. kép 3). A XII. század nya még állt, de 1786-ban ezek is ledőltek. végén a templomot ismét átépítették, ezúttal 1810-1812 között a Wenckheim család vég­ tágasabb bazilikává. A főszentély félköríves leg eltüntette a romok nyomait, s az egykori maradt, a K-i végükön egyenes fallal lezárt épületek helyének egy részén borospincét mellékhajókat pedig pillérek választották el ásatott.421 A monostor feltárására 1968-1978 a főhajótól. A Ny-i homlokzat két oldalán között került sor (38. kép). A összefoglalá­ egy-egy tornyot építettek. E templomban már sok szerint az építéstörténet az alábbiakban kegyúri karzat, szentélyrekesztő fal, az utóbbi vázolható. mellett pedig népoltár is volt. A templom I. periódus. Falmaradványa ugyan nem hossza ekkor 36,2 méterre, szélessége 16 mé­ került elő, de létezésére a II. periódus épüle­ terre növekedett. Az 1,5 m vastag főfalak­ tének alapozásában másodlagosan fölhasz­ ban téglából és kőből rakott sorok váltogat­ nált köveken megmaradt freskótöredékek ták egymást. utalnak. A templom a XI. század első felé­ A rendház területén 200-nál több sírt tár­ ben valószínűleg már állt, s 1046 körül, a tak fel, leleteik a korszakban szokásos tár­ Vata lázadás következtében pusztulhatott el. gyak voltak. II. periódus (38. kép 1). A XI. század második felében félköríves szentélyzáródású, Csolt, plébániatemplom. Egyértelmű adat egyhajós, 14,8 m hosszú, 7,6 m széles temp­ nincs a templom létezésére, sőt olyan véle­ lomot építettek. Alapozásában kövek vol­ mény is van, hogy a falu lakói a Mágori- tak. Ekkor építettek a templomtól kissé dé­ dombon épült templom különböző perió­ lebbre egy rotundát is, melynek Ny-i előcsar­ dusait használták.423 A mágori templomok­ noka, s K-i támfalai(?) voltak. Alakja különös nak illetve a Csolt-monostornak azonban az eddig előkerült körtemplomok között. A mindvégig meglehetősen sajátságos szerepe két templom mellett egy kisebb épület is állt lehetett: a környező településektől viszony­ ebben az időben. Az épületdíszítő elemek lag távol, magányosan álltak, s a kolostor gazdagságára, s változatosságára különböző

422 420 Juhász 1984. 3-14. - a korábbi irodalom felsorolásával; Bvmt II. 215; Juhász 1980. 445-447; Juhász 1984. 8. Juhász 2000. 284-286. Az összesítő alaprajz közölve: pl. 421 Palugyay 1855. 245; Hnt 106; Összefoglalóan: Juhász Juhász 1980. 440; Juhász 1992. 95; Juhász 2000. 287. 1980.443-445. 423 Pl. Juhász 1984.8. 106 Kataszter

felépülése után az épületcsoport különállósá­ köríves szentélyű volt, szentélyének alapo­ ga még inkább megnövekedhetett. Csolt falu zása döngölt földrétegre helyezett termés­ utolsó említése 1383-ból való, s ez után a kövekből, helyben megoltott mész felhasz­ monostor sem szerepel az írott forrásokban. nálásával készült. Tájolása pontosan K-Ny-i, A falu a monostor helyétől kb. 1 km-re fe­ hossza 15,15 m, szélessége 8,6 m volt (6. küdt. Helyén csak Árpád-kori leletanyag ke­ kép 1). A 90—110 cm széles templomfalak rült elő, templomra utaló nyomokat nem le­ alapozását csaknem teljesen kitermelték, s hetett megfigyelni.424 Ennek ellenére mégsem a hajófalak helyén csak a kiszedett alapozási lehet kizárni annak a lehetőségét, hogy a falu­ árkot lehetett megfigyelni. A templom a nak önálló plébániatemploma volt. Erre okot XI—XII. század fordulója körül épülhetett, a a lelőhelyek közötti távolság, a kolostor létre­ XV. században viszont a szentélyt és az hozása, valamint a rendház körül előkerült sí­ északi hajófalat három-három támpillérrel rok alacsony száma adhat. 1332—1337 körül erősítették meg (6. kép 2). A templom kö­ ezenkívül a monostor apátja mellett János ne­ rüli temetőből 5 sírt és egy osszáriumot tár­ vezetű papról is értesülünk. A monostor falu­ tunk fel. A szentély külső oldalánál feltárt jában lévő, különálló plébániatemplomra pe­ gyermeksírban késő középkori pártát és ru­ dig más monostor esetében is van példa. "" hakapcsot találtunk, templomhelyen és köz­ vetlen környékén előkerült leletek közül pe­ Csorvás. 1456: Chorwas, 1458: Chorwas, 1469: dig két XII—XIII. századi érem, három S Chorwas, 1466: Chorwaseghaza, 1471: Chor- végű karika és egy lunulatöredék érdemel vas, 1552: Chyorwas, 1558: Cyorvas, 1564, említést.428 1580.426 1552-ben papja 3 forintot fizetett a tridenti Csudabala. 1325: Bola, 1329: Bála, 1388: Cho- zsinatra utazó követek számára. Templo­ da Bála, 1466: Chodabala, 1468: Chwdabala, mának romjairól 1733-ban azt jegyezték fel, 1552, 1560: Ciodabala, 1571, 1625, 1647, hogy annak építőanyagát a vásárhelyiek 1682, 1703.429 hordták szét, de falai még a XIX. század 1552-ben papja 3 forinttal adós maradt. Temp­ elején is egy méternyi magasságban látszot­ lomát 1571-ben a török defterben is számba tak a mai településtől Ny-ra. A falu helyét vették. A falut és templomának helyét a 1964-ben azonosították. Területén Árpád- Gyoma 42. sz. lelőhelyen találták meg. (Te­ kori és késő középkori leleteket figyeltek rülete 1973-tól Szolnok megyéhez csatolva.) meg, de a templom helyét nem sikerült meg­ A templomra a felszínen középkori tégladara­ találni.427 bok és kiszántott embercsontok utaltak. A A templomhely azonosítására 1997-ben leletanyag kisebb része Árpád-kori, nagyobb került sor, s ez év nyarán hitelesítő ásatás része pedig késő középkori edénytöredé­ során sikerült az épület alapozásának nagy kekből áll.430 részét is feltárni: előkerült a szentély, az északi hajófal és az épület ENy-i sarka (6. Dámfok. 1424: Damufok, 1461: Damfok/ kép). A templom eredetileg egyhajós, fél- Dampfok, 1479,1525,1552,1562,1620,1663, 1673. Talán középkori templomára utal 424 MRT 6. 199-200. (12/108. lelőhely) 425 Horváth 1975. 343-374. - A szeri monostortól itt is mindössze 800 méternyire állt a plébániatemplom. 426 BO I. 78, 81, 89; GyO 176; Cs I. 649; Csvmt II. 121; 428 Szatmári 1999a. 83-145. Hmvht II. 316; Hnt 112, 68. j; Bvmt II. 69-70. 429 Bvmt II. 72-75; MRT 8. 198-199. 427 Bvmt II. 69-70; BO I. 280; Kovalovszki 1965. 178. (17. «о Bvmt II. 74; MRT 8. 198. (4/42. lelőhely) lelőhely) 431 Bvmt II. 76-77; Cs I. 650. Békés megye középkori templomai 107

egy kései adat: 1673-ban Ladányi István volt I. periódus (7. kép 1). Az egyhajós épü­ • 432 lethez félköríves szentély csatlakozhatott. A a papja. templom kb. 18 m hosszú, és 8,5 m széles Décse. 1138: Geysce/Geiche/Geyca, 1403: Dé­ lehetett, a hossztengelye a szentély felőli ol­ crie, 1425: Deche, 1528: Decze, 1552, 1558: dalon З'-sal tért el a keleti iránytól észak fe­ Decze, 1561: Dechije, 1569.433 lé. A megmaradt alapozási árkok szélessége 1552-ben papjának 5 forintot kellett volna 120-130 cm között mozgott, aljukon helyben fizetnie. 1569-ben református papja Ölyvedi megoltott mésszel kötött terméskövek ke­ Gergely volt. Az 1733. évi összeírás sze­ rültek elő. A templomhajó délnyugati sarká­ rint templomának építőanyagát a törökök a ban egy karzatot is építettek, a hajófalakéval szarvasi és a gyulai fürdők építéséhez hord- megegyező alapozástechnikával. A templom 434 ták el. építésére biztosan a XI. század folyamán A falu egykori helye az Örménykút 3. sz. került sor, lehetséges, hogy a század első fe­ lelőhellyel azonosítható. 1911-ben és 1913- lében. ban Krecsmarik Endre végzett ásatásokat az II. periódus (7. kép 2). A XII-XIV. szá­ itt lévő Telek-halmon, s épülettörmelékes zad után a nyugati zárófal és két nyugati sa­ rétegekben lapos téglákat, köveket, mészha­ rok helyén földrétegekből döngölt alapozás barcsot és K—Ny-i tájolású sírokat talált. Az húzódott, amely teljesen eltüntette az első egyik sírban XVI. századi érem volt. 1917- periódus ide eső alapfalait. A nyugati falnak ben Krecsmarik E. folytatta az ásatást, s ek­ ez az új alapozása az első periódus idejé­ kor bukkant a templom ENy-i sarkára. Meg­ ből származó főfalakénál átlagosan 130 cm- figyelése szerint a zúzott téglából készült, 90 rel mélyebb, s legalább kétszer olyan széles cm széles alapozásra téglafalat emeltek, a volt. Szélessége elérte a 280 centimétert. templom tájolása pedig K-Ny-i irányú volt. Ehhez az időhöz köthető a karzat északi ol­ Az ENy-i sarokban, az épületen belül, egy dalának megerősítése céljából készített önál­ sírt bontott ki. 1927-ben Kiss Sándor a ló, szabálytalan négyszög alakú pilléralapo­ templom alapozásának további részeit tárta zás is, amelynek alapozástechnikája teljesen fel A hajóban ekkor újabb csontvázak ke­ megegyezett a nyugati fal döngölt alapozá­ rültek elő. Az 1970-es években végzett te­ sával. repjárásokon a templom helyén igen sok kő- A templom körüli temető területén 178 és tégladarabkát illetve embercsontot lehetett sír és két osszárium került napfényre (61. megfigyelni. A környéken talált edénytöre­ kép). Közöttük két honfoglalás kori (X. szá­ dékek többsége késő középkori, kisebb ré­ zadi) lovas sír is volt. A középkori sírokból sze pedig az Árpád-korra keltezhető.435 1993- egy-egy arany, ezüst és bronz S végű hajkari­ ban ásatással tártuk fel a templom megma­ ka, egy XII. századi érem, illetve késő kö­ radt alapfalait a faluhelyen emelkedő Telek­ zépkori párták, gyöngyök, ruhakapcsok, fü­ halom tetején (7. kép). Az erózió következ­ lesgombok, gyűrűk, érmek és szépen faragott tében a szentély alapozásából mára semmi csontlapocskákkal vagy aprólékos kidolgozá­ sem maradt meg ugyan, de a sírok között a sú, lemezes véretekkel díszített övek kerül­ helye kiszerkeszthető volt. tek elő. Több esetben megfigyeléseket lehe­ tett tenni a temetkezési szokásokra is. A te­ metőben legalább ötfajta temetési módot le­ 432 Bvmt II. 77; Csvmt I. 296, 448. hetett elkülöníteni: zárt koporsóba téve, gyé­ 433 Bvmt II. 78-79; GyO 6; Györffy 1987. 505. 434 Bvmt I. 181, II. 79; ВО I. 281; Implom 1971. 9. kénybe csavarva, Szent Mihály lován gyeké- 435 MRT 8. 336-337. (7/3. lelőhely) Kataszter 108 nyen elhelyezve és ládaszerú koporsóval le­ kötni. A középkori templomra utaló adatokat borítva, ugyanígy, de láda nélkül, valamint leginkább csak Felsődobozzal kapcsolatban egyszerűen csak gyékényre fektetve és láda­ emlegetik. Ha azonban Felsődoboz a XVI. szerű koporsóval leborítva egyformán te­ században vagy a XVII. század első felében mettek. A kislányokkal esetenként felnőttek már elpusztult, akkor a XVII. századi papok pártáját vagy övét is eltemették. névsora csak Alsódobozra vonatkozhat. Egyes vélemények szerint azonban Alsódoboz csak Dévaványa 48. lelőhely, Katal-szeg. A lelő­ a XVIII. században éledt újjá.442 Az bizo­ helyen lévő halom tetején megfigyelt renge­ nyos, hogy az egykori Felsődoboz a mai Fa­ teg középkori téglatörmelék s néhány em­ luhely nevű határrészen volt, s legalább a bercsont alapján elpusztult templom helyére XVIII. század óta lakatlan. A régi Alsódo­ lehet következtetni. A leletanyag kizárólag boz viszont a mai Doboz község helyén te­ Árpád-kori cserepekből áll, a falu okleveles lepült újra, így a szórványos adatok megen­ i, , • 437 gedik azt a feltételezést, hogy mindkét falu­ említése nem ismert. nak külön egyháza volt. Alsódoboz közép­ Diter. 1403: Dether, 1415: Deter, 1510, 1526, kori templomhelyére utalhat a mai reformá­ 1558: Deter, 1563, 1699: Diter.438 tus templomtól D-re 80—100 méternyire, a Egykori templomára írott forrás nem utal, Batthyány u. 5. sz. ház alapozásakor 1982- de a terepjáráson tett megfigyelések alapján ben előkerült rengeteg embercsont. A kör­ léte feltételezhető. A Békés 39. sz. lelőhely nyéken gyűjtött edénytöredékek az Árpád- legmagasabb pontján lévő habarcstörme­ kortól folyamatos lakottságról tanúskodnak.443 lékben ugyanis előkerült néhány pelyvás so- ' ' ' ' 1 ' i 439 Doboz(Felső-). Biztosabb a középkori Felső­ vanyitasu tegia es embercsont is. doboz templomának helye, alapjait ugyanis Doboz(Alsó-). (1075): Duboz, 1138: Doboz, Kovalovszki Júlia 1976-1978 között a régi 1273, 1403: Doboz et alia Doboz, 1506: Al- Egyház-ere partján feltárta. Az egyhajós, négy­ sodabaz/ Felsewdabaz, 1616. szögletes szentélyű templom téglából épül­ 1552-ben papja 1 forintot fizetett. Felsődo­ hetett. Hossza 12,5 m (ebből a hajó 8,5 m), bozon 1616-ban létező egyházat tételeztek szélessége 6,8 m (ebből a szentély 4,75 m), a fel. 1634-ben Marosi András, 1650-ben Ber- hajó belső mérete 6,5 x 5 m, a szentélyé pedig keszi János, 1656-ban Petri Márton, 1666- 3 x 3 m volt (9. kép). Alapozásában téglatö­ ban Szekcsési Bálint, 1675-ben pedig Ecsedi redék sorok és döngölt agyag rétegek válto­ István volt a pap Dobozon.441 gatták egymást. Alapfalainak szélessége a ha­ Az oklevelekben előforduló említéseket sok­ jónál 90—110 cm, a szentélynél 80 cm, mély­ szor nem lehet egyértelműen az egyik (Alsó­ sége pedig átlagosan 110 cm volt. A hajó és doboz) vagy a másik (Felsődoboz) faluhoz a szentély alapozását egyszerre, összefüggő­ en készítették el. A diadalív vonalában az

436 Szatmári 1994b. 66-71; Szatmári 1996e. 162-186; Szat­ egész épületével azonos mélységű átkötő ala­ mári 1999b. pozást figyeltek meg. Járószintnek és bejá­ 437 MRT 6. 46-47. (3/48. lelőhely) ratnak nyoma nem mutatkozott. Néhány tég­ 438 GyO 8; Bvmt II. 80-82; Hnt 109, 32. j. 439 MRT 10. 64-67. (1/39. lelőhely) lán meszelésnyomok maradtak meg, s egy 440 GyO 6, 42; Cs I. 650; Kristó 1981. 29-30, 188; Györffy 1987. 505. 442 Bvmt II. 112; Kovalovszki 1986. 106; Kovalovszki 1989. 441 Bvmt II. 83, 345. - Karácsonyi az 1552. évi adatból felté­ 133. 1616-ban még Alsódoboz jobbágyait említették telezhető templomot Felsődobozra helyezte (Bvmt II. (Kristó 1981. 188). 112, III. 259-260); Palugyay 1855. 207; Hnt 35; Csvmt I. 443 RégFüz 37 (1984) 88; Kovalovszki 1986. 109; Kova­ 448. lovszki 1989. 140. Békés megye középkori templomai 109

kisebb homokkő faragvány darab is előkerült Szabó J. József egy középkori templom annak bizonyítására, hogy az épületet igye­ alapfalának részletét s a templom körüli te­ keztek díszesebbé tenni. A megmaradt teraz- mető 12 sírját, illetve kerítésalapozásának zo töredékekből öntött padlóra lehet kö­ egyes szakaszait tárta fel. A temető közepén vetkeztetni. A templom körül 84 sírt bon­ lévő templom alaprajzának megállapításá­ tottak ki, közülük 18 sír az épületen belül hoz azonban nem volt ideje nagyobb felüle­ volt. A sírokban talált késő középkori pén­ tet föltárni. Azt sem lehet eldönteni, hogy a zek a templom fennállásának felső időhatá­ szelvényekbe eső kicsiny alapozásrészletek a rát adják meg, de építésének korára egyetlen templomnak mely részei lehetnek. Az épület lelet sem utal. Kovalovszki Júlia korai (talán alapozása keményre döngölt föld és téglada­ XI. századi) építést feltételez.444 rabok egymás fölötti rétegeiből tevődött össze. Négy réteg maradt meg, alulra földré­ Dombegyház. 1437, 1446: Dombeghaz, 1453, teget döngöltek. A környéken sok téglatör­ 1463: Domeghaz, 1486: Dombegyház, 1498, melék és homokkő darab fordult elő. A te­ 1506, 1552: Domb Eghaz, 1559: Dombegy­ metőt 25—30 m átmérőjű körben kerítés vet­ haza, 1569.445 te körül. Ennek alapozása eltért a templomé­ A települést dombon épült templomáról ne­ tól: a téglasorokat itt habarcsba ágyazták. A vezhették el. 1569-ben a papja Kálmáncsehi szélessége átlagosan 1 méter volt, az alapo­ István volt.446 zási árok legaljára pedig először habarcsré­ Bálint Alajos megemlítette, hogy Balku teget terítettek. Az egyik ásatási fényképen Dénesnek az ún. Attila-halmon lévő földjé­ az alapozás három téglasora látszik. A kerí­ ben valószínűleg kerek alaprajzú templom tésnek az E—ÉK-i, s a DK-i szakaszát tárták romjai lehetnek, s a téglaméretek kora Ár­ fel. A kibontott sírokban szokványos késő pád-kori építésre utalnak. A lelőhely Pesty középkori leletek voltak (ruhakapcsok, szö­ Frigyes helynévgyűjtésében is szerepel, s Jan- vetmaradványok, koporsó szögek, bronzle­ kovich Dénes ezt feltételesen a középkori mez, stb.), de a templomhely környékén a falu helyével azonosította.447 A lelőhelyleírá­ késő középkoriak mellett Árpád-kori edény­ sokból úgy tűnik, hogy ugyanezen a dom­ töredékek is előfordultak.449 bon végzett 1974-ben Szabó J. József is le­ letmentést, bár ő csak a Balku-domb, Temp­ Dombiratos, Dombi-dűlő, Templomdomb. lom-domb, Kolostor-domb elnevezéseket is­ 1998 őszén, a községtől ENy-ra 800 méter­ merte, s az Attila-domb nevet nem említette. re, egy ENy-DK-i irányú hátas vonulaton Megtudta viszont, hogy az 1930-as években a lévő, 60—80 méter alapátmérőjű s kb. 3—4 dombegyházi születésű Nagy Zoltán is vég­ méter relatív magasságú kurgán tetején az zett már ugyanitt ásatást, s akkor alapfalakat őszi mélyszántás embercsontokat hozott fel­ 448 is megfigyeltek. A legutóbbi ásatás során színre. A helyszíni szemlén megállapítottuk, hogy a halom tetején egy Árpád-kori erede­ 444 RégFüz 30 (1977) 44; RégFüz 32 (1979) 88; Kovalovszki tű késő középkori falu templomának és te­ 1986. 109-112; Kovalovszki 1989. 140-142. Az alaprajz közölve: Kovalovszki 1986. 111, 4. kép; Kovalovszki metőjének helye található. A templomra és 1989. 144, 120. kép. temetőre a kevés, pelyvás anyagú, középkori 445 Cs I. 769; Avmt I. 113-114, 199, 227, 309, 317, 335; Csvmt II. 140. tégladarab és habarcstörmelék, a temetőre 446 Csvmt II. 140; Kiss 1988.1. 382; Rácz 1880. 154; Csvmt I. pedig a sok embercsont utalt. A lelőhelynek 296,448,11.146. 447 Bálint 1941. 26; Hnt 37, 112, 79. j. Borovszky S. az Attila- halmon látott templom maradványait Kinged faluhoz kö­ 449 RégFüz 28 (1975) 93; Szabó J. József ásatási dokumentá­ tötte (Csvmt II. 279). ciója: МММ RégAd 992/1975. Rendelkezésemre bocsátá­ 448 Innen szerezhette Bálint Alajos is információit. sáért fogadja köszönetemet. по Kataszter

a középkori oklevelekben emlegetett falvak Ege I. Az oklevelekben a XIV. századtól fel­ valamelyikével való azonosítása további adat- bukkanó településnek feltételeznek egy attól '"*.' j. • ' 1 450 mintegy másfél kilométerre lévő előzmé­ gyűjtést igenyel. nyét. Itt a falu jellegű településre utaló Ár­ Écs. 1431: Ech, 1506: Eech.451 pád-kori leletek között néhány embercsont A középkori település helyét az utóbbi évek is előkerült. Templom nyomát a terepjárá­ régészeti terepbejárásai során sikerült azo­ son nem észlelték ugyan, léte azonban el­ nosítani a mai Sarkadkeresztúrtól DK-re képzelhető. ' eső szántóföldeken. A falu templomára vo­ natkozó írott adatok ugyan nem maradtak Ege II. 1338: Egee, 1425: Egee, 1431: Ege, fenn, de területén a templom és temető he­ 1435,1466,1472, 1510,1518,1564.458 lyét kiszántott embercsontok, tégla- és ha­ 1518-ban Egei Antal alapítványt tett vég­ barcsdarabok jelzik (50. kép).452 rendeletében az egei plébániatemplom Szűz Mária oltárának. 1552-ben az egyház papja 3 Ecsegfalva 1. lelőhely, Egyházhalma. A le­ forintot fizetett. 1569-ben Kereki János, 1638- lőhely dombján a helyi hagyomány kolostort ban pedig Györkéi János volt itt a pap. 1733- feltételez, de valójában itt egy Árpád-kori ban a templom romjait még látták, s azt is tud­ templom állott. Erre utalnak a halom tete­ ták, hogy építőanyagát a gyomaiak hordták jén talált középkori tégladarabok. A temp­ el. 1938-ban embercsontok kerültek elő a lomhely környékén gyűjtött leletanyagban templomhelyen. Legutóbb már csak a kiszán­ csak Árpád-kori edénytöredékek fordulnak tott habarcs- illetve tégladarabok, s ember­ elő.453 csontok mutatták a templom és temető egy­ kori helyét. Ennek környékén csak késő kö­ Edeles. 1332: Edeles, 1357: Edeleus, 1395: zépkori cserepek voltak.460 Edeles, 1478: Edeles, 1491: Edeles, 1552.454 1332-ben Tamás nevű papja 4 garast fize­ Elek. 1232: Elec, 1404, 1453: Elek, 1495, 1508, tett. 1357-ben említették az edelesi Szent Már­ 1557,1561.461 ton tiszteletére épült templomot. Papja 1552- Középkori templomáról egyetlen írásos em­ ben 3 forintot fizetett. A XIX. századi ha­ lítés sem maradt fenn, de talán annak meg­ gyomány azt tartotta, hogy az edelesi hal­ létére következtethetünk abból az adatból, mon „maradványaiból ítélve kápolna létez­ hogy 1735-ben „a község kellő közepén lé­ hetett".455 Azonos lehet a Köröstarcsa 5. sz. tezett sírkertben" építettek — valószínűleg a lelőhelyen megfigyelt templomhellyel, ahol régi helyén — templomot.462 néhány embercsont és tégladarab utal már csak a templomra. A lelőhelyen gyűjtött csere­ Endfőd. 1425: Endréd, 1448: Endreed, 1461, pek az egész középkoron át folyamatos meg­ 1470: Endréd, 1495: Endrewd, 1552,1637.463 telepedést bizonyítanak.456 Papja 1552-ben 3 forintot fizetett. 1629-ben Szőlősi András, 1673-ban pedig Urai Mihály volt a pap. A régi templomot 1637-ben ki-

450 Szatmári Imre jelentése: МММ RégAd 2255/1999. 451 Jakó 1940.238. 457 MRT 8. 264-265. (4/250. lelőhely) 452 MRT IV/4. Sarkad 178. lelőhely. 45» Bvmt II. 90; Cs I. 650; Györffy 1987. 505. 453 Hnt 34; MRT 6. 75-76. (4/1. lelőhely) 459 ВО I. 132-133, 281; Bvmt II. 94; Csvmt I. 448. 454 Bvmt II. 89; Cs I. 650; Hnt 118,156. j; Györffy 1987. 505. 460 MRT 8. 234-235. (4/144. lelőhely) 455 MV I. 145; Bvmt II. 89; Györffy 1987. 500; ВО II. 12-13; 461 Cs I. 730; Avmt I. 228. Hnt 74. 462 Hnt 38. 45fi MRT 10. 515-517. (8/5. lelőhely) 4« Cs I. 650; Bvmt II. 94-95. Békés megye középkori templomai 111 javították, de később a szentélyét a Körös Eperjes. 1510: Eperyes, 1554: Epperyes, 1559: annyira alámosta, hogy az 1698-ban a fo­ Eperies.466 lyóba dőlt. 1724—1728 között a templomha­ Karácsonyi János véleménye, hogy a telepü­ jót istállónak használták. 1731-ben a Kere- lés csak a XV. században keletkezett, az kiből jött új telepesek a 12 öl hosszú és 8—9 1418-ban említett Fazekasegyház puszta he­ öl széles épületet kijavították, s Szent Imre lyén, Kígyóstól DNy-ra. Bizonyíték azonban tiszteletére szentelték fel. 1736-ban azonban erre nincsen. Eperjes papja 1520-ban Kama- még mindig nem volt mennyezete. 1751— rási Fodor András volt, s a XVIII. század 1753 között e régi templomot lebontották, elején templomának helyét is meg tudták és a helyén újat építettek. A ma is álló temp­ • 467 mutatni. lomot a régi mellett 1799-1805 között épí­ tették, s ekkor a korábbit végleg elbontot­ Fábiánvára/Györgyháza. 1391: Gyurghaza alio ták. Az utóbbinak a földben hagyott alapfa­ nomine Fabianwara, 1466: Fabianvara, 1498: lait 1881-ben a Körös szabályozásakor tün­ Fabianwara.468 tették el. Helye a mai belterülettől kissé É-ra, a 1391-ben kőből épült, de torony és tető nél­ közúti híd K-i oldalán, a Körös É-i partján küli templomát említették. Helyét a Csár­ volt.464 daszállás 1. sz. lelőhelyen találtuk meg. Az itt lévő, ma is jelentős magasságú halom Endrőd 6. lelőhely, Kápolna-halom. A XIX. tetején pelyvás soványítású, középkori tég­ századi feljegyzésekben is szereplő halmot lák és embercsontok figyelhetők meg. 1926- 1976-ban kezdték elhordani, ezért annak te­ ban a mezőberényi községi elöljáróság által tején Jankovich Dénes szondázó ásatást végzett ásatás alkalmával a halom tövében vég-zett. A feltárás eredményeként egy fél­ téglafalra, a domb tetején pedig téglakeretes köríves szentélyzáródású, egyhajós, döngölt sírokra bukkantak. Az adatok szerint a ha­ agyag alapozású templom maradványai ke­ lom tetején lévő templomot a XV. századra rültek elő. Az épület hossza kb. 11,5 m, szé­ már elhagyták. Régebbi neve (Györgyháza) 470 lessége 6,4 m, alapfalainak szélessége pedig 1 birtokosára vagy esetleg védőszentjére utal. méter körüli volt (8. kép). Falai téglából épül­ hettek. A templom melletti, egyrétegű teme­ Fancsika. 1320: Fanchin, 1347,1407,1429: Fan- tőből 1976-ban 10, 1985-ben 82, 1987-ben chika, 1448, 1488, 1499, 1551, 1579, 1588, 471 pedig 63 sírt tudtak kibontani. A sírmellékle­ 1638. tek között néhány S végű haj karika, egy XII. 1448-ban a falu Szent Lőrinc tiszteletére szen­ századi érem és gyöngyök voltak. A temp­ telt templomát említették, amely 1788-ban lom omladékából is csak Árpád-kori leletek még jó állapotban lehetett. Az ekkor készült kerültek elő, mutatva azt, hogy a XI. századi térképen K—Ny-i irányítású, téglalap alakú templom és falu még a XIII. század folya­ épületként jelölték. 1820-ban is feltüntették mán elpusztulhatott. A település nevét nem a templomhelyet. Az utóbbi években vég- •••1 465

ismerjük. 4tó Bvmt II. 99. 467 Bvmt II. 99-100, 345. Márki Sándor Eperjes helyét Enyed. Lásd Ösvény! ugyancsak Kétegyházától Ny-ra, az eperjesi pusztán jelölte meg (Avmt I. 228-229). 464 Bvmt II. 95; Palugyay 1855. 269; ВО I. 283; Bvmt II. 96- «>» BO I. 72, 75; Bvmt II. 102; Cs I. 650; MRT 10. 371-373. 97; MRT 8. 127-128, 132-133. (3/9. lelőhely) (4/1. lelőhely) «s FInt 41, 113, 91. j; RégFüz 29 (1976) 65; RégFüz 39 4(» Bvmt II. 102. (1986) 11; RégFüz 41 (1988) 83; MRT 8. 126-128. (3/6. 47(1 MRT 10. 371-373. (4/1. lelőhely) lelőhely). Az alaprajz közölve: MRT 8. 128, 7. kép. 471 Jakó 1940. 239; MRT 6. 209. Kataszter 112

zett terepjárasokon már csak a kiszántott 1556: Kys Fetchkes sive Comlosfechkes, téglák és embercsontok utaltak az egykori 1558: Fechkes, 1561, 1563, 1564: Kysfech- templomra, egy magas halom tetején. A kör­ kes/Monyarosfechkes, 1622, 1628, 1636, nyéken gyűjtött edénytöredékek az egész kö­ 1642: Fechkes, 1647: Kisfecskés, 1655: zépkoron át folyamatos megtelepedésről árul­ Fecskés. kodnak. Az írott források nem szólnak a falu temp­ lomáról, de annak helyén 1894-ben Oláh Fás. 1221: Fas, 1350, 1357, 1383: Faas, 1492, Imre sikerrel végzett ásatást. A templom he­ 1518,1556,1559,1564,1647,1682.473 lyét tégladarabok mutatták egy halom tete­ A falut a Körösladány 53. sz. lelőhelyhez jén. Az ásatásról mindössze annyit tudunk, kötötték, de templomának helye ettől nem hogy Ny—K-i tájolású csontvázakon kívül a messze, a Bélmegyer 53. sz. lelőhelyen sejthe­ templomhoz tartozó, „furkózott alapot" is ta­ tő. A felszíni leletek kora megfelel az okle­ láltak. A templom alaprajzát azonban a kü­ veles említéseknek.474 lönböző bolygatások miatt nem tudták elké­ szíteni. Az épület fala téglából készülhetett. 475 Fáv. 1323: Faw. A Békés megye területére Az ásatás során — egy orsókarikát kivéve — eső egyházát is ekkor említették. Pontos he­ semmilyen leletre nem bukkantak, viszont lyét nem ismerjük. az egykori faluhelyen vagy annak közvetlen környékén előkerült egy 17 cm magas, vö­ 476 Fazekasegyház I. 1418: Fazakaseghaz. rösmárványból faragott oszloptöredék, amely A XV. század elején már pusztán álló falu valószínűleg a templom helyéhez köthető.481 helyét Gyula, Kétegyháza és Kígyós térsé­ Az egykori falu és templomának helyét 477 gében jelölték meg. Templomára csak az 1964-ben sikerült azonosítani. A templom a elnevezéséből következtethetünk. középkor folyamán egy mély folyómeder Ny-i partján állt. A felszínen Árpád-kori és Fazekasegyház II. 1403: Fazokaseghaz, 1512. késő középkori edénytöredékek jelezték a E másik, az előzőhöz hasonló nevű falu he­ falu fennállásának időszakát.482 lyét Csabacsüd és Szentandrás környékén keresik. Az Örménykút 110. sz. lelőhellyel Fejéregyház. 1297: Feyreghaz, 1329: Feyereg- 479 való azonosítása lehetséges, de nem biztos. haz, 1330: Feyereghaz, 1448: Feyereghaz, Templomára nevéből következtethetünk. 1455: Feyereghaz, 1550, 1552.483 1297-ben lakatlan földön állott e „fehéregy­ Fecskés. 1456: Feczkes/Monyorosfeczkes/Pfecz- ház". A falu elnevezése bizonyára templo­ kes, 1463: Fechkes, 1466: Monyorosfechkes, mának színére utal. Helyét Szentandrástól 1472, 1478: Monyarosfechkes, 1489: Mo­ ENy-ra keresik. 1552-ben is jegyezték egy­ nyorosfechkes, 1536: Komlosfechkes, 1552, házát, papja ekkor adós volt.484

472 Jakó 1940. 239; Juhász 1971. 156; MRT 6. 209. (13/15. lelőhely) « VR 269; ВО I. 12, 22, 32, 106, 136; Bvmt II. 102-105; 4»o Csvmt II. 290; Hmvht II. 329, V. 728-734; Hnt 119, 175. j. CsI. 650;GyO321. Karácsonyi J. és Szeremlei S. az 1525. évi Mogyorósegy­ 474 MRT 6. 111-112. (7/53. lelőhely); MRT 10. 351-352. házára vonatkozó adatot is ide sorolta (Bvmt II. 246; (3/53. lelőhely) Hmvht II. 332). Borovszky S. viszont különbséget tett 475 Bvmt II. 106; MRT 6. 112; Györffy 1987. 506. Fecskés és Mogyorósfecskés falu között is (Csvmt II. 290, 476 ВО I. 46. 396). 477 Avmt I. 229; Cs I. 730; Bvmt II. 99, 106. Lásd még az 481 Hmvht II. 253, 334. Eperjes címszónál is! 482 Kovalovszki 1965. 179, 182. (33. lelőhely) 47H GyO 6; Bvmt II. 106. 483 BO I. 13; Bvmt II. 106-107; Cs I. 666; Györffy 1987. 506. 479 Bvmt II. 106; MRT 8. 363, 367. 484 Bvmt I. 38, II. 106-107; Györffy 1987. 506. Békés megye középkori templomai 113 Félhalom. 1435: Felhalom/Wyfalw, 1466: Fel­ gyelhetett meg Olasz E. is kiszántott em­ halom alio nomine Wyfalu, 1478: Felhalom, bercsontokat.491 1533,1552,1634,1655,1659.485 Papja 1552-ben 3 forintot fizetett. 1634-ben Fövenyes. 1336: Fevenyes, 1394,1398,1412: Fe- Belényesi Mihály, 1655-ben Visontai István, wenyes, 1421: Foevenyes, 1446: Foewenyes, 1659-ben pedig Nábrádi István volt a falu 1516: Fewenyes, 1526,1553: Feouenyes, 1559- papja.486 Félhalom a Csárdaszállás 17. sz. lelő­ 1564,1589,1643,1654.492 hely dombhát) án feküdt. A templom helye A templomára vonatkozó első adat 1336- 1984-ben, egy régi gát elhordásakor, jól lát­ ból, a pápai tizedjegyzékben maradt ránk. szott. Erre utalt a környéken felszínre került 1526-ban a fövenyesi plébános jobbágytel­ rengeteg embercsont, a sok középkori tégla- keit említették. 1528 virágvasárnapján a és habarcsdarab, s ezeken kívül egy K—Ny-i templomban megtartott barkaszentelésről is irányú falhoz tartozó döngölt alapozás is. A megemlékeztek. 1553-ban, majd 1559-1564 lelőhelyen gyűjtött leletanyag Árpád-kori és között a plébánia jobbágytelkeit, s az azok késő középkori edénytöredékekből áll. megszerzéséért folytatott küzdelem részle­ teit emlegették.493 1934-ben Implom József Felsődoboz. Lásd Doboz(Felső-)! feltárta a falu templomát (10. kép), körülötte pedig legalább 66 sírt. A sírokból XI-XVI. Földvár. 1459: Feldwar, 1463, 1468, 1472: századi leletek — közöttük Szent István király Fewldwar, 1476: Feketefeldwar, 1488: Feld­ pénzei - kerültek elő.494 1985-ben a temp­ war, 1523, 1549, 1555: Fedwar, 1558: Fold- lomhelyen hitelesítő ásatást végeztünk (57. war, 1561: Waryas Feoldvar, 1564, 1611, kép), s újra feltártuk az alapokat, azokon belül 1655.488 és kívül pedig 86 sírt. A templomnak három Az 1488. évi támadással kapcsolatban meg­ építési periódusa volt (11. kép). említették a falu Orbán nevű papját és a Fe­ I. periódus (11. kép 1). A XI. században renc nevű templomszolgát, illetve azt, hogy kicsiny, döngölt agyag alapozású körtemp­ 489 a pap félrehúzatta a harangot. A falu he­ lomot építettek, a K-i oldalán szentéllyel. lyének lokalizálására meglehetősen sok javaslat Egyedisége, hogy a szentély a kör alakú ha­ született. Karácsonyi J. a Hatablaki kápolna jóhoz kívül beugró sarkokkal kapcsolódott. dűlőben, Borovszky S. a Nagy tatársánc mel­ Hossza 7,5 m, szélessége 6,9 m, a kerek ha­ lett, Szeremlei S. pedig a Nagytatársánc ÉK-i jó külső sugara 3,45 m, belső sugara 2,4 m, 490 szélén képzelte azt el. A legutóbbi terep járá­ a szentély belső ívének sugara 1,3 m volt. sok szerint azonban az a legvalószínűbb, hogy Sárgás színű, döngölt alapozásának szélessé­ a középkori Földvár a Harangos-ér K-i partján gét a kerek hajónál átlagosan 105 cm-nek, feküdt. Helyén Árpád-kori és késő középko­ a szentélynél pedig 80 cm-nek mértük. A ri cserepek gyűjthetők. Temploma egy kissé templom tengelye a szentély felől З'-sal tért kiemelkedő magaslaton állt. Talán ugyanitt el a K-i iránytól E felé. Falai téglából épültek. került elő egy III. Béla kori érem, s itt fi-

4<->i Kovalovszki 1965. 179, 181-182. (29. lelőhely); RégFüz 22(1969) 66. 4«5 BO I. 59, 74-75; Cs I. 650; Bvmt II. 109; Csvmt I. 448. ж MV I. 351; ВО П. 51-57; GyO 12, 15, 66, 217; Bvmt П. 486 Bvmt II. 110-111, III. 260; Csvmt I. 448. 487 112-113; Cs I. 731; Haan 1870. 179. MRT 10. 382-383. (4/17. lelőhely) 493 488 Bvmt II. 268-269; Csvmt II. 195; Hmvht II. 338; Hnt MV I. 351; Bvmt I. 97-98, 217, IL 112-113; GyO 107- 121,192. j;GyO 26. 109. 4 4 489 Karácsonyi 1887b. 92-100; Bvmt II. 269; Csvmt II. 196, '-> Békés 1934. júl. 26. 2; Békés 1934. júl. 29. 1-2; BmH 198; Hmvht II. 341-342. 1934. júl. 26. 2. Az összesítő alaprajz közölve: Scherer «» Bvmt II. 269; Csvmt II. 195; Hmvht II. 339, 342. 1938.35. 114 Kataszter

II. periódus (11. kép 2). А XII. század­ Füzesgyarmat. Lásd Gyarmat(Füzes-)! ban vagy a XIII. század első felében a ro­ tunda É-i oldalához 3,9 m belső átmérőjű, Gádoros. 1456: Gádoros, 1512: Gadorosthelek.498 100 cm széles alapozású, kör alaprajzú épü­ Neve talán templomára utal. Helyét feltéte­ letet emeltek. Alapozási mélysége (a mai fel­ lesen az orosházi terepjárások 13. sz. lelőhe­ színtől számítva 120—130 cm) megegyezett lyével azonosították. A felszíni leletek csak a korábbi épületével, de itt az alapot feketés az Árpád-korban létezett falura utaltak. A színű földből döngölték. Falát ennek is tég­ templomának helyét egy homokhát legki­ lából rakták. Családi temetkezőhely lehetett. emelkedőbb részén tégla- és kőtörmelék je­ III. periódus (11. kép 3). A XIV. század lezte. 1935 körül embercsontok is előke­ 499 elején vagy annál később az épületegyüttest rültek itt homokbányászás alkalmával. A lebontották, s helyén új, egyhajós, egyenes templomhely ismételt azonosítására 1999- szentélyzáródású templomot építettek. Lehet­ ben nyílott lehetőség, majd ezt egy évvel séges, hogy az É-i épületet ebben az időben később, 2000-ben Rózsa Zoltán ásatása kö­ sekrestyének hkörasználták. Az új templom vette. A feltárt egyhajós, kívül szabálytalan alapozási árka a szentélynél sekélyebb volt, félkör-, belül enyhén patkóíves szentélyű, mint a hajónál. Az alapozásában lévő termés­ döngölt agyag alapozású templom kb. 9,8 m hosszú és 5,3 m széles lehetett. A szentélye köveket teljesen kiszedték. Implom József ÉK-i tájolású volt, falai téglából épülhettek. megfigyelése szerint e templomnak a falai is Különlegessége az épületnek a hajó nyugati terméskövekből épültek. Az épület hossza kb. falához merőlegesen csatlakozó, azzal együtt 15,2 m (ebből a hajó 9,4 m), szélessége a ha­ alapozott, két egyenes falalapozás (12. kép). jónál 9,6 m (a szentélynél kb. 7,15 m), a hajó Az ásató véleménye szerint e két alapozás hosszanti alapárkának szélessége 140 cm, a összefüggésben lehet a település Gádoros Ny-i záró falé és a szentélyé pedig 110 cm volt. elnevezésével: a templom bejáratának eső­ A szentély tájolása 4'-sal tért el a K-i iránytól fogó, szélfogó „gádora" alapozásához tarto­ É felé. A templomnak e periódusa bizonyára zott valószínűleg. A templom körüli temető megérte a XVII. századot is. sírjai közül hármat sikerült feltárni, közülük A templom körüli temető a megszokott kettő téglakeretes volt.501 A nyugati homlok­ képet mutatta, az előkerült sírleletek is áda- fal előtti alapozással kapcsolatban esetleg a i 495 gosak. toronyalapozás lehetősége is felmerülhet.

Füregyház. 1216: Firu, 1326: Furreghaz, 1418: Gádoros, Érparti-tanyák. A Szénás-ér egyik Fyreghaza.496 kanyarulatában lévő magaslaton mutatko­ 1326-ban temploma már magányosan állt. zó tégladarabok, s a környéken előforduló Helye a Szeghalom 3. lelőhelyen vagy annak edénytöredékek már az 1960-as években is környékén lehetett. A felszíni leletek itt ki­ egy ismeretlen nevű Árpád-kori falunak és zárólag Árpád-koriak voltak. valószínűleg egykori templomának helyét je­ lölték.502 A 2000 májusában végzett ismételt

495 RégFüz 39 (1986) 68-69; Horváth-Szatmári 1989. 378- 384; részletesebben: Szatmári 1996a. 23^41. Az összesítő alap­ 498 Bvmt II. 120; Kristó 1981. 70. rajz közölve: Horváth-Szatmári 1989. 380, 1. ábra; Szatmári 499 Hnt 108, 17. j; Kovalovszki 1965. 177, 182-183. 1996a. 29. 500 Szatmári Imre helyszíni szemléje, 1999. szept. 20.: МММ 496 VR 209; BO I. 47; Cs I. 608; Bvmt I. 31, 180-181; RégAd 2322/2000. Györffy 1987. 506. 501 Rózsa 2000. 3. 497 Bvmt II. 114, 191-192; Györffy 1987. 506; MRT 6. 116, 502 Kovalovszki 1965. 181. (55. lelőhely); Szatmári 1996c. 18, 142. (11/3. lelőhely) 62. j. Békés megye középkori templomai 115

terepbejárás során a templom helyét ponto­ XII. századra határozta meg, az épület kü­ san meg lehetett állapítani. Bár a lelőhely ki­ lönös alaprajzát pedig bizánci hatással ma­ terjed a gádorosi határrészbe is, s így a lelő­ gyarázta. Ennek megfelelően a lelőhelyet Gel­ helynév helyes, a lelőhely legnagyobb része, lértegyházával azonosította.506 Más vélemény a templomhellyel együtt mégis a nagyszénási szerint azonban a faluazonosításnak nincse­ oldalra esik. A felszíni leletanyag ezúttal is nek határozott bizonyítékai, s az csak felte­ csak Árpád-kori edénytöredékekből, vala­ vésen alapul. Az általánostól meglehető­ mint habarcs- és tégladarabokból, továbbá sen eltérő, sajátságosan kiszerkesztett temp­ embercsontokból állt.503 lomalaprajz is bizonyításra szorul. A Ny-i zárófal belső oldalán említett, de az alapraj­ Gellértegyháza. 1456: Gelerteghaza, 1466: Ge- zon fel nem tüntetett falrésszel kapcsolat­ lerdeghaza, 1475: Geredkwtha, 1521: Gel- ban — a leírás alapján — nyugati karzatot tar­ lerth kwthatelek, 1525: Gelertkuta.504 tó alapozásra gondolhatunk (Berettyóújfalu, Mindegyik említése pusztának írja le. Bo- Kardoskút, Décse, Sarkadkeresztúr 5, Nagy­ 508 rovszky S. szerint nevét templomának védő­ szénás 2, Kamut 27. lelőhely). szentjéről kapta. Nemcsak neve utal azon­ ban egykori templomára, hanem a Zalotay Gerendás. 1418: Gerendaseghaz, 1458: Geren­ Elemér által 1951-1952-ben feltárt Árpád­ dás, 1467, 1490: Gerendaas, 1496: Gerendás, kori templom alapjai is. 1518.509 A leletmentés során előkerült templom­ 1552-ben papja 3 forinttal adós maradt. nak csak a kisebbik felét sikerült kibontani. Templomáról az 1733. évi összeírás hallgat, Alapját meglehetősen elpusztították már, pedig még a XIX. század második felében is tégláit is jórészt kiszedték. A felszíntől szá­ látszottak valószínűleg alapfalai az ún. Ká- mított 90 cm mély alapozási árokba - Za­ polnás-halmon. A település neve templomá­ lotay E. megfigyelése szerint — először oltott nak építésmódjára utalhat. 10 meszet öntöttek, majd ebbe helyezték el az 1932 nyarán Banner Benedek ásatással alapozás legalsó téglasorát. A bejárat helyét próbálta a templomot megkeresni és feltár­ vagy járószintet nem lehetett megállapítani. ni. Kutatóárkaiban azonban csak a templom A Ny-i záró faltól 1,5 méterre, a templom bel­ körüli temető sírjait találta. Az egyikben sejében, 80 cm széles falrészt találtak. A temp­ például 92 sírt bontott ki.511 A megmaradt lom hossza (É-D-i irányban) 9,7 m, szé­ leletanyagban Árpád-kori és késő középkori lessége 8,5 m, a falak vastagsága 80 cm le­ sírleletek vannak. 1952-ben és 1953-ban is­ hetett. A hajó belvilága ennek megfelelően mét embercsontok kerültek elő a lelőhe­ 6,5 x 4,6 m volt. A szentélyt 3,6 méter hosz- lyen. Az is lehetséges, hogy a templom mel­ szúságúnak mérték (13. kép). A templom letti osszáriumba ástak ekkor bele homok- belsejében sírokat nem találtak, az alapfala­ bányászás közben. A középkori falu temp­ kon kívül viszont 680 sírt bontottak ki. Az lomának helyét a Telekgerendás 14. sz. lelő­ Árpád-kori sírleletek között I. Kálmán és helyen, egy régi folyómeder D-i partján Imre király pénzérméi is előkerültek. Zalo­ tay Elemér a templom építésének idejét a 506 Zalotay 1957.2,47—52. Az alaprajz közölve uo. képmelléklet. 507 Kovalovszki 1965. 178, 183, 186, 188. (21. lelőhely) 503 Gyengc-Kulcsár-Rózsa-Szatmári terepbejárása, 2000. 508 Mesterházy 1969. 91-98; Szatmári 2000b. 79,10. kép. május 4.: МММ RégAd 2324/2000; SzKJM RégAd so? BO I. 46, 78, 81, 136; Cs I. 735; Bvmt II. 121-122; GyO 158/2000. 10, 19; Hnt 111, 56. j. 504 Bvmt II. 120; Csvmt II. 203; Hmvht II. 344; Cs I. 651; sió BO I. 280-283; Bvmt I. 38, II. 121, 123; Hnt 31; Kiss Hnt 121, 190. j; Zalotay 1957. 1. 1988. II. 510. sós Csvmt II. 203. su Banner 1933. 69-73. 116 Kataszter

azonosítottuk, az ott kiszántott téglatörme­ ben Bálint Alajos, 1956-ban Kovalovszki Jú­ lékek és embercsontok alapján. A környé­ lia, 1954-ben Lükő Gábor végzett a monos­ ken az Árpád-korra és a késő középkorra tor helyén terep járást. Az 1980-as években a keltezhető edénytöredékeken kívül egy III. monostornak már alig látszottak nyomai.517 Béla kori érem is előkerült.512 1984-ben a monostor templomának fő részleteit Jankovich Dénes tárta fel. Megálla­ Gerendás, Albert-hegy. 1927-ben Uj falusi Szent- pította, hogy a kisebb szigeten épült román­ kereszty Tivadar egy nagypéntekhez kötődő kori templom háromhajós, félköríves szen­ helyi hagyománnyal kapcsolatban tett emlí­ télyzáródású volt. A főszentély két oldalán tést arról, hogy Gerendás határában az ún. lévő mellékkápolnák is félkörívesen záród­ Albert-hegyen egy templom maradványai tak (39. kép). A falakat korábban csaknem látszanak, s körülötte temérdek embercsont teljesen kibányászták. A középső szentély hever. A helyet még senki sem azonosította.513 165 cm széles K-i záró falának külső oldala faragott kváderkövekből, belső oldala pedig Gerendás, Egyház-tanya. A terepjáráson fel­ téglából készült. Az alapozásban a köpeny­ derített lelőhelyen Dienes István Árpád-kori falak közét tört kövekkel, habarccsal és tég­ falu nyomait találta. A település templomá­ ladarabokkal töltötték ki. A templom főfa­ nak helyét kisebb magaslaton figyelte meg." lainak szélessége kb. 190 cm, a hajókat el­ választó belső osztó falaké pedig 140 cm Gerla, monostor. 1259: Gwrla, 1295: Gerla, volt. Lehetséges az is, hogy a belső falak he­ 1337: Gúla, 1383: Ol Gerla, 1415: Gerla, lyén egy korábbi periódusban főfalak álltak. 1418, 1458, 1467, 1492, 1518, 1525, 1531, A templom Ny-i oldalán két torony helyezke­ 1537, 1552, 1564, 1580, 1620, 1650, 1665, dett el. Alapfalainak szélessége 220-240 cm 1685.515 volt. Az épület teljes belső hossza 34 m, A középkori adatok Gerlával kapcsolatban szélessége 15 m lehetett. A kolostor a temp­ több egyházról tesznek említést. Az Ábránf- lomnak csak az É-i oldalához kapcsolódha­ fyak nemzetségi monostorán kívül rövid ide­ tott. Az ásatás során az alapfalakon belül és ig fennálló ferences kolostorról értesülünk, kívül 43 sír került elő. Az ásató szerint a de ezek mellett a falunak plébániatemploma is templom valószínűleg a XII—XIII. század lehetett. Egyelőre lehetetlen eldönteni, hogy a fordulóján épült, a XIV. században azonban középkor különböző időszakaiban elszórt uta­ jelentősége csökkent, viszont a törökkort is lásokban felbukkanó egyházak hány helyhez megérhette. A jelek szerint a monostort - köthetők. legalábbis a kezdeti időkben — bencés szer­ 518 1259-ben a monostor apátját említették. zetesek használták. 1733-ban a templomnak, a templom tor­ nyának és valószínűleg a kolostor épületének Gerla, ferences kolostor. 1531-ben az Áb- romjai még látszottak. A XIX. század végén ránffyak néhány ferences barátot telepítet­ is többen meglátogatták a romokat.516 1951- tek le Gerlán. 1533-1535 között Debrecze- ni István, 1535-1537 között pedig Ujlaky Péter volt a szerzetesek gyardiánja. A bará­ 512 Jankovich 1991. 179-180; MRT 10. 677-680. (12/14. le­ lőhely) tok 1535. évi névsorát is ismerjük, mindössze 513 Ujfalusi 1927. 124; Kovalovszki 1965. 198, 28. j. 514 Kovalovszki 1965. 178-179. (26. lelőhely) 515 Bvmt I. 183-184, II. 123-127; Cs I. 651; Hnt 111, 57. j; Györffy 1987. 507. s" MRT 10. 405-427. (5/7. lelőhely) 516 BO I. 281; Implom 1971. 9; Györffy 1987. 507; Haan sí» RégFüz 38 (1985) 98-99; Jankovich 1991. 188; MRT 10. 1870. 66,183-184; Bvmt II. 123, 345; Hnt 55. 410-427. Békés megye középkori templomai 117

nyolcan voltak. Letelepedésük után azonban templom bővítését 1784-ben fejezték be. néhány évvel, 1537-ben a rendi gyűlés vissza­ 1794-ben újraöntötték a „BOLDOG ASSZONY rendelte Gerláról a ferences szerzeteseket. A EKKLÉSIA ANNO 1620." feliratú harangot. gyűlés határozata szerint a kolostor egyházi 1826-ban a templomot ismét bővítették, s épület maradt, s azt a püspöknek kellett át­ ekkor „a D-i oldalon két góthikus ablakok­ adniuk. Néhány szerzetes miatt valószínűleg nak berakott nyomát" látták, illetve a „por- nem építettek új kolostort Gerlán, így őket tikus építéskor a tetemek megháboríttat­ minden bizonnyal a régen funkcióját vesz­ tak".523 1999-ben a mai templom falainak tett bencés monostorban helyezték el. He­ külső oldalán, az ablakok magasságáig lever­ lyileg tehát a XIII. századi monostort és a ték a vakolatot, s előtűntek az eredeti temp­ XVI. századi ferences kolostort az 1984. évi lom középkori téglafalainak megmaradt ré­ ásatás színhelyére tehetjük. szei. A hajó ENy-i sarka csaknem teljesen ép, máshol jórészt újkori téglafalazású. Az Gerla, plébániatemplom. Egyértelmű ada­ épület bővítése miatt a szentélyt is lebontot­ tunk nincs a monostortól különálló falusi ták, a mai torony és sekrestye szintén ké­ plébániatemplomra, de az írásos adatok egy sőbbi toldás eredménye. A hajó északi falá­ része valószínűleg erre vonatkozik. 1337- ban lévő vakablak szélén azonosítani lehet ben a gerlai András nevű pap 6 garas pápai az eredeti hajó északkeleti sarkát, tehát ma tizedet fizetett. 1383-ban a Szent Miklós tisz­ is megmérhető a középkori épület hajójának teletére szentelt templom mellett lévő egy hossza.524 sor házat említették. (A monostor szigeten állt.) 1552-ben a plébános 3 forinttal adós Gyán(Köte-). 1229: Zobodian, 1233: Ysou, maradt, 1713-ban pedig a falu papja Újlaki 1332-1337: Gan/Jan, 1407,1485: Kethegyan, János volt.520 1506,1509,1588,1591.525 Az okleveles adatokban három Gyán nevű Gerla 28. lelőhely, Kőgyes part. Egy feltöl­ település is felbukkan: Köte-, Mező- és Vi- tődött régi vízmeder partján lévő kisebb ki­ zesgyán. Szétválasztásuk nem minden eset­ emelkedésen Árpád-kori leletek mellett tég­ ben lehetséges. Középkori egyházra csak az latörmelékek, paticsdarabok és embercson­ első kettővel kapcsolatban vannak adatok. tok utalnak egy XIV—XV. század előtt el­ Az oklevelekben szereplő Szabadgyánt és pusztult településre és valószínű templom­ Izsómonostorát e faluval azonosítják. 1229- helyére. " ben említették Szent András tiszteletére szen­ telt templomát (patroni ecclesiae sancti And­ Geszt. 1213: Gest, 1220: Guezt, 1341: Gezth, reáé de Zobodian). 1233-ban Izsómonosto­ 1401: Fekete Gézt, 1410: Egyházas Gézt, ra kősórészesedését határozták meg. Kéttor­ 1458: Gezth, 1475: Eghazasgezth/Kysgezth, nyú monostorának romjait Sarkadtól K-re 1483: Kyskezth, 1515,1588.522 még a XVIII. században látni lehetett. 1332— Egy 1827. évi kézirat a középkori templom 1337 között minden évben 13 garas pápai tize­ részeiről tudósít. Megtudjuk belőle, hogy a det fizetett Pál nevű papja.526 A mai Kötegyán szélén, a Gyepes D-i partján egy 18x10 méte-

519 Haan 1870. 66; Krisztik 1891. 78-79; Bvmt I. 183-184, II. 123;Jankovichl991. 183. 523 Cs. Szabó 1989. 624-625. 520 ВО 1. 31-33; Bvmt II. 123, 125-127; Jankovich 1991. 524 Szatmári Imre jelentése: МММ RégAd 2318/2000; Keres- 180-181; MV I. 89; Györffy 1987. 500, 507; Csvmt I. 296, kényi-Cseh 2000. 28-30, 164-165. 449. 525 Cs I. 609; Jakó 1940. 250-251; Györffy 1987. 620-621. 521 MRT 10. 438. (5/28. lelőhely) 526 VR 292; MV I. 51, 53, 66, 75, 81, 88; Györffy 1987. 585, 522 VR 164, 243; Cs I. 608-609; Jakó 1940. 245. 620-621. Kataszter 118 res, К—Ny-i irányú épületmaradvány kiszán­ seit nehéz szétválasztani. A mai Békés me­ tott alapját figyelte meg Juhász Irén. A kör­ gye területére az egykori Mezőgyarak esik. nyéken előforduló tégladarabok és ember­ Az elpusztult falu templomának és temető­ csontok alapján a lelőhelyet a középkori Kö- jének helyét Geszttől D-re, az országhatár­ tegyán faluval, s annak templomhelyével azo­ tól mindössze 30-40 méternyire, kiszántott nosította. Л legutóbb végzett terep járások so­ tégla- és habarcsdarabok, valamint ember­ rán a templom pontos helyét nem lehetett csontok jelzik (53. kép). A templomhely Hu­ azonosítani (55. kép).527 szár Mátyás 1822. évi atlaszának 33. térkép­ szelvényén is felbukkan „Gyaraki Templom Gyán(Mező-). 1213: Gyan, 1214: Gyan, 1216: Hely" felirat formájában (54. kép).532 Gyan, 1395: Mezewgyan, 1396, 1433, 1438, 1458, 1470, 1480, 1485, 1492, 1496, 1501, Gyarmat(Füzes-). 1219: Gormot, 1321: Gyar- 1509,1516,1588.528 math, 1329: Garmath, 1332-1337: Galmad/ 1214-ben Magnus, a gyáni pap perbe keve­ Garmad/Garmat, 1468, 1470, 1479, 1552, redett, temploma tehát a falunak már ekkor 1556, 1564, 1571, 1590, 1641, 1654, 1673, lehetett.529 A középkori templomot 1796-ban 1689.533 egy hónap alatt bontották le, mikor mellette 1332-ben és 1333-ban a falu János nevű felépült az új. A régi templom építőanyagát papja évi 12 garas, 1334—1337 között pedig valószínűleg felhasználták az új templom épí­ évi 5 garas pápai tizedet fizetett.5 4 1552-ben tésénél. Néhány évvel ezelőtt a mai templom papja 2 forinttal járult hozzá a tridenti zsi­ bejáratához vezető lépcsőfokok még a kö­ natra utazó követek útiköltségéhez.535 1571- zépkori templom kőanyagából valók voltak, ben templomát is számba vették a török de mára mindegyiket kiváltották. Az elbon­ defterben. 1630-ban Diószegi Márton, 1675- tott épület helye a mai Árpád u. 55. sz. ház ben pedig Nyíregyházi Bálint volt a pap. Ma portájára esik. Az 1980-as években - való­ is megvan még egy 1635. évi feliratot viselő színűleg félköríves záródású — szentélyében úrasztali pohár, amely szintén a középkori garázst építettek. A környéken különböző egyház tulajdona volt.536 A mai református földmunkák közben csontvázak szoktak elő­ templom a középkori elődje helyén áll. Az kerülni. Az Árpád u. 53-55. sz. házak építé­ épület XVIII. századi történetéről is igen sekor is faragott köveket és tégladarabokat sok adat maradt fenn. 1712-ben a rövid ideig találtak, melyekből még ma is megvan né­ magányosan áUó templomot befedték, majd hány. 1733 körül és 1750-ben az épületet kijavítot­ ták. 1777-ben tágas épületrésszel bővítették Gyarak(Mező-). 1219: Gyrok, 1220: Gyurhc, a D-i oldalon. 1782-ben bontották el a régi 1323: Garak, 1429: Kysgyarak, 1552: Me- templom „kerek végződésű" szentélyét, s a zeogyarak.531 D-i oldalon lévő bővítményt majdnem két­ Az oklevelekben szereplő Gyárak nevű te­ szeresére növelték. A mai templom 1798— lepülések (Erdőgyarak, Mezőgyarak) említé­ 1803 között épült.537

se Juhász 1971. 156-157; MRT IV/4. Kötegyán 10. lelőhely. 552 MRT IV/4. Geszt 129. lelőhely; Szatmári 2000a. 41, 55-56. 528 VR 187; Bvmt III. 76-77, 125; Jakó 1940. 250; Györffy 555 Bvmt II. 115; Cs I. 651; Györffy 1987. 507; MRT 6. 91- 1987.620-621. 92. •»J Györffy 1987. 620-621. 554 MV I. 50, 53, 70, 76, 84, 88; Györffy 1987. 500, 507. 550 Cs. Szabó 1989. 631; Juhász 1971. 158; MRT IV/4. Me- 555 Bvmt 11. 115. zőgyán 44. lelőhely. 556 MRT 6. 92. 551 Cs I. 609; VR 221, 243; Jakó 1940. 249-250; Györffy 537 BO I. 283; Bvmt II. 115, 117, 119; MRT 6. 91. (5/57. le­ 1987. 622. lőhely); Zsilinszky 1879. 68-155. Békés megye középkori templomai 119 Gyoma. 1332: Gama, 1338: Gyuma, 1393: Gyo- alaprajzon jól látszik, hogy az épületnek két ma, 1412,1444: Gyoma, 1473: Gyomya, 1479: építési periódusa volt (14. kép). Gywoma, 1552, 1634, 1639, 1685.538 I. periódus (14. kép 1). Először egy kb. 1332-ben Pál nevű papja 5 garast adott pá­ 10 m hosszú és 5,6 m széles, egyhajós, pai tized fejében. 1412-ben Mindenszentek egyenes szentélyzáródású templomot építet­ tiszteletére szentelt templomát említették. tek. Alapozási árkának aljára sárgaföldré­ 1552-ben papja 3 forintot fizetett. 1634-ben teget döngöltek, majd fölfelé haladva ilyen Diószegi András, 1639-ben Herczegszőlősi földrétegek és a közéjük rakott téglasorok Dániel, 1685-ben pedig Solymosi Boldizsár váltogatták egymást. volt itt pap. 1719-ben és még 1733 táján is II. periódus (14. kép 2). Később ugyan­ romos volt a templom.539 Az új református ezt a templomot használták, de a hajót Ny-i templom 1775-ben épült, a ma is állót pedig irányban kibővítették. Az új falak alapozá­ 1807-ben emelték. Az utóbbi építési szer­ sánál termésköveket használtak. Az épület ződésének egyik pontja kikötötte, hogy az hossza kb. 16 m, szélessége 7,5 m lett. akkor még álló templomnak az összes építő­ Implom József az első periódus építési 540 anyagát is felhasználják. Nem tudhatjuk idejét a tatárjárást megelőző időre, a máso­ azonban, hogy az 1805-ben kötött szerző­ dikét pedig a XIII. század közepére helyez­ dés idején a középkori templom létezett-e, te. A megmaradt leletanyaghoz köthető fel­ vagy azt már az 1775. évi építkezések idején jegyzések szerint a 12. sz. sírban került elő eltüntették. egy XII. századi érem. Ez arra utal, hogy a templomot a XIII. századnál korábban is Gyoma 245. lelőhely, Nyilas-dűlő. A terepjá­ építhették.544 ráson felfedezett Árpád-kori falu templo­ 1985-ben azonosítottuk a lelőhelyet (57. mának helye egy tanya alatt lehet. A tanya kép). A felszínen gyűjtött leletanyag a tele­ környékén lapos téglák és embercsontok pülés Árpád-kori eredetét erősítette meg. A szoktak előkerülni. A települést még a XIII. templom hitelesítésére nem nyílott mód, században elhagyhatták. Nevét nem lehetett mert jelenleg területe egy tanya kertjébe esik. azonosítani. A tanya kerítésén kívül 1986-ban a templom körüli temető 16 sírját tártuk fel. A sírleletek késő középkoriak voltak.545 Györké. 1403: Gywrke, 1412: Gerke, 1418: Gyür­ ke, 1422: Gerke, 1511,1526,1553,1555,1556, 1558: Gierke.542 Gyula, monostor. 1313: Julamonustra/Jula mo- A falu templomáról az oklevelek hallgatnak, nustura, 1332-1337: Gúla, 1387: Gywla, 1393: de annak maradványait a XIX. században is Gyle, 1397: Gyule, 1398: Gyula. A XV. szá­ szemlélhették még.543 A templom alapjait zad elejétől kezdődően a települést szinte Implom József 1936-ban tárta fel. A közölt mindegyik évtizedben, azokon belül általá­ ban többször is emlegetik írott források.546 A megye legtöbb középkori egyházi épülete kétségkívül Gyulán volt. Említéseik esetle­ 538 Bvmt II. 132-133; Cs I. 651; Györffy 1987. 507. 5ЗД MV I. 45; Györffy 1987. 500, 507; BO I. 268, 282; ВО И. gessége miatt azonban nem csupán a mai 27; Bvmt П. 129-132; Csvmt I. 296, 449; MRT 8. 274- 275. (4/300. lelőhely) 544 Békés 1936. szept. 13. 3; EFM ltsz.: 66.23.3. Az összesítő 540 Bvmt II. 133; Cs. Szabó 1989. 628-629. alaprajz közölve: Scherer 1938. 41. 541 MRT 8. 263. (4/245. lelőhely) s« RégFüz 40 (1987) 98-99; Horváth-Szatmári 1989. 382- 542 ВО II. 53; GyO 6, 12, 61, 277; Bvmt II. 137; Cs I. 732. 386; Szatmári 1996a. 52-60. 543 Hnt 55; Haan 1870. 181, 204. 546 GyO 1-3. Ш. a további oldalak; Cs I. 647. Kataszter 120 helyük megjelölése okoz gondot, hanem a lomban.550 1552-ben a tridenti zsinatra utazó számuk megállapításával kapcsolatban is csak követek költségeihez jelentős összeggel já­ vitatható feltételezéseket tehetünk. Gyula el­ rult hozzá a plébánia. 1552-1554-ben az egy­ ső, 1313. évi említése utal egyedül a monos­ ház Apáti falut elvesztette javadalmai közül, torra. Károly Róbert király ekkor három de később visszakapta azt. 1556-ban a pap napot tartózkodott itt, s ez alatt két okleve­ Ferenc nevezetű volt. 1559-ben a pozsonyi let adott ki. A kiadás helyéül Gyula monos­ káptalan előtt vizsgálat indult, mert a temp­ torát tüntették fel.547 Több adat a monostor­ lom egyházi szereit ellopták, s Kassán azo­ ra vonatkozóan nincs. kat eladták. 1563-ban hiteles helynek jelöl­ ték ki a plébániát, s előírták, hogy a Gyulára Gyula, plébániatemplom. 1332-1337 között küldendő két kanonok közül az egyik legyen Péter nevű plébánosa évenként 20 garast fi­ a plébános.551 Gyula török kézre kerülése zetett pápai tized fejében. IX. Bonifác pápa (1566) után az adatok megfogyatkoznak. A 1398-ban kelt levele a gyulai parochiális temp­ XVII. század végétől kezdve viszont egyre lomot említi, s ebből a dokumentumból kide­ több, a XVIII. századból pedig ismét elég rül az is, hogy a templom Szűz Mária tiszte­ jelentős számú, egyházakra vonatkozó emlí­ letére volt felszentelve. 1400-ban Márton, téssel találkozunk. A török építkezésekre és 1422-ben István, 1445-1454 között Imre, a XVIII. századi templomépítkezésekre uta­ 1458-ban pedig ismét István nevű papját ló adatok azonban kibogozhatatlanul össze­ említették. Ebben az időben is Szűz Mária keverednek, a középkori épületekkel való volt a templom patrónusa. 1451-ben a plé­ esetleges egyeztetésüket pedig semmi nem te­ 548 bánia birtoka lett Apáti falu. 1510-ben szi lehetővé. Ajtósy Mihályné a templomban álló feszü­ Nem lehet egyelőre azt sem eldönteni, letre hagyta aranyos keszkenőjét. 1511-ben hogy a Törökzugban 1971-ben előkerült, majd Brandenburgi György a plébániát megerősí­ 1978—1979-ben nagyrészt föltárt hatalmas tette addigi javadalmaiban. 1520-ban az egy­ méretű, több periódusú templom (40. kép) házban több pap szolgált. A XVI. század Gyulamonostorával vagy a plébániatemp­ elején a plébániának, a templomhoz építve, lommal azonosítható-e. Az ásatások ered­ külön javadalmazott kápolnája is lehetett, s ményét Jankó vich Dénes az alábbiak szerint ezt talán az egyik gyulai polgár, Deák István foglalta össze. építtette Mária mennybemenetele tiszteleté­ I. periódus (40. kép 1). Egyhajós, félkör­ re. Az 1500-as évek elején a plébániához is­ íves szentélyű templom. Alapozásában kizá­ kola és fürdő is tartozott. 1526-ban a plébá­ rólag követ és tiszta mészhabarcsot használ­ nia jobbágyai 18 forintot fizettek hadiadóba. tak. Belső mérete 22,5 x 8,8 m volt. A hajó 1533-ban János király három napot töltött a Ny-i negyedében két karzattartó pillér alapo­ 549 plébánián. A XVI. század első feléből a zása került elő. plébánosok neveit is ismerjük. 1508-1518 II. periódus (40. kép 2). A templom szen­ között Mátyás, 1518—1520-ban Vinográdi télyének két oldalához egy-egy kápolnát épí­ Máté, 1520-1529 között Ábránffy János, s tettek. Mindegyiknek a szentélye félköríve­ ezeken kívül 1520-ban még Csatári Bálint, sen záródott. A két periódus alapozása ha- 1528-ban pedig Szőke János szolgált a temp-

547 AOL 312-314; GyO 1. 548 MV I. 51, 53, 66, 75-77, 81, 88-89; Cs I. 647; GyO 3, 14- 550 GyO 60-61, 80-81, 109; Bvmt I. 65, 75-76, 105, 110, 16; Bvmt I. 199, II. 17, 138-141; Scherer 1938. 48; ВО II. 187,11.147,345,111. 15. 61. 551 BO I. 166-168; GyO 285-286; Bvmt I. 181, 185, 190, 549 Bvmt I. 116, 194, 247-248, II. 17, 146-147. 192-193, II. 17; Palugyay 1855. 169. Békés megye középkori templomai 121

sonló technikával készült, de határozottan templom mellett kizárható, holott az ásatási elváltak egymástól. alaprajzon az látszik, hogy a templom D-i III. periódus (40. kép 3). A D-i oldalká­ oldalán támpillérek nem voltak, s a temp­ polnához négyszög alakú, 5,5 x 4,5 m-es lomtól D-re a feltárás sem terjedt ki. Másik sekrestyét építettek. Az új épületrész alapo­ ellentmondás a templom tornyával kapcso­ zásának készítésmódja azonos volt az első két latban keletkezik. Az ásatáson ennek nem ta­ perióduséval. lálták nyomát, 1554-ben viszont a gyulai mo­ IV. periódus (40. kép 4). A templomhajót nostornak és plébániatemplomnak tornyait 553 Ny-i irányban több mint 10 méterrel meg­ említették. Matthias Zündt 1566. évi met­ hosszabbították. Az új fal készítésekor kö­ szetén ugyancsak feltüntette a plébániatemp­ veken kívül téglákat is felhasználtak. A kötő­ lommal és ferences kolostorral azonosítható 554 anyagként szolgált habarcsba több homokot épületekhez simuló tornyokat. Lehetséges kevertek. Az alapozásban néhány sorban az is, hogy az építéstörténetben több góti­ 555 kváderkövek kerültek elő, melyek minden kus periódussal kell számolni. bizonnyal a korábbi periódus Ny-i zárófa­ lának bontásából származtak. Gyula, ferences rendház. A Szűz Mária tisz­ V. periódus (40. kép 5). A régi templom teletére szentelt kolostor első említése 1452- helyén teljesen új, gótikus stílusú, országos ből való, de tudjuk azt is, hogy Maróthy Já­ viszonylatban is hatalmas méretű templo­ nos 1420-ban már harmadszor kapott en­ mot építettek. Belső hossza 50 m, szélessége gedélyt a pápától a ferences szerzetesek le­ 18,5 m volt. Hajójának hosszanti falai a ko­ telepítésére.556 A rendház tehát csak e két rábbi oldalkápolnák külső falainak vonalá­ időpont között épülhetett. 1491-ben itt tar­ hoz igazodtak. DNy-i sarkát cölöpökre ala­ totta a ferences rend obszerváns ága a tar­ pozták. Az épület és támpilléreinek alapozá­ tománygyűlést. 1508-ban Mátyás király uno­ sa szinte kizárólag téglából készült, benne káját, Corvin Erzsébetet, 1509-ben pedig fia csak elvétve akadt kő. Szentélye a nyolcszög feleségét, Frangepán Beatrixot temették ide. három oldalával záródott. Valószínűleg há­ 1528-ban a zárdafőnök Brandenburgi György romhajós lehetett. Belső pillérsorai az elbon­ támogatását kérte. 1531-ben a monostor tott templom főfalai helyén húzódhattak. A konventi rangot kapott. 1533-ban ismét itt templom tengelyében előkerült karzattartó tartották meg a tartománygyűlést. A kolos­ pilléralapozás vagy ehhez, vagy az előző pe­ tor XVI. századi lakóinak többségét név sze­ riódushoz köthető. rint is ismerjük. Egyik gvardiánjukat 1552-ben A templomon belül és kívül 395 sírt tár­ a törökök lefejezték Szegeden. Az utolsó tak fel. Egyértelműen kora Árpád-kori tár­ adat a kolostorról 1556-ból való, mikor egy­ gyak az ásatáson nem kerültek elő, igen sok házi felszerelésüket az ecsedi várba szállítót- viszont a XIV. századi és annál későbbi sír­ ták.557 lelet. Jankovich D. véleménye szerint a fel­ A rendház romjait a XIX. században és a tárt romok inkább a plébániatemplommal, s XX. század elején sokszor emlegették, míg­ 552 nem a monostorral azonosíthatók. nem 1931-ben és 1934-ben Implom József Kérdések azonban az ásatás után is fel­ feltárta maradványait. Az ásatásról szóló vetődnek az épülettel és az okleveles ada­

tokkal kapcsolatban. Ilyen például az, hogy 553 GyO 247. az ásató véleménye szerint kolostor léte a 554 Scherer 1938. 86-87. között. 555 Jankovich 1982. 417. 556 Scherer 1938. 49. '2 Jankovich 1982. 415-426. Az összesített alaprajz közölve 557 Krisztik 1891. 67-77; GyO 138-139, 163-164; Bvmt I. uo. 416, 2. kép. 65, 68,135, 164,182-183,193, II. 141-142,146. Kataszter 122

adatok alapján az épületegyüttesnek két pe­ Ián — ásott 20 m hosszú kutatóárokban 5 riódusát lehet elkülöníteni (43. kép). Az első késő középkori sírt tártunk fel. Az egyik építkezés alkalmával készült el a támpillé­ gyermeksírban gömbös fejű bronztűt talál­ rekkel megerősített, nyújtott téglalap alakú tunk.560 Ezek a sírok bizonyítják a kolostor templomhajó a nyolcszög három oldalával melletti temető létezését. Eddig ugyanis mind­ záródó, hosszú, gótikus szentéllyel. Az alap­ össze a templom szentélyében előkerült ket­ rajzról leolvasható belső hossza kb. 35,2 m, tős sírhely (Frangepán Beatrix és lánya, Má­ szélessége a hajónál 9,6 m, a szentélyben tyás király utolsó sarja, Corvin Erzsébet sír­ pedig 7 m volt. A terméskőből rakott falak helye) volt ismert. szélessége 120—165 cm között változott. A harangtorony a szentély DNy-i külső sarká­ Gyula, beginák háza. Mindenképpen egyházi nál állt (43. kép 1). A templom D-i oldalá­ épületnek kell tekintenünk a XVI. század­ hoz csatlakozott a kolostor udvara. Ennek ban Gyulán ténykedő ferencrendi beginák K-i és D-i oldalát épületek, Ny-i oldalát pe­ lakhelyét is, bár arra semmilyen adattal nem dig csak fal határolta. rendelkezünk. Karácsonyi János feltételezte, A XVI. század 30-as évei körül a rend­ hogy a beginák kolostorát még a XV. század házat átépítették, illetve kibővítették. A közepén alapították. A XVI. század elején a templom szentélyét új, tégla alapozású rész­ gyulai vár jövedelméből évenkénti juttatáso­ szel meghosszabbították, s a hajó E-i olda­ kat élveztek. 1535-ben gyóntatójuk Etey Já­ lához kápolnát építettek. A templom belső nos, ferences szerzetes volt. 1553-1554-ben hossza ekkor meghaladhatta a 40 métert és 1561-ben is részt kaptak a vár jövedel­ (43. kép 2). A kolostor DK-i oldalán 16 cel­ méből. Lakóhelyük talán a ferences kolostor lából álló épületet, D-i és Ny-i szárnyán pe­ közelében, a Barát utcán lehetett. Az 1560- dig egyéb helyiségeket emeltek. Ezzel a gyu­ as évek első felében néhány itt lévő job­ lai a legnagyobb ferences rendházak egyike bágytelek fölött ők rendelkeztek.561 lett. Teljes alaprajzát Scherer Ferenc közölte, de ezen a két periódus közötti eltérések csak Gyula, Szent Elek kápolna. Az ispotályban 558 nyomokban követhetők. volt. Mivel fövenyesi telkek illették meg, s A múzeumba került leletanyag kora XV— Fövenyest a Maróthyak csatolták a gyulai XVI. századi. Sírok előkerüléséről semmit uradalomhoz, nem elképzelhetetlen a ká­ sem tudunk. Az épületegyüttes területét az polna XV. századi léte sem. Első említése 1940-es években beépítették. A rendház he­ viszont csak 1523-ból való, Sadobrics Péter lyét már csak a szentély közvetlen környéké­ ekkor kapta meg Brandenburgi Györgytől.562 re kiterjedő romkert mutatja az Epreskert ut­ 1526-ban az ispotály jobbágyai 8 forint hadi­ cában. A romkert kialakítását megelőzően adót fizettek. 1529-ben téglavetője és föve­ 1962-ben Pamer Nóra végzett itt ásatást, a nyesi jobbágytelkei voltak. 1554-ben az is­ szentély melletti torony alapozását pedig potályban lévő szegényekről szóltak. 1558 1985-ben sikerült hitelesítenünk.559 1996- körül az ispotálynak világi vezetői voltak. ban a mai beépített terület külső szélénél — a 1559-ben a gyulai vár tisztjei lefoglalták a hoz­ kolostorépület vélt helye külső, nyugati olda- zá tartozó fövenyesi telkeket, 1561-ben eze­ ket visszakapta, de 1562—1564 között e java­ Implom 1940. 50—51. Az alaprajz részlete megjelent: dalmak megint a várhoz tartoztak. 1561-ben BmH 1931. szept. 2. 2; BmH 1931. szept. 6. 2; az összesített alaprajz pedig: Scherer 1938. 49—50. között; Szatmári 1994a. 410. 560 Szatmári Imre ásatása: МММ RégAd 2191/1997. A rendházzal kapcsolatos adatok feldolgozása: Szatmári *i Krisztik 1891. 80-82; Bvmt I. 184; Karácsonyi 1924. 550. 1994a. 409-435. 562 GyO 82. Békés megye középkori templomai 123 a vezetője Szegedy Gergely egri kanonok elkészült kápolnát 1445-ben az Apostolok volt.563 Matthias Zündt 1566. évi metszetén tiszteletére szentelte fel Miklós, tripolitáni az ispotály épületét is feltüntette. Ez alapján püspök.569 A kápolnával kapcsolatban érte­ Jankovich Dénes az egykori kolostor helyét a sülünk az 1528 húsvétján elvégzett nagyheti mai r.k. templom helyére lokalizálta. szertartásokról is. Az 1550-es években, Má- gocsy Gáspár kapitánysága idején, a várká­ Gyula, Szent Miklós kápolna. Egyetlen emlí­ polnát talán nem használták, de 22 miseruha tése 1526-ból való, mikor jobbágyai 2 forin­ még 1559-ben is megvolt.570 tot fizettek hadiadó fejében. A gyulai várban 1956—1961 között végzett ásatások alkalmával a toronytól Ny-DNy-ra Gyula, Szent Móric kápolna. Nem állapítha­ elhelyezkedő épületrész első helyiségében tó meg, hogy van-e köze a XV. század leg­ azonosított kápolnát is föltárták. Dongabol­ elején emlegetett Szentmóric faluhoz vagy tozata a többi emeleti helyiség boltozatának annak egyházához.566 A gyulai Szent Móric magasságában volt, tehát földszinti és eme­ kápolnát 1520-ban említették először, mikor a leti részre csak ablakaival tagozódott. A ká­ Meggyesen lévő birtoka helyett Fövenyesen polna bejárata az ENy-i falban nyílt. Az első kapott új jobbágytelkeket. 1526-ban a ká­ emeleten lévő, kápolna melletti helyiségből polna gyulai jobbágyai 3 forint 50 dénárt, kőkeretes, csúcsíves ajtó vezetett a kápolna fövenyesi jobbágyai pedig 10 forintot fizet­ fagerendás karzatára. ÉK-i falában egymás tek hadiadóba. Karácsonyi J. szerint 1528- fölött két kicsiny, csúcsíves ablak és a szent­ ban Szőke János nemcsak a plébániatemp­ ségtartó fülke figyelhető meg. Ezt a falat kí­ lomban szolgált, hanem a kápolna igazgatója vülről, valószínűleg még a XV. században, is volt. 1553-ban a gyulai Szentmóric utcában hatalmas támpillérrel erősítették meg, kihagy­ is voltak a kápolnának birtokai. 1552-1554 va természetesen az ablaknyílásokat (42. között, majd 1559-ben a kápolna fövenyesi kép). A XVI. század közepe után a kápolnát telkeit a vártisztek lefoglalták. 1561-ben eze­ többször átalakították. A padozat lesüllyesz­ ket visszakapta, de 1562-1564 között me­ tésével például az itt lévő korábbi temetke­ gint csak nélkülöznie kellett őket.567 Kará­ zések jó részét is bizonyára elpusztították. csonyi J. a XVI. században emlegetett Szent­ A feltáráskor 8 sírt találtak. Az egyikben móric utcát a Körös jobb partjára, a város vésett, stilizált liliomfejes bronzgyűrű, egy Békés megyei oldalára helyezte, a Barát utca másikban pedig egyszerű ruhakapcsok vol- mellé.568 ' tak.571

Gyula, várkápolna. Ezt a kápolnát Maróthy Gyula, Szeregyháza. Gyulának e határrészén László építtette a gyulai várban azért, hogy a 1904-ben Domonkos János talált egy „régi plébániatemplom távolsága és a várkapuk épületet", melynek „kavicsfalából" a múze­ nehézkes nyitása miatt az utolsó szentsége­ umba vitt egy darabot.572 1933-ban ugyanitt ket a rászorulók helyben is felvehessék. Az Implom József egy egyenes szentélyzáródá­ sú, egyhajós, falusi plébániatemplom alapjait 563 Bvmt I. 77, 135, 185-187, 190, II. 112-113, 146-147; tárta fel (15. kép). Az épület körül 251 sírt Schercr 1938. 167. ™ Scherer 1938. 86-87. között; jankovich 1982. 424; Szat­ bontottak ki. 1986-ban a templomhelyen hi- mári 1994a. 411. 565 Bvmt II. 147. 569 ВО II. 48-49; GyO 14. 566 GyO 6, 8. 570 Bvmtl. 186, 190. 567 Avmt I. 350; Bvmt I. 192-193, II. 112-113, 147; GyO 571 Parádi 1966. 146-148. Az alaprajz közölve uo. 136,175. kép. 204; Schercr 1938. 167. 572 Békés 1904. febr. 28. 4. Régi leltári száma a gyulai mú­ 568 Bvmt I. 28, II. 145, III. 73, 121. zeumban 1824 volt. 124 Kataszter

telesíró ásatást végeztünk (57. kép). Ismét ső középkori leletek nem fordultak elő. A kiástuk a még megmaradt alapfalakat (16. templom feltárására 1992-ben került sor: kép); ekkor 26 sír került elő. 14 m hosszú, 8,15 m széles, egyhajós, fél­ A két ásatás során tett megfigyelések sze­ köríves szentélyű, kövekből alapozott épület rint a templom hossza 13,85 m, szélessége maradványait találtuk meg. Falai téglából 6,3 m, alapfalainak szélessége a hajónál 70—80 készülhettek, szentélye 2'-sal tért el a keleti cm, a szentélynél pedig 55—65 cm volt. A iránytól dél felé (17. kép). A templom mel­ hajó alapozási árkát a mai felszíntől számít­ lett 10 sírt tárunk fel, az egyikben XII. szá­ va 105—120 cm, a szentélyét csak 85-95 cm zadi pénz került elő. Néhány koporsószeg mélységűre ásták ki. A főfalakéval teljesen és vakolatdarab szintén napvilágot látott. A megegyező alapozás húzódott a szentély és templom és temető használatát a XII. szá­ a hajó között is. Az alapozás aljára nagyobb zadra keltezhetjük, de az alapítás a XI. szá­ termésköveket fektettek, s ezekre fél méter zadba, a pusztulás időpontja pedig a XIII. magasságban ökölnyi nagyságú folyami ka­ századba is átnyúlhat.575 vicsokat dobáltak. Az alapozási árkot ezután mésszel szórták tele, s a meszet az alapozási Gyula 258. lelőhely, Eleki út. Juhász Irén árokban oltották meg. A templom falait téglá­ 1969-ben a Gyulát Elektől elválasztó határ­ ból építették. Felmerült a templom kijavítá­ út Gyula felőli oldalán, egy kiemelkedésen, sának vagy újraépítésének gondolata is, de mélyszántással megbolygatott középkori erre csak közvetett bizonyítékok utalnak. A templom és temető helyét figyelte meg. A feltárt sírokban igen sok XI—XIII. századi felszínre került embercsontok mellett lévő érem (a legrégibb Szent László kori), S végű téglák alapján a lelőhely korát Árpád-korinak hajkarika, gyűrű és karperec volt. A temp­ határozta meg.576 1992-ben ismét azonosí­ lom építése tehát a XI—XII. század forduló­ tottuk a templomhelyet, amely egy régi, fel­ jára vagy ennél korábbra tehető. Feltűnő, töltődött aljú, É—D-i irányú hajdani folyó­ hogy késő középkori lelet egyik ásatáson meder K-i partjának legmagasabb pontján sem került elő, holott a felszínen gyűjtött le­ található.577 Az egyik kéziratos térkép a ki­ letanyag nagy része a XIV—XVI. századra emelkedést Téglás-halom néven említi (47, keltezhető.573 A lelőhelynek az oklevelekben 57. kép).578 említett falvakkal történő azonosításakor két lehetőség is fölmerülhet: Szánna és Szer- Gyúr. 1214: Guar, 1295: Gur, 1332: Gul, 1337: het egyaránt lehetett. Mindkét település Ár­ Tur, 1393: Gyúr, 1498: Gyúr, 1518, 1526, pád-kori előzményű középkori falu volt. Első 1552, 1559,1563, 1583, 1616: Giur.579 említésük 1232-ből, utolsó pedig az 1560-as 1295-ben Szent Márton tiszteletére szentelt évekből származik. Templomukra írott for­ templomát említették. 1332-ben és 1337- 574 rások nem utalnak. ben János nevű papja 8-8 garast fizetett pá­ pai tizedbe. 1552-ben a pap 3 forinttal járult Gyula 144. lelőhely, Szabadka, Keresztes­ hozzá a követek utazásához.580 A Gyúr ha- halom. Az Árpád-kori lelőhelyen emelkedő halom tetején 1991-ben terepjárással azono­ 575 Szatmári 1996d. 353-380. sítottuk egy elpusztult templom helyét. Ké- 576 RégFüz 23 (1970) 66; МММ RégAd 653/1971: a lelőhely kora bizonytalan. 573 Szatmári 1996a. 14-22. Az 1930-as években feltárt temp­ 577 MRT IV/4. Gyula 258. lelőhely. lom alaprajza közölve: Scherer 1938. 31; Szatmári 1996a. 578 BMLBmT47. 15. A hitelesítő ásatás alkalmával feltárt templom alaprajza 579 VR 189; Bvmt II. 165-168; Cs I. 651; Györffy 1987. 500, közölve: Szatmári 1996a. 19. 507-508. 574 ВО I. 5-7; Bvmt II. 285, 320. 58(1 Györffy 1987. 500, 507; MV I. 45, 89; Bvmt II. 166. Békés megye középkori templomai 125

tárrésznév Kamuttói D-re található, de a fa­ A templom körüli temető sírjait szintén meg­ lu helyét még nem sikerült azonosítani.581 bolygatták ekkor. Állítólag a XIX-XX. szá­ zad fordulója táján ugyancsak sok téglát el­ Halásztelek. 1435: Halaztelegh, 1446: Halaz- vittek a templom maradványaiból.589 thelek, 1489, 1552: Halaz Thelek, 1631, 1635, 1675.582 Harsány(Kis-). 1220: Harsan, 1273, 1332-1337: 1552-ben papja 3 forintot fizetett. 1631-ben Eghazashasa, Eghasasharsan, Eghazan, Egha- Kabai Péter, 1635-ben Udvari András, 1675- sazhan, 1374: Harsan minor at maior, 1552: ben Ordasi András volt a pap.583 A falu Kysharsan, Nagyharsan, 1557, 1588, 1597, templomának helyét a Szarvas 57. sz. lelő­ 1604,1631,1659,1670,1678,1688.590 hely DK-i szélén téglák és embercsontok 1332-ben és 1334—1336 között Pál, János és mutatták. A középkori település előzményét István nevű papjai évi 7 garas pápai tizedet sok Árpád-kori edénytöredék bizonyította.584 fizettek.591 1864-ben feljegyezték, hogy „a ICis Harsány nevű dűlőben ... a templom fa­ Hallosegyház. 1418: Halloseghaz.585 Helye is­ lából egy romdarab a földre dőlve egy kis fel­ 592 meretlen, egykori templomára csupán az el­ emelkedett helyen még ma is látható". El­ nevezés utal. sőként Juhász Irén azonosította a templom­ helyet. Megfigyelte, hogy egy 20 x 15 méteres Harang. 1326: Harang, 1329: Harang, 1360: Ha- dombon sok pelyvás anyagú tégla hevert. rangh, 1402: Belharangh, 1405, 1452, 1483, 1967-ben a területet a dombbal, a templom­ 1488: Belseu-Harang, 1552: Nagh-Harang, mal és a templomot körülvevő temetővel 1571,1590,1650.586 együtt legyalulták, s a lelőhelyet elpusztítot­ 1552-ben papja 1 forintot fizetett. 1571-ben ták. Az egyik sír csontjai közül III. Béla 593 a temploma mellett 25 ház állt. 1630-ban és pénze került elő. Kisharsány a Körösnagy- 1650-ben református papja volt.587 Nevének harsány 9. sz. lelőhelyen feküdt. A terep járá­ szintén lehet valami köze egykori temp­ sok idején a felszínen Árpád-kori és késő lomához.588 A falut a Füzesgyarmat 11. és középkori leletanyag volt gyűjthető. A tég­ 110. lelőhellyel azonosították. A felszínen lákon kívül mészkődarabokat is megfigyeltek 594 gyűjtött edénytöredékek, valamint a terepjá­ az elpusztított templom helyén. ráskor talált III. Béla kori érem a középkori falu Árpád-kori előzményét bizonyítja. A Harsány(Nagy-). Kis- és Nagyharsány törté­ templom helye egy érmeder K-i partján, a nete szorosan összefonódik. A XIV. század Füzesgyarmat 110. sz. lelőhelyre tehető. tájától kezdték csak a két települést nevük­ 1927-ben földmunkák közben megtalálták a ben is megkülönböztetni. A pápai tizedjegy- téglából épült templom maradványait is, zékben szereplő említéseket a történeti mun­ melynek akkor „kétoldalt tartópillérei és elől kákban Kisharsányhoz szokták kötni, mert oszlopos portikusra valló romjai látszottak." a XIX. századi templomromok a hasonló nevű dűlőben voltak láthatók. Ezenkívül a s»' MRT 10. 27. hagyomány úgy tartotta, hogy Nagyharsány- 582 Bvmt II. 237, Ш. 260; Csvmt I. 449; GyO 176; MRT 8. 424- 425. 583 Bvmt II. 237; Csvmt I. 449. 589 MRT 6. 84, 98. (5/11, 5/110. lelőhely) 584 MRT 8. 424. (8/57. lelőhely) 590 VR 242; Cs I. 610; Jakó 1940. 255; MRT 6. 125; Györffy 585 ВО I. 46. 1987.624. 586 Bvmt I. 181, II. 232-233; Cs I. 651; MRT 6. 84; Györffy 591 MV I. 47, 68, 75, 82; Györffy 1987. 585, 624. 1987. 508. 592 Hnt67, 71. 587 Bvmt I. 181, II. 233; MRT 6. 84. 593 Juhász 1971. 157-158. 588 Kiss 1988.1. 744. 594 MRT 6. 125-126. (8/9. lelőhely) 126 Kataszter

nak nem is lehetett temploma, mert Kis- és A falu helyét a Békésszentandrás 18-19, Nagyharsány ugyanazon falunak (Harsány­ 23—25. sz. lelőhelyekkel azonosították, temp­ nak) volt két különböző része.595 Halvány lomhelyre azonban közülük két lelőhelyen is nyomok azonban arra utalnak, hogy Nagy­ utaltak. A 18. lelőhelynek az É-i és ÉK-i ré­ harsányban is lehetett a középkorban temp­ szén is előkerült középkori téglatörmelék és lom. Ennek jele, hogy a mai Körösnagyhar- embercsont, s a terepjárók szerint mindkét sány a régi Nagyharsány helyén éledt újjá, s a ponton elképzelhető a település templomá­ belterületen a beépítettség ellenére is lehet nak helye. A falu templomának helyére tett középkori edénytöredékeket gyűjteni. A te­ másik javaslatuk, egy XIX. századi romra lepülés a török időkben mindvégig nagy né­ vonatkozó adat alapján, a 23. számú lelőhely pességű volt, nem valószínű tehát, hogy év­ legdélebbi részét jelöli meg. Mindkét lelőhe­ századokon át a nagyharsányiak ingáztak té­ lyen Árpád-kori és késő középkori leleteket len-nyáron a Körös túlsó oldalán lévő Kis- egyaránt gyűjtöttek. 1974-ben Juhász Irén a harsány templomához misére, temetésre egy­ 24. sz. lelőhelyen próbálta szondázó ásatás­ aránt. Az adat, mely szerint 1677. november sal a templomot megtalálni, de kiderült, hogy 21-én Thököly Imre a harsányi városi temp­ az ott nem lehetett.600 lomban hallgatott prédikációt, ugyancsak a Nagyharsányban álló templomra vonatkoz­ Hidas. 1295: Hidus, 1510, 1526,1528.601 596 hat. A mai, 1797-1802 között épített temp­ Templomáról nem szólnak az írott forrá­ lom tornyának első emeletén és a hajó vé­ sok, de helyét terepjáráson sikerült megta­ gében Cs. Szabó István középkori faragott lálni a Békés 67. sz. lelőhelyen. A Hidas-ér köveket figyelt meg, melyek szerinte nyil­ kanyarulatában, kisebb, sárgás színű kiemel­ vánvalóan egy korábbi templomból szár­ kedésen tégladarabok és kiszántott ember­ maznak. csontok jelezték egykori létezését. A kör­ nyéken Árpád-kori és késő középkori cse­ Hén. 1297: Heen, 1481: Scentmyklos, 1484,1490, repek fordulnak elő. A templom feltárására 1524, 1535: Zent Myklos, 1596: Szent Miklós, 1990-ben került sor. Az épület egyhajós, fél­ 1675: Káka-Szentmiklós.598 köríves szentélyű, döngölt alapozású, 13,75 m 1297-ben a falu lakatlan volt, benne Szent hosszú, 7,65 m szélességű volt. Az alapfalak Miklós tiszteletére szentelt templom állt.599 szélessége 80—110 cm között mozgott. Hossz­ A település sokáig elhagyatott lehetett, de tengelye szerint a szentély 4,5'-sal tért el a később ismét benépesült. Az újjáéledt falut keleti iránytól észak felé. A szentélyt a ha­ a XV. századtól - eredeti nevét elfeledve - jótól beugró pilléreken támaszkodó diadal­ Szentmiklós néven emlegették. Az új név ív választotta el (18, 58. kép). A falak téglá­ bizonyára az emlékezetben megőrzött Ár­ ból készülhettek. A templom belsejében sű­ pád-kori templom védőszentjétől szárma­ rűn előforduló sírok között, a szabadon zik. Lehetséges, hogy a XV—XVI. század fo­ hagyott részeken valószínűleg az oltár és a lyamán ezt a templomot használták, annak szószék helyét határozhatjuk meg. A temp­ helyreállítása, esetleg átépítése után. lom a XIII. században már biztosan állt. Alapfalainak közelében 54 sírt tártunk fel,

595 Hnt67. 5(« MRT 6. 124-125. (8/8. lelőhely) 597 Cs. Szabó 1989. 630. 59» ВО I. 13-15, 156, 207-208; ВО П. 128; Bvmt I. 44, H. 600 MRT 6. 57, 68-69, 70-73, 495. (1/18, 1/23, 1/24. lelő­ 204-206, III. 28; Hnt 123, 221. j; Györffy 1987. 508. hely); Hnt 101, 123, 221. j. 599 BO I. 13-15; Györffy 1987. 508. «« Bvmt II. 169-170; Cs I. 652; Györffy 1987. 508. Békés megye középkori templomai 127

bennük kizárólag késő középkori leletek ke­ de ezek alapján csak feltételesen gondolha­ rültek elő. tunk templomhelyre.609

Himesegyház. 1326: Hymesighaz, 1527.603 Iratos. 1418: Belsevyratos, 1446: Irathws, 1453: Neve festéssel díszített templomára utal­ Irathos, 1455, 1484: Nagh-Iratos, 1498, 1503: hat.6 4 Valószínűleg nem érte meg a késő kö­ Iratos, 1506: Dombyrathos, 1516, 1537: Nag zépkort. Az 1326. évi határjárás szerint Csu- Iratus, 1553, 1555, 1560: Dombyratos, 1561, dabalától északra esett. A régészeti terepjá- 1650: Nagy Iratos.610 rások azon a környéken kis területen cso­ Templomára a sok említés ellenére egyetlen portosuló Árpád-kori lelőhelyeket derítettek határozott adat sem utal. Annak egykori lé­ fel, de Himesegyháza azonosításának kérdé­ tezésére azonban — amellett, hogy a falu sére nem tértek ki. mindig jelentős település volt — nevéből kö­ vetkeztethetünk. Valószínű ugyanis, hogy a Homokegyház. 1525: Homokeghaz.606 „festett, tarka, kicifrázott" jelentésű iratos Említésekor Orosháza egyik pusztája volt. helynév a falu díszes templomára utalt.611 Az Árpád-korban, nevéből ítélve, egyházas falu lehetett.607 Karácsonyi János feltétele­ Iráz. 1214: Yraz, 1216: Iraz, 1220: Iratz, (1330): sen e falu temetőjeként említette a Majláth Iraaz, 1332-1337: Iradsi/Iraz, 1370, 1398, Béla által 1890-ben feltárt, XI-XII. századi 1430, 1470, 1483, 1496, (1526), 1552, 1566, pénzekkel keltezett Árpád-kori temetőrészt. 1571,1588.612 A temető bizonyos jellegzetességei (pl. a tég­ László és János nevű papjai 1332—1336 kö­ lakeretes sírok) alapján Méri István állapítot­ zött évi 6 garast, 1337-ben pedig 5 garast fi­ ta meg, hogy ott templom körüli temető zettek. 1370-ben is említették templomát, volt. Az ásatás helyét Kovalovszki Júlia a amely 1430-ban Szűz Mária tiszteletére volt Kristó-féle téglagyár területére tette, hozzá­ felszentelve. Az 1571. évi török defterben téve azt, hogy Homokegyház falut mai is­ 46 háza mellett templomát is megemlítették. mereteink szerint nem tudjuk biztonsággal 181 l-l 812-ben és 1815-ben még ábrázolták helyhez kötni. A temető sírjaiból néhányat térképeken a templom helyét.613 A falut a Olasz Ernő is föltárt.608 Körösújfalu 17. sz. lelőhellyel azonosították, de a templom helyére utaló jelenséget nem Hunya 12. lelőhely, Örménykúti-dűlő, út­ lehetett a terepjáráson megfigyelni. A felszí­ fél. Terepjárás során e lelőhelyen Árpád-ko­ nen Árpád-kori és késő középkori edénytö­ ri faluhelyet találtak. Nevét azonosítani nem redékek fordultak elő.614 lehetett. Téglatöredékeket is megfigyeltek,

602 MRT 10. 75-79. (1/67. lelőhely) m Györffy 1987. 503; téves írással: BO I. 17; Cs I. 652; Haan 1870. 209. 604 Kiss 1988. II. 596. - az ott idézett Himesháza mintájára. 6(» MRT 8. 285. (5/12. lelőhely) 605 MRT 8. 191-193, 198. (4/21, 4/22, 4/24, 4/27, 4/28. le­ «о GyO 10, 42, 213, 324; Csvmt II. 410. lőhely) 611 Csvmt II. 410; Kiss 1988.1. 382. 606 Bvmt II. 170, 246; BO I. 148: Komokegyház; Hmvht II. 612 VR 192, 209, 242; Jakó 1940. 263; MRT 6. 131; Györffy 363. 1987.627. 607 Györffy 1965. 226. 613 MV I. 43, 56, 65, 71, 80, 86; Györffy 1987. 585, 627; 608 Majláth 1890. 417-423; Bvmt II. 170; Kovalovszki 1965. MRT 6. 131; Jakó 1940. 263. 178,183,22. j. (20. lelőhely) 614 MRT 6. 131. (9/17. lelőhely) 128 Kataszter

Jánosegyháza. 1415: Janoseghaza, 1479, 1481: el. " A falu valószínűleg a Murony 2. sz. le­ Janushaza, 1483, 1487, 1497, 1508, 1553: Ja- lőhellyel azonos, ahol a kiszántott téglák és noshaza.615 embercsontdarabok alapján középkori temp­ Egyházára első említéséből következtethe­ lom helyét is meg lehetett állapítani. A lelő­ tünk. Helye az országhatár innenső oldalára helyen gyűjtött leletanyag az Árpád-kortól a eshet, a Kétegyháza és Lőkösháza közötti késő középkor végéig folyamatos lakottság­ Jánosháza-puszta neve erre utal.616 ról tanúskodik.622

Káka. 1326: Kakazeg, 1457: Kakazeg, 1461: Ka­ Kamut 27. lelőhely, Kamut-dűlő, Molnár­ ka, 1470: Kakazeg, 1512: Kaaka, 1533, 1540: tanya. A határ ezen részén, egy lefolyásta­ Каака, 1552.617 lan mélyedés keleti oldalán, kisebb kiemel­ 1552-ben papja 3 forinttal adós maradt. kedés északi végében egy Árpád-kori temp­ 1675-ben Pápai Mihály Káka-Szentmikló­ lom helyét jelzik a kiszántott tégladarabok son volt református pap. 1733-ban temp­ és embercsontok. A település még az Árpád­ lomának helye még látszott. A falu terüle­ kor folyamán elnéptelenedett. Az egyhajós, tét Szarvas határában sikerült azonosítani, de kívül félkör-, belül patkóíves szentélyű, dön­ a templom helyét nem lehetett egyértelmű­ gölt földdel alapozott templom alapozását en megállapítani. Feltételesen a Szarvas 112. 1991 őszén tártuk fel. Hossza 12,7 m, széles­ sz. lelőhelyhez köthető, ahol talán 1911-ben sége adagosán 8,5 m volt, DNy 5 Г - ÉK 19' Krecsmarik Endre egy épület — valószínűleg tájolása szerint pedig a szentély З'-sal tért el templom - alapozását tárta fel, körülötte pe­ a keleti iránytól észak felé. Alapfalainak szé­ dig csontvázakat. Lehetséges viszont az is, lessége 1,5—1,85 m között változott. A nyu­ hogy Krecsmarik E. ásatása a Szarvas 190. le­ gati fal belső oldalán a két hosszanti alapfa­ lőhelyen volt. lat összekötő karzattartó alapozás is előke­ rült, amely a falakétól eltérő módon téglada­ Kamut. 1295: Kamawlth/Kamaulther, 1393: rabok és döngölt földrétegek váltakozásával Kamuth, 1419: Kamuth, 1517: Nagkamut, készült (19. kép). A templom körüli temető 1552,1561: Nagy-Kamuth, 1652,1675.620 18 sírja szintén előkerült az ásatás alkalmá­ A középkor folyamán két Kamut létezett, val. Néhány sírban a koponya körül téglákat Kis- és Nagykamut, de templomra utaló helyeztek el a temetéskor, de egy téglasír he­ adat csak az utóbbival kapcsolatban fordul lyét is azonosítottuk. Két sírban egy-egy elő. 1517-ben ugyanis Nagykamut Szent Mar­ XII. századi érem, egy harmadikban pedig git tiszteletére szentelt egyházát említették. több üvegpaszta gyöngy illetve egy nyitott 1652-ben Szamosbecsi János, 1675-ben Vár­ végű bronzkarika volt.623 aljai György volt a falu papja, de 1731-ben már csak a templom maradványait lehetett Kamut 120. lelőhely, II. Egyenes-dűlő, Sze­ látni. Azt állították, hogy 1704-ben pusztult keres-tanya. A Kondoros-völgy ÉK-i part­ ján, kicsiny területen, Árpád-kori település helye található, amely a késő középkor idő­ szakát nem érte meg. Területén 1990-ben б'5 ВО II. 31; Avmt I. 233; Cs I. 733; GyO 24, 214-215. 616 Avmt I. 233. 617 ВО I. 67-71, 114-115, 153-157; Bvmt II. 174-175; MRT 8. 468; Györffy 1987. 508. 621 BO I. 128; Bvmt II. 234; BO I. 280; Bvmt II. 235; Csvmt I. ™ Bvmt II. 175; MRT 8. 468; BO I. 281. 449. 619 MRT 8. 446, 468. (8/112, 8/190. lelőhely) 622 MRT 10. 616-619. (10/2. lelőhely) 620 Bvmt П. 190-191, 233-235, III. 260; Csvmt I. 296, 449; 623 MRT 10. 466-469. (6/27. lelőhely); Szatmári 1994-1995. Csl. 652; Györffy 1987. 508. 42-49. Békés megye középkori templomai 129 leletmentő ásatáson feltártuk egy félköríves II. periódus (22. kép 2). Legkésőbb a szentélyű, egyhajós templomnak az alapfala­ XII—XIII. század fordulója táján az első he­ it, körülötte pedig 11 sírt. A templom hosz- lyén egy valamivel nagyobb, félköríves szen­ sza 10,25 m, szélessége 6,25 m, a hajó terü­ télyzáródású templomot építettek, melynek lete 5,5 x 4,5 m volt. A hajó döngölt földből Ny-i falához tornyokéhoz hasonló alapozás készült alapfalainak szélességét 90—94 cm- csatlakozott. (Ezt tárhatta fel Varga Antal.) Az nek, a szentélyét pedig 76—84 cm-nek mér­ új templom alapjában téglasorok és döngölt tük. A szentélyalapozás belső körívének su­ földrétegek váltogatták egymást. Az épület gara 1,55 m volt. A templom hossztenge­ hossza 12,3 m, szélessége 7,6 m, alapozásá­ lyében a szentély 5'-sal tért el a K-i iránytól nak szélessége 180—200 cm, a 6,6 x 4,8 mé­ É felé (20. kép). Falai téglából épülhettek.624 teres Ny-i, négyszögletes építmény alapozá­ sának szélessége pedig 140—150 cm volt. A Kardoskút, Barackos. Az 1964. évi terepjá­ hajó Ny-i falának belső oldalán karzattartó ráskor a lelőhelyen Árpád-kori falu nyomait alapozása került elő. figyelték meg. Egy helyen téglatörmelék mu­ Mindkét templom fala téglából készült, tatta a templom helyét. A település neve de a másodiknál már követ is használhattak. nem maradt fenn. A falakat — a megmaradt festett vakolattö­ redékek alapján — bizonyára kifestették. Az Kardoskút, Hatablaki kápolna. A lelőhelyen egyik falazó tégla felületébe még égetés előtt 1894-ben Varga Antal végzett először ása­ a ma is jól ismert malomjáték vonalait mé­ tást, melynek nyomán egy különös alaprajzú lyítették, egy vékony márványlap darabjáról templom vált ismertté (21. kép). A feltárt pedig feltételezhető, hogy az oltár lapjából alapokat Szeremlei Samu indokolatlanul az származik. A templom körül 41 sírt tártak oklevelekben emlegetett Szilasegyháza falu fel. A falu pusztulását Méri I. a XIII. század templomával azonosította. " 1952-ben és közepére helyezte.628 Az ásatás során a tör­ 1954-ben Olasz Ernő a templom körüli te­ melékek között előkerült aranyozott rézle­ mető 19 sírját tárta fel; a lelőhelyen ő egy mez töredékről csak az utóbbi időben derült Hatablak nevű Árpád-kori falut tételezett ki, hogy körmeneti kereszt darabja.629 fel.627 1955-1957 között Méri István végzett a lelőhelyen hitelesítő ásatást, s többek kö­ Károly. 1222: Carol, 1276, 1326: Karul, 1398, zött egy kétperiódusú templomot is feltárt 1410, 1489, 1520, 1552, 1554: Károly, 1571, (22. kép). 1588,1590,1630,1644,1678.630 I. periódus (22. kép 1). A XI. század vé­ 1326-ban Szent Péter tiszteletére szentelt gén, esetleg a XII. század legelején négyszögle­ kőtemplomát említették. 1552-ben papja 2 tes szentélyű, döngölt alapozású templomot forintot fizetett. A templom helyéről a XIX. építettek. Külső hossza 10,2 m, szélessége század közepe táján sok téglát hordtak el.631 A 5,3 m, a hajó belső területe 4,6 x 3,7 m volt. falu a Körösladány 88. sz. lelőhelyen feküdt. A felszínen előforduló Árpád-kori és késő

624 MRT 10. 482-486. (6/120. lelőhely); Szatmári 1994-1995. 37-42. 628 Méri 1964. 2-8. Az összesített alaprajz közölve uo. 2. kép f>25 Kovalovszki 1965. 180. (38. lelőhely) és Kovalovszki 1965. 186, 1. kép. 626 Hmvht II. 432-434; Méri 1964. 3; Kovalovszki 1965. 180, 629 Méri 1964. 9, V. tábla 19; Szatmári 2004a. 508-511. 182. (37. lelőhely). Az alaprajz közölve: Hmvht II. 432, 40. 630 VR 282; Bvmt II. 191-193; MRT 6. 116; Györffy 1987. kép. 508-509. 627 Olasz 1954. 196-201; Olasz 1956a. 66. «1 Bvmt II. 193; Györffy 1987. 508-509; Hnt 63. Kataszter 130 középkori edénytöredékek között idomtégla is hozzá kapcsolódó egyenes falú helyiség ala­ előkerült.632 pozása. Ebben mésszel és homokkal össze­ fogott „cseréptörmelék" és döngölt földré­ Kaszaper. 1241: Perg, 1454: Perek, 1456, 1463: tegek váltogatták egymást. Kazapereg, 1464: Kazapereke, 1469, 1473, A temetőből 425 sírt tártak fel. A sírmel­ 1486, 1494, 1509, 1511, 1526, 1539: Kasza lékletek az egész középkoron át folyamatos Per, 1548,1555,1562,1569, 1649.633 lakottságot bizonyítanak.635 Az 1990-es évek­ Rácz Károly szerint a település már az ben több helyszíni szemlére is sor került a 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is sze­ templomhelyen.636 repel, ezt azonban más történetírók nem erősítették meg. 1486-ban plébánosnak akar­ Kerekegyház I. 1394: Wadad, 1398: Wadad, ták ide kinevezni Batonyai (vagy Bacsányi?) 1403: Kerekeghaz, 1418: Kerekeghaz, 1454, Andrást.634 A templom maradványait 1937- 1463, 1506: Kerekeghaz, 1510, 1520, 1525: ben Bálint Alajos tárta fel (23. kép). Le­ Kerekeghaz.637 írásából három építési periódusra lehet gon­ Korábbi neve állítólag Vadad volt. Kör alap­ dolni, de ezek szétválasztása kissé bizonyta­ rajzú templomáról kapott neve 1398-1403 lan. közt alakulhatott ki. Templomának helyét I. periódus (23. kép 1). Az első, nagymé­ Jankovich Dénes az Újkígyós 1. sz. lelőhely­ retű, félköríves szentélyű, egyhajós templom re lokalizálta, a legutóbbi terep járások során belső hossza 18,8 m, szélessége 6,8-7 m, azonban a templomhelyet egyetlen alkalom­ falainak szélessége 90 cm volt. A szentély mal sem tudtuk azonosítani.638 10°-kal tért el a K-i iránytól észak felé. Ala­ pozásába döngölt földrétegre termésköve­ Kerekegyház II. 1403: alia Kerekeghaz, 1508, ket fektettek, de a falakat téglákból húzták 1512: Kerekeghazthelek.639 fel. Bálint Alajos szerint ez a templom a XI. Neve ugyancsak temploma alakjára utalhat. században, Szent László király uralkodása Csabacsüd környékére helyezik. Az Örmény­ előtt épült, s a tatárjáráskor pusztulhatott el. kút 110. lelőhellyel való azonosításának elvi Az újabb építkezést feltételesen a falu XV. lehetősége felmerült.640 századi felvirágzásához kötötte. II. periódus (23. kép 2). A templom fala­ Kereki. (1402), 1418: Kerek, 1475: Kereki, 1491: it ekkor támpillérekkel erősítették meg. Ala­ Kereki, 1518: Kereki, 1552.641 pozásukban a döngölésre először téglákat, Papja 1552-ben 3 forinttal adós maradt. 1722- majd erre köveket raktak. Különös, hogy a ben régi egyháza mellett ismét letelepedett szentély ÉK-i részéhez csatlakozó támpillért nem találtak. Alapozásának hasonlóságából 635 Bálint 1938. 139-190; Kovalovszki 1965. 181. (52. lelő­ ítélve e periódushoz köthető a hajó DK-i hely). K.7. összesített alaprajz közölve: Bálint 1938. 165, 19. sarkában előkerült szószékalapozás is, amely kép, 170-171,20. kép. m alatt I. Mátyás király pénzével keltezett sírt Szatmári Imre jelentései, 1992: MNM RégAd IX. 77/1993, МММ RégAd 2110/1993; 1995: МММ RégAd találtak. 2161/1995. 1996-ban emlékmüvet állítottak a lelőhelyen. III. periódus (23. kép 3). Erre utal a szen­ ™ ВО II. 52, 55; Bvmt II. 176-177; Cs I. 735; GyO 6, 10, 42, 57; Jankovich 1991. 190-191. tély É-i oldalánál kibontott félköríves és a 638 Bvmt 1. 38, 177, II. 176; Kristó 1970. 24; Jankovich 1991. 190-191; Kiss 1988. I. 717; MRT IV/4. Újkígyós 1. lelő­ «2 MRT 6. 115-116. (7/88. lelőhely) hely. «5 Avmt I. 206; Cs I. 692; Csvmt II. 257; Györffy 1965. 227; 6» Bvmt I. 219, II. 58, 176, 178; Cs I. 735; GyO 6; Hnt 122, Györffy 1987. 867. 203. j. «* Rácz 1880. 198; Avmt I. 206, 381-382; Csvmt II. 41-42, 640 Bvmt II. 176; Kiss 1988.1. 717; MRT 8. 363, 367-368. 263. 6« ВО 1. 47, 131, 304; Bvmt II. 238; Cs I. 652. Békés megye középkori templomai 131 néhány család. 1730-ban Csáky Miklós főes- Kereszt tiszteletére lehetett felszentelve.648 peres részletes jelentésben számolt be a Az utóbbi évek régészeti terepbejárásai al­ templom állapotáról. 1731-ben a templomot kalmával a mai Sarkadkeresztúr északi szé­ kijavították, de a lakosok még ugyanabban lén középkori faluhelyet lehetett azonosíta­ az évben Endrődre költöztek. 1733-ban is ni. Templomának helyét valószínűleg az itt épségben volt a magányosan álló templom. lévő mai temető területén emelkedő halom A XIX. század közepén a falaknak már csak tetején határozhatjuk meg.649 a romjai látszottak. Több XVIII-XIX. szá­ zadi térképen is jelölt helye a Kettős-Körös Kérsziget. 1466: Kerzygethe, 1498: Kerzigeth, É-i partján ma beépített területre esik. 1584:Keerziget.650 1571-ben 16 házát és templomát írták össze. Kereszttelke. 1525: Keresztelekeii.643 1958-ban a Dévaványa 14. lelőhelyen lévő di- Egyetlen említése idején Orosháza pusztá­ gógödörrel megbolygatták a falu templomá­ jaként tűnik fel, de a név mögött megbújó nak és temetőjének maradványait. A kör­ Árpád-kori falut nem sikerült helyhez kötni. nyéken gyűjtött leletanyag meghatározó ré­ Nevét a településen létezett Szent Kereszt sze késő középkori volt. tiszteletére szentelt templomtól kaphatta. Keszi(egyház). 1338: Kezy, 1418: Kezyeghaz, Keresztúr I. 1403: Keresthwr, 1425: Keres- 1478: Kezyeghaz.652 thwr, 1473: Nyárzeg, 1506: Nyarzek, 1510, Talán a Gyula melletti Keszi pusztán el­ 1556:Nyarzegh, 1564.645 pusztult falu templomára utalnak elnevezé­ A két elnevezés Gyoma határában ugyanazt sei. A falu területét a mai Dénesmajor terü­ a települést jelölte. Korábbi neve a falu letén azonosítottuk, de a templom pontos Szent Kereszt tiszteletére emelt templomára helye továbbra is bizonytalan (49. kép).653 utalhat. Helyét azonosítani nem lehetett, va­ lószínűleg beépített területre esik. Kétegyház. (1398), 1412: Keteghaz, 1420: Keth- eghaz, 1453: Kitheghaz, 1476, 1506: Keth- Keresztúr II. 1333: Ecclesia S. Crucis, 1552: eghaz, 1528, 1563: Keetegyhaz.654 Kerezthwr, 1583,1588,1599.647 Nevét azzal szokták magyarázni, hogy a fa­ A fenti adatokat Jakó Zsigmond feltételesen luban két templom is volt, ez azonban nem a mai Sarkadkeresztúr előzményével azo­ bizonyított.655 1528-b an megemlékeztek a nosította. Más történetírók ezt nem erősítet­ templomban megtartott húsvéti barkaszen- ték meg, de nem is tagadták. Az azonosítás telésről. 1529-ben István, 1653-ban pedig elfogadása esetén az elnevezések bizonyítják egykori templomának létét, mely a Szent

648 Hasonló adatot említ: Györffy 1987. 633; elfogadja: Kiss 1988. I. 720. 642 BO I. 281; Bvmt I. 393, II. 238-239; Bonyhai 1933-1934. 649 MRT IV/4. Sarkadkeresztúr 6. lelőhely. 25-26; Implom 1973. 95-96; Kürti 1973. 24, 68. (72. lelő­ «о BO I. 92-94, 201; Haan 1870. 216; MRT 6. 39-40. hely); Hnt 80; MRT 10. 568-569. (9/64. lelőhely) «i MRT 6. 39-40. (3/14. lelőhely) 643 BO I. 148. 652 Cs I. 735. 644 Bvmt II. 246; Györffy 1965. 226, 230; Kovalovszki 1965. «и MRT IV/4. Gyulavári 97, 107. lelőhely; Szatmári 2000a. 183; Kiss 1988.1.719-720. 40, 49. 645 GyO 6,42,57; ВО II. 89; Bvmt II. 178,243; Hnt 115,110. j. 654 ВО П. 34-35; Avmt I. 277, 346, 363, 365; Bvmt I. 97-98, 646 Bvmt II. 95, 178; Hnt 115, 110. j; Kiss 1988. I. 720; MRT II. 180; Cs I. 735; GyO 42; Rácz 1880. 199. 8. 277. (4/XII. lelőhely) 655 Rácz 1880. 199; Bvmt II. 180; Hnt 117, 134. j; Kiss 1988. M? Jakó 1940. 275. I. 725. 132 Kataszter

Ungvári János volt a pap. A templom he­ szentélyét pedig 80-90 cm szélességűre ásták lye azonosítatlan. ki. Az új templom tájolása már csak Г-sal tért el észak felé. Kétkupa. 1456: Kétkhupa, 1552: Kupa.657 A templomok fala téglából készült. Az Első említésekor Szentetornyához tartozó épületen belül és kívül 57 sírt tártunk fel, s puszta volt. 1552-ben papja 3 forinttal adós az E-i fal mellett három osszárium gödrét is maradt. Lehetséges, hogy helye a mai Békés megfigyeltük. Árpád-kori sírlelet nem került megye területére esik, de eddig nem sikerült elő, viszont találtunk egy harangból szárma­ azonosítani.658 zó töredéket.

Kétsopron. 1458: Keth Sopron, 1467: Sopron, Kevermes. 1418: Kemermes, 1467: Keuermes, 1469: Kethsopron, 1519: Kethsopron, 1557: 1506: Kebermes, 1510: Kebermes, 1553,1559: Mezőkén Söbrön, 1560: Keth Soppron, 1567, Kebermes, 1564: Kewermes.662 1579: Mezőkétsopronya.659 A XIX. század második felében a Barta- 1552-ben papja 3 forinttal adós maradt. 1733- halom tetején „elporladt épület anyagok és ban templomának helyét még ismerték.660 A nagy számú ember csontok" jelezték a kö­ templom maradványait a Telekgerendás 8. zépkori falu templomának helyét.663 Az sz. lelőhelyen 1986-ban tártuk fel. Az épület 1920-as években, majd 1962-1963-ban is­ kétperiódusú volt (24. kép). mét csontvázak és tégladarabok kerültek elő I. periódus (24. kép 1). Még az Árpád- a dombon. Az 1963. évi leletmentő ásatáson korban egy félköríves szentélyű, egyhajós Nagy Katalin a halom tetején döngölt sárga templomot építettek. Hossza 10,7 m, széles­ agyagból alapozott, téglából épült templom­ sége 5,9 m, fekete földből rétegesen döngölt ra s többrétegű temetőre talált. A templom­ alapfalainak szélessége pedig 100-110 cm hoz tartozó két K-Ny-i irányú, párhuzamo­ volt. Hossztengelyében a szentély 2'-sal tért san futó alapozás egymástól 4,25 méterre el a K-i iránytól észak felé. haladt. A sírokból XV-XVI. századi pénzek 664 II. periódus (24. kép 2). Valószínűleg kerültek elő. még a XV. század közepe előtt az épületet K-i irányban egy teljesen új templomnak is Kígyós. 1394: Kygyos, 1456: Kygyos, 1490: Ky- beillő épületrésszel meghosszabbították úgy, gyos, 1508:Kygyos.665 hogy az első templom hajófalait felhasznál­ Középkori templomára egyértelmű adattal ták. Az első periódus szentélyét elbontották, nem rendelkezünk. A XIX. század második de az új részt is félköríves szentélyűnek épí­ felében a falu K-i oldalán előkerülő, közép­ tették. A régi és új falak csadakozásánál tám- kori faluhelyre jellemző leletekről s köztük pilléreket emeltek. A bővítés alapozását szür­ téglaépület maradványairól számoltak be.666 késbarna színű földből döngölték. A temp­ Lehetséges, hogy az utóbbi éppen a közép­ lom hossza ekkor 17,7 m, szélessége 7,6 m kori falu templomával volt azonos, melynek lett. A hajó alapozási árkát 90-100 cm, a XVI. századi létét Borovszky S. is feltételez-

661 RégFüz 40 (1987) 121; Szatmári 1996b. 209-255. r'56 Bvmt I. 97-98; GyO 154; Rácz 1880. 199. Az adatot téve­ «•2 Cs I. 736; Csvmt II. 277; GyO 42, 213; Hnt 117,135. j. sen vette át, s 1634-et írt: Bvmt II. 181. 6« Hnt 61; Csvmt II. 277. й57 Bvmt II. 212, 313. <*4 RégFüz 17 (1964) 91-92; Pelle 1965. 16-17; Nagy 1968. 658 Bvmt II. 212; Kovalovszki 1965. 183. 91-92; Pelle 1978. 1. lelőhely. 659 BO I. 78, 81, 136; Cs I. 654; Velics-Kammerer 1890. 194, tó5 ВО II. 52-55; Hnt 120, 185. j.

196-198, 202-204, 207-208; Bvmt II. 224; GyO 18-21, 666 pjnt 87. Biztosan téves a középkori Szentbenedek itteni 323; Káldy-Nagy 1982. 205-206. azonosítása, mert annak temploma Gyulától D-re került 660 Bvmt II. 225; BO I. 282. elő (Hnt 120, 184. j. - 1. a Szentbenedek címszót!). Békés megye középkori templomai 133 te. A falu helyét az utóbbi években azono­ Kondoros. 1229: Cundurus, 1403: Kondoros- sítottuk.668 eghaza, 1469: Kondoros, 1506: Kondorws, 1552.674 Kinged. 1334: Kynged, 1439: Kynged, 1446, 1552-ben papjának 3 forint tartozása volt. A 1454: Kynged, 1463: Kyngeed, 1502: Kyn­ falu a Kondoros 8. sz. lelőhelyen feküdt, egy­ ged, 1519, 1530: Kynget, 1536, 1555, 1558, kori templomának helye valószínűleg egy le­ 1560: Kinged, 1564.669 bontott major területére esik.675 1334-ben Рока nevű papja (talán azonos azzal, akit egy évvel korábban Basarágon Kopáncs. 1219: Cupanchi, 1231: Cupanch, 1450: említettek) két részletben 5 ill. 2 garas pápai Kopanch, 1523,1555: Mezew Kopanch, 1560, tizedet fizetett. Helyét általában Basarág, 1592,1647.676 Batonya, Iratos környékére teszik. Templomát egy 1564. évi adólistában emlí­ tették először.677 Falai a XVIII-XIX. szá­ Kisharsány. Lásd Harsány (Kis-)! zadban, sőt még az 1930-as években is áll­ tak még. 1934-ben a helyenként 5,5 m ma­ Komlós. 1415: Komlós, 1451: Komlós, 1454, gas falakat körbeásták, s Szabó Imre makói 1464, 1480: Komlós, 1484, 1525: Komlós, főmérnök a templom alaprajzát is elkészítet­ 1536, 1546: Komlós, 1556: Comlos, 1564, te (25. kép). Eszerint a félköríves szentélyű, 1662: Komlós.671 Ny-i sarkain támpillérekkel megerősített A középkori források hallgatnak a falu temp­ templom belső hossza 13,4 m, szélessége lomáról, pedig annak romjai a XVIII. szá­ 4,7 m, falainak szélessége pedig 90—100 cm zad második felében is látszottak a Száraz- volt. A falak mellett 118 sír került elő.678 A ér partján. 1883-ban Zsilinszky Mihály veze­ templom területén tehát igazi feltárás nem tésével háromnapos ásatást végeztek a temp­ történt, Bálint Alajos is csak egynapos hely­ lomhelynek tartott dombon, s ekkor talán a színi szemlét végezhetett. Feldolgozásában templom alapfalai is előkerültek. 1900-ban így elsősorban a sírleletekkel foglalkozott, s ugyanitt ásott Szokolai Pál tanító is, de csak az épületről keveset írt. A templom közrea­ késő középkori sírleletekről tudunk ezzel dott alaprajzával kapcsolatban — a hasonló kapcsolatban.672 A templom körüli teme­ templomokra gondolva — felvetődik, hogy e tőből 1955-ben és 1959-ben Olasz Ernő templomnak több periódusa lehetett. A te­ újabb 20 sírt tárt fel, s ezúttal I. László és lepülés Árpád-kori említései is ezt erősítik III. István kori érmek és S végű haj karikák meg, az alaprajz viszont csak későbbi, góti­ kerültek elő. A templomhely legutóbbi azo­ kus támpillérekkel ellátott épületről árulko­ nosítására 1992-ben került sor.673 dik. Rekonstruált formájában ma is működő egyház.679

667 Csvmt 1.296. 668 MRT IV/4. Szabadkígyós 16. lelőhely. 669 Avmt I. 207; Csvmt II. 279; Cs I. 698, 704; Györffy 1987. 180. 670 MV I. 150, 155; Avmt I. 380; Csvmt II. 281; Györffy <™ VR 346; GyO 6, 42, 57; Bvmt II. 195; Györffy 1987. 497, 1987. 168, 180. 509. й71 BO I. 66; ВО П. 31; Bvmt П. 326-327; Csvmt П. 303; Cs I. <"5 Bvmt II. 195; MRT 8. 298-299. (6/8. lelőhely) 736. ™ Csvmt II. 392; Györffy 1987. 861-862. 672 Gajdács 1883. 44; Zsüinszky 1883. 177-178; Gajdács C'77 Csvmt 1.210. 1897. 21; МММ régi cédulakatalógusa: 113-126, 132-141; ш Gajdács 1883. 48; Csvmt II. 392, 394; Bálint 1936. 222- Bálás 1901. 113; Kovalovszki 1965. 176, 8. j. 241; Kovalovszki 1965. 181. (51. lelőhely). Az alaprajz 673 Olasz 1959b. 35-36; RégFüz 13 (1960) 114; Kovalovszki közölve: Bálint 1936. 226, 3. kép. 1965. 181. (50. lelőhely); Szatmári I. helyszíni szemléje, 679 Szatmári I. helyszíni szemléje, 1992: МММ RégAd 2110/ 1992: МММ RégAd 2110/1993. 1993. 134 Kataszter

Kót. 1219: Culchy, 1301: Kolch, 1303: Colth, illeszkedő két támpillér is. A bejárat helyét a 1305: Kolch, 1343, 1370, 1458, 1468, 1552, Ny-i oldalon figyelték meg. 1572.680 Bálint Alajos a templom építését a XI. Középkori templomának romját az I. kato­ századra, első pusztulását a tatárjárás idejé­ nai felmérésen bejelölték. Helyét a Körösúj­ re, bővítését pedig a XV. századra határozta falu 15. sz. lelőhelyen azonosították. A temp­ meg. A templom körül 127 sírt bontottak lom 4 m magas halom tetején épült; nap­ ki. l A templomhely legutóbbi azonosításá­ jainkban a szántásban téglák és embercson­ ra 1992-ben került sor.685 tok jelzik maradványait.681 Kőegyház. 1418: Kweghaz. Egyeden adata van, Kovácsháza. 1463: Kowachaza, 1469,1492: Ko- templomára neve utal. Battonya vidékén, s wachhaza, 1508, 1553, 1564: Kowachyhaza, talán a mai országhatáron belül esett.686 1646.682 Templomára középkori források nem utal­ Kötegyán. Lásd Gyán(Köte-)! nak, viszont ezt láthatták még a XIX. szá­ zad közepe táján is.683 1938-ban Bálint Ala­ Kunágota. 1461: Kunagatha, 1463: Kwnagatha, jos tárta fel két építési periódusról árulkodó 1486: Kwn Agotha, 1515: Kwnagotha, 1530, alapjait a Száraz-ér partján (26. kép). 1556: Kunagotha, 1563, 1650: Kun Agotha, I. periódus (26. kép 1). Kissé különös 1651: Kunágota, 1662.687 formájú, félköríves szentélyű templomnak Középkori templomáról közvetlen adatunk ábrázolták. Az alaprajz szerint a hajó fala a nincs, de a falu neve talán az egykor Szent szentély ívét egyenletesen követve folytató­ Ágota tiszteletére szentelt templomra utal.688 dik. Belső oldalán a szentélyt mindössze a diadalívek pillérei választják el a hajótól. Kunágota, Biserica. Kunágotától ENy-ra, a Je­ Az épület belső hossza 10,55 m, szélessége női-földek nevű dűlőben ÉK-DNy-i irány­ 4,15 m, téglából épült falainak szélessége ban húzódó hát legmagasabb pontján 2005 pedig 85 cm lehetett. A szentély 15°-kal tért augusztusában Liska András azonosított be­ el a K-i iránytól É felé. Alapozásában a leg- jelentést követő terepbejárás alkalmával kö­ alulra rakott téglasor fölött sárga színű dön­ zépkori templomhelyet és temetőt, melyre a gölt földrétegek és további téglasorok vál­ felszínen kb. 30 x 30 méteres körzetben elő­ togatták egymást. forduló apró téglatöredékek és embercson­ II. periódus (26. kép 2). Később az épü­ tok utaltak. Meghatározása szerint feltehe­ letet Ny-i irányban 9,15 x 6,8 m belső mére­ tően Árpád-kori templomról és temetőről le- tű helyiséggel megtoldották. Alapozása en­ nek terméskőből készült. A templom külső hossza 22,35 m lett, alapfalainak szélessége 95 cm volt. A bővítmény sarkain és hosz- szanti oldalának közepén egy-egy támpillért 684 Bálint 1939a. 146-148, 154, 157-158; Kovalovszki 1965. emeltek. Ekkor készülhetett a szentélyhez 181. (53. lelőhely). Az összesített alaprajz közölve: Bálint 1939a. XXI. t. 2. kép. 685 Szatmári I. helyszíni szemléje, 1992: МММ RégAd 2110/ 1993. 68<> Cs I. 744; GyO 10. 680 VR 221; ВО IL 78-79; Cs I. 614; Jakó 1940. 283; MRT 6. «* Csvmt II. 317; Hnt 119, 160. j. 130; Györffy 1987. 635. 688 Csvmt II. 317; Kiss 1988.1. 812. «« MRT 6. 130. (9/15. lelőhely) 689 Liska András jelentése: МММ RégAd 2617/2005. A 682 Csvmt II. 309. templomhelycn 2005 szeptemberében elkezdett feltárás a 683 Hnt84. kézirat lezárásakor még folyamatban volt. Békés megye középkori templomai 135 Kutas. (1437), 1447: Kwthws, 1456: Kwthos, szentelt templomát.697 Mivel Csolt falu a 1463: Kwthus, 1536, 1555: Tóth Kwthas, XIV—XV. század fordulója körül elnéptele­ 1558,1561,1663: Tót Kutas.690 nedett, az 1552. évi adat is csak Mágor A történetírók által e faluval kapcsolatban em­ templomára vonatkozhat. Ekkor a falu pap­ legetett templomromok valójában a Békés­ ja 3 forintot fizetett a tridenti zsinatra utazó sámson, Cigánd nevű lelőhelyhe2 köthetők. követek számára.698 A falu helyét Csolt falu­ 01as2 Ernő Tótkutas falu helyét Békéssám­ val átellenben, a Holt-Sebes-Körös D-i part­ son Cserepes nevű határrészére tette. A fel­ ján, a Mágori-dombon lévő monostortól 1 színen itt Árpád-kori és késő középkori kilométernyire sikerült azonosítani. A lelő­ edénytöredékek fordulnak elő. A falu temp­ helyen középkori téglatörmeléket is megfi­ lomának helyét egy kisebb kiemelkedésen gyeltek. Egyetlen Árpád-kori cserépbogrács­ figyelte meg. Az egykori épület tégláit 1929- töredéket nem számítva a teljes leletanyag ké­ ben hordták szét. A templom körüli teme­ ső középkori edénytöredékekből áll.699 tőből 1952-ben 3 sírt tárt fel, s bennük S végű hajkarikát, Könyves Kálmán és I. Fer­ Magyarbánhegyes, Tanya 19. A településtől dinánd kori pénzt talált. Kovalovszki Júlia északra, a jelölt tanya környezetében 1971- véleménye szerint a falut nem lehet egyér­ ben Juhász Irén végzett bejelentést követő­ telműen helyhez kötni. en helyszíni szemlét, s megállapította, hogy a területen középkori falu, annak temploma Lábasegyház. 1456: Laboseghaz, 1512. és temetője található. A felszínen előforduló Árpád-kori egyházas falu lehetett Szentetor- Árpád-kori és késő középkori edénytöredé­ nya környékén, de pontos helyét nem ismer­ kek alapján a település az egész középkoron jük.694 Elképzelhető, hogy a mai Békés me­ át lakott volt. A templom és a templom kö­ gye határain belül kell keresni. rüli temető helyére téglatörmelék és ember­ csontok utaltak.700 A lelőhely azonosításra Lőkösháza. 1418: Levkuseghaz, 1505: Lew- vár. kewshaza, 1507,1510, 1559,1561.695 Egyházára neve utal, helye nincs azonosítva. Mátéháza. 1475: Matheyhaza.701 A falu helyét Juhász Irén Mezőgyántól DK-re Mágor. 1350: Magur, 1357, 1364: Magur, 1383: azonosította. A település templomának he­ Magor, 1479: Magor alio nomine Cholth, 1492: lyén sok téglatörmelék és embercsont for­ Magor, 1556, 1564: Magor, 1580.696 dult elő. 1997-ben újra azonosítottuk a fa­ Csolt faluhoz hasonlóan Mágornak is önál­ luhelyet, de a templomra semmilyen nyom ló, az ún. Csolt-monostortól független plé­ i 702 nem utalt. bániatemploma lehetett. Csolt esetében ez nem bizonyítható ugyan, de Mágornak már Medgyesegyháza, Dankó-tanya. A Medgyes- 1428-ban említették a Szentlélek tiszteletére egy ház ától ÉK-re eső magas homokdom­ bon végzett terepbejárás alkalmával Árpád- kori cserepek, embercsontok, tégladarabok 690 Bvmt II. 329; Csvmt II. 602; Hmvht II. 440. és habarcstöredékek utaltak egy ismeretlen 691 Gajdács 1883. 48; Bvmt II. 330; Csvmt II. 602, 604; Hmvht II. 442. - 1. a Békéssámson, Cigánd címszót! 692 Olasz 1959a. 8, 46. j; Olasz 1959b. 36-37; Kovalovszki 697 MRT 6. 183. 1965. 180,183. (46. lelőhely) 698 Bvmt II. 215. 693 Bvmtl. 38,11. 213,313. б" MRT 6. 182-183. (12/13. lelőhely) 694 Györffy 1965. 227; Kovalovszki 1965. 183. 100 Juhász Irén jelentése: МММ RégAd 651/1971. 695 GyO 10, 38; Avmt I. 239; Cs 1. 739. 701 Cs 1.616. 696 BO I. 22, 32,106; Bvmt II. 214; Cs I. 652. 702 Juhász 1971. 158; MRT IV/4. Mezőgyán 90. lelőhely. 136 Kataszter

nevű Árpád-kori falu templomának és te­ Megyer(Mező-). 1383: Megyer, 1464,1468: Me- metőjének helyére.703 A templom feltárása ző-Megyer, 1469, 1492: Mezew Megyer, 1509, céljából 1993-ban végzett ásatás során azon­ 1519,1528, 1552,1562,1632,1667.710 ban már csak a templom körüli temető 27 Templomát már 1338-ban említették. Pap­ sírját találtuk meg, mert a homokhát erózió­ jának 1552-ben 3 forint adóssága volt.711 ja miatt a templom alapozása teljesen eltűnt. 1902-ben Krammer Nándor valószínűleg a A sírok elhelyezkedése, illetve a közöttük templom helyén is végzett ásatást, miután on­ lévő üres terület — a templom egykori helye nan „kőoszlop-darab" és három „faldísz" - bizonyítja, hogy itt olyan épület volt, ame­ került a csabai múzeumba. Az ásatásról azon­ lyet sírok vettek körül. Az Árpád-korban ban nincsenek részletesebb adataink.712 ugyanis sírokat még nem ástak a templo­ A templom helyét a Békéscsaba 78. sz. mok belsejébe. Sírlelet nem került elő.704 lelőhelyen találtuk meg, alapjait 1985-1986- ban tártuk fel (27. kép). A templom egyha­ Medgyesegyháza, kunágotai földút. A Me­ jós, félköríves szentélyű, 11,8 m hosszú, zőkovácsháza—Medgyesegyháza közötti út­ 7,9 m széles volt. Alapfalainak szélességét a szakaszon, a kunágotai földút csatlakozásá­ hajónál 85—100 cm-nek, a szentélynél pedig nál Juhász Irén egy többrétegű temetőben 60-80 cm-nek mértük. A szentélyt ÉK-DNy-i 30 sírt bontott ki 1968-ban. Az egyikben irányban tájolták. A hajó alapozásában csak III. Béla pénze volt.705 Már a leírásból temp­ sárga döngölt földet, az ennél mélyebbre lom körüli temetőre lehetett gondolni, de ásott szentélyalapozásban pedig törmelékes 1992-ben a templom helyét is sikerült te­ téglasorok és döngölt földrétegek váltakozá­ repbejárás útján pontosan meghatározni. sát figyeltük meg. A szentély É-i felében egy A falu neve azonosítatlan. 4,25 x 1,75 m-es, habarcsba ágyazott téglák­ ból boltívesen falazott, kirabolt kripta került Megyer(Bél-). 1346: Megér, 1369: Bélmegyer, elő. A szentélyt vágó későbbi árokba fehér­ 1373: Bélmegyer, 1448, 1479, 1530, 1552, re meszelt, faragott gótikus köveket dobál­ 1561.707 tak. A templomon kívül és belül összesen 1552-ben papja 3 forinttal adós maradt. 87 sírt tártunk fel. Egyet a szentély alapozási 1633-ban Komáromi Márton, 1634-ben Lip- árka vágott, többet viszont a szentély alapo­ pai István, 1675-ben Pércsi Pál volt a pap.708 zásába ástak bele. A templom É-i oldalánál A falu helye azonos a Bélmegyer 17. sz. le­ osszáriumokat találtunk. Az előkerült leletek lőhellyel. A templom valószínűleg a domb­ között csak a késő középkorra keltezhető hát legmagasabb pontján volt; az 1950-es darabok vannak, a felszínen viszont Árpád­ 713 években itt sok embercsontot szántottak ki. kori edénytöredék is gyűjthető. A felszíni leletek sűrűségéből ítélve ugyanitt lehetett a település centruma is.709 Meggyes egyház. 1418: Meggyeseghaz, 1437, 1488: Megyés, 1504, 1506, 1517, 1520, 1549, 1553, 1559. 1 Templomára neve utal, de pon­ ш RégFüz 40 (1987) 105. tos helyét nem ismerjük. 704 Szatmári-Vágó 1993. 27-28. 705 Juhász Irén jelentése: МММ RégAd 841/1973; RégFüz 22 (1969) 63. 71(1 BO I. 32, 77, 106, 136, 151; Bvmt II. 226-228; Jankovich 706 Szatmári Imre jelentése: МММ RégAd 2119/1993; Szat­ 1991. 193-195. mári-Vágó 1993. 17. 711 ВО I. 32; Bvmt II. 227. 707 ВО II. 10; BO I. 23-34; Haan 1870. 131; Bvmt II. 42-44; 712 МММ régi cédulakatalógusa: 187-190, 194-198. Györffy 1987. 510. 713 RégFüz 39 (1986) 79-80; RégFüz 40 (1987) 88-89; MRT 708 Bvmt IL 43, III. 259; Csvmt I. 296, 447. 10. 170-180. (2/78. lelőhely) ™ MRT 10. 334-337. (3/17. lelőhely) 714 Avmt I. 240; Cs I. 740. Békés megye középkori templomai 137

Méhkerék, Sápi-legelő. A lelőhelyen 1978- Murony. 1295: Mvrul, 1383: Murol, 1393: Mu- ban szögletes szentélyű, egyhajós, kis alapte­ ron, 1412, 1424: Mwrwl, 1564: Mwron, 1649: rületű templom került elő.715 A templom he­ Murony.721 lyét legutóbb 1997 tavaszán terepbejárás so­ 1295-ben Szent Miklós tiszteletére szentelt rán lehetett azonosítani. egyházát is említették. Helyét 1665-ben még ismerték.722 A falu templomának helyét és a Mezőgyán. Lásd Gyán(Mező-)! körülötte lévő temető sírjait a Murony 25. sz. lelőhelyen 1973-ban csatornaásáskor meg­ Mezőgyarak. Lásd Gyarak(Mező)! bolygatták. Ásatásra 1988-ban került sor. A megfigyelések szerint az egyhajós templom Mezőmegyer. Lásd Megyer(Mező-)! szentélye belül patkóívesen záródott. Az épület hossza 10 m, szélessége 5,5 m, alap­ Miklóslaka. 1412: Mykolaka, 1421: Miklósla­ falainak szélessége a hajónál 105—110 cm, a ka, 1425: Miklosstelke, 1473: Miklóslak, 1496: szentélynél pedig 80-100 cm volt. A szen­ Mykloslaka.717 tély 2'-sal tért el a K-i iránytól észak felé (28. Az Árpád-kori település feltételesen a Gyo- kép). Alapozása döngölt szürke és fekete ma 236. sz. lelőhellyel azonosítható, ahol színű földből készült, falait téglából rakták. tégla- és paticstörmelék, valamint ember­ A templom belsejében és az alapfalakon kí­ csontok előfordulása alapján a falu egykori vül összesen 90 sírt bontottunk ki. Eredeti­ templomának helyét is meg lehetett állapi- leg a templomtól 5—7 méterre széles és mély tani.718 árok kerítette a temetőt, de ezt később a temető bővítése miatt betemették (60. kép). Mogyorósegyház. 1525: Monyorosegyház.719 A sírokból mindössze egy koporsóvasalás, Orosháza egyik pusztájaként említették. Az egy valószínűleg S végű hajkarikából szár­ oklevelekben előforduló különböző, s min­ mazó töredék, egy párizsikapocspár, egy 723 dig változó írásmódú elnevezések (Fecskés, vascsat és néhány párta darabja került elő. Mogyorósfecskés, Mogyoró s egyház) kissé zavaróak lehetnek, de míg Fecskés azonos Nadány. 1222: Nadan, (1245-1247): Nadany, Mogyorósfecskéssel, addig a Mogyorósegy­ 1321: Nadan, 1329: Nadan, 1332-1337: Na- ház elnevezésnek egy másik települést kell dan/Madan/Nadarn, 1433, 1448, 1479, jelölnie. Az előbbinek ugyanis a XVI. szá­ 1507, 1536, 1553, 1560, 1564: Körös-Na- zadi említései élő faluról tanúskodnak, az dan, 1580: Keres-Ladan, 1590, 1665, 1678, utóbbi pedig 1525-ben puszta volt. Mogyo­ 1699.724 rósegyház neve ezek szerint egy korábban 1222-ben papja Benjámin volt. Temploma a elpusztult Árpád-kori egyházas település tatárjáráskor feltehetően elpusztult. 1332- emlékét őrizte meg. Helyét még nem azo­ 1337 között György és Miklós papok 6, 9 és 720 nosították. 10 garas pápai tizedet fizettek. 1551-ben a pap Tordai Benedek volt. 1552-ben a nadányi pap 2 forintot fizetett a követek számára.

715 RégFüz 32 (1979) 123-124. 716 MRT IV/4. Méhkerék 61. lelőhely. 721 Avmt I. 269; Bvmt II. 229-231; Hnt 109, 29. j; Györffy 717 MRT 8. 261. 1987.510-511. 718 Hnt 47, 114, 102. j; MRT 8. 260-261, 274. (4/236. lelő­ 722 Bvmt II. 230, III. 38; Györffy 1987. 510-511. hely) 723 MRT 10. 624-628. (10/25. lelőhely) ™ BO I. 148. 724 VR 282; Bvmt II. 199-200; Cs I. 653; MRT 6. 119-120; 720 Kovalovszki 1965. 183; Györffy 1965. 226. Györffy 1987. 511. 138 Kataszter

1571-ben a templomot is említették. 1651- néptelenedett. A templom bővítményének ben Zombori Pál, 1675-ben pedig Hiripi megtalált alapfalai belső és külső oldalán 30 Márton volt a település református papja. sírt tártunk fel. Az előkerült leletek között 1711-ben is a régi templomot használták. bronzlemez, ezüst S végű karika, XII. szá­ 1733-ban a templomnak már csak a szenté­ zadi ezüstdénár érdemel említést. Téglás sí­ lye volt meg. 1778—1784 között a régi he­ rok szintén előkerültek.727 lyén új templomot építettek, majd 1794-ben ezt is kibővítették.725 A középkori templom Németi. 1358: Nemti, 1393: Nempty, 1447: Ne- Körösladány mai református temploma he­ methy, 1549,1555,1564, 1571.728 lyén állt. 1902-ben és 1971 táján a templom 1571-ben a szolnoki szandzsák defterébe körül csontvázak kerültek elő. templomát is följegyezték. Helye a Vésztő 146. sz. lelőhelyre esik.729 Nagyharsány. Lásd Harsány (Nagy-)! Okány. 1220: Vcam, 1249: Wkan, 1332-1337: Nagyszénás 2. lelőhely, Dózsa-erdő. 1976- Oka/Okan, 1458: Okán, 1507, 1508, 1552, ban az erdő fáinak tuskózása közben csont­ 1571,1588,1598,1645.730 vázak és téglák kerültek elő. Az Árpád-kori 1332-1334-ben Blasius papja évi 8 garast fi­ település ma is erdővel borított templomhe­ zetett. Temploma 1571-ben is állt. 1654-ben lyét 1994-ben terepbejárással tudtuk azono­ Gulátsi György volt a falu református papja. sítani, hitelesítő ásatásra pedig 1999 őszén A középkori falu a mai település belterüle­ került sor (29. kép). A templom első perió­ tén lehetett.731 dusának eredeti alapozásából a kiemelkedés jelentős eróziója és az erdőtelepítéshez köt­ Orosháza. 1466: Orosaza, 1468: Orrosháza, hető talajegyengetés miatt már semmi nem 1471: Orozhaza, 1488: Orosháza, 1525: Oros­ maradt, de a sírok között alaprajza hozzáve­ háza, 1552, 1557, 1560, 1564.732 tőlegesen kiszerkeszthető volt (29. kép 1). Templomára középkori adatunk nincs, de Az épület második építési periódusát jelentő meglétét bizonyítja, hogy 1733-ban romjai nyugati bővítmény U alakú, döngölt alapo­ még látszottak. Helye talán a város D-i ré­ zása viszont megmaradt. Ennek nyugati záró- szén lehet. Az 1960-as években itt, a Tél u. fala belső oldalán szintén döngölt karzattartó 24. sz. ház kertjében embercsontok kerültek alapozást találtunk. A bővítmény hossza 5,3 m, elő, melyek a templom körüli temetőre szélessége 6,1—6,65 m, hossztengelyének tá­ utalnak. A környéken középkori cserepek is jolása pedig 4'-sal tért el a keleti iránytól észak előfordultak.733 felé. Az alapfalak szélessége 95—135 cm kö­ zött mozgott (29. kép 2). Leggyakrabban a Orosháza, Bónum. 1964-ben a lelőhelyen Ár­ 26—27 x 14-15 x 4—5 cm-es téglaméretek for­ pád-kori falu nyomait figyelték meg. A tele­ dultak elő, A festett vakolatdarabok az épü­ pülés templomának helyét az egyik tanya ud- let díszítésére utalnak. A templom építésé­ nek ideje a XII., esetleg a XI. századra, át­ 727 Szatmári 2000b. 5-128. építése pedig a XII—XIII. századra tehető. 728 Bvmt II. 241-242; MRT 6. 205; Györffy 1987. 511. 729 A település még az Árpád-kor folyamán el- MRT 6. 205-206. (12/146. lelőhely) 730 VR 242; Jakó 1940. 308; MRT 6. 139; Györffy 1987. 647. ™ MV I. 47, 58, 67; MRT 6. 139. (10/41. lelőhely); Györffy 1987. 586, 647. 725 VR 282; Györffy 1987. 500, 511; MV I. 50, 54, 70, 76, 84, "2 Bvmt II. 245-247; Cs I. 653; Hnt 121, 189. j; Györffy 88; Bvmt I. 188-189, II. 200, 202; MRT 6. 119-120; 1965. 231-232. Cs. Szabó 1989. 630; BO I. 282; Implom 1971. 9. ™ BO I. 280; Györffy 1965. 230; Kovalovszki 1965. 178, 726 MRT 6. 119-120. (7/111. lelőhely) 181-182. (23. lelőhely) Békés megye középkori templomai 139

varán sejtették, mert ott a tulajdonos koráb­ hellyel azonosítható, de a templom helyét nem ban téglaépület maradványaira bukkant. lehetett pontosan meghatározni.738

Orosháza, Kristó-féle téglagyár. Lásd Ho­ Örménykút 110. lelőhely, Gimnázium-ta­ mokegyház! nya. A lelőhelyen még az Árpád-korban el­ pusztult település helyét lokalizálták. Itt ke­ Orosháza, Mécses-domb. Az Árpád-kori fa­ rült elő egy XIII. századi körmeneti kereszt, lu legmagasabb pontján templom is állt egy­ a terepbejárások idején pedig embercsontok kor. Alapjaira 1969-ben Juhász Irén bukkant, s és Árpád-kori tégladarabok is előfordultak. megfigyelte, hogy a templom falait téglából A templom helye feltehetően beépített terü­ építhették. A templom hajója négyszög letre esik. A falu nevének azonosításakor alaprajzú, 6,5 x 5 m nagyságú volt. A temp­ három lehetőség is adódott (Fazekasegyház lom körül 13 sírt tártak fel. Az egyik tégla­ IL, Kerekegyház II. és Pitvaros egyház), de keretes volt, háromban pedig S végű haj ka­ közülük egyértelműen nem lehetett válasz- rika került elő.735 . • 739 tani.

Orosháza, Monor. Az itt lévő Árpád-kori falu Ösvény. 1219: Egneg, 1301: Enygh iuxta flu- területén az 1950-es évek elején Nagy Gyula vium Ewswen, 1320: Enyd alio nomine Ews- döngölt agyagalapozású templom maradvá­ wen, 1322: Eened, Wsuen, 1449: Eusven, nyaira bukkant. Az alapozás tetején néhány 1488, 1536, 1552, 1559: Esweny/Eoswény, tégla még eredeti helyén volt. A templom kö­ 1566.740 rüli többrétegű temetőből néhány sírt bon­ A legkorábbi adatok az Ösvény folyó mel­ tott ki, köztük egy téglakereteset is. Szintén a lett fekvő Enyedet emlegetik. A településnek templom környezetéből került elő egy kb. 1301-ben Szent Mihály tiszteletére szentelt 20 cm magas bronzfeszület, amely később temploma volt. 1320-ban a falut Ösvénynek elveszett. Talán ezzel a lelőhellyel azonos az nevezték. 1322-ben a nevek még két külön­ 1219-ben említett Monor falu.736 álló falut jelöltek, de a későbbiekben csak az Ösvény név maradt használatban. 1552-ben Ölyved. 1403, 1461: Ewlyweth, 1468: Elweth, a falu papja 3 forintot fizetett a követek szá­ 1479: Ewlweth, 1552, 1560: Elwed, 1604, mára. Az utóbbi évek terepjárásain Ös­ 1620, 1656, 1683, 1685.737 vényt a Kertészsziget 6. sz. lelőhellyel azo­ 1552-ben papja 3 forinttal adós maradt. 1604- nosították. Az itt lévő Ösvény-halom tete­ ben a pap Czeglédi János volt. A falu a Ger- jén téglák és embercsontok jelezték a kö­ la 12-13, 34. és a Békéscsaba 81-82. sz. lelő- zépkori templom és temető helyét. A lelő­ helyen kevesebb Árpád-kori és ennél több késő középkori edénytöredék fordult elő. A lelőhely E-i széle az Akasztó-érre támasz­ kodik. Ennek lehetett eredeti neve Ösvény.

734 Kovalovszki 1965. 178. (22. lelőhely) 735 Kovalovszki 1965. 178. (19. lelőhely); RégFüz 23 (1970) 738 Bvmt II. 240, III. 260; Csvmt I. 296, 450; Jankovich 1991. 70; Juhász Irén jelentése: МММ RégAd 605/1970. Juhász 196-198; MRT 10. 180-181, 427-429, 441. (2/81-82, Irén 2002. április 15-i szóbeli közlése szerint alaprajz nem 5/12-13, 34. lelőhely) készült. 7W MRT 8. 363, 367-368. (7/110. lelőhely) -La megfelelő 7% Kovalovszki 1965. 177-178, 182. (16. lelőhely); Györffy címszavaknál! 1987. 510. Kovalovszki Júlia 2002. április 15-i szóbeli köz­ ™ ВО I. 64; Bvmt II. 258-259; MRT 6. 100; Györffy 1987. lése szerint alaprajz nem készült. 505,511. 737 Bvmt II. 240-241; Cs I. 653; GyO 322. ™ Bvmt II. 258-259; MRT 6. 100; Györffy 1987. 505, 511. 140 Kataszter

A vízfolyás É-i partján, a 6. sz. lelőhellyel Paznad, 1413,1470,1472,1537,1552,1564, éppen átellenben van az 5. sz. lelőhely. 1571,1588,1590,1634,1643,1656.747 Ezen késő középkori leletanyagot nem talál­ 1334—1335-ben és 1337-ben István, György tak, az Árpád-kori edénytöredékek száma és János nevű papjai évi 5 garast fizettek. viszont jelentős volt.742 Lehetséges, hogy az 1413-ban a templom Szent György tisztele­ Árpád-korban jelentős Enyed falu az ér E-i tére volt szentelve. 1552-ben a papnak 3 fo­ oldalán (5. lelőhely) feküdt, s az Árpád-kor rint kötelezettsége volt. Temploma 1571-ben végén a D-i parton kialakuló új települést (6. is állt. 1634-ben református papja Barsi Lőrinc lelőhely) nevezték el az itt lévő Ösvény-érről. volt. A falu helyét a Füzesgyarmat 36. sz. Ebben az esetben Enyed Szent Mihály tiszte­ lelőhellyel azonosították. 1910-ben Szeghal­ letére szentelt temploma az 5. sz. lelőhelyre mi Gyula a falu templom körüli temetőjét ta­ esik, a 6. sz. lelőhelyen megfigyelt templom lálhatta meg.749 pedig későbbi építésű. Peterd. (1330):Peturd.750 Otszegűegyház. 1456: Wrzegweghaz, 1525: Egyetlen említése idején már elhagyott falu Evthzegew.743 lehetett: temploma irányjelzőként szerepelt Az Árpád-korban elpusztult falu Orosháza Torda határjárásánál. A hagyomány szerint a környékén fekhetett, de helyét pontosan nem templom tégláit a csökmői templom tor­ ismerjük. Lehetséges, hogy Békés megye te­ nyába építették be 1780-1796 táján. A rületére esik. Neve többek szerint egykori templom romjait egy 1815. évi térképen is templomának alakjára vagy tornyára utal. feltüntették. ' A Békés és Hajdú-Bihar me­ Ez azonban az Árpád-kori templomok eddig gye határán fekvő falu templomhelyét a Ku­ megismert délkelet-magyarországi alaprajzai tas-ér K-i partján 1986-ban és 1988-ban tár­ alapján alig hihető. tuk fel. A templom egyhajós, félköríves szentélyű, 10,75 m hosszú és 5,45 m széles Panasz(Mező-). 1214: Ponoz, 1332-1337: Me- volt. A szentély 15°-kal tért el a K-i iránytól zeupaz, Mezepannasi, Mezevpanaz, Meseu- észak felé. A hajónál 85-95 cm, a szentély­ panas, 1342: Panaz.745 nél pedig 70—80 cm széles, lefelé szűkülő, 1332-1337 között István, Miklós és Marcus lekerekített sarkú alapozási árkába sárga nevű papjai évi 5 Ш. 8 garas pápai tizedet fizet­ agyagot döngöltek (30. kép). Az épületen tek. Helyét Szalontától ENy-ra, s Geszttől belül sírok nem voltak, a templom körüli DK-re teszik, így a mai országhatáron belülre temetőből pedig (1986, 1988, 1994-ben) 75 is eshet.746 sírt bontottunk ki. A sírleletek között S vé­ gű hajkarikák, gyűrűk, Könyves Kálmán és Pázmány. 1299: Paznan, 1310: Paznad, 1326: III. Béla kori érmek vannak. Egymásra te­ 752 Paznan, 1332—1337: Pazman/Paznan, 1407: metés alig fordult elő.

747 Bvmt II. 261-263; Cs I. 654; MRT 6. 88-89; Györffy 7« MRT 6. 99-101. (6/5, 6/6. lelőhely) 1987.511-512. 743 Bvmt II. 246, 260, 313; pontatlan kiadás: BO I. 148. - 1. 748 MV I. 70, 76, 88; Bvmt II. 263; MRT 6. 88-89; Györffy Györffyl965. 226,19. j! 1987.500,511-512. 744 Bvmt I. 38, II. 260; Györffy 1965. 226-227; Kovalovszki 74y MRT 6. 88-89. (5/36. lelőhely) 1965. 183. 750 Bvmt II. 264; Györffy 1987. 512, 515. 7« Cs I. 619; Györffy 1987. 651. 751 Osváth 1875. 299, 302; Bvmt I. 180-181, II. 264; MRT 6. 746 MV I. 47, 59, 68, 82, 87; Cs I. 619; Györffy 1987. 586, 177, 74. t. (11/227. lelőhely); Györffy 1987. 512, 515. 651. 752 RégFüz 40 (1987) 92; RégFüz 48 (1997) 79. Békés megye középkori templomai 141

Peterd(Körös-). 1332-1337: Peched/Peturd/ Pusztaföldvár, Nagytatársánc. A sánc legma­ Peterd, 1426: Peterd, 1485, 1489, 1510: Ke- gasabb pontján ismeretlen nevű Árpád-kori respetherd, 1526.753 falu temploma állt. A település helyén késő 1332-1337 között Miklós és István nevú középkori leletanyag nem fordult elő.759 Sze­ papjai évi 10 garas pápai tizedet fizettek. A remlei S. a lelőhelyet a középkori Szőlős fa­ falu helyét legutóbb a Biharugra 7. sz. lelő­ luval azonosította, de a felszíni - kizárólag hellyel azonosították, de a templom pontos Árpád-kori — leletanyag Szőlős késő közép­ 760 helyéről nincs információnk. kori említéseinek ellent mondott. A Sze­ remlei S. által Szőlősnél ismertetett ásatást Pitvarosegyház. 1403: Pythwaruseghaz, 1506: így e lelőhellyel kapcsolatban kell idéznünk. Pythwaros, 1510: Pythwaros, 1512: Pythwa- 1895-ben Varga Antal a sánc É-i kapuja mel­ rosthelek. letti partos magaslaton „az elszórva heverő Neve talán egykori temploma alakjára utalt. tégla és kőtörmelék" által jelzett helyen kez­ Helyének azonosításakor felmerült az Ör­ dett ásatást. Kisebb mélységben tégla- és ménykút 110. sz. lelőhely, de egyértelműen márványdarabok kerültek elő, majd ezek alatt nem lehetett ahhoz kötni. megtalálták a „keményre furkózott" agyag­ alapozást (31. kép). A mindenütt előforduló, Póhalom. 1321: Aprohalmhaza, 1381: Apró- szétszórt embercsontok mellett, az épület halmhaza, 1420: Pohalom, 1425: Póhalum, K-i oldalán, bolygatatlan sírokat is megfigyel­ 1433: Approhalumeghaza, 1439: Aprohalum- tek. A sírleletek közül III. István, III. Béla eghaza, 1480: Pohalom, 1507, 1525, 1520, és Imre király pénzei érdemelnek külön em­ 1552,1564,1571,1584.757 lítést. A közölt alaprajz viszont, alakja és Eredeti neve (Apróhalomegyháza) Árpád- É—D-i tájolása miatt, szokatlan a középkori kori templomára utalhat. 1552-ben papja 2 templomok alaprajzai között, s bizonyosan pontatlan megfigyelés és felmérés eredmé­ forintot fizetett, de templomát még 1571- nye. Az oklevelek és a környéken előfordu­ ben is említették. 1733-ban úgy emlékeztek, ló templomhelyek adatait egybevetve nem hogy a templomot a törökök rombolták le, zárható ki, hogy e lelőhely azonos a Kasza­ építőanyagát pedig a túri reformátusok saját per környékén a XV. században már pusz­ templomuk építéséhez hordták el. A temp­ taként emlegetett Veresegyház nevű faluval.762 lom helyéről a XIX. században is többen tet­ tek említést, legutóbb pedig a felszínen je­ lentkező téglatörmelékek és embercsontok Pusztakondoros. 1498: Pwzthapandaras, 1506: 763 alapján a Gyoma 157. lelőhelyre lokalizálták. Pwzthakondoros, 1510: Pwzthakondoros. 1935-ben megbolygatták maradványait, 1953- A települést a Hunya 27. sz. lelőhelyre loka­ ban pedig Zalotay Elemér a templom K—Ny-i lizálták. Egy itt lévő magas kiemelkedésről irányú alapfalait figyelte meg, s méretét a ka­ elképzelhető, hogy esetleg a falu templomát szaperihez hasonlította.758 rejti magában. A gyűjtött leletanyag nagyobb

7« Jakó 1940. 319; Györffy 1987. 654. 754 MV I. 44, 56, 63, 71, 79, 85; Györffy 1987. 586, 654; 759 Kovalovszki 1965. 180, 185. (40. lelőhely). Leírásában a MRT 6. 18-19. (1/7. lelőhely) templomot a sánc ENy-i végére helyezte, térképmellékletén 755 Bvmt II. 264; Cs I. 735; GyO 6, 42, 57; MRT 8. 368. ugyanakkor a sánc K-i, DK-i részén jelölte. A térkép a pon­ 756 Kiss 1988. II. 353; Bvmt I. 38; MRT 8. 363, 368. (7/110. tos. lelőhely) 760 Kovalovszki 1965. 182. 757 Bvmt II. 264-267; Cs I. 648; Hnt 114-115, 109. j; MRT 8. 761 Hmvht II. 435-437. Az alaprajz közölve uo. 435, 42. kép. 239; Györffy 1987. 502. 762 L. a Veresegyház I. címszót! 758 MRT 8. 238-239. (4/157. lelőhely) 7« Bvmt II. 271; GyO 42, 57; MRT 8. 292. 142 Kataszter

része Árpád-kori, kisebbik hányada pedig Sándoregyház. 1470: Sandoreghaz.771 késő középkori.764 Egyetlen okleveles előfordulása Simasziget pusztájaként említette. Az egyházas falu már Püski. 1329: Pyspuky, 1332-1337: Pyskupy, az Árpád-korban elpusztulhatott. Helyét a Pyspuky, Pyspuki, 1406: Pysky, 1426: Egha- korábban a középkori Sima falunak megha­ zaspysky, 1494, 1521, 1544, 1552, 1588, tározott, Dévaványa 144. sz. lelőhelyre azo­ 1604.765 nosították. Itt egy kisebb kiemelkedésen sok 1332-1333-ban, 1335-ben és 1337-ben Mi­ terméskődarab és tégla utalt a templom ma­ hály és István nevű papja évi 3 garast fize­ radványaira.772 tett. 1406-ban temploma Szűz Mária tiszte­ letére volt szentelve. A templom helyét a Sarkad. 1138: Surcudi, 1226: Surcud, 1332- XIX. században is ismerték. Legutóbb a fa­ 1337: Sarkad/Gargad/Garkad, 1453: Sar­ lu területét a Körösnagyharsány 2. sz. lelő­ kad, 1487: Sarkaad, 1509, 1552, 1562, 1585, hellyel azonosították.766 1595, 1620, 1687.773 Puer nevű papját már 1226-ban említették. Rotyma. 1506: Kothyna, 1525: Rothyma.767 1332-1337 között László, Péter illetve Ta­ 1525-ben templomának helyét is említették. más pap évi 10, 14 és 15 garast fizetett pá­ Maradványaira már csak a Békéscsaba és pai tizedbe. 1552-ben Dévay Bíró Mátyás is Újkígyós határvonalán található pelyvás megfordult Sarkadon, s ez arra utal, hogy anyagú téglák és kiszántott embercsontok ekkor már egyháza református volt. A egy­ utalnak. ház birtokában lévő egyik aranyozott ezüst pohárra az 1638-as évszámot vésték. 1687- Sámson. 1446: Samson, 1455: Samsony, 1456: ben a hajdúk feldúlták a templomot, és Sampson, 1463: Samson, 1530, 1539, 1549, szétszórták az ott ládában őrzött oklevele­ 1555: Samsom, 1564, 1647: Sámsom, 1663: ket. Prédikátora ekkor Kis-Marjai nevezetű Sámson.769 volt. Fennmaradt egy 1707—1708. évi tér­ Templomának maradványából sok téglát képvázlat is Sarkadról, melyen a templomot kiástak az 1860-as években. Helyén 1953-ban sáncok közt ábrázolták. A XVIII. századi Olasz Ernő végzett leletmentést. Megállapí­ református úrasztali készlet egyes darabjain tása szerint a terméskőből és téglából ké­ 1714, 1721, 1723, 1736, 1747-es évszám volt szült alapfalakból már csak egy köbméternyi olvasható. A településen új temetőt csak maradt meg. A többrétegű temetőben fel­ 1764-ben nyitottak. (Lehetséges, hogy addig tárt 20 sírból Árpád-kori és késő középkori a templom körüli temetőt használták.) 1765- leletek kerültek elő. től vezették az egyház anyakönyveit. 1767-ben fából, 1795-1797 között pedig kőből építet­ tek a templomhoz tornyot. Állítólag a temp­ lom alapzata téglából volt, s az új toronyban sokáig a „régi" harangot használták.774

764 MRT 8. 291. (5/27. lelőhely) 765 Jakó 1940. 324; MRT 6. 123-124; Györffy 1987. 656. 766 MV I. 47, 59, 73, 87; Jakó 1940. 324; Hnt 67, 69; MRT 6. 123-124. (8/2. lelőhely); Györffy 1987. 587, 656. ™ во II. 85. 767 GyO 42;Jankovich 1991. 199. 772 MRT 6. 61-62. (3/144. lelőhely); Hnt 112, 71. j. ш MRT 10. 197. (2/154. lelőhely); MRT IV/4. Újkígyós 251. 773 VR 289; Márki 1877. 6, 55, 71, 73; Rácz 1880. 228-231; lelőhely. Cs 1. 621; jakó 1940. 333; Györffy 1987. 659. 769 Csvmt II. 525; Hmvht II. 410. 774 VR 289; MV I. 51-52, 66, 75, 81, 88; Györffy 1987. 587, 770 Hmvht II. 412; Olasz 1956b. 212-215; Kovalovszki 1965. 659; Márki 1877. 55, 73-75, 82, 134, 173-174; Rácz 1880. 180-181. (45. lelőhely); RégFüz 23 (1970) 76. 229; Veress 1928.2-3. Békés megye középkori templomai 143

A templommal kapcsolatos említések te­ közülük az egyik téglakeretes volt. A lelet­ hát a XVII—XVIII. században folyamato­ anyag kizárólag Árpád-kori tárgyakból állt, sak, s az épület életében nagyobb elhagyatott­ ez is igazolja, hogy a XI—XII. századi építé­ ságról nem beszélhetünk. Több közvetett sű templom és a körülötte nyitott temető adat utal így arra, hogy a középkori temp­ használata még az Árpád-kor folyamán lezá- lom a mai református templom helyén állt. mit.776 Ezt az is megerősíti, hogy az 1960-as évek táján a mai református templom környékén Sekrestyésegyháza. 1456: Secrestyeseghaza, épülő házak alapozásakor számtalan ember­ 1458: Segresthezes.777 csontot találtak.77 Templomára neve utal. Helyét Csanádapá­ cától D-re, egy régi vízmeder É-i partján lé­ Sarkadkeresztúr 5. lelőhely, Egyház mö­ vő, Árpád-kori előzményű késő középkori gött. Az Árpád-kori településre és annak faluhellyel azonosították. Kovalovszki Júlia templomhelyére régészeti terepbejárás során szerint Bálint Alajos nemcsak Apáca falu találtunk 1995-ben (48. kép), s a mélyszán­ helyén, hanem e falu templom körüli teme­ tásban pontosan kirajzolódó falak helyén még tőjében is végzett leletmentő ásatást.778 ez évben elvégeztük a leletmentő ásatást. Napvilágra kerültek a falu egyhajós, négy­ Sikkony. Középkori oklevelekben nem fordul szögletes szentélyű, 10,95 m hosszú, 6,15 m elő ilyen nevű település, de a névvel való­ széles templomának megmaradt alapfalai. A színűleg kapcsolatba hozható a Váradi Re­ szentély l,5'-sal tért el a K-i iránytól észak gestrumban kétszer szereplő békési várjob­ felé. A falak szélessége 62—78 cm között vál­ bágy: Sycund/Sicund. 1525-ben erdő neve tozott, a Ny-i fal belső oldalán pedig karzattar­ volt Sykondzeg. Lehetségesnek tartják eb­ tó alapozását találtuk. Különlegessége az alap­ ből, hogy e névalakok mögött egy Árpád­ rajznak a hajó alapfalának a karzattartó alapo­ kori település neve rejlik. A település a Bé­ záshoz igazodó két-két kiszélesedése, ame­ késcsaba 89—92. lelőhelyekkel azonosítható. lyek falpillérek helyét jelölhetik (32. kép). A A 92. sz. lelőhelyen 1956-ban Kovalovszki főfalak alapozása döngölt földrétegekből Júlia egy Árpád-kori templom helyét is meg­ készült, melyek tetején törött téglákból ra­ állapította.779 kott, gyenge habarcsba ágyazott téglasorok is megmaradtak. A sekélyebb karzattartó ala­ Sima I. 1323: Syma, 1325: Syma, 1330: Syma, pozása ezzel szemben ömlesztett, apróléko­ 1332-1337: Syma, 1390, 1435, 1454, 1508, san összetört tégla- és mészkődarabokból 1520,1552, 1564,1571,1623.780 állt, amelyek alatt szintén döngölt földréteg 1332-ben és 1336-ban János nevű papja évi került elő. A templomhelyen talált téglák leg­ 6 garas pápai tizedet fizetett. 1390-ben a fa­ gyakoribb mérete 28-29 x 16-17 x 3,5-5,5 luban két kőtemplom állt, közülük az egyik cm volt. Idomtéglák, faragott kövek darabjai fedetlen volt. 1552-ben a papnak 3 forintot a karzattartó alapozásából is előkerültek, te­

hát az építéstörténetben fölvetődik egy bel­ 776 Szatmári 1997. 345-379. ső átalakítás, megújítás lehetősége. A temp­ 777 BO I. 78; Bvmt II. 277; Csvmt II. 528. Az 1458. évi emlí­ lom körüli temetőből 14 sír került napfényre, tést Csánki Dezső a Csákóhegyesre vonatkozó adatok kö­ zé tette (Cs I. 651). 778 Miklya 1962. 12; Kovalovszki 1965. 179. (28. lelőhely) 779 VR 230, 291; Kristó 1970. 24-25; Jankovich 1991. 199- 775 Medgycsi Pál szóbeli közlése. Juhász Irén 1971-ben a kö­ 200; MRT 10. 183-184. (2/92. lelőhely) zépkori település helyét a maitól E-ra lévő, Papföld nevű 7«° Bvmt II. 277, 282; Cs I. 654; Györffy 1987. 512; MRT 10. határrészre lokalizálta (Juhász 1971. 159). 121-122. 144 Kataszter

kellett volna fizetnie.781 Az egyik templom Középkori források nem szólnak a település emlékét az Endrőd határában lévő Egyház­ templomáról, annak létére csak közvetett halom neve őrizte meg. A halom tetején sok adataink vannak. A Dilich-krónika 1600. évi embercsont és téglatörmelék hevert. kiadásának egyik képe például a palánkon belül szögletes alaprajzú tornyot is feltüntet, Sima II. Okleveles említései megegyeznek az amely Jankovich Dénes szerint középkori előzővel. Szétválasztásuk oka, hogy 1390- templom maradványát is jelentheti. Marko- ben a faluban két templomot említettek.783 vicz Mátyás a XVIII. század közepén ugyanis A terepjárás okon megállapították, hogy Si­ feljegyezte, hogy a templom a palánkon be­ ma falu az Árpád-korban az Endrőd 1. sz. lül, a vár közepén áll. Ezt a templomot (mai lelőhelyen fekhetett, míg a késő középkor neve Ótemplom) 1729-ben építették „durva időszakában kissé nyugatabbra, az Endrőd téglákból". Petik Ambrus is úgy tudta, hogy 5. sz. lelőhely területére költözött. Közép­ a sáncon belül lévő templomot egy régi he­ kori templomra utaló jelenségeket azonban lyébe építették. Az Ótemplom helyén lévő csak az előbbi lelőhelyen lehetett megfigyel­ középkori templomra azonban határozott 788 ni.784 Az okleveles adatok és a terepjárási bizonyítékaink nincsenek. megfigyelések összevetéséből arra is gon­ dolhatunk, hogy 1390-ben még mindkét le­ Szarvas 87. lelőhely, Podani-tanya. A lelőhe­ lőhelyet értették a falunév alatt, s az 1. sz. - lyen a XX. század első felében egy kápolna részben vagy egészében már elhagyatott - állt. Helyén 1956-ban Kovalovszki Júlia le­ lelőhelyen állt a pusztulófélben lévő, fedet­ letmentő ásatás alkalmával Árpád-kori síro­ len egyház, az 5. sz. lelőhelyen pedig a nem­ kat tárt fel, s feltételezte, hogy azok temp­ régiben felépített, használatban lévő temp­ lom körüli temetőből valók. A legutóbbi te­ lom. repjárások során azonban azt állapították meg, hogy a lelőhelyen állt kápolnának középkori Sóstóegyháza. 1466: Sostoeghaza. előzménye nem lehetett. A kérdést ezek után Elképzelhető, hogy a Sóstó Ny-i partján lé­ csak ásatás döntheti el. vő Árpád-kori faluhellyel azonos, bár itt a templom helyét pontosan nem sikerült meg­ Szeghalom. (1067): Scegholm, (1200): Zeguhol- állapítani, mert tégladarabok több helyen is mu, 1221: Sceguholm, 1222: Zigholm, 1258: voltak a lelőhely területén.786 Zugholm, (1330): Zugholm, 1332-1337: Zeg- halm/Zughalm/Zeghal/Zeghalmensi, 1398, Szarvas. 1284: Zorwossholm, 1285: Zoruos- 1405: Zeghalm, 1480: Zekhalom, 1483: Zwg- halm, 1290: Zorvosholm, 1461: Zarvas, 1469: halom, 1492, 1511, 1552, 1555, 1571, 1588, Szarvashalom, 1472: Szarvas, 1532: Szarvas, 1642, 1686.790 1552,1562,1594,1597, 1646,1658,1685.787 A szeghalmi egyház korai eredetére utal, hogy Szeghalom talán már a XI. században espe- resi székhely lett. 1222-ben az esperes na- ™ MV I. 50, 84; Bvmt I. 178, II. 278, 282; Györffy 1987. dányi alesperesét említették, de a szeghalmi 500, 512. 782 MRT 8. 121-122. (3/1. lelőhely) esperes csak 1319-ben tűnt fel. 1222-ben a ж Bvmt I. 178, II. 278; MRT 8. 121. településnek Beliamin volt a papja. 1332-1337 7R4 MRT 8. 121-122, 124. (3/1, 3/5. lelőhely) 785 Csvmt II. 533. (Sosthoeghaza); Hmvht II. 416; Hnt 121, 190. j. 788 MRT 8. 397-403, 408. (8/25a, 8/25c, 8/25h. lelőhely) 786 Kovalovszki 1965. 179, 182. (32. lelőhely) 789 Kovalovszki 1960. 33-35; MRT 8. 435. (8/87. lelőhely) 787 ВО I. 69, 85, 91, 153; Bvmt II. 286-288; Györffy 1987. 790 Bvmt II. 291-293; Cs I. 654-655; MRT 6. 159-160; 513. Györffy 1987. 513. Békés megye középkori templomai 145

között egy év kivételével György, Valentinus pográfiai kötet templomhelyeinek sorában ill. ismét György nevű papja évi 7 (egyszer sem szerepel.795 1995-ben a halom tetején 3) garas pápai tizedet adott. Ugyanekkor két ismét embercsontokat szántottak ki, s a be­ év kivételével a Jakab nevű esperes egyszer jelentést követően elvégzett helyszíni szem­ 17 garast, kétszer fél márkát s egyszer egy le (a sok embercsont és tégladarab) megerő­ márkát fizetett.791 A templomot 1370-ben is sítette és egyértelművé tette a templomhely­ említették. 1552-ben plébánosa igen gazdag re utaló korábbi megfigyeléseket: a halom lehetett: 5 forintot fizetett a követek számá­ tetején olyan Árpád-kori eredetű templom ra. Temploma 1571-ben szerepelt az egyik állt, amelyet a késő középkorban már nem defterben. Az egyház tulajdonában volt egy használtak. A templomhoz tartozó település 1630-as évszámmal ellátott óntányér is. 1733- is elnéptelenedett még a XIV. század előtt.796 ban a templom régiségéről s a templom kö­ rüli temetőről készítettek feljegyzést.792 Köz­ Szeghalom 168. lelőhely, Koplaló-kert, Don­ vetlen adatunk ugyan nincs rá, de nagyon va­ kanyar. A lelőhely legmagasabb részén sok lószínű, hogy a XVIII. században épült temp­ téglatörmeléket lehetett megfigyelni a terep­ lomot a középkori előzménye helyén emelték, bejárások során, s kevés embercsont is elő­ s itt áll a mai református templom is. 1936- került, Árpád-kori leletanyag kíséretében. ban csontvázak kerültek elő innen.793 1919-ben csontvázat találtak ugyanitt. A fen­ tiekből Árpád-kori templomra lehet követ­ Szeghalom 15. lelőhely, Kettős-halom. A le­ keztetni.797 lőhelyen lévő magasabbik halom tetején em­ bercsontok és téglatörmelékek borították a Székegyház. 1450: Zekeghaz, 1560: Zekegh- terepjárás idején a felszínt, a környéken pe­ haz.798 dig Árpád-kori edénytöredékeket lehetett Templomára neve utal. Hasonló nevű pusz­ gyűjteni. A lelőhely feldolgozásánál temp­ tát a XVIII. században is emlegettek Tót­ lomra ugyan nem utaltak, de a leletkörül­ komlóstól DNy-ra.799 Helye talán Békés me­ mények alapján a halom tetején egy Árpád- gye területére esik. kori templom feltételezése talán megenged- hető.794 Szénásegyház. 1403: Zenaseghaz, 1479: Ze­ nas, 1552, 1553: Zynas, 1559: Zenas, 1560: Szeghalom 33. lelőhely, Balkán-halom. A Zenas, 1561: Zenas, 1574.800 szeghalmi lelőhelyek sorában is szereplő, 8 m 1552-ben papjára 3 forintot vetettek ki. relatív magasságú és 100 m alapátmérőjű 1553-ban a plébános Blasius volt. 1733-ban halom tetején 1949-ben Bereczki Imre ko­ a templom alapjaiban fel volt dúlva, s építő­ ponyákat, embercsont-töredékeket és épü­ anyagáról úgy tudták, hogy azt a törökök lettörmeléket figyelt meg. Az 1970-ben vég­ építkezésre használták fel.801 Az egykori Szé­ zett terep járáskor templomhelyre utaló je­ nás-ér ma már kiszáradt medrének nyuga- lenségeket nem rögzítettek, s a lelőhely a to- ™s MRT 6. 146-147. (11/33. lelőhely) 7% Szatmári Imre helyszíni szemléje, 1995. március 21.: ™ VR 282; MV I. 48, 50, 53, 62, 70, 76-77, 84-85, 88; Bvmt МММ RégAd 2150/1995. II. 292; Györffy 1987. 500, 513. 7

ti partján, de nem a part legmagasabb ré­ állt. 1552-ben papjának 3 forintot kellett fi­ szén, hanem közel a mederhez, 1994 nyarán zetnie. 1569-ben a pap Baki György, 1656- előbb régészeti terepbejárás során sikerült ban Czégényi Miklós, 1666-ban pedig Szo- azonosítani, majd ásatással feltárni a közép­ kolyai János volt. 1727-ben a reformátu­ kori falu templomának alapjait (33. kép). Ez sok a régi templomot befedték. 1733-ban az eredetileg egyhajós, döngölt alapozású, fél­ omladozó templomot még mindig a kálvi­ köríves szentélyű, 10,45 m hosszú, 6,95 m nisták használták. 1736-ban a templomban széles épület volt. Szentélye l,5'-sal tért el a látszó falfestményekből ítélve úgy következ­ keleti iránytól észak felé (33. kép 1). A máso­ tettek, hogy a templom valamikor a katoli­ dik építési periódusban az épületet déli irány­ kusoké lehetett. 1746-ban e régi templomot ban kiszélesítették, a szentélyt és a nyugati elvették a reformátusoktól, s azt az új kato­ zárófalat pedig egy-egy támpillérrel erősítet­ likus tulajdonosok 1784-ben kibővítették. Ek­ ték meg. A templom hossza nem változott, kor tüntethették el a középkori épületet. viszont a szélessége a bővítés után 9,7 m Feltételezhető tehát, hogy a középkori temp­ lett. A bővítmény külső hossza 10 m люк, lom a mai r. k. templom helyén állt, s a je­ alapozását ezúttal is döngöléssel készítették lenlegi épületet talán a régi falak felhaszná­ (33. kép 2). A templom építésének ideje a lásával emelték.807 XI—XII. századra határozható meg, az át­ alakítását pedig a XIV—XV. századra tehet­ Szentbenedek. 1403: Zenthbenedwk, 1418: jük. A templom körüli temetőt széles és mély Zentbenedek, 1511, 1526, 1542, 1556, 1561: árok vette körül, melyet a temető megtelte Zenth Benedek.808 után betemettek, majd újabb körárkot ás­ Neve temploma védőszentjére utal.8 A te­ tak. Összesen 88 sírt tártunk fel. Az előke­ lepülés helyét Implom József azonosította, s rült leletek között lévő két ezüst- ill. bronz­ 1936-ban templomát is feltárta (34. kép).810 karika Árpád-kori lehet, a leletanyag többi A hitelesítő ásatást 1985-1986-ban végeztük része pedig késő középkori. " el (57. kép). A templomnak két építési pe­ riódusa volt (35. kép). Szentalbert. 1418: Zenthalberth, 1498.803 1. periódus (35. kép 1). Először kicsiny, Nevét temploma védőszentjéről kaphatta. A egyhajós, zömök templomot építettek, mely­ XV. században már puszta. Helye azono­ nek szentélye belül patkóívesen záródott. sítatlan. Hossza 10,25 m, szélessége 6 m, a hajó alap­ falainak szélessége 125 cm, a szentélyé pe­ Szentandrás. 1297: eccl. B. Andrée, 1329: dig 90 cm volt. A szentély 4'-sal tért el a K-i Zenthonduryas, Zenthandreas, 1330: Zenth- iránytól dél felé. Alapozása 5-10 cm vastag andreas, 1377, 1391, (1436): Zentandras, 1463: döngölt földrétegek és téglasorok váltakozá­ Zenthandoryas/Zenthandras, 1466: Zenth- sával készült. Legalulra 35—40 cm-es föld­ andras, 1512, 1535, 1552, 1575, 1596, 1608, réteget döngöltek. A templom falát téglából 1648, 1666, 1683.805 építhették. Több vakolatos tégladarab arról A település a nevét egyházának védőszentjé­ ről kapta. 1297-ben temploma magányosan 8M Bvmt III. 260, 306, 308; Csvmt I. 296, 450; Györffy 1987. 513; Kiss 1988. I. 185,11.554. so? BO I. 283; Bvmt II. 309-310; GyO 478; Cs. Szabó 1989. 802 Szatmári 1996c. 7-97. 621-622; MRT 8. 94-95. (1/90. lelőhely) 8(» ВО I. 47; GyO 10; Bvmt II. 235, 305. «о« Bvmt II. 311-312; GyO 6, 10, 327. 804 Bvmt II. 305. m Kiss 1988.11. 555. 805 BO I. 12-14; Bvmt II. 107, 204, 305-309; Cs I. 647; Csvmt I. 810 Békés 1936. aug. 23, szept. 13; Implom 1940. 51. Az alap­ 450; Györffy 1987. 513. rajz közölve: Scherer 1938. 39; Szatmári 1996a. 42. Békés megye középkori templomai 147

árulkodott, hogy a falakat fehérre meszelték, távolságra látszott.814 Oklevelekben említett s valószínűleg ki is festették. középkori falvak egyikével sem azonosítot­ II. periódus (35. kép 2). Később a temp­ ták, meglehet, hogy Szentetornya épp itt fe­ lomot Ny-i irányban kibővítették, s az új küdt. épületrész sarkain egy-egy támpillért emel­ tek. A templom hossza ekkor 15,5 m, szé­ Szentgyörgyegyháza. 1214: S. Georgii, 1323: lessége pedig 6,1-6,3 m lett. A régi és az új Theked, 1433: Thekedeghaza alio vocabulo falak csadakozásánál a korábbi periódus ala­ Zenthgurgeghaza.815 pozását is újjal helyettesítették, a falak tar­ Szent György tiszteletére szentelt egyházára tósabb kötése érdekében. A bővítmény ala­ a település neve utal. Helyét Füzesgyarmat pozási mélysége megegyezett a korábbi pe­ környékére tették, de a terep járásokon azo­ rióduséval, de a 85—100 cm széles alapozási nosítani nem lehetett.81 árokban itt 10-15 cm vastag habarcsos tég­ latörmeléket találtunk a 4-8 cm-es döngölt Szentjános. 1418: Zentyanos, 1425: Senthianos, földrétegek között. Legalulra téglatörmelé­ 1498.817 ket terítettek. Neve a templom védőszentjére utal. Helye A templom körüli többrétegű temetőből azonos a Csárdaszállás 19. sz. lelőhellyel, 1936-ban legalább 15 sír, 1985-1986-ban ahol a templom maradványait még a XIX. pedig 25 sír került elő. Egyértelműen korai században is számon tartották. 1958-ban Ko­ sírlelet egyikben sem volt, a faluhelyen vi­ valovszki Júlia, 1962-ben pedig Olasz Ernő szont igen sok Árpád-kori edénytöredék gyűjt- figyelte meg egy kurgán tetején a templom hető.811 helyén előforduló téglákat, köveket s em­ bercsontokat. A környéken csak Árpád-kori Szentetornya. 1456: Zenthethornya, 1463: Zen- cserepeket lehet találni.818 thethornya, 1471, 1477, 1512, 1536, 1552, 1563,1593.812 Szentmargitegyháza. 1454: Zenth Margytheg- 1552-ben papja 3 forintot fizetett. 1569-ben haza. a pap Kállai Sebestyén volt. 1733-ban azt je­ Neve a templom védőszentjére utalhat. Helye gyezték fel, hogy a régi egyház tégláit a vá­ azonosítatlan, Békés és Szolnok megye mai sárhelyiek hordták szét. Az egykori falut nem határa vidékén fekhetett.820 tudjuk helyhez kötni.813 Talán Békés megye mai területére esik. Szentmihályegyháza I. 1321: Zenthmihaleg- haza, 1381: Zenthmihaleghaza, 1398, 1433: Szentetornya, Eötvös-major. Terepbejárás al­ Zenthmihaleghaza, 1479: Zenth Mihal.821 kalmával Árpád-kori és késő középkori falu nyomait fedezték fel ezen a lelőhelyen. A templom helyét egy partvonulat legmaga­ 814 Kovalovszki 1965. 177. (15. lelőhely) sabb részén, a meder partján lehetett megfi­ «is VR 189; Bvmt II. 317; Cs I. 655; Györffy 1987. 513. 816 gyelni. Két hosszanti fala egymástól 6—7 m Bvmt II. 317; Kiss 1988. II. 558-559. «17 BO I. 47; GyO 10; Bvmt II. 235, 318; MRT 8. 234, 274- 275, 337. si« Kiss 1988. I. 307, II. 560; Palugyay 1855. 215; RégFüz 11 (1959) 42; RégFüz 16 (1963) 57; MRT 10. 383-385. «и RégFüz 39 (1986) 91; RégFüz 40 (1987) 99-100; Szatmári (4/19. lelőhely) 1996a. 41-52. A hitelesítő ásatás során feltárt templom 8i

A település valószínűleg még az Árpád-kor moruch, aliae Zenthmoruch et teniae Zcnth- végén elpusztult. Neve egykori templomá­ moruch.828 nak védőszentjére utal. A falu helyét a Kö- Nem lehet eldönteni, hogy ezen említések rösladány 83—84. sz. lelőhelyen találták meg, egyetlen falu három különböző részére, temploma a 84. lelőhely dombján állt. Ma­ vagy három különböző településre vonatkoz­ radványait a halom tetején előforduló kö­ nak. Bizonyos azonban, hogy ebben az idő­ zépkori téglák és embercsontok jelezték.822 ben Gyulától különálló falut vagy falukat je­ lentettek. Az 1418. évi gyulai birtokok felso­ Szentmihályegyháza II. 1454: Zentmihaleg- rolásában már nem találjuk nevét, így való­ haza, 1477: Zenthmihalwrtheleke. " színű, hogy Gyulába olvadt.829 Az is elkép­ Neve szintén a falu templomának patrónu- zelhető, hogy a XVI. században emlegetett sára utal. Feltételesen az Endrőd 88. sz. le­ gyulai Szent Móric kápolna épülete a XIV. lőhellyel azonosítható. Az ott gyújtott Ár­ századi — vagy akár Árpád-kori eredetű — pád-kori leletanyag azt bizonyítja, hogy a te­ hasonló nevű falu plébániatemplomával volt lepülés még a XIII. században elpusztult. A azonos. Az elnevezés a templom védőszent- templom helyén sok tégladarab, kő- és ha­ ^ 1 830 jere utal. barcstöredék, valamint embercsont hevert. " Szilasegyház. (1221): Scilos, (1274): Scylas, Szentmiklós(Körös-). Lásd Hén! 1456: Zylaseghaz, 1463, 1476: Zylaseghaz, 1511, 1525: Züaseghaz.831 Szentmiklós (Mező-). 1461: Zentmiklos, 1498, Az első két említés csak feltételesen azono­ 1508: Zenthmiklós, 1510, 1525: Zenthmyk- sítható a későbbi oklevelekben említett fa­ los, 1552, 1556, 1561, 1564, 1632, 1665.825 luval. Egyezésük esetén a település templo­ Neve egyházának védőszentjére utal. Papja ma 1274-ben Szent Imre tiszteletére volt 1552-ben 3 forintot fizetett. A falunak és szentelve. " Templomára azonban e nélkül templomának helyét a XIX. században is is utal elnevezése. Szilasegyházát Szeremlei számon tartották.826 Legutóbb a Békéscsaba S. kellő megalapozottság nélkül a Kardoskút, 498. sz. lelőhelyen sikerült a templomhelyet Hatablaki kápolna nevű régészeti lelőhelyhez azonosítani. Egy kisebb kiemelkedésen, sár­ kötötte, de a falu helyét a későbbi kutatások ga színű foltban előforduló középkori, pely- során sem lehetett azonosítani az Orosháza vás anyagú téglák és közöttük embercson­ környéki lelőhelyek egyikével sem.833 Ezért tok mutatták szétszántott maradványait. ~ Varga A. 1894. évi ásatásának ismertetését — figyelembe véve az ugyanott végzett későb­ Szentmóric. 1403: Zenthmoroch, alia Zenth­ bi ásatások eredményeit is — Szilasegyházá- moroch et tertia Zenthmoroch, 1404: Zenth- tól elválasztva, a Kardoskút, Hatablaki ká­ polna címszóhoz kellett áthelyezni.

822 Kiss 1988. II. 564; MRT 6. 114-115. (7/83, 7/84. lelő­ hely) 823 ВО II. 70; Bvmt II. 66, 278; MRT 8. 121-122, 154. 828 GyO 6, 8. 824 Kiss 1988. II. 564; MRT 8. 122, 154, 158-159. (3/88. le­ 829 BO I. 45-48; Bvmt I. 219, II. 140-141, 319. lőhely) 830 L. a Gyula, Szent Móric kápolna címszót! 825 BO I. 69; Cs I. 655; Bvmt II. 204, 228-229; Jankovich 831 BO I. 148; Bvmt II. 246, 268, 321, III. 96; Hmvht II. 1991.200-201. 432-433; Csvmt II. 581; Györffy 1987. 872. 826 Bvmt II. 228; Hnt 31; Haan 1870. 239-240. 832 Györffy 1965. 226-227, 230; Györffy 1987. 872. 827 MRT 10. 294-295. (2/498. lelőhely) 833 Hmvht II. 432-434; Kovalovszki 1965. 182. Békés megye középkori templomai 149

Szőlős. 1456: Zewlews, 1488: Zewles/Zelews, Tárcsa. 1221: Therecha, 1383: Tárcsa, 1447: 1552: Mezew-Zewlews, 1553, 1560: Mezew- Tarcha, 1469: Tarcha, 1472, 1479: Tarcha, Zewlews.8 1520, 1552,1562,1620,1648,1678.838 1488-ból Bálint nevű plébánosát ismerjük.835 1552-ben papja 3 Ft-tal adós maradt. 1657- A falu helye a Kovalovszki Júlia 39. sz. lelő­ ben talán ennek a falunak a papja volt Ba- helyével azonosítható. A felszínen Árpád- barczi Máté.839 A református egyház birto­ kori és késő középkori leletanyagot találtak. kában lévő 1859. évi kézirat szerint 1708- Ugyanezt a lelőhelyet Szeremlei S. és Olasz ban a régi templomot javították ki. A mai E. tévesen a középkori Veresegyházhoz kö­ templom 1794—1796 között épült. Elkép­ tötte.836 A Szeremlei S. munkájában Veres­ zelhető, hogy a középkori Tárcsa temploma egyházzal kapcsolatban leírt ásatást tehát Sző­ a mai ref. templom helyén állt. A parókia lőshöz kell áthelyeznünk. kertjében késő középkori cserepek bizonyít­ 1894-ben Varga Antal ezek szerint a ják, hogy a mai település a régi helyén van.840 Nagytatársánc „egyik nyúlványánál" Szőlős templomának alapjait tárta fel. Visszaemlé­ Téglás. 1479: Teglas/Theglas, 1480: Theglas, kezésekből akkor úgy tudták, hogy néhány 1485: Theklas, 1512: Teghlasthelek.841 évtizeddel korábban a templom falai még Említéseiből elpusztult Árpád-kori telepü­ 60-80 cm-rel a föld felszíne fölé emelkedtek. lésre lehet gondolni, melynek valószínűleg Az épület mészhabarcsba rakott terméskőből temploma épült téglából. Azonos lehet a Csa- és téglából készült. A Ny-i és a D-i falszaka­ bacsüd 75. sz. lelőhellyel.842 szokat elég jó állapotban találták meg, más­ hol pedig a „furkózott földalap vezette a Tégláshalom. 1418: Theglashalom.843 Neve ta­ kutatókat" (36. kép). Az épületen belül és lán — az előző címszóhoz hasonlóan — el­ kívül igen sok bolygatott embercsontot ta­ pusztult egyházas falut takar. Helyét Lőkös- láltak. A lelőhelyen előkerült leletek közül háza és Kevermes környékére tették.844 egy Árpád-kori érem és több késő középko­ ri vaseszköz érdemel említést.837 A közölt Tekedegyháza. Lásd Szentgyörgyegyháza! alaprajz különös alakja bizonyára a feltárás hiányosságaival magyarázható. Alakja azt sej­ Tompaegyház. 1428: Tompaeghaz, 1437: Tom­ teti, hogy a templomnak csak a Ny-i, már a pa, 1446: Thompa, 1458,1478: Tompa, 1552, gótika jegyeit magán viselő, támpillérekkel 1557,1564,1627,1647,1669.845 megerősített bővítményét tárták föl, s K-i Templomára első említése utal. Helyét a felét — a korábbi periódussal — nem találták Száraz-ér partján, Mezőhegyestől K-re gon­ meg. Ennek azonban a rajzról leolvasható mé­ dolták.846 retek kissé ellentmondanak.

838 VR 269; BO I. 32, 81-82, 87, 91, 222; Bvmt II. 207-209; CsI. 655; Györffy 1987. 514. 834 Csvmt II. 394; Hmvht II. 434. «39 Bvmt II. 208; Csvmt I. 296, 451. 835 Csvmt II. 395. 840 Bvmt II. 211; MRT 10. 538-540. (8/75. lelőhely) 83Й Hmvht II. 474-476; Olasz 1959b. 34-35; Kovalovszki 841 ВО IL 94, 100, 103-104; Cs I. 655; MRT 8. 118. 1965. 180, 182. s« MRT 8. 103, 118. (2/75. lelőhely); Kiss 1988. II. 628. 837 Hmvht II. 474-476. 1966-ban Olasz E. a templomhelytől 843 GyO 10; Cs I. 746; Avmt I. 250. kb. 200 méterre I. Mátyás ezüst pénzét találta a szántás­ 844 Cs I. 746. ban: RégFüz 20 (1966) 89. Az alaprajz közölve: Hmvht II. 845 Cs I. 705; Csvmt II. 596. 474, 51. kép. 846 Cs I. 705; Csvmt II. 596. Kataszter 150

Torda. (1221): Tdan, 1323: Thorda, (1330): Ugra, monostor. (1093): Vgra, 1214: mon. de Torda, 1418: Torda, 1552, 1555, 1571, 1588, Vgra, 1235: eccl. de Vgra, 1325: Wgramo- 1590,1598.847 nustra, 1329: Vgra, 1330: Ugra, 1332-1337: 1221-ben Torda monostorának jobbágyait Vra/ Vgra, 1406: Monusthorusugra, 1426: és apátját említették, de nem lehet eldönte­ Nagwgra, 1494: Nagh Wgra, Monosthoros- ni, hogy ez az adat Bihartordára vagy a me­ wgra, 1524: Naghwgra, Monosthorosugra, gyénk területére eső Tordára vonatkozott-e. 1552: Monostoroswghra, 1585: Monosto- Papjának 1552-ben 3 forintot kellett fizet­ rosugra, 1588.852 nie. 1726-ban még Csökmőről is látni lehe­ Az okleveles adatokból nem mindig lehet tett a tordai templom romjait. A Kis-Sárrét egyértelműen eldönteni, hogy a több, ha­ 1815. évi térképe Rudera Templi rTorda néven je­ sonló nevű település közül mikor melyikre lölte helyét. Az épületmaradványok a XIX. gondoltak. Keveredhetnek a monostorra és század második felében ugyancsak látszot­ a plébániatemplomra utaló adatok is. Mo­ tak még.848 A templom helyét a Szeghalom nostora 1214-ben már megvolt. 1235-ben a 185. sz. lelőhelyen lévő 3 m magas halmon monostor Szűz Mária oltárára tettek ado­ azonosították. A XX. század elején a halom mányt, s ekkor harangozom is szükség volt. tetején építették föl Péter András szeghalmi 1329-ben a monostor még mindig Szűz Má­ földbirtokos, gimnáziumalapító síremlékét, ria tiszteletére volt szentelve.85'' Az egykori s ezzel az egykori templomnak a nagyobb ré­ monostor főfalaira épült teljes egészében a szét bizonyára elpusztították. A halomtól mai református templom. A félköríves szen­ D-re, a 187. sz. lelőhelyen húzódott maga a tély külső oldalán legalább másfél méter falu, amely az Árpád-kortól a késő középkor magasságig áll a középkori fal. Az alapozás­ végéig lakott volt. ban megfigyelhetők a homokkőből faragott Ha az 1221. évi adatot Békés megyéhez kváderkövek. A templom hossza 25,5 m, szé­ kötjük, akkor valószínűleg a monostor állt a lessége 12,5 m volt mindig. Eredetileg bizo­ halom tetején, s a faluban is feltételezhet­ nyára háromhajósnak készült (41. kép). 1796- nénk egy plébániatemplomot. Ellenkező eset­ ban, a mai torony alapozásakor, megtalálták a ben a megye területén egy monostorral ke­ templom körüli temető sírjait is.854 vesebbet kell számba venni, s Torda falu plé­ bániatemploma volt a halmon. Ugra, plébániatemplom. 1329-ben említették a monostor közvetlen közelében lévő, Szent Tölgy. 1418: Tewlgh, 1479: Thewlgh.850 Jakab tiszteletére szentelt egyházat is. Papjai A középkori falu helye az Endrőd 21. és 1332-1337 között évi 15 garas pápai tizedet 140. lelőhelyre tehető. A templom az utóbbi fizettek. A templom a mai Temetőzugban területére esik. A maradványaira utaló jelen­ állhatott, nem messze a mai református temp­ ségeket 1972-ben Juhász Irén figyelte meg.851 lomtól.856

852 VR 188; Cs I. 627; fakó 1940. 372-373; Györffy 1987. 847 VR 272; BO I. 47; ВО П. 2; Bvmt I. 179-180, П. 324- 679. 325; Cs I. 655; Györffy 1987. 514. 853 Györffy 1987. 679. 848 Bvmt I. 180, II. 325; Györffy 1987. 514-515; MRT 6. 171, 854 MRT 6. 25-26, 72. t. 1-3. kép. (1/52. lelőhely); Cs. Szabó 74. t. 1989. 622; Szoboszlai 2002. 27-28. Az alaprajz közölve: 849 MRT 6. 171. (11/185, 11/187. lelőhely) MRT 6. 25, 1. kép; Szoboszlai 2002. 27. 850 BO I. 45; Cs I. 655. 855 MV I. 47, 58, 68, 73, 82, 87; Jakó 1940. 373; Györffy 851 RégFüz 26 (1973) 61; MRT 8. 137-138, 171. (3/21, 1987. 588, 679. 3/140. lelőhely) 856 MRT 6. 26. (1/52. lelőhely); Szoboszlai 2002. 29. Békés megye középkori templomai 151

Ugra(Egyházas-, Kis-, Szentjános-). 1426: Ványa. 1332-1337: Vana/Jana, 1377,1397,1518, Kyswgra, 1429: Egihazaswgra, 1494: Kys- 1522, 1569, 1571, 1583, 1588, 1599, 1667, wgra, 1524: Kyswgra, 1552: Zenthjanoswgh- 1675, 1686, 1691.861 ra, 1588:Kisugra.857 A falu papjai, András és Dénes, 1332-ben, Egykori templomára közvetlen adat nincs, 1335-ben és 1336-ban évi 3 garas pápai ti­ de a falu elnevezései a középkori egyház zedet adtak. 1514-ben Ambrus pap csatlako­ igazolásán kívül azt is elárulják, hogy az zott Dózsa György seregéhez. 1560-ban új Szent János tiszteletére épült. A Biharugra parókiát építettek, de ezt 1562-ben a törökök 42. sz. lelőhelyen lévő két halom egyikén kifosztották. 1560-ban Belvári Mihály, 1646- téglatöredékek és embercsontok jelezték a ban pedig Szilágyi Mihály volt a pap. 1635- falu templomának helyét. A halastó építése­ ben a templomot kijavították. 1664-ben a ha­ kor megbolygatták a templom körüli teme­ rangról tettek említést. Ekkor a pap Szent­ tőt. A felszíni leletek az Árpád-kortól a kö­ miklósi Bálint, 1667-ben pedig Berkeszi Já­ zépkor végéig folyamatos lakottságról tanús­ nos volt.8'2 1814-ben a régi templom he­ kodnak.858 lyén, annak falaival párhuzamosan építettek egy új templomot, a tornyot viszont csak Újkígyós 45. lelőhely, Halesz, Faluhely I. A kijavították. Az 1860-as években azt írták, község keleti oldalán húzódó ÉK-DNy-i hogy a templom egy magas dombon áll, s a irányú hátas vonulat tetején az 1992 őszén régi tornyának tetejét félhold díszíti. Ugyan­ végzett terepjárás során Árpád-kori előz­ ekkor megemlítették, hogy a templomnak és ménnyel rendelkező középkori település te­ toronynak lőrésekkel ellátott, s erős téglából rületét és templomának helyét lehetett azo­ épült kerítése van, amely egyébként a to­ nosítani. A templomhelyet a szántásban elő­ ronnyal egyidejűleg készült. Ezt a templo­ forduló habarcsos téglatöredékek és a nagy­ mot 1887-ben bontották le. A templom­ számban megfigyelhető embercsont-darabok dombot is ekkor hordták el abból a célból, jelölték.859 hogy helyén szilárd alapot találjanak egy új, az eddiginél nagyobb templom számára.863A Újkígyós 228. lelőhely, Ancsin-tábla II. A mai református templom a középkori temp­ mai település határának DK-i részén, egy lom helyén áll. A templom körüli temető sír­ napjainkra kiszáradt, jelentősen feltöltődött jait nem pusztíthatták el teljesen, mert még a aljú, hajdani folyómeder ÉK-i partjának leg­ legutóbbi években is kerültek elő ugyanott magasabb pontján Árpád-kori falu templo­ csontvázak.864 mának helyét lehetett megfigyelni az 1993- ban végzett régészeti terepbejárás során. Az Várategyház. 1230: Varoct, 1326: Waruhth, elpusztult templomra a szántás sárgásán elszí­ 1418: Waratheghaz, 1438: Warath.865 neződött, enyhe kiemelkedése, s e 15 x 15 mé­ A település még az Árpád-kor végén elpusz­ teres területen gyűjthető tégla- és habarcs­ tulhatott. Templomára az 1418. évi névalak­ darabok, valamint embercsontok utalnak. A ja utal. Gyulavárihoz közel eshetett. Nem felszíni leletek szerint a település még az Ár­ 86 pád-kor folyamán elnéptelenedett. 861 GyO 446; Györffy 1987. 515; MRT 6. 71-72. 862 MV I. 50, 76, 84; Györffy 1987. 500, 515; Palugyay 1855. 235-236; MRT 6. 71-72. 863 Frenyó 1889. 53-57; Hnt 33; MRT 6. 71-72. Az 1887 857 Cs I. 627; Jakó 1940. 372-373. előtti templom ábrázolása fennmaradt: MRT 6. 78. t. 2. 858 MRT 6. 23-24. (1/42. lelőhely); Szoboszlai 2002. 29. kép. 859 MRT IV/4. Újkígyós 45. lelőhely. «64 MRT 6. 72. (3/200. lelőhely) 860 MRT IV/4. Újkígyós 228. lelőhely. «65 ВО П. 43; GyO 10; Cs I. 747; Avmt I. 252. Kataszter 152

lehet azonban tudni, hogy a mai országha­ vonalú kiemelkedésen, a szántásban előfor­ tárnak melyik oldalán feküdt. duló középkori tégladarabok és embercson­ tok jelezték a templom és templom körüli Vári. 1230: Wary, 1403: Wary, 1438: Vary, temető helyét.87" Varii, 1495: Wary, 1523: Wary, 1529: Varii, 1552, 1559: Wary, 1562, 1593, 1683, Verebes. 1510: Werebes, 1557-1558,1561-1562, 1698.866 1564, 1659.873 1523-ban plébániáját Sadobrich Péter kapta Templomára egyetlen középkori forrás sem meg. 1552-ben papja 1 forintot fizetett.867 A utal. A falu helyét ugyan Békés rosszerdei középkori templom helyét ugyan nem is­ határrészén, a 36. sz. lelőhelyen azonosítani merjük, de a mai református templom kör­ tudtuk, de a templom helyét a terep járásokon nyékén azonosított középkori faluhely való­ sem lehetett megfigyelni az újkori tanyaromok színűleg az oklevelekben említett települést miatt. A település egykori templomára így jelöli. Azt sem lehet tudni, hogy miféle épü­ mindössze egy adatunk van: 1934-ben Imp- let lehetett az a „Vári mellett volt régi ká­ lom fózsef Rosszerdőn avar temető után polna", melyet 1529-ben lebontottak. Téglá­ kutatott, s jelentésében arról is beszámolt, it a gyulai vár javításánál falépítésre használ- hogy ugyanitt egy középkori templomhelyet ták fel.868 fedezett fel. A templomhelyet csak Verebesen találhatta, mert Rosszerdőn másik középkori Varsányegyház. 1321: Wassaneghaz, 1433: Was- faluhely nem volt. saneghaza, 1435: Wassaneghaza, 1479: Vas- sanegyház, 1520. Veresegyház I. 1456: Wereseghaz, 1476: We- Nevéből ítélve egyháza is люк, s már az Ár­ reseghaz.' ' pád-korban elpusztulhatott. A falu helyét A Szeremlei S. által e településhez kötött ása­ nem sikerült helyhez kötni. Valószínűleg Dé- tást 1894-ben valójában Szőlős helyén végez­ vaványa határában fekhetett.' ték.1 ' Veresegyház pontos helye továbbra is ismeretlen, az egykori falut Apáca, Földvár Vátyon. 1396: Vatyon, 1407: Wathyon, 1463: és Kaszaper környékére helyezik.877 Elkép­ Vathyon, 1485: Wathyon.871 zelhető, hogy a Pusztaföldvár, Nagytatár­ A középkori település templomára vonat­ sánc nevű lelőhellyel azonosítható, hiszen kozó okleveles adat ugyan nem ismert, de a ott Árpád-kori templomos falu volt, s Ve­ falu helyét 1997-ben régészeti terepbejárás resegyház sem érhette meg a késő középkor során sikerült meghatározni a Geszt 99. sz. időszakát. Erre nemcsak nevének -egyház lelőhelyen. A Korhány-ér ÉK-i partján elte­ utótagja, hanem okleveles említései is utal­ rülő faluhely közepén, a vízhez közeli, leg­ nak: minden esetben pusztaként említették. magasabb részen jelentkező, határozott kör-

8«> BO I. 150; ВО П. 43-45, 111; Bvmt П. 161-164; Cs I. 748; GyO 6, 13, 82, 148-149, 193, 294, 320, 350. 867 GyO 82; Bvmt I. 77, 181, 186-187, II. 162. 872 MRT 1V/4. Geszt 99. lelőhely. m GyO 154; MRT IV/4. Gyulavári 1. lelőhely. 8" GyO 348; Bvmt II. 334. 869 BO I. 98-99; Cs I. 656; Bvmt I. 221-222, II. 23, 90-91; 874 BML pm.i. 2707/1935; MRT 10. 63-64. (1/36. lelőhely) Györffy 1987. 515. 875 BO I. 78; Bvmt II. 14, 268, 335; Hmvht II. 474; Cs I. 692. 8™ MRT 6. 73. (3/205. lelőhely) 876 L. a Szőlős címszót!; Kovalovszki 1965. 182. 871 CsI. 628; Jakó 1940. 386. 877 Bvmt II. 335; Csvmt II. 626; Kovalovszki 1965. 183. Békés megye középkori templomai 153

Veresegyház II. 1331: Wereseghaz, 1403: We- pontos helyét a terep járásokon nem lehetett reseghaz, 1418: Wereseghaz, 1469, 1477: We­ megállapítani. reseghaz, 1481, 1497: Wereseghazteleke, 1505, 1520.878 Vésztő. 1350: Veyzetheu, 1364-1395: Veez- Helyét pontosan nem ismerjük, Vári és Ke- theu, 1383: Vesztheü, 1492: Vésztő, 1513: vermes környékén kell valószínűleg keres­ Vesztew, 1519: Wezthew, 1552, 1564, 1571, nünk. A XVI. század elején Lőkösháza pusz­ 1610,1635,1647,1699.886 tája volt. Nevét templomának színéről kap­ 1552-ben papja 2 forintot fizetett. 1571-ben hatta.879 Csak feltételezni lehet, hogy helye a temploma szerepelt egy török defterben. mai országhatáron belülre esik. 1680-ban állítólag a rácok feldúlták. 1717- ben a régi templom freskókkal díszített fa­ Veresegyház III. 1453: Vereseghaz, 1498,1510, lait befedték. 1725 táján Páti Miklós volt a 1524,1552,1564.880 pap. Az 1733. évi listába szintén felvették az 1552-ben papja 3 forinttal adós maradt. He­ épületet. 1783-ig állt a középkori templom. lyét Szentandrástól D-re teszik. Neve temp­ Ekkor lebontották, s építőanyagát többek kö­ lomának színére utal. zött az új templom alapjába rakták. 1786- ban még látszott némi maradványa.887 A kö­ Veresegyház IV. 1498: Wereseghaz.882 zépkori templom a mai református temp­ Egyetlen adatát csak Karácsonyi János emlí­ lom közelében állt. A hagyomány szerint a tette. Szerinte ez a falu Berénytől É-ra esett, mai lelkészlak építésekor, a XIX. század kö­ s 1498-ban Nagytelekhez vagy Félhalomhoz zepén, megtalálták alapfalait, de nem szed­ tartozó puszta volt. A kijelölt területen nem ték ki, hanem azokra építették az új falakat. tudtuk még régészeti lelőhellyel azonosítani, Az épület udvarán többször kerültek már így az idézett adat is ellenőrzésre vár. elő falmaradványok, téglák és csontvázak.888

Vesze. 1383: Vesze, 1406: Weze, 1415: Veze, Vizesmonostor. 1333-1335: Monostor/Monus- 1446: Weze, 1469, 1506, 1510, 1525, 1553: tur, 1437, 1446: Wyzes, 1455: Wyzes, 1483: Vezze, 1560-1561: Weze, 1579,1654,1683.883 Wyzesmonostor, 1485, 1487: Wyzes, 1498: Középkori egyházára egyetlen adatunk van: Wyzes, 1506, 1529.889 1552-ben papja a reá kirótt 3 forintot nem Péter nevű papja 1333-1335 között 15, 20 tudta megfizetni, mert a lakossággal együtt és 6 garas pápai tizedet fizetett. 1506-ban a ő is elfutott a török elől. A XVII. században falu temploma valószínűleg Szent Miklós református gyülekezet volt a faluban.884 Az tiszteletére volt szentelve.890 Alapjait 1968- elpusztult település a Gerla 2, 40-42. sz. le­ ban Juhász Irén tárta fel, s két építési perió­ lőhelyekkel azonosítható, de templomának dust különített el (37. kép).

885 Jankovich 1991. 201-202; MRT 10. 401-403, 444-446. »™ Avmt I. 219, 252; Cs I. 748; GyO 6, 38; Györffy 1987. (5/2. és 5/40-42. lelőhely) 187. 886 ВО I. 22, 33, 106, 117, 136; ВО И. 12; Bvmt П. 338-341; 879 Bvmt I. 63, II. 334; Kiss 1988. II. 753. Cs I. 656; MRT 6. 204-205. 880 ВО I. 65; Bvmt II. 335-336, III. 21-22, 138-139; Cs I. 887 Bvmt П. 339, 341-342; Csvmt I. 296; Palugyay 1855. 244; 656. BO I. 283; MRT 6. 205; Cs. Szabó 1989. 632. 881 Bvmt I. 38, II. 335; Hmvht V. 848; Kiss 1988. II. 753. 888 MRT 6. 204-205. (12/141. lelőhely); Cs. Szabó 1989. 632. 882 Bvmt II. 334-335. 889 Avmt I. 219, 298, 309, 335, 383, 458, 510; Cs I. 781; 883 BO I. 31-32; Bvmt II. 336-338; Cs I. 656; GyO 15, 224, Györffy 1987. 181. 321, 349. 890 MV I. 146, 150, 161; Avmt I. 458; Juhász 1974. 185; 884 Bvmt II. 337-338; Csvmt I. 296. Györffy 1987. 168,181. Kataszter

I. periódus (37. kép 1). Először egyhajós, kori S végű haj karikák, gyűrűk és késő kö­ félköríves szentélyű, kisméretű templomot zépkori gombok, ruhakapcsok, párta marad­ építettek. Hossza 9,2 m, szélessége 6,5 m, ványok, Mátyás kori pénzek voltak. A több­ tájolása K-Ny-i irányú volt. Szokatlanul szé­ rétegű temetőt döngölt agyag alapozású ke­ les alapozásában 20—30 cm vastag, döngölt rítés határolta. A falu végleges pusztulása agyagrétegek és téglasorok váltogatták egy­ 1529-re tehető.891 mást. Építésének idejét juhász Irén előbb a XII. századra, majd később a XI. századra Zsadány. 1249: Zwdan, 1332-1337: Sadan, Za- határozta meg. rand, Gadan, Zadan, 1430, 1458: Sadan, 1507, II. periódus (37. kép 2). A XIII. század 1548, 1552: Zadan, 1579, 1588, 1653, 1670, vége felé az épületet K-i irányban támpillé­ 1692.892 res, gótikus szentéllyel bővítették ki. Hosz- Papjai 1332-1336 között évi 12 garast, 1337- sza 14,2 m lett, szélessége a régi maradt. Л ben pedig 8 garast fizettek pápai tized fejé­ szentély tájolása néhány fokkal észak felé ben. 1430-ban a templom Szent Mihály tisz­ tért el. A gótikus átépítéskor az épületet 6 teletére volt szentelve. 1651-ben Csatári Já­ támpillérrel erősítették meg. A falak ekkor nos, 1653-ban pedig Vetsei György volt a átlagosan már csak 70 cm szélesek voltak. református pap.' ' A középkori templom a Alapozása különféle kövek felhasználásával mai református templom helyén lehetett. készült. A kibővített szentélyben előkerült Erre utal az, hogy a templom mellett teme­ egy szintén kövekből rakott, 80 cm átmérő­ tőt találtak, s hogy a mai templom környe­ jű, kör alakú oltáralapozás is. zetében középkori faragott köveket figyel- A templom belsejében és azon kívül 150 , i 894 tek meg. sírt tártak fel. A sírleletek között Arpád-

»> RégFüz 22 (1969) 57; Juhász 1974. 183-186. - A lelőhe­ lyetjuhász Irén jelölte meg a térképmellékleten (95. kép). w Cs I. 628; Jakó 1940. 389-390; MRT 6. 215; Győrffy 1987. 691-692. »3 MV I. 48, 58, 67, 73, 82, 87; MRT 6. 215; Győrffy 1987. 588, 691-692. 894 Máday 1960. 447; MRT 6. 215. (13/60. lelőhely); Cs. Sza­ bó 1989. 632-633. Mediaeval Churches in Békés County (resume)

research makes the inseparable relation making a culture-historical summary also, of archaeology and ethnography parti­ then comes a systemisation and evaluation of cularly emphatic. Regarding the observations the findings, brought under appropriate relating to the mediaeval Hungarian sacred groups. buildings and documented during the ex­ The three long chapters of the groups treat ploration of graveyards around churches, the features of the mediaeval living space and both the ethnographical and the archaeo­ the sacred buildings and burials in it. All the logical aspects are of particular interest. three areas cover all crucial features of the Ethnographic studies give clues when me­ topic: the contemporary geographic en­ diaeval archaeological phenomena are to be vironments, the settlement-system, the inner interpreted, data gained with archaeological structure of the settlements; regarding the methods, however, prove indispensable when buildings their location in the settlement, roots of general ethnographic findings are to orientation, basic plans, sizes, inner space be examined. structure, foundation, building materials, date This is the reason for that we need to of construction etc.; regarding graveyards the synthesise in as large measure as possible the structure of cemeteries, customs of burial, pit, mediaeval features of the rural parish- coffin, laying, costume, other supplements, churches, chapels, monastic quarters, clan's etc. monasteries and graveyards around the The evaluation aims at outlining main ten­ churches, using 14-17th century or, if possible, dencies, features, general statements, com­ even earlier, ll-13th century data. This parisons according to the relevant ages. As provides a basis for the later, ethnographic illustration of the statements one can find findings, showing the roots and giving drawings on various villages, churches, church- explanations of the subsequent outcomes. basis, graves and objects of some burials and The area selected is the administrative findings. region of the today Békés County. A The thesis treats the mediaeval church fundamental step was first to collect all the buildings and graveyards of the Hungarian data regarding the topic, which amount to a Great Plain, regarding Békés County aiming at data store or cadastre forming the appendix completeness. The topic involves more of the study, including all the relevant branches of the historical scholarship, open­ references. This database paves the way for ing way for dverse analyses and approaches. 156 Mediaeval Churches in Békés County

Treating and evaluating the topic seducing by ble) and scattered data of sporadic explora­ considerable outlooks set two aims, with re­ tions realised in the passed decades were gard to the almost unlimited scope of the available. Even the archaeological topographic topic: on one hand colection of all historical researches carried out without interruption in and archaeological data as to the mediaeval Békés County since 1960s haven't, and re­ ecclesiastical sacred bmldings and the closely garding the aim and feature of the work related graveyards in the geographically pre­ couldn't, brought synthetic outcomes. cisely specified area of the Great Plain, on the However, most of the time thanks to per­ other hand arrangement and analysis of the sonal involvement of certain researchers, in materials gained in this way aiming at conclu­ the neighbouring counties, just like in Békés sions on the age itself, as well as the transition County, more and more mediaeval ecclesiasti­ from mediaeval to modern history and from cal buildings and graveyards were explored, archaeology to ethnography. and e.g. regarding Pest County even summa­ The selected geographic area of the topic rising monographs have come to light. Re­ emerged as an evidence, since in the recent searches conducted in Pest, Bács-Kiskun, half century, a period bringing the most im­ Csongrád and Hajdú-Bihar Counties can be portant outcomes in this field, the present adapted well to the outcomes accumulating in countysystem determined and determines to­ Békés County, therefore elaboration of the day also the space limits of any archaeological targeted topic may contribute to a wider studies outside the capital, at the same time scope of synthesis of the data scattered on ac­ the changes in the mediaeval counties' regions count of the existing division of the counties. during the passed thousand years rendered Furthermore, collecting, surveying in their impossible in advance to circumscribe pre­ complexity, and evaluating the available data cisely each geographic area. may extend the future researches into two di­ A thorough synthesis of the topic extend­ rections. On one hand, retrospectively, they ing to all details was justified by the fact that help understand the process of conversion to studies of the ecclesiastical buildings anci the Christianity and using graveyards around the graveyards around church, two large scopes church replacing the so-called public grave­ relating to researches in mediaeval Hungarian yards, spreading and becoming exclusive after settlements, were always provided with key the Hungarian conquest and incursions into role in the course of research-history. Taking West-Europe. On the other hand, prospec­ the significance of the settlements' more im­ tively, they provide data helping interpret the portant sacred buildings and the ethnography outcomes belonging to the sphere of ethnog­ of graveyards into consideration, this is justi­ raphy. fiable, however, treating and publishing the That the research-history of the topic goes outcomes of each excavation fall far behind back to more than a century made easier the what may be expected. considerations as to circumscribing the target In addition to old accounts on findings not and the theme. Apart from their shortcom­ classified or destroyed, or lost, in World War ings, the old data, with appropriate criticism, II, consequently need to be attested and par­ can be used up till now, and Békés County ticularly completed, unpublished (in some has got even the special advantage of that lucky cases accessible or absolutely inaccessi- during the recent two-three decades consider- Békés megye középkori templomai 157 able number of churches and graveyards were nomic, components of the mediaeval history explored. should be considered with as much weight as It was evident as early as the outset of the the closer environment of a certain settlement work that for drawing the whole picture it is or the settlement-system relating to a wider not sufficient to take the archaeological region and its changes. In one word identifi­ sources as starting points, though putting all cation, description and specification of the elements of them together was held a basic contemporary living-space represent a starting- task. Historical data were indispensable as point in addressing the topic. well for a complete database, while ethno­ Another more important unit of the ap­ graphic parallels, orally transmitted data for plied research methods concentrate on the sa­ a complex overview. In addition to data of the cred building located in the mediaeval living- mediaeval written diplomas, geographic- space, and comprehensively analyse their etymological word explanations of linguistics types, certain typical variations, identical or provide other sources of new data in specify­ different details, elements. Such elements of ing the number of perished churches of the the survey are e.g. place of the mediaeval Árpád Age and the late mediaeval age. (primarily Árpád Age or late mediaeval) build­ The database created in this way and the ings in the geographic environment or ar­ synthesis regarding the research-history pro­ chaeological site, the size, orientation, basic vided a basis for systemising and evaluating plan, foundation, material, inner structure of the outcomes. However, it emerged in con­ each building, marking features of the orna­ nection with the value and reliability of each ments, question of reconstructions, and at last statement that whether the quantity of data but not least the date of the buildings. gained during the research could give suffi­ Surveying the mediaeval cemeteries, burials re­ cient ground for a generalisation. The number quired partly different methods comple­ of sacred establishments (rural temples, clan's mented with interdisciplinary elements. Nev­ monasteries, friaries, chapels) known from ertheless it was unavoidable to address the excavations soon proved to be much less than unclear details and issues of the early process we need to have for a modestly sound calcula­ of conversion to Christianity. Having much tion. So the final summary brought the result difference in their burial customs, the pagan that, though the excavations producing world couldn't conceivably be replaced by known (or available) church drawings cannot Christianity without a transition period. It was be more than 20% of the onetime quantity, worth overlooking the place of cemeteries, taking into account further details and on the types of pits, burial customs, following a uni­ ground of the similarities shown in the sum­ form approach and a comparative method mary some general conclusions can be drawn, both in early and later periods. after all. The identities and differences of the I find convenient to approach the topic by churches and graveyards brought us to sound treating separately the three areas. conclusions as to the church building in the A first and important component is identi­ Great Plain, even with view to the whole me­ fied with the environment providing a frame­ diaeval Hungary. work for surveying the scope and history of The available data quantity and the totality the topic. Since the political, social, even eco- of the material under survey proved sufficient Mediaeval Churches in Békés County 158 to make it evident: the mediaeval church ar­ morphology of this part of the Great Plain chitecture of this region of the Great Plain determined the structure of the settlement- was in close relation with that of other region system of the region and the life of each set­ of the mediaeval Hungary, with equal respect tlement through the whole Middle Age. A to the architectural style, quality and number specific character of the land is that the area of churches. Also, regarding the earliest date can be divided into two parts: the northern of church building, this region was at the head part of the county is formed by surface fea­ in promulgating Christianity, since while e.g. tures of the Körös Valley, while its southern Transdanubian churches were dated back to part is occupied by the alluvial fan of the the 13rd century (particularly by earlier litera­ River Maros. Geography, soil, surface of the ture), churches in the Great Plain more times two lands are considerably different, and went back to the 11" century. these variations are shown also by the ar­ An outlook on the Carpathian Basin or a chaeological findings. The direct natural envi­ wider Europe can be neglected regarding the ronment determined basically each settle­ mediaeval tendencies in the rural church ar­ ment's location, extension and the farming chitecture of the mediaeval Hungarian Great methods chosen there. Plain, since in the areas located far from In the cadastre forming the basis of the ruler's centre, the great European trends were treating, there are 237 records suggesting that reflected only through filters of the royal a sacred building stood in the past or stands court and aristocracy, coming here with con­ now in the involved area. So apart from the siderable, even several century-long delay and uncertainties, we have got records on at least in an extremely simplified form. In the chosen 200 mediaeval ecclesiastical buildings in the topic adaptation to a given environment in a area of the today Békés County. smaller area is more considerable and charac­ It is doubtless that a clan s monastery stood teristic than the distant and local reception of in the Mágor-hill in Vésztő and Gerla, both of great European tendencies by smaller or big­ them were in the hand of the Csolt Clan and ger communities. For its particulars had al­ their existence was proved by excavations, but ready been determined by the spiritual charac­ we have got other historical data on monas­ ter, everyday customs of the geographic envi­ teries in Gyula and Ugra. The builder clan is ronment and chiefly the local population of known only in case of the one in Csolt and the given place. So the features of the ecclesi­ Gerla (Csolt), we have got suspicions regard­ astical architecture and cemeteries of a given ing the one in Ugra (Barsa). The one in Gerla land, such as the Great Plain, were bound to is suspected to belong to the Benedictines. be formed by the founding and walling mate­ In addition to the clan's monasteries two rials available in the region, specification of other monastic quarters existed in the county. the required and sufficient basic area and the Representatives of the observant branch of forms of the burial customs meeting the local the Franciscans lived in both. One of them demands. was rebuilt in Gyula at the first half of the 15th Nevertheless this forms an inseparable in­ century, the other one operated in Gerla in tegration with the living space of the given the 1530s. settlement, inhabitants, identified with the di­ Chapels stood only in two more important rect environment of the everyday life. Geo- settlements: two in Békés (Chapel Mary and Békés megye középkori templomai 159

Saint Paul), four in Gyula (Chapel Saint confirming that parts of this art style reached Alexis, Saint Nicholas, Saint Maurice and the our region as well. chapel consecrated to the Apostles in the In the Árpád Age no corpse was buried in­ forest). side the rural church, in the late mediaeval age More than 90% of the mediaeval churches (approx. from the beginning of the 14th cen­ exceeding the two hundred in number could tury), however, this custom was widespread. be rural temples. In the Árpád Age they were The graveyard around the small-size rural without exception one-nef buildings, with temple became full as time passed, so more semicircular, rectangular or horseshoe-arched layers were created in the cemeteries, then the apse. Their length was 10-15 meters, width 6- graveyards around the temples as well, getting 8 meters, the entrance was placed on the west more and more crowded, had to be extended. or south side. None of them had got a tower. The graveyards were mostly bordered by a Nevertheless circle temples have been also wide ditch. found. The spectacular increase recently in More examples can be mentioned for bur­ the number of horseshoe-arched temples in ial customs, which can be regarded as medi­ the Great Plain urges to re-valuate the earlier aeval antecedents of ethnographic topics. E.g. establishments regarding the spread and date the mediaeval cemetery in Décse indicated at of this temple-type. In case of some temples least five types of burying. There were tradi­ (in Décse, Kardoskút, Kamut, Nagyszénás, tional burials with or without coffin — in case Sarkadkeresztúr) remnants of a foundation of the latter with rolling the corpse in a cur­ indicating a chancel constructed on the inner tain or blanket woven out of typha. A third side of the west closing wall came to the sur­ way of burying was when the corpse placed face. on various forms of Saint Michael horse was Most of the time foundation of rural tem­ buried together with the latter, laid on typha ples were made of stamped earth or clay, the and covered also with a case-like upside down wall was laid out of bricks, occasionally plac­ coffin opened at the top. They buried also in ing carved profile bricks at wall-divisions. We the same way, but without case-like coffin. found also traces of plastering, white-washing, The fifth type of burying was the most popu­ even painting in various (blue, red, green, yel­ lar, when the corpse was simply laid on typha low, brown) colours the walls. We have got and covered with a coffin opened at the bot­ few examples of using stones, however, it tom. cannot be regarded as a rarity. Consequently, the examples we have got Economic boom of the late Middle Age regarding the sacred buildings and cemeteries saw extensions and reconstructions carried around the churches definitely demonstrate out in ecclesiastical buildings. During the re­ that the state of development of the region in constructing works, the buildings were ex­ the early Árpád Age was at the same level as tended on the west side, or new walls were at­ that of other regions of the country. Archi­ tached to the old ones with pulling down the tects of the clan's monasteries either came apse, or perhaps the nef was widened. Using from abroad or were professionals who ac­ supporting beams, explored in more places in quired their learning abroad, however, the county, can be definitely evaluated as a churches erected in smaller settlements were distant wave of the European Gothicism, built by rural masters with less wide knowl- 160 Mediaeval Churches in Békés County edge as early as the ancient times. This is the This continuity enables us to search for the reason for the folk features traceable in many mediaeval antecedents of the later ethno­ places. There are more examples for churches graphic inheritance with archaeological meth­ erected at very early time in smaller settle­ ods. Thus elements, customs of the contem­ ments, destroyed only by the changes occur­ porary everyday-life cannot be discovered ring in the settlement-system from time to more thoroughly in other way than by the ex­ time. The population, however, survived in ploration of the ruined settlements and their the changed and permanently changing cir­ sacred buildings, graveyards. cumstances during the whole Middle Age. Források és rövidítések

АО - Anjou-kori okmánytár. Codex diplom. szet az Alföldön. (Szerk.: Nóvák László, Sel- Hungaricus Andegavensis I—VII. (Szerk.: Nagy meczi László) Nagykőrös, 1989. 57-78. Imre, Tasnádi Nagy Gyula) Budapest, 1878— Balassa 1989. = Balassa Iván: A magyar falvak te­ 1920. metői. Budapest, 1989. ArchErt = Archaeologiai Értesítő, Budapest Balassa—Ortutaj 1979. — Balassa Iván — Ortutay Arhitectura 1999. = Arhitectura religioasä medie- Gyula: Magyar néprajz. Budapest, 1979. vala din Transilvania. - Középkori egyházi épí­ Bálás 1901. = Bálás Ádám: A „Békés-Csabai Mú­ tészet Erdélyben. - Medieval Ecclesiastical Ar- zeum-Egyesület" igazgatójának jelentése Bé­ hitecture in Transylvania. (Coordonatori: Kiss késvármegyében tett régészeti tanulmányútjá­ Imola, Szőcs Péter Levente) Satu Mare, 1999. ról. In.: A Békéscsabai Múzeum-Egyesület I-ső Arhitectura 2002. = Arhitectura religioasä medie- Évkönyve (1899-1901). (Szerk.: Maros György) valä din Transilvania. - Középkori egyházi épí­ Békéscsaba, 1901. 111-114. tészet Erdélyben. - Medieval Ecclesiastical Bálás 1902a. — Bálás Ádám: A Békéscsabai Múzeum- Arhitecture in Transylvania IL (Coordonatori: Egyesület gyűjteményeiről. In.: A Békéscsabai Adrian Andrei Rusu, Szőcs Péter Levente) Satu Múzeum-Egyesület Második Évkönyve (1901— Mare, 2002. 1902). (Szerk.: Maros György) Békéscsaba, 1902. Arhitectura 2004. = Arhitectura religioasä medie- 34-38. valä din Transilvania. - Középkori egyházi épí­ Bálás 1902b. — Bálás Ádám: A „Békéscsabai Mú­ tészet Erdélyben. - Medieval Ecclesiastical zeum-Egyesület" igazgatójának jelentése a Bé­ Arhitecture in Transylvania III. (Coordonatori: késvármegye különböző helyein 1901. évi au­ Daniela Marcu-Istrate, Adrian Andrei Rusu, gusztus és szeptember hónapokban végzett Szőcs Péter Levente) Satu Mare, 2004. régészeti ásatások lefolyásáról és eredményé­ Avmt I. = Márki Sándor: Aradvármegye és Arad ről. In.: A Békéscsabai Múzeum-Egyesület szabad királyi város története. Első rész. A leg­ Második Évkönyve (1901-1902). (Szerk.: Ma­ régibb időktől a török hódításig. Arad, 1892. ros György) Békéscsaba, 1902. 45-48. A középkori Dél-Alföld 2000. = A középkori Dél- Banner 1933. — Banner Benedek: Középkori gölön­ Alföld és Szer. (Szerk.: Kollár Tibor) Szeged, csér-kemence Békéscsabán. NéprÉrt XXV (1933) 2000. 69-73. Boán 1995. — Baán István: „Turkia metropóüája". Banner 1927. - Banner János: Ásatás a Bánkút-Ró- Kísérlet a Szent István kori magyarországi or­ zsamajor melletti halomban. — Grabung im auf todox egyházszervezet rekonstrukciójára. In.: der Meierei Bánkut-Rózsa befindlichen Hügel. Az ortodoxia története Magyarországon a DolgHI (1927) 219-221. XVIII. századig. (Szerk.: H. Tóth Imre) Sze­ Banner 1943. — Banner János: Településtörténeti ged, 1995. 19-26. kutatások a hódmezővásárhelyi Fehértó part­ Balanyi 1989. = Balanyi Béla: Nagykőrös középkori ján. - Siedlungsgeschichtliche Forschungen am falvai és építményei. - Medieval Villages and Ufer des Fehértó bei Hódmezővásárhely. Dolg Buildings of Nagykőrös. - Die mittelalterlichen XIX (1943) 195-202. Dörfer und Bauten von Nagykőrös. In.: Építé­ 162 Források és rövidítések

Bariba 1985. = Bartha Elek: Az emberi élet fordu­ ВО IL - Haan Lajos - Zsilinszky Mihály: Békés lói Bárándon. In.: Báránd törtenete és néprajza. megyei oklevéltár számos, hazánk beltörté- (Szerk.: Balassa Iván) Báránd, 1985. 437-452. netére vonatkozó adatokkal. Budapest, 1877. Bálint 1936. = Bálint Alajos: A Makó-mczőko- Bonyhai 1933-1934. - Bonyhai Mihály: Mezőbe- páncsi középkori temető sírleletei. — Die Grab­ rény monográfiája. Mczőberény, 1933-1934. funde des mittelalterlichen Gräberfeldes von BRMTB - А В éké s vármegyei Régészeti és Mí- Makó-Mezőkopáncs. Dolg XII (1936) 222- velődéstörténelmi Társulat Evkönyve I—XVII. 241. Gyula, 1875-1893. Bálint 1938. - Bálint Alajos: A kaszaperi középkori BudKég — Budapest Régiségei, Budapest templom és temető. — Das Gräberfeld und die Bvmt — Karácsonyi János: Békésvármegye történe­ Kirche von Kaszaper aus dem Mittelalter. te I-III. Gyula, 1896. Dolg XIV (1938) 139-190. ComArchHung = Communicationes Archaeolo- Bálint 1939a. - Bálint Alajos: A mezőkovácsházi gicae Hungáriáé, Budapest középkori település emlékei. - Ausgrabungen Cs I. — Csánki Dezső: Magyarország történelmi föld­ in Mezőkovácsháza. Dolg XV (1939) 146-164. rajza a Hunyadiak korában I. Budapest, 1890. Bálint 1939b. — Bálint Alajos: Csanádapácai ásatá­ Csipes 1976. = Csipes Antal: Békés megye élete a sok. — Die Ausgrabungen in Csanádapáca. XVI. században. Békéscsaba, 1976. Dolg XV (1939) 179-182. Csőre 1980. = Csőre Pál: A magyar erdőgazdálko­ Bálint 1941. = Bálint Alajos: Csanád, Arad és To­ dás története. Középkor. Budapest, 1980. rontál k.e.e. vármegyék régészeti katasztere. Csvmt — Borovszky Samu: Csanád vármegye törté­ Makó, 1941. nete 1715-ig T-IT. Budapest, 1896-1897. Bálint 1968. - Bálint Csanád: Honfoglalás kori sí­ Cs. S^abó 1989. - Cs. Szabó István: Adatok egyes, rok Szeged-Öthalmon. MFMÉ 1968. 47-89. a mai Békés megyében található református Bálint 1980. - Bálint Csanád: A magyar őstör­ templomok középkori és XVIII. századi előz­ ténet és honfoglalás kor pénztörténeti vonat­ ményeiről. In.: Közlemények Békés megye és kozásai. In.: Bevezetés a magyar őstörténet környéke történetéből 3. (Szerk.: Erdmann kutatásának forrásaiba III. (Szerk.: Hajdú Pé­ Gyula) Gyula, 1989. 617-638. ter — Kristó Gyula — Róna-Tas András) Buda­ Dávid 1991. = Dávid Géza: A török hódoltság ko­ pest, 1980. 263-289. ra. In.: Békéscsaba története. Első kötet. A kez­ Beck 1975. — Beck Zoltán: Az élet nagy eseményei. detektől 1848-ig. (Szerk.: Jankovich B. Dénes, In.: Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán. (Szerk.: Erdmann Gyula) Békéscsaba, 1991. 207-312. Nagy Gyula) Békéscsaba, 1975. 499-525. Dercsényi 1984. — Dercsényi Dezső: Baranya kö­ Ben kő 1980. = Benkő Elek: A középkori Nyárs­ zépkori templomai. Budapest, 1984. apát. — Das mittelalterliche Dorf Nyársapát. Diclionanil 2000. — Dictionarul manästirilor din Tran- StudCom 9 (1980) 315-424. silvania, Bánat, Crisana si Maramures. (Coordo- BE - Békési Élet, Békéscsaba nator: Adrian Andrei Rusu) Cluj-Napoca, 2000. Békés — Politikai, társadalmi és közgazdászati lap. DME = A Déri Múzeum Evkönyve, Debrecen Gyula, 1882-1939. Dolg — Dolgozatok a M. Kir. Ferencz József Tu­ Bla^ovich 1985. — Blazovich László: A Körös—Ti­ dományegyetem Archaeologiai Intézetéből, sza—Maros-köz középkori településrendje. Bé­ Szeged késcsaba—Szeged, 1985. Dusnoki-Draskovich 2000. — Dusnoki-Draskovich BmH — Békésmegyei Hírlap. Keresztény nemzeti József: Hol volt „Julamonostora" és Vata föld­ független politikai lap. Gyula, 1921-1936. vára? A középkori Gyula kezdetei. In.: Dus­ BMLpm.i. = Békés Megyei Levéltár, polgármesteri noki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanul­ iratok, Gyula. mányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyé­ BMMK = A Békés Megyei Múzeumok Közlemé­ ről és a fordított világról. Gyula, 2000. 15-69. nyei, Békéscsaba EFM = Erkel Ferenc Múzeum, Gyula BO I. = Lud. Aug. Haan: Diplomatarium Békes- EME = Az Egri Dobó István Múzeum Évköny­ siense. Pestini, 1870. ve, Eger Békés megye középkori templomai 163

Eri-Simon-N. Tóth 2000. — Középkori templom­ GyO — Veress Endre: Gyula város oklevéltára alapítók és -építők nyomában. Magyarország (1313-1800). Budapest, 1938. középkori eredetű templomainak, jelentősebb Györffy 1965. - Györffy György: A középkori templomromjainak térképes jegyzéke. (Össze­ Orosháza története. In.: Orosháza története I. állította: Eri István, Simon Anna, N. Tóth Ág­ (Szerk.: Nagy Gyula) Orosháza, 1965. 223- nes) Budapest, 2000. 238. Farkas--Marcsik-Szálai 1991. = Farkas Gyula — Györffy 1984. - Györffy György: A kalandozások Marcsik Antónia — Szálai Ferenc: Békéscsaba kora. Államszervezés. A magyar állam megszi­ területének embertani leletei. In.: Békéscsaba lárdulása. In.: Magyarország története. Előz­ története. Első kötet. A kezdetektől 1848-ig. mények és magyar történet 1242-ig. 1—2. kötet. (Szerk.: Jankovich B. Dénes, Erdmann Gyula) (Szerk.: Bartha Antal) Budapest, 1984. 651— Békéscsaba, 1991.313-384. 834, 893-1006. Fettich 1931. - Fettich Nándor: Adatok a hon­ Györffy 1987. - Györffy György: Az Árpád-kori foglaláskor archaeologiájához. ArchÉrt 45 Magyarország történeti földrajza I. A-Cs. Bu­ (1931)48-112. dapest, 1987. Foltiny-Korek 1944-1945. - Foltiny István - Ko- Haan 1870. — Haan Lajos: Békés vármegye hajda­ rek József: A csecstói középkori templom és na. Pest, 1870. temetők. Különlenyomat az Alföldi Tudomá­ Haan 1878. = Haan Lajos: Dürer Albert családi nyos Intézet 1944-1945-i Évkönyvéből, 1-42. nevéről s családjának származási helyéről. Bé­ Frenyó 1889. — Frenyó Pál: A dévaványai temp­ késcsaba, 1878. lomdombról. ArchÉrt IX (1889) 53-57. Hajnal 1878. = Hajnal István: Békés város 1714- Gajdács 1883. — Gajdács Pál: Adatok Tót-Komlós től 1800-ig. BRMTÉ III (1878) 59-113. egyházának s községének történetéhez. BRMTÉ Hmvht = Szeremlei Samu: Hód-Mező-Vásárhely IX (1883) 44-55. története I—V. Budapest—Hódmezővásárhely, Gajdács 1897. — Gajdács Pál: Tót-Komlós történe­ 1900-1913. te. Gyoma, 1897. Hnt — Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjté­ Gallina 1999. — Gallina Zsolt: Árpád-kori és kö­ sében. (Bevezette, jegyzetekkel ellátta és közzé­ zépkori templomok Kiskunhalas környékén. teszi: Jankovich В. Dénes) Békéscsaba, 1983. In.: Halasi Múzeum. Emlékkönyv a Thorma Holl-Parádi 1982. = Holl Imre - Parádi Nándor: Das János Múzeum 125. évfordulójára. (Szerk.: mittelalterliche Dorf Sarvaly. Budapest, 1982. Szakái Aurél) Kiskunhalas, 1999. 83-108. HOME - A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, Gábor 1996. = Gábor Gabriella: Középkori párták Miskolc Békés megyében. — Mittelalterliche Jungfern­ Horváth 1975. — Horváth Ferenc: Szer plébánia­ kränze im Komitat Békés. MFMÉ-StudArch II temploma és a település középkori története. (1996)381-401. MFMÉ 1974/75-1 (1975) 343-374. Gerevich 1938. — Gerevich Tibor: Magyarország Horváth 1978. — Horváth Ferenc: Csengéié kö­ románkori emlékei. Budapest, 1938. zépkori temploma. — Die mittelalterliche Kirche Gerevich 1943. — Gerevich László: A csúti közép­ in Csengéié. MFMÉ 1976/77-1 (1978) 91-126. kori sírmező. BudRégXIII (1943) 103-166. Horváth-S^atmári 1989. — Horváth Ernő - Szatmá­ Gero 1984. — Gerő László: Magyar műemléki ri Imre: Középkori temetők és szerves ma­ ABC. Budapest, 1984. radványaik Gyula határában. BÉ 1989/3. 378- Gervers-Molnár 1972. — Gervers-Molnár Vera: A 393. középkori Magyarország rotundái. — Roma­ Implom 1940. — Implom József: A gyulai múzeum nesque Round Churches of Medieval Hungary. és könyvtár hetven éve (1868—1938). Gyulai Budapest, 1972. Dolgozatok 1. (Szerk.: Implom József) Gyula, Göndöcs 1881. — Göndöcs Benedek: Újabb adatok 1940. Békésmegye s különösen Gyulavárosa XV. és Implom 1971. — Implom József: Olvasókönyv Bé­ XVI. századbeli történetéhez. BRMTÉ VII kés megye történetéhez II. (1694-1848). Bé­ (1881) 56-83. késcsaba, 1971. 164 Források és rövidítések

Implom 1973. — Implom József: Mezőberény újra­ Kereskényir-Cseh 2000. - Kereskényi Miklós - Cseh telepítése és története a kései feudalizmus idő­ Edit: Geszt. Budapest, 2000. szakában (1723-1848). Tn.: Mezőberény törté­ Kiss 1958. = Kiss Lajos: Vásárhelyi hétköznapok. nete I. (Szerk.: Szabó Ferenc) Mezőberény, Budapest, 1958. 1973. 93-183. Kiss 1988. = Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimoló­ Jakó 1940. — Jakó Zsigmond: Bihar megye a török giai szótára I—II. Budapest, 1988. pusztítás előtt. Budapest, 1940. Km/ — Kis magyar legendárium és Szent István ki­ Jankovich 1982. — Jankovich B. Dénes: A gyula-tö­ rálynak intelmei. (Eredetiből fordította Tormay rökzugi templom feltárása. BE 1982/4. 415— Cecilia) Budapest, 1930. 426. Komjáthy 1983. - Komjáthy Attila: Felső-Tisza-vi­ Jankovich 1985. — Jankovich В., Dénes: Archaeolo­ déki templomok I. Budapest, 1983. gical topography. Theoretical and practical les­ Kovalovszki I960. = Kovalovszki Júlia: Ásatások sons. Mitteilungen des Archäologischen Insti­ Szarvas környéki Árpád-kori falvak helyén. - tuts des Ungarischen Akademie der Wissen­ Die Ausgrabungen an der Stelle Arpadenzeit- schaften. 14/1985. 285-287. lichcr Dörfer in der Umgebung von Szarvas. Jankovich 1991. = Jankovich B. Dénes: A magyar ArchÉrt87 (1960) 32-40. honfoglalástól a török korig. In.: Békéscsaba Kovalovszki 1965. = Kovalovszki Júlia: Orosháza és története. Első kötet. A kezdetektől 1848-ig. környéke a magyar középkorban. In.: Orosháza (Szerk.: Jankovich B. Dénes, Erdmann Gyula) története I. (Szerk.: Nagy Gyula) Orosháza, Békéscsaba, 1991.147-206. 1965. 175-203. Juhász^ 1971. — Juhász Irén: Régészeti adatok a kö­ Kovalovszki 1986. — Kovalovszki Júlia: Árpád-kori zépkori Bihar megye nyugati részének telepü­ települések Doboz határában. — A settlement léstörténetéhez. BMMK 1 (1971) 155-165. of the Arpadian age in territory of Doboz. — Juhász 1974. = Juhász, Irén: Freilegung der Arpa- Arpadenzeitliche Siedlungen in der Umgebung denzeitlichen Kirche in Dombegyház-Vizes­ von Doboz. In.: Falvak, mezővárosok az Al­ monostor. MFMÉ 1971-2 (1974) 183-186. földön. (Szerk.: Nóvák László, Selmeczi Lász­ Juhás\ 1980. = juhász Irén: A Csolt-nemzetség ló) Nagykőrös, 1986. 105-116. monostorának története. BÉ 1980/4. 440-448. Kovalovszki 1989. = Kovalovszki Júlia: Doboz tör­ Juhász^ 1984. — Juhász Irén: Vesztő, Mágori-domb. ténetének vázlata a legrégibb időktől a közép­ Természetvédelmi terület. Tájak Korok Múze­ kor végéig. In.: Dobozi tanulmányok. (Szerk.: umok Kiskönyvtára 172. Budapest, 1984. Réthy Zsigmond) Békéscsaba, 1989. 115-147. Juhász^ 1992. — juhász Irén: A Csolt nemzetség Körös—Tisza—Maros-kö^ — A Körös—Tisza—Maros­ monostora. Műemlékvédelem XXXVT/2 (1992) köz települései a középkorban. (Szerk.: Blazo- 95-105. vich László) Szeged, 1996. Juhász^ 2000. — Juhász Irén: A Csolt nemzetség Középkori templomok 2000. — Középkori templomok monostora. In.: A középkori Dél-Alföld és Szer. Szabolcs-Szatmár-Bcreg megyében. — Medieval (Szerk.: Kollár Tibor) Szeged, 2000. 281-303. Churches in Szabolcs-Szatmár-Bereg County. Karácsonyi 1887a. — Karácsonyi János: A Hunya- (Szerk.: Корка János) Nyíregyháza, 2000. dyak békésmegyei birtokai és a Dobozi Dánf- Krammer 1902. — Krammer Nándor: A Békéscsa­ fyak. BRMTÉ XII (1887) 34-56. bai Múzeum-Egyesület gyűjteményeinek lajst­ Karácsonyi 1887b. — Karácsonyi János: A puszta-föld­ roma az 1902. évi október hó 1-jéig. Békéscsa­ vári támadás 1488-ban. BRMTÉ XII (1887) 92- ba, 1902. 100. Krecsmarik 1911. — Krecsmarik Endre: Szarvasi Karácsonyi 1924. — Karácsonyi János: Szt. Ferencz középkori és őskori leletekről. ArchÉrt XXXI rendjének története Magyarországon 1711-ig (1911)378-382. II. Budapest, 1924. Kristó 1970. = Kristó Gyula: A középkori Csaba. Káláy-Nagy 1982. — Káldy-Nagy Gyula: A gyulai In.: Tanulmányok Békéscsaba történetéből. szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Békés­ (Szerk.: Kristó Gyula és Székely Lajos) Békés­ csaba, 1982. csaba, 1970. 19-36. Békés megye középkori templomai 165

Kristó 1981. — Kristó Gyula: Békés megye a hon­ pesten. In.: A Békéscsabai Múzeum-Egyesület foglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esz­ I-ső Évkönyve (1899-1901). (Szerk.: Maros tendő a források tükrében. Békéscsaba, 1981. György) Békéscsaba, 1901. 116-117. Krisztik 1891. = Krisztik János: A békésmegyei ré­ Marosi 1975. = Marosi Ernő: Magyar falusi temp­ gi kolostorok. BRMTÉ XV (1891) 66-82. lomok. Budapest, 1975. Kürti 1973. — Kürti Béla: Mezőberény területének Márki 1877. = Márki Sándor: Sarkad története. története a honfoglalásig. In.: Mezőberény tör­ Budapest, 1877. ténete I. (Szerk. Szabó Ferenc) Mezőberény, Medgyesi 1993. = Medgyesi Pál: 10-11. századi te­ 1973. 17-69. mető Sarkadkeresztúr határában. (Előzetes je­ Kürti 1983. - Kürti Béla: Bizánci kapcsolatok. In.: lentés.) - Ein Gräberfeld aus dem 10-11. Jahr­ Szeged története 1. A kezdetektől 1686-ig. hundert in der Gemarkung Sarkadkeresztúr. (Vor­ (Szerk.: Kristó Gyula) Szeged, 1983. 269-271. läufiger Bericht.) - Mogilnyik X-XI. w. v ok- 'Levárdy 1982. = Levárdy Ferenc: Magyar templo­ resztnosztjah sz. Sarkadkeresztúr. (Predvarityel- mok művészete. Budapest, 1982. mj otcsjot.) HOME XXX-XXXI/2 (1993) Levelek 2004. = Levelek Békésből (Szerk.: Kucsera 487-511. Lajos, Szatmári Imre) Békéscsaba, 2004. Megay 1961. = Megay Géza: Honfoglaláskori te­ Liska 1996. — Liska András: X-XI. századi temető mető Miskolc észak-keleti határán. ArchÉrt 88 Örménykúton. — Ein Friedhof aus dem X-XI. (1961) 100-108. Jahrhundert in Örménykút. BMMK 16 (1996) Mesterházy 1969. - Mesterházy Károly: Bizánci ke­ 175-208. resztény nyomok Berettyóújfalu határában. — Lkx = Liturgikus lexikon. (Szerk.: Verebényi Ist­ Vestiges du christianisme byzantin dans les con­ ván, Arató Miklós Orbán.) Budapest, 1989. fins de Berettyóújfalu. ArchÉrt 96 (1969) 91-98. Urinc^y 1992. — Lőrinczy Gábor: Középkori tég­ Mesterházy 1970. — Mesterházy Károly: Adatok a laégető kemencék Csongrádról és Békéscsabá­ bizánci kereszténység elterjedéséhez az Árpád- ról. MFMÉ 1989/90-1 (1992) 159-180. kori Magyarországon. DMÉ 1968 (1970) 145- Maday 1960. - Maday Pál: Békés megye váro­ 177. sainak és községeinek története. Békéscsaba, Me^ő 1996. = Mező András: A templomcím a 1960. magyar helységnevekben (11—15. század). — Majláth 1890. - Majláth Béla: Az orosházi sírme­ Church Names in Hungarian Geographical ző. ArchÉrt X (1890) 417-423. Names (11th—15th Centuries) - Kirchennamen Maksay 1971. = Maksay Ferenc: A magyar falu kö­ in der ungarischen Ortsnamen (11.-15. Jh.) — zépkori településrendje. Budapest, 1971. Le nom d'église dans les noms de lieu hongrois Maros 1901. - Maros György: Jegyzőkönyv. Fel­ (XIe-XVe siècle). Budapest, 1996. vétetett a „Békés-Csabai Múzeum-Egyesület" Me%p 2003. = Mező András: Patrocíniumok a kö­ igazgató-választmányának B.-Csabán, 1900 évi zépkori Magyarországon. Budapest, 2003. november hó 28-án tartott gyűléséről. In.: A Mék - Magyar értelmező kéziszótár. (Szerk.: Ju­ Békéscsabai Múzeum-Egyesület I-ső Evkönyve hász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, (1899-1901). (Szerk: Maros György) Békéscsaba, Kovalovszky Miklós) Budapest, 1978. 1901. 82-86. Méri 1964. = Méri István: Árpád-kori népi építke­ Maros 1902. — Maros György: Jegyzőkönyv. Felvé­ zésünk feltárt emlékei Orosháza határában. - tetett Békéscsabán, 1901. évi szeptember hó Otcset о raszkopkah u szela Kardoskút. - Be­ 21-én a Békéscsabai Múzeum-Egyesület igazga­ richt über die Ausgrabungen in Kardoskút. tó-választmányának gyűléséről. In.: A Békés­ Budapest, 1964. csabai Múzeum-Egyesület Második Evkönyve MFME = A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, (1901-1902). (Szerk.: Maros György) Békéscsa­ Szeged ba, 1902. 39-44. MFME-StudArch = A Móra Ferenc Múzeum Év­ Maros-Varságh 1901. — Maros György - Varságh Bé­ könyve - Studia Ärchaeologica, Szeged la: Nagyméltóságú dr. Wlassics Gyula m. kir. Miklya 1962. - Miklya Jenő: Csanádapáca. Csa­ vallás és közoktatásügyi miniszter úrhoz Buda- nádapáca, 1962. 166 Források és rövidítések

МММ = Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba Olas% 1959a. ~ Olasz Ernő: Árpád-kori település MNM = Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest Békéssámson-Cigándon. SZKMÉ 1959. 5-11. Mogyoróssy 1883. — Mogyoróssy János: Jelentése a Olasz 1959b. = Olasz Ernő: Elpusztult XI-XVI. békésmegyei múzeum igazgatójának a tárlat századi falvak Kardoskut, Tótkomlós és Békés­ 1882-83-ik évi gyarapodásáról. BRMTÉ IX sámson határában. SZKMÉ 1959. 31-39. (1883) 183-187. Oláh 1890. = Oláh György: Békésvármegye köz­ MRT 6. = Ecsedy István - Kovács László - Maráz élete a XVIII. század elején. BRMTÉ XIV Borbála — Torma István: Magyarország régészeti (1890) 79-94. topográfiája 6. Békés megye régészeri topográfiá­ Osváth 1875. = Osváth Pál: Bihar vármegye Sárréti ja IV/1. A szeghalmi járás. (Szerk.: Torma Ist­ járása leírása. Nagyvárad, 1875. ván) Budapest, 1982. Örsi 1993. — Örsi Julianna: A magyarok temetke­ MRT 8. = Jankovich B. Dénes - Makkay János - zése. In.: Békéscsaba néprajza. (Szerk.: Grin Szőke Béla Miidós: Magyarország régészeti to­ Igor, Krupa András) Békéscsaba, 1993. 777— pográfiája 8. Békés megye régészeti topográfiá­ 787. ja IV/2. A szarvasi járás. (Szerk.: Makkay Já­ Palugyay 1855. - Palugyay Imre: Békés-Csanád, nos) Budapest, 1989. Csongrád és Hont vármegyék leírása. Pest, 1955. MRT 10. = Jankovich B. Dénes - Mcclgyesi Pál - Taradi 1966. — Parádi Nándor: A gyulai vár ásatásá­ Nikolin Edit — Szatmári Imre — Torma István: nak építéstörténeti eredményei. — Die bauge­ Magyarország régészeti topográfiája 10. Békés schichtlichen Ergebnisse der Ausgrabungen in megye régészeti topográfiája IV/3. Békés és der Gyula-Festung. Magyar Műemlékvédelem Békéscsaba környéke. (Szerk.: Jankovich B. 1961-1962 (1966) 135-165. Dénes) Budapest, 1998. Pálóc^j-Horváth 1984. = Pálóczi-Horváth András: A MRT IV/4. - Magyarország régészeti topográfiá­ rakacaszendi református templom régészeti ku­ ja. Békés megye régészeti topográfiája TV/4. A tatása. - Archaeological Research of the Calvi­ régi gyulai és sarkadi járás. (Szerk.: Szatmári nist Church at Rakacaszend. ComArchHung Imre) Előkészületben. 1984. 109-145. MV 1. = Monumenta Vaticana históriám regni Pelle 1965. = Pelle Ferenc: A 150 éves Kevermes Hungáriáé illustrantia. Series 1. Tom. I. Buda­ község története. Kevermes, 1965. pest, 1885. Pelle 1978. = Pelle Ferenc: Régészeti leletek Kever- Nagy 1958. - Nagy Emese: A középkori Gercse mesen és környékén. Békéscsaba, 1978. község temploma. - L'église de la commune mé­ Pová^say 1989. = Povázsay László: Adatok Doboz diévale de Gercse. BudRég XVIII (1958) 543- és környéke erdőhasználatához. In.: Dobozi 564. tanulmányok. (Szerk.: Réthy Zsigmond) Bé­ Nagy 1968. - Nagy Katalin: Alakos kályhacsempék késcsaba, 1989. 337-372. Kevermesről. — Ofenkacheln von Kevermes. Rácti 1880. — Rácz Károly: A zarándi egyházmegye MFMÉ 1968. 91-98. története. Arad, 1880. Németh 1997. — A középkori Szabolcs megye tele­ RégAd = Régészeti Adattár pülései. Nyíregyháza, 1997. RégFü% — Régészeti Füzetek, Budapest NéprErt - Néprajzi Értesítő, Budapest RKM 2004. — Régészeti Kutatások Magyarorszá­ Olas% 1954. - Olasz Ernő: Árpád-kori temető gon 2003. — Archaeological Investigations in Kardoskúton. - Mogilnik epohi Arpadov v Hungary 2003. (Szerk.: Kisfaludi Júlia) Buda­ Kardoskut. ArchÉrt 81 (1954) 196-201. pest, 2004, 0/as% 1956a. — Olasz Ernő: Árpád-kori templom Ró^sa 2000. = Rózsa Zoltán: Az ősi Gádoros. Gá- és temető a kardoskúti Templomdombon. dorosi Híradó VII. évf. 12. szám (2000. de­ ArchÉrt 83 (1956) 66-67. cember) 3. oldal (az oldalon tévesen november Olas% 1956b. - Olasz Ernő: Középkori leletek Bé­ szerepel). késsámsonon. — Mittelalterliche Funde von Bé­ Rusu 1997. — Adrian Andrei Rusu: Ctitori si bi- késsámson. ArchÉrt 83 (1956) 212-215. serici din Tara Hategului pana la 1700. - Stifter Békés megye középkori templomai 167

und Kirchen in Hatzeg bis 1700. Satu Mare, Kloster in Gyula. - The Medieval Franciscan 1997. Church and Monastery of Gyula. In.: Kolduló­ Rusu—Hure^an 2000. = Adrian Andrei Rusu — Ge­ rendi építészet a középkori Magyarországon. orge Pascu Hurezan: Biserici médiévale din (Szerk.: Haris Andrea) Budapest, 1994. 409- judetul Arad. - Medieval Churches from the 435. County of Arad. - Mittelalterliche Kirchen aus Szatmári 1994b. — Szatmári Imre: Ásatások a Dé- dem Kreis Arad. Arad, 2000. csi-halmon. Szarvasi Krónika 8 (1994) 66-71. Scherer 1938. — Scherer Ferenc: Gyula város törté­ Szatmári 1994-1995. — Szatmári Imre: Árpád-kori nete I. Gyula, 1938. templomok Kamuton. — Arpádenzeitliche Kit­ Selmeczi 1973. — Selmeczi László: Adatok és szem­ chen in Kamut. ArchÉrt 121-122 (1994-1995) pontok a kunok régészeti kutatásához Szolnok 37-56. megyében. - Angaben und Standpunkte zur Szatmári 1995. - Szatmári Imre: Bizánci típusú Forschung der Archäologie der Kumanen im ereklyetartó mellkeresztek Békés és Csongrád Komitat Szolnok. SZMMÉ 1973. 105-115. megyében. — Die Pektorales byzantinischen Selmeczi 1974. - Selmeczi László: Adatok és szem­ Typs als Reliquienschreine im Komitat Békés pontok a kunok régészeti kutatásához Szolnok und Csongrád. MFMÉ-StudArch I (1995) megyében. In.: Karcagi várostörténeti tanulmá­ 219-264. nyok. (Szerk.: ВеПоп Tibor) Karcag, 1974.17-34. Szatmári 1996a. — Szatmári Imre: Középkori falusi Selmeczi 1992. = Selmeczi László: Régészeti-nép­ templomok régészeti kutatása Gyula határában. rajzi tanulmányok a jászokról és a kunokról. (Implom József ásatásainak hitelesítése.) In.: Debrecen, 1992. Szatmári Imre — Gerelyes Ibolya: Tanulmányok Simon 1992. — Simon Tibor: A magyarországi edé- a gyulai vár és uradalma történetéhez. (Szerk.: nyes flóra határozója. Harasztok — virágos nö­ Jankovich B. Dénes) Gyula, 1996. 9-87. vények. Budapest, 1992. Szatmári 1996b. — Szatmári Imre: Középkori temp­ Somijai 1894. — Somlyai Gábor: Emlékirat Békés lom feltárása Telekgerendás határában. — Die városának a legelső megülésétől kezdve az Freilegung des mittelalterlichen Kirchengebäu­ 1893-ik esztendő végéig. Békés, 1894. des in der Gemarkung Telekgerendás. BMMK StudCom — Studia Comitatensia, Szentendre 16 (1996) 209-255. S^abó 1938. — Szabó Kálmán: Az alföldi magyar Szatmári 1996c. — Szatmári Imre: A középkori nép művelődéstörténeti emlékei. - Kulturge- Szénásegyház nyomában. In.: Nagyszénás. Fe­ schichdiche Denkmäler der ungarischen Tief­ jezetek a község történetéből 4. (Szerk.: Czeg- ebene. Bibliofheca Humanitatis Historica III. lédi Mihály) Nagyszénás, 1996. 7-97. Budapest, 1938. Szatmári 1996d. - Szatmári Imre: Árpád-kori S^abó 1971. — Szabó István: A falurendszer kiala­ templom Gyula és Szabadkígyós határvonalán. kulása Magyarországon (X—XV. század). Bu­ — Arpádenzeitliche Kirche an der Grenze der dapest, 1971. Ortschaften Gyula und Szabadkígyós. MFME— S^abó 1980. = Szabó János Győző: Árpád-kori te­ Stud Arch II (1996) 353-380. lep és temetője Sarud határában IV. — Árpá- Szatmári 1996e. — Szatmári Imre: Honfoglalás kori denzeitliche Siedlung und ihr Friedhof in der lovas sírok Décsén. - Reitergrabstätten aus der Gemarkung von Sarud IV. EMÉ XVI-XVII Zeit der Landnahme in Décse. In.: A magyar (1980) 45-136. honfoglalás korának régészeti emlékei. (Szerk.: Szatmári 1991. — Szatmári Imre: Megjegyzések а Wolf Mária és Révész László) Miskolc, 1996. középkori Ajtós helyének megállapításához. 162-186. In.: Haan Lajos: Dürer Albert családi nevéről s Szatmári 1997. = Szatmári Imre: Árpád-kori temp­ családjának származási helyéről. A Gyulai Dü­ lom Sarkadkeresztúron. - Arpádenzeitliche rer Társaság Kiadványai 1 (1991) 56-60. Kirche in Sarkadkeres z túr. MFMÉ-StudArch Szatmári 1994a. = Szatmári Imre: Gyula középkori III (1997) 345-379. ferences temploma és kolostora. - Die mittel­ Szatmári 1998. = Szatmári Imre: Az Árpád-kori alterliche Kirche der Franziskaner und ihr Bercsényegyháza. Kézirat, 1998. 168 Források és rövidítések

Szatmári 1999a. = Szatmári Imre: A középkori Szénássy 2002. = Szénássy Árpád: Felvidéki Ár­ Csorvás és temploma. — Medieval Csorvás and pád-kori templomok lexikona I. kötet. A nyit- its Church. BMMK 20 (1999) 83-145. rai kerület, Szlovákia. Komárno-Komárom, Szatmári 1999b. — Szatmári Imre: A középkori Dé- 2002. cse temploma és temetője. Kézirat, 1999. Szénássy 2003. - Szénássy Árpád: Felvidéki Ár­ Szatmári 2000a. — Szatmári, Imre: Die topographi­ pád-kori templomok lexikona II. kötet. A sche Erforschung von verwüsteten mittelalter­ nagyszombati és pozsonyi kerület, Szlovákia. lichen Siedlungen auf dem Grenzland im Ko­ Komárno-Komárom, 2003. mitat Békés (Die neuesten Ergebnisse). Ar­ S%KJM = Szántó Kovács János Múzeum, Orosháza cheológia Medievala III (2000) 37-58. SZKME = A Szántó Kovács János Múzeum Év­ Szatmári 2000b. = Szatmári Imre: Ujabb ásatások könyve, Orosháza Nagyszénáson. Árpád-kori település temploma SZMMÉ = A Szolnok Megyei Múzeumok Ev­ és temetője a Dózsa-erdőben. In.: Nagyszénás. könyve, Szolnok Fejezetek a község történetéből 7. (Szerk.: S\obos%/ai 2002. = Szoboszlai Zoltán: Ugrai Moza­ Czcglédi Mihály) Nagyszénás, 2000. 5-128. ik. Biharugra, 2002. Szatmári 2004a. = Szatmári Imre: A mezőbefényi S%őnyi 1934. = Szőnyi Ottó: Régi magyar templo­ Árpád-kori kereszt. - Das Arpadenzeitliche mok. - Alte ungarische Kirchen. - Anciennes Corpus von Mezőberény. MFMÉ-StuclArch X églises hongroises. — Hungarian Churches of (2004) 501-524. Yore. Budapest, 1934. Szatmári 2004b. — Szatmári Imre: Mezőberény 6. Tari 1991. = Tari Edit: Árpád-kori templomok számú lelőhely. RKM 2004. 251-252. Cegléd környékén I. StudCom 22 (1991) 389- Szatmári 2004c. = Szatmári Imre: Középkori temp­ 432. lomok kutatása Békés megyében. - Die Erfor­ Tari 1994-1995. = Tari Edit: Árpád-kori templo­ schung mittelalterlicher Kirchen im Kom. Bé­ mok Cegléd környékén II. Cegléd-Nyúlfüle­ kés. ArchÉrt 129 (2004) 195-213. halom. — Churches from the Árpádian Age in Szatmári 2005. — Szatmári Imre: Temetkezési szo­ the Environs of Cegléd II. Cegléd-Nyúlfüle­ kások régészeti-néprajzi vonatkozásai a közép­ halom. ComArchITung 1994-1995. 191-217. kori Décse templom körüli temetőjében. — Tari 1995. = Tari Edit: Árpád-kori templomok Ceg­ Archaeological-ethnographic relevancies of the léd környékén. — Árpádian Age Rural Churches burial customs in the churchyard of the me­ Surroundings of Cegléd. Cegléd, 1995. dieval Décse. In.: „...a halál árnyékának völ­ Tari 2000. - Tari Edit: Pest megye középkori gyében járok." A középkori templom körüli templomai. — Medieval Churches in Pest County. temetők kutatása. Opuscula Hungarica VI. Szentendre, 2000. (Szerk.: Ritoók Ágnes - Simonyi Erika) Buda­ TJM — Tornyai János Múzeum, Hódmezővásár­ pest, 2005. 115-124. hely Szatmári-Vágó 1993. = Szatmári Imre — Vágó Csa­ TUsí = Tari László Múzeum, Csongrád ba: Medgyesegyháza területének településtörté­ Türk 2001. = Türk Attila: Szentes-Kaján, Temető­ nete az őskortól a törökvilág végéig. In.: Med­ halom régészeti lelőhely 2000. évi feltárása. In.: gyesegyháza 1893-1993. Tanulmányok a nagy­ Múzeumi kutatások Csongrád megyében, községgé alakulás centenáriuma tiszteletére. 1999-2000. (Szerk.: Erdélyi Péter és Szűcs Ju­ (Szerk.: Szabó Ferenc) Medgyesegyháza, 1993. dit) Szeged, 2001. 21-28. 8-66. Ujfalusi 1927. — Uj falusi Szentkereszty Tivadar: Szegfű 1973. — Szegfű László: Mezőberény közép­ Békésből. Ethnographia XXXVIII (1927) 124. kori története. In.: Mezőberény története I. Valter 1963. = Valter Ilona: Az ácsi református (Szerk.: Szabó Ferenc) Mezőberény, 1973. 71-91. templom feltárása. — Die Freilegung der kalvinis- Szekeres 1983. - Szekeres László: Középkori te­ tischen Kirche von Ács. ArchÉrt 90 (1963) lepülések Északkelet-Bácskában. - Srednjeve- 282-289. kovna naselja u Severoistocnoj Backoj. Újvi­ Valter 1985a. - Valter Ilona: Középkori egyházi dék, 1983. épületeink kutatása. — Die Forschung unserer Békés megye középkori templomai 169

mittelalterlichen kirchlichen Baudenkmäler. In.: VK = Karácsonyi János — Borovszky Sámuel: Re­ Középkori régészetünk újabb eredményei és gestrum Varadinense. Az időrendbe szedett vá- időszerű feladatai. (Szerk.: Fodor István, Sel- radi tüzesvaspróba-lajstrom az 1550-iki kiadás meczi László) Budapest, 1985. 317-341. hű hasonmásával együtt. Budapest, 1903. Valter 1985b. - Valter, Ilona: Romanische Sakral­ Zalotay 1957. — Zalotay Elemér: Gellértegyházai bauten Westpannoniens. Eisenstadt, 1985. Árpád-kori temető. Budapest, 1957. Valter 2004. = Valter Ilona: Árpád-kori téglatemp­ Zádor 1984. = Zádor Anna: Építészeti szakszótár. lomok Nyugat-Dunántúlon. Budapest, 2004. Budapest, 1984. Varga 1894. = Varga Antal: A hódmezővásárhelyi Zoltai 1925. — Zoltai Lajos: Települések. Egyházas ásatásokról. ArchÉrt XIV (1894) 135-140. és egyházatlan falvak Debrecen város mai hatá­ Velks-Kammerer 1890. — Velics Antal — Kammerer ra és külső birtokai területén a XI-XV-ik szá­ Ernő: Magyarországi török kincstári defterek. zadokban. Debrecen, 1925. Második kötet. 1540-1639. Budapest, 1890. Zsilinszky 1879. - Zsilinszky Mihály: Gacsári Ist­ Veress 1928. — Veress Endre: Porszemek Sarkad ván füzes-gyarmati krónikája. BRMTE V (1879) történetéhez. Kézirat, 1928. Békés, Jantyik Má­ 68-155. tyás Múzeum Adattára, Td.83.92.4/38. Zsilinszky 1883. — Zsilinszky Mihály: Főtitkári je­ lentés. BRMTÉ IX (1883) 176-180.

Függelék

Békés megye középkori templomai 173

¥alusi templomok

1. kép: Apácaegyháza (Varga Antal, 1894)

4. kép: Bercsényegyháza (Szatmári Imre, 1992) I—II. periódus

•с /

0 5 m 4. kép 1: 2. kép: Bercsényegyháza (Szatmári Imre, 1992) Bánkút, Rózsa-major, libicsi halom I. periódus (Szatmári Imre, 1993)

!

0 5 in

3. kép: 4. kép 2: Békéssámson, Cigánd Bercsényegyháza (Szatmári Imre, 1992) (Olasz Ernő, 1954) II. periódus 174 Függelék

5. kép: Csabacsüd (Juhász Irén, 1972) 6. kép: I—II. periódus Csorvás (Szatmári Imre, 1997) I—II. periódus

о S m

5. kép 1: 6. kép 1: Csabacsüd (Juhász Irén, 1972) Csorvás (Szatmári Imre, 1997) I. periódus I. periódus

5. kép 2: 6. kép 2: Csabacsüd (Juhász Irén, 1972) Csorvás (Szatmári Imre, 1997) II. periódus II. periódus Békés megye középkori templomai 175

\

7. kép: Décse (Szatmári Imre, 1993) 8. kép: I—II. periódus Endrőd 6. sz. lelőhely (Jankovich Dénes, 1976)

7. képi: Décse (Szatmári Imre, 1993) I. periódus

/

о s m

9. kép: Felsődoboz (Kovalovszki Júlia, 1976-1978) 7. kép 2: Décse (Szatmári Imre, 1993) II. periódus 176 Függelék

0 5 in

10. kép: 11. kép: Fövenyes (Implom József, 1934) Fövenyes (Szatmári Imre, 1985) I—III. periódus I—II. periódus О 11. kép 1 : Fövenyes (Szatmári Imre, 1985) 1. periódus

e 5

10. kép 1: Fövenyes (Implom József, 1934) I. periódus

11. kép 2: Fövenyes (Szatmári Imre, 1985) II. periódus

10. kép 2: 11. kép 3: Fövenyes (Implom József, 1934) Fövenyes (Szatmári Imre, 1985) III. periódus 11. periódus Békés megye középkori templomai 177

5 m

14. kép: 5 n* Györké (Implom József, 1936) I—II. periódus 12. kép: Gádoros (Rózsa Zoltán, 2000)

14. kép 1: Györké (Implom József, 1936) I. periódus

13. kép: 14. kép 2: Gellértegyháza Györké (Implom József, 1936) (Zalotay Elemér, 1951-1952) II. periódus 178 Függelék

15. kép: 18. kép: Gyula, Szeregyháza (Implom József, 1933) Hidas (Szatmári Imre, 1990)

16. kép: 19. kép: Gyula, Szeregyháza (Szatmári Imre, 1986) Kamut 27. sz. lelőhely (Szatmári Imre, 1991)

17. kép: 20. kép: Gyula, 144. sz. lelőhely, Keresztes-halom Kamut 120. sz. lelőhely (Szatmári Imre, 1992) (Szatmári Imre, 1990) Békés megye középkori templomai 179

23. kép: 21. kép: Kaszaper (Bálint Alajos, 1937) I-III. periódus Kardoskút, Hatablaki kápolna (Varga Antal, 1894)

о s m 23. képi: Kaszaper (Bálint Alajos, 1937) I. periódus

22. kép: Kardoskút, Hatablaki kápolna (Méri István, 1955-1957) 1—II. periódus

0 5 m

23. kép 2: 0 5 m Kaszaper (Bálint Alajos, 1937) II. periódus 22. kép 1: Kardoskút, Hatablaki kápolna (Méri István, 1955-1957) I. periódus

5 m 0 5i 22. kép 2: 23. kép 3: Kardoskút, Hatablaki kápolna Kaszaper (Bálint Alajos, 1937) III. periódus (Méri István, 1955-1957) II. periódus 180 Függelék

/

25. kép: 24. kép: Kopáncs (Szabó Imre, 1934) Ketsopron (Szatmári Imre, 1986) 1—11. periódus

JT

О^шг

26. kép: Kovácsháza (Bálint Alajos, 1938) I—II. periódus

<) 5 m

24. képi: Ketsopron (Szatmári Imre, 1986) I. periódus

26. kép 1: Kovácsháza (Bálint Alajos, 1938) I. periódus

24. kép 2: 26. kép 2: Ketsopron (Szatmári Imre, 1986) II. periódus Kovácsháza (Bálint Alajos, 1938) II. periódus Békés megye középkori templomai 181

/

/ 29. kép: Nagyszénás 2. sz. lelőhely, Dózsa-erdő (Szatmári Imre, 1999) I—II. periódus

5,m

27. kép: Megyer (Szatmári Imre, 1985-1986)

D / 29. kép 1: Nagyszénás 2. sz. lelőhely, Dózsa-erdő (Szatmári Imre, 1999) I. periódus

/

28. kép: Murony (Szatmári Imre, 1988) 29. kép 2: Nagyszénás 2. sz. lelőhely, Dózsa-erdő (Szatmári Imre, 1999) II. periódus 182 Függelék

i

О 5 m

30. kép: Peterd (Szatmári Imre, 1986-1988) 33. kép: Szénásegvház (Szatmári Imre, 1994) I—II. periódus

33. kép 1: Szénásegyház (Szatmári Imre, 1994) l. periódus 31. kép: Pusztaföldvár, Nagy ta társánc (Varga Antal, 1895)

0

0 5 m

32. kép: 33. kép 2: Sarkadkeresztúr 5. sz. lelőhely Szénásegyház (Szatmári Imre, 1994) (Szatmári Imre, 1995) II. periódus Békés megye középkori templomai 183

0 5 m 0 5 ra 35. kép: 34. kép: Szentbenedek (Szatmári Imre, 1985—1986) I—II. periódus Szentbenedek (Implom József, 1936) I—II. periódus

í) 5 m 35. kép 1 : Szentbenedek (Szatmári Imre, 1985—1986) I. periódus

0 Jm

34. kép 1: Szentbenedek (Implom József, 1936) Ö 5 in I. periódus 35. kép 2: Szentbenedek (Szatmári Imre, 1985—1986) II. periódus

Ô 5 ra

34. kép 2: 36. kép: Szentbenedek (Implom József, 1936) Szőlős (Varga Antal, 1894) II. periódus 184 Függelék

37. kép: Vizesmonostor (Juhász Irén, 1968) I—II. periódus

ШШ0

37. kép 1 : Vizesmonostor (Juhász Irén, 1968) I. periódus

37. kép 2: Vizesmonostor (Juhász Irén, 1968) II. periódus Békés megye középkori templomai 185

Monostorok

Ü 10 m

38. kép: 38. kép 2: Csolt-monostor (Juhász Irén, 1970—1978) Csolt-monostor (Juhász Irén, 1970—1978) II—IV. periódus III. periódus

о Wm 0 10 m

38. képi: 38. kép 3: Csolt-monostor (Juhász Irén, 1970—1978) Csolt-monostor (Juhász Irén, 1970—1978) II. periódus IV. periódus 186 Függelék

О I Uni

39. kép: 40. kép 2: Gerlamonostora (jankovich Dénes, 1984) Gyula, Törökzug (Jankovich Dénes, 1978-1979) II. periódus

к mm

40. kép 3: Gyula, Törökzug (Jankovich Dénes, 1978-1979) III. periódus il 10

40. kép: Gyula, Törökzug (Jankovich Dénes, 1978—1979) I—V. periódus

0 10 ш 40. kép 4: 40. kép 1: Gyula, Törökzug (Jankovich Dénes, 1978—1979) Gyula, Törökzug (Jankovich Dénes, 1978—1979) IV. periódus I. periódus Békés megye középkori templomai 187

0 10 m

40. kép 5: Gyula, Törökzug (Jankovich Dénes, 1978—1979) V. periódus

> 0 10 m

41. kép: Ugramonostora (Egyed Endre, 1982)

Kápolnák

0 20 я

42. kép: Gyula, várkápolna (Parádi Nándor, 1956—1961) 188 Függelék

Rendházak

43. kép: Gyula, ferences rendház (Implom József, 1931) I—11. periódus

10.«

43. képi: 43. kép 2: Gyula, ferences templom (Implom József, 1931) Gyula, ferences templom (Implom József, 1931) 1. periódus II. periódus Békés megye középkori templomai 189

44. kép: Régészeti lelőhelyek a Körös-völgyben, a Gyepes mentén, Sarkad határában

45. kép: Régészeti lelőhelyek a Maros hordalékkúpján, Gyula határában Függelék 190

46. kép: Árpád-kori (X—XIII. századi) szállások Gyula határában

47. kép: Árpád-kori (X—XIII. századi) falukezdemények Gyula határában Békés megye középkori templomai 191

48. kép: Árpád-kori (X—XIII. századi) templomos faluhely Sarkadkeresztúr határában

49. kép: Árpád-kori (X-XIII. századi) faluhely Gyulavári határában 192 Függelék

» »

50. kép: Árpád-kori (X—XIII. századi) eredetű késő középkori (XIV—XVII. századi) faluhely Sarkad határában

51. kép: Árpád-kori (X—XIII. századi) eredetű késő középkori (XIV—XVII. századi) faluhely Sarkad határában Békés megye középkori templomai 193

52. kép: Árpád-kori (X—XIII. századi) eredetű késő középkori (XIV—XVII. századi) faluhely a mai Geszt belterületén

53. kép: A középkori Mezőgyarak helyének topográfiai azonosítása Geszt határában 194 Függelék

54. kép: Geszt helyének és az elpusztult Mezőgyarak templomhelyének ábrázolása Huszár Mátyás 1822. évi atlaszának 33. térképszelvényén Békés megye középkori templomai 195

55. kép: Árpád-kori (X—XIII. századi) eredetű késő középkori (XIV—XVII. századi) faluhely Kötegyán határában

56. kép: Elpusztult Árpád-kori (X—XIII. századi) és Árpád-kori eredetű késő középko­ ri (XIV—XVII. századi) templomos települések a mai Békéscsaba, Gyula, Kétegyháza közötti területen 196 Függelék

57. kép: Középkori falvak helye és korabeli geográfiai viszonyaik a mai Gyula határában Békés megye középkori templomai 197

58. kép: Hidas falu Árpád-kori templomának alaprajza és a temető részlete Békés határában (Dukay Bernadette nyomán, MRT 10. 77.)

59. kép: Bercsényegyháza templomhelye környékén feltérképezett Árpád-kori lelőhelyek 198 Függelék

60. kép: Murony feltárt középkori temploma, temetője és temetőárka (Dukay Bernadette nyomán, MRT 10. 626.)

61. kép: A középkori Décse temploma és templom körüli temetőjének részlete Békés megye középkori templomai 199

62. kép: Nagyszénás, Dózsa-erdő, 21. sír 63. kép: Nagyszénás, Dózsa-erdő, 30. sír

64. kép: 65. kép: Décse, 4. sír Décse, 45. sír 200 Függelék

67. kép: Décse, 68. sír 66. kép: Décse, 65. sír

69. kép: 68. kép: SO с m Décse, 78. sír Décse, 77. sír Békés megye középkori templomai 201

71. kép: Décse, 160. sír

70. kép: Décse, 75. sír

I I • m, |

Wíffl

72. kép: Décse, 156. sír

50 ( m

73. kép: Décse, 163. sír 202 Függelék

74. kép 1: Décse, 3. sir

Ю cm 74. kép 2: Décse, 3. sír, az előkerült öv elhelyezkedése Békés megye középkori templomai 203

•ДО-«^2

^^!^E^VJ37\_-/

75. kép: Décse, 150. sír; 1: a sír rajza, 2: szíjvég, 3: övlemez, 4, 6: az öv rajza, 5: övcsat 204 Függelék

77. kép 1 : Szénásegyház, 88. sír

76. kép: Décse, 46. sír

77. kép 2: Szénásegyház, sír, a koponya és a párta rajza Békés megye középkori templomai 205

78. kép: Györké 15. sír

79. kép 1: Györké 16. sír

79. kép 2: Györké 16. sír, az öv rajza 206 Függelék

80. kép: Лраса, Templom-halom, 4. sír, ruhaszegély (Bálint 1939b, XXXI. tábla nyomán) Békés megye középkori templomai 207

81. kép 2: Megyer, 75. sír, a párta rajza

50 cm

81. képi: Megy er, 75. sír

• ZÖLD OvamszTA UYÖHÜY ^ BRONZ SPSRÁLHUZAL Ц TEXTIL f mmtmuuM BEVONT * CÉRNA

82. kép: Kétsopron, 8. sír, a koponya és a párta rajza Függelék 208

•*<

83. kép: 84. kép: Kétsopron, 25. sír Kctsopron, 40. sír

85. kép: Sarkadkeresztúr 5. lelőhely, 11. sír; 1: a sír rajza, 2: a sír téglafalazása Békés megye középkori templomai 209

86. kép 1: Décse, 75. sír, a párta rajza

86. kép 2: Décse, 75. sír, az ingnyak rajza

88. kép: Décse, 156. sír 87. kép: Décse, 125. sír; 1—3: textilmaradványok

89. kép: Décse, 3. sír Függelék 210

90. kép: Décse, szórvány- és sírleletek; 1-4: karikák, 5-10: gyűrűk, 11, 15-16, 18-20: ruhakapcsok, 12-14, 17: fülesgombok, 21: csont övcsat, 22: szíjvég, 23: öweret, 24: vascsat, 25—29: pénzek, 30—31: vasszegek Békés megye középkori templomai 211

91. kép: Décse, sírleletek; 1, 10: ruhakapocs, 2: párta, 3: bőröv, 4—8: öweretek, 9: gyöngyök, 11—13: vasszegek 212 Függelék

92. kép: Décse, 3. sír; 1—35: az öv részei Békés megye középkori templomai 213

93. kép: Décse, szórványleletek; 1: érem, 2, 4—5: ruhakapcsok, 3: övlemez, 6—22: vasszegek, 23: vaskapocs, 24: vaspánt 214 Függelék

94. kép 3: 94. képi: Mezőberény 6. sz. lelőhely. Mezőberény 6. sz. lelőhely, ezüstkehely(P) töredéke Árpád-kori körmeneti kereszt fotója

94. kép 4: 94. kép 5: Az Árpád-kori kereszt rajza (előoldal) Az Árpád-kori kereszt rajza (hátoldal) ж ж ВсКсЬ MEGYE

95. kép: Középkori templomok Békés megyében (a jelek melletti számok a kötet 77-83. oldala közötti táblázatban szereplő települések, lelőhelyek sorszámaival azonosak)

A templom helye pontosan ismert (l:10000-es vagy annál részletesebb térképen ábrázolható): 2, 5, 9, 11, 14, 18, 21-22, 24, 26-28, 32-33, 35, 39, 41-42, 44-45, 48-53, 55, 57-58, 60-61, 68, 70, 72-73, 75, 78,81-82,84-87,89,91-92,97-100, 102, 104-105, 108, 116-118,120, 122, 125, 133-134, 137, 139-141, 144, 151-152, 154, 156-157, 159-161, 170,174, 177, 181, 183-185, 188, 193-196,198,200-201, 205, 207-209, 213, 219, 221-224, 228, 235-237

Atemplom helye csak hozzávetőlegesen határozható meg (egy-egy mai település környezetéhez köthető): 1, 3-4, 8, 12-13, 15-17, 19, 23, 31, 34, 36-38, 40, 43, 46-47, 54, 56, 59, 62, 66, 69, 71, 74, 76-77, 79-80,83,88,90,93-96, 101, 106-107,109-111, 113-115,119,121, 123-124, 126-132,135-136, 138, 142-143, 145-150, 153, 155, 158, 162-169, 171-173, 175-176, 178-180, 182, 186-187, 189-192, 197, 202-204, 210-212, 214-218, 220, 225-227, 229-234

Atemplom (és a település) helye ismeretlen, térképen még hozzávetőlegesen sem ábrázolható: 6-7, 10, 20, 25, 29-30, 63-65, 67, 103, 112, 199, 206

y*|^-'- *-.-.