élettér templom temető kataszter Szatmári Imre Békés megye középkori templomai Szatmári Imre Békés megye középkori tempíomai Szatmári Imre Békés megye középkori tempfomai Ъг^зсзаЬа, 2005 Szerkesztette: SZATMÁRI IMRE Rajzpk: Gábor Gabriella és Kékegyi Dorottya Fotók: Latorcai János Borítóterv: Gyarmati Gabriella Technikai szerkesztő: Molnárné Balázs Zsuzsanna Л könyv megjelenését támogatta: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram ? • ^rs\rrf NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG Nemzeti Kulturális Alapprogram MINISZTÉRIUMA © Szatmári Imre, 2005 ISBN 963 7219 58 7 A borító előoldalán a mezőberényi (МММ Itsz. 2004.1.1.), hódmezővásárhelyi (TJM Itsz. 73.22.13.), ellesi (TLM Itsz. 97.58.2.), hátoldalán pedig a medgyesegyházi (МММ Itsz. 98.1.1.) és a két békéscsabai (МММ Itsz. 99.2.1-2.) Árpád-kori korpusz látható. /jZ> -v4 •\ 4, Kiadja a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága Felelős kiadó: dr. Szatmári Imre megyei múzeumigazgató Nyomta és kötötte a Kapitális Kft., Debrecen Felelős vezető: Kapusi József ártalom Bevezetés 7 Az élettér 13 A templom 23 1. A templom és közössége 23 2. A templom helye és tájolása 26 3. A templomok mérete 30 4. A templomok alapozása, építőanyaga, díszítőelemei 34 5. A szentély és a diadalív 39 6. A hajó, a bejárat és a karzat 43 7. Az átépítések és a támpillérek 47 8. Különlegességek 50 9. A templomok keltezése 53 A temető 57 1. Pogányság és kereszténység 59 2. A temető helye 62 3. A sírgödör 64 4. A halott (temetkezési szokások) 66 5. Sírleletek 72 6. Különlegességek 73 Összegzés 75 Kataszter 95 Mediaeval Churches in Békés County (resume) 155 Források és rövidítések 161 Függelék (1-95. kép) 171 Bevezetés több mint egy évszázados múltra vissza­ jelentkeznek. Annak ellenére, hogy mindany- tekintő Békés megyei középkori kuta­ nyian tudjuk: a középkorban az épített egyházi tásokat elősegítő régészeti ásatások nagy több­ emlékek sokaságával találkozhatott a középkori sége az elpusztult falvak templomainak és te­ utazó az alföldi területeken is. metőinek feltárására irányult. Az ettől eltérő Az alföldi egyházak kutatástörténete emel­ jellegű ásatások (vár, kastély, dzsámi, település lett legalább olyan múlttal rendelkezik és leg­ részletek) száma jóval kevesebb volt, melynek alább olyan gazdag, mint a ma is álló műemléki oka egyrészt egyértelműen az, hogy az utób­ templomokkal büszkélkedhető felvidéki vagy biak száma önmagukban is elenyészőnek dunántúli területek kutatástörténete. Már a XX. mondható, másrészt pedig a csak néhány év­ század elejétől több jelentős középkori ásatásra tizedes telepásatások idő- és költségigénye került sor — az Alföldön is -, melyek elsősorban eleve korlátozza az ilyen irányú kutatási lehe­ Bálint Alajos, Csalog József, Garády Sándor, tőségeket. Implom József, Leszih Andor, Sőregi János, Sza­ A magyarországi középkori templomok ku­ bó Kálmán, Zoltai Lajos nevéhez köthetők. Igen tatásának témakörével kapcsolatban azonban el­ szerencsésnek mondható az is, hogy az utóbbi kerülhetetlen és szükséges arról is szólni, hogy években egyre több alföldi megyében dolgozik nemcsak a Békés megyei, hanem általában az al­ olyan kutató, aki az elpusztult középkori temp­ földi területek középkori egyházépítészete sem lomokat, és kiemelten az eltűnt középkori falvak kapja meg napjainkban azt a figyelmet, amelyet templomait és temetőit is szívesen kutatja. az a hazai kutatástörténetben méltán megérde­ Békés megye középkori egyházainak kuta­ melne. Ennek egyik oka valószínűleg az, hogy a tástörténete szintén több mint egy évszázadra magyarországi templomkutatás az utóbbi évti­ tekint vissza. így van ez annak ellenére, hogy a maj megye területén egyetlen középkori egyház zedekben — téves hangsúlyeltolódással - szinte sem maradt meg eredeti formájában, s néhány csak a műemléki, ma is álló épületekre koncent­ ma álló templom esetében is csak gyanítani le­ rált. Másik okát pedig nyilvánvalóan az jelenti, het, hogy egy esetleges falkutatás középkori ré­ hogy a szilárd és természetes építőanyag, a kő szek feltárását eredményezné. helyi hiánya miatt az alföldi területeken alig A mai megye területén az első templomfel­ maradt ma is álló középkori épület, míg a Du­ tárásokra már a XIX. század végén sor került. nántúlon és a Felvidéken megmaradtak a tégla­ A délnyugati részeken Varga Antal az elpusztult épületek is. Apácaegyháza2 (1. kép), Szilasegyház3 (21. kép), Az említett évtizedes gyökerű okok mára odá­ ig vezettek, hogy például a legutóbb, éppen 2000- 1 Éri-Simon-N. Tóth 2000. ben, a keresztény magyar államalapítás millen­ 2 Varga 1894. 140; Hmvht II. 286-288. A templom alaprajza niuma tiszteletére kiadott, s a Magyarország kö­ közölve: Varga 1894. 137, 13. kép; Hmvht II. 288, 18. kép. 3 zépkori eredetű templomait bemutatni hivatott Hmvht II. 432-434. A lelőhely azonos lehet a Kardoskút, Hatablaki kápolna nevű lelőhellyel. Az alaprajz közölve: térképen az alföldi területek óriási üres foltként Hmvht II. 432, 40. kép. 8 Bevezetés Veresegyház (31. kép) illetve Szőlős3 (36. kép), lomokról. Ezekben az években kutatta Implom Oláh Imre Fecskés,6 Majlálh Béla pedig talán Ho­ József is a gyulai ferences rendház maradványait16 mokegyház' falu helyén végzett ásatásokat. Eb­ (43. kép), valamint a Gyula környékén elpusztult ben az időben a „Beké s vármegyei Régészeti és középkori Fövenyes (10. kép), Szentbenedek (34. Mivelődéstörténelmi Társulat" mellett a „békés­ kép) s Györké (14. kép) falu templomát, de a megyei múzeum", valamint a Békéscsabai Mú­ szintén Gyula határába eső Szeregyházán (15. zeum-Egyesület is több helyen szervezett ása­ kép) is feltárt egy elpusztult templomalapozást.17 tásokat a megye területén;8 Komlóson például Ekkor ásatott a középkori Gerendás templo­ Zsilinszky Mihály 1883. évi illetve Bálás Ádám és mánál Banner Benedek is. S\okolay Pál 1900-ban és 1901-ben sorra került Az 1950-es években Olas% Ernő Orosháza ásatásai alkalmával a középkori falu temetőjé­ környékén gyűjtötte a középkori adatokat, s nek sírjain kívül a templom kőből épült alapfa­ templomot is tárt fel Békéssámson határában19 lai is előkerülhettek. (3. kép). Orosháza Monor nevű határrészén Nagy A századforduló körüli években a Békéscsa­ Gyula szintén templomalapokra bukkant.20 Ekkor bai Múzeum-Egyesület megbízásából Krammer tárta fel Méri István a kardoskúti templomot21 Nándor is folytatott ásatásokat a középkori Me- (22. kép), s ekkor dolgozta fel a gellértegyházi gyer falu - s valószínűleg a falu templomának - ásatását Zalotay Elemér' (13. kép). Ebben az idő­ helyén.10 Az 1910-es és az 1920-as években Krecs- ben kezdődött a gyulai vár ásatása is, amely fel­ marik Endre szintén sok lelőhelyen kutatott, el­ tárta az írott forrásokból már régen ismert vár­ sősorban Szarvas térségében, többek között a kö­ kápolnát23 (42. kép). zépkori Bercsényegyháza és Décse " falu temp­ Az 1960-as években ismét megnövekedett a lom körüli temetőjében és templomhelyén. templomásatások (templom körüli temetőása­ Л középkori templomok feltárásában jelen­ tások) száma. A gyulai ferences templom szen­ tős eredményeket hoztak az 1930-as évek. Bá­ télyében, a romkert kialakítását megelőzően, Pâ­ lint Alajos feldolgozásai ekkor jelentek meg a Szá­ mer Nóra," Kevermesen Nagy Katalin^ Oroshá­ raz-ér mellékén feltárt kopáncsi " (25. kép), ka­ zán a Mécsesdombon," ' Dombegyháza mellett 4 1 szaperi' (23. kép) és kovácsházi ' (26. kép) temp- Vizesmonostor helyén" (37. kép) és a közép- 4 Hmvht II. 434-437. A lelőhely azonosításához 1. a katasz­ ter Veresegyház I., Szőlős, Pusztaföldvár-Nagytatársánc címszavait! Az alaprajz közölve: Hmvht II. 435, 42. kép. 5 Hmvht II. 474—476. A lelőhely azonosításához 1. a katasz­ 16 Szatmári 1994a. 409-435. Az alaprajz közölve: Scherer ter Szőlős és Veresegyház I. címszavait! Az alaprajz közöl­ 1938. 50-51; Szatmári 1994a. 410, 1. kép. ve: Hmvht II. 474, 51. kép. 17 Szatmári 1996a. — vonatkozó részek. Az alaprajzok közöl­ (' Hmvht II. 334. ve: Scherer 1938. 31 (Szeregyháza), 35 (Fövenvcs), 39 7 Majláth 1890. 417-423; Bvmt II. 170; Kovalovszki 1965. (Szentbenedek), 41 (Györké); Szatmári 1996a. 15 (Szeregy­ 178,183. háza), 24 (Fövenyes), 42 (Szentbenedek), 53 (Györké). » Zsilinszky 1883. 177-178; Mogyoróssy 1883. 184; Kram­ 18 Banner 1933. 69-70; MRT 10. 678. (12/14. lelőhely) mer 1902. 15-21; Maros 1902. 39-40; Bálás 1902b. 45-48. 19 Olasz 1956b. 212-214; Olasz 1959a. 5-11. Az alaprajz kö­ 9 Zsilinszky 1883. 177-178; Gajdács 1897. 21; Maros 1901. zölve uo. 2. kép; Olasz 1959b. 31-37; Kovalovszki 1965. 84; Maros-Varságh 1901. 116; Bálás 1901. 113; Bálás 1902a. 180-181. 35; Maros 1902. 40; Bálás 1902b. 48; Krammer 1902. 15-17. 20 Kovalovszki 1965. 177-178. 10 Krammer 1902. 20-21; МММ régi cédulakatalógusa: 187- 21 Méri 1964. 4-9. Az alaprajz közölve uo. 6-7, 2. kép; Ko­ 190, 194-198; MRT 10. 170-171. (2/78. lelőhely) valovszki 1965. 186, l.kép. 11 Krccsmarik 1911. 378-379; MRT 8. 344-345. (7/14. lelő­ 22 Zalotay 1957. 50-52. Az alaprajz közölve uo. képmelléklet. hely); Szatmári 1998. 23 Parádi 1966. 146-148. Az alaprajz közölve uo. 136, 175. kép. 12 MRT 8. 336-338. (7/3. lelőhely); Szatmári 1994b. 66; 24 RégFüz 16 (1963) 82; Szatmári 1994a. 415-416. Szatmári 1996e. 162; Szatmári 1999b. 25 RégFüz 17 (1964) 91-92; Nagy 1968. 91-92. 13 Bálint 1936. 222-241. Az alaprajz közölve uo. 226, 3. kép. 2(1 RégFüz 2.3 (1970) 69-70. 14 Bálint 1938. 139-190. Az alaprajz közölve uo. 165, 19. kép, 27 RégFüz 22 (1969) 57; Juhász 1974. 183-186. A feltárt temp­ 170-171,20. kép. lom eddig közöletlen alaprajzát az ásató Juhász Irén bocsá­ 15 Bálint 1939a. 146-164. Az alaprajz közölve uo. XXI. t. 2. totta rendelkezésemre.