1 Nagyszekeresi Petőfi Sándor Általános Iskola 4962 Nagyszekeres, Toldi U. 7. Szám PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NAGYSZEKERES OM 03

Nagyszekeresi Petőfi Sándor Általános Iskola 4962 Nagyszekeres, Toldi u. 7. szám

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

NAGYSZEKERES

OM 033460

„ HA AZ EGÉSZ ÓRÁT ÚGY BETÖLTÖD, HOGY BENNE ÉRTÉK HATVAN PERCNYI VAN, MINDEN KINCSÉVEL BÍROD EZT A FÖLDET, S AMI MÉG TÖBB, EMBER VAGY FIAM”

/ KIPLING /

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés, Helyzetelemzés

1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai 2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.5 Mindennapos testnevelés 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 2.7 Projektoktatás 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei , formái 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.15. A tizenhat óráig tartó kötelező foglalkozások szervezésének elvei 2.16 Kerettanterv elvei

BEVEZETÉS

Iskolánk, programjában és tantervében a kor követelményeihez igazodva alkotta meg pedagógiai elképzeléseit. A nevelési program egy elméleti, - gyakorlati összefoglaló, amely meghatározza az iskolai nevelés – oktatás tartalmi, szervezeti, metodikai lehetőségeit. Olyan iskolakoncepció, amelyben érvényesülnie kell a köznevelési törvény és a Nemzeti alaptanterv elvárásai mellett, a helyi igényeknek is.

Az iskola pedagógiai programja a NAT–ban leírt és képviselt értékekre, a kulcskompetenciák fejlesztésére és a tanulói szükségletekre épül. Pedagógiai feladataink a NAT–ban rögzített egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint a tanulási esélyegyenlőséget javító, egyén-re szabott differenciált pedagógiai bánásmód alkalmazása. Azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A tanulói aktivitásra épített pedagógiai gyakorlat során arra törekszünk, hogy minél hatékonyabb legyen az ismeretek több szintű elsajátítása (ismeret, megértés, alkalmazás, komplex műveleti szintű alkalmazás), ezáltal a tanulói képességeket magas szintre fejlesztjük, s a tágan értelmezett tudáson (készség) túl a megtanultakhoz való viszonyt (attitűd) is formáljuk. A tanulók értelmi – érzelmi – akarati tulajdonságait, az önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumaikat és képességeiket fejlesztjük. Segítjük a tanulókat a saját önfejlesztő stratégiájuk felépítésében és megvalósításában (életpálya-építés). Képzésünk tartalma az emberre, társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett tananyag-kiválasztással, elrendezéssel. A kompetencia tehát az ismeretek alkalmazóképes elsajátításából, a tanultakhoz való viszony (attitűd) formálásából és a lehetséges mértékig kimunkált képességekből építkezik. A tananyag cselekvő feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, társas kapcsolataik alakulását, eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Végső célunk, hogy bátorító – megengedő tanári attitűddel megalapozzuk a jó kompetenciaérzésüket, pozitív énképüket és aktív cselekvési szándékukat. Mindez hozzájárul a boldogságélmény megéléséhez, amely a kiegyensúlyozott személyiségfejlődésük szempontjából elengedhetetlen. Általános célunk, az átdolgozás alkalmával, modern, tudás alapú, erős gazdasági versenyre, politikai demokráciára, az emberi kapcsolatok humanitására épülő iskoláztatás. Megerősítendő és fejlesztendő a kompetenciák, ismeretek, képességek, attitűdök rendszerének leglényegesebb, legalapvetőbb elemeinek kialakítása.

HELYZETELEMZÉS

Az intézmény bemutatása LEGHÁTRÁNYOSABB térségben működő halmozottan hátrányos helyzetű szatmári kis iskola vagyunk, melynek beiskolázási körzetében nagyon magas a munkanélküliség- 80%- és nagyon alacsony a családok egy főre jutó jövedelme. Az országos átlagot jóval meghaladó a csökkent munkaképességűek aránya és a csonka - sérült családok száma. Nagyon csekély a mikroközösségek szocio - kultúrája, jellemző az ingerszegény környezet, az alacsony iskolázottság. Egyre emelkedik a roma nemzetiségi arány, melynek mutatói az 50% arányt is meghaladták. A négy, beiskolázást biztosító falu közül, a legkisebb alig haladja meg a 100-at, és a legnagyobb is csak közel 600 főt számlál.

Intézményi adatok:

Az iskola neve, alapításának éve:Nagyszekeresi Petőfi Sándor Általános Iskola , 1972. Az iskola feladata: biztosítani az általános iskolai nevelést és oktatást, ennek keretében felkészíteni a tanulókat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére, előkészíteni a középfokú oktatásba történő bekapcsolódást, a tankötelezettség teljesítését. Az iskola alaptevékenysége: az általános iskolai nevelés-oktatás, melynek során nappali tagozatos képzést végez. A tanulók részére napközis- tanulószobai ellátást biztosít, gondoskodik a gyógypedagógiai ellátásról, az alapító okirata alapján. Az iskola fenntartója és felügyeleti szerve: KLIK Az intézmény jogállása: közoktatási intézmény. Alapító okirat kelte: 1993. Szeptember 30. Iskola székhelye: Nagyszekeres Toldi út 07. Tel. / fax: 44-566-058

Az iskola rövid története:

A Petőfi Sándor Általános Iskola 1972. október 01-én vette át a társközségekben működő, az 1970- es árvízben megrongálódott, kis iskolák szerepét. Intézményünk Kisszekeres, Nagyszekeres, Nemesborzova, Zsarolyán községek beiskolázási körzetében működik. A demográfiai csúcsot elérő években, tanulói száma közelítette 300-at, a jelen időre ez a szám 130 körül stagnálódik. Iskolánk tanulóit, VOLÁN autóbusszal szállítjuk a községek között. Az elsős és másodikos gyereknek lehetősége van a napközis ellátásra. Az épület 2009-2010-ben ÉAOP projekt keretében kapott teljes felújítást.

Szakmai programjainkból kiemelkednek: TÁMOP 3.1.4 Innovatív Iskolák., TIOP1.1.1 Digitális Kompetenciák, TÁMOP3.3.14-A Testvériskolai pályázata, továbbá az IPR, az Út a Középiskolába illetve Szakmához projektek. Tavaly TÁMOP 3.1.4-B program keretében a KLIK hálózatosodás- Parten Kapcsolatok projektet teljesítettük.

Az iskola tanulói, szociális környezet:

Bár a tanulók különböző községekből érkeznek, életkörülményeik, felkészültségük azonosnak tekinthetők. Igazolja ezt a közel azonos társadalmi-gazdasági körülmény és az a tény, hogy egy óvodából érkeznek. A gyerekek közel 80%-nak munkanélküliek a szülei, és más hátrányokat gerjesztő tényezők is jelen vannak, mint pl: rokkantság miatti leszázalékoltság, elvált szülők és csonka családok. A magas munkanélküli arány és a 25% körüli roma lakosság miatt, gyermekeink 80%-a hátrányos helyzetű, és 20%-a veszélyeztetettnek tekinthető. A tanulócsoportok száma 8, a tanulók száma 119, egy csoportba átlagosan 14 gyerek jár. Napközi otthonunkban 1 csoportot működtetünk, melynek átlaglétszáma meghaladja a 25 főt. A többi tanulót 3 tanulószobában helyezzük el.

STRUKTÚRA Igazgatóhelyettes: általános pedagógiai helyettes kimutatás, napközi tankönyvek rendelése

Munkaközösség vez.: - szakmai műhely bemutatók

IGAZGATÓ Kapcsolattartás Szintetizálás

Pedagógusok: napközisek tanárok tanítók

Takarítók:

Iskola titkár

Egyéb megbízatások:

Diákönkormányzat vezető

Gyermekvédelmi felelős Osztályfőnök, tűzvédelmi fel. Munka- baleset védelmi fel.

Az iskolai munka feltételei: Személyi feltételek Intézményünk nevelő testületét a közép korosztály alkotja. Ebből adódik, hogy a munkaintenzitás jó, dinamikus, alkotó ereje teljében lévő kollégák dolgoznak együtt, jó színvonalon. A fluktuáció és a demográfiai apály miatt, a közelmúlt feladata maradt a megfelelő szakosellá- tottság beállítása, figyelembe véve, hogy a nevelőtestület állandósulása várható. 2016-tól, a német nyelv tanítását, szakos német nyelvtanárral látjuk el. A nevelőtestület tagjai főiskolai végzettséggel rendelkeznek. Hiány szak még: jelenleg az informatika, technika, melyet egyéb képesítéssel rendelkező nagy tapasztalatú nevelő tanít! A 14 pedagógusból 6 fő tanító ( spec.koll.-os ), 8 szaktanári végzettségű. 3 főnek két, felsőfokú végzettsége van. Két szakmai munkaközösséget működtetünk, alsó tagozatos, felső tagozatos a napközis munkaközösség jelenleg szünetel. Az ő feladatuk a szakmai műhelyek működtetése, összefogása. Különösen nagy hangsúlyt kapnak most ezek a szakmai közösségek, hiszen az oktatásban történő változások megoldása nélkülük lehetetlen volna. Vezetőiket az érintett kollégák demokratikus úton választják. Szóbeli jelölés után, a nevelési értekezleten nyílt szavazással. A munkaközösség –vezetők határozatlan időre kapnak megbízást.

Tárgyi feltételek:

A gyermeklétszám csökkenése miatt, 1996-tól már csak a központi épületben tanítunk. A főépületben van 9 tanterem, műhely, biológiai előadó, 2 kisebb méretű terem, főzőkonyha, étterem, szociális és közösségi helyiségek. Bővítményként épült a 12x24 méteres tornaterem, öltözőkkel és zuhanyzókkal, az aszfaltozott tornaudvar és a központi kazánház. Fákkal övezett parkrészeink minősége és alapterülete kényelmes felüdülést biztosítanak a szünetekben és a szabadidőben. Munkáink elvégzéséhez szükséges irodák is megtalálhatók intézményünkben, gazdasági, nevelői, igazgatói, igazgatóhelyettesi. Az egyik kisebb méretű tanteremben szereltük fel a számítástechnikai termet, ahol sulinet is működik, a másik kisebb teremben SNI-s képzés és hitoktatás folyik. Rossz idő esetén, a szüneteket az alsó és felső zsibongóban, valamint a fedett udvaron tölthetik a gyerekek, ezeken a területeken ping-pong asztalok, pihenő sarkok és Internet is található. A tornaterem felszereltsége kielégítő. Számszerűleg megfelelő az audiovizuális eszköztár, bár ezek folyamatos frissítése szükséges.. Évek óta jól működik az iskolarádió, iskola újság. 2009-ben iskolánk nagy rekonstrukcióval megújult..

Kiegészítő adatok a tanulók számának várható alakulásáról várható:

ISKOLAI TANULÓLÉTSZÁM (VÁRHATÓ IS) 1-4. 5-8. Összesen 2017-2018-es tanév 52 54 106 2018-2019-as tanév 49 58 107 2019-2020-es tanév 55 54 109

1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelvek:

Nevelő - oktató munkánk során a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt.

Pedagógiai alapelvünk, hogy:

 iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat;  alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének;  kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra;  pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk;  a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van;  a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében;  a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához;  az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát;  minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át;  iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása;

 a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;  alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében;  minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét;  az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez;  minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési – szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat;  a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük;  hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez;  iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával;  az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal;  az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét;  a nevelési - oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket támasztunk;  a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret);  megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét;  reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását;  a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét;  alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét;  a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom; az élő idegen nyelv; a matematika; az ember és társadalom; ember a természetben; földünk – környezetünk; a művészetek; az informatika; az életviteli és gyakorlati ismeretek; a testnevelés és sport;  a képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási. továbbtanulási esélyének növeléséhez.

Célok:

Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja.

Ennek érdekében célunk:

Alsó tagozatban 1 – 4.. évfolyam:  az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot;  vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;  tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt;  az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának;  az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését;  az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen;  társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal;  szeressék és óvják természeti környezetüket;  az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása;  mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását;  a jól használható alapkészségek kifejlesztése, az alkalmazható tudás alapjainak lerakása, együttműködésre , tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezési módok megismerése, elsajátíttatása, használata.

Célok a nevelés-oktatás felső tagozatán. 5-8 évfolyam  folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését;  a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik;  vegye figyelembe, hogy a 10 -12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz;  vegye figyelembe, hogy 12 – 14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás;  az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztése;  a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket - érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra;  a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre;  alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására;

 magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását;  a tanítási – tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával;  tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését;  segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhassanak;  elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló embereket akarunk nevelni;  az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez;  a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti- és szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi- kommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze;  fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek;  a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját;  a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét;  jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság;  a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon;  a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja;  a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága;  a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon,  az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához;  alakítsa ki az egyéni életélés kultúráját, a konstruktív életvezetés képességét;  ismerje és alkalmazza a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit;  legyen képes az asszertív (egészségesen önérvényesítő) viselkedésre, ugyanakkor tanúsítson önuralmat, toleranciát másokkal szemben;  személyiségében legyen: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, nyitott, kreatív;  alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket;  stb.

Feladatok:

Feladatok a nevelés-oktatás alsó tagozatán- (1-4.évfolyam)

 a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon;  a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezek ismeretében alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd);  a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelem világot  támogassa az egyéni képességek kibontakozását;  az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;  működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában;  törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális- kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak;  tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket;  a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését;

Feladatok a nevelés-oktatás felső tagozatán (5 – 8. évfolyam):  fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek;  az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját;  olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét;  tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban;  a demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra;  vállalja identitását, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt;  erősítse a Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére;  fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására, tudjon „globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni”;  felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét;  a szocializáció folyamatainak elősegítése;  az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése;  a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása;

 a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről;  adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet, s az info-kommunikációs technikákat; stb.

Eljárások: (1–8.évfolyam)

 fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;  az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére;  a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;  az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan modul gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;  az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;  az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása;  a képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;  a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;  a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával;  a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;

 az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés;  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;  növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre;  heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét;  az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő;  a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik;  az iskolában folyó nevelő – oktató munkamérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket;  alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket;  az elemi szocializáció eredményeire építve beavatjuk tanulóinkat a politikai szocializáció folyamatába;

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai, eszközei, a kulcskompetenciák fejlesztésében

Iskolánk nevelő – Alakítsuk ki az Fejlesszük az A modern Az egyes oktató alapvető egész életen át személyközpontú, kompetencia- munkájában a kulcskompetenci tartó tanuláshoz interaktív, területekre demokratizmus, a ákat a szükséges tapasztalati készített humanizmus, az tanulókban: motívumokat tanulásra programcsomago

egyén tisztelete, a - anyanyelvi, (önfejlesztő alapozó k (tanulói, tanári lelkiismereti - idegen nyelvi, elképzelések) és tanulásszervezési segédletek, szabadság, a - matematikai, tanulási eljárások, demonstrációs személyiség - képességeket módszerek, eszközök, stb.) fejlődése, az természettudomá (stratégiákat és pedagógiai Elérhető: alapvető nyos, módszereket)! kultúra www.sulinovadat közösségek - digitális, általánossá bazis.hu (család, nemzet, - a hatékony tétele. az európai önálló A A képesség- nemzetek tanulás, kulcskompetenci A tanulás kibontakoztató közössége, az - szociális és ák NAT által tervezésében, felkészítés emberiség) állampolgári meghatározott szervezésében és megszervezhető együttműködésén - rendszere irányításában a integrált ek kezdeményezőkép járuljon hozzá a tevékenység- felkészítésként is, kibontakoztatása, esség szükséges központú tanítási ha a a népek, és vállalkozói ismeretek, gyakorlatot közösségfejleszté nemzetek, komp., képességek és honosítjuk meg, s és a nemzetiségi, - esztétikai- attitűdök mely életszerű személyiségfejles etnikai csoportok művészeti közvetítésével a helyzetek ztés a és a nemek tudatosság és kritikusgondolko teremtésével halmozottan egyenlősége, a kifejező- dás, a alkalmat nyújt hátrányos szolidaritás és a képesség kreativitás, konkrét élmények helyzetű és az e tolerancia értékei Minden kezdeményezőkép és tapasztalatok körbe nem hatják át a kompetencia- esség, a gyűjtésére; tartozó tanulók tanítási-tanulási terület problémamegold közös felkészítése folyamatokat. tartalmazza a ás, a keretében valósul szükséges kockázatértékelés meg; ismeretek, , a döntéshozatal képességek és és az érzelmek attitűdök kezelése tárházát a NAT elsajátításához. szerint Iskolánk a A tanulás A tanulási A mérési, A diagnosztikus fiatalokat tanítását és az stratégiák, ellenőrzési, és formatív felkészíti az önálló módszerek és értékelési és mérések önálló ismeretszerzés technikák minőségbiztosítá mérőeszközeit ismeretszerzésre képességének megtanítása si rendszerben iskolai szinten és önművelésre, kialakítását minden meghatározott készítjük el, ennek feltétele a minden tanulónak. rend szerint illetve választjuk Nemzeti alaptantervben szereplő kulcskompetenciák fejlesztése.

14 tanulási pedagógus funkciójuknak ki, a szummatív képességek és tekintse kiemelt A mérés, mint a megfelelően tesztek szilárd feladatának! képességfejleszté elvégezzük a elkészítéséhez alapkészségek s alapeleme. diagnosztikus, a pedig megyei ill. kialakítása. Nem az formatív és országos elsajátított szummatív standardizált ismeretanyag méréseket. mérőeszközöket mennyiségének, alkalmazunk. hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják Az egyéni Minden kolléga Differenciált Gazdagító, dúsító Egyéni fejlesztő adottságokat helyezzen nehézségű feladatokkal, programokkal figyelembe véve kiemelt feladatokkal, programokkal és (felzárkóztató, alakítjuk hangsúlyt a testreszabott valódi problémák fejlesztő, tanítványainkban kreativitás egyéni és megoldásával versenyre készítő a teljesítmény- fejlesztésére és a csoportos alkalmazkodunk - központú (belső) tanulási foglalkoztatással a különböző tehetséggondozó) beállítódást motiváció lehetőséget tanulói , és a modern (attitűd), az erősítésére! adunk az egyéni képességekhez.. informatikai önálló tanulás haladási ütem eszközök képességét. kialakítására. alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését. A kiváló A A tehetséges A tanórai és Az intelligencia adottságokkal és képességfejleszté gyermekeket tanórán kívüli és kreativitás - képességekkel s és valós tevékenységekbe fejlesztő egyéni rendelkező tehetséggondozás szükségleteik n, a tanulmányi programokkal. tanulóknak is minden tantárgy szerint segítsük a versenyekre A komplex lehetőséget keretében legyen saját önfejlesztő történő személyiségépíté teremtünk kiemelt szempont stratégiájának felkészítéssel, s teljes tehetségük – mind a tanórai kialakításában és szerepléssel. eszközrendszerév kibontakoztatásár és tanórán kívüli megvalósításába el. a. foglalkoztatási n. formákban Iskolánkban egy Az idegen Törekszünk arra, Az idegen nyelv A modern idegen nyelvet ( nyelvek tanulása hogy az általános tanulását, az nyelvoktatási

német) magas iránti igény iskola idegen nyelvi technikák, színvonalon felkeltése. befejezéséig több kompetencia módszerek és oktatunk. tanuló próbáljon kialakítását az eszköztár alapfokú adekvát alkalmazása, a nyelvvizsgát stratégiák nyelvi labor, szerezni. megválasztásával SDT, internet és a programok / lehetőségeinek taneszközök kihasználása. kiválasztásával segítsük! Természetesen az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe vételével. Alkotó Jellemezze Demokratikus Növeljük a Az ismeretek és pedagógiai munkánkat alapokon álló, tanulók aktív összefüggések klímát teremtünk egyfelől a integratív tanár – részvételét tanulói az eredményes következetes diák viszonyt igénylő felfedezése, a munka követelés és alakítunk ki. A ismeretszerzési szemléltetés, érdekében. igényesség, tanítási órák módok arányát cselekvés, az másrészt a légköre, (megfigyelés, aktivizáló tanulók jogainak, hangulata oldott, kísérlet, új módszerek emberi a tanulók információs és alkalmazása méltóságának sikerorientált kommunikációs jellemzi a tiszteletben beállítódással technikákat tanulási – tanítási tartása, a velük dolgoznak, a alkalmazó folyamatokat. szemben pedagógus csak anyaggyűjtés, megnyilvánuló facilitáló modellezés, pedagógiai szorongásszintet szerepjáték, tapintat, bizalom, tart fenn. drámapedagógia megértés, stb.). türelem, igazságosság, segítőkészség! Támogatást Akadályozzuk A rászoruló Differenciált Felzárkóztató, adunk a meg azt, hogy a gyermekeket foglalkoztatással, differenciált szociokulturális szocio- kulturális hatékony az egyéni csoportos hátrányok hátrányok felzárkóztató haladási ütemhez foglalkozás leküzdéséhez. tanulási munkával, igazított fejlesztő keretében és Szakszerű esélyegyenlőtlen napközi otthonos terheléssel. egyéni Anyanyelvi kommunikáció 16

integrációs és séget ellátással, Alkalmazzuk a felzárkóztató integrált nevelési eredményezzene tanulószobai kooperatív korrepetálással. Az gyakorlat k! foglalkoztatással tanulási-tanítási megvalósítására segítjük. technikákat és törekszünk. módszereket!

Az általános Minden Tanórai keretben A fejlesztő Alsó tagozatban társadalmi pedagógus és azon kívül programok már modernizációt tanulja meg és megtanítjuk alkalmazásával megismerkednek követve lépést alkalmazza a gyermekeinknek lehetővé tesszük a számítógéppel, tartunk az modern a minden barátkoznak informatikai infokommunikác számítástechnika tanulónak az játékos forradalommal. iós technikákat, a alapjait, az egyéni tanulási képességfejlesztő A kompetencia számítástechnika interaktív utak programokkal, a alapú oktatás i - informatikai táblával folytatott érvényesítését. felső tagozaton fokozatos eszközöket a oktatási és az iskola kiépítésével saját tantárgya metódust.. profiljának alkalmazzuk az oktatása során! megfelelő SDT – informatikai programokat. képzést nyújtunk.. Minden iskolai Következetesen a Növeljük A pedagógus a A pozitív tevékenységünke „bátorító – tanulóink „megszólíthatósá motivációs t - az oktatás és megengedő” önbizalmát és g” közelségében eszközökkel, a nevelés terén nevelői önértékelését, él tanítványaival, jutalmazás és egyaránt - a magatartást építsük a pozitív az büntetés gyermekek okos alkalmazzuk, énképét, interperszonális módszereinek szeretete hatja át. amely pozitív erősítsük a belső kapcsolatai építő mértéktartó (nem „Szeretni kritika szociális tükör a kontrollos jellegűek. A szélsőséges) nélkül gyermekek beállítódását pozitív tartalmú alkalmazásával. együgyűség, számára! fokozzuk a „csoportnyomás” kritizálni szeretet Személyes felelősségvállalás eszközeit is nélkül példával adjunk t, az önállóságot! alkalmazza. becstelenség.” mintát a Tudatosan (Németh L.) gyermekeknek az neveljünk énerős, empátiás jó komfortérzésű személyközi fiatalokat! kapcsolatokra! A közösségek A tanulási Az elemi és A kortárs biztosítanak tevékenységek politikai kapcsolatok Személyes terepet a közben és a szocializáció megerősítésével, példamutatással növendékek tanulói folyamatainak elemi neveljük önállóságának, közösségben való tudatos állampolgári és a gyermekeinket a anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának az eredménye. A fogalmak, gondolatok, 17

öntevékenységén élet során irányítása, mindennapi változatos ek, önkormányzó fejlessze a elősegítése. életvitellel kommunikációs képességének tanulók összefüggő technikák kibontakoztatásá önismeretét, praktikus alkalmazására, hoz. együttműködési ismeretek toleranciára, a készségét, nyújtásával. másság akaratát, A elfogadására, segítőkészségét, diákönkormányz empátiára, az szolidaritásérzésé at érdemi emberi jogok t, empátiáját! működtetésével. tiszteletben A különböző tartása, a kommunikációs konfliktusok technikák és kezelésére. konfliktuskezelés Gyakorlás és i stratégiák tréningek elsajátítása. beiktatásával. A szociális, A pozitív Ezek: A életviteli és tartalmú társas Az alsó és Én és a világ programcsomag környezeti kapcsolatok oktatásban Én és a másik részét képező kompetencia építése, az egyéni alkalmazzuk a Az én dimenziója tanulói és tanári fejlesztése a életélés kerettantervi Polgár a eszközök. nevelési kultúrájának jellegű – demokráciában Kooperatív célrendszer megalapozása, a műveltségterület Felnőtt szerepek tanulás-tanítási központi eleme; természeti - eken átívelő hat Toleranciára technikák, a konstruktív társadalmi és programcsomago nevelés drámapedagógiai életvezetésre emberi környezet t, amely módszerek, történő felelős lehetőséget kínál demonstrációs felkészítés alakításában való a képességek és eszközök, SDT- feltétele. Ezáltal aktív részvétel. készségek anyagok. válhat a fiatal kialakítására, egyénileg valamint az sikeressé, és attitűdök társadalmilag formálására hasznossá. A SZÉK Tudatosan A programok Összehangoljuk a Az életkori kompetenciák tervezze és tartalmát tantárgyi, a sajátosságoknak fejlesztését valósítsa meg beépíteni a műveltség- megfelelő valamennyi minden különböző területi (ember és aktivizáló tantárgy és pedagógus tantárgyak, természet, ember kooperatív műveltség-terület tanórai és tanórán illetve és társadalom, módszerekkel kitűntetett kívüli műveltségterület földünk és dolgozunk. kötelességének foglalkozásokon ek tananyagába, környezetünk, /Lásd: a tekinti a szociális, a tanári művészetek), Nyíregyházi

életviteli és tanmenetekbe, a valamint az tantervcsalád környezeti tanórák osztályfőnöki és osztályfőnöki /SZÉK/ anyagába. modulok (ember- kerettantervét!/ kompetenciák és társadalom- fejlesztését! ismeret, etika; egészségtan; hon-és népismeret modulprogramok tematikáját. A szociális, Az emberismeret Kiemelt Az egyes A életviteli és az etika, az feladatunk: a tanulókat és programcsomago környezeti antropológia és a személyiség és csoportjaikat k elemei, kompetencia pszichológia az emberi jogok aktivizáló modulok, fejlesztését az alapfogalmainak, tiszteletére módeszerekkel epochák. „Ember és értelmezési nevelés, a (koopetarív A Nyíregyházi társadalom” kereteinek nemzeti identitás, tanulási tantervcsalád műveltségi blokk bemutatásával a történelmi és technikák) alkotó módszertani mindhárom járuljon hozzá a állampolgári folyamatokat ajánlásai. aspektusa tanulók tudat erősítése, a kezdeményez a szolgálja: a önismeretének szociális pedagógus. történelem, az elmélyítéséhez! érzékenység, az emberismeret és Nyújtson életkornak A a betekintést az megfelelő nevelés és társadalomismere embert másokhoz társadalmi oktatás - a nem t (jelenismeret); és önmagához, a problémák iránti szakrendszerű társadalomhoz és nyitottság, a oktatásra Az „Ember a a természethez környezetért alapozva - természetben” fűző szellemi érzett felelősség, egységes keretbe műveltségi blokk kapcsolatok más kultúrák foglalja a tanulók ismeretanyaga az világába! megismerése és egyéni ember és elfogadása, a képességéhez természeti Tanuljanak meg a humánus, igazodó környezete fiatalok értékeket védő fejlesztés teljes viszonyát globálisan magatartás, folyamatát, megalapozza. gondolkodni és valamint a biztosítva a lokálisan demokratikus tanulóknak a felelősséggel intézményrendsz pihenés, a cselekedni! er használatához, kikapcsolódás, a az egyenlő szórakozás és a bánásmóddal és testmozgás esélyegyenlőségg lehetőségét; el kapcsolatos ismeretek és

képességek fejlesztése. Pozitív A Tudatosítjuk a A Gazdag életfilozófiát kommunikációs - gyermekben a környezettudatos tevékenység- közvetítünk, és szűkebb és a magatartást, a repertoár megalapozzuk a viselkedéskultúra tágabb pozitív kialakításával konstruktív elsajátíttatásával környezetből életvezetési és gyakorló terepet életvezetés és alakítsuk ki megismerhető kulturált társas biztosítunk az egészséges tanítványainkban erkölcsi kapcsolati életszerű életmód a tárgyi és értékeket, formák tapasztalatok készségét. személyes erősítjük a elsajátítását megszerzéséhez. Kiépítjük a jóléti világukban való pozitív lehetővé tevő /Lásd: a modell eligazodás szokásokat és a játékoktól a Nyíregyházi alapelemeit: képességét! humánus drámapedagógiai tantaervcsalád 1./egészség Tudják helyesen magatartásmintá eszközökön át a Ember-és centrikusság, megítélni az kat. valós élet társadalomismere 2./alkotás emberi Választási problémáinak t, etika modul centrikusság, kapcsolatok /döntési kezeléséhez módszertani 3./minőség jelentőségét és helyzetekben mintákat adó ajánlását!/ centrikusság minőségét! felelősen szituációk 4./kultúra cselekedni. megélésével centrikusság segítjük a SZÉK kompetenciák fejlődését. Reális önismeret Pozitív énkép és A pedagógusok A tanuló Vizsgálati és életszemlélet- reális önfejlesztő sajátítsák el és megismerési módszerek, formálással stratégiák adekvát módon technikák és tesztek segítjük a kialakítása alkalmazzák a eljárások rendszerbe továbbtanulási / minden tanuló elsajátítása és állítása, a pályaválasztási tanulóban. megismerési szükség szerinti tapasztalatok döntések A tanuló legyen eljárásokat és alkalmazása. fejlesztő hatású kialakítását, a képes módszereket! visszacsatolása. tudatos életpálya- énképébe,önrefle Alakítsuk ki Az eljárások építést, az egyéni xióiba integrálni tanítványainkban alkalmazásához karrierprogramok az elsajátított az önmegismerés szükséges megvalósítását. tudást, és önkontroll; az professzionális készségeket, a önmagukért tudás tanulást segítő vállalt felelősség, megszerzése. beállítódásokat az önállóság; az (attitűdök), önfejlesztés motívumokat igényét és képességét! tények és vélemények kifejezése, értelmezése szóban és írásban, a megfelelő szókincs kialakításával, nyelvi és nyelvtani ismeretek megszerzésével. A tanulók tudjanak szóban és

A tudományok Ezen ismeretek Az Életből vett Szituációelemzés komplex integrációjának összefüggések és minták , alternatív rendszerének és szintézisének kölcsönös vizsgálata, megoldási tartalma jelenik megteremtése a determinációk variációs stratégiák meg a SZÉK célunk az 1-8. és felismertetése, a lehetőségek kidolgozása, kompetenciaterül évfolyamokon. felelős és kritikus kidolgozása, a ítéletek alkotása etben (biológia, gondolkodás SZÉK és vállalása. genetika, fejlesztése, a programcsomag etológia, döntési képesség elemeinek filozófia, etika, és cselekvési alkalmazása. szociológia, készenlét kulturális kialakítása. antropológia, földrajz, pszichológia, pedagógia, társadalomismere t, művészettörténet /felnőtt- ábrázolás, filmművészet, nyelvek, kultúrák) A testi, szellemi Fejlesszük a Az egyéni Emberléptékű Önértékelés, és lelki fejlődés munkavállalásho munkakultúra következetes önkontroll, harmóniájának z szükséges kialakítása, a követelés. önfejlesztő integrációja a kompetenciákat: kötelességekhez Fejlesztő hatású stratégia. Pozitív személyiségben. rugalmasság, való pozitív visszacsatolás, tartalmú szociális kreativitás, viszonyulás mérés-értékelés. kapcsolatok önállóság, (attitűd) építése. döntéshozatal, kiépítése. A kultúrált és cselekvőképessé egészséges g, magabiztosság, életvitel kritikus kialakítása. szemlélet, felelősségtudat, A NAT Cél: Az emberi Kiemelt A sokoldalú A hagyományos valamennyi élet fejlesztési módszertani és digitális műveltségi harmóniájának feladataink: kulturáltság és ismerethordozók területe szolgálja megtalálása, a - énkép, változatos sokaságából a boldogságélmény önismeret, eljárások gazdag kiválasztva az megélése, a tárházából adott életkorban

kulcskompetenci konstruktív - hon-és minden fejlesztő célszerű ák fejlesztését: életvezetés az népismeret, hatású adekvát módszereket és - a magyar nyelv egyén hasznára - európai eljárás eszközöket; és és a társadalom azonosságtudat alkalmazható. A egyéni és irodalom; javára. - egyetemes pedagógus csoportos - az élő idegen Sokoldalú kultúra, munkája a aktivitásra nyelv; kompetenciákkal - aktív professzionális serkentő - a matematika; bíró ifjúság állampolgárságra mesterségből munkaformákkal. - az ember és nevelése, akik a , - - ezáltal válik társadalom; felnőtt életben demokráciára alkotó - ember a megtatálják nevelés, művészetté. természetben; helyüket és - gazdasági - földünk – boldogulásukat. nevelés, környezetünk; - - a művészetek; környezettudatos - az informatika; ságra - az életviteli és nevelés, gyakorlati - a tanulás ismeretek; tanítása, - a testnevelés és - testi és lelki sport; egészség, - felkészülés a felnőtt szerepekre A kompetencia A mindennapi Az egyéni Egyénre szabott Mérőlapok, központú pedagógiai fejlesztési szint fejlesztési módok feladatlapok, matematikatanítá munkánk felmérése, kidolgozása, differenciált s alapja a fejlesztő jellegű személyre differenciálás. feladatok a matematika legyen! szabott tanulási gyorsan, az specifikus módszerek átlagosan, a készségek, keresése lassan haladó képességek, tanulók számára. motívumok és attitűdök fejlesztése. A mennyiségi Biztosítsuk az Szakmai és A hatékony Differenciálás oktatás helyett a alkalmazható módszertani tanulási Kooperatív minőségi oktatás tudást minden megújulás a már technikák technikák előtérbe tanuló számára! jól bevált megismertetése a Projektek helyezése a hagyományos nevelőkkel. matematika módszerek órákon. mellett. írásban életkoruknak megfelelően kommunikálni, képesek legyenek feldolgozni, értelmezni, visszaadni, alkalmazni különböző típusú szövegeket. Tudjanak érvelni és saját gondolataikat,

A releváns tudás Juttassuk el a Szelektálni kell a A kompetencia A gyakorlati kialakítása a tanulókat a tantárgyi alapú idegen életből vett matematikai- realisztikus, azaz tartalmak között nyelvi és problémák, logikai, az idegen a mindennapi azon témakörök matematika feladatok nyelvi életben hangsúlyosabb oktatás megoldása. kompetencia előforduló megjelenítésével, bevezetése. Az idegen nyelv területen. szituációkban amelyek jobban Projektnapok funkcionális való alkalmazás elősegítik a szervezése. elsajátítása. képességéhez! megszerzett tudás alkalmazását és továbbfejlesztésé t, a készség és képességfejleszté st. A hatékony A tanulási Egyensúlyt kell Önszabályozási Szituációs matematikatanul környezet találni az egyéni stratégiák, játékok ás érdekében indítson aktív, tanulás, a autentikus, Gyakorlati megfelelő konstruktív felfedeztetés, a életszerű életből vett tanulási elsajátítási problémamegold helyzetek problémák környezet folyamatokat a ás, a szervezett kialakítása, megoldása. kialakítása. tanulókban! oktatás és amelyek során Viták irányítás között. szerzett indítványozása kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell. A nyelvtudás Használható A tanulók Az Nyomtatott és nem a műveltség nyelvtudás idegennyelv – információcsere hallott szövegek része csupán, megszerzése, használati érdekében a feldolgozása. hanem a amely biztosítja, képességének tanuló - magazinok mindennapi élet hogy a nyelv fejlesztése: interakcióban, - interjúk szerves része: segítségével a -a beszéd interjúban vesz - tévéműsorok - munkahelyhez tanuló a való -az írásbeli részt. - filmrészletek segít életben szövegalkotás Egyszerű - történetek, - az információ cselekedni, -a szövegértés közlések mesék áramlást tevékenykedni fejlesztése. lényegét megérti, - levelek biztosítja tudjon. szövegek lényegi - szerepjátékok - bekapcsolódást tartalmát kiszűri. enged a Nyomtatványoka nemzetközi t ki tud tölteni, gazdasági, üzeneteket képes kulturális életbe

küldeni írott formában. Kiemelten fontos A A tanuló az Betanult A párban ás a produktív beszédfejlesztés alapvető szerepeket el tud csoportban nyelvi fő céljai: szükségleteinek játszani. dolgozzák fel az tevékenységek - interakció kielégítése Csoportos páros adott témákat, fejlesztése, - összefüggő céljából egyszerű felkészülés után szituációkat. ezeken belül a beszéd közléseket tud interakcióban szóbeliség tenni, vesz részt prioritást élvez. felszólítani, Felkészülés után kérni, ismerős, utasításokat adni. személyes Személyekről, témában tárgyakról, informál.. helyekről egyszerű közléseket tud tenni. Az írásbeli Növekedjen a Tudjon írni: Ajánlott nyelvi Minták, vázlatok, szövegalkotás tanuló kreatív - üzeneteket tevékenységek: produktumok fejlesztése is íráskészsége, - feljegyzéseket - vázlatkészítés elemzése, alapvetően fontos ezzel képes lesz - életrajzot - életrajz írása alkotása. a mai modern meglévő - magánlevelet - Gyakorlás világunkban ismereteit - egyszerű élménybeszámol ötletesen, történéseket ó újszerűen, - üzenet szokatlan - feljegyzés írása funkcióban - történet használni. tömörítése A szövegértés a A cél, hogy a A legfontosabb Mindenféle Autentikus beszédértés és az tanuló fő feladat, hogy a szövegtípus olvasott és olvasás vonalaiban képes hétköznapi hallgatása és hallható kompetenciáját legyen megérteni témákról szóló olvasása a anyagok. foglalja a köznyelvi szövegeket megfelelő nyelvi magában. beszédet, a megértse a szinthez legfontosabb tanuló. igazodva. információkat ki Hosszabb - hírműsor tudja szűrni, szövegeket - filmrészlet tudjon követni hallva, olvasva a - interjú részletesebb kívánt - történetek, instrukciókat. információt mesék, Továbbá, hogy megtalálja, - versek megértse a megértse.

közlésekben kifejezett érzelmeket. A projektmunka A projektmunka A tanulók Szabad Különböző anyag minél szélesebb során a tanulók képesek: interakció: és körű bevezetése átélhető, valós - egy adott - feladatfelmérés eszközhasználat, és alkalmazása a élményeket modellt követve - tervezés minél szélesebb tanulók nyelvi szereznek, saját szöveget - követés választékban. készségeit tevékenységüket alkotni - értékelés integrálja és önmaguk - saját - megvitatás fejleszti az irányítják,a munkájukat általános tanulási csoportban való bemutatni képességeket is együttműködés a - követni tudja a mint tervezés, kommunikatív projektkészítés információszerzé nyelvhasználatot lépéseit s, kooperatív erősíti. - megérti a tanulás. projekt forrásaként használt szöveg üzenetét és a fő információt

A nyelvórákon A cél, hogy Fontos arra Az interkulturális Az adott nemzet lehetőség nyílik növekedjen a felkészítenünk a tudatosság életét bemutató az általános tanuló gyermekeket, kialakítása. autentikus kompetenciák és - kreativitása hogy legyenek Ehhez ismernie anyagok, azok a kommunikatív - önismerete, képesek kell a saját és sokszínű nyelvi önbecsülése érdeklődően, más kultúrák feldolgozása. kompetencia - váljon autonóm empátiával, különbözőségét, integrált személyiséggé segítő szándékkal a kisebbségi fejlesztésére. - legyen képes fordulni más kultúrákat és együttműködésre népek képviselői tudjon - fejlődjenek felé. Az emberi összevetéseket interkulturális élethelyzetek készíteni azáltal, kompetenciái sokfélesége és az hogy önmagát alapvető emberi egy nagyobb azonosságok kultúra részének eltörölnek tekinti. országhatárokat. Az értékelés A megszerzett Az értékelésnek Érdemjegy, A tanuló kompetenciákra nyelvtudás fontos része pontszám és portfóliót készít,/ irányuljon és fenntartása egy legyen százalékok a tanuló összes

kommunikatív életen át tartó -az önértékelés nélkül, szóban és munkája nyelvhasználat folyamat. A - a társak írásban is összegyűjtve/ során történjen. bizalommal teli értékelése. visszajelzést kap - ünneplés Fontos légkör növeli a Legyen a tanuló, ami - dicséret összehasonlítási tanuló szubjektív, kiemeli - oklevél szempont a önbizalmát, kvalitatív és erősségeit és - naplóvezetés tanuló korábbi önbecsülését, szöveges. annyi /erősség,gyenge- teljesítménye. önismeretét. Cél, Figyelembe kell problémával ség/ Lényeges az hogy az értékelés, venni az eltérő szembesíti, - közös önértékelés, mely fejlesztő jellegű kiindulási nyelvi amennyit a értékelés az autonóm legyen. szinteket. közeljövőben nyelvtanulók reálisan képes fontos mércéje. megoldani. véleményeiket megfogalmazni szóban is és írásban is. Ehhez szükséges, hogy tanulóink ismerjék meg saját értékeiket, képességeik határait, legyenek motiválva a feladatok elvégzésére. A tanulók képességeinek, meglévő ismereteinek, szociális helyzetének figyelembe vételével egyéni, páros, csoportos foglalkozások szervezésével, differenciált vagy kooperatív tanulásszervezési technikák alkalmazásával minden műveltségi területen törekednünk kell e kompetencia kialakítására.

Idegen nyelvi kommunikáció

Ahhoz, hogy tanulóink hazánk, Európa és a nagyvilág művelt, többnyelvű polgáraivá váljanak használható és továbbfejleszthető idegen nyelvű tudással kell, hogy rendelkezzenek, ami személyiségfejlődésüket is előnyösen befolyásolja. Az élő idegen nyelv tanításának a célja a kommunikatív nyelvi kompetencia és a használható nyelvtudás kialakítása kell, hogy legyen. Fejlesztési feladatok az egységes nyelvelsajátítási szinten a beszédértés, a beszédkészség, az olvasásértés és az idegen nyelven történő íráskészség kialakítása. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, a szövegolvasást,- értést és –alkotást. Játékos formában, szituációkon keresztül a szókincsbővítésre, a nyelvtani szabályok helyes alkalmazására kell fektetni a hangsúlyt.

Matematikai kompetencia:

A matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége a tanulók problémamegoldó gondolkodásának a fejlesztésével. A matematikai kompetencia birtokában a tanuló rendelkezzen azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudjon alapvető matematikai műveleteket, folyamatokat, képes legyen a problémamegoldó, logikus és kreatív gondolkodásra és nem csak a matematika műveltségi területen belül. A kulcskompetenciának megfelelően a matematika műveltségi terület fejlesztésének kiemelt területe a biztos számolási tudás alakítása, az alapvető tevékenységek, műveletek automatizált végzése, matematikai ismeretek gyakorlati alkalmazása. A matematika értékeinek és eredményeinek megismerésével a tanulók hatékonyan tudják használni a megszerzett kompetenciáikat az élet különböző területén.

Természettudományos kompetencia:

Készséget és képességet jelent arra, hogy az ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben. A természettudományos kompetencia birtokában a tanuló képes mozgósítani a természettudományos és műszaki műveltségét a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldásában. Gyakorlatias módon tudja tudását alkalmazni. A környezettudatosságra nevelés, amelynek célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását, hogy képes legyen a környezetmegóvásra, a természet fennmaradására, ezért nagy figyelmet kell fordítani a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának a fejlesztésére. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Fejlesztési feladat, hogy a tanulóknak legyen lehetősége tájékozódni a tudomány-technika-társadalom kölcsönhatásairól, a természettudományról, a tudományos és a tudományos megismerés természetéről, az élő és élettelen természetről. Az ember és társadalom, az ember a természetben, földünk-környezetünk műveltségi területek fejlesztési feladatain keresztül juttathatjuk el e kompetencia megszerzésére tanulóinkat.

Digitális kompetencia:

Felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. A digitális kompetencia magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat, a szövegszerkesztést, az adattáblázatok, az adatbázisok, az információtárolás-kezelését, az Internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) ismeretét. Szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást a, a valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetését .A kompetencia fejlődését segítheti a kulturális, társadalmi és szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A világ változása maga után vonja azt, hogy az önálló ismeretszerzés elérése érdekében lehetőséget kell biztosítani arra, hogy tanulóink az informatika eszközeit más műveltségi területekhez kapcsolódóan is, akár tanítási órán , használhassák. A tanári szerep változása- az ismeretátadó, számon kérő helyett az eligazítást segítő, tanácsadó szerep- elősegíti e kompetencia kialakulását a tanulókban.

Hatékony, önálló tanulás kompetenciája

Képes legyen a tanuló az önálló ismeretszerzésre, a tanulni vágyásra, a tanultak alkalmazhatóságára. Ismerje meg önmaga képességeit, szükségleteit, a tanulás folyamatát. Tanuljon meg tanulni. Értse és tudja azt, hogy a tanulás nem egy lezárt dolog, egy életen át tart. A pedagógusok feladata ezt a kompetenciát kifejleszteni a tanulókban minden műveltség területen. A hatékony tanulás módszereinek és technikájának az elsajátíttatása , az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata az alapkészségek kialakítását (értő olvasás ,íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítását, az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítését, a csoportos tanulás módszereit, a gondolkodási kultúra fejlesztését, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatását, az egész életen át tartó tanulás eszközeinek a megismerését, módszereinek az elsajátítását vonja maga után. A hatékony önálló tanulás kialakításához szükséges, hogy a tanulók megfelelő motivációja, a tanulás folyamatába való aktív bevonása, tevékenykedtetés, az egyénnek szóló reális értékelés.

Szociális és állampolgári kompetencia

A tanulók rendelkezzenek a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértésével . Képessé váljanak a hatékony kommunikációra, különböző nézőpontok megértésére, az empátiára. Tudják kezelni a különböző stresszes és szorongásos helyzeteket. Személyes előítéletüket tudják legyőzni, törekedjenek a kompromisszumra. Az állampolgári kompetencia kialakulásához olyan készségek kialakulása szükséges, amely a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi (csoport, osztály, iskola) és a tágabb (település, ország, földrész) érintő problémák megoldása iránti fogékonyságban, érdeklődésben és szolidaritásban mutatkozik meg. Tudjanak a hozott döntésekhez kreatívan, kritikusan hozzászólni .A társadalmi tapasztalatok és ismeretek megszerzéséhez az alsóbb évfolyamokon a játékoknak, a konkrét szituációknak, az életszerű helyzeteknek, míg felsőbb évfolyamokon fokozatosan előtérbe kerül az önálló tanulás, a politikai -társadalmi-gazdasági változások figyelemmel kísérése, az egyéni vélemények megfogalmazása kerül előtérbe.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti. A tanuló tudjon a saját elképzelése alapján terveket készíteni és végrehajtani. Alakuljanak ki a pozitív attitűdök, mint a függetlenség, a kreativitás, innováció, belső első motiváció a feladatok megtervezésére, elvégzésére. Csapatmunkára vagy önálló feladatvégzésre való képesség kialakítása, melynek fontos feladata van az élet minden területén .A kooperációra való képesség, a csapatszellem, az együtt és egymásért tenni akarás, az egyéni célok megvalósítása, az egyéni képességek önálló fejlesztésének a megvalósulása a cél. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt.A tanulóknak képessé kell válni a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, a pénzzel való bánni tudásra, okos döntések hozatalára.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetencia

A művészi önkifejezés, a műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázásának képességei tartoznak ide. A tanulók nyitottakká, érdeklődőkké, fogékonyakká, váljanak a művészetek iránt, ezzel is fejlesztve a kreativitásukat. A kompetencia fejlesztése a művészetek műveltségi területen belül az ének-zene, a dráma és tánc, a vizuális kultúra , a mozgókép és médiaismeret részterületeken valósulhat meg, de a fejlesztési terület magyar irodalom irodalmi alkotásain keresztül illetve a történelem tanítás során is megvalósítható .A művészeti nevelés lényege, hogy a művészetet a gyermek nevelésének a középpontjába állítja. Az aktív művészeti tevékenységek, a készség-, képesség szisztematikus rendje lehetőséget ad a művészetek tartalmi befogadására, s általa az egyéni továbbfejlődésre.

A kulcskompetenciák fejlesztésére a differenciált tanulásszervezést alkalmazzuk, Ez a mondat kerüljön inkább ide, mert úgy tűnhet, hogy a differenciálás, is kulcskompetencia, holott ez a fejlesztésének az eszköze

A Nat-ban képviselt értékek, fejlesztési feladatok és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskola és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán módon szerzett tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A Nat a tanulók

28 képességeinek fejlődéséhez szükséges fejlesztési feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Az iskolai pedagógiai programnak (helyi tantervnek) teret kell engedni a színes sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát, hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásának fokozatos kialakulásához. A Nat olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének a fejlesztése áll. Az a pedagógus aki jól ismeri tanítványai motivációját , képességeit ,érdeklődéseit és tanulási szokásait, eredményesen tudja megoldani a tanulásszervezéssel kapcsolatos feladatokat. A differenciált tanulásszervezés terén a következő szempontokat emeljük ki:  Olyan szervezési megoldások, amelyek elősegítik a tanulás belső motivációjának kialakítását, fejlesztését.  A tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása.  Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget tévedéseinek korrigálására, tudásának átrendeződésére.  Együttműködő (kooperatív) tanulás technikák, formáik.  Szervezeti formák (osztálymunka, csoportoktatás, tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatás), a tanulók tevékenységeinek, kezdeményezéseinek, problémamegoldásának, alkotóképességeinek előtérbe állítása.  A tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladtok kijelölésében, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, értékelésben.  A hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazása.  Sajátos tanulásszervezési technikák alkalmazása a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésére, oktatására.

A Nemzeti alaptanterv által meghatározott, kiemelt fejlesztési feladatok:

• Énkép, önismeret • Hon-és népismeret • Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra • Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés • Gazdasági nevelés • Környezettudatosságra nevelés • A tanulás tanítása • Testi és lelki egészség • Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

A kulcskompetenciák fejlesztésének célja:  A kompetencia-alapú oktatás befogadása, feltételrendszerének megteremtése  Az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák, képességek, készségek elsajátításának lehetőségének kialakítása  Adaptálni az integrációs és inkluzív programokat, az egyéni képességeket és érdeklődést szem előtt tartó nevelési szemléletet meghonosítani.  Oktatási és képzési rendszerek, pályaorientációs programok, IKT kompetenciák fejlesztése.  Egyéni különbségekhez szakszerűen alkalmazkodó, egyénre szabott fejlesztést eredményesen megoldani képes pedagógiai gyakorlatra való felkészülés.

 A kor színvonalán és eszközeivel tudást közvetíteni képes pedagógus személyiségek fejlesztése 

Oktatásunk tartalmi megújításában feladatunk: - kompetencia alapú oktatásra történő átállás - pályaorientáció fejlesztése - mérési, értékelési, minőségirányítási rendszer továbbfejlesztése - tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási formák bevezetése elterjesztése - a köznevelési törvény módosításainak végrehajtása - oktatási dolgozók át-és továbbképzése, az alkalmazkodóképesség fokozása

Az oktatási egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló törekvések megfogalmazása: - Hátrányos és roma tanulók szegregációja elleni küzdelem. - Integrációs nevelés és integrált oktatás - Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása - Nemzetiségi oktatás igények megfogalmazódása esetén

A tanítók és tanárok feladatai: - az óvoda –iskola átmenet segítése, új pedagógiai „szerepértelmezés” - képességfejlesztés az ismeretközpontúság helyett - befogadó szemlélet, integrációs gyakorlat - „Minden gyermek más”- egyénre szabott fejlesztési programok - szöveges értékelés, értékelés osztályszinten, egyénileg, önértékelés - a fejlesztő hatások szakaszainak egymásra építése (1-6. és 7 – 8. évf.)

A kompetencia fejlesztését támogató rendszer: - külső továbbképzések (tanárok felkészítése) - belső továbbképzések - önképzés - mentorálás (program-karbantartás) - szaktanácsadás igénybe vétele

A tanuló hatékony megismerését szolgáló technikák alkalmazása: - pedagógiai diagnosztika, - tehetségazonosítás, - tanulási stratégiák és módszerek megismerése, - tanulási problémák felismerése (nehézségek, zavarok, akadályozottság), - részképesség-zavarok kiszűrése, - a személyiség komplex megismerése

Az alkalmazott mérés-értékelés, minőségbiztosítás iskolai rendszere: - az értékelés elveinek kidolgozása - diagnosztikus (bemeneti) mérések - formatív (visszajelző, szabályozó) mérések - a tanulói fejlődés nyomon követése - szummatív (lezáró – minősítő) mérés-értékelés

A pedagógiai programba beépítettük a kompetencia alapú oktatás bevezetésével kapcsolatos módszereket, úgymint drámapedagógia, kooperatív oktatási módszerek, a differenciált oktatási

30 gyakorlat., stb

Tanulásszervezési javaslatok: -tanórai differenciálás heterogén csoportban, - kooperatív tanulás, - tevékenységközpontú pedagógiai gyakorlat, - a drámapedagógia eszközei, - egyéni és csoportos projektmunka, - átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztése a tanulás-tanítási folyamatba, - prezentációs technikák elsajátítása és alkalmazása - tanulói értékelési technikák (önértékelési eljárások) gazdagítása, A hatékony önálló tanítás kompetenciájának fejlesztése: - a tanulásmódszertan beépítése az iskola tevékenységrendszerébe, - a tanulók tanulási stratégiáinak és módszereinek megismerése, - a tanuláshoz való viszony (attitűd) feltérképezése, a változások követése, - a motivációs bázis megismerése és formálása, - a szükséges alapkészségek felmérése és fejlesztési eljárásainak alkalmazása - a tanuláshoz szükséges komplex személyiségelemek megismerése (kíváncsiság, érdeklődés, akarat, kitartás, önfegyelem, becsvágy, teljesítményszorongás, küzdőképesség, sikerorientáció – kudarckerülés)

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Célunk, hogy tanulóink:

 nyitott személyiségűek legyenek  hazájukat szerető állampolgárok legyenek  önbizalommal teltek, magabiztosak  kedvesek, és barátkozóak  szorgalmasak és tudásra szomjasak  kitartók és szófogadóan fegyelmezettek

Küldetési nyilatkozatunk „Munkánk eredményeként azt reméljük, hogy nyitott személyiségűek lesztek, akik fogékonyak a világ és önmaguk megismerésére. Az élet értelmét az értelmes életben látják, akik az emberi értékeket elfogadják és továbbadják.”

A fenti cél elérése érdekében, sokszínű, sokoldalú iskolai életet kívánunk megteremteni, amely fejleszti a tanulók tudását, morális életét, fejleszti az önismeretet, és az együttműködési készséget, valamint hozzájárul életmódjuk, életfelfogásuk pozitív alakulásához. Ennek eszközeiként felhasználjuk a kötelező és választható tanítási órákat, a tanórán kívüli foglalkozásokat, programokat.

Továbbá célunk, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésüket, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel,

31 szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk: 1. Az értelem kiművelése, a kognitív kompetencia területén elvégzendő feladatok:

 A tanulási motívumok fejlesztése: megismerési vágy fejlesztése, tanulási teljesítményvágy (sikervágy, kudarcfélelem) optimalizálása, tanulási kötelességtudat, ambíció, a tanulási életprogram fejlesztésének segítése (a tanulás gyakorlati értéke, továbbtanulási szándék, önfejlesztési igény).  A kognitív képességek fejlesztése: a tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása. 2. A segítő életmódra nevelés, amely a szociális értékrendek megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és az e szerinti viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális képességek kiépülésének, a kreativitás növekedésének elősegítését jelenti. Feladat a pozitív szociális szokások kialakításának, gyarapításának segítése: értékrend (kötődés, rangsor képzés) érdekérvényesítés (megosztás, osztozkodás, megszerzés); az egészséges versengés képességének fejlesztése, gyakorlása (szabályozottság, esélyesség, segítés alapszabályainak megtartása). 3. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés Az egészséges életmód olyan aktivitás, amely a szervezet, a pszichikum szükségleteinek optimális kielégítését, működését szolgálja. A kulturált életmód a személyes szükségletek, vágyak igényes, színvonalas kielégítése. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés, a személyes kompetencia fejlesztését, eredményességének és igényességének növekedését jelenti. Feladatunk a személyes kompetencia fejlődésének segítése: önkiszolgálási, önvédelmi, egészségvédő képességek, önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képességek fejlesztése. A konkrét pedagógiai feladatok végrehajtásában komolyan figyelembe kell venni a megvalósulás alábbi körülményeit, feltételrendszerét.  A személyiségfejlesztésben a közvetett ráhatások mellett döntő - az érdeklődést, az egyéni fejlődési ütemet és képességeket figyelembe vevő – „személyre szabottság”, az egyéni bánásmód.  Tudatosságot igényel a nevelőktől az életkori sajátosságok állandó szem előtt tartása. Kialakul az autonóm, a felnőttektől hangsúlyosan függetlenedő erkölcsi felfogás. Az önálló véleményalakítás törekvésével függ össze a készen kapott vélemények, nézetek bírálata, a kételkedés, a bizonyítékok iránti elvárás.

 Tudnunk kell, hogy a biológiai és az érzelmi-fejlődés egyaránt nagy egyéni különbségekkel zajlik. Az életkori jellemzőket rendkívül széles variációs lehetőségekkel színezik az egyéni sajátosságok.  Azt is fontos felismernünk, hogy „a nevelhetőségnek” korlátot állíthat az egyén személyiségstruktúrája, szociális háttere, az őt előzőleg ért hatások minősége, elsősorban a családi szocializáció, a szülők nevelési módszerei (követelő, megengedő, elhanyagoló).  A személyiségfejlesztő munkában kulcsfontosságú az aktív tanulói tevékenység. Erre törekszünk tanórán, a felkészülési, művelődési szabadidős programokban. Fontos hogy:  Teret adjunk a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, a játéknak, a munkának.  A tanulók ismereteket szerezzenek a személyiség-fogalom összetettségéről, a személyiség főbb jellemzőiről, alkotóelemeiről (temperamentum, attitűd, érdeklődés, szükséglet, életműködés, testalkat, készségek), a személyiségelméletekről és típustanokról.  Fejlesszük a tanulók önismeretét, segítsük reális önismerethez, hiszen sajátosságainak, reakcióinak ismeretében jobban felkészülhet a tudatos magatartásra, jobban ki tudja alakítani viselkedési stratégiáit, kevésbé lesz kiszolgáltatva a körülmények hatalmának.  Teremtsünk lehetőségeket a különböző társadalmi szerepekre (állampolgári, értelmiségi, munkavállalói, fogyasztói, családtag) való felkészülésre, a felelős társadalmi magatartás kialakítására.  Járuljunk hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Kiemelt személyiségfejlesztő munka folyik a különbségek kezelésére kidolgozott programjainkban.

A személyiség olyan egyedi és megismételhetetlen, dinamikus, funkcionális rendszer, amely veleszületett testi és idegrendszeri sajátosságai bázisán, a társadalmi és természeti környezettel való folytonos kölcsönhatásban, állandó fejlődés és változás folyamatában, „én tudata” birtokában többé – kevésbé tudatos viselkedésválasztással határozza meg önmagát. A személyiséget a biológiai tényezők és a környezeti, nevelési hatások - egymással szoros kölcsönhatásban - együttesen határozzák meg. A személyiség fejlődését tehát három tényező befolyásolja: az öröklés, a környezet és a nevelés. Ezen tényezők között a legjelentősebb a nevelés - oktatás személyiségformáló hatása.

Nevelési módszerek: olyan eljárások, amelyek a nevelési hatások irányításával és hatékonyságuk fokozásával érvényesítik személyiségformáló nevelő funkciójukat. A nevelő hatások forrásai a nevelési tényezők: A nevelő hatások a tanulók tevékenységének folyamatában vagy ehhez csatlakozva jelennek meg, így a nevelési módszerek is ebben a keretben kerülnek alkalmazásra. Ha a nevelési tényezőkkel, valamint az ösztönző - reguláló személyiségbeli képződményekkel koordináltan próbáljuk a nevelési módszerek főbb csoportjait meghatározni, akkor a a Hatásszervező funkciók szerint következő főbb módszercsoportok állhatnak össze,

- a) közvetlen nevelési módszerek (a felnőtt tekintélyi személy nevelő hatásainak orientálására); - b) közvetett nevelési módszerek (a feladatok és a kortársi interakciók nevelő hatásainak megszervezésére).

Személyiségformáló funkciók szerint: - a) szokásformáló eljárások: 1. a beidegzés közvetlen módszerei 2. a közösségfejlesztő és önfejlesztő feladatok megszervezésének módszerei

- b) a példakép-eszménykép formálásának módszerei: 1. a magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének direkt módszerei 2. a modell-közvetítő kortársi interakciók megszervezésének módszerei

- c) meggyőződés-formáló eljárások: 1. a tudatosítás közvetlen módszerei 2. a felvilágosító interakciók megszervezésének módszerei Nevelési stílusunk: ELLENŐRZÉS← SZERETET, ELFOGADÁS→ AUTONÓMIA

A pedagógusaink bánásmódja, módszerei változnak a nevelés folyamán, alkalmazkodnak a gyerek életkorához, alkatához, reakciómódjaihoz.

Nevelési tényezők: A következő szorosan vett nevelési tényezőket különböztethetjük meg: 1. a nevelő (a nevelők közössége); 2. a „nevelt” (a „neveltek” közössége); 3. a nevelő-nevelt viszony; 4. a nevelési tartalom: 1. a nevelő az a neveltek által elfogadott, kiképzett szakember 2.a „nevelt” az a meghatározott életkorú, egyén, aki kész a befogadásra 3. a nevelő-nevelt viszony a nevelők és a neveltek tartós együttműködésének szociális, pedagógiai és szociálpszichológiai alapja, 4. a nevelési tartalom az adott kultúrkör által mindenki számára szükségesnek tartott és előírt: a) képesség- és tulajdonságbeli követelmények; b) a kialakításukat szolgáló tevékenységek; c) az előbbiek megfelelését mérlegelő értékelési szempontrendszer.

A nevelő személyisége: alapvető jelentőségű az oktatás-nevelés folyamatában. Minden pillanat nevelési helyzet lehet, ahol elsősorban modellként hat, mint azonosulást felkínáló személy és példakép, a pedagógus saját „személyiségével dolgozik”, így az állandó szociális készenlét állapotában kell lennie, miközben alig van lehetősége annak befolyásolására, hogy mikor, kiket és mire tanítson. A nevelő személyiségének fontos eleme a hitelesség, az elfogadás és az empátia. Önmaga állandó fejlesztésére, készségeinek javítására kell törekednie.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok rendszerét felépíthetjük: a pedagógiai alapelvekből, célokból, feladatokból, eljárásokból és az eszközökből. /Az alapelvek megvalósítását szolgálják: a kitűzött célok elérése érdekében elvégzendő feladatok, az alkalmazott eljárások és eszközök./

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat az alábbi négy területre bonthatjuk: a.) az értelem kiművelése (hatékony önálló tanulás kompetenciája) b.) segítő életmódra nevelés (szociális és állampolgári kompetencia) c.) egészséges és kulturált életmódra nevelés (szociális és államp.kompetencia) ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Nevelő - oktató Az iskolai Támogassuk a Folyamatosan Tesztek, munkánk során tevékenységrend fiatalokat a reális megismerjük, tréningek, komplex szer minden önismeret követjük és dramatikus személyiségfejles eleme segítse a kialakításában, az elősegítjük játékok, ztésre tanulók testi, erkölcsi és személyiségük önmegvalósítási törekszünk. Ezért értelmi, érzelmi, jellembéli fejlődését. lehetőségek, megismerjük akarati és tulajdonságok Tapasztalatainka szereplési tanítványaink jellembeli felismerésében és t megosztjuk a alkalmak szükségleteit, tulajdonságainak tudatos kollégákkal és a teremtésével motivációs harmonikus formálásában! szülőkkel. segítjük bázisát. fejlődését! Teremtsük meg a Alkalmazzuk a tanítványainkat Az iskolai élet feltételeit tanuló saját szervezésének és tanulóink megismerési személyiségük a pedagógiai szükségleteinek technikákat. megismerésében hatásrendszer kielégítéséhez: és alakításának biológiai; fejlesztésében.. meghatározó biztonságérzet, a szempontja a közösséghez tanulói tartozás, az szükségletek intellektuális- mind teljesebb esztétikai és az kielégítése. önmegvalósítás. Igyekszünk A fiataloknak Segítsük Reális Követjük a megismerni legyen felfedezni és önértékelésre tanítványaink minden áttekintése saját fejleszteni minden késztetjük a magatartásában tanítványunk személyisége gyermekben / tanulókat. Valós megnyilvánuló személyiségszerk összetevőiről, fiatalban a életszituációk SZÉK ezetét, s képességei és személyiségének teremtésével kompetencia- elősegítjük a tehetsége saját értékeit; segítjük az elemek reális határairól és keressük minden önálló, aktív, fejlődését! önismeretük lehetőségeiről, gyerekben az felelősségteljes Folyamatos alakítását, legyen egyedit, a visszacsatolás a

35 formáljuk az betekintése a megismételhetetle személyiség reális énkép önmagukoz és viselkedése nt, támogassuk kialakulását. alakítása társaikhoz hátterébe, őket önmaguk A valós érdekében fűződő motívum- kiteljesítésében! állapotból „szociális tükör” (szociális) rendszerébe, „A gyerek nem kiindulva évén. Mind az viszonyukat helyesen ítélje edény, amit meg fogalmazzunk alacsony, mind a (attitűdjüket). Az meg az emberi kell tölteni, meg egyénre túl magas ember kapcsolatokban hanem fáklya, szóló önértékelés személyiségét játszott szerepét, amit lángra kell személyiségfejle esetén a tükrözi hatását! lobbantani.” sztő programot! realitásokkal való viszonyulásainak szembesítésre, a rendszere: az reális önkritika / önmagához, a kritika szűkebb - tágabb kialakítására emberi- és törekszünk. természeti környezetéhez, a munkájához való viszonya. Az életkori Az egyes életkori Az érzékelés, Valamennyi A kreatív pszichikus fejlődési észlelés, pszichikus személyiség- sajátosságokhoz szakaszok: figyelem, funkció beállítódást alkalmazkodunk. latencia kor (6-8 emlékezet, működését erősítjük, az év); prepubertás képzelet és fejlesszük, de a ismeretszerzés kor (9-11 év); gondolkodás serdülő korban induktív és pubertás kor (12- pszichikus már a produktív deduktív útját 16 év) jellemzőit funkcióit (konvergens és egyaránt vegyük tudatosan divergens) alkalmazzuk. figyelembe fejlesszük a gondolkodásra A tágan (terhelhetőség, nevelési - oktatási helyezzük a értelmezett motiváció, folyamatokban! hangsúlyt. Ezzel tanulási viselkedési Ezzel alapozzuk meg a folyamatokban a sajátosságok, megalapozzuk a kreatív az aktivizáló társas tanuláshoz személyiségjegy módszereket kapcsolatok szükséges ek kialakulását. részesítjük stb.)! alapkészségeket. előnyben. A pedagógus Lehetőleg A pedagógus A szociális A tanulókkal a személyisége alakítsunk ki vértezze fel magát befolyásolás „megszó- alapvető minden a professzionális folyamatai közül líthatóság” motivációs tanulóban szakmai- a behódolás, az közelségében tényező, sikerorientált módszertani tudás azonosulás és élnek a közvetett módon beállítódást, elemeivel, a interiorizáció pedagógusok. meghatározója a ennek érdekében tanuló közül az Demokratikus

36 tanulói alkalmazzon személyiségének utóbbira együtt-működési teljesítménynek, minden megismeréséhez törekszünk, készséget a tantárgy iránti pedagógus szükséges amelyet nem a tanúsítanak érdeklődésnek, a hatékony tanítási tudással, a tanári- hatalmi korlátozottan személyes stratégiákat, tanulói tekintéllyel, tekintélyelvű kapcsolatok nevelési stílusa interakciós és hanem a nevelési minőségének legyen integratív kommunikációs vonzerővel, gyakorlatot (magatartási felismerhető készségekkel, a hitelességgel és folytatnak.. modell, irányító együttműködésse konfliktusok értékeink személy). l! kezeléséhez és vállalásával megoldásához kívánunk elérni. szükséges képességekkel A kompetencia- Az iskola Az értelem Kognitív A kompetencia alapú oktatás pedagógiai kiműveléséhez képességek területekre részprogramjait gyakorlata adjon kapcsolódó fejlesztése: készített tanulói is magába teret: a színes tanulási kognitív rutinok eszközök foglaló pedagó- sokoldalú iskolai motívumok és (műveletek), (tankönyvek, giai programunk életnek, az tanulási módok, a kognitív munkafüzetek, össze-állításánál egyéni és megismerési vágy kommunikáció, feladatsorok, elsődleges csoportos fejlesztése, a problémamegold fejlesztő szempont a tanulásnak, játék-szeretet és ás, a tanulási programok, nevelés - oktatás játéknak, az alkotásvágy életforma demonstrációs személyiségfejles munkának; fejlesztése, a kialakítása a anyagok és ztő hatásának fejlessze a tanulási pedagógusok és mérőeszközök érvényesítése. tanulók teljesítmény szülők stb.) célszerű önismeretét, optimalizá-lását együttműködése alkalmazása. együttműködési segítő révén. Az készségét, eddze személyiségjegye egyéni (önálló) akaratát! k erősítése tanulási minden stratégiák és pedagógus napi módszerek feladata. kialakítása a tanulásmódszert ani epocha beépítésével a tanrendbe. Megalapozzuk a A tanulók Olyan iskolai Az iskolai Élményszerű, szociális (társas) ismerjék meg és életrend társas szituációk pozitív minták kompetencia, a sajátítsák el a kialakítása, az iskolai / felkínálása, pozitív szociális szociális működtetése, osztály közösség szociális szokások, viselkedés amelyben a mindennapi szokások, alapvető tanulók életében attitűdök

37 kialakulását. szabályait, biztonságban „terepgyakorlatk bemutatása, Tudatosan alakítsuk ki érzik magukat, ént” szolgálnak meggyőződések, fejlesztjük bennük az egyéni mivel a a tanulóknak az értékítéletek, tanítványaink szociális magatartási egyének és ismeretek és társas értékrendet, a szabályok csoportok készségek hatékonyságát döntési átláthatóak, kölcsönös nyújtása, (szociális szabadság és kiszámíthatóak, megértésének, személyes penetrancia). felelősség mindenkitől együttérzésének, példamutatás, A pedagógusok - összhangját. egyértelműen és segítőkészségén történelmi a segítő Formáljuk következetesen ek élményszerű személyiségek, életmódra tanítványainkat elvártak. megtapasztalásá irodalmi, drámai nevelés - sikere belső kontrollos, Tudják higgadtan hoz; a pozitív és hősök tetteinek, érdekében asszertív kezelni a negatív érzelmi magatartásának rendszeresen személyiségekké konfliktusos viszonyulások átélési pozitív mintákat ! szituációkat is. kezeléséhez lehetőségeivel, a nyújtanak a Legyenek (szimpátia – negatív, segítő tisztában a antipátia antiszociális együttműködés mindenkori kapcsolatok). minták pusztító változatos szociális hatásának formáival. státusukkal. csökkentése, fékezése. A személyes Személyes A tanuló Az önellátó és Beszélgetés, vita, kompetencia képességek tudatosan alakítsa identitásvédő véleménycsere, fejlesztésével az fejlesztése: a saját pozitív képesség, élethelyzetek, egészséges és önkiszolgálás, életfilozófiáját, tevékenységfor szituációk kulturált önellátás, egészséges máinak eljátszása, azok életmódra önkifejezés, életmódját, gyakoroltatása elemzése, nevelést önvédelmi szokásrendszerét! az életkori kiselőadások, szolgáljuk. A (egészségvédő, A tanuló sajátosságoknak prezentációk, harmonikusan identitásvédő, személyiségébe megfelelően a jelenetek fejlett önreflexív építsük be a jóléti SZÉK program bemutatása, személyiség képességek modell központi szerint. dramatizálás, szükségleteit (önértékelő, kategóriáit. A személyiség színjátszás, meghatározó önmegismerő, - egészség, egészséges pszichodráma, életfilozófia önfejlesztő - önmegvalósítás önérvényesítésé riportok készítése részévé válik. képesség). –alkotás, hez, ugyanakkor - elemzése, Kiépítjük és az A tanuló legyen - minőség a függőségi kiállítások, egyéni életélési tisztában a mindenben, relációk vetélkedők, kultúra részévé személyiséget - egyéni életélés megtapasztalásá irodalmi - zenei - tesszük a pozitív veszélyeztető kultúrája, ra is alkalmas képzőművészeti tartalmú negatív szituációk alkotások, tablók, viszonyulásokat hatásokkal teremtése. sajtófigyelés, (attitűd), (negatív hatású videofilmek, szükségleteket társas viszonyok, bábozás,

(igényszint), káros tematikus gyűjtő motivumokat szenvedélyek - munka, fénykép- (cselekvésre drog, alkohol, és késztető belső dohányzás, videofelvételek, hajtóerő), elégtelen riportok stb. szokásokat táplálkozás, (sztereotíp mozgásszegény módon működő életmód stb.)! cselekvések). Az iskola Az értelmi és Az önfejlesztő Minden A testi - lelki szakmai érzelmi képesség korosztály jó komfort- profiljának intelligencia alapozásával, a jusson hozzá az érzés megfelelő fejlesztése saját adottságok, életkornak érdekében a speciális - mellett a képességek és megfelelő sport- szakmai pozitív tehetségük művészeti: foglalkozások, kompetenciák tartalmú felmérésével zenei, vizuális vetélke-dők, fejlesztését, az jellem és segítsük esztétikai szervezett alkotó képesség akarati tanulóinkat befogadás és játékok, kibontakoztatását tulajdon- megtalálni megismerés kulturális vállaljuk. ságok erősségeiket! lehetőségéhez, programok, személyiségbe Indirekt módon és kapjon versenyek, ágyazása. Az segítsük a saját inspirációkat a képesség- önkifejezés önfejlesztő művészi fejlesztő és gazdag és stratégiáik önkifejezésre. önismereti igényes kialakítását! Az iskola foglalkozások tárházának esztétikus külső szervezése. bemutatása, és belső Legyen befogadó- és környezete boldogságélm alkotó fejleszti ény forrása a képesség, ízlésüket, kacagás, a improvizációs igényességüket. kocogás és az képesség, intim verbális és kapcsolattere nem verbális, mtés!. valamint vizuális kifejező képesség. Frusztrációs A nevelő A verbális és A kortársi A nevelőtestület nevelési személyiségének nonverbális interakciókat elsajátítja a szituációkban fontos eleme a kommunikációs indirekt módon neveléssel adekvát hitelesség képességek irányítjuk, s a összefüggő konfliktus- (kongruencia), az változatos pozitív tartalmú mérési –

39 megoldási elfogadás és az formáinak csoportnyomás értékelési stratégiákat empátia (beleélő megtanítása. eszközét a ismereteket és alkalmazunk: készség), A kívánt nevelési készségeket, problémamegold önmaga állandó problémamegoldá hatások igény szerint ó (győztes- fejlesztésére, s lépéseit elérésének alkalmazza győztes), interperszonális tudatosan szolgálatába azokat: alkalmazkodó, készségeinek betartjuk (a állítjuk. A neveltségi szint elkerülő, javítására kell probléma szempontváltás vizsgálatok, kompromisszum törekednie! meghatározása, a képességét szociometriai kereső, versengő konfliktusban gyakorlással mérések, tanulási (győztes- érintett személyek sajátíttatjuk el. motiváció, vesztes). azonosítása, Követendő szorongásvizsgál lehetséges mintákat at, megoldási módok nyújtunk a attitűdvizsgálat, keresése, a kommuniká- szociometria, választott cióban és a személyiségvizsg megoldás konfliktusok álat, stb. kivitelezése. kezelésében! A pedagógus Korlátozottan A szociális Változatos, a A bevezetőben tekintélyét a tekintélyelvű és befolyásolás szituációkhoz vázolt szakmai - emberi magas színtű fokozatait a adekvát módon valamennyi autoritásra demokratizmusra helyzetnek megválasztott nevelési alapozzuk. épülő nevelési megfelelően nevelési módszernek A pedagógus stílusra alkalmazni: eljárásokat és létjogosultsága személyisége törekszünk, a behódolás (alapja módszereket lehet, de annak alkotó pedagógusok a hatalom), alkalmazunk. eldöntése, hogy művészetté bánásmódja, azonosulás (alapja mikor, melyik nemesíti a kontrollmódszere a vonzerő)és megoldást professzionális i a nevelés interiorizáció alkalmazza a szakmai folyamán, (alapja a pedagógus, az munkáját. alkalmazkodjana hitlesség). kizárólag a k a gyerek nevelő életkorához, döntésének a alkatához, függvénye. reakciómódjaiho Az építő és z! estleges romboló következményeit egyaránt vállania kell. Az iskolánkban A pedagógus Formáljunk Az ember és Sokféle folyó pedagógiai bánásmódja és sokoldalú társas társadalomismer ismerethordozó, tevékenység nevelési stílusa kapcsolatokra et, etika modul médiaanyag, alapja a tanuló, képes, keretében demonstrációs

40 nevelő, szülő legyen szociál- környezettudatos, összehangoltan eszköz, együttműködése integratív! egészséges az osztályfőnöki infokommunikác életmódot témákkal, iós technika közvetítő, valamint az rendelkezésünkre kialakító egészségnevelés áll. személyiségeket i modul Ezeket az egyéni valamennyi tartalmával. és csoportos tantárgy tanítása ismeret- során, kiemelten elsajátítás az osztályfőnöki szolgálatába órák témakörének állítjuk. körültekintő megválasztásával. A SZÉK A nevelési Az életkornak és A közösségi Konkrét megélt kompetenciák területek fejlettségi nevelés életszituációk fejlesztése a kölcsönös szintnek módszereinek, a elemzése, készségek és hatékonyságának megfelelő szociálpszicholó megoldási képességek megteremtése a prioritások giai alternatívák fejlesztése, személyiség megtalálása, a csoportnyomás kidolgozása, pozitív attitűdök harmonikus nevelőhatások eszköztárának alkotó viták kialakítása fejlődése összehangolása. alkalmazása lefolytatása, az szintézisében érdekében. egyéni történik. felelősségvállalás fokozása, a belső kontroll attitűd erősítése. Tanulóink A következetes Az önellátó Egészséges és A formális és személyiségébe követelés és képesség, kulturált informális építjük a igényesség, viselkedés étkezés, szerepek szociális (társas) másrészt a tevékenységformá öltözködés, értelmezése, kapcsolatok, a tanulók jogainak, inak testápolás, elemzése, konstruktív emberi megismerése, rendszeretet, a (szimulatív- életvezetés, és méltóságának gyakoroltatása, lakás és az játékos) az emberi- tiszteletben tudatosítása osztályterem gyakoroltatása, a természeti- tartása, a velük változatos berendezéseinek szerepkonfliktus társadalmi szemben formákban az rendben tartási ok „megélése”, környezet megnyilvánuló életkori igénye, az feloldásuk alakításának pedagógiai sajátosságoknak önkiszolgáló lehetőségeinek képességét. tapintat, bizalom, megfelelően. munkák, a feltárása. megértés, közlekedés, és a türelem és vásárlás igazságosság. szokásai, mintái, készségei.

A különböző Az A harmonikus A formális és A különböző érdeklődésű, empátiaképesség együttélés informális kompetencia- értelmi, érzelmi, kialakításával szabályainak és emberi- területek testi fejlettségű növelni a másság napi közösségi programcsomagj és motivációjú elfogadásának, a gyakorlatának kapcsolatokat ai, a hozzájuk gyermekeket toleranciának a befogadása, építő fórumok, készült tanulói és felkészítjük a fokát. követése. rendezvények, tanári eszközök, tovább tanulásra A társadalmi programok demonstrációs együttélési szervezése. anyagok. normák és formák kölcsönös alakítása. erkölcsi nevelés A társadalmi Minden iskolai Tanórákon és a Társas elvárásoknak tevékenységben tanórán kívüli kapcsolatok megfelelő ennek a célnak a foglalkozásokon fejlesztése. viselkedési megvalósítását Drámafoglalkozá formák kell előtérbe sok, tankönyvek, alakuljanak ki a helyezni. munkafüzetek tanulókban. testi Testiekben és A tanórákon és a Sport és tankönyvek, lelkiekben szabadidős egészségügyi munkafüzetek egészséges, tevékenységekben versenyek sportot szerető minél több testi, szervezése fiatalok lelki fejlődést kerüljenek ki az szolgáló intézmény falai pedagógiai elemet közül kell beépíteni. vállalkozási, Az alapvető Gyakorlati Gyakorlati tankönyvek, pénzügyi gazdálkodási feladatok feladatok munkafüzetek, ismeretek ismeretekkel beépítése a megoldása rendelkezzenek a tanórai és a tanulók. tanórán kívüli tevékenységekbe.

Az értelem kiművelése terén: A megismerési vágy fejlesztése A tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása Tanulási technikák és metódusok megismertetése Érdeklődési irányok felkeltése Felfedezési vágy Alkotási vágy és a sikerre törekvés Önkifejezés lehetőségeinek biztosítása

A segítő életmódra nevelés területén: A pozitív szociális szokások kialakítása és gyarapítása A segítő életszokások kialakítása Tolerancia Szociális minták Együttműködési képesség fejlesztése Versengés képessége

Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén: A mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése A tanulói önértékelés fejlesztése. Önkiszolgáló képesség Önellátási hajlam Önvédelmi képesség Önfejlesztési lehetőségek

Oktatáson kívüli személyiségjegyek alakítása: A szabályhasználat képességének fejlesztése Tanítási órákon kívüli fórumokon történő hatékony szereplés Tapasztalati alkotóképesség Helyzetértékelő képesség

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a tanulók megfelelően motiváltak legyenek a tanulásra. A személyiséget körbevevő társadalom helyes motivációs bázisa biztosíthatja az optimális személyiség- fejlődést. Ebből következik, hogy a helyes jutalmazási és fegyelmezési rendszer kidolgozása nélkülözhetetlen feladat. Az iskola helyi adottságai, környezete, a tanulók szociális háttere meghatározza és befolyásolja az intézmény arculatának kialakítását és behatárolják a nevelés-oktatás eredményességét is. Az iskola kialakult hagyományai, programjai, megoldást keresnek a vidéki inger és lehetőségszegény környezetben felnövő gyerekek felnevelésében felmerülő problémákra. A tanulók által elért eredmények azt mutatják, hogy az indulási és környezeti hátrányokból adódó problémák a nevelés-oktatás folyamatában megoldódhatnak. Ezt bizonyítja, hogy évről évre sikeresen jelentkeznek továbbtanulásra tanulóink, illetve a középiskolát csak azok nem végzik el akik a társadalom peremére csúsznak, és értékítéletük rendkívüli mértékben deformálódik. Külön öröm számunkra, hogy gyermekeink a nívósabb iskolák tanulói között is jól megállják helyüket.

Értékek közvetítése

A Nagyszekeresi Petőfi Sándor Általános Iskola az értékek egyensúlyára törekedve, egy állampolgári eszménykép körvonalait vázolja fel. Ennek megfelelően a következő értékcsoportokat határoztuk meg: 1. A biológiai lét értékei - az élet tisztelete, egészség értéke, stb.- 2. A társadalmi eredményesség értékei - tanulás kreativitás, stb.- 3. A társas kapcsolatok értékei - tolerancia, szolidaritás, stb.- 4. Az „én” harmóniájának értékei - önismeret, önművelés, stb.- 5. Humanizált világkép értékei - hazaszeretet, tisztelet, stb.- A tolerancia és a kölcsönös tisztelet fejlesztése és alakítása megkívánja, hogy túllépjünk az egyes tantárgyak, műveltségi területek keretein. Az iskola, - mint az élet mikrokozmosza - megtanítja a tanulók számára, a demokratikus elvek tiszteletét, a konfliktusok hatékony elemzését és a különböző konszenzusteremtő technikákat. A tanulók ezáltal képessé válnak a felelősségteljes gondolkodásra, a logikus érvelésre, melyek alapvető elemek a demokratikus attitűdök kialakulása szempontjából. A fentieket jól szem előtt tartva, reálisan látjuk, hogy a demográfia változása szükségessé teszi számunkra a sokkal „röghöz kötöttebb” gondolkodási módot is. Ez azt jelenti, hogy olyan alapvető technikák tanítására is készen állunk, mint a legalapvetőbb emberi hygiénia, a kulturált étkezés minimuma, vagy a legalapvetőbb emberi kapcsolatok felelevenítése és alkalmazása a mikro és makro közösségekben

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Egészségnevelési program

A program fontos feladata az egészséges életmódra nevelés erősítése, mely nem egy-egy tantárgy (PL.: biológia, testnevelés, életvitel ) kizárólagos feladata, hanem az integráció során beépül valamennyi képzési terület tartalmi, fejlesztési elképzeléseibe. Sőt, a megvalósításhoz modul tárgyakat is igénybe veszünk, a 6. és 8. évfolyamokon. A törvény előírásainak megfelelően az ötödik valamint a hetedik-évfolyamokon pedig az osztályfőnöki órák anyagaiba épül be legalább 10-10 órában. Az alsóbb évfolyamok tantárgyi rendszerében is integráltan kívánjuk megvalósítani ezen program célkitűzéseit. Kiemelt részt kell vállalniuk a környezetismeret, természetismeret, magyar, osztályfőnöki és szocializáció óráknak. Nagy figyelmet kívánunk fordítani az egészségromboló káros szenvedélyekre, dohányzás, alkohol, drog, valamint a preventív magatartási formák kialakítására, különösen a táplálkozás és a nemi élet terén. Az egészség károsító szokások elleni harc koncentrációja a 5-8. évfolyamra esik. A mentálhigiénés prevenció folyamatos, de különösen fontos a serdülő kor határára érkező 5-6. osztályokban. Az optimális családi életmodell vázolásával igyekszünk jövőképet megalapozni tanulóinkban. Tisztázzuk a család szerepét a társadalomban, a családtagok szerepét a mikrokörnyezetben, illetve az egymásért történő felelősségvállalás szükségességét. Munkamegosztás és kötelességtudat kialakítása. Rávilágítunk az egészséges szexuálís szokásokra, a nő és férfi kapcsolatán keresztül. Osztályfőnöki órán előadásokat, felvilágosító beszélgetéseket kezdeményezünk a tanulókkal. 44

Módszereinkben megtalálhatók az oktató filmek ugyan úgy mint szakemberek által megtartott előadások. Folytatjuk azokat a külső kapcsolatrendszereket, amelyeken keresztül tanulóink értékes információkhoz jutnak a serdülő lányok menstruációs gondjainak kezelésére, vagy a fog és szájápolás elősegítésére. A különböző egészségnevelési rajzpályázatokat minden alkalommal propagáljuk, és saját magunk is írunk ki ilyeneket. Mivel tanulóink napközisek is, így a napközis foglalkozásokban is szorgalmazzuk az egészség, illetve az egészséges életmód, egészség megőrzés kérdéseinek ismételt és változatos metódusú feldolgozását. Közvetlen kapcsolatot tartunk fel az iskolaorvossal, a védőnővel, az iskola fogásszal, egészségnevelési programunkat az iskolaorvos jóváhagyta. Havi ütemterv alapján ellenőriztetjük a gyerekek hajának, körmeinek tisztaságát. Külön figyelemmel teljesítjük azokat a fizikai állapot felméréseket, melyeket minden év végén az OM NETFIT teszt 4+1 rendszerében hajtunk végre, és a következő években is folytatni kívánjuk a mérési rendszert. Rajzversenyek és tablókészítések is fémjelzik az e téren végzett tanulói és tanári munkát. A mindennapos testedzés kérdését nemcsak a törvény előírásainak hatása miatt tartjuk fontosnak, hanem a felnövekvő nemzedék egészsége szempontjából is. Ennek a feladatnak a teljesítéséhez, igénybe vesszük a testnevelés óráinkat, a tömegsport foglalkozásainkat, a versenyre való felkészítés idejét ugyan úgy, mint a napközis időszak játék-levegőzés időszakát is. Egyébként is úgy gondoljuk, hogy az az élettér amiben a mi tanulóink élnek, tanulnak egészen más mint azoknak a gyerekeknek az élettere, akik „ aszfalt tengeren” emeletes házakban élik életüket. Fontos szerepet szánunk a Internet széleskörű tájékoztató lehetőségeinek, ezért, olyan honlapok népszerűsítését vállaljuk fel, amelyek jó szolgálatot tehetnek a gyerekek ilyen irányú gondolkodásának fejlesztésében. Annál is inkább jó metódusnak tartjuk ezt, mert a gyerekek szívesen informálódnak az új fajta információ hordozókon, és iskolánkban a tanulóknak állandó hozzáférése van a világhálóhoz.

„Ép testben, ép lélek” hangzik iskolánk szlogenje.

A célok elérése érdekében törekszünk az elérhető legmagasabb testnevelési óraszámokra. Ezen túlmenően igyekszünk minél több tömegsport foglalkozást beiktatni az óratervbe. A körzeti és Diákolimpia versenyein, a tanulók érdeklődésének megfelelően indítjuk csapatainkat. Rendszeresen biztosítjuk a helyi versenyeken történő részvételt. Különös figyelmet fordítunk a labdarúgásra, asztaliteniszre, röplabdára és az atlétikára.

Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

 Az egészséges életmódra nevelés legyen része az iskolai élet minden területének.  Biztosítsuk az egészséges fejlődéshez szükséges feltételeket és tevékenységeket:

- A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; - A természetismeret, technika tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; - Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök (természetvédő, túra);

Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő, fogorvos) segítségének igénybe vétele:  egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;  tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez.

Célunk, hogy:  bemutassuk a sokoldalú egészségvédő lehetőségeket, nyújtsunk az egészség megvédésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető ismereteket;  tudatosítsuk, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség;  ajánljunk ezek megóvására magatartási alternatívákat, gyakorlással, segítséggel és példamutatással;  alakítsunk ki egészségvédelmi szokásrendszert, helyes szokások folyamatos gyakoroltatásával és ellenőrzésével;  ösztönözzük tanulóinkat – közös véleményformálással, tanácsadással – az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására; (anyanyelvi kommunikáció)  nyújtsunk segítséget az egészségvédő öntevékenységben és az egészséges életmód kialakításában;

Az intézmény feladatai a gyermek, a tanuló egészségfejlesztésével összefüggésben Intézményünkben a mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani, a tanulóknak az egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen a) az egészséges táplálkozás, b) a mindennapos testnevelés, testmozgás, c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, f) a személyi higiéné területére terjednek ki. Az intézmény vezetője az egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál beszerzi az iskola-egészségügyi szolgálat, továbbá, a helyi vagy megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum véleményét. Ha a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, megkeressük a gyermek- és

46 ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más, az ifjúságvédelem, területen működő szervezetet, hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésekre Az intézményben, valamint annak környékén nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. Törvény hatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék nem árusítható. A nevelési-oktatási intézményben, valamint a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken alkohol- és dohánytermék nem fogyasztható. Az intézmény vezetője – amennyiben erre az intézményalapító okirata feljogosítja – megállapodást kíván kötni az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet vagy áruautomata működtetésére, döntéséhez beszerzi az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleményét. Az iskola-egészségügyi szolgálat abban a kérdésben foglal állást, hogy az árukínálat megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak, továbbá hogy tartalmaz-e olyan terméket, amely alkalmas lehet a tanuló figyelmének, magatartásának olyan mértékű befolyásolására, hogy azzal megzavarja az nevelési-oktatási intézmény rendjét, vagy rontsa a nevelő-oktató munka hatékonyságát. A nevelési-oktatási intézmény fenntartója, vezetője nem köthet megállapodást, ha az iskola- egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint az árukínálat nem felel megajánlásoknak, kivéve, ha az iskolai szülői szervezet, közösség a megállapodás megkötését támogatja. Az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomata működtetési időszakának a megállapodásban történő meghatározásához az intézmény vezetője beszerzi a fenntartó, a szülői szervezet, közösség és a diákönkormányzat egyetértését.

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás formái A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása az intézmény fenntartója által kötött megállapodás szerint történik. Az iskolaorvos helyi munkaterve alapján történik a gyermekek rendszeres ellátása, előre egyeztetett időpontban. A megállapodásnak biztosítania kell:  az intézményorvos- védőnő folyamatos elérhetőségét  a gyermekek egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: - fogászat: évente 1 alkalommal, - belgyógyászati vizsgálat: évente 1 alkalommal, - szemészet: évente 1 alkalommal, - a gyermekek fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal, - a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló gyermekek általános orvosi - vizsgálatát. A gyermekeknek a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente több alkalommal. A szűrővizsgálatok idejére az intézmény nevelői felügyeletet biztosít.

Az intézményi védő, óvó előírások, eljárások rendje az elsősegély A balesetek megelőzésére, a tanulók testi épségének megőrzése és az egészséges életkörülmények kialakítására a következő intézkedések megtételére van szükség. Higiéniai előírások betartatása:

 a tanulók étkezés előtti és illemhely használata utáni kézmosása  folyamatos védőnői ellenőrzések  kultúrált étkezés lehetőségének a megteremtése (tízórai, ebéd, uzsonna)  beteg tanuló szülőjét értesíteni Baleset megelőzés:  baleset megelőzési tájékoztató (év elején és folyamatosan)  a tanári felügyelet pontos betartása a tanórai szünetekben  a Házirend szabályainak a betarttatása  balesetvédelmi előírások betartása tanítási órákon Baleset megtörténte esetén:  a tanuló minél hamarabbi ellátásának biztosítása  az intézményvezető értesítése  a szülő értesítése  a baleset körülményeinek kivizsgálása, a felelősök megkeresése  jegyzőkönyv készítése  a fenntartó tájékoztatása

Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik:  a gyermekek részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja,  valamint ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az intézményben munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az intézmény helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a gyermekek biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott gyermekek tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a gyermekekkel betartatni. Ügyeletes nevelők száma: 3 napszaki váltással. Ügyeleti helyek: aula, folyosó, udvar, tornaterem környezete Az osztályfőnököknek/csoportvezetőknek az osztályfőnöki órákon/csoportfoglalkozásokon ismertetniük kell a gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes intézményi foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle intézményi foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek/csoportvezetőknek foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév/nevelési év megkezdésekor. Ennek során ismertetni kell:  az intézmény környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,  a házirend balesetvédelmi előírásait,  rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét,  a gyermekek kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Tájékoztatni kell a tanulókat az intézményen kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a gyermekek figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a gyermekeket minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy intézményen kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A gyermekek számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba/csoportnaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a gyermekek elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a

49 gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az intézmény igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

Az intézmény dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén a gyermek felügyeletét ellátó nevelőnek a gyermeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesítenie,  ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  a gyermekbalesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az intézmény vezetőjének/helyettesének a további teendők megtétele céljából /20/ 20128VIII.31.) EMMI rendelet 168.§/ E feladatok ellátásában a gyermekbaleset helyszínén jelenlévő többi intézményi dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az intézményben történt mindenféle balesetet, sérülést az intézményvezetőnek ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

"A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és a tudat tart össze." (Hankiss Elemér) A közösség spontán jellegű, érdekmotivált csoport. Jellegéből adódóan a normák lazák. A közös szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók. Tehát a nevelés szempontjából közösségnek nevezzük az autonóm egyének szerveződését. Mivel a közösség egyénekből áll az igazi közösség kibontakoztatja, fejleszti az egyéniséget. Maga a közösség a fejlődés keretét biztosítja, miközben tagjai önfejlődésével a közösség is fejlődik, több lesz, mint tagjai egyszerű együttese. Az emberi élet alapja a társas valóság (társas mező). Az ebben való élethez, eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely mint tanulási szintér is megjelenik. A társas viselkedés egyéni tanulási színtere a csoport, a közösség (család, iskola, egyház, baráti kör, sportkörök, művészeti csoportok, különböző egyesületek...) Az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője amellett, hogy messzemenően

50 figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. A közösségi nevelés területei: - a család - az iskola - az iskolán kívüli közösségek. Az iskola keretén belül működő (működhető) közösségi nevelés területei: - tanórák - tanórán kívüli, felnőttek által szervezett iskolai foglalkozások (napközi, kirándulások...) - diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások (diákönkormányzati munka) - szabadidős tevékenység. A pedagógiai programban az iskolában folyó közösségi neveléssel kapcsolatos feladatokat kell megfogalmazni úgy, hogy megjelöljük annak szervezeti kereteit is. Fontos, hogy a tantárgy-kiegészítő ismeretszerzéstől, a lazább társas szórakozásig, művelődésig a legszéleseb tevékenységskálán keresztül már az iskolai keretek között is gyökeret verjenek az iskola falain túllépő kulturált szabadidős szokások. Nagyon fontos az oktatás és a szabadidős tevékenység gondosan megtervezett, átgondolt munkamegosztása, amely az egymásra épülés, az egymásba kapcsolódás teljes rendszerét kell, hogy jelentse. Az iskolai szabadidős tevékenység jó terepet biztosít a közösségfejlesztő munkának. Célja: olyan működő csoportok létrehozása: - melyek saját érdekszférájukon belül, saját maguk által megfogalmazott - iskolájuk és lakókörzetük fejlődése érdekében, programokat valósítanak meg.

a) a tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok:

Mivel az osztályközösség egyrészt a tanulók fő iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető élet- és munkaközössége, másrészt pedig valójában a tanulók spontán, véletlenszerű gyülekezete legfontosabb célunk ebből a (leginkább) nem nevelési szempontból összetömörült csoportból olyan valódi közösséget formálni, amely képes és hajlandó a közös értékrend elfogadására,. az iskola szervezett keretein (tanórák) belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni. Ennek a célnak a megvalósításához több esztendő kitartó, állhatatos és türelmes munkájára van szükség. Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekedhetünk:  a tanulás támogatása: kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével, - a tanulók kezdeményezéseinek segítése,- a közvetlen tapasztalatszerzés segítése,  a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással; helyes cselekvések bemutatásával; bírálat, önbírálat segítségével;)  a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének (ki)fejlesztése,  a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon (iskolafokon) a már elért eredményekre való építés, 51

 olyan nevelőkollektíva kialakítása (megtartása) mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja,  különböző változatos munkaformákkal (homogén csoportmunka, differenciált csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny...) az együvé tartozás , az egymásért való felelősség érzésének erősítése,

b.) a tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai:

A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. feladat:  nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére,  átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését,  ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés szabályait,  a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti...) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez,  a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését. c.) a szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:

A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz és hatása nemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni.

Feladat:

 jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel,  olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket,  a csoporton belüli kapcsolatok erősítése,  a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása az együttműködés megalapozása /fejlesztése,  a tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való építés, - az egyes tevékenységformák tematikájának kidolgozását határozza meg az elsajátítandó ismeretek készségszintűvé alakítása mellett az életkor- és réteg specifikus

jellemzők figyelembevétele és az egyedi személyiséghez alkalmazkodó kapcsolatteremtési mód,  a tevékenységformák kialakításában törekedni kell arra, hogy a résztvevők adottságára építve érdeklődésük ne alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön,  olyan erős érzelmi-értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, amely során csodálkozva fedezhetik fel önmagukban a másik iránti érdeklődés, részvét, megértés, türelem szándékát és képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést,  olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására.

A közösségformálás színterei, és hagyományápolás:

A tanítási időn kívül szervezett programok ( a felzárkóztatástól a tehetséggondozásig) szorosan kapcsolódnak a tanórán folyó pedagógiai munkához. Ezek különböző differenciált képességfejlesztő, valamint tantárgyhoz kötődő foglalkozások; középiskolai előkészítők magyar és matematika tantárgyakból, számítástechnikai és más fakultációk, tömegsport, verseny sport, szakkör, művészeti iskolai tagozatok, nyelvvizsga felkészítés. Gyakoriak a színházi látogatások, az osztályszintű rendezvények, kerékpártúrák. Évek óta visszatérő hagyomány az őszi országjárás és a nyári táborok szervezése, melyek keretében igyekszünk bemutatni az ország különböző területeit. A harmadik és negyedik évfolyamosok, szatmári térségünk gazdag irodalmi, történelmi nevezetességeivel ismerkedhetnek. Ugyancsak sor kerülhet, az első és másodikosok debreceni nagyerdei, és nyíregyházi sóstói kirándulására is. Az iskola megalakulása óta ápoljuk azokat a rendezvényeket, amelyeket mint mérföldköveket várnak tanulóink az év folyamán; Mikulás, Karácsony, Farsang, Ki-Mit-Tud?, Gyermeknap. Élő hagyománynak tekinthető, az iskolaújság és a suli rádió működése is. Rendszeresen szervezünk házi tanulmányi versenyeket, melynek győztesei képviselik iskolánkat a városkörzeti versenyeken.

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, melyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak felkészítése a középiskolai továbbtanulásra.

Főbb tevékenységek összefoglalása

- megtartja a tanítási órákat, - feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, - megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak, - munkaidejének beosztását az SZMSZ megfelelő szakaszai részletezik, - a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, - legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni, - a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik, - tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi, az osztálynaplót nyilvántartja az - Óráról hiányzó, vagy késő tanulókat - rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának, - összeállítja, megíratja és két héten belül, kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja, - a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal, - tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásukról az - eredményesebb tanulás érdekében szükséges feladatokról - részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein - hetente fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban, - a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg - megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, - az igazgató beosztása szerint részt vesz az osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken, - helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal - bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat

- felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, rendeltetésszerű használatának biztosításáért, - előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket, - folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, - elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozi látogatásra

- szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel, - Az osztályozó konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, - ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja, - beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét, - közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában.

Osztályfőnök

Feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, - javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, - a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, - kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: anyakönyv, bizonyítványok, stb. - vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket, - előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet, - felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, - kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diák- önkormányzati vezetőségével, - biztosítja az osztály képviselőinek a diák-önkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét, - folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal, - az osztályozó konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére, - előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében, - közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában, - minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira, - közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulónak a középfokú tanulmányokra történő jelentkezését - folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására, - minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az ifjúságvédelmi felelősnek a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a naplóba - folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a naplóban a diákok adatait, és azokban bekövetkező változásokat

- a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal

Ellenőrzési kötelezettségei

- figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket, - a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén levélben értesíti a szülőket, - értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén - az SZMSZ előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén, - a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e eljelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára.

Különleges felelőssége a pedagógusnak és az osztályfőnöknek egyaránt

- felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, - bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat, - maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, - bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat, - a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

Az iskolánk tanulói összetétele heterogén. A beiskolázó körzetünkben élő családok anyagi és szociális helyzetéből adódóan tanulóink nagy része hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, viselkedési és magatartási problémával küzdő tanulóink is vannak.

A viselkedési és magatartási problémával küzdő tanulóra jellemző, hogy: - társaival nem tartja a kapcsolatot - nem játszik közös játékokat - elhúzódik - magába fordul - nevelőivel nem nyílt, nem őszinte - pótcselekvéseket végez - nem teljesít, nem jól tanul

- fegyelmezetlen, nem lehet lekötni - zavarja az órát - durván, csúnyán beszél - társait bántja - egészségtelen életszokásai vannak

Már az óvodában kiszűrik azokat a gyerekeket, akik beilleszkedési és magatartási zavarral küzde-nek. Az óvodában, később az iskolában a különleges bánásmód, és a közösség értékeinek elfogadá-sa több mint 80%-ban pozitív eredményeket hoz.. A szülőknek, a velük való kapcsolattartás során felhívjuk figyelmüket tapasztalatainkra, és tanácsokkal látjuk el az otthoni nevelési módszereket ille-tően. Felvesszük a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal, és ha szükséges segítünk, hogy a tanuló időben megfelelő szakemberhez eljuthasson. Az intézményünk képzett gyermek és ifjúságvédelmi szakemberrel rendelkezik, de szükséges lenne egy főállású iskolai pszichológus alkalmazása a problémás tanulók helyben gondozásához. A közösségi nevelésre külön hangsúlyt fektetünk az osztályfőnöki órákon. Egyéni módszereket is alkalmazunk, melyek közül a leggyakoribb a személyes elbeszélgetés, példák, eszményképek, példaképek állítása, a családdal történő őszinte elbeszélgetés.

A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek Minden gyerek valamiben tehetséges.

Pedagógusaink feladata felismerni és támogatni ezt, valamint feltárni a fejlesztés lehetőségeit. Gyakorlatunkban a differenciált, kiscsoportos és egyéni foglalkozások alkalmával lehetőség nyílik az egyéni képességek megismerésére és kibontakoztatására. A gyűjtőmunka, egy-egy téma önálló feldolgozása, szakkörök, házi-, területi -, megyei- és országos tantárgyi versenyeken való részvétel biztosítja, hogy tanulóink kipróbálhassák saját tudásukat. Fontos a tanulók felkészítése, ösztönzése, bíztatása, előmenetelének figyelemmel kísérése. Segítjük a középiskolai beiskolázásnál a megfelelő iskolatípus megtalálását.

Fejlesztendő kompetenciaterületek:

 Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia területén: Egyéni tervkészítés, megméretés, kockázat felvállalása (versenyek),  Digitális kompetencia területén: Önálló információkeresés Interneten (előadások készítése, újságszerkesztés)  Szociális és állampolgári kompetenciák területén: Közjó iránti elkötelezettség, csoportmunkában konfliktus megoldási készség  Önálló tanulás Saját tanulás megtervezésének, megszervezésének képessége  Anyanyelvi kompetencia Tanulóink legyenek képesek szóban és írásban gondolataik választékos, igényes közlésére.

Ezek azért szükségesek, mert az oktatás és nevelés hagyományos, standardizált formáinál nagyobb lehetőséget nyújtanak a gyermekközpontúság gyakorlati megvalósítására A tehetséggondozó munka sikerének feltétele, hogy: a. a tehetség fogalmán ugyanazt értsük az átlag fölé emelkedő, manifesztálódott teljesítményt, cselekvést. b. a tehetség megnyilvánulhat az alábbi területeken  a szellemi képességek, intellektuális teljesítmények (szükséges feltételek: magas IQ, motiváció)  kreativitás és alkotókészség (eredeti, új megoldások, probléma keresés)  művészetekben (az ábrázoló és zeneművészet terén)  szociális területen (vezetői kvalitások) A tehetség igazi kifejlődése akkor várható, ha a magas intellektus, a megfelelő személyiségjegyek (kreativitás, motiváció) ösztönző szociális háttérrel (családi, iskolai, baráti) párosulnak c. a tehetség felismerése minél korábban  felvételi elbeszélgetéseken, szaktanári munka során, közösségi életben d. a tehetség gondozása, fejlesztése  tantárgyi fejlesztés szervezett keretek között – a tantárgyi órán a tananyag, illetve a tanítás differenciálása, a haladás gyorsítása, illetve gazdagítása az ismeretek mélyítésével, a terjedelem növelésével. – tanórai csoportbontások – a tananyagon túli képzés igényével: szakkörök, felvételi előkészítők, önművelési körök – helyi, megyei, egyéni felkészítés (ahol az igazi cél nem is elsősorban a versengés, hanem a felkészülési folyamat, az a fejlődés, amely végbemegy a gyermekben) – a pályázatokon való részvétel  a diákmozgalomban, a diákönkormányzat különböző szintjein kiválasztódnak a szervezői, vezetői tehetséggel bíró diákok

A tehetséggondozás egyben természetesen személyiségfejlesztés is (önismeret, tanulásmódszertan, új kulturális szokások), számos eleme bizonyos hátrányok (földrajzi, szociális, kulturális) kompenzálására is irányul. A tehetséggondozás bármily fáradságos munka, mégis vonzó a tanár számára, hiszen komoly pedagógiai sikerélményt jelent.

A köznevelési törvény a tanulói jogok közé sorolja, s a pedagógus alapvető feladataként fogalmazza meg a tanuló képességének, tehetségének kibontakoztatását.

Feladataink, céljaink, tevékenységeink a kompetenciaterületek fejlesztése érdekében:

 tanulmányi versenyek szervezése minél szélesebb körben, a versenyek legfontosabb eleme a felkészítés, amely egyéni, építkező jellegű legyen,  Hatékony kiscsoportos munkamódszerek alkalmazása;  a versenyzés etikájának megtanítása;  a tehetséges tanulóknak önálló kiselőadások megtartásának a lehetősége szakórákon, szakkörökön;  bíztató értékelés;  képességhez igazított differenciált feladatok adása, házi feladatok differenciálása;  a tanterem átalakításának lehetőségei (asztalok összetolása stb.);  különböző tanulási stratégiák elsajátítása a tanulók egyéni képességeihez igazodva;  a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);  Speciális fakultatív munkaformák (újságszerkesztés, videó kör),  Levelezéses oktatás kiegészítés.  Előkészítők középiskolára,  Nyelvvizsgára történő előkészítés,  Művészeti képzés lehetősége tánc, hangszerek, képző iparművészet,  Második idegen nyelv

A könyvtári tevékenység fontos színtere e témának is:  könyvkölcsönzés szabad érdeklődés alapján délutánonként, kutatómunkák  könyvtári órák a könyvtárhasználat céljából, illetve egy-egy téma feldolgozása tanári irányítással, kutatási lehetőségekkel  önálló kezdeményezés támogatása (kezdeményezőkészség és vállalkozási kompetencia)  a könyvtár egyéb lehetőségeinek kihasználása  „csendes” olvasó órák egy-egy osztály számára – főleg olvasótermi könyvekkel  újságírás, újságszerkesztés, riportkészítés – írott formában (magnófelvétellel), videóval az iskolaújságba (digitális kompetencia)  egyéni illetve kiscsoportos beszélgetések (anyanyelvi kommunikáció)  Internet-használat kutatómunkához, iskolaújság készítéséhez. (digitális kompetencia)

A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Pedagógus – tanuló kapcsolata (iskolán belüli) Pedagógus – család kapcsolata (családlátogatások, szülőértekezletek, fogadóórák) Gyermekvédelmi felelős- tanuló, szülő kapcsolat (iskolán belüli, családlátogatás) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden osztályfőnök, pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére egy pedagógus gyermek- és ifjúságvédelmi felelősként tevékenykedik órakedvezménnyel. Alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:  a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,  családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,  a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,  segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,  a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi,  tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Az iskola gyermekvédelmi tevékenységének három fő feladata:  a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése,  feltárása,  megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:  fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,  meg kell keresni a problémák okait,  segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,  jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakemberének. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:  Pedagógiai Szakszolgálattal,  Szociális Központ Gyermekjóléti Szolgálatával,  Polgármesteri Hivatallal, (gyámügyi igazgatás)  gyermekorvossal, iskolai védőnővel, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, Vöröskereszttel, alapítványokkal. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:  a felzárkóztató foglalkozások,  a tehetséggondozó foglalkozások,  a differenciált oktatás és képességfejlesztés, az indulási hátrányok csökkentése,  a pályaválasztás segítése,  a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),  egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,  a családi életre történő nevelés,  a napközis és a tanulószobai foglalkozások,  az iskolai étkezési lehetőségek,

 az egészségügyi szűrővizsgálatok,  a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),  a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),  a szülőkkel való együttműködés,  pályázatokon való részvétel,  tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgáltatásokról.

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása A tankötelezettség kiterjesztése óta az iskolai kudarc egyre inkább szociális problémaként van jelen. Az oktatáshoz való jog a társadalmi integráció hatékony eszköze. Tanulási kudarc okai a következők lehetnek:  családi válsághelyzet (szülő halála, válás)  deviancia a családban (alkoholizmus, agresszivitás, börtön)  két inaktív szülő (munkanélküliség)  szülők alacsony iskolázottsága, szakképzetlensége  hátrányos térségben lévő lakóhely  ingerszegény környezet,  tartós betegség  alacsony jövedelemszint, szegénység  érzelmi zavarok, szeretet hiány, a szülő nemtörődömsége  Mindezen hátrányok leküzdése tanítási órán csak az egyénre szabott tanítási program, a differenciált oktatás, a megfelelő motiváció, az állandó odafigyelés, a helyes pályaorientáció segítségével lehetősége. A segítségül hívott pedagógiai szakszolgálat pszichológusának terápiája és a diákközösség megértő hozzáállása is sokat segíthet. A felkínált lehetőség csupán lehetőség, el kell érjük, hogy a tanulóinkban belső motiváció alakuljon ki a tanulásra, mely aktivitásra készteti, hogy tudatosuljon benne, ő is felelős saját eredményeiért. Az iskolában a kudarc nem elkerülhető mindenki számára, hiszen valós tény  a tanulók felkészültségének heterogenitása,  az érdemjegyek, osztályzatok eltérő tartalmi vonatkozásai iskolák között és iskolán belül is,  betegség vagy egyéb ok miatti hosszabb hiányzás esetén az időleges lemaradás  azonos tanuló különböző időpontokban és tárgyakban nyújtott teljesítményei jelentősen különbözhetnek  neveltségi hátrány megmutatkozása (kommunikációs, kapcsolatteremtési nehézségek) A felzárkóztatási program célja tehát a felkészültségbeli hiányok pótlása, a szükséges megismerő, munkavégző, alkalmazási képesség fejlesztése, az ehhez szükséges motivációk megteremtése, előre lépés a tanulásmódszertan terén.

A felzárkóztatás szervezeti keretei  a téma fontosságának tudatosítása osztályfőnöki és szaktárgyi órán  tanórai felzárkóztatás differenciált munkáltatással, otthoni feladatok adásával  legrászorultabbak esetében tanórán kívüli felzárkóztatás, korrepetálás (jó, ha tanórához kapcsolódik 6-dik vagy 7-dik órában  a tanulószobában végzett hasonló célú munka  ritkán előforduló részképesség zavart figyelembe vesszük, de korrekcióra - a szülőkkel egyeztetve - szakemberhez irányítjuk a gyermeket. A felzárkóztató munkában különösen fontos:  az értékelés következetessége, a siker ill. kudarc kiszámíthatósága, ti. így a kudarc tűrése és feldolgozása erősítheti a gyermek pszichés ellenálló képességét  a tanulónak legyen lehetősége, hogy más tárgyban, az iskolai élet egyéb területén elismerést vívjon ki.  számolnunk kell azzal is, hogy a tanulmányi munkában sikertelen gyermekek magatartásában is rendellenességek, konfliktusok mutatkozhatnak (csöndes elzárkózás, vádaskodás, agresszivitás) Az esetek nagy többségében a szisztematikus felmérő, ellenőrző, felzárkóztató munka elősegíti az indulási hátránnyal tanulók hiányainak pótlását. Ez nagy előrelépést jelent az egész személyiségfejlődésében, az esélyegyenlőség lehetőségének megteremtésében. Hangsúlyozzuk a személyközpontú integrált nevelés fontosságát, az egyéni fejlesztési terv alapján történő patronáló munkát. Az egyéni fejlesztéssel foglalkozó pedagógus a tanulóval – szülővel közösen állítja össze a patronált egyéni fejlesztési tervét. A fejlesztési terv vonatkozhat valamilyen tantárgyi tudás fejlesztésére, motiválásra, akaraterő fejlesztésre, kitartó munkavégzésre, önbizalom fejlesztésére stb., a tanulókat legalább három havonként értékelni szükséges / szöveges értékelés / . A mentor egyéni fejlesztési naplót vezet diákjairól, mely alapja az értékelésnek. A tanulási kudarcnak kitett tanulókra jellemző az önbizalom hiánya. A cél nem lehet más, mint az, hogy könnyebben megtalálják helyüket a világban, és problémáikon cselekvő módon legyenek úrrá. Kiegészítésként megjelöljük a kooperatív tanulásszervezést, a projektmódszert, és a drámapedagógia eszközeit. A közös cél érdekében a munkaközösségi szervezeti formán túl más tanári együttműködési forma működtetését is fontosnak tartjuk: - Értékelő esetmegbeszélések - Problémamegoldó fórumok - Hospitálásra épülő együttműködés - Csapatépítő tréningek 62

 Intézményünk, jelentős fenntartói támogatással, markáns lépést tett ennek a problémakörnek az ápolására. Arról van szó, hogy ezelőtt három évvel létrehoztuk az iskola felzárkóztató programját. Ebbe a szaktanárok javaslatára, a szülők kérésére kerülnek be a gyerekek. Mint ahogy a korábbi fejezetben szóltunk róla, ez a program a záloga kudarcnak kitett tanulóinknak a felzárkózáshoz. A megtervezett felzárkóztató foglalkozások igyekeznek kis csoportban, szinte egyénre szabottan segítséget nyújtani a gyerekeknek.

Sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatását segítő programok

. Ez a szám a bejövő elsős tanulóink képességétől függően minden évben változhat. Emiatt kiemelt feladatként kell, hogy kezeljük a sajátos nevelési igényű tanulókkal történő foglalkozást, a tanulók felzárkóztatását. Feladatunk, hogy a felzárkóztatás kiindulása mindig a tanulási nehézségek okainak feltárásával kezdődjön. Ez nem csak az osztályfőnökök és a fejlesztő pedagógus feladatköre, hanem minden iskolánkban tanító pedagógus felelőssége. A felzárkóztatás alapja a bizalom és az önbizalom erősítése, a fokozott személyesség a munkakapcsolatban. Ezek nélkül nincs hatékony fejlesztés! Személyre szabott feladatokkal segítünk a lemaradt tanulókon. Fontos, hogy szintjükhöz mérjük a követelményt. A fokozatosság elve alapján nehezülhetnek ezek a feladatok.

Programjaink:

 az egyéni képességekhez igazodó, differenciált tanórai munka szervezése;  a tanulókat önmagukhoz képest mérten értékeljük;  képességvizsgálatokra küldjük az érintett tanulókat;  diagnózisnak megfelelő fejlesztő foglalkozás, felzárkóztató foglalkozás szervezése;  a tanulási zavarral küzdő tanulókat segítik az önálló tanulás szokásainak, és a tanulási készségek kialakításában (szövegértés, olvasástechnika), s a tanulási technikák megismerésében, alkalmazásában,  tanulópárok kialakítása,  tanulási technikák elsajátíttatása szakórákon és egyéni foglalkozásokon, (tanulás tanítása, önálló hatékony tanulás kompetenciája)  rendszeres ismétlés, gyakoroltatás, változatos tanulásszervezés, egyéni tanulási motiváció erősítése, bíztató dicsérettel, javító szándékú elmarasztalással  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;  a továbbtanulás irányítása, segítése.

A sajátos nevelési igény megállapítását a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság .végzi. Kontrollvizsgálatra kétévenként kerül sor. A gyermekek fejlesztését sajátosságaiknak és a szakértői véleményben megfogalmazottak alapján pedagógusaink és utazó gyógypedagógus végzi.

1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

A diákönkormányzatok a tanulók önirányító, önszervező közösségei, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval (vagy pedagógus közösséggel) együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. A diákönkormányzat megalakítása nem kötelező, tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra.

Feladat:  olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak,  a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése,  a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése,  olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség,  a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése,  a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése,  olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait DÖK _döntései  Az intézmény teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott gyermekszervezeti vezetők látják el.  A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményén kikérésével dönt a) saját működéséről, b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, c) hatáskörei gyakorlásáról, d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról, e) az iskolai, diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint f) amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról.  A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai, diákönkormányzat véleményét - az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl - a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,

d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatban. A diákönkormányzat, a diákképviselők, az intézményvezetés kapcsolattartásának rendje: Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézményi költségvetés biztosítja a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket, amelyeket a diákönkormányzat minden tanév október 31.-ig saját költségvetéseként megfelelő indoklással előterjeszt. A diákönkormányzat munkáját a diákok által felkért pedagógus segíti. Feladata a diákönkormányzat képviselete, a diákönkormányzat és a nevelőtestület közötti kapcsolattartás, a diákön-kormányzat egyetértési és döntési jogkörébe tartozó feladatok ismertetése, a diákönkormányzat rendezvényeinek előkészítése, segítése, az évi rendes diákközgyűlés összehívása. A diákönkormányzat ülésén részt vesz az intézmény vezetősége. A tanulóknak itt lehetőségük van véleményeik elmondására, kérdéseik feltevésére A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel a tanulókkal, az iskola partnereivel

Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. A gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. A tanár-szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia.

Ennek érdekében:

 rendszeresen kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal;  fogadó órákon, a szülőértekezleteken igyekszünk időt szentelni arra is, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megtudhassanak a szülők;  nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk is képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken, ahol tanulóink megmutathatják tanórán kívüli tevékenységeik során mit tanultak;  családlátogatások alkalmával igyekszünk alaposan megismerni a szülői hátteret,  iskolai rendezvények szervezésébe bevonjuk a szülőket is, várjuk őket iskolai rendezvényeinken.

1. A tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról az osztályfőnökök és a szaktanárok folyamatosan a fogadóórán szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban tájékoztatják. 2. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:  Év elején és a félévet követően összevont szülői értekezleten,  az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség ülésén,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel, vagy a szülői munkaközösséggel. 4. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:  a diákönkormányzat vezetője kéthavonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságán keresztül,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak

a) Családlátogatás Főként az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős feladata a környezettanulmányozás, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése. Célja: közvetlenebb kapcsolat kialakítása, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. (Probléma esetén többször is előfordulhat.)

b) Szülői értekezlet Feladata a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,a szülők tájékoztatása a következő témákban:  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,  a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé.

c) Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, a szaktanárokkal történő véleménycsere a gyermektanulmányi munkájáról, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

d) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok pontos időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével vagy a szülői munkaközösséggel.

Az intézmény külső kapcsolatai

A külső kapcsolatok célja, formája és módja:

Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. A vezetők, nevelőtestület tagjai rendszeres kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos be-osztású alkalmazottaival, - meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai:  közös értekezletek tartása,  szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel,  módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása,  intézményi rendezvények látogatása,  hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel:  a fenntartóval,  a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel,  a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal,  Nevelési Tanácsadó szolgálattal,  Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs bizottság  Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat  Református egyházzal  Szekeresi Gyerekekért Alapítvánnyal  Alapfokú Művészeti Oktatási Intézménnyel Az alábbi patronáló cégekkel:  ZUZU kft, Ferró Vertikál kft, Tranzit kft  önkormányzatokkal

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.

A tanulmányok alatti vizsgák célja: Azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni

A pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni.

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javító vizsgákra - és pótló vizsgákra vonatkozik Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít - aki különbözeti vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján.

A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgató helyettese készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat.

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Az Intézmény az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha - felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól sajátos helyzete miatt, - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Sikeres osztályozó vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kaphat a tanuló. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsgán a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete 62..§ (2) bekezdésének hatálya alá tartozó tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanuló javító vizsgát tehet..

KÜLÖNBÖZETI VIZSGA A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

JAVÍTÓVIZSGA

Ha a tanuló tanév végén elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáiról engedély nélkül eltávozik javító vizsgát tehe. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között – a társiskolákkal egyeztetett időpontban szervezhető.

A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kollega legyen. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell.

PÓTLÓ VIZSGA Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.

A sajátos nevelési igényű tanulóra vonatkozó szabályok A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le.

FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT ZAJLÓ VIZSGA

A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le.

TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK LEGFONTOSABB ALAPELVEI A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok - elnök - kérdező tanár - ellenőrző tanár Az elnök - felel a szabályok betartásáért, - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el Kérdező tanár(ok) - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet

- lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Ellenőrző tanár lehetőség szerint szakos tanár felel a vizsga szabályszerűségéért

Írásbeli vizsgák általános szabályai - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak Az írásbeli vizsga javítása - a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot - ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapja és értesíti az igazgatót

A szóbeli vizsga általános szabályai - egy napon három szóbeli vizsga tehető le - a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie - a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani. - a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre - a felkészülési idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő - a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja - a felelet maximum 10 percet tarthat - ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz - két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet - Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről - szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt.

Gyakorlati vizsga általános szabályai - a gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről - a gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje

A vizsgatárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével.

A pedagógiai programban meghatározott tanulmányi idő lerövidítésével (tanév összevonás, egyéni haladási rend, stb.) élni kívánó diákok esetén érvényes vizsgarendet lásd az 1. számú mellékletben.

Vizsgatárgyak részei Irodalom írásbeli + szóbeli vizsga Magyar nyelvtan írásbeli + szóbeli vizsga Történelem írásbeli + szóbeli vizsga Idegen nyelv írásbeli + szóbeli vizsga Matematika írásbeli + szóbeli vizsga Fizika írásbeli + szóbeli vizsga Földrajz írásbeli + szóbeli vizsga Biológia írásbeli + szóbeli vizsga Kémia írásbeli + szóbeli vizsga Informatika gyakorlati vizsga Testnevelés gyakorlati vizsga

Javítóvizsga Tanév végi elégtelen osztályzat esetén a tanuló javítóvizsgát tehet. Abban az esetben is javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal szervezi meg. . A független vizsgabizottság, vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a szülő, a tanuló a kormányhivatalhoz, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatalához (a továbbiakban: hivatal) – a döntést követő öt napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be. A fellebbezést a kormányhivatal, a hivatal három munkanapon belül bírálja el. Eljárására a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete 39. § (4) bekezdését kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a fellebbezés benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs.

1,10, Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

Az iskola igazgatója az átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója köteles értesíteni az átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó

72 indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is. Az iskola igazgatója az átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, a határidő számítás, a mulasztás elbírására és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el. A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van Magasabb évfolyamra, más iskolából jelentkező tanulót a tanítási év során bármikor átveszünk, ebben az intézmény igazgatója dönt vizsga eredményei alapján.. Ebben az esetben a tanulónak be kell mutatnia:  a gyermek személyiségét bizonyító arcképes igazolványt  az elvégzett iskolai évfolyamokat tanúsító bizonyítványokat. Különbözeti vizsga letételére akkor kerülhet sor, ha a tanuló a korábbi tanulmányai során nem tanult valamilyen tantárgyat, amelyre iskolánkban az iskolai tanulmányai folytatásához szüksége van. Ekkor a felkészülést a szülőnek kell biztosítani. A különbözeti vizsga anyagának összeállításáért és a vizsga lebonyolításáért a szaktárgyi pedagógus a felelős. A különbözeti vizsga letételének határideje október vége. A tanuló átvételének tényét a beírási naplóba, a törzskönyvbe, az osztálynaplóba és a bizonyítványba jelezzük. A tanulói jogviszonyt létesítő tanuló adatait az intézmény vezetője a jogviszony létesítést követő 5 napon belül megküldi a KIR-nek. A tanulói jogviszonnyal rendelkező tanuló a vendégtanulói jogviszonya létesítésének engedélyezésére a vele jogviszonyban álló iskola igazgatójának nyújtja be írásbeli kérelmét. Az iskola igazgatója a kérelemben foglaltak alapján, a kérelem átvételétől számított tizenöt napon belül beszerzi a döntéshez a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola javaslatát, vagy 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 49.§ 2. bekezdésében foglalt kérelem szerint a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő egészségügyi intézmény vagy a gyógykezelést biztosító intézmény javaslatát. A tanulóval jogviszonyban álló iskola igazgatója az benyújtott kérelemről meghozott döntéséről értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, valamint a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola, vagy a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő egészségügyi intézmény vagy a gyógykezelést biztosító intézmény vezetőjét. A vendégtanuló teljesítményének értékelését a fogadó iskola végzi, és írásban értesíti a tanulóval jogviszonyban álló iskolát. Megszűnik a vendégtanulói jogviszony, ha azt a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola igazgatója a tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője kérelmére megszünteti. Az iskola igazgatója megszüntetheti a vendégtanulói jogviszonyt akkor is, ha a tanuló a foglalkozásokról igazolatlanul legalább tíz alkalommal távol maradt, vagy a tanuló a vendégtanulói jogviszonyból eredő kötelezettségeit nem teljesítette. A vendégtanulói jogviszonyt létesítő intézmény vezetője a jogerőre emelkedett döntésről értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt és a tanulóval tanulói jogviszonyban álló iskola igazgatóját.

1.11A felvételi eljárás különös szabályai

Iskolánkba minden, az intézmény beiskolázási körzetében életvitelszerűen élő, iskoláskorú, iskolaérett tanulót felveszünk.

Elsősök beirtása, minden évben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által meghirdetett időpontban van. A szülőnek a beíratáskor hoznia kell:  a gyermek születési anyakönyvi kivonatát- személyét igazoló arcképes igazolványt  ha van, a Nevelési Tanácsadó vagy a Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság szakvéleményét;  az óvodai szakvéleményt. A beírást az iskolatitkár végzi, a leendő elsősöknek apró ajándékkal kedveskedünk. A beiskolázási körzetünkön kívüli tanulót is felveszünk, abban az esetben, ha a körzetünkből minden jelentkező iskolaköteles tanuló felvételét biztosítottuk, és még van férőhely az iskolában. A tanuló felvételének tényét a beírási naplóba, a törzskönyvbe, az osztálynaplóba és a bizonyítványba jelezzük. A kötelező felvételt biztosító iskola igazgatója a kormányhivataltól kapott nyilvántartás, a kijelölt iskola a megküldött szakértői vélemény vagy a kormányhivatal határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha a gyermeket az iskolába nem íratták be. Az iskola igazgatója értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha olyan gyermeket, tanköteles tanulót vett fel vagy át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van.

Az általános iskola - beleértve a kijelölt iskolát is - köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek:  lakóhelye, ennek hiányában  tartózkodási helye a körzetében található. Ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles előnyben részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye, telephelye található. E körben a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. Ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, és valamennyi felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az általános iskolasorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi kérelmeket benyújtókat meg kell hívni. Sorsolás nélkül is felvehető a halmozottan hátrányos, vagy sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek sajátos helyzete indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg. A tanuló felvételéről az iskola igazgatója harminc napon belül tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. A döntésről az iskola igazgatója köteles írásban értesíteni a szülőt (gondviselőt). Az értesítésnek tartalmaznia kell a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatót .Az igazgató által hozott döntés ellen a szülő jogorvoslati lehetőséggel élhet. A szülő jogszabálysértésére vagy érdeksérelmére hivatkozással nyújthat be kérelmet a kézhezvételtől számított 15 napon belül. Az eljárást megindító kérelmet a Tankerület igazgatójához kell benyújtani.

Tanulói tankötelezettség elmulasztása

Ha a gyermeket az általános iskolába nem íratták be, vagy ha az általános iskola befejezése után nem jelentkezett középiskolába, illetve szakiskolába, az iskola igazgatója jelezi az illetékes jegyzőnek.

1.1. A választott kerettanterv megnevezése:

Az emberi erőforrások minisztere 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete alapján kiadott kerettanterv Az iskola az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nat) alapján az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározott pedagógiai szakaszokra (a továbbiakban: pedagógiai szakaszok),iskolatípusra, továbbá az egyes sajátos köznevelési célok teljesítéséhez kiadott kerettanterveket alkalmazhatja Ennek a 11/1Mellékletét használjuk az enyhén értelmi fogyatékos tanulókra – Kerettantervek az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára

1.2. A választott kerettanterv feletti óraszám

Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon +helyi döntés alapján a szabadon tervezhető órakeret órák

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 7+1 7+1 6+2 6+1 Magyar nyelv és irodalom 2 Idegen nyelvek 4+1 4+1 4 4 Matematika 1 1 1 1 Erkölcstan 1 1 1+1 1+1 Környezetismeret

2 2 2 2 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Életvitel és gyakorlat 5 5 5 5 Testnevelés és sport 1 Informatika 2 2 3 3 Szabadon tervezhető órakeret 25 25 25 27 Rendelkezésre álló órakeret

Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon +helyi döntés alapján a szabadon tervezhető órakeret órák

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam

Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 3+1 4+1 Idegen nyelvek 3+1 3 3 3 Matematika 4 3+1 3+1 3+1 Történelem, társadalmi és 2 2+1 2 2 állampolgári ismeretek Erkölcstan 1 1 1 1 Természetismeret 2 2 Biológia-egészségtan 2 1 Fizika 2 1 Kémia 1+1 2 Földrajz 1 2 Ének-zene 1 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1+1 1 1 Dráma és tánc/Hon- és 1 népismeret* Informatika 1 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31

2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanévben tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig az iskola kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének!  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.  A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.  Fontos szempont az eszközök ára is.

Az emberi erőforrások miniszterének 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete, alapján végezzük az iskolai tankönyvmegrendelés menettét, és a tankönyvellátás lebonyolítását.

A szülőknek joguk van megismerni és véleményezni véglegesítés előtt az iskola tankönyvmegrendelését, és nyilatkozhatnak arról, hogy meg kívánják vásárolni a tankönyveket, illetve arról, hogy gyermekük tankönyvellátását használt tankönyvekkel kívánják megoldani. Legkésőbb május 31-ig közzé tesszük azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányok jegyzékét, amelyeket a diákok az iskolai könyvtárból kikölcsönözhetnek. A tankönyvrendelésnél azon túl, hogy a szokásos módon tartalmaznia kell a kiválasztott tankönyvek címét és darabszámát, a megrendelésben fel kell tüntetni az érintett diákok nevét – ha ismertek -, és az egyes tanulókat megillető támogatásokat. A megrendelésben – az okok megjelölésével - azokat a diákokat is fel kell tüntetni, akik számára az iskola nem rendelt tankönyvet.

A hatályos jogszabályok szerint a 2013/2014. tanévtől kezdődően az első évfolyamon a tankönyvellátás ingyenes. Az ingyenesség érint minden, a tankönyvek hivatalos jegyzékén lévő kiadványt, függetlenül attól, hogy műfaját tekintve tankönyvről vagy munkafüzetről van szó. A tankönyvrendelést az intézményfenntartó központhoz - a központ egyidejű tájékoztatásával - a köznevelés információs rendszerének és a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszerének alkalmazásával a KELLO-nak küldjük meg. A KELLO „tankönyvellátási szerződést” köt az iskolával, az iskola a tankönyvellátás tárgyában szerződéses viszonyban csak a KELLO-val állhat. Az iskolai tankönyvellátás megszervezését és lebonyolítását a Könyvtárellátó megbízásából az iskolának kell ellátnia. E feladatok elvégzéséért a Könyvtárellátó – az intézményfenntartó központon keresztül – az iskoláknak díjat fizet, melyet az iskola a tankönyvellátás, vagy az iskola működésének egyéb költségeire fordíthat. 1Az iskolai tankönyvellátás helyi rendjét az iskola igazgatója határozza meg, az ő feladata megnevezni a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzett munka elismerésének elveit, díjazásának mértékét és módját. A köznevelési törvény által ingyenesen szolgáltatott tankönyveket az iskola igazgatója a könyvtár állományába veteti, elkülönítetten kezeli, és az érintett tanulók rendelkezésére bocsátja. A munkafüzeteket nem kell könyvtári állományba venni! Az iskolai tankönyvmegrendelés elkészítésének – rendeletben nem szabályozott – kérdéseit nem, hanem az iskola házirendjében kell közzé tenni.

Ingyenes tankönyvellátásra jogosult, aki a 2001. évi XXXVII. törvény 8.§ (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezmény igénybevételére vonatkozó igényt nyújtott be. Ingyenes tankönyvet igényelhet, aki  szociális vagy hátrányos helyzete miatt erre rászorulás igényét az igénylő lapon jelzi.

Ingyenes tankönyvellátáshoz benyújtott igényeket - az igazoló iratokat áttekintése után - az iskola gyermekvédelmi felelőse bírálja el az osztályfőnökkel és az igazgatóval egyeztetve.

Az ingyenesség létrejöhet:  Új tankönyv tulajdonba adásával. (Normatív támogatás)  Könyvtárból való kölcsönzéssel. (Szociális rászorultság, iskolaváltás)

Külön iskolai szabályzat rendelkezik a tanulói tankönyvellátás és tankönyvtámogatás rendjéről

2.4A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A nevelési-oktatási folyamatnak és az oktatásnak mindenkor összhangban kell lennie hazánk Alaptörvényével, a jogállam rendjével, az élet és az emberi méltóság tiszteletének elvével, valamint az ezzel összefüggő lelkiismereti és vallásszabadsággal, továbbá a Föld, az ember, a természet és a kultúra védelmét szolgáló nemzetközi egyezményekkel. A NAT fontos szerepet szán az egyetemes magyar nemzeti hagyománynak, a nemzeti öntudat fejlesztésének, beleértve a magyarországi nemzetiségekhez tartozók öntudatának ápolását is.

2.5. Mindennapos testnevelés

A mindennapos testedzés formái

Az intézmény a gyermekek számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozásokkal biztosítja:

Az első – második évfolyamon:  a heti kötelező 5 testnevelés órák2012/ 2013-as tanévtől felmenő rendszerben  Ezen kívül pedig a játékos egészségfejlesztő mozgás A harmadik – negyedik évfolyamon:  a heti 5 kötelező testnevelés óra 2012/ 2013-as tanévtől felmenő rendszerben  az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai  a többi tanítási napon játékos, egészségfejlesztő mozgás Az ötödik – nyolcadik évfolyamon:  a heti 5 testnevelés óra2012/ 2013-as tanévtől felmenő rendszerben  tánc-dráma oktatás  az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai  a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalommal is bekapcsolódhatnak A napközi otthonban:  játékos, egészségfejlesztő mozgás A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai sportköri és tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken a tanuló jogosult részt venni. Az iskolai sportkör munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelés szakos tanár irányítja. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai sportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportköri szakmai programjában kell meghatározni. A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy:  az őszi és a tavaszi időszakban a sportudvar, udvar, tornaterem,  a téli időszakban a tornaterem tanár felügyelete mellett, a hét minden napján reggel 8 óra és 16 óra között a tanulók számára nyitva legyen. Az iskolai sportköri és tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként a munkatervben kell meghatározni. Az iskolai sportfoglalkozások óraszámát a tantárgyfelosztásban kell meghatározni. Az iskolai sportköri foglalkozásokat a testnevelő tanárok vezetik. Munkájukat a munkaköri leírásuk alapján végzik. Az iskolai sportkör működési rendje:  Tömegsport foglalkozások.  Sport délutánok.  Sport játékok.  Versenyek és versenyre való felkészítés Ezeket meghirdetett formában, felügyelettel, dokumentálható módon, minden gyereknek biztosítani kell. Az iskolai sportkör és az iskolavezetés kapcsolatának formája, rendje: Az intézmény vezetője (vagy helyettese) évente legalább egy alkalommal meglátogatja a sportköri foglalkozást. Célja: A foglalkozás szakmai színvonalának, a tanulói létszámnak, a tanulók haladásának a nyomon követése. A sportkör vezetője félévkor és év végén írásban beszámol a sportkör munkájáról, működéséről , a sportkör által szervezett sportrendezvényekről, a tanulók részvételéről más sportrendezvényeken.

A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára történő beosztásának rendje:

1. A tanulót, ha egészségi állapota indokolja az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés vagy gyógytestnevelés órára kell beosztani. A könnyített testnevelés vagy gyógytestnevelés órát lehetőség szerint a többi tanulóval együtt, azonos csoportban kell szervezni. Az orvosi szűrővizsgálatot kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be május 15 - éig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról az iskolának nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét. -

2.6. A választható tantárgyak- foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Lásd 1.sz melléklet

2.7 Projektoktatás

2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Az esélyegyenlőség megteremtését kiváltó okok és feladataink

Iskolánk beiskolázó körzetében élő családok nagy része többszörösen hátrányos helyzetű körülmények között él. A hátrányok okai: a vidékies falusi környezetből, a települést és a környéket sújtó munkanélküliségből, a szülői környezet átlagosnál kisebb iskolázottsági szintjéből, és a tanulói összetétel nagyfokú heterogenitásából adódnak. Ilyen körülmények között nem mondhatunk le az esélyegyenlőtlenség mérsékléséről. A hátrányos helyzetű, de jó képességű tanulóknak meg kell adni az esélyt, hogy képességeiket kibontakoztathassák, iskolánkból kikerülve képességeiknek megfelelő módon tanulhassanak tovább. A lemaradással, így hátránnyal induló tanulóknak biztosítanunk kell, hogy felzárkózhassanak, megszerezzék a továbbtanuláshoz szükséges ismereteket, kompetenciákat. Fontos, hogy olyan oktatási - művelődési kínálatot biztosítson az iskola, amilyet egy átlagos általános iskola nyújt iskoláskorú lakóinak. Ehhez az iskola tárgyi adottságai megvannak, a nevelőtestület alkalmas erre, s az iskolabarát képviselőtestületi hozzáállással a finanszírozási feltételek megteremthetők. Az iskola sokszínű tevékenységkínálata alkalmas rá, hogy a művelődési hiányokat kompenzálja az iskola tanulói számára. A szakmai és eszközi feltételrendszer az utóbbi időben jó irányba fejlődött. Ezek továbbfejlesztésével biztosítani tudjuk az esélyegyenlőséghez szükséges feltételeket. A szülők anyagi hátterének hiányai a szociális gondoskodás keretében kompenzálhatók. Összefogással képesek vagyunk az esélyegyenlőtlenség olyan mértékű csökkentésére, hogy minden tanítványunk bejuthasson az általa választott és képességeinek megfelelő középfokú intézménybe.

A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei

Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit:

 kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1–4.. évfolyamon;

 folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés;  a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain;  a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;

A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása.  a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül;  egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása.

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

A program célja:

Segítséget nyújtani azoknak a tanulóknak, akik állandósult, vagy átmeneti helyzetük alapján hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetűek. Nehezen illeszkednek be az iskolai környezetbe, esélytelenebb helyzetből indulnak az ismeretszerzésben, vagy egyéni ütemű fejlesztést igényelnek.

Ezek a tanulók: a, családi mikrokörnyezetük miatt hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek b, egyéb külső hatások miatt hátrányos helyzetűek c, iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek d, töredék családban felnövő gyermekek e, egészségkárosodott családban felnövekvők f, munkanélküliséggel sújtott családok g, átmeneti hátrányokkal küszködő, pl.: költöző, beteg Iskolánk földrajzi, történelmi, társadalmi helyzetképéből adódik, hogy súlyosan és halmozottan hátrányos szociális környezetűek vagyunk. Hátrányos helyzetű tanulóink aránya 80%-os, halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink 40%- körüli értéket mutatnak az iskola létszámához képest. Az itt élő társadalmi rétegek, az országos átlaghoz képest is visszavetett helyzetet örököltek a magyar történelemben. Ehhez képest a esélyegyenlőtlenséghez képest, a gazdasági hátrányok is olyan súlyosak, hogy a reménykedéshez is optimizmusra van szükség. A gazdasági visszamaradottság miatt, szinte reménytelen a munkavállalás. Az elhelyezkedésben „szerencsésebbek” is csak a minimálbér küszöbszintjéig javadalmazottak, még akkor is, ha képzettségük magasabb, vagy ha több műszakot kell vállalniuk. Ezzel párhuzamosan az otthoni, „háztáji” gazdálkodás lehetőségei is beszűkültek. Ebből természetszerűleg következik, hogy a családok anyagi helyzetei is sok esetben a kritikus értékhatáron vannak. E témában való előrehaladásunknak ez csupán az egyik oldala, már, mint az anyagi helyzet. A másik igen figyelemre méltó összetevő a családok szociokultúrája. Nagyon gyakoriak az ingerszegény környezeti hatások, az alacsony iskolázottság, a morális, erkölcsi normák között ingatagon élők aránya. Külön kiemelendő, a roma népesség egyre nagyobb jelenlétének aránya,- 50% - akikre az előbbiek még hatványozottabban igazak.. A sajátos értékítélet, és belső társadalmi mechanizmusuk, nagyon is el kell hogy gondolkodtassa az országos és helyi döntéshozókat. A szociális hátrányok megoldása tehát aligha lehet oktatási, intézményi feladat, ugyanakkor az is igaz, hogy jelentős anyagi támogatással, szinte frontharcosai lehetnek a feladat véghezvitelében.

Intézményi lehetőségek a hátrány és halmozottan hátrányosság leküzdésére - Az intézmény történetében mélyen gyökerezően található meg a napközis igénybe-vétel. - Felzárkóztató és tehetséggondozó programokat működtetünk. TRANZIT ÖSZTÖNDÍJ - Házi és területi versenyeztetést biztosítunk több tárgyból ezeknek a tanulóknak is - Rendszeresen korrepetáljuk a tanulókat. - Integrált oktatást biztosítunk, ezen belül biztosítjuk az eltérő tantervű oktatást. - Kistérségi szakemberek bevonásával fejlesztő foglalkozásokat szervezünk - Segítő tanári hálózathoz csatlakozva kívánjuk biztosítani az esélyegyenlőség - Mentálhigiénés programok részeseiként tevékenykedve ismertetjük meg gyermekeinket a személyi higiéniával. - Pályaorientációs tevékenységet folytatunk, pl.: pedagógiai intézet, munkaügyi központ – pályaválasztási megyei kiállítás. - Támogatott táborozási, kirándulási, országjáró túrákat szervezünk. - Útravaló program út a középiskolába alprogramját működtetjük évek óta, Út a szakmához - Képesség kibontakoztató programra pályázunk a 9/2008-as rendelet alapján. - Középiskolai előkészítő foglalkozások, korlátozás nélküli internet használat. - Kapcsolatot tartunk folyamatosan a Nevelési Tanácsadóval, a Tanulmányi képességeket vizsgáló szakbizottsággal. - Család látogatási és fogadóórai rendszer a szülői ház, a szülők irányába.

A leírtakból jól látható, hogy sokat teszünk a szociális hátrányok leküzdése érdekében. Ez is olyan munka, amelyet nap mint nap meg kell harcolni, eredménye, mint ahogy a pedagógiában általában, csak emberöltők multán látható

Az alábbi ütemterv alapján végezzük munkánkat, illetve egészítjük ki a gyermek és ifjúságvédelmi munkát:

IDŐPONT Feladat Felelős Szeptember A hátrányos helyzetű tanulók felmérése, Gyerm.és ifj. első hét regisztrációja. Hátrányok meghatározása. véd, o.fő. Szeptember Tevékenységi formák megtervezése az aktuális Gyerm.és második hét időszakra. ifj.véd, o.fő. Szeptember A szociális hátrányok enyhítését szolgáló Előzőek és harmadik hét tevékenységek ütemtervének elkészítése. iskola vez. Szeptembertől A tevékenységi formák megvalósítása az ütemezés Nevelő Júniusig alapján testület Eredmények számbavétele. Fejlesztési tevékenységek Nevelők és Június megtervezése a következő évre. iskola vez.

A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség kibontakoztató programja/lehetőség

Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének lényege a tapasztalati tanulás és az együttműködés. Ehhez kapcsolódóan jelenik meg a képességek és a hozott tudás, tapasztalat és értékrend szempontjából heterogén intézményi környezet megteremtésének feltételrendszere, amely nem a leszakadók felzárkóztatására épül, hanem az egymástól tanulás pedagógiai erejé- re. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere nem ad meg tanítási tartalmakat, választandó tantervet, tankönyvet, nem nevez meg konkrétan alkalmazandó programokat, hanem olyan struktúrát vázol fel, melynek követése kikerülhetetlenné teszi az integrációs nevelést.

Az alkalmazás feltételei: Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében:

Integrációs programunk legfőbb célkitűzése, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését – oktatását maradéktalanul megvalósítsuk. Mindennek elérése érd e- kében a partneri kapcsolatok támogatásával a gyermekek komplex segítését kívánjuk kidolgozni és bevezetni a készségek fejlesztése, a tanulmányok támogatása, a pedagógusok felkészítése, a szabadidő hasznos eltöltése, valamint a családokkal, szülőkkel tartott kapcsolat fejlesztése révén.

Az iskolába való bekerülés előkészítése:

Az általános iskolában a felvételi eljárást az elsősök beíratása jelenti, külön felvételeit a jog- szabályi előírásoknak megfelelően nem tartunk. A beiratkozás szervezése, lebonyolítás külön eljárásrend alapján történik. Az iskolában integrált osztályok szerveződnek.

Együttműködések – partneri kapcsolatok kiépítése:

- szülői házzal - gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal - szakmai és szakszolgálatokkal - középfokú oktatási intézményekkel - civil szervezetekkel

A pedagógiai rendszer tartalmi elemei:

A tartalmi elemek a hagyományos értelemben vett pedagógiai rendszerek alkotórészeit egészí- tik ki azokkal a szempontokkal, melyek az együttnevelés pedagógiai esélyeit jelentősen növe- lik. Az integráció leginkább a tanulásszervezési formákra hat.

Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek:

Az önálló tanulást segítő fejlesztést: - tanulás – módszertani ismeretek az osztályfőnöki órákon - tantárgyi levelezős versenyek - önálló ismeretszerzés az iskolai könyvtárban - internet hozzáférés biztosítása - a számítógépek használat a tanítási órák után.

Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése:

- tehetséggondozás - kommunikációs képességeket fejlesztő programok.

Szociális kompetenciák fejlesztése: - drog – prevenciós programok - játékterápia - drámapedagógia.

Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek:

- iskolai sportkör működtetése - ingyenesen igénybe vehető szakkörök - művelődést szolgáló szabadidős programok

Az integrációt elősegítő módszertani elemek:

- differenciálás a tanítási órákon - az egyéni bánásmód elvének az alkalmazása - kooperatív tanulási technika

Műhelymunka – a tanári együttműködés formái:

- problémamegoldó fórumok - esetmegbeszélések mikro – csoportokban - értékelő megbeszélések

Értékelési rendszer:

- a szöveges értékelés rendszerének alkalmazása ( három havonta kötelező értékelés ) - egyéni fejlődési napló vezetése A továbbhaladás feltételeinek biztosítása:

- pályaorientáció a tanórákon és tanórán kívül - után – követés

Elvárható eredmények:

Az iskolai integrációs program alkalmazása esetén a következő eredményekről kell számot adni, melyek az ellenőrzés szempontjait is jelentik: - a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási – nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak, - az intézmény képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel ren- delkező gyermekek fogadására, és együttnevelésre, - multikultúrális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe, - az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel, - az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer.

Ezek eredményeként:

- nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó HHH tanulók száma - csökken az intézményben az iskolarendszerű oktatásból kikerülők száma - csökken az iskolai hiányzások óraszáma - csökken a HHH tanulók körében a magántanulók száma - nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló HHH tanulók száma - az adott intézményben az országos kompetencia mérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak.

Intézményi önértékelés: tanév végén.

Intézményünk a 2007/2008-as tanévtől részt vesz a Út a Középiskolába Mentorprogramban is melynek keretében közvetlen, tanórán kívüli segítséget is nyújthatunk a hátrányos helyzetű tanulók középiskolába történő felkészülésében.

Intézményünk Integrációs program alapján teljesíti az IPR programját.

2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A magasabb évfolyamra lépés feltételei a helyi tantervben rögzítettük

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló teljesítménye értékelése és formái

Az iskola elsődleges feladata az ismeretátadás. Ennek következménye, hogy az iskola feladata az is, hogy a megszerzett ismerteket időközönként számon kérje a tanulóitól. A tanulók folyamatos beszámoltatása, az ismeretek és azok alkalmazásának számonkérése biztosítja a pedagógus, a diák és a szülők számára azt, hogy  figyelemmel kísérhessék a tanuló egyéni előrehaladását,  a felmerülő problémákat időben észrevegyék,  a jól teljesítők megerősítést nyerjenek,  a lemaradó tanulók segítséget kaphassanak.

A beszámoltatás, a számonkérésének értékelésének fajtái:

Diagnosztikus értékelés:  Alapvető funkciója, hogy a tanárt informálja a tanuló felkészültségéről.  Alkalmazzuk tanítási év elején vagy egy új témakör felvétele előtt a tanulók előzetes ismereteinek felmérésére.

Formatív értékelés:  Feladata az, hogy visszajelzést kapjon a tanuló arról, hol tart , mit tud és mit nem tud vagyis segítse a tanuló önértékelését. Szummatív értékelés:  Feladata, hogy összegezze, lezárja a tanulási ciklust, tehát a folyamat végén alkalmazzuk.

Elvei:  Az értékelés, minősítés mindig előremutató legyen, soha ne megbélyegző.

 Lényeges feladatnak kell tekinteni a tanulói önértékelés rendszerének kialakítását.  A tantárgyi tudás értékelésébe a viselkedési problémák nem számíthatók be.

Feladatai:  a tanulócsoportok eredményeinek viszonyítása általános (standard) értékekhez, illetve országos eredményekhez,  a következtetés, a tanítás-tanulás hatékonyságára,  a követelmény teljesítésének szintjei alapján a korrekció és további gyakorlás témáinak kijelölése,  a tanuló egyéni eredményeinek viszonyítása a korábbi teljesítményéhez,  a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése érdemjeggyel.

A beszámoltatás, számonkérés alkalmazott formái:

 Szóbeli felelet: Az előző tanítási órán feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján.  Írásbeli beszámoltatás: Egy adott témakörben szerzett tudás mérése önálló feladatok megoldásán keresztül.  Gyakorlati számonkérés: A kísérletek, mérések elvégzésében elért gyakorlottság mérése azokban a témakörökben, amelyekben a tanulónak megfelelő lehetősége volt a gyakorlásra.  Önálló kiselőadás: Egy adott téma önálló feldolgozása és előadása  Óraközi munka: Az órái munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minősége.  Versenyeken való eredményes részvétel

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek, mely elsősorban az alkalmazás képes tudást méri.

A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: - a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; - az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó kompetencia alapú témazáró dolgozatot írnak.

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban:

- az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, - a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül.

(A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: - Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. - A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. Az első évfolyamon, év végén, a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:

KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL Az első évfolyamon, év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéshez a Mozaik Kiadó által készített mondatbankot használjuk.

A második évfolyamtól év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

A negyedik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:

jeles ( 5 ) jó ( 4 ) közepes ( 3 ) elégséges ( 2 ) elégtelen ( 1

Félév ill. tanév végén adható szaktárgyi dicséret azon tanulóknak, akik csak ötös érdemjegyet szereztek, bejegyzése félévkor 5D, év végén a kitűnő szó beírásával történik.

Félévente minimum a heti óraszám 150 %-a, de az egyórás tárgyak esetén legalább 3 érdemjegy legyen. A szóbeli feleletek száma egy félévre vonatkoztatva, a heti 1-2 órás tárgyak esetén legalább 1, a heti 2 óránál nagyobb óraszámú tárgyak esetén legalább 2. A témazáró dolgozatok száma tantárgyanként változó, általában témakörönként egy.

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján javasoljuk elvégezni:

Teljesítmény Érdemjegy 0 - 30 %: elégtelen (1) 31 - 50 %: Elégséges (2) 51 - 74 %: közepes (3) 75 - 89 %: jó (4) 90 - 100 %: jeles (5)

Egyéb értékelési módok:

Piros pontok adhatók: - aktív órai munkára, - gyűjtőmunka végzésére, - kiemelt feladat elvégzésére, - kiselőadás megtartására, - füzet, munkafüzet vezetésére, külalakjára. Fekete pontok adhatók: - passzív órai munkára, - hiányos felszerelésre, - a házi feladat hiányára, - könyv, munkafüzet külalakjára, hiányos vezetésére.

A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre:

negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, technika, testnevelés.

ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, tánc és dráma, ének-zene, vizuális kultúra, technika, testnevelés.

hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, fizika, hon és népismeret, ének-zene, vizuális kultúra, technika, testnevelés.

hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, vizuális kultúra, technika, testnevelés.

nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, vizuális kultúra, technika, testnevelés.

minden évfolyamon : erkölcstan, hittan

Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

A témazárók és dolgozatok, tudáspróbák bejegyzése az osztálynaplóba piros színnel az egyéb írás-beli munkák bejegyzése zöld színnel történjen. A témazárók, dolgozatok tudáspróbák meghatározó szerepet játszanak az érdemjegy kialakításában

gyakorlati készségek felmérése: - munkadarabok készítése - rajzok, dal éneklés - tornagyakorlatok … stb. A szerzett érdemjegyek bejegyzése az osztálynaplóba kék színnel történjen.

Az iskolai írásbeli beszámoltatás formája, rendje, korlátai

Naponta 2 "nagydolgozatot" (témazárót) írhatnak a tanulók előzetes egyeztetés alapján, melyet a tanár legalább egy héttel előre jelez, A kiértékelt írásbeli munkát a tanuló tíz tanítási napon belül kézhez kapja

Értékelési rend

A napköziben folyó tanulói tevékenység értékelését – a gyermekek szellemi fejlettségi szintjét, valamint azzal párhuzamosan a csoportok átlagos életkorát és a tanítási órákon történő értékelését figyelembe véve – kétféle módon határozta meg. Az I. értékelési rend az általános iskola alsó tagozatának tanulóira vonatkozik.

I. értékelési rend

Fokozatai:

- Piros pont: a napköziben másnapra történő rendszeres és pontos felkészülés illetve példamutató magatartás esetén - Fekete pont:a rossz magatartás, és a hanyag szorgalom esetén adható Az értékelés menete:

Az értékelés a fentiek alapján napiasan történik a napközis füzetbe, melynek kivitelezési módját a csoportvezető saját elképzelése alapján valósítja meg. A hónapot összesítéssel kell zárni, melyet a nevelő végez el. Az összesítés során minden fekete pontot egy piros ponttal lehet ellensúlyozni. Öt piros jelent egy csillagot. A csillag az a szimbólum, melynek érvénye a szülők által ismert értékelési rendre vonatkozik.

Ez a fajta értékelés az első osztály esetében október hónaptól kezdődően történik. Az előző „szoktatási időszakot” szöveges értékeléssel minősítjük.

Piros pont adható: - Csoporton belüli, illetve csoportokra irányuló rendezvény szervezése esetén - Csoport érdekeit szolgáló önként vállalt feladat maradéktalan teljesítése esetén - Csoportvezető által elindított kezdeményezés színvonalas kivitelezése esetén - Számonkérésnél hibátlan teljesítmény - Foglalkozásokon való aktív részvétel Fekete pont adható: - Szándékos rongálás esetén - Ízléstelen kifejezések, csúnya, kulturálatlan beszéd esetén - Agresszív viselkedés esetén - Fegyelmezetlenviselkedés- ebédlő-, házi feladat elkészítésének hiánya - Házirend megsértésekor

A fegyelmező intézkedések, fegyelmi büntetés:

Vétségek esetén a tanulókat fegyelmező intézkedésben részesítjük. Vétségnek számít:  házirend megszegése  szünetbeli, iskolán kívüli iskolai rendezvényeken történő fegyelemsértés  társadalmi tulajdon elleni vétség  hanyagság a vállalt feladatok elvégzése során  tanórai, a tanítási órákon a többi tanuló haladását akadályozó rendbontás Fegyelmező intézkedés lehet: Szóbeli figyelmeztetés:  Szaktanári: a tantárgyi követelményeket nem teljesítő, felszerelését rendszeresen nem hordó, a házi feladatait többször nem elkészítő;  Osztályfőnöki: több tantárgyból jelentkező tanulás-hozzáállás problémák, gyakori magatartási problémák esetén az osztályfőnök adhatja; Írásbeli figyelmeztetés-megrovás-intő:

 Az osztályfőnök: szóbeli figyelmeztetés után adható, abban az esetben, ha a szóbeli figyelmeztetés ellenére is problémák merülnek fel a tanuló tanulás- hozzáállás munkájában, magatartásában.  Igazgatói: Az osztályfőnök kezdeményezésére, az intézmény igazgatója adhatja.  Nevelőtestületi  Fegyelmező eljárásként: Polgármesteri, gyermekjóléti esetmegbeszélő konferencia Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi - fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal - fegyelmi büntetésben részesítendő. Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefoly-tatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a törvény rendelkezései az irányadók.

Elmarasztalási szokásaink sokkal zártabbak, de ezeknek is meg van a nyilvánosságuk. Kerüljük a megszégyenítést, de határozottan megrójuk azokat, akik a közösség szellemét rombolják, vagy magatartásuk nem felel meg iskolánk értékeinek. A nevelőtestület által korábban kidolgozott, a szülők és tanulók által elfogadott fegyelmezési és pontozási metódusunk bevált, alkalmazását továbbra is javasoljuk.

Számunkra kiemelkedően fontos pedagógiai elv, hogy a gyermek személyiségének fejlesztését, kibontakoztatását, csak a fegyelmező és dicsérő metódusok együttes alkalmazásával lehet teljes értékűen elvégezni. Éppen ezért, az alábbi táblázatokban rögzítjük kiszabható dicsérő, és fegyelmező intézkedéseinket:

DÍCSÉRŐ ÉS ELMARASZTALÓ FOKOZATOK AZ INTÉZMÉNYBEN Dicséretek Iskolában Napköziben - Szaktanári-tantárgyi dicséret - Szóbeli csoportvetetői dicséret - Szóbeli osztályfőnöki dicséret - Írásbeli csoportvezetői dicséret - Írásbeli osztályfőnöki dicséret - Igazgató helyettesi - Igazgató helyettesi dicséret - Szóbeli igazgatói dicséret -Szóbeli igazgatói dicséret - Írásbeli igazgatói dicséret - Igazgatói dicséret - Nevelőtestületi dicséret+ könyv jutalo - Nevelőtestületi dicséret

Fegyelmi intézkedési fokozatok

Iskolában Napköziben Szaktanári -tantárgyi figyelmeztetés Szóbeli csoportvezetői figyelmeztetés Szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés Írásbeli csoportvezetői figyelmeztetés Írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés x Csoportvezetői megrovás x Osztályfőnöki megrovásx A tanuló egy hetes áthelyezése o Igazgatói figyelmeztetés o A tanuló egy hónapos áthelyezése o A tanuló végleges áthelyezése másik csoportba Igazgatói-intő o o Nevelőtestületi megrovás o Gyermekvédelmi megbeszélés, eset konferencia

Fegyelmi eljárás:

A köznevelési törvény törvény alapján fegyelmi büntetések a következők:  megrovás,  szigorú megrovás,  kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,  áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába- végrehajtása akkor lehetséges, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A nevelőtestület Fegyelmi Bizottságot hoz létre, melynek tagjai:  igazgató (vagy helyettes)  osztályfőnök  gyermekvédelmi felelős  igazgató által megbízott, osztályban tanító szaktanár A fegyelmi eljárást az igazgató kezdeményezi és bonyolítja le

2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása Feltétlen vezérlő elv, hogy a tanulók napi terhelési mutatói kiegyensúlyozottak legyenek. Ne legyenek olyan napok, melyeken alig kell valamit tanulni, a másikon pedig szinte elvégezhetetlen mennyiségű és minőségi munka vár megoldásra. Elképzelésünk szerint, az adott napra történő felkészülésben, alsó tagozatban: két jelentősnek mondható írásbeli feladat adható, illetve két nagyobb terjedelmű szóbeli tanulni való felső tagozatban: 5.-6.osztályban kettő illetve három, 7.-8.o.-ban pedig három nagyobb terjedelmű írásbeli és szóbeli feladat tervezhető egy felkészülési napra. - az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra) nem kapnak szóbeli, valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; - az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; - a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztályban legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

Ezt tanári kontrolt, a szaktanároknak és napközis nevelőknek kell betartani illetve betartatni.

2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Érdeklődés és teljesítmény alapon szervezhetők, amennyiben a fenntartó finanszírozza azt!

2.12. A tanulók fizikai állapotának,edzettségének méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának mérése

A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „NETFIT teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.)

2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.

3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:

1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése)

Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM Évfolyam 1 1. 00 1. 10 1. 23 1. 34 1. 45 1. 55 1. 64 1. 72 2 1. 03 1. 13 1. 26 1. 37 1. 48 1. 58 1. 67 1. 75 3 1. 06 1. 16 1. 29 1. 40 1. 51 1. 61 1. 70 1. 78 4 1. 09 1. 19 1. 30 1. 43 1. 54 1. 64 1. 73 1. 81 5 1. 12 1. 22 1. 34 1. 46 1. 57 1. 67 1. 76 1. 84 6 1. 15 1. 25 1. 37 1. 49 1. 60 1. 70 1. 79 1. 87 7 1. 18 1. 28 1. 40 1. 52 1. 63 1. 73 1. 82 1. 90 8 1. 21 1. 31 1. 44 1. 55 1. 66 1. 76 1. 85 1. 93 93

9 1. 24 1. 34 1. 47 1. 58 1. 69 1. 79 1. 88 1. 96 10 1. 27 1. 37 1. 50 1. 61 1. 72 1. 82 1. 91 1. 99 11 1. 30 1. 40 1. 53 1. 64 1. 75 1. 85 1. 94 2. 02 12 1. 33 1. 43 1. 56 1. 67 1. 78 1. 88 1. 97 2. 05 13 1. 36 1. 45 1. 59 1. 70 1. 81 1. 91 2. 00 2. 08 14 1. 39 1. 48 1. 62 1. 73 1. 84 1. 94 2. 03 2. 11 15 1. 42 1. 52 1. 65 1. 76 1. 87 1. 97 2. 06 2. 14 16 1. 45 1. 56 1. 68 1. 79 1. 90 2. 00 2. 09 2. 17 17 1. 48 1. 58 1. 72 1. 82 1. 93 2. 03 2. 12 2. 20 18 1. 51 1. 62 1. 76 1. 85 1. 97 2. 07 2. 16 2. 24 19 1. 54 1. 66 1. 80 1. 89 2. 01 2. 11 2. 20 2. 28 20 1. 57 1. 70 1. 84 1. 94 2. 05 2. 15 2. 24 2. 32 21 1. 61 1. 74 1. 87 1. 98 2. 09 2. 19 2. 2 8 2. 36 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM Évfolyam 1 0. 97 1. 08 1. 17 1. 24 1. 31 1. 38 1. 43 1. 47 2 1. 00 1. 11 1. 20 1. 27 1. 34 1. 41 1. 45 1. 50 3 1. 03 1. 14 1. 23 1. 30 1. 37 1. 44 1. 48 1. 53 4 1. 06 1. 17 1. 26 1. 34 1. 40 1. 47 1. 51 1. 56 5 1. 09 1. 20 1. 29 1. 38 1. 43 1. 50 1. 54 1. 59 6 1. 12 1. 23 1. 32 1. 41 1. 45 1. 53 1. 57 1. 62 7 1. 15 1. 26 1. 35 1. 44 1. 48 1. 56 1. 60 1. 65 8 1. 19 1. 29 1. 38 1. 47 1. 51 1. 59 1. 63 1. 68 9 1. 22 1. 32 1. 41 1. 50 1. 54 1. 62 1. 66 1. 71 10 1. 25 1. 35 1. 44 1. 53 1. 57 1. 65 1. 69 1. 74 11 1. 29 1. 38 1. 48 1. 56 1. 60 1. 68 1. 72 1. 77 12 1. 32 1. 41 1. 50 1. 59 1. 63 1. 71 1. 74 1. 80 13 1. 35 1. 44 1. 53 1. 62 1. 66 1. 74 1. 77 1. 84 14 1. 39 1. 48 1. 57 1. 65 1. 69 1. 77 1. 80 1. 87 15 1. 41 1. 50 1. 60 1. 68 1. 72 1. 80 1. 83 1. 90 16 1. 44 1. 53 1. 64 1. 71 1. 76 1. 84 1. 87 1. 94 17 1. 47 1. 57 1. 67 1. 74 1. 80 1. 87 1. 91 1. 98 18 1. 50 1. 60 1. 70 1. 77 1. 84 1. 90 1. 95 2. 02 19 1. 54 1. 64 1. 74 1. 80 1. 88 1. 94 1. 99 2. 05 20 1. 57 1. 68 1. 78 1. 84 1. 92 1. 98 2. 03 2. 08 21 1. 61 1. 72 1. 81 1. 88 1. 96 2. 02 2. 07 2. 11

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez,

2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM Évfolyam 1 20 22 24 26 28 30 32 34 2 24 26 28 30 32 34 36 38 3 28 30 32 34 36 38 40 42 4 32 34 36 38 40 42 44 46 5 36 38 40 42 44 46 48 50 6 40 42 44 46 48 50 52 54 7 44 46 48 50 52 54 56 58 8 48 50 52 54 56 58 60 62 9 52 54 56 58 60 62 64 66 10 56 58 60 62 64 66 68 70 11 60 62 64 66 68 70 72 74 12 64 66 68 70 72 74 76 78 13 68 70 72 74 76 78 80 82 14 72 74 76 78 80 82 84 86

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM Évfolyam 1 16 19 22 25 28 29 30 32 2 20 23 24 29 32 33 34 36 3 24 27 28 33 36 37 38 40 4 28 31 32 37 40 41 42 44 5 32 35 36 41 44 45 46 48 6 36 39 40 45 48 49 50 52 7 40 43 44 49 52 53 54 56 8 44 47 48 53 56 57 58 60 9 48 51 51 57 60 61 62 64 10 52 55 56 61 64 65 66 68 11 56 59 60 65 68 69 70 72 12 60 63 64 69 72 73 74 76 13 64 67 68 73 76 77 78 80 14 68 71 74 77 80 82 83 84

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen, a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM Évfolyam 1 25 28 31 34 36 38 40 42 2 30 33 36 39 41 43 45 47 3 35 38 41 44 46 48 50 52 4 40 43 46 49 51 53 55 57 5 45 48 51 54 56 58 60 62 6 50 53 56 59 61 63 65 67 7 55 58 61 64 66 68 70 72 8 60 63 66 69 71 73 75 78 9 65 68 71 74 76 78 80 82 10 70 73 76 79 81 83 85 87 11 75 78 81 84 86 88 90 92 12 80 83 86 89 91 93 95 97 13 85 88 91 94 96 98 100 102 14 90 93 96 98 100 102 104 106

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM Évfolyam 1 20 23 26 29 32 34 36 38 2 25 28 31 34 36 38 40 42 3 30 33 36 39 41 43 45 47 4 35 38 41 44 46 48 50 52 5 40 43 46 49 51 53 55 57

6 45 48 51 54 56 58 60 62 7 50 53 56 59 61 63 65 67 8 55 58 61 64 66 68 70 72 9 60 63 66 69 71 73 75 77 10 65 68 71 74 76 78 80 82 11 70 73 76 79 81 83 85 87 12 75 78 81 84 86 88 90 92 13 80 83 86 89 91 93 95 97 14 85 88 91 94 96 98 100 102

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM Évfolyam 1 5 7 9 11 13 15 17 19 2 7 9 11 13 15 17 19 21 3 9 11 13 15 17 19 21 23 4 11 13 15 17 19 21 23 25 5 13 15 17 19 21 23 25 27 6 15 17 19 21 23 25 27 29 7 17 19 21 23 25 27 29 31 8 19 21 23 25 27 29 31 33 9 21 23 25 27 29 31 33 35 10 23 25 27 29 31 33 35 37 11 25 27 29 31 33 35 37 39 12 26 28 30 32 34 36 38 40 13 27 29 31 33 35 37 39 41 14 28 30 32 34 36 38 40 42

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM Évfolyam 1 1 1 2 2 3 4 5 6 2 1 2 2 3 4 5 6 7 3 2 2 3 4 5 6 7 8 4 2 3 4 5 6 7 8 9 5 3 4 5 6 7 8 9 10 6 4 5 6 7 8 9 10 11 7 5 6 7 8 9 10 11 12 8 6 7 8 9 10 11 12 13 9 7 8 9 10 11 12 13 14 10 8 9 10 11 12 13 14 15 11 9 10 11 12 13 14 15 16 12 10 11 12 13 14 15 16 17 13 11 12 13 14 15 16 17 18 14 12 13 14 15 16 17 18 19

A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján:

Elért összes pontszám Minősítés 0 – 11 igen gyenge 12 – 22 gyenge 23 – 33 elfogadható 34 – 43 közepes 43 – 52 jó 53 – 63 kiváló

2.13.Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

Az 1993. évi Közoktatási törvény 48. §-a értelmében az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. Iskolaorvos: Az iskola egészségnevelési programja a következőket tartalmazza:

- Mi az egészség? - Mi az egészségfejlesztés? - Az életmód szerepe - Az iskola szerepe és lehetőségei - Alapelvek -

Az egészségnevelés célja

- Az egészségnevelés feladatai - Az egészségnevelés területei - Módszerek, eszközök - Fejlesztési követelmények - Ellenőrzés, értékelés - Egészségügyi prevenció az iskolában - Az iskolában végzett szűrővizsgálatok - A szakemberek együttműködésének lehetőségei és módszerei - Az egészségnevelés szakmai programja

Az ismeret-centrikus megközelítések egymagunkban nem értek el kedvező eredményt. Nyilvánvalóvá vált, hogy csak újabb eszközök bevonásával válhat valóban hatékonyabbá az egészségnevelési munka. Így napjainkban az egészség – megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel.

Olyan életmódbeli alternatívákat kínál, amelyekkel azonosulva az egyéneknek lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására. Így az egészségmegőrzés a mindennapi élet részévé válik, mely messzemenően figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, 99 mentális és fizikai kapacitását. Az egészségmegőrző tevékenység magában foglalja az emberi szervezet működésével és betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos egyéni ismeretek bővítését, ezen kívül szakmapolitika változásokat feltételez, mivel a politikai és környezeti tényezők nagymértékben befolyásolják az egészséget.

Mi az egészség?

Az egészségről alkotott nézetek nagyon változatosak, az egészség többféleképpen is definiálható. Az egyszerű megközelítések mellett léteznek átfogó filozofikus vagy morális felfogások is. Másképp gondolkodnak az egészségről a laikusok és másképp az egészségügyben dolgozók, de a különböző kultúrákban, társadalmakban ugyancsak eltérő módon vélekednek és beszélnek róla.

Az Egészségügyi Világszervezet által megfogalmazott definíció az egészséget a társadalmi és az egyéni teljesítmény felől közelíti meg, és hangsúlyozza az egészség dinamikus és pozitív természetét.

Az egészséget alapvető emberi jognak, „az élethez szükséges erőforrásnak” tekinti, mely egyben társadalmi befektetés is. Fontos, hogy az egészségfogalom kiterjedt jelentéstartalma miatt az adott helyzethez igazodó szempontok kerüljenek előtérbe, melyek meghatározzák az elsődleges feladatokat is. Az egészség a szervezet és a környezet közötti dinamikus egyensúly állapotát fejezi ki.

Mi az egészségfejlesztés? Az egészségfejlesztés fogalma viszonylag új keletű, ennek ellenére gyökerei sok – sok évre nyúlnak vissza. Kezdetben a fő célkitűzés a megfelelő higiénés szokások bevezetése és elterjesztése volt. Később a környezeti és biológiai tényezők változása által okozott betegségek kerültek előtérbe.

Így a figyelem központjába az életmód változtatás, az átfogó védőoltási és szűrési rendszerek kerültek. Ezekkel az intézkedésekkel a járványok kezelhetőkké váltak. A krónikus megbetegedések megjelenésével és elterjedésével, különböző egészségnevelési kampányok jöttek létre. Bebizonyosodott azonban, hogy a nevelési folyamatba illeszthető ismeretátadás, az ismeretek bővítése önmagukban nem eredményezik az egyes ember szintjén az életmód tartós megváltozását. Az ismeret-centrikus megközelítések egymagukban nem értek el kedvező eredményt. Nyilvánvalóvá vált, hogy csak újabb eszközök bevonásával válhat valóban hatékonnyá az egészségnevelési munka.

100

Így napjainkban az egészség – megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Olyan életmódbeli alternatívákat kínál, amelyekkel azonosulva az egyéneknek lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására. Így az egészségmegőrzés a mindennapi élet részévé válik, mely messzemenően figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását. Az egészségmegőrző tevékenység magában foglalja az emberi szervezet működésével és betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos egyéni ismeretek bővítését, ezen kívül szakmapolitikai változásokat feltételez, mivel a politikai és környezeti tényezők nagymértékben befolyásolják az egészséget.

Az életmód szerepe

A népegészségügy mérései kedvezőtlen életkilátási képet mutatnak. Az okokat két témaköré csoportosítják.  az egészségre ártalmas viselkedési módok gyakoriságának alakulása,  a gazdasági - társadalmi környezet minősége.

Az életmódot nem kiváltó oknak kell tekintenünk, hanem okozatnak. Az életmód meghatározza az egészségi állapot alakulását. Az egészségi állapot viszont csak akkor változik, ha az életmódmód megváltozásában szerepet játszó okokat megszüntetjük.

Az egészségi állapotban pozitív változásokat szeretnénk elérni, akkor még az ártalmakkal való találkozás előtt, a döntési szituációkat megelőzően kell segítséget nyújtani. A beavatkozásra legeredményesebb időszak az általános iskolában eltöltött nyolc év, mert ebben a korban legintenzívebb a tanulási időszak. Ebben a munkában a család és az iskolai környezet támogatását is el kell nyerni. A harmonikus személyiségtől elválaszthatatlan a kapcsolatok kialakításában, fenntartásában és konfliktusok kezelésében való jártasság. A megfelelő önbizalom, a közösséghez való tartozás, a párkapcsolatok alakításának képessége nélkül elvész az önirányítás képessége, az egyén egyre kevésbé érez felelőséget saját sorsának alakításáért. Az egyensúly felborul, a labilis személyiség kapaszkodót keres, és ideiglenesen talál is a pótszerekben, pótcselekvésekben. A megfelelő prevenció tartalmát a képességek és készségek határozzák meg.

Az iskola szerepe és lehetősége:

101

Az egészségnevelés egyik legfontosabb színtere az iskola, de közvélemény, valamint a tömegtájékoztatási eszközök is elvárják, hogy az iskola vállaljon főszerepet az egészségfejlesztésben. Különböző elvi megfontolások teszik az iskolát elsődleges fontosságúvá az egészségnevelési munkában. Ezen elvi megfontolások következőkben foglalhatók össze: - Minden korosztály hosszú éveken át látogatja az iskolát. - Az alapfokú iskolák tanulóinak személyiségfejlődése, az értékek és az ismeretek elsajátítása szempontjából még olyan periódusban vannak, amelyek során érdemi hatást lehet elérni a későbbi életideálok, preferenciák kialakításában. - Ennek a korosztálynak egészségmagatartása határozza meg a jövő felnőtt lakosság egészségi állapotát. - Az iskola gyerekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikációs üzenetként fogható fel. Az egészségtámogató magatartásmódok kialakulásának kitüntetett színtere az iskola. - Az iskola nem elszigetelten tevékenykedik, hanem más társadalmi intézményekkel és szervekkel állandó kölcsönhatásban létezik. Így egészségnevelésével hatást gyakorol az iskola szűkebb és tágabb környezetére.

Az iskola tehát olyan keretet adhat, melynek segítségével mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és gyakorlására. Az egészségnevelés a NAT közös követelményeiben áthatja az iskolai élet valamennyi színterét.

Az egészségnevelés: - a legszélesebb értelemben vett megelőzés céljait szolgálja, - tervszerű, szervezett és rendszeres tevékenység, - tömegméretű, mert kiterjed a lakosság minden rétegére, - tudományosan megalapozott, - helyes cselekvésre serkentő.

Alapelvek

- Minden gyermeknek joga és vágya, hogy egészséges boldog életet éljen.

102

- Érjük el, hogy az iskola, óvoda minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. - Váljon az egészségügyi kultúra az általános műveltség szerves részévé, mert az egészséges életmód ismerete éppen annyira fontos, mint bármely más tudomány ismerete. - Tudatosuljon, hogy az egészség, mint meghatározó társadalmi és személyi erőforrás biztos befektetés a társadalom számára. - Váljon egyértelművé, hogy az egészség segíti a tanulókat céljaik megvalósításában, igényeik nagyobb fokú kielégítésében, a környezethez való alkalmazkodásukban, valamint a teljesítményük növelésében. - Legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, mert az egészség nélkülözhetetlen eszköze, a kiegyensúlyozott, boldog és sikeres életnek. - Ismerjék fel a környezet, a viselkedés, az életmód és az egészségi állapot ok- okozati összefüggéseit. - Rendelkezzenek elegendő tudással és ismerettel, hogy képesek legyenek ne csak maguk, de esetleg mások egészségének és életének védelmére is.

- Fejlődjön a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartásuk. - Legyenek nyitottak és megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. - Életkoruknak megfelelően ismerjék az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok szervezetre gyakorolt hatását, a betegségek, sérülések elkerülését, az egészség megőrzését. - Legyenek ismereteik a prevenciós eljárások fő formáiról. - Alapvető igénnyé váljék a szellemi tevékenységekhez szükséges tanulási módszerek elsajátítása, a munka, a pihenőidő megfelelő arányának, és a munkához szükséges nyugodt, rendezett környezet kialakítása. - Álljon az egészség, mint életvezetési érték a tanórán belül és az azon kívüli szabadidős programok középpontjában.

Az egészségnevelés célja

Iskola:

- Rendelkezzenek a tanulók korszerű ismeretekkel, és azok gyakorlásához szükséges képességekkel, jártasságokkal az egészségük védelme érdekében. - A tanulók bővítsék az egészségre vonatkozó fogalomkészletüket. - Ismerjék fel, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés az egészségi állapot között. - Alakuljon ki a tanulókban az önmagukkal szembeni felelősségérzet. 103

- Ismerjék fel, hogy miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése. Lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási, megküzdési technikák.

- A beidegzett rossz szokásokkal szemben ismerjék fel a tanulók az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. - A tanulók készség szintjén alkalmazzák azokat a stratégiákat, amelyek segítségével megőrizhetik életük egyensúlyát.

- Szerezzenek elegendő tudást és ismeretet, hogy képesek legyenek ne csak maguk, de esetleg mások egészségének és életének védelmére. - A tanulók értelmezzék helyesen azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyi kapcsolatok minőségére is. - Ismerjék meg a tanulók önmagukat, saját fejlődésüket. - Alakuljon ki a tanulókban az a tudat, hogy ők is részei a természetnek, az életnek és a helyi környezetüknek. - A tanulók ismerjék az egészség szempontjából leginkább kritikus területeket: a táplálkozást, az alkohol -és kábítószer fogyasztást, a dohányzást a családi és kortárs kapcsolatokat, a környezetvédelmet, az aktív életmódot, a személyes higiénét és szexuális fejlődést. - Ismerjék társas kapcsolatok egészségi - etikai kérdéseit. - Ezen értékek birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására.

Az egészségnevelés feladatai

Iskola: - A legalapvetőbb, egészségnevelési ismeretek megismertetése, ismeretközlés, oktatás egyéb információ útján. - Az iskola feladata, hogy minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. - Adjon ismeretet a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. - Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak és szokásoknak a kialakítását, amelyek a gyermek, ifjak egészségi állapotát javítják. - Az egészségnevelés feladata, hogy neveljen az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére.

104

- Meg kell tanítani a tanulókat arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan, helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani.

- Fejleszteni kell a tanulók elfogadó és segítőkész magatartását a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt. - Az egészségnevelés feladata, hogy a gyermeket – különösen a serdülőket – a káros függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásánál megelőzésre nevelni. - Foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. - Fordítson figyelmet a családi élet, a felelős örömteli párkapcsolatra történő felkészítésre. - Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. - Építeni kell a tanulók előismereteire, tájékozottságára. - Figyelembe kell venni a tanulók életkori jellemzőit, adottságait, szükségleteit, igényeit.

Az egészségnevelés területei: - Egészség – betegség, - Táplálkozás – mozgás, - Napirend – a szabadidő helyes felhasználása, - Testápolás – személyi higiénia – és az öltözködés, - Családi élet jelentősége, - Kortárskapcsolatok, - Káros szenvedélyek – helyes döntések, - Szexualitás, - Egészséges környezet és védelme, - Balesetek megelőzése – elsősegélynyújtás. -

Módszerek: Iskola: - Előadás hagyományos formája az ismeretterjesztésnek. Soha ne legyen hosszú, de legyen érthető, világos, a tanulók életkorának megfelelő. - Tegyük mozgalmassá a tanulást, az ismeretszerzést. Építsünk a tanulók kíváncsiságára, az ismerkedés és együttműködés sokféleségére.

105

- Témától függően rendezzünk játékos formában kerek asztal vitákat orvos, védőnő, jogász, rendőr, szülő, pedagógus közreműködésével. - Meggyőző érvelés technikáját és az együttélés szabályainak betartását. - Illemtani ismeretek bővítésére, a viselkedési kultúra javítására is lehetőség. A vita - módszere fejleszti a vitakultúrát, a helyes szép beszédet. - Az elbeszélés – legyen színes, motiváló és élményszerű. - A megfigyelés, - a fejlesztési követelményekben hangsúlyos szerepet kap. A tanulók tudjanak ismeretekhez jutni a jelenségek, folyamatok megfigyelése, mérése, kísérleti vizsgálata és modellezése, az ismeretterjesztő irodalom és könyvtár használata révén. Ha a megfigyelés hosszabb időn át tart, akkor megfigyelési naptárt készíthetnek a tanulók. A közvetlen tapasztalás erősíti a bevésést, ahol lehet, ezzel színesítsük a tanulást. - A szerepjátékok - lehetőséget kínálnak a problémás élethelyzetek kipróbálására. Segít a tanulóknak az önmegismerésben, felfedezhetik érzéseiket, belső gondolatvilágukat, cselekedeteik, tetteik mozgatórugóit. - Kísérletezés - segíti a tanulókat az ok - okozati összefüggések felismerésében. A felismerés világos és meggyőző, fejleszti a természettudományos gondolkodást. - Az egészségnevelő plakátok - jelentős információhordozók, a mozgósító hatásuk sem elhanyagolható. - Az egészségnevelési témákkal foglalkozó újságok és folyóiratok segítik az ismeretszerzést, a tanítást. - Az adott témához, a tanulók aktív részvételével rendezett kisebb-nagyobb kiállítások gazdagabb szemléltetést, és erős értelmi, érzelmi motivációt tesznek lehetővé. - A felsoroltak mellett használhatók a biológia szertár szemléltető anyagai, környezetünkben előforduló egyszerű eszközök, diaképek, videó filmek, applikációs képek, folyóiratok, Internet WEB - oldalak, transzparensek, CD-romok, stb.

Fejlesztési követelmények

- Támaszkodjunk minden korcsoportban a tanulók meglévő ismereteire. - Folyamatosan értelmezzük az egészségnevelés fogalmát. - Az egészségnevelésre vonatkozó fogalomkészletüket bővítsük, tegyük egyre differenciáltabbá. - Az egészség és a magatartás szempontjából kritikusnak mondható területekkel (táplálkozás, mozgás, biztonság, az alkohol, a kábítószer, a dohányzás a családi és kortárs kapcsolatok, a környezetvédelem, a személyes higiénia és a szexualitás) nem egymástól elszigetelten, összefüggéseikből kiragadva, hanem kölcsönös kapcsolatrendszerükben foglalkozzunk. - Törekedjünk a test és a lélek harmonikus fejlődésére, a szocializáció folyamatainak elősegítésére, az alapműveltség továbbépítésére, a tanulási stratégiák fejlesztésére.

106

- Fejlődjön magabiztosságuk, a jövővel szembeni pozitív beállítódottságuk. - Fokozatosan fejlődjön mozgásigényük, s ezzel együtt állóképességük. - Helyes erkölcsi szemlélet fejlesztése.(társadalmi, nemi - és családi élettel kapcsolatban) - Fejlődjön szociális érzésük.

Ellenőrzés, értékelés

- A tanulókat az egészségnevelési programokban végzett munkájuk alapján értékelni kell. Az ellenőrzés rendszeres munkára ösztönzi a tanulókat. - Ismereteik és képességeik fejlődnek. Az ellenőrzés önellenőrzésre, kötelességtudásra nevel, és fejleszti a tanulók önértékelő képességét. - Az értékelés történhet: szóban, írásban, iskolarádión és iskolai újságon keresztül, faliújság segítségével, oklevéllel stb.

Egészségügyi prevenció az iskolában

A prevenció fő formái: - Elsődleges prevenció: az egészséget támogató életmód gyakorlása, a környezeti károsító tényezők kiiktatására irányuló tevékenységek. Akkreditált programok alkalmazása: Drog prevenció - DADA program, Életvezetési ismeretek és készségek, táplálkozási programok, stb.) - Másodlagos prevenció: az egészséges emberek között végzett időszakos szűrővizsgálatok.

Az iskolában végzett szűrővizsgálatok

A gyermekkori szűrővizsgálatok különböznek a felnőttkoritól. Mivel a gyermekeknél dinamikusan fejlődő szervezetről van szó, náluk nemcsak az egészség állapot, hanem a gyermek testi, mozgási - mentális, pszichés és szociális fejlődését vizsgáljuk és értékeljük. Az egyedi fejlődési ütem miatt az orvos dönt a vizsgálatok rendjéről. Minimális követelmények a vizsgálatok rendjéről: - Az iskolás gyermeket kétévente, az óvodás gyermeket évente és a védőoltások beadása előtt meg kell vizsgálni, - A testnevelési csoportbeosztások elkészítése előtt, - Táborozás előtt, - Az iskolába lépést megelőzően, - Amikor a pályaalkalmasságot véleményezik. 107

A szűrővizsgálatok rendje, mely kiterjed a következő területekre:

- A növekedés és a testi fejlődés mérése és minősítése (alultápláltság, túlsúly, növekedés megtorpanása vagy gyors növekedés), - Vérnyomásmérés, - Mozgásszervek vizsgálata (testtartási hibák, gerincferdülés, lúdtalp, mellkas deformitások), - Látás vizsgálat, - Hallás vizsgálat - Beszédhibák vizsgálata, - Pajzsmirigy vizsgálat, - Nemi fejlettség vizsgálata, - Fogászati szűrővizsgálat

A szakemberek együttműködésének lehetősége és módszerei

A tanulók iskolai környezetének alakításában, a közegészségügyi feladatok teljesítésében meghatározott feladatkörrel rendelkeznek: - Az ÁNTSZ munkatársai, - az iskolai – egészségügyi szolgálat szakemberei (iskolaorvos, védőnő), - az iskola pedagógusai, - a szülők közössége, - Nevelési Tanácsadó, - Logopédiai hálózat, - Gyermekjóléti szolgálat, - Gyermekpszichiátriai rendelések

Az ÁNTSZ feladata: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló Törvény a Tisztiorvosi Szolgálat feladatkörébe rendeli a gyermekintézmények telepítésével és ellenőrzésével kapcsolatos közegészségügyi tevékenységet.

Az iskolai – egészségügyi szolgálat közegészségügyi feladata: - Az iskolai – egészségügyi szolgálat jogszabályban rögzített feladatai közé tartozik a közegészségügyi követelmények működés közbeni teljesítésének figyelemmel kísérése, az észlelt hiányosságok jelzése, 108

- Az életkornak megfelelő szűrővizsgálatok szervezése, lebonyolítása, - Szülői értekezleten tájékoztatást adnak a tanulók körében végzett vizsgálatok eredményeiről, - Bekapcsolódnak a prevenciós munkába.

A pedagógusok közegészségügyi feladatai:

A közegészségügyi szabályok betartatása elsősorban az intézményben dolgozók feladata. A nevelőknek nemcsak a gyermekek érdekében, de saját érdekükben is törekedniük kell a tárgyi környezet, valamint a napirendből adódó felesleges terhelések megelőzésére, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtésére. A szülők közössége: Az iskola a gyermek egészséges testi és lelki fejlődésének elősegítését, a gyermeket nevelő családokkal, a szülőkkel, gondozókkal együttműködve tudja csak eredményesen megvalósítani. Nevelési tanácsadó: A gyermekek tanulási képességeit vizsgálja. A tanácsadó feladata, hogy a tanulási zavarokban, részképesség zavarokban szenvedő gyermekek komplex vizsgálatát, a speciális igények felmérését elvégezzék. A továbbhaladás érdekében tanácsokkal látja el a szülőket, a nevelőket. Figyelemmel kísérik a tanulók fejlődését.

Logopédiai hálózat: A különböző eredetű beszédhibák korrigálását végzik.

Gyermekjóléti szolgálat:

A nehéz szociális körülmények között élő gyermekeknek nyújtanak segítséget. Feladatuk a családok segítése a gyermeknevelésben, a gyermekek veszélyeztetésének megelőzése, a bántalmazott, elhanyagolt gyermekekkel kapcsolatos nehézségek megoldása.

109

Gyermekpszichiátriai rendelés:

A gyermekek és serdülők pszichés zavarait, betegségeit vizsgáló, kezelő egészségügyi intézmények. Feladatuk a gyermekek pszichés problémáinak, fejlődészavarainak és ezek komplex oki hátterének tisztázása, majd ennek megfelelő terápia végzése.

Az egészségnevelés szakmai programja Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok:

- Iskolai étkeztetés, - Mindennapos testmozgás, - Személyiség fejlődése.

Az egészségnevelési feladatok megoldása: - Mindennapos testnevelés - A tanórai programon belül (szaktárgyi órák: környezetismeret, biológia, egészségtan modul, osztályfőnöki óra, testnevelés stb.) - A tanórai programon kívüli tevékenységek, - Akkreditált programok alkalmazása, - Egészségnapok, egészséghetek, sportprogramok szervezése, - Balesetvédelmi rendszabályok megismerése, alkalmazása, - A szülők bevonása a programokba. - Foglalkozáson kívüli tevékenységek: szabályjátékok, mozgásos játékok.

Mindennapi testedzés az iskolában

A kötelező 5 testnevelés órán kívül délutáni spotköröket szervezünk.

Környezetnevelési alapelveink

- Az egyetemes természetnek / a Világegyetem egészének /, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt.

110

- A Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés. - A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése. - Az ökológiai gondolkodás kialakítása és fejlesztése. - Rendszerszemléletre nevelés - Holisztikus és globális szemléletmód kialakítása. - Szerves kultúra fontossága a környezeti nevelésben. - A környezetetika hatékony fejlesztése. - Érzelmi és értelmi környezeti nevelés. - Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés. - Tolerancia és segítő életmód. - A környezettudatos magatartás és életvitel segítése. - Az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése. - Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése. - Az egészség és a környezet összefüggései. - Létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák.

1. Környezetnevelési céljaink a, Hosszú távú célok

A környezettudatos állampolgárrá nevelés érdekében diákjainkban kialakítani:

- a környezettudatos magatartást és életvitelt, - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt, - a környezet / természetes és mesterséges / értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát, - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését, - a rendszerszemléletet, - és tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését, - az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például:

- alternatív, problémamegoldó gondolkodás - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód - szintetizálás és analizálás - problémaérzékenység, integrált megközelítés - kreativitás - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód

111

- vitakészség, kritikus véleményalkotás - kommunikáció, média használat - konfliktuskezelés és megoldás - állampolgári részvétel és cselekvés - értékelés és mérlegelés készsége

b, Rövidtávú célok

A környezetnevelési munka hatékonyságához fontos:

- a tantestület tagjainak megnyerése a környezetnevelési munkához - a tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása - hagyományok ápolása - környezet és természetvédelmi versenyeken való részvétel - osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában - a szaktárgyi órákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre / pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei / - a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szaktárgyi órákon / a környezetszennyezés hatása a természeti, az épített környezetre, az emberre / - interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása / csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok / - tanórán kívüli szakkörök szervezése - multimédiás módszerek alkalmazása szaktárgyi órákon

A környezeti nevelés színterei

Iskolánkban a környezeti nevelés a tanórákon integráltan és a tanórákon kívül valósul meg. a, Környezeti nevelés a tanítási órákon

Testnevelés: A tanulók - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket; - legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; - igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek; - sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat.

112

A tanulókban - tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását.

Magyar nyelv és irodalom Alsó tagozat / 6-10 év / A tanulók: - ismerjék meg közvetlen természetes és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat / meséket, mondákat, népdalokat és verseket /; - érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során.

Felső tagozat A tanulók: - ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását; - törekedjenek az anyanyelv védelmére; - sajátítsák el a médiák elemzésének technikáit; - tudjanak disputát folytatni.

A tanulókban: - alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés; - növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával; - fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével.

Idegen nyelv A tanulók: - váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; - legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; - tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; - legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni; - állampolgári felelősségtudata fejlődjön.

A tanulókban:

113

- alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben; - fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit.

Matematika A tanulók: - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; - logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön; - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására; - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; - legyenek képesek reális becslésekre; - tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.

A tanulókban: - alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás; - alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket.

Fizika A tanulók: - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások / sugárzások, zaj, rezgés / egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit; - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; - tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra; - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni; - váljanak az ismereteik birtokába, a tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá.

114

Földrajz A tanulók: - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; - ismerjék meg a világ globális problémáit; - ismerjék meg és őrizzék a természeti táj szépségeit.

Biológia A tanulók: - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; - ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet; - ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti – működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok – okozati összefüggéseket; - ismerjék meg a környezet – egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; - sajátítsák el a testi – lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban: - alakuljon ki ökológiai szemléletmód.

Kémia A tanulók: - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; - értsék meg a különbözőn technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait

Ének-zene A tanulók: - ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; - vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; - tudják, hogy az élő és élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek; - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.

115

Rajz és vizuális kultúra A tanulók: - ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére. Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira; - ismerjék a természetes alapanyagok használatát; - legyenek képesek a műalkotásokat környezetnevelési szempontoknak megfelelően elemezni; - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezetnevelési témaköröknek megfelelően; - ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését; - tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; - kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti elemeket.

Tánc és dráma A tanulók - tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és ráma eszközeivel; - legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével / árvíz, erdőtűz, stb. /; - sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezetnevelési lehetőségeket.

Osztályfőnöki teendők: - Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. - Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. - Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, / például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését / és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag és energiatakarékosság az iskolában.

b, A környezetei nevelés lehetőségei a tanórán kívül

- Tanórán kívüli szakkörök szervezése - Tanulmányi kirándulások

116

- Erdei iskolai program - Terepgyakorlatok - Akadályversenyek - Vetélkedők szervezése / pl. településünkről / - Rajzverseny / pl. Föld napján / - Iskola zöldítés, faültetés / pl. Madarak és fák napján / - Kiállítás rendezése fotók vagy rajzok felhasználásával - Videofilm készítése településünk természeti és kulturális értékeiről - Interjúk / pl. Környezetvédelmi munkacsoport tevékenységének bemutatása / - Zöld újság szerkesztése - Iskolarádió működtetése - Iskolakert gondozása - Mini botanikus kert létrehozása - Őszi és tavaszi szemétszüret - Madáretetés egész télen - Parlagfűírtó verseny - Papírgyűjtés - Szelektív hulladékgyűjtés - Környezetvédelmi őrjárat / fényképek, feljegyzések készítése és információ továbbítása a környezetvédelmi hatóságoknak / - Ismeretszerzés / előadások, videó bemutatók, könyvismertetés, folyóirat tallózás keretében /

Környezetvédő gyermekmozgalom szervezése - Hulladékkezelő minitelep létrehozása - Komposztláda készítése - Gyógynövények megismertetése és gyűjtése - Állatok gondozása /pl. akvárium gondozása, mini terrárium telepítése /

Együttműködés a környezeti nevelésért a, Iskolán belüli együttműködés

Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés – oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat, a koordinátori szerepet az iskola biológia – földrajz munkaközösség vezetője látja el.

117

Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak.

Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát – az OM segédanyag felhasználásával – a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat.

Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelésünk területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Ez egyrészt megvalósul azon keresztül, hogy az iskolánkban elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – biztosítják a családok. Alkalmazottak. Az iskolai adminisztrációs és technikai munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást / pl.: fél oldalas papírok használata, folyamatosan gyűjtsük a hulladék papírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk.

b, Iskolán kívüli együttműködés

Fenntartó. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal a kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára kiemelkedően fontosak a múzeumok, a vadasparkok, a természetvédelmi oktató központ és a nemzeti parkok.

118

Ezeket a látogatásokat a tanórákon előkészítjük. Az iskolai tanulmányai során minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja.

Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken, illetve mi is tartunk előadásokat, továbbképzéseket a civil szervezetek által szervezett programokon. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel.

Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

119

2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A tanuló magatartása értékelésének és minősítésének formái

Példás(5) Jó(4) Változó(3) Rossz(2) Magatartás 1. Aktivitás Igen jó Közepes Gyenge Negatív Példamutatás Nagyfokú Romboló 2. A közösségi célokkal törté- Igen Ellene nem vét Ingadozó Szemben áll nő azonosulás. Munkában való Élenjár Aktív részes Közömbös Érdektelen Részvétel. 3. Hatása a Pozitív Befolyást nem Nem árt Negatív Közösségre. Gyakorol 4. Társas törődés Gondos, segít Segítőkész Ingadozó Gátló, közöny 5. Házirend betart. Betart-ösztönöz Betartja Részben tartja Sokat vét 6. Fegyelem Nagyfokú Megfelelő Gyenge Elégtelen 7. Viselkedés Kifogástalan Kívánni valót Udvariatlan, Durva, Hangnem-fellépés Hagy Nyegle Goromba

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye a tanuló javára módosíthatja az osztályzatot. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe ill. a bizonyítványba be kell jegyezni.

A tanuló magatartása értékelésének és minősítésének követelményei

A házirendet maradéktalanul betartja. Kezdeményező, szívesen vállal önálló feladatot az osztály és az iskolaközösségéért. Hetesi és ügyeletesi munkájának 5 Példás maradéktalanul eleget tesz. Az iskola tanórán kívüli rendezvényein is példamutató magatartást tanúsít. Fegyelmi vétsége nem volt.

A házirendet betartja, lényeges fegyelmi vétsége nem volt, 4 Jó tanulmányi és közösségi feladatait jól ellátja

120

A házirend szabályait több alkalommal megsérti, tanulmányi és közösségi feladatait csak figyelmeztetés hatására látja el, 3 Változó környezetét szándékosan rongálja.

Nem tartja be a házirendet, súlyosabb fegyelmi büntetésben részesült, tanulmányi és közösségi feladatait csak rendszeres 2 Rossz figyelmeztetés hatására látja el, az osztály közösségét bomlasztja.

Szorgalom: érdemjegyek, osztályzatok

Legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek, és segíti társait is tanulásukban, vagy 5 Példás legalább három tárgyból javít eredményén (aktívan vesz részt az iskola tanórán kívüli programjain.

Legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek, de a maximumra nem törekszik, javít 4 Jó eredményén

tanulmányi munkája ingadozó színvonalú, csak időnként mutat igyekezetet, kötelességeit csak figyelmeztetésre 3 Változó teljesíti, házi feladatát esetenként nem készíti el(bukás veszély ).

tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (1 vagy több bukás vagy tanulmányi eredménye messze elmarad a képességei 2 Hanyag alapján tőle elvárhatótól)nem törekszik a képességeihez mért legjobb tanulmányi eredmény elérésére.

ISKOLA SZORGALOM ÉRDEMJEGYEINK ISMÉRVEI

Példás(5) Jó(4) Változó(3) Hanyag(2) Szorgalom 1. Tanulmányi Igényes Figyelmes Ingadozó Hanyag Munkája 2. Munkavégzés Kitartó, pontos Rendszeres Rendszertelen Megbízhatatlan Megbízható 3. Általános tan- tárgyi munka. Mindent elvégez Ösztönzésre Önállótlan Feladatait nem Önálló munka Dolgozik végzi el 4. Többféle fela- Igen Keveset Ritkán Nem datot vállal-e? 5. Munkabeosz- tása. Igen jó Jó Közepes Gyenge, nincs Önellenőrzése. Önálló munkavégzése.

121

6. Tanórán ki- Sokszor, vüli információ rendszeresen Előfordul Ritkán Egyáltalán nem felhasználása.

Napközis értékelés A dicséret és a jutalmazás elvei: Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten:  tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi,  kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít,  eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, jól szervezi és irányítja a közösségi életet tartósan, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez, egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez,  területi versenyeken 1-3 helyezettjeit megyei szintű versenyek az első harmadban végzetteket,  országos versenyek részvevőit. A dicséret formái: A fenti elveknek megfelelő kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet von maga után. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. Elismerésként szóbeli és írásos dicséretek adhatók, mely utóbbiakat a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. A dicséretes és sikeres tanulók nevét közzé kell tenni az intézmény faliújságján, az iskolarádióban és az iskolaújságban is. Az írásos dicséretek formái:  tanítói, tanári, napközi vezetői dicséret, osztályfőnöki dicséret,  igazgatóhelyettesi dicséret, igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret. Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Az iskolai szinten is kimagasló teljesítményű tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel is elismeri az iskola. A jutalmazás formái:

A gyerekek jutalmazása, értékelése nagyobb iskolai fórumok előtt történik. Az osztály, iskola közössége elé állítjuk példaképnek kiemelkedő szorgalmú, magatartású gyerekeinket. Találkozhatunk az osztály és nagy közösségi faliújságokon, az iskolarádió híreiben, vagy a suliújság hasábjain. Az egész évben kiemelkedők, a ballagási és tanévzáró ünnepség alkalmával, az igazgatótól vehetik át oklevél és könyvjutalmukat, pénz jutalom Bevezetjük az iskola kiváló diákja- Petőfi díj címet, tanulók és nevelők szavazata alapján. Kritériumok:  Tanulmányi eredmény  Magatartás  Versenyek  Közösségi tevékenység, pl. ügyelet, rendezvények, stb

122

2.15.A tizenhat óráig tartó kötelező foglalkozások szervezésének elvei

A köznevelési törvény 27§. (2) bekezdése szerint „általános iskolában a nevelést oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak”és a tanuló kötelessége, hogy ezeken a foglalkozásokon részt vegyen”. Iskolánk minden tanuló számára megszervezi ezt, aki igényli. A köznevelési törvény lehetőséget ad arra, hogy a szülő kérelmére az igazgató saját hatásköre alapján ez alól felmentést adhasson. Ez a szabályozás 2013. szeptember elsejétől minden általános iskola minden évfolyamára vonatkozik. A 16 óráig kötelező iskolában tartózkodás alóli felmentés szabályai: A szülő minden tanév kezdetén, legkésőbb szeptember 15 - ig írásban kérheti az indok megjelöléssel gyermekének felmentését, a 16 óráig tartó kötelező iskolában tartózkodás alól. Tanév közben csak alapos indokkal kérheti ezt a szülő. Az engedélyt az igazgató adhatja meg.

Írásbeli kérelem szükséges, ha iskolán kívüli heti rendszerességű programokon, foglalkozásokon kíván részt venni a gyermek.

Alkalomszerű, eltávozás engedélyezése az osztályfőnök illetve a foglalkozást vezető pedagógus hatáskörébe tartozik. Amennyiben a tanuló a 16 óráig tartó foglalkozásokon nem vesz részt és nincs felmentése, akkor az igazolatlan hiányzásnak minősül. A 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 51§(4) szerint, ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát az iskolában az iskola igazgatója köteles a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíteni.

123

A 2.16 Kerettanterv Általános elvei

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam

Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak.

Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit.

Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Ismeri

124 nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése).

Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a közösségi hagyományokat.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát.

A családi életre nevelés A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze.

A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és felöltözni. Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel egyaránt fontos az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség mint állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal relaxációs technikákat, képes légzőgyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. A tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránt. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon).

Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az

125 ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére.

Pályaorientáció A tanuló megismeri azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelének zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint.

Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló ismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre vonatkoztatva is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a pénzére. Beépül az energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei arról, hogy hazánkban és a világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek gyerekek.

Médiatudatosságra nevelés A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban.

A tanulás tanítása A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra. Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre. Figyelemmel tud követni szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani mindennapi élményeit, olvasmányainak tartalmát. Részt vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud fogalmazni saját véleményt. Egyéni sajátosságainak megfelelően képes szövegek értő olvasására, illetve fokozatosan kialakul a kézírása. Megismeri és alkalmazza az anyaggyűjtés és elrendezés szabályainak alapjait. Ismer és alkalmaz néhány alapvető helyesírási szabályt. Képes a korosztályának szóló irodalmi és ismeretterjesztő művek megértésére és értelmezésére.

Idegen nyelvi kommunikáció A tanulóban felébred a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés. Felfedezi, hogy más országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek, ez a felfedezés nyitottabbá teszi más kultúrák befogadására. Egyszerű idegen nyelvi szóbeli kommunikációval próbálkozik. Idegen nyelvi tevékenységei a korosztályának megfelelő dalokhoz, versekhez, mondókákhoz és jelenetekhez kötődnek.

Matematikai kompetencia A tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét, képes a térben és a síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti kapcsolatokat, képes ezen tapasztalatok megfogalmazására. El tud végezni egyszerű méréseket, 126 az eredményeket a tanult mértékegységekkel le tudja írni. Képes a megtanult matematikai algoritmusok felidézésére és használatára gyakorlati tevékenységek során. Tud fejben számolni 100-as számkörben. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságértékét, felismer egyszerű logikai kapcsolatokat.

Természettudományos és technikai kompetencia Kialakul a tanuló érdeklődése a szűkebb környezet jelenségeinek, folyamatainak megismerése iránt. Képessé válik a természeti világ alapvető jelenségeinek felismerésére, egyszerű törvényszerűségek meglátására. Képes arra, hogy egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket végezzen el pontos utasítások alapján. Tud egyszerű technikai eszközöket megfelelő módon használni. Konkrét példákban felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását, a káros következményeket. Felismeri a közvetlen környezet védelmének fontosságát, és törekszik a helyes magatartásminták követésére.

Digitális kompetencia Kialakul és fejlődik a tanulóban az IKT-eszközök használata iránti érdeklődés. Képessé válik az IKT-eszközök irányított használatára (pl. képek, információk keresése, rövid szöveg létrehozása, továbbítása).

Szociális és állampolgári kompetencia Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet megismerése iránti igénye, amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés kialakulásához.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat (pl. háziállatok, növények ápolása). Felismeri és megérti, hogy a feladatok megoldásához többféle út is vezethet, egyszerű élethelyzetekben képes ezeket segítséggel megtervezni. Megérti, hogy felelős a vállalt feladatok teljesítéséért, belátja mulasztásai közvetlen következményeit, képes előre látni cselekedetei egyes kockázatait.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. Képes versek, mesék befogadását, elmondását segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékokra és gyakorlatokra, ritmusos és énekes rögtönzésekre, szerepjátékokra. Tanári segítséggel képes csoportos improvizációval kapcsolatos élmények szóbeli megfogalmazására, történetek, versek, átélt, elképzelt vagy hallott események zenei, vizuális vagy dramatikus megjelenítésére.

A hatékony, önálló tanulás A tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári segítséggel képes saját tanulását megszervezni, segítséggel képes csoportmunkában aktívan részt venni, a sok pozitív visszajelzés hatására ezt egyre magabiztosabban teszi. Segítséggel felismeri szükségleteit, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. Képes kisebb segítséggel vagy anélkül házi feladatai elvégzésére.

127

Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.

128

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam

Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is. Az 5–6. évfolyamon – az 1–4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív- képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a 7–8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése. Az általános iskola az 1–4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5–8. évfolyamokon is együtt neveli a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő továbbtanulásra, illetve az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszára, összességében ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A szabályokat minden körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. A szakasz második felében a tanuló erkölcsi gondolkodása posztkonvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló megérti a normakövetés fontosságát.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait, valamint több, az ünnepkörökhöz köthető magyar hagyományt. Egyre rendszeresebben részt vesz szűkebb közösségében nemzeti hagyományaink ápolásában, megismer ezekhez kapcsolódó műalkotásokat. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, megismeri azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. Fel tud sorolni néhány, lakókörnyezetére jellemző sajátosságot, megismeri a hungarikum 129 fogalmát. Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsolja. Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Egyre nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Ismerkedik egy-egy magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Ismeri az általa tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrájának egy- egy jelentős vonását. A tanulóban kialakul egy kép az európai kultúra értékeiről, és ismer ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló törekszik a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Nyitottá válik a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés képességére. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben való tevékeny részvétele során. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség jobbítását szolgálják.

Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanuló megfelelő szókinccsel rendelkezik érzelmi árnyalatok kifejezésére, képes dicsérni, és egyre több tulajdonságot meg tud nevezni. Megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz és stresszkezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok természete között, be tud kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Kialakul benne a személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Több szempontból is rálát egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni. Felismeri társadalmi szerepeit (férfi-nő, gyerek-szülő, diák-tanár). Képes felismerni bizonyos előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait.

A családi életre nevelés A tanuló képes felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat, megtalálja és elvégzi a rá háruló feladatokat. Tisztában van a nemi szerepek biológiai funkcióival, társadalmi hagyományaival. Felismeri a családi élet és a párkapcsolatok során előforduló súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához megfelelő segítséget tud kérni. A szakasz végére a tanuló értéknek tekinti a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Tisztában van azzal, hogy a szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel kapcsolatos felelősséget is. Tud a pozitív és negatív családtervezés különböző lehetőségeiről, ismeri a művi terhességmegszakítás lelki és fizikai veszélyeit. A tanuló alkalmazás szinten ismeri a csecsemőgondozás néhány alapvető lépését.

A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát. Ismeri a tisztálkodással kapcsolatos alapvető szabályokat, a személyes higiéné ápolásának módjait, majd megtanulja tudatosan ápolni személyes higiénéjét. Tudja, hogy a rendszeres testmozgás és művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan kialakul az igénye ezek iránt. A tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekszik olyan kikapcsolódást, hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az aktív pihenés fogalmát, meg tud nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés és kikapcsolódás jelentőségével. Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének jelzéseit szavakkal is kifejezni. Ismer és alkalmaz stresszoldási technikákat, tisztában van a nem

130 megfelelő stresszoldás következményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a dohányzás és a drogok használatának veszélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is.

Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanulóban kifejlődnek a környezetharmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Érti a mennyiségi és minőségi változás, fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél, sem nem érték. Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak változását elemi szinten értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az iskola belső és külső környezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat, előnyben részesítve a természetes, újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az anyag- és energiatakarékos életvitelre és ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti a fenntarthatóság fogalmát.

Pályaorientáció A tanuló képes megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, és felismeri, hogy érdeklődési körét, motivációját, saját adottságait mely szakmákban tudná hasznosítani. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik a továbbtanulással, a választható iskolákkal, életutakkal kapcsolatban. Ismeri az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Tud célokat kitűzni és jövőképet felállítani. Van önkritikája, képes különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése között. Érti a tanulás és a karriercél elérésének összefüggéseit.

Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek változását, viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az egyes országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba. Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Képes összehasonlítani, hogy különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között.

Médiatudatosságra nevelés A tanuló hatékonyan tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes mértékével. Egyre inkább tisztában van a közösségi oldalak, valamint a médiatartalmak

131 megosztásának esetleges veszélyeivel. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy magánszférájába ne engedjen be nem kívánatos médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően.

A tanulás tanítása A tanuló megismer olyan alapvető, tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. A tanuló megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló képes érzéseinek, gondolatainak, véleményének kifejezésére, adott szempont szerint újrafogalmazására, mások véleményének tömör reprodukálására. Képes ismert tartalmú szövegeket biztonságosan elolvasni, értelmező hangos olvasással. Képes hallott és olvasott szöveg lényegének felidézésére, megértésére, értelmezésére. Önállóan olvas nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazására, különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére és értékelésére. Korosztályának megfelelő módon részt vesz az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Törekszik az olvasható és pontosan értelmezhető írásbeli kommunikációra. Elsajátítja a jegyzetelés alapjait. Képes rövidebb szövegek alkotására különböző szövegtípusokban és műfajokban. Képes rövidebb szövegek összegyűjtésére, rendezésére. Gyakorlott a helyesírási kézikönyvek használatában, törekszik a normakövető helyesírásra. Képes művek önálló befogadására és ennek szöveges interpretálására. Képes egyes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására.

Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló felfedezi, megérti és alkalmazza a nyelvet vezérlő különböző szintű szabályokat, ami tudatosabbá és gyorsabbá teszi a nyelvtanulást. A beszédkészség és a hallott szöveg értése mellett törekszik a célnyelvi olvasásra és írásra is. Felfedezi a nyelvtanulás és a célnyelvi kultúra fontosságát. Próbálkozik önálló nyelvtanulási stratégiák alkalmazásával, és elindul a tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész.

132

Matematikai kompetencia A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. A tanuló felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására. Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek összehasonlításában. A tanuló képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű algoritmusok kialakítására, követésére. A tanuló képessé válik konkrét tapasztalatok alapján az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érvek, cáfolatok megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására.

Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló már képes felismerni a természet működési alapelveit, illetve az egyszerűbb technológiai folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóban használja, illetve alkalmazza az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során. Tudása és megfigyelési képességei fejlődésének köszönhetően tanári irányítás mellett, de mind önállóbban hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, amelynek eredményeit értelmezni is tudja. Technikai ismereteit és kompetenciáit kezdetben még irányítással, majd egyre önállóbban alkalmazza az iskolai és iskolán kívüli környezetben. Felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt káros hatásait, belátja, hogy erőforrásaink döntően végesek, és ezeket körültekintően, takarékosan kell hasznosítanunk. Nyitottá válik a környezettudatos gondolkodás és cselekvés iránt, képes környezettudatos döntések meghozatalára.

Digitális kompetencia A tanuló mind motiváltabbá válik az IKT-eszközök használata iránt. Képes alapvető számítógépes alkalmazásokat (szövegszerkesztés, adatkezelés) felhasználni a tanórai és a tanórán kívüli tanulási tevékenységek során, illetve a hétköznapi életben. Egyre nagyobb biztonsággal és mind önállóbban képes felhasználni a számítógép és az internet által biztosított információkat, akár megadott szempontok szerinti gyűjtőmunkában is. A megszerzett információkból irányítással, majd egyre önállóbban képes összeállítani prezentációkat, beszámolókat. Ismeri az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi portálok) nyújtotta lehetőségeket és használja is ezeket. Felismeri az elektronikus kommunikációban rejlő veszélyeket és törekszik ezek elkerülésére. Látja a valós és a virtuális kapcsolatok közötti különbségeket, kellő óvatossággal kezeli a világhálóról származó tartalmakat és maga is felelősséggel viszonyul a világháló használóihoz.

Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére, megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni társaival az iskolai és az iskolán kívüli életben egyaránt, önként vállal feladatokat különböző, általa választott közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért, ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata.

133

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Ismert élethelyzetekben a tanuló képes mérlegelni, döntéseket hozni és felmérni döntései következményeit. Képes a korának megfelelő élethelyzetekben felismerni a számára kedvező lehetőségeket és élni azokkal. Terveket készít céljai megvalósításához, és – esetenként segítséggel - meg tudja ítélni ezek realitását. Csoportos feladathelyzetekben részt tud venni a végrehajtás megszervezésében, a feladatok megosztásában. Céljai elérésében motivált és kitartó.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus, képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Képes szabad asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére különböző művészeti területeken alkalmazott kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával. Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, zenei, tánc- és mozgástechnikai, továbbá képzőművészeti elemek alkalmazásával. Alakulóban van önálló ízlése, és ez megnyilvánul közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztásában, alakításában is.

A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni, olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT-eszközök. A tanuló képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív. A tanuló egyre tudatosabban kezeli a saját tanulási stratégiáit, egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős és gyenge pontjait, és hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.

134

Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása

A fenti Pedagógiai Program elfogadásával kapcsolatban a Szülői Munkaközösség – a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt.

Nagyszekeres, 2016.09.01.…..

……………………………. SZMK elnök

A fenti Pedagógiai Program elfogadásával kapcsolatban a Diákönkormányzat – a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt.

Nagyszekeres, 2016.09.01.

………………………………… Diákönkormányzat –vezető

Jelen Pedagógiai Programot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 14 igen 0 nem 0 tartózkodó szavazattal elfogadta Az elfogadást a nevelőtestület jelenlévő képviselői aláírásukkal tanúsítják.

Nagyszekeres, 2016. 09.01.

…………………………………… …………………………………..

A nevelőtestület képviselői

Hatályos: a kihirdetés napjától A dokumentum jellege: Nyilvános

P.H. Nagyszekeres,, 2016.09.01. ………………………………… igazgató

135

1.sz. Melléklet Pedagógiai program 2.6. pontjához

Szabadon választható foglalkozások

Ügyes kezek

Természetünk- Környezetünk védelme

Játék kör

Színjátszók köre

Középiskolai előkészítő

Csoda világ

Informatika világa

Biológia csodái

Játékos matematika

Helytörténeti kör

Kézműves kör

Média világa

Mozogjunk-Táncoljunk

Foci világ

Tömegsport

136