DOCSLIB.ORG

A Hegedű Keletkezése, Fejlődése, Szerkezete. a Hangszerkészítők Különböző Iskolái És Ki- Válóbb Képviselői

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
A Hegedű Keletkezése, Fejlődése, Szerkezete. a Hangszerkészítők Különböző Iskolái És Ki- Válóbb Képviselői A HEGEPÜ.#//^ A HEGEDŰ KELETKEZÉSE, FEJLŐDÉSE, SZERKEZETE. A HANGSZERKÉSZÍTŐK KÜLÖNBÖZŐ ISKOLÁI ÉS KI- VÁLÓBB KÉPVISELŐI. MAGYAR ÉS IDEGEN HEGEDŰ- MŰVÉSZEK RÖVID ÉLET- ÉS JELLEMRAJZA. A HEGEDŰRE = ÍROTT S HEGEDŰRŐL SZÓLÓ IRODALOM. = SZÁMOS KÉPPEL, PÉLDÁKKAL. IRTA : SOÓSMEZŐI VAJ PA EMIL TANÁR, KARNAGY ÉS ZENEIGAZGATÓ. = GYŐR, 1902 = «PANNONI A»-KÖNYVNYOMDA. A hegedű száraz fája Beh szomorú a nótája! Ugy meg sí-rí, ugy kesereg Talán a könnye is pereg. A hegedű bús nótája, Magyar ember mulat nála. Ugy meg danol, tánczol, vigad Hogy a szive majd megszakad. E L Ó S Z Ó. Egy negyedszázad óta működöm a nyilvánosság előtt ama kiváló hangszeren, melynek művészi kezelése -oly sok feltételtől függ, de a ki hatalmába ejti, annak bőven önti kegyeit. E hosszú idő elég volt arra, hogy e világszerte ismert, kedvelt s az emberi kedélyt mélyen •érintő hangszer tulajdonságait megfigyeljem s alaposan kiismerjem ama tényezőket, melyek jóságának, helyes kezelésének, eredetiségének nélkülözhetetlen kellékei. Ez idő alatt bámulva tapasztaltam, hogy — a mű- kedvelőkről nem is szólva, — még azok sem ismerik hangszeröket, kik kenyeröket keresik meg azzal. Többet mondok : kiváló zenészeket, művészeket ismertem, kiket € hangszer múltja nem érdekelt s nem tartották méltónak megtudni, milyen alakulásokon ment át az a néhány kis deszkából s száraz fácskából álló eszköz, mely picziny- sége daczára oly nagy szerepet játszik az emberi műve- lődés történetében ; mely örömet kelt, bánatot oszlat; indulatot é.breszt, szenvedélyre ragad ; a bátorságot fokozza s határtalan lelkesedésre gyújt. S mily nagy a száma azoknak, kik sem az akusz- tika törvényeit, sem hangszerük építését, szerkezetét s egyes részek feladatát s azoknak rendeltetését nem ismerik. Pedig nagyon helytelenül cselekszenek, mert az bizonyos,, hogy bárki legyen is az, a ki ügyességét, készségét, mes- terségét s művészetét gyakorolni akarja, ismernie kell els5 sorban azt az eszközt, gépet, hangszert, mely által azt érvényesiteni óhajtja. Minél alaposabban ismeri az eszközöket, annál job- ban fölhasználhatja azokat, kiaknázhatja czéljai kivitelére s annál tökéletesebb s teljesebb lesz, mit azon vagy azzal nyújthat vagy elérni képes, sőt a tökéletesedés is e fel- tételhez van kötve. A hivatott gépész minden kis csavar rendeltetésével ismerős, könnyen felismeri a bajt s segitni is tud azon ; a lovas annál biztosabban üli meg a lovat, minél jobban kiismerte annak természetét. így vagyunk minden téren. Előnyt, tökélyt akkor érünk el, ha kívülről, belülről ismerjük amaz eszközöket, melynek segítségével létrehozni vagy kifejezésre óhajtunk valamit juttatni. Dr. Schebek Ödön tanár, már egy félszázaddal ezelőtt fölemeli lelkes szózatát e czélból, s a „Bericht über die Orch. Instr. auf der Pariser Weltaustellung im Jahre 1855." cz. művében felhívja a zeneintézeteket, hogy a tananyag keretébe okvetlenül adjanak helyet az akusz- tika törvényei tanításának s a különböző hangszerek hangképződésének arányait s viszonyait ismertessék. Ha a hangszert ismernék, akkor nem csalódnának oly sokat elsősorban maguk a zenészek ; nem vezetné őket félre a sok utánzat s hamis czimirat; nem becsül- nének sokra olyat, a mi távolról sem érdemli azt meg s nem tévesztenék össze a maguk boszuságára s a meg- bizók kárára az eredetit az utánzattal, az igazit a hamissal. Valamely hangszer jóságának a megítélése s meg- birálása nem éppen könnyű feladat. Hosszas tapasztalat s élénk megfigyelő képesség kívántatik ehhez. Mindenekelőtt a hangszer szerkezetét, építési módját s anyagát kell megvizsgálni. Akárhány hangszer lehet igen jó a megvételnél s néhány év alatt elveszti hang- jának szépségét és kellemét, mi ugy hisszük nemcsak a tulajdonosnak okoz kárt, de a keserű csalódás a hagszer- kedvelők számát is apasztani fogja. Czélom volt mindazt elmondani a mit tapasztaltam s beavatni az érdeklődőket ama titkokba, melyeknek egy igazi zenész előtt sem volna szabad elrejtve maradniok. A magyar zeneirodalomban tudtommal az én művem úttörő, mert ily fajta művekről sem nem hallottam, sem nem ismerek ilyeneket. Német, franczia és angol nyelven a hegedűről irott műveknek egész irodalma van, de a magyar irodalom keveset mutathat fel e téren s a mi van, az sem azt a czélt szolgálja, a milyet én tüztern magam elé. Törekvésemet a lelkesedés és buzgalom sarkalta s fáradságom bő jutalmat nyerend, ha a zenészek körében az érdeklődést fölkeltenem sikerült. Győr, 1902. A SZERZŐ. Használt források: Abele Hyacinth. Die Violine, ihre Geschichte und ihr Bau. Neuburg a. D. 1874. Id. Ábrányi Kornél. A magyar zene a 19. században. Baillot IP. L'art du Violon. Burg Rob. Das Büchlein von der Geige oder die Grundmaterialen des Violinspiels. Leipzig, Kahnt. H. Aug. Drögemayer. Die Geige. Bremen. Meinhardt. 1892. Pa. 204. Guhr. Ueber Paganinis Kunst, die Violine zu spielen. Anfang zu jeder Violinschule. Mainz. Schott. Hofecker Imre. A magyar zene egyet, története. Kross Emil. Die Kunst der Bogén führung 4. aufl. Schmidt. Heilbronn. Fr. Niederheitmann. Cremona. Eine Charakteristik der italienischen Geigenbauer u. ihrer Instrumente. Leipzig, 1884. Ritter H. Die Viola alta v. Altgeige. 3. aufl. Leipzig, 1845. Schebek Edm. dr. Der deutsche Ursprung des Geigenbaues in Italien. Prag, 1874. F. L. Schubert. Die Violine. 2-te auflage. Leipzig, 1873. I. A hegedű keletkezése. — Ki a feltaláló s kié az érdem ? — A he- gedű ősi alakja s ujabbi átalakításai. — A viola. - A hegedű régibb alakjainak húrjai. — A hangszer megkedvelése s kezelőinek megbe- csülése. — Olasz, franczia, angol vagy német találmány-e a hegedű ? A hegedű elnevezése, a különböző nemzeteknél. — A „hegedű ki- rály"-i czim. A hegedű, mely a húros hangszerek legnevezetesebb faja, s melyet a zeneirók kiváló tulajdonai révén a „hang- szerek királyának" is neveztek el, eleinte nem játszott oly nagy szerepet, mint ma. Hosszú időn át tartó, fokozatos tökéletesítés és változtatáson kellett átmennie, hogy mai előkelő helyét elérje. A hegedű fölfedezésére, keletkezésére s első alkalmazására vonatkozólag biztos történeti adataink nincsenek. Általában elfogadott az az állítás, hogy a hegedű a violából keletkezett volna. Némelyek a hegedűt a lyrából származtatják, a melyből öt, sőt több húros hangszer is keletkezett s ebből újból kisebb hangszerek készültek két, három s végre négy hűrral fölszerelve. Kétségtelen bizonyítékaink vannak arra nézve, hogy a hegedű nevezetes átalakulásokon ment keresztül s mai alakját csak az uj korban nyerte. Sok vita folyt ama kérdésről is, hogy olasz, német vagy francziaország-e a bölcsője a hegedűnek. E kérdés meg- oldása már sikerült, mert bebizonyított tény, hogy olasz földön működő, de német eredetű ember a hegedű tulaj- donképeni föltalálója. A violáról azonban, melyet a hegedű szülőanyjának tartanak, senki se tudja hol, mikor s hogyan keletkezett, ki volt annak föltalálója. Csak arról van biztos tudomá- sunk, hogy különböző időszakokban több népnél volt hasz- nálatban s lényegében keveset különbözött mai alakjától; továbbá azt is tudjuk, hogyan tökéletesedett idővel s mily elterjedésnek örvendett a különböző népeknél. Rochlitz szerint a történetírók a 16-ik századba he- lyezik keletkezése idejét. Raphael parnassusi Apollojának kezébe hegedűt ad, hogy mély érzelmeit méltóan juttassa kifejezésre. Csakhogy ez nem hegedű, hanem annak ré- gibb alakja, a viola, melynek öt húrja volt t. i. a jelenlegi negyedik húron kivül még egy magasabb, épen ezért e húrt máig is Quintnek nevezik. Raphael idejében — ki Apollóját 1507—1509 között festette — a hegedüfajta hangszerek között a viola játszta a főszerepet s ez volt legjobban elterjedve. A florenczi keresztelő kápolna első részében, a Piso András-féle hires dombormű érczajtajának XV. tábláján, a mely azt az érdekes jelenetet ábrázolja, midőn Heródes pompás lakomája alkalmával Herodias leányának deli tánczától elragadtatva, magához hivatja s épen tánczra kéri, a gazdagon teritett asztal mellett egy zenész áll, ki ugy látszik a tánczzenét szolgáltatta s ke- zében ábrándosan tartja 5 húrú violáját. E hangszer alakja, vonója, a vonótartás s vezetés mind hasonlók s megegyezők a későbbi használati modorhoz. Minden jel arra mutat, hogy a viola már abban az időben is kedvelt hangszer volt, mert különben bizonyára nem örökítette volna meg a nagy mester az udvari művészt, épen e hangszerrel kezében. Piso e remekét legkésőbb 1340-ben végezte be s ez időtől ismeretes nyilvánosan. Orlando Lasso idejében, a XVI-ik században, 5, 7 sőt 9 húros violákat is használtak s eredetük legalább 500 évre vihető vissza. Francziaországban Nagy Károly alatt honosodott meg a hegedű s legalább 3 századon át ugyanazon eredeti alakban volt ismeretes. A XII. és XIII-ik században Ru- bebbe (Rébec), viole, vielle néy alatt szerepelt e hangszer kivált olasz és franczia országban, hol a troubadouroknak, yongleuröknek és más zenészeknek volt főhangszerük s a melyet vonóval kezeltek. E hangszerek eredeti alakja még máig is használa- tos a vend és orosz nép alsóbb osztályainál Gudock név alatt ismeretes s a G hur kivételével 3 húrja van. Biztos adataink vannak, hogy a viola, viole, veddel v. Fidel németorsz ágban is el volt terjedve ez időben s használatáttekintve 1200-ig lehetne levezetni. Braunschweig egyik régi krónikája a : „Chronicum picturatum brunsui- cense" 1203-ból a következőket irja : „In dussem Jahre geschah ein Wundertekken bei Stendel in dem Dorppe geheten Ossemer, dar zat de Parrer des Midwerkens in den Pingrsten unde veddelte zynen Buren to dem Danze, da quam ein Doure schlach unde schloch dem Parrer zynen Arm aff mit dem Beddelbogen unde XXIV. Lüde tod up dem Tyn.u (Ez
Load more

Recommended publications
  • Stowell Make-Up
    The Cambridge Companion to the CELLO Robin Stowell Professor of Music, Cardiff University The Pitt Building, Trumpington Street, Cambridge CB2 1RP,United Kingdom The Edinburgh Building, Cambridge CB2 2RU, UK http://www.cup.cam.ac.uk 40 West 20th Street, New York, NY 10011–4211, USA http://www.cup.org 10 Stamford Road, Oakleigh, Melbourne 3166, Australia © Cambridge University Press 1999 This book is in copyright. Subject to statutory exception and to the provisions of relevant collective licensing agreements, no reproduction of any part may take place without the written permission of Cambridge University Press. First published 1999 Printed in the United Kingdom at the University Press, Cambridge Typeset in Adobe Minion 10.75/14 pt, in QuarkXpress™ [] A catalogue record for this book is available from the British Library Library of Congress Cataloguing in Publication Data ISBN 0 521 621011 hardback ISBN 0 521 629284 paperback Contents List of illustrations [page viii] Notes on the contributors [x] Preface [xiii] Acknowledgements [xv] List of abbreviations, fingering and notation [xvi] 21 The cello: origins and evolution John Dilworth [1] 22 The bow: its history and development John Dilworth [28] 23 Cello acoustics Bernard Richardson [37] 24 Masters of the Baroque and Classical eras Margaret Campbell [52] 25 Nineteenth-century virtuosi Margaret Campbell [61] 26 Masters of the twentieth century Margaret Campbell [73] 27 The concerto Robin Stowell and David Wyn Jones [92] 28 The sonata Robin Stowell [116] 29 Other solo repertory Robin Stowell [137] 10 Ensemble music: in the chamber and the orchestra Peter Allsop [160] 11 Technique, style and performing practice to c.
    [Show full text]
  • A Prima Vista
    A PRIMA VISTA a survey of reprints and of recent publications 2002/1 BROEKMANS & VAN POPPEL Van Baerlestraat 92-94 Postbus 75228 1070 AE AMSTERDAM sheet music: 020-6796575 CDs: 020-6751653/fax: 020-6646759 also on INTERNET: www.broekmans.com e-mail: [email protected] 2 CONTENTS A PRIMA VISTA 2002/1 PAGE HEADING 03 PIANO 2-HANDS 07 PIANO 4-HANDS, 2 AND MORE PIANOS, HARPSICHORD 08 ORGAN 09 KEYBOARD 1 STRING INSTRUMENT WITHOUT ACCOMPANIMENT: 10 VIOLIN SOLO, VIOLA SOLO 1 STRING INSTRUMENT WITH ACCOMPANIMENT, piano unless stated otherwise: 11 VIOLIN WITH ACCOMPANIMENT 12 VIOLIN PLAY-ALONG 13 VIOLA WITH ACCOMPANIMENT, CELLO WITH ACCOMPANIMENT 14 VIOLA DA GAMBA WITH ACCOMPANIMENT 14 2 AND MORE STRING INSTRUMENTS WITH AND WITHOUT ACCOMPANIMENT: 1 WIND INSTRUMENT WITHOUT ACCOMPANIMENT: 18 FLUTE SOLO, OBOE SOLO 19 CLARINET SOLO, SAXOPHONE SOLO, BASSOON SOLO, TRUMPET SOLO 20 HORN SOLO, TROMBONE SOLO, TUBA SOLO 1 WIND INSTRUMENT WITH ACCOMPANIMENT, piano unless stated otherwise: 20 PICCOLO WITH ACCOMPANIMENT, FLUTE WITH ACCOMPANIMENT 22 FLUTE PLAY-ALONG, ALTO FLUTE WITH ACCOMPANIMENT 23 OBOE WITH ACCOMPANIMENT, OBOE PLAY-ALONG, CLARINET WIT ACCOMPANIMENT 24 CLARINET PLAY-ALONG 25 BASSETHORN WITH ACCOMPANIMENT, SAXOPHONE WITH ACCOMPANIMENT 27 SAXOPHONE PLAY-ALONG 28 BASSOON WITH ACCOMPANIMENT, TRUMPET WIT ACCOMPANIMENT 29 TRUMPET PLAY-ALONG, HORN WITH ACCOMPANIMENT 30 TROMBONE WITH ACCOMPANIMENT, TROMBONE PLAY-ALONG 31 TUBA WITH ACCOMPANIMENT, EUPHONIUM PLAY-ALONG 2 AND MORE WIND INSTRUMENTS WITH AND WITHOUT ACCOMPANIMENT: 31 2 AND MORE WOODWIND
    [Show full text]
  • The Working Methods of Guarneri Del Gesů and Their Influence Upon His
    45 The Working Methods of Guarneri del Gesù and their Influence upon his Stylistic Development Text and Illustrations by Roger Graham Hargrave Please take time to read this warning! Although the greatest care has been taken while compiling this site it almost certainly contains many mistakes. As such its contents should be treated with extreme caution. Neither I nor my fellow contributors can accept responsibility for any losses resulting from information or opin - ions, new or old, which are reproduced here. Some of the ideas and information have already been superseded by subsequent research and de - velopment. (I have attempted to included a bibliography for further information on such pieces) In spite of this I believe that these articles are still of considerable use. For copyright or other practical reasons it has not been possible to reproduce all the illustrations. I have included the text for the series of posters that I created for the Strad magazine. While these posters are all still available, with one exception, they have been reproduced without the original accompanying text. The Labels mentions an early form of Del Gesù label, 98 later re - jected by the Hills as spurious. 99 The strongest evi - Before closing the body of the instrument, Del dence for its existence is found in the earlier Gesù fixed his label on the inside of the back, beneath notebooks of Count Cozio Di Salabue, who mentions the bass soundhole and roughly parallel to the centre four violins by the younger Giuseppe, all labelled and line. The labels which remain in their original posi - dated, from the period 1727 to 1730.
    [Show full text]
  • 1002775354-Alcorn.Pdf
    3119 A STUDY OF STYLE AND INFLUENCE IN THE EARLY SCHOOLS OF VIOLIN MAKING CIRCA 1540 TO CIRCA 1800 THESIS Presented to the Graduate Council of the North Texas State University in Partial Fulfillment of the Requirements For the Degree of MASTER OF MUSIC By Allison A. Alcorn, B.Mus. Denton, Texas December, 1987 Alcorn, Allison A., A Study of Style and Influence in the Ear School of Violin Making circa 1540 to circa 1800. Master of Music (Musicology), December 1987, 172 pp., 2 tables, 31 figures, bibliography, 52 titles. Chapter I of this thesis details contemporary historical views on the origins of the violin and its terminology. Chapters II through VI study the methodologies of makers from Italy, the Germanic Countries, the Low Countries, France, and England, and highlights the aspects of these methodologies that show influence from one maker to another. Chapter VII deals with matters of imitation, copying, violin forgery and the differences between these categories. Chapter VIII presents a discussion of the manner in which various violin experts identify the maker of a violin. It briefly discusses a new movement that questions the current methods of authenti- cation, proposing that the dual role of "expert/dealer" does not lend itself to sufficient objectivity. The conclusion suggests that dealers, experts, curators, and musicologists alike must return to placing the first emphasis on the tra- dition of the craft rather than on the individual maker. o Copyright by Allison A. Alcorn TABLE OF CONTENTS Page LIST OF FIGURES.... ............. ........viii LIST OF TABLES. ................ ... x Chapter I. INTRODUCTION . .............. *.. 1 Problems in Descriptive Terminology 3 The Origin of the Violin.......
    [Show full text]
  • Nicola Amati & the 'Alard'
    10 Nicola Amati & the ‘Alard’ ROGER HARGRAVE CONTINUES HIS SERIES ON THE AMATI FAMILY WITH AN EXPLORATION OF THE CRAFT OF NICOLA, GRANDSON OF ANDREA, AND AN EXAMINATION OF THE FAMOUS ‘ALARD’ VIOLIN As regular readers will recall, I promised three ar - of roses for Nicola. In fact, he must have been a fairly ticles on the Amati family of violin makers. The first, tough old bird, judging by the few details left to us. which was published in THE STRAD, December 1991, Although almost nothing definite is known about his covered the work of Andrea Amati, the founder of the early life, it is assumed that Nicola was apprenticed to Amati dynasty. The second article was to have been his father and uncle at an early age. Unquestionably, about Andrea's two sons, known as the Brothers Nicola was a superbly trained craftsman and by the Amati. Finally, I was to have covered the work of 1620s his hand was clearly the dominant one in the Nicola 1 Amati, the grandson of Andrea. Unfortu - production at the Amati workshop. nately, for various technical reasons it has been nec - essary to rearrange the natural order of these Two outstanding instruments in the Soviet Union articles. I hope that the reader will excuse this. Collection Exhibition, which took‑ place in Cremona in 1987, demonstrate this admirably. These violins, which bear the labels of Antonio and Hieronymus, re - spectively dated 1628 and 1629, are clearly the work Nicola Amati of Nicola. A comparison of the outlines also shows that these instruments were probably made on the same mould as that of the `Alard' Amati 1649, illus - Towards the end of the 16th century, the fame of trated here.
    [Show full text]
  • The Case of Musical Instruments
    UNIVERSITA’ DEGLI STUDI DI PARMA DOTTORATO DI RICERCA IN FISICA CICLO XXXIII ADVANCED MULTI-ANALYTICAL METHODS FOR THE STUDY OF MICROSCOPIC LAYERED STRUCTURES: THE CASE OF MUSICAL INSTRUMENTS Coordinatore: Chiar.mo Prof. Stefano Carretta Tutore: Chiar.mo Prof. Danilo Bersani Co-tutore: Chiar.mo Prof. Marco Malagodi Dottorando: Claudia Invernizzi Anni Accademici 2017/2018 – 2019/2020 Rights of use The content of this PhD Thesis, partially based on unpublished research and involving images and data which property is shared among different institutions, can be consulted and quoted in the appropriate forms, but images and whole texts cannot be used if not under the author’s permission, after a proper request (at: [email protected]). To the consciousness Abstract The stratigraphy of historical bowed string musical instruments is a complex and heterogeneous system composed of multiple varnish layers coated on previously treated wood. The entire coating system, collectively called wood finish, is representative of the instrument makers’ working techniques. However, the extended use of the instruments by the musicians as well as the restoration interventions over the centuries could have altered it in terms of layer thickness and composition. Moreover, sampling is rarely feasible because of the need to preserve the value and the integrity of these precious artefacts. In this thesis, we first evaluated potential and limits of a suite of non-invasive spectroscopic and optical imaging techniques in the study of wood finish systems of laboratory mock-ups. Reflection FTIR spectroscopy, XRF, Raman spectroscopy and OCT were applied to the mock-ups by means of portable instrumentation. This non- invasive methodology was supported by SEM-EDX and ATR micro-FTIR analyses.
    [Show full text]
  • Museum Map and Description Mdv: Stories and Emotions of Five Centuries of Cremonese Violinmaking
    Fondazione Museo del Violino Antonio Stradivari Cremona Museum map and description www.museodelviolino.org MdV: stories and emotions of five centuries of Cremonese violinmaking An indissoluble and ancient link exists between Cremona and in Cremona directly through the great master violinmakers and violinmaking.... The opening of the Museo del Violino (MdV) their instruments: Andrea Amati and his descendants; Antonio adds a splendid new page to this long history and presents an Stradivari; Giuseppe Guarneri “del Gesù” and his family; important structure to the international community that will Lorenzo Storioni and Francesco Rugeri. No other museum in serve as a museum, auditorium and research centre. Europe can boast such an important and complete display of At the MdV visitors can explore five centuries of violinmaking string instruments from the school of Cremona. The 19th and 20th centuries are documented through the work of the greatest Italian violinmakers of the time and the winners of the Triennial Competition, while in a series of dedicated spaces, the museum also pays significant tribute to contemporary violinmakers. Multimedia installations and a wealth of documentary displays allow everyone – from children to the most expert visitors – to enjoy an exciting and enthralling visit in which history and instruments, fragrances, sounds and images converge to give shape to stories, dreams and emotions. In the foreground, a work of the sculptor Helidon Xhixha in Piazza Marconi A general view of the “Giovanni Arvedi” Auditorium in the MdV-Museo del Violino The culture of excellence, which from its early steps has guided the highest possible finished standards. The excellence is not fuelled only realization of the Museo del Violino, is perfectly synthesized in the by engineering skill and sophisticated calculations, but also by a Giovanni Arvedi Auditorium.
    [Show full text]
  • B&F Magazine Issue 32
    No. 32 A VIOLIN BY PIETRO GUARNERI II, C. 1745, “Pennington” Augustin Hadelich Wins his First Grammy Congratulations to Augustin Hadelich on his first Grammy Award! He won in the Best Classical Instrumental Solo category for his dazzling recording of Dutilleux’s L’arbre des songes Dear Friends, Glickman with the Seattle Symphony. A Paul As I reflect on our fortieth anniversary, I am so proud of Stradivari Society recipient all we have accomplished and so grateful to our customers since 2010, Augustin plays the Photo: for giving us the chance to serve you. Our expert sales magnificent “Kiesewetter” Stradivari of c. 1723 on loan staff is second to none when it comes to matching artist to him through the Society thanks to the generosity of and instrument. And nowhere else would you be able to his patrons, Karen and Clement Arrison. We could not try the amazing range of the highest quality bows and be more thrilled to watch this exceptionally talented instruments that we maintain in our inventory. Whether violinist’s career take off this season. To find out more, you are a student or an accomplished professional, see p. 11. nothing means more to all of us at Bein & Fushi than seeing our customers excitement and profound satisfaction on Become a Patron of The Stradivari Society finding their perfect match in an instrument or bow. Our For over thirty years, The Stradivari Society has helped service never ends with the sale. We are very proud of the gifted artists play the superb antique Italian instruments long-term relationships we have built and sustained with they need to launch and sustain their careers with the our customers over the years.
    [Show full text]
  • Stradivari Trust 25 Years of Instrument Trusts
    Stradivari Trust 25 YEARS OF INSTRUMENT TRUSTS 2 0 1 0 ~ 1 ~ PREFACE Since 1985, nigel brown has Integral to the smooth running of the Instrument Trusts helped provide instruments to are the violin dealers: we are grateful to Charles Beare and Aboutmore than 30this artists, including Florianguide Leonhard both for supporting this publication the likes of Nigel Kennedy, Steven and for their written contributions. From Leonhard (on Isserlis, Natalie Clein and Jennifer page 5) we learn about Stradivari’s golden period and Pike. But this publication, which the tantalising possibility that we are living through a celebrates 25 years of Instrument golden age of restoration. Beare (on page 4) directs our Trusts, is not supposed to be view to the expanding string market in the Far East and a retrospective. It is something discusses what makes the sound of a violin so beautiful. much more alive: a current snap- Nigel Brown himself offers an explanation of the shot of every artist who has ben- mechanics of the Instrument Trusts as well as exploring efited from one of these schemes.. his own motivation for establishing them. The history In 2004, Brown set up the of the Instrument Schemes and of the Stradivari Trust Stradivari Trust to create an all- is laid out in the feature on page 6, which also examines encompassing aegis for his musi- the other plates that the Trust is currently spinning. cal projects and to act as a channel The body of this publication, though, is taken up – as for charitable donations to the it should be – by the musicians and their instruments, the Syndicated Instrument Trusts.
    [Show full text]
  • Stradivari Exhibition at the Musical Instrument Museum
    In partnership with: Sponsored by: Val di Fiemme We are in the hillside forest of the Fiemme Valley in Italy, in Il Bosco che Suona (“The Musical Woods”). It was from this forest that the early masters—including Andrea Amati and Antonio Stradivari—sourced the materials for their craft. A hand knocks on the side of a tree. The sound resounds. The tree is strong, yet flexible enough to live a second life in music. The wood from these trees is transported down the river and ends its journey at the small Italian walled city of Cremona, the so-called city of the violin. There, in a woodworker’s workshop, the master luthier taps a hand against a block of wood. To hear its ringing sound is to hear the start of our story... Val di Fiemme Contents 1 About Our Partners 3 Partner’s Statement 5 Director’s Statement 7 Preface 9 Why Cremona? 11 Royal Beginnings 13 Andrea Amati (c. 1566) 15 Francesco Rugeri (c. 1680) 17 Dynasties of Craftsmanship 19 Antonio Stradivari (c. 1728) 21 What’s in a Name? 23 An Interview with Musician Rachel Barton Pine 25 Bartolomeo Giuseppe Guarneri “del Gesù” (c. 1734) 27 Giovanni Battista Ceruti (c. 1802) 29 Simone Fernando Sacconi (c. 1941) 31 Cremona Today 33 An Interview with Luthier Bruce Carlson 35 From America to Italy: Bruce Carlson (c. 1973) Autem quae volupta tiuntia atis vollia 37 Made in Cremona: Primo Pistoni (c. 1985) 39 A Modern-Day Dynasty: Jan Špidlen (c. 2003) 41 Inspired by the Amatis: Ulrike Dederer (c.
    [Show full text]
  • Rivista Review No
    ISSN 1759-6939 RIVISTA n.393 2010/2011 The Magazine of the British-Italian Society Pilgrims in the Jubilee year 1300. Miniature from the Chronicle of G. Sercambi Rivista Review No 393.indd 1 12/11/2010 13:38:36 RIVISTA SOLICITING ALL BIS MEMBERS The Magazine of the British-Italian Society Future issues of “RIVISTA” will be as good as you make them. May we n.393 2010/2011 strongly encourage you to pick up your pen (or put fingers to your www.british-italian.org laptop keyboard) and send in your contributions for consideration. © The British-Italian Society 2010 Provided there is a British-Italian angle, articles on history, art, humour, travel, miscellany, as well as book reviews are all welcome. Co-Editors: Alexandra Richardson and Georgina Gordon-Ham E-mail addresses: Printed by Hobbs the Printers Ltd, www.hobbs.uk.com [email protected] [email protected] TABLE OF CONTENTS –ITALY’S LEARNED ACADEMIES 4 –SAVOURY SAGRE 25 –THE LECONFIELD LECTURE – HADRIAN, THE –THE SEBASTIANO RICCI EXHIBITION AT THE CINI ETERNAL EMPEROR 5 FOUNDATION, VENICE 28 –CHRISTMAS FESTIVITIES AT 2 AUDLEY SQUARE 7 –ADORATA ALBIONE 29 –ROOkE PRIzES 2009 7 –ARCHAEOLOGY AND TECHNOLOGY MEET31 –GRANDI GIARDINI ITALIANI 8 –MYSTERIOUS STRINGS: THE LESS kNOWN –THE WHITE WAR ... 9 VIOLIN-MAkERS OF CREMONA 33 –PIRANDELLO IN DOUBLE, TRIPLE AND MULTIPLES 9 –ATRAIN INTO THE PAST 35 –LANCIA: THE ART AND ENGINEERING OF –CARAVAGGIO, THE ART WORLD REVOLUTIONARY37 ITALIAN CAR DESIGN 10 –FILM FESTIVALS IN ITALY38 –THE DOLPHIN IN ITALIAN ART11 –PINOLI: NATURE’S PINT-SIzED GIFT
    [Show full text]
  • New European and American Patrons Join the Stradivari Society®
    No. 21 Founders of ® The “Vieuxtemps” Giuseppe Guarneri del Gesù by Geoffrey Fushi “In Joshua Bell’s hands, ‘the by Vieuxtemps, his Variations on “Yankee Doodle Dandy,” to a Mona Lisa of violins’ smiles very enthusiastic response from the audience. again.” The Legendary Violin Dealer Arthur F. H. Hill – John von Rhein, Chicago Tribune on the “Vieuxtemps” del Gesù Excerpts from His Diary “If my most illustrious violin and the ‘Vieuxtemps’ were in a fire and I January 23, 1891: What a pity we are not rich enough to keep could only rescue one, it would be the such a violin ourselves as its tone and other merits are perfect. ‘Vieuxtemps’.” – Yehudi Menuhin in conversation with Geoffrey Fushi February 3, 1891: Ysaÿe to return our ‘Vieuxtemps’ Guarnerius which he likes and wishes to have but alas! he hasn’t got the In my over forty-year career and lifelong love money to pay for it. of violins, the “Vieuxtemps” by Giuseppe Guarneri del Gesù, Cremona, 1741, stands at the June 10, 1891: The ‘Vieuxtemps’ Guarnerius ... has probably the pinnacle. Quite simply, it is the most exciting grandest tone of them all! violin I have ever heard. Even more exciting than the magnificent “Canon” del Gesù that was ® Photo: Matthew Tolzmann once played by Paganini. The “Vieuxtemps” has tremendous power, edge, and projection with great depth, plus a basso, cello-like quality that is absolutely thrilling to hear. It is the top violin for sound and performance. This New European and exquisite del Gesù has not been on the market for close to fifty years and has seldom been played in public during that time.
    [Show full text]