A Hegedű Keletkezése, Fejlődése, Szerkezete. a Hangszerkészítők Különböző Iskolái És Ki- Válóbb Képviselői
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
A HEGEPÜ.#//^ A HEGEDŰ KELETKEZÉSE, FEJLŐDÉSE, SZERKEZETE. A HANGSZERKÉSZÍTŐK KÜLÖNBÖZŐ ISKOLÁI ÉS KI- VÁLÓBB KÉPVISELŐI. MAGYAR ÉS IDEGEN HEGEDŰ- MŰVÉSZEK RÖVID ÉLET- ÉS JELLEMRAJZA. A HEGEDŰRE = ÍROTT S HEGEDŰRŐL SZÓLÓ IRODALOM. = SZÁMOS KÉPPEL, PÉLDÁKKAL. IRTA : SOÓSMEZŐI VAJ PA EMIL TANÁR, KARNAGY ÉS ZENEIGAZGATÓ. = GYŐR, 1902 = «PANNONI A»-KÖNYVNYOMDA. A hegedű száraz fája Beh szomorú a nótája! Ugy meg sí-rí, ugy kesereg Talán a könnye is pereg. A hegedű bús nótája, Magyar ember mulat nála. Ugy meg danol, tánczol, vigad Hogy a szive majd megszakad. E L Ó S Z Ó. Egy negyedszázad óta működöm a nyilvánosság előtt ama kiváló hangszeren, melynek művészi kezelése -oly sok feltételtől függ, de a ki hatalmába ejti, annak bőven önti kegyeit. E hosszú idő elég volt arra, hogy e világszerte ismert, kedvelt s az emberi kedélyt mélyen •érintő hangszer tulajdonságait megfigyeljem s alaposan kiismerjem ama tényezőket, melyek jóságának, helyes kezelésének, eredetiségének nélkülözhetetlen kellékei. Ez idő alatt bámulva tapasztaltam, hogy — a mű- kedvelőkről nem is szólva, — még azok sem ismerik hangszeröket, kik kenyeröket keresik meg azzal. Többet mondok : kiváló zenészeket, művészeket ismertem, kiket € hangszer múltja nem érdekelt s nem tartották méltónak megtudni, milyen alakulásokon ment át az a néhány kis deszkából s száraz fácskából álló eszköz, mely picziny- sége daczára oly nagy szerepet játszik az emberi műve- lődés történetében ; mely örömet kelt, bánatot oszlat; indulatot é.breszt, szenvedélyre ragad ; a bátorságot fokozza s határtalan lelkesedésre gyújt. S mily nagy a száma azoknak, kik sem az akusz- tika törvényeit, sem hangszerük építését, szerkezetét s egyes részek feladatát s azoknak rendeltetését nem ismerik. Pedig nagyon helytelenül cselekszenek, mert az bizonyos,, hogy bárki legyen is az, a ki ügyességét, készségét, mes- terségét s művészetét gyakorolni akarja, ismernie kell els5 sorban azt az eszközt, gépet, hangszert, mely által azt érvényesiteni óhajtja. Minél alaposabban ismeri az eszközöket, annál job- ban fölhasználhatja azokat, kiaknázhatja czéljai kivitelére s annál tökéletesebb s teljesebb lesz, mit azon vagy azzal nyújthat vagy elérni képes, sőt a tökéletesedés is e fel- tételhez van kötve. A hivatott gépész minden kis csavar rendeltetésével ismerős, könnyen felismeri a bajt s segitni is tud azon ; a lovas annál biztosabban üli meg a lovat, minél jobban kiismerte annak természetét. így vagyunk minden téren. Előnyt, tökélyt akkor érünk el, ha kívülről, belülről ismerjük amaz eszközöket, melynek segítségével létrehozni vagy kifejezésre óhajtunk valamit juttatni. Dr. Schebek Ödön tanár, már egy félszázaddal ezelőtt fölemeli lelkes szózatát e czélból, s a „Bericht über die Orch. Instr. auf der Pariser Weltaustellung im Jahre 1855." cz. művében felhívja a zeneintézeteket, hogy a tananyag keretébe okvetlenül adjanak helyet az akusz- tika törvényei tanításának s a különböző hangszerek hangképződésének arányait s viszonyait ismertessék. Ha a hangszert ismernék, akkor nem csalódnának oly sokat elsősorban maguk a zenészek ; nem vezetné őket félre a sok utánzat s hamis czimirat; nem becsül- nének sokra olyat, a mi távolról sem érdemli azt meg s nem tévesztenék össze a maguk boszuságára s a meg- bizók kárára az eredetit az utánzattal, az igazit a hamissal. Valamely hangszer jóságának a megítélése s meg- birálása nem éppen könnyű feladat. Hosszas tapasztalat s élénk megfigyelő képesség kívántatik ehhez. Mindenekelőtt a hangszer szerkezetét, építési módját s anyagát kell megvizsgálni. Akárhány hangszer lehet igen jó a megvételnél s néhány év alatt elveszti hang- jának szépségét és kellemét, mi ugy hisszük nemcsak a tulajdonosnak okoz kárt, de a keserű csalódás a hagszer- kedvelők számát is apasztani fogja. Czélom volt mindazt elmondani a mit tapasztaltam s beavatni az érdeklődőket ama titkokba, melyeknek egy igazi zenész előtt sem volna szabad elrejtve maradniok. A magyar zeneirodalomban tudtommal az én művem úttörő, mert ily fajta művekről sem nem hallottam, sem nem ismerek ilyeneket. Német, franczia és angol nyelven a hegedűről irott műveknek egész irodalma van, de a magyar irodalom keveset mutathat fel e téren s a mi van, az sem azt a czélt szolgálja, a milyet én tüztern magam elé. Törekvésemet a lelkesedés és buzgalom sarkalta s fáradságom bő jutalmat nyerend, ha a zenészek körében az érdeklődést fölkeltenem sikerült. Győr, 1902. A SZERZŐ. Használt források: Abele Hyacinth. Die Violine, ihre Geschichte und ihr Bau. Neuburg a. D. 1874. Id. Ábrányi Kornél. A magyar zene a 19. században. Baillot IP. L'art du Violon. Burg Rob. Das Büchlein von der Geige oder die Grundmaterialen des Violinspiels. Leipzig, Kahnt. H. Aug. Drögemayer. Die Geige. Bremen. Meinhardt. 1892. Pa. 204. Guhr. Ueber Paganinis Kunst, die Violine zu spielen. Anfang zu jeder Violinschule. Mainz. Schott. Hofecker Imre. A magyar zene egyet, története. Kross Emil. Die Kunst der Bogén führung 4. aufl. Schmidt. Heilbronn. Fr. Niederheitmann. Cremona. Eine Charakteristik der italienischen Geigenbauer u. ihrer Instrumente. Leipzig, 1884. Ritter H. Die Viola alta v. Altgeige. 3. aufl. Leipzig, 1845. Schebek Edm. dr. Der deutsche Ursprung des Geigenbaues in Italien. Prag, 1874. F. L. Schubert. Die Violine. 2-te auflage. Leipzig, 1873. I. A hegedű keletkezése. — Ki a feltaláló s kié az érdem ? — A he- gedű ősi alakja s ujabbi átalakításai. — A viola. - A hegedű régibb alakjainak húrjai. — A hangszer megkedvelése s kezelőinek megbe- csülése. — Olasz, franczia, angol vagy német találmány-e a hegedű ? A hegedű elnevezése, a különböző nemzeteknél. — A „hegedű ki- rály"-i czim. A hegedű, mely a húros hangszerek legnevezetesebb faja, s melyet a zeneirók kiváló tulajdonai révén a „hang- szerek királyának" is neveztek el, eleinte nem játszott oly nagy szerepet, mint ma. Hosszú időn át tartó, fokozatos tökéletesítés és változtatáson kellett átmennie, hogy mai előkelő helyét elérje. A hegedű fölfedezésére, keletkezésére s első alkalmazására vonatkozólag biztos történeti adataink nincsenek. Általában elfogadott az az állítás, hogy a hegedű a violából keletkezett volna. Némelyek a hegedűt a lyrából származtatják, a melyből öt, sőt több húros hangszer is keletkezett s ebből újból kisebb hangszerek készültek két, három s végre négy hűrral fölszerelve. Kétségtelen bizonyítékaink vannak arra nézve, hogy a hegedű nevezetes átalakulásokon ment keresztül s mai alakját csak az uj korban nyerte. Sok vita folyt ama kérdésről is, hogy olasz, német vagy francziaország-e a bölcsője a hegedűnek. E kérdés meg- oldása már sikerült, mert bebizonyított tény, hogy olasz földön működő, de német eredetű ember a hegedű tulaj- donképeni föltalálója. A violáról azonban, melyet a hegedű szülőanyjának tartanak, senki se tudja hol, mikor s hogyan keletkezett, ki volt annak föltalálója. Csak arról van biztos tudomá- sunk, hogy különböző időszakokban több népnél volt hasz- nálatban s lényegében keveset különbözött mai alakjától; továbbá azt is tudjuk, hogyan tökéletesedett idővel s mily elterjedésnek örvendett a különböző népeknél. Rochlitz szerint a történetírók a 16-ik századba he- lyezik keletkezése idejét. Raphael parnassusi Apollojának kezébe hegedűt ad, hogy mély érzelmeit méltóan juttassa kifejezésre. Csakhogy ez nem hegedű, hanem annak ré- gibb alakja, a viola, melynek öt húrja volt t. i. a jelenlegi negyedik húron kivül még egy magasabb, épen ezért e húrt máig is Quintnek nevezik. Raphael idejében — ki Apollóját 1507—1509 között festette — a hegedüfajta hangszerek között a viola játszta a főszerepet s ez volt legjobban elterjedve. A florenczi keresztelő kápolna első részében, a Piso András-féle hires dombormű érczajtajának XV. tábláján, a mely azt az érdekes jelenetet ábrázolja, midőn Heródes pompás lakomája alkalmával Herodias leányának deli tánczától elragadtatva, magához hivatja s épen tánczra kéri, a gazdagon teritett asztal mellett egy zenész áll, ki ugy látszik a tánczzenét szolgáltatta s ke- zében ábrándosan tartja 5 húrú violáját. E hangszer alakja, vonója, a vonótartás s vezetés mind hasonlók s megegyezők a későbbi használati modorhoz. Minden jel arra mutat, hogy a viola már abban az időben is kedvelt hangszer volt, mert különben bizonyára nem örökítette volna meg a nagy mester az udvari művészt, épen e hangszerrel kezében. Piso e remekét legkésőbb 1340-ben végezte be s ez időtől ismeretes nyilvánosan. Orlando Lasso idejében, a XVI-ik században, 5, 7 sőt 9 húros violákat is használtak s eredetük legalább 500 évre vihető vissza. Francziaországban Nagy Károly alatt honosodott meg a hegedű s legalább 3 századon át ugyanazon eredeti alakban volt ismeretes. A XII. és XIII-ik században Ru- bebbe (Rébec), viole, vielle néy alatt szerepelt e hangszer kivált olasz és franczia országban, hol a troubadouroknak, yongleuröknek és más zenészeknek volt főhangszerük s a melyet vonóval kezeltek. E hangszerek eredeti alakja még máig is használa- tos a vend és orosz nép alsóbb osztályainál Gudock név alatt ismeretes s a G hur kivételével 3 húrja van. Biztos adataink vannak, hogy a viola, viole, veddel v. Fidel németorsz ágban is el volt terjedve ez időben s használatáttekintve 1200-ig lehetne levezetni. Braunschweig egyik régi krónikája a : „Chronicum picturatum brunsui- cense" 1203-ból a következőket irja : „In dussem Jahre geschah ein Wundertekken bei Stendel in dem Dorppe geheten Ossemer, dar zat de Parrer des Midwerkens in den Pingrsten unde veddelte zynen Buren to dem Danze, da quam ein Doure schlach unde schloch dem Parrer zynen Arm aff mit dem Beddelbogen unde XXIV. Lüde tod up dem Tyn.u (Ez