Megbékélés Kápolna építésének története

A kápolna építésének története beágyazódik a Beremendi -domb elbányászásának folyamatába. Létezése ugyanakkor összefügg a visszamaradó terület jövőbeni hasznosítására vonatkozó elképzelésekkel.

A dombot szőlőhegynek neveztük, teljesen körbefonták a szőlő ültetvények, gyümölcsösök, zöldségkertek, pinceházak. A korabeli térképek szemléltetik, hogy a római kortól az itt élő közösség megélhetésének egyik pillére a domboldal volt. Bányászattal ezek a természeti adottságo k pótolhatatlanul eltűnnek.

Napjainkban is a Beremend közvetlen környezetéhez tartozó - a bányászattól megkímélhető területek- megtartásáért és a leművelt felszín közösség számára történő hasznosításáért kell dolgoznunk. Az 1995-től jogerős 2841/4/1994. "BEREMEND" bányatelek szerint új lehetőségek adott a célok elérésére.

Az ötvenes évek térképen látható162 hold és 216 négyszögöl szőlőterületből csak töredék maradt meg.

Az 1960-as évek második felében született meg a döntés új cementgyár építéséről. Még működött az „öreggyár" a falu utcái között. Sodronykötél-pálya, kisvasút, nagyvasút kötötte össze a bányával. A kőbánya és a márgabánya hozzásimult a falu középső szakaszához. A nyersanyag kitermelése kis területen folyt, nem korlátozta a lakosság zártkerti gazdálkodását.

http://xn--megbklskpolna-beremend-82b1qbb.hu/galeria/100 Az akkor érvényben lévő bányatelek és rekultivációs terv lehetővé tette volna a domb 100 -as szint feletti részének teljes lebányászását. Csak a Hegyalja és a Táncsics utca maradt volna a szőlőhegyből, és É-i, K-i, D-i oldalon a környező szántóföldekig terjedt volna a bányagödör.

Tetézte a problémát, hogy az 1980-as évek elején betartották azt a törvényi előírást, miszerint a bányatelek határán kívül 500 m-es sávban építési korlátozás volt. Az akkor készített rendezési terv ezen építési tilalmat feloldotta, mivel a bánya vállalta, hogy új robbantási technológiával „megkíméli" a falut további robbantási károktól. Párhuzamosan százával zajlottak a robbantási károk peres ügyei. http://xn--megbklskpolna-beremend-82b1qbb.hu/galeria/101 Az új cementgyár 1972-ben megkezdte a működését és az évente 1.5 millió tonna nyersanyag kitermelése új helyzettel szembesítette az itt lakókat: gazdagodik a falu- fogy a Beremendi-domb!

Az új gyár büszkesége volt, és maradt is a magyar cementiparnak /CEMÜ/. Az országos vállalatnak elegendő tőkéje volt újabb gyárak építésére - Vác, Hejőcsaba, Bélapátfalva /ez utóbbit már le is bontották/ - az ország meg eladósodott a 80-as évek végére.

Központi döntés alapján a gyár megkezdte valamennyi zártkert felvásárlását, hogy a későbbiekben ne legyen akadálya a teljes domb lebányászásának. A kisajátítások leállítása érdekében, mint tanácstag, ekkor kezdtem foglalkozni a problémával. A dokumentumokból megismerhetők azok a gazdák, akikkel összefogva szerettük volna megállítani a területek felvásárlásának folyamatát. A tárgyalás ok végén a gyár tájékoztatta a tanácsot, hogy a korábbi elképzelés szerint leművelik a déli -keleti zártkerteket, legfeljebb késleltetik az ütemet. Sőt a tanács hozzájáruló nyilatkozatot adott a kisajátításhoz!

Ekkor határoztam el véglegesen, hogy indulok az önkormányzati választáson. Polgármesteri programomban kiemelt helyen volt, hogy a környezetvédelem területén és a Beremendi -domb elbányászásának szinte minden korlátot nélkülöző 1972 -es bányatelek jogosítványok módosításában kezdeményező szerepet vállalok. http://xn--megbklskpolna-beremend-82b1qbb.hu/galeria/102 Az 1990-ben létrejött önkormányzat képviselőtestületével elhatároztuk, hogy új bányatelek kialakítását kérjük. Megmentjük a D-i zártkerteket, és részletes terveket dolgoztunk ki a lebányászott terület újrahasznosítására.

Helyi védettség alá vontuk az érintett területet, ennek hatására kapcsolódott be a gyár vezetése az új bányatelek kialakítására vonatkozó elképzelések megvalósításába. Közösen felkért szakértők készítették a szakmai anyagokat. A testületnek döntéseiben mérlegelni kellett, hogy a lehetőségek határán belül minél nagyobb felszín maradjon meg cserében: ne lehetetlenüljön el a cement- és mészgyártás nyersanyagellátása, ne legyen akadálya a privatizációnak, ne gátolja a gyár fejlesztését.

A képviselők - Adriányi Zoltán, Czérna Sándor, Gőb Gizella, Halász Antal, id. Orsokics István, Ronta László, Sill Géza, Varga Dezső, Vörös Miklós és Zsifkovics István - partnerek voltak Beremend jövőjét alapvetően meghatározó munkában.

Nádoriné dr. Rochi Éva jegyző profi munkát végzett a rendeletek előkészítésében. Dobi Éva színvonalas jegyzőkönyv készítésének, Bíró Lajosnak , Torjanácz Annának, Zsiliszky Zoltánnak és Szabó Szilviának-a Beremend Újság megjelentetésével- köszönhető az események archiválása. Az amatőr felvételeket döntően Veres Gyula készítette. A VHS kazettákat Buknicz Balázs digitalizálta és Benedek Sándor közreműködésével készült a Beremend TV-ben a „Közelmúlt története" című sorozat.

Délszláv háború -menekültek Beremend 1991 augusztus 21.-én -Il.János Pál pápa pécsi látogatását követő napon- szembesült Dél- Baranya területén zajló háborús eseményekkel. Vadászrepülők a falu déli területe felett fordultak vissza és lőtték ki rakétáikat Petárda (szomszéd horvát falu) főterére. Magam is szemtanúja voltam családommal és nálunk vendégeskedő német rokonainkkal, amikor vasárnapi ebéd után a kertünkben sétálva néztük a fejünk felett zajló hihetetlen látványt. Perceken belül az alsó falusiak kiszaladtak az utcára és beszélgettünk a látottakról.

Éjszaka már kopogtattak is a menekültek Horváth József Újbezdán ( szomszéd magyarok lakta település Horvátországban) elöljárója vezetésével. Előző napokban már egyeztettünk a befogadás terveit. Azóta kapcsolatban voltunk, hogy korábban 1990 október 23-án kinyílt egy napra a határ. A petárdai sokácok, újbezdáni magyarok gyalogosan jöttek az ünnepségre. Kitettük a horvát kocká s zászlót a községháza homlokzatára. Akkor még Jugoszlávia egységes volt és mi nem tudtuk, egy év múlva szétlövik az országot.

Ilyen körülmények kíséretében kezdtünk hozzá a rendszerváltáshoz és sajnos évekig tartott a menekülés. A határmenti településekhez hasonlóan beremendiek is szoros kapcsolatba kerültek a Drávaszögben otthonaikat hagyó sorstársakkal. A határ nyitása helyett aknazár volt a határon.

A leendő kápolna helyszínéről pedig szemmel látható volt a háború- erről meséltem Csete Györgynek.

A dokumentációkban olvashatók Tausz Imre, Zsilinszky Zoltán, Csörgits József írásai a Beremend Újság hasábjain. A kapcsolatfelvételből szoros kötődés alakult az eszéki-rétfalusi Petőfi Népkör és Beremend között. Torjanácz Anna , Ronta László,Vörös Miklós aktív szervezői voltak a menekültek segítésének. A népkör énekkara rendszeresen fellépett a falu rendezvényein.

1991 tavaszán a határnyitás volt a fő célkitűzés. Felvettem a kapcsolatot Gjepan Camagejevac Valpovo polgármesterével. Vele gimnazistaként ismerkedtem meg a siklósi és valpovoi gimnázium közötti diáksport találkozókon az 1966-68-as években.

Az első nagy rendezvényt majáliskor a sportpályán tartottuk. A szórakoztató műsorok mellet fonto s találkozó volt a sportklubban:

A találkozót megelőző tárgyalás Találkozó a sportklubban A tanácskozáson egymással szemközt ültek le a horvát delegáció tagjai barátom vezetésével és Jugoszlávia pécsi főkonzulátus. Mi vendéglátók középen.

Téma a határnyitás volt. Akkortájt már robbanás előtti helyzet volt a határ déli felén. A Drávaszög katonai megszállása hamarosan bekövetkezett. Legközelebb barátommal novemberben találkoztunk Harkányban. Megszerveztük Baranya-megye és Szlavón területek vezetőinek találkozóját. A határőrizeti, rendőrségi, állat-és növényvédelmi szakhatósági ,egészségügyi és polgárvédelmi vezetők megbeszélték hogy a szlavón területek esetleges megszállásakor a menekülés szervezett módon történjen. Szerencsére ez nem következett be a nemzetközi csapatok közbelépésének köszönhetőnek. https://www.youtube.com/watch?v= ZgafVhCcKk&t=1612s http://xn--megbklskpolna-beremend-

82b1qbb.hu/galeria/103

Beremendről elszármazottak találkozója https://www.youtube.com/watch?v=rBQF9a2FxE0&t=6s 1991-es év másik történése a Beremendről kitelepített svábokkal való kapcsolatfelvétel illetve a világháború idején Beremendre menekített Hamburg környéki iskolások találkozója.

Steibler Sándornak köszönhető a nemzetiségi találkozók létrejötte és későbbiekben a kápolnához kapcsolódó munkában is sokat dolgozott a német kapcsolatok területén. Támogatója és lakója volt az idősek otthonának, sajnos már meghalt. Beremendről „elűzése" külön történet.

A munkához később csatlakozott Horváth Mária. Mindketten sokat fáradoztak a Wiesensteig - Beremend iskolai kapcsolatok fenntartásáért. Erről külön fejezet szól.

A hamburgiakkal való kapcsolatfelvétel egy véletlen találkozásnak köszönhető. 1990-ben mint tanácstag mentem a községházára és az utcán tőlem kérdezte pár német hogy tudom -e hol lakhatott valamikor egy „Kádi-néni és Toncsi-bácsi" aki vasutas volt és ők 50 évvel ezelőtt náluk laktak mint háború elől odamenekített német gyerekek. Mondtam: „Nem tudom de kérdezzük meg anyukámat ő biztos tudja" Találkoztunk is a Kiss Ernő utcában. Anyukám rövid beszélgetés után (svábul) rávágta : „A keresett család a Tényiék akik ebbe az utcában 10 házzal feljebb l aktak és jól emlékszem a gyerekre." Micsoda véletlen kapcsolatfelvétel!

Az egyik kis iskolás, Ernst Engemann, szüleivel való levelezés másolatát átadta nekem. Több mint 100 levél tartalmát javaslom feldolgozni, milyen volt az iskolások élete Beremenden 1943-1944-ben.

A levelek itt tekinthetők meg: www.dropbox.com/sh/tdqdf6vyz6nzg79/AABa61mAM6TzGC9JIZIda6t1a?dl=0 A domb helyi védelme-Kápolna építésének ötlete- Csete György megbízása a tervezésre

Ez időszak alatt párhuzamosan folyt bányaügyben való kemény helyi küzdelem. „A beremendi domb sorsa" írásomban vázoltam fel a problémát az Újság-Novine helyi lap hasábjain 1991 márciusában.

A tárgyalások írásos anyagai sorra jelentek meg az újságban. Az új bányatelekre vonatkozó tervek készítésekor kerültem kapcsolatba a Környezetvédelmi Minisztériummal. Vezetője Keresztes K. Sándor, a Magyar Demokrata Fórum kereszténydemokrata tagozatának vezetőjeként fórumot tartott Villányban a délszláv háborúval kapcsolatos problémákról, melyre meghívást kaptam.

Ezen a konferencián vetette föl egy emlékhely kialakításának javaslatát. Helyszínként Beremendet ajánlottam, - nem véletlenül. Magyarország legdélibb települése, közvetlen érintettsége, menekültek befogadó helye, és a veszélyben lévő domb, mint megfelelő helyszín megléte. Rögvest megerősítettük írásban Ronta László plébános-önkormányzati képviselő, Josif Martinovics beljei menekült plébános és nevemben, hogy Beremend vállalja a Megbékélés Kápolna felépítését/akkor még neve sem volt/.

Az „...egyes természeti értékek védetté nyilvánításáról" szóló rendeletben érintett zártkerti gazdák aláírásukkal támogatták az önkormányzat törekvését.

A rendelet elfogadása után megbízta az önkormányzat Csete Györgyöt a tervezői feladatokra. http://xn--megbklskpolna-beremend-82b1qbb.hu/galeria/107

NA "'YKÜTSÍGI D' p M: _rE?.l HIVATAL Beiu ■ninjGA.% Kő .p. n.i iktató

1

Beremend Nagyközség Hí x Polgármesteri Hivatal LSzám: Melléklet: Beremend Szabadság téri. ~p

Keresztes K. Sándor Miniszter Úr részére

Tisztelt Miniszter Úr!

Örömmel élek azzal a lehetőséggel, hogy írhatok az MDF Kereszténydemokrata Kör villányi fórumán elhangzott javaslatához való csatlakozásról, és az ott említett természetvédelmi

Az érintett kérdések hosszas kifejtése helyett mellékelem helyi lapunk két számát. Az Újság tavaly márciusi számának ötödik oldalán írtam le az Ön által is említett "teremtett környezetért vívott küzdelmünket. Az utóbbi számban pedig "a Beremendi domb sorsa II.” címmel közreadtam a BCM Rt.-nek írt levelet,melyben kértem, hogy a bányahatár módosítását kezdeményezzék a hatóságnál és tájékoztattam az Rt. vezetését a természet védelmére tervezett intézkedéseinkről. A kápolna helyszínére tett javaslatunk szorosan összefügg Ronta László plébános úr első cikkben említett gondolatával, miszerint a kristálybarlang védőpillérére felvezető út Kálvána-ut legyen. Mellékelem azt a térképet is, melyen a zöld sáv a védettségre felterjesztett terület határát és egyben ezt az utat jelöli.

Déli szomszédaink háborújában elesettek emlékére építendő kápolna helyszínét szeretnénk Berememenden felépíteni. Helyszínnek javasoljuk azt a sziklafennsíkot, mely a kristálybarlang felett helyezkedik el, s mely védelmének fokozását kezdeményeztük a Természetvédelmi Hivatal felé. Ez a sziklafennsík szinte geometriai középpontja a siklósi vár, a Villányi-hegység, a Pélmonostor mögötti szőlőhegyek és a drávai erdők által körbehatárolt területnek. Természetesen a pontos helyszínről tájépítésznek kell döntenie. Alkalom adtán javaslom Csima Péter docens urat a Kertészeti Egyetemről, aki a nyáron elkészülő rekultuvációs javaslatunkat dolgozza ki. .. . Beremend Magyarország legdélibb települése, már több mint fél éve együtt élünk a menekültekkel és a háborúval. Kásádon, szomszédos községünkben jobbára petárdái sokacok, Beremenden magyarok és több horvát menekült él. Befogadó családok és külső segítségek lehetővé teszik, hogy a gyerekek kezdettől fogva bölcsődébe, óvodába, iskolába járjanak. Albérleti hozzájárulást fizetünk, télre fát, szenet vásároltunk. Az itt élők ezért hálásak és biztosra vehető, hogy a kápolnát sokan látogatnák, emlékezve halottaikra, az elszenvedett időkre. Menekültjeink valamennyien vallásos emberek, rendszeresen részt vesznek a horvát pap által vasárnaponként tartott szentmiséken.Kérem a Miniszter Urat, hogy kísérje figyelemmel Beremend Nagyközség képviselőtestületének határozata alapján benyújtott természetvédelmi kezdeményezésünket, siker esetén tegye lehetővé, hogy közreműködjünk a kápolna megépítésében.

Tájékoztatásul megemlítem még, hogy a héten küldjük meg a hivatalba védettségi beadványunkat részletesen alátámasztó szakmai anyagunkat. Sürgősen kellett lépni, mert tavasszal lebányásznák azt, amiért harcolunk, ami pótolhatatlan.

Támogatását előre is köszönjük!

Beremend, 1992. március 2.

Tisztelettel: Beremend Nagyközség Önkormányzatának 7/1992. (IV.29.) számú rendelete egyes természeti értékek védetté nyilvánításáról.

Beremend Nagyközség Önkormányzata a természetvédelemről szóló 1982. évi 4. számú törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 8/1982.(111.15.) MT. számú rendelet 11. § (1) bek. b/ pontja, a 1991.évi XX. tv. 85. § (1) bek. a/ pontja, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja:

1. § E rendelet célja, hogy Beremend Nagyközségben a természeti környezet, a mikroklíma védelme, a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek további csökkenésének megakadályozása, a Beremendi-domb fennmaradása érdekében Beremenden a zártkertek egy részének helyi védetté nyilvánításával az itteni terület megóvását biztosítsuk.

2. § Beremend Nagyközség Önkormányzata e rendeletével helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánítja a Beremenden a 373/1, 391, 390, 389, 388, 386, 385, 384, 382, 381, 380, 379, 378, 377, 376, 375, 374, 2001, 2002-tői 2012/1-ig, 2012/2, 2013/1, 2013/2-től 2026-ig 2028/1, 2028/2-től 2031/1-ig 2031/2-től 2037-ig 2039, 2040, 2044-től 2046- ig 2049-től 2054-ig 2060, 2061, 0256/7-től 0256/24-ig, 0260, helyrajzi számú ingatlanokat. Az érintett zártkertekből BCM Rt. által ezidáig kisajátított földek bánya felöli peremvonalát - a védett terület itteni határát- az 1992 augusztus 31-éig elkészülő tájrendezési terv határozza meg. A védett terület peremvonalának kijelölése és a szükséges rézsűk és utak kialakítása a védettség szerves részét képezik. Ennek érdekében végzett tereprendezési munka megengedett.

3. § A 2. §-ban megjelölt terület védetté nyilvánításával mikroökölógiai, kultúrtörténeti szempontok figyelembevételével a község érdekét előtérbe helyezve, célul tűztük ki, hogy a jövő generációk számára megmenthetők legyenek a táj felszíni magaslatai. A védettséggel tájképi szempontokon túl egy szőlő-, és gyümölcstermelésre alkalmas termőréteg megtartása érhető el.

4. § (1) A 2. §-ban megjelölt területek védetté nyilvánítása a területek tulajdonjogát nem érinti. A védetté nyilvánítás tényének ingatlannyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(2) A természetvédelmi terület kezelésével kapcsolatos feladatokat a képviselőtestület saját szervei útján látja el.

5. § (1) A természetvédelmi területen tilos a természeti értékekek jellegének, állagának megváltoztatása. Az érintett területen az építés újra engedélyezhető a vonatkozó előírások betartása mellett.

(2) Az idegenforgalmi, mezőgazdasági hasznosítás során a védelem érdekeit figyelembe kell venni, a jelen rendelet bevezetőjében felsorolt jogszabályok által előírt hatósági engedélyt be kell szerezni.

Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

Beremend, 1992. április 29.

Polgármesteri Hivatal Beremend, Szabadság tér 1.

Csete György építész Úr részére

Budapest Nárcisz út 48.

1124

Örömmel értesítem, hogy képviselőtestületünk eltagadta a kápolna építésére vonatkozó elképzeléseket, amit azzal erősített meg, hogy rendeletet alkotott az ottani zártkertek helyi védettségére.

Megkezdtük a BCM Rt-vel való hosszú megegyezési tárgyalássorozatot, mely ^eredménye képpen a tájvédelmi és a bányászati érdekek együttes szempontjait szeretnénk érvényre juttatni.

Első lépésként az EmlékheV pontos hevének kijelölése feladatunk, illetve < S1, ^ szeretnénk megegyezésre jutni a kristálybarlang, illetve a felhagyott tón^k te^etének védettsége kérdésében. A tájvédelmi szempontok szakmai megfogalmazására G. Detky R mérnököt kértük fel (Laurus Kft. Pécs, Sánc út 1/1. Telefon: 72/20-460).

Kérem, hogy az EmlékheV helyszínének*kijelölésében és a védettségre vonatkozó tajrendezesi terv elkészítésében szakmai tanácsokkal segítse feladatra megbízottakat.

Az EmlékheV építésének tervezési feladataival megbízza Önt Beremend Nagyközség Önkormányzata. Remélem hogy a BCM Rt-vel és a tájépítész szakmák képviselőjével való jó irányú együttműködő jelképe is lesz az EmlékheV- A környék egészére vonatkozó v^mény pedig egy szépen hátrahagyott dombtöredék, meV méftó "utódja" lesz az eredeti Beremendi -dombnak.

Beremend, 1992. április 30.

Tisztelettel:

4 Heindl József polgármester A BCM Rt. privatizációja ez idő tájt zajlott. A vevők feltételként határozták meg a Beremendi -dombra vonatkozó védettség visszavonását és a Nagyharsányi bánya megvételét. A leendő tulajdonosok képviselői részvételével tartott testületi ülésen állapodtunk meg új bányatelek létesítésében és a rendelet visszavonásában. A szőlőterületek kivonását bányatelekből azóta sem végezte el a gyár.Ez a mai napig gátolja a déli oldal fejlődését. A visszavonás többi feltételét teljesítette. Új bányatelek és rekultivációs terv

Párhuzamosan egyezkedni kellet gyárral és elfogadtatni a falu lakóival a kápolnaépítés gondolatát.

Az 1992. november 28-án tartott képviselőtestületi ülés főbb A Beremendi Cement- és Mészipari Rt. levele Beremend témái és határozatai Nagyközség Önkormányzatának bányatelek határ módosítása tárgyában Beremend Nagyközség Önkormányzatának 17/1992. /X.28./számú rendeletea 7/1992./IV.22./számú egyes természeti értékek védetté Tisztelt Polgármester Úr! nyilvánításáról szóló rendelet visszavonásáról A Beremend Nagyközség Önkormányzat Képviselő Testületével folytatott tárgyalásainkon megegyeztünk abban, hogy a 7/ 1992. Beremend Nagyközség Önkormányzata visszavonja az érintett /IV.29./számú rendeletükben felsorolt és a KBFPécs 1976 /1972. rendeletet. A rendelet hatályos attól az időponttól, amikortól a BCM számú határozatával megállapított bányatelken belüli ingatlanok Rt. írásban visszaigazolja az alábbi feltételek elfogadását: helyett - tájvédelmi okból - a BCM Rt. törekszik a Hegyalja dűlőben 1. A BCM Rt. kezdeményezze és műszakilag elfogadható fekvő beremendi 0141 hrsz-ú földterületet bányaművelés céljára, időtartamban realizálja a bányahatár módosítását. Új bányahatárnak koncessziómentesen igénybe venni. E terület tulajdonosa a fogadja el azt az elméleti határvonalat, ahol a Beremendi- domb Beremendi “Dózsa” Mg. Termelőszövetkezet 1992. október 22-i mészkővagyona 100 m Bszf magasságban helyezkedik el a közgyűlése a földértékesítést jóváhagyta. A bányatelek határ márgaterületek alatt. Ettől eltérő a bányahatár a 2301 hrsz. és a megfelelő bővítéséhez szükséges szakhatósági állásfoglalásokat - a 2349/1. hrsz. közötti szakaszon, ahol a bányatelek északi meg- Polgármester Úr közreműködésével - 1992. október 16-án nagyobbbítása olyan méretű lehet, amennyi nyersanyagra szüksége megkértük. A Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság és a Dél- van. dunántúli Vígyügyi Igazgatóság, valamint a Magyar Állami Földtani 2. A mészkőbánya tájvédelmi és tájrehabilitációs terve szerint Intézet hozzájárulását ehhez már megkaptuk. maradjanak fenn a márgavagyont érintő területek. A kérdéses A Beremendi Önkormányzat részéről kinyilvánították, hogy a területek további tulajdonbavételét szüntesse be a BCM Rt. és a BCM Rt. mészkő nyersanyagbázisát érintően helyi védettséget nem korábban tulajdonba vett zártkerti részeket mezőgazdasági kezdeményeznek, a márgavagyon tekintetében pedig művelésre alkalmas állapotban tartásáról gondoskodjon, a területek együttműködünk és minden szükséges intézkedést megteszünk a elgazasodásával másnak kárt ne okozzon. fenti kompromisszum megvalósítása érdekében. K. m. f. Korábbi - testületi ülések jegyzőkönyveibe és kapcsolatos le- Heindl József Nádoriné dr. Rohi Éva veleinkbe foglalt - nyilatkozatainkat az együttműködésre vo- polgármester körjegyző natkozóan fenntartva ismételten kijelentjük, hogy az 1992. április 29- i rendeletünkben védeni kívánt ingatlanok bányaművelésbe vételét felfüggesztjük, amíg az előzőekben ismertetett bányatelek határ módosítási kérelmünk elintézést nyer. Azt követően pedig a márgabányászatot - az IKM és KBF engedélyek birtokában - a beremendi 0141 hrsz-ú ingatlan irányába folytatjuk. Mindezek - véleményünk szerint- teljesítik az Önkormányzat sérelmezett rendelete visszavonásának feltételeit. Üdvözlettel: Oberritter Miklós elnök-iecagató

Az új bányatelek terveit a gyár megbízásából Kléri János és Specht István bányamérnökök, a rekultivációs lehetőségeket Csima Péter a Kertészeti Egyetem Tájépítészeti Tanszékének vezetője dolgozta ki. A kápolna helyszínének kijelölését G.Detky Rita kertészmérnök és Lukács Vilmosné környezetvédelmi szakmérnök végezte. Ugyanezek a szakemberek készítették korábban az önkormányzat - Beremendi-domb visszahagyandó területeire vonatkozó országos védettségi tervet. Kápolna tervezése

A kápolna kuratóriuma nov. 28.-ai ülésén Petrekovics Perjés András egyik alapító javaslatára született döntés arról, hogy az alapkő letétele 1993 Vízkereszt napján legyen. Az értekezleten Csete György építész részletesen kifejtette gondolatait a Megbékélés Kápolnáról.

Az ülés résztvevői: Petrekovics Perjés András a környezetvédelmi minisztérium kabinetfőnöke, Oberritter Miklós BCM elnök-igazgató, Csete György, Dulánszky Jenő tervezők,G.Detky Rita a kápolna helyszínének tervezője, Szakács István a kivitelezést irányító, Felcser László a püspökség építésze, Frankovics György a magyarországi horvátok elnöke, Faragó Ferenc a horvátországi magyarok elnöke, Juraj Loncarevic író, Kozma Ferenc újságíró aki korábban is rendszeresen írt publicisztikákat a BCM- ről, Ronta László plébános, Torjanácz Anna tanárnő és Bíró Lajos a helyi Újság szerkesztője.

Az értekezlet megalapozta a Megbékélés Kápolna létesítését. A jelenlévő prominens személyek kifejezték elkötelezettségüket. Oberritter Miklós a gyár segítőkészségét erősítette meg.

A tervező Csete György részletesen kifejtette az építményről alkotott gondolatait. Dobi Éva precíz jegyzőkönyvi leírásának köszönhető az elhangoztak megörökítése: (részlet az 1992 november 18-ai tervismertetőn elhangzottakból) CSETE GYÖRGY: Mindenekelőtt bemutatnám a tervezótársaimat, Delky Rita tájépítészt és Dulánszky Jenő, Szakács István tervező barátaimat, akik nemcsak a tervezésben vennének részt, hanem elvállalnák ennek a kápolnának a megépítését is. Én különös megtiszteltetésnek éreztem azt, hogy ismerettség nélkül engem bíztak meg ennek a kápolnának a tervezésével, A gondolat amit a Polgármester Úr fölvázolt, azért is töltött el különös szimpátiával, mert addig amíg a Kárpát-medencében élő népek nem lesznek képesek felismerni, hogy ez egy közös terület, aminek a megtartásáért mindenki külon-külön Is felelősséggel tartozik. Ez egy sziget Európában, csak rá kell építkezni. Történelmünk is közös, gondoljunk a török Időkre, amikor egymás között semmiféle ellentét nem volt, mert volt egy közö6 ellenség, aki ellen össze tudtunk fogni. És most is van, kimondhatatlanul jelen van. Épp ezért tartottam különös szépségűnek ezt a feladatot, hogy valamilyen jelet áfitsunk Magyarország legdélibb pontján az egymásra utalságunk bizonyítékaként. Azt is elmondanám, ezt most csak zárójelesen, hogy Dulánszky barátomnak úgy tűnik, megint csak a véletlenek sorozata, hogy megbíznak bennünket egy kápolna építésével Berlinben, amelyik a német és magyar történelem közelmúltban lezajlott eseményeinek kíván emléket állítani. A beftini fal lerombolásában, valamennyien -tudjuk, hogy Magyarország is - talán nem is elhanyagolható - szerepet játszott. Az is egy kézfogás lesz a németekkel és azokkal a népekkel, akik tőlünk délre élnek, Magyarország legdélibb pontján. Amikor én először elkezdtem spekulálni, hogy mégis mit lehetne Itt csinálni, ami nagyon finoman kifejezi északnak és délnek - ha szabad ezt mondanom - egymásrautaltságát és kapcsolatát. Ismerve a mi saját történelmünket természetesen és a tőlünk délre élő népek történelmét is, a hányattatásaikat, háborúskodásaikat és a sebeiket, végüSs arra a következtetésre jutottam, hogy két harangot mindenképpen kell állítani. Az egyik harangnak a szava északnak szófion. a másiknak a szava pedig délnek. Természetesen ennek a két harangnak a hangja egymással összhangban kell, hogy legyen. Többet etíől az eszméről nem is mondanék, mert azt hiszem ezt mindenki érti, Két toronyra gondoltunk Az egyik torony - kifejezve a történeimet - a déli oldalán szét van zúzva, ezen a zúzott seben át megy ki a harangszó dél felé. A másik harangtorony pedig az északi oldalon lesz szétzúzva, ez a magyar harang, ez a magyar harang szól észak felé. Tehát így született meg a két torony gondolata és kell még egy tér is, hogy ha ezen a területen összejönnek az emberek, oda bemehessenek, Amikor itt voltam legelőször a Polgármester Úrnál, akkor hallottam azt a történetet, ami nagyon megrázott és szinte filmvászonra kívánkozik. A történet valami olyasmi volt, hogy az ide menekült emberek néha esténként vagy délutánonként felmentek a még megmaradt hegynek az oldalára és átnéztek a túloldalra, megvannak-e még a templomtornyok. Úgy tudom, hogy nincsenek meg, vagy nem nagyon. Épp ezért Itt egy templomot kell építeni, ez a napnál is világosabb, Tehát megvan a két torony, a két torony tengelyében megyünk be abba a kis templomocskába, inkább azt mondanám, hogy kápolnába - mert hiszen 8 méter az átmérője mindössze - ahol ki-ki magára maradhat a gondolataival. A templom hegyoldalon helyezkedik el, enyhe lejtőn. A templom előtt, mivelhogy az emberek föijártak - noha én protestáns ember vagyok - a hegynek ez az oldala szinte búcsújáró hety volf, oda mindig fölmentek meg lejöttek. Ez valami olyasmi, mint a kálvária járás, tehát oda mindenképpen kell egy keresztet éjáíten*. Ez mindenkinek a kereszje, és aztán, hogy lesznek-e stációk, oz egy másik kérdés. Tehát az egész gondolatnak ez az alapítványa, felmegyünk a hegy oldalára, először taláfkozunk a kereszttel, majd a keresztet elhagyjuk, a déli és északi torony között bemegyünk kápolnába, és itt elcsendesedhelünk - ha kevesen vagyunk, ha pedig sokan vagyunk akkor, az egész mintegy óriási díszkör. Tehát akik eljönnek egy adott egyházi ünnepre, azok megállhatnak a templom körül és részesei lehetnek ennek a szertartásnak, amit rendeztek. Ebben mindannyian hiszünk, mindenféle pesszimista jóslat ellenére azt hiszem nincs olyan népe a világnak, aki ebben ne hinne, még akkor is hogy ha már legfeljebb 4 vagy 5 ezer főt számiál, hogy az Ó népe biztos, hogy megmarad. Ez egy olyan csodo mint a mognak a csodája, amit ha elvetünk a földbe lehet, hogy rossz földbe kerül és ki se kell. Még az út széfére vagy o kockakő közé esett mag is előbb-utóbb utat tör magának, de ha kőre esik

-2- akkor addig vár, amíg az eső oda nem mossa ahhoz a hasadékhoz, ott megveti a lábát, gyökeret ereszt majd a felszínre tör bődületes erővel. A kertészmérnökök jobban tudják, hogy például az a vadszőlő, amit valaki ledug a házának az oldalába - de a rendes szőlőt is mondhatnám - száz egynéhány atmoszféra erőt vet ki, iszonyatos erőt és ez ad neki erőt, hogy a felszínre törjön és megmaradjon. Ezért magát az épületet is úgy képzeltem el, hogy ez olyan mintegy bimbó, amely a sziklák közül tör a magasba. Teljesen mindegy mi az előzmény, mindannyian láttuk már azt a csodát, hogy a járdát is áttöri az a növény, ha éppen úgy tetszik neki, és ha nincs számára más kiút. Ezzel az eszmével azt szerettük volna kifejezni, szimbolizálni, hogy az élet legyőzhetetlen, lehet háború, lehet minden rossz, de az emberek elpusztíthatatlanok. Az egymásrautaltságról beszéltem, erről a másik eszméről is szóltam. Sok minden mást gondol pedig az ember tervezés közben, az anyag megköti a kezét, nem mindent tud kifejezésre juttatni, de én hiszek abban, hogy ha egy alkotásnak a filozófiája igaz és ha sikerül valamilyen szinten ezt kifejezésre juttatni, akkor annak az épületnek, építménynek ez lesz a sugárzása és nem más. Mindenféle mellébeszélés nélkül Dulánszky barátom segítségével és kapcsolataival készítettük el a terveket, amiből most közre is adok néhányat Önöknek, olvassák át. Legelőször a helyszínrajzot mutatnám meg, enyhe lejtésű domboldalon helyezkedik el az épület. Detky Rita kertészmérnöknő készíti éppen a bánya majdani rekultivációs tervét. Ha a bányaművelést felhagyják, akkor hogyan lehet viszonylag olyan állapotba hozni a maradékot, hogy oz emberileg elfogadható legyen. Tehát az épület, a templom háta mögött tulajdonképpen egy lebányászott kráter van, előtte pedig egy szőlőskert és a határnak a túlsó oldala. A másik rajzon az épület alagsorát láthatják, tudniillik a következőképpen gondolkodtunk: a templomtér maga legyen teljesen üres, viszont résszint a templomhoz a templom funkcionáltatásához esetleg templomi berendezések, templomi eszközök, papi ruhák és egyebek, azok ne a templomtérben kapjanak helyet, hanem a templom alatt, az oltár mögött. Tehár bárki ott szolgálatot végez (papi személy) az a pincében vagy alagsorban fel tudja venni a papi ruháját, a szertartáshoz szükséges tárgyakat magához tudja venni és úgy megy föl a templomba, ahol pedig a gyülekezet fogadja. Tehát a pincetér végig öltöző, raktár és egyéb helységeket foglal magában. A következő képen látják az egyébként is kicsit ilyen virágsziromhoz hasonló templomteret, aminek a durva átmérője 8 méter, a két tornyot, melynek 360 a külmérete, a templomot és a két tornyot. A templom és a két torony azonos síkban helyezkedik el és innen mehetünk le egy lépcsőn, és a lépcső alatt ismét vízszintes sík helyezkedik el, ahol áll a kereszt. Majd ezt követőleg egy újabb lépcsősor következik, ami aztán levezet a lejtőnek egészen az aljáig. Utána következik a templomnak a metszete, itt világosan látható az említett alagsor, a templomnak a felső tere, a tornyoknak a metszete és a keresztnek a metszete. Az hiszem, hogy már a metszeten is érzékelhető amit mondtam, hogy maga a templom, amelyik egy vasbeton szerkezetű, és azért örülök különösen, hogy a Cementművek igazgatója is megtisztelt minket jelenlétével, mert mindenképpen nagy segítséget remélnénk Önöktől. Majd az építőanyagokról is szólok, de inkább most. Kő itt bőven van, itt a Cementmű, nem szabad mástól épületet építeni, hanem ebből a két anyagból kell. Kicsit lehet, hogy szürke lesz ez a templom a maga módján, de igyekszünk ezt a veszélyt lekerülni. De úgy a cement adagolásánál, hogy abból beton legyen, mint a járófelületeknél, hogy a helyi követ és a Cementművek saját termékét szeretnénk felhasználni. Más anyagot nem is nagyon használtunk az acélon és az üvegen kívül, de mindenképpen feltűnő, hogy úgy a torony csúcsokon, mint a templom közepén belül egy üveg- acél felülvilágítót helyeztünk el, ami nyolcszögletes, tulajdonképpen benne van a kereszt jele, de a csillag jele is, tehát egy kozmikus képet ad a templom tetején. A tornyokon pedig két bimbó helyezkedik el, ennek az eszméjéről már beszéltem, fölösleges a szót szaporítani. A fölülvilágító alatt, a templom középpontjában helyezkedik el az oltár. Az oltár - mivel itt a bányában nagyon sok olyan üreget tárnak fel, amin különösen szép kristályok vannak vagy

voitak - üvegből készül és acélból, olyan lesz mint egy kristály és ezen az üvegkristályon át kapja fölüMIágítását a pince Is. Hl fönn süt a nap, a besüt a templomba, ez az oltárra is vetít fényt és az oltár üvegén át kapja a pincetér is a világítást. A tornyoknál ugyanez a helyzet, de tulajdonképpen belül nem nagyon kell megvilágtani, mert ott csak a harang van. Követi ezt a képet a templom szembenézeti képe, látják a keresztet, a keresztet is egy kicsit úgy stilizáltam, hogy nem egy szokványos keresztet látunk, inkább egy életfát. A keresztenk mindegyik csúcsa, nem durván elvágott jellegű, hanem egy bimbóban folytatódik. Mögötte látszik a -3- templomnak a kapuja és oldalt a torony képe, ami föl van réselve és szét van roncsolva, amelyiknek a harangja déli irányban szól majd. A másik pedig Magyarország felé néz, tehát erre szól. Látják azt is, hogy az egész épületet kőrakattal vennénk körül, szimbolizálná azt amit már elmondtam egyszer, hogy a bimbó feltör a föld felszínére és szétfeszíti maga körül azt. A következő kép egy oldalnézet, átható a kereszt oldalról, a torony és a templomnak a tere. Na most senkit nem tévesszen meg, ez egy rajz és a templom felületén lévő rajzoát a tető fedésének mintázata, tehát ez nem egy áttört valami, mint egy háló, csak úgy néz ki, mintha olyan lenne. Azt követően a templomnak, kápolnának a hátsó nézete - és én azt hiszem, hogy legjobb ha kápolnáról beszélünk, mert nem valami óriási dologról van szó. A tervezés, ami az építészeti tervezést illeti gyakorlatilag engedélyezési szinten elkészült, de nemcsak engedélyezési terv szinten készült el, mert ezt az 1:100 méretarányú rajzot már 1:50 méretarányú, úgy kicsinyítette:’: !e. Tehát magyarán: a kiviteli terv is majdnem kész van. Mi reméltük azt - résszint előtte kiadtunk egy kis vázlatot, hogy a kápolna eszméjét mindenki ismerhesse - amit ebből az eszméből kigondolt, az a mai napon és később is a jelenlévők érdeklődésével és talán szimpátiájával fog találkozni. És ezért bátorkodtunk így előre rohanni a megbízásban és Perjés úrral éppen lefelé jövet arról beszélgettünk - és a polgármester úr is említette - hogy ha vaámit elindítunk, az megállíthatatlan. Lehet, hogy nincs még elég pénz, hogy az egészet megcsináljuk, de majd lesz. Mielőbb el kell kezdeni a dolgot. Alapkőletételről is volt szó, már nem először és Perjés András úrral beszélgetve - Ő azt mondotta - mi lenne ha az alapkő letétele Vízkeresztkor történne. Ami egy karácsony után valaminek a kezdete, egy ilyen reményünnep és akkor már ebben a dologban történt valami visszavonhatatlan. Én a karácsonyt tartom - és azt hiszem (majdnem mindenki így van vele itt az asztalnál - a legszebb ünnepünknek, de karácsonykor mindenki annyira el van foglalva a maga és a családja ügyeivel, hogy egy ilyen eseményt azokra a napokra tenni nem lenne szerencsés. Még karácsonyról csak annyit, hogy vallom mint építész, hogy az az épület - legyen az templom vagy lakóház - aminek a hangulata, hangulatában nincs benne a karácsony üzenete, ami szintén újjászületési ünnep, az nem épület. Én hiszem, hogy pont egy ilyen fölfelé törekvő valamiben benne van résszint az újjászületésnek a reménye és a karácsony hangulata is, még akkor is ha netán nem karácsonykor tesszük le az alapkövet.

http://xn --megbklskpolna-beremend-82b1qbb.hu/galeria/108

Alapkő elhelyezése

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTER

Memorandum

A Magyar Demokrata Fórum Keresztény-demokrata Köre Villányban rendezte II.

konferenciáját 1991. november 9-10-én, amikor onnan nem messze dúlt a

polgárháború az egykori Jugoszlávia népei között és áradtak a menekülök

hazánkba.

Ennek hatására fogadta el a konferencia azt a javaslatomat, hogy kezdeményezzük

e történelem próbálta tájon egy kápolna létesítését, amely az építésére irányuló

összefogással és működésével szolgálja és hirdeti az örök igét.

Dicsőség a mennyben az Istennek Békesség a földön a jóakaratú embereknek!

Örülök, hogy ez a gondolat megfogant, hogy az itt élő nemzetek és az egyházak

közös akaratából és erejéből a kápolna fel fog épülni.

Keresztes K. Sándor • Legyen hála Istennek és ezen házán dolgozó valamennyi munkásának.

1993. Vízkeresztjén

miniszter

Mivel film készült az ünnepségről nem részletezem írásban. Kiemelem a rézhengerbe tett dokumentumok közül a miniszter fenni memorandumát, mely a Megbékélés Kápolna létesítésének ötletét igazolja. Látható még azok az aláírások amikor a résztvevők megerősítették a gondolat elfogadását.

Az eseményekről szóló dokumentumokat Gilbert Csaba rendezte egy szép kiadványba,melyet végiglapozva megismerhetik a történetet. Az alapkő egy szikladarab, amelybe a bányászok lyukat fúrtak és ebbe helyeztük el egy rézhengerben az alapdokumentumokat.

Külön megtisztelésbe részesítette falunkat Antall József miniszterelnök:

http://xn--megbklskpolna-beremend-82b1qbb.hu/galeria/109

Alapító okirat elfogadása

1993. szeptember 6.-án írták alá az alapítók a" Megbékélés Kápolna, Beremend" alapítvány okiratát, melyet a Baranya Megyei Bíróság 521. sorszám alatt vett nyilvántartásba. Székhelye: Pécs Szent István tér 23. - a Püspökség.

Az alábbi képeken Csete György,Dulánszky Jenő , Keresztes K. Sándor, Mayer Mihály, Petrekovics Perjés András,G.Detky Rita, Zujenkov Edit az alapítvány könyvelője, Ronta László,Dobos Ágoston, Hardicsay Sándor,Szakács István. Felvételek a püspökségen tartott alapítói tárgyalásról készültek.

II. Világháborús Emlékmű avatása

Hosszas előkészület után született döntés a II. világháborús emlékmű helyszínéről. Mendel e Ferencet

és Leiszon Jánost kértük fel ünnepi beszédre. Szerencsére amatőr felvétel készült az emlékmű avatásáról és hozzátartozók megemlékezéséről.

FILM az avatásról: https://www.youtube.com/watch?v=2HJXC7NAJYA&t=7s

II.Vh. emlékmű avatása 93.09.26.: http://xn--megbklskpolna-beremend-82b1qbb.hu/galeria/110

AII. világháborúban elesett

Bcck Rajmund MáricsFranz Weisz Milán BértLenhardt hold GvörgvIstván MendeleWcldin János Ferenc Bognár József Molnár István Bulla József Ifi. Mundinász Görgy Bó is István Id. Mundinász Gvörgv Cs in Ferenc Pataki László Domonkovics Imre Pál József Fekete Gvörgv Petz János Gáspár István Petz József Gilbert Adám Péter Pál Gulián Márton Pillér Perenc Göl er Ferenc Prenek József Hammer Jakab Róger Vince Hatz Ernő Schmidt Adám Hoffmann István Stciblcr Rudolf Horváth János Steigcrwald Adám Hódos Ernő Steigerwald Nándor Ipacs Antal Szabó Ferenc Kiefcr Mihály Szilassi István KJingl Pál Szilberbauer Antal Koch Anta Tomin Adám Kovács József Tóth József Krausz Sámuel Vajda Béla Krausz Sámuelné Vogel Mihály A temetőben elhelyezésre kerülő emlékmű tervrajza Krenhardt György Vorgics Pálné Kripp András Vozlics István Krix István Waller Károly beremendi áldozatok Leidecker Ferenc

Meiszl Ferencné Zorsz György Meiszl Géza

Második nemzetiségi találkozó

A német nemzetiségi találkozó bálját Mátyás Károly nyitotta meg a beremendi német kissebségi önkormányzat nevében. Vendégeink a Beremendről kitelepített svábok és a világháború elöl idemenekített hamburgi gyerekek voltak. Bál a Kantinban: https://www.youtube.com/watch?v=rBQF9a2FxE0

Új bányatelek és rekultivációs terv 1994 évsorán a gyár megbízásában Bohus Géza, Csima Péter, Kiéri és Specht Bt.és a Laurus Kft. készített terveket.

Az önkormányzat által elfogadott újrahasznosítási szempontokat írásban ismertettem, mely melléklete a rekultivációs tervnek.

1. A visszahagyott mészkőfelület (100-as szint) elsődlegesen szabadidő park és kiránduló hely kialakítására tartjuk alkalmasnak. E terület karsztvíz érzékenysége miatt nem javasoljuk humusszal történő lefedését. Kérjük viszont, hogy a bányászat során keletkező karsztosodott nagyobb „batárokat", illetve azokat a köveket, melyek később alkalmasak sziklakert építésére - a rekultiváció céljára meghagyni. 2. A déli márgamező még érintetlen termőtalaját meghagyva mezőgazdasági művelésre - elsősorban szőlő, gyümölcsös céljára javasoljuk változatlanul hagyni. Ezen a területen épülő „Megbékélés Kápolna" területe közterület, parkosításáról az alapítvány, illetve az önkormányzat gondoskodik a jövőben. A zártkertek leművelt mészkőbánya felőli rézsűjén és padkáin füvesítést és magas növésű lombos fák telepítését kérjük a szél okozta erózió csökkentése érdekében. 3. A tanácsi bányák udvarának és az összekötő gerincnek felületei maradjanak érintetlenül, hiszen nagyon szép, önmagát rekultívált, jó mikroklímával rendelkező kirándulóhelyek lehetnek. 4. A Hegyalja dűlőben kialakításra kerülő márgabánya újrahasznosítását jelen pillanatban nem tartjuk célszerűnek megfogalmazni, hiszen a cementgyár élettartamával megegyező ideig tervezik ott a nyersanyagtermelést. 5. Kérjük változatlanul hagyni a lőszerraktár és a karsztkút körüli területet. A karsztkút hosszútávon biztosíthatja a strand vízellátását. A lőszerraktár is értékes helyiségeket tartalmaz, elbontása célszerűtlen és költséges. Üzemépületek környékén továbbra is ipari funkcióra javasoljuk használni az kiépített infrastruktúrája következtében.

Az 2841/4/1994. „Beremend" bányatelek bővítése bányakapitánysági határozat további lényeges dologról rendelkezett: „A D-i márgaterületek, illetve a Hegyalja útnál a rekultivációs tevékenység befejezését követően a bányatelek határpontjainak módosítását kell kezdeményezni. Határidő: tárgyi terület rekultivációjának befejezése Felelős: felelős műszaki vezető" 2841/3/1994. „A Beremendi Kristálybarlang védőpillérének módosítása" határozat „A barlang védőpillér módosítását csak a bányaművelés utolsó fázisában lehet elvégezni. A módosítás gyakorlati megvalósítására részletes kiviteli tervet kell készíteni /időütemezéssel/, melyet a Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóságnak meg kell küldeni. Az igazgatóság a pillércsökkentés során folyamatosan ellenőrzi majd a barlang állapotát, melynek romlása esetén a pillérmódosítás leállítását kezdeményezi. Határidő: azonnal és folyamatos Felelős: felelős műszaki vezető" Ezt követően a bányászat során kis mértékben eltértek ugyan a kompromisszumos tárgyalási

eredménytől viszont a kápolna építését maximálisan támogatták. Köszönjük a gyár dolgozóinak!

Keresztszentelés 1995. szeptember 24.

1993 telén Göppingenben jártunk Mátyás Károly ,Kiefer Ferenc,Varga Dezső és feleségeink valamint Illés László. Vendéglátóink a Beremendről elszármazottak voltak. Julius Schmidt és felesége legfőbb szervezői voltak a Stuttgart környékén élő volt Lapáncsai, Illocskai, Beremendi családok rendszeres buszos látogatásainak Magyarországra. Mayer Mihály püspökkel, Ronta László plébánosunkkal szoros kapcsolatot tartottak. Ekkor ismerkedtünk Maria Rostannal (született Horvát Mária), aki felajánlotta munkáját a beremendi és wiesensteigi iskolakapcsolat kiépítésére. A találkozón kértük barátainktól, hogy a Megbékélés Kápolna legyen az övék is, a találkozás és emlékezés helye. Támogassák létrehozását. Keresztszentelés: https://www.youtube.com/watch?v=t2DB qbsqQQ Képek: http://xn--megbklskpolna-beremend-82b1qbb.hu/galeria/110

Ezek után kértük Csete Györgyöt, hogy alkotásába építse be a horvát-német-magyar nemzetiségek szimbólumait.

Das Programm in Beremend am Freitag, 22. September 16.30 Uhr: Sportgeschichtliche Ausstellung im Sportheim. 18.0 U Anlásslich dér Einweihung hr: Festsitzung des Sportvereins, dér vor des Kreuzes, das ein Teil dér 70 Jahren gegründet wurde. Anschliessend zu erstellenden Versöhnungskapelle Tanz auf dem Sportplatz. Samstag, 23. September Beremend ist, findet 16.0 U vöm 22. bis 24. September hr: Empfang dér Gáste aus Deutschland und Rétfalu /Esseg/. Anschliessend das das diesjáhrige traditionsreiche Kulturprogramm, dargestellt von verschiedenen Nationa- Beremender Heimatfest litátsgruppen. statt. 20.0 U

Hierzu ladet das Kuratórium hr Tanzveranstaltung dér Stiftung Versöhnungskapelle Sonntag, 24. September allé aus dér unteren Baranya 9.0 U stammenden und jetzt in Deutschland hr: Werbungsmarsch mit Musik und lebenden Menschen herzlich ein. Platzkonzert. 10.0 U hr: Anlásslich des Kirchweihfestes findet ein katholischer Goüesdienst mit dér Gastgemeinde Lapáncsa statt. Danach Einweihung des Kreuzes und die endgültige Unterbringung dér Grundsteinlegungsurkunden. Zum Schluss ökumenisches Gébét. Bitté merken Sie sich diesen Termin vor! Das Kuratórium freut sich über Ihr kommen.

Kitelepítés 50. évfordulója 1996 Pünkösd

27. Mai 1996 in Bcremciul

Die Gemcindcn Lapáncsa und Beremend Iádén Síé 11.0 Gollesdienst herzlichst zu den Pfingslfeieiliclikeilcn am 26. und 27. 12.15 Mittagessen (in dér altén Kantinc) Mai 1996 ein, die anlasslich des 50. Jahrcsiagcs dér 14.0 Darbietungen dér Trachten- und Singgruppe Vertreibung gestaltet werden. Göppingen und dér Ti aditionsbewahrungsgruppe der Volksschule E^ogramm Beremend 26. Mai 1996 in Lapáncsa 15.30 Einweihung des Geburtshauses Franz Mendelc. Ansprache des Bilrgermeisters 9.30 Gottesdienst 16.30 Gedenkstundc bei der Versöhnungskapelle Anbi 10.45 Kran/.niederlegung beim Dcnfcmal 11.15 ingen der 4 Gedenktafeln: Einweihung des Gedcnksteinea zűr Ehrerbictung an die Vertreibung 1946-1996, Déi-Baranya, Vcrtriebenen 12 15 Mittagessen Beremend und Lapáncsa-Illocska Ansprachen 14.30 Anspraclien dér amtiercnden Bürger- meisler. der Herren Josef Báling (Sekretar der Darbietungen dér Trachten- und Singgruppe Gemcinschaft der Ungarndeutschen in Göppingen und dem Wielander Frauenchor Baranya), Julius Schmidt, Joliann Leiszon und 19.0 Abendessen und fröhlichcs Bcisammensein Josef Heindl 18.0 Vortrag des 1 Ierrn Di. í.ászló Szita: Die Wurzcln der Beremender Deutschen 19.0 Abendessen und fröhlichcs Beisammensein Selír geehríe Danién und /lerren! Az ünnepség két helyszínen zajlott. Előző napon a lapáncsaiak emlékkövet avattak. Julius Schmidt ünnepi beszéde a dokumentációk között olvasható. „VERTREIBUNG"és a „BEREMEND",„LAPÁNCSA-ILLOCSKA" kőlapok a Kereszt tövében emlékeztetnek a helyszínről látható vasútállomásról pontosan 50 évvel indult a teherszállító szerelvény a környékbeli sváb családokkal. A megemlékezés végén Farkas Tivadar a rétfalusi-eszéki népkör tagja elénekelte:" Elindultam széphazámból..."című Bartók dalt.

Képek: http://xn--megbklskpolna-beremend-82b1qbb.hu/galeria/112 Film: https://www.youtube.com/watch?v=sGNFViLeOqQ

Csete György filmesekkel 1997 telén https://www.youtube.com/watch?v=i0fsXqwEo9I

Hasonlatos mindannyiunk élni akarása ezen a tájon; soktele nemzetiséggel, nyelvvel éa vonzódással megáidon vagy megátkozott népeké, itt, Közép-Kelet tompában Felelősségünk még nagyobb. Felelősségünk abban, hogy felismetjük egymásra utaltságunk kényszerét, felismerjük azt hogy az itt élés jogát nem lehet kiporciózni...

NationaStáwn. Spraehan. und Anilahungan gesegneten oder verüuchten Vötker Kiér in Őst sklonosti tu u Srednjoj ■

luJJ-jCUi Ivv?

mam Megbékélés Kápolna ut Kuvükrlut Versöhnungskapelle cineké Kapelica Pomirenja Reconciliation Chapel

Püspöki látogatáson Mátyás Károly és Orsokics István a kuratórium tagjai

A kápolna betonelemeinek legyártása nagyon nehéz feladatát Molnár Imre irányításával a pécsváradi betonüzemben végezték. Dulánszky Jenő statikus tervező napi kapcsolatban volt a kivitelezőkkel. A részletes zsaluzási és vasszerkezeti tervek megvalósítása és az íves betonhéjak kiöntése bravúros munka volt.

Az alapítvány adományokból nem tudta fedezni a kiadásokat. Végezetül az önkormányzat állta a 30 millió forint készpénzes kiadás több mint felét. A kápolna „könyvszerinti" értékét nagyságrenddel meghaladja az eszmei értéke, mely tartalmazza a közreműködő so k-sok ember erőfeszítését.

Építkezés

Kápolnaszentelés 1998 Pünkösd napja

Az avató ünnepségre elfogadta felkérésünket: Mayer Mihály pécsi megyéspüspök, Marin Srakic djakovói katolikus egyházkerület püspöke, Hegedűs Lóránd dunameNéki református egyházkerület püspöke és Lángh Endre vinkovci kerület református püspöke.

Az ünnepség keretén belül történt a „ DÉL- BARANY 1991-1998" emléktábla avatása Anica Horvat Eszék- Baranya ispánasszonya jóvoltából.

Az képeken láthatók azok a személyek akik közvetlen fizikai munkájukkal segítették a kápolnaépítést. /10.Építkezés/

A kápolnaszentelésről amatőr filmfelvételek készültek Gilbert Csaba és Heindl Ákos jóvoltából. A két kazetta egybeszerkesztésével látható az ünnepség egésze benne a Békehimn usz ősbemutatója.

J ( I Virágkötészefyféfe avatást & '"--I CS Vt Vylorika néni, megelőző ké Ilonka no es

teke te Attila és Zsuzsa kutatnak

1. Himnusz. . 14. Beremendi Pedagógusok kórusa 2. Rövid köszöntőt mond Heindl József polgármester 3. Vers: Ady - Az Úr érkezése - először magyarul: Szabó Szilvia 15. Narrátor: - majd németül: Steibler Sándor Fogadják szeretettel a Göppingeni Énekkart. 4. Narrátor: Felkérem a Püspök Urakat a kápolna és a harangok megáldására. 16. A Göppingeni Énekkar műsora 17. Narrátor. 5. A kápolna megáldása ^ 'Sh Kristóf ez alkalomra írt Békehimnuszát a budapesti zeneakadémia 6. Szentmise növendékei adják elő. Amennyiben valamelyik egyházi személy az ünnep előtt jelzi, hogy beszédet mond, 18. Vigh Kristóf: Békehimnusz azt követlenül mise után megteheti. 19. Szózat

7. Narrátor: Felkérem Csete György Urat, a kápolna tervezőjét, hogy mondja el ünnepi beszédét. Azt követően fogadják szeretettel a Rétfalusi Petőfi Népkör énekkarát.

8. Csete György ünnepi beszéde 9. Petőfi Népkör énekkara

10. Narrátor: Felkérem Anica llorvát Ispán asszonyt, hogy leplezze le az emléktáblát, majd mondja el ünnepi beszédét.

11. Anica Horv'át Ispán asszony ünnepi beszéde

? 12. Narrátor: Kérem vendégeinket, helyezzék el koszorúikat.

13. Narrátor: Fogadják szeretettel a Beremendi Pedagógusok kórusát.

Vigli Kristóf: Bckeluiiinusz Isién álltl meg a magyart jó kedvvel, bőséggel, nyújts feléje védő kart, ha l.ijepa nasa domovino, oj junacka zemljo mila, Sitire slave djedovino da küzd ellenséggel! Balsors akit régen tép, hozz rá vig esztendőt! li varda stretna bila! Oj junacka zemljo mila, da li varda stretna bila! da li varda stretna bila! Mila huda si nam ravna, mila huda si planina! Jöjj béke hál, iucl> s/.ívünk kitárja, jöjj uj világ, mely Jöjj béke hát, mely szívünk kitárja, jöjj új világ, mely múltunk lezárja! múltunk lezárja! 0 nézd az Isten templomát, a népeket egybefogja jöjj égi fény, mely 0 nézd az Isten templomát, a földet egybefogja! lelkünk feloldja! Jöjj égi fény, mely létünk feloldja! Jöjj hát égi lény, a szellem napja kél! Nagy Istenünk, ki vagy fönn a mennyben, 1 ám, fénylik már szemünk, s a lelkünk újra éled! 1 lozzád talál majd végül az ember! Te vagy, ki mindent alkottál, és gyermeked minden élet, Amikor a földre jöttünk, az igaz életre születtünk, s ehelyett bűnben megbékél hát s megtér az ország s nemzet! éltünk, háborút, viszályt gerjesztettünk! Egymás ellen de sokat a földi néped! vétkeztünk! Kívántunk szomszédaink földjét, elvettük jószágát és kincsét! Gyilkoltunk rabló birtokvágyból, s nem féltünk a hazugságtól! S ki befogadott, kiűztük házából!

Ennek vége, vége, új élet kell! Ennek vége, vége, új élet kell! Ennek vége, vége. új élet kell! IJi élet, új ígéret, ébredj és kiálts! Uj élet, új ígéret, ébredj és kiálts! Kiálts a földnek, emberiségnek, égbe kiálts! Kiálts a földnek, minden népnek, égbe kiálts! Kiálts! Kiálts! Kiálts, kiálts, kiálts, kiálts! Végre, végre, ébred, ébred Végre ébred a szellem, végre ébred a föld, s a háborút száműzzük innen végleg!

Megbünhödte már e nép a múltat s jövendőt!

Jöjj béke liát, mely szívünk kitárja, jöjj új világ, m e Lijepa nasa domovino, oj junacka zemljo mila, l Stare slave djedovino y da li varda stretna bila! Mila hano si nam slavna, m mila si nam ti jedinaí ' • ' ' ’’ v1" I. ú Mila huda si nam ravná, rnila huda si planina!' ,! lt u nk lezárja!

Einigkeil und Recht und Freiheit fúr das deutsche Vaterland! Danach laOt uns allé streben brüderlich mit I lerzs und fiaiul!, Einigkeit und Recht und Freiheit sind.^(íestjíücííes-Onté!-pYaW-n,\' " f" V;'re ’* -.i-”-''- Bliíh 'iili Ííian’ié die das tiiückés,' Ölühe, deutscheá Vatierlahdl ’

r 11. !'■, r. . IM * . <1 t i ■ "1 Jöjj béke hát, mely szívünk átmossa, iójj égi féllel, iiiCÍy lelkünk feloldja!- in I. rr. ! " |>-i,|i j. I Isten áldd meg a magyart, jó kedvvel bőséggel, Isten áldd meg a magyart jó j| r kedvvel bőséggel, ’liyújts feléje “védő kan, ha küzd ellenséggel! Einigkeit und Recht und Freiheit túr das deutsche Vaterland! Danach Balsors akit régen tép, megbünhödte már e nép a múltat s jövendőt! laBt uns allé streben brüderlich mit Fleéz uód Hand! Einigkeit und Recht und Isten áldd meg, megbünhödte már e nép a múltat s jövendőt! Freiheit sind des Gliickes Unterpfand, Blüh im Glanze dieses Glückes, blühe deutsche VateHatkÜBliili im Glanze dieses (iliickes, blühe deutsches Vaterland!

Nagy Istenünk, küld fényi most szívünkbe! Jöjj Krisztusunk, hozz békét a földre!

Isten áldd meg a magyart, jó kedvvel bőséggel, nyújts feléje védő kait, ha Eijepa nasa domovino, oj junacka zemljo mila, Stare slave djedovino da li küzd ellenséggel! Balsors akit régen tép, hozz rá víz esztendőt! varda stretna bila! Da li varda stretna bila! Mila kano si sam slavna, mila si Megbünhödte már e nép; Isten áldd meg a magyart, jó kedvvel bőséggel nam ti jedina, Isten áldd meg a magyart jó kedvvel bőséggel megbünhödte megbünhödte már már e nép a múltai s jövendőt már e népö a múltat s jövendőt. Isten áldd meg az embert!

Film: https://www.voutube.com/watch?v=vMPy6UhUwMo&t=3153s

Képek: http://xn--megbklskpolna-beremend-82b1qbb.hu/galeria/113

1998 augusztus 20. Mátyás templom

Az a megtiszteltetés érte a kápolnát szerető beremendi közösséget, hogy meghívást kaptunk a Békehimnusz ünnepi előadására a Mátyás templomba. A képen várakozó közönség között Obersovszky Gyula látható. A kápolna hozta közelebb hozzánk. Szívesen jött író -olvasó találkozóra.

Halála után Beremendi idősek otthona előtti teret róla neveztük el.

Meghívta a nyugdíjas klub tagjait a Zeneakadémia Népdalkör estjére a költő is fellépett verseiből előadva. A Zeneakadémia pompás nagytermében ritkán van ennyi beremendi néző. Köszönhet Molnár Jánosnak a nyugdíjas klub létrehozójának. Valaki vállalhatná monográfiájuk digitális feldolgozását. Beremend közelmúltjának kulturális életében fő szerepe volt a nyugdíjasklubnak.

Köszönjü k

Molnár Jánosnak és Annuskának köszönhető a Busch család beremendi házvásárlása. A Kossuth utcai házukat skanzenként rendeztékbe. A képeken az adományukat elismerő emléklap és a barlangtúra előtt készült. Kati néni természetesen a Kristálybarlang bejáratánál megvárta visszatérésünket. János bácsi viszont végi küzdötte a csodálatos járatokat Havasi Ildikó geológus kíséretében.

Emléklap hogy Ft összegű adományával hozzájárult a beremendi MEGBEKELES KÁPOLNA építéséhez. Az adományozók közül kiemelem még, hogy Franz Blumm tízezer márkával segítette a kápolna építését és a református templom felújítását fele-fele arányban. https://www.youtube.com/watch?v=uCiWgd6BXSA

licindl József RontiLászló Btrcmtndpicbinoii Bcrcmcnd, 1993.

Wiesensteig - Beremend iskola kapcsolat http://xn--megbklskpolna-beremend-82b1qbb.hu/galeria/116

A kapcsolat főszereplői láthatók a képeken. Érdemes a történéseket feldogoznia valakinek digitálisan, hiszen nagyon sok iskolás gyereket és pedagógust érint. Segítségül közreadom a nálam lévő dokumentumokat. Horváth Mária (az iskolásoknak Frau Rostan-Marika néni) és kezdetben Steibler Sándor voltak az iskolakapcsolat elindítói. Horváth Mária és Steibler Sándor átveszi a Beremendért Emlékérméket. 2000.augusztus 20.Mátyástemplom. A Békehimnusz második ünnepi előadása előtt.

Franz-Xaver-Messerschmidt-Schule Grund-und I lauptschule 73349 Wiesensteig

Grund-und Hauptschule Beremend 11-7827 Beremend, Szabadság Platz 11

Besuch deutscher Gastschüler vöm 4-13.05.1999. április 13. Verteilung dér Schüler tlngarischer Schüler Tel: Őrt. Str. Deutscher Schüler Klasse 7 Boglárka Barics 474-020 Beremend, Ady Str. 6. Ina Nadine Buck Nicolett Berger 474-590 Beremend, Alkotmány Str. 3 Nicol Moll Helga Apró 474-478 Beremend Rákóczi Str. 18/b Stefanie Roller Adrienn Galgóczi 379-447 Egyházasharaszti, Kossuth Str. 13 Alexandra Schneider Ákos Sörföző 474-713 Beremend, Kossuth Str. 72 Manuel Mico, Frau Mico Klasse 8 László Dudás 474-183 Beremend, Barta Platz 8/a Jörg Kai le Hajnalka Scheider 474-785 Beremend, Ady Str. 16 Jefmtfér Wrcdman Csilla Kollár 379-690 Kistapolca, Szabadság Str. 16. Jennifer Schmidt Zsolt Kapronczai 474-283 Beremend, Gyár Str. 4/c. Marco Zwiege Nóra Bender 474-232 Beremend, Kossuth Str 48. Sarah Jung Ivett Waller 474-215 Beremend, Damjanich Str. 6. Annika Fleming Adrián Bábli 474-608 Beremend, Sport Str. 26 Andreas Klein lingarischer Lehrer Frau Erzsébet Klingl 474-438 Beremend Petőfi Str. 6. Frau Gisela Göb 474-126 Beremend József A. Str 8/b 1 ler Franz Schönbcrger 474-380 Beremend Kossuth Str. Frau Maria Rostán \ n~A- -1 Beremend Jórx.pt-A-Lti ’ig V n í;:/h. '< V, 2!,?.

K L e x u s

Mit herzlichen Dank: Gisela Göb

Dossenheimi kapcsolat Rosa és Dieter Schmich leírásában Versöhnungskapelle Beremend

Seit 1989 gibt es in Dossenheim einen Freundeskreis, dér Freundschaften mit ungarischen Gemeinden und Familien aufbaut und pflegt. Dazu zahlen die Gemeinden Somberek, Boschok und Beremend. Da wir regelmaBig zwei deutschsprachige Zeitungén erhalten, hat meine Ehefrau in dem ungarisch-deutschen Wochenblatt gelesen, dass dér Pecser Bischof Michael Maier in Beremend die Versöhnungskapelle, die als so genannte Friedenskapelle Für Ungam, Kroatien und Deutschland gebaut wurde, einweihte. AuBer unseren Privatreisen nach Ungam, die wir jahrlich mehrmals vomehmen, plánén wir auch immer fúr unsere Freunde eine Busreise, um ihnen die Schönheiten und Sehenswürdigkeiten von Ungam zu zeigen. 1997 suchten wir bei einer unserer Reisen Beremend auf, um uns die Kapelle anzusehen. Nachdem wir die Kapelle von aufien besichtigt hatten, gingen wir den Berg hinab, um in dér Gemeinde Beremend noch naheres über die Kapelle zu erfahren. Am Ende des Berghanges kam uns ein PKW Marke Lada entgegen, in dem ein bartiger junger Mann war. Er hielt an und fragte, ob er uns in irgendeiner Weise helfen könnte. Wir sagten, dass wir auf dér Suche nach dem Bürgemieister oder dem Pfarrer dér Gemeinde waren, weil wir in dieser Kapelle mit unseren Freunden zusammen eine Heilige Messe feiem wollten. Zu unserer groBen Überraschung sagte er, dass er dér Btirgermeister dér Gemeinde ware und uns am Nachmittag empfangen wiirde, damit mán dann alles besprechen könnte. Auf diese Art und Weise lemten wir unseren jetzigen Freund, Josef Fleindl, kennen. Somit konnten wir im September 1998 mit unseren Freunden Eucharistie in dér Kapelle feiem. Die ersten Zelebranten waren dér Dekán von Villany, Pfarrer János Amold, sowie Pfarrer Kövesdi von Pecsvarad. Am Nachmittag lúd uns Biirgermeister Josef Heindl auBerdem in seinen Pince ein. Dadurch waren dér Kontakt und die freundschaftlichen Beziehungen mit dem Bürgemieister und dér Gemeinde Beremend hergestellt.

Wahrend dér jahrlichen Begegnungen erfuhren wir, dass in Beremend eine altengerechte Wohnanlage gebaut wird. Mán sprach über den Bau und die Einrichtungen, die mán nach dér Fertigstellung benötigte. Da wir bei Lieferungen von Flilfsgütem an ungarische Gemeinden schon Erfahrung gesammelt hatten, versprachen wir bei dér Einrichtung des Altenheimes zu helfen. Von uns wurde dann das Altenheim mit 150 cbm Einrichtungsgegenstanden, unter anderem mit Polstermöbeln, Schranken, Tischen, Stiihlen und medizinischen Geráten ausgestattet. Zűr Einweihung des Altenheimes hatte uns Bürgermeister Heindl dann eingeladen. Wir wurden zu unserer groBen Überraschung von dem neuen katholischen Pfarrer, János Csicso, dér uns noch von Villany, wo er bei Dekán Amold die theologische Ausbildung bekommen hatte, begrüBt. Nach den Einweihungsfeierlichkeiten stand natiirlich wieder die Besichtigung dér Versöhnungskapelle auf dem Programm. Seit dieser Zeit feiem wir jedes Jahr am ersten Mittwoch im September mit Freunden in dér Kapelle eine Eucharistiefeier. Im letzten Jahr waren die Zelebranten Dekán Amold, Geistlicher Rat Pfarrer Klieber von Somberek, Pfarrer Josef Lanko von Alsoszentmarton und Pfarrer János Csicso von Beremend dabei. Mit eingeschlossen in das Gébét werden immer die Gefallenen vöm letzten Weltkrieg und auch unsere Freunde in Dossenheim. Die Beziehungen zu Ungam und besonders zu unseren Freunden in Somberek, Beremend, Boschok und Alsoszentmarton habén sich so gut entwickelt, dass mán sich jedes Jahr des Öfteren trifft, um die Freundschaften zu pflegen und noch mehr auszubauen.

Den Menschen, die sich fúr den Bau einer solchen Versöhnungskapelle einsetzen, muss mán heute einen hohen Respekt entgegen bringen. Die ersten Gedanken dabei waren bestimmt, dieser Menschen zu gedenken, die wahrend dér Kriege ihr Leben lassen mussten Zugleich soll die Kapelle aber auch als Mahnmal dastehen, damit sich allé für mehr fúr Freiheit, Frieden und Gerechtigkeit in Európa und auf dér ganzen Welt einsetzen.

Für den Freundeskreis, Dossenheim Rosa und Dieter Schmich

Csicsó János plébános nagyon jó kapcsolatban áll német barátainkkal. Neki köszönhető, hogy éveken keresztül vendégül láthattuk a dossenheimi „reggeli misézők" képen látható kedves csoportját. Minden alkalommal a villányi plébános Arnold János atya celebrált zenés misét a Kápolnában.

Film: Csete György és Ildikó, német mise a kápolnában. https://www.youtube.com/watch?v=vKDNQfuYIDw

Film: Német mise 1999.09.09. https://www.youtube.com/watch?v=xdfqVvGeY U&t=1617s Csicsó János plébános úr szívesen vállalta a kereszteléseket a kápolnában. Kezdeményezte a Pünkös di közös istentiszteletet a horvátországi szomszéd petárdai, újbezdáni hívőkkel.

A menekültek befogadásával 1991-től szoros kapcsolatot fejlődött ki a hovátországi magyarokkal. Az újbezdáni fiatal szülők most már ide járatják gyerekeiket óvodába, iskolába. Az énekkar és a tamburás zenekar rendszeresen fellép Beremenden,így az adventi templomi ünnepségeken is.

Eszéki Rétfalusi Népkör

Büszkék vagyunk a Rétfalusi Petőfi Népkör és Beremend között kialakult kapcsolatra. Rétfalu Eszék egyik kerülete. A református templom mellet van a népkör kultúrháza. A református gyülekezetük kapcsolatban volt a beremendi gyülekezettel:

Képek a Rétfalusi népkörről: http://xn--megbklskpolna-beremend-82b1qbb.hu/galeria/118

Emlékfa ültetése a 30. éves a BCM alkalmából

Megszépült a Tavaly ünnepelte a beremendi cementgyár fennállá- sának harmincadik évfordulóját, s ez alkalom volt arra, hogy a gyár hazai és külhoni vezetői, tulajdo- nosai emlékfát ültessenek a Megbékélés Kápolnája előtt. Heindl József polgármesterrel tárgyalva a né- met tulajdonos felajánlotta a meglehetősen rossz ál- lapotban lévő, befejezetlen kápolna-belső rendbeté- telét. A munkálatokat a Duna-Dráva Cement Kft. magára vállalta. A belső rekonstrukciót különleges odafigyeléssel végezték az iparosok, s több millió forintból sikerült ismét széppé varázsolni a kápolnát, melyet csütörtökön délelőtt ünnepélyes keretek között adtak át. A hét végén már mód nyílik az istentisztelet megtartására. A Megbékélés Kápolnája Dél-Baranya egyik legszebb közelmúltbéli építészeti alkotása, amely a rendszerváltozás és a jugoszláviai háború idején 'épült. A terveket az akkor még pécsi Csete György és az azóta elhunyt Dulánszky Jenő építőművészek álmodták papírra. Alkotásuk szakmai díjjal is elismert. A kápolna a térség számára az ökumenikus hit- élet helyszíne, ahol időről időre mód nyílik a határ mindkét oldalán élőknek a találkozásra. KOZMA p.

SZERETETTEL ÉS KÖSZÖNETTEL

EMLÉKEZÜNK DULÁNSZKY JENŐRE A KÁPOLNA STATIKUS TERVEZŐJÉRE ÉS CSETE GYÖRGYRE A KÁPOLNA ALKOTÓJÁRA

KERESZT ELÖLNÉZET (ELEMEK ÁTLÓS NÉZETE) H=-f>SO

t-C* I C.SÓKOJfC ’

^ tKjA\tr V^v)

HAMA jytnxjt^- ^ Ve .

']^cfA4.nrrnkf &*m%sM- h?4VrjfyvJt ! ^ ttTY-rtíZ ,JV r«&; .

Fel barátin>, drága Jézus zászlaja alatt. Rajta, bátran! Megsegít És gyözedelmeí ad, Bizzalúk, mert Jésiti eljárt, ű ajővezér. Zengje ajkunk: hozzád esdürtk györede lemér'!

(471. dicséret)

SzonWMíi aziwel tudatjuk, hogy életének 78. évébe)) hazatért Teremtő Lóihoz

CSETE GYÖRGY

Kossuth-dijas építész, a Nemzet Művésze.

Temetésére 20 lő. július 18-áű (JiétfSü) 14,30-kor kerti 1 sor a Farkasréti temető ravatalozójában, a rciónnilijs egyház szertartása szerint.

Gyászolják telesébe, fiai. unokái, testvére, menyei, barátai és pályatársai. Táviratcím: 1124 ButkpesL, Nárcisz utca 48,

Képek 1999-től: http://xn--megbklskpolna-beremend-82b1qbb.hu/galeria/115