DOCSLIB.ORG

Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 17. 1994. (Budapest, 1994)

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 17. 1994. (Budapest, 1994) FRAGMENTA MINERALOGICA ET PALAEONTOLOGICA 17. BUDAPEST 1994 p. 71-89. Cricetinus beremendensis sp. n. (Rodentia, Mammalia) from the Pliocene fauna of Beremend 15. (S Hungary) by J. HÍR Hír. J.: Cricetinus beremendensis sp. n. (Rodentia, Mammalia) from the Pliocene fauna of Beremend 15. (S Hungary). - Fragm. Min. et Pal, 17: 71-89. Abstract: The detailed description of the new species is given with the discussion of the systematic and stratigraphie relationships. INTRODUCTION Beremend is situated in the southernmost point of Hungary (Baranya County) 9 km from Villány. The limestone quarry of the village yielded the classical vertebrate faunae studied for more than a century (see in Jánossy, 1986). The fauna of the locality Beremend 15. was collected by Jánossy (1987, 1990, 1992). He gave the review of the material and the special study of the bird remains. From biochronological point of view the most important species are Estramomys simplex Jánossy, Mimomys cf. hajnac kens is Fejfar, Mimomys cf. hungaricus Kormos, Mimomys cf. pusillus Méhely, Mimomys cf. reidi Hinton, Mimomys cf. pitymyoides Jánossy & Meulen and Dolomys milieu Nehring. The aim of this paper is to give the detailed analysis of the small-sized cricetid finds of the locality Beremend 15. METHODS The measurements [LM 1-3 = length of upper toothrow; Lm 1-3 = length of lower toothrow; L = length of the toothcrown; Wa = anterior width of the toothcrown at the protocon(-id) - paracon(-id) or anterocon(-id) (on Ml, ml) height; Wp = posterior width of the toothcrown at the hypocon(-id) - metacon(-id) height] were taken by the ocularmic- rometer of a stereomicroscope following the method by Pradel (1981, 1988) and worked out by the basic statistic parameters (N = sample size, min.-max. = observation range, X - arithmetic mean, SD = standard deviation). The dimensions are given in mm. The morphological investigation is based on the nomenclature of Fahlbusch (1964) and Mein & Freudenthal (1971). The strongly worn teeth were not counted into the morphological examination. In the morphological distributions "+" means the presence, and "-" means the absence of the investigated element. SYSTEMATIC DESCRIPTION Order: RODENTIA Bowdich, 1821 Family: CRICETIDAE Rochebrune, 1883 Subfamily: Cricetinae Murray, 1866 Genus: Cricetinus Zdansky, 1928 Cricetinus beremendensis sp. n. (Figs. 1-3, 5, 8, 10, 15-17) Holotype: mandibula fr. dext. with ml-m3 (Figs. 1,3.). Paratype: maxilla fr. sin. with M1-M3 (Fig. 2.). Type-locality: Beremend 15, southern Hungary. Stratum typicum: terra rossa, karstic fissure filling. Age: MN unit 16a, Lower Villafranchian, Villanyian in the system of Mein (1975) and De Bruijn et al. (1992). In the zonation Fig. 1. Toothrow ofFejfar et Heinrich (1986) it refers to the Mimomys hajnackensis of the holotype of zone of the Borsodia-Dolomys stage in the Villafranchian. After Cricetinus beremen- the system of Jánossy (1979, 1986) it refers to the Beremendian densis sp. n. phase of the Lower Pleistocene. Derivatio nominis: after the name of the locality. Diagnosis: small sized Cricetinus species, smaller than Cricetinus europaeus Kretzoi, 1959 írom Csarnóta 2. In the ml the anteroconid is undivided or weakly divided, the anterolophulid is mainly underdeveloped, mesolophid does not exist. Measurements of the holotype and paratype: Lml-3: 5.0L Ml-3: 46 Ml M2 M3 ml m2 m3 L: 2.02 1.43 1.22 1.96 1.64 1.48 Wa: 0.98 1.29 1.11 0.73 1.26 1.34 Wp: 1.29 1.25 1.19 1.26 Preliminary determinations: "Allocricetus éhiki" (Jánossy 1987, 1990) Material: 1 maxilla with complete toothrow, 10 maxillae fr. with incomplete toothrows, 6 mandibulae with complete tooth- rows, 20 mandibulae fr. with incomplete toothrows. 35M1, 39M2, 13M3, 54ml, 38m2, 40m3 Deposition: Department of Geol. and Pal, Hungarian Natural History Museum. Fig. 2. Toothrow of the paratype of Cricetinus beremen­ densis sp. n. Ml (Figs. 5, 19) On the mesial (anterior) surface of the ante- rocone a protrusion of the enamel (pre-antero- cone cingulum) or small conulet is frequent. The anterocone is always divided. The antero- lophule connects the two cones of the antero­ cone with the protocone in "Y" shape. The an- terolophule has no spurs. The parastyle and the entostyle are rare. In 20 molars the paracone Fig. 3. Lingual profile of the has anterior connection towards the anterior holotype Cricetinus beremendensis margin of the protocone (in this case there is a sp. n, fragmentary mandible closed basin between the protocone and para­ cone). In 24 molars the paracone has not anterior connection. Mesolophe does not exist. The metacone is always connected with the posterolophe without metalophule. Dimensions: N: 44 min.-max. X SD L: 1.90-2.21 2.06 0.06475 Wa: 0.95-1.12 1.03 0.05152 Wp: 1.20-1.40 1.30 0.04904 a b c d e f Fig. 4. Mesial (anteriro) profiles of ml molars, (a, b: Allocricetus bursae, Tarkő, layer 16, V. 67. 97. Hung. Nat. Hist. Mus.; c, d: Cricetinus beremendensis, Beremend 15 (c=holotype); e, f: Cricetinus europaeus, Csarnóta 2 (e=holotype) Morphological distribution A preanterocone cingulum paracone anterior connection 7 % B preanterocone cingulum paracone anterior connection 19 43.% C preanterocone cingulum paracone anterior connection parastyle 2 4.5% Dpreanterocone cingulum paracone anterior connection 17 38.7% Fig. 5. Occlusal surface of a E preanterocone cingulum Cricetinus paracone anterior connection beremendensis Ml parastyle molar entostyle 1 2.3% (D-morphotype) Fpreanterocone cingulum paracone anterior connection 2 4.5% total 44 100.0% M2 (Figs. 8, 20) The 4 main cusps and the anterior cingula are the constant elements of the teeth. Relatively rare accessory elements are the small remnant mesolophe, the mesostyle, the entostyle and the "parametalophule" which is an enamel crest between the metalophule and the posteroloph trimming the metacone on the lingual side (Fig. 26). Dimensions: N: 43 min.-max. X SD Fig. 6. Cricetinus L 1.39-1.71 1.55 0.06356 europaeus Ml Wa 1.20-1.40 1.29 0.06367 molar (holotype, Wp 1.11-1.29 1.21 0.04567 Hung. Geol. Inst, Morphological distribution V. 12769) A mesolophe -, parametalophule 28 67% B mesolophe +, parametalophule 4 9% C mesolophe +, parametalophule I 2% D mesolophe -, parametalophule mesostyle +, entostyle 5% E mesolophe -, parametalophule mesostyle -, entostyle F mesolophe -, parametalophule mesostyle +, entostyle 10% G mesolophe +, parametalophule mesostyle +, entostyle 1 2% total 42 100% M3 (Figs. 17, 21) On the crowns of the molars there are not any accessory elements with statistic occurrence Fig. 7.' Cricetinus Dimensions: N: 24 europaeus Ml min - max. X SD molar (no. 10). L 1.15-1.4 1.27 0.06546 with small, Wa 1.04-1.19 1.11 0.04947 remnant mesolophe ml (Figs. 4, 10, 13, 22) The mesial (anterior) surface of the teeth is smooth. The anteroco- nid is mainly undivided (69 %) or weakly divided. In the latter case the division is visible only on the distal (posterior) surface of the anteroconids. The well developed anterolophulid is rare. In the most cases it is indistinct (does not emerge from the level of the anterosi- nusid) or missing. If the anterolophulid is developed it can be con­ nected with the labial or with the lingual part of the anteroconid and in one case it is doubled. The mesolophid and mesostylid are missing. The terminal part of the posterolophuhd is slightly broadening out. Fig. 8. Dimensions: N: 67 Cricetinus min.-max. X SD beremendensis L 1.76-2.10 1.89 0.07225 Ml molar (no. Wa 0.59-0.84 0.70 0.06383 3/2) Wp 1.05-1.21 1.13 0.03671 Morphological distribution A ACD undivided, ALPLD weak B ACD weakly divided, ALPLD weak C ACD undivided, ALPLD- D ACD weakly divided, ALPLD well developed 13 18% E ACD weakly divided, ALPLD - 2 2% Fi8- 9- F ACD undivided, ALPLD well developed 4 5% Cricetinus Total 72 100% europaeus M2 molar (Holotypus) Fig. 10. Cricetinus beremendensis ml molars (a: no. 19, b: no. 20, c: no. 31) Fig. 11. Cricetinus europaeus ml molar (Holotypus) Fig. 12. Cricetinus europaeus ml molar from Csarnóta 2 (with remnant mesolophid) Fig. 13. Cricetinus beremendensis ml from Csarnóta 4 Fig. 14. Cricetinus europaeus m2 molar from Csarnóta 2 with extremely developed mesolophid and separated posterolophuhd Fig. 15. Cricetinus beremendensis ml molar (no. 26, morphotype C) Fig. 16. Cricetinus beremendensis ml molar (no. 47 morphotype F) Fig. 17. Cricetinus beremendensis M3 molar (no. 17) Fig. 18. Cricetinus europaeus M3 molar (no. 18), with mesolophe ni2 (Figs. 15, 16, 23) By the side of the constant antero-buccal cingulum a weakly developed antero-labial cingulum is relatively frequent. In some cases a short remnant mesolophid exists. The broadened terminal part of the posterolophuhd is sometimes separated from the hypoconid by a narrow part of the posterolophuhd. In 4 cases the posterolophuhd forked in Y-shape. The extra branch is called "posterolophuhd". Dimensions: N:64 min.-max. X SD L 1.40-1.65 1.53 0.053031 Wa 1.13-1.34 1.21 0.046987 Wp 1.08-1.36 1.21 0.056314 Morphological distribution A ALC +, ML -, PLD non separated 11 18% B ALC -, ML -, PLD non separated 20 33% C ALC +, ML -, PLD separated 8 13% D ALC -, ML -, PLD separated 11 18% E ALC +, ML -, PLD non sep, PLLD + 1 1.6% F ALC +, ML +, PLD non separated 4 6.6% G ALC -, ML -, PLD separated, PLLD + 1 1.6% H ALC -, ML +, PLD non separated 2 3.4% 1 ALC +, ML +, PLD separated, PLLD + 1 1.6% .1 ALC -, ML +, PLD separated 1 1.6% K ALC -, ML +, PLD non separated, PLLD + 1 1.6% Total: 61 100% m3 (Figs.
Load more

Recommended publications
  • Act Cciii of 2011 on the Elections of Members Of
    Strasbourg, 15 March 2012 CDL-REF(2012)003 Opinion No. 662 / 2012 Engl. only EUROPEAN COMMISSION FOR DEMOCRACY THROUGH LAW (VENICE COMMISSION) ACT CCIII OF 2011 ON THE ELECTIONS OF MEMBERS OF PARLIAMENT OF HUNGARY This document will not be distributed at the meeting. Please bring this copy. www.venice.coe.int CDL-REF(2012)003 - 2 - The Parliament - relying on Hungary’s legislative traditions based on popular representation; - guaranteeing that in Hungary the source of public power shall be the people, which shall pri- marily exercise its power through its elected representatives in elections which shall ensure the free expression of the will of voters; - ensuring the right of voters to universal and equal suffrage as well as to direct and secret bal- lot; - considering that political parties shall contribute to creating and expressing the will of the peo- ple; - recognising that the nationalities living in Hungary shall be constituent parts of the State and shall have the right ensured by the Fundamental Law to take part in the work of Parliament; - guaranteeing furthermore that Hungarian citizens living beyond the borders of Hungary shall be a part of the political community; in order to enforce the Fundamental Law, pursuant to Article XXIII, Subsections (1), (4) and (6), and to Article 2, Subsections (1) and (2) of the Fundamental Law, hereby passes the following Act on the substantive rules for the elections of Hungary’s Members of Parliament: 1. Interpretive provisions Section 1 For the purposes of this Act: Residence: the residence defined by the Act on the Registration of the Personal Data and Resi- dence of Citizens; in the case of citizens without residence, their current addresses.
    [Show full text]
  • Microtectonic Measurements and Interpretation of the Mesozoic Formations in the Villány Hills and Görcsöny–Máriakéménd Ridge, Hungary
    Central European Geology, Vol. 53/1, pp. 21–42 (2010) DOI: 10.1556/CEuGeol.53.2010.1.2 Microtectonic measurements and interpretation of the Mesozoic formations in the Villány Hills and Görcsöny–Máriakéménd Ridge, Hungary Attila Petrik Department of Regional Geology Eötvös Lóránd University, Budapest Within the framework of a National Research Fund project, different types of scientific investigations were carried out with the aim of a comprehensive paleogeographic reconstruction of the Tisza structural unit. As part of this project microtectonic measurements in the area of the Villány Hills and Görcsöny–Máriakéménd Ridge were carried out. Several publications have already appeared concerning the structural development of the Mecsek–Villány area (Csontos and Bergerat 1988, 1993; Benkovics 1997; Csontos et al. 2002), but in these the Villány Hills and their surroundings played a secondary role compared to the Mecsek Mountains. The goal of the present study was to establish the limits of the structural phases and determine their relative and absolute ages. An important issue has been to clarify to what degree the suggested events of structural deformation could be integrated into regional geologic processes. The tectonic conditions of the area of interest were studied through description and analysis of structural elements of 12 investigated quarries within it. Calculated stress field data were also analyzed. Seven quarries in the Villány Hills, five in the Görcsöny–Máriakéménd area, the data of over 650 striae, 550 joints, various ductile deformation elements (folds, flexures) as well as stylolites, were recorded. Integrating these structural elements into the regional geologic processes was of significant importance. Introduction and geologic background The Tisza Unit (Fig.
    [Show full text]
  • The Croatian Contribution to Plans for Revision of the Yugoslav- Hungarian Border in 1945-1946
    UDK: 327(497.1:439)’’1945/1946’’ 32(497.5)’’1945/1946’’ Izvorni znanstveni članak Received: September 7, 2012 Accepted: September 28, 2012 THE CROATIAN CONTRIBUTION TO PLANS FOR REVISION OF THE YUGOSLAV- HUNGARIAN BORDER IN 1945-1946 Petar BAGARIĆ∗ Th e Border Commission attached to the Presidency of the Government of the Federal State of Croatia prepared plans to revise the Yugoslav- Hungarian border during the period from the end of the Second World War to the Paris Peace Conference. Th is work introduces the Commission’s staff and presents its operating methods and the results of its work, as well as its rela- tions with federal institutions in Belgrade. Key words: Federal state of Croatia, Democratic Federal Yugoslavia, Hun- gary, Baja Triangle, Border Commission, alteration of borders. Introduction At the end of the Second World War in Europe, preparations commenced for a peace conference that would determine the peace conditions for the defeated states. Th e status of the defeated states was infl uenced by various factors: the time of their transfer to the Allied side, their armed contribution to the Allied victory or the number and strength of the victorious states which had territorial demands against their territories. Th e Democratic Federal, or Federal People’s Republic of Yugoslavia came out of the war as a victor and as the legal successor to the Kingdom of Yugoslavia. Th is meant that it could place before Hungary the matter of Hungarian occupation of territories such as Prekomurje, Međimurje, Baranja and Bačka during the Second World War and seek material and territorial compensation.
    [Show full text]
  • Characterization of the Regional Groundwater Flow Systems In
    Hydrogeology Journal (2020) 28:2803–2820 https://doi.org/10.1007/s10040-020-02216-9 REPORT Characterization of the regional groundwater flow systems in south Transdanubia (Hungary) to understand karst evolution and development of hydrocarbon and geothermal resources Katalin Csondor1 & Brigitta Czauner1 & Lehel Csobaji2 & Orsolya Győri3 & Anita Erőss1 Received: 10 February 2020 /Accepted: 14 July 2020 / Published online: 25 August 2020 # The Author(s) 2020 Abstract In South Transdanubia (Hungary), the remarkable geothermal and hydrocarbon resources in the Drava Basin and the hypogene caves at the margin of outcropping carbonate hills were usually investigated separately and their interactions were hitherto neglected. The aim of this study is to give all these groundwater-related resources and phenomena a common framework applying the concept of regional hydraulic continuity, and to complete the regional (i.e., basin-scale) hydraulic assessment of the area based on preproduction archival measured data. Pressure-elevation profiles, tomographic fluid-potential maps and hydraulic cross-sections were constructed to determine the vertical and horizontal fluid-flow conditions. As a result, two kinds of fluid flow systems could be identified. Within the gravitational flow systems, horizontal flow conditions are dominant and the regional flow direction tends toward the S–SE. In deeper basin regions, an overpressured flow system is prevalent, where fluids are driven laterally from the deeper sub-basins towards their margins. Based on the regional-scale evaluation of fluid flow systems, conclusions could be drawn regarding the geothermal and hydrocarbon potential of the area. Additionally, local-scale phenomena could be explained, particularly in the southern foreland of the Villány Hills.
    [Show full text]
  • Place Names in Romani and Bayash Communities in Hungary1
    ONOMÀSTICA 6 (2020): 191-215 | RECEPCIÓ 27.10.2019 | ACCEPTACIÓ 15.1.2020 Place names in Romani and Bayash communities in Hungary1 Mátyás Rosenberg Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences [email protected] Gábor Mikesy Lechner Knowledge Centre [email protected] Andrea Bölcskei Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary [email protected] Abstract: Research into Romani and Bayash toponyms in Hungary lags significantly behind the study of the place names of other minorities, a fact attributable to the only relatively recent appearance of Romani Studies and a number of other historical factors. Among the latter, it should be borne in mind that Romani and Bayash communities only became the dominant populations in certain areas of Hungary in the last few decades and that the standard written versions of the Romani and Bayash linguistic varieties are still being formed. This study describes the main features of the ethnic and linguistic divisions of the Roma communities in Hungary; the problems of Romani and Bayash literacy; and initial attempts at collecting Romani and Bayash toponyms in the country. Although an elaborate, widely used system of Romani and Bayash settlement names exists, the collection and analysis of the microtoponyms is hindered by the fact that the settlement of the Roma population is only a fairly recent event and that the communities have not typically been involved in agriculture, an occupation much more closely associated with the use of these names. This paper provides, for the first time, a summary of the results of several toponymic field studies conducted in Hungary’s Romani and Bayash communities.
    [Show full text]
  • MCS Menetrend 2020. 01. Hét (2019.12.30-2020.01.03.) Érkezés 5:30-5:45
    MCS menetrend 2020. 01. hét (2019.12.30-2020.01.03.) érkezés 5:30-5:45 Megálló Idő Járat Megálló Idő Járat Alsószentmárton - Szabadság u. 4:42 MCS 5 Mohács - Liszt Ferenc u. 5:16 MCS 11 Áta - forduló 4:34 MCS 9 Mohács - Pegazus 5:20 MCS 4 Babarc - elágazás 5:22 MCS 9 Mohács - szőlőhegyi óvoda (Budapesti út)5:00 MCS 1 Baksa - Rádfai út 4:16 MCS 7 Mohács - Újváros 5:25 MCS 11 Bár - Posta 4:55 MCS 1 Mohács - Vaskapucsárda 5:26 MCS 2 Belvárdgyula - Kisgyula 5:03 MCS 9 Nagyharsány - autóbusz vt. 4:48 MCS 10 Beremend - felső 4:27 MCS 4 Nagyharsány - beremendi elág. 4:46 MCS 10 Beremend - Jókai u. 4:28 MCS 4 Okorág - autóbusz vt. 3:50 MCS 12 Beremend - községháza 4:30 MCS 4 Old - forduló 4:50 MCS 5 Berkesd - bejárati út 4:47 MCS 8 Ózdfalu - forduló 3:45 MCS 7 Berkesd - Forduló 4:45 MCS 8 Pécs - Árkád - autóbuszállomás 4:24 MCS 11 Birján - Kossuth u 56. 4:58 MCS 9 Pécs - Bazsó (Gesztenyés felé) 4:20 MCS 8 Bogád - homokhát 4:31 MCS 8 Pécs - Budai vám 5:00 MCS 6 Bóly - autóbusz vt. 5:16 MCS 12 Pécs - Csipke u. (Rózsadomb) 4:38 MCS 11 Bóly - Gazdabolt 5:15 MCS 12 Pécs - Engel János u. 4:55 MCS 6 Bosta - forduló 4:54 MCS 7 Pécs - Gyárvárosi templom 4:58 MCS 6 Bükkösd - Óvoda 4:00 MCS 6 Pécs - Hajnal u. 4:52 MCS 6 Cún - forduló 4:27 MCS 12 Pécs - Hősök tere 4:45 MCS 3 Diósviszló - rádfalvai elág.
    [Show full text]
  • Megbékélés Kápolna Építésének Története
    Megbékélés Kápolna építésének története A kápolna építésének története beágyazódik a Beremendi -domb elbányászásának folyamatába. Létezése ugyanakkor összefügg a visszamaradó terület jövőbeni hasznosítására vonatkozó elképzelésekkel. A dombot szőlőhegynek neveztük, teljesen körbefonták a szőlő ültetvények, gyümölcsösök, zöldségkertek, pinceházak. A korabeli térképek szemléltetik, hogy a római kortól az itt élő közösség megélhetésének egyik pillére a domboldal volt. Bányászattal ezek a természeti adottságo k pótolhatatlanul eltűnnek. Napjainkban is a Beremend közvetlen környezetéhez tartozó - a bányászattól megkímélhető területek- megtartásáért és a leművelt felszín közösség számára történő hasznosításáért kell dolgoznunk. Az 1995-től jogerős 2841/4/1994. "BEREMEND" bányatelek szerint új lehetőségek adott a célok elérésére. Az ötvenes évek térképen látható162 hold és 216 négyszögöl szőlőterületből csak töredék maradt meg. Az 1960-as évek második felében született meg a döntés új cementgyár építéséről. Még működött az „öreggyár" a falu utcái között. Sodronykötél-pálya, kisvasút, nagyvasút kötötte össze a bányával. A kőbánya és a márgabánya hozzásimult a falu középső szakaszához. A nyersanyag kitermelése kis területen folyt, nem korlátozta a lakosság zártkerti gazdálkodását. http://xn--megbklskpolna-beremend-82b1qbb.hu/galeria/100 Az akkor érvényben lévő bányatelek és rekultivációs terv lehetővé tette volna a domb 100 -as szint feletti részének teljes lebányászását. Csak a Hegyalja és a Táncsics utca maradt volna a szőlőhegyből, és É-i, K-i, D-i oldalon a környező szántóföldekig terjedt volna a bányagödör. Tetézte a problémát, hogy az 1980-as évek elején betartották azt a törvényi előírást, miszerint a bányatelek határán kívül 500 m-es sávban építési korlátozás volt. Az akkor készített rendezési terv ezen építési tilalmat feloldotta, mivel a bánya vállalta, hogy új robbantási technológiával „megkíméli" a falut további robbantási károktól.
    [Show full text]
  • DDC Zöld Megoldás-Pályázat
    DDC Zöld Megoldás-pályázat Pályázati felhívás A Duna-Dráva Cement Kft. ismét pályázatot hirdet civil szervezetek, valamint intézmények (önkormányzatok, önkormányzati fenntartású intézmények, független civil szervezetek, valamint alapítványok) részére a Beremendi és a Váci Cementgyár vonzáskörzetében tervezett közösségi programok, környezetvédelmi fejlesztések megvalósításához. A pályázatokat két, elismert szakértőkből, helyi értelmiségiekből álló bizottság bírálja el és dönt Beremend és Vác körzetében, az egyenként 3-3 millió forintos támogatás odaítéléséről. 2018-ban is kiterjesztjük pályázatunkat a Pécs és környéki kisrégióra 1,5 millió forintos díjazással. Környezettudatos kezdeményezések támogatására hoztuk létre a DDC Zöld Megoldás- pályázatot. Célunk olyan fejlesztések és programok támogatása, amelyek a Beremendi és a Váci Cementgyár környezetében élők által használt közösségi terek, valamint infrastruktúra környezettudatos működését és hatékonyabb hasznosítását segítik elő. Kezdeményezésünk az emberek széles csoportjának lehetőséget ad a környezettudatosabb életre, a természet megismerésére. Fontos, hogy a támogatott fejlesztéseknek köszönhetően a gyermekek életkörülményei is javuljanak. A pályázat díjazása A pályázaton elnyerhető összeg 2018-ban, a Beremendi és a Váci Gyár vonzáskörzetében egyenként 3-3 millió forint, a Pécs és környéki kisrégióban pedig 1,5 millió forint. A Bírálóbizottság saját hatáskörében jogosult eldönteni a támogatott pályázatok számát, de régiónként – Beremend, illetve Vác térségben - és évente legfeljebb három, a kiírásra beérkezett pályázatot támogat, összesen 3 millió forint összegig. Pécs térségben 2018-ban legfeljebb két, a kiírásra beérkezett pályázatot támogat, összesen 1,5 millió forint összegig. Több nyertes pályázat esetén a támogatási összeg a nyertes pályázók között oszlik meg a Bírálóbizottság saját hatáskörben hozott döntése alapján, mely döntés ellen jogorvoslatnak helye nincsen. Amennyiben bármelyik nyertes pályázó a megosztott összeget nem fogadja el, annak megosztásával nem ért egyet, jogosult arról lemondani.
    [Show full text]
  • Cross-Border Bike „Cycling Tourism in the Hungary-Croatia Border Area
    Cross-border bike „Cycling tourism in the Hungary-Croatia border area” Summary report on the workshop series Client: Pécs Urban Development Nonprofit Plc. Prepared by: STRDA South Transdanubian Regional Development Agency Nonprofit Ltd. Done in Pécs, 15 October 2014. 1 Edited by: PÁMER Zoltán. Authors: - BOJCSEV András (2., 3.2., 4.1., 4.2.); - MOLNÁR Ákos (3.1.1.); - PÁMER Zoltán (all chapters). This publication has been produced with the financial assistance of the European Union. The content of the document is the sole responsibility of the South Transdanubian Regional Development Agency and can under no circumstances be regarded as reflecting the position of the European Union and/or the Managing Authority. 2 Content 0. Foreword .......................................................................................................... 5 1. Presentation of the series of workshops ............................................................. 6 1.1. Objectives of the workshop series ....................................................................... 6 1.2. Experts involved in the workshops ....................................................................... 7 1.3. The target groups ................................................................................................ 9 1.4. Methodological issues ....................................................................................... 10 2. Economic and social impacts of cycling tourism ............................................... 12 3. The cycling infrastructure ...............................................................................
    [Show full text]
  • MCS Menetrend 2021. 12. Hét (2021.03.22-03.26.) Érkezés 5:30-5:45
    MCS menetrend 2021. 12. hét (2021.03.22-03.26.) érkezés 5:30-5:45 Megálló Idő Járat Megálló Idő Járat Alsószentmárton - Szabadság u. 4:36 MCS 10 Mohács - kompkikötő 5:38 MCS 12 Áta - forduló 4:34 MCS 9 Mohács - Pegazus 5:20 MCS 4 Babarc - elágazás 5:20 MCS 11 Mohács - Rendőrség 5:33 MCS 5 Bár - Posta 5:30 MCS 13 Mohács - Vaskapucsárda 5:24 MCS 2 Bár-Mohács - üdülőtelep 5:32 MCS 13 Nagyharsány - autóbusz vt. 4:48 MCS 5 Belvárdgyula - Kisgyula 5:14 MCS 11 Nagyharsány - beremendi elág. 4:47 MCS 5 Beremend - felső 4:26 MCS 4 Okorág - autóbusz vt. 3:40 MCS 12 Beremend - Jókai u. 4:27 MCS 4 Old - forduló 4:35 MCS 5 Beremend - községháza 4:28 MCS 4 Ózdfalu - forduló 3:45 MCS 7 Berkesd - bejárati út 4:43 MCS 8 Pécs - Budai vám 4:51 MCS 6 Berkesd - Forduló 4:41 MCS 8 Pécs - Cserkúti csárda 4:28 MCS 6 Bóly - autóbusz vt. 5:15 MCS 10 Pécs - Csipke u. (Rózsadomb) 4:49 MCS 11 6:05 MCS 13 Pécs - Engel János u. 4:45 MCS 6 Bóly - Gazdabolt 5:14 MCS 12 Pécs - Fehérhegy 4:21 MCS 8 Bosta - forduló 4:33 MCS 7 Pécs - Gyárvárosi templom 4:49 MCS 6 Bükkösd - Óvoda 4:02 MCS 6 Pécs - Hősök tere 4:15 MCS 8 Cún - forduló 4:16 MCS 12 Pécs - Krisztina tér 4:45 MCS 11 Drávaszabolcs - községháza 4:25 MCS 10 Pécs - Littke utca 4:54 MCS 11 Dunaszekcső - autóbusz vt. 5:25 MCS 13 Pécs - Mecsek Áruház 4:33 MCS 11 Egerág - autóbusz vt.
    [Show full text]
  • BARANYA VÁRMEGYE Borjúd 3 7
    Bár BARANYA VÁRMEGYE Borjúd 3 7 Asztalosok: Gerber János — Cipészek: Auth Flórián — Egrich BELVÁRDGYULA. BERKESD. A n ta l. Hozzátartozik: Berkesdpuszta Schvarc Pál — Thorán Péter. Cséplőgéptulajdonosok: K n o p f­ K k ., pécsi j., 900 1., re f. te. 3120 Kovácsok: Binder Henrik — Ham­ kh., kj.: helyben, tsz., püig., jb., K k ., p é csvá ra d i j., 1207 1., buch József — Zuláuf Henrik. loch János — Ifj. Mayer Ferenc. adóhiv.: Pécs, tíz Mohács. ^0^, rkat. te, 3311 kh., kj.: helyben, Borbélyok: Ébert István — Kőművesek: Albrecht János — ÍRS (22 km.) Pécs, Szederkény, tsz., püig.: Pécs, jb., adóhiv.: Scheppi József — Stenger József. Gertner György. Pécsvárad, Mohács, Szabók: Kis Mátyás — Wagner Kádár: Koleszár István. Közséyi kiró: Gráits Lőrinc. (ügyn.), áRg (9 km.) Vasas—Hird, H e n rik . Kovácsok: Stürmer János. K ö r j e y y z ő : Horváth Imre. -fr H ir d . Szatócsok: Bajer Péter — Ger­ Szeiberling Péter. Közséyi kiró: Tarr Pál. M olnárok: Helchert Nándor — Földbirtokosok: Belvárdgyulia köz­ ber János — Golubán Lajosné. K ö r j e y y z ő : Boross László. Tégla- és cserépgyártás: B ik a li Keller József. ség (132) — hg. Montenuovo Takács: Szigwart János. Nándor (915). Földbirtokosok: Berkesd község té g la g y á r. Vegyeskereskedők: özv. Glaser Földbérlő: Mazaly József (915). (431) — Magy. kir. Tud. Egye­ BIRJ a N. Bernátné — Ludwig János — Bognár: Cserni Ferenc. temi Alap (252). özv. Rickert Józsefné. Borbélyok: Hammer Ferenc — Ácsok: Mayer Antal — Mayer Hozzátartozik: Bér e t vás pusz­ Horváth Gergely. H e n rik . ta, Józsefmajor. Cipészek: Kovács Dezső — Paj- Asztalos: Hang József.
    [Show full text]
  • 4 2 Hosszuhetény BARANYA VÁRMEGYE Kátoly
    4 2 Hosszuhetény BARANYA VÁRMEGYE Kátoly Földbirtokosok: Hosszuhetény Földbirtokosok: Jeszenszky Ti­ Szatócsok: Feith Konrád — Mészárosok: Frey János - község (143) — Pécsi püspökség vadar (1101) — Úrbéres gazda­ Friedrich György — Szauerwein Weiczl Miklós. (3681) — Úrbéres birtokosság közönség (270). G áspár. M olnár: Kleisz János. (1276). Földbérlö: özv. Kammerer Mik- JÁGÓNAK. Szabók: Ileizenreder János — Ácsok: Deák Sándor — Preisen- sáné (1101). Krähling János — Schott Henrik, dörfer Jakab — Rodó János. Ácsok: Eisner József — Gruzlin- H ozzátartozik: D a ru v á r, Szatócsok: Jozaef József - Asztalosok: Bernát Sándor — ger Mihály. Margitmajor, Nyergespuszta. Kreuiczer György. Fink Lőrinc — Gunszt Vilmos Asztalosok: Fogási József — Léh- Kk.. hegyháti i. (székh.; Sásd), Tejkereskedök: F a rk a s Józsefné — Jámbor Sándor — Ivnipl Jó­ rnann Mihály — Rengert Mátyás 1126 1-, 2896 kh., kj.: Vásáros- — H o r v á th József — Tortics zsef — Mátyás József — Scham- — Széli József. dombó, tsz., püig.; Pécs, jb., adó­ A n d rá sn é . mer István — Schmidt István — Bognár: Hinterdörfler József. hiv.: Sásd, (4 km.), ^ Vá- Vendéglősök: Frey János - Sziebert Ferenc. Cipészek: Majer Péter — Storcz sárosdombó, íjV Kaposszekcső. Garai Jánosné — Weiczl Miklós. Bádogos: Wéber Péter. János. Községi biró: László Antal. Bognár: Buzi Péter. Cséplögéptulajdonosok: I f j . H o r ­ Földbirtokosok: Hg. Eszterházy KARÁCODFA. Borbélyok: Kneibl Vencel — nung József — Hornung Mátyás. Pál (786) — Jágónak község (115) Kk., hegyháti j. (székh.; Sásd), Szancz Márton — Wujics Lajos. Hentes és mészáros: H o rn u n g Borbély: Bokor Béla. 112 1., 515 kh., kj.: Hetvehely, Cipészek: Berger József — Ke­ M átyás. Cséplögéptulajdonosok: B o h n és tsz., püig.: Pécs, jb., adóhiv.: lemen Béla — Müller Adolf — Kovácsok: Arnold József — Schützler József - Stibi István Schäller — Popity Mihály.
    [Show full text]