RÓMAI REGÉK ÉS MONDÁK

FELDOLGOZTA: BORONKAY IVÁN SZERKESZTETTE: BALÁZS SÁNDOR TRENCSÉNYI-WALDAPFEL IMRE ELŐSZAVÁVAL

TARTALOM ELŐSZÓ AENEAS ELINDUL ÚJ HAZÁT KERESNI A KIRÁLYOK KORA ROMULUS ÉS REMUS ROMULUS ÉS REMUS VÁROST ALAPÍT A SZABIN NŐK ELRABLÁSA ROMULUS HALÁLA NUMA POMPILIUS HORATIUSOK ÉS CURIATIUSOK TIGILLUM SORORIUM METTIUS FUFFETIUS ÁRULÁSA ANCUS MARTIUS TARQUINIUS PRISCUS SERVIUS TULLIUS KI LESZ AZ ÚR LATIUMBAN? A BŰNÖS ÚT TARQUINIUS SUPERBUS TARQUINIUS SUPERBUS ELFOGLALJA GABII VÁROSÁT JÓSLATOK JELENTIK RÓMA JÖVENDŐ SORSÁT LUCRETIA A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG KORA TARQUINIUS COLLATINUS ELHAGYJA RÓMÁT BRUTUS HOGYAN KÖLTÖZÖTT LE VALERIUS KONZUL A DOMBRÓL? MUCIUS SCAEVOLA CLOELIA ÜTKÖZET A REGILLUS-TÓNÁL PATRÍCIUSOK ÉS PLEBEJUSOK MENENIUS AGRIPPA MESÉJE ANNA PERENNA CORIOLANUS NÉPTRIBUNUSOK ÉS KONZULOK CAESO QUINCTIUS APPIUS HERDONIUS ELFOGLALJA A CAPITOLIUMOT RÓMAI VIRTUS A FABIUSOK VESZTE CINCINNATUS DIKTATÚRÁJA LESZ-E MÉG RÓMÁBAN KIRÁLYSÁG? CORNELIUS COSSUS SEXTUS TEMPANIUS CAMILLUS BETŰRENDES TÁJÉKOZTATÓ ELŐSZÓ

Mikor több mint hétszáz évvel Róma alapítása után Titus Livius hozzáfogott a Tiberis partján épült város és a belőle kifejlődött római birodalom történetének megírásához, maga is úgy érezte, hogy mentségre szorulnak azok a csodákkal átszőtt hagyományok, amelyek a római történelem első századainak az előadását színezték. „Meg lehet bocsátani a régiségnek - írta nagy történeti munkájának a bevezetésében -, ha a városok kezdeteit azáltal teszi felsége- sebbé, hogy isteni elemekkel keveri az emberi eseményeket.” Valóban, minden nép történeti emlékezete az ősidőkről ilyen regéket őrzött meg: az emberek képzelete által teremtett istenekről és isteni származású, rendkívüli hősökről szóló mítoszokat és a valóban megtörtént események emlékét is a mítoszokhoz és a mesékhez hasonló kerek- dedséggel és csodaszerűséggel továbbalakító mondákat. A mítoszok leggazdagabb rendszerét, a legművészibb mitológiát a görög nép képzelete fejlesztette ki. A rómaiak korán megismerkedtek a görög mítoszokkal, kezdetben az Itáliába települő görög törzsek szájhagyománya, majd később a görög irodalom gondos tanulmányozása révén. Ez a körülmény erősen befolyásolta a római mondák alakulását, így például Romulus és Remus születésének a mondáját idővel Türó görög királyleány csodálatos körülmények között született két fiának, Peliasznak és Néleusznak a mítosza mintájára bővítették. Már a római nép iránt érdeklődő görögök is hozzájárultak ahhoz, hogy a római ősmondát a görög nép hagyományaival egyeztessék össze, valósággal a görög mitológia körébe vonják, így lesz a római nép őse Aineiasz (Aeneas), Aphrodité istennő fia, akiről már Homérosz híres hőskölteményében, az Iliászban elhangzik a jóslat, hogy Trója bukása, Priamosz házának pusztulása után uralkodni fog a trójai népnek a görögök által elpusztított várost túlélő maradéka felett. És ezért, ha a trójai háború végső okait Erisz aranyalmájára vezeti vissza a mítosz, erre az aranyalmára - „Parisz ítéletére” - mindjárt hőskölteménye elején Vergilius is hivatkozhatik, amikor az Aeneasra vonatkozó mondai hagyományokat feldolgozza. A görög mítosz szerint evvel az aranyalmával zavarta meg a viszály istennője Péleusz és Thetisz lakodalmát, sértődöttségében, mert kihagyták a meghívottak közül. Az aranyalma a legszebb istennőt illette meg: Parisz trójai királyfi Aphroditének, a szerelem és a szépség istennőjének ítélte oda, és evvel a mellőzött istennőket, Hérát, az égiek királynőjét és Pallasz Athénét, a bölcsesség istennőjét a trójaiak ellen ingerelte. Héra, vagy ahogyan a rómaiak mondták, Juno ezt a gyűlöletet még a Trója alól menekü