Orthoptera Együttesek a Körös-Maros Nemzeti Park Területén

Total Page:16

File Type:pdf, Size:1020Kb

Orthoptera Együttesek a Körös-Maros Nemzeti Park Területén Crisicum I. pp. 126-143. ____________________________________________________________ Orthoptera együttesek a Körös-Maros Nemzeti Park területén Nagy Barnabás - Szövényi Gergely Abstract The Orthopteroid insects and assemblages of the Körös-Maros National Park (SE Hungary).: This survey was designated to establish the Orthoptera fauna of the Körös-Maros National Park (SE Hungary) based mainly on 1997 collections. 43 species of orthopteroid insects (41 Orthoptera, 1 Blattodea, 1 Mantodea) and 1 Dermaptera are known to occur. The earlier economically important Migratory locust ( Locusta migratoria ) and Moroccan locust ( Dociostaurus maroccanus ) seem to be definitively (?) disappeared from this region. Areas of alkali grass-land and locally restricted remains of loess steppe meadows were the main habitats for Orthoptera assemblages dominated mainly by Chorthippus albomarginatus, Euchorthippus declivus and Dirshius petraeus; Epacromius coerulipes pannonicus seems to be an indicator species of the bare spots (with Camphorosmetum annuae ) of alkali meadows. Comparison with collections originated from 1986, a restriction or even disappearing of some mesohygrophilous species was experienced paralell with xerophilous species becoming apparent. The Isophya costata (Tettigoniidae ) is proven to be the biogeographically most valuable (and the most vulnerable) species of the study area, which is an endemic and very sporadic species in the Carpathian Basin. Beside the I. costata further 5 Orthoptera species of this National Park have the status of „protected by law” in Hungary. Population density, nature conservation and relations to the Orthoptera fauna of the neighbouring regions were also discussed. Bevezetés, el őzmények A Körös-Maros Nemzeti Park (KMNP) f ő részét a Maros-Körös Köze alkotja, melyhez északról a Tiszazug, Nagykunság, Nagy-Sárrét, és a Kis-Sárrét déli peremvidékei, nyugatról a Tisza- völgy, délr ől a Bánáti síkság, keletr ől a Bihar-hegység csatlakozik. A Maros-Körös-köze és a Sárrét szikespusztáin és löszpuszta maradványain jelölték ki a KMNP védett - egymástól meglehet ősen elszigetelt - törzsterületeit is. A természetes él ővilág felmérése során - noha els ősorban védettségre kijelölt törzsterületeken folytatjuk vizsgálatainkat - az adminisztratív, illetékességi határokon belüli köztes területek sem hagyhatók figyelmen kívül, hiszen ezek alkalmi vizsgálata során olyan értékek kerülhetnek napvilágra, amelyek újabb területrészek védelmi javaslatát indokolhatják. 126 Nagy Barnabás - Szövényi Gergely ____________________________________________________________ A KMNP él ővilág felmérésére 1997-ben megindított program az Orthoptera (egyenesszárnyú) rovarokat illet ően is igen lényeges, mert ezen a területen korábban ilyen felmér ő vizsgálatot egyáltalában nem végeztek, de kisebb lélegzet ű Orthoptera -faunisztikai munkák is alig vannak, s ezek is inkább a peremi területekre vonatkoznak (MOCSÁRY 1875, 1876, OLASZ 1906). Az Orthoptera együttesek szerkezetével foglalkozó legrészletesebb munka is mindössze a „Tisza-Maros szöge” kistájra korlátozódik (KRAUSZ et al. 1995). Még érint őlegesebb GAUSZ (1970-71) tanulmánya területünket illet ően, mivel az feltehet ően Tápé (Pogány?) körzetére vonatkozik. Egy fenológiailag rendkívül extrém hazai adat is a KMNP határára esik: egy mediterrán sáska, a Pezotettix giornae igen kés ői (1957. XII. 14.) el őfordulása a Sebes-Körös töltésén, Komádi határában (Nagy 1960). A marokkói sáska ( Dociostaurus maroccanus Thunb .) korábbi nagy gradációs éveiben (így pl. 1889-90-, 1919-25-ben) a Tiszántúlon a NP jelenlegi területét is elérte (NAGY 1964). Kés őbb az olasz sáska ( Calliptamus italicus L.) e vidék agrárterületein ugyancsak jelentkezett kártev ő mértékben (NAGY et al. 1965); szárazabb él őhelyeken 1997-ben is találtunk, bár csak szórványos mértékben. Vizsgált területrészek, anyag, módszer A KMNP területére es ő korábbi, s csupán alkalmi gy űjtéseken kívül a rendszeres felmér ő munkát 1997-ben kezdtük meg, azonban ekkor mindössze két-két májusi, júniusi és szeptemberi gy űjt ő-napon kerülhetett sor terepi munkára. Sajnálatosan, az egyenesszárnyú rovarok szempontjából oly fontos július és augusztus kimaradt a gy űjtésb ől. A fontosabb információt szolgáltató gy űjtések 1997-ben a következ ő helyekr ől származtak: Május 21-22. Bélmegyer (Fás-puszta) Biharugra (Sz ő-rét) Geszt (Csillag-lapos) Királyhegyes (Csikós-tó, Blaskovics-puszta) Június 12-13. Battonya (Kistompapuszta) Csanádpalota (Csanádi puszták, Tator, Kett ős-kút) Dévaványa (Bala-szikes, -tölgyes, Udvarnok, Szilasok) Ecsegfalva (Kóréh-zug, Ördögárok) Szept. 17-18. Gyulavári (Mályvádi-erd ő, Arató-lapos) Szabadkígyós, (Nagy-gyöp, Nagy-erd ő) Korlátozottabb jelent őség ű, kisebb gy űjtésekre sor került még 1997-ben Gyomaendr őd, Mez őgyán, Kardoskút, Kondoros, Csorvás, Mez őkovácsháza, Szavas, Gyula és Dénesmajor határában. A korábbi évek során jelentékenyebb gy űjtés történt még Szabadkígyós (1986), Mártély és Hódmez ővásárhely (1982-83), továbbá Szarvas (1994) határában. A faj-jegyzékben fajonként felsoroltuk valamennyi gy űjtési adatot. A gy űjtések túlnyomórészt a NP törzsterületein történtek, azonban - a fentebbi megokolás alapján - esetenként köztes területeken is gy űjtöttünk. 127 Orthoptera együttesek a Körös-Maros Nemzeti Park területén ____________________________________________________________ Az Orthoptera egyedek gy űjtése többnyire hagyományos rovarhálózással történt. A helyszíni meghatározás után egyrészt elengedtük a példányokat, másrészt m űanyag zacskóba fordítva lekábítottuk az egész anyagot, laboratóriumi, kiegészít ő meghatározásra, valamint az egyedi dominancia % megállapítására. A bizonytalanul határozható lárvák esetében azokat élve hoztuk el, és üvegházban tovább neveltük. Referencia példányokat preparálva az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet rovargy űjteményében helyeztünk el, de eltettünk példányokat preparálatlanul szárazon és formalinoldatban tartósítva is. Kisebb gy űjtési anyagokkal Szenkirályi Ferenc és Rozner István is segítette a felmérést. A területegységre vonatkoztatott egyeds űrűséget (abundancia) - korábbi tapasztalataink alapján - helyszíni becsléssel állapítottuk meg; ezek az adatok megfelel ő általános tájékoztatást adnak a populáció-sűrűségr ől. Dolgozatunkba felvettük az orthopteroid rovarokhoz számítható ( Mantodea, Blattodea ) fajok néhány gy űjtési adatát, s őt a fülbemászó-félék ( Dermaptera ) adatait is. Az egyes fajok területünkön tapasztalt habitat preferenciájára és az el őfordulás ökológiai jellemz őire ugyancsak kitértünk a faj-jegyzékben, valamint jeleztük a röpképességre vonatkozó tapasztalati adatainkat is, amelyek újabb kolonizációs jelenségek megítélésében adhatnak támpontot. Az Orthoptera fauna - a fajok jegyzéke E fejezetben valamennyi a KMNP területén -1997-ig - gy űjtött fajt felsoroljuk, lel őhelyeikkel együtt. A nomenklatúrában H ARZ -ot (1969, 1975, 1976) követtük. Esetenként a régi, vagy a NP peremterületén el őforduló adatokat is megemlítjük. Gy űjtési id őpontokat csak a ritkább, jellegzetesebb fajoknál közlünk, ellenben a habitat preferenciára és a röpképességre minden faj esetében kitérünk. ORTHOPTERA TETTIGONOIDEA Phaneroptera falcata (Poda, 1761) --- Zöld repül őszöcske Dénesmajor, Gyulavári: Arató-lapos, Szabadkígyós: Nagy-gyöp. Bokros, bozótos él őhelyeken, napos erd őszéleken. Viszonylagos jó-közepes repül őképessége szórványosan egyéb él őhelyek felkeresésére is képesíti. Phaneroptera nana Fieber, 1853 --- Pontozott repül őszöcske Kondoros, Mez őkovácsháza, Szarvas. Napos erd őszéleken, bokros él őhelyeken. Hazánkból csak 1947 óta kimutatott mediterrán faj. Feltehet ő, hogy terjed őben van, amit el ősegíthet viszonylagos jó-közepes röpképessége. Isophya costata Brunner von Wattenwyl, 1878 --- Magyar tarsza Battonya: Kistompapuszta, Hódmez ővásárhely, Mártély. Dús, változatos növényzet ű löszpuszta foltokon, mesotherm gyepekben. Endemikus, szórványosan el őforduló, ritka, védett, vörös könyves faj. Kevés és kis kiterjedés ű él őhelyei fokozott védelemben részesítend ők. Röpképtelen, ezért kipusztított populáció-részlegei csak gyengén és lassan telepedhetnek vissza. Igen korai, már március folyamán kikel. 128 Nagy Barnabás - Szövényi Gergely ____________________________________________________________ Leptophyes albovittata (Kollar, 1833) --- Közönséges virágszöcske Bélmegyer, Biharugra, Dévaványa, Gyula, Geszt, Mez őkovácsháza. Dús, változatos növényzet ű él őhelyeken, napos erd őszéleken; kocsordos fáciesben. Polysarcus denticauda (Charpentier, 1825) --- Fogasfarkú szöcske Biharugra, Geszt. Dús, változatos növényzet ű löszgyep foltokban - az Alföldön igen szórványosan - fordul el ő. Ezen él őhelyei fokozottan védend ők. Röpképtelen. Igen korai, már március-áprilisban kikel. Meconema thalassinum (De Geer, 1773) --- Doboló szöcske Szarvas. (Feltehet ő, hogy a NP egyéb erd őfoltjaiban is el őfordul.) Másutt (hegy- és dombvidéki) erd őkben, ligetekben gyakori; túlnyomóan a lombkorona, vagy bokorszintben tartózkodik, ezért ritkán kerül szem elé. Gyenge repül ő. Conocephalus discolor Thunberg, 1815 --- Kis kúpfej űszöcske Ecsegfalva, Dénesmajor, Gyula, Gyulavári, Királyhegyes. Dús, magas növényzet ű higrotherm, mesohigrotherm él őhelyeken. Gyenge repül ő. Ruspolia nitidula (Scopoli, 1786) --- Nagy kúpfej űszöcske Gyulavári: Arató-lapos, Szabadkígyós. Higrotherm, mesohigrotherm réteken, jó-közepes röpképessége folytán alkalmilag más él őhelyeken is. Tettigonia viridissima (Linné, 1758) --- Zöld lombszöcske Öcsöd, Battonya, Biharugra, Csanádpalota, Csorvás,
Recommended publications
  • Sandwespe Sphex Funerarius (Gussakovskij 1934) Auf Den Binnendünen Bei Sandhausen Und Walldorf (Hymenoptera: Sphecidae)
    Weiser: Beobachtungen zu Vorkommen und Biologie der Heuschrecken-Sandwespe Sphex funerarius 157 Mitt. POLLICHIA 100 157 – 169 14 Abb. Bad Dürkheim 2020 ISSN 0641-9665 (Druckausgabe) ISSN 2367-3168 (Download-Veröffentlichung) Peter WEISER Beobachtungen zu Vorkommen und Biologie der Heuschrecken- Sandwespe Sphex funerarius (GUSSAKOVSKIJ 1934) auf den Binnendünen bei Sandhausen und Walldorf (Hymenoptera: Sphecidae) Kurzfassung Abstract Beobachtungen zu Vorkommen und Biologie der Heu- Notices on Occurence and Biology of the Golden Dig- schrecken-Sandwespe Sphex funerarius (Gussakovskij ger Wasp Sphex funerarius (Gussakovskij 1934) on Inland 1934) auf den Binnendünen bei Sandhausen und Walldorf Dunes Near Sandhausen and Walldorf in Baden-Wuert- (Hymenoptera: Sphecidae). –– Mitt. POLLICHIA 100: temberg, Germany (Hymenoptera: Sphecidae). –– Mitt. 157 – 169, Bad Dürkheim. POLLICHIA 100: 157 – 169, Bad Dürkheim. Die Heuschrecken-Sandwepse (Sphex funerarius) ist die The Golden Digger Wasp (Sphex funerarius) is the big- größte einheimische Grabwespe. Als mediterrane Art gilt gest native digger wasp in Germany. As a Mediterranean sie bei uns als ausgesprochen selten. Sie ist sehr wärmebe- species it is considered rare in our territory. The wasp dürftig und bevorzugt trockene Habitate (xerothermophil), requires warmth and prefers dry habitats (xerothermophi- weshalb sie nur lokal und zeitweilig auftritt. In der Mono- lic). For these reasons it only appears locally and tempora- graphie über die Sandhausener Dünen von 1994 wird als rily. In the monograph about the Sandhausen dunes, 1965 letzte Beobachtung das Jahr 1965 genannt (Krüss 1994). is mentioned as the year of the last observation (Krüss Seit 2016 zählte die Heuschrecken-Sandwespe zu den 1994). Since 2016, the Golden Digger Wasp is among häufigsten Grabwespen um Sandhausen.
    [Show full text]
  • Bracken Fern (Pteridium Aquilinum (L.) Kuhn) Overgrowth on Dry Alpine Grassland Impedes Red List Orthoptera but Supports Local Orthopteran Beta Diversity
    Journal of Insect Conservation https://doi.org/10.1007/s10841-021-00333-8 ORIGINAL PAPER Bracken fern (Pteridium aquilinum (L.) Kuhn) overgrowth on dry Alpine grassland impedes Red List Orthoptera but supports local orthopteran beta diversity Jürg Schlegel1 · Matthias Riesen1 Received: 2 January 2021 / Accepted: 8 June 2021 © The Author(s) 2021 Abstract The native bracken fern (Pteridium aquilinum (L.) Kuhn) has become increasingly invasive in abandoned or undergrazed Alpine grasslands. Bracken stands are generally assumed to be poor in species, but there is still very little information about the impact on the fauna. We recorded Orthoptera communities of 24 sample plots with varying bracken cover. Compared to plots with only sparse or medium bracken cover, species richness was highly signifcantly lower in densely overgrown plots, while the former two did not difer markedly. Multivariate ordination analyses revealed gradients with unequal orthopteran communities, showing distinct patterns of bracken cover clustering. Based on indicator values, 13 of 23 Orthoptera species turned out to be signifcantly or marginally signifcantly associated with a single bracken cover stratum or a combination of two strata, whereby all nine Red List species were primarily restricted to sparse or medium bracken cover. However, some generalist species were found to favor denser bracken stands, such as Tettigonia viridissima, contributing to the local Orthoptera beta diversity. Our data suggest that ongoing rotational sheep grazing with temporary paddocks is regarded as the most preferable management system. However, selected parts of the study area, which have only sparse vegetation and no pressure of bracken or scrub overgrowth, are recommended to be alternately left ungrazed for a few years to allow for the coexistence of diferent successional stages.
    [Show full text]
  • Diversity and Distribution of Orthoptera Communities of Two Adjacent Mountains in Northern Part of the Carpathians
    Travaux du Muséum National d’Histoire Naturelle “Grigore Antipa” 62 (2): 191–211 (2019) doi: 10.3897/travaux.62.e48604 RESEARCH ARTICLE Diversity and distribution of Orthoptera communities of two adjacent mountains in northern part of the Carpathians Anton Krištín1, Benjamín Jarčuška1, Peter Kaňuch1 1 Institute of Forest Ecology SAS, Ľ. Štúra 2, Zvolen, SK-96053, Slovakia Corresponding author: Anton Krištín ([email protected]) Received 19 November 2019 | Accepted 24 December 2019 | Published 31 December 2019 Citation: Krištín A, Jarčuška B, Kaňuch P (2019) Diversity and distribution of Orthoptera communities of two adjacent mountains in northern part of the Carpathians. Travaux du Muséum National d’Histoire Naturelle “Grigore Antipa” 62(2): 191–211. https://doi.org/10.3897/travaux.62.e48604 Abstract During 2013–2017, assemblages of bush-crickets and grasshoppers were surveyed in two neighbour- ing flysch mountains – Čergov Mts (48 sites) and Levočské vrchy Mts (62 sites) – in northern part of Western Carpathians. Species were sampled mostly at grasslands and forest edges along elevational gradient between 370 and 1220 m a.s.l. Within the entire area (ca 930 km2) we documented 54 species, representing 38% of Carpathian Orthoptera species richness. We found the same species number (45) in both mountain ranges with nine unique species in each of them. No difference in mean species rich- ness per site was found between the mountain ranges (mean ± SD = 12.5 ± 3.9). Elevation explained 2.9% of variation in site species richness. Elevation and mountain range identity explained 7.3% of assemblages composition. We found new latitudinal as well as longitudinal limits in the distribu- tion for several species.
    [Show full text]
  • Naturschutzgenetik
    Heft 60, 2017 WSL Berichte FORUM ISSN 2296-3588 für Wissen 2017 Naturschutzgenetik Redaktion Daniela Csencsics Felix Gugerli Eidg. Forschungsanstalt für Wald, Schnee und Landschaft WSL CH-8903 Birmensdorf Heft 60, 2017 WSL Berichte FORUM ISSN 2296-3456 für Wissen 2017 Naturschutzgenetik Redaktion Daniela Csencsics Felix Gugerli Eidg. Forschungsanstalt für Wald, Schnee und Landschaft WSL CH-8903 Birmensdorf 2 Forum für Wissen 2017 Das Forum für Wissen ist eine Veranstaltung, die von der Eidg. Forschungsanstalt für Wald, Schnee und Landschaft WSL durchgeführt wird. Aktuelle Themen aus den Arbeitsgebie- ten der Forschungsanstalt werden vorgestellt und diskutiert. Neben Referenten von der WSL können auswärtige Fachleute beigezogen werden. Gleichzeitig zu jeder Veranstaltung «Forum für Wissen» erscheint eine auf das Thema bezogene Publikation in der Reihe WSL Berichte. Alle Beiträge wurden von zwei Fachpersonen begutachtet. Verantwortlich für die Herausgabe der Schriftenreihe Prof. Dr. Konrad Steffen, Direktor WSL Verantwortlich für dieses Heft Prof. Dr. Rolf Holderegger, Leiter Forschungseinheit Biodiversität und Naturschutzbiologie Daniela Csencsics, Stv. Gruppenleiterin Ökologische Genetik Dr. Felix Gugerli, Gruppenleiter Ökologische Genetik Schriftleitung Sandra Gurzeler Wir danken folgenden Personen, welche sich als Reviewer zur Verfügung stellten, für die kritische Durchsicht der Beiträge und die hilfreichen Kommentare: Kurt Bollmann, Rolf Holderegger, Christine Huovinen, Sabine Fink, Martin Fischer, Martin Moritzi, Martina Peter, Jérôme
    [Show full text]
  • Acta Acadimae Beregsasiensis
    ISSN 2310-1954. Acta Academiae Beregsasiensis 2013/2 1 Acta Academiae Beregsasiensis 2013/2 2 ISSN 2310-1954. Acta Academiae Beregsasiensis 2013/2 ISSN 2310-1954. Acta Academiae Beregsasiensis 2013/2 3 ISSN 2310-1954 МінісТерсТво освіТи і науки україни ЗакарпаТський угорський інсТиТуТ іМені Ф. ракоці іі Acta Academiae Beregsasiensis Науковий вісник • історія • філологія • педагогіка Том XII, № 2 Берегове 2013 4 уДк 001.2 ББк 72 A – 19 свідоцтво про державну реєстрацію друкованого засобу масової інформації серія кв №20186-9986р від 18.07.2013 р. „Acta Academiae Beregsasiensis” засновано у 2000 році та видається за рішенням видавничої ради Закарпатського угорського інституту імені Ф.ракоці іі рекомендовано до друку вченою радою Закарпатського угорського інституту ім. Ф. ракоці (протокол №10 від 10 грудня 2013 р.) Головні редактори: кандидат педагогічних наук І. Орос, доктор біологічних наук Й. Сікура редакційна колеГія: історичні науки І.Мандрик доктор історичних наук (заст. гол. ред.) М.Матьовка доктор історичних наук П.Федака доктор історичних наук В.Брензович кандидат історичних наук І.Самборовскі-Нодь кандидат історичних наук Ю.Чотарі кандидат історичних наук А.Бочкор кандидат історичних наук філологічні науки М.Сюсько доктор філологічних наук (заст. гол. ред.) доктор філологічних наук (Науковий університет ім. Лоранда А.Золтан Етвеша, Будапешт) М.Контра доктор філологічних наук (Сегедський науковий університет) І.Ковтюк кандидат філологічних наук О.Кордонець кандидат філологічних наук І.Пенцкофер кандидат філологічних наук (відповідальний редактор) С.Черничко кандидат філологічних наук педагогічні науки Н.Лисенко доктор педагогічних наук Л.Макаренко доктор педагогічних наук А.Сабо доктор педагогічних наук (заст. гол. ред) М.Левринц кандидат педагогічних наук І.Орос кандидат педагогічних наук І.Силадій кандидат педагогічних наук (відповідальний секретар) а-19 Acta Academiae Beregsasiensis: науковий вісник / Міністерство освіти і науки україни, Закарпатський угорський інститут імені Ференца ракоці іі; гол.
    [Show full text]
  • La Variabilité Morphologique De Metrioptera (Bicolorana
    POLSKA AKADEMIA NAUK INSTYTUT ZOOLOGII ANNALES ZOOLOGICI Tom 40 Warszawa, 28 II 1987 Nr 12 Anna L iana La variabilite morphologique de Metrioptcra (Bi color a na) bicolor ( P h il.) (Orthoptera) [Avec 2 cartes, 28 text-figures et 10 tableaux] Abstract. On the basis of the biometrical measurements the analysis of an interspecific variability of eurosiberian species Metrioptera (Bicolorana) bicolor (P h i l .) is presented. Two subspecies: M. (B .) bicolor bicolor (P h i l .) and M. (B.) bicolor angarica ssp. n. are dis­ tinguished. INTRODUCTION Metrioptera (Bicolorana) biocolor (P h il.) cst une des especes indigenes les pins interessantes egalement par egard a sa repartition geograpliique que par ses exigences ecologiques. L’aire de cette espece, le xdus souvent definie comme eurosiberienne, s’dtand depuis la France (environs de Paris) a l’ouest jusqu’a Jakoutie et Sakchalin a l’est (c’est-a-dire depuis 0°E jusqu’aux 140° 30'E); depuis les montagnes d’Europe meridionale au sud jusqu’aux les en­ virons de Bruxelles, Skania, les environs de Vilno et Moscou et ensuite depuis le Kirghistan et la Mongolie au sud jusqu’au district de Jakoutie et d’Olek- minsk an nord (c’est-^-dire en Europe depuis 44° jusqu’aux 56°N et en Asie depuis 40° jusqu’aux 62°N) (Carte 1). Les details de la repartition en Sibórie sont inconnus, mais en general l’aire totale de M. (B .) bicolor ressemble les aires des especes xerothermophiles des plantes, telles que: Silene nutans L., Gypsophila muralis L., Dianthus dcltoides L., Oxytropis pilosa (L.), Brachy- podium pinnatum (L.) P.
    [Show full text]
  • Josep Maria Olmo-Vidal
    337 ATLAS OF BIODIVERSITY, NO. 1 Atlas of the Orthoptera of Catalonia Josep Maria Olmo-Vidal English text. Figures and maps refer to those included in the catalan version. 338 PRESENTATION Catalonia is a country that is strategically located from a biogeographical point of view, a stone's throw from Mid-European and Mediterranean environments, washed by the Mediterranean, and going from a high mountain alpine environment to sub-desert steppes. In contrast to other countries, with flora and fauna composed of very few species, our nature is characterised by its great diversity and we enjoy an environment composed of very varied forms of life, adapted to quite different conditions. Our society, through its universities, institutes, administrations, specialists and nature lovers, has made a great effort to identify these species. However, a great deal of this knowledge is found in journals or books with a limited readership or dispersed in a great number of publications. They mostly concentrate on specific areas of the territory and often, the species have yet to be discovered. We need tools to facilitate the conservation and management of these species. Which are they? Where are they? How many individual members of the species are there? In which habitats? What are their needs? These are questions which are key to be able to offer the correct planning of the territory, of the natural areas and of human activities in general. This is why the Department of the Environment was interested in creating this new collection of books, the Atlas of
    [Show full text]
  • Number 372: 1-24 ISSN 1026-051X December 2018 an ANNOTATED CHECK-LIST of ORTHOPTERA of TUVA and ADJACENT REGIONS. PART 1
    Number 372: 1-24 ISSN 1026-051X December 2018 https://doi.org/10.25221/fee.372.1 http/urn:lsid:zoobank.org:pub:2B2E8EFC-C053-4DFA-91DB-C26DB590EF6F AN ANNOTATED CHECK-LIST OF ORTHOPTERA OF TUVA AND ADJACENT REGIONS. PART 1. SUBORDER ENSIFERA M. G. Sergeev1,2), S. Yu. Storozhenko3), A. A. Benediktov4) 1) Novosibirsk State University, Novosibirsk, 630090, Russia. *Corresponding author, E-mail: [email protected] 2) Institute of Systematics and Ecology of Animals, Siberian Branch of the Russian Academy of Sciences, Novosibirsk, 630091, Russia. E-mail: [email protected] 3) Federal Scientific Center of the East Asia Terrestrial Biodiversity, Far East Branch of the Russian Academy of Sciences, Vladivostok, 690022, Russia. E-mail: [email protected] 4) Department of Biology, Moscow State University, Moscow, 119234, Russia. E-mail: [email protected] Summary. The first annotated checklist of the long-horned Orthoptera (Ensi- fera) of Tuva and adjacent territories is presented. This list is based on numerous published and unpublished data. A total of 22 species belonging to 2 families, na- mely Tettigoniidae and Gryllidae, are known as occurring in Tuva. Six species are recorded from the region for the first time, namely Tettigonia cantans (Fuessly), Platycleis albopunctata (Goeze), Platycleis affinis Fieber (also new for the Asian part of Russia), Roeseliana fedtschenkoi (Saussure), Poecilimon intermedius (Fie- ber), Acheta domesticus (Linnaeus) (synanthrope). Montana tomini (Pylnov) is also mentioned for the southern part of Krasnoyarsk Region for the first time. Six species are known from the adjacent areas and listed as probably occurring in the region. 1 Key words: Orthoptera, Ensifera, Tettigoniidae, Gryllidae, fauna, new record, Siberia, Russia.
    [Show full text]
  • Falco Vespertinus) in Hungary
    Ornis Hungarica 2015. 23(1): 48–57. DOI: 10.1515/orhu-2015-0004 Orthopteran insects as potential and preferred preys of the Red-footed Falcon (Falco vespertinus) in Hungary GERGELY SZÖVÉNYI Gergely Szövényi 2015. Orthopteran insects as potential and preferred preys of the Red- footed Falcon (Falco vespertinus) in Hungary. – Ornis Hungarica 23(1): 48–57. Abstract Orthopterans play an important role in Red-footed Falcon diet, however, most studies focus only on its qualitative food composition, and less on quantitative composition and prefer- ences of the taxa identified as prey. During the present research, an extensive orthopterological investigation was carried out in the Red-footed Falcon study area, Vásárhelyi Plain (SE-Hungary) between 2006 and 2008. Grass- hoppers were sampled in their main habitats by sweep netting and pitfall trapping, and orthopterans were identi- fied in the food remnants collected from the nests, both artificial and natural ones. 26 species were detected dur- ing the field works, 18 species from the food remnants. Altogether 32 species were identified. Prey preference values for all species for each year were calculated. More than two thirds of the identified preys were Decticus verrucivorus, and nearly 20% were Tettigonia viridissima. Other common prey species were Melanogryllus de- sertus, Platycleis affinis, Gryllotalpa gryllotalpa, Calliptamus italicusand Gryllus campestris. Based on the prey prefe rence analysis, the most preferred species was Decticus verrucivorus with extreme high values, and the other preferred ones, overlapping with the previous list, were Platycleis affinis, Bicolorana bicolor, Tettigonia viridis- sima, Calliptamus italicus and Roeseliana roeselii. These results may help in the development of Red-footed Fal- con-friendly habitats through the application of habitat management favourable for the preferred prey species.
    [Show full text]
  • European Red List of Grasshoppers, Crickets and Bush-Crickets
    See discussions, stats, and author profiles for this publication at: https://www.researchgate.net/publication/312472453 European Red List of Grasshoppers, Crickets and Bush-crickets. Book · December 2016 DOI: 10.2779/60944 CITATIONS READS 0 573 59 authors, including: Filippo Maria Buzzetti Baudewijn Odé WBA-World Biodiversity Association Ravon 67 PUBLICATIONS 123 CITATIONS 69 PUBLICATIONS 308 CITATIONS SEE PROFILE SEE PROFILE Vassiliki I Kati Anton Krištín University of Patras Slovak Academy of Sciences 83 PUBLICATIONS 951 CITATIONS 194 PUBLICATIONS 878 CITATIONS SEE PROFILE SEE PROFILE Some of the authors of this publication are also working on these related projects: Evolutionary history of a bush-crickets species-group (Isophya camptoxypha) inferred using acoustic, molecular and environmental niche modeling techniques View project zygaenidae of the Balkans View project All content following this page was uploaded by Anton Krištín on 17 January 2017. The user has requested enhancement of the downloaded file. All in-text references underlined in blue are added to the original document and are linked to publications on ResearchGate, letting you access and read them immediately. European Red List of Grasshoppers, Crickets and Bush-crickets Axel Hochkirch, Ana Nieto, Mariana García Criado, Marta Cálix, Yoan Braud, Filippo M. Buzzetti, Dragan Chobanov, Baudewijn Odé, Juan José Presa Asensio, Luc Willemse, Thomas Zuna-Kratky et al. European Red List of Grasshoppers, Crickets and Bush-crickets Axel Hochkirch, Ana Nieto, Mariana García Criado, Marta Cálix, Yoan Braud, Filippo M. Buzzetti, Dragan Chobanov, Baudewijn Odé, Juan José Presa Asensio, Luc Willemse, Thomas Zuna-Kratky, Pablo Barranco Vega, Mark Bushell, María Eulalia Clemente, José R.
    [Show full text]
  • European Red List of Grasshoppers, Crickets and Bush-Crickets
    European Red List of Grasshoppers, Crickets and Bush-crickets Axel Hochkirch, Ana Nieto, Mariana García Criado, Marta Cálix, Yoan Braud, Filippo M. Buzzetti, Dragan Chobanov, Baudewijn Odé, Juan José Presa Asensio, Luc Willemse, Thomas Zuna-Kratky et al. European Red List of Grasshoppers, Crickets and Bush-crickets Axel Hochkirch, Ana Nieto, Mariana García Criado, Marta Cálix, Yoan Braud, Filippo M. Buzzetti, Dragan Chobanov, Baudewijn Odé, Juan José Presa Asensio, Luc Willemse, Thomas Zuna-Kratky, Pablo Barranco Vega, Mark Bushell, María Eulalia Clemente, José R. Correas, François Dusoulier, Sónia Ferreira, Paolo Fontana, María Dolores García, Klaus-Gerhard Heller, Ionuț Ș. Iorgu, Slobodan Ivković, Vassiliki Kati, Roy Kleukers, Anton Krištín, Michèle Lemonnier-Darcemont, Paulo Lemos, Bruno Massa, Christian Monnerat, Kelly P. Papapavlou, Florent Prunier, Taras Pushkar, Christian Roesti, Florin Rutschmann, Deniz Şirin, Josip Skejo, Gergely Szövényi, Elli Tzirkalli, Varvara Vedenina, Joan Barat Domenech, Francisco Barros, Pedro J. Cordero Tapia, Bernard Defaut, Thomas Fartmann, Stanislav Gomboc, Jorge Gutiérrez-Rodríguez, Jaroslav Holuša, Inge Illich, Sami Karjalainen, Petr Kočárek, Olga Korsunovskaya, Anna Liana, Heriberto López, Didier Morin, Josep María Olmo-Vidal, Gellért Puskás, Vladimir Savitsky, Thomas Stalling and Josef Tumbrinck IUCN Global Species Programme IUCN European Regional Office Published by the European Commission This publication has been prepared by IUCN (International Union for Conservation of Nature). The information and views set out in this publication are those of the authors and do not necessarily reflect the official opinion of IUCN and of the Commission. The Commission does not guarantee the accuracy of the data included in this study. Neither the Commission nor any person acting on the Commission’s behalf may be held responsible for the use which may be made of the information contained therein.
    [Show full text]
  • Rediscovery of Zubovskya Morii(Bey-Bienko, 1931)(Orthoptera
    Journal of Species Research 6(2):195-205, 2017 Rediscovery of Zubovskya morii (Bey-Bienko, 1931) (Orthoptera: Acrididae), the nearly forgotten endemic grasshopper in North Korea with revised checklist from its type locality, Mount Baekdusan Taewoo Kim1,*, Dragan P. Chobanov2 and Hongyul Seo1 1Biological Resources Research Department, National Institute of Biological Resources, 42 Hwangyeong-ro, Seo-gu, Incheon 22689, Republic of Korea 2Institute of Biodiversity and Ecosystem Research, Bulgarian Academy of Sciences, 1 Tsar Osvoboditel Blvd., 1000 Sofia, Bulgaria *Correspondent: [email protected] Zubovskya morii (Bey-Bienko, 1931) was rediscovered from its type locality, Mount Baekdusan, from materials collected by Bulgarian zoological expeditions to North Korea in the 1970s. This grasshopper species is endemic to North Korea and for the past 85 years was known only from a single holotype male. In the present study we describe the female Z. morii for the first time. A revised checklist of Orthoptera at Mount Baekdusan (also known as Changbaishan in China) is also provided. A new synonymy, Zubovskya longifurcula (Jin et al., 2011), syn. nov. for Zubovskya koreana Mistshenko, 1952 is proposed here. Keywords: Baekdusan, Changbaishan, China, North Korea, Orthoptera, Zubovskya Ⓒ 2017 National Institute of Biological Resources DOI:10.12651/JSR.2017.6.2.195 INTRODUCTION ty’, but destroyed during the Korean War (1950-1953). In fact, the grasshopper specimen was actually collected About 70% of the Korean peninsula is covered by by Cho Pok-Sung (1905-1971), who took part in the ex- mountains, mostly towards the North and East. Among pedition to Mount Baekdusan in 1926 as an assistant of these mountains, the highest is Mount Baekdusan, with Mori (Lee, 1990).
    [Show full text]