Orthoptera Együttesek a Körös-Maros Nemzeti Park Területén
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
Crisicum I. pp. 126-143. ____________________________________________________________ Orthoptera együttesek a Körös-Maros Nemzeti Park területén Nagy Barnabás - Szövényi Gergely Abstract The Orthopteroid insects and assemblages of the Körös-Maros National Park (SE Hungary).: This survey was designated to establish the Orthoptera fauna of the Körös-Maros National Park (SE Hungary) based mainly on 1997 collections. 43 species of orthopteroid insects (41 Orthoptera, 1 Blattodea, 1 Mantodea) and 1 Dermaptera are known to occur. The earlier economically important Migratory locust ( Locusta migratoria ) and Moroccan locust ( Dociostaurus maroccanus ) seem to be definitively (?) disappeared from this region. Areas of alkali grass-land and locally restricted remains of loess steppe meadows were the main habitats for Orthoptera assemblages dominated mainly by Chorthippus albomarginatus, Euchorthippus declivus and Dirshius petraeus; Epacromius coerulipes pannonicus seems to be an indicator species of the bare spots (with Camphorosmetum annuae ) of alkali meadows. Comparison with collections originated from 1986, a restriction or even disappearing of some mesohygrophilous species was experienced paralell with xerophilous species becoming apparent. The Isophya costata (Tettigoniidae ) is proven to be the biogeographically most valuable (and the most vulnerable) species of the study area, which is an endemic and very sporadic species in the Carpathian Basin. Beside the I. costata further 5 Orthoptera species of this National Park have the status of „protected by law” in Hungary. Population density, nature conservation and relations to the Orthoptera fauna of the neighbouring regions were also discussed. Bevezetés, el őzmények A Körös-Maros Nemzeti Park (KMNP) f ő részét a Maros-Körös Köze alkotja, melyhez északról a Tiszazug, Nagykunság, Nagy-Sárrét, és a Kis-Sárrét déli peremvidékei, nyugatról a Tisza- völgy, délr ől a Bánáti síkság, keletr ől a Bihar-hegység csatlakozik. A Maros-Körös-köze és a Sárrét szikespusztáin és löszpuszta maradványain jelölték ki a KMNP védett - egymástól meglehet ősen elszigetelt - törzsterületeit is. A természetes él ővilág felmérése során - noha els ősorban védettségre kijelölt törzsterületeken folytatjuk vizsgálatainkat - az adminisztratív, illetékességi határokon belüli köztes területek sem hagyhatók figyelmen kívül, hiszen ezek alkalmi vizsgálata során olyan értékek kerülhetnek napvilágra, amelyek újabb területrészek védelmi javaslatát indokolhatják. 126 Nagy Barnabás - Szövényi Gergely ____________________________________________________________ A KMNP él ővilág felmérésére 1997-ben megindított program az Orthoptera (egyenesszárnyú) rovarokat illet ően is igen lényeges, mert ezen a területen korábban ilyen felmér ő vizsgálatot egyáltalában nem végeztek, de kisebb lélegzet ű Orthoptera -faunisztikai munkák is alig vannak, s ezek is inkább a peremi területekre vonatkoznak (MOCSÁRY 1875, 1876, OLASZ 1906). Az Orthoptera együttesek szerkezetével foglalkozó legrészletesebb munka is mindössze a „Tisza-Maros szöge” kistájra korlátozódik (KRAUSZ et al. 1995). Még érint őlegesebb GAUSZ (1970-71) tanulmánya területünket illet ően, mivel az feltehet ően Tápé (Pogány?) körzetére vonatkozik. Egy fenológiailag rendkívül extrém hazai adat is a KMNP határára esik: egy mediterrán sáska, a Pezotettix giornae igen kés ői (1957. XII. 14.) el őfordulása a Sebes-Körös töltésén, Komádi határában (Nagy 1960). A marokkói sáska ( Dociostaurus maroccanus Thunb .) korábbi nagy gradációs éveiben (így pl. 1889-90-, 1919-25-ben) a Tiszántúlon a NP jelenlegi területét is elérte (NAGY 1964). Kés őbb az olasz sáska ( Calliptamus italicus L.) e vidék agrárterületein ugyancsak jelentkezett kártev ő mértékben (NAGY et al. 1965); szárazabb él őhelyeken 1997-ben is találtunk, bár csak szórványos mértékben. Vizsgált területrészek, anyag, módszer A KMNP területére es ő korábbi, s csupán alkalmi gy űjtéseken kívül a rendszeres felmér ő munkát 1997-ben kezdtük meg, azonban ekkor mindössze két-két májusi, júniusi és szeptemberi gy űjt ő-napon kerülhetett sor terepi munkára. Sajnálatosan, az egyenesszárnyú rovarok szempontjából oly fontos július és augusztus kimaradt a gy űjtésb ől. A fontosabb információt szolgáltató gy űjtések 1997-ben a következ ő helyekr ől származtak: Május 21-22. Bélmegyer (Fás-puszta) Biharugra (Sz ő-rét) Geszt (Csillag-lapos) Királyhegyes (Csikós-tó, Blaskovics-puszta) Június 12-13. Battonya (Kistompapuszta) Csanádpalota (Csanádi puszták, Tator, Kett ős-kút) Dévaványa (Bala-szikes, -tölgyes, Udvarnok, Szilasok) Ecsegfalva (Kóréh-zug, Ördögárok) Szept. 17-18. Gyulavári (Mályvádi-erd ő, Arató-lapos) Szabadkígyós, (Nagy-gyöp, Nagy-erd ő) Korlátozottabb jelent őség ű, kisebb gy űjtésekre sor került még 1997-ben Gyomaendr őd, Mez őgyán, Kardoskút, Kondoros, Csorvás, Mez őkovácsháza, Szavas, Gyula és Dénesmajor határában. A korábbi évek során jelentékenyebb gy űjtés történt még Szabadkígyós (1986), Mártély és Hódmez ővásárhely (1982-83), továbbá Szarvas (1994) határában. A faj-jegyzékben fajonként felsoroltuk valamennyi gy űjtési adatot. A gy űjtések túlnyomórészt a NP törzsterületein történtek, azonban - a fentebbi megokolás alapján - esetenként köztes területeken is gy űjtöttünk. 127 Orthoptera együttesek a Körös-Maros Nemzeti Park területén ____________________________________________________________ Az Orthoptera egyedek gy űjtése többnyire hagyományos rovarhálózással történt. A helyszíni meghatározás után egyrészt elengedtük a példányokat, másrészt m űanyag zacskóba fordítva lekábítottuk az egész anyagot, laboratóriumi, kiegészít ő meghatározásra, valamint az egyedi dominancia % megállapítására. A bizonytalanul határozható lárvák esetében azokat élve hoztuk el, és üvegházban tovább neveltük. Referencia példányokat preparálva az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet rovargy űjteményében helyeztünk el, de eltettünk példányokat preparálatlanul szárazon és formalinoldatban tartósítva is. Kisebb gy űjtési anyagokkal Szenkirályi Ferenc és Rozner István is segítette a felmérést. A területegységre vonatkoztatott egyeds űrűséget (abundancia) - korábbi tapasztalataink alapján - helyszíni becsléssel állapítottuk meg; ezek az adatok megfelel ő általános tájékoztatást adnak a populáció-sűrűségr ől. Dolgozatunkba felvettük az orthopteroid rovarokhoz számítható ( Mantodea, Blattodea ) fajok néhány gy űjtési adatát, s őt a fülbemászó-félék ( Dermaptera ) adatait is. Az egyes fajok területünkön tapasztalt habitat preferenciájára és az el őfordulás ökológiai jellemz őire ugyancsak kitértünk a faj-jegyzékben, valamint jeleztük a röpképességre vonatkozó tapasztalati adatainkat is, amelyek újabb kolonizációs jelenségek megítélésében adhatnak támpontot. Az Orthoptera fauna - a fajok jegyzéke E fejezetben valamennyi a KMNP területén -1997-ig - gy űjtött fajt felsoroljuk, lel őhelyeikkel együtt. A nomenklatúrában H ARZ -ot (1969, 1975, 1976) követtük. Esetenként a régi, vagy a NP peremterületén el őforduló adatokat is megemlítjük. Gy űjtési id őpontokat csak a ritkább, jellegzetesebb fajoknál közlünk, ellenben a habitat preferenciára és a röpképességre minden faj esetében kitérünk. ORTHOPTERA TETTIGONOIDEA Phaneroptera falcata (Poda, 1761) --- Zöld repül őszöcske Dénesmajor, Gyulavári: Arató-lapos, Szabadkígyós: Nagy-gyöp. Bokros, bozótos él őhelyeken, napos erd őszéleken. Viszonylagos jó-közepes repül őképessége szórványosan egyéb él őhelyek felkeresésére is képesíti. Phaneroptera nana Fieber, 1853 --- Pontozott repül őszöcske Kondoros, Mez őkovácsháza, Szarvas. Napos erd őszéleken, bokros él őhelyeken. Hazánkból csak 1947 óta kimutatott mediterrán faj. Feltehet ő, hogy terjed őben van, amit el ősegíthet viszonylagos jó-közepes röpképessége. Isophya costata Brunner von Wattenwyl, 1878 --- Magyar tarsza Battonya: Kistompapuszta, Hódmez ővásárhely, Mártély. Dús, változatos növényzet ű löszpuszta foltokon, mesotherm gyepekben. Endemikus, szórványosan el őforduló, ritka, védett, vörös könyves faj. Kevés és kis kiterjedés ű él őhelyei fokozott védelemben részesítend ők. Röpképtelen, ezért kipusztított populáció-részlegei csak gyengén és lassan telepedhetnek vissza. Igen korai, már március folyamán kikel. 128 Nagy Barnabás - Szövényi Gergely ____________________________________________________________ Leptophyes albovittata (Kollar, 1833) --- Közönséges virágszöcske Bélmegyer, Biharugra, Dévaványa, Gyula, Geszt, Mez őkovácsháza. Dús, változatos növényzet ű él őhelyeken, napos erd őszéleken; kocsordos fáciesben. Polysarcus denticauda (Charpentier, 1825) --- Fogasfarkú szöcske Biharugra, Geszt. Dús, változatos növényzet ű löszgyep foltokban - az Alföldön igen szórványosan - fordul el ő. Ezen él őhelyei fokozottan védend ők. Röpképtelen. Igen korai, már március-áprilisban kikel. Meconema thalassinum (De Geer, 1773) --- Doboló szöcske Szarvas. (Feltehet ő, hogy a NP egyéb erd őfoltjaiban is el őfordul.) Másutt (hegy- és dombvidéki) erd őkben, ligetekben gyakori; túlnyomóan a lombkorona, vagy bokorszintben tartózkodik, ezért ritkán kerül szem elé. Gyenge repül ő. Conocephalus discolor Thunberg, 1815 --- Kis kúpfej űszöcske Ecsegfalva, Dénesmajor, Gyula, Gyulavári, Királyhegyes. Dús, magas növényzet ű higrotherm, mesohigrotherm él őhelyeken. Gyenge repül ő. Ruspolia nitidula (Scopoli, 1786) --- Nagy kúpfej űszöcske Gyulavári: Arató-lapos, Szabadkígyós. Higrotherm, mesohigrotherm réteken, jó-közepes röpképessége folytán alkalmilag más él őhelyeken is. Tettigonia viridissima (Linné, 1758) --- Zöld lombszöcske Öcsöd, Battonya, Biharugra, Csanádpalota, Csorvás,