A SÁROSPATAKI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA

KÉSZÍTETTE:

PROMINENT KOMMUNIKÁCIÓS BT.

2004.

A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

TARTALOMJEGYZÉK

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...... 4 A KISTÉRSÉGI HELYZETFELTÁRÁS FŐBB KÖVETKEZTETÉSEI...... 4 A Sárospataki kistérség fejlesztési stratégiája...... 5 A programvégrehajtás mechanizmusa ...... 9 BEVEZETÉS...... 10 1. A MUNKA HÁTTERE ...... 10 2. A PROGRAM KIDOLGOZÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE...... 10 3. A PROGRAM FELÉPÍTÉSE, FŐBB ELEMEI...... 10 4. A PROGRAM FÖLDRAJZI BEAVATKOZÁSI TERÜLETE ...... 11 A PROGRAM KÉSZÍTÉSE SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN ...... 12

FEJLESZTÉSI KERETEK...... 14 1. FEJLESZTÉSPOLITIKAI KÖRNYEZET ...... 14 1.1. Tervezési keretek ...... 14 1.2. Normatív keretek ...... 27 1.3. Szakmapolitikai keretek...... 28 2. A KISTÉRSÉG FEJLŐDÉSÉT MEGHATÁROZÓ HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TENDENCIÁK...... 35 STRATÉGIAI HELYZETFELTÁRÁS ...... 39 1. FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉS...... 39 2. DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK ...... 41 3. MUNKAERŐPIAC, HUMÁN ERŐFORRÁSOK ...... 45 3.1 Gazdasági aktivitás ...... 46 3.2 Munkanélküliség...... 47 3.3 Keresetek, jövedelmi viszonyok ...... 50 3.4 Oktatás ...... 51 3.5 A népesség iskolai végzettsége ...... 54 4. TÁRSADALMI, SZOCIÁLIS KÖRNYEZET ...... 56 4.1 Egészségügy ...... 57 4.2 Szociális ellátás...... 58 4.3. Helyi társadalom...... 59 5. GAZDASÁGI SZERKEZET...... 61 5.1 Mezőgazdaság ...... 62 5.2 Ipar...... 66 5.3 Szolgáltatások...... 67 5.4 Üzleti szolgáltatások és üzleti infrastruktúra ...... 73 6. VÁLLALKOZÁSOK...... 76 7. INFRASTRUKTÚRA ...... 83 7.1 Közlekedés, elérhetőség...... 83 7.2 Közműellátottság...... 86 7.3 Telekommunikáció...... 89 7.4 Hulladékgazdálkodás ...... 90 8. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ...... 91 9. A KISTÉRSÉG KAPCSOLATRENDSZERE...... 95 10. EDDIG MEGVALÓSULT ÉS FOLYAMATBAN LEVŐ FEJLESZTÉSEK A KISTÉRSÉGBEN ...... 96 SWOT ANALÍZIS, KÖVETKEZTETÉSEK ...... 99 1. ERŐSSÉGEK ...... 99 2. GYENGESÉGEK ...... 99 3. LEHETŐSÉGEK ...... 100 4. VESZÉLYEK ...... 100 5. KÖVETKEZTETÉSEK ...... 100 A FEJLESZTÉS STRATÉGIÁJA...... 103

Prominent Kommunikációs Bt. 2 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

1. A JÖVŐKÉP ...... 103 2. MISSZIÓ...... 104 3. KIHÍVÁSOK ...... 104 4. STRATÉGIAI KERET ...... 105 5. STRATÉGIAI CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK ...... 107 A PRIORITÁSOK RÉSZLETES BEMUTATÁSA ...... 110 A) TURIZMUSFEJLESZTÉS ...... 111 Beavatkozási terület: A/1. Térségspecifikus turisztikai programcsomagok kialakítása ...... 111 Beavatkozási terület: A/2. Idegenforgalmi célú létesítmények fejlesztése ...... 113 Beavatkozási terület: A/3. Falusi turizmus ösztönzése...... 115 Beavatkozási terület: A/4. Összehangolt térségi promóció megvalósítása ...... 116 B) A HOZZÁADOTT ÉRTÉK NÖVELÉSE...... 119 Beavatkozási terület: B/1. Szőlészeti-borászati KKV-k fejlesztése ...... 119 Beavatkozási terület: B/2. Piacképes mezőgazdasági termelés ösztönzése...... 121 Beavatkozási terület: B/3. Erdőgazdálkodás ösztönzése...... 125 Beavatkozási terület: B/4. Üzleti környezet fejlesztése...... 128 C) SZOCIÁLIS ELLÁTÁS FEJLESZTÉSE...... 131 Beavatkozási terület: C/1. Szociális foglalkoztatási programok kialakítása...... 131 Beavatkozási terület: C/2. Speciális roma programok indítása ...... 133 Beavatkozási terület: C/3. Idősek ellátásának javítása ...... 135 Beavatkozási terület: C/4. Átképző programok indítása munkanélküliek részére...... 137 D) VIDÉKFEJLESZTÉS ...... 140 Beavatkozási terület: D/1 – Közutak és kerékpárút-hálózat fejlesztése...... 140 Beavatkozási terület: D/2. Településkép javítása...... 142 Beavatkozási terület: D/3. Kommunális hulladékkezelés feltételeinek javítása / megteremtése...... 143 Beavatkozási terület: D/4 – Az alapfokú oktatás feltételeinek javítása ...... 145 KIEMELT PROJEKTEK...... 147

A MEGVALÓSÍTÁS MECHANIZMUSA ...... 149

FELHASZNÁLT IRODALOM ...... 151

MELLÉKLETEK ...... 152

Prominent Kommunikációs Bt. 3 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal támogatásával, a Sárospatak és Térsége Fejlesztési Társulás megbízásából került elkészítésre. A fejlesztési program kidolgozását a Prominent Kommunikációs Bt. végezte 2004-ben. A fejlesztési program a kistérség valamennyi településére kiterjed. A Sárospataki kistérség települései: Bodrogolaszi, Erdőhorváti, Györgytarló, Háromhuta, Hercegkút, Kenézlő, Komlóska, Makkoshotyka, Olaszliszka, Sárazsadány, Sárospatak, Tolcsva, Vajdácska, Vámosújfalu, Viss, Zalkod. A felzárkóztatási program kidolgozásának célja az volt, hogy kijelölje a Sárospataki kistérség hosszú távú fejlődését megalapozó stratégiai irányvonalakat és célrendszert, ezáltal elősegítve a kistérségek fejlődését, felzárkózását. A stratégia a helyzetfeltárás következtetéseire, valamint a készítés során felmerült helyi igényekre építve, az elérhető finanszírozási források figyelembe vételével határozzák meg a lehetséges fejlesztési prioritásokat. A stratégia egy hosszú távú jövőképet és missziót jelöl ki, azonban a beavatkozási területek időtávja alapvetően rövid távú, a 2007-ig terjedő időintervallumot fogja át. Ennek legfőbb oka, hogy a 2007 utáni időszakra vonatkozó hazai és nemzetközi (EU-s) fejlesztési célok, rendszerek jelenleg még nem ismertek. 2007 elején szükségessé válik a kistérségi felzárkóztatási fejlesztési program céljainak, beavatkozási területeinek felülvizsgálata. A fejlesztési programok építenek a hatályos országos, regionális és megyei fejlesztési koncepciókra.

A kistérségi helyzetfeltárás főbb következtetései A külső környezet elemzése rámutatott, hogy a kistérségek fejlődését, gazdaságát jelentősen befolyásoló változások következtek be az elmúlt hónapokban.

• Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz jelenti az egyik legnagyobb változást. Ennek következtében Magyarországra is az EU belső piaci szabályai vonatkoznak, valamint a Közös Agrárpolitika révén a mezőgazdasági termelés is befolyásolt, mivel a termelőknek magasabb szintű előírásoknak és minőségi kritériumoknak kell megfelelniük. A csatlakozás következtében jelentős fejlesztési források állnak rendelkezésre a projektek megvalósítására. A sikeres pályázás érdekében a gazdáknak fel kell készülniük a projektekkel szembeni elvárások változására is, illetve egy eltérő projektszemlélet elsajátítására. • Közvetve érinti a kistérséget az M3, illetve M30 autópálya továbbépülése. A gazdaságilag közvetlenül érintett országrészbe ugyan a Sárospataki kistérség nem tartozik bele, de a tovagyűrűző hatások, a gyorsforgalmi úthálózat közeledése mégis dinamizáló hatást fejthet ki, amennyiben a kistérségen belüli fejlesztések ezt elősegítik. • A kistérség településeinek többsége nehezen megközelíthető, különösen magas a zsáktelepülések száma. A kistérségi közúti-, és vasúti közlekedési infrastruktúra minősége alacsony, a megyeszékhely és a főváros elérési ideje magas. • A kistérség gazdasági versenyképessége alacsony, struktúrája korszerűtlen. A Sárospataki kistérségben a mező- és erdőgazdasági termékekre épülő feldolgozóipar képvisel jelentőseb súlyt az iparon belül, ezen belül is kiemelkedő a borászat és a faipar. • A diverzifikált gazdaság kialakulását akadályozza a kistérség alacsony tőkevonzó képessége, és a korszerű ismeretekkel rendelkező szakképzett munkaerő hiánya. A

Prominent Kommunikációs Bt. 4 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

kedvezőtlen adottságok ellenére a mezőgazdasági termelés hagyományosan nagy súllyall rendelkezik a térség gazdaságban. Az ágazatra a kedvezőtlen gazdasági adottságok mellett az elavult termelési szerkezet, elaprózott birtoknagyság és korszerűtlen technológia jellemző. Alacsony a termelési-értékesítési együttműködések elterjedtsége is. • A Sárospataki kistérség fejlődését megakadályozza az egyes alapinfrastruktúrák rossz állapota. A csapadékvíz és szennyvíz elvezetése még most sem megoldott, a vezetékes vízhálózat viszont kiépült a kistérségben. A kistérség információs-kommunikációs hálózata jónak mondható, az Internet-hozzáférés a kistérség legtöbb településén megoldott, telefonos kapcsolaton keresztül. • Az alapvető lakossági szolgáltatások a kistérség legtöbb településén biztosítottak, ezek infrastruktúrája fejlesztésre szorul, valamint új szolgáltatások bevezetése is szükséges. A szociális ellátás több településen is hiányos. • Az üzleti szolgáltatások hozzáférhetősége a kistérségben alacsony, Sárospatakon működik egy vállalkozói park. • A kistérségben a mikrovállalkozások dominálnak, melyek alapvetően tőkeszegények. A vállalkozássűrűség elmarad az országos átlagtól. • A kistérségben magas a munkanélküli ráta, amit súlyosbít az inaktív lakosság kiemelkedően magas aránya. A lakosság iskolázottsági szintje elmarad a megyei és országos átlagtól, ami megnehezíti elhelyezkedésüket. A képzett munkaerő hiánya gátolja a versenyképes gazdaság betelepülését, kialakulását. • Nagy terhet ró az önkormányzatokra a lakosság összetétele: magas a 14 éven alattiak és az idős lakosság aránya. Ennek következményeképp bővítésre szorul az alapfokú oktatás és nevelés és a szociális ellátás terén működő intézmények infrastruktúrája. • A térség gazdag természeti, épített és kulturális értékekben, melyek kihasználtsága nem megfelelő. Az ezekre épülő új turisztikai szolgáltatások kiutat jelenthetnek a kistérség számára. • A Sárospataki kistérség néhány települése a Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék, és így a világörökség része. A világörökségi védett magterület részei a következők: a Sárospatakon lévő fejedelmi Rákóczi Pince, a tolcsvai Oremus pince és Bormúzeum, valamint Hercegkúton a Kőporosi és Gomboshegyi ún. emeletes pincék. A világörökségi kijelölésben meghatározott külső védőzónába pedig Bodrogolaszi, Erdőhorváti, Hercegkút, Makkoshotyka, Olaszliszka, Sárazsadány, Sárospatak, Tolcsva és Vámosújfalu települések tartoznak.

A helyzetfeltárás alapján a kistérség helyzete az alábbiakban összegezhető: A kistérség gazdaságában az élelmiszeripar, a borászat, a gyümölcstermesztés, valamint az erdőgazdálkodás és a faipar dominálnak. A vállalkozások versenyképessége korlátozott, melyet tovább súlyosbítanak a műszaki infrastruktúra hiányosságai. A vállalkozások nem képesek elegendő munkahelyet teremteni a kistérség lakossága számára, ezért magas a munkanélküliségi ráta, és alacsony a lakosság gazdasági aktivitása. Új turisztikai szolgáltatások kialakítása és a KKV-k fejlesztése kiutat jelenthet az itt élők számára. Mindezek figyelembe vételével került meghatározásra a kistérség felzárkóztatási fejlesztési stratégiája.

A Sárospataki kistérség fejlesztési stratégiája

A stratégia kijelöli azt a fejlesztési irányt, amely a térség adottságait, belső erőforrásait és a kívülről megszerezhető forrásokat leghatékonyabban hasznosítja, illetve a külső környezet

Prominent Kommunikációs Bt. 5 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

által kínált lehetőségeket kihasználja. A kistérség fejlődésének alapját a hosszú távú jövőkép jelenti. A Sárospataki kistérség jövőképe a következő:

„A Sárospataki kistérség a gazdag történelmi, kulturális és természeti értékekre építve fenntartható és területileg kiegyenlített módon fejlődik, a diverzifikált helyi gazdaság munkát és megélhetést biztosít a lakosság számára, ezáltal is elősegítve az életminőség javulását.”

A fent meghatározott hosszú távú jövőképre alapozva megfogalmazhatóak azok a stratégiai célkitűzések, amelyek meghatározzák a térség fejlesztésének irányait (a 2007-ig tartó időszakban). Mindezek alapján a térség fejlesztésében három stratégiai cél tűzhető ki.

ƒ A kistérség gazdasági versenyképességének erősítése ƒ A kistérségen belüli hátrányos helyzetű települések felzárkózatásának elősegítése ƒ A kistérségben élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok leszakadásának megállítása

A felvázolt stratégiai célok elérésének biztosítása érdekében – összhangban a bemutatott stratégiai kerettel – négy fejlesztési prioritást fogalmaztunk meg:

A. Turizmus-fejlesztés

B. A hozzáadott érték növelése

C. Szociális ellátás fejlesztése

D. Vidékfejlesztés

• 1. Prioritás: Turizmus-fejlesztés

A prioritás keretében térségspecifikus turisztikai programcsomagok kialakítását, idegenforgalmi célú létesítmények fejlesztését, a falusi turizmus ösztönzését és összehangolt térségi promóció megvalósítását célzó beavatkozások kerültek meghatározásra, összhangban a kistérség belső adottságaival, és a külső környezet kínálta lehetőségekkel. A beavatkozási területek egyrészt az idegenforgalmi szektor szereplői közötti együttműködések ösztönzését, az általuk nyújtott szolgáltatások minőségének javítását, másrészt pedig a kiegészítő háttértevékenységek ösztönzését célozzák.

• 2. Prioritás: A hozzáadott érték növelése

A prioritás keretében megvalósítandó fejlesztések hozzájárulnak a helyi gazdaság szerkezetátalakításához, korszerűsítéséhez, valamint a térségben előállított hozzáadott érték növeléséhez. A prioritáson belül négy beavatkozási terület jelölhető ki, melyek kiterjednek a szőlészeti-borászati szektor kiemelt fejlesztésére, a mező- és erdőgazdaságon belüli hozzáadott érték növelésére és az ezekhez szervesen kapcsolódó üzleti szolgáltatások és

Prominent Kommunikációs Bt. 6 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja infrastruktúrák fejlesztésére. A javasolt fejlesztések a gazdaság jövedelemtermelő és munkahelyteremtő képességének növeléséhez járulnak hozzá.

• 3. Prioritás: Szociális ellátás fejlesztése

A szociális problémák kezelése érdekében a prioritás foglalkoztatási, átképző és speciális roma programok indítását, valamint az idősek ellátásának javítását célzó szociális ellátórendszer fejlesztését célozza meg. A foglalkoztatási programok megtervezése során fontos szempont olyan tevékenységi körökre irányuló programok kidolgozása, melyek elősegítik a többi prioritás egy-egy beavatkozási területének megvalósítását.

• 4. Prioritás: Vidékfejlesztés

A minőségi életnek fontos összetevője a közlekedési és gazdasági centrumoktól távol eső vidéki települések felzárkóztatása, és az ebből következő jó minőségű közlekedési infrastruktúra is. Ennek megfelelően ezen prioritás a kistérség közlekedési feltételeinek javítását is célozza. A beavatkozási területek kiemelten koncentrálnak továbbá a településkép javítására, a kommunális hulladékkezelés lehetőségeinek megteremtésére, valamint az alapfokú oktatás feltételeinek javítására.

Prominent Kommunikációs Bt. 7 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A stratégia összefoglaló ábrája

A Sárospataki kistérség a gazdag történelmi, kulturális és természeti értékekre

kép építve fenntartható és területileg kiegyenlített módon fejlődik, a diverzifikált

ő helyi gazdaság munkát és megélhetést biztosít a lakosság számára, ezáltal is elősegítve az életminőség javulását. Jöv

Váljon a Sárospataki kistérség Észak-Magyarország közkedvelt turisztikai célállomásává, ahol aktív kistérségi együttműködés révén megvalósul a belső erőforrások fenntartható hasznosítása. Misszió

II. III. I. A kistérségen belüli A kistérségben élő A kistérség gazdasági hátrányos helyzetű hátrányos helyzetű versenyképességének települések társadalmi csoportok célok

Stratégiai megerősítése felzárkózásának leszakadásának elősegítése megállítása

C. A. B. D. SZOCIÁLIS TURIZMUS- A HOZZÁADOTT ELLÁTÁS VIDÉKFEJLESZTÉS FEJLESZTÉS ÉRTÉK NÖVELÉSE FEJLESZTÉSE Prioritások

A/1. B/1. C/1. D/1. Szőlészeti- Szociális Közutak és Térségspecifikus borászati KKV-k foglalkoztatási kerékpárút-hálózat turisztikai fejlesztése programok fejlesztése programcsomagok kialakítása kialakítása B/2. D/2. C/2. A/2. Piacképes Településkép mezőgazdasági Speciális roma javítása Idegenforgalmi termelés programok célú létesítmények D/3. ösztönzése indítása fejlesztése Kommunális B/3. C/3. A/3. hulladékkezelés Erdőgazdálkodás Idősek feltételeinek Falusi turizmus ösztönzése ellátásának javítása / ösztönzése javítása megteremtése B/4.

Beavatkozási területek A/4. C/4. D/4. Üzleti környezet Összehangolt fejlesztése Átképző Az alapfokú oktatás térségi promóció programok feltételeinek megvalósítása indítása javítása munkanélküliek részére

Prominent Kommunikációs Bt. 8 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A programvégrehajtás mechanizmusa

A program megvalósítása kistérségi projekteken keresztül történik, ezen projektek előkészítésében, a finanszírozási források felkutatásában jelentős szerepe lesz a kistérségnek. A megvalósítás során felmerülő operatív feladatokat a Sárospatak és Térsége Fejlesztési Társulás menedzsmentje végzi, amely évente beszámol a Társulásnak a program megvalósításának előrehaladásáról, a beavatkozási területek indikátorainak alakulásáról. A szükséges változtatások, korrekciók meghozataláról a beszámoló alapján a Társulás határoz. A program minden egyes beavatkozási területének ismertetése tartalmazza a lehetséges támogatási források felsorolását. Ezek egy része az Európai Unió Strukturális Alapjaiból finanszírozható, de szükséges a lehetséges hazai (központi és decentralizált) pályázati források felkutatása, figyelemmel kísérése is. A megvalósítás sikere érdekében egyrészt szükséges a fejlesztési program térségen belüli promóciója, ismertségének biztosítása, valamint a befektetési lehetőségek külső beruházók irányába történő kommunikálása. Másrészt szükséges a kistérség abszorpciós képességének javítása érdekében a térségi projekt-csatorna hatékony működtetése, azaz projektek generálása, projektadatbázis működtetése, projektek előkészítése és a projektek kiajánlása („csatornázása”), megvalósítása. Tehát csak abban az esetben lesz eredményes a felzárkóztatási fejlesztési program, amennyiben a Sárospatak és Térsége Fejlesztési Társulás – mint kompetens döntéshozó testület – folyamatos monitoring keretében koordinálja a végrehajtást.

Prominent Kommunikációs Bt. 9 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

BEVEZETÉS

1. A munka háttere A Sárospatak és Térsége Fejlesztési Társulás (a továbbiakban: Társulás) pályázati úton támogatást nyert a Kistérségi Támogatási Alap Célelőirányzat keretében a Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programjának elkészítésére. A szakértői munka 2004. júniusában vette kezdetét. A pályázatban megfogalmazottak szerint a program átfogó célja a kistérség felkészítése az Európai Uniós csatlakozásra, és az ebből származó lehetőségek kiaknázására. A konkrét cél pedig, hogy elkészüljön a Sárospataki kistérség számára egy a jelenlegi környezeti feltételekre reagáló, a lehetőségeket és erősségeket egyaránt figyelembe vevő fejlesztési és felzárkóztatási program, melynek segítségével a kistérség sikeresen indulhat az EU forrásokért való versenyben, és melynek alapján az elkövetkező években a kistérség fejlesztésére irányuló projektek összehangoltan, egymás hatását erősítve valósulhatnak meg.

2. A program kidolgozásának szükségessége A kistérség fejlesztési programjának elkészítését több tényező indokolja: ¾ Mivel a kistérség terület- és gazdaságfejlesztési programja évekkel ezelőtt lett elfogadva, készítői akkor még nem vették – nem vehették – figyelembe az EU csatlakozásból fakadó sajátosságokat. Szükségessé vált tehát a kistérség a megváltozott környezeti feltételeknek megfelelő fejlesztési tervének kidolgozása. ¾ Egy átgondolt, valós igényekre épülő tervdokumentum segíti a kistérségi szereplőket abban, hogy sikeresen le tudják hívni az EU csatlakozással megnyíló pályázati forrásokat: az EU Strukturális Alapjaiból finanszírozott projektek esetében ugyanis fontos annak igazolása, hogy az elképzelés illeszkedik a térségi stratégiában megfogalmazott irányvonalakhoz. Szükséges tehát olyan fejlesztési irányok kijelölése, melyek a helyi igényekre, felmerülő projektelképzelésekre építenek.

3. A program felépítése, főbb elemei A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja egy átfogó helyzetelemzést, az erre épülő beavatkozási stratégiát és annak javasolt megvalósítási mechanizmusát tartalmazza. A fejlesztési program készítésével párhuzamosan beazonosításra kerülnek a konkrét kistérségi fejlesztési elképzelések, projektek, melyek hozzájárulnak a stratégia egyes részterületének kidolgozásához. A program első része tartalmazza a fejlesztési program készítésével kapcsolatos alapvető információkat. Ebben a részben található a vezetői összefoglaló, a bevezetés, valamint a az alkalmazott módszertani alapelvek bemutatása. A bevezetésben kerül bemutatásra a program készítésének háttere, szükségessége, valamint a dokumentum felépítése. A tanulmány második része két részből tevődik össze: ¾ Fejlesztési keretek: fejlesztéspolitikai környezet, a kistérség fejlődését meghatározó hazai és nemzetközi tendenciák. ¾ Stratégiai helyzetfeltárás: demográfiai, gazdasági-társadalmi és környezeti tényezők részletes, összehasonlító elemzése, a térség belső erőforrásainak stratégiai szemléletű bemutatása. A fejlesztési keretek és a helyzetfeltárás főbb következtetéseit a SWOT analízis jeleníti meg koncentrált és rendezett formában, mintegy vezérfonalat képezve a harmadik nagy tartalmi

Prominent Kommunikációs Bt. 10 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja egység, a fejlesztési program (fejlesztési stratégia, prioritások és megvalósítási mechanizmus) kidolgozása felé.

4. A program földrajzi beavatkozási területe A fejlesztési program a Sárospatak és Térsége Fejlesztési Társulás valamennyi települését érinti. A Társulás földrajzi hatásköre egybeesik a Borsod-Abaúj-Zemplén megye keleti részén fekvő Sárospataki statisztikai kistérség területével. Az érintett települések a következők: Bodrogolaszi, Erdőhorváti, Györgytarló, Háromhuta, Hercegkút, Kenézlő, Komlóska, Makkoshotyka, Olaszliszka, Sárazsadány, Sárospatak, Tolcsva, Vajdácska, Vámosújfalu, Viss, Zalkod. A statisztikai körzetek 2004. január 1.-ével hatályossá váló módosítása a Sárospataki kistérség beosztását nem változtatta meg: 1. térkép A kistérségi rendszer változása 2004. január 1-től

Sárospataki kistérség

Forrás: www.nth.hu

Prominent Kommunikációs Bt. 11 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A PROGRAM KÉSZÍTÉSE SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN

A fejlesztési stratégiai módszertanának kialakításánál az a célkitűzés vezérelte a szakértőket, hogy a munka eredményeként ne egy elméleti tanulmány, hanem egy olyan szakmai anyag készüljön el, amely a gyakorlatban is alkalmazható a kistérség fejlődésének elősegítésére. Az alkalmazott módszertan középpontjában egyrészt a kistérségben felmerülő igények és szükségletek komplex kezelése, másrészt a közép- és hosszú távú fejlesztési célkitűzések, valamint a rövidtávon megvalósítandó konkrét fejlesztési beavatkozások közötti összhang megteremtése áll. Kistérségi szinten a programozás, a fejlesztési tervezés jelentősége elsősorban abban áll, hogy az elkészülő fejlesztési dokumentumok megfelelő keretet biztosítanak a konkrét projektek számára, csatornázzák, megfelelő irányba terelik azokat, továbbá elősegítik a szűkös források koncentrálását. Ennek megfelelően fejlesztési koncepció készítése során a szakértők a fejlesztési tervek készítésének széles körben ismert és elfogadott módszertanát követték. A Sárospataki kistérség fejlesztési programjának készítése során az alábbi konkrét módszertani alapelveket alkalmaztuk:

‰ Reális időtáv meghatározása A program időtávjának kettős elvárást kell teljesítenie: egyrészt fel kell vázolnia a kistérség fejlesztésének fő irányait középtávon, másrészt keretet kell biztosítania a konkrét, rövidtávon megvalósítandó fejlesztési projektek számára. Az időtáv meghatározása igazodik az Európai Unió programozási ciklusaihoz. Ennek megfelelően a program missziója középtávon – 2014-ig – biztosíthatja a jövőképben kijelöltek elérését, ugyanakkor a prioritások keretében a rövid távú, az EU jelenlegi programozási periódusának végéig (2006-ig) megoldandó konkrét feladatok kerültek kijelölésre. A 2007-2013-as programozási időszakban releváns fejlesztési keretek még nem ismertek, ezért 2007 elején szükségessé válik a kistérségi felzárkóztatási fejlesztési program céljainak, beavatkozási területeinek felülvizsgálata.

‰ Gazdaságfejlesztési orientáció A kistérségi fejlesztési program kiemelten foglalkozik a gazdaságfejlesztés területével, mivel a helyi gazdaság dinamizálása előfeltétel új munkahelyek teremtésének, a kistérség népesség-megtartó képességének jelenthet kitörési lehetőséget a kistérség számára. A tanulmány valamennyi főbb fejezete – a helyzetelemzés, a stratégiai célok, prioritások, a megfogalmazásra kerülő javaslatok – alapvetően a gazdaságra koncentrál ugyan, de emellett a gazdaság fejlődésére jelentős hatással bíró társadalmi kérdéssel is foglalkozik.

‰ Primer és szekunder információk összhangja A programkidolgozás során a hatékonyság biztosítása érdekében a lehető legnagyobb mértékben kívántunk támaszkodni szekunder információkra (statisztikai adatok, korábban elkészült fejlesztési koncepciók és programok), ugyanakkor az elérhető szekunder információk, adatok primer információkkal való kiegészítése szintén indokolt volt. A primer információgyűjtés kérdőívek és szakmai egyeztetések keretében történt, mind a tizennyolc település bevonásával.

‰ Építés hatályos tervdokumentumokra A fejlesztési program kidolgozása során érvényesítendő fontos szempont volt, hogy a kistérségi program célrendszere illeszkedjen a különböző szintű érvényben lévő tervdokumentumokhoz. Ennek érdekében elemzésre kerültek a különböző szintű - országos, regionális, megyei - fejlesztési koncepciók, programok.

Prominent Kommunikációs Bt. 12 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Az alábbi tervdokumentumok tartalma és céljai kerültek figyelembe vételre a program kidolgozás során: • Országos szinten: Nemzeti Fejlesztési Terv, Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, Országos Területfejlesztési Koncepció, Országos Területrendezési Terv. • Regionális szinten: Regionális Akcióterv (RAT), Észak-Magyarországi Régió, Észak- Magyarországi Regionális Innovációs Stratégia és akcióterv. • Megyei szinten: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Felzárkóztatási Program, Középtávú Stratégia és Operatív Program a Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén élő romák élethelyzetének javítására. • Kistérségi szinten: Zemplén 2000 Stratégiai és operatív területfejlesztési program, Tokaji Borvidék Kezelési Terv (2001).

‰ Gyakorlatorientált megközelítés A program elkészítése során az elméleti megfelelőség és a gyakorlati alkalmazhatóság egyszerre került figyelembevételre; törekedtünk olyan program elkészítésére, amely a gyakorlatban is megvalósítható beavatkozási területekkel rendelkezik, és alkalmas az EU Strukturális Alapok támogatásainak felhasználására, forrásszerzésre. Az alapelveknek megfelelően az alábbi módszerek kerültek alkalmazásra a program készítése során: • Háttéranyagok, tanulmányok áttekintése, elemzése, • Statisztikai adatok összegyűjtése, elemzések meglévő adatbázisok alapján, • Primer információk összegyűjtése kérdőívek segítségével, • SWOT analízis összeállítása, • Szakmai workshopok rendezése a kistérség szereplőinek bevonásával.

A program készítése során a fejlesztési dokumentumok készítésének széles körben elfogadott módszertanát követtük, azonban az intézkedések meghatározásánál ez nem volt lehetséges, mivel kistérségi szinten nem állnak rendelkezésre térségi fejlesztési források. Ebből kifolyólag kistérségi szinten nem volt lehetséges konkrét intézkedések beazonosítása és kidolgozása. Ennek megfelelően az intézkedések szintjénél átfogóbb beavatkozási területek kerültek a programban definiálásra, melyek két oldalról, a helyzetfeltárás megállapításai és a felmerült szükségletek, projektek ismeretében jelölik ki a kistérség számára a fontosabb fejlesztési területeket, irányokat.

Prominent Kommunikációs Bt. 13 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

FEJLESZTÉSI KERETEK

1. Fejlesztéspolitikai környezet

1.1. Tervezési keretek

Országos fejlesztési tervek

Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT)

Magyarország 2004. május 1.-től az Európai Unió teljes jogú tagállamaként jogosulttá vált az EU Strukturális Alapok támogatásainak igénybe vételére. A Strukturális Alapoktól igényelhető támogatások hazai felhasználásának szabályozására az országnak Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) kellett készítenie. A Nemzeti Fejlesztési Terv egy stratégiai dokumentum, amely kijelöli a fejlesztési célokat, prioritásokat a 2004-2006 közötti időszakra. A Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiájának hosszú távú célja: az életminőség javítása, általános célja: az egy főre eső jövedelem EU átlagtól való elmaradásának mérséklése.

A célok elérésére három specifikus cél került kijelölésre: ƒ A versenyképesebb gazdaság, ƒ A humán erőforrások jobb kihasználása, ƒ A jobb minőségű környezet és a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés elősegítése.

A célok megvalósítására 2004-2006 között az NFT az alábbi négy fejlesztési prioritást jelöli ki: 1. A termelőszektor versenyképességének javítása, 2. A foglalkoztatás növelése és az emberi erőforrások fejlesztése, 3. Jobb infrastruktúra, tisztább környezet biztosítása, 4. A regionális és helyi potenciál erősítése.

Ezeket kiegészíti egy Technikai Segítségnyújtás prioritás, melynek célja a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében rendelkezésre álló források hatékony felhasználásának elősegítése. A célok és a prioritások alapján meghatározott intézkedések 5 Operatív Program keretében valósulnak meg. Ezek a következők:

• Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) célja, a mezőgazdasági termelés modernizációja és hatékonyabbá tétele, a termelési technológiák és a termékfeldolgozás fejlesztése révén. A program másik célja a vidék felzárkóztatása, a jövedelemi lehetőségek biztosítása, a vidéki infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, valamint a vidéki kulturális örökség védelme révén. • A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) célja, mint azt neve is mutatja a gazdaság általános versenyképességének javítása. Ennek érdekében az operatív programból támogatásra kerülnek a termelőszektor modernizációját, az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztését célzó beruházások, a kis- és közepes

Prominent Kommunikációs Bt. 14 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

vállalatok beruházásai, vállalati együttműködések, valamint a kutatás-fejlesztés növelését, és az elektronikus gazdaság kiépülését elősegítő beruházások. • A Humán-erőforrás Fejlesztés Operatív Program (HEFOP) célja a foglalkoztatás szintjének emelése és a munkaerő versenyképességének javítása. Ennek érdekében olyan sokrétű tevékenységek kerülnek finanszírozásra, melyek egyrészt javítják a munkanélküliek, hátrányos helyzetűek és az inaktív népesség foglalkoztatását, foglalkoztathatóságát (többek között képzések, átképzések, tanfolyamok, egyéni tanácsadás), másrészt az oktatás, a képzés és a szociális ellátás infrastruktúrájának modernizálását szolgálják. • A Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) célja az ország környezeti állapotának javítása, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Ezek érdekében a környezeti-, környezetvédelmi és a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, javítását szolgáló beruházások kerülnek megvalósításra az operatív program keretei között.

• A Regionális Fejlesztési Operatív Program (RFOP) a régiókon belül gazdasági- társadalmi szempontból elmaradott térségek, településrészek fejlesztését tűzi ki célul. A célok elérése három prioritáson keresztül valósul meg: turisztikai potenciál erősítése (a turisztikai vonzerők és ezekhez kapcsolódó szolgáltatások, szálláshelyek fejlesztése), térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése (közlekedési infrastruktúra fejlesztése, településrészek és barnamezős területek rehabilitációja), a régiók humán- erőforrásának fejlesztése (a foglalkoztatás elősegítése, a közigazgatás és a civil szervezetek modernizációja).

A kistérség települései, szereplői számára mind az öt operatív program tartalmaz közvetlen vagy közvetett kapcsolódási lehetőségeket.

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv A csatlakozást követően az EU tagállamaként lehetőségünk van arra, hogy igénybe vegyük az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) forrásait vidékfejlesztési tevékenységek megvalósítására. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) 2004-2006 közötti, hároméves időszakra jelöli ki a vidéki térségek fenntartható fejlődését szolgáló célokat, prioritásokat, valamint tartalmazza az egyes intézkedések végrehajtásának részletes szabályozását. A legújabb, bár még mindig nem végleges 13. változat (2004. április 9.) szerint a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv általános célja: a mezőgazdaság környezetbarát fejlesztésének, a földhasználat racionalizálásának biztosítása, a tájgondozás kialakításának elősegítése, és a jövedelemszint emelése, új munkahelyek megőrzése a vidéki térségekben.

A koncepció az alábbi 6 specifikus célt határozza meg: 1) A termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, környezettudatos gazdálkodás és fenntartható táj-használat kialakítása, 2) A környezet állapotának javítása, a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése, 3) A vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségek bővítése és javítása, új, alternatív, a környezetvédelem követelményeinek megfelelő vidéki mezőgazdasági lehetőségek kialakítása, 4) Az erdősültség növelése, ezáltal az erdők ökológiai állapotának javítása és az erdők gazdasági, társadalmi és közjóléti szerepének erősítése, 5) A gazdaságok életképességének és gazdasági hatékonyságának javítása, 6) A termelők piaci pozícióinak javítása.

Prominent Kommunikációs Bt. 15 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A célok elérésére a következő prioritások kerültek meghatározásra:

1) A mezőgazdasági tevékenységek fenntartása és fejlesztése, ezáltal kiegészítő jövedelem és munkahely teremtése különös tekintettel azon gazdálkodók számára, akik kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken gazdálkodnak.

2) A termőhelyi adottságokhoz és a piaci viszonyokhoz jobban igazodó termelési szerkezet kialakításának támogatása.

3) A termelők gazdasági életképességének, pénzügyi helyzetének és piaci pozícióinak javítása.

4) A környezeti állapot megőrzése és javítása.

A kitűzött célok elérése hét intézkedésen keresztül valósul meg.

1) Agrár-környezetgazdálkodás,

2) Kedvezőtlen adottságú területek támogatása,

3) Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése,

4) Mezőgazdasági területek erdősítése,

5) Korai nyugdíjazás,

6) Szerkezetátalakítása alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása,

7) Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása.

Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés a legjelentősebb, a rendelkezésre álló összes forrásnak több mint a fele kerül ezen intézkedés keretében felhasználásra.

Mivel a kistérség gazdaságában jelentős a mezőgazdaság aránya, rendkívül fontos a NVT intézkedéseinek ismerete, a projektek, pályázatok előkészítése, mivel ezáltal jelentős mértékben javíthat az életminőség a vidéki területeteken.

Országos Területfejlesztési Koncepció

Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK, 1997) irányelveket fogalmaz meg a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítésének érdekében. Eszerint többlettámogatást kell biztosítani a területfejlesztés központi forrásaiból a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatása érdekében, figyelembe véve a megyéken belüli térségi különbségeket is. Az ország egészére vonatkozó területfejlesztési irányelvek a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítését, a gazdasági növekedés és a versenyképesség feltételeinek javítását, az innováció térbeli terjedésének elősegítését, valamint a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítását, a területi egyenlőtlenségek mérséklését és a további válságterületek kialakulásának megakadályozását tartalmazzák.

Az OTK „A régiók sajátos fejlesztési irányai” című fejezetben az Észak-Magyarországi Régióra vonatkozóan gazdaságfejlesztési, humán infrastruktúra fejlesztési és műszaki infrastruktúra fejlesztési irányokat fogalmaz meg.

Prominent Kommunikációs Bt. 16 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A gazdaságfejlesztésen belül a következő fejlesztési irányelveket tűz ki: • diverzifikált iparfejlesztés (a nagy és középüzemeken nyugvó iparszerkezet kialakítását, a nemzetközileg versenyképes többágú termékstruktúra kialakítását, a feldolgozottabb és értékesebb termékek arányának növelését), • sokoldalú természeti adottságokra épülő agrárgazdaság fejlesztése • a régió turizmusának fejlesztése az országos jelentőségű attrakciók (pl. Hollókő, Tokaj, Parádfürdő) térségeihez kapcsolódó területi programcsomagok kialakításával. A humán infrastruktúrán belül kiemelt alapkérdés az emberi erőforrások fejlesztése, a lakosság és az aktív munkaerő képzettségi, valamint alkalmazkodó képességének az emelése. A műszaki infrastruktúra fejlesztésén belül az OTK közlekedési (M3, M30-as autópálya, Miskolc térségi logisztikai központja), vízgazdálkodási (csatornázás, szennyvíztisztítás, ivóvízminőség, árvízvédelem) és energiaellátási irányokat jelöl ki.

Országos Területrendezési Terv

A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2003. március 20-án fogadta el a 2003. évi Országos Területrendezési Tervről szóló XXVI. törvényt. Ennek célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában, amit legalább öt évente felülvizsgálnak. Az ország szerkezeti tervével kapcsolatban tartalmazza a térségi terület-felhasználási kategóriákat és az ezekre vonatkozó szabályokat, a terület-felhasználásra vonatkozó általános szabályokat, az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjére, az országos jelentőségű építmények elhelyezkedésére és az állam kizárólagos tulajdonában lévő országos jelentőségű vizek, vízi építmények térbeli rendjére vonatkozó szabályokat.

Az országos övezetekre vonatkozóan pedig magában foglalja - az országos ökológiai hálózat övezetére - a komplex táj-rehabilitációt igénylő terület övezetére - a kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezetére - a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetére - a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetére és a - a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetére vonatkozó szabályokat.

Prominent Kommunikációs Bt. 17 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Regionális fejlesztési tervek

Regionális Akcióterv, Észak-Magyarországi Régió (RAT)

Az Észak-Magyarországi Régió területfejlesztési stratégiai programját 2004. február 10-én fogadta el az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács. Az akcióterv 5 prioritást és ezen belül további konkrét célokat fogalmaz meg. 1. Humán erőforrás fejlesztés, tartalékok mozgósítása A régióban szükségesnek ítélt gazdaságfejlesztési és vállalkozásélénkítési folyamatok elindításának és felgyorsításának alapfeltételét jelenti a meglévő munkaerő bázis komplex fejlesztése, figyelembe véve az innovációs képességek növekvő fontosságát. Többek között a régió fejlett felsőoktatási intézményrendszerére és kutatási potenciáljára alapozva biztosítható a korszerű, naprakész tudás megszerzése átképzések, továbbképzések keretében. A foglalkoztathatóság javításában fontos szerepet kapnak a komplex esélyjavító programok, amelyek elsősorban a tartósan munkanélküli, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküli csoportok képzését, elhelyezkedését segítik elő, különös tekintettel a roma népességre. Mindezen tevékenységek megvalósulásához elengedhetetlen a régióban a tudásközpontokban és a civil szférában felhalmozott sokrétű tudás hasznosulása. Konkrét célok: Hatékony humánerőforrás-gazdálkodás kialakítása Innovatív emberi erőforrások hasznosulása, regionális identitástudat növelése Felsőfokú oktatási intézmények és kutatóhelyek bővítése, erősítése A vállalkozói szemlélet és képességek erősítése Foglalkoztathatóság javítása Szakképzési formák korszerűsítése Alapképzés színvonalának fejlesztése A roma népesség beilleszkedésének elősegítése

2. A gazdasági dinamizmus erősítése A stratégia elsősorban a régió adottságaira (jó geopolitikai helyzet) és jellegzetességeire (jellemző iparágak) építve kívánja a kapcsolódó iparágak betelepülését elősegíteni, párhuzamosan támogatva a produktív szektorok vállalkozásainak és a háttér-infrastruktúra fejlesztését. A kis- és közepes vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások fejlesztése, a KKV-k technikai modernizációja, a minőségbiztosítási rendszerek bevezetése és az integrációk létrehozása a versenyképesség és a kapacitásteremtés hosszú távú fenntartását szolgálja a folyamatos megújulás terén. A komplex programok a piaci kapacitásokat erősítik. A stratégia a marketing mix minden egyes elemére kiterjed. A versenyképes regionális jellegzetességeket hordozó termékek fejlesztése előnyt élvez a feldolgozóiparon, a mezőgazdaságon és a turizmuson belül egyaránt. A marketingtevékenység erősítése, az értékesítési együttműködések megteremtése a termékek és szolgáltatások piaci megjelenését könnyíti meg.

Prominent Kommunikációs Bt. 18 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A gazdaság háttér-infrastruktúrájának megteremtése révén javul a régió megközelíthetősége, amely a gazdasági versenyképesség serkentésének záloga.

Konkrét célok: • A régió elérhetőségének javítása • KKV-kat segítő üzleti szolgáltatások fejlesztése • Korszerű technológia, minőségbiztosítás kialakítása • Integrációk kialakulásának és megerősödésének elősegítése • Tőkeellátottság javítása • Vállalkozási és közszolgálati infrastruktúra fejlesztése • Nemzetközi hírű egyedi tájtermékek fejlesztése • Turisztikai infrastruktúra és versenyképes turisztikai termékek kialakítása

3. Környezeti és kulturális értékek védelme A régió környezeti és kulturális értékeinek megléte szilárd alapot teremt a további fejlődéshez. Ennek ellenére, a súlyos környezeti károsodás miatt bizonyos területeken helyreállító munkálatokra van szükség a versenyképesség fenntartására és a vonzó életkörülmények megteremtésére. A régió jóléte elsősorban a természeti erőforrások fenntartható kiaknázására, a biológiai sokszínűségből fakadó előnyök feltárására, illetve a kulturális értékekre épül. A szilárd és folyékony hulladék kezelése kiemelt feladat az életminőség javítása és a környezeti értékek megőrzése szempontjából. A régió egyes térségeiben a környezet állapotának helyreállítása és a gazdaságilag nem művelhető területek kihasználása a foglalkoztatást segítheti elő. A lakott területek biztonsága a természeti katasztrófák megelőzése, valamint az árvizek és belvizek elleni védekezés segít a fejlődés eredményeinek megőrzésében. Konkrét célok: • Biológiai sokféleség védelme • Természeti erőforrások fenntartható kiaknázása • Tájvédelem, fenntartható tájgazdálkodás megalapozása • Környezeti elemek védelme, kárelhárítás, rekultiváció • Környezetvédelem regionális rendszerének létrehozása • Épített környezet védelme 4. A minőségi élet feltételeinek megteremtése A minőségi élet feltételeinek megteremtése a régió népességének megtartását célozza. A stratégia támogatja a fizikai és szellemi egészség megőrzését, a kényelmes és esztétikus életkörülmények kialakítását és a pihenés lehetőségeit. A várakozások szerint az életkörülmények átfogó javulásának pozitív hatása a foglalkoztatásban is megmutatkozik, nemcsak a szakképzett munkaerő elvándorlásának csökkenésén, hanem a produktivitás növekedésén keresztül is. A régió lakosságának egészségi állapota, orvoshoz fordulási adatai rosszabbak az országos átlagnál, ezért a megelőzés erősítése, a különféle réteg- és mentálhigiénés programok szervezése, illetve a káros környezeti hatások mérséklése kulcsfontosságú eleme az életminőség javításának.

Prominent Kommunikációs Bt. 19 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Konkrét célok: • Környezetterhelés csökkentése • Lakosság egészségügyi állapotának javítása • Szociális ellátás fejlesztése • Lakáskörülmények javítása, lakókörnyezet védelme • Vizek kártételei elleni védelem

5. A régión belüli egyenlőtlenségek csökkentése, a belső integráció előmozdítása A régió gazdaságának dinamizálása, innovációs képességének erősítése rövid távon az ehhez legjobb adottságokkal rendelkező, regionális kisugárzásra képes centrumok megerősítését indokolja. A régió központot (Miskolc) és társközpontjait (Eger, Salgótarján) mind infrastruktúrájukban, mind intézményeikben meg kell erősíteni ahhoz, hogy képesek legyenek a nemzetközi városhálózatba integrálódni és a régió versenyképességét erősíteni. A régión belüli integráció kulcseleme a kommunikáció, a perifériák közlekedési és informatikai helyzetének javulása. Ugyanakkor ezekben a térségekben fokozottan fontos a fejlesztés komplexitásának biztosítása, kiemelt szerepet kapnak a közösségi vállalkozások és támogatások.

Konkrét célok: • Integrált városhálózat kialakítása • A területi egyenlőtlenségek mérséklése

Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Stratégia és akcióterv

Az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács 2003. október 22-i ülésén tárgyalta meg és fogadta el az Észak-magyarországi Regionális Innovációs Stratégia és akcióterv című munkaanyagot. Az EU RITTS/RIS módszertana alapján kidolgozott innovációs stratégia segítségével megteremtődhet a régió felzárkózásának és a nemzeti innovációs rendszerbe történő bekapcsolásának lehetősége. Ellenkező esetben az amúgy is hátrányos helyzetű régió leszakadása a többi régióhoz képest még tovább fokozódik. Átfogó célja a gazdaságfejlesztésben az innováció kiemelt prioritásként kezelése a regionális innovációs rendszer összekapcsolásával és megerősítésével, valamint a régió bekapcsolása a nemzeti és nemzetközi innovációs rendszerbe. A Stratégia a következő közvetlen célokat tűzte ki: • a régió, mint K+F helyszín vonzóvá tétele, innovációs potenciáljának javítása • regionális konszenzus megteremtése a régióban az innováció terén a már meglévő intézmények és szervezetek között • K+F, innovációs célú kapcsolatok együttműködések fejlesztése hazai és nemzetközi szinten • felkészülés az Európai Unió 6. Keretprogramjára (RIS/RITTS – Európai Kutatási Térség), valamint a Strukturális Alapokból hozzáférhető innovációs források felhasználására A meghatározott célok és prioritások az alábbi intézkedések megvalósulásával teljesíthetőek:

Prominent Kommunikációs Bt. 20 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

1. prioritás: Innovációs infrastruktúra 1.1 a kutatói infrastruktúra és eszközpark, valamint a K+F információs infrastruktúra korszerűsítése, fejlesztése, a Miskolci Egyetem területén egy Innovációs Park létrehozása. 1.2 hazai és nemzetközi nagyvállalatok régióbeli K+F bázisteremtésének támogatása, ösztönzése. 1.3 intenzívebb részvétel ösztönzése a műszerbeszerzési programokban, egyedi, nagy értékű korszerű műszerek és K+F eszközök beszerzésének támogatása.

2. prioritás: Oktatás és képzés az innováció szolgálatában 2.1 a kutatói személyi állomány fejlesztése, a széleskörű kutatói életpálya vonzóbbá tétele, a kutatói mobilitás fokozása. 2.2 az oktatás színvonalának emelése és a képzés közelítése az ipar igényeihez a tudásáramlás, átjárhatóság intézményes feltételeinek megteremtésével a kutatóintézeti hálózat, a felsőoktatás és a vállalati szféra között, a Miskolci Egyetem Tudáscentrum szerepének erősítése. 2.3 K+F és innovációs képességek fejlesztése a kis és középvállalatok körében.

3. prioritás: Az innováció tudatosítása, terjesztése 3.1 a régió K+F és innovációs központi szerepének erősítése nemzetközi konferenciák, tudóstalálkozók, workshopok, kiállítások, vitafórumok szervezésével 3.2 bizonyos terültek kijelölése regionális K+F központi szerep felvállalásával (pl.: anyagtudományok, IKT, környezetvédelem, mechatronika, logisztika, stb.) 3.3 regionális tudásközpontok körül és között kialakuló szakmakultúrák, klaszterek kialakulásának, megerősödésének segítése

4. prioritás: Az innováció finanszírozása 4.1 decentralizált innovációs döntéshozatali és pályázati rendszer kialakítása 4.2 források rendelkezésre bocsátása a Regionális Fejlesztési Tanács részére, forráskeresés és koordináció a régió fejlesztési programjának megfelelő emberi erőforrás fejlesztési, intézményfejlesztési, nemzetközi együttműködési, valamint a régión belüli K+F intézmények és az üzleti szféra együttműködés fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében

5. prioritás: Kutatási együttműködések fejlesztése 5.1 hatékony, alkalmazásorientált, együttműködésen alapuló K+F tevékenység elősegítése, az egyetemek és kutatóhelyek ösztönzése a vállalatokkal közös kutatásokra, átlátható versenypályázati rendszerben támogatott kooperációs kutatási projektek 5.2 a csúcstechnológiákhoz kapcsolódó, alkalmazott K+F tevékenység és a kapcsolódó beruházások, valamint technológia-intenzív vállalkozások kezdeti innovációs feladatainak támogatása 5.3 régión belüli és régiók közötti intézményes együttműködési rendszerek fejlesztése: tudományos-technológiai, felsőoktatási, K+F témák szerinti, vállalkozások és intézmények közötti hálózatos együttműködések kialakítása 5.4 KKV-k innovációs és versenyképességének fejlesztése regionális hálózataik kiépítésének támogatásával

Prominent Kommunikációs Bt. 21 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Megyei szintű tervek

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Felzárkóztatási Program

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács, mint az egyik leghátrányosabb helyzetben lévő megye területfejlesztési döntéshozó intézménye, az Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Program végrehajtását követően az 1999-es átmenti évben elkészítette a megye újabb 2000-2002-re szóló fejlesztési, felzárkóztatási programját. A program megvalósítására, a Tanács hatáskörébe utalt decentralizált források felhasználására integrált módon kerül sor, mellyel lehetőség nyílik a programfinanszírozásra, az egyszerű és hatékony program és projekt megvalósításra, egyéb állami és Európai Uniós források addicionális felhasználására. A megye jövőképe megteremteni az alapjait a kiegyensúlyozott gazdasági növekedésnek és a megye felemelkedésének a humánerőforrások hatékony és dinamikus fejlesztésén keresztül. A célként feltételezett fejlesztések eredményeként a megyében kialakulnak és fejlődni fognak olyan növekedési pólusok, mint Miskolc, Tiszaújváros, Kazincbarcika, Ózd vagy Sátoraljaújhely, amelyek a megye GDP-jének jelentős részét adják és fogják adni a jövőben is, új lehetőségeket kínálva a környező falvak, kisvárosok lakosainak. A megye Felzárkóztatási Programja 5 prioritást fogalmaz meg, amelyeken belül további általános, rövid- és középtávú célokat sorol fel. I. Versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása

Az eredményes ipari szerkezetátalakítás a fejlett technológiára és a magas hozzáadott értéket megvalósító gépgyártásra, mikroelektronikára, finomkémiára támaszkodó, a lakosság jelenleginél magasabb szintű képzettségére, valamint a tercier szektor erősödésére építő, a jövő igényeinek megfelelő gazdasági szerkezetet kell kialakítani. II. A fenntartható agrárstruktúra és a települések együttműködésén alapuló vidékfejlesztés

Az agrárstruktúra átalakítása és a tudatos vidékfejlesztés révén el kell érni a kistérségek vállalkozásainak versenyképessége növelését és a falusi lakosság jövedelemtermelő képességének emelését, ezen keresztül a termelő és szolgáltató beruházások számának és értékének emelését. III. A humán erőforrások és a tudásszint fejlesztése

A megye lakossága képzettségi, műveltségi színvonalának növelése, a minőségi élet feltételeinek javítása. A népesség átfogó ismereteinek és szakirányú képzettségi színvonalának emelésével, a tudás korszerűsítésével, az életminőség és a szociális biztonság javításával olyan gazdasági – társadalmi környezetet kell teremteni, amely vonzó mind az itt élők, mind a térségben letelepedni vagy befektetni szándékozók számára. IV. Természeti értékek megőrzése, egészséges és vonzó környezet megteremtése

A megye környezeti problémákkal foglalkozó fejlesztésének alapvető célja, hogy folyamatosan teremtsen összhangot a környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok között. A gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseknek tekintettel kell lenniük a környezetre gyakorolt hatásra, és egyben a környezetvédelem szempontjainak kiemelten kell a beruházások gazdasági tervezésében is érvényesülnie.

Prominent Kommunikációs Bt. 22 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

V. Szektorsemleges területfejlesztési feladatok

Programelemző, értékelő és javaslattevő stratégiai szakértői munkacsoport felállításával modell értékű döntéstámogató rendszert kell kialakítani, összhangban az Európai Unió programtervezési és megvalósítási követelményeivel.

Középtávú Stratégia és Operatív Program a Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén élő romák élethelyzetének javítására

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács 2001. november 30-án elfogadta a megyében élő roma lakosság életkörülményeinek javítására vonatkozó középtávú stratégiájának és operatív programjának elkészítésére vonatkozó javaslatot, és döntést hozott a program megvalósításában résztvevő intézmények köréről. Ennek értelmében felkérte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökséget (BAZ-MFÜ) a Program teljes körű adminisztratív vezetésének és projekt-koordinációs feladatainak ellátására. A BAZ Megyei Területfejlesztési Tanács a programozás megvalósításával úttörő szerepet játszott, hiszen lassan 9 évvel a kisebbségek jogairól szóló törvény, s 5 évvel a cigányság helyzetének javítását szolgáló első középtávú intézkedési csomag elfogadását követően is csak kevés megye rendelkezik a roma lakosság felzárkóztatására vonatkozó saját programmal. A program küldetése a roma kultúra és hagyományok felkutatása és továbbélésének biztosítása az alapvetően szolidáris társadalomban. Az átfogó cél a borsodi romák (cigány származású emberek) életkörülményeinek javítása. E hosszú távú cél elérése érdekében meg kell határozni olyan stratégiai célokat, illetve a szükséges beavatkozási területeket - és a kapcsolódó eszközöket / intézkedéseket- , melyek a jövőképben megfogalmazottak megvalósulásához vezetnek. Ennek megfelelően a Borsod Megyei Romák Élethelyzetének Javítása érdekében az alábbi stratégiai célrendszer megvalósítása szükséges:

I. Prioritás: Intézményfejlesztés Az ellátó, szolgáltató intézmények (igazgatás, oktatás, foglalkoztatás, egészségügy, szociális ellátás stb.) nincsenek felkészülve a roma lakosság igényeinek kielégítésére. Ezek az igények esetenként speciálisak, a romák jelenlegi halmozottan hátrányos helyzetéből vagy sajátos kulturális hagyományaikból következnek. Az intézmények elérhetősége sem megfelelő a romák szempontjából.

Intézkedések

• Óvodába járás feltételeinek megteremtése • A roma gyerekek iskolai sikereit elősegítő programok és eszközök bevezetése általános- és középiskolákban • Roma munkavállalók elhelyezkedésének elősegítése az önkormányzatoknál és az ellátó intézményekben • Munka- és pályaorientációs információs rendszerek kialakítása, térségi tájékoztató és szolgáltató központok létrehozása • A roma lakosság helyzetéből következő speciális igényeket kielégítő szolgáltatások kialakítása és megvalósítása az ellátó intézményekben • A diszkrimináció csökkentését eredményező ösztönző rendszerek kidolgozása és bevezetése

Prominent Kommunikációs Bt. 23 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

II. Prioritás: Emberi erőforrások fejlesztése A tarthatatlanul magas munkanélküliség alapvető oka az alacsony képzettségi szint, az iskolai sikertelenségek, a munkaerő-piaci beilleszkedéshez szükséges készségek elvesztése vagy megszerzésének nehézsége, azaz a munkaerő-piaci igényeknek való nagyon gyenge megfelelés, a roma emberek foglalkoztathatósági szintjének alacsony volta. A szegénység felszámolásának egyik alapvető eszköze a készségek, tudás fejlesztése.

Intézkedések:

• A normál tantervű általános iskolába beilleszkedést elősegítő programok támogatása • Közép és felsőfokú oktatási intézménybe kerülés elősegítése • A munkaerő-piaci beilleszkedést elősegítő oktatási és tanácsadási programok támogatása • A nők foglalkoztathatóságának növelését célzó programok támogatása • Az önkormányzatoknál, valamint az oktatási, foglalkoztatási, szociális és egészségügyi ellátó rendszerekben dolgozók képzése • A romák helyzetét és problémáit bemutató, a hátrányos megkülönböztetést csökkentő kommunikációs és ismeretterjesztő programok támogatása

III. Prioritás: Fizikai életkörülmények javítása A borsodi roma emberek egy harmada telepi viszonyok között él, az alapvető szolgáltatásokhoz (elsősorban a folyóvíz) nem vagy csak lakásán kívül jut hozzá. A romák által lakott településrészekre jellemző a szilárd útburkolat, az esővíz-elvezető rendszerek hiánya, a szemételhordás, szemétlerakás problémája.

Intézkedések:

• Telep-felszámolási, település- és környezet-rehabilitációs programok előkészítése • Kistérségi komplex oktatási - foglalkoztatási programok megvalósításának támogatása

IV. Prioritás: Kapcsolatépítés, együttműködő hálózatok fejlesztése A korszerű szolgáltató intézmények sikerességének feltétele a hálózati működés, mely hozzájárul a hatékonysághoz, a rugalmassághoz, gyorsasághoz, költségtakarékossághoz. A hálózati működés feltétele a közös érdekek és célok mentén, illetve azok érdekében történő rendszeres együttműködés, kapcsolattartás, közös munka.

Intézkedések:

• Szakmai együttműködés, tapasztalatcsere támogatása • Civil szervezetek, közvetítő intézmények támogatása

V. Prioritás: A roma közösség fejlesztése A szegénység csökkentése és a hátrányos megkülönböztetés felszámolása érdekében teendő intézkedések mellett szükség van felelősséggel bíró közösség kialakulására és megerősödésére.

Intézkedések:

• Közösségszervező és érdek-érvényesítő készségek fejlesztése

• Közösségi házak, közösség intézmények kialakítása és működtetése

• Hagyományfeltáró, kultúra-megőrzési programok megvalósítása

Prominent Kommunikációs Bt. 24 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

VI. Prioritás: Technikai Asszisztencia A Program sikeres végrehajtásának feltétele a megvalósítást előkészítő, koordináló és kísérő szakmai munka. A Borsod Megyei Fejlesztési Ügynökségnek fel kell készülnie erre: emberi erőforrásai elegendőek a Program előkészítésére, a megvalósításhoz azonban szükség van mind a belső, mind pedig a partner kistérségi fejlesztési irodák kapacitásának bővítésére.

Intézkedések:

• Képzett humán-erőforrás biztosítása a Program végrehajtásának érdekében megyei és kistérségi szinten • Kommunikációs program kidolgozása és működtetése • Monitoring rendszer kidolgozása és működtetése

Kistérségi szintű tervek

Zemplén 2000 Stratégiai és operatív területfejlesztési program

Zemplén fejlődésének, felzárkózásának, valamint az Európa Unióhoz történő csatlakozást követően az EU-ba történő integrálódásának elősegítésére négy stratégiai célkitűzést határoz meg a program:

1 Helyi adottságokon alapuló versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása Új korszerű technológiák meghonosításával, piacképes termékek előállításával fejlődésképes, innovatív gazdasági ágak letelepítése, megerősítése, a vállalkozások teljesítőképességének, eredményességének jelentős emelése Zemplén teljes területén.

2 Az agrárstruktúra versenyképességének javítása, a vidék esélyegyenlőtlenségének mérséklése A mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése, ezzel a termelők versenypozíciójának javítása, a további piacvesztés elkerülése.

3 A közlekedési, vízügyi és energetikai infrastruktúra fejlesztése Az elérhetőség javítása, az árvízkár megelőzése, illetve csökkentése, belvízmentesítés, valamint a villamos energia és földgáz ellátás szükség szerinti korszerűsítése és bővítése.

4 A stratégiai célok megvalósulását elősegítő szektorsemleges területfejlesztési feladatok meghatározása (intézményesítés, térségi identitás erősítés) A tájegység kohéziójának, információs és tudásbázisának, marketingjének és kommunikációjának megteremtése, európai uniós tudásalapú technológiák importja. Továbbá részletezi a beavatkozási területeket a forráskoncentráció mentén, valamint bemutatja a megvalósításhoz szükséges feltételeket, lépéseket. A program törekszik a jövőbeni területfejlesztési feladatok meghatározásán túl a nemzetközi, országos, regionális és megyei fejlesztés összhangjának a megteremtésére.

Prominent Kommunikációs Bt. 25 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Tokaji Borvidék Kezelési Terv (2001)

A Tokaji borvidék egyedülálló és különleges értékei egy több száz éve folyamatosan létező földhasználati formának, a szőlőtermesztésnek – és a tőle elválaszthatatlan borkészítésének – köszönhetik létrejöttüket és fennmaradásukat. Alapvető kötelessége és felelőssége mind a magyar államnak, mind pedig a helyi közösségeknek, hogy a Tokaji borvidék kultúrtájának térségében felhalmozódott értékeket a jövő generációk számára sértetlenül megőrizze és átadja. A Világörökség területének csak akkor van jövője, ha az érintett településeknek is jövője van. Ehhez szükséges, hogy a szőlészet és bortermelés, az erre épülő idegenforgalom a települések életében jövedelmező munkalehetőséget adjon, emellett olyan alternatív fejlesztések is teret nyerjenek, amelyek a világörökségi értékeket nem károsítják, de hozzájárulnak az itt élő lakosság életminőségének javulásához. E cél elérése érdekében, vagyis a Tokaji borvidék feltárandó, feltárt és megismert értékeinek megőrzésére, kibontakoztatására, hasznosítására és fenntartható fejlesztésére, összhangban a Világörökségi Konvenció elvárásaival és ajánlásaival a magyar állam érintett szervei és intézményei és a helyi önkormányzatok 2001-ben kezelési tervet hoztak létre. A kezelési terv feladata, hogy a hatályos magyar törvényekre, jogszabályokra, önkormányzati rendeletekre támaszkodva az országos, regionális és önkormányzati tervekkel valamint azok cél- és eszközrendszereivel összhangban és az érintettek közös elhatározásával meghatározza a világörökségre felterjesztett terület értékeit, jövőképét, a követendő stratégiát, a rövid-, közép-, és hosszú távú célokat. A kezelési terv jövőképe a táji és természeti és kulturális örökségi értékek védelme, az adottságok legmagasabb szintű, fenntartható hasznosítása, a táj- és környezetkímélő gazdasági tevékenység élénkítése és optimalizálása. Prioritások: 1. Természeti és kulturális értékek leltára - Szőlőkataszter és borászati adatok - Táji és Természeti értékek - Régészeti kataszter - Műemléki kataszter - Helyi értékvédelmi kataszterek 2. A helyszínt fenyegető veszélyek felsorolása A terület geológiai gazdagságából származóan rendkívül gazdag, nemfémes ásványlelőhelyek, így zeolit, kaolin, bentonit stb. találhatók itt. A külszíni bányászat tájképi, levegőtisztasági és zaj veszélyforrást jelent. 3. Megőrzési és védelmi elvek A terület jövőjét meghatározó nemzeti, regionális és helyi tervekben prioritást élvez a környezeti, természeti, tájképi, szőlőművelési és kulturális örökségi védelem. A védelmi elvek a vonatkozó nemzetközi konvenciókkal összhangban vannak. A tervi elhatározások az integrált védelem és fenntartható fejlődés alapelveire épülnek. - Katasztrófa védelem - Tűzvédelem - A bányászati ártalmak kiküszöbölése

Prominent Kommunikációs Bt. 26 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

4. A helyszín jelenlegi védettségi és megőrzési állapotát erősítő célok - Az értékes szőlőterületek jobb hasznosítása. - A környezetkímélő turizmus fejlesztése. - A digitális érték-nyilvántartó rendszerek kiépítése. - Táji rekultiváció.

1.2. Normatív keretek

18/1998 (VI.25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok tartalmi követelményeiről

A Tokaji kistérség felzárkóztatási és fejlesztési programja területfejlesztési program - célja a kistérség felzárkózásának elősegítése, a fenntartható belső fejlődés feltételeinek megteremtése – ezért „A területfejlesztési koncepciók, programok tartalmi követelményeiről” szóló 18/1998. (VI. 25.) KTM rendeletben előírt formai követelmények figyelembe vétele szükséges a program készítése során. A kistérség felzárkóztatási fejlesztési programjának felépítése logikájában követi a rendelet előírásait, valamennyi szükséges tartalmi elem megtalálható a programban.

1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

A területfejlesztési politika célja az országon belüli társadalmi-gazdasági kohézió erősítése, a lemaradó régiók, megyék, kistérségek elmaradottságának csökkentése marad. A területfejlesztés feladatai pedig a hatályos 1996. évi XXL. törvény 3.§ (2) bekezdése alapján ƒ a társadalmi és gazdasági megújulást elősegítő fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése; ƒ az elmaradott térségek felzárkózásának elősegítése; ƒ az ipari és mezőgazdasági területeken a szerkezetváltás elősegítése és a munkanélküliség csökkentése; ƒ az innovatív kezdeményezések feltételeinek javítása; ƒ a kiemelt térségek sajátos fejlődésének elősegítése; ƒ a vonzó vállalkozói környezet kialakítása. A területfejlesztési politikában egyre fontosabb lesz az EU regionális politika alapelveinek való megfelelés, a Strukturális Alapok támogatásainak lehívásához szükséges feltételek és követelmények teljesítése. 2003-ban készült egy módosító javaslat a területfejlesztési törvényre vonatkozóan a magyar területfejlesztés hatékonyságának növelése és az EU követelményeknek való nagyobb megfelelés érdekében, amit végül az országgyűlés nem fogadott el, így meghiúsult több, a területfejlesztés hatékonyságát növelő indítvány. Többek között nem alakult meg a törvényi kerete a Kistérségi Területfejlesztési Tanácsok létrehozásának, melynek feladata a kistérségi területfejlesztési feladatok összehangolása, a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadása, és közös területfejlesztési programok kialakítása lett volna. A kistérségi statisztikai körzetet a Központi Statisztikai Hivatal vezette be 1994-ben a statisztikai folyamatok területi mérésére. Ezek a körzetek szolgáltak a statisztikai adatok gyűjtésének alapjául, de nem kapcsolódott hozzájuk szervezet, tevékenység. A térségi szervezési feladatokat a mai napig a települések önkormányzatai által létrehozott és működtetett Területfejlesztési Önkormányzati Társulások folytatják. Ezen társulások határa azonban ritkán esik/esett egybe a statisztikai körzetekével.

Prominent Kommunikációs Bt. 27 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A hatékony ösztönzés alapvető formájaként a kormány megalkotta a többcélú kistérségi társulások támogatására vonatkozó 65/2004. (IV.15.) Korm. rendeletét. Ez alapján a kistérségek az államigazgatási hatáskörök területi egységei, hozzájárulnak az önkormányzati közszolgáltatások megszervezéséhez, valamint bekapcsolódnak a területfejlesztés intézményrendszerébe, ebből kifolyólag volt szükséges az illetékességi határuk (területük) pontos meghatározása. Ennek következményeként jelenleg egyfajta tisztulási folyamat megy végbe, melynek során az önkéntesen alakult önkormányzati társulások igyekeznek „azonosulni” a statisztikai kistérségekkel. A 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet az előzőekhez képest tehát felülvizsgálta a statisztikai kistérségeket, aminek eredményeként 18 új kistérség létrehozása valósult meg, így jelenleg összesen 168 kistérség fedi le az ország területét, továbbá egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat. Azonban a társulási szabadság jegyében továbbra sem tiltja semmi, hogy egy település több társulásnak is tagja legyen.

1.3. Szakmapolitikai keretek

Közlekedéspolitika

Európai Közlekedési Hálózat (TEN)1

A Transzeurópai Hálózatok (Trans-European Networks: TEN) kifejezés az Európai Unió közlekedési, távközlési és energetikai infrastruktúráját, ezek hálózatát jelenti. Jelen alfejezetpont a közlekedési hálózat fejlesztését érintő kérdéseket, tendenciákat érinti. A közösségi közlekedéspolitika sarkalatos pontja a tagállamokat összekapcsoló, egységes közlekedési hálózat megteremtése. A szakpolitika szorosan kapcsolódik az egységes belső piac hatékonyságának növelését szolgáló intézkedésekhez, fő célja, hogy az infrastrukturális hálózat hiányosságait fölszámolva súrlódásmentessé tegye az áruk és az emberek szabad áramlását a tagországok között. A szállítási módonként eltérő szabályozást alkalmazó közlekedéspolitika mellett a TEN az egységességet képviseli azáltal, hogy az EU tagállamok közúti, vasúti, folyami, tengeri és légi szállítási hálózatait igyekszik harmonizálni figyelembe véve a különbözõ szállítási módok közötti optimális munkamegosztást és a nemzeti hálózatok közötti műszaki átjárhatóságot. A TEN kialakításának alapötlete az 1980-as években jelent meg az egységes piac kialakításával párhuzamosan. Kialakulásához a megfelelő jogi alapot a Maastrichti Szerződés teremtette meg. 1993 decemberében, az Európai Tanács jóváhagyta a „Növekedés, versenyképesség és foglalkoztatás” című Fehér Könyvet, melynek értelmében az EU rövid és középtávú céljai között szerepel a nagy infrastrukturális projektek beindítása. Majd 1994 végén Essenben az Európai Tanács kijelölte azt a 14 legfontosabb projektet, melyet a TEN fejlesztésének keretei között kívánnak megvalósítani. Ezek többsége gyorsvasút-hálózatok fejlesztésére vonatkozott. A közlekedési hálózatok fejlesztésére vonatkozó iránymutatásokat az Európai Tanács és az Európai Parlament 1996-ban fogadta el (1692/96/CE). A kitűzött cél egy integrált

1 Források: www.gkm.hu http://europa.eu.int/comm/transport/themes/network/english/tn_0_en.html Fehér könyv, Európai közlekedéspolitika 2010-ig: itt az idő dönteni, Brüsszel, 2001. szeptember 12., COM(2001)370, az Európai Közösségek Bizottsága Kohéziós Alap Keretstratégia, Közlekedés, 2004. és 2006. közötti tervezési időszakra, 2003. április Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program 2004-2006 (2003. április 26.-i változat)

Prominent Kommunikációs Bt. 28 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja szárazföldi, tengeri és légi közlekedési infrastruktúra-hálózat létesítése a Közösség területén 2010-ig. A célok elérése lehetetlen megfelelő finanszírozási háttér biztosítása nélkül, ezért erre a kérdéskörre már a Maastrichti Szerzõdés is kitért, s létrehozta a Kohéziós Alapot. A TEN másik fõ pénzforrása az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF), de számos más finanszírozási lehetõség is létezik. Az Agenda 2000 a 2000-2006 pénzügyi ciklus egyik legfontosabb feladataként jelölte ki a TEN finanszírozását, s kiemelten fontos tényezőként említi a hálózatok összekapcsolódását a közép- és kelet-európai csatlakozásra jelentkezõ országokkal annak érdekében, hogy a bővítés utáni gazdasági integrációt a közlekedési infrastruktúra hiányosságai ne gátolják. (A csatlakozó országok hálózatait a csatlakozási szerződések útján integrálják az európai hálózatokba.) Az Európai Bizottság által 2001-ben elkészített Fehér Könyv fekteti le az Európai Közlekedéspolitika irányelveit 2010-ig. Az Európai Tanács Göteborg-i ülésén elfogadott következtetésekkel összhangban a Bizottság azt javasolja, hogy a közösségi irányelvek felülvizsgálata a vasúthálózat szűk keresztmetszeteinek megszüntetésére, a bővítés által keltett forgalmi áramlatok levezetésére előnyben részesítendőként meghatározott, elsősorban a határövezetben lévő utak építésére és a távol fekvő területek elérhetőségének javítására összpontosuljon.2 Forrás: Fehér könyv, Európai közlekedéspolitika 2010-ig: itt az idő dönteni, Brüsszel, 2001. szeptember 12., COM(2001)370, az Európai Közösségek Bizottsága A Bizottság 2004-ben tervezi módosítani a 2001-es transz-európai hálózatokra vonatkozó útmutatásokat többek között azzal a céllal, hogy integrálják a csatlakozni kívánó országok hálózatait.

Magyarország és a TEN 1997 júniusában a korábban jóváhagyott kilenc páneurópai közlekedési folyosót módosították és – a délszláv háborút követõen – egy tizedikkel egészítették ki:

2. térkép A páneurópai közlekedési folyosók

Forrás: www.gkm.hu

2 Szerzők saját kiemelése.

Prominent Kommunikációs Bt. 29 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Magyarország központi helyzete következtében a páneurópai folyosók találkozásánál fekszik. A jelenlegi tíz folyosóból négy áthalad Magyarországon, s ezek egyben fõ tranzitútvonalaink is: ƒ IV. folyosó: Berlin/Nürnberg–Prága–Pozsony/Bécs–Budapest– Konstanca/Szaloniki/Isztambul; ƒ V. folyosó: Velence–Trieszt/Koper–Ljubljana–Budapest–Ungvár–Lvov és leágazásaként az V/B Rijeka-Budapest, valamint az V/C Plocse–Szarajevó–Eszék– Budapest; ƒ VII. folyosó: Duna; ƒ X. folyosó: X/B ágaként Budapest–Újvidék–Belgrád.

Budapesttel a metszéspontjukban, ezek a folyosók kötik össze Magyarországot a jelenlegi EU tagállamokkal, s biztosítják Románia és Ukrajna számára is az összeköttetést. Ezek közül az V., Ungvár-Lvov felé haladó közlekedési folyosó érinti a kistérségünk fejlődését, amely fontos szerepet játszik abban, hogy ez a terület is bekapcsolódhasson a nemzeti és nemzetközi gazdasági vérkeringésbe. A magyarországi TEN folyosók infrastruktúrája még fejlesztésre szorul. A konkrét igényeket a csatlakozó országok közlekedési hálózatának leendő TEN elemeit felmérő TINA program (Transport Infrastructure Needs Assessment = TINA) határozta meg, mely 1996-1999 között valósult meg. A csatlakozásig a projektek finanszírozása az ISPA előcsatlakozási alapból történt, azt követően pedig a tagállamokat megillető közösségi forrásból lehetséges. 3. térkép Magyarország TINA közúti és vasúti hálózata, légi és belvízi kikötői

Forrás: www.gkm.hu

A TINA hálózat a páneurópai közlekedési folyosókkal azonos gerinchálózatból, és kiegészítő hálózati összetevőkből áll. A program zárójelentése pontosan megjelölte a hazai közlekedési infrastruktúra azon elemeit, melyeket fejleszteni szükséges: ƒ Vasúti gerinchálózat és „kiegészítő hálózati elemek” (vonalvezetése, hossza, becsült költsége) ƒ Közúti gerinchálózat és „kiegészítő hálózati elemek” (vonalvezetése, hossza, becsült költsége) ƒ Belvízi úthálózat (vonalvezetése, hossza, becsült költsége) ƒ Repülőterek (pontos helyszíne, becsült költsége) ƒ Folyami kikötők (pontos helyszíne, hossza, becsült költsége) ƒ Terminálok (pontos helyszíne, száma, becsült költsége)

Prominent Kommunikációs Bt. 30 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Közös agrárpolitika

Az Európai Közösségek Bizottsága 1960-ban tett javaslatot a Közös Agrárpolitika (KAP) kidolgozására, melyet azóta három alkalommal változtattak meg jelentősen, legutóbb 1999- ben az Agenda 2000 című dokumentum alapján. A KAP egyik pillére a mezőgazdasági piacok közösségi szabályozása, melynek hatálya alá tartozik a Közösség minden mennyiségi szempontból fontos terméke. Az Agenda 2000 elsőként fektette le a vidékfejlesztési politika alapjait, ami a KAP második pillére. 2004. május 1-jével hazánk csatlakozott az Európai Unióhoz, s mint tagállamra kiterjed rá is a közös agrárpolitika hatálya. Az EU agráriumába való bekapcsolódásunk feltételei a 2002. december 13-án lezárult csatlakozási tárgyalások során lettek meghatározva. A részletes feltételeket, jogokat és kötelességeket a 2003. április 16-án Athénban aláírt Csatlakozási Szerződés rögzítette. Az agrár- és vidékfejlesztés céljainak megvalósítására uniós és nemzeti források is rendelkezésre állnak. A közösségi fejlesztési források felhasználása egyrészt a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Programja (AVOP) alapján történik, mely az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Orientációs Részlegéből, valamint a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközökből (HOPE) támogatható intézkedéseket tartalmaz. Az EMOGA Garancia Részlegéből támogatható, úgynevezett "kísérő intézkedésekre" külön program készül (Nemzeti Vidékfejlesztési Terv). Emellett a tagállamoknak lehetőségük van átmenetileg nemzeti támogatás folyósítására is, melyek jelentős része a technológiai lemaradások pótlására irányul. A magyar nemzeti források felhasználásának egyik fontos célja azon ágazatok kompenzálása, melyek pozícióit a csatlakozás átmenetileg rontja, de legalábbis nem javítja (például sertés és baromfitenyésztés).

Az agrárpolitikai szabályozás legfontosabb elemei

• Földtulajdon: az agrárgazdaságot is érintő fontos kérdést, a külföldiek termőföld vásárlási jogát, a tőke szabad áramlása c. 4. fejezet tartalmazza. Hazánk hétéves átmeneti mentességet, illetve a földárak alakulásától függően - három évi (azaz összesen tíz évi) moratóriumot kapott a témakörben. A földbérlet tekintetében nincsen átmeneti időszak, érvényesülnie kell a nemzeti elbánás elvének: a hazánkban alkalmazott szabályok az EU-tagállamok természetes és jogi személyei számára a magyar piaci szereplőkkel azonos lehetőségeket kell, hogy biztosítsanak.

• Az egyes ágazatokban alkalmazható támogatási szabályok: azokban az ágazatokban3, ahol közvetlen támogatás vagy garantált értékesítést biztosító közösségi felvásárlási rendszer működik a mezőgazdasági támogatások meghatározása a termelési kvóták és a közvetlen kifizetések mértéke alapján történik. A kvóták, azaz mennyiségi keretszámok az elmúlt 4-5 év termelési szintje alapján lettek meghatározva.4 A kvóták nem a termelés szintjét maximalizálják, hanem a közösségi támogatás keretösszegét határozzák meg. Túllépésük tehát nem jár szankciókkal, a többletmennyiséget azonban a közösség nem támogatja!5

3 Nincs kvóta például a zöldség-gyümölcs ágazatban, a borszőlő-termesztésben, a baromfi- és a sertéságazatban, stb. 4 Általában elmondható, hogy a termelés visszafogására egyetlen ágazatban sem lesz szükség, sőt a legtöbb esetben növekedés is lehetséges (pl. húsmarha prémium). 5 Egyetlen kivétel a tejkvóta.

Prominent Kommunikációs Bt. 31 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

• Közvetlen támogatások igénybevétele: a terület- és állatállomány alapú közvetlen termelői támogatások alkalmazása kilenc éves átmeneti időszak után terjed ki Magyarországra. A támogatások közösségi forrásból fedezett része fokozatosan növekedve 2013-ban éri majd el az akkori közösségi jogszabályok szerinti 100%-os szintet. A magyar kormánynak lehetősége van azonban saját költségvetésből kiegészítő jellegű magyar források rendelkezésre bocsátására.

• Piaci támogatások igénybevétele: a magyar gazdák átmeneti időszak nélkül vehetnek részt az intervenciós rendszerben (felvásárlás, egyes termékek, például borfelesleg lepárlása vagy sertéshús magántárolása, stb.), és pályázhatnak exporttámogatásra is. A fentiek mellett egyes, a kvótaszabályozás alá eső, de a közvetlen támogatási rendszer keretébe nem tartozó termékek támogatásai is átmenet nélkül igénybe vehetőek: szárított takarmány, konzervipari feldolgozásra kerülő paradicsom, őszibarack és Vilmos körte.

A legfontosabb várható hatások Az integráció egyértelmű előnyének tekinthető, hogy a csatlakozást követően már 2004-ben jelentős uniós támogatáshoz juthatnak a magyar gazdák. A mezőgazdasági termelés környezete stabilabbá válik, várható a magasabb árak (pl. intervenció, magántárolás révén) realizálása. A piaci támogatások hatására javulhat az értékesítés biztonsága, kiszámíthatóbbá és tervezhetőbbé válik a bevétel. Az EU források és nemzeti támogatások együttese a jelenleginél nagyobb költségvetésű, szélesebb körű és új elemekkel bővülő támogatási rendszert jelent majd, melynek néhány fontosabb hatása a következő:

• Növénytermesztés: kedvezően érinti a csatlakozás a gabonafélék6, olaj- és fehérjenövények termesztőit: a minőségi termékeket premizálni fogják a jövőben, ami kedvező változás hazánkra nézve, hiszen búzánk minősége magasabb, mint általában az EU tagállamokban. A csatlakozás után várhatóan bekövetkező cukorpiaci áremelkedés jövedelemtöbbletet jelent majd a cukorrépa-termelőknek és jelentős mértékű a dohánytermesztésre igénybe vehető támogatás is. A hazai zöldség- illetve gyümölcstermesztés fejlesztése során azonban figyelembe kell venni azt, hogy ugyan a gyümölcsösök telepítésének támogatása általában véve engedélyezett, de az alma, a körte és az őszibarack esetében új ültetvények létrehozása nem támogatható.

• Állattenyésztés: a Csatlakozási Szerződésben megfogalmazott feltételek várhatóan kedveznek a szarvasmarha ágazat egészének. Nehezíti viszont a termelők helyzetét, hogy az Unióban szigorú higiéniai és minőségi követelményeknek kell megfelelni a nyerstejjel kapcsolatosan. Alternatívát jelenthet a húshasznú szarvasmarhatartásra történő átállás, vagy termelői csoportok alakítása, s így a közös infrastruktúra- és technológiafejlesztés. Emellett jelentősebb támogatási összeg áll majd rendelkezésre anyajuhra, jerkére és anyakecskére is. A csatlakozás kihívásai: a magyar mezőgazdaság versenyképességét befolyásoló néhány fontos tényező A fentiekben felvázolt agrártámogatási források és új piacok megnyílása, az egyes ágazatokban realizálható előnyök mellett a magyar gazdáknak számos fontos kihívásnak is meg kell felelniük: • Értékesíteni csak olyan terméket lehet, mely a higiéniai, élelmiszerbiztonsági (és számos egyéb állat- és környezetvédelmi) előírásoknak igazolhatóan megfelelt. A jelenleg hatályos szabályozás többségébe megfelel az elvárásoknak, de az ellenőrzés

6 A durumbúzát termesztő gazdálkodók a területalapú támogatás mellett speciális támogatásra jogosultak.

Prominent Kommunikációs Bt. 32 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

várhatóan jelentősen megszigorodik a csatlakozás után. Egyes előírások betartása csak átmeneti időszak után lesz kötelező: például vágóhidak kialakítása, tojótyúkok ketreceinek átalakítása. Azok a termelők, akik e feltételeknek nem tudnak megfelelni, nem fogják tudni termékeiket értékesíteni az EU piacain. • A saját szükségletre történő termelés esetén a feleslegek értékesítése egyre nehezebbé válik majd, így a gazdálkodók kénytelenek lesznek eldönteni, hogy főállásban, piacorientált módon folytatják-e a termelést vagy önellátásra termelnek. • A kistermelők számára alternatívát jelenthet a termelői szervezetek létrehozása, elsősorban értékesítési céllal. A csatlakozás után támogatható lesz ezen szervezetek megalakítása és működésének első öt éve. (A zöldség-gyümölcs ágazatban pedig csak ezek kaphatnak támogatást!) • Jelentős kihívásokkal kell számolni a közvetlenül nem támogatott (sertés, baromfi/tojás, kertészet) ágazatokban, illetve ott, ahol a közösségi támogatás mértéke elmarad a jelenlegi hazai támogatás szintjétől. Ezekben az ágazatokban a piaci verseny dominál, komoly versenyhátrányba kerülhetnek az optimálisnál kisebb méretű gazdaságok, illetve azok, akik elavult technológiával, nem hatékonyan termelnek. Támogatásokhoz csak pályázat útján lehet jutni (például exporttámogatás egyes végtermékekre, extenzifikáció, állománycsökkentés, piacra jutás elősegítése, marketing támogatás, sertéshús magántárolása, tenyésztésfejlesztés, stb.). • A megnyíló belső piacon a verseny elsősorban a háztartási munkát megkönnyítő, korszerű táplálkozási igényeknek megfelelő, magasabb hozzáadott értékű késztermékek piacán zajlik. A megnövekedett és részben új piaci igények újabb kihívást jelentenek a hazai gazdáknak és az élelmiszeriparnak. Ez utóbbi ágazat esélyeit javítja a külföldi tőkebefektetések jelenléte.7 Annak érdekében, hogy az említett nehézségeket a magyar gazdák le tudják küzdeni nemzeti forrásból már a csatlakozást megelőző évben is elérhetőek olyan támogatások, melyek például a környezetvédelmi és állatjóléti szabályoknak való megfelelést könnyítik meg. Ha a magyar mezőgazdaság termelési szerkezete képes lesz alkalmazkodni az értékesítési lehetőségekhez, és a közösségi szabályozáshoz, akkor reális a piacszerzés esélye a többi tagállamban, különösen a dél-német és az észak-olasz régiókban. (Ezzel párhuzamosan a belföldi piacokon is a verseny növekedésére lehet számítani!) Szükséges lépések: • A változások nyomon követése, ismeretszerzés, alkalmazkodás: a kihívások tekintetében kiemelten fontos, hogy a hazai piaci szereplők időben szerezzenek az Európai Unióra vonatkozó ismereteket, hiszen a meglehetősen bonyolult agrárgazdasági szabályozás és rendtartás beható ismerete nélkülözhetetlen feltétele a magyar mezőgazdaság sikeres integrációjának. Szükséges tehát, hogy az érintett szereplők figyelemmel kísérjék a hazai intézményrendszer felállását, tisztában legyenek a szükséges információk megszerzésének módjával, azok forrásaival. Kistérségi szinten is szükséges a gazdák részére képzések, tájékoztató rendezvények szervezése, szakértői segítségnyújtás biztosítása. A közösségi források mellett rendelkezésre álló nemzeti támogatások, pályázatok a gazdák felzárkózását segítik elő. Ezek ismerete és igénybevétele segítheti az alkalmazkodást. • Szerkezetváltás: a lehetséges támogatási források felhasználása a kitűzött mezőgazdasági céloknak megfelelő projektek megvalósításával lehetséges. Ezért fontos, hogy a kistérségi, megyei, regionális agrárfejlesztési tervek, beruházások kialakítása során már most figyelembe vegyék az illeszkedést az uniós célkitűzésekhez. Ez a lépés

7 A külföldi tőkebefektetések már most is jelentősek a hazai élelmiszeriparban. E folyamat a csatlakozást követően várhatóan újabb szektorokra is kiterjed, hiszen az EU-ban jelenleg tendencia a multinacionális társaságok térnyerése, a nemzetközi tőke összefonódása.

Prominent Kommunikációs Bt. 33 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

szorosan összefügg az előzővel, hiszen az érintettek tájékoztatása a lehetőségekről és kötelezettségekről elősegíti alkalmazkodásukat az agrárium szabályozásában bekövetkezett változásokhoz. • Együttműködések kiszélesítése: az EU kifejezetten támogatja az érintett szereplők együttműködését, s ahogy korábban bemutattuk néhány szektorban kifejezetten a támogatás folyósításának előfeltételévé tették a kooperációt. Az értékesítési szövetségek mellett ösztönözni kell az olyan együttműködéseket, melyek keretében a kisebb gazdák közösen tudnak nagy volumenű fejlesztéseket megvalósítani. • Vidékfejlesztési intézkedések foganatosítása: a KAP egyik fontos alappillére a vidékfejlesztési politika. Ennek keretében az elmaradott kistérségek és települések számára olyan fejlesztési források nyílnak meg, melyek révén kisebb léptékű projekteket megvalósíthatnak. A kifejezetten agrár jellegű tevékenységek általában a következőkre terjedhetnek ki: agrár-környezetgazdálkodás, kedvezőtlen adottságú és környezetvédelmi megszorítások alá eső területek támogatása, mezőgazdasági területek erdősítése, előnyugdíjazás, szerkezeti átalakulás alatt álló, félig önellátó gazdaságok támogatása, termelői szervezetek támogatása, gazdálkodók támogatása az EU (higiéniai, állatjóléti, élelmiszer-biztonsági) követelményei teljesítése céljából, technikai segítségnyújtás.

Az EU foglalkoztatáspolitikája

A szociális politika sokáig háttérbe szorult a gazdasági prioritásokkal szemben. Fokozatos előtérbe kerülését az 1997-ben aláírt Amszterdami Szerződés erősítette meg, ekkor vált a foglalkoztatás igazán "közösségi kérdéssé". 1997-ben elindították az Európai Foglalkoztatási Stratégiát (EES), amely alapján a tagállamok összehangolják tevékenységüket. 2004 május 1-től Magyarország is csatlakozott a folyamathoz. A tagállamok által meghatározott irányvonalakat minden évben a Parlament elé terjesztik. Bár minden tagállamban más a helyzet, alapvetően ugyanazokkal a kihívásokkal kell szembenéznie valamennyi kormánynak: a népesség elöregedése, regionális egyenlőtlenségek, a szociális rendszerek tartósságának biztosítása olykor kedvezőtlen gazdasági környezetben. A 2000. márciusi lisszaboni csúcson egy átfogóbb stratégiát határoztak meg, amely célja nem csupán az, hogy 2010-re Európát a világ legversenyképesebb gazdaságává alakítsa, hanem egy olyan gazdasággá, amely "tartós gazdasági növekedésre képes, amelyet a munkahelyek mennyiségi növekedése és minőségi javulása, valamint egy erősebb társadalmi kohézió kísér. A kitűzött cél a teljes foglalkoztatásra való törekvés".

A foglalkoztatáspolitika legfontosabb elemei:

• Teljes foglalkoztatottság: Az EU-ban a foglalkoztatás aránya az 1999-es 62,4 %-ról 2002-ben 64,2 % emelkedett, ez az érték azonban még mindig túl alacsony. A csatlakozó országokban 2002-ben a foglalkoztatás aránya 56,1% volt. Lisszabonban a 70%-os foglalkoztatottság elérését tűzték ki célul 2010-re az Unió egészében. 2003-ra négy ország, Dánia, az Egyesült Királyság, Hollandia és Svédország már elérte ezt a célt. A 2002-es első értékelés is hozzájárult a három nagy célkitűzés - teljes foglalkoztatás, a munka minősége és produktivitása, a társadalmi kohézió és beilleszkedés - irányában tett erőfeszítések fokozásához.

• Munkanélküliség csökkentése: A hosszú távú munkanélküliség sok tagállamot sújt és a társadalomból való kirekesztéshez vezet. 2002-ben az EU aktív lakosságának 3%-a legalább 12 hónapja munkanélküli volt. Ennél fogva az európai stratégia arra ösztönzi a

Prominent Kommunikációs Bt. 34 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

kormányokat, hogy hozzanak intézkedéseket annak érdekében, hogy minden munkanélküli kapjon egy új elindulási lehetőséget (képzés vagy átképzés útján) mielőtt munkanélkülisége meghaladná az egy évet, fiatalok esetén a hat hónapot. A nők munkavállalását akadályozó tényezők enyhítéseként kiemelten kezelik a kisgyermekek számára a bölcsődei és óvodai helyek számának növelését. Továbbá a helyi és regionális stratégiák fejlesztését, az adóterhek csökkentését (főként a kisvállalkozások esetében), a vállalatokon belüli képzést, az idősebb dolgozók képzését, valamint a feketemunka csökkentését emelték ki.

• Minőségi munkahelyek teremtése: A Parlament mindig is azt hangsúlyozta, hogy a munkahelyek teremtése önmagában nem elegendő, ügyelni kell ezek minőségére is. A tagállamok - mint ahogy több ízben is erre kérte őket a Parlament - kötelezettséget vállaltak arra, hogy növelik az emberi erőforrásba való beruházásaikat, az egész életen át tartó képzés és tanulás lehetőségeit. A jelenlegi célok egyike annak biztosítása, hogy 2010-re az EU-ban a 22 éves polgárok legalább 85%-a befejezze középfokú tanulmányait.

• Társadalmi kohézió és beilleszkedés: Az EP fontosnak tartja, hogy a társadalmi beilleszkedés érdekében tett lépésekhez megfelelő költségvetési fedezet álljon rendelkezésre, valamint hogy a képzési politikák a társadalmi kirekesztés veszélyének leginkább kitett személyek igényeinek is megfeleljenek, mint az idősebbek, fogyatékkal élők vagy bevándorlók. A lisszaboni stratégia szerint az idősebb dolgozók (55-64 év) foglalkoztatási arányát 2010-re 50%-ra kell emelni. 2003-ban négy ország (Dánia, Egyesült Királyság, Portugália és Svédország) érte el a kitűzött célt. A csatlakozó államokban ez az arány 2002-ben 30,6 % volt.

• Nemek közötti esélyegyenlőség: A Parlament évek óta kéri a munkaerő piacon a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségek leküzdésére szolgáló kiegészítő intézkedések bevezetését. 2003 novemberében a 15 tagú EU-ban a női munkanélküliség 8,9 %-os, míg a férfiak esetében ez az arány 7,3 % volt. Az európai stratégia 2010-ig a nők foglalkoztatási arányát több mint 60%-osra kívánja emelni. Azonban 2003-ban csupán négy ország: Ausztria, Dánia, Hollandia és Portugália érte el ezt a célt.

2. A kistérség fejlődését meghatározó hazai és nemzetközi tendenciák

Globalizálódó világunkban számos olyan hazai és nemzetközi folyamat van, amely kihathat egy térség gazdaságára, életére, ebből kifolyólag lehetetlen minden egyes tényezőt külön- külön megvizsgálni. Viszont beazonosíthatók, hogy melyek azok a fő tendenciák, amelyek a legnagyobb hatást tehetik a kistérségre, és az ebből lényegesnek tartott tendencia egységes struktúrában kerül bemutatásra.

A magyar közlekedéspolitika stratégiai fő irányai Az 1996-ban elfogadott (jelenleg hatályos) közlekedéspolitika fő irányai: • Az Európai Unióba való szerves integrálódásunk elősegítése. • A környező országokkal a regionális kapcsolatok feltételeinek javítása. • A területfejlesztési célok megvalósításának előmozdítása. • Az életminőség javítása, az egészség megőrzése, a közlekedésbiztonság növelése, a környezet védelme. • A szabályozott verseny és a hatékony üzemeltetés feltételeinek megteremtése. Hazánkban a közlekedési szolgáltatások és az infrastruktúra helyzete számos kérdésben eltér az európai Közösség jelenlegi helyzetétől, nehézségeitől, de a kihívások jellege,

Prominent Kommunikációs Bt. 35 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja különösen hosszabb távon azonos. Ez lehetővé teszi, és egyben ki is kényszeríti az EU közlekedéspolitikájához való alkalmazkodást.

Várható hatások

• Jelentős mértékben lecsökken az ország periférikus helyzetű településeinek elérési ideje: az M3-as, M30-as autópálya kiépítése esetén Hegyeshalom (a jelenlegi EU tagállamok keleti határa) elérése 4-5 órát fog igényelni, ami hozzájárul a térségben termelő vállalkozások versenyképességének jelentős növekedéséhez.

• A kistérségen áthaladó közúti forgalom növekedése: az autópálya megépülésével minden bizonnyal növekedni fog a kistérségen áthaladó közúti forgalom nagysága. Várhatóan megnő az autópálya nyomvonalán a környezet terhelése (levegőszennyezettség, zajártalom).

• Nemzetközi forgalom növekedése: az autópályán keresztül jelentős kelet-nyugati forgalom fog bonyolódni az Európai Unió jelenlegi tagállamai és Ukrajna, Románia között.

Szükséges lépések

• Kistérségi úthálózat felújítása, kiépítése: Az autópálya megépülése által jelentett hasznok, előnyök abban az esetben érik el maximális pozitív hatásukat, ha az autópálya megközelíthetősége biztosított, azaz rendelkezésre áll egy olyan korszerű, jó minőségű térségi úthálózat, melyen keresztül ténylegesen bekapcsolódhatnak a kistérség települései, vállalkozásai a gazdasági vérkeringésbe. A várhatóan megnövekvő teher- és személyforgalom miatt a biztonságos közlekedés érdekében több infrastrukturális beruházásra is szükség van. Egyrészt ki kell alakítani korszerű közlekedési csomópontokat, másrészt meg kell építeni a főbb közlekedési útvonalak mentén elhelyezkedő települések elkerülő útjait az ezen településeken megnövekvő átmenő forgalom csökkentése érdekében.

• Megfelelő befektetési környezet biztosítása: Az autópálya által biztosított kedvező megközelíthetőség felértékeli a kistérség településeit, azokat megnövekedett eséllyel választhatják beruházásuk helyéül vállalkozások. A kedvező befektetési döntéshez azonban egyéb feltételeknek is teljesülniük kell, az autópálya önmagában nem garantálja vállalatok betelepülését. Egyrészt versenyképes befektetési kedvezményeket kell biztosítani a betelepülő vállalkozások számára, másrészt szükség van megfelelő műszaki infrastruktúrára, esetleg kiépített üzleti területekre, melyek megfelelnek a potenciális betelepülő vállalkozások igényeinek, elvárásainak. E mellett szükség van elegendő, megfelelően képzett munkaerőre, amely alkalmas a vállalkozások munkaerőigényeinek kielégítésére.

Szükség van továbbá a kistérségben rejlő befektetési lehetőségek megismertetésére a potenciális vállalkozásokkal.

Területfejlesztés, regionális politika

Magyarország 2004. május 1-től teljes jogú tagja az Európai Uniónak. A csatlakozás következtében az élet valamennyi területén történnek változások, életbe lépnek az EU különböző rendeletei, szabályai.

Prominent Kommunikációs Bt. 36 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Hatások • Nemzeti Fejlesztési Terv: A csatlakozást követően Magyarország teljes területével jogosulttá vált az EU Strukturális Alapok támogatásainak fogadására. Az Alapokból érkező fejlesztési források felhasználásának koordinálására került elkészítésre a Nemzeti Fejlesztési Terv, melynek operatív programjai és a programkiegészítő dokumentumok tartalmazzák azokat a konkrét tevékenységeket, amelyek megvalósítására igénybe lehet venni a Strukturális Alapok társfinanszírozását. Ezek ismerete nélkülözhetetlen a fejlesztési elképzelések megvalósításához. Az NFT-vel az 1.1.1. fejezetben foglakoztunk részletesen. 2004-ben elkezdődött a 2007-2013 programozási periódus során elérhető fejlesztési forrásokat allokáló II. Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozása. Fontos, hogy a kistérségi szükségletek is megjelenjenek a dokumentumban.

• Új területfejlesztési intézmények felállítása: A Strukturális Alapokból érkező támogatások felhasználásának koordinálására új intézmények kerültek felállításra. Ezek az intézmények (irányító hatóságok, monitoring bizottságok, közreműködő szervezetek) menedzselik a Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott stratégia alapján kijelölt intézkedések végrehajtását, és hirdetik meg a konkrét pályázatokat. Ezért annyira fontos ezen szervezetek tevékenységének, feladataiknak megismerése, figyelemmel kísérése, valamint a kapcsolatfelvétel.

• Jelentős nagyságú fejlesztési források: A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében jelentős nagyságrendű fejlesztési forrást bocsátanak rendelkezésre a hazai projektek megvalósítására. Összesen mintegy 1200-1500 milliárd forintnak megfelelő hazai és EU társfinanszírozási forrás került elkülönítésre különböző projektek megvalósítására.

• Projektekkel szembeni elvárások változása: Az EU Strukturális Alapjai teljesen más elvárásokat támaszt a projektekkel szemben, mint a jelenlegi hazai intézmények. Az EU szemszögéből a projekteknek nem része, hanem előfeltétele a szükséges dokumentumok, tanulmányok elkészítése, az engedélyek beszerzése. Ebből kifolyólag ahhoz, hogy egy projekt megvalósításához igénybe lehessen venni a strukturális alapok társfinanszírozását a projekt tartalmától függően a pályázat benyújtásakor rendelkezni kell minden szükséges dokumentummal. Ezen a technikai különbségen kívül a strukturális alapok három kiemelt elvárást támasztanak a projektek megvalósításához, ezek a relevancia, a megvalósíthatóság és a fenntarthatóság. Relevancia alatt a projekt tevékenységei és a kitűzött célok közötti kapcsolatokat kell érteni, azaz a projekt tevékenységeinek ténylegesen hozzá kell járulniuk a projekt (és a program) céljainak eléréséhez. Csak abban az esetben igényelhető a strukturális alapok társfinanszírozása egy projekt megvalósításához, amennyiben korábban részletesen elemzésre kerültek a megvalósítás feltételei, alternatívái, valamint pénzügyi számításokkal kell alátámasztani a projekt megtérülését (ez jelenleg nem követelmény a hazai pályázatoknál). A fenntarthatóság szintén kiemelt szempont, a projekt nem csak a „végszámla kifizetéséig” tart, hanem azt követően igazolni kell a projekt keretében létrejött eredmények működtetését, fenntartását. A pályázat benyújtásakor alá kell támasztani, hogy a projekt eredményei a projekt lezárását követően minimum 5 évig fennmaradnak, a projekt célcsoportja továbbra is igénybe veheti azokat.

• Határon átnyúló együttműködések támogatása: A csatlakozást követően Magyarország lett az Európai Unió keleti határa. Az EU-nak kiemelt célja a tagállamok közötti, határokon átívelő együttműködések támogatása, elősegítése, melyet az INTERREG közösségi kezdeményezésből támogat. Ennek megfelelően a kistérség települései, szervezetei is jogosultak az INTERREG program forrásainak felhasználására a román-magyar és az ukrán-magyar határmenti együttműködések megvalósítására.

Prominent Kommunikációs Bt. 37 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Szükséges lépések

• A fejlesztési programok tartalmának tanulmányozása: Mivel a Strukturális Alapok társfinanszírozását csak azokhoz a projektekhez lehet kérni, amelyek illeszkednek a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjaihoz, rendkívül fontos ezen dokumentumok tartalmának megismerése (ld. www.nfh.hu honlapon). Ezen kívül szükséges a programkiegészítő dokumentumok elemzése, mivel ezek tartalmazzák a részletes információkat többek között az egyes intézkedések keretében támogatható tevékenységekről, a pályázók köréről.

• Kapcsolatfelvétel az újonnan felállításra kerülő intézményekkel: A kistérség szereplőinek meg kell ismerniük az egyes intézmények feladatait, tevékenységét, mivel ez szükséges a rendszerben való eligazodáshoz. Ezen kívül nyomon kell követni az egyes irányító hatóságok működését, tevékenységét, valamint kezdeményezni kell a kapcsolatfelvételt azokkal a közreműködő szervezetekkel, amelyek tevékenységi területe érinti a kistérség fejlesztési elképzeléseit. A kapcsolatfelvétel részeként célszerű elküldeni a fejlesztési stratégia promóciós változatát, valamint az előkészített projekteket.

• EU-konform projektek előkészítése: Szükség van az EU elvárásainak megfelelő projektek előkészítésére. Ennek érdekében meg kell teremteni a projektek generálásához, előkészítéséhez, tárolásához és továbbfejlesztéséhez szükséges menedzsment kapacitást a kistérségben. Ennek megfelelően célszerű felállítani egy kistérségi projektadatbázist, amely egységes struktúrában tartalmazza a projekteket, valamint ezeket fel kell tölteni egy honlapra. Ki kell alakítani a projektek előkészítésének módszertanát, melyet folyamatosan frissíteni kell, továbbá ki kell képezni a projektek előkészítésével foglalkozó szakembereket.

• Kapcsolatfelvétel román és ukrán szervezetekkel: A csatlakozással megnyílt INTERREG programból támogatás igényelhető határon átnyúló projektek megvalósítására. Ebből kifolyólag célszerű a meglévő partnerkapcsolatokat megerősíteni, és újakat kiépíteni a határ túloldalán lévő településekkel, civil szervezetekkel.

Prominent Kommunikációs Bt. 38 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

STRATÉGIAI HELYZETFELTÁRÁS

1. Földrajzi elhelyezkedés A Sárospataki kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Észak-Magyarországi régióban található. A statisztikai kistérséghez, s egyben a Sárospatak és Térsége Fejlesztési Társulás települései a következők: Bodrogolaszi, Erdőhorváti, Györgytarló, Háromhuta, Hercegkút, Kenézlő, Komlóska, Makkoshotyka, Olaszliszka, Sárazsadány, Sárospatak, Tolcsva, Vajdácska, Vámosújfalu, Viss, Zalkod. A 16 település együttes területe 477,61 km2, ami a megye területének 6,59 %-át teszi ki. A kistérség egyetlen városa Sárospatak. A kistérség földrajzilag (elsősorban talaj- és domborzati viszonyait tekintve) két ún. kistájhoz tartozik:8 4. térkép Borsod-Abaúj-Zemplén megye keleti részén fekvő kistájak

Forrás: Zemplén 2000 Stratégiai és Operatív Program: Helyzetfeltárás, fejlesztési irányok és stratégia, 2001, Zempléni Településszövetség, Excellence Rt.

¾ Bodrogköz kistáj (Sárospatak, Bodrogolaszi, Györgytarló, Kenézlő, Olaszliszka, Sárazsadány, Vajdácska, Vámosújfalu, Viss, Zalkod) A kistájhoz Borsod-Abaúj-Zemplén megye legkeletibb része tartozik, földrajzi viszonyait a Tisza és a Bodrog vízjárása határozza meg: a felszín elhagyott morotvák és mederszakaszok által tagolt tökéletes síkság. A tiszalöki duzzasztó kialakítása óta jelentősen megemelkedett a talajvíz, ami a gyenge hatásfokú belvízelvezetés miatt enyhe láposodási folyamatot indított el. Az elmúlt években folytak ugyan vízrendezési beruházások, de a karbantartás hiánya miatti állagromlás jelenleg a csapadékos években komoly veszélyhelyzeteket eredményezhet. Györgytarló, Kenézlő, Vajdácska, Viss és Zalkod községek korábban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez tartoztak, s jelenleg is több szállal kötődnek a szomszédos megyéhez. ¾ Hegyalja kistáj (Erdőhorváti, Háromhuta, Hercegkút, Komlóska, Makkoshotyka, Tolcsva) Hegyalja a zempléni hegység dél-keleti 3-5 km széles peremlépcsője. A Sárospataki kistérség Hegyaljához tartozó települései részei a történelmi Tokaj-hegyalja borvidéknek.

8 A Bodrogköz területének nagy része a Sátoraljaújhelyi kistérséghez tartozik. A Bodrogköz kisebb hányada és a Hegyalja egyik fele pedig a Sárospataki kistérség része.

Prominent Kommunikációs Bt. 39 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A kistájon belül két egymástól jól elkülönülő egységet alkotnak Tokaj-hegyaljához és a Zempléni hegységhez tartozó települések. A terület meghatározó kistájegysége Hegyalja, hiszen itt található a kistérség egyetlen városa, Sárospatak, (Tokaj és Szerencs is a kistáj része) és több jelentősebb település is (Bodrogkeresztúr, Tarcal, Tállya, Mád, Monok, Bodrogolaszi, Tolcsva), melyek közül Tolcsva tartozik a Sárospataki kistérséghez. A kistérség egy része a Tokaji borvidék így a világörökség része: A Tokaji borvidék 1737 óta élvez védettséget, amikor is egy királyi rendelet - a világon elsőként - zárt borvidékké nyilvánította. (…) A jellegzetes szőlőbirtokok, farmok, falvak és kisvárosok mélyen fekvő, ősi borpincéiben nyomon követhető a tokaji bor termelésének minden mozzanata. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a borvidék évezrede tartó egysége indokolta, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága a Tokaji borvidéket 2002-ben mint kultúrtájat felvette a Világörökségi Listára. A világörökségi helyszín összesen 132,555 négyzetkilométernyi (13.255 ha) magterülete megegyezik a magyar bortörvényben meghatározott Tokaj- Hegyaljai borvidékkel, az ütközőzónába pedig 27 további település közigazgatási területe tartozik. Forrás: www.vilagorokseg.hu/ A felterjesztési terület és az ütközőzóna együttes területe megegyezik az 1997. évi CXXI. törvényben lehatárolt Tokaj-hegyaljai borvidék területével. A felterjesztési terület a Tokaj- Hegyalja borvidék legkiemelkedőbb termőhelyeit magában foglaló alábbi kilenc település közigazgatási területének része: Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal, Tállya, továbbá a Sátoraljaújhelyen elterülő Ungvári Pince és a Sárospatakon lévő fejedelmi Rákóczi Pince, a tolcsvai Oremus pince és Bormúzeum, valamint Hercegkúton a Kőporosi és Gomboshegyi ún. emeletes pincék. (A vastagon kiemelt települések a Sárospataki statisztikai kistérséghez tartoznak.) A külső védőzónát (összesen 74879 ha) Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu települések közigazgatási területe alkotja. 5. térkép A Tokaji borvidék

Forrás: www.vilagorokseg.hu

Prominent Kommunikációs Bt. 40 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Földrajzi elhelyezkedés - összefoglaló következtetések ¾ A Sárospataki kistérség 16 települése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Észak- Magyarországi régióban található. ¾ A kistérség talaj- és domborzati viszonyait tekintve a Bodrogköz és Hegyalja kistájakhoz tartozik. ¾ A kistérség egy része a Tokaji borvidék így a világörökség része.

2. Demográfiai jellemzők Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakossága 744404 fő, ez alapján az ország második legnépesebb megyéje, a népesség 7,3 %-a él itt. A megye lakossága az utóbbi két évtizedben közel több tízezer fővel csökkent, melynek egyik oka az elvándorlás, ami évi 2- 5000 fős csökkenést jelent, másik oka pedig a természetes fogyás, tehát az, hogy az élveszületések száma jellemzően kisebb a halálozási mutató értékénél. A természetes fogyás mértéke az utóbbi években fokozatosan növekedett, értéke különösen a megyeszékhelyen magas. A Sárospataki kistérség településeinek összterülete Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes területének 6,59%-a, lakossága 27 729 fő, ami jelentősen elmarad a területi részesedéstől, hiszen a megye népességének mindössze 3,72 %-át adja. A térség népsűrűsége ennek megfelelően alacsony, mindössze 58 fő/km2. (A megye népsűrűsége ennek majdnem kétszerese: 102 fő/km2.) Az alacsony népsűrűség részben a térség földrajzi-természeti adottságainak, az ártéri és hegyvidéki elhelyezkedésnek a következménye, részben pedig negatív demográfiai folyamatok eredménye. 6. térkép A vándorlási különbözet ezer lakosra jutó számának évi átlaga kistérségenként, 1990-2002

Forrás: Területi statisztikai évkönyv, 2002, KSH

Prominent Kommunikációs Bt. 41 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A belföldi vándorlási különbözet 1990-2002-es időszakra vonatkozó alakulását vizsgálva megállapítható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségeiben egy kivételtől eltekintve (Mezőkövesdi kistérség) a kilencvenes évek átlagos 1000 lakosra jutó belföldi elvándorlási egyenlege negatív. A fenti térkép azt az ismert tendenciát erősíti meg, hogy a vidéki lakosság nagy része az ország fejlettebb, központi területeire költözik. 1. Táblázat A Sárospataki kistérség legfontosabb demográfiai adatai, 2002

1000 lakosra jutó 1000 lakosra jutó 2 Lakónépesség természetes belföldi Megnevezés Terület, km az év végén szaporodás (+), vándorlási fogyás (-) különbözet Bodrogolaszi 20,62 972 -1,03 16,46 Erdőhorváti 50,11 650 3,08 -23,08 Györgytarló 30,19 604 - -9,93 Háromhuta 37,79 172 -34,88 17,44 Hercegkút 7,81 710 -11,27 -32,39 Kenézlő 22,94 1 358 -3,68 11,04 Komlóska 29,86 321 -18,69 -34,27 Makkoshotyka 10,41 983 1,02 -18,31 Olaszliszka 39,46 1802 - -14,98 Sárazsadány 15,31 262 -30,53 -49,62 Sárospatak 139,08 14 505 -5,03 -10,82 Tolcsva 16,49 1 997 -7,01 6,01 Vajdácska 22,78 1 401 2,86 7,14 Vámosújfalu 10,64 930 1,08 4,3 Viss 13,9 773 -9,06 -2,59 Zalkod 10,22 289 -41,52 -13,84 Sárospataki kistérség összesen 477,61 27 729 -4,8 -7,7 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 7 247,2 744 484 -2.87 -3,61 Észak-Magyarországi régió 13 429 1 288 960 -3,73 -2,43 Magyarország összesen 93 029 10 142 362 -3,5 - Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2002, KSH, Területi Statisztikai Évkönyv 2002, KSH alapján saját számítások

A demográfiai adatokat elemezve azt látjuk, hogy a Sárospataki kistérség lakossága – Borsod-Abaúj-Zemplén megye egészéhez hasonlóan – lassú fogyást mutat. A természetes szaporodási mutatók alapján rendkívül kedvezőtlen kép rajzolódik ki a vizsgált települések többségén. Háromhuta községben 2002-ben egyetlen gyermek sem született, több településen pedig az országos érték 9-szeresét is meghaladja a természetes fogyás mértéke (Zalkodon annak 11,86-szerese). Ugyanakkor Erdőhorváti, Makkoshotyka, Vajdácska és Vámosújfalu községekben az élve születések száma meghaladta a halálozásokét. A népesség életkor szerinti megoszlása a 2001-es népszámlálás eredményei szerint a következőképpen alakulnak:

Prominent Kommunikációs Bt. 42 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

1. grafikon A népesség korcsoport szerinti megoszlása, 2001

Bodrogolaszi

Erdőhorváti

Györgytarló

Háromhuta

Hercegkút

Kenézlő

Komlóska

Makkoshotyka

Olaszliszka

Sárazsadány 0-14 15-39 Sárospatak 40-59 Tolcsva 60-

Vajdácska

Vámosújfalu

Viss

Zalkod

Sárospataki kistérség

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Észak-Magyarországi régió

Magyarország

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Forrás: KSH, Népszámlálás 2001. (Területi adatok, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) adatok alapján saját szerkesztés

A fenti grafikonból kiderül, hogy a Sárospataki kistérség lakosságának korcsoportok szerinti megoszlása nem tér el jelentősen sem a regionális, sem az országos megoszlástól, azokat egyedül a 14 év alatti korosztály részaránya haladja meg néhány százalékponttal. A kistérség települései között ugyanakkor tapasztalunk eltéréseket: kiugróan magas a 60 év feletti korosztály részaránya Háromhután, de a kistérség további kilenc településén is meghaladja a hazai átlagot. A korosztályok szerinti népességmegoszlás tehát összességében az országoshoz hasonló elöregedési folyamatok jelenlétére világít rá: a 40 év feletti korosztály részaránya megközelíti az 50 %-ot. A negatív folyamatok másik eleme az elvándorlás: a belföldi vándorlási különbözet kistérségi értéke mind a megyei, mind a regionális értéket meghaladja, azoknak több mint 200 %-a. A hátrányos helyzetű kistérségekre jellemző elvándorlás a beszűkült elhelyezkedési lehetőségekre, az ország más térségeihez képest alacsony, illetve alacsonyabbnak érzékelt életminőségre vezethető vissza. Egy térség fejlesztését a demográfiai lejtő kialakulása és tartós fennmaradása komolyan veszélyezteti, mert az jellemzően a fiatal, munkaképes korú és különösen a képzettebb rétegek elvándorlását jelenti. A folyamat hosszabb távon a kisebb települések, törpefalvak elnéptelenedéséhez vezethet, nagyobb településeken pedig a korösszetétel kedvezőtlen

Prominent Kommunikációs Bt. 43 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja alakulása miatt romlik a kereső-eltartott arány. Ez utóbbi tendencia újabb társadalmi feszültségeket válthat ki, s komolyan veszélyezteti a fenntartható társadalmi fejlődést. A megyében, és a kistérségben is kiemelten fontos probléma a jellemzően nehéz körülmények között élő roma lakosság életkörülményeinek javítása. A 2001-es népszámlálás adatai alapján Magyarországon 205 720 fő vallotta magát a cigány (illetve romani, beás) kisebbségbe tartozónak.9 Az ország cigány népességének majdnem a fele az ország észak-keleti részében, elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében él. A „Középtávú Stratégia és Operatív Program A Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén élő romák élethelyzetének javítására” című program kidolgozása kapcsán a települési önkormányzatok és a cigány kisebbségi önkormányzatok által szolgáltatott becsült adatok alapján a megyében élő roma lakosság a megye összlakosságának megközelítőleg 12%-át teszi ki. (A 2000. évi népességi adatok arányában ez hozzávetőlegesen 87595 főt jelentett.) A Sárospataki kistérség településeinek többsége kisközség, s országosan is jellemző az a tendencia, hogy a roma lakosság jelentős hányada az ilyen típusú településekre összpontosul. Az említett felmérés alapján a kistérségben a roma lakosok aránya 10-15 %. A Delphoi Consulting által 2002-ben készített10 elemzés szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő romák helyzete, életkörülményei kistérségenként jelentős eltéréseket mutatnak: 2. Táblázat A roma lakosság lakóhely szerinti megoszlása Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségeiben (A roma népesség százalékában)

Vegyes Kistérség Belterület Külterület Szegregáltan élők lakóhelyen élők* Miskolc 79,4 20,6 16,4 83,6 Miskolci agglomeráció 86,8 13,2 42,5 57,5 Edelényi 95,0 5,0 59,6 40,4 Encsi 97,7 2,3 22,8 77,2 Kazincbarcikai 91,0 9,0 12,1 87,9 Mezőkövesdi 98,7 1,3 24,7 75,3 Ózdi 59,8 40,2 25,1 74,9 Sárospataki 68,1 31,9 83,3 16,7 Sátoraljaújhelyi 100,0 - 59,5 40,5 Szerencsi 81,1 18,9 36,4 63,6 Szikszói 100,0 - 35,1 64,9 Tiszaújvárosi 84,4 15,6 32,9 67,1 * Lakóhely szempontjából asszimiláltabb körülmények között élő romák (a lakóhely környezetében nem csak roma családok élnek.) Forrás: Háttéranyag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigány lakosság életkörülményeit javító középtávú program kidolgozásához, Borsod-Abaúj-Zemplén megye roma népességének helyzete, Delphoi Consulting, 2002)

9 A népszámlálás adatai egyéni bevalláson alapszanak, amit az elemzés során figyelembe kell venni. 10 Háttéranyag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigány lakosság életkörülményeit javító középtávú program kidolgozásához, BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ROMA NÉPESSÉGÉNEK HELYZETE, Delphoi Consulting, 2002)

Prominent Kommunikációs Bt. 44 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Ahogy az a fenti táblázatból is kiderül, az edelényi, sárospataki és sátoraljaújhelyi kistérségekben különösen nagy gondot jelent a roma kisebbség társadalmi integrációja, s ezek közül is kiemelkedik a Sárospataki kistérség, ahol a romák 83,3 %-a él szegregáltan. A vizsgálat eredményei egyértelműen azt mutatták, hogy a szegregáció mértéke nagyobb a közepes méretű településeken élő romák között, míg a városokban kevésbé jellemző. A roma népesség belterületi/külterületi elhelyezkedése sem egyforma: a legnagyobb arányban az Ózdi és a Sárospataki kistérségben, valamint Miskolcon élnek külterületen. A cigány kisebbség körében végzett felmérések azt mutatják, hogy a munkanélküliségi ráta az általuk sűrűbben lakott területeken magas, elhelyezkedési lehetőségeik beszűkültek, a legbiztosabb jövedelemforrást számukra a szociális segélyek, támogatások jelentik. Körükben az alacsony iskolázottság együtt jár a munkanélküliséggel, egészségi károsodásokkal. Munkapiaci, társadalmi integrációjuk egyre súlyosabb problémát jelent az általuk lakott, jellemzően elmaradott, szegény településeken. A kistérségben jelentős, identitását őrző német kisebbség él Hercegúton, ruszin kisebbség pedig Komlóskán.

Demográfiai jellemzők - összefoglaló következtetések ¾ A kistérség népsűrűsége alacsony, népessége lassú fogyást mutat. ¾ A kistérséget a kilencvenes évek átlagát tekintve negatív vándorlási egyenleg jellemzi, a belföldi elvándorlás mértéke a megyei és regionális átlag többszöröse. ¾ A lakosság korösszetétele kedvezőtlen, 50 % körüli a 40 év felettiek részaránya. ¾ A Sárospataki kistérségben a roma lakosok aránya magas, 10-15 %, jelentős részük szegregáltan, külterületi részeken él.

3. Munkaerőpiac, humán erőforrások Egy térség gazdasági-társadalmi fejlődésének vizsgálatakor szükséges a munkaerő piaci tendenciák vizsgálata. Egyrészt, mert az elhelyezkedési lehetőségek, a kínált munkahelyek minősége nagyban befolyásolja a térségben élők életminőségét, a térség népességmegtartó erejét. Másrészt pedig a munkaerőpiaci helyzetképből következtetni lehet a helyi gazdaság fejlettségére, a működő gazdasági szervezetek munkahelyteremtő kapacitására. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében országosan is a legkedvezőtlenebb a népesség gazdasági aktivitása: itt a legmagasabb a munkanélküliség (10,5 %). Az elavult gazdasági szerkezet miatt sok a korszerűtlen munkahely. A kedvezőtlen tendenciák következtében általánossá vált a lakosság nagy részében a létbizonytalanság érzése, válsághangulat, kilátástalanság jellemzi a nehéz helyzetű emberek szemléletmódját. A munkaerő mobilitása, kockázatvállalási képessége részben az előzőek következtében alacsony. A foglalkoztatottak kereseti helyzete sem tekinthető versenyképesnek, a keresetek jellemzően az országos átlag alatt maradnak. A nem kielégítő jövedelmi viszonyok, az alacsony életszínvonal következtében a diplomások, képzett fiatalok elvándorlása jellemzi a térséget, holott a Miskolci Egyetem jelentős számú, és sokféle végzettségű fiatal diplomással képes lenne a térség jellemző ágazatainak igényét ellátni. A humán erőforrás-fejlesztés „kínálati oldalát” tekintve a megye kedvezőbb képet mutat: itt működik egyrészt a korában említett nagy múltú Miskolci Egyetem, a középfokú oktatás színvonala pedig magas. Az oktatási intézmények területi eloszlása ugyanakkor nem egyenletes: több aprótelepülésen nincsen sem általános iskola, sem óvoda, mivel az alacsony diákszám miatt fenntartásuk gazdaságtalan. Jellemző probléma, hogy az oktatási intézmények fenntartására, működtetésére nem elégséges a normatív finanszírozás mellett

Prominent Kommunikációs Bt. 45 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja rendelkezésre álló önkormányzati forrás. A népesség iskolázottságát tekintve pozitívumként értékelhető, hogy az utóbbi években növekedést mutatott a közép- és felsőfokú képzésben résztvevők száma. A megyei oktatási intézmények egyik komoly gyengesége az ország egészére is jellemző: a képzési struktúra még nem képes megfelelni a gyorsan változó munkaerő-piaci igényeknek.

3.1 Gazdasági aktivitás A Sárospataki kistérség népességének gazdasági aktivitás szerinti megoszlását a 2001. évi népszámlálás adatai alapján elemezve a következőket kapjuk: 2. grafikon A népesség gazdasági aktivitásának alakulása a Sárospataki kistérségben, 2001

100%

90%

80%

70%

60%

50%

40% Eltartott Inaktív kereső 30% Munkanélküli

20% Foglalkoztatott

10%

0%

i z ló lő a a y a s g e áti uta k ka n k is y ág v sk z jfalu lkod z néz ó is dá csva cs V a régió s olas or ytar e l a ol á i g h g omh ml z jd Z g ror ro ő r K zs T a d Hercegkút Ko a Va mosú i kistérsé Erd Györ Há Olas ár Sárospatak á gy Bo akkoshoty S V tak a M mplén meg M spa Ze o új- r a Sá -Ab Észak-Magyarorszá Borsod Forrás: KSH, Népszámlálás 2001. (Területi adatok, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) adatok alapján saját szerkesztés

A grafikonból kiderül, hogy a kistérségben a népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása igen kedvezőtlenül alakul. A népességen belül a foglalkoztatottak aránya mindössze 27,8 %, ami elmarad mind az országos (36,2 %) mind a megyei (28,1 %) és regionális (30,4 %) mutatók értékétől. Ugyanakkor a munkanélküliek, inaktívak és az eltartott népesség részaránya meghaladja az országos átlagot. A megoszlást a kistérség egészében vizsgálva összességében elmondható, hogy a lakosság gazdasági aktivitása, hasonlóan a megyei, és a regionális helyzethez kedvezőtlenebbül alakul a hazai átlagnál. Az aktivitás mértéke településenként eltérő, legkedvezőbb a helyzet Sárospatakon, ahol a munkanélküliek részaránya (4,1 %) az országos értékkel egyenlő, tehát kedvezőbb, mint a megye vagy a régió egészében. A községek közül Sárazsadányban, Vissen és Zalkodon a foglalkoztatottak részaránya a 15 %-ot sem éri el, a munkanélküliek megoszlása viszont magasabb, mint 10 %, ami az országos értéknek több mint kétszerese. Az inaktív lakosság részaránya különösen magas Háromhután (60 %), de további négy településen is meghaladja az 50 %-ot! Az eltartottak megoszlása településenként jelentős eltéréseket mutat: legalacsonyabb Háromhután (14,5 %), s legmagasabb Makkoshotykán (36,8 %). A vizsgált települések mindegyikéről ingáznak a munkavállalók Sárospatak irányába, illetve a községek között is kialakultak munkaviszony létesítéséből adódó kapcsolatok. A térségen

Prominent Kommunikációs Bt. 46 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja kívülre irányuló munkahelyi ingázás célja elsősorban Miskolc, Sátoraljaújhely és Szerencs, kisebb mértékben Tokaj, Tiszakarád, Erdőbénye, és Budapest. A kistérségi népesség aktivitásának fentiekben bemutatott kedvezőtlen alakulása mögött két fő tényező húzódik meg: egyrészt a negatív demográfiai folyamatok (elvándorlás, természetes fogyás) miatti elöregedés, másrészt pedig a helyi gazdaság gyenge teljesítménye, munkahelyteremtő képessége. A kérdőíves felmérés eredménye azt mutatta, hogy a települések többségén a foglalkoztatásban kiemelkedően fontos szerepet töltenek be az önkormányzati intézmények, elsősorban a polgármesteri hivatal, az iskolák és óvodák. A munkahelyteremtő képesség szempontjából fontosnak ítélt vállalkozások többsége mezőgazdasági tevékenységet (gyümölcstermesztés, állattenyésztés, borászat), illetve erdőművelést, fafeldolgozást folytat, jelentős továbbá a fémipari tevékenység szerepe a térségben. A felmérésben feltüntettek továbbá egy alapítványt (Búzavirág Alapítvány), mely a kosárfonás, kerámia, szőttes-készítés területén tevékenykedve 56 őt alkalmaz.

3.2 Munkanélküliség Az Észak-Magyarországi régióban Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéket érintette leginkább a korszerűtlen nehézipar és bányászat válsága miatt kialakuló strukturális munkanélküliség. (Ennek mértéke 1996 óta lassú csökkenést mutat.) A Sárospataki kistérség az alacsony iparosodottsági fokú területek egyike a megyében, a munkavállalók domináns része már a ’90-es évek elején is a mező- és erdőgazdaság ágazatokban volt alkalmazva. A gazdasági nehézségek ezt a két ágazatot is érintették, s mivel az itt dolgozó munkavállalók jelentős hányada alacsony iskolai végzettségű, a konvertálható tudás hiánya miatt újbóli elhelyezkedésük komoly nehézségekbe ütközött, ami a térségben a tartós munkanélküliség kialakulásával és konzerválódásával járt együtt. 3. Táblázat Munkanélküliség Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségeiben, 200211

Munkanélküliek Kistérség aránya (%)* Edelényi 16,9 Encsi 21,0 Kazincbarcikai 12,5 Mezőkövesdi 6,6 Miskolci 8,4 Ózdi 13,0 Sárospataki 12,1 Sátoraljaújhelyi 11,9 Szerencsi 15,7 Szikszói 17,4 Tiszaújvárosi 9,5 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 11,4 Észak-Magyarországi régió 9,7 Magyarország összesen 5,3 *Regisztrált munkanélküliek a munkavállalási korú állandó népességhez viszonyítva Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv 2002, KSH

11 Regisztrált munkanélküli: a Foglalkoztatási Hivatal (FH) regisztrációs rendszerében nyilvántartott álláskeresők közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik; nem nyugdíjas, nem tanuló; foglalkoztatást elősegítő támogatásban (átképzés, közhasznú foglalkoztatás stb.) nem részesül; munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és munkavégzésre, tehát egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll.

Prominent Kommunikációs Bt. 47 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A fenti táblázatból kiderül, hogy a regisztrált munkanélküliek munkavállalási korú állandó népességhez viszonyított részaránya az Észak-Magyarországi régióban is jóval magasabb az országos átlagnál, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig annak 2,15-szerese. A megyén belül legkedvezőtlenebb az Encsi és a Szikszói kistérségek helyzete, de a Sárospataki kistérségben mért 12,1 % is meghaladja a 11,4 %-os megyei átlagot. A munkanélküliség vizsgálata során nem csak annak mértékét, hanem minőségi paraméterek (időtartam, munkanélküliek iskolai végzettsége) szerinti megoszlását is vizsgálni kell. A munkapiacról való hosszú távú kirekesztődés (tartós munkanélküli az, aki 180 napot meghaladó ideig nem tud elhelyezkedni) ugyanis egyre nehezebbé teszi az egyén visszatérését a gazdasági körforgásba, másrészt pedig a családok anyagi és pszichikai erőforrásainak kimerítése révén súlyos társadalmi gondokat okozhat. Szintén munkaerő piaci elégtelenségre utal a pályakezdők tömeges munkanélkülisége, melyre azért szükséges hatékony megoldásokat keresni, mert az állás nélkül maradt fiatalok nem tudnak szakmai tapasztalatokat gyűjteni, munkakapcsolatokat kialakítani. A következő grafikon a Sárospataki kistérségben a munkanélküliek fenti két szempont szerinti megoszlását vizsgálja: 3. grafikon A tartós és pályakezdő regisztrált munkanélküliek részaránya a Sárospataki kistérség településein, 2002

80,0% 75,7%

70,0% 69,1% 65,7% 65,4% 63,6% 59,7% 59,7%59,4% 60,0% 58,0%57,8% 58,8% 54,9% 56,3% 50,0% 50,0% 48,6% 47,5% 46,2% 43,6% 44,5% 40,6% 40,0%

30,0% Tartósan munkanélküliek

20,0% Pályakezdő munkanélküliek

10,0%

0,0%

ló ta út ő a a a s d g ó g u k k tak v s o é gi ar gk z a s k s é lós s dány c cska Vi al r rszá ce a ol á tér o horváti omh s T Z s megye ő örgyt r Kenézl ajd i n ági rd y á Her Kom az i k z E G H Olaszliár Sárosp V Bodrogolaszi S Vámosújfalu tak ors Makkoshotyka mplé Magyar pa e ar gy új-Z a Ma Sáros k-

Észa orsod-Ab B Forrás: T-Star adatbázis 2002, KSH; Területi Statisztikai Évkönyv 2002, KSH alapján saját szerkesztés

A kistérség egészében a tartósan munkanélküliek részaránya (az összes regisztrált munkanélküli körében) közel 10 százalékponttal haladja meg az országos értéket. (A régiót illetve a megyét jellemző tartós munkanélküliségi részaránytól azonban elmarad a kistérségi érték!) Ugyanakkor a pályakezdők megoszlása elmarad az országos átlagtól (7,6 illetve 7,9 %). A tartós munkanélküliség különösen súlyos Erdőhorvátiban (75,7 %), de Háromhután, Kenézlőn, Olaszliszkán és Sárazsadányban is meghaladja a 60 %-ot! A pályakezdők

Prominent Kommunikációs Bt. 48 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja kedvezőbb térségi részaránya szélsőséges települési adatok átlagát mutatja: négy településen a 3 %-ot sem éri el, másik négy településen a 10 %-ot is meghaladja! 4. grafikon A regisztrált munkanélküliek megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2002

100%

90%

80%

70%

60% Diplomás 50% Középfokú 40% végzettségű

30% Legfeljebb 8 osztályt vézett 20%

10%

0%

s zi ti ló ta út lő a a a y k va a lu is od g s vá ar u k z sk k zk n ta s sk a V lk g ó á la r t h g né ló ty is dá a lc c jf a sé ye gi sz o ho gy m ce e o zl a sp o á sú Z r g é r og ő r ro r K om sh s zs o T jd o té e i r ro r rd yö á e K o la a ár a m is m g ya od E G H H kk O r S V á i k n á g B a Sá V k lé sz a M ta p or M pa m ar s Ze y ro j- ag á aú M S b k- -A za od s rs É Bo Forrás: T-Star adatbázis 2002, KSH, Borsod-Abaúj-Zemplén megye Statisztikai Évkönyve 2002, KSH, Területi Statisztikai Évkönyv 2002, KSH alapján saját szerkesztés

A fenti grafikonból arra lehet következtetni, hogy a regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása nem mutat drasztikus eltéréseket sem az országos, sem a regionális vagy megyei tendenciáktól. Magas (közel 50 %) a legfeljebb 8 osztályt végzettek aránya, s hasonlóan alakul a középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők megoszlása is. Országosan is alacsony a munkanélküliek körében a diplomások száma, a Sárospataki kistérség átlaga (2,5 %), ennek mindössze 78 %-a! Ez utóbbi tény azonban elsősorban nem a magas képzettséget igénylő munkahelyek nagy számára, hanem a lakosság alacsony képzettségi színvonalára, és a diplomások nagy fokú elvándorlására vezethető vissza Az egyes települések között tapasztalunk eltéréseket: öt községben egyáltalán nincs diplomás munkanélküli, az alacsony képzettségűek részaránya Sárazsadányban 73,1 %-kal a kistérségi átlag 1,6-szorosa, és kiugró érték tartozik a középfokú végzettségűek esetében Háromhutához és Hercegkúthoz is. A megyei munkaerő-piaci tendenciák tekintetében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ a következő prognózist adta 2004. első negyedévéig. Folytatódott ugyan a foglalkoztatottak számának lassú csökkenése (-0,6 %), mindeközben a munkanélküliség nagysága, intenzitása kedvező irányba mozdult. Míg a múlt évben a regisztrált munkanélküliek létszáma néhány százfős eltéréssel 53 ezer körül ingadozott, addig ez év második félévében már csak 52 ezer körül alakult. A munkanélküliségi ráta is jelentősen javult: az év eleji 21 %-ról októberre 18 % körülire változott. Ez az érték a megyék közötti összehasonlításban még mindig a legmagasabbnak számít, azonban eltérése az országos átlagtól az év folyamán 1 %-ponttal csökkent. A munkanélküli állomány összetétele a résztvevők munkaerő-piaci pozíciója tekintetében a vizsgált időszakban kissé romlott.

Prominent Kommunikációs Bt. 49 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Emelkedett az idősebb korosztályokba tartozók, az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők, és a szakképzetlenek aránya. A változások egyértelműen arra utalnak, hogy a szakképzett, és fiatalabb álláskeresők elhelyezkedési esélyei - ha lassan is de javulnak, körükben növekszik a kiáramlás, miközben a regiszterben a kevésbé keresett rétegek bennragadnak. A térségi munkanélküliség tekintetében ezúttal csak kisebb elmozdulások történtek. A munkanélküliek száma a sátoraljaújhelyi kivételével minden kirendeltségen csökkent. Az előző év azonos időszakához képest a megyei szintű munkanélküliségi ráta változatlan maradt, miközben a kedvezőbb és a hátrányos helyzetű térségek közötti rátakülönbségek csökkentek. Forrás: http://www.bazmmk.hu/

3.3 Keresetek, jövedelmi viszonyok A bérek, jövedelmek alakulása a lakosság életszínvonalának egyik fontos tényezője. Az alacsony bérszínvonal egyrészt az elvándorlás egyik fontos oka, másrészt pedig rontva a lakosság vásárlóerejét, fizetőképes keresletét hozzájárul ahhoz, hogy bizonyos profilú vállalkozások (pl. telekommunikáció) csak korlátozott termékskálával jelennek meg egy adott térségben. A lakosság jövedelmi viszonyainak alakulására a személyi jövedelemadó-alapot képző jövedelem nagyságából, illetve annak egy lakosra eső értékéből lehet következtetni. 5. grafikon Személyi jövedelem-adó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra, 2002

500 000,00

450 000,00

400 000,00

350 000,00

300 000,00

250 000,00

200 000,00

150 000,00

100 000,00

50 000,00 459 745,00 419 674,97 356 811,00 293 820,35 372 796,30 331 077,00 262 674,54 377 128,00 270 270,56 209 016,17 220 187,90 241 514,32 227 142,42 197 720,75 232 617,16 212 789,14 188 520,42 163 178,30 228 401,33 143 921,94

0,00

zi ti ó ő a a a a d ó rl út iss ág vá a yk falu V ko ség égi egk lósk iszk új ér r hor gyt dácsk Zal orsz ő Kenézl zsadány Tolcsva ági ar yör Herc Kom koshot laszl a Vaj én megye Erd G Háromhuta O Sárospatak pl sz Bodrogolas ak Sár Vámos aki kist M Magy pat aror agy Sáros -M

sod-Abaúj-ZemÉszak Bor

Forrás: T-Star adatbázis 2002, KSH, Területi Statisztikai Évkönyv 2002, KSH adatai alapján saját szerkesztés

Az SZJA alapot képező jövedelem egy lakosra eső értéke a térségben elmarad mind a megyei, mind a regionális értéktől, az országos átlagnak pedig mindössze 72 %-a. A települések között jelentős különbségek tapasztalhatóak, kiemelkedik Sárospatak és Hercegkút, a községek többségében azonban a vizsgált érték az országos átlag 50 %-a alatt marad. Összességében a vizsgált településeken az egy lakosra eső adóalap értéke arra utal, hogy a térségben élők életszínvonala, vásárlóereje országos viszonylatban alacsony, illetve a térségen belül néhány település jelent csupán nagyobb vonzerőt

Prominent Kommunikációs Bt. 50 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja ebből a szempontból. Mindez két fő tényezőre vezethető vissza: egyrészt a megye egészét jellemző, hazai viszonylatban is alacsonynak számító bérszínvonalra, másrészt pedig a gazdasági aktivitás kedvezőtlen alakulására, a foglalkoztatottak kis részarányára.

3.4 Oktatás Az oktatási intézmények területi megoszlása Borsod-Abaúj-Zemplén megye egészében nem egyenletes, s a Sárospataki kistérség is a megyei jellegzetességeket mutatja: középfokú oktatás egyedül Sárospatakon folyik, és általános iskola sem működik minden községben. Ugyanakkor említésre méltó, hogy Sárospatakon két felsőfokú oktatási intézmény is működik. Az alapfokú oktatási-nevelési intézmények tekintetében a kistérség településeinek vonzáskörzete a következőképpen alakul: 4. Táblázat Alapfokú oktatási intézmények vonzáskörzete a Sárospataki kistérségben

Település Vonzáskörzet Bodrogolaszi Sárazsadány Erdőhorváti Háromhuta (óvoda is), Komlóska (Dorkó és Apróhomok tanyajellegű Györgytarló települések) Háromhuta - Hercegkút - Kenézlő Zalkod (óvoda is) Komlóska - Makkoshotyka - Olaszliszka - Sárazsadány - Sárospatak Hercegkút (felsőtagozat), Bodrogolaszi Tolcsva - Vajdácska - Vámosújfalu Tolcsva, Olaszliszka (Szegilong) Viss - Zalkod - Forrás: Sárospatak és Térsége Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Stratégiai Program 2004-2006, Helyzetelemzés

A táblázatból kiderül, hogy a kistérség települései egymásra vannak utalva az oktatási infrastruktúra tekintetében. A térségben két településen óvodai szolgáltatás sem érhető el (Zalkod és Háromhuta). A Sárospataki kistérségbe tartozó 16 település 1997. október 17-én együttműködési megállapodást kötött egy ún. "közoktatási ellátási körzet” létrehozására, melynek célja a közoktatási feladatok szakmailag és gazdaságilag hatékonyabb ellátása a szakszolgáltatások (logopédia, gyógytestnevelés, nevelési tanácsadás, pályaválasztás, tehetséggondozás) nyújtásának elősegítése és a pedagógusok szakmai fejlődésének támogatása révén. Az alábbi táblázatból kiderül, hogy általános iskola három községben nincsen (Sárazsadány, Zalkod, Háromhuta), a komlóskai általános iskola pedig az Erdőhorvátiban működő iskola tagintézménye. A kistérség tehetséges tanulói számára lehetőséget nyújt adottságaik fejlesztésére a sárospataki (alapfokú) Farkas Ferenc Művészeti Iskola. A táblázat adatai arra is utalnak, hogy a kistérség településeinek többségében az utóbbi két évben csökkent

Prominent Kommunikációs Bt. 51 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja az általános iskolai tanulók létszáma, a kistérség egészét tekintve a csökkenés meghaladja a 2 %-ot. 5. Táblázat Alapfokú oktatás a Sárospataki kistérség településein

Általános iskolában Általános Általános iskolai tanulók száma iskolai pedagógusok száma Megnevezés 2003/2004- osztálytermek 2003/2004- 2002 es tanév száma, 2002 2002 es tanév október október Bodrogolaszi 102 108 5 10 13 Erdőhorváti 84 105* 8 13 14* Györgytarló 89 85 8 12 10 Háromhuta - - - - - Hercegkút 29 31 4 5 4 Kenézlő 191 197 10 15 14 Komlóska 11 - 2 2 - Makkoshotyka 103 98 8 18 19 Olaszliszka 183 171 7 21 26 Sárazsadány - - - - - Sárospatak 1529 1482 70 130 131 Tolcsva 227 213 10 25 23 Vajdácska 144 142 8 13 13 Vámosújfalu 124 124 7 14 16 Viss 74 72 5 6 7 Zalkod - - - - - Sárospataki kistérség összesen 2890 2828 152 284 290 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 77537 - 3554 6991 - Észak-Magyarországi régió 126829 - 5990 11867 - Magyarország összesen 930386 - 42603 89035 - * Komlóskával együtt Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2002, KSH Területi Statisztikai Évkönyv 2002, KSH Sárospataki Közoktatási Ellátási Körzet honlapja: http://www.borsod-kozoktatas.hu/tarsulasok/sarospatak/honlap1.htm

Az oktatási tevékenység hatékonyságát, minőségét kutatva fontos annak a vizsgálata, hogy az egyes településeken működő oktatási intézmények kapacitáskihasználtsága, illetve az iskolai pedagógusok leterheltsége hogyan alakul.

A fenti táblázatból számított mutatókat grafikus formában ábrázolva (6. grafikon) kiderül, hogy, a Sárospataki kistérség egészében sem az osztálytermekre jutó tanulók száma, sem a pedagógusok leterheltsége nem tér el jelentősen sem a hazai sem a megyei vagy regionális mutatóktól.

Az indexszámok inkább alátámasztják a korábban bemutatott demográfiai trendeket, a kisebb települések elöregedését, az iskolás korú gyerekek csökkenő számát. Különösen alacsony az egy osztályteremre jutó tanulók száma Hercegkúton és Komlóskán, az országos átlagnak a 40 %-át sem érik el. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma változékonyságot mutat a kistérség településein. Az országos átlagot is meghaladja Kenézlő, Sárospatak, Vajdácska, Viss településeken. Ugyanakkor több községben a 7 főt sem éri el a leterheltség mértéke. Ez utóbbi tényező kedvezően is értékelhető, amennyiben a kisebb leterheltség az oktatási-nevelési feladatok minőségének, eredményességének javulásával párosul.

Prominent Kommunikációs Bt. 52 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

6. grafikon

Egy pedagógusra és egy osztályteremre jutó tanulók száma, 2002

30,0

26,1 25,0 22,7 21,8 21,8 21,8 21,2 20,4 20,0 19,1 19,0 18,0 17,7

14,8 15,0 Egy osztályteremre jutó 12,9 12,7 12,3 tanuló 11,8 11,1 11,1 11,1 10,7 10,210,5 10,2 10,4 10,0 8,7 9,1 8,9 Egy pedagógusra jutó tanuló 7,4 7,3 6,5 5,8 5,55,5 5,7 5,0

0,0

i ti ó t ő a k a á rl l v ka e a kú yk ta s alu en sen rv t a Viss e olasz o yt eg néz liszka újf zes g h g c sho Tolcs megy ő ör Ke o ssz Her Komlóska Vajdác ö Erd Gy kk Olasz Sárosp g öss Bodro a Vámos ág M rsé sz é Zemplén r j- o ú kist ar i gy tak Aba a - zak-MagyarországiM régió pa És ros Borsod Sá Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2002, KSH, Területi Statisztikai Évkönyv 2002, KSH alapján saját szerkesztés

A 2003/04-es tanév adatai ugyanakkor arra utalnak, hogy a kistérség egészében az egy pedagógusra eső tanulók száma tovább csökkent 10,2-ről 9,75-re! (Növekedés mindössze négy községben volt tapasztalható.) Az oktatási infrastruktúra tekintetében a kérdőíves felmérés eredményei egyértelműen azt jelezték, hogy a kistérségben működő óvodák és iskolák többségében szükséges az épületek felújítása, elsősorban a fűtés korszerűsítése, nyílászárók cseréje, tantermek bővítése. Több községben szükség van továbbá az iskolai, óvodai konyhák minőségének javítására is. Az épületek felújítása mellett igényként merül fel a taneszközök cseréje, újak vásárlása különös tekintettel a számítástechnikai-informatikai eszközökre. A kistérségben ugyanis nem minden közoktatási intézményben használhatnak a diákok számítógépet, illetve a 18 feladatellátási helyből két helyen nem biztosított az Internet hozzáférés. Az általános iskolát befejező diákok a kistérségen belül is folytathatják tanulmányaikat, hiszen Sárospatakon a következő középiskolai feladatellátási helyek találhatók:

Oktatási intézmény pontos Tanulók Oktatott szakok felsorolása megnevezése száma Árpád Vezér Gimnázium 620 Általános gimnáziumi képzés Autószerelő, varrónő, épületgépész, Vay Miklós Szakközépiskola 580 kerámiakészítő, -festő, szobafestő, kőműves Sárospataki Református 600 Általános gimnáziumi képzés Kollégium Gimnáziuma Forrás: települési önkormányzatok körében végzet kérdőíves felmérés

Prominent Kommunikációs Bt. 53 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A KSH legfrissebb települési adatai szerint a kistérségben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei középiskolában tanulók 5,04 %-a tanul, többségükben gimnáziumban. A bejárók részaránya 22,4 %, ami elmarad a megyei (39 %) és a hazai (35,6 %) részarány értékétől. A középiskolákban az ez pedagógusra eső tanulók száma kedvezőtlenebbül alakul, mint az alapfokú intézményekben, hisz a leterheltség a 20 főt is eléri. Az oktatási infrastruktúrával kapcsolatosan a kollégiumi férőhelyek bővítése merül fel fejlesztési igényként. A kistérségben élő, továbbtanulni szándékozó fiatalok egy része a térségen kívül folytatja középiskolai tanulmányait, többségük Sátoraljaújhelyen, Tokajban, illetve Miskolcon tanul, s kisebb arányban ingáznak a diákok Szerencsre. Felsőfokú oktatási intézmény szintén csak a kistérség egyetlen városában működik. Sárospatak ugyan évszázadokon keresztül a térség oktatási és kulturális központja volt, hatóköre az utóbbi időben szűkült, de művelődési értelemben a Bodrogköz és a Hegyalja még mindig a vonzáskörzetéhez tartozik. A kistérségben működő főiskolai szintű intézmények a következők: ¾ Miskolci Egyetem, Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar, ¾ Sárospataki Református Teológiai Akadémia. A másodi világháború után közel 50 éves kényszerszünet állt be a 16. Századig visszanyúló hagyományokkal rendelkező Sárospataki Református Teológiai Akadémia tevékenységében. A rendszerváltás után az egyház visszakapta az iskola épületeinek egy részét, s elkezdődött a Teológiai Akadémia újjászervezése, mely 49 hallgatóval államilag elismert hittudományi főiskolaként kezdte újra tevékenységét 1991-ben. Az intézményben a hallgató létszám továbbra is alacsony, az egyes évfolyamokon 11-21 diák tanul. A főiskolán ószövetségi, újszövetségi, bibliai teológiai, vallástörténeti és missziói, rendszeres teológiai és szociológiai, egyháztörténeti és gyakorlati teológiai tanszék működik. Tanítóképzés közel 150 éve folyik Sárospatakon. A Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar szervezetileg 2000. január 1.-től a Miskolci Egyetemhez tartozik. A kar tanszékei a következők: informatikai, művészeti nevelés, neveléstudományi és társadalomismereti, nyelvi-irodalmi, természettudományi és testnevelés tanszék. Az intézményhez tartozik továbbá egy távoktatási központ, s a kialakulóban lévő regionális oktatási centrum. Az itt működő két főiskola csupán a felsőoktatási intézményben továbbtanulni szándékozó fiatalok szűk körének az igényeit képes kielégíteni. Az intézmények speciális profiljából következik, hogy a vállalkozások, gazdálkodó szervezetek speciális igényinek megfelelni szándékozó felvételizők csak a térségen kívül tudják megszerezni az elhelyezkedéshez szükséges versenyképes tudást.

3.5 A népesség iskolai végzettsége Egy terület lakosságának képzettségi színvonala befolyásolja a térség fejlődési, fejlesztési lehetőségeit az elérhető, foglalkoztatható munkaerő tudásszínvonala által. Az elvándorlás kedvezőtlen tendenciái negatív irányban befolyásolták (és befolyásolják) a lakosság képzettség szerinti összetételét a kistérségben, de az összefüggés fordítva is fennáll: az alacsonyabb képzettségi szint rontja az elhelyezkedési lehetőségeket, ami viszont fenntartja az elvándorlás magas mértékét. A feni táblázat egyértelműen jelzi azt, hogy az Észak-Magyarországi Régió (benne Borsod- Abaúj-Zemplén megye, s a Sárospataki kistérség) lakosságának iskolai végzettsége nem éri el az országos átlagot egyik kategóriában sem (kivéve az elsőt)! A legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya a megfelelő korcsoporton belül közel tíz százalékponttal alacsonyabb az országos mutatónál. A főiskolai, egyetemi végzettségűek aránya pedig kevesebb, mint az országos átlag háromnegyede. Ugyanakkor magasabb a hazai illetve a megyei értéknél azok megoszlása, akik nem fejezték be időben (illetve első osztályát sem) az általános iskolát.

Prominent Kommunikációs Bt. 54 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

6. Táblázat A népesség iskolai végzettsége a megfelelő korúak százalékában, 2001

10-X éves általános 15-X éves 18-x éves 25-X éves iskola első legalább legalább Megnevezés egyetem, főiskola, osztályát általános iskola középiskolai stb. oklevél sem végezte 8. évfolyam érettségi el Bodrogolaszi 0,6 87,2 22,7 4,1 Erdőhorváti 0,9 79,7 18,4 4,9 Györgytarló 0,8 81,6 6,7 1,0 Háromhuta 1,4 77,2 9,7 1,5 Hercegkút 0,5 83,4 30,8 7,6 Kenézlő 1,5 79,2 14,6 4,0 Komlóska 0,3 79,0 7,9 2,3 Makkoshotyka 1,9 86,4 10,9 2,9 Olaszliszka 1,7 80,8 21,6 6,2 Sárazsadány 2,0 77,1 6,7 2,4 Sárospatak 1,1 90,0 39,0 14,2 Tolcsva 0,8 84,7 24,7 6,1 Vajdácska 1,0 81,7 13,1 3,2 Vámosújfalu 1,3 87,8 23,3 4,0 Viss 0,6 73,0 8,9 1,5 Zalkod 1,7 65,4 9,6 2,5 Sárospataki kistérség 1,1 86,2 28,9 9,4 összesen Borsod-Abaúj-Zemplén 0,9 86,8 34,0 9,5 megye Észak-Magyarországi 0,8 86,2 33,2 9,3 régió Magyarország 0,7 88,8 38,2 12,6 összesen Forrás: KSH, Népszámlálás 2001. (Területi adatok, Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

Hasonlóan más mutatókhoz, a képzettségi szint települési szintű alakulása is egyenlőtlenségeket mutat a kistérségen belül: 11 településen a felsőfokú végzettségűek részaránya az országos átlag egyharmadát sem éri el, Sárospatakon viszont annak 112,7 %- a! Hasonló tendencia figyelhető meg a többi kategóriában is, azzal a különbséggel, hogy az általános iskola 8. évfolyamát elvégzettek között kisebb a szóródás.

Munkaerőpiac, humán erőforrások- összefoglaló következtetések ¾ A lakosság gazdasági aktivitása kedvezőtlen: alacsony a foglalkoztatottak, és magas az eltartottak, inaktívak és munkanélküliek részaránya. ¾ A települések többségén a foglalkoztatásban kiemelkedően fontos szerepet töltenek be az önkormányzati intézmények. ¾ Magas a munkanélküliség, melynek főként strukturális okai vannak. A tartós munkanélküliek részaránya meghaladja az országos átlagot. ¾ A 2004-es munkaerő-piaci elemzések kedvező folyamatokra hívják fel a figyelmet: a térségi munkanélküliségi ráták és a kistérségek közti eltérések is csökkentek. ¾ A kistérségi jövedelmi viszonyok az egy főre eső SZJA alapján elmaradnak az országos átlagtól. ¾ A kistérségben több középfokú és felsőfokú oktatási intézmény működik.

Prominent Kommunikációs Bt. 55 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

¾ Az oktatás színvonalának emelésére összefogás (közoktatási ellátási körzet) jött létre. ¾ Az általános iskolás kisdiákok létszáma alacsony, s csökken. ¾ Az általános iskolák és óvodák épülete jellemzően felújításra szorul, szükséges a taneszközök cseréje, informatikai eszközök beszerzése. ¾ A kistérségben két felsőfokú oktatási intézmény működik. ¾ A népesség iskolai végzettsége alacsony, a felsőfokú végzettségűek részaránya a megfelelő korúak százalékában kevesebb, mint az országos átlag 75 %-a.

4. Társadalmi, szociális környezet Egy térség népességmegtartó erejét közvetlenül befolyásolja az életminőség, melynek csupán egyik eleme a jövedelem, a kereseti lehetőségek. Ugyanilyen fontos tényezők a szociális egészségügyi, oktatási, kulturális szolgáltatások és lehetőségek. Borsod-Abaúj- Zemplén megyében a ’90-es években drasztikusan csökkent a kulturális intézmények (mozi, könyvtár, művelődési központok) száma, a megmaradt létesítmények állaga pedig nagymértékben romlott. Párhuzamosan következett be a rendezvények nézőszámának hanyatlása. A folyamat a lakosság romló színvonalával, szokásainak átalakulásával volt összefüggésben. Az elmúlt években azonban elkezdődött néhány jelentősebb intézmény felújítása, korszerűsítése, ez azonban elsősorban a komoly szakmai bázist képviselő (elsőssorban a megyeszékhelyen, illetve városokban található) létesítményeket érintette. A negatív folyamatok hatásai leginkább a kisebb településeket érintették. Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a fontosabb szolgáltatásokról, intézményekről. Városi rangjából adódóan Sárospatak ellátottsága a legjobb. Piac és benzinkút mindössze három településen üzemel, mozi pedig csak Sárospatakon található. Kedvezőbb az ellátottság iparcikk jellegű üzletekkel, azonban ez sem működik minden településen. A 2002-es legfrissebb KSH kimutatások, illetve a Magyar Posta honlapján szereplő információk szerint Sárazsadány kivételével minden településen működik postahivatal. 7. Táblázat A települések fontosabb intézményekkel való ellátottsága a Sárospataki kistérségben

Iparcikk Körjegyzőség Posta Megnevezés Mozi Benzinkút jellegű üzlet Piac székhelye hivatal és áruház Bodrogolaszi + + - - - - Erdőhorváti + + - - - - Györgytarló - + - - - - Háromhuta - + - - + - Hercegkút - + - - - - Kenézlő - + - - + - Komlóska - + - - - - Makkoshotyka - + - - + - Olaszliszka - + - + - + Sárazsadány ------Sárospatak - + + + + + Tolcsva - + - + + + Vajdácska - + - - + - Vámosújfalu - + - - + - Viss - + - - + - Zalkod - + - - - - (+ = az intézmény helyben működik) Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2002, KSH www.posta.hu

Prominent Kommunikációs Bt. 56 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Összességében a fentiek arra utalnak, hogy számos fontos intézmény nem található meg minden településen, a szórakozási, bevásárlási lehetőségek különösen a községekben szűkek. Mindez pedig kevéssé teszi vonzó lakhellyé a kistérséget. A kistérség településein végzett primer kutatás során összegyűjtött információk szerint a településeken működő fontosabb önkormányzati intézmények többségében számos fejlesztési igény felmerül. A település életében szerepet játszó legjelentősebb intézmények közé tartoznak a polgármesteri hivatalon, orvosi, szociális és oktatási intézményeken kívül a faluházak, könyvtárak, teleházak, múzeumok és művelődési házak. A felmerült fejlesztési igények jellemzően az intézmények épületének felújítására, fűtéskorszerűsítésre és az eszköz cseréjére, modernizálására irányulnak. Az igények között szerepel továbbá parkosítás és sportpálya, illetve iskolai tornacsarnok kialakítása is.

4.1 Egészségügy Borsod-Abaúj-Zemplén megye több településén van járóbeteg szakellátás, a rendelések területi elhelyezkedése azonban egyenlőtlen. Legkedvezőtlenebb az északi területeken élők helyzete, ami nem csak a szolgáltatás hiánya, hanem a kedvezőtlen közlekedési viszonyok miatt is többszörös megterhelést jelent a beteg lakosok számára. Kórház szintén több településen működik (megyei és városi intézmények egyaránt). Az egészségügyi intézményekről elmondható, hogy a diagnosztikai műszerzettség színvonala nem megfelelő. A kórházak nagy részének épületállománya rossz állapotban van. A Sárospataki kistérségben egészségügyi ellátás tekintetében nehezebb helyzetben a Bodrogközi kistáj települései vannak. Az elégtelen tömegközlekedési feltételek miatt, nehezen lehet eljutni a távoli rendelőintézetekbe, kórházakba. A kistérségben nincsen kórház, Sárospatakon lehetőség van járóbeteg-szakellátás igénybevételére a városi rendelőintézetben. Kórházi ápolást a Miskolcon lévő intézményekben lehet igénybe venni. 8. Táblázat Egészségügyi alapellátás a Sárospataki kistérségben

Háziorvos és házi Megnevezés Gyógyszertár* Fiókgyógyszertár gyermekorvos Bodrogolaszi 1 - 1 Erdőhorváti 1 - - Györgytarló - - - Háromhuta - - - Hercegkút 1 - - Kenézlő 1 - 1 Komlóska - - - Makkoshotyka - - - Olaszliszka - 1 - Sárazsadány - - - Sárospatak 10 3 - Tolcsva 2 1 - Vajdácska 1 - - Vámosújfalu - - - Viss 1 - - Zalkod - - - Sárospataki kistérség összesen 18 5 2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 471 130 n.a Észak-Magyarországi régió 801 236 n.a Magyarország összesen 6704 2009 n.a *Csak a közforgalmú gyógyszertárak Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2002, KSH, Területi Statisztikai Évkönyv 2002, KSH

Prominent Kommunikációs Bt. 57 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A vizsgált települések 50 %-án háziorvos illetve házi gyermekorvos sem rendel, közforgalmú gyógyszertár Sárospatak kivételével egyedül Tolcsván és Olaszliszkán szolgálja ki az ott élőket, további két településen pedig fiókgyógyszertár üzemel. A demográfiai folyamatok elemzése azt mutatta, hogy a kistérségben a megye lakosságának 3,72 %-a él, az itt praktizáló orvosok és a gyógyszertárak aránya megfelel a lakónépesség arányának, azt mindössze néhány századdal haladja meg. A nemzetközi gyakorlat szerint az egy háziorvosra illetve házi gyermekorvosra jutó lakosok száma ideális esetben 1300 lakos/orvos. A magyarországi átlag (1521 lakos/orvos) ennél lényegesen magasabb, az Észak-Magyarországi Régióban mért (1610 lakos/orvos) és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei érték (1580 lakos/orvos) azonban a hazai átlagot is meghaladja. A Sárospataki kistérségen belül jelentős a szóródás az egészségügyi alapellátás tekintetében. A kistérség egészében az egy orvosra eső lakosok száma (1551 lakos/orvos) meghaladja a hazai átlagot, de a leterheltség még így is kedvezőbben alakul mint a megye vagy a régió egészében. Ugyanakkor mivel nyolc településen nincsen alapellátás, az ott lakókat elsősorban a Sárospatakon praktizáló orvosok látják el, így a kisvárosban a leterheltség értéke igen magas.

4.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások megszervezése a települési és a megyei önkormányzatok felelőssége. Az önkormányzat feladatkörét, az általa biztosított ellátás típusát az érvényben lévő szabályozás az adott település lakosságszámától teszi függővé. A települési önkormányzatok által nem biztosított ellátások nyújtása a megyei önkormányzatok kötelessége. A KSH 2002-es adatai szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 75 tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthon (idősek és önmaguk ellátásáról gondoskodni képtelen, ellátásra szoruló személyek részére), 46 időskorúak részére fenntartott otthon, 137 nappali ellátást nyújtó idősek klubja, és 5 olyan idősek klubja működött, mely szállást is biztosít. A kapacitáskihasználtság egyik otthontípusban sem teljes, és a megyei értékek a hazai átlag körül mozognak. Legalacsonyabb (85 %) a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága, s leginkább keresettek a szállást adó idősek klubjai (100 %). Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthon a kistérségben mindössze, Sárospatakon és Györgytarlón működik (2 illetve 1 intézmény). A kapacitáskihasználtság ugyan mindkét településen magas (85 % illetve 80 %), de nem éri el sem az országos, sem a megyei vagy regionális értéket (ez utóbbiak mindegyike 90 % feletti). Hasonlóan alacsony az ellátottság az időskorúak otthonai körében, mely intézmények szolgáltatásai egyedül Sárospatakon vehetőek igénybe. Az egyetlen otthon kapacitáskihasználtsága 96,7 %-os, ami egybeesik a hazai átlaggal. Szállást adó idősek klubja szintén csak a kistérség egyetlen városában található, kihasználtsága 100 %-os (8 férőhely). A kihasználtság a megyében és a régió egészében is alacsonyabb ennél, az országos átlag azonban szintén közel 100 %. Kedvezőbb képet mutat a nappali ellátást nyújtó idősek klubjainak elérhetősége. Az alábbi táblázatból kiderül, hogy a vizsgált 16 település felének idős lakosai részesülhetnek helyben nappali ellátásban a településen működő idősek klubja révén. A nappali ellátást nyújtó klubok száma elmarad a kistérség lakónépességének megyén belüli arányától, a kapacitáskihasználtság pedig (az ország egészéhez hasonlóan) igen magas, 96, 8 %. Néhány településen az összes férőhelyre jut egy gondozott, Viss községben pedig a kihasználtság 130 %-os!

Prominent Kommunikációs Bt. 58 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

9. Táblázat Nappali ellátást nyújtó idősek klubjai a Sárospataki kistérségben

Klubok Klubok működő Ellátottak Megnevezés száma férőhelyein száma ek száma Bodrogolaszi 0 0 0 Erdőhorváti 1 15 11 Györgytarló 1 30 30 Háromhuta 0 0 0 Hercegkút 0 0 0 Kenézlő 1 28 28 Komlóska 0 0 0 Makkoshotyka 0 0 0 Olaszliszka 1 30 30 Sárazsadány 1 20 17 Sárospatak 1 20 20 Tolcsva 1 25 20 Vajdácska 0 0 0 Vámosújfalu 0 0 0 Viss 1 20 26 Zalkod 0 0 0 Sárospataki kistérség összesen 8 188 182 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 137 3750 3750 Észak-Magyarországi régió 235 6241 6063 Magyarország összesen 1287 40210 40486 Forrás: T-Star adatbázis 2002, KSH

4.3. Helyi társadalom A civil szervezetek fontos szerepet töltenek be egy fejlett társadalom életében, olyan feladatokat vállalnak fel, melyekre az őket életre hívó közösségekben szükség van, s melyeket sem állami, sem önkormányzati szereplők, sem gazdasági szervezetek nem képesek vagy nem szándékoznak ellátni. A civil aktivitás (a civil szervezetek száma, és elsősorban az általuk megvalósított projektek száma, hordereje, érintettjei) magas szintje arra utal, hogy az adott terület lakossága aktívan befolyásolni kívánja saját életkörülményeinek alakulását, közvetlen környezetének fejlődését. A megyei civil szervezetek 4,1 %-a került bejegyzésre a Sárospataki kistérségben. Közülük azonban csak néhány folytat jelentős munkát, jellemzően a következő tevékenységi területeken:12 ¾ Oktatási tevékenység támogatása, képzés, ismeretterjesztés, ¾ Kulturális, sportesemények, ifjúsági rendezvények szervezése, sportélet fejlesztése, ¾ Lapkiadás, hagyományőrzés, helyi kulturális értékek feltárása, településfejlesztés, ¾ Teleház, kábeltévé működtetése, ¾ Önkéntes tűzoltói tevékenység, polgárőrség, ¾ Mozgáskorlátozottak részére rehabilitációs szolgáltatások nyújtása, ¾ Pályázati tanácsadás, pályázat írás, projektmenedzselés.

12 Az egyes településeken működő jelentősebb civil szervezetek felsorolását a kérdőíves felmérés eredményeit összegző melléklet tartalmazza.

Prominent Kommunikációs Bt. 59 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

10. Táblázat Civil szervezetek száma a Sárospataki kistérségben, 2003

Bejegyzett Megnevezés szervezetek száma Bodrogolaszi 4 Erdőhorváti 4 Györgytarló 2 Háromhuta 0 Hercegkút 7 Kenézlő 3 Komlóska 3 Makkoshotyka 2 Olaszliszka 8 Sárazsadány 4 Sárospatak 80 Tolcsva 11 Vajdácska 2 Vámosújfalu 4 Viss 1 Zalkod 2 Sárospataki kistérség összesen 137 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 3318 Forrás: Sárospatak Városi Önkormányzat, helyi adatgyűjtés, Sárospatak és Térsége Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Stratégiai Program 2004-2006, Helyzetelemzés

Társadalmi, szociális környezet - összefoglaló következtetések ¾ A kistérség fontosabb intézményekkel való ellátottsága Sárospatak kivételével nem megfelelő, ami rontja a települések vonzerejét. ¾ A települések közel felén nincsen helyben háziorvosi alapellátás, a kistérségben a háziorvosok és házi gyermekorvosok leterheltsége magas. ¾ A kistérségben nem működik kórház, járó beteg szakrendelés Sárospatakon igénybe vehető. ¾ Szociális ellátás nem minden településen elérhető, az otthonokban vannak szabad férőhelyek, de a kapacitáskihasználtság magas. ¾ Nappali ellátást nyújtó idősek klubja csupán a települések felén működik. ¾ A kistérségben működik néhány jelentősebb kulturális, nevelési, hagyományőrzési tevékenységet folytató civil szervezet.

Prominent Kommunikációs Bt. 60 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

5. Gazdasági szerkezet Egy térség gazdasági szerkezetének vizsgálata, az egyes ágazatok (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások) súlyának elemzése alapján következtetni lehet a vizsgált terület gazdasági fejlettségére. A hazai és nemzetközi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy fordított reláció figyelhető meg a mezőgazdaság gazdasági szerkezeten belüli súlyának nagysága, és az adott térség fejlettsége között. Tehát minél alacsonyabb az agrárium részesedése a GDP- ből, annál fejlettebb az adott térség és fordítva. 11. Táblázat A bruttó hozzáadott érték megoszlása gazdasági ágak szerint, 2001 (%) Mezőgazdaság, vad-, Megnevezés Ipar, építőipar Szolgáltatások erdőgazdálkodás, halászat Közép- 1,0 23,8 24,8 Magyarország Közép-Dunántúl 4,8 45,8 49,4 Nyugat-Dunántúl 4,3 43,9 51,8 Dél-Dunántúl 8,4 30,8 60,8 Észak- 4,6 39,4 56 Magyarország Bosod-Abaúj- 4,08 39,08 56,84 Zemplén megye Észak-Alföld 8,6 31,6 59,8 Dél-Alföld 10,8 29,2 60 Magyarország 4,3 31,3 64,4 összesen Forrás: A magyar régiók zsebkönyve, 2002, KSH, Területi Statisztikai Évkönyv 2002, KSH

Észak-Magyarországon a mezőgazdaság hazai viszonylatban átlagos súlyt képvisel a régió gazdaságában, az ipari tevékenységek részaránya ugyanakkor magas, 39,4 %, mi az országos átlag 125,9 %-át teszi ki. A szolgáltatói szektor részesedése a bruttó hozzáadott közel 10 százalékponttal elmarad a hazai átlagtól. A megyei adatok együtt mozognak a regionális értékekkel annyi eltéréssel, hogy a mezőgazdaság részaránya alacsony, az országos átlagot sem éri el. A hozzáadott érték termelésében a megye kistérségei között jelentős különbségek vannak, legjelentősebb a miskolci térség hozzájárulása, ezt követi a tiszaújvárosi, a kazincbarcikai kistérség, ami jelzi az ipari (a hagyományos ipari tengelyen elhelyezkedő) térségek húzóerejét. Az Észak-Magyarországi régió és Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságát alapvetően az ipari tevékenységek jelentős súlya jellemzi, azon belül legjelentősebb iparágak a vegyipar, energiaipar, élelmiszeripar és a kohászat. A megye gazdaságának fejlődése erősen függ az említett ágak konjunkturális változásaitól. A régió egészét érintette a kilencvenes évek elejének ipari válsága, mely a térséget súlyos recesszióba sodorta. Napjainkra már érezhető némi fellendülés, elsősorban azokon a területeken, melyek közel fekszenek a Közép-Magyarországi régióhoz, illetve melyek a megépült M3-as autópálya mentén húzódnak. A régió kistérségeinek fele ugyanakkor továbbra is stagnál, vagy elmaradott területnek számít. Kistérségi szinten nem állnak rendelkezésre a bruttó hozzáadott értékekről adatok, ezért a gazdasági ágazatok szerkezetére más adatokból szükséges következtetni. A Sárospataki kistérség gazdasági szerkezetének alakulását alapvetően befolyásolta a tájegység földrajzi

Prominent Kommunikációs Bt. 61 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja elhelyezkedése, természeti adottságai. A kistérségben hagyományosan jelentős a mezőgazdasági profilú tevékenységek részaránya, az iparosodottság szintje a régión belül alacsonynak számít, és a turisztikai és egyéb szolgáltatói tevékenységek sem kellően elterjedtek. 7. grafikon Foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági ág szerint, 2002

100%

90%

80%

70% Mezőgazdaság és 60% erdőgazdálkodás

50% Ipar, építőipar 40%

30% Szolgáltatási jellegű 20% ágazatok

10%

0%

i i t a z ó a ú lő a k a y k a a u s g y a al od ég gió vát sv jf is k s gy zá or egk V ér s h c enéz sú Zal t me ő romhut Tolc o is ogolas K k aror rd Her Komlóskkoshotlaszliszkazsadánárospat i lén zágiy ré E Há O S Vajdácskám p s odr Györgytarl ak ár V ak B M S pat Mag os ár aúj-Zem S b od-A szak-Magyaror s É or B Forrás: KSH, Népszámlálás 2001. (Területi adatok, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) adatok alapján saját szerkesztés

A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti vizsgálata alátámasztja a fentieket. A mezőgazdasági szektorban foglalkoztatottak részaránya a hazai érték több mint másfészerese. A szolgáltató szektor foglalkoztatásban betöltött szerepe alapján a hazai átlagtól elmarad néhány százalékponttal a kistérség egészében. Az iparban foglalkoztatottak részaránya (34,6) kissé meghaladja az országos átlagot (32,9 %), de a régiós átlagtól elmarad. Településenként tapasztalunk jelentősebb eléréseket is: ¾ A mezőgazdaság részaránya több községben kiugróan magas, Háromhután és Kenézlőn 30 % feletti, de 3 település kivételével mindenhol meghaladja a 10 %-ot. ¾ Az ipar, építőipar részaránya 9 település haladja meg az országos átlagot, Háromhután és Komlóskán azonban 10 % alatt marad. ¾ A szolgáltatások nem mutatnak kiugró értékeket, a szektor részesedése is nagy ingadozásokat mutat: legalacsonyabb Györgytarlón (37,1 %), s a legmagasabb Komlóskán (69%).

5.1 Mezőgazdaság A Sárospataki kistérségben a mezőgazdasági termelést több probléma sújtotta a rendszerválás után: egyrészt szembesülni kellett a kedvezőtlen adottságú dombvidéki, belvizes területek gyenge termőképességével, a vállalkozások állandósuló tőkehiányával, másrészt pedig a problémákat csak fokozták a kilencvenes években bekövetkező nagy horderejű változások, a kárpótlás és a szövetkezeti törvény átalakítása. Az alábbi fenti térképet tanulmányozva egyértelműen kiderül, hogy a vizsgált 16 település az ország alacsony agrárpotenciállal rendelkező térségében fekszik, a szántóterületek

Prominent Kommunikációs Bt. 62 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

átlagos aranykorona értéke mindössze 10,83 AK/ha. Az átlagot jelentősen meghaladja Tolcsva község szőlőterületeinek (30 AK) értéke, s elmarad attól az erdőterületek (Komlóska: 1,7 AK) aranykorona-érték módszerrel mért minősége. Az alacsony átlagos talajminőség egyik oka az ártéri fekvés, a Bodrogközben kialakult savanyú talajok jelenléte. 7. térkép Szántóföldek településenkénti átlagos aranykorona értéke

Forrás: www.ktg.gau.hu (Szent István Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet)

A Sárospataki kistérség mezőgazdasági területe közel 19 ezer hektár, melynek több mint 50 %-a szántóterület, 36 %-a gyepterület, 6 %-a szőlő, a kert és gyümölcs részaránya pedig kevesebb, mint 5 %.13 Az önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés eredményei szerint a szántóterület aránya és nagysága különösen Györgytarló, Sárospatak, Bodrogolaszi, Vajdácska és Kenézlő településeken magas. Sárospatakon 5810,4 ha, de a községekben is meghaladja az 1400 hektárt. A gyep Komlóska és Sárospatak mezőgazdasági területeire jellemző leginkább, a szőlőterület a Hegyaljai települések mindegyikén jelentős (kiemelkedik Tolcsva), gyümölcsös tekintetében 600 ha Györgytarlóhoz tartozik, nádas és halastó pedig csak Sárazsadányban és Bodrogolasziban van. A térségben a kedvezőtlen termőhelyi adottságok ellenére is hagyományai vannak a mezőgazdasági termelésnek, a gazdálkodás alkalmazkodik a helyi adottságokhoz. A vetésszerkezetben dominálnak a gabonafélék, elsősorban az őszi búza, a kukorica és a tavaszi árpa a jelentősebb fajok. Az ipari növények közül meghatározóak a napraforgó, cukorrépa és a repce. A szántóföldi zöldségfélék jelentősége jelentősen lecsökkent, jelentősége csak a háztáji termelésben van. A térség állattenyésztését a folyamatos és jelentős állománycsökkenés jellemzi, különösen azokon a területeken, ahol szőlőt termesztenek. A nagyüzemi juhtenyésztés a térségben

13 Adatok forrása: Sárospatak és Térsége Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Stratégiai Program 2004- 2006, Helyzetelemzés

Prominent Kommunikációs Bt. 63 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja megszűnt, az állomány alacsony létszámú (hasonlóan a sertésekhez), annak ellenére, hogy a juhtartás adottságai jók, és még a kilencvenes évek második felében is a megyén belül itt volt az egyik legnagyobb juhállomány. Versenyképességi problémákkal küzd a szarvasmarha ágazat, ahol a tenyésztők az elmúlt években igyekeztek átállni a húsmarha tartására, ám nem képesek felvenni a versenyt a lengyel és román állattartók kínálatával. 12. Táblázat A Sárospataki kistérség fontosabb mezőgazdasági terményei, tenyésztett állatai

Növénytermesztés Állattenyésztés A termesztett A állatfajt helyi növényt helyi Termesztett növény Tenyésztett állat termékként említő termékként említő települések száma települések száma Búza, őszi búza 8 Sertés 6 Kukorica, takarmánykukorica, 7 Szarvasmarha 5 siló Napraforgó 6 Baromfi 4 Szőlő 6 Juh 3 Árpa, őszi árpa 5 Ló 3 Burgonya 2 Nyúl 2 Egyéb: zab, szeder, Egyéb: lúd, kecske, 1-1 1-1 feketeribizli, tritikálé méh Forrás: a települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés

A fenti táblázat is azt mutatja, hogy a kistérségben kevésé markáns az állattenyésztési tevékenység profilja, az állatállomány egyedszáma a legtöbb említett faj esetében alacsony, a sertések száma egyetlen településen sem éri el a 900 állatot (Sárospatakon 820), legtöbb szarvasmarhát pedig Sárospatakon (2294), s Kenézlőn (2800) tartanak. A nagyobb állományt feltételező baromfitartás Györgytarlóra (5000 egyed) és Zalkodra (2000 egyed) jellemző. A növénytermesztés adatai több jellegzetességet mutatnak: a kistérség településeinek több mint felén termesztenek búzát és kukoricát s jellemző a napraforgó és a szőlőtermesztés is. A jelentősebb növényfajok a következő településeken jellemzőek: ¾ Búza: Györgytarló, Sárospatak, Zalkod, ¾ Kukorica: Györgytarló, Sárospatak, Zalkod, ¾ Napraforgó: Györgytarló, Sárospatak, ¾ Szőlő: Tolcsva, Hercegkút, Bodrogolaszi, ¾ Árpa: Györgytarló, Zalkod, Sárospatak. A térség mezőgazdasági profilja egyértelműen elkülöníthető földrajzi adottságok, kistájak mentén: A Bodrogköz a megye legfiatalabb mezőgazdasági területe. Alig száz éve, hogy a térség még valóságos mocsárvilág volt, s legfeljebb nyáron legeltettek a réteken. A Tisza és a Bodrog szabályozása, a belvízi csatornák (Tiszakarádi-, Füzeséri, Törökéri csatornák, stb.) megépülése után vette kezdetét a szorosabb értelemben vett mezőgazdálkodás. Forrás: Sárospatak és Térsége Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Stratégiai Program 2004-2006, Helyzetelemzés A Bodrogközben a termelés feltételeinek javítása érdekében jelentős beruházásokat, komplex meliorációs beavatkozást valósítottak meg a ’80-as években. Ennek ellenére a

Prominent Kommunikációs Bt. 64 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja termelési feltételeket nem sikerült érdemben javítani. A térségben a szántóföldi növénytermesztés szerkezete extenzív gazdálkodásra utal, tájjellegű, jelentősebb bevételt generáló növénykultúra nincsen. A bodrogközi feltételek leginkább a gyümölcstelepítésnek kedveznek, az elmúlt években elkezdődött alma- és körte ültetvények kialakítása, a hagyományos ültetvények leváltása. A térség gyümölcsöseinek összterülete közel 350 ha: A telepítések 90 %-a alma, a többi körte, szilva, bodza. Az utóbbi években a bodza telepítése egyre nagyobb igény jelentkezik. 2003 év kora őszén a hazai nemesítő és oltványelőállító gazdaságok nem tudtak eleget tenni a bodza tő iránt megnövekedett piaci igényeknek, az év második felében már csak a következő évre vettek fel megrendeléseket. A megtermelt alma 70 %-a export értékesítésre-, a többi helyben fogyasztásra, illetve léalmaként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei feldolgozókba kerül. Forrás: Sárospatak és Térsége Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Stratégiai Program 2004-2006, Helyzetelemzés A fentiektől eltér a Hegyalja kistáj mezőgazdasági potenciálja: a terület jelentős része a tokaji minőségi borvidékhez tartozik. A hegyaljai borvidék Sárospataki kistérségbe eső részének központja Tolcsva, a megye szőlőterületének közel egyharmada a kistérség területén fekszik. Tokaj-Hegyalján napjainkban a következő szőlőfajtákat termesztik:14 ¾ Furmint (61,5 %) ¾ Hárslevelű (31,4 %), ¾ Muscat Lunel (2,0 %), ¾ Chardonnay (0,7 %), ¾ Muscat Ottonel (0,6 %), ¾ Zengő (0,5 %), ¾ egyéb fehér (3,2 %), ¾ egyéb vörös (0,1 %). A termesztett borszőlő tetemes részéből (70 %) készül bor, 10-15 %-a jelenti egyéb ipari célú felhasználás alapanyagát (pezsgő, gyümölcslé alapanyag) és további 10-15 %-ot szőlőként értékesítenek, elsősorban megyén kívüli piacokon. A kistérség egyik legnagyobb borforgalmazója a Tokaj Kereskedőház Rt, melynek kapacitása a térségi szőlőtermés akár 50 %-ának feldolgozására is alkalmas.15 A Hegyalja kistáj magasabban fekvő területein az erdőgazdálkodás dominál. A kistérségen belül jelentősebb erdőterületek Erdőhorváti (3259 ha), Komlóska (2190 ha), és Sárospatak (2766,3 ha) településeken találhatóak. Az erdők egy része állami kezelésű: a kistérség erdőinek kezelése az ÉSZAKERDŐ Rt. hatáskörébe tartozik. A kialakított területi elosztásnak megfelelően a felügyeletet és kezelést a Hegyaljai (Tolcsva) és a Sárospataki Erdészeti Igazgatóságok látják el. Nagyobb kiterjedésű magánerdők Sárospatakon (2018,1 ha) és Györgytarlón (520 ha, a teljes erdőterület) növekszenek, ugyanakkor Kenézlő, Sárazsadány és Vajdácska községekben a kis kiterjedésű erdőségek egésze magántulajdonban van. Az önkormányzati kezelésű erdők részaránya elenyésző, az 50 hektárt sem éri el a kistérség egészében.16 A kistérségben 6 db erdőbirtokossági társulás és 3 db vadásztársaság működik. Az erdők sokoldalú hasznosítása lehetséges a térségben: fakitermelés, turisztikai vonzerő kiaknázása, vadgazdálkodás. A vadállományt a hegyvidéki

14 Forrás: Sárospatak és Térsége Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Stratégiai Program 2004-2006, Helyzetelemzés 15 Az adatok forrása: Sárospatak és Térsége Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Stratégiai Program 2004-2006, Helyzetelemzés 16 Az erdőterületek településenkénti adatait a kérdőíves felmérés eredményeit összegző melléklet tartalmazza.

Prominent Kommunikációs Bt. 65 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja részeken a nagyvadak jellemzik, míg a bodrogközi, ártéri részeken az apróvadak fordulnak elő nagyobb arányban. Bodrogköz a megye egyik legnagyobb apróvadas területe! A kistérségben a helyi termelésén alapuló jelentőseb feldolgozóipari kapacitások jellemzően a szőlőtermesztés- és erdőgazdaság tevékenységi körökhöz kapcsolódva alakultak ki. A fenti két tevékenységhez kapcsolódnak a kistérségben együttműködésen alapuló tevékenységek: Komlóskán erdőműveléssel foglalkozik a Tölgyesbérc Erdőszövetkezet 160 taggal, 320 hektáron, illetve ilyen a Hercegkúti Beszerző és Értékesítő Szövetkezet, melynek pincéiben 17.000 e hl tárolókapacitással bírnak.

5.2 Ipar Az Észak-Magyarországi régió tradicionális ipara válságba a kilencvenes években. A talpra állás kezdeti csírái megjelentek ugyan, de szükséges a regionális iparszerkezet további diverzifikálása, piacorientált átalakítása. A kistérség gazdasága is nehéz helyzetbe került a kilencvenes években a megyei acél- és gépipar válságának tovagyűrűzése miatt. A térségen belül elsősorban Sárospatakon működő gépipari vállalatok és beszállítóik nehézségeit a KGST piac összeomlása okozta. Ezeket a cégeket felszámolták, vagy privatizálták és racionalizálták, ami rendszerint tevékenységek leépítésével, a munkaerő egy részének elbocsátásával járt együtt. A gazdasági nehézségeket azonban nem csak az ipari tevékenységek válsága okozta, hiszen a Sárospataki kistérség a régión alacsonyan iparosodott részei közé tartozik. A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágaztok szerinti megoszlása azt mutatta, hogy a kistérségben jelentős a mezőgazdasági profilú tevékenységek részaránya, míg az iparban dolgozók megoszlása (ugyan meghaladja az országos átlagot, de) alacsonynak számít a régión belül. 13. Táblázat Az iparban foglalkoztatottak száma a Sárospataki kistérségben

Ipari, építőipari Ipari, építőipari Összes Megnevezés foglalkoztatottak foglalkoztatott foglalkoztatott részaránya Bodrogolaszi 99 247 40,1% Erdőhorváti 26 101 25,7% Györgytarló 47 105 44,8% Háromhuta 3 35 8,6% Hercegkút 91 243 37,4% Kenézlő 84 312 26,9% Komlóska 6 58 10,3% Makkoshotyka 80 187 42,8% Olaszliszka 130 397 32,7% Sárazsadány 14 31 45,2% Sárospatak 1681 4892 34,4% Tolcsva 147 438 33,6% Vajdácska 163 330 49,4% Vámosújfalu 63 246 25,6% Viss 34 106 32,1% Zalkod 16 40 40,0% Sárospataki kistérség összesen 2684 7768 34,6% Borsod-Abaúj-Zemplén megye 71837 209307 34,3% Észak-Magyarországi régió 146078 392020 37,3% Magyarország összesen 1212615 3690269 32,9% Forrás: Forrás: KSH, Népszámlálás 2001. (Területi adatok, Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

Prominent Kommunikációs Bt. 66 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A térségben az iparfejlesztés egyik akadályozó tényezője a logisztikai kapcsolatok biztonságos fenntartásának nehézségei, ugyanis az előforduló szélsőséges időjárási viszonyok olykor veszélyeztetik a térség elérhetőségét. A háttéranyagok és a térségben végzett primer felmérések alapján megállapítható, hogy a Sárospataki kistérség iparán belül három jelentősebb tevékenységi kör jelenik meg: a faipar, borászat (tehát a feldolgozóipar) és a gépipar. Feldolgozóipari kapacitások a következő településen működnek: ¾ Borpalackozás (Tolcsva), ¾ Szőlőfeldolgozó üzem (Hercegkút), ¾ Fafeldolgozás (Sárospatak, Györgytarló, Vámosújfalu), ¾ Savanyító üzem (Kenézlő.) A fafeldolgozás három településre koncentrálódik. Területileg kevésbé egyenlőtlen az élelmiszer feldolgozói tevékenység, bár egyedül a borászat képvisel jelentősebb élelmiszer feldolgozó kapacitást a kistérségben. Az ágazat jelentősebb szereplői a Tokaj Kereskedőház Rt. Tolcsvai Pincészete, a Hercegkúti Szövetkezet, a Pajzos-Megyer Rt. és a Tokaj-Oremus Kft. Emellett Kenézlő községben idényjelleggel működik egy zöldségsavanyító és egy napraforgóolaj üzem. A térség mezőgazdasági potenciálja alapján nem várható jelentősebb élelmiszer-feldolgozó kapacitások kiépülése: a tej és a vágóállat feldolgozása Sátoraljaújhelyen történik, az alma és a körte pedig friss fogyasztásra illetve, exportértékesítésre kerül. A fémmegmunkálás s gépipari tevékenységet folytató cégek elsősorban Sárospatakon (9 vállalkozás) működnek, de van ilyen vállalkozás Bodrogolasziban is (3 vállalkozás). Az említett tevékenységi körökön kívül más profilú (varroda, bányászat, építőipar) vállalkozások is működnek a térségben, azonban nem képviselnek olyan súlyt, hogy az érdemben befolyásolja az iparszerkezetet.

5.3 Szolgáltatások A szolgáltató szektor részesedése a bruttó hozzáadott érték előállításából megye és a régió területén 56-57 %, ami jelentősen elmarad a hazai 64,4 %-os részaránytól.

5.3.1 Idegenforgalom Az idegenforgalmi potenciál vegyes képet mutat Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: egyrészt jelentős turisztikai adottsággal rendelkezik, másrészt az idegenforgalmat kiszolgáló infrastruktúra és a szolgáltatások színvonala gyakran nem megfelelő. Az idegenforgalom a megyében még nem képez olyan stabil, komplex rendszert, amely a kívánt „beszállítói” potenciállal rendelkező kis- és középvállalkozások számára is számos lehetőséget kínálna. Az ide érkező turisták nagy része magyar állampolgár, a külföldi vendégek kelet-közép európai országokból érkeznek, kevesebb időt töltenek a térségben, költési hajlandóságuk kicsi. Az elmúlt évek fejlesztései, a célzott marketingtevékenység hatására 1999 óta kedvező folyamatok tapasztalhatóak: emelkedni kezdett a vendégek és a vendégéjszakák száma. A turisztikai potenciál kihasználását segítheti elő az, hogy elkezdődött a vonzerők „turisztikai termékké” alakítása. Szükséges ugyanakkor a folyamat tudatos fejlesztése. Borsod-Abaúj-Zemplén megye leglátogatottabb vidékei Aggtelek, Tokaj, a Bükk hegység, Miskolc, a Zemplén, a Tisza-vidék és Ózd környéke. Legkevésbé ismertek a Cserehát, a Mezőség és a Bodrogköz. Az utóbbi években a Zemplénben megélénkült a belföldi turizmus, ami pozitívumként értékelhető, hiszen csak a színvonalas szolgáltatásokat és programokat igénylő belföldi vendégek alapozhatják meg az idegenforgalmi fejlesztéseket. A megyében a határmenti fekvés révén kialakult speciális turisztikai forma, a bevásárló- és termálturizmus kombinációja, jellemzően szlovák és lengyel vendégekkel. A speciális idegenforgalmi kereslet célterülete elsősorban Sátoraljaújhely és Sárospatak városok.

Prominent Kommunikációs Bt. 67 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A kistérség számos turisztikai vonzerővel rendelkezik. A műemlékek és védett létesítmények száma 74, ami a megyében található értékek közel 11 %-a! A létesítmények területi megoszlása kedvezően alakul: 41 db Sárospatakon lett regisztrálva, de Vajdácska kivételével a kistérség minden településén található műemlék, védett létesítmény.17 14. Táblázat Idegenforgalmi látnivalók a Sárospataki kistérség településen

Település Látnivalók Természeti Építészeti Kulturális 1. Bodrog-folyó, annak 1. Zempléni Művészeti 1. Római katolikus Templom Bodrogolaszi holtágai Napok: koncert a római 2. Lónyay-kastély 2. Szarkakút-patak katolikus templomban 1. Katolikus, görög katolikus Erdőhorváti 1. Hegyek, patakok -- és református templom 1. Református és katolikus Györgytarló 1. Tiszapart - templom Háromhuta n.a. n.a. n.a. 1. Világörökség részét 1. Sváb hagyományőrző képező Gombos-hegyi és kulturális csoportok (Heimat Hercegkút 1. Pogány-kút Kőporosi pincesorok Néptánc Egyesület, 2. Sváb Tájház Freundschaft Vegyeskórus 3. Római Katolikus Templom Egyesület) 1. Hősök emlékműve 2. Római Katolikus , Kenézlő 1. Tisza folyó - Református és Görög Katolikus Templom 1. Zempléni Tájvédelmi 1. Rendezvények (Falunap, 1. Várrom Körzet Nemzetiségi Találkozó) 2. Ruszin tájház 2. Ritka és értékes 2. Népszokások Komlóska 3. Görög katolikus templom növénytársulások (Vízszentelés, Betlehemezés) 4. Darnói apátság 3. Kalcit telér 3. Zempléni fesztivál 5. Jellegzetes településkép 4. Sziklatornyok 4. Tavaszköszöntő tábortűz. Makkoshotyka n.a. n.a. n.a. Olaszliszka n.a. n.a. n.a. 1. Bodrog-Tokajhegyalja Sárazsadány 1. 3 templom - vonulat 1. Sárospataki Képtár 1. Tengerszem 1. Rákóczi-vár 2. A Sárospataki Református 2. Várkert 2. Református Kollégium Kollégium Tudományos Sárospatak 3. Longi-erdő 3. A Művelődés Háza Gyűjteményei 4. Vízikapu 4. Vártemplom 3. Iskolamúzeum 5. Iskolakert 5. Múzsák Temploma 4. A Művelődés Háza Galériája 1. Szirmay kastély Tolcsva 1. Bormúzeum 2. Római katolikus, Görög - katolikus, Református templom 1. Görög katolikus és Vajdácska 1. Bodrog holtág - református templom Vámosújfalu - 1. Hat lyukú híd - Viss n.a. n.a. n.a. 1. Katolikus templom 1. Tisza- és Bodrogpart 2. Tűzoltómúzeum 1. katolikus búcsú Zalkod 2. Fekete tó 3. Polgármesteri hivatal és 2. május 1. EU-nap 3. Dióér faluház 4. Fából készült harangláb Forrás: a települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés

17 Az adatok forrása: helyi adatgyűjtés, Sárospatak és Térsége Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Stratégiai Program 2004-2006, Helyzetelemzés

Prominent Kommunikációs Bt. 68 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A primer kutatásban aktívan részt vevő települések által megadott információk szerit minden településen van olyan látnivaló, mely az ide érkező vendégek számára természeti, kulturális, építészeti szempontból vonzó lehet. A természeti értékek közül legfőbb vonzerőt a folyók képviselnek, de tulajdonképpen a térség egésze, a hegyek, a kisebb vízfolyások, a természetvédelmi területek által kínált lehetőségek is kiváló célterületet jelenhetnek a természti- és ökoturizmust kedvelők számára. Az épített örökség számos eleme kisebb helyi jelentőségű, a faluképet szépítő épület: falházak, templomok, de több településen található kastély, várrom, illetve a világörökség részét képező épített elemek. Kiemelkedő értékek találhatóak Sárospatakon, melyek a város történelmi, kulturális gazdagságát idézik. A fontosnak tartott kulturális értékek egy része tulajdonképpen kisebb rendezvény, de a kitöltők néhány néphagyományt (búcsú, Betlehemezés, vízszentelés) is felsoroltak. Sárospatakon ide tartozik többek között a képtár és az iskolamúzeum kínálata. Növeli a térség idegenforgalmi értékét, potenciálját, hogy néhány település a Tokaji történelmi borvidék, illetve a világörökség része. Szükséges lenne a látnivalók, értékek egységes programcsomagba foglalt, szervezett kiajánlása, a települések idegenforgalmi szempontú együttműködésnek elősegítése is. A kistérségi látnivalók kiajánlása mellett fontos olyan rendezvények, rendezvény-sorozatok kialakítása, melyek regionális, országos hírnévre szert téve „idecsalogatják” a vendégeket. Jelenleg a kistérség településein a következő fontosabb rendezvények kerülnek megrendezésre: 15. Táblázat Idegenforgalmi jelentőségű rendezvények a kistérségben

Település Rendezvény (időpont)

Bodrogolaszi - Erdőhorváti - Györgytarló 1. Búcsú (augusztus utolsó vasárnapja) Háromhuta n.a. 1. Zempléni Művészeti Napok keretében megrendezett koncert (augusztus 8. Hercegkút körül) 2. Szüretvégi Vigasságok (október vége) Kenézlő 1. Falunap (augusztus 20.) 1. Komlóska napja (augusztus első szombatja) 2. (2004. 08.07) Komlóska 3. Nemzetiségi találkozó (augusztus első szombatja) 4. Tavaszköszöntő tábortűz (Április 30) 5. Zempléni fesztivál (Augusztus) Makkoshotyka n.a. Olaszliszka n.a. Sárazsadány - 1. Zempléni Fesztivál (augusztus) 2. Sárospataki Dixieland és Blues Fesztivál (július vége) Sárospatak 3. Sárospataki bornapok (szeptember vége) 4. Szent Erzsébet Ünnep (Pünkösd) 5. Nyáresték a Várnegyedben (júniustól augusztusig szombatonként) Tolcsva - Vajdácska 1. Falunap (augusztus 20.) Vámosújfalu - Viss n.a. Zalkod 1. Katolikus búcsú (július 22.) Forrás: a települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés

Prominent Kommunikációs Bt. 69 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A turisztikai infrastruktúra kiépítettsége a megyeihez hasonló tendenciákat mutat. A kistérségben nincsen jelentős szálláshely-kapacitás, a szállásehetőséget kínáló helyek többsége Sárospatakon koncentrálódik: itt található a kistérség egyetlen szállodája. Panzió a kisvároson kívül Tolcsván és Olaszliszkán is, üdülőház pedig Háromhután is működik. Ifjúsági szálló és kemping azonban szintén csak Sárospatakon üzemel. Kedvezőbben alakulnak a falusi szállásadás adatai: a KSH által feltüntetett 17 vendéglátóhely 7 településen oszlik meg. A KSH legfrissebb adatai szerint a kistérségben összesen 1981 kereskedelmi és 228 magánszálláshely található. A következő grafikon a kereskedelmi szállásférőhelyek megoszlását mutatja be: 8. grafikon A kereskedelmi szállásférőhelyek megoszlása a Sárospataki kistérségben, 2002

148 93 339 Panziók 376 Ifjúsági szállók

Kempingek

Üdülőházak

Szállodák

1025

Forrás: T-Star adatbázis, 2002, KSH alapján saját szerkesztés

A magánszálláshelyek közül 110 a falusi és 118 a magánszálláshelyek száma a térségben. A szállásférőhelyek kapacitáskihasználtsága magasabb a kereskedelmi szálláshelyeken, mint a magánszállásokon, ugyanakkor az előbbi kategóriában a hatékonyság jóval az országos, regionális, sőt megyei mutatók alatt marad, a hazai átlagnak mindössze 45,44 %-a! A kistérségbe 2002-ben 17988 vendég érkezett, a megyei vendégek 5,79 %-a. A külföldiek részaránya az idelátogatók között 13,1 %. A vendégek számának alakulása nem tükrözi e fentebb bemutatott megoszlást: legtöbben a szállodákban és az üdülőházakban szállnak meg, legalacsonyabb pedig a kempingek és az üdülőházak látogatottsága. A magán szállásadás vendégeinek száma 1402 fő, melynek alig több mint 4 %-a külföldi vendég. Az ide érkező turisták a térségben összesen 44252 vendégéjszakát töltenek, ennek közel 42 %-át üdülőházakban, s valamivel több mint 20 %-át a kistérség egyetlen szállodájában. A magánszálláshelyek részesedése 13,1 %. A falusi szálláshelyek jelentik az egyetlen olyan szálláshelytípust, mely a kistérség számos településén megtalálható. Ennek megfelelően jellemző adataik a következőképpen alakulnak:

Prominent Kommunikációs Bt. 70 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

16. Táblázat A falusi szállásadás főbb adatai Sárospataki kistérségben, 2002

Külföldi Szállásférő- Külföldi Vendég- Vendéglátók Vendégek vendég- Megnevezés helyek vendégek éjszakák száma száma éjszakák száma száma száma száma Bodrogolaszi ------Erdőhorváti - - - - - Györgytarló ------Háromhuta 4 26 119 0 390 0 Hercegkút 1 8 60 6 200 14 Kenézlő ------Komlóska 2 12 7 0 141 0 Makkoshotyka 3 14 39 0 195 0 Olaszliszka 5 42 143 0 476 0 Sárazsadány ------Sárospatak - 0 0 0 0 0 Tolcsva 1 2 33 0 54 0 Vajdácska 1 6 19 0 105 0 Vámosújfalu ------Viss ------Zalkod ------Sárospataki kistérség 17 110 420 6 1561 14 összesen Borsod-Abaúj- 642 4198 11314 1116 43289 7126 Zemplén megye Észak- Magyarországi 1300 8214 28395 3130 128662 20528 régió Magyarország 6806 38740 122109 39919 575530 215151 összesen Forrás: T-Star adatbázis 2002, KSH, Területi statisztikai évkönyv 2002, KSH

5.3.2 Kereskedelem A kereskedelmi tevékenység jelentős strukturális változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: a nagyobb városokban letelepedtek a multinacionális kereskedelmi hálózatok egységei, s csökkent a kisebb egységek, a kereskedelemben működő kisvállalkozások száma, illetve fennmaradásuk veszélybe került. Ugyanakkor a kisebb településeken élők igényei és lehetőségei eltérnek a városi lakosság körében jellemző viszonyoktól, s ennek megfelelően a községekben működő kiskereskedelmi üzletek fennmaradása nem csak gazdasági, hanem jóléti kérdés is. A Sárospataki kistérségben 384 kiskereskedelmi üzlet és 22 nagykereskedelmi raktár található. Nagykereskedelmi egységek mindössze három településen működnek, döntő többségükben (72,7 %) Sárospatakon. A kistérségben a megyei raktárak 4,2 %-a üzemel, országosan pedig csak 0,2 % az arány. A nagykereskedelmi raktárak ezer lakosra jutó száma (0,79) is alatta marad az országos átlagnak (1,03), annak mindössze 76,7 %-a. Megyei és regionális viszonylatban a kistérség nagykereskedelmi egységekkel való ellátottsága átlag felettinek számít.

Prominent Kommunikációs Bt. 71 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

17. Táblázat Kis és nagykereskedelem a Sárospataki kistérségben, 2002

Ebből: élelmiszer jellegű Nagykereskedelmi Kiskereskedelmi üzlet, áruház Megnevezés raktárak száma üzlet összesen Száma Részaránya

Bodrogolaszi 0 4 2 50,0% Erdőhorváti 0 2 2 100,0% Györgytarló 0 4 1 25,0% Háromhuta 0 3 1 33,3% Hercegkút 1 6 3 50,0% Kenézlő 0 14 6 42,9% Komlóska 0 3 3 100,0% Makkoshotyka 0 13 5 38,5% Olaszliszka 0 25 5 20,0% Sárazsadány 0 2 2 100,0% Sárospatak 16 238 34 14,3% Tolcsva 5 30 6 20,0% Vajdácska 0 12 5 41,7% Vámosújfalu 0 17 7 41,2% Viss 0 6 3 50,0% Zalkod 0 5 2 40,0% Sárospataki kistérség 22 384 87 22,7% összesen Borsod-Abaúj-Zemplén 526 9897 2704 27,3% megye Észak-Magyarországi n.a 18037 4749 26,3% régió Magyarország 10542 163400 36529 22,4% összesen Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2002, KSH, T-Star adatbázis 2002, KSH, Magyar Statisztikai Zsebkönyv, 2002, KSH, Területi Statisztikai Évkönyv 2002, KSH alapján saját számítások

A kiskereskedelmi üzletekkel való ellátottság arányában hasonlóan alacsony a kistérség területén. Egyes településeken az üzletetek jelentős része élelmiszert forgalmaz, Erdőhorvátiban, Komlóskán és Sárazsadányban részarányuk 100 %, de megoszlásuk egy település kivételével minden községben jelentősen meghaladja az országos átlagot. (Sárospatakon ugyanakkor a vizsgált arány a megyei, regionális és országos átlagnál is kedvezőbben alakul!) Nagyobb szóródást mutat ugyanakkor a kiskereskedelmi egységek ezer lakosra jutó száma. A kistérségi átlag nem éri el az országos átlagot, miközben két településen (Vámosújfalu, Háromhuta) azt közel 3 százalékponttal meghaladja (Ez az alacsony lakosságszám következménye.)

Prominent Kommunikációs Bt. 72 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

9. grafikon Ezer lakosra jutó kiskereskedelmi egységek száma a Sárospataki kistérségben, 2002

20,0 18,6 18,2 18,0 16,2 16,2 16,0 15,3 16,0 14,0 13,1 13,8 13,3 14,0 13,7 12,0 10,0 9,1 10,0 8,2 8,6 6,6 7,2 8,1 8,0 6,0 4,0 4,2 3,0 2,0 0,0

ti ő a y k a u s d zi á k k l s ég ye v uta án ta sva fa i s g r tarló h tyka isz d lc cs j V o y o a pa o á ú ér h zl s d Zalko st me rország ő Kenézl sh s zs T j i n a rogolas Komlóskao a k é d Három Hercegkút kk Va ámos i l o Erd Györg Ol Sáro V k B Sára ta mp Ma a e Magy sp Z ro új- á a S -Ab d rso Észak-Magyarországi régió o B Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2002, KSH, Területi Statisztikai Évkönyv 2002, KSH alapján saját szerkesztés

5.4 Üzleti szolgáltatások és üzleti infrastruktúra Az üzleti infrastruktúrák és a magas színvonalú üzleti szolgáltatások elérhetősége fontos előfeltétele a versenyképes vállalkozói szféra kialakulásának. Jelen alfejezet a kistérség e két tényezővel való ellátottságát tekinti át. Az üzleti infrastruktúrák közé a vállalkozási övezetek, ipari parkok, logisztikai és innovációs központok valamint inkubátorházak tartoznak. Az Észak-Magyarországi Régió ipari parkjai közül 12 működik Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, de ebből egy sem esik a Sárospataki kistérség területére. „Mikro” ipari park jelleggel működik ugyanakkor a Sárospataki Vállalkozói Park, mely 3 ha alapterületen zöldmezős beruházásként jött létre a Csepel Művek ruhaipari gépgyárának telephelyén 1992-ben. Az infrastruktúra a város déli részén található, a bérelhető üzemcsarnokok mellett területén igénybe vehető egy irodaház is, melyben rendezvényterem, irodák és tárgyaló található. A Vállalkozói Park 28027m2 –es hasznos alapterületének 32,6 százaléka (9125 m2) még nincs kiadva. A Park üzemeltetését a RUBIKON INVEST Kft. végzi. A vállalkozói parkba elsőként betelepedő vállalkozás a Ferro-Tool Rt. volt, mely szerszámelem gyártással és értékesítéssel foglalkozik. Jelenleg 16 betelepült vállalkozás működik a Park területén, a foglalkoztatottak létszáma 300 fő. 18. Táblázat A Sárospataki Vállalkozói Park területén működő vállalkozások, 2004

Vállalkozás pontos Iparág, tevékenységi terület megnevezése 1) Technometall Kft Szerszám-készülék gyártás 2) UNITED ST-2 BT Vasaló berendezés gyártás 3) SPSG Bt Szerszámgyártás 4) T-BOSS Bt Szerszámkereskedelem 5) Kék és Társai Kft Felületkezelés 6) Hutkai és Májer Kft Kerékpáralkatrész gyártás

Prominent Kommunikációs Bt. 73 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Vállalkozás pontos Iparág, tevékenységi terület megnevezése 7) Anyag-Ker Bt Kereskedelem 8) Valler-Trans Kft Teherszállítás 9) Patrog-Komplex Kft Zárgyártás 10) Ferro-Tool Rt Szerszámgyártás 11) Véd-Controll Kft Őrzésvédelem 12) Götz Mihály ev Teherszállítás 13) Tokaj-Oremus Kft Borászat 14) Rubikon-Text Kft Varrógép-szabászgép gyárt. 15) Szabó Bt Kádár 16) Bálint János Villamossági szerelő 17) Rubikon Invest Kft Szolgáltatás (üzemeltető) Forrás: A Park üzemeltetői körében végzett kérdőíves felmérés

Jelenleg folyik, illetve szerepel az üzemeltető tervei között a Parkon belüli infrastruktúra fejlesztése, az ivóvízhálózat cseréje, légikábelek földkábelre lecserélése, a belső úthálózat korszerűsítése és vagyonvédelmi- és beléptetési rendszer kialakítása. A fejlesztési elképzelések megvalósítását akadályozó legfontosabb problémaként az üzemeltető a forráshiányt jelölte meg. A vállalkozási övezet közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, sajátos kedvezmények igénybevételét biztosító, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt terület. 1996 és 1999 között hazánkban külön kormányrendeletekben 11 övezet lett kijelölve. Az Észak-Magyarországi Régióban található három vállalkozási övezet közül a Zempléni Vállalkozási Övezet teljes egészében Borsod-Abaúj-Zemplén megye területére esik, az Ózd- Putnok-Észak-Hevesi Vállalkozási Övezet pedig két megyét érint. A Zempléni Vállalkozási Övezet a megye észak-keleti csücskében, a magyar-szlovák határvonal mentén található18, a teljes Sárospataki kistérséget magába foglalja. Az Övezetben a befektetők által preferált két település a térség két központja Sátoraljaújhely és Sárospatak. Gazdasági potenciál szempontjából az Övezetben dominál Sátoraljaújhely, mely gyakorlatilag a térség fejlődését döntően befolyásolja az itt található ipari park és humánerőforrás-bázis révén. Ez az egypólusú gazdasági potenciálra vonatkozó megállapítás egyedül az idegenforgalom szempontjából nem releváns, de annak jelenlegi szintje egyének, családok, kisebb üzleti csoportok megélhetését képes biztosítani. Az Övezet eddigi működéséről elmondható, hogy az övezeti beruházási kedvezmények érvényesítési hatékonysága (hasonlóan az ország többi hasonló területéhez) gyenge, nem szerepel kiemelt kritériumként a befektetők telephelyválasztása során. Az övezet szerepe egyelőre kétséges a térség egészének fejlődésében. A fejlesztési döntéseket nem ösztönzik az övezeti kedvezmények, és a térség befektetővonzó erejének növekedése sem érzékelhető. A helyi gazdaság dinamizálásának egy elemeként azonban feltétlenül fontos a kedvezmények fenntartása. A vállalkozásfejlesztési alapítvány által kifejtett aktív vállalkozásfejlesztő és befektető-szervező tevékenység hatékonyan szolgálja az övezet területének gazdaságfejlesztését. Forrás: Terra Studio Kft.: A vállalkozási övezetek szerepe a területfejlesztésben, 2000 november Ugyanakkor a Sárospataki kistérség több településén találhatóak olyan ingatlanok, melyek alkalmasak ipari, gazdasági célú hasznosításra. Sárospatakon közel 30 ilyen ingatlan található, melyek egy része magántulajdonban van. Üresen álló önkormányzati építési telkek lennének hasznosíthatóak Györgytarlón és Komlóskán, több községben pedig (Erdőhorváti,

18 Az Övezet földrajzilag közvetlenül csatlakozik, „összeér” a Záhony és Térsége Vállalkozási Övezettel.

Prominent Kommunikációs Bt. 74 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Vajdácska, Zalkod) korábban önkormányzati intézményeket (idősek otthona, könyvtár, művelődési ház) befogadó épületek állnak üresen.19 A kistérségben egyéb üzleti infrastruktúra nem működik. Sárospatakon, a város ipari övezetében működik egy 2000 m2-es kereskedelmi vámszabad terület a Nicholas Brothers Bt. üzemeltetésében egy iparvágánnyal rendelkező 2,6 hektáros ingatlanon. Az üzleti szolgáltatások körébe többek között a banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások, a könyvelési-számviteli és könyvvizsgálói tevékenység, az ingatlanügyletek bonyolítása; a számítástechnikai szolgáltatások (hardver, szoftver, adatfeldolgozás) az üzleti, műszaki stb. szaktanácsadás tartoznak. A tercier, és ezen belül az üzleti szolgáltatói szektor gyors fejlődésével a statisztikai adatgyűjtés nem tudott lépést tartani, területi adatok csak korlátozott számban és részletességgel állnak rendelkezésre. Az üzleti szolgáltatások javítják a belső vállalati folyamatok működési hatékonyságát, s így növelik a vállalat eredményességét és javítják alkalmazkodóképességét. Nemzetközi tendencia, hogy a növekvő verseny következtében a vállalkozások egyre nagyobb mértékben vannak ráutalva külső szolgáltatásokra. Ez a folyamat várhatóan hazánkban is felerősödik, s elsősorban a magas költségekkel járó, illetve speciális szaktudást igénylő szolgáltatásokra lesz jellemző, és leginkább a kis- és közepes vállalkozások esetében, mert a nagyvállalatok ezeket a tevékenységeket saját erőforrásaikból is meg tudják oldani. A Sárospataki kistérségben bankfiók mindössze három településen működik, Sárospatakon három, Tolcsván és Kenézlőn pedig 1-1 bankfiókkal.

Gazdasági szerkezet - összefoglaló következtetések ¾ A kistérség elavult gazdasági struktúrával rendelkezik: magas a mezőgazdaság súlya, a szolgáltató szektor részaránya a hazai átlagot sem éri el. ¾ A szántóterületek átlagos aranykorona értéke 11 AK alatt marad. ¾ A Bodrogközben kedvezőek a gyümölcstermesztés feltételei, a termelők az exportpiacok igényeit is ki tudják elégíteni. ¾ Az állatállomány folyamatosan csökken, a korábbi jelentősebb kapacitások leépültek. ¾ A kistérség területén található a megye szőlőterületének közel egyharmada, jelentős a borászati tevékenység. ¾ A kistérségben három jelentősebb ipari tevékenység jelenik meg: a faipar, borászat ( feldolgozóipar) és a gépipar. ¾ A helyi termelésen alapuló jelentőseb feldolgozóipari kapacitások jellemzően a szőlőtermesztés- és erdőgazdaság tevékenységi körökhöz kapcsolódva alakultak ki. ¾ Az erdők sokoldalú hasznosítása lehetséges: fakitermelés, turisztikai vonzerő kiaknázása, vadgazdálkodás. ¾ Számos turisztikai vonzerő található a kistérségben (természeti értékek, műemlékek, kastélyok, kulturális-történelmi jelentőségű értékek). ¾ A kistérség egy része a Tokaji borvidék, illetve a világörökség része. ¾ A szálláshely-kapacitás – a falusi szállásadás kivételével - Sárospatakon koncentrálódik. ¾ A kistérség területén Vállalkozói Park, Vállalkozási Övezet és egy kereskedelmi vámszabad terület működik. ¾ Gazdasági, ipari hasznosításra alkalmas ingatlan a kistérség több településén található. ¾ Bankfiók mindössze három településen működik.

19 Az ipari, gazdasági hasznosításra alkalmas igatlanok adatait a kérdőíves felmérés eredményeit összegző melléklet tartalmazza.

Prominent Kommunikációs Bt. 75 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

6. Vállalkozások Annak ellenére, hogy a kilencvenes években folyamatosan növekedett a működő vállalkozások száma, 2002-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 41881 vállalkozás működött, az országos állománynak mindössze 4,87 %-a. A vállalkozássűrűség értéke ennek megfelelően elmaradt a hazai átlagtól: az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 56,26 volt, ami az országos átlagnak mindössze 66,7 %-át tette ki. A vállalkozásszerkezet kettősséget mutat: egyrészt a megyében működő vállalkozások többsége mikro-vállalkozás, másrészt pedig a közepes és nagyobb vállalkozások aránya nagyobb az országos átlagnál, az ipari tevékenységek jellemző nagy súlyának következtében. A gazdasági szervezetek ágazatok szerinti megoszlása nem mutat jelentős eltéréseket az országos arányoktól (némileg kisebb a mezőgazdasági és a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltató vállalkozások száma, s kismértékben meghaladja a hazai átlagot a kereskedelemben és a vendéglátásban működő szervezetek részaránya). A Sárospataki kistérség korábban bemutatott ágazati szerkezetét a vállalkozások gazdasági ágak szerinti megoszlása is jól tükrözi: 10. grafikon Működő vállalkozások megoszlása gazdasági ágak szerint, 2002

Magyarország összesen Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat 4,4%

4,7% 9,6% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz- ,vízellátás 9,4% 9,3% 30,0% 20,7% Építőipar 26,6% 10,2% 8,8% 8,7% Kereskedelem, javítás Sárospataki kistérség 5,4% 9,0% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6,8% 5,1% Szállítás, raktározás, posta, 21,6% távközlés 5,1% 6,0% 23,9% 22,9% Ingatlanügyletek, gazdasági 4,7% szolgáltatás

BAZ megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2002, KSH, T-Star adatbázis 2002, KSH, Magyar Statisztikai Zsebkönyv, 2002, KSH, Területi Statisztikai Évkönyv 2002, KSH alapján saját szerkesztés A fenti vállalkozásszerkezet vizsgálata nem tartalmazza az összes gazdasági ágazatban működő vállalkozást, ugyanis a kistérségi adatok a K (ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás) gazdasági ággal bezárólag kerülnek lebontásra. Ennek megfelelően a megyei és országos adatok is csak ezen ágazattal bezárólag lettek elemezve. Az arányszámok azonban az egyes ágazatok összes működő vállalkozáshoz viszonyított részarányát mutatják. A Sárospataki kistérség egészében a kereskedelem, javítás, illetve az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazatokban működik a vizsgált kategóriák közül arányában a legtöbb vállalkozás. Összességében a kistérség ágazati struktúrája nem tér el drasztikusan az országos vagy megyei vállalkozásszerkezettől. Két ágazat megoszlása mutat jelentősebb különbségeket: a mezőgazdaság, vadgazdálkodás,

Prominent Kommunikációs Bt. 76 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja erdőgazdálkodás illetve halászat kategóriába sorolható vállalkozások részaránya az országos átlag 2,1-szerese, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazat (térségben betöltött jelentős szerepe ellenére) ugyanakkor közel 10 százalékponttal elmarad a hazai átlagtól. Bodrogolaszi és Viss kivételével a települések többségén magas, megyei és országos átlag feletti a mezőgazdasági ágazatok részaránya, s jellemzően fontos a szálláshely- szolgáltatók, vendéglátók tevékenysége a kistérség legtöbb településén (Viss községben részesedésük 50 %). Az ipari tevékenységek kistérségi szinten az országos tendenciáktól nem térnek el jelentősen, a működő vállalkozások 10,2 %-a tartozik ebbe a kategóriába szemben az országos 9,6 %-kal (a megyei átlag 9,3 %). Ettől jelentősen csak Bodrogolaszi és Hercegkút települések térnek el, ahol az ipari tevékenység súlya a hazai megoszlás 3,7 illetve 2,5-szerese. Hasonlóan alakul az építőipari tevékenység is: a kistérségi, megyei és hazai megoszlás nem mutat számottevő különbséget, azonban több településen (Erdőhorváti, Györgytarló, Sárazsadány, Vajdácska, Zalkod) kiugró érték tapasztalható. Az építőipari tevékenység azonban nem tekinthető a kistérség húzóágazatának, több vállalkozás is versenyképességi problémákkal küzd. A kistérségi települési önkormányzatok körében végzett primer kutatás során településenként meg lettek határozva a legjelentősebb gazdasági szervezetek. Az alábbi táblázatban bemutatott vállalkozások tevékenységi körének áttekintése a fenti statisztikai adatkörön alapuló elemzéssel szemben nem a vállalkozások száma szerint keresi a kistérségben jellemző ágazati profilt. A primer kutatáson alapuló elemzés célja a települések vezetői által fontosnak ítélt, a helyi gazdaságban meghatározó szerepet játszó gazdasági szervezetek bemutatása. 19. Táblázat A kistérség jelentősebb vállalkozásai

Település Jelentősebb vállalkozások (tevékenység jellege) 1. RUFÉM (rugógyártás) 2. Rugógyártó kft (rugógyártás) Bodrogolaszi 3. Acélforg Bt. (rugógyártás) 4. KOME-FÉM Bt (rugógyártás) 5. METALTOOLS Bt (esztergálás) Erdőhorváti - 1. Bártfai Kft. (kereskedelem) Györgytarló 2. Körtéskert szövetkezet (gyümölcstermelés) 3. Akli Erdő birtokossági társulat (erdészet) Háromhuta n.a. 1. Hercegkúti Beszerző és Értékesítő Szövetkezet (borfeldolgozás) 2. Kerchner Kft. (fémmegmunkálás) 3. NG Trans Kft. (árufuvarozás) Hercegkút 4. Zemplénkő Kft. (bányaművelés) 5. Gépkervin Bt. (közúti teherszállítás) 6. S-Pak Bt (mezőgazdasági szolgáltatások) 1. Hélius Kft. (savanyító üzem) Kenézlő 2. Kentex Kft. (varroda) 3. Norpan Kft (péküzem) 1. Köteles Kft. (kereskedelmi szálláshely, vendéglátás, építőipar) 2. Tölgyesbérc Erdőszövetkezet (erdőművelés, fafeldolgozás) 3. Tolcsva és Vidéke Kereskedelmi Kft. (kiskereskedelem) 4. Diamond-H Informatikai Szolgáltató Bt. (oktatás, informatika tervezés) Komlóska 5. Szkalka kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (árufuvarozás) 6. Popovics és társa Fakitermelő Bt. (fakitermelő, fafeldolgozó) 7. Komlóska és környéke Földtulajdonosi Közösség (kiskereskedelem, vadgazdálkodás, vendéglátó-ipari tevékenység) 8. Zemplén Körte Kft (mezőgazdasági tevékenység)

Prominent Kommunikációs Bt. 77 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Település Jelentősebb vállalkozások (tevékenység jellege) Makkoshotyka n.a. Olaszliszka n.a. Sárazsadány - 1. S.P.S.G. Bt. (fémtömegcikk)* 2. Geo-Milk Kft. (növénytermesztés) 3. Biofarm Kft. (növénytermesztés) 4. Weinberg ’93 Kft. (csarnoképítés) 5. Sárospataki Ruhaipari Rt. (varrás) 6. Foton Kft. (műanyag nyílászárók) 7. Bodkő Kft. (mélyépítés) 8. Patak-Vízép Kft. (mélyépítés) 9. Dopex Kft. (magasépítés) 10. Épszer Kft. (magasépítés) Sárospatak 11. Kispatak-2000 Kft. (kereskedelem) 12. FOR_YOU 2 Kft. (kereskedelem, camping, disco) 13. Ajtai és Tsa. Kft. (kereskedelem) 14. Valler Trans Kft. (fuvarozás) 15. Quader-Bau Kft. (magasépítés) 16. Megyer Rt (Szőlő-bor)* 17. Pajzos Rt (Szőlő-bor)* 18. T-Boss Kft. (fémtömegcikk)* 19. Szerszámköszörű Centrum Kft. (fémtömegcikk)* 20. Rubikon-Text Kft. (varró- és szabászgép gyártás) 1. Tokaj Kereskedőház Rt. (borpalackozás) 2. Tokaj Oremus Kft. (szőlőtermesztés, borpalackozás)* 3. Pauleczki VIN Kft. (szőlőtermesztés, borpalackozás) 4. Tolcsva Bor Kft. (szőlőtermesztés, borpalackozás) Tolcsva 5. Fitomark 94 Kft. (szőlőtermesztés, borpalackozás) 6. Tolcsva és Vidéke Kereskedelmi Kft. (bolti kereskedelem) 7. Gyarmati Sütőmester (pék, pékáru, cukrászkészítmények) 8. Pannon Toka Kft. (szőlőtermesztés, borpalackozás) 9. Pogi Team Kft. (autószerviz) 1. Vajdácska Mg. Rt. (mezőgazdaság) Vajdácska 2. Industria 2000 Kft. (víz, gáz szerelés) Vámosújfalu 1. SUDARLÓ KFT (famegmunkálás) Viss n.a. 1. Wiki Kft (korrózióvédelem) Zalkod 2. Zöld Mező 97. Mg. (mezőgazdaság) 3. Szendi és Társa (útépítés) * Külföldi tulajdonban vagy résztulajdonban lévő vállalkozás. Forrás: A települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés

A térségben működő vállalkozások profilja épít a kistérségi erőforrásokra, a fentiekből az is kiderül, hogy dominál elsősorban a mező- és erőgazdaság és az ipar a kistérség gazdaságában, s kevésé jellemző a fejlettebb szolgáltatások jelenléte. Külföldi tulajdonban vagy résztulajdonban lévő vállalkozások a kérdőíves felmérés során gyűjtött információk alapján egyedül Sárospatakon és Tolcsván működnek. Sárospatakon 5 ilyen vállalkozás került bejegyzésre, német és francia befektetők részvételével a szőlő-bortermelés és fémtömegcikk tevékenységi körökben. A kisvárosban ezek a vállalkozások eddig 150-160 munkahelyet teremtettek. Tolcsván a Tokaj Oremus Kft. az, ami spanyol befektetők közreműködésével kezdte meg tevékenységét.

Prominent Kommunikációs Bt. 78 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

20. Táblázat A Sárospataki kistérségben működő vállalkozások adatai, 2002

Működő Ebből Korlátolt Megnevezés vállalkozás Betéti Egyéni felelősségű Szövetkezet Egyéb összesen társaság vállalkozás vállalkozás Bodrogolaszi 36 10 - 4 22 - Erdőhorváti 25 5 - 6 12 2 Györgytarló 5 - 1 2 2 - Háromhuta 11 - - 3 5 3 Hercegkút 41 5 4 8 23 1 Kenézlő 38 3 4 2 28 1 Komlóska 12 1 1 3 6 1 Makkoshotyka 21 - - 1 20 - Olaszliszka 81 12 2 12 54 1 Sárazsadány 9 3 - 3 3 - Sárospatak 1064 129 9 191 697 38 Tolcsva 91 15 4 9 62 1 Vajdácska 32 2 1 4 24 1 Vámosújfalu 40 7 1 3 29 - Viss 4 - - 1 3 - Zalkod 5 2 1 - 2 - Sárospataki kistérség 1515 194 28 252 992 49 összesen Borsod-Abaúj- 41881 5613 142 8316 25594 2216 Zemplén megye Észak- Magyarországi 76973 10059 234 13574 49431 3675 régió Magyarország 860022 158342 3857 180534 474678 42611 összesen Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2002, KSH, Területi Statisztikai Évkönyv 2002, KSH

A vizsgált 16 településen 2002. év végén 1515 vállalkozás működött, a megye összes vállalkozásának 3,62 %-a, a régió működő vállalkozásainak pedig kevesebb mint 2 %-a. Az Észak-Magyarországi régióhoz és a megyéhez hasonlóan a vállalkozói aktivitás, a vállalkozássűrűség ugyanakkor jelentősen alatta marad az országosnak. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma a kistérségben 54,24 db, amely az országos átlagnak (84,33 db) csupán 64,3%-a! A vállalkozási aktivitás településenkénti megoszlása jelentős egyenlőtlenségeket mutat: a legalacsonyabb Viss községben (5,38 db), s a legmagasabb Sárospatakon (72,41):

Prominent Kommunikációs Bt. 79 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

11. grafikon Ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma a Sárospataki kistérségben, 2002

90,00 84,33

80,00 72,41 70,00 66,67 59,65 60,00 55,93 54,24 56,26

50,00 46,55 44,60 43,67 37,82 40,00 38,05 36,36 32,26 30,00 27,24 21,23 22,96 20,00 16,23

10,00 8,26 5,38

0,00

i ő a y s d út zl k n va ka u tarló k tyka is zág aszi o iszka atak cs V alko ség égió rs horvát gy Z egye i r gol ő Kené Tolcs sújfal tér d romhuta aszl rosp r á Herceg Komlós razsadá Vajdá n m E Györ H Ol á Sá ámo ki kis Bodro akkosh S V ország agyaro M mplé ar M pata j-Ze Sáros -Magy Abaú zak És rsod- Bo Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2002, KSH, Területi Statisztikai Évkönyv 2002, KSH alapján saját szerkesztés

A vállalkozássűrűség országos átlag alatti értéke nem tekinthető a gazdasági lemaradás fő okának. (Összehasonlítva az eredményeket az európai adatokkal azt látjuk, hogy már a megyei átlag is meghaladja az EU-15 hasonló mutatóinak átlagát.) A gyenge gazdasági teljesítmény oka feltehetően a piaci és infrastrukturális környezet fejletlensége, a vállalkozások alacsony versenyképessége. 12. grafikon A működő vállalkozások jogi forma szerinti megoszlása, 2002

100%

80%

60%

Egyéb Egyén i vá llalkozás 40% Bt. Szövetkezet Kft. 20%

0% i ló a ő a e szi ska yka iss gió a hut ézl ó t ány rség é szk V é egy horvát gytar m en Zalkod m ő r o szli Tolcsva st gi r rország d ár ercegkútK a zsad ki r yö H Koml l a Vajdácska én szá E G H O ár Sárospatak Bodrogol S Vámosújfalu taki Makkosho Magya -Zempl gyaror a aúj Sárospa

Észak-M Borsod-Ab Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2002, KSH, Területi Statisztikai Évkönyv 2002, KSH alapján saját szerkesztés

A kistérségben meghatározó szerepet töltenek be a kisvállalkozások: az egyéni vállalkozások aránya 65,5 %, ami több mint 10 százalékponttal meghaladja az országos átlagot. A jellemzően kisméretű Bt-k és egyéni vállalkozások együttesen a működő

Prominent Kommunikációs Bt. 80 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja vállalkozások 82,1 %-át teszik ki. Ugyanez országosan mindössze 76,2 %, a megyében pedig 81 %. Az egyes települések között ismételten jelentős szórás tapasztalható: Makkoshotykán csak Bt-k és egyéni vállalkozások működnek, s utóbbiak részaránya 95 %. Az egyéni vállalkozások részaránya további négy községben meghaladja a 70 %-ot. Több településen a megoszlás az országos átlagtól teljesen eltérő képet mutat (Györgytarló, Sárazsadány, Zalkod és Háromhuta), ami a községekben működő vállalkozások alacsony száma (11 illetve ez alatt) miatt alakult így. Áttérve a többi vállalkozási forma vizsgálatára, a fenti ábra segítségével megállapítható, hogy a kistérségben a szövetkezetek részaránya ugyan alacsony, de az országos átlagnak így is 4,5–szerese! Ez a tényező a térség gazdasági profiljának, és a rendszerváltás után bekövetkező átalakulásoknak a következménye. A korlátolt felelősségű vállalkozások jellemzően kisebb arányban vannak jelen a térségben, mint a megyében vagy az ország egészében, részarányuk az országos átlagnak mindössze 69,6 %-a. Kft a térségben 12 településen működik, s négy településen megoszlásuk kiemelkedően magas. Ennek egyik oka a korábban említett alacsony vállalkozásszám. A vállalkozások működési formája és az általuk foglalkoztatott munkaerő létszáma között általában szoros kapcsolat mutatható ki. A jogi személyiségű szervezetek rendszerint több főt foglalkoztatnak, mint a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások. Ennek megfelelően az egyéni vállalkozások és bt-k döntő többségének csak néhány alkalmazottja van, míg a szövetkezetek, kft-k, és különösen az rt-k meghatározó hányada 20 főnél többet foglalkoztat. A fenti vállalkozásszerkezetből tehát elméletileg arra lehet következtetni, hogy a térségben működő vállalkozások nagy részének munkahelyteremtő képessége csekély. A következő ábra arra ad választ, hogy a vállalkozások foglalkoztatotti létszám szerinti vizsgálata igazolja-e a fenti állítást: 13. grafikon Működő vállalkozások megoszlása foglalkoztatotti létszám szerint, 2002

100% 90% 80% 250- és több fő 70% 60% 50-249 fő 50% 20-49 fő 40% 30% 10-19 fő 20% 1-9 fő 10%

0% 0 és ismeretlen ti ó ő a y k a d számú fő zi á rl ta a n v ka g e s v u kút yk k á a iss y la ta g ézl t d cs V lko g o or y n o lisz á rsé g h rg mh sa Za é ő ro Ke sh sz z ospat Tolcs jd me ro yö o a r a kist n d rd Herce Komlóska ra V i o E G Há kk Ol á Sá ámosújfalu k lé B S V Ma ata mp sp j-Ze ro aú á b S A d- rso o B

Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2002, KSH, Területi Statisztikai Évkönyv 2002, KSH, T-Star adatbázis 2002 alapján saját szerkesztés

A grafikonból levonható első következtetés, hogy a kistérségben egyáltalán nem működik 250 főnél többet foglalkoztató vállalkozás (részarányuk a megyében is mindössze 0,1 %). A vállalkozások alacsony száma miatt dominánsan megmutatkozik az elaprózott

Prominent Kommunikációs Bt. 81 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja szerkezet, az alacsony foglalkoztatotti létszámmal rendelkező, kisméretű, kevés tőkével létrehozható vállalkozások túlsúlya. 5 községben csak 10 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások működnek, 8 településen pedig 60 % feletti a 0 és ismeretlen számú főt foglalkoztató szervezetek megoszlása. Az 50-249 fős kategóriába eső szervezet mindössze Sárospatakon, Tolcsván és Kenézlőn folytat tevékenységet. A kedvezőtlen megoszlás részben az egyéni vállalkozások magas részarányára vezethető vissza. Amennyiben csak a társas vállalkozások foglalkoztatotti létszáma kerül elemzésre, akkor a következőket lehet megállapítani: a kistérségben működik a megyei társas vállalkozások 3,2 %-a, melyek döntő hányada (82 %) ugyan 10 főnél kevesebbet foglalkoztat, de a kistérségi megoszlás még így is kedvezőbben alakul, mint akár a megyei vagy regionális akár a hazai átlag. A 10 fő feletti kategóriák megoszlása a régióban és a megyében is jellemzően magas, a kistérségben pedig a hazai átlag többszöröse. A vállalkozói szféra teljesítményére, az önkormányzatok által beszedett helyi iparűzési adó összegéből is lehet következtetni.20 A kérdőíves felmérés összesítése azt mutatta, hogy a helyi iparűzési adó alakulása a települések többségében (Komlóskán nincsen iparűzési adó) lassú növekedést mutatott az elmúlt 4 évben, melynek oka részben az adó mértékének emelése, részben pedig a vállalkozási tevékenység bővülése. Néhány rendkívüli esemény is alakította azonban a vizsgált települések gazdasági helyzetét, ilyen volt például a 2000. év, mikor Zalkodon a községet védő gátrendszer kiépítése után fizetett iparűzési adó (GÁTÉPTŐ KFT. és Betonútépítő Kft.) kiugróan magas adóbevételeket eredményezett, a településen szokásos összeg közel négyszeresét. Györgytarlón pedig a vállalkozások számának csökkenése okozta a jelentős bevételkiesést. A községek többségében az éves iparűzési adóbevétel hát alacsony, több községben az évi 1 millió forintot sem éri el, összege Sárospatakon a legmagasabb. Összességében tehát a vizsgált önkormányzati forrás alakulása is igazolja a nagyobb jövedelemtermelő- és így munkahelyteremtő képességgel rendelkező vállalkozások fentebb bemutatott területi koncentrációját elsősorban Sárospatak, Tolcsva, Kenézlő településeken. A községekben tapasztalt alacsony bevételek pedig a kisvállalkozások nagy súlyára, illetve az alacsony vállalkozássűrűségre utalnak.

Vállalkozások - összefoglaló következtetések ¾ A kereskedelem, javítás, illetve az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazatokban működik arányában a legtöbb vállalkozás, de utóbbi kategória így is jelentősen elmarad a hazai átlagtól. ¾ A mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás illetve halászat kategóriába sorolható vállalkozások részaránya az országos átlag 2,1-szerese. ¾ A szálláshely szolgáltatók és vendéglátók tevékenysége a legtöbb településen fontos. ¾ A legjelentősebb vállalkozások által képviselt tevékenységi körök: szőlőtermesztés, borászat, gépgyártás, fémmegmunkálás, erdészet-fafeldolgozás, magas- és mélyépítés, kereskedelem, fuvarozás és mezőgazdasági termelői tevékenységek. ¾ Külföldi befektetők is jelen vannak a térségben borászat és fémmegmunkálás tevékenységi körökben. ¾ Alacsony a vállalkozássűrűség, az aktivitás településenként jelentős eltéréseket mutat. ¾ A vállalkozások száma több településen nagyon alacsony, a vállalkozói szerkezet elaprózott, jellemző az alacsony foglalkoztatotti létszámmal rendelkező, kisméretű, kevés tőkével létrehozható vállalkozások túlsúlya.

20 Az adóbevételek alakulásának adatait a kérdőíves felmérés eredményeit összegző melléklet tartalmazza.

Prominent Kommunikációs Bt. 82 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

7. Infrastruktúra Egy térség helyzetének vizsgálata során fontos az alapvető infrastrukturális ellátottság vizsgálata. Egyrészt az elérhetőség viszonyai nagymértékben befolyásolják a gazdasági fejlődést, hiszen meghatározzák a kialakítható külső kapcsolatok volumenét, mind a térségbe érkező befektetések, mind az áruk és személyek mozgása tekintetében. A közművesítettség és a telekommunikációs eszközök elérhetősége olyan tényező, amelynek megléte a modern gazdaságok alapvető eleme, ugyanakkor hazánk településeinek közművesítettsége sok esetben hiányos, különösen igaz ez a keleti térségek ellátottságára. A fejezet utolsó témaköre a hulladékkezelés, melynek elemzése egyrészt környezeti- fenntarthatósági szempontból elengedhetetlen, másrészt pedig számos gazdasági tevékenység letelepedése, fennmaradása függhet a hulladékok kezeléséhez szükséges feltételek meglététől.

7.1 Közlekedés, elérhetőség Borsod-Abaúj-Zemplén megye országos viszonylatban is a kedvezőtlen fekvésű megyék közé tartozik. Az ország nyugati határától mért távolság alapján a megyék között az utolsó előtti helyen áll. Egyedül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esik messzebbre a határtól akár a közlekedési feltételek különbségeit kiküszöbölve, akár a légvonaltávolságokkal számolva vetjük össze az eredményeket. Közúton való elérhetőség tekintetében az északnyugat-dunántúli megyék helyzete a legkedvezőbb az országban, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megye megközelíthetősége a legrosszabbak közé tartozik. (A vasút figyelembevételével azonban csökken a megye hátránya.) A megyén belüli elérhetőségi viszonyok vizsgálata azt mutatja, hogy itt a legmagasabb a települések között a legközelebbi körzetközpontoktól mért távolság egyenlőtlensége. Ez azt jelenti, hogy ebben a megyében nagy az olyan falvak aránya, melyekből az országosnál nehezebben megközelíthetők a legközelebbi nagyobb települések, városok. Egyes felmérések az elégtelen közlekedési viszonyokra vezetik vissza a térségben kialakult magas tartós munkanélküliséget, hiszen az ingázást szinte ellehetetlenítik a közlekedési nehézségek. A Sárospataki kistérség települései Budapesttől 244-300 km távolságra, a megyeszékhelytől pedig 60-105 km távolságra fekszenek. A kistérségi primer kutatás során gyűjtött adatok utalnak mind a közúti mind a vasúti közlekedés nehézségeire a kistérségben. Szembetűnő a jelentős különbség a közúti és a vasúti utazási idők között, illetve az, hogy a vasúti utazási idő különösen magas Zalkod, Vajdácska, Kenézlő és Erdőhorváti tekintetében, mely tényező csökkenti a helyi lakók mobilitását, a munkavállalók ingázási lehetőségeit. Összességében minden településről közúton közelíthetőek meg gyorsabban a nagyvárosok (néhány kivételtől eltekintve, ahol az utazási idők egybeesnek). Az átlagos utazási idő a fővárosba illetve Miskolcra vasúton 4 illetve 1,6, közúton pedig 3,3 illetve 1,1 óra.

Prominent Kommunikációs Bt. 83 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Az alábbi térkép a Sárospataki kistérség közlekedési hálózatát szemlélteti. 8. térkép A kistérség közlekedési hálózata

Forrás: www.terkepcentrum.hu

7.1.1 Közúti közlekedés A megye országos közúthálózatának hossza 2530 km, ami a teljes országos közúthálózat 8,3 %-a. A megyében halad az M3-as autópálya 47 km-es szakasza, és a jelenlegi tervek szerint 2005-ig Miskolcig kiépül a gyorsforgalmi úthálózat következő szakasza. Emellett az úthálózatnak mindössze 14,2 %-a tartozik az első és másodrendű főutak közé (az országos arány 21,4 %), a fennmaradó szakaszok összekötő és bekötő, állomáshoz vezető, autópályára és autóútra fel-, illetve levezető út. Sajnos az EU V. (Trieszt – Budapest – Kijev) folyosójának közúti (az M3 autópálya) távol fekszik a Sárospataki kistérségtől. Az elérhetőségi viszonyokat azonban javíthatja a 3. Sz. főút tervezett gyorsforgalmi úttá fejlesztése, azonban csak akkor, ha megtörténik a térség belső úthálózatának fejlesztése is. A Sárospataki kistérség fő közúti közlekedési tengelye a 37. sz. főközlekedési út, amelyen keresztül a megyeszékhellyel és térségével, a szerencsi és a sátoraljaújhelyi térséggel teremthet kapcsolatot a 16 vizsgált település. A kistérség települései a főúthoz kapcsolódó bekötőutakon közelíthetőek meg. A közúti közlekedést lassítja a térség vízrajza, a folyók által kettészelt földrajzi elhelyezkedés. Kenézlőtől délre a Tiszán Balsánál autós kompátkelő működik, amely a közvetlen kapcsolatot biztosít a szomszédos megyével. A Bodrogon való átkelést a Sárospatak és Tokaj közötti folyószakaszon csupán néhány komp (Bodrogkeresztúr és Bodrogkisfalud között, Olaszliszkánál, Sárazsadánynál és Bodrogolaszinál) teszi lehetővé. A Bodrogközi kistáj külső elérhetőségét jelentősen javította a cigándi híd megépítése, hiszen így a 3814 sz. összekötőút Sárospatak Cigánd irányban mintegy feltárja a területet. A Sárospataki kistérségben több „zsák település” található (Komlóska, Háromhuta Makkoshogyka és Zalkod), melyek bekötőúttal kapcsolódnak az összekötő utakhoz, s tömegközlekedési kiszolgálásuk, illetve általában közúti elérhetőségük kedvezőtlen.

Prominent Kommunikációs Bt. 84 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Kiépített kerékpárúthálózat a kistérségben nincsen. A kérdőíves felmérés eredményei alapján Sárospatakon és Sárazsadányban lett kiépítve 1-1 km belterületi kerékpárút. A kerékpárút-hálózat fejlesztése különösen a jelentős természeti turisztikai potenciál miatt lenne fontos. A hálózat tervezése során figyelembe lehet és kell venni egyrészt a frekventált helyi túraútvonalakat, illetve a már létező, a kerékpáros turizmus fejlesztésére irányuló regionális és nemzetközi szintű terveket, együttműködési lehetőségeket. A következő térkép azt az öt, már „működő”, hazánkat is érintő eurorégiós térséget (EUR) vázolja fel, melyeknek szerepe lehet a kerékpáros közlekedés együttes fejlesztésében és népszerűsítésében. A vizsgált 16 település a kettes számmal jelölt Kárpátok EUR-ba tartozik. 9. térkép Lehetséges határon átnyúló kerékpáros kapcsolatok Magyarországon

Forrás: http://www.kerosz.hu/euregiok2.htm

7.1.2 Vasúti közlekedés Borsod-Abaúj-Zemplén megye vasútsűrűség és vasútellátottság szempontjából is az ország legkedvezőtlenebb helyzetű megyéi közé tartozik. A megye vasútvonalai a következők: ¾ Miskolc-Budapest fővonal Miskolc-Mezőkövesd közötti szakasza, ¾ Miskolc-Nyíregyháza fővonal Miskolc-Mezőzombor közötti szakasza, ¾ Szerencs-Sátoraljaújhely fővonal, ¾ Szerencs-Hidasnémeti vasútvonal, ¾ Felsőzsolca-Hidasnémeti fővonal, ¾ Miskolc-Bánréve-Ózd fővonal, és az ehhez csatlakozó Sajóecseg-Tornanádaska és Kazincbarcika-Rudabánya vasútvonalak, ¾ Eger-Putnok vasútvonal Nekézseny-Putnok közötti szakasza. A vasúti közlekedés minősége összességében gyenge, mind a személy- mind az árufuvarozás tekintetében alacsony a szolgáltatás színvonala. Egyrészt a vágányok és a

Prominent Kommunikációs Bt. 85 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja kocsipark műszaki állapota miatt nem megfelelő sem a kereskedelmi, sem az utazási sebesség, másrészt pedig hiányzik a kellő rugalmasság és üzleti szemlélet és a menetrendszerűség a mindennapi működés során. A Sárospataki kistérségben a vasúti közlekedés lehetőségei szűkek. A Szerencs- Sátoraljaújhely vonalú 80 c jelű vasúti fővonal párhuzamosan fut a 37. sz. főközlekedési úttal, tőle keleti irányban, a következő településeket érintve: Olaszliszka – Tolcsva, Bodrogolaszi, Sárospatak. Ez a vonal jelenleg nincs villamosítva, a forgalmat diesel mozdonyok bonyolítják. Összességében elmondható, hogy a kistérség települései közül azoknak a legkedvezőbb a vasúti közlekedési helyzete, amelyek a 37. sz. főút és a Bodrog folyó között helyezkednek el.

7.1.3 Vízi és légi közlekedés A térségen halad át az ország második legnagyobb folyója a Tisza. A folyón a hajózás visszafejlődött: menetrend szerinti személyszállítás jelenleg nincs, teherszállítás is csak alkalomszerűen történik. A folyókon tehát időszakos személyforgalmi- és sporthajózás van, mely jellemzően az idegenforgalmi szezonhoz köthető. Hasonlóan ítélhető meg a terület észak-déli tengelyében elhelyezkedő Bodrog folyó szerepe is. Összességében a vízi közlekedés infrastruktúrája kiépítetlen, a szállítási igény pedig mára lecsökkent. A Tiszán a hidak száma kevés, a fentebb már említett, Cigándot Dombráddal összekötő új Tisza-híd teremt kedvező kapcsolatot a Bodrogköz települései és a Nyíregyháza-Záhony forgalmi folyosó települései között. A térségben a légi közlekedés nem jellemző, de Sárospatakon van egy füves leszállópályájú reptér, mely, sportrepülésre alkalmas. A légi közlekedési kapcsolat lehetőségét Nyíregyháza, illetve Miskolc jelentheti.

7.2 Közműellátottság Jelen alfejezetpont a kistérségi közüzemi-, telekommunikációs ás hulladékfeldolgozási infrastruktúrájának helyzetét vizsgálja.

7.2.1 Villamosenergia és gázellátás Az áramszolgáltatást Borsod-Abaúj-Zemplén megye, így a kistérség területén is az Észak- magyarországi Áramszolgáltató Rt. biztosítja, a települések ellátottsága teljesnek tekinthető. 2002-ben az ország összes villamos energiát fogyasztó háztartásának 6,61%-a jutott a megyére, ami kismértékben kevesebb, mint a megye népességi aránya. Az egy háztartásra eső havi felhasználás (1741,8 kWh) az országos átlag (2164,9 kWh) 80,46 %-a Az egy fogyasztóra jutó felhasználás tekintetében a megyék rangsorában Borsod-Abaúj-Zemplén megye az utolsók között szerepel. Az alábbi táblázat adatai szerint a Sárospataki kistérségben 11460 villamos energiát és 4743 vezetékes gázt fogyasztó háztartás van. Az ország összes villamos energiát fogyasztó háztartásának mindössze 0,23 százaléka esik a kistérségre, ugyanez az arány a gázellátás tekintetében még rosszabb (0,16 %). A villamos energiaellátás minden településen megoldott, a gázellátás pedig 1996 óta folyamatosan fejlődött a kistérségben, 2003-ban Háromhuta és Komlóska is csatlakozott a hálózatra. A kistérség összes villamos energia fogyasztása 25409 MWh volt. Az átlagos villamosenergia-fogyasztás a Sárospataki kistérségben a legmagasabb a megye kistérségei között: az egy háztartásra jutó évi fogyasztás 2197,1 kWh, ami a megyei átlagot jelentősen meghaladva egybeesik az országot átlagosan jellemző értékkel.

Prominent Kommunikációs Bt. 86 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

21. Táblázat Villamos energia- és gázellátás a Sárospataki kistérségben, 2002 Villamos Vezetékes gázt Lakás- energiát Megnevezés fogyasztó állomány fogyasztó háztartás háztartás Bodrogolaszi 389 390 155 Erdőhorváti 317 382 109 Györgytarló 219 213 92 Háromhuta 85 234 -* Hercegkút 255 354 215 Kenézlő 562 591 307 Komlóska 175 188 -* Makkoshotyka 303 308 64 Olaszliszka 781 764 260 Sárazsadány 179 183 62 Sárospatak 5157 5714 2582 Tolcsva 807 848 311 Vajdácska 456 440 249 Vámosújfalu 322 317 118 Viss 350 344 127 Zalkod 214 190 92 Sárospataki kistérség összesen 10571 11460 4743 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 280432 322731 184001 Észak-Magyarországi régió 499270 574097 330098 Magyarország összesen 4104019 4875772 2969815 *2003-ban csatlakoztak a hálózatra. Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Statisztikai évkönyv 2002, KSH, Területi statisztikai évkönyv 2002, KSH alapján saját számítások

A kistérségben az egy háztartásra eső gázfogyasztás (1793) magas, a kistérségek megyei rangsorának elejére helyezi a területet. A lakásállomány százalékában mérve a háztartásoknak mindössze 44,9 %-a fogyaszt vezetékes gázt, ami megyei viszonylatban is alacsony, az országos átlagnak pedig csak 62 %-a. Ennek oka részben az, hogy a gázhálózat fejlesztése az elmúlt években valósult meg, s a háztartások bekapcsolása fokozatosan történik. 14. grafikon Vezetékes gázfogyasztás alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségeiben, 2002

2500 90,0 84,0 76,3 80,0 69,4 72,4 2000 70,0 Egy háztartási 63,3 fogyasztóra jutó 55,4 65,6 65,1 60,0 1500 48,9 é vi ve ze té ke s 44,9 50,2 50,0 44,8 gáz fogyasztás 40,0 (m 3) 1000 38,1 32,6 30,0 500 20,0 Ve ze té ke s g á zt 10,0 fogyasztó 1695 1981 1850 1792 1278 1668 1362 1308 1793 1182 1366 1421 1348 0 1061 0,0 háztartások a lakás állom ány ci i ki i csi ai zó n zd ta elyi égió %-ában kol cik vesdi Ó jh egye E m r Mis kö spa ziks Edelényi bar ő ro ljaú S nc z ra Szerencsi zági e Sá rs azi M áto Tiszaújvárosi K Magyarország S yaro j-Zemplén g ú k-Ma a Ész Borsod-Aba Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Statisztikai évkönyv 2002, KSH, Területi statisztikai évkönyv 2002, KSH alapján saját szerkesztés

Prominent Kommunikációs Bt. 87 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

7.2.2 Vízellátás és szennyvízkezelés A víz- s szennyvízcsatorna ellátottság alakulásából következtetni lehet a lakosság életminőségének alakulására, illetve e tényező vizsgálata azért is fontos, mert bizonyos gazdasági ágazatok környezeti- társadalmi szempontból biztonságos működése nem lehetséges megfelelő csatornahálózat nélkül. 22. Táblázat Víz- és szennyvízhálózat a kistérség településein, 2002

Közüzemi Közüzemi Közüzemi szennyvíz- Közüzemi szennyvíz- Lakás- vízhálózatba csatorna Megnevezés vízvezeték hálózat csatorna állomány kapcsolt hálózatba km hálózat, lakás bekapcsolt km lakás Bodrogolaszi 389 6,4 318 16,5 161 Erdőhorváti 317 8,4 246 7,5 1 Györgytarló 219 4,5 150 - - Háromhuta 85 8 80 6,9 - Hercegkút 255 6,1 241 3,5 185 Kenézlő 562 13,8 395 - - Komlóska 175 4,5 129 5,1 - Makkoshotyka 303 9,2 217 5,8 9 Olaszliszka 781 10,3 616 10,9 164 Sárazsadány 179 11,8 132 5,0 12 Sárospatak 5157 98,2 4341 62,6 2300 Tolcsva 807 18,6 618 13,4 135 Vajdácska 456 14,8 358 - - Vámosújfalu 322 4,9 240 6,2 116 Viss 350 8,8 193 - - Zalkod 214 6,6 96 - - Sárospataki 10571 234,9 8370 143,4 3083 kistérség összesen Borsod-Abaúj- 280432 4849,1 238234 2264,3 131066 Zemplén megye Észak- Magyarországi 499270 9131,9 436110 3973,3 222617 régió Magyarország 4104019 63148,9 3814868 30536,0 2299383 összesen Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Statisztikai évkönyv 2002, KSH, Területi statisztikai évkönyv 2002, KSH alapján saját számítások

A Sárospataki kistérségben az elmúlt években gyors ütemben kiépült a vezetékes vízhálózat, teljes hossza 234,9 km. Ettől elmarad a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat kiépítettsége mind annak hosszát, mind a bekapcsolt lakások részarányát tekintve. Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy a kistérségben mind a víz- mind a szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya elmarad az országos átlagtól, előbbi annak 85,2 %-a, utóbbi pedig mindössze 52,1 %-a! A lakások ellátottságának alacsony értéke elsősorban annak a következménye, hogy több településen 2002-ben került sor a szennyvízhálózat kiépítésére (Makkoshotyka, Hercegkút, Bodrogolaszi, Olaszliszka, Sárazsadány, Erdőhorváti, Komlóska, Háromhuta), így a lakások rákötése csak ezután kezdődhetett meg. Az ellátottság 2004-es alakulása ennek megfelelően várhatóan kedvezőbb képet mutat majd.

Prominent Kommunikációs Bt. 88 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

15. grafikon Víz és szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, 2002

Vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya Szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya

100,0% 94,1% 94,5% 93% 90,0% 85% 81,7% 78,9% 84,2% 78,5% 80,0% 77,6% 87,30% 70,3%73,7% 79,20% 76,6% 74,5% 70,0% 72,5% 71,6% 73,7% 60,0% 68,5% 56% 55,1% 50,0% 46,70% 44,6% 44,9% 44,60% 40,0% 41,4% 36,0% 30,0% 21,0% 29,20% 20,0% 16,7% 10,0% 0,3%0,0% 0,0% 0,0% 3,0% 6,7% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%

ő k u g g szi kút zl ka ta l á a é s zka ány sva fa iss sé g is d a lc cska j V r egye régió horváti en o Zalkod m i ő rce mló szl T osú sté g e K o a ajdá n H K azsa V m é yarorsz Erd GyörgytarlóHáromhuta Ol r Sárosp rszá g Bodrogol Sá Vá taki ki mpl ro Makkoshotyka e Ma ya spa j-Z ro á S -Abaú k-Mag za s É Borsod Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Statisztikai évkönyv 2002, KSH, Területi statisztikai évkönyv 2002, KSH alapján saját szerkesztés

A folyamatban lévő fejlesztések eredményeképpen az egy km vízvezeték hálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza (610,47 m) kedvezően alakul a térségben, 2002-ben az országos átlagot (483,56 m) is meghaladta. Egyes településeken (Bodrogolaszi, Komlóska Vámosújfalu) az arányszám kiugróan magas, 4 községben az országos átlag 200 %-át is meghaladja! A kistérségben sokáig egyedül Sárospatakon működött szennyvíztisztító telep, melynek névleges kapacitása 3200 m3/d, biológiai fokozatú, a tisztított szennyvíz mennyisége 1400 m3/d. Hercegkút kezdeményezésére 10 településsel szennyvízelvezetési társulás alakult, annak érdekében, hogy megoldható legyen az érintett településekről a szennyvizek tisztítása a Sárospataki szennyvíztisztító telepen. A fejlesztés által érintett települések a következők: Bodrogolaszi, Erdőhorváti, Hercegkút, Makkoshotyka, Olaszliszka, Sárazsadány, Sárospatak, Tolcsva, Vámosújfalu, Károlyfalva (Sátoraljaújhelyi kistérség). Időközben pedig Kenézlő mellett is megépült egy szennyvíztisztító telep, mely Viss, Zalkod és Györgytarló községeket, illetve a szükséges hálózat-fejlesztés kivitelezése után a Bodrogköz településeit is kiszolgálja. A fejlesztés próbaüzeme 2004 májusában zárul le és elkezdődhet a rákötés. A szennyvízkezelés jelenleg egyedül Vajdácskán nem megoldott, a község várhatóan a Sátoraljaújhelyi kistérségbe tarozó településekkel együttműködve oldja meg a problémát.

7.3 Telekommunikáció A modern kommunikációs technológiához való hozzáférés elengedhetetlen feltétele a gazdasági fejlődésnek, a telekommunikációs eszközök korlátozott elérhetősége szűkíti a térségi szereplők kommunikációs lehetőségeit, illetve lassítja az országos és nemzetközi kapcsolatok kiépítésének lehetőségét. Az információhoz jutás akadályozottsága egy terület elszigetelődéséhez vezet, ami korlátozza a társadalmi fejlődést, kevésbé vonzóvá tesz egy térséget a fiatal, képzett munkaerő és a magasabb hozzáadott értéket képviselő gazdasági tevékenységek számára. A telekommunikációs infrastruktúráról települési szinten csak korlátozottan állnak rendelkezésre statisztikai adatok: a KSH megyei adatokat összesítő 2002-es adatai szerint a kistérség településein összesen 7005 távbeszélő fővonal működött, ami a megyei fővonalaknak csupán 3,8 %-a (annak ellenére, hogy a távközlésbe bekötött lakások

Prominent Kommunikációs Bt. 89 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja aránya az utóbbi egy-két évben ugrásszerűen megnövekedett a vizsgált térségben). A legtöbb fővonal Sárospatakon (3819), a legkevesebb pedig Sárazsadányban (91) található. A Sárospataki kistérségben a megyéhez és az Észak-Magyarországi régióhoz hasonlóan országos átlag alatti az ezer lakosra jutó távbeszélő fővonalak száma, a kistérségi érték (250,8) a hazai átlagnak (382,9) csupán 65,5 %-a. A települések többsége közötti szóródás kicsi, egyetlen kivételtől eltekintve: a 165 fős lakosságú Háromhután a mutató értéke 812,1! Az Internet-hozzáférésről csak regionális adatok állnak rendelkezésre. Az alábbi térkép alapján megállapítható, hogy az Internet hozzáférők aránya az Észak-Magyarországi régióban országos viszonylatban kedvezően alakul (16-17 %) ugyan, de így is több százalékponttal elmarad a legfejlettebb Közép-Magyarország értékétől: 10. térkép Az Internet-hozzáférők aránya régiónként

Észak-Magyarország

Nyugat-Dunántúl Közép-Magyarország 12% – 13% Észak-Alföld Közép-Dunántúl 14% - 15%

16% - 17%

18% - 25%

Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

Forrás: GKIeNET Kft.: A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések és térségek kialakulása. Budapest, 2001. október, GKI Gazdaságkutató Rt.

A kistelepülésekre általában jellemző hazánkban, hogy Internet-hozzáférés szinte kizárólag a teleházakban, egyes helyeken a polgármesteri hivatalokban van. A Sárospataki kistérségében jelenleg 5 teleház működik (Bodrogolaszi, Erdőhorváti, Hercegkút, Komlóska, Vámosújfalu településeken), Kábeltelevíziós rendszer Sárospatakon és Komlóskán érhető el. Az Internet hozzáférés a legtöbb településen biztosított, rendszerint telefonos kapcsolat révén, de Sárospatakon kábelhálózaton keresztül is megoldható.

7.4 Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás a kistérségben jelenleg szinte kizárólag a hulladékok begyűjtését és lerakását jelenti. Hiányzik a megelőzést előtérbe helyező, illetve a keletkező hulladékok szelektív gyűjtését szorgalmazó stratégia. A települési szilárdhulladék lerakóhelyekről hivatalos statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre, bár történt már több próbálkozás adatok gyűjtésére. A kistérségben több önkormányzati hulladéklerakó-hely is működik, kis számban illegális lerakóhelyek is előfordulnak, de ezek felszámolása folyamatosan történik. EU normáknak megfelelő lerakóhely nincsen a térségben. Sárospatak város 2003-ban kötött szerződést a Zempléni Hulladékkezelési Közszolgáltató KFT-vel a szilárd kezelése céljából. Az ártalmatlanítás a bodrogkeresztúri hulladéklerakóban történik. A hulladékkezeléssel kapcsolatosan több kezdeményezés is van a kistérségben:

Prominent Kommunikációs Bt. 90 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

¾ A sárospataki önkormányzat kezdeményezésével, 7 további önkormányzat bekapcsolásával elkezdődött egy regionális hulladék- lerakóhely tervezése, amely várhatóan mintegy 30 évre jelentene megoldást a térség hulladék-elhelyezési problémáira. (A szükséges engedélyek beszerzése megtörtént, a kivitelezés források hiányában várat magára.) ¾ A térségben tervezik egy ún. zempléni hulladékgazdálkodási rendszer kialakítását, melyhez 5 város és azok vonzáskörzete tartozik: Szerencs, Tokaj, Gönc, Encs, Sárospatak, Sátoraljaújhely.

Infrastruktúra - összefoglaló következtetések ¾ A kistérség több településéről nehézkes mind a vasúti mind a közúti közlekedés. ¾ A fő közúti közlekedési tengely a 37. Sz. főút, az ehhez bekötőutakon csatlakozó települések között van 4 zsáktelepülés. ¾ A folyókon való átkelési lehetőségek szűkössége rontja a kistérség elérhetőségét. ¾ A vasúti közlekedés lehetőségei gyengék, legkedvezőbb azon települések helyzete, amelyek a 37. sz. főút és a Bodrog folyó között helyezkednek el. ¾ Kerékpárút-hálózat nincsen, mindössze két település belterületén épült ki egy-egy rövid szakasz. ¾ A villamos energia ellátás teljes, a gázellátottság és a víz- és szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya azonban alacsony, mivel a hálózatok fejlesztése az elmúlt években valósult meg, s a háztartások bekapcsolása/rákötése fokozatosan történik. ¾ Szennyvíztisztító telep egyedül Sárospatakon működik. ¾ Az ezer lakosra jutó távbeszélő fővonalak száma az országos átlag alatt marad. ¾ A kistérségben 5 teleház működik, az Internet hozzáférés pedig a legtöbb településen biztosított. ¾ Hiányzik a megelőzést előtérbe helyező, illetve a keletkező hulladékok szelektív gyűjtését szorgalmazó hulladékgazdálkodási stratégia, EU normáknak megfelelő lerakóhely nincsen a térségben.

8. Környezeti állapot A Bodrogköz területe igen sokszínű, a mezőgazdasági művelésű részek, rétek, legelők, ártéri erdők váltják itt egymást. A térséget a Tisza és a Bodrog folyók szelik át, a Zemplénben pedig számos tiszta vizű forrás található. A Bodrogközi kistáj éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, a fontosabb mezőgazdasági kultúrák termelésére alkalmas, kivéve a hő és vízigényes fajokat. Talaj A talaj minőségét ma már a természetes folyamatok az emberi tevékenységekkel közösen határozzák meg. A Zempléni-hegységre az agyagbemosódásos barna erdőtalajok a legjellemzőbbek. A vulkáni, főleg riolitkőzeten az ilyen típusú talaj természetes állapotában is hajlamos a leromlásra. Az emberi tevékenység, a fokozott erdőgazdálkodás, a korábbi nagy területen alkalmazott tarvágások fokozták a talajeróziót. Napjainkra az emberi tevékenységek, s nem a természetes folyamatok alakulása van domináns hatással a barna erdőtalajok minőségének alakulására. A Tokaji-hegység területén található barnaföld szintén erózió-érzékenyek. A Bodrogköz területére pedig a savanyú, nyers öntéstalajok jellemzőek, ahol a magas talajvíz és a rendszeres elöntések megnehezítik a szántóföldi művelést. A mezőgazdasági tevékenységeket a korábbi években ennek ellenére erőltették, mégsem sikerült

Prominent Kommunikációs Bt. 91 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja megváltoztatni a természetes folyamatokat, melyek jelenleg dominálják a Bodrogköz térségének talajminőségét. Védett területek A Sárospataki kistérség területét két tájvédelmi körzet is érinti: ¾ Zempléni Tájvédelmi Körzet (Háromhuta, Komlóska, Makkoshotyka) A Tájvédelmi Körzet teljes területe 26496 ha, melynek 9,03 %-a fokozottan védett. A kistérség területéből kb. 4666 ha esik a védett területre. ¾ Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet (Olaszliszka bodrogközi határrésze, Zalkod nyugati területe). A Tájvédelmi Körzet teljes területe 4578 ha, melynek 15,8 %-a fokozottan védett. A RAMSAR-i madárvédelmi egyezményhez a terület jelentős része 3782 ha tartozik, melybe a két érintett község településhatárai is beletartoznak. A kistérség területéből kb. 825 ha esik a védett területre. 11. térkép Magyarország természetvédelmi térképe

Forrás: www.ktm.hu

A két fenti tájvédelmi körzet mellett számos helyi védettség alá eső terület is van a kistérségben: ¾ Sárospataki iskolakert (8 ha), ¾ Sárospatak Megyer-hegyi tengerszem (1 ha), ¾ Sárospataki Vár kertje (7 ha). A védett területek elhelyezkedésének pontos ismerete azért is fontos, mert például a Zempléni Tájvédelmi Körzethez és térségéhez tartozó egyéb védett természeti területeken tervezett gazdasági jellegű tevékenységek megkezdéséhez, továbbfejlesztéséhez a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságától szükséges engedélyt kérni.

Prominent Kommunikációs Bt. 92 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Vízrajz A kistérség életének meghatározó tényezői a felszíni vizek. Meghatározó vízfolyás a Bodrog és a Tisza, illetve a kistérség határán torkollik a Bodrogba az erősen szennyezett Ronyva-patak. A Tisza és a Bodrog is komplex hasznosítású folyók. A Tisza csak kis szakaszon érinti a kistérség területét, Viss, Zalkod és Kenézlő községek közelében. A Bodrog Sárospataki kistérségbe eső szakaszán hajlamos gázlók kialakítására, a meder elszélesedésére. 2000 évben víziút-fejlesztési beruházás indult itt, a mederszabályozási munkák (terelőművek építése, mederkotrások) a folyó Sárospatak-Végardó, Sárospatak- Bodroghalász, Sárazsadány, Szegi-Bodrogkersztúr térségi szakaszait érintik. A Tisza és a Bodrog is nemzetközi vízgyűjtőt területtel rendelkezik, így a vízminőséget nem csak hazai szennyezők befolyásolják. A Tisza magyarországi terhelése leginkább a települési szennyvizek befogadásából ered, a folyó vízminőségét alapvetően a felső szakasz terhelése befolyásolja, mely időszakos változékonyságot mutat, és rendszerint rendkívüli események (pl. cián, nehézfém szennyezés) befolyásolják jelentősen. A folyó vizének minősége az utóbbi évtizedben javulást mutatott, a 2000-es ciánszennyezés ezt a folyamatot törte meg. A Bodrogot hazai szakaszán nem éri lényeges szennyezés, a kistérségen belül a sárospataki szennyvíztisztító mű, a Bodrogolasziban működő szeszfőzde, illetve a térségi mezőgazdasági tevékenység révén éri a folyót kisebb terhelés. A Tisza visszaduzzasztása azt eredményezte, hogy a Bodrog erősen feliszapolódott, ami kedvez a folyamatoknak. A mellékvízfolyást szlovák és magyar oldali szennyező-források is veszélyeztetik, a kedvezőtlen vízminőség azonban a Ronyva-patak alacsony vízhozama miatt nem befolyásolja jelentősen a Bodrog vízminőségét. A folyók mellett a térség vízrajzában a kisvízfolyásokat (a Zemplén állandó és időszakos patakjai) is meg kell említeni, melyek fontos szerepet töltenek be a helyi vízellátás, a tájkép, a mikroklíma, a települési környezet és a természetes élőhelyek alakításában és megőrzésében. A térség vízfolyásainak közös tulajdonsága a szélsőséges vízjárás és vízhozam ingadozása: az árvizek rendszerint kora tavasszal fordulnak elő, de nyár elején és ősszel is lehetségesek. Szerencsére az árhullámok nem tartósak, gyorsan levonulnak. A térségben a kora tavaszi hóolvadásos árvizek a legmagasabbak. A folyószabályozás során a Bodrog és a Tisza mentén teljes hosszon töltések épültek ki, a Bodrogot a tiszalöki duzzasztás hajózhatóvá tette, ugyanakkor a mélyebb részek ár- és belvíz veszélyeztetetté váltak. A gyakori belvizek elleni védekezés érdekében több mint 500 km csatornahálózat épült ki. A kistérségben állóvizek is találhatók, holtágak és morotvák, melyek többsége a folyószabályozás során jött létre, s melyeknek kiemelt természetvédelmi jelentősége van a kialakult nemzetközi szinten is értékes madárélőhelyek miatt. Nagyobb állóvizek Kenézlőn (18 hektáros holtág) és Vajdácskán (55 hektáros tározó) találhatóak. A holtágak vízminősége rendszerint megfelelő, azonban azokon a részeken, ahol intenzív turisztikai tevékenység folyik, illetve a csatornázatlan üdülőhelyek közelében a vízminőség romlásával kell számolni. A felszínalatti vizek szempontjából a kistérség két egységre bomlik: Tokaji-hegység és Bodrogköz. Előbbi területen a kőzetek jó vízadó képességgel rendelkeznek, a hegység előterében húzódik egy hidrotermális törésvonal, mely mentén langyos és melegvíz források törnek fel. A Tokaji-hegység térségében Olaszliszkán és Hercegkúton két vízmű működik. A Bodrogköz felszínalatti vizeinek minősége változó, jelentős víztározó rétegek alakultak ki. A talajvízkészletek terhelése növekszik a települések ivóvízellátása és a csatornázatlanság miatt. A magas talajvíz a kistérség több településére is jellemző: Bodrogolaszi, Györgytarló, Kenézlő, Olaszliszka és Zalkod. Viss térségét pedig a belvíz veszélyezteti.

Prominent Kommunikációs Bt. 93 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Összefoglalóan a felszíni-, illetve felszín alatti vizek védelmével és a károk elhárításával kapcsolatos vízgazdálkodási feladatok tájegységenként a következők: ¾ Árvízvédelem: Bodrogközi, Tisza-Bodrog közötti árvízvédelmi öblözet, ¾ Folyószabályozás: Bodrogközi kistáj, ¾ Belvízvédelem: Bodrogköz belvízvédelmi öblözete, ¾ Dombvidéki vízrendezés: hegyaljai települések, ¾ Ivóvízellátás: Hegalja (sérülékeny vízbázisok), Bodrogközi Tisza jobb partja (távlati vízbázisok), ¾ Szennyvízkezelés és tisztítás: a kistérség egésze. A Sárospataki kistérség tájegységein az elsődlegesen megoldandó vízgazdálkodási feladatok a következők: ¾ Bodrogköz: folyószabályozás, belvízvédelem, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás, ¾ Hegyalja: árvízvédelem, folyószabályozás, dombvidéki vízrendezés, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás. Az árvízvédelmi parti védvonal a Bodrog bal partján teljes hosszban kiépült Viss- Felsőberecki között, helyenként a talajminőség miatt erősítésre szorul. A Tisza jobb partján pedig az 1998 óta évente jelentkező Tisza-Bodrog árvizek hatására gyorsított ütemben megindult a Bodrogközi árvízvédelmi öblözet fejlesztése, Zalkod térségében megerősítették a védvonalakat. Az árvízvédelem folyamatos biztosítását nehezíti a források szűkössége, a kedvezőtlen talajviszonyok, valamint a jeges árvizek veszélye a Tiszán. Szükséges a védelem folyamatos felülvizsgálata, védvonal tartozékok, védelmi központok, őrtelepek, árvízvédelmi pihenők fejlesztése. A Vámosújfalui árvízvédelmi öblözet Bodrogolaszi és Sárazsadány községeket is érinti. A települések belterülete a Bodrog magasparti szakasza mentén helyezkednek el, így az árvízi elöntések itt komoly és valós veszélyt jelentenek. Az elmúlt évek fejlesztési munkálatai eredményeképpen kiépültek a védelmet jelentő körtöltések. Hasonló vízügyi helyzetben van Olaszliszka, mely a Szegilongi árvízvédelmi öblözet része. A Tisza Tokaj alatti, és a Bodrog, a Sajó és Hernád torkolat-országhatár közötti szakaszait az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (Miskolc) kezeli, a Tisza Tokaj feletti mederszakaszát pedig a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Nyíregyháza). A Zemplén térségében két jellemző belöblözet található a Bodrogközi és a Taktaközi belvízrendszer. A belvizek tározása, visszatartása megoldható a Bodrogköz területén meglévő holtágak (holtági medertározók), és a mély fekvésű területek segítségével. A Bodrogközben a belvízrendszer állami (az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, Miskolc), társulati (a Bodrogmenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat, Sárospatak), önkormányzati, üzemi és magántulajdonban vannak. Kőzetvagyon, talajállapot A kistérség több települése jelentős ásványkincsekkel rendelkezik, több bányavállalat végez itt kutatásokat, elsősorban Erdőhorváti, Komlóska (kaolin, bentonit) és Sárospatak (andezit, kaolin, hidrokvarcit) térségében. A hegyaljai kistáj területe bővelkedik a következő ásványi anyagokban: zeolit, kaolinos és bentonitos nemesagyag, építési andezittufa, andezit zúzottkő, hidrokvarcit, kovaföld. Emellett több községben működik elsősorban helyi igényeket kielégítő kőbánya. Ugyanakkor számos korábbi bányát bezártak és rekultiváltak a ’90-es években. Az újonnan feltárni kívánt lelőhelyek pedig természetvédelmi területek határán belül eső területeket is érintenek (pl. Páncél-hegy kőfejtő). A térségben is fellelhető ásványi nyersanyagok (zeolitok, kaolin, bentonit, nemesagyagok, stb.) iránti élénkülő kereslet várhatóan konfliktusokat idéz majd elő a környezeti-gazdasági-társadalmi megfontolások mentén.

Prominent Kommunikációs Bt. 94 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Az említett ásványkincsek mellett a kistérség geotermikus-energia ellátottsága is igen magas, hisz a terület a Tokaj-Zempléni törésvonalon fekszik. A feltörő langyos és melegvízforrások megfelelő hátteret biztosítanak a termálturizmushoz: Sárospatakon működik is egy azt a lehetőséget kiaknázó termálfürdő, a Vajdácskán található forrás gazdasági célú kiaknázása eddig nem történt meg.

Környezeti állapot - összefoglaló következtetések ¾ A kistérség talajszerkezete erózióra hajlamos, a Bodrogköz térségének savanyú öntéstalajai szántóföldi termesztésre kevéssé alkalmasak. ¾ A kistérség területét két tájvédelmi körzet is érinti. ¾ A kistérség életének meghatározó tényezői a felszíni vizek, elsősorban a Tisza és a Bodrog, természetvédelmi szempontból jelentősek továbbá a holtágak és morotvák. ¾ A térség mélyebben fekvő részei ár- és belvíz-veszélyeztetettek. ¾ A Tokaji-hegységhez tartozó részeken langyos és melegvíz források törnek fel. ¾ A kistérség több települése jelentős ásványkincsekkel rendelkezik (kaolin, betonit, zeolit, építési andezittufa, hidrokvarcit, stb.)

9. A kistérség kapcsolatrendszere A Sárospataki statisztikai kistérségbe tartozó 16 település a Sárospatak és Térsége Fejlesztési Társulás tagtelepülései is egyben. A térségben létrejött azonban számos egyéb területfejlesztésben érdekelt, településeket tömörítő szervezet is: ¾ Zempléni Településszövetség, ¾ Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, ¾ Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetség, ¾ Bodrogközi Területfejlesztési Szövetség, ¾ Zempléni Idegenforgalmi Szövetség. A Zempléni Településszövetség 1994-ben alakult 29 település részvételével. A szervezethez tartozó települések öt gazdaságföldrajzi kistájhoz tartoznak, Bodrogközt és Hegyalját is beleértve. A szervezet munkacsoportjai három fő területen képviselik a tagtelepülések érdekeit, településfejlesztés (idegenforgalm és környezetvédelem), kultúra, oktatás és sport, önkormányzati közigazgatási feladatok. A Sárospataki statisztikai kistérség tepülései Sárazsadány kivételével tagjai a Településszövetségnek. A térségi együttműködés másik fontos kapcsolódási pontja az a tény, hogy a terület egy része a Tokaj-Hegyaljai történelmi borvidékhez tartozik. A primer kutatás térségi kapcsolatokra irányuló kérdésére Hercegkút jelölte meg azt, hogy a Tokaji Történelmi Borvidék Világörökség Egyesület keretében kapcsolatokat tart fenn a Tokaji kistérség tagjaival. Szintén Hercegkút jelezte, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége Egyesületének tagjaival (elsősorban Sárospatak, Károlyfalva, Rátka) részt vesz nemzetiségi együvé tartozás kapcsán kulturális, oktatási, hagyományőrző programok szervezésében. A nemzetiségi kapcsolatok ápolása kapcsán Hercegkút község másik kapcsolata Komárom-Esztergom megyében Tarján községhez fűződik, kulturális, oktatási, hagyományőrző programok, gyerektáborok és borversenyek szervezésében, német csoportok közvetítésében ölt testet. Vámosújfalu pedig tagja a Vámos Települések Szövetségének, Intézményfenntartó Működtető Társulás (Szegilonggal).

Prominent Kommunikációs Bt. 95 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

23. Táblázat Közösen megvalósított projektek a térségben

Együttműködő települések Együttműködés tartalma Kenézlő, Zalkod, Viss, Györgytarló Szennyvízberuházás közös kivitelezése Hercegkút, Háromhuta, Erdőhorváti, Komlóska, Hercegkút térségi települések szennyvízelvezetése és Vámosújfalu, Tolcsva, Olaszliszka, tisztítása: gesztori megállapodással közös beruházás Bodrogolaszi, Sárazsadány, megvalósítása Makkoshotyka, Sárospatak- Bodroghalász Háromhuta, Komlóska, Kenézlő Körjegyzőség, oktatás, egészségügy Alapfokú oktatás, óvodai iskolai ellátás közös Zalkod, Kenézlő fenntartása Gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatás ellátása Sárospatak és térsége, Zalkod megállapodás alapján Alsóberecki, Felsőberecki, Karos, Szennyvízberuházásra víztársulat létrehozása Karcsa, Pácin, Vajdácska Forrás: a települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés A statisztikai kistérség 16 települése közötti együttműködések jellemzően infrastrukturális beruházásokra, illetve szociális szolgáltatások közös ellátására terjednek ki. A települések külföldi kapcsolatai elsősorban testvérvárosi, közigazgatási kapcsolatokat jelentenek, ilyen például a kapcsolat Vámosújfalu és a szlovákiai Nagy Selmec vamint Hercegkút és Obersulm Gemeinde (Baden-Württemberg tartomány, Németország), illetve Battyány (Szlovákia) között.

A kistérség kapcsolatrendszere - összefoglaló következtetések ¾ A térségben számos területfejlesztésben érdekelt szervezet működik. ¾ A statisztikai kistérség 16 települése közötti együttműködések infrastrukturális beruházásokra, illetve szociális szolgáltatások közös ellátására terjednek ki. ¾ A térségi települések külföldi kapcsolatai pedig elsősorban testvérvárosi, közigazgatási kapcsolatokat jelentenek.

10. Eddig megvalósult és folyamatban levő fejlesztések a kistérségben A térségben az elmúlt években minden településen folytak jelentős fejlesztések, melyek jellegüket tekintve a következő területekre fókuszáltak: ¾ Árvízvédelmi töltés építése, belvízelvezetés megoldása, ¾ Kommunális infrastruktúra elemeinek fejlesztése: gáz- és szennyvízhálózat kiépítése, csapadékelvezető csatornák kialakítása, ¾ Közvilágítás fejlesztése a települések belterületén, ¾ Önkormányzati épületek (polgármesteri hivatal, iskolák, orvosi rendelő) és utak korszerűsítése, ¾ Teleház, faluház, tájház kialakítása, ¾ Turisztikai célú fejlesztések: szálláshelyfejlesztés, ¾ Szociális bérlakások építése (35 lakás Sárospatakon). A fejlesztések a korábban bemutatott infrastrukturális hiányosságok felszámolására irányultak, de megjelennek a településkép rendezésére irányuló törekvések is. Közvetlen gazdaságfejlesztési hatással bíró projektek az idegenforgalom területén valósultak meg.

Prominent Kommunikációs Bt. 96 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A jelenlegi és az előkészítés alatt lévő projektek nagy része hasonló tematikus megoszlást követ, illetve folyamatban van néhány olyan projekt is, mely a szociális ellátórendszer fejlődéséhez, illetve informatikai fejlesztésekhez járul hozzá. 24. Táblázat A Sárospataki kistérség településein folyamatban lévő fejlesztések

Település Projekt tartalma (támogatás folyósítója) 1. Útfelújítás (TTFC) Bodrogolaszi 2. Kisbusz vásárlása (KITA) Erdőhorváti - 1. Polgármesteri hivatal tetőszerkezet megerősítése (Magyar Györgytarló Államkincstár) 2. Zaj- por- és pollenmentesítés érdekében fásítás (KTM) Háromhuta n.a. 1. Idősek klubja kialakítása és orvosi rendelő átalakítása (BAZ MTT) 2. Gombos-hegyi Kilátó építése (GKM) Hercegkút 3. Kálvária építése (Lakossági adomány) 4. Környezetvédelmi és helyi értékvédelmi program készítése (KTM) 5. Településrendezési terv készítése (BAZ MTT) Kenézlő 1. Szennyvízberuházás (Magyar Államkincstár) Komlóska 1. Partfal és pince kialakítása Makkoshotyka n.a Olaszliszka n.a. Sárazsadány - 1. Sátoraljaújhely Sárospatak kerékpárút (UFCE) 2. Termálfürdő, termál medence építés (Phare) 3. Illegális hulladéklerakók felszámolása (KAC) Sárospatak 4. A Béke közben csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése (TEKI) 5. Informatikai fejlesztés (TTFC) 6. Tájház kialakítása (VTC) Tolcsva - Vajdácska 1. Anya és Gyermekvédelmi Tanácsadó kialakítása (Magyar Államkincstár) Vámosújfalu - Viss n. a. Zalkod 1. Útfelújítás (Magyar Államkincstár) Forrás: a települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés

Az előkészítés alatt lévő, illetve a jövőben megvalósítani kívánt elképzelések között azonban több településen szerepel sportlétesítmények állagának javítása, sportolási feltételek megteremtése, illetve szerepel több térségi hatású ötlet is: ¾ A Projekt Előkészítési Alap folyamatában támogatást nyert sárospataki elképzelés a turisztikai vonzerők fejlesztése céljából: a Vízikapuban víziszínpad és ülőhelyek elhelyezése, a sárospataki Sarokbástyában zempléni történelmi panoptikum kialakítása. ¾ A Zempléni Hulladékgazdálkodási Rendszer kiépítése, ¾ Viss-Zalkod összekötő út kiépítése, A fejlesztési elképzelések sikeres megvalósításának, illetve a hatékony forrásszerzés egyik fontos eleme az, hogy van-e a térségi önkormányzatoknál, érdekelt szervezeteknél megfelelő projekt-előkészítési, pályázatírói kapacitás. A Sárospatak kistérség települései körében végzett felmérésre aktívan reagálók válaszaiból az derül ki, hogy a 12 válaszadó településből 11 önkormányzatnál van olyan munkatárs, aki pályázatírással foglalkozik. Ez rendszerint 1-2 főt jelen, de Bodrogolasziban 5, Sárospatakon pedig 4 munkatárs feladatköre terjed ki erre a témára. A települési önkormányzatok közreműködése mellett a

Prominent Kommunikációs Bt. 97 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Sárospatak és Térsége Fejlesztési Társulás is aktívan részt vesz a projektfejlesztési, pályázatkészítési tevékenységben.

Eddig megvalósult és folyamatban lévő fejlesztések a kistérségben- összefoglaló következtetések ¾ Az eddigi fejlesztések a jelentős infrastrukturális hiányosságok felszámolására irányultak, de megjelennek a településkép rendezésére irányuló törekvések is. ¾ Gazdaságfejlesztési szempontból közvetlen hatással bíró fejlesztési projektek eddig az idegenforgalom területén valósultak meg. ¾ A folyamatban lévő és tervezett fejlesztések nagy része hasonló tematikus megoszlást követ az elmúlt öt év fejlesztéseihez, de folyamatban van a helyi szociális ellátórendszer és az informatikai ellátottság fejlesztése is. ¾ Sor került több térségi hatású fejlesztési elképzelés kidolgozására (turisztikai, hulladékgazdálkodás, összekötő út). ¾ A települések többségén az önkormányzatoknál van olyan munkatárs aki pályázatírással foglalkozik.

Prominent Kommunikációs Bt. 98 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

SWOT ANALÍZIS, KÖVETKEZTETÉSEK

1. Erősségek 2. Gyengeségek ¾ A kistérségben több középfokú és két ¾ A kistérség népsűrűsége alacsony, felsőfokú oktatási intézmény működik. népessége fogy, jelentős az elvándorlás. ¾ Az alap- és középfokú oktatás • A roma lakosok aránya magas, jelentős részük színvonalának emelésére helyi összefogás szegregáltan, külterületi részeken él. jött létre. ¾ A lakosság gazdasági aktivitása kedvezőtlen, ¾ A kistérségben van néhány jelentősebb alacsony a foglalkoztatottak aránya. kulturális, nevelési, hagyományőrzési ¾ Magas a strukturális munkanélküliség. tevékenységet folytató civil szervezet. ¾ A jövedelmi viszonyok kedvezőtlenebbek az ¾ A Bodrogközben kedvezőek a országos átlagnál. gyümölcstermesztés feltételei, a termelés ¾ Az alapfokú oktatás elavult. exportképes. ¾ A népesség iskolai végzettsége alacsony. ¾ A kistérség területén található a megye szőlőterületének közel egyharmada, jelentős ¾ A fontosabb intézményekkel való ellátottság a borászati tevékenység. Sárospatak kivételével nem megfelelő. ¾ Az iparon belül a feldolgozóipar (faipar, ¾ A települések közel felén nem rendel borászat) és a gépipar jelentős. háziorvos, az orvosok leterheltsége magas. ¾ Az erdők sokoldalú hasznosításra ¾ Szociális ellátás nem minden településen alkalmasak: fakitermelés, turizmus, elérhető, a kapacitáskihasználtság magas. vadgazdálkodás. ¾ A kistérségben magas a mezőgazdaság, ¾ Több turisztikai vonzerő van a térségben alacsony a szolgáltatások súlya, a régióban (természeti értékek, műemlékek, kastélyok, alacsony iparosodottságú területnek számít. kulturális-történelmi jelentőségű értékek). ¾ A szántóterületek átlagos aranykorona értéke ¾ A kistérség egy része a Tokaji borvidék, 11 AK alatti. illetve a világörökség része. ¾ Az állatállomány csökken, a korábbi ¾ A kistérség területén Vállalkozói Park, jelentősebb kapacitások leépültek. Vállalkozási Övezet és egy kereskedelmi ¾ A szálláshely-kapacitás – a falusi szállásadás vámszabad terület működik. kivételével - Sárospatakon koncentrálódik. ¾ Gazdasági, ipari hasznosításra alkalmas ¾ Bankfiók csak három településen található. ingatlan több településen is van. ¾ Kevés a vállalkozás, a vállalkozói szerkezet ¾ Külföldi befektetők is jelen vannak a elaprózott, jellemző a kevés tőkével térségben borászat és fémmegmunkálás létrehozható kisvállalkozások túlsúlya. tevékenységi körökben. ¾ Több településről nehézkes a közlekedés, ¾ A villamos energia ellátás teljes. négy zsáktelepülés van a térségben. ¾ A térségben 5 teleház működik, az Internet ¾ A folyókon az átkelési lehetőségek szűkösek. hozzáférés a legtöbb településen biztosított. ¾ Kerékpárút-hálózat nincsen, két település ¾ A területet két tájvédelmi körzet érinti. belterületén épült ki egy-egy rövid szakasz. ¾ A térségben természetvédelmi szempontból ¾ A gáz- víz- és szennyvízhálózatba bekapcsolt jelentősek a holtágak és morotvák. lakások aránya alacsony, a rákötés ¾ A Tokaji-hegységhez tartozó részeken fokozatosan történik. langyos és melegvíz források törnek fel. ¾ Az ezer lakosra jutó távbeszélő fővonalak ¾ Több település ásványkincsekkel rendelkezik száma az országos átlag alatt marad. (kaolin, betonit, zeolit, építési andezittufa, ¾ Nincs korszerű hulladékgazdálkodási hidrokvarcit, stb.) stratégia, EU normáknak megfelelő ¾ A térségben számos területfejlesztésben lerakóhely a térségben. érdekelt szervezet működik. ¾ A kistérség talajszerkezete erózióra hajlamos. ¾ A települések többségén az ¾ A térség mélyebben fekvő részei ár- és önkormányzatoknál van pályázatíró belvíz-veszélyeztetettek. munkatárs.

Prominent Kommunikációs Bt. 99 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

3. Lehetőségek 4. Veszélyek ¾ Az EU csatlakozással a fejlesztési források ¾ Az EU-s agrártámogatásokat kezelő hazai jelentősen kibővülnek. intézményrendszer megkésett kialakítása ¾ A Közös Agrárpolitika révén megnyíló miatt a térség jelentős agrár- és támogatási formák többletforrást jelentenek a vidékfejlesztési támogatásoktól esik el. térség gazdálkodóinak. ¾ A hazai és EU fejlesztési források fogadására ¾ A területfejlesztési törvény módosításával való hatékony felkészülés elmaradása a kistérségi szintű források is rendelkezésre Régióban és hazánkban. állnak. ¾ Az EU csatlakozással növekszik a verseny a ¾ A biológiai és ökológiai gazdálkodás mezőgazdasági termékek piacán. termékei iránti kereslet növekszik a hazai és ¾ Természeti-környezeti katasztrófák európai piacokon. következnek be (árvíz). ¾ A faipari, kézműipari termékek iránti igények ¾ A hátrányos helyzetű csoportok aránya nő, növekszenek. szociális válság alakul ki. ¾ A turizmus alternatív formái (öko-, falusi-, ¾ A képzett munkaerő elvándorlása fokozódik a természeti- turizmus) felértékelődnek, irántuk megfelelő minőségű munkahelyek és az az igény növekszik. alacsonyabb kereseti lehetőségek hiánya ¾ Növekszik a gyógy- termál- és kerékpáros következtében. turizmus népszerűsége. ¾ A térségen belüli települések közötti ¾ A gazdasági együttműködések (integrátor fejlettségi különbségek növekednek. szervezetek, új típusú szövetkezetek) ¾ A kistérség és a megye, régió, ország többi szerepe felértékelődik. kistérsége közötti jövedelmi különbségek ¾ Növekszik a befektetői érdeklődés a térség növekednek. iránt. ¾ A természeti erőforrásokat veszélyeztető ¾ A kommunális hulladék környezetbarát külső (hazánk más térségéből vagy külföldről kezelése megoldódik a közeljövőben a érkező) szennyezés eléri a térséget. regionális hulladéklerakó kialakítása révén. ¾ A természeti-környezeti értékek (élővizek, ¾ A természetvédelmi területek jelentősége növény- és vadállomány) károsodnak a felértékelődik. ökológiai szemlélet hiánya következtében.

A SWOT elemzés készítése kettős célt szolgál: egyrészt koncentrált formában jeleníti meg a helyzetelemzés legfontosabb következtetéseit, másrészt pedig az erősségek-lehetőségek és a gyengeségek-veszélyek párok összevetésével lehetővé teszi a fejlesztési stratégia által kezelendő kulcsterületek azonosítását.

5. Következtetések

A SWOT elemzés négy elemének áttekintése után egyértelműen körvonalazódik, hogy a Sárospataki kistérség egy olyan terület, melynek számos fejlesztési potenciálja lehet, azonban a lehetőségek realizálását, az erősségek kihasználását számos gyengeségből adódó veszély nehezíti, olykor ellehetetleníti. A Sárospataki kistérségben az emberi erőforrások és a munkaerőpiac helyzete számos gyengeséggel bír: a népesség fogy, jelentős az elvándorlás, a lakosság gazdasági aktivitása kedvezőtlenül alakul, hiszen alacsony a foglalkoztatottak és magas a strukturális munkanélküliek részaránya. A foglalkoztatottak életszínvonala sem alakul kedvezően, hiszen a jövedelmi viszonyok kedvezőtlenebbek az országos átlagnál. A negatív tendenciák azzal a veszéllyel járhatnak, hogy a képzett munkaerő elvándorlása tovább fokozódik. Megfelelő számú és végzettségű munkaerő hiányában pedig a kistérség nem tud kihasználni olyan lehetőségeket, melyek realizálásához szükséges lenne a színvonalas emberi erőforrás

Prominent Kommunikációs Bt. 100 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja jelenléte: alternatív turisztikai tevékenységek kialakítása, gazdasági együttműködések fejlesztése, új befektetők letelepedése a térségben. Részben a jövedelmi, aktivitási színvonal, részben pedig a képzettségbeli hiányosságok a kistérségben kiegészülnek azzal, hogy a roma lakosok aránya magas, körükben a fenti problémák és veszélyek halmozottan jelentkeznek. A szociális feszültségek enyhítése nélkül fennáll annak a veszélye, hogy a jövőben a hátrányos helyzetű csoportok aránya nő, s szociális problémáik súlyosbodnak. A helyi lakosok iskolai végzettsége alacsony, az alapfokú oktatás infrastruktúrája számos esetben felújításra szorul. Ezt a gyengeséget némileg ellensúlyozza az a tény, hogy a térségben több középfokú és két (bár erősen specializált) felsőoktatási intézmény működik, illetve, hogy az alap- és középfokú oktatás színvonalának emelésére helyi összefogás jött létre. Ugyanakkor komplex fejlesztés hiányában, a kistérségi életszínvonal emelkedése nélkül az elvándorlási tendenciák várhatóan fennmaradnak. Mindez pedig – más gyengeségeket felerősítve – valószínűsíti azt a veszélyt, hogy a kistérség és az ország többi térsége közötti jövedelmi különbségek nőnek. A jövedelmi viszonyok gyengeségei a kistérség gazdaságának jellemzőire vezethetők vissza. A gazdasági struktúra ugyanis kettős képet mutat: magas a mezőgazdaság, alacsony a szolgáltatások súlya, a régión belül a kistérség alacsony iparosodottsági fokú területnek számít. A mezőgazdasági adottságok nem tekinthetőek egyértelműen erősségnek, hiszen egyrészt a szántót területek alacsony minőségűek, az állattenyésztési kapacitások pedig leépültek. Másrészt viszont az agáriumnak két komoly erőssége is van: a Bodrogközben kedvezőek a gyümölcstermesztés feltételei, s a termelés exportképes, illetve a kistérség területén található a megye szőlőterületének közel egyharmada, amire jelentős borászati tevékenység épül. A mezőgazdasági adottságokhoz veszélyek és lehetőségek is kapcsolódnak. Lehetőséget jelenthet az, hogy a biológiai és ökológiai gazdálkodás termékei iránti kereslet várhatóan nőni fog a jövőben egész Európában. Ehhez azonban szükséges lenne az ilyen jellegű tevékenységek tudatos elterjesztése a kistérségben. Lehetőséget jelenthet továbbá a helyi gazdák számára, hogy az EU csatlakozással megnyíló támogatási formák új forrást jelentenek a magyar mezőgazdaság számára. Ezt a lehetőséget veszélyezteti ugyanakkor az a tény, hogy az EU-s agrártámogatásokat kezelő hazai intézményrendszer végleges kialakítása késik. Az agrárium számára komoly kihívást, veszélyt jelent az is, hogy a mezőgazdasági termékek piacán megjelenő új szereplőkkel, új termékekkel a helyi, hazai termelők fel tudják-e venni a versenyt. Szükséges lenne a közös agrárpolitika forrásain kívüli rendelkezésre álló pénzösszegek kihasználása helyi fejlesztések megvalósítása érdekében, sürgető feladat például az együttműködések ösztönzése. Ez egyben olyan lehetőséget is jelent, melynek kihasználására jelenleg kevés példát találni a Sárospataki kistérségben, ezért sürgető lenne ennek elősegítése, s nem csak a mezőgazdaság területén. Az erdőgazdasági adottságok ugyanakkor egyértelműen az erősségek közé tartoznak, a Sárospataki kistérség erdőségei sokoldalú hasznosításra alkalmasak (fakitermelés, turizmus, vadgazdálkodás). Erre az erősségre épül az a lehetőség, hogy növekszik a kereslet a turizmus alternatív formái iránt. Ennek kihasználása érdekében azonban szükséges lenne a szálláshelyek fejlesztése. A turizmus fejlesztése során fokozottan figyelembe kell venni a fenntarthatósági szempontokat, mert fennáll annak a veszélye, hogy a természeti-környezeti értékek károsodnak az ökológiai szemlélet hiánya következtében. A turizmus alternatív formáinak fejlesztése erősíti a biológiai és ökológiai gazdálkodásra való áttérés lehetőségét, mintegy pótlólagos keresletet teremtve a tiszta élelmiszerek iránt. A mező- és erdőgazdasági termékekre épülő feldolgozóipar a kistérség erőssége, jelentős a borászati tevékenység, illetve a faipar. Ugyanakkor hiányoznak az egyéb termékekre, például az exportképes gyümölcstermesztésre épülő magasabb hozzáadott értéket előállító tevékenységek. Az erdőgazdasági termékekre épülő tevékenységek számára lehetőséget

Prominent Kommunikációs Bt. 101 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja jelenthet a faipari, kézműipari termékek iránti kereslet növekedése, amennyiben a kistérségi szereplők képesek kiszolgálni a hazai, vagy akár európai igényesebb fogyasztókat. A felsorolt lehetőségek között több olyan tényező is szerepel, melyek kiaknázása vidékfejlesztési típusú beavatkozásokat igényel. Ehhez a tényhez kapcsolódik az a lehetőség, hogy a csatlakozással a fejlesztési források jelentősen kibővülnek, s a Strukturális Alapok hazai felhasználásának egy része turisztikai, vidékfejlesztési célokat szolgál. Ugyanakkor reális annak a veszélye, hogy a fejlesztési források fogadására való hatékony felkészülés elmarad, különös tekintettel a megfelelő minőségű projektek rendelkezésre állására, illetve a finanszírozási forrásokra. Ezért kiemelten fontos, hogy a kistérség felvázolja a stratégiai fejlesztési irányokat, s időben megtörténjen a megvalósítani kívánt projektek azonosítása, az elérhető fejlesztési források felkutatása. A kistérség fejlesztési irányainak kialakítása során, a pozícionálást befolyásolja az az erősség, hogy a terület egy része a Tokaji borvidék, illetve a világörökség része. A kistérség ágazati szerkezetében a szolgáltatások részaránya alacsony, működik itt ugyan egy vállalkozói park, illetve a kistérség a Zempléni Vállalkozási Övezet része, de a kistérségben kevés a vállalkozás, a vállalkozói szféra gyenge. Az üzleti szféra gyengesége részben oka, részben következménye a kistérségben tapasztalt alacsony jövedelemszintnek, a munkaerőpiaci egyensúlytalanságnak. Erősségnek számít ugyan, hogy külföldi befektetők is jelen vannak, azonban specifikusan a borászati, illetve néhány esetben a fémmegmunkálási tevékenységben érdekeltek. Újabb befektetői érdeklődés esetén a kistérségben több településen is van gazdasági, ipari hasznosításra alkalmas ingatlan. Ezen lehetőség kihasználását azonban akadályozza többek között a képzett munkaerő hiánya, az üzleti szolgáltatói szektor fejletlensége, és a térség elérhetőségének gyengeségei. Az alapvető kommunális infrastruktúra kiépítettségében mutatkoznak ugyan hiányok, de ezek feloldása folyamatban van, ezért vélelmezhető, hogy a közeljövőben a közművesítettség szintje megfelelővé válik. Ez alól kivételt a hulladékkezelés jelent, melynek megoldásában csak első lépés a hulladéklerakók kialakítása. Szükséges ugyanis a szemléletformálás, a logisztikai feladatok kezelése is, különös tekintettel a kistérség értékes és megóvni kívánt természeti értékeire. A kistérség jövőbeli fejlődése szempontjából súlyosabb gyengeségként jelentkeznek a közlekedési nehézségek, mely jelenti egyrészt a térségen belüli összeköttetés alacsony minőségét, a zsáktelepülések magas számát, másrészt pedig a térség egészének rossz elérhetőségét, a folyókon az átkelési lehetőségek szűkösségét. Az elérhetőségi viszonyok javítása önmagában nem jelent kitörési pontot, ennek hiányában azonban egyéb fejlesztések hatásai sem érvényesülhetnek kellőképpen. A helyi vállalkozások, a lakosság mozgásterét, lehetőségeit korlátozzák a közlekedési viszonyok, másrészt pedig ez a tényező a potenciális külső befektetők döntését is befolyásolja. Az említett gyengeség közvetve több veszély bekövetkeztéhez is hozzájárul: az életminőség romlása révén fokozódik az elvándorlás, a hátrányos helyzetű csoportok részaránya pedig nő. A periféria-szerep révén növekszenek a jövedelmi különbségek a kistérség és az ország egyéb kistérségei között. A közlekedési infrastruktúra gyengeségei között szerepel a kerékpárút-hálózat hiánya, mely kiépülése esetén részben a helyi lakosok komfortérzetét növelhetné, részben pedig emelné a turisztikai kínálat minőségét. Hiánya csökkentheti a turisztikai fejlesztések által kínált lehetőségek körét. A kistérség természeti erőforrásokban gazdag. Az értékes erdők mellett langyos- és melegvíz források, ásványkincsek is találhatók a területen. Ezek gazdasági hasznosítása azonban nem lehetséges a természetvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyásával, s félő, hogy a természeti értékek túlzott károsításával járna együtt. A fejlesztési elképzelések kialakítása igényli a területfejlesztésben érdekelt szervezetek koordinációját. A térségben több ilyen szervezet működik, szükséges lenne azonban a kistérséget felölelő Társulás kapacitásainak továbbfejlesztése annak érdekében, hogy jobban ki lehessen használni a megnyíló fejlesztési források nyújtotta lehetőségeket.

Prominent Kommunikációs Bt. 102 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A FEJLESZTÉS STRATÉGIÁJA

Egy térség, jelen esetben a Sárospataki kistérség felzárkóztatásának, fejlesztésének végső célja a lakosság jólétének, életszínvonalának javítása. E globális cél elérése csak hosszú távon lehetséges, jelen felzárkóztatási fejlesztési program feladata, hogy kijelölje azt az irányt, melyet követve a kistérség fejlődése a lakók jólétének a növekedését szolgálhatja. A felzárkóztatási fejlesztési programban körvonalazott fejlesztési irányok kidolgozása, a stratégiai beavatkozási területek megfogalmazása során követett egyik fontos alapelv az volt, hogy olyan program készüljön, mely képes erősíteni a kistérségi kohéziót. Ennek érdekében a szakértők igyekeztek az együttműködésben rejlő lehetőségeket, előnyöket hangsúlyozni a stratégiai prioritások és beavatkozási területek bemutatása során.

1. A jövőkép

A stratégia kiindulópontját a helyzetfeltárás, SWOT analízis alapján megfogalmazott és a kistérség vezetése által elfogadott jövőkép jelenti: „A Sárospataki kistérség a gazdag történelmi, kulturális és természeti értékekre építve fenntartható és területileg kiegyenlített módon fejlődik, a diverzifikált helyi gazdaság munkát és megélhetést biztosít a lakosság számára, ezáltal is elősegítve az életminőség javulását.” A jövőkép épít a kistérség kiemelt erősségeire, a gazdag történelmi, kulturális és természeti értékekre. Ezenkívül egy olyan kistérséget tár elénk, ahol a fenntartható módon fejlődő gazdaság stabil foglalkoztatást, megfelelő jövedelmet, és ezen keresztül megélhetést biztosít a térségben élőknek. Ezen túlmenően a kistérség jövőképe azt is hangsúlyozza, hogy a kistérség vezetői számára a meglévő adottságok mellett nagyon fontos a diverzifikált, helyi gazdaság fejlesztése. Lényeges eleme a jövőképnek, hogy a jól működő helyi gazdaság munkát és megélhetést biztosít a lakosságnak. Végül a jövőkép arra is kitér, hogy a diverzifikált gazdaság, stabil foglalkoztatás, vonzó természeti és épített környezet önmagukban nem elegendőek a minőségi élethez: nagyon lényeges, hogy a földrajzi helyzetükből adódóan periférikus fekvésű településeknek is megadasson a fejlődés lehetősége. Ha áttekintjük a kistérség jelenlegi helyzetét a részletes helyzetfeltárás, valamint az arra alapozott SWOT analízis alapján, akkor azt láthatjuk, hogy jelenleg a Sárospataki kistérség egyrészről számos nehézséggel, problémával küszködik, másrészről pedig nagyon sok – jelenleg még kihasználatlan – lehetőséggel is szembesül. A jövőképben leírt pozitív jövőbeli állapot természetesen önmagától nem következik be, ennek megfelelően a kistérség jelenleg válaszút előtt áll: amennyiben a jövőképben leírtakat valóban el szeretné érni, most szükséges összehangolt, és aktív cselekvés; ha ugyanis ez nem következik be, a kistérség állapota fokozatosan tovább romlik, elmaradottsága növekszik, és a jelenleg adott lehetőségek nagy része elszalasztott lehetőséggé válik. Szükséges tehát a kistérség számára egy átfogó fejlesztési stratégia megfogalmazása, amely felvázolja azokat a prioritásokat, amelyekre a kistérségnek a potenciálisan rendelkezésére álló – szűkös – erőforrásokat koncentrálnia célszerű. Bár a kistérség előtt álló kihívások tipikusak, és részletesen bemutatásra kerültek a korábbi fejezetek keretében, mégis stratégiai szemléletű áttekintésük segítheti a fejlesztési célkitűzések és prioritások megfogalmazását.

Prominent Kommunikációs Bt. 103 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

2. Misszió

A jövőkép és a helyzetfeltárás megállapításai alapján megfogalmazható a misszió, amely középtávon biztosítja a felvázolt jövőkép elérését. A misszió tulajdonképpen a felzárkóztatási fejlesztési stratégia alapcélja, belőle levezethetőek a stratégiai célok, illetve a benne megfogalmazottak teszik lehetővé a célok elérését biztosító prioritások meghatározását. A kistérség missziója a következő: „Váljon a Sárospataki kistérség Észak-Magyarország közkedvelt turisztikai célállomásává, ahol aktív kistérségi együttműködés révén megvalósul a belső erőforrások fenntartható hasznosítása.”

A misszió a jövőképhez szervesen kapcsolódó, legfontosabb eleme a belső erőforrások hasznosításának hangsúlyozása. A jövőképben meghatározott állapot elérése csak akkor lehetséges, ha a kistérség egészét komplex módon szemlélve a felzárkóztatási és fejlesztési stratégia kezeli a szükséges infrastrukturális háttérrel, a humán erőforrásokkal és a társadalmi környezettel kapcsolatos hiányosságokat is. A misszió hangsúlyosan kezeli a SWOT analízisben is kiemelt települések közötti együttműködést. A misszió utal a kistérségi együttműködésre, ez azonban nem jelenti a települések önállóságának feladását, hanem az összefogás során keletkező hatékonyabb erőforrás központosításra utal.

3. Kihívások

A Sárospataki kistérség előtt álló legfontosabb kihívások az alábbiakban összegezhetőek: ƒ A kistérség földrajzi helyzete periférikus, a nagyobb hazai és nemzetközi gazdasági centrumokból jelenleg nehézkesen elérhető, és belső elérhetőségi viszonyai is sok szempontból kedvezőtlenek. ƒ Kevés a kistérségben a munkahely, magas a munkanélküliség, és a munkanélküliek között is magas a tartós munkanélküliek aránya; összességében a kistérségben kiugróan magas az eltartottak aránya. ƒ A kistérséget jelenleg törékeny gazdasági szerkezet jellemzi, és szinte valamennyi gazdasági ágban – kiemelten a mezőgazdaságban - közös probléma a hozzáadott érték alacsony szintje; további, a gazdasággal összefüggő kihívás, hogy alacsony a vállalkozássűrűség, és a vállalkozások többségének nagyon korlátozott a versenyképessége. ƒ A kistérség számos turisztikai adottsággal bír, de jelenleg ezek nincsenek kellő mértékben kihasználva. ƒ A kistérség jó néhány településén még mindig nem megfelelően kiépült, hiányos a kommunális infrastruktúra; különösen alacsony a szennyvíz- és csapadékvíz elvezető hálózat kiépítettsége, valamint komoly hiányosságok jellemzőek a hulladékgazdálkodás terén is, ami nem csak az életminőséget befolyásolja negatívan, hanem környezeti veszélyeket is hordoz. ƒ Sajnálatosan alacsony az átlagos képzettségi szint, ami jelentős mértékben rontja a térség versenyképességét. ƒ Alapvetően jellemzi a kistérséget a belső források hiánya, ami gátat szab a kistérség által indukált fejlesztéseknek. ƒ A felsorolt kihívások számos gyengeséggel küzdő térséget írnak le, azonban az igazi veszélyt az jelenti, hogy amennyiben nem kerül sor kistérségi szinten összehangolt beavatkozásra, azaz a települések nem reagálnak aktívan a kihívásokra, további leszakadás, a feszültségek és problémák további éleződése valószínűsíthető.

Prominent Kommunikációs Bt. 104 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

4. Stratégiai keret

A kistérség vezetői felismerték, hogy a települések egyéni szükségleteit kielégítő projektek mellett összehangolt cselekvésre, egy kistérségi integrált stratégia megvalósítására van szükség, mely figyelembe vészi a helyi igényeket, ugyanakkor illeszkedik a regionális, országos fejlesztési elképzelésekhez, így lehetővé teszi támogatási források lehívását. Az is tudatosult, hogy a rendkívül korlátos erőforrások eredményes felhasználása csak és kizárólag megfelelő koncentráció mellett lehetséges – a források porlasztása nem vezet célra, és valamennyi probléma egyidejű kezelése nem lehet sikeres. Végezetül, az is megfogalmazódott, hogy alapvetően cselekvésorientált stratégiára van szükség, olyanra tehát, amely nem csak kijelöl célokat, prioritásokat és beavatkozási területeket, hanem meghatároz olyan konkrét tevékenységeket is, melyek végrehajtása kistérségi eszközökkel azonnal elindítható. Mindezen szempontok figyelembevételével kerültek megfogalmazásra a Sárospataki kistérség fejlesztésének stratégiai keretei. A kistérség jövőképe azt tükrözi, hogy – mint bármely kistérségben – a leglényegesebb, hogy a kistérséget alkotó települések jólétet, versenyképes életminőséget tudjanak biztosítani lakóik számára. A minőségi élet egyik leglényegesebb összetevője – ahogyan erre a jövőkép egyértelműen rá is mutat – a prosperáló, jól működő gazdaság, amely foglalkoztatást és megélhetést biztosít az aktív népesség számára. Ennek a csírái ugyan adottak a kistérségben, azonban a kistérség gazdasága jelenleg nem megfelelő szintű foglalkoztatást biztosít, a gazdaság nem megfelelően diverzifikált. Mindemellett alacsony a vállalkozássűrűség, és a vállalkozások jelentős részének a versenyképessége sem megfelelő. A javasolt stratégia egyik lényeges pillére ennek megfelelően mindenképpen a gazdaság fejlesztése, versenyképességének javítása. A gazdaság fejlesztése keretében a kistérség számos kihívással néz szembe, de ugyanakkor jó néhány adottságra is építhet.

Többek között ilyen fontos adottsága a kistérségnek, hogy jelentős mezőgazdasági termelési potenciál áll rendelkezésre, és lényeges szerepet játszik a szőlészet-borászat (a kistérség bizonyos részein). Problémát jelent ugyanakkor, hogy nagyon kevés a helyi feldolgozó- kapacitás, és ezzel összefüggésben a mezőgazdasági termékek hozzáadott értéke általában alacsony. A mezőgazdasági adottságok kihasználása, a mezőgazdaság versenyképesség javítása tehát mindenképpen lényeges feladat; ennek keretében célszerű a tájjellegű termékekre támaszkodva a szőlészet-borászattal foglalkozók együttműködésének erősítése, a kapcsolódó feldolgozó kapacitások fejlesztése. A kistérség gazdaságának dinamizálása az erősségekre épít: a koncentráció alapelvét követve kiemelt területként kezeli a turizmust, melynek terén a stratégia elsősorban a kulturális – természeti – történelmi jellegzetességeket, valamint a szőlő- és borturizmust célozza meg. Közösségi szinten szükséges és lehetséges az együttes fellépés ösztönzése, a nyújtott szolgáltatások körének szélesítése. Fontos továbbá, hogy a tevékenységben nem érintett településekre is kiterjedjen a beavatkozás. A kistérség számos turisztikai vonzerővel rendelkezik, mely lehetővé teszi több turisztikai ág fejlesztését is: termál-, bor-, falusi-, aktív turizmus. A szálláshelyek és vendéglátó-ipari egységek mellett az idegenforgalom növeli a keresletet a helyi kézművesipari és mezőgazdasági termékek iránt is, ezáltal a közvetlenül nem érintett településeken is kiegészítő jövedelemforrást jelenthet. Ezen ágazat fejlesztése során szem előtt kell tartani a humán erőforrás kapacitás kistérségben tapasztalt gyengeségeit, s gondoskodni kell a megfelelő szaktudással rendelkező emberek képzéséről! A munkahelyteremtés azonban nem valósítható meg csak a gazdaságot közvetlenül érintő beavatkozások mentén. A vállalkozások tevékenysége, a lakosság mobilitása és jóléte is függ a vidék fejlettségi szintjétől, úgymint a közlekedési és kommunális infrastruktúra

Prominent Kommunikációs Bt. 105 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

állapotától. Ezek fejlesztése tehát önmagában nem járul hozzá egy térség vonzerejének növeléséhez, hiányosságaik azonban akadályozhatják azt. A belső kohéziót erősítő útfejlesztéseknek úgy kell megvalósulniuk, hogy ne csak a kistérségi központ elérhetőségét javítsák, hanem az egyes tagtelepülések közötti közlekedés is könnyebbé váljon, illetve fontos a projektek tervezése során az idegenforgalom fellendüléséhez hozzájáruló tervek kivitelezése. Részben (közvetve) az idegenforgalom, de leginkább a lakosság életkörülményeinek javítását eredményező beavatkozásokra is szükség van a felzárkóztatási fejlesztési stratégia keretei között. Ennek egyik eleme a fentebb részletezett útfejlesztés, de ide tartozik az épített környezet elemeinek, a városkép javítása, a környezet védelme is. A stratégia harmadik pillére szintén szorosan kapcsolódik a jóléthez, és a minőségi élet feltételeinek megteremtéséhez. Míg az erősödő gazdaság munkahelyeket és megélhetést biztosít az aktív népesség jelentős részének, addig vannak olyan rétegek – az idős korúak, a munkaerőpiacon már nem versenyképes hátrányos helyzetű csoportok - akiknek a helyzetét nem, vagy csak közvetve és nagyon kis mértékben javítja a gazdaság fejlődése. Számukra kritikus fontosságú, hogy a kistérségben jól működő szociális ellátás álljon rendelkezésre. Ez feltétlenül megköveteli a szociális ellátórendszer fejlesztését a térség egészében, de különösen a kisebb, periférikus településeken. Fontos azonban az is, hogy azok, akik a munkaerőpiacon valamilyen oknál fogva nem versenyképesek, ne távolodjanak el teljesen a munka világától. Ennek érdekében olyan foglalkoztatási programokat kell indítani, amelyek szinergikusan egészítik ki, támogatják a javasolt stratégia valamely másik elemét (pl. településkép javítása közmunkások bevonásával). Végül ismét fontos kitérni a települések közötti együttműködés fontosságára. A kiemelt húzóágazatok fejlesztése nem valósulhat meg elszigetelten, hiszen komplex programok révén kell elérni a vendégek kistérségben tartását, a szektorok jövedelem-termelő képességének növelését. A humán-erőforrás igény kielégítése is túlmutat a települési határokon, az oktatást, a célzott továbbképzést kistérségi szinten célszerű kezelni. Az úthálózat és az életkörülmények megfelelő alakítása szintén térségi szintű feladat, csakúgy, mint a vidékfejlesztés. A közös fellépés lehetővé teszi a közös tervezést, ami visszacsatolva hatékonyabb érdekérvényesítésben csapódik le. A korábban említettek értelmében a stratégiának reagálnia kell arra a fontos külső lehetőségre, hogy az EU tagságból fakadóan már most is jelentős fejlesztési források állnak rendelkezésre, amelyek várhatóan 2007-től kezdődően tovább növekednek. A fejlesztések finanszírozásának egyik módja ezen források minél nagyobb mértékben történő bevonása lehet. Ez abban az esetben lehet sikeres (és a bevont források akkor válthatnak ki tényleges hatásokat), ha időben elkezdődik a kistérség által meghatározott stratégiai keretekbe illeszkedő, valós szükségletekre reagáló, megalapozott fejlesztési projektek előkészítése az EU következő programozási időszakára.

Prominent Kommunikációs Bt. 106 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

5. Stratégiai célok és prioritások

A kistérség jövőképe, valamint az előzőekben felvázolt stratégiai keretek alapján egyértelműen kijelölhetőek a fejlesztés stratégiai céljai, és hozzájuk rendelhetőek a fejlesztési prioritások is. A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési stratégiájának stratégiai céljai az alábbiak:

ƒ A kistérség gazdasági versenyképességének erősítése ƒ A kistérségen belüli hátrányos helyzetű települések felzárkózatásának elősegítése ƒ A kistérségben élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok leszakadásának megállítása

A felvázolt stratégiai célok elérésének biztosítása érdekében – összhangban a bemutatott stratégiai kerettel - négy fejlesztési prioritás lett kijelölve:

E. Turizmus-fejlesztés

F. A hozzáadott érték növelése

G. Szociális ellátás fejlesztése

H. Vidékfejlesztés

A) Turizmus-fejlesztés

A prioritás közvetlenül az I. „A kistérség gazdasági versenyképességének erősítése” stratégiai cél eléréséhez járul hozzá, a térség nagy fejlesztési potenciállal bíró ágazatának fejlesztése révén. Közvetetten pedig elősegíti a II. „A kistérségen belüli hátrányos helyzetű települések felzárkózásának elősegítése” cél elérését alternatív jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása révén. A prioritás keretében térségspecifikus turisztikai programcsomagok kialakítását, idegenforgalmi célú létesítmények fejlesztését, a falusi turizmus ösztönzését és összehangolt térségi promóció megvalósítását célzó beavatkozások kerültek meghatározásra, összhangban a kistérség belső adottságaival, és a külső környezet kínálta lehetőségekkel. A beavatkozási területek egyrészt az idegenforgalmi szektor szereplői közötti együttműködések ösztönzését, az általuk nyújtott szolgáltatások minőségének javítását, másrészt pedig a kiegészítő háttértevékenységek ösztönzését célozzák.

B) A hozzáadott érték növelése

A gazdaság-fejlesztés prioritás alapvetően a I. A kistérség gazdasági versenyképességének megerősítése” stratégiai célt szolgálja. A prioritás keretében megvalósítandó fejlesztések hozzájárulnak a helyi gazdaság szerkezetátalakításához, korszerűsítéséhez, valamint a térségben előállított hozzáadott érték növeléséhez. A prioritás közvetve elősegíti a II. „A kistérségen belüli hátrányos helyzetű települések felzárkózásának elősegítése” cél elérését a kistérség vállalkozói szektorának dinamizálása révén.

Prominent Kommunikációs Bt. 107 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A prioritáson belül négy beavatkozási terület jelölhető ki, melyek kiterjednek a szőlészeti- borászati szektor kiemelt fejlesztésére, a mező- és erdőgazdaságon belüli hozzáadott érték növelésére és az ezekhez szervesen kapcsolódó üzleti szolgáltatások és infrastruktúrák fejlesztésére. A javasolt fejlesztések a gazdaság jövedelemtermelő és munkahelyteremtő képességének növeléséhez járulnak hozzá.

C) Szociális ellátás fejlesztése

A prioritás közvetlenül a III. „A kistérségben élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok leszakadásának magállítása” stratégiai cél megvalósulásához járul hozzá, a hátrányos helyzetű és a szociális ellátásra szoruló csoportok igényeire reagálva. A prioritás közvetve elősegíti a II. „A kistérségen belüli hátrányos helyzetű települések felzárkózásának elősegítése” cél elérését, hiszen az érintett településeken javul a szociális ellátás, a leszakadó csoportok társadalmi-munkaerőpiaci reintegrálása pedig növeli a népesség- megtartó képességet. A szociális problémák kezelése érdekében a prioritás foglalkoztatási, átképző és speciális roma programok indítását, valamint az idősek ellátásának javítását célzó szociális ellátórendszer fejlesztését célozza meg. A foglalkoztatási programok megtervezése során fontos szempont olyan tevékenységi körökre irányuló programok kidolgozása, melyek elősegítik a többi prioritás egy-egy beavatkozási területének megvalósítását.

D) Vidékfejlesztés

A prioritás közvetlenül a II. „A kistérségen belüli hátrányos helyzetű települések felzárkózásának elősegítése” stratégiai cél megvalósulásához járul hozzá, a vidéki térségek alapvető szükségleteire reagálva. A prioritás közvetve elősegíti az I. „A kistérség gazdasági versenyképességének megerősítése” cél elérését, hiszen a gazdaság fejlődéséhez szükséges infrastrukturális alapfeltételek megteremtését célzó beavatkozási területeket jelöl ki. A minőségi életnek fontos összetevője a közlekedési és gazdasági centrumoktól távol eső vidéki települések felzárkóztatása, és az ebből következő jó minőségű közlekedési infrastruktúra is. Ennek megfelelően ezen prioritás a kistérség közlekedési feltételeinek javítását is célozza. A beavatkozási területek kiemelten koncentrálnak továbbá a településkép javítására, a kommunális hulladékkezelés lehetőségeinek megteremtésére, valamint az alapfokú oktatás feltételeinek javítására.

Prominent Kommunikációs Bt. 108 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A stratégia összefoglaló ábrája

A Sárospataki kistérség a gazdag történelmi, kulturális és természeti értékekre

kép építve fenntartható és területileg kiegyenlített módon fejlődik, a diverzifikált

ő helyi gazdaság munkát és megélhetést biztosít a lakosság számára, ezáltal is elősegítve az életminőség javulását. Jöv

Váljon a Sárospataki kistérség Észak-Magyarország közkedvelt turisztikai célállomásává, ahol aktív kistérségi együttműködés révén megvalósul a belső erőforrások fenntartható hasznosítása. Misszió

II. III. I. A kistérségen belüli A kistérségben élő A kistérség gazdasági hátrányos helyzetű hátrányos helyzetű versenyképességének települések társadalmi csoportok célok

Stratégiai megerősítése felzárkózásának leszakadásának elősegítése megállítása

C. A. B. D. SZOCIÁLIS TURIZMUS- A HOZZÁADOTT ELLÁTÁS VIDÉKFEJLESZTÉS FEJLESZTÉS ÉRTÉK NÖVELÉSE FEJLESZTÉSE Prioritások

A/1. B/1. C/1. D/1. Térségspecifikus Szőlészeti- Szociális Közutak és turisztikai borászati KKV-k foglalkoztatási kerékpárút-hálózat programcsomagok fejlesztése programok fejlesztése kialakítása kialakítása B/2. D/2. A/2. C/2. Piacképes Településkép Idegenforgalmi mezőgazdasági Speciális roma javítása célú létesítmények termelés programok D/3. fejlesztése ösztönzése indítása Kommunális A/3. B/3. C/3. hulladékkezelés Falusi turizmus Erdőgazdálkodás Idősek feltételeinek ösztönzése ösztönzése ellátásának javítása / javítása megteremtése A/4. B/4. Beavatkozási területek C/4. D/4. Összehangolt Üzleti környezet térségi promóció fejlesztése Átképző Az alapfokú oktatás megvalósítása programok feltételeinek indítása javítása munkanélküliek részére

Prominent Kommunikációs Bt. 109 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A PRIORITÁSOK RÉSZLETES BEMUTATÁSA

Jelen fejezet a felzárkóztatási fejlesztési stratégia keretében megfogalmazott konkrét beavatkozási területeket mutatja be részletesen. Minden beavatkozási terület az alábbiak szerint épül fel: • Beavatkozási terület sorszáma, megnevezése: a sorszám arra utal, hogy az adott beavatkozási terület mely prioritás alá tartozik. • Cél: annak meghatározása, hogy a beavatkozási terület mely stratégiai célhoz járul hozzá, illetve mi az adott beavatkozási terület specifikus célja. • Indoklás: a beavatkozási terület háttere, mi indokolja a javasolt tevékenységek végrehajtását. Az indoklás megfogalmazása a helyzetelemzésre épül. • A beavatkozási terület szöveges bemutatása: a beavatkozási terület keretei között végrehajtható tevékenységek, tevékenységi körök rövid bemutatása. Amennyiben konkrét fejlesztési projektek is beazonosíthatóak, a szöveges bemutatásban ezek is szerepelnek annak érdekében, hogy a stratégia minél inkább elő tudja készíteni konkrét fejlesztések megvalósítását. • Finanszírozási források: a beavatkozási terület lehetséges projektjeinek megvalósításához igénybe vehető EU-s és/vagy hazai források. EU-s források esetén elsősorban a Nemzeti Fejlesztési Terv keretei között meghirdetett és meghirdetésre kerülő pályázatok alapján.

Prominent Kommunikációs Bt. 110 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A) Turizmusfejlesztés

Beavatkozási terület: A/1. Térségspecifikus turisztikai programcsomagok kialakítása

Célok Stratégiai cél: I. A kistérség gazdasági versenyképességének megerősítése Specifikus cél: Minőségi turisztikai kínálat kialakítása a kistérségben

Indoklás A Sárospataki kistérség számos jelentős turisztikai vonzerővel, természeti, kulturális, építészeti látnivalóval rendelkezik. A műemlékek és védett létesítmények száma 74, ami a megyében található értékek közel 11 %-a! A létesítmények területi megoszlása is kedvezően alakul: ugyan 41 db Sárospatakon lett regisztrálva, de Vajdácska kivételével a kistérség minden településén található műemlék, illetve védett létesítmény. A természeti értékek közül a legfőbb vonzerőt a folyók képviselik, de tulajdonképpen a térség egésze, a hegyek, a kisebb vízfolyások, a természetvédelmi területek által kínált lehetőségek is kiváló célterületet jelenhetnek a természeti- és ökoturizmust kedvelők számára. Ez utóbbi terület fejlesztése jelentős potenciállal bír, hiszen nemzetközi trend a természeti turizmus lehetőségei, a nyugodt, érintetlen természetben való aktív kikapcsolódás iránti igény növekedése. Továbbá hazánkban egyre népszerűbb szokás, hogy az iskolák tavasszal vagy ősszel egy-egy hétre kivonulnak valahová a szabadba, ahol intenzíven tudnak az élő természettudományokkal foglalkozni. A kistérségben az épített örökség számos eleme kisebb, helyi jelentőségű, a faluképet szépítő épület: faluházak, templomok, de több településen található kastély, várrom, illetve a világörökség részét képező épített elemek. Kiemelkedő értékek találhatóak Sárospatakon, melyek a város történelmi, kulturális gazdagságát idézik. A fontosnak tartott kulturális értékek egy része tulajdonképpen kisebb rendezvény, néhány néphagyományt (búcsú, Betlehemezés, vízszentelés) is ide tartozik. Növeli a térség idegenforgalmi értékét, potenciálját, hogy néhány pincészet a Tokaji történelmi borvidék, illetve a világörökség része. A turisztikai adottságok hasznosítása érdekében szükséges lenne a látnivalók, értékek komplex programcsomagba foglalt, szervezett kiajánlása, a települések idegenforgalmi szempontú együttműködése. A kistérségi látnivalók kiajánlása mellett fontos olyan rendezvények, rendezvény-sorozatok kialakítása, melyek regionális, országos hírnévre szert téve „idecsalogatják” a vendégeket. A turizmus komplex szemléletű fejlesztése két dologra utal: egyrészt turisztikai áganként célszerű programokat, rendezvényeket, látnivalókat felfűzni, másrészt pedig a kistérség egészére ki kell terjeszteni az idegenforgalmi tevékenységeket. A programcsomagok kialakítása arra irányul, hogy a kistérségbe érkező vendégek minél több időt el tudjanak tölteni az itt található településeken. Mindezek alapján szükséges a kistérségben fejlesztési potenciállal bíró turisztikai ágazatokban komplex programcsomagok kialakítása, a szolgáltatáskínálat felmérése.

Prominent Kommunikációs Bt. 111 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A beavatkozási terület szöveges bemutatása

A turisztikai programcsomagok kialakítása során a következőket kell végrehajtani:

‰ A meglévő szolgáltatások, sportolási lehetőségek felmérése, összegyűjtése,

‰ Kapcsolatfelvétel a szolgáltatókkal,

‰ További potenciális szolgáltatások kialakításának elemző vizsgálata,

‰ A meglévő szolgáltatások továbbfejlesztésének elemző vizsgálata,

‰ A szolgáltatások és attrakciók programcsomaggá formálása,

‰ A szükséges fejlesztések beazonosítása, forráskeresés, pályázatok benyújtása,

‰ Promóciós eszközök elkészítése és a termékcsomag kiajánlása. Természeti-aktív turisztikai programcsomag kialakítása a kistérség teljes területét bevonva A természeti és az aktív turizmus fejlesztéséhez számos tényező megtalálható a kistérségben, lehetőség van lovaglásra, kerékpározásra, síelésre, teniszezésre, vízitúrázásra, hegymászásra, stb. A sportolási, kikapcsolódási szolgáltatások mellett a kistérség természeti erőforrásai olyan belső értékkel rendelkeznek, melyek önmagukban is jelentős turisztikai vonzerővel bírnak. Az egyedülálló madárvilág és a hegyvidék élővilága a kisléptékű ökoturizmus ideális célállomása hazánkban. A természeti és az aktív turizmus kínálatának egységes termékké formálása azt szolgálja, hogy a rövidebb, egy napot, egy hétvégét kitöltő programokon kívül a több napos, akár 1 hetes időintervallumot kitöltő programcsomagokat lehessen kínálni az ide érkezők számára, a meglévő sportolási, mozgási és természetjárási lehetőségek összekapcsolása, kibővítése révén. A kínálatba bevonható, látogatható természeti értékek körét a védett területeket kezelő hatóságokkal közösen kell kialakítani. Célszerű tematikus tanösvények, állatmegfigyelő-helyek kialakítása. A szolgáltatások kialakítása során hangsúlyozni kell a környezetbarát szemlélet beépítését a kínálatba. Ehhez a szolgáltatók és a turisták képzésére, informálására is szükség van. Az aktív turisztikai programcsomagban fontos szerepet tölt be a víziturizmus, hiszen a kistérséget a Tisza és a Bodrog is érinti, és több kisebb állóvíz is található a területen. A lehetséges tevékenységek körébe tartozik az evezés és a horgászat. A víziturizmus fejlesztése során maximálisan figyelembe kell venni a természetes környezet védelmét. A természetjárás, a sportolás lehetőségeit bővíti a lovaglási, kerékpározási lehetőségek fejlesztése, melynek előfeltétele az ehhez szükséges infrastruktúrák kialakítása. A kerékpáros turizmus fejlesztésével könnyebbé válik a Hegyalja és a Bodrogköz településeinek összekötése, akár közös természeti-aktív turisztikai programok szervezése. Az aktív programcsomag további eleme lehet a termálturizmus, mely elsősorban a Sárospatakon található termálfürdő szolgáltatásaira épít. Borturisztikai programcsomag kialakítása Jelen tevékenység szervesen kapcsolódik a B „Vállalkozás- fejlesztése” prioritás szőlészeti-borászati ágazatra vonatkozó részéhez. Szükséges a térségben működő borászatok, pincészetek feltérképezése, szolgáltatásaik összegyűjtése, a borhoz, szőlőhöz kapcsolódó látványosságok, rendezvények felfűzése a programcsomagba. Célszerű megfontolni borászati témájú rendezvények kialakítását, hagyomány-teremtő események generálását több település összefogása révén.

Prominent Kommunikációs Bt. 112 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A borturizmus fejlesztése során célszerű csatlakozni a szomszédos Tokaji és Szerencsi kistérségben működő pincészetek hasonló programjaihoz, annak érdekében, hogy a borvidék szereplői együttesen tudjanak fellépni a turisztikai piacon. A bor, a hegyaljai hagyományok vonzerejére építve a borászati szolgáltatásokhoz kapcsolni lehet számos kulturális, természeti programot a turisták térségben tartása érdekében. Kulturális-történelmi turisztikai programcsomag kialakítása A kistérség számos történelmi, kulturális értékkel, hagyománnyal bír, Sárospatak évszázadokon keresztül a térség oktatási és kulturális központja volt. A műemlékek, védett létesítmények száma kiemelkedő, és jó néhány néphagyományt őrző rendezvény is van a térségben, az újabbak közül egyre nagyobb népszerűségnek örvend a Zempléni Művészeti Napok rendezvénysorozata, mely a kistérség több települését érinti. A kulturális-történelmi értékek hangsúlyozása, a rendezvények tudatos gerjesztésével lehetőség nyílik újabb látogatók térségbe vonzására, az ide érkezők pedig több időt töltenek majd el a térségben. A kulturális programok szervezéséhez fontos, hogy az azokat befogadni képes létesítmények is rendelkezésre álljanak, illetve, hogy az építészeti emlékek állaga megfelelő minőségű legyen. Finanszírozási források Hazai források: • GKM Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program Regisztrációs Pályázat a turisztikai vonzerővel bíró rendezvények jövőbeni támogatásához • Központi költségvetésből finanszírozott lehetőség: KVM; Zöld Lánc Program; Védett természeti területek természeti értékeinek bemutatását szolgáló fejlesztések Európai Uniós források: • NFT, ROP 1.1. Turisztikai vonzerők fejlesztése

Beavatkozási terület: A/2. Idegenforgalmi célú létesítmények fejlesztése

Célok Stratégiai cél: I. A kistérség gazdasági versenyképességének megerősítése Specifikus cél: A turisztikai vonzerők számának és minőségének javítása a kistérségben

Indoklás A Sárospataki kistérség számos jelentős turisztikai vonzerővel, természeti, kulturális, építészeti látnivalóval rendelkezik. Minden településen vannak olyan attrakciók, melyek a kistérségi turisztikai kínálat értékes elemét képezik, képezhetik. A jó adottságok ellenére a kistérség idegenforgalmára jellemző, hogy a komplex turisztikai programcsomagok a sokszínű és magas minőségű szolgáltatáskínálat hiánya következtében az ide érkező turisták arányában kevés időt töltenek a kistérségben, költési hajlandóságuk pedig alacsony. Az A/1-es beavatkozási területben megfogalmazott programcsomagok kialakítása, kiajánlása mellett nagyon fontos, hogy létrejöjjenek ezek megvalósítását segítő, kiegészítő épületek és egyéb építmények. A kistérségben kialakított, nagyobb szabású

Prominent Kommunikációs Bt. 113 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja programoknak otthont adó létesítmények önmagukban is számottevő vonzerővel bírva idecsalogathatják az adott témára fogékony látogatót. Fel kell mérni, hogy a kijelölt főbb idegenforgalmi programcsomagokhoz kapcsolódóan milyen kiemelt fejlesztésekre van szükség, s azokat elő kell készíteni, pl. tanösvények, rendezvényközpontok, erdei iskolák, stb. A beavatkozási terület szöveges bemutatása

A beavatkozási terület keretei között a következő tevékenységek végrehajtása javasolható: Borok Háza kialakítása A létesítmények Tolcsva, Hercegkút és Sárospatak településeken alakíthatóak ki a borászati hagyományokhoz kapcsolódóan. A Borok Háza a borturizmushoz kapcsolódva magas színvonalú szolgáltatásokat nyújt. A létesítményben lehetőség nyílik nagyobb létszámú csoportok számára borkóstolókat, borászati rendezvényeket, konferenciákat tartani. A Borok Háza tevékenységébe tanácsokkal, aktív részvétellel a pincészetek is bekapcsolódhatnak, illetve a létesítmény által képviselt vonzerőből közvetetten profitálhatnak a megnövekedett vendégforgalom révén. A Borok Háza kialakítása után a borturisztikai programcsomag fontos elemét képezi, illetve az ide érkező vendégek itt tájékozódhatnak a kistérségben elérhető borászati-szőlészeti programokról, lehetőségekről. Termálfürdő-fejlesztés Sárospatakon A Sárospataki kistérség geotermikus-energia ellátottsága is igen magas, hisz a terület a Tokaj-Zempléni törésvonalon fekszik. A feltörő langyos és melegvízforrások megfelelő hátteret biztosítanak a termálturizmushoz: Sárospatakon működik is egy termálfürdő, a Vajdácskán található forrás gazdasági célú kiaknázása eddig nem történt meg. A tevékenység a termálfürdő infrastrukturális fejlesztését célozza, keretei között megvalósítható a fürdő modernizálása, szolgáltatásainak bővítése, a kültéri elemek rendbetétele, kiszolgáló épületek felújítása. A fejlesztések végrehajtása során át kell gondolni annak a lehetőségét, hogyan tudnak a helyi vállalkozások bekapcsolódni jelen tevékenység megvalósításába. Szerepük kiterjedhet kapcsolódó szolgáltatások nyújtására, eszközök beszerzésében való közreműködésre, marketingtevékenységek kivitelezésére. Új turisztikai létesítmények kialakításának előkészítése, megvalósítása Egy elemző felmérés készítésével pontosan meghatározhatóak azok a különböző előkészítettségi állapotú projektek, melyek új turisztikai vonzerővel bíró épületek, kültéri elemek kialakítását célozzák. A források szűkössége miatt fontos a koncentráció elvének alkalmazása. A prioritások megjelölése után a kiválasztott projektekhez műszaki terveket szükséges készíteni, és kezdetét veheti a forrásszerzés. Lehetséges kiemelt fejlesztések a következőkre irányulhatnak:

‰ A holtágak és a folyók mentén a természeti turizmushoz kapcsolódó infrastruktúrák kiépítése, például madár megfigyelő állomások, tanösvények, kilátók kialakítása. ‰ A településeken található kúriák kastélyok, műemlékvédelem alatt álló épületek feltérképezése, műszaki állapotuk felmérése. Megvalósíthatósági elemzés készítése lehetséges idegenforgalmi használati funkciókról. ‰ Szálláshely-kapacitások felmérése, szükséges bővítések meghatározása. ‰ Erdei iskolák kialakítása, programokkal való feltöltése. A létesítmény iskolai csoportok fogadása mellett a helyi értékeket megismerni kívánó kisebb csoportok fogadására is alkalmas, s lehetőséget biztosít a helyi kézművesek bemutatkozására is.

Prominent Kommunikációs Bt. 114 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

‰ Szabadtéri strandok kialakítása, meglévők korszerűsítése a Bodrog mentén. ‰ A Sárospataki (Projekt Előkészítő Alapból támogatást nyert) komplex fejlesztések kivitelezése: víziszínpad és ülőhelyek a Vízikapuban, zempléni történelmi panoptikum kialakítása. ‰ Sárospatak-Tokaj közötti vízi közlekedés feltételeinek biztosítása a turisztikai célú hajózás feltételeinek megteremtése érdekében: kikötő kialakítása, járművek beszerzése. ‰ Kerékpárút-hálózat fejlesztéséhez (a D/1-es beavatkozási területben kifejtetteknek megfelelően) kapcsolódó kiegészítő infrastrukturális elemek megteremtése: közlekedési táblák, kölcsönzési, megőrzési és szerviz-szolgáltatás.

Finanszírozási források Hazai források: • Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) ide vonatkozó pályázatai Európai Uniós források: • NFT, ROP 1.1. Turisztikai vonzerők fejlesztése

Beavatkozási terület: A/3. Falusi turizmus ösztönzése

Célok Stratégiai cél: I. A kistérség gazdasági versenyképességének megerősítése Specifikus cél: Alternatív jövedelemszerzési lehetőség biztosítása a kistelepüléseken

Indoklás A falusi turizmus alternatív jövedelemszerzési forrást jelent a vidéki népesség számára, különösen azokon a településeken, ahol a gazdaság szerkezete egyoldalúan a mezőgazdaságra épül. A szálláshelyek fejlesztése, a hagyományokra épülő helyi attrakciók bemutatása segít bekapcsolni az érintett kistelepüléseket a kistérség idegenforgalmi kínálatába. A falusi turizmus fejlesztését indokolja továbbá a természetvédelmi oltalom alatt álló területek közelsége, és a helyi attrakciók megléte. Jelenleg a kistérség idegenforgalmára jellemző, hogy a sokszínű és magas minőségű szolgáltatáskínálat, valamint a komplex turisztikai programcsomagok hiánya következtében az ide érkező turisták arányában kevés időt töltenek a kistérségben, költési hajlandóságuk pedig alacsony. Jelenleg a kistérség egészében nincsen jelentős szálláshely-kapacitás, a szállásehetőséget kínáló helyek többsége Sárospatakon koncentrálódik. Kedvezőbben alakulnak a falusi szállásadás adatai: a KSH által feltüntetett 17 vendéglátóhely 7 településen oszlik meg. Fontos annak szem előtt tartása, hogy a falusi turizmus ösztönzése csak a jelen prioritás keretei között bemutatott beavatkozási területek végrehajtásával párhuzamosan valósulhat meg, hiszen önmagában nem képes kellő számú vendéget a térségbe vonzani. Mindezek alapján szükséges a falusi turizmus jelenlegi kínálatának felmérése, a szükséges fejlesztések összegyűjtése, komplex kezelése, valamint a kistérségi szereplők ösztönzése a folyamatba való bekapcsolódásra.

Prominent Kommunikációs Bt. 115 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A beavatkozási terület szöveges bemutatása

A falusi turizmus ösztönzéséhez kapcsolódó tevékenységek elsősorban a szálláshelyek minőségének javítását jelentik, de közvetve kapcsolhatók ide a településkép javítását szolgáló akciók is, melyek a „D. Vidékfejlesztés” prioritás alá tartoznak. A szálláshelyek magántulajdonban vannak, ezért ezek fejlesztését a vendéglátóknak kell menedzselnie. A folyamatot azonban közösségi szinten is lehet indukálni. A már működő és a lehetséges falusi szálláshelyek, porták felmérése A tevékenység kiterjed a jelenleg működő, és a potenciális falusi szálláshelyekre is. Meg kell keresni tehát azokat a falusi magángazdákat, akik hajlandóak elindítani ezt a tevékenységet. A felmérés keretei között a porták műszaki állapotát és a vendéglátók szakmai ismereteit, a már működő szálláshelyeken nyújtott szolgáltatások minőségét is meg kell állapítani. A primer felmérés összegyűjti a gazdák fejlesztési igényeit, s a kistérségi társulás segítségével fejlesztési projektek készíthetőek. A szolgáltatások minőségének javítása a falusi szálláshelyeken Az igényes turisták a térségbe érkezve falusias körülmények között is megfelelő szolgáltatói szemléletet, magas minőséget várnak el. Ennek érdekében sort kell keríteni a falusi szálláshelyek, porták, kialakított létesítmények részére szakmai minőségbiztosítás beszerzésére. Szorgalmazni kell továbbá, hogy a térségben falusi turizmusban érdekeltek csatlakozzanak országos falusi turizmus szövetségekhez. Ideális esetben azonban az együttműködés alapjainak lerakása után a falusi turizmus önszerveződővé kell váljon a térségben. Finanszírozási források Hazai források: • Széchenyi Turizmusfejlesztési Program Európai Uniós források: • NFT, AVOP 3.1 Pályázat a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítésére • NFT, ROP Prioritás 1.1: Turisztikai vonzerők fejlesztése

Beavatkozási terület: A/4. Összehangolt térségi promóció megvalósítása

Célok Stratégiai cél: I. A kistérség gazdasági versenyképességének megerősítése Specifikus cél: A kistérség ismertségének, az ide érkező látogatók számának növelése

Indoklás A Sárospataki kistérséget adottságai jelentős idegenforgalmi potenciállal ruházzák fel, ami a turizmus több válfajának fejlesztését teszi lehetővé. Ugyanakkor szembesülni kell azzal a ténnyel, hogy a kistérségben a turizmus fejlesztését jelenleg több tényező is nehezíti. Az előző beavatkozási területek rámutattak arra, hogy a kistérségben komplex turisztikai termék kialakítására, az idegenforgalmi létesítmények fejlesztésére és a falusi turizmus ösztönzése révén az idegenforgalom hatásainak kiterjesztésére van szükség. A turizmus serkentésének egy nélkülözhetetlen elemét kell még kibontani, ez pedig a célzott promóció végzése,

Prominent Kommunikációs Bt. 116 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja különösen a kezdeti időszakban. Promóció nélkül nem valósulhat meg egyetlen turisztikai attrakció kihasználása sem, legyen az bármilyen vonzó. A promóciós tevékenység irányulhat az egy adott tevékenységi kört folytatók közötti közös fellépés ösztönzésére (pl. a borászati, aktív turisztikai szolgáltatók közötti együttműködések ösztönzése), illetve a kistérség egységes kiajánlására, bemutatkozására. Célszerű a meglévő kistérségi attrakciókat egymással összevontan népszerűsíteni, hiszen így nagyobb eséllyel növelhető a kistérségbe érkező vendégek száma, és az itt töltött idejük tartama, mintha külön-külön kerülnének a látnivalók hirdetésre. Ugyanakkor a promóciós üzenetekben a térség egyediségét, speciális jellemzőit is hangsúlyozni kell. A kistérségi image kialakítása hatékony belső PR-rel összekapcsolódva segíti a települések és a lakosság belső identitástudatának kialakítását, megalapozza a belső kohéziót. Mindezek alapján szükséges tehát a kistérségi marketingakciók megtervezése, az átadni kívánt üzenetek megfogalmazása és a promóciós csatornák kiválasztása.

A beavatkozási terület szöveges bemutatása

A kistérség marketingszemléletű bemutatásának kialakítása A promóciós tevékenység megalapozásaként szükséges lenne egy marketingkommunikációs terv kidolgozása. A tervben meghatározásra kerül, hogy mit „sugározzon” a kistérség magáról egy idelátogatónak, milyen látogatókat szeretne vonzani (pl: lakóhely, kor, életstílus, hobbi meghatározása), milyen arculattal jelenjen meg a kistérség, milyen kommunikációs eszközöket felhasználva ismertesse az adottságait, és csábítsa a látogatókat. Az ágazati szereplők által kialakított promóciós üzenetekkel ellentétben a kistérségi szinten megfogalmazott üzenetek minden településre kiterjednek, s felölelik a térség kulturális/történelmi, turisztikai, természeti jellemzői mellett a helyi gazdaság, a fontosabb kistérségi szereplők ismertetését is. Célszerű egy frappáns kistérségi szlogen, és ehhez illeszkedő logó kialakítása, a kistérség arculatának megteremtése. A folyamatba minden települést be kell vonni, sőt akár a helyi lakosság véleményét is ki lehet kérni a kialakított arculattal kapcsolatban. Promóciós eszközök kidolgozása, alkalmazása Az üzenetek és a térségi információk összegyűjtése után el kell dönteni, hogy milyen eszközökkel történik majd a kiajánlás. Az eszközök kivitelezése során törekedni kell az arculati elemek megjelenítésére. A következők megfontolása javasolható:

‰ Könnyen terjeszthető, figyelemfelkeltő kiadványok elkészítése nyomtatott és elektronikus formában. ‰ Önálló kistérségi honlap, kialakítása, folyamatos működtetése és karbantartása. ‰ Kistérségi turisztikai/borászati rendezvények, vásár megrendezése, javasoltan a borvidéken létrehozott többi statisztikai kistérséggel együttműködve. ‰ Hazai és nemzetközi turisztikai szervezetek, utazásszervezők feltérképezése, részükre bemutatkozó anyagok küldése, kapcsolatépítés. ‰ Bemutatkozás megyei, regionális, országos és nemzetközi rendezvényeken. ‰ A térségbe érkezők jobb tájékozódását szolgáló oktató-információs táblák, feliratok elhelyezése. Térségen belüli promóciós tevékenységek megvalósítása A térségi marketingakciók kiváló lehetőséget nyújtanak a belső identitás erősítéséhez. Ennek érdekében lehetséges egyrészt a kistérségi arculat, honlap kialakításába bevonni a helyi lakosságot, akár pályázat, akár véleménycsere révén. Programokkal, játékokkal lehet ösztönözni a helyi szereplőket arra, hogy minél élénkebben bekapcsolódjanak a

Prominent Kommunikációs Bt. 117 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

kistérség belső életébe. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a honlapon információs anyagok jelenhessenek meg a helyieket érintő eseményekről. A megvalósítás akkor lehet hatékony, ha a promóciós tevékenységek végrehajtásának kiforrott mechanizmusa, személyi felelőse van. Ezért célszerű a kistérségi társulás keretei között egy promócióval, turisztikai fejlesztésekkel megbízott menedzser alkalmazása, akinek alapvetően koordinációs, szervező, információnyújtó szerepköre lenne.

Finanszírozási források Hazai források: • - Európai Uniós források: • NFT, GVOP 2.2. Vállalkozói kultúra fejlesztése • AVOP 3.6 Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése

Prominent Kommunikációs Bt. 118 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

B) A hozzáadott érték növelése

Beavatkozási terület: B/1. Szőlészeti-borászati KKV-k fejlesztése

Célok Stratégiai cél: I. A kistérség gazdasági versenyképességének megerősítése Specifikus cél: A borászati KKV-k jövedelem-termelő képességének növelése

Indoklás A Sárospataki kistérség Hegyalja kistájhoz tartozó néhány településén jelentős szerepet tölt be a borászati tevékenység, ezek a területek a Tokaj-hegyaljai borvidékhez tartoznak. A borvidék Sárospataki kistérségbe eső részének központja Tolcsva, a megye szőlőterületének közel egyharmada a kistérség területén fekszik. A termesztett borszőlő tetemes részéből (70 %) készül bor, 10-15 %-a jelenti egyéb ipari célú felhasználás alapanyagát (pezsgő, gyümölcslé alapanyag) és további 10-15 %-ot szőlőként értékesítenek, elsősorban megyén kívüli piacokon. A borvidéken az elmúlt években folyamatosan nőtt a szőlészeti ágazat területi részesedése, s megindult egy újabb birtokkoncentrációs folyamat, mely a kárpótlási törvény végrehajtásával felparcellázott kisbirtokok szerepének csökkenésével jár. Ugyanakkor továbbra is számos kis- és közepes vállalkozás kategóriába tartozó borászat működik az érintett térségben. Az elaprózott szervezetek működési hatékonysága alacsony, a tulajdonosok kiszolgáltatottá válnak a felvásárlók felé. Az alacsony tőkeerővel bíró borászok források hiányában nem képesek új telepítéseket megvalósítani az elöregedett ültetvényeken. A borászati-szőlészeti tevékenységek hatékonyságnöveléséhez szükséges tehát az együttműködések serkentése, a szolgáltatások fejlesztése, összességében a szektor hozzáadott értékének növelése. Mérlegelni kell a pincészetek által nyújtott vendéglátóipari kapacitásainak olyan irányú továbbfejlesztését, ami lehetővé teszi a klasszikusan kínált borkóstoltatást kiegészítő gasztronómiai fogások felszolgálását, esetenként szálláshelyek biztosítását. A borászati szektorra vonatkozó fejlesztések kidolgozása során törekedni kell arra, hogy a szektor tovagyűrűző hatásai más szektorokat és más településeket is érintsenek. Lehetőség nyílik az apróbb léptékű beszállítói tevékenységek térségen belüli meghonosításához. Ide tartozik a borászat eszközigényének kielégítése, címkézés, palackozás, hordók készítése. De szintén megemlíthető a pincészetek vendéglátóipari továbbfejlesztése esetén a szükséges pékáruk, egyéb termékek előállítása.

A beavatkozási terület szöveges bemutatása

Integrációk, termelési, beszerzési, értékesítési együttműködések kialakítása Az ösztönözni kívánt együttműködések mind a beszerzési, mind az értékesítési oldalon megvalósulhatnak: egyfelől a nagyobb mennyiséget érintő közös megrendelésekkel a gazdák kedvezőbb szerződési feltételeket érhetnek el a beszállítóknál, másfelől az értékesítési oldalon lehetőség nyílik a résztvevők mindegyike által használt, de a megkülönböztetésnek is teret hagyó márkanév használatára, közös promóciós

Prominent Kommunikációs Bt. 119 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

tevékenységek kialakítására. Ez utóbbi megköveteli egy értékesítési „katalógus”, termék- és árlista kialakítását is. A tevékenység elősegítése érdekében közösségi, kistérségi eszközökkel a következőket célszerű végrehajtani:

‰ Tájékoztató szemináriumok tartása az érintett településeken, ‰ Információk nyújtása az együttműködési lehetőségekről, kiemelt hangsúlyt fektetve már működő (hazai és külföldi) minták ismertetésére, ‰ Kistérségi szinten célszerű a gazdák által felvetett fejlesztési elképzeléseket összegyűjteni, hogy egységesen lehessen bemutatni a térségi együttműködések alakulását.

A pincészetek vendéglátóipari kapacitásainak bővítése A borpincékben nyújtott vendéglátóipari szolgáltatások javítása érdekében részleteiben fel kell mérni a kínálat jelenlegi állapotát. A felmérés a kistérség valamennyi borpincéjére kiterjedve vizsgálja a jelenleg nyújtott szolgáltatások (étkeztetés, kulturális programok, borkóstolók, szálláshely-szolgáltatás) minőségét, volumenét, és felméri a gazdák hajlandóságát a kínálat bővítésére. A kapacitások felmérésével sor kerül a borászok személyes megkeresése és tájékoztatására a kistérségi szándékról. A tevékenység elindítását célszerű összekötni az együttműködések ösztönzésére irányuló workshopok, tájékoztató alkalmak szervezésével. A kistérségben végzett felmérés eredménye alapján meghatározhatóak azok a pincészetek, melyek tulajdonosai hajlandóak bekapcsolódni a vendéglátóipari szolgáltatások bővítését célzó akciókba. A fejlesztések előkészítése a következőket jelentheti:

‰ Épületek, pincék átalakítása, felújítása, az ezt megalapozó műszaki tervek elkészítése, ‰ Az eszközigény meghatározása és az eszközök technikai specifikációjának elkészítése. ‰ A finanszírozási igény, illetve az ehhez rendelhető források, támogatási lehetőségek meghatározása. A borászati szektor igényeit kielégítő beszállítói háttéripar fejlesztési lehetőségeinek felmérése A tevékenység arra irányul, hogy ösztönözze a borászati szektorhoz kapcsolódó kiszolgáló tevékenységek meghonosítását a kistérségben. Ide tartozik a borászat eszközigényének kielégítése, címkézés, palackozás, hordók készítése. De szintén megemlíthető a pincészetek vendéglátóipari továbbfejlesztése esetén a szükséges pékáruk, egyéb termékek előállítása. Ennek érdekében kistérségi szinten a következőket lehet tenni:

‰ A jelenleg a kistérségben folyó ipari, feldolgozóipari tevékenységek felmérése, és annak vizsgálata, ezek mennyire kapcsolódnak, kapcsolódhatnak a borászati szektorhoz, ‰ Annak részletes vizsgálata, hogy a kistérségben működő borászatok milyen termékeket szereznek be a térségen kívülről, s mekkora keresletet támasztanak jelenleg, s a jövőben ezen termékek iránt, ‰ Összeállítani azon tevékenységek listáját, melyek a kistérségen belül is végezhetőek, ‰ Finanszírozási források, konstrukciók összegyűjtése, kialakítása, ‰ A kistérség szereplőinek tájékoztatása a lehetőségekről, az elérhető finanszírozási lehetőségekről, a szükséges tőkeerőről.

Prominent Kommunikációs Bt. 120 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Finanszírozási források Hazai források: • GKM Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program A kereskedelmi szálláshelyek és a vendéglátóhelyek fogyatékkal élők számára történő akadálymentesítésének támogatására • Központi költségvetésből finanszírozott lehetőség: KVM; Zöld Lánc Program; Védett természeti területek természeti értékeinek bemutatását szolgáló fejlesztések • GKM Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program A mikro- és kisvállalkozások Interneten való megjelenésének támogatására Európai Uniós források: • NFT, AVOP 2.1 A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése • NFT, ROP 1.1. Turisztikai vonzerők fejlesztése • NFT, ROP 1.2. Turisztikai fogadóképesség javítása • NFT, AVOP 1.1. A mezőgazdasági beruházások támogatása • NFT, AVOP 3.2.: A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése • NFT, GVOP 1.1. ipari és szolgáltató szektor versenyképességének fejlesztése • NFT, GVOP 2.1. Kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése • NFT, GVOP 2.3. Együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban • NVT: 4.7. intézkedés: Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása

Beavatkozási terület: B/2. Piacképes mezőgazdasági termelés ösztönzése

Célok Stratégiai cél: I. A kistérség gazdasági versenyképességének megerősítése Specifikus cél: A hozzáadott érték növelése a mezőgazdasági szektorban

Indoklás A hazánkban végbemenő gazdasági társadalmi átalakulás erőteljesen érintette a sérülékenyebb, szegényebb térségeket. A változások következtében csökkent a mezőgazdaságból élők jövedelme, nehezebbé váltak az életfeltételek, szembetűnő lett az elszegényedés, megnövekedett a hátrányos helyzetű rétegek és a gazdaságilag inaktív népesség aránya. A mezőgazdaság azonban továbbra is jelentős szerepet játszik a vidéki értékek megőrzésében, a vidéki közösségek alakításában, a vidéki népesség önfenntartásában, a szociális problémák és a területi egyenlőtlenségek enyhítésében. A vidéki térségek gazdaságának túlzott mezőgazdasági függése egyben a gazdasági szerkezet törékenységét is maga után vonja. A Sárospataki kistérségben a mezőgazdasági termelést több probléma sújtotta a rendszerválás után: egyrészt szembesülni kellett a kedvezőtlen adottságú dombvidéki, belvizes területek gyenge termőképességével, a vállalkozások állandósuló tőkehiányával,

Prominent Kommunikációs Bt. 121 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja másrészt pedig a problémákat csak fokozták a kilencvenes években bekövetkező nagy horderejű változások, a kárpótlás és a szövetkezeti törvény átalakítása. A Bodrogközben a termelés feltételeinek javítása érdekében jelentős beruházásokat, egy komplex meliorációs beavatkozást valósítottak meg a ’80-as években. Ennek ellenére a termelési feltételeket nem sikerült érdemben javítani. A térségben a szántóföldi növénytermesztés szerkezete extenzív gazdálkodásra utal, tájjellegű, jelentősebb bevételt generáló növénykultúra nincsen. A bodrogközi feltételek leginkább a gyümölcstelepítésnek kedveznek, az elmúlt években elkezdődött korszerű alma- és körte ültetvények kialakítása, a hagyományos ültetvények leváltása. Ettől eltér a Hegyalja kistáj mezőgazdasági potenciálja: a terület jelentős része a tokaji minőségi borvidékhez tartozik. A hegyaljai borvidék Sárospataki kistérségbe eső részének központja Tolcsva, a megye szőlőterületének közel egyharmada a kistérség területén fekszik. A Hegyalja kistáj magasabban fekvő területein az erdőgazdálkodás dominál. A térség állattenyésztését a folyamatos és jelentős állománycsökkenés jellemzi, különösen azokon a területeken, ahol szőlőt termesztenek. A nagyüzemi juhtenyésztés a térségben megszűnt versenyképességi problémákkal küzd a szarvasmarha ágazat, ahol a tenyésztők az elmúlt években igyekeztek átállni a húsmarha tartására, ám nem képesek felvenni a versenyt a lengyel és román állattartók kínálatával. A kistérségben a helyi termelésén alapuló jelentőseb feldolgozóipari kapacitások jellemzően egyedül a szőlőtermesztés- és erdőgazdaság tevékenységi körökhöz kapcsolódva alakultak ki. Szintén ehhez a két tevékenységhez kapcsolódnak a kistérségben együttműködésen alapuló tevékenységek: Komlóskán erdőműveléssel foglalkozik a Tölgyesbérc Erdőszövetkezet 160 taggal, 320 hektáron, illetve ilyen a Hercegkúti Beszerző és Értékesítő Szövetkezet, melynek pincéiben 17.000 e hl tárolókapacitással bírnak. A döntően egymástól elszigetelten termelő egyéni gazdaságok fokozottan ki vannak szolgáltatva a változó piaci körülményeknek. Éppen ezért a termelők közötti együttműködés lehető legszélesebbé tétele az egyik legfontosabb feltétele a mezőgazdaságból származó jövedelmek és a vidéki foglalkoztatottság növelésének. Az együttműködés megvalósulása számos előnnyel jár a szövetkezők számára: hozzáférhetővé válnak a közös termelési eszközök, nagyobb, összefüggőbb földterületen lehet gazdálkodni, ezek következtében csökkenni fog a termelés költsége. Nagyobb eséllyel lehet kapacitásfejlesztésre támogatást szerezni, így javulhat a jelenlegi tárolási kapacitás, feldolgozottsági szint, nagyobb hozzáadott értékkel kerülhet ki a térségből az élelmiszer. Az értékesítés során is számos előny kovácsolható az együttműködésből, hiszen nagyobb árutömeggel nőnek a piaci esélyek, továbbá a marketingtevékenységre is közös erőből sor kerül, ami egyéni gazdálkodóknál szinte mindig elmarad. Az utóbbi években kerültek előtérbe az élelmiszertermelés által kiváltott környezetterhelési károk és a komplex térségfejlesztéssel együtt érkező új értékrend, valamint a természeti kincsek felértékelődése. A fejlettebb országokban a természetközpontú szemlélet hódít, mely a lakosság egész életvitelében megjelenik. A fogyasztók már nemcsak azt várják el a mezőgazdaságtól és az élelmiszeripartól, hogy folytonos élelmiszerellátást nyújtson - ez időközben természetessé vált -, inkább a táplálék minőségét és megbízhatóságát értékelik. Egyre nő a kereslet a biotermékek, a természetes úton, vegyszerek nélkül előállított termékek iránt. A jó minőségű és a természetet a lehető legkevésbé megterhelő termék vagy szolgáltatás előállításához azonban teljesen új, a mezőgazdaság hagyományos szerepkörén túlmutató szemléletmódra van szükség. Ezt a fejlődési irányt a kistérség csak akkor tudja kihasználni, ha képes lesz új módszerek bevezetésére, a gazdák szemléletmódjának formálására. A mezőgazdasági tevékenységek hatékonyságnöveléséhez tehát szükséges a diverzifikáció, illetve az együttműködések serkentése, közös fejlesztések megvalósítása. Az ökogazdálkodási módszerek elterjedése pedig segítené a termelés diverzifikációját.

Prominent Kommunikációs Bt. 122 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Mindezek következtében indokolt az alternatív termesztési módok és az igénybe vehető támogatási források megismertetése a helyi gazdákkal.

A beavatkozási terület szöveges bemutatása

A beavatkozási terület a mezőgazdaság hozzáadott értékének és fenntartható fejlesztésének érdekében a következőkre tér ki:

Az ökológiai szemlélet terjesztése a gazdák körében

Az ökológiai gazdálkodás bevezetésének három fontos eredménye van: javul a kistérség környezeti állapota, megfelelő minőségű élelmiszer áll a helyi lakosság és az ide érkező vendégek rendelkezésére, s piacképes, akár külföldön is értékesíthető termékek kerülnek előállításra, stabilizálva a gazdák jövedelmét, diverzifikálva a térségi agrárium szerkezetét. Fontos tehát a környezetbarát biogazdálkodási módok, a minőségi élelmiszertermelés bevezetése a növénytermesztés és az állattenyésztés terén egyaránt. A termékek értékesítését növelné a térség mezőgazdasági szektorai közötti és az egyes gazdasági szektorok közötti szinergiák kihasználása, például a kiemelt turisztikai területek kiszolgálása minőségi élelmiszerrel. Ezen kívül stabil felvevőpiacot jelenthet a kistérség közelében lévő két megyeszékhely, Miskolc és Nyíregyháza is.

Kistérségi és önkormányzati eszközökkel alapvetően szemléletformáló akciókat lehet lebonyolítani, melyek a következők lehetnek:

‰ Tájékoztató alkalmak, információs rendezvények szervezése,

‰ Esettanulmányok, követhető minták összegyűjtése, bemutatása a térségben,

‰ Segítségnyújtás tanúsítványok megszerzésében,

‰ Külföldi tanulmányutak szervezése,

‰ Pályázati információk, lehetőség szerint források biztosítása, pályázatírás, információnyújtás a források kapcsán vetőmag, gépek, eszközök beszerzéshez, technológiai modernizáció végrehajtásához, mezőgazdasági célra használt épületek átalakításához. Kistérségi szinten célszerű a térségben már jelenleg is organikus termesztésben érdekelt gazdák tevékenységét nyomon követni, az átállás iránt érdeklődőkkel egyetemben.

Mezőgazdasági integrációk, együttműködések kialakításának ösztönzése

Az együttműködések egyik módja az egyes mezőgazdasági tevékenységek felfűzése integrátorszervezetek tevékenysége köré. A gyógynövénytermesztés terén erre jó példa a Herbária Rt., Magyarország vezető gyógynövény-feldolgozó és gyógynövény- kereskedelmi társasága és a köré szerveződött gyógynövénnyel foglalkozók. Az organikus gazdálkodás és az alternatív földhasznosítás elterjesztésével párhuzamosan ösztönözni kell az együttműködést, a magasabb hozzáadott érték előállítását a térség teljes agráriumában. Mindezek elősegítése érdekében szükséges az érintett településeken tájékoztató szemináriumok tartása, információk nyújtása a gazdák részére az együttműködési lehetőségekről, kiemelt hangsúlyt fektetve már működő (hazai és külföldi) minták ismertetésére. Javasolt továbbá a már működő mezőgazdasági szövetkezetek „Termelői és Értékesítői Szövetkezet”-ként való akkreditálása.

Prominent Kommunikációs Bt. 123 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv a Közösségi Agrárpolitika célkitűzéseivel összhangban a következő ágazatokban támogatja termelői csoportok szerveződését:

‰ Növénytermesztés: gabona, rizs, burgonya, olajosnövények, cukorrépa, textilipari növények, vágott virág és szaporítóanyag, szőlő és bor, fűszer és gyógynövény, faiskolai termékek.

‰ Állati termékek: tehéntej, egyéb nyers tej, szarvasmarha, baromfi és tojás, méz Viszont nem támogathatóak a zöldség gyümölcs és a dohány ágazatban létrejövő termelői csoportok!

Közösségi szinten meglehetősen nehéz a piaci szereplőkre direkt módon valamilyen tevékenységet rákényszeríteni, csak közvetett hatással lehet a döntésüket befolyásolni, a cselekvésüket terelgetni a helyesnek vélt irányba. Ilyen közvetett ráhatás lehet például a gazdák tájékoztató fórumokra való meghívása, amit a Kistérségi Társulás szervez, együttműködve a kistérségben már működő szövetkezetekkel. Kistérségi szinten célszerű az érdeklődő gazdák által felvetett fejlesztési elképzeléseket összegyűjteni, azért, hogy a későbbiekben egységesen lehessen prezentálni a térségi együttműködések alakulását egy felsőbb szintű (regionális) programozás során. Fejlesztési elképzelések várhatók például a következő területeken:

‰ Fajtaváltás, piaci lehetőségekkel bíró, alternatív mezőgazdasági növények termesztése irányába történő elmozdulás,

‰ Gépek, eszközök beszerzése, közös feldolgozóipari beruházások végrehajtása,

‰ Együttműködésen alapuló fejlesztések megvalósításához rendelkezésre álló támogatási források.

A folyamatot segítheti a társulás piaci információk folyamatos gyűjtésével és a kistérségi honlapon való elhelyezésével.

A feldolgozóipari kapacitások bővítésének ösztönzése

Az együttműködések révén a gazdák csoportja nagyobb termelési kapacitást tud képviselni, mint az önállóan fellépő termelők. Mindez hatékonyabbá teszi feldolgozó- kapacitások kialakítását, profitorientált üzemeltetését. Ehhez szükség van korszerű termelési eszközök, gépek beszerzésére, épületek kialakítására. A jelenleg erre a célra elérhető támogatásokat olyan gazdaságok és gazdálkodók kapják, melyek gazdaságilag életképesek, betartják a környezetvédelmi, állattartási előírásokat, megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkeznek, megfelelő piaci lehetőségekkel rendelkező, versenyképes termékeket állítanak elő.

A piaci szereplők gyors reagálását közösségi eszközökkel nem lehet kikényszeríteni, de lehetőség van a folyamat indukálására, információk átadására. A következő tevékenységeket végezhetik el az önkormányzatok, illetve a kistérség ezzel kapcsolatosan:

‰ A lehetséges feldolgozóüzem építési projektjavaslatok összegyűjtése és egységes kistérségi programjavaslattá alakítása.

‰ Ingatlan biztosítása, bérbe adása megfelelő üzleti tervvel bíró vállalkozónak, vagy TÉSZ-nek, azzal a meghatározással, hogy oda milyen milyen típusú feldolgozóipari kapacitás létesíthető.

Prominent Kommunikációs Bt. 124 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

‰ A Kistérségi Társulás és az FM hivatal helyi munkatársai részéről folyamatos pályázatfigyelés ebben a témakörben, majd az információk célirányos továbbítása az érintett termelők, vállalkozók felé.

Finanszírozási források Hazai források: • GKM Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program A kereskedelmi szálláshelyek és a vendéglátóhelyek fogyatékkal élők számára történő akadálymentesítésének támogatására • Központi költségvetésből finanszírozott lehetőség: KVM; Zöld Lánc Program; Védett természeti területek természeti értékeinek bemutatását szolgáló fejlesztések • GKM Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program A mikro- és kisvállalkozások Interneten való megjelenésének támogatására Európai Uniós források: • NFT, AVOP 1.1. Mezőgazdasági beruházások támogatása • NFT, AVOP 1.3. Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása • NFT, AVOP 2.1. A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése • NFT, AVOP 3.1. Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése • NFT, AVOP 3.2.: A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése • NVT Intézkedés 6; A szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása • NVT: 4.7. Intézkedés: Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása 2004-2006-as időszakban: a támogatás nem haladhatja meg egy csoportnál - az első évben a 100 ezer eurót (25 millió Ft), - a második évben a 100 ezer eurót (25 millió Ft), - a harmadik évben a 80 ezer eurót (20 millió Ft), - a negyedik évben a 60 ezer eurót (15 millió Ft), - az ötödik évben az 50 ezer eurót (12,5 millió Ft). Hazai források, FVM által kiírt pályázatok

Beavatkozási terület: B/3. Erdőgazdálkodás ösztönzése

Célok Stratégiai cél: I. A kistérség gazdasági versenyképességének megerősítése Specifikus cél: A fenntartható erdőművelés elősegítése a Sárospataki kistérségben

Indoklás A Sárospataki kistérség Hegyalja kistájhoz tartozó magasabban fekvő területein az erdőgazdálkodás dominál. A kistérségen belül jelentősebb erdőterületek Erdőhorváti (3259 ha), Komlóska (2190 ha), és Sárospatak (2766,3 ha) településeken találhatóak. Az erdők egy része állami kezelésű, az ÉSZAKERDŐ Rt. hatáskörébe tartozik. A kialakított területi

Prominent Kommunikációs Bt. 125 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja elosztásnak megfelelően a felügyeletet és kezelést a Hegyaljai (Tolcsva) és a Sárospataki Erdészeti Igazgatóságok látják el. Nagyobb kiterjedésű magánerdők Sárospatakon (2018,1 ha) és Györgytarlón (520 ha, a teljes erdőterület) növekszenek, ugyanakkor Kenézlő, Sárazsadány és Vajdácska községekben a kis kiterjedésű erdőségek egésze magántulajdonban van. Az önkormányzati kezelésű erdők részaránya elenyésző, az 50 hektárt sem éri el a kistérség egészében. A kistérségben 6 erdőbirtokossági társulás és 3 vadásztársaság működik. Az erdők sokoldalú hasznosítása lehetséges a térségben: fakitermelés, turisztikai vonzerő kiaknázása, vadgazdálkodás. A vadállományt a hegyvidéki részeken a nagyvadak jellemzik, míg a bodrogközi, ártéri részeken az apróvadak fordulnak elő nagyobb arányban. Bodrogköz a megye egyik legnagyobb apróvadas területe! A kistérségben a helyi termelésén alapuló jelentősebb feldolgozóipari kapacitások egy része az erdőgazdaság tevékenységi körökhöz kapcsolódva alakult ki. Az erdőterületek növelése több szempontból is nemzeti érdek. Az erdőtelepítések ökológiai, ökonómiai és szociális funkciókat látnak el, amelyek elősegítik a vidékfejlesztést, a vidéki lakosság életkörülményeinek javulását. Az erdő kiemelkedő védő szerepet tölthet be, mellyel a kedvezőtlen élettelen környezeti hatásokat (főként a szél és a víz) csökkentheti. A kistérségben az alábbi ellátandó védőfunkciók közül a talaj termőrétegének védelme, a talajerózió megakadályozása, illetve a lakókörnyezetek védelme a legfontosabbak. Az erdőre káros tevékenységek elleni fellépésére lehetőséget nyújtanak ugyan különféle jogszabályok, de ezek csak akkor érhetik el céljukat, ha van a területen megfelelő intézkedési hatáskörrel rendelkező szervezet, mely a káros tevékenységekkel szemben – akár az önkormányzatok által önkéntesen létrehozott mezőőri szolgálathoz hasonlóan – fel tud lépni. Az erdők hasznosítása alternatív jövedelemforrást jelenthet, melynek stabil piaci alapját jelenti a faáruk és fatermékek iránti kereslet növekedése. Szintén fontos felhasználási terület lehet az energiagazdálkodás, mivel a biológiai eredetű tüzelőanyagok a jövőben várhatóan sokkal nagyobb szerepet fognak betölteni a hőenergia-ellátásában, növekszik az érdeklődés a megújuló energiahordozók, köztük a biomasszának nevezett mező- és erdőgazdasági hulladékok iránt. Közgazdasági szempontból egyértelműen a helyben történő, minél teljesebb körű feldolgozás lenne a legmegfelelőbb, hiszen ezáltal magasabb hozzáadott értékű faanyag hagyhatná el a térséget. A jövőben várható a magán- és önkormányzati erdők részarányának növekedése hazánkban, a kistérségi szinten generált erdőgazdálkodási fejlesztések során szükséges tehát mind a magán, mind a fennálló állami tulajdonosokkal való kommunikáció, kapcsolatfelvétel, a közös fejlesztési irányok meghatározása. Az erdőgazdálkodás nem szorítkozhat szigorúan a hasznosítás számbavételére, az erdők megtartása, biológiai sokféleségük megőrzése ezzel egyenrangú célkitűzésként kell, hogy megjelenjen a döntéshozók által mérlegelt alternatívák között.

A beavatkozási terület szöveges bemutatása

Az erdőgazdálkodás fejlesztése terén a következő tevékenységek javasolhatóak: Védett erdők kezelése

Ez a tevékenység magában foglalja a helyi adottságoknak megfelelő kezelési, technológiai irányelvek megfogalmazását, illetve a még nem védett, de értékes élőhelyeket jelentő erdőterületek körének feltárását, különös tekintettel a természetvédelmi területek bővítésére, illetve a kialakítandó ökológiai folyosókra. A védett területek kezelési tervében meghatározásra került használati szabályoknak megfelelően kell mérlegelni az ilyen erdőségek turisztikai célú hasznosítását, azok természeti turisztikai programcsomagba való integrálását.

Prominent Kommunikációs Bt. 126 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Erdősítés, fatermelési célú erdőterületek kialakítása

Ennek megalapozásához egy kistérségi erdőtelepítési program létrehozása szükséges az érintettek, erdőtulajdonosok, faipari cégek bevonásával. A program kiterjed a fafajok megválasztásának kérdéseire, a létesülő erdők és a jövőbeni erdőfelújítások állományszerkezeti elvárásaira, a fatermesztési célon túl az erdők multifunkcionális szerepére, a fatermesztési mérőszámok jövőbeni nagyságára a lehető legpontosabb prognózist adva, illetve a megtermelt fa hasznosításai irányait megjelölve. A faanyag- hasznosítás során kiemelt szempont a piaci értékesítési, illetve a feldolgozási lehetőség (pl. rönk, sarangolt faanyag, stb.). Energetikai célú erdőhasznosítás

A fejlesztésnek egyik ágát azon fatermékeknek és melléktermékeknek energetikai hasznosítása jelenti, melyek ma hagyományosan az erdőgazdálkodásban, illetve a faiparban keletkeznek: vékony és vastag tűzifa, vágástéri hulladék, faipari hulladék. A fejlesztés másik ágát az e célra létrehozott, szorosabb értelemben erdőnek nem nevezhető rövid vágásfordulójú energetikai faültetvények képezik. Jelenleg már számos külföldi és hazai kísérleti eredmény áll rendelkezésre, mely a helyi viszonyokra vonatkozó technológia kidolgozását lehetővé teszi. Az önkormányzatok tulajdonában lévő földterületek hasznosításánál ezen lehetőségek mérlegelése kiemelten javasolt. Vadgazdálkodás fejlesztése

A tevékenység az egyes nagyvadfajok és a Bodrogközben az apróvadállomány térségi fejlesztését célozza, tekintettel az élőhelyi adottságra, illetve azok vadeltartó képességére. Az igények minél teljesebb kielégítése és a szabadon élő vadállomány kímélete érdekében a vadaskerti vadgazdálkodás fejlesztése javasolt. Oktatási, kutatási célra való hasznosítás

Az erdőkhöz, mint a legmagasabb szintű szárazföldi életközösséghez az alábbi oktatási- kutatási igények és feladatok kapcsolódnak:

‰ Ismeretterjesztés;

‰ Oktatás (iskolai terepgyakorlatok, erdei iskolák);

‰ Ökológiai kutatások;

‰ Erdészeti kutatások. Mivel a fenti célok a legnagyobb ökológia értékkel rendelkező és általában védett természetes erdőállományokra vonatkoznak, a védett erdők programjához kapcsolódóan lehet az oktatási-kutatási programot meghatározni. Kivételt képeznek ez alól az erdészeti kutatások, melyek jellegüknél fogva valamennyi erdőállományt érintik.

Kiemelt fejlesztésként kell mérlegelni az erdei iskola típusú létesítmények kialakítását. Egy kijelölt erdei területet célszerű környezeti oktatási területté alakítani. Sor kerülhet tanösvények kialakítására, bemutatóterem létrehozására, erdei tornapálya felújítására/kialakítására, oktatási segédanyagok (tájékoztató füzetek) kiadására, háttér- infrastruktúra kiépítésére (eligazító táblák, hulladékgyűjtők elhelyezésére, pihenőhelyek, tűzrakóhelyek kialakítására, megfigyelőhelyek kiépítésére).

Finanszírozási források Hazai források: • Központi költségvetésből finanszírozott lehetőség: KVM; Zöld Lánc Program; Védett természeti területek természeti értékeinek bemutatását szolgáló fejlesztések

Prominent Kommunikációs Bt. 127 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Európai Uniós források: • KIOP 1.5 Intézkedés: Természetvédelem és fenntartható árvazvédelem • NVT 4.4 Intézkedés: Mezőgazdasági területek erdősítése • NFT, AVOP 3.1 Intézkedés: Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése

Beavatkozási terület: B/4. Üzleti környezet fejlesztése

Célok Stratégiai cél: I. A kistérség gazdasági versenyképességének megerősítése Specifikus cél: Minőségi üzleti infrastruktúra és szolgáltatások kialakításának elősegítése

Indoklás Az üzleti infrastruktúrák és a magas színvonalú üzleti szolgáltatások elérhetősége fontos előfeltétele a versenyképes vállalkozói szféra kialakulásának. Emellett a külső befektetők egyik alapvető elvárása bármely térséggel szemben, hogy képes legyen infrastruktúrával megfelelően ellátott, jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező telephelyet lehetőleg kedvező feltételek mellett biztosítani. Az üzleti infrastruktúrák közé a vállalkozási övezetek, ipari parkok, logisztikai és innovációs központok valamint inkubátorházak tartoznak. „Mikro” ipari park jelleggel működik a Sárospataki Vállalkozói Park, mely 3 ha alapterületen zöldmezős beruházásként jött létre a Csepel Művek ruhaipari gépgyárának telephelyén 1992-ben. Jelenleg folyik, illetve szerepel az üzemeltető tervei között a Parkon belüli infrastruktúra fejlesztése, az ivóvízhálózat cseréje, légikábelek földkábelre lecserélése, a belső úthálózat korszerűsítése és vagyonvédelmi- és beléptetési rendszer kialakítása. A fejlesztési elképzelések megvalósítását akadályozó legfontosabb problémaként az üzemeltető a forráshiányt jelölte meg. A vállalkozási övezet közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, sajátos kedvezmények igénybevételét biztosító, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt terület. A Zempléni Vállalkozási Övezet a megye észak-keleti csücskében, a magyar-szlovák határvonal mentén található, a teljes Sárospataki kistérséget magába foglalja. Gazdasági potenciál szempontjából az Övezetben dominál Sátoraljaújhely, mely gyakorlatilag a térség fejlődését döntően befolyásolja az itt található ipari park és humánerőforrás-bázis révén. Ez az egypólusú gazdasági potenciálra vonatkozó megállapítás egyedül az idegenforgalom szempontjából nem releváns, de annak jelenlegi szintje egyének, családok, kisebb üzleti csoportok megélhetését képes biztosítani. Az Övezet eddigi működéséről elmondható, hogy az övezeti beruházási kedvezmények érvényesítési hatékonysága (hasonlóan az ország többi hasonló területéhez) gyenge, nem szerepel kiemelt kritériumként a befektetők telephelyválasztása során. Ugyanakkor a Sárospataki kistérség több településén találhatóak olyan ingatlanok, melyek alkalmasak ipari, gazdasági célú hasznosításra. Sárospatakon közel 30 ilyen ingatlan található, melyek egy része magántulajdonban van. Üresen álló önkormányzati építési telkek lennének hasznosíthatóak Györgytarlón és Komlóskán, több községben pedig (Erdőhorváti, Vajdácska, Zalkod) korábban önkormányzati intézményeket (idősek otthona, könyvtár, művelődési ház) befogadó épületek állnak üresen. A kistérségben egyéb üzleti infrastruktúra nem működik. A kistérség gazdasági fejlődése érdekében a külső vállalkozások beruházásai mellett elengedhetetlen a helyi vállalkozások versenyképességének javítása, az üzleti szolgáltatások fejlesztése. Ennek érdekében szükség van olyan üzleti-infrastruktúrák

Prominent Kommunikációs Bt. 128 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja kialakítására, melyek biztosítják a kis-és középvállalkozások számára a versenyképes működéshez szükséges speciális szolgáltatásokat. Az üzleti szolgáltatások körébe többek között a banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások, a könyvelési-számviteli és könyvvizsgálói tevékenység, az ingatlanügyletek bonyolítása; a számítástechnikai szolgáltatások (hardver, szoftver, adatfeldolgozás) az üzleti, műszaki stb. szaktanácsadás tartoznak. Mindezek alapján szükséges az üzleti szolgáltatások fejlesztése és a kihasználatlan ingatlanokra alapozó ingatlanfejlesztési projektek kialakítása a kistérségben.

A beavatkozási terület szöveges bemutatása

A beavatkozási terület keretében végrehajtandó tevékenységek egyrészt a meglévő üzleti infrastruktúrák továbbfejlesztését (általában volt tsz telepek, kihasználatlan önkormányzati intézmények), másrészt új telephelyek és szolgáltatások kialakítását célozzák. A Kistérségi Társulás kezdeményezésével végrehajtandó konkrét tevékenységek az alábbiak:

A telephelykínálat felmérése és ingatlanfejlesztési program kialakítása a kistérségben

A tevékenység keretében szükséges a Sárospataki kistérségben rendelkezésre álló gazdasági hasznosításra alkalmas ingatlanok adatbázisának kialakítása. Ez magában foglalja a telephelyek egységes rendszerben történő felmérését, rangsorolását, valamint a szükséges fejlesztések meghatározását a kihasználatlan magán és köztulajdonokra egyaránt. A csoportosítás, rangsorolás a legkisebb befektetés – legnagyobb üzleti célszerűség szempont figyelembevételével kell hogy történjen, azaz a rangsoroláskor előnyt élveznek a kiépített úthálózattal, kommunális és üzleti infrastruktúrával már rendelkező telephelyek. A csoportosítás során, a kistérség hagyományos mezőgazdasági jellegéből fakadóan - ezt az irányvonalat tovább erősítve - hangsúlyt kell, hogy kapjanak a mezőgazdasági feldolgozóipari hasznosításra alkalmas ingatlanok. Ebbe beletartoznak az önkormányzatok tulajdonában lévő, szabadon hasznosítható tartalékingatlanok is.

Az adatbázis összeállítása után egy üzleti infrastruktúrafejlesztési program kerül kialakításra, amely javaslatot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy melyek azok a telephelyek, amelyek bekerülnek a kistérségi kínálatba, hol, milyen üzleti infrastrukturális fejlesztések végrehajtása szükséges, illetve hogy milyen egységes értékesítési / bérleti konstrukciót lehet kialakítani a kínálatban szereplő telephelyekre.

Az adatbázis kialakításához felmért hasznosítatlan ingatlanok közül ki kell választani azokat, amelyek lehetőséget kínálnak fejlesztésre, más irányú hasznosításra (ehhez nyújt segítséget a fent ismertetett rangsorolás), és ezekre vonatkozóan ki kell alakítani komplex ingatlanfejlesztési projektterveket, megvalósíthatósági tanulmányokat. A projekttervek lehetőséget teremtenek támogatások (elsősorban EU-s támogatások) elnyerésére a telephely fejlesztésére, ami elősegíti a befektetői szempontból versenyképes területek kialakítását. A tevékenység feltétele, hogy a projektötletekhez egyértelműen beazonosítható projektgazda legyen rendelhető. Inubátorház kialakítása

A kistérségben jelenleg nem működik olyan modern szolgáltatásokat nyújtó üzleti központ, mely a helyi vállalkozások számára magas szintű üzleti szolgáltatásokat nyújtana. Általános tapasztalat, hogy a kis- és közepes vállalkozások körében nem megfelelőek a menedzsment képességek az üzleti ismeretek. Szükséges tehát üzleti szolgáltatások meghonosítása, illetve egy inkubátorház kialakítása, mely a kezdő vállalkozások megerősödését segítené elő. Lehetséges a kistérségi társulás, önkormányzat (ok), illetve a Vállalkozói Park bevonása a projektbe.

Prominent Kommunikációs Bt. 129 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A szolgáltatások köre a következőkre terjedjen ki:

‰ Üzleti tervek készítése, pénzügyi tervezés,

‰ Projekt menedzsment ismeretek,

‰ Alapvető menedzsment ismeretek,

‰ Számviteli, informatikai szolgáltatások,

‰ Pályázati tanácsadás,

‰ Bérelhető irodák és gazdasági helyiségek biztosítása.

Finanszírozási források Hazai források: • - Európai Uniós források: • NFT, GVOP 1.1 Intézkedés: Ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztése • NFT, GVOP 1.2 Intézkedés: Ipari infrastruktúra megteremtése • NFT, GVOP 1.3. Pro-aktív beruházás-ösztönzési tanácsadás

Prominent Kommunikációs Bt. 130 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

C) Szociális ellátás fejlesztése

Beavatkozási terület: C/1. Szociális foglalkoztatási programok kialakítása

Célok Stratégiai cél: III. A kistérségben élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok leszakadásának megállítása Specifikus cél: A tartósan munkanélküli társadalmi rétegek munkaerőpiaci reintegrálása

Indoklás A stratégiát megalapozó helyzetfeltárásból kiderül, hogy a Sárospataki kistérségben a népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása kedvezőtlenül alakul. A teljes népességen belül a foglalkoztatottak részaránya mindössze 27,8 %, ami elmarad mind az országos (36,2 %) mind a megyei (28,1 %) mutatók értékétől. Ugyanakkor a munkanélküliek, inaktívak és az eltartott népesség részaránya meghaladja az országos átlagot. Az aktivitás mértéke településenként eltérő, legkedvezőbb a helyzet a kistérség egyetlen városában, Sárospatakon, ahol a munkanélküliek részaránya (4,1 %) az országos értékkel egyenlő, tehát kedvezőbb, mint a megye vagy a régió egészében. Az inaktív lakosság részaránya különösen magas Háromhután (60 %), de további négy településen is meghaladja az 50 %- ot! Az eltartottak megoszlása településenként jelentős eltéréseket mutat: legalacsonyabb Háromhután (14,5 %), s legmagasabb Makkoshotykán (36,8 %). A regisztrált munkanélküliek részaránya a kistérségben 12,1 %, ami meghaladja a 11,4 %-os megyei átlagot. A problémát tovább fokozza, hogy a kistérség egészében a tartósan munkanélküliek részaránya (az összes regisztrált munkanélküli körében) közel 10 százalékponttal haladja meg az országos értéket. A tartós munkanélküliség különösen súlyos Erdőhorvátiban (75,7 %), de Háromhután, Kenézlőn, Olaszliszkán és Sárazsadányban is meghaladja a 60 %-ot! A kistérségi népesség aktivitásának kedvezőtlen alakulása mögött két fő tényező húzódik meg: egyrészt a negatív demográfiai folyamatok (elvándorlás, természetes fogyás) miatti elöregedés, másrészt pedig a helyi gazdaság gyenge teljesítménye, munkahelyteremtő képessége (hiszen a települések többségén a foglalkoztatásban kiemelkedően fontos szerepet töltenek be az önkormányzati intézmények). A kedvezőtlen aktivitási mutatók különösen magasak a hátrányos helyzetű csoportok, elsősorban a roma lakosság körében. A Sárospataki kistérségben a roma lakosok részaránya vélhetően 10-15 % körül mozog, s igen nagy gondot jelent a roma kisebbség társadalmi integrációja, ugyanis a kistérségben a romák 83,3 %-a él szegregáltan. Mindezek alapján a beavatkozási terület javasolja az önkormányzati, kistérségi szintű foglalkoztatási programok indításához és fenntartásához szükséges mechanizmusok kialakítását a térségen belül, amit az elhelyezkedési problémákkal küzdő rétegek nagy aránya és a helyi gazdaság alacsony munkahely-teremtő képessége is indokol.

A beavatkozási terület szöveges bemutatása A munkaerőpiaci problémák kezelésének egyik módja aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazása. Az ilyen típusú programok végrehajtásában fontos szerepet tölthetnek be az önkormányzatok közhasznú foglalkoztatás megszervezése révén. A közhasznú munkák rendszerint a települési kommunális feladatok ellátását célozzák. Az ilyen programokat azonban célszerű összekötni képzéssel, tanácsadással a résztvevők minél könnyebb munkaerőpiaci reintegrálása érdekében. A közmunka programokat úgy kell megtervezni,

Prominent Kommunikációs Bt. 131 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja hogy azok minél komplexebb, egyénekre szabott eljárásokat is tartalmazzanak, illetve illeszkedjenek a kistérségi programban megfogalmazott fejlesztési elképzelésekhez. A beavatkozási terület megvalósításában a kistérség, illetve a tagtelepülések önkormányzatai a következő tevékenységeket hajthatják végre:

Foglalkoztatási szervezet létrehozása A munkanélküliség, különösen a tartós munkanélküliség enyhítése nem lehetséges egyszeri, akciószerűen megvalósított programokkal. A probléma kezelésére javasolt ún. foglalkoztatási szervezet létrehozása, közhasznú társaság jogi formában való működtetése. A foglalkoztatási szervezet létrehozása után a helyi önkormányzatoktól vagy a kistérségi szervezettől kapja forrásait, s 1-2 év működés után önállóan szervezi, koordinálja projektjeit. A foglalkoztatási szervezet létrehozása előtt célszerű hazai és nemzetközi minták megismerése, azok adaptálásának vizsgálata a kistérség adottságaira. A kht. működéséhez szükséges eszközök beszerzése, a személyi jellegű kiadások finanszírozására pályázati forrásokat kell keresni. A munkatársak feladata a következőkre terjedhet ki:

‰ Lehetséges közmunka- és egyéb foglalkoztatáspolitikai pályázati és támogatási programok feltérképezése, ‰ Foglalkoztatási programok tervezése, ezekre pályázati dokumentáció összeállítása, ‰ Foglalkoztatási programok koordinálása, kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás a potenciális célcsoporttal, ‰ Kapcsolódó képzési programok szervezése, ‰ Egyéni tanácsadás, személyre szabott szolgáltatások nyújtása.

Foglalkoztatási programok szervezése, koordinálása A tartós munkanélküliek foglalkoztatása irányulhat a hagyományos kommunális feladatok ellátására (települések vízrendezése, folyószabályozással kapcsolatos feladatok, útépítés, karbantartás), szezonális munkákra (pl. szüret), közterületek rendbetételére (kertészeti munkák, parkok rendezése, stb.). A közhasznú tevékenységeken túlmutató projekteket is lehet működtetni (hazai példák alapján): építőipari tevékenységek, üzemanyag kút üzemeltetése, minőségvizsgálati labor kialakítása, vagyonvédelmi, portaszolgálati tevékenység, szociális ellátás, stb. A kistérségi foglalkoztatási kht létrehozása előtt is fontos a lehetséges közmunkaprogramok nyomon követése, pályázatok kidolgozása. Célszerű a kijelölt feladatokat összekötni a kistérségi felzárkóztatási fejlesztési programban meghatározott fejlesztések (pl. településkép javítása) végrehajtásához is kapcsolni. Finanszírozási források Hazai források: • Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, Munkahelyteremtő beruházások • Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és EQUAL Irányító Hatósága, A munkaerőpiac szempontjából hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való belépésének vagy visszailleszkedésének segítése

Prominent Kommunikációs Bt. 132 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Európai Uniós források: • NFT, HEFOP 1.1; A munkanélküliség megelőzése és kezelése • NFT, HEFOP 1.2; A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése • NFT, HEFOP 2.3. Hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása • NFT, ROP 3.2; Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása

Beavatkozási terület: C/2. Speciális roma programok indítása

Célok Stratégiai cél: III. A kistérségben élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok leszakadásának megállítása Specifikus cél: A hátrányos helyzetű roma lakosok ársadalmi-munkaerőpiaci reintegrációjának elősegítése

Indoklás A stratégiai helyzetfeltárásból kiderül, hogy a Sárospataki kistérségben országos viszonylatban is kedvezőtlenül alakulnak a gazdasági aktivitás mutatói, ami a negatív demográfiai folyamatok és a helyi gazdaság alacsony jövedelem-termelő és munkahely- teremtő képességének a következménye. A kedvezőtlen aktivitási mutatók különösen magasak a hátrányos helyzetű csoportok, elsősorban a roma lakosság körében. A Sárospataki kistérségben a roma lakosok részaránya vélhetően 10-15 % körül mozog, s igen nagy gondot jelent a roma kisebbség társadalmi integrációja, ugyanis a kistérségben a romák 83,3 %-a él szegregáltan. A cigány kisebbség körében végzett felmérések azt mutatják, hogy a munkanélküliségi ráta az általuk sűrűbben lakott területeken magas, elhelyezkedési lehetőségeik beszűkültek, a legbiztosabb jövedelemforrást számukra a szociális segélyek, támogatások jelentik. Körükben az alacsony iskolázottság együtt jár a munkanélküliséggel, egészségi károsodásokkal. Munkapiaci, társadalmi integrációjuk egyre súlyosabb problémát jelent az általuk lakott, jellemzően elmaradott, szegény településeken. A közvetlenül a foglalkoztatást elősegítő, munkahelyteremtő tevékenységek mellett fontos hangsúlyt fektetni a motivációra a képzésben, foglalkoztatásban való részvételre. Kiemelten fontos az egyénre szabott fejlesztések, az oktatás és képzés, a foglalkoztatás és szociális szolgáltatások eszközeinek integrálása. Ilyen integrált szolgáltatásokat elsősorban a civil szférában működő non-profit szervezetek biztosíthatnak más helyi szereplőkkel, az önkormányzatokkal együttműködve. Mindezek alapján a beavatkozási terület javasolja speciális, a célcsoport igényeinek megfelelő foglalkoztatási és képzési programok indítását.

A beavatkozási terület szöveges bemutatása A beavatkozási terület megvalósításában a kistérség, illetve a tagtelepülések önkormányzatai a következő tevékenységeket hajthatják végre:

Speciális programok indítása a hátrányos helyzetű roma kisebbség foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében A roma kisebbség társadalmi beilleszkedésének, körükben a szegénység leküzdésének legfontosabb előfeltétele a foglalkoztatás. Ennek érdekében szükséges mind a foglalkoztatás, mind az oktatás, képzés/átképzés terén a kirekesztés megelőzése. A

Prominent Kommunikációs Bt. 133 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

roma kisebbség egyik célcsoportját képezi az előző tevékenységben bemutatott foglalkozatatási kht-nak, de részükre mindenképpen szükséges speciális programok indítása. Ilyen a kht. közmunkaprogramjain felül: szociális földprogram indítása, a telepszerű lakókörnyezet felújítása/ felszámolása, környezet-egészségügyi és – rehabilitációs tevékenységek, stb. A roma programok indítása kapcsán a következőket kell figyelembe venni:

‰ Mindenképpen szükséges képzési/átképzési programok indítása részükre mind a közmunkaprogramban való részvétel, mind a későbbi elhelyezkedés elősegítése érdekében. ‰ Esetükben meg kell fontolni – legalábbis eleinte – a részmunkaidős foglalkoztatást. ‰ A programok végrehajtásába, a kht. munkájába lehetőleg roma munkatársat is be kell vonni. ‰ Különösen a fiatalok részére célszerű tanácsadás, mentálhigiénés programok, szakmai gyakorlóhelyek működtetése, pályaorientációs tájékoztatás nyújtása. A programban résztvevők részére speciális tanácsadás nyújtása javasolt, mely elősegíti a munka és a családi élet összehangolását. Integrációs oktatási programok adaptációja a kistérségben Az integrációs oktatás lényege egyenlő esélyek teremtése az oktatásban a hátrányos helyzetű tanulók részére. A tevékenység célozza az oktatási intézmények személyi és tárgyi felkészítését, konkrét projektek indítását. A következőkre van tehát szükség:

‰ A hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó tanárok képzése, módszertanok közös fejlesztése, tréningek szervezése. ‰ A kidolgozott oktatási programok bevezetése a kistérség oktatási intézményeiben, tanórán kívüli tevékenységek kialakítása (könyvtári foglalkozások, tanulócsoportok, tehetséggondozó szakkörök). A végrehajtást a Közoktatási Ellátási Körzet, az oktatási intézmények és önkormányzatok együttműködésével végzi, de törekedni kell civil szervezetek, egyházak bevonására is.

Finanszírozási források Hazai források: • Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, Munkahelyteremtő beruházások • Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és EQUAL Irányító Hatósága, A munkaerőpiac szempontjából hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való belépésének vagy visszailleszkedésének segítése Európai Uniós források: • NFT, HEFOP 1.1; A munkanélküliség megelőzése és kezelése • NFT, HEFOP 1.2; A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése • NFT, HEFOP 2.1.2 A sajátos nevelési igényű tanulók integrációs felkészítésének támogatása intézményi együttműködés keretében a közoktatás területén • NFT, HEFOP 2.1.3 A hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének támogatása intézményi együttműködés keretében a közoktatás területén • NFT, HEFOP 2.1.4 Modell értékű tanoda típusú (extrakurrikuláris) tevékenységek támogatása a hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikeressége érdekében • NFT, HEFOP 2.3. Hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása • NFT, ROP 3.2; Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása

Prominent Kommunikációs Bt. 134 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Beavatkozási terület: C/3. Idősek ellátásának javítása

Célok Stratégiai cél: III. A kistérségben élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok leszakadásának megállítása Specifikus cél: Az időskorúak ellátásához szükséges infrastrukturális feltételek és eszközök biztosítása

Indoklás A Sárospataki kistérségben is tapasztalható a népesség elöregedésének negatív hazai tendenciája, a 40 év feletti korosztály részaránya megközelíti az 50 %-ot. A kistérség települései között tapasztalunk eltéréseket: kiugróan magas a 60 év feletti korosztály részaránya Háromhután, de a kistérség további kilenc településén is meghaladja a hazai átlagot! Az idős emberek egy része nem képes magáról gondoskodni, és mindennapi megélhetése érdekében külső segítségre szorul. A fokozódó szükséglet ellenére a szociális ellátás rendszere, a szolgáltatások hozzáférhetősége terén hazánkban továbbra is hiányok tapasztalhatók. Ezen hiányosságok megoldása, és a szolgáltatások biztosítása nélkülözhetetlen a minőségi életfeltételek biztosítása, valamint a települések népességmegtartó képessége szempontjából. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthon a kistérségben mindössze, Sárospatakon és Györgytarlón működik (2 illetve 1 intézmény). A kapacitáskihasználtság ugyan mindkét településen magas (85 % illetve 80 %), de nem éri el sem az országos, sem a megyei vagy regionális értéket (ez utóbbiak mindegyike 90 % feletti). Hasonlóan alacsony az ellátottság az időskorúak otthonai körében, mely intézmények szolgáltatásai egyedül Sárospatakon vehetőek igénybe. Az egyetlen otthon kapacitáskihasználtsága 96,7 %-os, ami egybeesik a hazai átlaggal. Szállást adó idősek klubja szintén csak a kistérség egyetlen városában található, kihasználtsága 100 %-os (8 férőhely). A kihasználtság a megyében és a régió egészében is alacsonyabb ennél, az országos átlag azonban szintén közel 100 %. A kistérségi települések mindössze felének idős lakosai részesülhetnek helyben nappali ellátásban a településen működő idősek klubja révén. A nappali ellátást nyújtó klubok száma elmarad a kistérség lakónépességének megyén belüli arányától, a kapacitáskihasználtság pedig (az ország egészéhez hasonlóan) igen magas, 96, 8 %. Néhány településen az összes férőhelyre jut egy gondozott, Viss községben pedig a kihasználtság 130 %-os! A szociális feladatok ellátására rugalmas, költséghatékony alternatívát jelenhet a jelzőrendszeres szociális hálózat működtetése, mostanáig azonban a kistérségben ilyen hálózat nem lett kiépítve. Nem elhanyagolható szempont továbbá, hogy a szociális szolgáltatások fejlesztése hozzájárulhat a foglalkoztatási lehetőségek - és elsősorban a női munkavállalás – bővüléséhez is. Egyfelől munkalehetőséget teremt szociális gondozók, dolgozók számára, másfelől az idősek gondozását teljesítve segíti a nők munkaerő-piaci részvételét is. Mindezek alapján szükséges kistérségi ellátó diszpécser szolgálat kialakítása, illetve a jelenleg működő idősotthonok felújítása, felszereltségének javítása.

A beavatkozási terület szöveges bemutatása A kistérségben a szociális ellátás minőségének javításához a következő tevékenységek végrehajtására van szükség:

Szociális jelzőrendszer-hálózat kiépítése A jelzőrendszer hálózat lényege, hogy a rászorultak szükség esetén segélyhívást tudnak küldeni egy, a jelzések fogadására kiépített ügyeleti központ részére. A szolgáltatás éjjel- nappal üzemelve kiegészíti és megkönnyíti a kistérségben praktizáló, jellemzően

Prominent Kommunikációs Bt. 135 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

túlterhelt háziorvosok ügyeleti munkáját. A rendszer segítségével a rászorultak nem csak vészhelyzetben tudnak jelezni, hanem szükség esetén eseti jellegű segítséget is kérhetnek (egészségügyi ellátás, ápolás, házi és házkörüli munkák elvégzése stb.) Ezen tevékenységek egy része az önkormányzatok hatáskörében működtethető (egészségügyi ellátás), a többi szolgáltatást civil szervezetek, egyházak bevonásával lehet hatékonyabban ellátni (ahogy azt számos hazai példa is mutatja). A civil szervezetek részvétele rugalmasságukból következik, mivel nagyrészt a helyi közösségek kezdeményezésére jönnek létre, sokkal inkább létező igényt elégítenek ki. A jelzőrendszer kialakításával kapcsolatos feladatok a következők:

‰ Lakossági tájékoztatással egybekötött igényfelmérés, ‰ Egyeztetés civil szervezetekkel, potenciális partnerekkel, ‰ Források keresése, ‰ Hálózat tervezése, ‰ Ügyeleti központ kijelölése, ‰ Kivitelezés, ‰ Üzemeltetés Fontos annak mérlegelése, hogy a központ és a hálózat valamint a kapcsolódó szolgáltatások nyújtásába a kistérségben élő, megfelelő szakképzettséggel rendelkezőket, lehetőség szerint munkanélkülieket is be lehet vonni. A jelzőrendszer központját célszerű lenne Sárospatakon kialakítani, idővel pedig törekedni kell a települési önkormányzatok közötti feladatmegosztásra, kistérségi szemlélet érvényesítésére a szociális ellátás terén. Időskorúak részére nyújtott szociális ellátást nyújtó intézmények épületeinek és eszközellátottságának fejlesztése A tevékenység alapvetően a meglévő (átmeneti és tartós elhelyezést nyújtó) otthonok felújítását, bővítését és korszerű felszerelésekkel (pl. számítástechnikai eszközök) való ellátását célozza, lehetővé téve magas színvonalú szolgáltatások nyújtását. Az idősek számára ki kel alakítani minőségi programokat, szórakoztató, oktató és egészségmegőrző foglalkozásokat. Igény esetén új otthonok kialakítására is sor kerülhet, lehetőség szerint az érintett településen található használaton kívüli épületek felújításával és átalakításával. Sor kerülhet a szállítást-utaztatást végző busz beszerzésére, mely kirándulások lebonyolítására is az érintettek rendelkezésére áll. A tevékenység keretei között a következőket kell végrehajtani:

‰ Egyeztetés civil szervezetekkel, potenciális partnerekkel, ‰ Források keresése, ‰ Projektek tervezése, ‰ Pályázás és kivitelezés. Finanszírozási források Hazai források: • Az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács pályázati felhívása a Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat támogatásainak elnyerésére a 2004. évben (A társadalmi és gazdasági térbeli - életkörülményekben, gazdasági, kulturális, oktatási- képzési és infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló - jelentős esélyegyenlőtlenségek mérséklése) Európai Uniós források: • NFT, HEFOP 4.2. A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése

Prominent Kommunikációs Bt. 136 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Beavatkozási terület: C/4. Átképző programok indítása munkanélküliek részére

Célok Stratégiai cél: III. A kistérségben élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok leszakadásának megállítása Specifikus cél: A munkanélküli rétegek elhelyezkedési lehetőségeinek javítása a piaci igényeknek megfelelő képzési programok révén

Indoklás A kistérség lakosságának képzettségi szintje településenként jelentős eltéréseket mutat: 11 településen a felsőfokú végzettségűek részaránya az országos átlag egyharmadát sem éri el, Sárospatakon viszont annak 112,7 %-a! Hasonló tendencia figyelhető meg az alacsonyabb szintű végzettséggel rendelkezők vizsgálata során, azzal a különbséggel, hogy az általános iskola 8. évfolyamát elvégzettek között kisebb a szóródás. Az alacsony képzettség is hozzájárul a kistérségen belüli kedvezőtlen aktivitáshoz, a strukturális okora visszavezethető munkanélküliség konzerválódásához. A regisztrált munkanélküliek részaránya a kistérségben 12,1 %, ami meghaladja a 11,4 %-os megyei átlagot. A problémát tovább fokozza, hogy a kistérség egészében a tartósan munkanélküliek részaránya (az összes regisztrált munkanélküli körében) közel 10 százalékponttal haladja meg az országos értéket. A tartós munkanélküliség különösen súlyos Erdőhorvátiban (75,7 %), de Háromhután, Kenézlőn, Olaszliszkán és Sárazsadányban is meghaladja a 60 %-ot! A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása azt mutatja, hogy magas (közel 50 %) a legfeljebb 8 osztályt végzettek aránya, s hasonlóan alakul a középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők megoszlása is. Országosan is alacsony a munkanélküliek körében a diplomások száma, a Sárospataki kistérség átlaga (2,5 %), ennek mindössze 78 %-a! Ez utóbbi tény azonban elsősorban nem a magas képzettséget igénylő munkahelyek nagy számára, hanem a lakosság alacsony képzettségi színvonalára, és a diplomások nagy fokú elvándorlására vezethető vissza. A munkanélküliség hosszabb távon komoly társadalmi, szociális problémákhoz vezet. A keresők közül véglegesen kieső rétegek leszakadnak, tartósan szociális segélyre szorulnak, gyakran családi, magánéleti problémákkal, súlyos pszichés terheléssel is meg kell küzdeniük. A munkanélküliség emellett visszaveti a helyi gazdaság fejlődését is. Egy térség prosperitásának ugyanis egyik legfontosabb tényezője a piaci igényeknek megfelelő szakismeretekkel és készségekkel rendelkező munkaerő. A munkanélküliek egy részének megoldást, átmeneti lehetőséget kínálnak a foglalkoztatási programok, ezzel párhuzamosan azonban szükséges a szakismeretek átadása, az érintettek piacképes ismeretekkel való felruházása. A kistérségben három középiskolai feladatellátási hely és két felsőfokú oktatási intézmény is található. Javasolt ezen intézmények aktív részvétele az átképzési programok kivitelezésében.

Mindezek alapján szükség van a kistérségi képzési igények felmérésére, hatékony képzési programok kidolgozására és lebonyolítására.

A beavatkozási terület szöveges bemutatása

A beavatkozási terület a kistérség átképzési rendszerének átfogó fejlesztését szolgálja. A képzési igények azonosítása, partnerkeresés A tevékenység keretei között szükséges a kistérségben élő, elhelyezkedési nehézséggel küzdő lakosokról pontos szakmai-képzettségi térkép készítése, ezzel párhuzamosan a munkaerőpiaci kereslet elemzése, tehát a térségben működő önkormányzati, kistérségi

Prominent Kommunikációs Bt. 137 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

szervek, civil szervezetek és elsősorban a vállalkozások igényeinek feltérképezése. A jelenlegi ismeretek azt sugallják, hogy szakmunkások, illetve nyelvismerettel bíró szakemberek képzésére mindenképpen szükség van. A felmérés tehát egy munkaerőpiaci elemzés, melynek alapján ki lehet dolgozni a stratégiai beavatkozás tematikus irányait. A potenciálisan munkahelyeket teremtő szervezetek körébe be kell vonni a kistérségen kívül eső településeken működő, potenciálisan vagy ténylegesen is térségen belüli személyeket foglalkoztató szervezeteket, az ingázás realitásainak figyelembevételével. Az igények felmérése után az eredményeket össze kell vetni a kistérségen belül elérhető képzési kínálattal, illetve a képzési programok tervezésébe bevonható térségen kívüli intézmények által nyújtott kínálattal. A munkaerőpiac pontos feltérképezését végző kistérségi szereplők kapcsolatba kerülnek a térség vállalkozásaival. Lehetőség nyílik tehát a későbbi képzési programba aktívan bevonható gazdasági szervezetek meghatározására. A felmérés eredményeképpen kijelölhetőek lesznek azok a szakterületek, szakmák, speciális képességek, melyeket a tervezett képzéseknek érintenie kell.

Felnőttképzési, átképzési programok indítása A kijelölt témákban szükséges oktatási programok, tanfolyamok kísérleti jelegű indítása, melyek sikere esetén állandó oktatási programokká nőhetik ki magukat. A tevékenység legfontosabb elemei a következők: ‰ A képzések tartalmi-módszertani fejlesztése, ‰ Az oktatók továbbképzése, ‰ Az oktatáshoz szükséges ingatlanok felújítása, átalakítása, eszközök beszerzése,

Szorgalmazni kell a térségben fejleszteni kívánt ágazatokban kívánatos szakismeretek átadását is. A képzési programokba be kell, be lehet építeni alapvető vállalkozói ismeretek átadását is (úgymint alapvető menedzsment ismeretek, pénzügyi, nyelvi és kommunikációs készségek). Ez utóbbival elő lehet segíteni néhány munkanélküli önfoglalkoztatóvá válását. Ez utóbbi lépés szervesen kapcsolódhat a térségi üzleti infrastruktúrák fejlesztéséhez, amennyiben a jövőben sor kerülhet kezdő vállalkozások befogadására alkalmas üzleti központ, inkubátorház és abban mentori szolgáltatás kialakítására a térségben. Fontos továbbá, hogy megtörténjen a partnerség kialakítása a térségben vagy térségen kívül működő vállalkozásokkal, akik a képzésben résztvevőket a későbbiekben alkalmazni tudják. Az oktatási intézmények mellett célszerű bevonni a képzési programok lebonyolításába a munkaügyi központ illetékes kirendeltségét is. A vállalkozók részvétele kiemelten fontos, lehetőség szerint már a képzés kezdeti fázisától részt vehetnek szakmai gyakorlati helyek biztosításával.

Finanszírozási források Hazai források: • Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Gazdálkodás eredményességét segítő ismeretátadás és a farmgyakornoki programok, külföldi szakmai tapasztalatszerzés megvalósítása céljára igényelhető támogatás • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ, Diplomás pályakezdőkkel az Unióba

Prominent Kommunikációs Bt. 138 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Európai Uniós források: • NFT, HEFOP: 3.4. intézkedés: a munkahelyteremtéshez kapcsolódó és a vállalkozói készségek fejlesztését elősegítő képzések • NFT, HEFOP: 3.4. Munkahelyteremtéshez és vállalkozói készségek fejlesztését elősegítő képzések • NFT, HEFOP 1.1 A munkanélküliség megelőzése és kezelése • NFT, ROP 3.4. Régióspecifikus szakmai képzések támogatása, készségek fejlesztését elősegítő képzések

Prominent Kommunikációs Bt. 139 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

D) Vidékfejlesztés

Beavatkozási terület: D/1 – Közutak és kerékpárút-hálózat fejlesztése

Célok Stratégiai cél: II. A kistérségen belüli hátrányos helyzetű települések felzárkózásának elősegítése. Specifikus cél: A kistérség belső közlekedési kapcsolatainak és a közlekedésbiztonságnak, valamint a kerékpáros turizmus infrastrukturális feltételeinek javítása.

Indoklás A Sárospataki kistérség településinek belső úthálózata több helyen hiányos vagy rossz minőségű, ami jelentősen megnehezíti a térség gazdasági fejlődését, nagymértékben csökkenti a közlekedés biztonságát. Egy térség versenyképességét és gazdasági fejlődését ugyanis nagymértékben befolyásolja a térség elérhetősége, valamint a térségen belüli közlekedési lehetőségek. Az Észak- Magyarországi Régió több kistérségére is jellemzőek a kedvezőtlen elérhetőségi viszonyok, valamint a belső közlekedési kapcsolatok hiánya. Ezek következtében a kistérségek több településéről nehezen közelíthetők meg a térségi centrumok, ami közvetve hozzájárul a lakosság mobilitásának csökkenéséhez, valamint az inaktív népesség növekedéséhez, hosszú távon pedig a lakosság elvándorlásához. A közlekedési kapcsolatok hiánya mellett komoly problémát jelent a térségen belüli utak leromlott műszaki állapota, amely nagymértékben csökkenti a közlekedés biztonságát. A települések között általában jelentős kerékpáros forgalom zajlik, azonban a kerékpárutak hiányoznak, növelve ezzel a balesetveszélyt. Ezen megállapítások érvényesek a Sárospataki kistérségre is. A kistérség településeit bekötő utak kötik össze a 37. számú főúttal. A zsáktelepülések száma nagy, ami megnehezíti a kistérség települései közötti átjárhatóságot, összeköttetésük a fő közlekedési folyosókkal rossz. Ennek javítása nélkülözhetetlen a települések gazdasági fejlődéséhez, a lakosság életminőségének javításához. A várhatóan 2006-ra megépülő autópálya következtében javulni fog a kistérség megközelíthetősége, de a megközelíthetőség javulása mellett szükséges a térségi úthálózat fejlesztése is, a települések bekapcsolása a közlekedési hálózatba. A kistérségben a közutak minősége változó, a legtöbb helyen mind az utak állapota, mind a szélessége fejlesztésre, felújításra szorul. A belterületi utak jelentős része szilárd burkolattal ellátott, azonban találhatók még földutak, melyek portalanítása szükséges. Az aszfaltozott utak aránya és minősége településenként igen változó. A kerékpárút-hálózat fejlesztése azért is szükséges, mert az úthálózat fejlesztése során várhatóan jelentős mértékben növekedni fog a közúti közlekedés. A beavatkozási terület szöveges bemutatása

A beavatkozási terület keretében megvalósul a kistérség önkormányzati és megyei kezelésben lévő 37-es számú főútra rávezető utak szélesítése, javítása, megvalósíthatósági tanulmány készítése a zsáktelepülések „felszabadításának” szükségességéről, illetve kerékpárutak tervezése és építése.

Prominent Kommunikációs Bt. 140 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A főúthálózattal összeköttetést teremtő utak felújítása Az úthálózat fejlesztése során kiemelten kell kezelni a térség és az épülő gyorsforgalmi úthálózat közötti minőségi közlekedési összeköttetés megteremtését szolgáló fejlesztéseket. Ez hozzájárulna a kistérség gazdasági fejlődéséhez, valamint a népességmegtartó képesség javulásához, mivel a fejlesztés elősegítené vállalkozások betelepülését a kistérségbe, valamint a helyi vállalkozások versenyképességének javulását. Szükséges tehát a 37-es főútra rávezető útszakaszok minőségének javítása, a szükséges felújítások elvégzése. A fejlesztések önkormányzati, kistérségi koordináció útján is megvalósulhatnak. A települések közötti összefogás növeli a fejlesztési elképzelések mögé felsorakoztatott érdekérvényesítő erőt.

Belterületi és összekötő utak fejlesztése A belső térségi kohézió erősítése érdekében fontos a tagtelepülések közötti és a településen belüli közlekedési viszonyok javítása is. Meg kell, hogy történjen tehát a kistérségben lévő települések, önkormányzati kezelésben lévő belső úthálózatának bővítése és a meglévő utak állagának javítása, úgymint az utak szélesítése, portalanítása, aszfaltozása. A tevékenység érinti a belterületi utak fejlesztését, és a települések közötti összeköttetést biztosító szakaszok felújítását, aszfaltozását, szélesítését, biztonságos csomópontok kialakítását.

A zsáktelepülések közlekedési kapcsolatainak fejlesztése

A kistérségben több zsáktelepülés is található. Indokolt tehát megvalósíthatósági tanulmány elkészítése arról, hogy szükséges-e összekötő utak építése ezen települések köré, meg kell vizsgálni ennek előnyeit és hátrányait. Vizsgálat szükséges annak megállapításához, hogy létezik-e nyomvonal új utak létrehozásához, illetve milyen következményekkel jár ezek megépítése a település levegőszennyezettségét, turisztikai forgalmát illetően.

A kerékpárút-hálózat fejlesztése A tevékenység irányul a települések közötti és a településeken belüli infrastruktúra fejlesztésére egyaránt. Fontos szempont, hogy a kerékpárutak kapcsolódjanak egymáshoz, térségi hálózatot alkossanak, másrészt kapcsolódjanak megyei és regionális kerékpárút hálózatokhoz. A kerékpárutak kiépítése az összekötő utak fejlesztésével párhuzamosan haladhat. Két lehetséges hálózathoz csatlakozhat a Sárospataki kistérség kiépítendő kerékpárútvonala. Az egyik a Bodrogköz útvonala, melyhez a Cigándi központú Bodrogközi kistérséggel való együttműködést feltételezi, a másik nagyobb szakasz pedig a Hegyaljai kerékpárúthoz csatlakozhat.

Finanszírozási források Hazai források: • - Európai Uniós források: • KIOP 2.2. Környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése B: Elkerülő és tehermentesítő utak építése • KIOP 2.1. A főúthálózat műszaki színvonalának emelése • ROP 2.1. Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése

Prominent Kommunikációs Bt. 141 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Beavatkozási terület: D/2. Településkép javítása

Célok Stratégiai cél: II. A kistérségen belüli hátrányos helyzetű települések felzárkózásának elősegítése. Specifikus cél: Vonzó településkép kialakítása középületek és közterek felújítása révén.

Indoklás Az ország számos településére jellemző a településközpontok, középületek, építészeti értékkel rendelkező épületek leromlott állapota. Ez a probléma a kisebb településeken hatványozottan jelentkezik, ahol több olyan rendezetlen közterület, funkcióját vesztő településközpont, illetve nem megfelelően hasznosított építészeti értékkel rendelkező épület található, mely rontja az érintett települések lakókörnyezetét, a befektetői tőke- és turistavonzó képességét. Az életszínvonalat tehát közvetlen módon, negatívan befolyásolják a települési és térségi épített környezet jellemzői. Az Észak-Magyarországi Régióban jellemző a kedvezőtlen anyagi helyzetű települések nagy száma, melyek települési környezetének minősége rendszerint stagnál vagy romlik. A Sárospataki kistérség településein is megfigyelhetőek ezek a problémák, az épített elemek modernizációs szintje elégtelen, az új létesítmények pedig gyakran nem illeszkednek a településképbe. Szükséges lenne tehát a térség településein a közösségi épületek fejlesztése, parkok, zöldterületek, sportpályák és járdák kialakítása, felújítása. A zöld felületek revitalizációja több szempontból is indokolt: egyrészt a növények levegőtisztító munkája révén csökkentik az egészségre káros hatásokat, másrészt pedig rekreációs és esztétikai értékük révén hozzájárulnak az életminőség alakulásához.

A beavatkozási terület szöveges bemutatása

A beavatkozási terület keretében településközpontok kialakításához, felújításához kapcsolódóan kerül sor az építészeti értékek rehabilitációjára, közösségi terek és zöldfelületek kialakítására, felújítására. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok felújítása A tevékenység az önkormányzati tulajdonú ingatlanok korszerűsítését célozza. Ilyen ingatlanok az óvodák, iskolák, temetők, idősek otthona, hivatalok. Ezen épületek olyan közösségi szolgáltató funkcióval rendelkeznek, melyek a településképben elfoglalt helyük és építészeti értékük révén nagymértékben befolyásolják a településközpontok megjelenését, összképét. A beavatkozások végrehajtása során megtörténik a településképet különösen rontó épületek felújítása, közösségi funkcióval megtöltése, illetve a műemléki és kulturális értékeket hordozó épületek, építmények, a település belterületén található történelmi értékkel bíró maradványok rehabilitációja.

A közösségi terek felújítása és kialakítása A tevékenység keretei között elsősorban olyan terek, gyalogosövezetek kerülnek felújításra, illetve kialakításra, melyek a településközpontokban rendezetlen táji, természeti képet mutatnak. Ennek során ezeken a területeken díszburkolat lerakása, parkosítás, valamint utcabútorok elhelyezése valósul meg, ami helyszínéül szolgál sport, szabadidős és kulturális programok lebonyolítására is.

Prominent Kommunikációs Bt. 142 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A zöldfelületek kialakítása

A tevékenység keretei között a települések belterületén zöldfelületek felújítására, kialakítására kerül sor, esztétikai, egészség-megőrzési megfontolásokból. Fokozottan kell figyelni továbbá a természeti értékek megóvására, ezért javasolt őshonos fajok betelepítése, melyek belső értékek hordozói, és egyben az allergiás megbetegedések számának csökkenéséhez is hozzájárulnak.

Finanszírozási források Hazai források: • - Európai Uniós források: • NFT, AVOP – 3.4. Falufejlesztés és –felújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése. • NFT, ROP – 2.2. Városi területek rehabilitációja

Beavatkozási terület: D/3. Kommunális hulladékkezelés feltételeinek javítása / megteremtése

Célok: Stratégiai cél: A kistérségen belüli hátrányos helyzetű települések felzárkózásának elősegítése Specifikus cél: A kommunális hulladék szelektív gyűjtésének, feldolgozásának elősegítése a kistérségben. Indoklás: A kommunális infrastruktúrák megfelelő kiépítettségének hiánya – a környezet terhelése, szennyezése mellett – a lakosság egészségi állapotát veszélyezteti, csökkenti az életminőséget. Jelentős szennyező forrást jelent a településeken keletkező kommunális hulladék, ezért ennek ártalmatlanítása, szakszerű tárolása, és amennyiben lehetséges újrahasznosítása szintén elengedhetetlen a környezet és a lakosság védelme érdekében. A Sárospataki kistérségben több önkormányzati hulladéklerakó-hely is működik, kis számban azonban illegális lerakóhelyek is működnek, melyek felszámolása még nem oldódott meg. EU normáknak megfelelő lerakóhely nincs a térségben. A kommunális hulladék szelektív gyűjtése és újrahasznosítása tehát jelenleg nem megoldott a kistérség területén, előkészítése és megvalósítása indokolt, mert rontja az itt élő emberek életminőségét. Az Európai Unió követelményeinek megfelelő hulladékgazdálkodási törvény a hulladékokkal kapcsolatban három tevékenységi területet érint az önkormányzatok feladataként: a hulladékkezelést, ami gyűjtést, begyűjtést, szállítást, előkezelést, tárolást, hasznosítást és ártalmatlanítást magába foglaló tevékenység-együttes; a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezését és működtetését; és a települési hulladékkezelő létesítmények üzemeltetését. Az országos viszonyokhoz hasonlóan problémákat okoznak a kistérség területén található illegális szemétlerakók, amelyek megszüntetéséhez szükség van határozott önkormányzati fellépésre, és elsősorban az emberek környezeti szemléletváltására.

Prominent Kommunikációs Bt. 143 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Szükséges tehát a térségen belül a hulladékprobléma komplex kezelése, a szelektív gyűjtés alapjainak megteremtése és szemléletformálás révén.

A beavatkozási terület szöveges bemutatása: Mint az infrastrukturális fejlesztések általában, a hulladékkezelés is jellemzően önkormányzati feladat. A hulladék kezelésébe ugyanakkor bevonhatóak vállalkozások, a szemléletformálást pedig leghatékonyabban a civil szervezetek képesek ellátni. A javasolt tevékenységek a következők: A szelektív hulladékgazdálkodás bevezetése A szelektív gyűjtés bevezetésére már létezik kezdeményezés a kistérségben. Ki kell alakítani minden településen a hulladék-gyűjtő szigeteket, meg kell oldani a hulladék elszállítását is. Az infrastrukturális és logisztikai elemek mellett nagyon fontos a szemléletformálás és a gyakorlati információk biztosítása a lakosság részére. A szemléletformálás lakossági fórumok, tájékoztató kiadványok, előadások formájában történhet. Fent lehet tartani továbbá egy információs vonalat, ahol a lakosok tájékoztatást kaphatnak felmerülő kérdéseikre a szétválogatással kapcsolatban.

Illegális hulladéklerakók megszüntetése a kistérségben Az illegális hulladéklerakók amellett, hogy szennyezik a környezetet rontják a térség arculatát is. Mivel pedig a kistérség fontosnak tartja a turizmus- a településkép fejlesztését, határozott lépéseket kell tenni az illegális hulladéklerakások megelőzésére. Mindez azért is fontos, mert a Világörökséggé nyilvánított területeken külön követelmény az épített és a természetes környezet megóvása. Fel kell mérni, hogy hol fordulnak elő ilyen lerakóhelyek, azon túl, hogy fel kell számolni őket, meg kell szervezni a folyamatos utánkövetést, ahol lehetséges a lerakást végzők beazonosítása. Magyarországi minták alapján civil szervezetek bevonásával össze lehet állítani térségi szinten olyan csoportokat, akik rendszeresen bejárják az érintett területeket, s segítséget nyújtanak az önkormányzatoknak ezen tevékenység kivitelezésében.

Finanszírozási források: Hazai források: • Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Szelektív hulladékgyűjtő rendszerek kiépítése • Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, Hulladékgazdálkodási tervezési és kapcsolódó feladatok elvégzésére Európai uniós források: • NFT, KIOP 1.1. A települési környezetvédelem erősítése • NFT, KIOP 1.3. Egészségügyi és építési- bontási hulladék kezelése

Prominent Kommunikációs Bt. 144 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Beavatkozási terület: D/4 – Az alapfokú oktatás feltételeinek javítása

Célok: Stratégiai cél: III. A kistérségben élő hátrányos helyzetű települések felzárkóztatásának elősegítése. Specifikus cél: A tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az alapfokú oktatásban.

Indoklás: Nemzetközi és hazai felmérések eredményei azt mutatják, hogy a magyar tanulók teljesítménye több vizsgált területen is a nemzetközi átlag alatt van. Sajnos leginkább a tanulási folyamatot megkönnyítő készségekben mutatkoznak lemaradások: az alapvető készségekben (írás, olvasás, számolás), a szociális, az idegen nyelvi, a kommunikációs és informatikai készségekben. A Sárospataki kistérségben az általános iskolát el nem végzettek aránya az országos átlaghoz képest nagyon magas. A humán erőforrás bázis megerősítéséhez eltérő feltételek szolgálnak a kistérségben. Az alapfokú oktatási intézmények között mind a mennyiségi mutatókban (tantermek száma, osztálylétszám, pedagógus-diák arány), mind a minőségi tényezők szempontjából (pl. nyelvtanulási lehetőség, számítástechnikai ellátottság) jelentős különbségek húzódnak; különösen a kis lélekszámú településeken kedvezőtlenek a feltételek. Három községben nincs általános iskola: Sárazsadányban, Zalkodon és Háromhután, innen a tanulók más községek iskoláiba járnak át. A kistérségben fokozatosan növekszik a hátrányos helyzetű csoportok aránya, ennek következtében a hátrányos helyzetű szociális, családi háttérrel rendelkező tanulók száma is. Az általánosnak mondható alacsony iskolai végzettség egyik meghatározója ezen tanulók korai lemorzsolódása, az általános iskolai tanulmányok félbehagyása a 8. osztály elvégzése előtt. Ennek megelőzése mindenképpen szükséges.

A beavatkozási terület szöveges bemutatása:

A beavatkozási terület keretében hatékony oktatásszervezés, az oktatási módszerek, taneszközök fejlesztése javasolható. Hatékony oktatásszervezés: A közoktatás minőségi mutatóinak fejlesztése különösen a kistelepüléseken indokolt; ahol lehetséges, célszerű az óvoda és az alsó tagozat megtartása, míg a felső tagozat esetében – kistérségi összefogással, utazó pedagógusokkal - megtörténhet a körzetesítés. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése: Ezen tevékenység során megvalósul az alapfokú oktatási intézmények infrastruktúrájának, személyi és tárgyi feltételeinek javítása. Kiemelten fontos az informatikai, valamint az idegen nyelvi képzés erősítése digitális taneszközök beszerzése, és az oktatásban való alkalmazása révén, illetve speciális, intenzív képzési programok lebonyolításával az adott nyelvterületen. Az épületek felújítása során törekedni kell az akadálymentesítés megoldására, korszerű, környezetbarát megoldások választására. Az eszközbeszerzés során is korszerű, költség-hatékony megoldásokat kell választani. Az igényfelmérés és a műszaki, technikai

Prominent Kommunikációs Bt. 145 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

specifikációk meghatározása után az önkormányzatok hazai és az EU Strukturális Alapjaiból társfinanszírozott források felhasználása révén meg tudják valósítani a fejlesztéseket. Finanszírozási források: Hazai források: • - Európai Uniós források: • NFT, HEFOP 2.1. Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatásban • NFT, ROP 2.3. Alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése

Prominent Kommunikációs Bt. 146 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

KIEMELT PROJEKTEK

Az itt megfogalmazott javaslatok a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal, valamint az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség felé lesznek továbbítva.

Kistérségi kerékpárút-hálózat kiépítése

A projekt szükségességének indoklása A megnövekedő közúti forgalom, és a környezetterhelés következtében egyre nagyobb szerepet tölt be az emberek életében a szabadidő turizmus és a környezettudatosság, így egyre inkább teret kap a gépkocsi mentes közlekedés is. Ahhoz, hogy a Sárospataki kistérségben élő emberek életminősége javuljon, és az alternatív közlekedési lehetőség is rendelkezésre álljon, szükség van a kistérségi kerékpárút hálózat kiépítésére. A kistérségben jelenleg még nincs kiépített kerékpárút-hálózat, ezért ennek pótlása különösen a jelentős természeti turisztikai potenciál miatt lenne fontos. Az infrastruktúra hiányában nem lehet a kerékpáros turizmushoz kapcsolódó programcsomagokat kialakítani. A kistérség települései egy viszonylag kis átmérőjű körben helyezkednek el, tehát a kerékpárút megtervezése és megépítése nem ütközne komoly akadályokba a téren, hogy könnyen meg lehessen közelíteni minden települést.

A fejlesztési elképzelés rövid ismertetése A kerékpárút-hálózat kialakítása során figyelembe kell venni a frekventált helyi túraútvonalakat, és a kerékpáros turizmus fejlesztésére irányuló regionális és nemzetközi szintű terveket, együttműködési lehetőségeket. A Sárospataki kistérséget közvetlenül egyetlen tervezett fővonal sem érinti, de közelében halad el a nyomvonala a 15-ös, Tokajt érintő Zemplén-Bodrog-Tisza menti kerékpárút (az Euro Velo hálózat 11. sz. útvonalának része). A teljes kiépülés időpontja egyelőre bizonytalan, azonban a Sárospataki kistérség számára fontos feladat az, hogy a helyi, alsóbb rendű kerékpárút nyomvonalakat úgy tervezzék, építsék meg, hogy azok a fő-hálózathoz szervesen kapcsolódni tudjanak. A projekt keretén belül megtörténne a Sárospataki kistérség településeit összekötő kerékpárút-hálózat terveinek egyeztetése a Tokaji és a Sátoraljaújhelyi kistérségek terveivel. A projekt célja pedig az, hogy a kerékpárút-hálózat útvonala lefedje a teljes történelmi borvidék területét, állomásaiként jelölve meg a borvidék 4 kistérségét: a Sárospataki, a Sátoraljaújhelyi, a Tokaji és a Szerencsi kistérségek településeit.

Egy középfokú szakmai képzési központ kialakítása

A projekt szükségességének indoklása A Sárospataki kistérségben rendkívül alacsony a foglalkoztatottak, és magas a munkanélküliek, azon belül is a tartósan munka nélkül lévők részaránya. Ennek fő oka a kistérségből való elvándorlás, és a helyi gazdaság gyenge munkahelyteremtő-képessége. Ugyanakkor a kistérségben hiány van a szakképzett munkaerőből, úgymint a CNC esztergályos, maró, fémforgácsoló, stb. szakmákban. Fejlesztési elképzelés rövid ismertetése A projekt célja, hogy az állami oktatási intézményen kívül, a helyi vállalkozások (kiemelten a Sárospataki Vállalkozói Parkban működő cégek) együttműködésével jöjjön létre egy szakmai módszertani központ műhellyel, ahol továbbképzések, átképzések folynak majd a fent

Prominent Kommunikációs Bt. 147 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja említett piacképes szakmákban, egyeztetve a piaci kereslettel. A vállalkozások a képzés folyamán a gyakorlati lehetőséget biztosítanák a képzésben résztvevők számára, amit az továbbfoglalkoztatás követ.

Bodrog folyón való sétahajózás, illetve személyszállítás lehetőségeinek megteremtése

A projekt szükségességének indoklása A Sárospataki kistérség természeti értékeinek legfőbb képviselője a Bodrog folyó, mint turisztikai látványosság és közlekedési lehetőség. Ennek a területnek a kihasználása jelentős potenciállal bír, hiszen nemzetközi trendet képvisel a folyami hajózáshoz kapcsolódó turizmus lehetőségeinek kiaknázása, és az ebből fakadó nyugodt, érintetlen természetben való aktív kikapcsolódás iránti igény növekedése. Fejlesztési elképzelés rövid ismertetése A projekt célja a sétahajózás lehetőségeinek a megteremtése Sárospataktól Tiszalökig egy vízi útvonal meghatározásával, valamint az ehhez szükséges infrastruktúra, úgymint hajók, kikötők, és egyéb eszközök bevonásával. Az útvonal mentén lévő települések kiemelkedő látványosságainak megtekintése részét képezi sétahajózásnak, úgymint a sárospataki vár, Tokaj és Szerencs belvárosa, a tiszalöki duzzasztó és üdülőváros, és a tiszadobi kastély bemutatása.

Közösségi borászati marketingprogram kialakítása

A projekt szükségességének indoklása A Sárospataki kistérséget borászati adottságai jelentős idegenforgalmi potenciállal ruházzák fel, ami a turizmus több válfajának fejlesztését teszi lehetővé. Ugyanakkor szembesülni kell azzal a ténnyel, hogy a kistérségben a borturizmus fejlesztését jelenleg több tényező is nehezíti. A borturizmus serkentésének egy nélkülözhetetlen eleme a célzott promóció végzése, amely jelenleg még kibontatlan. Promóció nélkül nem valósulhat meg egyetlen turisztikai attrakció kihasználása sem, legyen az bármilyen vonzó. Jelen esetben ez a promóció a borászattal foglalkozók közös fellépésének az ösztönzését, közösségi marketing akcióját jelenti. Fejlesztési elképzelés rövid ismertetése Az ösztönözni kívánt együttműködés megvalósítására az értékesítés oldalán nyílik lehetőség, mégpedig a résztvevők mindegyike által használt, de a megkülönböztetésnek is teret hagyó tokaji márkanév használata, valamint egyéb közös promóciós tevékenységek megvalósítása által. Ezalatt értendő az Agrármarketing Centrum Kht.-val való összefogás a tokaji bor piacának bővítése céljából, tájékoztatók tartása a termelők közötti együttműködési lehetőségekről, hangsúlyt fektetve a már működő minták ismertetésére.

Prominent Kommunikációs Bt. 148 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A MEGVALÓSÍTÁS MECHANIZMUSA

Fejlesztések térségi szintű koordinálása A fejlesztési programban foglaltak megvalósulásában érintett legfontosabb szereplő a kistérségi társulás és a térség települései. Jelen program ugyan hosszú távon elérhető jövőképet tűzött ki, de a felsorolt beavatkozási területek a 2007-ig terjedő időszakra vonatkoznak. Az elkészült stratégia mind a magyar, mind az EU-s forrásokat is figyelembe veszi, és a beavatkozási területeket ezekre építi, ugyanis a fejlesztési források, valamint releváns tervek többsége erre az időre vonatkozik. A 2007 utáni hazai területfejlesztési- közigazgatási rendszer működésének részletei, illetve az Európai Unió 2007-2013 közötti következő programozási periódusra vonatkozó, a forrás-felhasználást befolyásoló mószertana és fejlesztési célrendszere jelenleg még nem belátható. Fontos, hogy a kistérség képes legyen megfogalmazni szükségleteiket, fejlesztési igényeiket, majd ezeket projektekké, programokká alakítani, hiszen csak ezekre lehet forrást szerezni. Az így elkészült projekteket továbbítani kell a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH), az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség, a szaktárcák, és az Irányító Hatóság felé, hogy a jövőben olyan támogatási rendszerek, célirányzatok, intézkedések jelenjenek meg, amelyek megoldást jelentenek a térségi problémák kezelésére. Ennek segítségével a kistérségi, települési szintű igények is kielégíthetőek lennének, teret adva ezzel az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvének, a szubszidiaritásnak. Szükséges azonban a beavatkozási területek évenkénti felülvizsgálata, a megvalósult programok számbavétele, valamint a kritikai észrevételek beépítése a stratégiába. A kistérségi felzárkóztatási programok végrehajtásáért a kistérségi többcélú fejlesztési társulások a felelősek, koordinátora pedig a társulás alkalmazásában álló kistérségi menedzser, akinek munkáját segíti a kistérségi megbízott és a vidékfejlesztési menedzser. A felzárkóztatási fejlesztési program konkrét cselekvéseket fogalmaz meg, amelyek önkormányzati szinten is végrehajthatók, ezért javasoljuk, hogy minden kistérségi település testülete ismerje meg, és vitassa meg, a programot, a releváns célokat és intézkedéseket adaptálják az adott településre, majd évente ellenőrizzék annak végrehajtását. A Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal megbízásából foglalkoztatott kistérségi megbízottaknak fontos szerep jut az elkészült stratégiát illetőleg:

• a megfogalmazott konkrét cselekvésekhez folyamatos pályázatfigyelés,

• a kistérségi szintű programok továbbítása az MTRFH felé,

• évente figyelemmel kísérni a megvalósítást befolyásoló tényezőket, és azt közvetíteni az MTRFH számára,

• képviselni a kistérség stratégiáját a regionális tervezésben, hogy az új tervezési ciklusban nagyobb lehetősége legyen a megvalósításra. A program megvalósításához szükséges finanszírozási források A program minden egyes beavatkozási területének ismertetése tartalmazza a lehetséges támogatási források felsorolását. Ezek egy része az Európai Unió Strukturális alapjaiból finanszírozható, de szükséges a lehetséges hazai (központi és decentralizált) pályázati források felkutatása, figyelemmel kísérése is.

Prominent Kommunikációs Bt. 149 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A horizontális fejlesztési alapelvek érvényesülése a megvalósítás során A stratégia sikere érdekében a megvalósítás során két horizontális alapelvnek kell érvényesülnie. A térségi kapcsolatrendszer fejlesztése alapelv azt jelenti, hogy a fejlesztések ne elszigetelt akciók legyenek, hanem a térség környezetéhez dinamikusan kapcsolódjanak. Szükséges a térségi szereplők kapcsolatrendszerének fejlesztése a megyei, regionális, nemzeti és akár nemzetközi potenciális partnerek, szakmai szervezetek irányában. Az abszorpciós képesség növelése alapelv arra utal, hogy a kijelölt fejlesztések megvalósításával párhuzamosan szükséges a térség felkészítése a támogatási források fogadására. Ez azt feltételezi, hogy vannak megalapozott és megfelelően előkészített projektek, és olyan szervezetek, mechanizmusok, és felkészült szakemberek, amelyek alkalmasak a projektek menedzselésére és adminisztrálására. A két fontos alapelv érvényesíthetősége érdekében két tevékenység-csoport végrehajtása szükséges: az egyik a térség-marketing, a másik a projektfejlesztés. 1. Térség-marketing A marketing tevékenység kétirányú. Egyrészt szükséges a fejlesztési program térségen belüli promóciója, megismertetése a lakossággal és az érintettekkel. Másrészt pedig a tervezett fejlesztéseket a kistérség lehetséges új kapcsolatai, partnerei felé is lehet közvetíteni, egybekötve azt a terület bemutatásával, kiajánlásával. A térségen kívülre irányuló tevékenység egyben befektetés-ösztönzési célokat is szolgálhat, mintegy megismertetve a hazai és külföldi szereplőkkel a térségben található üzleti lehetőségeket. Indokolt tehát, hogy a Társulás honlapjára felkerüljön egy új modul, mely a fejlesztési program megvalósításával kapcsolatos legfrissebb információkat, projektek listáját tartalmazza. Szükséges továbbá, hogy a végrehajtó szervezet minden alkalmas nyilvános fórumon tájékoztassa a lakosságot a program végrehajtásáról, az egyes fejlesztési projektek alakulásáról. 2. Projektfejlesztés A fejlesztési program megvalósítása konkrét projekteken keresztül történik, ezért elengedhetetlen azok előkészítéséhez és menedzseléséhez szükséges intézmények, mechanizmusok és szakemberek rendelkezésre állása. Ennek érdekében a következő négy tevékenység megvalósítását javasoljuk: • Projektgenerálás folyamatának fenntartása: A fejlesztési program kidolgozása során elkezdődött egy folyamat a térségben, mely a létező fejlesztési elképzelések összegyűjtését, kidolgozását célozta. Fontos feladat a projektgyűjtés folyamatának fenntartása, a kialakított projektadatbázis rendszeres aktualizálása. Ki kell dolgozni a folyamat módszertanát, egy egyszerű információs adatlapot, melyen a fejlesztési elképzelést körvonalazó keretinformációk begyűjthetők. • Projekt-előkészítési képességek fejlesztése A projektbázis megteremtéséhez és működtetéséhez szükség van olyan kistérségi szakemberekre, akik képesek előkészíteni és megvalósítani a Strukturális Alapok elvárásainak megfelelő projekteket. A kistérség projektgenerálási, projektfejlesztési kapacitásának fejlesztése érdekében szükséges mind a Társulás, mind a potenciális projektgazdák munkatársainak képzése. • Projektek hasznosítása, kidolgozása Fontos az adatbázisban szereplő projektek hasznosulásának biztosítása, „csatornázása” a megfelelő finanszírozási forrásokhoz. A térségben rendelkezésre álló fejlesztési források egy részét indokolt tehát a projektek benyújtásához szükséges dokumentumok (megvalósíthatósági tanulmány, műszaki tervek, stb). elkészítésére fordítani, mivel így biztosítható leginkább a fejlesztési program megvalósítása, az érintett települések forrás- felhasználási képességének javítása.

Prominent Kommunikációs Bt. 150 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Borsod-Abaúj-Zemplén megye területfejlesztési koncepciója, 1999, Miskolci Egyetem [2] A Sárospataki kistérség területfejlesztési koncepciója és programja, Zempléni RVA [3] Az Észak-Magyarországi régió egészségügyi stratégiája, 2003-2006 közötti évekre, NORDA Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség, MTA Regionális Kutatások Központja, Észak-magyarországi Osztály, Miskolc [4] Zemplén 2000 Stratégiai és Operatív Program: Helyzetfeltárás, fejlesztési irányok és stratégia, 2001, Zempléni Településszövetség, Excellence Rt. [5] Sárospatak és Térsége Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Stratégiai Program 2004-2006, Helyzetelemzés [6] Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Stratégia és Akcióterv (fejlesztés alatt lévő változat) [7] A Tokaji Borvidék kultúrtáj, Világörökség kezelési terv, Budapest 2001, a dokumentációt közreműködők segítségével összeállította a VÁTI Kht. [8] Háttéranyag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigány lakosság életkörülményeit javító középtávú program kidolgozásához, BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ROMA NÉPESSÉGÉNEK HELYZETE, Delphoi Consulting, 2002 [9] Középtávú Stratégia és Operatív Program A Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén élő romák élethelyzetének javítására, 2002, Hitesy, Bartucz és Hollai Tanácsadó Iroda, Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Fejlesztési Ügynökség Internetes források [1] Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: www.gkm.hu [2] Sárospataki Vállalkozói Park: http://www.zemplen.hu/index.htm/ipari_parkok/spatak_ip.htm [3] Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács honlapja: www.norda.hu [4] http://whc.unesco.org/archive/decrec02.htm#dec23-13 [5] Szent István Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet: www.ktg.gau.hu

Prominent Kommunikációs Bt. 151 A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

MELLÉKLETEK

Mellékletek listája:

1. A primer kutatáshoz felhasznált települési kérdőívek sablonja 2. A primer kutatáshoz felhasznált vállalkozói park kérdőív sablonja 3. Az egyes egyeztető és projektgyűjtési műhelyfoglalkozások időpontjai 4. Jelenléti ívek 5. A beavatkozási területek finanszírozási lehetőségei 6. Elfogadó nyilatkozat 7. Prezentációs sablonok

Prominent Kommunikációs Bt. 152