DOCSLIB.ORG

Magyar Afrika Társaság African-Hungarian Union Ahu Magyar Afrika-Tudás Tár Ahu Hungarian Africa-Knowledge Database

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Magyar Afrika Társaság African-Hungarian Union Ahu Magyar Afrika-Tudás Tár Ahu Hungarian Africa-Knowledge Database MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ----------------------------------------------------------------------------------- FODOR, István A bantu nyelvek / Bantu Languages Eredeti közlés /Original publication: 2007, Budapest, L’Harmattan Kiadó, 245 old. Elektronikus újraközlés/Electronic republication: AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR – 000.002.506 Dátum/Date: 2017. november / november 21. filename: FODORIstvan_2007_BantuNyelvek Az elektronikus újraközlést előkészítette /The electronic republication prepared by: B. WALLNER, Erika és/and BIERNACZKY, Szilárd Hivatkozás erre a dokumentumra/Cite this document FODOR, István: Bantu nyelvek / Bantu Languages, AHU MATT, 1–250. old., No. 000.002.506, http://afrikatudastar.hu Eredeti forrás megtalálható/The original source is available: Közkönyvtárakban / In public libraries Kulcsszavak/Key words magyar Afrika-kutatás, az afrikai Bantu nyelvek kutatástörténete, leírása, osztályozása, teljes adattára African studies in Hungary, the research history, description, classification and full data of African Bantu languages -------------------------------------- 2 Fodor István AZ ELSŐ MAGYAR, SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ, ELEKTRONIKUS, ÁGAZATI SZAKMAI KÖNYV-, TANULMÁNY-, CIKK- DOKUMENTUM- és ADAT-TÁR/THE FIRST HUNGARIAN FREE ELECTRONIC SECTORAL PROFESSIONAL DATABASE FOR BOOKS, STUDIES, COMMUNICATIONS, DOCUMENTS AND INFORMATIONS * magyar és idegen – angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz és szükség szerint más – nyelveken készült publikációk elektronikus könyvtára/ writings in Hungarian and foreign – English, French, German, Russian, Spanish, Italian and other – languages * az adattárban elhelyezett tartalmak szabad megközelítésűek, de olvasásuk vagy letöltésük regisztrációhoz kötött/the materials in the database are free but access or downloading are subject to registration * Az Afrikai Magyar Egyesület non-profit civil szervezet, amely az oktatók, kutatók, diákok és érdeklődők számára hozta létre ezt az elektronikus adattári szolgáltatását, amelynek célja kettős, mindenekelőtt sokoldalú és gazdag anyagú ismeretekkel elősegíteni a magyar afrikanisztikai kutatásokat, illetve ismeret-igényt, másrészt feltárni az afrikai témájú hazai publikációs tevékenységet teljes dimenziójában a kezdetektől máig./The African- Hungarian Union is a non-profit organisation that has created this electronic database for lecturers, researchers, students and for those interested. The purpose of this database is twofold; on the one hand, we want to enrich the research of Hungarian Africa studies with versatile and plentiful information, on the other hand, we are planning to discover Hungarian publications with African themes in its entirety from the beginning until the present day. FODOR ISTVÁN A bantu nyelvek KULTÚRÁK KERESZTÚTJÁN 7 Sorozatszerkesztő: • VA RGYAS GÁBOR A SOROZAT EDDIG MEGJELENT KÖTETEI: • SÁRKÁNY MIHÁLY: KALANDOZÁSOK A 20. SZÁZADI KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIÁBAN • LOUIS DUMONT: BEVEZETÉS KÉT SZOCIÁLANTROPOLÓGIAI ELMÉLETBE • VÁSZOLYI ERIK: AUSZTRÁLIA BENNSZÜLÖTT NYELVEI • ÉMILE DURKHEIM: A VA LLÁSI ÉLET ELEMI FORMÁI • FEHÉREN, FEKETÉN: VARSÁNYTÓL RITITIIG I–II. TANULMÁNYOK SÁRKÁNY MIHÁLY TISZTELETÉRE • Nagy ZoltáN: aZ őseiNk még hittek aZ ördögökbeN. Vallási VáltoZások A VASZJ UGA NI HANTIKNÁL F I A bantu nyelvek MTA Néprajzi Kutatóintézete PTE Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék L’Harmattan – Budapest, 2007 Borítófotó: Kikuju nagymama és unokája beszélgetnek. Sárkány Mihály felvétele, Kenya, 1993 Fonetikus karakterek: Mártonfi Attila © Fodor István, 2007 © Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézete, 2007 © Pécsi Tudományegyetem Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék, 2007 © L’Harmattan Kiadó, 2007 ISBN 978 963 9683 62 4 ISSN 1586-1953 A kiadásért felel Gyenes Ádám A sorozat kötetei megrendelhetők, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók: L’Harmattan Könyvesbolt 1053 Budapest, Kossuth L. u. 14–16 Tel.: 267-5979 [email protected] www.harmattan.hu L’Harmattan France 7 rue de l’Ecole Polytechnique 75005 Paris T.: 33.1.40.46.79.20 L’Harmattan Italia SLR Via Bava, 37 10124 Torino–Italia T./F.: 011.817.13.88 A szöveget Csonka-Takács Eszter gondozta. A borítót Nagy Lőrincz sorozatterve alapján Gembela Zsolt tervezte. A tipográfiai tervezés és a tördelés Pintér Zoltán munkája. A nyomdai munkákat a Robinco Kft. végezte, felelős vezető Kecskeméthy Péter. Tartalomjeg yzék Előszó 7 I. rész A bantu nyelvek és beszélőik Afrika többi nyelve és népe között 11 Az afrikai népek származása 12 Az afrikai népek embertani jellege 14 Afrika nyelvei 17 A bantu nyelvek kutatása 29 Afrika nem bantu nyelvei 27 A bantu nyelvek rövid vázlata 44 A bantu népek és nyelvek demográai és politikai adatai 58 II. rész A bantu nyelvek leírása 65 III. rész Szemibantu vagy bantoid nyelvek 179 Irodalomjegyzék 183 A bantu nyelvek jegyzéke 187 Név- és tárgymutató 229 Mellékletek 233 – 233 - 236 -: . 238 - 240 -: 242 244 A szerző korábbi kötetei 245 ◆ Előszó Az olvasó nagyközönség egyre inkább érdeklődik idegen nyelvek iránt a globa- lizálódó világ elvárásai folytán, tehát elmélyülten vagy csak kíváncsiságból nyel- veket tanul, főképpen angolul, de nem kevesen németül, franciául, sőt olaszul és spanyolul. Ám vannak jelei, hogy az arab, a kínai és a japán túllépi a hazai kereteket: főiskolákon és tanfolyamokon már tanulják e nyelveket, hiszen ke- reskedelmi és kulturális kapcsolataink erősödnek e távoli népekkel. Viszont az afrikai földrész nyelvei még terra incognita az utazók előtt, akik üzleti, diplomá- ciai vagy egyéb szolgálatban odakerülnek, bár számuk nemigen haladja meg az egy-két ezret. Szükségük voltaképpen nincsen is az afrikai nyelvekre, hiszen az ottani hivatalos, európai eredetű nyelveken, angolul, franciául stb. érintkeznek a hivatalos szervekkel vagy a helyi lakossággal. A hazánkba látogató, itt tanuló afrikai diákok pedig igyekeznek magyarul tanulni, hiszen népünk nyelvismerete viszonylag nem széles körű. E kötetünk nem kíván szakismereteket nyújtani, hanem csak általános tájé- koztatást az eddig jórészt ismeretlen nyelvi és kulturális világ iránt érdeklődők- nek, első útmutatót az elmélyültebb tájékozódásra, tanulásra. Kötetünk többet tartalmaz, mint valamely afrikai nyelv bevezető ismeretét; nem szűkítettük le a fontosabb afrikai honi nyelvek bemutatására – azaz a délkelet-afrikai elterjedt közvetítő nyelvre, a szuahélira –, viszont csak a kontinens déli részének nyelv- családja nyelveit, a bantu nyelveket mutatjuk be, kitekintéssel az északi afrikai nyelvekre és behelyezve problémáit a világ nyelveinek kérdéssorába. A bantu nyelvek hangrendszere, szerkezete és szókincse annyira elüt a mi nyelvünktől és az európai és más földrészek nyelveitől, hogy helyenként általános nyelvészeti fogalmakat is meg kellett magyaráznunk. Ilyenkor magyar, angol, német vagy más, viszonylag ismertebb nyelvek adataival kellett példálóznunk. Nyelvek ismertetésekor nem szabad elfeledkezni arról, hogy emberek beszé- lik, és az ő gondolkodásuk, ismereteik, társadalmi szerkezetük, történelmük összefüggésben áll nyelvük szókincsével, rendszerével. Ha könyvünk a nyelv kérdéseire összpontosul is, tömör utalás található helyenként a bantu nyelvek- 8 • A BANTU NYELVEK nek vagy egy-egy nyelv népének jellegére, kultúrájára, történetére. De beható adatokat olvasóink csak külön szakmunkákban találnak. Az afrikai nyelvek túlnyomó többsége, így a bantuké is íratlan. Az itt idézett nyelvi példákat át lehetne ugyan betűzni a nemzetközi fonetikai ábécé jeleivel, ám olvasóink jó része nem lévén nyelvész, nem szívesen gyötrődne e jelek olva- sásával, illetve az általuk jelzett hangértékek megértésével, bevésésével. Az iro- dalmi nyelvekből vett példaanyagot eredeti helyesírással közöljük, de a betűket magyar, angol és német (olykor kivételesen más nyelvű) betűkkel magyarázzuk, ha hangértékeik nagyon különböznek. Ugyancsak ilyen magyarázatot adunk az íratlan nyelvből vett példákra is. Számos esetben részletesebb értelmezésre van szükség. Hangsúlyozzuk azonban, hogy ezek a népszerű betű-helyettesítések és magyarázatok csak durva megközelítést nyújtanak az illető afrikai nyelv hang- jaira nézve. A legtöbb afrikai nyelvnek – nemcsak a bantu nyelveknek, hanem a tőlük északra beszélteknek is – a miénktől és az európaiakétól igen eltérő sajá- tos beszédhangjaik vannak, akárcsak a kínai, japáni és egyéb ázsiai nyelveknek. Ez vonatkozik nyelvtani rendszerükre is. Az első nehézség az ún. zenei hangsúly, amely a kínaiban, a vietnamiban és más ázsiai nyelvekben a mi nyelvünk erősségi hangsúlyánál jellegzetesebb és döntő fontosságú. A legtöbb afrikai nyelvben ezt a hangsúlyt az íráskép nem jelzi, a nyelvészeti szakmunkákban különféle jeleket alkalmaznak az illető hang (leggyakrabban magánhangzó) fölé. Az illető nyelv leírásában e jellegzetessé- get megemlítjük, de a jeleket, kevés kivétellel nem alkalmazzuk. A másik nyelvi sajátság a déli bantu nyelvek egy részére jellemző, ún. csettintő hangok. E han- goknak megvan a betűértékük, alkalmazzuk is, ám kiejtésükre csak hosszabb magyarázattal tudunk szolgálni. Az egyes nyelvek ismertetésében a terjedelemre való tekintettel a lényegre törekedtünk. A vázlatosnál behatóbban e földrész legtöbb lakosa által ismert szuahéli nyelv rendszerét mutatjuk be, ugyanilyen módon a ganda, sona, umbun- du, szvázi, szoto, zulu és xhosza nyelveket is. Rajtuk kívül a többi nyelvet jóval tömörebben tárgyaljuk, de tüzetesebben ismertetjük a bantu nyelvek jellegzetes tulajdonságait. Tájékoztatást adunk továbbá e nyelveket beszélők
Load more

Recommended publications
  • Here Referred to As Class 18A (See Hyman 1980:187)
    WS1 Remarks on the nasal classes in Mungbam and Naki Mungbam and Naki are two non-Grassfields Bantoid languages spoken along the northwest frontier of the Grassfields area to the north of the Ring languages. Until recently, they were poorly described, but new data reveals them to show significant nasal noun class patterns, some of which do not appear to have been previously noted for Bantoid. The key patterns are: 1. Like many other languages of their region (see Good et al. 2011), they make productive use of a mysterious diminutive plural prefix with a form like mu-, with associated concords in m, here referred to as Class 18a (see Hyman 1980:187). 2. The five dialects of Mungbam show a level of variation in their nasal classes that one might normally expect of distinct languages. a. Two dialects show no evidence for nasals in Class 6. Two other dialects, Munken and Ngun, show a Class 6 prefix on nouns of form a- but nasal concords. In Munken Class 6, this nasal is n, clearly distinct from an m associated with 6a; in Ngun, both 6 and 6a are associated with m concords. The Abar dialect shows a different pattern, with Class 6 nasal concords in m and nasal prefixes on some Class 6 nouns. b. The Abar, Biya, and Ngun dialects show a Class 18a prefix with form mN-, rather than the more regionally common mu-. This reduction is presumably connected to perseveratory nasalization attested throughout the languages of the region with a diachronic pathway along the lines of mu- > mũ- > mN- perhaps providing a partial example for the development of Bantu Class 9/10.
    [Show full text]
  • Statelessness and Citizenship in the East African Community
    Statelessness and Citizenship in the East African Community A Study by Bronwen Manby for UNHCR September 2018 Commissioned by UNHCR Regional Service Centre, Nairobi, Kenya [email protected] STATELESSNESS AND CITIZENSHIP IN THE EAST AFRICAN COMMUNITY 2 September 2018 STATELESSNESS AND CITIZENSHIP IN THE EAST AFRICAN COMMUNITY Table of Contents List of Tables ............................................................................................................................... i List of Boxes ................................................................................................................................ i Methodology and acknowledgements ...................................................................................... ii A note on terminology: “nationality”, “citizenship” and “stateless person” ........................... iii Acronyms .................................................................................................................................. iv Key findings and recommendations ....................................................................... 1 1. Summary ........................................................................................................... 3 Overview of the report .............................................................................................................. 4 Key recommendations .............................................................................................................. 5 Steps already taken ..................................................................................................................
    [Show full text]
  • Portuguese Language in Angola: Luso-Creoles' Missing Link? John M
    Portuguese language in Angola: luso-creoles' missing link? John M. Lipski {presented at annual meeting of the AATSP, San Diego, August 9, 1995} 0. Introduction Portuguese explorers first reached the Congo Basin in the late 15th century, beginning a linguistic and cultural presence that in some regions was to last for 500 years. In other areas of Africa, Portuguese-based creoles rapidly developed, while for several centuries pidginized Portuguese was a major lingua franca for the Atlantic slave trade, and has been implicated in the formation of many Afro- American creoles. The original Portuguese presence in southwestern Africa was confined to limited missionary activity, and to slave trading in coastal depots, but in the late 19th century, Portugal reentered the Congo-Angola region as a colonial power, committed to establishing permanent European settlements in Africa, and to Europeanizing the native African population. In the intervening centuries, Angola and the Portuguese Congo were the source of thousands of slaves sent to the Americas, whose language and culture profoundly influenced Latin American varieties of Portuguese and Spanish. Despite the key position of the Congo-Angola region for Ibero-American linguistic development, little is known of the continuing use of the Portuguese language by Africans in Congo-Angola during most of the five centuries in question. Only in recent years has some attention been directed to the Portuguese language spoken non-natively but extensively in Angola and Mozambique (Gonçalves 1983). In Angola, the urban second-language varieties of Portuguese, especially as spoken in the squatter communities of Luanda, have been referred to as Musseque Portuguese, a name derived from the KiMbundu term used to designate the shantytowns themselves.
    [Show full text]
  • Inequality of Child Mortality Among Ethnic Groups in Sub-Saharan Africa M
    Special Theme ±Inequalities in Health Inequality of child mortality among ethnic groups in sub-Saharan Africa M. Brockerhoff1 & P. Hewett2 Accounts by journalists of wars in several countries of sub-Saharan Africa in the 1990s have raised concern that ethnic cleavages and overlapping religious and racial affiliations may widen the inequalities in health and survival among ethnic groups throughout the region, particularly among children. Paradoxically, there has been no systematic examination of ethnic inequality in child survival chances across countries in the region. This paper uses survey data collected in the 1990s in 11 countries (Central African Republic, Coà te d'Ivoire, Ghana, Kenya, Mali, Namibia, Niger, Rwanda, Senegal, Uganda, and Zambia) to examine whether ethnic inequality in child mortality has been present and spreading in sub-Saharan Africa since the 1980s. The focus was on one or two groups in each country which may have experienced distinct child health and survival chances, compared to the rest of the national population, as a result of their geographical location. The factors examined to explain potential child survival inequalities among ethnic groups included residence in the largest city, household economic conditions, educational attainment and nutritional status of the mothers, use of modern maternal and child health services including immunization, and patterns of fertility and migration. The results show remarkable consistency. In all 11 countries there were significant differentials between ethnic groups in the odds of dying during infancy or before the age of 5 years. Multivariate analysis shows that ethnic child mortality differences are closely linked with economic inequality in many countries, and perhaps with differential use of child health services in countries of the Sahel region.
    [Show full text]
  • Guide to Missionary /World Christianity Bibles In
    Guide to Missionary / World Christianity Bibles in the Yale Divinity Library Cataloged Collection The Divinity Library holds hundreds of Bibles and scripture portions that were translated and published by missionaries or prepared by church bodies throughout the world. Dating from the eighteenth century to the present day, these Bibles and scripture portions are currently divided between the historical Missionary Bible Collection held in Special Collections and the Library's regular cataloged collection. At this time it is necessary to search both the Guide to the Missionary / World Christianity Bible Collection and the online catalog to check on the availability of works in specific languages. Please note that this listing of Bibles cataloged in Orbis is not intended to be complete and comprehensive but rather seeks to provide a glimpse of available resources. Afroasiatic (Other) Bible. New Testament. Mbuko. 2010. o Title: Aban 'am wiya awan. Bible. New Testament. Hdi. 2013. o Title: Deftera lfida dzratawi = Le Nouveau Testament en langue hdi. Bible. New Testament. Merey. 2012. o Title: Dzam Wedeye : merey meq = Le Nouveau Testament en langue merey. Bible. N.T. Gidar. 1985. o Title: Halabara meleketeni. Bible. N.T. Mark. Kera. 1988. o Title: Kel pesan ge minti Markə jirini = L'évangile selon Marc en langue kera. Bible. N.T. Limba. o Title:Lahiri banama ka masala in bathulun wo, Yisos Kraist. Bible. New Testament. Muyang. 2013. o Title: Ma mu̳weni sulumani ge melefit = Le Nouveau Testament en langue Muyang. Bible. N.T. Mark. Muyang. 2005. o Title: Ma mʉweni sulumani ya Mark abəki ni. Bible. N.T. Southern Mofu.
    [Show full text]
  • Cover Page the Handle Holds Various Files of This Leiden University Dissertation. Author: Lima
    Cover Page The handle http://hdl.handle.net/1887/85723 holds various files of this Leiden University dissertation. Author: Lima Santiago J. de Title: Zoonímia Histórico-comparativa: Denominações dos antílopes em bantu Issue Date: 2020-02-26 729 ANEXO 1: TABELA RECAPITULATIVA DAS PROTOFORMAS Nas protoformas provenientes do BLR (2003) e nas reconstruções de outros autores (majoritariamente, Mouguiama & Hombert, 2006), as classes nominais em negrito e sublinhadas, são sugestões da autora da tese. Significados Reconstruções Propostas Propostas do BLR e de de correções (De Lima outros autores Santiago) *-bʊ́dʊ́kʊ́ °-bʊ́dʊ́gʊ́ (cl. 9/10, 12/13) °-cénda (cl. 12/13) Philantomba °-cótɩ́ monticola (cl. 12/13) *-kùengà > °-kùèngà (cl. 11/5, 7/8) °°-cécɩ/ °°-cétɩ (cl. 9/10, 12/13) *-pàmbı ́ °-pàmbɩ́ (cl. 9/10) °-dòbò Cephalophus (cl. 3+9/4, nigrifrons 5/6) *-pùmbɩ̀dɩ̀ °-pùmbèèdɩ̀ (cl. 9/10, 9/6) 730 Significados Reconstruções Propostas Propostas do BLR e de de correções (De Lima outros autores Santiago) *-jʊ́mbɩ̀ (cl. 9/10, 3/4) °°-cʊ́mbɩ (cl. 9/10, 5/6, 7/8, 11/10) *-jìbʊ̀ °-tʊ́ndʊ́ Cephalophus (cl. 9/10) (cl. 9/10) silvicultor °°-bɩ́mbà °-bɩ̀mbà (cl. 9/10) °-kʊtɩ (cl. 9, 3) *-kʊ́dʊ̀pà/ °-bɩ́ndɩ́ *-kúdùpà (cl. 9/10, 7/8, (cl. 9/10) 3, 12/13) Cephalophus dorsalis °°-cíbʊ̀ °-pòmbɩ̀ (cl. 7/8) (cl. 9/10) °°-cʊmɩ >°-cʊmɩ́ °-gindà (cl. 9) Cephalophus (cl. 3/4) callipygus °°-cábè >°-cábà (cl. 9/10, 7/8) °°-bɩ̀jɩ̀ (cl. 9) 731 Significados Reconstruções Propostas Propostas do BLR e de de correções (De Lima outros autores Santiago) *-bengeda >°-bèngédè °-cégé (cl.9/10) (cl. 9/10) °°-àngàdà >°-jàngàdà Cephalophus (cl.
    [Show full text]
  • Some Principles of the Use of Macro-Areas Language Dynamics &A
    Online Appendix for Harald Hammarstr¨om& Mark Donohue (2014) Some Principles of the Use of Macro-Areas Language Dynamics & Change Harald Hammarstr¨om& Mark Donohue The following document lists the languages of the world and their as- signment to the macro-areas described in the main body of the paper as well as the WALS macro-area for languages featured in the WALS 2005 edi- tion. 7160 languages are included, which represent all languages for which we had coordinates available1. Every language is given with its ISO-639-3 code (if it has one) for proper identification. The mapping between WALS languages and ISO-codes was done by using the mapping downloadable from the 2011 online WALS edition2 (because a number of errors in the mapping were corrected for the 2011 edition). 38 WALS languages are not given an ISO-code in the 2011 mapping, 36 of these have been assigned their appropri- ate iso-code based on the sources the WALS lists for the respective language. This was not possible for Tasmanian (WALS-code: tsm) because the WALS mixes data from very different Tasmanian languages and for Kualan (WALS- code: kua) because no source is given. 17 WALS-languages were assigned ISO-codes which have subsequently been retired { these have been assigned their appropriate updated ISO-code. In many cases, a WALS-language is mapped to several ISO-codes. As this has no bearing for the assignment to macro-areas, multiple mappings have been retained. 1There are another couple of hundred languages which are attested but for which our database currently lacks coordinates.
    [Show full text]
  • A Linguistic and Anthropological Approach to Isingqumo, South Africa’S Gay Black Language
    “WHERE THERE’S GAYS, THERE’S ISINGQUMO”: A LINGUISTIC AND ANTHROPOLOGICAL APPROACH TO ISINGQUMO, SOUTH AFRICA’S GAY BLACK LANGUAGE Word count: 25 081 Jan Raeymaekers Student number: 01607927 Supervisor(s): Prof. Dr. Maud Devos, Prof. Dr. Hugo DeBlock A dissertation submitted to Ghent University in partial fulfilment of the requirements for the degree of Master of Arts in African Studies Academic year: 2019 - 2020 Table of Contents Acknowledgements ......................................................................................................................... 3 1. Introduction ............................................................................................................................. 4 2. Theoretical Framework ....................................................................................................... 8 2.1. Lavender Languages...................................................................................................... 8 2.1.1. What are Lavender Languages? ....................................................................... 8 2.1.2. How Are Languages Categorized? ................................................................ 12 2.1.3. Documenting Undocumented Languages ................................................. 17 2.2. Case Study: IsiNgqumo .............................................................................................. 18 2.2.1. Homosexuality in the African Community ................................................ 18 2.2.2. Homosexuality in the IsiNgqumo Community
    [Show full text]
  • 1 Parameters of Morpho-Syntactic Variation
    This paper appeared in: Transactions of the Philological Society Volume 105:3 (2007) 253–338. Please always use the published version for citation. PARAMETERS OF MORPHO-SYNTACTIC VARIATION IN BANTU* a b c By LUTZ MARTEN , NANCY C. KULA AND NHLANHLA THWALA a School of Oriental and African Studies, b University of Leiden and School of Oriental and African Studies, c University of the Witwatersrand and School of Oriental and African Studies ABSTRACT Bantu languages are fairly uniform in terms of broad typological parameters. However, they have been noted to display a high degree or more fine-grained morpho-syntactic micro-variation. In this paper we develop a systematic approach to the study of morpho-syntactic variation in Bantu by developing 19 parameters which serve as the basis for cross-linguistic comparison and which we use for comparing ten south-eastern Bantu languages. We address conceptual issues involved in studying morpho-syntax along parametric lines and show how the data we have can be used for the quantitative study of language comparison. Although the work reported is a case study in need of expansion, we will show that it nevertheless produces relevant results. 1. INTRODUCTION Early studies of morphological and syntactic linguistic variation were mostly aimed at providing broad parameters according to which the languages of the world differ. The classification of languages into ‘inflectional’, ‘agglutinating’, and ‘isolating’ morphological types, originating from the work of Humboldt (1836), is a well-known example of this approach. Subsequent studies in linguistic typology, e.g. work following Greenberg (1963), similarly tried to formulate variables which could be applied to any language and which would classify languages into a number of different types.
    [Show full text]
  • African Dialects
    African Dialects • Adangme (Ghana ) • Afrikaans (Southern Africa ) • Akan: Asante (Ashanti) dialect (Ghana ) • Akan: Fante dialect (Ghana ) • Akan: Twi (Akwapem) dialect (Ghana ) • Amharic (Amarigna; Amarinya) (Ethiopia ) • Awing (Cameroon ) • Bakuba (Busoong, Kuba, Bushong) (Congo ) • Bambara (Mali; Senegal; Burkina ) • Bamoun (Cameroons ) • Bargu (Bariba) (Benin; Nigeria; Togo ) • Bassa (Gbasa) (Liberia ) • ici-Bemba (Wemba) (Congo; Zambia ) • Berba (Benin ) • Bihari: Mauritian Bhojpuri dialect - Latin Script (Mauritius ) • Bobo (Bwamou) (Burkina ) • Bulu (Boulou) (Cameroons ) • Chirpon-Lete-Anum (Cherepong; Guan) (Ghana ) • Ciokwe (Chokwe) (Angola; Congo ) • Creole, Indian Ocean: Mauritian dialect (Mauritius ) • Creole, Indian Ocean: Seychelles dialect (Kreol) (Seychelles ) • Dagbani (Dagbane; Dagomba) (Ghana; Togo ) • Diola (Jola) (Upper West Africa ) • Diola (Jola): Fogny (Jóola Fóoñi) dialect (The Gambia; Guinea; Senegal ) • Duala (Douala) (Cameroons ) • Dyula (Jula) (Burkina ) • Efik (Nigeria ) • Ekoi: Ejagham dialect (Cameroons; Nigeria ) • Ewe (Benin; Ghana; Togo ) • Ewe: Ge (Mina) dialect (Benin; Togo ) • Ewe: Watyi (Ouatchi, Waci) dialect (Benin; Togo ) • Ewondo (Cameroons ) • Fang (Equitorial Guinea ) • Fõ (Fon; Dahoméen) (Benin ) • Frafra (Ghana ) • Ful (Fula; Fulani; Fulfulde; Peul; Toucouleur) (West Africa ) • Ful: Torado dialect (Senegal ) • Gã: Accra dialect (Ghana; Togo ) • Gambai (Ngambai; Ngambaye) (Chad ) • olu-Ganda (Luganda) (Uganda ) • Gbaya (Baya) (Central African Republic; Cameroons; Congo ) • Gben (Ben) (Togo
    [Show full text]
  • I Tsonga Musical Performance in Cultural Perspective (South Africa) 771
    IM LXX t S-& ' J97~S, f?p I 1 1 Tsonga Musical Performance in Cultural Perspective (South Africa) T h o m as F. J o h n sto n The Tsonga, or Shangana-Tsonga, are a Bantu-speaking people number­ ing about 1,200,000 in Mozambique and 700,000 in the Northern Transvaal. They grow maize and, to a certain extent, keep cattle, practise polygyny, and worship ancestor-spirits. I studied their musical system 1968-70 in order to fill gaps in the southern African ethnomusicological chart. Previous studies were, in time order, P e r c iv a l K i r b y ’ s study of the instruments 1934, H ugh T r a c e y ’ s study of Chopi xylophone orchestras 1948, D a v id R y c r o f t ’ s study of Swazi and Zulu music 1954, Y v o n n e H u s k is s o n ’s study of Pedi music 1958, A n d r e w T r a c e y ’s study of Rhodesian mbiras 1961, J ohn B l a c k in g ’s study of Venda music 1962, Ch r is t o p h e r B a l l a n t in e ’ s study of Tswana reed-pipe melody 1965, N ic h o la s E n g l a n d ’ s study of Bushman music 1967, D ie d r e H a n s e n ’s study of Xhosa music 1968, and R o b e r t K a u f f m a n ’ s study of Shona harmony in 1971.
    [Show full text]
  • The Architecture of the Universities' Mission to Central Africa: Developing a Vernacular Tradition in the Anglican Mission Field
    Edinburgh Research Explorer The Architecture of the Universities' Mission to Central Africa: Developing a Vernacular Tradition in the Anglican Mission Field, 1861-1909 Citation for published version: Bremner, A 2009, 'The Architecture of the Universities' Mission to Central Africa: Developing a Vernacular Tradition in the Anglican Mission Field, 1861-1909', Journal of the Society of Architectural Historians, vol. 68, no. 4, pp. 514-39. <http://www.jstor.org/stable/10.1525/jsah.2009.68.4.514> Link: Link to publication record in Edinburgh Research Explorer Document Version: Publisher's PDF, also known as Version of record Published In: Journal of the Society of Architectural Historians Publisher Rights Statement: With permission, © the Society of Architectural Historians, 2009. Bremner, A. (2009). The Architecture of the Universities' Mission to Central Africa: Developing a Vernacular Tradition in the Anglican Mission Field, 1861- 1909. Journal of the Society of Architectural Historians, 68(4), 514-39 General rights Copyright for the publications made accessible via the Edinburgh Research Explorer is retained by the author(s) and / or other copyright owners and it is a condition of accessing these publications that users recognise and abide by the legal requirements associated with these rights. Take down policy The University of Edinburgh has made every reasonable effort to ensure that Edinburgh Research Explorer content complies with UK legislation. If you believe that the public display of this file breaches copyright please contact [email protected] providing details, and we will remove access to the work immediately and investigate your claim. Download date: 07. Oct. 2021 The Architecture of the Universities' Mission to Central Africa: Developing a Vernacular Tradition in the Anglican Mission Field, 1861–1909 Author(s): G.
    [Show full text]