Magyar Afrika Társaság African-Hungarian Union Ahu Magyar Afrika-Tudás Tár Ahu Hungarian Africa-Knowledge Database

Home , Chauncy Maples, Himba language, Hutu, Kongo language, Kwanyama dialect, Sengele language

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ------FODOR, István A bantu nyelvek / Bantu Languages Eredeti közlés /Original publication: 2007, Budapest, L’Harmattan Kiadó, 245 old. Elektronikus újraközlés/Electronic republication: AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR – 000.002.506 Dátum/Date: 2017. november / november 21. filename: FODORIstvan_2007_BantuNyelvek Az elektronikus újraközlést előkészítette /The electronic republication prepared by: B. WALLNER, Erika és/and BIERNACZKY, Szilárd Hivatkozás erre a dokumentumra/Cite this document FODOR, István: Bantu nyelvek / Bantu Languages, AHU MATT, 1–250. old., No. 000.002.506, http://afrikatudastar.hu Eredeti forrás megtalálható/The original source is available: Közkönyvtárakban / In public libraries Kulcsszavak/Key words magyar Afrika-kutatás, az afrikai Bantu nyelvek kutatástörténete, leírása, osztályozása, teljes adattára African studies in Hungary, the research history, description, classification and full data of African Bantu languages

------

2 Fodor István

AZ ELSŐ MAGYAR, SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ, ELEKTRONIKUS, ÁGAZATI SZAKMAI KÖNYV-, TANULMÁNY-, CIKK- DOKUMENTUM- és ADAT-TÁR/THE FIRST HUNGARIAN FREE ELECTRONIC SECTORAL PROFESSIONAL DATABASE FOR BOOKS, STUDIES, COMMUNICATIONS, DOCUMENTS AND INFORMATIONS * magyar és idegen – angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz és szükség szerint más – nyelveken készült publikációk elektronikus könyvtára/ writings in Hungarian and foreign – English, French, German, Russian, Spanish, Italian and other – languages * az adattárban elhelyezett tartalmak szabad megközelítésűek, de olvasásuk vagy letöltésük regisztrációhoz kötött/the materials in the database are free but access or downloading are subject to registration * Az Afrikai Magyar Egyesület non-profit civil szervezet, amely az oktatók, kutatók, diákok és érdeklődők számára hozta létre ezt az elektronikus adattári szolgáltatását, amelynek célja kettős, mindenekelőtt sokoldalú és gazdag anyagú ismeretekkel elősegíteni a magyar afrikanisztikai kutatásokat, illetve ismeret-igényt, másrészt feltárni az afrikai témájú hazai publikációs tevékenységet teljes dimenziójában a kezdetektől máig./The African- Hungarian Union is a non-profit organisation that has created this electronic database for lecturers, researchers, students and for those interested. The purpose of this database is twofold; on the one hand, we want to enrich the research of Hungarian Africa studies with versatile and plentiful information, on the other hand, we are planning to discover Hungarian publications with African themes in its entirety from the beginning until the present day.

FODOR ISTVÁN A bantu nyelvek kultúrák keresztútján 7

Sorozatszerkesztő:

• va rgyas gábor

a sorozat eddig megjelent kötetei: • sárkány mihály: kalandozások a 20. századi kulturális antropológiában • louis dumont: bevezetés két szociálantropológiai elméletbe • vászolyi erik: ausztrália bennszülött nyelvei • émile durkheim: a va llási élet elemi formái • fehéren, feketén: varsánytól rititiig i–ii. tanulmányok sárkány mihály tiszteletére • Nagy ZoltáN: aZ őseiNk még hittek aZ ördögökbeN. Vallási VáltoZások a vaszj uga ni hantiknál F I A bantu nyelvek

MTA Néprajzi Kutatóintézete PTE Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék L’Harmattan – Budapest, 2007 Borítófotó: Kikuju nagymama és unokája beszélgetnek. Sárkány Mihály felvétele, Kenya, 1993

Fonetikus karakterek: Mártonfi Attila

ISBN 978 963 9683 62 4 ISSN 1586-1953

A kiadásért felel Gyenes Ádám A sorozat kötetei megrendelhetők, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók: L’Harmattan Könyvesbolt 1053 Budapest, Kossuth L. u. 14–16 Tel.: 267-5979 [email protected] www.harmattan.hu

L’Harmattan France 7 rue de l’Ecole Polytechnique 75005 Paris T.: 33.1.40.46.79.20

L’Harmattan Italia SLR Via Bava, 37 10124 Torino–Italia T./F.: 011.817.13.88

A szöveget Csonka-Takács Eszter gondozta. A borítót Nagy Lőrincz sorozatterve alapján Gembela Zsolt tervezte. A tipográfiai tervezés és a tördelés Pintér Zoltán munkája. A nyomdai munkákat a Robinco Kft. végezte, felelős vezető Kecskeméthy Péter. Tartalomjeg yzék

Előszó 7

I. rész A bantu nyelvek és beszélőik Afrika többi nyelve és népe között 11 Az afrikai népek származása 12 Az afrikai népek embertani jellege 14 Afrika nyelvei 17 A bantu nyelvek kutatása 29 Afrika nem bantu nyelvei 27 A bantu nyelvek rövid vázlata 44 A bantu népek és nyelvek demográai és politikai adatai 58

II. rész A bantu nyelvek leírása 65

III. rész Szemibantu vagy bantoid nyelvek 179 Irodalomjegyzék 183 A bantu nyelvek jegyzéke 187 Név- és tárgymutató 229

Mellékletek 233 – 233 - 236 -: . 238 - 240 -: 242 244

A szerző korábbi kötetei 245

◆ Előszó

Az olvasó nagyközönség egyre inkább érdeklődik idegen nyelvek iránt a globa- lizálódó világ elvárásai folytán, tehát elmélyülten vagy csak kíváncsiságból nyelveket tanul, főképpen angolul, de nem kevesen németül, franciául, sőt olaszul és spanyolul. Ám vannak jelei, hogy az arab, a kínai és a japán túllépi a hazai kereteket: főiskolákon és tanfolyamokon már tanulják e nyelveket, hiszen kereskedelmi és kulturális kapcsolataink erősödnek e távoli népekkel. Viszont az afrikai földrész nyelvei még terra incognita az utazók előtt, akik üzleti, diplomá- ciai vagy egyéb szolgálatban odakerülnek, bár számuk nemigen haladja meg az egy-két ezret. Szükségük voltaképpen nincsen is az afrikai nyelvekre, hiszen az ottani hivatalos, európai eredetű nyelveken, angolul, franciául stb. érintkeznek a hivatalos szervekkel vagy a helyi lakossággal. A hazánkba látogató, itt tanuló afrikai diákok pedig igyekeznek magyarul tanulni, hiszen népünk nyelvismerete viszonylag nem széles körű. E kötetünk nem kíván szakismereteket nyújtani, hanem csak általános tájé- koztatást az eddig jórészt ismeretlen nyelvi és kulturális világ iránt érdeklődők- nek, első útmutatót az elmélyültebb tájékozódásra, tanulásra. Kötetünk többet tartalmaz, mint valamely afrikai nyelv bevezető ismeretét; nem szűkítettük le a fontosabb afrikai honi nyelvek bemutatására – azaz a délkelet-afrikai elterjedt közvetítő nyelvre, a szuahélira –, viszont csak a kontinens déli részének nyelv- családja nyelveit, a bantu nyelveket mutatjuk be, kitekintéssel az északi afrikai nyelvekre és behelyezve problémáit a világ nyelveinek kérdéssorába. A bantu nyelvek hangrendszere, szerkezete és szókincse annyira elüt a mi nyelvünktől és az európai és más földrészek nyelveitől, hogy helyenként általános nyelvészeti fogalmakat is meg kellett magyaráznunk. Ilyenkor magyar, angol, német vagy más, viszonylag ismertebb nyelvek adataival kellett példálóznunk. Nyelvek ismertetésekor nem szabad elfeledkezni arról, hogy emberek beszé- lik, és az ő gondolkodásuk, ismereteik, társadalmi szerkezetük, történelmük összefüggésben áll nyelvük szókincsével, rendszerével. Ha könyvünk a nyelv kérdéseire összpontosul is, tömör utalás található helyenként a bantu nyelvek- 8 • A BANTU NYELVEK nek vagy egy-egy nyelv népének jellegére, kultúrájára, történetére. De beható adatokat olvasóink csak külön szakmunkákban találnak. Az afrikai nyelvek túlnyomó többsége, így a bantuké is íratlan. Az itt idézett nyelvi példákat át lehetne ugyan betűzni a nemzetközi fonetikai ábécé jeleivel, ám olvasóink jó része nem lévén nyelvész, nem szívesen gyötrődne e jelek olva- sásával, illetve az általuk jelzett hangértékek megértésével, bevésésével. Az irodalmi nyelvekből vett példaanyagot eredeti helyesírással közöljük, de a betűket magyar, angol és német (olykor kivételesen más nyelvű) betűkkel magyarázzuk, ha hangértékeik nagyon különböznek. Ugyancsak ilyen magyarázatot adunk az íratlan nyelvből vett példákra is. Számos esetben részletesebb értelmezésre van szükség. Hangsúlyozzuk azonban, hogy ezek a népszerű betű-helyettesítések és magyarázatok csak durva megközelítést nyújtanak az illető afrikai nyelv hang- jaira nézve. A legtöbb afrikai nyelvnek – nemcsak a bantu nyelveknek, hanem a tőlük északra beszélteknek is – a miénktől és az európaiakétól igen eltérő sajá- tos beszédhangjaik vannak, akárcsak a kínai, japáni és egyéb ázsiai nyelveknek. Ez vonatkozik nyelvtani rendszerükre is. Az első nehézség az ún. zenei hangsúly, amely a kínaiban, a vietnamiban és más ázsiai nyelvekben a mi nyelvünk erősségi hangsúlyánál jellegzetesebb és döntő fontosságú. A legtöbb afrikai nyelvben ezt a hangsúlyt az íráskép nem jelzi, a nyelvészeti szakmunkákban különféle jeleket alkalmaznak az illető hang (leggyakrabban magánhangzó) fölé. Az illető nyelv leírásában e jellegzetessé- get megemlítjük, de a jeleket, kevés kivétellel nem alkalmazzuk. A másik nyelvi sajátság a déli bantu nyelvek egy részére jellemző, ún. csettintő hangok. E han- goknak megvan a betűértékük, alkalmazzuk is, ám kiejtésükre csak hosszabb magyarázattal tudunk szolgálni. Az egyes nyelvek ismertetésében a terjedelemre való tekintettel a lényegre törekedtünk. A vázlatosnál behatóbban e földrész legtöbb lakosa által ismert szuahéli nyelv rendszerét mutatjuk be, ugyanilyen módon a ganda, sona, umbundu, szvázi, szoto, zulu és xhosza nyelveket is. Rajtuk kívül a többi nyelvet jóval tömörebben tárgyaljuk, de tüzetesebben ismertetjük a bantu nyelvek jellegzetes tulajdonságait. Tájékoztatást adunk továbbá e nyelveket beszélők statisztikai és egyéb adatairól. Tudatában vagyunk annak, hogy a téma kevéssé ismert volta miatt köny- vünk számos részlete nem könnyű olvasmány. Különös nehézséget okozhat e népeknek rendkívül szokatlan nyelve és gondolkodása. Ebből helytelen volna e népek eszmerendszerének és nyelvének fejletlen, „primitív” voltára következ- tetni. Számos bantu nyelv számrendszere még kialakulatlan, pl. a tőszámnevek csak ötig terjednek, azon felül angol, arab vagy más kölcsönszavakat alkalmaznak, illetve nehézkes összetételeket használnak. Ugyancsak hiányzanak az eredeti honos kifejezések a mai élet számos fogalmára. Ehelyett ugyancsak ELŐSZÓ • 9 idegen szavakkal vagy nehézkes összetételekkel fejezik ki magukat, pl. szuahéli nyelven a repülőgép ndege Ulaya, vagyis Európa-madár. De gondoljunk arra, hogy a XVIII. század végi magyar nyelv hasonló hiányokkal küzdött, mígnem a több mint száz évig tartó nyelvújítás során íróink, költőink, nyelvtudósaink pótolták a hiányosságokat, s nyelvünket a nyugati nagy irodalmi nyelvekkel egy színvonalra emelték. Ugyanez a helyzet a mai afrikai (és egyéb harmadik vi- lágbeli) nyelvekkel is. A szókészlet lemaradása pótolható. Ami a nyelvrendszert illeti, az bármilyen formában, különleges hangokkal és nyelvtani alakulatokkal, teljesíteni tudja hivatását, azaz a társadalmi kommunikációt és a gondolkodást, tehát kezdetleges, primitív nyelv nincsen: az írástudatlan nép nyelvrendszere és az angolé, franciáé stb. egyforma értékű, egyformán fejlett. Felmerülhet a kérdés, hogy milyen az afrikai, jelen esetben a bantu nyelvek esztétikai alkata, hogy hangzásban és anyagában szépek-e vagy dísztelenek, netán csúnyák. Aki tud valamely nyelvet, az a szókincse, a nyelvrendszere alapján, vagy min- dentől függetlenül szépnek találja azt. E kötet olvasói főként a hangzásuk után értékelnék a bantu nyelveket, de mivel hangzásukat a leírt mondatok, szavak alapján nem könnyen tudják elképzelni, még a „bikkfanyelv” megvető kifejezé- sével sem tudnak majd élni. A nyelvi szépség különben nem nyelvészeti fogalom, a kutatók általában föl sem vetik e kérdést, s ha voltak is ilyen próbálkozások, azok nem találtak általános elismerésre. De az ismert dolog, hogy bizony szoktak ítéletet mondani idegen nyelvekről, amelyben legtöbbször az anyanyelv a mérce. Ezen túlmenően a nép, az ország ismerete, rokonszenves vagy ellenszenves volta alapján minősítik e nyelveket. Az illető országban töltött kellemes időszak, egyetemi tanulás, üdülés a tengerparton vagy kellemetlen összetűzés a rendőr- séggel alakítja ki véleményünket. Jelen esetben kiinduló támpontot legfeljebb csak anyanyelvünk hangzása, rendszere adhat. Lehet, hogy több olvasónknak a csettintő hangokról szóló tájékoztatás rossz benyomást kelt, nem is minden- kit vonzana a zenei („zenélő”) hangsúly, de vannak bantu nyelvek, amelyekben aránylag kevesebb „furcsaság” akad. A feltett kérdésre tehát egyelőre csak az a válasz adható, hogy olvasóinknak további tájékozódást ajánlunk: utazást, tartózkodást, nyelvtanulást Afrikában, ahol majd saját maguk dönthetik el, milyennek találják az illető népet és nyelvét. Az afrikai nyelvek és népek nevei a szakmunkákban a hagyományos angol, francia stb. írásmódban használatosak. E kötetben, főképp az I. részben magyaros helyesírással írjuk őket.

◆ I. rész A bantu nyelvek és beszélőik Afrika többi nyelve és népe között

A bantu nyelvek Afrika déli felében élő, a fekete (negrid) emberfajtához tar- tozó népek rokon nyelvei, összefoglaló névvel: nyelvcsaládja. Hasonlóan rokon nyelvcsaládot alkotnak az indogermán (indoeurópai), az uráli (korábban nnugor néven ismert és a mi magyar nyelvünket is belefoglaló) nyelvcsalád, a sémi-hámi nyelvek családja (arab, héber stb.), valamint a világ számos más rokon nyelveinek csoportja, amelyek embertani származása és rokonsága kevésbé egységes. Ez vonatkozik Afrika északi részének nyelveire is, amint látni fogjuk. Afrikához tartozik földrajzi tekintetben Madagaszkár szigetállama, amelyben bantu néptöredékek is élnek, továbbá a Comore-szigetek és Zanzibár, de e két utóbbival ellentétben Madagaszkár népe nem afrikai eredetű, hanem maláj- polinéz, s ezért beszámolónkon kívül hagyjuk (igaz, néhány ezer szuahéli nép- töredék él azon a szigeten). Az egész földrész mintegy 630 millió lakosa kerek 2000 nyelven beszél. Összehasonlításul: az egyik szaklexikon (Ethnologue 2000) a világ összes nyelveinek számát 6800-ra teszi, míg az európai nyelvek száma 230. Ebből 170 millió embernek 600 különféle bantu anyanyelve van. Ezek az alábbi országok- ban élnek: Közép-afrikai Köztársaság (néhány ezer), Gabon, Egyenlítői Guinea, jórészt Kamerun, Angola, a két Kongó, Uganda, Kenya, Ruanda, Burundi, Tanzánia, Zambia, Zimbabwe, Mozambik, Malawi, Namíbia, Botswana, Dél-afrikai Köztársaság, Szváziföld, Lesotho, Comore-szigetek. A Dél-afrikai Köztársaságban több millió angol és afrikaans (Fokföld- hollandi), indiai (hindi, urdu) nyelvű lakos honos, a többi volt gyarmaton szintén élnek anyaországi eredetű emberek, de ezen országok hivatalos nyelvei is a volt gyarmatosítókét folytatják, habár több államban, mint látni fogjuk, számos irodalmi bantu nyelvet „nemzeti” nyelvnek tekintenek, és bizonyos hivatalos funkciókkal látják el őket (vö. 62. oldal). Kamerunban, a két Kongóban, Ugandában, Kenyában, Tanzániában valamint a Dél-afrikai Köztársaságban jelentősebb számú nem bantu népek élnek, de kisebb számú nem bantu népek, néptöredékek találhatók más államokban is. 12 • A BANTU NYELVEK A

A legújabb kutatások szerint a mai homo sapiens, az emberi faj nem Ázsiából terjedt el az egész földre, hanem Kelet-Afrikából, a tanzániai tóvidékről, ahogyan R. Cann és A. L. Wilson 1987-ben kifejtették elméletüket. A szétáramlás 200 ezer évvel ezelőtt kezdődhetett meg, tehát a bantuknak a mai lakóterületükre való betelepülése előtt sok tízezer évvel korábban. A közte levő időszak lakóiról nincs tudomásunk. A crô-magnoni emberfajta ugyan a mai ember közvetlen elődje, de sem a ma élő afrikai embereknek nem felmenő ága, sem a ma élők nem közvetlen leszármazottai az afrikai ősembernek. A mai alrasszok a különféle éghajlati viszonyok és keveredések nyomán jóval később alakultak ki. Afrikának a mai népekkel azonosítható legrégibb lakói az egyiptomiak voltak a 3500 évvel ezelőtt keletkezett írásos emlékeik és egyéb leletek tanúsága szerint. Nem sokkal későbbi Etiópia sémi betelepülőinek kultúrája (geez). Az ókori, Krisztus előtti időkből az egyiptomiakon kívül nem maradtak fent írott emlékek, azaz nem keletkezhettek, mivel politikai és kulturális szerveződé- seket nem alakítottak ki. Ám kétségtelenül éltek írástalan, de bizonyos kultúrát létrehozó népek a Szaharában 8-9000 évvel ezelőtt. Emlékeiket őrzik a hegyes, sziklás tájak barlangjain, falain látható falfestmények, karcolatok emberi és ál- lati alakzatai. Ezek egyben szintén bizonyítékai annak, hogy valaha a Szahara nem volt sivatag. A legrégibb bantu nyelvemlékek a kikongo nyelvből valók, és ezek a XVI. században keletkeztek. Ennél korábbi adatokra csak kőkorszaki leletekből és egyéb közvetett adatokból lehet támaszkodni. Ezekből úgy tűnik, hogy a bantu népek északról vándoroltak Afrika déli részébe a Kr. e. I. évezredtől kezdve (némely szakember sokkal korábbra teszi ezt az időpontot). Ezzel szemben nincs egybehangzó állásfoglalás arról, hogy milyen útvonalon érték el mai lakóterüle- tüket. Az valószínű, hogy ők szorították dél felé a korábbi őslakosokat, a koiszan népeket és a pigmeusokat (ld. erről 14-15 o.), akik az utóbbi időkig, illetve jelenleg is zsákmányoló-vadászó életmódot folytatnak. Az évszázadokig tartó bantu vándorlás útvonaláról nyelvészek állítottak föl nem egybehangzó vagy egymással teljesen ellentétes elméleteket. Harry H. Johnston (1858-1927) szerint (1919) a bantuk a Felső-Nílus és a Bahr-al-Ghazal, Mubangi és a Felső-Benue folyók vidékén indultak el keleti irányban a nagy tavak területén át az őserdővidékig. A Nílus völgyében az Albert-tótól északra egy másik ágban folytatódott terjeszkedésük dél felé. Joseph H. Greenberg, akinek osztályozási elméletével még foglalkozunk, a bantu és bantoid népek eredeti településének a Benue-folyó középső vidékét tartja, ahonnan e nép déli irányba vonult, de a további útvonalat nem pontosí- totta (1972). I. RÉSZ A BANTU NYELVEK ÉS BESZÉLŐIK • 13

Malcolm Guthrie több tanulmányt írt 1962-ben e kérdésről. Szerinte eredeti területük az esőerdőzónától délkeletre volt, és onnan távolodtak el többé-kevés- bé csillagalakban. Lehetségesnek tartja továbbá, hogy egy előbantu réteg a Csád- tó vidékén alakult ki, és déli irányban az őserdő vidékének folyóin csónakokon vonultak tovább. Wilhelm J. G. Möhlig (1977) kritikusan tekinti át az eddigi elméleteket, és maga úgy véli, hogy az őserdei és a szavannai bantu nyelvek ez utóbbiakból kiinduló kölcsönhatással keletkeztek négy nyelvi réteg egymásra településével. Ma még nem alakult ki egységes álláspont e különböző elméletekre nézve, de valahol az őserdővidéktől északra gondolják az eredeti lakóhelyet, ahonnan keletre vonultak. John Sharman (1974) kultúrtörténeti és részben nyelvészeti érvek alapján nagyjából Johnston nézetéhez áll közel, pedig azt a legkevesebb őstörténész fogadja el. Annyi valószínűnek látszik, hogy az Afrikában nyugaton, a nigériai fennsí- kon és keleten a Nílus középső folyásának völgyében a Kr. e. IV. századtól kezdve a III. századig egyre sűrűbb leletek, vasszerszámok és edények, a bantuk déli irá- nyú vándorlásainak nyomát mutatják. Az európai „kő-, réz-, bronz-, vaskorszak” fejlődésmenet Afrikára nem érvényes. Egyéb kőkorszaki és későbbi leletek megerősíteni látszanak a bantuk be- telepedésének viszonylagos kronológiáját. De arról elméleti elképzelések sem alakultak ki, hogy a tőlük északra élő nagyszámú és egymástól nyelvileg, embertanilag és kulturális tekintetben különböző népek elhelyezkedéséhez, be- vagy letelepedéséhez képest a bantuk őshazája mikor, hol, jött létre. Mint látni fogjuk, többen a velük való nyelvi keveredéssel magyarázzák a bantu nyelvek, nem pedig a népek keletkezését. Az olvasót ne lepje meg, hogy a bantuk őstörténete csak halvány vonalakban van feltárva, és inkább csak rejtélyek megoldásának kísérletét kapjuk a ku- tatóktól. Gondoljuk meg, hogy az uráli népek, köztük a magyarság őshazája és vándorlásai még mindig vita tárgya. A múlt század közepéig a nnugorok közös otthonát az Urál hegység európai oldalának térségére tették, a Káma- folyó mellékágainak vidékére, és csak néhány évtizede mutatták ki (Hajdú Péter és Fodor István névrokonom), hogy az a terület jóval nagyobb volt, és az Urál ázsiai oldalára is átterjedt. Az indogermán népek eredeti lakóhelyéről ma is heves viták folynak. A bantu népek egységes jellege nem embertani alkatuk, hanem nyelveik rokonságán alapul. Ám nyelvi és történelmi emlékek hiányában szintén csak következtetésekre épül e nyelvek eredeti, ősi egysége vagy keveredés útján való összeolvadása. E két felfogás ütköztetése vonul végig a kutatók elméletén a XIX. századtól a XX. század közepéig. Előbb azonban összefoglalót adunk az afrikai népek embertani és néprajzi jellegéről. 14 • A BANTU NYELVEK A

Afrika lakói embertanilag sokszínűek, vegyesebbek mint az összefoglalóan euro- pidnek nevezett európai népek (korábban kaukázusi fajtának nevezték őket). A túlnyomó többség a negrid (korábban fekete, illetve „néger”) rasszhoz tartozik, de ez a jellemzés nem takar sem embertani, sem nyelvi egységet. Rajtuk kívül azonban Afrika északi részében europid embertípus él: arabok és berberek, az óegyiptomi eredetű elarabosodott fehér lakosság, a berberekkel rokon, korábban hamitának nevezett kúsita népek (szomáliak, szidámók, oromók stb.), Etiópia sémi népe, az államalkotó keresztény (keleti ortodox) amharák, a tigrinyák, gu- rágék, az Eritreában élő tigrék stb. Az etiópiai sémi nép embertanilag az europid és némileg a negrid közti alrassz: bőrük kevésbé sötét, de termetük nyúlánk, hajuk szálas vagy hullámos, ajkuk keskeny, orruk vékony, arcuk európaias vonású. Északnyugat-Afrika különleges népe a fulbe (nyelvük ful), akiknek sok- féle csoportja Szenegáltól nyugatra és délre Kamerunig található. Nem tiszta embertani típus, nem negrid, bőrük világosabb, hajuk nem göndör, eredetük talányos. Vannak kutatók, akik nyelvüket a baszkokéval próbálják rokonítani, de nyelvük szerkezete környezetük ún. nyugat-atlanti nyelveivel összevethető, sőt bizonyos tekintetben a bantu nyelvrendszerrel is. Ruanda és Burundi or- szágban a lakosság zöme két egymással ellenséges, de azonos nyelvű rétegből áll, a (bantu) hutukból és tutszikból, akik gyűlölködő viszonyban éltek régen is, az utóbbi években pedig véres irtóhadjáratot vívtak egymás ellen. A tutszi marha- pásztorok északról vonultak be az országba a XIV-XV. században, s lettek vezető réteg, termetük nyúlánk, magas, a 180 cm átlagot is eléri; eredetük tisztázatlan, etiop vagy keverten az ún. nílusi népektől származnak, akik a folyó hosszá- ban, a Szudáni Köztársaságtól délre egészen Tanzániáig élnek, és sokféle nílusi (Nilotic, nilotische Sprachen) nyelvet beszélnek. Az ő külsejük is egy válfaja a velük szomszédságban vagy tőlük keletre élő negrid népekének, de termetük nyúlánk és magas, igen sötét bőrűek, koponyájuk hosszúkás, arcuk egyenes (orthognatia). Korábban „hamitáknak” mondták őket is. A bantu nyelvterület déli (és keleti) részén két embertanilag és nyelvileg különböző népcsoport él, jórészt a bantuktól elszigetelten, sivatagokban vagy őserdőkben: Afrika őslakói lehettek, akiket a bantuk kiszorítottak eredeti lakó- helyükről, s kezdetben teljesen elszigetelték őket maguktól. E délen élő emberek a busmanok és hottentották; nevük gúnynév, a dél-afrikai búrok adták nekik több mint kétszáz éve. Alacsony termetű nép, átlag magasságuk 150 cm, a hot- tentották valamivel magasabbak. Nem negrid rassz, külön emberfajta. Bőrük sárgásbarna, hajuk csomós, a nők fara igen vastag (zsírfarúság: steatopigia), eredetileg 140 körül lehetett nyelveik száma, manapság jórészt kihaltak, csak egy nyelv életképes még, a nama Namíbiában és Angola déli részében. Beszélőik szá- I. RÉSZ A BANTU NYELVEK ÉS BESZÉLŐIK • 15 ma 150 ezer körüli, írásukat európai misszionáriusok dolgozták ki a XIX. század elején. E nép nagyrészt akklimatizálódott, de néhány száz főből álló csoportjaik a sivatagokban gyűjtögető és vadász életmódot folytatnak. Nyelveikre jellemző a csettintő hangok megléte (ld. 46-47. o.), amely sajátosság több déli bantu nyelv hangrendszerébe is bekerült. E népek nyelveinek tudományos neve: koiszan. Közép-Afrika, Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság, Kongó, Ruanda és Burundi őserdeiben élnek a pigmeusok összesen 120 ezer fő körüli kisebb csoportokban. A koiszan népeknél alacsonyabb termetűek, 135-150 cm, bőrük nem fekete, hanem sárgásbarna. Nyelvük nem ismeretes, lehet, hogy nincs is, környe- zetük bantu népeinek nyelveit beszélik, akikkel szimbiózisban élnek, csereke- reskedelmet folytatnak, vadászzsákmányaikat nekik ajánlják fel. Lakóhelyük az erdő, ahol ideiglenes kunyhókat létesítenek változó településeiken. A bantu népek szintén a negrid rasszhoz tartoznak, azonban ez az elnevezés nem takar egységes külsőt, sőt az europid népek morfológiai jellegéhez képest változatosabb. A modern antropológiai kutatások számos ismérv alapján rend- szerezik az emberfajtákat: a bőrszín, a szemszín, a hajszín és hajforma, a szőrzet, a fejforma és az arc, valamint részei (orr, ajak, felső állkapocs), a testmagasság, a csontozat, a lábszár mérete stb. Foglalkoznak genomok szerinti osztályozással is, de ez egyelőre nem épül egzakt paraméterekre. A fenti jellegzetességek tekin- tetében az afrikai negrid népek, köztük a bantuk szintén nem egységesek. Itt nincs hely mindezen kritériumokat számba venni, csak az előre álló arcon (prog- nathia) kívül az egyik legfőbb jelleget, a bőrszínt említjük meg. E népek között világosabb és sötétebb árnyalatok váltakoznak: igen sötét, sötétbarna és feketés barna. A legsötétebb bőrszín a bantuk között a középső őserdőövezet körüli szavannavidéken, egy a Csád-tótól délre, egy a Nílus felső folyásának mentén és egy a Zambézi felső folyásának vidékén fordul elő. A délkeleti bantu népek, fő- ként ahol ázsiai (arab, perzsa, hindu) népekkel keveredtek, bőrszíne világosabb. A bőrszínen kívül jellegzetes göndör hajuk, széles orruk, duzzadt ajkuk, fekete szemük. Ez a szudáni „négerekre” is érvényes. A bantuk legrégibb kapcsolatai délkeleten alakultak ki az ázsiaiakkal való tengeri kereskedelem révén a VIII-X. században. Ekkor keletkeztek a partmenti és szigeti (Zanzibár, Pemba, Lamu stb.) városok és államok, ennek nyomán alakult ki a szuahéli nyelv. Nyugaton a XVI. század elején jött létre a Kongó állam. Az ország belsejében Angola és a mai Kongó területén ugyancsak keletkeztek kisebb államok, pl. Lunda, amelyet Afrika-utazó hontársunk, Magyar László a XIX. század közepén bejárt. Keletebbre a mai Ruanda és Burundi elődje volt Buganda, Zimbabwe területén létesült a középkorban a Monomotapa nevű ha- talmas erődítményrendszer (Mwame Mutapa ’a bányák ura’ szóból, amely az uralkodó címe volt). Dél-Afrikában Natal, Oranje és Mozambik területén állt fent 1787-1828 között a zulu állam, amelynek jelentős uralkodója volt Chaka 16 • A BANTU NYELVEK

(Csaka) a XIX. század első harmadában. Erős, jól szervezett hadsereggel nagy területet hódított meg, amelyet aztán az angolok foglaltak el. A különféle bantu államoknak a gyarmati hódítások vetettek véget, illetőleg Zanzibár szultánság Tanzánia megalakulásakor egyesült vele. A Szudánban részben korábban kialakult államokhoz képest (Ghána, Moszi, Benin, Mali, Zande, Szongai, a Hausza államok stb.) kevesebb ideig álltak fent a bantu államok (Afrika történetéről lásd Ilie 1955, Westermann 1952, J. Ki-Zerbo 1981 és 1993 köteteit). A bantuk nem egyforma vallást követnek. Míg Észak-Afrikában az arab hódítás nyomán az iszlám általánosan elterjedt, addig délen, főként Tanzániában (Zanzibár szi- getén) és részint Kamerunban van jelen, de természetesen kisebb csoportokban mindegyik bantu államban honosak muzulmán lakosok. Keresztények túlnyo- mó többségben élnek Angolában, Burundiban, Ruandában, Kongóban és a dél- afrikai országokban; Kenyában, sőt a nagy városokban az európai eredetű lakos- ság valamely keresztény felekezet híve. A különféle hagyományos törzsi vallások a kontinens belsejében erősen tartják magukat, sőt a régen keresztény vallásra tért területeken keverik keresztény rítussal, vagy azt csak névleg követik. A falusi, illetve a földművelő vagy állattenyésztő lakosság házai változó mi- nőségűek a (zsúpfedeles) agyag- és vályogkunyhóktól az egyszerűbb kőházakig. A városi lakosság egyre nagyobb számban folytat ipari, kereskedelmi tevékenysé- get, sőt értelmiségi foglalkozásokat. Növekszik a tudományos kutatók, sőt anyanyelvi nyelvészeik száma. Íróik, költőik egy része – akárcsak az északi afrikai országokban – angolul, franciául és más európai nyelven publikálnak, mint pl. Alexis Kagame, Mathias E. Mnyampala, Ngugi Wa iong’o. omas Mofolo Chaka című regénye a zulu főnökről és hadvezérről 1908-ban jelent meg szoto nyelven, de 1925-ben kiadták angolul, és utána több kiadásban sikerkönyv lett. Ngugi Wa iong’o különben nemcsak angolul írt, hanem anyanyelvén, kikuju nyelven is. Egyébként költők és írók jelentkeznek még olyan nyelveken is, amelye- ken az írásbeliség csak kezdődőben van, pl. T. K. Kamupingene herero nyelven. A honi népeken kívül jelentős számú európai származású lakosság él számos nagyobb városban, a legtöbb Dél-Afrikában: angol, illetve afrikaans nyelvűek 10 millióan, Namíbiában 200 ezer angol, ill. afrikaans, Zimbabwéban 300 ezer angol. I. RÉSZ A BANTU NYELVEK ÉS BESZÉLŐIK • 17 A

A bantu nyelvek ismertetése előtt áttekintést adunk a földrész nyelveiről. Afri- kában becslések szerint 630 millió ember él, akik kétezer nyelvet beszélnek, köz- tük az európai eredetű volt gyarmatosítókét, de más földrészről bevándoroltakét (hindi, urdu, indonéz stb.) is. Korábban „néger” nyelveknek hívták az őshonos nyelveket, noha közéjük nem „néger” beszélők nem is „néger” nyelvei tartoztak. A múlt század elején a szakirodalomban „Fekete Afrika” nyelveinek nevezték el, a század közepe óta a „Szaharától délre” beszélt nyelveknek hívják őket. Ezek közé nem tartoznak bele az arab és a berber nyelvek a „Szaharától északra”, de beletartoznak a bantu nyelvek, amelyek nagy vonalakban az Egyenlítőtől délre honosak a nem bantu nyelvek (koiszan, pigmeus, nílusi stb.) beékelt területeit nem számítva. E sokféle nyelv áttekintése, csoportosítása, rendszerezése már a XIX. század közepén megkezdődött európai tudósok, főképp a gyarmatosító országokból érkező hittérítők, gyarmati tisztviselők, kutatók által. Abban az időben a tudósok érdeklődése a nyelvek rokonságának meghatározására irányult, eredetük felderítésére és csoportosításuk az ún. nyelvcsaládok rendszerezésére. Ennek a módszere azonos volt az európai, indogermán, nnugor stb. nyelvek osztályozásával, történetének kutatásával. Ezért itt ismertetjük a nyelvcsalád, nyelv és nyelvjárás fogalmait. A világ legtöbb nyelve bizonyos csoportokban rokonságot alkot egymással. Ez annyit jelent, hogy valamely hosszabb (több száz vagy több ezer) év előtt nagyjából egységes nyelv (ősnyelv, ma: alapnyelv) volt az illető nép sajátja, de az idők folyamán az egymástól messzebb vándorolt népcsoportok beszéde, nyelvjárása jelentékenyen megváltozott, és egymással nehezen vagy alig érthető ún. leánynyelvek keletkeztek (pl. a francia, olasz, spanyol stb. a latinból). Hogy a világ minden nyelve egy ősnyelvből vagy többől keletkezett-e, azt történelmi adatok hiányában (az emberi beszéd több tízezer éves) nem lehet kimutatni. Két egymással szemben álló elmélet alakult ki már a Bábel tornya mondája óta: az egyeredeté (monogenezis) és a többeredeté (poligenezis). A XX. század elején Alfredo Trombetti dolgozott ki egy monogenetikus rendszert, amelyben a vi- lág nyelveit egy eredeti nyelvből vezette le. Mások, e sorok írója is a poligenezis híve, s úgy véli, hogy csupán a bizonyíthatóan rokon nyelvek alkotnak egy-egy nyelvcsaládot, mint a magyar és a többi nnugor nyelv, az indoeurópai nyelvek, a sémi-hámi (arab, héber berber, etióp) nyelvek. Az amerikai indián nyelvek jó részének, az ausztráliai nyelveknek a japán, a koreai és más nyelveknek szomszé- daikkal, más nyelvekkel való több-kevesebb hasonlóságuk pedig nem igazolható közös származással, tehát nem mondhatók rokon nyelveknek. Az igazolhatóan közös eredetű nyelvcsaládok száma 80-100 körüli. Az afrikai nyelvek több cso- portjának közös eredetét, nyelvcsalád voltukat már a XIX. század elején felis- 18 • A BANTU NYELVEK merték, köztük a bantukét, és már a kutatások kezdetén felmerült e nyelvcsalá- dok közös eredetének gondolata. Említettük a nyelv vagy nyelvjárás fogalmának kérdését. Nos, nyelvi egzakt eszközökkel nem lehet különbséget tenni a két nyelvi egység között, hanem csak nyelven kívüli kritériumok alapján: külön nyelv az, amelyik irodalmi nyelv kü- lön helyesírással vagy pedig államnyelv valamely független országban. De ezek az ismertető jegyek változhatnak vagy nehezen szoríthatók keretek közé. A szerb és a horvát nyelv a XIX. század óta még egy nyelvnek számított, ám még Jugosz- lávia felbomlása előtt a horvátok kezdeményezésére napjainkban már két külön nyelvnek tekintik őket. Nem államnyelv a svájci német (Schwyzertütsch), de a szakirodalomban a némettől elkülönítik. A luxemburgi a háború előtt még csak egy frank nyelvjárás volt, de 1984 óta hivatalos elismerést kapott. Nem mindig irányadó a nyelv és nyelvjárás beszélőinek kölcsönös érthetősége sem. Bajor nyelvjárások a köznyelvi német beszélő számára érthetetlenek (ilyen ri- portalany megnyilatkozását a német tévében felirattal fordítják), pedig ilyen nyelvjárásokon jelennek meg szépirodalmi alkotások, de nyelvjárási minősítésük változatlan. A dán és a dán eredetű norvég irodalmi nyelv (bokmål) közérthető, de két külön nyelvként tartják őket számon. Ilyen problémák az afrikai nyelvek között is vannak. A namíbiai bantu vambo (ovambo) nyelvnek két irodalmi vál- tozata van (kvanyama és ndonga vagy osindonga), két protestáns misszó által ki- dolgozott irodalmi változattal, kölcsönös érthetőség mellett, de leggyakrabban mindkettőt külön nyelvként kezelik. A rundi és kinyarvanda két kölcsönösen érthető bantu nyelv Burundiban és Ruandában, és csupán helyesírási különb- ségek vannak köztük a kettős államiság kialakulása következtében. A csaknem 600 bantu nyelv különbsége jóval csökkenthető volna, ha az egymáshoz közeli nyelvjárások beszélői között szorosabb szóbeli és írásbeli kommunikációt lehetne létesíteni. De ahhoz a bantu nyelvek alaposabb leírása és belső osztályozása szükségeltetik. Az afrikai és a bantu nyelvek kielemzése azonban mindmáig főleg a jobban ismert és leírt nyelvek főbb adatain alapul. A rokon nyelvek belső osztályozása és a nem rokon nyelvektől való megkü- lönböztetése következetes eljárással történik, amelyet összehasonlító és törté- neti módszernek nevezünk. Ez a kettős név voltaképpen ugyanazt a módszert jelenti, csak alkalmazásukban van különbség. A történeti eljárás ugyanannak a nyelvnek írott emlékekkel igazolható történetét dolgozza föl és rendszerezi, az összehasonlító eljárás pedig a rokon vagy rokonnak vélt nyelvek hangrendszerét, szókincsét és nyelvtani rendszerét veti egybe, hogy történeti változásaikat rend- szerezze. Az uráli, az indoeurópai és más nyelvcsaládok történeti leírását ezzel a módszerrel hajtották végre a XVIII. század végétől kezdve, a magyaron és rokon nyelvein Sajnovics János és Gyarmathi Sámuel, az indoeurópai nyelveken Franz Bopp, Rasmus Rask és Jacob Grimm. A szóban forgó módszer vezérelve a válto- I. RÉSZ A BANTU NYELVEK ÉS BESZÉLŐIK • 19 zások szabályszerűségének kimutatása. A nyelvi változások ugyanis nem rend- szertelenül, véletlenek játékaként következnek be, hanem szabályszerűen, s ez a bizonyítéka a közös eredetnek. A szabályosság meglétét az ún. hangtörvények mutatják, vagyis hogy a nyelvi változás során a hangok – ha más hatás, nem éri őket, pl. idegen nyelv kölcsönszavainak átvétele, beáramlása – hosszabb fejlődési időszak alatt ugyanabban a hangkapcsolatban némiképp más hanggá fejlődnek. Az eredeti nnugor szókezdő p hang megmaradt több rokon nyelvben, de a magyarban f lett belőle: fej, fő – nn pää, votják pun, mordvin pe; magyar fa – nn puu, zürjén, votják, cseremisz pu, vogul po. A germán nyelvek körében az eredeti szókezdő t az angolban megmaradt, de a németben c lett belőle (írva z): angol ten ’tíz’ – német zehn, angol tongue ’nyelv’ – német Zunge (csak a testrész). A régi irodalmi nyelvek vizsgálatában könnyebb észrevenni a rendszeres hangváltozáso- kat, hangtörvényeket, de annál nehezebb a csekély írásbeliséggel rendelkező vagy íratlan nyelvek esetében, tehát az afrikai, s köztük a bantu nyelvek rokonságának és történeti változásainak megállapításakor. A kutató ilyenkor csak következ- tetésekre alapozza észrevételeit, találgat, vagy bonyolult szabályszerűségeket vél fölfedezni. Ezzel magyarázhatók az afrikai nyelvek eredetének, rokonsági viszo- nyainak, történeti fejlődésének kimutatásakor előálló nehézségek. A gondos meggyelés, az időigényes aprómunka az alapos nyelvismerettel együtt azért helyes észrevételekre, hangtörvények felállítására vezethet. Az afrikai nyelvek kutatásában, így a bantu nyelvekében is számos ilyen eredmény született már a múlt század elején. Az elsők közt volt az ún. Dahl-törvény (Edmund P. Dahl 1897-1930, bantu szakos nyelvész és hittérítő nyomán), amelyet ma más nyelvek hasonló szabályszerűségének általánosítása nyomán disszimilá- ciós törvénynek neveznek: hogyha két egymást követő szótagban két zöngétlen mássalhangzó áll, akkor a második zöngés lesz, pl. nyamvezi eredeti *tatu ’három’ > datu, vö. szuahéli tatu. Carl Meinhof kimutatta a ganda nyelvben, hogyha két egymást követő szótagban egy zöngés zárhang és egy orrhang kapcsolata áll, akkor a második szótagban a nazális elmarad, pl. *embambo ’karók’ > emambo. A múlt században még általános történeti és összehasonlító módszer napjainkban egyre kevésbé használatos. Az afrikanisták újabb nemzedékei ugyanis hosszadalmas hangtörvénykereső eljárás helyett hevenyében vagy felületesen végrehajtható, de kétes, vitatott alapú kvantitatív módszerekkel dolgoznak, mint a lexikostatisztika és a glottokronológia (lásd erről lejjebb: 42-43. o.). Az afrikai nyelvek tanulmányozásának kezdeti időszakában felmerült már a bantu és a többi nyelv kapcsolata, hogy közös származásúak-e. A XIX. szá- zad vége óta egybehangzó és ellentétes nézetek keletkeztek e kérdésről. Richard Lepsius (1880) e nyelveket, köztük a bantut az ősi „néger” nyelvek és a „hamita” nyelvek keverékének tekintette, megkülönböztetvén őket a déli (koiszan) népeké- től. A hamita nyelvek fogalma ugyancsak a XIX. században keletkezett a bibliai 20 • A BANTU NYELVEK

Noé egyik ának, Hámnak a nevéből Johann L. Krapf 1850-ben megjelent ta- nulmányai nyomán. Később a sémi-hámi nyelvcsalád hamita ágába helyezték a berber, kúsita és más nyelveket, majd a nílusi, a csádi, sőt a koiszan (eredetileg busman és hottentotta néven nevezett) nyelveket. Meinhof 1912-ben publi- kálta Die Sprachen der Hamiten című munkáját, amelyben a hamita nyelvek közé a ful, hausza, szomáli, maszai és más nyelveket rokonította e néven, de a bantu nyelveket a szudáni (nigrita) nyelvek és a hamita nyelvek keverékének (Mischsprache) jelentette ki. A hamita elmélet hívei úgy vélték, hogy e népek Mezopotámiából vándoroltak be Észak-Afrikába, s onnan egyes ágai tovább délre. A hamita elmélettel később felhagytak, de a sémi-hámi rokonítás megmaradt. Joseph H. Greenberg 1949-ben először publikált tanulmányában lé- nyegében az afrikai nyelvek azonos eredetének álláspontján folytatja Meinhof és Westermann elméletét, de nyelvkeveredésről nem beszél, és nem érinti az afrikai népek embertani sokféleségének kérdését. Az afrikai nyelvek tudományos vizsgálata és osztályozása William H. I. Bleek (1827-1875) működésével kezdődött meg. A busman (ma koiszan) nyelveket hasonlította össze a bantu nyelvekkel, s felismerte jellegzetes különbségüket, hogy ti. a koiszan nyelvekben van nyelvtani nemi tagozódás, a bantu nyelvekben pedig névszói osztályok különbsége (lásd erről lejjebb). Bleektől származik a bantu elnevezés, amelyet a zulu nyelv aba-ntu ’emberek’ (helyesen: ɓ, ún. implozív mássalhangzóval, erről lásd 46. o.) szavából alkalmazott e rokon nyelvek családjára (ez a nyelv- és népnév különben több más bantu nyelvben is jelen van). A koiszan nyelveknek van még egy jellegzetességük, amely megvan a legtöbb „hamita” nyelvben, hogy ti. a nőnem jele a sémi nyelvekkel azonosan t (a koiszan nyelvekben t és d). Bleek, Meinhof, Westermann és mások nyomán a múlt század derekáig kijegecesedett az az álláspont, hogy az afrikai (Szaharától délre) beszélt nyelvek három nagy csoportba, nyelvcsaládba (?) foglalhatók: 1.) bantu, 2.) szu- dáni és 3.) koiszan nyelvcsaládba, míg Észak-Afrika sémi-hámi (arab, berber) stb. nyelvei nem rokonok az afrikai nyelvekkel. Ezen a szilárdnak látszó felosztáson változtatott gyökeresen Greenberg az említett tanulmányával, amely 1950 után több változatlan kiadásban jelent meg e Languages of Aica címen. A sémi-hámi nyelveknek ő Marcel Cohen orientalista nyelvészt követve az afroázsiai nevet adta (Ázsiából származnak, de átterjedtek Afrikába). Greenberg az első három nyelvcsaládot a negyediknek említettel együtt közös eredetűnek tekinti, de az alapnyelv felállításával nem foglalkozott. Más szóval Greenberg a monogenezis elmélet híveként osztályozta őket, viszont eredeti lakhelyüket, vándorlásuk útvonalát (kivéve a bantu népe- két) nem kutatta. Greenberg osztályozása szerint az afrikai nyelvek az alábbi nagy nyelvtörzsekbe és nyelvcsaládokba foglalhatók: I. RÉSZ A BANTU NYELVEK ÉS BESZÉLŐIK • 21 22 • A BANTU NYELVEK

A szemlélőnek mindjárt feltűnik, hogy a bantu nyelvek neve a táblázat egyik oszlopában sem szerepel. Ennek az az oka, hogy Greenberg megszűntette a bantu nyelvcsalád önálló voltát, és e nyelveket besorolta az I.A.5. benue- kongói nyelvcsoportba, annak is a D. alcsoportjába, amely a bantoid (szemibantu) nyelveket tartalmazza. Az A-D. csoportnak a tényleges bantu nyelveket nem számítva mintegy 150 tagja van, a D. alcsoportnak jóval kevesebb; főként a tiv, bitare, batu, ndoro, mambila, bute, bamileke stb. tartozik bele (Nigériában és Kamerunban). E felosztás után az Afrika-kutatás teljesen megváltozott. Noha számos afrikanista szakember erős bírálatban részesítette Greenberg elméletét, az ő nagy te- kintélye nyomán ma már általánosan elfogadott tétel lett ez a négyes „genetikai” osztályozás. Ezt alkalmazza valamennyi nagy lexikon, többek között az Oxford- lexikon. Jellemző, hogy az afrikai nyelvek leírásában a „bantu” név vagy nem is I. RÉSZ A BANTU NYELVEK ÉS BESZÉLŐIK • 23 található, vagy pedig „Benue-Congo” alatt. Harald Haarmann Kleines Lexikon der Sprachen, on Albanisch bis Zulu (München 20022) című kézikönyvében Bantu nem található, noha Uralische Sprachen, Indoeuropäische Sprachen és más nyelvcsaládok külön címszó alatt vannak leírva; a Bantu a Niger-Kongo- Sprachen címszó alatt található a 281. lapon kis betűkkel Benue-Kongo után Narrow Bantu név alatt. Igaz, a főbb bantu nyelvek külön cikk alatt szerepelnek, mint pl. a Zulu is a kézikönyv utolsó címszavaként, megemlítvén, hogy bantu nyelv: „Zulu ist eine Bantu-Sprache…”. Ez a fajta félretájékoztatás egyelőre minden ellenvéleményt félresöpör. Greenberg a kritikák nyomán még szembeszállt bírálóival, később, néhány év múlva, a lelkes fogadtatás után a vita elhallgatott. Többen szóvá tették, hogy merőben egyensúlytalan, hogy sok száz nyelvből álló rokon család néhány nyelv alcsoportjába legyen besorolva, ám Greenberg azzal utasította vissza ezeket az ellenvéleményeket, hogy bármely osztályozás esetében közömbös, hogy egy-egy csoportnak hány tagja van, ha azok összetartása szilárd alapokon nyugszik. Greenberg a bantu nyelvek alosztályozásával sem foglalkozott, ez továbbra is a bantu nyelvészek feladata maradt. Ami a négy nagy nyelvtörzs rokoni kapcsolatának való vagy valótlan voltát illeti, e tanulmány keretei közt ezzel nem tudunk foglalkozni, ám Greenberg bi- zonyítási módszerének bírálata erre is érvényes. A bantu nyelvek besorolásának kérdése azonban alaposabb vizsgálatot érdemel. Mindenekelőtt hangsúlyoznom kell, hogy Greenberg csak elméletet állít föl, bizonyítékai nem állják ki a próbát. Az ő hasonlításainak alapja nem a hangtör- vények kimutatása, hanem csakis hasonlónak vélt vagy valóban hasonló, azonos vagy hasonló jelentésű szavaknak és nyelvtani elemeknek összecsengése rokonnak vélt nyelvekben. Minden hasonlóság szubjektív, a bizonyosságot a hangtör- vények mutatják ki. A mi föld szavunk hasonló alakú és jelentésű a német Feld szóval, azonban a két szónak semmi közös kapcsolata nincs egymással, mind- kettő más-más korábbi szóalakból származik: föld < föl-, ’föl-felé, felszín’ + -d helynévképző – Feld < ógermán *pelto-m ’mező’. Ugyanígy nincs köze egymás- hoz a magyar vár-ni és a német azonos jelentésű wart-en igének, a magyar orr és német Ohr, illetve az angol ear ’fül’ főnévnek, noha nemcsak hangalakjuk, hanem jelentésük is hasonló (testrész a fejen). Az alábbiakban bemutatót adunk Greenberg bizonyítási anyagából. Az 5. táblázatban szerepelnek a bantu alapnyelvi adatok (BA). Az összevetett alakok közt sok az egy szótagos. Ezeknek bizonyító értéke csekély a véletlen egybeesés lehetősége miatt: 24 • A BANTU NYELVEK I. RÉSZ A BANTU NYELVEK ÉS BESZÉLŐIK • 25

Vegyük most közelebbről szemügyre a bantu és bantoid nyelvek állítólagos rokonságát vagy legalábbis hasonlóságát. Ha a látszólagos kapcsolatok igen erősek, hangtörvényekre épülnek, akkor elfogadható Greenberg azon érve, hogy rokon osztályok hierarchikus besorolása közömbös akkor is, ha a nagyobb csoport a kisebb alosztálya. De ugyan milyen azonosságok vagy hang- törvényekkel kimutatható módosulások bizonyítják a bantu (ősbantu) és a mai bantoid nyelvek rokonságát? A bökkenő éppen ott van, hogy ti. sok száz éves kikövetkeztetett szóalakot hasonlítanak össze mai nyelvi szavak hangalakjával. Az összevetett szavak száma csekély, köztük hangtörvények szerinti azonosítá- sok nincsenek. De valóban rokon alakúak a ’hús’ vagy ’állat’ neve: nyama, nyam (pl. bamum nyam ’ló’, vö. 180. o.), a ’gyermek’ neve: bi (= mint egytagú szó kevés bizonyító ereje van), ’három’: tatu stb. Az alapszókincs túlnyomó része azonban összehasonlíthatatlan. Greenberg rendszerének bírálói között Kay Williamson (1971) rámutat, hogy a bantoid nyelvek két csoportra oszthatók: bantu jellegű bantoid és nem bantu jellegű bantoid nyelvekre. Az első csoportba azok tartoznak, amelyekben vannak névszói osztályok, ám nem olyan szabályszerűek, mint a bantu nyelvekben, sőt nincs egyeztetés a bamum nyelvben; különben a bantoid névszói osztályok előragjai nem egyeztethetők a bantu előragokkal (ld. Gudrun Miehe 1985). A második csoportban nincsenek névszói osztályok (mambila, vute). De névszói osztályok vannak nemcsak bantoid nyelvekben, hanem szudáni nyelvekben is. A nyugat-atlanti nyelvek közül megvan a fulban, igen rendszeres egyeztetéssel, de alakilag más ragokkal. Megvan a volofban, de csak nyomaiban, jelen van a kordofáni nyelvekben és más nyelvcsaládokban: a kaukázusi nyelvekben, a pápua nyelvekben, némely ausztráliai nyelvben. Különben szerkezeti azonosságok csak akkor lehetnek mutatói a nyelvrokonságnak, ha elemei (ragok, viszonyszók stb.) azonosíthatóak. Könyvünk harmadik részében, a bantu nyelvek köréből vett példák után bemutatjuk három bantoid nyelv rövid vázla- tát: bamileke és bamum, mindkettőben a névszói osztályok csökevényes formái láthatók, valamint a bute vagy vute (wute) nyelvet, amelyben egyáltalán nincsenek névszói osztályok. A bamileke és bamum nyelven kívül 26 ba- kezdetű szemibantu nyelv ismeretes Kamerun délnyugati térségében, mint pl. baa, bafut, bakoko, bamenkom- bit, barombi, baken. A Greenberg-féle rokonítás hívei közül nem egy úgy véli, hogy e nevek ba- kezdete azonos a bantu nyelvek személyt jelentő többes számú 2. osztályának előragjával (a bantu alapnyelvben wa- azonos eredetű). Azonban ezek a nyelvek – ha van névszói osztályuk – nem ilyen előragot kapnak (vö. III. rész bamileke és bamum), azonkívül a nevek kezdő szótagja nem elemezhető úgy, mint a bantu szavaké, tehát ezeknek a névkezdő szótagoknak a bantu előragokkal 26 • A BANTU NYELVEK való egybecsengése csupán véletlen hasonlósággal magyarázható. Különben ba- szótaggal kezdődő nyelvnevek vannak északabbra más szudáni nyelvek között is, sőt legalább olyan nagy számban Pápua Új-Guineában, amelyek aztán egyál- talán nem rokoníthatók a bantu és a szemibantu nyelvekkel. Greenberg elmélete szerint a bantu nyelvek a nyelvi fejlődés felső fokoza- tát képviselik szemben a szemibantu nyelvek korábbi stádiumával. Azonban Greenberg teóriája légüres térben áll. Az általa vázolt „fejlődési” fokozat meg- fordítható és a feje tetejére állítható, miszerint a szemibantu nyelvek nem fejlő- dési, hanem ellenkezőleg leépülési fokozatot képviselnek. Hangtörvények hiá- nyában, nyelvemlékek bizonyító ereje nélkül a két nyelvi csoport között sem az egyik, sem a másik fejlődési irányzat feltevése nem hiteles, és a köztük meglévő szerkezeti és lexikális különbségek genetikus eredetre nem vallanak. Figyelembe kell venni, hogy a legtöbb kameruni bantu nyelv, amely a szemibantu nyelvek szomszédságában vagy közelében honos, a jellegzetes bantu szerkezetek töredé- kesebb voltát mutatja, pl. a bulu, a basza stb. előragjai hiányosak vagy csak egy mássalhangzóból állanak, pl. bulu m- ’gyermek’ – b- ’gyermekek’. (Ez vajon fejlődésre vagy leépülésre utal?) Greenberg elméletéről vö. még Oswin Köhler kritikus ismertetését (1975). Különben mint korábbi példáinkon említettük, bármely nem rokon nyelv összehasonlításakor kimutathatók hasonló vagy csaknem azonos nyelvi elemek, szavak, viszonyszók és szerkezeti egységek. Ha nincsenek köztük hangtörvények szerint kimutatható azonosságok, akkor a hasonló alakok lehetnek véletlen egy- beesések vagy pedig érintkezésen alapuló átvételek, jövevényszavak stb. I. RÉSZ A BANTU NYELVEK ÉS BESZÉLŐIK • 27 A

Az eddigiekben érintettük a bantu és nem bantu népek és nyelveik közös szár- mazásának vagy rokoni kapcsolatuk hiányának kérdését. Röviden tekintsük át ez utóbbi nyelvcsaládok nyelvi jellegzetességeit. Ami a genetikai kapcsolatoktól függetlenül jellemző az afrikai nyelvek többségére, az a zenei hangsúly, vagyis hogy nemcsak a mondatoknak és szókapcsolatoknak van hanglejtésük, hanem az egyes tőszavaknak is: az egyes szavak hanglejtésétől függ azok jelentése, amely mellett legtöbbnyire az európai nyelvekhez és a magyarhoz hasonló erősségi hangsúly is van. A zenei hangsúly (tónus) különbsége gyakran változtatja meg az ugyanazon hangokból álló szavak jelentését, pl. a bantu rundi nyelvben a tónust a helyesírás nem jelzi, de a nyelv beszélői számára jelentős a különbség: agakόko ’csibe’ – agakôkό ’rovar’ – agakōko ’kis kosár’; az első szóban a harmadik magán- hangzó mély hangfekvésű a többihez képest, a második szó második szótagja emelkedő-eső hanglejtésű, a harmadik szótagé mély, a harmadik szó harmadik magánhangzója közepes hangfekvésű. A zenei hangsúly minősége és helye az egész mondat jelentése, a közlés kiemelése, érzelmi töltése stb. szerint módo- sulhat. Megjegyezzük, hogy a zenei hangsúly jelölése nem egyforma, gyakran változnak az egyes nyelvekben kialakult lejegyzés szerint. Ám a hangsúly nem egységes a rokon nyelveken belül sem; bizonyos nyelvcsaládok egyes tagjaiban csak erősségi hangsúly van, pl. a bantu szuahéliban; a csádi hauszában és a bantu umbunduban van tónus és erősségi hangsúly. A nyugat-atlanti nyelvcsalád több tagjában, pl. a volofban és a fulban nincs zenei hanglejtés. A másik jellegzetesség, hogy a névszói osztályok rendszere, a bantu nyelvek e fő sajátsága, nincs meg a mande nyelvekben, a kva nyelvek némelyik tagjában csak csökevényes formája jelentkezik, hasonlóképpen a kru nyelvekben; a benue- kongói nyelvek számos tagjában megvan fejletlen formában, kifejlett formában megtalálható a kordofáni nyelvekben, de teljesen hiányzik a csádi és a nílusi nyelvekben. A kva nyelvek nagy családjára a kelet-ázsiai kínai és más nyelveknek zenei hanglejtése, gyakori egy szótagos szóállománya jellemző. A csádi nyelvek (pl. a hausza) és a nílusi nyelvek megkülönböztetik a hím- és nőnem különbségét, de névszói osztályok nincsenek meg rendszerükben. Az elszigetelő típusú kva nyelvekben is, de főképp a többi nyelvtípusban a ragok és képzők mutatják a nyelvtani viszonyt, és eszközei a szóképzésnek. A koiszan nyelvek politon típusúak, általában több zenei hangsúlyuk van, mint a bantu és a szudáni nyelvekben, 7-8 ilyen zenei hangsúly is jelen van né- mely nyelvben. A legfőbb jellegzetesség a csettintő hangok megléte, amely a tő- szavak első hangja (vannak nem csettintő, kilégzett, ún. exspiratorikus hanggal kezdődő szavaik is). Megkülönböztetik a nyelvtani nemet, a hím, nő- és semleges vagy közös nemet, különben ragok és névutók pontosítják a nyelvtani jelentést. 28 • A BANTU NYELVEK

A csettintő hangokat több déli bantu nyelv is átvette. E különleges képzésű han- gokról lejjebb adunk magyarázatot. A szudáni nyelvek között számos régi irodalmi nyelv akad; a szuahéli után második legelterjedtebb afrikai nyelv, a hausza (40 millió beszélője lehet a köz- vetítő nyelvként használókkal együtt) Nigériában, Nigerben és a szomszéd ál- lamokban; régen módosított arab írással írták, amelyet még ma is használnak, de elterjedtebb az angol gyarmati uralom alatt keletkezett latin betűs írásbeli- ség. Régi irodalmi nyelvek a kva nyelvcsaládból az eve (gbe), akan, igbo, joruba, a nyugat-atlanti csoportból az említett volof és a ful, a mande nyelvek közül a manding, a gur nyelvek egyike a moszi (Burkina Faso). Érdekes, hogy több szudáni nyelvben még a XIX. század közepén a latin betűk hatására saját írás- rendszert alakított ki egy-egy tehetséges beszélőjük, amelyet évtizedekig levele- zésben használtak. Ilyen a mende, a vai, a basza és a bamum írás (ez utóbbit lásd a III. részben a címszó alatt). A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a honos élő afrikai nyelveken, nyelv- családokon kívül számos nyelv élt korábban, az ókorban és később. Az egyiptomi nyelv ugyan kihalt a XVI. században, de még használták mint liturgikus nyelvet a kopt keresztények, sőt így még ma is, bár már nem értik. Greenberg kelet-szu- dáni nyelveinek csoportjába tartoznak a núbiai nyelvek, amelyeknek ónúba vál- tozata irodalmi nyelv volt a keresztény Núbiai Királyságban a XVI. században történt iszlám hitre és arab nyelvre való áttérésükig. Napjainkban arabosodtak el végleg a núbiai fadidzsa nyelvet beszélők, akik alkalmasint a török időkben kerültek Magyarországról a Nílus vidékére, és magukat ma is magyarab néven hívják (magyar ab = magyar törzs). A Kr. e. VI. sz. – Kr. u. 330-340 között Szudánban fennálló Meroé ország nyelve bizonyos feltevések szerint sémi jelle- gű volt, de a fennmaradt nyelvemlékekből biztos következtetéseket nem lehet levonni; vannak kutatók, akik mai szudáni nyelvekkel próbálják rokonítani. A Greenberg-féle genealogikus táblázat az ő elméletének végkövetkezteté- se szerint négy egymással rokon (egy alapnyelvből) leszármazott nyelvet foglal össze, és a négy nyelvtörzsön belüli nyelvcsaládok, csoportok és alcsoportok még szorosabb nyelvrokoni kapcsolatok kifejezői. Erre vonatkozólag hangsúlyozom, hogy ha számos csoport között és csoporton belül valóban kimutathatók is hangtörvényen alapuló egyezések, az egészre vonatkozó részletes ellenőrzést nem végezték el, a mande nyelvek, a gur, a benue-kongói nyelvek nagyszámú csoportja stb. felülvizsgálatot igényel. Csupán a bantu nyelvek egysége bizonyos, és a nyelvcsalád elnevezés jogosan illik rájuk, habár – mint láttuk – vannak ku- tatók, akik eredetét nem egy, hanem több rétegből próbálják levezetni. I. RÉSZ A BANTU NYELVEK ÉS BESZÉLŐIK • 29 A

Mint említettem, e nyelvek száma 600, beszélőiké 170 millió körül van. E szám két okból csak hozzávetőleges értékű, és a kézikönyvek lexikonok és szakmun- kák sem tartalmaznak egyértelmű adatokat. Egyrészt a nyelv és nyelvjárás fogalma, mint már beszéltem róla, az indogermán nyelvekhez képest is nehezebben határolható el, pláne hogy ezen igen nagyszámú nyelvcsalád tagjainak túlnyomó többsége nem írott nyelv, beszélőinek jelentős száma nem vesz részt saját nyelvü- kön (ha egyáltalán szerepük van) a (helyi) közéletben; ha van is népi irodalmuk (mesék, mondák, elbeszélések), nincsenek leírva, vagy ha igen, tudományos fel- jegyzésekben, fonetikus írással. A másik ok éppen az, hogy e nyelvek javarészét nem írták le, beszélőikről nincsenek beható néprajzi ismeretek. Számos esetben a forgalmasabb vidékektől távolabb eső települések beszédmódját, nyelvét, nyelvjárását egy-egy kutató csak rövid látogatása során ismerte meg vagy csak hallomásból, szomszédaik elmondásából, sőt még az illető lakosok és nyelvük nevét szintén csak szomszédaiktól tudták meg, s nem jegyezték föl pontosan, nem egyszer félreértették, és csak évekkel később sikerült helyesbíteni a korábbi adatokat egy újabb kutatónak, ha egyáltalán megkülönböztette az előbbiektől. A nyelvészetileg és néprajzilag korszerű, alapos, kimerítő tanulmányok, nyelvtanok, szótárok száma 80-100-ra tehető a bantu nyelvek körében. Ezenkívül 60-80 azoknak a nyelveknek a száma, amelyekről vannak leírások, de nem szak- szerűek, részben elavultak, mert 60-100 évvel korábban keletkeztek, feljegyzőik pedig nem fordítottak kellő időt az illető nép és nyelv tanulmányozására, vagy pedig nem voltak képzett szakemberek, nyelvészek, néprajzkutatók, s a nyelv hangzását nem tudták kellőképpen kielemezni, ti. misszionáriusok lévén csupán az illető nép hitélete, társadalmának megsegítése érdekelte őket. De azért már a XIX. századtól kezdve is voltak kiváló néprajzkutatók és nyelvészek a hittérí- tők között, pl. Carl Meinhof (1857-1944), Diedrich Westermann (1875-1956), Karl E. Laman (1867-1944), Charles Sacleux (1856-1943), Clement Martyn Doke (1893-1980), Malcolm Guthrie (1903-1972). Az elmondottakból érthető, hogy a bantu nyelvek feldolgozása és leírása egyenetlen, hiányos, sőt olykor téves. Megjegyezzük, hogy ez a helyzet a szudáni nyelvek körére is vonatkozik. E nyelvek kutatása a XIX. század előtti utazók feljegyzéseit, egy-egy katekiz- mus-fordítást és nyelvtant nem számítva (M. Cardoso kikongo katekizmusa 1624, G. Brusciotto nyelvtana 1659) a XIX. században indult el W. H. I. Bleek (1827-1875) összehasonlító afrikai nyelvtanával A Comparative Grammar of South Aican Languages címen két részben, a fonetika 1862-ben, a névszórago- zás 1869-ben. Bleek a bantu nyelveket a koiszan nyelvekkel hasonlította össze. A bantu névszói osztályok vázlata egy korábbi értekezése után ebben az úttörő munkában látott napvilágot. Ebben megkülönböztette a bantu nyelveket a ko- 30 • A BANTU NYELVEK iszan nyelvektől is (nála még busman néven), amely különbséget egy jeles utazó elődje, Martin H. C. Lichtenstein már észrevett 1808-ban megjelent útirajzá- ban, sőt G. Brusciotto a Vetralla 1659-ben a kikongo nyelv grammatikájában. Jelentősen előrevitte a kutatásokat Meinhof a bantu alapnyelv elméleti rekonstrukciójával Grundriß einer Lautlehre der Bantusprachen (1899) és Grundzüge einer vergleichenden Grammatik der Bantusprachen (1906, 19482) című műveiben. Meinhof az indogermanisztikában (és nyomán a magyar és nnugor nyelvészetben) alkalmazott ún. újgrammatikus iskola módszere szerint állította össze a bantu alapnyelv rendszerét, és határozta meg a modern bantu nyelvek osztályozásának alapelveit. A rekonstrukció anyagát korának ismert bantu nyelveire építette föl, hat nyelv (szuahéli, pedi = szoto, makonde, szan- go, duala, herero) adataiból következtette ki az alapnyelv (Urbantu) rendszerét. Utódai – kellő nyelvemlékek hiányában – ugyancsak kiválogatott nyelvek ada- taira, mintaanyagára (Testsprachen, test languages) támaszkodtak, de e nyelvek számát jelentősen megnövelték, noha ezek a teljes nyelvi leltártól messze elmaradnak. Meinhof összeállításán azóta csekély módosítás történt, az ő kompen- diuma manapság is a bantuisztika alapvető útmutatója. Az egyik legfontosabb renkonstrukciója az alapnyelv névszói osztályainak rendszere. Az osztályok szá- ma 23, a legtöbb, amely csak kevés mai nyelvben maradt meg. A bantu nyelvek ragozó rendszerében a főnevek ún. osztályok szerinti előragot kapnak, s hason- ló ragok jelzik a főnévhez igazodó mondatrészeket (melléknevek, névmások, számnevek, igealakok). Az egyes névszói osztályokba tartozó főnevek bizonyos fogalomkörök szerint csoportosulnak, némileg hasonlóan az indogermán és más nyelvcsaládok nemi (hímnem, nőnem stb.) különbségei szerint, de a bantu névszói osztályok számos főnévi tagjának jelentése szintén nem illik bele az osztályra jellemző fogalomkörbe. Az alapnyelvi sémához képest a leszármazott nyelvekben kisebb-nagyobb átrendeződés, főleg a nyelvtani viszonyító alakok számbeli csökkenése, tehát összevonódás történt, de majdnem kivétel nélkül megmaradt az 1. és 2. osztály fő jelentésköre, a személyek nevei, amelybe a fér és a nő, a hím- és a nősténynevek is beletartoznak, tehát ellentétben az indogermán fér és nő alaki megkülönböztetésétől: der Mann – die Frau, franciául le père – la mère, angolul he – she. Az osztályok átrendeződésének több példáját fogjuk látni a II. rész bantu nyelvi anyagában. Különböző a nyelv- és népnevek előragja (ld. lejjebb). Viszont majdnem mindenütt megmaradt a pa- ’rajta, közelében’, ku- ’körülötte, felé’, mu- ’benne’ jelentésű előragok szinte változatlan alakja és használata, beleértve a ku- főnévi igenévi előragot. Az egyes bantu nyelvtanok olykor megőrzik a Meinhof-féle séma számozását, mások a változásoknak meg- felelő számozást alkalmazzák. I. RÉSZ A BANTU NYELVEK ÉS BESZÉLŐIK • 31

A bantu alapnyelv névszói osztályrendszere (egyszerűsített fonetikai jelöléssel) osztály alak szám funkció, illetve jelentéskör (egyes-többes)

1 mu- egyes személyek (élőlények) 2 wa- többes az 1. osztály többes száma 3 mu- egyes élőlények (nem személyek), növények 4 mi- többes a 3. osztály többes száma 5 (1) i- egyes páros fogalmak 6 ma- többes az 5. osztály, a 9., 11., 14. és 15. osztály többes száma, továbbá tömeges fogalmak osztálya 7 ki- egyes élettelen dolgok, ’módon’ 8 wi- többes a 7. osztály többes száma 9 n-féle egyes állatok nazális előtét 10 li+n-féle többes a 9. és 11. osztály többes száma nazális előtét 11 lu- egyes egyedített fogalmak, hosszú tárgyak 12 tu többes a 13. és 19. osztály többes száma 13 ka- egyes kicsinyítés 14 wu- egyes elvont fogalmak, tulajdonságok 15 ku- főnévi igenév előragja és néhány testrész 16 pa- helyviszony előragja, ’valami felett, rajta’ 17 ku- helyviszony, ’valami körül’ 18 mu- helyviszony, ’valamiben’ 19 pi- egyes kicsinyítés 20 gu- egyes rosszallás 21 gi- egyes nagyítás 22 ga- többes a 20. osztály többes száma 23 gi- korábbi főnévi igenévi előrag

Az egyes előragok jelzése Meinhof követőinél módosult; itt a w az angol w-vel je- lölt hangot jelzi, különben Meinhof még megkülönböztette a nyíltabb és zártabb u és i magánhangzót; a g a magyar h hangnál zöngésebb hangot jelöl. A 20-23. osztály feltevése és helye bizonytalan, de egyes bantu nyelvek osztályrendszere utal rájuk. Az -i- és -u- hangok (mi-, mu-) felváltva lehetnek nyíltak és zártak. 32 • A BANTU NYELVEK

A modern bantu nyelvek névszói osztályrendszerének átrendeződésére bemutatjuk a zulu nyelv osztálytagozódásának módosulását: Az eredeti 12. (tu-), 13. (ka-), 19. (pi-), 20. (gu-), 21. (gi-) és 22. (ga-) osztály nem maradt meg, a 16. (pa-) osztály mint névszó hiányzik, viszont határozószó- vá alakult, a 17. (ku-) u- preprexummal bővítve deverbális főnévképző, főnévi igenév előképzője, pl. ukudla ’étel’ < dla- ’enni’. Számos nyelvben az egyik névszói osztályba tartozó főnevek, jövevény- szók is azonos alakúak egyes és többes számban, illetve előragjuk sincsen, pl. szuahéli 9-10. osztály mbuzi ’kecske – kecskék’ (m- előrag), ndugu’testvér, rokon – testvérek, rokonok’ (n- előrag), paka ’macska – macskák’, lugha ’nyelv – nyelvek’, samaki ’hal – halak’ (arabból), parafujo ’csavar – csavarok’, simba ’oroszlán – oroszlánok’, mind előrag néküliek; ganda mbuzi ’kecske – kecskék’, entebe ’szék – székek’, endasi ’erő – erők’: 3. osztály en ~ em- előraggal; kinyarvanda 9-10. osztály inká ’tehén – tehenek’, i-előraggal. Bizonyos osztályokban csak többes számban használt főnevek vannak elvont jelentéssel, pl. szuahéli umbali ’távolság’, u-előraggal; watani ’haza, szülőház’ (arabból) előrag nélkül a 11-(12.) osztályból; ganda obuyambi ’segítség’, obutamanya, ’tudatlanság’ a (11)-12. osztályból obu előraggal, de ugyanebben az osztályban egyes és többes számú főnevek is találhatók, pl. akambe ’kés’ – obwambe ’kések’, akaana ’kis- gyermek, csecsemő’ – obwana ’csecsemők’ obu- (obw-) többes számú előraggal; zulu uɓukhulu ’méret, nagyság’, 9. osztályú főnév uɓu- előraggal. Meinhof kutatásai után történeti és összehasonlító vizsgálatokat klasszikus módszerrel nem folytattak, de a történeti jellegű kutatások nem szűntek meg, csak módszereikben módosultak. A bantu nyelvek összességét érintő elemzé- sek nem készültek, csak egy-egy övezet nyelveiről (akárcsak a szudáni nyelvek körében), pl. Clement M. Doke e Southern Bantu Languages című munkája (London, 1954). Mégis jó harminc évvel ezelőtt megjelent egy testes négyköte- tes publikáció (szép kiállításban a budapesti Franklin Nyomda terméke), szerző- je Malcolm Guthrie (1903-1972), címe Comparative Bantu. An introduction to the comparative linguistics and prehistory of the Bantu languages (Farnborough, 1967-1971). A szerző ebben 28 nyelvre (test languages) építi vizsgálatát, amelyben 200 nyelvből kiválogatott 500 szótő + rag összeállításával készített doku- mentumot, közös bantu néven: Common Bantu. I. RÉSZ A BANTU NYELVEK ÉS BESZÉLŐIK • 33

Az említett 28 kiemelt nyelv

duala A.24 zóna ganda E.15. zóna bulu A.74 zóna kikuju E.51 zóna bali A.75 zóna kamba E.52 zóna bobangi C.32 zóna szukuma F.21 zóna tetela C.71 zóna szuahéli G.42 zóna kongo H.16 zóna bemba M.42 zóna luena K.14 zóna ila-tonga M.63 zóna luba-lulua L.31 zóna nyandzsa N.31 zóna luba-katanga L.33 zóna jao P.21 zóna umbundu R.11 zóna manyika S.14 zóna herero R.31 zóna venda S.21 zóna rundi D.62 zóna szoto (déli) S.33 zóna nyoro E.11 zóna xhosza S.41 zóna nyankore E.3 zóna zulu S.42 zóna 34 • A BANTU NYELVEK

Az összehasonlított nyelvi adatok, noha a szerző hangtörvények ellenőrző sze- repére törekszik, a részben kvantitatív úton létrehozott egyeztetések bonyolult összefüggéseit mutatja. Ami a történeti következtetéseket illeti, Guthrie úgy látja, hogy a nyelvcsalád magja a szavannai bantu nyelvekből került ki (Bantu Nucleus), vagyis az alapnyelv azon a tájon jött létre. Guthrie impozáns műve valójában nem került be az afrikanisztikai vizsgálatok sodrásába. Ennek részben a feldolgozásnak a szokványostól eltérő, és nehezen kiértékelhető részletadatai, továbbá a szerzőnek a kortárs kutatóktól elkülönült magatartása is oka. Guthrie kompendiumának 4. kötetéből (35. o.) bemutatunk alább egy oldalt, amely a *-pádà, *-pádá, *-pádá, *-pádì, *-pádik tövek bantu nyelvi megfeleléseit közli. A * nyelvtörténeti munkákban a feltehető, de írásban nem kimutatható alakok jele. A függőleges vonal az előragokat választja le a szótövektől. Hogy pél- dául a „polygamy” (’poligámia’) bal felső m|adi alakja miért azonosítható a jobb felső első két különböző nyelvi u|hali és u|haji alakkal, az nehezen érthető. Az ugyancsak *-pádá ’kopaszság’ tő megfelelőire pala, para alakokat várnánk, ehelyett (oru) hara, (or) hara és (o) ßaa alakokat kapunk. A legkevésbé az utolsó egybevetés, a *pádik- ’marry second wife’, vagyis ’má- sodik feleséggel való házasság’ fogadható el. Hasonló ellentmondások találhatók a többi összehasonlításokban is, ezért úgy véljük, hogy a klasszikus hangtörvények felállításának követelményét ez a mindenképpen elismerésre méltó kísérlet nem elégíti ki. Különben az 1411-es számmal jelölt összehasonlításból kiderül, hogy az impala ’antilop’ a bemba és a nguni (zulu, xhosza, szvázi és ndebele) nyelvekből terjedt el luxusautók emb- lémájaként. I. RÉSZ A BANTU NYELVEK ÉS BESZÉLŐIK • 35 36 • A BANTU NYELVEK

Guthrie kompendiumáról alapos kritikai elemzést készített Wilhelm J. G. Möhlig 1976-ban (Anthropos 71. 673-715). A XIX-XX. századi összehasonlító nyelvtanok mellett meg kell emlékez- nünk a XVIII. század végétől a XX. század elejéig közölt bantu szógyűjtemé- nyekről, amelyek adatbázisul szolgáltak a későbbi összevető és összehasonlító vizsgálatokhoz. Ch. G. A. Oldendorp 1777-ben adta ki a karibi tenger három, akkor dán fennhatósághoz tartozó szigetén afrikai eredetű rabszolgák ajkáról tallózott szavakat, köztük kimbundu, kikongo és loango nyelvűeket (Délnyugat-Afrika). Anders Sparrman svéd természettudós dél-afrikai utazásairól szóló beszámoló- jában (első kiadása svéd nyelven 1783-ban, német fordítása 1784-ben) koiszan szójegyzékén kívül xhosza szavakat gyűjtött. Hunfalvy János 1857-ben és 1859- ben adta ki magyar és német nyelven Magyar László angolai nyelvekből való szó- jegyzékeit és nyelvtani vázlatát az umbundu nyelvről (1. kötetünk II. részében umbundu cím alatt). H. Lichtenstein a csvana nyelvről 270 szót és kifejezést jegyzett föl 1811-1812-ben. Sigismund Wilhelm Koelle (1823-1902) több mint 200 afrikai nyelv közel 300 szavából összeállított szójegyzéke Polyglotta Aicana címen 1854-ben jelent meg (ld. a mellékletben a mű címlapját és egyik lapját). Koelle Sierra Leonében jegyezte föl ott élő volt rabszolgák ajkáról, köztük kameruni, angolai és kongói bantu nyelvekből. A század második felében ilyen gyűjteményes munkák bantu anyagból nem készültek, de Harry H. Johnston gyarmati főtisztviselő, néprajz- és földrajzkutató, több afrikai nyelv kiváló ismerője (1858-1927) Comparative Study of the Bantu and Semi-Bantu Languages címen 1919-1922-ben jelentette meg kétkötetes szóanyagát 276 bantu és 24 bantoid nyelvből, egyben osztályozta is őket, mégpedig 46 csoportba a bantu és hét csoportba a szemibantu nyelveket. Koelle és Johnston műveiből néhány oldalt bemutatunk a mellékletben. Johnston kötetei után majd fél évszázaddal a tervureni (Brüsszel mellett) Musée Royal de l’Afrique Centrale intézetben A. E. Meeussen kezdeményezé- sére 1964 óta Lolemi címen (több bantu nyelven ’nyelv’ jelentésű szó) teljességre törekvő bantu lexikográai és grammatikai dokumentáció készül, de Meeussen 1978-ban bekövetkezett elhunyta óta vontatottan folytatódik. A bantu nyelvek osztályozása voltaképp Meinhof említett munkájával kez- dődött meg (1899, 1906), amelyben a bantu nyelvcsalád csak néhány mintanyelv szerinti típusokra tagolódott főként földrajzi helyzetük alapján. G. van Bulck et- nikai ismérveket alkalmazott. Manuel de linguistique bantoue (Bruxelles 1949) című osztályozását lásd a mellékletben. Guthrie e Classication of the Bantu languages (London 1948, 19672) című kötetében földrajzi és részben szerkezeti sajátságok szerint osztályozta e nyelveket A-tól S betűvel jelölt zónákba osztva őket, úgyanígy a négykötetes I. RÉSZ A BANTU NYELVEK ÉS BESZÉLŐIK • 37 nagy összefoglalásában. Guthrie osztályozását az utóbbi munkájával ellentétben a szakmai körök lényegében elfogadták, gyakran idézik az egyes zónákat jelölő betűkkel együtt. Guthrie 1948-ban és 1967-ben szerkesztett osztályozása nem teljesen azonos, bizonyos módosításokat végrehajtott bennük, és bantu szaknyelvészek főként az utóbbira hivatkoznak. A Guthrie-féle osztályozáson változtatott, azaz nomított A. E. Meeussen (1912-1978), belga kutató, aki az M. és az E. – zónákat (Uganda, Ruanda, Burundi, Kenya és Tanzánia) további J. zónára osztotta föl. E kötetben, a nyelvek jegyzékében (205. o.) ezt a felosztást alkalmazzuk.

A bantu nyelvek osztályozása M. Guthrie (1948) szerint:

A.10 Lundu-Balong (Kamerun) A.20 Duala (Kamerun) A.30 Bube-Benga (Kamerun, Fernando Po) A.40 Basza/Basa (Kamerun) A.50 Baa (Kamerun) A.60 Szanaga/Sanaga (Kamerun) A.70 Jaunde-Fang/Yaunde-Fang (Kamerun) A.80 Maka-Ndzsem/Maka-Njem (Kamerun, Rio Muni) A.90 Kaka (Kamerun) B.10 Mjene/Myene (Gabon) B.20 Kele (Gabon, Kamerun, Kongó Brazzaville) B.30 Cogo/Tsogo (Gabon) B.40 Sira-Punu /Shira-Punu (Gabon, Kongó Brazzaville) B.50 Ndzsabi/Njabi (Gabon, Kongó Brazzaville) B.60 Mbete (Kongó Brazzaville) B.70 Teke (Kongó mindkét állama) B.80 Tende-Janzi/Tende-Yanzi (Angola, Kongó Kinshasa) C.10 Ngundi (Közép-afrikai Köztársaság) C.20 Mbosi/Mboshi (Kongó Brazzaville) C.30 Bangi-Ntomba (Kongó Kinshasa) C.40 Ngombe (Kongó Kinshasa) C.50 Szoko-Kele/Soko-Kele (Kongó Kinshasa) C.60 Mongo (Kongó Kinshasa) C.70 Tetela (Kongó Kinshasa) C.80 Kuba (Kongó Kinshasa) 38 • A BANTU NYELVEK

D.10 Mbole-Ena (Kongó Kinshasa) D.20 Lega-Kalanga (Kongó Kinshasa, Uganda, Tanzánia) D.30 Bira-Huku (Kongó Kinshasa) D.40 Kondzso/Konjo (Kongó Kinshasa, Uganda) D.50 Bembe-Kabvari/Bembe-Kabwari (Kongo Kinshasa) D.60 Ruanda-Rundi/Rwanda-Rundi (Burundi) E.10 Nyoro-Ganda (Uganda) E.20 Haja-Dzsita/Haya-Djita (Tanzánia) E.30 Maszaba-Luhja/Masaba-Luhya (Uganda, Kenya) E.40 Ragoli-Kuria (Kenya, Tanzánia) E.50 Kikuju-Kamba/Kikuyu-Kamba (Kenya) E.60 Csaga/Chaga (Tanzánia) E.70 Nyika-Taita (Kenya) F.10 Tongve/Tongwe (Tanzánia) F.20 Szukuma-Nyamvezi/Sukuma-Nyamwezi (Tanzánia) F.30 Ilamba-Irangi (Tanzánia) G.10 Gogo (Tanzánia) G.20 Sambala/Shambala (Tanzánia) G.30 Zigula-Zaramo (Tanzánia) G.40 S zuahéli/Swahili (Szomália, Kenya, Tanzánia, Kongó (Kinshasa, Comore-szig., Madagaszkár) G.50 Pogoro (Tanzánia) G.60 Bena-Kinga (Tanzánia) H.10 Kikongo (Kongó mindkét állama) H.20 Kimbundu (Angola) H.30 Kijaka/Kiyaka (Kongó Kinshasa, Angola) H.40 Kimbala (Kongó Kinshasa) K.10 Csokve-Luchazi/Chokwe-Luchazi (Kongó Kinshasa, Angola, Zambia) K.20 Lozi (Zambia) K.30 Lujana/Luyana (Zambia, Angola, Namíbia) K.40 Szubija/Subiya (Zambia) L.10 Pende (Kongó Kinshasa) L.20 Szonge/Songe (Kongó Kinshasa) L.30 Luba (Kongó Kinshasa) L.40 Kaonde (Kongó Kinshasa, Zambia) L.50 Lunda (Kongó Kinshasa, Angola, Zambia) L.60 Nkoja/Nkoya (Zambia) M.10 Fipa-Mambve/FipaMambwe (Tanzánia, Zambia) M.20 Nyika-Szafva/Nyika-Safwa (Tanzánia, Zambia) M.30 Konde (Malawi, Tanzánia) I. RÉSZ A BANTU NYELVEK ÉS BESZÉLŐIK • 39

M.40 Bemba (Kongó Kinshasa, Zambia) M.50 Bisza-Lamba/Bisa-Lamba (Kongó Kinshasa, Zambia) M.60 Lendzse-Tonga/Lenje-Tonga (Zambia) N.10 Manda (Tanzánia, Malawi) N.20 Tumbuka (Malawi) N.30 Nyandzsa/Nyanja (Malawi, Zambia) N.40 Szenga-Szena/Senga-Sena (Zambia, Mozambik, Zimbabwe) P.10 Matumbi (Tanzánia) P.20 Jao/Yao (Malawi, Mozambik, Tanzánia) P.30 Makua (Malawi, Mozambik) R.10 Umbundu (Angola) R.20 Ndonga (Angola, Namíbia) R.30 Herero (Namíbia) R.40 Jeje/Yeye (Botswana ) S.10 Sona/Shona (Mozambik, Zimbabwe, Botswana) S.20 Venda (Dél-afrikai Köztársaság, Zimbabwe) S.30 S zoto-Csvana/Sotho-Tswana (Dél-afrikai Köztársaság, Botswana, Zimbabwe) S.40 Nguni nyelvek: Zulu, Xhosza (Dél-afrikai Köztársaság, Malawi) S.50 Cva-Ronga/Tswa-Ronga (Mozambik, Zimbabwe, Dél-afrikai Köztársaság) S.60 Csopi/Chopi (Mozambik)

Az egyes zónákat itt csak egy vagy két kiemelt nyelv jellemzi. Némely nyelv határterülete átnyúlik a fenti országhatárokon túl, pl. a Szudáni Köztársaság területére, ezt a fenti táblázatban nem tüntetjük föl. 40 • A BANTU NYELVEK T G

Más szempontok szerint, de a földrajzi elhelyezkedést is gyelembe véve állította össze 1959-ben Margaret Bryan saját osztályozását. Ebben 83 csoportba sorolta be a bantu nyelveket és nyelvjárásokat. Ez az osztályozás szintén hivatkozási alap lett a kutatók körében (e Bantu Languages of Aica. London – New York – Kapstadt 1959). I. RÉSZ A BANTU NYELVEK ÉS BESZÉLŐIK • 41 M. B

A Lundu csoport K Kvangali (egyetlen) M Mbo csoport Csokve-Lunda csoport Duala csoport Lujana csoport Bube csoport L Luba csoport Basza csoport Nkoja csoport Baa csoport Fipa-Mambve csoport Sanaga folyó menti csoport M Nyiha-Szafva csoport Jaunde-Fang csoport Nyakjusza csoport Makaa csoport Bemba csoport Kaka csoport Ila csoport Mjene (egyetlen) Totela csoport (?) B Kota csoport Kari csoport Cogo csoport Bali csoport Sira-Punu csoport D Bira csoport Ndzsabi csoport Lega csoport Mbete csoport Nande csoport Teke-Janzi csoport J Si-Hunde csoport Ngul (egyetlen?) Ha csoport Ngando csoport Nyali csoport Pande csoport Mbole-Ena csoport (?) Mbosi (egyetlen) Tóközi csoport (Rundi) B Ngala csoport J Kinyarvanda N Gombe csoport Giszu csoport (?) C Kele csoport Luhja csoport Mongo-Nkundo csoport Guszi csoport Tetela csoport E Kikuju csoport Kuba csoport Csaga csoport H Kongo csoport (?) Tongve csoport Kimbundu (egyetlen) Szukuma csoport Szamba-Holu csoport (?) Niljamba csoport G Szuahéli csoport Gogo csoport Pogolo csoport G Sambala csoport Hehe csoport Zaramo csoport Ngindo csoport Taita csoport P Jao csoport Makua csoport 42 • A BANTU NYELVEK

N Manda csoport S Sona-csoport Tumbuka (egyetlen) Venda (egyetlen) Nyandzsa (egyetlen) Szoto-Csvana csoport Nszenga csoport Nguni (Zulu, Xhosza stb. Csopi csoport csoport) R Umbundu csoport Conga csoport Kvanyama csoport Herero (egyetlen) Jei (egyetlen)

A „csoport” (Group) Bryan osztályozásában a megnevezett nyelvvel rokon nyelveket vagy nyelvjárásokat foglalja magába, „egyetlen” (Single Unit) annyit jelent, hogy az illető nyelv egymaga alkot csoportot. A táblázat oszlopainak bal oldalán jelezzük a M. Guthrie-féle besorolást. Az osztályozással még Oswin Köhler is próbálkozott „Geschichte und Prob- leme zur Gliederung der Sprachen Afrikas“ című tanulmányában (in Die Völ- ker Aikas und ihre traditionellen Kulturen 1. H. Baumann szerk., Wiesbaden, 1975). Ő az egyes nyelveket és nyelvcsoportokat folyók térségében való helyük szerint csoportosította. Más módszerrel, egyben történeti osztályozás kísérletével próbálkozott egymástól függetlenül két kutató: A. Henrici („Numerical classication of Bantu languages“ Aican Language Studies 14. 1973) és Bernd Heine („Zur genetischen Gliederung der Bantu-Sprachen“ Aika und Übersee 56. 1973). Mindketten szakítottak a hagyományos hangtörvényeken alapuló eljárással, és kvantitatív módszerrel dolgoztak. A két egymástól függetlenül elvégzett felmérésben az egyes nyelvek szorosabb rokonságát jelző vonalak szem- mel látható összeegyeztethetetlenséget mutatnak. Más nyelvcsaládokban Afrikán túl már a múlt század közepe óta szinte általánosan alkalmazzák e módszert, minden kritika ellenére, tudniillik a hagyományos, de rendkívül időigényes rendszerkeresés helyett gyorsan, gördülékenyen és látványosan lebo- nyolítható szó-összehasonlítások kvantitatív számadataival, lexikostatisztikai eljárással (erről vö. Fodor 1961). Eszerint a vizsgált nyelvek alapszókincsé- ből vett 100 vagy 200 azonos vagy hasonló jelentésű szó alaki hasonlóságát vagy hiányát a számadatok szerint fokozott rokonsági viszonyba helyezik, tehát pl. ha három nyelv 100 szava közül az A nyelvé 40 szóban egyezik a B nyelvével, az közelebb rokonítható vele, mint a C nyelvvel, amelynek csak 20 szava azonosítható. A nyelvjárások és a rokon nyelvek rendszerét a régi módsze- rek szerint nem a szókincs ilyen eltéréseire építik, hanem hangtörvények szerint rendezett különböző fonetikai eltérésekre, nem ritkán bizonyos jellegzetes lexi- kális különbségekre. A magyar nyelvjárások osztályozása elsősorban a zárt ë vagy I. RÉSZ A BANTU NYELVEK ÉS BESZÉLŐIK • 43 nyílt e, illetőleg az ö hang szabályszerű megfelelésein alapul: mëgy Dunántúlon és Erdélyben – megy az Alföldön – mögy Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön (Szögeden). A szerb és a horvát nyelvjárások közti osztályozás a što – ča és kaj ’mi (csoda)’ névmások, továbbá az e – i és ije hangok különbsége az eredeti ĕ folytatá- saként: mleko – mliko – mlijeko ’tej’. Az egész magyar nyelvterületen a szemölcs szavunk szétszórva fordul elő fökin, fekély, köszn, szemölcs stb. alakban. Ilyen szétszórtság jelentkezik valamennyi szavunkban, és ezek statisztikai előfordulása nem vezet rendszerre. Ez minden régi irodalmi nyelv rokon nyelvi kapcsolatai és rokon nyelvjárásai terén így van. Henrici és Heine tabelláját lásd: 44 • A BANTU NYELVEK A

A bantu nyelvek nyelvtani szerkezete a helyi eltérések ellenére igen egységes, ez vonatkozik főként a névszói osztályokra (lásd lejjebb), de az igerendszer és igeragozás szintén hasonlatos. Az alapszókincs 23%-a öröklődött a bantu alap- nyelvből, bizonyos nyelvekben több, másutt, így a nyugati nyelvekben valamivel kevesebb az arány. A keletiekben 40%-ot is eléri a közös alapszókincs, ott több az egymással kölcsönösen érthető nyelv is, mint pl. a zulu, a ndebele, a xhosza, sőt a szoto és a csvana is; a dél-afrikai országokban azonkívül ilyen a conga, ronga, cva Mozambikban, Zimbabwéban, Zambiában. A nyugat-afrikai nyelvek közt kisebb a kölcsönös érthetőség, de a bantu nyelvek hasonló szerkezete, akárcsak az újlatin nyelveké Európában, lehetővé teszi a kommunikáció bizonyos fokát a rokon nyelvek beszélői között. Johnston ’elefánt, ürülék, szem, arc’ egyenérté- kei mutatják az alapszókincs hasonlóságát (lásd melléklet). A hangrendszer magánhangzói kevéssé különböznek az egyes nyelvekben. Minden bantu nyelvben megvan az öt tagból álló alaphangok sora, de nem mindegyikben őrződött meg a középső állású magánhangzók zártabb és nyíl- tabb változata (lejjebb). A bantu nyelvek legújabb összegezését Derek Nurse és Gérard Philippson végezte el (e Bantu Languages. London – New York, 2003). A szerkesztők több szaknyelvész bevonásával állították össze e kompendiumot. A kötet közli a bantu nyelvek osztályozását Malcolm Guthrie szerint bizonyos módosítással, a Meeussen-féle J-zóna nélkül. Az 580 nyelvet átfogó osztályozás, a kvantitatív módszer elégtelenségén túl sem vezethet eredményre. Ehelyett csak egy-egy körzet területén élő szomszéd bantu népek nyelveit kellene alapos feltérképezés és lexikális-grammatikai le- írás után osztályozni. Ilyen vizsgálatok már készültek, pl. . H. Hinnebusch – D. Nurse – M. Mould Studies in the Classication of Eastern Bantu Languages (Hamburg, 1981) című könyvében, amelyben hangváltozások és megfelelések rendszerszerű kimutatása történik, kiegészítve lexikostatisztikai számításokkal. Vannak már kezdeményezések nyelvatlaszok összeállítására. A nyelvföldraj- zi vizsgálatok a XIX. században kezdődtek meg a német nyelvatlasz kiadásával (1881), azt követte a francia (1902-1909). A magyar nyelvatlasz 1968 és 1973 között jelent meg hat kötetben 655 szótani és 759 fonetikai-nyelvtani térkép adataival Deme László és Imre Samu főszerkesztők irányításával; de több regio- nális nyelvatlasz is elkészült, pl. Végh József Őrségi és hetési nyelvatlasza 1959- ben. Az első afrikai, bantu nyelvatlasz W. J. G. Möhlig – J. C. Winter munkája (Language and Dialect Atlas of Kilimanjaro. Boppard, 1982). I. RÉSZ A BANTU NYELVEK ÉS BESZÉLŐIK • 45

A bantu nyelvek általános magánhangzórendszere

A. sorozat B. sorozat

i u i u e o e o a ε ɔ a

Az ε a magyar e, az ɔ a magyar a hanggal nagyjából azonos, az e a rövid magyar zárt ë hanggal egyenértékű. Az egyes bantu nyelvek leírásában a zárt i hangot ɪ, a zárt u hangot ʊ jellel jelölik. A fonetikai jelek írása nem egységes az afrikai nyelvkutatásban, noha több nyelvben használják a londoni International African Institute jeleit. Ezt alkalmazta jórészt M. Guthrie, de a franciák nem egysége- sek. A nemzetközi IPA/APhI (International Phonetic Association/Association Phonétique Internationale) rendszere az afrikanisták körében is terjedőben van. E kötetben csak akkor alkalmazzuk a fonetikai jeleket, ha nem kerülhetők meg, de a magyar, német, vagy angol helyesírás betűivel adunk magyarázatot rájuk; esetenként a nemzetközi IPA jeleire is utalunk zárójelben. A magánhangzók rendszeréhez képest igen bonyolult a mássalhangzórend- szer. Az alábbi táblázat nagyjából a Meinhof által összeállított alapnyelvi rendszerrel vethető egybe, azonban némely hang helyett minőségileg mások vannak jelen, azaz a rendszer más minőségű hangokkal egészül ki. Ilyen pl. a sona és több vele rokon nyelv, amelyben sv és zv betűkapcsolattal írt zöngétlen és zöngés fütyülésszerű hang van; az umbunduban ṽ, , ,  orrhangú mássalhangzók is tagjai a rendszernek az orális v, l, j, h mellett; a zulu és xhosza 18 illetve 21 csettintő mássalhangzót tartalmaz, amelyek valószínűleg a koiszan nyelvek hatására keletkeztek. A szudáni nyelvekben gyakori kp, gb-féle kettős fonémák a bantu nyelvekben igen ritkák, de megvan a jaunde és a fang nyelvben (Kame- run). Az l és az r hangok számos bantu nyelvben nem találhatók meg együtt, hanem vagy csak az l, vagy csak az r fordul elő. 46 • A BANTU NYELVEK

A bantu nyelvek általános mássalhangzórendszere

ajakhang foghang kemény lágy ínyhang torokhang zárhang p b t d k g réshang f v s z h orrhang m n ɲ ŋ oldalréshang l r félhang w y nazális előtétű zöngétlen zárhang mp nt ns ŋk nazális előtétű zöngés zárhang mb nd nz ŋg zöngétlen zár- réshang ts tʃ zöngés zár-réshang dz dʒ nazális előtétű zöngés zár-réshang ndz ndʒ

A táblázat némely hangjának magyarázata: ʃ = s, ʒ= zs, w = angol w, y = j, ɲ = ny ŋ=n a leng szóban, tʃ= cs, ts = tsz, c. Számos bantu és más afrikai nyelvben egyéb különleges képzésű mássalhang- zók találhatók: Implozív mássalhangzók: orális (= nem nazális) zárhangok, általában zön- gések, képzésükkor (ajak, nyelv) a zár mögött könnyebb (lég)nyomáscsökkenés keletkezik, a zár megnyitása után pedig a külső levegő a szájnyílásba tolul. Írásban ɓ, ɗ, ɠ vagy ’b, ’d, ’g stb. betűkkel jelölik. Ejektív vagy dobó mássalhangzók: orális zárhangok, amelyeknek képzésekor a zár (ajak, nyelv) mögött könnyebb levegőtúlnyomás keletkezik, a zár megnyi- tása után pedig a hangképző levegő kilökődik. Írásban p’, t’, ts’ stb. betűkkel jelölik. Csettintő mássalhangzók (Schanalzlaute, clics): az implozív mássalhang- zókhoz hasonló, ajkakkal, nyelvvel képzett zárhangok (zöngések és zöngétlenek, orálisok, nazálisok stb.). Szintén befelé tolul a levegő a zár felbontása után, de ez nem hirtelen, hanem fokozatosan történik, az alsó zártag a felső felé húzódik, ezáltal szívó hanghatás keletkezik, amely emlékeztet a közönséges beszéden kívüli csettintésre: innen ez I. RÉSZ A BANTU NYELVEK ÉS BESZÉLŐIK • 47 afrikai hangok elnevezése. Afrikán kívül ezek az utóbbi hangok nincsenek meg. A koiszan és a bantu nyelveknek e hangjai között különbség van eloszlásukat tekintve. Az előbbi nyelveknek e hangjai a tőszó első hangjai, egyébként egysze- rű szavaik egy szótagosak, míg a bantu nyelvek gyakori több szótagos szavának minden szótagján állhatnak csettintő hangok. A fenti három különleges hang abban is különbözik minden más beszédhang- tól, hogy lélegzetvétel nélkül képződnek, de a szájüregben meglévő csekély leve- gőmennyiség közben ki- vagy befelé tódul. A fenti táblázatból látható, hogy több összetett mássalhangzó mint úgyne- vezett monofonéma is előfordul, pl. az n-előtétű kapcsolatok, de ugyanezek két szótag tagjai is lehetnek, pl. szuahéli ndizi ’banán’ = ndizi, de nzuri ’jó’ = n-zuri (difonéma). A bantu nyelvek szótagszerkezete viszonylag egységes. Mássalhangzótorlódás a difonémák kivételével általában nincsen, azok fő- ként idegen eredetű szavakban jelentkeznek; a szótag általában nyitott, tehát magánhangzóval végződik, és mássalhangzóval (gyakran összetettel, pl. nsz, tj, , szkj) kezdődik. A magánhangzók és mássalhangzók hosszúsága közt általában nincs különbség, mindegyik rövid, de vannak nyelvek, ahol a ma- gánhangzók és a mássalhangzók lehetnek rövidek és hosszúak, és a különb- ség fonológikus jellegű, tehát azonos alakú szavak jelentését különböztetik meg. A ganda nyelvben a hosszú hangokat kettős betűvel írják, a szó és szó- tag elején a mássalhangzókat is, pl. mukutu ’csatorna’ – mukuutu ’hosszú kés’, ku-sasa ’szétszóródni’ – e-ssasa ’kovácsműhely’. Nyelvünkben, valamint több nnugor és altaji nyelvben gyakori a hangrend és a magánhangzó-illeszkedés (levél – kanál, levelet – kanalat). E jelenség megvan a szudáni nyelvekben, de előfordul a bantu nyelvekben is. Ám Afrikában nem a magas és a mély magánhangzók különbsége a hangrend alapja, hanem a nyílásfokuk, vagyis pl. a középső állású magánhangzók nyíltabb vagy zártabb foka, tehát az ε és az e ellentéte, pl. a kongói (Kinshasa) mongo nyelvben a meg- felelő magánhangzót kapja az előrag és a főnévképző is: – sómb- ’vásárol’ – e-sómb-elo, ’vásárlás’ – kɔm ’csomagol’ – ε -kɔm- εlɔ – ’cso- magolás’. Igen bonyolult a hanglejtés, az erősségi és a zenei hangsúly megjelenése, funk- ciója és egymáshoz való viszonya; e prozódikus jelenségeket kevés bantu nyelvben (sőt a szudániakban sem) írták le megbízhatóan. A legtöbb bantu nyelvben van erősségi és zenei hangsúly, amelyek bonyolult kapcsolatban állnak egymással, függnek az alakrendszertől és a szavak mondatbeli helyzetétől. Több nyelvben a mondat értelmi és érzelmi kiemelése módosítja a zenei hangsúlyt. A kikuju nyelvben ’ez tej’ és ’ez tó’ jelentésű mondat ún. teraszos zenei tónus (terraced level tone) alapján így különbözik egymástól:  -- ’ez tó’ –  -- ’ez tej’, 48 • A BANTU NYELVEK vagyis az első esetben a ria ’tó’ zenei hangsúlya eső, de az eleje egyszintű a ’tej’ jelentésben. A herero bonyolult prozódikus viszonyait lásd ott (97. o.). Vannak azonban nem politon, zenei hangsúly nélküli, csak erősségi hangsúlyú bantu nyelvek, mint a szuahéli, a kikongo, a tumbuka stb. A tudományos dolgozatok- ban és több nyelv helyesírásában jelölik a hangsúlyt és a zenei hanglejtést. Van általánosan használt jelölési rendszer, de gyakran különböző jeleket alkalmaznak. Leginkább a következő jelek vannak használatban (a magánhangzó fölött): á magas hanglejtés, à mély hanglejtés, â eső, ă emelkedő hanglejtés. Az alaptónus rendszerint jelöletlen. A zenei hanglejtés (tónus) jeleit az olvasás megkönnyítése érdekében ritkán alkalmazzuk e kötetben. A szótövek hanglakja állandó, de bizonyos nyelvtani változásokban a tővégi magánhangzó módosul, akár ha bizonyos utórag követi, akár anélkül jelzi a vál- tozó nyelvi funkciót. A szuahéliben pl. az igető -a végződése a kötőmódban -e lesz: u-na-soma ’(te) olvasol’ – u-some ’hogy te olvassál’, ugyanígy a felszólító módban: ku-leta ’hozni’ – leteni ’hozd!’; a haja nyelv igeragozásában az igető -a végződése elmarad a tőhöz járuló -íl-e utórag előtt két múlt idejű alakban: tu-kom-íl-e ’(mi) összekötöttünk’, twá-kóm-il-e ’(mi) már összekötöztünk’ – ku- koma ’összekötni’. A névszói és igei tövek egy szótagnál hosszabbak, gyakran két szótagúak. Hozzájuk járulnak az elő- és utóragok leginkább egybeírva vagy tudományos írásokban kötőjellel csatlakoztatva a tövekhez. A szemléltetés érdekében – kivé- ve a helyesírás kívánta idézetekben – kötőjeleket alkalmazunk. Mint már említettük, a névszói osztályok beosztása és fogalomkörei a bantu alapnyelvhez képest átrendeződtek. Ami nem változott, az az osztályok egyes és többes számú páros elosztása, pl. a szuahéli 7. osztály ki-dole ’ujj’ – 8. osztály vi-dole ’ujjak’. Az eredeti ku- (magánhangzók előtt olykor kwa-) a legtöbb bantu nyelvben a főnévi igenév előragja: szuahéli ku-andika ’írni’, ku-penda ’szeretni’, ganda ku-waandika ’írni’, kw-angala ’szeretni’. Több nyelvben a ku- prexum ko- lett: pl. lingala ko-ya ’jönni’, más nyelvekben a ku- előrag o- és wo- alakú lett: o-wara ’öltözni, viselni’, w-ona ’látni’ (l. szuahéli ku-ona). Számos nyelvben a főnévi igenév ku- ragja magánhangzós preprexumot kap, pl. umbundu oku-imba ’énekelni’, okw-enda ’menni’, herero oku-enda ’menni,’ zulu uku-thuma ’küldeni’. A névszói osztályok előragjai eredetileg a meinho séma szerint egy szóta- gosak: egy mássalhangzó után egy magánhangzóból állottak. Azonban a nyelvi változások számos nyelvben az osztályragok kibővülésésre vezettek, ti. egy ma- gánhangzós toldalék, a fent említett preprexum került az előragok élére, és ezzel két szótagos névszói osztályragok keletkeztek. Ezt több nyelvtani leírásban határozott névelőnek tekintették szemben a bizonyos helyzetekben preprexum nélküli előragokkal. Egyébként a bantu nyelvekben sem határozott, sem hatá- I. RÉSZ A BANTU NYELVEK ÉS BESZÉLŐIK • 49 rozatlan névelő nincsen (a haja nyelvben a 16. osztály jelenthet névelőt). A here- róban általános a preprexum, pl. o-mu-ndu ’ember’ – o-va-mundu ’emberek’, hasonló a helyzet az umbunduban: o-ngonga ’sas’ – o-1o-ngonga ’sasok’. A preprexum nem ugyanaz e nyelvekben, a gandában o- és a, a- és o- stb.: o-mu-sawo ’orvos’ – a-ba-sawo ’orvosok’, o-gu-ntu ’óriás’ – a-ga-ntu ’óriások’, o-ku-gulu ’láb’ – a-ma- gulu ’lábak’. A nyelv- és népneveket általában a név előtt álló előrag jelzi, pl. ki-, iki-, gi-, i-, ci-, ici-, si-, isi-, se-, lu-, olu-, ru-, oru. A népnév előragja leggyakrabban wa-, ba-, aba-. Az országnév ismét más előragot kap, pl. U- (Uganda), Le- (Lesotho), de a ganda nyelvnevet idézik előragjával is: Luganda, a nyamwezi nyelvnevet Kinyamwezi alakban. A kikongo nyelvnév ma csak ki- előraggal áll: a kongo nyelvnév ma csak a közpépkori Kongó állam népére és nyelvére vonatkozik. De e nevek írásmódja is változik a hivatalos, a tudományos és a hagyományos szokás szerint, pl. Kiswahili – kiSwahili – KiSwahili. A nyugati bantu nyelvekben ezek az előragok ritkán fordulnak elő, pl. a bulu neve nkbo búlu ’a buluk nyelve’. Már említettük a bantu alapnyelv névszói osztályrendszerét, és hogy az megőrizvén ugyan lényeges vonásait, változásokon is átment. A legtöbb nyelv osztályai az 1/2. kivételével ma már nem nevezhetők tisztán egyetlen főnévi jelentéskör képviselőjének, bár lehet, hogy a bantu alapnyelvben sem volt úgy. Az 1/2. a személynevek osztálya befoglalja mindkét természetes nemet, pl. szua- héli m-tu ’ember, fér’ – wa-tu ’emberek, férak’, m-jumbe ’főnök’ – wa-jumbe ’főnökök’, m-ke ’feleség, asszony’ – wa-ke ’feleségek asszonyok’, umbundu u-lume ’fér, ember’ – a-lume ’emberek, férak’, u-kãyi ’asszony, feleség’ – a kãyi ’asszonyok, feleségek’, u-tungi ’építész’ – a-tungi ’építészek’. A természetes nem megkülönböztetése a foglalkozást jelentő szavak és főleg az állatok hímje és nősténye közt hasonlóan történik, mint a magyarban, pl. umbundu ochi- nungumbulo ’kakas’, o-sanji ’tyúk’, bemba i-nama i-luma ’hím állat’ – i-nama i-kota ’nőstény állat’. Egyébként a fér és a nő megkülönböztetése csak nyomaték, kiemelés esetében kötelező, különben a főnév mindkét nemet jelentheti, főként az 1/2. osztályban, pl. szuahéli mpishi ’szakács, szakácsnő’, mwalimu ’tanító, tanítónő’, zungu ’európai (fér, nő)’, ganda omusomesa ’tanító, tanítónő’, umbundu upika ’szolga, szolgalány’. Megjegyezzük, hogy az eredeti névszói előragok utóragként fordulnak elő a névmások rendszerében, csatlakozván a névmási előtéthez, pl. a szuahéliben a közelre mutató névmás h előtéte után az illető főnév osztálya szerinti magán- hangzó előzi meg az osztály szerinti névmást, pl. kitabu hiki ’ez a könyv’, ki- a főnév 7. osztályú előragja, ugyancsak ki- a főnév osztályához igazodó mutató névmás; többes számban vi-tabu hi-vi ’ezek a könyvek’; wa-toto ha-wa ’ezek a gyerekek’. 50 • A BANTU NYELVEK

A bantu nyelvekre annyira jellemző névszói osztályrendszerre való tekintettel a 2. rész nyelvi leírásait főként erre a nyelvi jelenségre összpontosítottuk. Az igerendszerre jellemző, hogy az igeidőket általában előragok jelzik, az igefajtákat és az igei jelentéstartalom módosulásait főleg az igetőhöz járuló utó- ragok. Az ige tagadó alakját ugyancsak különféle előragok mutatják. Előfordul- nak olyan igei előragok, amelyek időt, módot jeleznek, de az ige maga nem jelzi a cselekvés idejét, a cselekvő számát és személyét, pl. a szuahéli hu-: szokásos, ismétlődő cselekvésre utal, pl.: mtoto wake asubuhi huenda shuleni ’a reggelente iskolába jár’. Előfordulnak teljes mellékmondat értékű (úgy fordítható) vonat- kozó névmások a megfelelő osztályhoz igazodó egyeztetéssel, pl. ganda omukazi afumbye emmere mukadde ’az asszony, aki ételt főzött, öreg’, afumbye vonatkozó névmási alak a ku-fumbe ’főzni, sütni, (ételt) készíteni’ igéhez járul. Az igealakokban az elő- és utóragok beékelése által annyi közléstartalom jön létre, hogy mondatjelleget ad az igealaknak, vagyis a magyar nézlek, látlak poliszintétikus szerkezetre emlékeztet amerikai indián és az eszkimó nyelvekhez hasonlóan. Az igealakon belül szigorú sorrendben rendeződnek az elő- és utóragok: először jön a személyes névmás, utána, ha kell, a tagadó rag, azt követően a vo- natkozó névmás, ha van, azután az igeidő vagy igemód, utána a tárgy vagy ré- szeshatározó előragja az igetőhöz csatolva, az igető után pedig az igefajta (pl. szenvedő alak) utóragja zárja le ezt a sorozatot, pl. szuahéli Mganga tuliyemwita ataka leo ’Az orvos, akit kihívtunk, ma fog megérkezni’, mganga ’orvos’, tu- ’mi’, -li- múlt idő előragja, -ye- ’aki, amely’, -mw- tárgyrag, -ita ’hív’; Mwalimu aliwafundisha watoto, wasiojua kusoma ’a tanító tanította a gyerekeket, akik nem tudtak olvasni’, mwalimu ’tanító’, ku-fundisha ’tanítani’, watoto ’gyerekek’, -si- a tagadás ragja, -ku-jua ’tudni’, ku-soma ’olvasni’. Az igeidők a bantu nyelvek egy részében csekély számúak, kevéssé különböz- nek az indogermán nyelvek igei alakrendszerétől, a befejezett múlt mindenütt megvan, mint az angol have been. E csoportba tartozik a szuahéli igerendszer, amelyben a kijelentő mód jelen idején kívül a folyamatos és a befejezett múlt van meg, de összetett mondatban az előidejűséget külön előraggal jelzik az ige előtt, azonkívül egy külön előrag jelzi a cselekvés, történés rendszeres, ismétlődő voltát. A bantu nyelvek második csoportjában viszont a kijelentő módban sokféle igeidő használatos. Álljon itt példázatul a luba és a szonge igerendszer állító és tagadó módban egyes szám első személyű alakban, az igealak nyelvtani megne- vezésével (funkciójukat, mondatban való jelentésüket csak körülírással lehetne megadni): I. RÉSZ A BANTU NYELVEK ÉS BESZÉLŐIK • 51

Két kongói (Kinshasa) bantu nyelv igeragozási alakjai

Egyes szám harmadik személy

Luba Szonge

állító állító tagadó Jelen idő folyamatos indi ndia ndianga ntudianga pillanatnyi intshidi ndia nkidianga ntukidianga kezdő nkadi ndia ntandianga befejezett indi mudie ne mudie ntui mudie nemrég befejezett nkadi mudie ntandi mudie most befejezett mbadi nadi ntunadi gyakorító ndiadia nadia ntuadia

Múlt idő folyamatos, tartós nakadi ndia mfunine ndianga ntufunine ndianga kezdő nkavwa ndia ntafunine ndianga befejezett nakadia nadile régmúlt nakamana tandile ntunadile kudia tampwi kudia ntwafwi kudia nafo kudia nakadi mudie nadi mudie ntufunine kudia

Jövő idő mvwavwa kudia mvwa kudia ntuvwa kudia nakebe kudia Kötőmód ndie ndie ntudi Óhajtómód nkadie nkadie Feltételes mód nakadi kudia nadi a kudia ntunadi a kudia Igenév mudie mudie Felszólító mód dia, diayi dianga, diangayi 52 • A BANTU NYELVEK

A bantu igékből sokféle jelentésű ige képezhető utóragokkal:

- am- = tartós helyzetben lenni: herero oku-hend- ’állni’ ~ oku-hend-am-a ’ferdén állni’

-an- = kölcsönös cselekvés: szuahéli ku-piga ’ütni’ ~

ku-pig-ana ’egymást ütni’ -at- = kapcsolatba, érintkezése kerülni: szuahéli ku-kam-at-a ’körülfogni’

-i- (sh) -a = műveltető képző: szuahéli ku-simama ’állni’ ~ ku-simamisha ’(fel) – állítani’ -el- = valaki, valami iránt tenni valamit: zulu uku-lob-el-a ’valakinek írni’ -w- = szenvedő cselekvés: szuahéli ku-pig-w-a ’üttetni’ -uk- = fordított helyzetbe lenni: szuahéli ku-funga ’zárni’ ~ ku-funguka ’nyitva lenni’ -u,-ul- = fordított helyzetbe hozni, fordítva cselekedni:

szuahéli ku-jenga ’építeni’ ~ ku-jengua ’leépíteni’,

zulu uku-vala ’zárni’ ~ uku-vula ’nyitni’

A fentiekben szó volt a bantu névszói osztályrendszer kialakulásáról, illetve a közös főnévi igenév ku- előragjáról. Ez ko- alakban vagy preprexummal ki- egészítve (uku- stb.) számos bantu nyelvben megtalálható, de az északnyugati nyelvek egy részében (főként az A-B zónában) egyszerűsödött vagy éppenséggel lekopott. A duala nyelvben pl.: a tőszó utolsó szótagjának eső hanglejtése jelzi a főnévi igenevet. A B zóna egyik nyelvében, a mpongve (mjene) nyelvben (Gabon) a főnévi igenév d- előragot kap azonos alakban a jelen idő alakjával, pl: dyene ’látni’ – mi dyene ’látok’. E nyelvek eredeti mellékneve kevés, de kiegészítik jövevényszavakkal (a szua- héli főleg arabbal) vagy jelzős kapcsolatokkal, pl. szuahéli arab: refu ’hosszú, magas’, mlima refu ’magas hegy’, sa ’tiszta’, chumba sa ’tiszta szoba’; hodari ’derék, jóravaló’, mtu hodari ’derék ember’; igei jelzős kapcsolat: chakula cha kutosha ’elegendő étel’, chakula ’étel’, kutosha ’elégnek lenni’, birtokos jelzős kapcsolat: maji ya moto ’forró víz’, maji ’víz’, moto ’tűz’ = a tűz vize. A számnévi rendszer ugyancsak hiányos, az eredeti bantu számnevek 1-5-ig tartanak, azon túl nyelvek szerint különbözően vagy idegen jövevényszót alkalmaznak (angol, arab stb.), vagy bonyolult körülírást. A szuahéliban 6, 7 és 9 arab eredetű, húszon felül ugyancsak. A zuluban 5-ig eredeti számnevek vannak, azon felül az ’ujj’ szóra visszamenő körülírással fejezik ki őket. A birtokviszony (genitivus) külön névmással képződik, amely a birtok és a birtokos között áll, előbb jön a birtok, utána a birtokos, a birtokos névmás I. RÉSZ A BANTU NYELVEK ÉS BESZÉLŐIK • 53 előragja pedig a birtok osztályához igazodik, pl. szuahéli nyumba za mwalimu ’a tanító háza’, kitabu cha mwalimu ’a tanító könyve’ – vitabu vya mwalimu ’a tanító könyvei’ – kitabu cha walimu ’a tanítók könyve’. A mondat szórendje általában kötött; érzelmileg semleges, kiemelés nélkü- li mondatokban SVO (alany–állítmány–főnévi tárgy). Kötött az állítmánytól függő mondatrészek szórendje is: főnév, utána mutató névmás, utána számnév, utána melléknév (jelző), majd határozószó pl.: vitabu hivi vili vizuri sanasana ’ez a két nagyon szép könyv’, szó szerint: könyvek ezek kettő szépek nagyon. A bantu mondatokra jellemző névszói osztálytagozódás idézi elő, hogy a mondatrészek elő- vagy utórag szerinti egyezései rímszerű alakzatot öltenek pl. szuahéli Watu wale wanaotoka Arusha walikuwa sokoni ’Azok az emberek, akik Arushából jönnek, a piacon vannak’, watu ’emberek’, wale ’azok’, wanaotoka ’akik jönnek’, walikuwa ’vannak’, sokoni ’vásáron’; zulu Umuthi wami omuhle oɓanzi uyaɓaphephela aɓantu abaningi ’Az én szép széles fám sok embernek árnyat ad’, umuthi ’fa’, wami ’enyém’, omuhle ’szép., csinos’. oɓanzi ’széles’, uyaɓaphephela ’védi őket’, aɓantu ’emberek(et)’, abaningi ’sok’. A bantu nyelvekben általános a névszói állítmány különféle formákban, pl. ganda omulenzi omuwanwu ’magas ú’ – omulenzi muwanu ’a ú magas’, tehát a szórend marad, de névszói állítmányként a melléknév osztályelőrag nélkül áll; sona gomo irefu ’a hegy magas’ – makomo marefu ’a hegyek magasak’; szuahéli nyumba ni kubwa ’a ház nagy’ – nyumba si kubwa ’a ház nem nagy’, ni és tagadó alakja, si alakjukat nem változtató viszonyszók. A bantu nyelvek stilisztikai eszköztárához három alakilag, lexikailag speciá- lis jelenség tartozik, amely más afrikai nyelvekben is megvan. Az első neve ideofon, de hasonló nyelvi stilisztikai eszközt ismer a mi nyelvünk, az uráli nyelvek általában és az indogermán nyelvek is, ott hangfestés, hangutánzás a neve, és főképp igék és melléknevek fejezik ki: kecmereg, birizgál, hebehurgya, pipiske, de főnevek is: latyak, dáridó. Az afrikai és a bantu nyelvekben ezeknek a kifeje- ző, hangulatkeltő elemeknek a száma és használata, gyakorisága jóval nagyobb. Előfordulnak igei, főnévi és melléknévi szerepben is, leggyakrabban azonban határozószók, külön szófajta. Jellemző rá a különleges zenei hangsúly, magas hangfekvés, a beszédhangok szokatlan minősége, egyes szótagok többszörös ismétlése, a szóvég hosszú elnyújtása. Az ideofon érzelmileg telített, gúnyos, lekicsinylő, megvető, humoros kifejezéseket ölthet, egyben hangutánzó is lehet. Alakilag gyakran új elem a beszédben, a beszéd értelmi elemein túl spontán érzelemkitörés lehet. A zulu nyelvből idézünk ilyen ideofonokat mutatóba: 54 • A BANTU NYELVEK

di = Uhlezi-nje uthé di-i-i-i-i ’Ő csak ül, és semmit nem csinál!’ sui = Indlu igewele sui-i-i-i-i ’A ház tele van emberekkel’ bhídli = Indlu ibhidliziwe umoya yathi bhídli-bhídli-bhídli ’ A házat teljesen szétromobolta a szél’ búlakasha = UFaku kafuni ukusebenza usímze athi-nje búlakasha phansi ’Faku egyáltalán nem akar dolgozni, csak lustán fekszik a földön’ gógogo-o-o-o = vonatdübörgés, ajtókopogás utánzása bhábhabha-bha-bha = szárnycsattogás jelzése, utánzása

A másik jelenség a nyelvi tabu, eufemizmus, szépítés, az európai és más irodalmi nyelvekben ismert jelenség. A magyarban a medve és a farkas ilyen eredetű az eredeti uráli szavak helyett, hogy az illető állatok nevének kiejtése ne hozza ma- gával megjelenésüket. A babonás félelem ugyan a modern társadalomban ilyen szócseréket nem okoz, de az eufemizmus jelenségével magyarázható pl. az öreg szó kerülése, helyette az idős használata, a vak helyett a világtalan. Az eufemizmus az afrikai nyelvekben szintén megvan, emellett azonban ilyen különleges beszédstílus használatos a zulu, szoto és néhány más nyelvben. Ennek a beszéd- stílusnak hlonipha a neve a zuluban, amely az ama-hloni ’szégyen’ főnévből ered, de ebben a formában ’tisztelet, tisztelet megnyilvánítása’ a jelentése. Eszerint ke- rülendő bizonyos személyek nevének kiejtése, azonkívül bizonyos társadalmilag kerülendő szavaké, főneveké, igéké, helyettük hasonló hangalakú szavakat hasz- nálnak, pl. uku-hamba ’menni’ helyett uku-namba. De gyakran alkalmaznak új szavakat, neologizmusokat is, pl. ili-phepa ’papír’ helyett ili-khasi ’lap, levél’, is-andla ’kéz’ helyett is-amukelo < uku-amukela ’megtartani’. Nem ritkán ilyen hlonipha-szóból további tabusítással új hlonipha alakok keletkeznek. A társadalmi érintkezésben a bantu és más afrikai nyelveken bizonyos helyzetekben, illetve bizonyos személyek egymás közti érintkezésében titkos beszédstí- lus használatos, pl. vallásos jellegű szertartásokon titkos régies vagy elavult szavak használata, vő és anyós érintkezésében a vő tiszteletteljes szóhasználata stb. I. RÉSZ A BANTU NYELVEK ÉS BESZÉLŐIK • 55

Mutatóba álljon itt kilenc bantu nyelv 22 szava

duala (A zóna) lingala (C zóna) ember, fér mó-me mo-to nő, asszony mu-tó mw-asi gyermek mu-nà mw-ana szem d-ís li-so szív mu-lémà mo-tema nyelv èyĕmè lo-lemo menni alà ko-kεnda jönni p ko-ya enni dà ko-liya halni wò ko-fa adni bolà ko-pεsa küldeni lómà ko-tinda énekelni lng ko-yemba hegy mù-dongó ngomba fa bwelé, ebongó njete víz mà-diba mai eső mbuà mbula hold mɔdì sanja nap wèi moi 1 ew moko 2 bábá mibale 3 bálalo misato

kikuju (E zóna) szuahéli (G zóna) ember, fér mũ-rume, mũ-ndũ m-tu nő, asszony mũ-tumia m-ke gyermek mw-ana m-toto szem ri-itho ji-cho szív ngoro m-oyo nyelv rũ-rĩmĩ u-limi menni ko-thiĩ kw-enda jönni γo-oka ku-ja enni ko-rĩa ku-la halni ko-kua ku-fa adni ko-he ku-pa 56 • A BANTU NYELVEK

küldeni ko-tũma ku-peleka énekelni ko-ima ku-imba hegy kĩ-rĩma m-lima fa mũ-tĩ m-ti víz maĩ maji eső mbura mvua hold mweri mwezi nap ri-ũa jua 1 -mwe moja 2 -ĩrĩ mbili 3 -tatũ tatu

kongó, kikongó (H zóna) ganda (E, ill. J zóna) ember, fér e-yakalo omu-ntu nő, asszony n-kento omu-kyala, omu-kazi gyermek mw-ana omw-ana szem di-su eri-iso szív n-tima omu-tima nyelv lu-bini, lu-dimi olu-limi menni kw-enda ku-genda jönni kw-iza ku-jja enni ku-dia ku-lya halni ku-fwa ku-fa adni ku-vana ku-wa küldeni ku-tuma ku-tuma énekelni ku-yimbila ku-yimba hegy mongo olu-sozi fa n-ti omu-ti víz maza ama-zzi eső m-vula e-nkuba hold n-gonde o-mwezi nap n-tangwa e-njuba

1 moxi emu 2 ole bbiri 3 tatu ssatu I. RÉSZ A BANTU NYELVEK ÉS BESZÉLŐIK • 57

umbundu (R zóna) ember, fér omu-nu, u-lume nő, asszony u-kãyi gyermek u-kwenje szem iso szív u-tima nyelv e-limi-, e-laka menni okw-enda jönni okw-ilya enni oku-lya halni oku-fa adni okw-ava küldeni oku-tuma énekelni oku-imba hegy e-lundu, o-munda fa u-ti víz ova-va eső o-mbela hold o-sãyi nap e-kumbi

1 mosi 2 mbali 3 tatu

herero (R zóna) zulu (S zóna) ember, fér omu-ndu umu-ntu nő, asszony omu-kazendu um-fazi gyermek omu-atje umu-ntwana szem e-ho i(li)-so szív omu-tima in-hliziyo nyelv e-raka u(lu)-limi menni oku-enda uku-hamba jönni oku-ja, oku-ere uku-za enni oku-ria uku-dla halni oku-ta uku-fa adni oku-pa uku-pha küldeni oku-tuma uku-thuma énekelni oku-imbura uku-haya, uku-cuka hegy on-dundu i-ntaba 58 • A BANTU NYELVEK

fa omu-ti umu-thi víz o-meva ama-nzi eső o-mbura i-mvula hold o-mueze i-nyanga nap djuva i(li)-langa 1 mue nye 2 vari bili 3 tatu thathu

Vö. még Johston összeállítását (melléklet).

A *1

A legelterjedtebb bantu nyelv a szuahéli, kb. 4 millió ember anyanyelve, de mint közvetítő és helyenként államnyelvet 35 millió ember tudja Kelet-Afrikában: Kenya és Tanzánia partvidékén és a hozzájuk tartozó szigeteken, Pate, Kilva, Lamu, Mombasa, Pemba, Zanzibár és a francia fennhatóság alatt álló Comore- szigeteken, ahol a lakosság nagy részének anyanyelve. Hivatalos nyelv Tanzániá- ban, az angol mellett Kenyában, nemzeti nyelv Kongó (Kinshasa) államban a francia, a lingala és a kituba mellett, hivatalos nyelv Shaba (Katanga) és Kivu tartományban; bizonyos hivatalos használata van Ugandában, Burundiban, Szomáliában; Mozambikban közvetítő nyelvként használják. A beszélők száma szerint a legelterjedtebb afrikai nyelv, megelőzve az északnyugat-afrikai hauszát. Negyvenkilenc nyelvet összesen 1 milliónál többen beszélnek, kb. 250 nyelven tudnak 100 ezer és 1 millió között, a többi 350 nyelvet kevesebb mint 100 ezer lakos beszéli, sőt ennek a csoportnak a többsége csak néhány száz lakos nyelve, és kihalás előtt áll. A 49 legnagyobb nyelv a beszélők száma alapján az alábbi:

* A népességi statisztikai (és más) adatokat főként az Ethnologue című, a világ nyelveit világrészenként, azokon belül országonként felsoroló kiadványból merítettem (szerk. Barbara F. Grimes, 1-2. kötet, Dallas, Texas, 2000). A két Kongó állam neve az elmúlt évtizedekben többször megváltozott, és a politikai viszonyok még nem rendeződtek, ezért a két államra való hivatkozáskor fővárosaik nevével külön- böztetjük meg őket: Kinshasa és Brazzaville. I. RÉSZ A BANTU NYELVEK ÉS BESZÉLŐIK • 59

Szuahéli 35 millió Kelet-Afrika nagy része, ebből 4 millió anyanyelve Ganda 4 millió Uganda Nyankore (Runyankore) 1 millió 700 000 Uganda Szoga (Soga) 1 millió 400 000 Uganda Kikuju (Kikuyu, Gikuyu) 5 millió 500 000 Kenya Kamba (Kikamba) 5 millió Kenya Lujia (Luhya, Luyia) 3 millió 700 000 Kenya, Uganda Guszí (Gusii) 2 millió Kenya Kinyarvanda, Rundi (Kinyarwanda) 9 illetve 6 millió, Burundi és Ruanda Nyamvezi (Nyamvezi) 1 millió Tanzánia, a szukuma nyelvvel rokon Haya (Haya) 1 millió 200 000 Tanzánia Nyakjusza (Nyakyusa) 1 millió 100 000 Tanzánia, Malawi Tumbuka 2 millió Tanzánia, Malawi, Zambia Bemba 3 millió Zambia, Tanzánia, Botswana, Zimbabwe Tonga (Csitonga, Chitonga) 1 millió Zambia Sona 12 millió Zimbabwe, Botswana, Zambia Ndebele 2 millió Zimbabwe, Dél-afrikai Köztársaság Csvana (Tswana, Chuana) 4 millió Botswana, Dél-afrikai Köztársaság, Namíbia, Zimbabwe Zulu 9 millió 200 000 Dél-afrikai Köztársaság és keleti szomszédai Xhosza (Xhosa) 7 millió Dél-afrikai Köztársaság és Botswana Szoto (Sotho) 6 millió Lesotho, Dél-afrikai Köztársaság és Botswana Szvázi (Swazi) 2 millió Szváziföld, Mozambik, Dél- afrikai Köztársaság Fanagalo 2 millió Dél-Afrika Makua 6 millió Mozambik Makonde 1 millió 300 000 Mozambik, Tanzánia Szena (Sena, Chisena) 1 millió 100 000 Mozambik Conga, (Tsonga), Tonga, Ronga, Csopi, Cva (Tswa), Lenge 6 millió Mozambik, Szváziföld, Dél-afrikai Köztársaság 60 • A BANTU NYELVEK

Cseva, Csicseva, Nyandzsa (Nyanja), Chewa 6 millió a kétnyelvűekkel együtt, Malawi, Botswana, Mozambik, Zambia, Zimbabwe Jao (Yao) 1 millió 500 000 Malawi, Mozambik, Tanzánia Vambo (Wambo, Owambo, Ndonga, Ochindonga, Kwanyama) 1 millió Namíbia, Angola Szonge, Szongje (Songe, Songye) 1 millió 200 000 Kongó (Kinshasa) Kituba 5 millió Kongó (Kinshasa) Csokve (Chokwe ) 1 millió Angola, Kongó (Kinshasa) Kikongo 8 millió a kétnyelvűekkel együtt Kongó (Kinshasas) és (Brazzaville) Lingala 7 millió a kétnyelvűekkel együtt Kongó (Kinshasa és Brazzaville) Luba 7 millió Kongó (Kinshasa) Lunda 1 millió Angola, Zambia Mongo (Mongo-Nkundo) 5 millió Kongó (Kinshasa) Umbundu 2 millió 500 000, kétnyelvűekkel 4 millió Angola Kimbundu 3 millió Angola Bulu 1 millió Kamerun, Gabon

Jelen kötetünkben nem szerepel az alábbi nyelvek leírása:

Beti Kamerun 1,3 millió Csiga Uganda 1,4 millió Gogo Tanzánia 1,3 millió Lomve Mozambik 1,3 millió Meru Kenya 1,3 millió Szena Mozambik 1,1 millió Szoga Uganda 1,4 millió Szukuma Tanzánia 5 millió (a szukuma a nyamvezi nyelvvel szoros rokonságban van, ez utóbbiról vö. a 123. oldalon írtakat.) I. RÉSZ A BANTU NYELVEK ÉS BESZÉLŐIK • 61

Az 1 millió beszélőnél kevesebb nyelvek közül viszont az alábbiak leírása talál- ható az Afrika-kutatásban betöltött fontosságukra tekintettel:

Diriku Duala Evondo Evondo pidzsin Fang Herero

Olvasóink gyelmét felhívjuk e számadatok viszonylagos, sőt bizonytalan vol- tára. Az afrikai államokban is rendszeres időközökben tartanak statisztikai fel- méréseket, népszámlálásokat, azonban itt és a harmadik világ Afrikán kívüli ál- lamaiban a lakosság nem állandó letelepedése, nehezen elérhetősége (erdőségek, sivatagok stb.) miatt vannak területek, ahol nem tudnak minden lakost számba venni. Ezenkívül – a korszerű statisztikai módszerek ellenére – bizonyos kérdé- sekre kapott válaszok sem egyértelműek. Ez vonatkozik jórészt a nyelvismeretre, amelyet nem minden államban választanak vagy tudnak elkülöníteni a nemze- tiségi, népi, sőt vallási hovatartozástól. A soknemzetiségű, vegyes lakosú terü- leteken pedig a számlálóbiztos személyétől függ a válaszadás, illetve a válaszok értékelése a politikai körülmények függőségében. Ez Európában sem mindig egyértelmű. Gondoljunk arra, hogy évekkel ezelőtt Romániában a székelyeket nem sorolták a magyarok közé, és nem egy esetben a kérdezettnek meg kellett gondolnia, hogy anyanyelvének vagy nyelvismertének melyiket jelentse ki. Mindezek a tényezők miatt a nyelvi statisztikai adatok bantu nyelvterüle- ten sem köthetők egzakt számadatokhoz, nagyságuk népszámlálásonként igen változó lehet, s ez vonatkozik a néprajzkutatók, nyelvészek által végzett felméré- sekre is, hozzátéve hogy a lakosság száma szintén változik, fogy vagy növekszik, anyanyelvi ismeretük a kihalóban lévő nyelvek esetében jelentősen fogy, illetve egy-egy ilyen nyelv közben kihal. Nem csoda, hogy a lexikonok és egyéb kézi- könyvek még nagyjából azonos időszakban felvett statisztikai adatai is jelentős eltéréseket tartalmaznak. 62 • A BANTU NYELVEK H

Az európai eredetű és a honos nemzeti nyelvek az egyes államok szerint az alábbiak:

Gabon francia Angola portugál Namíbia angol Botswana angol, nemzeti nyelv: csvana Kenya angol, szuahéli Uganda angol, (bizonyos funkciókban) szuahéli Tanzánia szuahéli Burundi francia és rundi Ruanda francia és kinyarvanda Kongó (Kinshasa) francia, nemzeti nyelvek: kikongo, luba, lingala, szuahéli (kingvana) Kongó (Brazzaville) francia, nemzeti nyelvek: kikongo, lingala Malawi angol, nemzeti nyelv: cseva (nyandzsa) Mozambik portugál Zambia angol, nemzeti nyelvek: bemba, kaonde, lozi, lunda, luvale, cseva (nyandzsa), tonga Zimbabwe angol, sona, ndebele Dél-afrikai Köztársaság angol, afrikaans, ndebele, szoto (északi és déli), szvázi, conga, csvana, xhosza, zulu Szváziföld angol, szvázi Lesotho angol, szoto Comore-szigetek francia és szigeteki szuahéli

A hivatalos, állami és nemzeti nyelvek fogalma nemzetközi jogi szempontból nincsen egységesen meghatározva. Zambia nyolc nemzeti és hivatalos nyelve közül teljes funkcióban csak az angol használatos, főként a parlamentben, utá- na következik a bemba, lozi, cseva és tonga, de nemzetközi kapcsolatokban, sőt a televízióban nem alkalmazzák őket, egyetemi előadás sem folyik e nyelveken, a kaonde, a luvale és a lunda pedig nem középiskolai oktatási nyelv és nem ok- tatás tárgya. I. RÉSZ A BANTU NYELVEK ÉS BESZÉLŐIK • 63

Írásbeliség, irodalom

A fenti említett 49 nyelven kívül mintegy 150 nyelven van írásbeliség, de ez nem jelent egyenlő szintet. 40-45 nyelven jelennek meg szépirodalmi ter- mékek, szerzőik európai nyelvű fordításokban sikert aratnak. Még többen írnak csak angol, francia, portugál stb. nyelven, különösen népszerű lett az ötvenes évektől kezdve a párizsi eredetű „négritude” irodalma (Léopold Sédar Senghor), főként a nem bantu népek köréből. A bantu nyelvű folklór irodalom a XIX. század végétől kezdve számos kiadványban jelent meg, és jelenik meg ma is. Ezzel szemben az írott nyelvek többsége csak szűk értelmiségiek körében jelent állandó olvasottságot. E nyelvek írását kevés kivétellel nyelvészek és nép- rajzkutatók alakították ki, főként vallásos irodalom, bibliafordítás számára, de hivatalos közlemények, hasznos tudnivalók jelennek meg rajtuk sűrűbb vagy rit- kább időközönként, rendszeres nyomtatványok, heti vagy napilapok elsősorban a nagyobb példányszámban olvasott nyelveken: szuahéli nyelven Tanzániában, Kenyában és Botswanában, zulu nyelven a Dél-afrikai Köztársaságban, ganda nyelven Ugandában, sona nyelven Zimbabwéban.

Közvetítő nyelvek

Az európai eredetű hivatalos és nemzeti nyelvek egyben közvetítő nyelvek, de használatuk főként a városi iskolázott lakosság körére szorítkozik. Ellenben szá- mos honos nyelv terjedt el régen az anyanyelvi beszélők területén túl, és közülük többet az illető államban nemzeti vagy hivatalos nyelvi funkcióban részesítenek: a fent felsorolt honos nemzeti nyelveken kívül Angolában a kimbundu és az umbundu, valamint a csokve az. Az írásbeliségig eljutott közvetítő nyelveken kívül van számos íratlan pidzsin bantu nyelv, amely szélesebb körben terjedt el. Az angol eredetű Kelet-Afrikában élő telepesek használják a kisetla (kiszetla) nyelvet (settler ’telepes’ angolul), amely szuahéli alapú angol pidzsin. A legelterjedtebb pidzsin Zambia, Zimbabwe és a Dél-afrikai Köztársaság Natal (Kwazulu) tartományának bányavidékein a vegyes nyelvű lakosság között a fanagalo vagy isikuli vagy Kitchen Kar vagy Pidgin Bantu vagy Basic Zulu. Beszélőinek szá- ma több százezer és egy-két millió között lehet. Eredetére mutat az isikuli ’kulik nyelve’ és a Basic Zulu, ti. hogy alapjában zulu eredetű. (Lásd a fanagalo cikkét a II. részben). Voltaképp pidzsin eredetű Kongó (Kinshasa) két fontos közvetítő nyelve, a kituba és a lingala. Mindkettő bantu alapú francia hatásra kialakult pidzsin- kreol nyelv, tehát anyanyelvi beszélői is vannak (lásd a II. rész cikkeit). 64 • A BANTU NYELVEK

Pidzsin és kreol nyelvek vannak Szudánban és Afrikán kívül a harmadik világ számos országában, számuk 150 körüli. E nyelvek mindenütt vegyes lakosságú, főként gyarmati területen keletkeztek, ahol a tanulatlan rétegek el akarták sajátítani a művelt (gyarmatosító) réteg nyelvét. A múlt század közepéig még lenézték ezeket a nyelveket, gyakran saját beszélőik is. Azóta megváltozott a helyzet, elsősorban a nyelvészek vélekednek másként, részben annak nyomán, hogy nem egy kreol nyelven jelentősebb szép- irodalom fejlődött ki, pl. a haiti kreol, Siera Leonében pedig a krio. Azonkívül vannak nyelvészek, akik szerint a nyelvek általában pidzsinizálódással keletkeztek (ilyen az angolszász alapú franciás angol, Afrikában pedig az arab hatásra keletkezett szuahéli), de ezt az elméletet nem vallja minden kutató. ◆ II. rész A bantu nyelvek leírása

Az itt bemutatott nyelvek adatai jórészt Fodor István szerkesztésében az Akadé- miai Kiadó által 2000-ben megjelentetett A világ nyelei című lexikon cikkeire támaszkodnak; a nagyobb nyelvek közül a ganda, a kikuju, a sona, a szuahéli, az umbundu, a xhosza és a zulu leírása jelentékenyen ki van bővítve, a többi pedig kevés változtatással a lexikon szövegét követi.

BEMBA ◆ (saját név iciBemba): a középkeleti bantu nyelvek (M. Guthrie szerint M.40 zóna) egyike főként Észak-Zambiában és azon túl délre az ún. rézövezetben (Copperbelt), amely Kongó/Kinshasa délkeleti térségeire átterjed, közvetítő nyelvként is, 3 millió beszélővel, ebből 2 millió anyanyelvű. Zambia 25 honos bantu nyelve közül a 8 államnyelv (köztük az angol) egyike. A bemba pidzsinizált változata az ún. városi bemba (Town Bemba) főleg a rézövezet városaiban a atalabb vegyes nyelvű munkásréteg közt van használatban, de a → fanagalo mellett visszaszorulóban van. Politon ragozó nyelv névszói osztályokkal. Öt alapmagánhangzója van, amelyek lehetnek rövidek és hosszúak (kettős betűvel írva). 17 egyszerű mássalhang- zója van, amelyek közt hiányzik a b és d (az előbbi helyett egy bilabiális réshang hallatszik, írva ugyancsak b betűvel), azonkívűl számos orrhanggal és w, illetve y félhangzóval összetett mássalhangzói egészítik ki a rendszert, pl. mp, nd, nt, fw, fy. A ch = cs, a c jésített cs (kb. csj) hangot jelöl. Névszói osztályainak száma 19 a helyviszonyt jelölő ragokkal együtt. Az osztályelőragokat a-, i- vagy u- előtét (preprexum) előzi meg, pl.

1/2. osztály u-mu-ntu ’ember, személy’ többes szám a-ba-ntu ’emberek’ 3/4. osztály u-mu-mana ’folyó’ többes szám i-mi-mana ’folyók’ 5/6. osztály i-ci-ntu ’dolog’ többes szám i--ntu ’dolgok’ 9/10. osztály i-li-nso ’szem’ többes szám a-me-nso ’szemek’ 66 • A BANTU NYELVEK

A főnévi igenév a helyviszonyt jelölő u-ku raggal jelenik meg, pl. uku-leta ’hozni’, vö. szuahéli kuleta. A melléknév, névmás, számnév és ige a megfelelő osztályrag- gal igazodik a főnévhez, pl. u-mu-ntu mu-suma ’jó ember’ – a-ba-ntu ba-suma ’jó emberek’, u-mu-lilo u-kulu ’nagy tűz’. Az igeragozásból bemutatjuk a folyamatos jelen idő állító és tagadó ragozását. Ez utóbbi egyes szám első személyben -nshi-, a többi személyben -ta- előraggal képződik a személyes névmás után és -le- időrag előtt:

uku-kaka ’kötni, kötözni’

állító ragozás tagadó ragozás egyes sz. 1. sz. ndekaka ’kötözök (most)’ nshilekaka ’nem kötözök (most)’ 2. sz. ulekaka ’kötözöl ” ’ taulekaka ’nem kötözöl ” ’ 3. sz. alekaka ’kötöz ” ’ talekaka ’nem kötöz ” ’ többes sz. 1. sz. tulekaka ’kötözünk (most)’ tatulekaka ’nem kötözünk ” ’ 2. sz. mulekaka ’kötöztök ” ’ tamulekaka ’nem kötöztök ” ’ 3. sz. balekaka ’kötöznek ” ’ tabalelakaka ’nem kötöznek ” ’

Tőszámnevek: l -mo 6 mutanda 2 -bili 7 cine lubali 3 -tatu 8 cine konse konse 4 -ne 9 pabula 5 -sano 10 ikumi

11 ikumi na-mo 20 amakumi yabili 100 umwanda 1000 ikana

A számnevek 1-5 között a megfelelő osztályraggal igazodnak a számjelzett szó- hoz, a többiek változatlanul követik. Számoláskor 1-5 között: cimo, bili, tatu, ne, sano alakban állanak, de ez kevésbé szokásos forma, rendszerint angolul számolnak; cine lubali szó szerint ’három ujj az egyik kézen, négy a másikon’; cine konse (konse), ’mindkét kézen négy (négy)’; umvwanda eredeti jelentése ’igen nagy mennyiség’, abantu babili ’két ember’, amani yasano ’öt tojás’. A bemba nyelvvel igen későn kezdtek el tudományosan foglalkozni, és fel- dolgozása nem tüzetes. Mint az egyik hivatalos nyelv iskolai tantárgy (de nem oktatási nyelv), megfelelő szerepet kap a tömegtájékoztatásban, sajtótermékek és természetesen iskolai tankönyvek jelennek meg e nyelven. Külön intézmény nem foglalkozik a nyelvápolással, és a szókincs majdnem kizárólag kölcsönszavakkal gyarapodik, főként a mezőgazdaság, építőipar, kézművesség, rádiózás, ruház- II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 67 kodás, háztartási eszközök és persze a bányászat fogalomköréből. A kölcsönző nyelv angol, de vannak szuahéli és más újabb jövevényszavak is, pl.: angolból kaabeci ’káposzta’< cabbage, waileeshi ’rádió’ < wireless, ceesulo ’véső’ < chisel, i-shaat ’ing’ < shirt, ici-kope ’kép, rajz’ < copy, a szuahéliből poole-poole ’lassan’ < polepole, insani ’tányér, edény’ < sahani; in-sapato ’cipő’< portugál sapato. Szépirodalmi tevékenység is mutatkozik pl. A. R. Chibamba, M. K. Chifwaila, W. B. Chilangwa, A. Kacuka, J. Musapu (költő), P. M. B. Mushindo tollából.

e White Fathers: Bemba-English Dictionary (London, 1954). Sambeek, J. van: A Bemba Grammar (London, 1955). Lammond, W.: Lessons in Bemba (Northern Rhodesia & Nyasaland, 1957). Kashoki, M. E.: Town Bemba. Aican Social Research 13 (1972). Ohanessian, S. – Kashoki M. E. (szerk.): Language in Zambia (London, 1978).

BULU ◆ (saját név: nkɔbo búlu ’a buluk beszéde’): az északnyugati bantu nyelvek (M. Guthrie szerint A. 74 zóna) egyike K-Kamerunban és főként mint közvetítő nyelv Gabon északi részében 1 millió beszélővel, akiknek negyede anyanyelvként tudja. Legközelebbi nyelvorokona a bene, de ugyancsak közeli rokona a duala, evondo, basza1. Politon ragozó nyelv névszói osztályokkal. Magánhangzórendszere hét tag- ból áll, nyílt és zárt e (ε – e) és o (ɔ – o) fonémákkal; bizonyos helyzetekben az e és o magánhangzók mindkét változata mediális ә magánhangzóvá válik. Mássalhangzói közt sem labioverális, sem implozív fonéma nincsen, de több orr- hangú mássalhangzós kapcsolata van pl. mb, nd, ng, és egy hangszalagzárhang, azonkívül hiányzik az r, helyette l van meg. A jelentős francia hatás folytán szá- mos zárt szótag jelentkezik, továbbá az afrikai nyelvekben ritka mássalhangzó- kapcsolatok. Az orrhangú mássalhangzók lehetnek szótagalkotók. Névszói osz- tályainak száma 21, pl.:

1/2. osztály m- ’gyerek’ többes szám b- ’gyerekek’ 3/4. osztály m-fék ’zsák’ többes szám mi-mfék ’zsákok’ 9/10. osztály sí ’ország’ többes szám sì ’országok’ (a tő nem kap előragot, egyes és többes szám alakja azonos) 68 • A BANTU NYELVEK

A melléknév, főnév, számnév és ige alakilag egyezik a főnévvel, pl. m- w-am ŋu-lì ’ez a gyerekem’ – b-n b-am bá-lé ’ezek a gyerekeim’ (w-b – birtokos névmás, -li -lé mutató névmás).

Tőszámnevek 1 -á 6 -saman 2 -baé 7 -zángbál 3 -lál 8 ŋwɔm 4 -nyin 9 ebul 5 -tán 10 awό 20 mεwó mέbaé 100 ntet 1000 tɔyíni (< ném. tausend)

A bulu szókincse főleg francia, de angol és német kölcsönszavakkal is gyarapo- dott, pl. n-kánta ’ács’ < ang. carpenter; dídɔŋ, ’agyonbeszél’, megdumál, teszi a szépet’< fr.dis-donc ’mondd csak’, kálat ’kártya, könyv, papír’< fr. carte. A bulu nem irodalmi nyelv.

Tronje von Hagen, G.: Lehrbuch der Bulu-Sprache (Berlin, 1914). Bates, G.C.: Handbook of Bulu (Elat, 1926). Manessy, G. (szerk.): Les langues dans l’Afrique subsaharienne. In Perrot, J. (főszerk.): Les langues dans le monde ancien et moderne 1 (Paris, 1981).

CONGA ◆ tszonga (saját név: xi-tsonga): a bantu nyelvek délkeleti cso- portjába (M. Guthrie szerint S. 50-60 zóna) tartozó nyelv-, nyelvjárásegyüttes, szoros rokonságban a tonga (saját név: gi-Tonga), a ronga (xi-Ronga) [x = s, IPAʃ], a cva (tswa, xi-Tswa), a csopi (chopi, copi, xi-Chopi) és lenge nyelvekkel, ill. nyelvjárásokkal. A gi-Tonga nem azonos a Zambiában honos ci-Tonga, sem a Malawiban honos ci-Tonga nyelvvel (mindkettőt lásd a 155-156. o.). A saját nyelv- járásai közül a dzsonga (djonga), ngwalungu és hlanganu az ismertebbek, ez utóbbinak sangan (shangaan) névváltozata van, de ugyancsak sangan név hasz- nálatos a conga nyelvre általában. A csopi, lenge és tonga nyelvjárásokat együtt inhambane néven is említik, különösen régen a mozambiki Inhambane (nh = ny) városról, amelynek környékén és térségében beszélik őket. A ronga egyik nyelvjárása a konde. E nyelvek elsősorban Mozambikban, valamint a Dél-afrikai II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 69

Köztársaság, Szváziföld és Zimbabwe határos térségben honosak, számban legnagyobb a ronga, 3,5 milliós lélekszámmal, Maputo fővárost központnak tekintve; a tulajdonképpeni conga beszélőinek száma másfél milliónál több. A csoport beszélőinek lélekszáma meghaladja a 6 milliót. A conga 1966 óta egyike a Dél-afrikai Köztársaság hivatalos nyelveinek. Politon nyelvek – erősségi hangsúllyal az utolsó előtti szótagon – ragozó alakrendszerrel, benne névszói osztályokkal. Öt alaphangzóból áll magánhangzórendszerük, amelyekben a környezettől függően nyíltabb és zártabb e és o van jelen, de a helyesírás e változatokat nem különbözteti meg. Mássalhangzórendszerük igen gazdag hehezetes (kh, ph, th), orrhanggal (mb, nd), félhangokkal összetett (py, ty, ny) fonémákban és zár-réshan- gokban (pf, bv), s van egy különleges fütyülésszerű zöngés oldalréshang mint a soná- ban, amelyet összehúzott ajakkal képeznek, ill. léteznek ennek összetett változatai (a helyesírás az alapfonémát sw betűkkel jelzi). Idegen – főként zulu eredetű – szavakban csettintő hangok is előfordulnak (írásban q betűvel jelzik, pl. conga quva ’trágya’). 17 névszói osztályuk van a helyviszonyt jelölő előragokkal, pl. (conga):

1/2. osztály mu-nhu ’ember, személy’ többes szám va-nhu ’emberek’ 3/4. osztály mu-ti ’fa’ többes szám mi-ti ’fák’ 5/6. osztály ri-tiho ’ujj’ többes szám ti-n-tiho ’ujjak’ 7/8. osztály xi-lo ’dolog’ többes szám swi-lo ’dolgok’

A főnévi igenév a 15. osztály ku- előragját kapja, pl. ku-rima ’szántani, földet művelni’, ku-simeka ’ültetni’. A melléknév, névmás, számnév és ige a főnév osz- tályához igazodik a megfelelő raggal.

Tőszámnevek: 1 -n’we (n’= IPA ŋ) 2 -mbirhi 3 -nharhu 4 -mune 5 -ntlhanu 10 khume 100 dzana 1000 khulo

A számnevek egyeznek a számjelzett szóval, de sorrendjük kétféle lehet, és az előrag (előljáró vagy névutó) a számnév vagy a főnév osztályához igazodik, pl. mu-ne wa va-nhu ’négy ember’ – magyaros szórend 2. osztályú elöljáróval, va-nhu va mu-ne – fordított, bantu szórend 2. osztályú névutóval. A 6-os számnévtől 9-ig az 5-ös számnév és az 1-4 összetétele fejezi ki a megfelelő számnevet, pl. nthlanu ni-mbirhi ’hét’, s a számjelzett szó a kettő közé kerül, pl. nthlanu wa swiluva ni swi-mbirhi ’hét virág’ (xi-luva ’virág’). Terjed a számnevek egyszerűsített alakjának használata. 70 • A BANTU NYELVEK

A conga, ronga és cva irodalmi nyelvek. Helyesírásuk kialakítását hittérítők kezdték el bibliafordítással és egyéb vallásos szövegek kiadásával. A Dél-afrikai Köztársaságban külön bizottság működik (Tsonga Language Committee), ez he- lyesírási szabályzatot és szótárt készített, gondoskodik a szükséges terminológiai újításokról, ill. neologizmusokat hagy jóvá. Mozambikban azonban nincs ilyen testület, és a helyesírás bizonyos fokig eltér amattól. Megjegyzendő, hogy a portu- gál helyesírás volt az írásmód alapja, és több betű (pl. x = s, IPA ʃ) megőrizte a ha- gyományt. E nyelveken szépirodalmi művek születnek. Említsük meg néhány író és költő nevét: Elias Mugambe (cva), E. P. Ndhambi (conga), H. W. E. Ntsanwisi. Az iskolai oktatásban (alsó osztályokban oktatják) és a tömegtájékoztatásban szintén van szerepük e nyelveknek, elsősorban a Dél-afrikai Köztársaságban. Az első feljegyzés a conga nyelvről (Inhambane néven) H. E. Hale 1846. évi szójegyzékében található. Az amerikai néprajzkutató egy világ körüli út Rio de Janeiró-i állomásán ott élő rabszolgáktól gyűjtött különféle afrikai nyelvű szavakat. Másodiknak S. W. Koelle Polyglotta Aicana című, 1854-ben megjelent nagy szógyűjteménye tüntetett föl (Nyamban néven) conga szavakat, majd W. H. I. Bleek e Languages of Mosambique című 1856-ban megjelent művében találhatók bővebb adatok a nyelvről, ugyancsak Inhambane néven. E följegyzé- sek a névazonosság ellenére sem teljesen azonosíthatók a megfelelő mai conga vagy egyéb rokon nyelvjárás adataival, de ebben a nyelvi változásoknak is szere- pük lehet. Az első ronga szótár, nyelvtan és nyelvkönyv H. A. Junod munkája (1896). Ugyanő adott ki tonga-sangan nyelvtant (1907).

Berthoud, P.: Éléments de grammaire ronga (Lausannes, 1920). Persson, J. A.: An English-Tswa Dictionary (Inhambane, 1928). —: Outlines of Tswsa Grammar (Inhambane, 1932). Dos Santos, L. F.: Gramática da lingua Chope (Lourenço Marques, 1941). —: Dicionário Português – Chope e Chope – Português (Lourenço Marques, 1949). uintão, J. L.: Dicionário Xironga-Português e Português – Xironga (Lisboa, 1951). —: Gramática de Xironga (Lisboa, 1951). Lanham, L.: A Study of Gitonga of Inhambane (Johannesburg, 1955). De Sá Nogueira, R.: Dicionário Ronga-Português (Lisboa, 1959). Ouwehand, M.: Everyday Tsonga (Johannesburg, 1964). Ribeiro, A.: Gramática Changana (Tsonga) (Caviçado, 1965). Cuenod, R.: Tsonga-English Dictionary (Johannesburg, 1967). Baumbach, E. J. M.: Introduction to the Speech Sounds and Speech Sound Changes of Tsonga (Pretoria, 1974). II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 71

CSEVA ◆ csicseva, nyandzsa (cinyandja, nyanja, sena, chisena, malawi, marawi, nyasa, saját név: Chicheŵa, népnév: aCheŵa): a délkeleti bantu nyelvek (M. Guthrie szerint N.30 zóna) egyike Malawiban, Zambia keleti térségében és Ny-Mozambikban 4 millió anyanyelvi, 2 millió második nyelvű beszélővel, fő- képp Malawiban, ahol a lakosság felének anyanyelve, de mint az egyik hivatalos nyelvet a nyolc közül (az angolt is beleszámítva), még 20% Zambiában ismeri; közvetítő nyelvként tudják a két szomszédos országban is. 1968-ban történt Malawi nyelveinek rendezése, és ekkor lett Chicheŵa a hivatalos elnevezés a korábbi többbféle név, főként a Nyanja (nyandzsa) helyett. Nyelvjárásai: a tu- lajdonképpeni cseva, nyandzsa és mangandzsa (Ma-ng’anja), ez utóbbi Zambia délnyugati részében; mindhárom nyelvjárás kölcsönösen érthető. Politon ragozó nyelv névszói osztályokkal. Hangrendszerében 5 alapmagán- hangzó van, ezek bizonyos helyzetben hosszúak is lehetnek (két betű jelzi). Más- salhangzói közt számos hehezetes és orrhanggal összetett kapcsolat van, pl. ph, th, kh, tch (IPA tʃh), mp, nd, mv, mf, ndz, ndj (IPA ndʒ) stb. Az l és az r csak vál- tozatként hallható, vagy pedig csak az egyik fordul elő valamelyik nyelvjárásban. Névszói osztályainak száma 17 a három helyviszonyt jelölő raggal együtt, pl.:

1/2. osztály mu-nthu ’ember, személy’ többes szám wa-nthu ’emberek’, mu-tambala ’kakas’ többes szám wa-tambala ’kakasok’, 3/4. osztály mu-si ’mozsártörő’ többes szám mi-si ’mozsártörők’, 5/6. osztály phiri ’hegy’ többes szám ma-phiri ’hegyek’ (egyes számban a tő nem kap előragot).

A melléknév és a főnévvel egyező szófajok a megfelelő előraggal igazodnak a fő- névhez.

Tőszámnevek 1 ci-modzi 6 zi-sanu ndi ci-modzi (5 és 1) 2 zi-wili 7 zi-sanu ndi zi-wili 3 zi-tatu 8 zi-sanu ndi zi-tatu 4 zi-nai 9 zi-sanu ndi zi-nai 5 zi-sanu 10 khumi 11 khumi ndi ci-modzi 100 dzana, makumi khumi 1000 cikwi, madzana khumi; sauzande < ang.: thousand 72 • A BANTU NYELVEK

A 6-9 közti számneveket gyakran angollal helyettesítik: sikisi < six, seveni < seven, eti < eight, naini < nine. Az 1-5 közti számnevek a számjelzett főnévhez igazodnak a megfelelő osztályraggal, pl. wanthu khumi ’tíz ember’ – wanthu asanu ’öt ember’ – mi-tengo mi-sanu ’öt fa’.

A cseva szókincs egyelőre szabadon fejlődik, intézményes irányítás nélkül, főleg jövevényszavak útján, de keletkeznek spontán neologizmusok is. A köl- csönszavak túlnyomó része az angolból kerül át. A számneveken kívül idézzük az alábbi példákat: bokosi ’ doboz’< box, foloko ’vi l la’< fork, pulawo ’eke’ < plough, sukuluu ’csavar’ < screw; portugál eredetű pl. mbatata ’burgonya’ < batata, kalata ’papír, levél’ < carta, zenera ’ablak’ < janela, chipewa ’kalap’ < chéu; afrikai eredetűek, pl. ndege < szuahéli ndege (Ulaya) ’repülőgép’, szó szerint: ’(európai) madár’. Saját szóalkotási eszköze a régies, elavult szavak felújítása, pl. az (európai) étkezések neve: mfwisulo ’reggeli’, nkhomaliro ’ebéd’, ngonero ’vacsora’. Az angol eredetű buledi < bread helyett ’kenyér’ jelentésben a mkate szó van terjedőben, amelynek eredeti jelentése a helyi kenyérfajta, vagyis kukoricaliszttel kevert párolt banán. Az első följegyzés a nyelvről S. W. Koelle Polyglotta Aicana című szógyűjte- ményében található (1854). A cseva első leírása Alexander Riddle nyelvtanában és angol-nyandzsa, nyandzsa-angol szótárában történt (1880). David Scott 1882- ben nagy mangandzsa alapú szótárt adott ki, George Henry 1891-ben nyelvtant. Alexander Hetherwick 1901-ben gyakorlati nyelvkönyvet írt. Ezenkívül számos bibliafordítási részlet és más vallásos írásművek jelentek meg. A cseva már a gyarmati uralom alatt is bizonyos szerepet kapott a közigazgatásban, a függetlenség után pedig tovább lépett a hivatalos használat útján. Ez annak köszönhető, hogy az állam első elnöke, dr. Kamuzu Banda maga is nyelvésznek készült, és több írása jelent meg e tárgyban. Ő volt Mark Hanna Watkins 1937- ben kiadott nyelvtanának adatközlője. Az elnök kezdeményezésére 1972-ben megalakult a csicseva nyelvi tanács (Chicheŵa Board). De továbbra is csak az alsó fokú közigazgatásban és az elemi oktatásban használják gyakorlatilag: az ötödik osztályig tanítási nyelv, az angol pedig tantárgy, attól kezdve megválto- zik a két nyelv szerepe. Az egyetemen természetesen oktatás és kutatás tárgya.

A tömegtájékoztatásban fontos hely jut a csevának. A Malawi News című angol hetilap terjedelmének egynegyede cseva nyelvű. Több kiadó, köztük katolikus és protestáns kiadók jelentetnek meg rendszeresen vallásos, pedagógiai és szép- irodalmi műveket. English William Chafulumira, Nelson J. Chaima, C. C. J. Chipinga, Henry Kadondo, M. X. Mpinganjira, Andrew D. Mvula, Josiah E. Phirl és mások járulnak hozzá a cseva nyelv és irodalom fejlődéséhez. A helyesírás többszöri módosításon ment át. Az első 1931-ben, a legújabb 1973-ben történt. Ebben többek között a ŵ jelet vezették be a bilabiális réshang (IPA ß) jelölésére, míg a mellékjel nélküli w megmaradt a félhangzó írására. II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 73 I

Watkins, M. H.: A Grammar of Chichewa (Philadelphia, 1937). Sanderson, M. – Bithrey, W.B.: An Introduction to Chinyanja (Edinburgh–London, 19392). Price, T.: e Elements of Nyanja (Blantyre, 19462). omson, T. D.: A Practical Approach to Chinyanja (Zomba, 19552). Missionários da Companhia de Jesus: Dicionário Cinyanja-Português (Lisboa, 1963). —: Dicionário Português-Cinyanja (Lisboa, 1964). —: Elementos de gramática Cinyanja (Lisboa, 1964). Harding, D.: e Phonology and Morphology of Chinyanja (Ann Arbor, Michigan, 1966). Kishindo, P. J. In: Fodor I. – Hagège, C. (szerk.): Language Reform – History and Future 5 (Hamburg, 1990).

CSOKVE ◆ (chokwe, cokwe, tschokwe, kioko, quioco): a bantu nyelvek középső csoportjának (M. Guthrie szerint K.11 zóna) egyike Angola északkele- ti részében, Kongó (Kinshasa) Shaba és Kasai tartományában, ez utóbbiakban mint közvetítő nyelv is, 1 millió beszélővel. Legközelebbi nyelvrokona a luvale és a → lunda. Ragozó nyelv névszói osztályokkal. Hangrendszerében öt alapmagánhangzó van. Erősségi hangsúlya van, leggyakrabban az utolsó előtti szótagon. Mással- hangzórendszere kevés, egyszerű, de többféle összetett kapcsolattal bír. A b, d g és j (dzs, IPA dʒ) csak orrhangú kapcsolatokban fordulnak elő, pl. mb, nd. Ezen- kívül számos hehezetes fonémája és félhangzós kapcsolata van, pl. ph, th,kh, mw, nw, lw, kw, zw, fw, my, mby, py, ky. Az r és l nem alkot két külön fonémát, egymás változataiként fordulnak elő, olykor d színezettel, egyéni kiejtésben. Névszói osztályainak száma 23 a helyviszonyt jelölő előragokkal együtt, pl.:

1/2.osztály mú-tu ’ember, személy’ többes szám a-tu ’emberek’ 5/6. osztály rí-fu ’falevél’ többes szám ma-fu ’falevelek’ 20/21. osztály mbunge ’szív’ többes szám mbunge ’szívek’, nganga ’varázsló, javasember’ többes szám nganga ’varázslók, gyógyítók’ (az egyes szám nem különbözik a többes számtól, ez az osztály külön előragot nem kap).

74 • A BANTU NYELVEK

A melléknév, névmás, számnév és ige a mondatban a főnév osztályához igazodik a megfelelő raggal, pl. mu-tôndu u-pema ’jó fa’ – mi-tôndu i-pema ’jó fák’, mu-ana mu-pema ’jó kisgyerek’ – a-na a-pema ’jó kisgyerekek’.

Tőszámnevek: 1 ká 6 mu-sambânu 2 kári 7 mbiári 3 tátu 8 nake 4 uana 9 ívua, rívua 5 mu-tânu 10 kúmi

20 ma-kúmi ári 100 lu-kama 1000 tſ-núnu

A csokve nem irodalmi nyelv, helyesírása nincs szabályozva, a nyelvtanírók kü- lönféleképpen írják le, a portugálok a portugál írásmód szerint.

Van den Eynde, K.: Fonologie en morfologie van het Cokwe (Leuven, 1960). Dos Santos, E.: Elementos de gramática Quioca (Lisboa, 1962). Barbosa, A.: Dicionário Cokwe-Português (Coimbra, 1989). II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 75

Csopi → conga

CSVANA ◆ (chuana, tswana, secwana, saját név: setšwana): a bantu nyelvek délkeleti, nguni csoportjának tagja (M. Guthrie szerint S.31 zóna) Botswana államban, a Dél-afrikai Köztársaság több tartományában (Transvaal, Oranje), ill. Bophuthatswana nemzeti területen 4 millió beszélővel. Botswana államban az angol mellett hivatalos nyelv, 1996. óta pedig a D-afrikai Köztársaság egyik nemzeti és hivatalos nyelve. A csvana és a szoto egymással igen közeli rokon nyelv, a kölcsönös érthetőség nagyfokú, úgyhogy közös szoto-csvana nyelvről szoktak beszélni. A csvana több nyelvjárásra oszlik: a központi rolong Botswaná- ban és tőle nyugatra mint az irodalmi nyelv alapja, délen a tlhaping (Oranje), keletre a kgatla stb. Politon ragozó nyelv névszói osztályokkal. Magánhangzóinak száma hét, köz- tük zártabb és nyíltabb e és o (ez utóbbiakat a helyesírás ê, ill. ô betűvel jelöli, mint a szotoéit). Mássalhangzórendszere gazdag, 29 tagból áll, amelyhez ritkán elő- forduló és írásban nem jelölt 3 orális és 2 nazális csettintő hang járul. Az exspiratorikus mássalhangzók közt több ejektív van, ide tartozik a tš betűkapcsolattal írt fonéma is, amely a nyelv nevében szintén megvan. Zöngés mássalhangzója a b; a v és z csak idegen szavakban fordul elő, megvan még a d, de ritkább vál- tozat bizonyos fonetikai helyzetben. A g betű kiejtése veláris réshang: IPA x. Viszont több hehezetes mássalhangzója van, kxh, tsh, tlh, több zárhanggal és réshanggal összetett kapcsolata, pl. fs, fš, ps, pš, nyelvjárásonként váltakozóan, az š és s, ill. tš és ts változatként való cseréjével is (innen a nyelv nevének angol 76 • A BANTU NYELVEK

átírásváltozatai). Névszói osztályainak száma 18 a helyviszonyt jelölő előragok- kal és a főnévi igenév go ragjával (külön írják, pl. go lere ’hozni’) pl.:

1/2. osztály mo-tho ’ember, személy’ többes szám ba-tho ’emberek’, mo-gwè ’vő’ többes szám ba-gwè ’vők’, mo-ruti ’tanító’ többes szám ba-ruti ’tanítók’ 5/6. osztály le-fatshe ’föld, ország’ többes szám ma-fatshe ’földek, országok’ (tsh nem c vagy cs, hanem tszh, IPA tsh) 7/8. osztály se-lêpê ’fejsze’ többes szám di-lêpê ’fejszék’, ide tartozik a nyelvek és kultúrák neve, pl. Setšwana.

A főnév osztályához igazodnak a melléknevek, névmások, számnevek és igék a megfelelő előraggal, pl. ba-simane ba-tšoma me-butla ’a úk nyúlra (itt: nyula- kat) vadásznak’ (mo-butla ’nyúl’).

1 bongwe 6 borataro 2 bobêdi 7 bošupa 3 boraro 8 bofêra-mebêdi 4 bonê 9 bofêra-mongwe 5 botlhano 10 lešomê, bošomê

11 lešomê lemotšô ole mongwe, lešomê lemotšô mongwe, lešomé lebongwe 20 mašomê ale mabêdi, mašomê amabêdi, mašomê-mabêdi 100 lekgolo 1000 lenyana, sekete

Korábban főleg ujjal számoltak (šupa ’hét’, ill. mutatás: a jobb kéz mutatóujja), a nehézkes kifejezések ennek maradványai, de egyre rövidebb számnevek alakul- nak ki. Számjelzőként a számnevek a megfelelő osztályragot veszik föl, pl. dipodi dišupa ’hét kecske’. A csvana nyelvet már a múlt század elejétől kezdve tanulmányozták, és így az alaposabban ismert bantu nyelvek közé tartozik. Az első feljegyzés Hinrich Lichtenstein (1811-1812) útleírásából való: 270 szó és kifejezés. John Camp- bell 1815-ben 80 szót jegyzett föl, száznál többet William J. Burchell (1824), Robert Moat 1826-ban evangéliumi részleteket és katekizmust adott ki. Az első nyelvtant James Arcbell írta 1838-ban. A nagy utazó David Livingstone 1858- ban nyelvtani vázlatot adott ki expedíciójának tagjai számára, amelyből éppen ezért csak 25 példányt nyomtak ki. J. Fredoux újabb nyelvtant készített 1864- ben, John Brown pedig 1876-ban kiadta az első angol–csvana és csvana–angol szótárt. William Crisp újabb nyelvtant jelentetett meg 1880-ban. A XX. század II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 77 elején A. J. Wookey munkássága fordulópontot jelentett a csvana leírásában. Az ő több kiadásban megjelent nyelvtana (első kiadás 1901-ben) és szótári munkás- sága, tankönyvei, vallásos és világi szövegek fordításai sokáig forrásul szolgáltak, és a helyesírás szintén az ő rendszeréhez igazodott. A helyesírás később több ta- nulmány tárgya lett: Daniel Jones és S. T. Plaatje 1916-ban, A. N. Tucker 1929- ben és G. P. Lestrade 1930-ban. Ez utóbbit fogadta el bizonyos módosításokkal az 1937. évi helyesírási értekezlet, és az a szabályzat van ma is érvényben. A szépirodalom századunkban indult fejlődésnek. Lettle Disang Raditladi (1910-1971), Michael Ontepetse Seboni (1912-) és Moliri Silas Molema (1892- 1965) művei fémjelzik ezt a folyamatot. Seboni prózai írásokon és verseken kí- vül műfordításokkal is foglalkozik, ő fordította le csvana nyelvre Shakespeare Velencei kalmár és IV. Henrik című drámáit.

Cole, D. T.: An Introduction to Tswana Grammar (London, 1955). Snyman, J. W. – Shole, J. S. – Le Roux, J. C.: Setswana, English, Aikaans Dictionary (Pretoria, 1990). Snyman, J. W.: An Inroduction to Tswana Phonetics (Constantin, Cape, 1991).

DIRIKU ◆ (dciriku, gciriku, mind saját név, különféle átírásban): az oka- vangói bantu nyelvek egyike Dél-Afrikában, az Okavango (Cubango) folyó térségében, Ék-Namíbia és Dk-Angola határvidékén és részben a szomszédos Botswanában 30 ezer ember nyelveként (M. Guthrie szerint K.70 zóna). 7 alapmagánhangzója van, középső magánhangzói nyílt és zárt ellentétet alkotnak, kilégzési mássalhangzóinak száma 30. Van még háromféle csettintő hangja (zöngés, zöngétlen és nazális) szótő elején, de csak néhány szóban, főként koiszan hatásra, pl. cníri ’bosszú’ (cn nazális csettintő hang, a képzés helye egyé- nenként is változó). A nyelvnévben nazális csettintő hang van, amelyet gc vagy dc betűkkel szoktak jelölni (az utóbbi W. J. G. Möhlig jelölése). Alaktanára jel- lemző a névszói osztályrendszer 16 különböző előraggal, a helyviszonyt kifejező ragokat is beleértve, pl.:

1/2. osztály mu-pánguli ’bíró’ többes szám wa-pánguli ’bírók’ 3/4. osztály mu-kúro ’folyó’ többes szám mu-kúro (változatlanul), vagy di-mu-kúro (összetett előraggal). 78 • A BANTU NYELVEK

Példa a helyviszony kifejezésére: pa-mu-kúro ’a folyó széle, a folyó szélén’ (pa-helyviszony előragja), ku-mu-kúro ’a folyó környéke, a folyóhoz, a folyónál’ (ku- előraggal). A főnévi alanyhoz igazodnak a többi mondatrészek a megfelelő osztályelőraggal, szabadabb szórend mellett: wa-géni wa-nà-tiki ~ wa-nà-tiki wa-géni ’az idegenek (vendégek) megjöttek – megjöttek a vendégek’ (wagéni ’idegen’, ku-tiki’ megjönni’, a ku- helyviszonyt jelölő rag a főnévi igenév képzője). Töszámnevek (megfelelő előraggal igazodnak a számjelzett szóhoz, számo- láskor a 7/8. osztály előragját kapják):

1 shi-mvè 6 wi-táno ná-shi-mvè (5 és 1) 2 wi-wíri 7 wi-táno ná-wi-wíri 3 wi-tátu 8 wi-táno ná-wi-tátu 4 wi-nè 9 wi-táno ná-wi-nè 5 wi-táno 10 mu-rongò (herero kölcsönszó) 20 mu-rongò mbíri 100 li-fére 1000 li-jowí

Az eredeti és idegen számneveken kívül gyakran herero és afrikaans számnevek- kel számolnak végig. Egyáltalán igen sok kölcsönszót használnak, pl. shi-shipa ’szita’ < ném. ’Sieb’, shi-késha ’tartó, láda’ < ang. case, furáha ’fuvar’ < afrikaans vrag (ejtsd: ach). A diriku nem írott nyelv, de az iskolai alsóbb osztályokban tanítási nyelv, és missziós tevékenység során fontos szerepe van. Mindeddig azonban csak kevés kutató foglalkozott leírásával.

Möhlig. W. J. G.: Die Sprache der Dciriku (Köln, 1967). II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 79

DUALA ◆ (dualla, dwela, régen: diwala, francia: douala, saját név: duálá): bantu nyelv (M. Guthrie szerint A.20 zóna) Kamerun nyugati részében Douala város mint központ körül 90-100 ezer beszélővel, jórészt közvetítő nyelvként (visszaszorulóban pidzsin nyelvek hatására); közelebbről rokon az iszubu, mokpe vagy kviri (kwiri), limba stb. nyelvekkel.

A duala politon nyelv (2 tonémával), 7 magánhangzója és 18 mássalhangzója van, ez utóbbiak közt 2 implozív fonéma (ɓ, ɗ), de labiovelárisok és r nélkül (korábbi nyelvtanok feltüntetik). Mint bantu nyelv 19 névszói osztály szerint oszlanak meg főnevei, amelyeket előragok különböztetnek meg, s velük egyeznek a melléknevek, névmások, számnevek (1-5 között), és igealakok, pl.:

1/2. osztály mú-nà nú-sàdi ’(a) kisgyerek’ bá-nà bá-sàdi ’(a) kisgyerekek’ 3. osztály mú-ndi mú-ndεnε ’(a) nagy falu’ 5. osztály dá-lè di-ndέnέ ’(a) nagy kő’ 7/8. osztály e-lela é-ndέnέ ’(a) nagy kacsa’ be-lela bé-tanù ’öt kacsa’

Tőszámnevek 1 -w 6 mutóba 2 -bá 7 sambá 3 -lalò 8 lɔmbi 4 -nέi 9 dibuá 5 -tanù 10 dóm 100 ebwéà 500 be-bwéà be-tanù 1000 ikóli

Az igeragozásban az eredeti főnévi igenév előragja elavult, ilyen funkcióban az igető mély hangfekvést kap, pl. bòla ’csinál-’ igető – bòlà ’csinálni-’. A duala annyiban irodalmi nyelv, hogy a múlt század derekától hittérítők val- lásos irodalmi műveket és tankönyveket adtak ki rajta, s azóta ez a tevékenység tö- retlennek mondható. Kamerun függetlensége óta (1960) nyelvészek kapcsolódtak be a duala leírásába. Az első feljegyzése igen korai: egy 1665-ben megjelent holland nyelvű földrajzi leírás kiegészítő szójegyzékében. A második nem sokkal későbbi, O. Dapper ugyancsak holland nyelvű 1668-ban kiadott útleírásának szójegyzéke. Későbbi, de több és alaposabb szójegyzék található S. W. Koelle Polyglotta Africana (1854) című művében (ld. 36. o.). Az első nyelvtant Alfred Saker (1814-1880) adta ki 1863-ban, Ószövetség-fordítását 1862-ben, az Újszövetségét 1882-ben, . Christaller kézikönyve 1892-ben jelent meg, C. Meinhof nyelvtana 1912-ben, E. Dinkelacker német-duala szótára 1914-ben. Ezenkívül számos iskolakönyv, újabb bibliafordítások folytatják a sort. Meg kell jegyzeni, hogy még a legújabb nyelvkönyvek is egymástól gyakran különbözően jelzik a zenei hangsúlyt. A duala modernizálása főleg egyetemi és társadalmi megbízásból működő bizottságokban folyik a függetlenség óta. Az állam nem fordít gondot a helyi nyelvek fejlesztésére 80 • A BANTU NYELVEK

(az angol és a francia a hivatalos nyelv), noha 1979-ben több nyugat-afrikai állam dolgozott ki együttesen ilyen irányú alapelveket. Az alsófokú oktatásban helyet kap mint tananyag, s a tömegtájékoztatásban szintén szerepel rövidebb adási időre, de a nagyközönség elég közömbös a nyelv ügye iránt ilyen légkörben. Ellenállásba ütközik az 1979-ben hozott helyesírási reform elterjedése is, amely – ellentétben a korábbi, a vallásos irodalom írásmódjával – a nemzetközi fonetikai írás betűit alkalmazza (pl. a nyílt e fonémát Є a nyílt o fonémát ɔ betűvel írják az eddigi e és o helyett). Foglalkoznak a szókincs, főleg a szakkifejezések fejlesztésével is. A duala szókincsbe sok idegen elem jutott, főleg angol, német és portugál, pl. tási ’adó’ < ang. taxes, mni ’pénz’ < money, ésεl ’szamár’ < ném. Esel, kálati ’könyv’ < port. carta ’levél, írás’ stb. Az új szóalkotás során a saját nyelvi eszközöket veszik igénybe: a) jelentésváltoztatás, pl. diwíndí ’faszén’ → ’ceruza’, nyándi ’karom’ → ’gereblye’, kótó ’akadály, gát’ → mu-lóngi ’építészet’ (3. osztály); c) összetétel: ekɔmbε ’vásárló, vevő’ + nkéŋ ’kemény’→ ekɔmbεŋkén ’biztos kezes’, seŋga ’hallgatni valamit’ + tila ’írni’ → seŋgatila ’tollbamondás’; különben az összetétel ritkább módja a szóalko- tásnak; d) képzés, pl. láŋga ’olvasni’ → bo-láŋgi ’beszámoló, recenzió’, kúdumanε ’betakarni’→ ekuduman ’fedő, fedél’, keka ’próbálni, megkockáztatni’ → kekisε ’vizsga’; e) körülírás, pl. mwεn a mbolo ’deviza’, szó szerint: külföldről jövő pénz; ekwáli a musloki ’monológus’, szó szerint: annak a beszéde, aki egyedül van; stb. A duala ugyan nem veszélyeztetett nyelv, habár beszélőinek száma fogyóban van, mert a kameruni pidzsin nyelvek kiszorítják közvetítő nyelvi funkciójából, így további fejlődése csak akkor várható, ha nagyobb szerephez jut az oktatás- ban, a tömegtájékoztatásban, és ha szépirodalom fejlődik ki e nyelven.

Dinkelacker E.: Wörterbuch der Duala-Sprache (Hamburg, 1914). Moume Etia, Isaac: Dictionnaire du langage ancoduala contenant tous les mots usuels (Clermont-Ferrand, 1928). Ittmann, J.: Grammatik des Duala (Berlin, 1939). Ebanda II, S.: Lexique élémentaire duálá-ançais (Yaoundé, 1962-1982), 2. átdolgozott kiadás 1976, E. Kähler-Meyer gondozásában. Helmlinger, P.: Dictionnaire en duala, suivi d’un lexique ançais-duálá (Paris, 1972). Épée, J. M.: Mba na eé… Manuel de conersation en duálá (Douala, 1980). Nseme, C. – Chumbow, B. S. in Fodor I. – Hagège, C. (szerk.): Language Reform – History and Future (Hamburg, 1990). II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 81

EVONDO ◆ jaunde (ewondo, jaunde, yaoundé, saját név: ewondo): bantu nyelv (M. Guthrie szerint A.70 zóna), amelyet 600 ezer ember, egy harmaduk közvetítő nyelvként beszél Kamerun délnyugati részében a főváros, Yaoundé központtal; egyik alapja a kameruni ún. evondo pidzsin (bulu bediliva, A. 70 Pidgin) nyelvnek; közelebbről rokona a fang, eton, bulu stb., amelyekkel kölcsö- nösen érthető. Az evondo politon nyelv (2 tonémával), mássalhangzói közt szótagalkotó nazálisokkal, két labioveláris (kp, gb) zárhanggal, magánhangzói közt nyílt és zárt e és o, azonkívül egy központi (ә) fonémával. Az 1979-ben rendezett he- lyesírása szerint a nemzetközi fonetikus jeleket alkalmazzák az addig vallásos iratokban szereplő jelek (pl. ë a középső ә értékében) helyett. Az új helyesírás csak lassan terjed el, a hívők a régi hagyományokat követik. Az új helyesírás rendszeresen jelöli a szóhanglejtést, mégpedig a magas fekvésűt, a mély fekvésűt csak akkor, ha szótagalkotó nazális mássalhangzón van, pl. til ’író’. Mint bantu nyelv alaktanának fő jellemvonása a névszói osztályrendszer, amelyet előragok és a főnévtől függő szófajok egyezése jelöl. 11 osztály különböztethető meg, 6 egyes számú és 5 többes számú. Az előragok egy része azonban vagy hiányzik, vagy csak simuló mássalhangzó, ill. szótagalkotó nazális formájában jelenik meg, pl.

1/2. osztály, -ló ’fej’ mi- ló ’fejek’ 4/5. osztály d-is ’szem’ m-is ’szemek’ dz-am ’ügy’ m-am ’ügyek’ 7/8. osztály e-búk ’szó’ bi-búk ’szavak’ 6/1. osztály ngɔn ’lány, lánya valakinek’ be-ngfon ’lányok’

Névszói, igei alaktanában az evondo igen különbözik a Kelet-, Közép- és Dél- afrikai bantu nyelvektől.

Tőszámnevek: 1 ƒók 6 saman 2 bε 7 zamgbá 3 la 8 mɔm 4 ńye 9 ebu 5 tan 10 awóm

100 ntet 1000 mintedε awom

A tőszámnevek 1-6 között a számjelzett szó után felveszik a megfelelő osztály- ragot, pl. onɔn mbk ’egy madár’ – anɔn ásaman ’hat madár’. 82 • A BANTU NYELVEK

Az evondo annyiban irodalmi nyelvnek tekinthető, hogy a múlt század vége óta német, majd a francia uralom átvétele után francia hittérítők adtak ki nagy- számú vallásos művet és iskolakönyvet, habár a függetlenség elnyeréséig (1960) a hatóságok nem támagották, sőt ellenezték ezt a tevékenységet. Kamerun hivatalos nyelve a francia és az angol lett, s az új állam a 240 különféle helyi nyelv fejlesztését alig támogatja, tehát az a yaoundéi egyetem és társadalmi jellegű szer- vezetek feladata lett. Ezek programokat dolgoztak ki, s egy szakemberekből álló bizottság évek óta foglalkozik a szakszókincs fejlesztésével. Az általuk javasolt új kifejezéseket igyekeznek közkinccsé tenni, de a rendelkezésükre álló eszközök csekélyek, a tömegtájékoztatásban is kevés adásidőhöz jut az evondo nyelv. Az új szavak részben idegen elemek pótlására, részben új fogalmak kifejezésére szol- gálnak. A leggyakoribb szóalkotási eszközeik az alábbiak: a) jelentésváltoztatás, pl. otan ’denevér’ → ’esernyő’, ló ’fej’ → ’fejezet’; b) összetétel, pl. onoán bikie szó szerint ’vasmadár’ → ’repülőgép’, esam ákomodó, szó szerint ’a tudás kunyhója’ → ’iskola, kollgégium’; c) képzés, pl. mod ’ember’ → a-mod ’emberiség’, til ’írni’ → a-tilí ’írásmű’. Az idegen szavak a köznyelvben igen kedveltek, és gyakran meg- lévő ~ kifejezések helyett is előnyben részesítik őket, pl. bәléd ’kenyér’ < ang. bread, az evondo mbaŋə́ lá helyett. Szépirodalmi kezdeményezések egyelőre nem jelentkeznek, de vallásos kiadványok eléggé elterjedtek, főképp a Lb bəkristen (Keresztények útmutatója) című kéthetenként megjelenő lap, 1936 óta.

Haarpainter, M.: Grammatik der Jaunde-Sprache. Antropos 4 (1909). Heepe, M.: Lehrbuch der Jaunde-Sprache (Berlin, 1911). Gran, R. – Pichon, F.: Grammaire ewondo (Paris, 1930). Pichon, F.: Lexique ewondo-ançais, ançais-ewondo (Yaoundé, 1950). Tsala, .: Dictionnaire ewondo-ançais (Lyon, 1956). Abega, P.: Grammaire ewondo (Yaoundé, 1971). Essono, J.-M.: L’ewondo par la grammaire et l’exercice (Yaoundé, 1972). Redden, J.: A Descriptive Grammar of Ewondo (Carbondale, 1979). Essono, J.-J. – Chumbow, B. S. In: Fodor I. – Hagège, C. (szerk.): Language Reform – History and Future 4 (Hamburg, 1989). Abega, P.: Petit lexique evondo (Yaoundé é.n.). II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 83

EVONDO PIDZSIN ◆ (pidgin ewondo, Pidgin A.70, ewondo popu- laire, bulu bediliva): bantu alapú pidzsin nyelv Kamerunban, Gabonban és a szomszédos területeken; sokféle, főként bantu anyanyelvű lakosság közvetí- tő nyelve a fontosabb közlekedési útvonalak és központok között: kereskedők, sofőrök stb. a terjesztői. A bantu nyelvek közül főként az → evondo, bulu, eton és fang elemeiből tevődött össze (mind a M. Guthrie szerinti A.70 zónából), szókincsébe ezenkívül számos angol, francia, spanyol és portugál szó került. Az evondo pidzsin politon nyelv ugyan, de az erősségi hangsúlynak nagyobb szerep jut a nyelv prozódiájában. A mássalhangzórendszer kevés tagból áll, labiális kw és gw előfordul, de labioveláris zárhangok nem. Magánhangzóinak száma hat, i, e, a o, u, és egy központi ə. Mint bantu jellegű nyelv vannak névszói osztályai, de jóval kevesebb a környező bantu nyelvekéinél, bizonyos keveredéssel, illetőleg átfedésekkel; a melléknévi és névmási egyeztetés csak az egyes és a többes szám- ra vonatkozik. Ragos alakjai vannak a jelen és a múlt időnek, míg a jövő időt analitikus alakok képviselik, ye ’akarni’ és ke ’menni’ segédigével kifejezve. Egy mondatpéldát mutatunk be: fulis nyo angani didoŋ pita nyo ’ez a rendőr teljesen összezavarta ezt a csajt’ (fulis < fr. policier ’rendőr’, -ni múlt idő ragja < francia nir ’befejezni’, didon, ’agyonbeszéli’ < francia dis-donc ’mondd csak’).

Alexandre, P.: Aperçu sommaire sur le Pidgin A. 70 du Cameroun. Cahiers des Études Aicaines 3 (1962).

FANAGALO ◆ (fanakalo, kabanga, isikuli, Kitchen Kar, Pidgin Bantu, Basic Bantu, Basic Nguni, Basic Zulu): főleg zulu alapú pidzsin nyelv a Dél- afrikai Köztársaság Kwazulu (Natal) tartományában, továbbá Zimbabwe, Zambia és Kongó (Kinshasa) városaiban és bányavidékein, ahol a vegyes nyelvű lakosság közvetítő nyelve. Beszélőinek száma több millió lehet. A fanagalo név, amely a legelterjedtebb és az Afrika-kutatók által leginkább használt, az alábbi elemekből tevődik össze: fana ’hasonló(an) mint’, ga ’-val, -vel, -nak a, -nek a’, lo ’ez, az’ és az alábbi gyakori felszólításból vált a nyelv nevévé: enza fanagalo ’csináld úgy, mint ez’. A többi névváltozat pidzsin jellegre utal: Basic Nguni, Pidgin Bantu stb. A fanagalo valószínűleg Natalban keletkezett a XIX. század közepe táján az oda bevándorló, angol és zulu nyelven gyengén tudó indiaiak köré- ben, és onnan terjedt tovább. Eredetére utal a zulu isikuli ’kulik nyelve’ elnevezés. 84 • A BANTU NYELVEK

A fanagalo ragozó nyelv, elszigetelő sajátságokkal. Nyelvtani rendszerében kevés bantu elem maradt meg. Nem politon nyelv, hanem prozódiájában erőssé- gi hangsúly dominál, amely az utolsó előtti szótagra esik, a zulu hosszú magán- hangzós magas fekvésű szóhanglejtés helyett. Nem maradtak meg a zulu implozív és csettintő hangok, az utóbbiak helyett renszerint k áll. Mássalhangzórendszere elég gazdag, 25 fonémából tevődik össze, köztük hehezetes mássalhangzókkal, amelyek nem mindig maradtak meg a zulu eredetű szavakban, pl. zulu –phonsa ’dob (ni)’ > posa. A szótag szerkezete más, mint a bantué, kevés a nyílt szótag és több a bantuban meg nem tűrt mássalhangzókapcsolat: angol és afrikaans mód- ra. Névszói osztályoknak csak csövekényei maradtak meg, pl. személyt jelentő szavakban: u-mfazi ’nő asszony’~ ba-fazi ’nők, asszonyok’, u-mfokazi ’idegen’ ~ ba-mfokazi ’idegenek’. Azonkívül gyakori a ma- többes számú rag, pl. li-tshe ’kő’ – ma-litshe ’kövek’, li-zwe ’ország, föld’ – ma-zwe ’országok, földek’. Egyez- tetés nincs, a melléknév – ellentétben a bantu szórenddel – nem követi, hanem megelőzi a főnevet (az angol és afrikaans nyelvtanhoz hasonlóan), pl. makaza manzi ’hideg víz’, vö. zulu ama-nzi amakhaza; nyuwan motokali ’új autó’, vö. ang. new motorcar (newan < ang. new one), zulu i-moto e-ntsha (-moto < motor). Kialakult a határozott névelőhöz hasonló funkciója a lo eljárónak (határozatlan névelője nincs), amely a bantu nyelvekben ismeretlen, pl. Lo foloman yena funa lo nyuzipepa na lo ti ’a művezető kéri az újságot és a teát’ (foloman ’művezető, előmunkás’ < ang. foreman, yena ’ő’, funa ’akar, kér’, nyuzipepa ’újság < ang. newspaper, na ’és’ [bantu], ti ’tea’ < ang. tea). A szókincsnek 70%-a zulu (nguni), 24%-a angol és 6%-a afrikaans eredetű, pl. zulu –dla ’eszik’ > yidla, i-sisu ’has’ > sisu, i-ndlebe ’fül’ > ndlebe, i-ntaba ’hegy’ > ntaba, u-mlomo ’száj’ > mlomo, -khulu ’nagy’ > makulu, -phuza ’iszik’ > puza; ang. strong man ’erős ember’ > strongimani ’cirkusz’, cabbage ’káposzta’ > klabish, rst class ’első osztály(ú)’ > fesklas ’jó, remek, klassz’, long one ’hosszú (dolog)’ > langwan ’hosszú, magas’; afrikaans steen ’tégla’ > stin, niks ’semmi’ > nikis, wortel ’sárgarépa’ > odlela, Sondag ’vasárnap’ > Sonto ’vasárnap, templom’ stb. A fanagalo nem irodalmi nyelv.

Hopkin-Jenkins, K.: Basic Bantu (Pietermaritzburg, 1947). Cole, D. T.: Fanagalo and the Bantu Languages in South Africa. Aican Studies 12 (1953). Bold, J. D.: Fanagalo Dictionary, Phrase-Book and Grammar of Fanagalo (Johannesburg, 19646). Heine, B.: Pidgin-Sprachen im Bantu-Bereich (Berlin, 1973). II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 85

FANG ◆ (mpangwe, fangwe, fong, fr.: pahouin, saját név: faŋ): a bantu nyelvcsalád egyik tagja (M. Guthrie szerint A.75 zóna); Gabon északi részében, Egyenlítői-Guineában és Dél-Kamerunban beszéli 900 ezer ember, de közvetítő nyelvként is a nyelvterület déli részében. Politon nyelv, 21 mássalhangzóval (köztük több labioveláris), 18 magán- hangzóval (köztük nazális-orális, rövid-hosszú ellentéttel). 11 névszói osztálya van, 6 egyes számú, 5 többes számú, de egy-egy osztályban több előragváltozat fordul elő hangtani hatásra. A helyviszonyt jelentő osztályoknak csak nyomai vannak meg; példák az osztálytagozódásra:

1/2. osztály o-ga ’főnök’ többes szám a-ga ’főnökök’, o-do ’ágy többes szám a-do ’ágyak’ 3/4. osztály o-gwera ’éj’ i-gwera ’éjszakák’, de õw-a ’szőr’ imy-a ’szőrzet’ (y=j)

A melléknév, melléknévi névmás, számnév és az ige egyezik a főnévvel megfelelő előragok útján, pl. i-lõnda yi-no i-mbani i-mbya ’ez a két gyümölcs jó’ (i-lõnda ’gyümölcs’ többes számban, yi-no ’ez’, i-mbani ’kettő’, i-mbya ’jó’). A mondatban névszói állítmány van: i-mbya ’jó’, a ni kopula (’van’) kitétele nem szükséges.

1 mori 6 orowa 2 mbani 7 orwangenõmõ 3 ntſaro 8 enanay 4 nay 9 enogomi 5 ntſani 10 igomi

100 nkama 1000 ntozen

A fang nem írott nyelv, első nyelvtani leírása P. Le Berre munkája 1870-ből. Korszerű tüzetes nyelvtanok, szótárok kiadása még várat magára.

Largeau, V.: Encyclopédie pahouine, Congo ançais (Paris, 1901). Gautier, J.-M.: Grammaire de la langue mpongwée (Paris, 1912). Ndongo Esono, A.: Gramática pamue (Madrid, 1956). Galley, S.: Dictionnaire fang–ançais et ançais–fang (Neutchâtel, 1964). Kelly, J.: Close Vowels in Fang. Bulletin of the School of Oriental and Aican Studies 37 (1974). Piper, K.: Aspektstruktur in Pahouin (Hamburg, 1989). 86 • A BANTU NYELVEK

GANDA, LUGANDA ◆ (saját név: luganda, népnév Muganda, többes számban Baganda). Az északi bantu nyelvek egyike (Guthrie, E.15, illetve újabb J zóna) Uganda déli részében 3 millió anyanyelvi, összesen 4 millió beszélővel, az ország lakosságának 16%-a, a legismertebb nyelv ott az angol után. Tanzániában még 10 ezer beszélője van. Nyelvjárásai: kooki, sese, luvuma, ludiopa. Saját nyelvterületen tanítási nyelv, az alsófokú iskolákban az ország egész területén tanítják. Helyet kap a tömeg- tájékoztatásban. Politon ragozó nyelv névszói osztályokkal. Magánhangzórendszere az öt alaphangzóra épül, de ezek lehetnek rövidek és hosszúak. A mássalhanzók (l, r, y és w kivételével) lehetnek kettősek, a magyar hosszú mássalhangzókhoz hasonló hangszínben, pl. kuba ’lenni’ – kubba ’lopni’; de a szóeleji kettős mássalhanzó szótagalkotó. E hangok kettős betűvel vannak írva, a szó elején álló kettős más- salhangzó is.

A mássalhangzók száma a kettősekkel együtt 36:

ajak fog fogmeder kemény íny lágy íny

zárhang p b t d c j k g pp bb tt dd cc jj kk gg orrhang m n ny ŋ mm nn nny ŋ ŋ oldalréshang l pergetett r réshang f v s z vv ss zz félhangzó w y

A c betű hangértéke megközelítőleg cs, a j betűé dzs. A ŋ és ŋŋ betű a magyar n hangnak felel meg a reng, rang stb. szavakban. A zenei hangsúlyt csak tudományos szövegekben jelölik, mégpedig az eső hanglejtést: à; az emelkedőt nem jelölik. A mássalhangzók közt számos összetett van, nazális előtétűek, pl. mp, mb, nt, nd; y félhanggal összetettek: py, by, ky, gy; w félhanggal összetettek: pw, lw, rw, nyw, stb. Az i magánhangzó az előtte álló k és g mássalhangzót jésíti, ekkor cs- és dzs- szerű hang keletkezik, amelyet a helyesírás nem jelöl, de különben e hangok c és j betűkkel írva megvannak a nyelvben. A szóvégi –mu szótagalkotó m hanggá egyszerűsödött, pl. mudumu, ejtsd mudum ’korsó’, umi > um ’lándzsa’. II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 87

A gandának 23 névszói osztálya van, amelyben a három helyviszonyt jelölő rag is benne van. Az egyszótagos előragokhoz (CV) e-, a- és o- preprexum járul a három helyviszonyrag kivételével. Az első és második osztályba tartoznak a személyek, a többiben több fogalomkörbe tartozó főnevek szerepelnek:

1/2. osztály – személyek, állatok, növények, betegségek egyes szám omu- és ø többes szám aba- és ø omuntu ’ember’ abantu ’emberek’ omusawo ’orvos’ abasawo ’orvosok’ omukazi ’nő, asszony’ amakazi ’nők, asszonyok’ kabaka ’király’ bakabaka ’királyok’ nnawolovu ’kaméleon, kaméleonok’

3/4. osztály – növények, állatok, testrészek, természeti tárgyak stb. egyes szám többes szám előrag omu-(omw-) emi- (emy-) omuti ’fa’ emiti ’fák’ omusota ’kígyó’ emisota ’kígyók’ omwezi ’hónap’ emyezi ’hónapok’ stb.

5/6. osztály – állatok, háztartási tárgyak, elvont fogalmak stb. egyes szám többes szám előrag en- egyes és többes számban ente ’tehén’ ente ’tehenek’ entebe ’szék’ entebe ’székek’ embuzi ’kecske’ embuzi ’kecskék’ endasi ’erő’ endasi ’erők’

7/8. osztály – tárgyak, néhány élőlény, gyümölcs egyes szám többes szám előrag eki- ebi- ekiso ’kés’ ebiso ’kések’ ekibe ’sakál’ ebibe ’sakálok’ ekitabo ’könyv’ ebitabo ’könyvek’ (arabból)

9/10. osztály – mesterség, tevékenység helye, nagyméretű tárgyak, folyadékok, amelyeknek csak többes számuk van egyes szám többes szám előrag eri,(eli-), ek-, es- ama- + tőkettőzés 88 • A BANTU NYELVEK

essomero ’iskola’ amasomero ’iskolák’ erintu ’óriás’ amantu ’óriások’ ekkolero ’műhely’ amakolero ’műhelyek’ erinnya ’név’ amannya ’nevek’ amazzi ’víz’ amawulire ’hír’

11/12. osztály – elvont főnevek, országok, kicsinyített, becézett stb. főnevek, gyakran csak tbsz-ban egyes szám aka- többes sz. obu- (obw-) akambe ’kés’ obwambe ’kések’ akaana ’ionc’ obwana ’ioncok’ obuyambi ’segítség’ Bulaaya ’Európa’

13/14. osztály – hosszú tárgyak, természeti jelenségek, a hét napjai, nyelvek, nyelvjárások (egyes sz.) egyes szám többes szám előragok olu- (olw-) en- oluguudo ’út’ enguudo ’utak’ olulu ’köd’ enlu ’ködök’ olunaku ’nap’ (időszak) ennaku ’napok’ olwokusooka ’hétfő’ olulimi ’nyelv’

15/16. osztály – nincs összefoglaló kör, de nagyméretű tárgyak, fogalmak tartoznak bele egyes szám többes szám előragok ogu- (ogw-) aga- oguntu ’óriás’ agantu ’óriások’ oguntango ’súlyos büntetés’ agatango ’súlyos büntetések’ l7/18. osztály – elvont főnevek, néhány testrész, főnévi igenévből keletkezett főnevek egyes szám többes szám előragok oku- (okw-) ama- okutu ’fül’ amatu ’fülek’ okusoma ’olvasás’ okwetaaga ’szükség’ okugulu ’láb’ amagulu ’lábak’ II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 89

19/20. osztály – mennyiség része vagy kis mennyiség és ’álom’ főnév csak egyes szám előrag otu- (otw-) otuzzi ’vízcsepp’ otuta ’kevés tej’ otulo ’álom’

21. osztály – awa-, wa- előraggal képzett helyet jelölő főnevek (az eredeti helyviszonyt jelölő pa- előragból): wakati ’közte, középen’ awatukula ’tiszta hely’ awalungi ’jó hely’

22. osztály – e- előraggal távoli vagy meghatározatlan helyet jelölő főnevek és határozószók emabega ’hátsó hely’ emmanga ’alsó hely’ ebweru ’fent’

23. osztály – ku- előraggal képzett felületre mutató határozószók kubbali ’oldalt’ kummeeza ’az asztalon’

24. osztály – mu- előraggal belső helyre mutató határozók munda ’bent’ mussanduuko ’szekrényben’

A főnévi igenév előragja az eredeti helyviszonyt jelölő ku- ragból képződött o- preprexum hozzátoldásával: okugenda ’menni ’, okwagala ’akarni’, okulya ’enni’. A legtöbb bantu nyelvvel ellentétben a gandában számos eredeti melléknév van, igaz, sok igéből képződött, pl. -gézì, ’okos, bölcs’, -kddé, ’régi, kopott’, -llû ’bolond, őrült’, -lűngì, ’jó, szép’, -ményèfú, ’törött’, -náfú ’gyenge’, -nénè ’nagy; -sányùfú, ’vidám, boldog, tetszetős’.

A melléknév követi a főnevet, és annak jelét kapja előragként:

elyato eliggya ’új csónak’ embuzi ennume ’hím kecske, bakkecske’ abantu abalungi ’jó emberek’ emmele ennyinyogou ’hideg étel’ 90 • A BANTU NYELVEK

A gandában is van névszói állítmány, ilyenkor a melléknév mint állítmány szintén követi a főnevet, de elmarad az előragja: ennyama eŋŋonu ’puha hús’ – ennyama ŋŋonu ’a hús puha’. A birtokviszonyban a birtok saját osztályának előragját kapja egybeírva a fő- névvel, ezt követi a birtokos a saját osztályának előragjával (ellentétben a swahi- lival, ahol a birtok előragja áll köztük): ebitabo byabantu ’az emberek könyvei’, ekitabo ’könyv’ az arab kitab szóból, az eki- osztályelőrag a szó elejével egybeolvadt.

abantu baakyalo ’a város lakói (emberei)’ olugalo lwomwana ’a gyermek ujja’, mwana ’gyermek’ ennyama yembogo ’a bivaly húsa’, mbogo ’bivaly, bualo’

A tőszámnevek (számoláskor): 1 emu 6 omukaaga 2 ebiri 7 omusanvu 3 ssatu 8 munana 4 nnya 9 mwenda 5 taano, ttaano 10 kkumi

11 kkumi n’ omu, kkumi n’emu 20 amakumi abiri, 100 ekikumi, ekyasa, 1000 olukumi

Számoláson kívül a tőszámnév követi a számjelzett szót a megfelelő osztály elő- ragjával: omuntu omu ’egy ember’ amayuba abili ’két galamb’ endiga bbili ’két juh’ ente ssatu ’három marha’ ebitabo bina ’négy könyv’ abalenzi bataano ’öt ú’

Az igéhez járuló személyes névmások: egyes sz. 1. sz. nze tbsz. 1 . sz. e egyes sz. 2. sz. ggwe tbsz. 2. sz. mmwe

A harmadik személy egyes és többes számban a megfelelő osztályok előragjait, ill. az igével álló személyes névmásokat illeszti az ige töve elé: II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 91

ngula vásárolok tugula vásárolunk ogula vásárolsz mgula vásároltok agula ő vásárol bagula ők vásárolnak

Tagadó alakban, az egyes 1. szem. si- előragot a többi személy t mássalhangzóval kezdődő előragot kap:

sigula én nem vásárolok tugula nem vásárolunk togula te nem vásárolsz temugula ti nem vásároltok tagula ő nem vásárol tebagula ők nem vásárolnak

Az igének négy múltbeli igeidője és két jövőbeli idője van. Ezenkívűl az igetőhöz járuló utóragokkal többféle igefaj és igei jelentésárnyalat fejezhető ki. A ganda helyesírása egységesítve van, nem jelöli a szóhanglejtést. Szépirodal- mi művek, elbeszélések és versek egyre nagyobb számban jelennek meg. Néhány nevesebb író és költő: Y.B. Lubambula, M.B. Nsimbi és mások. A ganda spontán fejlődik, nincs intézményes irányítás alatt. Szókincse angol és szuahéli jövevényszavakkal bővül, pl. az angolból való waya ’vezeték, drót’ < wire, ttawuro ’törölköző’ < towel, ekkampuni ’társaság’ < company, a szuahéliből ettara ’lámpa’ < taa, ddakitari ’doktor’ < daktari (ez az angolból: doctor), omu- punga ’hántolatlan rizs’ < mpunga, egguniya ’zsák’ < gunia.

Kirwan, B. E. R. – Gore, P. A.: Elementary Luganda (Kampala, 1951). Ashton, E. O. – Mulira, E. M. K. – Ndawula, E. G. G. – Tucker, A. N.: A Luganda Grammar (London, 1954). Chessvas, J. D.: e Essentials of Luganda (Kampala, 1959). Cole, D. T.: Some Features of Ganda Linguistic Structure (Johannesburg, 1967). Snoxall, R. A. (szerk.): Luganda English Dictionary (London, 1967). Mosha, M. In: Fodor I. – Hagége, C. (szerk): Language Reform –History and Future 2. (Hamburg, 1983). Nanfuka, M.: Luganda –English Phrase Book for Tourists (Kampala, 1995). 92 • A BANTU NYELVEK

GUSZÍ ◆ (gusii, guzii, eke-gusii, kosova): az északkeleti bantu nyelvek egyike (M. Guthrie szerint E.44 zóna) Kenyában a Viktória-tó északi részétől keletre 2 millió beszélővel. Politon ragozó nyelv két tonémával, névszói osztályokkal. Magánhangzórendszerében az öt alaphangzó található, köztük az e és az o nyílt és zárt (ε – e, ɔ – o) változattal, ezenkívül rövid és hosszú változata van mindegyik magánhangzónak (ez utóbbiak két betűvel íra). Mássalhangzórend- szere egyszerű; zárhangjai közt a zöngétlenek: t, k, s (sz) és c (ty-szerű zár-rés- hang), zöngések: b, g, m, n, ñ (= ny), ŋ (mint az n a reng szóban), az r mint pergő hang, végül a két félhangzó w (mint az angol w) és a y (j). A p nem fonéma, bizonyos változatokban hallható, pl. ideofonokban. A b és g betűvel jelölt fonémák réshangok, a nemzetközi átírásban ß és ɣ. Az előbbi a spanyol két magánhangzó közti b hanggal, a második a cseh és a szlovák h hangzásával nagyjából egyenlő. A rendszerben nincsen d fonéma, ez az r változata, váltakozva fordul elő bizonyos helyzetekben.

Névszói osztályainak száma 16. 1/2. osztály – személyek előragjai: egyes szám: omo-, mo, ø többes szám: aba- omo-remi ’gazda’ aba-remi ’gazdák’ taata ’apa’ aba-taata ’apák’

3/4. osztály – testrészek, fák stb. előragjai: egyes szám: omo- többes szám: eme- omo-twe ’fej’ eme-twe ’fejek’ omo-te ’fa’ eme-te ’fák’

5/6. osztály – puha dolgok, gyümölcsök stb. előragjai: egyes szám: rii- többes szám ama-, am- rii-tɔɔkε ’banán’ ama -tɔɔkε ’banánok’ ri-aana ’méhsejt, lép’ am-aana méhsejtek’

7/8. osztály – elvont dolgok előragjai: egyes szám: eke- többes szám: ebi- eke-ŋwaans ’áldozat’ ebi-ŋwaans ’áldozatok’ eke-saku ’klán’ ebi-saku ’klánok’

9/10. osztály – állatok, hosszú tárgyak előragjai: egyes szám e-, en- többes szám: ci, cin- en-bata ’kacsa’ cin-bata ’kacsák’ II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 93

en-iti ’kígyó’ cin-iti ’kígyók’ e-kabira ’néptörzs’ ci-kabira ’néptörzsek’

11/12. osztály – kis személyek, kis tárgyak előragjai: egyes szám: oro- többes szám: aka- oro-ko ’tűzifa’ ci-n-ko ’tűzifa-darabok’ aka-moonto ’kis emberek’

14. osztály – tárgyak, eszközök előrag: obo- obo-koombe ’kapa’ l5. osztály – testrészek előrag: oko- oko-roɣo ’lábfej, lábszár’

A melléknév, névmás, számnév és ige a megfelelő raggal igazodnak a főnévhez, pl. omo-te ɔmɔnεnε ’nagy fa’, eme-te εmεnεnε ’a nagy fák’, eŋ-iti en-aŋgo ’gyors kígyó’, ciŋ-iti cin-aŋgo ’gyors kígyók’

Tőszámnevek 1 eyεεmɔ 6 isaanɔ nεεmɔ (6+1) 2 ibere 7 isaanɔ na ibere (7+1) 3 isato 8 isaanɔ na isato (5+3) 4 iñε 9 kianda 5 istaanɔ 10 ikomi

A személyes névmás az igealak előtt áll vele egybeírva, egy szótagúak vagy egy magánhangzóból állók: egyes szám 1. személy n(a)- többes szám 1. személy to- 2. személy o- 2. személy mo- 3. személy a- 3. személy ba-

Az egyes szám első személy névmása bizonyos kapcsolatokban nd alakú.

Az igeidők és módok száma nagy: jelen idő általában, folyamatos jelen, szokásos jelen idejű cselekvés, előző napi múlt idő, nem régi múlt idő stb., feltételes jelen idő, időtől független feltételes mód stb., s mindezek állító és tagadó alakban. A tagadást ti előrag jelzi, gyakran egybeolvadva az utána álló igeidőt vagy módot jelző raggal. A főnévi igenév előragja ko- < bantu alapnyelvi *ku-. 94 • A BANTU NYELVEK

ko-rómá ’ütni’ ko-rutá ’dobni’ általános jelentő mód, jelen idő egyes sz. 1. személy ndómá ndutá 2. személy orómá orutá 3. személy arómá arutá többes sz. 1. személy torómá torutá 2. személy morómá morutá 3. személy barómá barutá

Előző múltban vagy nemrég lezajlott cselekvés, történés időalakjai: ’a minap, nemrég nem ütöttem, nem dobtam’: egyes sz. l. személy ti-náá-romá ti-náá-ruta 2. személy ti-kwáá-romá ti-kwá-ruta 3. személy t-áá-romá t-áá-ruta többes sz. 1. személy ti-twáá-romá ti-twáá-ruta 2. személy ti-mwáá-romá ti-mwáá-ruta 3. személy ti-báá-romá ti-báá-ruta

A guszí nem irodalmi nyelv, noha bibliafordítást adtak ki 1988-ban, és más val- lásos írások jelennek meg rajta. Írása nem egységes, a lakosság csekély százaléka tud írni-olvasni ezen a nyelven.

Whiteley, W.H.: e Gusii Tense System (Kampala, 1960). –: A Practical Introduction to Gusii (Kampala, 1965). Cammenga, Jelle: Phonology and Morphology of Ekegusii: A Bantu Language of Kenya (Köln, 2002). II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 95

HAJA, ZIBA ◆ (haya, ekihaya, ruhaya, ziba): a bantu nyelvek északi köz- ponti csoportjába tartozó nyelv (M. Guthrie szerint E.20 zóna, újabb J. zóna) Tanzániában a Viktória-tó nyugati vidékén 1 millió 200 ezer beszélővel. Leg- közelebbi rokon nyelvei: dzsita (jita), rukiga, runyankore, ganda, nyoro; nyelv- járásai egymással közérthetőek: bumbira, edangabo, hamba, hangiro, mvani, nyakiszisza, joza. Politon nyelv névszói osztályokkal. Magas és mély tónusa van (ez utóbbit nem jelöli), azonkívül bizonyos helyzetekben előfordul eső tónus (â) is. Erősségi hang- súlya a közlés utolsó előtti szótagjára esik módosítván a szótag zenei hanglejtését. Magánhangzóinak száma 5-5: az alaphangzók rövid és hosszú változatban (ez utóbbit két betűvel írják); a magas tónust az első magánhangzó jelöli, pl. oku-tóola ’kapni’.

Mássalhangzórendszere: zárhangok p b t d k g zár-réshangok č j nazálisok m n ñ réshangok f s z sh h folytonosak és félhangzók l y w

A č (gyakran ch-val írva) hangértéke cs, a j betűé dzs, sh = s, ñ = ny; a h több nyelvjárásban néma. Névszói osztályainak száma 18 az eredeti helyviszonyt jelölő előragokkal együtt, amelyek közül csak a mu- ismerhető föl: omú-ñ-ju ’a házban’, különben é-ñ-ju ’ház’.

Példák a névszói osztályokból: 1/2. osztály – személyek, emberek előragok: egyes szám omu- többes szám aba- omuntu ’fér’ abantu ’férak’, emberek’ omukâzi ’nő, asszony’ abakâzi ’nők, asszonyok’

3/4. osztály – testrészek, fák, gyümölcsök, állatok, szerszámok, természeti je- lenségek előragok: egyes szám omu- többes szám emi- omúti ’fa’ emíti ’fák’ omukôno ’kar’ emikôno ’karok’ omúña ’gyík’ emiña ’gyíkok’ umushêñe ’homok’ emishêñe ’sok homok’ 96 • A BANTU NYELVEK

9/10. osztály – állatok, testrészek, természeti jelenségek stb. előragok: egyes szám és többes szám en-, eŋ- entâle ’oroszlán, oroszlánok’ eŋkókola ’könyök, könyökök’ enjûla ’eső, esők’ emótoka ’kocsi, kocsik, autó, autók’ < angol motor car

A főnévi igenév előragja oku- < * bantu ku- bővítve o- preprexummal. 1 -mó 6 mukáaga 2 -bili 7 mushanju 3 -shatu 8 omunáana 4 -ensaano 9 muenda 5 -itaanu 10 ikûmi

Tőszámnevek 5-ig a főnév osztálya szerinti előragot kapják, 5 felett előrag nélkül követik.

Az igeragozásnak kijelentő módban két jelen idejű ragozása van: folyamatos és pillanatnyi, öt múlt idejű ragozása és két jövő idejű. Az előragok a személyes névmás és az igető között állanak, kivéve a második múlt időt, ahol az igető után állanak. Néhány igealakot bemutatunk a kóma ’összekötni’ igével; főnévi igenév: oku-kóma:

folyamatos jelen tu-kóma ’összekötünk’ pillanatnyi jelen ni-tu-kóma ’most kötünk össze’ általános múlt tw-á-kôma ’összekötöztünk’ szokásos múlt tw-á-kóm-aga ’azelőtt kötözni szoktunk’ befejezett múlt tw-á-kóm-ile ’már összekötöztünk’

A haja nem írott nyelv; bibliafordítása folyamatban van; különben a lakosság egy része muzulmán. A nyelv leírása hézagos, helyesírása nincs rendezve.

Byarushengo, Ernest Rugwa – Duanti, Alessandro – Hyman, Larry M.: Haya Grammatical Structure. Southern California Occasional Papers in Linguistics No. 6. (Los Angeles 1977). II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 97

HERERO ◆ (saját név: Otjiherero, népnév: Ovaherero): a bantu nyelvek közé tartozó (M. Guthrie szerint R. zóna) mintegy 120 ezer lakos nyelve Namíbia északkeleti és északnyugati, továbbá Botswana nyugati térségében. A hererók eredetileg marhatenyésztő pásztornép volt, a német uralom elleni 1904. évi felkelés leverése után lélekszámának nagy részét elvesztette, s csak a dél-afrikai kormányzat kezdetétől (1917) jutott emberibb életformához. Politon nyelv névszói osztályokkal: Három tónusa van: magas (á), mély (à) és eső (â), amelyek bármely szóta- gon állhatnak, de az eső tónus az előbbiek helyétől függ. A tónusok nemcsak a tő jelentését mutatják, hanem a mondat alaktani, mondattani funkcióját és az érzelmi töltetet, vagyis a zenei hangsúly a mondat funkcionális jelentését is megváltoztatja. Ezenkívül erősségi hangsúly van a hereróban (jele /), a főhang- súly rendszerint az utolsó előtti szótagon, amely szintén módosítja a mondat jelentését. E prozódikus mutatókat nem jelölik a helyesírásban, pl. ami me munu omundu omure ’látok egy magas embert’, prozódikusan átírva: àmi mè/munu ò-mù-ndù ò-mù-rè; onganda ’város’, prozódikusan: ò-ngàndá, ó-ngándá ’ez város’: az utóbbi példában látható, hogy a tónus minősége névszói állítmányt jelez. Magánhangzórendszerében öt rövid és öt hosszú fonémát tartalmaz (ez utób- bit helyesírásban betűkettőzéssel jelzik). Mássalhangzói közt több interdentális akad, ezenkívül több nazális előtétű zárhangja van, pl. mb, nd és w, y félhang- zókkal alkotott kapcsolatai, pl. hihamwa ’fájdalom’; a tj betűkapcsolat cs (IPA tſ ) hangot jelöl. Névszói osztályainak száma a helyviszonyt jelző (ld. 30-31. o.) ragokkal együtt 18. Az 1/2 osztályba tartoznak a személyeket jelentő főnevek, pl. o-mu-ndu ’ember’, o-va-ndu ’emberek’; a 3/4. osztályba élőlények, testrészek stb., pl. o-mu-ti ’fa’, o-mi-ti ’fák’, az 5/6. osztályba dolgok, eszközök és egyes számban nyelvnevek tartoznak, pl. o-tji-havero ’szék’, o-vi-havero ’székek’, o-tji-herero (a herero nyelv). Amint látjuk, akárcsak az umbundu nyelvben, az eredeti névszói előragokhoz még o- előtét járul (preprexum).

Tőszámnevek: 1 mue 6 hamboumue 2 vari 7 hambombari 3 tatu 8 hambondatu 4 ne 9 (hambo) muviu 5 tano 10 omurongo

20 omirongo vivari 30 omirongo vitatu 100 esere 1000 eyoi

A számnevek öt fölött nem igazodnak a fővévhez, tehát pl. omiti vitano ’öt fa’, omiti hamboumue ’hat fa’. 98 • A BANTU NYELVEK

A melléknév, névmás, számnév (5 alatt), ige a megfelelő előraggal igazodik a főnévhez, pl. oku-rama oku-re ’hosszú lábszár’ – oma-rama oma-re ’hosszú lábak, otji-huro otji-kuru ’régi város’ – ovi-huro ovi-kuru ’régi városok’. A herero igerendszerében számos időalak van: általános jelen, jövőbe hajló jelen, határozatlan jövő, közelmúlt idő (aznap), egyszerű régmúlt, határozatlan régmúlt (kezdete és vége befejezett), határozott régmúlt. Az igeidők képzése a tővéghangzó változásával, utóragok hozzáadásával (-ere, -ire stb.), tónus változ- tatással stb. történik, pl. a közelmúlt idő példája: mbâ ùngúrà ’régen dolgoztam’ – mbà ùngúríré ’igen régen dolgoztam, be is fejeztem a megkezdett munkát’. A tagadó igealakok egyes szám 1. személyében hi, a többi személyen kà taga- dószó a személyes névmás előtt, gyakran vele összeolvadva, pl.: kàtú hongéré ’mi régen (még) nem tanítottunk’, hí rírè ’én nemrég (még) nem ettem’, kàvé múníné ’ők még nem láttak (semmit)’. A herero leírása a XIX. század közepén kezdődött el német misszionáriusok tevékenysége nyomán. Carl Hugo Hahn (1818-1895) vallásos szövegeket fordított hereróra 1849-ben, 1857-ben jelent meg nyelvtana és szógyűjteménye. A szuahéli mellett ez a második tudományos munka a bantu nyelvek köréből, és sokáig szolgált e nyelvcsalád megismerésére. Az Újszövetség fordítása 1879-ben látott napvilágot. További lépést jelentett Carl Meinhof nyelvtana 1909-ből. Emellett tovább folytatódott a hittérítő tevékenység, amelynek során számos vallásos és oktató jellegű kiadvány készült e nyelven, egyben részleges nyelvújítás a vallásos élet fogalmi körében. J. Irle 1917-ben publikált egy német-herero szótárt a célból, hogy a nyelvet támogassa a kihalás veszélye elöl. A nyelvi fejlődés biztató szakasza 1964-ben kezdődött meg a Native Language Bureau (Bennszülött Nyelvi Tanács) megalapításával. Az alsófokú oktatás a tanulók anyanyelvére tért át. Az 1950-es évek vége óta a herero más helyi nyelvekkel együtt a windhoeki egyetemen oktatás tárgya lett. A szépirodalom szintén kezdetét vette T. K. Kamupingene költeményeivel. Mindazonáltal a herero napjainkban sem lépte át a családi és mindennapi érintkezés szintjét. Az említett tanács (1969-től Bureau for Indige- nous Languages) és a windhoeki tudományos intézmények égisze alatt szakszavak képzése folyik rendszeresen. Részben kölcsönszavakat kodikálnak, pl. omorfema ’morféma’, részben újakat alkotnak, pl. képzéssel: ungurira ’dolgozik valamin’ > omaungurira ’analízis’; összetétellel: eyazemambo ’kölcsönszó’ < yazema ’kölcsö- nöz’+ mambo ’szó’; jelentés-változtatással: omuze ’gyökér’ mint nyelvtani szakszó.

Meinhof, C.: Die Sprache der Herero in Deutsch-Südwestaika (Berlin, 1909). Brockmann, H.: Einführung in die Hererosprache (Karibib, 1941). II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 99

Vedder, H.: Einführung in die Hererosprache (Berlin, 1954). Köhler, Oswin: Tongestalt und Tonmuster in der Innitivform des Verbum in Herero. Aika und Übersee 42, 97-110, 159-172 (1958). Möhlig, W. J. – L. Marten – J. U. Kavari: A Grammatical Sketch of Herero (Otjiherero) (Köln, 2002). Möhlig, W. J. G.: e prosodological structure of Herero. In Frankfurter Aikanistische Blätter 15 (2003). Ohly, R; in Fodor, I. – C. Hagège: Language Reform – History and Future 5 (Hamburg, 1990).

JAO ◆ (djao, ayo, adsoa, hyao, yao): a délkeleti bantu nyelvek (M. Guthrie szerint P.21 zóna) egyike Mozambik északnyugati részében átnyúlva Malawi és Tan- zánia határterületeire, másfélmillió beszélővel (Malawiban mintegy 1 millió). Politon ragozó nyelv, névszói osztályokkal. Hangrendszerében megvan az öt alapmagánhangzó, amely rövid és hosszú lehet (két betűvel írva). Mássalhangzórendszere viszonylag kevés tagból áll, de több orrhangú kapcsolattal, pl. mb, nd, ŋg, ns és palatalizált mássalhangzókkal, pl. py, ty (tj), my, ly (lj), végül a b, g és j gyakran implozív ejtésű, de a d nem. Névszói osztályainak száma 15 a helyviszonyt jelölő előragokkal együtt, pl.:

1/2. osztály mu-ndu ’ember, személy’ többes szám wa-ndu ’emberek’ 3/4. osztály m-tela ’fa’ többes szám mi-tela ’fák’ 5/6. osztály li-jela ’kapa’ többes szám ma-jela ’kapák’ (j = dzs, IPA dʒ) 7/8. osztály chi-yuni ’madár’ többes szám i-yuni ’madarak’ 15. osztály ku-luma ’harapni, harapás’ (a főnévi igenév és gerundium ragja).

Vannak összetett előragok, amelyeket a meglévő osztályokban tüntetnek föl a nyelvtanírók, pl. singano ’tű’ (előrag nélkül) – a-chi-singano ’tűk’ (az 1/2. osz- tályba helyezve).

Tőszámnevek: 1 -mo 6 msano na -mo (5 és 1) 2 -wili 7 msano na -wili 3 -tatu 8 msano na -tatu 4 mcheche 9 msano na mcheche 5 msano 10 likumi 20 makumi gawili 100 lichila. 100 • A BANTU NYELVEK

A számnevek 1-3 között megegyeznek a főnév osztályával a megfelelő előrag által, a többi számnév változatlanul követi a számjelzett szót, pl. nguku si-tatu ’három szárnyas, három madár’ – ma jela msano na li-mo ’hat kapa’, nyumba likumi ’tíz ház’. A jao nem irodalmi nyelv. Első feljegyzése viszonylag korai: Horatio Emmons Hale szójegyzékében található (1846). Az amerikai néprajzkutató egy világkörüli kutatóúton vett részt, és Rio de Janeiró-ban volt afrikai rabszolgák voltak adatközlői. A jao adatokat Mudjana nyelv néven jegyezte föl.

Sanderson, M.: A Yao Grammar (London, 1922). —: A Dictionary of Yao Language (Zomba, 1957). Whiteley, W.H.: A Study of Yao Sentences (Oxford, 1960).

KAMBA ◆ (saját név: ki-kamba): az északkeleti bantu nyelvek egyike (M. Guthrie szerint E.55 zóna) a közép-kenyai magasföldön 5 millió beszélővel, közelebbről rokon a kikuju nyelvvel. Távolabbi rokonítása más magasföldi bantu nyelvjárásokkal (embu, mbeere, taraka, csuka stb.) még bizonyításra szorul. Nyelvjárasai: maszaku, kitui és mumoni. Politon ragozó nyelv névszói osztályokkal. Magánhangzórendszere elég összetett: 7 magánhangzója közt az i és u lehet nyíltabb és zártabb, a helyesírás- ban ĩ és ũ jelöli a nyíltabb típust, azonkívül a magánhangzók lehetnek rövidek, félhosszúak, hosszúak és igen hosszúak. A helyesírás csak három hosszúságot jelöl: a hosszút és igen hosszút kettős és hármas betűvel. Mássalhangzórend- szerében van egy fogközi zöngés th (mint az angol th), egy bilabiális réshang v (IPA β) betűvel írva (a v hang nincs meg e nyelvben), több orrhanggal és félhang- gal összetett zárhang, pl. nd, nt, ns, nth, nz, lw, kw, tw, ty, ky, de hiányzik a b, d ,g (csak ŋg és p van meg). Ugyancsak nincs meg az r, csak az l. Névszói osztályainak száma 17 a helyviszonyt jelölő ragokkal együtt, pl.:

1/2 . osztály – mũ-tũi ’szomszéd’ többes szám a-tũi ’szomszédok’ mũ-eni ’vendég, idegen’ többes szám a-eni ’vendégek, idegenek’ 5/6. osztály – ĩ -via ’kő’ többes szám ma-via ’kövek’ ĩ-ia ’tó’ többes szám ma-ia ’tavak’ II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 101

15. osztály – főnévi igenév: kũ-semba ’futni, futás’.

A melléknév, számnév, névmás és ige a főnév osztálya szerinti raggal igazodik hozzá mint jelzett szóhoz.

Tőszámnevek 1 ĩmve, -mwe 6 thanthatũ 2 ilĩ,- ĩlĩ 7 muonza 3 itatũ, -tatũ 8 nyanya 4 inya, -na 9 kenda 5 itaano, -taano 10 ĩkũmi

11 ĩkũmi na ĩmve, 20 mĩongo ĩ1ĩ 100 iana 1000 ngili.

A számnevek 1-5 között mint jelzők igazodnak a számjelzett főnév osztályá- hoz a megfelelő előraggal, a többiek változatlanul követik a főnevet, pl. mũ-ndũ ũ-mwe ’egy ember’, ĩ-viayĩ-mwe ’egy kő’, nyũmba kenda ’kilenc ház’. A kamba szókincse angol és szuahéli jövevényszavakkal gyarapodik, pl. az angolból sukulu ’iskola’ < school, ĩ -vuku ’könyv’ < book, a szuahéliből, pl. ĩ- sanduku ’doboz < sanduku (nem kap külön ragot), taa ’lámpa, fáklya’ < taa, kũ-andika ’írni’ < kuandika. A kamba helyesírása jórészt a kikujuéhoz igazodik, de hagyományokra is épül. Írásbelisége főleg vallásos és általános iskolai tankönyvekből áll, de van kezdődő szépirodalma is, amelyet a nyelvész, vallás- történész John S. Mbiti indított meg.

Brutzer, E.: Handbuch der Kambasprache. Mitteilungen des Seminars für Orientalische Sprachen 9 (1906). Mbiti, J.S.: English–Kamba Vocabulary (Kampala–Nairobi–Dar es Salaam, 1959). Whiteley, W.H.–Muli, M.G.: Practical Introduction to Kamba (London–Nairobi, 1962). 102 • A BANTU NYELVEK

KIKONGO, KONGO ◆ (kikoongo, saját név: kikôngo, saját népnév: Bakôngo): a bantu nyelvek nyugati csoportjába (M. Guthrie szerint H.10 zóna) tartozó nyelv-, nyelvjárásegyüttes a Kongó (ma Zaire) alsó folyásának térségé- ben, Kongó (Kinshasa) nyugati, Angola északnyugati és Kongó (Brazzaville) állam délnyugati részében, 8 millió beszélővel. Kongó (Kinshasa) államban az egyik nemzeti nyelv, bizonyos hivatalos funkciókkal a francia államnyelv mellett. Nyelvjárásai 13 alcsoportra oszlanak, fontosabbak: kituba (ikeleve, kikongo ya leta) mint pidzsin-kreol nyelv, kizombo, kakongo (ote), kijombe vagy ma- jombe (kiyombe, mayombe), mazinga, laadi. Politon ragozó nyelv, névszói osztályokkal. Magánhangzórendszerében 5 alaphang van. Mássalhangzóinak száma kevés, sem implozív, sem labioveláris fonéma nincs, csak az y és w kapcsolódik gyakran mássalhangzóhoz magán- hangzók előtt, mint számos bantu nyelvben, pl. mu-ana > mwâna ’gyerek’. Az n és m – ha teljes szótagból rövidültek le – az utánuk következő szóelem kezdetét módosítják, ilyenkor pl. a p, t és k hehezetet kap (írás nem jelzi), vagy pedig maguk nazális magánhangzóvá válnak, pl. nkênto ’asszony’ gyakran õkênto alakban hangzik; északi nyelvjárásokban viszont megmaradt az eredeti mu-, mu-kênto. Névszói osztályainak száma 18, pl.:

1/2. osztály mũ-ntu ’ember, személy’ többes szám bâ-ntu ’emberek’ n’ kulu ’ős’ többes szám ba-kulu ’ősök’ n’ longi ’tanító’ többes szám ba-longi ’tanítók’

3/4. osztály (n- és m- előrag egyes és többes számban: n-gulu ’disznó, disznók’), m-bwa ’kutya, kutyák (n > m hasonulással), n-tângu ’Nap (égitest)’

10/11. osztály ki-lau ’betegség’ többes szám bi-lau ’betegségek; nyelvek neve is ebbe az osztályba tartozik: ki-kôngo, ki-yõmbe ’a jombe nyelvjárás’, i-fwalansa ’francia nyelv’; több nyelvjárásban lu- egyes számban és bu- többes számban jelez idetartozó főneveket, pl. ki- nzâmbi ’istenség’ helyett bu-nzâmbi.

A melléknév nem közvetlenül jelzi a főnevet, hanem birtokviszonyban vagy birtokot kifejező szerkezettel, pl.: mũ-ntu wa m-bote ’jó ember’, szó szerint: a jóság embere, bâ-ntu ba mbote ’jó emberek’; a másik szerkezet: mû-ntu n’ kwa ngolo ’erős ember’, szó szerint: erőt bíró ember, vö. szuahéli m-tu m-wenye nguvu ’erős ember’, szó szerint: erővel bíró ember, de a kikongóban a leírt szerkezetek álta- lánosak. II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 103

Tőszámnevek: 1 mosi 6 basâmbanu 2 ôle 7 nsambwadi 3 tatu 8 nâna 4 ya 9 ywa 5 tânu l0 kûmi 20 makûmi môle 100 nkama 1000 fûnda

A számnevek 1-6 között előraggal jelzik a számjelzett szót, pl. m-bwa i-tatu ’három kutya’; hét fölött változatlanul követik a főnevet, pl. bâ-ntu kûmi ’tíz ember’, m-bwa nâna ’nyolc kutya’. Az afrikai nyelvek közül a kikongót kezdték el legkorábban leírni. A Kongó torkolatának 1482-ben történt felfedezése után 20 évvel, 1512-ben portugál hittérítők indították el a missziós tevékenységet, majd folytatták ők és más hittérítők az első kongói államalakulat idején. Az első katekizmust 1542-ben Mattheus Cardoso írta portugál sorközi fordítással (megjelent 1624-ben). Joris van Gheel 1652-ben latin-spanyol-kikongó szótárt adott ki, majd Giacinto (Hyacinthus) Brusciotto a Vetralla 1659-ben kikongó nyelvtant írt latinul, amelyben vázolta a névszói osztályok rendszerét. A kikongó modern leírása W. H. Bentley 1887-ben angolul kiadott nyelvtanával és szótárával kezdődik meg. 104 • A BANTU NYELVEK

Ugyanő fordította le majdnem egészében a Bibliát, és számos egyéb vallásos tár- gyú írás, iskolakönyv fűzödik a nevéhez. Máig is forrás értékű a svéd Karl Edvard Laman 1912-ben megjelent nyelvtana angolul és 1936-ban kiadott kikongó– francia szótára. A nagymúltú kezdethez képest a folytatás lelassult, és a kikongó feldolgozása nem felel meg a korszerű követelményeknek. Az írásbeliség sem fej- lődött a délkeleti bantu nyelvekhez képest. Több folyóirat jelenik meg – köztük az 1892-ben elindított vallásos tárgyú Minsamu Miayenge (A béke üzenete) című –, és ezek igyekeznek a sokféle nyelvjárási alakok közt a végleges nyelvi és helyes- írási normát kialakítani. Azonban nincs állami és társadalmi intézmény, amely a nyelv állandó gondozását ellátná. A tévében és a rádióban viszont rendszeres kikongó nyelvű adások folynak. Az alsófokú oktatásban a tanítás nyelve.

Butaye, R.: Dictionnaire kikongo-ançais et ançais-kikongo (Roeselare, 1909). —: Grammaire congolaise (Roeselare, 1910). De Clercq, L.: Grammaire du kiyombe (Bruxelles, 1921). Dereau, L.: Cours de kikongo (Namur, 1955). Jacquot, A.: Études desciptive de la langue laadi (Brazzaville, 1971).

KIKUJU, GIKUJU ◆ (kikuyu, gikuyu, saját név: γìkùyú): az északkeleti bantu nyelvek egyike (M. Guthrie szerint E.51 zóna) 5 és félmillió beszélővel Kenya középső térségében, a Nairobitól északra elterülő hegyvidéken. Ebben a 40 különböző nemzetiséget magában foglaló országban a legnagyobb nem- zetiség, a lakosság 21%-a. Hat nyelvjárása van, amelyek egymás közt érthetőek: mathira, nyeri, muranga, kiambu, ndia és gicsugu (gichugu). Közelebbi nyelvrokonai, amelyekkel nem áll fent teljes érthetőség: kamba, embu, mbere (mbeere), meru és csuka (chuka). Politon ragozó nyelv névszói osztályokkal. Magánhangzóinak száma hét, a zárt és nyílt i és u (ez utóbbiak írva ĩ és ũ) fonémával. A magánhangzók lehetnek rövidek és hosszúak (kettős betűvel írják). Mássalhangzórendszere egy- szerű: sem implozív, sem labioveláris fonémák nincsenek benne, hiányzik az l (helyette megvan az r), van egy veláris zöngés réshangja: y, egy zöngéssel vál- takozó zöngétlen fogközi réshangja (IPA θ és ð), azonkívül számos orrhanggal összetett zárhangja, pl. mb, nd, ŋg. Jellegzetes morfonológiai szempontból az ún. Dahl-törvény (ld. a 19. lapon): több más bantu nyelvben (pl. → kinyarvanda) is II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 105 meglévő hangváltakozás, vagyis, ha két egymás után következő szótag zöngétlen mássalhangzóval kezdődik, akkor az első szótagé zöngésül, pl. γo-oka ’jönni’ ko-oka helyett. A nyelv neve maga is az említett törvényszerűségnek megfelelően alakul; viszont a kikuyu írásmód részben fonológikus jellegű (nyelvtudományi használatban), részben a ɣ hang írásában előálló nehézségek következménye (a mindennapi angol és egyéb nyelvű szóhasználatban). A kikujuban csak k-t, k-k, k-c (IPA tſ) és k-θ viszonylatban érvényesül ez a törvényszerűség. Ezenkívül több más hangváltakozás fordul elő a folyamatos beszédben. Névszói osztályai- nak száma 12, 6 egyes és 6 többes számú, pl.:

1/2. osztály mũ-ndũ ’ember, személy’ többes szám a-ndũ ’emberek’ mw-ene ’tulajdonos’ többes szám ene (< a-ene) ’tulajdonosok’ 3/4. osztály mũ-tĩ ’fa’ többes szám mĩ-tĩ ’fák’ 7/8. osztály kĩ-haato ’seprő’ többes szám i-haato ’seprők’ 9/10 osztály nyũũmba ’ház, házak’ (előrag nélküli tövek, változatlanok többes számban is). 11/12. osztály ri-itho ’szem’ többes szám ma-itho ’szemek’ (th fogközi réshang)

Igerendszeréből bemutatjuk az egyszerű és a régmúlt idő ragozását állító és tagadó alakban: egyszerű múlt: megragadni, erőt venni (valamin) képzése: -ra- előrag+ tő+ -i-re utórag állító ragozás tagadó ragozás egyes szám 1. személy ndĩ-ra-gwat-ire ndi-ra-gwat-ire 2. személy ũ-ra-gwat-ire ndũ-ra-gwat-ire 3. személy a-ra-gwat-ire nda-ra-gwat-ire többes szám 1. személy tũ-ra-gwat-ire tũti-ra-gwat-ire 2. személy mũ-ra-gwat-ire mũti-ra-gwat-ire 3. személy ma-ra-gwat-ire mati-ra-gwat-ire régmúlt egyes szám 1. személy nda-a-gwat-ire ndi-a-gwat-ire 2. személy w-a-gwat-ire ndw-a-gwat-ire 3. személy a-a-gwat-ire nd-a-gwat-ire többes szám 1. személy tw-a-gwat-ire tũti-a-gwat-ire 2. személy mw-a-gwat-ire mũti-agwat-ire 3. személy ma-agwat-ire mati-a-gwat-ire 106 • A BANTU NYELVEK

A melléknév, számnév, névmás és ige a megfelelő előraggal igazodik a főnév osz- tályához, pl. mũti mũ-raya ’magas fa’ – mĩ-tĩ mĩ-raya ’magas fák’.

Tőszámnevek: 1 mwe 6 tandatũ 2 ĩrĩ 7 muugwanja 3 tatũ 8 nanda 4 na 9 kenda 5 tano 10 ikũmi 100 igana 1000 ngiri

A számnevek a jelzett szó után állanak a megfelelő osztályraggal. A kikuju nem tartozik az alaposan feldolgozott nyelvek közé. Helyesírása nincs intézményesen rendezve, és több nyelvtaníró különböző átírást alkalmaz. A kikuju voltaképp nem irodalmi nyelv, de azért van néhány írói próbálkozás. Legfontosabb Ngugi Wa iong’o (James iong’o Ngugi), született 1938-ban, jelenleg Angliában él. Regényeit angolul írta, de több színdarabot írt kikuyu nyelven, pl. Ngaahika ndeenda (angol címe: I will marry you when I want, 1977). Részben írásaiért (bizonyos nacionalizmust láttak bennük), részben egyéb ellenzéki magatartásért sokáig fogva tartották (különben meggyőződéses marxistaként lépett föl). További szépirodalmi fejlődés azonban csak a nyelv intézményes ápolása, a helyesírási és nyelvi norma kialakítása után lehetséges.

Armstrong, L. E.: e Phonetic and Tonal Structure of Kikuyu (London, 1940). Barlow, A. R.: Studies in Kikuyu Grammar and Idiom (Edinburgh, 1960). Benson, T. G. (szerk.): Kikuyu-English Dictionary (Oxford, 1964). Bennett, P. R. és mások: A First Course in Kikuyu (Madison, 1985). Mugane, John: A Paradigmatic Grammar of Gikuyu (Stanford, CA. 1996). II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 107

KIMBUNDU ◆ mbundu (kiNdongo, régen: bunda, mbunda, nbunda, saját név: mbundu): a nyugati bantu nyelvek egyike (M. Guthrie szerint H.21 zóna). Angola északi részében Luandától keletre a Kwango- és Kwilu-folyó kö- zött 3 millió beszélővel; közvetítő nyelvként szélesebb térségben. A kimbundu név nem saját nevük, európaiak, hittérítők nevezték el így a bantu ki- előrag (keleti bantu nyelvekben nyelvnevek előragja) hozzátoldásá- val, holott a kimbunduban ez az előrag a népet jelenti bizonyos kapcsolatokban. A kimbundu nem tévesztendő össze az umbundu nyelvvel (Guthrie R.11 zóna), amelyet Angola déli részében beszélnek, több helyen a kimbundu szomszédsá- gában. A kimbundu politon ragozó nyelv névszói osztályokkal. Magánhangzói közt 5 alapvető orális, 3 nazális (ĩ, ũ, õ) fonéma van; hosszú és rövid magánhangzók váltakoznak, de nem alkotnak fonológikus különbséget. Mássalhangzóinak száma 20, nincs köztük labioveláris és implozív zárhang, összetett mássalhang- zók csak orrhanggal (mb, nd stb.) és félhangzóval (y, w) fordulnak elő. Névszói osztályainak száma 10,5 egyes és 5 többes számú raggal, pl.:

1/2. osztály mu-hatu ’nő, asszony’ többes szám a-hatu ’nők’ 3/4. osztály mi-xi ’fa’ többes szám mi-xi ’fák’ (x = IPA ſ, magyar s) 5/6. osztály ki-bidi ’tulajdon’ többes szám i-bidi ’tulajdonok’ 7/8. osztály di-yaki ’tojás’ többes szám ma-yaki ’tojások’ 9/10. osztály ka-xitu ’húsdarab’ többes szám tu-xitu ’húsdarabok’

A helyviszonyt jelölő előragok közül ku- főnévi igenevet jelez, pl. ku-sumba ’vásárolni’. A melléknév nem egyezik közvetlenül a főnévvel, hanem birtokos szerkezetet vagy birtoklást jelentő szerkezetet kíván, pl. mutu wa unene ’nagy ember’ (szó szerint: a nagyság embere), mutu mukwa nguzu ’gazdag ember’ (gaz- dagsággal bíró ember). De a többi mondatrész a megfelelő előraggal igazodik a főnév osztályához.

Tőszámnevek: 1 moxi 6 samanu 2 yadi 7 sambwadi 3 tatu 8 nake 4 wana 9 ivwa 5 tanu 10 kwinyi

12 kwinyi ni yadi (tíz és kettő) 100 hama 1000 kwinyi dya hama (a száz tize) 108 • A BANTU NYELVEK

Az ezer számnévhez hasonló birtokos szerkezettel állanak a számnevek 7-től, addig melléknévként követik a jelzett szót a megfelelő előraggal, pl. m-beji ji-yadi ’két hónap’, nake dya i-ma ’nyolc dolog’ (ki-ma ’dolog’ többes számban i-ma). Szórend SVO, pl.: nwene u mu bana kalubungu ’dobozt ad (ő) neki’ (mwene ’ő’, mu ’neki’, bana ’ad’ az alanyt jelző u előraggal, illetve elöljáróval, kalubungu ’doboz’). A kimbundu a legkorábbi nyelvemlékes afrikai nyelvek egyike. Katekiz- musa 1643-ban jelent meg a szerző Francesco Pacconio halála után. P. Dias 1697-ben kimbundu nyelvtant írt portugálul. Több mint egy századdal későb- bi Bernardo Maria de Cannecatim portugál-latin-kimbundu szótára (1804) és nyelvtana (1805), amelyet 1859-ben újra kiadtak. Ismét évtizedek teltek el Héli Châtelain tüzetes leíró nyelvtanának megjelenéséig (1888-1889). A kimbundu nem írott nyelv.

Johnson, A.: Mbundu-English-Portuguese Dictionary with Grammar and Syntax (Philadelphia, 1930). Maia, A. da Silva: Dicionário complementar Português-Kimbundu-Kikongo (Cucujães, 1961). —: Lições de grámatica de Quimbundo (Português e Banto). Dialecto Omumbuim (Cucujães, 19642).

KINYARVANDA ◆ nyarvanda, rundi, kirundi (kinyarwanda, nyerwan- da, ruanda, rundi, kirundi, saját név: ikinyarwanda, fonetikusan: ìkyìŋàrgwà: ndà): a bantu nyelvek északi, tóközi csoportjának (M. Guthrie szerint D.60, illetve újabb J zóna) egyik tagja két, majdnem azonos és egymás közt jól érhető változattal Ruanda, illetőleg Burundi államban, ahol a francia mellett hivatalos nyelvek. A kinyarvanda beszélőinek száma 9 millió, a rundié 6 milliót meghaladja. A két ország lakossága meglepő módon egységes nyelvileg. Ezzel szemben a társadalom mindkét országban végzetesen megoszlik: az 1994. évi polgárhá- ború előtt a lakosság 90%-a Ruandában, 85%-a Burundiban bantu származású, ún. hutu földművelő, 1-2%-a pigmeus tva (twa), a többi alkalmasint (vegyes) nílusi-etiópiai eredetű, ún. tutszi (tutsi) felső réteg, amely mint marhapásztor nép vonult be hódítóként a XIV-XV. sz.-ban, és egy újabb hullámban a XVII- XVIII. sz. folyamán. A tutszik alsóbb rétege az ún. hima nép. A két nyelv kö- zött kevés különbség van, de szociális rétegeik közt nagyobb: a hutuk nagy része II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 109

írástudatlan, s a szóbeli nyelv és az irodalmi stílus közt jelentősebb különbségek észlelhetők. A kétféle társadalmi osztály közti különbségek – egyéb politikai ellentétekkel szövődve – többször vezettek véres polgárháborúhoz, 1994-ben népirtáshoz, akárcsak a Balkán szerb és horvát vagy szerbhorvát nyelven beszélő népei közt 1992-1994 közt és korábban a történelem folyamán. Politon ragozó nyelv névszói osztályokkal. Magánhangzórendszere az öt alaphangzóra épül, amelyek lehetnek rövidek és hosszúak (rendszerint kettős betűvel jelölik). Mássalhangzóik száma 22 (két félhangzó: y és w, valamint két zár-réshang: pf és ts). Összetett mássalhangzói orrhanggal és félhangzókkal keletkeznek, pl. skw, sky, fy, rgy, ŋg, ŋkl, ns stb. Az l nem külön fonéma, hanem változata az r fonémának. Az összefüggő szövegben sokféle hangváltozás lép föl, pl. ku-bona ’látni’ > ku-bon-ika (kubon-eka helyett), at oya ’azt mondja, nem’ (ati oya helyett: oya ’nem’). Névszói osztályainak száma 16 többféle előtéttel (preprexum), pl.:

1/2. osztály u-mu-ntu ’ember, személy’ többes szám a-ba-ntu ’emberek’ 3/4. osztály u-mu-gozí ’kötél’ többes szám i-mi-gozí ’kötelek’ 5/6. osztály i-ri-ínyo ’fog’ többes szám ameenyo ’fogak’ < a-ma-ínyo 9/10.osztály i-nká ’tehén’ többes szám i-nká ’tehenek’ (egyes és többes szám nem különbözik, és nem kap más előragot).

A melléknév, névmás, számnév és ige a megfelelő raggal igazodik a főnévhez, pl. u-mu-gozí mu-gu ’rövid kötél’ – i-mi-gozí mi-gu ’rövid kötelek’, u-mu-gabo mu-níni ’kövér fér’ – a-ba-gabo ba-níni ’kövér férak’.

Tőszámnevek: 1 -mwé 6 -taandátu 2 -biri 7 indwi 3 -tatu 8 umunani 4 -né 9 icěnda 5 -taanu 10 icúmi (c = cs) 20 mirongwe ibiri 100 ijana 1000 igiluumbi

A tőszámnevek a számjelzett szó névszói osztályának megfelelő előragot veszik föl 1 és 6 között, pl. i-nká e-byiri ’két tehén’, a-ba-ntu ba-taanu ’öt ember’. A kinyarvanda leírása a XIX. század elejével, a gyarmatosítással, illetőleg a hittérítők tevékenységével vette kezdetét. Még a német gyarmati hatóságok a szuahéli nyelvet igyekeztek mint közvetítő nyelvet elterjeszteni, de ez ellen- állásba ütközött. Az első rundi nyelvtant 1902-ben, az első szótárt 1903-ban J. Van Der Burgt adta ki. Az első kinyarvanda nyelvtan F. Hurel műve 1911-ben, majd F. Dufays 1912-ben német-kinyarvanda szótárt készített. Az első modern 110 • A BANTU NYELVEK szóhanglejtést is jelölő nyelvtan A. E. Meeussen tollából származik 1955-ből. Az első nyelvtanok és szótárak nagyban segítették e nyelvek normalizálását in- kább fonologikus, mint fonetikus írásmódot alkalmazván, azonban sem a ma- gánhangzók hosszúságát, sem a szóhanglejtést nem jelölték (Meeussen előtt), és a helyesírás továbbra sem tünteti föl e különbségeket. 1939-ben kísérlet történt a kétféle nyelvváltozat helyesírásának egységesítésére. Megalakult Ruandában egy kutatóintézet 1952-ben (Institut National de recherche scientique) és Burundiban 1962-ben a tudományos akadémia (Académie de la langue et de la littérature rundi), amelyek hivatottak a nyelv ápolására, de a régi hagyományok- tól nem tudnak elszakadni. Hazai nyelvészként pl. J. B. Ntahokaya vett részt ebben a munkában. A hatvanas-hetvenes években Burundiban több európai nyel- vész működött mint a művelődési kormányzat tanácsadója: A. A. Trouwburst, A. Coupez, A. Mioni stb. A mai helyesírási rendetlenségre jellemzők az imbwa és imbga ’kutya’, kufa, gufa, kupfa és gupfa ’(meg)halni’ alakváltozatok (rundi). A helyesírási és nyelvi normák hiánya ellenére létezik irodalmi nyelv: tan- könyvek, állami ügyiratok, nyomtatványok, vallásos kiadványok jelennek meg. A szépirodalomnak régi hagyományai vannak, az udvari költészet évszázadokig virágzott, először szájhagyományként, később nyomtatásban. A legelső ismert költő Nkibiki volt a XVIII-XIX. sz.-ban. A modern szépirodalom csak most bontogatja szárnyait.

Schmacher, P.: Dictionnaire phonétique ançais-runyarwanda et runyarwanda-ançais (Kabgayi, 1954). Meeussen, A. E.: Essai de gramaire rundi (Tervuren, 1959). Kagame, A.: Die Literatur in Rwanda-Burundi. In Aika Heute, Jahrbuch (Köln, 1962). Stevick, E. W.: Kirundi Basic Course (Washington, 1965). Rodegem, F. M.: Précis de grammaire rundi (Bruxelles, 1967). —: Dictionnaire rundi-ançais (Tervuren, 1970). —: Anthologie rundi (Paris, 1973). Mioni, A.: Probléme de linguistique d’orthographe et de coordination culturelle au Burundi (Napoli, 1970). Sibomana, L.: Deskriptive Tonologie des Kinyarwaanda (Hamburg, 1974). Overdulve, C. M.: Apprendre la langue rwanda ( e Hague–Paris, 1975). Calvet, L.-J. – Rodegem, F. M. in Fodor, I. – Hagège, C. (szerk.): Language Reform – History and Future 1 és 3 (Hamburg, 1983-1984). Cadiou, Y. (szerk.): Le kinyarwanda (Paris, 1985). Dubnova, E. Z.: e Rwanda Language (Moscow, 1984). II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 111

KITUBA ◆ ikeleve (kikwango, munukutuba, kibulumatadi, ote, franciá- ul: kikongo commercial, saját név: kikongo ya leta ’állami nyelv, állami kikongo’): nyugati bantu közelebbről kikongo és részben lingala alapú kreolizálódó pidzsin nyelv mintegy 5 millió beszélővel Kongó (Kinshasa) délnyugati és Kongó (Brazza- ville) északi részében mint a térség soknyelvű (bantu) lakosságának fontos köz- vetítő nyelve. Két nagyobb nyelvjárása van, a nyugati és a keleti, amelyek főleg szókincsben térnek el egymástól. Politon ragozó nyelv névszói osztályokkal. Hangrendszere kevés tagból áll, az öt alapmagánhangzóból és 13 mássalhangzóból; fonológiailag megegyezik a kikongóval; köztük implozív, hehezetes fonémák nincsenek, hiányzik az r (helyette csak az l van meg), de az orrhangok gyakran társulnak más mással- hangzóval, csakúgy mint a w és y félhangzók, pl. nzénza ’idegen’, kyámvu ’híd’. Névszói osztályainak száma csak 10 (a kikongóban 18), a többes számban csu- pán négy előrag fordul elő: ba-, mi-, ma- és bi-, pl. bákala ’fér’ – többes szám ba-bákala ’férak’, mu-ntú ’ember’ – ba-ntú ’emberek’, mu-nóko ’száj’ – mi-nóko ’szájak’, di-túti ’felhő’ – többes szám ma-túti ’felhők’, ki-nkúti ’ing’ – többes szám bi-nkúti ’ingek’. A főnévtől függő szófajok a mondatban nem egyeznek meg a főnév osztályával, még többes számban sem, pl. muntú yáyi ’ez az ember’ – többes szám bantú yáyi ’ezek az emberek’.

Tőszámnevek: 1 mosi 6 sambanu 2 zole 7 nsambwadi 3 tatu 8 nana 4 iya 9 nvwa 5 tanú 10 kumi 11 kumi na mosi 20 makumi zole 100 nkama mosi 1000 difunda mosi

Szókincsében a kikongo (és lingala) alapszókincsen kívül számos elem került be a térségben élő bantu népek nyelvéből, de még több francia, angol és portugál kölcsönszó, pl. kamio ’teherautó, kamion’ < camion, sizo ’olló’ < ciseaux, muswar ’zsebkendő’ < mouchoir, leta ’állam, kormány’ < l’ Etat ’állam’ (vö. a nyelv saját nevét) a franciából; buku ’könyv’ < book, bulangeti ’takaró’ < blanket az angolból; mesa ’asztal’ < mesa, santu ’szent’ < santo, sapatu ’cipő’ < sapato a portugálból. A kituba nyelv helye és tekintélye az ország és a térség társadalmában külön- böző. A függetlenség előtt mind az európai, mind a helyi bantu nyelvek beszélői előtt megvetett, lenézett nyelv volt. Érdekes, hogy egyik leírója, P. Swarten- broeckx szinte szégyenkezve mentegetőzött vállalkozásáról nyelvtana elősza- vában (1953). Kongó (Kinshasa) nyugati térségében még mindig hasonló be- állítottság uralkodik, s a missziók csak a kikongo nyelvet használják, ellenben 112 • A BANTU NYELVEK keleten nagyobb a tekintélye, a protestáns hittérítők pedig kifejezetten kituba nyelven tanítanak és prédikálnak. A városlakók, soknyelvű munkásrétegek, ki- kötői munkások a kituba nyelvű kiadványokat, írásműveket (szépirodalomról egyelőre nincs tudomásunk) kifejezetten nagyra becsülik. Helyesírása azonban nincs szabályozva, és nyelvi norma kialakítására sem alakult intézmény. Külön- ben a kituba bizonyosan korábban keletkezett az európaiak betelepedésénél és a gyarmatosításnál.

Swi, L. B.–Zola, E. W. A.: Kituba Basic Course (Washington, 1963). Fehderau, H. W.: e Origin and Development of Kituba (Kisangani, 1967). Swartenbroeckx, P.: Dictionnaire kikongo et kituba-ançais (Bandundu, 1973). Hochegger, H.: Grammaire du kikongo ya leta (Bandundu, 1991).

Lenge → conga

LINGALA ◆ (mangala, bangala, ngala): a nyugati bantu nyelvek egyik cso- portjába (M. Guthrie szerint C.36 zóna) tartozó nyelv a Kongó (Zaire) mindkét partján, egyben közvetítő nyelv abban a térségben összesen 7 millió beszélővel. Kongó (Kinshasa) államban a francia államnyelv mellett az egyik nemzeti nyelv, a hadseregben a vezénylés nyelve. A lingala elnevezést hittérítők honosították meg a korábbi mangala név helyett, míg a bangala az ország északi részében hasz- nálatos. A lingala több bantu nép, iboko, boloki, bobangi és mongo nyelvéből ötvöződött össze, tehát pidzsin kreol jellegű. Az élőbeszéd és a konzervatívabb írott nyelv közt nagyobb szerkezeti különbségek vannak. Politon ragozó nyelv névszói osztályokkal. Magánhangzóinak száma hét, köz- tük a zárt és nyílt e~ε illetve o―ɔ fonológikus különbségével. E kétféle középső állású magánhangzó az alapja a hangrendnek, s az elő- és utóragok – bizonyos rend szerint meghatározott kivételekkel – igazodnak a megfelelő tőmagánhang- zóhoz. Tizennégy mássalhangzója közül két labioveláris zárhang, kp és gb, egy két ajakkal képezett (bilabiális) ƒ réshang (IPA ф) és több orrhangú zárhanggal alkotott mássalhangzó-kapcsolat van, pl. ng, nk, mb, mf, mp, nz: ngombo, ’ökör, tehén’, mpasi ’szenvedés’, ndole ’szakáll’ stb. Az írott nyelv 16 névszói osztályt különböztet meg, de a beszélt nyelv voltaképp csak két osztályt, az élőlényeket és életteleneket jelentő főnevek szerint. Az írott nyelvi névszói osztályok közül II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 113 néhány példa: 1/2. osztály mo-to ’ember, személy’ – többes szám ba-to ’emberek’, mpaka ’aggastyán’ – többes szám ba-mpaka ’aggastyánok’. A nép- és nyelvneveket jelentő főnevek szintén ebbe az osztályba tartoznak, pl, Mo-ngála – Ma-ngála, 7/8. osztály lí-mpa ’kenyér’ – többes szám ma-mpa ’kenyerek’, li-pεkε ’váll’ – töb- bes szám ma-pεkε ’vállak’, li-no ’fog’ – többes szám mi-no ’fogak’, li-so ’szem’ – többes szám mi-so ’szemek’. A melléknév és a többi szófaj az ige kivételével változatlan marad, nem egyezik a főnév osztályával többes számban sem, s a melléknevek közül többen nem közvetlenül követik a jelzett főnevet, hanem na ’-val/-vel’ előljáró közbeiktatá- sával, pl. bato mabe ’gonosz emberek’ vagy bato na mabe.

Tőszámnevek: 1 moko 6 motoba 2 mibale 7 nsambo 3 misato 8 mwambi 4 minei 9 libwa 5 mitano 10 jumi 100 mokama 1000 nkoto

Pl.: bana minei ’négy gyerek’.

Az igeragozásban analitikus alakok keletkeztek, de az ige névmásokkal igazodik a főnév osztályához, ill. a megfelelő személyhez. A főnévi igenév előragja ko-, pl. ko-loba ’beszélni’, ko-sala ’dolgozni’. Az a- végű igető magánhangzós utórag előtt elmarad, pl. na-sal-aki ’dolgoztam’. Az összetett igeidők a jala ’lenni’ és a sila ’befejezni’ segédigékkel képződnek, pl. na-jali ko-sala ’éppen dolgozom’, na-sali ko-sala ’éppen befejeztem a munkát’, szó szerint: befejeztem dolgozni. Az egyszerű múlt idő utóragja – áki illetve a hangrendnek megfelelően -έkí és kí, pl. nabέtέkí ’megütöttem’, namnkí ’láttam’, na butú mwána alelákí míngi ’éjszaka a gyerek sokat sírt’ (na ’-nál/-nél, -ban/-ben’ stb. elöljáró), butú ’éjsza- ka’, mwána ’gyerek’, a-lel-ákí ’sírt’, a- 3. személy előragja, ko-léla ’sírni’, míngi ’sokat’). A lingala leírása aránylag késői, a nagy utazó, H. M. Stanley útirajzában kapjuk róla az első adatokat (1878), utána H. H. Johnston beszámolójában közöl szójegyzéket és egyéb megjegyzéseket a nyelvről. Egyébként ma sincsenek alapos ismereteink róla, és habár fontos funkciót tölt be elsősorban Kongó (Kinshasa) államban, szerepet kap a tömegtájékoztatásban, vallásos és felvilágosító témájú írásművek jelennek meg, szépirodalom nem fejlődött ki e nyelven. 114 • A BANTU NYELVEK I

Guthrie, M.: Lingala Grammar and Dictionary (Léopoldville, 1935). —: Grammaire et dictionnaire de lingala (Cambridge, 1939). Everbroek, R. van: Lingala woordenboek (Brüssel, 1956). —: Grammaire et exercices lingala (Anvers–Léopoldville, 1958). Bwantsa-Kafungo: J’ apprends le lingala tout seul en trois mois (Kinshasa, 1972).

LUBA ◆ (tschiluba, tshiluba, saját név: Ciluba, ejtsd: csiluba): a bantu nyelvek központi csoportjához (M. Guthrie szerint L.30 zóna) tartozó nyelv, nyelvjárásegyüttes Kongó (Kinshasa) délkeleti részében, Katanga (Shaba) és Kasai tartományban 9 millió beszélővel; ebből egy részüknek nem anyanyelve, hanem közvetítő nyelv abban a térségben, és a nemzeti nyelvek egyike a francia államnyelv mellett. Főbb nyelvjárásai: kaszai (Luba-Kasai), katangai (ma: Shaba, Luba-Katanga), lulua, kanyoka, hemba (Luba-Hemba), szankadi (Luba-Sankadi, Kiluva, Luba-Samba), szanga. Az északi, a kaszai tekinthető standardnak. E nyelvek a hajdani Luba Birodalom lakóié voltak, amelyben több rokon bantu nyelv, nyelvjárás volt honos, és az idők folyamán egymáshoz ötvöződtek valamennyire, de eléggé különböznek egymástól, főként a mássalhangzók viszonylatában. A luba politon ragozó nyelv névszói osztálytagozódással. Magánhangzó- rendszere öt alapvető fonémából áll, de a középső állásúak a fonetikai helyzettől függően nyíltabbak (ɔ, ε) vagy zártabbak (o, e), azonkívül hosszúak vagy rövidek lehetnek (az előbbiek két betűvel írva). Mássalhangzórendszerük kevés tagból áll, az északi nyelvjárásban pl. a d csak az l fonéma változata bizonyos esetekben. Hiányzanak az összetett hangok, sem a magánhangzók, sem a mássalhangzók nem nazális színezetűek (de m, n, ŋ, ɲ mindenütt megvan). 16 névszói osztálya van a három helyviszonyt jelölő előraggal, pl.:

1/2. osztály mú-ntú ’ember’ – többes szám bá-ntú ’emberek’ 3/4. osztály mú-tí ’fa’ – többes szám mí-tí ’fák’ 5/6 osztály díí-sinda ’út’ – többes szám má-sinda ’utak’ 7/8. osztály kí-ntú ’dolog’ – többes szám bí-ntú ’dolgok’ (ki az északi nyelvjárásban cí) 12/13. osztály lú-dimí ’nyelv’ – többes szám n-dimí ’nyelvek’. II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 115

A melléknév, névmás, számnév, ige egyezik a főnévi osztállyal a megfelelő osztály- vagy személyraggal, pl. diɔlí-tukú díí-kwabɔ ’másik nap’ – többes szám má-tukú-má-kwabo ’más napok’.

Tőszámnevek: l -mó, umwe 6 -sámba, isámbombo 2 -bidi, ibidi 7 -sámba bidi, muándá mútéketé 3 -satu, isatu 8 muándá múkulu 4 -ná, inááyi 9 kitema, cíteemac(=cs) 5 -táánó, itáánu 10 dííkumi

11 dííkumi nε umwe 20 mákumí abidi 100 lúkama 1000 cínúnú

A bal oldalon felsorolt adatok számjelző osztályraggal (1-7 között), a jobb ol- dali adatok az északi nyelvjárás önálló alakjai. Két példa az osztályragos alakra (a számjelzett szó után): má-sinda a-sámbá a-bidi ’hét út’, n-suló -sámbá bídi ’hét forrás’. A luba nem írott nyelv, helyesírása nincs normalizálva, az egyes szerzők eltérő írásmódot használnak, de újabban az IPA rendszerét alkalmazzák. Egyáltalán elég hiányos a leírása. A rádió- és televíziós adásokban kellő helyet kap.

Morrison, W. M.: Grammar of the Buluba-Lulua Language (Luebo, 1930). Burssens, A.: Introduction á l’ étude des langues bantoues du Congo Belge (Anvers, 1945). —: Manuel de tshiluba (Kasayi, Congo Belge) (Antwerpen, 1946). Willems, E.: Le tshiluba de Kasayi (Hemptinne, 19492). Avermaet, van E.: Dictionnaire kiluba-ançais (Tervuren, 1954). Coupez, A.: Études sur la langue luba (Tervuren, 1954). De Clerq, L. – Willems, E.: Dictionnaire tshiluba-ançais (Léopoldville, 19602). Rugero, N. M.: Esquisse grammaticale de la langue luba (Lubumbashi, 1975). Willems, E.: Dictionnaire ançais – tsiluba (Kamanga, 1986). 116 • A BANTU NYELVEK

LUJIA ◆ (luhya, luluyia): a bantu nyelvek északkeleti csoportjába (M. Guthrie szerint E.30 és E.41, illetve újabb J zóna) tartozó nyelvjárásegyüttes Kenya nyugati részében, a Viktória-tó északkeleti partvidékén, és a szomszédos Ugandában, a Kavirondo-öböl térségében; innen az egyik elnevezés: kavirondói bantu nyelv(ek). Számos nyelvjárást beszél ebben a térségben csaknem 4 millió lakos: bukuszu, vanga (wanga), marama, nyala, tacson (tachon), kisza, nyore, logooli, maragoli, tiriki, szamia, khajo stb. Maga a lujia név (oluyia) ’nép, törzs’ jelentésű. Ebből vonták el a közös irodalmi nyelv kialakításának tervezői és irányítói a nyelv nevét. 1941-ben különféle katolikus és protestáns hittérítő tár- saságok nyelvi és helyesírási norma létrehozására (Standard Luluyia) szövetkez- tek, amelyet kezdetben a hatóságok is támogattak. Bizottságokat állítottak föl (Orthography Committee, Luyia Language Committee), s megbízták a nyelvész és diakonissza L. L. Appleby-t a végrehajtással. Kidolgozták a normalizálás alapelveit: a helyesírást a nép többségének kiejtésére, a nyelvtant a központi nyelv- járásokra és a szókincset a legtöbb nyelvjárásban előforduló szavakra alapozni (ismét a központi nyelvjárások szolgáltatták a legtöbb lexikális elemet). A hangrendszerbe 5 alapmagánhangzót vettek föl, a mássalhangzók közt a zöngétleneken kívül csak egy zöngés zárhangot hagytak meg (b), habár három nyelvjárásban zöngés-zöngétlen zárhang mint fonológikus ellentét jelentkezik. Az akciót azonban nem sikerült keresztülvinni, s ez a hetvenes évek elején nyil- vánvalóvá vált. Némely nyelvjárás közt túl nagy volt a különbség a közérthetőség rovására, a lakosságon belül sokan azt hitték, hogy a nyelvi rendezés az ő mindennapi beszédüket akarja megváltoztatni, de főképp egyenetlenség keletkezett a nyelvreformerek között. Végül is háromféle helyesírást használnak ma is a különféle vallási, általános iskolai és egyéb kiadványokban. Ennnek ellenére a nyelvnév tovább él a térség bantu lakossága beszédének megnevezésére.

Itebete, P. A. N.: Language Standardization in Western Kenya. In Whiteley, W. H. (szerk.): Language in Kenya (Nairobi, 1974). Jungraithmayr, H. – W. J. G. Möhlig: Lexikon der Aikanistik (Berlin, 1983). II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 117

LUNDA ◆ (ruund, luunda, saját név: ci-Lunda, c = cs): a bantu nyelvek kö- zépső csoportjába (M. Guthrie szerint L.52 zóna) tartozó nyelvek egyike Kongó (Kinshasa) Shaba és Kasai tartományában, azonkívül Zambia és Angola környe- ző térségében mintegy 1 millió beszélővel. Legközelebbi nyelvrokonai a csokve és luvale. A lunda a hajdani Lunda Birodalom egyik nyelve volt. Politon ragozó nyelv névszói osztályokkal. Öt hosszú és öt rövid magánhang- zója van az alapmagánhangzók sorából. Szó elején és szó végén a magánhangzók gyakran elmaradnak (l. ruund névváltozatot; Guthrie ezt külön nyelvjárásnak tekinti, és L.53 számmal jelöli). Mássalhangzórendszere kevés tagból áll, de köz- tük számos orrhangú kapcsolat van, pl. nd, mb stb. Az l és r ugyanannak a fo- némának két változata. Névszói osztályainak száma 14. A melléknév, névmás, számnév és ige igazodik a főnév osztályához a mondatban, pl. mu-tònd wu-lêmp ’magas fa’ – mi-tònd yi-lêmp ’magas fák’ (3-4. osztály). A lunda nem irodalmi nyelv, nyelvtani leírása igen hiányos, első nyelvtana pedig már 1890-ben megjelent Henrique Augusto Dias de Carvalho tollából portugál nyelven.

Fisher, W.-Fisher, M.: Lunda Handbook (Mutshatsha, 1944). White, C. M. N.: A Lunda-English Vocabulary (Lusaka, 19572).

MAKONDE ◆ (saját név: ki-Makonde, saját népnév: wa-Makonde): a keleti bantu nyelvek (M. Guthrie szerint P.23 zóna) egyike Mozambik és Tanzánia határvidékén 1 millió 300 ezer beszélővel. Polition nyelv, de erősségi hangsúllyal az utolsó előtti szótagon. Ragozó nyelv névszói osztályokkal. Öt alapmagán- hangzója van. Mássalhangzórendszere kevés tagból áll, hiányzik az ƒ, r és ʃ; az s (sz, IPA s) csak idegen szavakban (szuahéli és jao) fordul elő; a h nazális színe- zetű. 19 névszói osztálya van a helyviszonyt jelölő ragokkal együtt pl.:

1/2. osztály mu-nu ’ember, személy’ többes szám wa-nu ’emberek’ n-kulumbata ’vadász’ többes szám wa-kulumbata ’vadászok’ 3/4. osztály m-kono ’kar’ többes szám mi-kono ’karok’ 11/12. osztály i-munda ’zebra’ többes szám di-munda ’zebrák’ i-nguo ’ruha, rongy’ di-nguo ’ruhák, rongyok’ 13/14. osztály li-tanda ’tó’ többes szám ma-tanda ’tavak’. 118 • A BANTU NYELVEK

A melléknév, névmás, számnév a mondatban a főnév osztályához igazodik a meg- felelő raggal, pl. li-tanda li-kulungwa ’nagy tó’ – ma-tanda ma-kulungwa ’nagy tavak’, lu-hunde lu-lehu ’hosszú patak’ – di-hunde di-ndehu ’hosszú patakok’.

Tőszámnevek: 1 -imo 6 nyano na yimo (5 és 1) 2 -vili, mbili, 7 nyano na dimbili 3 -tatu, dinatu 8 nyano na dinatu 4 ncheche 9 nyano na ncheche 5 nyano 10 kumi 11 kumi na yimo 20 makumi mawili 100 miya

A számnevek 1-3 között igazodnak a főnév osztályához, különben változatlan alakban követik, pl. wa-nu wa-vili ’két ember’, a-himba ncheche ’négy oroszlán’. A makonde első leírása Horatio Emmons Hale 1846. évi szójegyzékéből való Rio de Janeiróba hurcolt rabszolgák ajkáról, de a nyelv tudományos feldolgozása nem kielégítő. Különben nem irodalmi nyelv, noha már a német gyarmati uralom idején vallásos kiadványok és az alsófokú oktatás segédeszközei jelentek meg rajta. Helyesírása nincs rendezve, német és portugál szerzők különböző módon jegyzik le.

Lorenz, A.: Entwurf einer Kimakonde-Grammatik. Mittelungen des Seminars für Orientalische Sprachen 17 (1914). Guerreiro, M. V.: Rudimentos de língua Maconde (Lourenço Marques, 1963).

MAKUA ◆ a bantu nyelvek középkeleti csoportjának (M. Guthrie szerint P.30. zóna) egyike Mozambik északkeleti részében, 6 millió beszélővel. Nyelvjá- rásai: rovuma, Delgado-vidéki, meto, sirima (chirima), saka (chaca), központi makua és lomve (lomwe, lomué); ez utóbbit korábban külön nyelvnek tekintették. Politon ragozó nyelv (erősségi hangsúllyal leginkább az utolsó előtti szóta- gon) névszói osztályokkal. Öt alapmagánhangzója van, de gazdag mássalhang- zórendszere hehezetes (th, dh, kh, tsh stb.) és orrhangú kapcsolatokkal (nk, nkh, mp, mb, mkh, mnh; nn, mm, ez utóbbiak szó elején is). Névszói osztályainak száma 15 a helyviszonyt jelölő előragokkal, pl.: II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 119

1/2. osztály mu-hima ’testvér’ többes szám a-hima ’testvérek’ mu-thu ’ember, személy’ többes szám a-thu ’emberek, személyek’ mu-thyana ’nő, asszony, feleség’ többes szám a-thyana ’nők, assszonyok, feleségek’ 3/4. osztály ni-huku ’nap (szak)’ ma-huku ’napok’ n-lumi ’nyelv’ többes szám ma-lumi ’nyelvek’ (a ni- rag t és l előtt n- lesz) 5/6. osztály mu-teko ’munka, szolgálat’ többes szám mi-teko ’munkák’.

A helyviszonyt jelölő ragok o-, mu- és va-, o- a főnévi igenév előragja, pl. o-wara ’öltözni, viselni’, w-ona ’látni’ (magánhangzós kezdetű igetövek előtt w-). A melléknév, névmás, számnév és ige a megfelelő osztályelőrag szerint egyezik a főnévvel.

Tőszámnevek: 1 mnosa, -mosa 6 thanu na mosa (mmosa) (5 és 1) 2 pili, -ili 7 thanu na pili (-ili) 3 tharu, -raru 8 thanu na tharu (-raru) 4 sheshe -sheshe 9 tanu na sheshe (-sheshe) 5 thanu, -thanu 10 mulokó, mlokó, nloko, kumi, khumi

11 mulokó na mmosa (-mosa) 20 miloko mili 100 mía (arabból) 1000 álufu (arabból).

A tengerparton arab és szuahéli számneveket is mondanak 6-9 között. Az 1-9 közti számnevek különben a főnév osztályához igazodnak a megfelelő előrag szerint, pl. a-thyana a-raru ’három nő’, ma-huku ma-sheshe ’négy nap’. A makua nem irodalmi nyelv. Az első szójegyzékek Horatio Emmons Hale (1846) és S. W. Koelle (1854) gyűjteményes munkáiból valók. Első leírása Chauncy Maples (1879) Handbook of the Makua Language című könyvében olvasható.

Pires Prata, A.: Gramática de língua Macua (e seus dialectos) (Cucujães, 1960). —: Dicionário Português-Macua (Cucujães, 1973). Pires Prata, A.D.: Dicionário Macua – Português (Lisboa, 1990). —: Dicionário Português – Macua (Lisboa, é.n.). Bawman, E.: Gramática Lomué (Lisboa, 1969). 120 • A BANTU NYELVEK

Malavi → cseva

MONGO ◆ lomongo, mongo-nkundó (saját név: lɔmóngɔ): a nyugati bantu nyelvek egyike (M. Guthrie szerint C.60 zóna) Észak-Kongó (Kinshasa) közép- ső részében a Kongótól délre, 5 millió beszélővel. A nyelvterület déli részében lakókat nkundó néven hívják, habár beszédük – csekély eltéréssel – azonos az északiakéval: ezért szokták a mongo nyelvet mongo-nkundó névvel illetni (meg- jegyezzük, hogy a nkundó név utolsó betűjén az ékezet nem hosszúságot, hanem magas szóhanglejtést jelöl). Egyéb nyelvjárási különbségeik csekélyek. A mongo kelet felé is elterjedt, s ott közvetítő nyelv lett. Politon ragozó nyelv névszói osztályokkal. Magánhangzórendszere 7 foné- mából áll, a zárt és a nyílt e és ε, illetve o és ɔ megkülönböztetésével. Mással- hangzóinak száma 18, köztük sem labioveláris, sem implozív zárhang nincs, és hiányzik az r (helyette l van meg), azonkívül több n, m, y és w mássalhangzós kapcsolat fordul elő. Alaktani rendszerében a nyílt és zárt középső állású ma- gánhangzókhoz való illeszkedés jellemző; e hangrend alól bizonyos rendszer szerint több kivétel lehetséges, pl. e-sómb-elo ’vásárlás’ – ε-kɔm-εlɔ ’csomagolás’, de e-kukε ’kapu’. Névszói osztályainak száma 16, pl.:

1/2. osztály bo-nto ’ember’ többes szám ba-nto ’emberek’ bo-túli ’kovács’ többes szám ba-túli kovácsok w-ekoli ’tanuló’ többes szám ba-ékoli ’tanulók’ (a w- előrag magánhangzóval kezdődő tövek előtt áll, -ekoli a francia écolier szóból) 7/8. osztály e-ngambí ’aggastyán’ többes szám bi-ngambí ’aggastyánok’ ε-mεkú ’áll’ többes szám bi-mεkú ’állak’ 10/11. osztály lo-muma ’gyümölcs’ többes szám m-muma ’gyümölcsök’ l-olé ’szakáll’ többes szám nj-olé ’szakállak’ (nj a veláris magánhangzóval kezdődő tövek előtt; a j váltako- zóan dz vagy dzs [IPA dʒ].

A melléknevek jó része nem változtatja alakját, úgy követi a jelzett szót, de a népköltészetben megmaradt a teljes egyezés; a -nέnε ’nagy’, -tálé ’hosszú’ és -sîsí ’kicsi’ melléknevek ugyancsak megegyeznek a jelzett főnévvel a megfelelő osztályrag szerint, pl. lɔ-kla lo-tálé ’hosszú köröm’. Tőszámnevek: 1 -m 6 botoá 2 -fé 7 nεi esáto, nεyesáto 3 -sáto 8 moambí 4 -nεi 9 iboá, liboá 5 -tâno 10 jóm, jómi II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 121

1-5 között számláláskor a tövek e/ε előragot kapnak, pl. efé ’2’. A tőszámnevek 6-tól fölfelé változatlan alakúak. A mongo északi nyelvjárását, a tulajdonképpeni mongót néhány évtize- de igen alaposan leírták, azonkívül feldolgozták a népköltészetét, köztük a nkundó népeposzt, amelynek címe Nsong’â Lianja (Nsongo és Lianja). Egyéb- ként a vallásos tárgyú kiadványokon kívül írásbelisége jelentéktelen, normalizált helyesírása nincs.

Hulstaert, G.: Dictionnaire français lɔmóngɔ (Tervuren, 1952). —: Dictionnaire lɔmóngɔ-français (Tervuren, 1957). —: Grammaire du lɔmóngɔ (Tervuren, 1961-1965). De Rop, A.: Grammaire du lomongo (Léopoldville, 1958). Hulstaert, G.: Complément du dictionnaire lomongo – français (Bamanya, 1988).

NDEBELE ◆ (tabele, tebele, saját név: isi-ndeɓele): a bantu nyelvek délkeleti nguni csoportjának egyik tagja (M. Guthrie szerint S.44 zóna), a zulu legköze- lebbi rokona; voltaképp egyik nyelvjárása volt, de a nép 1822-ben elszakadt a zu- luktól, és északra vonult mai lakóhelyére: Transvaal tartományba és Zimbabwe déli részébe, amelyet róluk Matabeleföldnek hívnak. Számuk 2 millió körül van, ebből a többség Matabeleföldön él (Zimbabwe lakóinak 18%-a ndebele nyelvű). A Dél-afrikai Köztársaság egyik nemzeti és hivatalos nyelve 1996 óta. Két nagyobb nyelvjárása van a lakóhelyi megosztottság szerint, a transvaali nyelvjárásra erősen hat a szoto egyik északi nyelvjárása (kopa). De a ndebele nyelvjárásai és a zulu közt kölcsönös érthetőség áll fenn, noha kisebb eltérések a nyelv egész rendszerében észlelhetők. Főként a transvaalinak vannak csettintő hangjai, ámbár kevesebb, mint a zuluban. Egyéb eltérések a hangrendszerben, pl. zulu ns kapcsolat ~ ndebele s: zulu insimu ’rét, mező’ ~ ndebele isimu; zulu nhl ~ ndebele hl: inhloko ’fej’ ~ ndebele ihlogo. A névszói osztályokban a 10/11. osztályrag a zuluban i-, illetve u-, a ndebelében a 11. rag ama- (bantu ma-): zulu i-phahla ’tető’ – u-phahla ’tetők’ ~ ndebele ama-phahla. A Dél-afrikai Köztársaság új vezetése alatt a helyi nemzeti nyelvek szerepét rendezték. Matabeleföldön még a D-rhodesiai kormányzat 1931-ben az angol mellett két nemzeti nyelv fejlesztését irányozta elő: a sona és a ndebele nyelvét. A ndebele ezen funkciója ma is megvan Zimbabwéban. 122 • A BANTU NYELVEK

A ndebele nyelvészeti feldolgozása nem kielégítő, inkább a transvaali nyelv- járást írták le. A helyesírás és a nyelvi norma egyébként is rendezésre vár. Szép- irodalmi tevékenység évtizedek óta jelen van, főként Zimbabwéban: Peter S. Mahlangu, Isaac Mpofu, Amos Mzilethi, E. M. Ndlovu és Lassie Ndondo tűn- nek ki írásaikkal.

Warmelo N. J.: Transvaal Ndebele Texts (Pretoria, 1930). Ziervogel, D.: A Grammar of Northern Transvaal Ndebele (Pretoria, 1959). Pelling, J. N.: A Practical Ndebele Dictionary (Salisbury, 19712). Rycro, D. K.: Tone-Patterns in Zimbabwean Ndebele. Bulletin of the School of Oriental and Aican Studies 46 (1983).

NYAKJUSZA ◆ konde (nyakyusa, konde, nkonde): a keleti bantu nyelvek (M. Guthrie szerint M.31 zóna) egyike Tanzániában és Malawiban a Malawi-tó (régen Nyasza-tó) északi és nyugati partvidékén 1 millió 100 ezer beszélővel. Nyelvjárásai: szelja (selya), kukve (kukwe), ndali, szukva (sukwa), szaku (saku), pendzsa (penja), lugulu és nyika. Politon ragozó nyelv, névszói osztályokkal. Magánhangzórendszerében 7 fonéma van, zártabb és nyíltabb e és o (e – ε, o – ɔ) hangokkal. Jellegzetes az erősségi hangsúly az utolsó előtti szótagon (mint a szuahéliban). Mássalhangzói közt több orrhanggal összetett kapcsolat van, mb, mp, nt, ns, ndj, nj, nk stb., és egy veláris réshang (γ). Névszói osztályainak száma 18 a helyviszonyt jelölő ragokkal együtt. Az előragok előtéttel együtt állanak a főnévi tő előtt, pl.:

1/2. osztály o-mu-ndo ’ember, személy’ többes szám a-va-ndo ’emberek’ 7/8. osztály e-li-vingu ’felhő’ többes szám a-ma-vingu ’felhők’ 9/10. osztály e-ke-tili ’kalap’ többes szám e--tili ’kalapok’

A melléknév, névmás, számnév és igealak egyezik a főnévvel a megfelelő ragok szerint, pl. e-li-lasi e-le-tali ’hosszú bambusz’, e-ki-voko e-ke-tali ’hosszú kar’. A nyakjusza nyelven a múlt század óta jelentékenyebb vallásos irodalom fej- lődött ki Tanzániában (volt Tanganyika) német, Marawiban (volt Nyaszaföld) skót hittérítő tevékenység nyomán, sőt kiadványok jelentek meg a tulajdonkép- II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 123 peni nyakjusza nyelven kívül kukve és nkonde nyelvjárásban is. A nyakjusza nyelvről legelőször H. H. Johnston könyvének (British Central Africa, 1897) szójegyzéke tájékoztatott. Másodiknak németül C. Schumann nyelvtana adott képet (1899). A kezdetek ellenére a nyakjusza feldolgozása hiányos, sem gyakorlati tankönyvek, sem szépirodalmi művek nem jelentek meg rajta.

Endemann, C.: Erste Übungen in Nyakyusa. Mitteilungen des Seminars für Kolonialsprachen (Hamburg, 1914). Jungraithmayr, H. – Möhlig, W. J. G.: Lexikon der Aikanistik (Berlin, 1983). Felberg, Knut: Nyakyusa–English–Swahili and English–Nyakyusa Dictionary (Dar-es-Salaam, 1996).

Nyandzsa, nyasza → cseva

NYAMVEZI ◆ (nyamvezi, saját név: ki-nyamwezi): az északkeleti bantu nyelvek (M. Guthrie szerint F.20 zóna) egyik nyelv-, nyelvjáráscsoportja Tanzá- nia északkeleti térségében 1 millió beszélővel. Fontosabb nyelvjárásai: szukuma (sukuma ’északiak’), nyamveli, galaganza, takama, egymás közt mind érthetőek. A szukuma a nyamvezi nyelvvel szoros rokonságban van. Politon ragozó nyelv, névszói osztályokkal. 7 magánhangzója van (rövidek és hosszúak, két betűvel írva), köztük a felső nyelvállásúak nyíltabbak és zártab- bak: i és І illetve u és ʊ, Korlátozott mértékű hangrendje e szerint a két magán- hangzófajta szerint alakul. Kevés egyszerű mássalhangzója van, hiányzik az r, de számos orrhanggal összetett, valamint hehezetes kapcsolata van, pl. mb, nd, ng, nz, ns, mh, nh. Az ún. Dahl-törvény bizonyos esetekben érvényesül, és a mással- hangzó zöngésül a következő szó zöngétlenjének hatására, jövevényszavakban is, pl. moódoka ’autó’ < szuahéli motokaa (< ang. motor car). Névszói osztályainak száma 18 a helyviszonyt jelölő ragokkal együtt, pl.:

1/2. osztály -geni ’vendég’ többes szám ßa-geni ’vendégek’ (ß= bilabiális réshang, mint az angol w). 7/8. osztály kІ-koló ’eszköz’ többes szám shi-koló ’eszközök’ 124 • A BANTU NYELVEK

A főnévi igenév előragja ko-, pl. ko-sha ’őrölni’. A főnevek gyakran előtétes (preprexum) előragot kapnak, pl. 3/4. osztály `m-limo vagy o-`m-limo ’munka’ – többes szám mi-lιmo vagy ι-mi-lιmo ’munkák’.

Tőszámnevek: 1 -mo, sooloó 6 táándatʊ, saatí 2 -ßílí-ßʊlí 7 `mpúúngatí 3 -dát, vaatʊ′ 8 `mnaáné 4 -ne, waáne 9 keendaá 5 -tááno, nhaáno 10 ikʊmi

Az 1-6 közti számnevek második alakja számoláskor hangzik. 11 ikʊmi nayímo (10 és 1) 12 ikʊmí n’iißílí 13 ikʊmí n’iidátΰ 14 ikʊmí n’iíne 15 ikʊmí n’iitááno 16 ikʊmí n’iitáándatΰ 100 igana

A számnevek 1-6 közt igazodnak a főnév osztályához, pl. mi-ti a-ßíli ’két fa’ (m-ti ’fa’ – mi-ti ’fák’). A nyamvezi nem irodalmi nyelv, noha bibliafordítás és egyéb vallásos irodalom jelent meg rajta még a német gyarmati uralom alatt. Helyesírása nincs szabályozva, nyelvi feldolgozása – nem beható módon – a szukuma nyelvjárá- son alapul. Első nyelvészeti leírása az angol E. Steere munkája (1882), majd A. Seidel adott ki nyelvtant 1898-ban, ezt követte C. Velten nyelvtana szójegyzék- kel (1901). Az első szótár nyelvtani vázlattal Edmund Dahl műve.

Stern, R.: Eine Kinyamwezigrammatik. Mittelungen des Seminars für Orientalische Sprachen 9 (1906). Augustiny, J.: Laut- und Formenlehre der Sukuma-Sprache. Mitteilungen des Seminars für Orientalische Sprachen 32 (1929). Richardson, I. – Mann, M.: A Vocabulary of Sukuma. Aican Language Studies 7 (1966). Maganga, C. – Schadeberg, . C.: Kinyamwezi. Grammar, Texts, Vocabulary (Köln, 1992). II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 125

Ronga → conga

RUNYANKORE ◆ lunyankore, nyankore (nkole, nkore, nyankole, saját- név: oru-nyankore): a bantu nyelvek északi, tóközi csoportjának tagja (M. Guthrie szerint E.13 zóna, illetve újabb J zóna) Ugandában, a Rutanzige- (Edward-) és George-tó közt, 1 millió 700 ezer beszélővel. Legközelebbi nyelvrokona egy- részt a kiga (ru-kiga), amely nyelvjárásának is tekinthető, másrészt a nyoro (oru- nyoro) az Albert-tótól északra és a toro (oru-toro) ettől délkeletre. Korábban e két nyelvet a runyankore nyelvvel azonosnak látták nyelvjárási különbségeket leszámítván. Politon ragozó nyelv(ek) névszói osztályokkal. Öt alapmagánhangzóból áll a hangrendszer, amelyek rövidek és hosszúak lehetnek (két betűvel írván az utóbbiakat). A szavakban a magánhangzóknak emelkedő (á) és eső (à) hanglejté- se lehet, erősségi hangsúly pedig az utolsó előtti szótagra kerül. Mássalhangzóik közt számos félhangzós kapcsolat van, mint gy, by, nyw, bw, mw. A k és g az előtte álló i és y (j) előtt lágyul (cs és dzs-szerű hanggá). Névszói osztályainak száma 13 a helyviszonyt jelölő előragokkal együtt. Az előragok még előtétet (preprexum) kapnak, pl.:

1/2. osztály o-mu-ntu ’ember, személy’ többes szám a-ba-ntu ’emberek’; o-mu-kozi ’munkás’ többes szám a-ba-kozi ’munkások’ 3/4. osztály e-ki-kyere ’béka’ többes szám e-bi-kyere ’békák’ 5/6. osztály e-nte ’tehén, tehenek’ (az e- preprexum, az n- előragnak számít, amely nem változik egyes és többes számban)

A melléknév, névmás, számnév és ige a mondatban megegyezik a főnév osztá- lyával a megfelelő előrag szerint, pl. e-ky-aro ki-hango ’nagy falu’ (a melléknév nem kap előtétet, a ki- osztályrag magánhangzó előtt lágyul, ky betűkkel írva) – e-by-aro bi-hango ’nagy falvak’ (a bi is lágyul bj-féle hangalakban), e-nte n-kye ’kis tehén, kis tehenek’.

Tőszámnevek: 1 -mwe 6 mukaaga 2 -biri 7 mushanju 3 -shatu 8 munaana 4 -na 9 mwenda 5 -taano 10 ikumi 20 makumi abiri 100 igana 1000 rukumi 126 • A BANTU NYELVEK

A számnevek 1-5 között megegyeznek a számjelzett szó osztályával. A többi számnév változatlan alakban követi a főnevet. A runyankore helyesírását 1954-ben értekezleten rendezték, amelyen a kivá- ló nyelvész A. N. Tucker (1904-1980) elnökölt. Így, akárcsak a toro és a nyoro, írott nyelvnek tekinthető: vallásos, iskolai és szépirodalmi művek jelennek meg rajta.

Maddox, H. E.: An Elementary Lunyoro Grammar (London, 1938). Davis, M. B.: A Lunyoro-Lunyankore-English Dictionary (Kampala-London, 1952). Morris, H. F. – Kirwan, B. E. R.: A Runyankore Grammar (Nairobi – Kampala –Dar es Salaam, 1957). Taylor, C.: A Practical Runyankore–Rukiga–English and English–Runyankore–Rukiga Dictionary (Nairobi – Kampala – Dar es Salaam, 1959).

SONA ◆ (shona, schona, saját név: chiShónà): a bantu nyelvek délkeleti csoportjának (M. Guthrie szerint S.10 zóna) egyik tagja Zimbabwe államban és kisebb részben a szomszédos Mozambik, ill. Botswana területén mintegy 7 millió lakos anyanyelveként. Lévén az angol mellett az egyik nemzeti nyelv, Zimbabwe középiskoláiban kötelező tantárgy (alsófokú iskolákban honi lakosok közt a tanítás nyelve), az egyéb nemzetiségűek is tudják, úgyhogy 10 millióra tehető a számuk. Hat nagyobb nyelvjárása van, amelyek közül négy az irodalmi nyelvi norma kialakításának alapjául szolgált: a központi zezuru (Harare főváros és környéke másfél millió beszélővel), a karanga délen a hajdani Monomotapa Birodalom és a zimbabwei romok térségében, a manyika keleten Mozambik felé, a korekore északon Zambia határig, továbbá a ndau (ChiNdau) a manyikától délre, valamint a kalanga nyugaton Botswana keleti területéig. A sona politon ragozó nyelv, névszói osztályokkal. Magánhangzóinak száma 5, az alaphangzó: a, e, i, o, u. Mássalhangzói közt több zár-réshang (pf, bv, ts, tsv stb.), néhány labializált (w előtétű) és hehezetes kapcsolat (pl. nhau ’ma’) van, azonkívül implozív ɓ és ɗ (explozív párjukat bh és dh kapcsolattal, az implozíveket b és d betűvel jelölik); az explozívok inkább csak idegen szavakban fordulnak elő. Jellegzetes azonkívül egy zöngés és egy zöngétlen ún. fütyült mássalhangzó, zv és sv betűkapcsolattal II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 127

írva, amely az ajkak és a fogsor igen szűk rése között képződik. Ezek a hangok megvannak a conga nyelvben és változataiban. Az l hang hiányzik (csak némely nyelvjárásban van meg). Névszói osztályainak száma 21, beleszámítva a három helyviszonyt jelölő előragot. Néhány példa:

1/2. osztály mu-nhu ’ember’ többes szám va-nhù ’emberek’ mu-rìmì ’paraszt’ többes szám va-rìmì ’parasztok’ < -rìmà ’szántani, földet művelni’ 3/4. osztály mu-tí ’fa’ többes szám mi-tí ’fák’ mu-sóró ’fej’ többes szám mi-sóró ’fejek’ 5/6. osztály (egyes számban nincs előrag, csak a puszta tő áll) mángò ’mangó’ többes szám ma-mángò ’mangók’ zísó ’szem’ többes szám ma-zísó ’szemek’ svìngò ’rom’ többes szám ma-svìngò ’romok’; a Zimbabwe- romokat és tartományt értve rajta: Màsvìngò; ebbe az osztályba tartozik a legtöbb idegen, főleg angol eredetű szó: bhénki < ang.: bank, bhúkú ’könyv’ < ang. book 16. osztály (helyviszonyt jelző) chi-kórò ’iskola’ – mu-chi- kórò ’iskolában’ (ch = cs, IPA tʃ) 19. osztály i-mbá ’ház’ – ku-mbá ’házban’ – többes szám dzi-mbá ’házak’ – ku-dzi-mbá ’házakban’

A melléknév, névmás, számnév és ige megegyezik a főnév osztályával a megfelelő rag útján, pl. mu-nhù mu-kúrú ’nagy ember’ – va-nhù va-kúrú ’nagy emberek’, va-nhù vá-nò-tàurà ’az emberek beszélnek’ (nò a jelentő mód jelen idő jele, ku-tàurà ’beszél[get]ni’). Tőszámnevek: a számnév mint jelző a számjelzett szó után áll (és a megfelelő osztályragot kapja), némely számnévnek önálló alakja is van (ld. zárójelben)

1 mwé (poshí) 6 tánhàtú 2 vìrí (pirí) 7 nòmwé (chinomwé) 3 tàtú 8 séré (ruséré) 4 nà (chína) 9 pfumbàmwè 5 shánù 10 gúní (nem ragozódik)

Főként a tízen felüli számok esetében angol számneveket használnak.

A birtokviszonyt (genitivus) a bantu nyelvekhez hasonlóan a megfelelő birtokos jellel jelölik, amely a birtok előtt áll (egybeírva), a birtok pedig követi a birtokost, pl. 128 • A BANTU NYELVEK

Mudzídzísí wávàná ’a gyerekek tanítója’, mudzìdzìsì ’tanító’, vàná váàmái ’az anya gyerekei’, munyórí wámàbhúkù ’a könyvek szerzője’ – munyórí wábhúkù ’a könyv szerzője’, munyórí ’szerző’. személyes névmások: egyes szám többes szám 1. személy ndì tì 2. személy ù mù 3. személy á vá

Ragozás a ’lenni’ ige jelen idejével:

ndìrì ’vagyok’ tìrì ’vagyunk ùrì ’vagy’ mùrì ’vagytok árì ’ő van’ várì ’ők vannak

A sonában ezzel az igealakkal fejezik ki a névszói állítmányt:

ùrì munyórí ’te író vagy’ tìrì vasévénzí ’(mi) munkások vagyunk’, sévénzí ’munkás’, kiemeléssel: ìsú tìrì vasévénzí ’mi vagyunk munkások’

A valahol levést, tartózkodást a három helyviszonyt jelentő névmással (előraggal) fejezik ki (egybeírva): chikórò ’iskola’ - muchikórò ’(az) iskolában’ musìkà ’piac’ - pamusìkà ’(a) piacon’ imbà ’ház’ - mumbá ’(a) házban’ Zimbabwè - muZimbábwè ’Zimbabwéban’ vakádzí várì mupósvò ’a nők a postán vannak’, kádzí ’nő’, pósvò ’posta’ < angol post

A folyamatos jelen időt a lenni ige jelen idejéhez járuló főnévi igenévvel (ku-) képezik: ndìrì kuèndà ’(éppen) megyek’ ùrí kunyórá ’(éppen) írsz’ árì kusévénzá ’(ő éppen) dolgozik’ várì kurárá ’(ők éppen) alszanak’ II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 129 mabházì árì kuèndà ’a buszok éppen mennek’, bházì ’busz’ < angol bus

Az általános jelen idő a -nó- raggal történik, amely a névmás és az igető között áll: ndínódzídzá ’tanítok, tanítóskodom’ vanhù vánòrárá ’az emberek alszanak’; a 3. személyben az emelkedő hanglejtésű névmás hatására a no eső hanglejtésű lesz.

A valamivel bírni (angolul to have, németül haben, franciául avoir) kapcsolatban a személyes névmáshoz né (olykor ná) viszonyszó, voltaképp eszközhatározói je- lentésben (val, -vel) járul: ndìné bhúkù ’van könyvem’ mukádzí ánè vàná vavìrí ’az asszonynak két gyermeke van’ ndìné uròmbó ’sajnálom’, szó szerint: sajnálatom van.

A sona első adatai G. W. H. I. Bleek 1856. évi kiadványában jelentek meg, amelyben a szerző Wilhelm Peters nevű német orvos kéziratban maradt szó- gyűjteményét adta ki. Ebben Sofala néven sona (jórész ndau és néhány manyika) szavak vannak. De a nép és a nyelv megismerése jóval később, a gyarmatosítás- sal és a hittérítők betelepedésével kezdődik meg. A. M. Hartmann 1893-ban nyelvtant, 1894-ben szótárt ad ki zezuru nyelvjárásra építve. Ugyancsak zezuru nyelvjárásban jelentetett meg az angol bibliatársaság (Britsh and Foreign Bible Society) számos bibliafordítás-részletet és más vallásos szöveget 1898 és 1906 között. A karanga nyelvjárás szolgált alapul J. T. Helms és A. A. Louw asszony újszövetség-fordítására (1900). C. S. Louw chikaranga nyelven nyelvtant és szó- tárt írt, majd H. E. Springer 1905-ben nyelvtant, nem szólva a holland missziós társulat 40 kiadványáról az 1928 előtti időben. Az újszövetség 1908-ban manyika nyelvjárásban is megjelent; ndau nyelvjárásban készült 1910-ben egy evangé- lium-fordítás. Ez a sokféle különböző nyelvjárási alapú vallásos irodalom nem segítette elő az irodalmi norma kialakulását. Ezt egyaránt felismerték a külön- böző hittérítő társaságok és a dél-rhodesiai gyarmati hatóságok. Egy híttérítői értekezlet 1928-ban megegyezett a helyesírási és nyelvi norma kialakításában, és felkérte a londoni Afrika-Intézetet (International African Institute) tanács- adásra. A kiváló Afrika-kutató bantuista Clement Martyn Doke (1893-1980) dolgozta ki a normalizálás alapjait. Az ő elgondolásai nyomán lett a zezuru nyelvjárás a standard alapja nemcsak a beszélők nagy száma, hanem a központi fekvéssel járó átmeneti nyelvi formák megléte miatt. A többi nyelvjárás közül legkevésbé a ndau és a kalanga járult hozzá a normák kialakításához. A zezuru, karanga, manyika éa korekore szókincsének 80%-a közös. A helyesírást először 1932-ben szabályozták főleg a fonetikus átírási rendszer alapján. Azzal viszont 130 • A BANTU NYELVEK nyomdatechnikai nehézségek keletkeztek a különleges betűk és mellékjelek miatt. 1967-ben újraszabályozták – ezúttal végleges szándékkal –, és betűkapcso- latokat alkalmaztak a fonetikus jelek helyett, pl. a régi ʃ helyett sh (magyar s), a ʒ helyett zh (zs). A sona szókincse szervesen fejlődik, nem foglalkoznak nyelvújítással, új szavak rendszeres alkotásával. A szókincsben igen sok idegen szó van, és a modern élet szükségleteivel számuk gyarapodik. A legtöbb kölcsönszó angol és afrikaans eredetű, pl. az angolból chikoro ’iskola’ < school, bhasikoro ’bicikli’ < bycicle, sho- pu ’bolt’ < shop, shuga ’cukor’ < sugar, rimu ’lm’, fanicha ’bútor’ < furniture, az afrikaansból dhoropa ’falu’ < dorp, dapiri ’burgonya’ < ertappel, furaha ’teher, rakomány’ < vrag (IPA ax) stb. Afrikai nyelvekből szintén számos jövevény- szó ered, pl. szuahéli mari ’pénz’ < mali, ndege ’repülőgép’ < ndege (Ulaya), szó szerint: ’európai madár’, a zuluból ku-sevenza ’dologozni’ (de vö. sona ku-shan- da), a cseva nyelvből ku-bwereka ’kölcsönözni’, a fanagalóból dani ’nagyon sok’, jamboro ’bennszülött-bár’ stb. De keletkeznek spontán neologizmusok meglévő elemekből, pl. mukúrú ’igazgató’, eredeti jelentése: ’nagy’ (melléknév): mukúrú wechikórò ’iskolaigazgató’ szó szerint: ’iskolanagy’. Önálló szépirodalom évtizedek óta jelentkezik. Az első írói kongresszust 1965-ben rendezték meg. Az alkotók közül megemlítjük Patrick Chakaipa, Herbert Chitepo, Solomon Mutswairo, Wilson Chivaura, Edward Kaugare nevét. A tömegtájékoztatásban fontos szerepet kap az angol és a másik nemzeti nyelv, a ndebele mellett. Napilap sona nyelven nem jelenik meg, de egy hetilap Kwayedza (’Hajnal’) címen. 1965 és 1980 között több mint 300 nemzeti nyel- vű kiadvány látott napvilágot: regények, versek és egyéb szépirodalmi alkotások túlnyomórészt sona nyelven. Mindazonáltal a sona nem tudta még az angol nyelvet helyettesíteni.

O’ Neil, J.: A Shona Grammar: Zezuru Dialaect with Notes on the Karanga and Manyika (London – New York, 1935). Biehler, E.: A Shona Dictionary with an Outline of Shona Grammar (Cape Town, 19503). Fortune, G.: An Analytical Grammar of Shona (London, 1955). Stevick, E. W. (szerk.): Shona Basic Course (Washington, 1965). Hannan, M.: Standard Shona Dictionary (Salisbury, 1974). Carter, H. – Kahari, G. P.: An Introductory Shona Reader with Grammatical Sketch (London, 1979-1986). Kahari, G.: e Rise of the Shona Noel (Gweru, 1990). Brauner, S.: Einführung in die Schona-Sprache (Köln, 1992). II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 131

—: in Fodor I. – Claude Hagège (szerk.): Language Reform – History and Future (Hamburg, 1994). —: Einführung in die Schona-Sprache Unter Mitarbeit von Samson Huni. Aika-wissenschaliche Bücher. szerk. W. Möhlig – B. Heine (Köln 1993).

SZONGE ◆ (songe, songye, kisonge, kisongye, lusonge, kalebwe, luba (északkeleti), yembe, luba-songi, kisongi): a bantu nyelvek központi csoportjába tartozó nyelv (M. Guthrie L.20 zóna) Kongó (Kimshasa) délnyugati térségében, Kasai és Shaba (régen Katanga) tartományban 1 millió 200 ezer beszélővel. Nyelvjárásai: kalebwe (esambi, kipya, songe), mbagani. Politon nyelv magas, mély és eső tonémával és névszói osztályokkal. Magán- hangzórendszerében 5 alapfonéma van rövid és hosszú változattal. E különb- séget a helyesírás nem jelzi, az átírásban a hosszú magánhangzót két betűvel jelölik. Mássalhangzórendszere az alábbi: zöngések b (d) (g) v z c j zöngétlenek p t s sh k f nazálisok m n ŋ ny oldalréshang l félhangzók y w

A d az l fonéma változata, nazális után és i előtt: lukasú ’ütés’ – ndukású ’ez egy ütés’; a g nazális után ng változatú lesz, mint a magyar g a leng szóban, pl. ku- banga ’kezdeni’, a j = zs, a c a magyar ty zár-réshanghoz hasonló, a w az angol w hanggal azonos; az sh = s, ny = ny, y = j; az ŋ mindig az előbb említett ng hangot jelzi. Az i és az e előtt a k, n, ng, d az oroszhoz és a szlovákhoz hasonlóan erősen jésül, pl. kukitá (ejtsd kukjitá) ’csinálni’, kukebá (kukjebá) ’kívánni’. Ez a jelenség a bantu nyelvekben ritkaság.

A névszói osztályok száma 18, pl.

1/2. osztály személyek, előragjai: egyes szám mu-, többes szám ba- muntu ’ember, fér’ bantu ’emberek, férak’ mukashi ’nő’ bakashi ’nők’ muana ’gyermek’ bana ’gyermekek’ előrag nélküli főnevek egyes számban: 132 • A BANTU NYELVEK

yaya ’apa’ bayaya ’apák’ tabo ’anya’ batabo ’anyák’. 3/4. osztály előragjai: egyes szám mu-, többes szám mi- mulongi ’palack, üveg’ milongi ’palackok, üvegek’ musulu ’folyó’ misulu ’folyók’ muselu ’ének’ miselu ’énekek’ mulofwe ’főnök’ milofwe ’főnökök’ 5/6. osztály előragok: egyes szám bu-, többes szám ma- budimu ’mező’ madimu ’mezők’ bulunda ’házasság’ csak egyes számban 7/8. osztály állatok előragja m-, n- egyes- és többes számban nsolo ’tyúk, tyúkok’ mbuji ’kecske, kecskék’ ngandu ’krokodil, krokodilok’ nge ’leopárd, leopárdok’ 13/14. osztály előragjai egyes sz. e-, többes szám ma- etombolo ’kakas’ matombolo ’kakasok’ etui ’fül’ matui ’fülek’ elonda ’seb’ malonda ’sebek’ csak többes számú főnevek: mema ’víz’ malufu ’pálmabor’ mateke ’sár, iszap’ 15/16. osztály előragjai: egyes szám ki-, többes szám bi- kintu ’dolog’ bintu ’dolgok’ kisalu ’piac’ bisalu ’piacok’ kikuba ’gyümölcs bikuba ’gyümölcsök’

Tőszámnevek: 1 mune, munenka 6 samombo 2 bidi, bidinka 7 musambodidi 3 satu, satunka 8 muanda 4 nanka 9 kiteme 5 tatu 10 ekumi 11 ekumi na mune 12 ekumi na bidinka 20 makumi abidinka 100 lukama, kitoto

Személyes névmás ami, nami ’én’ atwe, natwe ’mi’ obe, nobe ’te’ anue, nanue ’ti’ e, ne ’ő’ abo, nabo ’ők’ II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 133

A melléknév, névmás, számnév, igealak a megfelelő előragokkal jelzi a vonatko- zó főnevet: muana mukata ’nagy gyerek’, kata ’nagy’, nsolo ikata ’nagy tyúk’, etui dikata ’nagy fül’, lufete lutive ’éles kés’, lufete ’kés’, tive ’éles’

A főnévi igenév előragja ku-, a határozó stb. igenévé mu-. Az ige kijelentő módjának a következő alakjai vannak. Hét jelen idő: befejezetlen, folyamatos, kezdődő, befejezett, nemrég befejezett, jelen pillanatban befejezett, a jelenben gyakori. A múlt idők: befejezetlen, a múltban kezdődő, befejezett múlt, régmúlt. Ezenkívül van jövő idő. Bemutatjuk a befejezetlen jelen idő állító és tagadó, valamint a jövő idő állító és tagadó alakjait:

Befejezetlen jelen idő állító tagadó egyes sz. 1. sz. ndianga ’eszem’ ntudianga ’nem eszem’ 2. sz. dianga ’eszel’ tudianga ’nem eszel’ 3. sz. dianga ’eszik’ tadianga ’nem eszik’ többes sz. 1 .sz. tudianga ’eszünk’ tatudianga ’nem eszünk’ 2.sz. nudianga ’esztek’ tanudianga ’nem esztek’ 3.sz. badianga ’esznek’ tabadianga ’nem esznek’ Jövő idő egyes sz. 1. sz. muvwa kudia ’enni fogok’ ntuvwa kudia ’nem fogok enni’ 2. sz. vwa kudia ’enni fogsz’ tuvwa kudia ’nem fogsz enni’ 3. sz. vwa kudia ’enni fog’ tavwa kudia ’nem fog enni’ többes sz. 1. sz. tuvwa kudia ’enni fogunk’ tatuvwa kudia ’nem fogunk enni’ 2. sz. muvwa kudia ’enni fogtok’ tanuvwa kudia ’nem fogtok enni’ 3. sz. bavwa kudia ’enni fognak’ tabavwa kudia ’nem fognak enni’

Az ’enni’ ige főnévi igeneve ku-dia, ragozott alakokban az igetőhöz –nga utórag, n- és több más előrag járul, valamint a tőalak is megváltozik, pl. a befejezett múltban és a régmúltban na- alakja lesz, amelyhez utóragok járulnak, pl. nadile, nafo stb. A szonge nem írott nyelv, az újszövetséget 1952-1978 között adták ki, egyéb vallásos és más szövegek csak időközönként jelennek meg. Helyesírása rendezet- len, leírása is hiányos még.

Stappers, Leo: Morfologie van het Songye (Tervuren, 1964). Samain, A.: La langue kisonge (Bruxelles, é. n.). 134 • A BANTU NYELVEK

SZOTO ◆ (sotho, southo, saját nyelvnév: Sesotho, saját népnév: Basotho ’a szotók’) a bantu nyelvek délkeleti csoportjába tartozó nyelv (M. Guthrie szerint S.32 zóna) Lesotho államban, a Dél-afrikai Köztársaságban, és Botswanában összesen több mint 6 millió beszélővel; ebből a többség Lesothóban, ahol az angol mellett hivatalos nyelv, a többi a dél-afrikai Transvaal és részben Natal szövetségi államban. Két nagy nyelvjáráscsoportra oszlik: a több kisebb nyelv- járásból összetevődő északira és az egységesebb délire (Lesotho). Az északiak közül a pedi képviseli az irodalmi nyelvet, azonkívül a kopa, rajtuk kívül van még a lobedu, tlokva, kutszve és a pai; ez utóbbiakban a pai nyelvjárást kivéve még több kisebb nyelvjárási változat fordul elő. A nyelvjárási sokféleség ellenére a közérthetőség fennáll, sőt a legközelebbi rokon csvana nyelv és a szoto közt szintén megvan, ezért szokták e két nyelvet szoto-csvana nyelvnek, nyelvegység- nek nevezni. Mind az északi, mind a déli nyelvjárás a Dél-afrikai Köztársaság egyik nemzeti és hivatalos nyelve lett 1966 óta. Politon nyelv 7 magánhangzóval (ê és ô nyíltabb az e és o hangnál) és igen gazdag mássalhangzórendszerrel: hehezetes zárhangokkal (th a nyelvnévben: Sesotho), zár-réshangokkal: ts, tš, pš, fs, fš, stb. (helyesírás szerint š= s, IPA ʃ), azonkívül csettintő hangokkal (a déli szotóban). A veláris x réshangot g betűvel írják (g hang nincs a nyelvben), az l, m, n, ng és ny szótagalkotó lehet, ilyenkor kettős betűvel jelzik, pl. mmê ’anya’. A továb- biakban az északi szoto nyelvet (pedi) mutatjuk be. Alaktanára – mint a bantu nyelvekre – jellemző a névszói osztálytagozódás: 13 névszói osztálya van, 6 egyes számban, 6 többes számban, azonkívül a hagyo- mányosan külön osztályba sorolt go (bantu ku-) elem, a főnévi igenév jele mint elöljáró (a helyesírás külön szóba utalja: go rêma ’vágni’), a többi helyviszonyt jelölő rag e nyelvben határozószók előtagja, pl. godimo ’felett’, fase ’alatt, alul’, mošê ’oldalt’ stb. Példák a névszói osztályokra:

1/2. osztály mo-tho ’ember, személy’ – többes szám ba-tho ’emberek’ 3/4. osztály mo-tse ’falu’ – többes szám me-tse ’falvak’ 5/6. osztály le-gêtla ’váll’ – többes szám ma-gêtla ’vállak’, páros testrészek tárgyak, gyümölcsnevek osztálya 7/8. osztály se-lêpê ’fejsze’ – többes szám di-lêpê ’fejszék’, ide tartoznak a nyelvet és kultúrát jelentő szavak, pl. a Sesotho nyelvnév, Seisimane ’angol (nyelv- és kultúra)’ 9/10. osztály n-ku ’juh’ – többes szám din-ku ’juhok’

A főnév osztályával egyezik a melléknév, a névmás, a számnév és az ige, pl. batswadi ba rata bana kudu ’a szülők nagyon szeretik a gyerekeket’ (ba-tswadi ’szülők’, go rata ’szeretni’, ba elöljáró, más bantu nyelvekben előrag, a többes II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 135 számú 2. osztály igei jele, ba-na ’gyerekek’, kudu ’nagyon’). A névszói állítmány változatlan alakú kopulával (pedi) vagy anélkül (nyelvjárásokban) használatos, pl. pedi nyelvjárás mošêmane ke yò mogolo – nyugati nyelvjárásokban mošêmane o mogolo ’a ú nagy’ (ke kopula, o illetve yò [y ejtéskönnyítő mássalhangzó] az állítmány elöljárója a névszói osztálynak megfelelő egyezéssel, mogolo ’nagy’).

Tőszámnevek számoláskor önállóan jelzőként (előragokkal) 1 tee ntôwe -tee 2 pêdi dibêdi -bêdi 3 tharo diraro -raro 4 nnê dinnê -nê 5 hlano mphêtša -hlano vagy fêtša seatla (vége a kéznek) 6 tshela motabe -sêlela (ugord át) 7 šupa mošupa -šupa 8 seswai seswai -seswai 9 senyane senyane -senyane 10 lesome lesome lesome (nem kap előragot)

Az önálló számolási alak viszonylag új, és különösen a magasabb számnévi alakokban rövidebb, iskolában, a tömegtájékoztatásban ez használatos, pl.:

régibb új 11 lesome le motšô o tee sotee 17 lesome le motšô yê e šupago sošupa 20 masome a mabêdi masopêdi 100 lekgolo kgo 1000 sekete sekete

Személyes névmások: egyes szám többes szám 1. sz. ke 1. sz. re 2. sz. u 2. sz. le 3. sz. o 3. sz. ba

A szotóban van névszói állítmány, pl.: ke ngaka ’orvos vagyok’ u molemo ’te gyermek vagy’ re lingaka ’mi orvosok vagyunk’ 136 • A BANTU NYELVEK

A tagadó névszói állítmány: ha ke ngaka ’nem vagyok orvos’ ha u molemo ’te nem vagy gyermek’ ha re lingaka ’ők nem orvosok’

Az igeragozásban a tövek végződése bizonyos igealakokban módosul, pl. rata ’szeret’ befejezett múlt ideje ratile, hlatsoa ’mosni’ befejezett múltban hlatsoitse. De változik a személyes névmás is, pl. mint a ragozási példákban látható:

Függő idő (mellékmondatokban) egyes szám többes szám 1. sz. ka rata ’szeretek’ l. sz. ra rata ’szeretünk’ 2. sz. ua rata ’szeretsz’ 2. sz. la rata ’szerettek’ 3. sz. a rata ’szeret’ 3. sz. ba rata ’szeretnek’

Jövő idő egyes szám többes szám 1. sz. ke tla rata ’szeretni fogok’ re tla rata ’szeretni fogunk’ 2. sz. u tla rata le tla rata 3. sz. o tla rata ba tla rata

Befejezett múlt idő egyes szám többes szám 1. sz. ke ratile ’szerettem’ re ratile ’szerettünk’ 2. sz. u ratile ’szerettél’ le ratile ’szerettetek’ 3. sz. o ratile ’szeretett’ ba ratile ’szerettek’

Tagadó befejezett múlt idő egyes szám többes szám 1. sz. ha kea rata ’nem szerettem’ ha rea rata ’nem szerettünk’ 2. sz. ha ua rata ’nem szerettél’ ha lea rata ’nem szerettetek’ 3. sz. ha a rata ’nem szeretett’ ha ba rata ’nem szerettek’

Az igerendszerben több összetett időalak van.

A szotót sokáig nem különböztették meg a csvana nyelvtől. Az első szotó nyelvtant Eugène Casalis írta 1841-ben Étude sur la langue séchuana címmel, de tar- talma inkább szoto, mint csvana. Jóval később készült az első nyelvtan: 1876- ban, és még később az első szótár, 1911-ben, mindkettő K. Endeman munkája. J. Jacottet nyelvtana 1927-ben jelent meg. A következő évtizedekben számos II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 137 szoto nyelvtan, nyelvkönyv, szótár készült, nem egy afrikaans nyelven. A szoto szépirodalom jelentős. Ki kell emelni a legelső alkotások egyikét, omas Mofolo (1876-1948) Chaka című regényét, a címadó hősről, a XIX. sz. elejei zulu hódí- tóról. A regény 1908-ban jelent meg szoto nyelven, 1925-ben adták ki angolul, és rövidesen sikerkönyv lett; számos idegen nyelvű fordítása jelent meg.

Tucker, A. N.: Suggestions for the Spelling of Transvaal Sesutho (London, 1929). Ziervogel, D.: Noord-Sotho-Leerboek (Pretoria, 1953). —: e Eastern Sotho (Pretoria, 1954). —: e Ideophones in Southern Sotho (Berlin, 1978). Sharpe, M. R. L.: Everyday Sesotho Grammar (Morija, 1960). Ziervogel, D. – Lombard, D. P. – Mokgokong, M.: A Handbook of the Northern Sotho Language (Pretoria, 1969). Mabille, A. – Dieterlen, H. – Paroz, R. A.: Southern Sotho–English Dictionary (Morija, 1974). Ziervogel, D. – Mokgokong, P. C.: Groot Noord–Sotho Woordeboek. Comprehensive Northern Sotho Dictionary, Northern Sotho–Aikaans-English (Pretoria, 1975). Kock, K. J. – Moekatsi, R. H.: An Introduction to Sesotho Phonetics (Houtbay, é. n.). Louwrens, L. J.: Aspects of Northern Sotho Grammar (Pretoria, 1991).

SZUAHÉLI ◆ szvahili (saját nyelvnév: Swahili, kiSwahili, KiSwahili, saját népnév: waSwahili, Waswahili, a korábbi /tudományos/ írsásokban: Suahili, Suaheli): Kelet-Afrika legnagyobb lélekszámú irodalmi és közvetítő nyelve, több országban államnyelv (Guthrie osztályozásában G.40 zóna). Anyanyelvi beszélő- inek száma 4 milliónál nem lényegesen több. Ezek eredetükben és többségükben Kenya és Tanzánia partvidékén, a Tanzániához tartozó Zanzibár-szigeten, valamint a partokhoz közeli szigeteken laknak, és beszédükben nyelvjárási szinten különböznek egymástól: Siu, Pate (kipate), Lamu (kilamu), Malindi (kimalin- di), Mombasa területén a kimwita, környékén a kimtangata; a kenyai-tanzániai határ vidékén a kivumba; Tanzániában a partvidék északi és középső szakaszán, valamint Zanzibárban a kiunguja, Pemba szigetén a kipemba; távolabb a francia gyámság alá tartozó Comore-szigeteken, továbbá Madagaszkár északi részében, és az egész keleti partvidéken több kisebb településen. A szárazföld belsejében a Kongó-medence keleti térségében, Katanga tartományban honos a kingwana 138 • A BANTU NYELVEK nyelvjárás. A szuahélit mint közvetítő nyelvet bizonyos változatokban harminc- öt millióan tudják Tanzániában, Kenyában, Ugandában, Kongóban (Kinshasa), Ruanda és Burundi, Mozambik, Madagaszkár területén, a Comore szigeteken, Kongóban, Malawiban, Szomáliában. A szuahéli közvetítő nyelvi változatai és nyelvjárásai egymás között jól érthetőek. A szuahéli államnyelv Tanzániában 1967 (Zanzibárban már 1964) óta és a hivatalos élet minden területén használatban van. Kenyában 1970-ben nyilvá- nították nemzeti nyelvvé, sőt ideiglenesen a parlament nyelvévé, kommunikáci- ós nehézségek miatt ugyan ezt visszavonták, de újabban előnybe helyezik hasz- nálatát a tömegtájékoztatásban is; a lakosság közt egyre terjed a nyelv ismerete, Ugandában a városokban és északon is. Kongóban (Kinshasa) a kingwana az ország keleti részében terjedt el, egy katangai változata pedig főleg a rézövezet bányászai között. A szuahéli Kongó (Kinshasa) egyik nemzeti nyelve a kikongo, a luba és a lingala mellett (állam- nyelv a francia). A nyelv kialakulásának történetéről csak arab forrásokból lehet következtet- ni. A VII. században kezdődött meg az a folyamat, amelynek során a kelet-afrikai partvidék rokon bantu nyelveinek kölcsönhatásából az egyre növekvő arab hajósok és betelepülők nyelvi és kulturális hatására a szuahéli létrejött. A tenge- rentúlról különben nemcsak arab, hanem perzsa és indiai hajósok és kereskedők telepedtek le a partvidéken, akik szintén nyelvi és kulturális nyomot hagytak elkeveredvén a helyi lakossággal. A szuahéli nyelvnév erre az eredetre vall: arab sāhil, többes számban sāwahil ’partvidéki’.

A nyelv szerkezete

Ragozó nyelv, főnevei túlnyomóan előragosak, igeragozása is az, de az igeképzők a tő végéhez járulnak. A bantu nyelvek többségével ellentétben nincs zenei hang- súlya, az erősségi hangsúly a ragozott alak utolsó előtti szótagjára kerül (mint a lengyelben). Némely arab kölcsönszóban a hangsúly utolsó előtti és az utolsó előtti harmadik szótagon ingadozik, pl. lazíma ~ lázima ’szükség’. A hangsúlyos magánhangzó általában hosszabb a többinél, de nincs a nyelvben hosszú – rövid magánhangzó-ellentét, mint a magyarban. Jellegzetes a név- szói osztálytagozódás és a főnévtől függő mondatrészek alaki egyezése.

Magánhangzói az alábbiak: i u e o a II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 139

Az e a magyar dunántúli (zártabb) e ejtéséhez hasonló, az a a magyar a hanghoz képest ajakréses, az idegen rövid á- hangokhoz hasonló. A két betűvel írt magánhangzókat külön kell ejteni, nem egy, hanem két hangként, pl.: mzee ’öregember’, choo ’WC, mosdófülke’, motokaa autó’ < angol motor car.

A mássalhangzórendszer:

p t k b d g ch j ny ng’ f th s sh h v dh z gh l r w y

A p, t és k némely különben azonos alakú szóban ph, th és kh (hehezetes, aspi- rált) ejtésű mint az angol ten ’tíz’ (th) és a német komm ’gyere’, (kh): paa ’tető’ és phaa ’gazella’, tembo ’pálma’ és thembo ’elefánt’, kaa ’faszén’ és khaa ’rák’. A he- lyesírás ezt a különbséget nem jelzi. A ch = cs (mint az angolban), az sh = s, a th, dh és gh csak arab eredetű szavakban fordul elő, kiejtésük a th és dh esetében az angol thin és then szavakéval azonos, a gh a h hangunknál zöngésebb, és hátrább képzett garathang, pl. ghafula ’hirtelen’ (arabból). A j szó elején és mássalhangzó előtt dzs hangzású, két magánhangzó között a mi gy hangunkhoz hasonló, pl. sijui ’nem tudom’ (szigyui); ny = ny, pl. nyumba ’ház’; az ng’ a magyar n hanggal azonos a reng szóban, pl. ng’ombe ’szarvasmarha’ – de ngoma ’dob’ két szótag: n-goma, nchi ’ország’ szintén két szótagú: n-csi; y = j, pl. yai ’tojás’.

Alaktan

A bantu alapnyelvi névszói osztályok a szuahéliben összevonódtak. Maradt 12 névszói osztály: 5 egyes számú, 5 többes számú; a 11/12. osztály hiányos: egyes számú főneveket tartalmaz, többes szám esetében más osztályból kapja az elő- ragokat. A bantu alapnyelv 20/23. osztályának helyviszonyt jelölő előragjaiból különálló elöljárók (prepozíciók), illetve határozószók keletkeztek. A névszói osztályok fogalomköre csak az 1/2. osztályban zárt: személyeket jelöl. A többi osztályban több fogalomkörbe tartozó főnevek tartoznak: 140 • A BANTU NYELVEK

1/2. osztály: előragjai: egyes szám m- (mw-) többes szám: wa- mtu ’ember, személy ’ watu ’emberek, személyek’ mke ’asszony, feleség’ wake ’asszonyok, feleségek’ mjumbe ’főnök’ wajumbe ’főnökök’ mganga ’orvos’ waganga ’orvosok’ melléknevek mdogo ’kicsi’ wadogo ’kicsik’ mkubwa ’nagy’ wakubwa ’nagyok’ mzuri ’szép, jó’ wazuri ’szépek, jók’ mke mzuri ’szép asszony’ wake wazuri ’szép asszonyok’

3/4. osztály: fák, növények, testrészek, természeti tárgyak, égitestek stb. előragjai: egyes szám m (mw-), többes szám: mi- mti ’fa’ miti ’fák’ mguu ’láb’ miguu ’lábak’ mto ’folyó’ mito ’folyók’ mwezi ’hold, hónap’ miezi ’hónapok’ mlima ’hegy’ milima ’hegyek’

5/6. osztály: termések, gyümölcsök, többes számban anyagok, folyadékok, elvont fogalmak, gyűjtőfogalmak előragjai: egyes szám ji- vagy ø többes szám matunda ’termés’ matunda ’termések’ jicho ’szem’ majicho ’szemek’ jambo ’alkalom’ mambo ’alkalmak, dolgok’ jirani ’szomszéd’ majirani ’szomszédok’ jumba ’palota’ majumba ’paloták’ koti ’kabát’ makoti ’kabátok’

7/8. osztály: kicsiny tárgyak, nyelvek és nyelvjárások, bizonyos elvont fogalmak, zikailag vagy szellemileg gyengébb személyek előragjai: egyes szám ki- többes szám vi- kitu ’tárgy, dolog’ - vitu ’tárgyak, dolgok’ kisu ’kés’ visu ’kések’ kichwa ’fej’ vichwa ’fejek’ kiatu ’cipő’ viatu ’cipők’ kitabu ’könyv’ vitabu ’könyvek’ kipofu ’vak’ ’vipofu ’vakok’ Kiswahili ’szuahéli(ül)’ II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 141

9/10. osztály: állatok, rokonok, ruházat, eszközök, gyümölcsök stb. előragjai: egyes számban n- (m-, ny-), ugyanaz többes számban nyumba ’ház’ ’házak’ njia ’út’ ’utak’ siku ’nap’ ’napok’ simba ’oroszlán’ ’oroszlánok’ samaki ’hal’ ’halak’ ndizi ’banán’ ’banánok’ kazi ’munka’ ’munkák’ forodha ’vám’ ’vámok’ (épület) ndugu ’testvér’ ’testvérek’

11/12. osztály: elvont fogalmak, országnevek, hosszú tárgyak, testrészek stb. előragjai: egyes számban u (w-), többes számban, ha van, azonos a 10. osztályéval: n-, nyuso ’arc’ nyuso ’arcok’ wimbo ’dal’ nyimbo ’dalok’ ulimi ’nyelv’ ndimi ’nyelvek’ ugonjwa ’betegség’ magonjwa ’betegségek’ ukuta ’fal’ kuta ’falak’ uzuri ’szépség’ wema ’jóság’ Uganda Ujerumani ’Németország’

Az eredeti helyviszonyt jelölő előragok pa, ku-, mu- alakjai névmások előtétével az alábbi viszonyszókat, ragokat alkotják (po-, ko-, mo- alakban is): ku- mint főnévi igenév előragja: kucheza ’játszani’, kuenda ’menni, járni’, kufundisha ’tanítani’, mint határozó a megfelelő névszói előraggal a valahol, valaminek a közelében való helyzetet jelenti, pl. kisu kiko sandukuni ’a kés a lá- dánál van’, a po valamivel való térbeli kapcsolat jele, pl. kisu kipo mezani ’a kés az asztalon van’, a mo pedig a valamiben levő helyzetet jelent, pl. kisu kimo sandukuni ’a kés a ládában van’, de: Kenya iko Aika ’Kenya Afrikában van’; a ku to- vábbképzett alakja kwa elöljáróként használatos többféle funkcióban, pl. kwenda kwa mwalimu ’a tanítóhoz menni’, kwa mikono ’kézzel’, kwa miguu ’gyalog’, szó szerint: lábbal, kwa sababu ’mert’, szó szerint: abból az okból. A birtokviszony (genitivus) kifejezése elöljáró (névmás) közbejöttével törté- nik: elöl áll a birtok, mögötte a birtokos, a kettő között pedig a birtokot jelző névmás, pl. nyumba ya mwalimu ’a tanító háza’, ya a nyumba ’ház’ 9. névszói osz- tályának jele; mtoto wa mwanamke ’az asszony gyermeke’, wa itt a mtoto ’gyer- 142 • A BANTU NYELVEK mek’ 1. névszói osztályának birtokjele; kitabu cha mganga ’az orvos könyve’, cha a kitabu ’könyv’ 7. névszói osztályának birtokjele.

A birtokot jelző elöljárók:

1. osztály wa 2. osztály wa 3. osztály wa 4. osztály ya 5. osztály la 6. osztály ya 7. osztály cha 8. osztály vya 9. osztály ya 10. osztály za 11. osztály wa 12. osztály za

Az önálló személyes névmások

én mimi mi sisi te, ön wewe ti, önök nyinyi ő yeye ők wao

Az ige személyi előragjai

egyes szám 1. személy ni- többes szám 1. személy tu- 2. személy u- 2. személy m- 3. személy a- 3. személy wa-

A tárgyas (tranzitív) igék személyragjai és a velük azonos részeshatározói ragok az igető előtt és az időrag után következnek: egyes szám 1. személy -ni- többes szám 1. személy -tu- 2. személy -ku- 2. személy -wa- 3. személy -m- 3. személy -wa-

A nem személyt jelentő tárgy vagy részeshatározó a megfelelő osztályragokat kapja: egyes szám többes szám 3. osztály u- 4. osztály i- 5. osztály li- 6. osztály ya- 7. osztály ki- 8. osztály vi- 8. osztály i- 10. osztály zi- 11. osztály u- 12. oszály zi II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 143

Egy mondatpélda: Mama anawasomea watoto wake kitabu ’Mama felolvas gye- rekeinek a könyvből’ (szó szerint: könyvet), ku-soma ’(föl) olvasni’, -e- (somea) az irányuló cselekvés igei utóragja; jelentése: valaki részére, számára.

A birtokos névmások töve

magyar jelentés magyar jel. egyes sz. 1. személy -angu -m, enyém többes sz. 1. személy -etu -nk, mienk 2. személy -ako -d, tied 2. személy -enu -k, tietek 3. személy -ake -e, je, -a, -ja 3. személy -ao -uk, ük, övék

Több birtok esetében a névmások a megfelelő osztályragokat kapják, tehát pl. kitabu changu ’könyvem’ – vitabu vyangu ’könyveim’, nyumba wetu ’házunk’ – nyumba zetu ’házaink’. A mutató névmás és a melléknév az alany után áll, és alakilag megegyezik a főnév osztályával a megfelelő előrag szerint. A mutató névmás lényegében szintén a megfelelő előragot kapja, de megelőzi egy h- mássalhangzó után járuló ragos közelre mutatás, -le végű osztályrag távolra mutatás esetében, pl. huyu ’ez itt’ (személy) – yule ’az ott’ (személy), huyo ’ez, az’ (személy), – wale ’ezek, azok’. Az igerendszerben egy jelen idő, két előragos múlt idő (folyamatos és befejezett) és egy jövő idejű alak van, de vannak összetett múlt idejű igealakok, valamint három feltételes mód és egy felszólító mód. Az igefajok utóragokkal képződnek.

A folyamatos jelentő mód jelen idő ragozása az igetőhöz járuló előrag: na- kuandika ’írni’ egyes sz. 1. sz. ninaandika ’(éppen) írok’ többes sz. 1. sz. tunaandika 2. sz. unaandika 2. sz. mnaandika 3. sz. anaandika 3. sz. wanaandika

Ninalikumbuka jina lako ’(Most) emlékszem a nevére’, kukumbuka ’emlékezni’, jina ’név’. A folyamatos múlt li- előragot kap, pl. Jina nilifanya kazi ’Tegnap dolgoztam’, kufanya ’csinálni’, kazi, ’munka’. A bevégzett múlt (az angol present perfect időalakkal azonos) me- előragot kap, pl. Mtu yule amekwenda kwa miguu ’Az az ember (végleg) elment gyalog’, kukwenda ’menni’. 144 • A BANTU NYELVEK

Az elbeszélő múlt ka- előraggal a mindennapi használatban gyakori, különö- sen elbeszélésekben vezet be kapcsolatos mellékmondatokat, ahol az első mondat előidejűséget fejez ki, pl. Watoto walikwenda shule wakasoma vitabu vipya. ‛A gyerekek elmentek az iskolába, és olvasták az új könyveket’, pya ’új’. Caesar alisema kuwa alikwenda, kaona, kashinda. ’Caesar azt mondta: jöttem, láttam, győztem’, kusema mondani’, kuona ’látni’, kushinda ’győzni’. A jövő idejű cselekvést a ta- előrag jelzi, pl. Nitaandika barua kesho ’Holnap meg fogom írni a levelet’, barua ’levél’, kesho ’holnap’. A feltételes módnak három ideje van. A nge- előrag feltételes jelen időt képez, pl. Ningejua anwani yake, ningemwandikia barua ’Ha tudnám a címét, írnék neki levelet’, kujua ’tudni’, anwani ‛(lakás) cím’. A feltételes mód múlt idejű előragja ngali: Angalikuja, ningalimwambia ’Ha eljött volna, elmondtam volna neki’, kuambia ’valakinek elmondani’. A ki- előrag valamely lehetséges (jövőbeli) feltételt fejez ki, pl. Wakiniomba nitawapa pesa ’Ha megkérnek, fogok nekik pénzt adni’, kuomba ’kérni, megkér- ni’, kupa ‛adni,’ pesa ‛pénz’. A felszólító mód egyes számban azonos az igetővel, többes számban az igető –eni utóragot kap, pl. Leta! ’Hozz!’ – Leteni! Hozzatok! A tiltás usi- előraggal történik egy személyt illetően, több esetében msi- az előrag, pl. usipike ’ne írj, ne írjon’, msipike ’ne főzz, ne főzzön, ne főzzetek, ne főzzenek!’ Néhány ige esetében a felszólítás rendhagyó, pl. kuenda ’menni’ – nenda ’menj, menjen!’, kuja ’jönni’ – njoo ’jöjj, jöjjön’. A kötőmód (’hogy olvassak’) minden személyben az igető –e végződésével történik: nisome olvassak tusome olvassunk usome olvassál, msome olvassatok asome olvasson wasome olvassanak

Je, tununue viatu? Vásároljunk székeket? kununua ’vásárolni’, kiatu ’szék’, je a kérdés jele, mint a magyar –e kérdőszócska. II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 145

Az igefajok képzése

Az igetőhöz járuló képzők fejezik ki, gyakran tővéghangzó-változással:

Szenvedő ige: -wa, -liwa, -lewa, pl. kuchukuliwa ’elszállíttatni < kuchukua ’szállítani’ kufungwa ’megerősíttetni, megköttetni’ < kufunga ’megköt’ Irányuló ige: -ia, -ea, -lia, -lea, pl. kuendea, ’valamerre menni, valahová tartani’ < kuenda ’menni’; kupelekea ’valahová, valakinek vinni’ < kupeleka ’vinni’ Kölcsönös cselekvés: -ana, pl kuonana ’találkozni, viszontlátni’ < kuona ’lát’, kwa heri kuonana ’viszontlátásra’; Fordított cselekvés: -ua, pl. kufungua ’kioldozni, kinyitni’ < kufunga ’megkötözni, bezárni’ Műveltető igealak: -isha, -esha, -iza, -eza, -ya, pl. kufunga ’kötni’ > kufungisha ’(be) köttetni’ kutulia ’nyugodt lenni’ > kutuliza ’megnyugtatni’ kuzoea ’megszokni’ > kuzoeza ’megszoktatni’ kuingia ’bemenni’ > kuingiza ’bevinni, bevezetni’ Állapot kifejezése: -ika, -eka, -lika, -leka, -ka, pl. kukata ’levágni’ > kukatika ’levágva lenni’ kuchua ’bekenni’ > kuchulika ’kenhető lenni’ Visszaható ige: -ji- előraggal képezik, pl. kufunza ’tanítani’ > kujifunza ’tanul’, szó szerint: tanítja magát. Ez az egyetlen előragos igeképző. Gyakorító ige: kettőzött igetővel, pl. kulewa ’lerészegedni’ > kulewalewa ’gyakran lerészegedni’

Igenlés – Tagadás

Igen és nem szó szerint ndiyo és siyo, de használatuk olykor fordítottja a magyar és más európai nyelvben való használatuknak. Pl. arra a kérdésre Nincs pénzed? Huna fedha?, a válasz ellentétben a magyarral (De igen van): Siyo, vagyis ’Nem úgy van, ahogy mondod’, de Ndiyo, ha tényleg nincs pénzem, ti. ez esetben Ndiyo azt jelenti: Úgy van, ahogy mondod. A szuahéliban is van névszói állítmány: az alany meglétét vagy hiányát nem ragozott igealak, hanem kopula fejezi ki a jelen időben: ni állítva, si tagadva, pl.: 146 • A BANTU NYELVEK

Je, nyumba ni nzuri? ’Szép a ház?’ – Ndiyo, nyumba ni nzuri ’Igen, a ház szép’ – Siyo, nyumba si nzuri ’Nem, a ház nem szép’. Je a kérdést határozottá tevő szócska. Igei tagadás esetében az igetőhöz előragok, illetve tővégváltozás következik be.

Az 1/2. névszói osztály igei tagadó alakjai kijelentő mód jelen időben: kujua ’tudni, ismerni’ egyes szám 1. személy sijui többes szám 1. személy hatujui 2. személy hujui 2. személy hamjui 3. személy hajui 3. személy hawajui 3/4 osztály hau- hai- 5/6 osztály hali- haya- 7/8 osztály haki- havi- 9/10 osztály hai- hazi-

A ’van (létezik)’ ige jelen időben kuna, pl. kuna watu ’vannak emberek’, tagadva hakuna watu ’nincsenek emberek’, hakuna matata ’nincs semmi baj’. A két múlt idejű igealak tagadásában ugyanezek a személyt jelentő előragok állanak, de a -li- és a -me- múlt idejű előragok helyett mindegyik esetben -ku- előrag képződik, pl.: si-ku-vi-fanya ’én nem csináltam (azt)’; si ’én nem’, ku múlt idő, vi ’azt (a 7-8. osztály előragja)’, ku-fanya ’csinálni, tenni’; polisi hakuwaona watu wale ’a rendőr nem látta azokat az embereket’, ha ’nem (3. személyben)’, ku múlt idő ragja, wa 2. osztályú tárgyrag, ku-ona ’látni’, watu ’emberek’, wale ’azokat’. A számnevek 1-től 5-ig és 8 bantu eredetűek, és a megfelelő előraggal járul- nak a jelzett szó után, a többi számnév arab eredetű, és előrag nélkül változatlan maradnak.

A tőszámnevek a következők: 1 moja 6 sita 20 ishirini 2 mbili, wili 7 saba 100 mia 3 tatu 8 nane 200 mia mbili 4 nne 9 tisa (régies: kenda) 1000 elfu 5 tano 10 kumi 2500 elfu mbili na mia tano

A kettes számjegy összetételben -wili alakot kap: miti mizuri miwili ’két szép fa’. II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 147

A sorszámneveket birtokos szerkezettel képezik:

nyumba ya tatu ’a harmadik ház’ mwezi ya saba ’a hetedik hónap’

A mondatszerkezetben kétféle mellékmondat van. Mindkettőben viszonyszó, illetve vonatkozó névmás vezeti be a mellékmondatot, és igazodik a főnév mint alany osztályához. Mindkét szócska tekinthető vonatkozó névmásnak funkció- juk szerint.

Barua ambayo iliandikwa jana imetumwa Ulaya ’A levelet, amelyet tegnap megírtak, elküldték Európába’, jana ’tegnap’, kutuma ’elküldeni’, kutumwa ’elküldetni’, Ulaya ’Európa’, amba- vonatkozó névmás.

Mtu niliyemwona jana alikwenda Dar es Salaam ’Az ember, akit tegnap láttam, elment Dar es Salaamba’, -ye- vonatkozó előrag.

A szókincs

A szuahéliban, mint minden nyelvben, számos kötőszó, határozószó és indu- latszó (és ideofonok, lásd erről 55. o.) van, pl. mbele ’eleje valaminek’, Motokaa iko mbele ya nyumba ’A kocsi a ház előtt van’, a mbele indogermán elöljáróként (prepozíció) viselkedik, birtokszóként a főnév előtt áll, ya a nyumba ’ház’ birtokos (genitivus) jellegű „névelője” (német or dem Haus, angol before the house), iko (i-ko) ’valaminek a közelében’, a nyumba főnévi osztályát illető előrag; na ’-val, -vel, és’, sasa ’most’, labda ’talán’, -pi kérdőszócska, amely elé a kérdezett főnév osztályragja járul, pl. mti upi ’melyik fa?’, mpaka ’-ig’, Tutajenga njia mpaka mto ’A folyóig fogjuk építeni az utat’, mto ’folyó’, ku-jenga ’építeni’; a mpaka elöljáró (határozószó) nem járul birtokként a főnév elé. További elöljárók birtokos elő- raggal vagy anélkül, kölcsönszóként is: pl. bila (arabból) ’nélkül’, bila fedha ’pénz nélkül’; kwa ’-val/-vel’, pl. kwenda ’felé’, mtoto ameondoka kwenda nyumbani ’a gyermek elindult hazafelé’ (mtoto ’gyermek’, -ondoka ’elindul’, nyumba ’ház’); chini ya ’alatt’, pl. chini ya mti ’a fa alatt’. Ezeken kívül több, funkcióban és jelentésben viszonyszó, alakilag igemód- jelző előrag fordul elő: -ja- előidejűséget fejez ki tagadást vagy tiltást jelentő igékben, gyakran ’még nem’ kitétellel fordítható, és választ jelenthet az esha- előragos igealakra ’már’ jelentésben, pl.: Je, umeshapata chakula? ’Kaptál már enni?’ – Siyo, sijapata chakula ’Nem, nem kaptam még enni’. 148 • A BANTU NYELVEK

A szuahéli szóállományának fejlődésében jelentékeny volt az évszázadok so- rán átvett idegen elem. Noha a jövevényszavak száma tetemes, ezek behatoltak az alapszókincsbe, és a hangrendszerre is hatottak (a ph, th, kh fonémák arab eredetűek), nem változtatták meg a nyelv bantu jellegét (noha vannak kutatók, akik pidzsin, kevert nyelvnek mondják). A perzsa, portugál, angol, német stb. lexikális hatás csekélyebb az arabnál. Az arab jövevényszavak mindenekelőtt a számnevek: 6, 7, 9, a tízesek, 100 és 1000, sok közigazgatási, jogi, kereskedelmi szó és a mindennapok fontos sza- vai, pl. akili ’értelem’, amani ’béke’, barua ’levél (írás)’, biashara ’kereskedelem’, dakika ’perc’, saa ’óra’, wakati ’idő’, dawa ’orvosság’, habari ’hír’, haki ’jog’, desturi ’erkölcs, szokás’, hesabu ’számla, szám’, fedha ’pénz’, shehena ’rakomány’, serikali ’kormány, hatóság’, sheria ’törvény’, safari ’utazás’, shukrani ’köszönet’, salamu ’üdvözlet’, dunia ’világ’, nusu ’fél, fele valaminek’, nafsi ’lélek’. Arab eredetű számos melléknév: hodari ’derék’, mashuhuri ’híres’, tayari ’kész’, tajiri ’gazdag’ stb. Ezek a melléknevek nem kapnak osztályragot, anélkül állanak a jelzett szó, a főnév után, pl. mtaalamu mashuhuri ’híres tudós’. Perzsa eredetű a karami ’titkár’, a gari ’kocsi, jármű’. A portugál hódítás idején terjedt el a meza ’asztal’, a godoro ’matrac’; a bepari ’kereskedő, ill. kapitalista’ indiai eredetű. A német gyarmati uralom idején keletkezett a shule ’iskola’, sukari ’cukor’. Az angolból került át az inchi ’hüvelyk (mérték)’, senti ’centi’, shilingi ’siling’, stesheni ’vasútállomás’, baisikeli ’bicikli’, picha ’kép, festmény’ < picture, motakaa ’autó’, chaki ’kréta’, livu ’üdülés, szabadság’, tiketi ’jegy’ stb. A kongói (kingvana) nyelvjárásban francia jövevényszavak is vannak, de egyéb szuahéli nyelvjárásokba is jutottak át az irodalmi nyelvben kevésbé vagy egyáltalán nem használt szavak.

Irás, irodalom

Az írásbeliség a X. sz.-tól alakult ki arab betűkkel, de a pálmalevélre írt fel- jegyzések nem maradtak fent, csak a XVIII. sz. folyamán készült másolataik, amelyeket a múlt század végén publikált Carl Gotthilf Büttner (1894), és az öt nagyobb sziget krónikáit (részben arabul), főleg vallásos tartalmú énekeket és hőskölteményeket (utendi, utenzi) tartalmaz. A legrégibb és egyben a leghosz- szabbak egyke a Chuo cha Herkal (Hérakleiosz könyve) című 1738-ból, amely az arabok és a bizánciak közt 630-ban vívott csatáról szól. Egy verses monda Fumo Liongo nevű állítólag a XIII. sz.-ban Pate és Lamu-szigetén élt költőről szól. Ezek a művek általában az északi szigeteken keletkeztek, és stílusukat tekintve egy archaikus kingozi nevű nyelvjárást tükröznek vissza. E régi irodalmi művek II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 149 hatása később, sőt némely írónál ma is érezhető. Abdul Karim bin Jamaliddini 1912 táján írta meg Utenzi wa vita vya Maji-Maji című verses elbeszélését a né- metek elleni maji-maji felkelésről (1905-1907). Kortárs költők közül Ahmed Sheikh Nabahany (aki Lamu-szigetén született) követi a régi hagyományokat. De a modern szuahéli nyelvű irodalom – ha témájában nemzeti is – európai hatásra fejlődött ki századunk első évtizedeiben. Elsősorban Shaaban bin Robert (1909-1962) emelkedik ki költeményeivel és elbeszéléseivel, majd a költő Mathias E. Mnyampala (1919-1969) és a kortárs Euphrase Kezilahabi, aki teljesen szakított a hagyományos formákkal. A kortárs kenyai írók és költők közül James Juma Mbotele és A. N. Juma Bhalo érdemelnek említést, mint akik az irodalmi stílus és a nyelv fejlődését elősegítették. A szuahéli nyelvet a múlt század közepe óta latin betűkkel írják, noha az arab írásról való áttérés fokozatos volt, sőt még 1930-ban is akadt törekvés a szuahélire kevésbé alkalmas arab írás megreformálására. A német gyarmati kormányzat 1907-ben rendelte el a latin írás bevezetését a közigazgatásba és az oktatásba. A helyesírás azonban következetlen volt. Az angol uralomátvétel után a 20-as években több értekezletet tartottak a nyelvi és helyesírási norma szabályozására. 1928-ban egy kenyai-tanganyikai konferencián Mombasában, amelyen a német afrikanista Carl Meinhof szintén részt vett tanácsadóként, a kiunguja nyelvjárást választották hivatalos nyelvi normául, egyben a helyes- írást is szabályozták. A korábbi, részben angolos írásmódot egyszerűsítették, de angol jellegű maradt a ch (= cs), sh (s), y (j), w (IPA w) és j (dzs, gy). Nem jelöli a helyesírás a th, ph, kh hehezetes zárhangokat, amelyek néhány szóban jelentést különböztetnek meg. Nem számítván a legkorábbi szórványfeljegyzéseket az első tudományos szuahéli nyelvtant és szótárt Johann Ludwig Krapf állította össze (1850 és 1882). E nyelv azóta a legalaposabban leírtak közé tartozik még afrikai viszonylatokon túlmenően is. Az európai és amerikai nyelvészeken kívül sok anyanyelvi szakember járult hozzá a szuahéli megismeréséhez. Megemlítjük a Dar es Salaam-i egyetem szuahéli tanszékét, az emellett müködő Taasisi ya Uchunguzi wa KiSwahili kutatóintézet működését, az égisze alatt megjelenő KiSwahili című tudományos folyóiratot, sőt az 1981-ben kiadott szuahéli értelmező szótárt, amely az első egynyelvű szótár volt az afrikai nyelvek közül. Az intézet és a szuahéli nemzeti tanács, Baraza la KiSwahili la Taifa, a mi tudományos aka- démiánkhoz hasonló intézmény, a tanzániai kormány megbízásából a legfőbb őre a szuahéli fejlődésének; rendszeresen adnak ki szakterminológiai szójegyzé- keket, tesznek javaslatot új szakszavakra. A normalizálásban nagy részt vállalt Wilfred H. Whiteley, az ötvenes években mint a szuahéli bizottság (East African Swahili Committee) titkára. 150 • A BANTU NYELVEK I

Sacleux, Ch: Grammaire swahilie (Paris, 1909). —: Dictionnaire swahili-ançais (Paris, 1939-1941). Meinhof, C.: Die Sprache der Suaheli in Deutsch-Ostaika (Berlin, 1941). Snoxall, R.A.: A Concise English-Swahili Dictionary (London, 1958). Ashton, E.O.: Swahili Grammar (London, 19629). Prins, A. H. J.: e Swahili-Speaking Peoples of Zanzibar and the East Aican Coast (London, 1967). Polomé, E.: Swahili Language Handbook (Washington, 1967). —: In: Fodor I. – Hagège, C. (szerk.): Language Reform – History and Future 2 (Hamburg, 1983). Whiteley W. H.: Swahili. e Rise of a National Language (London, 1969). Miehe, G.: Die Sprache der älteren Swahili-Dichtung (Marburg, 1977). Brumt, A.: e Rise and Development of a Language Policy in German East Aica. Sprache und Geschichte in Aika 2 (1980). Füssi Nagy Géza: Bevezetés az aikanisztikába (Budapest, 1982). —: Szuahéli nyeltan (Budapest, 1985). Adam, H.: KiSwahili Intermediate Course (Köln, 1993). Möhlig, W. J. G. – Heine, B.: Swahili Grundkurs (Köln, 1991). Herms, Irmtrud: Gesprächbuch Deutsch – Swahili (Leipzig, 1987). Lafon, Michel: Lexique ançais – Comorien (Paris, 1991). Miehe, Gudrun – Möhlig, W. J. G. (szerk.): Swahili Handbuch (Köln, 1995). Malaika, Baba: e Friendly Swahili – English Dictionary: Modern Swahili and Modern English (Arusha, 1995). II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 151 E

KISA CHA MWEWE NA KUNGURU

ALIONDOKA Sultani ya kunguru, akampelekea waraka Sultani ya mwewe, akamwambia, nataka uwe asikari yangu. Akamwambia sikubali. Akamwambia, kama hukubali tutapigana, mimi nawe. Akamwambia, na tupigane, ukinishinda nitakufuata, nikikushinda weye utanifuata. Wakapigana, kunguru wakashindwa. Akaondoka mzee mmoja, akawaambia–tukimbie. Wakakimbia katika mji wao, wakaenenda mji mgine. Mwewe walipokuja wasimwone mtu, wakakaa katika mji wa kunguru. Hatta siku nyingi kunguru wakafanya shauri. Akaondoka mzee, akasema, ninyonyoeni manyoya mkanitupe mjini mwa mwewe. Wakamnyonyoa, wakaenda, wakamtupa. Walipopita mwewe, wakamwona, wakamwambia, wafanya nini huku mjini kwetu? Akawaambia, wenzangu wamenipiga wamenitoa mji kwa sababu nime- waambia, mfuateni mwewe. Wale wakamchukua, wakaenda naye kwa Sultani yao, wakamwambia, huyu kunguru tumemwokota, naye mwulize, atasema maneno yake. Sultani akamwuliza, akamwambia, wenzangu wamenipiga, wamenitoa mji kwa sababu naliwaambia kweli, mfuateni mwewe, ndio Sultani, wakanipiga. Sultani ya mwewe akamwambia, kaa kitako hapa. Akakaa kitako siku nyingi. Hatta siku moja wakaenda kanisani, nayee wakamchukua, wakasali pamoja, hatta walipotoka, wakamwuliza, sisi na ninyi, nani anaabudu sana Muungu? Akawaambia, ninyi. Akakaa kitako wakampenda sana. Hatta siku kuu yao ikikaribia, akatoka usiku, akaenda, akawaambia wenziwe, kesho watakwenda kanisani wote, njooni nje ya mlango wa kanisa, mutie moto. Wale wakatoka, wakaenda kutafuta kuni na wangine wakachukua moto. Hatta assubui wakaenda zao kanisani, asisalie mtu katika mji, ela yule mzee kunguru. Wakamwambia, kwa nini huenendi kanisani leo? Akawaambia, tum- bo linaniuma sana. Wakamwambia, bass. Akaenda, akawaita wenziwe. Akawa- ambia, wamekwisha kuingia kanisani wote. Wakaenda wale, wakatia kuni katika mlango wa kanisa, na wangine wakatia moto. Moto ukawaka. Wakaona moshi waingia ndani ya kanisa, wakakimbia madirishani na wangine wakafa wengi sana na Sultani pia akafa. Kunguru wa- katwaa mji. Wale waliobaki mwewe wakawakimbia kunguru hatta leo. 152 • A BANTU NYELVEK A

A varjúkirály fogta magát és levelet írt a héjakirálynak mondván: „Legyél a ka- tonám”. Az így felel: „Nem akarok”. Erre amaz azt mondta: „Ha nem egyezel bele, akkor megtámadlak”. Mire emez: „Küzdjünk meg egymással. Ha meg- versz, engedelmeskedni fogok neked, ha én verlek meg, te fogsz nekem engedelmeskedni”. Erre megverekedtek, és a varjak vesztettek. Erre az öreg varjú azt mondta: „Meneküljünk el”. El is hagyták a városukat, és egy másik városba mentek. És amikor a héják az üres városba érkeztek, ott letelepedtek. Egy napon a varjak tanácsot tartottak. Egy öreg varjú felállt, és így szól: „Tépjétek ki a tollaimat, és dobjatok engem be a héják városába”. Erre a többiek úgy tettek, és bedobták a héják közé. Amikor a héják arra mentek, és meglátták a varjút, azt kérdezték tőle: „Mi dolgod van a mi városunkban?”. Az így felelt: „A társaim megvertek, és kidob- tak a városból meghagyván, hogy engedelmeskedjem a héjáknak”. Erre megfogták, a királyukhoz vezették így szólván: “Megfogtuk ezt a varjút, s meghagytuk neki, hogy mondja el a dolgát.” A király kérdőre vonta, mire az így szól: „Társaim megvertek, és kikerget- tek a városból, mert megmondtam nekik az igazat: engedelmeskedjetek a hé- jának, mert ő a mi királyunk, erre megvertek”. Erre azt mondta a héjakirály: „Maradj itt”. A varjú sokáig ott maradt. Egy napon a héják templomba mentek, magukkal vivén a varjút, és együtt imádkoztak. Amikor kimentek, megkérdezték a varjút: „Melyikünk imádkozik jobban istenhez?”. Azt válaszolta: „Ti”. A varjú tovább maradt a városban, és a többiek megszerették őt. Amikor pedig közeledett a héják ünnepe, a varjú éjszaka elment a társaihoz így szólván: „Holnap a héják mind templomba mennek, gyertek a templom kapujához, és gyújtsátok föl”. Azok ki is mentek tüzifát keresni. Reggel a héják templomba mentek. A városban csak egy maradt, az öreg var- jú. Megkérdezték tőle: „Te miért nem mégy ma templomba?”. Mire ő: „Nagyon fáj a gyomrom”. Mire azt mondták: „No, jól van”. Akkor ő elment a társaihoz, és így szólt: “A héják mind elmentek a templomba”. Erre a varjak elmentek, és tüzifát vittek a templom kapujába, és felgyújtották. A tűz fellobbant. A héják meglátták, hogy füst tódul a templomba, az ablakok- hoz menekültek, sokan meghaltak, és a király is meghalt. Azok a héják pedig, akik megmenekültek, a mai napig elfutnak a varjak elöl. II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 153

SZVÁZI ◆ (swazi, tekeza, saját név: siSwati): a bantu nyelvek délkeleti cso- portjának tagja (M. Guthrie osztályozása szerint S.43 zóna) amelyet Szváziföl- dön és a Dél-afrikai Köztársaság Transvaal tartományában, továbbá részben Lesothóban 2 millióan beszélnek. A Dél-afrikai Köztársaság egyik nemzeti és hivatalos nyelve 1996 óta, Szváziföldön is hivatalos nyelv. Több nyelvjárása van: tekeza, hlubi stb. Politon nyelv, hangrendszerében 7 rövid és 7 hosszú magánhangzó van (zárt és nyílt e és o). Mássalhangzórendszere igen változatos: 55 fonéma, köztük 3 ejektív és 2 csettintő zárhang (egy elöl és egy hátul képzett, számos egyéni és szociális változattal, továbbá a ɓ implozív zárhang.) Alaktanában ragozó, 14 névszói osztálya van előragokkal és melléknévi, névmási, számnévi, továbbá igei egyezéssel. Néhány példa:

1/2. osztály umu-ntfu ’ember, személy’ ba-ntfu ’emberek’ 3/4. osztály um-fula ’folyó’ imi-fula ’folyók’ um-tsimba ’menyezgő’ imi-tsimba ’menyegzők’ 5/6. osztály li-dvolo ’térd’ ema-dvolo ’térdek’ 7/8. osztály si-lwane ’vadállat’ ti-lwane ’vadállatok’ si-Ngisi ’angol nyelv (és kultúra)’ (nincs többes száma) 9/10. osztály in-hlase ’szikra’ tin-hlase ’szikrák’ in-ja ’kutya’ tin-ja ’kutyák’ 11. osztály, ɓu-, ɓ- előragos elvont és kollektív fogalmak (csak egyes számban)

ɓudze ’hosszúság’ ɓuso ’arc’ ɓoya ’haj’ ɓuhlungu ’fájdalom’

Amint látjuk, az eredeti bantu előrag több névszói osztályban előtétet (preprexum) kap. A helyviszonyt jelentő bantu pa, ku, mu csak határozószókban jelenik meg, pl. kuphela ’csak’, phandle ’kívül’, (pha < pa), mushiya lowa ’arra, azon az oldalon’, azonkívül a ku- főnévi igenévi előrag is, pl. kutsandza ’szeretni’. A melléknévnek van a- vagy ka- előragos tagadó alakja, pl. um-fana mu-dze ’magas gyermek, a gyermek magas’ – um-fana a-mu-dze, um-fana ka-mu-dze ’a gyermek nem magas’. Összetett igeidőkön kívül három jelen idejű igelak fordul elő: egyszerű, folyamatos és progresszív (régen megkezdett, de még tartó) jelen:

ku-vala ’zárni, elzárni’ 154 • A BANTU NYELVEK

Egyszerű jelen idő egyes sz. 1. sz. ngiɓavala többes sz. 1. sz. siɓavala 2. sz. uɓavala 2. sz. niɓvala 3. sz. uɓavala 3. sz. ɓayavala

3. személyben a megfelelő osztályragok állnak: liyavala, tinavala stb.

Folyamatos jelen idő egyes sz. 1. sz. ngiyavala többes sz. 1. sz. siyavala 2. sz. nyavala 2. sz. niyavala 3. sz. nyavala 3. sz. ɓavavala

Progresszív jelen idő egyes sz. 1. sz. ngisavala többes sz. 1. sz. sisavala 2. sz. usavala 2. sz. nisavala 3. sz. usavala 3. sz. ɓasavala stb.

Tőszámnevek: mindig előragot kapnak, számoláskor ku- előraggal állanak

1 kunye 6 kusitfupha 2 kuɓili 7 kulisontfo 3 kusatfu 8 kusiphohlongo 4 kune 9 kuimqa 5 kuhlanu/kusihlanu 10 kulishumi

(ph = ph, hehezetes p; q = hátul képzett gutturális csettintő fonéma).

A szórend elég szabad, és – mint fentebb láttuk – névszói állítmány használatos, pl. um-shayeli u-ya-shayele ’a sofőr vezet’ – uyashayela umshayeli ’vezet a sofőr’. De leggyakrabban SVO a szórend: umshayeli uyamɓona umfana ’a sofőr látja a út’ (-ɓona ’látni’). A szvázi irodalmi nyelv, de szépirodalmi hagyományai még nincsenek. Elég későn írták le a nyelvet tudományosan, de még nem elég alaposan, összehasonlítva pl. a zulu nyelvvel. Az evangélium fordítása 1846-ből való. II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 155 I

Engelbrecht, J. A.: Swazi Text with Notes (Stellenbosch, 1930). Ziervogel, D.: Notes on the Noun Classes of Swati and Ndebele. Aican Studies 7 (1948). —: A Grammar of Swazi (SiSwati) (Johannesburg, 1952). Sibiya, A.K.: An Elementary Course in SiSwati (Mhlambanyati, 19752).

TONGA1 ◆ (saját név: ci-Tonga, c = cs): a bantu nyelvek központi csoport- jának egyik nyelv-, nyelvjárásegyüttese (M. Guthrie szerint M.63-64 zóna) Zambia déli részében a Zambézi térségében, 1 millió beszélővel; az ország nyolc hivatalos nyelvének (köztük elsősorban az angol) egyike. Két nyelvjárása a síkvi- déken, ill. a folyóvölgyben helyezkedik el. Az ún. ila-tonga nyelvet többen a tonga nyelvjárásának számítják: a Kafue-folyó mentén mintegy 100 ezer beszélővel. A tonga nem azonos a conga csoport gi-tonga változatával. Politon ragozó nyelv névszói osztályokkal. Magánhangzóinak száma öt: az alaphangzók (a hosszú magánhangzókat kettős betűvel jelölik). Mássalhangzó- inak száma csekélyebb, de köztük számos orrhanggal és félhangzóval összetett fonémakapcsolata van, nt nd, fw, tw stb. Tizennnyolc névszói osztálya van a helyviszonyt jelölő ragokkal együtt. A főnévi igenév ragja ku, pl. ku-bona ’látni’. Példák a névszói osztályokra:

1/2. osztály mu-ntu ’ember, személy’ többes szám ba-ntu ’emberek’ 3/4. osztály mu-longa ’folyó’ többes szám mi-longa ’folyók’ 9/10. osztály i-mpongo ’kecske’, többes szám i-mpongo ’kecskék’ (azonos előraggal)

A melléknév, névmás, számnév és ige a megfelelő raggal igazodik a főnév osztá- lyához, pl. mu-ntu mu-kali ’dühös ember’ – ba-ntu ba-kali ’dühös emberek’. A tonga helyesírása és stílusa nincs szabályozva, noha iskolában tanítják. Szépirodalmi törekvések is jelentkeznek e nyelven: Elijah H. K. Mudenda tollá- ból. Első leíró nyelvtana (ila-tonga) W. E. Smith műve (1907). J. Torrend szótárt írt és a nyelvjárási viszonyokat vázolta 1931-ben (2. kiadás 1967-ben). A nyelv alapos leírása azonban még várat magára.

Hopgood, C. R.: Practical Introduction to Tonga (London – Cape Town – New York, 19402). 156 • A BANTU NYELVEK

TONGA2 ◆ (siska, sisya, saját név: ci-Tonga, c = cs): a közép-keleti bantu nyelvek ún. manda csoportjába tartozó nyelv (M. Guthrie szerint N.15 zóna) mintegy 100 ezer beszélővel Malawiban, a Nyasza-tó nyugati partvidékén. Kö- zelebbről rokon: manda, mpoto, matengo stb. Nem irodalmi nyelv.

Bryan, M. A.: e Bantu Languages of Africa. Handbook of Aican Languages (London – New York – Cape Town, 1959).

Tonga3 → conga

TUMBUKA ◆ (saját név: ci-Tumbuka, c = cs): a középkeleti bantu nyelvek egyik csoportja (M. Guthrie szerint N.21 zóna) az alábbi nyelvjárásokkal: a tulajdonképpeni tumbuka, kamanga, henga, szenga (senga), fungve (fungwe), jombe (yombe) stb. Tanzániában, Malawiban és Zambia határos térségében mintegy 2 millió beszélővel. A kamanga nyelvjárás a tumbukához annyira kö- zeli, hogy összevontan tumbuka-kamanga névvel is említik őket. Nem politon nyelv, erősségi hangsúlya az utolsó előtti szótagra esik; ragozó nyelv névszói osztályokkal. Magánhangzóinak száma öt, az alaphangzók, amelyek hangsúlytalan szótagban erősen redukálódnak. Mássalhangzóik közt hehezetesek (ph, th, kh), orrhangú és félhangzós kapcsolatok vannak: mb, nd, mw, my, ŋgw stb. Egyes nyelvjárásokban a zárhangok közt váltakozás fordul elő. 19 névszói osztálya van a helyviszonyt jelölő előragokkal együtt, a főnévi igenév előragja ku-, pl. ku-timba ’ütni’. Ez az előrag azonkívül több igeidőben kíséri az igetövet, és a személyragok, ill. a közbeékelt névmások megelőzik, pl. a jelen idő ragozása tárgyatlanul és tárgyasan:

n-ku-timba ’ütök’ n-ku-ku-timba ’ütlek’ u-ku-timba ’ütsz’ n-ku-mu-timba ’ütöm’ a-ku-timba ’üt’ n-ku-mu-timba-ni ’ütöm őket’ ti-ku-timba ’ütünk’ mu-ku-timba ’üttök’ wa-ku-timba ’ütnek’ II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 157

Példák a névszói osztályragozásra:

1/2. osztály mu-ntu ’ember, személy’ – többes szám wa-ntu ’emberek’ mwana (< mu-ana) ’gyerek’ – többes szám wana (< wa-ana) ’gyerekek’ 7/8. osztály mu-lomo ’hónap’ – többes szám mi-lomo ’hónapok’

Tőszámnevek: 1 -moza 6 -nkonde na -moza, -sanu na -moza (5 és 1) 2 -wiri 7 -sanu, na -wiri, -nkonde na -wiri 3 -tatu 8 -sanu na -tatu, -nkonde na -tatu 4 -nayi 9 -sanu na -nayi, -nkonde na -nayi 5 -sanu, -nkonde 10-kumi 11 -kumi na -moza 20 -makumi ghawiri 100 makumi kumi

A számnevek követik a számjelzett szót, és igazodnak a megfelelő osztályhoz, pl. mu-ntu yu-moza ’egy ember’ – wa-ntu wa-tatu ’három ember’. A tumbuka nem irodalmi nyelv, helyesírása nincs szabályozva, de a nyelvta- nírók az afrikai nyelvek leírásában szokásos módszert alkalmazzák. Egyébként tudományos feldolgozása nem kielégítő. Ennek ellenére vannak szépíróik, és így kialakulhat az általánosabban használt irodalmi nyelv annál is inkább, mert az alsófokú iskolai osztályokban az oktatás nyelve. D. D. Phiri regényeit említhet- jük meg a szépirodalmi alkotások közül.

Young, T. C.: Notes on the Speech of the Tumbuka-Kamanga Peoples in the Northern Proince of Nyasaland (London, 1932).

UMBUNDU ◆ (umbunda, mbundu, nbundo, m’bundo, nano, portugál: lingua bunda, uimbundo, népnév: Ovimbundu): a délnyugati bantu nyelvek egyike (M. Guthrie szerint R.10 zóna), Angolában, Benguela partvidékétől délre és délnyugatra terjedő területen (Huaila, Caconda és Bié tartományban) beszéli 4 millió ember, kétharmaduk anyanyelvi fokon (közvetítő nyelv). Köze- lebbi rokona a nkhumbi, ndombe, nyaneka nyelvnek, ellenben csak névrokona (és csak távolabbi kapcsolatban van) a kimbundu nyelvvel (Guthrie: H.21 zóna) Angola észak-nyugati részében, Luanda tartományban. 158 • A BANTU NYELVEK

Ragozó politon nyelv névszói osztályokkal. A hangsúly és hanglejtés, a hangrendszer elég bonyolult, és nincs minden részlete tisztázva. Az erősségi hangsúly az utolsó előtti szótagon állni látszik. Két tónusa van a magánhangzóknak, magas és mély, de nem minden magánhangzón van zenei hangsúly. A hangsúlyos magánhangzó lehet rövid és hosszú, olykor jelentést megkülönböztetve: ōmbandu ’mezei egér’ – ombandu ’fogfájás’.

Öt alapmagánhangzója van: i, e, a, o, u.

Mássalhangzók

ajakhangok ajak és fogsor foghangok fogmeder fogmeder kemény lágy gége közti hangok mögötti ínyh. ínyh. zárhangok zöngétlenek p t k zöngés orrhangok mb nd ñg zöngétlen labializált kw zöngés labializált orrhangok mbw ñgw réshangok zöngétlenek f s h zöngések j w zár-réshangok zöngétlen ch zöngés nj orrhangok, zöngések m n nh ñ zöngés labializáltak mw ñw laterális l

A w az angol w hanggal azonos kiejtésű, az ñ a magyar reng szó n és az angol king ’király’ ng hangjával azonos. A ch ejtése cs, az nh betűkapcsolaté ny, az nj-é pedig ndzs. A kettős vagy hármas jelű mássalhangzók egy hangot képviselő fonémák, pl. o-mbwa ’kutya’ (az o névszói osztályrag), u-kwenje ’ú’, o-mwenho ’élet’. Az ng és az ñg két külön fonéma, amely szavak jelentését különbözteti meg, pl. o-ngongo ’lejtő’ – o- ñgoñgo ’púp’. Az y betű j hangot képvisel. II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 159

A v, l, j, h mássalhangzók gyakran orrhangú mellékzöngés színezetűek, te- hát a fonetikus jelölésben ṽ, Ĩ, , és  jelűek. E nazális mássalhangzókon kívül vannak orrhangú magánhangzók is a francia, portugál és más nyugati, illetve nem afrikai nyelvekhez hasonlóan. Ezeket a gyakorlati irásban is jelölik. pl. ukãyi ’asszony’. E hangok csak az orális magánhangzók változatai. Köztük az a, i és u gyakran, az e és o ritkán fordul elő nazális változatban. A mássalhangzós nazálisok szokatlanok európai nyelvekben, és a meggyelő vagy tanuló számára azonosításuk, megtanulásuk igen jelentős nehézséget okoz. Névszói osztályuk rendszerében megőrződött ugyan az eredeti bantu alapnyelvi osztálykülönbség, ám a névszók osztályba tagolása jelentősen átrendeződött, csak a három helyviszonyt jelölő rag (pa-, ku-, mu-) és az 1/2. osztály (személyek) maradtak meg. Az átrendeződés főként az egyes és a többes számú előragok cseré- lődésében jelentkezik. Az egyes osztályok jelentésköre nem határozható meg.

1/2. osztály egyes sz. előrag u többféle többes számú előraggal tate ’apa’ előrag nélkül vo-tate ’apák’ nawa ’sógor(nő)’ előrag nélkül vo-nawa ’sógorok, sógornők’ Suku ’Isten’ előrag nélkül vo-Suku ’istenek’ u-kãyi ’nő, asszony’ a-kãyi /ova-kãyi ’nők, asszonyok’ u-lume ’fér, ember’ a-lume ’emberek, férak’ u-ti ’fa’ ovi-ti ’fák’ u-longa ’kérdés’ ovi-longa ’kérdések’ u-ngende ’utazás’ ovo-ngende ’utazások’

3/4. osztály egyes sz. előrag e- többes sz. előrag a és ova- e-yo ’fog’ ova-yo ’fogak’ e-timba ’test’ a-timba ’testek’ e-nhulu ’orr’ a-nhulu ’orrok’ e-ngu ’hernyó’ ovo-ngu ’hernyók’ e-ñgu ’szűkszavú ember’ ova-ñgu’szűkszavú emberek’

5/6. osztály egyes sz. előrag o- többes sz. előrag olo- o-mbwa ’kutya’ olo-mbwa ’kutyák’ o-sanji ’tyúk’ olo-sanji ’tyúkok’ o-ngonga ’sas’ olo-ngonga ’sasok’ o-myapja ’fecske’ olo-myapya ’fecskék’ o-munda ’hegy’ olo-munda ’hegyek’ 160 • A BANTU NYELVEK

7/8. osztály egyes sz. előrag ochi- többes sz. előrag: ovi- ochi-ndele ’fehér (ember)’ ovi-ndele ’fehér emberek’ ochi-na ’dolog, ügy’ ovi-na ’dolgok, ügyek’ ochi-mbanda ’boszorkány, varázsló’ ovi-mbanda ’varázslók’ ochi-vela ’vas’ ovi-vela ’vasak’ ochy-anja ’gally, ág’ ovy-anja ’ágak, gallyak’ egyes sz. 9/10. osztály előrag olu- többes sz. előrag olo- olu-njinji ’hangya’ olo-njinji ’hangyák’ olu-nhi ’szúnyog’ olo-nhi ’szúnyogok ’ olu-njala ’köröm’ olo-njala ’körmök’

11/12. osztály egyes sz. előrag omu- többes sz. előrag amu- omw-enho ’élet’ amw-enho ’életek’ omu-ki ’szakdadék, romlás’ amu-ki ’szakadékok’ omu-kuwa ’tarisznya’ amu-kuwa ’tarisznyák’

13/14. osztály Kicsinyítőképző

egyes sz. előrag o- többes sz. előrag oka- o-ndombwa ’menyasszony’ oka-ndombwa ’menyasszonyka’ o-kulu ’láb’ oka-kulu ’lábacska’

15. osztály Főnévi igenév

oku-yola ’nevetni’ oku-lya ’enni’ oku-popya ’beszélni, mondani’

Látható, hogy az o-, ovo-, ochi- előrag több osztályban előfordul, pl. ongonga ’sas’ – olongonga ’sasok’, olunhi ’szúnyog’ – olonhi ’szúnyogok’; az o- egyszerű előrag, az olo- viszont preprexum. A nyelvtanírók a XIX. században a preprexumos alakokat névelőnek tekintették.

A melléknév mint jelző követi a főnevet a megfelelő előraggal jelezve, pl. II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 161

u-lume u-vela ’fehér ember’ a-lume va-yela ’fehér emberek’.

Birtokviszonyban a birtok áll elöl, mögötte a birtokos, köztük a birtok előragja mint elöljáró, pl. e-tosi ly-ombela ’esőcsepp’ (az eső cseppje), ombela ’eső’, ly- az ombela osztályának birtokos ragja.

Személyes névmások

egyes szám többes szám 1. személy ame ’én’ etu ’mi’ 2. személy ove ’te’ ene ’ti’ 3. személy eye ’ő’ ovo ’ők’

Ige

Jelentő mód jelen idő oku-landa ’vásárolni’ állítás tagadás egyes szám többes szám egyes szám többes szám 1. ndi-landa tu-landa si-landi katu-landi 2. o-landa vu-landi ku-landi kavu-landi 3. o-landa vu-landa ka-landi kava-landi

Tőszámnevek 1 mosi (mwe) 7 epanduvali 2 vali (mbali) 8 echelãla 3 tatu 9 echea 4 kwãla 10 ekwĩ 5 tãlo 11 ekwĩ la mosi 6 epandu 12 ekwĩ la vivali 20 akwĩ awali 100 ochita 1000 ohulukãyi

A szórend: SVO.

Fő nyelvjárásai: Caconda, Bié, Huambo és Bailundo térsége. A nyelvjárások ke- véssé különböznek egymástól. Az egyik ismérv, hogy a magánhangzó-kapcsola- tot hogyan oldják meg, pl. ova-lu ’egek’ hallható Caconda környékén, Bailundo 162 • A BANTU NYELVEK ove-lu, másutt ovay-lu, egyes szám ilu ’ég’. Szókincsben is vannak különbségek, pl. ’tojás’ Caconda térségben esala vagy eyaki, Bailundóban esela vagy eseka. Az umbundu elterjedése ellenére nem írott nyelv, csak tudományos feljegy- zések készültek róla. Nincs normatív helyesírása sem, a szerzők különfélekép- pen jelölik a hangokat. Itt J. Francisco Valente írásmódját követtük. A legelső két följegyzés nagyjából egyidejűleg készült egymástól függetlenül. Az egyik S. W. Koelle Polyglotta Aicana című művének (1854) 252 szavas szójegyzéke, amelyet a szerző egy Benguela környékéről való felszabadult rabszolgától jegyzett föl. A másik hontársunktól, Magyar Lászlótól való (1818, Szombathely – 1864, Ponto do Cujo, Benguela mellett). Magyar mint tengerész világkörüli utazás után Dél-Amerikából Afrikába ment, először Calabarba, majd 1849-ben Benguelából egy karavánhoz csatlakozott, s annak végcélján, Cuitóban (Kuito) letelepedett. Az uralkodó, Kayaya Kayangula hozzáadta leányát feleségül. A ho- zományul kapott nagyobb kísérettel Magyar három nagy utazást tett a kontinens belsejében 1850 és 1856 között. Feljegyzéseit az útról és az umbundu nyelv- ről, amelyet megtanult, s családjával ezen a nyelven érintkezett, valamint még három más bantu nyelvről, Magyarországra küldte. Hunfalvy János 1859-ben kiadta magyarul és ugyanabban az évben németül. E feljegyzésekből a néprajzi leírásokat felhasználták, de nyelvi leírásaira a mai napig sem fordítottak kellő gyelmet. Még 1857-en felkelés tört ki az országban, amelynek során Magyar apósát megölték, s neki a partvidékre kellett menekülnie, ahol meghalt; terjedel- mes további feljegyzései, iratai pedig vagyongondozója házában egy tűzvészben megsemmisültek.

Beszélgetési példák Magyar László umbundu szójegyzékéből (1859):

Onyhihű ihuéte jó étvágyam van Angyángola kuria akarsz enni? Nyihe otyimune tyi kuria adj egy keveset ennem Ámen da telále megvagyok elégedve Nyihe otyiui nyúú adj innom Angyángola vári akarsz-e még többet? Daitérá pándula elég, köszönöm Túún dápi honnan jösz? Één dápi hová mégy? Kuenda menj el Tuunda ovászo takarodj el Viringa-nyé miért? Ame hászi tyivuá pálo jól vagyok itt Jiká e pitu tedd be az ajtót II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 163

Pita kúlo jöjj ide Oszánda nyé mit keressz? Uványeliszá nyé mit vesztettél el? Dáli semmitsem Dita lumbiri kobászo gyorsan menj előre Ka ambáti viteri inéne ne vigy nagy terhet Ame ka pitali koviteli nem járok teherrel Da u vitundiszi lumbiri úgy, szaporán visszajöhetsz

Magyar László nem volt nyelvész, fonetikai ismeretei az akkori idők felkészült- ségétől is elmaradtak. Mindazonáltal alapos meggyelő volt, és sikeresen végezte el feladatát, ezzel az umbundu nyelvtörténet feldolgozásához jelentősen hozzájá- rult. Magyar László – amint a nyelvről szóló fejezet bevezetőjében hangsúlyozza – a magyar helyesírást alkalmasnak találta a nyelvi adatok lejegyzésére. Habár Magyar nem tudott szakszerűen lejegyezni vagy felfedezni minden fontos részle- tet, jelezte, hogy az umbundu tonális nyelv, hogy a magánhangzók közt kvantitás- különbség (hosszú – rövid) van, hogy bizonyos hangok nazális színezetűek stb. Magyar a mai Angola és Kongó (Kinshasa) területén, 1850-ben eljutott Luanda országba, amely a XVI. század végétől 1888-ig, a belga hódításig állt fenn; ott fogadta az uralkodó, Mwata Yamwo (első elődjének neve, a későbbi uralkodók címe volt). Utazásairól értékes néprajzi és földrajzi feljegyzéseket juttatott el Magyarországra, amelyeket Hunfalvy János német fordításban a Petermann’s, Mitteilungen című folyóiratban tétetett közzé 1860-ban. E közleményben a bantu luena és lucsázi nyelven készült szójegyzékek is szerepelnek német írásmóddal.

Hunfalvy János (szerk.): Magyar László dél-aikai utazásai 1849-57 években (Pest, 1859). Alves, A.: Dicionário etimologico Bundo-Português (Lisboa, 1951). Valente, J.F.: Grámmatica Umbundu. A lingua do Centro de Angola (Lisboa, 1964). —: Selecção de próerbios e adivinhas em Umbundu (Lisboa, 1964). —: Dicionário Português – Umbundu (Lunda, 1972). —: Paisagem Aicana (Luanda, 1973). Fodor István: Introduction to the History of Ummundu: L. Magyar’s Records (1859) and the Later Sources (Budapest – Hamburg, 1983). Schadeberg, . C.: A Sketch of Umbundu (Köln, 1990). 164 • A BANTU NYELVEK S - Paisagem Africana J. Francisco Valente. Luanda 1973

OCHIMBOTO L’ ESALA

Chimboto walipatala l’esala eti: — L’ove l’ ame, unene elye? Esala eti: — Twalisoka! Chimboto eti: — Ndati, ame ndipondola okulilya! Esala eti: — Kunditẽla! Chimboto was’ okutetula esala, walituva. Walonda lalyo v’úti, wasokolola eti: — Nda lifa, ndililya! Waputusuka lalyo p’osi. Esala lyafa, l’ochimboto chyafaavo!

A VARANGY ÉS A TOJÁS

A varangy és a tojás beszélgetnek: Köztünk melyik nagyobb? A tojás így felelt: – Egyenlők vagyunk. A varangy ellentmond neki: – Nem, hiszen – én meg tudlak enni – téged. A tojás feldühödik: – Próbáld csak meg. A varangy ráveti magát a tojásra, fel akarja törni, de nem sikerül. Felviszi hát a fára, és azt gondolja: – Ledobom, ő széttörik, és megeszem. Amint a varangy leejtené a tojást, maga is meginog. Mindketten lezuhannak. A tojás összetörik, a varangy elpusztul. II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 165

VAMBO ◆ ovambo, osivambo (ambo, wambo, saját név: oshiwambo): a dél- nyugati bantu nyelvek (M. Guthrie szerint R.20 zóna) egyik tagja, amely több nyelvjárásból és két irodalmi nyelvváltozatból áll: kvanyama (kwanyama) és ndonga (oshindonga) Namíbia északi (kvanyama és ndonga), ill. Angola déli részében (kvanyama), mintegy 1 millió lélekszámban Namíbiában, 50 ezer Angolában. A két irodalmi nyelvváltozat és általában mindegyik nyelvjárás közt a kölcsönös érthetőség nagyfokú (sőt a herero nyelv beszélőivel is). 166 • A BANTU NYELVEK

Politon nyelv névszói osztályokkal. A magánhangzórendszer az öt alaphang- zóból áll; az egyes magánhangzók hosszúsága függ a helyzetüktől, de fonológi- kus különbség nélkül. A hangrendszerben két tónus különbözik, magas és mély zenei hangsúly, melyek fonológikus különbségeket is jeleznek, de a beszédben függenek a környezet hangsúlyától, és aszerint módosulnak. A kiemelés néklüli közlésben lefelé ereszkedő a hanglejtés. A zenei hanglejtésen kívül van erősségi hangsúly is, amely rendszerint a szótő utolsó előtti szótagjára esik, de egytagú tövek esetében az előrag lesz hangsúlyos. Mássalhangzórendszere igen gazdag: a csettintő hangok hiányoznak, de nazális összetételű (mp, mb, nk, ng, nt, nd) és félhangokkal összetett fonémák (py, my), azonkívül szótagalkotó nazálisok (ṅ,ṁ) jellemzik. 15 névszói osztálya van, de az egyes és többes számú ragok többféle variációban járulnak a főnév- hez; gyakori az o- előtétű osztályrag: pl. ndonga oṁu-nóna ’gyermek’ – aa-nóna ’gyermekek’; ndonga oṁu-ntú ’ember, személy’ – aa-ntú ’emberek’; kvanyama omu-ṅu– ova-ṅu ’ua’; kvanyama omu-ti ’fa’ – omi-ti ’fák’, e-dina ’név’ – oma- dina ’nevek’. Az igeragozásból bemutatjuk a longo ’dolgozni’ ige kijelentő mód jelen idejé- nek alakjait; itt a személyes névmások összeolvadnak a jelen idő ta- előragjával, míg az igető különálló és változatlan. ohandi (ohai) longo ’dolgozom’ ohatu longo ’dolgozunk’ oto longo ’dolgozol’ otamu longo ’dolgoztok’ ota longo ’(ő) dolgozik’ otava longo ’dolgoznak’

Egyébként a személyes névmások önálló alakjai az alábbiak:

ame ’én’ oe ’mi’ ove ’te’ onje ’ti’ oje ’ő’ ovo ’ők’

A vambóban névszói állítmány van, tehát pl.: oje elenga ’ő miniszter’, ovo ovata ’ők pásztorok’ (j=j). A ndonga nyelvjárást nn hittérítők fejlesztették ki. 1877-ben jelent meg P. Kurvinen olvasókönyve. Az első nyelvtan (amelyben nama és herero rész is van) A. Seidel (1892) munkája. Az első kéthetenként megjelenő lap Omukwetu ’Ba- rátunk’ címen 1901-ben látott napvilágot. A kvanyama nyelvjárás német hittérí- tők működése nyomán lett irodalmivá. P. H. Brincker nyelvtana és olvasókönyve kvanyama-ndonga-herero szójegyzékkel 1891-ben jelent meg, H. Tönjes német nyelvű tankönyve és szótára pedig 1910-ben. A német gyarmati uralom megszű- nése után anglikán hittérítők működtek a kvanyamák közt. G. W. R. Tobias és B. C. H. Turvey jelentette meg az első angol-kvanyama szótárt 1965-ben. II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 167

A hittérítők gondot fordítottak a nyelv szókincsének fejlesztésére, persze főleg a vallásos élet kifejezéseit illetően, pl. omuhongi ’hittérítő’, szó szerint: ’aki tanít’ a hong ’farag, fejt, barkácsol’ igetőből. Német, angol és afrikaans köl- csönszavak is kerültek a nyelvbe, pl. ongeshefa ’bolt’ < ném. Geschä, ombasikela ’bicikli’ < ang. bicycle, oshitafula ’asztal’ < afrikaans tafel. A két irodalmi nyelvváltozat Namíbiában alsó fokon az oktatás nyelve, kö- zépiskolai fokon az oktatás tárgya, 1991 óta pedig egyetemi tantárgy. A vambo tehát az egyik nemzeti nyelv szintjét érte el, azonban a kétféle norma megfele- lő tanerők és tankönyvek hiánya miatt nehézséget okoz. A két változat közül a ndonga fejlettebb, de még nem dőlt el, hogy csak az egyik marad-e meg mint irodalmi nyelv, vagy pedig a két változat kiegyenlített formája lesz a végleges norma. A szakszókincs elégtelensége szintén nehézséget jelent. Állami és egyetemi testületek, bizottságok foglalkoznak a szakkifejezések kialakításával és normalizálásával, ám a kétféle nyelvváltozat miatt nem mindig születik egysé- ges neologizmus, pl. ’abszorpció’: ndonga enino – kvanyama epono, ’orrpolip’ eemwenge – oadenoide, ’pátosz’ ehwamo lyomauvito (körülírás) – osheendimwenyo. A két változat helyesírását 1966-ban véglegesen rendezték.

Tönjes, H.: Lehrbuch der Ovambo–Sprache (Berlin, 1910). Tirronen, T.: Phonology of Ndonga (Berlin, 1955). Fivaz, D.: A Reference Grammar of Oshindonga (Windhoek, 1986). Fourie, D. J.: In: Fodor I. – Hagège, C. (szerk.): Language Reform – History and Future 6 (Hamburg, 1994). Tirronen, T. E.: Ndonga – English Dictionary (Ondangwa 1986, Hamburg, 1994).

XHOSZA ◆ (xosza, az xh a xhosza névben a nyelv oldalával képzett hehezetes csettintő hangot jelöl, magyarul elfogadható a xosza ejtésmód); a XIX. században az arab eredetű ’kaer’ gúnynév volt használatban a népre is; a bantu nyelvek délkeleti csoportjának egyik tagja (M. Guthrie: S.41 zóna) a Dél-afrikai Köztársaság délkeleti térségében (Transkei, Cape Province tartomány), 7 millió beszélőnek, az ország lakossága 17,5%-ának nyelve. A Dél-afrikai Köztársaság egyik nemzeti és hivatalos nyelve 1996 óta. A zulu és ndebele nyelvvel kölcsönösen érthető, vele és a szvázi nyelvvel együtt alkotja a bantu nyelvek déli, ún. nguni csoportját, de közelebbi rokona még a 168 • A BANTU NYELVEK szoto, és a csavana. Nyelvjárásai: thembu, bomana, mpondomse, mpondo, xesibe; az írott és irodalmi nyelv a gcaleka, ndlambe és gaika nyelvjáráson alapul. Ragozó politon nyelv csettintő hangokkal és névszói osztályokkal. Három zenei tónusa van: magas, mély és eső. Magánhangzórendszere 7 tagból áll: az 5 alaphangból, de az e és o nyílt és zárt változatban fordul elő. A magánhangzók lehetnek hosszúak is (két betűvel írva, de fonológikus különbség nélkül). Mássalhangzórendszere igen gazdag: 39, ebből 7 hehezetes, 7 ejektív és egy implozív ɓ. Ezenkívül 21 csettintő hang tartozik a rendszerbe, amelyek 3 alaphangból, dentális (fogháti), írva c, palatoalveoláris (fogmeder-ínyköz), írva q, és laterális (szájüregoldali), írva x, állanak, és ezek mindegyike 6 különleges képzésmóddal társulnak: hehezetes (ch, qh, xh), zöngés (gc, gq, gx), nazáis (orrhangú) (nc, nq, nw), hehezetes és nazális (nch, nqh, nxh), zöngétlen nazális (nkc, nkq, nkx), zön- gés nazális (ngc, ngq, ngx).

A dentális sorból egy-egy példát bemutatunk: csettintő alaphang: c = icici ’fülgyűrű’ hehezetes: ch = umchweli ’ács’ zöngés: gc = igcume ’sűrű bozót’ nazális: nc = ncinci ’kicsi’ nazális hehezetes: nch = inchuka ’hiéna, farkas’ nazális zöngétlen: nkc = inkcenke ’hullámos vaslemez’ nazális zöngés: ngc = ingcongconi ’szúnyog’

A xhosza névszói osztályainak száma 15 (egyes és többes számot megkülün- böztetve), de az eredeti helyviszonyt jelentő ragok közül csak az uku- van meg (*< ku-) mint a főnévi igenév előragja, a másik kettő (*pa-, *mu-) határozószó- ként fordul elő.

Példák névszói osztályokra:

1/2. osztály személyek egyes szám többes szám előrag: umu- előrag: aɓa- umuntu ’személy’ aɓantu ’emberek’ umfazi ’nő’ aɓafazi ’nők’ umkhuluwa ’vér, báty’ aɓakhuluwa ’vérek’ umfundi ’diák’ aɓafundi ’diákok’ < ukufunda ’tanulni’ ukufundista ’tanítani’ II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 169

umndisi ’miniszter’ aɓafundisi ’miniszterek’ umlimi ’farmer’ aɓalimi ’farmerek’, < ukulima ’szántani, ültetni’

3/4. osztály fák, testrészek eszközök egyes sz. többes sz. előrag: um- előrag: imi- umkhiwane ’fügefa’ imikhiwane ’fügefák’ umlenze ’lábszár’ imilenze ’lábszárak’ umdudo ’tánc’ duda ’táncok’ (előrag nélkül is) umoya ’szél’ imimoya ’szelek’ umsindo ’harag’ imisindo ’haragok’

A melléknév, névmás, számnév, igealakok a megfelelő raggal illeszkednek a fő- névhez, pl.: umfundi ufuna aɓaceɓisi ’a diák korrepetitorokat keres’, aɓafundi ɓafuna umceɓisi ’a diákok korrepititort keresnek’ (uku-funa ’keresni’, um-ceɓisi ’tanácsadó’).

Tőszámnevek

1 ne 6 thandathu 2 ɓini 7 isixhenxe 3 thatha 8 isibozo 4 ne 9 ithoba, isithoba 5 hlanu 10 ifumi 100 ikhulu 1000 iwaka

A szókincs bantu alapjához számos idegen eredetű szó került a nyelvbe. A XVIII- XIX. sz. folyamán koiszan elemeket vettek át, a csettintő hangok valószínűleg onnan erednek. Keresztény hittérítők is terjesztettek koiszan szavakat, pl. icáwa ’templom, gyülekezet’ < nama /hao (c és /h csettintő hang). Lényegesen nagyobb a száma az angol és afrikaans kölcsönszavaknak, pl. imbotji ’bab’ < afrikaans boontjie, ipesika ’őszibarack’ < afrikaans perske, ibhuldoza < ang. bulldozer ’talajgyalu’, iakhawunti ’számla, elszámolás’ < ang. account. A modern élet fogalmaira részben saját eszközökkel, szóképzéssel, összetétellel, tükörfordítással találnak megfelelő kifejezést, pl. unobhala (zulu is) ’titkár’ az ukubhala ’írni’ igéből képezve, igqwetha ’ügyvéd’ az ukugqwetha ’felülről lefelé csavarni, csűrni- csavarni(!)’ igéből, inkulumbuso ’miniszterelnők’, összetétel az inkulu ’nagy ember’ és umbuso ’kormány’ (testület), vagyis szó szerint: kormánynagy, de az 170 • A BANTU NYELVEK

összetétel módja mesterkélt, helyesen inkulu yombuso alaknak kellene lennie. A hlonipha-féle tabuszavakra vö. zulu. A xhosza tantárgy az iskolák alsó fokozatában, tanítják középiskolában, egyetemeken. Megfelelő adásidőt kap a rádióban és a televízióban, és újságok jelennek meg e nyelven. A nyelvi kérdésekkel külön intézmény, a Xhosa Language Board foglalkozik. Rá tartozik a helyesírási és egyéb nyelvi kérdések, szakszó- kincs stb. fejlesztése, gondozása. Az első xhosza feljegyzések megtalálhatók a XVIII. sz.-i holland és portu- gál utazók, tisztviselők és a svéd Anders Sparrman (1783) beszámolóiban. De elég korán jelenik meg az első xhosza szótár John Bennie (1796-1869) tollából, ahol a helyesírás elég elfogadható. Az első nyelvtant Villiam B. Boyce (1803- 1889) írta 1834-ben. Ennél jobb John W. Appleyard (1814-1874) grammatikája (1850). Ezután több kisebb szószedet látott napvilágot, míg 1899-ben megjelent A. Kropf szótára, a Kar-English Dictionary, amelyet sokáig a legjobbnak te- kintettek. Századunkban számos korszerűbb nyelvtan, szótár, nyelvkönyv jelent meg, úgyhogy a xhosza a legjobban feldolgozott afrikai nyelvek közé tartozik. A xhosza szépirodalom százados múltra tekint vissza – habár a politikai helyzet miatt megtorpanások voltak közben –, és a legtöbb műfajban jelentkeznek tehetséges alkotók. Az első között volt W. W. Gqoba (1840-1888), az első folyó- írat kiadója, amelyet haláláig szerkesztett; a későbbi írók közül James J. R. Jolobe és A. C. Jordan nevét említjük meg. Ez utóbbi egyik 1946-ban megjelent regé- nye, az Ingqumbo Yeminyanya (’Az elődök haragja’) sikeres, olvasmányos mű.

Mc Laren, J.: A Xhosa Grammar (Cape Town, 19482). Louw, J. A. – Jubase, J.B.: Handboek van Xhosa (Johannesburg, 1963). Louw, J. A.: Clicks and Loans in Xhosa. In Snyman, J. W. (szerk.): Bushman and Hottentot Linguistic Studies (Pretoria, 1975). —: In: Fodor I. – Hagège, C. (szerk.): Language Reform – History and Future 2 (Hamburg, 1983). Mncube, F. S. M.: Xhosa Manual (Johannesburg – Wynberg – Cape Town, é. n.). II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 171

ZULU ◆ a bantu nyelvek délkeleti csoportjába tartozó nyelv (M. Guthrie S.42 zóna) a Dél-afrikai Köztársaságban, főként Natal tartományban, ill. KwaZulu nemzeti területen. A Köztársaságban 1966 óta az egyik nemzeti és hivatalos nyelv. A zulu, xhosza és szvázi együtt alkotja a bantu nyelvek déli, ún. nguni csoportját. Legközelebbi rokonai: ndebele, szvázi, szoto, csvana. Az előbbi kettővel kölcsö- nösen érthető, a másik kettővel szintén lehetséges bizonyos mértékű érthetőség alsóbb beszédszinten. Nyelvjárásai: natáli, lala qwabe és ngoni. 9 millió zulu él az állam területén, 200 ezren a szomszédos országokban is. A zulu a köztársaság legnagyobb honos nyelve, a lakosság 22,4%-ának anyanyelve. Ragozó politon nyelv csettintő mássalhangzókkal és névszói osztályokkal. Magánhangzóinak száma 7: az alaphangok közt két-két középső állású (nyílt–zárt) magánhangzóval. Mássalhangzórendszere rendkívül gazdag: 44, három hehezetes, 1 implozíva, 11 ejektív képzésűvel, ezenkívül 18 csettintő mássalhangzó.

A mássalhangzók rendszere Kilégzéses mássalhangzók

ajakhang foghang fogmeder kemény íny lágy íny gége zárhangok zöngétlen k dobóhangok p t k hehezetesek ph th kh zöngések b d g implozíva ɓ nazálisok m n ny ng réshangok zöngétlenek f s sh h zöngések v z hh pergetett r oldalt képzett réshang l zöngétlen hl zöngés dl zár-réshangok: zöngétlen (tsh) dobóhangok mf ts ns tsh ntsh zöngések mv nz j nj oldalt képzett zár-réshangok dobóhang nhl kl nkl zöngés ndl félhangzók (w) y w 172 • A BANTU NYELVEK

Csettintő mássalhangzók

foghangok fogmeder-ínyhangok oldalt képzett h. zöngétlenek c nkc q nkq x nkx hehezetesek ch qh xh zöngések gc ngc gq ngq gx ngx nazálisok nc nq nx

A főnévi osztályok

1/2. osztály személyek egyes szám többes szám előrag: umu-, um- előrag aɓa- umfazi ’nő’ aɓafazi ’nők, asszonyok’ umuntu ’személy, ember’ aɓantu, ’személyek, emberek’ umlungu ’fehér ember’ amalungu ’fehér emberek’

2/3. osztály egyes szám többes szám előrag: u- előrag o- uɓaɓa ’apa, nagybácsi’ oɓaɓa ’apák, nagybácsik’

3/4. osztály egyes szám többes szám előrag: umu- előrag: imi- umuthi ’fa, növény’ imithi ’fák, növények’ umfula ’folyó’ imifula ’folyók’

4/5. osztály egyes szám többes szám előrag: i (li)- előrag: ama- i (li) zwe ’ország’ amazwe ’országok’ i (li) langa ’nap’ amalanga ’napok’ II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 173

5/6. osztály egyes szám többes szám előrag: isi-, is- előrag: izi-, iz- isitsha ’edény, tányér’ izitsha ’edények, tányérok’ isandla ’kar’ izandla ’karok’ isilo ’leopárd’ izilo ’leopárdok’

6/7. osztály egyes szám többes szám előrag: im- előrag: in- izim-, izin- imbuzi ’kecske’ izimbuzi ’kecskék’ indaba ’téma, jelentés’ izindaba ’témák’ intaba ’domb’ izintaba ’dombok’

7/8. osztály egyes szám többes szám előrag: u (lu)- előrag: izim-, izin- uluthi ’bot’ izin-thi ’botok’ ululimi ’nyelv’ (szerv)

9. osztály Eredeti helyviszonyt jelölő előragok uɓu-, uku- csak egyes szám uɓu-khulu ’méret, nagyság, fontosság’ ukudla ’étel, táplálék’ < -dla- ’enni’

A melléknév és a névmások (előragokkal) alakilag a főnévhez igazodnak, pl.: isi-tsha esi-khulu ’nagy tányér’ (-khulu ’nagy’), ama-zvi ama-dala ’régi szavak’ (-dala ’régi’). A birtokviszonyban a birtokos követi a birtokot, köztük a birtokos előtt áll a birtokviszonyt jelölő előrag a birtok osztálya szerint (a zuluban egybeírva a birtokossal), pl. izimbuzi zikababa ’apám kecskéi’ (baba ’apa’, zi- a birtokost jelölő rag’).

Tőszámnevek 1 nye 6 isithupha ’hüvelykujj’ 2 bili 7 isikhombisa ’mutatóujj’ 3 thathu 8 isishiyagalombili ’két ujjat hátrahagyva’ 4 ne 9 isishiyagalolunye ’egy ujjat hátrahagyva’ 5 hlanu 10 ishumi 100 ikhulu 1000 inkulungwane 174 • A BANTU NYELVEK

A tőszámnevek rendszerint osztályraggal állnak, pl: aɓantu abayisishiyagalombili ’8 ember’ amahashi abayisishiyagalombili ’8 ló’

A zulu igerendszerben többféle igeidő és igemód van, amelyeket különféle előra- gok jeleznek. A tagadást szintén előragok fejezik ki, de több időben és módban az ige véghangzója -i vagy -e alakú lesz. Példák:

Jelentő mód

általános jelen idő állító tagadó ngihamba ’utazom’ ingihambi ’nem utazom’ közvetlen jelen idő ngiyahamba ’most utazom’ angihambi ’most nem utazom’ múlt idő ngahamba ’utaztam’ angihambanga ’nem utaztam’ közeli jövő idő ngizaukuhamba ’rövidesen elutazom’ angiziukuhamba ’nem utazom a közeljövőben’ távoli jövő idő ngiyaukuhamba ’majd elutazom’ angiyikuhamba ’soha nem fogok utazni’

Szándékot, akarást, szükségességet kifejező mód jelen idő ngihambe ’utazni akarok’ ngingahambi ’nem akarok utazni’ mangihambe ’utaznom kell’ mangingahambi ’nem kell utaznom’ múlt idő ngahamba ’utazni akartam (kellett)’ angahamba ’nem akartam utazni (nem kellett)’ jövő idő mangiyohamba ’utaznom kell majd’ II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 175 feltételes mód (csak múlt idejű) ngangiyaukuhamba ’utaztam volna’ ngangingayaukuhamba ’nem utaztam volna’ ható ige, ill. ható mód jelen idő ngangingahamba ’utazhatom’ ngangingehamba ’nem utazhatom’ felszólító mód hamba ’utazz!’ musa ukuhamba (vagy összevont alakban): musukuhamba ’ne utazz!’ hambani ’utazzatok’ musani ukuhamba, musanuku- hamba ’ne utazzatok!’

A főnévi igenév u- preprexumos uku- ragos, tehát itt ukuhamba. A szuahélihez hasonlóan vonatkozó névmási előragok járulhatnak az igéhez, pl. umuntu ohambayo ’az ember, aki utazik, az utazó’. A szórend általában SVO, pl. índoda ithénga imotó ’az ember megveszi az au- tót’ (i-motó < ang. motor); de kiemeléssel, az igealak vonatkozói névmással való betoldásával megváltoztatható a szórend: ímoto, indoda íyayithénga ’az autót veszi meg az ember’ (i-ya-yi-thénga ’azt, amelyet megvesz’, ya- ’amely’ vonatkozó névmási előrag, yi- a tárgyra mutató osztályelőrag). A zulu alapja bantu, de a szomszéd népekkel való érintkezéssel számos köl- csönszó került a nyelvbe. A XVIII-XIX. sz. folyamán koiszan elemeket vettek át, valószínűleg a csettintő hangok is így kerültek a hangrendszerbe. Sokkal nagyobb a száma az angol és afrikaans jövevényszavaknak, pl. ukulayisha ’meg- terhelni’ < afrikaans laai, ukupuluha ’szántani’ < afrikaans ploeg, umpluhi ’földműves’ (szabályos továbbképzéssel); igilobhu < ang. globe ’golyó, földgömb’, ikhawundi ’számla, elszámolás’ < ang. account. A modern élet fogalmaira részben saját eszközökkel, szóképzéssel tükörfordítással stb. találnak megfelelő szavakat, pl. indizamshini ’repülőgép’, összetétel az ukundiza ’repülni’ és az umshini ’gép’ (< ang. machine) szóból az u- előrag mesterkélt elhagyásával; sőt röviden indiza alakot is mondanak. A nyelvtani szakkifejezések közül a ’locativus’ szóra unda- weni használatos, az endaweni ’a helyen’ határozóból osztályrag-változtatással. A zulu nyelvre és némely más nguni nyelvre jellemző az ún. hlonipha (vö. amah- loni ’szégyen’), mitikus eufemisztikus szókincs, tabu, amely igen elterjedt bizonyos szociális helyzetben. E szókincsnek igen sok helyi, sőt egyéni változata lehetséges, pl. namuhla ’ma’ helyett ngalolu, uboya ’haj’ helyett ubu-nephuka-bunjwa (ubu- nephuka ’darabokra szaggatni’), ukufa ’meghalni’ helyett ukunayeka; gyakran csak fonetikai változást eszközölnek, pl. mandulo ’régen, korábban’ helyett manduyo. 176 • A BANTU NYELVEK

Közmondások

Igeja lithengwa ngouɓonwa – A kapát azután veszik meg, hogy megnézik – Ne vegyünk zsákbamacskát; látatlanba ne házasodjunk; - i-geja ’kapa’, ku-thengwa ’megvétetni’, ku-bonwa ’megnézetni’ (szenvedő alak). Ukuɓona kanye ukubona kabili – Egyszer látni annyi, mint kétszer látni. – Akinek rossz tapasztalata van egy dologban, az még egyszer nem fordul elő vele; ku-ɓona ’lát’ megnéz’, kanye ’egyszer’, kabili ’kétszer’. Ungiɓophel ’amanqin’ enyathi. – A lábszárán kötötte meg a bivalyt. – A bi- valynak (a bualónak) a szarva a veszélyes; arra mondják, aki azzal csap be vala- kit, hogy már elmúlt a veszély – ku-ɓophela ’megkötni’, i-nqina ’lábszár’ ’i-nyathi ’bualó’. Umunt ’ubonw’ ele. – Az embert halála után dicsérik; umuntu ’ember’, ku-ɓonwa ’elismerni’, ele ’elmerül, meghal’. Igula elidala livama ukunuka amasi – Régi lábos (lopótök, calabash) gyakran bűzlik aludttejtől. – Az ember (rossz) természete nem változik meg; igula ’calabash’, -dala ’régi’, livama ’rendszerint’, ku-nuka ’bűzlik’, -si, ’aludttej’. Az új alkotmány nagyobb funkciót juttatott a zulunak mint az egyik hivatalos nyelvnek. Addig is az alsó fokú oktatás nyelve volt, tantárgy bizonyos középiskolákban és számos egyetemen. A tömegtájékoztatásban szintén elég nagy szerepet kapott, külön zulu nyelvű adások vannak az ún. bantu rádióban, folyóiratok és főként szépirodalmi alkotások jelennek meg. Azonkívül a nyelvi kérdésekkel külön intézmény foglalkozik, a Zulu Language Board. Ennek gond- ja a szókincs fejlesztése. Egyik probléma a nehézkes számrendszer, amelyre eddig nem találtak megoldást. A zulu tudományos leírása valamivel később kezdődik meg, mint a xhoszáé. Az első J. Ch. Bryant folyóiratcikke 1849-ben, de 10 évvel utána, 1866-ben J. W. Colenso, 1859-ben Lewis Grout nyelvtana, majd 1861-ben Colenso zulu- angol szótára jelenik meg. J.-L. Döhne Zulu-Kar Dictionary (1857) című kötete a zulu és a xhosza nyelvet egynek tekinti, és a szótáron kívül alaposabb bevezető tanulmányt ír róluk. Ezt követően sok szótár, nyelvtan, nyelvkönyv, tankönyv készült, nem beszélve a vallásos kiadványokról. A zulu szépirodalom – a politikai körülményektől függő megtorpanásokkal – a múlt század végétől versekben, regényekben, majd színművekben bontako- zik ki. Az Ilanga Lase Natal (Natal napja) című irodalmi-publicisztikai folyóirat 1904-től jelenik meg. Sikeres írók voltak a Dhlomo vérek (R. R. R. 1901-1971 és H. J. E. 1905-1949). Mint költő, író és nyelvész tűnt ki Benedict Wallet Vilakazi (1906-1947), az irodalomtörténész és költő, C. L. S. Nyembezi (1935-) és az irodalmár-író D. B. Z. Ntuli (1940-). II. RÉSZ BANTU NYELVEK LEÍRÁSA • 177 I

Wanger, P. W.: Konersationsgrammatik der Zulu-Sprache (Marianhill, 1917). ―: Text-Book of Zulu Grammar (London – New York – Toronto, 19312). Doke, C. M. – Vilakazi, B. W.: Zulu-English Dictionary (Johannesburg, 19532). Doke, C.M. – Malcolm, D. Mck. – Sikakana, J. M. A.: English and Zulu Dictionary (Johannesburg, 1958). Doke, C. M.: e Phonetics of the Zulu Language (Johannesburg, 19736). Doke, C. M. – Malcolm, D. M. – Sikakana, J. M. A. – Vilakazi, B. W.: English–Zulu, Zulu–English Dictionary (Witwatersrand University Press, 1990), összevont új kiadás Malcolm, D. Mck.: A Zulu Manual (London – Cape Town – New York, 19582). Oxomuнa, H. B.: Язьɪқ зyлy (Mocқьa, 1961). Cope, A. T.: Zulu Phonology, Tonology and Tonal Grammar (Durban, 1966). Nyembezi, C. L. S. – Dent, G.: A Scholar’s Zulu Dictionary (Pietermaritzburg, 1978). Louw, J. A.: in Fodor I. – Hagège, C. (szerk.): Language Reform – History and Future 2 (Hamburg, 1983). Goclin, Benjamin du P.: Conersational Zulu for Beginners (Pietermaritzburg, 1986). Taljaard, P. C. – Bosch, S. E.: Handbook of Isizulu (Pretoria, 1998).

◆ III. rész Bantoid (szemibantu) nyelvek

BAMILEKE ◆ 24 nyelv, nyelvjárás kutatók adta gyűjtőneve (dzsang nyelv- járás: ba-m-lk ’völgylakók’): Kamerun nyugati tartományában, Bafoussam, Bandjoun és más települések mint központi terület körül mintegy 2 millió lakos anyanyelve. Az ún. bantoid (szemibantu) nyelvek közé számítják. A nyelvi, nyelvjárási széttagoltság ellenére a nyelvi különbség az egyes tagok közt nem túl nagy, s közös nyelvi norma felállítása lehetséges. Folyamatban van az egységes helyesírás kialakítása (egyelőre tudományos átírást használnak), számos hely- ségben alakultak meg bizottságok az írástudatlanság felszámolására, s általában érdeklődés mutatkozik az anyanyelv iránt. E cikkben a bandjouni nyelvjárást vesszük alapul. Politon nyelv négy tonémával: magas, mély, eső-emelkedő és emelkedő-eső szóhanglejtéssel. Tizenegy magánhangzója közül három központi. Mássalhang- zói közt hiányoznak a labioveláris fonémák, de pf, bv, dz, ts (magyar tsz) gyakori, azonkívül a hangszalagzárhang, amely gyakran zár szótagot. Zöngés zárhangjai szabad változatként gyakoriak nazális előtéttel. Alaktanára jellemző a névszói osztály: 6 osztálya van, három egyes számban, három többes számban, de a fő- név nem mindig kap előragot, ez esetben szóhanglejtés jelzi a többes számot; az előragok száma kevés, főként m-, n- fordul elő, pl. 1/2. osztály fá ’szülő’ – mƒâ ’szülők’. Ellenben a főnévre vonatkozó névmások és a számnevek 5-ig egyeznek, pl. kw ’láb’ – mkw ’lábak’ – mkwmá-n-tá ’három láb’. A névszói osztályok és a velük egyező mondatrészek alakilag nem hasonlítanak a bantu nyelvek kezdő- rímszerű mondattagjaira.

Heine, B. – Schadeberg, . C. – Wol, E. (szerk.): Die Sprachen Aikas (Hamburg, 1981). Nissim, G.: Le bamileke-ghomálá’, parler de Bandjoun, Cameroun (Paris, 1981). Jungraithmayr, H. – W. J. G. Möhlig: Lexikon der Aikanistik (Berlin, 1983). 180 • A BANTU NYELVEK

BAMUM ◆ bamun (mom): a szudáni nyelvek csoportjába tartozó bantoid jellegű nyelv DNY-Kamerunban mintegy 300 ezer beszélővel, közelebbi rokon- ságban a bamileke nyelvekkel. Típusában politon, néhány névszói osztállyal, egyeztetés nélkül. A nyelvi viszonyítást főképp előragokkal és kötött szórenddel fejezi ki, pl. m-ɔɔn ’gyermek’ – p-ɔɔn ’gyermekek’, m-gbie ’feleség’ – gbie ’felesé- gek’ (többes számú rag nélkül), m-fɔn ’király’ – pa-fɔn ’királyok’.

Tőszámnevek: 1 i-mɔ 6 i-ntuu 2 i-paa 7 i-saamba 3 i-tεt 8 i-ifaamə 4 i-kpa 9 i-vüʔ 5 i-tεn 10 γɔm nyam pə pu-i i-paa ’két lova volt’ (szó szerint: két ló volt nála, nyam ’ló’). A 9 számnévben írt ü valószínűleg központi magánhangzót jelöl (IPA ə). A bamum nem irodalmi nyelv, a latin írást csak nyelvi-néprajzi feljegyzésre használják. Ellenben a századforduló táján Ndzsoja (Ndjoya) király (mƒɔn) saját írásrendszert alakított ki tanácsadói bevonásával. Ez kezdetben fogalomjelölő volt. Közben Ndzsoja a német missziós iskolában tanult latin és arab írás hatására változtatott az írásjeleken, amelyek az évek során szótagjelölők, majd hangjelölő betűk lettek. A bamum írás végső formájában 83 jelből állt (10 számjeggyel). A király előkészületet tett az írás nyomdai felhasználására, de ez a terve meghi- úsult, mivel a németeket felváltó francia gyarmati hatóságok deportálták. Bár az írás kezdettől fogva csak szűk körben volt ismeretes, a hatvanas évek- ben még éltek néhányan, akik tudtak írni ezekkel a jelekkel. Az első bamum feljegyzés S. W. Koelle Polyglotta Aicana (1854) című szójegyzékéből való, egyébként kevéssé ismert nyelv, hovatarozása is vitatott; Greenberg felsorolásában a bamum egyáltalán nem található.

Delafosse, M.: Naissance et évolution d’ un système d’ écriture de création contemporaine. Revue d’ Ethnographie des traditions popualires 3 (1922). Dugast, I. – M. D. W Jereys: L’ écriture des Bamum (Paris, 1950). Schmitt, A.: Die Bamum-Schri 1-3 (Wiesbaden, 1963). Heine, B. – Schadeberg, . C. – Wol, E. (szerk.): Die Sprachen Aikas (Hamburg, 1981). III. RÉSZ BANTOID ¥SZEMIBANTU¦ NYELVEK • 181

BUTE ◆ vute (wute, mfute, babute): a benue-kongói nyelvek bantoid (szemibantu) alcsoportjába (J. H. Greenberg szerint I.A.5.D.) tartozó nyelv mintegy 30 ezer beszélővel Közép-Kamerunban és Nigériában. Ragozó nyelv elszigetelő sajátságokkal. Noha van szóhanglejtése, az nem mindig tonológikus, jelentés-megkülönböztető, azonkívül erősségi hangsúly is van az utolsó előtti szótagon. Magánhangzói közt zárt és nyílt e és ε, illetve o és ɔ van, azonkívül központi (mediális) magánhangzó (ə), és gyakran nazális színe- zetű is előfordul. Mássalhangzói közt labioveláris fonémák nincsenek, de több orrhangú mássalhangzó-kapcsolat is van: ŋg, nj (ndzs), nd, mb, mƒ stb. Névszói osztályai nincsenek, éppen ezért több kutató „nem bantu bantoid” névvel jellemzi a mambila, ndoro és más nyelvekkel együtt a Greenberg-féle alcsoporton belül. A főnevek többes száma -b raggal képződik a tőhangzó megnyúlásával, pl. be ’hegy’ – beeb ’hegyek’. Olykor h kerül a megnyúlt magánhangzó közé, pl. li ’kötél’ – lihib ’kötelek’. Előfordulnak másféle többes számú ragok, pl. –r: moa ’kert’ – moar ’kertek’, lii ’kutya’ – liir ’kutyák’. A birtokviszonyt gyakran csak szórend jelzi, s ilyenkor a birtok a birtokos előtt áll, pl. li yu ’háztető (a ház teteje)’, li ’tető’, yu ’ház’. De gyakran -ni, -ne vagy -ri rag jelzi a birtokoson 182 • A BANTU NYELVEK a birtokviszonyt (genitivusnak lehetne mondani): ngwe nƒum-ne ’forrás’, szó szerint: a víz feje, mƒum ’víz’ ngwε ’fej’. A szórend általában SVO. Pl.: mε na nge bwajiri ’a barát(unk) nak adom’, mε ’én’, na ’ad (ni)’, nge ’ez (t), az (t)’, bwajiri ’barát’, j = dzs.

Tőszámnevek: 1 mui 6 tiŋ mui 2 bam 7 ti bam 3 tareb 8 serε 4 nasib 9 bui tſoŋ 5 ngi 10 tſoŋ

11 tſoŋ mui 20 bƒri 100 temere 1000 temere tſoŋ

(a serε s hangja nem teljesen magyar sz, némileg jésített; temere a ful nyelvből). Az igető változatlan alakú, a személyt névmás, az igeidőt és módot elöljáró szócskák fejezik ki, pl. mε gi ’megyek’ (gi ’megy, menni’), mε ti gi ’mentem’. A bute nem irodalmi nyelv, tudományos leírása hiányos, gyakorlati nyelv- könyvei nincsenek.

Hofmeister, J.: Kurzgefaβte Wute-Grammatik. Zeitschri für Kolonialsprachen 9 (1918). Heine, B. – Schadeberg, . C. – Wol, E. (szerk.): Die Sprachen Aikas (Hamburg, 1981).

A bantu nyelvekkel való rokonságuk kérdéséről lásd részletesebben a 23-26. o. III. RÉSZ BANTOID ¥SZEMIBANTU¦ NYELVEK • 183 I

Az alábbiakban az I. részben hivatkozott források vannak felsorolva. A II. és III. részben leírt nyelvek irodalma a megfelelő cikkek végén található.

Bleek, G. (W. H. I.): De nominum generibus linguarum Aicae australis, Copticae, Semiticarum aliarumque sexualium. Bonn, 1851. Bleek, W. H. I.: A Comparative Grammar of South Aican languages. Part 1. Phonology (1862). Part 2. e Concord. Sect. 1. e Noun (1869). London – Kapstadt (Repr. Farnborough 1971). Bopp, Franz: Vergleichende Grammatik des Sanskrit, Zend, Armenischen, Griechischen, Lateinischen, Litauischen, Altslawischen, Gotischen und Deutschen. I. Berlin, 1833. Bryan, M. A.: e Bantu Languages of Aica. London – New York – Kapstadt, 1959. Bulck, G. van: Manuel de linguistique bantoue. Bruxelles, 1949. Cann, R. L.: in Search of Eve. e Sciences 27, 1987. Cohen, Marcel: Essai comparatif sur le ocabulaire et la phonétique du chamito- sémitique. Paris, 1947. Dahl, E.: Die Töne und Akzente im Kińamwezi. Mitteilungen des Seminars für Orientalische Sprachen 7: 106-126, 1904. Deme László – Imre Samu (főszerk.): A magyar nyeljárások atlasza. Budapest, 1968-1973. Doke, Clement Martyn: Outline Grammar of Bantu. Johannesburg 1943. —: Bantu: Modern Grammatical, Phonetical and Lexicogrammatical Studies Since 1860. London. —: e Southern Bantu Languages. London, 1954. Ethnologue: Languages of the World. szerk.: Barbara F. Grimes. 1-2. kötet. Dallas, Texas 2000 (14. kiadás). Fodor István: A glottochronológia érvényessége a szláv nyelvek anyaga alapján. Nyeltudományi Közlemények 63: 308-356, 1961 (angolul: Studia Slavica 7: 295- 346, 1961). —: Az afrikai nyelvek osztályozásának problémái. Nyeltudományi Közlemények 65: 41-111, 1965. —: A Fallacy of Contemporary Linguistics. J. H. Greenberg’s Classication of the Aican Languages and his „Comparative Method”. Hamburg, 1982. Fodor István (főszerk.): A világ nyelei. Budapest, 1999 (utánnyomás 2000). Greenberg, Joseph H.: Studies in African Linguistic Classication. Southwestern Journal of Anthropology 5-6, 1949-1951. —: e Languages of Aica. Den Haag – Bloomington, 1963. —: Linguistic Evidence Regarding Bantu Origins. Journal of Aican History 13: 189-216, 1972. 184 • A BANTU NYELVEK

Grimm, Jacob: Deutsche Grammatik. Berlin, 1819. Gyarmathi Sámuel: Anitas Linguae Hungaricae cum linguis Fennicae Originis grammatice demonstrata. Göttingen, 1799 (magyarul: 1999). Guthrie, Malcolm: e Classication of the Bantu Languages. London – New York – Toronto 1948, repr. 1967. —: Bantu Origins: A Tentative New Hypothesis. Journal of Aican Languages 1: 9-21, 1962. —: A Two-Stage Method of Comparative Bantu. Aican Language Studies 3: 1-24, 1962. Haarmann, Harold: Kleines Lexikon der Sprachen, on Albanisch bis Zulu. München, 2002 (második kiadás). Heine, Bernd: Zur genetischen Gliederung der Bantu-Sprachen. Aika und Übersee 56: 164-185, 1972-1973. Heine, Bernd – ilo C. Schadeberg – Ekkehard Wol (szerk.): Die Sprachen Aikas. Hamburg, 1981. Henrici, A.: Numerical Classication of Bantu Languages. Aican Language Studies 14: 82-104, 1973. Hinnebusch, .H – D. Nurse – M. Mould: Studies in the Classiaction of Eastern Bantu Languages. Hamburg, 1981. Ilie, John: Aicans: e History of a Continent. Cambridge University Press 1955 (németül: 1997). Jacquot, André: Les classes nominales dans les langues bantoues. Paris, 1993. Johnston, Harry H.: A Comparative Study of the Bantu and Semi-Bantu Languages. 2 kötet. Oxford, 1919-1922. Jungraithmayr, Hermann – Wilhelm J. G. Möhlig: Lexikon der Aikanistik. Berlin, 1983. Klose, Albrecht: Sprachen der Welt. München – New York, 2001-2002. Koelle, Sigismund W.: Polyglotta Aicana. London, 1854 (reprint: Graz 1963). Köhler, Oswin: Geschichte und Probleme der Gliedrung der Sprachen Afrikas. In Baumann, H. (szerk.): DieVölker Aikas und ihre traditionellen Kulturen I. Allgemeiner Teil und südliches Afrika. Wiesbaden, 1975, 135-373. Krapf, Johann L.: Outline of the Elements of the Kisuaheli Language. Tübingen, 1850. —: Vocabulary of Six East Aican Languages. Tübingen, 1850. Laman, Karl E.: Grammar of the Kongo Language. New York, 1912. Lepsius, Richard: Nubische Grammatik. Mit einer Einleitung über die Völker und Sprachen Aika’s. Berlin, 1880. Lichtenstein, Martin H. C.: Bemerkungen über die Sprachen der südafricanischen wilden Völkerstämme… In F. J. und J. S. Vater (szerk.): Allgemeines Archív für Ethnographie und Linguistik I. Weimar, 1808, 259-331. Magyar László délaikai utazásai 1849-57. években (szerk.: Hunfalvy János). Pest, 1859. III. RÉSZ BANTOID ¥SZEMIBANTU¦ NYELVEK • 185

Nurse, Derek – Gérard Philippson (szerk.): e Bantu Languages. London – New York, 2003. Meinhof, Carl: Grundriβ einer Lautlehre der Bantusprachen nebst einer Anleitung zur Aufnahme on Bantusprachen. Abhandlungen für die Kunde des Morgenlandes 11, 2. Leipzig – Berlin 1910 (2.kiadás). —: Probleme der afrikanischen Linguistik. Wiener Zeitschri für die Kunde des Morgenlandes 19: 77-90, 1905. —: Die Sprachen der Hamiten. Hamburg, 1912. —: Grundzüge einer vergleichenden Grammatik der Bantu-Sprachen. Berlin, 1906 (2. kiadás: 1948). —: Die Entstehung der ektierenden Sprachen. Berlin, 1936. —: Die Entstehung der Bantusprachen. Zeitschri für Ethnologie 70: 144-152, 1938. Miehe, Gudrun: Die Nominalklassen in den Kameruner Graslandsprachen: ein Diskussionsbeitrag zur Klassikation der Bantoiden Sprachen. In XXII. Deutsche Orientalistentag om 21 bis 25 März 1983 in Tübingen. Zeitschri der Deutschen Morgenländischen Gesellscha, Stuttgart, 1985. 361-372. —: Die Präxnasale in Benue-Congo und in Kwa. Berlin, 1991. Möhlig, Wilhelm J. G.: Guthries Beitrag zur Bantuistik aus heutiger Sicht. Anthropos 71: 673-715, 1976. —: Zur frühen Siedlungsgeschichte der Savannen-Bantu aus lauthistorischer Sicht. In W. J. G. Möhlig – F. Rottland, B. Heine (szerk.): Zur Sprachgeschichte und Ethnohistorie in Aika. Neue Beiträge aikanischer Forschungen. Berlin, 1981. 77-116. Möhlig, Wilhelm J. G. – J. C. Winter: Language and Dialect Atlas of Kilimanjaro. In Recent German Research on Aica: Language and Culture (Deutsche Forschungsgemeinscha). Boppard, 1982. 62-68. Mofolo, omas: Chaka: 1908 (angol nyelvű kiadása: 1925). Oldendorp, Christian G. A.: Geschichte der Mission der evangelischen Brüder auf den caribischen Inseln S. omas, S. Croix und S. Jan. Barby. 1777. Rask, Rasmus K.: Undersøgelse om det gamle nordiske eller islandske sprogs oprindelse. København, 1818. Rodegem, F.: Initiation aux langues bantoues: bien écouter pour parler juste. Berlin, 1991. Sacleux, Charles: Essai de phonétique avec application à l’étude des idiomes aicains. Paris – Leipzig, 1905. —: Grammaire swahilie. Paris, 1909. Sajnovics, János: Demonstratio: Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Koppenhága 1770. (magyarul: Budapest, 1994). Sharman, John: Some Uses of Common Bantu. In W. H. Whiteley (szerk.): Language in Kenya. Nairobi, 1974. 115-127. Trombetti, Alfredo: Elementi di glottologia. Bologna, 1923. 186 • A BANTU NYELVEK

Westermann, Diedrich: Die Sudansprachen. Hamburg, 1911. —: Die westlichen Sudansprachen und ihre Beziehungen zum Bantu. Berlin, 1927. —: Sprachbeziehungen und Sprachverwandtscha in Aika. Berlin, 1949. —: Geschichte Aikas. Staatenbildung südlich der Sahara. Köln, 1952. Williamson, Kay: e Benue-Congo Languages and Ijo. In . A. Sebeok (szerk.): Current Trends in Linguistics 7. Den Haag – Paris, 1971. 245-306. Wilson, A. C. – R. L. Cann: Afrikanischer Ursprung des modernen Menschen. Spektrum der Wissenscha 6. 1992. ◆ A bantu nyelvek jegyzéke

Ez a jegyzék a Guthrie-féle zónák szerint sorolja fel e nyelveket, tehát A-tól S-ig tizedes alosztályozás nélkül. A jegyzék követi az Ethnologue című kiadvány 2. kötetének adatait. Ebben az egyes zónákon belül rokonsági csoportokba osztva vannak felsorolva az odatartozó nyelvek, kiemelve a csoport névadó nyelvét. Az egyes zónák (a J. zónával együtt, vö. erről 37. o.) csoportvezető nyelvei, valamint azokon belül az egyes nyelvek szintén ábécé-rendben sorakoznak.

Az egyes nyelvek adatai a következők: 1) A nyelv neve, magyaros alakban, ahogyan könyvünk II. része írja őket; ezt követi vessző után a magyaros név- vagy írásváltozat. A rokon nyelvek (bekezdéssel) a források szerinti írásmóddal vannak megadva. Az ott leggyakrabban előforduló, idegen hangot jelölő betűk magyaros olvasata: c = k vagy cs, ch = cs, j = dzs, s = sz, sh = s, w = v, y = j. 2) Dőlt zárójelben áll az általában szokásos saját név; az előragos (ki-, chi- stb.) alak szintén itt olvasható (bővebben lásd a 49. oldalon). 3) Kerek zárójelben találhatók a következő ritkább névalakok: a) régibb, ma már nem használt alakváltozat, b) az európaiak vagy a szomszéd népek száján mondott nevek. Természetesen a fent felsorolt névváltozatok főként az ismertebb nyelvek esetében vannak meg, a kevéssé ismert nyelvekre vonatkozóan csak néhány változat vagy egy sincs adatolva. 4) Nagy kötőjel választja el az utolsó két adatot: a nyelv földrajzi helyét, ill. a beszélők számát. Ez a számadat százezres vagy ennél nagyobb nagyság esetén fel van kerekítve, a százezer alatti szám ezresekre, az ezer alatti szám százasokra; ? vagy jel nélkül = nincs adat, † = kihalt nyelv. 188 • A BANTU NYELVEK

Bemutatunk egy példát: cseva, nyandzsa/nyanja, chewa, chinjanja, chichewa/(sena, shisena, malawi, marawi, nyasa) – Malavi, Botswana, Zambia, Zimbabwe, Mozambik – 6 millió; 4 millió anyanyelvű. A neveket, akárcsak a magyarban, mindig kisbetűvel írjuk. Az angol és a né- met helyesírás szerint ugyan nagybetűvel szokásos, de a francia, az olasz stb. helyesírás ugyancsak kisbetűt alkalmaz, és nem különböznek a betűnagyságok a névtárakban sem. Ellenben nagybetűt írunk, amikor az illető nyelv saját he- lyesírása úgy kívánja meg. Ez a jegyzék nem tartalmazza a bantu nyelvek teljes felsorolását. A bantu nyelvek előtt általában egy-vagy kéttagú toldalék (prexum, preprexum) áll, ki-, iki-, gi-, i-, ci-, ici-, si-, isi-, se-, lu-, olu-, ru-, oru- stb. Az or- szág és népnév előtt nyelvenként nem egységesen más-más előragok állanak. Az egyes irodalmi nyelvek helyesírása ezeknek az előragoknak az írásmódja tekin- tetében nem egységes, gyakran egybeírják őket a névvel, máskor kötőjel választja el őket egymástól. Pl.: Kiswahili, siSwati, Sesotho. Felsorolásunkban kötőjelet alkalmazunk tekintet nélkül a helyesírásra. Néhány nyelv esetében az előrag szoros tartozéka a névnek az afrikanisztikában hagyományos írásmód szerint, pl. kimbundu, kikuju (gikuyu), ezt mi is alkalmazzuk. A BANTU NYELVEK JEGYZÉKE • 189 1.

A. zóna baka /rikpa/ (lefa; népnév: bekpak) – Kamerun – 70 000 dimbong /bumbong, kalong, lakaalong, mbong, lambong, balong/ (bape) – Kamerun – 200 hijuk – Kamerun – 500 tibea (ngayaba, nyabea, minjanti, zangnte, djanti, njanti) – Kamerun – 1500 basza /basaa, bassa, basa, bisa/ (mbene, mvele, mee, tupen, bikyej, bicek) – Kamerun – 250 000 bakoko /basoo/ – Kamerun – 50 000 barombi /lombi, lambi, rombi, rambi, lombe/ – Kamerun – 2000 bube-benga, bube-batanga (banoho, banoo, noho, nohu) – Kamerun, Egyenlítői- Guninea – 20 000 yasa /yasa, yassa/ (yasa, maasa, bongwe) – Kamerun, Egyenlítői-Guinea – 2000 duala /douala/ (diwala, dwela, dwala) – Kamerun – 90 000 bubia (bobe, bobea, wowea, botra, ewota) – Kamerun – 1000 isu /isu/ (isubu, isuwu, subu, bimbia) – Kamerun – 1000 mokpe /mokpe, mokpwe/ (bakweri, bekwiri, bakpwe, bakwedi, bakwele, vakweli, kwedi, kweli, kwili, kwiri, vambeng, ujuwa) – Kamerun – 40 000 bumboko /wumboko, bamboko, bambuku, womboko, mboko/ – Kamerun – 3000 kako /yaka, kaka, kako, nkoxo, dikaka, nkako/ – Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság – 80 000 kvakum /kwakum, akpwakum, abakoum, pakum, kpakum, bakum, abakum/ – Kamerun – 4000 pol /pomo, ori, pul/ – Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság – 30 000 lundu-balong /balundu/ – Kamerun – 20 000 nkongho /lekongo/ (kinkwa) – Kamerun – 100 ? akoose /bakossi, bekosse, akosi, koose, kosi, nkosi/ – Kamerun – 70 000 bakaka – Kamerun – 30 000 bafaw-balong – Kamerun – 9000 bassossi /basosi, sosi, nsose, asobse/ – Kamerun – 100 ? mbo /sambo/ – Kamerun – 45 000 balundu-bima (oroko) – Kamerun – 20 000 makaa /mekaa/ – Kamerun – 80 000 bomwali /bomali, bumali/ (lino, sangasanga) – Kongó (Brazzaville) – 100 ? byep /meka, maka, makya, mekye, mekay, mekey, moka, mika/ – Kamerun – 10 000 gyele /giele, bagyele, bagiele, bogyeli/ (bako, bekoe, bakola, likoya, babinga) – Kamerun – 100 ? 190 • A BANTU NYELVEK kol /bikele-bikeng, bekol/ – Kamerun – 15 000 koonzime /nzime, zimu, koozime, dzimou/ – Kamerun – 45 000 mpiemo /mbimu, mpyemo, mpo, bimu/ – Kamerun – 5000 mpongmpong /mpomo, bombo, pongpong/ – 45 000 ngumba – Kamerun – 20 000 so /sso, shwo, fo/ – Kamerun – 10 000 ukhwelo /bakonjo/ – Közép-afrikai Köztársaság – 2000 evondo /ewondo, jaunde, yaounde, yaunde/ – Kamerun – 600 000 bebil /bobilis, gbibil/ – Kamerun – 6000 beti – Kamerun – 2 000 000 fang /pamue, pahouin/ – Kamerun, Gabon – 900 000 eton – Kamerun – 60 000 mengisa /mangisa/ – Kamerun – 20 000 bulu /boulou/ – Kamerun – 200 000 és 800 000 második nyelvű

B. kele /akele, dikele, kili/ – Gabon – 30 000 – nem azonos a kongói kele nyelvvel kota /ikuta, kotu/ – Gabon – 60 000 mahongwe – Gabon – 100 ? mbangwe /mbahouin/ – Gabon, Kongó (Brazzaville) – 8000 ndasa /andasa/ – Kongó (Brazzaville) – 6000 ngom /ungom, angom, bangom, ongom/ – Kongó (Brazzaville) –15 000 sake /asake, shake/ – Gabon – 100 ? seki /sekiyani, sekiani, sekiana, sheke, seke, besiki/ – Egyenlítői Guinea – 18 000 sighu /lesighu/ (mississiou) – Gabon – 6000 wumbvu /wumwu/ – Kongó (Brazzaville) – 30 000 mbere /mbede, limbede, mete, ambede/ – Gabon – 130 000 mbama /lembaamba, gimbaama, bambaama, mbamba, obamba/ (bakota) – Gabon – 15 000 ndumu /minduuomo, lendumu, ndumbu, ondumbo, mindumbu, doumbou, dumbu, bandoumbou/ – Gabon 8000 yangho /yongho, miyangho, bayongho/ – Gabon – 100? myene /myene, omyene/ (pangwe, mongwe) – Gabon – 80 000 njebi /njebi, nzebi, injebi, yinyebi, ndjabi, bandzabi/ – Gabon – 160 000 tsaangi /itsaangi, tsangi, icaangui, tchangui, batsangui/ – Gabon – 12 000 wandji /bawandji/ – Gabon – 18 000 sira /gisira, e-shira, i-sira, i-shira, yi-chira, shira/ – Gabon – 260 000 A BANTU NYELVEK JEGYZÉKE • 191 punu /i-punu, pouno, puno, yi-pounou/ – Gabon – 180 000 bwisi /i-bwisim, mbwiwi/ – Kongó (Brazzaville) 100 ? lumbu /i-lumbu, baloumbou/ – Gabon – 22 000 sangu /i-sangu, yi-sangu, chango, shango/ – Gabon – 40 000 vumbu /yi-voumbou/ – Gabon – 100 ? teke /kiteke, teghe/ – Kongó (Brazzaville) – 60 000 cogo /tsogo, getsogo, mitsogo/ – Gabon – 40 000 kande /kanda, okande/ – Gabon – 1000 simba /nsindak/ – Gabon – 3000 yanzi /yansi, yanzi, e-yanzi, ki-yanzi, e-yansi/ – Kongó (Kinshasa) – 150 000

C. bangi /bobangi, bubangi, lobobangi/ (rebu, dzamba) – Kongó (Kinshasa) – 70 000 boko /i-boko/ – Kongó (Kinshasa) – 100 ? bolia /bulai, bokoki/ – Kongó (Kinshasa) – 50 000 bolondo – Kongó (Kinshasa) – 3000 bomboli /bombongo/ – Kongó (Kinshasa) – 3000 bomboma /boba/ – Kongó (Kinshasa) – 25 000 bozaba /buzaba, budzaba/ – Kongó (Kinshasa) – 6000 dzando – Kongó (Kinshasa) – 7000 lobala – Kongó (Kinshasa) – 40 000 mabaale /lomabaale, mabale, mbali/ – Kongó (Kinshasa) – 100 ? moi /lemoi/ – Kongó (Brazzaville) – 100 ? ntomba /lontomba, ntumba, ntomba-bolia/ – Kongó (Kinshasa) – 100 000 sakata /ki-sakata, saka/ (lesa, odual) – Kongó (Kinshasa) – 100 sengele /ke-sengele, sengere/ – Kongó (Kinshasa) – ? yamongeri /yamongiri/ – Kongó (Kinshasa) – 100 lusengo /losengo/ – Kongó (Kinshasa) – ? bangala /ngala/ – Kongó (Kinshasa) – 3 500 000 – a lingala változata boloki /baloki, buluki, boleki/ – Kongó (Kinshasa) – ? budza /e-buja, buja, mbudja, e-mbudja, lumbudza/ – Kongó (Kinshasa) – 250 000 lingala /ngala, mangala/ – Kongó (Kinshasa) – 7 000 000 ndolo /ndoolo/ (mosange, tando) – Kongó – (Kinshasa) – 9000 ngiri /nguili, ngwili, lo-ngiri/ – Kongó (Kinshasa) – 6000 libinza /libinja/ – Kongó (Kinshasa) – 10 000 likila /bangela/ (balobo) – Kongó (Kinshasa) – ? ndobo /ndoobo/ – Kongó (Kinshasa) – ? 192 • A BANTU NYELVEK busong /bushong, bushoong, bushongo, shongo/ (mbale, bamongo, kuba, ganga) – Kongó (Kinshasa) – 100 000 dengese /ndengese/ – Kongó (Kinshasa) – 5000 lele/usi-lele, bashilele/ – Kongó (Kinshasa) – 30 000 songomeno – Kongó (Kinshasa) – 50 000 wongo /gongo, tukkongo, tukonvo/ (ndjembe) – Kongó (Kinshasa) – 8000 kele /ekele, lokele, kili, likelo/ (yakushi) – Kongó (Kinshasa) 170 000 – nem azonos a Gabonban honos kele nyelvvel lombo /olombo, ulumbu, turumbu/ – Kongó (Kinshasa) – 10 000 mbesa /mombesa, mobesa/ – Kongó (Kinshasa) – ? poke /topoke, tofoke, tovoke/ (puki) – Kongó (Kinshasa) – 48 000 so /eso, heso, soko, soa/ – Kongó (Kinshasa) – 6000 mbosi /mboshi, mboshe, embosi/ – Kongó (Brazzaville) – 10 000 koyo – Kongó (Brazzaville) – ? likuba /kuba/ – Kongó (Brazzaville) – ? mongo-nkundo /mongo, lomongo, nkundo/ – Kongó (Kinshasa) – 5 000 000 ngando /ngandu, longandu/ – Kongó (Kinshasa) – 250 000 yaka /ki-yaka, i-aka, i-yaka/ – Kongó (Kinshasa) – 200 000 ngombe /li-ngombe/ – Kongó (Kinshasa) – 150 000 bwa /ki-bua, libwali, libenge, boa, bua, boua, libua/ – Kongó (Kinshasa) – ? ligenza /gendja, digenja, gendza-bali/ – Kongó (Kinshasa) – ? ngelima /bangelima, bangalema/ (angba, leangba) – Kongó (Kinshasa) – ? ngombe /li-ngombe/ – Kongó (Kinshasa) – 150 000 pagibete /apakabeti, apakibeti, apagibeti pagabete/ – Kongó (Kinshasa) – 25 000 tembo /ki-tembo, chi-tembo/ (nyabungu) – Kongó (Kinshasa) – 150 000 ngundi /i-ngundi, ngondi/ – Kongó (Brazzaville) – ? bomitaba /mbomitaba, mbomotaba, bamitaba/ – Kongó (Brazzaville) – 7000 bonglili /bongiri, bungili, bungiri/ – Kongó (Brazzaville) – 4000 mbati /songo, li-songo, i-songo, issongo/ – Közép-afrikai Köztársaság – 60 000 pande /i-pande/ – Közép-afrikai Köztársaság – 10 000 tetela /otetela/ (sungu) – Kongó (Kinshasa) – 750 000 kusu /ku-kusu, kutsu, lokutsu/ (kongola, fuluka) – Kongó (Kinshasa) – 27 000 nkutu /nkuchu, nkutshu, bankutu/ – Kongó (Kinshasa) – 40 000 yela /boyela, kutu/ – Kongó (Kinshasa) – 35 000 A BANTU NYELVEK JEGYZÉKE • 193 D. bembe /beembe, e-bembe/ – Kongó (Kinshasa) – 260 000 amba /kwamba, kuamba, rwamba, lwamba, hamba/ (lubulebule, humu, ki-humu) Uganda – 80 000 bera /ki-bira/ – Kongó (Kinshasa) – 40 000 bhele /e-bhele, ki-pere, i-pere, pere, peri, piri, ki-pili/ – Kongó (Kinshasa) – 16 000 bila /ki-bila, ebila/ – Kongó (Kinshasa) – 40 000 bodo – Közép-afrikai Köztársaság – 100 boguru /koguru, kogoro, buguru/ – Szudán – 1000 budu /ki-budu, ebudu, bodo/ – Kongó (Kinshasa) – ? homa – Szudán – ? kaiku /i-kaiku, kaiko/ – Kongó (Kinshasa) – ? kango /dikango/ – Kongó (Kinshasa) – ? kari /kare, li-kari-li/ – Kongó (Kinshasa) – 1000 komo /ki-komo, ki-kumu, ki-kuumu, kumu, kumo/ – Kongó (Kinshasa) – 400 000 mbo /ki-mbo, mbo/ – Kongó (Kinshasa) – 12 000 ndaka /ndaaka, i-ndaka/ – Kongó (Kinshasa) – 7000 ngbee /lingbee, lingbe, magbele/ (mjauu) – Kongó (Kinshasa) – ? ngbinda /bungbinda, banginda/ – Kongó (Kinshasa) – ? nyali /li-nyali, nyari, nyali-kilo/ (huku) – Kongó (Kinshasa) – 45 000 vanumba /bvanuma, li-vanuma/ (bambutuku) – Kongó (Kinshasa) – 7000 enya /tsheenya, ena, genya/ – Kongó (Kinshasa) – 7000 lengola /ki-lengola, lengora/ – Kongó (Kinshasa) – 100 000 mbole /lombole/ – Kongó (Kinshasa) – 100 000 mituku /kinya-mituku, metoko/ – Kongó (Kinshasa) – ? lega-kalanga /ki-lega, ki-rega/ – Kongó (Kinshasa) – 50 000 bali /ki-bali, ki-baali, baali, ki-bala, libaali/ – Kongó (Kinshasa) – 50 000 beeke /beke, i-beeke/ – Kongó (Kinshasa) – 1000 hamba – Kongó (Kinshasa) – ? holoholo /ki-holoholo, horohoro/ (guha, kalanga) – Kongó (Kinshasa) – ? kango /li-kango/ – Kongó (Kinshasa) – ? kwami /ki-kwami, ki-kwame, kwame/ – Kongó (Kinshasa) – ? lika /ki-lika/ (toriko, kpongo, mabiti) – Kongó (Kinshasa) – 140 000 songoora /songola, ke-songola/ (binja) – Kongó (Kinshasa) – 1500 zimba – Kongó (Kinshasa) – 120 000 zyoba /zoba/ – Kongó (Kinshasa) – ? nyanga /ki-nyanga, i-nyanga/ – Kongó (Kinshasa) – 150 000 194 • A BANTU NYELVEK E. csaga /ki-chaga, chagga, chaga, dschagga, ki-shaka, djaga/ – Tanzánia – 400 000 gweno /ki-gweno/ – Tanzánia – ? kahe – Tanzánia – 2800 machambe /machame, ki-mashami/ – Tanzánia – 300 000 mochi /moshi, ki-moshi, mosi/ – Tanzánia – 250 000 rombo (usseri) – Tanzánia – ? rwa /rwo, ki-rwo/ (meru) – Tanzánia – 90 000 vunjo /ki-vunjo, wunjo, ki-wunjo/ (marangu) – Tanzánia – 300 000 kikuju /gikuyu, kikuyu, gekoyo, gi-gikuyu/ – Kenya – 5 000 000 dhaiso /ki-dhaiso, daiso, daisu/ (kiseguju) – Tanzánia – 5000 embu /ki-embu/ – Kenya – 600 000 kamba /ki-kamba, ke-kamba/ – Kenya – 5 000 000 meru /ki-meru/ – Kenya – 1 300 000 mwimbi-muthambi – Kenya – 70 000 tharaka /ki-tharaka, saraka, sharoka/ – Kenya – 120 000 kuria /ku-kuria, igi-kuria, kurya, kurye/ (tende) – Tanzánia – 220 000 ikizu – Tanzánia 30 000 ikoma (iki-nata, nata) – Tanzánia – 15 000 kabwa – Tanzánia – ? ngurimi /iki-ngurimi, ngoreme, ngurumi, dengurume/ – Tanzánia – 33 000 sizaki /shashi, sasi/ – Tanzánia – 90 000 suba – Kenya – 160 000 temi /sonjo, sonyo, wasonjo, watemi/ – Tanzánia – 20 000 ware – Tanzánia – ? zanaki /iki-zanaki/ – Tanzánia – 70 000 nyiha /nyiha, ishi-nyiha, shi-nyiha/ – Tanzánia – 65 000, nem azonos a Zambiában honos nyiha, nyika nyelvvel malokote (ilwana) – Kenya – 8000 chonyi /chi-chonyi/ – Kenya – 130 000 digo /ki-digo, chi-digo/ – Kenya – 330 000 duruma – Kenya – 250 000 giryama /giriama, agiryama, ki-giriama/ (nyika, ki-nyika) – Kenya – 650 000 segeju (ki-segeju, sageju, sengeju) – Tanzánia – 15 000 pokomo /ki-pokomo, pfokomo/ (malachini) – Kenya – 50 000 taita /dabida, davida, teita, ki-taita/ – Kenya – 220 000 sagalla /ki-sagala, sagala/ (teri) – Kenya – 10 000 A BANTU NYELVEK JEGYZÉKE • 195 F. nilamba /nyilamba, iki-nilamba, iramba, nilyamba, iki-niramba, iramba, ki-niramba/ – Tanzánia – 450 000 langi /ki-langi, rangi, i-rangi/ – Tanzánia – 320 000 nyaturu /ki-nyaturu, turu, wanyaturu/ (rimi, ki-rimi, keremi, ki-remi, walimi) – Tanzánia – 570 000 sukuma /sukuma, ki-sukuma/ – Tanzánia – 5 000 000 nyamvezi /ki-nyamwezi, ki-nyamwesi, nyamwesi, namwezi/ – Tanzánia – 1 000 000 bungu /wungu/ – Tanzánia – 36 000 kimbu /ki-kimbu, iki-bungu/ (yanzi) – Tanzánia – 80 000 konongo – Tanzánia – 60 000 sumbwa /ki-sumbwa/ – Tanzánia – 200 000 tongve /ki-tongwe/ – Tanzánia – 25 000 pa /ichi-pa, ci-pa, ba/ – Tanzánia – 250 000 mambwe-lungu – Zambia – 30 000 pimbwe /ichi-pimbwe, ci-pimbwe/ – Tanzánia – 30 000 rungwa /ichi-rungwa, runga, lungwa/ – Tanzánia 20 000

G. bena /eki-bena/ Tanzánia – 570 000 hehe /ki-hehe/ – Tanzánia – 750 000 kinga /ki-kinga, eki-kinga/ – Tanzánia – 65 000 kisi – Tanzánia – 13 000 pangwa /eki-pangwa/ – Tanzánia – 180 000 sangu /eshi-sango, sango/ (rori) – Tanzánia – 75 000 wanji /ki-wanji/ – Tanzánia – 60 000 gogo /chi-gogo/ – Tanzánia – 1 300 000 kagulu /chi-kagulu, kaguru/ (északi sagara, ki-ningo, wetumba, solwa, mangaheri) – Tanzánia – 220 000 pogoro /pogolo, chi-pogoro, chi-pogolo, pogora, pogolu/ – Tanzánia – 190 000 ndamba – Tanzánia – 60 000 sambala /shambala, ki-shambala, ki-sambaa, sambaa, shambaa, sambala, sambara, shambara/ – Tanzánia – 80 000 bondei /ki-bondei, bonde/ – Tanzánia – 80 000 taveta /ki-taveta, ki-tubeta, tubeta/ – Kenya, Tanzánia – 20 000 makwe /ki-makwe, macue/ – Mozambik – 35 000 196 • A BANTU NYELVEK mwani /ki-mwani, mwane, muane, qui-muane/ – Mozambik – 100 000 zigula /ki-zigula, zigua, zigwa, zeguha, zigoua, zegura, seguha, wazegua/ (wayombo) – Tanzánia – 360 000 zalamo /ki-zaramo, zaramo, dzalamo, zaramu, saramo/ – Tanzánia – 180 000 kutu /ki-kutu, khutu (ziraha, qwadza, ng’ omvia) – Tanzánia – 50 000 kwere /kakwere, kwele, ng’were/ – Tanzánia – 100 000 mushungulu /ki-mushungulu, mushunguli/ – Szomália – 50 000 nghwele /ki-nghwele, ngwele/ – Tanzánia – ? ngulu /ki-ngulu, nguru, nguu/ (wayomba, geja) – Tanzánia – 140 000 ruguru /iki-ruguru, luguru, lugulu, guru/ – Tanzánia – 530 000 sagala /ki-sagala, ki-sagara, sagara/ – Tanzánia – 80 000 vidunda /chi-vidunda- ki-vidunda, ndunda/ – Tanzánia – ?

H. hungana /ki-hungana, hunganna, hungaan/ – Kongó (Kinshasa) – ? kikongo /kongo, ki-kongo, congo/ – Kongó (Kinshasa és Brazzaville) – 8 000 000 főleg két- és többnyelvű bembe /beembe, i-beembe, e-bembe/ – Kongó (Kinshasa) – 300 000 doondo /ki-doondo, dondo/ – Kongó (Brazzaville) – ? kunyi /ki-kunyi, kugni/ – Kongó (Brazzaville) – 60 000 vili /tsi-vili, ci-vili/ (ote, ot) – Kongó (Brazzaville – 10 000 yombe /ki-yombe, ki-ombi, bayombe/ – Kongó (Brazaville) – ? kimbundu /mbundu, ki-mbundo, nbundu, n’bundo, dongo, ndongo, ki-ndongo/ – Angola – 7 000 000 bolo /li-bolo, lu-bolo/ (haka) – Angola –? nsongo /songo, sungu/ – Angola – 50 000 sama /ki-ssama, qui-sama/ – Angola – 18 000 yaka /yaka, ki-yaka, iaka, iyaka/ – Kongó (Kinshasa) – 200 000 mbangala /ci-mbangala, bangala/ – Angola – ? ngongo – Kongó (Kinshasa) – ? pelende – Kongó (Kinshasa) – ? sonde /ki-sonde, soonde, ki-soonde/ – Kongó (Kinshasa) – ? suku /ki-suku/ – Kongó (Kinshasa) – 50 000 A BANTU NYELVEK JEGYZÉKE • 197 J. haja /haya, eki-haya, ruhaya/ (ziba) – Tanzánia – 1 200 000 jita /echi-jita, eci-jita/ – Tanzánia – 220 000 kara /regi/ – Tanzánia – 90 000 kerebe /eki-kerebe, kerewe/ – Tanzánia – 100 000 kwaya – Tanzánia – 120 000 nyambo /eki-nyambo, kinyambo/(karagwe, ru-karagwe, uru-ragwe, ragwe) – Tanzánia – 10 000 talinga-bwisi /ki-talinga, lubwisi, olu-bwisi, bwissi, mawissi, lubwissi/ – Uganda – 100 000 zinza /echi-jinja, echi-zinza, dzinda, jinja, zinja/ – Tanzánia – 150 000 kondzso, konzo /konjo, rukonjo, olu-konjo, lhu-konzo/ – Uganda – 400 000 mayeka – Kongó (Kinshasa) – ? nandi /ki-nandi, ki-nande, nande, ndande, orundande/ – Kongó (Kinshasa) – 900 000, nem azonos a Kenyában honos nílusi nyelvvel nyanga /kinyanga/ – Kongó (Kinshasa) – ? lujia /luyia, luluyia, luhya/ – Kenya, Uganda – 3 700 000 msaba /lu-masaba, masaaba/ (gisu, lu-gisu) – Uganda – 800 000 nyole /nyule, nyuli, lu-nyole/ – Uganda 250 000 bukusu /lu-bukusu/ – Kenya – 600 000 idakho-isukha-tiriki – Kenya – 320 000 logooli /ragoli, ulu-ragooli, llugule, lu-gooli, maragooli, lu-ragoli, maragoli/ – Kenya – 200 000 nyala – Kenya – 40 000 nyore /olu-nyore, lu-nyore, nyole, nyoole, lu-nyole, olu-nyole/ – Kenya – 200 000 ganda /lu-ganda/ – Uganda – 4 000 000 chiga /olu-chiga, oru-kiga, ciga, kiga, ru-kiga/ – Uganda – 1 400 000 gungu /ru-gungu, lu-gungu/ – Uganda 30 000 gwere /lu-gwere olu-gwere/ – Uganda – 300 000 hema /nyoro, ru-nyoro/ – Kongó (Kinshasa) – 180 000 kenyi /lu-kenyi/ – Uganda – 400 000 nyankore /ru-nyankore, ulu-nyankole, ulu-nyankore, nkole, nyankole/ – Uganda – 1 700 000 nyoro /ru-nyoro/ – Uganda – 500 000, nem azonos a kongói hema (nyoro) nyelvvel ruli /ru-ruli, lu-duuli/ – Uganda – 70 000 singa /lu-singa/ – Uganda – ? soga /lu-soga, olu-soga/ – Uganda – 1 400 000 toro /tooro, ru-tooro, oru-toro, ru-toro/ – Uganda – 500 000 rundi /ki-rundi, urundi/ – Burundi – 6 000 000 198 • A BANTU NYELVEK kinyarvanda /ruanda, iki-nyarvanda, oru-nyarwanda/ – Ruanda – 9 000 000 ha /gi-ha, ki-ha, iki-ha/ – Tanzánia – 800 000 hangazi /ki-hangaza/ – Tanzánia – 150 000 shubi /subi, uru-shubi/ (sinja) – Tanzánia – 160 000 vinza – Tanzánia – 10 000 shi /mashi/ – Kongó (Kinshasa) – 700 000 havu /ki-havu, haavu/ – Kongó (Kinshasa) – ? fuliru /fuliiru, ki-fuliru, fulero, ki-fulero/ – Kongó (Kinshasa) – 20 000 hunde /ki-hunde (kobi, ru-kobi) – Kongó (Kinshasa) – 200 000 joba /ki-joba/ (vira, ki-vira) – Kongó (Kinshasa) – 20 000 kabwaru – Kongó (Kinshasa) – ? nyindu – Kongó (Kinshasa) – ? tembo /ki-tembo, chi-tembo/ (nyabungu) – Kongó (Kinshasa) – 150 000

K. csokve /chokwe, cokwe, ciokwe, tschokwe, shioko, djok/ (imo) – Angola, Kongó (Kinshasa) – 1 000 000 lucsazi /luchazi, chi-luchazi, lujazi, lujash, lutshase, luxage, lucazi/ (ponda) – Angola, Zimbabwe – 3 000 000 luimbi /chi-luimbi, luimbe, lwimbe, lwimbi/ – Angola – 20 000 luvale /chi-luvale, luena, lwena, lovale, lobale/ – Angola, Zambia – 400 000 mbunda /chi-mbunda, mbuunda/ – Angola, Zambia – 250 000, nem azonos sem a kimbunda, sem az umbundu nyelvvel mbwela /mbwera, shi-mbwera, mbuela, ambuela/ – Angola – 180 000 nkangala /cangala, ngangala/ – Angola – ? nyemba /nhemba/ (ganguela, ganguella, gangela) – Angola, Namíbia, Zambia – 200 000 nyengo /nhengo/ – Angola – 5000 diriku /dciriku, gciriku, ru-gciriku/ (mbogedo, mbogedu, shi-mbogedu) – Namíbia, Angola – 30 000 holu /ki-holu, holo, ki-holo/ – Angola – 15 000 kwese /ki-kwese, u-kwese/ (pindi) – Kongó (Kinshasa) – 60 000 phende /ki-pende, gi-phende, gi-pende, pende, pindi, pinji/ – Kongó (Kinshasa) – 450 000 samba /tsamba, u-samba, tsaam/ (sahankadi) – Kongó (Kinshasa) – ? kwangali /si-kwangali, ru-kwangali, kwangari, kwangare, cuangar/ – Angola, Namíbia– 80 000 A BANTU NYELVEK JEGYZÉKE • 199 luyana /esi-luyana, louyi, lui, luyi, rouyi/ – Angola, Zambia – 100 000 mashi /masi/ – Angola, Zambia – 50 000 mbowe /esi-mbowe/ – Zambia– 3000 mbukushu /mbukusu, mbukushi, ma-mbukush, ma-mpukush, mbukuhu, thimbukushu/ (gova, kusso) – Namíbia, Zambia – 40 000 simaa – Zambia – 80 000 mbala /gi-mbala, ru-mbala/ – Kongó (Kinshasa) – 200 000 salampasu /chi-salampsu/ – Kongó (Kinshasa) – 60 000 subia /subiya, subia, supia, echi-subia/ (chi-kwahane, chi-kuahane, mbalangwe) – Namíbia, Botswana – 40 000 totela /echi-totela – Zambia, Namíbia – 20 000

L. bvile – Kongó (Kinshasa), Zambia – 20 000 kaonde /chi-kaonde, chi-kahonde, kawonde/ – Kongó (Kinhasa), Zambia – 300 000 luba, luba-kasai, luba-katanga /luba-lulua, tshi-luba, luba-shaba, ki-luba/ Kongó (Kinhasa) – 9 000 000 kanyok /kanyoka, kanioka/ – Kongó (Kinshasa) – 200 000 lwalu – Kongó (Kinshasa) – 30 000 sanga /ki-sanga, luba-sanga, luba-garenganze/ – Kongó (Kinshasa) – 500 000 lunda /chi-lunda/ – Kongó (Kinshasa), Zambia 1 000 000 nkoya /nkoya, shi-nkoya/ – Zambia – 70 000 ruund /u-ruund, lunda, luunda, chi-luvunda, luwunda, lunda-kamboro, lunda- kambowe/ – Kongó (Kinshasa) – 250 000, rokona a lunda (chilunda) nyelvnek szonge /songe, songye, ki-songye, lusonge, ki-songi, luba-songi/ (lalebwe, yenge) – Kongó (Kinshasa) – 1 000 000 binji /bindji/ – Kongó (Kinshasa) – 70 000 kete /ki-kete, lukete/ – Kongó (Kinshasa) – ?

M. bemba /chi-bemba, ichi-bemba, wemba, chi-wemba/ – Zambia, Botswana, Zimbabwe, Tanzánia – 3 000 000 taabwa /tabwa, ichi-tabwa/ (rungu) – Kongó (Kinshasa), Zambia – 250 000 bisa /lala-bisa, biza-lala/ – Zambia, Kongó (Kinshasa) – 500 000 200 • A BANTU NYELVEK seba /sewa/ (shishi, kunda) – Kongó (Kinshasa) – ? lamba /shi-lamba/ – Zambia, Kongó (Kinshasa) – 300 000 lenje /chi-lenje, lenji, lengi/ (mukuni, chi-namukuni, ci-ina) – Zambia – 180 000 tonga /tonga, chi-tonga, Plateau-Tonga/ – Zambia – 1 000 000 sala – Zambia – 30 000 soli /chi-soli/ – Zambia– 60 000 nyakjusza /nyakyusa, iki-nyakyusa, nyakusa, nyikusa, nyekyosa/ (mombe, ngonde, iki- ngonde, konde, nkonde, sochile, sokile, sokili, kukwe) – Tanzánia, Malawi – 1 100 000 nyika /nyika, nyiha, ishi-nyiha, nyixa/ – Zambia – 350 000, nem azonos a Tanzániában honos nyiha nyelvvel mwanga /chi-namwanga, nyamwanga, namwanga, i-namwanga/ – Zambia – 180 000 malila /malilia, ishi-malilia/ – Tanzánia – ? wanda /ichi-wanda, wandia/ – Tanzánia – 30 000 safwa /ishi-safwa, ci-safwa/ – Tanzánia – 90 000

N. manda /ki-manda/ (ki-nyasa, nyasa) – Tanzánia – 20 000 matengo /chi-matengo, ki-matengo/ – Tanzánia – 150 000 mpoto /chi-mpoto/ (ki-nyasa) – Tanzánia – 80 000 ngoni /chi-ngoni ki-ngoni, angoni/ (ki-sutu, sutu) –Tanzánia – 180 000, nem azonos több hasonló nevű bantu nyelvjárással (a zulu, tumbuka stb. nyelvekben) tonga /chi-tonga, ki-tonga/ (siska, sisya) – Malawi – 220 000, nem azonos a zambiai chi-tonga és a zimbabwei gi-tonga nyelvvel cseva, nyandzsa /nyanja, chi-nanja, chewa, chi-chewa, sena, shisena, malawi, marswi, nyasa/ – Malawi, Botswana, Mozambik, Tanzánia, Zambia, Zimbabwe – 4 000 000 anyanyelvű, 6 millió két vagy többnyelvű szena /sena, ci-sena, chi-sena/ – Mozambik – 1 100 000 barwe /balke, ci-balke/ – Mozambik – 20 000 kunda /chi-kunda, ci-kunda/ – Zimbabwe – 30 000 nyungwe /chi-nyungwe, nyongwe, yungwe/ (teta, tete, phimbi, pimbi) – Mozambik – 280 000 sena /ci-sena, chi-sena/ (malawi) – Malawi – 280 000 – nem azonos a mozambiki szena (sena) nyelvvel senga /nsenga, chi-nsenga/ – Zimbabwe – 20 000 tumbuka /tumboka, chi-tumbuka, tamboka, timbuka, tomboca/ – Tanzánia, Malawi, Zambia – 2 000 000 lambya /chi-lambya, lambia, lambwa, rambia, i-ramba/ – Tanzánia, Malawi – 90 000 A BANTU NYELVEK JEGYZÉKE • 201 P. makua /makua, makhuwa, macua, e-makua, maca, makhuwa-shirima, makhuwa- meetto, makoane, kimakua/ (e-shirima,shirima marevone, marrevone) – Mozambik – 6 000 000 chwabo /chuwabo, cuwabo, chuabo, chuambo, chwambo, cucuabo, echuabo/ (lolo) – Mozambik – 700 000 kokola /kokhola/ – Malawi – 80 000 koti /coti, e-koti, akoti/ (angoche, angoxe) – Mozambik – 50 000 lomwe /i-lomwe, e-lomwe, alomwe, chi-lowe, ci-lowe, acilowe/ (ngulu, i-ngulu, nguru, mihavane, mihavani) – Mozambik, Malawi – 3 000 000 makwe /ki-makwe, macue/ (palma) – Mozambik Tanzánia – 30 000 manyawa – Mozambik – 150 000 marenje /marendje, e-marendje/ – Mozambik 500 000 nathembo /sakaji, e-sakaji, sankaji, sangaji, sanagage/ (theithei) – Mozambik – 20 000 takwane /thakwani/ – Mozambik – ? matumbi /ki-matumbi/ – Tanzánia – 80 000 mbunga – Tanzánia – 80 000 ndengereko /ki-ndengereko, ndengeleko/ – Tanzánia – 120 000 ngindo /ki-ngindo, njindo/ – Tanzánia – 220 000 ruji /ruihi, ki-ruihi, ji/ – Tanzánia – 100 000 jao /yao, chi-yao, ayo, djao, hajao, hiao, hyao, jao, weiao, wajao/ (achawa, adsawa, ayawa) – Mozambik, Malawi, Tanzánia – 1 500 000 makonde /chi-makonde, chi-nimakonde, konde/ (matambwe) – Tanzánia, Mozambik – 1 300 000 machinga – Tanzánia 40 000 mwera /chi-mwera, ci-mwera, mwela/ –Tanzánia – 400 000 ndonde /ki-nawanda, mawanda/ – Tanzánia – 40 000

R. herero /otji-herero, ochi-herero/ – Namíbia – 120 000 zemba /dhimba, dimba,otji-dhimba, himba, tjimba, chimba, oluthimba/ – Angola – 20 000 vambo /owambo, ambo, ndonga, ochi-ndonga, oshi-ndonga, otji-vambo/ – Namíbia – 200 000 kwanyama /ochi-kwanyama, kuanyama, kwanjama/ – Namíbia – együtt a vambo nyelvvel 1 000 000 202 • A BANTU NYELVEK kwambi – Namíbia – 30 000 mbalanhu /mbalantu, mbaanhu, mbaluntu/ – Namíbia – ? ngadyera – Namíbia – ? umbundu /umbundo, m’bundo, qui-mbundo, ovimbundu/ (nano, mbali, mbari) – Angola – 2 500 000 anyanyelvű, 4 000 000 két- és többnyelvű ndombe /dombe/ – Angola – ? nkhumbi /nkumbi, khumbi, humbe, ngumbi, otji-gumbi/ – Angola, Namíbia – 150 000 nyaneka /lu-nyaneka, nhaneka, nhaneca/ – Angola – 300 000 jeji /shi-yeyi, yeei, yei, ci-yei/ (koba, kuba) – Botswana, Namíbia, 50 000

S. csopi /chopi, shi-chopi, ci-copi, copi, shi-copi, tschopi, txopi/ - Mozambik – 800 000 gitonga /tonga, inhambane, bitonga/ (shengwe) – Mozambik – 250 000 ngoni /chi-ngoni, ki-ngoni, angoni/ (kisutu, sutu) – Mozambik – 40 000 ndebele /si-ndebele, isi-ndebele, tabele, tebele/ – Dél-afrikai Köztársaság, Zimbabwe 2 000 000 szvázi /swazi, swati, isi-swazi/ (tekela, tekeza) – Szváziföld, Mozambik, Dél-afrikai Köztársaság – 2 000 000 xhosza /xhosa, isi-xhosa, xosa, koosa/ (kar, kaer ) – Dél-afrikai Köztársaság 7 000 000 zulu /zulu, isi-zulu, zunda/ – Dél-afrikai Köztársaság, Botswana, Lesotho, Malawi, Mozambik, Szváziföld – 9 200 000 sona /shona, chi-shona/ – Zimbabwe, Botswana, Zambia – 10 millió manyika /chi-manyika, manika, bamanyeka, wamanyeka, wanyika/ – Zimbabwe – 400 000 nambya /chi-nambya, nanzva, nambzya/ – Zimbabwe – 70 000 ndau /chi-ndau, ndzawu, njao/ (sofala) – Zimbabwe – 900 000, korábban a sona egyik nyelvjárásának tartották tawara /tawala/ –Mozambik – 50 000 tewe /teve, vateve, wateve/ (ciute, chiute) – Mozambik – 250 000 szoto /sotho, suto, se-sotho, si-southo, suthu/ – Dél-afrikai Köztársaság, Botswana, Lesotho – 6 000 000 tswapong /se-tswapong/ – Botswana – ? csvana /se-tswana, se-chuana, cuana, coana, chuana/ – Botswana, Namíbia, Zimbabwe, Dél-afrikai Köztársaság – 4 000 000 ronga /shi-ronga, xi-ronga, gi-ronga/ – Mozambik, Dél-afrikai Köztársaság – 500 000 A BANTU NYELVEK JEGYZÉKE • 203 conga /shi-tsonga, xi-tsonga, thonga, tonga/ (gwamba, shangaan) – Mozambik, Dél-afrikai Köztársaság – 1 500 000 csva /tshwa, ki-tshwa, shee-tshwa, xi-tshwa, shi-tshwa/ – Mozambik, Zimbabwe, Dél- afrikai Köztársaság – 700 000 venda /chi-venda/ – Dél-afrikai Köztársaság – 700 000

A fenti felsorolásban nem szerepelnek a pidzsin, ill. pidzsin jellegű nyelvek, amelyeket Guthrie nem vett fel zónáinak táblázatába (a lingalát igen, de a fanagalót és a kitubát nem; igaz hogy a fanagaló voltaképp angol alapú pidzsin erős bantu beütéssel). Viszont felsorolja Guthrie az evondo pidzsint 70. zónajelzéssel. A fent említett két pidzsin adatai a következők: fanagalo/fanakolo, fanekolo, piki, isi-piki, lololo, isi-lololo, Pidgin Bantu, Basic Zulu, Kitchen, Kar, Mine Kar, isi-kula/ – Dél-afrikai Köztársaság, Zimbabwe, Zambia – több millió két- és többnyelvű beszélő kituba/kikongo-kutuba, kikongo simplié, kikongo ya leta, ki-leta, kibu- lamatadi, kikongo commercial/ – Kongó (Kinshasa), Kongó (Brazzaville) – 5 millió jórészt két- vagy többnyelvű lakosság közvetítő nyelve.

◆ 2. Bantu nyelvek jegyzéke ábécérendben

Ebben a felsorolásban az 1. jegyzék nyelvei találhatók Guthrie-féle zóna feltün- tetésével. A /…/ közti névváltozatok az 1. jegyzékben feltüntetett első névváltozat alatt visszakereshetők. A (…) közti névváltozatok ebben a felsorolásban nem szerepelnek. abakoum – Kamerun – 4000 asake – Gabon – 100 ? abakum – Kamerun – 4000 asobse – Kamerun – 100 ? acilowe – Mozambik, Malawi – 3 000 000 ayo – Mozambik, Malawi, Tanzánia agiryama – Kenya – 650 000 – 1 500 000 akele – Gabon – 30 000 – nem azonos a kongói kele nyelvvel akoose – Kamerun – 70 000 baali – Kongó (Kinshasa) – 50 000 akosi – Kamerun – 70 000 bafaw-balong – Kamerun – 9000 akoti – Mozambik – 50 000 baka – Kamerun – 70 000 akpwakum – Kamerun – 4000 bagiele – Kamerun – 100 ? alomwe – Mozambik, Malawi – 3 000 000 bagyele – Kamerun – 100 ? amba – 80 000 bakaka – Kamerun – 30 000 ambede – Gabon – 130 000 bakoko – Kamerun – 50 000 ambo – Namíbia – 200 000 bakonjo – Közép-afrikai Köztársaság ambuela – Angola – 180 000 – 2000 andasa – Kongó (Brazzaville) – 6000 bakossi – Kamerun – 70 000 angom – Kongó (Brazzaville) –15 000 bakum – Kamerun – 4000 angoni – Mozambik – 40 000 bali – Kongó (Kinshasa) – 50 000 angoni –Tanzánia – 180 000, nem balke – Mozambik – 20 000 azonos több hasonló nevű bantu baloki – Kongó (Kinshasa) – ? nyelvjárással (a zulu tumbuka stb. balong – Kamerun – 200 nyelvekben) baloumbou – Gabon – 22 000 apagibeti pagabete – Kongó (Kinshasa) balundu – Kamerun – 20 000 – 25 000 balundu-bima – Kamerun – 20 000 apakabeti – Kongó (Kinshasa) – 25 000 bamanyeka – Zimbabwe – 400 000 apakibeti – Kongó (Kinshasa) – 25 000 bambaama – Gabon – 15 000 206 • A BANTU NYELVEK bamboko – Kamerun – 3000 bena – Tanzánia – 570 000 bambuku – Kamerun – 3000 bera – Kongó (Kinshasa) – 40 000 bamitaba – Kongó (Brazzaville) – 7000 besiki – Egyenlítői Guinea – 18 000 bandoumbou – Gabon 8000 beti – Kamerun – 2 000 000 bandzabi – Gabon – 160 000 bhele – Kongó (Kinshasa) – 16 000 bangala – Angola – ? bikele-bikeng – Kamerun – 15 000 bangala – Kongó (Kinshasa) – 3 500 000 bila – Kongó (Kinshasa) – 40 000 – a lingala változata bimu – Kamerun – 5000 bangalema – Kongó (Kinshasa) – ? bindji – Kongó (Kinshasa) – 70 000 bangela – Kongó (Kinshasa) – ? binji – Kongó (Kinshasa) – 70 000 bangelima – Kongó (Kinshasa) – ? bisa – Kamerun – 250 000 bangi – Kongó (Kinshasa) – 70 000 bisa – Zambia, Kongó (Kinshasa) banginda – Kongó (Kinshasa) – ? – 500 000 bangom – Kongó (Brazzaville) –15 000 bitonga – Mozambik – 250 000 bankutu – Kongó (Kinshasa) – 40 000 biza-lala – Zambia, Kongó (Kinshasa) barombi – Kamerun – 2000 – 500 000 barwe – Mozambik – 20 000 boa – Kongó (Kinshasa) – ? basa– Kamerun – 250 000 boba – Kongó (Kinshasa) – 25 000 basaa– Kamerun – 250 000 bobangi – Kongó (Kinshasa) – 70 000 bashilele – Kongó (Kinshasa) – 30 000 bobilis – Kamerun – 6000 basoo – Kamerun – 50 000 bodo – Kongó (Kinshasa) – ? basosi – Kamerun – 100 ? bodo – Közép-afrikai Köztársaság – 100 bassa– Kamerun – 250 000 boguru – Szudán – 1000 bassossi – Kamerun – 100 ? bogyeli – Kamerun – 100 ? basza – Kamerun – 250 000 boko – Kongó (Kinshasa) – 100 ? batsangui – Gabon – 12 000 bokoki – Kongó (Kinshasa) – 50 000 bawandji – Gabon – 18 000 boleki – Kongó (Kinshasa) – ? bayombe – Kongó (Brazaville) – ? bolia – Kongó (Kinshasa) – 50 000 bayongho – Gabon – 100 ? bolo – Angola – ? bebil – Kamerun – 6000 boloki – Kongó (Kinshasa) – ? beeke – Kongó (Kinshasa) – 1000 bolondo – Kongó (Kinshasa) – 3000 beembe – Kongó (Kinshasa) – 260 000 bomali – Kongó (Brazzaville) – 100 ? beembe – Kongó (Kinshasa) – 300 000 bombo – 45 000 beke – Kongó (Kinshasa) – 1000 bomboli – Kongó (Kinshasa) – 3000 bekol – Kamerun – 15 000 bomboma – Kongó (Kinshasa) – 25 000 bekosse – Kamerun – 70 000 bombongo – Kongó (Kinshasa) – 3000 bemba – Zambia, Botswana, Zimbabwe, bomitaba – Kongó (Brazzaville) – 7000 Tanzánia – 3 000 000 bomwali – Kongó (Brazzaville) – 100 ? bembe – Kongó (Kinshasa) – 260 000 bonde – Tanzánia – 80 000 bembe – Kongó (Kinshasa) – 300 000 bondei – Tanzánia – 80 000 A BANTU NYELVEK JEGYZÉKE ÁBÉCÉRENDBEN • 207 bongiri – Kongó (Brazzaville) – 4000 bwisi – Kongó (Brazzaville) 100 ? bonglili – Kongó (Brazzaville) – 4000 bwissi – Uganda – 100 000 boua – Kongó (Kinshasa) – ? byep – Kamerun – 10 000 boulou – Kamerun – 200 000 és 800 000 második nyelvű boyela – Kongó (Kinshasa) – 35 000 cangala – Angola – ? bozaba – Kongó (Kinshasa) – 6000 chaga – Tanzánia – 400 000 bua – Kongó (Kinshasa) – ? chagga – Tanzánia – 400 000 bubangi – Kongó (Kinshasa) – 70 000 chango – Gabon – 40 000 bube-batanga – Kamerun, Egyenlítői- chewa – Malawi, Botswana, Mozambik, Guninea – 20 000 Tanzánia, Zambia, Zimbabwe bube-benga – Kamerun, Egyenlítői- – 4 000 000 anyanyelvű, 6 millió Guninea – 20 000 két vagy többnyelvű bubia – Kamerun – 1000 chi-bemba – Zambia, Botswana, budu – Kongó (Kinshasa) – ? Zimbabwe, Tanzánia – 3 000 000 budza – Kongó (Kinshasa) – 250 000 chi-chewa – Malawi, Botswana, budzaba – Kongó (Kinshasa) – 6000 Mozambik, Tanzánia, Zambia, buguru – Szudán – 1000 Zimbabwe – 4 000 000 buja – Kongó (Kinshasa) – 250 000 anyanyelvű, 6 millió két vagy bukusu – Kenya – 600 000 többnyelvű bulai – Kongó (Kinshasa) – 50 000 chi-chonyi – Kenya – 130 000 bulu – Kamerun – 200 000 és 800 000 chi-digo – Kenya – 330 000 második nyelvű chiga – Uganda – 1 400 000 buluki – Kongó (Kinshasa) – ? chi-gogo – Tanzánia – 1 300 000 bumali – Kongó (Brazzaville) – 100 ? chi-kagulu – Tanzánia – 220 000 bumboko – Kamerun – 3000 chi-kahonde – Kongó (Kinhasa), Zambia bumbong – Kamerun – 200 – 300 000 bungbinda – Kongó (Kinshasa) – ? chi-kaonde – Kongó (Kinhasa), Zambia bungili – Kongó (Brazzaville) – 4000 – 300 000 bungiri – Kongó (Brazzaville) – 4000 chi-kunda – Zimbabwe – 30 000 bungu – Tanzánia – 36 000 chi-lambya – Tanzánia, Malawi – 90 000 bushong – Kongó (Kinshasa) – 100 000 chi-lenje – Zambia – 180 000 bushongo – Kongó (Kinshasa) – 100 000 chi-lowe – Mozambik, Malawi bushoong – Kongó (Kinshasa) – 100 000 – 3 000 000 busong – Kongó (Kinshasa) – 100 000 chi-luchazi – Angola, Zimbabwe buzaba – Kongó (Kinshasa) – 6000 – 3 000 000 bvanuma – Kongó (Kinshasa) – 7000 chi-luimbi – Angola – 20 000 bvile – Kongó (Kinshasa), Zambia chi-lunda – Kongó (Kinshasa), Zambia – 20 000 1 000 000 bwa – Kongó (Kinshasa) – ? chi-luvale – Angola, Zambia – 400 000 208 • A BANTU NYELVEK chi-luvunda – Kongó (Kinshasa) – chi-soli – Zambia– 60 000 250 000, rokona a lunda (chilunda) chi-tembo – Kongó (Kinshasa) – 150 000 nyelvnek chi-tembo – Kongó (Kinshasa) – 150 000 chi-makonde – Tanzánia, Mozambik chi-tonga – Malawi – 220 000, nem – 1 300 000 azonos a zambiai chi-tonga és a chi-manyika – Zimbabwe – 400 000 zimbabwei gi-tonga nyelvvel chi-matengo – Tanzánia – 150 000 chi-tonga – Zambia – 1 000 000 chimba – Angola – 20 000 chi-tumbuka – Tanzánia, Malawi, Zambia chi-mbunda – Angola, Zambia – 250 000, – 2 000 000 nem azonos sem a kimbunda, sem chi-venda – Dél-afrikai Köztársaság az umbundu nyelvvel – 700 000 chi-mpoto – Tanzánia – 80 000 chi-vidunda- ki-vidunda – Tanzánia – ? chi-mwera –Tanzánia – 400 000 chi-wemba – Zambia, Botswana, chi-nambya – Zimbabwe – 70 000 Zimbabwe, Tanzánia – 3 000 000 chi-namwanga – Zambia – 180 000 chi-yao – Mozambik, Malawi, Tanzánia chi-nanja – Malawi, Botswana, Mozambik, – 1 500 000 Tanzánia, Zambia, Zimbabwe chokwe – Angola, Kongó (Kinshasa) – 4 000 000 anyanyelvű, 6 millió – 1 000 000 két vagy többnyelvű chonyi – Kenya – 130 000 chi-ndau – Zimbabwe – 900 000, chopi – Mozambik – 800 000 korábban sona egyik nyelvjárásának chuabo – Mozambik – 700 000 tartották chuambo – Mozambik – 700 000 chi-ngoni – Mozambik – 40 000 chuana – Botswana, Namíbia, Zimbabwe, chi-ngoni ki-ngoni –Tanzánia – 180 000, Dél-afrikai Köztársaság nem azonos több hasonló nevű – 4 000 000 bantu nyelvjárással (a zulu chuwabo – Mozambik – 700 000 tumbuka stb. nyelvekben) chwabo – Mozambik – 700 000 chi-nimakonde – Tanzánia, Mozambik chwambo – Mozambik – 700 000 – 1 300 000 ci-balke – Mozambik – 20 000 chi-nsenga – Zimbabwe – 20 000 ci-copi – Mozambik – 800 000 chi-nyungwe – Mozambik – 280 000 ci-pa – Tanzánia – 250 000 chi-pogolo – Tanzánia – 190 000 ciga – Uganda – 1 400 000 chi-pogoro – Tanzánia – 190 000 ci-kunda – Zimbabwe – 30 000 chi-salampsu – Kongó (Kinshasa) ci-lowe – Mozambik, Malawi – 3 000 000 – 60 000 ci-mbangala – Angola – ? chi-sena – Malawi – 280 000 – nem azonos ci-mwera –Tanzánia – 400 000 a mozambiki szena (sena) nyelvvel ciokwe – Angola, Kongó (Kinshasa) chi-sena – Mozambik – 1 100 000 – 1 000 000 chi-shona – Zimbabwe, Botswana, Zambia ci-pimbwe – Tanzánia – 30 000 – 10 millió ci-safwa – Tanzánia – 90 000 A BANTU NYELVEK JEGYZÉKE ÁBÉCÉRENDBEN • 209 ci-sena – Malawi – 280 000 – nem dabida – Kenya – 220 000 azonos a mozambiki szena (sena) daiso – Tanzánia – 5000 nyelvvel daisu – Tanzánia – 5000 ci-sena – Mozambik – 1 100 000 davida – Kenya – 220 000 ci-vili – Kongó (Brazzaville – 10 000 dciriku – Namíbia, Angola – 30 000 ci-yei – Botswana, Namíbia – 50 000 dengese – Kongó (Kinshasa) – 5000 coana – Botswana, Namíbia, Zimbabwe, dengurume – Tanzánia – 33 000 Dél-afrikai Köztársaság dhaiso – Tanzánia – 5000 – 4 000 000 dhimba – Angola – 20 000 cogo – Gabon – 40 000 digenja – Kongó (Kinshasa) – ? cokwe – Angola, Kongó (Kinshasa) digo – Kenya – 330 000 – 1 000 000 dikaka – Kamerun, Közép-afrikai conga – Mozambik, Dél-afrikai Köztársaság – 80 000 Köztársaság – 1 500 000 dikango – Kongó (Kinshasa) – ? congo – Kongó (Kinshasa és Brazzaville) dikele – Gabon – 30 000 – nem azonos a – 8 000 000 főleg két- és kongói kele nyelvvel többnyelvű dimba – Angola – 20 000 copi – Mozambik – 800 000 dimbong – Kamerun – 200 coti – Mozambik – 50 000 diriku – Namíbia, Angola – 30 000 cuana – Botswana, Namíbia, Zimbabwe, djaga – Tanzánia – 400 000 Dél-afrikai Köztársaság djao – Mozambik, Malawi, Tanzánia – 4 000 000 – 1 500 000 cuangar – Angola, Namíbia– 80 000 djok – Angola, Kongó (Kinshasa) cucuabo – Mozambik – 700 000 – 1 000 000 cuwabo – Mozambik – 700 000 dombe – Angola – ? csaga – Tanzánia – 400 000 dondo – Kongó (Brazzaville) – ? cseva – Malawi, Botswana, Mozambik, dongo – Angola – 7 000 000 Tanzánia, Zambia, Zimbabwe doondo – Kongó (Brazzaville) – ? – 4 000 000 anyanyelvű, 6 millió douala – Kamerun – 90 000 két vagy többnyelvű doumbou – Gabon 8000 csokve – Angola, Kongó (Kinshasa) dschagga – Tanzánia – 400 000 – 1 000 000 duala – Kamerun – 90 000 csopi – Mozambik – 800 000 dumbu – Gabon 8000 csva – Mozambik, Zimbabwe, Dél-afrikai duruma – Kenya – 250 000 Köztársaság – 700 000 dzalamo – Tanzánia – 180 000 csvana – Botswana, Namíbia, Zimbabwe, dzando – Kongó (Kinshasa) – 7000 Dél-afrikai Köztársaság dzimou – Kamerun – 45 000 – 4 000 000 dzinda – Tanzánia – 150 000 210 • A BANTU NYELVEK e-bembe – Kongó (Kinshasa) – 260 000 ewondo – Kamerun – 600 000 e-bembe – Kongó (Kinshasa) – 300 000 e-yansi – Kongó (Kinshasa) – 150 000 e-bhele – Kongó (Kinshasa) – 16 000 e-yanzi – Kongó (Kinshasa) – 150 000 ebila – Kongó (Kinshasa) – 40 000 ebudu – Kongó (Kinshasa) – ? e-buja – Kongó (Kinshasa) – 250 000 fang – Kamerun, Gabon – 700 000 echi-jinja – Tanzánia – 150 000 ba – Tanzánia – 250 000 echi-jita – Tanzánia – 220 000 ji – Tanzánia – 100 000 echi-subia – Namíbia, Botswana – 40 000 pa – Tanzánia – 250 000 echi-totela – Zambia, Namíbia – 20 000 fo – Kamerun – 10 000 echi-zinza – Tanzánia – 150 000 fulero – Kongó (Kinshasa) – 20 000 echuabo – Mozambik – 700 000 fuliiru – Kongó (Kinshasa) – 20 000 eci-jita – Tanzánia – 220 000 fuliru – Kongó (Kinshasa) – 20 000 ekele – Kongó (Kinshasa) 170 000 – nem azonos a Gabonban honos kele nyelvvel ganda – Uganda – 4 000 000 eki-bena – Tanzánia – 570 000 gbibil – Kamerun – 6000 eki-haya – Tanzánia – 1 200 000 gciriku – Namíbia, Angola – 30 000 eki-kerebe – Tanzánia – 100 000 gekoyo – Kenya – 55 000 000 eki-kinga – Tanzánia – 65 000 gendja – Kongó (Kinshasa) – ? eki-nyambo – Tanzánia – 10 000 gendza-bali – Kongó (Kinshasa) – ? eki-pangwa – Tanzánia – 180 000 genya – Kongó (Kinshasa) – 7000 e-koti – Mozambik – 50 000 getsogo – Gabon – 40 000 e-lomwe – Mozambik, Malawi giele – Kamerun – 100 ? – 3 000 000 gi-gikuyu – Kenya – 55 000 000 e-makua – Mozambik – 6 000 000 gi-ha – Tanzánia – 800 000 e-marendje – Mozambik 500 000 gikuyu – Kenya – 55 000 000 embosi – Kongó (Brazzaville) – 10 000 gimbaama – Gabon – 15 000 embu – Kenya – 600 000 gi-mbala – Kongó (Kinshasa) – 200 000 e-mbudja – Kongó (Kinshasa) – 250 000 gi-pende – Kongó (Kinshasa) – 450 000 ena – Kongó (Kinshasa) – 7000 gi-phende – Kongó (Kinshasa) – 450 000 enya – Kongó (Kinshasa) – 7000 giriama – Kenya – 650 000 e-sakaji – Mozambik – 20 000 gi-ronga – Mozambik, Dél-afrikai e-shira – Gabon – 260 000 Köztársaság – 35 000 000 eshi-sango – Tanzánia – 75 000 giryama – Kenya – 650 000 esi-luyana – Angola, Zambia – 100 000 gisira – Gabon – 260 000 esi-mbowe – Zambia– 3000 gitonga – Mozambik – 250 000 eso – Kongó (Kinshasa) – 6000 gogo – Tanzánia – 1 300 000 eton – Kamerun – 60 000 gongo – Kongó (Kinshasa) – 8000 evondo – Kamerun – 600 000 gungu – Uganda 30 000 A BANTU NYELVEK JEGYZÉKE ÁBÉCÉRENDBEN • 211 guru – Tanzánia – 530 000 i-beeke – Kongó (Kinshasa) – 1000 gweno – Tanzánia – ? i-beembe – Kongó (Kinshasa) – 300 000 gwere – Uganda – 300 000 i-boko – Kongó (Kinshasa) – 100 ? gyele – Kamerun – 100 ? i-bwisim – Kongó (Brazzaville) 100 ? icaangui – Gabon – 12 000 ichi-bemba – Zambia, Botswana, ha – Tanzánia – 800 000 Zimbabwe, Tanzánia – 3 000 000 haavu – Kongó (Kinshasa) – ? ichi-pa – Tanzánia – 250 000 haja – Tanzánia – 1 200 000 ichi-pimbwe – Tanzánia – 30 000 hajao – Mozambik, Malawi, Tanzánia ichi-rungwa – Tanzánia 20 000 – 1 500 000 ichi-tabwa – Kongó (Kinshasa), Zambia hamba – 80 000 – 250 000 hamba – Kongó (Kinshasa) – ? ichi-wanda – Tanzánia – 30 000 hangazi – Tanzánia – 150 000 idakho-isukha-tiriki – Kenya – 320 000 havu – Kongó (Kinshasa) – ? igi-kuria – Tanzánia – 220 000 haya – Tanzánia – 1 200 000 i-kaiku – Kongó (Kinshasa) – ? hehe – Tanzánia – 750 000 iki-bungu – Tanzánia – 80 000 hema – Kongó (Kinshasa) – 180 000 iki-ha – Tanzánia – 800 000 herero – Namíbia – 120 000 iki-ngurimi – Tanzánia – 33 000 heso – Kongó (Kinshasa) – 6000 iki-nilamba – Tanzánia – 450 000 hiao – Mozambik, Malawi, Tanzánia iki-niramba – Tanzánia – 450 000 – 1 500 000 iki-nyakyusa – Tanzánia, Malawi hijuk – Kamerun – 500 – 1 100 000 himba – Angola – 20 000 iki-nyarvanda – Ruanda – 9 000 000 holo – Angola – 15 000 iki-ruguru – Tanzánia – 530 000 holoholo – Kongó (Kinshasa) – ? iki-zanaki – Tanzánia – 70 000 holu – Angola – 15 000 ikizu – Tanzánia 30 000 homa – Szudán – ? ikoma – Tanzánia – 15 000 horohor – Kongó (Kinshasa) – ? ikuta – Gabon – 60 000 humbe – Angola, Namíbia – 150 000 i-lomwe – Mozambik, Malawi – 3 000 000 hunde – Kongó (Kinshasa) – 200 000 i-lumbu – Gabon – 22 000 hungaan – Kongó (Kinshasa) – ? i-namwanga – Zambia – 180 000 hungana – Kongó (Kinshasa) – ? i-ndaka – Kongó (Kinshasa) – 7000 hunganna – Kongó (Kinshasa) – ? i-ngundi – Kongó (Brazzaville) – ? hyao – Mozambik, Malawi, Tanzánia inhambane – Mozambik – 250 000 – 1 500 000 injebi – Gabon – 160 000 i-nyanga – Kongó (Kinshasa) – 150 000 i-pande – Közép-afrikai Köztársaság iaka – Kongó (Kinshasa) – 200 000 – 10 000 i-aka – Kongó (Kinshasa) – 200 000 i-pere – Kongó (Kinshasa) – 16 000 212 • A BANTU NYELVEK i-punu – Gabon – 180 000 jaunde – Kamerun – 600 000 iramba – Tanzánia – 450 000 jeji – Botswana, Namíbia – 50 000 iramba – Tanzánia – 450 000 jinja – Tanzánia – 150 000 i-ramba – Tanzánia, Malawi – 90 000 jita – Tanzánia – 220 000 i-rangi – Tanzánia – 320 000 joba – Kongó (Kinshasa) – 20 000 i-sangu – Gabon – 40 000 ishi-malilia – Tanzánia – ? ishi-nyiha – Tanzánia – 65 000 nem kabwa – Tanzánia – ? azonos a Zambiában honos nyiha kabwaru – Kongó (Kinshasa) – ? ishi-nyiha – Zambia – 350 000, nem kagulu – Tanzánia – 220 000 azonos a Tanzániában honos nyiha kaguru – Tanzánia – 220 000 nyelvvel kahe – Tanzánia – 2800 i-shira – Gabon – 260 000 kaiko – Kongó (Kinshasa) – ? ishi-safwa – Tanzánia – 90 000 kaiku – Kongó (Kinshasa) – ? isi-ndebele – Dél-afrikai Köztársaság, kaka – Kamerun, Közép-afrikai Zimbabwe 2 000 000 Köztársaság – 80 000 i-sira – Gabon – 260 000 kako – Kamerun, Közép-afrikai isi-swazi – Szváziföld, Mozambik, Dél- Köztársaság – 80 000 afrikai Köztársaság – 2 000 000 kako – Kamerun, Közép-afrikai isi-xhosa – Dél-afrikai Köztársaság Köztársaság – 80 000 7 000 000 kakwere – Tanzánia – 100 000 isi-zulu – Dél-afrikai Köztársaság, kalong – Kamerun – 200 Botswana, Lesotho, Malawi, kamba – Kenya – 5 000 000 Mozambik, Szváziföld kanda – Gabon – 1000 – 9 200 000 kande – Gabon – 1000 i-songo – Közép-afrikai Köztársaság kango – Kongó (Kinshasa) – ? – 60 000 kango – Kongó (Kinshasa) – ? issongo – Közép-afrikai Köztársaság kanioka – Kongó (Kinshasa) – 200 000 – 60 000 kanyok – Kongó (Kinshasa) – 200 000 isu – Kamerun – 1000 kanyoka – Kongó (Kinshasa) – 200 000 isu – Kamerun – 1000 kaonde – Kongó (Kinhasa), Zambia itsaangi – Gabon – 12 000 – 300 000 iyaka – Kongó (Kinshasa) – 200 000 kara – Tanzánia – 90 000 i-yaka – Kongó (Kinshasa) – 200 000 kare – Kongó (Kinshasa) – 1000 kari – Kongó (Kinshasa) – 1000 kawonde – Kongó (Kinhasa), Zambia jao – Mozambik, Malawi, Tanzánia – 300 000 – 1 500 000 ke-kamba – Kenya – 5 000 000 jao – Mozambik, Malawi, Tanzánia kele – Gabon – 30 000 – nem azonos a – 1 500 000 kongói kele nyelvvel A BANTU NYELVEK JEGYZÉKE ÁBÉCÉRENDBEN • 213 kele – Kongó (Kinshasa) 170 000 – nem ki-kete – Kongó (Kinshasa) – ? azonos a Gabonban honos kele ki-kimbu – Tanzánia – 80 000 nyelvvel ki-kinga – Tanzánia – 65 000 kenyi – Uganda – 400 000 ki-komo – Kongó (Kinshasa) – 400 000 kerebe – Tanzánia – 100 000 kikongo – Kongó (Kinshasa és Brazzaville) kerewe – Tanzánia – 100 000 – 8 000 000 főleg két- és ke-sengele – Kongó (Kinshasa) többnyelvű ke-songola – Kongó (Kinshasa) – 1500 ki-kongo – Kongó (Kinshasa és kete – Kongó (Kinshasa) – ? Brazzaville) – 8 000 000 főleg két- khumbi – Angola, Namíbia – 150 000 és többnyelvű khutu – Tanzánia – 50 000 kikuju – Kenya – 55 000 000 ki-baali – Kongó (Kinshasa) – 50 000 ki-kumu – Kongó (Kinshasa) – 400 000 ki-bala – Kongó (Kinshasa) – 50 000 ki-kunyi – Kongó (Brazzaville) – 60 000 ki-bali – Kongó (Kinshasa) – 50 000 ki-kutu – Tanzánia – 50 000 ki-bila – Kongó (Kinshasa) – 40 000 ki-kuumu – Kongó (Kinshasa) – 400 000 ki-bira – Kongó (Kinshasa) – 40 000 kikuyu – Kenya – 55 000 000 ki-bondei – Tanzánia – 80 000 ki-kwame – Kongó (Kinshasa) – ? ki-bua – Kongó (Kinshasa) – ? ki-kwami – Kongó (Kinshasa) – ? ki-budu – Kongó (Kinshasa) – ? ki-kwese – Kongó (Kinshasa) – 60 000 ki-chaga – Tanzánia – 400 000 ki-langi – Tanzánia – 320 000 ki-dhaiso – Tanzánia – 5000 ki-lega – Kongó (Kinshasa) – 50 000 ki-digo – Kenya – 330 000 ki-lengola – Kongó (Kinshasa) – 100 000 ki-doondo – Kongó (Brazzaville) – ? kili – Gabon – 30 000 – nem azonos a ki-embu – Kenya – 600 000 kongói kele nyelvvel ki-fulero – Kongó (Kinshasa) – 20 000 kili – Kongó (Kinshasa) 170 000 – nem ki-fuliru – Kongó (Kinshasa) – 20 000 azonos a Gabonban honos kele kiga – Uganda – 1 400 000 nyelvvel ki-giriama – Kenya – 650 000 ki-lika – Kongó (Kinshasa) – 140 000 ki-gweno – Tanzánia – ? ki-luba – Kongó (Kinhasa) – 9 000 000 ki-ha – Tanzánia – 800 000 kimakua – Mozambik – 6 000 000 ki-hangaza – Tanzánia – 150 000 ki-makwe – Mozambik – 35 000 ki-havu – Kongó (Kinshasa) – ? ki-makwe – Mozambik Tanzánia – 30 000 ki-hehe – Tanzánia – 750 000 ki-manda – Tanzánia – 20 000 ki-holo – Angola – 15 000 ki-mashami – Tanzánia – 300 000 ki-holoholo – Kongó (Kinshasa) – ? ki-matengo – Tanzánia – 150 000 ki-holu – Angola – 15 000 ki-matumbi – Tanzánia – 80 000 ki-hunde – Kongó (Kinshasa) – 200 000 ki-mbo – Kongó (Kinshasa) – 12 000 ki-hungana – Kongó (Kinshasa) – ? kimbu – Tanzánia – 80 000 ki-joba – Kongó (Kinshasa) – 20 000 ki-mbundo – Angola – 7 000 000 ki-kamba – Kenya – 5 000 000 kimbundu – Angola – 7 000 000 214 • A BANTU NYELVEK ki-meru – Kenya – 1 300 000 ki-sambaa – Tanzánia – 80 000 ki-moshi – Tanzánia – 250 000 ki-sanga – Kongó (Kinshasa) – 500 000 ki-mushungulu – Szomália – 50 000 ki-shaka – Tanzánia – 400 000 ki-mwani – Mozambik – 100 000 ki-shambala – Tanzánia – 80 000 ki-nande – Kongó (Kinshasa) – 900 000, kisi – Tanzánia – 13 000 nem azonos a Kenyában honos ki-sonde – Kongó (Kinshasa) – ? nílusi nyelvvel ki-songi – Kongó (Kinshasa) – 1 000 000 ki-nandi – Kongó (Kinshasa) – 900 000, ki-songye – Kongó (Kinshasa) – 1 000 000 nem azonos a Kenyában honos ki-soonde – Kongó (Kinshasa) – ? nílusi nyelvvel ki-ssama – Angola – 18 000 ki-nawanda – Tanzánia – 40 000 ki-suku – Kongó (Kinshasa) – 50 000 ki-ndengereko – Tanzánia – 120 000 ki-sukuma – Tanzánia – 5 000 000 ki-ndongo – Angola – 7 000 000 ki-sumbwa – Tanzánia – 200 000 kinga – Tanzánia – 65 000 ki-taita – Kenya – 220 000 ki-nghwele – Tanzánia – ? ki-talinga – Uganda – 100 000 ki-ngindo – Tanzánia – 220 000 ki-taveta – Kenya, Tanzánia – 20 000 ki-ngoni – Mozambik – 40 000 kiteke – Kongó (Brazzaville) – 60 000 ki-ngulu – Tanzánia – 140 000 ki-tembo – Kongó (Kinshasa) – 150 000 ki-niramba – Tanzánia – 450 000 ki-tembo – Kongó (Kinshasa) – 150 000 kinyambo – Tanzánia – 10 000 ki-tharaka – Kenya – 120 000 kinya-mituku – Kongó (Kinshasa) – ? ki-tonga – Malawi – 220 000, nem azonos ki-nyamwesi – Tanzánia – 1 000 000 a zambiai chi-tonga és a zimbabwei ki-nyamwezi – Tanzánia – 1 000 000 gi-tonga nyelvvel kinyanga – Kongó (Kinshasa) – ? ki-tongwe – Tanzánia – 25 000 ki-nyanga – Kongó (Kinshasa) – 150 000 ki-tshwa – Mozambik, Zimbabwe, Dél- kinyarvanda – Ruanda – 9 000 000 afrikai Köztársaság – 700 000 ki-nyaturu – Tanzánia – 570 000 ki-tubeta – Kenya, Tanzánia – 20 000 ki-ombi – Kongó (Brazaville) – ? ki-vunjo – Tanzánia – 300 000 ki-pende – Kongó (Kinshasa) – 450 000 ki-wanji – Tanzánia – 60 000 ki-pere – Kongó (Kinshasa) – 16 000 ki-wunjo – Tanzánia – 300 000 ki-pili – Kongó (Kinshasa) – 16 000 ki-yaka – Kongó (Kinshasa) – 200 000 ki-pokomo – Kenya – 50 000 ki-yaka – Kongó (Kinshasa) – 200 000 ki-rega – Kongó (Kinshasa) – 50 000 ki-yanzi – Kongó (Kinshasa) – 150 000 ki-ruihi – Tanzánia – 100 000 ki-yombe – Kongó (Brazaville) – ? ki-rundi – Burundi – 6 000 000 ki-zaramo – Tanzánia – 180 000 ki-rwo – Tanzánia – 90 000 ki-zigula – Tanzánia – 360 000 ki-sagala – Kenya – 10 000 kogoro – Szudán – 1000 ki-sagala – Tanzánia – 80 000 koguru – Szudán – 1000 ki-sagara – Tanzánia – 80 000 kokhola – Malawi – 80 000 ki-sakata – Kongó (Kinshasa) – 100 kokola – Malawi – 80 000 A BANTU NYELVEK JEGYZÉKE ÁBÉCÉRENDBEN • 215 kol – Kamerun – 15 000 kwambi – Namíbia – 30 000 komo – Kongó (Kinshasa) – 400 000 kwame – Kongó (Kinshasa) – ? konde – Tanzánia, Mozambik – 1 300 000 kwami – Kongó (Kinshasa) – ? kondzso – Uganda – 400 000 kwangali – Angola, Namíbia– 80 000 kongo – Kongó (Kinshasa és Brazzaville) – kwangare – Angola, Namíbia– 80 000 8 000 000 főleg két- és többnyelvű kwangari – Angola, Namíbia– 80 000 konjo – Uganda – 400 000 kwanjama – Namíbia – együtt a vambo konongo – Tanzánia – 60 000 nyelvvel 1 000 000 konzo – Uganda – 400 000 kwanyama – Namíbia – együtt a vambo koonzime – Kamerun – 45 000 nyelvvel 1 000 000 koosa – Dél-afrikai Köztársaság 7 000 000 kwaya – Tanzánia – 120 000 koose – Kamerun – 70 000 kwele – Tanzánia – 100 000 koozime – Kamerun – 45 000 kwere – Tanzánia – 100 000 kosi – Kamerun – 70 000 kwese – Kongó (Kinshasa) – 60 000 kota – Gabon – 60 000 koti – Mozambik – 50 000 kotu – Gabon – 60 000 lakaalong – Kamerun – 200 koyo – Kongó (Brazzaville) – ? lala-bisa – Zambia, Kongó (Kinshasa) kpakum – Kamerun – 4000 – 500 000 kuamba – 80 000 lamba – Zambia, Kongó (Kinshasa) kuanyama – Namíbia – együtt a vambo – 300 000 nyelvvel 1 000 000 lambi – Kamerun – 2000 kuba – Kongó (Brazzaville) – ? lambia – Tanzánia, Malawi – 90 000 kugni – Kongó (Brazzaville) – 60 000 lambong – Kamerun – 200 ku-kuria – Tanzánia – 220 000 lambwa – Tanzánia, Malawi – 90 000 ku-kusu – Kongó (Kinshasa) – 27 000 lambya – Tanzánia, Malawi – 90 000 kumo – Kongó (Kinshasa) – 400 000 langi – Tanzánia – 320 000 kumu – Kongó (Kinshasa) – 400 000 lega-kalanga – Kongó (Kinshasa) – 50 000 kunda – Zimbabwe – 30 000 lekongo – Kamerun – 100 ? kunyi – Kongó (Brazzaville) – 60 000 lele – Kongó (Kinshasa) – 30 000 kuria – Tanzánia – 220 000 lembaamba – Gabon – 15 000 kurya – Tanzánia – 220 000 lemoi – Kongó (Brazzaville) – 100 ? kurye – Tanzánia – 220 000 lendumu – Gabon 8000 kusu – Kongó (Kinshasa) – 27 000 lengi – Zambia – 180 000 kutsu – Kongó (Kinshasa) – 27 000 lengola – Kongó (Kinshasa) – 100 000 kutu – Kongó (Kinshasa) – 35 000 lengora – Kongó (Kinshasa) – 100 000 kutu – Tanzánia – 50 000 lenje – Zambia – 180 000 kvakum – Kamerun – 4000 lenji – Zambia – 180 000 kwakum – Kamerun – 4000 lesighu – Gabon – 6000 kwamba – 80 000 lhu-konzo – Uganda – 400 000 216 • A BANTU NYELVEK libaali – Kongó (Kinshasa) – 50 000 lomongo – Kongó (Kinshasa) – 5 000 000 libenge – Kongó (Kinshasa) – ? lomwe – Mozambik, Malawi – 3 000 000 libinja – Kongó (Kinshasa) – 10 000 longandu – Kongó (Kinshasa) – 250 000 libinza – Kongó (Kinshasa) – 10 000 lo-ngiri – Kongó (Kinshasa) – 6000 li-bolo – Angola – ? lontomba – Kongó (Kinshasa) – 100 000 libua – Kongó (Kinshasa) – ? losengo – Kongó (Kinshasa) – ? libwali – Kongó (Kinshasa) – ? louyi – Angola, Zambia – 100 000 ligenza – Kongó (Kinshasa) – ? lovale – Angola, Zambia – 400 000 lika – Kongó (Kinshasa) – 140 000 luba – Kongó (Kinhasa) – 9 000 000 li-kango – Kongó (Kinshasa) – ? luba-garenganze – Kongó (Kinshasa) li-kari-li – Kongó (Kinshasa) – 1000 – 500 000 likelo – Kongó (Kinshasa) 170 000 – nem luba-kasai – Kongó (Kinhasa) – 9 000 000 azonos a Gabonban honos kele luba-katanga – Kongó (Kinhasa) nyelvvel – 9 000 000 likila – Kongó (Kinshasa) – ? luba-lulua – Kongó (Kinhasa) – 9 000 000 likuba – Kongó (Brazzaville) – ? luba-sanga – Kongó (Kinshasa) – 500 000 limbede – Gabon – 130 000 luba-shaba – Kongó (Kinhasa) lingala – Kongó (Kinshasa) – 7 000 000 – 9 000 000 lingbe – Kongó (Kinshasa) – ? luba-songi – Kongó (Kinshasa) lingbee – Kongó (Kinshasa) – ? – 1 000 000 li-ngombe – Kongó (Kinshasa) – 150 000 lu-bolo – Angola – ? li-ngombe – Kongó (Kinshasa) – 150 000 lu-bukusu – Kenya – 600 000 li-nyali – Kongó (Kinshasa) – 45 000 lubwisi – Uganda – 100 000 li-songo – Közép-afrikai Köztársaság lubwissi – Uganda – 100 000 – 60 000 lucazi – Angola, Zimbabwe – 3 000 000 li-vanuma – Kongó (Kinshasa) – 7000 luchazi – Angola, Zimbabwe – 3 000 000 llugule – Kenya – 200 000 lucsazi – Angola, Zimbabwe – 3 000 000 lobala – Kongó (Kinshasa) – 40 000 lu-duuli – Uganda – 70 000 lobale – Angola, Zambia – 400 000 luena – Angola, Zambia – 400 000 lobobangi – Kongó (Kinshasa) – 70 000 lu-ganda – Uganda – 4 000 000 logooli – Kenya – 200 000 lu-gooli – Kenya – 200 000 lokele – Kongó (Kinshasa) 170 000 – nem lugulu – Tanzánia – 530 000 azonos a Gabonban honos kele lu-gungu – Uganda 30 000 nyelvvel luguru – Tanzánia – 530 000 lokutsu – Kongó (Kinshasa) – 27 000 lu-gwere olu-gwere – Uganda – 300 000 lomabaale – Kongó (Kinshasa) – 100 ? luhya – Kenya, Uganda – 3 700 000 lombe – Kamerun – 2000 lui – Angola, Zambia – 100 000 lombi – Kamerun – 2000 luimbe – Angola – 20 000 lombo – Kongó (Kinshasa) – 10 000 luimbi – Angola – 20 000 lombole – Kongó (Kinshasa) – 100 000 lujash – Angola, Zimbabwe – 3 000 000 A BANTU NYELVEK JEGYZÉKE ÁBÉCÉRENDBEN • 217 lujazi – Angola, Zimbabwe – 3 000 000 lwamba – 80 000 lujia – Kenya, Uganda – 3 700 000 lwena – Angola, Zambia – 400 000 lu-kenyi – Uganda – 400 000 lwimbe – Angola – 20 000 lukete – Kongó (Kinshasa) – ? lwimbi – Angola – 20 000 luluyia – Kenya, Uganda – 3 700 000 lu-masaba – Uganda – 800 000 lumbu – Gabon – 22 000 m’bundo – Angola – 2 500 000 lumbudza – Kongó (Kinshasa) – 250 000 anyanyelvű, 4 000 000 két- és lunda – Kongó (Kinshasa) – 250 000, többnyelvű rokona a lunda (chilunda) nyelvnek mabaale – Kongó (Kinshasa) – 100 ? lunda – Kongó (Kinshasa), Zambia mabale – Kongó (Kinshasa) – 100 ? 1 000 000 maca – Mozambik – 6 000 000 lunda-kamboro – Kongó (Kinshasa) machambe – Tanzánia – 300 000 – 250 000, rokona a lunda machame – Tanzánia – 300 000 (chilunda) nyelvnek machinga – Tanzánia 40 000 lunda-kambowe – Kongó (Kinshasa) macua – Mozambik – 6 000 000 – 250 000, rokona a lunda macue – Mozambik – 35 000 (chilunda) nyelvnek macue – Mozambik Tanzánia – 30 000 lundu-balong – Kamerun – 20 000 magbele – Kongó (Kinshasa) – ? lungwa – Tanzánia 20 000 mahongwe – Gabon – 100 ? lu-nyaneka – Angola – 300 000 maka – Kamerun – 10 000 lu-nyole – Kenya – 200 000 makaa – Kamerun – 80 000 lu-nyole – Uganda 250 000 makhuwa – Mozambik – 6 000 000 lu-nyore – Kenya – 200 000 makhuwa-meetto – Mozambik lu-ragoli – Kenya – 200 000 – 6 000 000 lusengo – Kongó (Kinshasa) – ? makhuwa-shirima – Mozambik lu-singa – Uganda – ? – 6 000 000 lu-soga – Uganda – 1 400 000 makoane – Mozambik – 6 000 000 lusonge – Kongó (Kinshasa) – 1 000 000 makonde – Tanzánia, Mozambik lutshase – Angola, Zimbabwe – 3 000 000 – 1 300 000 luunda – Kongó (Kinshasa) – 250 000, makua – Mozambik – 6 000 000 rokona a lunda (chilunda) nyelvnek makua – Mozambik – 6 000 000 luvale – Angola, Zambia – 400 000 makwe – Mozambik – 35 000 luwunda – Kongó (Kinshasa) – 250 000, makwe – Mozambik Tanzánia – 30 000 rokona a lunda (chilunda) nyelvnek makya – Kamerun – 10 000 luxage – Angola, Zimbabwe – 3 000 000 malila – Tanzánia – ? luyana – Angola, Zambia – 100 000 malilia – Tanzánia – ? luyi – Angola, Zambia – 100 000 malokote – Kenya – 8000 luyia – Kenya, Uganda – 3 700 000 ma-mbukush – Namíbia, Zambia – 40 000 lwalu – Kongó (Kinshasa) – 30 000 mambwe-lungu – Zambia – 30 000 218 • A BANTU NYELVEK ma-mpukush – Namíbia, Zambia – 40 000 mbo – Kongó (Kinshasa) – 12 000 manda – Tanzánia – 20 000 mbo – Kongó (Kinshasa) – 12 000 mangala – Kongó (Kinshasa) – 7 000 000 mboko – Kamerun – 3000 mangisa – Kamerun – 20 000 mbole – Kongó (Kinshasa) – 100 000 manika – Zimbabwe – 400 000 mbomitaba – Kongó (Brazzaville) – 7000 manyawa – Mozambik – 150 000 mbomotaba – Kongó (Brazzaville) – 7000 manyika – Zimbabwe – 400 000 mbong – Kamerun – 200 maragoli – Kenya – 200 000 mboshe – Kongó (Brazzaville) – 10 000 maragooli – Kenya – 200 000 mboshi – Kongó (Brazzaville) – 10 000 marendje – Mozambik 500 000 mbosi – Kongó (Brazzaville) – 10 000 marenje – Mozambik 500 000 mbowe – Zambia– 3000 masaaba – Uganda – 800 000 mbudja – Kongó (Kinshasa) – 250 000 mashi – Angola, Zambia – 50 000 mbuela – Angola – 180 000 mashi – Kongó (Kinshasa) – 700 000 mbukuhu – Namíbia, Zambia – 40 000 masi – Angola, Zambia – 50 000 mbukushi – Namíbia, Zambia – 40 000 matengo – Tanzánia – 150 000 mbukushu – Namíbia, Zambia – 40 000 matumbi – Tanzánia – 80 000 mbukusu – Namíbia, Zambia – 40 000 mawanda – Tanzánia – 40 000 mbunda – Angola, Zambia – 250 000, mawissi – Uganda – 100 000 nem azonos sem a kimbunda, sem mayeka – Kongó (Kinshasa) – ? az umbundu nyelvvel mbaanhu – Namíbia – ? mbundu – Angola – 7 000 000 mbahouin – Gabon, Kongó (Brazzaville) mbunga – Tanzánia – 80 000 – 8000 mbuunda – Angola, Zambia – 250 000, mbala – Kongó (Kinshasa) – 200 000 nem azonos sem a kimbunda, sem mbalanhu – Namíbia – ? az umbundu nyelvvel mbalantu – Namíbia – ? mbwela – Angola – 180 000 mbali – Kongó (Kinshasa) – 100 ? mbwera – Angola – 180 000 mbaluntu – Namíbia – ? mbwiwi – Kongó (Brazzaville) 100 ? mbama – Gabon – 15 000 meka – Kamerun – 10 000 mbamba – Gabon – 15 000 mekaa – Kamerun – 80 000 mbangala – Angola – ? mekay – Kamerun – 10 000 mbangwe – Gabon, Kongó (Brazzaville) mekey – Kamerun – 10 000 – 8000 mekye – Kamerun – 10 000 mbati – Közép-afrikai Köztársaság mengisa – Kamerun – 20 000 – 60 000 meru – Kenya – 1 300 000 mbede – Gabon – 130 000 mete – Gabon – 130 000 mbere – Gabon – 130 000 metoko – Kongó (Kinshasa) – ? mbesa – Kongó (Kinshasa) – ? mika – Kamerun – 10 000 mbimu – Kamerun – 5000 mindumbu – Gabon 8000 mbo – Kamerun – 45 000 minduuomo – Gabon 8000 A BANTU NYELVEK JEGYZÉKE ÁBÉCÉRENDBEN • 219 mitsogo – Gabon – 40 000 namwezi – Tanzánia – 1 000 000 mituku – Kongó (Kinshasa) – ? nande – Kongó (Kinshasa) – 900 000, miyangho – Gabon – 100 ? nem azonos a Kenyában honos mobesa – Kongó (Kinshasa) – ? nílusi nyelvvel mochi – Tanzánia – 250 000 nandi – Kongó (Kinshasa) – 900 000, nem moi – Kongó (Brazzaville) – 100 ? azonos a Kenyában honos nílusi moka – Kamerun – 10 000 nyelvvel mokpe – Kamerun – 40 000 nanzva – Zimbabwe – 70 000 mokpe – Kamerun – 40 000 nathembo – Mozambik – 20 000 mokpwe – Kamerun – 40 000 nbundu – Angola – 7 000 000 mombesa – Kongó (Kinshasa) – ? ndaaka – Kongó (Kinshasa) – 7000 mongo – Kongó (Kinshasa) – 5 000 000 ndaka – Kongó (Kinshasa) – 7000 mongo-nkundo – Kongó (Kinshasa) ndamba – Tanzánia – 60 000 – 5 000 000 ndande – Kongó (Kinshasa) – 900 000, moshi – Tanzánia – 250 000 nem azonos a Kenyában honos mosi – Tanzánia – 250 000 nílusi nyelvvel mpiemo – Kamerun – 5000 ndasa – Kongó (Brazzaville) – 6000 mpo – Kamerun – 5000 ndau – Zimbabwe – 900 000, korábban mpomo – 45 000 sona egyik nyelvjárásának tartották mpongmpong – 45 000 ndebele – Dél-afrikai Köztársaság, mpoto – Tanzánia – 80 000 Zimbabwe 2 000 000 mpyemo – Kamerun – 5000 ndengeleko – Tanzánia – 120 000 msaba – Uganda – 800 000 ndengereko – Tanzánia – 120 000 muane – Mozambik – 100 000 ndengese – Kongó (Kinshasa) – 5000 mushunguli – Szomália – 50 000 ndjabi – Gabon – 160 000 mushungulu – Szomália – 50 000 ndobo – Kongó (Kinshasa) – ? mwane – Mozambik – 100 000 ndolo – Kongó – (Kinshasa) – 9000 mwanga – Zambia – 180 000 ndombe – Angola – ? mwani – Mozambik – 100 000 ndonde – Tanzánia – 40 000 mwela –Tanzánia – 400 000 ndonga – Namíbia – 200 000 mwera –Tanzánia – 400 000 ndongo – Angola – 7 000 000 mwimbi-muthambi – Kenya – 70 000 ndoobo – Kongó (Kinshasa) – ? myene – Gabon – 80 000 ndoolo – Kongó – (Kinshasa) – 9000 myene – Gabon – 80 000 ndumbu – Gabon 8000 ndumu – Gabon 8000 ndunda – Tanzánia – ? n’bundo – Angola – 7 000 000 ndzawu – Zimbabwe – 900 000, korábban nambya – Zimbabwe – 70 000 sona egyik nyelvjárásának tartották nambzya – Zimbabwe – 70 000 ng’were – Tanzánia – 100 000 namwanga – Zambia – 180 000 ngadyera – Namíbia – ? 220 • A BANTU NYELVEK ngala – Kongó (Kinshasa) – 3 500 000 – a nilyamba – Tanzánia – 450 000 lingala változata njao – Zimbabwe – 900 000, korábban ngala – Kongó (Kinshasa) – 7 000 000 sona egyik nyelvjárásának tartották ngando – Kongó (Kinshasa) – 250 000 njebi – Gabon – 160 000 ngandu – Kongó (Kinshasa) – 250 000 njebi – Gabon – 160 000 ngangala – Angola – ? njindo – Tanzánia – 220 000 ngbee – Kongó (Kinshasa) – ? nkako – Kamerun, Közép-afrikai ngbinda – Kongó (Kinshasa) – ? Köztársaság – 80 000 ngelima – Kongó (Kinshasa) – ? nkangala – Angola – ? nghwele – Tanzánia – ? nkhumbi – Angola, Namíbia – 150 000 ngindo – Tanzánia – 220 000 nkole – Uganda – 1 700 000 ngiri – Kongó (Kinshasa) – 6000 nkongho – Kamerun – 100 ? ngom – Kongó (Brazzaville) –15 000 nkosi – Kamerun – 70 000 ngombe – Kongó (Kinshasa) – 150 000 nkoxo – Kamerun, Közép-afrikai ngombe – Kongó (Kinshasa) – 150 000 Köztársaság – 80 000 ngondi – Kongó (Brazzaville) – ? nkoya – Zambia – 70 000 ngongo – Kongó (Kinshasa) – ? nkoya – Zambia – 70 000 ngoni – Mozambik – 40 000 nkuchu – Kongó (Kinshasa) – 40 000 ngoni –Tanzánia – 180 000, nem nkumbi – Angola, Namíbia – 150 000 azonos több hasonló nevű bantu nkundo – Kongó (Kinshasa) – 5 000 000 nyelvjárással (a zulu tumbuka stb. nkutshu – Kongó (Kinshasa) – 40 000 nyelvekben) nkutu – Kongó (Kinshasa) – 40 000 ngoreme – Tanzánia – 33 000 nsenga – Zimbabwe – 20 000 nguili – Kongó (Kinshasa) – 6000 nsindak – Gabon – 3000 ngulu – Tanzánia – 140 000 nsongo – Angola – 50 000 ngumba – Kamerun – 20 000 nsose – Kamerun – 100 ? ngumbi – Angola, Namíbia – 150 000 ntomba – Kongó (Kinshasa) – 100 000 ngundi – Kongó (Brazzaville) – ? ntomba-bolia – Kongó (Kinshasa) ngurimi – Tanzánia – 33 000 – 100 000 nguru – Tanzánia – 140 000 ntumba – Kongó (Kinshasa) – 100 000 ngurumi – Tanzánia – 33 000 nzebi – Gabon – 160 000 nguu – Tanzánia – 140 000 nzime – Kamerun – 45 000 ngwele – Tanzánia – ? ngwili – Kongó (Kinshasa) – 6000 nhaneca – Angola – 300 000 nyakjusza – Tanzánia, Malawi – 1 100 000 nhaneka – Angola – 300 000 nyakusa – Tanzánia, Malawi – 1 100 000 nhemba – Angola, Namíbia, Zambia nyakyusa – Tanzánia, Malawi – 1 100 000 – 200 000 nyala – Kenya – 40 000 nhengo – Angola – 5000 nyali – Kongó (Kinshasa) – 45 000 nilamba – Tanzánia – 450 000 nyali-kilo – Kongó (Kinshasa) – 45 000 A BANTU NYELVEK JEGYZÉKE ÁBÉCÉRENDBEN • 221 nyambo – Tanzánia – 10 000 nyika nyelvvel nyamvezi – Tanzánia – 1 000 000 nyikusa – Tanzánia, Malawi – 1 100 000 nyamwanga – Zambia – 180 000 nyilamba – Tanzánia – 450 000 nyamwesi – Tanzánia – 1 000 000 nyindu – Kongó (Kinshasa) – ? nyandzsa – Malawi, Botswana, Mozambik, nyixa – Zambia – 350 000, nem azonos Tanzánia, Zambia, Zimbabwe a Tanzániában honos nyiha – 4 000 000 anyanyelvű, 6 millió nyelvvel két vagy többnyelvű nyole – Kenya – 200 000 nyaneka – Angola – 300 000 nyole – Uganda 250 000 nyanga – Kongó (Kinshasa) – ? nyongwe – Mozambik – 280 000 nyanga – Kongó (Kinshasa) – 150 000 nyoole – Kenya – 200 000 nyanja – Malawi, Botswana, Mozambik, nyore – Kenya – 200 000 Tanzánia, Zambia, Zimbabwe nyoro – Kongó (Kinshasa) – 180 000 – 4 000 000 anyanyelvű, 6 millió nyoro – Uganda – 500 000, nem azonos a két vagy többnyelvű kongói hema (nyoro) nyelvvel nyankole – Uganda – 1 700 000 nyule – Uganda 250 000 nyankore – Uganda – 1 700 000 nyuli – Uganda 250 000 nyari – Kongó (Kinshasa) – 45 000 nyungwe – Mozambik – 280 000 nyasa – Malawi, Botswana, Mozambik, Tanzánia, Zambia, Zimbabwe – 4 000 000 anyanyelvű, 6 millió obamba – Gabon – 15 000 két vagy többnyelvű ochi-herero – Namíbia – 120 000 nyaturu – Tanzánia – 570 000 ochi-kwanyama – Namíbia – együtt nyekyosa – Tanzánia, Malawi – 1 100 000 a vambo nyelvvel 1 000 000 nyemba – Angola, Namíbia, Zambia ochi-ndonga – Namíbia – 200 000 – 200 000 okande – Gabon – 1000 nyengo – Angola – 5000 olombo – Kongó (Kinshasa) – 10 000 nyiha – Tanzánia – 65 000 nem azonos a olu-bwisi – Uganda – 100 000 Zambiában honos nyiha olu-chiga – Uganda – 1 400 000 nyiha – Tanzánia – 65 000 nem azonos a olu-konjo – Uganda – 400 000 Zambiában honos nyiha olu-nyole – Kenya – 200 000 nyiha – Zambia – 350 000, nem azonos a olu-nyore – Kenya – 200 000 Tanzániában honos nyiha nyelvvel olu-soga – Uganda – 1 400 000 nyika – Zambia – 350 000, nem azonos a oluthimba – Angola – 20 000 Tanzániában honos nyiha nyelvvel omyene – Gabon – 80 000 nyika – Zambia – 350 000, nem azonos a ondumbo – Gabon 8000 Tanzániában honos nyiha nyelvvel ongom – Kongó (Brazzaville) –15 000 nyika nyelvvel ori – Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság nyika nyelvvel – 30 000 nyika nyelvvel oru-kiga – Uganda – 1 400 000 222 • A BANTU NYELVEK orundande – Kongó (Kinshasa) pokomo – Kenya – 50 000 – 900 000, nem azonos a Kenyában pol – Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság honos nílusi nyelvvel – 30 000 oru-nyarwanda – Ruanda – 9 000 000 pomo – Kamerun, Közép-afrikai oru-toro – Uganda – 500 000 Köztársaság – 30 000 oshi-ndonga – Namíbia – 200 000 pongpong – 45 000 otetela – Kongó (Kinshasa) – 750 000 pouno – Gabon – 180 000 otji-dhimba – Angola – 20 000 pul – Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság otji-gumbi – Angola, Namíbia – 150 000 – 30 000 otji-herero – Namíbia – 120 000 puno – Gabon – 180 000 otji-vambo – Namíbia – 200 000 punu – Gabon – 180 000 ovimbundu – Angola – 2 500 000 anyanyelvű, 4 000 000 két- és többnyelvű qui-mbundo – Angola – 2 500 000 owambo – Namíbia – 200 000 anyanyelvű, 4 000 000 két- és többnyelvű qui-muane – Mozambik – 100 000 pagibete – Kongó (Kinshasa) – 25 000 qui-sama – Angola – 18 000 pahouin – Kamerun, Gabon – 700 000 pakum – Kamerun – 4000 pamue – Kamerun, Gabon – 700 000 ragoli – Kenya – 200 000 pande – Közép-afrikai Köztársaság rambi – Kamerun – 2000 – 10 000 rambia – Tanzánia, Malawi – 90 000 pangwa – Tanzánia – 180 000 rangi – Tanzánia – 320 000 pelende – Kongó (Kinshasa) – ? regi – Tanzánia – 90 000 pende – Kongó (Kinshasa) – 450 000 rikpa – Kamerun – 70 000 pere – Kongó (Kinshasa) – 16 000 rombi – Kamerun – 2000 peri – Kongó (Kinshasa) – 16 000 rombo – Tanzánia – ? pfokomo – Kenya – 50 000 ronga – Mozambik, Dél-afrikai phende – Kongó (Kinshasa) – 450 000 Köztársaság – 35 000 000 pimbwe – Tanzánia – 30 000 rouyi – Angola, Zambia – 100 000 pindi – Kongó (Kinshasa) – 450 000 ruanda – Ruanda – 9 000 000 pinji – Kongó (Kinshasa) – 450 000 ruji – Tanzánia – 100 000 piri – Kongó (Kinshasa) – 16 000 ru-gciriku – Namíbia, Angola – 30 000 Plateau-Tonga – Zambia – 1 000 000 ru-gungu – Uganda 30 000 pogolo – Tanzánia – 190 000 ruguru – Tanzánia – 530 000 pogolu – Tanzánia – 190 000 ruhaya – Tanzánia – 1 200 000 pogora – Tanzánia – 190 000 ruihi – Tanzánia – 100 000 pogoro – Tanzánia – 190 000 ru-kiga – Uganda – 1 400 000 poke – Kongó (Kinshasa) – 48 000 rukonjo – Uganda – 400 000 A BANTU NYELVEK JEGYZÉKE ÁBÉCÉRENDBEN • 223 ru-kwangali – Angola, Namíbia– 80 000 sanga – Kongó (Kinshasa) – 500 000 ruli – Uganda – 70 000 sangaji – Mozambik – 20 000 ru-mbala – Kongó (Kinshasa) – 200 000 sango – Tanzánia – 75 000 rundi – Burundi – 6 000 000 sangu – Gabon – 40 000 runga – Tanzánia 20 000 sangu – Tanzánia – 75 000 rungwa – Tanzánia 20 000 sankaji – Mozambik – 20 000 ru-nyankore – Uganda – 1 700 000 saraka – Kenya – 120 000 ru-nyoro – Kongó (Kinshasa) – 180 000 saramo – Tanzánia – 180 000 ru-nyoro – Uganda – 500 000, nem azonos sasi – Tanzánia – 90 000 a kongói hema (nyoro) nyelvvel seba – Kongó (Kinshasa) – ? ru-ruli – Uganda – 70 000 se-chuana – Botswana, Namíbia, ru-tooro – Uganda – 500 000 Zimbabwe, Dél-afrikai Köztársaság ru-toro – Uganda – 500 000 – 4 000 000 ruund – Kongó (Kinshasa) – 250 000, segeju – Tanzánia – 15 000 rokona a lunda (chilunda) seguha – Tanzánia – 360 000 nyelvnek seke – Egyenlítői Guinea – 18 000 rwa – Tanzánia – 90 000 seki – Egyenlítői Guinea – 18 000 rwamba – 80 000 sekiana – Egyenlítői Guinea – 18 000 rwo – Tanzánia – 90 000 sekiani – Egyenlítői Guinea – 18 000 sekiyani – Egyenlítői Guinea – 18 000 sena – Malawi – 280 000 – nem azonos a safwa – Tanzánia – 90 000 mozambiki szena (sena) nyelvvel sagala – Kenya – 10 000 sena – Mozambik – 1 100 000 sagala – Tanzánia – 80 000 senga – Zimbabwe – 20 000 sagalla – Kenya – 10 000 sengele – Kongó (Kinshasa) sagara – Tanzánia – 80 000 sengere – Kongó (Kinshasa) saka – Kongó (Kinshasa) – 100 se-sotho – Dél-afrikai Köztársaság, sakaji – Mozambik – 20 000 Botswana, Lesotho – 6 000 000 sakata – Kongó (Kinshasa) – 100 se-tswana – Botswana, Namíbia, sake – Gabon – 100 ? Zimbabwe, Dél-afrikai Köztársaság sala – Zambia – 30 000 – 4 000 000 salampasu – Kongó (Kinshasa) – 60 000 se-tswapong – Botswana – ? sama – Angola – 18 000 sewa – Kongó (Kinshasa) – ? samba – Kongó (Kinshasa) – ? shake – Gabon – 100 ? sambaa – Tanzánia – 80 000 shambaa – Tanzánia – 80 000 sambala – Tanzánia – 80 000 shambala – Tanzánia – 80 000 sambala – Tanzánia – 80 000 shambara – Tanzánia – 80 000 sambara – Tanzánia – 80 000 shango – Gabon – 40 000 sambo – Kamerun – 45 000 sharoka – Kenya – 120 000 sanagage – Mozambik – 20 000 shashi – Tanzánia – 90 000 224 • A BANTU NYELVEK shee-tshwa – Mozambik, Zimbabwe, Dél- so – Kongó (Kinshasa) – 6000 afrikai Köztársaság – 700 000 soa – Kongó (Kinshasa) – 6000 sheke – Egyenlítői Guinea – 18 000 soga – Uganda – 1 400 000 shi – Kongó (Kinshasa) – 700 000 soko – Kongó (Kinshasa) – 6000 shi-chopi – Mozambik – 800 000 soli – Zambia– 60 000 shi-copi – Mozambik – 800 000 sona – Zimbabwe, Botswana, Zambia – 10 shi-lamba – Zambia, Kongó (Kinshasa) millió – 300 000 sonde – Kongó (Kinshasa) – ? shi-mbwera – Angola – 180 000 songe – Kongó (Kinshasa) – 1 000 000 shi-nkoya – Zambia – 70 000 songo – Angola – 50 000 shi-nyiha – Tanzánia – 65 000 nem azonos songo – Közép-afrikai Köztársaság a Zambiában honos nyiha – 60 000 shioko – Angola, Kongó (Kinshasa) songola – Kongó (Kinshasa) – 1500 – 1 000 000 songomeno – Kongó (Kinshasa) – 50 000 shira – Gabon – 260 000 songoora – Kongó (Kinshasa) – 1500 shi-ronga – Mozambik, Dél-afrikai songye – Kongó (Kinshasa) – 1 000 000 Köztársaság – 35 000 000 sonjo – Tanzánia – 20 000 shi-tshwa – Mozambik, Zimbabwe, sonyo – Tanzánia – 20 000 Dél-afrikai Köztársaság soonde – Kongó (Kinshasa) – ? – 700 000 sosi – Kamerun – 100 ? shi-tsonga – Mozambik, Dél-afrikai sotho – Dél-afrikai Köztársaság, Köztársaság – 1 500 000 Botswana, Lesotho – 6 000 000 shi-yeyi – Botswana, Namíbia – 50 000 sso – Kamerun – 10 000 shona – Zimbabwe, Botswana, Zambia suba – Kenya – 160 000 – 10 millió subi – Tanzánia – 160 000 shongo – Kongó (Kinshasa) – 100 000 subia – Namíbia, Botswana – 40 000 shubi – Tanzánia – 160 000 subia – Namíbia, Botswana – 40 000 shwo – Kamerun – 10 000 subiya – Namíbia, Botswana – 40 000 sighu – Gabon – 6000 suku – Kongó (Kinshasa) – 50 000 si-kwangali – Angola, Namíbia– 80 000 sukuma – Tanzánia – 5 000 000 simaa – Zambia – 80 000 sukuma – Tanzánia – 5 000 000 simba – Gabon – 3000 sumbwa – Tanzánia – 200 000 si-ndebele – Dél-afrikai Köztársaság, sungu – Angola – 50 000 Zimbabwe 2 000 000 supia – Namíbia, Botswana – 40 000 singa – Uganda – ? suthu – Dél-afrikai Köztársaság, sira – Gabon – 260 000 Botswana, Lesotho – 6 000 000 si-southo – Dél-afrikai Köztársaság, suto – Dél-afrikai Köztársaság, Botswana, Botswana, Lesotho – 6 000 000 Lesotho – 6 000 000 sizaki – Tanzánia – 90 000 swati – Szváziföld, Mozambik, Dél-afrikai so – Kamerun – 10 000 Köztársaság – 2 000 000 A BANTU NYELVEK JEGYZÉKE ÁBÉCÉRENDBEN • 225 swazi – Szváziföld, Mozambik, Dél-afrikai thonga – Mozambik, Dél-afrikai Köztársaság – 2 000 000 Köztársaság – 1 500 000 szena – Mozambik – 1 100 000 tibea – Kamerun – 1500 szonge – Kongó (Kinshasa) – 1 000 000 timbuka – Tanzánia, Malawi, Zambia szoto – Dél-afrikai Köztársaság, Botswana, – 2 000 000 Lesotho – 6 000 000 tjimba – Angola – 20 000 szvázi – Szváziföld, Mozambik, Dél-afrikai tofoke – Kongó (Kinshasa) – 48 000 Köztársaság – 2 000 000 tomboca – Tanzánia, Malawi, Zambia – 2 000 000 tonga – Malawi – 220 000, nem azonos a taabwa – Kongó (Kinshasa), Zambia zambiai chi-tonga és a zimbabwei – 250 000 gi-tonga nyelvvel tabele – Dél-afrikai Köztársaság, tonga – Mozambik – 250 000 Zimbabwe 2 000 000 tonga – Mozambik, Dél-afrikai tabwa – Kongó (Kinshasa), Zambia Köztársaság – 1 500 000 – 250 000 tonga – Zambia – 1 000 000 taita – Kenya – 220 000 tonga – Zambia – 1 000 000 takwane – Mozambik – ? tongve – Tanzánia – 25 000 talinga-bwisi – Uganda – 100 000 tooro – Uganda – 500 000 tamboka – Tanzánia, Malawi, Zambia topoke – Kongó (Kinshasa) – 48 000 – 2 000 000 toro – Uganda – 500 000 taveta – Kenya, Tanzánia – 20 000 totela – Zambia, Namíbia – 20 000 tawala – Mozambik – 50 000 tovoke – Kongó (Kinshasa) – 48 000 tawara – Mozambik – 50 000 tsaam – Kongó (Kinshasa) – ? tchangui – Gabon – 12 000 tsaangi – Gabon – 12 000 tebele – Dél-afrikai Köztársaság, tsamba – Kongó (Kinshasa) – ? Zimbabwe 2 000 000 tsangi – Gabon – 12 000 teghe – Kongó (Brazzaville) – 60 000 tschokwe – Angola, Kongó (Kinshasa) teita – Kenya – 220 000 – 1 000 000 teke – Kongó (Brazzaville) – 60 000 tschopi – Mozambik – 800 000 tembo – Kongó (Kinshasa) – 150 000 tsheenya – Kongó (Kinshasa) – 7000 tembo – Kongó (Kinshasa) – 150 000 tshi-luba – Kongó (Kinhasa) – 9 000 000 temi – Tanzánia – 20 000 tshwa – Mozambik, Zimbabwe, Dél- tetela – Kongó (Kinshasa) – 750 000 afrikai Köztársaság – 700 000 teve – Mozambik – 250 000 tsi-vili – Kongó (Brazzaville – 10 000 tewe – Mozambik – 250 000 tsogo – Gabon – 40 000 thakwani – Mozambik – ? tswapong – Botswana – ? tharaka – Kenya – 120 000 tubeta – Kenya, Tanzánia – 20 000 thimbukushu – Namíbia, Zambia tukkongo – Kongó (Kinshasa) – 8000 – 40 000 tukonvo – Kongó (Kinshasa) – 8000 226 • A BANTU NYELVEK tumboka – Tanzánia, Malawi, Zambia wajao – Mozambik, Malawi, Tanzánia – 2 000 000 – 1 500 000 tumbuka – Tanzánia, Malawi, Zambia wamanyeka – Zimbabwe – 400 000 – 2 000 000 wanda – Tanzánia – 30 000 turu – Tanzánia – 570 000 wandia – Tanzánia – 30 000 turumbu – Kongó (Kinshasa) – 10 000 wandji – Gabon – 18 000 txopi – Mozambik – 800 000 wanji – Tanzánia – 60 000 wanyaturu – Tanzánia – 570 000 wanyika – Zimbabwe – 400 000 Uganda – 80 000 ware – Tanzánia – ? ukhwelo – Közép-afrikai Köztársaság wasonjo – Tanzánia – 20 000 – 2000 watemi – Tanzánia – 20 000 u-kwese – Kongó (Kinshasa) – 60 000 wateve – Mozambik – 250 000 ulumbu – Kongó (Kinshasa) – 10 000 wazegua – Tanzánia – 360 000 ulu-nyankole – Uganda – 1 700 000 weiao – Mozambik, Malawi, Tanzánia ulu-nyankore – Uganda – 1 700 000 – 1 500 000 ulu-ragooli – Kenya – 200 000 wemba – Zambia, Botswana, Zimbabwe, umbundo – Angola – 2 500 000 Tanzánia – 3 000 000 anyanyelvű, 4 000 000 két- és womboko – Kamerun – 3000 többnyelvű wongo – Kongó (Kinshasa) – 8000 umbundu – Angola – 2 500 000 anyanyel- wumboko – Kamerun – 3000 vű, 4 000 000 két- és többnyelvű wumbvu – Kongó (Brazzaville) – 30 000 ungom – Kongó (Brazzaville) –15 000 wumwu – Kongó (Brazzaville) – 30 000 urundi – Burundi – 6 000 000 wungu – Tanzánia – 36 000 uru-shubi – Tanzánia – 160 000 wunjo – Tanzánia – 300 000 u-ruund – Kongó (Kinshasa) – 250 000, rokona a lunda (chilunda) nyelvnek u-samba – Kongó (Kinshasa) – ? xhosa – Dél-afrikai Köztársaság 7 000 000 usi-lele – Kongó (Kinshasa) – 30 000 xhosza – Dél-afrikai Köztársaság 7 000 000 xi-ronga – Mozambik, Dél-afrikai vambo – Namíbia – 200 000 Köztársaság – 35 000 000 vanumba – Kongó (Kinshasa) – 7000 xi-tshwa – Mozambik, Zimbabwe, Dél- vateve – Mozambik – 250 000 afrikai Köztársaság – 700 000 venda – Dél-afrikai Köztársaság – 700 000 xi-tsonga – Mozambik, Dél-afrikai vidunda – Tanzánia – ? Köztársaság – 1 500 000 vili – Kongó (Brazzaville – 10 000 xosa – Dél-afrikai Köztársaság 7 000 000 vinza – Tanzánia – 10 000 vumbu – Gabon – 100 ? vunjo – Tanzánia – 300 000 A BANTU NYELVEK JEGYZÉKE ÁBÉCÉRENDBEN • 227 yaka – Kamerun, Közép-afrikai zigua – Tanzánia – 360 000 Köztársaság – 80 000 zigula – Tanzánia – 360 000 yaka – Kongó (Kinshasa) – 200 000 zigwa – Tanzánia – 360 000 yaka – Kongó (Kinshasa) – 200 000 zimba – Kongó (Kinshasa) – 120000 yaka – Kongó (Kinshasa) – 200 000 zimu – Kamerun – 45 000 yamongeri – Kongó (Kinshasa) – 100 zinja – Tanzánia – 150 000 yamongiri – Kongó (Kinshasa) – 100 zinza – Tanzánia – 150 000 yangho – Gabon – 100 ? zoba – Kongó (Kinshasa) – ? yansi – Kongó (Kinshasa) – 150 000 zulu – Dél-afrikai Köztársaság, Botswana, yanzi – Kongó (Kinshasa) – 150 000 Lesotho, Malawi, Mozambik, yanzi – Kongó (Kinshasa) – 150 000 Szváziföld – 9 200 000 yao – Mozambik, Malawi, Tanzánia zulu – Dél-afrikai Köztársaság, Botswana, – 1 500 000 Lesotho, Malawi, Mozambik, yaounde – Kamerun – 600 000 Szváziföld – 9 200 000 yasa – Kamerun, Egyenlítői-Guinea zunda – Dél-afrikai Köztársaság, – 2000 Botswana, Lesotho, Malawi, yassa – Kamerun, Egyenlítői-Guinea Mozambik, Szváziföld – 9 200 000 – 2000 zyoba – Kongó (Kinshasa) – ? yaunde – Kamerun – 600 000 yeei – Botswana, Namíbia – 50 000 yei – Botswana, Namíbia – 50 000 yela – Kongó (Kinshasa) – 35 000 yi-chira – Gabon – 260 000 yinyebi – Gabon – 160 000 yi-pounou – Gabon – 180 000 yi-sangu – Gabon – 40 000 yi-voumbou – Gabon – 100 ? yombe – Kongó (Brazaville) – ? yongho – Gabon – 100 ? yungwe – Mozambik – 280 000

zalamo – Tanzánia – 180 000 zanaki – Tanzánia – 70 000 zaramo – Tanzánia – 180 000 zaramu – Tanzánia – 180 000 zeguha – Tanzánia – 360 000 zegura – Tanzánia – 360 000 zemba – Angola – 20 000 zigoua – Tanzánia – 360 000

◆ Név- és tárgymutató*

alapnyelv, ősnyelv 30, 31 afroázsiai nyelvek 20 arab hódítás 16 bamileke nyelv 25 bamum nyelv 25 bantoid, szemibantu 22–25 bantu őshaza 12 bantu nyelvi zónák 36, 37 benue-kongói nyelvek 22 Bleek, W. H. I. 19, 20, 29 Bopp, Franz 18 Brusciotto a Vetralla, G. 29, 30 Bryan, Margaret 41–42 Bulck, G. van 36 busman → koiszan népek és nyelvek 14

Cann, R 12 Cardoso, Mattheus 29 Chaka (Csaka) 15–16 Cohen, Marcel 20 csettintő hangok 27–28, 46–47

Dahl-törvény 19 dobóhangok, ejektív hangok 46 demográai adatok 58–62 Doke, Clement 29, 32

* A mutató csak az I. részben található adatok lapszámait tartalmazza. 230 • A BANTU NYELVEK ejektív – dobóhangok 46 előragok – prexum 25, 48, 49 elszigetelő nyelvek 27, 84, 181 etióp népek 14 fonéma, fonológia 45, 47 fulbék 14

Grimm Jacob 18 Greenberg, Joseph H. 12, 20–26 Guthrie, Malcolm 13, 29, 32–39, 44, 45 Gyarmathi Sámuel 18 gyarmatosítás 11, 28

Haarmann, Harald 23 hamita nyelvek 19–20 hangrend 47 hangtörvény 19, 23, 26 hangsúly, hanglejtés 17 hangutánzás 53 hausza nyelv 28, 58 Heine, Bernd 42–43 Henrici, A. 42–43 Hinnebusch . H. 44 hivatalos nyelvek 11, 61 hlonipha, tabu 54 hottentotta → koiszan népek és nyelvek hutu-tutszi népek 14 ideofon 53–54 indogermán (indoeurópai) nyelvek 13, 18 iszlám 16 implozív hangok 46

Johnston, Harry H. 12, 36

Kagame, Alexis 16 keveréknyelv →Mischsprache Kamupingene, T. K. 16 Koelle, Sigismund W. 36 NÉV« ÉS TÁRGYMUTATÓ • 231 koiszan népek és nyelvek 14–15, 17, 20, 27, 30, 47 Kongó állam 15 Köhler, Oswin 26, 42 közvetítő nyelvek 58, 63 Krapf, J. L. 20 kvantitatív módszerek 19, 41 kusita népek és nyelvek 14 leánynyelvek 17 Laman, Karl E. 29 Lepsius, Karl Richard 19 Lichtenstein, Martin H. C. 30, 36

Magyar László 15, 36 magyarabok 28 Meeussen, A. E. 36 Meinhof, Carl 19, 20, 29, 31, 32 Meroe 28 Miehe, Gudrun 25 Mischsprache, keveréknyelv 20 monogenezis – poligenezis 17 Mofolo, omas 16 Monomotapa 15 Möhlig, Wilhelm J. G. 13, 36 Mnyampala, M. E. 16 névszói osztályok 27, 29, 30, 48, 49 Ngugi Wa iong ’o 16 nílusi népek és nyelvek 14, 17 núbiai népek és nyelvek 28 nyelvatlasz, nyelvföldrajz 44 nyelvjárások 18, 29 nyelvnév – népnév 49 nyelvrokonság 17–19

Oldendorp, Christian G. A. 36

ősbantu → protobantu ősnyelv, → alapnyelv 232 • A BANTU NYELVEK pigmeusok 15, 17 politónia → zenei hangsúly prexum, preprexum, → előragok protobantu, ősbantu 19, 30

Rask, Rasmus 18

Sparrman, Anders 36 szudáni nyelvek 15, 16 tabu, hlonipha 54 tonéma → zenei hangsúly Trombetti, Alfredo 17 umbundu 36 viszonyszók 25

Westermann, Diedrich 16, 20, 29 Williamson, Kay 25 Wilson, A. L. 12 zenei hangsúly, politónia 27, 47–48, 52 ◆ Melléklet 234 • A BANTU NYELVEK MELLÉKLET • 235 236 • A BANTU NYELVEK MELLÉKLET • 237 238 • A BANTU NYELVEK MELLÉKLET • 239 240 • A BANTU NYELVEK MELLÉKLET • 241 242 • A BANTU NYELVEK MELLÉKLET • 243 244 • A BANTU NYELVEK ◆ A szerző korábbi kötetei

ed Rate of Linguistic Change. London – e Hague – Paris, 1965. Pallas und andere aikanische Vokabularien or dem 19. Jahrhundert. Hamburg, 1975. Film Dubbing: Phonetic, Semiotic, Esthetic and Psychological Aspects. Hamburg, 1975. A Fallacy of Contemporary Linguistics: J. H. Greenberg’s Classication of the Aican Languages and His „Comparative Method”. Hamburg, 1982. Introduction to the History of Umbundu: L. Magyar ’s Records (1859) and the Later Sources. Hamburg – Budapest, 1983. Language Reform – History and Future, La réforme des langues – Histoire et avenir, Sprachreform – Geschichte und Zukun. I-VI. Hamburg, 1983-1994, szerk.: Claude Hagège-zsel. Oláh Miklós Hungariája. Egy eddig ismeretlen kézirat és a magyar nyeli adatok tanulságai. Budapest, 1990. Mire jó a nyeltudomány? Budapest, 2001 (első kiadás: 1968). A világ nyelei. Budapest, 1999 (utánnyomás 2000, főszerk.) A világ nyelei és nyelcsaládjai. Budapest, 2003 (2. kiadás 2004.)