A Lakóhelyi Szuburbanizáció Területi-Strukturális Jellemzői Pécs Környékén
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola A lakóhelyi szuburbanizáció területi-strukturális jellemzői Pécs környékén PhD-értekezés Szebényi Anita Témavezetők: Dr. habil Nagyváradi László Dr. habil Pap Norbert Pécs, 2016 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ....................................................................................................................... 2 1. Bevezetés ............................................................................................................................... 4 1.1 A témaválasztás aktualitása ........................................................................................ 4 1.2 Célkitűzés, adatbázis, módszerek ............................................................................... 6 1.2.1 A kutatás célja ....................................................................................................................... 7 1.2.2 A vizsgált terület ................................................................................................................... 8 1.2.3 Adatbázis, módszerek .......................................................................................................... 10 2. A szuburbanizáció értelmezése ......................................................................................... 12 2.1 Különböző szempontú meghatározások ................................................................... 12 2.2 A szuburbanizáció fejlődési szakaszai ...................................................................... 16 2.3 A szuburbanizáció okai .............................................................................................. 18 2.4 A magyarországi szuburbanizációról alkotott vélemények ................................... 20 2.5 A szuburbanizáció és agglomerálódás kapcsolata ................................................... 22 2.6 A dolgozat szuburbanizáció-felfogása ...................................................................... 23 3. A szuburbanizáció kutatása Magyarországon ................................................................ 25 3.1 A fővárosi térségről készített vizsgálatok ................................................................. 26 3.2 A „vidéki” szuburbanizáció kutatása ....................................................................... 27 4. Szuburbanizáció a pécsi térségben ................................................................................... 28 4.1 Demográfiai és migrációs folyamatok ...................................................................... 29 4.1.1 A népességszám alakulása ................................................................................................... 30 4.1.2 Migráció a pécsi térségben .................................................................................................. 34 4.1.2.1 A migráció nagyságrendje ............................................................................................ 34 4.1.2.2 A migráció iránya ......................................................................................................... 39 4.2 Szuburbanizáció és ingatlanpiac ................................................................................. 52 4.2.1 A lakáspolitika szerepe ........................................................................................................ 52 4.2.2 A lakásállomány változása .................................................................................................. 54 4.2.3 Lakásárak alakulása ............................................................................................................. 58 4.3 A közlekedési helyzet és a szuburbanizáció összefüggései ........................................ 61 4.3.1 Távolság és elérhetőség ....................................................................................................... 62 4.3.2 Az egyéni közlekedés alakulása .......................................................................................... 65 4.3.3 Tömegközlekedés és szuburbanizáció ................................................................................. 70 4.4 A szuburbanizáció vizsgálata a lakossági és önkormányzati kérdőívek alapján ... 74 4.4.1 A lakossági kérdőívek eredményei ...................................................................................... 76 2 4.4.1.1 A kiköltözők jellemzői ................................................................................................. 76 4.4.1.2 A kiköltözés motivációi ................................................................................................ 81 4.4.1.3 A kiköltözők szuburbanizációról alkotott véleménye és jövőbeli tervei ...................... 86 4.4.1.4 Identitástudat, beilleszkedés a helyi társadalomba ....................................................... 89 4.4.2 Önkormányzati vélemények, stratégiák ............................................................................... 91 4.4.2.1 Településpolitika, települési stratégiák ......................................................................... 93 4.4.2.2 A szuburbanizáció hatása, következménye .................................................................. 97 5. A szuburbanizáció és a szuburbán települések helyzete 2012 óta ............................... 102 6. Összegzés és következtetések .......................................................................................... 110 7. Az eredmények hasznosíthatóság és a kutatás további iránya .................................... 118 Köszönetnyilvánítás ............................................................................................................. 120 Irodalomjegyzék ................................................................................................................... 121 Melléklet ................................................................................................................................ 135 3 1. Bevezetés Napjainkban a városi agglomerációk tervezése-működtetése az új városfejlődési folyamatok, és az ezekkel összefüggésben felmerülő kérdések, problémák kezelése érdekében olyan megoldásokat, szervezettséget követel, mely átgondolt, több szakterületet (városépítő, közgazdász, geográfus, szociológus, ökológus, tájépítész stb.) magába foglaló kutatás és tervezés nélkül megoldhatatlan. A városföldrajzi kutatások létjogosultsága tehát vitathatatlan, különösen a jelentős népességet tömörítő, és ezzel összefüggésben számos problémát is koncentráló nagyvárosi térségek vizsgálata szükséges. 1.1 A témaválasztás aktualitása 1990 után a térség országainak többségéhez hasonlóan Magyarországon is kibontakozott a szuburbanizáció, számos következményével (KOVÁCS Z. 2002, TIMÁR J. 1999, 2000). A legszembetűnőbb, hogy átalakult a városkörnyéki települések arculata, és a kiköltözések következtében az elővárosi lakosság gyarapodása mellett a központi település népességének száma lecsökkent (BAJMÓCY P. 1999, TIMÁR J. – VÁRADI M. M. 2000, TIMÁR J. 1999). A szuburbanizáció csak bizonyos társadalmi-gazdasági feltételek megléte esetén veszi kezdetét, eredményeként új irányt vesz a migráció, máshová helyeződik a népességnövekedés és a lakásberuházások súlypontja, mint korábban. Ma a kelet-közép európai térségben a leglényegesebb jegyeket tekintve a nyugati világhoz hasonló városfejlődési tendenciák figyelhetőek meg sajátos vonásokkal, és időben megkésve (ENYEDI GY. 1988, 1992, TIMÁR J. 2000, KOVÁCS Z. 2002). Magyarországon elsőként a budapesti agglomerációban indult meg a szuburbanizáció, a 2000- es évek közepére a lakóhelyi szuburbanizálódás már általános jelenség lett a legtöbb hazai nagy-, és több középváros (például Szeged, Debrecen, Miskolc, Pécs, Győr, Sopron, Szombathely, Kecskemét) körül. A baranyai megyeszékhely esetében az 1990-es évtized közepén erősödött fel a központi városból a környező településekre irányuló vándorlás, a szuburbán települések népességének gyarapodása. A téma kutatásának aktualitása a legjobban talán azokkal a változásokkal indokolható, amelyek az utóbbi két évtizedben a vizsgált pécsi elővárosi övezetben a szuburbanizáció 4 hatására bekövetkeztek. A folyamat ugyanis alapvetően változtathatja meg a települések életét, fejlődését, pozitív és negatív irányban egyaránt. A migráció következtében a szuburbán települések társadalmi szerkezete átalakul (DÖVÉNYI Z. – KOVÁCS Z. 1999, VÁRADI M. 1999, IZSÁK É. 2003), társadalmi konfliktusokat eredményezve, például az őslakosok és az újonnan érkezettek közötti érdekellentétek miatt. Befolyásolja a helyi társadalom összetételét, kapcsolatait, mindennapjait, így hatással lehet többek között a civil szervezetek, egyesületek aktivitására, vagy éppen a helyi politika alakulására. A lakosság számának gyarapodása idővel többletfeladatot jelent az önkormányzatok számára, így azok döntéseire, gazdálkodására is hatással lehet (SZIRMAI V. 1999, TIMÁR J. – VÁRADI M. M. 2000, BAJMÓCY P. 1999). A nagyvárosból kiköltözők többsége a munkahely és oktatási intézmények miatt naponta ingázik a központi településre, így a közlekedés és az ehhez kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés igénye megerősödik. Ahogy korábbi vizsgálatok is igazolták (HARDI T. – NÁRAI M. 2005, DÖVÉNYI Z. – KOVÁCS Z. 1999), a kitelepülők többnyire felülreprezentáltak a személygépkocsi használatban, és általában a közlekedési igényekben, így a népesség létszámának növekedését a közlekedési szükségletek fokozottan követik, annak következményeivel (például torlódás, parkolási problémák, légszennyezés) a nagyvárosban és az új lakóhelyen egyaránt. Szintén