Magyarország Településhálózata 1. Agglomerációk, Településegyüttesek Településhálózata 1
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
Magyarország településhálózata 1. ÁR: 4 000 FT Agglomerációk, településegyüttesek Agglomerációk, településegyüttesek Magyarország településhálózata 1. INTERNETES MELLÉKLETTEL AAgglomeraciok_2014_borito_JO.inddgglomeraciok_2014_borito_JO.indd 1 22014.09.03.014.09.03. 99:55:46:55:46 AAgglomeraciok_2014_borito_JO.indd 2 g g l o m e r a c i Agglomerációk, településegyüttesek o k _ 2 0 1 4 _ b o r i t o _ J O . i n d d Miskolci 2 agglomeráció Nyíregyházi Soproni Salgótarjáni nagyvárosi nagyvárosi nagyvárosi településegyüttes településeggyütes Tatabányai településegyüttes nagyvárosi településegyüttes Egri agglomerálódó Győri Budapesti térség agglomeráció agglomeráció Debreceni nagyvárosi településegyüttes Szombathelyi agglomerálódó térség Dunaújvárosi Veszprémi nagyvárosi Szolnoki nagyvárosi településegyüttes nagyvárosi településegyüttes településegyüttes Zalaegerszegi Székesfehérvári Kecskeméti agglomerálódó nagyvárosi nagyvárosi térség Balatoni településegyüttes településegyüttes Békéscsabai agglomerálódó térség nagyvárosi településegyüttes Jelmagyarázat Nagykanizsai nagyvárosi Budapesti agglome- Kaposvári ráció településegyüttes nagyvárosi Szekszárdi településegyüttes nagyvárosi Agglomerációk településegyüttes Balatoni agglome- Szegedi rálódó térség nagyvárosi Agglomerálódó Pécsi térségek agglomeráció településegyüttes Nagyvárosi település- együttesek 22014.09.03. 9:55:49 0 1 4 . 0 9 . 0 3 . 9 : 5 5 : 4 9 MAGYARORSZÁG TELEPÜLÉSHÁLÓZATA 1. Agglomerációk, településegyüttesek MAGYARORSZÁG TELEPÜLÉSHÁLÓZATA 1. Agglomerációk, településegyüttesek KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Budapest, 2014 © Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-460-6 ISSN 2064-8073 A kézirat lezárásának időpontja: 2014. május Készült a KSH Tájékoztatási főosztályán, a Debreceni, a Győri, a Miskolci, a Pécsi, a Szegedi és a Veszprémi főosztályok közreműködésével. Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Számítások: Szabó István Dr. Tóth Géza vezető tanácsos Sorozatszerkesztő, felelős szerkesztő: Térképek: Vida Judit Szilágyi Dániel, Gerse József Szerkesztette: Kiadványterv és tördelés: Hidas Zsuzsanna Gyulai Katalin Szerkesztőcsoport: A kéziratot gondozták: Cserta Orsolya, Gerse József, Kovács Andrea, Nagy Ildikó, Pagonyiné Nagy Valéria, Kólyáné Sziráki Ágnes, Németh Tibor, dr. Polónyi Katalin Novák Zoltán, Restyánszkyné Jaczkó Valéria, Szilágyi Dániel Internet: www.ksh.hu Információszolgálat: Telefon: (+36-1) 345–6789 Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2014.089 * Internetes melléklet Elérhető: www.ksh.hu/polc Ehhez szükséges az egyszeri ingyenes regisztráció, illetve az alábbi kötetazonosító aktiválása, mely- nek eredményeként a melléklet felkerül az Ön felhasználói polcára, ahonnan bármikor elérheti azt. A kód csak egyszer aktiválható. KOD TARTALOM BEVEZETő ...................................7 Az agglomerációk, település együttesek 2014. évi lehatárolásának módszer tana és eredményei ........7 A mutatók kiválasztása .........................8 Az egyes településegyüttesekhez sorolt települések ...... 11 A VÁROsi TÉRSÉGEK Főbb jellemzőI ........... 13 Városi térségek az ország térszerkezetében ........... 15 A városi térségek társadalmi-gazdasági különbségei ..... 19 A városi térségek főbb mutatói ............. www.ksh.hu/polc 1. AGGLOMERÁCIÓK 29 1. Agglomerációk Magyarországon 1.1. Budapesti 30 1.1. Budapesti agglomeráció 1.2.1.2. GGyőriyőri agglomeráció 40 1.3.1.3. MiskolciMiskolci agglomeráció 50 1.4.1.4. PPécsiécsi agglomeráció 60 2. AGGLOMERÁLÓDÓ TÉRSÉGEK 71 2. Agglomerálódó térségek Magyarországon 2.1. Egri 72 2.1. Egri agglomerálódó térség 2.2.2.2. SSzombathelyizombathelyi agglomerálódó térség 82 2.3.2.3. ZZalaegerszegialaegerszegi agglomerálódó térség 92 3. NAGYVÁROSI TELEPÜLÉSEGYÜTTESEK 103 3. N3.1. Békéscsabaiagyvárosi településegyüttesek Magyarországon 104 3.1. Békéscsabai nagyvárosi településegyüttes 3.2. Debreceni 114 3.2. Debreceni nagyvárosi településegyüttes 3.3.3.3. DunaújvárosiDunaújvárosi nagyvárosi településegyüttes 124 3.4.3.4. KaposváriKaposvári nagyvárosi településegyüttes 134 3.5.3.5. KecskemétiKecskeméti nagyvárosi településegyüttes 144 3.6.3.6. NNagykanizsaiagykanizsai nagyvárosi településegyüttes 154 3.7. Nyíregyházi nagyvárosi településegyüttes 3.7. Nyíregyházi 164 3.8. Salgótarjáni nagyvárosi településegyüttes 3.9.3.8. SSalgótarjánioproni nagyvárosi településegyüttes 174 3.10.3.9. SSopronizegedi nagyvárosi településegyüttes 184 3.11.3.10. SSzegedizekszárdi nagyvárosi településegyüttes 194 3.12.3.11. SSzékesfehérvárizékesfehérvári nagyvárosi településegyüttes 204 3.13. Szolnoki nagyvárosi településegyüttes 3.12. Szekszárdi 214 3.14. Tatabányai nagyvárosi településegyüttes 3.15.3.13. VSzolnokieszprémi nagyvárosi településegyüttes 224 3.14. Tatabányai 234 3.15. Veszprémi 244 FOGALMAK ................................ 255 Tartalom 5 TARTALOM TÁBLÁK AZ EGYES TELEPÜLÉSEGyüttESEKRőL ... www.ksh.hu/polc 1. Terület, népesség, népsűrűség 2. A népességváltozás főbb tényezői, 2001–2012 3. A népesség korösszetétel szerint, 2013. január 1. 4. A népesség iskolai végzettség szerint, 2011 5. Háztartások, 2011 6. Családok, 2011 7. A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint, 2011 8. A foglalkoztatottak megoszlása összevont gazdasági ágak szerint, 2011 9. A foglalkoztatottak megoszlása foglalkozási viszony szerint, 2011 10. A helyben lakó és dolgozó, valamint a naponta ingázó foglalkoztatottak, 2011 11. A helyben lakó és dolgozó, valamint a naponta ingázó foglalkoztatottak iskolai végzettség szerint, 2011 12. Személyi jövedelemadó, 2012 13. Működő vállalkozások, vállalkozássűrűség, 2011 14. A működő vállalkozások megoszlása főbb gazdasági ágak szerint, 2011 15. A működő vállalkozások megoszlása létszám-kategória szerint, 2011 16. Lakásállomány, 2011 17. A lakások megoszlása komfortosság szerint, 2011 18. Oktatási intézmények, háziorvosi ellátottság, 2012 Az egyes településegyüttesek egységes szerkezetben az alábbi alfejezeteket tartalmazzák: 1. Terület, településszerkezet 2. Népesség, népmozgalom 3. Gazdasági aktivitás, jövedelmi viszonyok 4. Ingázás, közlekedés 5. Gazdaság, vállalkozások 6. Lakások 7. Intézményrendszer JELMAGYARÁZAT – = A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő. X = A mutató nem értelmezhető. MEGJEGYZÉSEK A kiadványban felhasznált adatokat a 2014. január 1-jei közigazgatási be osz tásnak megfelelően közöljük. A részadatok összegei – a kerekítések miatt – eltérhetnek az összesen adatoktól. 6 Agglomerációk, településegyüttesek BEVEZETő A Központi Statisztikai Hivatal kiadványsorozatot indít Magyarország településhálózata címmel. A sorozat célja, hogy bemutassa a különböző településtípusok, településcsoportok térhálózatban be- töltött funkcióit, lakosságuk főbb jellemzőit, életkörülményeit. A 2014-ben megjelenő első kötet az agglomerációkkal, az agglomerálódó térségekkel és a nagyvárosi településegyüttesekkel foglalkozik. A területfejlesztés szereplői részéről alapvető igényként jelentkezik, hogy időről időre bemutassuk nagyvárosaink térszervező hatását, vonzáskörzetük kiterjedésének alakulását. A 2011. évi népszámlá- lás eredményeit felhasználva elvégeztük a területbeosztás felülvizsgálatával kapcsolatos számításokat, ezzel is követve a hazai településszerkezetben zajló változásokat. Jelen kiadványunkban az e számítások eredményeit tükröző településstruktúrákat mutatjuk be, vizsgálva, hogy mennyiben változtak a nagy- városaink körüli agglomerálódási folyamatok, milyen kapcsolatok fűzik egymáshoz a településeket, és az egyes településcsoportokat milyen társadalmi, illetve gazdasági viszonyok jellemzik. A budapesti agglomeráció településstruktúráját a kiterjedését szabályozó 89/1997. (V.28.) számú kormányrendelet szerint szerepeltetjük kiadványunkban. Nem tartalmazza a kötet a balatoni agg- lomerálódó térséget, mely a Balaton-törvényben rögzített part közeli településeket foglalja magában (2000. évi CXII. törvény 2. számú melléklete). A településegyütteseket a térségszerveződés szintje szerint csoportosítva (agglomerációk – agg- lomerálódó térségek – nagyvárosi településegyüttesek) elsősorban a 2011. évi népszámlálás adataira támaszkodva mutatjuk be. A szöveges elemző részt egységes, elektronikus úton elérhető táblagarnitúrával egészítettük ki. AZ AGGLOMERÁCIÓK, település A 2014-ben elvégzett lehatárolás módszertani EGYÜTTESEK 2014. ÉVI megközelítését tekintve alapvetően hasonlít a LEHATÁROLÁSÁNAK MÓDSZER 2003-ban elvégzett munkához annak érdekében, TANA ÉS EREDMÉNYEI hogy az eredmények könnyen összehasonlítha- tók legyenek (Kovács–Tóth 2003). A jelen kutatásban is Kőszegfalvi György definícióit vettük alapul, amelyek a következők: Agglomeráció: Az agglomerációk olyan településstruktúrák, ahol az ott elhelyezkedő településekben népességgyarapodás, jelentős/jelentősebb lakásépítési tevékenység figyelhető meg. Az 1990-es évtizedben végbement folyamatok azt jelzik, hogy a gyarapodó népességszám és lakásépítési te- vékenység nem a központokra, hanem az azokat övező településekre jellemző: a központokból a népesség – különböző okok miatt – kitelepedik a környék településeire, illetve más térségekből a bevándorlás ide irányul, lakást ezeken a településeken épít. Az aktív népesség munkahelyei (nagy többségükben) a központokban találhatók. A központ és a közvetlen közelében fekvő települések között sokrétű funkcionális kapcsolatok jönnek létre (munkahely–lakóhely, vállalkozási-gazdasági, kereskedelmi-piaci, oktatási, művelődési, egészségügyi, kulturális, különféle jellegű szolgáltatási). Az intenzív agglomerálódási folyamat eredményeként összefüggő,