Az Értekezéssel Igen Jelentős Szellemi Hagyomány Alapszövegei Kerültek a Keresztény Európa Kulturális Vérkeringeringésébe
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
DOI: 10.15774/PPKE.BTK.2016.008 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola Eszmetörténeti Műhely Doktori (PhD) értekezés Apokaliptikus államelmélet és világszemlélet a XVII. században Témavezető: Dr. Őze Sándor Készítette: László Anikó 2015 1 DOI: 10.15774/PPKE.BTK.2016.008 Tartalomjegyzék Bevezetés..............................................................................................................................................3 Historiográfiai áttekintés......................................................................................................................9 Kulturális emlékezet...........................................................................................................................17 Keresztény történelemszemlélet.........................................................................................................19 Wittenbergi történelemszemlélet...................................................................................................23 A wittenbergi szemlélet hatása Magyarországon...........................................................................26 Reneszánsz messianizmus..................................................................................................................31 Apokaliptika.......................................................................................................................................34 Az Antikrisztus...................................................................................................................................39 Joachim da Fiore.................................................................................................................................45 “Ende der Welt und der Jüngste Gerichtstag/ nicht mehr fern und weit/ sondern gar nahe vor der Thür sey.”............................................................................................................................................49 Millenarizmus................................................................................................................................49 Reneszánsz millenarizmus.............................................................................................................56 16. századi próféciák és a reformáció............................................................................................58 Csillagokba rejtett üzenet...............................................................................................................63 Dániel próféta könyve....................................................................................................................69 Messianizmus a harmincéves háború ideje alatt.................................................................................76 Rózsakeresztesek...........................................................................................................................81 Erdélyi felsőoktatás és a gyulafehérvári akadémia megalapítása.......................................................85 A gyulafehérvári akadémia működése...........................................................................................87 Johann Heinrich Alsted.......................................................................................................................88 Diatribe de mille annis apocalypticis.............................................................................................99 Prodromus religionis triumphantis...............................................................................................118 A herborni könyvtár próféciái..........................................................................................................124 Paul Nagel és az 1618-ban felragyogó üstökös...........................................................................126 Paul Egard, Az isteni kegyelem és fény harsonája......................................................................134 “Propheseyen und Weissagungen jetzt gegenwertig und künfftige sachen...”............................139 “Wir freuen uns der Freyheit”......................................................................................................157 Az újkor prófétái..........................................................................................................................164 Comenius, a béke hírnöke................................................................................................................170 Tofeus Mihály...................................................................................................................................178 Összegzés.........................................................................................................................................197 Summary...........................................................................................................................................201 Bibliográfia.......................................................................................................................................203 Források............................................................................................................................................219 2 DOI: 10.15774/PPKE.BTK.2016.008 Bevezetés János Apostolnak mennyei jelenésekről való könyve, 20. fejezet 1 És láték egy angyalt leszállani a mennyből, akinél vala a mélységnek kulcsa, és egy nagy lánc a kezében. 2 És megfogá a sárkányt, azt a régi kígyót, aki az ördög és Sátán, és megkötözé azt ezer esztendőre, 3 És veté őt a mélységbe, és bezárá azt és bepecsételé ő felette, hogy többé el ne hitesse a népeket, míg betelik az ezer esztendő; azután el kell néki oldoztatni egy kevés időre. 4 És láték királyiszékeket, és leülének azokra, és adaték nékik ítélettétel; és látám azoknak lelkeit, akiknek fejöket vették a Jézus bizonyságtételéért és az Isten beszédéért, és akik nem imádták a fenevadat, sem annak képét, és nem vették annak bélyegét homlokukra és kezeikre; és éltek és uralkodtak a Krisztussal ezer esztendeig. 5 A többi halottak pedig meg nem elevenedének, mígnem betelik az ezer esztendő. Ez az első feltámadás. 6 Boldog és szent, akinek része van az első feltámadásban: ezeken nincs hatalma a második halálnak; hanem lesznek az Istennek és a Krisztusnak papjai, és uralkodnak ő vele ezer esztendeig. A 17. század az újkor prófétáinak ideje. Egymás után tűntek fel a hírnökök, akik hosszabb- rövidebb műveikben arról próbálták meggyőzni olvasóikat, hogy személyes kapcsolatban állnak Istennel, így tökéletesen tudják értelmezni a természet jeleit, a csillagok járását, próféciáikból pedig részletesen megismerhetőek a jövő eseményei. A reneszánsz magával hozta a különböző hagyományok keveredését, melyben -a neoplatonista filozófia elterjedésének köszönhetően- hangsúlyos szerepet játszott a ciklikus történelemszemlélet, melyet Illés próféta hatezer éves világszemléletével és Szent Ágoston hétezer éves világhét-elméletével ötvöztek. A század eseményeinek tükrében a földön megvalósuló krisztusi királyság jelenthette a “fényt az alagút végén”. A millenarizmus eredetét az ószövetségi könyvekben találjuk, mikor Jahve azt ígéri híveinek, hogy hitükkel és kitartásukkal még a földi életben elnyerhetik méltó jutalmukat. A kereszténység megjelenése után is továbbélt ez az ótestamentumi ígéret, s hamar összekapcsolódott a reménnyel, hogy az utolsó időkben Krisztus visszatér a födre, eljövetelekor pedig feltámadnak a halottak és együtt uralkodnak vele. A krisztusi királyság -néhányak szerint- pontosan ezerévig fog tartani, majd a Góg és Magóg seregei ellen folytatott utolsó nagy harc következik, végül az Utolsó Ítélet zárja földi létünk történetét. Dolgozatomhoz a kiindulást Keserű Bálint 1996-ban napvilágot látott, Rajongók Erdélyben című tanulmánya nyújtotta, melyben a szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar irodalmon belül az eddigieknél sokkal nagyobb jelentőséget kellene tulajdonítanunk a profétikus irodalomnak 3 DOI: 10.15774/PPKE.BTK.2016.008 és az ehhez kapcsolódó publicisztikának.1 Rövid, problémafelvető értekezésében Keserű egyenesen az ilyen típusú munkák “áradatáról” beszél az 1630 és 1660 közötti évtizedekben. Kiemeli, hogy Erdély szellemi élete szinte egyedülállónak tekinthető, mert folyamatos kapcsolatban állt a nyugat- európai filozófiai és irodalmi áramlatokkal, frissen reagált ezekre, s mégis, mintha a spiritualisztikus irodalom és propaganda jóformán érintetlenül hagyta volna.2 De vajon tényleg így történt? Johann Heinrich Alsted 1629-ben érkezett Gyulafehérvárra, s vele együtt jött két tanítótársa, Johann Heinrich Bisterfeld és Ludwig Philipp Piscator is. A herborni tudósok Bethlen Gábor hívására érkeztek a fejedelemségbe, hogy az újonnan alapított akadémián tanítsanak, s annak európai hírnevét növeljék. “Megjelenésükkel vitathatatlanul fejlődésnek indult az erdélyi szellemi élet, megélénkült a Nyugatra irányuló peregrináció, működésbe lendült a fejedelmi nyomda, és pezsgő vallási viták alakultak ki a protestáns vallások különböző felekezetei között.”3 Alsted erdélyi útja előtt nem sokkal, 1627-ben jelent meg leghíresebb millenarista műve, a Diatribe de mille annis apocalypticis. Saját, református körén belül elfogadhatatlan volt a Diatribe középpontjába állított millenarista tétel - hiszen Kálvin követői tételesen is tiltották az ezeréves krisztusi királyság földi megvalósulását – ám az evangélikusok annál szívesebben hivatkoztak rá. A könyv német nyelvű fordítása 1630-ban jelent meg, fordítója a XVI. századi spiritualista