BALKÁN-KRONOLÓGIA II. A nemzeti ál(la)mok bűvöletében, 1879–1918 2 PUBLICATIONS OF THE BULGARIAN–HUNGARIAN HISTORY COMMISSION 7. A MAGYAR–BOLGÁR TÖRTÉNÉSZ VEGYES BIZOTTSÁG KIADVÁNYAI ИЗДАНИЯ НА БЪЛГАРО–УНГАРСКАТА ИСТОРИЧЕСКА КОМИСИЯ 3 PUBLICATIONS OF THE BULGARIAN–HUNGARIAN HISTORY COMMISSION 7. BALKÁN-KRONOLÓGIA II. A nemzeti ál(la)mok bűvöletében, 1879–1918 Szerkesztette: Demeter Gábor – Zahorán Csaba – Bíró László Írták: Nemzetközi események – Demeter Gábor, Juhász József Bulgária, Macedónia – Demeter Gábor, Penka Peykovska Görögország – Balogh Ádám, Bíró László, Demeter Gábor Albánia – Bíró László, Csaplár-Degovics Krisztián Bosznia-Hercegovina – Bíró László Horvátország, Szerbia, Montenegró – Juhász József, Bíró László Románia – Zahorán Csaba, Ábrahám Barna Oszmán Birodalom – Demeter Gábor Institut za Istoricheski Izsledvaniya, BAN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet Budapest–Szófia 2021 4 A kötet megjelenését a „Tudás, tájkép, nemzet és birodalom. A tájkép megismerésének és átalakításának gyakorlatai Magyarországon és a Balkánon, 1850–1945” című, FK 128 978 sz. NKFIH projekt támogatta. A kötet a Birodalmak, perifériák és nemzetállamok a 17–20. században Közép- és Délkelet-Európában: hatalom, intézmények, társadalom, adaptáció (Peripheries of Empires and Nation-states in the 17th–20th Century Central and Southeast Europe: Power, Institutions, Society, Adaptation) című bolgár–magyar akadémiai mobiltási projekt keretében valósult meg. © Ábrahám Barna, Balogh Ádám, Bíró László, Csaplár-Degovics Krisztián, Demeter Gábor, Juhász József, Penka Peykovska, Zahorán Csaba © Institut za Istoricheski Izsledvaniya (BAN) © Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet MTA Kiváló Kutatóhely Felelős szerkesztő / lektorálta: Hornyák Árpád és Penka Peykovska ISBN 978-954-2903-45-1 ISSN 2535-0757 A borítón: The Signing of the Treaty of Peace at Versailles, 28 June 1919, Joseph Finnemore, 1919, olaj, vászon 5 TARTALOMJEGYZÉK Előszó……………………………………………………………………………………………………….………... 6 A berlini szerződéstől a tophanei szerződésig. Államszervezés a három császár égisze alatt…………………………................................................................................... 7 A tophanei szerződéstől a mürzstegi megállapodásig. A status quo védelmében……..…………………………………................................................................ 39 A mürzstegi megállapodástól a buchlaui találkozóig. Kiéleződő harc Macedóniáért..................................................................................................... 96 A buchlaui találkozótól a bukaresti békéig. Szövetségesekből ellenségek...........119 A bukaresti békétől a Párizs környéki békékig. Álmok beteljesülése és szertefoszlása.......................................................................................................163 6 ELŐSZÓ A Balkán-kronológia második kötetét tartja kezében az olvasó. A 2020-ban megjelent első rész 1700 és 1878 között követi nyomon az eseményeket országok, régiók szerinti bontásban, a második rész pedig az 1879–1918 közötti eseményeket tárgyalja. E kötet alapjául az OTKA 69 173-as, „A Balkán a múlt és a jelen között – magyar szemmel” című pályázata során Szász Zoltán és Glatz Ferenc vezetésével, Zahorán Csaba szerkesztésében készült anyag szolgált,1 amelyet – mind területi szempontból, mind tartalmát illetően – jelentős mértékben bővítettünk. Kronológiánk kapaszkodót kíván nyújtani az események forgatagában történő tájékozó- dáshoz, illetve a történelmi folyamatok értelmezéséhez, hiszen a Balkán-félsziget és közvetlen környezete igen mozgalmas háromszáz évet tudhat maga mögött. Hasonló részletességű párhuzamos kronológia magyarul – de világnyelveken sem – született:2 próbálkozásunk esetében nehézséget elsősorban az eltérő időszámítási rendszerek közötti navigáció okozott, illetve hogy az elérhető nemzeti kronológiák más-más eseményeket tartanak meghatározónak, gyakran különböző, olykor egészen ellentétes módon értelmezve azokat. Az eseménytár a félsziget népeinek, országainak politika- és kultúrtörténete mellett közvetlen környezetének és a térség sorsában érintett hatalmak, birodalmak bel- és külpolitikai eseményeit is bemutatja. A tájékozódást segíti a különböző népekhez tartozó események eltérő színkódú jelölése, a fontosabb események értelmező leírása, az előre- és visszautalások sokasága, a személynevek, fogalmak szerepeltetése. Sötét kiemelést kaptak a nemzetközi események és az Oszmán Birodalom belpolitikája, kurziváltak a görög történelemmel kapcsolatos események, félkövér betűtípussal szedettek a bolgár és a macedón vonatkozású történések, a román történelemhez kapcsolódó események félkövér, de szürke betűszínnel kerültek megjelenítésre, míg a szerb, horvát, bosnyák és montenegrói kronológia szürke háttérkiemelést kapott, az albán vonatkozású események pedig normál betűtípussal vannak szedve. A kiadvány online hozzáférhetőségének biztosítását abban a reményben határoztuk el, hogy – mivel a kötetben hely- és névmutató szándékosan nincs – az segíthet a személy- és helynevek keresésében. Problémát jelenthet a keresés során a sok névvariáns: ugyanazon személy vagy település neve ugyanis nagy differenciákat mutathat a különböző átírások során (Isztambul – Konstantinápoly, Montenegró – Crna Gora; Velesz – Veles, Jászvásár – Iaşi; Monastir – Monasztir – Manastir; Skopje – Szkopje – Üsküb; Durazzo – Durrës – Drač; Vlora – Vlorë – Valona; Gjakova – Gjakovë – Đakovica – Djakovica – Yakova, Ipek – Peć – Pejë stb.). Ezért a keresés során fokozott figyelemmel kell eljárni. A szerkesztők 1 Online elérhető: https://www.academia.edu/1887483/Balk%C3%A1n_kronol%C3%B3gia_1878_2007_. 2 A tágabb térségre vonatkozóan a legjobb, magyar nyelven elérhető eseménytár még mindig a Pándi Lajos-féle Köztes-Európa kronológia, https://pandi.adatbank.transindex.ro/. 7 A berlini szerződéstől a tophanei szerződésig Államszervezés a három császár égisze alatt 1879. január 1. Szarajevói székhellyel hivatalosan megkezdi működését a boszniai tartományi kormány. Három részlege van: belügy, pénzügy, igazságügy. 1879. január 19. Megnyílik az első, „bolgár államterületen” működő bolgár tannyelvű gimnázium Szófiában. 1879. január Románia határainak dél-dobrudzsai kijelölése körül feszültség támad Románia, a mellé álló Osztrák–Magyar Monarchia, valamint Németország és Oroszország között. A vitás kérdés 1880 nyarára apró határkiigazítások révén rendeződik. 1879. február 2. A berlini kongresszus határozata alapján Virpazarban megállapodást ír alá Montenegró és az Oszmán Birodalom a két állam közötti határokról: Podgorica, Spuž és Žabljak Montenegróhoz kerül, Ulcinj visszakerül a birodalomhoz (1880-ig, amikor Montenegró része lesz). 1879. február 12. Átadják a forgalomnak a Bosanski Brod és Doboj közötti keskeny nyomtávú vasútvonalat. A berlini kongresszus után a Monarchia nagy vasútépítésbe kezd Bosznia-Hercegovinában. Kezdetben ennek fő oka, hogy a katonai egységek szállítása elengedhetetlen volt a terület birtokbavételéhez. 1878–1879-ben vasúti híddal együtt megépül a pálya Slavonski Brod és Bosanski Brod között. A Szarajevóig vezető vonal szakaszainak átadási ideje: Doboj–Žepče 1879. április 22., Žepče–Zenica 1879. június 5., Zenica–Szarajevó 1882. október 5. Később a Dalmáciával való összeköttetés és a balkáni behatolás (Szandzsák, Albánia felé), valamint a nyersanyagok megszerzése (prijedori vasérc) lesz a fő motiváló erő, ami egyébként magyar–osztrák rivalizáláshoz vezet. 1879. február 22. Veliko Tarnovóban, 229 képviselő részvételével összeül a nemzetgyűlés a Bolgár Fejedelemség új alkotmányának elfogadására. Az alkotmányozó nemzetgyűlésen a fejedelemség fennhatóságán kívüli területekről, Trákiából és Macedóniából érkezett képviselők is részt vesznek (45 fő). Bolgár nézetek szerint ezzel nyilvánítják ki, hogy az új állam/nemzet részei kívánnak lenni a kedvezőtlen politikai körülmények ellenére is. (Kelet-Ruméliából viszont, mivel annak saját önigazgatása lesz, nem jönnek sokan.) A képviselők közül csak 88 választott, 24 képviselőt Alekszandr Dondukov orosz kormányzó javasol, 117 pedig „saját jogon” lesz képviselő 8 (adminisztráció, egyházi vezetők, bírók stb.). A gyűlés egyik első ténykedése, hogy tiltakozik a berlini kongresszus határozatai ellen. 1879. február 26. Az osztrák–magyar uralkodó elfogadja a külügyminiszter javaslatát, miszerint a közös pénzügyminisztériumot megbízzák Bosznia-Hercegovina igazgatásával. A minisztériumon belül felállítják a „Bosznia-Hercegovina ügyeivel foglalkozó irodát”, amely egészen a Monarchia felbomlásáig működik. 1879. február Osmanagić Bećir bég, az utolsó podgoricai oszmán bég a helyi muszlimok delegációjának vezetőjeként kifejezi lojalitását I. Miklós (Nikola) montenegrói fejedelem iránt. 1879. március I. Miklós montenegrói fejedelem az addigi egységes állami testület, a szenátus helyett létrehozza az önálló hatalmi intézményeket: a törvényhozásban részt vevő államtanácsot, a hat részlegből álló végrehajtó minisztériumot és a legfelsőbb bíróságot. A fejedelem miniszterelnöknek elsőként Božo Petrović Njegošt, a szenátus elnökét (1867–1889 között) nevezi ki március 20-ával. A kormányzati rendszer 1905. december 19-ig, az alkotmány kihirdetéséig áll fenn. 1879. április 11. A Román Akadémiai Társaság felveszi a Román Akadémia nevet. Elődjét, a Román Irodalmi Társaságot 1866-ban alapították, azzal a céllal, hogy dolgozza ki a román helyesírást, valamint készítse el a román nyelv szótárát és nyelvtanát. 1867- től a társaságot Román Akadémiai Társaságnak nevezték. 1879. április 21. Az isztambuli osztrák–magyar–török egyezmény