Az Országos Területrendezési Terv, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének És a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének Felülvizsgálata
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV, A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK ÉS A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA MÓDOSÍTÓ JAVASLAT (EGYEZTETÉSI ANYAG – A KORMÁNY NEM TÁRGYALTA, NEM TEKINTHETŐ A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁNAK) Budapest, 2017. augusztus hó KÉSZÜLT a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság megbízásából HELYETTES ÁLLAMTITKÁR: Füleky Zsolt MEGBÍZÓI TÉMAFELELŐS: Kolossa József DLA főosztályvezető SZAKÉRTŐK: Gyarmati Edit Kállai Kata Molnár József László Sógor Csaba Tóth Eszter KÉSZÍTETTE a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft. Térbeli Szolgáltatások Igazgatóságának Térségi Tervezési Osztálya VEZÉRIGAZGATÓ: Gódor Csaba IGAZGATÓ: Dr. Sik András OSZTÁLYVEZETŐ: Göncz Annamária TÉMAFELELŐSÖK: Devecseri Anikó Faragóné Huszár Szilvia Schneller Krisztián Schuchmann Péter (Pestterv Kft.) SZAKÉRTŐK: Burányi Endre (Pestterv Kft.) Hamar József Hanczár Zsoltné (KÉSZ Kft.) Mándi József (Pestterv Kft.) Rhorer Ádám (Közlekedés Kft.) Sárdi Anna Vaszócsik Vilja MINISZTERELNÖKSÉG TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ - A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK FELÜLVIZSGÁLATA, A RENDEZÉS MEGÚJÍTÁSA .... 5 2. A HÁROM TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA ............................................................................. 10 2.1. Országos Területrendezési Terv céljainak erősítése a felülvizsgálat során.......................................... 10 2.2. Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv céljainak erősítése a felülvizsgálat során ........... 18 2.3. Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv céljainak erősítése a felülvizsgálat során ................. 26 3. A HÁROM TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÓ JAVASLATA ..................................................................... 30 3.1. Országos Területrendezési Terv módosító javaslata ........................................................................... 30 3.2. Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv módosító javaslata .......................................... 100 3.3. Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv módosító javaslata ................................................. 184 4 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ - A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK FELÜLVIZSGÁLATA, A RENDEZÉS MEGÚJÍTÁSA A területrendezés feladata, hogy segítse az ország távlati térszerkezetének és területfelhasználásának optimális alakulását, az országos, a térségi és a helyi fejlesztési igények megfogalmazását és megvalósulását, az ágazati és területi elképzelések területi koordinációját. Amíg a területfejlesztés célja - a végrehajtásához szükséges anyagi eszközök biztosításán keresztül - az általános és kiegyenlített társadalmi jólét, gazdasági fejlődés és harmonikus környezetet megteremtése, addig a rendezés a fejlődéshez szükséges beruházások és építkezések helyét határozza meg koordinált módon, figyelembe véve az épített és természeti környezeti értékek megőrzését is. A területrendezés törvényként elfogadott rendelkezései a legfontosabb eszközei mind Magyarország országos jelentőségű értékei megóvásának, mind az önkormányzatok településrendezési feladatai koordinálásának. A Kormány által előkésztett területrendezési tervekkel az Országgyűlés irányt és utat mutat, kereteket szab minden Magyarországon megvalósuló beruházás számára. A területfejlesztés és a területrendezés között erős, kétirányú kommunikáción alapuló kapcsolat áll fenn, mindkettőnek fontos küldetése az ágazati célkitűzések térbeli integrálása és összehangolása, így a területi tervek teremtenek egyensúlyt például a közlekedésfejlesztési elképzelések és a táj- és természetvédelmi érdekek között, vagy hangolják össze az értékes erdő vagy mezőgazdasági területek megőrzésének szempontjait a beépítési igényekkel. 5 A területrendezési tervek az egy-egy térségre jellemző területhasználatot, a műszaki infrastruktúra (közlekedési, energetikai) hálózatok térbeli rendjét és a védendő, sajátos használatot igénylő területeket határozzák meg. A területrendezési szabályzat leírja, hogy a tartalmi elemeket a településeknek hogyan kell beépíteniük saját rendezési terveikbe. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény e térségi koordinációt az Országgyűlésre és a megyei önkormányzatokra bízza. Az Országgyűlés törvénnyel fogadja el az ország, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet és a Budapesti Agglomeráció kiemelt térségek területrendezési tervét. Az Országos Területrendezési Terv keret jellegű előírásait a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek - kiegészítve a térségi jelentőségű előírásokkal - közvetítik a települések felé. Jelenleg a tervhierarchia teljes, vagyis mind az ország, mind a kiemelt térségek, mind a megyék rendelkeznek jóváhagyott területrendezési tervvel, azonban a tervek időbeni elfogadása között jelentős eltérés van, ezért az összhang közöttük nem biztosított. A területrendezési tervek hatékonyabb érvényesülését azonban nemcsak a tervek időbeni szinkronizálásával, hanem a területrendezési és a településrendezési tervek egységes adatbázison alapuló alaptérképeinek előírásával (és rendelkezésre bocsátásával), valamint a terület- és településrendezési tervezésben és az ágazati tervezésben használt fogalmak összhangjának megteremtésével is hatékonyabbá kell tennünk. Az időbeli, térkép- és fogalomhasználat-beli szinkron megteremtése Magyarország versenyképességének javításának alapfeltétele. A területrendezési intézményrendszer a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény 1996. évi 6 elfogadásával vált az államigazgatási rendszer szerves részévé. A tervek 2000 és 2012 között készültek, és több közülük felülvizsgálatra is került a jogszabályi előírásoknak, illetve a területi és ágazati igényeknek megfelelően. Összességében a rendszer jól működik, és beváltotta a hozzá fűzött reményeket, de a 20 év alatt felgyűlt tervezési tapasztalat, a tervezésben nemzetközi szinten is végbement változások, az elmúlt évek robbanásszerű térinformatikai fejlődése és a Kormány bürokráciacsökkentésért tett vállalásai a rendszer megújítására, újragondolására késztet annak érdekében, hogy a területrendezés kellőképpen elősegítse a 2020 utáni európai uniós fejlesztési ciklusra vonatkozó felkészülést, a versenyképességet. A Kormány mindezeket végiggondolva megalkotta az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervről és a hozzá kapcsolódó feladatokról szóló 1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozatot, amelyben rögzíti a területrendezés megújításának céljait, és az azok eléréséhez teljesítendő feladatokat: . Területrendezési tervek egy időben történő készítése Az eltérő időbeni tervezésből adódó problémákra válaszolva az Országgyűlés a 2016. I. félévében elfogadta az egyes területrendezési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényt, amely rögzíti a területrendezési tervek egy időben történő elkészítését, a megyei tervek önálló, a területhasználatra vonatkozó övezetalkotási lehetőségét. Egy rendezési tervtörvény Az Országos Területrendezési Terv (2003. évi XXVI. törvény, továbbiakban: OTrT), a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének (2000. évi CXII. törvény, továbbiakban BKÜ TrT) és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének (2005. évi LXIV. törvény, továbbiakban BATrT) (együtt a továbbiakban: A Három Területrendezési Terv) egy időben történő felülvizsgálatán túl a három terv további kohézióját és összhangját segíti azok egy törvényben rögzítése. Egységes digitális alaptérkép A területrendezési és a településrendezési tervek egymástól eltérő alaptérképen készülnek, megnehezítve a tervek közötti megfeleltetést. A Kormány ennek megfelelően, több tárca összefogásával új alaptérképet kíván biztosítani a területrendezési tervek felülvizsgálatához, és ezt ingyenesen a tervek készítőinek rendelkezésére bocsátja. A területrendezési és településrendezési tervek alaptérképeinek szinkronjával a tervezés gyorsabbá és költséghatékonyabbá válik. 7 . Széleskörű társadalmasítás A rendezési tervek széleskörű társadalmasítását tervezi a tárca, amelyek célja a kormányzati szándékok közvetítése és a térségi érintettek szándékainak megismerése. Ezzel párhuzamosan konzultáció tervezett a területi tervezőkkel, hogy a felülvizsgálatra kerülő országos területrendezési terv, a kiemelt térségi és a megyei tervek közötti oda-vissza csatolási folyamat gördülékeny legyen. 8 . Digitális egyeztető felület A jogszabályon alapuló szakmai egyeztetés módja megváltozik, a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. által gondozott digitális egyeztetési felületen keresztül zajlik majd. E platform teret ad a véleményezendő anyagok feltöltésére és a vélemények elküldésére is, nagyban gyorsítva és egyszerűsítve a folyamatot. Digitális tervtár fejlesztése A Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. által üzemeltetett Dokumentációs Központban gyűjtött területrendezési tervek és településfejlesztési és rendezési eszközök rajzi munkarészeinek szabványosítása, az eszerint készülő dokumentumok egységes tárolása és nyílt hozzáférése lehetővé teszi majd a területi tervek érvényesülésének ellenőrzését és az egymásra épülő hierarchikus tervi rendszer átjárhatóságát. Fenti területrendezést megújító célok közül A Három Területrendezési Terv felülvizsgálata során megvalósul az Egy rendezési tervtörvény, valamint a felülvizsgálathoz kapcsolódóan, azzal párhuzamosan a Digitális egyeztető felület is kialakításra kerül. A Területrendezési tervek egy időben történő készítése cél megvalósításának első lépéseként jelen felülvizsgálat során a Három Területrendezési Terv egy időben készül, majd ezt követően tervezett a 19 megyei területrendezési terv OTrT-vel összhangot teremtő