Az Országos Területrendezési Terv, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének És a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének Felülvizsgálata

AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV, A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK ÉS A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA

MÓDOSÍTÓ JAVASLAT

(EGYEZTETÉSI ANYAG – A KORMÁNY NEM TÁRGYALTA, NEM TEKINTHETŐ A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁNAK)

Budapest, 2017. augusztus hó

KÉSZÜLT a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság megbízásából

HELYETTES ÁLLAMTITKÁR: Füleky Zsolt

MEGBÍZÓI TÉMAFELELŐS: Kolossa József DLA főosztályvezető

SZAKÉRTŐK: Gyarmati Edit

Kállai Kata

Molnár József László

Sógor Csaba

Tóth Eszter

KÉSZÍTETTE a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft. Térbeli Szolgáltatások Igazgatóságának Térségi Tervezési Osztálya

VEZÉRIGAZGATÓ: Gódor Csaba

IGAZGATÓ: Dr. Sik András

OSZTÁLYVEZETŐ: Göncz Annamária

TÉMAFELELŐSÖK: Devecseri Anikó

Faragóné Huszár Szilvia

Schneller Krisztián

Schuchmann Péter (Pestterv Kft.)

SZAKÉRTŐK: Burányi Endre (Pestterv Kft.)

Hamar József

Hanczár Zsoltné (KÉSZ Kft.)

Mándi József (Pestterv Kft.)

Rhorer Ádám (Közlekedés Kft.)

Sárdi Anna

Vaszócsik Vilja

MINISZTERELNÖKSÉG

TARTALOMJEGYZÉK

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ - A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK FELÜLVIZSGÁLATA, A RENDEZÉS MEGÚJÍTÁSA .... 5

2. A HÁROM TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA ...... 10 2.1. Országos Területrendezési Terv céljainak erősítése a felülvizsgálat során...... 10 2.2. Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv céljainak erősítése a felülvizsgálat során ...... 18 2.3. Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv céljainak erősítése a felülvizsgálat során ...... 26

3. A HÁROM TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÓ JAVASLATA ...... 30 3.1. Országos Területrendezési Terv módosító javaslata ...... 30 3.2. Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv módosító javaslata ...... 100 3.3. Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv módosító javaslata ...... 184

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ - A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK FELÜLVIZSGÁLATA, A RENDEZÉS MEGÚJÍTÁSA

A területrendezés feladata, hogy segítse az ország távlati térszerkezetének és területfelhasználásának optimális alakulását, az országos, a térségi és a helyi fejlesztési igények megfogalmazását és megvalósulását, az ágazati és területi elképzelések területi koordinációját. Amíg a területfejlesztés célja - a végrehajtásához szükséges anyagi eszközök biztosításán keresztül - az általános és kiegyenlített társadalmi jólét, gazdasági fejlődés és harmonikus környezetet megteremtése, addig a rendezés a fejlődéshez szükséges beruházások és építkezések helyét határozza meg koordinált módon, figyelembe véve az épített és természeti környezeti értékek megőrzését is.

A területrendezés törvényként elfogadott rendelkezései a legfontosabb eszközei mind Magyarország országos jelentőségű értékei megóvásának, mind az önkormányzatok településrendezési feladatai koordinálásának. A Kormány által előkésztett területrendezési tervekkel az Országgyűlés irányt és utat mutat, kereteket szab minden Magyarországon megvalósuló beruházás számára.

A területfejlesztés és a területrendezés között erős, kétirányú kommunikáción alapuló kapcsolat áll fenn, mindkettőnek fontos küldetése az ágazati célkitűzések térbeli integrálása és összehangolása, így a területi tervek teremtenek egyensúlyt például a közlekedésfejlesztési elképzelések és a táj- és természetvédelmi érdekek között, vagy hangolják össze az értékes erdő vagy mezőgazdasági területek megőrzésének szempontjait a beépítési igényekkel.

A területrendezési tervek az egy-egy térségre jellemző területhasználatot, a műszaki infrastruktúra (közlekedési, energetikai) hálózatok térbeli rendjét és a védendő, sajátos használatot igénylő területeket határozzák meg. A területrendezési szabályzat leírja, hogy a tartalmi elemeket a településeknek hogyan kell beépíteniük saját rendezési terveikbe. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény e térségi koordinációt az Országgyűlésre és a megyei önkormányzatokra bízza. Az Országgyűlés törvénnyel fogadja el az ország, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet és a Budapesti Agglomeráció kiemelt térségek területrendezési tervét. Az Országos Területrendezési Terv keret jellegű előírásait a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek - kiegészítve a térségi jelentőségű előírásokkal - közvetítik a települések felé. Jelenleg a tervhierarchia teljes, vagyis mind az ország, mind a kiemelt térségek, mind a megyék rendelkeznek jóváhagyott területrendezési tervvel, azonban a tervek időbeni elfogadása között jelentős eltérés van, ezért az összhang közöttük nem biztosított.

A területrendezési tervek hatékonyabb érvényesülését azonban nemcsak a tervek időbeni szinkronizálásával, hanem a területrendezési és a településrendezési tervek egységes adatbázison alapuló alaptérképeinek előírásával (és rendelkezésre bocsátásával), valamint a terület- és településrendezési tervezésben és az ágazati tervezésben használt fogalmak összhangjának megteremtésével is hatékonyabbá kell tennünk.

Az időbeli, térkép- és fogalomhasználat-beli szinkron megteremtése Magyarország versenyképességének javításának alapfeltétele.

A területrendezési intézményrendszer a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény 1996. évi

elfogadásával vált az államigazgatási rendszer szerves részévé. A tervek 2000 és 2012 között készültek, és több közülük felülvizsgálatra is került a jogszabályi előírásoknak, illetve a területi és ágazati igényeknek megfelelően. Összességében a rendszer jól működik, és beváltotta a hozzá fűzött reményeket, de a 20 év alatt felgyűlt tervezési tapasztalat, a tervezésben nemzetközi szinten is végbement változások, az elmúlt évek robbanásszerű térinformatikai fejlődése és a Kormány bürokráciacsökkentésért tett vállalásai a rendszer megújítására, újragondolására késztet annak érdekében, hogy a területrendezés kellőképpen elősegítse a 2020 utáni európai uniós fejlesztési ciklusra vonatkozó felkészülést, a versenyképességet. A Kormány mindezeket végiggondolva megalkotta az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervről és a hozzá kapcsolódó feladatokról szóló 1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozatot, amelyben rögzíti a területrendezés megújításának céljait, és az azok eléréséhez teljesítendő feladatokat:

. Területrendezési tervek egy időben történő készítése

Az eltérő időbeni tervezésből adódó problémákra válaszolva az Országgyűlés a 2016. I. félévében elfogadta az egyes területrendezési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényt, amely rögzíti a területrendezési tervek egy időben történő elkészítését, a megyei tervek önálló, a területhasználatra vonatkozó övezetalkotási lehetőségét.

. Egy rendezési tervtörvény

Az Országos Területrendezési Terv (2003. évi XXVI. törvény, továbbiakban: OTrT), a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének (2000. évi CXII. törvény, továbbiakban BKÜ TrT) és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének (2005. évi LXIV. törvény, továbbiakban BATrT) (együtt a továbbiakban: A Három Területrendezési Terv) egy időben történő felülvizsgálatán túl a három terv további kohézióját és összhangját segíti azok egy törvényben rögzítése.

. Egységes digitális alaptérkép

A területrendezési és a településrendezési tervek egymástól eltérő alaptérképen készülnek, megnehezítve a tervek közötti megfeleltetést. A Kormány ennek megfelelően, több tárca összefogásával új alaptérképet kíván biztosítani a területrendezési tervek felülvizsgálatához, és ezt ingyenesen a tervek készítőinek rendelkezésére bocsátja. A területrendezési és településrendezési tervek alaptérképeinek szinkronjával a tervezés gyorsabbá és költséghatékonyabbá válik.

. Széleskörű társadalmasítás

A rendezési tervek széleskörű társadalmasítását tervezi a tárca, amelyek célja a kormányzati szándékok közvetítése és a térségi érintettek szándékainak megismerése. Ezzel párhuzamosan konzultáció tervezett a területi tervezőkkel, hogy a felülvizsgálatra kerülő országos területrendezési terv, a kiemelt térségi és a megyei tervek közötti oda-vissza csatolási folyamat gördülékeny legyen.

. Digitális egyeztető felület

A jogszabályon alapuló szakmai egyeztetés módja megváltozik, a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. által gondozott digitális egyeztetési felületen keresztül zajlik majd. E platform teret ad a véleményezendő anyagok feltöltésére és a vélemények elküldésére is, nagyban gyorsítva és egyszerűsítve a folyamatot.

. Digitális tervtár fejlesztése

A Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. által üzemeltetett Dokumentációs Központban gyűjtött területrendezési tervek és településfejlesztési és rendezési eszközök rajzi munkarészeinek szabványosítása, az eszerint készülő dokumentumok egységes tárolása és nyílt hozzáférése lehetővé teszi majd a területi tervek érvényesülésének ellenőrzését és az egymásra épülő hierarchikus tervi rendszer átjárhatóságát.

Fenti területrendezést megújító célok közül A Három Területrendezési Terv felülvizsgálata során megvalósul az Egy rendezési tervtörvény, valamint a felülvizsgálathoz kapcsolódóan, azzal párhuzamosan a Digitális egyeztető felület is kialakításra kerül. A Területrendezési tervek egy időben történő készítése cél megvalósításának első lépéseként jelen felülvizsgálat során a Három Területrendezési Terv egy időben készül, majd ezt követően tervezett a 19 megyei területrendezési terv OTrT-vel összhangot teremtő felülvizsgálata. A Három Területrendezési Terv felülvizsgálatával párhuzamosan elkezdődött a különböző tervi területi szintek, illetve az ágazatok Egységes digitális alaptérképének kidolgozása és a Lechner Tudásközpontban a Digitális tervtár fejlesztése is, ezek teljes kialakítása és használatának bevezetése azonban hosszabb időt vesz igénybe.

2. A HÁROM TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

A területrendezési tervek felülvizsgálatát jogszabály írja elő. Az Országgyűlés a 2016. évi LXXVIII törvényben a területrendezési törvények egy időben történő kidolgozásáról döntött, így A Három Területrendezési Terv felülvizsgálata 2017-ben párhuzamosan készül.

Az OTrT-ben rögzített országos elhatározásokat, az ország teljes területére vonatkozó szabályozásokat a kiemelt térségek tervei kiegészítik a területi sajátosságoknak és igényeknek megfelelően és rögzítik a térségi jelentőségű elhatározásokat és előírásokat. Jelen dokumentum is eszerint épül fel: az OTrT javaslatait a két kiemelt térségi terv kiegészíti. A Miniszterelnökség a Három Területrendezési Tervet a felülvizsgálat után egy közös törvényben fogja egyesíteni, és az Országgyűléshez benyújtani.

A Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága koordinálása és megbízása alapján a Lechner Tudásközpont generáltervezésében készültek az OTrT és a BKÜ TrT felülvizsgálatának és módosításának tervezési munkálatai, a BATrT felülvizsgálatában a Pestterv Kft. alvállalkozóként vett részt.

A felülvizsgálat során 2017. február közepétől a Lechner Tudásközpont a minisztériumokkal egyeztetéseket folytatott, amelyeken a felmerülő javaslatokat, problémákat rendszerezte, javasolt megoldásaikat egyeztette, majd az OTrT-be beépítette. Ezzel részben párhuzamosan a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet és a Budapesti Agglomeráció által érintett szervezetek, hivatalok is megkeresésre kerültek, valamint az érintett települések terület- és településrendezési tapasztalatait, javaslatait, igényeit a Lechner Tudásközpont webes kérdőívben mérte fel.

A fenti, minisztériumokkal folytatott egyeztetések során megállapítható volt, hogy a minisztériumok a területrendezési terveket fontos és hatékony eszköznek tartják az ágazati igények érvényesítéséhez, valamint az ágazatok közötti koordinációhoz, így az OTrT alapvető megváltoztatását egyik minisztérium sem tartotta szükségesnek. A módosítások nagy része csak a tervek még pontosabb és hatékonyabb érvényesüléséhez szükséges változtatásokra tesznek javaslatot.

A minisztériumok és közreműködő háttérszervezeteik üdvözölték a tervezést kísérő és kiszolgáló feladatok új alapokra helyezését (lásd 1. fejezetet), azonban több feladat hosszabb előkészítést igényel, ezért pl. a minden ágazat által közösen használt alaptérkép használata a következő időszak megoldandó feladata lesz.

2.1. Országos Területrendezési Terv céljainak erősítése a felülvizsgálat során

Az OTrT alapvető célja, hogy „meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére.” (OTrT. 1. §) Amíg az arányos térszerkezet kialakítása az OTrT szerkezeti tervének, addig az

adottságok, értékek, erőforrások védelme, a fejlesztési területek kijelölésének orientálása, a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása az OTrT-ben rögzített térségi övezetek feladata.

Az OTrT fő céljai a 2003. évi elfogadás óta csak annyiban változnak, hogy az értékek védelme mellett hangsúlyosan megjelenik a fejlesztések támogatása és a bürokráciacsökkentés. Ezen kívül a rendszer alapvetően bevált, annak csak kisebb módosításai indokoltak. Az OTrT fő céljait a jelenlegi felülvizsgálat is megtartotta, a javasolt módosítások a célokat erősítik az alábbiak szerint:

1. Országos és ágazati érdekek koordinálása, terület- és településrendezési érdekek képviselete

Az OTrT-ben az országos és ágazati érdekek mind a szerkezeti terv, mind az övezetek szabályozása által érvényesülnek. A szerkezeti terv az országos műszaki infrastruktúra hálózatokhoz és építményekhez (közlekedés, energetika, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás) kapcsolódó, az övezetek pedig az országos természet-, tájkép-, környezet-, ár-és belvíz-, erdő-, hon-, kulturális örökség-, víz-, ásványi nyersanyag- és földvédelmi érdekek képviselete, valamint az esetleges ellenérdekek ütköztetése, kompromisszumos megoldása érdekében születtek.

A módosító javaslatban az országos és ágazati érdekek képviseletének erősítése egyes szabályok szigorításával, más szabályok betarthatóságot segítő módosításával, illetve a térképi lehatárolások aktualizált, megalapozottabb, így elfogadottságot segítő pontosításával történik.

Minden érintett ágazat érdeke, hogy a területrendezési tervekbe a szakági elképzeléseknek megfelelő lehatárolások kerüljenek, illetve a rendezési hierarchiában a lehatárolt területek pontosítása a szakággal egyeztetett módon történjenek. A módosító javaslat a korábbi – nehezen alátámasztható – %-os pontosítási szabályok helyett a szakági egyeztetésekhez köti a műszaki infrastruktúra és az övezetek lehatárolásainak pontosítását, elősegítve ezzel a mindenki által elfogadható, egyeztetett eredmények elérését.

2. Hagyományos tájhasználat megőrzése

. Az OTrT területfelhasználásának lehatárolása (2. sz. melléklet területfelhasználási kategóriái) és annak tervhierarchián való végigvezetése biztosítja többek között a hagyományos tájhasználat megőrzését.

A módosító javaslat a legtöbb területfelhasználási kategória esetében a területhasználat irányelv szerű szabályozását javasolja, mert a területfelhasználási pontosítási szabályok nem töltik be a nekik szánt szerepet. A területfelhasználási elvek (erdők védelme, az országos erdősültség növelése, települési térség növekedésének visszaszorítása) egyéb szabályokon keresztül is érvényesíthetők, és fontos, hogy a területfelhasználási elvek megtartása mellett betartható előírások szülessenek.

Az erdőgazdálkodási térségre és a mezőgazdasági térségre vonatkozó hatályos – néhol indokolatlanul szigorú, néhol pedig nem kellően hatékony – pontosítási szabályok helyett az erdők és szántók védelmét az övezetek biztosítják. A települési térség: a vonatkozó hatályos előírás nem akadályozta meg a települések terjeszkedését és összenövését, azt az övezetek lehatárolása és szabályozása biztosítja. A sajátos területfelhasználású térség területfelhasználási kategória bevezetése javasolt a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben, az egyéb kategóriákban nem tartozó nagy kiterjedésű (ezért megjeleníteni indokolt) területek lehatárolása és szabályozása érdekében. A térség felváltja és kibővíti az építmények által igénybevett térség területfelhasználási kategóriát.

. A területfelhasználás lehatárolásai egyrészt az ágazati adatszolgáltatásnak, másrészt a tervezői javaslatoknak, harmadrészt a területi korlát elhagyásának megfelelően változtak.

Az erdőgazdálkodási térség javasolt lehatárolása a Földművelésügyi Minisztérium szándékainak megfelelően az aktuális Országos Erdőállomány Adattár erdőterületeit és az NÉBIH által pontosított erdőtelepítésre javasolt területeket tartalmazza, így összhangban van a három erdőgazdálkodással kapcsolatos övezettel. A települési térséget a területi küszöb eltörlése miatt az összes település belterülete és beépítésre szánt területe a térség részét képezi, amire vonatkozó téradatok a megyei területrendezési tervekből, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet és a Budapesti Agglomeráció párhuzamosan készülő területrendezési terveihez vektorizálásából és egyes esetekben a belterülettel való kiegészítésből származnak. A mezőgazdasági térség továbbra is többi területfelhasználási kategória lehatárolása után (maradék területként) került meghatározásra, nagyrészt azonban valóban mezőgazdasági területet tartalmaz. . A tanyás térség övezetének létrehozása és szabályozása a tájfenntartó tanyai gazdálkodás és életmód fennmaradását, valamint a tanyás településszerkezet és tájkarakter megőrzését szolgálja.

3. Távlati infrastruktúra-hálózatok rögzítése, az ország infrastrukturális nemzetközi kapcsolatainak kijelölése, fejlesztések távlati helybiztosítása, Budapest centrikusság oldása

. Az OTrT-ben a távlati műszaki infrastruktúra hálózatok – és ezzel a leendő nemzetközi kapcsolatok -, valamint műszaki infrastruktúra létesítmények közül az országos jelentőségű közlekedési, energetikai, hulladékgazdálkodási és vízgazdálkodási nyomvonalak és objektumok kerültek rögzítésre, országos szinten egyedülálló módon, hiszen semmilyen más jogszabály nem rögzíti térképi ábrázolással a meglévő és tervezett országos közút-, vasút-, kerékpáros-, villamosenergia- és szénhidrogénszállító hálózatokat, légi és vízi közlekedési, radioaktív- és veszélyhulladékkal kapcsolatos és vízgazdálkodási létesítményeket sem önállóan, sem együtt. A távlati közlekedési infrastruktúra hálózat jelentősen hozzájárul az ország főváros-centrikus, sugaras térszerkezetének oldásához.

. A módosító javaslat egyrészről a térképi lehatárolások pontosításával az illetékes minisztérium megfelelő főosztályainak legfrissebb elképzeléseit tükrözi, másrészt a pontosítási szabályok számos esetben vitatható %-os megkötéseit kiküszöbölő, a pontosítást a szakággal való egyeztetéshez kötő módosítása által megalapozottabb, minden szereplő által elfogadható megoldásokat eredményez. A műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények ábrázolásának legmarkánsabb változása, hogy a meglévő és tervezett elemek ezentúl megkülönböztetésre kerülnek.

. A gyorsforgalmi utak és a főúthálózat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium állásfoglalása alapján a NIF Zrt-től kapott adatszolgáltatás szerint pontosításra kerültek. A jelenleg meglévő főúthálózat betölti a szerepét, ezért csak pár út esetében indokolt a tervezett főúthálózatban szerepeltetése. A főúti elkerülők helyének biztosítását – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium véleménye alapján a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekre kell bízni.

. A tervezett egyéb országos törzshálózati vasúti pályák és az országos kerékpárút-törzshálózat kismértékben módosult.

. Az OTrT-ben jelenleg feltüntetett országosnak ítélt repülőterek helyett csak a valóban országos szerepű repülőterek került a módosító javaslatba.

. Az egyéb erőművek kategóriába sorolt elemek köre, és ennek következtében a 750 kV-os, 400 kV-os, 220 kV-os átviteli hálózat, valamint az országos termékvezeték-hálózat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium állásfoglalása alapján kis mértékben módosult.

. A VTT-tározók, az országos jelentőségű vízkár-elhárítási célú tározók, az országos jelentőségű csatornák és az elsőrendű árvízvédelmi fővédvonalak köre módosult, a tervben ábrázolt elemek elhelyezkedése az OVF adatszolgáltatása szerint változott. 10 millió m3-t meghaladó térfogatú vízkár- elhárítási célú tározási fejlesztési lehetőségek az egyéb kategóriákba átsorolásra kerültek.

. A veszélyeshulladék-lerakó és veszélyeshulladék-égetőmű kategóriákba sorolt elemek köre az Földművelésügyi Minisztérium adatszolgáltatása szerint változott.

. Az OTrT-beli nagysebességű vasútvonalak, nemzetközi kereskedelmi repülőterek, közös felhasználású katonai és polgári repülőtérré fejleszthető repülőterek, országos jelentőségű kikötők, atomerőművek, országos földgázszállító vezetékek, országos kőolajszállító vezetékek, kiemelt jelentőségű vízi építmények és a radioaktívhulladék-tárolók köre és elhelyezkedése nem változott.

4. Erdők védelme, távlati erdősültségi cél biztosítása

Az OTrT az erdők védelmét egyrészről a meglévő erdők átsorolásának tilalma, másrészt a kiváló termőhelyi adottságú meglévő erdők övezeti lehatárolása és beépítést tiltó, illetve a bányászatot korlátozó szabályozása révén biztosítja. A távlati erdősültség (27%) elérését a szerkezeti terv

erdőgazdálkodási térségének, valamint az erdőtelepítésre javasolt terület övezetének lehatárolása, és települési szinten a lehatárolások figyelembevételének előírásával támogatja.

A módosító javaslat több előírás szigorításával teszi hatékonyabbá az erdők védelmét. Az ország meglévő és leendő erdeinek védelmét biztosító háromszintű szabályozás szerint a meglévő – egyrészt a társadalmi kiemelt igényeket szolgáló, másrészt a legjobb erdőtermőhelyi viszonyok között fejlődő, legértékesebb állományokat adó - kiváló termőhelyi erdőterületeket legszigorúbban kell védeni, a beépítéstől megóvni. Az azon kívüli meglévő erdőterületek is szigorúan védendők, az ország 27%-os erdősültségéhez szükséges javasolt erdőterületeket pedig támogatni szükséges. A meglévő erdők megőrzését az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőterületek minden területi szinten erdőterületbe sorolással és a beépítés korlátozásával biztosítja a javasolt szabályozás. Erdőtelepítésre javasolt terület övezete az ún. ökotípusos módszertan felülvizsgálata során kijelölésre kerül. A vizsgálat főként a talaj és klímaparaméterek erdészeti szempontú értékelésén alapult.

5. A természetes és természetközeli területek és kapcsolataik megőrzése

A természetes és természetközeli területek, valamint kapcsolataik védelme az OTrT-ben az országos ökológiai hálózat lehatárolása, valamint a beépítést és a műszaki infrastruktúra elhelyezést korlátozó szabályozása által valósul meg.

A módosító javaslat az ökológiai hálózat alövezeteinek (ökológiai hálózat magterületének övezete, ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete, ökológiai hálózat pufferterületének övezete) országos szintre emelésével az eltérő szigorúsággal védendő területek lehatárolása és szabályozása már az OTrT szintjén biztosítja az egyéb övezetekkel és a műszaki infrastruktúra létesítményeivel való differenciáltabb összevethetőséget, így azok elfogadottságát növeli. Az övezet célja továbbra is a természetvédelem markáns és változatlan jelentőségű szerepének biztosítása, azonban a három alövezet országos szinten való ábrázolásának előnye, hogy a térségi szereplők korábban (már az OTrT- ben) megismerhetik az ökológiai hálózat által védett területek védettségi szintjét, ezáltal a fejlesztési lehetőségeket is. Az övezetek átrendeződésével a szabályok is átrendeződnek, de a célkitermelőhely létesítése tiltásának kivételével új szabály nem kerül bevezetésre.

Az övezeti lehatárolást az ökológiai hálózat szakmai szempontoknak és az aktuális állapotnak való jobb megfelelésének elősegítése, a hálózati jelleg erősítése és a területi és települési tervezés segítése érdekében a Földművelésügyi Minisztérium Természetmegőrzési Főosztályának egységes szakmai iránymutatása alapján a nemzeti park igazgatóságok pontosították.

6. A kiváló és jó termőhelyi adottságú szántók védelme

A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület és a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetek lehatárolása és a kapcsolódó szabályozás a felértékelődő mezőgazdasági termelésre leginkább alkalmas szántóterületeket védi. Mind a kiváló termőhelyi területekre vonatkozó szigorúbb, a beépítésre szánt területté való minősítéstől megóvó és a bányatelek elhelyezési korlátozást rögzítő szabályozás, mind a jó termőhelyi területekre vonatkozó enyhébb, figyelemfelhívó előírások megtartása javasolt.

A kiváló- és jó termőhelyi adottságú szántóterületek - amelyek az összes szántó egynegyedét teszik ki - összevont területének nagysága alig változott, viszont térbeli elhelyezkedése jelentősen módosult. A változásnak oka, hogy az övezet kijelölésének alapjául szolgáló ökotípusos módszertan megújításra került.

7. Tájképvédelem

Az OTrT tájképvédelmi terület övezete a természeti adottságok, rendszerek, valamint a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bíró, az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult területek védelmét szolgálja.

A Földművelésügyi Minisztérium elvei és céljai övezet szabályozásával nem változnak, módosító javaslat a tájkép védelmét az új településképi rendelet adta lehetőségeivel és a településszabályozás eddig nem használt elemeinek bevonásával teszi hatékonyabbá.

Az övezet javasolt – települési tervezői javaslatok és a nemzeti park igazgatóságok ismeretei alapján pontosított – lehatárolása megalapozottabb, szakmai szempontokat jobban figyelembe vevő.

8. Világörökségi és várományos területek védelme

A nemzetközi szempontból is kiemelkedő kulturális és természeti örökségek védelme az OTrT-ben a világörökségi és világörökségi várományos terület övezetének lehatárolása és infrastruktúra elhelyezést korlátozó szabályozása által biztosított.

A módosító javaslatban a szabályozás kisebb technikai módosítása mellett, az övezet által érintett települések időközben felülvizsgált körének módosítása a világörökségi és világörökségi várományos területek megalapozottabb és koncentráltabb védelmét segíti.

Az OTrT-ben településsorosan lehatárolt övezet által érintett települések köre a Miniszterelnökség adatszolgáltatása alapján a világörökségi és várományos területek felülvizsgálata alapján változott.

9. Vízfelületek, felszíni és felszín alatti vizek védelme

. Az OTrT szerkezeti tervében a területfelhasználási kategóriák között a vízgazdálkodási térség szabályozása biztosítja a vízfelületek megőrzését. A térséggel érintett területek a javasolt új szabályozás szerint a megyei, illetve a települési rendezési tervekben a szakággal egyeztetve módosítható, így azok védelme megalapozottabban biztosítható. A térség hatályos és javasolt lehatárolása is a Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv ún. szegmensadatbázison alapul, amelyben a kis vízfolyások téradatállományát a hatályos lehatároláshoz képest a Belügyminisztérium háttérintézete, az OVF jelentős mértékben pontosította.

. A felszín alatti és felszín feletti vizek mennyiségi védelmén kívül a minőségi védelmet az vízminőség- védelmi terület övezetének lehatárolása, valamint a szennyvízkezelést rendező és a bányászatot korlátozó előírás biztosítja, összhangban a vízvédelmi jogszabályokkal. A módosító javaslat szerint a szabályozás változatlan megtartása szükséges, az övezet lehatárolásának a legfrissebb ágazati adatbázishoz igazítása pedig megalapozottabb védelmet biztosít.

10. Az emberi és természeti javak vízkárok elleni védelme

. Az árvizek levezetését, illetve a károk mérséklését a nagyvízi meder övezete, a hosszú távú árvízi védekezéshez szükséges területeket a VTT-tározók területének övezete – lehatárolással és a beépítést korlátozó szabályozással - változatlanul biztosítja. A nagyvízi meder területének javasolt lehatárolása a mértékadó árvízszintek felülvizsgálatának megfelelően módosult. A VTT-tározók körét az OVF felülvizsgálta, és az OTrT mellékleteibe a hosszú távú árvízvédelmi koncepciónak megfelelő tározók kerültek.

. A módosító javaslat további területeken jelentkező árvízi károk területrendezési és építésügyi eszközökkel való mérséklése érdekében új övezet, az árvízi kockázatkezelési terület övezetének létrehozását és szabályozását javasolja összhangban az Európai parlamenti és tanácsi Árvízi Irányelvében foglalt célokkal.

Az országos övezet térségi szintű – magas, közepes és alacsony veszélyeztetettségű – szétválasztásával az eltérő kockázatú területeken eltérő szigorúságú szabályozás biztosítja az élet– és vagyonvédelmet.

Az övezeti szabályozás az árvízi kockázattal érintett területeken az árvízi kockázatkezelési tervek és a településrendezési tervek összehangolását és az árvízveszélyes területek területhasználatának meghatározását segíti.

. A rendszeresen belvízjárta terület övezetének lehatárolásának célja, hogy a beépítési szabályok meghatározásával csökkentse a belvíz okozta kártételeket. Az övezetre vonatkozó szabályozás megváltoztatása nem indokolt.

11. A települések terjeszkedésének visszaszorítása, törekedés kompakt települések kialakítására

Az OTrT jelenlegi szabályozása – a területfelhasználási szabályok és a beépítésre szánt terület kijelölését tiltó, valamint korlátozó övezeti előírások - indirekt módon biztosítják a települések terjeszkedésének mérséklését. A módosító javaslat a beépítésre szánt terület kijelölését tiltó, valamint korlátozó övezeti és egyéb előírásokat megtartja. A települési térségek terjeszkedésének visszaszorítása, kompakt települések kialakítására törekvés érdekében az indirekt területfelhasználási szabályozás helyett a takarékos területhasználatra törekvést támogatja.

12. A szőlő és gyümölcs termőhelyek védelme

A hatályos szabályozás a szőlő és gyümölcs termőhelyek területeit a beépítés korlátozásával védi. A módosító javaslatban a szabályozás változatlan.

2.2. Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv céljainak erősítése a felülvizsgálat során

A BKÜ TrT alapvető célja az – megtartva az eredeti 2000. évi törvény célkitűzéseit –, hogy a Balaton térség egyediségét, a tó vízminőségének és élővilágának védelmét, az üdülőkörzet mozaikos területhasználatát, táji értékeit, borvidéki jellegét valamint kulturális sokszínűségét hosszú távon fenntartsa. Mivel a térség meghatározó ágazata a turizmus, ez a célkitűzés prioritást élvez, ugyanakkor fontos, hogy ez területileg kiegyensúlyozott módon fejlődjön. A fejlődés azonban a lakónépesség folyamatos – és nem az idegenforgalomban ma még szokásos szezonális – foglalkoztatásának javulásától várható. A területrendezési terv a gazdasági diverzitás növeléséhez, a munkahelyteremtéshez szükséges területeket a környezeti és művi adottságok figyelembevételével biztosítja. A környezet, a természet- és tájvédelem érdekeivel harmonizáló gazdasági befektetéseket segíti, az egészséges lakó-, munka és üdülési körülményeket biztosítja, mindezt a területtel és termőfölddel való takarékos gazdálkodást és a települési terjeszkedés csökkentését szem előtt tartva. A vízpart megközelíthetőségének javítása is kiemelt szerepet kap. Az elvárt célt reális és ellenőrizhető területhasználati és építési előírások megfogalmazásával kívánja biztosítani a terv.

A szabályozás tóparttól való távolság függvényében megállapított differenciáltsága megmaradt, és bővült a vízparti területekkel annak folytán, hogy a törvény hatályba lépésével a vízpart rehabilitációs tanulmánytervek kivezetésre kerülnek. A legfontosabb szabályozási előírásai a törvénybe integrálódnak. A vízparti területekre vonatkoznak a legszigorúbb előírások a tómederrel együtt, ezt követi a parti és partközeli települések teljes közigazgatási területére vonatkozó szintén szigorú előírások együttese. A partinak és partközelinek nem minősülő települések (háttér) előírásai kevésbé szigorúak. A törvény szerkezete is e tagoláshoz igazodik. Tematikailag pedig a területfelhasználásra és az övezetekre vonatkozó előírásokat rögzíti változatlanul. Ezek együttesen határozzák meg az egy adott területre vonatkozó szabályokat, amelyek közül mindig a szigorúbb előírást kell érvényesíteni. A hiteles térképi mellékletek a törvény részét képezik.

A törvény területi hatálya nem változik, de a partközeli települések köre – egyes települések turisztikai teljesítménye alapján - bővül. A javasolt nyolc település: Buzsák, Dörgicse, Hegymagas, Köveskál, Pécsely, Nemesgulács, Tagyon és Vászoly.

A Balaton törvény alkalmazásánál figyelembe kell venni a szintén módosított OTrT előírásait, ezeket a Balaton törvény nem ismétli meg. A Balaton-törvény csak az abban előforduló vagy az OTrT-től eltérő fogalmakat magyarázza. A módosított Balaton-törvény előírásai mellett az ágazati jogszabályok figyelembe vétele is kötelező, melyekre a törvény külön nem hívja fel a figyelmet. A vízpart-rehabilitációs tanulmányterveket jogszabályi szintre emelő TNM rendeletek és a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekről szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet megtartandó tartalmi elemei beépülnek a törvénybe térképi mellékleteivel együtt.

A felülvizsgálat során a következő célkitűzéseket érvényesítjük.

1. A balatoni tájkarakter védelme

. A TELEPÜLÉSEK ÖSSZENÖVÉSÉNEK MEGAKADÁLYOZÁSÁT ÉS A TELEPÜLÉSEK NÖVEKEDÉSÉNEK KORLÁTOZÁSÁT a hatályos törvény a települési területeknek a közigazgatási határtól 200 méteren belüli terjeszkedési tilalmával, a települési térség legfeljebb 5%-os bővülési lehetőségével és számos övezetben a beépítésre szánt terület kialakításának tilalmával biztosítja. Jelenleg ezek az elvek egységesek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egészére.

A módosító javaslat differenciáltan szabályozza a település növekedését. A vízparti területekre – a Balaton szabályozási partvonalától mért mintegy 300 méteres sávban - tilalom kerül bevezetésre a beépítésre szánt területek bővítése tekintetében. A vízparti területeken kívül a települési térség bővülésének lehetőségét indirekt módon a területfelhasználási kategóriákra, valamint az övezetekre vonatkozó szabályokkal határozzuk meg. Egyes, elnevezésükben módosult – ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosója, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, rendszeresen belvízjárta terület, egyéb adattári erdőterület, kertes mezőgazdasági terület, szőlő termőhelyi kataszteri terület – védelmi övezetek továbbra is tiltják a beépítésre szánt területek kijelölését és belterület kialakítását. A térségi területfelhasználási kategóriák közül a vízgazdálkodási térségben, az erdőgazdálkodási térségben – az erdőtelepítésre javasolt terület kivételével – nem lehet beépítésre szánt területet kijelölni. Települési térség növekedése a mezőgazdasági térség, és a két újonnan bevezetett sajátos területfelhasználású térség és a szőlő, gyümölcs- és kertművelési térség rovására valósulhat meg, azonban itt is korlátozottan. A közigazgatási határtól számított 200 méteres beépítésre szánt terület kijelölésének tiltása annyiban változott, hogy most két szomszédos település beépítésre szánt területei között kell 400 métert szabadon hagyni. Lakó, turisztikai és gazdasági terület fejlesztésére a barnamezős, kihasználatlan települési területeket előnyben kell részesíteni, az OTrT előírásai alapján.

. A HAGYOMÁNYOS TÁJHASZNÁLAT MEGŐRZÉSE – SZŐLŐHEGYEK, EGYKORI ZÁRTKERTEK SZABÁLYOZÁSA a Balaton törvény egyik legmeghatározóbb eleme. A hatályos törvény a kertgazdasági területeken és a szőlő termőhelyi kataszteri területeken, illetve az általános mezőgazdasági területeken egyrészt a területek mennyiségi védelmét a kötelező 5%-on belüli településrendezési lehatárolással oldja meg, másrészt a minőségi védelmét az építés feltételéül megszabott kötelező művelés ág alkalmazásával, illetve a legkisebb telekméret (2000 m2) beépíthetőségének megadásával teremti meg. A mezőgazdasági ingatlanok (a volt zártkerti, kertgazdasági területek is ide tartoznak) nyilvántartott művelési ág szerinti művelésben tartását ugyan a fölvédelmi törvény előírja (tehát nem a Btv. feladata), de ezt az ingatlantulajdonosok sokszor nem tartják be (pl. az épület megépítése után „eltűnik” a szőlő), ezért a művelésben tartásnak nyomatékosan érvényt kell szerezni a térségben.

A módosító javaslat a balatoni tájkarakter védelme céljából a BKÜ teljes területén, külterületen, mezőgazdasági területeken továbbra is csak a hatályos, legfeljebb 3%-os beépítést engedni (szemben az OTÉK jelenlegi max. 10%-os lehetőségével). A külterületi építési moratórium bevezetését a BKÜ

területén nem támogatjuk, de a lakóépületek építését korlátozzuk. A parti és partközeli területeken, a kiemelt védelmi övezetekben (pl. a kertes mezőgazdasági övezetben és a védett természeti területeken) a beépíthetőség feltételeit továbbra is fenntartjuk (2000 m2/2700 m2 a beépíthető teleknagyság minimuma). A kertes mezőgazdasági terület (zömmel a hagyományos balatoni szőlőhegyek, egykori zártkertek) övezetének 10%-án – amit a hatályos törvény jelenleg lehetővé tesz - sem támogatjuk a lakóépületek építését, mert ennek egyenes következménye lenne a belterületbe való sorolás kényszere. Az egykori zártkerti területeken művelés alól kivett (kivetetett) ingatlanok továbbra sem lesznek beépíthetők. A kertgazdasági terület elnevezés megváltozott, az új elnevezés: kertes mezőgazdasági terület, ennek oka, hogy a településszerkezeti tervlapok adatainak átvételével került a vele azonos elnevezésű övezet lehatárolásra. Azon 20 település esetében, ahol hatályos településrendezési eszköz nem állt a Lechner Tudásközpont rendelkezésére, a hatályos törvény kertgazdasági (M-2) terület övezet lehatárolása került be változatlanul a törvényjavaslatba.

A mezőgazdasági területeken elsődlegesen csak a terület termelési funkcióját, művelését szolgáló, feltétlenül szükséges gazdasági épületek létesítését támogatjuk. Mezőgazdasági területen lakóépület építését csak a birtokközpontokban javasoljuk engedélyezni, ahol lehetővé válik pl. a borturizmussal, lovas turizmussal összefüggő funkciók, épületek elhelyezése is.

A szőlő termőhelyi kataszteri területbe tartozó ingatlanok természetes személy által kérelmezett kataszterből való kivonásának megtiltását a Földművelésügyi Minisztérium egyetértésével javasoljuk bevezetni. Javasoljuk a kertes, szőlő, valamint gyümölcsös ültetvényi mezőgazdasági terület (mint új települési mezőgazdasági területfelhasználási egység – OTÉK módosítással) településrendezési eszközökben való kötelező, egységes, megjelenítését. Ennek elősegítésére a balatoni üdülőkörzet hagyományos tájhasználatának, sajátos, differenciált tájszerkezetének bemutatására a törvény térszerkezeti tervlapján bevezetjük a szőlő, gyümölcs és kertművelési térség kategória ábrázolását is. Ennek lehatárolása a településszerkezeti tervlapokon szabályozott kertes mezőgazdasági térség, másrészt az ingatlan-nyilvántartás szőlő, gyümölcs és kert művelési ágban nyilvántartott ingatlantömbök, valamint a valós szőlőültetvények és kisparcellás kertművelési területek – MEPAR, VINGIS adatbázisok – alapján történt. A lehatárolás pontosítása a településrendezés feladata a fent nevezett egységes elnevezésű övezetek szerint.

Az általános mezőgazdasági terület övezet megmaradt és lehatárolására továbbra is vonatkozik az 5%- os eltérési szabály. Az övezetben a kert művelési ágra vonatkozó, eddig hiányzó szabályozást pótoltuk. Meghatározzuk továbbra is az adottságokhoz igazodó építési feltételeket.

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen a külfejtéses bányászat tilalmát javasoljuk új elemként bevezetni.

. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére vonatkozó szabályokon belül az ERDŐTERÜLETEK ÉS

ZÖLDTERÜLETEK VÉDELME is kiemelt jelentőségű. Szigorú szabályozás érvényes ezen területek kiterjedésének megőrzésére és beépítésre szánt területté átminősítésének tilalmára vonatkozóan. A

hatályos Btv. az erdőterületek tekintetében védi az Országos Erdőállomány Adattár szerinti meglévő erdőket, a nem adattár szerinti meglévő és tervezett (Btv és HÉSZ szerinti) erdőket. A szabályozás területileg nem differenciált, a teljes BKÜ-re vonatkozik. A zöldterületek tekintetében viszont a szabályozás differenciált, egyrészt területileg: vízparti területek és háttértelepülések, másrészt a meglévő és tervezett zöldterületek tekintetében is. A szabályozás lényege, hogy a meglévő zöldterületek – ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzett közpark, közkert – megtartandók nagyságukban és elhelyezkedésükben, csak telekhatár-rendezés engedélyezett, szigorú feltételekkel. A településrendezési tervekben tervezett – de még meg nem valósult - zöldterületek nagysága a hatályos törvény szerint megtartandó, átminősítésük, áthelyezhetőségük szabálya a háttértelepüléseken kevésbé szigorú, de még így sem lehetett érvényesíteni a gyakorlatban. Ezért az érintett települések többsége a feltételek enyhítését kérte. A parti és partközeli településeken a törvény a zsúfoltságot oldó zöldterület biztosítását továbbra is előírja a beépítésre szánt terület növekményének 10%-ában. A területek települési önkormányzati vagy állami tulajdonba adásának előírása is a zöldterület tényleges megvalósulását célozza. Megjegyzendő, hogy jelenleg még mindig alacsony mértékű a zöldterületek nagysága az üdülőnépességhez mérten.

A módosító javaslat az erdőgazdálkodási térséget továbbra is a meglévő és javasolt erdőterületekből határolja le. A meglévő erdőterület viszont a hatályos törvénnyel ellentétben csak az Országos Erdőállomány Adattár szerinti erdőket tartalmazza, kötelező erdőterületbe sorolással (OTrT írja elő). A javasolt erdők tekintetében, területi kiterjedésben átrendeződés történt, nőtt a hatályos törvényhez képest, szabályozásában viszont enyhült, azaz a településrendezési átvezetésére nincs kötelezően előírt százalékos szabály már. Az eddigiekben tervezett – csak a hatályos Balaton törvény által átvezetésre kötelezett erdőtelepítésre alkalmas – erdőterületek törölhetők a településrendezési eszközökből, amellyel a Földművelésügyi Minisztérium egyetért. Az erdőgazdálkodási térség szabályozásában alapvetően a kiváló termőhelyi adottságú adattári erdőterület, az egyéb adattári erdőterület és az erdőtelepítésre javasolt erdőterület a mérvadó az OTrT alapján. A Balaton törvény ennek kiegészítéseként a meglévő erdők közül a nem Országos Erdőállomány Adattár szerinti, de az erdőtörvény által definiált, a valóságban már beerdősült, védelmi és közjóléti rendeltetésű erdők védelmét támogatja a teljes üdülőkörzetben.

A zöldterület szabályozásában változás történik. 2008. december 31. előtt a településrendezési eszközben magántulajdonú telekre kijelölt, az ingatlan-nyilvántartásba közparkként vagy közkertként nem bejegyzett zöldterület törlését javasoljuk a településrendezési eszközben. Majd ezt követően minimális elvárásként – településenként egy-egy közkert/közpark, játszótér, sportpálya, parti településen közstrand – kijelölendő csak közterületen. A már meglévő zöldterületek megszűntetése, cseréje a hatályos törvényt követve továbbra is csak szigorú feltételekkel lehetséges differenciáltan a parti és partközeli, valamint az annak nem minősülő területeken, a vízparti területeken a megszűntetés, csere nem megengedett. A parti és partközeli településeken a kijelölt zöldterületnek a beépítésre szánt terület 10%-át el kell érnie, tekintettel a jelentős turisztikai igénybevételre. A partinak

és a partközelinek nem minősülő településeknél a zöldterület törlés, áthelyezés feltétele a beépítésre szánt terület arányában a zöldterület 10%-os megléte.

A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek hatályon kívül helyezésével a vízparti zöldterületek ábrázolása átkerül a törvénybe, megtartásuk (nagyság, hely) kötelező.

. EGYEDI TÁJÉRTÉKEK ÉS A VÉDETT ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK, VILÁGÖRÖKSÉGI VÁROMÁNYOS TERÜLETEK VÉDELME továbbra is fontos cél. Az épített örökséggel összefüggő szabályozás a Btv-ben jelenleg a világörökségi és világörökségi várományos terület valamint a történeti település övezetekre vonatkozott, települési közigazgatási területi lehatárolással.

A módosító javaslat szerint a Balaton törvényben a világörökségi és világörökségi várományosi területeket továbbra is a települések közigazgatási területével határolja le, mivel a tényleges területlehatárolásokban még várható kisebb módosulás. Az OTrT-ből időközben törlésre került a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület országos övezet és a történeti települési kiemelt térségi és megyei övezet is, tehát ezeket a Balaton törvényben is törölni kell. A kivezetést lehetővé teszi, hogy az övezetre vonatkozó előírások a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvénnyel, illetve a településképi rendeletek kötelező bevezetésével relevanciájukat vesztették. A Balaton törvényben eddig nem szereplő egyedi tájértékek – tájképileg és építészetileg értékes építmények, objektumok – megőrzését nyomatékosítja a módosító javaslat a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében.

. AZ EGYEDI ÉPÍTÉSI FELTÉTELEK SZABÁLYOZÁSA, úgymint az adottságokhoz igazodó magassági és alapterületi korlátozás, látványvédelem, esztétikai szempontú építési feltételek meghatározása, tájidegen egyedi építmények építésének korlátozása a Btv-ben jelenleg általános és övezeti előírásként is szerepel. Az épületek magassági korlátozása az OTÉK-nál szigorúbb.

A módosító javaslat a tájidegen építmények (tornyok, csarnok, hirdetők, vezetékek) elhelyezését szigorúbban szabályozza a védett természeti és ökológiai hálózati területek és tájképvédelmi területek mellett máshol is, mivel a települési belterületek arculata nem javult jelentősen 2000 óta. Egyes előírások (11.§, 12.§ 13.§) törlésre kerültek a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény bevezetésével. A közművek terepszint alatti elhelyezése nagyobb területre kiterjesztésre került (pl. vízparti területek, beépítésre szánt területen, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen, az előírás szerint elsődlegesen a közös közmű oszlopokat és a már meglévő építményeket kell használni, újak helyett.

2. Környezet és természetvédelmi szempontok érvényesítése

. A SZENNYVÍZKEZELÉS megoldása a BKÜ-ben a vízminőség és talajvédelem szempontjából elsődleges. A csatornázott települések száma elmarad a várttól még olyan veszélyeztetett területeken is, ahol porózus a talajszerkezet, illetve karsztos az alapkőzet. A parti és partközeli települések belterületén,

beépítésre szánt területén csak a közcsatorna fogadható el, külterületén az egyedi szennyvíztisztítók is. E területeken kívül a szennyvíz-agglomeráció függvényében, csatorna, egyedi szennyvíztisztítók és zárt tároló is építhető. A szélsőséges időjárás elleni védekezés (klímaváltozás) vonatkozásában a törvény a

CSAPADÉKVÍZELVEZETÉST szabályozza, de csak vízminőség-védelmi szempontból.

A módosító javaslat az alapvető koncepción nem változtat, de több feltételt támaszt. Pl. ivóvízvezeték csak csatorna kiépítéssel együtt valósítható meg. Az egyedi szennyvíztisztító berendezés építése továbbra is javasolt mód, szennyvíztározó csak ellenőrzötten, vízzáró megoldással létesíthető, a háttértelepülések belterületén az építés feltételéül szabva.

A módosító javaslatban a csapadékvíz elvezetésére több új szabály került előírásra, pl. a BKÜ területén elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni, a csapadékvíz a szennyvízcsatorna- hálózatba nem vezethető. A vízeróziónak kitett terület övezetére vonatkozó előírás, hogy a lefutó vizeket élővíz befogadóba kell terelni, ha ennek befogadása korlátozott, akkor zárt tárolóba kell összegyűjteni és késleltetve, fékezetten lehet a felszíni vízelvezető rendszerbe vezetni. Építési tevékenység csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

. A KÖZLEKEDÉSI NYOMVONALAK KIJELÖLÉSÉNEK KORLÁTOZÁSÁNÁL a nyomvonal biztosítása során a nyomvonalak tájba illesztésére és a környezetvédelem szempontjainak és követelményeinek érvényesítésére, valamint a szakaszolható megépítésre különös gondot kell fordítani a hatályos törvény szerint is. A közlekedési nyomvonalak tervezésénél a közlekedési funkció mellett fokozattan kell figyelembe venni az üdülőkörzetben elvárt zaj és légszennyezettségi határértékek betartását.

A módosító javaslatban a kategóriák átrendeződésén, a meglévő és tervezett elemek szétválasztásán és az OTrT-ben bekövetkezett változások követésén kívül a közlekedési nyomvonalak is kismértékben megváltoztak: meglévő elemként jelenik meg a már kijelölt 77. sz. főút, új tervezett elemként kerül feltüntetésre az R67 gyorsforgalmi út a Balaton és Kaposvár között, a nagysebességű vasútvonal már nem érinti a BKÜ területét, a térségi kikötők köre Balatonfenyvessel bővült.

. A VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK ÉS AZ ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT VÉDELME magas prioritású a BKÜ-ben, azaz a törvény a beépítésre szánt terület tiltása mellett, az egyedi építéseket is korlátozza ezeken a területeken. 2700 m2 alatti telkek nem építhetők be, szántókon építmény nem helyezhető el, külfejtéses bánya nem nyitható. Védett nádasban tilos még a kotrás is. Védett természeti területen a természetvédelmi kezelési terv az irányadó, ennek hiányában van jelentősége a Btv-nek.

A módosító javaslatban alapvető változtatás nem indokolt. A magterület, ökológiai folyosó és pufferterület lehatárolásában van kismértékű változás a szabályok nagy többségének változatlan megtartása mellett.

3. A vízpart közcélú megközelítésének biztosítása

. A Balaton menti közhasználatú PARTI SÉTÁNY – mint az üdülőkörzet jellegét meghatározó elem – kialakításának kötelezettségét, valamint a védelme érdekében szükséges előírásokat a törvény rögzíti a parti települések belterületi partszakasza hosszának legalább 30%-ban, 5-10 m szélességben. A módosító javaslat a parti sétány kialakítását közlekedési területen, valamint a mólókon is megengedi. A jövőben a külterületen is cél a Balaton körbejárhatóságának biztosítása. A sétány szélességét legalább 10 méterben egységesen állapítja meg a javaslat. A vízparthoz közeli beépítések eddig is korlátozva voltak a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek által kijelölt, változó szélességű, beépítetlenül megőrzendő parti területsávokkal. A Balaton part mentén a beépítési korlátozást a mostani javaslat egységesen a partvonaltól mért 30 méteres sávban, illetve a vízparti telek parttól számított egyharmad részére vonatkoztatva határozza meg, a szigorúbb előírást alkalmazva. A beépítésre szánt területek kijelölését pedig a Balaton vízparti területén (parttól mért 300méter) tiltja a javaslat.

. A STRANDOK, KEMPINGEK MEGŐRZÉSE, területük növelése és egyéb parti közterületek megőrzése kiemelt cél az üdülőkörzetben. A kempingekre vonatkozó törvényi előírások időközben, 2008. után a 30 méter széles parti zöldterület kisajátítására vonatkozó részletszabályokkal (pl. időbeni ütemezés), valamint az átsorolásra nem került kempingterületek beépítési %-ának meghatározására vonatkozó előírásokkal bővültek a törvényben. A strandterületek beépítésének növelését a hatályos törvény lehetővé teszi, de csak addig a mértékig, ami a szezonhosszabbításhoz szükséges építmények elhelyezése szempontjából szükséges. A strandok területét csak zöldterület kialakítása céljából engedi csökkenteni, amely engedmény kizárólag a parti sétány létesítésének lehetőségét szolgálja. A módosító javaslat a Balaton vízparti területén lévő strandok és kempingek esetén nagyon szigorú. A törvényben térképi mellékleten is ábrázolt területek helyben való megtartása és funkció változatlan megőrzése mellett, az építhető épületek is előírásra kerülnek. Bevezetésre kerül a közstrand fogalom, amely a tulajdonképpeni szabad strandokra vonatkozik zöldterületen. Minden településen kell biztosítani egy közstrandot. A kempingeket különleges kemping területbe kell sorolni és ott csak a kemping funkciónak megfelelő szálláshelyek biztosíthatók, magántulajdonú lakóépületek, lakások nem építhetők. A településrendezési tervekben való egységes megjelenítés miatt a „különleges kemping és „közstrand” kategóriát javasolt az OTÉK-ba bevezetni. Az egyéb közterületek közül a vízparttal érintkező közutak, közterek fontosak, mint megtartandó területek, parti hosszuk nem csökkenthető. A magánterületek közül a jellemzően közforgalmú hajóállomásoknak helyet biztosító mólók közhasználat elől el nem zárhatók.

. TÓMEDER VÉDELME, A TERMÉSZETES PARTSZAKASZOK VÉDELME, NÁDASOK VÉDELME

A hatályos törvényben a tómeder övezet terület a 2000. évi vízügyi lehatárolás alapján jelent meg. Az építmények elhelyezésére, bizonyos tevékenységekre vonatkozó korlátozások a vízfelület területi védelmét, valamint az élőhelyek, nádasok, így a vízminőség és az élő környezet védelmét szolgálják továbbra is.

A módosító javaslatban a tómeder övezet területi kiterjedése a Balaton partvonalának 100 cm vízállásra szabályozott vonalát jeleníti meg. a vízpartrehabilitációs tanulmánytervek alapján. A jövőben, várhatóan 2019-re elkészül a partvonal-szabályozási terv, amelyet rendelettel hirdet majd ki a vízgazdálkodásért felelős miniszter. Az új, 120 cm vízálláshoz módosított partvonal szabályozási vonala, valamint a legfrissebb nádkataszter és az ennek alapján megszerkesztett partszakaszok típusa és alkalmassági besorolása a készülő partvonal-szabályozási terv része. A kihirdetésig a Balaton törvény a kivezetésre kerülő vízpartrehabiltiációs tanulmánytervek egyes, megtartandó elemeit veszi át. A tómederben továbbra sem szabad építményt – parti móló, hullámtörő, kikötői építmény és a fürdőházak eredeti formában történő újjáépítése kivételével – elhelyezni, valamint I-III. osztályú nádasban a nádast veszélyeztető tevékenységeket végezni. A tómeder partvonala oly módon nem változtatható, hogy az a tómeder csökkenését okozza. Ennek ellenőrzésére a Balatoni Állami Főépítész a vízügyi igazgatósággal közösen lesz hivatott. A tómederben továbbra is csak a kézi vagy elektromos motorral meghajtott vízi eszközök közlekedhetnek, ez utóbbiak teljesítményhez kötötten. Egyéb mobil jellegű létesítmény (pl. úszóház) nem létesíthető a tavon.

. KIKÖTŐK LÉTESÍTÉSE a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek alapján a kikötésre alkalmas partszakaszokon volt lehetséges. A meglévő hajóállomások, az engedéllyel rendelkező kikötők feltüntetésre kerültek a TNM rendeletek térképein. A tervezett kikötők nem kerültek ábrázolásra, ugyanakkor tudvalevő, hogy a tó teherbíró képessége és a növekvő igények alapján is jelentős növekedésre lehet számítani.

A módosító javaslatban is csak a kikötésre alkalmas partszakaszokon lehet kikötőt építeni különleges kikötő területen. Feltétel, hogy közterületről megközelíthető legyen. Medencés kikötő csak az északi parton alakítható ki zöldterület, kemping és strand kivételével. A csónakkikötő létesítésére a lehetőségek bővebbek, természetes partszakaszokon, nádas osztálytól függetlenül is javasoljuk.

2.3. Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv céljainak erősítése a felülvizsgálat során

A Budapesti Agglomeráció a fővárost és a városkörnyéki agglomerálódó településeket egyaránt magába foglaló egymáshoz sok szállal kapcsolódó, egymásra utalt, de közigazgatásilag megosztott térség. E terület a magyar térszerkezet sajátos eleme, az ország egyik legdinamikusabban bővülő, erőteljesen urbanizálódó és leginkább versenyképes térsége, más régiók fejlődésének befolyásolója, amely ezért koordinált fejlesztést és összehangolt tervezést igényel.

Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény célja a kiegyensúlyozottabb fejlődés térbeli- fizikai kereteinek, területi lehetőségeinek és korlátainak meghatározása, a természetes és épített környezeti értékek védelmének biztosítása mellett az országos és térségi jelentőségő közlekedési- és közmű hálózatok helyének, az urbanizált- a mezőgazdasági-, illetve a természeti területek rendszerének meghatározása, valamint a területek használatának átfogó - a településrendezési tervekben érvényesítendő - szabályozása.

Úgy a 2005-ben elfogadott Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvénynek, mint a törvény 2011 évi módosításának kiemelt célja volt meghatározni a kiegyensúlyozott területi fejlődés kereteit, gátat szabni a túlzott területi terjeszkedéssel járó, a természeti és táji környezetet veszélyeztető folyamatoknak. A tervezett térszerkezet megteremti a lehetőségét, hogy kiegyensúlyozottabb, a térségek adottságaira épülő területi fejlődés valósuljon meg. A törvény a térszerkezet és térségi területfelhasználás fő elemeinek meghatározásával határozott keretet szabott a Budapesti Agglomerációba tartozó település tervezésének és területi fejlődésének.

Ezek a fő célkitűzések a terv és a törvény 2017 évi felülvizsgálata és módosítása során is aktuálisak. A törvény érvényesülése és alkalmazása során olyan sok tapasztalat halmozódott fel (az érintett települési önkormányzatokban, a terület- és településrendezésben érintett és érdekelt szervezetekben, a területrendezésért felelős minisztériumban, a megyei és a települési főépítészi irodákon, illetve a szakemberek körében), amelyek kiértékelésével és hasznosításával lehetőség van a szabályozás egyszerűsítésére, hatékonyságának és alkalmazhatóságának javítására anélkül, hogy a térségi célkitűzések sérülnének.

Mivel a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény 2005-ben hosszú távra határozta meg a térség területfelhasználásának és a műszaki infrastruktúra hálózatoknak a térbeli rendjét, a 2017 évi felülvizsgálat és módosítás nem irányul a terv koncepciójának alapvető megváltoztatására, csak (az országos és a kiemelt térségi területrendezési eszközrendszer következetes összehangolásával összekapcsoltan) az új kihívásoknak megfelelő – azok kezelésére alkalmas - változtatások érvényesítésére.

A módosítás ugyanakkor figyelembe veszi azoknak a fővárosi és Pest megyei területfejlesztési dokumentumoknak az agglomeráció térségére meghatározott speciális célkitűzéseit is, amelyek térszerkezet fejlesztésére, a fenntartható, koordinált és takarékos területhasználatra vonatkoznak.

E célkitűzéseket a BATrT módosítása a térségi területfelhasználásnak és az övezeti rendszernek az OTrT módosításával összhangban kialakított megújított szabályozásával szolgálja. Az alapvető összhangon túl a BATrT a terület-felhasználási kategóriák és a térségi övezetek rendszerét az OTrT-hez képest csak olyan mértékű eltérésekkel, kiegészítésekkel alkalmazza, amennyit az agglomerációs térség sajátosságainak kezelése szükségessé tesz.

BATrT szerkezeti terve módosítása során alkalmazott területfelhasználási kategóriák alapvetően a települések hatályos településszerkezetei figyelembevételével kerültek lehatárolásra (a települési önkormányzatok adatszolgáltatása, illetve az állami és a megyei főépítészi iroda által rendelkezésre bocsátott dokumentumok feldolgozásával)

A területfelhasználás rendszere az OTrT-vel összhangban módosul, kiegészülve a kiemelt térségi státusz szerinti kategóriákkal (nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség, kertes mezőgazdasági térség). Az övezeti rendszer szintén az OTrT-vel összhangban változott, egyedi kiemelt térségi övezet nem került kijelölésre.

A BATrT törvény fentiekben ismertetett céljai megvalósítása során a legfontosabb tervezési szempontok az alábbiak voltak:

1. A beépítésre szánt terület kiterjedésének korlátozása

Az eszköz az alábbi szabályokban és módosításaikban jelenik meg:

. A módosítás keretében változnak a települések összenövését akadályozó - az új beépítésre szánt területek kijelölésére vonatkozó – előírások, mivel a korábbi szabályozás a gyakorlatban nem tiltotta kellően a települések összenövését, így a 200 m-es szabály módosítása szükséges. A módosító javaslat szerint település közigazgatási területén új beépítésre szánt területet úgy lehet kijelölni, hogy az új kijelölés és a szomszédos települések beépítésre szánt területei között a távolság minimum 400 m legyen. . A módosítás során változatlan marad az az előírás, amely szerint a települési térség növekménye nem haladhatja meg a települési térség területének 2%-át. A korlátozás a beépítésre szánt települési területek kiterjesztését korlátozza a térségi zöldövezet védelme érdekében. . A települési térség növekményének folyamatos nyilvántartására és ellenőrzésére a módosítási javaslat szerint az illetékes állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal hivatott. A kiegészítésre azért van szükség, mert eddig nem készült közhiteles nyilvántartás a települési térség változásáról, így a vonatkozó szabály betartásának ellenőrzésének nem volt felelőse. . A takarékos és koordinált területfelhasználásra való törekvés érdekében a BATrT módosítása fenntartja a hatályos törvény területcserére vonatkozó lehetőségét, amely lehetőséget ad azon – korábban települési térségként kijelölt – területek visszaminősítésére mezőgazdasági térségbe, amelyeket a törvény hatálybalépése óta a települések nem vettek igénybe településszerkezeti terveik módosítása során. Ennek cserébe új beépítésre szánt területek kijelölésére van lehetőség.

. A területfelhasználási kategóriák rendszere - a sajátosságok érvényesítése érdekében- kiegészül a jellemzően kertgazdasági funkciójú, kertes mezőgazdasági térséggel. A kertes mezőgazdasági térség meghatározása a korábbi zártkertként (településszerkezeti tervekben kertgazdasági területként) lehatárolt területek továbbtervezésének meghatározásához szükséges. A módosítás eredményeként ugyan a településeknek – a települési térségük 1%-áig - lehetőségük nyílik e területek egy részének lakó-, üdülő illetve vegyes területfelhasználású területbe sorolására, de ezt a területfelhasználási kategória szabályozása szigorú feltételekhez köti (közművek elhelyezését és a megközelítést biztosító közterületek, településrendezési szerződés stb.)

2. A beépítettség korlátozása, kompakt települések

Az eszköz az alábbi szabályokban és módosításaikban jelenik meg:

. A kompaktabb, közösségi kötöttpályás közlekedési hálózatokra ráfűződő településszerkezet elérésére - módosításokkal, de továbbra is előírásként szerepel, hogy: települési térségben 5 hektárt meghaladó kiterjedésű, új lakóterület vagy vegyes terület kijelölésére ott van lehetőség, ahol legközelebbi pontjának a meglévő, vagy kiépítendő kötöttpályás közösségi közlekedés megállóhelytől a közforgalom számára szabályosan használható közúton mért távolsága nem haladja meg az 5 km-t. A módosítás során pontosításra kerül a települési térségben 5 hektárt meghaladó kiterjedésű, illetve legalább 300 lakás elhelyezésére alkalmas új lakóterület vagy vegyes terület kijelölésére vonatkozó szabály, mivel a településrendezési eszközökben csupán a beépítésre szánt terület kerülhet kijelölésre, a lakás darabszám nem ismert. A szabály e rendelkezése nem volt érvényesíthető a településrendezés során, így törlése szükséges. Szintén meghatározásra kerül, hogy az új lakó (vegyes) terület melyik pontjától mérendő az előírt távolság. . Pontosodott az új lakó és vegyes területek kijelölésére vonatkozó szabály, amelynek értelmében ezek a területek csak települési térséghez kapcsolódóan jelölhetők ki. . Továbbra is fennmaradt az a szabály, amelynek értelmében új lakóterület, vegyes terület, gazdasági terület és üdülőterület abban az esetben jelölhető ki, ha az jól illeszkedik a meglévő településszerkezethez, illetve a tervezett funkció kialakításhoz a műszaki infrastruktúra kapacitás is rendelkezésre áll vagy a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül. . Szintén módosításokkal fennmarad a kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű építmény elhelyezésének szabályozása. 7000 m2-ről 5000 m2-re csökken az érintett építmények mérete és pontosodik a szabály, mivel a településrendezési eszközben nem jelenik meg az építmény bejárata, így a szabályozás csak építési helyet, vagy vonalat tud lehatárolni, így a szabály e szerint került pontosításra.

3. Zöldfelületek megőrzése, környezetvédelem

Az eszköz az alábbi szabályokban és módosításaikban jelenik meg:

. A BATrT törvényben továbbra is megjelenik a nagy kiterjedésű települési térség területfelhasználási kategória, amely biztosítja a zöldterületek védelmét. Ugyanakkor a módosítás során – a fogalomhasználat változásával összefüggően – változik (kiegészül) a nagy kiterjedésű zöldterületi települési térségben új területfelhasználási kategóriaként kijelölhető területek köre. E térségben lehetővé válik a beépítésre nem szánt különleges rekreációs terület kijelölése is. . Települési térségben új beépítésre szánt területen a lakóterület, illetve a vegyes terület növelésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 5%-ának megfelelő kiterjedésű, legalább 50%-ában a beépítésre szánt területtel kapcsolatban lévő zöldterületet kell kijelölni. . A BATrT módosítási javaslata előírja, hogy a településszerkezeti terv módosítása során a biológiai aktivitásérték egyenleg fenntartása érdekében az előző településrendezési tervi módosítás során kijelölt erdőterületeket a településrendezési tervben elsődlegesen az erdőtelepítésre javasolt területek övezetében szükséges kijelölni. A szabályozás kiegészítését az indokolja, hogy azok az erdőterületi kijelölések, amelyek a biológiai aktivitásérték egyenlegének fenntartása érdekében szükségesek a településszerkezeti tervek módosítása során, nem kerülnek átvezetésre az erdészeti ágazat nyilvántartásába, így nem válnak az erdőállomány kataszter részévé. Ezek a kompenzációs erdőterületi kijelölések elvesznek az erdészeti adatszolgáltatás során. Ennek feloldását szolgálja a javasolt előírás. . A módosítás során a természetközeli területekkel is kiegészül az a szabály, amely értelmében eddig csak az erdőterületek település közigazgatási területére vetített nagysága nem csökkenhetett. A módosítás értelmében: a természetközeli és erdőterületek területfelhasználási egységek együttes nagysága a település közigazgatási területére vetítve összességében nem csökkenhet.

3. A HÁROM TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÓ JAVASLATA

3.1. Országos Területrendezési Terv módosító javaslata

3. 1.1. Az OTrT normaszövegének tervezete1

2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § E törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki- infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére.

Fogalommeghatározások

2. § E törvény alkalmazásában: alacsony veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési terület övezete: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe azok az árvízvédelmi szempontból egységes kezelést igénylő, vagy a kockázatkezelés szempontjából elkülöníthető területek tartoznak, ahol van árvízi veszélyeztetettség, de az elöntés mélysége és valószínűsége alapján nem éri el a magas, vagy közepes szintet.

1. Az Európai parlamenti és tanácsi árvízi Irányelv hazai végrehajtásához a területrendezés abban tud hozzájárulni, hogy az árvízveszélyes területeken a területhasználatot korlátozza, illetve a beépíthetőséget szigorú feltételekhez köti. E célt szolgálják az árvízi kockázatkezelési övezetek és kapcsolódó szabályok bevezetése.

árvízi kockázatkezelési terület övezete: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe azok a területek tartoznak, amelyek árvízvédelmi szempontból egységes kezelést igényelnek, vagy a kockázatkezelés szempontjából elkülöníthetőek.

2. Lásd 1. pontot.

1. ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a megállapított bányatelekkel lefedett és bányatelekkel le nem fedett, az állam

1 Eredeti törvényszöveg Törölt törvényszöveg Módosító javaslat Indoklás

kizárólagos tulajdonát képező, az Országos Ásványanyag Nyilvántartás Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartás szerint nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon területei találhatók,

3. Technikai pontosítás, az ágazati szakkifejezések megváltozásához való alkalmazkodás. egyéb adattári erdőterület övezete: az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a kiváló termőhelyi erdőterületeken kívüli, az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő meglévő erdőterületek tartoznak.

4. A nemzeti erdőstratégiában (Korm. határozat) megjelölt 27 % erdősültséghez a területrendezés azzal járul hozzá, hogy ennek a 27 %-nyi erdőnek a területét kijelöli, és megvédi a területek átsorolásától.

3. elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal: három vagy több települést érintő, fővédelmi művé nyilvánított árvízvédelmi töltés, továbbá a folyó nyílt árterében fekvő település árvízmentesítését szolgáló körtöltés,

4. építmények által igénybe vett térség: az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények tartoznak,

5. Feleslegessé vált szabályozási elem törlése.

5. erdőtelepítésre javasolt terület övezete: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe azok a többnyire gyenge termőképességű mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél gazdasági, vidékfejlesztési vagy környezetvédelmi szempontok indokolják az erdők létesítését, és azt természetvédelmi vagy termőhelyi okok nem zárják ki. országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe olyan területek tartoznak, amelyeknek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt.

6. Az övezet eddig is létezett, a fogalom viszont pontosításra szorult.

6. erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe olyan a meglévő erdőterületek, és erdőtelepítésre javasolt alkalmas területek tartoznak, amelyeknek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt, ahol hosszútávú cél az erdők hármas funkciójának kialakítása és fenntartása.

7. Technikai pontosítás.

7. erőmű: a villamos energiáról szóló törvényben meghatározott, egy telephelyen lévő – szélerőmű-park esetében egy csatlakozási pontnál jelentkező – 50 MW és annál nagyobb villamosenergia-termelő építmény,

8. földtani veszélyforrás területe: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a lejtős tömegmozgásokkal, egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokkal és építésföldtani kockázatokkal jellemezhető területek, továbbá az emberi tevékenység hatására jelentkező vagy felerősödő

kedvezőtlen földtani folyamatokkal és vízjárással összefüggő földtani veszélyek által érintett területek tartoznak,

8. Ágazati adatszolgáltatás hiányában az övezet nem alkalmazható, törlésre kerül. hagyományos tájhasználat: egy adott tájrészletre jellemző, a természeti adottságokon alapuló és a helyi gazdálkodási kultúrának megfelelő olyan területhasználati vagy más haszonvételezési mód, amely meghatározza a táj jellegét és biztosítja természeti és kulturális értékeinek fenntartható hasznosítását,

9. Kodifikációs módosítás. Eddig Korm. rendeletben volt szabályozva, viszont helyesen a törvényben kell.

9. határmetszés: közút, vasút vagy vízi út magyar államhatáron történő átlépési pontja,

10. Feleslegessé vált szabályozási elem törlése.

10. honvédelmi és katonai célú terület övezete: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított alkalmazott övezet, amelyben a Magyarország védelmi képességeit alapvetően meghatározó vagy a NATO-tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelességek teljesítéséhez és a Magyar Honvédség alapfeladatainak rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű ellátásához szükséges építmények elhelyezésére vagy katonai tevékenységek végzésére szolgáló területek találhatók, Magyar Honvédség alapfeladatai rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű ellátásához szükséges építmények elhelyezésére vagy ilyen tevékenységek végzésére szolgál,

11. A két eddigi honvédelmi célú övezet összevonásra kerül, a fogalom ennek következtében módosul.

11. jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete: az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe jó növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak,

12. kiemelt fontosságú honvédelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelyben a Magyarország védelmi képességeit alapvetően meghatározó vagy a NATO-tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelességei teljesítéséhez szükséges építmények elhelyezésére vagy ilyen tevékenységek végzésére szolgáló területek találhatók,

12. A két honvédelmi célú övezet összevonásának megfelelően az eredeti övezet törlésre kerül.

13. a kiemelt térség és a megye szerkezeti terve: a térségi területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében meghatározó terv,

13. Technikai pontosítás.

14. kiserőmű: olyan, a villamos energiáról szóló törvényben meghatározott kiserőmű, amelynek névleges teljesítménye az 5 MW-ot eléri, de az 50 MW-ot nem haladja meg, ideértve a szélerőmű-parkot is,

15. kiváló termőhelyi adottságú, adattári erdőterület övezete: az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas rendeltetését – védelmi, gazdasági, közjóléti – egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak,

14. Technikai pontosítás.

16. kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe kiváló növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak,

15. Technikai pontosítás. közepes veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési terület övezete: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe azok az árvízvédelmi szempontból egységes kezelést igénylő, vagy a kockázatkezelés szempontjából elkülöníthető területek tartoznak, ahol a 30 éves visszatérési idejű árvízszinthez az árvízvédelmi töltés szakadása esetén 0,5 és 3 méter közötti, vagy a 100 éves visszatérési idejű árvízszinthez az árvízvédelmi töltés szakadása esetén 0,5 métert meghaladó elöntés valószínűsíthető.

16. Lásd a 1. pontot. magas veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési terület övezete: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe azok az árvízvédelmi szempontból egységes kezelést igénylő, vagy a kockázatkezelés szempontjából elkülöníthető területek tartoznak, ahol a 30 éves visszatérési idejű árvízszinthez az árvízvédelmi töltés szakadása esetén 3 métert meghaladó elöntés valószínűsíthető.

17. Lásd a 1. pontot.

18. mezőgazdasági térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban szántó, gyep (rét, legelő), szőlő, gyümölcsös és kert mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók tartoznak, és amelyen a mezőgazdasági funkció hosszú távú fenntartása indokolt.

18. Technikai pontosítás.

2. műszaki infrastruktúra egyedi építményeki: a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint a szerkezeti tervben megállapított és alkalmazott, nem nyomvonal jellegű építmények,

19. Technikai pontosítás.

19. műszaki infrastruktúra-hálózat: a területrendezési tervekben megállapított és alkalmazott nyomvonal jellegű építmények összessége, amelybe

a) a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemei, így a gyorsforgalmi út, a főút, a mellékút, az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pálya, valamint a kerékpárút, b) az energetikai infrastruktúra-hálózatok elemei, így a villamosenergia-átviteli és elosztó hálózat távvezetékelemei, a szén-dioxid-szállítóvezeték, a földgázszállító vezeték, a kőolajszállító vezeték, valamint a termékvezeték, c) a vízi létesítmények közül az országos és térségi jelentőségű csatornák, valamint az elsőrendű és másodrendű árvízvédelmi fővédvonal tartozik. a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint a szerkezeti tervben megállapított és alkalmazott nyomvonal jellegű építmények összessége,

20. Pontosabb fogalomhasználat miatt technikai módosítás. nagyvízi meder övezete: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe olyan a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló területek tartoznak, amelyeket az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít, és amelyeket a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöl ki;

21. Technikai pontosítás.

20. az ország szerkezeti terve: az országos területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét, valamint ezek összefüggéseit az ország területrendezési tervében meghatározó terv,

21. országos jelentőségű csatorna: olyan csatorna, amelyben az átvezethető vízmennyiség az 1 millió m3/évet meghaladja,

23. országos kerékpárút-törzshálózat: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott műszaki infrastruktúra-hálózat, amelybe az országos jelentőségű turisztikai célpontokat érintő, hálózatként kialakított kerékpáros útvonalak tartoznak,

24. országos ökológiai hálózat: országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes és természetközeli területek, valamint az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek,

22. Az ökológiai hálózat alövezeteinek országos szintre emelése indokolja a módosítást (jelen esetben a törlést).

17. ökológiai hálózat magterületének övezete: az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított alkalmazott övezet, amelybe olyan természetes

vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont,

23. Az ökológiai hálózat alövezeteinek országos szintre emelése indokolja a módosítást.

26. ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete: az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított alkalmazott övezet, amelybe olyan területek – többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok – tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására,

24. Az ökológiai hálózat alövezeteinek országos szintre emelése indokolja a módosítást.

27. ökológiai hálózat pufferterületének övezete: az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított alkalmazott övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, amelyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek és az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek,

25. Az ökológiai hálózat alövezeteinek országos szintre emelése indokolja a módosítást.

28. rendszeresen belvízjárta terület övezete: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a sík vidéki vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek azon mélyebb részei tartoznak, ahol a helyi csapadék egy része átmeneti vízfelesleg formájában, nagyobb mennyiségben és gyakorisággal összegyűlik,

26. Technikai pontosítás. sajátos területfelhasználású térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe az 5 hektárnál nagyobb külfejtéses bányaterületek, hulladékártalmatlanítást szolgáló helyek, egyes egészségügyi, sportolási, valamint megújuló energia hasznosítási, közlekedési, honvédelmi területek tartoznak.

27. Az új területfelhasználási kategória a területfelhasználás precízebb meghatározását szolgálja olyan területekkel, amelyek az eddig használatos területfelhasználások (erdő, mező, víz, stb) közé nem sorolhatók. Pl. hulladékártalmatlanítók, sportolási célú területek, bányák, honvédelmi területek).

30. szén-dioxid-szállítóvezeték: a szén-dioxidnak a tárolóhelyre történő eljuttatását lehetővé tevő csővezeték, beleértve a kapcsolódó nyomásfokozó állomásokat is,

28. Feleslegessé vált szabályozási elem törlése. tájjelleg (tájkarakter): a természeti és antropogén tájalkotó tényezők együtthatásából kialakuló, adott tájrészletre jellemző mintázat vagy rendszer, amely egy tájat más tájrészletektől megkülönböztethetővé tesz,

29. Kodifikációs módosítás. Eddig Korm. rendeletben volt szabályozva, viszont helyesen a törvényben kell. tanyás térség övezete: megyei területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe a települések külterületén lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó, legfeljebb 6000 m2 területű föld együttesei tartoznak,

30. A kormányzati céloknak megfelelően a területrendezésnek foglalkoznia kell a tanyás térségekkel, ezért új övezetként beépítésre kerül.

32a. tájképi egység: tájban előforduló és vizuálisan összetartozónak tekinthető természetes és antropogén tájelemek együttese, amely a látvány szempontjából meghatározott karakterrel jellemezhető,

32b. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak,

31. Technikai pontosítás.

33. települési térség: az országos, kiemelt térségi a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a vízgazdálkodási, valamint kiemelt térségi és megyei területrendezési terv esetén a sajátos területfelhasználású térségbe tartozó területek kivételével a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépített és beépítésre szánt területek tartoznak,

32. 2013-hoz képest pontosabb lehatárolás (digitális előrelépés miatt), ezért a fogalom is pontosítható. települési terület: a település belterülete, valamint az ahhoz csatlakozó beépítésre szánt területek tartoznak,

33. Hiányosság pótlása. A törvény használja ezt a fogalmat, így definiálni szükséges.

34. térség: a területrendezés szempontjából megkülönböztetett területi egység, amelyre vonatkozóan a területrendezési terv előírásokat határoz meg,

35. térségi övezet: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott, sajátos jellemzőkkel rendelkező – a térségi területfelhasználási kategóriáktól függetlenül lehatárolt – területi egység, amelyben az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott előírásokat kell alkalmazni,

37. térségi területfelhasználási kategória: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott, a térségben jellemző területfelhasználásnak megfelelően lehatárolt területi egység,

38. 10 millió m3-t meghaladó térfogatú, vízkár-elhárítási célú tározási fejlesztési lehetőségek: olyan vízkár- elhárítási célú tározók, amelyek befogadó kapacitása a fejlesztést követően a 10 millió m3-t meghaladja,

34. Megszűnő kategória, beolvad más tározó típusokba.

39. vegyes területfelhasználású térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, ahol a mezőgazdaságnak és erdőgazdaságnak egyaránt meghatározó szerepe van, és a mezőgazdasági területek és erdőterületek mozaikossága jellemző,

35. A digitális előrelépés miatt lehetséges a részletezetebb területhasználati ábrázolás, így már nincs szükség e kategóriára.

40. veszélyeshulladék-égetőmű: olyan hulladékkezelő létesítmény, amelyben a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint veszélyes hulladékot égetnek,

41. veszélyeshulladék-lerakó: veszélyes hulladék lerakással történő ártalmatlanítására szolgáló hulladékkezelő létesítmény,

42. világörökségi és világörökségi várományos terület övezete: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény szerinti világörökségi listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a világörökségi listára jelöltek legyenek,

36. Technikai pontosítás

43. vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe Magyarország felszíni vízrajzi hálózata (vízfolyások és tavak állóvizek) és parti sávja tartozik.

25. országos vízminőség-védelmi terület övezete: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a felszíni és felszín alatti vizek, az emberi fogyasztásra, használatra szánt vizek és a vízkivételi művek, továbbá a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében kijelölt vizek megóvását szolgáló védelem alatt álló területek tartoznak,

37. Technikai pontosítás.

VTT-tározók: Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók,

VTT-tározók területének övezete: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a VTT-tározók területei tartoznak,

II. Fejezet

AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV

3. § Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában.

4. § (1) Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani.

(2) Az ország szerkezeti tervét M=1:500 000 méretarányban a 2. melléklet, az országos övezetek határait M=1:500 000 méretarányban a 3. melléklet tartalmazza, az alábbiak szerint:

38. A digitalizáció miatt a méretarány meghatározása már nem releváns, a tervlapok tulajdonképpen téradatbázisok, amelyek a korábbinál lényegesen nagyobb mértékben nagyíthatók.

a) 3/1. melléklet az országos ökológiai hálózat magterületének, ökológiai hálózat ökológiai folyosójának, és az ökológiai hálózat pufferterületének övezetéről,

b) 3/2. melléklet a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetéről, a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetéről,

c) 3/3. melléklet a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetéről,

dc) 3/4 3. melléklet a kiváló termőhelyi adottságú, adattári erdőterület övezetéről, az egyéb adattári erdőterület övezetéről, és az erdőtelepítésre javasolt terület övezetéről,

ed) 3/54. melléklet a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetéről,

fe) 3/65. melléklet a világörökségi és világörökségi várományos terület övezetéről,

gf) 3/76. melléklet az országos a vízminőség-védelmi terület övezetéről,

hg) 3/87. melléklet a nagyvízi meder övezetéről és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók VTT-tározók területének övezetéről,

h) 3/8. árvízi kockázatkezelési terület övezetéről,

i) 3/9. melléklet a kiemelt fontosságú honvédelmi és katonai célú terület övezetéről.,

39. A módosítások technikai pontosítások, az övezetek átrendeződése miatt.

(3) Az országos területfelhasználási kategóriák területén kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriákat, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák területén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló külön jogszabályban meghatározott települési területfelhasználási egységeket lehet kijelölni.

(5) Adott térségre vonatkozóan az országos, kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok és a térségi övezeti szabályok közül az 1. § szerinti adottságok és értékek megőrzése szempontjából szigorúbb előírásokat kell alkalmazni.

III. Fejezet

AZ ORSZÁG SZERKEZETI TERVÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Térségi területfelhasználási kategóriák

5. § (1) Országos területfelhasználási kategóriák a következők:

a) legalább 1000 ha területű térségek: aa) erdőgazdálkodási térség, ab) mezőgazdasági térség, ac) vegyes területfelhasználású térség, ad) c) települési térség, b) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: ba) d) vízgazdálkodási térség, bb) építmények által igénybe vett térség, bc) települési térség. (2) Kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák a következő,

a) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: a) legalább 50 ha területű térségek: aa) erdőgazdálkodási térség, ab) mezőgazdasági térség, ac) vegyes területfelhasználású térség, b) legalább 10 ha területű települési térség, c) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: ac) települési térség, ca) vízgazdálkodási térség, cb) építmények által igénybe vett térség. b) legalább 5 ha területű térség: ba) sajátos területfelhasználású térség,

40. A területfelhasználási kategóriák átrendeződése miatt kell, technikai pontosítás.

(3) A kiemelt térségek területrendezési terve a (2) bekezdésben megjelöltektől eltérő, egyedileg meghatározott területfelhasználási kategóriákat is kijelölhet a térség elsődleges funkciójának, illetve a kiemelés okának megfelelően, valamint a kiemelt térségek terve a térségi területfelhasználási kategóriákra a törvénytől eltérő előírást is megállapíthat.

A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok

6. § (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák területének kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban elsődlegesen erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni;

41. Az ún. %-os szabályok nem voltak betarthatók a tapasztalatok alapján. Ezért a szabályok enyhítése szükséges, de a védelmek az övezeteken keresztül továbbra is érvényesülnek.

b) a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban elsődlegesen mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni;

42. Lásd 41. sort.

c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy vegyes területfelhasználású térség kategóriába kell sorolni;

dc) a települési térséget legalább 75%-ban települési térség kategóriába kell sorolni; bármilyen területfelhasználású térségbe sorolható,

43. Felesleges szabályozás, a települési térség sosem csökken, inkább a növelést kell keretek közé szorítani. (Lásd az 52. sort.)

ed) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni; az illetékes államigazgatási szervvel egyeztetve kell pontosítani.

44. Technikai pontosítás. A vízgazdálkodási térség lehatárolását a tervező az illetékes államigazgatási szerv bevonásával végezze, így megmarad az állami kontroll.

f) az építmények által igénybe vett térség más térségi területfelhasználási kategóriába nem sorolható.

45. Feleslegessé váló tartalmi elem törlése.

(2a) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; esetében a térség részét képező kiváló termőhelyi adottságú adattári erdőterület, egyéb adattári erdőterület és erdőtelepítésre javasolt terület övezeti területekre az övezetekre vonatkozó szabályozást kell alkalmazni.

46. A javaslat kiutal az erdővel kapcsolatos övezeti szabályokra, amelyeken keresztül elérhető, hogy a települések is összességében, országos szinten a 27 %-nyi erdőterületet kijelöljék.

b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban elsődlegesen mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki;

47. Lásd a 41. sort.

c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető;

48. A digitalizáció miatt pontosabb lehatárolás, így feleslegessé vált tartalmi elem.

dc) a települési térségben bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható kijelölhető;

49. Technikai pontosítás.

ed) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület, vízgazdálkodási célú erdőterület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni; az illetékes államigazgatási szervvel egyeztetve kell pontosítani.

50. Lásd 44. sort.

f) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.

e) a sajátos területfelhasználású térséget a terület jellegének megfelelő települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.

51. Lásd a 27 sort. A sajátos térségbe sorolandó építmények területei a településrendezési tervekben így a megfelelő területfelhasználásba sorolhatók.

(2b) A területfelhasználási kategóriák pontosítása és a településrendezési eszközök készítése során az új beépítésre szánt területek kijelölésekor a következő szempontokat kell figyelembe venni

a) az új beépítésre szánt terület csatlakozzon a meglévő települési területhez,

b) az új beépítésre szánt terület kijelölése ne okozza a települések összenövését,

c) új beépítésre szánt terület csak akkor kerüljön kijelölésre, ha a települési térségben nincs a tervezett rendeltetésnek megfelelő beépítetlen beépítésre szánt terület, vagy a tervezett rendeltetésnek megfelelő használaton kívül került vagy alulhasznosított, általában leromlott fizikai állapotban lévő terület.

(2c) A (2b) pont szerinti szempontoktól csak abban az esetben lehet eltérni, ha az új beépítésre szánt terület kijelölését jogszabály tiltja vagy a kijelölés aránytalanul nagy terhet ró a terület rendeltetésének megfelelő rendbetételére.

52. Az új szabályozási javaslat azt célozza, hogy a települések ne korlátlanul és koordinálatlanul növekedjenek.

(3) Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük.

53. A %-os szabályok elhagyásával feleslegessé vált a szabály.

A területfelhasználásra vonatkozó általános szabályok

7. § (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

54. Az erdőterületekre vonatkozó övezeti szabályok kiváltják ezt a szabályt, törlése javasolt.

(2) A közlekedési, az elektronikus hírközlési, továbbá az energetikai vonalas infrastruktúra-hálózatok erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát, az elektronikus hírközlés működését, illetve a villamos energia és más energiahordozók továbbítását közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el.

8. § (1) Borvidéki település szőlő termőhelyi katasztere I–II. osztályú területeihez tartozó földrészlet – a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével – beépítésre szánt területté nem minősíthető.

(2) Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet – a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével – beépítésre szánt területté nem minősíthető.

Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok

9. § (1) Az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos jelentőségű építmények elhelyezkedését a 2. számú melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/1–7. 1/1–5. számú mellékletek tartalmazzák.

(1a) A közút számozásának nem közlekedésfejlesztési célból történő megváltoztatása az 1/1. és a 2. melléklet tartalmát nem érinti.

(2) Az erőművek elhelyezkedését a 2. számú melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/8. 1/6. számú melléklet tartalmazza.

(3) A villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékeit, továbbá a nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek térbeli rendjét a 2. számú melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/9–10. 1/7 – 8. számú mellékletek tartalmazzák.

(4) Az országos jelentőségű vízi létesítmények térbeli rendjét a 2. melléklet, az országos jelentőségű vízi létesítmények felsorolását az 1/11. 9. melléklet tartalmazza.

(5) Az országos hulladékgazdálkodási létesítmények térbeli rendjét a 2. melléklet, az országos jelentőségű hulladékgazdálkodási létesítmények felsorolását az 1/10. melléklet tartalmazza.

(56) A kiemelt térségek és a megyék területrendezési terveinek készítése során a) az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és az egyedi építmények helyét a törvényben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni, b) az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok nak a tervezési területre vetített hossza legfeljebb ±10%-kal térhet el az ország szerkezeti tervében megállapított nyomvonalátólváltozattól és a térbeli rendtől a területrendezési tervek készítésében részt vevő, hatáskörében érintett államigazgatási szervvel való egyeztetés alapján, és annak egyetértése esetén lehet eltérni, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt.

55. Technikai pontosítások. A közlekedési hálózatok pontosítása esetén erősíteni kívánjuk az ágazat és a területi tervezők együttműködését.

(6) A településrendezési eszközök készítése során a) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni, b) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalai a településrendezési eszközök készítésében részt vevő, az egyeztetés tárgyát képező infrastruktúra elem típusára vonatkozó államigazgatási szervvelnak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb ±5%-kal való egyeztetés alapján, annak egyetértése esetén térhetnek el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól és térbeli rendtől, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt.

56. A településrendezési eszközökben kerül végleges helyére az adott infrastruktúra elem. Ennek pontosítása során növelni kívánjuk az ágazat felelősségét amiatt is, hogy az infrastruktúra hálózat megvalósítása az ágazat felelőssége, így végleges helyének kialakításában nagy a szerepe.

(7) Az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalának meghatározásánál biztosítani kell a szomszédos megyék és települések határán a folyamatos kapcsolódás lehetőségét.

9/A. § A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben szereplő regionális és egyéb vasúti pályák közül azok területét, amelyen a közszolgáltatás szünetel vagy megszűnt, a településszerkezeti tervben beépítésre nem szánt közlekedési terület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

10. § (1) Az 1/5–1/7. 1/3–1/5. mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.

(2) Az 1/1–1/4. 1/1–1/2. mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét – térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 10 km-es körzetét – érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.

(3) Az 1/8–10. 1/6 – 8. számú mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét – térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 25 km-es körzetét – érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.

(4) Az 1/11. 9. melléklet 1. pontjában szereplő Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár- elhárítási célú szükségtározókat VTT-tározókat az ott felsorolt települések közigazgatási területét – térség esetén a megjelölt települések közigazgatási területét vagy annak 25 km-es körzetét – érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.

57. Technikai pontosítások.

11. § A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van a megyei területrendezési tervvel és az érintett település településrendezési eszközeivel.

(1) Külfejtéses bányatelket megállapítani, illetve horizontálisan bővíteni csak a településfejlesztési és -rendezési célokkal összhangban lehet. Az összhang akkor áll fenn, ha a bányatelekkel érinteni tervezett ingatlanokon a bányászati tevékenységgel a települési önkormányzat egyetért, és szükség esetén nyilatkozik a településrendezési eszközök módosításának szándékáról.

(2) A kitermelési műszaki üzemi terv csak akkor hagyható jóvá, ha a bányászati tevékenységgel igénybe venni tervezett területet a településrendezési eszköz különleges nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület területfelhasználási egységbe sorolta.

58. A bányanyitás szabályait pontosítjuk annak érdekében, hogy a hatósági eljárás egyszerűsödjön.

IV. Fejezet

TÉRSÉGI ÖVEZETI SZABÁLYOK

Térségi övezetek

12. § (1) Országos övezetek:

a) országos ökológiai hálózat, a) ökológiai hálózat magterületének övezete, b) ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete, c) ökológiai hálózat pufferterületének övezete, bd) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete, ec) jó termőhelyi adottságú szántóterület, df) kiváló termőhelyi adottságú, adattári erdőterület övezete, g) egyéb adattári erdőterület övezete, h) erdőtelepítésre javasolt terület övezete, ei) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete, fj) világörökségi és világörökségi várományos terület övezete, gk) országos vízminőség-védelmi terület övezete, hl) nagyvízi meder övezete,

m) és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók VTT- tározók területeének övezete, n) árvízi kockázatkezelési terület övezete, io) kiemelt fontosságú honvédelmi és katonai célú terület övezete. (2) Kiemelt térségi és megyei övezetek:

a) magterület, b) ökológiai folyosó, c) pufferterület, d) erdőtelepítésre javasolt terület, ea) ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete, fb) rendszeresen belvízjárta terület övezete, g) földtani veszélyforrás terület, c) magas veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési terület övezete, d) közepes veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési terület övezete, e) alacsony veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési terület övezete, f) tanyás térség övezete. h) honvédelmi terület,

59. Az övezeti rendszer átrendeződése miatt pontosítani kell a felsorolást.

(4) Az (1) bekezdésben felsorolt országos övezeteket, továbbá a (2) bekezdésben felsorolt kiemelt térségi és megyei övezeteket területi érintettség esetén a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazni kell.

(5) A kiemelt térségek területrendezési terve a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő, egyedileg meghatározott övezeteket is kijelölhet a térség elsődleges funkciójával, illetve a kiemelés okával összhangban.

(6) A megyei önkormányzat a területrendezési tervéről szóló rendeletének részeként a megye területének természeti, épített környezeti és gazdasági adottságainak védelmére és fejlesztésére, a térszerkezet szervezésére, továbbá a területfejlesztési koncepciók és programok végrehajtására az (1) és (2) bekezdésben meghatározott térségi övezeteken túl egyedileg meghatározott övezeteket is kijelölhet, amely övezetek

a) szabályai a településrendezési eszközök készítésére és a településrendezési eszközökben meghatározott területfelhasználási egységek kijelölésére vonatkozhatnak,

b) nem lehetnek ellentétesek a megyét érintő országos és kiemelt térségi területrendezési tervekkel.

(6a) A (6) bekezdésben meghatározott övezeteket a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 23/C. § (1) bekezdésében meghatározott tervjavaslatnak tartalmaznia kell.

(6b) A (6) bekezdés szerinti egyedileg meghatározott övezeteket a megyei önkormányzat csak a területrendezésért felelős miniszter állásfoglalását követően fogadhatja el, melyet a miniszter a Tftv. 23/C. § (5) bekezdése szerinti állásfoglalása keretében ad meg. Amennyiben a területrendezésért felelős miniszternek e

bekezdésben meghatározott állásfoglalásával a megyei önkormányzat nem vagy csak részben ért egyet, az egyedileg meghatározott övezetekre vonatkozó szabályok csak további egyeztető tárgyalást követően, az egyeztető tárgyalás eredményének figyelembevételével fogadhatóak el.

(6c) A (6) bekezdésben egyedileg meghatározott övezetek területi hatálya a megye teljes területére kiterjedhet.

60. Pontosítani szükséges a szabályt annak érdekében, hogy azok a megyék, amelyek átfednek a kiemelt térségekkel és ezért a területrendezési tervüket csak a kiemelt térségen kívüli területekre készíthetik, az egységes fejlesztési elképzelések miatt az egyedi övezeteket a megye teljes területére megalkothassák.

(7) A térségi övezetek egymáshoz való viszonyát és kapcsolatrendszerét az 1/12. 1/11. melléklet tartalmazza. A kiemelt térségi és megyei övezetek területén a rá vonatkozó országos övezetek előírásait is alkalmazni kell.

(8) Ahol a törvény külön övezeti előírásokat nem tartalmaz, ott a vonatkozó ágazati szabályokat kell alkalmazni. Ahol a törvény övezeti előírásokat tartalmaz, ott azokat a vonatkozó ágazati jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.

12/A. § (1) A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a 12. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt térségi övezetek által érintett területeket az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről szóló kormányrendelet szerint, az abban meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni.

(2) A megyei területrendezési tervben a világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét, a kiemelt fontosságú honvédelmi és katonai célú terület övezetét, az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét, a földtani veszélyforrás területének övezetét, a honvédelmi terület övezetét az érintett települések közigazgatási területének megjelölésével kell meghatározni. A megyei területrendezési tervekben alkalmazott, továbbá ott megállapított egyéb térségi övezeteket tényleges kiterjedésüknek megfelelően kell lehatárolni.

(3a) A kiemelt térségek területrendezési tervében a térségi övezetek határait – az övezet jellegére tekintettel – a (2) bekezdésben rögzítettektől eltérően is meg lehet határozni.

61. Technikai pontosítások.

(3b) A megyei területrendezési tervek készítésénél az országos területrendezési terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek csak az illetékes államigazgatási szervvel való egyeztetés alapján, és az illetékes államigazgatási szerv egyetértése esetén változtathatók. A pontosított övezet nem érintheti olyan település közigazgatási területét, amely az országos területrendezési tervben lehatárolt övezet által nem érintett.

(4) A településrendezési eszközök készítésénél a hatályos kiemelt térségi és megyei területrendezési terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb ±5%-kal változhat. csak az illetékes államigazgatási szervvel való egyeztetés alapján, és az illetékes államigazgatási szerv egyetértése esetén változtatható.

62. A szabályozás célja, hogy az egyes ágazatokhoz kötődő övezetek pontosításában az ágazat vegyen részt, a területi/települési tervező öncélúan azt ne változtathassa meg.

V. Fejezet

AZ ORSZÁGOS ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Országos ökológiai hálózat övezete

13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti.

(2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet.

(3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni.

Ökológiai hálózat Mmagterületének övezete

13/A. § (1) Az övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti.

(2) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha:

a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és

b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.

(3) Az (21) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése.

(4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával jelölhetők ki, illetve helyezhetők el.

(5) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet.

(6) Az övezetben új külszíni külfejtéses művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető.

(7) Az övezetben célkitermelőhely létesítése nem engedélyezhető.

63. Technikai pontosítások az övezetek átrendeződése miatt. Új szabály az övezetben a célkitermelőhely nyitásának tilalma, amelyet a bányászati terminológia miatt szükséges bevezetni.

Ökológiai hálózat Öökológiai folyosójának övezete

13/B § (1) Az övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti.

(2) Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha:

a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és

b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.

(3) Az (21) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése.

(4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával jelölhetők ki, illetve helyezhetők el.

(5) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet.

(56) Az övezetben új külszíni külfejtéses művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető.

(7) Az övezetben célkitermelőhely létesítése nem engedélyezhető.

64. Technikai pontosítások az övezetek átrendeződése miatt. Új szabály az övezetben a célkitermelőhely nyitásának tilalma, amelyet a bányászati terminológia miatt szükséges bevezetni.

Ökológiai hálózat Ppufferterületének övezete

13/C (1) Az övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti.

(2) Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti.

(3) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet.

65. Technikai pontosítások az övezetek átrendeződése miatt.

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

13/AD. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.

(2) Az övezetben külszíni külfejtéses bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.

66. Technikai pontosítás.

Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete

13/B. § A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.

Kiváló termőhelyi adottságú, adattári erdőterület övezete

14. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében eső területeket a településrendezési eszközökben erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

(2) Az övezetben külszíni külfejtéses bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.

67. Lásd a 4. sort. A legerősebb védelmet kívánjuk biztosítani a legjobb erdőterületek megtartásához.

Egyéb adattári erdőterület övezete

(1) Az övezetbe eső területeket a (2) bekezdésben foglalt és az e törvény hatálybalépését megelőzően kijelölt beépítésre szánt területek kivételével erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

(2) Az övezetbe eső területen erdőterületen kívül más területfelhasználási egységet csak területrendezési hatósági eljárás alapján lehet kijelölni úgy, hogy a kijelölés a környező erdők termőhelyi állapotát, életközösségét, természetességét és a fenntartható erdőgazdálkodás működési feltételeit ne zavarja, abban károkat ne okozzon.

68. Lásd a 4. sort. Az egyéb adattári erdőknek még mindig erős védelmet biztosítunk, de megadjuk a lehetőséget a csereerdősítésre tekintettel arra, hogy e meglévő erdők nem kiváló termőhelyi területen vannak.

Erdőtelepítésre javasolt terület övezete

A településrendezési eszközök készítése során az Országos Erdőállomány Adattárban nem szereplő erdőterület területfelhasználási egységeket a településfejlesztési, településrendezési célokkal összhangban, elsődlegesen az övezet területén kell kijelölni.

69. Lásd a 4 sort. E harmadik erdős övezettel kívánjuk a 27 %-os erdősültséget biztosítani, de mivel ezek a területek csak az alkalmasság alapján kerültek lehatárolásra, nem meglévő erdők, a szabály inkább csak iránymutató.

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete

14/A. § (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja.

69. Az övezeti lehatárolás a 2013. évi törvényhez képest pontosodott, így nincs szükség e plusz szabály megtartására, amely a területi/települési tervező feladatát hangsúlyozza ki az övezet lehatárolása során.

(2) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre területére a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elem-együtteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit.

(3) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre területére a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban településrendezési eszközökben meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat.

70. Technikai pontosítás.

(4) Az övezet területét a településképi rendeletben településképi szempontból meghatározó területként kell tekinteni, amelyre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében településképi és tájképi követelményeket kell meghatározni. Az övezet területén a településképi rendelet az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg.

71. A tájképvédelmi övezet szabályozása szoros kapcsolatban áll a településkép védelméről szóló törvénnyel és az önkormányzatok által készítendő településképi rendeletekkel. A két szakterület közötti összhang megteremtését célozza a szabály.

(5) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

(6) Az övezetben a közlekedési, hírközlési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni.

72. Technikai pontosítás.

Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete

14/B. § (1) A világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.

(2) Az (1) bekezdés szerint lehatárolt világörökségi és világörökségi várományos területen:

a) a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a világörökségi kezelési tervben meghatározott célokkal,

b) új külszíni külfejtéses művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni külfejtéses művelésű bányatelek területe horizontálisan nem bővíthető,

c) a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a kulturális és természeti örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni.

73. Technikai pontosítások

Országos Vvízminőség-védelmi terület övezete

15. § (1) Az országos A vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell.

(2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani.

(3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete

16. § A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

VTT-tározók területének övezete

16/A. § Az övezetben új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

74. Technikai pontosítások.

Árvízi kockázatkezelési terület övezete

16/B.§ (1) Az övezet által érintett települések településrendezési eszközeit az Országos Árvízi Kockázatkezelési Terv alapján kell elkészíteni.

(2) Az övezetet a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magas, közepes és valamint alacsony veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési terület övezetbe kell sorolni.

75. Lásd az 1. pontot.

Kiemelt fontosságú h Honvédelmi és katonai célú terület övezete

16/C. § (1) A kiemelt fontosságú honvédelmi és katonai célú terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.

(2) és a Az övezet (1) pont alapján meghatározott területét településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület vagy honvédelmi célú erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

(3) A településképi rendelet a honvédelmi és katonai rendeltetésű ingatlanokkal kapcsolatban településképi követelményeket nem állapíthat meg.

76. Technikai pontosítások, továbbá szükséges azt deklarálni, hogy a települési önkormányzat nem állapíthat meg településképi követelményeket a katonai objektumokkal kapcsolatban azok nemzetbiztonsági jellegére tekintettel.

VI. Fejezet

A KIEMELT TÉRSÉGI ÉS MEGYEI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Magterület övezete

17. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése.

(3)

(5)

(6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.

Ökológiai folyosó övezete

18. § (1) Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha:

a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és

b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése.

(3)

(5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.

Pufferterület övezete

19. § Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti.

Erdőtelepítésre javasolt terület övezete

19/A. § A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.

77. Az övezetek átrendeződése miatt a szabályok áthelyezésre kerültek, innen törlendő.

Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete

19/B. § (1) Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.

(2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el.

Rendszeresen belvízjárta terület övezete

23. § A rendszeres belvízjárta terület övezetében új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a vízügyi igazgatási szerv a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul.

Földtani veszélyforrás területének övezete

25. § (1) A földtani veszélyforrás területének övezetét a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni.

(2) Az övezet területén új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul.

78. Lásd a 9. sort.

Magas veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési terület övezete

(1) A magas veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési területek övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

(2) Az övezettel érintett települések helyi építési szabályzatában meg kell állapítani az övezetbe eső épületek építészeti kialakítására vonatkozóan olyan építési előírásokat, amelyek az árvízi károk megelőzését szolgálják.

Közepes veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési terület övezete

(1) A közepes veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési terület övezetben új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a vízügyi igazgatási szerv a településrendezési eszközök készítése során nyilatkozatban hozzájárul.

Alacsony veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési terület övezete

(1) Az alacsony veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési terület övezetben új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a vízügyi igazgatási szerv a településrendezési eszközök készítése során nyilatkozatban hozzájárul.

79. Lásd az 1. sort. Az árvízi kockázatkezelési területeket felosztani szükséges abból a szempontból, hogy mely területek magas, közepes vagy alacsony kockázatúak az árvízi elöntés (veszélyeztetettség) esetén. A területhasználati szabály ennek megfelelően a magas kockázati területek esetében igen szigorú (beépítésre szánt terület nem jelölhető ki), amely enyhül a közepes és alacsony kockázatú területek esetében.

Honvédelmi terület övezete

27/A. § A honvédelmi terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

80. Lásd a 11. sort. Az övezetek összevonása miatt szükséges a szabályok törlése.

Tanyás térségek övezete

Az övezettel érintett településeken meg kell állapítani azokat az építési és településkép-védelmi előírásokat, amelyek elősegítik a tájfenntartó tanyai gazdálkodás és életmód fennmaradását, valamint a tanyás településszerkezet és tájkarakter megőrzését.

81. Lásd a 30. sort.

VII. Fejezet

HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK

28. § (1) E törvény a kihirdetését követő második hónap 1. napján lép hatályba.

30. § (1) E törvény rendelkezéseit alkalmazni kell:

a) a kiemelt térségi területrendezési terv készítése és elfogadása során,

b) a megyei területrendezési terv készítése és elfogadása során,

c) a településrendezési eszközök készítése és elfogadása során.

(2) A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv rendelkezéseit – kivéve, ha a rendelkezés tekintetében a 31/A. § szerinti összhang megteremtése szükséges – alkalmazni kell a településrendezési eszközök készítése és elfogadása során.

31. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek körét és az eljárás részletes szabályait,

b) az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplő műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények

ba) atomerőműnek nem minősülő erőmű és villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékelemei,

bb) a nemzetközi és hazai szénhidrogén- és szén-dioxid-szállítóvezeték elemei,

bc) a közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak, a főutak, valamint az országos vasúti törzshálózat elemei,

bd) az egyedi építmények közül a gyorsforgalmi úton, főúton és vasúti törzshálózaton lévő híd a Dunán és a Tiszán, valamint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területi elhelyezésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait.”

82. Technikai pontosítás.

31/A. § (1) E törvénynek az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: MTv.) megállapított rendelkezéseivel a megyei területrendezési terveket 2017. december 31-ig összhangba kell hozni.

82a. Az összhangba hozási kötelezettséget a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényben rendeztük, itt feleslegessé vált.

(2) E törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1–11. 10. mellékletét a hatálybalépést követően indult államigazgatási ügyekben alkalmazni kell.

31/B. § A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) az Országos Szerkezeti Terv által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építményeket az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1–11. 10. melléklete, 9. § (7) bekezdése, és 10. §-a előírásainak alkalmazásával, valamint az Országos Szerkezeti Tervben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell kijelölni; az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1–11. 10. mellékletében nem szereplő, de az Országos Szerkezeti Tervben feltüntetésre kerülő országos jelentőségű műszaki

infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építményeket az Országos Szerkezeti Terv által meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell kijelölni, b) a megyei területrendezési tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 6. § (2) bekezdésének előírásait kell alkalmazni, c) a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: BATrT.) megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül ca) a cb) alpont kivételével a BATrT. térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásait, cb) a vízgazdálkodási térség vonatkozásában az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 6. § (2) bekezdés e) pontjának előírását kell alkalmazni, d) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Btv.) megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül a Btv. térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásait kell alkalmazni, e) azokat az országos övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban az MTv. megszüntetett, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, f) azokra az országos övezetekre, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásait kell alkalmazni, g) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban az MTv. megszüntetett, az i) pontban foglaltak kivételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, h) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a j) pontban foglaltak figyelembevételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásaival kell alkalmazni, i) a Btv.-ben egyedileg megállapított kiemelt térségi övezetekre – ideértve az MTv. által megszüntetett térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetét, történeti települési terület övezetét, térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetét, valamint a vízeróziónak kitett terület övezetét – a Btv. övezeti előírásait kell alkalmazni, j) a Btv.-ben megállapított kiemelt térségi övezetek vonatkozásában, amelyeknek előírásait az MTv. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásait a Btv. kiemelt térségi övezeti előírásaival együtt kell alkalmazni,

k) a BATrT.-ban megállapított kiemelt térségi övezetek vonatkozásában, ha e törvénynek az MTv.-vel megállapított kiemelt övezeti előírásaitól eltérő előírást tartalmaznak, a BATrT. kiemelt térségi övezeti előírásait kell alkalmazni,

l) azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított meg, azonban a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított 12/A. § (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni.

83. Tekintettel arra, hogy a területrendezési tervek egyszerre készülnek, a vonatkozó átmeneti szabályok feleslegessé válnak. A többi technikai pontosítás.

32. § E törvény 2. § 24. pontja a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (1) bekezdésének való részbeni megfelelést szolgálja.

84. Felesleges rendelkezés, törlése javasolt.

A Három Területrendezési Terv felülvizsgálatával kapcsolatos egyéb jogszabályokban javasolt módosítások:

. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. § (3) b) pontja kiegészül

3.1.1. honvédelmi célú erdő-,

3.1.2. vízgazdálkodási célú erdő-,

pontokkal.

. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 28. § (3) kiegészül az alábbi ponttal:

„Honvédelmi erdőterületen épület csak akkor helyezhető el, ha a terület Országos Erdőállomány Adattár szerinti rendeltetése is honvédelmi.”

85. Az OTÉK módosítására tett javaslat az ágazatok és a tervezők tapasztalatai alapján az egyértelműbb települési tervezés érdekében született.

. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 26/A. § kiegészül a következő ponttal:

„(3a) A külfejtéses bányatelket akkor lehet megállapítani, ill. horizontálisan bővíteni, ha az országos területrendezési tervről és Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervéről szóló törvény bányatelek-megállapításra vonatkozó előírásai teljesülnek.”

86. A bányatörvény módosítása szükséges ahhoz, hogy az e törvényben lévő szabályokat a bányászati eljárásokban figyelembe vegyék.

. A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. Kormányrendelet 7. melléklete II. Javaslattevő fázis B) Megalapozó munkarészek pontja kiegészítendő az alábbi ponttal:

„h) A műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi létesítmények, valamint a térségi övezetek OTrT-től való eltérésének leírása, indoklása, és az illetékes államigazgatási szervek változásokat jóváhagyó nyilatkozata.”

87. Az e törvényben módosuló szabályozás átvezetése szükséges a végrehajtási rendeletben.

. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény kiegészítendő az alábbi ponttal:

„A szőlő termőhelyi kataszteri területek csak az illetékes hegybíró egyetértésével sorolható az Országos Erdőállomány Adattárba.”

88. Az ágazat tapasztalata alapján a beerdősülő szőlőterületek sorsát rendezni szükséges. A szőlőterületek védelme érdekében az erdészet és a hegybírók közötti egyeztetés szükséges e területek Adattárba vételéhez.

. A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. Kormányrendelet 8. melléklete az alábbi 3.7. ponttal kiegészül:

„belterület határa”.

. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 6. melléklete kiegészül:

„belterület határa”.

89. A belterület határának jelölését vissza kell hozni a tervezés során figyelembe veendő elemek közé tekintettel arra, hogy sok területhasználati szabály kapcsolódik hozzá.

. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30. § kiegészítendő az alábbi (3a) ponttal:

„Amennyiben a 13. § (1) bekezdés szerint keletkezett építési jog ellenére 7 éven belül az építési övezet beépítése nem kezdődik meg, a terület elveszti az építési jogot.”

90. Az Étv 30. § (3) bekezdésének szabálya szerint a településrendezési eszközökben 7 évnél régebben kijelölt beépítésre szánt területeken, ahol nem történik meg a beépítés, a területfelhasználás anélkül megváltoztatható, hogy kártérítést kellene fizetni. Azonban ezzel nem tudnak a települések élni, mert a bírósági gyakorlat nem támogatja a területek visszaminősítését az ott megszerzett építési jogok miatt. Javasolt a 7 évnél régebben kijelölt, de be nem épült területeket automatikusan visszaminősíteni, segíteni a takarékos területhasználatot.

. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 30. §. (1) a következőképpen módosul:

A vízgazdálkodásisal összefüggő területek:

1. a folyóvizek medre és parti sávja,

2. az állóvizek medre és parti sávja,

3. a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek,

4. a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,

5. a vízbázis területek,

6. a hullámterek.

91. Technikai pontosítás

3.1.2. Az OTrT szöveges mellékletének tervezete

1/1. számú melléklet

Az országos közúthálózat távlati gyorsforgalmi és főúti elemei, valamint a fővárosi térszerkezetet meghatározó főutak

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti)

1. Távlati Ggyorsforgalmi utak

Meglévő szakasz Tervezett szakasz M0: Biatorbágy (M1) – Budaörs – Budakeszi – Nagykovácsi – Budapest [II. ker.] – Solymár – Pilisborosjenő – Üröm – Budapest [III. kerület] – Budakalász (11. sz. főút) – – Budakalász (11. sz. főút) – Szigetmonostor – Budapest [IV. ker.] – Dunakeszi – Budapest [XV. ker.] – Fót – Csömör – Budapest [XVI. ker.] – Kistarcsa – Nagytarcsa – Budapest [XVII. ker.] – Ecser – Üllő – Vecsés – Gyál – Budapest [XXIII. ker.] – Dunaharaszti – Szigetszentmiklós – Budapest [XXII. ker.] – Diósd – Törökbálint – Biatorbágy (M1) – Budaörs M1, M3, M4, M5, M7 fővárosi bevezető (M0-on belüli autópálya besorolású) szakaszai M1: Budaörs (M0) Budapest– Győr – Hegyeshalom – (Ausztria) M10: Budapest térsége (M0) – Esztergom – (Szlovákia) M15: Levél (M1) – Rajka – (Szlovákia) M19: Bőny (M1) – Győr (1. sz. főút) R11100: Zsámbék Bicske térsége (M1) – Esztergom – (Szlovákia) Kesztölc (M10) M2: Budapest (M0) – Vác – – Vác – Rétság – Hont – (Szlovákia) R21: M3 Hatvan (M3) – Salgótarján – Somoskőújfalu – (Szlovákia) R23: Bátonyterenye – Fedémes – Ózd M25: Füzesabony térsége (M3) – Eger M3: Budapest (M0) – Hatvan – Füzesabony – Polgár – – Vásárosnamény – Beregdaróc – (Ukrajna) Görbeháza – Nyíregyháza – Vásárosnamény – M30: Mezőcsát térsége (M3) – Miskolc – – Miskolc – Encs – Tornyosnémeti – (Szlovákia) M31: Nagytarcsa térsége Budapest (M0) – Kistarcsa – Kerepes – Gödöllő térsége (M3) M32: Szolnok (M4) – Füzesabony térsége (M3) M34: Vásárosnamény térsége (M3) – Záhony térsége – (Ukrajna) M35: Görbeháza (M3) – Debrecen - – Debrecen – Berettyóújfalu térsége (M4) M38: Záhony térsége (M34) – (Szlovákia) M4: Üllő (M0) Budapest – Szolnok – Püspökladány –

Berettyóújfalu – Nagykereki – (Románia) M43: Szeged (M5) – Csanádpalota – (Románia) M44: Kecskemét térsége Nagykőrös (M8) – Békéscsaba – Gyula – (Románia) R44: Békéscsaba – Gyula – (Románia) MR47: Berettyóújfalu térsége (M4) – Békéscsaba – Algyő térsége Hódmezővásárhely – Szeged (M43) R49: Kántorjánosi térsége Őr (M3) – Csenger térsége – (Románia) M5: Gyál (M0) Budapest – Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Szeged – Röszke – (Szerbia) M51: Budapest (M5) – Budapest (M0) M6: Budapest (M0) – Dunaújváros – Szekszárd – Bóly –Bóly térsége – Ivándárda térsége – térsége– (Horvátország) M60: Bóly térsége (M6) – Pécs térsége – - Pécs - Szigetvár – Drávatamási térsége Barcs – (Horvátország) R67: Balatonlelle Balatonszemes (M7) – Kaposvár (M9) M7: Törökbálint (M0) Budapest – Székesfehérvár – Siófok – Balatonszentgyörgy – Nagykanizsa – Letenye – (Horvátország) M70: Letenye (M7) – Tornyiszentmiklós – (Szlovénia) M75: Balatonszentgyörgy térsége (M7) – Sármellék – Pacsa térsége (M9) R76: Balatonszentgyörgy térsége (M7) – Keszthely – Zalaegerszeg térsége – Misefa (M9)

M8: (Ausztria) – Szentgotthárd térsége – Veszprém – Enying térsége – Balatonfőkajár (M7) – Sárbogárd térsége – Dunaújváros – Kecskemét térsége – Szolnok (M4) – Füzesabony térsége (M3) R8: Vasvár (M9) – Balatonfőkajár (M7) M80: (Ausztria) – Szentgotthárd térsége – Körmend – Vasvár (M9) R83: Pápa – Tét – Győr (M1) M85: Győr térsége (M1) – Csorna – – Csorna – Nagycenk – Sopron – (Ausztria) M86: Szombathely térsége – Csorna (M85) – – Csorna (M85) – Mosonmagyaróvár térsége (M1) M9: – Szekszárd – Dusnok – Nagycenk (M85) – Szombathely térsége – Vasvár Rábahídvég (M80) Vasvár (M80) – Püspökmolnári térsége – Zalaegerszeg térsége – Nagykanizsa – Inke térsége – Kaposvár– Dombóvár – Szekszárd térsége Dusnok – Szeged (M5)

2.1. A főúthálózat elemei Távlati főutak

(A 3 km-nél rövidebb hálózati összekötő szerepű, de önálló számjellel ellátott főúti elemeket a felsorolás nem tartalmazza.) Meglévő szakaszok:

1. sz. főút: Budapest – Tatabánya – Tata – Komárom – Győr – Mosonmagyaróvár – Hegyeshalom – (Ausztria) 2. sz. főút: Budapest – Dunakeszi – Vác – Rétság – Hont – (Szlovákia) 3. sz. főút: Budapest – Hatvan – Gyöngyös – Füzesabony – Mezőkövesd – Miskolc – Szikszó – Encs – Tornyosnémeti – (Szlovákia) 4. sz. főút: Budapest – Cegléd – Szolnok – Püspökladány – Debrecen – Hajdúhadház – Nyíregyháza – Kisvárda – Záhony – (Ukrajna) 5. sz. főút: Budapest – Dabas – Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Szeged – Röszke – (Szerbia) 6. sz. főút: Budapest – Dunaújváros – Szekszárd – Pécs – Barcs – (Horvátország) 7. sz. főút: Budapest – Székesfehérvár – Siófok – Nagykanizsa – Letenye – (Horvátország) 8. sz. főút: Székesfehérvár (M7 63. sz. főút) – Veszprém (M8 R8); Vashosszúfalu (M8 R8) – Vasvár – Körmend – Szentgotthárd – (Ausztria) 10. sz. főút: Budapest – Pilisvörösvár – Piliscsaba – Dorog – Nyergesújfalu – Dunaalmás (1. sz. főút) 101. sz. főút: Újhartyán (M5) – Százhalombatta – Zsámbék – Kesztölc térsége (M10) Hegyeshalom (M1) – Hegyeshalom (1. sz. főút) 102. sz. főút: Herceghalom (M1) – Pilisjászfalu (10. sz. főút) 11. sz. főút: Budapest – Szentendre – Visegrád – Esztergom (117. sz. főút) 111. sz. főút: Esztergom (11. sz. főút) – Dorog (10. sz. főút) 117. sz. főút: Esztergom (111. sz. főút) Dorog (10. sz. főút) – Tát (10. sz. főút) 12. sz. főút: Vác (2. sz. főút) – Nagymaros – Szob 13. sz. főút: (Szlovákia) – Komárom – Kisbér (81. sz. főút) 131. sz. főút: Komárom (10. sz. főút) – Komárom (13. sz. főút) 14. sz. főút: Győr (1. sz. főút) – Vámosszabadi – (Szlovákia) 15. sz. főút: Mosonmagyaróvár (1. sz. főút) – Rajka – (Szlovákia) 21. sz. főút: Hatvan (3. sz. főút) – Salgótarján – Somoskőújfalu – (Szlovákia) 212. sz. főút: Rétság térsége (2. sz. főút) – Jobbágyi – Szurdokpüspöki térsége – Gyöngyös (3. sz. főút) 22. sz. főút: Bánk (2. sz. főút) – Balassagyarmat – Salgótarján (21. sz. főút) 222. sz. főút: Balassagyarmat (22. sz. főút) – (Szlovákia) 23. sz. főút: Bátonyterenye (21. sz. főút) –Tarnalelesz (25. sz. főút) 24. sz. főút: Gyöngyös (3. sz. főút) – Parád – Eger (25. sz. főút) 25. sz. főút: Kerecsend (3. sz. főút) – Eger – Bánréve (26. sz. főút) 26. sz. főút: Miskolc (3. sz. főút) – Sajószentpéter – Kazincbarcika térsége – Bánréve – (Szlovákia) 27. sz. főút: Sajószentpéter (26. sz. főút) – Edelény – Tornanádaska térsége – (Szlovákia) 302. sz. főút: Emőd (M3) – Emőd (3.sz. főút) 304. sz. főút: Miskolc (M30) – Miskolc (3. sz. főút) 306. sz. főút: Felsőzsolca (3. sz. főút) – Szirmabesenyő (26. sz. főút) 31. sz. főút: Ecser Budapest (M0) – Sülysáp – Kóka – Nagykáta – Jászberény – Dormánd (33. sz. főút) 311. sz. főút: Nagykáta (31. sz. főút) – Cegléd (4. sz. főút) 32. sz. főút: Hatvan (M3) – Jászberény – Szolnok (M4 4. sz. főút) 33. sz. főút: Füzesabony (3. sz. főút) – Tiszafüred – Debrecen (M35 4. sz. főút) 338. sz. főút: Nyíregyháza (M3) – Nyíregyháza (41. sz. főút) 34. sz. főút: Polgár (M3) – Tiszafüred (33. sz. főút) – Kunhegyes – Fegyvernek (4. sz. főút) 35. sz. főút: Nyékládháza (3. sz. főút) – Polgár – Debrecen (4. sz. főút)

354. sz. főút: Hajdúhadháza (4.sz. főút) – Debrecen (33. sz. főút) 36. sz. főút: Polgár (35. sz. főút) – Nyírtura Nyíregyháza (4. sz. főút) 37. sz. főút: Felsőzsolca (3. sz. főút) – Szerencs – Sátoraljaújhely – (Szlovákia) 38. sz. főút: Tiszanagyfalu (39. sz. főút) Mezőzombor (37. sz. főút) – Nyíregyháza (M3 36.sz. főút) 381. sz. főút: Sárospatak (37. sz. főút) – Sátoraljaújhely (37. sz. főút) - Cigánd – Kisvárda (4. sz. főút) – Vásárosnamény – Tivadar – Fehérgyarmat (491. sz. főút) 39. sz. főút: Tiszanagyfalu (38. sz. főút) Mezőzombor (37. sz. főút) – Mád – Encs térsége (3. sz. főút) 401. sz. főút: Cegléd (M4) – Cegléd (4. sz. főút) 402. sz. főút: Szolnok (4. sz. főút) – Szolnok (32. sz. főút) 403. sz. főút: Nyíregyháza (M3) – Nyírtura (4. sz. főút) 405. sz. főút: Albertirsa (4. sz. főút) – Újhartyán (M5) 41. sz. főút: Nyíregyháza (4. sz. főút) – Vásárosnamény – Beregsurány – (Ukrajna) 42. sz. főút: Püspökladány (4. sz. főút) – Berettyóújfalu – Ártánd – (Románia) 427. sz. főút: Berettyóújfalu (47. sz. főút) – Berettyóújfalu (42. sz. főút) 43. sz. főút: Szeged (5.sz. főút) – Makó – Nagylak – (Románia) 430. sz. főút: Makó (M43) – Makó (43. sz. főút) 431. sz. főút Kiszombor (43. sz. főút) – (Románia) 44. sz. főút: Kecskemét (5. sz. főút) – Békéscsaba (M44) 441. sz. főút: Cegléd (4. sz. főút) – Nagykőrös – Kecskemét 442. sz. főút: Szolnok (4. sz. főút) – Martfű – Tiszaföldvár – Kunszentmárton (44. sz. főút) 443. sz. főút: Gyomaendrőd (46. sz. főút) – Szarvas (44. sz. főút) 445. sz. főút Kecskemét (M5) – Kecskemét (44. sz. főút) 45. sz. főút: Kunszentmárton (44. sz. főút) – Szentes – Hódmezővásárhely (M47) 451. sz. főút: Kiskunfélegyháza (5. sz. főút) – Csongrád – Szentes (45. sz. főút) 46. sz. főút: Törökszentmiklós (4. sz. főút) – Mezőtúr – Gyomaendrőd – Mezőberény (47. sz. főút) 47. sz. főút: Debrecen (4. sz. főút) – Berettyóújfalu – Mezőberény – Békéscsaba (M44) 470. sz. főút: Mezőberény (47. sz. főút) – Békéscsaba (M44) 471. sz. főút: Debrecen (48 4. sz. főút) – Mátészalka (49. sz. főút) 48. sz. főút: Debrecen (47 4. sz. főút) – Nyírábrány – (Románia) 49. sz. főút: Rohod (41. sz. főút) – Mátészalka – Csengersima – (Románia) 491. sz. főút: Győrtelek (49. sz. főút) – Tiszabecs – (Ukrajna) 51. sz. főút: Budapest (M0) – Kalocsa – Baja – Hercegszántó – (Szerbia) 511. sz. főút: Baja (51. sz. főút) – Baja (55. sz. főút) 52. sz. főút: Kecskemét (M5) – Solt – Dunaföldvár (6. sz. főút) 53. sz. főút: Solt (52. sz. főút) – Kiskunhalas – Tompa – (Szerbia) 54. sz. főút: Kecskemét (5. sz. főút) – Soltvadkert – Sükösd (51. sz. főút) 55. sz. főút: Szeged (5. sz. főút) – Baja – Bátaszék (M6) 551. sz. főút: 56. sz. főút: Szekszárd (6. sz. főút) – Mohács – Udvar – (Horvátország) 57. sz. főút: Mohács (56. sz. főút) – Pécs térsége (6. sz. főút) 578. sz. főút: Pécs (6. sz. főút) – Kozármisleny (M60) 58. sz. főút: Pécs (6. sz. főút) – Harkány – Drávaszabolcs – (Horvátország) 61. sz. főút: Dunaföldvár (6. sz. főút) – Dombóvár – Kaposvár – Nagykanizsa (7. sz. főút) 611. sz. főút: Dombóvár (61. sz. főút) – Sásd (66. sz. főút) 62. sz. főút: Dunaújváros (6. sz. főút) – Székesfehérvár (7. sz. főút) 63. sz. főút: Tolna (6. sz. főút) – Sárbogárd – Székesfehérvár (M7 8. sz. főút) 631. sz. főút: Szedres (63. sz. főút) – Szedres (M6) 64. sz. főút: Simontornya (61. sz. főút) – Balatonvilágos Enying (7. sz. főút)

65. sz. főút: Szekszárd (6. sz. főút) – Tamási – Siófok (7. sz. főút) 651. sz. főút: Nagykónyi (61. sz. főút) – Iregszemcse (65. sz. főút) 66. sz. főút Pécs (6. sz. főút) – Sásd – Kapospula (61.610. sz. főút) 67. sz. főút: (Horvátország) – Zaláta – Sellye – Szigetvár (6. sz. főút) – Kaposvár – Látrány – Balatonszemes (7. sz. főút) 68. sz. főút: Barcs (6. sz. főút) – Nagyatád – Balatonberény (7. sz. főút) 681. sz. főút: Nagyatád (68. sz. főút) – Berzence – (Horvátország) 71. sz. főút: Lepsény (7. sz. főút) – Balatonfüred – Keszthely (76. sz. főút) 72. sz. főút: Balatonfűzfő (71. sz. főút) – Veszprém (8. sz. főút) 73. sz. főút: Csopak (71. sz. főút) – Veszprém (8. sz. főút) 74. sz. főút: Nagykanizsa (7. sz. főút) – Zalaegerszeg – Vasvár (8. sz. főút) 75. sz. főút: Alsópáhok (76. sz. főút) Keszthely (71. sz. főút) – Rédics (86. sz. főút) 76. sz. főút: Balatonszentgyörgy (7. sz. főút) – Hévíz Balatonberény (7. sz. főút) – Sármellék – Zalacsány – Zalaegerszeg – Nádasd (86. sz. főút) 760. sz. főút: Keszthely (75. sz. főút) – Szentgyörgyvár (76. sz. főút) 762. sz. főút: 77. sz. főút Veszprém (8. sz. főút) – Tapolca – Keszthely (71. sz. főút) Lesencetomaj (84. sz. főút) 801. sz. főút: Székesfehérvár (7. sz. főút) – Csór (8. sz. főút) 81. sz. főút: Székesfehérvár térsége (8. 7. sz. főút) – Kisbér – Győr (1. sz. főút) – Vámosszabadi térsége – (Szlovákia) 810. sz. főút Székesfehérvár (7. sz. főút) – Magyaralmás (81. sz. főút) 811. sz. főút: Székesfehérvár (7. sz. főút) – Zámoly – Csákvár Lovasberény – Vértesacsa – Felcsút – Óbarok (1. sz. főút) 813. sz. főút: 82. sz. főút: Veszprém térsége (8. sz. főút) – Pannonhalma - Zirc – Győr (M1) 821. sz. főút: 83. sz. főút: Városlőd (M8 R8) – Pápa – Győr (1. sz. főút) 830. sz. főút: Veszprém (8. sz. főút) – Veszprém (82. sz. főút) 832. sz. főút: Pápa (83.sz. főút) – Csót – Bakonytamási – Veszprémvarsány (82. sz. főút) 834. sz. főút: Pápa (83.sz. főút) – Nemesszalók – Celldömölk – Sárvár (84. sz. főút) 84. sz. főút: Balatonederics (71. sz. főút) – Sárvár – Sopron – (Ausztria) 85. sz. főút: Győr térsége (81. 1. sz. főút) – Csorna – Kapuvár – Nagycenk (84. sz. főút) 86. sz. főút: (Szlovénia) – Rédics – Zalabaksa – Zalalövő – Körmend – Szombathely – Csorna – Mosonmagyaróvár (1. 150. sz. főút) 861. sz. főút Kópháza (84. sz. főút) – (Ausztria) 87. sz. főút: Kám (8. sz. főút) – Szombathely – Kőszeg – (Ausztria) 88. sz. főút: Vát (86. sz. főút) – Sárvár (84. sz. főút) – Celldömölk térsége – Pápa – Kisbér – Oroszlány térsége – Környe – Tatabánya – Tát (10. sz. főút) 89. sz. főút: Gencsapáti (87. sz. főút) – Bucsu – (Ausztria) M1, M3, M4, M5, M7 fővárosi bevezető főút besorolású szakaszai Budapest térszerkezetet meghatározó főútjai

Tervezett szakaszok:

851. sz. főút: (Ausztria) – Fertőd – Fertőszentmiklós térsége (85. sz. főút) Mosonmagyaróvár (M1) – Mosonmagyaróvár (1. sz. főút) Rábacsanak térsége (86. sz. főút) – Pápa (83. sz. főút) Jánossomorja (86. sz. főút) – (Ausztria)

Győr (M19) – Gönyű (1. sz. főút) Pápa (83. sz. főút) – Devecser – Tapolca (77. sz. főút) (Szlovénia) – Bajánsenye – Zalalövő – Zalaszentgyörgy térsége (76. sz. főút) Lenti térsége (75. sz. főút) – Tornyiszentmiklós (M70) Devecser – Sümeg – Keszthely (71. sz. főút) Veszprém térsége (72. sz. főút) – Litér (M8) Mór (81. sz. főút) – Oroszlány térsége Sávoly (M7) – Marcali – Somogyvár – Gamás – Törökkoppány – Nagykónyi (61. sz. főút) Iharosberény térsége (61. sz. főút) – Gyékényes térsége – (Horvátország) Pécs térsége (6. sz. főút) – Vajszló Kozármisleny (M6) – Kozármisleny (6. sz. főút) Darány (6. sz. főút) – Sellye – Harkány – Siklós – Villány – Udvar térsége (56. sz. főút) Köblény térsége (M9) – Komló térsége (66. sz. főút) Dávod térsége (51. sz. főút) – Mohács (56. sz. főút) Kalocsa (51. sz. főút) – Kecel (54. sz. főút) Soltvadkert (53. sz. főút) – Kiskunmajsa – Kistelek – Mindszent – Derekegyház – Nagymágocs – Orosháza (M47) Szabadegyháza (62. sz. főút) – Adony – Ráckeve – Kiskunlacháza (51. sz. főút) Szigetszentmiklós (M0) – Ráckeve 213. sz. főút: Gödöllő (3. sz. főút) – Vác térsége – Tahitótfalu (11. sz. főút) 312. sz. főút: Albertirsa (4. sz. főút) – Tápiószentmárton – Nagykáta – Jászfényszaru (32. sz. főút) Jászberény (32. sz. főút) – Gyöngyös (3. sz. főút) Szécsény térsége (22. sz. főút) – Nógrádszakál – (Szlovákia) Pétervására (23. sz. főút) – Sirok (24. sz. főút) Karácsond térsége (3. sz. főút) – Heves – Kisköre – Kunhegyes – Kenderes (4. sz. főút) Tiszafüred (33. sz. főút) – Tiszaörs (34. sz. főút) Törökszentmiklós (46. sz. főút) – Martfű térsége (442. sz. főút) Kiskunfélegyháza (5. sz. főút) – Kiskunhalas – Mélykút – Kunbaja – (Szerbia) Hódmezővásárhely (M47) – Kübekháza térsége (Szerbia/Románia) Hódmezővásárhely (M47) – Makó (43. sz. főút) Szarvas (44. sz. főút) – Orosháza – Mezőkovácsháza – Battonya – (Románia) Békés (47. sz. főút) – Doboz – Sarkad – Méhkerék térsége – (Románia) Békéscsaba (M44) – Doboz Békéscsaba – Medgyesegyháza – Mezőkovácsháza Kisújszállás (4. sz. főút) – Túrkeve – Mezőtúr – Szarvas (44. sz. főút) Kunmadaras (34. sz. főút) – Karcag – Füzesgyarmat – Szeghalom (47. sz. főút) Rakamaz térsége (38. sz. főút) – Tiszavasvári – Hajdúböszörmény (35. sz. főút) Cigánd – Pácin – (Szlovákia) Nyíregyháza térsége (M3) – Nyírbátor – Vállaj – (Románia) Csökmő térsége (47. sz. főút) – Körösnagyharsány – (Románia) 1. sz. főút: Tatabánya elkerülő (Tatabánya-Környe – Tata – Naszály) 1. sz. főút: Győr elkerülő (Vámosszabadi (14. sz. főút) – Abda (1. sz. főút)) 51. sz. főút: Baja délkeleti elkerülő 57. sz. főút: Mohács – Dávod (51. sz. főút) 82. sz. főút: Veszprém – Gyulafirátót elkerülő 86. sz. főút: Szombathely elkerülő (Szombathely – Balogunyom – Kisunyom) 100. sz. főút: Bicske térsége (M1) – Százhalombatta – Újhartyán (M5) 338. sz. főút: Nyíregyháza nyugati elkerülő (36. sz. és 38. sz. főút)

445. sz. főút: Kecskemét északi elkerülő (5. sz. főút – M5) 481. sz. főút: Debrecen reptérre vezető út 512. sz. főút: Kalocsa (51. sz. főút) – Paks térsége (M6) 813. sz. főút: Győr (1. sz. főút) – Vámosszabadi (14. sz. főút) Budapest (Szerémi út - Üllői út)

2.2. Főutak tervezett településelkerülő szakaszai

(A felsorolás nem tartalmazza azokat az elkerüléseket, amelyek a gyorsforgalmi utak részét fogják képezni.) 1. 1. sz. főút: Tatabánya, Vértesszőlős, Tata, Almásfüzitő, Komárom, Abda, Öttevény 2. 3. sz. főút: Gödöllő 3. 4. sz. főút: Törökszentmiklós, Újfehértó 4. 5. sz. főút: Örkény, Kistelek 5. 6. sz. főút: Pécs, Szigetvár 6. 7. sz. főút: Martonvásár, Kápolnásnyék, Velence, Gárdony 7. 8. sz. főút: Székesfehérvár, Várpalota 8. 10. sz. főút: Nyergesújfalu, Lábatlan 9. 11. sz. főút: Pilismarót 10. 22. sz. főút: Érsekvadkert, Balassagyarmat, Őrhalom, Szécsény, Endrefalva, Szalmatercs, Karancsság, Ságújfalu, Kishartyán 11. 23. sz. főút: Bátonyterenye, Nemti, Pétervására, Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz 12. 25. sz. főút: Szentdomonkos, Ózd, Sajópüspöki, Bánréve 13. 26. sz. főút: Sajószentpéter, Berente, Kazincbarcika, Vadna, Dubicsány, Putnok 14. 27. sz. főút: Edelény 15. 31. sz. főút: Nagykáta, Jászjákóhalma, Jászapáti 16. 311. sz. főút: Cegléd 17. 32. sz. főút: Pusztamonostor, Jászberény, Jásztelek, Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy 18. 33. sz. főút: Dormánd, Besenyőtelek 19. 35. sz. főút: Nagycsécs, Sajószöged 20. 36. sz. főút: Tiszavasvári 21. 37. sz. főút: Szerencs, Sátoraljaújhely 22. 38. sz. főút: Nyírtelek, Nyíregyháza 23. 41. sz. főút: Vásárosnamény 24. 42. sz. főút: Berettyóújfalu 25. 43. sz. főút: Makó 26. 441. sz. főút: Cegléd, Nagykőrös 27. 442. sz. főút: Szolnok, Rákóczifalva, Rákócziújfalu 28. 45. sz. főút: Kunszentmárton, Szentes 29. 46. sz. főút: Mezőtúr, Gyomaendrőd 30. 471. sz. főút: Hajdúsámson, Nyíradony, Nyírmihálydi, Nyírbogát, Nyírbátor, Nyírmeggyes 31. 51. sz. főút: Kiskunlacháza, Dömsöd, Solt, Harta, Dunapataj, Kalocsa, Bátya, Sükösd, Érsekcsanád, Baja, Nagybaracska 32. 52. sz. főút: Solt 33. 53. sz. főút: Akasztó, Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunhalas, Tompa 34. 54. sz. főút: Jakabszállás, Bócsa, Kecel, Császártöltés 35. 55. sz. főút: Pörböly, Csávoly, Felsőszentiván, Tataháza, Mélykút, Mórahalom 36. 58. sz. főút: Szalánta, Túrony

37. 61. sz. főút: Cece, Simontornya, Tolnanémedi, Pincehely, Tamási, Nagykónyi, Dombóvár, Kapospula, Iharosberény, Nagykanizsa 38. 62. sz. főút: Szabadegyháza, Seregélyes 39. 63. sz. főút: Nagydorog, Bikács, Cece, Sárbogárd, Sárkeresztúr, Aba 40. 65. sz. főút: Tamási, Iregszemcse, Ságvár, Siófok 41. 67. sz. főút: Szentlászló, Kaposvár, Somogyaszaló, Mernye, Somogybabod 42. 68. sz. főút: Lábod, Nagyatád, Böhönye, Mesztegnyő, Kelevíz, Marcali, Kéthely 43. 71. sz. főút: Keszthely 44. 74. sz. főút Egervár 45. 75. sz. főút: Pacsa, Zalaszentmihály, Bak, Zalatárnok, Nova, Lenti 46. 76. sz. főút: Keszthely, Alsópáhok, Felsőpáhok, Szentgyörgyvár, Nagykapornak, Bagod, Hagyárosbörönd, Hegyhátsál, Katafa 47. 81. sz. főút: Székesfehérvár, Kisbér, Ászár, Mezőörs, Pér 48. 82. sz. főút: Veszprém, Eplény, Zirc, Veszprémvarsány, Ravazd, Écs, Nyúl 49. 83. sz. főút: Takácsi, Gyarmat, Tét [Szentkút], Tét, Győrszemere 50. 84. sz. főút: Sümeg, Rábapaty, Simaság, Újkér 51. 86. sz. főút: Zalabaksa, Kálócfa, Kozmadombja, Zalalövő, Nádasd, Egyházasrádóc, Kisunyom, Balogunyom, Szombathely, Mosonmagyaróvár 52. 87. sz. főút: Táplánszentkereszt, Szombathely, Gyöngyösfalu, Lukácsháza, Kőszeg

1/2. számú melléklet

A gyorsforgalmi és főúthálózat, a fővárosi térszerkezetet meghatározó főutak, valamint a vasúti törzshálózat nagy hídjai a Dunán és a Tiszán

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti)

1. Duna-hidak

1.1. Közúti hidak 1. Vámosszabadi térsége – (Szlovákia) 81. sz. főút 2. Komárom – (Szlovákia) 13. sz. főút 3. Esztergom – (Szlovákia) M10 4. Vác – Tahitótfalu (új főút) 5. Szigetmonostor – Budapest [IV. ker.] M0 észak 6. Budapest [III. ker.] – Budapest [XIII. ker.] Aquincumi híd 7. Budapest [III. ker.] – Budapest [XIII. ker.] Árpád-híd 8. Budapest [XI. ker.] – Budapest [IX. ker.] Rákóczi-híd 9. Budapest [XI. ker.] – Budapest [XXI. ker.] Albertfalvai híd 10. Budapest [XXII. ker.] – Szigetszentmiklós M0 dél 11. Százhalombatta–Tököl 101. sz. főút 12. Adony – Ráckeve (új főút) 13. Dunaújváros – Dunavecse M8 14. Dunaföldvár – Solt 52. sz. főút 15. Bogyiszló – Fajsz M9 16. Baja 55. sz. főút 17. Mohács (új főút)

1.2. Vasúti hidak 1. Komárom – (Szlovákia) 2. Budapest [III. ker.] – Budapest [IV. ker.] 3. Budapest [XI. ker.] – Budapest [IX. ker.] 4. Ercsi – Ráckeve térsége 5. Baja

2. Tisza-hidak

2.1. Közúti hidak 1. Tivadar – Kisar 381. sz. főút 2. Nagyvarsány – Tiszaszalka (M3) 3. Vásárosnamény 41. sz. főút 4. Záhony – (Ukrajna) 4. sz. főút 5. Záhony térsége – (Ukrajna) (M34) 6. Záhony térsége – (Szlovákia) (M38) 7. Cigánd – Tiszakajár 381. sz. főút 8. Tokaj – Tiszanagyfalu 39. sz. főút 9. Tiszaújváros 35. sz. főút 10. Polgár – Oszlár M3 11. Tiszafüred – Poroszló 33. sz. főút 12. Kisköre – Tiszabura (új főút) 13. Tiszapüspöki – Besenyszög (M4) 14. Szolnok 4. sz. főút 15. Tiszaug – Lakitelek (M44) 16. Csongrád – Szentes 451. sz. főút 17. Mindszent – Baks (új főút) 18. Algyő M47 19. Szeged – Algyő M43 20. Szeged 43. sz. főút 2.2. Vasúti hidak 1. Záhony térsége a nagy sebességű vasútvonalon 2. Eperjeske – (Ukrajna) 3. Záhony – (Ukrajna) 4. Tokaj – Rakamaz 5. Tiszafüred – Poroszló 6. Szolnok térsége a nagy sebességű vasútvonalon 7. Szolnok – Szajol 8. Algyő 9. Szeged a nagy sebességű vasútvonalon 10. Szeged, a Szeged – (Szerbia) – (Románia) kapcsolat helyreállítás egyesített vasúti közúti híddal

1/3. számú melléklet

Határmetszések a gyorsforgalmi és főúthálózaton, valamint az országos vasúti törzshálózaton

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti)

1. Határmetszés a gyorsforgalmi és főúthálózaton

1. Szlovákia felé: 2. Rajka M15 3. Rajka 15. sz. főút 4. Vámosszabadi térsége 81. sz. főút 5. Komárom 13. sz. főút 6. Esztergom M10 7. Hont [Parassapuszta] 2. sz. főút 8. Hont térsége M2 9. Balassagyarmat 222. sz. főút 10. Nógrádszakál új főút 11. Somoskőújfalu 21. sz. főút 12. Bánréve 26. sz. főút 13. Tornanádaska térsége 27. sz. főút 14. Tornyosnémeti M30 15. Tornyosnémeti 3. sz. főút 16. Sátoraljaújhely 37. sz. főút 17. Pácin új főút 18. Záhony térsége M38 19. Ukrajna felé: 20. Záhony 4. sz. főút 21. Záhony térsége M34 22. Beregdaróc M3 23. Beregsurány 41. sz. főút 24. Tiszabecs 491. sz. főút 25. Románia felé: 26. Csengersima 49. sz. főút 27. Csenger térsége M49 28. Vállaj új főút 29. Nyírábrány 48. sz. főút 30. Nagykereki térsége M4 31. Ártánd 42. sz. főút 32. Körösnagyharsány új főút 33. Méhkerék térsége új főút 34. Gyula M44 35. Battonya új főút 36. Csanádpalota M43 37. Nagylak 43. sz. főút 38. Kiszombor 431. sz. főút 39. Kübekháza térsége új főút 40. Szerbia felé: 41. Kübekháza térsége új főút

42. Röszke 5. sz. főút 43. Röszke M5 44. Tompa 53. sz. főút 45. Kunbaja új főút 46. Hercegszántó 51. sz. főút 47. Horvátország felé: 48. Udvar 56. sz. főút 49. Ivándárda térsége M6 50. Drávaszabolcs 58. sz. főút 51. Zaláta 67. sz. főút 52. Drávatamási M60 53. Barcs 6. sz. főút 54. Berzence 681. sz. főút 55. Gyékényes térsége új főút 56. Letenye M7 57. Letenye 7. sz. főút 58. Szlovénia felé: 59. Tornyiszentmiklós M70 60. Rédics 86. sz. főút 61. Bajánsenye új főút 62. Ausztria felé: 63. Szentgotthárd térsége M8 64. Szentgotthárd [Rábafüzes] 8. sz. főút 65. Bucsu 89. sz. főút 66. Kőszeg 87. sz. főút 67. Kópháza 861. sz. főút 68. Sopron 84. sz. főút 69. Sopron M85 70. Fertőd új főút 71. Jánossomorja új főút 72. Hegyeshalom M1 73. Hegyeshalom 1. sz. főút

2. Határmetszés a tervezett nagy sebességű vasútvonalakon

1. Hegyeshalom térsége és Rajka térsége 2. Záhony térsége 3. Röszke és Kübekháza 4. Gyékényes térsége

3. Határmetszés az egyéb országos vasúti törzshálózaton

1. Szlovákia felé: 2. Rajka 3. Komárom 4. Szob 5. Nógrádszakál 6. Ipolytarnóc 7. Somoskőújfalu

8. Bánréve 9. Hídvégardó 10. Hidasnémeti 11. Sátoraljaújhely 12. Ukrajna felé: 13. Záhony 14. Eperjeske 15. Románia felé: 16. Vállaj [Ágerdőmajor] 17. Nyírábrány 18. Biharkeresztes 19. Kötegyán 20. Lőkösháza 21. Nagylak 22. Szerbia felé: 23. Szeged 24. Röszke 25. Kelebia 26. Csikéria 27. Horvátország felé: 28. Magyarbóly 29. Gyékényes 30. Murakeresztúr 31. Szlovénia felé: 32. Bajánsenye 33. Ausztria felé: 34. Szentgotthárd 35. Ágfalva 36. Sopron 37. Fertőd 38. Hegyeshalom

1/42. számú melléklet

Országos törzshálózati vasúti pályák

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti) 1. Tervezett Nnagysebességű vasútvonalak

1.1. (Ausztria és Szlovákia) – Hegyeshalom térsége és Rajka térsége–Budapest [XI. kerület, Kelenföld] – Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér] – Röszke és Kübekháza – (Szerbia és Románia) 1.2. (Horvátország) – Gyékényes térsége – Budapest [XI. kerület, Kelenföld] – Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér]–Záhony térsége – (Ukrajna)

2. Egyéb országos törzshálózati vasúti pályák

Vasútvo nal száma 1 Budapest [VIII. kerület, Keleti pu.] – Hegyeshalom – (Ausztria) 1d Hegyeshalom – Rajka – (Szlovákia) 2 Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező] – Esztergom 3 Komárom – Komárom – (Szlovákia) 4 Esztergom-Kertváros – Almásfüzitő 5 Székesfehérvár – Komárom (Rendező) 8 Győr – Sopron – (Ausztria) 9 Fertőszentmiklós – (Ausztria) 10 Győr (Rendező) – Celldömölk 11 Győr – Veszprém 12 (2) Tatabánya – Oroszlány 15 Szombathely – Sopron – Ágfalva – (Ausztria) 16 Hegyeshalom – Porpác 17 Szombathely – Zalaszentiván – Nagykanizsa Zalaszentiván – Nagykanizsa 20 Székesfehérvár – Szombathely 21 Szombathely – Szentgotthárd – (Ausztria) 25 Boba – Zalaegerszeg – Őriszentpéter – (Szlovénia) 26 Balatonszentgyörgy – Tapolca – Ukk 29 (2) Szabadbattyán – Tapolca 30 Budapest [I. kerület, Déli pu.] – Székesfehérvár – Nagykanizsa – Murakeresztúr – (Horvátország) 31 Érdi elágazás – Tárnok 40 Budapest [XI. kerület, Kelenföld] – Pécs 41 Dombóvár – Gyékényes – (Horvátország) 42 Pusztaszabolcs – Dunaújváros – Paks 43 Mezőfalva – Rétszilas 44 Székesfehérvár – Pusztaszabolcs 45 Sárbogárd – Börgönd 46 Rétszilas – Bátaszék 60 (1) Murakeresztúr – Gyékényes 65 (1) Pécs – Villány 66 Villány – Magyarbóly – (Horvátország) 70 Budapest [VI. kerület, Nyugati pu.] – Szob – (Szlovákia) 71 Budapest [XV. kerület, Rákospalota-Újpest] – Vácrátót – Vác 74 Nógrádszakál – (Szlovákia) 77 Aszód – Vácrátót 78 (2) Nógrádszakál – Ipolytarnóc – (Szlovákia) 80 (1) Budapest [VIII. kerület, Keleti pu.] – Hatvan – Miskolc – Mezőzombor – Sátoraljaújhely – (Szlovákia) Mezőzombor – Sátoraljaújhely – (Szlovákia) 81 Hatvan – Somoskőújfalu – (Szlovákia) 82 Hatvan – Újszász 86 Vámosgyörk – Újszász 87 Füzesabony – Putnok 89 Nyékládháza – Tiszapalkonya-Erőmű 90 Felsőzsolca – Hidasnémeti – (Szlovákia) 92 (1) Miskolc (Tiszai) – Bánréve – (Szlovákia) 92 (2) Bánréve – Ózd 94 Sajóecseg – Tornanádaska – Hídvégardó – (Szlovákia)

100 Budapest [VI. kerület, Nyugati pu.] – Cegléd – Szolnok – Záhony – (Ukrajna) 100c Mezőzombor – Nyíregyháza 101 Püspökladány – Biharkeresztes – (Románia) 103 Karcag – Tiszafüred 105 Debrecen – Nyírábrány – (Románia) 108 Debrecen – Füzesabony 110 Apafa – Mátészalka 115 Mátészalka – Tiborszállás – Vállaj [Ágerdőmajor] – (Románia) 120a Budapest [X. kerület, Rákos] – Újszász – Szolnok 120 Szajol – Lőkösháza – (Románia) 135 Szeged – Békéscsaba – Kötegyán – (Románia) 136 Szeged (Rendező) – Röszke – (Szerbia) 140 Cegléd – Szeged 142 Budapest [X. kerület, Kőbánya-Kispest] – Lajosmizse – Kecskemét 150 Budapest [IX. kerület, Ferencváros] – Kelebia – (Szerbia) 154 Bátaszék – Baja – Kiskunhalas 155 Kiskunhalas – Kiskunfélegyháza 235 Budapest [XXIII. kerület, Soroksár]–Budapest [XXIII. kerület, Soroksár Terminál] 284 Záhony normál nyomtávú hálózat 318 Nagybörzsöny [Nagyirtás] – Nagybörzsöny 400 Záhony széles nyomtávú hálózat - Budapesti körvasút vonalai közül: 200 Budapest [X. kerület, Kőbánya felső] – Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező] 201 Budapest [XV. kerület, Angyalföldi elágazás] – Budapest [XIII. kerület, Angyalföld] 202 Budapest [XV. kerület, Angyalföldi elágazás] – Budapest [XV. kerület, Rákospalota-Újpest] 203 Budapest [X. kerület, Rákos] – Budapest [X. kerület, Rákosi elágazás] 205 Budapest [IX. kerület, Ferencváros] – Budapest [X. kerület, Kőbánya felső] 206 Budapest[IX. kerület, Ferencváros] – Budapest [X. kerület, Kőbánya-Kispest] 210 Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező] – Budapest [XV. kerület, Vasúttörténeti park] 211 Budapest [XIX. kerület, Kispesti elágazás] – Budapest [XVIII. kerület, Pestszentimre felső elágazás] 212 Budapest [X. kerület, Kőbánya teher] – Budapest [X. kerület, Kőbánya felső] 216 Budapest [X. kerület, Kőbánya felső elágazás] – Budapest [X. kerület, Kőbánya-Hizlaló] 217 Budapest [X. kerület, Kőbánya felsői kiágazás] – Budapest [X. kerület, Rákos] 219 Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező] – Budapest [XIV. kerület, Városligeti elágazás] 220 Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező] – Budapest [XV. kerület, Istvántelki főműhely] 221 Budapest [XXIII. kerület, Soroksár] – Budapest [XVIII. kerület, Szemeretelep mh.]

3. Tervezett országos törzshálózati vasúti pályák

Vasútvonal száma V0 Budapestet délről kerülő vasútvonal (V0): Szárliget – Szár – Bodmér – Vértesacsa – Vereb – Baracska – Ercsi – Szigetszentmárton – Kiskunlacháza – Bugyi – Dabas – Újhartyán – Albertirsa Hajmáskér – Balatonfűzfő kapcsolat Sopron – Ágfalva – (Ausztria) Kópházánál átkötés deltavágány 392 Bácsalmás – Csikéria – (Szerbia) – Röszke és Szeged – Nagylak – (Románia) összeköttetés Szegednél deltavágány 121 Szeged – (Szerbia) – Újszeged – Nagylak - (Románia) kapcsolat helyreállítása Zalaszentivánnál 2 deltavágány. 100d Budapest [X. kerület, Kőbánya-Kispest] – Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2. terminál – Monor Budapest [XX. kerület, Pesterzsébet] - Budapest [IX. kerület, Ferencváros nyugati rendező]

1/53. számú melléklet

Országos repülőterek

1.Nemzetközi kereskedelmi repülőterek

1.1. Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér], 1.2. Debrecen [Debreceni Nemzetközi Repülőtér], 1.3. Sármellék [Hévíz-Balaton Airport]. 2. Egyéb kereskedelmi repülőterek és kereskedelmi repülőtérré fejleszthető repülőterek 2.1. Pécs – Pogány, 2.2. Győr – Pér, 2.3. Nyíregyháza, 2.4. Szeged, 2.5. Baracs – Kisapostag (Dunaújváros), 2.6. Békéscsaba, 2.7. Budaörs, 2.8. Fertőszentmiklós, 2.9. Kunmadaras, 2.10. Mezőkövesd – Mezőkeresztes, 2.11. Őcsény, 2.12. Siófok (Kiliti), 2.13. Székesfehérvár [Alba Airport], 2.14. Vát – Porpác, 2.15. Taszár, 2.16. Veszprém – Szentkirályszabadja. 3. Közös felhasználású katonai és polgári repülőtérré fejleszthető repülőterek

3.1. Kecskemét, 3.2. Pápa, 3.3. Szolnok.

1/64. számú melléklet

Országos kerékpárút-törzshálózat elemei

1. Felső-Dunamente kerékpárút (6-os jelű Euro Velo®): 1.A: (Szlovákia és Ausztria) – Rajka – Bezenye – Mosonmagyaróvár – Halászi – Darnózseli – Hédervár – Ásványráró – Dunaszeg – Győrladamér – Győrzámoly – Győrújfalu – Győr – Vének – Gönyű – Komárom – Almásfüzitő – Dunaalmás – Neszmély – Süttő – Lábatlan – Nyergesújfalu – Tát – Esztergom – Pilismarót – Dömös – Visegrád – Dunabogdány – Tahitótfalu – Leányfalu – Szentendre – Budapest 1.B: Komárom – (Szlovákia) 1.C: Pilismarót – Szob – Nagymaros – Verőce – Vác – Göd – Dunakeszi – Budapest 2. Északkeleti határmente kerékpárút: 2.A: (Szlovákia) – Szob – Kemence – Balassagyarmat – Szécsény – Litke – Salgótarján – Cered – Ózd – Bánréve – Aggtelek – Jósvafő – Szalonna – Hidasnémeti – Gönc – (A 4. sz. Tiszamente kerékpárút Gönc és Sátoraljaújhely közötti szakasza) – Sátoraljaújhely – Pácin – Záhony – Zsurk – Lónya – Vásárosnamény – Tarpa – Szatmárcseke – Tiszacsécse – Tiszabecs – (Ukrajna) 2.B: Litke – Ipolytarnóc – (Szlovákia) 2.C: Nagybárkány – Márkháza – Nagykeresztúr – Salgótarján – Somoskőújfalu – (Szlovákia) 2.D: Bánréve – (Szlovákia) 2.E: Telkibánya – Kéked – (Szlovákia)

2.F: Záhony – (Ukrajna) 2.G: Gulács – Tarpa – Tivadar 3. Kelet-magyarországi kerékpárút: 3.A: Budapest – Fót – Mogyoród – Szada – Gödöllő – Zagyvaszántó – Gyöngyöspata – Gyöngyös – Markaz – Kisnána – Egerszalók – Eger – Mezőkövesd – Poroszló – Tiszafüred – Hortobágy – Nádudvar – Hajdúszoboszló – Debrecen – Nyírábrány – Nyírbátor – Csengersima – Tiszabecs 3.B: Nyírábrány – (Románia) 3.C: Csengersima – (Románia) 4. Tiszamente kerékpárút (11-es jelű Euro Velo®): 4.A: Gönc – Telkibánya – Bózsva – Pálháza – Füzérradvány – Mikóháza – Sátoraljaújhely – Sárospatak – Bodrogolaszi –Vámosújfalu – Olaszliszka – Szegilong – Szegi – Bodrogkisfalud – Bodrogkeresztúr – Tarcal – Tokaj – Tiszaladány – Tiszatardos – Tiszalök – Tiszadada – Tiszadob – Tiszaújváros – Tiszapalkonya – Tiszatarján – Tiszakeszi – Ároktő – Tiszadorogma – Tiszabábolna – Poroszló – Sarud – Kisköre – Tiszasüly – Kőtelek – Nagykörű – Szolnok – Tószeg – Tiszavárkony – Tiszajenő – Tiszakécske – Lakitelek – Tiszaalpár – Csongrád – Baks – Ópusztaszer – Sándorfalva – Szeged – Röszke – (Szerbia) 4.B: Sátoraljaújhely – (Szlovákia) 4.C: Tiszaújváros – Tiszacsege – Tiszafüred – Abádszalók – Kisköre 5. Dél-alföldi határmente kerékpárút: 5.A: Debrecen – Létavértes – Biharkeresztes – Sarkad – Gyula – Lőkösháza – Battonya – Mezőhegyes – Tótkomlós – Orosháza – Hódmezővásárhely – Szeged Mórahalom – Tompa – Bácsalmás – Nagybaracska – Mohács 5.B: Biharkeresztes – Ártánd – (Románia) 5.C: Nagybaracska – Dávod – (Szerbia) 6. Alsó-Dunamente kerékpárút (6-os jelű Euro Velo®): 6.A: Budapest – Dunaharaszti – Taksony – Dunavarsány – Majosháza – Ráckeve – Dömsöd – Dunavecse – Dunaegyháza – Solt – Dunapataj – Ordas – Dunaszentbenedek – Úszód – Foktő – Fajsz – Baja – Szeremle – Dunafalva – Mohács – Kölked – (Horvátország) 6.B: Budapest – Érd – Százhalombatta – Tököl – Szigethalom – Dunavarsány 6.C: Mohács – Hercegszántó – (Szerbia) 7. Délnyugat-magyarországi kerékpárút: 7.A: Budapest – Biatorbágy – Etyek – Nadap – Sukoró – Pákozd – Székesfehérvár – Balatonfőkajár – Siófok – Szántód – Balatonföldvár – Balatonlelle – Balatonboglár – Fonyód – Keszthely – Sármellék – Zalakaros – Nagykanizsa – Kaszó – Nagyatád – Berzence – (Horvátország) 7.B: Nadap – Velence – Gárdony – Pákozd 7.C: Balatonfőkajár – Balatonfűzfő – Balatonalmádi 7.D: Keszthely közigazgatási területén a 7.A és 8.A kerékpárutak összekötése 7.E.: Nagykanizsa – Letenye 8. Északnyugat-dunántúli kerékpárút: 8.A: Győr – Pannonhalma – Csesznek – Zirc – Veszprém – Balatonalmádi – Balatonfüred – Badacsonytomaj – Szigliget – Keszthely – Hévíz – Zalabér – Zalaegerszeg – Zalalövő – Őriszentpéter 8.B: Balatonfüred – Tihany 9. Dunántúli határmenti kerékpárút (részben 13-as jelű Euro Velo®): 9.A: Kölked – Sátorhely – Majs – Lippó – Kislippó – Magyarbóly – Villány – Villánykövesd – Palkonya – Újpetre – Vokány – Nagytótfalu – Kisharsány – Siklós – Matty – Kisszentmárton – Vejti – Piskó – Zaláta – Drávasztára – Felsőszentmárton – Szentborbás – Tótújfalu – Potony – Drávagárdony – Drávatamási – Barcs – Péterhida – Babócsa – Bolhó – Heresznye – Vízvár – Somogyudvarhely – Berzence – Gyékényes – Zákány – Őrtilos – Murakeresztúr – Molnári – Letenye – Bázakerettye – Tormafölde – Szécsisziget – Lenti – Rédics – Resznek – Nemesnép – Szentgyörgyvölgy – Velemér – Magyarszombatfa – Bajánsenye – Őriszentpéter – Szalafő – Apátistvánfalva – Magyarlak – Rábagyarmat – Rátót – Csákánydoroszló – Pinkamindszent – Szentpéterfa – Pornóapáti – Felsőcsatár – Narda – Bucsu – Bozsok – Velem – Kőszeg – Horvátzsidány – Csepreg – Szakony – Zsira – Sopronhorpács – Egyházasfalu – Lövő – Röjtökmuzsaj – Nagylózs – Fertőhomok – Fertőd – Sarród – Jánossomorja – Várbalog – Hegyeshalom – (Ausztria)

9.B: Siklós – Harkány – Márfa – Diósviszló – Rádfalva – Kórós – Sámod – Kisszentmárton 9.C: Murakeresztúr – (Horvátország) 9.D: Szentgyörgyvölgy – Magyarföld – Bajánsenye 9.E: Szalafő – (Szlovénia) 9.F: Szentgotthárd – (Ausztria) 9.G: Szentpéterfa – Ják 9.H: Ólmod – (Ausztria) 9.I: Fertőhomok – Fertőrákos – (Ausztria) 9.J: Sarród – (Ausztria) 9.K: Hegyeshalom – Bezenye 9.L: Mosonmagyaróvár – Hegyeshalom 21. Palócok földje kerékpárút: Szécsény – Hollókő – Pásztó – Jobbágyi – Zagyvaszántó 22. Bükki kerékpárút: Ózd – Dédestapolcsány – Szilvásvárad – Bélapátfalva – Eger 23. Nyugat-zempléni kerékpárút: 23.A: Gönc – Boldogkőváralja – Miskolc – Felsőtárkány – Eger 23.B: Nagyvisnyó – Szilvásvárad 31. Zagyvamenti kerékpárút: Salgótarján – Bátonyterenye – Szurdokpüspöki – Zagyvaszántó – Hatvan – Jászberény – Szolnok 32. Jászok, kiskunok földje kerékpárút: Jászberény – Cegléd – Nagykőrös – Kecskemét – Bugacpusztaháza 41. Hajdúvárosok-Szabolcs kerékpárút: Bekecs – Szerencs – Tokaj – Gávavencsellő – Nagyhalász – Nyíregyháza – Hajdúnánás – Hajdúdorog – Hajdúböszörmény – Debrecen 42. Alföldi kerékpárút: Tiszafüred – Karcag – Füzesgyarmat – Szeghalom – Vésztő – Doboz – Sarkad 43. Körösvölgyi kerékpárút: (Románia) – Gyula – Békéscsaba – Békés – Mezőberény – Gyomaendrőd – Szarvas – Öcsöd – Csongrád – Kiskunfélegyháza – Bugacpusztaháza 51. Csongrádi kerékpárút: (Románia) – Nagylak – Makó – Szeged – Kiskunmajsa – Jászszentlászló – Bugac 61. Közép-magyarországi kerékpárút: Bugacpusztaháza – Soltvadkert – Kiskőrös – Dunapataj – (6. Alsó-Dunamente kerékpárút Dunapataj és Solt közötti szakasza) – Solt – Dunaföldvár – Simontornya – Tolnanémedi – Tamási 62. Sió völgyi kerékpárút: Fajsz – Szekszárd – Sióagárd – Kölesd – Sárszentlőrinc – Simontornya – (61. Közép-magyarországi kerékpárút Simontornya és Tolnanémedi közötti szakasza) – Tolnanémedi – Siófok 71. Vértesi kerékpárút: Székesfehérvár – Gánt – Várgesztes – Oroszlány [Majkpuszta] – Környe – Tata – Komárom 72. Külső-somogyi kerékpárút: Szántód – Kőröshegy – Tamási – Hőgyész – Bonyhád – Mecseknádasd – Pécsvárad – Pécs – Újpetre 73. Belső-somogyi kerékpárút: Fonyód – Buzsák – Somogyvár – Kaposvár – Szenna – Almamellék – Abaliget – Orfű – Pécs 74. Kaposmente kerékpárút: Nagyatád – Segesd – Nagybajom – Kaposmérő – Kaposvár – Taszár – Dombóvár – Kurd – Hőgyész 81. Balaton-Rába kerékpárút: 81.A: Veszprém – Nagyvázsony – Kapolcs – Tapolca – Sümeg – Somlóvásárhely – Pápa – Árpás – Győr 81.B: Tapolca – Szigliget

82. Termál kerékpárút: 82.A: Zalabér – Kám – Rum – Sárvár – Szeleste – Bük – Csepreg 82.B: Rum – Szombathely – Bucsu 83. Rába – Bakonyalja kerékpárút: Sárvár – Celldömölk – Mersevát – Pápa

1/75. számú melléklet

Nemzetközi és országosjelentőségű vízi utak, országos jelentőségű kikötők és határkikötők

1. Nemzetközi és országos jelentőségű vízi utak

A szakasz A vízi út neve A vízi út osztálya (fkm–fkm) Duna (nemzetközi vízi út) 1812–1641 VI/B Duna (nemzetközi vízi út) 1641–1433 VI/C Mosoni-Duna (az EU tagállamainak lobogója alatt 14–2 III közlekedő hajók engedélymentesen használhatják) Mosoni-Duna (az EU tagállamainak lobogója alatt 2–0 VI/B közlekedő hajók engedélymentesen használhatják) Szentendrei-Duna (az EU tagállamainak lobogója 32–0 IV alatt közlekedő hajók engedélymentesen használhatják) Ráckevei-Duna (az EU tagállamainak lobogója 58–0 III alatt közlekedő hajók engedélymentesen használhatják) Sió-csatorna 121–23 IV/időszakosan (Kizárólag az olyan balatoni vízeresztések időszakában hajózható, amelyet a Hajósoknak Szóló Hirdetményben közzétesznek.) Sió-csatorna 23–0 IV Dráva 198–70 II Tisza 685–612 I Tisza 612–544 III Tisza 544–403 III Tisza 403–254 II Tisza 254–160 IV Bodrog 51–0 III Sebes-Körös 10–0 II Kettős-Körös 23–0 II Hármas-Körös 91–0 II Balaton IV Fertő tó II Velencei-tó II Keleti-főcsatorna 45–0 II Hortobágy – Berettyó-főcsatorna 7–0 II

2. Meglévő Oországos jelentőségű kikötők

Dunán: Győr – Gönyű Komárom Budapest [Csepel] Budapest [Nagytétény] – Érd Dunaújváros Paks Baja Mohács Tiszán: Tiszaújváros Szeged

3. Meglévő Hhatárkikötők

Dunán: Mohács Tiszán: Záhony Szeged Dráván: Drávaszabolcs

1/86. számú melléklet

Meglévő Aatomerőmű és egyéb erőművek

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 25 kilométeres környezetét jelenti) 1. Ajka 2. Almásfüzitő térsége 32. Budapest I. 43. Budapest II. 54. Budapest III. 65. Budapest IV. 76. Debrecen 87. Dunaújváros 9. Ercsi 108. Gönyű 119. Kazincbarcika 1210. Litér 1311. Lőrinci 14. Nyírtass 15. Mohács térsége 1612. Oroszlány 1713. Paks I. 18. Paks II. 1914. Pécs 20. Répcelak térsége 2115. Sajószöged 22. Szeged 2316. Százhalombatta 2417. Tatabánya 2518. Tiszaújváros I.

2619. Tiszaújváros II. 2720. Visonta

Tervezett atomerőmű és egyéb erőművek

1. Almásfüzitő térsége 2. Paks II. 3. Szeged

1/97. számú melléklet

A villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékekelemei

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 25 kilométeres környezetét jelenti)

1. Meglévő 750 kV-os átviteli hálózat távvezetékekelemei

1.1. Albertirsa – Szolnok – Hajdúböszörmény – Kisvárda térsége – Barabás – (Ukrajna)

2. Tervezett 750 kV-os átviteli hálózat távvezetékek:

2.1. Kisvárda térsége – Nyírkarász térsége

3. Meglévő 400 kV-os átviteli hálózat távvezetékekelemei

3.1. Albertirsa – Göd 3.2. Albertirsa – Szigetcsép – Ercsi – Martonvásár 3.3. Albertirsa – Cegléd – Szolnok 3.4. Albertirsa – Kecskemét 3.5. Almásfüzitő – Dad térsége 3.64. Békéscsaba – Elek – (Románia) 3.7. Bicske – Pomáz – Göd 3.8. Detk térsége 3.9. Ercsi térsége 3.105. Felsőpáhok – Tornyiszentmiklós – Muraszemenye – (Horvátország) 3.116. Felsőpáhok – Kaposvár 3.127. Felsőzsolca – Sajóivánka 3.138. Göd – Bánk – Hont – (Szlovákia) 3.14. Kerepes térsége 3.159. Gönyű – Győr 3.16. Gönyű – (Szlovákia) 3.1710. Győr – Litér 3.1811. Győr – Abda – Vámosszabadi – (Szlovákia) 3.19. Győr térsége – Abda – Vámosszabadi – (Szlovákia) 3.2012. Győr – Öttevény – Vép – Hegyeshalom – (Ausztria) 3.21. Kisvárda térsége – Hajdúböszörmény 3.23. Kisvárda térsége 3.23. Kisvárda térsége – Kisrozvágy – (Szlovákia) 3.24. Kisvárda térsége – Nyírtelek térsége 3.25. Hajdúböszörmény – Berettyóújfalu – Békéscsaba

3.26. Hajdúböszörmény – Létavértes – (Románia) 3.27. Kecskemét – Nyárlőrinc 3.2813. Litér – Felsőpáhok 3.2914. Martonvásár – Bicske 3.30. Martonvásár – Győr 3.3115. Martonvásár – Litér 3.3216. Martonvásár – Perkáta – Paks 3.33. Mohács – Szederkény 3.34. Bogád – Hercegszántó – (Szerbia) 3.3517. Bogád – Illocska – (Horvátország) 3.36. Nyírtelek térsége 3.37. Oroszlány – Dad térsége 3.38. Paks – Albertirsa 3.3918. Paks – Litér [I.] 3.4019. Paks – Bogád 3.4120. Paks – Szeged 3.4221. Paks – Kaposvár 3.43. Paks [I.] 3.44. Paks – Litér [II.] 3.45. Paks [II.] 3.46. Paks [III.] 3.47. Bogád – Kaposvár 3.48. Perkáta 3.49. Répcelak térsége 3.50. Sajóivánka – Kazincbarcika – Berente 3.51. Sajóivánka – Bánréve – (Szlovákia) 3.5222. Sajószöged – Nyírtelek térsége – Lónya – (Ukrajna) 3.53. Sajószöged – Hajdúböszörmény 3.5423. Sajószöged – Felsőzsolca [I.] 3.5524. Sajószöged – Felsőzsolca [II.] 3.5625. Sajószöged – Göd 3.57. Sajószöged – Nyírtelek térsége – Kisvárda térsége 3.58. Tiszaújváros – Sajószöged [II.] 3.5926. Szeged – Békéscsaba 3.6027. Szeged – Csanádpalota – (Románia) 3.6128. Szeged – Röszke [I.] – (Szerbia) 3.62. Szeged – Röszke [II.] – (Szerbia) 3.63. Szeged térsége 3.64. Székesfehérvár térsége 3.65. Szigetcsép térsége 3.6629. Szolnok – Mezőtúr – Békéscsaba 3.67. Szolnok – Nyárlőrinc 3.6830. Tiszaújváros – Sajószöged [I.] 3.6931. Vép – Vasvár – Felsőpáhok

4. Tervezett 400 kV-os átviteli hálózat távvezetékek

4.1. Albertirsa – Kecskemét 4.2. Almásfüzitő – Dad térsége 4.3. Bicske – Pomáz – Göd 4.4. Detk térsége 4.5. Kerepes térsége 4.6. Gönyű – (Szlovákia) 4.7. Győr térsége – Abda – Vámosszabadi – (Szlovákia) 4.8. Kisvárda térsége – Hajdúböszörmény

4.9. Kisvárda térsége 4.10. Kisvárda térsége – Kisrozvágy – (Szlovákia) 4.11. Kisvárda térsége – Nyírtelek térsége 4.12. Hajdúböszörmény – Berettyóújfalu – Békéscsaba 4.13. Hajdúböszörmény – Létavértes – (Románia) 4.14. Kecskemét – Nyárlőrinc 4.15. Martonvásár – Győr 4.16. Bogád – Hercegszántó – (Szerbia) 4.17. Oroszlány – Dad térsége 4.18. Paks – Albertirsa 4.19. Paks [I.] 4.20. Paks – Litér [II.] 4.21. Paks [II.] 4.22. Paks [III.] 4.23. Bogád – Kaposvár 4.24. Perkáta 4.25. Sajóivánka – Kazincbarcika – Berente 4.26. Sajóivánka – Bánréve – (Szlovákia) 4.27. Sajószöged – Hajdúböszörmény 4.28. Sajószöged – Nyírtelek térsége – Kisvárda térsége 4.29. Tiszaújváros – Sajószöged [II.] 4.30. Szeged – Röszke [II.] – (Szerbia) 4.31. Szeged térsége 4.32. Székesfehérvár térsége 4.33. Szigetcsép térsége 4.34. Szolnok – Nyárlőrinc

35. Meglévő 220 kV-os átviteli hálózat távvezetékekelemei

3.2. 5.1. Budapest [XV. kerület] 3.3. 5.2. Detk – Maklár – Mezőkövesd – Sajószöged 3.5. 5.3. Detk – Szolnok 3.4. 5.4. Detk – Csány – Budapest [XV. kerület] 3.6. 5.5. Detk – Ecséd – Budapest [XV. kerület] 3.7. 5.6. Göd – Budapest [XV. kerület] 3.8. 5.7. Győr – Hegyeshalom – (Ausztria) 3.10. 5.8. Kisvárda – Kisvárda térsége 3.11. 5.9. Győr – Százhalombatta 3.12. 5.10. Nagyút – Mezőtárkány – Sajószöged 3.13. 5.11. Ócsa – Maglód – Budapest [XV. kerület] 3.14. 5.12. Sajószöged – Debrecen 3.15. 5.13. Sajószöged – Szolnok 3.16. 5.14. Sajószöged – Tiszaújváros 3.17. 5.15. Sajószöged – Kisvárda térsége – Lónya – (Ukrajna) 3.18. 5.16. Százhalombatta – Budapest [XI. kerület] 3.19. 5.17. Százhalombatta – Dunaújváros 3.20. 5.18. Százhalombatta – Ócsa 3.21. 5.19. Szolnok – Szeged 3.22. 5.20. Tiszalök – Tiszadada 3.23. 5.21. Visonta – Detk [I.] 3.24. 5.22. Visonta – Detk [II.]

6. Tervezett 220 kV-os átviteli hálózat távvezetékek

6.1. Budapest [XXI. kerület] – Budapest [XI. kerület] 6.2. Kerepes térsége

1/108. számú melléklet

Országos szénhidrogén-szállító vezetékek

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 25 kilométeres környezetét jelenti) 1. Meglévő Fföldgázszállító vezetékek

száma elhelyezkedése 100: (Ukrajna) – Beregdaróc – Kisvarsány – Nyírbogdány – Nemesbikk – Füzesabony – Nagyfüged – Zsámbok 100-01: Beregdaróc – Tarpa – Nagyar 100-02: Kisvarsány – Mándok 100-03: Petneháza – Anarcs 100-04: Nyírbogdány – Ibrány 100-05: Tiszavasvári – Tiszalök 100-06: Tiszaújváros 100-07: Tiszaújváros 100-08: Tiszaújváros 100-09: Tiszaújváros 100-10: Nagyfüged – Tarnaörs 100-11: Vámosgyörk – Gyöngyös 100-12: Csány – Jászberény 100-13: Nagyfüged – Halmajugra (Ukrajna) – Beregdaróc – Kisvarsány – Nyírgyulaj – Hajdúszoboszló – Püspökladány – 101: Ecsegfalva – Mezőtúr 101-02: Nyírgyulaj – Napkor – Nyíregyháza 101-03: Nyírgyulaj – Nyírmeggyes – Győrtelek 101-04: Téglás 101-05: Téglás – Hajdúsámson 101-06: Hajdúböszörmény 101-07: Debrecen – Hajdúböszörmény 101-08: Kaba 101-09: Kaba – Földes 101-10: Bucsa – Karcag 102: Hajdúszoboszló – Püspökladány – Ecsegfalva – Mezőtúr 103: Nagyhegyes – Kenderes – Törökszentmiklós – Szolnok – Cegléd – Vecsés 103-01: Nádudvar 103-02: Karcag 103-03: Karcag 103-04: Karcag – Kunmadaras 103-05: Kunmadaras 103-06: Kenderes – Kisújszállás 103-07: Törökszentmiklós

103-08: Törökszentmiklós – Kétpó – Mezőtúr 103-09: Szajol – Martfű 103-10: Szajol 103-11: Szajol 103-12: Abony 103-13: Cegléd 103-21: Szolnok 104: Kenderes – Tiszaörs – Tiszacsege – Tiszaújváros 105: Nemesbikk – Folyás [Bödönhát] – Balmazújváros – Nagyhegyes 105-01: Folyás – Egyek 106: Nagyhegyes – Balmazújváros – Folyás [Bödönhát] – Nemesbikk – Sajószöged – Miskolc 106-01: Nagyhegyes 106-02: Balmazújváros – Hajdúböszörmény 106-03: Balmazújváros 106-04: Folyás [Bödönhát] 106-05: Sajószöged – Sajóörös – Tiszaújváros 106-06: Tiszaújváros 106-21: Tiszapalkonya 107: Hajdúszoboszló – Nagyhegyes 108: Hajdúszoboszló – Nagyhegyes 109: Hajdúszoboszló 110: Hajdúszoboszló 111: Nagyhegyes – Ebes – Debrecen 111-01: Ebes 111-02: Ebes – Debrecen 112: Hajdúszoboszló – Sáránd 113: Sáránd – Berettyóújfalu – Mezősas 122: (Ukrajna) – Beregdaróc 123: Beregdaróc – Kisvarsány – Nyírgyulaj – Hajdúszoboszló 200: Nemesbikk – Miskolc 201: Miskolc – Sajószentpéter – Berente 202: Miskolc – Sajószentpéter – Kazincbarcika – Vadna – Ózd 202-01: Sajókeresztúr 202-02: Sajószentpéter 202-03: Sajószentpéter 202-04: Berente 202-05: Berente 202-06: Berente 202-07: Kazincbarcika 202-08: Vadna – Rudabánya 203: Miskolc – Sajószentpéter – Berente 204: Nemesbikk – Sajószöged – Tiszalúc – Szerencs 204-01: Sajóörös – Tiszaújváros 205: Szerencs – Olaszliszka – Sárospatak 206: Szerencs – Golop – Abaújkér 207: Miskolc 208: Miskolc – Nyékládháza – Miskolc [Vargahegy] 208-01: Miskolc [Vargahegy] 209: Ózd – (Szlovákia)

210: Ózd 211: Ózd – Járdánháza – Tarnalelesz – Mátraterenye – Bátonyterenye [Kisterenye] 211-01: Ózd [Farkaslyuk] 211-02: Mátraterenye – Mátraderecske 212: Tarnalelesz – Fedémes 213: Fedémes – Egerbakta – Eger 214: Fedémes – Bélapátfalva 215: Bátonyterenye [Kisterenye] – Salgótarján 216: Sámsonháza – Nagylóc – Szécsény 217: Bátonyterenye [Kisterenye] – Sámsonháza – Pásztó – Heréd – Hatvan – Zsámbok 217-01: Pásztó 217-02: Heréd – Lőrinci 300: Mezőtúr – Szarvas – Szentes – Mindszent – Szeged [Kiskundorozsma] 300-01: Szentes 301: Mezőtúr – Öcsöd – Tiszainoka – Lakitelek – Városföld 301-01: Kunszentmárton 302: Mezőtúr – Öcsöd – Tiszainoka – Lakitelek – Városföld 302-01: Kunszentmárton Algyő – Ópusztaszer – Kiskunfélegyháza – Városföld – Kecskemét – Lajosmizse – Újhartyán 303: – Vecsés 303-01: Kecskemét – Nagykőrös 304: Városföld – Kiskunfélegyháza – Ópusztaszer – Szatymaz – Szeged [Kiskundorozsma] 305: Kardoskút – Szentes – Csongrád – Kiskunfélegyháza – Városföld 305-01: Szentes 305-02: Csongrád 305-21: Felgyő – Szentes 306: Városföld – Kecskemét – Kunadacs – Tass – Makád – Adony 306-01: Kecskemét 306-02: Kecskemét 307: Városföld – Kecskemét – Kunadacs – Tass – Makád – Adony 307-21: Adony – Makád 308: Algyő – Szeged [Kiskundorozsma] 308-01: Szeged 309: Szeged [Kiskundorozsma] – Üllés 309-01: Üllés 310: Szank – Kiskunmajsa – Üllés 311: Zsana – Kiskunmajsa – Szank 312: Szank – Bugac – Városföld 313: Szank – Bugac – Városföld 314: Méhkerék – Gyula – Békéscsaba – Kardoskút – Hódmezővásárhely – Algyő 314-01: Pusztaföldvár 314-02: Kardoskút – Pusztaföldvár 314-03: Kardoskút – Orosháza 314-04: Hódmezővásárhely 314-05: Hódmezővásárhely 314-06: Algyő 314-21: Algyő 315: Csabaszabadi – Kamut – Mezőberény 316: Kamut – Murony – Békés

316-01: Murony 317: Békéscsaba – Békés 318: Kardoskút – Orosháza 319: Kardoskút – Orosháza 320: Kardoskút – Orosháza 320-01: Orosháza 321: Kardoskút – Tótkomlós – Mezőhegyes 321-01: Tótkomlós 322: Mezőhegyes – Battonya 323: Hódmezővásárhely – Óföldeák – Makó 324: Kübekháza – Kiszombor – Makó 325: Algyő – Szeged [Újszeged] 325-21: Szeged 325-22: Szeged 326: Algyő – Szeged 327: Szeged [Kiskundorozsma] – Röszke – (Szerbia) 328: Szeged [Kiskundorozsma] – Röszke – (Szerbia) 329: Szank – Soltvadkert – Kalocsa – Fadd – Szekszárd 330: Szank – Kiskunhalas – Jánoshalma – Baja – Báta – Maráza – Pécs 330-01: Kiskunhalas 330-02: Palotabozsok – Mohács 330-03: Pécs 330-04: Pécs 330-05: Pécs 330-21: Báta – Dunafalva Városföld – Kiskunfélegyháza – Ópusztaszer – Szatymaz – Szeged [Kiskundorozsma] – 331: Algyő 331a: Báta – Bátaszék – Várdomb – Szekszárd 331-01: Várdomb 331-02: Várdomb – Mőcsény – Bonyhád 331-03: Szekszárd 334: Algyő – Makó – Nagylak – (Románia) 335: Városföld – Bugac – Szank – Kiskunhalas – Jánoshalma – Baja – Báta 400: Zsámbok – Maglód – Vecsés 401: Zsámbok – Gödöllő – Fót [Alag] – Szentendre 401-21: Dunakeszi – Szentendre 402: Vecsés – Újhartyán – Lajosmizse – Kecskemét – Városföld 402-01: Kecskemét – Nagykőrös 403: Vecsés – Majosháza – Szigetcsép – Ercsi 403-21: Szigetcsép – Majosháza 404: Vecsés – Gyál – Budapest [XXIII. kerület] – Szigetszentmiklós 404-01: Szigetszentmiklós 404-02: Szigetszentmiklós – Budapest [XXI. kerület] 404-03: Szigetszentmiklós – Budapest [XXI. kerület] 404-04: Budapest [XXI. kerület] 404-05: Budapest [XXI. kerület] 405: Budapest [XXII. kerület] – Budapest [XI. kerület] 406: Vecsés – Gyál – Bp. [XXIII. kerület] – Szigetszentmiklós – Budapest [XXI. kerület] 406-01: Budapest [XXI. kerület]

407: Vecsés – Ecser – Budapest [X. kerület] – Budapest [XV. kerület] 408: Budapest [XV. kerület] – Fót [Alag] 409: Szentendre – Pilisvörösvár 410: Pilisvörösvár – Budapest [III. kerület] 411: Budapest [III. kerület] – Budapest [II. kerület] 412: Fót [Alag] – Sződ – Vác 412-01: Fót –Veresegyház 412-02: Vác 413: Vác 414: Vác – Bánk – Romhány 415: Romhány – Érsekvadkert – Balassagyarmat 415-01: Érsekvadkert 417: Pilisvörösvár – Perbál – Százhalombatta 500: Pilisvörösvár – Dorog – Lábatlan – Komárom – Bőny – Győr 500-01: Dág 500-02: Nagysáp 500-05: Bana 501: (Ausztria) – Rajka – Mosonmagyaróvár – Mosonszentmiklós 502: Mosonszentmiklós – Ikrény – Győr 503: Ajka – Adásztevel – Lovászpatona – Töltéstava – Győr 504: Kápolnásnyék – Székesfehérvár – Nádasdladány – Ősi – Pétfürdő 504-01: Szabadbattyán 505: Ősi – Pétfürdő 506: Ősi – Berhida – Papkeszi 507: Papkeszi – Veszprém – Herend – Ajka – Devecser 507-01: Veszprém 508: Adony – Szabadegyháza – Aba – Mezőszentgyörgy – Papkeszi 508-01: Szabadegyháza 509: Mezőszentgyörgy – Siófok – Kőröshegy – Szőlősgyörök – Lengyeltóti 509-01: Siófok 509-02: Kőröshegy 509-03: Szőlősgyörök – Balatonboglár 510: Adony – Dunaújváros 511: Adony – Dunaújváros 512: Adony – Kápolnásnyék 513: Adony – Ercsi – Százhalombatta – Érd – Budapest [XXII. kerület] 513-01: Ercsi – Százhalombatta 513-02: Érd 514: Adony – Ercsi – Százhalombatta 514-03: Százhalombatta 514-04: Százhalombatta 514-05: Százhalombatta 515: Naszály – Tata – Környe – Tatabánya 515-01: Tata 515-02: Tatabánya 516: Dág – Zsámbék 517: Győr – Gönyű 600: Lengyeltóti – Marcali – Zalakomár – Nagykanizsa 601: Lengyeltóti – Somogyjád – Kaposvár [Toponár]

601-01: Kaposvár 602: Babócsa – Nagyatád – Iharosberény – Nagykanizsa 602-01: Bolhás – Berzence 602-02: Iharosberény 603: Nagykanizsa – Becsehely 603-01: Becsehely 604: Nagykanizsa – Magyarszerdahely – Pusztaederics 605: Pusztaederics – Nagylengyel 606: Pusztaederics – Gutorfölde – Lenti 606-01: Gutorfölde 607: Devecser – Jánosháza – Dabronc – Pókaszepetk – Zalaegerszeg – Nagylengyel 607-02: Zalaegerszeg 608: Dabronc – Sümegcsehi – Várvölgy – Raposka – Tapolca 608-01: Várvölgy – Cserszegtomaj 608-02: Raposka 609: Pókaszepetk – Körmend 610: Körmend – Csákánydoroszló – Szentgotthárd 610-01: Csákánydoroszló 611: Karakó – Meggyeskovácsi – Szombathely 611-01: Meggyeskovácsi – Sárvár 612: Szombathely – Kőszeg 613: Karakó – Celldömölk – Répcelak 613-01: Celldömölk 614: Mosonszentmiklós – Csorna – Kapuvár – Répcelak 615: Báta – Maráza – Kozármisleny – Túrony – Drávaszerdahely – (Horvátország) 615-01: Pécs – Kozármisleny 616: Répcelak – Újkér – Nagylózs – Sopron 616-01: Nagylózs – Fertőszentmiklós Szlovák tranzit: Vecsés – Balassagyarmat – (Szlovákia)

2. Tervezett földgázszállító vezetékek

(Románia) – Nagylak – Hódmezővásárhely – Kecskemét – Adony – Székesfehérvár – Mór – Nabucco: Tét – Rajka – (Ausztria) Déli Áramlat: (Szerbia) – Hercegszántó – Szigetvár térsége – Tornyiszentmiklós – (Szlovénia) Városföld – Adony – Ercsi Ercsi – Győr Ercsi – Százhalombatta Taksony – Budapest [XXI. kerület]

23. Meglévő Kkőolajszállító vezetékek

név elhelyezkedés Adria Százhalombatta – Káloz – Kára – Kutas – Berzence – (Horvátország) Barátság I. (Szlovákia) – Hont – Szada – Vecsés – Százhalombatta Barátság II. (Ukrajna) – Fényeslitke – Tiszavasvári – Mezőcsát – Kál – Zsámbok – Százhalombatta Algyő – Pálmonostora – Kecskemét – Pusztavacs – Százhalombatta

Kiskunhalas – Szank – Pálmonostora

34. Meglévő Ttermékvezetékek elhelyezkedés Cegléd – Kecskemét Kápolnásnyék – Komárom [Szőny] Kápolnásnyék – Komárom [Szőny] Kápolnásnyék – Székesfehérvár Kápolnásnyék – Százhalombatta Kecskemét Komárom [Szőny] – Győr Keleti termékvezeték: (Ukrajna) – Beregdaróc – Vásárosnamény – Nyírbogdány – Tiszavasvári – Tiszapalkonya – Tiszaújváros Szajol – Tiszasüly – Füzesabony – Tiszaújváros Szajol – Tiszasüly – Füzesabony – Tiszaújváros Százhalombatta – Budapest [XXI.] Százhalombatta – Vecsés Százhalombatta – Kápolnásnyék Százhalombatta – Kápolnásnyék Százhalombatta – Rajka – (Szlovákia) Százhalombatta – Ócsa – Cegléd – Szajol Százhalombatta – Ócsa – Cegléd – Szajol Székesfehérvár – Pécs Tiszaújváros – Balmazújváros – Ebes Tiszaújváros – Kazincbarcika Tiszaújváros – Beregdaróc – (Ukrajna) Tiszaújváros – Mezőkövesd – Vámosgyörk – Zsámbok – Üllő – Százhalombatta

1/119. számú melléklet

Az országos jelentőségű vízi létesítmények

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 25 kilométeres környezetét jelenti) 1. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók VTT- tározók

Megnevezés Tápláló Tervezett tározó Érintett Ttelepülés Meglévő tározó vízfolyás Beregi Tisza Tákos, Csaroda, Tarpa, Tivadar, Gulács, Jánd, Hetefejércse, Vásárosnamény Borsóhalmi Zagyva Jászberény, Jászjákóhalma Cigándi-Tiszakarádi Tisza Nagyrozvágy, Cigánd, Pácin Dél-borsodi Tisza Ároktő, Tiszadorogma, Tiszacsege Halaspusztai Sebes-Körös Szeghalom Hanyi-Jászsági Tisza Kisköre, Tarnaszentmiklós, Pély Hanyi-Tiszasülyi Tisza Jászkisér, Pély, Tiszasüly

Inérháti Tisza, Sajó, Kesznyéten, Tiszadob, Tiszalúc, Tiszaújváros Takta- övcsatorna Jásztelki Zagyva Jánoshida, Jászberény, Jásztelek Kutas I-II. Berettyó Csökmő, Darvas, Zsáka Mérgesi Körös Körösladány, Köröstarcsa Nagykunsági Tisza Tiszabura, Tiszagyenda, Tiszaroff, Kunhegyes, Abádszalók Szamos-Kraszna közi Szamos, Szamosszeg, Szamoskér, Kocsord, Tunyogmatolcs, Kraszna Ópályi, Nagydobos, Győrtelek, Mátészalka Szegedi Tisza Baks, Ópusztaszer, Dóc Tisza-Szamosközi alsó Tisza Fehérgyarmat térsége Tisza-Szamosközi Tisza Fehérgyarmat térsége Szatmárcseke, Túrisvándi felső Tisza-Túrközi Tisza Tiszakóród térsége Milota, Sonkád, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tiszaroffi Tisza Tiszaroff, Tiszabő, Tiszagyenda

2. Meglévő Oországos jelentőségű vízkár-elhárítási célú tározók

Megnevezés Tápláló vízfolyás Érintett Ttelepülés Borsohalmi Zagyva, Tarna Jászjákóhalma, Jászberény Bezenyei Bezenye Csökmői-halastó Csökmő-Halasi csatorna Csökmő Ér menti Ér-Berettyó Pocsaj, Kismarja Halaspusztai Berettyó-Sebes-Körös Szeghalom Kisdelta Fehér-Körös Gyula Kutasi Berettyó Szeghalom, Csökmő Lajtamenti Lajta Hegyeshalom, Mosonmagyaróvár, Levél Ludasi Bene-patak Ludas, Detk Mályvádi Fekete- és Fehér- Gyula Körös Mérgesi Sebes-Körös Köröstarcsa, Körösladány Nagyfüged- Bene, Tarna, Tarnóca Nagyfüged, Tarnazsadány, Zaránk Tarnazsadányi Rábamenti Rába Ostffyasszonyfa, Csönge, Kenyeri, Pápoc, Kemenesszentpéter, Vág, Várkesző, Egyházaskesző, Sárvár Tarnamérai Tarna Nagyfüged, Tarnazsadány Viszneki Tarna, Gyöngyös– patak Visznek, Erk Jásztelki Zagyva Jászberény, Jásztelek, Jánoshida Zaránki Tarna Erk, Nagyfüged, Visznek

3. 10 millió m3-t meghaladó térfogatú, vízkár-elhárítási célú tározási fejlesztési lehetőségek

1. Tápláló vízfolyás Tározó neve Település 2. Ceredi Tarna Terpesi víztározó Pétervására, Terpes, Bükkszék, Hevesaranyos, Kisfüzes, Tarnalelesz

3. Takta csatorna Inérháti Tiszalúc, Kesznyéten, Tiszaújváros 4. Túr Túr jobbparti Garbolc, Kishódos, Nagyhódos 5. Hortobágy főcsatorna Ágotai Nádudvar, Karcag, Kunmadaras, Nagyiván 6. Gaja patak Fehérvárcsurgói víztározó Fehérvárcsurgó, Kincsesbánya 7. Répce Bük-Bő-Gór-i Bük, Bő, Gór

4.3. Meglévő Kkiemelt jelentőségű vízi építmények

Megnevezés Vízfolyás Érintett Ttelepülés Ágotai vészelzárómű Hortobágy-Berettyó Püspökladány Bőcsi duzzasztómű Hernád Bőcs Balatonkiliti mederduzzasztó Sió Siófok Békési duzzasztó Kettős-Körös Békés Békésszentandrási vízlépcső Hármas-Körös Békésszentandrás Bökényi vízlépcső Hármas-Körös Szentes Dinnyési zsilip Dinnyés-Kajtori-csatorna Pákozd Felsődobszai duzzasztómű Hernád Felsődobsza Gibárti duzzasztómű Hernád Gibárt Gyulai duzzasztó Fehér-Körös Gyula Kesznyéteni árvízkapu Takta-övcsatorna Kesznyéten Kis-Balaton 21T Kis-Balaton Keszthely Kis-Balaton 4T Kis-Balaton Balatonmagyaród Kiskörei vízlépcső Tisza Abádszalók, Kisköre Körösladányi duzzasztó Sebes-Körös Körösladány Kvassay zsilip Ráckevei-Duna Budapest Mexikópusztai zsilip Fertő-tó Sarród Mosonmagyaróvári duzzasztó Mosoni-Duna Mosonmagyaróvár Nicki duzzasztó Rába Kenyeri Rábca-torkolati műtárgy Rábca Abda Sió árvízkapu Sió Bogyiszló Siófoki hajózsilip Sió Siófok Siófoki leeresztő zsilip Sió Siófok Szentgotthárdi duzzasztó Rába Szentgotthárd Tassi zsilip Ráckevei-Duna Tass Tiszalöki vízlépcső Tisza Tiszalök Túr torkolati műtárgy Túr Tiszakóród

5. 4.1. Meglévő Oországos jelentőségű csatornák

1. Csatorna megnevezése Település 2. Algyői főcsatorna Szeged, Algyő 3. Alsó-Ó-Berettyó-csatorna Biharnagybajom, Füzesgyarmat, Bucsa, Szerep 4. Alsó-Selypes-főcsatorna Folyás 5. Cigánykaér-csatorna Kevermes, Dombegyház, Kisdombegyház, Battonya 6. Csárdaszállási Köröstarcsa, Csárdaszállás, Mezőberény 7. Dögös-Kákafoki főcsatorna Csabaszabadi, Szarvas 8. Duna-Tisza-csatorna Dabas, Dunaharaszti

9. Duna-völgyi-főcsatorna Csévharaszt, Baja 10. Ferenc-tápcsatorna Baja, Hercegszántó 11. Fűzvölgyi-főcsatorna Szalkszentmárton, Harta 12. Halastói-tápcsatorna Tiszakeszi, Újszentmargita 13. Hamvas-főcsatorna Földes, Püspökladány, Karcag 14. Hanság fôcsatorna Rábcakapi, Jánossomorja, Sarrod 15. Hortobágy-főcsatorna Tiszavasvári, Püspökladány 16. HTVR tápcsatorna Balmazújváros 17. I. Árapasztó Dömsöd, Bugyi 18. Jászsági-főcsatorna Kisköre, Tiszasüly 21. K-1 öntözőcsatorna Szentes, Szarvas 22. Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna Hajdúnánás, Hortobágy 23. Kakat-főcsatorna Kunhegyes, Ecsegfalva 24. Karcagi-II. csatorna Karcag 25. Keleti-főcsatorna Tiszalök, Hajdúszoboszló, Bakonszeg 26. K-III- Hortobágy összekötő Hajdúnánás 27. K-III öntöző-főcsatorna Hajdúnánás, Hajdúböszörmény 28. Királyhegyesi-Szárazér-csatorna Battonya, Makó 29. Kiskunsági- főcsatorna Tass, Akasztó 30. Kispálszigeti-csatorna Bihartorda, Nagyrábé, Bakonszeg, Zsáka 31. Kis-Rába Nick, Kenyeri, Kapuvár 32. Kórógy-ér Szentes, Szegvár 33. Kösely-főcsatorna Sáránd, Nádudvar 34. Kösely-Hajdúszováti átmetszés Hajdúszovát, Földes 35. Kurca-csatorna Mindszent, Szentes 36. K-V-1 lecsapoló Balmazújváros 37. K-V-1 megkerülő Balmazújváros 38. K-V-3 lecsapoló Balmazújváros 39. K-VIII-öntöző-főcsatorna Hajdúszoboszló, Nádudvar 40. K-VII-Kösely vízleadó útvonal Hajdúszoboszló, Nádudvar 41. K-XI lecsapoló Bakonszeg 42. K-XI lecsapoló-Pálfoki összekötő-csatorna Bakonszeg 43. Maros-jobbparti-tápcsatorna Makó 44. Millér-csatorna Szolnok, Jászkisér 45. Nagykunsági-főcsatorna Abádszalók, Öcsöd 46. Nagykunsági-főcsatorna Keleti-ág Kisújszállás, Túrkeve 47. NK-III-2. öntözőcsatorna Karcag, Kunhegyes 48. Nyugati-főcsatorna Tiszavasvári, Hortobágy 49. Pálfoki-csatorna Bakonszeg, Bihartorda 50. Sárközi-I. főcsatorna Kalocsa, Érsekcsanád 51. Sárközi-III. főcsatorna Szakmár, Miske 52. Sárréti-főcsatorna Derecske, Ecsegfalva 53. Siratói összekötő Békésszentandrás 54. Szittyó-csatorna Dabas, Alsónémedi 55. Tiszasülyi-(28.)–csatorna Tiszasüly, Jászkisér 56. Új-Szőrhalmi Kondoros, Csabacsűd, Nagyszénás 57. Veker-ér-csatorna Szentes, Nagytőke 58. Villogó-belvízcsatorna Abádszalók, Bucsa, Karcag 59. XXX. csatorna Alsónémedi, Kunszentmiklós

Csatorna neve Érintett települések Újszőrhalmi-csatorna Csabacsűd/Nagyszénás-Kondoros Brassó-ér Hajdúböszörmény Vajai-(III.)főfolyás Berkesz-Nyírbátor Szeghalmi-főcsatorna Szeghalom Felsőréhelyi-főcsatorna Ecsegfalva-Dévaványa Telki-Peresi-csatorna Gyomaendrőd Műrét-Kistiszai-csatorna Baks Kerülőházi (XV.)-csatorna Szabolcsveresmart-Rétközberencs N-III-csatorna Tiszadob-Tiszavasvári Doba-csatorna Tiszasüly-Besenyszög/Csataszög Lónyay-főcsatorna Gávavencsellő-Berkesz Harangzugi-I. csatorna Kétpó-Öcsöd N-II-csatorna Tiszadada Nagy-foki-csatorna Szeghalom-Újiráz/Komádi Dögös-Kákafoki-csatorna Szarvas-Csabaszabadi Karcagi-V-11. csatorna Karcag Megkerülő Dunapataj Kődombszigeti-főcsatorna Komádi-Magyarhomorog Galambos-csatorna Csegöld-Zajta Percsorai-főcsatorna Baks-Dóc Holt-Sebes-Körös Szeghalom-Körösszakál/Körösnagyharsány Gyulai-lecsapoló-csatorna Gyula N-I-csatorna Tiszavasvári Felső-alvizi-tápcsatorna Kékcse-Rétközberencs K-VII-Kösely-vízlead-útvonal Hajdúszoboszló Tiszabői-csatorna Tiszabő-Kunhegyes Kösely-főcsatorna Nádudvar-Sáránd Hortobágy-Kadarcs- összekötőcsatorna Hajdúböszörmény Vajdalaposi-csatorna Nagyhegyes Nyugati-főcsatorna Tiszavasvári-Hortobágy K-IV.-öntöző-főcsatorna Hortobágy-Hajdúböszörmény Berek-ér-Puszta-ér Biharnagybajom-Nagyrábé/Bihartorda Kopolya-Gyepes-összekötő- csatorna Kötegyán Gyepes-főcsatorna Tarhos-Kötegyán Csikósér-Élővíz-összekötő- csatorna Gyula Kispálszigeti-csatorna Nagyrábé Sárközi-II. főcsatorna Öregcsertő-Sükösd Mezőberényi-főcsatorna Murony-Mezőberény Kadia-Ó-Duna Hercegszántó Magdolna-ér Balmazújváros

Harta-II. összekötőcsatorna Harta Forgácsháti-csatorna Tiszavasvári-Hajdúnánás K-1-öntözőcsatorna Szentes-Szarvas Folyáséri-főcsatorna Körösladány-Szeghalom Taktaközi-öntöző-főcsatorna Szerencs-Tokaj Bágy-Szandalik-csatorna Folyás-Újszentmargita V-3 Óvári-csatorna Doboz-Sarkad Füredkócsi-tározó-tápcsatorna Tiszafüred-Hortobágy Mirhó-Kisgyolcsi- összekötőcsatorna Abádszalók Malomzug-Décsipusztai- csatorna Szarvas K-V-1.-megkerülőcsatorna Balmazújváros Csátés-csatorna Jászapáti-Jászkisér Sártó-Ökröstói-csatorna Hódmezővásárhely KÖF-DVCS-összekötőcsatorna Akasztó Kopáncsi-öntözőcsatorna Hódmezővásárhely K-I.-főcsatorna Tiszavasvári Bárkás-csatorna Sarkad Álomzugi-csatorna Mezőtúr/Túrkeve Veker-ér-csatorna Szentes Pálfoki-csatorna Bihartorda-Bakonszeg Maros jobb parti tápcsatorna Makó Patéi-csatorna Szentes Terehalom-Mucsiháti-csatorna Szentes Mezőtúri-VI. csatorna Mezőtúr Csente-Szakáli-III.-csatorna Körösszakál-Berekböszörmény Nagytói-Toprongyos-csatorna Komádi-Geszt Siratói összekötő-csatorna Békésszentandrás Alsófutaki-csatorna Püspökladány Matyér-Subasai-főcsatorna Szeged Kálló-ér Zsáka-Berettyóújfalu Oláhréti-csatorna Nyíregyháza Szelidi-tavi Dunapataj-Kalocsa Csorna-Foktői-csatorna Foktő-Szakmár Máriapócsi (IV. számú) főfolyás Demecser-Nyírbogát Ferencszállási-csatorna Deszk-Klárafalva K-VIII öntözö-főcsatorna Nádudvar-Hajdúszoboszló K-VIII-10.-öntözőcsatorna Püspökladány-Nádudvar Csente-Szakáli-II.-csatorna Magyarhomorog-Körösszegapáti Csente-Szakáli-I.-csatorna Komádi Csillagosi-összekötőcsatorna Homokmégy Jászsági-főcsatorna Tiszasüly-Kisköre Hamvas-főcsatorna Püspökladány-Földes Büngösdi-csatorna Köröstarcsa-Mezőberény/Körösladány

Keleti-főcsatorna Tiszalök-Bakonszeg Belfő-csatorna Paszab-Záhony Kopolya-Gyepes alsó összekötő- csatorna Sarkad Gojdár-Pamukéri-csatorna Mártély-Hódmezővásárhely Solti-árapasztó Solt Gerlai-holtág Békéscsaba Szeghalmi-gyűjtőcsatorna Szeghalom 22. csatorna Jászkisér K-11-csatorna Szentes-Szarvas Sugovica Baja Kiskunsági-főcsatorna Tass-Akasztó Szeregyházi-csatorna Gyula Homoródi-összekötőcsatorna Miske-Dusnok Halastói-tápcsatorna Tiszakeszi-Újszentmargita Kopolya Sarkad-Kötegyán Karapancsai-főcsatorna Mohács-Dávod/Hercegszántó Malomzug-Simafoki-csatorna Túrkeve-Mezőtúr/Gyomaendrőd Tetétlen-szigeti-csatorna Tetétlen-Sáp V. Vargahosszai-főcsatorna Békés-Doboz Kösely-Hajdúszováti-átmetszés Földes-Hajdúszovát XXXI. Apaji-csatorna (Átok- csatorna) Kiskunlacháza-Kunszentmiklós Solt-Szakálháti-csatorna Hódmezővásárhely Gőgő-Szenke-főcsatorna Fehérgyarmat-Jánkmajtis Nagy-ér Nyírlugos-Berettyóújfalu/Tépe Mérges-ér Nagyrábé/Bihartorda-Bakonszeg Ludas-ér Szegvár-Derekegyház Makádi (III.)-főcsatorna Szigetbecse-Makád Harangzugi-I-c.-csatorna Kengyel-Öcsöd Kisújszállási-XXII. csatorna Kisújszállás Matyér-Fehértói-csatorna Szatymaz-Szeged Túr-Belvíz-főcsatorna Vásárosnamény-Sonkád Terehalom-Mucsihát-Kórógy- összekötő-csatorna Szentes Hamvas-Sárréti összekötőcsatorna Bucsa Kopáncsi-tápcsatorna Hódmezővásárhely Nagykunsági-főcsatorna Abádszalók-Öcsöd K-III-öntöző-főcsatorna Hajdúnánás-Hajdúböszörmény Ó-Berettyó Füzesgyarmat-Zsáka Alsó-Ó-Berettyó-csatorna Bucsa/Szerep-Füzesgyarmat/Biharnagybajom Dömsödi(I.)-árapasztó Dömsöd-Bugyi Alsó-Kadarcs-csatorna Nagyhegyes-Nádudvar Vidi-ér Hajdúböszörmény Kígyósi főlecsapoló-csatorna Szabadkígyós-Békéscsaba

Hosszúfok-Határér-Köleséri- főcsatorna Békés-Mezőgyán Morgófoki tápcsatorna Gyula-Kötegyán Nagykunsági-főcsatorna Keleti- ág Kisújszállás-Túrkeve Északi-főgyűjtő Dunafalva-Mohács Veker-Ecser-Kórógyi-összekötő- csatorna Szentes Sós Géza-csatorna Nádudvar Algyői-főcsatorna Szeged-Algyő 12-28. Tiszasüly-Pélyi- összekötő-csatorna Pély-Tiszasüly Gyúlói-csatorna Hódmezővásárhely Sarkad-Mérges-Sáros-ér Tiszaigar-Hortobágy/Nádudvar Csárdaszállási-csatorna Mezőberény Alsó-Selypes-főcsatorna Tiszakeszi/Folyás 12. (Pélyi)-csatorna Jászkisér-Pély Árkus-főcsatorna Tiszakeszi/Újszentmargita-Hortobágy Kórógy-ér Szegvár-Szentes Makkodi-főcsatorna Püspökladány-Nádudvar Sárközi-III. főcsatorna Miske-Szakmár Karcagi-II. csatorna Karcag Duna-Tisza-csatorna Dunaharaszti-Dabas Tiszasülyi-(28.)-csatorna Jászkisér-Tiszasüly Berek-ér-Sárréti- összekötőcsatorna Nagyrábé-Bihardancsháza Cserepes-Pap-ér Tiszacsege-Hortobágy/Balmazújváros Szamossályi-árapasztó Szamossályi-Csegöld Holt-Sebes-Körös–Határér összekötő Sarkadkeresztúr-Zsadány Érpataki (VIII. számú) főfolyás Kótaj-Balkány Harta-I. összekötőcsatorna Dunatetétlen K-V-1.-lecsapolócsatorna Balmazújváros Móriczföldi-II.-csatorna Komádi Klágya-Duna Hercegszántó Szeghalmi-övcsatorna Kertészsziget-Szeghalom Kékesiréti Dunapataj-Harta Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna Hortobágy-Hajdúnánás 33. sz.-csatorna (Homor-éri- csatorna) Tiszasüly-Besenyszög Duna-völgyi-főcsatorna Újlengyel-Baja Kállay (VII. számú) főfolyás Kemecse-Nyírgelse Szöcsköd-Komádi-I-II.-csatorna Darvas-Komádi Fűzvölgyi-főcsatorna Szalkszentmárton-Harta Szittyó-csatorna Alsónémedi-Dabas Király-ér Folyás-Tiszavasvári Hamvas-Alsófutaki összekötőcsatorna Püspökladány

Gyálai-Holt-Tisza Szeged Szegvár-Mindszenti határcsatorna Szentes-Mindszent K-XI.-lecsapoló Bakonszeg Ferenc-tápcsatorna Baja-Hercegszántó Kutas-alsó főcsatorna Szeghalom-Körösszegapáti Gyulavári-főcsatorna Gyula Káres-tói-csatorna Nyíribrony-Levelek Csökmő-Halasi-csatorna Csökmő Gorzsai-átvezetés Hódmezővásárhely Hortobágy-főcsatorna Tiszavasvári-Püspökladány Mirhó-Gyolcsi-csatorna Tiszabura-Kunhegyes/Abádszalók Kati-ér Balkány-Tépe/Berettyóújfalu Nk-III-2. öntözőcsatorna Kunhegyes-Karcag Sárközi-I. főcsatorna Kalocsa-Érsekcsanád Kígyósér-mellékág Szakszentmárton-Tass HTVR-tápcsatorna Balmazújváros Mágocs-ér Szentes-Orosháza K-III-Hortobágy- összekötőcsatorna Hajdúnánás Sárréti-főcsatorna Ecsegfalva-Derecske K-V-3.-lecsapolócsatorna Balmazújváros K-XI.-lecsapoló-Pálfoki- összekötő-csatorna Bakonszeg V. csatorna Dunavecse-Akasztó Villogó-belvízcsatorna Abádszalók-Kisújszállás/Karcag Gyulai tápcsatorna Gyula Keleti-főcsatorna-Nyugati- főcsatorna összekötő-csatorna Tiszavasvári Katrai tápcsatorna Hódmezővásárhely Maros jobbparti öntöző főcsatorna Óföldeák Nagyszigeti III. öntözőcsatorna Hódmezővásárhely Millér-csatorna Jászkisér-Szolnok XXX-csatorna Alsónémedi-Kunszentmiklós Kurca-csatorna Szentes-Mindszent Élővíz-csatorna Békés-Gyula

4.2. Tervezett országos csatornák

Csatorna megnevezése Település Jászsági főcsatorna Zagyvai ága Kisköre térsége, Alattyán térsége Jászsági főcsatorna Zagyvai ága Jászapáti térsége, Jászdózsa térsége

1/10. számú melléklet

Az országos hulladékgazdálkodási létesítmények

1. Meglévő radioaktívhulladék-tároló:

1. 1. Bátaapáti 1. 2. Püspökszilágy

2. Meglévő veszélyeshulladék-lerakó:

2. 1. Apc 2. 2. Debrecen 2. 3. Dunaújváros 2. 4. Dunaújváros 2. 5. Galgamácsa 2. 6. Marcali 2. 7. Mosonmagyaróvár 2. 8. Sajóbábony 2. 9. Sajóbábony 2. 10. Sajókaza 2. 11. Százhalombatta 2. 12. Tiszaújváros 2. 13. Várpalota

3. Meglévő veszélyeshulladék-égető:

3. 1. Budapest, XII. kerület 3. 2. Dorog 3. 3. Győr 3. 4. Királyszentistván 3. 5. Pétfürdő 3. 6. Sajóbábony 3. 7. Sajóbábony 3. 8. Százhalombatta 3. 9. Tiszaújváros 3. 10. Tiszaújváros 3. 11. Tiszavasvári 3. 12. Vác

1/1211. számú melléklet

Térségi övezetek és az ajánlott megyei övezetek, valamint azok kapcsolata

Országos Területrendezési Terv Kiemelt térségi és megyei területrendezési terv a) Országos ökológiai hálózat a) Magterület a) Ökológiai hálózat magterületének övezete b) Ökológiai folyosó b) Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete c) Pufferterület c) Ökológiai hálózat pufferterületének övezete bd) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete ce) Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete df) Kiváló termőhelyi adottságú adattári erdőterület övezete g) Egyéb adattári erdőterület övezete

h) Erdőtelepítésre javasolt terület övezete d) Erdőtelepítésre javasolt terület ei) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete fj) Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete gk) Országos vVízminőség-védelmi terület övezete hl) Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe területének övezete m) VTT-tározók területének övezete n) Árvízi kockázatkezelési terület övezete a) Magas veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési terület övezete b) Közepes veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési terület övezete c) Alacsony veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési terület övezete ed) Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete fe) Rendszeresen belvízjárta terület övezete g) Földtani veszélyforrás területe f) Tanyás térség övezete io) Kiemelt fontosságú hHonvédelmi és katonai célú terület h) Honvédelmi terület Megyei területrendezési terv a) tanyás térség b) tájrehabilitációt igénylő terület c) szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vont terület d) térségi árvízi kockázatkezelési terület

3.2. Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv módosító javaslata

3.2.1. A BKÜ TrT normaszövegének tervezete2

Az Országgyűlés – figyelemmel arra, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén a táji, természeti és települési környezet minőségének védelme a megelőzés elvének érvényesítésével olyan véges és nehezen megújuló környezeti értékek megóvását szolgálja, amelyek a jelentős gazdasági potenciált képviselő üdülés és idegenforgalom turizmus minőségi fejlesztéséhez is szükségesek – a térség kiegyensúlyozottabb területi fejlődése érdekében a területhasználat módjáról és szabályairól, valamint az előírások érvényesítésének garanciáiról a következő törvényt alkotja:

1. Technikai pontosítás.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A TÖRVÉNY CÉLJA ÉS HATÁLYA

1. § A törvény célja a Balaton kiemelt üdülőkörzet területén az érintett önkormányzatok, szakmai szervezetek, gazdasági társaságok és egyesületek egyetértésével a területrendezés alapvető feladatainak és szabályainak megállapítása.

2. § (1) A törvény hatálya a Balaton kiemelt üdülőkörzet területéren a településrendezési eszközök, településképi rendelet készítésére és módosítására, valamint az egyedi építésügyi és egyéb hatósági eljárásokra és az eljárás nélküli építési tevékenységekre terjed ki.

2. A módosítás pontosítja a törvény személyi és tárgyi hatályát.

(2) A Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések jegyzékét a törvény 1/1. számú melléklete, a parti és partközeli településekét a törvény 1/2. számú melléklete tartalmazza.

Értelmező rendelkezések

2/A. § E törvény alkalmazásában:

általános mezőgazdasági terület övezete: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében egyedileg meghatározott és lehatárolt övezet, amelybe, a kertes mezőgazdasági övezetén kívüli, jellemzően nagy parcellás, 6000 m2 feletti telkekből álló mezőgazdasági területek tartoznak;

2 Eredeti törvényszöveg Törölt törvényszöveg Módosító javaslat Indoklás

100

3. Az övezet fogalommagyarázatát pótolni szükséges.

1. csarnok jellegű épület: legalább 300 m2 alapterületiű korlátozás nélkül csarnok jellegűnek tekintendő minden és legalább 3,6 4,5 m átlagos belmagasságú, vagy legalább 12 m fesztávolságú, vagy legalább 2500 m3 bruttó beépített épület-térfogatú, tetőtérrel nem rendelkező, egyszintes, összefüggő légterű, ipari, raktározási, kereskedelmi vagy sport rendeltetésű, jellemzően tagolatlan homlokzatú építmény, amelyre a merev geometriai formák, a táj valamint a helyi építészeti hagyományoktól jelentősen eltérő adottságaitól független anyaghasználatú, vagy geometriájú és jelentős nagyságú kiszolgáló terület iránti igény jellemző több mint 30 napig fennálló épület;

3. Technikai pontosítás.

2. egyedileg meghatározott térség: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében megállapított kiemelt térségi területfelhasználási kategória, amelybe a bányaüzemek, valamint a hulladéklerakó helyek és a turisztikai fejlesztési területek övezetébe tartozó területek által igénybe vett, más térségi területfelhasználási kategóriába nem sorolható területek tartoznak;

4. A törvényben a sajátos területfelhasználású térség kategóriába bekerül az egyedileg meghatározott és az építmények által igénybevett térség kategória, ezért nincs szükség e térség meghatározására.

3. esőbeállójellegű építmény: természetes anyagokból (pl. kő, fa, nád, szalma) egyszerű módon, részben vagy teljesen oldalfalakkal épített, általában egyterű, legfeljebb 3,5 méter beépítési magasságú építménymagasságú és legfeljebb 1520 m2-es alapterületű építmény;

5. Technikai pontosítás.

4. erdőterület: minden fás növényekből álló életközösség, amelyet az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény erdőnek, fasornak, facsoportnak, fás legelőnek, erdőterületnek és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek tekint, továbbá erdőterületnek számít a településrendezési eszközökben erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolt terület is;

5. Erdőterületnek a településrendezési eszközben jelölt erdőterület területfelhasználási egységet értjük. Erdőnek pedig azt, amit az erdőtörvény. Nincs szükség ezért a fogalom külön meghatározására.

5. felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, amely az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT) „Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület” övezetének feleltethető meg, amely az országos övezet által érintett területek pontosításával és a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet által meghatározott érzékenységi kategóriáival érintett területekkel kiegészítve került lehatárolásra;

6. A fogalom törlésre javasolt, mert ezen a néven megszűnik az övezet. Helyette az OTrT által lehatárolt vízminőségvédelmi terület övezet kerül a Balaton törvénybe.

101

6. felszíni vízminőség-védelmi terület: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, amelybe a tómederrel, a Balaton vízterével kapcsolatban lévő, a tó vízminőség-védelme szempontjából kiemelt jelentőségű vízjárta területek tartoznak;

7. A fogalom törlésre javasolt, mert ezen a néven megszűnik az övezet. Helyette az OTrT által a kiemelt és megyei tervek számára megállapított rendszeresen belvízjárta övezetbe integrálódik az övezet hatályos tartalma és így kerül a Balaton törvénybe.

7. földtani veszélyforrás terület övezete: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében meghatározott, a települések közigazgatási határával lehatárolt övezet, amelybe a geomorfológiai adottságaik és földtani felépítésük folytán a lejtős tömegmozgások és egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságok által érintett területek tartoznak;

8. Technikai pontosítás.

8. gazdasági terület: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, amelyben a települési területfelhasználási egységek közül a különleges területekbe tartozó nagy kiterjedésű kereskedelmi célú és a gazdasági területekbe tartozó kereskedelmi, szolgáltató és ipari területek jelölhetők ki;

9. Az övezetet megszüntetésre javasoljuk, így a fogalmat is. A településszerkezeti terveket nem kaptuk meg digitálisan, teljes körű vektorizálása pedig nem volt elvégezhető, így az övezet nem került aktualizálásra. Aktualizálás nélkül pedig nem javasolt továbbiakban szerepeltetni.

9. intenzív kertészeti kultúra: szakszerűen művelt szőlő-gyümölcs kultúra, gondozott veteményes, kertészeti telep;

10. A fogalmat törlésre javasoljuk, mert feleslegessé vált. Az adott előírásban átfogalmaztuk.

10. kertgazdasági kertes mezőgazdasági terület övezete: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében meghatározott és lehatárolt övezet, amelybe, a beépítésre nem szánt mezőgazdasági területek közül jellemzően azok az egykori zártkerti mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknek a fekvése, szerkezete, telekstruktúrája, a hasznosítása módja és intenzitása, valamint a beépítettsége jelentősen eltér az általános mezőgazdasági térség területeitől. Jellemzően kisüzemi használatú, 6000 m2 alatti telkekből (földrészletekből) áll, és a kert, szőlő és gyümölcs művelési ágak dominálnak. egykori zártkerti -területek, ahol a terület művelése, használata a kertgazdasági jelleget alátámasztja;

11. A kertgazdasági terület átnevezése javasolt kertes mezőgazdasági területre, mivel a lehatárolást Balaton törvény településszerkezeti tervek alapján pontosítva ábrázolja.

Nem kizárólagosan csak a volt zártkerti (ingatlan-nyilvántartási területek) tartoznak a kertes mezőgazdasági területbe, hanem az azon kívüli, nagyobb parcellás szőlő, gyümölcs ültetvények.

102

11. kiemelt jelentőségű mellékút: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében a főúthálózattal együtt a térségi együttműködésben fontos szerepet betöltő – végpontjaikon általában az országos főúthálózathoz csatlakozó – a főutak és egyéb mellékutak között átmeneti kategóriát képező közúthálózati elem, amely kialakítására a főutakénál kevésbé szigorú műszaki előírások vonatkoznak;

12. A kategóriát felváltja a – lényegében azonos tartalmú - „térségi szerepű összekötő út”.

12. reklámcélúelhelyezésére is alkalmas hirdető építmény: 2 m2-nél nagyobb reklám közzétételére igénybe vehető felületű, állandó vagy mobil tartószerkezettel rendelkező, önálló megjelenésű hirdető felület szabadtéri reklámhordozó építmény;

13. A törvény definícióját a reklám jogszabályokkal való szinkron megteremtése érdekében pontosítjuk elnevezésében és meghatározásában. A reklám célú hirdető építményt a szabadtéri reklámhordozóval és reklámhordozót tartó berendezéssel azonosítjuk.

13. szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében meghatározott és lehatárolt övezet, amelybe a szőlő termőhelyi kataszteri I. és II. osztályú területek tartoznak, ahol hosszú távú cél a Balatoni Borvidéki Régió minőségi szőlő- és bortermőterületenek védelmeét szolgáló szabályozás érvényesítése;

14. Hatályos jogszabályban nem szerepel a Balatoni Borvidéki Régió fogalom, ezért törlendő. A II. osztályú szőlőterületekkel ki kell egészíteni a fogalmat, mert az OTrT is tartalmazza a II. osztályú területeket is.

14. ökológiai rehabilitációt igénylő terület: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, amelybe olyan rehabilitációt igénylő területek tartoznak, ahol még adott a természetközeli állapot visszaállításának lehetősége;

15. Az övezetet megszűntetésre javasoljuk adatszolgáltatás hiányában.

15. települési terület: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, a település meglévő és tervezett beépítésre szánt és a belterületen lévő beépítésre nem szánt területeknek az együttese, kivéve az egyedileg meghatározott térség (bányaüzemek, hulladéklerakó helyek, turisztikai fejlesztési területek), valamint az építmények által igénybe vett térség területeit és a külön övezetet alkotó gazdasági területeket;

16. Az övezetet megszüntetésre javasoljuk, így a fogalmat is. Az övezet lehatárolása és megtartásra javasolt előírás tartalma a települési térség területfelhasználási kategóriába integrálódik.

16. tómeder övezete: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében meghatározott és lehatárolt övezet, amelybe a Balaton szabályozási partvonala által meghatározott meder területe tartozika vízpart- rehabilitációs tanulmánytervekben elfogadott ;

103

17. A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek hatályon kívül helyezésre kerülnek a törvény módosításának hatálybalépésével, ezért e fogalom a továbbiakban nem szerepeltethető. A vízpart rehabilitációs tanulmánytervekben a partvonal a 100 cm-es balatoni vízszintnek megfelelően volt kijelölve, amelyet a tómeder övezet továbbra is alkalmaz. A jelenlegi, 120 cm-es tesztüzemi vízszint még nem hivatalos, várhatóan a 2019-ben elkészítendő partvonal-szabályozási tervekben realizálódik.

17. turisztikai fejlesztési terület: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, sajátos szabályozási előírásokkal, jelentős zöldfelületekkel rendelkező terület, amely a szabadidő-eltöltés lehetőségeit bővítő, a szezon hosszabbítását szolgáló, nagy helyigényű beruházások célterületeként a turizmus minőségi fejlesztésének területi feltételeit biztosítja.

18. Az övezet azon tartalma, amely a településrendezési eszközökbe átvezetésre került, beépült a települési térségbe vagy a sajátos területfelhasználású térség területfelhasználási kategóriába.

19. földdel borított boltpince: a helyi építési hagyományoknak megfelelő oromfalas, boltozott és földdel részben borított terepszint alatti építmény, melynek kialakítása során a meglévő terep legfeljebb 1,5 méteres töltésére kerülhet sor;

19. Kertes mezőgazdasági területen szabályozott pince építményhez szükséges fogalom meghatározása.

20. közstrand: fürdést, pihenést szolgáló legalább 500 m2-es, legalább 15 m oldalméretű, közterületi, közhasználatú zöldterület;

20. Létre kell hozni a Balaton törvényben, majd azt követően az OTÉK-ban, egy új kategóriát a zöldterületi szabad strandra. Számos probléma forrása, hogy a jelenlegi Balaton parti strandok egy része különleges strand, másik része zöldterületként van szabályozva a HÉSZ-ekben. A szabad strandokat kötelezően zöldterületi közstrandként kívánja a törvény szabályozni így beleszámít a parti sétány számításba is.

22. parti sétány: valamennyi parti településen, a vízparti területen kijelölt, legalább 10 m szélességű közhasználatú terület zöldterületen, vízgazdálkodási területen, vagy közlekedési területen;

21. Hiánypótló fogalom a Balaton törvényben szereplő parti sétányhoz.

23. partvonal-szabályozási terv: külön jogszabályban meghatározott tartalmi követelményrendszer alapján készülő, elsődlegesen a Balaton part szabályozási vonalát (szabályozási partvonal) meghatározó terv;

22. A Balaton törvény 16.§ -a utal a partvonal szabályozási tervre. Eddig nem volt fogalom meghatározása.

24. sajátos területfelhasználású térség: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a települési térségen kívül, 1 ha-nál nagyobb a településrendezési eszközökben jellemzően a különleges beépítésre nem szánt területfelhasználási egységbe sorolt területek és

104

egyes közlekedési területek tartoznak. (pl. külfejtéses bányaterületek, hulladékártalmatlanítást szolgáló helyek, egyes egészségügyi, sportolási, valamint megújuló energia hasznosítási, honvédelmi területek, repülőterek);

23. Az OTrT-ben lévő fogalomhoz képest pontosítás történik a fogalom meghatározásában.

25. szőlő-, gyümölcs- és kertművelésű térség: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében meghatározott területfelhasználási kategória, amelybe a kertes mezőgazdasági (jellemzően volt zártkerti) területek mellett az árutermelő méretű és szerepű szőlő és gyümölcsös ültevény és a kert (zöldségtermesztés, virágkertészet, dísznövénykertészet) területek tartoznak;

24. A mezőgazdasági térség differenciáltabb szabályozása miatt került létrehozásra ez az új területfelhasználási kategória, amely a balatoni táj mozaikosságát jobban szemlélteti. Az övezeti rendszerében eddig is szabályozva voltak egyes elemei (pl. a kertgazdasági terület, vagy az általános mezőgazdasági területen a szőlő és gyümölcs művelési ágú területek), azonban a térszerkezeti tervlapon nem jelent meg eddig.

26. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezet: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében meghatározott és lehatárolt övezet, amelybe jellemzően a Balatoni Üdülőkörzet beépítésre nem szánt, sajátos karakterű szőlőhegyeinek, szőlőterületeinek, történelmileg kialakult mozaikos tájszerkezetének, egyedi tájértékeinek megőrzendő területei tartoznak;

25. A hatályos Balaton törvény tájképvédelmi terület övezet neve megváltozott az OTrT-ben használt tájképvédelmi terület miatt. A balatoni övezet kisebb területet határol le mint az OTrT, de szigorúbb szabállyal.

30. Balaton vízparti terület: a Balaton partvonalától számítva, a szárazulaton jellemzően 300 méter távolságon belüli olyan terület, amelyen hosszú távra kerül meghatározásra a part menti területek használata.

26. A jelenleg még hatályos, de az új Balaton törvény hatályba lépésével egyidejűleg, hatályon kívül helyezendő vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekkel érintett területekre új fogalmat kell alkotni, mivel a területek egyes szabályokkal integrálódnak a Balaton törvénybe.

II. Fejezet

A TERÜLETRENDEZÉSI TERV ELFOGADÁSA ÉS ALKALMAZÁSA

3. § (1) Az Országgyűlés a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének munkarészei közül

a) a térségi szerkezeti tervet,

b) a kiemelt térségi övezetek tervlapjait,

c) a Balatoni Területrendezési Szabályzatot (a továbbiakban: területrendezési szabályzat) elfogadja.

(2) Az M=1:100 000 méretarányú térségi szerkezeti tervet a 3. számú melléklet tartalmazza.

105

27. A digitalizáció miatt a méretarány meghatározása már nem releváns, a tervlapok tulajdonképpen téradatbázisok, amelyek a korábbinál lényegesen nagyobb mértékben nagyíthatók.

(3) A kiemelt térségi övezetek tervlapjait M=1:100 000 méretarányú tervlapjait

28. A digitalizáció miatt a méretarány meghatározása már nem releváns, a tervlapok tulajdonképpen téradatbázisok, amelyek a korábbinál lényegesen nagyobb mértékben nagyíthatók. a) a 4/1. számú melléklet az ökológiai hálózat magterület övezetét (Ö-1), az ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezetét (Ö-2), valamint az ökológiai hálózat puffer terület övezetét (Ö-3),

b) a 4/2. számú melléklet a térségi jelentőségű tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetét (T-1),

c) a 4/3. számú melléklet a tájképvédelmi terület övezetét történeti települési terület övezetét (T-2),

29. Az övezet kivezetésre kerül a törvényből.d) a 4/4. számú melléklet a világörökségi és világörökségi- várományos terület övezetét (T-3),

e) a 4/5. számú melléklet a szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezetét (L-1),

f) a 4/6. számú melléklet az ásványi nyersanyagvagyon-gazdálkodási terület övezetét (A-1),

g) a 4/7. számú melléklet a térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetét (R-1), az ökológiai rehabilitációt igénylő terület övezetét (R-2),

30. Az övezetek kivezetésre kerülnek a törvényből. Az övezetek elnevezéseinek pontosítása az OTrT-vel való összhangot szolgálja.

h) a 4/8. számú melléklet a felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezetét (SZ-1), vízminőségvédelmi terület övezetét (V-1),

i) a 4/9. számú melléklet a földtani veszélyforrás terület övezetét (P-1),

j) a 4/10. számú melléklet a vízeróziónak kitett terület övezetét (P-2),

k) a 4/11. számú melléklet a felszíni vízminőség-védelmi terület övezetét rendszeresen belvízjárta terület övezetét (F-1), alacsony veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési terület övezete (AK-1), a közepes veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési terület övezetét (AK-2), valamint a tómeder övezetét (D-1),

31. Az OTrT-vel való összhang megteremtése érdekében változik az övezetek köre.

l) a 4/12. számú melléklet a térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetét (H-1),

106

32. Az övezet megszűnik, helyette általános előírásként kerül kimondásra, hogy hulladékártalmatlanítót a BKÜ- ben nem lehet létesíteni.

m) a 4/13. számú melléklet a települési terület övezetét (U-1), a gazdasági terület övezetét (U-2), az általános mezőgazdasági terület övezetét (M-1), a kertgazdasági terület övezetét (M-2), a kiváló termőhelyi adottságú adattári erdőterület az erdőterület övezetét (E-13), valamint az erdőtelepítésre javasolt alkalmas terület övezetét (E-2), az egyéb adattári kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetét (E-13),

n) a 4/14. számú melléklet az általános mezőgazdasági terület övezetét (M-1), a kertes mezőgazdasági terület övezetét (M-2), a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetét (M-3), valamint a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetét (E-3), a

na)4/14 a. számú melléklet a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetét (M-3), és jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét (M-4)

o) a 4/15. számú melléklet a turisztikai fejlesztési terület övezetét (Ü-1), valamint a szőlő termőhelyi kataszteri terület övezetét (C-1),

p) a 4/16. számú melléklet a kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi és katonai célú terület övezetét (K-1) tartalmazza.

33. Az övezeti rendszer részben az OTrT-vel összhangban, részben az egyszerűsítés jegyében módosul.

(4) A Balaton vízparti területének tervlapjait az 5. sz. melléklet tartalmazza.

34. A megszűnő vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek legfontosabb értékei integrálódnak a törvénybe, amelyek a fenti tervlapon kerülnek meghatározásra.

(5) A Balaton vízparti területére vonatkozó beépítési előírásokat a 6. sz. melléklet tartalmazza.

35. Az építés feltételeit egyes esetekben az OTÉK-tól eltérően, szigorúbban javasolt szabályozni.

4. § (1) A Balatoni Területrendezési Szabályzat

a) a térségi területfelhasználás rendjének meghatározására és a települési területfelhasználási egységek kijelölésére,

b) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra és egyedi építmények elhelyezésére,

c) a Balaton kiemelt üdülőkörzet területére,

107

d) a parti és partközeli településekre,

e) a kiemelt térségi övezetekre vonatkozó szabályai együttesen határozzák meg a Balaton kiemelt üdülőkörzet területén a területhasználat és az építés feltételeinek térségi szabályait.

(2) Az övezetek szabályozási előírásainak területi hatályát a kiemelt térségi övezetek tervlapjai határozzák meg.

37. 2.§-ba került

(3) Az egy területre vonatkozó szabályozási előírások közül a szigorúbb előírást kell alkalmazni.

III. Fejezet

A BALATONI TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZAT

A térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó szabályok

4/A. § A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének térségi szerkezeti tervében megállapított térségi területfelhasználási kategóriák a következő, legalább 5 1 ha kiterjedésű területi egységek:

a) erdőgazdálkodási térség,

b) mezőgazdasági térség,

c) települési térség,

d) vízgazdálkodási térség,

e) egyedileg meghatározott térség, sajátos területfelhasználású térség,

f) építmények által igénybe vett térség.

g)szőlő-, gyümölcs- és kertművelésű térség

38. A pontosabb területfelhasználás miatt differenciáltabb lesz a területfelhasználási kategóriák köre.

4/B. § (1) A térségi területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) az erdőgazdálkodási térséget

aa) legalább 95%-ban erdőterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, vagy a kiváló termőhelyi adottságú adattári erdőterület, egyéb adattári erdőterület és erdőtelepítésre javasolt terület övezetekre, valamint a kiemelt üdülőkörzet területére,

108

továbbá a parti és partközeli településekre vonatkozó szabályozás alapján kell a településrendezési eszközben erdőterületként lehatárolni;

ab) legalább 85%-ban erdőterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni és a fennmaradó terület beépítésre szánt területbe nem sorolható, amennyiben az aa) pontban foglalt követelmény törvény eltérő rendelkezése miatt nem végrehajtható;

b) a mezőgazdasági térséget legalább 95%-ban elsődlegesen mezőgazdasági terület vagy természetközeli települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület nem jelölhető ki;

39. Az OTrT-vel való összhang miatt változik az erdőgazdálkodási, valamint a mezőgazdasági térség lehatárolásának szabálya.

c) a települési térséget beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területbe kell sorolni úgy, hogy az új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb nem jelölhető ki, kivéve, ha a területrendezési hatósági eljárás keretében végzett területrendezési (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat az ettől való eltérést indokolja;

c) A település közigazgatási területén új beépítésre szánt területet úgy lehet kijelölni, hogy az új kijelölés és a szomszédos települések beépítésre szánt területei között a távolság minimum 400 m legyen.

40. A települési térség növekményét indirekt módon a területfelhasználási kategóriákra, valamint az övezetekre vonatkozó szabályokkal határozzuk meg. Ezen felül meg kell gátolni a települések összenövését.

d) az M8 gyorsforgalmi út szentkirályszabadjai csomópontja és az M75 gyorsforgalmi út 71. sz. főúttal alkotott csomópontja között az M8, M7, és az M75 gyorsforgalmi utak és a Balaton-part között kijelölésre kerülő gazdasági területeken ipari terület települési területfelhasználási egység nem jelölhető ki és egyik települési területfelhasználási egységben sem helyezhető el csarnok; jellegű kereskedelmi és raktározási rendeltetésű épület

41. Technikai pontosítás.

e) a d) pont szerint meghatározott gyorsforgalmi utakhoz csomóponttal kapcsolódó közutak (vagy közvetve kapcsolódó utak) nem Balaton-part felé eső szakasza mentén, az autópálya-csomóponttól számított 1500 méteres szakaszáról kiszolgált új beépítésre szánt területeken kijelölésre kerülő gazdasági területeken ipari terület települési területfelhasználási egység nem jelölhető ki és egyik települési területfelhasználási egységben sem helyezhető el csarnok jellegű kereskedelmi és raktározási rendeltetésű épület;

42. Fogalommal való összhang megteremtése.

109

f) a vízgazdálkodási térséget legalább 95%-ban vízgazdálkodási terület, vízgazdálkodási célú erdőterület vagy természetközeli települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; az illetékes államigazgatási szervvel egyeztetve kell pontosítani;

43. Technikai pontosítás. A vízgazdálkodási térség lehatárolását a tervező az illetékes államigazgatási szerv bevonásával végezze, így megmarad az állami kontroll.

g) az egyedileg meghatározott sajátos területfelhasználású térség

ga) a beépítésre szánt különleges területek közül a nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület, hulladékkezelő, -lerakó területe, a beépítésre nem szánt különleges területek közül a nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag- feldolgozás céljára szolgáló terület, vagy legfeljebb +5% eltéréssel különleges beépítésre nem szánt és közlekedési terület

gb) turisztikai fejlesztési terület övezetével érintett területen a beépítésre szánt üdülőházas üdülőterület, a különleges területek közül az oktatási-kutatási központ, szabadidőközpont, vízi-közlekedési, sport- és turisztikai célú kikötő terület, állat- és növénykert területe, strandterület, sportterület, a beépítésre nem szánt zöldterület, erdőterület, természetközeli terület vagy a különleges területek közül egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület, nagy kiterjedésű sportolási célú terület, vadaspark, arborétum területe települési területfelhasználási egységbe sorolható;

44. A sajátos területfelhasználású térség elsődlegesen a különleges beépítésre nem szánt területeket és a közlekedési területeket tartalmazza a lehatárolásban. Cél, hogy ezen területek továbbiakban csak korlátosan növekedjenek. A csökkentés mértéke korlát nélkül megengedett.

h) az építmények által igénybe vett térséget az adott műszaki infrastruktúra, illetve az építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.

i) szőlő-, gyümölcs- és kertművelésű térséget elsődlegesen (kertes, szőlő, gyümölcsös ültetvényi) mezőgazdasági terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni az e törvény által lehatárolt kertes mezőgazdasági övezet, szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete, valamint a külön jogszabályban meghatározott gyümölcs termőhelyi kataszteri terület, továbbá a valós területhasználat alapján.

45. Az újonnan bevezetésre kerülő területfelhasználási kategória célja, hogy a térszerkezeti terven a mezőgazdasági térség differenciáltan jelenjen meg a balatoni tájra oly jellemző szőlő, gyümölcs és zártkerti gazdálkodás. A településrendezésben ezt a kategóriát alapvetően a kertes mezőgazdasági és szőlő, gyümölcs mezőgazdasági területfelhasználási egységre kell bontani.

110

j) a településrendezési eszközökben szereplő gazdasági területen belül új, a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari területet nem lehet kijelölni.

37.§ A települési terület övezetén (U-1):

a) a településszerkezeti terveknek a történeti, építészeti, településszerkezeti, környezeti és természeti adottságokkal, valamint a felszíni vízrendezéssel, közművesítéssel, környezetalakítással, tájrendezéssel foglalkozó szakági munkarészeit, illetve a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre készült tanulmányterveket a helyi építési szabályzatban kötelezően figyelembe kell venni;

b) új beépítésre szánt terület határa utcahatárosan nem alakítható ki;

c) az új beépítés szabályozásakor a meglévő beépítési magassághoz kell igazodni;

d) a meglévő építmények felújításának, helyreállításának, átalakításának és korszerűsítésének lehetőségét e törvény szabályozási előírásainak figyelembevételével a helyi építési szabályzatban kell meghatározni;

e) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.

46. Az általános jellegű szabályok pontosításra kerültek a törvény egyéb jogszabályi helyein (közmű, beépítési magasság),a nem életszerű előírás (utcahatáros tiltás) törlését javasoljuk.

Gazdasági terület övezete

38. §A gazdasági terület övezetén (U-2):

a) a településszerkezeti tervben új, a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari terület nem jelölhető ki;

k)b) a település központi belterületéhez kapcsolódó gazdasági területen az új kereskedelmi, szolgáltató terület legfeljebb 50%-os, valamint az egyéb ipari terület legfeljebb 40%-os beépítettségű lehet, és az új telephelyek területének legalább 30%-át fás növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani;

l)c) a település központi belterületétől elkülönülő gazdasági területen az új kereskedelmi, szolgáltató terület, valamint az egyéb ipari terület beépítettsége legfeljebb 30%-os lehet, és az új telephelyek területének legalább 50%-át fás növényzettel fedetten kell kialakítani.

47. A gazdasági terület övezete megszűnik, ám szabályai általános szabályként tovább élnek.

111

Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok

4/C. § (1) Az országos és térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét, az országos és térségi jelentőségű építmények elhelyezkedését a térségi szerkezeti terv, a hálózat szempontjából meghatározó települések felsorolását a 2/1–5. számú melléklet tartalmazza.

(2) A közlekedési infrastruktúra építményei közül

a) a tervezett gyorsforgalmi utak területét a nyomvonalak leírása tekintetében meghatározott települések közigazgatási területének érintésével kell biztosítani, a nyomvonal biztosításamelynek során a nyomvonalak tájba illesztésére és a környezetvédelem szempontjainak és követelményeinek érvényesítésére, valamint a szakaszolható megépítésre különös gondot kell fordítani;

b) a meglévő főutak elkerülő szakaszait a szakági tervekben és a településrendezési eszközökben kell pontosítani;

c) a Veszprém–Tapolca–84. sz. főút–71. sz. főút közötti új főút nyomvonalát (leendő 77. sz. főút), a 7301., a 7342. és a 7343. jelű összekötő út nyomvonalának fejlesztésével, paramétereik javításával, a településeket elkerülő szakaszok megvalósításával kell kialakítani; melynek során a tájba illesztésre, a terep- és ökológiai adottságokra és a környezetvédelem szempontjaira kiemelt figyelmet kell fordítani, és a településrendezési eszközökben biztosítani kell a településeket elkerülő szakaszok főúttá fejlesztésének feltételeit;

d) a 71. sz. főút Badacsonyt elkerülő szakaszát természetvédelmi szempontból elfogadható nyomvonalon, szintben kialakított vasúti keresztezéssel kiemelt jelentőségű mellékútként térségi szerepű összekötő útként kell kialakítani, amelynek főúttá fejlesztési lehetőségeit a településrendezési eszközökben biztosítani kell;

49. A 77. sz. főút a 7301. és a 7342. j. mellékutak nyomvonalán megvalósult, jelzett további szakaszai természetvédelmi aggályokat vet fel, ezért javasolt a mellékutat meghagyni. A további módosító javaslatok technikai jellegűek.48. A kategóriát felváltja a – lényegében azonos tartalmú - „térségi szerepű összekötő út”.

e) kiemelt jelentőségű mellékutakat kell kialakítani a 2/1. sz. melléklet szerint meghatározott irányokban;

f) Budapest–Székesfehérvár–Nagykanizsa–Murakeresztúr–(Horvátország) transz-európai vasúti szállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal kitérési lehetőséget biztosító szakaszos kétvágányúsításának és védőtávolságainak területigényét a szakági tervek és a településrendezési eszközök alapján meg kell határozni;

112

g) a Hajmáskér–Balatonfűzfő között tervezett egyéb országos törzshálózati vasútvonal területigényét – a Szabadbattyán–Tapolca egyéb országos törzshálózati vasútvonal balatonkenesei szakaszának a csúszásveszélyeztetettsége miatt – biztosítani kell;

49. Indokolatlan szabályozás, törlése javasolt. A Hajmáskér – Balatonfűzfő szakasz nem szerepel az NFM tervei között.

h) A térségi jelentőségű közforgalmú meglévő és tervezett kikötőket a 2/3.sz. melléklet tartalmazza. A a vitorlás csónak és hajó kikötő-hálózat bővítése – a 21/B. § (4) bekezdés kivételével – az. 5. számú mellékleten jelölt kikötők létesítésére felhasználható partszakaszon, azon belül különleges kikötő területen vagy eltérő esetben területrendezési hatósági eljárás vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek alapján történhet;

50. A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek kivezetésével egyidejűleg a Balaton törvényben kell előírni azokat a kikötési feltételeket, amelyek eddig a vprt-ben voltak előírva és lerajzolva.

i) a meglévő repülőterek a 2/4. sz. melléklet szerint megtartandók és fejlesztendők.

(3) A közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas építmények közül

a) a szennyvízcsatorna-hálózat létesítésérenek engedélyezésére csak a megfelelő kapacitású csatlakozó szennyvíztisztító telep megléte esetén, illetve új tisztító építésekor azzal egyidejűleg kerülhet sor;

51. Technikai pontosítás.

b) 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsi parkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz-csatornába bekötni, és a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető;

c) az elosztó közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a táj védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából az országos jelentőségű védett természeti területen, a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani, a vízparti területeken, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetén és a világörökségi és világörökségi-várományos terület övezetén, valamint belterületen és külterület beépítésre szánt területén csak földalatti elhelyezéssel biztosítható. Villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével lehet kivitelezni;

52. Az elektromos és hírközlési hálózatok elhelyezését pontosítani javasoljuk, kiemelt figyelmet szentelve a védett természeti és értékes tájképi területek védelmére.

113

d) a műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magasépítményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak akkor helyezhető el, ha meglévő magasépítményeken erre nincs lehetőség, és az építtető beszerezte a központi építészeti tervtanács véleményét; Az önálló antennatartó szerkezet az országos jelentőségű védett természeti területeken, valamint a térségi jelentőségű táj- és településkép védelmi terület övezetén kívül, a táj- és településképbe illeszkedően létesíthető.

53. Technikai pontosítás, illetve a központi építészeti tervtanács szerepének erősítése annak érdekében, hogy a tájhoz illeszkedő antennatartó szerkezetek kerüljenek elhelyezésre.

e) Közös közmű oszlopsorra való telepítés bármilyen akadálya esetén az új hálózat csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető. Külterületi beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével – egy oldali közösen igénybevett oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre – közvilágítási igény felmerülése esetén – a közvilágítást szolgáló lámpafejeket is el kell helyezni;

f) Megújuló energiaforrás felhasználásával elektromos energia előállító létesítményt csak meglévő építményre, épületre felszerelve lehet létesíteni.

54. Elsősorban a napelem elhelyezésének feltételeit kívánjuk szabályozni azzal, hogy telepítésük új területfoglalással ne járjon.

A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

5. § (1) A települések közigazgatási területén a településrendezési eszközökben azon erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolt terület nagysága, amelyet egyidejűleg a térségi szerkezeti terv erdőgazdálkodási térségként állapít meg, összességében nem csökkenhet.

(2) A térségi szerkezeti tervben megállapított erdőgazdálkodási térség által nem érintett, a településrendezési eszközökben erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolt terület csak mezőgazdasági terület, természetközeli terület vagy vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe sorolható.

(3) Az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdők területe a településrendezési eszközökben kizárólag erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolható.

55. A településrendezési eszközökben az erdőterület kijelölését szabályozzák az OTrT erdőkijelölési szabályai (erdővel kapcsolatos övezetek), amelyre való ráerősítés a parti és partközeli településekre vonatkozó szabályok között szükséges.

114

(1) Az Országos Erdőállomány Adattárban nem szereplő, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény 6. § (1) bekezdés ba) pontja szerinti védelmi vagy közjóléti erdő területe, amelyet egyúttal a településrendezési eszköz erdőterület területfelhasználási egységbe sorol, megtartása kötelező.

56. A javasolt szabályozás a nem adattári, de az erdőtörvény szerinti erdőket is védeni kívánja.

5/A.§ (1) 2008. december 31. előtt a településrendezési eszközben magántulajdonú telekre kijelölt, az ingatlan-nyilvántartásba közparkként vagy közkertként nem bejegyzett zöldterületet törölni kell a településrendezési eszközben.

(2) A kiemelt üdülőkörzet településeinek mindegyikén ki kell jelölni legalább egy közhasználatú játszóteret, sportpályát, egyéb közkertet, városokban közparkot, parti településen ezeken felül legalább egy közstrandot.

(3) Zöldterületen kizárólag szálláshelyet nem tartalmazó vendéglátó-, sport- és szabadidő rendeltetés, valamint a terület fenntartását szolgáló építmény helyezhető el. (4) Zöldterületet újonnan kijelölni a településrendezési eszközben elsődlegesen állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő telken lehet. Zöldterület újonnan csak akkor jelölhető ki magánterületen, ha a zöldterület kialakítása végrehajtható. A zöldterület kialakítása akkor végrehajtható, ha az állami vagy önkormányzati elővásárlási jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került, az adás-vételi szándék kizárólag közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy más közhiteles nyilatkozattal bizonyított és a fedezet rendelkezésre áll.

57. A javasolt szabályozás a zöldterületek, és a kapcsolódó funkciók védelmét, illetve a minimális és reális fejlesztési kötelezettséget írja elő általánosan a kiemelt üdülőkörzet minden településére.

6. § (1) E § alkalmazásában zöldterület: a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területre készült vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt terület.

(2) Zöldterületen más települési területfelhasználási egység csak, az átsorolni kívánt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület kijelölésével és az alábbi feltételek egyidejű megléte esetén jelölhető ki:

a) az átsorolni kívánt zöldterület nem tartozik természetvédelmi oltalom alá,

b) a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben ki jelölt közhasználatú parti sétány hossza nem csökkenhet,

c a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben ki jelölt közhasználatú parti sétány legalább 10 m szélességgel a természetes vízparti vegetáció sérelme nélkül biztosítható,

d) az kijelölt zöldterület a települési önkormányzat vagy a magyar állam tulajdonában van,

115

e) az újonnan kijelölt zöldterület a vízpart-rehabilitációs szabályozással érintett területen van, vagy az átsorolást követően megmaradó és az újonnan kijelölt zöldterület összefüggő zöldterületet alkot,

f) az ingatlan-nyilvántartás szerint állami vagy önkormányzati tulajdonban álló (közpark vagy közkert) esetén az átsorolás legfeljebb az átsorolással érintett zöldterület 15 5 %-ára, egyéb zöldterületek esetén 40 %-ára terjedhet ki, és

g) az átsorolni kívánt zöldterület nem váltható ki természetvédelmi oltalom alatt álló terület zöldterületi kijelölésével.

(3) Az átsorolást követően az átsorolással érintett zöldterületen további átsorolás nem hajtható végre

(4) Az átsorolni kívánt, az ingatlan-nyilvántartás szerint közpark vagy közkert esetén az újonnan kijelölt zöldterületet legkésőbb közpark vagy közkert zöldfelületének megbontásáig meg kell valósítani. A zöldterület megvalósítottnak tekinthető, ha újonnan kijelölt zöldterületen az aktív zöldfelület aránya legalább 70%, és a beültetett életképes növényzet háromszintű

(5) Az ingatlan-nyilvántartás szerint állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő zöldterületen (az ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat vagy a magyar állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából. Az állami vagy önkormányzati tulajdonban álló zöldterület közcélú használata – a legszükségesebb vagyonvédelmi intézkedések kivételével – nem korlátozható.

(6) Zöldterületen – ide nem értve a már meglévő, felöltött zagyterek területén kialakított zöldterületet – nem alakítható ki olyan vízfelület és medencés kikötő, amely a vízgazdálkodási terület tómederben települési területfelhasználási egységbe sorolt területtel közvetlenül érintkezik.

(7) Zöldterületen csak szállásférőhelyet nem tartalmazó vendéglátó rendeltetésű épület, pihenést és testedzést szolgáló műtárgy és a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény helyezhető el, legfeljebb 4,5 m beépítési magassággal,

(8) A zöldterületen elhelyezett építmények területét és az építményeket csak a bérleti szerződés legalább tízévenkénti megújításával lehet bérbe adni.

58. A szabályok módosítva áthelyezésre kerülnek a vízparti területekre vonatkozó szabályok közé.

6/A. § (1) E § alkalmazásában zöldterület: a településrendezési eszközökben a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett kívüli területeken zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt, az ingatlan-nyilvántartás szerint önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő közpark vagy közkert.

(2) Zöldterületen más települési területfelhasználási egység csak az átsorolt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület kijelölésével és megvalósításával, valamint az alábbi feltételek egyidejű megléte esetén jelölhető ki:

116

a) az átsorolni kívánt zöldterület természetvédelmi oltalom alá nem tartozik,

b) az átsorolás az átsorolással érintett zöldterület legfeljebb

ba) 50%-ára terjed ki, ha annak alapterülete kisebb vagy egyenlő, mint 1 ha,

bb) 30%-ára terjed ki, ha annak alapterülete nagyobb, mint 1 ha és kisebb vagy egyenlő, mint 3 ha,

bc) 10%-ára terjed ki, ha annak alapterülete nagyobb, mint 3 ha,

c) az újonnan kijelölt i zöldterület a települési önkormányzat tulajdonában van,

d) az újonnan kijelölt zöldterület legkisebb zöldfelülete 70%, valamint

(3) Az átsorolást követően az átsorolással érintett zöldterületen további átsorolás nem hajtható végre

(4) Az átsorolás következtében újonnan kijelölt zöldterületet legkésőbb zöldterület zöldfelületének megbontásáig meg kell valósítani. Azöldterület megvalósítottnak tekinthető, ha az újonnan kijelölt zöldterületen az aktív zöldfelület aránya legalább 70%, és a beültetett életképes növényzet háromszintű. A települési önkormányzat az újonnan kijelölt zöldterületre vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti közterület-alakítási tervet fogad el.

(5) Zöldterületen ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat vagy a magyar állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából. A zöldterület közcélú használata – a legszükségesebb vagyonvédelmi intézkedések kivételével – nem korlátozható.

(6) Zöldterületen építmény legfeljebb 4,5 m beépítési magassággal helyezhető el,

(7) A zöldterületen elhelyezett építmények területét és az építményeket csak a bérleti szerződés legalább tízévenkénti megújításával lehet bérbe adni.

59. A szabályok áthelyezésre kerülnek a parti és partközeli településekre vonatkozó szabályok, valamint a partinak és partközelinek nem minősülő településekre vonatkozó szabályok közé, módosítva.

6/B. § (1) E § alkalmazásában zöldterület: a településrendezési eszközökben a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett területeken zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt terület, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint nem minősül önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő közparknak vagy közkertnek.

117

(2) Zöldterületen más települési területfelhasználási egység csak az átsorolt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület kijelölésével, és csak akkor jelölhető ki, ha

a) az újonnan zöldterületbe sorolt terület a települési önkormányzat tulajdonában van,

b) az átsorolni kívánt zöldterület nem tartozik természetvédelmi oltalom alá) és

c) az újonnan kijelölt zöldterület településszerkezeti adottságainál fogva (elhelyezkedése, egyéb területfelhasználási egységekkel való kapcsolata) az átsorolni kívánt zöldterülettel azonos vagy előnyösebb funkciót tud betölteni a település zöldfelületi rendszerében.

(3) Zöldterületen ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat vagy a magyar állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából. A zöldterület közcélú használata – a legszükségesebb vagyonvédelmi intézkedések kivételével – nem korlátozható.

60. A szabályok áthelyezésre kerülnek a parti és partközeli településekre vonatkozó szabályok, valamint a partinak és partközelinek nem minősülő településekre vonatkozó szabályok közé, módosítva.

7. § A kiemelt üdülőkörzet területén lévő települések külterületi beépítésre nem szánt területén a még meglévő beépítetlen Balaton tóparti területeket – a partvonaltól számított legkevesebb 50 méter széles sávban – a településrendezési eszközökben vízgazdálkodási vagy vízgazdálkodási célú erdőterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, és e területeken a helyi építési szabályzat előírásait az e törvény szerinti felszíni vízminőség-védelmi rendszeresen belvízjárta terület övezetre vonatkozó előírások szerint kell meghatározni.

61. Technikai és tartalmi pontosítás, az egyértelműbb alkalmazás érdekében.

8. § (1) A kiemelt üdülőkörzet településeinek beépítésre nem szánt területein 3000 m2-nél kisebb telket – közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület települési területfelhasználási egység kivételével – kialakítani nem szabad.

62. A zöldterület csak közhasználatú lehet, ezért a jelző nem indokolt

(2) A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető megoszthatók, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladná.

63. Technikai pontosítás.

(3) Az országos jelentőségű védett természeti területeken

118

a) a beépítésre nem szánt területeken – ide nem értve a közműépítmények telkeit – 2700 m2-nél kisebb telkek és

b) a szántó művelési ágú területek nem építhetők be.

c) az a) és b) pont szerinti, de már korábban jogszerűen beépült telkeken az épületek megtarthatók, a terület rendeltetésszerű használatának megfelelő funkcióval, tájba illően és a helyi építési hagyományoknak megfelelően felújíthatók, de alapterületük nem bővíthető, szintszámuk nem növelhető.

64. A már beépült telkek esetét és szántó művelési ágúakat is szabályozni szükséges, ezt pótolja a javaslat.

9. § (1) A kiemelt üdülőkörzet területére kívülről – a regionális víziközmű rendszerre a szennyvízcsatorna- hálózaton keresztül történő csatlakozás kivételével – szennyvizet bevezetni tilos, ha a tisztított szennyvíz befogadója a Balaton.

(2) A kiemelt üdülőkörzet területén keletkezett tisztított szennyvíznek a kiemelt üdülőkörzet területéről történő kivezetéséről a gazdasági és műszaki szempontok mérlegelésével kell gondoskodni.

(3) A kiemelt üdülőkörzet településeinek

a) beépítésre szánt területén a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező,

b) beépítésre nem szánt területén a vezetékes ivóvízhálózatra rákötött telkeknek a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötése a szennyvízcsatorna-hálózat átadását követő egy éven belül kötelező.

(4) A kiemelt üdülőkörzet partinak és partközelinek nem minősülő, szennyvízelvezetési agglomerációba nem tartozó 2000 LEÉ alatti településeinek beépítésre szánt területein, illetve belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesült.

(5) A kiemelt üdülőkörzet partinak és partközelinek nem minősülő, szennyvízelvezetési-agglomerációkba tartozó településeinek beépítésre szánt területein, illetve belterületein új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra történő rákötés és a megfelelő kapacitású tisztítómű megléte, vagy az illetékes

119

környezetvédelmi és vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelőberendezés létesítése esetén lehet.

(6) A kiemelt üdülőkörzet településeinek beépítésre nem szánt területén, amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna-hálózathoz történő csatlakozásra, új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak vízzáró szennyvíztároló, illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte esetén lehet

65. A bekezdések áthelyezve a partinak és partközelinek nem minősülő településekre vonatkozó szabályok fejezetbe.

(4) Tisztítatlan szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a kiemelt üdülőkörzet településeinek teljes közigazgatási területén tilos.

(5) (7) A kiemelt üdülőkörzet településeinek közigazgatási területén a szippantott szennyvizek kezelés nélküli elhelyezése nem engedélyezhető tilos.

66. A BKÜ területén a vízbázis és karsztos előfordulás miatt tiltani szükséges a tisztítatlan szennyvíz szikkasztási és elhelyezési lehetőségét.

9/A. § 21. § a) A felszíni csapadékvizeket közvetlenül a tóba vezetni csak a szükséges előzetes tisztítás után, a vízügyi hatóság által meghatározott feltételek szerint lehet. b) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni, a csapadékvíz a szennyvízcsatorna- hálózatba nem vezethető.

67. A csapadékvíz elvezetéséről és kezeléséről a tó védelme érdekében és a vízvisszatartási lehetőségek érdekében szükséges szabályokat megalkotni.

10. § A kiemelt üdülőkörzet településeinek településrendezési eszközeit a természetvédelmi, tájesztétikai szempontok, valamint a történeti településszerkezet, a táj és a település jellege, a kulturális és az építészeti örökség, valamint az építészeti hagyományok figyelembevételével kell elkészíteni.

11. § A település helyi építési szabályzatában rendelkezni kell a meglévő tájékoztató táblák, köztárgyak, hirdetőberendezések lebontásáról, újak elhelyezéséről.

12. § A települések beépítésre szánt területén a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület és építése – látványtervvel igazoltan – tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető.

68. A 11.§ és a 12. § szabályozási köre a településkép védelméről szóló törvény, és annak felhatalmazása alapján megalkotandó településképi rendeletek feladata, ezért e törvényből törlendő.

120

13. § A települések beépítésre nem szánt területén a tájkarakter védelme érdekében

a) terepszint alatti építmény bruttó alapterülete a telek területének 10%-át nem haladhatja meg;

b) 10 méternél nagyobb beépítési magasságú építményeket a környezethez (domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni;

c) a 10 méternél nagyobb beépítési magasságú építmények vagy a 250 m2-nél nagyobb beépített alapterületű építmények építési engedély iránti kérelméhez, külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.

69. Indokolatlan szabályozás, törlése javasolt.

14. § (1) Külfejtéses bányatelek csak az ország más területén föl nem lelhető ásványi nyersanyag, illetve a helyi, tájba illő építkezés nyersanyagai lelőhelyének területén állapítható meg. E területeket a településrendezési eszközökben az állami földtani feladatokat ellátó szerv szakmai állásfoglalása alapján kell lehatárolni.

(2) Az országos jelentőségű védett természeti területeken, valamint a tájképi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetén új külszíni külfejtéses művelésű bányatelek nem állapítható meg, meglévő külszíni külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető.

(3) Bányászati tevékenység – kutatási, bányabezárási és az utóhasznosítás érdekében végzett tájrendezési tevékenység kivételével – csak a települések közigazgatási területének a tó felületéről nem látható részén engedélyezhető.

70. Technikai, szakmai pontosítás, valamint a (3) bekezdés áthelyezése a 21. §-ból.

(3) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben különleges terület települési területfelhasználási egységbe sorolt területek közül a település belterületétől elkülönülő, meglévő temető, meglévő bányatelek terület, meglévő honvédelmi terület a településrendezési eszközökben a valóságos funkciójának megfelelően szabályozható.

71. Indokolatlan szabályozás, törlése javasolt.

(4) Belterületi lakóövezet övezeti határától számított 1000 méteren belül működő külszíni művelésű bányában, ha az ásványi nyersanyag jövesztése nem csak robbantással történhet, a robbantási tevékenység végzéséhez az érintett belterületi lakóövezet helye szerint illetékes önkormányzat hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás a jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi terv hatálya alatt nem vonható vissza.

(5) Ha az önkormányzat vitatja az ásványi nyersanyag csak robbantással történő jöveszthetőségét, akkor a bányavállalkozó köteles a bányafelügyeletnél a jövesztési lehetőségek megállapítását kérelmezni. Vitatottnak kell tekinteni a jövesztési módot, ha az önkormányzat a bányavállalkozó hozzájárulás megadása iránti kérelmére 30 napon, de legkésőbb a kérelem benyújtását követő önkormányzati testületi ülést követő 5 napon belül nem válaszol. A bányafelügyelet döntését bányászati szakértő bevonásával hozza meg. A bányavállalkozó

121

a bányafelügyelet döntésének jogerőre emelkedéséig robbanóanyag-felhasználási engedély iránti kérelmet nem nyújthat be.

72. A bányatörvény rendezi e szabályokat, ezért törölhető.

15. § (1) A kiemelt üdülőkörzetben csak olyan rendeltetés céljára szolgáló építmények üzemeltethetők tevékenységek folytathatók, amelyek

a) egészségügyi légszennyezettségi határérték-túllépést nem okoznak, továbbá

b) ökológiai légszennyezettségi határérték-túllépést

ba) magterületen,

bb) ökológiai folyosón,

bc) pufferterületen,

bd) erdőterületen,

be) turisztikai fejlesztési területen,

bf) szőlő termőhelyi kataszteri területen és

bg) települési területen a településszerkezeti tervben üdülőterület, a különleges települési területfelhasználási egységek közül az oktatási központ, egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület, nagy kiterjedésű sportolási terület, továbbá zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt területeken nem okoznak.

73. Technikai pontosítás az FM és a kormányhivatalok javaslata szerint.

15/A. §

15/B. § 22.§ (2)

(1) A települések közigazgatási területén új hulladéklerakók és hulladékártalmatlanítók, nem létesíthetők és a meglévők – a tartalékterület kivételével – nem bővíthetők.

(2) A települések közigazgatási területén lévő működő hulladéklerakó, hulladékkezelő telepek területi bővítés nélküli korszerűsítését, illetve ha ez nem lehetséges, felszámolását – a parti és partközeli településekben a szelektív hulladékgyűjtési és hulladékkezelési rendszer kialakításával – térségi hulladékgazdálkodási terv alapján kell megvalósítani.

122

74. Az FM kérésének megfelelően, a közszolgáltatás zavartalan működése miatt javasolt a meglévő lerakók bővítési lehetősége.

A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET PARTI ÉS PARTKÖZELI TELEPÜLÉSEIRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

16. § Az e törvényben meghatározott célok, valamint a jogszabályok szerinti környezetvédelmi, természetvédelmi és vízgazdálkodási célok megvalósítása érdekében a vízgazdálkodásért felelős miniszter a környezetvédelemért és a természetvédelemért, valamint a településrendezésért és területrendezésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendelettel partvonal-szabályozási tervet fogad el.

75. Indokolatlan a vízgazdálkodási miniszter rendeletalkotási jogát további feltételekhez kötni. A partvonal- szabályozási tervek tartalmi követelménye garanciát ad arra, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi, területrendezési érdekek érvényesüljenek.

16/A. § (1) A meglévő, feltöltött zagyterek területét zöldterület, erdőterület vagy vízgazdálkodási, közlekedési vagy különleges beépítésre nem szánt terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.

76. Ki kell egészíteni a lehetséges területfelhasználási egységeket, amibe zagyteret lehet sorolni.

(2) A vízgazdálkodási települési területfelhasználási egységbe sorolt területen a meglévő, korábban lezárt zagyterek is felhasználhatók a zagy elhelyezésére a vízügyi hatóság engedélyével és az érintett települési önkormányzat egyetértésével.

(3) A vízgazdálkodási települési területfelhasználási egységbe sorolt területek medencés kikötők létesítésére a vízügyi hatóság engedélyével felhasználhatóak.

(4) Új zagyterek vízgazdálkodási területen a települések lakó és üdülőterületétől legalább 500 méter távolságban alakíthatók ki.

77. Új igények merültek fel zagyterek létrehozására, a kialakítás feltételeit szükséges előírni.

17. § (1) A települések beépítésre szánt területe nem növelhető azokon a településeken, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, vagy a szennyvízcsatorna-hálózat nem megfelelő kapacitású tisztítóműre csatlakozik, vagy a hálózatra rákötött lakások, illetve üdülőegységek száma nem éri el az összes lakás- és üdülőegység számának 80%-át.

(2) A települések beépítésre szánt területein, belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető, új épület építéseére és a meglévő épület rendeltetésének megváltoztatásaára – amennyiben a rendeltetés megváltozása többletszennyvíz kibocsátásával jár – irányuló engedély kiadása, illetve az engedély hatályának meghosszabbítása csak a szennyvízcsatorna-hálózatra történő

123

rákötéssel lehetséges és a megfelelő kapacitású tisztítómű szennyvíztisztító telep megléte esetén. éhez kötött feltétellel lehetséges. Ha az érintett telken keletkező szennyvíz elvezetését biztosító szennyvízcsatorna-hálózat építőipari kivitelezése megkezdődött, az építési és a rendeltetés megváltoztatási tevékenység megkezdhető építésügyi hatósági engedély kiadható, de a használatbavételi engedély csak a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra történő rákötés és a megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén adható ki. lehetséges.

78. Parti és partközeli településeken a beépítésre szánt területen kizárólag csatornához kívánjuk kötni az építést. Minden parti és partközeli település rendelkezik belterületen nagyarányú csatornakiépítettséggel. Ennek teljessé tétele a kívánatos.

(3)9.§ (6) A kiemelt üdülőkörzet parti és partközeli településeinek beépítésre nem szánt területén, amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna-hálózathoz történő csatlakozásra, új épület építéseére építésügyi hatósági engedélyt adni csak vízzáró egyedi zárt szennyvíztároló, illetve vagy a vízügyi szakhatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelőtisztító berendezés megléte esetén lehetséges az alábbi módon:

a) Lakóépület, üzemi épület, intézményi épület, vegyes funkciójú épület, melléképület esetén nem létesíthető egyedi zárt szennyvíztározó. Egyedi szennyvíztározóval rendelkező ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, vagy egyéb jogcímen használója (a továbbiakban: ingatlantulajdonos) az ingatlanon történő vízfelhasználással arányos mértékben, de legalább évente egyszer köteles a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére létrehozott közszolgáltatás igénybe vételére, kivéve ha jogszabály eltérően rendelkezik.

79. A parti és partközeli települések beépítésre nem szánt területeken a szennyvízkezelést pontosítani kívánjuk.

(4) A települések beépítésre szánt területén új közüzemű vízvezetéket a csatornahálózattal együtt (egyszerre) kell építeni. A közcsatorna üzembe helyezését megelőzően a vízvezetéket nem szabad üzembe helyezni.

(5) Szennyvíztisztító telep és tisztítómezővel ellátott oldómedencés létesítmény 500 méteres körzetében lakóterület, üdülőterület, vegyes terület, különleges oktatási, egészségügyi, gazdasági (kereskedelmi szolgáltatói) nem alakítható ki.

80. Kívánatos, hogy az ívóvízvezeték fektetés ne előzze meg a szennyvízhálózat fektetést, mert a szennyvízelvezetés akkor megoldatlan helyzetet teremt. A 147/2010. (Iv.29) Korm. rend, nem tartalmaz védőtávolságot a szennyvíztisztítók köré, amely azért probléma, mert a védőterületet a szennyvíztisztító saját telkén belül kell, hogy betervezze. Javasolt ezért egyes területfelhasználások kizárása a szennyvíztisztító telep környezetében.

18. § (1) A települések beépítésre szánt területeinek növelésekor a területnövekmény legkevesebb 10%-ának megfelelő, 50%-ban azzal közvetlen településszerkezeti kapcsolatban lévő közhasználatú zöldterületet kell

124

biztosítani. A gazdasági terület települési területfelhasználási egység területének növelése esetén a közhasználatú zöldterület helyett védőerdő is kijelölhető. A beépítésre szánt terület csak a zöldterület települési önkormányzati tulajdonba adása és a zöldterület, illetve védőerdő egyidejű létesítésével és a zöldterület települési önkormányzati tulajdonba adásával megvalósítása, valamint ingatlan-nyilvántartási bejegyzése után alakítható ki.

81. Technikai pontosítás.

18/A.§ 5. § (1) A települések közigazgatási területén a településrendezési eszközökben azon erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolt terület nagysága, amelyet egyidejűleg a térségi szerkezeti terv erdőgazdálkodási térségként állapít meg, összességében nem csökkenhet.

18/B.§ 6/A. § (1) E § alkalmazásában zöldterület: a településrendezési eszközökben a balatoni vízpart- rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett kívüli területeken zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt, az ingatlan-nyilvántartás szerint önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő közpark vagy közkert.A parti és partközeli települések 4. sz. melléklet szerinti vízparti területen kívüli, zöldterületi területfelhasználási egységbe sorolt, az ingatlan-nyilvántartás szerint önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő zZöldterületen (közpark vagy közkert) más települési területfelhasználási egység csak az átsorolt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület kijelölésével és megvalósításával, valamint az alábbi feltételek egyidejű megléte esetén jelölhető ki:

a) az átsorolni kívánt zöldterület természetvédelmi oltalom alá nem tartozik, természetvédelmi oltalom alatt álló zöldterület legfeljebb 5 %-át érintheti az átsorolás, amely csak közcélú közlekedés, közművesítés céljából történhet, továbbá az átsorolással érintett zöldterületen épület nem helyezhető el.

b) az átsorolás az átsorolással érintett zöldterület legfeljebb

ba) 50%-ára terjed ki, ha annak alapterülete kisebb vagy egyenlő, mint 1 ha,

bb) 30%-ára terjed ki, ha annak alapterülete nagyobb, mint 1 ha és kisebb vagy egyenlő, mint 3 ha,

bc) 10%-ára terjed ki, ha annak alapterülete nagyobb, mint 3 ha,

c) az újonnan zöldterületnek kijelölt ingatlan zöldterület a települési önkormányzat tulajdonában van,

d) az újonnan kijelölt zöldterület legkisebb zöldfelülete 70%, valamint

125

alatt álló, természetes élőhelyként funkcionáló, vagy természetközeli állapotú ingatlan új zöldterületként nem jelölhető ki.

82. A módosítás a parti és partközeli települések vízparti területen kívüli, önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő zöldterületeinek védelmét, átsorolási szabályait tartalmazza, amely a hatályos törvény 6. §- ából került részben átemelésre.

(3) Az átsorolást követően az átsorolással érintett zöldterületen további átsorolás nem hajtható végre.

(4) Az átsorolás következtében újonnan kijelölt zöldterületet legkésőbb az átsorolással érintett zöldterület zöldfelületének megbontásáig átsorolásáig meg kell valósítani. Az újonnan kijelölt zöldterület megvalósítottnak tekinthető, ha azt megépítették és az ingatlan-nyilvántartásba közparkként, vagy közkertként bejegyezték újonnan kijelölt zöldterületen az aktív zöldfelület aránya legalább 70%, és a beültetett életképes növényzet háromszintű. A települési önkormányzat az újonnan kijelölt zöldterületre vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti közterület-alakítási tervet fogad el.

(5) Zöldterületen ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat vagy a magyar állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából. A zöldterület közcélú használata – a legszükségesebb vagyonvédelmi, életvédelmi, baleset-megelőzési intézkedések kivételével – nem korlátozható.

83. Technikai pontosítás a jobb alkalmazhatóság érdekében, és tartalmi kiegészítés.

(6) Zöldterületen építmény legfeljebb 4,5 m beépítési magassággal helyezhető el, legfeljebb 3%-os beépítettséggel.

84. A zöldterületek maximális beépíthetőségét a törvényben is rögzíteni szükséges.

(7) A zöldterületen elhelyezett építmények területét és az építményeket csak a bérleti szerződés legalább tízévenkénti megújításával lehet bérbe adni.

18/C.§ 6/B. § (1) E § alkalmazásában zöldterület: a településrendezési eszközökben a balatoni vízpart- rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett kívüli területeken zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt terület, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint nem minősül önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő közparknak vagy közkertnek.Parti és partközeli település e törvény 4. sz melléklet szerinti vízparti területen kívüli, zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt, az ingatlan-nyilvántartás szerint önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő közparknak vagy közkertnek nem minősülő zöldterületéen más települési területfelhasználási egység csak az átsorolt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület

126

kijelölésével, és csak akkor más helyen való, egyidejű új zöldterület kijelölésével, és abban az esetben jelölhető ki, ha

a) az újonnan zöldterületbe sorolt terület a települési önkormányzat tulajdonában van,

b) az átsorolni kívánt zöldterület nem tartozik természetvédelmi oltalom alá (kivéve, ha a település teljes területe természetvédelmi oltalom alatt van,) és

(2) A település közigazgatási területén a településszerkezeti tervben kijelölt zöldterületek együttes területe a beépítésre szánt területek összterületének 10%-ánál nem lehet kisebb.

(3) Zöldterületen ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat vagy a magyar állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából. A zöldterület közcélú használata – a legszükségesebb vagyonvédelmi, életvédelmi, baleset-megelőzési intézkedések kivételével – nem korlátozható.

85. A módosítás a parti és partközeli települések vízparti területen kívüli, önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő zöldterületeinek védelmét, átsorolási szabályait tartalmazza, amely a hatályos törvény 6. §- ából került részben átemelésre.

19. § (1) A kempingek területének más célra történő igénybevétele csak zöldterületként legfeljebb 4 3 %-os beépítettséggel vagy a turizmus fejlesztését szolgáló vegyes területként, üdülőházas üdülőterületként, illetve a vagy különleges strand területfelhasználási egységként történhet. ek közül a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekben meghatározott települési területfelhasználási egységként

a) közvetlen Balaton-parti kapcsolat esetén 15%-os beépítettséggel;

b) amennyiben a közvetlen parti kapcsolattal rendelkező 30 méter széles – közhasználatú parti sétány kialakítására alkalmas – zöldterület települési területfelhasználási egységbe tartozó terület tulajdonjogát a települési önkormányzat megszerezte, a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett, eredetileg közvetlen Balaton-parti kapcsolattal rendelkező területen a visszamaradó telekre meghatározott települési területfelhasználási egység vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekben meghatározott beépítési százalékával;

c) a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett, közvetlen Balaton-parti kapcsolattal nem rendelkező területen meghatározott települési területfelhasználási egység vízpart- rehabilitációs szabályozási követelményekben meghatározott beépítési százalékával;

127

d) a kiemelt üdülőkörzet parti és partközeli településeinek területén lévő, a balatoni vízpart- rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett területen a településrendezési eszközökben meghatározható beépítési szabályok szerint

történhet.

(2) A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területeken, ahol a kempingek területe nem került átsorolásra, a kempingek beépítettségének mértéke legfeljebb 15% lehet.

86. A kempingek szabályozása szigorodik. Alapvetően meg kell tartani a kempingeket vagy csak zöldterületbe vagy strandterületbe lehet sorolni.

(3) A meglévő strandok területe a településrendezési eszközökben csak zöldterület kialakítása céljából csökkenthető. A strandok területén telekfelosztás csak zöldterület kialakítása céljából, telekhatár-rendezés csak zöldterületbe sorolás vagy a strandterület növelése, illetve a telekhatár kiigazítása céljából végezhető. A telekhatár-rendezés során a strandterület parthossza nem csökkenthető. A strandok területének

a) legfeljebb 10%-a építhető be a külön jogszabályokban meghatározott feltételek szerint,

b) legkevesebb 65%-át – legkésőbb a használatbavételi engedélykérelem benyújtásáig – növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.

20. § (1) A kiemelt üdülőkörzet valamennyi parti településén a belterülethez csatlakozó parthossz legkevesebb 30%-án legalább 5 méter széles közhasználatú parti sétány helye biztosítandó a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek alapján felülvizsgált településrendezési eszközökben, figyelemmel a természetes vegetáció megtartására.

(2) A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekkel közterületbe sorolt területekre vonatkozóan a települési önkormányzatokat – külön jogszabályban meghatározottak szerinti védett természeti területeken az államot – elővásárlási jog illeti meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott területre készült vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények alapján felülvizsgált és módosított településrendezési eszközök alapján meghatározott ingatlanokra, a települési önkormányzat kérelmére, az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(4) A parti sétány kialakítására alkalmas területet a településszerkezeti tervben zöldterület, vagy vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. A IV–V. osztályú nádas területén lévő parti sétány csak vízgazdálkodási települési területfelhasználási egységbe sorolható. Vízgazdálkodási területen elhelyezkedő parti sétányon kizárólag gyalog- és kerékpárút alakítható ki.

(5) Parti sétány, illetve gyalog- vagy kerékpárút nem jelölhető ki az I–III. osztályú minősített nádas területén.

87. A strandok, parti sétányok szabályai a vízparti területek szabályai között kerülnek újra megfogalmazásra.

128

21. §A felszíni csapadékvizeket közvetlenül a tóba vezetni csak a szükséges előzetes tisztítás után, a vízügyi hatóság által meghatározott feltételek szerint lehet.

88. Áthelyezve a Balaton kiemelt üdülőkörzetre vonatkozó szabályok közé.

§ 22. § (1)73 Bányászati tevékenység – kutatási, bányabezárási és az utóhasznosítás érdekében végzett tájrendezési tevékenység kivételével – csak a települések közigazgatási területének a tó felületéről – látványtervvel igazolhatóan – nem látható részén engedélyezhető.

(2) A települések közigazgatási területén új hulladéklerakók és hulladékártalmatlanítók nem létesíthetők és a meglévők nem bővíthetők.

(3)74A települések közigazgatási területén lévő működő hulladéklerakó, hulladékkezelő telepek területi bővítés nélküli korszerűsítését, illetve ha ez nem lehetséges, felszámolását – a parti és partközeli településekben a szelektív hulladékgyűjtési és hulladékkezelési rendszer kialakításával – térségi hulladékgazdálkodási terv alapján kell megvalósítani.

89. A hulladéklerakókkal kapcsolatos szabályok a 15/B. §-ban kerülnek meghatározásra.

A BALATON VÍZPARTI TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

21/B . § A Balaton vízparti területein az alábbi előírások alkalmazandók:

(1) A Balaton vízparti területének területi hatályát az 5. sz. melléklet tartalmazza.

(2) A természetes partszakaszokat meg kell őrizni, azokon művi part nem építhető ki, továbbá azokat érintően kikötő és egyéb létesítmény – a (4) bekezdés kivételével – nem helyezhető el. A természetes partszakaszokat a partvonal-szabályozási tervben, valamint a települések szabályozási tervén jelölni kell.

(3) Kikötő – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – csak a kikötők létesítésére felhasználható partszakaszon létesíthető. Kikötői építmények csak közlekedési és különleges kikötő területén alakítható ki. Kikötő akkor létesíthető, ha közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott közhasználatra megnyitott magánútról gépjárművel közvetlenül a zöldfelület sérelme nélkül megközelíthető.

90. A kikötők létesítésére mai napig nagy igény mutatkozik, azonban szabályozatlan megvalósításuk a Balaton ökológiai állapotára, illetve a táji értékeire is negatív hatással lehet. A tapasztalat azt mutatja, hogy az előzetes vizsgálati eljárások során (20 kishajó hely fölötti kikötők esetén) a természet- és tájvédelmi érdekek érvényesítése nehézkes (elutasítás leginkább az érintett, illetve közelben lévő nádasállományok esetén képzelhető el, de ez sem mindig állja meg a helyét a másodfokú eljárások során). Ezért a kikötők lehetséges helyét a kikötők létesítésére alkalmas partszakaszokhoz kell kötni.

(4) Településenként 2, legfeljebb 50 férőhelyes csónak kikötő természetes partszakaszon, nádasosztálytól függetlenül is kijelölhető.

129

91. A Balatoni Szövetséggel egyeztetve javasolt a csónak kikötők engedélyezésének enyhítése az előző bekezdés kivételeként. A nádasok ki nem számítható terjeszkedése miatt a kikötők engedélyezése ellehetetlenül, a helyi érdekeket ezért erőteljesebben kell érvényesíteni.

(5) Tómederrel összefüggő medencés kikötő kizárólag saját használatú kis befogadóképességű, legfeljebb 50 férőhelyes csónakkikötő céljára létesíthető az északi parton (Balatonkenesétől a Zala-torkolatig) Medencés kikötő nem alakítható ki zöldterület, strand és kemping területén.

92. Medencés kikötő létesítésének feltételeit rögzíteni kell a törvényben.

(6)A közforgalmi személyhajózási kikötő területen lévő menetrend szerinti hajóforgalom célját szolgáló móló közhasználat elől el nem zárható.

93. 23 településen szabályoz a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv közhasználat elől el nem zárható telekrészeket. Ezek jellemzően vízügy tulajdonában lévő mólók, amelyeken személyhajó állomás is üzemel.

21/C.§ (1) Vízparti területen új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

(2)Meglévő beépítésre szánt területen nagyvárosias, kisvárosias és falusias lakóterület, továbbá ipari gazdasági terület nem jelölhető ki, illetve nem minősíthető át.

(3)Kertvárosias lakóterületen kizárólag az OTÉK 13. § (2) bekezdése szerinti rendeltetések helyezhetők el.

(4)Vegyes területen kizárólag az OTÉK 16-17. §-ában foglalt rendeltetések helyezhetők el, továbbá nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás, gazdasági és termelő kertészeti építmény. Vízparton vegyes terület kijelölésével egyidejűleg biztosítani kell a part menti 30 méter széles közhasználat elől el nem zárható sávot és azon a parti sétány kialakítását.

(5)A Balaton szabályozási partvonalától számított 30 méteres sávot vagy a Balaton parti illetve közterülettel a Balaton parttól elválasztott telek part felé eső egyharmad részét tilos beépíteni, meglévő épület felújítható.

(6) A településképi rendeletben a vízparti területeket településképi szempontból meghatározó területként kell kezelni.

94. A vízparti területen a további beépítésre szánt terület növekedés nem kívánatos. Ezzel megakadályozzuk a települések összenövését és a további külterületi terjeszkedést. A már beépítésre szánt területek belterületbe vonhatók és beépítésük az előírások szerint megvalósíthatók. A területhasználatok települési szintű meghatározása során a part beépítés mentességét továbbra is prioritásnak tartjuk szigorúbb feltételekkel.

130

21/D.§ 6. § (1) E § alkalmazásában zöldterület: a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területre készült vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben zöldterülettelepülési területfelhasználási egységbe sorolt terület. Az 5. sz. melléklet szerinti vízparti területen zöldterületként kijelölt, illetve e törvény alapján zöldterületté átsorolt területen Zöldterületen más települési területfelhasználási egység csak közfeladat ellátása érdekében, az átsorolni kívánt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület kijelölésével és az alábbi feltételek egyidejű megléte esetén jelölhető ki:

a) az átsorolni kívánt zöldterület nem tartozik természetvédelmi oltalom alá,

b) a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben ki a vízparti területen jelölt közhasználatú parti sétány hossza nem csökkenhet,

c) a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben ki a vízparti területen jelölt közhasználatú parti sétány legalább 10 m szélességgel a természetes vízparti vegetáció sérelme nélkül biztosítható,

d) az kijelölt ingatlan zöldterület a települési önkormányzat vagy a magyar állam tulajdonában van,

e) az újonnan kijelölt zöldterület a vízpart-rehabilitációs szabályozással érintett vízparti területen van, vagy az átsorolást követően megmaradó és az újonnan kijelölt zöldterület összefüggő zöldterületet alkot,

f) az ingatlan-nyilvántartás szerint állami vagy önkormányzati tulajdonban álló zöldterület (közpark vagy közkert) esetén az átsorolás legfeljebb az átsorolással érintett zöldterület 15 5 %-ára, egyéb zöldterületek esetén 40 15 %-ára terjedhet ki, és

g) az átsorolni kívánt zöldterület nem váltható ki természetvédelmi oltalom alatt álló terület zöldterületi kijelölésével.

(2) Zöldterületi közstrand területe más területfelhasználási egységbe nem sorolható át.

(3) Az átsorolást követően az átsorolással érintett zöldterületen további átsorolás nem hajtható végre.

(4) Az átsorolni kívánt, az ingatlan-nyilvántartás szerint közpark vagy közkert (zöldterület) esetén az újonnan kijelölt zöldterületet legkésőbb az átsorolással érintett közpark vagy közkert zöldfelületének megbontásáig területének tényleges csökkentéséig meg kell valósítani. A zöldterület megvalósítottnak tekinthető, ha Az újonnan kijelölt zöldterületen megvalósítottnak tekinthető, ha az aktív zöldfelület aránya legalább 70%, és a beültetett életképes növényzet háromszintű. azt megépítették és az ingatlan nyilvántartásba közparkként, vagy közkertként bejegyezték.

(5) Az ingatlan-nyilvántartás szerint állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő zöldterületen (közparkban, vagy közkertben) az ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat vagy a magyar állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából. Az állami vagy önkormányzati tulajdonban álló zöldterület közcélú használata – a legszükségesebb vagyonvédelmi intézkedések kivételével – nem korlátozható.

131

(5a) Az állami vagy önkormányzati tulajdonban álló zöldterület közcélú használata – élet- és vagyonvédelmi, valamint baleset-megelőzési intézkedések kivételével – nem korlátozható.

95. Mivel a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek (VPRT) kivezetésre kerülnek, rajzi tartalmuk pedig csak részlegesen kerül a törvénybe, a szabály változtatása szükséges. Az újonnan kijelölt „zöldterületek” gyakran valójában mezőgazdasági területek, parlagok, esetleg beépítetlenül maradt kivett telkek, vagy kis méretű, korábban közútként szabályozott telekmaradványok. A fentiekben említettek szerint legtöbbször a kijelölést nem követi semmilyen beavatkozás, ami a forráshiány mellett akár annak is köszönhető, hogy olyan helyen kerül kijelölésre a zöldterület, ahol nincs is valós igény a kialakítására (pl. belterület és mezőgazdasági területek határán), vagy a telek mérete, alakja nem megfelelő zöldterület kialakítására. Megoldási javaslat lehet, hogy zöldfelület átsorolásakor a csere területnek már meg kell lennie, azaz ténylegesen zöldfelületi funkciókkal rendelkezzen (ne csak „papíron” létezzen).

96. A zöldterületek maximális beépíthetőségét a törvényben is rögzíteni szükséges.

(8) A zöldterületen elhelyezett építmények területét és az építményeket csak a bérleti szerződés legalább tízévenkénti megújításával lehet bérbe adni.

21/E.§ 20. § (1) A kiemelt üdülőkörzet valamennyi parti településén a belterülethez csatlakozó parthossz legkevesebb 30%-án legalább 5 méter széles közhasználatú parti sétány helye biztosítandó a vízpart- rehabilitációs tanulmánytervek alapján felülvizsgált településrendezési eszközökben, figyelemmel a természetes vegetáció megtartására.

97. Technikai pontosítás.

132

98. A Btv. által biztosított elővásárlási –közterületek, zöldterületek, parti sáv - jog az állam, ill. az önkormányzat részére a jelenlegi szabályozásban csak „koncepcionálisan” biztosított, végrehajtása nem megoldott, mert az ingatlan-nyilvántartásba nincs ami alapján az elővásárlási jog lejegyezhető lenne, és a hivatal a beérkező adás- vételi szerződésekre alapított bejegyzési kérelmet érdembe tudná vizsgálni a Btv. területén. Hiába tartalmazza önmagában a Btv. az elővásárlási jog kötelezettségét az állam, vagy az önkormányzat részére, az valójában egyáltalán nem érvényesíthető/végrehajtható.

(4) A parti sétány kialakítására alkalmas területet a településszerkezeti tervben zöldterület, közlekedési terület vagy vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. A IV–V. osztályú nádas területén lévő parti sétány csak vízgazdálkodási települési területfelhasználási egységbe sorolható. Vízgazdálkodási területen elhelyezkedő parti sétányon kizárólag gyalog- és kerékpárút alakítható ki. Közhasználatú mólón parti sétány kialakítható.

99. Javasolt kiterjeszteni a parti sétány kialakítására alkalmas területfelhasználási egységet a közlekedési területtel (gyalogút, csökkentett forgalmú, célirányú, stb.), mert keletkeztek olyan ingatlanok parti sétány kialakítása okán, amelyeknek így nem lett közterületről hivatalos bejárása. A mólókat javasolt bevonni a parti sétány kialakításának lehetőségébe.

(5) Parti sétány, illetve gyalog- vagy kerékpárút nem jelölhető ki az I–III. osztályú minősített nádas területén.

21/F.§ 19. § (1) A vízparti kempingek területén magántulajdonú lakóépület, lakás nem alakítható ki. A vízparti kempingeket különleges kemping területfelhasználási egységbe kell sorolni. A kempingek területének más célra történő igénybevétele csak zöldterületként legfeljebb 4 3 %-os beépítettséggel vagy a turizmus fejlesztését szolgáló vegyes területként, üdülőházas üdülőterületként, illetve a különleges strand területfelhasználási egységek közül a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekben meghatározott települési területfelhasználási egységként

a) közvetlen Balaton-parti kapcsolat esetén 15%-os beépítettséggel;

b) amennyiben a közvetlen parti kapcsolattal rendelkező 30 méter széles – közhasználatú parti sétány kialakítására alkalmas – zöldterület települési területfelhasználási egységbe tartozó terület tulajdonjogát a települési önkormányzat megszerezte, az eredetileg közvetlen Balaton-parti kapcsolattal rendelkező területen a visszamaradó telekre meghatározott települési területfelhasználási egység vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekben meghatározott beépítési százalékával;

(2) Avízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területeken, ahol a kempingek területe nem került átsorolásra, a kempingek beépítettségének mértéke legfeljebb 15% lehet.

133

100. Áthelyezve ide a Balaton parti és partközeli településekre vonatkozó szabályok közül. A vízparti kempingek megtartását elő kell írni és a területén építhető épületek típusát is. Erről rendelkezik jogszabály. A zöldterületek beépítettsége ilyen esetben se haladhassa meg a max. 3 %-ot.

(3) A meglévő strandok területe nem csökkenthető. A strandok területén telekfelosztás csak zöldterületi közstrand kialakítása céljából kialakítása céljából, telekhatár-rendezés csak zöldterületbe sorolás vagy a strandterület növelése vagy zöldterületi közstrandba sorolás, illetve a telekhatár kiigazítása céljából végezhető. A telekhatár-rendezés során a strandterület parthossza nem csökkenthető. A zöldterületi közstrand területe nem sorolható át más területfelhasználási egységbe. A strandok területének

a) legfeljebb 10%-a építhető be a külön jogszabályokban meghatározott feltételek szerint,

b) legkevesebb 65%-át háromszintes– legkésőbb a használatbavételi engedélykérelem benyújtásáig – növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.

c)A strandokon biztosítani kell a parti területen a sürgősségi mentőhajó kikötését valamint a mentőgépjármű partig való lejutását a strandbejárattól.

(4) Strand, kemping, zöldterület, parttal érintkező közlekedési terület településrendezési eszközben kijelölt területfelhasználási egység nagysága és a tómederrel érintkező partszakaszai nem csökkenthetők.

(5)Településenként legalább egy szabadon látogatható közstrand rendeletetésű partszakaszt kell biztosítani. Közstrand csak zöldterületen jelölhető ki.

101. A parti területeken a strandrendeltetés kiemelt védelmet kell, hogy élvezzen. A vízi mentés minimális feltételét minden parti strandon biztosítani kell. A településrendezési eszközökben kijelölt zöldterület, közlekedési terület védelmet kell, hogy élvezzen a parti övezetben. Kiterjedésük, és az általuk érintett parthossz nem csökkenhet. Minden településen legyen lehetőség ingyenesen lejutni a vízpartra.

21/G.§ (1) Mezőgazdasági vízparti területen csak vízi létesítmény és vízgazdálkodási célokat szolgáló építmény helyezhető el.

102. Javasolt leszabályozni a vízparti mezőgazdasági területeken építhető építmények körét.

(2)A területfelhasználási egységeken a megengedett legnagyobb beépítési sűrűséget az építési telken megengedett legnagyobb beépítettséget, a megengedett legnagyobb beépítési magasságot és legkisebb zöldterületet a 6.. sz. mellékletben foglaltak szerint kell figyelembe venni.

103. A területfelhasználási egységeken a megengedett legnagyobb beépítési sűrűséget az építési telken megengedett legnagyobb beépítettséget, megengedett legnagyobb beépítési magasságot és legkisebb

134

zöldterületet egy új mellékletben, áttekinthető táblázatos formában adjuk közre. A korábbi előíráshoz képest enyhítés és az OTÉK-hoz való közelítés történt a kertvárosias területen, ahol 4,5 méterről 7,5-méterre, az üdülőházas területen pedig egységesen 12, 5 méterre emelkedett a megengedett legnagyobb beépítési magasság, társasházak és társasüdülők építése számára. A kempingek legkisebb zöldfelülete 70%-ról 60%-ra csökkent (mivel jelentős a burkolt felület igény a gépkocsik elhelyezéséhez). Ezzel a szezonhosszabbító beruházásokat kívánjuk támogatni. Zöldterületen a legkisebb zöldfelület 70%-ra való csökkentése közösségi terek, játszótéri, és sportelemek elhelyezését teszi lehetővé. A burkolt köztér és fásított köztér – mint különleges területek - kijelölésére az OTÉK ad lehetőséget.

(3)Táj- és településkép védelmi okból a közmű vezetékeket felszín alatti kell vezetni.

104. A Balaton legintenzívebben használt térségében a táj és település képvédelem érdekében a meglévő vezetékeket felszín alá kell vinni, az új beruházásokat pedig csak úgy szabad megengedni.

(4) Ahol e törvény vízparti területekre vonatkozóan külön előírásokat nem tartalmaz, ott az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet (a továbbiakban: Kr.) előírásait kell alkalmazni.

105. Az övezet azon területfelhasználási egységekre szabályoz csak szigorúbban a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet és 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásainál, ahol ezt a minőségi üdülés indokolja, egyéb esetekben a hivatkozott két kormányrendelet a mérvadó.

PARTINAK ÉS PARTKÖZELINEK NEM MINŐSÜLŐ TELEPÜLÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

21/H.§ (1)9.§ (4) A kiemelt üdülőkörzet partinak és partközelinek nem minősülő, szennyvízelvezetési agglomerációba nem tartozó 2000 LEÉ alatti településeinek beépítésre szánt területein, illetve belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető új épület építésere építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak akkor lehetséges, ha a vízügyi szakhatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelőtisztító berendezés vagy egyedi zárt szennyvíztározó létesült. Üzemi épület, intézményi épület, vegyes funkciójú épület, melléképület esetén nem létesíthető egyedi zárt szennyvíztározó. Egyedi zárt szennyvíztározóval rendelkező ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, vagy egyéb jogcímen használója az ingatlanon történő vízfelhasználással arányos mértékben, de legalább évente egyszer, köteles a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére létrehozott közszolgáltatás igénybe vételére, kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik.

(2)(5) A kiemelt üdülőkörzet partinak és partközelinek nem minősülő, szennyvízelvezetési-agglomerációkba tartozó településeinek beépítésre szánt területein, illetve belterületein új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra történő rákötés és a megfelelő kapacitású tisztítómű megléte, vagy az illetékes

135

környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelőtisztító berendezés létesítése esetén lehetséges.

(3)(6) A kiemelt üdülőkörzet partinak és partközelinek nem minősülő településeinek beépítésre nem szánt területén, amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna-hálózathoz történő csatlakozásra, új épület építéseére építésügyi hatósági engedélyt adni csak vízzáró egyedi zárt szennyvíztároló, illetve vagy a vízügyi illetékes hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelőtisztító berendezés megléte esetén lehetséges.

(4) A szennyvízelvezetési-agglomerációkba tartozó települések beépítésre szánt területein a közcsatorna üzembe helyezését megelőzően a vízvezetéket nem szabad üzembe helyezni.

106. A bekezdés áthelyezve ide A Balaton kiemelt üdülőkörzetre vonatkozó szabályok közül. Technikai pontosítás a szakági jogszabályoknak megfelelő fogalmakkal. Kívánatos, hogy az ivóvízvezeték fektetés nem előzze meg a szennyvízhálózat fektetést, mert a szennyvízelvezetés akkor megoldatlan helyzetet teremt. Azon háttér településekre vonatkozik az előírás, ahol, van már csatorna. A szennyvízelvezetési agglomerációba nem tartozó 2000 LE alatti települések esetében megengedett a belterületen is zárt szennyvíztározó is egyes épülettípusoknál kötelező évenkénti szippantással.

21/I.§ 6/A. § (1) E § alkalmazásában zöldterület: a településrendezési eszközökben a balatoni vízpart- rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett területenkívüli területeken zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt, az ingatlan-nyilvántartás szerint önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő közpark vagy közkert.

(2) Partinak és partközelinek nem minősülő település zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt, az ingatlan-nyilvántartás szerint önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő közparkként vagy közkertként nyilvántartott területenZöldterületen más települési területfelhasználási egység csak az átsorolt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület egyidejű kijelölésével és megvalósításával, valamint az alábbi feltételek egyidejű megléte esetén jelölhető ki:

b) az átsorolás az átsorolással érintett zöldterület legfeljebb 10%-ára terjed ki

ba) 50%-ára terjed ki, ha annak alapterülete kisebb vagy egyenlő, mint 1 ha,

bb) 30%-ára terjed ki, ha annak alapterülete nagyobb, mint 1 ha és kisebb vagy egyenlő, mint 3 ha,

bc) 10%-ára terjed ki, ha annak alapterülete nagyobb, mint 3 ha,

136

c) az újonnan zöldterületnek kijelölt ingatlan zöldterület a települési önkormányzat tulajdonában van,

d) az újonnan kijelölt zöldterület legkisebb zöldfelülete 70%, valamint

e) az újonnan kijelölt zöldterület településszerkezeti adottságainál fogva (elhelyezkedése, egyéb területfelhasználási egységekkel való kapcsolata) az átsorolni kívánt zöldterülettel azonos vagy előnyösebb funkciót tud betölteni a település zöldfelületi rendszerében. Természetvédelmi oltalom alatt álló, természetes élőhelyként funkcionáló, vagy természetközeli állapotú ingatlan új zöldterületként nem jelölhető ki.

(3) Az átsorolást követően az átsorolással érintett zöldterületen további átsorolás nem hajtható végre.

(4) Az átsorolás következtében újonnan kijelölt zöldterületet legkésőbb az átsorolással érintett zöldterület zöldfelületének megbontásáig területének tényleges csökkentéséig meg kell építeni, valósítani. zöldterület megvalósítottnak tekinthető, és az ingatlan-nyilvántartásba közparkként, vagy közkertként bejegyezni.újonnan kijelölt zöldterületen az aktív zöldfelület aránya legalább 70%, és a beültetett életképes növényzet háromszintű. A települési önkormányzat az újonnan kijelölt zöldterületre vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti közterület-alakítási tervet fogad el.

(5) Zöldterületen ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat vagy a magyar állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából. A zöldterület közcélú használata – a legszükségesebb vagyonvédelmi élet- és vagyonvédelmi, valamint baleset-megelőzési intézkedések kivételével – nem korlátozható.

(6) Zöldterületen építmény legfeljebb 4,5 m beépítési magassággal helyezhető el, legfeljebb 3%-os beépítettséggel.

(7) A zöldterületen elhelyezett építmények területét és az építményeket csak a bérleti szerződés legalább tízévenkénti megújításával lehet bérbe adni.

107. Áthelyezve ide a Balaton parti és partközeli településekre vonatkozó szabályok közül, újrafogalmazva. A természetvédelmi oltalom alatt álló zöldterületek fokozottabb védelme indokolja a szabály bevezetését. A „zöldfelület megbontása”, az „aktív zöldfelület”, valamint az „életképes növényzet” fogalmak nem meghatározottak, a törvényben való használatuk bizonytalanságot okozhat, ezért is javasolt a szabály pontosítása. A zöldterületek maximális beépíthetőségét a törvényben is rögzíteni szükséges.

21/J.§ 6/B. § (1) E § alkalmazásában zöldterület: a településrendezési eszközökben a balatoni vízpart- rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett területeken zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt terület, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint nem minősül önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő közparknak vagy közkertnek.

137

(2) Partinak és partközelinek nem minősülő település zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt, az ingatlan-nyilvántartás szerint önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő közparknak vagy közkertnek nem minősülő Zöldterületen más települési területfelhasználási egység csak az átsorolt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület kijelölésével, és csak akkor új zöldterület kijelölésével, és abban az esetben jelölhető ki, ha

a) az újonnan zöldterületbe sorolt terület a települési önkormányzat tulajdonában van,

b) az átsorolni kívánt zöldterület nem tartozik természetvédelmi oltalom alá (kivéve, ha a település teljes területe védett természeti terület), és

d) a település közigazgatási területén a településszerkezeti tervben kijelölt zöldterületek együttes területe a beépítésre szánt területek összterületének 10 %-ánál nem lesz kisebb.

(3) Zöldterületen ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat vagy a magyar állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából. A zöldterület közcélú használata – a legszükségesebb vagyonvédelmi, életvédelmi, baleset-megelőzési intézkedések kivételével – nem korlátozható.

108. Áthelyezve ide a Balaton parti és partközeli településekre vonatkozó szabályok közül. A Balaton-felvidéki települések egy részének teljes bel- és külterülete is nemzeti parki, tehát védett természeti terület, így ha az eredeti szabály maradna, akkor nem lehetne e településeken új zöldterületeket kijelölni.

22. § (1) Bányászati tevékenység – kutatási, bányabezárási és az utóhasznosítás érdekében végzett tájrendezési tevékenység kivételével – csak a települések közigazgatási területének a tó felületéről – látványtervvel igazolhatóan – nem látható részén engedélyezhető.

(2) A települések közigazgatási területén új hulladéklerakók és hulladékártalmatlanítók nem létesíthetők és a meglévők nem bővíthetők.

(3) A települések közigazgatási területén lévő működő hulladéklerakó, hulladékkezelő telepek területi bővítés nélküli korszerűsítését, illetve ha ez nem lehetséges, felszámolását – a parti és partközeli településekben a szelektív hulladékgyűjtési és hulladékkezelési rendszer kialakításával – térségi hulladékgazdálkodási terv alapján kell megvalósítani.

109. A szabályok csak áthelyezésre kerültek, nem szűntek meg.

138

A KIEMELT TÉRSÉGI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

22/A. § (1) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének a kiemelt térségi övezeti tervlapjain lehatárolt övezetek a következők:

a) Ökológiai hálózat magterület övezete (Ö-1),

b) Ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezete (Ö-2),

c) Ökológiai hálózat pufferterület övezete (Ö-3),

d) Térségi jelentőségű tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete (T-1),

e) Történeti települési terület övezete (T-2), Tájképvédelmi terület övezete (T-2),

f) Világörökségi és világörökségi-várományos terület övezete (T-3),

g) Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete (L-1),

h) Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete (A-1),

i) Térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (R-1),

j) Ökológiai rehabilitációt igénylő terület övezete (R-2),

k) Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny Vízminőségvédelmi terület övezete (VSZ-1),

l) Földtani veszélyforrás terület övezete (P-1),

m) Vízeróziónak kitett terület övezete (P-2),

n) Felszíni vízminőség-védelmi Rendszeresen vízjárta terület övezete (F-1),

o) Tómeder övezete (D-1),

p) Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete (H-1),

q) Települési terület övezete (U-1),

r) Gazdasági terület övezete (U-2),

s) Általános mezőgazdasági terület övezete (M-1),t) Kertgazdasági Kertes mezőgazdasági terület övezete (M-2),

u) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (M-3),

v) Egyéb adattári erdőterület övezete (E-1),

139

w) Erdőtelepítésre javasoltalkalmas terület övezete (E-2),

x) Kiváló termőhelyi adottságú adattári erdőterület övezete (E-3),

y) Turisztikai fejlesztési terület övezete (Ü-1),

z) Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete (C-1),

zs) Kiemelt fontosságú meglévő Honvédelmi és katonai célú terület övezete (K-1).

aa) Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete (M-4)

ab) Alacsony veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési terület övezete (AK-1)

ac) Közepes veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési terület övezete (AK-2)

(2) A kiemelt térségi övezetek egymáshoz való viszonyát és kapcsolatrendszerét a törvény 2/7. számú melléklete tartalmazza.

(3) (1) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt kiemelt térségi övezeteket a településszerkezeti terv készítése során a településrendezési eszközökről szóló jogszabály szerinti megalapozó vizsgálatban és alátámasztó javaslatban, a településrendezési eszközök készítése során a kiemelt térségi övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről szóló külön jogszabályban meghatározott szerint állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek állásfoglalása előzetes adatszolgáltatása alapján a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény előírásai szerint kell lehatárolni. Országos övezet esetében, amennyiben az állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szerv és a települési önkormányzat között a lehatárolás kérdésében véleményeltérés alakul ki, az országos területrendezési tervben szerepeltetett lehatárolás az irányadó.

110. Az övezeti rendszer a fentieknek megfelelően alakul át.

VÉDELMI ÖVEZETEK SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSAI

Magterület övezete

23. §A magterület övezete (Ö-1) tekintetében az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint a magterület kiemelt térségi és megyei országos övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg;

140

b) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;

c) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;

d) települések beépítésre szánt területének növelése és fejlesztése a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével történhet;

e) új építmény elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;

f) új építmény csak a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el;

g) 10 m beépítési magasságot meghaladó építmény – kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével – nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;

h) védelmi és közjóléti erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető;

i) energetikai célú növénytelepítés nem megengedett engedélyezhető.

j) naperőmű, napelempark és szélerőmű nem helyezhető el.

111. A magterület övezetének szabályai az alkalmazhatóság érdekében egyszerűsödnek, egyben szigorodnak is.

Ökológiai folyosó övezete

24. §Az ökológiai folyosó övezete (Ö-2) tekintetében az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint az ökológiai folyosó kiemelt térségi és megyei országos övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

b) a településrendezési eszközök készítése során az ökológiai folyosók folytonosságát és folyamatossá tételét ökológiai vizsgálatokra alapozva kell tervezni és biztosítani kell;

c) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;

141

d) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában engedélyezhető ;

e) a települések beépítésre szánt területének növelése és fejlesztése a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;

f) szántó művelési ágú területen építmény – út, közmű, vízgazdálkodási és vízkárelhárítási építmények kivételével - nem helyezhető el. Út, közmű, vízgazdálkodási és vízkárelhárítási építmény csak a Balatoni főépítész állásfoglalását követően helyezhető el;

g) a kertgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken a 2700 m2-nél kisebb telek nem építhető be;

h) közlekedési építmények az illetékes természetvédelmi szakhatóság, valamint a Balatoni főépítész jóváhagyásával abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;

i) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;

j) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve, az illetékes természetvédelmi szakhatóság, valamint a Balatoni főépítész hozzájárulásaés a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;

k) 10 m beépítési magasságot meghaladó építmény –kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével – nem létesíthető, csarnok jellegű épület engedélyezhető;

l) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;

m) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;

n) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető.

j) naperőmű, napelempark és szélerőmű nem helyezhető el.

112. Az ökológiai folyosóra vonatkozó szabályok egyszerűsödnek.

142

Pufferterület övezete

25. §A pufferterület övezete (Ö-3) tekintetében az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint a pufferterület kiemelt térségi és megyei országos övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;

c) országos jelentőségű védett természeti területen szántóművelési ágban építmény – út és közműhálózat építménye kivételével - nem helyezhető el;

d) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető;

e) a kertgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken 2700 m2-nél kisebb telkek nem építhetők be;

f) új külszíni külfejtéses bányatelek nem állapítható meg;

g) közlekedési építmények, új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek, egyéb közművezetékek, építmények tájba illesztve létesíthetők;

h) csarnok jellegű épület, reklámhordozócélú hirdető építmény elhelyezése nem helyezhető el engedélyezhető;

i) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, új hulladéklerakó, hulladéktároló tartós tárolását szolgáló létesítmény, hulladékkezelő telep létesítmény– kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztáló telep üzemek), valamint hulladékátrakó állomás – és vegyszertároló nem létesíthető;

j) csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók, a kialakult tájhasználatot csak a természeti értékek sérelme nélkül szabad megváltoztatni.

k) naperőmű, napelempark és szélerőmű nem helyezhető el.

113. A pufferterületre vonatkozó szabályok egyszerűsödnek.

Tájképvédelmi terület övezete (T-2)

25/1.§ A tájképvédelmi terület övezet (T-1) tekintetében az OTrT által meghatározott országos övezetre vonatkozó övezeti előírások érvényesek.

143

Térségi jelentőségű Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete

26. § (1) A térségi jelentőségű tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete (T-1) tekintetében az OTrT által meghatározott országos jelentőségű tájképvédelmi terület országos övezetre, valamint a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;

b) a művelési ág megváltoztatása, illetve a termőföld más célú hasznosítása csak az adottságoknak a hagyományos tájhasználatnak megfelelő termelési és tájszerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a sajátos tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;

c) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezésben, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; ezért az építészeti-műszaki dokumentáció kötelező része a kilátási-rálátási terv, amelynek tartalmaznia kell a tájbaillesztés megoldását.

d) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) a természetes domborzati adottságai és láthatósága megőrzendők;

e) országos jelentőségű védett természeti területen a kertgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken a 2700 m2-nél kisebb telek nem építhető be, szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el;

f) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a táji és tájképi értékek adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével követése mellett beépítésre nem szánt területen a telek legfeljebb 3%-os beépítésével történhet;

g) új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladék tartós tárolását szolgáló létesítmény hulladéktároló telep, valamint hulladék kezelő létesítmény ártalmatlanító – kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztáló telep üzemek), továbbá hulladékátrakó állomás – nem létesíthető

h) az elosztó közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a szélsőséges időjárási események okozta káros hatások mérséklése, a területi igénybevétel csökkentése , a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;

144

i) csarnokjellegű épület és reklámhordozó célú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető. helyezhető el.

j) naperőmű, napelempark és szélerőmű nem helyezhető el

k) új külfejtéses bányatelek nem állapítható meg, célkitermelőhely nem létesíthető, felszíni tájsebeket rendezni kell.

(2) A településképi rendeletben a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területet településképi szempontból meghatározó területként kell kezelni.

114. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezet eltér az OTrT-ben meghatározott tájképvédelmi terület övezetétől (ezért ez utóbbi szabályai nem is szerepelnek a Btv-ben), annál szűkebb területre, szigorúbban szabályoz. Cél, hogy a hagyományos tájhasználatnak megfelelő területhasználat és építés valósuljon meg. A balatoni tájkarakter fenntartásához továbbra is fent kell tartani a hatályos külterületi maximális 3%-os beépítési lehetőséget. Mivel az országos előírás ennél többet enged meg, a Btv-ben a 3%-ot be kell írni.

Történeti települési terület övezete

27. § (1) A történeti települési terület övezetének (T-2) területét – a kulturális örökségvédelmi hatóság állásfoglalása alapján – a településrendezési eszközökben a tényleges kiterjedésnek megfelelően a (2) bekezdésben foglaltak érvényesülése érdekében szükség szerint védőövezetével együtt kell lehatárolni és e törvény előírásait a településrendezési eszközökben lehatárolt területen kell érvényesíteni.

(2) A történeti települési terület övezete (T-2) tekintetében az OTrT által meghatározott kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület országos övezetre, valamint a történeti települési terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) a helyi építési szabályzatban és a helyi építészeti örökség védelméről szóló rendeletben – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – meg kell határozni, és elő kell írni a látványvédelmet, a településkép-védelmet, a zöldfelületek fejlesztését, az épületek paramétereit, az építmények helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenését meghatározó előírásokat és a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő építési anyagok használatát;

b) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;

c) új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító és hulladékátrakó állomás nem létesíthető.

145

115. A történeti települési terület övezetét törlésre javasoljuk. Az övezet hatályos szabályozása a településképi követelmények meghatározására utal, amely külön törvény felhatalmazása alapján a településképi rendeletekben érvényesítendő.

Világörökségi és világörökségi-várományos terület övezete

28. § (1) A világörökségi és világörökségi-várományos terület övezetének (T-3) területét a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni, és e törvény előírásait a településrendezési eszközökben lehatárolt területen kell érvényesíteni.

(2) a )A világörökségi és világörökségi-várományos terület övezete (T-3) tekintetében az OTrT által meghatározott kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület országos övezetre, valamint a világörökségi és világörökség-várományos terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett, a tájalkotó elemek összhangjának megőrzése érdekében a helyi építési szabályzatban a tájképet és a kulturális örökség elemeinek védelmét szolgáló szabályozást kell meghatározni.

naperőmű, napelempark és szélerőmű nem helyezhető el.

116. Az OTrT-ben lehatárolt országos övezet szabályai kiegészítendők a naperőmű, napelem tiltásával.

Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete

28/A. § (1) A kiemelt üdülőkörzet területén szélerőmű, illetve 10 méternél magasabb szélkerék

a) magterületen, ökológiai folyosón és pufferterületen,

b) kiváló termőhelyi adottságú szántóterületen,

c) térségi jelentőségű tájképvédelmi területen,

d) történeti települési területen,

e) világörökség és világörökség várományos területen,

f) földtani veszélyforrás területén,

g) vízeróziónak kitett területen,

h) felszíni vízminőség-védelmi területen,

i) tómederben,

j) települési terület övezetén és annak 1500 méteres körzetében,

k) kertgazdasági terület övezetén,

146

l) erdőterületen,

m) erdőtelepítésre alkalmas terület övezetén,

n) turisztikai fejlesztési terület övezetén és annak 1500 méteres körzetében,

o) szőlő termőhelyi kataszteri területen,

p) kiemelt fontosságú honvédelmi területen,

q) műszaki infrastrukturális hálózatoktól és egyedi építményektől dőléstávolságon belül,

r) parti és partközeli települések közigazgatási területén,

s) országos és térségi jelentőségű polgári repülőterek 10 km-es környezetében

nem telepíthető.

(2) A településrendezési eszközökben – a helyi szélmérési adatok figyelembevételével – kell

a) a szélerőmű telepítésére vizsgálat alá vonható területeket pontosítani;

b) az elhelyezés feltételeit meghatározni.

117. Mivel az OTÉK 10. § (4) bekezdése országos szinten rendezi a szélerőművek elhelyezésének kérdését, indokolatlan továbbá szerepeltetni a törvényben.

Ásványi nyersanyag vagyon-gazdálkodási terület övezete

28/B. § (1) Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete (A-1) területét – az állami földtani feladatokat ellátó szerv állásfoglalása alapján – a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni, és e törvény előírásait a településrendezési eszközökben lehatárolt területen kell érvényesíteni.

(2) Az ásványi nyersanyag-gazdálkodásivagyon terület övezete (A-1) tekintetében az OTrT által meghatározott ásványi nyersanyag gazdálkodásivagyon terület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások érvényesek.

118. A térségi övezet az OTrT-hez képest kiegészítő, új szabályt nem határoz meg, ezért csak az övezet lehatárolása szükséges a törvényben.

Térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete

29. §A térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (R-1) tekintetében az OTrT által meghatározott térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

147

a) az emberi tájhasználat során jelentős mértékben átalakított, sérült területek, műszaki védelem nélküli hulladéklerakók rehabilitálása, újrahasznosítása során a jelenleginél kedvezőbb, a környező területek adottságainak, használatának megfelelő újrahasznosítást kell megvalósítani;

b) bányászattal érintett területen az újrahasznosítás célját, módozatait és szabályait a bányatelek területére készített, az állami földtani feladatokat ellátó szerv által jóváhagyott tájrendezési előterv, vagy tájrendezési terv alapján a településrendezési eszközökben kell meghatározni.

119. A kiemelt térségi övezet megszüntetése javasolt, tekintettel arra, hogy új, területhasználattal kapcsolatos szabályt a hatályos törvény nem mond ki, továbbá adatszolgáltató szerv sem tartozik hozzá.

Ökológiai rehabilitációt igénylő terület övezete

30. § Az ökológiai rehabilitációt igénylő terület övezetén (R-2):

a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;

b) építési tevékenység nem folytatható;

c) a tájrehabilitáció során a terület természeti, illetve természetközeli állapotához hasonló állapot visszaállítását kell megvalósítani;

d) a bányászattal érintett területen a természetközeli állapot visszaállítását, módozatait és szabályait az állami földtani feladatokat ellátó szerv által jóváhagyott tájrendezési előterv vagy tájrendezési terv alapján a településrendezési eszközökben kell meghatározni.

120. Aktuális adatszolgáltatás hiánya miatt az övezet törlésre javasolt.

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete

31. §A felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1) tekintetében az OTrT által meghatározott kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások és a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet előírásai mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható;

b) új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep – kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás – és vegyszertároló nem létesíthető.

121. Az OTrT-vel megegyező vízminőség-védelmi terület övezet kijelölése indokolt. A kijelölt országos vízminőség-védelmi terület övezete biztosítja az érzékeny felszíni és felszín alatti vizek védelmét, a jelenleg

148

érvényben lévő vízvédelmi szabályokhoz igazodva. Kiemelt térségi szinten az országosnál szűkebb lehatárolás a szigorúbb szabályok alkalmazása érdekében szakmailag nem indokolt.

Vízminőség-védelmi terület övezete

31/A.§ (1) A vízminőségvédelmi terület övezet tekintetében (V-1) az OTrT által meghatározott országos övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható;

b) új hulladéklerakó, hulladék tartós tárolását szolgáló létesítmény hulladéktároló, hulladékkezelő telep létesítmény – kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztáló telep üzemek), valamint a hulladékátrakó állomás – és vegyszertároló nem létesíthető.

122. Az övezet létrehozása az OTrT-vel való összhangot biztosítja. A megszűnő felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület egyes övezeti szabályai módosítva beépülnek.

Alacsony veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési terület övezete (AK-1)

31/B.§ Az alacsony veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési terület övezet (AK-1) tekintetében az OTrT által meghatározott országos övezetre vonatkozó övezeti előírások érvényesek.

Közepes veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési terület

31/C.§ A közepes veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési terület övezet (Ak-2) tekintetében az OTrT által meghatározott országos övezetre vonatkozó övezeti előírások érvényesek.

123. OTrT-vel való összhang miatt szerepeltetni szükséges az övezetet, de további szabály nem tartozik hozzá.

Földtani veszélyforrás terület övezete

32. § (1) A földtani veszélyforrás terület övezete (P-1) területét az külön jogszabályban megállapított államigazgatási állami földtani feladatokat ellátó szerv állásfoglalása alapján – a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és e törvény előírásait a településrendezési eszközökben lehatárolt területen kell érvényesíteni.

149

(2) A földtani veszélyforrás terület övezet (P-1) tekintetében az OTrT által meghatározott földtani veszélyforrás területe kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) az övezetbe besorolt területeken a beépítés feltételeit a településrendezési eszközökben kell meghatározni, a bányafelügyelet hozzájárulásával;

b) a felszíni vizek és belvizek szakszerű elvezetésére szolgáló műtárgyakat a településrendezési eszközökben tervezni kell;

c) naperőmű, napelempark és szélerőmű nem helyezhető el.

124. Az övezet szabályai egyszerűsödnek azáltal, hogy a településrendezési eszközökben a területfelhasználási döntések során bírni kell a bányafelügyelet egyetértését.

Vízeróziónak kitett terület övezete

33. §A vízeróziónak kitett terület övezet (P-2) tekintetében az OTrT által meghatározott vízeróziónak kitett terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, vízelvezetők, sáncok kialakításával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével – kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket –, a telek 80%-os növényzetborításával kell az erózió mértékét csökkenteni;

b) a már kialakult vízmosások rendezésével (megkötésével, bedöntésével) kapcsolatos feladatokat a településrendezési eszközökben kell meghatározni.

c )A lefutó vizeket élővíz befogadóba kell terelni, ha ennek befogadása korlátozott, akkor zárt tárolóba kell összegyűjteni a vizeket és késleltetve, fékezetten lehet a felszíni vízelvezető hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterület felszíni vízelvezető rendszerbe vezetni, a települési, annak hiányában a Balatoni főépítész hozzájárulásával.

d) Építési tevékenység csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

e)A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azokat elépíteni, leválasztani, megszüntetni tilos.

125. A vízeróziónak kitett terület övezete (P-2) – a 2008. évi Balaton-törvény módosítás szerint került lehatárolásra. Az övezetbe a víz által előidézett talajpusztulás területei tartoznak, ahol a csapadék- és lejtőviszonyok, a talajadottságok és a növényborítottság kölcsönhatása következtében erózióveszély áll fenn. A szabályozás az eróziós talajpusztulás kártételének csökkentésére irányul a megfelelően kiválasztott talajművelési, agrotechnikai eljárások alkalmazásával.

150

Felszíni vízminőség-védelmi terület övezeteRendszeresen belvízjárta terület övezete

34. §A felszíni vízminőség-védelmi terület övezetén (F-1): Rendszeresen belvízjárta terület övezetén (F-1) ) tekintetében az OTrT által meghatározott kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;

b)1 épületek építése, bővítése – a településrendezési eszközökben a természetvédelmi szempontokkal összhangban szabályozott területeken elhelyezett, a régészeti lelőhelyek leletmentését és bemutatását lehetővé tevő építmények, a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmények és a legkevesebb 5 ha-os területű egybefüggő gyepterületen rét, vagy legelő művelésű ágú telken, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek és a strandok működtetéséhez szükséges épületek kivételével – nem engedélyezhető építhető;

c) üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürítő nem létesíthető;

d) a vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett vagy ültetett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani.

e) naperőmű, napelempark és szélerőmű nem helyezhető el

126. Az OTrT kiemelt térségi és megyei övezetei között szereplő kategória a rendszeresen belvízjárta terület övezete. A módosítások technikai jellegűek.

Tómeder övezete

35. §A tómeder övezetén (D-1):

a) a Balaton tómedre az érvényes partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenően nem csökkenthető. A Balatoni főépítész, valamint a vízügyi igazgatóság évente ellenőrzést tart a szabályozási partvonal, valamint a jogi partvonal megtartásával kapcsolatban;

b) a Balaton jogi partvonalát – a partvonal-szabályozási tervtől eltérően – megváltoztatni és az élővilágra, a vízminőségre káros befolyással bíró tevékenységet végezni nem lehet;

c) a parti móló, hullámtörő, kikötői építmény és a fürdőházak eredeti formában történő újjáépítése kivételével a tómederbe állandó építmény, sziget nem építhető;

151

d) a tómederhez kapcsolódó élőhelyek védelme érdekében a tómederbe a nád gyökérzónáit kevésbé sértő, ideiglenes jellegű, csak az üdülési, illetve horgászidényben használatos műtárgy (pl. nem fedett horgász- és napozóstég) helyezhető el;

e) az I–III. osztályú nádasban, illetve attól legalább 2 m-re, a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás, valamint az engedély nélkül létrehozott feltöltés és vízi állás visszabontásának eseteitől, valamint a 21/B. § (4) bekezdésben meghatározottaktól eltekintve, tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, építés, vízi állás-, csónakút-, horgászhely-létesítés), amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetőleg a nádas pusztulását eredményezheti;

g) a védett természeti területen található nádasban osztályba sorolástól függetlenül, természetvédelmi kezelés kivételével – amelynek módját a természetvédelmi kezelési terv határozza meg – tilos a kotrás, valamint minden olyan tevékenység, amely a nádas állományát veszélyezteti, vagy károsítja;

h) a tómeder nádasában, a kihirdetett vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek által kijelölt kikötésre alkalmas partszakaszokon engedéllyel rendelkező kikötők esetén legfeljebb 5 méter széles bejáró, valamint a meglévő közhasználatú strandok előtt, fövenyes strandszakasz kialakítása érdekében, a IV– V. osztályú nádasban, legfeljebb 30 méter széles bejáró a vízügyi hatóság engedélyével fenntartható;

i) az az üzemeltetési engedélyköteles vízi jármű, amely nem rendelkezik üzemeltetési engedéllyel és kiépített kikötőben kikötőhellyel, a tómeder területén nem tárolható;

k) naperőmű, napelempark és szélerőmű nem helyezhető el;

l) belső égésű motorral hajtott kishajót és csónakot üzemeltetni tilos, továbbá motoros vízi sporteszköz pályát kijelölni tilos;

m) elektromos motorral hajtott, kedvtelési célú és verseny nagyhajó (20 métert elérő illetve meghaladó), továbbá 2 x12 kW teljesítménynél nagyobb elektromos motorral hajtott, kedvtelési kishajó nem üzemeltethető;

n) úszómű mérettől függetlenül nem üzemeltethető, mobil jellegű, vízre telepített építmény még ideiglenesen sem helyezhető el;

p) személyszállításra engedélyezett hajó csak közforgalmú kikötőből indulhat és érkezhet.

127. A tómeder szabályai pontosodnak elsődlegesen a vízi járművekre vonatkozó szabályokkal, kiegészítve a Balatoni főépítész és a vízügyi igazgatóság feladataival.

152

Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete

36. §A térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete (H-1) tekintetében az OTrT által meghatározott térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület kiemelt térségi és megyei övezet meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy az OTrT-ben előírt területeken kívül

a) a térségi szerkezeti tervben a térségi területfelhasználási kategóriák közül vízgazdálkodási térségként lehatárolt területen és annak 200 m-es körzetében,

b) történeti települési területen,

c) ökológiai rehabilitációt igénylő területen,

d) felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny területen,

e) felszíni vízminőség-védelmi területen,

f) tómeder területén,

g) turisztikai fejlesztési területen,

h) szőlő termőhelyi kataszteri területen

térségi hulladéklerakó hely nem jelölhető ki.

128. A H-1 jelű terület rendkívül kis kiterjedésű, azon kívül a normaszöveg alapján kérdéses a rendszer fenntartása, mivel új lerakó alapvetően nem létesíthető. Az FM álláspont szerint a hatályos törvény 36. § hatályon kívül helyezhető.

Települési terület övezete

37. §A települési terület övezetén (U-1):

b) új beépítésre szánt terület határa utcahatárosan nem alakítható ki;

c) az új beépítés szabályozásakor a meglévő beépítési magassághoz kell igazodni;

153

129. Az övezet elhagyása javasolt. Az övezet lehatárolása a települési térség területfelhasználási kategória részét képezi. Az általános jellegű szabályok pontosításra kerültek a törvény egyéb jogszabályi helyein (közmű, beépítési magasság), a nem életszerű előírás (utcahatáros tiltás) törlendő.

Gazdasági terület övezete

38. § A gazdasági terület övezetén (U-2):

a) településszerkezeti tervben új, a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari terület nem jelölhető ki;

b) a település központi belterületéhez kapcsolódó gazdasági területen az új kereskedelmi, szolgáltató terület legfeljebb 50%-os, valamint az egyéb ipari terület legfeljebb 40%-os beépítettségű lehet, és az új telephelyek területének legalább 30%-át fás növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani;

c) a település központi belterületétől elkülönülő gazdasági területen az új kereskedelmi, szolgáltató terület, valamint az egyéb ipari terület beépítettsége legfeljebb 30%-os lehet, és az új telephelyek területének legalább 50%-át fás növényzettel fedetten kell kialakítani.

130. Az övezet elhagyása javasolt. Az övezet lehatárolása a települési térség területfelhasználási kategória részét képezi. Az előírások módosítva a területfelhasználási szabályok közé került.

Általános mezőgazdasági terület övezete

39. § (1) Az általános mezőgazdasági terület övezetén (M-1):

a) szántóművelési ágban lévő területen 20 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető;

b) szántóművelési ágban lévő területen 20 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő gazdasági épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 0,3%-át, és az 1000 m2-t nem haladhatja meg;

c) gyep (rét vagy legelő) művelési ágban lévő területen 5 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető;

154

d) gyep (rét vagy legelő) művelési ágban lévő területen 5 ha és azt meghaladó telekméret esetén hagyományos, almos állattartó, a lakófunkciót is kielégítő gazdasági épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át és az 1000 m2-t nem haladhatja meg; e) szőlőművelési ágban lévő területen – a g) pontban foglaltak kivételével – 2 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; f) a szőlőművelési ágban lévő és ténylegesen így művelt területen – a g) pontban foglaltak kivételével – 2 ha és azt meghaladó telekméret esetén a szőlőtermelésit, borászatiot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő célú gazdasági épület építhető, amely borturizmust is szolgálhat, de szálláshelyet nem tartalmazhat. 5ha és azt meghaladó telekméret esetén a tulajdonos számára szolgáló lakóépület és borturizmust szolgáló egyéb szálláshely is elhelyezhető. és a A beépített alapterület a telek 2%-át, és a 800 m2-t nem haladhatja meg; g) a Balaton jogi partvonalával nem érintkező, szőlőműveléssel hasznosított szőlő művelési ágban lévő és ténylegesen így művelt 2 ha alatti területű telkekkel rendelkező tulajdonos – ha az egy borvidéken, vagy a beépítésre igénybevett telektől 20 km-en belül lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb, az alábbi módon létesíthet épületet: a szőlője művelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési tevékenysége engedélyezhető csak az egyik, a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő telkén.

Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági terület övezetén lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági terület övezeti előírásai szerint lehet szerezni.

ga) A beépítést egy telken érvényesítheti, de a beépíthető terület nagysága – figyelembe véve a telkeken már esetleg meglévő beépítést is – a beszámított telkek összterületének 1%-át, egyúttal a beépített beépítésre igénybevett telkek beépítettsége a 25%-ot és az 1000 m2-t nem haladhatja meg.

gb) a beépítésre igénybevett teleknek legalább 2000 m2 területűnek kell lenni és nem helyezkedhet el parti településen, továbbá magterület, ökológiai folyosó és kertes mezőgazdasági terület övezetében.

gc) - a beépítésre igénybevett telken szőlőtermelési, borászati célt szolgáló gazdasági épület, tulajdonos számára szolgáló lakóépület, valamint borturizmust szolgáló egyéb szálláshely helyezhető el

ge)Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére feljegyezni; h) gyümölcsös művelési ágban lévő területen 3 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető;

155

i) gyümölcsös művelési ágban lévő területen 3 ha és azt meghaladó telekméret esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő gazdasági épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át, és az egyes épületek alapterülete az 1000 m2-t nem haladhatja meg;

j) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet (kivéve a g) pont szerinti helyzetet), ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;

k) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet – a lovasturizmus céljait szolgáló épület kivételével –a Balaton tómedertől legkevesebb 1000 méter, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni. A lovasturizmus céljait szolgáló építmények és műtárgyak elhelyezéséről a településrendezési eszközökben kell rendelkezni;

l) lakókocsi, lakókonténer, mobil lakóház, egyéb mobilház nem helyezhető el;

m)a környezetvédelmi és tájképvédelmi szempontból nélkülözhetetlen mezővédő, útvédő fásításokat a településrendezési eszközökben meghatározott módon kell telepíteni;

n) a vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett és ültetett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani.

o) kert művelési ágban lévő területen 2 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető

p) kert művelési ágban lévő területen 2 ha és azt meghaladó telekméret esetén a termelést, feldolgozást szolgáló gazdasági épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át, és az egyes épületek alapterülete az 700 m2-t nem haladhatja meg;

(2) Új gazdasági telephely, Bbirtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki – parti és partközeli településen az adott településhez tartozó, a sem partinak, sem partközelinek nem minősülő településen pedig a birtokközpont építési helyéül szolgáló település és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó – legalább 50 ha összterületű, több – szántó, rét, legelő, szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágba tartozó - telekből álló birtoktest esetén. Birtokközpont csak azon a településen alakítható ki, ahol a birtoktest 70%-a található. A magterület, ökológiai folyosó és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben szabályozott területeken és a kertes mezőgazdasági terület övezetében, valamint a Balaton szabályozási partvonalától számított 1000 méteren belül a birtokközpont nem alakítható ki. A birtokközpont telkén a mezőgazdasági használatot szolgáló gazdasági épület, a tulajdonos számára szolgáló lakóépület, lovasturizmust szolgáló (nem szálloda besorolású) épület, továbbá, ha a birtoktesten legalább 5 ha szőlő művelési ágú és ténylegesen így művelt terület is található, borturizmust szolgáló (nem szálloda besorolású) épület helyezhető el, legfeljebb 3000 m2 nagyságú alapterülettel. A beépített terület nagysága a birtok összterületének 1%-át és a beépített telek területének 25%-át nem haladhatja meg. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére feljegyezni.

156

(3) A majorok és gazdasági telephelyek gazdasági célú hasznosítását a településrendezési eszközökben kell szabályozni gazdasági területként, ahol környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenység folytatható.

(4) Az övezetben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben különleges beépítésre szánt terület települési területfelhasználási egységként meghatározott területek közül a nagy bevásárlóközpontok és nagy kiterjedésű kereskedelmi célú területek kialakítása nem engedélyezhető.

(5)Az övezet területét a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban mezőgazdasági területbe kell sorolni.

(6) A településképi rendeletben az általános mezőgazdasági övezet szőlő és gyümölcs ültetvényeit településképi szempontból meghatározó területként kell kezelni.

131. Az övezet szabályai nagyrészt pontosító jellegűek. A „ténylegesen így is művelt” megfogalmazás azért javasolt, mert sajnos gyakori eset, hogy az építés feltételeként előírt szőlőművelést, művelési ágban tartást, csak az épület(ek) megépítése után az érintett telken megszüntetik, ami a borvidéki tájon egyáltalán nem kívánatos. A szőlőművelés, borgazdálkodás a balatoni üdülőkörzet kiemelten preferálandó mezőgazdasági tájhasználata, ezért elsősorban a szőlő művelési ághoz kötötten javasolt csak engedélyezni külterületeken a lakó rendeltetést.

Kertgazdasági Kertes mezőgazdasági terület övezete

40. § (1) A kertes mezőgazdasági terület övezetét (M-2) a településrendezési eszközök készítésénél a kertes mezőgazdasági területbe kell sorolni. Az övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb 5%-kal, a területileg illetékes állami főépítész egyetértése esetén változtatható.

(2) A kertgazdasági Kertes mezőgazdasági terület övezetén (M-2):

a) beépítésre szánt terület, belterület nem jelölhető ki;

b) a beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m2, országos jelentőségű védett természeti területen 2700 m2, kivéve, ha e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott a helyi építési szabályzat más mértéket állapított meg;

c) 1500 m2-nél kisebb telekre az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott helyi építési szabályzat alapján sem lehet épületet építeni;

d ) mezőgazdaságilag művelt telekre legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 150 m2 alapterülettel – a 39. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak kivételével – a műveléssel összefüggő egy gazdasági épületet lehet építeni, és legfeljebb egy különálló földdel borított boltpincét

157

e) a beépítési magasság a 4 métert, az építmény legmagasabb pontja a 6 métert nem haladhatja meg;

f) lakóház, mobil lakóház, egyéb mobilház, lakókocsi, lakókonténer, kerti tó, dísztó, medence, nyílt tűzivíz tározó, állattartó épület nem helyezhető el; Tűzivíz tározó csak zártan, földbe süllyesztve, földdel fedetten helyezhető el. 100 m2-nél nagyobb alapterületű épület tájba illesztését igazolni kell;

g) az egyes településeken az övezet területének legfeljebb 10%-án a település helyi építési szabályzatában kijelölt, a település belterületéhez közvetlenül kapcsolódó területeken, legkevesebb 3000 m2 nagyságú, művelt telken, legfeljebb 3%-os beépítettséggel lakóépület is elhelyezhető;

h) mezőgazdaságilag műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-a szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott és ténylegesen is művelt. án intenzív kertészeti kultúra található A művelt telek fennállását a hegybíró igazolja. Zártkerti fekvésbe tartozó kivett művelési ágú telkek nem minősülnek mezőgazdaságilag művelt teleknek. Az épület, építmény használatba vételi engedély kiadását, valamint az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez kiadott igazolás kiadását követő egy évvel a hegybíró ellenőrzést végez a művelés fennállásával kapcsolatban. Amennyiben a művelés megszűnt, az épület, építmény elbontandó.

i) szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.) a telek méretétől függetlenül elhelyezhető, legfeljebb 30 m2 alapterülettel,

j) szélerőmű és naperőmű, napelempark nem helyezhető el

k) birtokközpont nem alakítható ki

l) Kerítés csak tájba illően, helyi anyagokból, építhető. Fém, műanyag, üvegkerítés nem megengedett. A kerítés magassága nem haladhatja meg a 1,5 métert. Kerítés helyett sövény létesíthető.

m) Támfal csak kő, rézsűelem, vagy faanyagú lehet, magassága nem haladhatja meg az 1,0 métert.

n) A településképi rendeletben a kertes mezőgazdasági övezet területét településképi szempontból meghatározó területként kell kezelni.

132. A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó eddigi %-os szabályok megszűnnének, ezért itt, a funkcionális övezeteknél szükséges ezt pótolni. A kertgazdasági terület övezete az üdülőkörzet táji szempontból legfrekventáltabb, legérzékenyebb és pótolhatatlan értékű részei közé tartozik, ezért e területek „rovására” a beépítésre szánt területfelhasználási módok terjeszkedése térfoglalása nem kívánatos

158

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

41. §A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezet (M-3) tekintetében az OTrT-ben meghatározott kiváló termőhelyi adottságú szántóterület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) csak a fenntartható minőségi termelést szolgáló – a talaj fizikai, kémiai, biológiai védelmét biztosító – agrotechnikai módszerek alkalmazhatók;

b) csak a termőhelyi adottságokat megőrző területhasználat folytatható.

Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete

41/A. §A jó termőhelyi adottságú szántóterület övezet (M-4) tekintetében az OTrT-ben meghatározott jó termőhelyi adottságú szántóterület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) új beépítésre szánt területet csak olyan esetben lehet kijelölni, ha a település közigazgatási területén beépítésre szánt terület kijelölés tilalmával nem érintett terület már nem áll rendelkezésre.

133. Az övezet lehatárolása az OTrT-vel való összhangot szolgálja. A beépítésre szánt terület kijelölését szigorítani kívánjuk. A BKÜ-ben a kiváló szántók mellett a jó szántók kiterjedése elenyésző.

Egyéb adattári Eerdőterület övezete

42. § Az egyéb adattári erdőterület övezetén (E-1) ) tekintetében az OTrT-ben meghatározott egyéb adattári erdőterület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) a szőlő művelési ágban történő hasznosításhoz, a borvidéki jelleg erősítése érdekében – a szőlő termőhelyi kataszteri területbe is besorolt területeken – az erdészeti hatóság által engedélyezhető igénybevételi eljárását le kell folytatni;

b) az országos jelentőségű védett természeti területen lévő erdőben csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken természetvédelmi bemutatási, kezelési, illetve erdészeti célból szabad építményt elhelyezni;

c) a nem országos és helyi jelentőségű védett természeti területen lévő védelmi célú erdőben épületet 10 ha-nál nagyobb földrészleten legfeljebb 0,3% beépítettséggel lehet építeni;

d) fokozottan védett természeti területeken lévő erdők kivételével az erdők szabad látogathatóságát – tulajdoni állapottól függetlenül – biztosítani kell;

159

e) a védőerdők kivételével kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad;

f) új vadaskert létesítése nem engedélyezhető;

g) terepmotorozás, terepautózás nem engedélyezhető;

h) naperőmű, napelempark és szélerőmű nem helyezhető el;

i) az övezet területét a megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörében eljáró járási hivatal adatszolgáltatása alapján kell lehatárolni.

134. Az övezeti szabályok leginkább pontosító jellegűek, továbbá az erdőtörvénnyel való összhang megteremtését szolgálják.

Erdőtelepítésre alkalmas javasolt terület övezete

43. §Az erdőtelepítésre alkalmas javasolt terület övezet (E-2) tekintetében az OTrT által meghatározott erdőtelepítésre alkalmas javasolt terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó előírásai mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;

b) az erdőtelepítés megvalósulásáig az övezetben csak az erdőtelepítés lehetőségét természetes módon megőrző területhasználat folytatható;

c) erdőtelepítést elsődlegesen az élőhelynek megfelelő, természetesen kialakult őshonos fafajokból álló erdőfoltok megőrzésével kell végezni.

135. Technikai jellegű módosítások.

Kiváló termőhelyi adottságú adattári erdőterület övezete

44. §A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezet (E-3) tekintetében az OTrT által meghatározott kiváló termőhelyi adottságú erdőterület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások érvényesek:

a) az övezetbe tartozó területeket az illetékes erdészeti hatóság állásfoglalása alapján a tényleges kiterjedésnek megfelelően a településrendezési eszközökben kell lehatárolni;

b) az a) pontban lehatárolt területek a településrendezési eszközökben csak erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolhatóak.

160

c) naperőmű, napelempark és szélerőmű nem helyezhető el;

d) az övezetben terepszint feletti villamosenergia – magasfeszültségű hálózat kivételével – és műsorszóró hálózat kiépítése csak akkor lehetséges, ha az nem igényel fakivágást, különben terepszint alatti telepítéssel lehet építeni.

136. Pontosító jellegű javaslatok, továbbá az erdők hatékonyabb védelmét biztosító szabályok javasoltak.

Turisztikai fejlesztési terület övezete

45. § A turisztikai fejlesztési terület övezetén (Ü-1):

a) az 5 ha-nál nagyobb telkek építhetők be, legfeljebb 10%-os beépíthetőséggel;

b) az épületeket a rendeltetés és a helyi építészeti és táji adottságához igazodva kell megtervezni, és az építési engedély iránti kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni;

c) a telek területének legalább 50%-át növényzettel fedetten kell kialakítani;

d) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos építményeik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével a terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.

137. Az övezet törlése javasolt. Azok az övezeti területek, amelyek a településrendezési eszközökben kijelölésre kerültek, a települési térség vagy a sajátos területfelhasználású térség részét képezik a törvényben. Szabályozásuk a települési térség illetve a sajátos területfelhasználású térség előírásai szerint, ennek megfelelő HÉSZ szabályok alapján lehetséges. Azon övezeti területek, amelyeket a településrendezési eszköz nem jelölte ki, mezőgazdasági térség területfelhazsnálási kategóriában maradnak.Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete

46. §A szőlő termőhelyi kataszteri terület övezetén (C-1):

a) beépítésre szánt terület, belterület nem jelölhető ki;

b) az erdőtelepítésre alkalmas területek övezetébe is besorolt földrészletek erdőterületként történő kijelöléséről a településrendezési eszközökben kell dönteni;

c) építeni csak a legalább 80%-ban szőlő művelési ágban nyilvántartott és ténylegesen így művelt szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást szolgáló gazdasági épület, illetve ahol e törvény előírásai lehetővé teszik vagy a borturizmust szolgáló (nem szálloda besorolású) épületet, illetve ahol az M-1 és az M-2 övezethez tartozó szabályozási előírások lehetővé teszik, lakófunkciót is kielégítő és lakóépületet lehet;

161

d) szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.), amely a szőlőhegyek tájképéhez hagyományosan hozzátartozó tájképformáló elem – szőlőműveléssel nem hasznosított területen is – a telek méretétől függetlenül elhelyezhető; legfeljebb 30 m2 alapterülettel, legfeljebb 3%-os beépítettséggel.

e) a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró nyilatkozatával kell igazolni.

f)naperőmű, napelempark és szélerőmű nem helyezhető el

g) birtokközpont csak akkor alakítható ki, ha szőlő termőhelyi kataszteri területbe is beletartozik a telek

h)a szőlő termőhelyi kataszteri területből való kivonás és átminősítés nem indítványozható, csak olyan kivételes esetben, települési önkormányzati kezdeményezésére, külön jogszabály szerinti földvédelmi eljárás feltételeinek teljesülése mellett, ha nem áll rendelkezésre egyéb fejlesztési célú terület

i)a településrendezési eszközök készítésénél a kiemelt térségi övezet csak az illetékes államigazgatási szervvel való egyeztetés alapján, és az illetékes államigazgatási szerv egyetértése esetén változtatható.

138. A javaslatok zöme leginkább pontosító jellegűek. További javaslat, hogy belterületbe az övezet területe a törvény hatályba lépése után ne legyen vonható, mert akkor kivett területként a törvény szempontjából települési térségként két lépésben beépítésre szánt területté alakítható. Az FM egyetértésével a szőlő termőhelyi kataszteri területből való kivonást alap esetben meg kell tiltani, továbbá az I-es osztályból való II. osztályba sorolást is.

A kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi és katonai célú terület övezete

46/A. §A kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi és katonai célú terület övezet (K-1) tekintetében az OTrT- ben meghatározott kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) az övezetbe tartozó ingatlanok listáját a 2/6. számú melléklet tartalmazza;

b) a 2/6. számú mellékletben szereplő ingatlanokat a településrendezési eszközökben a tényleges kiterjedésüknek megfelelően le kell határolni;

c) a lehatárolt területekre az OTrT kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi területek országos övezetre vonatkozó szabályozási előírásai érvényesek.

139. A módosító javaslat az OTrT-vel való összhang megteremtését szolgálja. Tekintettel arra, hogy attól eltérő szabály nem javasolt, az övezeti szabályok törlendők.

47–49. §

162

Minőségi fejlesztést szolgáló övezet

50–52. §

EGYÉB ÖVEZETEK SZABÁLYOZÁSELŐÍRÁSAI

Térségi szempontból kiemelten kezelendőterületek övezete

53. §

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

54. § Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. a)–c)

55. § (1) A balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területen, amennyiben az érintett vízpart-rehabilitációs tanulmányterv és a településrendezési eszköz módosítása a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény hatálya alá tartozó kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építési beruházás megvalósítása érdekében szükséges, a településrendezési eszköz módosítása – a (2) bekezdésben foglalt kivétel figyelembevételével – a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv módosítása nélkül is elfogadható.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetekben a településrendezési eszköz módosítása során a vízpart- rehabilitációs tanulmánytervben szereplő beépítetlenül megőrzendő parti területsáv megtartásáról gondoskodni kell.

140. A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek megszűnésével indokolatlanná váló szabályozás. Törlése javasolt.

56. § (1) Ahol e törvény a környezet, a természet, az erdők, a termőföld, az épített környezet, a kulturális javak védelmére és a műemlékvédelemre, valamint a vízgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályokban meghatározottaknál szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)

57. §A Balaton kiemelt üdülőkörzetének területén szabálytalanul megépült építményre, építményrészre fennmaradási engedély csak akkor adható, ha az az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1999. évi CXV. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 48/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően e törvény előírásainak is megfelel vagy szabályossá tehető.

58. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási, valamint a partvonal-szabályozási követelményeket,

163

b) a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területeken Balaton vízparti területén lévő állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésére, hasznosítására, valamint értékesítésére vonatkozó követelményeket és

c) az 59. § (11) bekezdése szerinti – a Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Programjában biztosítandó – támogatás odaítélésének feltételeit, igénylésének és folyósításának rendjét

d) az állami, illetve önkormányzati elővásárlási joggal terhelt ingatlanok körét

rendeletben szabályozza.

140.a. Szükséges meghatározni azon ingatlanokat, amelyeken a parti sétány kialakítása megvalósítható, és a magántulajdonostól nem várható el. E területek elővásárlási jogát fenn kell tartani.

(2) Felhatalmazást kap a területrendezésért felelős miniszter, hogy

a) a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területeket kijelölje;

b) a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények alapján a településrendezési eszközök felülvizsgálatához szükséges tanulmányterveket rendelettel fogadja el

c) kidolgozza a Balaton Területrendezési Monitoring Rendszert és működéséről rendeletet fogad el.

(3) Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének első felülvizsgálatát megelőzően a környezetvédelemért és a természetvédelemért, valamint a településrendezésért és területrendezésért felelős miniszter egyetértésével a partvonal-szabályozási terveket rendelettel fogadja el.

141. A megszűnő vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek miatt indokolt a felhatalmazó rendelkezések törlése. A Balaton Területi Monitoring Rendszer felállítása a területhasználati szabályok érvényesülésének vizsgálata és betartásának ellenőrzése miatt fontos. A partvonal-szabályozási tervek elkészítését javasolt csak a vízgazdálkodásért felelős miniszterhez utalni, a többi miniszter azt véleményezi.

(4)

(5) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a kultúráért, a környezet- és természetvédelemért, valamint a turizmusért felelős miniszterrel egyetértésben a szőlő termőhelyi kataszteri területbe tartozó, kiemelkedő értékű tájelemet képviselő – történeti, termelési és turisztikai szempontból – egyedi értékű dűlőket lehatárolja, és e területek kivételes értékeinek megőrzésére vonatkozó követelményeket rendeletben szabályozza.

59. § (1) A Balaton kiemelt üdülőkörzet parti településein a településrendezési eszközöket a vízpart- rehabilitációs szabályozási követelményeknek megfelelően, a vízpart-rehabilitációval érintett területekre készülő vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekkel összhangban kell felülvizsgálni és módosítani.

(2)

164

(3)

(4)

(5) A partvonal-szabályozási terveket szükség szerint, de legalább 10 évenként felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani.

(6) A partvonal-szabályozási tervek első felülvizsgálatáig a kikötésre alkalmas partszakaszok, valamint a szabályozási partvonal tekintetében a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben foglaltakat kell irányadónak tekinteni.

142. Indokolatlanná vált szabályozás, törlése javasolt.

(7) A 2003. december 3-án az ingatlan-nyilvántartásban, vagy a hatályos településrendezési eszközökben kemping és strand települési területfelhasználási egységbe sorolt kempingek és a strandok területének átsorolására és beépíthetőségére, valamint a strandok területének tekintetében előírt telekfelosztásra és telekhatár-rendezésre vonatkozó vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben foglalt előírások és szabályozási elemek helyett e törvény megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni a településrendezési tervezés során.

(8)

(9) A kiemelt üdülőkörzethez újonnan csatlakozó települések érvényes településrendezési eszközeit a csatlakozást követő 7 éven belül kell felülvizsgálni és módosítani.

(10) A kiemelt üdülőkörzethez újonnan csatlakozó, településrendezési tervvel nem rendelkező települések településrendezési eszközeit a csatlakozást követő 7 éven belül kell elkészíteni.

143. A 61. §-ban újra szabályozásra kerülő rendelkezés.

(11) A Kormány kidolgozza a Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Programját, amely biztosítja a kiemelt üdülőkörzet partinak és partközelinek nem minősülő, szennyvízelvezetési agglomerációkba nem tartozó települései szennyvízkezelésének 2018. december 31-ig történő megvalósítását.

60. §

61.§ A kiemelt üdülőkörzet települések hatályos településrendezési eszközeit e törvény hatálybalépését követő másfél éven belül kell felülvizsgálni és módosítani. A településrendezési eszközzel nem rendelkező települések esetében a településrendezési eszközt e törvény hatálybalépését követő 3 éven belül el kell készíteni.

165

3.2.2. A BKÜ TrT szöveges mellékletének tervezete

1/1. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez

A Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések

1. Alsóörs 50. Dörgicse 100. Nagycsepely 2. Alsópáhok 51. Egeraracsa* 101. Nagyrada 3. Andocs 52. Esztergályhorváti* 102. Nagyvázsony 4. Aszófő 53. Felsőörs 103. Nemesbük 5. Ábrahámhegy 54. Felsőpáhok 104. Nemesgulács 6. Ádánd* 55. Fonyód 105. Nemesvita 7. Badacsonytomaj 56. Főnyed 106. Nikla 8. Badacsonytördemic 57. Galambok 107. Nyim* 9. Balatonakali 58. Gamás 108. Óbudavár 9a. Balatonakarattya 59. Garabonc 109. Ordacsehi 10. Balatonalmádi 60. Gétye* 110. Öcs 11. Balatonberény 61. Gyenesdiás 111. Öreglak 12. Balatonboglár 62. Gyugy 112. Örvényes 13. Balatoncsicsó 63. Gyulakeszi 113. Paloznak 14. Balatonederics 64. Hács 114. Pécsely 15. Balatonendréd 65. Hegyesd 115. Pula 16. Balatonfenyves 66. Hegymagas 116. Pusztaszemes 17. Balatonfőkajár 67. Hévíz 117. Raposka 18. Balatonföldvár 68. Hidegkút 118. Révfülöp 19. Balatonfüred 69. Hollád 119. Rezi 20. Balatonfűzfő 70. Kapolcs 120. Ságvár 21. Balatongyörök 71. Kapoly 121. Salföld 22. Balatonhenye 72. Káptalantóti 122. Sármellék 23. Balatonkenese 73. Karád 123. Sávoly 24. Balatonkeresztúr 74. Karmacs 124. Sérsekszőlős 25. Balatonlelle 75. Kékkút 125. Siófok 26. Balatonmagyaród 76. Kereki 126. Siójut 27. Balatonmáriafürdő 77. Keszthely 127. Som* 28. Balatonőszöd 78. Kéthely 128. Somogybabod 29. Balatonrendes 79. Kisapáti 129. Somogymeggyes 30. Balatonszabadi 80. Kisberény 130. Somogysámson 31. Balatonszárszó 81. Kőröshegy 131. Somogyszentpál 32. Balatonszemes 82. Kötcse 132. Somogytúr 33. Balatonszentgyörgy 83. Kővágóörs 133. Somogyvár 34. Balatonszepezd 84. Köveskál 134. Szántód 35. Balatonszőlős 85. Küngös 135. Szegerdő 36. Balatonudvari 86. Látrány 136. Szentantalfa 37. Balatonújlak 87. Lengyeltóti 137. Szentbékkálla 38. Balatonvilágos 88. Lesencefalu 138. Szentgyörgyvár 39. Bábonymegyer 89. Lesenceistvánd 139. Szentjakabfa 40. Bálványos 90. Lesencetomaj 140. Szentkirályszabadja 41. Barnag 91. Litér 141. Szigliget 42. Bókaháza* 92. Lovas 142. Szólád 43. Buzsák 93. Lulla 143. Szőlősgyörök 44. Csajág 94. Marcali 144. Tab 45. Csapi* 95. Mencshely 145. Tagyon 46. Cserszegtomaj 96. Mindszentkálla 146. Taliándörögd 47. Csopak 97. Monostorapáti 147. Tapolca 48. Dióskál* 98. Monoszló 148. Táska 49. Csömend 99. Nagyberény* 149. Teleki

166

150. Tihany 160. Vindornyafok 170. Zalakaros 151. Tikos 161. Vindornyalak 171. Zalakomár* 152. Torvaj 162. Vindornyaszőlős 172. Zalamerenye 153. Tótvázsony 163. Visz 173. Zalaszabar 154. Uzsa 164. Vonyarcvashegy 174. Zalaszántó 155. Vállus 165. Vöröstó 175. Zalaszentmárton* 156. Várvölgy 166. Vörs 176. Zalaújlak* 157. Vászoly 167. Zala 177. Zalavár 158. Veszprémfajsz 168. Zalaapáti* 178. Zamárdi 159. Vigántpetend 169. Zalacsány* 179. Zánka ______* Balaton kiemelt üdülőkörzethez csatlakozó települések.”

1/2. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez

1. Alsóörs 20. Balatonlelle 40. Kővágóörs 2. Alsópáhok* 21. Balatonmáriafürdő 41. Lovas* 3. Aszófő 22. Balatonőszöd 42. Örvényes 4. Ábrahámhegy 23. Balatonrendes 43. Paloznak 5. Badacsonytomaj 24. Balatonszabadi 44. Révfülöp 6. Badacsonytördemic 25. Balatonszárszó 45. Siófok 7. Balatonakali 26. Balatonszemes 46. Szántód 7a.Balatonakarattya 27. Balatonszentgyörgy 47. Szigliget 8. Balatonalmádi 28. Balatonszepezd 48. Tihany 9. Balatonberény 29. Balatonudvari 49. Vonyarcvashegy 10. Balatonboglár 30. Balatonvilágos 50. Zamárdi 11. Balatonederics 31. Cserszegtomaj* 51. Zánka 12. Balatonfenyves 32. Csopak Buzsák* 13. Balatonfőkajár 33. Felsőörs* Dörgicse* 14. Balatonföldvár 34. Felsőpáhok* Hegymagas* 15. Balatonfüred 35. Fonyód Köveskál* 16. Balatonfűzfő 36. Gyenesdiás Pécsely* 17. Balatongyörök 37. Hévíz* Nemesgulács* 18. Balatonkenese 38. Keszthely Tagyon* 19. Balatonkeresztúr 39. Kőröshegy* Vászoly* ______* Partközeli település.”

144. A partközeli települések köre bővül.

2/1. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez

A közúthálózat Balaton kiemelt üdülőkörzet területét érintő elemei

1a. Meglévő Ggyorsforgalmi utak:

. M7: [OTrT szerint] – Balatonfőkajár – Balatonvilágos – [OTrT szerint] – Siófok – Balatonszabadi – Siófok – Zamárdi – Balatonendréd – Kőröshegy – Balatonszárszó – Szólád – Balatonőszöd –

167

Balatonszemes – Balatonlelle – Balatonboglár – Ordacsehi – Lengyeltóti – Fonyód – Buzsák – Táska – Balatonfenyves – Balatonkeresztúr – Balatonújlak – [OTrT szerint] – Balatonszentgyörgy – Tikos – Szegerdő – Sávoly – [OTrT szerint] – Zalakomár – Galambok – [OTrT szerint]

1b. Tervezett gyorsforgalmi utak:

. MR8: [OTrT szerint] – Szentkirályszabadja – Litér – Balatonfűzfő – [OTrT szerint] – Balatonkenese – Csajág – Balatonfőkajár – [OTrT szerint](M7) . M8: Balatonfőkajár (M7) – [OTrT szerint] . R67: Balatonszemes (M7) – Balatonlelle – Látrány – Somogytúr – Somogybabod – Gamás – [OTrT szerint] . M75R76: [OTrT szerint] Balatonszentgyörgy (M7) – Keszthely – [OTrT szerint] Sármellék – Zalaapáti – [OTrT szerint]

2. Főutak:

2a. A főúthálózat meglévő elemei: Meglévő főutak:

. 7. sz. főút: [OTrT szerint] – Balatonvilágos – [OTrT szerint] – Zamárdi – Szántód – Balatonföldvár – Balatonszárszó – Balatonőszöd – Balatonszemes – Balatonlelle – Balatonboglár – Fonyód – Balatonfenyves – Balatonkeresztúr – Balatonszentgyörgy – Tikos – Szegerdő – Sávoly – Zalakomár – Galambok – [OTrT szerint] . 64. sz. főút: [OTrT szerint] . 65. sz. főút: [OTrT szerint] – Som – Nyim – Ságvár – [OTrT szerint] . 67. sz. főút: [OTrT szerint] – Gamás – Somogybabod – Somogytúr – [OTrT szerint] – Balatonlelle – [OTrT szerint] . 68. sz. főút: [OTrT szerint] – Marcali – Kéthely – Balatonberény (7. sz. főút) . 71. sz. főút: [OTrT szerint] – Balatonfőkajár – Balatonkenese – Balatonfűzfő – Balatonalmádi – Alsóörs – Paloznak – Csopak – [OTrT szerint] – Tihany – Aszófő – Örvényes – Balatonudvari – Balatonakali – Zánka – Balatonszepezd – Révfülöp – Kővágóörs – Balatonrendes – Ábrahámhegy – Badacsonytomaj – Nemesgulács – Badacsonytördemic – Szigliget – Balatonederics – Balatongyörök – Vonyarcvashegy – Gyenesdiás – [OTrT szerint] . 72. sz. főút: [OTrT szerint] – Litér – [OTrT szerint] . 73. sz. főút: [OTrT szerint] – Paloznak – Felsőörs – [OTrT szerint] . 75. sz. főút: [OTrT szerint] – Sármellék – Zalaapáti – [OTrT szerint] . 76. sz. főút: [OTrT szerint] – Keszthely – Alsópáhok – Hévíz – Felsőpáhok – Szentgyörgyvár – Zalacsány – [OTrT szerint] . 77.sz. főút: Veszprém (8. sz. főút) – Tapolca – Lesencetomaj (84. sz. főút) . 84. sz. főút: [OTrT szerint] – Nemesvita – Lesencetomaj – Lesenceistvánd – Uzsa – [OTrT szerint]

2b. Új főúti kapcsolatok:

168

. 77. sz. főút: [OTrT szerint] – Tótvázsony – Barnag – Nagyvázsony – Pula – Vigántpetend – Kapolcs – Monostorapáti – Hegyesd – [OTrT szerint] – Lesencetomaj – Lesencefalu – Várvölgy – Vállus – Cserszegtomaj – [OTrT szerint] . [OTrT szerint] – [Zalahaláp] – Tapolca . OTrT szerint: Keszthely (76. sz. főút) – Sármellék – Szentgyörgyvár (76. sz . főút) . [OTrT szerint] – Somogysámson – [OTrT szerint] – Csömend – Nikla – [OTrT szerint] – Öreglak – [OTrT szerint] . OTrT szerint: [Veszprém térsége (72. sz. főút)] – Litér (M8)

2c. Főutak tervezett településelkerülő szakaszai:

. 65. sz. főút: [OTrT szerint] . 67. sz. főút: [OTrT szerint] . 68. sz. főút: [OTrT szerint] . 71. sz. főút: [OTrT szerint] . 75. sz. főút: [OTrT szerint] . 76. sz. főút: [OTrT szerint]

2d. Főutak kiemelt jelentőségű mellékútként jelölt elkerülő szakaszai:

.  71. sz. főút: Badacsonytomaj, Badacsonytördemic . 77. sz. főút: Nagyvázsony, Pula, Kapolcs, Monostorapáti, Tapolca

3a. Meglévő térségi szerepkörű összekötő utak Kiemelt jelentőségű mellékutak:

Meglévő és megmaradó kiemelt jelentőségű mellékutak:

. Galambok (7. sz. főút) – [Zalabér] . Galambok – Zalakomár – [Somogyzsitfa (Szőcsénypuszta)] – Marcali . Balatonszentgyörgy (76. sz. főút) – [Somogyzsitfa (Szőcsénypuszta)] . Fonyód (7. sz. főút)/Balatonboglár (7. sz. főút) – Lengyeltóti – [Kaposvár] . Szántód – [Kaposvár] . [Lepsény] – Balatonfőkajár – Küngös – [Berhida] . Balatonalmádi (71. sz. főút) – [Veszprém] . Pula – Öcs – [Ajka] . [Sümeg] – Zalaszántó – Rezi – Cserszegtomaj – Keszthely . Hévíz – Zalakomár . M7 és 7. sz. főút összekötései: Balatonszárszónál, Balatonőszödnél, Ordacsehinél, Balatonfenyvesnél

3b.Tervezett térségi szerepkörű összekötő utak Újonnan kialakítandó kiemelt jelentőségű mellékutak:

. Zalakaros – Zalaújlak – [Nagybakónak – Újudvar]

169

. Csömend – [Somogyfajsz – Juta] . Lengyeltóti – Somogymeggyes – Tab – 65. sz. főút . Tótvázsony (77. sz. főút) – Hidegkút – Balatonszőlős – Aszófő (71. sz. főút) . Nagyvázsony (77. sz. főút) – Zánka (71. sz. főút) . Tapolca (Diszel) (77. sz. főút) – Badacsonytomaj (71. sz. főút) . Zalaszántó – Várvölgy

4. Tervezett Kiépítendő egyéb mellékutak:

. [Kerecseny] – Zalamerenye . Szegerdő – Vörs . Tikos – Szegerdő . Csömend – Somogyszentpál . Somogyszentpál – Táska . Fonyód – Buzsák . Ordacsehi – Szőlősgyörök . Hács – Kisberény . Karád – Kötcse . Teleki – Nagycsepely . Balatonőszöd (M7) – Szólád . Bálványos – Pusztaszemes . Sérsekszőlős – Zala . Tab – Torvaj . Bábonymegyer – Nyim . Balatonendréd – Lulla . Balatonendréd – Ságvár . Balatonszabadi – [Enying] . Csajág – Balatonkenese . [Papkeszi] – Küngös – [Jenő] . Balatonkenese – [Papkeszi] . Balatonfűzfő – [Papkeszi] . Felsőörs (Köveskútpuszta) – Szentkirályszabadja – [Veszprém] . Barnag – Nagyvázsony (77. sz. főút) . Dörgicse – Tagyon . Vigántpetend – Monoszló . Monoszló – Balatoncsicsó . Balatonhenye – Monoszló . Öcs – Taliándörögd . Taliándörögd – [Szőc]

170

. Hegyesd – Mindszentkálla . Kővágóörs . Kékkút – Mindszentkálla . Várvölgy – Uzsa . Rezi – Várvölgy . Vindornyaszőlős – Vindornyalak . Vindornyafok – 7327. j. mellékút . Vindornyaszőlős – [Sénye] . Nemesbük – [Zalaköveskút] . Karmacs – Hévíz . Bókaháza – Gétye – [Szentpéterúr] . Dióskál – [Orosztony]

2/2. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez

A vasúthálózat Balaton kiemelt üdülőkörzet területét érintő elemei

Országos törzshálózati vasútvonalak:

I.Tervezett nagysebességű vasútvonalak OTrT szerint:

. (Horvátország) – Gyékényes térsége – Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér – Záhony térsége – (Ukrajna)

II. 1. A transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő Meglévő egyéb országos törzshálózati vasútvonalak OTrT szerint:

. 30 Budapest – Székesfehérvár – Nagykanizsa – Murakeresztúr – (Horvátország)

III. Egyéb országos törzshálózati vasútvonalak OTrT szerint:

. Balatonszentgyörgy – Tapolca . Kaposvár – Fonyód

2. Meglévő Oországos vasúti mellékvonalak:

. 26 Balatonszentgyörgy – Tapolca –[Ukk] . 27 [Lepsény] – Veszprém [Hajmárkér] . 29 (2) [Szabadbattyán] – Tapolca . 35 [Kaposvár] – Siófok . 36 [Kaposvár] – Fonyód . 37 Balatonmáriafürdő elágazás – Somogyszob

171

. 39 Balatonfenyves Gazdasági Vasút Központi főmajor – Csiszta-Gyógyfürdő . 39a Balatonfenyves Táskai elágazás – Táska . 39b Balatonfenyves Gazdasági Vasút – Somogyszentpál . 354 Balatonszentgyörgy elágazás – Sármellék

A vasúthálózat új elemei:

.  Hajmáskér – Balatonfűzfő összekötő vonal [OTrT szerint] . Bak – Balatonszentgyörgy összekötő vonal . Csajág térségében deltavágány építése . Táska – Nikla – Somogyfajsz – Felsőkak – Mesztegnyő között keskenynyomtávú vasútvonal építése

2/3. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez

Országos és térségi jelentőségű vízi utak és közforgalmú kikötők Balaton kiemelt üdülőkörzet területét érintő elemei

1. Vízi utak:

. Balaton – IV. osztályú vízi út . Sió-csatorna 0–23 fkm között – IV. osztályú vízi út, 23–121 fkm között – időszakosan használható IV. osztályú vízi út 2. Meglévő Ttérségi jelentőségű közforgalmú kikötők (hajóállomások, kompkikötők): . Alsóörs . Badacsonytomaj . Balatonakali . Balatonalmádi . Balatonboglár . Balatonfenyves . Balatonföldvár . Balatonfüred . Balatonfűzfő . Balatongyörök . Balatonkenese . Balatonlelle . Balatonmáriafürdő . Balatonszemes . Balatonudvari . Balatonvilágos . Csopak

172

. Fonyód . Keszthely . Révfülöp . Siófok . Szigliget . Tihany . Zamárdi . Zánka

3. Meglévő kompátkelőhelyek: . Szántód - Tihany

2/4. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez

A Balaton kiemelt üdülőkörzet területén található repülőterek besorolása

1. Országos jelentőségű polgári Meglévő nemzetközi kereskedelmi repülőtérterek:

. Sármellék

2. Kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető Meglévő térségi repülőterek:

.  Siófok-Kiliti . Veszprém-Szentkirályszabadja

2/5. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez

A Balaton kiemelt üdülőkörzet területét érintő országos és térségi jelentőségű kerékpáros nyomvonalak

1. Országos kerékpáros törzshálózat elemei: kerékpárútvonalak.

. 7. Délnyugat-magyarországi kerékpárút: . 7A: [OTrT szerint] – Balatonfőkajár – Balatonvilágos – Siófok – Zamárdi – Szántód – Balatonföldvár – Balatonszárszó – Balatonöszöd – Balatonszemes – Balatonlelle – Balatonboglár – Fonyód – Balatonfenyves – Balatonkeresztúr – Balatonberény – Keszthely – Sármellék – Zalavár – Esztergályhorváti – Zalaszabar – Nagyrada – Garabonc – Zalakaros – Galambok – [OTrT szerint] . 7C: Balatonfőkajár – Balatonakarattya – Balatonkenese – Balatonfűzfő - Balatonalmádi . 7D: Keszthely közigazgatási területén a 7. A és 8. A kerékpárutak összekötése . 8. Északnyugat-dunántúli kerékpárút: OTrT szerint

173

. 8. A: [OTrT szerint] – Szentkirályszabadja – Balatonalmádi – Alsóörs – Paloznak – Csopak – Balatonfüred – Tihany – Aszófő – Örvényes – Balatonudvari – Balatonakali – Zánka – Balatonszepezd – Révfülöp – Kővágóörs – Balatonrendes – Ábrahámhegy – Badacsonytomaj – Badacsonytördemic – Szigliget – Balatonederics – Balatongyörök – Vonyarcvashegy – Gyenesdiás – Keszthely – Cserszegtomaj – Hévíz – Nemesbük – [OTrT szerint] . 8/B. Balatonfüred-Tihany: OTrT szerint . 62. Sióvölgyi kerékpárút: [OTrT szerint] – Siójut – Balatonszabadi - Siófok . 72. Külső-somogyi kerékpárút: Balatonföldvár – Kőröshegy – Kereki – Pusztaszemes – Kapoly – Tab- [OTrT szerint] . 73. Belső-somogyi kerékpárút: Fonyód – Buzsák – Lengyeltóti – Öreglak – Somogyvár – [OTrT szerint] . 81. Balaton – Rába kerékpárút: OTrT szerint . 81A: [OTrT szerint] – Tótvázsony – Barnag – Vöröstó – Nagyvázsony – Pula – Vigándpetend – Kapolcs – Monostorapáti – Hegyes – Tapolca – [OTrT szerint] . 81B: Tapolca – Raposka - Hegymagas - Szigliget . T1. Balatoni kerékpárút: OTrT szerint

2. Térségi jelentőségű kerékpárutak: kerékpárútvonalak.

. Galambok – [Kaszó] . Galambok – Öreglak . Balatonkeresztúr – Marcali – [Böhönye] . Nikla – Buzsák – Somogybabod – Karád – Andocs . Somogyvár – [Nagykónyi] . Balatonlelle – Somogybabod . Karád – Kereki . Somogymeggyes – Andocs – [Kaposvár] . Kereki – Ságvár . Lulla – Zamárdi . Lulla – Tab . Siófok – Som – [Nagykónyi – Dombóvár] . Siófok – Balatonszabadi – [Dunaföldvár] . Balatonvilágos . Balatonkenese . Balatonfűzfő – [Berhida – Várpalota – Bodajk – Csákvár] . Balatonalmádi – Szentkirályszabadja – [Veszprém] . Tihany (komp) – Balatonfüred – Balatonszőlős – Vászoly – Nagyvázsony – [Úrkút – Ajka] . Vöröstó – Monoszló – Badacsonytomaj

174

. Zánka – Monoszló – Kapolcs – Taliándörögd – [Ajka – Ganna] . Szigliget – Tapolca . Vindornyaszőlős – Zalaszántó – Lesencetomaj – Tapolca . Vállus – Balatongyörök . Zalaszántó – Keszthely . [Zalabér] – Vindornyaszőlős – Zalacsány – Zalaapáti – Esztergályhorváti – Zalaszabar . Sármellék – Zalaapáti – [Bak – Zalaegerszeg]

2/6. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez

Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi területek

Sorszám Település neve Hrsz. 1. Lesencetomaj 0106/2 2. Lesencetomaj 042/3 3. Lesencetomaj 042/5 4. Lesencetomaj 030 5. Lesencetomaj 0106/1 6. Lesencetomaj 049/4 7. Lesencetomaj 039/1 8. Lesencetomaj 039/2 9. Lesencetomaj 045 10. Lesencetomaj 049/1 11. Lesencetomaj 049/2 12. Lesencetomaj 049/5 13. Lesencetomaj 049/6 14. Lesencetomaj 049/7 15. Lesencetomaj 054/2 16. Lesencetomaj 059 17. Lesencetomaj 060 18. Lesencetomaj 061 19. Lesencetomaj 062 20. Lesencetomaj 063 21. Lesencetomaj 064 22. Lesencetomaj 065 23. Lesencetomaj 066 24. Lesencetomaj 067 25. Lesencetomaj 068 26. Lesencetomaj 069 27. Lesencetomaj 070 28. Lesencetomaj 071 29. Lesencetomaj 072 30. Lesencetomaj 073 31. Lesencetomaj 074 32. Lesencetomaj 075 33. Lesencetomaj 076 34. Lesencetomaj 077 35. Lesencetomaj 078

175

36. Lesencetomaj 079 37. Lesencetomaj 080 38. Lesencetomaj 081 39. Lesencetomaj 082 40. Lesencetomaj 083 41. Lesencetomaj 084 42. Lesencetomaj 085 43. Lesencetomaj 086 44. Lesencetomaj 087 45. Lesencetomaj 024/2 46. Pula 036/1 47. Pula 036/3 48. Pula 036/4 49. Pula 037/1 50. Pula 037/2 51. Pula 037/3 52. Pula 030/1 53. Pula 035/2 54. Pula 035/3 55. Lesenceistvánd 032/2 56. Lesenceistvánd 031/2 57. Lesenceistvánd 015/1 58. Lesenceistvánd 017 59. Lesenceistvánd 027/1 60. Lesenceistvánd 022 61. Lesenceistvánd 024/2 62. Lesenceistvánd 026/1 63. Lesenceistvánd 026/2 64. Lesenceistvánd 026/5 65. Lesenceistvánd 027/2 66. Lesenceistvánd 030 67. Lesenceistvánd 033 68. Lesenceistvánd 06 69. Lesenceistvánd 07 70. Lesenceistvánd 029 71. Lesenceistvánd 09 72. Lesenceistvánd 019 73. Lesenceistvánd 018/2 74. Lesenceistvánd 024/1 75. Tapolca 0408/3 76. Tapolca 0159/1 77. Tapolca 0135 78. Tapolca 0136 79. Tapolca 0137 80. Tapolca 0139 81. Tapolca 0140 82. Tapolca 0141 83. Tapolca 0143 84. Tapolca 0144 85. Tapolca 0146

176

86. Tapolca 0163/2 87. Tapolca 0152/1 88. Tapolca 0129 89. Tapolca 0130/1 90. Tapolca 0131 91. Tapolca 0132 92. Tapolca 0133 93. Tapolca 0165 94. Tapolca 0189 95. Tapolca 0147 96. Tapolca 0148 97. Tapolca 0149 98. Tapolca 0150 99. Tapolca 0151 100. Tapolca 0166/2 101. Tapolca 0167 102. Tapolca 0185 103. Tapolca 0186 104. Tapolca 0187 105. Tapolca 0190 106. Tapolca 0191 107. Tapolca 0193 108. Tapolca 0194 109. Tapolca 0195 110. Tapolca 0199 111. Tapolca 0202 112. Tapolca 0204 113. Tapolca 0205 114. Tapolca 0207 115. Tapolca 0600 116. Tapolca 0116 117. Tapolca 0120 118. Tapolca 0408/2 119. Tótvázsony 0132 120. Tótvázsony 0133 121. Tótvázsony 0134/1 122. Tótvázsony 0134/2 123. Tótvázsony 0135/1 124. Tótvázsony 0135/2 125. Tótvázsony 0135/3 126. Tótvázsony 0136/1 127. Tótvázsony 0136/3 128. Tótvázsony 0137/1 129. Tótvázsony 0137/2 130. Tótvázsony 0137/3 131. Tótvázsony 0138 132. Tótvázsony 0139/10 133. Tótvázsony 0139/3 134. Tótvázsony 0139/4 135. Tótvázsony 0139/7

177

136. Tótvázsony 0139/8 137. Tótvázsony 0139/9 138. Tótvázsony 0143/1 139. Tótvázsony 0146/1 140. Tótvázsony 0156 141. Tótvázsony 0157/1 142. Tótvázsony 0157/2 143. Tótvázsony 0157/3 144. Tótvázsony 0158 145. Tótvázsony 0159/1 146. Tótvázsony 0159/10 147. Tótvázsony 0159/11 148. Tótvázsony 0159/12 149. Tótvázsony 0159/13 150. Tótvázsony 0159/3 151. Tótvázsony 0159/4 152. Tótvázsony 0159/5 153. Tótvázsony 0159/6 154. Tótvázsony 0159/7 155. Tótvázsony 0159/8 156. Tótvázsony 0159/9 157. Tótvázsony 0160 158. Tótvázsony 0161/2 159. Tótvázsony 0162 160. Tótvázsony 0164 161. Tótvázsony 0165 162. Tótvázsony 0166 163. Tótvázsony 0170 164. Tótvázsony 0171 165. Tótvázsony 0172 166. Tótvázsony 0175/4 167. Tótvázsony 0278/4 168. Tótvázsony 0120 169. Tótvázsony 0122 170. Tótvázsony 0127/2 171. Tótvázsony 0127/3 172. Tótvázsony 0127/4 173. Tótvázsony 0128 174. Tótvázsony 0129 175. Tótvázsony 0130 176. Tótvázsony 0131 177. Tótvázsony 0114 178. Tótvázsony 0126 179. Tótvázsony 0169 180. Hévíz 1525 181. Hévíz 1526 182. Hévíz 1083 183. Balatonfüred 360/2

178

2/7. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez

A kiemelt térségi övezetek egymáshoz való viszonya és kapcsolata

OTrT-ben előírt Balaton-törvény által egyedileg Országos Kiemelt térségi meghatározott övezetek övezetek övezet övezet öveze övezet megnevezése övezet megnevezése övezet megnevezése jele jele t jele Ökológiai hálózat Ö-1 Magterület Ö-1 magterülete Ökológiai hálózat ökológiai Ö-2 Ökológiai folyosó Ö-2 folyosójának területe Ökológiai hálózat Ö-3 Pufferterület Ö-3 pufferterülete Tájképvédelmi terület T-2 Térségi jelentőségű Tájképvédelmi szempontból T-1 T-1 tájképvédelmi terület kiemelten kezelendő terület Történeti települési terület T-2 Világörökségi és Világörökség és világörökségi- Világörökségi-várományos T-3 T-3 várományos terület terület Szélerőmű elhelyezéséhez L-1 vizsgálat alá vonható terület Ásványi nyersanyag- Ásványi nyersanyagvagyon A-1 A-1 gazdálkodási terület gazdálkodási terület Térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő R-1 terület Ökológiai rehabilitációt R-2 igénylő terület Vízminőség-védelmi Felszíni szennyezésre V-1 SZ-1 terület fokozottan érzékeny terület Földtani veszélyforrás terület P-1 Földtani veszélyforrás terület P-1 Vízeróziónak kitett terület P-2 Vízeróziónak kitett terület P-2 Rendszeresen belvízjárta Felszíni vízminőség-védelmi F-1 F-1 terület terület Tómeder D-1 Alacsony veszélyeztetettségű AK-1 árvízi kockázatkezelési terület Közepes veszélyeztetettségű AK-2 árvízi kockázatkezelési terület Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá H-1 vonható terület Települési terület U-1 Gazdasági terület U-2 Általános mezőgazdasági M-1 terület Kertes mezőgazdasági M-2 terület

179

Kiváló termőhelyi M-3 adottságú szántóterület Jó termőhelyi adottságú M-4 szántóterület Egyéb adattári erdőterület E-1 Erdőterület E-1 Erdőtelepítésre alkalmas Erdőtelepítésre alkalmas E-2 E-2 javasolt terület terület Kiváló termőhelyi adottságú adattári E-3 erdőterület Turisztikai fejlesztési terület Ü-1 Szőlő termőhelyi kataszteri C-1 terület Kiemelt fontosságú meglévő Honvédelmi és K-1 katonai célú terület

3.számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez

Térségi Szerkezeti Terv

4/1. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez

Ö-1 Ökológiai hálózat magterület övezete

Ö-2 Ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezete

Ö-3 Ökológiai hálózat pufferterület övezet

4/2. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez

T-1 Térségi Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete

4/3. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez

T-2 Történeti települési terület övezete Tájképvédelmi terület övezete

4/4. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez

T-3 Világörökségi és világörökségi-várományos terület övezete

4/5. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez

L-1 Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete

4/6. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez

A-1 Ásványi nyersanyag-gazdálkodási vagyon terület övezete

4/7. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez

180

R-1 Térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete

R-2 Ökológiai rehabiltiációt igénylő terület övezete

4/8. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez

SZ-1 Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete

V-1 Vízminőségvédelmi terület övezete

4/9. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez

P-1 Földtani veszélyforrás terület övezet

4/10. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez

P-2 Vízeróziónak kitett terület övezete

4/11. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez

F-1 Felszíni vízminőség védelmi Rendszeresen belvízjárta terület övezet

D-1 Tómeder övezete

AK-1 Alacsony veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési terület övezete

Ak-2 Közepes veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési terület övezete

4/12. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez

H-1 Térségi hulladéklerakóhely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete.

4/13. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez

U-1 Települési térség terület övezete

U-2 Gazdasági terület övezete

M-1 Általános mezőgazdasági terület övezete

M-2 Kertgazdasági terület övezete

E-1 Egyéb adattári Erdőterület övezete

E-2 Erdőtelepítésre alkalmas javasolt terület övezete

E-3 Kiváló termőhelyi adottságú adattári erdőterület övezete

4/14. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez

M-3 Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

M-4 Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete

E-3 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

181

M-1 Általános mezőgazdasági terület övezete

M-2 Kertgazdasági Kertes mezőgazdasági terület övezete

4/14./A számú melléklet a 2000. évi törvényhez

M-3 Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetét

M-4 Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete

4/15. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez

Ü-1 Turisztikai fejlesztési terület övezete

C-1 Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete

4/16. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez

Kiemelt fontosságú meglévő Hhonvédelmi és katonai célú terület övezete

5. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez

A Balaton vízparti terület szerkezeti terve

6. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez

A Balaton vízparti terület építési előírásai

(szürkével meglévő OTÉK,feketével a meglévő vízpart-rehabilitációs szabályozás OTÉK-től eltérő tartalma, zölddel új javaslat )

A területfelhasználási egységekre meghatározandó Az építési telekre meghatározandó

Megengedett Megengedett Megengedett Általános legnagyobb Legkisebb Sajátos használat szerinti legnagyobb legnagyobb használat szerinti beépítési zöldfelület terület beépítési sűrűség beépítettség terület magasság (m2/m2) (%) (m) (%) nagyvárosias nem jelölhető ki kisvárosias nem jelölhető ki lakó kertvárosias 0,6 30 <4,5 <7,5 50 falusias nem jelölhető ki településközpont 2,4 50 <12,5 30 vegyes intézményi 3,5 50 <12,5 30

kereskedelemi, szolgáltató 2 30 <8 50

gazdasági jelentős mértékű zavaró nem jelölhető ki hatású ipari

egyéb ipari 1,5 30 <8 50 <8; bontás után üdülő üdülőházas 1 30 40 <12,5

182

<12,5

hétvégi házas 0,2 20 <4,5 60 70 kemping 15 <8 60

szabadidőközpont 30 <8 50

strand 10 <8 65 sport 30 <8 40 <8; bontás után oktatási központ 30 50 <12,5

<8; bontás után különleges kutatási fejlesztési 30 50 <12,5

<8; bontás után honvédelmi 30 50 <12,5 egészségügyi 10 <8 40

vízi közlekedés, honvédelmi, 10 <8 40 sport-, turisztikai célú kikötő

<8 70 burkolt köztér 5 <4,5 20

fásított köztér, sétány 5 <4,5 20 különleges beépítésre nem közlekedési szánt zöldterület 3 <4,5 80 70

mezőgazdasági 3

vízgazdálkodási

183

3.3. Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv módosító javaslata

3.3.1. A BATrT normaszövegének tervezete3

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A törvény hatálya Budapestre és Pest megyének a Budapesti Agglomerációhoz tartozó településeire, illetve települési önkormányzataira (a továbbiakban együtt: Budapesti Agglomeráció) terjed ki. A Budapesti Agglomeráció területéhez tartozó települések felsorolását az 1/1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell a Budapesti Agglomeráció területén alkalmazni.

1/A. §(1) E törvény alkalmazásában

1. humán infrastruktúra kapacitása:városias települési térség területén, illetve hagyományosan vidéki települési térség területén a népesség alapellátását szolgáló nevelési, oktatási, egészségügyi és igazgatási intézményi ellátás mértéke biztosítása,

1. A 2013. évben módosított OTrT megszűntette a települési térség differenciálását, mivel fogalommeghatározásuk nem volt egyértelmű és eltérő szabály sem vonatkozott rájuk. Továbbá pontosítás.

2. jelentős közösségi közlekedési csomóponti megállóhely: olyan megállóhely, ahol legalább 1000 utas/nap munkanapi átszálló utasforgalom számolható,

3. kertes mezőgazdasági térség: olyan területfelhasználási kategória, amelybe a volt zártkerti mezőgazdasági területek tartoznak, amelyek a fekvése, szerkezete, telekstruktúrája, a hasznosítása módja és intenzitása, valamint a beépítettsége jelentősen eltér a mezőgazdasági térség területeitől,

2. Új területfelhasználási kategória kerül bevezetésre, melynek fogalommeghatározása szükséges.

3. különleges rendeltetésű térség: olyan térség, amelybe erdőterületek, mezőgazdasági területek, valamint – a különleges beépítésre nem szánt területek köréből – az egészségügyi, sportolási, valamint megújuló energiaforrás hasznosítási területek tartoznak,

3. A területfelhasználási kategória megszűntetését az új OTrT által használt sajátos területfelhasználású térség kategória bevezetése és fogalmának meghatározása indokolja.

4. magas zöldfelületi arányú települési térség: olyan térség, amelybe összességében 15%-nál alacsonyabb beépítettségű területek tartoznak,

3 Eredeti törvényszöveg Törölt törvényszöveg Módosító javaslat Indoklás

184

4. Elhagyását az OTÉK időközbeni módosítása indokolja, mely bevezette a különleges beépítésre szánt és a különleges beépítésre nem szánt területeket, melyek településszinten pontosan lehatárolhatók. Ezzel a térségi területfelhasználás egyszerűsödik.

4. 5. műszaki infrastruktúra kapacitása:városias települési térség területén, illetve hagyományosan vidéki települési térség területén a szükséges közúti közlekedési, vasúti közlekedési és közüzemi ellátás mértéke biztosítása,

5. Lásd 1. pont

5. 6. nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség: 5 hektárnál nagyobb kiterjedésű térség területfelhasználási kategória, amelybe megkülönböztetett védelmet és szabályozást igénylő olyan összefüggő települési zöldfelületek valamint nagy kiterjedésű különleges beépítésre nem szánt rekreációs területek tartoznak, amelyek a települések szerkezetének meghatározó jelentőségű elemei

6. A pontosítást, illetve a kiegészítést a térségbe sorolt területek körének bővülése indokolja

6. települési térség: olyan területfelhasználási kategória, amelybe a települések összefüggő területi egységet képező, jellemzően beépítésre szánt – ide sorolva a beépítésre nem szánt területek közül az 5 ha-nál kisebb zöldterületeket is – területei tartoznak, kivéve a sajátos területfelhasználású térségbe sorolt beépítésre szánt területeket.

7. A Budapesti Agglomeráció esetében a települési térség lehatárolása alapvetően a beépítésre szánt területeken alapszik, ezét módosul ennek megfelelően a definíció.

7. történelmi sportterület: 1914. előtt sportolási célra használt terület.

(2) Az e törvényben szereplő – az (1) bekezdésben nem említett – fogalmakra az OTrT 2. §-ában foglalt meghatározásokat kell alkalmazni.

2. § A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve

a) a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervét (a továbbiakban: Szerkezeti Terv), valamint

b) a Budapesti Agglomeráció Övezeti Tervét (a továbbiakban: Övezeti Terv) tartalmazza.

II. Fejezet

Szerkezeti Terv

3. § (1)A Szerkezeti Terv a településrendszert és a térségi területfelhasználásnak és a műszaki infrastruktúra- hálózatnak a térbeli rendjét határozza meg, M:50 000 méretarányban.

8. A méretarány törlését a digitális térképhasználat indokolja.

(2) A Szerkezeti Tervet a 2. számú (térképi) melléklet tartalmazza.

4. § A Budapesti Agglomeráció térségi területfelhasználási kategóriái a következők:

185

a) legalább 5 hektár területű térségek:

aa) erdőgazdálkodási térség,

ab) nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség,

ac) magas zöldfelületi arányú települési térség,

b) legalább 10 hektár területű térségek:

bac) mezőgazdasági térség,

bb) különleges rendeltetésű térség,

d) kertes mezőgazdasági térség

c) területi korlát nélküli térség:

cae) városias települési térség,

cb) hagyományosan vidéki települési térség,

cc) építmények által igénybe vett térség,

cdf) vízgazdálkodási térség.

g) sajátos területfelhasználású térség

9. A területfelhasználás rendszere az OTrT-vel összhangban módosult, kiegészítve a kiemelt térségi státusz szerinti kategóriákkal. Az ábrázolható legkisebb terület törlését a digitális térképhasználat indokolja. Lásd még az 1., 3. és 4. pontokat.

5. §(1) Települési térségek a városias települési térség, a hagyományosan vidéki települési térség, a nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség, valamint a magas zöldfelületi arányú települési térség.

(2)Városias tTelepülési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterület, vegyes terület, gazdasági terület, illetve üdülőterület abban az esetben jelölhető ki, ha

a) a tervezett területfelhasználás jól illeszkedikthető a település meglevő szerkezetéhez,

b) táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján nem sért társadalmi érdeket, és

c) a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra kapacitás azt lehetővé teszi vagy a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül.

10. Lásd 1. és 4. pont, továbbá technikai pontosítás.

(3) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági eljárás során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki.

186

(3) A település közigazgatási területén új beépítésre szánt területet úgy lehet kijelölni, hogy az új kijelölés és a szomszédos települések beépítésre szánt területei között a távolság minimum 400 m legyen.

11. A korábbi szabályozás a gyakorlatban nem tiltotta kellően a települések összenövését, így a 200 m-es szabály módosítása szükséges.

(4) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben úÚj lakóterületet, illetve vegyes területet csak a települési területhez térséghez kapcsolódóan lehet kijelölni.

12. Lásd 1. pont.

(5) Városias tTelepülési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben 5 hektárt meghaladó kiterjedésű, illetve legalább 300 lakás elhelyezésére alkalmasúj lakóterület vagy vegyes terület kijelölésére ott van lehetőség, ahol annak a legközelebbi pontjának a meglévő, vagy kiépítendő kötöttpályás közösségi közlekedés megállóhelytől a közforgalom számára szabályosan használható közúton mért távolsága nem haladja meg az 5 km-t.

13. A településrendezési eszközökben csupán a beépítésre szánt terület kerülhet kijelölésre, a lakás darabszám nem ismert. A szabály e rendelkezése nem érvényesíthető a településrendezés során, így törlése szükséges.

(6) Városias tTelepülési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre szánt területen a lakóterület, illetve a vegyes terület növelésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 5%- ának megfelelő kiterjedésű, legalább 50%-ában a beépítésre szánt területtel kapcsolatban lévő zöldterületet kell kijelölni.

14. Lásd 1. pont

(7) A nagy kiterjedésű zöldterületi települési térségben – új területfelhasználási kategóriaként – csak zöldterület, továbbá – a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből – sportolási célú terület, valamint temetőterület és különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület jelölhető ki.

15. A módosítást a magas zöldfelületi arányú települési térség kategória megszűntetése és a zöldfelületek további védelme indokolja.

(8) A magas zöldfelületi arányú települési térségnek a) legfeljebb 30%-án beépítésre szánt üdülőterület, illetve – a beépítésre szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből – oktatási, egészségügyi és sport célú terület, b) legalább 70%-án beépítésre nem szánt terület alakítható ki.

16. Lásd 4. pont.

187

(9) A 75000 m2 nettó eladótérnél nagyobb új kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű építmény ott helyezhető el, ahol az építmény legközelebbi építési vonala, vagy legközelebbi építési helye bejárata 300 méternél nem hosszabb gyalogos közlekedéssel megközelíthető a meglévő, vagy a tervezett funkció megvalósításával együtt kiépítendő jelentős közösségi közlekedési csomóponti megállóhelytől számítva.

17. A településrendezési eszközben nem jelenik meg az építmény bejárata, a szabályozási terv építési helyet, vagy vonalat tud lehatárolni, így a szabály e szerint pontosításra került.

6. §(1) Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ában erdőterület területfelhasználási egységbe, illetve természetközeli terület (ezen belül kizárólag karsztbokorerdő) területfelhasználási egységbe kell sorolni. A védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületként és a természetközeli területként besorolt területfelhasználási egységek kiterjedése nem csökkenhet.

18. Az új OTrT javaslat megváltoztatta az erdőgazdálkodási térség szabályát, így külön szabályozásra nincs szükség. Az erdők védelmét az új erdős övezetek biztosítják.

(2) Az egyes településeken lévő, erdőterületként és természetközeli területként besorolt területfelhasználási egységek együttes nagysága – a település közigazgatási területére vetítve – összességében nem csökkenhet.

19. A szabályozást az erdők és a természetközeli területek védelme, továbbá a besorolásra vonatkozó településrendezési mozgástér bővítésének igénye indokolja.

() A településszerkezeti terv készítése vagy módosítása során a biológiai aktivitásérték egyenleg fenntartása érdekében már kijelölt erdőterületeket erdőterület besorolással meg kell tartani.

20. A szabályozás kiegészítését az indokolja, hogy azok az erdőterületi kijelölések, amelyek a biológiai aktivitásérték egyenlegének fenntartása érdekében szükségesek a településszerkezeti tervek módosítása során, nem kerülnek átvezetésre az erdészeti ágazat nyilvántartásába, így nem válnak az erdőállomány kataszter részévé. Ezek a kompenzációs erdőterületi kijelölések elvesznek az erdészeti adatszolgáltatás során. Ennek feloldását szolgálja a javasolt előírás.

7. §(1) A mezőgazdasági térség legalább 90%-át mezőgazdasági terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A mezőgazdasági térség legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható.

21. A térségre az OTrT szabály vonatkozik, így külön szabályra nincs szükség.

(2) A település közigazgatási területére vonatkoztatott területén a városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekménye nem haladhatja meg az 1/3. számú mellékletben található területi mérleg szerinti városias települési térség és hagyományosan vidéki települési térség területének 2%-át. A városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekményére is alkalmazni kell az 5. § (1)–(6) bekezdés előírásait.

22. Lásd 1. pont.

188

(3) A (2) bekezdés szerinti települési térség növekményen felül, a kertes mezőgazdasági térség területén, az 1/3. számú mellékletben található területi mérleg szerinti települési térség területének legfeljebb 1 %-ának megfelelő terület beépítésre szánt lakó-, üdülő-, vagy vegyes területté minősíthető az alábbi feltételek teljesülése esetén:

a) az érintett terület a települési térséggel határos,

b) a tervezett funkcióhoz tartozó, jogszabályban szabályozott és a helyi sajátosságoknak is megfelelő telekstruktúra, telekméret és telekgeometria kialakítása biztosítható, vagy erre vonatkozóan a települési önkormányzat a településrendezési szerződéseket az érintett tulajdonosokkal megkötötte,

c) a tervezett funkció működéséhez szükséges – a megközelítést és a közművek elhelyezését egyaránt lehetővé tevő – közterületek biztosítottak, vagy erre vonatkozóan a települési önkormányzat a településrendezési szerződéseket az érintett tulajdonosokkal megkötötte,

d) a közművek kiépítettek vagy kiépítésük lehetősége és feltételei biztosítottak és erre vonatkozóan a települési önkormányzat a településrendezési szerződéseket az érintett tulajdonosokkal megkötötte vagy döntést hozott a költségek vállalásáról.

() A kertes mezőgazdasági térség első és másodosztályú szőlő kataszterhez, valamint az országos ökológiai hálózat magterületéhez és az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területéhez tatozó területe beépítésre szánt területé nem minősíthető.

23. A szabály a kertes mezőgazdasági térségben további lehetőségeket ad a beépítésre szánt terület kijelölésére a 2%-os korlátozó szabályon felül, a rögzített feltételek teljesülése esetén.

() A települési térség növekményének mértékéről– a jóváhagyott településszerkezeti terv alapján – az illetékes állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak közhiteles nyilvántartást kell vezetni.

() A települési térség növekményét az illetékes állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak évente ellenőrizni kell.

24. A szabály kötelezi az állami főépítészi hatáskörében eljáró kormányhivatalt a települési térség növekményének folyamatos nyilvántartására és ellenőrzésére, ami biztosítja a 2+ 1 %-os szabály betartását.

(3) A (2) és (3) bekezdésben rögzített növekményen felül csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területcserére vonatkozó térségi területfelhasználási engedélye alapján és legfeljebb olyan mértékben bővíthető a városiastelepülési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése, amilyen mértékben a Szerkezeti Tervben rögzítetthez képest máshol – a mezőgazdasági térség javára – csökken a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése. A területcsere során a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség területének nagysága nem változhat. A területcserét táj- és természetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján és úgy kell végrehajtani, hogy ne sértsen társadalmi

189

érdekeket. A területcseréről az azt kezdeményező települési önkormányzat az érintetteket a helyben szokásos módon tájékoztatja.

25. A módosítás a területcserét nemcsak a mezőgazdasági térség javára teszi lehetővé, hanem más – beépítésre nem szánt – területfelhasználási térség javára is. Továbbá lásd az 1. pontot.

() A kertes mezőgazdasági térség területét– a (3) bekezdés szerinti területnövekmény kivételével - a településrendezési eszközökben beépítésre nem szánt területfelhasználási egységbe kell sorolni.

26. Az új szabály szerint a kertes mezőgazdasági térséget a településrendezési eszköz beépítésre nem szánt területfelhasználási egységbe sorolhatja.

8. § (1) A különleges rendeltetésű térség teljes területén a településrendezési eszköz készítése során beépítésre nem szánt különleges vagy más beépítésre nem szánt területfelhasználási egység jelölhető ki.

27. Lásd 3. pont.

(2) A 10 hektárt meghaladó sportolási célú területet beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

9. § (1) Az országos és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az egyedi építmények elhelyezkedését a 2. számú (térképi) melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/2. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az országos és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények kialakítását az OTrT 1/1–10. számú mellékletében, valamint az e törvény 1/2. számú mellékletében megjelölt települések közigazgatási területének érintésével és a 2. számú (térképi) melléklet figyelembevételével kell meghatározni.

28. Technikai pontosítás.

10. §A vízgazdálkodási térséget legalább 95%-ban vízgazdálkodási terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A fennmaradó részen olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit.

29. A vízgazdálkodási térségre az új OTrT szabály érvényes,így külön szabályra nincs szükség.

III. Fejezet

Övezeti Terv

11. § (1) Az Övezeti Terv a Budapesti Agglomerációban érvényesítendő sajátos területrendezési szabályok érvényesítésére kijelölt kiemelt térségi övezeteket M = 1 : 50 000 méretarányban határozza meg.

30. A méretarány törlését a digitális térképhasználat indokolja.

(2) Az Övezeti Tervet a 3. számú (térképi) melléklet tartalmazza, amely 3/1–1022. jelű övezeti tervlapokból áll.

190

12. § A térségi övezetek a következők:

a) ökológiai hálózat magterületének övezete,

b) ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete,

c )ökológiai hálózat pufferterületének övezete,

d) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete,

e) jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete,

fe) kiváló termőhelyi adottságú adattári erdőterület övezete,

g) egyéb adattári erdőterület övezete,

hf) erdőtelepítésrealkalmasjavasolt terület övezete,

g)országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület

ih)térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete,i)országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, j) térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete,

jk) világörökségi és világörökségi-várományos terület övezete,

f) történeti települési terület övezete,

km) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete,

kn)felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete,vízminőség-védelmi terület övezete

lo) ásványi nyersanyagvagyon-gazdálkodási terület övezete,

mp) rendszeresen belvízjárta terület övezete,

nq) nagyvízi meder övezete,

r) földtani veszélyforrás területének övezete,

s) vízeróziónak kitett terület övezete,

t) széleróziónak kitett terület övezete,

u) kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete,

o) magas veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési terület övezete

p) közepes veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési terület övezete

q) alacsony veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési terület övezete

rv) honvédelmi és katonai célú terület övezete.

31. Az övezeti rendszer az OTrT szabályai szerint megváltozik.

191

13. § (1) A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

(2) A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet.

32. Az övezetre vonatkozó szabályt az OTrT tartalmazza, ezért törlésre kerül.

14. § A térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezet területén az érintett települések településszerkezeti tervének készítése és módosítása során a térségi összefüggéseket, környezetvédelmi, és tájvédelmi szempontokat is figyelembe vevő tájrendezési tervet kell készíteni.

33.Törlésre kerül, mivel nem készült több települést érintő, térségi léptékű tájrendezési terv, illetve az övezet lehatárolásához nem áll rendelkezésre ágazati adatszolgáltatás.

15. § Az érintett települések településrendezési eszközeiben ki kell jelölni a honvédelmi érdeket szolgáló területek korlátozásmentes működését biztosító védőterületeket.

34. Az övezetre vonatkozó szabályt az OTrT tartalmazza, ezért törlésre kerül.

16. § (1) A magterület övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha

a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, vagy

b) a magterület övezetében történelmi sportterületek találhatók, és

c) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.

(2) Az (1) bekezdés a) és c) pontjában vagy b) és c) pontjában szereplő kivételek együttes fennállása esetén a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az (1) bekezdés b) és c) pontjában szereplő feltételek együttes fennállása esetén történő kijelölés csak a történelmi sportterületeken belül történhet.

() A településrendezési tervben – a biológiai aktivitásérték egyenleg fenntartása érdekében tervezett erdőterületeket elsődlegesen az erdőtelepítésre javasolt területek övezetében szükséges kijelölni.

35. A szabály előírást ad arra, hogy az erdőtelepítésre javasolt terület övezetében jelölje ki a település a szükséges tervezett erdőterületeket.

17–20. §

IV. Fejezet

Hatályba léptető és vegyes rendelkezések

21. § (1) Ez a törvény 2005. szeptember 1-jén lép hatályba.

E törvény a kihirdetését követő második hónap 1. napján lép hatályba.

192

(2) E törvény hatálybalépésétől az 1027/1986. (V. 22.) MT határozattal jóváhagyott Budapesti Agglomeráció regionális rendezési tervét nem lehet alkalmazni.

(3)–(5)

(6)

(7) E törvény végrehajtására a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben foglalt eljárási szabályok irányadóak.

E törvény rendelkezéseit alkalmazni kell a településrendezési eszközök készítése és elfogadása során.

(8) E törvény alkalmazásában – a főváros esetében – település alatt a főváros közigazgatási területe értendő.

(9)–(10)

(11)

22. § (1) E törvénynek a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: BATrTMód.) megállapított 1/A. §-ában, 3. § (1) bekezdésében, 4–10. §-ában, 12–15. §-ában, 1/2. számú mellékletében, 1/3. számú mellékletében, 2. számú mellékletében, valamint 3. számú mellékletében foglalt rendelkezéseit a BATrTMód. hatálybalépését28 követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) A BATrTMódA törvénynek hatálybalépése előtt elfogadott településrendezési eszközöket a főváros és az e törvény hatálya alá tartozó egyéb települések esetében 2015. december 31-ig összhangba kell hozni e törvénnyel e törvény hatálybalépését követő másfél éven belül kell felülvizsgálni és módosítani. települések hatályos településrendezési eszközeit

(3) Az olyan beépítésre szánt területet, amelyet az elfogadott településrendezési eszköz a BATrTMód.e törvény hatálybalépése előtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni, kivéve ha ez a terület az OTrT 2. mellékletét képező Országos Szerkezeti Terv és az OTrT 1/1-11. melléklete által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építmények, vagy e törvény 2. számú (térképi) mellékletében meghatározott Szerkezeti Terv szerinti térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építmények területére esik.

36. Technikai pontosítás.

193

3.3.2. A BATrT szöveges mellékletének tervezete

1/1. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez

A Budapesti Agglomeráció területéhez tartozó települések

Budapest Herceghalom Remeteszőlős Alsónémedi Isaszeg Solymár Biatorbágy Kerepes Sóskút Budajenő Kistarcsa Szada Budakalász Kisoroszi Százhalombatta Budakeszi Leányfalu Szentendre Budaörs Majosháza Szigethalom Csobánka Maglód Szigetmonostor Csomád Mogyoród Szigetszentmiklós Csömör Nagykovácsi Sződ Csörög Nagytarcsa Sződliget Délegyháza Ócsa Tahitótfalu Diósd Őrbottyán Taksony Dunabogdány Páty Tárnok Dunaharaszti Perbál Telki Dunakeszi Pécel Tinnye Dunavarsány Pilisborosjenő Tök Ecser Piliscsaba Tököl Erdőkertes Pilisjászfalu Törökbálint Érd Pilisszántó Üllő Felsőpakony Pilisszentiván Üröm Fót Pilisszentkereszt Vác Göd Pilisszentlászló Vácrátót Gödöllő Pilisvörösvár Vecsés Gyál Pomáz Veresegyház Gyömrő Pócsmegyer Visegrád Halásztelek Pusztazámor Zsámbék

1/2. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez

Országos és térségi jelentőségűműszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények

1. Közlekedési hálózatok és egyedi építmények

1.1. Gyorsforgalmi utak meglévő és tervezett szakaszai

1.1. Meglévő szakaszok Tervezett szakaszok

1.1.1. M0: OTrT szerint Biatorbágy – Szigetszentmiklós – M0: Biatorbágy (M1) – Budaörs – Budakeszi – Gyál – Bp. XVII., – Nagytarcsa – Budakalász Nagykovácsi – Budapest (II. ker.) – Solymár – Pilisborosjenő – Üröm – Budapest (III. kerület) – Budakalász (11. sz. főút)

1.1.2. M1, M3, M4, M5, M7 fővárosi bevezető (M0-on

194

belüli autópálya besorolású) szakaszai

1.1.2. M1: OTrT szerint Budapest – Herceghalom – [OTrT szerint]

1.1.3. M10: Budapest –Solymár – Pilisvörösvár – Pilisszántó – [OTrT szerint]

1.1.4. R100: [OTrT szerint] – Tök – Tinnye –[ OTrT szerint]

1.1.5. M2: OTrT szerint Budapest (M0) – Vác - Vác – [OTrT szerint]

1.1.6. M3: OTrT szerint Budapest – Gödöllő – [OTrT szerint]

1.1.7. M31: OTrT szerint Budapest (M0) – Kistarcsa –– Gödöllő (M3)

1.1.8. M4 Vecsés és Ecser – Maglód és Üllő OTrT szerint – Üllő – [OTrT szerint] M4 Üllő (M0) –

1.1.9. M5: OTrT szerint Budapest – Ócsa - [OTrT szerint]

1.1.10. M51: Budapest (M5) – Budapest (M0)

1.1.11. M6: OTrT szerint Budapest (M0) – [OTrT szerint]

1.1.12. M7: OTrT szerint Budapest – Tárnok – [OTrT szerint]

1.2. Főutak

1.2. Meglévő szakaszok Tervezett szakaszok

1.2.1.1. 1. sz. főút: OTrT szerint Budapest – Herceghalom – [OTrT szerint]

1.2.1.2. 2. sz. főút: OTrT szerint Budapest – Dunakeszi – Vác – [OTrT szerint]

1.2.1.3. 3. sz. főút: OTrT szerint Budapest – Gödöllő – [OTrT szerint]

1.2.1.4. 4. sz. főút: OTrT szerint Budapest – Üllő – [OTrT szerint]

1.2.1.5. 5. sz. főút: OTrT szerint Budapest – Ócsa – [OTrT szerint]

1.2.1.6. 6. sz. főút: OTrT szerint Budapest – Százhalombatta – [OTrT szerint]

1.2.1.7. 7. sz. főút: OTrT szerint Budapest –Herceghalom –[OTrT szerint]

1.2.1.8. 10. sz. főút: OTrT szerint Budapest – Pilisvörösvár – Pilisjászfalu – [OTrT szerint]

1.2.1.9. 11. sz. főút: OTrT szerint Budapest – Szentendre – Visegrád –[OTrT szerint]

1.2.1.10. 12. sz. főút: Vác (2. sz. főút) – [OTrT szerint]

1.2.1.11. 31. sz. főút: OTrT szerint Budapest – Gyömrő – [OTrT szerint]

1.2.1.12. 51. sz. főút: OTrT szerint Budapest – Majosháza – [OTrT szerint]

195

1.2.1.12 M1, M3, M4, M5, M7 fővárosi bevezető főút besorolású szakaszai

1.2.1.13. Budapest térszerkezetet meghatározó főútjai Budapest egyéb főútjai. 2. számú melléklet szerinti főutak

1.2.1.14. Gödöllő 3.sz. főút – Szada – Veresegyház – Csomád – Vácrátót – Sződ – Sződliget – Vác (Duna-híd) – Tahitótfalu (Kis-Duna-híd) – 11. sz. főút

1.2.2.15. (Szabadegyháza 62. sz. főút – Adony – Ráckeve) – Délegyháza – [OTrT] 100. sz. főút: [OTrT szerint] – Százhalombatta – Délegyháza – [OTrT szerint]

1.2.3.16. 3. sz. főút / Gödöllő

1.2.3.17 Budapest XI.–IX.(Szerémi út – Üllői út)

1.3. Térségi mellékutak szerepkörű összekötő utak

1.3. Meglévő szakaszok Tervezett szakaszok

1.3.1. Tárnok 7. sz. főút – Herceghalom (1. sz. főút)

1.3.2. Csepel szigeti gerincút: Budapest XXI. Csepel – Csepel szigeti gerincút (D-i folytatása): – Szigethalom Szigetszentmiklós – Szigethalom – – Tököl – [OTrT szerint]

1.3.3. Dunakeszi – Csomád

1.3.4. Pilisvörösvár nyugati elkerülő (M10 és 10. sz. főút között)

1.3.5. Kistarcsa 3. sz. főút – Pécel – Vecsés – Alsónémedi – Dunaharaszti 51. sz. főút

1.3.6. Százhalombatta M11 – Duna-híd – Majosháza (51. sz. főút) – Délegyháza

1.3.6. (Esztergom) - Pilisszentkereszt – Pomáz - - Pomáz (11.sz- főút) -– Budakalász –Üröm (M0)

1.3.7. (Esztergom) Visegrád (11. sz. főút) – – Szentendre – Pomáz Pilisszentlászló – Szentendre –

1.3.8. Budapest, Külső körút (III., - Népszigeti új Duna-híd – IV - XV – XVI – XIV – X – XIX – XX - új Gubacsi Kis- Duna-híd - XXI - új Duna-híd - XXII - XI. ker.)

1.3.9. Budakeszi nyugati elkerülő

1.3.10. Mogyoród (M3) – Kerepes (M31)

196

1.3.11. új tangenciális szakasz Nagytarcsa (M0) – XVII., (31) - XVIII., (4) - XX., (M5) -

1.3.12. új tangenciális szakasz Bp. IX – XXI - XI., (Üllői út – Soroksári út – Soroksári Dunaág új híd – Csepel szigetcsúcs –új Duna híd (Galváni u.) – Budafoki út között)

1.3.13. Bp. XI., Lágymányosi híd – 7. sz. főút bevezető szakasz között (Dombóvári – Sárbogárdi - Hamzsabégi út)

1.3.14. Perbál – Budakeszi

1.3.15. Dunaharaszti – Alsónémedi – Gyál

1.3.16. Budakeszi – Budaörs

1.4. Hidak

1.4.1. Főúton tervezett Duna-hidak

A B C 1. Közúti hidak Vác új főút 2. Budapest Albertfalvai híd 3. Aquincumi híd 4. Galvani úti híd 1.4.2. Térségi mellékúton lévő Duna-hidak

1.4.2.1. Százhalombatta 1.4.2.2. Szentendre – Szigetmonostor

1.5. Vasútvonalak

1.5.1. Az országos vasúti törzshálózat elemei (Tervezett nagysebességű vasútvonalak, Egyéb országos törzshálózati vasútvonalak vasúti pálya);

1.5.1. Meglévő szakaszok Tervezett szakaszok

1.5.1.1. Nagysebességű vasútvonalak:

1.5.1.1.1. [OTrT szerint]– Biatorbágy – Törökbálint – Budaörs – Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér] – Vecsés – Üllő – Gyömrő – [OTrT szerint]–

1.5.1.1.2. Budapest – Érd – Tárnok - [OTrT szerint]

Egyéb országos törzshálózati vasúti pálya

1.5.1.2. Budapest – [Hegyeshalom – Ausztria]

1.5.1.3. Budapest – [Székesfehérvár – Nagykanizsa – Murakeresztúr –

197

Horvátország]

1.5.1.4. Budapest – [Pécs]

1.5.1.5. Budapest – [Szob – Szlovákia]

1.5.1.6. Budapest – [Hatvan – Miskolc – Mezőzombor]

1.5.1.7. Budapest – [Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony – Ukrajna]

1.5.1.8. Budapest – [Szolnok – Békéscsaba – Lökösháza – Románia]

1.5.1.9. Budapest – [Kelebia – Szerbia]

1.5.1.10. Budapest – [Esztergom]

1.5.1.11. Budapest – Vácrátót – Vác

1.5.1.12. [Galgamácsa] – Vácrátót

1.5.1.13. Budapest – [Lajosmizse – Kecskemét]

1.5.1.14. Budapesti körvasutak

1.5.1.15 A Budapestet délről elkerülő vasútvonal: [OTrT szerint] – Délegyháza – [Bugyi – OTrT szerint]

1.5.1.16. Budapest IX.

1.5.1.17. Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér] – Vecsés – Üllő – Gyömrő – [OTrT szerint]

1.5.2. Meglévő országos vasúti mellékvonal

1.5.2.1. Vác – [Balassagyarmat]

1.6. A meglévő repülőterek besorolása

A Nemzetközi kereskedelmi repülőtér

1.6.1. Budapest (XVII. és XVIII. és Vecsés [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér ]

Térségi repülőterek

1.6.2. Budapest IX. [Budaörsi repülőtér]

1.6.3. Tököl [Tököli Repülőtér]

1.6.4. Budakeszi [Farkashegyi Repülőtér ]

1.6.5. Gödöllő [Gödöllői Repülőtér ]

1.6.6. Dunakeszi [Alagii Repülőtér ]

198

1.7. Kerékpárút hálózat

1.7.1. Országos kerékpárútvonal szakaszai törzshálózat elemei

1.7.1.1. 1. Felső – Dunamente kerékpárút (EuroVelo6): 1.A: [Szlovákia és Ausztria – Rajka – OTrT szerint] – Visegrád – Dunabogdány – Tahitótfalu – Leányfalu – Szentendre – Budapest

1.7.1.2 1.C: [Pilismarót – Szob – Nagymaros – Verőce OTrT szerint] – Vác – Göd – Dunakeszi – Budapest

1.7.1.3 3.3. Kelet – magyarországi kerékpárút: 3.A: Budapest – Fót – Mogyoród – Szada – Gödöllő – [Zagyvaszántó – OTrT szerint]

1.7.1.4 6.Alsó – Dunamente kerékpárút (EuroVelo6): 6.A. Budapest – Dunaharaszti – Taksony – Dunavarsány – Majosháza – [OTrT szerint]

1.7.1.5 6.B. Budapest – Érd – Százhalombatta – Tököl – Szigethalom – Dunavarsány

1.7.1.6 7. Délnyugat-magyarországi kerékpárút: 7. A: Budapest – Biatorbágy – [Etyek – OTrT szerint]

1.7.2. Térségi kerékpárútvonal

1.7.2. Meglévő szakaszok Tervezett szakaszok

1.7.2.1. Budapest III. Budapest III. – Solymár – Pilisszentiván – Pilisjászfalu – [Dorog]

1.7.2.2. Tahitótfalu – (Vác) - Sződliget – Vácrátót – Szada - Gödöllő

1.7.2.3. Gödöllő –- Isaszeg - Pécel – Maglód Budapest

1.7.2.4. Budapest XVI. Budapest– Ecser - Maglód – Gyömrő – [Sülysáp]

1.7.2.5. Maglód Ecser – Vecsés – Gyál – Alsónémedi – Dunaharaszti

1.7.2.6. Budapest IX.( Lágymányosi-híd ,Dunapart) – - Budapest XIX - XVIII. – Gyál – [Újlengyel] Ócsa Budapest XIX.

1.7.2.7. Érd – Törökbálint – Budaörs – Budapest – Budaörs –Törökbálint –Érd

1.7.2.8. Biatorbágy – Telki – Perbál – Piliscsaba

1.7.2.9. Budapest I. [Erzsébet-híd - I.(Dunapart) – Budapest II.

1.7.2.10. Gödöllő

1.7.2.11. Budapest IV. – Budapest XVI.

199

1.8. Kikötők

1.8.1. Nemzetközi és Meglévő országos jelentőségű közforgalmú kikötő

1.8.1.1. Budapest XXI.[Csepeli Szabadkikötő]

1.8.2. Térségi közforgalmúkikötők

1.8.2. Meglévő Tervezett

1.8.2.1. Budapest IV.[Újpest Északi Öböl]

1.8.2.2. Budapest [északi és déli közigazgatási Budapest Lágymányosi-híd és Északi Összekötő vasúti határa között[ híd között [északi és déli közigazgatási határa között]

1.8.2.3. Budapest XXII. [Nagytétény – Érd kikötő]

1.8.2.4. Budapest [Nemzetközi Hajóállomás]

1.9. Meglévő kompátkelőhelyek

1.9.1. Tököl - Százhalombatta

1.9.2. Vác – Tahitótfalu

1.9.3. Göd – Szigetmonostor [Horány]

1.9.4. Dunakeszi – Szigetmonostor [Horány]

1.9.5. Visegrád – [Nagymaros]

1.9.6. Dunabogdány - Kisoroszi

1.9.7. Leányfalu – Pócsmegyer

1.9.8. Szentendre - Szigetmonostor

1.10. Térségi jelentőségű P+R parkolók

1.10.1. Budaörs 1.10.2. Budapest [III. kerület] 1.10.3. Budapest [XI. kerület] 1.10.4 Budapest [XII. kerület] 1.10.5. Budapest [XIV. kerület] 1.10.6. Budapest [XV. kerület] 1.10.7. Budapest [XIX. kerület] 1.10.8. Budapest [XXI. kerület] 1.10.9. Budapest [XXII. kerület] 1.10.10. Budapest [XXIII. kerület] 1.10.11. Erdőkertes 1.10.12. Érd 1.10.13. Gödöllő 1.10.14. Herceghalom

200

1.10.15. Pilisvörösvár 1.10.16. Solymár 1.10.17. Szentendre 1.10.18. Tárnok 1.10.19. Veresegyház 1.10.20. Vác

1.10. Térségi lLogisztikai központok

1.10. Meglévő Tervezett

1.10.1. Budapest XXIII. [Budapesti Intermodális Logisztikai Központ]

1.10.2. Budapest XXI. [Csepel – Szabadkikötő]

1.10.3. Budapest XXII. [Nagytétény]

1.10.4. Budapest XVIII. [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér térsége] - OTrT szerint)

2. Energiaellátást biztosító hálózatok

2.1. Egyéb országos erőművek és kiserőművek

2.1.1. Meglévő egyéb országos erőművek

2.1.1.1. Budapest IV.[Újpesti Erdőmű]

2.1.1.2. Budapest XI. [Kelenföldi Erdőmű]

2.1.1.3. Budapest XIX. [Kispesti Erdőmű]

2.1.1.4. Budapest XXI. [Csepeli Erdőmű]

2.1.1.5. Százhalombatta térsége

2.1.2. Meglévő kiserőművek

2.1.2.1. Budapest III.

2.1.2.2. Budapest XI.

2.1.2.3. Budapest XIV.

2.1.2.4. Budapest XV. )

2.1.2.5. Budapest XVII.

2.1.2.6. Budapest XV.

2.1.2.7. Gödöllő

201

2.2. A villamosenergia-átviteli és elosztóhálózat távvezeték elemei

2.2.1. 400 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei

2.2.1. Meglévő Tervezett

2.2.1.1. [Albertirsa OTrT szerint]-Maglód – Göd (kétrendszerű)

2.2.1.2. [Albertirsa – Martonvásár] [OTrT szerint] –Délegyháza – [OTrT szerint] (kétrendszerű)

2.2.1.3. [Bicske OTrT szerint] – Zsámbék– Pomáz – Göd (nagy távlatban)

2.2.1.4. Göd – Vác – [Bánk –Hont - országhatár – Szlovákia OTrT szerint]

2.2.1.5. Göd –Maglód– [Sajószöged OTrT szerit]

2.2.1.6. [Oroszlány OTrT szerit] – Százhalombatta

2.2.1.7. Gödöllő térsége – Albertirsa – Göd távvezeték tervezett felhasítási pontja Kerepes térsége

2.2.2. 220 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei

Meglévő Tervezett

2.2.2.1. Budapest XIV. (Zugló) – [Detk OTrT szerit]

2.2.2.2. Göd – Budapest XIV. (Zugló) (kétrendszerű)

2.2.2.3. Ócsa - Maglód – Budapest XIV. (Zugló)

2.2.2.4. Budapest XIV. (Zugló) – Budapest XVI. kerület (VEIKI)

2.2.2.5. Százhalombatta – Budapest (Albertfalva XXII.

2.2.2.6. Százhalombatta –Érd – [Dunaújváros OTrT szerit]

2.2.2.7. Százhalombatta – Tárnok – [Martonvásár OTrT szerit]

2.2.2.8. Százhalombatta – Ócsa (kétrendszerű)

2.22.9 Budapest XI-XXI.)

2.2.3. Az átvitelt befolyásoló 132 kV-os elosztó hálózat

2.2.3.1. Budapest (Kelenföldi Erőmű) – Százhalombatta

2.2.3.2. Budapest (Kispesti Erőmű] – Budapest (Kőbánya) – Budapest (Pestlőrinc)

202

2.2.3.3. Budapest (Kőbánya) – Budapest (Zugló)

2.2.3.4. Budapest (Népliget) – Budapest (Albertfalva)

2.2.3.5. Budapest (Népliget) – Budapest (Kőbánya)

2.2.3.6. Budapest (Soroksár) – [Dunaújváros]

2.2.3.7. Budapest (Soroksár) – Százhalombatta

2.2.3.8. Budapest (Népliget) – Budapest (Kispesti Erőmű)

2.2.3.9. Ócsa – Budapest (Csepeli Erőmű) – Budapest (Csepel Gyártelep)

2.2.4. Térségi ellátást biztosító 132 kV-os elosztó hálózat

2.2.4.1. (Albertirsa) – Budapest (Soroksár)

2.2.4.2. Budaörs – Budapest (É-Budai Erőmű] – [Bicske] felhasítási pontja

2.2.4.3. Budapest (Angyalföld) – Budapest (Zugló)

2.2.4.4. Budapest (É-Budai Erőmű] – [Bicske]

2.2.4.5. Budapest (Pesthidegkút] – Budapest [É-Budai Erőmű) – [Bicske] felhasítási pontja

2.2.4.6. Budapest (Pestlőrinc] – Budapest (Soroksár)

2.2.4.7. Budapest (Virányos] – Budapest (É-Budai Erőmű) – [Bicske]felhasítási pontja

2.2.4.8. Budapest (É-Budai Erőmű] – Budapest (Újpesti Erőmű)

2.2.4.9. Budapest (É-Budai Erőmű) – Göd

2.2.4.10. Budapest (Kőbánya) – Gödöllő

2.2.4.11. Budapest (Soroksár] – Budapest [Kőbánya)

2.2.4.12. Budapest (Újpesti Erőmű) – Budapest [Angyalföldi alállomás)

2.2.4.13. Budapest (Újpesti Erőmű) – Göd

2.2.4.14. Budapest (Békásmegyer) – Budapest (É-Budai Erőmű) – Göd felhasítási pontja

2.2.4.15. Budapest (Kelenföld) – Budapest (Lágymányos)

2.2.4.16. Budapest (Kelenföld erőmű) – Budapest (Albertfalva)

2.2.4.17. Budapest (Csepel) – Budapest (Népliget) – Budapest (Albertfalva) felhasítási pontja

2.2.4.18. Budapest (Zugló) – Budapest (Újpalota)

2.2.4.19. Szigetszentmiklós – Budapest (Soroksár) – Százhalombatta felhasítási pontja

2.2.4.20. Fót – Göd

2.2.4.21. Göd – Vác

2.2.4.22. Göd – [Rétság]

2.2.4.23. Vác – Göd – [Rétság]felhasítási pontja

2.2.4.24. Gödöllő – [Lőrinci]

203

2.2.4.25. Budapest (XXII. ker.) – Százhalombatta – Budapest felhasítási pontja

2.2.4.26. Érd – Százhalombatta – Budapest felhasítási pontja

2.2.4.27. Üllő – (Albertirsa) – Budapest (Soroksár) felhasítási pontja

2.2.4.28. Vecsés – (Albertirsa) – Budapest (Soroksár) felhasítási pontja

2.2.4.29. Dunavarsány – Budapest (Soroksár) – Százhalombatta felhasítási pontja

2.2.4.30. Diósd – Budapest (Kelenföldi Erőmű) – Százhalombatta –felhasítási pontja

2.2.4.31. Pomáz – [Esztergom]

2.2.4.32. Budapest (Angyalföld) – Budapest (Népliget)

2.2.4.33. Budapest (Zugló) – Budapest (Erzsébetváros)

2.3. Szénhidrogén szállítóvezetékek

2.3.1. Nemzetközi és hazai szénhidrogén Földgáz szállító vezetékek

Meglévő Tervezett

[Hajdúszoboszló – Kenderes – Törökszentmiklós – Szolnok – 2.3.1.1 Cegléd OTrT szerint] – Vecsés

[Algyő – Ópusztaszer – Kiskunfélegyháza – Városföld – Kecskemét – Lajosmizse – 2.3.1.2. Újhartyán OTrT szerint] – Vecsés

[Zsámbok OTrT szerint] – Maglód 2.3.1.3 – Üllő

[Zsámbok OTrT szerint] – Gödöllő – Fót (Alag) – Szentendre- 2.3.1.4 Pilisvörösvár

2.3.1.4.1 Dunakeszi – Szentendre

Vecsés – Üllő- [Újhartyán – Lajosmizse – Kecskemét – 2.3.1.5 Városföld OTrT szerint]

Vecsés – Majosháza – [Szigetcsép 2.3.1.6 – Ercsi OTrT szerint]

Vecsés – Gyál – Budapest (XXIII. 2.3.1.7 kerület) – Szigetszentmiklós

2.3.1.7.1 Szigetszentmiklós

Szigetszentmiklós – Budapest 2.3.1.7.2 (XXI. kerület)

Szigetszentmiklós – Budapest 2.3.1.7.3 (XXI. kerület)

204

2.3.1.7.4 Budapest (XXI. kerület)

2.3.1.7.5 Budapest (XXI. kerület)

Budapest (XXII. kerület) – 2.3.1.8 Budapest (XI. kerület)

Vecsés – Gyál – Bp. (XXIII. kerület) – Szigetszentmiklós – Budapest 2.3.1.9 (XXI. kerület)

2.3.1.9.1 Budapest (XXI. kerület]

Vecsés – Ecser – Budapest (X. 2.3.1.10 kerület) – Budapest (XV. kerület)

Budapest (XV. kerület) – Fót 2.3.1.11 (Alag)

2.3.1.12 Szentendre – Pilisvörösvár

Pilisvörösvár – Budapest (III. 2.3.1.13 kerület)

Budapest [III. kerület – Budapest 2.3.1.14 (II. kerület)

2.3.1.15 Fót (Alag) – Sződ – Vác

2.3.1.15.1 Fót–Veresegyháza

2.3.1.15.2 Vác

2.3.1.16 Vác

Vác – [Bánk – Romhány OTrT 2.3.1.17 szerint]

Pilisvörösvár – Perbál – 2.3.1.18 Százhalombatta

Pilisvörösvár – Piliscsaba – [Dorog – Lábatlan – Komárom – Bőny – 2.3.1.19 Győr OTrT szerint]

[Adony – Ercsi OTrT szerint] – Százhalombatta – Érd – Budapest 2.3.1.20 (XXII. kerület)

[Ercsi OTrT szerint] – 2.3.1.20.1 Százhalombatta

2.3.1.20.2 Érd

[Adony – Ercsi OTrT szerint] – 2.3.1.21 Százhalombatta

2.3.1.21.1 Százhalombatta

2.3.1.21.2 Százhalombatta

2.3.1.21.3 Százhalombatta

2.3.1.22 Dág–Zsámbék

205

Vecsés – Vácrátót – 2.3.1.23 [Balassagyarmat OTrT szerint]

2.3.1.24 [Ercsi] – Százhalombatta

2.3.1.25 Taksony – Budapest (XXI. kerület)

2.3.1.26 [Vecsés -Vácrátót-[OTrt szerint]

Budapest (XXI. kerület)- .3.1.26 Taksony

.3.1.2.6 Százhalombatta-Érd

2.3.2. Meglévő kőolaj szállító vezetékek

2.3.2.1 Százhalombatta – [Káloz – Kára – Kutas – Berzence – (Horvátország)]- Százhalombatta

2.3.2.2 [(Szlovákia) – országhatár – Hont] – Vácrátót - Szada – Vecsés – Százhalombatta

[(Ukrajna) – országhatár – Fényeslitke – Tiszavasvári – Mezőcsát – Kál – Zsámbok] – Pécel - 2.3.2.3 Százhalombatta

2.3.2.4 [Algyő – Pálmonostora – Kecskemét – Pusztavacs] - Délegyháza – Százhalombatta

2.3.3. Meglévő termékvezetékek

2.3.3.1 [Kápolnásnyék]– Százhalombatta -[Kápolnásnyék]

2.3.3.2 Százhalombatta – Budapest (XXI.)

2.3.3.3 Százhalombatta – Vecsés

2.3.3.4 Százhalombatta – [Kápolnásnyék]

2.3.3.5 Százhalombatta – [Kápolnásnyék]

2.3.3.6 Százhalombatta – [Rajka – (Szlovákia)]

2.3.3.7 Százhalombatta – Ócsa – [Cegléd – Szajol OTrT]

2.3.3.8 Százhalombatta – Ócsa – [Cegléd – Szajolt]

[OTrt szerint Tiszaújváros – Mezőkövesd – Vámosgyörk – Zsámbok] – Pécel - Üllő – 2.3.3.9 Százhalombatta – Üllő– Pécel

37. Az elnevezések, valamint a felsorolt elemek összhangba kerülnek az OTrT-vel.

1/3. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez

Területi mérleg

Település Térségi területfelhasználási kategóriák Térségi Település

206

területfelhasználási közigazgatási kategória területe területéhez (hektár) viszonyított arány (%) 1. Budapest városias települési térség 35841,42 68,25 2. nagy kiterjedésű zöldterületi települési 1446,30 2,75 térség 3. erdőgazdálkodási térség 10238,93 19,50 4. mezőgazdasági térség 2054,92 3,91 5. építmények által igénybe vett térség 1311,70 2,50 6. vízgazdálkodási térség 1620,28 3,09 7. Alsónémedi városias települési térség 1220,75 24,88 8. erdőgazdálkodási térség 281,13 5,73 9. mezőgazdasági térség 3383,93 68,96 10. építmények által igénybe vett térség 20,97 0,43 11. Biatorbágy városias települési térség 1328,05 30,11 12. erdőgazdálkodási térség 1131,35 25,65 13. mezőgazdasági térség 1707,25 38,71 14. építmények által igénybe vett térség 17,65 0,40 15. vízgazdálkodási térség 226,19 5,13 16. Budajenő hagyományosan vidéki települési térség 232,50 18,72 17. magas zöldfelületi arányú települési térség 6,04 0,49 18. erdőgazdálkodási térség 605,03 48,72 19. mezőgazdasági térség 397,19 31,98 20. építmények által igénybe vett térség 1,04 0,08 21. Budakalász városias települési térség 679,87 44,83 22. erdőgazdálkodási térség 423,18 27,90 23. mezőgazdasági térség 316,41 20,86 24. építmények által igénybe vett térség 4,07 0,27 25. vízgazdálkodási térség 93,15 6,14 26. Budakeszi városias települési térség 915,42 24,67 27. erdőgazdálkodási térség 2183,53 58,84 28. mezőgazdasági térség 572,42 15,42 29. építmények által igénybe vett térség 39,90 1,08 30. Budaörs városias települési térség 1493,72 63,34 31. erdőgazdálkodási térség 718,25 30,46 32. mezőgazdasági térség 146,25 6,20 33. Csobánka városias települési térség 229,43 10,08 34. magas zöldfelületi arányú települési térség 2,84 0,12 35. erdőgazdálkodási térség 1325,70 58,25 36. mezőgazdasági térség 384,65 16,90 37. építmények által igénybe vett térség 314,83 13,83 38. vízgazdálkodási térség 18,36 0,81 39. Csomád városias települési térség 133,40 10,78 40. erdőgazdálkodási térség 736,49 59,53

207

41. mezőgazdasági térség 343,34 27,75 42. építmények által igénybe vett térség 23,98 1,94 43. Csömör városias települési térség 690,18 30,41 44. erdőgazdálkodási térség 1015,44 44,74 45. mezőgazdasági térség 485,95 21,41 46. építmények által igénybe vett térség 12,30 0,54 47. vízgazdálkodási térség 66,03 2,91 48. Csörög városias települési térség 148,98 29,56 49. magas zöldfelületi arányú települési térség 18,69 3,71 50. erdőgazdálkodási térség 104,82 20,80 51. mezőgazdasági térség 231,54 45,94 52. Délegyháza városias települési térség 449,43 17,71 53. magas zöldfelületi arányú települési térség 22,85 0,90 54. erdőgazdálkodási térség 186,61 7,35 55. mezőgazdasági térség 1604,97 63,24 56. vízgazdálkodási térség 273,95 10,79 57. Diósd városias települési térség 531,58 92,50 58. nagy kiterjedésű zöldterületi települési 16,52 2,87 térség 59. magas zöldfelületi arányú települési térség 5,16 0,90 60. erdőgazdálkodási térség 12,36 2,15 61. mezőgazdasági térség 8,84 1,54 62. építmények által igénybe vett térség 0,24 0,04 63. Dunabogdány városias települési térség 286,24 11,23 64. magas zöldfelületi arányú települési térség 0,71 0,03 65. erdőgazdálkodási térség 1280,10 50,20 66. mezőgazdasági térség 834,39 32,72 67. vízgazdálkodási térség 148,36 5,82 68. Dunaharaszti városias települési térség 1243,60 42,64 69. magas zöldfelületi arányú települési térség 243,63 8,35 70. erdőgazdálkodási térség 306,39 10,50 71. mezőgazdasági térség 966,67 33,14 72. különleges rendeltetésű térség 110,54 3,79 73. építmények által igénybe vett térség 13,38 0,46 74. vízgazdálkodási térség 32,45 1,11 75. Dunakeszi városias települési térség 1444,92 46,50 76. magas zöldfelületi arányú települési térség 76,16 2,45 77. erdőgazdálkodási térség 563,36 18,13 78. mezőgazdasági térség 576,97 18,57 79. különleges rendeltetésű térség 184,03 5,92 80. építmények által igénybe vett térség 41,38 1,33 81. vízgazdálkodási térség 220,51 7,10 82. Dunavarsány városias települési térség 881,72 39,18 83. magas zöldfelületi arányú települési térség 120,68 5,36

208

84. erdőgazdálkodási térség 420,87 18,70 85. mezőgazdasági térség 390,11 17,33 86. különleges rendeltetésű térség 59,94 2,66 87. építmények által igénybe vett térség 42,11 1,87 88. vízgazdálkodási térség 335,30 14,90 89. Ecser városias települési térség 907,86 69,25 90. erdőgazdálkodási térség 113,88 8,69 91. mezőgazdasági térség 216,14 16,49 92. építmények által igénybe vett térség 73,07 5,57 93. Erdőkertes városias települési térség 516,52 89,80 94. erdőgazdálkodási térség 19,62 3,41 95. mezőgazdasági térség 39,05 6,79 96. Érd városias települési térség 3683,42 60,84 97. nagy kiterjedésű zöldterületi települési 22,48 0,37 térség 98. magas zöldfelületi arányú települési térség 31,38 0,52 99. erdőgazdálkodási térség 383,43 6,33 100. mezőgazdasági térség 1808,98 29,88 101. építmények által igénybe vett térség 6,52 0,11 102. vízgazdálkodási térség 117,83 1,95 103. Felsőpakony városias települési térség 299,47 19,55 104. erdőgazdálkodási térség 694,76 45,35 105. mezőgazdasági térség 537,68 35,10 106. Fót városias települési térség 1281,37 34,26 107. nagy kiterjedésű zöldterületi települési 6,76 0,18 térség 108. magas zöldfelületi arányú települési térség 45,15 1,21 109. erdőgazdálkodási térség 1183,04 31,63 110. mezőgazdasági térség 1222,42 32,68 111. vízgazdálkodási térség 1,84 0,05 112. Göd városias települési térség 998,00 44,90 113. magas zöldfelületi arányú települési térség 7,86 0,35 114. erdőgazdálkodási térség 633,24 28,49 115. mezőgazdasági térség 395,87 17,81 116. különleges rendeltetésű térség 70,03 3,15 117. vízgazdálkodási térség 117,95 5,31 118. Gödöllő városias települési térség 1915,27 30,94 119. nagy kiterjedésű zöldterületi települési 52,02 0,84 térség 120. magas zöldfelületi arányú települési térség 125,84 2,03 121. erdőgazdálkodási térség 2951,18 47,67 122. mezőgazdasági térség 973,65 15,73 123. különleges rendeltetésű térség 13,32 0,22 124. építmények által igénybe vett térség 61,67 1,00 125. vízgazdálkodási térség 98,18 1,59

209

126. Gyál városias települési térség 1444,12 57,90 127. nagy kiterjedésű zöldterületi települési 7,74 0,31 térség 128. magas zöldfelületi arányú települési térség 156,02 6,25 129. erdőgazdálkodási térség 412,46 16,54 130. mezőgazdasági térség 409,47 16,42 131. építmények által igénybe vett térség 41,69 1,67 132. vízgazdálkodási térség 22,86 0,92 133. Gyömrő városias települési térség 845,78 31,91 134. magas zöldfelületi arányú települési térség 38,85 1,47 135. erdőgazdálkodási térség 321,35 12,13 136. mezőgazdasági térség 1364,98 51,51 137. különleges rendeltetésű térség 70,13 2,65 138. építmények által igénybe vett térség 9,04 0,34 139. Halásztelek városias települési térség 524,05 60,56 140. erdőgazdálkodási térség 75,21 8,69 141. mezőgazdasági térség 150,04 17,34 142. vízgazdálkodási térség 116,01 13,41 143. Herceghalom városias települési térség 334,65 45,63 144. magas zöldfelületi arányú települési térség 63,68 8,68 145. erdőgazdálkodási térség 105,26 14,35 146. mezőgazdasági térség 224,52 30,62 147. vízgazdálkodási térség 5,22 0,71 148. Isaszeg városias települési térség 849,10 15,48 149. magas zöldfelületi arányú települési térség 10,45 0,19 150. erdőgazdálkodási térség 3621,89 66,04 151. mezőgazdasági térség 839,24 15,30 152. építmények által igénybe vett térség 34,80 0,63 153. vízgazdálkodási térség 128,74 2,35 154. Kerepes városias települési térség 742,86 30,85 155. magas zöldfelületi arányú települési térség 11,18 0,46 156. erdőgazdálkodási térség 745,18 30,95 157. mezőgazdasági térség 858,42 35,65 158. építmények által igénybe vett térség 49,96 2,08 159. Kisoroszi hagyományosan vidéki települési térség 141,91 12,98 160. erdőgazdálkodási térség 244,51 22,37 161. mezőgazdasági térség 425,99 38,97 162. különleges rendeltetésű térség 73,76 6,75 163. vízgazdálkodási térség 207,04 18,94 164. Kistarcsa városias települési térség 525,05 47,69 165. erdőgazdálkodási térség 59,78 5,43 166. mezőgazdasági térség 516,05 46,88 167. Leányfalu városias települési térség 332,75 21,67 168. erdőgazdálkodási térség 1100,35 71,67

210

169. mezőgazdasági térség 40,93 2,67 170. vízgazdálkodási térség 61,32 3,99 171. Maglód városias települési térség 900,08 40,26 172. magas zöldfelületi arányú települési térség 36,16 1,62 173. erdőgazdálkodási térség 340,49 15,23 174. mezőgazdasági térség 958,72 42,89 175. Majosháza városias települési térség 305,37 26,75 176. erdőgazdálkodási térség 130,99 11,47 177. mezőgazdasági térség 669,88 58,67 178. vízgazdálkodási térség 35,51 3,11 179. Mogyoród városias települési térség 815,91 23,66 180. erdőgazdálkodási térség 1246,07 36,14 181. mezőgazdasági térség 936,24 27,15 182. különleges rendeltetésű térség 222,70 6,46 183. építmények által igénybe vett térség 227,03 6,58 184. Nagykovácsi városias települési térség 460,54 16,67 185. nagy kiterjedésű zöldterületi települési 6,03 0,22 térség 186. erdőgazdálkodási térség 1994,06 72,17 187. mezőgazdasági térség 295,16 10,68 188. vízgazdálkodási térség 7,22 0,26 189. Nagytarcsa városias települési térség 389,67 32,10 190. erdőgazdálkodási térség 100,78 8,30 191. mezőgazdasági térség 646,24 53,24 192. építmények által igénybe vett térség 58,82 4,85 193. vízgazdálkodási térség 18,40 1,52 194. Ócsa városias települési térség 1573,91 19,28 195. erdőgazdálkodási térség 2530,89 31,00 196. mezőgazdasági térség 3645,75 44,66 197. építmények által igénybe vett térség 413,32 5,06 198. Őrbottyán városias települési térség 791,57 28,95 199. magas zöldfelületi arányú települési térség 4,70 0,17 200. erdőgazdálkodási térség 853,98 31,23 201. mezőgazdasági térség 1067,72 39,04 202. vízgazdálkodási térség 16,73 0,61 203. Páty városias települési térség 813,19 20,70 204. nagy kiterjedésű zöldterületi települési 8,74 0,22 térség 205. magas zöldfelületi arányú települési térség 114,83 2,92 206. erdőgazdálkodási térség 1317,68 33,53 207. mezőgazdasági térség 1669,93 42,50 208. vízgazdálkodási térség 4,96 0,13 209. Pécel városias települési térség 1016,15 23,29 210. magas zöldfelületi arányú települési térség 16,30 0,37 211. erdőgazdálkodási térség 858,87 19,68

211

212. mezőgazdasági térség 2438,67 55,89 213. építmények által igénybe vett térség 33,29 0,76 214. Perbál városias települési térség 1,78 0,07 215. hagyományosan vidéki települési térség 344,30 13,42 216. erdőgazdálkodási térség 871,61 33,97 217. mezőgazdasági térség 956,09 37,27 218. különleges rendeltetésű térség 391,83 15,27 219. Pilisborosjenő városias települési térség 307,50 33,23 220. erdőgazdálkodási térség 408,03 44,10 221. mezőgazdasági térség 208,97 22,59 222. építmények által igénybe vett térség 0,75 0,08 223. Piliscsaba városias települési térség 628,70 24,61 224. nagy kiterjedésű zöldterületi települési 12,23 0,48 térség 225. erdőgazdálkodási térség 1577,90 61,75 226. mezőgazdasági térség 336,31 13,16 227. Pilisjászfalu városias települési térség 182,01 26,15 228. nagy kiterjedésű zöldterületi települési 7,91 1,14 térség 229. magas zöldfelületi arányú települési térség 16,14 2,32 230. erdőgazdálkodási térség 322,74 46,37 231. mezőgazdasági térség 167,23 24,03 232. Pilisszántó városias települési térség 115,56 7,25 233. magas zöldfelületi arányú települési térség 2,04 0,13 234. erdőgazdálkodási térség 944,35 59,24 235. mezőgazdasági térség 531,88 33,37 236. építmények által igénybe vett térség 0,23 0,01 237. Pilisszentiván városias települési térség 176,87 21,79 238. magas zöldfelületi arányú települési térség 8,09 1,00 239. erdőgazdálkodási térség 510,02 62,84 240. mezőgazdasági térség 116,67 14,37 241. Pilisszentkereszt hagyományosan vidéki települési térség 252,05 14,66 242. erdőgazdálkodási térség 1281,90 74,54 243. mezőgazdasági térség 185,71 10,80 244. Pilisszentlászló hagyományosan vidéki települési térség 91,06 5,13 245. erdőgazdálkodási térség 1491,46 84,01 246. mezőgazdasági térség 192,81 10,86 247. Pilisvörösvár városias települési térség 700,27 28,84 248. nagy kiterjedésű zöldterületi települési 28,69 1,18 térség 249. magas zöldfelületi arányú települési térség 44,30 1,82 250. erdőgazdálkodási térség 591,32 24,35 251. mezőgazdasági térség 1034,90 42,62 252. építmények által igénybe vett térség 2,27 0,09 253. vízgazdálkodási térség 26,69 1,10

212

254. Pomáz városias települési térség 986,65 20,11 255. nagy kiterjedésű zöldterületi települési 26,05 0,53 térség 256. magas zöldfelületi arányú települési térség 22,64 0,46 257. erdőgazdálkodási térség 2419,21 49,32 258. mezőgazdasági térség 1450,34 29,56 259. építmények által igénybe vett térség 0,74 0,02 260. Pócsmegyer hagyományosan vidéki települési térség 308,82 23,66 261. erdőgazdálkodási térség 359,62 27,55 262. mezőgazdasági térség 427,52 32,75 263. vízgazdálkodási térség 209,26 16,03 264. Pusztazámor hagyományosan vidéki települési térség 197,71 21,30 265. magas zöldfelületi arányú települési térség 61,98 6,68 266. erdőgazdálkodási térség 102,06 10,99 267. mezőgazdasági térség 474,12 51,07 268. építmények által igénybe vett térség 92,52 9,97 269. Remeteszőlős hagyományosan vidéki települési térség 84,09 28,75 270. erdőgazdálkodási térség 176,66 60,39 271. mezőgazdasági térség 31,76 10,86 272. Solymár városias települési térség 699,42 39,17 273. erdőgazdálkodási térség 547,97 30,69 274. mezőgazdasági térség 534,12 29,91 275. építmények által igénybe vett térség 3,95 0,22 276. Sóskút városias települési térség 450,34 16,27 277. nagy kiterjedésű zöldterületi települési 37,42 1,35 térség 278. magas zöldfelületi arányú települési térség 59,91 2,16 279. erdőgazdálkodási térség 483,19 17,46 280. mezőgazdasági térség 1558,25 56,29 281. építmények által igénybe vett térség 125,41 4,53 282. vízgazdálkodási térség 53,55 1,93 283. Szada városias települési térség 869,67 52,14 284. erdőgazdálkodási térség 316,55 18,98 285. mezőgazdasági térség 404,98 24,28 286. különleges rendeltetésű térség 72,21 4,33 287. vízgazdálkodási térség 4,38 0,26 288. Százhalombatta városias települési térség 1415,24 50,43 289. magas zöldfelületi arányú települési térség 46,38 1,65 290. erdőgazdálkodási térség 303,10 10,80 291. mezőgazdasági térség 722,04 25,73 292. építmények által igénybe vett térség 39,99 1,43 293. vízgazdálkodási térség 279,49 9,96 294. Szentendre városias települési térség 1537,56 35,09 295. nagy kiterjedésű zöldterületi települési 17,90 0,41 térség

213

296. magas zöldfelületi arányú települési térség 105,69 2,41 297. erdőgazdálkodási térség 1680,27 38,35 298. mezőgazdasági térség 583,72 13,32 299. különleges rendeltetésű térség 13,80 0,31 300. építmények által igénybe vett térség 234,25 5,35 301. vízgazdálkodási térség 208,26 4,75 302. Szigethalom városias települési térség 660,63 72,72 303. erdőgazdálkodási térség 180,71 19,89 304. mezőgazdasági térség 35,92 3,95 305. vízgazdálkodási térség 31,25 3,44 306. Szigetmonostor hagyományosan vidéki települési térség 325,22 13,83 307. erdőgazdálkodási térség 1044,09 44,42 308. mezőgazdasági térség 522,75 22,24 309. vízgazdálkodási térség 458,67 19,51 310. Szigetszentmiklós városias települési térség 2526,53 55,27 311. erdőgazdálkodási térség 130,88 2,86 312. mezőgazdasági térség 1526,15 33,38 313. építmények által igénybe vett térség 36,31 0,79 314. vízgazdálkodási térség 351,61 7,69 315. Sződ városias települési térség 474,00 30,08 316. magas zöldfelületi arányú települési térség 26,66 1,69 317. erdőgazdálkodási térség 608,22 38,60 318. mezőgazdasági térség 466,88 29,63 319. Sződliget városias települési térség 252,09 34,46 320. magas zöldfelületi arányú települési térség 16,97 2,32 321. erdőgazdálkodási térség 250,06 34,18 322. mezőgazdasági térség 156,17 21,35 323. építmények által igénybe vett térség 2,25 0,31 324. vízgazdálkodási térség 54,00 7,38 325. Tahitótfalu városias települési térség 320,88 8,19 326. hagyományosan vidéki települési térség 157,99 4,03 327. magas zöldfelületi arányú települési térség 51,65 1,32 328. erdőgazdálkodási térség 1523,88 38,87 329. mezőgazdasági térség 1480,66 37,77 330. vízgazdálkodási térség 385,26 9,83 331. Taksony városias települési térség 619,96 29,79 332. erdőgazdálkodási térség 378,59 18,19 333. mezőgazdasági térség 760,02 36,52 334. különleges rendeltetésű térség 226,36 10,88 335. vízgazdálkodási térség 96,30 4,63 336. Tárnok városias települési térség 778,03 32,96 337. magas zöldfelületi arányú települési térség 11,61 0,49 338. erdőgazdálkodási térség 92,33 3,91 339. mezőgazdasági térség 1464,10 62,03

214

340. építmények által igénybe vett térség 14,37 0,61 341. Telki hagyományosan vidéki települési térség 254,96 24,35 342. magas zöldfelületi arányú települési térség 49,83 4,76 343. erdőgazdálkodási térség 493,99 47,19 344. mezőgazdasági térség 248,08 23,70 345. Tinnye hagyományosan vidéki települési térség 413,19 25,66 346. erdőgazdálkodási térség 166,48 10,34 347. mezőgazdasági térség 819,79 50,91 348. különleges rendeltetésű térség 206,36 12,82 349. vízgazdálkodási térség 4,41 0,27 350. Tök városias települési térség 369,74 14,95 351. erdőgazdálkodási térség 242,32 9,80 352. mezőgazdasági térség 1859,06 75,18 353. építmények által igénybe vett térség 1,83 0,07 354. Tököl városias települési térség 837,54 21,77 355. erdőgazdálkodási térség 452,06 11,75 356. mezőgazdasági térség 1982,69 51,53 357. építmények által igénybe vett térség 241,04 6,26 358. vízgazdálkodási térség 334,56 8,69 359. Törökbálint városias települési térség 1458,20 49,60 360. erdőgazdálkodási térség 379,09 12,89 361. mezőgazdasági térség 993,53 33,79 362. építmények által igénybe vett térség 74,26 2,53 363. vízgazdálkodási térség 35,08 1,19 364. Üllő városias települési térség 1457,31 30,28 365. magas zöldfelületi arányú települési térség 117,78 2,45 366. erdőgazdálkodási térség 1274,86 26,49 367. mezőgazdasági térség 1772,66 36,83 368. különleges rendeltetésű térség 190,12 3,95 369. Üröm városias települési térség 302,67 45,50 370. nagy kiterjedésű zöldterületi települési 9,24 1,39 térség 371. erdőgazdálkodási térség 78,79 11,85 372. mezőgazdasági térség 274,47 41,26 373. Vác városias települési térség 1713,54 27,83 374. nagy kiterjedésű zöldterületi települési 36,90 0,60 térség 375. magas zöldfelületi arányú települési térség 127,85 2,08 376. erdőgazdálkodási térség 2004,89 32,56 377. mezőgazdasági térség 1967,49 31,95 378. építmények által igénybe vett térség 14,75 0,24 379. vízgazdálkodási térség 292,53 4,75 380. Vácrátót városias települési térség 279,73 15,55 381. nagy kiterjedésű zöldterületi települési 27,71 1,54 térség

215

382. erdőgazdálkodási térség 977,02 54,30 383. mezőgazdasági térség 514,98 28,62 384. Vecsés városias települési térség 1712,98 47,36 385. nagy kiterjedésű zöldterületi települési 7,76 0,21 térség 386. magas zöldfelületi arányú települési térség 61,82 1,71 387. erdőgazdálkodási térség 583,68 16,14 388. mezőgazdasági térség 736,34 20,36 389. építmények által igénybe vett térség 514,63 14,23 390. Veresegyház városias települési térség 1275,05 44,60 391. nagy kiterjedésű zöldterületi települési 10,18 0,36 térség 392. magas zöldfelületi arányú települési térség 41,26 1,44 393. erdőgazdálkodási térség 1168,19 40,86 394. mezőgazdasági térség 301,17 10,54 395. építmények által igénybe vett térség 3,97 0,14 396. vízgazdálkodási térség 58,81 2,06 397. Visegrád városias települési térség 153,23 4,61 398. nagy kiterjedésű zöldterületi települési 72,52 2,18 térség 399. erdőgazdálkodási térség 2778,63 83,55 400. mezőgazdasági térség 56,89 1,71 401. vízgazdálkodási térség 264,48 7,95 402. Zsámbék városias települési térség 735,25 21,84 403. magas zöldfelületi arányú települési térség 601,94 17,88 404. erdőgazdálkodási térség 265,54 7,89 405. mezőgazdasági térség 1764,03 52,40

Település Települési térség Települési térség aránya a Település közigazgatási területe terület (ha) közigazgatási terület %-ában (ha)

Alsónémedi 1220,03 4906,91 24,86 Biatorbágy 1339,05 4410,70 30,36 Budajenő 255,46 1241,79 20,57 Budakalász 664,00 1516,96 43,77 Budakeszi 839,31 3710,42 22,62 Budaörs 1496,31 2357,07 63,48 Budapest 35113,00 52512,16 66,87 Csobánka 229,20 2276,25 10,07 Csomád 232,46 1239,47 18,75 Csömör 747,68 2270,19 32,93 Csörög 165,02 504,44 32,71 Délegyháza 456,48 2541,25 17,96

216

Település Települési térség Települési térség aránya a Település közigazgatási területe terület (ha) közigazgatási terület %-ában (ha)

Diósd 556,35 575,02 96,75 Dunabogdány 289,83 2549,78 11,37 Dunaharaszti 1374,50 2916,54 47,13 Dunakeszi 1492,45 3106,14 48,05 Dunavarsány 832,84 2250,04 37,01 Ecser 912,73 1311,56 69,59 Érd 3657,64 6330,34 57,78 Erdőkertes 515,55 575,38 89,60 Felsőpakony 300,48 1532,34 19,61 Fót 1328,35 3740,61 35,51 Göd 1192,44 2443,91 48,79 Gödöllő 1923,55 6191,42 31,07 Gyál 1444,54 2493,16 57,94 Gyömrő 881,28 2650,09 33,25 Halásztelek 524,92 865,81 60,63 Herceghalom 347,49 733,83 47,35 Isaszeg 870,94 5483,92 15,88 Kerepes 737,53 2407,34 30,64 Kisoroszi 141,42 1093,82 12,93 Kistarcsa 536,04 1100,93 48,69 Leányfalu 335,55 1536,08 21,84 Maglód 887,17 2236,44 39,67 Majosháza 266,32 1141,45 23,33 Mogyoród 773,39 3447,72 22,43 Nagykovácsi 466,70 2766,83 16,87 Nagytarcsa 424,29 1213,86 34,95 Ócsa 1584,87 8162,28 19,42 Őrbottyán 728,18 2734,58 26,63 Páty 854,20 3929,68 21,74 Pécel 785,02 4362,08 18,00 Perbál 337,75 2565,58 13,16 Pilisborosjenő 316,90 924,93 34,26 Piliscsaba 622,74 2555,25 24,37 Pilisjászfalu 191,12 696,21 27,45 Pilisvörösvár 726,61 2428,50 29,92 Pilisszántó 147,91 1594,14 9,28 Pilisszentiván 174,74 811,54 21,53 Pilisszentkereszt 239,88 1720,54 13,94 Pilisszentlászló 90,90 1775,29 5,12 Pócsmegyer 320,75 1307,63 24,53

217

Település Települési térség Települési térség aránya a Település közigazgatási területe terület (ha) közigazgatási terület %-ában (ha)

Pomáz 1024,34 4904,41 20,89 Pusztazámor 197,60 928,13 21,29 Remeteszőlős 81,30 288,84 28,15 Solymár 692,33 1786,22 38,76 Sóskút 474,77 2490,53 19,06 Szada 869,48 1667,86 52,13 Százhalombatta 1403,05 2806,21 50,00 Szentendre 1654,42 4381,73 37,76 Szigethalom 661,61 912,42 72,51 Szigetmonostor 331,88 2350,67 14,12 Szigetszentmiklós 2620,84 4568,58 57,37 Sződ 376,95 1355,60 27,81 Sződliget 268,22 731,34 36,67 Tahitótfalu 513,19 3916,81 13,10 Taksony 613,74 2083,42 29,46 Tárnok 731,90 2361,54 30,99 Telki 267,11 1046,58 25,52 Tinnye 413,10 1610,22 25,65 Tök 369,91 2473,07 14,96 Tököl 836,14 3847,02 21,73 Törökbálint 1474,68 2941,08 50,14 Üllő 1599,67 4812,17 33,24 Üröm 315,81 664,87 47,50 Vác 1774,45 6159,67 28,81 Vácrátót 281,73 1799,61 15,65 Vecsés 1737,10 3618,10 48,01 Veresegyház 1318,01 2856,32 46,14 Visegrád 263,36 3327,31 7,92 Zsámbék 746,65 3366,14 22,18

38. A települési térség nagysága a települési térség új definíciója alapján került kiszámításra.

218