BUDAPEST FŐVÁROS VI. KERÜLET TERÉZVÁROS

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Megbízó Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata Soproni Tamás polgármester 1067 Budapest, Eötvös u.3. Tel.: 06-1-342-0905

Tervező Völgyzugoly Műhely Kft 1024 Szilágyi E. fasor 13-15. II/5 Tel: 06-1-439-0491, 06/70-938-3224, 06/20-913-8575 www.vzm.hu, [email protected]

2020. december VZM1606/20 vi_ker_megalapozo_201204

BUDAPEST VI. KERÜLET 2 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 3 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Aláírólap

Településrendezés Ferik Tünde vezető településrendező tervező TT/1 13-1259

Kéthelyi Márton okl. tájépítészmérnök TK 01-5282 tájvédelmi szakértő

Fóthi Annamária okl. településmérnök

Horváth Ágnes okl. településmérnök TT 01-6397 okl. tervező építészmérnök

Tájrendezés, Kéthelyi Márton környezetvédelem okl. tájépítészmérnök TK 01-5282 tájvédelmi szakértő

Közlekedés Macsinka Klára okl. közlekedésépítőmérnök 13-1017 KÉ-K, Tkö (MobilCity Bt.)

Szűcs Gergely okl. infrastruktúra építőmérnök (MobilCity Bt.)

Vízi közművek Bíró Attila okl. építőmérnök (MK 01-2456)

(InfraPlan Kft.)

Energiaközművek, Hanczár Zsoltné távközlés okl. gépészmérnök (MK: 01-2418) okl. városépítési-városüzemeltetési szakmérnök (KÉSZ Tervező Kft.)

Térinformatika Sághy Bálint okl. környezetmérnök

Munkatárs Tűzkő Eszter településmérnök gyakornok

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 4 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ ...... 7 I. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ ...... 9 1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK . 10 2. A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA ...... 11 2.1. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) ...... 11 2.2. Budapest Területfejlesztési Koncepciója (BTFK) ...... 13 2.3. Fővárosi Területfejlesztési Program (FŐTEP) ...... 13 2.4. Világörökségi kezelési terv ...... 15 3. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA ...... 16 3.1. Országos területrendezés ...... 16 3.2. Kiemelt térségi területrendezés ...... 16 4. A SZOMSZÉDOS KERÜLETEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI ...... 17 5. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA ...... 21 5.1. Fővárosi településfejlesztési döntések ...... 21 5.2. A hatályos kerületi fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai ...... 30 5.3. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések ...... 34 6. A KERÜLET TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA ...... 36 6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök ...... 36 6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek ...... 36 6.3. A kerület sűrűn beépített részét érintő kerületi építési szabályzat (KÉSZ-1) ...... 41 6.4. A Nyugati pályaudvart érintő kerületi építési szabályzat (KÉSZ-2) ...... 41 7. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA ...... 43 7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség ...... 43 7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok ...... 49 7.3. Települési identitást erősítő tényezők ...... 50 8. A KERÜLET HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA ...... 54 8.1. Humán közszolgáltatások ...... 54 8.2. Esélyegyenlőség biztosítása ...... 59 9. A KERÜLET GAZDASÁGA ...... 61 9.1. A kerület gazdasági súlya, szerepköre ...... 62 9.2. A kerület főbb gazdasági ágazatai, jellemzői ...... 63 9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése ...... 65 9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők ...... 66 9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) ...... 66 10. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE ...... 71 10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program ...... 71

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 5 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

10.2. Az önkormányzat település- és gazdaságfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere 72 10.3. Foglalkoztatáspolitika ...... 75 10.4. Lakás- és helyiséggazdálkodás ...... 75 10.5. Intézményfenntartás ...... 76 10.6. Energiagazdálkodás ...... 77 11. TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK, OKOS VÁROS TELEPÜLÉSI SZOLGÁLTATÁSOK ...... 79 11.1. Településüzemeltetési szolgáltatások ...... 79 11.2. Okos város települési szolgáltatások ...... 79 12. A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA ...... 81 13. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA ...... 81 13.1. A települési zöldfelületi rendszer elemei ...... 81 14. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA ...... 91 14.1. Területfelhasználás vizsgálata ...... 91 14.2. A telekstruktúra vizsgálata ...... 95 14.3. Az építmények vizsgálata ...... 95 14.4. Az épített környezet értékei ...... 100 15. KÖZLEKEDÉS ...... 107 15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok ...... 107 15.2. Közúti közlekedés ...... 108 15.3. Közösségi közlekedés ...... 110 15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés ...... 111 15.5. Parkolás ...... 112 15.6. Tervezett közlekedési fejlesztések áttekintése ...... 114 16. KÖZMŰVESÍTÉS ...... 116 16.1. Közművesítés fejlődése ...... 116 16.2. Víziközművek ...... 116 16.3. Energia ...... 119 16.4. Elektronikus hírközlés ...... 123 17. KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) ...... 125 17.1. Talaj ...... 125 17.2. Felszíni és a felszín alatti vizek ...... 126 17.3. Levegőtisztaság és védelme ...... 127 17.4. Zaj- és rezgésterhelés ...... 129 17.5. Hulladékkezelés ...... 130 17.6. Vizuális környezetterhelés ...... 130 17.7. Árvízvédelem ...... 130 18. KATASZTRÓFAVÉDELEM ...... 131 18.1. Vízrajzi veszélyeztetettség ...... 131 18.2. Korlátozások ...... 131

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 6 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

19. VÁROSI KLÍMA ...... 133 II. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ ...... 135 1. A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE ...... 136 III. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ ...... 145 1. A HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, SZINTÉZIS ...... 146 1.1. A településfejlesztés és - rendezés kapcsolata ...... 150 2. PROBLÉMATÉRKÉP/ÉRTÉKTÉRKÉP ...... 151 2.1. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek ...... 152 MELLÉKLETEK ...... 159

TERVLAPJEGYZÉK

V1–Területhasználat és funkció vizsgálat V2 – Telekméret vizsgálat V3 - Tulajdon vizsgálat V4 – Földszinti funkció és pince funkció vizsgálata V5 – Beépítettség vizsgálat V6–Beépítési intenzitás vizsgálat V7 – Szintszám vizsgálat V8–Épületállag vizsgálat V9 – Parkolás V10 – Közterületek kapcsolati hálózata – felszín alatt és felett V11 - Földszinti és pinceszinti funkciók hasznosíthatósága V12 - Szegregárciós helyzetkép V13 – Probléma és értéktérkép

KÖZLEKEDÉSI TERVLAPOK KV-1 – Kitekintő térkép KV-2 – Meglévő közlekedési hálózat KV-3.1/ 3.2 /3.3. – Jellemző keresztszelvények KV-4 – Meglévő közösségi közlekedési hálózat KV-5 - Meglévő kerékpáros infrastruktúra

KÖZMŰ TERVLAPOK K-VIZ – Vízellátás K-CSAT–Vízelvezetés K-GAZ– Földgáz- és távhőellátás K-VILL – Villamosenergia ellátás K-HIRK – Elektronikus hírközlés

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 7 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

BEVEZETŐ Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata új településfejlesztési dokumentumok készítése mellett döntött, melyhez a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet (Eljr.) 5.§ (2) és a 6.§ (2) bekezdése alapján megalapozó vizsgálatot kell készíteni, melynek elkészítésével a Völgyzugoly Műhely Kft. bízta meg. A megalapozó vizsgálat tartalmi követelményeit az Eljr.1. melléklete és a kerületi Főépítész határoz meg. A megalapozó vizsgálat Ejr. szerinti három munkarész a következő általános részeket tartalmazza: I. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ: A kerület átfogó bemutatása a Főépítész által meghatározott tartalommal. II. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ:Az I. munkarészben vizsgált elemek tényleges állapotának összefoglaló elemzését, egymásra hatásuk összevetését, folyamataik elemzését tartalmazza. III. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ: A tényleges állapot összefoglaló értékelését, a kerület adottságainak, lehetőségeinek és a fejlesztés korlátainak összefoglalását tartalmazza (SWOT Analízis), a veszélyeztető hatásokalapján készített kockázatértékelés figyelembevételével. Tartalmazza továbbá a kerületre készített problémák és értékek összefoglaló térképi elemzését, a területi lehetőségek és korlátok ábrázolásával.

A megalapozó vizsgálat készítésének alapjául szolgált a 2015-ben Ecorys Magyarország Kft. és a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. által készített ITS megalapozó vizsgálata, a dokumentumban szereplő adatsorok a napjainkban elérhető adatokkal frissítésre kerültek, valamint felhasználásra kerület Terézváros hatályos településfejlesztési döntéseinek megállapításai, hatályos településrendezési tervek, vonatkozó helyi rendeletek és tervdokumentációk. A vizsgálatok továbbá a hiteles földhivatali ingatlan nyilvántartási alaptérkép alapján, valamint a helyszíni bejárás során tapasztaltakkal egészültek ki. Az épített környezet vizsgálata helyszíni terepszemlével készült, az épületeket az utcafrontról vizsgáltuk, részletes épületbejárás nem történt.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 8 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 9 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

I. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 10 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK Terézváros nemzetközi és országos szerepkörére nehéz egyedül tekinteni, mivel a kerület Magyarország fővárosának a szívében fekszik, ezáltal Budapest meghatározza Terézváros helyzetét és Terézváros nélkül is értelmezhetetlen Budapest helyzete. A kerület a város fejlődésének korai szakaszától kezdve szerves része a főváros központjának. Budapest és várostérsége a jelentősebb európai városok közé tartozik. A főváros lakossága 1,7 millió, az elővárosokkal együtt 2,5 millió fő, mely Magyarország lakosságának mintegy 30%-a. Budapest a 100. helyen áll a világ legtöbb GDP-t termelő városa között, európai viszonylatban pedig az 5. helyen. Kedvelt idegenforgalmi célpont, világviszonylatban a 37. helyen áll a világ száz leglátogatottabb városai közül, és 2 millió 700 ezer turista választja úti céljául.1 A főváros turisztikai sikereihez a Terézváros 2,38 km2 területén található látni- és élveznivalók jelentősen hozzájárulnak. Terézváros településhálózati szerepkörét a Budapesten belüli elhelyezkedése nemzetközi és térségi kitekintésben is meghatározza. A kerület ugyan a főváros belső kerületeihez tartozik, mégis több országos jelentőségű közúti és vasúti elem is érinti, könnyen megközelíthető a kerületből az ország bármely pontja. Terézváros összvárosi közösségi közlekedési kapcsolatait a kerület határán haladó metróvonal, a kerületet keresztülszelő földalatti vasút és a Nagykörúti villamos vonal, számos troli- és buszvonal segíti, a nemzetközi és országos vasúti kapcsolatot bonyolító fejpályaudvar, a Nyugati mellett. A jelentős vasúti kapcsolat olyan értéket képvisel, melynek megőrzése és kihasználása meghatározó. Terézváros a főváros sugaras-körúti rendszerének a fontos szelete, a kerület mindig mozgásban van. A körirányú elemek (Teréz körút, Dózsa György út) és a sugárirányú elemek (Bajcsy-Zsilinszky út, Andrássy út, Király utca) az országos és regionális közúti kapcsolatokat biztosítanak. A felszín alatt és felett folyamatos a mozgás mind az egyéni és mind a közösségi közlekedés területén.

Regionális kapcsolatok Forrás: google.earth.hu, saját készítés Terézváros kiemelkedő gazdasági és központi szerepkörét nem csupán a turizmus mutatja, hanem a nagykövetségek magas száma, a minőségi kiskereskedelmi üzletek sora, az ország egyik első és legforgalmasabb bevásárlóközpontja, valamint a hazai kreatív és start-up szektor erős jelenléte is.

1Forrás: budapest.hu

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 11 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Terézváros a fizikai térben szoros kapcsolatban áll a szomszédos kerületekkel, de a VII. kerülettel áll a legszorosabb kapcsolatban (van intézménye, mely a szomszédos kerület területén fekszik). A kerület átszállási csomópontjai, térségi jelentőségű központjai (a Nyugati tér és az Oktogon) nagyban segítik az át- és az ideutazókat. A kerületben működő munkahelyek, nagy múltú oktatási létesítmények és intézmények egyaránt vonzóak a főváros környező részein, valamint az elővárosokban élőknek egyaránt. Így nap mint nap nem csupán az áthaladó tömeg, hanem a kerületet célállomásként kitűzöttek száma is igen magas. Terézváros kulturális kínálata nem csak a fővároson belül egyedülálló, nemzetközi szinten is elismert létesítmények (Operaház, Zeneakadémia, számos színház és múzeum) sorakoznak az ún. Pesti Broadway területén. A szórakozni vágyók a magas minőséget a kulturális programokban és a háttérszolgáltatásokban egyaránt megtalálhatják. A Terézvárosban található épített örökség a Világ Öröksége. Ez az örökség nem „csupán” a hivatalosan lehatárolt Világörökségi helyszín, a neoreneszánsz bérpaloták sora, azaz az Andrássy út környezete, hanem a zártudvaros beépítések láncolata vagy a platánfák árnyékában húzódó előkertes elegáns villa-paloták sora is. Terézváros utcái nemzetközileg is kiemelkedő hangulatot súgnak az itt élők, ide látogatók fülébe. A modern életkörülményeinkből adódó folyamatok (a környezetszennyezés, az állandó rohanás, az emberek tömege stb.) szövik át a megőrzendő (és meg is őrzött) környezeti értékeinket. Terézvárosban fontos az összhang, a megőrzés és a minőségi változás között.

2. A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA A következő fejezetben bemutatott,a dokumentumokban szereplő célok és prioritások Terézváros adottságaihoz, célkitűzéseihez illeszkednek, de nem jelentik a felsorolt elemek megvalósulását. 2.1. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK)2 Az OFTK értelmében hazánk jövőképe: „Magyarország 2030-ra Kelet-Közép Európa gazdasági és szellemi központjává válik, lakosságának biztonságos megélhetést biztosító, az erőforrások fenntartható használatára épülő versenyképes gazdasággal, gyarapodó népességgel, megerősödött közösségekkel, javuló életminőséggel és környezeti állapottal.” A dokumentum számol azzal, hogy a fejlesztés és fenntarthatóság a nemzeti erőforrás kiegyensúlyozott, egymással összhangban lévő megőrzését, fejlesztését igényli. A nemzeti jövőkép elérése érdekében négy hosszú távú fejlesztési célt, továbbá tizenhárom specifikus célt (hét szakpolitikai jellegű és hat területi célt) állapít meg. Az átfogó fejlesztési célok közül a kiemelt témakörök különösen nagy jelentőséggel bírnak Terézváros szempontjából:  Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés  Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom  Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme  Térségi potenciálokra alapozott,fenntartható térszerkezet Az OFTK-ban meghatározott ún. Szakpolitikában érvényesítendő specifikus célokat az alábbi táblázat mutatja be.A célok belül kiemelt témakörök nagy jelentőséggel bírnak Terézváros adottságait figyelembe véve:  Versenyképes, innovatív gazdaság  Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság  Kreatív, tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I  Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom  Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme Országos területi célok leginkább közvetve érvényesülnek a kerületben:  Az ország makroregionális szerepének erősítése  Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása

2Az OFTK a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló 1/2014. (I.3.) OGY határozat által (mellékletként) került elfogadásra.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 12 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Az OFTK Budapestre vonatkozóan az alábbi célkitűzéseket fogalmazza meg, melyek Terézváros szempontjából kiemelten relevánsak. „Város- és várostérség fejlesztési prioritásai és szempontjai, különös tekintettel a Terézváros szempontjából hangsúlyos szempontokra: Fenntartható és harmonikus város-vidék kapcsolat témaköre kapcsán - Zöldfelületek hálózatba szervezése és minőségi bővítése. Fenntartható és kompakt városszerkezet kialakítása - Intenzív együttműködés elősegítése a szereplők között, hogy mérséklődjenek a közlekedési távolságok, és így korlátozódjon az urbanizált területek terjeszkedése a hatékony energia felhasználás szerint. Stratégiai szemlélet a várostérségek tervezésében - A közlekedés racionalizálása és a fenntarthatóságának biztosítása, a környezetbarát alternatív közlekedési eszközök fejlesztése (vasút, elővárosi vasút, kerékpárutak, ahol lehet vízi közlekedés és ezek kombinációi). - A városszerkezet tagolása beépítetlen területekkel, zöldterületekkel és a természetes szellőzést biztosító zónákkal. - Egyenlő hozzáférés biztosítása a természeti-, az épített és a kulturális örökségeinkhez. Az energiafüggőség csökkentése és a klímavédelem - Helyi szabályozások, adók, pénzügyi ösztönzők és beruházások alkalmazása a városi klímavédelem érdekében. - A klímabarát építészeti megoldások előnyben részesítésének támogatása. - Jobb elérhetőség biztosítása kevesebb közlekedési szükséglettel az optimális területhasznosítás révén. - Klímabarát, alacsony szén-dioxid kibocsátású, versenyképes és biztonságos városi tömegközlekedés kialakítása, a gyalogos és a kerékpáros közlekedés előtérbe helyezésével, valamint a szolgáltatások technikai alkalmazkodása a klímaváltozáshoz. - A szélsőséges mikroklíma mérséklésére kiegyenlítő (kondicionáló) zöldfelületek biztosítása. A demográfiai változások - a városi népességfogyás kezelése, a családok és a helyi közösségek megerősítése - Új és jobb minőségű szolgáltatások biztosítása az idősödő népesség számára (szociális ellátás, egészségügy, kultúra, közlekedés, akadálymentes környezet, stb.). - A társadalom toleranciájának fejlesztése, a migránsok befogadásának, társadalmi integrációjának elősegítése. - Gyermekjóléti és a családokat érintő oktatási, szociális és egészségügyi szolgáltatások biztosítása megfelelő minőségben, kapacitásokkal és elérhető módon. - Akadálymentes, családbarát környezet kialakítása, és a családbarát társadalmi környezet erősítése. - A közbiztonságot erősítő elemek az épített környezet kialakításában, társadalmi összefogás keretében, esetenként pedig infokommunikációs és térinformatikai eszközök, rendszerek alkalmazásának ösztönzése a várostérségek működésében a bizalom és a biztonság megerősödése érdekében. - Közösség- és társadalom-orientált városfejlesztés. Stratégiai szemlélet a várostérségek tervezésében - Széleskörű, rendszeres és átlátható tervezési partnerség kialakítása a városokban, bevonva a lakosságot, a civil és gazdasági szereplőket. - A városfejlesztési eredmények nyomon követése („monitoring”), a stratégiák rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása. - Területileg integrált, komplex örökségvédelmi, értékvédelmi beavatkozások ösztönzése, fenntartható hasznosítása örökségeink megóvása és az értékeinkkel való gazdálkodás megvalósítása, környezetükkel együtt.

Budapest és a metropolis térség fejlesztése szerint a kerülettel kapcsolatos fejlesztéspolitikai feladatok: - Egységes budapesti gazdasági régióként együttműködni a térség önkormányzataival (megyei, fővárosi, kerületi, települési) és a kormányzattal a többszintű kormányzás (multi-level governance) elvei szerint) - Aktívabb és rendszerszerűbb párbeszédre van szükség az állam, a főváros, a kerületek, a vállalkozások, a civilszervezetek és a lakosság között. - A szociális feszültségek csökkentése, a szegregáció mérséklése a főváros egyes kerületei, valamint a főváros és térsége tekintetében is (a szociális szolgáltatások és támogatások egységesítése). Befogadó és támogató társadalom kialakítása. - Családbarát környezet és (köz)szolgáltatások, családbarát munkavállalási feltételek biztosítása (pl. digitális infrastruktúra fejlesztésével a távmunka lehetőségeinek bővítése). - Rugalmas lakásstruktúra.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 13 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

2.2. Budapest Területfejlesztési Koncepciója (BTFK)3 A BTFK megfogalmazza a térség 2030-ra elérni kívánt jövőképét, térstruktúráját, valamint a 2020-ra szóló átfogó és stratégiai célokban előirányzott célállapotot. A fejlesztési dokumentum a következő jövőképet állapítja meg a fővárosra vonatkozóan: „Budapest élhető és vonzó, egyedi karakterű főváros, az ország és a várostérség innovatív gazdasági és kulturális központjaként az európai városhálózat megbecsült tagja.” Budapest területfejlesztésének stratégiai céljai → Kezdeményező, együttműködő terület-, város és térségfejlesztés; → Tudásalapú, versenyképes, innovatív és „zöld” gazdaság → Partnerség - A jövő közös tervezése, összehangolt fejlesztések Budapesten és a várostérségben → Nemzetközi szerepkör erősítése a térségi pozíció kihasználásával → Hatékony városszerkezet kialakítása – kompakt város → Környezeti erőforrások védelme és fenntartható használata, a természeti értékek és a táji örökség megőrzése → Budapest komplex szerepkörének megfelelő közlekedési rendszer megteremtése → Befogadó, támogató aktív társadalom → Rugalmas és korszerű lakásstruktúra kialakítása

A főváros különleges helyzetéből adódóan a területfejlesztési- és a településfejlesztési koncepció azonos területre (a főváros egészére) vonatkozik, tehát a két dokumentum által megfogalmazott, elérni kívánt jövőkép és célok azonosak egymással. 2.3. Fővárosi Területfejlesztési Program (FŐTEP)4 A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (továbbiakban: Tftv.) 5. § n) pontja szerint a területfejlesztési program a „területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv”. Budapest területfejlesztési programja két részből áll: a stratégiai és operatív programból. A stratégiai programrészben a középtávú területfejlesztési program került meghatározásra. Itt került meghatározásra a területfejlesztési koncepcióban leírt jövőkép, valamint az átfogó stratégiai, illetve horizontális célok megvalósítása érdekében szükséges beavatkozási területek. Az operatív programrészben meghatározásra kerültek az intézkedések, a stratégiai munkarészben foglalt prioritások, beavatkozási területek alapján. A FŐTEP-ben leírt jövőkép megegyezik a BTFK-ban megfogalmazott jövőképpel, ennek eléréséhez öt prioritás-tengelyt határoz meg, illetve az alábbi intézkedéseket kapcsolja hozzá. 1. prioritás és a kapcsolódó intézkedések Gazdaságfejlesztés a versenyképes, innovatív és „zöld” Budapestért → Technológiai innováció és tudástranszfer hatékonyságának javítása „a városlakók és -használók számára képzettségüknek és készségeiknek megfelelő kiteljesedési lehetőséget és létbiztonságot nyújtó jövedelemszerzést kínál, a továbbképzés, ill. új technológiai és innovációs ismeretek folyamatos elérhetőségének biztosításával” → Felhasználóbarát városkormányzás kialakítása „a lakosság, a gazdasági szereplők és a különböző intézmények jó minőségű otthonra találjanak a városban” → Turizmus, mint gazdasági húzóágazat „meglévő turisztikai kínálatának továbbfejlesztése, az örökségi (elsősorban világörökségi) értékeken alapuló vonzerők fejlesztése, a kulturális létesítmények választékának szélesítése”

3Elfogadta a Budapest Önkormányzat Közgyűlése a 1213/2014. (VI.30.) Főv. Kgy. határozatával. A dokumentáció az OFTK-val összhangban készült. 4Jóváhagyva: 215/2015.(02.25.) Főv. Kgy. határozattal

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 14 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

2. prioritás és a kapcsolódó intézkedések Településfejlesztési beavatkozások a hatékony városszerkezetért → Vegyes területhasználat kialakítása - a Dunával együtt élő város „Kiemelt cél a kiegyensúlyozott térszerkezet megteremtése, olyan vegyes funkciójú, kompakt városi területhasználat és hálózati rendszer kialakítása, mely megőrzi az értékes természeti és épített környezetet.” → Barnamezős területek funkcióváltása „a városszövetbe ékelődött leromlott területek a pótolhatatlan földterületek beépítése helyett a város belső tartalékterületei képezzék a fejlesztések elsődleges célterületeit” → Differenciált központrendszer létrehozása „A főközpontot tehermentesítő mellékközpontok fejlesztése mellett fontos feladat a helyi központok rendszerének megfelelő kialakítása” → Értékvédelem – értékteremtés „Budapest belvárosában – mint történeti városi tájban – az épülethomlokzatok a városképi látvány kiemelkedő fontosságú elemei. Sokszor a védett értékek közvetlen szomszédságában lévő megkopott, omladozó homlokzatok állagmegóvása, illetve felújítása is sürgető feladat. … A főváros világörökségi értékekben igen gazdag… E helyszínek jól szemléltetik a város történelmének egyes szakaszait, ezért értékeik megőrzése, kibontakoztatása különösen indokolt.” → A lakásállomány optimalizálása „A belső zóna XIX. század végi épületállománya jelentős potenciállal bír. A nemzetközi trendekre alapozva a jövőben azon lakóterületek közé tartozhat, amely presztízse és népességmegtartó ereje nőni fog. Ennek eléréséhez azonban az épületállomány megőrzésére és korszerűsítésére kell helyezni a hangsúlyt.” 3. prioritás és a kapcsolódó intézkedések Környezeti fejlesztések Budapest fenntartható fejlődéséért → Zöld- és egyéb biológiailag aktív felületek megőrzése, növelése, természetvédelem „A zöld- és egyéb biológiailag aktív felületek megőrzése, növelése nagyban hozzájárul a kompakt város tagolásához is. Kiemelt figyelmet érdemelnek a közparkok, -kertek, -terek, amelyek ütemezett felújításáról és újak létesítéséről gondoskodni kell.” → Zaj- és légszennyezés csökkentése „Alapvető cél ezért, hogy a lakosság terheltsége ne növekedjen, hosszabb távon pedig folyamatosan csökkenjen.” → Korszerű hulladékgazdálkodás és talajvédelem „A hulladékok keletkezésének megelőzése, illetve a keletkezett hulladékok minél nagyobb arányú felhasználása: újrahasználat, feldolgozást követő hasznosítás, vagy energetikai hasznosítás által.” → Korszerű vízgazdálkodás „A vízkészletekkel való tudatos gazdálkodás (vízvisszatartási megoldások,korszerű gépészet és víztakarékos berendezések), illetve a burkolt felületek arányának csökkentése részben az ivóvízfogyasztás csökkentését, részben a csapadékvíz elvezetésének mérséklését és a hálózat tehermentesítését eredményezheti.” → Energiahatékonyság és klímavédelem „A különböző típusú épületek más-más eszközökkel újíthatók fel hatékonyan, ezért a budapesti épületállomány célzott felújítási programjához elengedhetetlen a meglévő épületállomány részletes feltérképezése, adatbázisának létrehozása. Meg kell oldani többek között, hogy a hősziget-hatást elősegítő és fokozó magas hőelnyelésű, mesterséges, burkolt felületek aránya csökkenjen, növekedjen a városi szellő hatás és a jól átszellőztetett területek aránya.” 4. prioritás és a kapcsolódó intézkedések Közlekedésfejlesztés Budapest komplex szerepkörének szolgálatában → Térségi közlekedés fejlesztése „A térségi közlekedésfejlesztési intézkedés célja, hogy előremozdítsa az elővárosi vasúti közlekedés integrált szemléletű fejlesztését” → A fővárosi közösségi közlekedés fejlesztése „A közösségi közlekedés vonzerejének, versenyképességének növelése alapvetően a jelenleg nyújtott szolgáltatási színvonal javítását igényli már rövidtávon is (városi és várostérségi közlekedés integrálása, igényeket folyamatosan meghaladó férőhelykínálat és megfelelő utas tájékoztatás, megbízhatóság és menetrendszerűség, komfortos megállók és esztétikus járművek) a fenntartható közlekedésfejlődés egyik zálogaként.”

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 15 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

→ A fővárosi egyéni közlekedés fejlesztése „Összefüggő kerékpáros hálózat kialakítása és a kerékpározás preferálása a környezetbarát közlekedés fejlesztését jelenti, amely hozzá tud járulni a város területén belüli személygépjármű- használat csökkentéséhez.” 5. prioritás és a kapcsolódó intézkedések Társadalmi beavatkozások a befogadó, támogató és aktív Budapestért → Befogadó és támogató társadalom „Kiemelt feladat a hátrányos helyzetű emberek, csoportok esélyegyenlőségének elősegítése, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében További cél az elvándorlás mérséklése és a helyi közösségek erősítése.” → A társadalmi, gazdasági környezet változásaihoz való alkalmazkodás segítése „A munkaerő versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú a munkaerőpiaci változásokhoz való folyamatos alkalmazkodás. Lényeges, hogy javuljon a szakképzési és felnőttképzési rendszer munkaerő-piaci elvárásokra való érzékenysége.” → A humán szolgáltatások optimalizálása „A köznevelés intézményeinek mennyisége és eloszlása a fővárosban jelenleg megfelelő, törekedni kell arra, hogy az intézményhálózat, sűrűsége, kapacitása minden városrészben, mindenkor kövesse a lakosság életszakasz-változását, és az ebből következő szükségleteket.” → A kulturális kínálat bővítése „Budapest elsősorban kultúrájának továbbfejlesztése révén tarthatja meg vonzását és erősítheti regionális központ szerepkörét.”

2.4. Világörökségi kezelési terv Budapesten a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény szerint három világörökségi helyszín található: a Duna-partok, a Budai várnegyed és a VI. kerületben fekvő Andrássy út. A törvény 7.§ (1) bekezdése szerint A világörökségi területek kezelése - a kiemelkedő egyetemes érték, és az azt hordozó valamennyi anyagi és nem anyagi tényező megőrzése érdekében - kiterjed a világörökségi területek használatának, fejlesztésének, bemutatásának, illetve szükség szerinti helyreállításának biztosítására, továbbá a világörökségi területek megőrzésével és fenntartható mértékű használatával kapcsolatos tevékenységek összehangolására. A világörökségről szóló törvény előírja az ország világörökségi helyszíneire a világörökségi kezelési terv készítését, Budapestre, köztük az Andrássy útra még nem készült világörökségi kezelési terv. A világörökségi kezelési terv a világörökségi helyszín által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzését, és a fennmaradását biztosítja.

A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓJA

 A megfogalmazott prioritások és a hozzájuk kapcsolódó intézkedések többsége érinti Terézvárost, egyrészt mivel a célok (prioritások) általános érvényűek, másrészt, mert a kerület a Budapest szívéhez tartozik, jelentős szerepköre van Terézvárosnak a főváros életében.  Az országos szintű dokumentumok közül hiányzik a Világörökségi Kezelési terv, mely az értékvédelmi beavatkozásokat segítené. Terézváros életében és irányításában a dokumentum hiánya nehézséget okoz.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 16 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

3. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA A területrendezési tervek esetében 2019. január 1-től jogszabályi változások léptek életbe: az ország területrendezési terveit egy jogszabályba vonták össze, Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvénybe (MATrT). E törvény előírásai 2019. március 15-től léptek teljes körűen hatályba. A MATrT tartalmazza az ország teljes közigazgatási területére kiterjedő Országos Területrendezési Tervet (OTrT), valamint Budapest és hozzá tartozó agglomeráció vonatkozásában a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét. A törvényben foglaltak a főváros településszerkezeti tervén keresztül kell érvényesíteni. Terézvárosnak önálló településszerkezeti terve nincsen, a főváros településszerkezeti terve vonatkozik rá. A főváros hatályos szerkezeti terve (MATrT-hez képest) korábban, 2017-ben került jóváhagyásra, így a MATrT rendelkezéseit részben tartalmazza. 3.1. Országos területrendezés

A MaTrT 2. melléklete tartalmazza az Országos Területrendezési Tervet (OTrT), mely alapján a kerület egésze a települési térségi területfelhasználási kategóriába tartozik. Csupán a meglévő vasútvonal és a tervezett meghosszabbítása szerepel az ország szerkezeti tervében mint közlekedési hálózat.

OTrT – Szerkezeti terv (részlet) Forrás: MATrT Az ökológiai hálózat magterületének, az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának és az ökológiai hálózat pufferterületének övezete a kerületet nem érinti, a Duna mentén jelennek meg ilyen övezetek Budapest belvárosában. Az erdők és a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete sem található Terézvárosban a kerület sajátos belvárosi jellege miatt. A kerületet érintő övezetek:

OTrT – Övezeti terv (részlet) OTrT – Övezeti terv (részlet) Forrás: MATrT Forrás: MATrT Terézváros teljes területe a Világörökségi és Terézváros teljes területe a Honvédelmi és világörökségi várományos terület által katonai célú terület övezetbe tartozik. érintett települések övezetébe tartozik. Budapest teljes területe ezen övezetként Budapest teljes területe ezen övezetként jelölt. jelölt.

3.2. Kiemelt térségi területrendezés Budapest Agglomeráció Szerkezeti Terve (BATrT) alapján a kerület települési térség, a szomszédos területeken – a települési térség mellett - vízgazdálkodási és erdőgazdálkodási térség fekszik. A MATrT 11. § -a rendelkezik a kiemelt térségi területfelhasználási kategóriákról. A települési térség területén bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető. A közlekedési hálózatok és egyedi létesítmények közül a kerületet Mellékút, meglévő és tervezett Egyéb országos törzshálózati vasúti pálya és térségi kerékpárútvonal érinti. A kerület délnyugati csücskét érinti a Térségi ellátást biztosító 132 kV-os elosztó hálózat.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 17 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Budapesti Agglomeráció területrendezési terve – Szerkezeti terv (részlet) Forrás: MATrT A területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló 9/2019. (VI.14.) MvM rendelet (miniszteri rendelet) további 6 országos övezetet határol le, illetve a Budapesti Agglomeráció területére 3 térségi övezetet. Az alábbi táblázat a VI. kerület az MvM rendelet által meghatározott országos és térségi övezetek általi érintettségét mutatja be: Országos övezetek MvM rendelet szerint VI. kerület Jó termőhelyi adottságú szántók övezete nem érinti Erdőtelepítésre javasolt terület övezete nem érinti Tájképvédelmi terület övezete nem érinti Vízminőség-védelmi terület övezete nem érinti Nagyvízi meder területe övezete nem érinti VTT-tározók övezete nem érinti Térségi övezetek MvM rendelet szerint VI. kerület Ásványi nyersanyagvagyon övezete által érintett települések érinti (Budapest teljes közigazgatási területét) Rendszeres belvízjárta terület övezete nem érinti Földtani veszélyforrás terület övezete által érintett települések érinti (Budapest teljes közigazgatási területét)

4. A SZOMSZÉDOS KERÜLETEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI Terézváros a főváros egyik belső kerülete, így a szomszédos települései az V. VII. XIII. és a XIV. kerület. A kerületekre azonos, a főváros egészére vonatkozó településszerkezeti terv5, a TSZT 2017 vonatkozik. A TSZT 2017 tartalmazza a főváros szerkezeti tervét a területfelhasználás, a közlekedési infrastruktúra, a más jogszabállyal érvényesülő művi értékvédelem, a magassági korlátozások területi lehatárolása, a zöldfelület, táj- és természetvédelem, a környezetvédelem, veszélyeztető tényezőjű területek és a védelmi-, korlátozási területek tervlapon keresztül, a szöveges leírás mellett. Budapest Főváros V. kerület (Belváros-Lipótváros) Terézváros nyugati irányból az V. kerülettel határos a Bajcsy-Zsilinszky út által. A Bajcsy-Zsilinszky út területe közúti közlekedési terület (KÖu) területfelhasználási egységbe sorolt közterület. Az út mindkét oldalán Városközpont területe (Vt-V) területfelhasználási kategóriába sorolt területek fekszenek. A Budapest belvárosának nagy részét lefedő területfelhasználási egységet csupán a Podmaniczky Frigyes tér, Deák Ferenc tér KÖu-ba sorolt „a zöldfelületi rendszer részét képező városi terek a belső zónában” kategóriájú köztér, valamint az Erzsébet tér Közkert, közpark (Zkp) területe szabdalja a VI. kerülettel határosan. A Bajcsy-Zsilinszky út (II. rendű főút) alatt fut az M3 nyomvonala, valamint a településszerkezeti jelentőségű kerékpáros infrastruktúra nyomvonalának meglévő és tervezett szakasza.

5A településszerkezeti tervet a Fővárosi Közgyűlés az 53/2015. (I.28.) főv. Kgy. határozattal fogadta el. (Módosítva: 1651/2017. (XII.6.) Főv. Kgy. határozattal.)

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 18 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Az OTrT-ben és BATrT-ben szereplő tervezett vasúti pálya a TSZT 2017-ben távlati nyomvonal, alagútként jelölt. A nyomvonal a Nyugati pályaudvartól indul, az V. kerületen át a Duna felé, majd a Déli pályaudvarba torkollik. A kerületek határán nyilvántartott régészeti lelőhely területe és műemléki jelentőségű terület húzódik. Az V. és VI. kerület szomszédos telkei egyaránt a kiemelten védendő karakterű terület (I. párkánymagassági kategória) területére esnek. V. VI. A kerületek találkozásánál a TSZT 2017 Zöldfelület-, táj-, és természetvédelem szerkezeti tervlapja településképvédelmi jelentőségű meglévő fasort jelöl. Az Erzsébet tér karakterében megőrzendő közpark, köztér. A Védelmi, korlátozási területek szerkezeti tervlap Gyorsvasúti vonal térszín alatti szakaszának védelmi zónájaként jelöli a Bajcsy-Zsilinszky utat és környezetét. Az épített környezet értékeinek védelme (más jogszabállyal érvényesülő művi értékvédelmi örökségvédelmi elemek) szerkezeti tervlap mindkét kerületben bemutatja a számos védett értéket. A Terézvárosban fekvő Világörökségi helyszín védőövezete az V. kerület szomszédos területeit is lefedi.

Területfelhasználás (részlet) Forrás: TSZT 2017 melléklete, Szerkezeti tervlap Budapest Főváros VII. kerület (Erzsébetváros) Terézváros déli irányból a VII. kerülettel határos a Király utca által. Az utca déli szakaszának mindkét oldalán Városközpont területe (Vt-V) területfelhasználási kategóriába sorolt területek fekszenek. A Király utca a területfelhasználási egység részét képezi, a területfelhasználási egységeket tekintve nem közlekedési terület.

VI.

VII.

Területfelhasználás (részlet) Forrás: TSZT 2017 melléklete, Szerkezeti tervlap

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 19 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

A Király utca északi szakasza, valamint a Városligeti fasor elején és végén fekvő telkek Nagyvárosias, magas intenzitású, jellemzően zártsorú, zártudvaros beépítésű lakóterület (Ln-1), míg az általuk közrezárt területek Kisvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület (Lk-2) területfelhasználási egységbe soroltak. A kerülethatár átszeli a Lövölde teret, mely mindkét kerület területén „a zöldfelületi rendszer részét képező városi terek a belső zónában” kategóriájú köztérként jelölt. A VI. és VII. kerületeket tervezett gyorsvasúti (metró) vonal szeli át a Közlekedési infrastruktúra szerkezeti tervlap alapján. A nyomvonal a XIII. kerületen át halad tovább a Duna felé. Az VI. és VII. kerület szomszédos telkeinek többsége (azaz a Király utca menti területek) a kiemelten védendő karakterű terület (I. párkánymagassági kategória) területére esnek. Az Erzsébet körúton, a Városligeti fasoron és a Lövölde téren Településképvédelmi jelentőségű fasor található. Ez az előbbieken meglévő, az utóbbin tervezett elemként jelölt. Az épített környezet értékeinek védelme (más jogszabállyal érvényesülő művi értékvédelmi örökségvédelmi elemek) szerkezeti tervlap mindkét kerületben bemutatja a védett értékeket. A Terézvárosban fekvő Világörökségi helyszín védőövezetének egy része a VII. kerületet is érinti. Budapest Főváros XIII. kerület (Angyalföld, Újlipótváros, Vizafogó) Terézváros északi és északnyugati, irányból a XIII. kerülettel határos. A Váci út mindkét oldalán XIII. Városközpont területe (Vt-V) területfelhasználási kategóriába sorolt területek fekszenek. A XIII. kerületi oldalon a Lehel és a Bulcsú utcák mentén Nagyvárosias lakóterületek - telepszerű (Ln-T) és jellemzően zártsorú, keretes beépítésű területek (Ln-2) -, míg a VI. kerületben Vt-V jelű területek találhatók. A Szabolcs utcától délre fekvő telkek VI. területfelhasználási egysége Intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű terület (Vi-1). A Váci út menti területek kivételével a határos területek Jelentős változással érintett Területfelhasználás (részlet) Forrás: TSZT 2017 melléklete, Szerkezeti tervlap területekként jelöltek. A vasútvonal mentén Szerkezeti jelentőségű zöldfelületi kapcsolat húzódik. A Váci út és a Lehel utca közúti közlekedési terület (KÖu) területfelhasználási egységbe sorolt közterület. A Bulcsú utca és a Szabolcs utca a határoló területfelhasználási egység részét képezi, a területfelhasználási egységeket tekintve nem közlekedési terület (részben Vt-V, részben Ln-2 és részben Vi-1). A Váci út (II. rendű főút) alatt fut az M3 nyomvonala, valamint a településszerkezeti jelentőségű kerékpáros infrastruktúra nyomvonalának meglévő és tervezett szakasza. A VII. kerület felől, a VI. kerületen át érkező, tervezett gyorsvasúti vonal (metró) nyomvonalán a Lehel téren tervezett metrómegállót jelöl a TSZT 2017 Közlekedési infrastruktúra szerkezeti tervlapja. Az VI. és XIII. kerület Váci út menti szomszédos telkei a kiemelten védendő karakterű terület (I. párkánymagassági kategória) területére, Bulcsú és a Szabolcs utcák XIII. kerületi telkei a Karakterőrző terület (II. párkánymagassági kategória) területére esnek. A Nyugati pályaudvar és a környezete Egyes változással érintett, jellemzően új beépítésű terület (III. párkánymagassági kategória). A Váci út és Lehel utcákban meglévő Településképi jelentőségű meglévő fasor található. A Szabolcs utcától délre Potenciális talajszennyezett területet jelöl a TSZT 2017 Környezetvédelem, veszélyeztetett és veszélyeztető tényezőjű területek szerkezeti tervlapja. A vasútvonal mentén a szerkezeti terv - az országos településrendezési és építkezési követelményekről szóló 253/1997 (XII.20.) Korm. rendelet alapján (OTÉK) – jelöli a védőtávolságot.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 20 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Budapest Főváros XIV. kerület (Zugló) A VI. és XIV. kerületek határa a Dózsa György úton fut. A Dózsa György út (II. rendű főút) közúti közlekedési terület (KÖu) területfelhasználási egységbe sorolt közterület, XIV. melynek északi szakaszán meglévő, déli szakaszán tervezett településszerkezeti VI. jelentőségű kerékpáros infrastruktúra nyomvonala fut. Zugló a Városligettel, a Hősök terével és a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) területével és vasúti területtel csatlakozik Terézváros felé. Ezen területek területfelhasználási egységei a TSZT 2017-ben: Városi park (Zvp), Intézményi, Területfelhasználás (részlet) Forrás: TSZT 2017 melléklete, Szerkezeti tervlap jellemzően szabadonálló jellegű terület (Vi-2), Különleges beépítésre szánt terület, Állat-, és növénykert területe (K-ÁN) és Kötöttpályás közlekedési terület (KÖk). A szomszédos terület speciális helyzetben van, mert az építési szabályzatát nem Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata, hanem Budapest Főváros Önkormányzata fogadta el, amire a felhatalmazást a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény adta meg6.

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓJA

 A magasabb tervi dokumentumok a főváros településszerkezeti tervén keresztül kell érvényesíteni. A főváros hatályos szerkezeti terve 2017-ben került jóváhagyásra, így a MATrT rendelkezéseit részben tartalmazza.  A TSZT 2017 nem tartalmaz olyan szerkezeti elemet, területfelhasználási egységet a szomszédos kerületek esetében, mely Terézváros területhasználatát akadályozná, azzal ellentétes lenne. A vizsgált és a szomszédos kerületek számára – területfelhasználási szinten – előny, hogy azonos szemlélettel készült, egységes a szerkezeti tervük, hiszen a mindennapi életben, a térben is igen szoros a viszonyuk a területeknek.

632/2014. (VII. 15.) Főv. Kgy. rendelet a Városligeti építési szabályzatról (VÉSZ)

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 21 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

5. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA 5.1. Fővárosi településfejlesztési döntések Budapest 2030 Hosszú távú városfejlesztési Koncepció (BP 2030)7 Budapest 2030 Hosszú távú fejlesztési Koncepciója a helyzetelemző munkarész alapján, a feltárt problémákra reagálva és az értékekre támaszkodva fogalmazza meg a városfejlesztés főbb céljait. A célkitűzések a jövőkép alapján kijelölik a város fejlődésének legfontosabb irányait, valamint meghatározzák, hogy Budapest a jövőben milyen elvek, preferenciák szerint fejlődjön. A koncepció alapjául szolgáló jövőkép „az adott helyzet, valamint a külső és belső tényezők által meghatározott lehetséges és megvalósítható törekvések együtteséből eredő, hosszú távon elérni kívánt településfejlődési pálya és cél”.A jövőképben megfogalmazott célok: o Budapest az európai nagyvárosok hálózatának meghatározó tagjaként potenciáljából eredően egyrészt a várostérséggel együttműködve a tágabb európai és globális térből kapott impulzusokat közvetíti az ország más területei felé. o Aktív szerepet vállal az ország fejlődése érdekében. o Budapest élen járó a tudás- és kreatív gazdaság fejlesztésében és a fenntartható gazdasági modell megvalósításában. o Piacvezető az alacsony energiafelhasználású, de magas hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások előállításában. o Híd szerepet tölt be a környező tájak és civilizációk között, különböző kultúrák, gazdaságok és emberek találkozóhelye. o A környezet fejlesztését megfontoltan, az értékeket és az érintettetek érdekeit messzemenően figyelembe veszi. o Magas életminőséget és esélyegyenlőséget biztosít lakóinak. A koncepcióban megfogalmazott átfogó célok nem képeznek élesen elváló témaköröket. A meghatározott átfogó célok Budapest meglévő értékeire és sokszínűségére alapoznak, kijelölve azokat az irányokat, melyek az integrált fejlesztési elvek érvényesülése mellett Budapest jövőjének fejlesztési alapjait képezik, és amelyekre az integrált városfejlesztési stratégiát alapozni lehet. Ezek alapján négy átfogó célt fogalmaztak meg: - Budapest az európai városhálózat erős tagja, - Érték- és tudásalapú, fenntartható gazdaság, - Harmonikus, sokszínű városi környezet, - Javuló életminőség, harmonikus együttélés. A városfejlesztési koncepcióban 17 célt határoztak meg, a szemléleti alapvetések és az átfogó célok alapján. Egy-egy cél eltérő mértékben, de egyszerre több átfogó célt is szolgál. A célok és az átfogó célok viszonyát a következő ábra mutatja:

7Jóváhagyva: 767/2013. (IV.24.) Főv. Kgy. határozattal.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 22 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

A célok és átfogó célok viszonya Forrás: Bp 2030 Terézvárost az 1., 3., 4., 5., 6., 7., 9., 10., 11., 12., 14., 15., 16., 17. cél érinti az adottságai alapján. A kerülethez kapcsolódó célok és a releváns területspecifikus eszközök az alábbiak: 1. Kezdeményező városfejlesztés „Cél, hogy a várost alkotó erők, a lakosság, a gazdasági szereplők, a különböző intézmények magas minőségű otthonra találjanak a városban, kiváló infrastrukturális, fenntartható természeti és épített környezet, valamint megfelelő szervezeti és jogi feltételrendszer biztosításával. Az érdekek és érdekeltek bevonásával koordinált, eredményes, a szinergiákat kiaknázó, egyszerre forráskímélő és forrásfeltáró együttműködésre van szükség. Budapest úgy élénkítse a város gazdasági, közösségi és szellemi-kulturális életét, hogy lehetővé váljon lakói, vállalkozói, az ide látogatók számára, hogy minél jobban élhessenek az adottságokkal, értékekkel, lehetőségekkel.” 3. Egységes Budapest „Budapest meghatározó természeti értékei, zöldfelületi és vízrajzi rendszere, épített történeti értékei, műszaki infrastruktúrája mára egy működési egységként rendszert képeznek, amelyben az eltérő városi térségek – közigazgatási határtól függetlenül egymásra utaltak.”  A közös célok elfogadása mentén kialakuló kerület–fővárosi egyeztetési platform működtetése.  Egységes brand alapján történő arculat fejlesztése a nemzetközi politikai és vállalati döntéshozók mentális térképére történő „elhelyezés” érdekében. 4. Budapest nemzetközi és európai szerepkörének erősítése „Budapest akkor lesz az európai városhálózat erős tagja, ha - együttműködik minden lehetséges partnerrel a számára olyan komparatív előnyöket hordozó témákban, mint a humán tőke vagy a földrajzi elhelyezkedés adottságainak érvényesítése; - transzferszerepet játszik Nyugat–Kelet és Észak–Dél relációjában a kultúra, az innováció, az áruk, a tőke, a képzett munkaerő és szaktudás átadása és közvetítése terén.”  A belső zóna a nagy fejpályaudvarok révén a nemzetközi és országos vasúti közlekedés végpontja, a létesítmények forgalomban betöltött jelentőségét meg kell tartani..

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 23 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

5. Egészséges környezeti feltételek megteremtése „A város megítélésében és ezen keresztül versenyképességének megőrzésében kiemelt szerepe van az itt lakók és dolgozók életminőségének. Ennek egyik legfontosabb eleme az egészséges környezet, amely döntően befolyásolja az egészségi, pszichés és mentális állapotunkat. … Az egészséges környezet megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy elegendő zöldfelület és egyéb biológiai zöldfelület álljon rendelkezésre környezetünkben. Az egészséges környezet megteremtésének egyik alapvető feltétele a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás. …  A belvárosban a területhasználat folytán jelentős méretű, új zöldfelületek létesítése általában nem lehetséges, ezért alternatív megoldások szükségesek a biológiailag aktív felületek növeléséhez.”  Tetőkertek, zöldtetők létesítése a lapos tetőkön  Foghíjtelkek, hasznosítatlan területek ideiglenes hasznosítása zöldfelületként, közösségi kertek, zsebparkok létesítése.  Gyalogoselsőbbségű közterek és sétálóutcák hálózatának további fejlesztése.  A fasorok védelme és rekonstrukciója, új fasorok létesítése a felszabaduló közlekedési területeken (parkolósávokban).  A meglévő zöldterületek megtartása, esetleges megszüntetés esetén annak visszapótlása máshol (kompenzáció).  Forgalomkorlátozás.  Pályakorszerűsítés, pályaátépítés (közúti és vasúti).  Az épületek passzív akusztikai védelme. 6. Klímavédelem és hatékony energiafelhasználás „A klímaváltozás hatásainak enyhítése korunk egyik legnagyobb kihívása. A globális klímaváltozás és a városi klímában megfigyelhető változások káros hatásai fokozottan érvényesülnek Budapesten is. A klímaváltozásért felelős üvegházhatású gázok kibocsátása az energiafogyasztással hozható összefüggésbe. Az energiafogyasztás csökkentése és a klímavédelem a nemzetközi elvárásokkal összhangban kell, hogy megtörténjen. … Kiemelten fontos az épületek energiahatékonyságát javító beruházások ösztönzése, a városi hősziget‐hatás csökkentése.” 7. Egyedi városkarakter értékalapú megőrzése és fejlesztése „Az egyedi arculat kedvezően befolyásolja a város és térségének megítélését, közvetve erősíti annak gazdasági pozícióit, javítja a lakosság életminőségét. … A város egyedülálló természeti és táji, valamint ezzel harmóniában lévő épített örökséggel rendelkezik, amelynek megőrzése révén tartható csak fenn a város értékei iránt megmutatkozó kiemelkedő érdeklődés.” 9. Hatékony és kiegyensúlyozott városszerkezet – kompakt város „A fenntartható város hatékony és kiegyensúlyozott városszerkezettel rendelkezik, kompakt és vegyes használatú, ahol előnyben részesül a közösségi, a gyalogos és kerékpáros közlekedés. Cél, hogy a területhasználat és az infrastruktúrák fejlesztése takarékosabb formát öltsön, az új területek igénybevétele helyett a már infrastruktúrával ellátott területek váljanak a fejlesztések célterületeivé. Ennek érdekében a barnamezős területek „újrahasznosítása” válik a város elsőrendű fejlesztési érdekévé. A kiegyenlített, kompaktságra törekvő városszerkezet, a természeti környezettel harmonizáló területhasználat, a közlekedési és közmű‐infrastruktúra, valamint a zöldfelületi hálózat integrált, egymás eredményességét fokozó fejlesztésével, területtakarékos módon érhető el. A kompaktságra való törekvés nem a sűrűség növelését, hanem az adott területhez illő, optimális sűrűség meghatározását jelenti, a területek megfelelő tagoltsága és a kiszolgáló hálózatok gazdaságosan fenntartható kialakítása mellett”

A főközpont bővítése és karaktertisztelő fejlesztése, a meglévő központok minőségi fejlesztése, új központok igényes városépítészeti kialakításaForrás: Bp 2030

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 24 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

 A történeti városszerkezet megőrzése.  A forgalomcsillapítással a környezeti terhelés csökkentésével élhetőbb terület kialakítása a cél.  A települési értékeken alapuló fejlesztési irányok.  A terhelés csökkentése, a használati intenzitás megfelelő keretek között tartása.  A települési környezet és a funkciók minőségi fejlesztése.  Rehabilitációs megújulás a szerkezet megőrzése keretében.  Zöldfelületi bővítéssel járó fejlesztés támogatása.  Kis léptékű zöldterületi és zöldfelületi fejlesztések alternatív megoldásokkal (pl. zöldtetők).  Az elavult épületállományú intézményrendszer korszerűsítésének ösztönzése támogatással.  Intézménykorszerűsítés és lakáskorszerűsítés kapcsolása a komplex rehabilitációs programokkal.  A hagyományos üzletek helyben maradásának támogatása.  A horizontális és vertikális vegyesség megtartása.  Lakó- és munkahelyi funkciók közötti átjárhatóság.  Lakásépítési és felújítási támogatási rendszer kialakítása.  A lakóterületek esetében minőségi fejlesztés, rehabilitáció keretein belül forgalomcsillapítási eszközök alkalmazása, a zöldfelületi arány növelése. 10. A barnamezős területek a városfejlesztés célterületei „Budapest térbeli fejlesztésében is a fenntarthatóság szempontrendszerét kell követni. Ez azt jelenti, hogy területtakarékos, a meglévő konszolidált területhasználathoz és a rendelkezésre álló infrastruktúrához igazodó, kiegyensúlyozott vegyes használatot eredményező fejlesztésekre kell törekedni.”  Átmeneti hasznosítások ösztönzése.  Kármentesítés, az értékvédelem támogatása.  Támogatott funkciók ösztönzése.  A zöldfelületek növelésének ösztönzése. 11. Intelligens mobilitás „A fenntartható fejlődés szempontjából fontos, hogy a helyváltoztatás iránti igények a város szerkezetének tervszerű alakításával fajlagosan csökkenjenek, és az utazási szokások tudatos befolyásolásával tolódjanak el a környezetet kímélő közlekedési módok felé, intelligens közlekedést eredményezve.”  A férőhelykínálat biztosítása.  Megfelelő épített környezet létrehozása.  Meglévő hálózat területi kiterjesztése, sűrítése.  Átszállókapcsolatok kiépítése.  Vonzó használati feltételek kialakítása.  A városi intermodális, és a fontosabb átszálló csomópontok központként történő fejlesztése.  Meglévő közterületek gyalogos-, kerékpárosbarát átalakítása  A területek gyalogos átjárhatóságának megkönnyítése.  A gyalogos felületek mennyiségi és minőségi fejlesztése.  Kerékpár tárolás biztosítása.  A belváros térségében behajtáskorlátozás.  Területi forgalomcsillapítás.  City logisztika rendszerének (a város saját áruszállítási igényeinek környezetbarát megoldásának) létrehozása.  Parkolásszabályozás, parkolásgazdálkodás.  A nagy fejpályaudvarok kiemelt fejlesztése, összehangoltan a kapcsolódó nagyvárosi környezettel, a Nyugati és a Déli pályaudvarok között esetlegesen alagút építése.  A lakosság parkolási igényeinek közterületen kívüli megoldása.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 25 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

12. Tudás-, készség- és zöldalapú gazdasági fejlesztés „Budapest érdeke, hogy hosszú távon vonzó legyen nemcsak a környező régióból, de akár a határokon kívülről érkező, jól képzett fiatalok számára is. Érdeke és célja olyan környezet megteremtése, amely a jövő nemzedékek tehetségei számára lehetővé teszi, hogy tudásuk, készségeik kiteljesedésének és szakmai, üzleti vagy tudományos karrierjük helyszíne a magyar főváros legyen.”  K+F+I fórumok, konferenciák szervezése.  Klaszterszervezés.  Vállalkozási inkubációs és képzési programok.  Helyi beszállítói hálózatok szervezése.  Vezérprojektek és területi integráció.  Oktatás, képzés, gyakornoki és újrafoglalkoztatási programok.  Vállalati partnerségi együttműködések kialakítása.  Az önkormányzatok innovációs befogadóképességének javítása.  Turisztikai fogadási feltételek javítása.  A múzeumok interaktívabbá, szórakoztatóbbá, illetve vonzóbbá tétele, az információra egyre kevésbé, ugyanakkor az élményre egyre inkább éhező közönség megszólítása, többnyelvűség és látogatóbarátság fejlesztése. 14. A kulturális sokszínűség megőrzése és fejlesztése „Budapest sokszínű kultúrája a város múltjának és társadalmi összetételének tükre. A kulturális javak, az épített és szellemi örökség együttesen jelentik a legsajátosabb helyi vonzerőt. A város bővelkedik kulturális erőforrásokban, a város fekvése, az épített örökség, a fürdőkultúra hagyománya, a kulturális intézmények (rendezvények), a természeti adottságok, a gasztronómia egyaránt idesorolható.”  A budapesti épített örökség fokozott védelmének, a város egyediségének megőrzésének erősítése.  Az épített értékek erőforrásként kezelése.  Az értékes, de rossz állagú épületek átmeneti kulturális hasznosítási lehetőségeinek feltárása, hasznosításukra civil kezdeményezések támogatása.  Az épített örökség megismerését, a védett építészeti örökség innovatív hasznosítását, illetve a városi életbe való kulturális integrálását célzó kezdeményezések támogatása;  A többnyelvűség bővítése, kétnyelvű tájékoztatás a közforgalmú helyeken.  Múzeumfejlesztés, a múzeumi kínálat bővítésével, a komplexitás növelésével; a múzeumfejlesztés és az iskolai programok összehangolása  Civil, alternatív alkotóműhelyek és a kreatív ipar művelőinek bevonása a várossal kapcsolatos gondolkodásba, termékeik, projektjeik innovatív hasznosítása.  A magán mecenatúra és az önkormányzati eszközök összekapcsolásából adódó lehetőségek jobb kihasználása.  A karakteres kulturális térségek népszerűsítése. A fővárosi művészeti egyetemek és középiskolák bevonása az új kulturális negyedek arculati elemeinek kialakítására (pályázatok, versenyek kiírása) és terjesztésére (közösségi oldalak, internetes hálózatok, videomegosztók révén). 15. Humán szolgáltatások optimalizálása „A város megtartó erejét, vonzerejét és presztízsét növeli, ha az általa nyújtott szolgáltatások közül, minden városhasználó eléri és igénybe veheti azt, amelyre szüksége van. A városlakók identitását, lakóhelyükhöz való kötődését erősíti, ha az általuk elérni kívánt pozitív jövőképet helyben és belátható időn belül megvalósíthatónak tartják.”  Az egyházi és civilszervezetek bevonásával lemorzsolódás csökkentő programok támogatása.  A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő felnőttképzési rendszer működtetése  A lakosság demográfiai struktúrájának rendszeres áttekintésére alapozott oktatási kapacitás korrigálása.  Az egészségügyi kapacitás folyamatos korrigálása a lakosság demográfiai struktúrájában bekövetkezett változásokra reagálva  Egészségügyi és oktatási intézmények, civil- és egyházi szervezetek szakembereinek együttműködése.  A prevenció és az egészségmegőrzés terén szemléletformáló kampányok, oktatási programok támogatása  A városbiztonság – a területen élők biztonságérzet-változásának mérésére – monitoring bevezetése.  Szektorközi összefogás támogatása a bűnmegelőzés, illetve az áldozattá válás esélyének csökkentése érdekében.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 26 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

16. Az igényekhez igazodó, rugalmas lakásstruktúra megteremtése „… a városban lakók, az ideköltözők számára alapvető fontosságú, hogy milyen lakáslehetőséget találnak, milyen a lakáskínálat. Korunk mobilitására lényegesen rugalmasabb lakásstruktúra létrehozásával kell válaszolni, melyben annak összetétele, a lakásméretek, a piaci és nem piaci szegmens, továbbá a városon belüli térbeli eloszlás egyaránt meghatározó.”  A foghíjak hasznosítása (beépítés, köz-, zöldterületek kialakítása)  Az energiahatékonyság fokozására a társasházi támogatási rendszer kialakítása.  A krízisterületek komplex (szociális elemekkel együttes) rehabilitációja.  A bérlakásszektor fejlesztése, a meglevő lakásállomány bérlakásszektorba vonásával is, külső források felhasználásával  A társadalmi igényeknek megfelelő felújítások támogatása, különös tekintettel az energiahatékonyság növelését célzó felújításokra.  A hátrányos helyzetű és speciális igényű csoportokat és a lakossági (civil) összefogást támogató források kihasználása;  Vegyes tulajdonú, a köz- és a magántőkét egyesítő projekttársaságok létrehozása a krízisterületek és egyéb érintett területek rehabilitációja céljából, gazdálkodó-termelő, építőipari-fejlesztő és a szoft beavatkozásokban kompetens szervezetek szükség szerinti bevonásával;  A fenntartható háztartás-gazdálkodást segítő programok működtetése 17. Befogadó, támogató és aktív társadalom „A befogadó társadalom egyszerre jelenti a népességszám megtartása érdekében ide vonzott és a már itt élő lakosság befogadását és elfogadását, melynek révén a sokszínűség pozitív hatása társadalmi szinten érvényesülni tud. A befogadás alapja az egyenlő bánásmód és az antidiszkrimináció, ami az ide érkező és már itt élő társadalmi kisebbségek beilleszkedésének megalapozását jelenti. Ebben kiemelt szerep jut a helyi szociális hálónak is.”8  A kultúrák találkozását lehetővé tevő események szervezése, támogatása.  Lehetőséget, hasznot hozó munkavállalási, tanulási, befektetési célú (hazai és külföldi) bevándorlás ösztönzése  A kulturális tudáscserére alapuló vállalkozások támogatása  Az ágazati szektorok ifjúságot érintő feladatainak és projektjeinek összehangolása  A szakmai erőforrások összefogása és az együttműködések révén az ifjúsággal kapcsolatos feladatellátás koherenciájának megteremtése  Civil és közösségi antidiszkriminációs akciók, kampányok szervezése, támogatása  Lakó- (társasházi, szomszédsági) közösségek ösztönzése, a közösségi élet tereinek megteremtését elősegítő támogatás  Közösségi akciók szervezése, helyi támogatócsoportok létrehozása, támogatása  Egészségmegőrző programok és szűrővizsgálatok elérhetőségének szélesítése, népszerűsítése  Az öngondoskodás gondolatával kapcsolatos intézményes felvilágosítás, lakossági párbeszéd szükséges  Idősek munkaerő-piaci védelme (védett életkor), preferálása  Az idősek tudására alapozott, őket bevonó lakókörnyezeti közösségépítő programok támogatása.  Az újszerű munkavégzési formák térbeli igényeinek beépítése a köztérfejlesztésbe, a lakónegyedek fejlesztéseibe és a rehabilitációs programokba  Az életszakaszokhoz, a családformációkhoz igazodó lakhatási formák támogatása  A közösségi használatú többfunkciós terek kialakításának, fejlesztésének támogatása.

Fővárosi Integrált Településfejlesztési Stratégia9 Budapest Integrált Településfejlesztési Stratégiája a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepcióra épül. Az Integrált Településfejlesztési Stratégiában (ITS) a hosszú távú fejlesztési koncepcióval összhangban, Budapest fejlesztésének középtávú feladatait, programját, illetve ennek keretein belül a megvalósítást biztosító kulcsprojekteket, akcióterületi beavatkozásokat és keretfeltételeket határozták meg. A BP 2030-ban megfogalmazott átfogó célok elérését az ITS-ben középtávon két specifikus cél szolgálja. A specifikus célokhoz öt stratégiai cél és egy kiemelt területi cél (a Dunával együtt élő város) tartozik. A stratégiai célokhoz és a területi célhoz 16 alcél, program került meghatározásra.

8Forrás: BP 2030 9Jóváhagyva: 160/2016. (II.17.) Főv. Kgy. határozattal.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 27 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Az ITS-ben megfogalmazott célrendszer Forrás: ITS összefoglalója Terézvárost a dokumentumban meghatározott megvalósítást szolgáló beavatkozások közül a harmadik akcióterület, az ún. Nyugati térsége – Városliget akcióterület közvetlenül érinti. Az akcióterületi terv fejlesztésének fő feladatai: o Nyugati pályaudvar környezetének hasznosítását előkészítő tárgyalások (Miniszterelnökség vezetésével, a fővárosi önkormányzattal és a VI. kerületi önkormányzattal együttműködve), a terület egy részén az átmeneti hasznosítás feltételeinek kidolgozása. o Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) fejlesztési projektek tervezésének folytatása. o Együttműködés a Kormánnyal a Liget Budapest beruházásainak és a szükséges fővárosi beavatkozások (FÁNK, Széchenyi Fürdő) összehangolására.

Az akcióterületi fejlesztés célja (a Nyugati térségére vonatkozóan) „Az akcióterületi beavatkozások célja a Nyugati tértől a Városligetig húzódó radiális tengely mentén az alulhasznosított területek fejlesztésbe való – részben átmeneti célú – bevonása, funkcióváltása, a Városliget kiemelt turisztikai szerepének megerősítése intézményfejlesztéssel és a zöldterületek revitalizálásával. … A Nyugati pályaudvar térsége ma Budapest belvárosának legnagyobb fejlesztési potenciállal bíró helyszíne. Hosszú távon több százezer négyzetméternyi munkahelyi és / vagy kulturális terület jöhet létre, olyan vegyes fejlesztés mellett, mely az egyébként nagyon alacsony zöldfelületi ellátottsággal bíró belváros pihenésre alkalmas területeit is növeli.”

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 28 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Nyugati térsége-Városliget akcióterület Forrás: ITS stratégiai dokumentuma Akcióterületi projektek (kiemelve a VI. kerület területén találhatók) megvalósulás10

→ F1 – Nyugati tér és aluljáró megújítása csupán a kerületi térrészen történt megújulás → F2 – FÁNK – Pannon Park projekt

→ F3 - Széchenyi fürdő felújítása

→ F4 - M1 metró (Millenniumi földalatti vasút) rekonstrukció és járműfejlesztés → F5 - 3-as villamos vonal meghosszabbítása a Kassai téren át észak felé (Angyalföld, Árpád híd) → F6 - M3-as metró vonal infrastruktúra rekonstrukciója

→ F7 – Villamoshálózat összekötése a Deák tér és Lehel tér között (Bajcsy- Zsilinszky út-Váci út nyomvonalon) tervezés: 2020-ig → F8 - M1 metró (Millenniumi földalatti vasút) meghosszabbítás

→ Á1 - Liget Budapest Projekt

→ Á2 - Nyugati pályaudvar épület felújítás a tető felújításra kerül → Á3 – Liget 2 projekt (Podmaniczky út menti MNV területek hosszú távú hasznosítása → Á4 - Világörökségi Kezelési terv

→ K1 – Nyugati Grund (Podmaniczky utca menti használaton kívüli, egykori MÁV területek szabadidős hasznosítása átmeneti jelleggel)

→ K2 - Hunyadi téri csarnok megújítása a belső megújítás még nem zajlott le → M1 – Westend 2 (jelentős méretű kereskedelmi és irodai fejlesztés)

→ M2 - egykori Volán telep (Szabolcs utca)

10 Megvalósult Részben megvalósult / Folyamatban Nem valósult meg

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 29 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Kapcsolódó akcióterületen kívüli projektek megvalósulás → Rákosrendező pályaudvar hasznosítási programjának előkészítése

→ Teréz körút kirakatainak, portáljainak, reklámkihelyezéseinek megújítása

Az akcióterv kulcsprojektje a FÁNK fejlesztése, a Pannon Park létrehozása. A fejlesztés folyamatban van, de nem Terézváros területén található. Budapest településképi arculati kézikönyve (BP TAK)11 és a főváros településkép védelméről szóló rendelete (BP TKR)12 ABP TAK a főváros közvetlenül igazgatott terület teljes területére, helyi egyedi védelmének megalapozására és a főváros településképi szempontból meghatározó területeire fogadta el. A BP TKR-t az általa közvetlenül igazgatott terület teljes területére, valamint a fővárosi helyi védelem tekintetében alkotta meg. Budapest településképi arculati kézikönyve a szemléletformálást szolgálja, a főváros épített és természeti környezete minőségi formálásának fontos eszköze. A kézikönyvben meghatározásra kerültek a település településkaraktert meghatározó településképi jellemzői, a településképi szempontból egymástól jól elkülönülő településrészek arculati jellemzői és értékei, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatok, valamint a településképhez illeszkedő építészeti elemek. A BP TAK tartalmazza a főváros településképi szempontból meghatározó területeit, melyek A fővárosi jelentőségű, településképi szempontból közül több is érinti a VI. kerületet: meghatározó területek Forrás: BP TAK Világörökségi terület „Budapest világszínvonalú és értékű területe világörökségi védettsége révén megőrzendő a későbbi generációk számára is. A város központjában a Duna partjain feltáruló városi táj és építészeti alkotások páratlan szépségű harmóniában mutatkoznak. A panorámában összegződik a világvárossá fejlődött magyar főváros történetének számos meghatározó eleme. Az Andrássy út és környezete Budapest XIX. században az akkori legkorszerűbb technikával, világszínvonalon megvalósított urbanisztikai együttese. A világörökségi terület a világörökségi helyszínt és annak védőövezetét foglalja magába, több eltérő karakterű területrészre tagolhatóan.” Kis- és Nagykörút, belső „A főváros nagyvonalú gyűrűs-sugaras városszerkezete a XIX. században fejlődött sugárutak dinamikusan, az Európában akkor divatos párizsi városrendezési modell szerint, ennek megvalósult markáns elemei a körutak és a sugárutak. Közös jellemzőik a kompozíció egysége, a nagyvonalúság, annak ellenére, hogy több kerület területén is áthaladnak. Épületeik jellemzően az érett historizmus stílusában fogalmazódtak meg, de a helyenként elhúzódó beépítések miatt, későbbi korok épületei is a zártsorú beépítéseik sorába ékelődtek. A több kerületet érintő terület fővárosi koordinációt igényel.” Történelmi belvároshoz „A XX. század első harmadában a történeti belváros határán épült modern stílusú csatlakozó, modern lakóterületek építészeti karakterükben önállóan, ám városi jellegzetességeikben a beépítésű területek történeti belvároshoz szervesen kapcsolódóan, tér és tömegalakításukban hasonló jöttek létre.”

11 A Fővárosi Közgyűlés fogadta el a 1319/2017. (IX. 29.) normatív határozatával. 12 A Fővárosi Közgyűlés fogadta el 30/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendeletével.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 30 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

5.2. A hatályos kerületi fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Terézváros rendelkezi településfejlesztési koncepcióval, integrált településfejlesztési stratégiával és egyéb számos szakági koncepcióval is. A fejlesztési dokumentumok közül a településfejlesztési koncepciónak különösen fontos a szerepköre, mert az hivatott a hosszú távú fejlesztési elképzeléseket összefoglalni. Terézváros jelenlegi koncepciója a vonatkozó jogszabályi háttérnek nem felel meg, a most érvényben lévő szabályokhoz képest korábban készült. A dokumentum felépítésében átmenetet képez a hosszú-, a közép- és rövidtávú dokumentumok között, ún. intézkedési tervet és akciókat is tartalmaz a célok mellett. Településfejlesztési Koncepció A kerület településfejlesztési koncepcióját2007-ben fogadta el a Képviselő-testület. A koncepcióban szereplő jövőkép négy nagy témakörből áll össze, miszerint o Terézváros Budapest belvárosának minőségi kulturális, idegenforgalmi és kereskedelmi központja, o Budapest belső városrészeinek közös irányelvekkel történő, partnerségen alapuló fejlesztéseiben Terézváros kezdeményező szerepet játszik, így fontos szerepe van a fejlődésben, értéknövekedésben, o Az értékmegőrző komplex városrehabilitációnak köszönhetően magas minőségben biztosítja a lakossági, közösségi funkciók működését és kiváló turisztikai és vállalkozási környezetet biztosít, o A zöld technológiák alkalmazásával és zöldfelületekkel megvalósított Nyugati-negyed fejlesztésével a csomópont a belváros legfontosabb intermodális központja, munkahelyi területe. A jövőképének elérését az alábbi célok szolgálják, melyek megvalósítására folyamatosan sor került: Átfogó célok o Terézváros legyen Budapest vonzó, világszínvonalú belvárosa – idegenforgalmi, kulturális, szórakoztató központja o Terézváros legyen élhető, lakható, fenntartható település Stratégiai célok és kapcsolódó prioritások o 1. Lakossági tudatformálás 1.1. Lokálpatriotizmus erősítése, fejlesztése 1.2. Információ-áramlás, kommunikáció kiépítése, fejlesztése o 2. Az élhető és elérhető belváros kialakítása 2.1. Közterület-fejlesztés 2.2. Közlekedésfejlesztés o 3. Az élő és fejleszthető lakókörnyezet kiépítése 3.1. Fejlődő, polgári lakókörnyezet kialakítása 3.2. Környezetvédelem o 4. A történelmi városszerkezet és épített környezet fenntartása és fejlesztése 4.1. Értékvédelem és fejlesztés o 5. A szociálisan érzékeny, gondoskodó település megvalósítása 5.1. A szociális alapellátáson felüli szolgáltatások megvalósítása Kerületi Integrált Településfejlesztési Stratégia (kerületi ITS)13 A kerület 2015-ben fogadta el az Integrált Településfejlesztési Stratégiát (kerületi ITS), mely a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 „Közép-Magyarországi Operatív Program –Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” című projekt keretein belül készült.A stratégiai célok meghatározásának alapját a 2007-ben készült koncepció jövőképe és a megfogalmazott átfogó célja jelentik, így a kerületi ITS áttekintésre, megújításra szorulhat.Terézváros Önkormányzata négy tematikus és egy területi típusú stratégiai célt tűzött ki középtávon.

13A hatályos kerületi ITS a 230/2015. (IX.24.) önkormányzati határozattal került elfogadásra.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 31 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

1. stratégiai (tematikus jellegű) cél és a legfontosabb beavatkozások megvalósulás Épített környezet minőségének fejlesztése komplex szemléletű városrehabilitációval → Épületállomány megújítása

A társasházak, épületállomány felújítása, korszerűsítése folyamatos → Értékvédelmi beavatkozás Világörökségi Kezelési Terv (Forster Központ)

műemlék épületek felújítása, funkcióval való megtöltése (állam, magánszektor) folyamatos → Közterületek, közlekedési- és zöldfelületek megújítása parkok, terek megújítása a közlekedési felületek, járdák és parkolóhelyek folyamatos komplex kezelése mellett, a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésének figyelembe vételével fasorok védelme, állomány folyamatos felülvizsgálata → Szociális városrehabilitáció Podmaniczky utca menti tömbök - lakókörnyezet megújítása

önkormányzati bérlakások felújítása

társadalmi programok folyamatos

Nyugati Grund – sport és szabadidős területek kialakítása

2. stratégiai (tematikus jellegű) cél és a legfontosabb beavatkozások megvalósulás Intézményhálózat és lakossági szolgáltatások fejlesztése → Bölcsőde férőhelybővítés

új férőhely-kapacitások kialakításához a feltételek megvizsgálása, bővítés előkészítés alatt új intézmény megvalósítása

Épületenergetikai fejlesztések és működési környezet színvonalának fejlesztése a → egy zajlott, közintézményekben területileg a VII. energiahatékonysági felújítások eszközrendszer bővítése kerületben található → Lakossági egészségügyi prevenciós programok a megkezdett szűrőprogramok folytatása

szemléletformálás → Szépkorúak programja Időskorú lakosságnak szóló egészségügyi, prevenciós, ellátási ésközösségi programok → Közösségi programok, civil szervezetek, egyházak, kisebbségi önkormányzatok kulturális, közösségi célú, társadalmi szerepvállalásának támogatása folyamatos civil, egyházi, kisebbségi önkormányzati kezdeményezések támogatása

→ Rekreációs és sport- területek lehetőség szerinti bővítése és a meglévő helyszínek fejlesztése, célcsoportigényekhez igazodó megújítása; intézményi területek bevonása a kínálatba (pl. nyitott „tornaterem/udvar” program)

Nyugati Grund

nyitott udvar program - intézményi udvari sportterületek felújítása, lakossági használat biztosítása előkészítés alatt sportkoncepció

ingatlanhasznosítás keretében a teremsportolásra alkalmas helyszínek bővítése játszóterek felújítása, korszerűsítése, célcsoport igények figyelembe vételével folyamatos

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 32 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

3. stratégiai (tematikus jellegű) cél és a legfontosabb beavatkozások megvalósulás Vállalkozásbarát gazdasági környezet feltételeinek fejlesztése → Együttműködés a gazdasági szereplőkkel, érdekképviseletekkel, információ szolgáltatás a kerületi vállalkozásokkal kommunikáció, tájékoztatás, együttműködés folyamatos → Portálprogram megvalósítása Mintaprogram további fejlesztése, területi kiterjesztése a kiskereskedelmi összetétel és városképi megjelenés fejlesztése érdekében folyamatos → Intézkedések a lakosság és vállalkozások működése közötti konfliktusok csökkentésére

a lakókörnyezet nyugalmának megvédése, a szolgáltatások vendégforgalmából folyamatos adódó zavaró hatások csökkentése → Vásárcsarnok megújítása a csarnok értékőrző funkcióbővítő megújítása → Okos hivatal feltételeinek megteremtése térinformatika és smart alkalmazások, e-önkormányzat, ügyfélbarát önkormányzat fejlesztései folyamatos

4. stratégiai (tematikus jellegű) cél és a legfontosabb beavatkozások megvalósulás A kreatív gazdaság szerepének erősítése → Kulturális gazdaság szerepének erősítése együttműködés a turisztikai és kulturális szektor szereplőivel, a kerületi kínálat folyamatos fejlesztése, eredményesebb kommunikációja érdekében → „Alkotás” központú, innovatív ágazatok jelenlétének erősítés együttműködés kreatív és start-up cégekkel, a kerületben lévő telephely lehetőségek feltárására, az együttműködés erősítésére, közös programfejlesztés

a kreativitás népszerűsítése: versenyek, rendezvények, a jó példák kommunikációja → Kulturális és kreatív hely imázs erősítése (programok) közösségi, identitáserősítő művészeti programok körének kiterjesztése, zászlóshajó események továbbfejlesztése kommunikációs eszközök fejlesztése (digitális tartalmak, applikációk, célcsoport- folyamatos specifikus kiadványok

5. stratégiai (területi jellegű) cél és a legfontosabb beavatkozások megvalósulás Nyugati-negyed fejlesztése → Átmeneti hasznosítás rövidtávon – Nyugati Grund sport- és rekreációs területek fejlesztése rendezvénytér, közösségi kert → Hosszú távú fejlesztés előkészítése a terület hosszú távú víziójának tervezése és az ehhez kapcsolódó folyamatmenedzsment → Középtávú infrastruktúra- és közterületfejlesztési elemek megvalósítása közlekedési területek fejlesztésem, átstrukturálása közművek fejlesztése (adott esetben) → kármentesítés (amennyiben szükséges) az MNV területek veszélymentesítése, az átmeneti hasznosítás biztonságos feltételeinek megteremtése → magán fejlesztések megindulása (középtávon min. 70 ezer m2) a Westend 2 területének ütemezett beépítése

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 33 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Terézváros településképi arculati kézikönyve (TAK) és a kerület településkép védelméről szóló rendelete (TKR)14 Terézvárost négy területre osztja a TAK az eltérő karakterű területek lehatárolásával. A felosztás megfelel a funkcionális és történeti szempontból is elkülönülő kerületrészekkel. Az eklektikus lakónegyed, a Nagykörút környezete mint kulturális szolgáltató- kereskedelmi központ, a Nyugati pályaudvar és a Westend körzete a kerület és a főváros egyik kereskedelmi-üzleti központja, intermodális közlekedési csomópontja. Az Andrássy út északi szakaszánál elterülő diplomáciai és villanegyed szabadon álló beépítése, zöldfelületei markánsan elkülönül a kerület zártudvaros nagyvárosias beépítésű lakóterületeitől. A negyedik eltérő karakterű terület a meghatározó utak: Andrássy út, Nagykörút, Király utca, Bajcsy- Zsilinszky út, Podmaniczky utca, Dózsa György út. Eltérő karakterű területek lehatárolása Forrás: TAK Nagykörúton innen és „Terézváros szinte egésze zártsorú, zártudvaros beépítéssel sűrűn beépített terület. túl (a Pesti Broadway Az épületek a nagyobb utak mentén jellemzően 3-4, míg a mellékutcákban csak 2-3 és a lakónegyed) emelettel épültek. Az udvarok a telkek alakjából következően általában szűkek. A beépítési mérték sok esetben meg is haladja a 80%- ot. Ennek egyik oka, hogy az 1894-es szabályzat a 3 emeletes épületeknél 15%-os udvarméretet írt elő, és csak a négyemeletes épületeknél határozta meg a 20%-os udvarterületet. A Belső- és Külső- Terézváros területének használata sok tekintetben, és időről időre változó mértékben eltér egymástól, ennek ellenére sokkal több a közös, mint a megkülönböztető vonás.” „A városrész legfontosabb területszervező tengelye az Andrássy út. Az erre merőleges sűrű utcahálózat alakítja ki a lakóterület szövetét. Ebből következik, hogy szemben Belső- Terézvárossal, itt az utcák inkább ÉNY–DK irányultságúak, így jóval világosabbak. A terület fő infrastrukturális tengelyét is a sugárút adja. A területen csak elszórtan található kulturális és közintézmény, ezek főként az Andrássy sugárúttengely mentén sűrűsödnek. A lakófunkció dominanciája tehát még hangsúlyosabb, mint Belső-Terézvárosban.” Villanegyed „A Bajza utcától kifelé a Szondi utca északnyugati határvonalával zárul az a terület, amely az eklektikus városrészt nagyjából egységes karakterrel jellemzi. Ezen a vonalon kívül, az egykori díszkertek telkein jellegzetes villaépületek sorakoznak. A díszkertek maradéka meghatározó zöld felületét adja Terézvárosnak, bár a kertek többsége nem látogatható.” Nyugati térség, „A területen két külön világ és két sajátos településkép találkozik: az egyik a vasúti átalakuló vasúti terület pályaudvart körülölelő nagyvárosé, a másik pedig a vasúti pályaudvar „világa”, amely az összetett pályaudvari funkcióból következően, nagyobbrészt befelé forduló, önálló világ. … A Westend City Center fővárosi szintű kereskedelmi központ és a Nyugati pályaudvar nemzetközi szintű közlekedési csomópontja már jelenleg is kiemelkedő szereppel ruházza fel ezt a városrészt, ugyanakkor ma még a vasúti funkció és a funkciónélküliség tekinthető dominánsnak a területen.” Meghatározó utak Minden utcára vonatkozólag külön-külön tesz megállapításokat. (Andrássy út, Nagykörút, Király utca, Bajcsy-Zsilinszky út, Podmaniczky utca, Dózsa György út) A TAK közérthető nyelven ismerteti a historizáló épületek szerkezeteit, az épületek jellemző eredeti anyaghasználatát és a problémaforrásokat, a hozzájuk kapcsolódó megoldási lehetőségeket. Ismertet számos jó példát az értékmegőrző homlokzat-felújításokra, az épületgépészet elhelyezésére, a tetőtér-beépítésre és emelet-ráépítésre vonatkozóan.

14 Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2017. (XII.21.) rendelete. (módosította: 5/2018. (II. 15.) ör., 30/2018. (XI. 15.) ör., 25/2019. (XII. 12.) ör., 6/2020. (II. 27.) ör., 36/2020. (VI. 25.) ör.)

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 34 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

A TKR célja Terézváros világörökségi védelem alatt álló, kiemelkedő egyetemes értéket képviselő épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása. A kerületi védelem „Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való célja megőrzése érdekében Terézváros kiemelkedő építészeti értékeit az Önkormányzat védelem alá helyezi. A kerületi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.” A TKR-ben megfogalmazott településképi követelményekhez kapcsolódó településkép szempontjából meghatározó területek megegyeznek a TAK-ban lehatárolt eltérő karakterű területekkel. A Bajcsy Zs. út – Deák Ferenc tér – Király utca – Lövölde tér – Városligeti fasor – Bajza utca – Szondi utca – Dózsa Gy. út – Podmaniczky utca – Teréz krt. – Nyugati tér által határolt területen a hagyományosan kialakult zártsorú, zártudvaros beépítéstől eltérni csak kivételesen, a kerületi építési szabályzatban meghatározott módon lehet és csak akkor, ha az érintett telken 1950 előtt szabadonálló beépítés volt, vagy az a beépítés szempontjából kedvezőtlen adottságokkal rendelkezik. Az épületek legmagasabb pontja 37 méternél magasabb nem lehet. A Dózsa Gy. út – Városligeti fasor – Bajza utca – Szondi utca által határolt területen a hagyományosan kialakult szabadonálló beépítéstől eltérni csak kivételesen, a kerületi építési szabályzatban meghatározott módon lehet és csak akkor, ha az érintett telken 1950 előtt zártsorú beépítés alakult ki, vagy az a beépítés szempontjából kedvezőtlen adottságokkal rendelkezik. Az épületek legmagasabb pontja 42, 27 illetve 20 méternél magasabb nem lehet. A Nyugati tér – Teréz krt. – Podmaniczky utca – Dózsa Gy. út – kerülethatár – Bulcsú utca – Lehel út – Váci út által határolt területen az újonnan létesített beépítésnek a telepítés tekintetében illeszkednie kell a területtel határos, kialakult városi szövethez, a műszakilag megvalósítható legnagyobb mértékben biztosítva a terület Podmaniczky utca és Váci út – Lehel út közötti átjárhatóságát. Az épületek legmagasabb pontja 37 méternél magasabb nem lehet. A rendelet szabályozza az épületek homlokzatainak kialakítását, az elhelyezhető technikai berendezéseket, kirakatportál, kirakatszekrények, cégér, cégtábla, cégfelirat jellegét és típusát is. 5.3. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata számos településrendezési szerződést kötött a kerület fejlesztésére vonatkozóan, a településrendezési szerződéseket a beruházások függvényében 3 csoportra bontják: 1. Beruházások (közterület-felújítás, homlokzat felújítás) 2. Tervezett közterület fejlesztések (utcafásítás, új közpark létesítés) 3. Egyéb fejlesztések (Operaház felújítás, Szálloda felújítás) A kerületben a tervezett közterület-fejlesztések vannak túlsúlyban.

Településrendezési szerződések a kerületben15 Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás

15Az ábrán kék kerettel jelölt beruházok szerződésének aláírása folyamatban van.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 35 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

A HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓJA

 A fővárosi ITS Terézvárost érintő akcióterületei napjainkra nem valósult meg. A fővárosi ITS megújítása jelenleg folyamatban van. A Fővárosi Önkormányzat ötletet, véleményt vagy javaslatot vár a lakosságtól is a nyitottság és együttműködés jegyében.  A koncepció készítése óta eltelt idő, a módosult jogszabályi háttér változásai, valamint az átlátható célrendszer hiánya miatt is megújításra szorul. A célok többségének megvalósulása - monitoring rendszer hiányában – nehezen követhető és nem értékelhető: a kezdőállapot nincsen dokumentálva, így a jelenlegi helyzettel nem összevethető. A településfejlesztési koncepció felülvizsgálata jelen dokumentáció elkészítésével párhuzamosan történik.  A kerületi ITS-ben meghatározott középtávú célok nem térnek el a fővárosi fejlesztési dokumentumokban előirányzott fejlesztésektől. A stratégiai célok és legfontosabb beavatkozásainak megvalósulása célonként eltérő, a nem megvalósult elemek felülvizsgálata az Integrált Településfejlesztési stratégia készítésénél szükségessé válik.  A BP 2030 igen bőségesen járja végig a főváros lehetőségeit. Ezen belül kell Terézvárosnak megtalálnia a saját fejlesztési irányait, elképzeléseit a jövőre nézve, ha településfejlesztési dokumentumokat készít.  A BP TKR a fővárosi arculati kézikönyv alapján készült, általa biztosítható a településkép védelme a településképi követelmények meghatározásával, önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer kialakításával, illetve a településkép-érvényesítési eszközök alkalmazásával. Terézvárost a BP TKR előírásai a fővárosi helyi védettségű építészeti örökség kapcsán érintik.  A TAK javaslatai és a TKR előírásai az épített örökségének fennmaradását, minőségi felújítását, a településkép megóvását helyezi előtérbe.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 36 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

6. A KERÜLET TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA 6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök Terézváros a főváros kerületeként speciális helyzetben van a településrendezés területén is: a településszerkezeti terve Budapest egészére vonatkozik. Emellett vonatkozik rá a főváros rendezési szabályzata is. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló LXXVIII. törvény (Étv.) 14/A. § (2) bekezdés határozza meg a fővárosi településrendezési eszközöket, ennek megfelelően a kerületben az alábbiak érintik: - Budapest főváros településszerkezeti terve (TSZT 2017), valamint - Fővárosi rendezési szabályzat (FRSZ). Az Étv. 2. § alapján a TSZT 2017 „a településfejlesztési koncepcióban foglalt célok megvalósítását biztosító, a település szerkezetét, a területfelhasználást és a műszaki infrastruktúrahálózatok elrendezését meghatározó terv”. Az FRSZ pedig „a fővárosban a településrendezés és az építés összehangolt rendjének biztosítása érdekében az országos településrendezési és építési követelményeknek, valamint a főváros településszerkezeti tervének megfelelően a területfelhasználási egységek beépítési sűrűségét, meghatározott területek beépítési magasságát, a fővárosi infrastruktúra területbiztosítását megállapító fővárosi önkormányzati rendelet, amely telekalakítási és építésjogi szabályozási elemeket nem tartalmaz”. A fővárosi rendezési eszközökön túl a kerületi rendezési eszközök vonatkoznak Terézváros területére, melyek az építésjogi előírásokat tartalmazzák. A jelenlegi jogszabályi környezetben a kerületi építési szabályzat (KÉSZ) a „fővárosi kerületben az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító önkormányzati rendelet”, mely a TSZT 2017-nek és az FRSZ- nek megfelelően készülhet. A hatályos kerületi rendezési eszközök az új jogszabályi rendszerhez már igazodnak, s két szabályzat fedi le a kerület egészét: - Terézváros Kerületi Építési Szabályzata a Bajcsy-Zsilinszky út - Deák Ferenc tér - Király utca - Lövölde tér - Városligeti fasor - Dózsa György út - Podmaniczky utca - Teréz körút - Nyugati tér által határolt területre (továbbiakban: KÉSZ-1)16, valamint - Terézváros Kerületi Építési Szabályzata a Váci út - Lehel utca - Bulcsú utca - kerülethatár - Dózsa György út - Podmaniczky utca - Teréz körút - Nyugati tér által határolt területre (továbbiakban: KÉSZ-2)17. A szabályzat rendeletből és annak mellékleteiből (Szabályozási tervből, Építési övezetek beépítési mutatóiból, Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használathoz szükséges, elhelyezendő személygépkocsi számának megállapításából, Építmények rendeltetésszerű használathoz szükséges, elhelyezendő kerékpárok számának megállapításából és A forgalmi szerepet betöltő gyűjtő utak jegyzékéből) áll. 6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A TSZT 2017 az FRSZ-szel együtt a főváros teljes közigazgatási területére terjed ki. Budapest a morfológiája, a történeti kialakulása és a mai beépítési jellemzői alapján öt eltérő karakterrel rendelkező zónára osztható, melyek közülTerézvárosa belső zónába esik. A belső zóna a város főközpontja és az azt körülölelő, történetileg tradicionális lakóterület. A zóna a város legsűrűbben beépített és legnagyobb népsűrűségű területe, amely az igazgatási-, a kulturális-, a gazdasági- és pénzügyi, az oktatási sűrűsödések területét, a város főközpontját is magába foglalja.

Budapest zónarendszere

16 Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2019 (XI. 21.) számú önkorm. rendelete, mely a 27/2020. (V.28) önkorm. rendelettel módosult 17 Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 35/2020 (VI. 25.) számú önkorm. rendelete

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 37 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

A TSZT 2017-ben maghatározott területfelhasználás Terézváros kialakult állapotát tükrözi, a Területfelhasználásszerkezeti tervlapja a következő területfelhasználási kategóriákba sorolja a kerületet: BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Vt-V Városközpont terület (Vt-V): „A kiemelt, országos jelentőségű igazgatási és üzleti (a Teréz körúton belüli élet helyszíneinek helyet adó városközponti terület nem tekinthető homogén területek, a Teréz körút, egységnek, jelentős része megtartotta lakófunkcióját, ahol a városközponti Váci út menti területek és jellemzőket a helyenként megjelenő funkcionális sűrűsödések, vagy kiemelt a Podmaniczky utca intézményi funkciók jelzik, emellett a földszinteken jelentős a kereskedelem, menti, Nyugati szolgáltatás és vendéglátási jelenléte. Különösen erősek ezek a funkciók a körutak és pályaudvarhoz közeli a sugárirányú utak mentén, valamint a kiemelt közösségi közlekedés területek) csomópontjainak környezetében. … A városközpont többszintes, általában zártsorú beépítésű területén a beépítési sűrűség jelenleg is magas, csak a vár területén mutat alacsonyabb értéket. A terv 3,011 – 7,012 közötti beépítési sűrűség értéket határoz meg." Vi-1 „Intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű terület (Vi-1) területfelhasználási (a Podmaniczky utca egységbe a jelentős közlekedési nyomvonalak mentén elhelyezkedő területek északi szakaszának északi tartoznak, ahol az irodafunkció meghatározó, de ezek a területek részt vesznek a oldalán fekvő területek) lakosság ellátásában, kiszolgálásában is. A szerkezeti elhelyezkedés miatt lakófunkciót is lehetlétesíteni ezeken a területeken, a KÉSZ-ben meghatározott módon, de csak ott, ahol a lakófunkciót jelentős környezeti hatás nem zavarja. A területet az OTÉK-ban lehetővé tett funkcionális sokszínűség jellemzi, nem korlátozódik meghatározott intézményi körre. Beépítési sűrűsége magas, megközelíti a városközponti területekét. Ahol átalakuló, funkcióváltó területeket is érintenek, ott zöldterülettel együtt, vagy jelentősebb zöldfelületi mértékkel kell kialakítani. Bár nem jelentenek kiemelt központi helyszíneket, legnagyobb beépítési sűrűségük 3,0 – 5,7516 közötti érték lehet, mivel lehatárolásuk általában területileg korlátozottabb. A zöldfelületi intenzitás megtartása és javítása érdekében a területfelhasználási egységekre vonatkozóan 10% a legkisebb zöldfelületi átlagérték.” Ln-1 „Nagyvárosias magas intenzitású, jellemzően zártsorú, zártudvaros beépítésű (a Szondi utca északi lakóterület (Ln1) területfelhasználási egységbe a belső zóna, a városközponthoz szakasza menti területek, kapcsolódó, jellegzetes beépítési karakterrel rendelkező lakóterületei, valamint az a Kodály körönd egyes kerületekben zárványszerűen előforduló, előbbiekkel azonos karakterű környezete és a Benczúr lakóterületek tartoznak. A történetileg kialakult, igen intenzív beépítésű területen a utca déli oldala) zártsorú beépítés különlegessége az épületek zártudvaros kialakítása, az épületek átlagos szintszáma meghaladja a 4–5 szintet. A sűrűség további növelése ezeken a területeken nem cél. A terv a fentiek értelmében a beépítési sűrűség legmagasabb értéket 3,0 – 5,02 értékben határozza meg. Ezen tartományon belül az FRSZ a közterületek arányának függvényében állapítja meg a sűrűséget. Új beépítés számára ilyen típusú területfelhasználási egység nem került kijelölésre.” Lk-2 „Kisvárosias, jellemzően szabadon álló jellegű lakóterület (Lk-2) (a Városligeti fasor menti területfelhasználási egységbe jellemzően a 3-4 szintes épületekkel beépült telkek és az Andrássy út lakóterületek tartoznak. Ezek egyrészt a II. világháború előtt épült villa jellegű északi szakasza menti épületek, valamint az ezt követően épült társasházak területei. De idetartoznak azon területek) lakótelepek is, amelyek nem úszótelkes kialakításúak, hanem általában több épület található egy nagyobb telken, valamint az ezt a korszakot követő lakóparkok egy része. Ezeknek a területeknek a beépítési sűrűségét a terv 0,75 – 2,25 közötti értékben határozza meg. A szabadon álló kisvárosias beépítésnél jellemző magas zöldfelületi intenzitás (átlagban 47%) megőrzése érdekében a területfelhasználási kategóriára vonatkozóan 35% a legkisebb zöldfelületi átlagérték." K-Hon „Honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület (K-Hon) (Dózsa György út és területfelhasználási egységbe az OTrT 16/C.§-a és 27/A.§-a szerinti honvédelmi, Podmaniczky utca sarkán kiemelt fontosságú honvédelmi, valamint az egyéb, nemzetbiztonsági célra szolgáló álló Egészségügyi Központ területek tartoznak.” területe) K-Közl „Közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló terület (K-Közl) (Nyugati pályaudvar területfelhasználási egység a közösségi közlekedési rendszer jelentős mértékű területe) beépítettséget eredményező pályaudvarai és végállomásai, fontosabb állomásai, továbbá az eszközváltással kapcsolatos parkolást biztosító műtárgyak (mélygarázsok, parkolóházak) elhelyezését szolgálja.”

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 38 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK KÖu „Közúti közlekedési terület (KÖu) hálózza be a város egészét, jelentős mértékben (Podmaniczky utca, Váci determinálva a településszerkezetet. A közúti közlekedési területet a közúthálózati út, Teréz körút, Dózsa hierarchia magasabb szintű elemei (autópályák és autóutak, I. rendű és II. rendű György út, Szinyei Merse főútvonalak, településszerkezeti jelentőséggel bíró gyűjtőutak), valamint a városi utca, Felső erdősor, közösségi közlekedés fontosabb autóbusz végállomásai, a felszíni P+R parkolók, Andrássy út) üzemi létesítmények (üzemanyagtöltő állomások) alkotják." KÖk „Kötöttpályás közlekedési területek (KÖk) tagolják a főváros területét. E műszaki (a Nyugati pályaudvarra infrastruktúra nyomvonalai és területei – üzemeltetési sajátosságuk folytán – markáns vezető vasútvonalak elválasztó hatást fejtenek ki a városszerkezetben. Ezen belül helyezkednek el a területe) vasúti közlekedés vonalai a teherszállítást biztosító rendező pályaudvarokkal és a személyszállítást szolgáló állomásokkal, megállóhelyekkel, továbbá ide soroltak a gyorsvasúti vonalak (metró, gyorsvasút, HÉV) felszíni szakaszai, és a közúti infrastruktúrától elkülönülő villamos-pályák.” Zkp „Közkert, közpark (Zkp) területfelhasználási egységbe a 25 hektárnál kisebb (Hunyadi tér) zöldterületek tartoznak. Idetartoznak a városi és lakóterületi közparkok, közkertek, a jelentősebb fásított közterek és az egyéb szerkezetileg meghatározó zöldfelületek.”

Területfelhasználás (részlet) Forrás: TSZT 2017 melléklete, Szerkezeti tervlap A TSZT 2017 a vasútvonalat és környezetétJelentős változással érintett területnek jelöli:„A területek jelenleg részben használaton kívüliek, részben alulhasznosítottak. A területek belső tagolását, differenciált használatát a kerületi építési szabályzatban kell meghatározni, a tervezett területhasználattal összhangban a közlekedési célú területekkel és zöldterületekkel együtt.”A változással érintett, Bulcsú utca menti területek min. 25%-án közparkot kell a KÉSZ-ben kijelölni a településszerkezeti tervben meghatározottak szerint. A Nyugati pályaudvar és környezeteTöbbszintes területfelhasználással érintett (K-Közl/Vt-V és KÖk/Vi-1) amelynek révén kívánja a TSZT 2017 a hosszabb távon a városszerkezetbe, a városi szövetbe való integrálódásukat e

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 39 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS területeknek. Ezen területek potenciálisan talajszennyezett területek a Környezetvédelem, veszélyeztetett és veszélyeztető tényezőjű területek szerkezeti tervlap alapján. A vasútvonal mentén, illetve azt összekötve a Szinyei Merse utca felé Szerkezeti jelentőségű zöldfelületi kapcsolatot jelöl a terv. A Városligeti fasor pedig Jelentős kondicionáló közterületi zöldfelület. A Szinyei Merse és a Felső erdősor tervezett, míg a Benczúr utca, a Városligeti fasor, az Andrássy út, a Teréz körút, a Nagymező utca, a Bajcsy-Zsilinszky út meglévő településképvédelmi jelentőségű fasorokkal rendelkeznek. Az Epreskert karakterében megőrzendő jelentős zöldfelületű intézményterület. A Liszt Ferenc tér, a Jókai tér, a Kodály körönd és a Lövölde tér a szerkezeti terv alapján A zöldfelületi rendszer részét képező városi terek a belső zónában. A VII. kerület felől, az Oktogonon át, a Lehel tér felé tervezett gyorsvasúti vonalat jelöl a TSZT 2017. Védőtávolsággal a meglévő és tervezett gyorsvasutak (metrók) és vasútvonalak rendelkeznek a kerületben. PÁRKÁNYMAGASSÁGI KATEGÓRIÁK A kerület jelentős része a Kiemelten védendő karakterű terület (I. párkánymagassági kategória) területére, míg a Nyugati pályaudvar környezete, a Jelentős változással érintett területek az Egyes változással érintett, jellemzően új beépítésű terület (III. párkánymagassági kategória) területi lehatárolásba esik. A TSZT 2017 a beépítési magasság területhez kötött korlátozásai mellett a magasság meghatározásának célját és korlátozását is rögzíti, mely szabályokat az FRSZ-ben rendeleti szinten rögzíti. A kiemelten védendő karakterű területen a megengedett legnagyobb párkánymagasság a közterületi szélességtől függ: - a 10 méternél kisebb közterületi szélesség esetén annak 1,7-szerese, de legfeljebb 16,0 méter lehet; - a legalább 10 méteres, de 12,0 méternél kisebb közterületi szélességnél annak 1,6-szorosa, de legfeljebb 17,0 méter lehet; Épített környezet értékeinek védelme - a legalább 12,0 méteres és annál nagyobb közterületi Forrás: TSZT 2017 melléklete szélesség esetén annak 1,5-szerese, de legfeljebb 24,0 méter. Saroktelek esetén a megengedett legnagyobb párkánymagasság értékét a szélesebb közterület alapján lehet megállapítani mindegyik kategória területén. A kiemelten védendő karakterű területen a párkánymagasság nem lehet nagyobb a szomszédos magasabbik épület párkánymagasságánál akkor sem, ha a számított utcai légtérarány alapján egyébként az magasabb lehetne. A III. párkánymagassági kategóriájú területen a kerületi építési szabályzatnak abban az esetben kell a meghatározott beépítési magasságot figyelembe venni, ha zártsorú beépítési mód, 12,5 méteres beépítési magasságot meghaladó építési övezet kerül meghatározásra. Ebben az esetben a tervezett közterületi légtérarányt kell figyelembe venni, az 1,25-ös utcai légtérarányt alapul véve. Az előírt utcai légtérarány esetében az utcai homlokzatra vonatkozik, ezért az előírt előkert méretét figyelembe kell venni a légtérarány számításánál. Ha az utca két oldalán eltérő a megengedett legnagyobb párkánymagasság eltérően kerül meghatározásra, akkor a két szemközti épület párkánymagasságát úgy kell megállapítani, hogy a párkánymagasságuk átlagára teljesüljön az 1,25- ös arány. A kerületi építési szabályzatok (KÉSZ-1, KÉSZ-2) a párkánymagasság maximalizálását alkalmazza az építési övezetekben. A szabályzatokhoz kapcsolódó alátámasztó munkarészek tervlapjai bemutatják a TSZT 2017-ben és FRSZ-ben meghatározottaknak való megfelelést.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 40 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

BEÉPÍTÉSI SŰRŰSÉG Az OTÉK fogalom-meghatározása szerint a beépítési sűrűség „a területfelhasználási egységek területén elhelyezhető épületek valamennyi építményszintjének összesített bruttó alapterülete és a területfelhasználási egységeknek a köztük lévő, településszerkezetet nem meghatározó közterületek területével növelt területének viszonyszáma”. Az FRSZ és a TSZT 2017 a beépítési sűrűségi értékeket úgy állapítja meg, hogy a jellemzően pinceszinti – korábban nem számító – lakossági tárolók területét is figyelembe veszi az érték meghatározásakor, emellett külön rendelkezik a Az FRSZ-ben meghatározott beépítési sűrűségi értékek parkolást célzó garázsterületekre vonatkozóan is. Forrás: KÉSZ-1 alátámasztó munkarész Annak érdekében, hogy a parkolási célú szintterület többletértéke csak parkolásra, tehát garázsok létesítésére legyen felhasználható, a beépítési sűrűség értéke két tényezőből áll, vagyis a beépítési sűrűség (bs) térképen jelölt értéke: - a területfelhasználási kategória szerint általánosan elhelyezhető funkciók (bsá) értékből és - a kizárólag épületen belül elhelyezett parkoló férőhelyek számára igénybe vehető (bsp) értékből tevődik össze. A beépítésre szánt területek esetében a meghatározott beépítési sűrűség értéke a területfelhasználási egység teljes területére, az építési telkek és közterületek összességére került meghatározásra. Ennek megfelelően a beépítési sűrűség vonatkoztatott értékét a területfelhasználási egység építési telkein lehet érvényesíteni. Így az egyéb, kerületi jelentőségű közterületek területének kivonásával, az építési telkekre vonatkoztatott tényleges szintterületi mutató nagyobb, mint az FRSZ-ben meghatározott beépítési sűrűség. A kerületi építési szabályzatok (KÉSZ-1, KÉSZ-2) szintterületi mutató értékét alkalmazza („átváltja” a beépítési sűrűséget) az építési övezetekben. A szabályzatokhoz kapcsolódó alátámasztó munkarészek a beépítési sűrűség és a szintterületi mutató kapcsolatát részletesen bemutatja. ZÖLDFELÜLETI ÁTLAGÉRTÉK A TSZT 2017 és az FRSZ zöldfelületi átlagértéket is meghatároz, mivel - tekintettel arra, hogy azonos beépítési sűrűségű területek eltérő beépítési magassággal és intenzitással rendelkezhetnek - a beépítési sűrűség önmagában nem alkalmas a területfelhasználási egységek jellemzésére. Terézváros kialakult részén a Kisvárosias, jellemzően szabadonálló, intenzív beépítésű lakóterület (Lk-2) területfelhasználási egység területén érinti e korlátozás: a legkisebb zöldfelületi átlagérték 35%. A KÉSZ-1 alátámasztó munkarésze táblázatos formában tartalmazza az előírásnak való megfelelést. A Jelentős változással érintett területen az Intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű (Vi-1) területfelhasználási egységben a legkisebb zöldfelületi átlagérték: 10%. A KÉSZ-2 alátámasztó munkarésze táblázatos formában tartalmazza az előírásnak való megfelelést. MEGVALÓSULT ELEMEK A kerület a történeti városrészhez tartozik, a terület beállt, szerkezeti jelentőségű változások nem történtek. Nagyobb változás Terézváros területén a Nyugati pályaudvar térségében történhet, melyet a TSZT 2017 Jelentős változással érintett területként jelöl. Az épített környezetet, a zöldfelületeket, a közlekedési hálózatot érintő jelentős változás még várat magára.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 41 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

6.3. A kerület sűrűn beépített részét érintő kerületi építési szabályzat (KÉSZ-1) A KÉSZ-1 a korábbi szabályzatra épülve, azt felülvizsgálva készült, az új jogszabályi környezetnek, a fővárosi tervrendszernek megfelelve. A szabályzat célul tűzte ki, hogy reagáljon az elmúlt évek építési beruházásokkal kapcsolatos fejleményeire: a kerületben jelentősen nőtt a beruházások száma, a folyamat pedig várhatóan a közeljövőben sem csillapodik. Terézváros szinte egésze a Világörökség része, építészeti értékei megőrzésének jelentősége kiemelkedően fontos, ugyanakkor fontos teret engedni a minőségi fejlődésnek is. A beruházások számának emelkedésével azonban emelkedhet annak kockázata is, hogy a megvalósuló fejlesztéseknél inkább a mennyiségi, mintsem a minőségi szempontok válnak meghatározóvá, ezért az értékteremtésre és az értékőrzésre összehangoltan törekszik a KÉSZ-1 az előírásain keresztül. Az építési övezetek és övezetek (a területfelhasználási egységekkel KÉSZ-2 Szabályozási terv egyetemben) a kialakult állapotnak Forrás: KÉSZ-1 1. melléklete megfelelnek. A KÉSZ-1 külön szabályoz speciális helyzetben: saroktelek esetén vagy ha a földszinten, kizárólag intézmény, közintézmény, vagy járműtároló kerül kialakításra, önkormányzattal kötött megállapodás alapján vagy mélygarázs létesítése esetén. Annak érdekében, hogy a kerület népességmegtartó képessége minél erősebb maradjon, az építési övezetek területén szűkíti az OTÉK alapján létesíthető rendeltetések körét. A KÉSZ-1 teljes mértékben figyelembe veszi Terézváros különleges épített örökségét, szabályokat fogalmaz meg az építési helyen, építési vonalon túl az udvarméret és a homlokzatok közötti távolságra, az udvarok aláépítésére, beépítésére, lefedésére és a közös használatra szánt zöldfelületekre egyaránt. 6.4. A Nyugati pályaudvart érintő kerületi építési szabályzat (KÉSZ-2) A Nyugati pályaudvar térsége Budapest – ezáltal az ország - egyik legkiemelkedőbb fejlesztési potenciállal rendelkező barnamezős területe. Annak ellenére, hogy időről időre újabb fejlesztési elképzelések születnek a területre vonatkozóan, jellemzően két gondolat köré rendeződnek: - cél a vasút által elválasztott városrészek „összenövesztése”, valamint - a terület városi kapcsolatrendszerének és belső infrastruktúrájának kialakítása a vasúti közlekedés megtartása mellett. A vasúti pálya felülépítésére a TSZT 2017 lehető a Többszintes területfelhasználás által lehetővé teszi.

KÉSZ-2 Övezeti terv Forrás: KÉSZ-2 1. melléklete A KÉSZ-2 alapján új gyalogos kapcsolatok nyílhatnak a több mint 50 ha területen, új közpark és fasorok javíthatják a főváros élhetőségét, emellett, hogy a vasúti közlekedés megmarad.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 42 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

A KERÜLET TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓJA

 A TSZT 2017 és FRSZ nem tartalmaz olyan szerkezeti elemet, területfelhasználási egységet, mely Terézváros valós területhasználatát akadályozná, vagy azzal ellentétes lenne.  A párkánymagassági korlátozások a KÉSZ-ek készítését nehezítették. Az FRSZ-ben meghatározott szabályok az olyan szűk keresztmetszetű utcákban, ahová a tömbök a rövidebbik oldalukkal fordulnak (pl. Szondi utca) néhol nem egységes párkánymagasságot eredményeznek: a saroképületeknél magasabbat, a köztük lévő egy-két épület esetében pedig (a sarkihoz képest) alacsonyabbat.  A KÉSZ-ek kellő alapossággal fordulnak a kerület felé, tesznek róla, hogy megóvják Terézváros kiemelkedően értékes építészeti szövetét, épületállományát, amellett hogy minőségi javulásnak adnak lehetőséget.  A KÉSZ-2-ben foglaltak óvják a Nyugati pályaudvar védett értékét, figyelembe veszi az alulhasznosított terület kiemelkedő szerepkörét, viszont „nagyot nem álmodik” és a szabályzat önmagában nem elegendő a terület fejlődésének megindulásához.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 43 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

7. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA 7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Lakónépesség és állandó népesség Terézváros lakónépessége 2018. év végén az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) továbbvezetett adataik alapján 38541 fő volt, mely főváros teljes lakosságának 2,2%-a. Az állandó népesség és a lakónépesség esetében - mind Budapesten, mind Terézvárosban - is 1990 és 2011 között csökkenő tendencia figyelhető meg, a kerületnek közel a 35%-a eltűnt a kerületből ebben az időszakban. Az állandó és lakónépesség számai2018-ra kis mértékű növekedést mutatnak. Terézváros adatait vizsgálva általánosan elmondható, hogy a lakónépesség értéke magasabb, mint az állandó népességé, mely arra enged következtetni, hogy a kerületben növekszik a bérleményben élők száma. A szomszédos kerületek közül, Terézvároshoz viszonyítva csak az V. kerületben kevesebb a lakónépesség száma. Budapest VI. kerület Év 1990 2001 2011 2018 1990 2001 2011 2018 Állandó 1934831 1712677 1589231 1686361 60379 42275 33862 37131 népesség Lakónépesség 2016681 1777921 1729040 1752286 59477 44137 38319 38541 Állandó és lakónépesség Budapesten és a VI. kerületben Forrás: KSH népszámlálás adatok, TEIR

70000 44000 60000 42000 50000 40000 40000 30000 38000 20000 36000 10000 34000 0 1990 2001 2011 2018 Lakónépesség Állandó népesség Lakónépesség száma

Lakónépesség számának alakulása a VI. kerületben Az állandó és a lakónépesség számának alakulása (Forrás: KSH) a VI. kerületben(Forrás: KSH) Terézvárosban a természetes szaporodás a vizsgált időszakban végig negatív értéket mutatott, mely azt jelenti, hogy a halálozások száma meghaladja az élveszületések számát. Ez lehet az egyik oka a lakosságszám csökkenésének. 2014-től azonban javulás volt tapasztalható, a természetes szaporodás értéke nőtt. A főváros kiegyensúlyozottabb értékekkel rendelkezik. Budapest 2009 és 2013 között kedvezőbb helyzetben van, mint Terézváros. 2014-től azonban átlagosan jobb értékek jellemzik a VI. kerületet, mint a fővárost.

700 600 500 400 300 200 100 0

Élveszületések Halálozások

Természetes fogyás 1000 főre vetítve Élveszületések és halálozások alakulása (Forrás: TEIR) (Forrás: TEIR)

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 44 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

A VI. kerület vándorlási egyenlege a vizsgált időszakban jellemzően pozitív. A pozitív értékekből következtethető, hogy Budapesten belül Terézváros befogadó kerületként jellemezhető. Budapest ennél kedvezőtlenebb számokkal rendelkezik, a 2010-es évet leszámítva minden évben Terézváros rendelkezik magasabb vándorlási egyenleggel. A fővárost 2016 és 2018 között időszakban negatív vándorlási egyenleg jellemzi. A környező kerületek vizsgálatakor jól látható, hogy a belvárosi kerületek – az V. és IX. kerület - a frekventáltabbak, azok rendelkeznek a legmagasabb mutatókkal. A XIII. és XIV. kerület, a VI. kerülettel megegyező besorolást kapott. A VII. kerületet negatív érték jellemzi.

12 10 8 6 4 2 0 -2 -4 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

VI. kerület Budapest

Vándorlási egyenleg 1000 főre vetítve Vándorlási egyenleg 100 főre vetítve Budapesten (Forrás: TEIR) (Forrás: TEIR) Az ideiglenes és állandó vándorlás értékei hasonlóképpen alakultak a vizsgált években. Ez is mutatja, hogy Terézváros befogadó kerületként működik, a munkavállalási és oktatási céllal érkező, vidékről ingázó lakosság körében.

1200

1000

800

600

400

200

0 2015 2016 2017 2018 Ideiglenes elvándorlás Ideiglenes odavándorlás Állandó elvándorlás Állandó odavándorlás

Állandó és ideiglenes vándorlások száma a VI. kerületben (Forrás: TEIR) Korszerkezet A VI. kerület állandó népességét főként a munkavállalási kórú népesség - a 15-64 éves korosztály – teszi ki. Az idősek aránya az elmúlt években kismértékben csökkent Terézvárosban, azonban így is az egyik leginkább elöregedő kerület a fővárosban. Az országos és a fővárosi számoknál is magasabb értékkel bír az öregedési index. Szintén magas értékek jellemzik az V. és a VII. kerületet. Az elővárosi zónát az agglomeráció felé haladva egyre kevésbé jellemzi elöregedő társadalom.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 45 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Budapest VI. kerület 2001 2011 2018 2001 2011 2018 0-14 12,8% 12,2% n.a. 10,7% 9,2% 10,1% 15-64 64,2% 62,5% n.a. 63,1% 66,2% 65,5% 65-x 23,0% 25,4% n.a. 26,3% 24,6% 24,4% Korszerkezet változása a VI. kerületben Forrás:TEIR, KSH, népszámlálás Az állandó népességen belül a 0-14 évesek aránya alacsony, azonban minimális növekedés jellemzi az elmúlt 4 évet. Mind a budapesti mind az országos átlagtól elmarad a fiatalok aránya a kerületben.

Öregségi mutató (száz 0-14 évesre jutó 60-x éves) Öregségi mutató (száz 0-14 évesre jutó 60-x éves) (Forrás: TEIR) Budapesten (Forrás: TEIR) Képzettség Terézvárosban a 2011-es népszámlálási adatok alapján a az érettségivel és az egyetem főiskolai és egyéb felsőfokú oklevéllel rendelkezők aránya a legmagasabb, budapesti átlag feletti a felsőfokú oklevéllel rendelkezők száma.

Legfeljebb általános iskola 8. osztálya 2001 2011 VI. kerület 20,5% 14,6% Budapest 20,3% 17% Érettségi nélküli középfokú végzettség VI. kerület 12,9% 9,3% Budapest 14,7% 11,6% Érettségi VI. kerület 27,3% 35,1% Budapest 28,8% 34,8% Egyetem, főiskola, egyéb felsőfokú oklevél VI. kerület 20,7% 35,7% Budapest 19,1% 28,9% Forrás: KSH, népszámlálási adatok Foglalkoztatottság A regisztrált munkanélküliek számát, 2009 után folyamatos növekedés jellemzi, majd 2012-ben éri el legmagasabb értéket. Ekkor 995 fő nem rendelkezik munkahellyel a VI. kerületben, mely az akkori lakónépesség (37 890 fő) 2%-a. 2012 után folyamatos csökkenés figyelhető meg, majd 2018-ra közel harmadára redukálódik a munkanélküliek száma. A szomszédos kerületekben hasonló folyamtok figyelhetők meg.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 46 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Regisztrált munkanélküliek száma (fő)(Forrás: TEIR) A nyilvántartott álláskeresők aránya közel együtt mozog a regisztrált munkanélküliek számával. 2012-ben érte el tetőpontját, utána csökkenés jellemezte. Végül 2018-ra, a 2012-es adat közel harmadára csökkent az álláskeresők aránya (1,3%). 2020. évre nem áll rendelkezésre statisztikai adat a kerületre, de valószínűsíthető, hogy a COVID-járvány miatt az álláskeresők száma növekedett. Terézvárosban a regisztrált álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása arányaiban hasonlít a fővárosi átlaghoz. A szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettséggel Nyilvántartott álláskeresők a munkaképes korú népesség rendelkezők alkotják az álláskeresők túlnyomó százalékában(Forrás: TEIR) részét, a kerületben a 36%-ot, a fővárosban közel 40%-ot. A legkevesebb álláskereső az általános iskolai végzettség nélkül kategóriában található, ami a kerületben mindössze 1%.

Regisztrált álláskeresők Iskolai végzettség Budapest VI. kerület Általános iskolai végzettség nélkül 304 4 Általános iskolát végzett 2718 47 Szakmunkás végzettségű 2088 42 Szakiskolát végzett 334 9 Szakközépiskolát, technikumot, gimnáziumot végzettség 5768 126 Főiskolai végzettségű 1684 55 Egyetemi végzettségű 1666 65 Összesen 14562 348 A regisztrált álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása, 2018(Forrás: TEIR)

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 47 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Jövedelmi viszonyok Az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem a 2009-es válság óta folyamatosan növekszik. 2017-ben érte el a legmagasabb értékét, mely 1.205.017,5 Ft. Az országos érték felett, azonban a fővárosi átlag alatt teljesít a kerület.

Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem (Ft) (Forrás: TEIR) Lakásállomány Terézváros legfrissebb 2018-as adatai alapján 28.135 db lakással rendelkezik, mely a budapesti lakásállomány 3%-a. A lakások lakhatására csak a népszámlálási adatok állnak rendelkezésre. A 25% 2011-es adatok szerint a lakások 25%-a nem volt lakott lakások lakott, mely duplája a 2001-es adatokhoz képest. Napjainkban a növekvő irodai és nem lakott lakások szállodai kialakítások végett a nem lakott 75% lakások aránya magasabb lehet.

A lakott és nem lakott lakások aránya Terézvárosban, 2011 (Forrás: KSH, népszámlálás)

Budapest VI. kerület Évek 2001 2011 2018 2001 2011 2018 Lakások összesen 823275 905128 919425 21 322 27787 28135 Terézváros és Budapest lakásainak száma (Forrás: KSH, TEIR) A VI. kerületben 1946 előtt épült az épületállomány zöme, a lakások 88%-a. A következő években az építkezések drasztikusan csökkentek, 1946 és 2000 közötti időszakban mindössze 838 lakás épült, amely a teljes épületállomány egy százalékát sem teszi ki. 2001 után újra elkezdett növekedni az építkezések száma 2011-ig 2598 épület épült, majd a gazdasági válság idején lendült fel a lakásépítés a kerületben. Budapest esetében ezen arányok másképp alakultak. 1946 előtt a teljes épületállomány 33%-a épült meg, majd csökkent az építkezések száma. 1961 és 1980 között szintén növekvő tendencia jellemezte az építkezéseket, majdezt enyhe visszaesés követte.

Építési év 1946 1946- 1961- 1971- 1981- 1991- 2001- 2006- Össz. előtt 1960 1970 1980 1990 2000 2005 2011 VI. kerület 24351 377 217 49 70 125 1172 1426 27787 Budapest 300423 70379 104688 168659 116592 39793 54729 50142 905405 A lakások és lakott üdülők építési év szerint(Forrás: KSH, népszámlálás) Az épített lakások aránya 2009 és 2014 között erőteljesen csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben újra elkezdett növekedni számuk, egészen 2018-ig növekedett az épített lakások aránya. Hasonló folyamat volt megfigyelhető Budapesten, illetve egész Magyarországon. 2018-ban, a többi kerülethez képest viszonylag kevés lakás épült a VI. kerületben.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 48 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Épített lakások aránya (éves lakásállomány százalékban) Épített lakások aránya Budapesten (éves lakásállomány (Forrás: TEIR) százalékban)2018 (Forrás: TEIR)

Terézvárosban magas az összkomfortos és komfortos lakások aránya, mely a lakások 94,3%-át jelenti. A népszámlálási adatokat vizsgálva a komfortos és összkomfortos lakások aránya folyamatosan nő, a komfort nélküli lakások aránya folyamatosan csökken.

Budapest VI. kerület 2001 2011 2001 2011 Összkomfortos lakások aránya 61,9% 71,8% 21,6% 43,5% Komfortos lakások aránya 29,1% 24,9% 64,9% 50,8% Félkomfortos lakások aránya 3,5% 1,6% 6,3% 2,4% Komfort nélküli lakások aránya 2,5% 1,1% 3,2% 1,8% Szükség- és egyéb lakások aránya 3,0% 0% 4,0% 1,5% Lakások száma összesen 823.275 db 905.128 db 21.322 db 27.787 db Lakások aránya komfortfokozat szerint(Forrás: KSH, népszámlálás)

Egyszobás A VI. kerületben főként kétszobás lakások 9% vannak, melyek a teljes lakásállomány több mint 40%-át teszik ki. Magas értékkel bírnak az 29% Kétszobás egyszobás lakások is, melyek a lakásállomány 20% közel 30%-át jelentik, míg a négyszobás lakás a Háromszobás teljes lakásállomány 10%-át sem éri el.

Négy és több szobás (a 42% három és félszobásokkal együtt)

Lakásállomány szobaszám szerinti megoszlása Terézvárosban 2018-ban, Saját szerkesztés(Forrás: TEIR)

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 49 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Szociális támogatások

támogatásban támogatásban támogatásban részesültek részesültek részesültek 2008 (fő) 2014 (fő) 2019 (fő)

normatív lakásfenntartási támogatás 425 512 0 helyi lakásfenntartás/ rendszeres települési 657 0 608 támogatáslakhatási támogatás adósságkezelési támogatás/ rendszeres települési 144 66 10 támogatás hátralék kiegyenlítő támogatás adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatás /rendszeres települési 158 66 11 támogatás hátralék kiegyenlítő támogatáshoz kapcsolódó lakhatási támogatás 27 39 rendszeres szociális segély nincs adat 226 77 rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre 651 571 186 jogosultak átmeneti segély/rendkívüli települési támogatás 707 0 653 eseti támogatás átmeneti segély TECSASZO javaslatra 328 0 0 egyéb rendszeres és rendkívüli települési támogatás 0 926 10363 összesen rendkívüli települési támogatás méltányossági segély  Tűzeset 0 41 0 267 120  TECSASZO 0 791  Humán Főosztály által foglalkoztatást helyettesítő támogatás 0 430 nincs adat Önkormányzat által segélyre fordított összesen: 259 845 e Ft 275 719 e Ft 306 059 e Ft Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás 2020

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos évi száma csökkenő tendenciát mutat. 2012-ben tetőzött az értéke, amikor 796 fő támogatásra szorult. 2018-ra ez a szám a harmadára, 231 főre csökkent. A többi kerülethez képest Terézváros jó értékekkel rendelkezik.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma (fő) (Forrás: TEIR)

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 50 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Az alábbi táblázat szemlélteti a tanuló, valamint óvodás gyermekek szociális helyzetét jelzik:

gyermekek száma Intézmény neve HH HHH 2019. december 31. Terézváros Önkormányzat Kincseskert Óvodája 6 6 Budapest VI. Kerületi Bajza Utcai Általános Iskola 5 3 2 Budapest VI. Kerületi Erkel Ferenc Általános Iskola 4 4 Budapest VI. Kerületi Vörösmarty Mihály Általános Iskola 6 6 Gyermekház Iskola 2 2 Dobos C József Szakképző Iskola 1 1 Julianna Református Általános Iskola 1 1 Than Károly Szakközépiskola. 1 1 Budapesti Gazdasági SZC II. Rákóczi Ferenc Közgazdasági Szakgimnázium 1 1 Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Verebélyi László Szakgimnáziuma 1 1 Teleki Blanka Közgazdasági Szakgimnázium. 1 1 Erzsébetvárosi Magya-Angol Két tanítási nyelvű Ált. Iskola és Szakgimnázium 3 3 Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás, 2020

Hajléktalan ellátás 1992. óta működik a kerületben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület által létesített hajléktalanok nappali melegedője. Terézváros 1994. évben szerződést kötött a Szeretetszolgálattal az intézmény üzemeltetésére. A létesítmény működéséhez az önkormányzat éves szinten biztosít támogatást. A Szeretetszolgálat 60 fő számára működteti a melegedőt, mely az Eötvös utca 21. szám alatt található. Az Üdvhadsereg Szabadegyház Magyarország által létrehozott Új Kezdet Háza a Bajnok utca 25. szám alatt, a női hajléktalanoknak ad lehetőséget az újrakezdéshez. 50 hajléktalan nőnek biztosít szállást, illetve 200 főnek biztosít minden nap egy tál meleg ételt.18 7.3. Települési identitást erősítő tényezők Számos program, rendezvény erősíti a kerület lakóit, a megszokott nemzeti ünnepségek mellett rendszeresen tartanak sport- kulturális és szemléletformáló, valamint közösségi eseményeket. A kerület honlapján és facebook oldalán napi szinten találkozhatunk programajánlásokkal.19 A kerület meghatározó része továbbá a kultúra. A kulturális identitás fontos elemét jelenti, hogy a kerületben található a Magyar Képzőművészeti Egyetem, illetve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. Jelentősebb kulturális intézmények:  Magyar Állami Operaház  Zeneakadémia  Operett Színház  Terror Háza  Mai Manó Ház  Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ  Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtér  múzeumok, kiállítóterek, fővárosi fenntartású további színházak

18 Forrás: http://udvhadsereg.hu/hirek/122-uj-kezdet-haza-megnyitotta-kapuit 19 Forrás: https://www.terezvaros.hu/programok, https://www.facebook.com/terezvaros.hu

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 51 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Az idei év jelentős identitást erősítő eseményei:20  Terézváros ismét csatlakozott a Budapest10021 programhoz.  Terézvárosi arcok a Hatker Korzón: 29 terézvárosi "akik az ismerőseink, vagy akik az ismerőseink lehetnének. Akikkel nap mint nap találkozunk, látjuk őket dolgozni, zenélni az utcán, esszük a lángosukat, újságot vagy könyvet veszünk tőlük, beülünk hozzájuk egy kávéra"22mindennapjait fotózta leCsoszó Gabriella és Fabricius Anna, mely egy portrékiállításon tekinthető meg az Andrássy úton.  ACOVID-járvány miatt idén elmaradt a minden évben megrendezésre kerülő Európai Autómentes Nap, azonban Terézváros mindenképpen szerette volna megünnepelni az autómentes napot és a környezetbarát közlekedési módot használó városlakókat, ezért bringás reggelit szervezett.  Hunyadi téren szervezett nemzetiségi programok, ahol a Terézvárosban élő különböző nemzetiségek mutathatták meg kultúrájuk egy-egy részletét.  Városi séták eseménysorozat, ahol Terézváros különböző utcáival, épületeivel ismerkedhetnek meg.  ParkRun - városi tájfutás.  Kert mozi a Hunyadi téren rendezvénysorozat. Az Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtér az idei évben is számos rendezvénysorozatot rendezett. Nemzetiségek Terézvárosban a nemzetiségek vizsgálata a 2011-es népszámlálási adatok felhasználásával készültek el. A népszámlálási adatok szerint a népesség döntő többsége, 74%-a magyar nemzetiségű volt. A népesség 5%-a hazai nemzetiségűnek vallotta magát, melyből legtöbben a német (1,84%) és a cigány (romani beás) (1,16%) nemzetiségűek voltak. Vallás A 2011-es népszámlálási adatok alapján Terézváros népességnek 60%-a vallotta magát valamilyen vallási közösséghez vagy felekezethez tartozónak és közel 40% nem kívánt a vallási és felekezeti hovatartozásáról nyilatkozni. Legnagyobb arányban a katolikusok voltak, akik a teljes népesség közel egyharmadát teszik ki. Ebből is a római katolikusok száma jelentős. Számottevő még a reformátusok aránya, akik a népesség 8%-át képezik. A népesség 18%-a nem tartozik semmilyen vallási közösséghez vagy felekezethez. A kerületi és fővárosi adatok között jelentős eltérések nincsenek. Budapesten a népesség nagyobb aránya nyilatkozott vallási hovatartozását illetően, melyből a katolikusok száma és a vallási közösséghez, felekezethez nem tartozók száma is magasabb, mint a VI. kerületben. A kerületben működő egyházak:  Evangélikus Egyházközösség  Zsidó Hitközösség  Református Egyházközösség  Római Katolikus Egyház

20 Forrás: https://www.facebook.com/terezvaros.hu 21A Budapest100 építészeti-kulturális fesztivál, a közösségek és a város ünnepe, egy hétvége, ami közelebb hozza egymáshoz a szomszédokat és a városlakókat és felhívja a figyelmet a körülöttünk lévő építészeti értékekre. (Forrás: http://budapest100.hu/) 22 Forrás: https://www.terezvaros.hu/hirek/terezvarosi-arcok-a-hatker-korzon?fbclid=IwAR0j- umQO1Pdz18ceS7eoHRIbP0rM6reiGkfr2SztA3KAHxBtbqAZt-Pu4Y

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 52 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Nem kívánt válaszolni, nincs válasz

Ateista

Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik

Más vallási közösséghez, felekezet-hez tartozik Budapest Izraelita VI. kerület

Evangélikus

Református

Ortodox keresztény

Katolikus

0 5 10 15 20 25 30 35 40 45

Közösséghez vagy felekezethez tartozók aránya, 2011 (Forrás: KSH,népszámlálás, TEIR) Civil szféra, Alapítványok A kerületben 113 bejegyzett civil szervezet található, azonban ténylegesen 35 db szervezet tevékenykedik Terézvárosban. A különböző alapítványok és civil szervezetek nagy szerepet játszanak a kerület életében. Általánosságban elmondható, hogy nagy számban vannak a gyermekeket, illetve az időseket, nyugdíjasokat támogató alapítványok, valamint kiemelendő a zsidó hitközösség a kerületben. Említésre méltó továbbá a kerületben tevékenykedő, különböző sport egyesületek, valamint a természetvédelem jegyében is alakult egyesület. Az eddigi partnerségek és kapcsolatfelvételeken túl az önkormányzat aktívan új szemlélet jegyében keresi a közösségi kezdeményezéseket a kerületben. Tervek között van az állami és magán fenntartású oktatási intézményekkel is szorosabb partnerség kialakítása, továbbá a kerületben lakozó kreatív erők formális bevonása, mint például a kerületben működő művészeti és tervezési műhelyek. Az utóbbiak eddig is aktív részesei voltak a kerület közösségi életének, de az önkormányzattal nem álltak kapcsolatban. A civil rendezvényekre az önkormányzat önként vállalt feladatai ellátásának költségvetési kiadásai között szerepel a 2020-as évben. A „Kerületi civil rendezvények” költségvetési kiadási előirányzatra, 6.000.000 Ft-ot jegyzett fel a VI. kerületi önkormányzat.

VI. kerület válságkezelő programja, Terézváros melléd áll 2020 ATerézváros melléd áll program azonnali segítséget kínál azoknak, akik a COVID-járvány következtében állásvesztésük vagy a megváltozott piaci körülmények miatt krízishelyzetbe kerültek a VI. kerületben. A támogatások 2020. október 1-jétől igényelhetők. Az alábbi támogatásokban részesülhetnek a kerületben élők23: Három hónapig havi 100 ezer forintot kaphatnak azok a terézvárosiak, akik a COVID-járvány következtében március 11. után vesztették el az állásukat. Azok is ÁLLÁSVESZTÉSI TÁMOGATÁS igénybe vehetik a támogatást, akik kapnak álláskeresési járadékot, de az nem éri el a 100 ezer forintot – ebben az esetben 100 ezer forintra egészítjük ki a juttatást. A COVID-járvány miatt bajba jutott, alacsony jövedelmű családok és magánszemélyek vehetik igénybe ezt a KRÍZISTÁMOGATÁS támogatást. Legfeljebb háromszor kérhető, és az összege nem haladhatja meg a 120 ezer forintot.

23 Forrás: https://www.terezvaros.hu/hirek/terezvaros-ujra-melled-all

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 53 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Azok, akik nem tudják az albérleti díjukat kifizetni veszélyhelyzeti bérletidíj-támogatást kérhetnek. A támogatás összege a bérleti díj fele, de legfeljebb 50 ezer forint lehet, és olyan alacsony jövedelemmel VESZÉLYHELYZETI BÉRLETI-DÍJ rendelkező kerületiek igényelhetik, akik érvényes TÁMOGATÁS bérletidíj-szerződéssel rendelkeznek és a vírus megjelenését követően vesztették el az állásukat. A támogatás célja a rászorulók megsegítése, ezért nem igényelhetik a támogatást azok, akik 150 ezer forintnál drágább albérletben élnek Terézvárosban. A támogatást azok a diákok kérhetik, akiknek laptopra van szükségük a tanuláshoz. Pályázatot nyújthatnak be az önkormányzat közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező, a KIR nyilvántartása szerint működő általános iskolával vagy középfokú oktatási LAPTOP-TÁMOGATÁS MÁR intézménnyel nappali tagozaton aktív tanulói jogviszonyt FELSŐOKTATÁSBAN TANULÓKNAK létesített nagykorú tanulók, valamint felsőoktatási intézményben teljes idejű nappali képzésben részt vevő, aktív hallgatói jogviszonyban álló hallgatók. A pályázat benyújtásnak további feltétele, hogy a pályázó háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nagysága nem haladja meg a 120.000 forintot.

A KERÜLET TÁRSADALMÁNAK VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓJA

 2011-től a lakónépesség száma közel stagnáló (2018-ban 38 541 fő)  negatív a természetes szaporodás értéke  a lakosság 65%-a 15-64 év közötti  magas az ingázók száma, Terézváros befogadó kerületnek tekinthető, mind munkavállalási és oktatási szempontból egyaránt  magas az érettségivel és felsőfokú oklevéllel rendelkezők száma  folyamatosan nő az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem, azonban még így is a fővárosi érték alatti  2012 óta csökken a regisztrált munkanélküliek száma, harmadára csökkent az álláskeresők száma  a lakások 88%-a 1946 előtt épült, az épített lakások aránya 2015-től emelkedik  a kerület lakásállományának 71%-át az egy- és kétszobás lakások teszik ki  a bérleményben élők száma évről évre növekszik  a kerület minden évben támogatja a szociálisan rászorulókat (lakásfenntartás, adósságkezelési támogatás, gyermekvédelmi kedvezmény, rendszeres és rendkívüli települési támogatás)  a hajléktalanok ellátását a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, valamint az Üdvhadsereg Szabadegyház támogatja  Terézváros számos programlehetőséget nyújt (kulturális, szabadidős) a helyiek és az ide látogatók számára  a kerületben 35 aktív civil szervezet működik  Terézváros melléd áll, válságkezelő program: a COVID-járvány következtében állásvesztésük vagy a megváltozott piaci körülmények miatt krízishelyzetbe kerültek támogatása

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 54 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

8. A KERÜLET HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 8.1. Humán közszolgáltatások Óvoda A kerületben 8 óvoda működik, melyből 6 önkormányzati fenntartású. A Patrona Hungariae Óvoda, a katolikus egyház fenntartásában két telephelyen működik. Az óvodai férőhelyek száma 2018-ban 926 fő volt, mely 2017-hez képest csökkenést jelentett. Az óvodai férőhelyek száma megfelel a kerületi igényeknek.

Óvoda neve Férőhelyek száma (KIR) Csoportok száma

Terézváros Önkormányzat Szívóvoda 89 5 Terézváros Önkormányzat Játékvár Óvodája 175 8 Terézváros Önkormányzat Mesevilág Óvodája 166 7 Terézváros Önkormányzat Kincseskert Óvodája 147 7 Terézváros Önkormányzat Fasori Kicsinyek Óvodája 73 4 Fővárosi Önkormányzat Óvodája 115 5 Bolgár Kétnyelvű Nemzetiségi Óvoda 17 2 Patrona Hungariae Óvoda 125 6 Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás, 2020 Az egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma az évek folyamán kiegyensúlyozott a kerületben. Terézváros jobb értékekkel rendelkezik az országos és a fővárosi számoknál. A kerületben az egyik legmagasabb az egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma a fővárosban.

Egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma (fő) (Forrás: TEIR) Közoktatás A kerületben 9 általános iskola, 7 középfokú tanintézmény található. Az általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 2018-ban 1711 fő volt. Az általános iskolák a VI. kerületben átlagosan 213,9 férőhellyel rendelkeznek a 2018-as TEIR adatok szerint. A más településről a kerületbe bejáró tanulók aránya viszonylag alacsony, stagnáló képet mutat. Terézvárosban az általános iskolai tanulók száma alacsonyabb, mint a többi szomszédos kerületben. Azonban általánosan elmondható, hogy a belvárosban kevesebb az általános iskolai tanulók száma, így az V. és a VII. kerület hasonló adatokkal rendelkezik. A szomszédos kerületek közül a XIV. kerület rendelkezik a legtöbb általános iskolai tanulóval, ami fővárosi szinten is kiemelkedő.

Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) (Forrás: TEIR)

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 55 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya Más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya, (Forrás: TEIR) 2018(Forrás: TEIR)

Általános iskola neve Férőhelyek száma (KIR)

Diákszempont Általános Iskola és Gimnázium 180 Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, n.a. Szakközépiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Felnőttoktatás Budapest VI. Kerületi Erkel Ferenc Általános Iskola 448 Budapest VI. Kerületi Vörösmarty Mihály Általános Iskola 427 Terézvárosi Magyar-Angol, Magyar-Német Két Tannyelvű Általános Iskola 552 Hriszto Botev Bolgár-Magyar Általános Iskola és Gimnázium megszűnt Bolgár Nyelvoktató Nemzetiségi Iskola 100 ez a Tóth Aladár zeneiskola Erkel Ferenc Általános Iskola székhelye Budapest VI. Kerületi Derkovits Gyula Általános Iskola 182 Budapest VI. Kerületi Bajza Utcai Általános Iskola 534 Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás, 2020 A nappali tagozatos középiskolai tanulók száma a kerületben viszonylag alacsony, 2015-ben 2870 fő volt, mely a teljes fővárosi középiskolai tanulók 3%-át teszi ki. A szomszédos kerületek, mind magasabb aránnyal rendelkeznek a nappali tagozatos középiskolai tanulók számát illetően. A más településről bejáró középiskolai tanulók aránya a kerületben alacsony, 2015-ben 24,1% volt.

Más településről bejáró középiskolai tanulók aránya Más településről bejáró középiskolai tanulók aránya, 2018 (Forrás: TEIR) (Forrás: TEIR) A kerületben két gimnázium, a Szinyei Merse Pál Gimnázium és a Kölcsey Ferenc Gimnázium működik, illetve az általános iskolát is működtető Gyermekház iskola kiegészül gimnáziumi, szakképző és speciális szakiskolai képzéssel is. A Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakképző Iskola is rendelkezik gimnáziumi képzéssel is. A kerületben összesen 7 középfokú intézmény található.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 56 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Középiskola neve Férőhelyek száma (KIR)

Budapesti Gazdasági SZC Terézvárosi Kereskedelmi és Közgazdasági n.a. Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Gyermekház Iskola 400 Budapest VI. Kerületi Szinyei Merse Pál Gimnázium 700 Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szakiskolaés AMI n.a. Kölcsey Ferenc Gimnázium 832 Liszt Ferenc Zeneművészeti EgyetemBartók Béla Zeneművészeti és 400 Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola n.a. Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás, 2020 Közművelés és sport Jelentősebb fedett sportlétesítmény Terézvárosban nem található, a legközelebbi sportcsarnok, uszoda a szomszédos kerületekben érhetők el. Az oktatási intézmények egy része nem rendelkezik tornateremmel. A kerületi lakosok számára elsősorban lakásokból és pincehelyiségekből kialakított sportolási lehetőség áll rendelkezésre, ahol fitnesz, jóga és tánctermek biztosítják a lakosok kikapcsolódási, sportolási lehetőségét. A kerületben kültéri sportlehetőség nincs, a XIV. kerületben található Városliget van a legközelebb, ahol sportpályák és futópálya áll a sportolni vágyók rendelkezésére, de sokan használják a Margit-szigetet is sportolási céllal. Kulturális Közhasznú Nonprofit Zrt. végzi a kultúra terén felmerülő önkormányzati feladatokat. A szervezet feladata; az önkormányzat kulturális, művészeti, és közművelődési programjainak a szervezése, lebonyolítása és finanszírozása. Feladata továbbá a helyi civil szervezetek és lakossági önszerveződő közösségek, valamint más helyi intézmények hasonló célú tevékenységeinek támogatása. 2011-ben létesült az EÖTVÖS10 Közösségi és Kulturális színtér, mely mára a legfontosabb beltéri közösségi tere a kerületnek. A Színtér földszinti színházterme 200 fős, a harmadik emeleten található kamaraterem 80-90 fő befogadására alkalmas. Az ötszintes épületben található továbbá a kerületi nyugdíjasok számára nyugdíjas klub, oktató-foglalkoztató tér, táncterem, kiállító terem, konferenciatermek és kávézó. Egészségügy Önkormányzati fenntartásban működik a Terézvárosi Egészségügyi Szolgálat (TESZ), mely feladata a járóbeteg szakorvosi és gondozóintézeti, ügyeleti, védőnői szolgálat ellátása, valamint a felnőtt és gyermek háziorvosi és a fogászati ellátása. A TESZ feladatai közé tartozik az önkormányzati fenntartásban lévő intézmények gyermek-és iskola-egészségügyi ellátása, valamint a foglalkozás- egészségügyi ellátás biztosítása.24 Terézváros 29 db felnőtt orvos körzetre van felosztva, mely öt telephelyen működik. A kerületben 8 gyermekorvosi körzet van, amely 1 telephelyen üzemel.A felnőtt fogorvosi ellátás 6 körzetre, az ifjúsági fogászat 3 körzetre osztódik. Fogászati ügyeletet a VIII. kerületben működik. A fogszabályozást 1 orvos látja el. A kerületben 14 gyógyszertár található, melyből a Westend Patika ügyeletes gyógyszertárként funkcionál. Közelben, a VII. kerületben, a Dob utca 80. szám alatt is működik egy ügyeletes gyógyszertár, a Fortuna Gyógyszertár.

24 Forrás: terezvaros.hu

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 57 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Szociális ellátás, gondozás Bölcsődei ellátás A Terézvárosban működő bölcsődék férőhelyeinek száma 2009 és 2018 között 180 darab volt, ebben az időszakban bővítés nem történt. A kerületben egyesített bölcsődék négy telephelyen működnek. 2013-as években megemelkedett a bölcsődei férőhelyek iránti igény, ezért 2015-ben felvetődött a bölcsődei férőhelyek bővítésének szükségessége. Később azonban a meglévő férőhelyek elegendőnek mutatkoztak, így erre nem került sor. Általánosan elmondható, hogy a szülők a második életévét betöltött gyermekük felügyeletét kérik.

Bölcsődék Férőhelyek száma 1. sz. Bölcsőde 40 2. sz. Bölcsőde 40 3. sz. Bölcsőde 50 4. sz. Bölcsőde 50

Terézvárosi Család és Gyermekjóléti Központ (TCSGYK) Az intézmény mai formájában 2016. óta működik. Központja a 1068 Budapest, Király u. 82. félemelet 1. szám alatt található. Az intézménynek öt telephelye van. A TCSGYK biztosítja a családsegítést, az étkeztetést, illetve a gyermekek átmeneti gondozásának keretében a családok átmeneti otthona szolgáltatásokat.

Terézváros Családsegítő Szolgálat (TECSASZO) Az intézmény étkeztetést és nappali ellátást biztosít a tizenhatodik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes, súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékosságban szenvedő személyek számára. Biztosítja az ellátottak napközbeni tartózkodásáról, társas kapcsolataik, valamint alapvető higiéniai szükségleteik kielégítéséről. Céljuk a szociális egyensúly helyreállítása, illetve törekszenek arra, hogy az ellátás személyreszabott és minőségi legyen. Az intézményben biztosított szolgáltatások az alábbiak:  körültekintő felügyelet  képességek szinten tartása és fejlesztése  egyénre szabott foglalkoztatás, differenciált egyéni bánásmód  egészségügyi és fizikai állapotot megőrző szolgáltatások  szabadidős tevékenységek, programok szervezése  hivatalos ügyintézés segítése  tanácsadás

Terézváros Gondozó Szolgálat (TEGOSZ) A Terézvárosi Gondozó Szolgálat (TEGOSZ) az idősek házi segítségnyújtásában, étkeztetésében nyújt segítséget. Idősek klubját működtet, illetve otthonápolást végez. Az intézmény két telephelyen működik. Az intézményben biztosított szolgáltatások az alábbiak:  házi segítségnyújtás  időskorúak nappali ellátása  szociális konyha  jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 58 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Idősgondozás A Terézváros Gondozó Szolgálat (TEGOSZ) 2014-ben új programot indított, amelyben a 80 év feletti idős embereket segítik. A projekt keretin belül – önkéntesek bevonásával – segítik az idősek önálló életviteli fenntartásában és a magány enyhítésében. A kerületben két idősotthon és megannyi nyugdíjas klub található. Az idősek otthonában 24 órában kapnak szakszerű, minőségi szolgáltatást a bent lakók. Az intézmények fő célja, hogy biztonságos, nyugalmas és kiegyensúlyozott életfeltételeket biztosítsanak a lakók részére. Fontos, hogy az idősek személyre szóló, folyamatos ápolást kapjanak. Fő tevékenységeik a következők:  ellátás  szakszerű ápolás, gondozás szakképzett munkatársakkal  24 órás nővéri szolgálat  orvosi ellátás biztosítása, az egészségügyi állapotok folyamatos ellenőrzése, kórházi, szakorvosi ellátáshoz jutás megszervezése  mentálhigiénés ellátás  gyógytorna  egészségmegőrző programok szervezése  étkeztetés Az idősek klubja elsősorban az saját otthonukban élő idős embereknek biztosít lehetőséget napközbeni tartózkodásra, étkeztetésre, társas kapcsolatok, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona (TERÉZÉNO) A napközi otthon 1993-ban kezdte meg működését a Podmaniczky utca 18. szám alatt. Az intézmény 16 fő értelmi sérült számára biztosít nappali ellátást. Az intézmény feladata a fogyatékkal élők szinten tartása és fejlesztése, ezzel a gondozó család tehermentesítése. Az intézmény nagy hangsúlyt fektet integrációs segítő programok biztosítására is. A szabadidős programok főként szabadtéren kerülnek megszervezésre, kirándulások, kulturális programok, sportversenyek nyári táborok keretein belül. Az intézmény szakmai munkáját gyógypedagógus, orvos, terapeuták és szociális gondozók alkotják.25 Az intézmény főbb szolgáltatásai a következők:  körültekintő felügyelet,  igény szerinti étkeztetés,  gondozás,  készségfejlesztés,  gyógypedagógiai segítség,  pedagógiai segítségnyújtás,  egyénre szabott foglalkoztatás, differenciált egyéni bánásmód,  egészségügyi és fizikai állapotot megőrző szolgáltatások,  szabadidős tevékenységek, közösségi programok szervezése,  háztartási vagy háztartást pótló tevékenységek,  tanácsadás,  esetkezelés,  közösségi fejlesztés.

25Forrás: terezeno.hu

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 59 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Szociális helyzethez kapcsolódó önkormányzati támogatások Az Önkormányzat Szociális és Gyermekvédelmi Osztálya évente nyújt támogatást a szociálisan rászorulók részére. Az alábbi táblázat tartalmazza, a szociális helyzethez kapcsolódó támogatásokat, segélyeket 2018-2019 között:

Szociális és Gyermekvédelmi Osztály nyilvántartása szerinti teljesítési adatok 2018 (fő) 2019 (fő)

Egyszeri támogatás 1369 112 Ápolási támogatás 17 24 Egyszeri természetbeni támogatás 1343 1280 Eseti támogatás 591 653 Étkezetés/kötelező szünidei étkeztetés 10 10 Fiatalok életkezdési támogatás 30 57 Fűtéstámogatás 993 896 Gyógyszertámogatás 322 341 Hátralékkiegyenlítő támogatás 21 10 Hátralékkiegyenlítő támogatáshoz nyújtott lakhatási támogatás 12 11 Köztemetés 49 52 Lakás-felújítási támogatás 134 523 Lakbértámogatás 68 48 Lakhatási támogatás 532 608 Méltányossági segély 109 120 Mosható nadrágpelenka támogatás 8 12 Rendkívüli bérleti díj-támogatás 1 1 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 231 186 Születési támogatás 136 151 Támogatás idősek világnapja természetbeni juttatásként 6932 6817 Temetési támogatás 34 29 Védőoltások 308 311 Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás, 2020 8.2. Esélyegyenlőség biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program (2013. 2015 felülvizsgálat) Terézváros Helyi Esélyegyenlőségi Programját (HEP) 2013-ban fogadták és 2015-ben került felülvizsgálat alá, a kerültben 2015 óta új HEP nem készült. Az esélyegyenlőségi program általánosságban a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad. Az adatok és következtetések alapján a program meghatározza a célcsoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, amelyek fejlesztésre szorulnak. A Helyi Esélyegyenlőségi Program (2013) Intézkedési Terve a következő:

Közfoglalkoztatás fenntartása, önkéntes - Közfoglalkoztatás fenntartása munkalehetőség felmérése és megszervezése a közintézményekben - Foglalkoztatási lehetőség kibővítése - Foglalkoztatottság növelése - Önkéntes munkavégzés Segélyek és támogatások volumenének - Az eladósodottság további megakadályozása fenntartása ill. növelése - A hátralékok fokozatos csökkentése - Mélyszegénységben élők segítése

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 60 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

HPV vírus elleni oltás folyamatos biztosítása - Szolgáltatás fenntartása Gyermekétkeztetés átszervezése, egészséges - Vonatkozó önkormányzati rendelet és egyéb alapanyagok használata jogszabályokban előírt feltételek megteremtése Erősíteni a Jelző rendszeri tagok jelzési - Erősíteni a gyermekvédelemben tevékenykedő aktivitását, együttműködését, motivációját szakemberek jelzési aktivitását, visszajelzést, együttműködést Tanulmányi ösztöndíj fenntartása - A tanulmányi ösztöndíj nyújtása az iskolai tanulmányokhoz a gyermekek felzárkóztatásához Idősek informatikai jártasságának növelése - Tevékeny időskor biztosítása Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a működtetése krízishelyzetekben került rászorultak részére Tájékoztatás szűrőprogramokról, - A lakosság egészségi állapotának javítása a rizikófaktorok szűrőprogramok szervezése kiszűrésével - A szűrőprogramokon nagyobb részvétei arány elérése Gyermekvédelemben dolgozók, szociális - Szakemberek tudásának bővítése munkások továbbképzése Munkahely megtartása kerületi szinten - A nők munkába való visszatérésének segítése Fogyatékkal élők nappali ellátó rendszerének - Szolgáltatás biztosítása fenntartása - Fogyatékkal élők támogatása - Fejlesztése Közszolgáltató intézmények fizikai és - Akadálymentesítés lehetőségének vizsgálata infokommunikációs akadálymentesítése - Megoldás kidolgozása - Akadálymentesítés megvalósítása

A KERÜLET HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓJA

 a kerületben 8 óvoda , 9 általános iskola, 7 középfokú tanintézmény működik  az oktatási intézmények egy része nem rendelkezik tornateremmel  a XIV. kerületben található Városliget van a legközelebb, ahol sportpályák és futópálya áll a sportolni vágyók rendelkezésére  a kultúra terén felmerülő önkormányzati feladatokat Kulturális Közhasznú Nonprofit Zrt. végzi  5 telephelyen működik a háziorvosi ellátás  a kerületet 14 gyógyszertár látja el  4 bölcsőde található kerületben  2 idősek otthona működik a kerületben és 10 Nyugdíjas klub  szociális ellátást, gondozást segítő központok: Terézvárosi Család és Gyermekjóléti Központ, Terézváros Családsegítő Szolgálat, Terézváros Gondozó Szolgálat, Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona  Terézváros Önkormányzata évente nyújt támogatást a szociálisan rászorulók részére (fűtéstámogatás, ápolási támogatás, gyógyszertámogatás, lakhatási támogatás, lakás-felújítási támogatás, védőoltások)

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 61 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

9. A KERÜLET GAZDASÁGA A főváros 2015-2021-es időszakra szóló Budapest gazdaságélénkítési és munkahely teremtési stratégiája (Gazdasági Stratégia)26, a tematikus fejlesztési programok keretében készült gazdasági dokumentuma, mely 2019-ben került felülvizsgálatra. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a gazdaságfejlesztést segítő projekt és program igények tekintetében a következő főbb javaslatok Terézvárosban is meghatározóak:  Az önkormányzatoknak folytatniuk kell azt a folyamatot, mely szervezetüket és eljárásaikat minél inkább vállalkozásbaráttá teszik. A vállalkozói szemlélet megerősítését segíthetik a vállalkozások és az önkormányzatok közötti együttműködések, illetve a vállalkozói ismeretek integrálása érdekében érdemes a közszférának a piaci szereplőktől is tudásra szert tenni.  Az oktatási és képzési rendszer hatékonyságának javítását szolgáló rendszerfejlesztési feladatok jelentősen elősegítenék Budapest gazdaságának fejlesztését; illetve a munkaerőhiány enyhítését szolgálhatja a megfelelő képzési struktúra kialakítása, amelyben érdemes lehet a kerületeknek a Fővárosi Önkormányzat koordinációjával, és a Kormányhivatallal együttműködésben közös kínálatot kialakítani.  Az önkormányzatok nemzetközi kapcsolataikkal támogathatják a helyi vállalkozások külföldi piacokra lépését, illetve a változó szabályozási igények vonatkozásában elősegíthetik a külföldi szabályozási tapasztalatok becsatornázását. Az egyes kerületek helyi gazdaságának viszonylagos erősségét mutatja az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték alakulása, melyben Terézváros kiemelkedik: 11.000.000 Ft feletti az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték27. A vállalkozások számának kerületi eloszlásában, a vállalkozássűrűség tekintetében is „éllovas” a kerület 1000 főre 300 feletti vállalkozás jut28. A fővárosi működő vállalkozások 30%-a szakmai tudományos, műszaki szolgáltató szektorban tevékenykedik, míg a második legerősebb ágazat a kereskedelem, turizmus és logisztika. Terézváros gazdasága (a logisztikán kívül) az összes fővárosra jellemző területen meghatározó. A Gazdasági stratégia helyzetértékelése megállapítja, hogy a kerületek lakásállományának relatív bővülése a belső kerületekben (tehát a VI. kerületben is) mutatkozott a legdinamikusabbnak a 2010 és 2016 közötti időszakban. A Gazdaságélénkítés és Munkahelyteremtés Stratégia hosszú távú célja, hogy Budapest 15 éven belül Közép-Európa vezető gazdasági térségévé váljon, mely négy pilléren nyugszik:  Alakuljon ki egy olyan támogató üzleti környezet, ahol érdemes vállalkozni.  Budapest egységes és jól szervezett gazdasági térré váljon, ahol a gazdaság és munkaerő piaci politikák jól koordináltak.  Budapest élhetőségével és lendületével vonzza a kreatív, innovatív embereket, így válva az ötletek városává.  Olyan megújuló, rugalmas és befogadó munkaerő-piaccal rendelkezzen, ahol jó dolgozni. A hosszú távú fejlesztési célok elérése érdekében a Stratégia öt középtávú célt definiál:  Vállalkozóbarát hivatal és szabályozói rendszer továbbfejlesztése: Vállalkozáshoz szükséges információk elérésének megkönnyítése / Szabályozási környezet és vállalkozói adminisztráció egyszerűsítése / Elektronikus ügyintézés széleskörű elterjesztése / Hatóságok szervezetfejlesztése, vállalkozásbarát működésének kialakítása  Hatékony fővárosi gazdaságfejlesztési intézményhálózat és eszközrendszer kiépítése:Helyi gazdaságfejlesztés koordinációja /Mikrohitelezési rendszer továbbfejlesztése  Okos gazdaság - a termelékenység növelése és az innováció szerepének erősítése a gazdaságban: Startup Budapest Program / Inkubátorok és közösségi irodák kialakításának támogatása / Innovációs ökoszisztéma nemzetközi élvonalba emelése / Digitális infrastruktúra fejlesztésének elősegítése

26 A Fővárosi Közgyűlés fogadta el 1049/2015. (VI. 23.) számú határozatával. Forrás:https://budapest.hu/Documents/Gazdasagelenkitesi%20TFP%20vegleges.pdf 27 2014-es adatok alapján 28 2016-os adatok alapján

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 62 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

 Munkaerőpiaci aktivitás növelése és atipikus foglalkoztatás elősegítése:Atipikus foglalkoztatás ösztönzése a belső erőforrások aktiválása érdekében / Egészségügyi, rekreációs szolgáltatások fejlesztése / Munkavállalói képzések és kompetenciafejlesztések / Munkaerő mobilitás növelése lakhatási kezdeményezések támogatásával / Bölcsődék és családi napközik, valamint óvodák infrastrukturális fejlesztései / Alacsony képzettségűek foglalkoztatásának elősegítése  Budapesti üzleti környezet fejlesztése:Barnamezős gazdasági területek fejlesztésének és gazdaságfejlesztési zónák kialakításának támogatása / Alközpontok, vegyes funkciójú kiemelt városi területek és ingatlanok koordinált fejlesztése Városi épített környezet értékteremtő fejlesztése 9.1. A kerület gazdasági súlya, szerepköre A regisztrált vállalkozások száma a 2000-es években folyamatosan növekvő tendenciát mutatott a kerületben. A válság ellenére sem csökkent a vállalkozások száma, sőt arra az időszakra is növekedés volt jellemző. 2018-ra, 17.719 dbregisztrált vállalkozás volt Terézvárosban.2018-ban működő vállalkozások a nonprofit gazdasági társaságokkal együtt kevesebb volt a kerületben (8720 db), a működő társas vállalkozás pedig 6600 db.

Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Regisztrált 12924 13038 13187 13434 13495 13405 13637 14019 14277 vállalkozások (db) Év 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Regisztrált 15215 16167 16745 17018 17814 17893 17395 17596 17719 vállalkozások (db) Regisztrált vállalkozások számának alakulása Terézvárosban(Forrás: TEIR)

20000 18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

Regisztrált vállalkozások számának alakulása Terézvárosban, saját szerkesztés; (Forrás: TEIR)

Az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték időbeli változása Más településről bejáró középiskolai tanulók aránya, 2018 (Forrás: TEIR) (Forrás: TEIR) Az egy lakosra jutó jegyzett tőke a gazdasági válságot követően Terézvárosban lecsökkent, azonban 2014-től növekedést mutatnak az értékek. A száz lakosra jutó adófizetők száma stagnál a kerületben.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 63 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Az egy lakosra jutó jegyzett tőke változása Terézvárosban Száz lakosra jutó adófizetők száma (fő)(Forrás: TEIR) (Forrás: TEIR) Az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem az utóbbi években növekvő tendenciát mutat. A szomszédos kerületek közül, azonban csak a VII. kerület rendelkezik alacsonyabb értékekkel. Terézváros elmarad a Budapesti átlagtól, azonban az országos átlagnál magasabb számokkal rendelkezik.

Egylakosra jutó nettó belföldi jövedelem (Ft) (Forrás: TEIR)

9.2. A kerület főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A VI. kerületben az összes regisztrált vállalkozások száma 2018-ban 17.719 db volt, mely a budapesti vállalkozások mindössze 4,3%-át teszik ki. Terézvárosban működő vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti besorolását vizsgálva megállapítható, hogy a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, az ingatlanügyletek, illetve a kereskedelem és gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban működik a vállalkozások legnagyobb része, több mint 50%-a (9324 db). A kerületben jelentős értékkel bír még az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, az építőipar, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágak, melyek további 25%-ot tesznek ki. Budapest esetében ezek az arányok nagyon hasonlóan alakultak.

Nemzetgazdasági ág Budapest VI. kerület Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 25489 1201 Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőzellátás-, légkondicionálás, vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, 17487 730 hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Bányászat, kőfejtés 151 7 Egyéb szolgáltatás 14825 602 Egyéb tevékenység 6 1 Építőipar 21406 1122 Feldolgozóipar 15818 621 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 10700 321 Információ, kommunikáció 28846 1077 Ingatlanügyletek 75423 3346 Kereskedelem, gépjárműjavítás 54560 2643 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 36 0 Mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat 7956 226

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 64 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Nemzetgazdasági ág Budapest VI. kerület Művészet, szórakoztatás, szabadidő 19640 834 Oktatás 14993 503 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 8593 328 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 78880 3336 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 16029 1104 Szállítás, raktározás 10513 345 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 841 75 Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 677 27 szennyeződésmentesítés Regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása 2018-ban, GFO14 (Forrás: TEIR) A budapesti kerületek között Terézváros vendégforgalma kiemelkedő,csak az V. illetve a VII. kerület rendelkezik nagyobb vendégforgalommal. A többi szomszédos kerület vendégforgalma is magasnak mondató, azonban ahogy egyre jobban haladunk az átmeneti, illetve elővárosi zónába a vendégforgalom száma egyre csökken.

Vendégforgalom a VI. kerületben (db)(Forrás: TEIR) Vendégforgalom Budapesten (db), 2014(Forrás: TEIR) Felmérési adatok csak 2014-ig állnak rendelkezésre, azonban az elmúlt 6 évben várhatóan tovább növekedett a vendégforgalom száma, melyet a COVID-járvány helyzet befolyásolhat negatívan. A kerületben magas a minőségi ruházati, cipő, óra-ékszer, és más divatcikkeket árusító márkaüzletek létszáma. E mellett minőségi vendéglátó egységek jellemzik az Andrássy utat és közvetlen környezetét. A kerületben a szállásférőhelyek számát a vizsgált időszakban folyamatos növekedés jellemezte. A szállodai szállásférőhelyek száma Ezer lakosra jutó kiskereskedelmi hálózati egységek száma arra enged következtetni, hogy azimént (gyógyszertár nélkül) (db), 2014(Forrás: TEIR) említett növekedés nem a szálloda férőhelyek számára vonatkozik, hanem más egyéb kereskedelmi és magánszállás kapacitásnövekedésére, létesítésére. A VI. kerület budapesti viszonylatban magas szállásférőhellyel rendelkezik, belvárosi kerületként igen frekventált része a városnak, melyet afent vizsgált vendégforgalom értéke is igazol. Terézvárosnál mindössze az V. valamint a VII. kerület rendelkezik több szállásférőhellyel, illetve azok vendégforgalma is nagyobb.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 65 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Összes szálláshely szállásférőinek száma (kereskedelmi és Szállodai szállásférőhelyek aránya (összes magánszállás) db(Forrás: TEIR) szállásférőhelyből) %(Forrás: TEIR) A külföldi vendégéjszakák aránya a szálláshelyeken mutató alapján a VI. kerületben kimagasló százalékban külföldi vendégek szállnak meg. Ennek értéke a vizsgált időszakban stagnál - 2005 kivételével - minden évben 90% feletti, mely meghaladja a fővárosi értékeket is. Frissebb adatok a szálláshelyek, valamint a turizmus, idegenforgalom vonatkozásában csak 2014-ig állnak rendelkezésre. A folyamatos építkezések és szállodai bővítések miatt feltételezhető, hogy a szállásférőhelyek száma már meghaladta a 7000 db-ot is a kerületben, Külföldi vendégéjszakák aránya a szálláshelyeken (%) azonban jól látható, hogy a vendégéjszakák 90%- (Forrás: TEIR) át a külföldi vendégek teszik ki. A COVID-járványidőszaka külföldi vendégéjszakák számát drasztikusan csökkenti. Jelenlegi Európai Uniós29 átlagos becslések szerint 60-90% közötti a foglalások csökkenése, a turizmusból származó bevételkiesés 80% feletti, kizárólag Magyarországra vonatkozó adatokat nem közölnek.Egyes hazai felmérések szerint az idei évben (2020 augusztusáig) a külföldi vendégek és vendégéjszakák számában kb. 98%-os csökkenése volt tapasztalható Budapesten. 9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése Terézvárosban erőteljes szerepe van a mikro- és kisvállalkozásoknak, több mint a vállalkozások felét teszik ki. Jelentősnek mondható a 1-9 fő közötti regisztrált társas vállalkozók száma, mely közel 37%-ban van jelen a kerületben. A 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozások mindössze 5%-át teszik ki a kerületi vállalkozásoknak, az ennél nagyobb létszámmal rendelkező vállalkozások szerepe elenyésző. A gazdasági szervezetek létszám szerinti megoszlása nagyon hasonlóan alakult a fővárosi átlaghoz. Budapesten a 0 és ismeretlen fő, valamint a 1-9 fő összesen közel 94%-át adják a regisztrált társas vállalkozásoknak. A 10-249 főt foglalkoztató vállalkozások 5-6% között mozog – hasonlóan a VI. kerületi értékhez. A 250 fő feletti regisztrált társasvállalkozások száma pedig az 1%-ot sem érik el.

Regisztrált társas 0 és 500 és vállalkozás 1-9 fő 10-249 fő 250-499 fő ismeretlen fő több fő összesen (db) VI. kerület 12099 6953 4445 681 9 11 100% 57,47% 36,74% 5,63% 0,07% 0,09% Budapest 212094 114342 85076 12323 175 178 100% 53,91% 40,11% 5,81% 0,08% 0,08% Regisztrált társas vállalkozások létszámkategória szerinti megoszlása 2018-ban (Forrás: TEIR)

29Az Európai Unió tagállamaira készített becslés. Forrás: ec.europa.eu, Európai Bizottság

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 66 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

A regisztrált kisvállalkozások változatos cégtevékenységgel rendelkeznek, jellemző gazdasági szervezet nem emelhető ki a kerületben. Terézvárosban elsősorban a munkahelyek, telephelyek kialakítása, valamint ingatlan-beruházások vannak többségben, a technológia, gép és berendezés jellegű fejlesztés elenyésző. A vállalati székhelyek kialakítása során, azonban komoly informatikai infrastrukturális fejlesztések is megvalósultak. Az ingatlan-beruházások főként szállás, vendéglátás és kereskedelem létesítményekhez illetve irodaházakhoz köthető. Budapesten az 1990-es évek elején a piacgazdasági átmeneti időszak elsősorban a belvárosi foghíjtelkek beépítésének kedvezett. A belső városrészekben a presztízs elhelyezkedés iránt emelte a keresletet, a presztízsmegjelenést biztosító képviseleti irodák és a gazdasági tevékenységet kiszolgáló szolgáltatások megjelenése. Sok lakást alakítottak irodává, illetve egész épületek felvásárlása révén, azokat székhelyé vagy irodaházzá alakították. Fontosabb kerületet érintő fejlesztési elképzelések Napjainkban a kerületben jellemzően 1-1 épület átalakítás, felújítás, valamint foghíjtelek beépítés történik. E fejlesztések általánosságban szálloda és lakásépítést, valamint irodák kialakítását jelentik. Terézvárost érintő fontosabb magánberuházás a Central Park projekt, mely a Westend City Center mögötti több mint 9 hektáros területen valósulna meg. A projektet a 2018-as Smart City Konferencián is bemutatták. A projektet a VI. és szomszédos kerületek (Liget, Kodály körönd, Nyugati pályaudvar rehabilitációja,) városfejlesztési koncepciójába illesztették, melyben fontos az infrastruktúra, a környezettudatosság és a fenntarthatóság együttes kezelése, egy smart city keretében. A fejlesztés irodákból, lakásokból és kereskedelmi egységekből álló városközponti terület kialakítását irányozza elő.30A koncepció kidolgozását 2019-re tervezték, és utána több ütemben a megvalósítást, napjainkban e fejlesztésekről az Önkormányzatnak nincs tudomása. Terézváros fontosabb beruházásait és gazdaság fejlesztéseit Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere c. fejezet részletez. 9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők A kerület imázsát erősítik a magyar találékonyság és kreativitás leggyakrabban emlegetett kortárs sikertörténeteit jelentő Prezi, LogMeln cégek, amelyek a kerület patinás épületibe költöztek. A Prezi a Merkúr palotában, a LogMeln az Andrássy úton, a Ustream pedig a Párisi Nagyáruház felső szintjén alakított ki irodát. A gazdaság versenyképességét napjainkban legfőképp a COVID-járvány okozta helyzet kezelése, illetve a gazdasági ágazatok (szolgáltatási szektor) fenntarthatóságának biztosítása befolyásolja, mely nem csak a kerületben, hanem globális szinten kezelendő. Budapesten, így a Terézvárosban is a szolgáltatási szektor (turizmus) aránya a legmagasabb, melyet a vírushelyzet a jelentős mértékben befolyásol. Az EU iránymutató dokumentumokat terjeszt elő, hogy a vírushelyzetet követően fokozatosan és összehangolt módon ismét elindítsák a gazdaság súlyosan érintett szektorait. 31 9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) A helyi ingatlanpiaci viszonyok vizsgálata során különböző ingatlanportálokon elérhető adatokra támaszkodtunk. A www.ingatlannet.hu portálon található adatok alapján megállapítható, hogy Budapesten az átlagos négyzetméter ár 769.687 Ft/m2.Terézvárosban e felett 924.067 Ft/m2 áron lehet átlagosan lakóingatlanhoz jutni. A szomszédos kerületek változó képet mutatnak. A legmagasabb négyzetméter ár az V. kerületben található, ahol átlagosan 1.208.769 Ft/m2 áron lehet lakást vásárolni. A legalacsonyabb értékkel a XIV. kerület rendelkezik - amely már a fővárosi érték alatt található –691.379 Ft/m2az átlagos négyzetméter ár.

Átlag négyzetméter ár (Ft/m2) Átlag négyzetméter (m2) VI. kerület 924067 Ft 72 m2 V. kerület 1 208769 Ft 85 m2 VII. kerület 839339 Ft 65 m2 XIII. kerület 861188 Ft 63 m2 XIV. kerület 691 379 Ft 68 m2

30 Forrás: portfolio.hu 31 Forrás: Forrás: ec.europa.eu, Európai Bizottság

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 67 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Lakóingatlanok kínálati ára Budapesten és vonzáskörzetébenForrás: www.ingatlannet.hu A kerületen belül drasztikus árkülönbség nem látható. A Podmaniczky utcában illetve a Városligeti fasor mentén található néhány alacsonyabb árfekvésű lakóingatlan.A szomszédos VII., XIII. és XIV. kerületekben nagyobb árkülönbségekkel találkozhatunk.

Lakóingatlanok kínálati ára TerézvárosbanForrás: www.ingatlannet.hu

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 68 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Iroda Az ELINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont 2012-ben Műhelytanulmányt készített a Budapesti Irodapiaci Áttekintésről, mely még napjainkra is tartalmaz aktuális elemzéseket. Terézváros belvárosi kerület lévén, kiemelkedő irodaház ellátottsággal rendelkezik, az irodaház-fejlesztők kedvelt helyszíne. A belváros javarészt építészetileg védett övezet, kevés "A" kategóriás irodaházzal és nagyon limitált fejlesztési lehetőséggel rendelkezik. A Városligethez közel fekvő villanegyede külképviseletének és kapcsolódó gazdasági, kulturális intézményeknek ad otthon. Az Andrássy út és a Teréz körút palotái már a 90-es években kedvelt helyszíne volt a tekintélyt kereső vállalkozásoknak. Főként a lakásirodák voltak jellemzők a területen, majd az igazi áttörést a teljes épületek felújítása hozta. A nagy alapterületű bérlői igények kielégítésérevárosközponttól egyre távolabb kerestek megfelelő helyet. Ennek tükrében épült meg a Váci úti irodafolyosó, mely a Westend City Center bevásárlóközponttal kiegészülve jött létre. Később elkészült az Eiffel Irodaház a Podmaniczky utca mentén. A hagyományos irodaépületeken túl jelen vannak még a területen a lakásirodák és üzlethelyiségekből alakított irodák. A mikro-vállalkozások és szabadúszók igényeit elégítik ki a közösségi irodák, amely piaci szegmenst célozza az Anker Business Center is. Terézvárosban az irodaterületek többségben a belvárosi részhez közel helyezkednek el, illetve a kerület északi-keleti részén. A kerületben több 10.000 m2-ert meghaladó irodaépület található, melyek közül mind a Westend City Center, valamint az Eiffel Irodaház területén helyezkednek el.

Az irodaterületek eloszlása Budapesten (a sötétebb A 10.000m2-nél nagyobb irodaépületek elhelyezkedése színárnyalatok magasabb értéket jelölnek) Budapesten Forrás: Budapesti Irodapiaci Áttekintés - 2012 Forrás: Budapesti Irodapiaci Áttekintés - 2012 A kerületben több magasabb presztízsű vállalat található. Látható, hogy a magasabb presztízsű vállalatok többsége a belvárosi központtól távolabb eső székhelyet választotta magának a kerületben (Villanegyed). A belvárosban korlátozott építési lehetőségek miatt főként a Váci út vonalán épültek nagyobb, korszerűbb épületek. Az irodabérlés ára igen széles skálán mozog a kerületben. Az ingatlannet.hu adatait figyelembe véve elmondható, hogy legkedvezőbb esetben 2000Ft/m2/hó áron lehet irodát bérelni, a legdrágább ár 14.000Ft/m2/hó körül alakul. Átlagosan elmondható, hogy 4000- 5000Ft/m2/hó körül mozog az irodabérlés ára a

kerületben. Az alapterületeket illetően szintén FIRE szektor épületek széles választási lehetőség tárul az érdeklődők Forrás: Budapesti Irodapiaci Áttekintés - 2012 elé, a legkisebb kiadó iroda mindössze 6m2, a legnagyobb pedig 5000m2 feletti alapterületű is lehet.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 69 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

A kínálati bérleti díjak az elmúlt években növekvő tendenciát mutattak, így a későbbiekben is további emelkedésre lehet számítani.32 Az irodapiacra a COVID-járvány mérsékeltebben hatott. A vírusfertőzés ideje alatt a szolgáltatott iroda, a turizmus, a vendéglátás és a légi közlekedésben működő cégek kiszolgáló bérlők vannak nehéz helyzetben. Ennek ellenére a vírushelyzet hatása által nem érintett szektorban tevékenykedő cégek is bérleti díjkedvezményt igényeltek. Hosszú távon, feltételezhetően a bérlők száma és érdeklődése nem fog csökkenni, keresleti preferenciái viszontváltozhatnak majd. Sok helyen megjelent az otthoni munkavégzés (home office), így felmerült a bérlőkben, hogy az üzemeltetési költséget és rezsit ne teljes mértékig kelljen kifizetni, a kihasználatlanság miatt.33 Kereskedelem A Magyar Nemzeti Bank Budapest egészére Kereskedelmiingatlan-piaci jelentést készített 2020 áprilisában, mely a kereskedelmi ingatlanok piaci helyzetének folyamatait vizsgálja. A jelentés Budapest közigazgatási területére vonatkozik, a VI. kerületet a tanulmány külön nem elemzi, a következtetéseket jelenlegi ismereteinkre támaszkodva hoztuk meg. A VI. kerület a Budapesti irodapiac alpiacai szerint a Belvárosba tartozik. A Belváros (Central Business Distric - CBD) magába foglalja a főváros belső kerületeit, elsősorban az V. kerület és az Andrássy út irodaépületei, valamint a környező utcák a Bajcsy Zsilinszky úttól az Oktogonig. Terézváros kereskedelmében két jelentős szereplő van; a korszerű bevásárlóközpont, a Westend City Center és a hagyományos belvárosi vásárlóutca az Andrássy út, Teréz körút, Bajcsy Zsilinszky út és az ezekhez kapcsolódó kisebb vásárlóutcák. Az elmúlt évtized közterületfejlesztési programjainak hatására egyre nagyobb a vásárlóerő a hagyományos kiskereskedelmi egységekben. A kiskereskedelmi forgalom stabil bővülése kedvező keresleti feltételeket teremtett a kereskedelmiingatlan-piac ezen szegmense iránt. 2019-ben a kiskereskedelmi forgalom növekedést mutatott, amelyhez elsősorban a tartós termékek értékesítése járult hozzá. A fogyasztói bizalmi index mérséklődött, de továbbra is magas szinten volt, mely élénk fogyasztási keresletre utal. A magyarországi állomány közel egyharmada Budapesten koncentrálódik. Az üzleti célú ingatlanhitelek iránti kereslet az utóbbi időben növekvő tendenciát mutatnak. A A kiskereskedelmi bérleti díjak alakulása és bankok válasza alapján elsősorban az irodaházak kihasználatlansági ráták Magyarországon finanszírozására nyújtott hitelek iránti kereslet Forrás: Kereskedelmiingatlan-Piaci Jelentés34 bővült. A COVID-járvány egyes üzlettípusokat pozitívan érintett (drogéria, élelmiszer, gyógyszertár), egy szűkebb kör a teljes bezárásban érintett (játszóház, óvoda, magánegészségügy), emellett vannak a különösen érintett, főként szolgáltató tevékenységek, ahol már rövid távon szinte minden bérlő jelezte, hogy nem tud bérleti díjat fizetni. A jelentés alapján hosszú távon két féle trend várható majd, amelyből az első szerint a fogyasztói bizalom és kedv emelkedni fog, a vásárlók megkönnyebbülnek, és újra igényelni fogják a közösségi programokat, eseményeket. A negatív trend szerint, olyan jelentős munkanélküliség alakul ki a gazdaságban, hogy a háztartások felélik megtakarításaikat így az óvatossági motiváció erősödik, ami visszaveti a COVID-járvány végét követő fogyasztásukat.

32 Forrás: ELINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont, Műhelytanulmány: Budapesti Irodapiaci Áttekintés, 2012 33 Forrás: Magyar Nemzeti Bank: Kereskedelemiingatlan-Piaci Jelentés, 2020 április 34 Megjegyzés: A bérleti díj adatok egy 100 négyzetméteres üzlethelyiségre vonatkoznak, az oszlopok a különböző kiskereskedelmi-ingatlantípusokba tartozó ingatlanok elérhető legmagasabb bérleti díjainak szóródását mutatja.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 70 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Terézváros Önkormányzata is törekedett a vírushelyzet okozta válság enyhítésére. A terézvárosi kis- és közepes vállalkozások védelmének érdekében az önkormányzati a bérleti díjak felfüggesztéséről és átütemezéséről döntött:  2020. április 1. és 2020. június 30. között az érintett vállalkozásoknak nem kell bérleti díjat fizetnie a nem lakás célú, önkormányzati tulajdonú bérlemények után.  A 2020. április 1. és 2020. június 30. közötti időszakra fizetendő – három havi – bérleti díjat az önkormányzat bérlőinek 2020. július 1-jétől kezdődően, 12 havi egyenlő részletben, késedelmi kamat- vagy pótlékmentesen kell megfizetniük.

A KERÜLET GAZDASÁGÁNAK VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓJA

 Terézváros a főváros gazdasági életének (jellemzően az üzleti, szolgáltató szektor területén) meghatározó részét képezi  folyamatosan nő a regisztrált vállalkozások száma  működő vállalkozások több mint 50%-a szakmai tudományos, műszaki szolgáltató szektorban , illetve ingatlanügyletekkel, kereskedelmi, gépjárműjavítással tevékenykedik  az ingatlanok négyzetméterenkénti ára a Budapesti átlag feletti, 924.067 Ft/m2, kerületen belüli drasztikus árkülönbség nincs  sok lakást alakítanak irodává, egyre nő a kereslet az irodák iránt  a kerület javarészt építészetileg védett övezet, kevés "A" kategóriás irodaházzal és nagyon limitált fejlesztési lehetőséggel rendelkezik  fontosabb kerületet érintő magánberuházás a Westend City Center mögötti több mint 9 hektáros Central Park projekt  a járványhelyzet a külföldi vendégéjszakák számát drasztikusan csökkenti  a gazdaság versenyképességét napjainkban legfőképp a COVID-járvány okozta helyzet kezelése, illetve a gazdasági ágazatok (szolgáltatási szektor) fenntarthatóságának biztosítása befolyásolja  az irodapiacra a COVID-járvány mérsékeltebben hatott, a kereskedelmi üzleteket szélsőségesen érintette (fellendülés vagy bezárás)

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 71 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

10. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE 10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Önkormányzat saját bevételét 2020-ban négy különféle támogatás biztosította, ahol a támogatások értéke igen változó, legnagyobb értékű a működési támogatás. Az alábbi táblázat mutatja, Terézváros Önkormányzatának és költségvetési szerveinek központi alrendszeréből származó forrásait 2020. évben:

Támogatások 2020. évi terv adatok A települési önkormányzatok működésének támogatása 517 145 579 A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása 426 318 940 A települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési 460 859 511 feladatainak támogatása A települési önkormányzat kulturális feladatainak támogatása 15 223 710 Összesen: 1 419 547 740 Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás Terézváros Önkormányzat és költségvetési szerveinek 2020. évi költségvetése alapján, a bevételek 96%-át a finanszírozási bevételek és a működési költségvetési bevétele adják. A maradék 4%-ot a felhalmozási költségvetési bevételek teszik ki. A kiadások esetében ez másképp alakult, a költségvetés kiadásaiból több mint 80%-ot működtetésre fordít az önkormányzat.

Működési költségvetési bevételek - 2020. Működési költségvetési kiadások - 2020. Működés költségvetési Működés költségvetési 11 992 217 611 22 216 984 330 bevételek összesen kiadások összesen Felhalmozási Felhalmozási költségvetési bevételek 1 060 817 431 költségvetési kiadások 4 335 082 850 összesen összesen Finanszírozási bevételek Finanszírozási kiadások 13 552 826 091 53 793 953 összesen összesen Bevételek összesen 26 605 861 133 Kiadások összesen 26 605 861 133 Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat gazdasági programja 2015-2019 közötti időszakra készült, a 2019-2024 között Gazdasági program kidolgozása folyamatban van. A COVID-járvány miatt bevezetett összefüggő kormányzati intézkedések és a járvány miatt Terézváros is milliárdos bevételektől35 esett el, ezért a képviselő-testület május végén módosította a kerület költségvetési rendeletét. A tervezetthez képest jelentősen kevesebb bevétellel kell számolni, mindemellett pedig a szociális kiadások növekednek. A tavaszi bevételkieséseket a kerület a korábbi évek maradványaiból pótolni tudta, azonban a későbbi intézkedések és bevételkiesés miatt a kiadási oldal módosítása is szükségessé vált. A jövő évi költségvetési javaslat az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulásának nevezett adónemet csaknem négyszeresére emeli a 2021-es évre, mely hatalmas forráselvonásokat jelent az önkormányzatok részére, feladataik ellátását csak megszorításokkal tudja megoldani. Az önkormányzatok, így Terézváros helyzetén is tovább ront, hogy az évi gépjárműadó önkormányzatokat megillető része teljes egészében átirányításra kerület egy központi költségvetésbe, így a megnövekedett költségek (járványügyi intézkedések, szociális támogatások) ellátása mellett sokkal kevesebb pénzből kell gazdálkodnia. Eddigi információink alapján a gépjármű adó átcsoportosítása a 2021-es évben is megmarad, amelyet az önkormányzatok költségvetése nem fog tudni kezelni. Bizonytalannak tekinthető, hogy 2021-ben hogyan lehet számolni a helyi iparűzési adóval, így elképzelhető, hogy tovább csökkennek az Önkormányzatok bevételi lehetőségei. A június közepén tartott képviselő-testületi ülésen is tárgyalták az önkormányzat tavalyi és idei költségvetését, mivel az előző években a kerület pozitív egyenleggel tudott zárni, melyből a

35 Pontos számadatokról nincs ismeretünk. A koronavírus járvánnyal kapcsolatosan a jelenlegi költségvetési módosítás 823 millió forint bevétel kiesésével számol, amit a kiadási oldal csökkentésével kompenzál. Forrás:https://www.terezvaros.hu/hirek/a-jarvany-es-a-kormany-elvonasai-miatt-jelentosen-csokken-a-kerulet-bevetele

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 72 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS kormányzati elvonások (idegenforgalmi adó, gépjármű adó) és a járvány okozta többletkiadások (pl. „Terézváros melléd áll program”) pótlására jelentős összeget már beemeltek a költségvetésbe. A zárszámadás elfogadását követően a még szabadon felhasználható 2019. évi maradvány összege több mint 8 milliárd forint általános tartalékba került, az idei évben is növelve a gazdálkodás biztonságát. Terézváros önkormányzata a kerületben működő és a járvány miatt nehéz helyzetbe került színházakat is támogatja. A képviselők arról határoztak, hogy a bérleti díjak kedvezményeivel, illetve színházjegyek vásárlásával segítik a veszélyhelyzet idejére bezárni kényszerült, és így bevétel nélkül maradt intézményeket.36 10.2. Az önkormányzat település- és gazdaságfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Az Önkormányzat elsősorban az oktatási intézmények támogatását részesíti előnyben, a legmagasabb összeg ide köthető. Ezt követi a különböző egészségügyi intézmények korszerűsítése, melyre szintén jelentős összeget szán a kerület. Az egyéb felújítások főként Hivatali felújításokat, lakásfelújítást és a közterület megújítását foglalja magában. Terézváros Önkormányzatának 2020. évre tervezett felújítási előirányzatai célként az alábbi tevékenységeket tűzte ki: Tervezett felújításai előirányzatai Megnevezés Fejlesztési feladat megnevezése célonként Oktatási intézmények fejlesztése Patrona Óvoda -bővítése, felújítás kivitelezése 536.097.498 Ft -játszóudvar felújítása (Szondi u.65.) -műszaki ellenőrzés -tervező művezetés Lendvay u. 24. - Óvoda -udvarfelújítás 130.000.000Ft udvarfelújítás Tóth Aladár Zeneiskola – -fűtés korszerűsítése 25 000 000Ft Szív u. 19-21. Erkel Ferenc Iskola -homlokzat felújítása és ablakcseréje 114.618.564Ft Egészségügyi intézmények fejlesztése TESZ Csengery u. 25. -Központi klíma és szellőzés 620.002.063Ft -Hő, füstelvezetés és tűzvédelem -Elektromos felújítások -Kapcsolódó felújítások -Bejárathoz új lift beépítése -Főbejárati ajtó és üvegportál cseréje -Liftek jogszabály szerinti felújítása Egyéb Társasházi pályázat 25.433.952Ft Hivatali felújítások -Épület belső felújítása 69.000.000Ft -Csengery u. 30. Szófia u. 7. -Ablakok cseréje -Tetőjavítás -Elektromos szerelés -Csatornajavítás -Fűtéscsövek cseréje -Egyéb általános felújítás Jókai tér 325.000.000Ft 15 db üres lakás felújítása 92.814.300 Ft Podmaniczky utcai -kutyafuttató felújítása 15.000.000 Ft kutyafuttató -kutya wc létesítése -szelektív Paulay-Hegedüs Liszt -út és járdaépítés 0Ft Ferenc közötti szakasz Forgalombiztonsági 30.000.000Ft építmények, eszközök létesítése Terézvárosi Egészségügyi 45.819.800Ft Szolgálat

36 Forrás: https://www.terezvaros.hu/hirek/zarszamadas-es-tamogatasok

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 73 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

A VI. kerület 2020. évre tervezett fejlesztési kiadásai feladatonként a következők: Ágazat megnevezés Fejlesztési feladat megnevezése 1. Önkormányzat -immateriális javak beszerzése, létesítése -informatikai eszközök beszerzése, létesítése Önkormányzat összesen -tárgyi eszközök beszerzése -ingatlan vásárlás -informatikai eszközök beszerzése Oktatási intézmények összesen -tárgyi eszközök beszerzése, létesítése 2. Költségvetési szervek -immaterális javak beszerzése Önkormányzati Hivatal -informatikai eszközök beszerzése, létesítése -tárgyi eszközök beszerzése, létesítése -informatikai eszközök beszerzése Terézvárosi Egészségügyi Szolgálat -tárgyi eszközök beszerzése, létesítése Terézvárosi Gondozó Szolgálat -immaterális javak beszerzése -informatikai eszközök beszerzése, létesítése Terézvárosi Családsegítő és Gyermekjóléti központ -tárgyi eszközök beszerzése, létesítése Terézváros Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona -tárgyi eszközök beszerzése, létesítése Terézváros Egyesített Bölcsődék -informatikai eszközök beszerzése, létesítése Fasori Kicsinyek Óvodája -tárgyi eszközök beszerzése, létesítése Játékvár Óvoda Szív Óvoda -immaterális javak beszerzése -informatikai eszközök beszerzése, létesítése Mesevilág Óvoda -tárgyi eszközök beszerzése, létesítése -informatikai eszközök beszerzése, létesítése Kincseskert Óvoda -tárgyi eszközök beszerzése, létesítése Társasházak támogatása A társasházak támogatása az Önkormányzat önként vállalt feladatai ellátásának költségvetési kiadásai között szerepel a 2020-as évben. A „Társasházak támogatása” költségvetési kiadási előirányzatra, 575.000.000 Ft-ot jegyzett fel a VI. kerületi önkormányzat. Tetőszerkezet megújítása az elmúlt években növekedett, míg a homlokzati felújítások száma minden évben közel azonos. Az „Egyéb” kategória a belső homlokzatot, a statikai tartószerkezetet, a szabvány kéményt, az állagromlott kéményt, a kéményjárdát, a kaput, a lépcsőházat és a kapualjat foglalja magában. A támogatások értéke a különböző években változóan alakult. 2019-ben a legtöbb támogatást a külső homlokzatra szánták. A másik jelentős kategória a tető, mely szintén magas támogatási összeget kapott. Az egyéb kategóriában a támogatási összegek évenként összevonva lettek feltűntetve a táblázatban.

ÉPÜLETSZERKEZET 2015 2016 2017 2018 2019 Külső homlokzat 11 15 16 12 12 Igényelt támogatás (Ft) 60 234 726 76 832 315 34 560 000 44 160 000 96 511 272 Tető 23 36 29 25 11 Igényelt támogatás (Ft) 50 233 754 78 091 856 66 478 810 65 793 610 33 064 952 Egyéb 19 77 67 35 49 Igényelt támogatás (Ft) 33 720 643 74 579 008 79 232 264 32 044 710 77 110 003 ÉPÜLETGÉPÉSZET 2015 2016 2017 2018 2019 Épületgépészet 58 68 54 59 46 Igényelt támogatás (Ft) 67 514 962 78 012 914 74 742 664 81 605 078 85 942 166 Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás Az „Épületgépészet” kategória a közösségi vizet, a közösségi szennyvizet, a gáz hálózatot, az elektromos hálózatot, a közösségi fűtést, a liftjavítást, a liftlétesítést és a kaputelefont foglalja magába. Az épületgépészeti támogatások nagyságaaz elmúlt időszakban növekvő tendenciát mutat.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 74 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

A legnagyobb értékű támogatást minden évben az elektromos hálózatra szánta az önkormányzat, ezt követi a gáz hálózat valamint a liftjavítás. Külső erőforrások, település- és gazdaságfejlesztési tevékenységet befolyásoló tényezők A kerületben számos külső erőforrás tudja segíteni a kerület település- és gazdaságfejlesztését, azonban ezen külső erőforrások és befolyásoló tényezők meghatározóak, de koordinálatlan hatást fejtenek ki a kerület fejlődésére, amennyiben a fejlesztéseket nem előzi meg koordináció a kerülettel. Ez a hatás különösen örökségvédelmi és stratégiai kérdésekben vezet problémákhoz, ahol a párhuzamos fejlesztések miatt a kerületi célok kijelölése és végrehajtása az ellehetetlenülés szélére sodródik. A kerület fejlesztési dokumentumaiban szereplő célok sok esetben eltérnek a szervezetek céljaitól, támogató rendszerétől. A célok és források közötti kapcsolódás hiánya külső tényezőként megakadályozzák a kerület fejlesztési metódusait, a fordított, erőforrásokhoz való kapcsolódáshoz és célok felállítására évente lenne szükséges, melyet az önkormányzat nem tud megvalósítani. Terézváros költségvetésének bemutatásánál elemzésre került az idei évet sújtó válsághelyzet kezelése, mely jelentősen növeli az önkormányzat kiadásait (különféle védőfelszerelések, fertőtlenítőszerek beszerzése.). Az idei évben nagy segítséget nyújtott, hogy az Egészséges Budapest program keretében a kerület egészségügyi szolgálat épület-felújításra és korszerűsítésre, eszközfejlesztésre támogatást nyert. Az alábbiakban megemlített szervezetek befolyásolták a kerület fejlesztéseit, illetve továbbiakban is várható a fejlesztéseik hatásainak a megjelenése a kerületben. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa a budapesti fejlesztéspolitika és a kiemelt budapesti fejlesztések összehangolása érdekében javaslattevő, kezdeményező, döntéselőkészítő feladatokat lát el, valamint figyelemmel kíséri és nyomon követi a fejlesztések megvalósítását.A Tanács októberi ülésén a Magyarországot sújtó vírushelyzetben, az egyes fővárosi beruházások állami fejlesztésként történő megvalósítása, illetve azok előkészítési és megvalósítási költségeinek átvállalása, továbbá egyes fővárosi közösségi közlekedési fejlesztésekkel összefüggésben szükséges döntések meghozatala tárgyában döntött.A döntések között Terézvárost közvetlenül érintő határozat nincs. 37 A Magyar Turizmus Ügynökség turizmus szakmai szempontú feladatok ellátásában vesz részt az európai uniós, és hazai kormányhatározatokban nevesített vagy egyedi kérelemmel beérkező pályázatok szakmai előkészítésében és számos esetben a megvalósításában vesz részt. Az Ügynökség a szakpolitikai felelősi státuszából adódó feladatok szakmai szempontú ellátását végzi. ABudapesti Fejlesztési Központ létrejöttével a kormány a budapestiek érdekében végzett fejlesztési feladatait rendezi új szervezeti keretbe, de nem vesz át önkormányzati feladatokat, hatásköri változás nem történik.38Az állami projektek mellett a Fővárosi fejlesztésben is segítséget nyújthat a BFK. A Liget Budapest Projekt a XIV. kerületben, Terézváros közvetlen szomszédságában valósul meg. A ligetben folyó fejlesztések, funkció bővítések közvetett módon befolyásolják Terézvárost, mindemellett nem csak kerületben élőket, hanem egész Budapest lakosságát érintik a fejlesztések. A Budapesti Közlekedési Központ is végez átfogó fejlesztéseket (közterületi fejlesztések, közösségi közlekedés fejlesztése, szolgáltatás fejlesztés) Budapest egész területén, melyek a kerületek ütemezett fejlesztéseitől eltérhetnek.

37 Közvetett módon az alábbi döntések érinthetik a kerületet: A fővárosi hulladékgazdálkodási rendszer környezetbarát technológiáinak bővítése, a hulladékfeldolgozás és az újrahasznosítás arányának növelése című projekt keretében többlettámogatás igénylése, valamint a közlekedési jelzőlámpás csomópontok vezérléséhez szükséges alépítmények hálózattal összefüggő aktuális kérdések tárgyában döntött. 38Forrás:https://epiteszforum.hu/letrejott-a-budapest-fejlesztesi-kozpont

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 75 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

10.3. Foglalkoztatáspolitika Terézváros foglalkoztatási programja a közcélú munkára épül. 2010-ben már valamennyi önkormányzati intézmény igényelt közcélú munkást. Az Önkormányzat Képviselő testülete létrehozta a Terézvárosi Foglalkoztatást Elősegítő Nonprofit Kft.-t, amely segítségével biztosít munkalehetőséget a kerületi munkanélküliek és a szociális ellátásban részesülők számára. A közmunkaprogram célja a városüzemeltetési kiadások csökkentése és pótlólagos központi források bevonása volt. A testület másik célja a lakókörnyezet gondozása volt, az élhetőbb Terézváros elérésnek érdekében. A Terézváros Családsegítő Szolgálat az önkormányzat által együttműködésben kijelölt szervezet – program keretében segíti az aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülőket. Segítik a munkanélküliek elhelyezkedését, illetve bármilyen szociális vagy lelki probléma megoldásához kérhető segítség. Céljuk, hogy segítsék a kerületben élő munkanélkülieket az intenzív álláskeresésben, önéletrajz készítésével, állásinterjúra való felkészítéssel, csoportos programokkal. Közfoglalkoztatásban résztvevők száma 2015 és 2018 között az alábbiak szerint alakult: Pályázat Közfoglalkoztatásban résztvevők száma kiírása Teljes munkaidőben alkalmazásban állók Nem teljes munkaidőben alkalmazásban állók 2015 84 fő 4 fő 2016 79 fő 4 fő 2017 68 fő 6 fő 2018 57 fő 6 fő Forrás: https://koztisztasag.hu/kozerdeku-dokumentumok/10-munkaugyi-jelentesek.html 10.4. Lakás- és helyiséggazdálkodás Terézvárosban teljes kerületi önkormányzati tulajdonban körülbelül 1030 lakás van, melyből megközelítőleg 800 lakás lakott, ebből 687 szociális alapon. A szociális lakások bérleti díja az egyes bérleti kategóriákban függ a lakás komfortfokozatától, az épület minőségétől, illetve a kerületen belüli elhelyezkedésétől. A nem lakott lakások között sok a szükséglakás, a lakás céljára nehezen hasznosítható helyiség és a gazdaságosan nem felújítható lakás. Jelenleg folyamatban van 15 lakás felújítása, amelyre a kerület nagyságrendileg 180 milliós összeget jelölt ki. Ezt követően 2020-ban további 10 lakás felújítása várható.

Kategória Lakásszám (db) Havi m2 ár Szociális alapon bérbeadott 687 130-406 Ft/m2 Költségalapon bérbeadott 19 658-809 Ft/m2 Piaci alapon 83 -komfortos és összkomfortos 59 700-900 Ft/m2 -félkomfortos és komfort nélküli 19 500-713 Ft/m2 -szükséglakás 4 441-551 Ft/m2 Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás Általánosságban elmondható, hogy a lakáspályázatra pályázók jelentős része (több mint kétharmada) kiskorú gyermekkel költöző egyedülálló vagy háztartási, élettársi kapcsolatban élő szülő. Megjelennek a nagykorú gyermekkel, illetve egyedül költözni szándékozók is. Az elmúlt évek során a szociális alapon hirdetett lakáspályázatot az önkormányzat, mindkét konstrukcióban valamennyi meghirdetett lakásra többszörös túljelentkezés volt. A szociális lakbérű lakások esetén jövedelmi helyzetük alapján kb. a pályázók fele volt jogosult, ennél valamivel kevesebben igazolták jövedelmi helyzetüket megfelelően és ellenőrizhetően.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 76 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Beérkezett lakáspályázatok (szociális bérlet, felújítási kötelezettséggel):

Pályázat kiírása Beérkezett pályázatok Érvénytelen pályázatok Érvényes pályázatok (db) (db) (db) 2015 219 43 176 2016 130 43 87 2017 175 41 134 2018 158 26 132 2019 142 26 116 Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás Az önkormányzati tulajdonban lévő, üresen álló lakások száma az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat, 5 év alatt közel 100 lakással csökkent a számuk. Az üresen álló lakásokból, a felújítandó lakások számára szintén visszaesés jellemző. Az önkormányzat által vásárolt bérlakások száma változó, a vizsgált időszakban 3 évben vásárolt az Önkormányzat bérlakást, melyek mind a kerületben találhatók.

2015 2016 2017 2018 2019 2020 Összes önkormányzati üresen álló bérlakás (db) 271 251 236 243 216 180 ebből felújítható (db) 185 176 161 153 137 129 Önkormányzat által épített bérlakások száma (db) ------Önkormányzat által vásárolt bérlakások száma (db) - 1 4 - 3 - Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás Az állomány 68%-a összkomfortos vagy komfortos, 28%-a félkomfortos és 23%-a komfort nélküli vagy szükséglakás a 2019-es adatok szerint. Pozitívum, hogy a kerületben az összkomfortos és komfortos lakások száma az elmúlt években növekedett, míg a félkomfortos és komfort nélküli lakások száma csökkent. A szükséglakások száma a vizsgált 4 évben stagnált Terézvárosban.

Komfortfokozat 2015 2016 2017 2018 2019 Összkomfortos 57 56 72 73 89 Komfortos 549 580 641 615 621 Félkomfortos 225 194 98 97 77 Komfort nélküli 258 233 229 228 219 Szükséglakás 22 22 22 22 22 Összesen: 1111 1085 1062 1035 1034 Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás Az alábbi lakhatáshoz kapcsolódó támogatásokat, segélyeket nyújtotta az önkormányzat 2018-2019- ben a kerületi lakosok számára: 2018 2019 Megnevezés eFt létszám család eFt létszám család Lakhatási támogatás 26046 532 532 32916 608 608 Hátralékkiegyenlítő támogatás 1567 21 21 861 10 10 Hátralékkiegyenlítő támogatáshoz 726 12 12 348 11 11 kapcsolódó lakhatási támogatás Lakbértámogatás 1664 68 68 1253 48 48 Fűtéstámogatás 31644 993 993 33774 896 896 Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás 10.5. Intézményfenntartás A Polgármesteri Hivatalon belül a Költségvetési és Intézménygazdálkodási Főosztály feladat- és hatáskörébe tartozik az önállóan működő önkormányzati intézmények gazdálkodásának feladata. A Főosztály folyamatos kapcsolatot tart az önkormányzat intézményeivel, alapítványaival, intézményeivel és a kerületben működő nemzetiségi önkormányzatokkal.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 77 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

2020-ban az önkormányzati költségvetési szervként megjelenő intézményrendszere a következők:  óvodák  szociális intézmények (TESZ, TERÉZÉNO, TECSASZO, TEGOSZ, GYESZ)  egyesített bölcsődék Azon gazdálkodó szervek neve, melyek az Önkormányzat többségi tulajdonában állnak s amely felett közvetlen irányítással rendelkeznek:  Terézvárosi Foglalkoztatást Elősegítő Nonprofit Kft.  Terézvárosi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft.  Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Kft. Az idei évi intézmények fenntartására fordított költségvetés felhasználását befolyásolja a COVID- járvány okozta többletköltségek elszámolása. Terézváros helyzetét segít, hogy a kerületi egészségügyi szolgálat épület-felújításra és korszerűsítésre 288 millió, eszközfejlesztésre pedig 172 millió forint támogatást kapott az Egészséges Budapest program keretéből. Ebből megvalósulhat a TESZ Csengery utcai épületének hőszigetelése, valamint az elavult hűtési, fűtési rendszer korszerűsítése39. A fertőzések megelőzésében a Terézváros Nonprofit Kft.-nek nagy szerepe van. Szükség esetén munkagépeikkel a fővárosi tulajdonú (Andrássy út, Teréz krt., Bajcsy-Zsilinszky út, Podmaniczky és Dózsa György utca) területeken is nagynyomású vizes mosást végeznek. A tehergépkocsikkal kiemelt figyelemmel takarítják az egészségügyi intézmények, patikák, rendőrség, nagyobb forgalmú élelmiszerboltok, bölcsődék, óvodák, iskolák környékét. 10.6. Energiagazdálkodás Terézváros önkormányzata 2020-banelkészítette a Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervét (SECAP), amely a Klíma- és Energiaügyi Szövetséghez való csatlakozás feltétele volt. A dokumentumban megfogalmazásra kerültek a kerületre vonatkozó energetikai és klímavédelmi célú intézkedések, amelyeket Terézváros Önkormányzata a kerület lakosaival, vállalkozásaival és civil szereplőivel 2030-ig kíván megvalósítani. Terézváros kötelezettséget vállalt a kerületi CO2 kibocsátás 40%-os csökkentésére, melynek megvalósítási határidejét 2030-ra tűzte ki, a bázisévként választott 2011-es évhez képest. A kerület kiemelt témakörei, veszélyei a nyári szélsőséges időjárások, a sűrű beépítettségnek betudható nagymértékű hőszigethatás, a hirtelen esőzésekből adódó villámárvizek és a hevesebb viharokkal járó időjárási extrémumok, amelyek veszélyeztetik a lakosság egészségi élhetőségét, másrészt az épített környezetet (épületek, közlekedés és szállítás, műszaki infrastruktúra, szolgáltatások, idegenforgalom és turizmus ágazatait) is súlyosan érintik. Ezek alapján a dokumentum az alábbi kiemelt célokat fogalmazta meg:  „Az épületek energiaellátásából és üzemeletetéséből adódó kibocsátások csökkentése, az épületállomány energiahatékonyságának javítása minden szektorban, megújuló energiahordozók alkalmazásának bővítése, sérülékenység csökkentése  A közlekedésből és szállításból származó ÜHG kibocsátás csökkentése környezetkímélő közlekedési módok támogatásával és az autósforgalom csökkentésével  Sérülékeny társadalmi rétegek hőhullámokkal szembeni alkalmazkodóképességének növelése  Helyi közlekedési, műszaki és környezeti infrastruktúra elemek sérülékenységének csökkentése  Klímatudatos és erőforrástakarékos életmód ösztönzése, elősegítése mind a hatáscsökkentés, mind az alkalmazkodás területén  Átfogó kerületi energiagazdálkodás és klímavédelmi stratégia együttműködésen alapuló megvalósítása" A SECAP a hatáscsökkentés (mitigáció) és alkalmazkodás (adaptáció) témakörein belül, ágazati kategóriák alapján csoportosítva, 53 intézkedésre tesz javaslatot, amelyek részletes kidolgozása a SECAP-ban olvasható. Az Önkormányzat intézményeinek felújítása során törekednek a megújuló energiahasznosításra. Jelenleg három épület korszerűsítése történik napenergia hasznosítással, napkollektorok

39 Forrás: https://www.terezvaros.hu/hirek/a-jarvany-es-a-kormany-elvonasai-miatt-jelentosen-csokken-a-kerulet-bevetele

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 78 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS elhelyezésével, melyek a hidegvíz előmelegítését teszik lehetővé. Az alábbi intézményekben történik megújuló energiaforrással való felújítás:  Terézvárosi Önkormányzat Mesevilág Óvodája  Patrona Hungariae Óvoda  Terézváros Egészségügyi Szolgálat

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁNAK, TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDESZERÉNEK VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓJA

 az Önkormányzat bevételeinek 96%-át a finanszírozási bevételek és a működési költségvetési bevétele adja  Önkormányzat elsősorban az oktatási intézmények támogatását részesíti előnyben, ezt követi a különböző egészségügyi intézmények korszerűsítése  társasházak karbantartásának, felújításának támogatása  Terézváros foglalkoztatási programja a közcélú munkára épül  Terézvárosi Foglalkoztatást Elősegítő Nonprofit Kft.-t, munkalehetőséget biztosít a kerületi munkanélküliek és a szociális ellátásban részesülők számára  önkormányzati tulajdonban cca.1030 lakás van, melyből megközelítőleg 800 lakás lakott, ebből 687 szociális alapon  önkormányzati tulajdonban lévő, üresen álló lakások száma az utóbbi években csökken  Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervet (SECAP) készíttetett az Önkormányzat  Önkormányzat intézményeinek felújítása során törekednek a megújuló energiahasznosításra

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 79 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

11. TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK, OKOS VÁROS TELEPÜLÉSI SZOLGÁLTATÁSOK 11.1. Településüzemeltetési szolgáltatások Településüzemeltetés szintjén a főváros és a kerületek, így Terézváros együttműködése szoros. A sajátos fővárosi közigazgatási, tulajdonosi viszonyoknak megfelelően vannak feladatok, melyeket a Főváros illetve annak településüzemeltetési cégei látnak el. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) meghatározza a fővárosi és a kerületi önkormányzati feladatokat.Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata illetékességi területén az alábbi cégek látnak el településüzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat:  Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Kft.: önkormányzati ingatlanvagyonnal összefüggő feladatok, közterületi parkolás üzemeltetési feladatai, csarnok-piac üzemeltetés;  Terézvárosi Foglalkoztatást Elősegítő Nonprofit Kft.: köztisztasági feladatok, közfoglalkoztatás szervezése;  Terézvárosi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft.: kulturális, sport- és közművelődési feladatok. 11.2. Okos város települési szolgáltatások Okos város stratégiai környezet Budapest Főváros Önkormányzata elkészíttette 2019 májusában a SMART Budapest40 című dokumentumot, ami az Okos város keretstartégiát jelenti, s 2030-ig szól. A jövőkép stratégia területeinek célja, hogy  Budapest a nemzetközi innováció egyik központja, ezáltal a tudástranszfer célpontja legyen,  Budapest az erősforrások és a keletkező hulladék fenntartható felhasználásával óvja környezetét,  Budapest fenntartható, a város élhetőségét növelő mobilitási rendszert hozzon létre,  Budapest a XXI. század környezeti és technológiai változásra válaszolni képes város legyen,  Budapesten az emberek nyitott és együttműködő társadalomban éljenek,  Budapest a fenntartható és helyi gazdaság fejlesztésére alapozva fejlődjön tovább.

Forrás: SMART Budapest A stratégiai célok elérése különböző intézkedéseket hoz, melyek időigénye nagyon változó. Egyes intézkedések kis költséggel, szemléletváltozással, rövid távon is megvalósíthatók, míg más intézkedések esetében a technológiai háttér még nem áll rendelkezésre. A dokumentumban látszódnak a fővárosi feladatok, bemutatásra kerülnek jó példák, illetve kirajzolódnak a fővárosi koncepcióhoz, stratégiai dokumentumokhoz való kapcsolódások. A Fővárosi Közgyűlés a Jövőkép megvalósítása érdekében elhatározta egy részletes cselekvési terv, stratégia kidolgozását. A Smart Budapest Keretstratégia célja, hogy az új városi kihívásokra válaszul, Budapest fejlesztése során a különbözőágazati es területi tervezéshez olyan szempontrendszert nyújtson, amely segít érvényre juttatni a komplex szemléletet a hosszú távú célok megvalósítása során. Ennek érdekében elsősorban a döntés- es projekt-előkészítési folyamatokban alkalmazható, valamint megalapozásul szolgál a Fővárosi és a kerületi önkormányzatok középtávú fejlesztéseit meghatározó integrált településfejlesztési stratégiák (ITS) felülvizsgálatához, okos ITS-ek kidolgozásához.

4012/2017. (I. 25.) Főv. Kgy. határozattal jóváhagyott dokumentáció

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 80 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

A dokumentumhoz készült megalapozó vizsgálat számba veszi, hogy milyen okos megoldások működnek a fővárosban, hazánkban, illetve nemzetközi példákat is bemutat, melyek adaptálására sor kerülhet. Megvalósult, folyamatban lévő SMART projektek a főváros területén – a teljesség igénye nélkül, kiemelve 2-4 projektet alrendszerekként:  Kezdeményező városkormányzás  Fenntartható erőforrások o Budapest Dialog o Energiahatékony épületek o Budapest 100 o „Kéménymentes belváros”  Okos emberek fejlesztési terv o Logiscool o Távvezérelt modul o Kódolás hete hőközpontok o Idősügyi infokommunikációs o Okosklór ’az intelligens ivóvíz program klórozó rendszer o EESZT o Szemléletformáló és  Okos gazdaság Újrahasználati Központok o Millenáris Start-up Központ o CNG flotta o H13 o Nagy válogató mű o Budapest Card o Ivócsap  Mobilitás  Városi életminőség o MOL Bubi közbringarendszer o Barnamezős adatbázis, o BKK futár katazster o KARESZ-Kapu o Részvételen alapuló o Egységes forgalmi modell tervezések o Közösségi autóbérlés o Ciclovia o GLS Depo a belvárosban o Főkert biodiverz zöldfelületei o Növénykandeláber (Green

City) o Főkert zöldvagyon katasztere Okos város szolgáltatások a kerületben Az okos város fogalma nem pusztán a digitális technológiák alkalmazását jelenti, melyekkel a városi szolgáltatások hatékonysága és kényelme növelhető, illetve csökkenthető az üzemzavarok és balesetek száma, hanem egy komplex folyamat integrált kezelése, mely számos alrendszeren keresztül érvényesül. Míg egyes alrendszerek (okos gazdaság, okos emberek, okos életkörülmények) csak közvetetten kapcsolhatók az önkormányzati működéshez, addig vannak olyan alrendszerek, melyekre az Önkormányzat közvetlenül is hatni tud, ezek: az okos közlekedés, okos környezet, okos kormányzás. Ahogyan a SMART Budapest koncepcióhoz készített dokumentumok is bemutatják, adóan a főváros számos okos megoldást alkalmaz az okos közlekedés és az okos környezet területén, de helyi szinten is megjelennek, ugyan nem stratégiába rendezve, de pl. az okos városkormányzás elemei. Terézváros Önkormányzatama döntéshozatalai során egyre jobban előtérbe kerül a lakosok bevonása a döntésekbe, illetve az átlátható tájékoztatás kulcskérdés. Az Önkormányzat megkezdte továbbá évekkel ezelőtt a meglévő információk térinformatikai rendszerbe integrálását, mellyel az önkormányzati feladatok hatékonysága növekedhet. A rendszert ma Közúti Adatgyűjtő Rendszer (KARESZ) nevű programon keresztül a BKK Közút Zrt.-vel közösen működteti az Önkormányzat.

A TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK, OKOS VÁROS TELEPÜLÉSI SZOLGÁLTATÁSOK VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓJA

 településüzemeltetési szolgáltatások megosztása főváros és a kerület között  Terézváros Önkormányzata településüzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezetei:Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Kft; Terézvárosi Foglalkoztatást Elősegítő Nonprofit Kft.; Terézvárosi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft.  Fővárosnak van SMART Budapest koncepciója, illetve ahhoz tartozó cselekvési terve  Terézváros Önkormányzata a participáció eszközével él, illetve a feladatai ellátására a KARESZ nevezetű programot működteti

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 81 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

12. A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA A kerület fejlődéséből, elhelyezkedéséből és beépítési intenzitásából fakadóan táj- és természetvédelmi szempontú értékkel nem rendelkezik. Az intenzív városi használat (beépítések, közlekedési területek) jellemzi a kerületet, nem találhatók nem bolygatott területek. A kerületben országos vagy nemzetközi védelem alatt álló védett terület vagy védett érték nem található, ökológiai szempontból jelentős területek nem találhatók. A településkép védelméről szóló Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő- testületének 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet foglalkozik a növények vagy növény- együttesek védelméről. A rendelet 14 faegyedet tart védelem alatt:  Benczúr-kertben a játszótéren álló platánfa (rendszám: BEJ18)  Benczúr utca 41-nél két platánfa (rendszám:BEM41/1,BEM41/2)  Dózsa György út 84/b-nél két platánfa (rendszám:DGM84/1, DGM84/2)  Városligeti fasor 42/b-44-nél platánfák (rendszám: VLM44/10, VLM44/11, VLM 44/12, VLM44/13, VLM/3, VLM44/9)  Városligeti fasor 46-48-nél platánfák (rendszám: VLM48/1, VLM48/12, VLM48/13)

13. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA 13.1. A települési zöldfelületi rendszer elemei Budapest Zöldinfrastruktúra koncepciója41 Budapest zöld városként a városfejlesztést céltudatosan, a zöldfelületi, táji, természeti értékeket és az itt élők, dolgozók, az ide látogatók, azaz minden érintett érdekeit messzemenően figyelembe véve végzi azért, hogy a jövő nemzedékének átadhassa örökségét. Zöldinfrastruktúrája jó minőségű és megfelelő összetételű az egészséges környezet és a klímavédelem biztosításának érdekében, illetve kedvezően befolyásolja a városlakók életminőségét (fizikai, szellemi és mentális állapotát), s így a város versenyképességének egyik fő meghatározója.

Forrás: Budapest Zöldinfrastruktúra koncepciója

411255/2017. (VIII.30.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott dokumentum

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 82 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Terézvároshoz kapcsolódó célkitűzések a koncepcióban:  Zöldinfrastrktúra védelem pilléren belül:  Zöldfelületek és vízfelületek arányának megőrzése;  Fák, fasorok védelme, fokozatos megújítása;  A zöldterületek védelme, elsődleges funkcióinak biztosítása;  Szemléletformálás, környezeti kultúra javítása;  Zöldinfrastruktúra fejlesztés pilléren belül:  Zöldterületek és vízfelületek arányának növelése;  Fásítási program, fásított zöldsávok létesítése;  Barnamezős területek zöldfelületi hasznosítása;  Környezettudatos csapadékvíz gazdálkodás a zöldinfrastruktúra fejlesztésénél;  Zöldterületi ellátottság javítása;  Zöldterületek minőségi megújítása;  Zöldinfrastruktúra é zöldfelületi rendszer tervezés fejlesztése;  Zöldfelület gazdálkodás pilléren belül:  Meglévő közterületi zöldfelületek fenntartási színvonalának javítása;  A helyi közösségek és a főváros, illetve kerületi önkormányzatok közötti együttműködés javítása.  A gazdasági szereplők társadalmi szerepvállalásának javítása a zöldfelületi feladatok terén.

Budapest zöldinfrastruktúra fejlesztését bemutató ábra a VI. kerületre vonatkozóan nem tünteti fel meglévő elemeket. A kerületet kisléptékű zöldhálózati fejlesztési (alternatív megoldások) területként kerül ábrázolásra, s a vasút melletti területet, mint barnamezős területek zöldfelületi fejlesztése kerül meghatározásra.

A zöldinfrastruktúra fejlesztése(Forrás: Budapest zöldfelületi rendszerének fejlesztési koncepciója)

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 83 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

A kerületben több a Főkert Nonprofit Zrt. Tervezett fasort jelöl a Szinyei Merse utca – fenntartásában lévő településképvédelmi Felsőerdősor utca tengelyen, ami a Lövölde tér jelentőségű fasor is megtalálható (Andrássy út, után a Rottenbiller utcán folytatódna a VII. Nagykörút, Városligeti fasor, Dózsa György út). kerületben. A Benczúr utca, Podmaniczky utca belső

szakasza és a Nagymező utca kerületi tulajdonban van. A tervlap nem jelöli településképvédelmi jelentőségű fasornak a

meglévő Munkácsy utca és Bajza utcai fasorokat. A koncepció a fasorok védelmét és megújítását tűzi ki célul.

Településképvédelmi jelentőségű meglévő fasorok Településképvédelmi jelentőségű tervezett fasorok Budapesten - részlet (Forrás: Budapest zöldfelületi – részlet (Forrás: Budapest zöldfelületi rendszerének rendszerének fejlesztési koncepciója) fejlesztési koncepciója) Budapest és az agglomeráció közös A zöldterületi ellátás javítása a koncepció egyik zöldinfrastruktúra-fejlesztésének célja nem célja. A kerület egésze meglévő városi park érinti a kerületet. Cél a beépített területek (Városliget, Margitsziget, Tabán) strukturálatlan összenövésének elkerülése. A vonzáskörzettel kerül ábrázolásra. kerület környezetében a Városliget szerepel

megőrzendő, egybefüggő zöldfelület domináns térségként.

Budapest és agglomeráció közös Zöldterületi fejlesztési potenciál – részlet(Forrás: zöldinfrastruktúrája - részlet(Forrás: Budapest Budapest zöldfelületi rendszerének fejlesztési zöldfelületi rendszerének fejlesztési koncepciója) koncepciója)

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 84 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

13.1.1. Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek A belvárosi, hagyományos bérházas beépítések között Terézváros meg tudta őrizni azokat a szigetszerűen megjelenő zöldfelületeket, melyeket a közel 150 éves településszerkezeti kialakulásnak köszönhet a kerület, azonban ez a szerkezet illetve a fejlesztési elképzelések új zöldfelületek kialakulásának nem kedvezett. A foltszerű zöldfelületek közötti összeköttetést legtöbb esetben a fő útvonalak mentén elhelyezkedő változatos fasorok, zöldsávok biztosítják. A települési zöldfelületek jól karbantartottak, s számos olyan koncepcióval, megoldással, pilot projekttel próbálkozik a kerület, hogy a rossz körülmények (nagyarányú közműinfrastruktúra, szűk keresztszelvényű utak, ahol az autós parkolásnak és közlekedésnek van elsőbbsége jelenleg, rossz benapozás stb.) ellenére növelni tudja a zöldfelületek arányát: tetőkertek kialakításra kerültek a Westend tetején, illetve a Nyugati téren; megindult a Szondi és a környező utcák zöldfelületi fejlesztésének kidolgozása; innovatív növénykandelábereket helyezett ki a Green City; dézsás fák kerültek telepítésre, oszlopos egynyári kiültetések jelennek meg. Mindezek mellett fontos, hogy a kerület Villanegyedében lazább beépítés található, ami magasabb zöldfelületi jelleggel párosul, azonban a Villanegyed területén is egyre magasabb a beépítési és burkolatépítési (legfőképp parkoló építési) szándék. A zöldfelületi rendszer elemei: Zöldterület42 A. Hunyadi tér, Fásított köztér43, jelentős zöldfelületi közterület B. Jókai tér – Liszt Ferenc tér, C. Lövölde tér D. Kodály körönd, E. Oktogon, F. Ferdinánd híd hídfője, G. Eiffel tér, H. Benczúr kert, Zöldfelületi szempontból jelentős intézménykert I. Epreskert, Egyéb zöldfelületi elem J. villanegyed telken belüli zöldfelületei, K. nagyterületű tetőkertek, Zöldfelületi rendszer sematikus ábra Forrás: saját készítés L. fasorok, faegyedek: Andrássy út, Teréz körút, Városligeti fasor, Dózsa György út, Váci út, Benczúr utca, Podmaniczky utca, Nagymező utca, Munkácsy utca, Bajza utca, Szófia utca. A zöldfelületi elemek egyaránt fontos részét képzik a társasházak belső udvarai. A KÉSZ2 a Lehel utca és a Ferdinánd híd között a településközponti területekhez kapcsolódóan jelentős zöldterület szabályoz, mely napjainkban részben a felszíni parkoló területe, részben beépítetlen bozótos parlagterület.

42A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület (közpark, közkert), amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja. (Forrás: OTÉK 27.§ (1)) 43Jellemzően a KÉSZ által fásított köztér övezetbe sorolt területek. Zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt közterület vagy közhasználatra átadott magánterület, amely legalább 25%-ban növényzettel fedett közterület maximum 2% beépíthetőséggel. (Forrás: Zöldinfrastruktúra füzetek 4. Városi fák és közművek kapcsolata)

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 85 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Hunyadi tér Terézváros legnagyobb zöldterületének tekinthető, a téglalap A. Hunyadi tér alaprajzú tér nagy része parkosított. A tér képe a 19. század vége óta konzerválódott, azt historizáló épületek veszik körül, s a tér déli részén áll a IV. számú Vásárcsarnok épülete. A teret ezzel egyidejűleg 1898-ban parkosították Räde Károly tervei szerint. A téren több idős faegyed is található. A tér 2012-ben,a Vásárcsarnok 2020-ban került külső felújításra, aminek részeként megújult a termelői piac is. A tér körbekerített, ahol helyet kap vízjáték, zenepavilon, játszótér, sportpálya, kioszképület. Az Andrássy útra merőlegesen kialakult téregyüttes, amit a sugárút B. Jókai tér – Liszt kettéoszt: a kisebbik, az író fejedelemről elnevezett Jókai tér a Mozsár Ferenc tér utcáig tart, illetve azzal szemben, folyamatos térkapcsolatot biztosít vele a Liszt Ferenc tér, ami egészen a Király utcáig kifut.

A Jókai teret már a Sugárút megépítésekor parkként alakítottak ki. Középső részén került kialakításra az elsősorban pihenést szolgáló zöldfelület, amit alacsony kerítéssel elválasztanak a teret határoló úttestektől, s ami a terület rekreációs hasznosítását kismértékben zavarja. A Strobl Alajos által készített Jókai szobor 1921 óta díszíti a teret az Andrássy út felőli oldalon. A tér Jókai utca felőli részén egy több, mint 100 éves kőkereszt található. Terézváros a 2016. évi TÉR-KÖZ pályázaton a Jókai tér felújításával sikeresen pályázott, a tér felújítása és kiviteli szintű rekonstrukciós terve a pályázatból valósulhatott meg. A Liszt Ferenc teret a magyar zeneszerzőről a Zeneakadémia megnyitásakor, 1925-ben nevezték el. A szecessziós Zeneakadémia épülete a tér Király utca felőli részén található, mely előtt a teret sokáig parkolóként hasznosították, majd egy fásított közterületet alakítottak ki. A Dohnányi Ernő utcától a sugárútig tartó térrész nagy része le van zárva az autós forgalom elől, így jó lehetőség kínálkozott rá, hogy a környező vendéglátó egységek kültéri teraszokat alakítsanak ki rajta. A tér hangulatát jelentősen meghatározza a tér középső részén húzódó zöld sziget, ahol különösen értékes, idős platánfák biztosítják az árnyékot. A Lövölde tér a VI. kerület és VII. kerület határán helyezkedik el, ahol a C. Lövölde tér sűrű, bérházas beépítés kissé fellazul. A tér nevét az 1840-ben itt megépített Lövöldéről kapta, amit 1890-ben elbontottak, a teret megnagyobbították, és körbe bérpalotákat építettek. A tér kapcsolja össze a Király utcát a Városligeti fasorral, ami egykor a Városliget főbejáratához, a Köröndhöz vezetett. A VI. kerülethez tartozó területrészen egy játszótér és egy használaton kívüli nyilvános illemhely kapott helyet. A teresedés az Andrássy úttal együtt készült el Petschauer Gusztáv tervei D. Kodály körönd szerint, azonban – az Oktogontól eltérően - nem két forgalmas út kereszteződésében hozták létre, hanem a sugárút egyik hangsúlyképző elemeként tervezték. Az Andrássy út bérházas beépítését felváltja a villaépületekkel tarkított laza beépítés a Hősök tere irányában. A teret az Andrássy út és a Szinyei Merse utca – Felső erdősor utca tengely négy részre osztja ketté, ahol az öreg platánok és ostorfák biztosítják az árnyékot, s a térnegyedekben helyt kapó szobrok (Zrínyi Miklós (Róna József), Szondi György (Marton László), Vak Bottyán (Kiss Kovács Gyula), és Balassi Bálint (Pátzay Pál) előtt igényesen fenntartott évelő- és egynyári ágyások terülnek el. A Teréz körút és az Andrássy út kereszteződésében kialakult, karakteres E. Oktogon tér, ami a nyolcszöget képező térfalról kapta a nevét. A tér zöldfelületi szempontból nem tekinthető jelentősnek, hiszen a forgalmas utak által tagolt 4 darab háromszögletű teresedést rekreációs céllal nem lehet használni, azokat alacsony fagyal és borbolya sövény díszíti. A Ferdinánd híd erős forgalmat bonyolít le a Nyugati pályaudvarra befutó F. Ferdinánd híd sínek fölött a XIII. kerület irányába. A híd le- és felhajtója egy kisebb hídfője területrészt fog közre, ahol a gyalogos funkció mellett, hangsúlyt kívántak helyezi a zöldfelületre is. A hídfő mindkét végén kutyafuttató

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 86 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

található. A Nyugati pályaudvar mellett elhelyezett irodaházhoz kapcsolódóan G. Eiffel tér készült el a tér 2000-ben. A süllyesztett térként kialakított zöldterület kialakításából adódóan jó lehetőséget kínál a pihenésre, illetve teraszként kapcsolódik az irodaház területén kialakított vendéglátó egységekhez. A terület lehetőséget biztosít rendezvényekhez, illetve a téli időszakban jégpályát is üzemeltetnek rajta. A Benczúr utcából és a Városligeti Fasor felől közelíthető meg a Benczúr H. Benczúr kert kert. A teljesen zárt, bérházakkal körbevett zöldszigetben egy 2017-ben Kő Boldizsár által felújított játszótér, valamint az óvoda kertje kapott helyet, melyek a belső udvarok kisajátításával jöttek létre. A kert korlátozottan, a látogatási időt figyelembe véve használható. A Magyar Képzőművészeti Egyetem intézménykertje az ott található I. Epreskert eperfás ligetről kapta a nevét. Az intézménykertben számos az egyetemi képzés során korábban és jelenleg keletkezett alkotás található. A szoborparknak jó hátteret biztosít az idős növényállomány. Az intézménykert nem látogatható annak ellenére, hogy zöldfelületi és kultúrtörténeti szempontból milyen jelentőséggel bír. Az Önkormányzat további egyeztetéseket folytat arról, hogy az intézménykert hogyan nyitható meg a látogatók előtt a biztonsági szempontokat és az oktatás zavartalanságának biztosítását figyelembe véve. Fasorok jellemzően Terézváros széles keresztmetszetű utcáit kísérik, J. Fasorok,faegyedek melyek jellemzően jól ápoltak, s egy-egy fafajta képezi az utcában a fasort. Az Andrássy úti fasort az Oktogon két részre osztja: a Bajcsy- Zsilinszky út és az Oktogon közötti szakaszt nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) kíséri, míg az Oktogon és a Hősök tere közötti szakaszon a fasor felújításra került 2005-ben, ott magas kőris (Fraxinus excelsior) képezi a fasort. Az alábbi jelentős fasorok találhatók továbbá a kerületben, megjelölve a karaktert adó fafajt:  Bajcsy-Zsilinszky út mellett a fasor vegyes állományú, faveremben magas kőris (Fraxinus excelsior), platán (Platanus x hibrida) található jellemzően;  Teréz körúton idős nyugati ostorfa fasor (Celtis occidentalis) található;  Podmaniczky utcán: a Nagykörút és Bajcsy-Zsilinszky út közötti szakaszon platán (Platanus x hibrida) és magas kőris (Fraxinusexcelsior), a Podmaniczky utca Teréz körúton kívül eső szakaszán magas kőris (Fraxinus excelsior) képez fasort;  Váci utat japán akác (Sophora japonica) fasor kíséri a Westend előtt;  Városligeti fasor mellett településképet meghatározza a vadgesztenye sor (Aesculus hippocastanum; Aesculus x carnea), valamint néhány platánfa(Platanus x hibrida);  Benczúr utca két oldalán japán akác (Sophora japonica) fasor áll;  Bajza utcában hárs (Tilia sp.) és a mogyoró (Coryllus colurna)a legjellemzőbb állományalkotó;  Munkácsy Mihály utcában sem egyöntetű a fasor, gömbakác (Robinia pseudoacacia 'Ubraculifera'), platán (Platanus x hibrida) a legtöbb növény;  Nagymező utca elején a platán (Platanus x hibrida), valamint a magas kőris (Fraxinus excelsior);  Szófia utcában a Hunyadi tértől északra sem egyöntetű fasor jellemzi, előfordul páfrányfenyő (Ginkgo biloba), keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia)  Dózsa György út mellett japán akác (Sophora japonica) a legjellemzőbb.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 87 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

A Villanegyed előkertjeiben álló fák sokszor fasor jellegű zártságot mutatnak. Ahogyan A táji és természeti adottságok vizsgálata című fejezetben is bemutatásra került kiemelt figyelmet érdemelnek a helyi védettség alatt álló faegyedek (platán fák), melyek jelentős értéket képviselnek a kerületben. Ahogyan a következő fejezetben is bemutatásra kerül, a kerület nem K. Villanegyed tekinthető jól ellátottnak zöldfelületi szempontból, így különösen megnő telken belüli a jelentőségük a bérházak - lehetőleg tájépítészeti eszközökkel zöldfelületei kialakított – belső udvarának, vagy a Villanegyed épületeihez kapcsolódó – kerület többi részéhez képest nagy(30-50%) zöldfelületi arányt biztosító – kertjeinek. A belvárosi bérházas terület egyik nagy értéke, hogy a mai napig L. Nagyterületű megőrződött a hagyományos beépítés, illetve a tetőszerkezet, s ennek tetőkertek köszönhetően a tetőkertek kialakítása nem jellemző a kerületben. Ettől függetlenül a Westend illetve az ehhez kapcsolódó parkolóház jelentős zöldfelületi elemként tekinthető a rajta található, közel 3 ha-os tetőkerttel. Az attraktív tetőkert szabadon látogatható, s 2020-as megújítását követően közösségi térként is kívánják működtetni.

A TÉR-KÖZ pályázat keretében megújult a Nyugati tér, volt Skála előtti közterületrész. A közterület rehabilitációja során a tér közepén, illetve a Bajcsy-Zsilinszky út mellett tetőkertekre jellemző technikai megoldásokkal alakult ki.

13.1.2. Zöldfelületi ellátottság értékelése A zöldfelületi ellátottság mértékét a meghatározza egyrészt a közkertek, közparkok és erdőterületek nagysága és térbeli elhelyezkedése, másrészt a településen található zöldfelületek intenzitás értéke. A zöldfelületi ellátottság vizsgálható több szempontból: zöldfelületek elérhetősége, zöldfelületi intenzitás értéke, zöldfelület nagyságának viszonyítása statisztikai adatokhoz. Terézvárosban összesen 23,77 ha zöldfelületet tartanak fent a KSH 2018. évi adatai szerint. A kerületben 2007-ben fakataszter felmerés készült, mely 2013-ban átfogó felülvizsgálatra került, ami kiterjedt a közterületeken álló faegyedekre, de a magánkertek, udvarok fái is felmérésre kerültek.44 A fafelmérés során 5428 faegyedet vettek fel, ezek közül: előkertben 628 darab, faveremben 1421 darab, játszótéren 26 darab, MÁV területen 204 darab, parkban 328 darab, udvarban 1723 darab, zöldsávban 1098 darab fa volt található. Terézvárosban nem található fővárosi jelentőségű zöldterület, de a kerület határán húzódó Városliget fontos Terézváros rekreációja szempontjából.

Zöldterületek értékelése statisztikai szempontból Terézváros zöldfelületi rendszere, ahogyan az előző fejezetben is bemutatásra került mozaikosan elhelyezkedő elemekből áll. A kerületben az egy lakosra jutó zöldterület nagysága 0,4 m2, ami a magyarországi (28,3 m2) vagy budapesti (13,6 m2) átlagnál jóval alacsonyabb. A belvárosi kerületekhez viszonyítva is alacsony ez az arányszám, bár a szomszédos VII. kerület is hasonló aránnyal (0,5 m2) rendelkezik. Ez alapján megállítható, hogy Terézváros zöldterületekkel nem megfelelően ellátott kerület, ami adódik abból egyrészt, hogy kisterületű zöldterületek találhatók a kerületben, de nagy a lakónépesség száma. A lenti ábrán látható, hogy a település zöldterületeinek aránya lényegében nem változott.

44 A 2016-ban készült egy fakataszteri felmérés, mely kizárólag a közterületi fákat mérte fel, a fafelmérés 2020. októberében került aktualizálásra.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 88 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Egy lakosra jutó zöldterület nagysága (m2) Forrás: https://teir.hu, Lechner Nonprofit Kft.45

Zöldterületek lakóterületektől való távolsága Terézvárosban a közcélú zöldfelületek mozaikosan, az Andrássy úti tengely mellett helyezkednek el, s jellemzően a Teréz körúttól északi irányban találhatók. A Jókai tér – Liszt Ferenc tér ugyan a Terézváros belső részén húzódik, de közel a Nagykörúthoz, az Eiffel tér viszont pontszerűen jelenik meg a Nyugati pályaudvar mellett. Ahogyan az alábbi, zöldterületek lakóterületektől való távolság ábrán látszódik a zöldterületek elérhetőségét (távolságát) elsősorban nem a kerületen belüli zöldfelületek határozzák meg, hanem az azon kívüli elemek:az V. kerületi Szabadság tér és Erzsébet tér, illetve a VII. kerületi Klauzál tér felelős elsősorban azért, hogy a belső terézvárosi lakóterületekhez is viszonylag könnyen elérhető zöldfelületek vannak, míg a kerület északkeleti határában a Városliget érezteti hatását. A legmostohább területnek a Nyugati pályaudvarhoz vezető sínrendszer melletti lakóterületek tekinthetők, hiszen ezek a vasúti területek barnamezős, elzárt területek, s csak potenciális zöldfelületi fejlesztésnek tekinthetők.

Zöldterületek lakóterületektől való távolságaForrás: ITS, 2015.

45Ez a diagram csupán a kerület zöldterületeire vonatkozó adatokat tartalmaz, így nem ad pontos diagnózist a település zöldfelületi ellátottságáról, nem tartalmazza a telken belüli zöldfelületeket, az intézményi zöldfelületeket és más egyéb fontos kondicionáló zöldfelületi elemeket sem. Az egy főre jutó zöldterületek nagyságáról 2016-os adatok nem állnak rendelkezésre a TEIR adatbázisa alapján, de arányaiban hasonló méretű zöldfelületekkel bírt ebben az évben is.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 89 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Zöldfelületi intenzitás A zöldfelületi intenzitás szintén meghatározó indikátornak tekinthető. A Zöldfelület Intenzitás érték (ZFI) a zöldfelület intenzitását jellemző százalékos érték, mely az adott területre eső zöldfelületek arányát (területi kiterjedés és borítottság minősége is) fejezi ki. (Az érték nagysága nem egyezik a zöldfelületek tényleges nagyságával, mivel nem érzékelhető például egy zárt lombkorona szint alatt a szilárd burkolat.) A kerület zöldfelületi intenzitása a környező belvárosi kerületekhez hasonló, azonban jelentős lemaradást mutat Budapest nagy részéhez viszonyítva. Ahogyan az mellékelt ábrán is látszódik a zöldfelületi intenzitás főleg a bérházas területeken

Zöldfelületi intenzitás, 2015. nagyon alacsony (10% alatti) s az intenzitás értéke Forrás: Budapest zöldinfrastruktúra koncepciója – I. csak a villakertes területeken növekszik 30% körüli kötet Helyzetelemzés és -értékelés értékig, illetve csak a foltszerűen elhelyezkedő zöldterületek esetén ugorja meg ezt az értéket. A zöldfelületi intenzitás mértéke kihat többek között a felszínhőmérsékletre is, s mindez megmutatja, hogy a hősziget jelensége különösen erős Terézvárosban. A zöldfelület intenzitás változását két időszakra is bemutatja Budapest zöldinfrastruktúra koncepciójához készült Helyzetelemzés és -értékelés kötet. Mindkét időszak alapján az rajzolódik ki, hogy a zöldfelületi intenzitás a felhagyott vasúti területeken, illetve a vasúttól északra fekvő fejlesztési területen emelkedett, míg a Villanegyed esetében kis mértékben csökkenés tapasztalható, a kerület többi részén nincsen lényegi változás. A vasút melletti barnamezős területek változása a spontán szukcesszió folyamatának tudható be.

Zöldfelületi intenzitás változása 2010-2015. Zöldfelületi intenzitás változása 1992-2015.

Forrás: Budapest zöldinfrastruktúra koncepciója – I. kötet Helyzetelemzés és -értékelés

Társasházi zöldfelületek fejlesztése46 Terézváros Önkormányzatának fontos célkitűzése a város zöldfelületeinek növelése. Budapest mind európai uniós, mind regionális összehasonlításban sereghajtó az egy főre eső zöldterületek nagyságát tekintve, ezen belül pedig a sűrűn beépített városrészek zöldfelület-ellátottsága

46 Forrás: www.terezvaros.hu

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 90 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS rendkívül szegényes (5m2/fő), miközben az Egészségügyi Világszervezet ajánlása ennek majdnem duplája. Terézvárosban ez az arány még ennél is rosszabb. A nagyfokú beépítettség miatt a társasházak belső udvarainak szerepe felértékelődik. A historikus városszövetben ezek a sokszor elhagyatott, alulhasznosított, kihasználatlan társasházi belső udvarok adnak egyedül lehetőséget a zöldfelületi fejlesztésre, kondicionáló és szabadtéri rekreációs lehetőséget nyújtó zöld terek kialakítására, a közösségi életre. A zöldfelületek növelésének érdekében Terézváros Önkormányzata évente pályázatot hirdet kerületi társasházi közösségek számára társasházi belső udvarok zöldfelületi fejlesztésére vissza nem térítendő támogatás formájában. Pályázni lehet a társasház belső udvarának zöldfelületi fejlesztésére: növények, termőföld, kerti bútorok, kiegészítők, kerti szerszámok, munkaeszközök, komposztáló láda, esővízgyűjtő beszerzése, valamint a pályázat keretében elszámolhatóak a kivitelezési munkálatok is (öntözőrendszer, kerti csap kialakítás, szállítás, bontási munkálatok, műszaki vizsgálatok elvégzése).

A ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓJA

 országos vagy nemzetközi védelem alatt álló védett terület vagy védett érték, ökológiai szempontból jelentős területek nem találhatók Terézvárosban  fővárosi településképvédelmi jelentőségű fasorok az Andrássy úton, Nagykörúton, Városligeti fasoron, Dózsa György úton, Nagymező utcában, a Munkácsy utcában, a Podmaniczky utcában és a Benczúr utcában  tervezett fővárosi településképvédelmi jelentőségű fasorok a Szinyei Merse utcában és a Felső erdősor utcában  a települési zöldfelületek jól karbantartottak  Villanegyedben lazább beépítés magasabb zöldfelületi aránnyal párosul  a Hunyadi tér Terézváros legnagyobb zöldterülete  a Ferdinánd híd hídfőjének északi részén két kutyafuttató található, a kerület területén több kutyafuttatót nem alakítottak ki  a Benczúr kertben felújított játszótér kapott helyet, a kert korlátozottan, a látogatási időt figyelembe véve használható  jelentős zöldfelületi elem a Westend parkolóház tetőkertje, s 2020-as megújítását követően közösségi térként is kívánják működtetni  a TÉR-KÖZ pályázat keretében megújult a Nyugati tér és a Jókai tér, melyre kiviteli szintű rekonstrukciós terv készült  Terézvárosban nem található fővárosi jelentőségű zöldterület, a Városliget fontos rekreációs célterület  az egy főre jutó zöldterületek nagysága rendkívül alacsony, a fővárosi átlag 3%-a  zöldterületekkel nem megfelelően ellátott kerület  a közcélú zöldfelületek mozaikosan helyezkednek el  zöldfelületi intenzitás a bérházas területeken 10% alatti, Villanegyedben 30% körüli  a hősziget jelensége különösen erős Terézvárosban  megnövekedett igény mutatkozik a zöldfelületek rekreációs hasznosítására  társasházi zöldfelületek fejlesztésére önkormányzati pályázati lehetőségek vannak  meg kell vizsgálni, hogy milyen fejlesztések valósíthatók meg (kerület adottságai nem kedveznek zöldfelületek hagyományos kialakításának)  zöldfelületek elérhetősége szempontjából a Podmaniczky út melletti területek fejlesztendők, a Nyugati pályaudvar melletti barnamezős területen elsősorban zöldfelületi fejlesztésre kellene hangsúlyt helyezni

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 91 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

14. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A vizsgálatok a hiteles földhivatali ingatlannyilvántartási alaptérkép alapján, valamint a helyszíni bejárás során tapasztaltak szerint kerülnek bemutatásra. Az épített környezet vizsgálata helyszíni terepszemlével készült, az épületeket az utcafrontról vizsgáltuk, részletes épületbejárás nem történt. Az adatok a 2020. augusztusi terepbejárást mutatják, az időközben elkezdődött változásokat nem tartalmazzák. 14.1. Területfelhasználás vizsgálata A következő fejezetekben Terézváros településszerkezete, tényleges területfelhasználása és a kerületben elhelyezkedő funkciók, valamint a barnamezős területek kerülnek bemutatásra. 14.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Terézváros napjainkra kialakult szerkezetére nagy hatással volt Budapest főváros fejlődése, a Nagykörút és az Andrássy út kiépítése. A kerület szerkezetének történeti kialakulását a Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag című fejezet részletezi, jelen fejezetben a XXI. századra kialakult településszerkezet és helyi sajátosságok kerülnek bemutatásra. Terézváros a pesti-síkság részeként Budapest belvárosában helyezkedik el, területe 2,38 km2, mely Budapest második legkisebb kerülete. A kerületet északról a XIII., északkeletről a XIV., délkeletről a VI., nyugatról az V. kerület határolja. A kerületet városszerkezeti szempontból meghatározó utak határolják: a Dózsa György út, a Király utca - Városligeti fasor, a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út. A kerületet Budapest legfontosabb útvonala a Nagykörút (Teréz körút) keresztezi. A főváros és a kerület legkiemeltebb sugárútja a Világörökség részét képző Andrássy út. Ezen kiemelt főközlekedési útvonalak határozzák meg a kerület szerkezetét, ahol szabályos, ortogonális rendszerben épületek ki a keresztutcák és a telektömbök.

Tömbszerkezet Épületállomány Utcaszerkezet Terézváros szerkezete (Forrás: Saját szerkesztés) A Király utca – Városligeti fasor közigazgatásilag a VI. és VII. kerületet választja el, azonban az utak két oldalán az azonos szerkezettel, funkciókkal és jellemzőkkel bíró terület nem választható el, a kerülethatár szerkezetileg elmosódik. Szerkezeti és közlekedési szempontból meghatározó a Nyugati pályaudvar és vasúti területe. A kerületet három szerkezeti egységre bontható: zártsorú beépítésű, belvárosi rész; Nyugati pályaudvar és vasút melletti területek, valamint a Villanegyed.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 92 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

14.1.2. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek, tényleges területhasználat Jelen vizsgálati fejezet Terézváros tényleges területfelhasználást mutatja a helyszíni vizsgálatok során megállapított területhasználatokkal, mely nem minden esetben egyezik meg a TSZT2017 által kijelölt területhasználattal.

2% Nagyvárosias lakóterület 2% 1% 2% 10% 9% Kisvárosias lakóterület Közúti közlekedési 30% terület Településközponti terület

Intézményi terület Kötött pályás közlekedési terület Gazdasági terület

52% Kereskedelmi, szolgáltató 88% Jelentős zöldfelület terület 4% Beépítetlen terület

VI. kerület tényleges beépítésre szánt területeinek megoszlása VI. kerület tényleges beépítésre nem szánt (Forrás: saját készítés) területeinek megoszlása (Forrás: saját készítés) Terézváros tényleges területhasználatának közel egyharmadát a településközponti vegyes területek teszik ki, a beépítésre szánt területek közül 50%-át, mely jellemzően a Pesti Broadway, valamint a lakóterületi városrész Teréz körút menti szakasza, illetve az Andrássy út. A vegyes területek mellett jellemző a nagyvárosias, a Villanegyed városrészen a kisvárosias lakóterület, illetve a nagykövetségek intézményi területei. Kereskedelmi, szolgáltató területek a kerületben elszórtan jelennek meg, főként a frekventáltabb főutak mentén (Andrássy út, Király utca, Teréz körút, Dózsa György út). A vizsgálatok alapján beépítésre nem szánt területek a kerület több mint 30%-át teszik ki, ide tartoznak a közlekedési területek (közúti és kötöttpályás), valamint a közparkok területei. Beépítetlen, parlagon álló terület a kerület északi részen a Lehel utca és a Ferdinánd híd között található, valamint elszórva 1-1 foghíjtelek.

Tényleges területhasználat – Településközponti vegyes Tényleges területhasználat – Nagy- és kisvárosias lakó területek elhelyezkedése területek elhelyezkedése (Forrás: saját készítés) (Forrás: saját készítés) Településközponti vegyes területfelhasználású területbe soroltuk azokat az ingatlanokat, amelyeken egyszerre jellemzően 2-nél több funkció is megtalálható (kereskedelmi, szolgáltató, lakó, intézmény stb.), valamint az irodaépületek, és a pakolóházak telkeit. A nagyvárosias lakóterületek a zártsorú, jellemzően zárt udvaros, nagy beépítési intenzitású területek, míg a kisvárosias jellemzően szabadonálló beépítési móddal épült területek. Az intézményi területek az önálló telekkel

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 93 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS rendelkező intézmények, valamint a nagykövetségi épületek. A hotelek kereskedelmi, szolgáltató területfelhasználásba kerültek.

Tényleges területhasználat – Intézményi területek Tényleges területhasználat – Kereskedelmi, szolgáltató elhelyezkedése területek elhelyezkedése (Forrás: saját készítés) (Forrás: saját készítés) A vasúti kötöttpályás területek kizárólag azok a részek ahol a vasúti sínek fekszenek, a vasutat kiszolgáló irodai és gazdasági épületek gazdasági területbe sorolódnak. A vasúti területek mentén fekvő gazdasági területeket barnamezős területhasználatként is jelöltük. Közlekedési területek a közterületi utak, valamint a felszíni parkolóként hasznosított magánterületi ingatlanok. Településszerkezeti jelentőségű zöldfelület területfelhasználásba kerület minden nagyobb kiterjedésű közterületi zöldfelület. Terézváros tényleges területhasználatát a V1-es tervlap tartalmazza. 14.1.3. Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatos) Terézváros területhasználatának vizsgálata az adott területre legjellemzőbb területhasználatot mutatja, a hasonló rendeltetésű épületek (szálloda, intézmények, lakóépületek) területi leképzése. Azonban a homogén lakóterületi és intézményi területhasználatoknál is megjelenik a területhasználattól eltérő funkció (iroda, magán egészségügyi szolgáltatás, kereskedelmi egységek). A kerületre készített részletes épületfunkció vizsgálatot Az építmények vizsgálata című fejezet tartalmazza. A kerület funkciógazdag területei jellemzően a frekventált főútvonalak mentén, valamint a Pesti Broadway városrészen vannak. Az intézmények elhelyezkedéséből megállapítható az egyes területek ellátottsága, intézményi sűrűsödés jellemzően a központibb részeken látható, az oktatási intézmények jelölik a kerület ellátottságát. A kerület teljes intézményi ellátottsága vegyes képet mutat, ellátatlan terület jellemzően az Aradi utca - Bajnok utca - Podmaniczky utca - Csengery utca között fekvő terület. Az oktatási intézmények közül az általános iskolai ellátottság a kerületben 100%, óvodai ellátottság hiánya a Hajós utcától egész az Eötvös utcáig figyelhető meg. A szociális intézmények ellátottsága magas a kerületben, ellátatlan terület a vasúti területek, a Nyugati pályaudvar környezete. Terézváros kiváló közlekedési kapcsolatai miatt az ellátatlan területek is könnyen megközelíthetőek, kapcsolati hiány, elérhetőségi probléma nincs az intézmények, illetve a funkciógazdag terültek között. 14.1.4. Alulhasznosított barnamezős területek Budapesten az alulhasznosított területek jellemzően az egykori ipari, közlekedési, vagy honvédelmi funkcióval bíró területek. 2014-ben az Új Széchényi terv tematikus fejlesztési program keretében a főváros teljes területére Barnamezős területek fejlesztése tematikus fejlesztési

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 94 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

program(FTP)készült. A fejlesztési program keretében a VI. kerületben két típusú barnamezős terület definiálható: . Alulhasznosított közlekedési területek . Foghíjteleken, üresen álló/ használaton kívüli épületek, alulhasznosított telkek fejlett, intenzíven beépített környezetben Az elmúlt két évtizedben Budapesten a beépítésre szánt területek száma folyamatosan nőtt, így a város szétterülése tapasztalható. Alulhasznosítottnak azok a területek tekinthetők, melyek korábbi funkciójukat elveszítve használaton kívüliek, épületállományukat sok esetben nem használják ki, illetve azok a foghíjtelkek, beépítetlen területek, melyek nem használják ki a városszerkezeti potenciáljukat. Ezeket területek a fejlesztések során jellemzően magas járulékos költségek (kármentesítés, területrendezés, épület felújítás) terhelik. Az FTP a VI. kerületben két barnamezős projektet határozott meg: a Nyugati grund, valamint a volt kormányzati negyed környezetvédelmi veszélymentesítése. A Nyugati Grund a MÁV használaton kívüli, Podmaniczky utcai szakaszán egy lineáris elhelyezkedésű parkrendszer kialakítását irányozza elő átmeneti hasznosítás keretében. A volt kormányzati negyed környezetvédelmi veszélymentesítése a vasúthálózat környezeti terhelését (talajszennyezés) kívánja megszüntetni, cél a kármentesítés, hogy a terület felértékelődjön. A két projekt a MÁV területén helyezkedik el, így szorosan kapcsolódik egymáshoz. A kerületben a Nyugati pályaudvar alulhasznosított területein kívül, elszórtan találkozhatunk beépítetlen foghíjtelkekkel, valamint üresen álló, használaton kívüli leromlott állapotú épületekkel.

A barnamezős területek jogszabályi lehatárolása Barnamezős területek (Forrás: saját szerkesztés) jelen dokumentum készítésével párhuzamosan zajlik – külön tematika alapján.

14.1.5. Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület A KSH adatszolgáltatása szerint szegregációs, illetve szegregációval veszélyeztetett terület nem található a kerületben, azonban a helyszíni felmérésekből több helyen találhatunk leromlott állapotú épületeket, melyek területi kiterjedése a Podmaniczky utca vasút menti területei, a Szinyei Merse Pál utca környezete, a MÁV és a Honvéd Kórház területe és környezete, valamint a Zichy Jenő utca - Jókai utca menti területek. A helyszíni épületállag vizsgálat alapján határoztuk meg azokat a területeket, ahol magas a leromlott épületek száma, így fennáll a szlömösödés, degradálódás veszélye.

Konfliktussal terhelt terület (Forrás: saját szerkesztés)

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 95 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

14.2. A telekstruktúra vizsgálata 14.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat Terézváros telekmorfológiáját az ortogonális rendszerben kiépült, szabályos telekstruktúra jellemzi. A szabályos parcellázásokból, és az intenzív belvárosi beépítésből adódóan a belvárosi részeken jellemzően 500-1000 m2-es telkeket alakítottak ki, 500m2 alatti telkek a Hajós utca és Nagymező utca, valamint a Szív utca, és Rózsa utca mentén fekszenek. A két teleksorból álló tömbök esetében az átlagos telekszélesség 20-25 m, a telekmélység 30-40 m. A Szinyei Merse Pál - Felső erdősor utcától északra a Villanegyed városrészen a jellemző telekméret 1000 - 2000 m2 feletti. Az átlagos telekszélesség is magasabb 25-35 m, a telekmélység a 100 m-t is elérheti. A nagyobb, 5000 m2 feletti elszórtan elhelyezkedő telkek esetében sokszor intézményi (oktatási, kulturális, egészségügyi) funkcióváltás figyelhető meg. Az egy hektárt meghaladó telkek a Nyugati-pályaudvar és környezete (vasúti sínek, Eiffel irodaház, Westend), a Honvéd kórház, valamint az Epres kert és a Hunyadi tér. Terézváros telekméreteinek vizsgálatát a V2-es tervlap tartalmazza. 14.2.2. Tulajdonjogi vizsgálat

1% A kerület telkeinek tulajdonjogi vizsgálatát a Állami terület 8% 1% 11% hiteles földhivatali ingatlannyilvántartási Önkormányzati terület alaptérkép tulajdonjogi kategóriái alapján 18% (fővárosi, kerületi) vizsgáltuk, ennek megfelelően a kerületben 5 Természetes személyek tulajdonjogi kategória különböztethető meg. területe Egyházak és egyesületek A kerület területének 61%-a természetes területe személy tulajdonában áll, állami terület Gazdasági társaságok 61% elszórtan található a kerületben, jellemzően területe intézmények (pl.: egészségügyi intézmény, Egyéb jogi személyek területe operaház, egyetem), valamint nagykövetségi épületek. Tulajdonvizsgálat (Forrás: saját szerkesztés) Önkormányzati tulajdonú terület a kerület mindösszesen 10%-a, melynek jelentős része közterület (úttest, közpark). Önkormányzati tulajdonban jellemzően intézményi épületek állnak(óvodák, iskolák épületei), valamint néhány lakóterületi ingatlan. Az önkormányzat forgalomképtelen területeit a közterületek adják. A részletes tulajdonvizsgálatot a V3-as tervlap tartalmazza

Terézváros VI. önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok (saját készítés)

14.3. Az építmények vizsgálata Az építmények vizsgálata során az egyes funkciók, kapacitások, a beépítési jellemzők és intenzitások kerülnek bemutatásra, valamint a kerület jellemző épülettípusai, állapotvizsgálat,a helyi sajátosságot hordozó településkarakter (kerületkarakter). Terézváros telkeinek beépítési jellemzői a hiteles földhivatali ingatlannyilvántartási alaptérkép alapján, valamint a helyszíni bejárás során a reambulált alaptérkép felhasználásával a tényleges beépítésnek megfelelő adatokkal vizsgáltuk.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 96 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

14.3.1. Funkció, kapacitás A funkciók vizsgálata során az intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok mellett vizsgáltuk az épületek fő funkcióját, a földszinti funkciót, valamint a pincefunkciót. A fő funkció az épületben a legmagasabb arányban található funkciót jelöli, ami mellett megjelenhet iroda, kereskedelmi-, egészségügyi szolgáltatás, de akár szálloda, hostel is. Néhány épület esetében nem lehetett egyértelműen eldönteni a fő funkciót, így ezek az épületek a „vegyes” besorolást kapták.

2% 2% 4% 4% 4% 12% 16% 1% 13% 2% 35% 7% 0% 40% 29% 31% 75% 4% 14% 5%

Épületek fő funkciója Épületek földszinti funkciója Épületek pince funkciója Forrás: saját szerkesztés

A földszinti funkció sok esetben eltér a fő funkciótól, valamint számos esetben van a földszinten egymás mellett több funkció található, ahol az épületben kettőnél több funkció jelenik meg, azokat a portálok „vegyes” besorolást kaptak. A vegyes funkció mellett legmagasabb arányban a kereskedelmi, szolgáltató egységek találhatók. A vizsgált épületek 15%-ban a földszinti üzletek üresek voltak. A pince funkciót azoknál az épületeknél vettünk fel, ahol a közterületről külön bejárat nyílik, az épületeken belül elérhető pincéket, valamint a közterületről nem beazonosítható funkciókat nem vizsgáltuk. A pince funkció jellemzően a mellékutcák épületeinél figyelhető meg, számuk a forgalmasabb főútvonalaknál elenyésző. A kerület épületeinek 75%-a lakó főfunkciójú, melyek felénél eltérő a földszinti funkció. A földszinti funkcióval rendelkező épületek 35%-ban több üzlethelyiség is található, ezt a kereskedelmi, szolgáltató funkció követi (29%). A pincék esetében a kereskedelmi-, szolgáltató egységek mellett a vendéglátók száma is kiemelkedő, a parkoló funkció a mélygarázsokat jelöli. A földszinti funkciók vizsgálatával együtt néztük a homlokzati portálok "nyithatóságát", azaz hogy az adott homlokzat földszintje nyitható-e közterület felé, egy gyalogos kapcsolat, gyalogos utca kialakítása során az épületek homlokzatai nyithatók, kialakítható-e a közterülettel valamilyen kapcsolat. Ezek a területek jellemzően a Teréz körút mentén és attól délre fekvő épületeket érinti. Terézváros épületállományának földszinti és pince funkció vizsgálatát a V4 tervlap tartalmazza.

Portálhomlokzat, átjárhatóságForrás: saját készítés

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 97 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

14.3.2. Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) Terézváros beépítési mértékének és sűrűségének vizsgálatát a V5-V6 tervlap tartalmazza. Beépítési mód A kerületben kialakult beépítési módok a kerület fejlődéstörténetéhez kapcsolódnak. A XIX. század második felében a nagyvárosias területeket a zártsorú, belső udvaros beépítéssel építették be, mely a kerület jelentős részét, közel 80%-át alkotja. Zártsorú, belső udvaros elrendezéssel a Bajcsy- Zsilinszky úti kerülethatártól egész a Bajza utca - Benczúr utca - Felső erdősorig találkozhatunk. A beépítési mód a Villanegyed területén válik el, ahol a zártsorú beépítés jellemzően már nem belső zárt udvarral valósult meg (Benczúr utca, valamint az Andrássy út két oldalán). E területeken a zártsorú beépítési mód már előkertes, illetve nyitott udvaros. A Kodály köröndtől északra az Andrássy út mentén, illetve a Városligeti fasor mentén már megjelentek a szabadonálló módon épített épületek, villaszerű beépítés alakult ki. A Nyugati pályaudvar épületegyüttese a Westend és az Eiffel irodaház épületével zártsorú beépítést alkot a Teréz körútra, valamint a Váci útra. A Podmaniczky út menti vasúti területeken elszórtan zártsorú, illetve szabadonálló módon találkozhatunk gazdasági épületekkel, csarnokokkal. A Lehel utca mentén két épület áll zártsorú beépítéssel, amiket beépítetlen terület határol. Beépítetlen terület a beépítésre szánt területek

Terézváros beépítési módjai beépítetlen parlag területei, valamint a közutak, (Forrás: saját készítés) vasúti területek. Beépítési mérték Terézváros zártsorú beépítésű telkeinek magas 1% 13% 9% százaléka 70-90% közötti beépítettséggel rendelkezik, 3% 90% felett a zártsorú részeken csak elszórtan láthatunk 70% 70-90% alatti beépítést. A Villanegyed városrész szabadonálló 8% 50-70% beépítése mellett már jóval alacsonyabb a beépítési 30-50% mérték, 30-50%. A vasúti területek nagy telekméretei 11% 10-30% révén a beépítettség 20% körüli. 55% 10% alatt beépítetlen

Terézváros beépítési mértékének eloszlása (Forrás: saját készítés) Beépítési sűrűség47

2% Terézváros beépítési sűrűsége a zártsorú beépítésű részeken a legmagasabb 3,0 feletti, melyek között az 13% 4,0 felett 4% 20% alacsonyabb szintszámmal rendelkező épületek 3,0 - 4,0 esetében 2,0-2,5. A Villanegyed városrész beépítési 2,0 - 3,0 intenzitása jóval alacsonyabb 1,0 körüli. A Nyugati 1,0 - 2,0 12% pályaudvar és környezetének a beépítési intenzitása 0,5 - 1,0 0,1 - 0,5 alacsony (0,1-0,7), míg a Westend 5,5 feletti értékkel rendelkezik. 14% 35% 0,1 alatt

Terézváros beépítési sűrűségének eloszlása (Forrás: saját készítés)

47 Általános szintterület számításánál a pinceszint akkor került számításra, ha tartalmazott valamilyen funkciót.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 98 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

14.3.3. Magasság, szintszám, Terézváros belvárosias karakterét nagyban meghatározza a beépítési mód, valamint az épületek magasassága. A zártsorú területeken a 3-5 szintes épületek jellemzőek, ahol az épület belmagassága 4,5 - 5,0 m is lehet. A technológiai változások végett az épületek belmagassága jóval alacsonyabb lett, így már 6-7 szintes épület is kialakítható a közel azonos épületmagasság mellett.

1% A Villanegyed városrész 2-3 szintes épületei között 4- 8% 14% 5 szintes épületek is megjelennek. A kerület legmagasabb épülete a MÁV kórház 10 szintes II. 8 szint felett telephelyi főépülete. 6-7 szint A vasúti területek mentén sok esetben 1 szintes 9-10 4-5 szint m magas csarnoképületek is állnak az 1-2 szintes 26% 2-3 szint kiszolgáló és irodaépületek mellett. A Váci út felé 51% 1 szint néző Westend a környező XIII. kerületi épületekkel azonos szintszámú (6-7 szint), a Váci út légtér aránya miatt a beépítés nem válik túlzóvá. Terézváros szintszám vizsgálatát a V7 tervlap tartalmazza.

Terézváros szintszám eloszlása (Forrás: saját készítés)

Tetőidom Terézváros zártsorú beépítésű részeinek épületei jellemzően magastetős félnyereggel és nyeregtetővel épületek, az új építésű épületek valamint a Villanegyed városrészen találkozhatunk lapos tetővel. A 80-as évektől egészen napjainkig magas a tetőtéri beépítés igénye, így az Önkormányzat Főépítészi és Településfejlesztési irodája a tetőterek beépítéséről felmérést készített, ahol 7 kategóriába osztják a tetők karakterét. A vizsgálat alapján Terézváros épületállományának közel negyedében van tetőtér beépítés, melynek közel fele zavaró hatású és 7%-a különleges karaktert hordoz. 14.3.4. Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok48

Nagykörúton innen és túl (a Pesti Nyugati térség, átalakuló vasúti Villanegyed Broadway és a lakónegyed) terület

 eklektikus épületek jellemzik  századforduló utáni épületek  Westend fővárosi szintű  területszervező tengelye az jellemzik kereskedelmi központ Andrássy út  területszervező tengelye az  Nyugati pályaudvar nemzetközi  szűk lakóterületi utcák Andrássy út szintű közlekedési csomópont  elszórtan található kulturális és  az előkertek miatt az utcák  területszervező tengelye maga a közintézmény téraránya nagyobb vasúti területek, és a Ferdinánd híd  lakófunkció dominancia  jellegzetes villaépületekben  alacsony zöldfelületi arány jellemzően az intézményi és iroda  összetett pályaudvari és irodai funkciók, vasúti funkció és a funkció dominál  magas zöldfelületi arány funkciónélküliség tekinthető dominánsnak  magas zöldfelületi arány a beépítetlen területek miatt

48 Forrás: https://www.terezvaros.hu/uploads/images/74-12-Telepuleskepi-Arculati-Kezikonyv-2018-20180213.pdf

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 99 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Terézváros településképi arculati kézikönyve (TAK) lehatárolja a funkcionális és történeti szempontból is elkülönülő kerületrészeket, melyek a kerület településkarakterét hordozzák. A karakterek között megtalálhatók kiemelkedő intézmények (pl.: Magyar Állami Operaház, Zeneakadémia, Nyugati pályaudvar főépülete, Millenniumi földalatti, Színházépületek), melyek települési értékvédelmi értékeket képviselnek. Terézváros karakterét további 6 utca határozza meg: Andrássy út, Nagykörút (Teréz körút), Király utca, Bajcsy-Zsilinszky út, Podmaniczky utca, Dózsa György út. Az Andrássy út a kerület legfőbb szerkezeti tengelye, mely Terézvárosban ered és zárul, míg a Nagykörút (Teréz körút) összeköti, bekapcsolja a kerületet a főváros úthálózati rendszerébe. A Bajcsy-Zsilinszky út és a Király utca kerület egykori főutcája, ezen utak mentén fejlődött a kerület, a Bajcsy-Zsilinszky út napjainkban is Budapest egyik legfontosabb útja. A Podmaniczky utca adja a vasúti területek határát, míg a Dózsa György útba fut Terézváros három meghatározó fontos sugárirányú útvonala. A kiemelt főútvonalakat fasorok szegélyezik. 14.3.5. Épületállag Terézváros épület állag vizsgálata helyszíni terepszemlével készült, az épületeket az utcafrontról vizsgáltuk, részletes épületbejárás nem történt. Az állapot vizsgálat során 5 kategóriába soroltuk az épületeket:  Beavatkozás alatt kategóriába azok az épületek kerületek, melyek kívülről felújítás, átalakítás alatt voltak vagy építkezés volt az adott telken, ha belső átalakítás történik egy épületen, de az kívülről nem volt észrevehető nem került a kategóriába.  Felújított kategóriába azok az épületek kerület, melyek külső homlokzatuk az elmúlt 1-2 évben felújításra került, állapotromlás az épületen nem volt tapasztalható.  Új kategóriába azok az épületek kerületek, melyek a környező épületek stílusától eltérnek, az elmúlt években modern stílusban épületek, illetve állapotromlás a felépítés óta nem tapasztalható.  Leromlott kategóriába azok az épületek kerültek, melyek külső homlokzata sérült volt, lábazatán sérülések, vakolat omlás látszódott, az eresz több helyen sérült volt, az épület külső szemrevételezés során felújításra szorult.  Normál kategóriába azok az épületek kerültek, melyek a fentebb felsorolt 4 kategóriába nem voltak besorolhatóak, az épületen felújítás illetve jelentős állapotromlás nem volt látható. Azok az épületek melyek a közterületről nem voltak 2% 3% láthatók, nem kerültek az állapotvizsgálatba, ez 15% Beavatkozás Terézváros épületállományának mindösszesen 6%-át alatt Felújított jelenti. A vizsgált épületállomány 15%-a volt felújított, 20%-a leromlott állapotú, felújítás és Leromlott beavatkozás az épületek 2%-ra volt jellemző. A 20% leromlott állapotú épületek sok esetben egy Normál 60% területen koncentrálódnak a Podmaniczky utca vasút Új menti területei, a Szinyei Merse Pál utca környezete, a MÁV és a Honvéd Kórház területe és környezete, valamint a Zichy Jenő utca - Jókai utca menti területek. Terézváros épületállományának állag eloszlása (Forrás: saját készítés) Terézváros épületállag vizsgálatát a V8 tervlap tartalmazza.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 100 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

14.4. Az épített környezet értékei Terézváros a főváros historikus(1873-1914) történeti magjában fekszik, nemes képviselője a Historikus városi szövet megújítása, Historikus Kezelési Kézikönyvben49 szereplő pozitív példáknak, vagy esetleges problémáknak. A kézikönyv 2016-ban készült annak érdekében, hogy a budapesti történeti városszövet és épületállomány értékőrző, energetikai fejlesztéseivel kapcsolatos ismeretanyagot adjon át, valamint az épület felújítások során alkalmazandó szakszerű és jövőbemutató beavatkozási javaslatokat mutasson be, ösztönözze azt. Fontos, hogy az épített örökség dominánsan lakófunkciójú épületek megőrzésre kerüljenek, amellett, hogy a mai kor által támasztott elvárásoknak is megfeleljen. A dokumentumban szereplő célok és motivációk a fejlesztéspolitikai és finanszírozási környezetben, mely Terézváros szempontjából kiemelten meghatározó a következők:

 Globális környezetvédelmi célok:CO2 kibocsátás és ökológiai lábnyom csökkentése; fogyasztás csökkentése.  Várospolitikai célok:Történeti városszövet megőrzése; gazdasági prosperitás; élhetőbb, egészségesebb „lakott” belváros;önkormányzati vagyonkörhöz kapcsolódó működési költségek csökkentése; ingatlanállomány értéknövekedése.  Társasházak, ingatlantulajdonosok céljai:Megfizethető lakhatás: felújításokból származó költségcsökkentés, megtakarítás; ingatlanok értéknövekedése;egészséges, biztonságos és komfortos lakhatás. A lakókörnyezet megújítása komplex szemléletben lehetséges. A Kézikönyv különböző léptékben vizsgálja és mutatja be a változtatással érintett témaköröket.  Tematikus utcák, kulturális klaszterek létrejöttének elősegítésével minőségi kereskedelmi és vendéglátó funkciók települhetnek meg a területen.  A beavatkozások gyakran túlmutatnak az egyes épületek részeinek műszaki megújításán, és tömbszintű vagy egész városrészekre kiterjedő fejlesztéseket kívánnak meg.  A közterületeket elfoglaló személygépkocsik arányának csökkentésével a környezetbarát közlekedési módok térnyerése mellett a közterületi minőség is javítható, a közterületi és zöldfelületi kínálat bővíthető.  A közművekkel kapcsolatos fejlesztések célja nemcsak a koros, avult vezetékek cseréje, hanem egy fenntartható, élhetőbb belváros kialakítása. A vezetékek racionális elhelyezése, esetlegesen közműalagutak megépítése.  A közterületi zöldfelületek növelésére elsősorban a lakóutcák átépítésével párhuzamosan nyílhatlehetőség.  A zöldfelületi fejlesztés csak a közterületek megújulásával egyszerre jelenthet a környezetminőségben pozitív változást. A tömb léptékű beavatkozások esetén az egymással szomszédos, csatlakozó udvaros beépítésű épületek udvarainak tényleges vagy földszinti összenyitása és közösen használt, fenntartott zöldfelület létrehozása, illetve egységesen tervezett megújítása lehet a tömbbelsők levegősebbé tételének eszköze. A foghíjtelkek hosszú távú hasznosítása lehet a felszakadt várostest pótlása és a zöldhiány megoldása is a főváros belső területein. A megvalósításig az átmeneti hasznosítás javasolt ezeken a területeken. A Kézikönyv a földszinti területek közösségi hasznosítására és a foghíjtelkek átmeneti hasznosítására, valamint az építészeti és épületgépészeti beavatkozásokra is egyaránt ad javaslatot. A Kézikönyvben közel 100 darab adatlap tartalmaz a történeti belvárosi szövet komplex megújítására vonatkozó megoldási javaslatot a döntéshozók, tulajdonosok, szakember számára. A minták ajánlott/nem ajánlott és a beavatkozás szerint kis/közepes/jelentős mértékű besorolást kaptak. Az adatlapok a legkisebb elemektől (pl. talajszinti zöldfelületek, információs portál, bevilágítás – árnyékoló elemek, színek összehangolása) az összefüggő, utcaszintű elemeken át (pl. védett utcakép - program, lakóutcák rendezése) a teljes közműhálózatig (pl. közművek elhelyezésének racionalizálása, távhőellátás), teljes épületig (pl. funkcióváltás) terjednek.

49A Fővárosi Közgyűlés fogadta el 1007/2016. (VI. 8.) önkormányzati határozatával. Forrás:https://budapest.hu/Documents/V%C3%A1ros%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9si%20F%C5%91oszt%C3%A1ly/Historikus_Beavat koz%C3%A1si%20javaslatok%20adatlapjainak%20%C3%B6sszefoglal%C3%B3%20kiadv%C3%A1nya.pdf

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 101 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

A Terézvárosban lévő historikus városi szövet különlegessége a fővárosi hasonló területekhez képest, hogy arányaiban aprók a zárt udvarok, igen magas a beépítettség aránya. Ez adja a történeti szövet „zamatát”, melyben az épület-udvarrendszer rajzolatának megőrzése is fontos. További különlegessége, a tetőfelülnézet mintázata, a tetőt érintő épületgépészeti megoldások esetén erre különös figyelmet kell fordítani. A historikus épületek energetikai minőséget javító felújítási lehetőségeinek konkrét épületekre vonatkozó elemzése négy épületen történt, melyből kettő Terézváros területén áll. 14.4.1. Településszerkezet történeti kialakulása50, történeti településmag Terézváros beépülése a XVIII. században indult meg, amikor Pest város falai között már nem állt rendelkezésre elegendő hely. Pest északi külvárosát a Király utcától északra eső területeket Felső külvárosnak nevezték. Ekkoriban a mai Szövetség és Szív utca vonalán túl művelésre és megtelepedésre alkalmatlan homoksivatag húzódott. Eleinte majorságok, később kertek és szőlőültetvények jelentek meg a területen, majd fokozatosan beépült.1777-ben a pesti magisztrátus a királynőről Terézvárosnak nevezte el Felső-külvárost, utalva Mária Terézia névadó szentjére, Avilai Szent Terézre. A kezdetben még csak majorokból álló terület a XVII. században rohamos fejlődésnek indult. Az 1785-ös Pest belterületének kataszteri térképen, már jól kivehető a mai Bajcsy-Zsilinszky út és a Király utca nyomvonala, oldalhatáron álló falusias beépítés jellemzi a területet egészen a mai Nagymező utca, és Liszt Ferenc térig. Az oldalhatáron álló beépítéseket zártsorú beépítés váltja fel, melyet az 1823-ban készített Pest-Buda - Óbuda áttekintő katonai térképe ábrázol. A mai Jókai utcától északra eső területek beépítetlen mezőgazdasági területek, azonban a mai Szív utca mentén a VII. kerület folytatásában is megkezdődtek az építkezések. Az 1838-as árvíz következtében a Jókai utcától délre eső házak nagy része összedőlt, a pusztulást követően kezdetét vette a második újjáépítés. Ennek során a Király utca dűlőútból főutcává fejlődött, impozáns épületekkel, nyüzsgő kereskedelemmel. A középkori belváros átlépve az egykori városhatárt (amely a mai Kiskörút mentén húzódott) a jelenlegi Nagykörútig nőtte ki magát. A polgárság szórakozásának egyik központja a Városliget volt, az odajutás a szűk Király utcán és a fasorral ellátott Városligeti fasoron volt lehetséges. A kiegyezést követően 1867 után a Közmunkatanács elrendelte az új, nagyobb szélességű utak kiépítését, ami Terézváros számára új fejezetet nyitott. A gazdasági fellendülés, majd Budapest Székesfővárosának létrejötte hatalmas építkezések sorát indította el, hogy a főváros rangjához és új igényeihez méltó épített környezet jöjjön létre. A legmeghatározóbb városfejlesztési gondolat a körút és a mai Andrássy út megszületése volt. Utóbbi célja a belváros és a Városliget összekötése volt, amit már Kossuth felvetett 1841-ben. Megvalósításra azonban csak a kiegyezés után kerülhetett sor. Az első látványos tömb, az Oktogont közrefogó 4 bérház 1873-ban készült el. 1878-as Budapestre készített kataszteri jellegű térképén a Teréz körúttól délre eső területek már teljesen beépültek, nagyvárosias zártsorú, zártudvaros beépítéssel, az északra eső területeken a napjainkban is meglévő útszabályozások és úthálózat is ábrázolásra került, azonban a kerület teljes beépítése 1912-re valósult meg. 1884-ben kiépített állapotban adták át az Andrássy utat, akkori nevén Sugárút. A három kilométer hosszú utat építészetileg három szakaszra osztja két centrális tér, az Oktogon és a Körönd: így alakult ki a Belváros felől induló zárt palotasor, majd az Oktogon és a Kodály körönd közötti kettős fasorral szegélyezett, két egykori lovagló sétánnyal bővült út és a Városligetig vezető kertes paloták sora. A Villanegyed az 1878-as években az Andrássy úton, a mai Délibáb és Benczúr utcán kezdett kiépülni, az építkezések az 1900-as évekre fejeződtek be. A korszakban a vasút meghatározó szerepet játszott, mind az építőanyagok mind az áru és személyszállításban és úgy is, mint munkahely. Az 1896-os világkiállításra készülődés lázában épült meg a Nyugati pályaudvar, kiépült a kontinensen első, elektromos üzemű kéregvasút, a földalatti. A vasút elsősorban áruszállításra létesült, a Nyugati pályaudvar sokáig teherpályaudvar is volt. Az 1860-as városfejlesztési tervben szereplő Nagykörút szó szerint kettévágta a hatalmas csarnokot, mely miatt a régi csarnok elbontása mellett döntve új fogadócsarnok építését határozták el, amit 1877 októberében adtak át. A 25 m magas 6 ezer négyzetméteres csarnok melléképületeivel korának ötödik legnagyobb pályaudvara lett a világon.

50 Forrás: https://www.terezvaros.hu/uploads/images/74-12-Telepuleskepi-Arculati-Kezikonyv-2018-20180213.pdf

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 102 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Terézváros területi fejlődése Forrás: mapire.eu, saját készítés

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 103 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

A kerület 1880-tól 1900-ig nagy ütemben fejlődött, megkétszerezte lakosságát, mely a beépítésen is jól látható, a kerület 1912-re teljesen beépült. A II. világháborút követően kialakított Nagy- Budapest, belvárosra, külvárosra, lakótelepekre, és agglomerációra osztotta a fővárost. Terézváros ma Budapest szívéhez tartozik. A 2,4 km2 kiterjedésű napjainkban 40.000 fős lakossággal rendelkező Terézváros jelentős kereskedelmi, idegenforgalmi és diplomáciai központja Budapestnek. Az egyre gyarapodó kereskedelmi és bankhálózat, korszerű üzletközpontok, utazási irodák, vendéglátóhelyek, színházak és egyéb művelődési és szórakozási lehetőségek sokasága a Főváros egyik legváltozatosabb kerületévé teszik Terézvárost. 14.4.2. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Terézvárosban5 nyilvántartott régészeti lelőhely található. Összefüggő terület a Bajcsy-Zsilinszky út - Hajós utca- Székely Mihály utca közötti terület, nyilvántartott régészeti lelőhely található továbbá a Csengery utcában, az Epres kert területén, a Benczúr utcában, valamint a Délibáb utcában. A régészeti lelőhelyek között nem található védett régészeti terület, régészeti érdekű terület. 14.4.3. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők51

1% 0% Terézváros helyi egyedi arculatot biztosító építészeti 10% jellemzőit a Településképi Arculati Kézikönyve 23% 1945 utáni mutatja be. Terézváros egyedi arculatát a historizáló eklektika városszövet adja, ahol a vasúti területek kivételével jellegtelen a kerület egésze védett épített környezetnek 2% klasszicizmus tekinthető. A legkorábbi épületek a klasszicizmus századforduló idejében épültek, ezekből kevés található már a 9% vegyes kerületben,romantikus stílusú épület viszonylag sok 55% fennmaradt. Az Andrássy út kivételes együttese az érett historizáló (neoreneszánsz stílusú) épületeknek. Az összképet számos szecessziós és art déco épület színesíti, néhány két világháború közötti kvalitásos Épületstílusok eloszlása modern épülettel. (Forrás: saját készítés)

A historizáló és szecessziós épületek szerkezeti  – felfelé csökkenő belmagasságok; kialakításának jellemzői, melyek a kerület (és a  – felfelé csökkenő falvastagságok; belváros) egyedi arculatát biztosítják:  – szigeteletlen pince, szellőzéssel, dongaboltozattal;  – poroszsüveg boltozatos födémek (1880-tól általánosan alkalmazott közbenső  szinti födém, korábban fafödém);  – burkolt udvarok;  – konzolos függőfolyosó, pillérekkel és boltívekkel gyámolított loggia;  – csapos fagerenda zárófödém A homlokzat-díszítésekhez, az ablak-keretezésekhez a párkányokhoz gyakran tömbköveket használtak, de találkozhatunk terrakotta és kerámia elemekkel, vagy különböző őrlemények és gipsz keverékéből készült öntvényekkel is. Az épületek utcafronti lábazata többnyire fagyálló tömött mészkőből készült. A historizáló épületek tetőszerkezete jó minőségű faanyagból készült ácsszerkezet, vízzáró tetőhéjazattal: hódfarkú vagy hornyolt cserépfedéssel. A tetők általában 40- 45 fokos hajlásszögűek, és nagy kinyúlású, konzolokkal erősített főpárkányról indulnak. 14.4.4. Világörökségi és világörökségi várományos terület A világörökségi terület az Andrássy út mentén fekvő telektömböket foglalja magában, a világörökségi terület védő-övezete a Podmaniczky utca és a Király utca - Városligeti fasor között fekvő kerületrész. A VI. kerület a világörökségi terület részeként a kerület épületeinek állapotát bemutató megőrzési jelentést készíttetett52 az M&M Architektész Építésziroda Kft.-vel. A jelentés Terézváros

51 Forrás: https://www.terezvaros.hu/uploads/images/74-12-Telepuleskepi-Arculati-Kezikonyv-2018-20180213.pdf 52 Forrás:https://www.terezvaros.hu/uploads/images/Ter%C3%A9zv%C3%A1ros%20vil%C3%A1g%C3%B6r%C3%B6ks%C3%A9gi%20 %C3%A1llapotvizsg%C3%A1lata%20el%C5%91sz%C3%B3val.pdf

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 104 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

világörökségi területének állapotát vizsgálja közel 1300 db épülettel a Podmaniczky utcától és a Király utca - Városligeti fasorig. A jelentés javaslatot fogalmaz meg a világörökségi kezelési terv összeállítására, a veszélyeztető tényezők figyelembe vételével a hiányosságok kijavításának módjával. A jelentés 5-ös skálán vizsgálja az épületek állapotát különböző szempontrendszerek alapján, mely szerint a világörökségi terület védőövezetében fekvő épületek negyedének állapota kitűnő (5-ös érték), 10%-a elégtelen (1-es érték), az épületek 61%-a eklektikus stílusban épült. A műemléki védelem alatt álló épültek 12%-a, a fővárosi védelem alatt álló épületek 4%-a, a kerületi védelem alatt álló épületek 10%-a, a nem védett épületek 11%-a elégtelen (1-es érték) állapotú. A jelentés alapján a műszaki állapot értékelése a védett és nem védett épületek esetében közel azonos, nincs kiemelkedő érték a védett épületek állapota és a nem védettek között. A műemléki védett épületek 68%-ának, míg a kerületi és fővárosi védelem alatt lévő és a nem védett épületeknek közel felének kitűnő a homlokzat műszaki állapota. 14.4.5. Műemlék, műemlékegyüttes Terézváros épületállományának cca. 8%-át műemléki védelem alatt álló épületek teszik ki. A műemléki védettségű épületek jellemzően az Andrássy út és a Király utca - Városligeti fasor mentén helyezkednek el, azonban elszórtan a kerület egész területén található műemlék. Legjelentősebb kerületi műemlékek az Magyar Állami Operaház, a Nyugati-pályaudvar és posta épületei, az Epres-kert épületegyüttese, az Anker-ház és a Zeneművészeti Főiskola.

Műemlékek Terézvárosban Forrás: saját készítés 14.4.6. Történelmi emlékhely A történelmi emlékhelyek az emlékezet olyan fontos helyszínei, amelyek nemzeti, felekezeti, regionális vagy kisebbségi szempontból kiemelkedőnek minősülnek. Történelmi emlékhely a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amelyet a Kormány rendelettel történelmi emlékhellyé nyilvánít. A történelmi emlékhelyekről a 303/2011. (XII.23.) kormány rendelet 1. melléklete rendelkezik, mely alapján a Budapest VI. kerület, Andrássy út 60. szám alatt található ingatlan (Terror Háza Múzeum) történelmi emlékhely. 14.4.7. Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerint műemléki jelentőségű területként kell védeni a település azon részét, amelynek jellegzetes szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei és utcaképei, építményeinek együttese összefüggő rendszert alkotva történelmi jelentőségű és ezért műemléki védelemre érdemes. Műemléki jelentőségű terület a Podmaniczky utca és a Király utca - Városligeti fasor között fekvő kerületrész, mely a világörökségi terület védő-övezete is. A műemlék jogszabályban meghatározott környezete műemléki környezetnek minősül, ennek következtében a műemléki környezet az Andrássy út , Király utca - Városligeti fasor mentén, az Epres kert, valamint a Nyugati-pályaudvar környezetében került kijelölésre. Történeti táj, történeti kert, nemzeti emlékhely a VI. kerületben nem található.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 105 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

14.4.8. Helyi védelem A helyi védelem Budapest esetében kétszintű: a főváros és a kerület is rendelkezhet az épített örökség védettségéről. Terézváros épületállományának 5%-a van fővárosi védelem alatt, amelyről a Budapest főváros településkép védelméről szóló 30/2017. (IX. 29.) Főv. Kgy. rendelet rendelkezik. A Budapest főváros településkép védelméről szóló rendelet további egy épületegyüttes védelmét tartalmazza a Bajcsy-Zsilinszky út páratlan oldala, a Podmaniczky utcától a Nyugati térig. A fővárosi védelem alatt álló értékek jellemzően intézmények, lakóépületek, egykori villa épületek. 2020-ban 4 db közcélú terepszint alatti illemhelyet helyezetek fővárosi védelem alá a Teréz körút mentén.

Fővárosi védelem alatt álló épülete Kerületi védelem alatt álló épülete Forrás: saját készítés Forrás: saját készítés

A kerület helyi védett értékeiről a településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet rendelkezik. Terézváros teljes épületállományának 67%-a kerületi védelem alatt áll. A kerületi védettség jellemzően a teljes épületre szól, azonban 38%-bankizárólag az épület egy része védett (homlokzat, belső épületrészlet); a védett elemek között faegyedek is találhatók.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 106 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

A KERÜLET ÉPÍTETT KÖRNYEZETÉNEK VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓJA

TERÜLETHASZNÁLAT, TELEKSTRUKTÚRA  a kerületet három szerkezeti egységre bontható: zártsorú beépítésű, belvárosi rész; Nyugati pályaudvar és vasúti területei; Villanegyed  Terézváros tényleges területhasználatának közel egyharmadát a településközponti vegyes területek teszik ki  a kerület funkciógazdag területei jellemzően a frekventált főútvonalak mentén, valamint a Pesti Broadway városrészen vannak  a kerület intézményi ellátottsága kiváló, az ellátatlan területek is könnyen megközelíthetőek, kapcsolati hiány, elérhetőségi probléma nincs  alulhasznosított barnamezős terület a Nyugati pályaudvar és vasúti területei, valamint a kerületben elszórtan található foghíjteleken, üresen álló/ használaton kívüli épületek telkei  szegregációval veszélyeztetett terület nem található a kerületben, FTP  szabályos telekstruktúra, belvárosi részeken jellemzően 500-1000 m2-es telkek  nagyobb, 5000 m2 feletti elszórtan elhelyezkedő telkek esetében sokszor intézményi (oktatási, kulturális, egészségügyi) funkcióváltás figyelhető meg  önkormányzati tulajdonú terület a kerület mindösszesen 18%-a ÉPÍTMÉNYEK  a kerületben a lakó funkciójú épületek dominálnak, a földszinti funkció sok esetben vegyes  pincében kialakított funkció jellemzően a mellékutcák épületeinél figyelhető meg  nagyvárosias lakóterületek a zártsorú, jellemzően zárt udvaros, nagy beépítési intenzitású területek, a beépítettség 70-90%  kisvárosias jellemzően szabadonálló beépítési móddal épült a Villanegyed területe, a beépítettség 30-50%  zártsorú területeken a 3-5 szintes épületek jellemzőek  Villanegyed városrész 2-3 szintes épületei között 4-5 szintes épületek is megjelennek  vasúti területek mentén sok esetben 1 szintes 9-10 m magas csarnoképületek is állnak  Terézváros épületállományának közel negyedében van tetőtér beépítés  a tetőtér beépítés fele zavaró hatású és 7%-a különleges karaktert hordoz  vizsgált épületállomány 15%-a volt felújított, 20%-a leromlott állapotú ÉPÍTETT ÉRTÉKEK  gyorsütemű fejlődések, nagymértékű szabályozási elvek érvényesültek (Andrássy út, Teréz körút)  5 nyilvántartott régészeti lelőhely található a kerületben  világörökségi terület az Andrássy út mentén fekvő telektömbök, a világörökségi terület védő- övezete a Podmaniczky utca és a Király utca - Városligeti fasor között fekvő kerületrész  Terézváros épületállományának 80%-a védelem alatt áll, 8%-át műemléki védelem alatt álló épületek alkotják, 5%-a van fővárosi védelem alatt  1db történelmi emlékhely található a kerületben (Terror Háza Múzeum - Andrássy út 60.)  a kerületben található védett értékek megtalálhatók a település honlapján, Terézváros térinformatikai rendszerében53

53 Forrás: https://terezvaros-terinformatika.budapestkozut.hu/

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 107 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

15. KÖZLEKEDÉS A közlekedési munkarészben az útkategóriák meghatározását, valamint a javasolt közúti elemek tervezését, paramétereinek kialakítását az e-UT 03.01.11 (ÚT-2-1.201:2008) számú, „Közutak tervezése (KTSZ)” című Útügyi Műszaki Előírásban, a csomópontok tervezését az e-UT 03.03.21 (ÚT 2-1.214:2004) számú „Szintbeni közúti csomópontok méretezése és tervezése” című Útügyi Műszaki Előírásban foglaltak szerint végeztük el. A tervezés során betartottuk az e-UT 02.01.41 (ÚT 2-1.218:2003.) számú, a településrendezési tervek alátámasztó közlekedési munkarészeinek tartalmára vonatkozó Útügyi Műszaki Előírás rendelkezéseit. 15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok Városi és kerületközi kapcsolatok Közúti kapcsolatok Budapest VI. kerülete (Terézváros) a főváros egyik legsűrűbben beépített belső kerülete, a pesti oldalon a Király utca – Bajcsy-Zsilinszky út – Váci út – Lehel utca – Dózsa György út – Városligeti fasor által határolt területen helyezkedik el. Közlekedési hálózatára jellemzőek az átmenő, városi jelentőségű főutak, a szűk közterületi szélességű, jelentős haladó és álló forgalommal terhelt lakóutcák, a sűrű közösségi közlekedési hálózat, a keskeny járdafelületek és a zöldfelületek hiánya. A kerületen két, városi jelentőségű, nagy forgalmi volument befogadó főút halad át. Az M3 autópálya városba bevezető szakaszának folytatása, a Kós Károly sétány - Andrássy út nyomvonal a város keleti kapujából a városba vezető főút, amely egyelőre még teljes kapacitással engedi át a Városligeten (a pesti oldal legnagyobb közparkján) a forgalmat. Ez a nyomvonal ki van jelölve forgalomcsillapításra, amely megvalósulása két-három éven belül várható. Ha a Városligeten átvezető útszakasz korlátozott forgalmúvá válik, az M3 autópályán a városba beáramló forgalom a Hungária körúton halad majd tovább északi és déli irányba, ami a kerületen áthaladó forgalom jelentős csökkenését eredményezi ezen a - sugárirányú forgalmat biztosító - útvonalon. Szintén áthalad Terézvároson a pesti oldal egyik legfontosabb gyűrűirányú útja, a Nagykörút (Teréz körúti szakasz). A körút nyomvonala több sugárirányú főutat köt össze, fontos térségi és kerületközi kapcsolatokat biztosítva. További jelentős kerületközi útszakasz a Váci út - Bajcsy-Zsilinszky út - Kiskörút nyomvonal, amely a kerülethatáron halad, a Terézvárost közvetlenül kapcsolva a Belvároshoz (V. kerület), a XIII. kerülethez és a Duna-hidakon keresztül a budai oldalhoz (valamint közvetetten a kivezető, sugárirányú gyorsforgalmi úthálózati elemekhez is). A kerületet érintő nagyforgalmú főutak közös jellemzője, hogy irányonként több forgalmi sávval kiépítettek, közösségi közlekedési járatokkal terheltek, mellettük széles gyalogos járdákkal és jelentős parkolási igénnyel (szakaszonként párhuzamos parkolósávokkal). Kerületközi forgalmat bonyolít le a Dózsa György út, Podmaniczky utca, Király utca és a Nagymező utca is.A forgalomvonzó létesítmények és a nagy kapacitású kötöttpályás közlekedési megállók miatt a legnagyobb mértékű gyalogos forgalom mérhető a városban, főleg a Nagykörút 8-9 m széles járdáin. Egyre kiterjedtebb a biztonságos kerékpáros infrastruktúra az úthálózaton, ennek köszönhetően a kerékpárosok száma is folyamatosan nő, erősítve a kerületközi kapcsolatokat. Kötöttpályás kapcsolatok Nagyvasút: A kerületben találtható a főváros egyik legnagyobb forgalmú, országos jelentőségű személy- pályaudvara, a Nyugati pályaudvar. A Nyugati tér intermodális csomópont-jellegű területként működik. A pályaudvar közvetlen kötöttpályás összeköttetést jelent az ország számos részével és az innen induló járatok egyre nagyobb szerepet vállalnak a fővárosi közösségi közlekedésében is, ugyanakkor a vasúti kapcsolat jelentős elválasztó nyomvonalat képez a kerület északi és déli része között. Míg a kerület Podmaniczky utca – Nyugati tér – Váci út által bezárt része nagyrészt beépítetlen, illetve kereskedelmi funkcióval beépített, a Terézváros egyéb része főleg sűrű beépítettségű, túlnyomó részben lakó funkciójú, de vegyes funkciókat befogadó terület. Az egyes területrészek területhasználati jellemzői, ennek megfelelőek a forgalmi viszonyai és a jelentkező parkolási igények (valamint azok kiszolgáltsága) erősen különbözik.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 108 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

A Nyugati pályaudvar számos regionális és országos jelentőségű vasútvonal végállomása:  2. sz. Budapest – Esztergom vasútvonal  70. sz. Budapest – Szob - Párkány vasútvonal  71. sz. Budapest – Vácrátót – Vác vasútvonal  100. sz. Budapest – Szolnok – Debrecen - Nyíregyháza vasútvonal  142. sz. Budapest – Lajosmizse - Kecskemét vasútvonal  273. sz. Budapest, Nyugati – Budapest, Keleti külső körvasút A nyugati pályaudvar és környezete fontos szerepet tölt be az agglomerációs és a városi közösségi közlekedési utasforgalom cseréjében, közreműködésében. Városi vasutak: A kerületet két földalatti városi gyorsvasút (metró), több közúti vasúti vonal (villamos) és trolibusz vonal érinti. Az kisföldalatti (M1) az Andrássy út nyomvonalát követi kéregvasútként a Bajcsy- Zsilinszky út és a Hősök tere között a kerületen belül. Különleges (a modern földalatti vasutaktól eltérő) jellemzői (alacsony űrszelvény, speciális járművek) is mutatják, hogy a kontinens elsőként megépült földalatti vasútvonala. Az M1 földalatti vasút a városközpont és a Mexikói útnál található közösségi közlekedési csomópont között teremt közvetlen kapcsolatot és számos „ráhordó” járattal kiszolgált az útvonalán. Az M3 metró a főváros észak-déli irányú, a Pestlőrinc és Újpest kerületeket közvetlenül egymáshoz és a Belvároshoz kapcsoló metróvonal. Minden megállójában jelentős utasforgalmat bonyolít le, különösen a Belvárosban. Terézváros közlekedési hálózatának városi és kerületközi kapcsolatait a KV-1. átnézeti térkép mutatja. 15.2. Közúti közlekedés A kerület közúthálózatát a szabályos geometriai kialakítás, a nagyforgalmú és közösségi közlekedési járatokat is befogadó főutak és a jelentős álló forgalommal (parkoló autókkal) terhelt kiszolgáló utak jellemzik. A főúthálózatot fővárosi jelentőségű útvonalak alkotják, ezek képezik (három oldalról) a kerület határait is. Helyi közúthálózat: Főutak: I. rendű belterületi főút (B.III.a.C.): Nincs ilyen elem. II. rendű belterületi főút (B.IV.b.C.):  Andrássy út  Bajcsy-Zsilinszky út  Dózsa György út  Lehel utca  Teréz körút  Váci út Jellemzően irányonként több forgalmi sávval kiépített útvonalak, jelentős közterületi szélességgel, kétoldali gyalogjárdákkal és (szakaszonként) zöldsávokkal. A burkolatról lefolyó csapadékvizek zárt csapadékcsatorna-hálózatba kerülnek. Az Andrássy utat két oldalán egyirányú forgalommal terhelt és parkolósávokkal kiépített szerviz utak kísérik, alatta földalatti városi vasútvonal halad. A Teréz körút (jelentős gyűrűirányú hálózati elemként) nagyarányú gépjárműforgalmat visel, rajta középpályás villamosvonal (az egyik legforgalmasabb a fővárosban) közlekedik. Mellékutak: Gyűjtőút:  Ferdinánd híd  Izabella utca  Király utca (Nagymező utca – Dózsa György út)  Podmaniczky út  Szinyei Merse utca

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 109 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

 Városligeti fasor Főbb kiszolgáló út:  Bajza utca (Szondi utca – Podmaniczky út)  Munkácsy Mihály utca (Szondi utca – Podmaniczky út)  Szondi utca (Dózsa György út – Bajza utca) A település további úthálózata kiszolgáló utakból épül fel, általánosan szűk közterületi szélességgel és zártsorú beépítéssel. Az utcák egyirányúak és aszfaltburkolatúak legalább egyoldali parkolósávval és kétoldali gyalogjárdákkal. A parkolás elősegítése érdekében több útszakaszon a parkoló járműveknek engedélyezett a járdákra felállás (részlegesen), emiatt jelentősen beszűkülnek a gyalogos felületek. Tekintettel a Terézváros belvárosi jellegű beépítettségére, gyakori, hogy az egyes (soklakásos) lakóházakhoz nem tartozik gépjárművek számára megközelíthető udvar, vagy garázs, így a lakók a közterületen parkolnak. A közintézményekhez, illetve a kereskedelmi és szolgáltató létesítményekhez érkező forgalom is főleg közterületen tud csak megállni. Bár érzékelhető napközben cserélődés a parkolóhelyeken, de (vélhetően a városközponti elhelyezkedés miatt) sokan nem autóval mennek munkába, így a gépjárművek egy részét a közterületeken tárolják. Fontosabb csomópontok: A kerületben található legfontosabb csomópontok a fővárosi jelentőségű utak kereszteződései:  Nyugati tér (Teréz körút – Váci út)  Teréz körút – Podmaniczky utca  Oktogon (Teréz körút – Andrássy út)  Teréz körút – Király utca  Kodály körönd (Andrássy út – Szinyei Merse utca – Felsőerdősor utca)  Hősök tere (Andrássy út – Dózsa György út) Mindezen csomópontok komplex, közösségi közlekedési nyomvonalakat is befogadó, általában minden irányú kapcsolatot biztosító, jelzőlámpával irányított kereszteződések. A Nyugati téren a Váci úti irány kiemelt irányként kezelt, különszintű átjárással. A kerület egyéb, a főútvonalakat és a gyűjtőutak hálózatát érintő csomópontjai általában jelzőlámpával irányítottak, a kiszolgáló utak kereszteződésében jelzőtáblák mutatják a forgalmi irányok elsőbbségét. Forgalmi rend A kerület Podmaniczky utca és Király utca között elhelyezkedő majdnem teljes területén a lakóutcák többségében egyirányú haladó forgalom megengedett. A zárt sorú beépítéssel határolt szűk közterületeken az egyetlen forgalmi sáv mellett általánosan mindkét oldalon párhuzamos parkolósávok és keskeny járdák találhatók. A főúthálózaton kétirányú forgalom, irányonként több forgalmi sáv és széles járdák jellemző. A kerületben működik egy, csak gyalogosforgalom számára kijelölt terület is, az Operaházhoz kapcsolódó utcákban.A Főváros 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. Rendelete „Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról” 3. sz. melléklete sorolja fel Budapest védett övezetit, amely tartalmazza: „7. Magyar Állami Operaház környéke: A Hajós utca (Andrássy út és Lázár utca közötti szakasza), a Lázár utca (Hajós utca és Dalszínház utca közötti szakasza) és a Dalszínház utca (Lázár utca és Andrássy út közötti szakasza).” A védett övezetekbe a behajtás, és ott várakozás feltételekhez kötött (csak az indokolt célforgalom számára megengedett). A tehergépjárművek közlekedési feltételeit a Terézvárosban (és az egész Fővárosban) Budapest Főváros Önkormányzat Közgyűlésének 92/2011. (XII. 30.) önkormányzati rendelete „Budapest főváros közigazgatási területén a teherforgalom közlekedésének szabályozásáról” határozza meg. Eszerint a Teréz körút (teljes Nagykörút) nyomvonalán belül 3,5 t össztömegű, azon kívül 7,5 t össztömegű korlátozás érvényes. Ennek időbeli hatálya: 7 óra - 18 óra, 22 óra - 5 óra.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 110 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

A Terézvárosban egyetlen hagyományos üzemanyagtöltő állomás található a Dózsa György úton, de legalább 5 elektromos autótöltő üzemel, amelyek száma folyamatosan növekszik. A kerület közúthálózatát, vasúti hálózatát és legfontosabb forgalomvonzó intézményeit a KV-2. tervlap, egyes útszakaszok jellemző keresztszelvényeit a KV-3. tervlapok szemléltetik. 15.3. Közösségi közlekedés Terézváros közösségi közlekedési ellátottsága kiváló (városközponti elhelyezkedése miatt sűrű a metró-villamos és buszhálózat), minden egyes ingatlan 100 %-osan ellátott területnek tekinthető, ha a villamos és buszmegállóktól 300 m, a metrómegállóktól és a vasútállomástól 500 m gyaloglási távolságot figyelembe véve. A kötöttpályás közösségi közlekedési járművek térségi és városi kapcsolatokat, az autóbuszok és trolibuszok többségében kerületközi kapcsolatokat biztosítanak a kerületben lakók és dolgozók számára. Terézváros közösségi közlekedési hálózatát a KV-4. tervlap mutatja. 15.3.1. Közúti közösségi közlekedés A kerületet érintő nappali autóbusz viszonylatok a következők:  9 Kőbánya alsó vasútállomás – Óbuda, Bogdáni út  20E Keleti pályaudvar M – Káposztásmegyer, Szilas-patak  26 Nyugati pályaudvar M– Margitsziget – Göncz Árpád városközpont M  30 Keleti pályaudvar M – Káposztásmegyer, Mogyoródi-patak  30A Keleti pályaudvar M – Megyer, Szondi utca  91 Nyugati pályaudvar M – Rózsadomb – Szél Kálmán tér M  105 Gyöngyösi utca M – Apor Vilmos tér  191 Nyugati pályaudvar M – Sarolta utca  226 Nyugati pályaudvar M – Margitsziget – Óbudai-sziget  230 Keleti pályaudvar M – Káposztásmegyer, Aquaworld  291 Nyugati pályaudvar M – Zugliget, Libegő A kerületen belül egy buszvégállomás található a Nyugati téren. A kerületet érintő nappali trolibuszviszonylatok a következők:  70 Erzsébet királyné útja, aluljáró – Kossuth Lajos tér M  72 Zugló vasútállomás (Hermina út) – Deák Ferenc tér / Orczy tér  73 Keleti pályaudvar M – Deák Ferenc tér M  75 Puskás Ferenc Stadion M – Jászai Mari tér  76 Keleti pályaudvar M – Jászai Mari tér  78 Keleti pályaudvar M (Garay utca) – Kossuth Lajos tér M  79 Keleti pályaudvar M – Kárpát utca A kerületet érintő éjszakai autóbusz viszonylatok a következők:  914 Déli-pesti autóbuszgarázs – Káposztásmegyer, Mogyoródi-patak  914A Újpest-központ M – Határ út M  923 Dél-pesti autóbuszgarázs – Békásmegyer H  931 Árpádföld, Dezsőfia utca – Újpest-központ M  950 Pestszentimre vasútállomás – Rákospalota, Székely Elek út  950A Pestszentimre vasútállomás – Rákospalota, Kossuth utca  979 Csepel, Csillagtelep – Újpalota, Nyírpalota út Autóbusz-sáv a következő helyek található:  Bajcsy-Zsilinszky út (Anker-köz – Nagymező utca)  Podmaniczky út (Vörösmarty utca – Eötvös utca)  Ferdinánd-híd rámpa (Szív utca vonalától a Podmaniczky útig)  Dózsa György út 15.3.2. Kötöttpályás közösségi közlekedés Közforgalmú vasútvonalak a Nyugati pályaudvaron:  2. sz. Budapest – Esztergom vasútvonal

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 111 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

 70. sz. vasútvonal (Nyugati pályaudvar – Vác – Szob)  71. sz. vasútvonal (Nyugati pályaudvar – Vácrátót – Vác)  100. sz. vasútvonal (Nyugati pályaudvar – Cegléd – Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza)  142. sz. Budapest – Lajosmizse - Kecskemét vasútvonal  273. sz. Budapest, Nyugati – Budapest, Keleti külső körvasút Városi gyorsvasút:  M1 Vörösmarty tér – Mexikói út  M3 Kőbányai-Kispest vasútállomás – Újpest, városközpont Közúti vasút (villamos):  4 Szél Kálmán tér M – Újbuda-központ M  6 Szél Kálmán tér M – Móricz Zsigmond tér M  14 Lehel tér M – Káposztásmegyer, Megyeri út Jelentős közösségi közlekedési csomópontok nagyarányú átszálló utasforgalommal:  Nyugati tér  Oktogon  Deák tér  Hősök tere 15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés Kerékpáros kapcsolatok Budapest belvárosában az utóbbi évtizedben jelentős mértékben fejlődött a kerékpáros infrastruktúra. Számos kerületközi és városi kapcsolat épült ki kerékpárút, vagy kerékpársáv formájában, a nagyobb forgalmú úthálózati elemeken is. A biztonságosabb infrastruktúra, a fenntartható közlekedés népszerűsítése és a gépjárműforgalom arányának túlzott növekedése miatt a kerékpárosok száma jelentősen emelkedett és nemcsak szezonálisan. A kerületben a következő nyomvonalakon található kerékpáros infrastruktúra: Kerékpárút:  Bajcsy-Zsilinszky út (egyoldali, kétirányú)  Dózsa György út (Vágány utca – Hősök tere) Kerékpársáv:  Andrássy út (Bajcsy-Zsilinszky út – Oktogon)  Bajcsy-Zsilinszky út (Alkotmány utca – Nyugati tér)  Teréz körút és Erzsébet körút (ideiglenes jelleggel)  Szinyei Merse utca (északi irányba)  Bajza utca (déli irányba) Kerékpárnyom, kerékpározható buszsáv:  Bajcsy-Zsilinszky út (Anker-köz – Alkotmány utca)  Király utca (Nagymező utca – Dózsa György út)  Andrássy út (szervizutakon az Kodály körönd és a Dózsa György út között)  Szinyei Merse utca (déli irányba)  Bajza utca (északi irányba)  Ferdinánd híd rámpa (Szív utca vonalától az Izabella utcáig) Egyirányú utca, kerékpárosok számára két irányban megnyitott:  Jókai utca (Podmaniczky út – Jókai tér)  Hegedű utca  Vörösmarty utca  Rózsa utca (Andrássy út – Király utca)  Benczúr utca  Délibáb utca  Munkácsy Mihály utca (Szondi utca – Benczúr utca)

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 112 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

 Rippl Rónai utca (Szondi utca – Benczúr utca) A fenti infrastruktúra-elemeken kívül (kihasználva a COVID-járvány miatti korlátozások időszakában lecsökkent gépjárműforgalmat) a Budapesti Közlekedési Központ ideiglenes kerékpársávokat festett fel Budapest számos főútvonalán. A VI. kerületet ezek közül a Teréz körút és Erzsébet körút mindkét oldalán az egyik forgalmi sávban kijelölt kerékpársávok érintik. Bár az átadás utáni időszakban a gépjárműforgalom újra növekedni kezdett és szakaszonként, időszakonként torlódások alakultak ki a Körút nyomvonalán, a kerékpársávot használó kerékpárosok száma várakozáson felül alakult, naponta több, mint 3000 kerékpárost számoltak ezen a szakaszon. Az ideiglenes kerékpársávok kerületet érintő szakaszai egyelőre megmaradnak. Terézváros egészét lefedi a Budapest egyre több belső kerületében jelen lévő közösségi kerékpáros rendszer, a MOL BUBI. 12 dokkoló állomás található a kerületben. A közbringa rendszer folyamatos fejlesztésen megy át, a hálózatot kiterjesztik, és a későbbiekben (alkalmazva az információ technológia vívmányait) jóval kevesebb dokkoló állomással is üzemeltethető lesz. Bár jogszabályi értelemben nem a kerékpáros, hanem a gyalogos közlekedési módhoz tartoznak, itt kell megemlítenünk a mikromobiltási eszközök (elektromos rollerek, segway, stb.) használatának emelkedő arányát a városközpontban, amely (tekintettel a lemerült és bárhol magukra hagyott, szétszórt eszközök megjelenésére az utcákon) nem csak szabályozatlan, de rendkívül zavaró és rendezetlen állapotot is magával hoz. A kerületben mobilitási pontok tervezettek, ahol a mikromobilitási eszközök letehetők a jelenlegi rendezetlen állapot javítása érdekében. Kerékpártárolás: A kerületben, a kerékpárosok számának növekedésével párhuzamosan emelkedik a közterületi kerékpártárolási lehetőségek száma is. A kerékpártámaszok megfelelő típusának kiválasztásában és elhelyezésükben az érintett vállalkozásokat támogatni lehetne kerületi szinten. A kerület kerékpáros infrastruktúra hálózatát a KV-5. tervlap tartalmazza. Gyalogos közlekedés Terézvárosban a gyalogosok számára rendelkezésre álló felületek a főutak esetében (velük párhuzamosan) megfelelőek, szélesek, a közösségi közlekedés megállói irányába haladó gyalogjárdák és kijelölt gyalogátkelőhelyek jól méretezettek. A lakóutcákban azonban a parkoló autók a gyalogjárdák jelentős részét elfoglalják, így a gyalogosok számára keskeny burkolat marad. A legnagyobb gyalogosforgalmat az egész városban a Teréz körút Oktogonhoz közeli 6-8 m széles járdái fogadják be. A főutak keresztezését a gyalogosforgalom jelzőlámpás biztosítással, kijelölt gyalogátkelőhelyeken teheti meg. A Nyugati téren és a Deák téren gyalogos aluljáró is található, melyek a metrók megközelítésén kívül fontos kerületközi kapcsolatokat is jelentenek. Nagyszámú gyalogosforgalom mérhető az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky út – Károly körút nyomvonalon is. A gyalogosforgalom számára okoz legtöbb gondot a Nyugati pályaudvarhoz kapcsolódó vasútvonal vágányrendszerének elválasztó hatása. A vágányok csak külön szintben keresztezhetők a Nyugati pályaudvaron, a Ferdinánd-hídon (450 m távolságban), a Bulcsú utcai aluljárónál (390 m távolságban) és a Dózsa György út további 525 m távolságban lévő közúti aluljárójában. Sajnos a Bajza utca – Bulcsú utca összekapcsolását szolgáló gyalogos aluljáró jelen állapotában a legkevésbé sem vonzó a gyalogosforgalom számára. Kizárólag gyalogosok számára kijelölt utcák az Operaház környezetében találhatók: Hajós utca, Lázár utca egy szakasza, Pethő Sándor utca és a Liszt Ferenc tér. 15.5. Parkolás Terézvárosban mind a lakó-, mind az intézményi, kereskedelmi és szolgáltató funkciók számára leginkább a közterületek biztosítanak parkolási lehetőséget. A sűrű beépítettség, a magas gépjármű-ellátottsági arány, a vegyes területhasználati funkciók és az ebből eredő jelentős vonzott forgalom parkolási igényei messze túlhaladják a rendelkezésre álló parkolási lehetőségeket. Fennáll az a kettősség, hogy a közterületek túlzottan nagy részét foglalja el az álló forgalom (várakozó gépjárművek), mégsem nyújtanak a meglévő parkolófelületek az igényeknek megfelelő parkolási lehetőséget (parkolóállások száma még mindig nem elegendő a parkolóhelyet keresők szerint). Ugyanakkor a kerületben élők és dolgozók érdekeit szolgálná a kisebb keltett forgalom, vagyis az igénybe vehető parkolók kisebb száma. A teljes kerületre jellemző fizető parkolás segít a rövid idejű (15 perc – 2 óra) várakozást keresők igényein, mivel gyorsabb „forgást”/cserét tesz lehetővé, de a helyben lakó autótulajdosoknak nehezebb a helyzetük.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 113 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Lakossági parkolás: Terézvárosban a lakosság többsége közterületi parkolásra kényszerül, az évszázados házakban nincs lehetőség garázsok beépítésére, vagy az udvar parkolási célú használatára. A statisztikák szerint (a városközponti terület ellenére) a kerületben a motorizációs szint megfelel a magyarországi átlagnak (jelenleg kb. 360 gépjármű/1000 lakos) és a lakosság körében is jelentős a gépjárművek napi használata. Intézményi parkolás: A kerületben a legnagyobb parkolóhiány az egészségügyi létesítményeknél tapasztalható, de észrevehető az igazgatási és oktatási intézményeknél is. Felszíni parkolók: Nagyobb parkolófelületek főleg a Nyugati tér környékén találhatók a kerületben:  - a pályaudvarhoz tartozó parkoló 80 férőhelyes (közterületi parkoló)  - Ferdinánd híd alatti buszparkoló (20 férőhely, magánparkoló)  - Westend bevásárlóközpont külső parkolói (400 férőhely, magánparkoló) Jelentősebb kapacitású felszíni parkolósávok:  Podmaniczky utca (Bajcsy-Zsilinszky út – Teréz körút) merőleges parkolósávok,  Nagymező utca, merőleges parkolósávok  Jókai utca parkolósávok  Andrássy út szervizútjain párhuzamos parkolósávok. Egyéb közterületek általános kialakítása: az utca mindkét oldalán párhuzamos parkolósávok, egyirányú forgalmi rend, keskeny járdák. A parkolósávok meghatározzák az utcák használhatóságát, forgalmi rendjét, a gyalogosok számára rendelkezésre álló helyet. Alapvetően jelenleg a közterületek berendezése, felosztása mindent alárendel az álló és haladó gépjárműforgalomnak. Ennek eredménye, hogy a lakóutcákban magas a por-, zaj- és a légszennyező anyagok szintje. Számos helyszínen a közösségi közlekedési járművek haladását is gyakran akadályozzák szabálytalanul várakozó járművek. A közterületi parkolófelületek kihasználtsága minden napszakban majdnem 100 %-os. Magánparkolók: A kerület foghíjtelkein (azok beépítéséig) felszíni parkoló működik. Pl. a Podmaniczky utca – Munkácsy Mihály utca sarkán egy kb. 160 jármű befogadására képes parkolófelület üzemel, amely jelentős segítség a parkoló hiánnyal küzdő MÁV Kórházba érkezők számára. Városközponti elhelyezkedése ellenére a kerületben  Westend többszintes parkolóháza (1500 több, nagykapacitású parkolóház üzemel, pl.: férőhely)  Zichy utcában  Székely Mihály utcában  Dessewffy utcában  Weiner Leó utcában  Szondi utcában,  Andrássy úton A parkolóházak, mélygarázsok gyakran egy irodaházhoz, vagy szállodához tartoznak, de a parkolóhelyek egy részét közhasználatúként kiadják, bérbe adják. A parkolási létesítmények kb. 85 %-os kihasználtsággal üzemelnek. Díjfizető parkolási rendszer Terézváros teljes területe fizető várakozási övezetbe tartozik. A járművel való várakozás rendjét a Budapest Főváros Közgyűlésének 30/2010. (VI. 4.) önkormányzati rendelete szabályozza, amely szerint a kerület állandó lakosai két gépjárműre kérhetnek parkolási kedvezményt. A Deák Ferenc tér - Bajcsy-Zsilinszky út - Nyugati tér - Teréz körút - Podmaniczky utca - Csengery utca - Király utca által határolt területen három órás időtartam korlátozás van érvényben, a többi terület parkoló állásai időtartam korlátozás nélkül igénybe vehetők.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 114 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

A fenti rendelet szerint a parkolóautomatákat úgy kell elhelyezni, hogy a várakozóhelyek 80%-ától legalább 250 méteren belül kell elérhetők legyenek. A várakozóhelyek 80%-ától legalább 75 méteren belül olyan információs táblákat kell elhelyezni, amelyek tájékoztatást adnak a legközelebbi jegykiadó automata elérhetőségéről, valamint a mobiltelefonos parkolási díjfizetési rendszernek az adott övezetre érvényes kódjáról. Tekintettel arra, hogy a fizető parkolások esetében Budapesten a jegyváltások 85-90 %-a mobilparkolással történik, a későbbiekben jóval kevesebb parkolóautomata üzemben tartásával is üzemeltethető lesz a parkolási rendszer. 15.6. Tervezett közlekedési fejlesztések áttekintése A Belváros tehermentesítése érdekében több közlekedési projekt tervezett a fővárosban, amelyek közvetve, vagy közvetlenül, de várhatóan pozitívan befolyásolják majd Terézváros lakóinak környezetét, életét is. A fővárosi szerkezeti terven ábrázolt tervezett közlekedéshálózati fejlesztések:

Budapest közlekedéshálózati fejlesztések – Budapest Főváros Településszerkezeti Terve (2017) Közösségi közlekedési hálózat:  új metróvonal tervezett a Szentendrei és a Csepeli HÉV földalatti összekötésével Budapest észak-déli irányú utasforgalmát segítendő (M5 metróvonal), ennek egyik megállója az Oktogonon lesz.  3-as villamosvonal meghosszabbítása a Lehel útig (közúti fejlesztésekkel párhuzamosan), így a kötöttpályás közösségi közlekedési hálózat hatékonyabb és vonzóbb lesz az utasok számára  villamosvonal kiépítése a Bajcsy-Zsilinszky út – Váci út nyomvonalon, a Deák téri és a Lehel téri villamos-végállomások kötöttpályás kapcsolatának megteremtésére,  vasútállomások fejlesztése (új P+R kapacitások megjelenése a külső kerületben), ennek közúti forgalomcsökkentő hatása várható a belvárosi területeken,  a Nyugati pályaudvar és a Déli pályaudvarok összekötése föld alatti vasútvonallal. Kerékpáros közlekedés: A belváros kerékpárforgalmi hálózata folyamatosan fejlődik, egyre biztonságosabbá válik, így emelkedik a kerékpárosok száma is, amely a közlekedési módok közötti megoszlási arányt (modalsplit) tolja egyre inkább a fenntartható közlekedési módok irányába. Már nem csupán a belvárosi közútfejlesztések során, azokhoz kapcsolódva épülnek kerékpáros hálózati elemek, de kifejezetten a kerékpáros közlekedés elősegítésére valósulnak meg projektek.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 115 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Ilyenek például a tavasszal forgalomba helyezett, Terézvárost a Nagykörúti nyomvonalon érintő ideiglenes (és nemrég meghosszabbított élettartamú) kerékpársávok, amelyeket a terézvárosi szakaszon a gépjárművek számára fenntartott forgalmi sávok számának csökkentésével jelöltek ki. Közúti közlekedés: A kapcsolódó kerületekben az alábbi, Terézváros forgalmát is érintő közúthálózati változások tervezettek:  Városliget lezárása A közeljövőben tervezett intézkedés jelentős beavatkozás a fővárosi közúthálózat forgalmi lefolyásába. A belvárosi kerületek számára nagyon előnyös megoldás megszűri a behaladó forgalmat, mert csak a gyűrű irányú útszakaszokon engedi be az M3 autópálya bevezető szakaszának forgalmát. Jelentős fejlesztések szükségesek kerületen kívül, (pl. Nagy Lajos király útja meghosszabbítása), mivel a Hungária körút (mint legfontosabb gyűrű irányú út) csúcsórákban már csak kicsi kapacitástartalékkal működik (torlódások). A Városliget lezárásával a Terézvárosba érkező átmenő forgalom volumene csökkenni fog az Andrássy út irányából és várhatóan minden bevezető útról.  Nyugati téren felüljáró elbontása A Deák tér – Lehel tér villamospályával való összeköthetőségének érdekében, a koncepció szerint Nyugati téren megszűnik a Váci út forgalmának szintben kiemelt átvezetése. A tér szintbeni csomópontként működik majd.  A belvárosi kerületek forgalomkorlátozás bevezetését tervezik (néhány kerület már teszteli is a megoldásokat) az átmenő forgalom kizárása érdekében.  A fenntartható közlekedés népszerűsítésére a mikromobilitási eszközök jobb kezelhetősége érdekében mobilitási pontok kijelölésére készülnek a belső kerületekben.  Budapest Mobilitási Stratégiája nem tartalmaz parkolásra vonatkozó terveket, de ismereteink szerint készül a főváros parkolási stratégiája. A fenntartható közlekedés elveire építve javasoljuk a közterületi parkolóhelyek arányának és a kedvezményes parkolási bérletekre vonatkozó szabályoknak felülvizsgálatát.

KÖZLEKEDÉS ELLÁTOTTSÁG VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓJA

 kiváló közösségi közlekedési ellátottság  fejlődő kerékpáros infrastruktúra  gyalogos elérhetősége az intézményeknek kiváló  kiváló közúti kapcsolatok a város többi kerületével és országosan is  számos közhasználatú parkolóház található, ahová a közterületekről átterelhető volna a várakozók forgalma (ugyanakkor forgalomkeltés szempontjából hátrányos a belvárosi parkolóházak kapacitása)  nagyarányú átmenő forgalom a kerület főúthálózati elemein  csomóponti távolságok kicsik  nagyarányú keltett forgalom  jelentős parkolási igény  parkolóhelyek főleg közterületen  közterületek jelenlegi felosztása a gépjárműforgalmat szolgálja ki  gyalogosfelületek hiánya/szűkössége a lakóutcákban  zöldfelületek aránya nagyon kicsi  közterületek jelentős aránya burkolt  jelentős a Nyugati pályaudvarhoz vezető vasútvonalak elválasztó hatása  autómentes körzetek kijelölése még kísérleti jelleggel sem történt meg.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 116 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

16. KÖZMŰVESÍTÉS 16.1. Közművesítés fejlődése A főváros VI. kerületének közműellátása történelmi múltú. A kerület a főváros régen beépített területe, így közműellátását is régebben megoldották. Már a múlt század elején is a kerület döntő hányada teljes közműellátással rendelkezett. Már akkor biztosított volt a villamosenergia ellátás, a vezetékes ivóvíz ellátás, a közcsatornás vízelvezetés és az energiaellátásra a városi földgázellátás, bár azt jellemzően csak főzésre hasznosították. A kerület területét a 60-as, 70-es években zajló nagyméretű lakótelep építési programok elkerülték, a közműellátása így viszonylag egyenletesen fejlődött. Mára a kerület teljes területe teljes közműellátással rendelkezik. A népszámolási adatok mutatják a lakások ellátottságának fejlődését.

Komfortosság 1970 1980 1990 2001 2011 Összkomfortos lakások száma 3076 4605 12095 Komfortos lakások száma 18432 19249 16806 13840 14122 Félkomfortos lakások száma 2801 2607 2491 1338 656 Komfort nélküli lakások száma 6371 4828 3269 681 495 Szükség és egyéb lakás 611 858 419 Lakott lakások száma összesen 27.604 26.684 26.253 21.322 27.787 Forrás: Népszámlálási adatok, KSH A közművesítés fejlődését jól mutatja, hogy míg 1970-ben a komfortos lakások aránya 66,8% volt, a közműfejlesztések hatására, a földgázellátás kiépítésével lehetővé váló fűtés korszerűsítésével a komfortos lakások aránya 94,3%-ra növekedett. Ezzel egy időben a komfort nélküli lakások aránya jelentősen csökkent. Amíg 1970-ben a komforthiányos és komfort nélküli lakások együttesen meghaladták a lakásállomány 33%-át, már a 2011-es népszámlálásnál ez nem érte el a 6%-ot (5,7%). A kerület központi elhelyezkedése, régi beépítése korábban vonzotta a lakosságot. Az intenzívebb beépítésű lakóterület komfort növekedése ellenére egyre kevésbé felelt meg a lakosság élhetőségi elvárásainak, ezért a népessége erőteljesen fogyott, miközben a lakások száma alig változott.

1970 1980 1990 2001 2011 Fő (állandó népesség) 87.034 72.504 60.379 44.137 33.862 Fő (lakónépesség) 87.937 71.204 59.477 38.319 Lakás 27.604 26.684 26.253 21.322 27.787 Forrás: Népszámlálási adatok, KSH Az adatok jelzik, hogy a kerületben a lakások száma kis ingadozással, de az elmúlt közel 50 év alatt (2020. január 1.-én 28352 lakást tartottak nyilván) alig változott, miközben a lakónépesség száma a 44%-ára csökkent. Ez a változás alátámasztja, hogy a kerület történelmi múltja, a fővárosban betöltött helye, szerepe, központi fekvése, belvárosi szerepköre hatására, az intézményi, irodai stb. hasznosítás túlsúlyban van és annak mértéke növekedett az elmúlt időben. A jelenlegi hasznosítás még igényesebb közműellátást igényel, különösen a környezetvédelmi követelmények fokozottabb kielégítésével. 16.2. Víziközművek 16.2.1. Vízgazdálkodás és vízellátás Ivóvíz ellátás Az ivóvíz ellátás, mint a komfortos ellátás egyik legfontosabb eleme kerületszinten kiépített. A kerület ivóvíz ellátási rendszere a főváros egységes vízellátási rendszeréhez, a fő- és gerinchálózatához csatlakozik. A főváros ivóvíz ellátását a Fővárosi Vízművek Zrt. szolgáltatja. A vízellátás vízbázisai észak irányból a Szentendrei szigeten, a Duna észak-nyugati és észak-keleti partjain, valamint déli irányból a Csepel-sziget partján üzemelő kutak, ahonnan gerincvezetékek szállítják a vizet az egyes ellátási körzetek gépházához. A kerület területén jelentős fő- gerincvezetékek is áthaladnak. Az egyik nagy átmérőjű főnyomóvezeték NÁ 1600-as göv paraméterrel halad át a VI. kerület észak-nyugati szélén, a Váci úton, a Teréz körút-Lehel tér

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 117 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS közötti szakaszon érintve a kerület területét. Erről a vezetékről ágazik le a Váci út-Teréz körút keresztezésénél, egy szintén nagy átmérőjű fő gerincvezeték, amely végighalad a Teréz körúton dél-kelet felé, a Váci út-Podmaniczky utca közötti szakaszon NÁ 1400-as göv paraméterrel, majd a Podmaniczky utcától NÁ 1000 göv paraméterrel halad tovább, majd a Király utcát keresztezve, hagyja el a kerület területét. További jelentősebb gerincvezetékek haladnak át a kerület területén északnyugat, délkelet irányba. Gerincvezeték a Dózsa György úton, NÁ 500 öv paraméterrel, a másik a Bajza utca-Andrássy út-Szív utca nyomvonalon, szintén NÁ 500-as göv paraméterrel és további a Nagymező utcán NÁ 300-as göv paraméterrel, valamint a Podmaniczky utcán NÁ 500-as ac paraméterrel. A gerinchálózatok közötti kapcsolatot a vezetékeket összekötő NÁ 300-as gerincvezetékek biztosítják. Ezek a vezetékek alkotják a kerület főelosztó hálózatát, amelyről táplálják a kisebb paraméterű (NÁ 200-as, NÁ 100-as) elosztó hálózati szakaszokat. A vízellátó hálózat a főváros nagy kiterjedtsége és az eltérő topográfiai viszonyai miatt különböző ellátási zónákra van felosztva. Az VI. kerület közel sík fekvése lehetővé tette, hogy a kerület vízfogyasztói egyetlen zónáról elláthatók, az ellátás a 20-as számú ún Pesti alapzónáról biztosított. A zónákban a megfelelő hálózati nyomást a zónákban üzemelő gépházak medencék, tározók biztosítják. A 20-as számú ún. Pesti alapzóna hálózati víznyomását az ellennyomó medencék: a Gellérthegyi, Kőbányai, Rákosszentmihályi és Gilice téri medencék biztosítják. Az VI. kerület vízelosztó hálózatában a mértékadó nyomást a Gellérthegyi-medence biztosítja, amelynek folyásfenék-szintje 137,9 mBf szinten van. A kerület terepszintje 107-103 mBf közötti. Ez jelzi, hogy a hálózati nyomás a kerület jelenlegi beépítettségét figyelembe véve megfelelően biztosított. A kerület minden utcájában üzemel vízellátó vezeték, a régebbi építésű vezetékekre jellemző, hogy AC vagy ÖV anyagú, az újabban építettek már GÖV, illetve műanyag alapanyagú csövekből épültek. A régebbi építésű vezetékek fokozatos cseréjének igénye is lassan előtérbe kerül.

Budapest vízellátó hálózata – Budapest Főváros Településszerkezeti Terve (2017) Tüzivíz ellátás A kerület tüzivíz ellátása általánosan az ivóvíz hálózatra telepített tűzcsapokkal megoldott. Újabb, nagyobb beruházásoknál a megfelelő tüzivíz ellátásról a beruházás megvalósítása során, a helyi igényeknek megfelelően, egyeztetve a szakhatóságokkal helyi kiegészítésekkel gondoskodtak. Iparivíz és öntözővíz ellátás A kerületben közüzemű iparivíz szolgáltatást nem építettek ki. A szolgáltató által korábban üzemeltetett iparivíz ellátó hálózat sem érintette a kerület területét. Helyi vízkivétel, talajvíz kút

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 118 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS előfordulhat a kerületben, a nem ivóvíz minőségű vízigények (locsoló víz) kielégítésére, de erről nyilvántartás nem áll rendelkezésre. Karszt- és hévizek, fürdő ellátás A kerületben karsztvíz, hévíz kivétel nem üzemel. A szomszédos kerületben üzemelő hévízkút hidrogeológiai védőidomának kijelölése megtörtént, de az nem érinti a VI. kerület területét. 16.2.2. Szennyvízelvezetés, Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A kerület területén egyesített rendszerű vízelvezetést építettek ki, amely a szenny- és csapadékvizek elvezetését egyesítve biztosítja. Az utóbbi években már ugyan épültek a kerületben is rövidebb szakaszokon elválasztott rendszerű csapadékvíz szállító csatornák is, de az ezekkel összegyűjtött vizek továbbszállítása is az egyesített rendszerű csatornahálózaton keresztül történik.

Budapest csatornahálózata – Budapest Főváros Településszerkezeti Terve (2017) A 27/2004 (XII.25) KvVM rendelet szerint az VI. kerület területe érzékeny felszín alatti vizek területén fekszik, továbbá a 9/2009 (VI.14.) MvM rendelet szerint kiemelt vízminőség védelmi területek övezetén fekszik. Ezek a hidrogeológiai adottságok a szennyvíz közcsatornával való elvezetését igénylik. A kerületben a közcsatornás szennyvízelvezetés megvalósítása is már történelmi múltú, a főváros egyik legrégebben csatornázott területe, ahol valamennyi vezeték 50 éven felüli, de vannak 100 évet jóval meghaladó vezeték szakaszok is. A kerületben üzemelő egyesített rendszerű csatornahálózattal összegyűjtött, szenny- és csapadékvizek befogadója az ún. Nagykörúti főgyűjtő, amely a kerület területén a Nyugati tértől halad a Teréz körút alatt, a Nyugati tér és a Szondi utca között 200/196 téb paraméterrel, a Szondi utca-Andrássy út között 235/235 téb paraméterrel, az Andrássy úttól délre 298/298 téb paraméterrel és a Király utcát keresztezve hagyja el a kerület területét. A kerület területét elhagyva a Nagykörút nyomvonalán halad tovább a Duna irányába, majd a Soroksár út nyomvonalán halad tovább a befogadó Ferencvárosi Szivattyútelepig, ahonnan nyomócsatorna szállítja tovább a vizeket a Budapest Központi Szennyvíztisztító Telepre. A kerület utcáiban kiépített gyűjtőcsatornák részben a kerület, részben a szomszédos kerület területén összegyűjtött vizeket szállítják a főgyűjtőbe. A főváros, s benne az VI. kerület közigazgatási területén is a közcsatornás vízelvezetéssel kapcsolatos feladatokat a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. látja el. Meg kell említeni, hogy a Fővárosi Önkormányzat megbízásából a FŐMTERV Zrt. által készített Általános Csatornázási Tervet figyelembe kell venni, mint kerettervet, amiben rögzítettet meghaladó többlet vizek fogadását a szolgáltató nem tudja biztosítani és a csatornaépítési feladatokra anyagi fedezettel nem rendelkezik. A kerület csatornahálózata elöregedett, a megnőtt vízelvezetési feladatokra, a napjainkban egyre többször jelentkező szélsőséges csapadékesemények zavarmentes elvezetésére már nem alkalmas. Ez is szükségessé teszi a vízelvezetés megoldásának koncepcionális újragondolását.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 119 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

16.3. Energia A kerület energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre. Bár már régóta a kerületben, a teljes energiaigény vezetékes energiahordozókkal kielégített, a nem vezetékes, hagyományos energiahordozók használata is előfordul. A vezetékes energiahordozók rendelkezésre állása a kerület korszerű, környezetbarát energiaellátását lehetővé teszi. A villamosenergia, mint vezetékes energiahordozó elsődlegesen világításra és erőátviteli célú, vagy technológiai célú energiaigények kielégítésére használják. A földgáz közvetlen hasznosításával komplex módon a termikus energiaigények teljeskörűen kielégíthetők. A kerület területét nyugati irányból a jelenleg kiépítés alatt álló V. kerület ellátását szolgáló távhőhálózat megközelíti, valamint a kerület területét észak-keletre határoló Dózsa György úton halad végig kiépített távhőszállító nyomvonal, de távhőszolgáltatás jelenleg nincs a kerületben, bár a szolgáltató törekszik az ellátási körzetét tovább növelni. A kerületben a nem vezetékes energiahordozók igénybevétele korábban már felszámolásra került, ma költségtakarékosság érdekében is előfordulhat használata, bár erről tényleges információ nem áll rendelkezésre. A vizsgálatokban is ki kell emelni természeti adottságként a kerületben is rendelkezésre álló napenergiát, mint megújuló energiahordozót, aminek hasznosításával néhány ingatlannál lehet találkozni. 16.3.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás Villamosenergia-ellátás

Budapest villamosenergia hálózata – Budapest Főváros Településszerkezeti Terve (2017) A főváros villamosenergia-ellátását az ELMŰ Hálózati Kft. biztosítja. A villamosenergiát a MAVIR Zrt. által üzemeltetett együttműködő országos nagyfeszültségű átviteli hálózati rendszerről vételezi az iparági alállomásoknál. Az iparági alállomásokról induló 132 kV-os főelosztó hálózat táplálja a szolgáltatás hálózati rendszerének bázisainak tekinthető alállomásokat. A VI. kerület területén jelenleg alállomás nem üzemel, az ellátás bázisai a szomszédos kerületekben üzemelnek. A Katona József utcai és a Dob utcai alállomások tekinthetők az ellátás bázisainak. Az alállomásokat betápláló 132 kV-os hálózat nyomvonala viszont nagyon rövid szakaszon érinti a kerület területét a Deák tér térségében, a hálózat felszín alatti elhelyezéssel épült.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 120 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

A VI. kerület fogyasztóinak ellátására a szomszédos kerületekben üzemelő alállomásokról induló középfeszültségű elosztóhálózatot építettek, amely fűzi fel a fogyasztói transzformátor állomásokat. A VI. kerület a szolgáltató 10 kV-os középfeszültségű ellátási körzetéhez tartozik. A 10 kV-os villamosenergia hálózat földalatti elhelyezéssel épült. A középfeszültségű 10 kV-os hálózatok fűzik fel az igények kielégítéséhez szükséges fogyasztói transzformátorokat.A fogyasztói igények a transzformátoroktól táplált kisfeszültségű hálózatról nyernek kielégítést. A kisfeszültségű elosztóhálózat, hasonlóan a középfeszültségű hálózatokhoz, kizárólag földalatti kivitelezéssel épült. A kerületben az utóbbi időkben épített, vagy rekonstrukció során felújított közvilágítású útszakaszokon, már korszerű, energiatakarékos közvilágítást létesítettek, lámpatestek, energiatakarékos világító testek alkalmazásával, de a kerületben ma is vannak területrészek, utcaszakaszok, ahol a közvilágítás bár önálló lámpatestekkel megoldott, már az elvárható megvilágítási mérték nem biztosítják, csak a közlekedés igényeit elégíti ki. Földgázellátás A főváros földgázellátását az egyetemes szolgáltatási jogosultsággal rendelkező NKM Földgázhálózati Kft. biztosítja. A főváros földgázellátása egységes hálózati rendszerrel épült ki, így Terézváros földgázellátása is a fővárosi egységes hálózati rendszerének része.

Budapest földgázhálózata – Budapest Főváros Településszerkezeti Terve (2017) A földgázszolgáltatás a többi közműszolgáltatáshoz hasonlóan történelmi múltú a kerületben. A kezdeteknél a földgázellátás a gázgyárban előállított városi gázzal történt. A városi gáz szerepét a 70-es években a természetes szénhidrogén alapú földgáz vette át, akkor átépítették a gázhálózatot a földgázszállítás igényére. Ezzel az átépítéssel a kerületben üzemelő közműhálózatok közül a „legfiatalabb” hálózatként üzemel a ma már majdnem 50 éves földgázelosztó hálózat.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 121 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

A főváros földgázellátása az FGSZ Zrt. által üzemeltetett országos nagynyomású szállítóhálózati rendszerről biztosított. A fővárost körülvevő nagynyomású földgázszállító-gyűrűről épült ki. A nagynyomású hálózatra telepített gázátadók közelébe letelepített gázfogadó és nyomáscsökkentő állomásról indul a kerület ellátását is szolgáló, nagyközép-nyomású gerincelosztó hálózata. A kerület fogyasztóinak ellátási gerince részben a kerületben részben a szomszédos kerületekben üzemelő nagyközép-nyomású hálózat. A nagyközép-nyomású vezeték táplálja a körzeti, illetve a nagyobb fogyasztók helyi nyomáscsökkentőit, valamint a középnyomású elosztóhálózatot és az arra telepített nyomásszabályozó állomásokat is. A kerületben a gázelosztás középnyomású gerinc elosztóhálózattal épült ki, amely a körzeti nyomáscsökkentőket táplálja. A körzeti nyomásszabályozókon keresztül jut a földgáz a kisnyomású elosztóhálózatba, amelyről közvetlen elégítik ki a fogyasztói igényeket. A kerületben kisnyomású elosztóhálózat üzemel, amelyről az egyes ingatlanok bekötése megoldott. Távhőellátás A VI. kerület a főváros két távhőellátási körzete között helyezkedik el, de jelenleg a kerület nem veszi igénybe a távhőszolgáltatást.

Budapest földgázhálózata – Budapest Főváros Településszerkezeti Terve (2017) Hagyományos energiahordozó ellátás A nem vezetékes energiahordozók szerepe korábban, a lakosság komfort igényének növekedésével, az automatikus üzemvitelű hőellátás kialakításával csökkent. Automatikus ellátás lehetőségét nyújtotta a vezetékes földgázellátás, amely kiépítettségével a kerület energiaellátásában meghatározó lett. Azonban az utóbbi években a lakosság gazdasági nehézségeinek növekedésével, ahol az ingatlanok ezt lehetővé teszik, az energiaellátás költségeinek csökkentésére törekszenek. Így költségeik csökkentésére előfordul újra a hagyományos tüzelőanyag hasznosítása, ahol a műszaki feltételek biztosítottak egymás mellett használnak földgázt és kandallók, cserépkályhák alkalmazásával nem vezetékes energiahordozót. Erről azonban adatok nem állnak rendelkezésre, csak a statisztikai nyilvántartásban szereplő éves lakossági gázfogyasztás csökkenés alapján lehet rá következtetni. 16.3.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Az energiatermelésre alkalmas megújuló energiaforrások hasznosítása nem újszerű, csak időközben háttérbe szorult. Újra előtérbe kerülését a hagyományos energiahordozók hasznosításának környezetszennyező hatása indította el és az a felismerés, hogy a megújuló energiahordozók hasznosítását szolgáló berendezés beruházását követően szinte ráfordítási igény nélkül rendelkezésre állnak, használatuk nem okoz halmozódó káros hatásokat, környezeti terhelést. Ezekkel az adottságokkal a fenntartható fejlődés lehetőségét szolgálják.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 122 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

A hazánkban is elérhető megújuló energiaforrás a szélenergia, a napenergia, a vízenergia, a biomassza-biogáz és a geotermikus energia. Ezek előfordulása az ország területén nem egyenletes és általános, befolyásolja a földrajzi elhelyezkedés, a topográfiai és a légköri viszonyok, valamint a felszín alatti geológiai adottságok. Szélenergia A topográfiai és légköri, meteorológiai viszonyok alapján kialakuló szélenergia előfordulási mértékét a topográfiai és légköri viszonyok befolyásolják, eltérő az ország területén a szélenergia hasznosíthatóság mértéke. A meteorológiai adatok és mérések alapján rögzítették a hasznosítás lehetőségének területi vetületét. A térképek jelzik, hogy Magyarország mely térségeiben lehet hatékonyabban hasznosítani a szél energiáját. A térképről is leolvasható, hogy Budapesten, benne a VI. kerület nem fekszik a szélenergiát nagyon kedvezően hasznosítható Bartholy – Radics – Bohoczky (2003)A szél energiája területen, valamint a kerület beépítettsége nem Magyarországon54 is teszi lehetővé a szélenergia hasznosítását. Napenergia A hasznosítható napenergia mértékét befolyásolják a földrajzi és meteorológiai adottságok, így ezek is változóak az ország területén. A meteorológiai adatok és mérések alapján, a szélenergia hasznosítási lehetőségéhez hasonlóan a napenergia hasznosítás lehetőségének területi vetülete is rögzíthető. A térkép jelzi, hogy Magyarország mely térségeiben lehet hatékonyabban hasznosítani a nap energiáját. Budapest, benne a VI. kerület területén 1800-1900 a maximálisan hasznosítható

éves napos órák száma, amelynek Az évi átlagos napfénytartam (óra) Magyarországon az 1971- hasznosíthatóságát célszerű igénybe venni. 2000 közötti időszakalapján55 Hasznosítás lehetősége napkollektorokkal termikus célú energiaellátásra, naperőmű panelekkel villamosenergia termelésre biztosított.A vizsgálatok szerint a napenergia hasznosítása helyi jelentőséggel, házi hasznosítással alkalmazásuk egyre növekszik. Nyilvántartás nem áll rendelkezésre a napenergiát hasznosítókról. Az újabb építésű épületeknél már a napenergiát hasznosító berendezések általánosan megjelennek. A megújuló energiahordozók alkalmazására ma már kötelezések is vannak, s a megújuló energiahordozók közül a VI. kerületben erre a napenergia hasznosítása kínál lehetőséget. Vízenergia A vízfolyások esésével, tömegáramlásával, mint megújuló energiaforrással lehet energiát termelni. A kerületben erre alkalmas vízfolyás nincs. Biomassza-biogáz A növényi termésből, növényi, állati hulladékokból, melléktermékekből, előállítható energiahordozó a biomassza, amely közvetlen elégetésével fűtési és használati melegvíz termelési energiaigények elégíthetők ki.

54 Forrás: Dr. Tar Károly Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék & Magyar Szélenergia Társaság 55 Forrás: www.met.hu

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 123 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Biomassza-biogáz előállítására az ország területén mindenhol, így a kerületben is elméletileg lenne lehetőség, de elégetése jelentős környezetterhelést okozna. A kerület városközponti elhelyezkedése és beépítettségének mértéke nem teszi lehetővé a hasznosítását. Geotermikus energia A föld belső hőjéből hasznosítható a geotermikus energia. Geológiai adottságok befolyásolják előfordulásának mértékét. Hasznosítására részben a termálvíz kitermelésével részben a földfő hőszivattyúval történő alkalmazásával nyílik lehetőség. A geológiai adottságok alapján a geológusok elkészítették a termikus energia várhatóan rendelkezésre állását bemutató térképet. A kerületben a földhő hasznosítására hőszivattyú alkalmazásával ingatlanonként elméletileg lenne lehetőség, de a kerület beépítettsége csak nagyon korlátozottan teszi lehetővé az Magyarország geotermikus energiahordozó hasznosítási lehetősége – A Pannon-medencének és régiójának igénybevételét. geotermikus hőtérképe (részlet)56

16.3.3. Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Az önkormányzati intézmények energiaellátása vezetékes energiahordozók hasznosításával megoldott. A villamosenergia ellátással az intézmények világítási és technológiai igényeit elégítik ki, a termikus célú energia ellátásuk földgáz hasznosításával biztosított, helyi hőbázis segítségével. Energiahatékonyság javítására, energiatakarékos fogyasztást eredményező beruházások, a szigetelések, homlokfali hőleadást csökkentő (falszigetelések, nyílászáró cserék, javítások) beruházások, épületgépészeti felújítások történtek szinte valamennyi önkormányzati intézménynél, részben már megvalósításra kerültek, vagy folyamatban vannak. Az energiahatékonyság jelentősebb javítását szolgáló megújuló energiaforrás hasznosítása szórványosan fordul elő, erről teljes lista nem áll rendelkezésre. A megújuló energiahordozók közül önkormányzati intézményeknél a napenergia hasznosítása fordul elő, ma már az előtérbe került fotovoltaikus energiatermelés alkalmazásával. Az egyes intézmények fotovoltaikus energiatermelésének kiépítéséről, csak a pályázati támogatást igénybe vevőkről van információ, az sem teljes körű. 16.4. Elektronikus hírközlés Vezetékes elektronikus hírközlés Budapest, benne a VI. kerület vezetékes távközlési ellátását jelenleg a Magyar Telekom Nyrt. biztosítja. A Budapesti 1.-es szekunderközponthoz tartozó Budapest 1-es primer központ a kerület vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A főváros teljes közigazgatási területe 1-es körzetszámon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. Budapest VI. kerület jelenlegi vezetékes távközlési ellátottsága teljes körűnek tekintendő, azaz valamennyi vezetékes távközlési igény kielégített.A kiépített vezetékes távközlési hálózat földalatti elhelyezéssel épült.A kedvező távközlési ellátottság ellenére üzemelnek nyilvános távbeszélő helyek, részben önálló szabadtéri létesítményként, részben és döntően kereskedelmi, vagy egyéb intézményi célú létesítmények területén belül elhelyezve. A korszerű adatátvitel is egyelőre a vezetékes távközlési hálózaton keresztül oldható meg nagyobb biztonsággal. A kedvező műsorvétel érdekében kiépített műsorelosztó kábelhálózat áll rendelkezésre. Ezt a hálózatot a vezetékes távközlési hálózattal párhuzamosan föld alatt a járdába helyezték el, jellemzően alépítménybe fektetéssel. Az EU Digitális Menetrendje alapján a kormány már korábban célul tűzte ki, hogy már 2018-ra Magyarország teljes területén biztosított legyen a 30 Mbps sávszélességű internet elérése,

56 Forrás: PannErgy, Portfolio.hu

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 124 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS rendelkezésre álljon az ehhez szükséges hálózati infrastruktúra. A Digitális Nemzet Fejlesztési Program (DNFP) meghatározta a végrehajtáshoz kapcsolódó konkrét feladatokat és elrendelte a Szupergyors Internet Projekt (SZIP) keretében Magyarország széles-sáv ellátásának kiépítését és ennek részeként a főváros és benne az VI. kerület internethálózata is kiépítésre került.

Budapest elektronikus hírközlési hálózata – Budapest Főváros Településszerkezeti Terve (2017) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés A távközlési ellátottságot tovább növeli a vezeték nélküli mobiltelefonok használata. Ennek területi korlátja nincs. Budapest VI. kerület területén valamennyi vezeték nélküli táv- (Telekom, Telenor, Vodafone) szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. A jó vételi lehetőséget a kerület területén belül elhelyezett antennák biztosítják. Az antennák az épületek tetejére kerültek elhelyezésre. A kerület területén szabadon álló antenna nem üzemel. Vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlés hálózatának és létesítményeinek szerepeltetése a településrendezésben A településrendezési eszközök keretében készülő tervek elektronikus hírközlési fejezetére vonatkozó alátámasztó munkarészek elkészítésének tartalmi követelményeit az ágazat 14/2013 (IX.25.) NMHH rendeletében rögzítette. Ennek alapján a hálózatengedélyes szolgáltatók hálózati rendszereit rögzíteni kellene a településrendezési eszközök keretében készített infrastruktúra alátámasztó tervében, hogy a fennálló, illetve a tervezés hatására várhatóan keletkező igények, a hálózati ütközési, érintettségi konfliktusok feltárhatók legyenek. A hálózatengedélyesekről nyilvántartás nem érhető el. Az NMHH a területen szolgáltatási jogosultsággal rendelkezőkről vezet nyilvántartást. A szolgáltatási jogosultsággal rendelkezők köre lényegesen bővebb, mint ahány szolgáltató tényleges szolgáltatást végez, a piaci verseny a szolgáltató szabad kiválasztására biztosított, tekintettel arra, hogy az elektronikus hírközlés alanyi jogú szolgáltatás. A hálózattal nem rendelkező szolgáltatók a hálózatengedélyesektől bérelt vonalon tudnak szolgáltatni. Budapest VI. kerület területén 68 vezetékes távközlési szolgáltató áll rendelkezésre az ágazati nyilvántartás szerint, amelyek közül tényleges szolgáltatást csak néhány biztosít. Terézvárosban a kedvező műsorvételezésre kábel TV hálózatot is kiépítettek. A távközléshez hasonlóan műsorelosztásra is több szolgáltató áll rendelkezésre. Az ágazat 5 vezetékes műsorelosztó szolgáltatót tart nyilván, mint szolgáltatásra jogosult. Természetesen közülük is van olyan, amelyik bár rendelkezésre áll, tényleges szolgáltatást nem végez. A vezetékes szolgáltatást a vezeték nélküli szolgáltatók egészítik ki. Jelenleg az ágazat által vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatóként a térségben 10 szolgáltatót tartanak nyilván. Természetesen ezek bár rendelkezésre állnak, nem biztos, hogy igénybe veszik szolgáltatásukat.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 125 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

A KÖZMŰ ELLÁTOTTSÁG VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓJA

 az ivóvíz ellátás kerületszinten kiépített  a tüzivíz ellátás általánosan az ivóvíz hálózatra telepített tűzcsapokkal megoldott  a kerületben közüzemű iparivíz szolgáltatást nem építettek ki, karsztvíz, hévíz kivétel nem üzemel  egyesített rendszerű vízelvezetést építettek ki, amely a szenny- és csapadékvizek elvezetését egyesítve biztosítja  a főváros egyik legrégebben csatornázott területe, csatornahálózata elöregedett  energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre  a kerületben a nem vezetékes energiahordozók igénybevétele korábban már felszámolásra került  napenergia, mint megújuló energiahordozót egyre több ingatlannál lehet látni  épített, vagy rekonstrukció során felújított közvilágítású útszakaszokon, már korszerű, energiatakarékos közvilágítást létesítettek  a kerületben ma is vannak területrészek, utcaszakaszok, ahol a közvilágítás elvárható megvilágítási mértéket nem biztosítanak csak a közlekedés igényeit elégíti ki  Terézváros földgázellátása is a fővárosi egységes hálózati rendszerének része  a kerület a főváros két távhőellátási körzete között helyezkedik el, de jelenleg a kerület nem veszi igénybe a távhőszolgáltatást  a kerület nem fekszik a szélenergiát kedvezően hasznosítható területen, valamint a kerület beépítettsége sem teszi lehetővé a szélenergia hasznosítását  a megújuló energiahordozók közül a VI. kerületben a napenergia hasznosítása kínál lehetőséget  kerület városközponti elhelyezkedése és beépítettségének mértéke nem teszi lehetővé a biomassza-biogáz hasznosítását  a kerület beépítettsége csak nagyon korlátozottan teszi lehetővé a geotermikus energia igénybevételét  az önkormányzati intézmények energiaellátása vezetékes energiahordozók hasznosításával megoldott

17. KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) Terézváros területére 2002-ben készült környezetvédelmi program, 2020-ban Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterv (SECAP). Az említett dokumentumok az alábbi fejezet készítése során felhasználásra kerültek. A hatályos,egyes környezeti elemekre vonatkozó előírásokat az alábbi fejezetekben mutatjuk be. 17.1. Talaj A kerület közigazgatási területén belül természetes genetikájú, bolygatatlan talajok gyakorlatilag nincsenek, művelés alatt álló termőföld nem található a kerületben. A vizsgált terület egészére a közlekedésből származó talajterhelés a legjellemzőbb, amelynek két fő összetevője a légszennyező anyagok (pl.: ólom) kiülepedése majd csapadékkal történő talajba jutása, valamint a téli síkosság mentesítésből származó káros anyagok (pl.: nátrium-klorid)bemosódása. A belvárosi részeken az útmenti, burkolatlan talajok szennyezőanyag tartalma többszöröse is lehet a külső kerületek hasonló területeihez képest. Ezek a szennyezés-típusokkülönösen kedvezőtlenül hatnak a kerületben található fasori sávok környezeti állapotára. További talajszennyezési forrás lehet az illegális hulladéklerakásból származó szennyező anyagok talajba mosódása. Ez elsősorban a foghíjtelkeken és a felhagyott vasúti területeken jelentkezik.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 126 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Talajszennyezettség szempontjából kiemelt helyszín a Nyugati pályaudvar területe. Itt a hosszú évtizedekig tartó külszíni anyagtárolásból, a vasúti pályák menti vegyszeres gyomirtásokból valamint a vasúti infrastruktúrából származó vas, szénhidrogén és nehézfém szennyezésből adódó talajterhelés a felszínközeli rétegekben jelentős.A területről 2015-ben készült részletes tényfeltáró, környezeti kockázatokat elemző dokumentáció és beavatkozási terv, azonban terület kármentesítése még nem kezdődött meg. A kerület csatornázottsága teljes körű, így szennyvízelvezetésből származó talajterhelés csak a műszaki infrastruktúra meghibásodása esetén (pl. csatornaszivárgás és -csőrepedés, gázszivárgás) valószínű.A hatályos KÉSZ 7.§ (1) és (2) pontja szerint építési telken teljes közművesítettséget kell biztosítani, valamint egyedi szennyvíztisztító közműpótló műtárgy nem alkalmazható, még átmenetileg sem. 17.2. Felszíni és a felszín alatti vizek Terézváros területe földtanilag és geomorfológiailag sem képez jelentős vízgazdálkodási egységet, a kerületben élővízfolyás nem található. A talajvíz szintjének átlagos mélysége 2,5-7,5 m. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján Terézváros érzékeny besorolású területnek minősül. A kerület viziközmű-ellátottsága teljeskörű, így a felszín alatti vizek környezeti állapotát elsősorban a szennyezett talajból bejutó anyagok veszélyeztetik. Felszín alatti vizek védelme szempontjából is kiemelten kezelendő terület a Nyugati pályaudvar területe, a 2015-ben készült tényfeltáró vizsgálatok elsősorban molibdén és szénhidrogének esetében mutatattak ki kármentesítési határérték feletti koncentrációt Talajvíztükör nyugalmi szintje a talajvízben. Forrás: https://map.mbfsz.gov.hu/tvz/ Felszíni vagy felszín alatti vízbázisvédelmi terület, valamint kiemelt felszín alatti vízminőségvédelmi terület nem található a kerületben.

Kiemelt felszín alatti vízminőségvédelmi terület Felszíni vagy felszín alatti vízbázisvédelmi terület Forrás: http://webgis.okir.hu/ Forrás: http://webgis.okir.hu/)

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 127 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

17.3. Levegőtisztaság és védelme A kerület közigazgatási területén légszennyező anyag kibocsátás elsősorban a közlekedésből, kisebb mértékben a kerületben folyó ipari és szolgáltató tevékenységből, és a lakossági fűtésből származik. A legjelentősebb légszennyező anyag a szén-dioxid, emellett számottevő a szén-monoxid, a nitrogén oxidok, valamint a szálló por (PM10, PM2,5) koncentráció is. A kerülethez legközelebb elhelyezett automata mérőállomások a V. kerületben az Erzsébet téren, a XIII. kerületben a Honvéd utcában és a VIII. kerületi Teleki téren találhatóak. A mérési eredmények alapján a kerületben (ahogyan az egész fővárosban) az esetenként megnövekvő nitrogén-dioxid (NO2), a szálló por (PM10) és ózon (O3) koncentráció jelent levegőminőségi problémát. A levegőminőség alakulására összvárosi, regionális és esetenként határokon átnyúló tényezők valamint a mindenkori meterológiai viszonyok is hatással vannak, ezért a vizsgált terület levegőminőségének jellemzése csak tágabb keretek között lehetséges. Általánosságban elmondható, hogy a fővárosi szálló por (PM10) szint az őszi-téli időszakban mintegy harmada származhat a háztartási eredetű szilárd, leginkább fatüzelésből, míg a közlekedés hozzájárulása mintegy 40 %-os. A nitrogén-oxid (NOx) kibocsátása mintegy fele-fele arányban oszlik meg közlekedés és az ipari/lakossági tevékenységek helyhez kötött pontforrásai között. Az elmúlt évtizedekben – az országos és az európai trenddel összhangban – nagymértékben csökkent a korábban jelentős mennyiségben Budapesten kibocsátott ipari eredetű légszennyező anyagok (kén-dioxid, szén- monoxid, nitrogén-oxidok és szilárdanyag részecskék) mennyisége. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai alapján nitrogén-dioxid, PM10 és ózon komponensekre tapasztalható minden évben egészségügyi határérték-túllépés Budapesten.

PM10 és PM2,5 értékek a 2019-es évben, Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat, Erzsébet téri mérőállomás Forrás: levegominoseg.hu

NO2 értékek a 2019-es évben, Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat, Erzsébet téri mérőállomásForrás:levegominoseg.hu

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 128 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

O3 értékek a 2019-es évben, Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat, Teleki téri mérőállomás Forrás:levegominoseg.hu A határértékeket a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet határozza meg az alábbiak szerint:

Erősen Extrém módon Szennyezőanyag Kiváló Megfelelő Elfogadható Szennyezett szennyezett szennyezett

PM2,5 0–10 10–20 20–25 25–50 50–75 75–800

PM10 0–20 20–40 40–50 50–100 100–150 150–1200

NO2 0–40 40–90 90–120 120–230 230–340 340–1000

O3 0–50 50–100 100–130 130–240 240–380 380–800 Levegőtisztasági szint a szennyezőanyagok koncentrációja [μg/m3] alapján Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatbázisa alapján - budapesti viszonylatban jelentős - helyhez kötött légszennyező forrás nem üzemel a kerületben, 2018-ban az légszennyező anyag kibocsátással rendelkező telephelyek elhelyezkedése a jobb oldali ábrán látható. Mozgó forrásokat tekintve a gépjárművek szén-monoxid, nitrogén-oxid és szálló por emisszióját kell megemlíteni. A kerület legforgalmasabb útjai az Andrássy út, Teréz körút, Dózsa György út, Bajcsy Zsilinszky út, Podmaniczky út és Váci út.

KTJ számmal rendelkező pontforrások Terézvárosban (OKIR adatbázis 2018-as adati alapján)

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 129 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

17.4. Zaj- és rezgésterhelés Budapest Főváros Stratégiai Zajtérképe 2007-ben készült el, melyet 2012-ben és 2017-ben felülvizsgáltak, így az alábbi fejezet a 2017. évi Hermann Ottó Intézet által készített zajtérképre támaszkodik. A térkép alapján jól megfigyelhető, hogy a vizsgált területen az elsődleges zajforrások a közutak és a vasút, üzemi vagy repülés zajterhelés a kerületet nem érinti. A legjelentősebb közúti forgalmi zajhatást a főútvonalak (Váci út - Bajcsy-Zsilinszky út, Andrássy út, Podmaniczky utca, Teréz körút) okozzák, ahol a nappali közúti zajterhelés meghaladja a 80 dB-t is. Jelentős zajterhelése van továbbá a Király utca - Városligeti fasornak, a Dózsa György útnak, valamint a kerületen belül keresztirányú Ferdinánd hídnak,azIzabella utcának és a Nagymező utcának. A Honvédkórház környezetében a Szondi utcában és a Munkácsy Mihály úton is jelentős a zajterhelés. Terézvárosban a közúti zajterheléstől leginkább terhelt területek a főútvonalakon kívül a Nyugati negyed (Nyugati pályaudvar és vasúti területei), valamint érdekes módon a Villanegyed. A vasút zajterhelését a Nyugati pályaudvarra érkező vonatok keltik, ahol a nappali zajterhelés 60- 75 dB közötti. A vasúti zajterhelés a vasúti területeken jelentős, lakóterületet kizárólag a Podmaniczky úton érint (45-60 dB). A stratégiai zajtérképek a zajterhelésen túl mutatják a fontosabb intézmények elhelyezkedését (kórház, iskola, óvoda), a védendő épületeket, a környezeti terhelésre nem érzékeny épületeket, továbbá a zajárnyékoló falakat. A VI. kerületben zajárnyékoló fal nem található, környezeti terhelésre nem érzékeny épületek a kerületben elszórtan helyezkednek el (Honvéd kórház épületei, Magyar Állami Operaház, Zeneakadémia, Bábszínház, Westend épületei, néhány lakóépület és irodaház), ezen épületek jellemzően a belső hangszigeteléseik miatt nem érzékenyek a környezeti terhelésre.

Közúti zajterhelés nappal Közúti zajterhelés éjjel

Vasúti zajterhelés éjjel Vasúti zajterhelés nappal Forrás: zajterkepek.hu (Budapest és vonzáskörzete 2017 - Hermann Ottó Intézet)

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 130 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

17.5. Hulladékkezelés A kerület hulladékkezelési közszolgáltatás ellátását a Fővárosi Önkormányzat az FKF Zrt.-n keresztül biztosítja, ennek keretein belül valósul meg a települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtése, elszállítása és kezelése. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény alapján megkövetelt háznál történő szelektív hulladékgyűjtés rendszere kiépült a kerületben, az új beépítések esetében lehetőség van a rendszerbe történő bekapcsolódásra. Jelenleg a kerületben működik közösségi komposztáló program, mely keretében a terézvárosiak a Hunyadi téri Vásárcsarnokban speciális tárolókba tehetik a háztartási zöldhulladékot, ami a gyűjtőkből a Fővárosi Állat- és Növénykertbe kerül és ott hasznosítják.. 17.6. Vizuális környezetterhelés A kerületben irreverzibilis vizuális konfliktus nem áll fenn. Vizuális környezetterhelést jelentenek az elhanyagolt, rossz állagú épületek, a felhagyott telephelyek, az illegális hulladéklerakások, az utak mentén illetve az épületeken elhelyezett nagyméretű reklámfelületek, valamint a kerületben előforduló közterületi károkozások (pl. graffiti, rongálás). Ez utóbbi jellemzően a leromlott épületek, üres üzlethelységek és foghíj telkek környezetében fordul elő. A fentieken túl vizuális környezetterhelésnek tekinthető a trolibusz vonalak mentén haladó felsővezeték is, amely számos utcát érint a kerületben. Az alábbi képeken látható néhány helyi példa a jelenleg fennálló vizuális konfliktusok közül.

Leromlott, üres épület és utcai Nagyméretű reklámfelület az Trolibusz felsővezeték a Szondi rongálás a Király utcában Oktogonon utcában

Parkolóként hasznosított foghíj telek Csengery utcában Foghíj telek a Zichy Jenő utcában 17.7. Árvízvédelem A VI. kerület területét közvetlen árvízvédelmet igénylő vízfolyás nem érinti. A kerület területét magába foglaló átfogó megyei és országos területrendezési tervek alapján, valamint a Közép-Duna

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 131 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS völgyi Vízügyi Igazgatóság nyilvántartás szerint nem érinti nagyvízi meder, így árvízi elöntés nem veszélyezteti.

18. KATASZTRÓFAVÉDELEM A kerületet alábányászott, csúszás-, süllyedésveszélyes, illetve földrengés veszélyes terület nem érinti, Terézvárosban a vízrajzi veszélyeztetettséget vizsgáljuk. 18.1. Vízrajzi veszélyeztetettség 18.1.1. Árvízveszélyes területek A vízügyi ágazat nyilvántartása alapján Terézváros területét a nagyvízi meder nem érinti, ezért a kerületet árvízzel nem veszélyeztetettként tart nyilván. A szélsőséges csapadékesemények hatására előforduló „árvízi” elöntés „villám-árvíz” a vízelvezető rendszer megfelelő kiépítésével, fokozottabb karbantartásával, a szélsőséges csapadékesemények elvezetésére történő alkalmassá tételével csökkenthető. 18.1.2. Belvízveszélyes területek A belvíz-veszélyeztetettséget a VI. kerületben nem található. 18.1.3. Mély fekvésű területek A kerületbencsak „mély fekvésű” műtárgyak, építmények, aluljárók, mélygarázsok vannak, ahol nagyobb csapadékeseménynél probléma lehet. A mély fekvésű helyekről a vízelvezetést a csapadékvíz elvezetés rendezésének keretében (záportározó kapacitás fejlesztéssel) kell megoldani. 18.1.4. Árvíz és belvízvédelem A kerület területe a vízügyi ágazat nyilvántartása szerint árvízi elöntéssel, belvízzel nem veszélyeztetett. A kerületben is az előforduló vízelöntések, vízállások döntő hányada, nem árvízi, vagy belvízi eseményként jelentkezik, hanem a vízelvezető hálózat kialakításának hiányából, vagy túlterheléséből származik. Ezeknek az elöntéseknek a kezelése önkormányzati-szolgáltatói feladat, a szélsőséges csapadékesemény következtében keletkező helyi vízkár elhárítása „árvízi” esemény a helyi katasztrófavédelem feladata. A csapadékvíz elvezetés megoldása, üzemeltetése önkormányzati feladat, az egyesített rendszerű vízelvezető rendszert a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt üzemelteti a Fővárosi Polgármesteri Hivatal megbízásából. Az elválasztott rendszerű csapadékcsatorna kerületi önkormányzati feladat. 18.2. Korlátozások 18.2.1. Mélységi, magassági korlátozások A Magyar Állami Földtani Intézet építésalkalmassági térképe alapján a kerület nem felszínmozgás- veszélyes,4-5 szint felettibeépítésre alkalmas. Mélységi korlátozás a területen jelenleg nem áll fenn. 18.2.2. Tevékenységből adódó korlátozások Közműszolgáltatással összefüggő korlátozások: 1. Vízellátás szolgáltatási területén  Vízgépészeti létesítmények és műtárgyak területei  Ivóvíz gerincvezetékek nyomvonala 2. Szenny- és csapadékvíz elvezetés  Egyesített rendszerű főgyűjtőcsatornák  Átemelő műtárgy és hatásterülete 3. Energiaellátás  Villamosenergia  132 kV-os villamosenergia főelosztó hálózat kábelbe fektetett nyomvonala  Földgázellátás  Nagyközép-nyomású földgáz gerincvezeték és biztonsági övezete  Gázfogadó és nyomáscsökkentő műtárgyak 4. Elektronikus hírközlés  Vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatók létesítményei

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 132 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Talajszennyezésből adódó korlátozások: A Nyugati-pályaudvar és környezete barnamezős terület, ahol a korábbi környezetterhelő tevékenység hatására talajszennyezés áll fenn. A területre tényfeltárás készült, amely részletesen megvizsgálta a talaj, valamint a talajvíz szennyezettségét és ennek alapján elkészült a beavatkozási, illetve a kármentesítési monitoring terv. A terület végső hasznosítása előtt a kármentesítési határértékeknek megfelelően a kármentesítést el kell végezni.

KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓJA

 természetes genetikájú, bolygatatlan talajok, művelés alatt álló termőföld nem található a kerületben  az útmenti, burkolatlan talajok szennyezőanyag tartalma többszöröse is lehet a külső kerületek hasonló területeihez képest  jelentős levegő, -zajszennyezés és talajterhelés éri nagy forgalmú közutak, közlekedési csomópontok környezetét  talajszennyezési forrás lehet az illegális hulladéklerakásból származó szennyező anyagok talajba mosódása (foghíjtelkek, felhagyott vasúti területek)  talajszennyezettség szempontjából kiemelt helyszín a Nyugati pályaudvar területe (terület kármentesítése még nem kezdődött meg)  a talajvíz szintjének átlagos mélysége 2,5-7,5 m.  a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen fekvő kerület (Nyugati pályaudvar)  a kerületben légszennyező anyag kibocsátás elsősorban a közlekedésből, kisebb mértékben a kerületben folyó ipari és szolgáltató tevékenységből, és a lakossági fűtésből származik  jelentős helyhez kötött légszennyező pontforrás nem üzemel a kerületben  légszennyező anyag kibocsátással rendelkező telephely több is található a kerületben  legjelentősebb közúti forgalmi zajhatást a főútvonalak (Váci út - Bajcsy-Zsilinszky út, Andrássy út, Podmaniczky utca) okozzák  a vasút zajterhelését a Nyugati pályaudvarra érkező vonatok keltik  vizuális környezetterhelés: elhanyagolt, rossz állagú épületek, a felhagyott telephelyek, az illegális hulladéklerakások, nagyméretű reklámfelületek, közterületi károkozások (pl. graffiti, rongálás)  árvízi elöntéssel, belvízzel nem veszélyeztetett, belvíz-veszélyeztetettség nincs  „mély fekvésű” műtárgyaknál, építményeknél, aluljáróknál, és mélygarázsoknál nagyobb csapadékeseménynél probléma lehet a vízelvezetéssel  kerületben előforduló vízelöntések a vízelvezető hálózat kialakításának hiányából, vagy túlterheléséből származnak  felszínmozgás-veszély nem áll fenn, a kerület 4-5 szint feletti beépítésre alkalmas  építési korlátozások a közműszolgáltatásokkal és talajszennyezéssel függnek össze

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 133 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

19. VÁROSI KLÍMA Terézváros Budapest egyik belső, sűrűn beépített kerülete, így a hősziget hatás erősen jelentkezik, azaz az alacsony zöldfelületi arány miatt a kerület hőmérséklete több fokkal melegebb a külső kerületek, vagy a városkörnyéki területek hőmérsékleténél. A nyári időszakban mintegy 4-6 oC-kal, de a téli időszakban is 2-3 oC-kal melegebbet lehet mérni. Éghajlatunkat az utóbbi időszakban egyértelműen a klímaváltozás alakítja. Több nemzetközi és hazai irodalom foglalkozik a klímaváltozás hatásaival, melyek közül hazai viszonylatban fontos az Innovációs és Technológiai Minisztérium által 2020 januárjában bemutatott Jelentés az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt esetleges hatásainak tudományos értékeléséről szóló tanulmánya, illetve kerületi relevanciával bír Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzata által kidolgoztatott Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterve (SECAP). Térségünk az átlagosnál jobban melegedő régiókhoz tartozik, az országos átlaghőmérséklet 1901 és 2018 között tapasztal 1,23 oC-os mértékű emelkedés meghaladja a globális változás becsült értékét. Az elkészült modellek, forgatókönyvek legalább 1-2 oC-os emelkedéssel számolnak a 2050-ig tartó időszakban. A csapadék térbeli és időbeli eloszlása a korábbiakhoz képest változni fog: egyre hosszabb aszályos időszakok alakulnak ki, de megnövekszik a kockázata és a gyakorisága a hirtelen nagy mennyiségű csapadéknak, ami felszíni (villám) árvizeket okoz. Egészségügyi szempontból leginkább a hőhullámok éreztetik majd hatásukat Terézvárosban.

VÁROSI KLÍMA VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓJA

 jelentős mértékű hősziget-hatás van a kerületben, amire kihat a kerület alacsony zöldfelületi aránya;  a klímaváltozás a kerületben is érezteti hatását: szélsőséges meleg időszakok, hirtelen nagy mennyiségű eső, felszíni (villám) árvíz, viharok kockázata és hatása növekedni fog

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 134 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 135 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

II. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 136 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

1. A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE Jelen fejezetben azI. munkarészben vizsgált BUDAPEST VI. KERÜLET TERÉZVÁROS elemek tényleges állapotának összefoglaló elemzése, egymásra hatásuk összevetése, Alapterület: 2,38 km2 folyamataik elemzése kerül bemutatásra. Állandó lakosok száma: 37 131 fő Lakások száma: 28 135 db Zöldfelület nagysága: 16 000 m2 A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA Terézváros lakónépessége 2018. év végén 38.541 fő volt, mely főváros teljes lakosságának 2%-a. A VI. kerületben az állandó népesség és a lakónépesség száma alapvetően együtt mozog. Terézváros adatait vizsgálva általánosan elmondható, hogy a lakónépesség értéke magasabb, mint az állandó népességé, mely arra enged következtetni, hogy a kerületben növekszik a bérleményben élők száma. Terézvárosban a természetes szaporodás a vizsgált időszakban végig negatív értéket mutatott, mely azt jelenti, hogy a halálozások száma meghaladja az élveszületések számát. Terézváros egyik leginkább elöregedő kerület a fővárosban,az országos és a fővárosi számoknál is magasabb értékkel bír. 2012 után folyamatos csökken a regisztrált munkanélküliek száma, majd 2018-ra közel harmadára redukálódik. Terézváros legfrissebb 2018-as adatai alapján 28.135 db lakással rendelkezik, mely a budapesti lakásállomány 3%-a. A VI. kerületben 1946 előtt épült az épületállomány zöme, mely a lakások 88%-a. Terézvárosban magas az összkomfortos és komfortos lakások aránya, mely a lakások 94,3%-át jelenti. A VI. a kerület lakásállományának 71%-át az egy- és kétszobás lakások teszik ki. Terézváros minden évben támogatja a szociálisan rászorulókat (lakásfenntartás, adósságkezelési támogatás, gyermekvédelmi kedvezmény, rendszeres és rendkívüli települési támogatás). A hajléktalanok ellátását a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, valamint az Üdvhadsereg Szabadegyház támogatja. Számos program, rendezvény erősíti a kerület lakóit, a megszokott nemzeti ünnepségek mellett rendszeresen tartanak sport- kulturális és szemléletformáló, valamint közösségi eseményeket. A kerület meghatározó része a kultúra. Az Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtér az idei évben is számos rendezvénysorozatot rendezett. A 2011-es népszámlálási adatok alapján Terézváros népességnek 60%-a vallotta magát valamilyen vallási közösséghez vagy felekezethez tartozónak. A kerületben 113 bejegyzett civil szervezet található, azonban ténylegesen 35 db szervezet tevékenykedik Terézvárosban. A különböző alapítványok és civil szervezetek nagy szerepet játszanak a kerület életében. Az COVID-járvány helyzetére Terézváros válságkezelő programot hozott létre. A Terézváros melléd áll program azonnali segítséget kínál azoknak, akik a járvány következtében állásvesztésük vagy a megváltozott piaci körülmények miatt krízishelyzetbe kerültek a VI. kerületben. A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTURKTÚRÁJA A kerületben 8 óvoda működik, melyből 6 önkormányzati fenntartású. Az óvodai férőhelyek száma 2018-ban 926 fő volt, mely megfelel a kerületi igényeknek. Az egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma az évek folyamán kiegyensúlyozott a kerületben. Terézváros jobb értékekkel rendelkezik az országos és a fővárosi számoknál. A kerületben 9 általános iskola, 7 középfokú tanintézmény. Az általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 2018-ban 1711 fő volt. A más településről bejáró középiskolai tanulók aránya a kerületben alacsony, 2015-ben 24,1% volt. A kerületben két gimnázium, a Szinyei Merse Pál Gimnázium és a Kölcsey Ferenc Gimnázium működik, illetve az általános iskolát is működtető Gyermekház iskola kiegészül gimnáziumi, szakképző és speciális szakiskolai képzéssel is. Jelentősebb fedett sportlétesítmény Terézvárosban nem található, a legközelebbi sportcsarnok, uszoda a szomszédos kerületekben érhetők el. A kerületi lakosok számára elsősorban lakásokból és pincehelyiségekből kialakított sportolási lehetőség áll rendelkezésre, ahol fitnesz, jóga és tánctermek biztosítják a lakosok kikapcsolódási, sportolási lehetőségét. A kerületben kültéri sportlehetőség nincs, a XIII. kerületben található Városliget és a Margit-sziget van a legközelebb, ahol sportpályák és futópálya áll a sportolni vágyók rendelkezésére. 2011-ben létesült az EÖTVÖS10 Közösségi és Kulturális színtér, mely mára a legfontosabb beltéri közösségi tere a kerületnek.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 137 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Önkormányzati fenntartásban működik a Terézvárosi Egészségügyi Szolgálat (TESZ), mely feladata a járóbeteg szakorvosi és gondozóintézeti, ügyeleti, védőnői szolgálat ellátása, valamint a felnőtt és gyermek háziorvosi és a fogászati ellátása. Terézváros 29 db felnőtt orvos körzetre van felosztva, mely öt telephelyen működik. A kerületben 8 gyermekorvosi körzet van. A kerületben 14 gyógyszertár található, melyből a Westend Patika ügyeletes gyógyszertárként funkcionál. A Terézvárosban működő bölcsődék férőhelyeinek száma 2009 és 2018 között 180 darab volt, ebben az időszakban bővítés nem történt, a 2013-as években megemelkedett a bölcsődei férőhelyek iránti igény, ezért 2015-ben felvetődött a bölcsődei férőhelyek bővítésének szükségessége. Szociális ellátást, gondozást segítő központok: Terézvárosi Család és Gyermekjóléti Központ, Terézváros Családsegítő Szolgálat, Terézváros Gondozó Szolgálat, valamint Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona Terézváros Helyi Esélyegyenlőségi Programját (HEP) 2013-ban fogadták és 2015-ben került felülvizsgálat alá, a kerültben 2015 óta új HEP nem készült. Terézváros Önkormányzata évente nyújt támogatást a szociálisan rászorulók részére (fűtéstámogatás, ápolási támogatás, gyógyszertámogatás, lakhatási támogatás, lakás-felújítási támogatás, védőoltások). A KERÜLET GAZDASÁGA Terézváros cca. 11.000.000 Ft feletti az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték. A vállalkozások számának kerületi eloszlásában, a vállalkozássűrűség tekintetében is „éllovas” a kerület 1000 főre 300 feletti vállalkozás jut. A regisztrált vállalkozások száma a 2000-es években folyamatosan növekszik a kerületben. A válság ellenére sem csökkent a vállalkozások száma, 2018-ra, 17.719 db regisztrált vállalkozás volt Terézvárosban. Terézvárosban működő vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti besorolását vizsgálva megállapítható, hogy a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, az ingatlanügyletek, illetve a kereskedelem és gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban működik a vállalkozások legnagyobb része, több mint 50%-a.A budapesti kerületek között Terézváros vendégforgalma kiemelkedő. A vendégéjszakák 90%-át a külföldi vendégek teszik ki. A COVID-járványidőszak a külföldi vendégéjszakák számát drasztikusan csökkenti. Terézvárosban erőteljes szerepe a mikro- és kisvállalkozásoknak van, több mint a vállalkozások felét teszik ki. Napjainkban a kerületben jellemzően 1-1 épület átalakítás, felújítás, valamint foghíjtelek beépítés történik. E fejlesztések általánosságban szálloda és lakásépítést, valamint irodák kialakítását jelentik. Terézvárost érintő fontosabb magánberuházás a Central Park projekt, mely a Westend City Center mögötti több mint 9 hektáros területen valósulna meg. A www.ingatlannet.hu portálon található adatok alapján Terézvárosban átlag 924.067 Ft/m2 áron lehet átlagosan lakóingatlanhoz jutni. A kerületen belül drasztikus árkülönbség nem látható. Terézváros belvárosi kerület lévén, kiemelkedő irodaház ellátottsággal rendelkezik, az irodaház- fejlesztők kedvelt helyszíne. A Belváros javarészt építészetileg védett övezet, kevés "A" kategóriás irodaházzal és nagyon limitált fejlesztési lehetőséggel rendelkezik. Terézváros kereskedelmében két jelentős szereplő van; a korszerű bevásárlóközpont, a Westend City Center és a hagyományos belvárosi vásárlóutca az Andrássy út, Teréz körút, Bajcsy Zsilinszky út és az ezekhez kapcsolódó kisebb vásárlóutcák. Már napjainkban is érzékelhető hatás az ingatlanpiaci átrendeződés, tulajdonos váltás (egyre növekvő tendenciát mutat a COVID-járvánnyal), és ezzel a lakások átalakítása szálláshelyé, irodává. Az átalakulásban nagy szerepe van a turizmusnak és a megnövekedett irodai ingatlanpiaci helyzetnek. A lakáspiac átalakulása kiszorítja a lakosokat, fennáll a veszélye, hogy a lakónépesség korfájában az idősebb korosztály aránya tovább emelkedik. A kerületben kiegyenlített korfára van szükség, a népesség megtartásával, mind emellett a korfa fiatalítása a cél. A kerület beállt városszövete miatt nem tud mennyiségi irodafejlesztésekre sor kerülni, így kizárólag a minőségi irodafejlesztések kapnak teret. A kerületben a vendéglátó szolgáltatások és turisztika nagyon erősen jelennek meg, ezeknek a COVID-járvány miatt a gazdasági visszaesés a kerület legtöbb szereplőjére komoly hatással van. A tervezett beruházások szinte mind leálltak vagy jelentősen lelassultak, a turizmust és vendéglátó egységeket kiszolgáló kerületi lakosok pedig munkahelyüket elvesztették. Az irodapiacra a COVID- járvány mérsékeltebben hatott. A vírusfertőzés ideje alatt a szolgáltatott iroda, a turizmus, a vendéglátás és a légi közlekedésben működő cégek kiszolgáló bérlők vannak nehéz helyzetben. A COVID-járvány egyes üzlettípusokat pozitívan érintett (drogéria, élelmiszer, gyógyszertár), egy szűkebb kör a teljes bezárásban érintett (játszóház, óvoda, magánegészségügy), emellett vannak a különösen érintett, főként szolgáltató tevékenységek, ahol már rövid távon szinte minden bérlő jelezte, hogy nem tud bérleti díjat fizetni.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 138 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Önkormányzat saját bevételét 2020-ban négy különféle támogatás biztosította, ahol a támogatások értéke igen változó, legnagyobb értékű a működési támogatás. Terézváros Önkormányzat és költségvetési szerveinek 2020. évi költségvetése alapján, a bevételek 96%-át a finanszírozási bevételek és a működési költségvetési bevétele adják. Az Önkormányzat elsősorban az oktatási intézmények támogatását részesíti előnyben, ezt követi a különböző egészségügyi intézmények korszerűsítése. Terézváros minden évben támogatta a társasházak karbantartását, korszerűsítését, felújítását, mely az Önkormányzat önként vállalt feladatai ellátásának költségvetési kiadásai között szerepel a 2020- as évben. Terézváros foglalkoztatási programja a közcélú munkára épül. 2010-ben már valamennyi önkormányzati intézmény igényelt közcélú munkást. Az önkormányzat Képviselő testülete létrehozta a Terézvárosi Foglalkoztatást Elősegítő Nonprofit Kft.-t, amely segítségével biztosít munkalehetőséget a kerületi munkanélküliek és a szociális ellátásban részesülők számára. A kerület évről-évre növeli a megszabott támogatások összegét, azonban a gazdasági körülmények miatt (növekvő beruházási, építési költségek) a növekedés mértéke nem tud versenyt tartani az inflációval, s a többlet támogatással sem tudják biztosítani a minőségi fejlesztéseket. A minőségi fejlesztés biztosítása nélkül a felújítások, korszerűsítés csak részben eszközölhető, e kialakult negatív folyamatban kiemelten fontos lenne, hogy ne csak az új lakások építésénél lehessen igénybe venni az ÁFA csökkentést, hanem a meglévő épületek felújításánál is. Terézváros a meglévő részben eklektikus épületállomány fennmaradása a cél, új épület építésére, lakások kialakítására nincs elég terület. Terézvárosban teljes kerületi önkormányzati tulajdonban körülbelül 1030 lakás van, melyből megközelítőleg 800 lakás lakott, ebből 687 szociális alapon. A szociális lakások bérleti díja az egyes bérleti kategóriákban függ a lakás komfortfokozatától, az épület minőségétől, illetve a kerületen belüli elhelyezkedésétől. Az önkormányzati tulajdonban lévő, üresen álló lakások száma az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat, 5 év alatt közel 100 lakással csökkent a számuk. Az állomány 68%-a összkomfortos vagy komfortos, 28%-a félkomfortos és 23%-a komfort nélküli vagy szükséglakás a 2019-es adatok szerint. Terézváros önkormányzata 2020-ban elkészítette a Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervét (SECAP). A dokumentumban megfogalmazásra kerültek a kerületre vonatkozó energetikai és klímavédelmi célú intézkedések, amelyeket Terézváros Önkormányzata a kerület lakosaival, vállalkozásaival és civil szereplőivel 2030-ig kíván megvalósítani. Terézváros kötelezettséget vállalt a kerületi CO2 kibocsátás 40%-os csökkentésére, melynek megvalósítási határidejét 2030-ra tűzte ki. Az Önkormányzat intézményeinek felújítása során törekednek a megújuló energiahasznosításra. Jelenleg három épület korszerűsítése történik napenergia hasznosítással, napkollektorok elhelyezésével, melyek a hidegvíz előmelegítését teszik lehetővé. A COVID-járvány miatt bevezetett összefüggő kormányzati intézkedések és a járvány miatt Terézváros is számos bevételtől esett el. A tervezetthez képest jelentősen kevesebb bevétellel kell számolni, mindemellett pedig a szociális kiadások növekednek. Az önkormányzatok, így Terézváros helyzetén is tovább ront, hogy az évi gépjárműadó önkormányzatokat megillető része teljes egészében átirányításra kerület egy központi költségvetésbe, így a megnövekedett költségek (járványügyi intézkedések, szociális támogatások) ellátása mellett sokkal kevesebb pénzből kell gazdálkodnia. A kerületben számos külső erőforrás tudja segíteni a kerület település- és gazdaságfejlesztését, azonban ezen külső erőforrások és befolyásoló tényezők meghatározóak, de koordinálatlan hatást fejtenek ki a kerület fejlődésére. Ez a hatás különösen örökségvédelmi és stratégiai kérdésekben vezet problémákhoz, ahol a párhuzamos fejlesztések miatt a kerületi célok kijelölése és végrehajtása az ellehetetlenülés szélére sodródik. TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK, OKOS VÁROS A Mötv. alapján a főváros és a kerület megosztja egymás között a feladatait. Terézvárosban három, saját tulajdonú cégen keresztül lát el az Önkormányzat településüzemeltetéssel (önkormányzati ingatlanvagyonnal összefüggő feladatok, közterületi parkolás üzemeltetési feladatai, csarnok-piac üzemeltetés; köztisztasági feladatok, közfoglalkoztatás szervezése;kulturális, sport- és közművelődési feladatok) kapcsolatos feladatokat.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 139 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Terézvárosnak nincsen ugyan okos város koncepciója, azonban számos okos megoldást használnak a kerületben élők. Helyi szinten megjelennek, ugyan nem stratégiába rendezve, pl. az okos városkormányzás elemei. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA Az intenzív városi használat (beépítések, közlekedési területek) jellemzi a kerületet, nem találhatók nem bolygatott területek. A kerületben országos vagy nemzetközi védelem alatt álló védett terület vagy védett érték, ökológiai szempontból jelentős területek nem találhatók. A települési zöldfelületek jól karbantartottak, s számos olyan koncepcióval, megoldással, pilot projekttel próbálkozik a kerület, hogy a rossz körülmények (nagyarányú közműinfrastruktúra, szűk keresztszelvényű utak, ahol az autós parkolásnak és közlekedésnek van elsőbbsége jelenleg, rossz benapozás stb.) ellenére növelni tudja a zöldfelületek arányát: tetőkertek kialakításra kerültek a Westend tetején, illetve a Nyugati téren; megindult a Szondi és a környező utcák zöldfelületi fejlesztésének kidolgozása; innovatív növénykandelábereket helyezett ki a Green City; dézsás fák kerültek telepítésre, oszlopos egynyári kiültetések jelennek meg. A belvárosi, hagyományos bérházas beépítések között Terézváros meg tudta őrizni azokat a szigetszerűen megjelenő zöldfelületeket, melyeket a közel 150 éves településszerkezeti kialakulásnak köszönhet a kerület, azonban ez a szerkezet illetve a fejlesztési elképzelések új zöldfelületek kialakulásának nem kedvezett. A foltszerű zöldfelületek közötti összeköttetést legtöbb esetben a fő útvonalak mentén elhelyezkedő változatos fasorok, zöldsávok biztosítják. A kerület főbb szerkezeti elemei: Hunyadi tér, Jókai tér – Liszt Ferenc tér, Kodály körönd, Oktogon, Lövölde tér,Ferdinánd híd hídfője,Eiffel tér,Benczúr kert,Epreskert,fasorok,villanegyed telken belüli zöldfelületei;nagyterületű tetőkertek. Fasorok jellemzően Terézváros széles keresztmetszetű utcáit kísérik, melyek jellemzően jól ápoltak, s egy-egy fafajta képezi az utcában a fasort. A Villanegyed előkertjeiben álló fák sokszor fasor jellegű zártságot mutatnak. A kerület zöldfelületi szempontból nem tekinthető jól ellátottnak. A kerületben az egy lakosra jutó zöldterület nagysága 0,4 m2, ami a magyarországi (28,3 m2) vagy budapesti (13,6 m2) átlagnál jóval alacsonyabb. Terézváros zöldterületekkel nem megfelelően ellátott kerület, ami adódik abból egyrészt, hogy kisterületű zöldterületek találhatók a kerületben, de nagy a lakónépesség száma. A fővárosi átlaghoz képest szomszédos kerületek (VII. V.) ellátottsága is alacsony, azonban a kerületek a meglévő zöldterületeiket megpróbálják minél jobban hasznosítani, míg Terézvárosban 2 kutyafuttató és 2 játszótér található, a szomszédos V. kerületben 8 játszótér, 3 kutyafuttató, a VII. kerületben 4 játszótér, és 4 kutyafuttatót alakítottak ki. Terézvárosban a közcélú zöldfelületek mozaikosan helyezkednek el, s jellemzően a Teréz körúttól északi irányban találhatók. A zöldterületek elérhetőségét (távolságát) elsősorban nem a kerületen belüli zöldfelületek határozzák meg, hanem az azon kívüli elemek: az V. kerületi Szabadság tér és Erzsébet tér, illetve a VII. kerületi Klauzál tér felelős elsősorban azért, hogy a belső terézvárosi lakóterületekhez is viszonylag könnyen elérhető zöldfelületek vannak, míg a kerület északkeleti határában a Városliget érezteti hatását. A kerület zöldfelületi intenzitása a környező belvárosi kerületekhez hasonló, azonban jelentős lemaradást mutat Budapest nagy részéhez viszonyítva. Terézváros kerületi építési szabályzatai elsősorban a zöldfelületek és faállomány megőrzésére tesznek javaslatot, szöveges előírásban és szabályozási tervek (telepítendő fasor, közös használatra szánt zöldfelület, zöldfelület kialakításának helye) tekintetében egyaránt. A szabályozási tervek keretein belüli zöldfelület-fejlesztésre is adódik lehetőség. A városszövetből, településszerkezetből következően új zöldfelületek létesítésére korlátozott mértékben van lehetőség. A KÉSZ-2 A Nyugati és környezete egy átalakuló terület a zöldfelületi rendszer szabadabban alakítható: lehetőség adódik zöldfelületi tengelyek, nagyobb egybefüggő zöldfelületek kijelölésére. ÉPÍTETT KÖRNYEZET Területfelhasználás vizsgálata Terézváros napjainkra kialakult szerkezetére nagy hatással volt Budapest főváros fejlődése, a Nagykörút és az Andrássy út kiépítése. Ezen kiemelt főközlekedési útvonalak határozzák meg a kerület szerkezetét, ahol szabályos, ortogonális rendszerben épületek ki a keresztutcák és a telektömbök. A Király utca – Városligeti fasor közigazgatásilag a VI. és VII. kerületet választja el, azonban az utak két oldalán az azonos szerkezettel, funkciókkal és jellemzőkkel bíró terület nem választható el, a kerülethatár szerkezetileg elmosódik. A kerületet három szerkezeti egységre

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 140 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS bontható: zártsorú beépítésű, belvárosi rész; Nyugati pályaudvar és vasút melletti területek, valamint a Villanegyed. A hatályos településfejlesztési koncepció Terézváros területét funkcionális és történeti szempontból osztja 4 városrészre. A városrészek a három szerkezeti egységgel megegyeznek, azzal a különbséggel, hogy a belvárosi rész fejlődéstörténeti és funkció szempontjából további két részre bontható a Pesti Broadway és a Lakóövezet. Terézváros tényleges területhasználatának közel egyharmadát a településközponti vegyes területek teszik ki, a beépítésre szánt területek közül 50%-át, mely jellemzően a Pesti Broadway, valamint a lakóterületi városrész Teréz körút menti szakasza, illetve az Andrássy út. A vegyes területek mellett jellemző a nagyvárosias, a Villanegyed városrészen a kisvárosias lakóterület, illetve a nagykövetségek intézményi területei. A Nyugati pályaudvar vasúti területei mentén fekvő gazdasági területei barnamezős területek. A kerületben a Nyugati pályaudvar alulhasznosított területein kívül, elszórtan találkozhatunk beépítetlen foghíjtelkekkel, valamint üresen álló, használaton kívüli leromlott állapotú épületekkel. A kerület funkciógazdag területei jellemzően a frekventált főútvonalak mentén, valamint a Pesti Broadway városrészen vannak. Az oktatási intézmények közül az általános iskolai ellátottság a kerületben 100%, óvodai ellátottság hiánya a Hajós utcától egész az Eötvös utcáig figyelhető meg. A szociális intézmények ellátottsága magas a kerületben, ellátatlan terület a vasúti területek, a Nyugati pályaudvar környezete. Terézváros kiváló közlekedési kapcsolatai miatt az ellátatlan területek is könnyen megközelíthetőek, kapcsolati hiány, elérhetőségi probléma nincs az intézmények, illetve a funkciógazdag terültek között. Telekstruktúra vizsgálata Terézváros telekmorfológiáját az ortogonális rendszerben kiépült, szabályos telekstruktúra jellemzi, a belvárosi részeken jellemzően 500-1000 m2-es telkeket alakítottak ki. Villanegyed városrészen a jellemző telekméret 1000 - 2000 m2 feletti. Az egy hektárt meghaladó telkek a Nyugati-pályaudvar és környezete (vasúti sínek, Eiffel irodaház, Westend), a Honvéd kórház, valamint az Epreskert és a Hunyadi tér. A kerület területének 61%-a természetes személy tulajdonában áll, állami terület elszórtan található a kerületben, jellemzően intézmények (pl.: egészségügyi intézmény, operaház, egyetem), valamint nagykövetségi épületek. Önkormányzati tulajdonú terület a kerület mindösszesen 18%-a, melynek jelentős része közterület (úttest, közpark). Építmények vizsgálata A kerület épületeinek 75%-a lakó főfunkciójú, melyek felénél eltérő a földszinti funkció. A földszinti funkcióval rendelkező épületek 35%-ban több üzlethelyiség is található, ezt a kereskedelmi,szolgáltató funkció követi (29%). A vegyes funkció mellett legmagasabb arányban a kereskedelmi, szolgáltató egységek találhatók. A vizsgált épületek 15%-ban a földszinti üzletek üresek voltak. A pince funkció jellemzően a mellékutcák épületeinél figyelhető meg, számuk a forgalmasabb főútvonalaknál elenyésző. A pincék esetében a kereskedelmi-, szolgáltató egységek mellett a vendéglátók száma is kiemelkedő. A funkciók hasznosíthatóságát a V11-es tervlap tartalmazza, ahol a földszinti funkcióval rendelkező épületek összevetésre kerülnek a pince funkcióval rendelkező épületekkel, valamint a portálhomlokzatok vizsgálatával. A pincék tulajdonosi viszonyait vizsgálva a pincék 47%-ában van Terézváros Önkormányzatának tulajdona (raktár, üzlethelyiség, tároló), 5%-ában pedig a Főváros rendelkezik tulajdonnal. A XIX. század második felében a nagyvárosias területeket a zártsorú, belső udvaros beépítéssel építették be, mely a kerület jelentős részét alkotja. A beépítési mód a Villanegyed területén válik el, ahol a zártsorú beépítés jellemzően már nem belső zárt udvarral valósult meg (Benczúr utca, valamint az Andrássy út két oldalán). Villanegyed jelentős részén szabadonálló módon épített épületek, villaszerű beépítés alakult ki. A Nyugati pályaudvar épületegyüttese a Westend és az Eiffel irodaház épületével zártsorú beépítést alkot a Teréz körútra, valamint a Váci útra. A Podmaniczky út menti vasúti területeken elszórtan zártsorú, illetve szabadonálló módon találkozhatunk gazdasági épületekkel, csarnokokkal.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 141 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Terézváros zártsorú beépítésű telkeinek magas százaléka 70-90% közötti beépítettséggel rendelkezik, ahol beépítési sűrűség jellemzően 3,0m feletti. A zártsorú területeken a 3-5 szintes épületek jellemzőek, ahol az épület belmagassága 4,5-5,0 m is lehet. A technológiai változások végett az épületek belmagassága jóval alacsonyabb lett, így már 6-7 szintes épület is kialakítható a közel azonos épületmagasság mellett. A Villanegyed városrész szabadonálló beépítése mellett már jóval alacsonyabb a beépítési mérték, 30-50%, a beépítési intenzitása 1,0 körüli. A Villanegyed városrész 2-3 szintes épületei között 4-5 szintes épületek is megjelennek. A vasúti területek beépítettsége 20% körüli beépítési intenzitása alacsony (0,1-0,7). A vasúti területek mentén sok esetben 1 szintes 9-10 m magas csarnoképületek is állnak az 1-2 szintes kiszolgáló és irodaépületek mellett. A vizsgált épületállomány 15%-a volt felújított, 20%-a leromlott állapotú, felújítás, építkezés az épületek 2%-ra volt jellemző. A kerület jellemzően leromlott állapotú épületekkel érintett tömbjei összevetésre kerültek a szegregálódással veszélyeztetett tömbökkel57, melyet a V12-es tervlap tartalmazza. Az FTP és a vizsgálat szerinti leromlott állapotú tömbök sok esetben fedésben vannak:  Podmaniczky u. – Izabella u. – Szondi u. – Vörösmarty u.  Podmaniczky u. – Szív u. – Szondi u. – Rózsa u.  Podmaniczky u. – Rippl Rónai utca – Szondi u. – Munkácsy Mihály u.  Szondi u. – Izabella u. – Aradi u. – Vörösmarty u.  Szondi u. – Rózsa u. – Aradi u. – Izabella u.  Szondi u. – Szív u. – Aradi u. – Rózsa u. 2020 januárjában az Étv. értelmező rendelkezései közé rozsdaövezetekhez kapcsolódó fogalmakat vezettek be, többek között a közép- és hosszú távú rozsdaövezeti akcióterület fogalmát58. Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a kerületektől adatszolgáltatást kért be a Budapest Fejlesztési Tervének elkészítésre vonatkozóan, a budapesti rozsdaövezetek megjelöléséről. A kerület beállt városszövete miatt az új lakásépítés 1-1 foghíjtelken valósítható meg, így az 5%-os ÁFA igen csekély helyen ad kedvezményt a kerület ingatlanjain. Továbbá Terézváros céljai között elsősorban a Világörökségi helyszín védett értékeinek a megőrzése a cél, az új építések helyett a meglévő értékek, homlokzatok felújítása, ahol az ÁFA teher továbbra is 27%. Terézváros esetében az 5%-os ÁFA kulcs a felújítások (lakások, közterületi homlokzatok) esetében lenne releváns. Terézváros a kért adatszolgáltatást leadta a Nyugati Grund akcióterületre, azonban a fejlesztést kifejezetten zöld, rekreációs, sport területfelhasználás javaslattal adta meg, nem lakásépítésre javasolt állami területként. Épített környezet értékei Terézváros egyedi arculatát a historizáló városszövet adja, ahol a vasúti területek kivételével a kerület egésze védett épített környezetnek tekinthető. Az összképet számos szecessziós és art déco épület színesíti, néhány két világháború közötti kvalitásos modern épülettel. Terézvárosban5 nyilvántartott régészeti lelőhely található. Budapesten a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény szerint három világörökségi helyszín található: a Duna-partok, a Budai várnegyed és a VI. kerületben fekvő Andrássy út. A világörökségi terület az Andrássy út mentén fekvő telektömböket foglalja magában, a világörökségi terület védő-övezete a Podmaniczky utca és a Király utca - Városligeti fasor között fekvő kerületrész. Terézváros épületállományának 80%-a védelem alatt áll, ennek 8%-át műemléki védelem alatt álló épületek alkotják, 5%-a van fővárosi védelem alatt. A Terror Háza Múzeum történelmi emlékhely.

57Szegregátumok Budapest Szociális Városrehabilitációs Tematikus Fejlesztési Program (FTP) 58olyan rozsdaövezeti akcióterület, amely tekintetében összetett előkészítő munkák, adott esetben környezeti kármentesítés, bontás, közműrendezés és infrastruktúra-fejlesztés, tulajdonrendezés, telekalakítás és településrendezési feladatok elvégzése szükséges, és amely fejlesztési célú területként való rendelkezésre állása kormányzati koordinációt, jelentős anyagi ráfordítást és többéves előkészítő időszakot igényel

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 142 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

A VI. kerület a világörökségi terület részeként a kerület épületeinek állapotát bemutató megőrzési jelentést készítetett59 az M&M Architektész Építésziroda Kft.-vel, ahol a világörökségi terület védőzónájában lévő (Podmaniczky utcától és a Király utca - Városligeti fasorig) épületeket vizsgálták, köztük az épületek állapotát. A megőrzési jelentés és jelen vizsgálat állapotfelmérése között számos átfedés található, azonban százalékos arányban eltérések mutatkoznak. A két vizsgálat különböző tematika alapján épül fel. MEGŐRZÉSI JELENTÉS ÁLLAPOTVIZSGÁLAT ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE  Podmaniczky utcától és a Király utca -  a kerület egészére készült, tartalmazza a Városligeti fasorig, a Nyugati pályaudvart és Nyugati pályaudvar környezetét is egy telektömböt a vizsgálat nem tartalmazza  1-től 5-ig tartó skálán elemez, értelmezésünk  5 kategóriában osztályoz: beavatkozás alatt, szerint az elégtelen állapottól a kiváló felújított, leromlott, normál, új állapotig  az osztályzatok közötti különbséget nem  a kategóriák közötti különbséget az ismerjük (mi kerül 2-es, 4-es kategóriába) Épületállag fejezet tartalmazza  az épületállomány 25%-a kiváló (5-ös érték)  az épületállomány 15%-afelújított, 3% új  az épületállomány 10%-a elégtelen (1-es  az épületállomány 20%-aleromlott érték)  a műemléki védelem alatt állóépületek 12%-a  a műemléki védelem alatt álló épületek 14%- elégtelen (1-ös érték) a leromlott  a fővárosi védelem alatt állóépületek 4%-a  a fővárosi védelem alatt álló épületek 11%-a elégtelen (1-ös érték) leromlott  a kerületi védelem alatt állóépületek 12%-a  a kerületi védelem alatt álló épületek 20%-a elégtelen (1-ös érték) leromlott

A két felmérésből adódó eltérések az osztályozások közötti különbségből adódnak, valamint a megőrzési jelentés a kerület kb. 10%-át nem vizsgálta, s számos leromlott épület található a vasúti területeken is. Jelen állapotvizsgálat tartalmazza a beavatkozás alatt lévő épületeket, amiknek állapotuk a megőrzési jelentésben különböző kategóriába kerülhetett. A védelem alatt álló épületek felújításában és védelmében nagy hiányt képez a Világörökségi Kezelési Terv, mely Terézváros esetében az Andrássy út menti telektömböket foglalja magában, a világörökségi terület védő-övezete egészen a Podmaniczky utcáig tart. A historikus városszövet beállt területinek fejlesztése és megőrzése támogatásokkal érhető el, a védett épületek felújításának járulékos költsége (kármentesítés, területrendezés, épület felújítás) jóval magasabb, mint egy új épület felépítése. A kezelési terv hiányával hiányos marad a finanszírozás forrásoldala, a befektetői tőkevonzó képesség javítása, napjainkban az önkormányzati támogatások sok esetben már kevésnek bizonyulnak, mivel a támogatások összegének növelése az infláció mértékével nem tud lépést tartani. A leromló épületállomány jellemzően a védő-övezetben található, s a társadalmi vizsgálatból jól kirajzolódik, hogy a lakosság átlag jövedelméből nem tudja fenntartani az eklektikus épületeket. A gazdasági és jogi környezet nem teszi lehetővé a fennálló, romlásnak indult helyzet kezelését, a növekvő bérleményekkel (szállás, iroda, üzletek, magán intézmények stb.) a lakosságot kiszorítják, így a meglévő rendszer folyamatai fenntarthatatlanok. KÖZLEKEDÉS Budapest VI. kerület közlekedési hálózatára jellemzőek az átmenő, városi jelentőségű főutak, a szűk közterületi szélességű, jelentős haladó és álló forgalommal terhelt lakóutcák, a sűrű közösségi közlekedési hálózat, a keskeny járdafelületek és a zöldfelületek hiánya. A kerületen két, városi jelentőségű, nagy forgalmi volument befogadó főút halad át: Andrássy út és a Nagykörút (Teréz körúti szakasza). További jelentős kerületközi útszakasz a Váci út - Bajcsy-Zsilinszky út - Kiskörút nyomvonal, amely a kerülethatáron halad, a Terézvárost közvetlenül kapcsolva a Belvároshoz

59 Forrás:https://www.terezvaros.hu/uploads/images/Ter%C3%A9zv%C3%A1ros%20vil%C3%A1g%C3%B6r%C3%B6ks%C3%A9gi%20 %C3%A1llapotvizsg%C3%A1lata%20el%C5%91sz%C3%B3val.pdf

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 143 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

(V. kerület), a XIII. kerülethez és a Duna-hidakon keresztül a budai oldalhoz (valamint közvetetten a kivezető, sugárirányú gyorsforgalmi úthálózati elemekhez is). A kerületben találtható a főváros egyik legnagyobb forgalmú, országos jelentőségű személy- pályaudvara, a Nyugati pályaudvar. A Nyugati tér intermodális csomópont-jellegű területként működik. A nyugati pályaudvar és környezete fontos szerepet tölt be az agglomerációs és a városi közösségi közlekedési utasforgalom cseréjében, közreműködésében. A kerületet két földalatti városi gyorsvasút (metró), több közúti vasúti vonal (villamos) és trolibusz vonal érinti. Az kisföldalatti (M1) az Andrássy út nyomvonalát követi kéregvasútként a Bajcsy- Zsilinszky út és a Hősök tere között a kerületen belül. Az M3 metró a főváros észak-déli irányú, a Kőbánya-Kispest és Újpest kerületeket közvetlenül egymáshoz és a Belvároshoz kapcsoló metróvonal. Minden megállójában jelentős utasforgalmat bonyolít le, különösen a Belvárosban. Terézváros közösségi közlekedési ellátottsága kiváló (városközponti elhelyezkedése miatt sűrű a metró-villamos és buszhálózat). A kötöttpályás közösségi közlekedési járművek térségi és városi kapcsolatokat, az autóbuszok és trolibuszok többségében kerületközi kapcsolatokat biztosítanak a kerületben lakók és dolgozók számára. Budapest belvárosában az utóbbi évtizedben jelentős mértékben fejlődött a kerékpáros infrastruktúra. Terézváros egészét lefedi a Budapest egyre több belső kerületében jelen lévő közösségi kerékpáros rendszer, a MOL BUBI. 12 dokkoló állomás található a kerületben. A kerületben, a kerékpárosok számának növekedésével párhuzamosan emelkedik a közterületi kerékpártárolási lehetőségek száma is. A lakóutcákban a parkoló autók a gyalogjárdák jelentős részét elfoglalják, így a gyalogosok számára keskeny burkolat marad. A legnagyobb gyalogosforgalmat az egész városban a Teréz körút Oktogonhoz közeli 6-8 m széles járdái fogadják be. Sajnos a Bajza utca – Bulcsú utca összekapcsolását szolgáló gyalogos aluljáró jelen állapotában a legkevésbé sem vonzó a gyalogosforgalom számára. Kizárólag gyalogosok számára kijelölt utcák az Operaház környezetében találhatók: Hajós utca, Lázár utca egy szakasza, Pethő Sándor utca és a Liszt Ferenc tér. Terézvárosban mind a lakó-, mind az intézményi, kereskedelmi és szolgáltató funkciók számára leginkább a közterületek biztosítanak parkolási lehetőséget. Terézvárosban a lakosság többsége közterületi parkolásra kényszerül, az évszázados házakban nincs lehetőség garázsok beépítésére, vagy az udvar parkolási célú használatára. A kerületben a legnagyobb parkolóhiány az egészségügyi létesítményeknél tapasztalható, de észrevehető az igazgatási és oktatási intézményeknél is. A kerület foghíjtelkein (azok beépítéséig) sok esetben felszíni parkoló működik. Terézváros teljes területe fizető várakozási övezetbe tartozik. A COVID-járvány pozitív következmény, hogy a kerületi célforgalom jelentősen csökkent, amely alapot nyújthat majd a jövőbeli forgalomcsillapítási beavatkozásokhoz, de megemlítendő a parkolási díjak visszaesése, mely költségvetési következményekkel jár. KÖZMŰ A közművesítés fejlődését jól mutatja, hogy míg 1970-ben a komfortos lakások aránya 66,8% volt, a közműfejlesztések hatására, a földgázellátás kiépítésével lehetővé váló fűtés korszerűsítésével a komfortos lakások aránya 94,3%-ra növekedett. Az ivóvíz ellátás kerületszinten kiépített, mely a főváros egységes vízellátási rendszeréhez, a fő- és gerinchálózatához csatlakozik. A kerület minden utcájában üzemel vízellátó vezeték, a régebbi építésű vezetékek fokozatos cseréjének igénye lassan előtérbe kerül. A kerület tűzivíz ellátása általánosan az ivóvíz hálózatra telepített tűzcsapokkal megoldott. A kerület területén egyesített rendszerű vízelvezetést építettek ki, amely a szenny- és csapadékvizek elvezetését egyesítve biztosítja. A kerületben több rövidebb szakaszokon elválasztott rendszerű csapadékvíz szállító csatorna is működik, de az ezekkel összegyűjtött vizek továbbszállítása is az egyesített rendszerű csatornahálózaton keresztül történik. A főváros egyik legrégebben csatornázott területe, csatornahálózata elöregedett, a megnőtt vízelvezetési feladatokra, a napjainkban egyre többször jelentkező szélsőséges csapadékesemények zavarmentes elvezetésére már nem alkalmas. A kerület energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre, napenergia, mint megújuló energiahordozót egyre több ingatlannál lehet látni. Terézváros a főváros két távhőellátási körzete között helyezkedik el, de jelenleg a kerület nem

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 144 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS veszi igénybe a távhőszolgáltatást. A megújuló energiahordozók közül a VI. kerületben a napenergia hasznosítása kínál lehetőséget, a kerület beépítettsége csak nagyon korlátozottan teszi lehetővé a geotermikus energia igénybevételét. Az önkormányzati intézmények energiaellátása vezetékes energiahordozók hasznosításával megoldott Kiemelt figyelmet kell fordítani a közmű infrastruktúra fejlesztésnél a zöldfelületi igények nagyobb térnyerésére. A kerület célja, hogy nagyobb zöldfelületi ellátottsága legyen, az utcák zöldítése, fásítással, növénykiültetésekkel a lehető legtöbb területen. A közművizsgálatok alapján a Szinyei Merse utca - Felsőerdősor utcában fasorok kialakítása tervezhető. KÖRNYEZETVÉDELEM, KATASZTRÓFAVÉDELEM Természetes genetikájú, bolygatatlan talajok, művelés alatt álló termőföld nem található Terézvárosban. A vizsgált terület egészére a közlekedésből származó talajterhelés a legjellemzőbb, amelynek két fő összetevője a légszennyező anyagok (pl.: ólom) kiülepedése majd csapadékkal történő talajba jutása, valamint a téli síkosság mentesítésből származó káros anyagok (pl.: nátrium- klorid)bemosódása. További talajszennyezési forrás lehet az illegális hulladéklerakásból származó szennyező anyagok talajba mosódása. Ez elsősorban a foghíjtelkeken és a felhagyott vasúti területeken jelentkezik. Talajszennyezettség szempontjából kiemelt helyszín a Nyugati pályaudvar területe. Itt a hosszú évtizedekig tartó külszíni anyagtárolásból, a vasúti pályák menti vegyszeres gyomirtásokból valamint a vasúti infrastruktúrából származó vas, szénhidrogén és nehézfém szennyezésből adódó talajterhelés a felszín közeli rétegekben jelentős. A terület kármentesítése még nem kezdődött meg. A talajvíz szintjének átlagos mélysége 2,5-7,5 m. A Nyugati pályaudvar területe a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület. A kerület közigazgatási területén légszennyező anyag kibocsátás elsősorban a közlekedésből, kisebb mértékben a kerületben folyó ipari és szolgáltató tevékenységből, és a lakossági fűtésből származik. Számos légszennyező anyag kibocsátással rendelkező telephely található a kerületben. A legjelentősebb közúti forgalmi zajhatást a főútvonalak (Váci út - Bajcsy-Zsilinszky út, Andrássy út, Podmaniczky utca, Teréz körút) okozzák. A vasút zajterhelését a Nyugati pályaudvarra érkező vonatok keltik. Vizuális környezetterhelést jelentenek az elhanyagolt, rossz állagú épületek, a felhagyott telephelyek, az illegális hulladéklerakások, az utak mentén illetve az épületeken elhelyezett nagyméretű reklámfelületek, valamint a kerületben előforduló közterületi károkozások (pl. graffiti, rongálás). A kerület árvízi elöntéssel nem veszélyeztetett, belvíz-veszélyeztetettség nincs, a kerületben előforduló vízelöntések a vízelvezető hálózat kialakításának hiányából, vagy túlterheléséből származnak. A Magyar Állami Földtani Intézet A kerületben található pontszerű és vonalas szennyező építés alkalmassági térképe alapján a kerület nem források és lokális hatás-zónáik felszínmozgás-veszélyes,4-5 szint feletti beépítésre alkalmas.

VÁROSI KLÍMA Terézvárosban a hősziget érezteti hatását, s kevés olyan zöld- vagy kékinfrastrktúra elem van, ami csökkenteni tudná ennek a hatását. A klímaváltozás érezteti hatását napjainkban is, s az ebből eredő hatások egyre sűrűbb megjelenésével és nagyobb kockázatával lehet számolni, melyek közül a kerületre első sorban az alábbiak gyakorolnak hatást: meleg, csapadékmentes időszakok megnövekedése, hirtelen nagy mennyiségű eső, felszíni (villám) árvíz keletkezése, viharkárok.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 145 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

III. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 146 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

1. A HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, SZINTÉZIS Terézváros és környezete fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglalását a SWOT analízis tartalmazza.

TÁRSADALOM, HUMÁN INFRASTRUKTÚRA

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK  fővárosi viszonylatban képzett népesség, aktív  az időslakossághoz viszonyítva nagyon alacsony a korosztály arányának növekedése fiatal korúak száma  erős művészeti közép- és felsőoktatási képzés a  telített óvodai és bölcsődei férőhelyek kerületben  negatív természetes szaporodási érték  szociális és egészségügyi helyi ellátási rendszer jól  a kerület lakásállományának 71%-át az egy- és működik kétszobás lakások teszik ki  folyamatosan nő az egy lakosra jutó nettó belföldi  nincs jelentősebb sportlétesítmény, szabadidős jövedelem terület  kiépített szociális támogatási rendszer  Terézváros melléd áll, válságkezelő program LEHETŐSÉG VESZÉLY  az aktív civil szervezetek bevonása a kerület  a lakónépesség alakulása negatív tendenciába lép életébe  az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem a  támogatások lehetőségi körének a bővítése budapesti átlag alatt marad  tovább növekszik a bérlemények száma

KERÜLET GAZDASÁG, ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK  folyamatosan nő a regisztrált vállalkozások száma  a COVID-járvány a külföldi vendégéjszakák számát  innováció, start-up és kreatív szektor jelenléte drasztikusan csökkenti (design, divat), közösségi irodák megjelenése a  önkormányzat feladatai és szervezeti háttere kerületben. révén a fejlesztési folyamatokat csak  proaktív, előremutató önkormányzati korlátozottan befolyásolhatja, kezdeményező kezdeményezések (társasház-felújítási támogatási szerepe lehet csak pályázat)  még mindig magas az üresen, önkormányzati  az irodaház-fejlesztők kedvelt helyszíne tulajdonban álló lakások száma  kiemelkedő Terézváros vendégforgalma  a kívülről érkező erőforrások (pályázatok, támogatások) nincsenek összhangban a kerület  Terézvárosi Foglalkoztatást Elősegítő Nonprofit fejlesztéseivel, továbbá sok esetben a Kft.-t, munkalehetőséget biztosít a kerületi fejlesztések pénzügyi erőforrások hiányában nem munkanélküliek és a szociális ellátásban valósulnak meg részesülők számára

 önkormányzati tulajdonban lévő, üresen álló lakások száma az utóbbi években csökken  Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterv kerül megvalósításra LEHETŐSÉG VESZÉLY  Westend City Center mögötti több mint 9 hektáros  társasházak felújításához önerő hiánya és Central Park projekt megvalósítása társasházi rendszer működési problémái  egyre nő a kereslet az irodák iránt  pályázati források hiánya örökségi értékek  a megújuló energiahasznosítás alkalmazása az védelemre, komplex rehabilitációra önkormányzati intézményekben  lakáspiaci átrendeződés, tulajdonos váltás  értékközpontú fejlesztés, mely során érvényt  legfőképp a COVID-járvány okozta válsághelyzet szereznek a fenntarthatóság kihívásaira, s a kezelése, illetve a gazdasági ágazatok (turizmus, fejlesztések során a zöldfelületek (gazdasági) vendéglátás) fenntarthatóságának biztosítása értéke érvényesítésre kerül ingatlanfejlesztés befolyásolja magas- és mélyépítés során  a COVID-járvány miatt többen veszítik el az állásukat

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 147 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

KÖZLEKEDÉS ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK  kiváló közösségi közlekedési ellátottság  nagyarányú átmenő forgalom a kerület  fejlődő kerékpáros infrastruktúra főúthálózati elemein  gyalogos elérhetősége az intézményeknek kiváló  csomóponti távolságok kicsik  kiváló közúti kapcsolatok a város többi kerületével  nagyarányú keltett forgalom és országosan is  jelentős parkolási igény  számos közhasználatú parkolóház található, ahová  parkolóhelyek főleg közterületen a közterületekről átterelhető volna a várakozók  közterületek jelenlegi felosztása a forgalma (ugyanakkor forgalomkeltés gépjárműforgalmat szolgálja ki szempontjából hátrányos a belvárosi parkolóházak  gyalogosfelületek hiánya/szűkössége a kapacitása). lakóutcákban  Nyugati pályaudvar nemzetközi és országos vasúti  zöldfelületek aránya nagyon kicsi kapcsolatot bonyolít  közterületek jelentős aránya burkolt  Nyugati pályaudvarhoz vezető vasútvonalak elválasztó hatása  autómentes körzetek kijelölése még kísérleti jelleggel sem történt meg. LEHETŐSÉG VESZÉLY  fenntartható közlekedés népszerűsítése, az  tovább növekszik a személygépjármű ellátottság, agglomerációs településekkel való együttműködés nő az átmenő forgalom  parkolási kedvezmények rendszerének  fővárosi közösségi közlekedésfejlesztés eltolódása felülvizsgálata (vasútállomások fejlesztése, villamosvonal  gyalogosok helyzete a kiszolgáló utcákban kiépítése) javítandó  parkoló hiány növekedése  vasút vágánykapcsolatokon átvezető gyalogos és kerékpáros kapcsolatok erősítése  parkolásirányítási rendszer bevezetése (közreműködve a fővárossal és a többi kerülettel)  Városliget lezárásával a Terézvárosba érkező átmenő forgalom volumene csökkenni fog  a belvárosi kerületek forgalomkorlátozás bevezetését tervezik az átmenő forgalom kizárása érdekében KÖZMŰ ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK  Közüzemi ellátás 100%-ban kiépített, nincs  egyesített rendszerű vízelvezetés ellátatlan lakóterület  főváros egyik legrégebben csatornázott területe,  a nem vezetékes energiahordozók igénybevétele csatornahálózata elöregedett korábban már felszámolásra került  vannak területrészek, utcaszakaszok, ahol a közvilágítás elvárható megvilágítási mértéket nem biztosítanak csak a közlekedés igényeit elégíti ki LEHETŐSÉG VESZÉLY  alternatív energiák térnyerése  megfelelő támogatási rendszer nélkül az  megújuló energiahordozók közül a VI. kerületben energiahatékonysági és klímavédelmi projektek a a napenergia hasznosítása kínál lehetőséget beruházás gazdaságosság miatt nem indulnak el  vízelvezetés megoldásának koncepcionális  jelenlegi kerületen belüli területhasznosítás még újragondolása igényesebb közműellátást igényel, különösen a környezetvédelmi követelmények fokozottabb kielégítésével  nő a régebbi építésű vezetékek fokozatos cseréjének igénye  többször jelentkező szélsőséges csapadékesemények zavarmentes elvezetésére a csatornahálózat már nem alkalmas

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 148 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET,

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK  historizáló városszövet, neoreneszánsz bérpaloták  alulhasznosított barnamezős területek (Nyugati  funkciógazdag kerület pályaudvar, foghíjtelkek)  nemzetközi szintű kulturális intézmények  kevés az önkormányzati tulajdonú terület (korlátozott fejlesztési lehetőségek)  világörökségi terület, Andrássy út és környezete  a tetőtér beépítés fele zavaró hatású  a kerület javarészt építészetileg védett övezet  az épületállomány 20%-a leromlott állapotú  magas a nagykövetségek száma a kerületben   LEHETŐSÉG VESZÉLY  az épített környezet fejlesztése infrastruktúra és  szlömösödés, degradáció veszélye a leromlott zöldfelület fejlesztéssel valósítható meg állapotú épületek csoportosulásainál  állami és fővárosi támogatások az értékes  védelem alatt álló épületek állagromlása épületek felújítására  továbbra sem készül el a Világörökségi kezelési  városrehabilitációs program keretében a terv veszélyeztetett tömbök felújítása, pályázatok  lakosságnövekedés esetén a meglévő intézményi  Világörökségi Kezelési terv segítheti az ellátottságot növelni kell értékvédelmi beavatkozásokat  Nyugati pályaudvar melletti barnamezős terület fejlesztése jelentős zöldhálózat-fejlesztési potenciált is tartalmaz

ZÖLDFELÜLETI RENDSZER

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK  Városliget közelsége  az egy főre jutó zöldfelületek nagysága rendkívül 2  fővárosi kiemelt, településképvédelmi jelentőségű alacsony (0,4 m /fő) fasorok a kerület főútvonalain  a zöldfelületek területi eloszlása nagyon  a zöldfelületek jól karbantartottak egyenetlen  sok társasház belső udvarán van fa, zöldfelület  szabadtéri sport és rekreációs területek hiánya  jó egyedi példák, egyéni kezdeményezések  felszín alatt közművekkel átszőtt, teljes (virágos erkélyek, körfolyosók, ablakok, zöld mértékben burkolt utcák üzletportálok)  növények számára kedvezőtlen környezeti  a Villanegyed zöldfelületi ellátottsága belvárosi adottságok viszonylatban kimagasló  a meglévő zöldfelületek túlhasználata  megindult a kerületi utcafásítási program  a Lakóövezetben nincs zöldterület létesítésre  a kerületi építési szabályzatok többféle alkalmas, beépítetlen terület lehetőséget biztosítanak a zöldfelületi arány  belső kertek jogi és fizikai tagoltsága, parkolóként növelésére történő hasznosítása  online elérhető fa- és zöldfelületi kataszter  összetett tulajdonosi és kezelői viszonyok

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 149 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

LEHETŐSÉG VESZÉLY  növekvő társadalmi igény és önkormányzat  a zöldfelületek növekedése miatt a társadalmi és szándék a minőségi közterületek és zöldfelületek térhasználati konfliktusok éleződése iránt  a klímaváltozás miatt a környezeti feltételek  paradigmaváltás: a közterületek közösségi és további romlása, a városi hősziget-hatás erősödése zöldfelületi jellegének erősítése, a helyi  a zöldfelületi fejlesztésekhez szükséges források identitástudat részeként is hiánya  az új építésekhez kapcsolódóan színvonalas  a gépjárművek további térnyerése a zöldfelületi fejlesztések megvalósítása zöldfelületekkel szemben  a beruházások során komplex szemlélet  a fenntartási kapacitások elégtelensége alkalmazása a növénytelepítés és a csapadékvíz-  a faállomány elöregszik, egészségi állapota tovább gazdálkodás szempontjainak érvényesítése romlik érdekében  a közműszolgáltatók faültetéssel kapcsolatos  új zöldfelületek létesítése, zöldhálózat elemeinek merev szabályalkalmazása fokozódik fejlesztése  fővárosi önkormányzattal és szomszédos  a Nyugati pályaudvar melletti Rozsdaövezet kerületekkel történő együttműködés fejlődésének zöldhálózati fókuszú fejlesztése elmaradása  közmű infrastruktúra fejlesztésekor a zöldfelületi  Városliget közparkból turistaközponttá alakítása szempontok érvényesítése  a társasházi udvarok zöldfelületi fejlesztése  alternatív zöldítési megoldások felkutatása és alkalmazása  fasorok környezeti állapotjavítása  egyéni és közösségi zöldítési kezdeményezések támogatása  lakosság bevonása, kommunikáció erősítése, közösségi tervezési módszerek alkalmazása  intézménykertek, magánterületek közhasználatra történő megnyitása

KÖRNYEZET- ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM, VÁROSI KLÍMA

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK  árvízi elöntéssel, belvízzel nem veszélyeztetett,  forgalmasabb útvonalak mentén jelentős a belvíz-veszélyeztetettség nincs gépjárműforgalomból eredő zaj-és  felszínmozgás-veszély nem áll fenn, a kerület 4-5 környezetterhelés szint feletti beépítésre alkalmas  útmenti, burkolatlan talajok szennyezőanyag tartalma többszöröse is lehet a külső kerületek hasonló területeihez képest  számos kisebb potenciális pontforrás helyezkedik el szűkebb környezetükben szintén befolyásolhatják a levegő- ill. a zajszennyezettséget  kis zöldfelületi ellátottság, így a hősziget hatása nem csökkenthető  elégtelen energiahatékonysággal bíró épületek  elégtelen lefolyással, vízelvezetéssel bíró kerületrész a Szondi utca környezetében LEHETŐSÉG VESZÉLY  forgalomcsillapítással, gyalogos zónák  talajszennyezettség szempontjából kiemelt kialakításával a környezetszennyezés helyszín a Nyugati pályaudvar területe csökkenthető  építési korlátozások a közműszolgáltatásokkal és  környezettudatosság növekszik talajszennyezéssel függnek össze  vasút melletti területek zöldfelületi  vizuális környezetterhelés nagy méretű hasznosításával csökkenthető a hősziget hatása, hirdetések, üres foghíj telkek, leromlott épületek illetve a klímatudatos fejlesztés valósulhat meg valamint ezek környezetében közterületi rongálás  a városi hősziget-hatás erősödése  globális klímaváltozás hatásai, szélsőséges időjárási körülmények tovább erősödnek

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 150 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

1.1. A településfejlesztés és - rendezés kapcsolata Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban, valamint a Fővárosi Településfejlesztési programban megfogalmazott prioritások és a hozzájuk kapcsolódó intézkedések többsége érinti Terézvárost, egyrészt mivel a célok (prioritások) általános érvényűek, másrészt, mert a kerület a Budapest szívéhez tartozik, jelentős szerepköre van Terézvárosnak a főváros életében. A programokban meghatározott intézkedések nem befolyásolják a TFK és az ITS készítését. A BP 2030 számos fejlesztési lehetőséget nyújt a fővárosnak és Terézvárosnak ezen belül kell megtalálnia a saját fejlesztési irányait, elképzeléseit a jövőre nézve, ha településfejlesztési dokumentumokat készít. Az ITS-ben megfogalmazott, Terézvárost érintő 3-as akcióprojektek közül csak részbeni megvalósulások vannak (Hunyadi tér külső felújítása, Nyugati Grund projektben csak felmérések készültek), számos esetben pedig nem történt változás (Westend2, M1 metro meghosszabbítás). A fővárosi ITS megújítása (ITS2027) jelenleg folyamatban van, a kerületi önkormányzatok még véleményezik az anyagot, mely a végleges dokumentumig gyökeresen is megváltozhat. Azonban fontos kiemelni, hogy az ITS2027 akcióterületi projektjei közül a 3-as projekt nem kerül átvezetésre, nincs fővárosi fejlesztési szándék a területen, a Nyugati Grund is törlésre került. A 3-as projekt elvetésével a fővárosi szerkezet fejlesztésében törés jelenik meg, az egységes budapesti fejlesztés sérül, a területi összefüggés szétesik. A stratégia megtervezésénél érzékelhető, hogy elsősorban nem területhangsúlyos fejlesztéseket tervez a főváros, hanem projekthangsúlyost. A felsőbb dokumentumokban megfogalmazott célok és prioritások sok esetben pályázati támogatások és források hiányában nem valósultak meg, vagy olyan átfogó célokat mutat be melyek folyamatosan fejlesztendő területek (pl.: egészséges társadalom, fenntartható térszerkezet), vagy túl mutatnak a kerület határain, Budapest egészére ható fejlesztési elveket mutat be (pl.: hatékony városszerkezet, támogatott funkciók ösztönzése). Noha a helyzetfeltáró munkarészben bemutatott területfejlesztési dokumentumok közép, illetve hosszú távra szóló átfogó fejlesztési célokat fogalmaznak meg a megvalósítás eszközei (pályázatok, támogatások, önerő) az Önkormányzatok és köztük Terézváros számára sok esetben hiányosak, vagy egyáltalán nem biztosítottak. (Számos kerületben, illetve kerületen túli településeken problémát jelent a célok és a gyakorlati megvalósítások közötti szakadékok áthidalása, források és önerő hiányában a célok nem valósíthatók meg.) A külső tényezők, szervezetek (pl. Liget projekt, Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, Budapesti Fejlesztési Központ) saját belső átalakulásai, és változtatások miatt (tulajdonváltás, fókuszpont váltás stb.) a kerület nem tud igazodni a fejlesztési elképzelésekhez, sok esetben a tervezési idő megnyúlik, a szervezetek egymás közötti valamint a kerület közötti egyeztetés elmarad, így nem tud egységes fejlesztés vagy beruházás megvalósulni. Az országos szintű dokumentumok közül hiányzik a Világörökségi Kezelési terv, mely az értékvédelmi beavatkozásokat segítené. Terézváros Andrássy út mentén fekvő telektömbjei a világörökségi területhez tartoznak, így a Kezelési terv részét kellene képeznie, amely biztosítja a világörökségi terület használatának, fejlesztésének, bemutatását, illetve szükség szerinti helyreállításának biztosítását, továbbá a világörökségi terület megőrzésével és fenntartható mértékű használatával kapcsolatos tevékenységek összehangolását. A historikus városszövet beállt területinek fejlesztése és megőrzése támogatásokkal érhető el, a védett épületek felújításának járulékos költsége (kármentesítés, területrendezés, épület felújítás) jóval magasabb, mint egy új épület felépítése. A kezelési terv hiányával hiányos marad a finanszírozás forrásoldala, a befektetői tőkevonzó képesség javítása, napjainkban az önkormányzati támogatások sok esetben már kevésnek bizonyulnak, mivel a támogatások összegének növelése az infláció mértékével nem tud lépést tartani. A leromló épületállomány jellemzően a védő-övezetben található, s a társadalmi vizsgálatból jól kirajzolódik, hogy a lakosság átlag jövedelméből nem tudja fenntartani az eklektikus épületeket. A gazdasági és jogi környezet nem teszi lehetővé a fennálló, romlásnak indult helyzet kezelését, meglévő rendszer folyamatai fenntarthatatlanok. A Világörökség számára is az élt és lakott környezet biztosítását kell előirányoznia mind a világörökségi területen, mind a védő-zóna területén. A fővárosi TSZT 2017 Terézváros szomszédos kerületeiben nem tartalmaz olyan szerkezeti elemet, területfelhasználási egységet, mely a kerület területhasználatát, a TFK és az ITS készítését akadályozná, azzal ellentétes lenne.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 151 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

A kerület hatályos TFK készítése óta eltelt idő, a módosult jogszabályi háttér változásai, valamint az átlátható célrendszer hiánya miatt is megújításra szorul. A célok többségének megvalósulása - monitoring rendszer hiányában – nehezen követhető és nem értékelhető: a kezdőállapot nincsen dokumentálva, így a jelenlegi helyzettel nem összevethető. A hatályos ITS stratégiai célok meghatározásának alapját a 2007-ben készült koncepció jövőképe és a megfogalmazott átfogó célja jelentik, így a kerületi ITS áttekintésre, megújításra szorul. A stratégiai célok és legfontosabb beavatkozásainak megvalósulása célonként eltérő, a nem megvalósult elemek felülvizsgálata az ITS készítésénél szükségessé válik. A TSZT 2017 és FRSZ nem tartalmaz olyan szerkezeti elemet, területfelhasználási egységet, mely Terézváros valós területhasználatát akadályozná, vagy azzal ellentétes lenne.

2. PROBLÉMATÉRKÉP/ÉRTÉKTÉRKÉP Az értékek és problémák konkrét területi kivetülését foglalja össze az érték- és probléma térkép. Az érték- és problématérkép a V13-as tervlapon kerül bemutatásra. A térképen felvázolt vizsgálati szempontrendszer a településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia által megfogalmazandó célok meghatározásában nyújt segítséget. A főváros kerületei közül Terézvárosnak jelentős átmenő forgalma van (Bajcsy-Zsilinszkyút, Teréz körút, Andrássy út, Dózsa György út, Podmaniczky utca), mert a külsőbb kerületek közúthálózati kapcsolatai hiányosak, így a forgalom jelentős zaj- és légszennyezést generál. A kerület kiemelkedő közlekedési kapcsolatai révén a metrómegállók (Deák Ferenc tér, Nyugati pályaudvar, Oktogon) és a Nyugati pályaudvar térsége a legfrekventáltabb területek. A Nyugati pályaudvar nemzetközi és országos közlekedési forgalmat bonyolít, azonban fővárosi szinten is az egyik legnagyobb alulhasznosított, használaton kívüli barnamezős terület. A Nyugati pályaudvar jelentős elválasztó hatással rendelkezik, hiányzik a kerületek közötti haránt irányú kapcsolata. A kerület Nyugati téri csomópontja és a Ferdinánd híd kapcsolata átszervezést igényel, a gyalogos kapcsolatok javítása és a közlekedés hálózat újragondolása szükségszerű. Terézváros értékes historikus városszövettel rendelkezik, ahol az épületállomány 80%-a védelem alatt áll. Az Andrássy út mentén fekvő telektömbök a Világörökségi terület részét képzik, a kerület jelentős része világörökségi pufferterület, így Terézvárosban kiemelten fontos a védelem alatt álló értékek megőrzése, felújításuk ellenérzése, a leromlott épületállomány felújításának ösztönzése, támogatása. A vizsgálataink alapján védett értékek 15%-a volt leromlott állapotú, s a felújított épületek aránya közel megegyezik a leromlott állapotnak lévőkkel. Folyamatosan tapasztalható a védett értékek felújítása, felújítási ütemüket befolyásolja a magas felújítási költségük. A nagyvárosias zártsorú beépítés sok esetben problémát jelent a parkolóhelyek hiánya. A kerület értékes zöldfelületi elemei a közhasználatú zöldfelületek (közkertek, fásított közterek), valamint az értékes fasorok és zöldsávok, melyek kiemelt zöldfelületi értéket képviselnek. Azonban a kerület rendkívül alacsony zöldfelületi intenzitással rendelkezik, egyedül a Villanegyed területe adja a jelentősebb zöldfelülettel bíró területek magas százalékát. A kerület leginkább alacsony zöldterületi ellátottságú területe a Podmaniczky utca menti telektömböket érinti. A vonalas és területi terhelések mellett a kerületben pontszerűen - a légszennyező anyag kibocsátással rendelkező - telephelyek is megjelennek, valamint a vizuális környezetterhelésből adódó elhanyagolt, rossz állagú épületek, felhagyott telephelyek, illegális hulladéklerakások, az utak mentén illetve az épületeken elhelyezett nagyméretű reklámfelületek, valamint a kerületben előforduló közterületi károkozások (pl. graffiti, rongálás). Terézváros potenciális fejlesztési területe a már többször említett Nyugati pályaudvar és térségének alulhasznosított, barnamezős területe. A terület fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata során számolni kell a talajszennyezettséggel, valamint a tervezett beruházási projektekkel a Lehel utca Ferdinánd híd térségében.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 152 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

2.1. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek 2.1.1. Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Az ITS - a korábbi IVS - alapján a 4 kerületrészre osztja Terézvárost: Pesti Broadway, Lakóövezet, Villanegyed, Nyugati pályaudvar és a Westend körzet. Terézváros településképi arculati kézikönyve funkcionális és történeti szempontból határolja le a kerületet. A városrészek lehatárolása megegyezik a hatályos ITS-ben szereplő lehatárolással, azzal a különbséggel, hogy a Pesti Broadway és a Lakóövezet egy kerületrészbe került. A városrészek a TAK lehatárolása alapján kerülnek bemutatásra, azzal a különbséggel, hogy a kerületet meghatározó utak a három kerületrész része marad.

NAGYKÖRÚTON INNEN ÉS TÚL (A PESTI BROADWAY ÉS A LAKÓNEGYED)  A szabályos parcellázásokból, és az intenzív belvárosi beépítésből adódóan a belvárosi részeken jellemzően 500-1000 m2-es telkeket alakítottak ki.  Funkciógazdag terület, magas ellátottsági aránnyal, magas a kulturális intézmények jelenléte.  A nagyvárosias területeket a zártsorú, belső zártudvaros beépítéssel építették be  Beépítési mérték 70-90%.  Beépítési sűrűség 3,0 feletti.  A kerületrészen a 3-5 szintes épületek jellemzőek, ahol az épület belmagassága 4,5 - 5,0 m is lehet.  Világörökségi terület az Andrássy út és környező telektömbjei.  Historikus városszövet, eklektikus épületek jellemzik.  A kerületrész területszervező tengelye az Andrássy út.  Szűk lakóterületi utcák jellemzik, a Teréz körúttól

északra magasabb a lakófunkciójú épületek aránya.  Kevés a közhasználatú zöldfelület (közkert, közpark), alacsony zöldfelületi intenzitás. A hatályos ITS-ben meghatározott fejlesztési célok a kerületrészre:  A domináns kulturális intézményi funkció további fenntartása és fejlesztése;  Épület és közterület rehabilitáció;  Lakófunkció további fenntartása és fejlesztése;  Minőségi turisztikai és a kapcsolt kereskedelmi szolgáltatási szerepkör további támogatása és erősítése;  Zöldfelület minőségének javítása, a közösségi helyek rekreációs szerepének növelése.  Örökségvédelmi fejlesztések a Hunyadi téri csarnok felújításával60;  Turisztikai és kapcsolt kereskedelmi szolgáltatási szerepkör erősítése az Andrássy úti tengelyre felfűzfe;  Zöldfelületi fejlesztések.

60 Megvalósult

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 153 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

VILLANEGYED

 A Villanegyed városrészen a jellemző telekméret 1000-2000 m2 feletti.  Jellegzetes villaépületekben jellemzően az intézményi és iroda funkció dominál, magas a nagykövetségek száma a területen.  A beépítési mód a Villanegyed területén válik el, ahol a zártsorú beépítés jellemzően már nem belső zárt udvarral valósult meg, valamint a legtöbb telek már szabadonálló módon épült be.  Beépítési mérték, 30-50%.  Beépítési sűrűség 1,0 körüli.  A 2-3 szintes épületek között 4-5 szintes épületek is megjelennek.  Világörökségi terület az Andrássy út és környező telektömbjei.  Jellemzően a századforduló után épített épületek.  A kerületrész területszervező tengelye az Andrássy út.  Az előkertek, valamint a szabadonálló beépítés miatt az utcák téraránya nagyobb.  Magas zöldfelületi arány jellemzi. A hatályos ITS-ben meghatározott fejlesztési célok a kerületrészre:  A hagyományos diplomáciai negyed és magas minőségű lakófunkció (lakó és nagykövetségi intézményterület) valamint a presztízs fenntartása;  Benczúr kert felújítása.

NYUGATI TÉRSÉG, ÁTALAKULÓ VASÚTI TERÜLET  Az egy hektárt meghaladó telkek a Nyugati-pályaudvar és környezete (vasúti sínek, Eiffel irodaház, Westend)  Összetett pályaudvari és irodai funkciók,a vasúti funkció és a funkciónélküliség tekinthető dominánsnak.  A Nyugati pályaudvar, a Westend és az Eiffel irodaház zártsorú beépítéssel épült, a Podmaniczky út menti vasúti területeken elszórtan zártsorú, illetve szabadonálló módon találkozhatunk gazdasági épületekkel, csarnokokkal.  A Westend fővárosi szintű kereskedelmi központ, a Nyugati pályaudvar nemzetközi szintű közlekedési csomópont.  Beépítettség 20% körüli.  Beépítési sűrűség 0,1-0,7 (esetenként 4,0 felett)  A vasúti csarnoképületek, gazdasági épületek 1-2 szintesek, a Westend és az Eiffel irodaház 6-7 szintes.  Modern, valamint jellegtelen stílusú épületek jellemzik, a Nyugati pályaudvar eklektikus stílusjegyeket hordoz.  Területszervező tengelye maga a vasúti területek, és a Ferdinánd híd.  A területen magas a zöldfelületi arány a beépítetlen területek miatt.  A vasúti területeken magas a talajszennyezés.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 154 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

A hatályos ITS-ben meghatározott fejlesztési célok a kerületrészre:  Központi szerepkör erősítése  Terület hosszú távú intenzív fejlesztési céljait szem előtt tartó közlekedés, közterület- és közműfejlesztés;  kereskedelmi- intézményi/munkahelyi központ és lakófunkció kiépítése ütemezetten – már középtávon is;  A MÁV alulhasznosított barnamezős területek veszélymentesítése és átmeneti hasznosítással a kerületi sport- és szabadidős területek bővítése.

2.1.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) Szegregátumok a KSH adatok alapján A KSH a 314/2012 (XI. 8.) Kormányrendelet alapján tud a települések számára adatközlést nyújtani, arra vonatkozóan, hogy adott településrészen található-e szegregátum, vagy szegregációval veszélyeztetett terület. A lehatároláshoz szegregációs mutató alapján történik: „szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület: szegregációs mutatóval lehatárolt olyan egybefüggő terület, amelyen az alacsony társadalmi státuszú családok koncentráltan élnek együtt vagy a társadalmi státuszcsökkenés jelei tapasztalhatók, ezért a területen közösségi beavatkozás szükséges; szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület lehet egy önálló településrész, de részét képezheti egy vagy több településrésznek is;” Szegregáció mutató: legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül. Terézváros esetében:  Szegregált terület, amelynél a szegregációs mutató értéke nagyobb egyenlő, mint 20%  Szegregációval veszélyeztetett terület, amelynél a szegregációs mutató értéke nagyobb egyenlő, mint 15%, de kisebb mint 20% 200 főnél népesebb települések esetében szegregátumnak, illetve szegregációval veszélyeztetett területnek azok az egybefüggő területek tekintendők, melyek megfelelnek a fenti mutatók egyikének, és a terület lakónépességének száma eléri az 50 főt. A KSH által kiadott nyilatkozat61 alapján: Budapest Főváros VI. kerület Terézvárosnak nincs sem szegregátuma, sem szegregációval veszélyeztetett területe. Szegregátumok Budapest Szociális Városrehabilitációs Tematikus Fejlesztési Programmal (FTP) szinkronban A krízis és veszélyeztetett tömbök meghatározása a KSH 2011-es népszámlálásának 3-3 társadalmi és lakás mutatója alapján történik, amely mutatók a kerület lakásfenntartási támogatásra vonatkozó adataival 7. mutatóként kiegészíthetőek, amennyiben azokat a kerület egészére megadja az önkormányzat.  Krízis és veszélyeztetett tömbnek62 azon tömbök számítanak, amelyek több mutató esetében is hátrányos helyzetűek , vagyis, ahol a hátrányok halmozódnak. A krízis és veszélyeztetett tömbök összefüggő területe a krízisterület, amely lakosságának életkörülményeinek javítására fókuszálnak a programok.  Krízistömbök közé azok a tömbök tartoznak, melyek társadalmi és fizikai mutatók mentén a legrosszabb helyzetűek, ahol a hátrányok leginkább halmozódnak.  Veszélyeztetett tömbök közé azok a tömbök tartoznak, melyek társadalmi és fizikai mutatók mentén ugyan nem tartoznak a legrosszabb helyzetűek közé, azonban a helyzet további romlását nem lehet kizárni.

61ügyszám: 20200723-91860, (2020.07.28.) 62Térképes ábrázolás a mellékletben látható

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 155 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

A lehatároláshoz használt társadalmi mutatók:  Legfeljebb 8 osztály végzettségűek aránya a 15-59 népességben  Munkanélküliek aránya az aktívakon belül  Felsőfokú végzettséggel rendelkezők A lehatároláshoz használt fizikai mutatók:  Túlzsúfolt lakások aránya az összes lakáson belül  Szubstandard lakások aránya az összes lakáson belül  Önkormányzati bérlakások aránya az összes lakáson belül

A lakótömbök legrosszabb 10%-ának lehatárolása esetében, a Terézvárosra vonatkozó szegregációs helyzetkép (Forrás: FTP)

A lakótömbök legrosszabb 20%-ának lehatárolása esetében, a Terézvárosra vonatkozó szegregációs helyzetkép (Forrás: FTP)

Forrás:FTP

Megállapítható, hogy a TFP-ben szereplő szegregációs számítások alapján nem található krízis lakótömb Terézváros területén, tehát nincs olyan településrész, ahol sürgős beavatkozásra van szükség. Terézváros esetében a KSH által szolgáltatott adatok alapján nincsen szegregátumnak minősíthető terület, így nincs az Önkormányzatnak törvényi kötelezettsége anti-szegregáció a terv elkészítésére. A Budapest TFP-ben szereplő indikátorrendszer alapján megállapítható, hogy a Terézvárosban nem található krízistömb, de mindemellett figyelmeztető, hogy a városrész 663, illetve 11%64-a veszélyeztetett lakótömbben lakik.

63 10%-os határérték mellett 6420%-os határérték mellett

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 156 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

Anti-szegregációs Programhoz kapcsolódó javaslatok Ahogyan az előzőekben bemutatásra került, törvényileg nincs kötelezve az Önkormányzat anti- szegregációs terv kidolgozására, szociálisrehabilitációt célzó akcióterület kijelölésére. Mindemelett egy felelősen gondolkodó Önkormányzat, figyelve a helyi lakosság szociális és közösségi igényeire, illetve a településrész hosszútávú gazdasági és finanszírozási szempontjait is figyelembe véve, akkor jár el helyesen, ha olyan szociális fókuszú programsorozatot alakit ki, ami megoldást kínál a helyben felmerülő problémákra. Az Önkormányzat szándékai szerint 3 területre szükséges koncentrálni az Anti-szegregációs Programnak:  A szegregációval veszélyeztetett területeken preventív intézkedések, annak megakadályozására, hogy a szociális hátrányok eszkalálódjanak, az ezeken a helyeken élő lakosság számára koncentrált támogatóprogram kidolgozása.  Terézvárosi közszolgáltatási intézményrendszerének megtámogatása, hogy az általuk nyújtott szolgáltatások hatékonyan szolgálják a helyi lakosság szociális felzárkóztatását.  Az Önkormányzat fejlesztéspolitikájában annak a horizontális szempontrendszernek az érvényesítése, hogy az elképzelt fejlesztések nem járulhatnak hozzá sem területi alapú szegregáció kialakulásához, sem a helyi lakosság szociális lehetőségeinek szűkítéséhez. Az Anti-szegregációs Program szemléletében integratívnak kell lenni és a helyi közösség bevonásával kell megvalósítani.  Integratívitás: Ahogy a hátrányos helyzetben lévő helyi lakosság problémái sem csupán szociális jellegűek, úgy a megoldás sem delegálható kizárólag a szociális ellátórendszerre. Olyan megoldásokat kell alkalmazni, ahol az egymással összefüggő problémákra komplex megoldások születnek és ahol a helyi közszolgáltatást nyújtó intézmények összhangban tudnak cselekedni.  Közösségi bevonás: Hatékony és fenntartható beavatkozások csak akkor képzelhetőek el, ha az (közvetlenül és közvetetten)érintett helyi lakosság is megkérdezésre kerül, adott esetben a programok megtervezésében és megvalósításában is szerepet kapnak. Anti-szegregációs Programjavasolt célrendszere: 1. Veszélyeztetett településrészeken élő lakosság életminőségének és életlehetőségeinek javítása 2. A szociális biztonság megteremtése, az egészségi állapot javítása 3. Az esélyegyenlőség feltételeinek javítása, kiemelten az óvodás és iskolás gyermekek körében 4. A biztonságos lakókörnyezet megteremtése, a bűnelkövetések számának csökkentése 5. A munkanélküliség csökkentése, munkaerőpiaci reintegráció elősegítése 6. A társadalmi kohézió erősítése kulturális és közösségfejlesztési eszközökkel Anti-szegregációs Program javasolt pillérei: 1. Pillér A szükséges programelemek megtervezése és megvalósítása, illetve a helyi közszolgáltatási rendszer hatékony működtetése nem képzelhető el a helyi szociális viszonyok megismerése nélkül. Szükséges egy Terézvárosra vonatkozó Szociális problématérkép elkészítése, ami a következőket kell tartalmaznia:  Szociális, társadalmi jellegű adatok felvétele és elemzése (KSH, helyi ellátórendszer, önkormányzati adatok stb.).  Érintett szakemberek problémaérzékelésének összegyűjtése, elemzése  Helyi lakosság megkeresése.  A kapott információk alapján egy monitoring rendszer kialakítása, ami középtávon hatékony előrejelző-rendszerként tud működni. 2. Pillér A kerület szociális intézményeiben magas színvonalú szakmai tevékenység folyik. Mindezek mellett is szükséges a szociális ellátórendszer személyi és tárgyi feltételeinek javítása, illetve infrastrukturális fejlesztésekre.  Krízishelyzetek megoldására vonatkozó intézkedések kialakítása  Prevenciós intézkedések kialakítása

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 157 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

 Szociális kerekasztal működtetése, ami lehetőséget teremt a társterületek együttműködésére, adott esetben közös, összehangolt intézkedések megvalósítására. 3. Pillér Szükséges a meglévő szociálpolitikai intézkedések, szociális támogatási rendszerek felülvizsgálata, illetve kívánatos a szociális területeken megvalósítandó intézkedések szinkronizálása társterületek intézkedéseivel. Gyors és a helyi lakosság számára érzékelhető változások mellett olyan intézkedések megvalósítására van szükség, amik szakmai és gazdasági szempontokat egyaránt figyelembe véve fenntarthatóak. Érintett területek:  Helyi szociális támogatási rendszer  Bérlakás politika  Foglalkoztatás  Bűnmegelőzés  Ifjúság és időskérdés  Sport és kultúra  Egészségügy

2.1.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) A Nyugati pályaudvar környezete és vasúti területei Budapest belvárosának legnagyobb fejlesztési potenciállal bíró, barnamezős helyszíne. A vasúti terület elválasztó hatása, valamint a terület degradálódása befolyásolja a terület környezetét, a Podmanicky utca mentén fennáll a szlömösödés veszélye. A terület gyalogosan és gépjárművel is korlátozottan átjárható, a Podmaniczky utcáról a Váci út és a Lehel utca a Ferdinánd hídról érhető el, valamint a Bajza utca – Bulcsú utca összekapcsolását szolgáló gyalogos aluljárón keresztül érhető el. A Váci út melletti Nyugati tér a belvárosi értékekhez méltatlan állapotú,melynek megújítása komplex szemléletet és sok szereplő együttműködését igényli. Az elmúlt két évtized folyamán a legjelentősebb fejlesztést a Westend bevásárlóközpont megépítése jelentette, mely az ország egyik legnagyobb kereskedelmi-, irodaházi- és szállodakomplexumaként kereskedelmi szempontból tizenöt év elteltével is jelentős vonzerőt képvisel. Az elmúlt években rendezésre került a pályaudvar melletti barnamezős terület, jelentős beruházásként megvalósult az Eiffel Irodaház és a mára népszerűvé vált Eiffel tér. A Ferdinánd híd - Lehel utca mentén fekvő közel 9 hektáros üresen álló jelenleg parkolóként hasznosított területen vegyes funkciójú ingatlanfejlesztést terveznek. A magánberuházású a Central Park projektet Terézváros és a szomszédos kerületek városfejlesztési koncepciójába kívánják illeszteni, ahol egy városközponti területet kívánnak kialakítani. A beavatkozás szempontjából Terézváros Önkormányzatának elsődleges feladata a területen a folyamatok organizálása, a szereplők (Magyar állam, főváros, érintett kerületek, MÁV, piaci szereplők, lakosság) közötti párbeszéd folyamatos fenntartása. Az ütemezett fejlesztéseknek olyan multiplikátorhatással kell rendelkezniük, ami a térség fejlődését előrelendíti, Terézváros számára többszörös haszonnal jár.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 158 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu BUDAPEST VI. KERÜLET 159 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERÉZVÁROS

MELLÉKLETEK

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2020. www.vzm.hu