Florisztikai Adatok a Bakonyból És a Bakonyaljáról II. -..:::: Kitaibelia
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
id1758000 pdfMachine by Broadgun Software - a great PDF writer! - a great PDF creator! - http://www.pdfmachine.com http://www.broadgun.com 187 KITAIBELIA IX. évf. 1. szám pp.: 187-206. Debrecen 2004 Florisztikai adatok a Bakon yból és a Bakonyaljáról II. BAUER Norbert H-8420 Zirc, Egry J. u. 8. E-mail: [email protected] Jelen közlemény BAUER (2001) florisztikai adatközlésének folytatásaként a Bakony-hegység és a Bakonyalja flórájának jobb megismeréséhez kíván hozzájárulni, a 2002, 2003 években folytatott florisztikai adatgyûjtés néhány eredményével. A dolgozatban közlésre kerül néhány a kutatott területrõl még nem jelzett taxon (pl. Leucojum aestivum, Montia fontana subsp. minor, a Bakonyaljáról, Hippuris vulgaris a Déli- Bakonyból, Limosella aquatica, Galinsoga quadriradiata a hegység több pontjáról), számos ritkább, ill. szórványos elterjedésû, növényföldrajzi szempontból jelentõs növény (Anemone sylvestris, Helleborus dumetorum, Prunus fruticosa, Ononis pusilla, Euphorbia angulata, Viola collina, Scrophularia vernalis, Corydalis intermedia, Primula × brevistyla, Silene bupleroides, Poa badensis, Agropyron pectiniforme stb.) néhány újabb adata. A felsorolt növények közt viszonylag szép számmal szerepelnek ritkább gyom, ill. gyom jellegû taxonok pl. Myosurus minimus, Vicia pannonica subsp. striata, Polycnemum majus, Euphorbia falcata, E. exigua, Teucrium botrys, Papaver argemone, Erysimum cheiracanthoides, Pseudognaphalium luteo-album, Herniaria hirsuta, Gagea arvensis, Carex hordeistichos, Aegilops cylindrica, Panicum capillare, Leersia oryzoides. Az enumerációban néhány viszonylag gyakoribb – de kevés publikált adattal rendelkezõ, vagy terjedõben lévõ, ill. védett – faj néhány újabb adatát is közöljük. Az adatok megadásakor a helységnevet a dûlõnév ill., ha ilyen nincs a lelõhely körülírása követi, egyes adatok esetében az állományra, termõhelyre vonatkozó megjegyzésekkel. A taxonok új (ill. esetenként megerõsített régi) adatainak felsorolását követõen zárójelben szerepelnek korábbi adatainak hivatkozásai. Itt elsõsorban bakonyi flóramû (RÉDL 1942) és a megjelenése óta közölt florisztikai adatok hivatkozásai találhatók. A RÉDL (1942) mûvében szereplõ adatoknál korábbi közléseket és a korábban közölt lelõhelymegjelöléseket terjedelmi okokból nem részletezzük. A korábbi publikációkra (pl. SIMONKAI 1874, PILLITZ 1908, 1910, POLGÁR 1933, 1935, BOROS 1937, 1938, ZSÁK 1941), ill. korábban ismert lokalitásokra – mivel azok zöme hivatkozva szerepel a flóramûben – csak néhány ritkább ill. viszonylag kevés adattal rendelkezõ taxonok esetén utalunk. Az enumerációban szereplõ adatok sorrendje a Soó sorszámok HORVÁTH et al. (1995) munkájában szereplõ rendszerét követi, a nevezéktani kérdésekben figyelembe vettük újabb munkák (WISSKIRCHEN – HAEUPLER 1998, SIMON 2000) eredményeit is. A begyûjtött példányok az MTM Növénytárába kerültek. Eredmények 8003.00 Lycopodium clavatum L.: Ugod: Tábor- völgye; Csehbánya: Rókalyuk-árok, Torna-patak hegy, 30-40-éves lucos ültetvényben, néhány völgye; (RÉDL 1942, FEKETE et al. 1961, BÖLÖNI et négyzetméteren; Ugod: Husz-árok, lucos kisebb al. 1997, GALAMBOS 1998, 2001, LÁJER 1998, vágásterületén; (RÉDL 1942, FEKETE et al. 1961, MÉSZÁROS – SIMON 2003). BÖLÖNI et al. 1997, GALAMBOS 1998, 2001). 8020.00 Ophioglossum vulgatum L.: Taliándörögd: 8007.00 Equisetum telmateia Ehrh.: Réde: Agár-tetõ, Csigó-kút környéki réteken gyûjtöttük Küllõfej-hegy, vízfakadásos völgyben; Ugod: (Barina Z. et Bauer N.); (RÉDL 1942, TALLÓS 1956, Hamuházi-árok; Porva: Hódos-ér-völgy, FEKETE et al. 1961, BÖLÖNI et al. 1997, GALAMBOS Ménesjáráspuszta; Csesznek: Kõmosó-hegy É-i 1998, BAUER 2001, MÉSZÁROS – SIMON 2003). lábán; Dudar: Nádasvölgyi-tábla alatt; Csetény: 8027.00 Asplenium scolopendrium L.: Ugod: Nagy- Malom-patak mentén; Jásd: árokban, Malmi- Sarok, É-i kitettségû sziklákon, szurdokerdõ jellegû patak mentén; Taliándörögd: Tik-hegy alatti állomány felett, bükkösben; Bakonyszücs: Nyög- forrásnál; Nyirád: Meleg-víz mentén; (RÉDL éri-árok, erdei út melletti kisebb sziklafalon, 1942, GALAMBOS 1998, BAUER 2002, MÉSZÁROS bükkösben; Hárskút: Fehér-kõ-árok; Bakonyoszlop: – SIMON 2003). Ördög-árok, a szurdok É-i részén, sziklákon, a 8012.00 Equisetum hyemale L.: Ugod: Kopasz-domb alatt tömeges; Csehbánya: Torna- Ácsfaragási-árok, Hamuházi-séd v. Hubertlak patak völgye, É-i kitettségû sziklákon; Herend: közelében; Bakonybél: Major alatt a Gerence Király-fa-árok; Úrkút: Õskarszt, a felhagyott mentén tömeges, Nórápi-erdõ, Messzi-kút mangánbánya legmélyebb bányagödrében, jura 188 KITAIBELIA 9 (1) : 187-206. 2004. mészkõszikla-falon; (RÉDL 1942, FEKETE et al. karszterdõben; Kis-Papod déli lábán a Kút- 1961, BÖLÖNI et al. 1997, MÉSZÁROS 1997, völgyben (kis állomány); Bodajk: Bükkös-árok KOVÁCS 1999, 2001, BAUER 2001, MÉSZÁROS – völgyfõjénél erõsen vadjárta erdõben, a Gaja- SIMON 2003). szurdokból ismert állomány közelében, a szurdok 8028.00 Asplenium adiantum-nigrum L.: Sáska: feletti platón; Fehérvárcsurgó: Keresztes-hegy ÉK-i Agár-tetõ, a Péterfy-ház közelében, út menti gerince; Kincsesbánya: Bogrács-hegy É-i lábán; bazaltkibúváson gyûjtöttük (Barina et Bauer). (Korábbi adatai: Papod: Öreg Péter mezeje, KOVÁCS (2001) a "Macska luka-árok" szurdoki Kispapod, Gaja-szurdok: RÉDL 1942, Szegle, bükkösébõl jelzi. Korábbi bakonyi adatai: BAUER 2001, Zirc-Aklipuszta: GALAMBOS 2001). Szentgáli e. PILLITZ (1908), RÉDL (1942), 9.00 Nigella arvensis L.: Csesznek: kis szántók a Fenyõfõ: TALLÓS (1959), majd késõbb Kõmosó-hegy ÉK-i lábán; Dudar: Malom-dûlõ; Fenyõfõrõl KEVEY (2001) is közli (téves Nádasvölgyi-tábla; Csetény: Malomi-dûlõ; megjegyzéssel a Bakonyaljára új fajként). Veszprém: Gyulafirátót: Tik-hegy; Taliándörögd: 8035.00 Ceterach javorkaeanum (Vida) Soó: A Ádám-dûlõ; (RÉDL 1942, PINKE et al. 2003). Déli-Bakony lealacsonyodó dolomitfelszínei és 11.00 Actaea spicata L.: Döbrönte: Bittva-menti üde az Agár-tetõ közé ékelõdõ Hegyesd (Hegyesd), erdõkben; Bakonybél: Vörös-János-Séd völgye, várrom alatti szikláján találtuk kis egyedszámú Öreg-Kecskeakol-árok; Bakonyszücs: Holes-árok; elõfordulását (Bauer et Kenyeres). A kis Porva: Hódos-ér mente, Zsidó-erdõ, Hátsó-irtás, bazalthegy a Tapolcai-medence tanúhegyei Kopasz-hegy; Csesznek: Rekettyés-patak völgye; közé sorolható, tájföldrajzi besorolása átmeneti Dudar: Sûrû-hegy; Tés: Táblavölgyi-dûlõ, helyzete miatt nem egyértelmû, növényföldrajzi víznyelõbarlangok körüli kis erdõfoltokban, Tábla- szempontból azonban már mindenképp a völgy; Csehbánya: Torna-patak völgye; Kislõd: Balatonicum-hoz sorolandó. A növény a Kopasz-hegy, Csollányos-völgy; Csabrendek: Tapolcai-medence több tanúhegyén (BORBÁS szurdok, Nemesek-erdeje; Sümeg: Csúcsos-hegy; 1900, KOVÁCS–TAKÁCS 1995) és a Bakonyban (SIMONKAI 1874, PILLITZ 1910, FEKETE et al. 1961, is régóta ismert (PILLITZ 1908, RÉDL 1942, BAUER 2001). FEKETE et al. 1961, BÖLÖNI et al. 1997, 13.00 Aquilegia vulgaris L.: Taliándörögd: Agár-tetõ, VÖRÖSHÁZI in GALAMBOS 2001, KOVÁCS 2001). a Bokor-kaszáló Ny-i részén dolomitmurvás 8046.00 Polystichum aculeatum (L.) Roth: erdészeti út szélén gyûjtöttük (Barina Z. et Bauer Bakonyszücs: Nyög-éri-árok, sziklakibúvásos N.). Lehetséges, hogy behurcolás, de a közeli bükkösben, ritka, Holes-árok, völgytalpon Sátorma-hegy bazaltján (Sonnevend I. ex verb.) és bükkösben ritka; Bakonybél: Messzi-kút az Agár-tetõ más részein spontán állományai is völgye, Nórápi-erdõ, eocén mészkõsziklákon ismertek. (RÉDL 1942, BAUER – MÉSZÁROS 2000, szép számmal; Eplény: Prédikálószék, az É-i KOVÁCS 2001, MÉSZÁROS – SIMON 2001). lejtõ bükkösében, ritka; (RÉDL 1942, BÖLÖNI et 18.00 Aconitum vulparia Rchb.: Porva: Zsidó-erdõ, al. 1997, BAUER 2001, KOVÁCS 2001, MÉSZÁROS Hódos-ér völgy több pontján, Üveghuta-árok; – SIMON 2001, 2003). Szentgál, Hárskút: Középsõ-Hajag; Csesznek: 8052.00 Dryopteris carthusiana (Vill.) H.P. Kõmosó-hegy É-i lábán; Dudar: Bödön-kút, Darha; Fuchs: Pápateszér: Égeres; Bakonytamási: Kup: Kupi-erdõ, Körös-patak mentén, égeresben; Vörös-szõlõhegy ÉK-i lábán, égerligetben; Veszprém-Gyulafirátót: Szõkekút-forrás feletti Fenyõfõ: Nagy-Zirci-úti dûlõ, erdei fenyõ plató, Szegle, Kis-Papod, Répás-árok; Bánd: ültetvényben; Porva: Hódos-ér mente, Zsidó- Malom-völgy; Csehbánya: Torna-patak-völgye; erdõ; Zirc: Szarvaskút, Csengõ-hegy; Sáska: Kislõd: Csollányos-völgy, Kecske-hegy alja (több Agár-tetõ, Fingó-kút völgyében; Taliándörögd: ezer töves, nagyon erõs populáció); Taliándörögd: Bondoró-hegy, bükkösben; (RÉDL 1942, Agár-tetõ, Felsõ-vadászház alatti völgy, Ráskói- FEKETE et al. 1961, GALAMBOS 1998, KOVÁCS patak felsõ szakasza mentén; (Barina Z. et Bauer 2001, MÉSZÁROS – SIMON 2001, 2003). N.); (RÉDL 1942, BÖLÖNI et al. 1997, BAUER – 8053.00 Dryopteris dilatata (Hoffm.) A. Gray: MÉSZÁROS 2000, BAUER 2001, GALAMBOS 2001, Ugod: Kis-Sózó-árok, bükkösben, igen ritka KOVÁCS 2001, MÉSZÁROS – SIMON 2001). Zirc: Pintér-hegy, gyertyános-bükkösben, ritka; 21.00 Pulsatilla grandis Wender.: Bakonyoszlop: Ajka: Jakab-kúti-árok; Sáska: Agár-tetõ, Fingó- Kopasz-domb, az Ördög-árok feletti sziklákon, kis kút völgyében (Bauer N. et Barina Z.); (RÉDL sztyepréten, néhány tõ; Eplény: Ámos-hegy, a 1942, FEKETE et al. 1961, BÖLÖNI et al. 1997, sípálya mellett, keletre, mészkedvelõ-tölgyes és GALAMBOS 1998, KOVÁCS 2001, MÉSZÁROS– elegyes karszterõ tisztásán; Inota: Baglyas- SIMON 2001). szõlõhegy, a szõlõk közt fennmaradt kis 5.00 Helleborus dumetorum W. et K.: Veszprém- dolomitdomb természetközeli gyepjeiben, a Gyulafirátót: Mohos-kõ É-i letörésén elegyes- Készenélti-lakótelep közelében; Bakonykúti: 189 Bakonykúti-pusztától ÉNy-ra kis löszdomb- SIMON