id1758000 pdfMachine by Broadgun Software - a great PDF writer! - a great PDF creator! - http://www.pdfmachine.com http://www.broadgun.com

187

KITAIBELIA IX. évf. 1. szám pp.: 187-206. Debrecen 2004

Florisztikai adatok a Bakon yból és a Bakonyaljáról II. BAUER Norbert

H-8420 , Egry J. u. 8. E-mail: [email protected]

Jelen közlemény BAUER (2001) florisztikai adatközlésének folytatásaként a -hegység és a Bakonyalja flórájának jobb megismeréséhez kíván hozzájárulni, a 2002, 2003 években folytatott florisztikai adatgyûjtés néhány eredményével. A dolgozatban közlésre kerül néhány a kutatott területrõl még nem jelzett taxon (pl. Leucojum aestivum, Montia fontana subsp. minor, a Bakonyaljáról, Hippuris vulgaris a Déli- Bakonyból, Limosella aquatica, Galinsoga quadriradiata a hegység több pontjáról), számos ritkább, ill. szórványos elterjedésû, növényföldrajzi szempontból jelentõs növény (Anemone sylvestris, Helleborus dumetorum, Prunus fruticosa, Ononis pusilla, Euphorbia angulata, Viola collina, Scrophularia vernalis, Corydalis intermedia, Primula × brevistyla, Silene bupleroides, Poa badensis, Agropyron pectiniforme stb.) néhány újabb adata. A felsorolt növények közt viszonylag szép számmal szerepelnek ritkább gyom, ill. gyom jellegû taxonok pl. Myosurus minimus, Vicia pannonica subsp. striata, Polycnemum majus, Euphorbia falcata, E. exigua, Teucrium botrys, Papaver argemone, Erysimum cheiracanthoides, Pseudognaphalium luteo-album, Herniaria hirsuta, Gagea arvensis, Carex hordeistichos, Aegilops cylindrica, Panicum capillare, Leersia oryzoides. Az enumerációban néhány viszonylag gyakoribb – de kevés publikált adattal rendelkezõ, vagy terjedõben lévõ, ill. védett – faj néhány újabb adatát is közöljük. Az adatok megadásakor a helységnevet a dûlõnév ill., ha ilyen nincs a lelõhely körülírása követi, egyes adatok esetében az állományra, termõhelyre vonatkozó megjegyzésekkel. A taxonok új (ill. esetenként megerõsített régi) adatainak felsorolását követõen zárójelben szerepelnek korábbi adatainak hivatkozásai. Itt elsõsorban bakonyi flóramû (RÉDL 1942) és a megjelenése óta közölt florisztikai adatok hivatkozásai találhatók. A RÉDL (1942) mûvében szereplõ adatoknál korábbi közléseket és a korábban közölt lelõhelymegjelöléseket terjedelmi okokból nem részletezzük. A korábbi publikációkra (pl. SIMONKAI 1874, PILLITZ 1908, 1910, POLGÁR 1933, 1935, BOROS 1937, 1938, ZSÁK 1941), ill. korábban ismert lokalitásokra – mivel azok zöme hivatkozva szerepel a flóramûben – csak néhány ritkább ill. viszonylag kevés adattal rendelkezõ taxonok esetén utalunk. Az enumerációban szereplõ adatok sorrendje a Soó sorszámok HORVÁTH et al. (1995) munkájában szereplõ rendszerét követi, a nevezéktani kérdésekben figyelembe vettük újabb munkák (WISSKIRCHEN – HAEUPLER 1998, SIMON 2000) eredményeit is. A begyûjtött példányok az MTM Növénytárába kerültek.

Eredmények

8003.00 Lycopodium clavatum L.: : Tábor- völgye; Csehbánya: Rókalyuk-árok, Torna-patak hegy, 30-40-éves lucos ültetvényben, néhány völgye; (RÉDL 1942, FEKETE et al. 1961, BÖLÖNI et négyzetméteren; Ugod: Husz-árok, lucos kisebb al. 1997, GALAMBOS 1998, 2001, LÁJER 1998, vágásterületén; (RÉDL 1942, FEKETE et al. 1961, MÉSZÁROS – SIMON 2003). BÖLÖNI et al. 1997, GALAMBOS 1998, 2001). 8020.00 Ophioglossum vulgatum L.: Taliándörögd: 8007.00 Equisetum telmateia Ehrh.: Réde: Agár-tetõ, Csigó-kút környéki réteken gyûjtöttük Küllõfej-hegy, vízfakadásos völgyben; Ugod: (Barina Z. et Bauer N.); (RÉDL 1942, TALLÓS 1956, Hamuházi-árok; : Hódos-ér-völgy, FEKETE et al. 1961, BÖLÖNI et al. 1997, GALAMBOS Ménesjáráspuszta; : Kõmosó-hegy É-i 1998, BAUER 2001, MÉSZÁROS – SIMON 2003). lábán; Dudar: Nádasvölgyi-tábla alatt; Csetény: 8027.00 Asplenium scolopendrium L.: Ugod: Nagy- Malom-patak mentén; Jásd: árokban, Malmi- Sarok, É-i kitettségû sziklákon, szurdokerdõ jellegû patak mentén; Taliándörögd: Tik-hegy alatti állomány felett, bükkösben; Bakonyszücs: Nyög- forrásnál; Nyirád: Meleg-víz mentén; (RÉDL éri-árok, erdei út melletti kisebb sziklafalon, 1942, GALAMBOS 1998, BAUER 2002, MÉSZÁROS bükkösben; Hárskút: Fehér-kõ-árok; : – SIMON 2003). Ördög-árok, a szurdok É-i részén, sziklákon, a 8012.00 Equisetum hyemale L.: Ugod: Kopasz-domb alatt tömeges; Csehbánya: Torna- Ácsfaragási-árok, Hamuházi-séd v. Hubertlak patak völgye, É-i kitettségû sziklákon; : közelében; Bakonybél: Major alatt a Gerence Király-fa-árok; Úrkút: Õskarszt, a felhagyott mentén tömeges, Nórápi-erdõ, Messzi-kút mangánbánya legmélyebb bányagödrében, jura 188 KITAIBELIA 9 (1) : 187-206. 2004.

mészkõszikla-falon; (RÉDL 1942, FEKETE et al. karszterdõben; Kis-Papod déli lábán a Kút- 1961, BÖLÖNI et al. 1997, MÉSZÁROS 1997, völgyben (kis állomány); Bodajk: Bükkös-árok KOVÁCS 1999, 2001, BAUER 2001, MÉSZÁROS – völgyfõjénél erõsen vadjárta erdõben, a Gaja- SIMON 2003). szurdokból ismert állomány közelében, a szurdok 8028.00 Asplenium adiantum-nigrum L.: Sáska: feletti platón; Fehérvárcsurgó: Keresztes-hegy ÉK-i Agár-tetõ, a Péterfy-ház közelében, út menti gerince; Kincsesbánya: Bogrács-hegy É-i lábán; bazaltkibúváson gyûjtöttük (Barina et Bauer). (Korábbi adatai: Papod: Öreg Péter mezeje, KOVÁCS (2001) a "Macska luka-árok" szurdoki Kispapod, Gaja-szurdok: RÉDL 1942, Szegle, bükkösébõl jelzi. Korábbi bakonyi adatai: BAUER 2001, Zirc-Aklipuszta: GALAMBOS 2001). Szentgáli e. PILLITZ (1908), RÉDL (1942), 9.00 Nigella arvensis L.: Csesznek: kis szántók a Fenyõfõ: TALLÓS (1959), majd késõbb Kõmosó-hegy ÉK-i lábán; Dudar: Malom-dûlõ; Fenyõfõrõl KEVEY (2001) is közli (téves Nádasvölgyi-tábla; Csetény: Malomi-dûlõ; megjegyzéssel a Bakonyaljára új fajként). Veszprém: Gyulafirátót: Tik-hegy; Taliándörögd: 8035.00 Ceterach javorkaeanum (Vida) Soó: A Ádám-dûlõ; (RÉDL 1942, PINKE et al. 2003). Déli-Bakony lealacsonyodó dolomitfelszínei és 11.00 Actaea spicata L.: Döbrönte: Bittva-menti üde az Agár-tetõ közé ékelõdõ (Hegyesd), erdõkben; Bakonybél: Vörös-János-Séd völgye, várrom alatti szikláján találtuk kis egyedszámú Öreg-Kecskeakol-árok; Bakonyszücs: Holes-árok; elõfordulását (Bauer et Kenyeres). A kis Porva: Hódos-ér mente, Zsidó-erdõ, Hátsó-irtás, bazalthegy a Tapolcai-medence tanúhegyei Kopasz-hegy; Csesznek: Rekettyés-patak völgye; közé sorolható, tájföldrajzi besorolása átmeneti Dudar: Sûrû-hegy; Tés: Táblavölgyi-dûlõ, helyzete miatt nem egyértelmû, növényföldrajzi víznyelõbarlangok körüli kis erdõfoltokban, Tábla- szempontból azonban már mindenképp a völgy; Csehbánya: Torna-patak völgye; Kislõd: Balatonicum-hoz sorolandó. A növény a Kopasz-hegy, Csollányos-völgy; : Tapolcai-medence több tanúhegyén (BORBÁS szurdok, Nemesek-erdeje; Sümeg: Csúcsos-hegy; 1900, KOVÁCS–TAKÁCS 1995) és a Bakonyban (SIMONKAI 1874, PILLITZ 1910, FEKETE et al. 1961, is régóta ismert (PILLITZ 1908, RÉDL 1942, BAUER 2001). FEKETE et al. 1961, BÖLÖNI et al. 1997, 13.00 Aquilegia vulgaris L.: Taliándörögd: Agár-tetõ, VÖRÖSHÁZI in GALAMBOS 2001, KOVÁCS 2001). a Bokor-kaszáló Ny-i részén dolomitmurvás 8046.00 Polystichum aculeatum (L.) Roth: erdészeti út szélén gyûjtöttük (Barina Z. et Bauer Bakonyszücs: Nyög-éri-árok, sziklakibúvásos N.). Lehetséges, hogy behurcolás, de a közeli bükkösben, ritka, Holes-árok, völgytalpon Sátorma-hegy bazaltján (Sonnevend I. ex verb.) és bükkösben ritka; Bakonybél: Messzi-kút az Agár-tetõ más részein spontán állományai is völgye, Nórápi-erdõ, eocén mészkõsziklákon ismertek. (RÉDL 1942, BAUER – MÉSZÁROS 2000, szép számmal; Eplény: Prédikálószék, az É-i KOVÁCS 2001, MÉSZÁROS – SIMON 2001). lejtõ bükkösében, ritka; (RÉDL 1942, BÖLÖNI et 18.00 Aconitum vulparia Rchb.: Porva: Zsidó-erdõ, al. 1997, BAUER 2001, KOVÁCS 2001, MÉSZÁROS Hódos-ér völgy több pontján, Üveghuta-árok; – SIMON 2001, 2003). Szentgál, Hárskút: Középsõ-Hajag; Csesznek: 8052.00 Dryopteris carthusiana (Vill.) H.P. Kõmosó-hegy É-i lábán; Dudar: Bödön-kút, Darha; Fuchs: Pápateszér: Égeres; Bakonytamási: Kup: Kupi-erdõ, Körös-patak mentén, égeresben; Vörös-szõlõhegy ÉK-i lábán, égerligetben; Veszprém-Gyulafirátót: Szõkekút-forrás feletti Fenyõfõ: Nagy-Zirci-úti dûlõ, erdei fenyõ plató, Szegle, Kis-Papod, Répás-árok; Bánd: ültetvényben; Porva: Hódos-ér mente, Zsidó- Malom-völgy; Csehbánya: Torna-patak-völgye; erdõ; Zirc: Szarvaskút, Csengõ-hegy; Sáska: Kislõd: Csollányos-völgy, Kecske-hegy alja (több Agár-tetõ, Fingó-kút völgyében; Taliándörögd: ezer töves, nagyon erõs populáció); Taliándörögd: Bondoró-hegy, bükkösben; (RÉDL 1942, Agár-tetõ, Felsõ-vadászház alatti völgy, Ráskói- FEKETE et al. 1961, GALAMBOS 1998, KOVÁCS patak felsõ szakasza mentén; (Barina Z. et Bauer 2001, MÉSZÁROS – SIMON 2001, 2003). N.); (RÉDL 1942, BÖLÖNI et al. 1997, BAUER – 8053.00 Dryopteris dilatata (Hoffm.) A. Gray: MÉSZÁROS 2000, BAUER 2001, GALAMBOS 2001, Ugod: Kis-Sózó-árok, bükkösben, igen ritka KOVÁCS 2001, MÉSZÁROS – SIMON 2001). Zirc: Pintér-hegy, gyertyános-bükkösben, ritka; 21.00 Pulsatilla grandis Wender.: Bakonyoszlop: : Jakab-kúti-árok; Sáska: Agár-tetõ, Fingó- Kopasz-domb, az Ördög-árok feletti sziklákon, kis kút völgyében (Bauer N. et Barina Z.); (RÉDL sztyepréten, néhány tõ; Eplény: Ámos-hegy, a 1942, FEKETE et al. 1961, BÖLÖNI et al. 1997, sípálya mellett, keletre, mészkedvelõ-tölgyes és GALAMBOS 1998, KOVÁCS 2001, MÉSZÁROS– elegyes karszterõ tisztásán; Inota: Baglyas- SIMON 2001). szõlõhegy, a szõlõk közt fennmaradt kis 5.00 Helleborus dumetorum W. et K.: Veszprém- dolomitdomb természetközeli gyepjeiben, a Gyulafirátót: Mohos-kõ É-i letörésén elegyes- Készenélti-lakótelep közelében; Bakonykúti: 189

Bakonykúti-pusztától ÉNy-ra kis löszdomb- SIMON (2002) a nagyvázsonyi Miska-rétrõl közölte. oldalon; : Ciceri-domb; Sümeg: Surgótag, 52.00 Ranunculus lanuginosus L.: A Bakony üdébb Hajnal-hegy, jó állapotú sztyepréteken szép völgyeiben elterjedt, néhány újabb adata: Döbrönte: számmal, Öreghegy, szõlõk közti gyepekben; Bittva és a Köves-patak menti égeresekben; (RÉDL 1942, KOVÁCS – TAKÁCS 1995, LENCSÉS Bakonyszücs: Bécs-árok; Nagy-Márvány-árok; 1996, MÉSZÁROS 1997, LÁJER 1998, BAUER – Porva: Zsidó-erdõ, Parajos-tetõ; Csesznek: Kõ- MÉSZÁROS 2000, KOVÁCS 2001, MÉSZÁROS – árok, Rekettyés-patak völgye; Zirc: Bocskor-hegy; SIMON 2001). Csehbánya: Rókalyuk-árok, Torna-patak-völgye; 22.01 Pulsatilla pratensis (Störck) Zamels Városlõd: Kakastara; Kislõd: Kopasz-hegy, nigricans (Störck) Zamels: Bakonyszücs: Csollányos-völgy, a Vörös-szikla közelében; Öreg- Répás-árok feletti gerinc (a közeli Kopasz- hegy; Ajka: Jakabkúti-árok; Taliándörögd: Agár- hegyrõl BÖLÖNI et al. (1997) jelzi; Tés: Ösküi- tetõ, Osztott-erdõ-dûlõ, Ráskói-patak-völgye, úti dûlõ gyepjeiben; Inota: Hideg-völgy Ny-i Bondoró; Sáska: Fingó-kút, Hertelendy-erdõ; oldalán emelkedõ dombon; Inota: Baglyas- (RÉDL 1942, SZODFRIDT – TALLÓS 1965, KOVÁCS – hegy, több ponton kisebb állományok, Baglyas- TAKÁCS 1995, MÉSZÁROS – SIMON 2002, 2003). szõlõhegy, a szõlõk közt fennmaradt kis 56.00 Ranunculus arvensis L.: Iszkaszentgyörgy: a dolomitdombon és a Készenélti-lakóteleptõl felhagyott kõbánya melletti utca extenzív északra száraz gyepekben; Öcs: Öcsi-hegy; szántóparcelláin; Veszprém-Gyulafirátót: Tik-hegy, Sümeg: Surgót-tag; (RÉDL 1942, KOVÁCS – csak egy keskeny sávban; Szentgál: Tücsök-Haraszt TAKÁCS 1995, LENCSÉS 1996, BÖLÖNI et al. szántóin; Szõc: Belátó-hegy ÉNy-i lábának 1997, GALAMBOS 2001, KOVÁCS 2001, MÉSZÁROS szántóin, ritka; Nagytárkánypuszta: a belterületen, a – SIMON 2001). mûúttól keletre fekvõ extenzív szántóparcellákon 25.00 Hepatica nobilis Mill.: Öcs: Halál-völgy, tömeges; Sümeg: Bárdió-tag kisparcelláin; (RÉDL mûút mellett cserjésben került elõ, egy síremlék 1942, PINKE et al. 2003). közelében tömeges, így feltételezhetõ, hogy Ranunculus nemorosus DC.: Eplény: Ámos-hegy É-i nem spontán elõfordulás; Hegyesd: Hegyesd letörésein, a sípálya mellett, keletre elegyes (Várhegy); : Bondoró; Sümeg: Hajnal- karszterdõben, Prédikálószék. A növényt KEVEY hegy, Hárs-hegy a kõbánya felett; (RÉDL 1942, (1999) közli a Bakonyból (Esztergáli-völgy) majd FEKETE et al. 1961, KOVÁCS–TAKÁCS 1995, ezt GALAMBOS – BAUER – MÉSZÁROS (2000) újabb KOVÁCS 2001, MÉSZÁROS–SIMON 2001, 2003). három bakonyi elõfordulással egészíti ki. 26.00 Anemone sylvestris L.: Sümeg: Surgót-tag, 59.00 Ranunculus illyricus L.: Ugod: Diósi-legelõ, Prunus fruticosa cserjésben kis állomány. (RÉDL kõbánya melletti száraz gyepekben; Csesznek: 1942, MÉSZÁROS 1997, KOVÁCS 2001, MÉSZÁROS Kõmosó-hegy; Hajmáskér: Törökcsapás; Öskü: – SIMON 2001, 2003). felhagyott kõbánya, Sólyi-dûlõ; Bakonykúti: 30.00 Clematis recta L.: Dudar: Kopasz-domb Akasztó-hegy; Iszkaszentgyörgy: Kõ-hegy K-i rög, mészkedvelõ-tölgyesben; Bakonyoszlop: Felsõ- a felhagyott kõbánya felett; Isztimér: Szentgyörgyi- kõhegy; Csesznek: Vár-hegy, az erdei erdõ, Csurgó-haraszt, Bogrács-hegy; Inota: Belátó- temetõnél; Taliándörögd: Agár-tetõ, Bokor- hegy, sztyepréten; Hegyesd: Hegyesd (Várhegy), kaszáló; Sáska: Hertelendy-erdõ, cseresekben Hámori-domb; Szõc: Farkas-berek; Sümeg: Bárdió- néhol tömegesen; Pápakovácsi: Attyapuszta, az tag, Hajnal-hegy; (RÉDL 1942, KOVÁCS – TAKÁCS Attyai-lápréttõl nyugatra, sziklakibúvásos 1995, MÉSZÁROS 1997, BAUER – MÉSZÁROS 2000, tölgyesben szép számmal; Ugod: Pap-réti-dûlõ, BAUER 2001, KOVÁCS 2001, MÉSZÁROS – SIMON a Szõlõhegy alatti akácos sáv szélén; Ugod, 2002). Bakonykoppány: Bika-réti-erdõ, Eperjes, a 61.00 Thalictrum aquilegiifolium L. Taliándörögd: gerinc száraz tölgyeseiben; Sümeg: Hajnal- Agár-tetõ, Balog-erdõ; Sáska: Hertelendy-erdõ, hegy, molyhos tölgyesben; (RÉDL 1942 szerint cseresekben, nyiladék, erdei út mentén; Bánd: gyakori, KOVÁCS – TAKÁCS 1995, BAUER – Malom-hegy, elegyes-karszterdõben, a tetõn MÉSZÁROS 2000, BAUER 2001, KEVEY – BORHIDI mészkedvelõ-tölgyesben. PILLITZ (1908) a 2001, MÉSZÁROS – SIMON 2002). szomszédos Vár-hegyen és Csatár-hegyen jelzi. 34.00 Myosurus minimus L.: Nagytárkánypuszta: a (RÉDL 1942, KOVÁCS – TAKÁCS 1995, GALAMBOS falu belterületén, a mûút mellett, északra, 2001, MÉSZÁROS – SIMON 2001, 2002). extenzív szántón, zabvetésben. A mélyebb 63.01 Thalictrum minus L. subsp. minus: Ugod: Bika- fekvésû, kiszáradó mocsárréttel érintkezõ réti-erdõ, a kõbánya felett; Bodajk: Borz-hegy, részen kavicsos, homokos felszínen tömeges. A legeltetett, cserjésedõ löszdombon; Bakonykúti: Bakonyvidékrõl RÉDL (1942) SIMONKAI Bakonykúti-pusztától ÉNy-ra kis lösz- (Herend) és POLGÁR (Hárságypuszta) adataira domboldalon; (RÉDL 1942, KOVÁCS – TAKÁCS 1995, hivatkozva jelzi. A közelmúltban MÉSZÁROS – 190 KITAIBELIA 9 (1) : 187-206. 2004.

TALLÓS és SZALAI herbáriumai alapján szórványosan, Üveghuta-árok völgytalpán, Kopasz- GALAMBOS 2001, KEVEY – BORHIDI 2001). hegy Ny-i lábán; (Korábbi adatai: Cuha-völgy: 67.00 Adonis vernalis L.: Bodajk: Bodzás-kút PILLITZ 1908, többszöri megerõsítések, feletti löszdombok; Bakonykúti: Akasztó-hegy, pontosítások: POLGÁR 1935, RÉDL 1942, BÖLÖNI et Hajagos; Kincsesbánya: Felsõkincses; al. 1997; Porva: SOÓ 1930, utóbbi megerõsítése, Fehérvárcsurgó: Kereszt-hegy, Isztimér: pontosítása Porva: Zsidó-erdõ: BAUER 2001). Csurgó-haraszt, Szentgyörgyi-erdõ; Inota: 81.00 Cotoneaster integerrimus Medik: Veszprém- Öreg-Kálvária és Belátó-hegy közti Gyulafirátót: Bárány-cser, a Kis-Papod K-i dolomitvonulat cserjéseiben, zárt száraz gerincén bokorerdõben szórványosan 1-1,5 m-es gyepjeiben, Hideg-völgy; Hajmáskér: 0-ponti bokrok; Hegyesd: Hegyesd (Várhegy); (RÉDL 1942, lõtér; Öskü: Sólyi-dûlõ, Aranyos-kúttól délre, MÉSZÁROS 1997, KOVÁCS 2001, MÉSZÁROS – SIMON szántóból kiemelkedõ kisebb dolomitdomb 2001). száraz gyepjében; Veszprém-Gyulafirátót: 82.00 Cotoneaster niger Fr.: Csesznek: Kõ-árok É-i Bárány-cser; Veszprém: Városi-erdõ, részén, völgy K-i oldalán, bükkös felett emelkedõ mészkedvelõ tölgyesben; Barnag: Ciceri-domb; nagy sziklákon; BÖLÖNI et al. (1997) áttekinti az Sümeg: Bárdió-tag, Surgót-tag, Hajnal-hegy; Északi-Bakonyból ismert korábbi elõfordulásait (RÉDL 1942, KOVÁCS – TAKÁCS 1995, LENCSÉS (Öreg-Szarvad-árok, cseszneki Vár-hegy), új adatot 1996, MÉSZÁROS 1997, BAUER 2001, az Ördög-árokból közölnek. GALAMBOS 2001, MÉSZÁROS – SIMON 2001, 88.00 Sorbus aucuparia L.: Zirc: Királykúti-erdõ, 2002, 2003). Csengõ-hegy. RÉDL (1942) két zirci adatát (Kerner, 69.00 Adonis flammea Jacq.: Hajmáskér: Újtelep; Polgár) is idézi. Várpalota: Bántapuszta, a Bánta-tó körüli 93.00 Amelanchier ovalis Medik: Fehérvárcsurgó: bolygatott gyepekben; Iszkaszentgyörgy: a falu Becsali-büfé feletti domb; Inota: Hideg-völgy Ny-i ÉK-i részén, a felhagyott kõbánya melletti utca oldalán emelkedõ domb dolomitsziklás oldalán; extenzív szántóin; Veszprém-Gyulafirátót: Tik- (RÉDL 1942, FEKETE et al. 1961, BÖLÖNI et al. hegy; (RÉDL 1942, PINKE et al. 2003). 1997, MÉSZÁROS 1997, KOVÁCS 1999, BAUER – 70.00 Adonis aestivalis L.: Bakonyszentiván: a MÉSZÁROS 2000, MÉSZÁROS – SIMON 2001). falutól északra, a Szakács-értõl nyugatra fekvõ 100.00 Rubus canescens DC.: Dudar: Malom-dûlõ É- szántókon; Ugod: Szõlõhegy; Csesznek: kis i peremén, a szántók szélén húzódó cserjés, erdõs szántók a Kõmosó-hegy ÉK-i lábán; Dudar: sávban; Kapolcs: Bondoró, Áldozó-tetõ; Sáska: Malom-dûlõ; Nádasvölgyi-tábla; Jásd: Páskom- Agár-tetõ, Hertelendy-erdõ; Taliándörögd: Agár- dûlõ, pincegyepek feletti nadrágszíj- tetõ, a csúcs közelében, irtáson; Sáska: Hertelendy- parcellákon; Hajmáskér: Újtelep; Öskü: erdõ, murvás út mellett; Nagyvázsony: Kab-hegy, a Aranyos-kút melletti szántókon, a falutól K-re csúcs alatti bükkös irtásán és nyiladékokon; Papod, szemétdombokon; Várpalota, Bántapuszta: Aka: RÉDL (1942), Szalai gyûjtéseit /Kolontár, szántókon gyakori; Csór: Belátószõlõhegy; , Szõc/ GALAMBOS 2001 publikálja. Iszkaszentgyörgy: a falu ÉK-i részén, a Duchesnea indica (Andrews) Focke: Veszprém, felhagyott kõbánya melletti utca extenzív Betekints-völgy, parkoló melletti gyomos szántóparcelláin; Fehérvárcsurgó: Gányás, szegélyben gyûjtöttük, Veszprémben néhol elvadul. mezsgyén; Gúttamási: a falutól északra néhány 176.00 Potentilla alba L.: A Bakonyban elég gyakori, keskeny szántóparcellán; Bakonykúti, néhány újabb adata: Porva: Ménesjáráspuszta, Bakonykútipuszta: nagyüzemi szántón és egy Csárda-tetõ; Porva: Keselõ-hegy; Csesznek: Kõ- meredek oldalon szigetszerûen meghagyott ároktól nyugatra sziklás platóperemen, a Nagy- löszgyep szélén; Veszprém: Gyulafirátót: Tik- Bükkös-árok, Kis-Bükkös-árok közt; Veszprém- hegy, Veszprém: Ferenc-forrás feletti Gyulafirátót: Kis-Papod; Ajka-Bakonygyepes: bolygatott murvás felszínen tömegesen; Kaptás-völgy, mocsárréten; Taliándörögd: Agár- Szentgál: Tücsök-Haraszt szántóin; Bánd: tetõ, Balog-erdõ, Bokor-kaszáló; Sáska: Köves-földek; Nagyvázsony: Legelõ-földek, Hertelendy-erdõ, Gadár-hegy; Sümeg: Bárdió-tag, Haraszti-dûlõ; Ajka: Csoportos-hegy; Szõc: Surgót-tag, Hajnal-hegy; (RÉDL 1942, KOVÁCS – Belátó-hegy ÉNy-i lábának szántóin; TAKÁCS 1995, MOLNÁR – SULYOK – VIDÉKI 1995, Nagytárkánypuszta: extenzív szántókon; GALAMBOS 2001, MÉSZÁROS – SIMON 2002). Sümeg: Bárdió-tag, Új-hegy; (RÉDL 1942, 178.00 Potentilla supina L.: Ajkarendek: Bükk-ági- KOVÁCS – TAKÁCS 1995, PINKE et al. 2003). völgy; Pápateszér: Tótok-mezeje; Nóráp: Halastó, 79.00 Aruncus sylvestris Kostel. (Aruncus dioicus kiszáradt tómederben tömeges; Döbrönte: Döbrönte (Walter) Fernald): Porva: Hátsó-irtás, a domb II. kavicsbánya vizenyõs felszínén; Dudar: É-i oldalán, a lejtõ alsóbb felén szép számmal; belterület, vízelvezetõ árok; Bakonyszentkirály: Porva: Hódos-ér völgy, völgytalp üde erdeiben Hajmáspusztai-halastó partján; Öskü: Aranyos-kút 191

melletti gabona-vetésben, a forrás által elöntött Bakonytamási: Vörösi-szõlõhegy ÉNy-i lábán; 2 szántón mintegy 50 m -en tömeges; Zirc: Bakonyszentiván: Szakács-ér menti égerliget; BAUER (2001), TALLÓS, SZALAI és NÉMETH Dáka, Kispodárpuszta: Bittva-rétek égerligeteiben korábbi gyûjtéseit /, Bakonybél, Halimba, tömeges. KIRÁLY (1999), KEVEY B. (2001) Taliándörögd/ GALAMBOS 2001 közli) Bakonybélbõl, MÉSZÁROS – SIMON (2001) 205.00 Aphanes arvensis L.: Sümeg: Surgót-tag, Veszprémbõl, MÉSZÁROS – SIMON (2003) Úrkútról, parlagon; (RÉDL 1942, Tallós gyûjtéseit KOVÁCS (2001) az Agár-tetõrõl jelzi. GALAMBOS 2001 közli). 267.00 Genista pilosa L.: Várpalota: Bükkfa-kút-árok 216.00 Rosa spinosissima L.: Fehérvárcsurgó: felett, félárnyékos dolomitsziklagyepben. A Keleti- Becsali-büfé feletti domb; Dudar: Kopasz- Bakony dolomitterületérõl számos adata ismert domb, sztyeprét jellegû erdõtisztáson; Sümeg: (RÉDL 1942, BAUER 2001). Hajnal-hegy, kis foltokban; (RÉDL 1942, BAUER 272.00 Sarothamnus scoparius (L.) Wimm.: Kup: 2001, KEVEY – BORHIDI 2001, MÉSZÁROS – Kupi-erdõ nyiladékain; Tés, Kistés: Csepegõ-árok SIMON 2001, 2002, 2003). felett fiatal bükkösben; Diós, cserjésben 218.00 Rosa arvensis Huds.: Fenyõfõ: a Hosszú- szórványosan; (RÉDL 1942, BÖLÖNI et al. 1997, hegy K-i letörésén, a Mészégetõ-árok feletti BAUER 2001, MÉSZÁROS–SIMON 2003). sziklás erdõkben; Bakonybél, Ugod: Öreg- 282.00 Ononis pusilla L.: Várpalota: Badacsony-alja; Kecskeakol-árok, törmeléklejtõ-erdõ jellegû Öskü: Körös-hegy, a katonai gyakorlótéren bükkösben; Bakonyszücs: Szajha-hegy, Nagy- gyûjtöttük. RÉDL (1942) Vitéz Bartha gyûjtéseit nehéz-árok, Répás árok; Zirc: Király-kúti- idézi: Hajmáskér, Fûzfõ. erdõ; (RÉDL 1942, BAUER – MÉSZÁROS 2000, 292.00 Medicago × varia Martyn: Veszprém, Séd- SZALAI a Bakonyalján, /Szõc/ is gyûjtötte, vö.: völgy ruderális gyomtársulásban; : GALAMBOS 2001, KEVEY – BORHIDI 2001). Irtásföldek, kaszálóréten; 233.00 Padus avium Mill.: : Pápai- 313.00 Trifolium fragiferum L.: Döbrönte: a Bakonyér völgye, égeresben alsó tározó alatt. kavicsbánya, vizenyõs kavicsfelszínen tömeges, RÉDL (1942) a Bakonyalja néhány pontjáról, Nóráp: a Halastó kiszáradt medrében tömeges; BÖLÖNI et al. (1997) Bakonybél környékérõl. Pápateszér: Tótok-mezeje; Csatka: Koromla; Öskü: 235.00 Prunus fruticosa Pall.: Fehérvárcsurgó: Aranyos-kút mellett; (RÉDL 1942). Becsali-büfé feletti domb; Sümeg: Surgót-tag, 320.00 Trifolium rubens L.: Isztimér: Bogrács-hegy, Hajnal-hegy, utóbbi helyen néhány tíz Szentgyörgyi-erdõ; Bodajk: Bükkös-árok felett; négyzetméteres sztyepcserjést alkot; TALLÓS a Bakonycsernye: Kisgyónbánya; Nyirád: Meleg-víz Bakonyalján gyûjtötte (vö. TALLÓS 1956, csatorna töltésén; (RÉDL 1942). GALAMBOS 2001), LÁJER (1998) Szõc, 321.00 Trifolium ochroleucum Huds.: Bodajk: Here- MÉSZÁROS – SIMON (2001) Öcs mellõl és földek; Szápár: Sánc-hegy; Ajkarendek: Bükk-ági- Veszprémbõl közli. völgy; Nyirád: Meleg-víz töltése; (RÉDL 1942). 252.00 Jovibarba hirta (L.) Opiz: Bakonyszücs: 336.00 Lotus glaber Mill. (Lotus tenuis W. et K.): Bécsi-árok feletti sziklákon a (Kis-)Kék-hegy Nyirád: Meleg-víz mentén, agyagos felszíneken; DNy-i oldalán; Öskü: Körös-hegy alja; Inota: Öskü: Aranyos-kút mellett, az Aranyos-forrás Hideg-völgy Ny-i oldalán emelkedõ domb mellett, a forrás által elöntött vízállásos szántón; dolomitsziklás oldalán; Várpalota: Csörget- (RÉDL 1942). völgy; Iszkaszentgyörgy: Kõ-hegy; Hegyesd: 340.00 Colutea arborescens L.: A Déli-Bakony Hegyesd (Várhegy); (RÉDL 1942, DOBOLYI – peremén, növényföldrajzilag már a Balatonicum- SZERDAHELYI 1985, BÖLÖNI et al. 1997, hoz tartozó Hegyesd: Várhegyén; Sümeg: Fehér- MÉSZÁROS 1997, KOVÁCS 1999, BAUER – kövek; (Bakonyszentlászló: "Égettfenyves, MAJER MÉSZÁROS 2000, BAUER 2001, KOVÁCS 2001, in FEKETE et al. 1961). MÉSZÁROS – SIMON 2001). 348.00 Astragalus austriacus Jacq.: Bodajk: Bodzás- 259.00 Parnassia palustris L.: Magyarpolány: kút feletti löszdombok; Öskü: Sólyi-dûlõ; Kis-Osztály, Borz-kút alatti láprét, a közeli Hajmáskér: 0-ponti lõtér; Öskü: Körös-hegy alja, Széki-erdei állományokhoz hasonlóan a katonai gyakorlótér; Iszkaszetgyörgy: Kõ-hegy; kiszáradó-lápréten, ásott árok oldalán; (RÉDL Bakonykúti: Akasztó-hegy; (RÉDL 1942, KOVÁCS – 1942, MÉSZÁROS 1997, LÁJER 1998). TAKÁCS 1995, LENCSÉS 1996, KOVÁCS 1999, 2001, 260.00 Ribes uva-crispa L.: Pápakovácsi: Attya- BAUER 2001). puszta, égerligetben szórványosan; (FEKETE et 367.00 Vicia sparsiflora Ten.: Hegyesd: Hegyesd al. 1961, BÖLÖNI et al. 1997, MÉSZÁROS–SIMON (Várhegy), az É-i hegylábon mészkedvelõ- 2001). tölgyesben (Barina Z. et Bauer N.). A Bakonyban 264.00 Ribes rubrum L.: A Bakonyalja peremén, igen ritka ez az adata is inkább már a Balaton- néhány égerligetben jelentõs populációi élnek. felvidékhez sorolandó, de a tájhatárok értelmezése 192 KITAIBELIA 9 (1) : 187-206. 2004.

vitatható, mert itt átfednek a Déli-Bakony hegy gerincén, mészkedvelõ-tölgyesben; Nagy- dolomitfelszínei és a Tapolcai-medence É-i Zsidó-árok; Bécsi-árok; Bakonybél: Kereszt-árok; bazalthegyei /Haláp, Hegyesd/; A Bakonyban Nagy-Sarok, Bakonybéli-Szarvad-árok, András- ritka, néhány korábban jelzett elõfordulása: árok; Zirc: Királykúti-erdõ, Csengõ-hegy; Hárskút: Márkó "Somh.": RÉDL (1934), Kabh.: RÉDL Középsõ-Hajag; Eplény: Ámos-hegy, (1942), KOVÁCS (2001), Bakonyoszlop: Ördög- Prédikálószék, Határ-völgy, Kökényes; Veszprém- árok dolomitterületén: FEKETE et al. (1961). Gyulafirátót: Mohos-kõ; Kis-Papod; Lókút: Kávás- 368.00 Vicia cassubica L.: Taliándörögd: Agár- tetõ déli lábán; Csehbánya: Torna-patak-völgye, tetõ, Balog-erdõ, Bondoró, a Ny-i oldal Töredék-árok, Csalános-tetõ, Bükk-hegy; meredek nyiladékán; Sáska: Hertelendy-erdõ; Várpalota: Sötéthorog-völgy, Csákány-völgy; (MÉSZÁROS – SIMON 2003). (BOROS 1920, RÉDL 1942, FEKETE et al. 1961, 381.00 Vicia pannonica Cr. subsp. striata (M.B.) BAUER 2001, KOVÁCS 2001, KEVEY–BORHIDI 2001, Nym.: Az alfaj a térségben ritka, tömeges CSERVENKA–BAUER 2002). elõfordulását Iszkaszentgyörgy: a falu ÉK-i 403.00 Daphne mezereum L.: Porva: Hátsó-irtás, részén, a felhagyott kõbánya melletti utca Hódos-ér völgy; Bakonybél/Pénzesgyõr: Mörke, extenzív szántóparcelláin találtuk. Kisebb Öreg-kerülõ-hegy; Bakonyszücs: Medve-kõ-árok; állománya Ugod: Kazal-domb É-i lábán, fekete Csehbánya: Töredék-árok, Rókalyuk-árok, patak fenyves melletti Bromus erectus dominálta mellett; Eplény: Prédikálószék, sípályáktól keletre mezsgyén került elõ. PINKE et al. (2003) elegyes-karszterdõben is; Kislõd: Csollányos- Kincsesbánya: Felsõkincses területérõl jelzi. (A völgy, Kecske-hegy alja; Kopasz-hegy; subsp. pannonica jóval gyakoribb, mezsgyéken, Taliándörögd: Agár-tetõ: Felsõ-vadászház alatti zavartabb száraz gyepekben és völgy, Ráskói-patak felsõ szakasza mentén; (Barina szántószegélyeken egyaránt sokfelé jellemzõ.) Z. et Bauer N.); (RÉDL 1942, BAUER 2001, KOVÁCS 388.00 Lathyrus lacteus (Bieb.) Wissjul. 2001, MÉSZÁROS – SIMON 2001, 2002, CSERVENKA – (Lathyrus pannonicus (Jacq.) Garcke collinus BAUER 2002). (Ortman) Soó): Veszprém-Gyulafirátót: 407.00 Peplis portula L.: Szentgál: Öreg-hálás, erdei Gyökeres DK-i oldalán, még a vasúttól északra utakon pocsolyákban tömeges; Városlõd: Kálvária- található molyhos tölgyesekben; Sümeg: völgy, a Halastó mellett; Ajka-Csingervölgy, régi Surgót-tag, Hajnal-hegy, mészkedvelõ-tölgyes; iparvágány töltése mellett, vízállásos felszínen (RÉDL 1942, FEKETE et al 1961, MÉSZÁROS (MÉSZÁROS – SIMON 2002, 2003). 1997, BAUER 2001). 410.00 Lythrum hyssopifolia L.: Döbrönte: Döbrönte 396.00 Lathyrus sylvestris L.: Bakonyszücs: Vár- II. kavicsbánya, nedves kavicsfelszínen, ritka; hegy, Lófingató-völgy; Porva: Kopasz-hegy; Öskü: Aranyos-kút mellett, a forrás által elöntött Borzavár: Csárda-völgy; Zirc: Bocskor-hegy; vízállásos szántón (2003. aszályos nyarán is!); Dudar: Dudari-erdõ, Dönt-hegy; Kislõd: Öreg- Sümeg: Sintérlapi-kõfejtõ; Városi-erdõ, erdészeti hegy; Sáska: Hertelendy-erdõ; Taliándörögd: úton; Sümegprága: bazaltbánya vízállásai körül; Bondoró, Java-kút felett; Sümegprága: bazalt- (RÉDL 1942, KOVÁCS 1999, BAUER 2001). bányában tömeges; (RÉDL 1942, BAUER 2001). 426.00 Epilobium dodonaei (Vill.) Holub: Sümeg: 397.00 Lathyrus latifolius L.: Sümeg: Fehér- Sintérlapi-kõfejtõ; Sümegprága: felhagyott bazalt- kövek, lejtõpihenõn, félszáraz gyepben; A bánya törmelékkupacain tömeges; RÉDL (1942). Bakonyban ritka, SZÉP (1890): Sümeg: 433.00 Myriophyllum verticillatum L.: Várpalota, "Öregbaglyashegy", RÉDL (1942) 3 adatát idézi. Bántapuszta: Bánta-tó, a horgásztótól É-ra bánya- 400.00 Pisum elatius Stev.: A Déli-Bakony tóban. RÉDL (1942) a Bakonyaljáról (Sárosfõ) jelzi. peremén, növényföldrajzilag már inkább a 435.00 Hippuris vulgaris L.: Városlõd: Kálvária- Balatonicumhoz tartozó Hegyesd: Várhegyén, a völgyben felduzzasztott horgásztó, É-i, parti csúcs közelében zavart bazalt sziklagyepben. sávjában, a foltokban kivágott nádasok helyén 401.00 Thymelaea passerina (L.) Coss. et Germ.: (horgászhelyek) több helyen tömeges. Nem kizárt, Szápár: Sánc-hegy, Varga-hegy; Bakonykúti: hogy a haltelepítések során, talán a Duna vidékérõl Bakonykútipuszta; Isztimér: Szentgyörgyi-erdõ; való behurcolás. A Bakonyból eddig nem jelezték. Várpalota: Bántapuszta; (RÉDL 1942). 436.00 Dictamnus albus L.: Ugod: Elõ-erdõ, 402.00 Daphne laureola L.: A Magas-Bakonyban szórványosan, Tál-árok völgyfõje körüli gyakori, máshol szórványos, néhány adata: tölgyesekben tömegesen; Inota: Hideg-völgy Ny-i Bakonyszücs: Nagy-Sarok; Répás-árok; Répás- oldalán emelkedõ dombon; Várpalota: Csörget- tetõ; Mókus-árok; Nagy-Márvány-árok, Holes- völgy; Isztimér: Szentgyörgyi-erdõ, Bogrács-hegy; árok, Szép-Tölös, Barbinka-tetõ, utóbbi helyen Veszprém: Városi-erdõ, mészkedvelõ tölgyesben; az egyik legjelentõsebb, sûrû, tömeges Bánd: Malom-hegy; Taliándörögd: Bondoró, a Ny-i állomány; Fenyõfõ: Hosszú-hegy; Kis-Kék- nyiladékon, a Java-kúttól északkeletre; Sáska: 193

Hertelendy-erdõ; Hegyesd: Hegyesd (Várhegy); falu ÉK-i részén, a felhagyott kõbánya melletti utca Szõc: Szõlõhegy, Farkas-berek; Sümeg: extenzív szántóparcelláin, ritka; (RÉDL 1942, PINKE Surgótag, Hajnal-hegy; (RÉDL 1942, FEKETE et al. et al. 2003). 1961, KOVÁCS – TAKÁCS 1995, LENCSÉS 1996, 496.00 Bupleurum praealtum L.: Inota: Hideg-völgy; MÉSZÁROS 1997, BAUER 2001, KEVEY – BORHIDI Bodajk: Kajmáti-erdõ, Sas-hegy; Száraz, sziklás 2001, KOVÁCS 2001, MÉSZÁROS – SIMON 2001). tölgyesekben; (RÉDL 1942). 444.00 Cotinus coggygria Scop.: A Keleti- 498.00 Bupleurum affine Sadler: Veszprémvarsány: Bakonyban gyakori (sok helyen tömeges), É-i Kinota; Réde: Nagy-fenyves-dûlõ; Csatka: Sinai- és Ny-i részein azonban egyre ritkább. Dudar: hegy; Porva: Kopasz-hegy alja; Csesznek: Nyerges- Kopasz-dombról még nem jelezték, itt hegy; Szápár: Sánc-hegy; Bodajk: Borz-hegy; mészkedvelõ-tölgyesben, az Ördög-árok feletti Isztimér: Bogrács-hegy; Inota: Hideg-völgy; sziklákon él; Dudar: Kéttölgy-út, a belterület Herend: Majolikagyár; Ajkarendek: Bükk-ági- Ny-i részén árokban, kivadulva; Olaszfalu: völgy; Zavart száraz gyepekben; (RÉDL 1942, Eperkés-hegy, út mentén ültetett állomány. BAUER 2001). (RÉDL 1942, FEKETE et al. 1961, KOVÁCS 1999, 506.00 Pimpinella major (L.) Huds.: Bakonyszent- BAUER – MÉSZÁROS 2000). lászló: Málé-hegy alja; Eplény: Ámos-hegy É-i 452.00 Impatiens glandulifera Royle: Porva: letörésein, Prédikálószék; Zirc: Cuha-völgy, Hódos-ér-völgy, Télizöld-hegy É-i lábán; kaszálón; Csehbánya: Csalános-tetõ; Herend: Dudar: Malom-patak mentén, a Nádasvölgyi- Farkas Pálné-oldal, Foglalás; Kislõd: Kopasz-hegy, táblától délre; (BAUER 2001). Csollányos-völgy, a Vörös-szikla közelében; Ajka: 477.00 Chaerophyllum bulbosum L.: RÉDL (1942) Jakabkúti-árok alja; Padragkút: Padragi-víz völgye; még csak kevés elõfordulását jelzi, jelenleg, fõleg (RÉDL 1942, BAUER – BALOGH – KENYERES 2001). erdõszéleken, árkokban szinte általánosan elterjedt, 514.00 Seseli leucospermum W. et K.: A hegység néhány adata: Ugod: Cser-domb, Pap-réti-dûlõ dolomittérszínein sokfelé jellemzõ, néhány akácos szélein; Döbrönte: Bittva-patak menti kiegészítõ adata: Inota: Víztározó feletti égeresek szélén; Porva: Hódos-ér-völgy, Kopasz- dolomitsziklákon, Belátó-hegy; Hideg-völgy Ny-i hegy; Csesznek, Gézaháza közelében; Zirc: Cuha- oldalán emelkedõ domb dolomitsziklás oldalán völgy, Pintér-hegy, Flóra-major; Dudar: Kéttölgy- tömeges; Inota: Baglyas-szõlõhegy, a szõlõk közt út, erdõszegély, Nádasvölgyi-tábla alatt; fennmaradt kis dolomitdombon, a Készenélti- Csetény: Dely-tanya; Kincsesbánya: Felsõ- lakótelep közelében; (RÉDL 1942, FEKETE et al. Kincses, Szeg-hegy; Szentgál: szeméttelep; Kislõd: 1961, FEKETE 1964, KOVÁCS – TAKÁCS 1995, Csollányos-völgy, Kecske-hegy alja; Városlõd: LENCSÉS 1996, BÖLÖNI et al. 1997, MÉSZÁROS Négyszög-erdõ, Kakastara; Taliándörögd: 1997, KOVÁCS 1999, 2001, BAUER – MÉSZÁROS 2000, Ráskói-patak völgye; Kapolcs: Bondoró. MÉSZÁROS – SIMON 2001, 2003). 478.00 Anthriscus caucalis M.B.: Sümeg: Bárdió- 517.00 Libanotis pyreneica (L.) Bourg.: Döbrönte, tag, mészkerülõ, zavart gyepben, homokon; Döbrönte II. kavicsbánya száraz, köves felszinén Hegyesd: Agói-dûlõ, zavart, útszéli gyepben; atipikus élõhelyen gyûjtöttük, Vár-hegy, Pápakúti- Sáska: Temetõ DNy-i sarkánál. erdõ; Pápa-Tapolcafõ: útszéli mezsgyén a Bóta-kõ 481.00 Anthriscus nitida (Wahlenb.) Garcke: A kõbányájánál; Sümeg: Hajnal-hegy, mészkedvelõ- korábbi szórványadatokkal (RÉDL 1942, tölgyes szélén; (RÉDL 1942, LÁJER 1998). TALLÓS 1956, FEKETE 1964) szemben BÖLÖNI 535.00 Peucedanum alsaticum L.: Fehérvárcsur-gó: a et al. (1997) megállapítja, hogy a Magas- Gátõrház közelében bolygatott száraz gyepben Bakonyi TK-en belül általánosan elterjedt. gyûjtöttük; (RÉDL 1942). Néhány újabb, a védett területen kívüli adata: 536.00 Peucedanum carvifolia Vill.: Ugod: Pap-réti- Porva: Hódos-ér mente, Zsidó-erdõ; dûlõ, kaszált pincegyepben; Zirc-Akli: a Csehbánya: Torna-patak völgye; Kislõd: közelmúltban létesített horgásztó mellett, zavart, Csollányos-völgy mellékvölgye, a Kopasz-hegy száraz gyepben tömeges; Csesznek: Nyerges-hegy, alatt; Ajka: Jakabkúti-árok. Vár-hegy; Úrkút: Nagy-Csonka-hegy, Dozmat-rét; 485.00 Caucalis latifolia (L.) L.: Öskü: a Sáska: Hertelendy-erdõ; (RÉDL 1942, BAUER 2001, Hajmáskér - Öskü közti vasúti átjáró melletti KOVÁCS 2001, MÉSZÁROS – SIMON 2001). szántón is elõkerült. PINKE et al. (2003) a falu 542.00 Laser trilobum (L.) Borkh.: Kincsesbánya: feletti dolomitdombok közti extenzív Becsali-büfé feletti domb; Inota: Baglyas-hegy, a parcellákról közli. RÉDL (1942) csak a déli oldalon a szõlõk feletti cserjés, erdõs peremterületekrõl jelzi vitéz Bartha Andor völgyekben; Veszprém-Gyulafirátót: Bárány-cser, a herbáriuma alapján: Sukoró, Fûzfõ. Kis-Papod K-i gerincén; (RÉDL 1942, FEKETE et al. 486.00 Caucalis platycarpos L.: Veszprém: 1961, KOVÁCS 1999, 2001, BAUER – MÉSZÁROS 2000). Gyulafirátót: Tik-hegy, Iszkaszentgyörgy: a 194 KITAIBELIA 9 (1) : 187-206. 2004.

544.00. Laserpitium latifolium L.: Bodajk: Gaja- újabb adata: : Csehi-erdõ, Sokorói-Bakonyér szurdok; Kincsesbánya: Diós-lénia; Veszprém- mentén gyertyános-kocsányos tölgyesben, Gyulafirátót: Répás-árok felett elegyes Veszprém-varsány: Varga-kút, szõlõhegyen útszéli karszterdõben; Bakonyoszlop: Felsõ-kõhegy; mezsgyén, Keresztúri-erdõ, Bakonyjákó: Cseke- Porva: Keselõ-hegy ÉNy-i platóperemén, a bükk; Dudar: Ördög-árok, Malom-patak mente; földvársácok alatti sziklás tölgyesben; Herend: Csesznek: Kõmosó-hegy; Csetény: Csetényi- Farkas Pálné-oldal; Sümeg: Hajnal-hegy, páskom alja; Bakonyoszlop: Felsõ-kõhegy lábán; mészkedvelõ-tölgyes szélén; (RÉDL 1942). Porva: Zsidó-erdõ; Hátsó-irtás, Kopasz-hegy; Bánd: 555.00 Galium boreale L.: Zirc, Felsõ-Lukács-rét Malom-völgy; Ajka: Jakabkúti-árok; Csabrendek: (Olaszfalu határában), Succiso-Molinietum- szurdok, Öreg-hegy, itt akácos sávban is; (RÉDL ban, a korábban közölt (BAUER 2001) Dianthus 1942, CSERVENKA–BAUER 2002, MÉSZÁROS–SIMON superbus, Selinum carvifolia élõhelyén 2001). gyûjtöttük. A Bakonyalja és a Kab-hegy Geranium macrorrhizum L.: Halimba, sok kertben, a láprétjein viszonylag elterjedt növény (LÁJER településen belül csapadékvíz elvezetõ árokban 1997, BAUER – BALOGH – KENYERES 2001), a kivadulva. Magas-Bakonyban igen ritka. 650.00 Geranium palustre L.: Zirc: Felsõ-Lukács-rét, 596.00 Valeriana dioica L.: Ugod: Szarvaskút- égeres sáv szélén magaskórósban tömeges; Zirc- árok, Hamuházi-árok; Porva: Hódos-ér menti Akli: horgásztó mellett, meghagyott mocsárrétek, Páskom; Bakonbél Somhegy- mocsárrétfolton; Városlõd: Üveg-hegy lába, Torna- puszta: az Öreg-séd völgyében, a szeméttelep patak menti égeres; Kislõd: Csollányos-völgy alatt; Bodajk: Bodzás-kút alatt; Ajka- völgytalpán, a Kecske-hegy alatt, enyhén Bakonygyepes: Kaptás-völgy, mocsárréten; degradálódó kaszált, üde gyepben; (RÉDL 1942, (RÉDL 1942, TALLÓS 1954, LÁJER 1997, MÉSZÁROS – SIMON 2003). MÉSZÁROS – SIMON 2001, BAUER 2002). 669.00 Euphorbia angulata Jacq.: Hegyesd: Hegyesd 600.00 Cephalaria pilosa (L.) Gren. et Godr.: (Várhegy), a hegylábon mészkedvelõ-tölgyesben; Ugod.: Hibás-árok, a völgy alsó szakaszának Sümeg: Surgót-tag: pincegyepekben, korábban erdeiben, Som-berek-séd völgye; Bakonybél: legeltetett, fás-legelõ jellegû molyhos-tölgyes Fehérkõ-árok; Szentgál: Gella-völgy felsõ maradványokban (Barina et Bauer); Hajnal-hegy, szakaszán; Ajka: Jakabkúti-árok völgytalpa, Hárs-hegy; (RÉDL 1942, TALLÓS 1959, MOLNÁR– Felsõ-Csinger-völgy; Taliándörögd: Tik-hegy SULYOK – VIDÉKI 1995). alatti forrásnál, Róka-árok; (RÉDL 1942). 682.00 Euphorbia falcata L.: Bántapuszta: Bánta-tó 602.00 Succisa pratensis Mönch: A Bakony déli partjának, száraz, meredek, erodált felszínén, peremterületein gyakoribb faj a hegység Öskü: Aranyos-kút mellett a forrás által elöntött magasabb régióiban szórványos, néhány újabb vízállásos szántón került elõ (Rédl 1942). adata: Zirc, Felsõ-Lukács-rét (Olaszfalu 685.00 Euphorbia exigua L.: Nóráp: Halastó, a határában), magaskórósban és kiszáradó- teljesen kiszáradt tómederben (2003); Öskü: lápréten; Porva: Ménesjáráspusztától keletre; Aranyos-kút mellett, a forrás által elöntött szántón Ajka-Bakonygyepes: Alsó-rét; : Füzes- tömeges; Várpalota, Bántapuszta: Bánta-tó meredek rét; (RÉDL 1942, LÁJER 1997, BAUER – BALOGH – déli partjának, erodált agyagos-márgás felszínén; KENYERES 2001, MÉSAZÁROS – SIMON 2001). Zirc: Szarvas-tó partján. 608.00 Scabiosa canescens W. et K.: Fehérvár- 686.00 Callitriche palustris L.: Ugod: Emberfõ, csurgó: Becsali-büfé feletti dombon tömeges; Szarvas-kút-árok, Katona-vágás, Hamuházi-séd Kincsesbánya: Vontató-hegy; Bakonykúti: térségében erdei földutak pocsolyáiban néhol Akasztó-hegy; Sümeg: Hajnal-hegy; (RÉDL tömeges; Sáska: Hertelendy-erdõ, erdészeti úton, 1942, MÉSZÁROS – SIMON 2001, 2002) pocsolyákból került elõ; (RÉDL 1942, FEKETE et al. 621.00 Malva alcea L.: Nyirád: Meleg-víz 1961, MÉSZÁROS – SIMON 2003). csatorna töltése; Sümegprága: felhagyott 695.00 Centaurium pulchellum (Sw.) Druce: Pápa: bazaltbánya; (RÉDL 1942). homokbányák; Döbrönte: Döbrönte II. felhagyott 631.00 Linum hirsutum L.: Bakonycsernye: kavicsbánya, nedves kavicsfelszínen; Zirc: Akli, szeméttelep feletti dombok; Várpalota: Tündérmajor: horgásztó partján iszapnövény- Badacsony-alja; Sümeg: Fehér-kövek, sziklás zetben; Várpalota: Bántapuszta: Bánta-tó mellett, karsztbokoredõben; (RÉDL 1942, MÉSZÁROS agyagos, márgás felszínen; Sümegprága: 1997). bazaltbánya; (RÉDL 1942). 638.00 Geranium phaeum L.: A Bakony üdébb 708.00 Vinca herbacea W. et K.: Hajmáskér: 0-ponti erdeiben elég gyakori, erõs populációi kerültek lõtér cserjései; Öskü: Sólyi-dûlõ; Inota: Hideg- elõ a Bakonyalja peremén égerligetek és völgy Ny-i oldalán emelkedõ dombon száraz gyertyános-kocsányos tölgyesekbõl is. Néhány gyepekben, Baglyas-szõlõhegy, meredek szõlõkben 195

a teraszok kõrakásain; Csór: Sár-horog, Túró- hegy, Holes-árok felett molyhos tölgyesben és horog-völgy völgyperemein, Belátószõlõhegy, törmeléklejtõ-erdõben; Dudar: Sûrû-hegy, Dudari- mezsgyén; Bakonykúti, Isztimér: Akasztó- erdõ, Dönt-hegy, erdészeti utak mentén; Bánd: hegy, Szentgyörgyi-erdõ Csurgó-haraszt; Malom-hegy; Taliándörögd: Agár-tetõ, Balog-erdõ, Fehérvárcsurgó: Keresztes-hegy és DK-i Bondoró, a Ny-i nyiladékon, a Java-kúttól nyúlványa; (RÉDL 1942, LENCSÉS 1996, északkeletre; Kapolcs: Bondoró, Áldozó-tetõ; MÉSZÁROS 1997, BAUER 2001). (RÉDL 1942, BÖLÖNI et al. 1997, MÉSZÁROS 1997, 722.00 Omphalodes scorpioides (Hänke ex Jacq.) BAUER 2001, KEVEY – BORHIDI 2001, CSERVENKA – Schrank: Ugod: Nagy-sarok alatt a Gerence- BAUER 2002, MÉSZÁROS – SIMON 2003). völgyben; Veszprém-Gyulafirátót: Répás-árok; 777.00 Sideritis montana L.: Öskü: Körös-hegy alja, Lókút: "Lókúti-legelõ védett geológiai feltárás", katonai gyakorlótéren; Várpalota: Bántapuszta, az a geológiai feltárás szikláin, árnyas, cserjés É-i tó (beszakadt bányató) mellett agyagos, márgás szakaszon; Csehbánya: Torna-patak völgye; zavart felszínen; Bánd: Köves-földek; Sümeg: (RÉDL 1942, FEKETE 1964, SZODFRIDT – TALLÓS Sintérlapi-kõfejtõ; (RÉDL 1942, TALLÓS 1959, 1965, BÖLÖNI et al. 1997, MÉSZÁROS – SIMON DOBOLYI–SZERDAHELYI 1985, KOVÁCS– TAKÁCS 2001). 1995, MOLNÁR–SULYOK 1996). 722,10 Omphalodes verna Mönch.: Padragkút: 779.00 Nepeta cataria L.: Bakonybél: Ácsfaragási- Padragi-sziklák (=Padragi-víz) völgyének alsó tetõ, erdei út mentén gyomtársulásban; Inota: szakaszán gyertyános-tölgyesben gyûjtöttük Belátó-hegy, száraz legelõn; (RÉDL 1942). egy kivadult példányát. 783.00 Prunella grandiflora (L.) Scholler: Az Agár- 728.00 Asperugo procumbens L.: Jásd: a falu tetõ több pontján elõkerült. Taliándörögd: Bokor- ÉNy-i szélén a kereszt melletti cserjés és kaszáló; Sáska: Hertelendy-erdõ; (RÉDL 1942, mezsgye területén tömeges; Hajmáskér: SZODFRIDT – TALLÓS 1965, KOVÁCS – TAKÁCS 1995, Újtelep, vasút mellett; Fehérvárcsurgó: Ganyás, MOLNÁR – SULYOK – VIDÉKI 1995). útszéli mezsgyén; Inota: a temetõ kerítése 788.00 Phlomis tuberosa L.: Várpalota: Cseri-domb mellett; (gyakori: RÉDL 1942). É-i oldalán, cserjésedõ sztyepréten szép számmal, a 750.00 Lithospermum officinale L.: Inota: Belátó- környéken erõs állományai élnek, több adatát hegy; Isztimér: Szentgyörgyi-erdõ; Öskü: közlik: RÉDL (1942), FEKETE et al. (1961), Körös-hegy, kis molyhos-tölgyes folt szélén; MÉSZÁROS (1997). Bánd: Templom-hegy; Sümeg: Városi-erdõ, 812.00 Salvia aethiopis L.: Veszprém-Gyulafirátót: mészkerülõ-tölgyes szélén; (Rédl 1942). Vörös-földek, Rátóti-Nagymezõ; Hajmáskér: 753.00 Onosma visianii Clem.: A Keleti- Újtelep; Öskü: Sólyi-dûlõ, Gombás-völgy, Bakonyban sokfelé él, néhány újabb adata: felhagyott kõbánya a falutól keletre; Várpalota: Hajmáskér: Törökcsapás; Öskü: Sólyi-dûlõ; Felsõ-Bánta, Bánta-tó melletti száraz gyepek; Inota: Öreg-Kálvária és Belátó-hegy közti Márkó: Kerek-hegyi-dûlõ, Temetõ-dûlõ; Bánd: dolomitvonulat sziklagyepjeiben szórványos; Templom-hegy; Szõc: Dobos-sík; (RÉDL 1942, Bakonykúti: Akasztó-hegy sziklagyepjei; KOVÁCS 1999). (RÉDL 1942, MÉSZÁROS 1997). 813.00 Salvia austriaca Jacq.: Csetény: Csetényi- 762.00 Ajuga chamaepitys (L.) Schreb.: Öskü: páskom degradált löszgyepjeiben; Jásd: Páskom- Aranyos-kút környékén szántókon; Veszprém- dûlõ, pincegyepekben szórványos; Veszprém- Gyulafirátót: Tik-hegy, mezsgyék, szántók Gyulafirátót: Tik-hegy, szõlõhegy, Országúti-dûlõ, szélén; Bánd: Köves-földek; Tapolcafõ: mûút mentén; Veszprém-Kádárta: Jutas-erdõ, Rác- Keverõ, rozsvetésben (RÉDL 1942, BAUER halála; Sóly: Tanárok; Hajmáskér: Törökcsapás, 2001, PINKE et al. 2003). Séd-menti dombok; Öskü: Sólyi-dûlõ, Körös-hegy- 768.00 Teucrium botrys L.: Öcs: Öcs-hegy, a alja, belterület mezsgyéin is; Várpalota: Kopasz- domb Ny-i oldalán cserjések közt felhalmozott hallgató, Nyugati-nagymezõ; Bakonykúti: Akasztó- kõkupacon került elõ. Korábbi bakonyi adatai: hegy; Márkó: Marhajáró, Kápolna-domb, Kerek- Veszprém: PILLITZ (1908), Márkó: JÁVORKA, hegyi-dûlõ; Hegyesd: Sa-hegy; Szõc: Szõlõhegy, Hajmáskér: Vitéz BARTHA (RÉDL 1942). bolygatott száraz gyepben tömeges; (RÉDL 1942, 771.00 Scutellaria hastifolia L.: Bakonybél: KOVÁCS – TAKÁCS 1995). Szömörke-völgy, a településtõl délre az elsõ 816.00 Salvia pratensis L. f. parviflora l. rosea: A Carex paniculata-s forrásnál; Öskü: Aranyos- közönséges tõfaj e ritka, de rendkívül szép kút mellett; Sáska: Hertelendy-erdõ, erdei változatát az olaszfalui Eperkés-hegy, egykori TSz. nyiladékon; (RÉDL 1942, LÁJER 1997, feletti aranyzabos hegyi rétjén gyûjtöttük. MÉSZÁROS – SIMON 2002). 869.00 Kickxia spuria (L.) Dum.: Bakonyoszlop: a 773.00 Scutellaria columnae All.: Isztimér: falutól keletre felhagyott bauxitkülfejtés területén; Szent-györgyi-erdõ; Bakonyszücs: Stadlenszky- 196 KITAIBELIA 9 (1) : 187-206. 2004.

Zirc-Akli: Szarvas-tó partján gyûjtöttük; (RÉDL Bakonyszentkirály: Hajmáspusztai-halastótól K-re 1942, PINKE et al. 2003). gyertyános-tölgyesben; Bakonybél: Ácsfaragási- 877.00 Microrrhinum minus (L.) Fourr.: Nóráp: a tetõ K-i völgyeiben: Gerence-fogadó felett, Tálasné Horgásztó teljesen kiszáradt medrében; kupája, Hideg-völgy; Szentgál: Gella-völgy, Alsó- Döbrönte: a kavicsbánya nedves kavics- Szentgál; Hárskút: Középsõ-Hajag DNy-i lábán; felszinein gyakori; Várpalota, Bántapuszta: Csehbánya: Csalános-tetõ; Csesznek: Kõmosó- Bánta-tó feletti erodált pionír felszínen; Sümeg: hegy; Lókút: Szõkekút-forrás völgye, a völgytalp Sintérlapi-kõfejtõ; (RÉDL 1942, BAUER 2001, gyertyános-tölgyesében, ritka; Eplény: Kávás-tetõ MÉSZÁROS – SIMON 2001). É-i lábán, Prédikálószék; Veszprém-Gyulafirátót: 878.00 Scrophularia vernalis L.: Bakonybél: Gyökeres-völgy, Répás-árok völgyfõje közelében, a Tönkölös-hegy, a plató bükkösében és a Határ Mohos-kõ alatt; Sziklás erdõkben, gyertyános- nyiladék mentén nagyon gyakori, itt-ott bükkösökben. (RÉDL 1942, TALLÓS 1959, FEKETE et tömeges; Parajos-tetõ, ritka. A Tönkölös- al. 1961, KOVÁCS 1999, KEVEY – BORHIDI 2001, hegyen megtalált elõfordulása tapasztalataink MÉSZÁROS – SIMON 2003). szerint a Magas-Bakony egyik legjelentõsebb 986.00 Corydalis pumila (Host) Rchb.: Bakonyszücs: állománya. Néhány pélkdánya az Eleven-förtés Répás-tetõ, Répás-árok feletti gerinc, Kopasz-hegy; körül is megtalálható. RÉDL (1942) flóramûve Porva: Ménesjáráspuszta felett; Dudar: Kopasz- Fehérkõárok, Kerteskõ, Kõrish., Pajoros, domb; Csesznek: Kõ-árok, Töbör-hegy, Kõmosó- Szentgáli e., Szárazgerence, Somh., FEKETE et hegy; Zirc: Kõris-erdõ, Csengõ-hegy; Bakonybél: al. 1961 "Vörös János séd, Tági tetõ, BÖLÖNI et Kereszt-árok, Öreg-kerülõ-hegy; Hárskút: al. 1997 Fehérkõ-árok, Öreg Kerülõ-hegy, Öreg Középsõ-Hajag DNy-i lábán; Bakonyoszlop: Felsõ- Szarvad-árok elõfordulási helyeit ismerteti. kõhegy; Eplény: Kökényes; Lókút: Kávás-tetõ; 883.00 Limosella aquatica L.: Csehbánya: Veszprém-Gyulafirátót: Kis-Papod, Kút-völgy, Hosszú-földek; Szentgál: Öreg-hálás; erdei Gyökeres-völgy, Répás-árok feletti platóperem; utakon pocsolyákban tömeges (440 m-en). A Inota: Belátó-hegy, Baglyas-hegy, Hideg-völgy, Bakonyból korábban nem jelezték. tölgyesekben, cserjésben; Várpalota: Csákány- 898.00 Pseudolysimachion longifolium (L.) Opiz völgy; (RÉDL 1942, TALLÓS 1959, KEVEY – BORHIDI (Veronica longifolia L.): A Bakonyalján 2001, CSERVENKA – BAUER 2002). gyakoribb növény az Északi-Bakonyban 998.00 Erucastrum nasturtifolium (Poir.) Schultz.: A meglehetõsen ritka. Zirc: Olaszfalu Ny-i Keleti-Bakony degradált dolomitsziklagyepjeiben határában a Felsõ-Lukács-réten magassásos nem ritka, a hegység egyéb részein inkább szélén, kisebb magaskórós folton tömeges; szántókon, parlagokon. Isztimér: Bogrács-hegy; (RÉDL 1942, MÉSZÁROS – SIMON 2001). Várpalota: Baglyas, Kopasz-Hallgató; Öskü: 967.00 Plantago maritima L.: Pápakovácsi- Körös-hegy; Hajmáskér: Séd-völgy, 0-ponti lõtér; Attyapuszta, kiszáradó csátés lápréten került Tótvázsony: Kövesgyûrpuszta; Sümeg: Mogyorós- elõ, ritka (RÉDL 1942, BAUER 2001). domb, Bárdió-tag; (RÉDL 1942). 969.00 Plantago argentea Chaix: Inota: Belátó- 1008.00 Rapistrum perenne (L.) All.: Csetény: Réti- hegy, dolomitsziklagyepben; Inota: Hideg- hegy, Csúcsos-hegy, Csetényi-páskom; Jásd: Tatár- völgy Ny-i oldalán emelkedõ domb hegy degradált (legeltetett, cserjésedõ) dolomitsziklás oldalán; Várpalota: Bükkfa-kút- löszgyepekben; Bükki-hegy parlagokon; árok felett dolomitsziklagyepben, Bánd: Bakonykúti: Bakonykútipuszta, degradált Malom-hegy; Barnag: Ciceri-domb; (RÉDL löszgyepben. PILLITZ (1910) a Balatonfelvidékhez 1942, KOVÁCS – TAKÁCS 1995, LENCSÉS 1996, tartozó Peremartoni erdõbõl, és MÉSZÁROS 1997, BAUER – MÉSZÁROS 2000, közt útszélrõl (már Mezõföld) jelzi. BAUER 2001, MÉSZÁROS – SIMON 2001, 2003). 1021.00 Biscutella laevigata L.: Bakonyszücs: 978.00 Papaver argemone L.: Ugod: Szõlõhegy, Répás-árok feletti gerinc; Öskü: Sólyi-dûlõ; felhagyott szántón; Francia-vágás, Gatteri-dûlõ, Várpalota: Csörget-völgy; Sümeg: Hajnal-hegy; szántószegélyen gyûjtöttük; (RÉDL 1942, (RÉDL 1942, FEKETE et al. 1961, KOVÁCS – TAKÁCS TALLÓS 1959, PINKE et al. 2003). 1995, BÖLÖNI et al 1997, BAUER – MÉSZÁROS 2000, 984.00 Corydalis solida (L.) Clairville: Sümeg: BAUER 2001, MÉSZÁROS – SIMON 2002). Csúcsos-hegy (SZODFRIDT – TALLÓS 1965), 1022.00 Aethionema saxatile (L.) R. Br.: A Keleti-, Hajnal-hegy; Csabrendek: Nemesek-erdeje; Déli-Bakony és a Veszprém-Várpalotai-fennsík Hegyesd: Hegyesd (Várhegy); (RÉDL 1942, dolomitterületein elterjedt, néhány újabb adata: FEKETE et al. 1961, SZODFRIDT – TALLÓS 1965). Hajmáskér: 0-ponti lõtér; Öskü: Sólyi-dûlõ, Körös- 985.00 Corydalis intermedia (L.) Mérat: Réde: hegy alja; Inota: Öreg-Kálvária és Belátó-hegy Küllõfej-hegy; Bakonyszücs: Répás-tetõ É-i közti dolomitvonulat sziklagyepjeiben; Várpalota: lejtõjén; Porva: Ménesjáráspuszta felett; Csörget-völgy; Csór: Szenes-horog-völgy, 197

Mandulás; Iszkaszentgyörgy: Kõ-hegy K-i rög, keletre felhagyott bauxitkülfejtés területén tömeges; a felhagyott kõbánya felett; (RÉDL 1942, Jásd: Páskom-dûlõ, pincegyepek feletti KOVÁCS – TAKÁCS 1995, KOVÁCS 1999, LENCSÉS nadrágszíjparcellákon; Öskü: Aranyos-kút körüli 1996, MÉSZÁROS 1997, BAUER – MÉSZÁROS szántókon; Várpalota: Bántapuszta: a Bánta-tó 2000). melletti bolygatott gyepek; Szentgál: Tücsök- 1032.00 Hornungia petraea (L.) Rchb.: Bodajk: Haraszt szántóin; Nagytárkány-puszta: a faluban a Sobri Jóska-barlang felett; Csór: Szenes-horog- mûút melletti parcellákon; (RÉDL 1942, PINKE et al. völgy; Inota: Öreg-Kálvária és Belátó-hegy 2003). közti dolomitvonulat sziklagyepjeiben; Inota: 1105.00 Reseda luteola L.: Várpalota: Bánta-tótól Hideg-völgy Ny-i oldalán emelkedõ domb nyugatra bántapusztai juhlegelõ szélén; (RÉDL dolomitsziklás oldalán; Várpalota: Csörget- 1942, MÉSZÁROS – SIMON 2001). völgy; Hajmáskér: 0-ponti lõtér; Öskü: Körös- 1119.00 Viola alba Bess.: Bakonyjákó: Cseke-Bükk, hegy alja, Sólyi-dûlõ; Bakonykúti: Akasztó- Ardai-dûlõ; Bakonyszücs: Mókus-árok feletti plató; hegy; Iszkaszentgyörgy: Kõ-hegy K-i rög, a Várpalota: Bér-hegy lábán cseresben; Csörget- felhagyott kõbánya felett; Veszprém- völgy; Öskü: Hosszú-völgy; Veszprém- Gyulafirátót: Bárány-cser, a Kis-Papod K-i Gyulafirátót: Mohos-kõ; Kislõd: Csollányos-völgy, gerincén a Répás-árok feletti platóperemen; a Vörös-szikla közelében; Taliándörögd: Tik-hegy, Eplény: Ámos-hegy É-i letõrésén a sípályák bükk hagyásfás legelõerdõben; Balog-erdõ; melletti dolomitsziklákon; Tótvázsony: Kis- Kapolcs: Bondoró, Áldozó-tetõ; Sümeg: Hajnal- Kátyó; (RÉDL 1942, MÉSZÁROS 1997, BAUER – hegy; (RÉDL 1942, KOVÁCS – TAKÁCS 1995, KEVEY MÉSZÁROS 2000, MÉSZÁROS – SIMON 2002). – BORHIDI 2001, MÉSZÁROS – SIMON 2001). 1035.00 Bunias orientalis L.: PINKE et al. (2003) 1120.00 Viola collina Bess.: Fenyõfõ: Hosszú-hegy, több adatát közli, néhány apróbb kiegészítés: igen nagy egyedszámú állomány; Dudar: Kopasz- Hárskút: Gyöngyös-hegy, a kaszálórét szélén a domb Ny-i sziklás oldalán, az Ördög-árok É-i mûút mellett; Herend: Német-hegy, parlag részén a tömeges Asplenium scolopendrium eredetû kaszálóréten is szép számmal; Szentgál: elõfordulás közelében; Várpalota: Csákány-völgy, Pilice, a rekultivált szeméttelep É-i részén elegyes-karszterdõben; Veszprém-Gyulafirátót: tömeges; Városlõd: Üveg-hegy alja. Mint új Bárány-cser, a Kis-Papod K-i gerincén a Répás- adventív fajt, a hegységbõl elsõként POLGÁR árok feletti platóperemen, elegyes-karszterdõben; (1941) jelzi. Eplény: Prédikálószék, Ámos-hegy, a sípálya 1037.00 Lunaria rediviva L.: A Bakonyból mellett, keletre elegyes karszterdõben; Csabrendek: számos adatát közölték (RÉDL 1942, FEKETE et Nemesek-erdeje Ny-i részén, a platóperem szikláin, al. 1961, BÖLÖNI et al. 1997, MÉSZÁROS 1997, a kis szurdok felett, utóbbi két helyen eocén KOVÁCS 2001), legutóbb Ugod: Nagy-Sarok É-i mészkövön (MÉSZÁROS 1997, BAUER – MÉSZÁROS sziklás oldalán is igen erõs állománya került él. 2000, BAUER 2001, MÉSZÁROS – SIMON 2001). 1046.00 Draba lasiocarpa Roch.: Inota: Öreg- 1141.00 Bryonia dioica Jacq.: Pápakovácsi: Attya- Kálvária és Belátó-hegy közti dolomitvonulat puszta, égerligetben. Korábbi adatai: Pápa, sziklagyepjeiben több ponton, a Víztároló Kishegy: TALLÓS (1956), Ugod: Hosszúbereki út; feletti dolomitsziklákon és ettõl keletre Iharkút, Tevelvár: MAJER in FEKETE et al. (1961). felhagyott murvabányákban néhol tömegesen; 1182.00 Phyteuma orbiculare L.: Eplény: Ámos-hegy Inota: Baglyas-hegy, legtöbb a Ny-i odal É-i letörésein, a sípálya mellett, keletre elegyes sziklagyepjeiben; (RÉDL 1942, KOVÁCS – karszterdõben; Veszprém-Gyulafirátót: Mohos-kõ, TAKÁCS 1995, LENCSÉS 1996, MÉSZÁROS 1997, elegyes-karszterdõben; Bánd: Malom-hegy; Sümeg: BAUER – MÉSZÁROS 2000, BAUER 2001, KOVÁCS Surgót-tag, mészkedvelõ-tölgyes szélén; (RÉDL 2001, MÉSZÁROS – SIMON 2001, 2003). 1942, KOVÁCS – TAKÁCS 1995, LENCSÉS 1996, 1082.00 Hesperis tristis L.: Ugod: Diósi-legelõ; MÉSZÁROS 1997, LÁJER 1998, BAUER – MÉSZÁROS Márkó, Bánd: Templom-hegy; Tótvázsony: 2000, MÉSZÁROS – SIMON 2001, 2002). Kis-Kátyó; Hegyesd: Sa-hegy, Macska-domb; 1192.00 Aster amellus L.: Fehérvárcsurgó: Gátõr- (RÉDL 1942, MÉSZÁROS – SIMON 2002, 2003). háznál; Sümeg: Fehér-kövek; Hajnal-hegy; Polgár 1085.00 Erysimum cheiranthoides L.: Bakony- Cuha-völgybõl ismert adatát (RÉDL 1942) gyepes: a település határánál, a Csigere-patak pontosítjuk. A Cuha-völgy felhagyott kõbányájában árterén folytatott építkezés törmelékkupacain és tömeges felette a Zörög-hegy elegyes- a töltésoldal bolygatott gyepjeiben gyûjtöttük, karszterdejében. További adatai: RÉDL (1942), 2002 õszén tömeges volt; (RÉDL 1942). MÉSZÁROS (1997), MÉSZÁROS – SIMON (2001, 2002, 1086.00 Erysimum repandum Höjer: 2003). Pápakovácsi: a Temetõ É-i részén; Ganna: 1203.00 Bombycilaena erecta (L.) Smolj.: Öskü: Tapolcafõi-útra dûlõ; Bakonyoszlop: a falutól Körös-hegy alja, gyakorlótér; Várpalota: 198 KITAIBELIA 9 (1) : 187-206. 2004.

Bántapuszta, száraz legelõn szórványosan; Gerence-völgyben erdészeti munkálatok során (RÉDL 1942). feltúrt üde gyepben a Stadlenszky-hegy és a 1204.00 Filago germanica L. (Filago vulgaris Csatorna-förtés közti szakaszon. Zirc: Csengõ- Lam.): Bakonyjákó: Remigpuszta; Csetény: hegy, aszfaltút mellett, gyomos, útszéli gyepben; Csetényi-páskom; Jásd: Tatár-hegy, gyomos, Sümeg: 84-es fõút mellett; Zalaszántó: Szebike- száraz gyepben, ritka; Taliándörögd: Ádám- erdõ. A Bakonyból korábban nem közölték. dûlõ, parlagon hagyott szántón szórványos; 1249.00 Achillea distans W. et K.: Bakonyszücs: (BOROS 1920, RÉDL 1942). Holes-árok, Nagy-Nehéz-árok felett, molyhos 1205.00 Filago arvensis L.: Döbrönte: a tölgyesben szórványosan; Fenyõfõ: Bécsi-árok, kavicsbánya nedves kavics és iszapfelszínein; Hosszú-hegy; Porva: Keselõ-hegy; Veszprém- Hajmáskér: Séd-feletti dombok juhlegelõin; Gyulafirátót: Mohos-kõ, elegyes-karszterdõben; (RÉDL 1942). (RÉDL 1942, FEKETE et al. 1961). 1208.00 Gnaphalium sylvaticum L.: Porva: 1278.00 Erechtites hieraciifolia (L.) Raf. ex. DC.: A Ménesjárás, Csárda-hegy; Szépalmapuszta: Bakony Ny-i szélein terjedõben. Bakonyjákó- Birka-domb; Borzavár: Csárda-völgy; Szentgál: Remigpuszta: bolygatott égerligetben; : Tobány, a Középsõ-Hajag Ny-i lábán, fõleg Széki-erdõ; Sümeg: Városi-erdõ; (RÉDL 1942). hegyi kaszálókon; (RÉDL 1942). 1292.00 Senecio erucifolius L. subsp. tenuifolius 1209.00 Gnaphalium uliginosum L.: Bakony- (Jacq.) Jáv.: Pápakovácsi-Attyapuszta, kiszáradó- szentlászló: vasútállomás; Ugod: Som-berek- lápréteken szórványos; (RÉDL 1942). séd völgye, Emberfõ, Szarvas-kút-árok, 1298.01 Senecio herzynicus Herborg (Senecio Katona-vágás, Molnár-kút-árok, erdei nemorensis L.): Porva: Szemete-bükk Ny-i lábán; földutakon gyakori; Bakonybél: Tábor-hegy; Ugod - Huszárokelõpuszta: Somberek-séd völgye, Porva: Páskom, Kopasz-hegy; Zirc: Bocskor- az Ingesbika-árok betorkollásánál, égeresben; hegy; Zirc-Akli: horgásztó partján; Ajka: (RÉDL 1942, FEKETE et al. 1961). Jakab-kúti-árok; Városlõd: Kálvária-völgy; 1312.00 Jurinea mollis (L.) Rchb.: Jásd: Varga-hegy; Sümeg: Városi-erdõ (RÉDL 1942). Fehérvárcsurgó: Becsali-büfé feletti domb; Inota: 1210.00 Pseudognaphalium luteo-album (L.) Hill Öreg-Kálvária; Belátó-hegy; Hajmáskér: 0-ponti et Burtt.: Döbrönte: a kavicsbánya nedves lõtér; Barnag: Ciceri-domb; Sümeg: Fehér-kövek; kavics és iszapfelszinein szórványos, kisebb (RÉDL 1942, KOVÁCS – TAKÁCS 1995, LENCSÉS foltokon tömeges. TALLÓS (1954) a 1996, MÉSZÁROS 1997, BAUER – MÉSZÁROS 2000, Pápakovácsi láprétet övezõ szántókról említi. BAUER 2001, KOVÁCS 2001, MÉSZÁROS – SIMON 1211.00 Helichrysum arenarium (L.) Mönch: 2002). Fenyõfõ: Új-Földek, homoki gyepekben, Tóth- 1337.00 Centaurea cyanus L.: Ugod: Pap-réti-dûlõ, árok alja, felhagyott kõbányában tömeges; Szõlõhegy extenzív szántóparcellákon, több helyen Bakonyszücs: Nyíres; Döbrönte: Döbrönte II. még tömegesen; Naggyimót: mûút ment mezsgyén; kavicsbánya, mintegy fél négyzetméteres Bakonykoppány: Szõlõhegy; Hárskút: Réhpuszta; folton; (RÉDL 1942, BÖLÖNI et al. 1997, KOVÁCS Lókút: Óbányapuszta; Dudar: Kéttölgy-út, Irtási- 2001, MÉSZÁROS – SIMON 2002, 2003). dûlõ, Nádasvölgyi-tábla, Malom-dûlõ; Jásd: 1218.00 Inula germanica L.: Zalaszántó: Tátika, Páskom-dûlõ; Öskü: Aranyos-kút melletti bazalton kialakult sztyepréten gyûjtöttük szántókon; Iszkaszentgyörgy: a falu ÉK-i részén, (Barina Z. et Bauer N. 2003); RÉDL (1942) a extenzív parcellákon; Ajka: Csoportos-hegy; Bakony K-i széleirõl jelzi. Halimba: Magyal; Szõc: Belátó-hegy ÉNy-i 1220.00 Inula oculus-christi L.: Inota: Öreg- lábának szántóin; Nagytárkánypuszta: a faluban a Kálvária és Belátó-hegy közti dolomitvonulat mûút melletti parcellákon; (RÉDL 1942, KENYERES cserjésedõ száraz gyepjeiben, erdõszegélyein; – BAUER 2001, PINKE et al. 2003). Bakonykúti: Akasztó-hegy; Isztimér: 1338.01 Centaurea triumfetti subsp. aligera (Gugl.) Szentgyörgyi-erdõ; Csór: Szenes-horog-völgy; Dostál: Bakonyszücs: Répás-árok feletti gerinc; Iszkaszentgyörgy: Kõ-hegy; Veszprém- Fenyõfõ: Kis-Kék-hegy gerincén, mészkedvelõ- Gyulafirátót: Rátóti-Nagymezõ; (RÉDL 1942, tölgyesben; Veszprém-Gyulafirátót: Répás-árok MÉSZÁROS 1997, BAUER 2001, MÉSZÁROS – felett a Szõlõpót mészkedvelõ-tölgyeseinek SIMON 2001). tisztásain; Tés: Téses-tetõ, Kis-Futóné, Nagy-rét- 1229.00 Xanthium spinosum L.: Bakonyjákó: tetõ; Sümeg: Hajnal-hegy; (RÉDL 1942, FEKETE et Remigpuszta, legelõn, néhány példány; Öskü: al. 1961, LENCSÉS 1996, BAUER – MÉSZÁROS 2000, Sólyi-dûlõ; Várpalota: Bántapuszta, a horgásztó BAUER 2001, MÉSZÁROS – SIMON 2001). melletti legelõn; (RÉDL 1942). 1357.00 Carthamus lanatus L.: Hajmáskér: 0-ponti 1240.00 Galinsoga quadriradiata Ruiz et Pav. lõtér; Öskü: Körös-hegy alja; Várpalota: Bánta-tó (Galinsoga ciliata (Raf.) Blake): Bakonyszücs: 199

és Bántapuszta közti juhlegelõn, degradált, egyedszámban; Ugod: Pap-réti-dûlõ, extenzív száraz gyepekben; (RÉDL 0942, PINKE et al. szántóparcellákon szép számmal; Bakony-koppány: 2003). Szõlõhegy; Csór: Belátó-szõlõhegy; 1371.00 Scorzonera purpurea L.: Döbrönte: Iszkaszentgyörgy: a falu ÉK-i részén, a felhagyott Legelõ-dûlõ; Sümeg: Surgót-tag, Hajnal-hegy; kõbánya melletti utca extenzív szántóparcelláin; (RÉDL 1942, KOVÁCS – TAKÁCS 1995, MÉSZÁROS Veszprém-Gyulafirátót: Tik-hegy, csak egyetlen – SIMON 2002). parcellán, jelentõs egyedszámban; 1372.00 Scorzonera hispanica L.: Öskü: Nagytárkánypuszta: a faluban a mûút melletti Középsõ-Gyélok, Aranyos-kúttól délre, a parcellákon; (RÉDL 1942, PINKE et al. 2003) vízfolyás és a szántók közt húzódó Bromus 1440.00 Lychnis coronaria (L.) Desr.: Sáska: Agár- erectus gyepben (Filipendula vulgaris, tetõ, Hertelendy-erdõ; (RÉDL 1942, KOVÁCS 2001, Peucedanum cervaria, Trifolium montanum MÉSZÁROS – SIMON 2003). stb.) és lazán záródó kökénycserjésben került 1449.00 Silene bupleroides L. (Silene longiflora elõ; (RÉDL 1942). Ehrh.): A Keleti-Bakony lábán, a Veszprém- 1379.00 Taraxacum serotinum (W. et K.) Poir.: Várpalotai fennsíkon még szórványosan elõkerül, Bodajk: Borz-hegy, a déli oldalon a löszfal újabb adata: Öskü: Középsõ-Gyélok, Aranyos- feletti gyepben gyûjtöttük. RÉDL (1942) csak kúttól délre, szántóból kiemelkedõ kisebb nem bakonyi adatokat idéz. dolomitkibúvásos löszdomb sztyeprét-maradványán 1383.00 Taraxacum palustre (Lyons) Simons: néhány tíz tõ; Várpalota: Bántapuszta, az É-i Taliándörögd: Agár-tetõ, Bokor-kaszáló, Csigó- bányatótól ÉNy-ra, legeltetett száraz gyepben kút környéke; (RÉDL 1942). néhány tõ, Cseri-domb száraz gyepjeiben; (RÉDL 1388.00 Lactuca quercina subsp. sagittata (W. et 1942). MÉSZÁROS (1997) mezõföldi és balaton- K.) Celak: Ugod: Bika-réti-erdõ; Pápakovácsi: felvidéki adatait közli (Péti-hegy, Berhida). Attyapuszta, az Attyai-lápréttõl nyugatra, 1458.00 Silene conica L. l. albiflora: Hegyesd: Sa- sziklakibúvásos tölgyesben ritka; Isztimér: hegy, felhagyott dolomitmurva-bánya területén, kis Szentgyörgyi-erdõ (a subsp. quercina-val folton tömeges (csak fehér virágú példányok) együtt);. (subsp. Chaixii: PILLITZ 1910 BAUER – (RÉDL 1942). MÉSZÁROS 2000, KEVEY – BORHIDI 2001). 1459.00 Cucubalus baccifer L.: Ajkarendek: Bükkfa- 1391.00 Sonchus palustris L. Bakonyszentkirály: kút-árok; Döbrönte: Katalin-forrásnál, Bittva-patak Hajmáspuszta, a halastó feletti mocsarakban, menti égeresekben szórványosan; Pápakovácsi: nádasokban; Bakonycsernye: Súri-patak mente; Attyapuszta; (RÉDL 1942). Mecsér: Gaja-patak mente; (RÉDL 1942, BAUER 1468.03 Dianthus plumarius L. regis-stephani – BALOGH – KENYERES 2001) (Rapaics) Baksay: Inota: Hideg-völgy Ny-i oldalán 1396.00 Crepis paludosa (L.) Moench.: Bakony- emelkedõ domb sziklás oldalán, Öreg-Kálvária és csernye: Súri-patak völgye, Hosszú-szélesek Belátó-hegy közti dolomitvonulat sziklagyepjeiben; alatt, rekettyefüzes szélén (RÉDL 1942). Várpalota: Csörget-völgy; Iszkaszentgyörgy: Kõ- 1636.00 Montia fontana subsp. minor (C. C. hegy K-i rög, a felhagyott kõbánya felett; Csór: Gmel.) Sch. et M.: Nagytárkánypuszta: a falu Szenes-horog-völgy; Öskü: Körös-hegy-alja, Sólyi- belterületén, a mûút mellett, északra, extenzív dûlõ; (RÉDL 1942, KOVÁCS–TAKÁCS 1995, szántón. A mélyebb fekvésû, kiszáradó MÉSZÁROS 1997, BAUER–MÉSZÁROS 2000, BAUER mocsárréttel érintkezõ részen kavicsos, 2001, KOVÁCS 2001, MÉSZÁROS–SIMON 2001, 2003). homokos felszínen tömeges. A Déli-Bakony és 1471.00 Dianthus deltoides L.: Porva: Páskom, a Bakonyalja határára, de még inkább a Nyolc-kaszás, Kopasz-hegy; Borzavár: Páskom- Bakonyhoz tartozó elõfordulás a Bakonyra és hegy; Pénzesgyõr: Kis-gyõr alja, Bajor-hegy É-i Vesprimense területére új. A növény lábán; Bakonybél-Somhegypuszta: kaszálókon, legközelebbi ismert elõfordulását (Balaton- erdõszéleken; Hárskút: Gyöngyös-hegy, hegyi felvidék: , Fekete-hegy) MOLNÁR kaszálóréten szórványosan; Tés: Ösküi-úti dûlõ – PFEIFFER (2000) erõsíti meg. gyepjeiben; Csehbánya: Tekerület; Városlõd: 1433.00 Thesium dollineri Murb.: Várpalota, Üveg-hegy, Fokhagyma-hegy; Kislõd: Csollányos- Bántapuszta, a Bánta-tó mellett márgás, erodált völgy; Taliándörögd: Ráskópuszta alatti felszínen; Öskü: Körös-hegy alja, katonai kaszálórétek; Agár-tetõ: Csigó-kút körüli-rétek; gyakorlótéren útszéli, kimarkolt árokban. RÉDL Kapolcs: Bondoró-hegy, Szénégetõ-tisztás; (RÉDL (1942) Simonkai (Herend), Pillitz (Veszprém) 1942, BAUER 2001, MÉSZÁROS – SIMON 2002, 2003). és Boros (Márkó) adatait idézi. 1494.00 Moenchia mantica (L.) Bartl.: Nagy- 1438.00 Agrostemma githago L.: Bakony- tárkánypuszta: félüde réten tömeges, a falutól szentiván: a falutól északra, a Szakács-értõl keletre (RÉDL 1942, MÉSZÁROS – SIMON 2001). nyugatra fekvõ szántókon jelentõs 200 KITAIBELIA 9 (1) : 187-206. 2004.

1509.00 Moehringia trinervia (L.) Clairv.: Üdébb bazalttörmelékén gyûjtöttük; Inota: a temetõ erdõkben elég gyakori, néhány kiegészítõ adata: mellett, zavart útszéli gyepben és településtõl délre Döbrönte: Katalin-forrás; Porva: Keselõ-hegy; többfelé; Csesznek: Kõmosó-hegy; Dudar: Sûrû-hegy; 1565.00 Salsola kali L.: Várpalota: Bántapusztai Várpalota: Sötéthorog-völgy, Csákány-völgy; homokbánya felhagyott gödrében tömegesen (RÉDL Kislõd: Üveg-hegy, Csollányos-völgy; (1942) S. ruthenica Iljin: gyakori). Csehbánya: Torna-patak-völgye, Töredék-árok; 1577.00 Primula vulgaris Huds.: A Magas- Kapolcs: Bondoró, Áldozó-tetõ; (RÉDL 1942, Bakonyban és a Bakonyalján gyakori, a Déli- BAUER – MÉSZÁROS 2000). Bakony Ny-i részén fõleg a bazalthegyeken 1510.00 Moehringia muscosa L.: A Keleti- jellemzõ, néhány kiegészítõ adata: Bakonyjákó: Bakonyban megfelelõ élõhelyén viszonylag Pápai-Bakonyér völgye; Ugod: Nagy-Sarok; gyakori növény a Magas-Bakonyban már Hasprai-kereszt; Répás-árok; Nagy-Márvány-árok; ritkább (FEKETE 1964), BÖLÖNI et al. (1997) Nagy-Zsidó-árok; Bécsi-árok; Ugod, áttekinti ide vonatkozó adatait. Újabb érdekes Bakonykoppány: Bika-réti-erdõ, Eperjes; Fenyõfõ: adata: Ugod: Nagy-Sarok, a platóperem alatt Kis-Kék-hegy; Porva: Zsidó-erdõ, Hátsó-irtás; bükkösben, É-i kitettségû mohás Kopasz-hegy; Dudar: Sûrû-hegy, Dudari-erdõ, dolomitsziklán. A Keleti-Bakony területére Dönt-hegy, Malom-dûlõ É-i oldalán; (RÉDL 1942, vonatkozó adatainak kiegészítése: Dudar: TALLÓS 1954, BAUER 2001, BAUER – BALOGH – Kopasz-domb, a Ny-i oldal szikláin; Várpalota: KENYERES 2001, MÉSZÁROS – SIMON 2003). Csákány-völgy; (RÉDL 1942, FEKETE et al. Primula × brevistyla DC.: Dudar: Kopasz-domb Ny-i 1961, BÖLÖNI et al. 1997, MÉSZÁROS 1997, sziklás oldalán elegyes-karszterdõben, az Ördög- KOVÁCS 1999, BAUER – MÉSZÁROS 2000). árok É-i részén; Bakonyoszlop: Felsõ-kõ-hegy, É-i 1521.00 Paronychia cephalotes (M. B.) Bess.: lejtõn cseres- ésgyertyános-tölgyes átmenetében; Inota: Öreg-Kálvária és Belátó-hegy közti Eplény: Ámos-hegy ÉK-i részének egy keskeny dolomitvonulat sziklagyepjeiben; Inota: Hideg- észak-déli dolomitgerincén is elõkerült kisebb völgy Ny-i oldalán emelkedõ domb állománya. Eddig ismert adatai: "Herend": dolomitsziklás oldalán; Várpalota: Csörget- SIMONKAI (1874), Cuha-völgy, Zörög-hegy: völgy; Öskü: Sólyi-dûlõ, Körös-hegy alja; Csór: POLGÁR (1935), CSERVENKA – BAUER (2002), Szenes-horog-völgy; Bakonykúti: Akasztó- "Malomréti v.": vitéz Bartha herbáriuma; hegy; Iszkaszentgyörgy: Kõ-hegy K-i rög, a "Kisámos" POLGÁR, Olaszfalu-Alsópere: Csengõ- felhagyott kõbánya felett; Hegyesd: Sa-hegy; hegy, Tunyog, Ökör-tilos: BAUER (2001); "Kabh.": (RÉDL 1942, KOVÁCS – TAKÁCS 1995, LENCSÉS RÉDL (1933, 1934, 1942), pontosítása MÉSZÁROS– 1996, MÉSZÁROS 1997, KOVÁCS 2001, BAUER – SIMON 2001). MÉSZÁROS 2000, MÉSZÁROS – SIMON 2001, 2002, 1589.00 Lysimachia punctata L.: Szórványos, de 2003). néhol tömegesen elõforduló faj. Néhány adata: 1523.00 Herniaria hirsuta L.: Tapolcafõ: Keverõ, Dudar: Dudari-erdõ, Dönt-hegy; Csesznek: Zörög- rozsvetésben gyûjtöttük, igen ritka. Korábbi hegy; Kapolcs: Bondoró-hegy, Szénégetõ-tisztás; bakonyi adatai: Herend: SIMONKAI (1873), Taliándörögd: Agár-tetõ, Bokor-kaszáló, Cuhav.: POLGÁR (1935), Zirc, Fenyõfõ: POLGÁR cseresekben, nyiladékokon; (RÉDL 1942). in RÉDL (1942), Sárosfõi e. "Guárdiántó": RÉDL 1592.00 Anagallis femina Mill.: Magyarpolány: Kis- (1942). Osztály melletti szántóterület, Polányi-úti-dûlõ; 1528.00 Polycnemum majus A. Br.: Várpalota, Somlõvásárhely: Holt-tóhoz vezetõ töltésút Bántapuszta, a Bánta-tó (beszakadt bányató, a mezsgyéjén, szántón; Öskü: Aranyos-kút melletti horgásztótól északra) mellett márgás, erodált szántókon; (RÉDL 1942). felszínen gyûjtöttük, tömegesen fordult elõ. 1616.00 Persicaria amphibia (L.) Delarbre RÉDL (1942) Vitéz Bartha Andor ((Hajmáskér, (Polygonum amphibium L.): Öskü: Ösküi-patakban, Fûzfõ) és Polgár (Ugod) adatait idézi. Kerektemplomtól nyugatra. A Bakonyban ritka 1531.00 Chenopodium botrys L. Sümegprága: Öskürõl PILLITZ (1908) közli. További közölt felhagyott bazaltbányában kõtörmeléken adatai: RÉDL (1942), BAUER (2001). tömeges. (Az innen közölt elõfordulási adatok 1673.00 Salix repens subsp. rosmarinifolia L.: tájföldrajzi besorolás szerint már a Keszthelyi- Várpalota-Bántapuszta: Bánta-tó mellett nedves hegység részét (Tátika-csoport) képezik. homokfelszínen; (RÉDL 1942, BAUER 2001, 1544.00 Chenopodium strictum Roth.: Zirc-Akli: MÉSZÁROS – SIMON 2001). közelmúltban létesített horgásztó mellett, feltúrt 1705.00 Veratrum nigrum L.: Porva: Keselõ-hegy felszínen, vasút mellett törmelékkupacon. ÉNy-i platóperemén, a földvársácok alatti sziklás 1557.00 Kochia scoparia Schrad. (Bassia tölgyesben (Kesellyõh.: RÉDL 1942); Csesznek: Kõ- scoparia (L.) Voss.): Zirc: a vasútállomás ároktól nyugatra sziklás platóperemen, a Nagy- 201

Bükkös-árok és a Kis-Bükkös-árok közt; Noszlop: Árvai-lap láprétje (=Törkenci-lap); (RÉDL Eplény: Ámos-hegy É-i letörésein, 1942, TALLÓS 1954, 1959, BAUER 2001, BAUER – Prédikálószék; Veszprém-Gyulafirátót: Mohos- BALOGH – KENYERES 2001). kõ, Kút-völgy; Bárány-cser, a Répás-árok 1728.00 Allium moschatum L.: Inota: Belátó-hegy, feletti platóperemen, elegyes-karszterdõben; Hideg-völgy; Bakonykúti: Akasztó-hegy; Csór: Veszprém: Városi-erdõ, mészkedvelõ Szenes-horog-völgy; Iszkaszentgyörgy: Kõ-hegy; tölgyesben; Várpalota: Csörget-völgy; Bánd: Öskü: Körös-hegy; (RÉDL 1942, FEKETE et al. 1961, Malom-hegy; Taliándörögd: Agár-tetõ, Csigó- MÉSZÁROS 1997). kút környékén cseresekben (Barina Z. et Bauer 1735.00 Allium rotundum L.: Csetény: Csúcsos-hegy, N.); Hegyesd: Hegyesd (Várhegy); Sümeg: Réti-hegy, degradált löszgyepekben; (RÉDL 1942). Hajnal-hegy; Csúcsos-hegy, Csabrendek: 1734.00 Allium sphaerocephalon L.: Bodajk: Borz- Nemesek-erdeje; (RÉDL 1942, FEKETE et al. hegy; Fehérvárcsurgó: Keresztes-hegy; Sümeg: 1961, MÉSZÁROS 1997, BAUER – MÉSZÁROS Városi-erdõ; Sintérlapi-kõfejtõ; Mogyorós-domb; 2000, BAUER 2001, KEVEY – BORHIDI 2001, (RÉDL 1942). KOVÁCS 2001, CSERVENKA – BAUER 2002). 1738.00 Lilium martagon L.: Dudar: Sûrû-hegy, 1706.00 Veratrum album L.: Porva: Zsidó-erdõ; Kopasz-domb; Porva: Üveghuta-árok; Veszprém- Zirc-Szarvaskút: égerligetben szép számmal, Gyulafirátót: Gyökeres-völgy; Mohos-kõ É-i lejtõ; Felsõ-Lukács-rét, égeres sáv szélén Bárány-cser, a Kis-Papod K-i gerincén a Répás- magaskórósban, közvetlenül Olaszfalu árok feletti platóperemen; Tés: Táblavölgyi-dûlõ, határában; Sáska: Agár-tetõ, Fingó-kút víznyelõbarlangok (pl. Csipkés-Zsomboly, Szelelõ- völgyében, Felsõ-vadászház alatti völgyben lyuk) körüli kis erdõfoltokban a szántók közt, (Barina Z. et Bauer N.); Ajka-Bakonygyepes: Vágó-hegy, Tábla-völgy, Téses-tetõ, Kis-Futóné, Kaptás-völgy, mocsárréten és égeresben; (RÉDL Nagy-rét-tetõ; Kincsesbánya: Bogrács-hegy É-i 1942, LÁJER 1997, 1998, BAUER 2001, 2002, lábán; Bánd: Malom-völgy; Taliándörögd: Agár- KOVÁCS 2001, MÉSZÁROS – SIMON 2001, 2003). tetõ: Ráskói-patak völgye (Barina Z. et Bauer N.); 1711.00 Asphodelus albus Vill.: Taliándörögd: Hegyesd: Hegyesd (Várhegy), az É-i lejtõ felsõ Agár-tetõ, Csigó-kút környékén cseresekben szakaszán; Sümeg: Hajnal-hegy, Hárs-hegy, (KOVÁCS 1999, 2001 a Bokor-kaszáló területérõl Csúcsos-hegy; Csabrendek: szurdok, Nemesek- már közli), Donaházi-kút mellett, (Barina Z. et erdeje; (RÉDL 1942, BÖLÖNI et al. 1997, MÉSZÁROS Bauer N.); Sáska: Hertelendy-erdõ; (RÉDL 1997, BAUER – MÉSZÁROS 2000, BAUER 2001, 1942; TALLÓS 1959, FEKETE et al. 1961, KEVEY – BORHIDI 2001, KOVÁCS 2001, MÉSZÁROS – MÉSZÁROS – SIMON 2001, 2002). SIMON 2001, CSERVENKA – BAUER 2002). 1714.00 Hemerocallis lilio-asphodelus L. em. 1742.40 Scilla vindobonensis Speta: Bakonyjákó: Soó: Sáska: Hertelendy-erdõ, útszéli árkokban, Pápai-Bakonyér völgye, égeresben, az Asztal-völgy nyiladékokon; KOVÁCS (1999) a Taliándörögdi közelében; Nagytevel: Pápai-Bakonyér völgye, Bokor-kaszálóról már jelzi. (RÉDL 1942, égerliget a Felsõ-víztározó tó felett (délkeletre) TALLÓS 1959, KOVÁCS 2001, MÉSZÁROS – SIMON égeresben, alsó tározó alatt a Gátõrháztól az 2001, 2002). Uzsalpusztai égeresig; (RÉDL 1942, FEKETE et al. 1715.00 Gagea villosa (M. B.) Duby (G. arvensis 1961, BAUER 2001, BAUER – BALOGH – KENYERES (Pers.) Dum.): Veszprém-Gyulafirátót: Tik- 2001, KOVÁCS 2001, MÉSZÁROS – SIMON 2001, 2002). hegy, extenzív szántón; Nagytárkánypuszta: a 1746.00 Ornithogalum pyramidale L.: Öskü: belterület kavicsos szántóin; RÉDL (1942) Aranyos-kúttól délre, a vízfolyás és a szántók közt munkájában Herend, Bakonybél, Hajmáskér és húzódó száraz gyep sávban (~10 tõ); (RÉDL 1942, a Veszprémi Alsóerdõ területérõl szerepelnek KOVÁCS – TAKÁCS 1995, MÉSZÁROS – SIMON 2001). adatai, TALLÓS (1954) Pápakovácsi környékérõl 1759.00 Maianthemum bifolium L.: Porva: Zsidó- jelzi. erdõ, Hátsó-irtás, Üveghuta-árok Kopasz-hegy; 1725.00 Allium angulosum L.: Magyarpolány: Zirc: Pintér-hegy; Szentgál: Gella-völgy; Borz-kút alatti kiszáradó-lápréten, kis Csehbánya: Torna-patak-völgye, Töredék-árok; populáció, Öskü: Aranyos-kút mellett, a szántó Eplény: Ámos-hegy, Prédikálószék; Taliándörögd: szélén fennmaradt üde gyepben tömeges; (RÉDL Ráskói-patak felsõ szakasza mentén (Barina Z. et 1942, TALLÓS 1954, BAUER 2001, BAUER – Bauer N.); Sáska: Agár-tetõ, Fingó-kút felett, BALOGH – KENYERES 2001). Felsõ-vadászház alatti völgy; (RÉDL 1942, 1727.00 Allium suaveolens Jacq.: Magyarpolány: MÉSZÁROS – SIMON 2001, 2003 CSERVENKA – Kis-Osztály, Borz-kút alatti láprétek (Gentiana BAUER 2002). pneumonanthe is); Bakonygyepes: Mák-hely, 1767.00 Leucojum vernum L.: Ugod: Szarvaskút- kiszáradó-lápréteken, ezek is a széki-erdei nagy árok, Hamuházi-árok, a Hubertlak környékérõl állományokhoz tartoznak, szintén tömegesen; ismert populációtól D-re, égeresben ill. kisebb részt 202 KITAIBELIA 9 (1) : 187-206. 2004.

a Carex paniculata zsombékok közt; mészkedvelõ tölgyesben; Tés: Kis-Futóné É-i Bakonyjákó: Pápai-Bakonyér völgye égeresben, oldalán, erdõszélen, néhány polikormon; az Asztal-völgy közelében, Cseke-Bükk; (RÉDL Taliándörögd: Agár-tetõn erõs állományok, Balog- 1942, TALLÓS 1959, FEKETE et al. 1961). erdõ; Sáska: Hertelendy-erdõ, Dabos; (RÉDL 1942, 1768.00 Leucojum aestivum L.: A Bakonyalján TALLÓS 1959, FEKETE et al. 1961, LÁJER 1998, Bakonytamási településhatárban az Asszony-rét KOVÁCS 1999, KEVEY – BORHIDI 2001, MÉSZÁROS vasúttól délre esõ részén magassásosban került 1997 már a Balaton-felvidékhez tartozó Péti- elõ (~100 tõ). A Bakonyvidékrõl korábban nem hegyrõl). jelezték. Viszonylag közeli elõfordulása: 1810.00 Cephalanthera rubra (L.) Rich.: Talián- SZODFRIDT – TALLÓS (1965) a Kisalföldön a dörögd: Bondoró-hegy Ny-i lábánál a Java-kút Marcal-árterén fedezi fel (Marcaltõ). felett, nyiladék szélén, gyertyános-tölgyesben 1771.00 Tamus communis L.: Pápakovácsi: (néhány tõ); (RÉDL 1942, BÖLÖNI et al. 1997, Attyai-vágás erdeiben, különösen a terület ÉK- BAUER 2001, MÉSZÁROS – SIMON 2002, 2003). i, sziklakibúvásos részén; Bakonyszücs: Holes- 1811.00 Cephalanthera damasonium (Mill.) Druce: árok; Herend: Majolikagyár, Szigeti-kút-árok; Ugod: Elõ-erdõ, Eperjes, száraz tölgyesekben Városlõd: Négyszög-erdõ, Kakastara, a kisebb állományok; Hárskút: Gyöngyös-hegy, fiatal hegygerinc gyertyánelegyes bükkösében. hársas állományban; Kislõd: Kopasz-hegy, PILLITZ (1908) Városlõd és Herend közt csalitos Csollányos-völgy, a Vörös-szikla közelében; (RÉDL vízárokból jelzi, további adatai RÉDL (1942), 1942, BÖLÖNI et al. 1997, MÉSZÁROS 1997, BAUER TALLÓS (1959), FEKETE et al. (1961), KOVÁCS – 2001, KOVÁCS 2001, MÉSZÁROS – SIMON 2001, TAKÁCS (1995), LENCSÉS 1996, BÖLÖNI et al. CSERVENKA – BAUER 2002). (1997), BÖLÖNI – KIRÁLY 1997, MÉSZÁROS 1812.00 Cephalanthera longifolia (Huds.) Fritsch: (1997), BAUER (2001), KEVEY – BORHIDI Pápakovácsi: Attyai-lápréttõl délre, a (2001), KOVÁCS (2001), MÉSZÁROS – SIMON fácántenyésztõ telep melletti cseres-tölgyesben (2001, 2003) munkáiban. (többszáz tõ); Porva: Keselõ-hegy ÉNy-i 1778.00 Iris pumila L.: Inota: Belátó-hegy, platóperemén, a földvársácok alatti sziklás sztyepréten, cserjés szélén; Baglyas-szõlõhegy, tölgyesben; Dudar: Kopasz-domb mészkedvelõ- meredek szõlõkben a teraszok kõrakásain; tölgyesben; Dudari-erdõ, cseres-tölgyesben; Hideg-völgy Ny-i oldalán emelkedõ domb Olaszfalu: Eperkés-hegy; Inota: Belátó-hegy, az É-i dolomitsziklás oldalán; Öskü: Sólyi-dûlõ; lejtõk száraz mészkedvelõ-tölgyes maradványaiban; Veszprém-Gyulafirátót: Kis-Papod, a tetõ déli Városlõd: Kakastara, fiatal gyertyános-tölgyes letörésén; Csór: Szenes-horog-völgy; (RÉDL szélén; Taliándörögd: Agár-tetõ, Balog-erdõ; 1942, FEKETE et al. 1961, LENCSÉS 1996, Sáska: Hertelendy-erdõ; Kapolcs: Bondoró, MÉSZÁROS 1997, BAUER 2001, KOVÁCS 2001, Áldozó-tetõ; Sümeg: Hajnal-hegy; Csabrendek: MÉSZÁROS – SIMON 2001). Nemesek-erdeje; (RÉDL 1942, BÖLÖNI et al. 1997, 1781.00 Iris variegata L.: Dudar: Kopasz-domb, BAUER 2001, KOVÁCS 2001, MÉSZÁROS – SIMON Dudari-erdõ, Dönt-hegy; Csesznek: Kõmosó- 2001, 2003). hegy; Isztimér: Szetgyörgyi-erdõ; Veszprém: 1815.00 Epipactis microphylla (Ehrh.) Sw.: Városi-erdõ, mészkedvelõ tölgyesben; Bakonybél: Balaskó, bükkösben, Nórápi-erdõ, Taliándörögd: Agár-tetõ, Balog-erdõ, Bokor- Messzi-kút-völgye, fiatal lucos szélén; Csehbánya: kaszáló, Bondoró; Sáska: Hertelendy-erdõ; Csalános-tetõ, Torna-patak völgye; (RÉDL 1942, (RÉDL 1942, KOVÁCS – TAKÁCS 1995, BÖLÖNI et TALLÓS 1959, BÖLÖNI et al. 1997, MÉSZÁROS – al. 1997, MÉSZÁROS 1997, KOVÁCS 1999, SIMON 2001, 2003). BAUER 2001, KOVÁCS 2001, MÉSZÁROS – SIMON 1820.00 Neottia nidus-avis (L.) Rich.: Porva: Hátsó- 2001). irtás; Bakonybél: Balaskó; Hárskút: Középsõ- 1785.00 Iris sibirica L.: Veszprém: Öreg-rét Hajag; Csesznek: Mogyorós-kert; Bakonyoszlop: szélén és a 82-es fõút Ny-i oldalán, a vasúttól Felsõ-kõhegy; Csabrendek: Nemesek-erdeje; északra elterülõ lápréteken, a Mikládtól keletre. Sümeg: Csúcsos-hegy; (RÉDL 1942, MÉSZÁROS E közelmúltig rendszeresen kaszált gyepek 1997, BAUER – MÉSZÁROS 2000, BAUER 2001, (Sesleria, Molinia) az utóbbi néhány évben a KEVEY – BORHIDI 2001, MÉSZÁROS–SIMON 2001, kaszálás elmaradása miatt erõsen cserjésednek CSERVENKA–BAUER 2002). (Salix cinerea), ill. nádasodnak. (RÉDL 1942, 1827.00 Platanthera bifolia (L.) Rich.: Porva: TALLÓS 1959, MÉSZÁROS 1997, KOVÁCS 1999, Keselõ-hegy ÉNy-i platóperemén, a földvársácok BAUER 2001, BAUER – BALOGH – KENYERES 2001, alatti sziklás tölgyesben; Csesznek: Mogyorós-kert; KOVÁCS 2001, MÉSZÁROS – SIMON 2002). Dudar: Sûrû-hegy, Dönt-hegy, Kopasz-domb; 1786.00 Iris graminea L.: Dudar: Kopasz-domb, Csesznek: Kõ-ároktól nyugatra sziklás Dudari-erdõ; Veszprém: Városi-erdõ, platóperemen, a Nagy-Bükkös-árok ésa Kis- 203

Bükkös-árok közt; Kislõd: Kopasz-hegy; 1848.00 Dactylorhiza incarnata (L.) Soó: Ajka- Városlõd: Kakastara; Taliándörögd: Agár-tetõ, Bakonygyepes: Kaptás-völgy, Alsó-rét mocsár- Balog-erdõ, Bokor-kaszáló; Sümeg: Csúcsos- réteken; Padragkút: Hosszú-nyíres dûlõ, mocsár- hegy, Hajnal-hegy; Csabrendek: Nemesek- réten igen jelentõs populáció, Gyûr-hegy alja; erdeje; (RÉDL 1942, LÁJER 1997, MÉSZÁROS Noszlop: Füzes-rét, kiszáradó-lápréten a Noszlop és 1997, BAUER 2001, KEVEY – BORHIDI 2001, Devecser közti mûút mellett; (RÉDL 1942, TALLÓS MÉSZÁROS – SIMON 2001, 2003, CSERVENKA – 1959, SZODFRIDT – TALLÓS 1965, BÖLÖNI et al. 1997, BAUER 2002). LÁJER 1997, MÉSZÁROS 1997, KOVÁCS 1999, 1836.00 Orchis morio L.: Bakonyszücs: Legelõ- MOLNÁR et al. 2000, BAUER 2001, MÉSZÁROS – dûlõn homokpusztagyepben, Nyíres, száraz SIMON 2001, 2002, 2003). gyepekben szórványos; Fenyõfõ: Új-Földek, 1839.00 Orchis tridentata Scop.: Veszprém- Közlegelõ, Mennydörgõ-hegyi-legelõ, homoki Gyulafirátót: Gyökeres DK-i oldalán, még a gyepekben, Hosszú-dûlõ, ültetett erdei vasúttól északra található száraz gyepekbõl került fenyvesek tisztásain homoki gyepekben, néhol elõ, a Keleti-Bakonyból ismerteknél jóval kisebb tömeges (színváltozatokban gazdag populáció); állománya; (RÉDL 1942, LENCSÉS 1996, MÉSZÁROS Nagytárkánypuszta: a településtõl keletre, 1997, MÉSZÁROS – SIMON 2002). kaszálóréten és száraz gyepben tömeges, a 1852.00 Anacamptis pyramidalis (L.) Rich.: Sümeg: temetõ melletti legelõn néhány példány; Hajnal-hegy, szõlõk feletti sztyepréten, Fehér- Sümeg: Bárdió-tag, legeltetett dolomit- kövek, félszáraz gyepben; (RÉDL 1942, MÉSZÁROS sziklagyepekben, felhagyott kõbányában; 1997, BAUER 2001, MÉSZÁROS – SIMON 2001). (RÉDL 1942, FEKETE et al. 1961, MÉSZÁROS 1897.00 Carex paniculata Jusl.: Porva: Zsidó-erdõtõl 1997, BAUER 2001, KOVÁCS 2001, MÉSZÁROS – nyugatra, Ménesjáráspuszta melletti égerligetben SIMON 2001, 2002, 2003). szórványosan; Ugod: Szarvaskút-árok, Hamuházi- 1841.00 Orchis militaris L.: Ugod: Tál-árok árok, a Hamuházi-séd gátja felett tömegesen; völgyfõje közelében erdei feltáróút mentén; Bakonybél: Balázs-kút alatt; Csehbánya: Töredék- Fenyõfõ: Közlegelõ, zavart homoki gyepekben; árok felsõ szakaszán forrásos helyen; Veszprém: (RÉDL 1942, BÖLÖNI et al. 1997). Ferenc-forrásnál a forrás-medencében szép, 1842.00 Orchis purpurea Huds.: Bakonyszücs: mintegy 50 négyzetméteres zsombékosa alakult ki, Répás-árok feletti gerinc, Mókus-árok feletti mely a Veszprém-Várpalotai-fennsíkon figyelemre plató; Stadlenszky-hegy, a déli lejtõ kis méltó, éppúgy, mint az ugyanitt megjelenõ (a molyhos tölgyesében; Holes-árok felett; Bakony egyéb részterületein gyakoribb) Parajos-tetõ DK-i oldalán, itt bükkösben Scrophularia umbrosa; Bánd: Köves-földek (hasonló atipikus elõfordulását BÖLÖNI et al. területén a Bándi-patak medrében, erõs zsombékok; (1997) is jelzi a Magas-Bakonyból), (RÉDL 1942, BÖLÖNI et al. 1997, LÁJER 1998, Bakonybél: Tönkölös-hegy, nyiladékon; Porva: BAUER 2001 2002, MÉSZÁROS – SIMON 2001). Keselõ-hegy ÉNy-i platóperemén, a 1919.00 Carex pendula Huds.: Ugod: Halottas-árok földvársácok alatti sziklás tölgyesben; Dudar: völgytalpán; Zirc: Királykúti-erdõ, bükkösben és Kopasz-domb, Sûrû-hegy, a hegytetõ erdei nyiladékon; Páliháláspuszta: Néma-kút közelében; Bakonyoszlop: Felsõ-kõhegy; Inota: völgye, bükkösben, árokban; Bakonybél: Vörös Baglyas-hegy, mészkedvelõ-tölgyesekben, János-Séd-völgy, a víztározó közelében; cserjésekben; Bakonykúti: Bakonykúti- Csehbánya: Töredék-árok; Taliándörögd: Agár-tetõ pusztától északnyugatra kis lösz-domboldalon térségében elég gyakori, forrásoknál, árkokban, cserjésben (néhány példány); Isztimér: agyagos földutakon, bükkösökben: Osztott-erdõ- Szentgyörgyi-erdõ; Kincsesbánya: dûlõ; Sáska: Csurgó-árok, Gonosz-kút, Király-kút, Felsõkincses, Bogrács-hegy; Veszprém: Városi- Csigó, Donaházi-kút, Szárégetõ; (RÉDL 1942, erdõ, mészkedvelõ tölgyesben; Veszprém- BAUER 2001, KOVÁCS 2001, MÉSZÁROS – SIMON Gyulafirátót: Kis-Papod, Kút-völgy, Répás- 2001, 2002, 2003). árok, Magyal-alja, Rátóti-Nagymezõ; 1920.00 Carex pallescens L.: A Bakonyban Várpalota: Csörget-völgy; Eplény: Kökényes szórványos, néhány újabb elõfordulása: Porva: alatti völgy; Lókút: Kávás-tetõ déli lábán; Kopasz-hegy, irtásréten, kisebb foltokon Taliándörögd: Bondoró; Hegyesd: Hegyesd, tömegesen; Taliándörögd: Agár-tetõ, Bokor- Várhegy; Sümeg: Surgót-tag, Hajnal-hegy; kaszáló; Sáska: Hertelendy-erdõ; Kapolcs: Csabrendek: Nemesek-erdeje; (RÉDL 1942, Bondoró, irtásréten; (RÉDL 1942, LÁJER 1997, BÖLÖNI et al. 1997, MÉSZÁROS 1997, BAUER – MÉSZÁROS – SIMON 2001). MÉSZÁROS 2000, BAUER 2001, KEVEY – 1933.00 Carex alba Scop.: A Bakonyban gyakori, É- BORHIDI 2001, KOVÁCS 2001, MÉSZÁROS – SIMON ias dolomitsziklás letöréseken, keskeny gerinceken 2001, 2003, CSERVENKA – BAUER 2002). sok helyen tömeges (a Magas-Bakonyban platón 204 KITAIBELIA 9 (1) : 187-206. 2004.

is), az alábbiakban csak néhány adattal bõvítjük Lengyel és Pillitz adatai (Bakonyszentlászló, az eddigi közléseket, érdekesség, hogy néhány Fenyõfõ, Farkasgyepû) adatai szerepelnek. helyen jura és eocén mészkõ alapkõzeten 1993.00 Glyceria maxima (Hartm.) Holmberg s. str.: kialakult elegyes-karszterdõkbõl, sziklai Hajmáskér: Séd-mente; Öskü: Ösküi-patakban, bükkösökbõl is elõkerült. Fenyõfõ: Hosszú- Kerektemplomtól nyugatra; Várpalota, hegy; Bakonyszücs: Bécsi-árok, a Kis-Kék- Bántapuszta: a Bántai-horgásztótól délre fakadó hegy Ny-i sziklás oldalán; Nagy-Nehéz-árok karszforrás alatt kialakított mederben kisebb peremén, Halottas-árok felett; Bakonybél: Éles- foltokon tömeges; (RÉDL 1942, BAUER 2001). hegy; Csehbánya: Csalános-tetõ; Dudar: 2010.00 Poa badensis Haenke: A Bakony Ny-i Kopasz-domb; Veszprém Gyulafirátót: Mohos- peremén új adata: Döbrönte: a Legelõ-dûlõ kõ, a tetõ É-i letörésén, mészkõ alapkõzeten; dolomitsziklagyepjeiben, a déli részen, a Köves- Veszprém-Gyulafirátót: Bárány-cser, Répás- patak feletti sziklákon. A Déli- és a Keleti-Bakony árok; Eplény: Ámos-hegy, a sípálya mellett, területén gyakoribb, néhány újabb adata: Inota: keletre elegyes karszterdõben; Várpalota: Öreg-Kálvária és Belátó-hegy közti dolomitvonulat Sötéthorog-völgy, Csákány-völgy; Padragkút: sziklagyepjeiben; Iszkaszentgyörgy: Kõ-hegy; Padragi-sziklák völgye, eocén mészkövön; Tótvázsony: Kis-Kátyó; Öcs: Öcs-hegy; Hegyesd: Csabrendek: a sümegi Csúcs-hegy (TALLÓS Sa-hegy; Zalahaláp: Véndek-hegy alja; (RÉDL 1942, 1959), Nemesek erdeje ÉNy-i oldalán található KOVÁCS – TAKÁCS 1995, LENCSÉS 1996, BAUER – kis szurdok peremén, eocén mészkövön; (RÉDL MÉSZÁROS 2000, BAUER 2001, KOVÁCS 2001, 1942, FEKETE et al. 1961, BÖLÖNI et al. 1997, MÉSZÁROS – SIMON 2003). MÉSZÁROS 1997, BAUER – MÉSZÁROS 2000, 2029.00 Sesleria caerulea (L.) Ard. (Sesleria BAUER 2001, KOVÁCS 2001, MÉSZÁROS – SIMON uliginosa Opiz.): A Bakony peremi lápréteken még 2001). sok helyen tömeges (Tapolcai-medence, 1945.00 Carex hordeistichos Vill.: Csetény: Bakonyalja, Várpalota környéke) növény néhol Malomi-dûlõ, a Malom-patak mellett száraz atipikus termõhelyeken is megjelenik. gyûjtöttük, itt erõsen taposott, legeltetett, MÉSZÁROS (1997) több ilyen adatát is közli 2 nedves gyepben kisebb (~5 m ) folton tömeges. (Fajdas-hegy, Barbély-völgy, Péti-hegy), LÁJER Az elõfordulás a Balaton-felvidéken (Köveskál) (1998) Sümeg és között tapasztal hasonló tapasztaltakhoz nagyon hasonló, ilyen elõfordulást. Ezekhez hasonlóan, mintegy 15-20 élõhelyeken további adatai várhatóak. RÉDL négyzetméteres folton találtuk a növényt tömegesen (1942) Horhi Mihály gyûjtése alapján veszi fel a Tobán-hegy (Hajmáskér) platóján, erdei a bakonyi flóramûbe. nyiladékon, mészkedvelõ-tölgyes szélén, Bromus 1986.00 Festuca gigantea (L.)Vill.: Porva: Hátsó- erectus gyepekkel körülvéve. A Bakonyalján a irtás; Bakonyszücs: Répás-árok, Lófingató- Tapolcafõi-láprét TT égeresétõl délnyugatra is árok; Bakonybél: Fehérkõ-árok; Herend: Farkas tömegesen került elõ. Korábbi adatai: RÉDL (1942), Pálné-oldal; Kislõd: Csollányos-völgy; TALLÓS (1954, 1959), LÁJER (1997), BAUER – Csehbánya: Rókalyukas-árok; Sümegprága: BALOGH – KENYERES (2001). Sarvaly-hegy; (RÉDL 1942). 2031.00 Lolium multiflorum Lam.: Csór: Szenes- 1975.00 Festuca pallens Host.: A Déli- és a Horog-völgy, szántó és út szélén, kisebb folton Keleti-Bakony dolomitterületein általános, tömeges; Zirc: Szarvas-tó, gyomos töltésen. érdekesebb adatai: Hegyesd: Hegyesd 2035.00 Agropyron pectiniforme R. et Sch.: Öskü: (Várhegy), a csúcs közelében bazaltsziklákon. Középsõ-Gyélok, Aranyos-kúttól délre, szántóból A Tapolcai-medence több bazalt tanúhegyén kiemelkedõ kisebb dolomitdomb száraz gyepjében (pl. Badacsony, Csobánc) hasonló helyen néhány négzetméteren tömeges; Inota: Baglyas- ismert. A Bakony Ny-i peremén ritka FEKETE et szõlõhegy, utak mentén, mezsgyéken foltokban al. (1961) Fenyõfõ és Bakonyszücs tömegesen; A Keleti-Bakony peremén ill. a községhatárból jelzi, újabb adatai: Ugod: Diósi- Veszprém-Várpalotai fennsíkon ismertek adatai legelõ felhagyott dolomitbányái; Döbrönte: a (RÉDL 1942), a hegységben a legnyugatibb Legelõ-dûlõ jobb, kevésbé legeltetett elõfordulását Jutas (Veszprém mellett) Polgár dolomitsziklagyep-foltjai; (RÉDL 1942, FEKETE Sándor jegyzetei alapján közli Rédl. MÉSZÁROS et al. 1961, DOBOLYI – SZERDAHELYI 1985, (1997) mezõföldi adatait (Berhidától a Gelye KOVÁCS – TAKÁCS 1995, BÖLÖNI et al. 1997, völgyéig) jelzi. MÉSZÁROS 1997, BAUER – MÉSZÁROS 2000). 2040.00 Aegilops cylindrica Host.: Inota: Baglyas- 1976.00 Festuca vaginata W. et K.: Bakonyszücs: szõlõhegy, utak mentén, a hegylábon szántó szélén, Legelõ-dûlõ, néhány tíz négyzetméteres és az ipartelep újonnan kialakított részén foltokon tömeges, nyílt homokpusztagyep gyûjtöttük; Korábbi adata: Várpalota "Loncsos", állományokon. RÉDL (1942) mûvében Kitaibel, 205

Horhi Mihály herbáriumára hivatkozva: RÉDL Gyulafirátót: Bárány-cser, a Kis-Papod K-i (1942). gerincén a Répás-árok feletti platóperemen; Eplény: 2052.00 Aira elegantissima Schur: Nyirád: Sár- Ámos-hegy, a sípálya mellett, keletre elegyes álló mészkerülõ gyep feltúrt foltján tömeges karszterdõben; Sümeg: Hajnal-hegy; Csúcsos-hegy, (RÉDL 1942). Nemesek-erdeje, a csabrendeki szurdok felett; 2102.00 Milium effusum L.: Herend: Majolika- (RÉDL 1942, FEKETE et al. 1961, MÉSZÁROS – SIMON gyár, Szigeti-kút-árok; Kislõd: Csollányos- 2002). völgy, Vörös-sziklától északra, a Kopasz-hegy 2118.00 Leersia oryzoides (L.) Sw.: Bakonyszent- Ny-i lejtõjének idõsebb bükköseiben király: Hajmáspusztai-tó, a halastó parti sávjában szórványos; Városlõd: Kakastara, a gyûjtöttük (RÉDL 1942). hegygerincen; Sümegprága: Sarvaly-erdõ. A faj 2119.99 Panicum capillare L.: A Bakonyalján Déli-Bakonyban szórványos elterjedésû, terjedõben. Nóráp: Halastó, a kiszáradt tómeder néhány adata ismert PILLITZ (1908), RÉDL pionír felszínein tömeges (2003); Döbrönte, (1942), MÉSZÁROS – SIMON (2003). Döbrönte II. kavicsbánya vizenyõs felszínén 2104.00 Hierochloe australis (Schrad.) R. et Sch.: gyûjtöttük; Sümeg: 84-es fõút padkáin Tapolca A Bakony elegyes-karszterdeiben, ill. molyhos felé; Sümegprága: bazaltbánya; (Korábbi adata: tölgyes tisztásain elég gyakori, néhány újabb Pápa, Törzsökhegy: TALLÓS 1956). adata: Fenyõfõ: Hosszú-hegy; Veszprém-

Köszönetnyilvánítás A terepbejárásokon való részvételért, szakmai segítségnyújtásért, ill. néhány adat átadásáért köszönettel tartozom több botanikus és zoológus kutatónak: Barina Zoltán, Cservenka Judit, Kenyeres Zoltán, Mészáros András, Petróczi Imre, Pinke Gyula, Simon Pál, Somlyay Lajos, Tóth Sándor.

Summary Floristical data from the Bakony and the Bakonyalja () II. N. BAUER

This paper is the continuation of an earlier floristic data publication (BAUER 2001). In this paper we give some new taxon of the region of Bakony Mts. and Bakonyalja that has not been published before (like Leucojum aestivum, Montia fontana subsp. minor, Hippuris vulgaris, Limosella aquatica, Galinsoga quadriradiata) and new data of some phytogeographically important, rare or sporadic plants (Anemone sylvestris, Helleborus dumetorum, Prunus fruticosa, Euphorbia angulata, Viola collina, Scrophularia vernalis, Corydalis intermedia, Primula × brevistyla, Silene bupleroides, Poa badensis, Agropyron pectiniforme etc.). Many of the plants in this paper are weeds or of weedy character (like Myosurus minimus, Vicia pannonica subsp. striata, Thesium dollineri, Polycnemum majus, Euphorbia falcata, E. exigua, Teucrium botrys, Papaver argemone, Erysimum cheiracanthoides, Pseudognaphalium luteo-album, Herniaria hirsuta, Gagea arvensis, Carex hordeistichos, Aegilops cylindrica, Leersia oryzoides, Panicum capillare). In this enumeration appear some new data concerning the new occurrences (with place- and field- name) of some relatively frequent plants that previously had only a few published data or it is spreading or it protected. By the publication of these data we would like to make the Hungarian Flora better known and thus contribute to the success of the Hungarian Flora Mapping Program.

Irodalom

BAUER N. – BALOGH L. – KENYERES Z. (2001): A Albert É. (szerk.): Magyar botanikai kutatások az Tapolcafõi- és az Attyai-láprét vegetációja és ezredfordulón, tanulmányok Borhidi Attila 70. természetvédelmi problémái (Pápai-Bakonyalja) – Születésnapja tiszteletére, PTE, Pécs: 343-353. Bot. Közlem. 88 (1-2): 71-94. BOROS Á. (1920): Újabb adatok Közép- BAUER N. – MÉSZÁROS A. (2000): A Viola collina Magyarország flórájának ismeretéhez. – Bot. Bess. új elõfordulásai és cönológiai viszonyai a Közlem. 18: 39-43. Bakonyban – Fol. Mus. Hist. Nat. Bakonyiensis, BÖLÖNI J. – KIRÁLY G. – SZMORAD F. – TÍMÁR G. Zirc, 16: 75-92. (1997): Új adatok az Északi-Bakony flórájának BAUER N. (2001): Florisztikai adatok a Bakonyból és a ismeretéhez. – Kitaibelia 2: 13-19. Bakonyaljáról – Fol. Mus. Hist. Nat. Bakonyiensis, BÖLÖNI J. – KIRÁLY G. (1997): A Bakony Zirc, 17: 21-35. florisztikai feltárásának részeredményei – BAUER N. (2002): A Cirsietum rivularis Nowinski Kitaibelia 2 (2): 210-212. 1927 elõfordulása Magyarországon – in: Salamon- 206 KITAIBELIA 9 (1) : 187-206. 2004.

CSERVENKA J. – BAUER N. (2002): Egy bakonyi LENCSÉS G. (1996): A várpalotai Baglyas-hegy Primula hibrid populáció természetvédelmi természeti értékei és növényvilága – Bio-Gero szempontú vizsgálata – Kitaibelia 7 (2): 257-266. Ökocsoport, Várpalota-Nagykanizsa. DOBOLYI Z. K. – SZERDAHELYI T. (1985): Vegetation MÉSZÁROS A. – SIMON P. (2001): Adatok a Déli- studies on the rocky grasslands of the "Várhegy" at Bakony flórájához I. – Kitaibelia 6 (1): 113-120. Sümeg – Stud. Bot. Hung. 18: 87-95. MÉSZÁROS A. – SIMON P. (2002): Adatok a Déli- FEKETE G. – MAJER A. – TALLÓS P. – VIDA G. – Bakony flórájához II. – Kitaibelia 7 (2): 183-186. ZÓLYOMI B. (1961): Angaben und bemerkungen MÉSZÁROS A. – SIMON P. (2003): Adatok a Déli- zur Flora und Pflanzengeographie des Bakony flórájához III. – Kitaibelia 8 (1): 113-116. Bakonygebirges – Ann. Hist-Nat. Mus. Nat. Hung. MÉSZÁROS A. (1997): Adatok Várpalota környé- 53: 241-253. kének flórájához – Kitaibelia 2: 51-55. GALAMBOS I. – BAUER N. – MÉSZÁROS A. (2000): A MOLNÁR A. – SULYOK J. – VIDÉKI R. (1995): A Ranunculus nemorosus DC. újabb elõfordulásai a Gladiolus palustris Gaud. Elõfordulása a Bakonyban – Kitaibelia 5 (2): 335-337. Bakonyalján és a Tapolcai-medencében – Kanitzia GALAMBOS I. (1998): Adatok a Bakony-hegység 3. 125-136. flórájához I. – Fol. Mus. Hist. Nat. Bakonyiensis, MOLNÁR A. –SULYOK J. (1996): Néhány adat Zirc, 13: 55-61. Magyarország flórájának ismeretéhez – Kitaibelia GALAMBOS I. (2001): Adatok a Bakony-hegység (1): 56-59 flórájához II. – Fol. Mus. Hist. Nat. Bakonyiensis, MOLNÁR V. A. – MOLNÁR A. – VIDÉKI R. – PFEIFFER Zirc, 17: 7-21. N. – GULYÁS G. (2000): Néhány adat Magyarország HORVÁTH F. –DOBOLYI Z. K. – MORSCHHAUSER T. – flórájának ismeretéhez – Kitaibelia 5 (2): 297-303. LÕKÖS L. – KARAS L. – SZERDAHELYI T. (1995): MOLNÁR V. A. – PFEIFFER N. (2000): Adatok a hazai Flóra adatbázis 1.2, Taxonlista és attribútum- Nanocyperion-fajok ismeretéhez III. Montia állomány, Vácrátót fontana subsp. minor (Gmelin 1805) Schübl. et KENYERES Z. – BAUER N. (2001): A farkos Mart. 1834 – Kitaibelia 5 (1): 37-46. lombszöcske (Tettigonia caudata [Charpentier PINKE Gy. – SCHMIDT D. – SCHMIDMAJER Á.– KIRÁLY 1845]) elõfordulása a Bakonyban – Fol. Ent. G. – UGHY P. (2003): Adatok a Dunántúli- Hung. 62: 324-327. középhegység és a Nyugat-Magyarországi KEVEY B. – BORHIDI A. (2001): Egy új erdõtársulás peremvidék gyomflórájának ismeretéhez I. – a Bakonyban (Veratro nigri-Fraxinetum orni) – Kitaibelia 8 (1): 161-184. Fol. Mus. Hist. Nat. Bakonyiensis, Zirc, 17: 37-54. RÉDL. R. (1942): A Bakonyhegység és környékének KEVEY B. (1999): Újabb montán reliktum a megyar flórája – Magyar Flóramûvek V., Veszprém. flórában: Ranunculus nemorosus DC. – Kitaibelia SIMONKAI L. (1874): Adatok magyarhon edényes 4 (2): 271-272. növényeihez – Math. és Term. Tud. Közl. 11: 161- KEVEY B. (2001): Adatok Magyarország flórájának 211. és vegetációjának ismeretéhez VII. – Bot. Közlem. SOMLYAY L. – PIFKÓ D. (2002): A Lathyrus 88 (1-2): 95-105. pallescens (Bieb.) C. Koch. Magyarországon, és KIRÁLY G. (1999): Vörös ribiszkék Ribes rubrum L. más adatok a Budai-hegység flórájának agg. – Tilia 7: 132-143. ismeretéhez – Kitaibelia 7 (2): 237-245. KOVÁCS J. A. – TAKÁCS B. (1995): A Sümeg- SZODFRIDT I. – TALLÓS P. (1965): Újabb adatok a Tapolcai hát és a Déli-Bakony néhány dolomitos Dunántúl flórájához – Bot. Közlem. 52 (1): 23-28. felszínének botanikai értékei – Kanitzia 3: 97-124. TALLÓS P. (1954): A pápakovácsi láprét KOVÁCS J. A. (1999): Adatok a Déli-Bakony növénytársulásai és fásítása – Erd. Kut. 4: 55-69. flórájának ismeretéhez 1. – Kanitzia 7: 117-128. TALLÓS P. (1956): Érdekes és újabb florisztikai KOVÁCS J. A. (2001): Adatok a Déli-Bakony adatok a Bakonyból és Magyarország egyéb flórájának ismeretéhez 2. – Kanitzia 9: 181-210. tájairól – Bot. Közlem. 56: 313-314. LÁJER K. (1997): Vázlatok a Carex hartmanii TALLÓS P. (1959): Növényföldrajzi és florisztikai Cajander magyarországi elterjedésérõl, cönológiai adatok a Dunántúlról – Bot. Közlem. 58 (1-2): 77- viszonyairól – Kitaibelia 2: 103-122. 80. LÁJER K. (1998): Az Aldrovanda vesiculosa L. WISSKIRCHEN S. – HAEUPLER H. (1998): újabb elõfordulása és egyéb adatok Magyarország Standardliste der Farn- und Blütenpflanzen flórájának ismeretéhez – Kitaibelia 3 (2): 263-274. Deutschlands – Ulmer, Stuttgart.