Használai Útmutató Passzívházakhoz

Total Page:16

File Type:pdf, Size:1020Kb

Használai Útmutató Passzívházakhoz Hagyományos, tájjellegű építészeti megoldások energetikai vizsgálata Vas, Zala és Pomurje megyékben NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Faipari Mérnöki Kar Építéstani Intézet Írta: Hantos Zoltán Karácsonyi Zsolt Lonsták Nóra Oszvald Ferenc Nándor Sági Éva Szabó Péter Megbízó: Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ISBN 978-963-334-043-1 G A R I A U N E H O C S C A I T D I E S N R T E A V L I I N S U UNIVERSITY + PRESS A + N 5 N O 1 7 3 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KIADÓ Felelős kiadó: Dr. Neményi Miklós Sopron, 2011. Tartalom: Zala, Vas és Pomurje megyék Földrajzi fekvés ... 5 Éghajlat ... 6 Vízrajz ... 6 Növényzet, állatvilág ... 6 Társadalom ... 7 Épített környezet ... 7 Gazdasági helyzetkép ... 8 Kereskedelem, szolgáltatás ... 9 Faépítészeti hagyományok, építészettörténeti kitekintés Jellegzetes népi faépítési módok a vizsgált területen ... 11 Válogatás a népi faépítészet emlékeiből ... 14 A modern faépületek jellemzői Vázas faházrendszer ... 15 A borított vázas faházrendszer ... 15 A helyszínen szerelt faházrendszer ... 16 Kispaneles faházrendszer ... 16 Nagypaneles faházrendszer ... 17 Főfalas faházrendszerek ... 17 A boronafalas szerkezet ... 17 Alternatív energetikai megoldások A megújuló energiák hasznosítása lakossági szinten ... 20 A napenergia hasznosítása családi házaknál ... 20 Passzív napenergia hasznosítás ... 20 Aktív napenergia hasznosítás ... 21 Használati melegvizet előállító rendszerek ... 21 Geotermikus energia hasznosítása családi házaknál ... 22 Egyedi hőszivattyús fűtési módok ... 23 Hőszivattyú fűtési alkalmassága ... 24 Vízi energia hasznosítási lehetőségek ... 25 Szélenergia hasznosítási lehetőségek ... 25 Biomassza hasznosítás hőtermelés céljából ... 25 Az építészeti megoldások szerepe az energiahatékonyságban A fejlesztési lehetőségek bemutatása ... 29 Vas megye Szentgotthárd U. Nagy Gábor ... 31 Szombathely U. Nagy-Novák ... 33 Kétvölgy U. Nagy Gábor ... 35 Szombathely Szalai-Tomisa ... 37 Szombathely Kovács Gábor ... 39 Gór Németh Tibor ... 41 Pinkamindszent Ubrankovics ... 43 Szombathely Kovács Erika ... 45 Szombathely Mátis Barna ... 47 Szombathely Egri Balázs ... 49 Zala megye Balatongyörök Schmilliár-Bellovits ... 52 Bazita Darabos Géza ... 54 Cserszegtomaj Schmilliár-Bellovits ... 56 Zalaegerszeg Régió építész ... 58 Zalakaros Bedő FaHáz ... 60 Zalaköszvényes Ubrankovics ... 62 Bozsok Woodwill faház ... 64 Zalaegerszeg Pásti Gábor ... 66 Zalaegerszeg Baránka, Kiss ... 68 Szentkozmadombja Ubrankovics ... 70 Pomurje megye Martjanci Smodis, Pohajda, Habjanic ... 73 Martjanci Smodis, Pohajda, Habjanic ... 75 Lokovci pri Negovi Iztok Stolnik ... 77 Žerovinci pri Ljutomeru Vebis hisa ... 79 Radovci Iztok Zrinski ... 81 Ljutomer Iztok Zrinski ... 83 Krizevci pri Ljutomeru Iztok Zrinski ... 85 Cikecka Kristian Zver ... 87 Dobrovnik Robert Recek ... 89 Martjanci Remo Zrinski ... 91 Ivanovci Remo Zrinski ... 93 Brezovci Stojan Habjanic ... 95 Gojna Radgova SPG Pomgrad ... 97 Gornja Radgova SPG Pomgrad ... 99 Tisina SPG Pomgrad ... 101 Irodalomjegyzék: ... 103 Zala, Vas és Pomurje megyék Földrajzi fekvés A vizsgált terület (Vas és Zala megye, valamint Pomurje Régió) Magyarország nyugati ré- szén, a Nyugat-Dunántúlon és Északkelet-Szlovéniában helyezkedik el. Területe összesen 8458 km2, melyből Vas megye 3337, Pomurje 1337, Zala megye 3784 km2. Itt található Ma- gyarország legnyugatibb pontja, Felsőszölnök és Szlovénia legkeletibb pontja is. A terület nyugaton Ausztriával (Burgenland), délen Horvátországgal és Szlovénia Podravska régiójá- val, keleten Veszprém, északon pedig Győr-Moson-Sopron megyével határos. A térség földrajzi helyzete a rendszerváltás óta jelentősen felértékelődött, s így egyre inkább a nyugat-pannon táj kapujaként jellemezhető. Kapcsolatrendszere egyre intenzívebbé és so- koldalúbbá vált. Ezt leginkább a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok, a kölcsönös ide- genforgalom, a kulturális és civil kapcsolatok, az Interreg II-PHARE CBC együttműködések és a Graz-Maribor-Zalaegerszeg-Szombathely potenciális eurégió bizonyítja. 1998. szept- emberében Burgenland, Győr-Moson-Sopron és Vas megye létrehozta a Nyugat-Pannon Eurégiót. Gór Szombathely Vas megye Pinkamindszent Szentgotthárd Kétvölgy Zalaegerszeg Grad/Radovci Cserszegtomaj Ivanovci Cikecka vas Balatongyörök Zalaköszvényes Brezovci G. Radgona Martjanci Szentkozmadombja Tisina Dobrovnik Lokavci Pomurje Zalakaros Krizevci Újudvar Zerovinci Ljutomer Zala megye Pomurska (magyarul: Muravidék) közigazgatási régió a Dráva-Mura dombvidék részét ké- pezi. A régió területe nagyjából egybeesik a Mura-vidék vagy Alsó-Mura-sík földrajzi táj- egységgel, amely a Mura folyó két oldalán elterülő vidéket jelöli. A folyó bal partján a törté- nelmi Muravidék (Prekmurje), míg a folyó jobb partján a Preklija nevű tájegység található. Magyarországról Szlovéniába átlépvén a Zalai-dombság folytatását találjuk, amelyet a Mura zár le - ez a terület a Pannon-síkság része. A terület északi része a Goričko, amely Mura- szombattól északra helyezkedik el. Nyugatra a Ravensko található, egészen a Mura vona- láig, igen sík vidék. Szintén e táj szerves részét képezik a magyar határon átnyúló Őrség (Stražne naselje) és a Hetés (Heteš) nyugati nyúlványai. Ez a vidék hasonlít legjobban a mi Zalai-dombságunkhoz. Borászati szempontból a területet Prekmurske goricének nevezik. Rengeteg szőlőskertet és borospincét találhatunk ezen a tájon. A Mura mellékét a szlovén szakirodalom Pomurska ravninaként emlegeti. Tartalom 5 Vas megye - természeti adottságai alapján - Magyarország egyik legváltozatosabb területe. Nyugati része középhegység: ez a nyugat-magyarországi peremvidék két középtájjal, a Ma- gyar Előalpokkal és az Alpokaljával. A megye délnyugati területe a Dunántúli-dombság ré- sze, annak középtája – a Zalai dombság – található itt. A megye területének közel fele síkság, a Kisalföld része három középtájjal: Kemeneshát, Sopron-Vasi síkság és a Marcal-medence. Zala megye a Dunántúl délnyugati részén terül el. Horvátországgal, Szlovéniával, Vas, Veszprém és Somogy megyével határos. A területet két tájegység határozza meg: a Keszt- helyi-hegység, amely a Dunántúli-középhegység része és a Zalai-dombság, amely a Du- nántúli-dombság része. A megye nagyrészt a nyugat-dunántúli peremvidék részét képező Zalai-dombsághoz tartozik, északi, keskenyebb sávja viszont átnyúlik a Vasi-hegyhátra, míg délkeleti sávja a Dunántúli-dombvidékre. Itt terül el hazánk egyik jellegzetes tája, a Göcsej. Keszthely környékének a Balaton partjára lenyúló, a többi zalai tájtól némileg elkülönülő magaslatai már a Dunántúli-középhegység részét képezik. A megye legalacsonyabban fekvő sík területe a Kis-Balaton környéke. A Kis-Balaton a Balaton korábban lecsapolt területe, elmocsarasodott része, a Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága őrzi színes növény- és állatvi- lágát. Éghajlat Az atlanti hatások erőteljesebb érvényesüléséből fakadóan a terület éghajlata kicsit hűvö- sebb, de kiegyenlítettebb, mint hazánké általában. Az évi középhőmérséklet 8,5-9 0C, kevés a napsütéses órák száma (1750-1800), a csapadék általában 600-700 mm, de a Kőszegi-hegy- ségben eléri a 800-900 mm-t. A szubalpin klíma a tiszta, jó minőségű levegővel a turizmus fontos vonzereje. Esőben, hóban gazdag. Lenti környéke az ország legcsapadékosabb vidékei közé tartozik. A nyári szárazság nagyon ritka, a növényzet még augusztusban is üde zöld. A Balaton víztömegének, felszínének éghajlati hatása a part menti 2-3 km-es sávban érződik: az üdülés és a bortermelés szempontjából is kedvezően befolyásolva a mikroklímát. Vízrajz A térség felszín alatti és feletti vizekben gazdag. Felszíni vizeinek vízgyűjtője a Rába és a Mura (Dráva) folyó, valamint a Zala, amely a Balaton vízutánpótlásában játszik szerepet. A Rába elsősorban az Alpokalja vízfolyásait (Pinka, Sorok, Perint, Gyöngyös, Répce) gyűj- ti össze. Az Őrségben ered a Zala, amely a megye déli területeinek vízgyűjtője. Sok apró, zömmel mesterséges tó található a térségben, amelyek a pihenni, a horgászni vágyóknak a fő célterületei. Növényzet, állatvilág A terület természetes növényzete és állatvilága sok helyen – különösen az egykori határsáv mentén – háborítatlan körülmények között található, s benne keverednek a pannon, vala- mint az alpi flóra és fauna elemei. A térség legjelentősebb természeti értékei a terület élő- világának biogeográfiai jellegét meghatározó boreo-alpin flóra és formaelemeket magukba foglaló erdő- és gyeptársulások. A zalai erdők főleg a gímszarvasokról híresek. Innen szár- mazik a világ legtöbb világrekorder gímszarvasagancsa. Tartalom 6 Társadalom (2006-os adatok alapján) Pomurska legnagyobb városai: Muraszombat, Lendva, Ljutomer. Népesség: 122 717 fő Népsűrűség: 91,8 fő/km2 Munkanélküli: 9330 fő Vas megye legnagyobb városai: Szombathely, Sárvár, Celldömölk, Kőszeg, Körmend. Népesség: 267 158 fő Népsűrűség: 81 fő/km2 Munkanélküli: 8387 fő Zala megye legnagyobb városai: Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely. Népesség: 291 678 fő Népsűrűség: 77 fő/km2 Munkanélküli: 13767 fő Épített környezet Vas megye székhelye Szombathely, az egykori római Savaria, amelynek fennmaradtak e kor- ból származó emlékei (Romkert fórum, mozaikok, Mercurius–szentély). Kőszeg hangulatos történelmi városközpontjának kedvelt kirándulási célpontja a Jurisics vár, amely a törökök feletti győzelem emlékeit őrzi. Ják római katolikus apátsági temploma 1220-1256 között épült, többször bővítették. A román kori magyar templomépítészet legjelentősebb megma- radt alkotása. Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken talál- ható történeti és néprajzi tájegység. Története
Recommended publications
  • Act Cciii of 2011 on the Elections of Members Of
    Strasbourg, 15 March 2012 CDL-REF(2012)003 Opinion No. 662 / 2012 Engl. only EUROPEAN COMMISSION FOR DEMOCRACY THROUGH LAW (VENICE COMMISSION) ACT CCIII OF 2011 ON THE ELECTIONS OF MEMBERS OF PARLIAMENT OF HUNGARY This document will not be distributed at the meeting. Please bring this copy. www.venice.coe.int CDL-REF(2012)003 - 2 - The Parliament - relying on Hungary’s legislative traditions based on popular representation; - guaranteeing that in Hungary the source of public power shall be the people, which shall pri- marily exercise its power through its elected representatives in elections which shall ensure the free expression of the will of voters; - ensuring the right of voters to universal and equal suffrage as well as to direct and secret bal- lot; - considering that political parties shall contribute to creating and expressing the will of the peo- ple; - recognising that the nationalities living in Hungary shall be constituent parts of the State and shall have the right ensured by the Fundamental Law to take part in the work of Parliament; - guaranteeing furthermore that Hungarian citizens living beyond the borders of Hungary shall be a part of the political community; in order to enforce the Fundamental Law, pursuant to Article XXIII, Subsections (1), (4) and (6), and to Article 2, Subsections (1) and (2) of the Fundamental Law, hereby passes the following Act on the substantive rules for the elections of Hungary’s Members of Parliament: 1. Interpretive provisions Section 1 For the purposes of this Act: Residence: the residence defined by the Act on the Registration of the Personal Data and Resi- dence of Citizens; in the case of citizens without residence, their current addresses.
    [Show full text]
  • Zala Megyei Közművelődési Célú Civil Szervezetek Adattára
    Zala Megyei Községek Civil Szervezeteinek Adattára Irányító- Vezető/Kap- Ssz. Település szám Civil Szervezet neve Hely/ Cím E-mail címe Tel.száma csolattartó Járás Kósáné Németh Alibánfa Fejlődéséért Klára, Simon 1. Alibánfa 8921 Közalapítvány Alibánfa, Petőfi u. 1. Nándorné Zalaegerszegi Alibánfa Lakóterületi Bangóné Könye 2. Alibánfa 8921 Sport Club Alibánfa, Petőfi u. 1. Krisztina Zalaegerszegi Alibánfa Közbiztonságáért 3. Alibánfa 8921 Polgárőr Egyesület Alibánfa, Petőfi u. 1. Tóth Gyula Zalaegerszegi Táltos Szabad Színházi és Humanisztikus képviselő: 4. Almásháza 8935 Pedagógiai Egyesület Almásháza, Kossuth u. 14. [email protected] Lázár Péter Zalaegerszegi Alsónemesapáti Sport és Alsónemesapáti, Petőfi u. képviselő: 5. Alsónemesapáti 8924 Ifjúsági Egyesület 1. Gróf József Zalaegerszegi Apáti Diák Sport Alsónemesapáti, Kossuth képviselő: 6. Alsónemesapáti 8924 Egyesület u. 23. Simon Zsolt Zalaegerszegi képviselő: Alsónemesapáti, Kossuth Rinkó Józsefné, 7. Alsónemesapáti 8924 Apáti Iskoláért Alapítvány u. 23. Szabó Katalin Zalaegerszegi HYLA Környezet- és Természetvédelmi Alsónemesapáti, Kossuth képviselő: 8. Alsónemesapáti 8924 Egyesület u. 60. Mikulásik Balázs Zalaegerszegi Alsópáhokért 9. Alsópáhok 8394 Közalapítvány Alsópáhok, Fő u. 65. Czigány Sándor Keszthelyi Alsópáhoki Kolping 10. Alsópáhok 8394 Család Alsópáhok, Fő u. 133. Gyulavics Imre Keszthelyi Alsópáhoki Óvoda és Iskola Gyermekeiért Kovács Angéla 11. Alsópáhok 8394 Alapítvány Alsópáhok, Fő u. 122. Bernadett Keszthelyi Családi Klub Egyesület (és Bodzavirág Füle Jánosné 12. Alsópáhok 8394 Népdalkör) Alsópáhok, Balassi u. 14. [email protected] elnök Keszthelyi Alsópáhoki Községi Önkéntes Farkas József, 13. Alsópáhok 8394 Tűzoltóegyesület Alsópáhok, Fő u.41. Töreki Tibor Keszthelyi Polgárőr Egyesület 14. Alsópáhok 8394 Alsópáhok Alsópáhok, Fő u. 65. Kis József Keszthelyi Alsópáhoki Labdarugó Alsópáhok, Hévízi u. 37. 15. Alsópáhok 8394 Egyesület hrsz. Gyulavics Imre Keszthelyi Zala Megyei Községek Civil Szervezeteinek Adattára Irányító- Vezető/Kap- Ssz.
    [Show full text]
  • Gutorfölde Története a XX
    ZALAI KISMONOGRAFIAK 8. GUTORFÖLDE TÖRTENETE Irta: Bodorkós Zsolt Káli Csaba Molnár László C4>RFÖV^ Zalaegerszeg, 2004 ZALAI KISMONOGRAFIAK 8. A Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága sorozata Sorozatszerkesztő : Vándor László Szerkesztő: Káli Csaba Lektor: Turbuly Éva Technikai szerkesztő: Frankovics Tibor Nyomdai előkészítés: Törökné Mihályfi Izabella Bicskei József Az eredeti fényképeket a szerzők rendelkezésére bocsátották: Anda Gyuláné, Ábrahám Gézáné, Bakon Tivadar, Bangó Józsefné, Gódor Gyuláné, Káli Csaba, Káli Kálmánné, Mátai Ferencné, Nyakas István, Salamon Józsefné, Toplak Istvánne, Török László, Művelődési ház Gutorfölde, Zala Megyei Levéltár Kiadja a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága Felelős kiadó: Vándor László ISSN 1219 6169 ISBN 963 7205 38 1 Készült Gutorfölde Község Önkormányzata anyagi támogatásával A kiadást támogatta: Zala Megye Önkormányzatának Kulturális Bizottsága Tartalomj egyzék Előszó 5 A település földrajzi és geológiai viszonyai (Bodorkós Zsolt) 7 A község története az őskortól a török kor végéig (Molnár László) 11 Élet a török után (Molnár László) 22 Náprádfa 38 Rádiháza 50 Aszuvölgy 53 Görbő 54 Himfólde 56 Kisfalud 56 Velence 57 Erdőfalva 57 Gizellapuszta 58 Füzespuszta 58 Vilmamajor 58 A falu és környékének története a XX. században (Káli Csaba) 63 A településkép változásai a XX. században (Káli Csaba) 77 A közigazgatás története (Káli Csaba - Molnár László) 89 A falu mezőgazdasága (Káli Csaba - Molnár László) 103 Iparosok, kereskedők és a közjó szolgái (Káli Csaba - Molnár László) .118 Az oktatás története (Molnár László) 127 A társas élet és az önművelődés színterei a XX. században (Káli Csaba) 140 Hitélet, lelkipásztorok, út menti keresztek (Molnár László) 148 A település néprajza (Molnár László) 160 Földrajzi nevek (Molnár László) 168 Szavak és kifejezések magyarázata 174 Névmagyarázat 177 Mértékegységek 178 Függelék 179 3 Előszó Egy növény, egy fa nem tud élni, növekedni, gyökerek, erős gyökerek nélkül, amire mindenkor támaszkodhat.
    [Show full text]
  • Zala Megye Területrendezési Terve Módosítása
    Készült Zala megye Önkormányzata megbízásából ZALA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ II. KÖTET 2010. JÚNIUS 1085 Budapest Kőfaragó. u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail: [email protected] www.pestterv.hu Zala megye területrendezési terve - módosítás TARTALOM BEVEZETÉS.................................................................................................................................5 1 A TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ SZAKÁGI TERVJAVASLATOKAT ELŐKÉSZÍTŐ VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE.......9 1.1 ... NAGYTÉRSÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEK ÉS KÜLSŐ KAPCSOLATOK VIZSGÁLATA ........9 1.2 ... TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK....................................................................10 1.2.1 Tájföldrajzi meghatározottság............................................................................................... 10 1.2.2 Földtani felépítés, felszínfejlődés.......................................................................................... 10 1.2.3 Domborzati viszonyok, geomorfológiai jellemzés................................................................. 10 1.2.4 Éghajlati adottságok ............................................................................................................. 10 1.2.5 Vízrajzi jellemzés .................................................................................................................. 11 1.2.6 Természetes növényzet.......................................................................................................
    [Show full text]
  • Review on Agriculture and Rural Development 2019 Vol. 8 (1-2) ISSN 2677-0792 GERMINATION SPECIALITIES of SOME SALINE PLANT SPECIES
    5 Review on Agriculture and Rural Development 2019 vol. 8 (1-2) ISSN 2677-0792 GERMINATION SPECIALITIES OF SOME SALINE PLANT SPECIES 1 2 1 KÁROLY ECSERI , ILDIKÓ KOHUT , ZSUZSANNA TÚRINÉ FARKAS , ISTVÁN DÁNIEL 2 2 MOSONYI , ANDREA TILLYNÉ MÁNDY 1John von Neumann University, Faculty of Horticulture and Rural Development, Hungary [email protected] 2Szent István University, Faculty of Horticultural Science, Hungary [email protected] ABSTRACT Seeds of Achillea aspleniifolia, Artemisia santonicum, Aster tripolium subsp. pannonicum, Inula britannica, Limonium gmellinii subsp. hungaricum and Podospermum canum were collected from five different sodic habitats in Hungary: Apajpuszta, Cegléd, Dinnyés, Farmos and Fülöpszállás. We compared the germination percentage and rate among the populations and determined the optimal sowing depth and substrate preference. We observed big differences among the species and even the habitats. Outstanding dynamics was measured for Achillea aspleniifolia and Artemisia santonicum species. Highest germination percentage was reached by Podospermum canum. Germination stress-tolerance index was the highest for Podospermum canum, while the lowest was determined for Inula britannica. The germination rate of the species did not reach the volumes reported in the publications. The majority of species germinated in light, optimal substrate was seedling growing medium. Podospermum canum proved to be a highly stress-tolerant species. Keywords: sodic, saline, promptness index, germination stress-tolerance index INTRODUCTION More than 12,000 km2 of different types of sodic soil surfaces are present in Hungary (TÓTH AND SZENDREI, 2006). Their flora is excessively rich in perennial species that even have ornamental value. This ornamental treasure of us is largely untapped.
    [Show full text]
  • Helységes Kimutatás VHR-Be 2
    01 Fővárosi és Pest Megyei MgSzH Erdészeti Igazgatósága Alsó-Tápió-vidéki Farmos ( 5630 ) Nagykáta ( 5639 ) Tápióbicske ( 5644 ) Tápiógyörgye ( 5587 ) Tápiószele ( 5588 ) Tápiószentmárton ( 5649 ) Tápiószőlős ( 5589 ) Budai-hegyek Biatorbágy ( 5555 ) Budajenő ( 5556 ) Budakeszi ( 5557 ) Budaörs ( 5537 ) Diósd ( 5558 ) Érd ( 5559 ) Herceghalom ( 5905 ) Nagykovácsi ( 5560 ) Páty ( 5561 ) Perbál ( 5562 ) Pusztazámor ( 5565 ) Sóskút ( 5566 ) Százhalombatta ( 5567 ) Tárnok ( 5568 ) Telki ( 5569 ) Tinnye ( 5570 ) Tök ( 5571 ) Törökbálint ( 5572 ) Zsámbék ( 5573 ) Budapesti Budapest_II. ( 9502 ) Budapest_III. ( 9503 ) Budapest_IV. ( 9504 ) Budapest_IX. ( 9509 ) Budapest_X. ( 9510 ) Budapest_XI. ( 9511 ) Budapest_XII. ( 9512 ) Budapest_XIII. ( 9513 ) Budapest_XIX. ( 9519 ) Budapest_XV. ( 9515 ) Budapest_XVI. ( 9516 ) Budapest_XVII. ( 9517 ) Budapest_XVIII. ( 9518 ) Budapest_XX. ( 9520 ) Budapest_XXI. ( 9521 ) Budapest_XXII. ( 9522 ) Budapest_XXIII. ( 9523 ) Csévharaszt-Felső-Tápió-vidéki Bénye ( 5628 ) Csévharaszt ( 5621 ) Ecser ( 5629 ) 1 / 68 oldal Felsőpakony ( 5631 ) Gomba ( 5632 ) Gyál ( 5633 ) Gyömrő ( 5634 ) Inárcs ( 5622 ) Kakucs ( 5623 ) Káva ( 5635 ) Kóka ( 5636 ) Maglód ( 5637 ) Mende ( 5638 ) Monor ( 5624 ) Nyáregyháza ( 5625 ) Ócsa ( 5611 ) Pánd ( 5640 ) Péteri ( 5641 ) Sülysáp ( 5900 ) Szentlőrinckáta ( 5642 ) Szentmártonkáta ( 5643 ) Tápióság ( 5645 ) Tápiószecső ( 5648 ) Tóalmás ( 5650 ) Újhartyán ( 5626 ) Újlengyel ( 5598 ) Úri ( 5651 ) Üllő ( 5652 ) Vasad ( 5627 ) Vecsés ( 5653 ) Dél-Vértesi Bodmér ( 2598 ) Csákberény ( 2589
    [Show full text]
  • Erdőtűzvédelmi Terve Mellékletek
    ZALA MEGYE ERDŐTŰZVÉDELMI TERVE MELLÉKLETEK 1 1. Jogszabályok és nyomtatványok 1.1. Az erdőtüzek megelőzésére és oltására vonatkozó jogszabályok 1.2. Nyomtatvány az „Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység bejelentésére” 2. Zala megye községeinek erdőtűzvédelmi besorolása 3. Címlisták, adatlapok 3.1. Megyei katasztrófavédelemi igazgatóság és a tűzoltóságok címlistája 3.2. Erdészeti és természetvédelemi, vízügyi hatóságok cím, telefon 3.3. Zala megyei települések – polgármesteri hivatalok címlistája 3.4. Erdőtűzvédelmi terv készítésre kötelezett erdőgazdálkodók 3.5. Egyszerűsített erdőtűzvédelmi terv készítésre kötelezett gazdálkodók 3.6. Víznyerőhelyek adatlapjai 3.7. Honvédségi egységek erdőtűzoltáshoz igény bevehető eszközeinek adatlapjai 4. MGSzH Erdészeti Igazgatóságok illetékességi területe a megyében (térkép) 5. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelésben lévő védett területek a megyében (térkép) 6. A megyei áttekintő térkép az erdőterületek erdőtűz-veszélyességi besorolásával 7. Kiemelten veszélyeztetett erdőterületek erdőtűzvédelmi tervei 2 1. Jogszabályok és nyomtatványok 1.1. Az erdőtüzek megelőzésére és oltására vonatkozó jogszabályok EU erdőtűzre vonatkozó jogforrásai · 2158/92 EGK rendelet a közösség erdeinek tűzvédelméről · 308/97/EK a 2158/92 rendelet módosításáról · 1727/99 EK rendelet a 2158/92 EGK rendelet egyes részletes szabályairól · 1615/89 EGK az európai erdészeti információs és kommunikációs rendszer létrehozásáról · 1100/98/EK rendelet 1615/89 EGK rendelet módosításáról · 804/94/EK rendelet a 2158/92 EGK rendelet az erdőtűz információs rendszerekre történő alkal- mazásának bizonyos részletes szabályairól · 1257/1999/EK rendelet az Európai Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfej- lesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról illetve hatályon kívül helyezéséről · 1783/2003 EK rendelet a 1257/1999/EK rendelet módosításáról · 2152/2003/EK rendelet a közösségen belüli erdők és környezeti kölcsönhatások megfigyeléséről (Forest Focus) · 1737/2006/EGK rendeletben (2006.
    [Show full text]
  • 3/2020. Számú Jegyzőkönyve
    Kemendollár Község Önkormányzati Képviselőtestület 2020. március 5. napján megtartott nyílt ülésének 3/2020. számú Jegyzőkönyve H a t á r o z a t o k: Sorszáma Kódja Sorszáma Kódja 21/2020. E 16 22/2020. Z 1 23/2020. Z 1 R e n d e l e t e k: Kapcsolódó önkormányzati Sorszáma Tárgya Kódja Rendelet (Módosítás, vagy hatályon kívül helyezés) BOCFÖLDEI SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS Bocfölde és a társulásban résztvevő önkormányzatok a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény IV. fejezetében foglalt rendelkezések alapján az egyes önkormányzati feladat- és hatáskörök hatékonyabb és célszerűbb ellátására, a képviselő-testületeik döntése alapján jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre, amelynek érdekében az alábbi tartalommal társulási megállapodást kötnek: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A megállapodás 1. sz. mellékletében felsorolt települési önkormányzatok önálló jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre határozatlan időre. 1. A Társulás neve: Bocföldei Szociális Intézményfenntartó Társulás 2. A Társulás székhelye: 8943 Bocfölde, Ady Endre utca 15. 3. A Társulás tagjainak (továbbiakban: tagok) nevét, székhelyét és a tagokat megillető szavazatok számát e megállapodás 1. sz. melléklete tartalmazza. A Társulás tagjait, képviselőjének nevét e megállapodás 1/a függeléke tartalmazza. 4. A Társulás működési területe: - a II. 2.1 feladatok ellátására a társult önkormányzatok közigazgatási területe, - a II. 2.2 szociális /gyermekjóléti/ alapellátás keretében nyújtott szolgáltatás. Család- és gyermekjóléti szolgáltatás: → Feladatellátásra kötelezett közös önkormányzati hivatalok: Baki Közös Önkormányzati Hivatal, Bocföldei Közös Önkormányzati Hivatal, Egervári Közös Önkormányzati Hivatal, Gellénházai Közös Önkormányzati Hivatal, Pókaszepetki Közös Önkormányzati Hivatal, Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal 5. A Társulás a 2011. évi CLXXXIX. tv. 87. §-a alapján jogi személyiséggel rendelkezik.
    [Show full text]
  • Zala Megye Geotermikus Viszonyai Tóth Anikó Nóra
    Műszaki Földtudományi Közlemények, 86. kötet, 2. szám (2017), pp. 180–187. ZALA MEGYE GEOTERMIKUS VISZONYAI TÓTH ANIKÓ NÓRA Miskolci Egyetem, Kőolaj és Földgáz Intézet [email protected] Absztrakt: A Zala megyei geotermikus adottságok részletesen bemutatásra kerültek a négy koncessziós terület (Szilvágy, Zalalövő, Nagykanizsa és Körmend) részletes vizsgálatával. A meglévő kutak geotemikus energia előállítására alkalmasak, ezt a potenciált kell minél jobban kihasználni a jövőben. Kulcsszavak: geotermikus viszony, Zala megye 1. BEVEZETÉS Zala megye geotermikus adottságai kimondottan jók. A különböző mélységekbe lesüllyedt össze- tört ókori rögöket 4–5000 m-es üledékrétegek borítják. A középkori triászban mintegy 3000 m vastagságú mészkő- és dolomit-üledékréteg ke- letkezett. A Keszthelyi-hegységben ez a réteg a felszínre kerül. A triász dolomit tárolórétege a keszthelyi tóforrásnak. A triász kori mészkövek karsztosodottak, jó tárolóképességük jelentős szénhidrogén- és hévízkészleteket rejt, pl. Nagylengyel vagy Ortaháza környékén. Dél-Zalában homokkő tárolókat is találunk, pl. Budafa vagy Lovászi területén. A miocén korban a Pannon-tenger üledékei rakódtak a karbonátos kőzetekre, ame- lyet viszont a durvább szemű folyóhordalékok fedtek be több száz méteres vastag- ságban. Zala megye a magyar szénhidrogén-bányászat első jól megkutatott területe. A szénhidrogén-kutatások során nyert rétegvizsgálatokból és lyukgeofizikai szelvé- nyezésből 3000 méterig a megye erősen megkutatott. A földi hőáram 84–108 mW/m2, a geotermikus gradiens 45–52
    [Show full text]
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI
    Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ ILLÉS PÉTER TÁJFENNTARTÓ KÖZÖSSÉGEK — PARASZTI SZŐLŐHEGYEK VÁLTOZÁSVIZSGÁLATA A VASI-HEGYHÁT VIDÉKÉN Történelemtudományi Doktori Iskola Doktori iskola vezetője: Dr. Székely Gábor DSc. Európai etnológia doktori program, vezetője: Dr. Paládi-Kovács Attila, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár A bizottság tagjai és tudományos fokozatuk: A bizottság elnöke: Dr. Paládi-Kovács Attila CMHAS., egyetemi tanár Hivatalosan felkért bírálók: Dr. Kocsis Gyula PhD., egyetemi docens Dr. Viga Gyula PhD. A bizottság titkára: Dr. Bali János PhD. A bizottság további tagjai: Dr. Égető Melinda CSc. Dr. Csoma Zsigmond DSc. (póttag) Dr. Szarvas Zsuzsanna CSc. (póttag) Témavezető és tudományos fokozata: Dr. Gráfik Imre CSc. Budapest, 2010 TARTALOM 4 BEVEZETŐ I. RÉSZ A VASI-HEGYHÁT – EGY TÖRTÉNETI-NÉPRAJZI KISTÁJ 8 I.1. A „hegyhát” mint földrajzi köznév és a vele kapcsolatos tájnév kialakulása 13 I.2. A „hegyhát” népi tájnév szórványos emlékei az uradalmi, az egyházi és a megyei igazgatásban 21 I.3. A vasi „Hegyhát” az etnográfiai kutatások és irodalom tükrében 28 I.4. Vas megye népességének táji tagolódása a hagyományos házasságkötési kapcsolatokban – különös tekintettel a Vasi-Hegyhátra 28 I.4.1. Források és tanulságok a táji-történeti tagolódás XIX–XX. századi vizsgálatához 31 I.4.2. Hagyományos házasodási körzetek és táji csoportok Vas megyében 33 I.4.3. Adatok a vasi házasodási szokásokról 35 I.4.4. A hegyháti esperesi kerület az 1830–1860–1890. évi egyházi anyakönyvek tükrében II. RÉSZ PARASZTI SZŐLŐHEGYEK TÁJHASZNÁLATA 43 II.1. A Vasi-Hegyhát a Délnyugat-Dunántúl hagyományos szőlőtermesztésének táji kapcsolódási rendszerében 62 II.2. Paraszti szőlőhegyek kialakulása 80 II.3. Szőlőhegyek elfeledett táji, épített és tárgyi öröksége 80 II.3.1.
    [Show full text]
  • Magyarország Közigazgatási Helynévkönyve, 2014. Január 1
    Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2014. január 1. Gazetteer of Hungary 1st January, 2014 Központi Statisztikai Hivatal Hungarian Central Statistical Office Budapest, 2014 © Központi Statisztikai Hivatal, 2014 © Hungarian Central Statistical Office, 2014 ISSN 1217-2952 Felelős szerkesztő – Responsible editor: Waffenschmidt Jánosné főosztályvezető – head of department További információ – Contact person: Nagy Ferenc Andrásné szerkesztő – editor (tel: 345-6366, e-mail: [email protected]) Internet: http://www.ksh.hu [email protected] 345-6789 (telefon), 345-6788 (fax) Borítóterv – Cover design: Nyomdai kivitelezés – Printed by: Xerox Magyarország Kft. – Táskaszám: 2014.076 TARTALOM ÚTMUTATÓ A KÖTET HASZNÁLATÁHOZ ............................................................................................................... 5 KÓDJEGYZÉK ..................................................................................................................................................................... 11 I. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK 1. A helységek száma a helység jogállása szerint ............................................................................................................................................................ 21 2. A főváros és a megyék területe, lakónépessége és a lakások száma ........................................................................................................................... 22 3. A települési önkormányzatok főbb adatai ..................................................................................................................................................................
    [Show full text]
  • Zala Megyei Területfejlesztési Koncepció
    ZALA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2020. DECEMBER 17. A felülvizsgálatot, illetve a dokumentumot készítette a HÉTFA Elemző Központ - Város- és Területfejlesztési Iroda ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HÉTFA Elemző Központ – Város- és Területfejlesztési Iroda TARTALOMJEGYZÉK HELYZETELEMZÉS ............................................................................................................................................. 5 1. A megye, kiemelt térség (a továbbiakban együtt: térség) társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének elemzése ................................................................................................................................................................. 8 1.1. Az adott térségre értelmezhető külső környezet vizsgálata: ........................................................................... 8 1.2. A térség adottságainak, belső erőforrásainak elemzése területi bontásban, térképi megjelenítésekkel: .... 11 a) Természeti és épített környezet vizsgálata: ...................................................................................................................... 11 b) térszerkezet alakulása, a területfelhasználás változásai, tendenciák: .............................................................................. 17 c) közlekedési (országos és térségi jelentőségű közúti, kerékpáros-, vasúti, légi és vízi közlekedés) és kommunális infrastruktúra: .....................................................................................................................................................................
    [Show full text]