Használai Útmutató Passzívházakhoz
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
Hagyományos, tájjellegű építészeti megoldások energetikai vizsgálata Vas, Zala és Pomurje megyékben NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Faipari Mérnöki Kar Építéstani Intézet Írta: Hantos Zoltán Karácsonyi Zsolt Lonsták Nóra Oszvald Ferenc Nándor Sági Éva Szabó Péter Megbízó: Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ISBN 978-963-334-043-1 G A R I A U N E H O C S C A I T D I E S N R T E A V L I I N S U UNIVERSITY + PRESS A + N 5 N O 1 7 3 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KIADÓ Felelős kiadó: Dr. Neményi Miklós Sopron, 2011. Tartalom: Zala, Vas és Pomurje megyék Földrajzi fekvés ... 5 Éghajlat ... 6 Vízrajz ... 6 Növényzet, állatvilág ... 6 Társadalom ... 7 Épített környezet ... 7 Gazdasági helyzetkép ... 8 Kereskedelem, szolgáltatás ... 9 Faépítészeti hagyományok, építészettörténeti kitekintés Jellegzetes népi faépítési módok a vizsgált területen ... 11 Válogatás a népi faépítészet emlékeiből ... 14 A modern faépületek jellemzői Vázas faházrendszer ... 15 A borított vázas faházrendszer ... 15 A helyszínen szerelt faházrendszer ... 16 Kispaneles faházrendszer ... 16 Nagypaneles faházrendszer ... 17 Főfalas faházrendszerek ... 17 A boronafalas szerkezet ... 17 Alternatív energetikai megoldások A megújuló energiák hasznosítása lakossági szinten ... 20 A napenergia hasznosítása családi házaknál ... 20 Passzív napenergia hasznosítás ... 20 Aktív napenergia hasznosítás ... 21 Használati melegvizet előállító rendszerek ... 21 Geotermikus energia hasznosítása családi házaknál ... 22 Egyedi hőszivattyús fűtési módok ... 23 Hőszivattyú fűtési alkalmassága ... 24 Vízi energia hasznosítási lehetőségek ... 25 Szélenergia hasznosítási lehetőségek ... 25 Biomassza hasznosítás hőtermelés céljából ... 25 Az építészeti megoldások szerepe az energiahatékonyságban A fejlesztési lehetőségek bemutatása ... 29 Vas megye Szentgotthárd U. Nagy Gábor ... 31 Szombathely U. Nagy-Novák ... 33 Kétvölgy U. Nagy Gábor ... 35 Szombathely Szalai-Tomisa ... 37 Szombathely Kovács Gábor ... 39 Gór Németh Tibor ... 41 Pinkamindszent Ubrankovics ... 43 Szombathely Kovács Erika ... 45 Szombathely Mátis Barna ... 47 Szombathely Egri Balázs ... 49 Zala megye Balatongyörök Schmilliár-Bellovits ... 52 Bazita Darabos Géza ... 54 Cserszegtomaj Schmilliár-Bellovits ... 56 Zalaegerszeg Régió építész ... 58 Zalakaros Bedő FaHáz ... 60 Zalaköszvényes Ubrankovics ... 62 Bozsok Woodwill faház ... 64 Zalaegerszeg Pásti Gábor ... 66 Zalaegerszeg Baránka, Kiss ... 68 Szentkozmadombja Ubrankovics ... 70 Pomurje megye Martjanci Smodis, Pohajda, Habjanic ... 73 Martjanci Smodis, Pohajda, Habjanic ... 75 Lokovci pri Negovi Iztok Stolnik ... 77 Žerovinci pri Ljutomeru Vebis hisa ... 79 Radovci Iztok Zrinski ... 81 Ljutomer Iztok Zrinski ... 83 Krizevci pri Ljutomeru Iztok Zrinski ... 85 Cikecka Kristian Zver ... 87 Dobrovnik Robert Recek ... 89 Martjanci Remo Zrinski ... 91 Ivanovci Remo Zrinski ... 93 Brezovci Stojan Habjanic ... 95 Gojna Radgova SPG Pomgrad ... 97 Gornja Radgova SPG Pomgrad ... 99 Tisina SPG Pomgrad ... 101 Irodalomjegyzék: ... 103 Zala, Vas és Pomurje megyék Földrajzi fekvés A vizsgált terület (Vas és Zala megye, valamint Pomurje Régió) Magyarország nyugati ré- szén, a Nyugat-Dunántúlon és Északkelet-Szlovéniában helyezkedik el. Területe összesen 8458 km2, melyből Vas megye 3337, Pomurje 1337, Zala megye 3784 km2. Itt található Ma- gyarország legnyugatibb pontja, Felsőszölnök és Szlovénia legkeletibb pontja is. A terület nyugaton Ausztriával (Burgenland), délen Horvátországgal és Szlovénia Podravska régiójá- val, keleten Veszprém, északon pedig Győr-Moson-Sopron megyével határos. A térség földrajzi helyzete a rendszerváltás óta jelentősen felértékelődött, s így egyre inkább a nyugat-pannon táj kapujaként jellemezhető. Kapcsolatrendszere egyre intenzívebbé és so- koldalúbbá vált. Ezt leginkább a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok, a kölcsönös ide- genforgalom, a kulturális és civil kapcsolatok, az Interreg II-PHARE CBC együttműködések és a Graz-Maribor-Zalaegerszeg-Szombathely potenciális eurégió bizonyítja. 1998. szept- emberében Burgenland, Győr-Moson-Sopron és Vas megye létrehozta a Nyugat-Pannon Eurégiót. Gór Szombathely Vas megye Pinkamindszent Szentgotthárd Kétvölgy Zalaegerszeg Grad/Radovci Cserszegtomaj Ivanovci Cikecka vas Balatongyörök Zalaköszvényes Brezovci G. Radgona Martjanci Szentkozmadombja Tisina Dobrovnik Lokavci Pomurje Zalakaros Krizevci Újudvar Zerovinci Ljutomer Zala megye Pomurska (magyarul: Muravidék) közigazgatási régió a Dráva-Mura dombvidék részét ké- pezi. A régió területe nagyjából egybeesik a Mura-vidék vagy Alsó-Mura-sík földrajzi táj- egységgel, amely a Mura folyó két oldalán elterülő vidéket jelöli. A folyó bal partján a törté- nelmi Muravidék (Prekmurje), míg a folyó jobb partján a Preklija nevű tájegység található. Magyarországról Szlovéniába átlépvén a Zalai-dombság folytatását találjuk, amelyet a Mura zár le - ez a terület a Pannon-síkság része. A terület északi része a Goričko, amely Mura- szombattól északra helyezkedik el. Nyugatra a Ravensko található, egészen a Mura vona- láig, igen sík vidék. Szintén e táj szerves részét képezik a magyar határon átnyúló Őrség (Stražne naselje) és a Hetés (Heteš) nyugati nyúlványai. Ez a vidék hasonlít legjobban a mi Zalai-dombságunkhoz. Borászati szempontból a területet Prekmurske goricének nevezik. Rengeteg szőlőskertet és borospincét találhatunk ezen a tájon. A Mura mellékét a szlovén szakirodalom Pomurska ravninaként emlegeti. Tartalom 5 Vas megye - természeti adottságai alapján - Magyarország egyik legváltozatosabb területe. Nyugati része középhegység: ez a nyugat-magyarországi peremvidék két középtájjal, a Ma- gyar Előalpokkal és az Alpokaljával. A megye délnyugati területe a Dunántúli-dombság ré- sze, annak középtája – a Zalai dombság – található itt. A megye területének közel fele síkság, a Kisalföld része három középtájjal: Kemeneshát, Sopron-Vasi síkság és a Marcal-medence. Zala megye a Dunántúl délnyugati részén terül el. Horvátországgal, Szlovéniával, Vas, Veszprém és Somogy megyével határos. A területet két tájegység határozza meg: a Keszt- helyi-hegység, amely a Dunántúli-középhegység része és a Zalai-dombság, amely a Du- nántúli-dombság része. A megye nagyrészt a nyugat-dunántúli peremvidék részét képező Zalai-dombsághoz tartozik, északi, keskenyebb sávja viszont átnyúlik a Vasi-hegyhátra, míg délkeleti sávja a Dunántúli-dombvidékre. Itt terül el hazánk egyik jellegzetes tája, a Göcsej. Keszthely környékének a Balaton partjára lenyúló, a többi zalai tájtól némileg elkülönülő magaslatai már a Dunántúli-középhegység részét képezik. A megye legalacsonyabban fekvő sík területe a Kis-Balaton környéke. A Kis-Balaton a Balaton korábban lecsapolt területe, elmocsarasodott része, a Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága őrzi színes növény- és állatvi- lágát. Éghajlat Az atlanti hatások erőteljesebb érvényesüléséből fakadóan a terület éghajlata kicsit hűvö- sebb, de kiegyenlítettebb, mint hazánké általában. Az évi középhőmérséklet 8,5-9 0C, kevés a napsütéses órák száma (1750-1800), a csapadék általában 600-700 mm, de a Kőszegi-hegy- ségben eléri a 800-900 mm-t. A szubalpin klíma a tiszta, jó minőségű levegővel a turizmus fontos vonzereje. Esőben, hóban gazdag. Lenti környéke az ország legcsapadékosabb vidékei közé tartozik. A nyári szárazság nagyon ritka, a növényzet még augusztusban is üde zöld. A Balaton víztömegének, felszínének éghajlati hatása a part menti 2-3 km-es sávban érződik: az üdülés és a bortermelés szempontjából is kedvezően befolyásolva a mikroklímát. Vízrajz A térség felszín alatti és feletti vizekben gazdag. Felszíni vizeinek vízgyűjtője a Rába és a Mura (Dráva) folyó, valamint a Zala, amely a Balaton vízutánpótlásában játszik szerepet. A Rába elsősorban az Alpokalja vízfolyásait (Pinka, Sorok, Perint, Gyöngyös, Répce) gyűj- ti össze. Az Őrségben ered a Zala, amely a megye déli területeinek vízgyűjtője. Sok apró, zömmel mesterséges tó található a térségben, amelyek a pihenni, a horgászni vágyóknak a fő célterületei. Növényzet, állatvilág A terület természetes növényzete és állatvilága sok helyen – különösen az egykori határsáv mentén – háborítatlan körülmények között található, s benne keverednek a pannon, vala- mint az alpi flóra és fauna elemei. A térség legjelentősebb természeti értékei a terület élő- világának biogeográfiai jellegét meghatározó boreo-alpin flóra és formaelemeket magukba foglaló erdő- és gyeptársulások. A zalai erdők főleg a gímszarvasokról híresek. Innen szár- mazik a világ legtöbb világrekorder gímszarvasagancsa. Tartalom 6 Társadalom (2006-os adatok alapján) Pomurska legnagyobb városai: Muraszombat, Lendva, Ljutomer. Népesség: 122 717 fő Népsűrűség: 91,8 fő/km2 Munkanélküli: 9330 fő Vas megye legnagyobb városai: Szombathely, Sárvár, Celldömölk, Kőszeg, Körmend. Népesség: 267 158 fő Népsűrűség: 81 fő/km2 Munkanélküli: 8387 fő Zala megye legnagyobb városai: Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely. Népesség: 291 678 fő Népsűrűség: 77 fő/km2 Munkanélküli: 13767 fő Épített környezet Vas megye székhelye Szombathely, az egykori római Savaria, amelynek fennmaradtak e kor- ból származó emlékei (Romkert fórum, mozaikok, Mercurius–szentély). Kőszeg hangulatos történelmi városközpontjának kedvelt kirándulási célpontja a Jurisics vár, amely a törökök feletti győzelem emlékeit őrzi. Ják római katolikus apátsági temploma 1220-1256 között épült, többször bővítették. A román kori magyar templomépítészet legjelentősebb megma- radt alkotása. Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken talál- ható történeti és néprajzi tájegység. Története