Hagyományos, tájjellegű építészeti megoldások energetikai vizsgálata Vas, Zala és Pomurje megyékben NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Faipari Mérnöki Kar Építéstani Intézet

Írta: Hantos Zoltán Karácsonyi Zsolt Lonsták Nóra Oszvald Ferenc Nándor Sági Éva Szabó Péter

Megbízó: Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

ISBN 978-963-334-043-1

G A R I A U N E H O C S C A I T D I

E

S N

R

T

E

A

V

L I

I N

S U UNIVERSITY + PRESS A + N 5 N O 1 7 3 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KIADÓ

Felelős kiadó: Dr. Neményi Miklós

Sopron, 2011. Tartalom:

Zala, Vas és Pomurje megyék

Földrajzi fekvés ... 5 Éghajlat ... 6 Vízrajz ... 6 Növényzet, állatvilág ... 6 Társadalom ... 7 Épített környezet ... 7 Gazdasági helyzetkép ... 8 Kereskedelem, szolgáltatás ... 9

Faépítészeti hagyományok, építészettörténeti kitekintés

Jellegzetes népi faépítési módok a vizsgált területen ... 11 Válogatás a népi faépítészet emlékeiből ... 14

A modern faépületek jellemzői

Vázas faházrendszer ... 15 A borított vázas faházrendszer ... 15 A helyszínen szerelt faházrendszer ... 16 Kispaneles faházrendszer ... 16 Nagypaneles faházrendszer ... 17 Főfalas faházrendszerek ... 17 A boronafalas szerkezet ... 17

Alternatív energetikai megoldások

A megújuló energiák hasznosítása lakossági szinten ... 20 A napenergia hasznosítása családi házaknál ... 20 Passzív napenergia hasznosítás ... 20 Aktív napenergia hasznosítás ... 21 Használati melegvizet előállító rendszerek ... 21 Geotermikus energia hasznosítása családi házaknál ... 22 Egyedi hőszivattyús fűtési módok ... 23 Hőszivattyú fűtési alkalmassága ... 24 Vízi energia hasznosítási lehetőségek ... 25 Szélenergia hasznosítási lehetőségek ... 25 Biomassza hasznosítás hőtermelés céljából ... 25

Az építészeti megoldások szerepe az energiahatékonyságban

A fejlesztési lehetőségek bemutatása ... 29 Vas megye

Szentgotthárd U. Nagy Gábor ... 31 Szombathely U. Nagy-Novák ... 33 Kétvölgy U. Nagy Gábor ... 35 Szombathely Szalai-Tomisa ... 37 Szombathely Kovács Gábor ... 39 Gór Németh Tibor ... 41 Pinkamindszent Ubrankovics ... 43 Szombathely Kovács Erika ... 45 Szombathely Mátis Barna ... 47 Szombathely Egri Balázs ... 49

Zala megye

Balatongyörök Schmilliár-Bellovits ... 52 Bazita Darabos Géza ... 54 Cserszegtomaj Schmilliár-Bellovits ... 56 Zalaegerszeg Régió építész ... 58 Zalakaros Bedő FaHáz ... 60 Zalaköszvényes Ubrankovics ... 62 Bozsok Woodwill faház ... 64 Zalaegerszeg Pásti Gábor ... 66 Zalaegerszeg Baránka, Kiss ... 68 Szentkozmadombja Ubrankovics ... 70

Pomurje megye

Martjanci Smodis, Pohajda, Habjanic ... 73 Martjanci Smodis, Pohajda, Habjanic ... 75 Lokovci pri Negovi Iztok Stolnik ... 77 Žerovinci pri Ljutomeru Vebis hisa ... 79 Radovci Iztok Zrinski ... 81 Ljutomer Iztok Zrinski ... 83 Krizevci pri Ljutomeru Iztok Zrinski ... 85 Cikecka Kristian Zver ... 87 Dobrovnik Robert Recek ... 89 Martjanci Remo Zrinski ... 91 Ivanovci Remo Zrinski ... 93 Brezovci Stojan Habjanic ... 95 Gojna Radgova SPG Pomgrad ... 97 Gornja Radgova SPG Pomgrad ... 99 Tisina SPG Pomgrad ... 101

Irodalomjegyzék: ... 103 Zala, Vas és Pomurje megyék

Földrajzi fekvés

A vizsgált terület (Vas és Zala megye, valamint Pomurje Régió) Magyarország nyugati ré- szén, a Nyugat-Dunántúlon és Északkelet-Szlovéniában helyezkedik el. Területe összesen 8458 km2, melyből Vas megye 3337, Pomurje 1337, Zala megye 3784 km2. Itt található Ma- gyarország legnyugatibb pontja, Felsőszölnök és Szlovénia legkeletibb pontja is. A terület nyugaton Ausztriával (Burgenland), délen Horvátországgal és Szlovénia Podravska régiójá- val, keleten Veszprém, északon pedig Győr-Moson-Sopron megyével határos.

A térség földrajzi helyzete a rendszerváltás óta jelentősen felértékelődött, s így egyre inkább a nyugat-pannon táj kapujaként jellemezhető. Kapcsolatrendszere egyre intenzívebbé és so- koldalúbbá vált. Ezt leginkább a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok, a kölcsönös ide- genforgalom, a kulturális és civil kapcsolatok, az Interreg II-PHARE CBC együttműködések és a Graz-Maribor-Zalaegerszeg-Szombathely potenciális eurégió bizonyítja. 1998. szept- emberében Burgenland, Győr-Moson-Sopron és Vas megye létrehozta a Nyugat-Pannon Eurégiót.

Gór

Szombathely

Vas megye

Pinkamindszent

Szentgotthárd

Kétvölgy Zalaegerszeg Grad/Radovci Cserszegtomaj Ivanovci Cikecka vas Balatongyörök Zalaköszvényes Brezovci G. Radgona Martjanci Szentkozmadombja Tisina Dobrovnik Lokavci Pomurje Zalakaros Krizevci Újudvar Zerovinci Ljutomer Zala megye

Pomurska (magyarul: Muravidék) közigazgatási régió a Dráva-Mura dombvidék részét ké- pezi. A régió területe nagyjából egybeesik a Mura-vidék vagy Alsó-Mura-sík földrajzi táj- egységgel, amely a Mura folyó két oldalán elterülő vidéket jelöli. A folyó bal partján a törté- nelmi Muravidék (Prekmurje), míg a folyó jobb partján a Preklija nevű tájegység található. Magyarországról Szlovéniába átlépvén a Zalai-dombság folytatását találjuk, amelyet a Mura zár le - ez a terület a Pannon-síkság része. A terület északi része a Goričko, amely Mura- szombattól északra helyezkedik el. Nyugatra a Ravensko található, egészen a Mura vona- láig, igen sík vidék. Szintén e táj szerves részét képezik a magyar határon átnyúló Őrség (Stražne naselje) és a Hetés (Heteš) nyugati nyúlványai. Ez a vidék hasonlít legjobban a mi Zalai-dombságunkhoz. Borászati szempontból a területet Prekmurske goricének nevezik. Rengeteg szőlőskertet és borospincét találhatunk ezen a tájon. A Mura mellékét a szlovén szakirodalom Pomurska ravninaként emlegeti.

Tartalom

5 Vas megye - természeti adottságai alapján - Magyarország egyik legváltozatosabb területe. Nyugati része középhegység: ez a nyugat-magyarországi peremvidék két középtájjal, a Ma- gyar Előalpokkal és az Alpokaljával. A megye délnyugati területe a Dunántúli-dombság ré- sze, annak középtája – a Zalai dombság – található itt. A megye területének közel fele síkság, a Kisalföld része három középtájjal: Kemeneshát, Sopron-Vasi síkság és a Marcal-medence.

Zala megye a Dunántúl délnyugati részén terül el. Horvátországgal, Szlovéniával, Vas, Veszprém és Somogy megyével határos. A területet két tájegység határozza meg: a Keszt- helyi-hegység, amely a Dunántúli-középhegység része és a Zalai-dombság, amely a Du- nántúli-dombság része. A megye nagyrészt a nyugat-dunántúli peremvidék részét képező Zalai-dombsághoz tartozik, északi, keskenyebb sávja viszont átnyúlik a Vasi-hegyhátra, míg délkeleti sávja a Dunántúli-dombvidékre. Itt terül el hazánk egyik jellegzetes tája, a Göcsej. Keszthely környékének a Balaton partjára lenyúló, a többi zalai tájtól némileg elkülönülő magaslatai már a Dunántúli-középhegység részét képezik. A megye legalacsonyabban fekvő sík területe a Kis-Balaton környéke. A Kis-Balaton a Balaton korábban lecsapolt területe, elmocsarasodott része, a Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága őrzi színes növény- és állatvi- lágát.

Éghajlat

Az atlanti hatások erőteljesebb érvényesüléséből fakadóan a terület éghajlata kicsit hűvö- sebb, de kiegyenlítettebb, mint hazánké általában. Az évi középhőmérséklet 8,5-9 0C, kevés a napsütéses órák száma (1750-1800), a csapadék általában 600-700 mm, de a Kőszegi-hegy- ségben eléri a 800-900 mm-t. A szubalpin klíma a tiszta, jó minőségű levegővel a turizmus fontos vonzereje. Esőben, hóban gazdag. Lenti környéke az ország legcsapadékosabb vidékei közé tartozik. A nyári szárazság nagyon ritka, a növényzet még augusztusban is üde zöld. A Balaton víztömegének, felszínének éghajlati hatása a part menti 2-3 km-es sávban érződik: az üdülés és a bortermelés szempontjából is kedvezően befolyásolva a mikroklímát.

Vízrajz

A térség felszín alatti és feletti vizekben gazdag. Felszíni vizeinek vízgyűjtője a Rába és a Mura (Dráva) folyó, valamint a Zala, amely a Balaton vízutánpótlásában játszik szerepet. A Rába elsősorban az Alpokalja vízfolyásait (Pinka, Sorok, Perint, Gyöngyös, Répce) gyűj- ti össze. Az Őrségben ered a Zala, amely a megye déli területeinek vízgyűjtője. Sok apró, zömmel mesterséges tó található a térségben, amelyek a pihenni, a horgászni vágyóknak a fő célterületei.

Növényzet, állatvilág

A terület természetes növényzete és állatvilága sok helyen – különösen az egykori határsáv mentén – háborítatlan körülmények között található, s benne keverednek a pannon, vala- mint az alpi flóra és fauna elemei. A térség legjelentősebb természeti értékei a terület élő- világának biogeográfiai jellegét meghatározó boreo-alpin flóra és formaelemeket magukba foglaló erdő- és gyeptársulások. A zalai erdők főleg a gímszarvasokról híresek. Innen szár- mazik a világ legtöbb világrekorder gímszarvasagancsa.

Tartalom

6 Társadalom (2006-os adatok alapján)

Pomurska legnagyobb városai: Muraszombat, Lendva, Ljutomer.

Népesség: 122 717 fő Népsűrűség: 91,8 fő/km2 Munkanélküli: 9330 fő

Vas megye legnagyobb városai: Szombathely, Sárvár, Celldömölk, Kőszeg, Körmend.

Népesség: 267 158 fő Népsűrűség: 81 fő/km2 Munkanélküli: 8387 fő

Zala megye legnagyobb városai: Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely.

Népesség: 291 678 fő Népsűrűség: 77 fő/km2 Munkanélküli: 13767 fő

Épített környezet

Vas megye székhelye Szombathely, az egykori római Savaria, amelynek fennmaradtak e kor- ból származó emlékei (Romkert fórum, mozaikok, Mercurius–szentély). Kőszeg hangulatos történelmi városközpontjának kedvelt kirándulási célpontja a Jurisics vár, amely a törökök feletti győzelem emlékeit őrzi. Ják római katolikus apátsági temploma 1220-1256 között épült, többször bővítették. A román kori magyar templomépítészet legjelentősebb megma- radt alkotása. Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken talál- ható történeti és néprajzi tájegység. Története azzal kezdődik, hogy a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen ered a táj neve is. A nyugati határvidé- ken különös fontosságú volt a határőrizet az Árpádok korában. Szalafőt, ezt a legarchaiku- sabb települést, hét szer alkotja. A népi építészetnek a Pityerszeri Falumúzeum állít emléket, ahol láthatók még a környékre jellemző lakóépületek, az ún. kerített ház, a kontyos ház és a kástu. Őriszentpéter az Őrség központja, egyedülálló, kilenc szerből álló település. Védett őrségi lakóházak és boronapajták látogathatók itt. Velemér Árpád kori műemléktemploma késő román és kora gót építészeti stílusjegyeket mutat. Göcsej - domborzati és néprajzi tájegység, Zala megye egyik legismertebb része. Aterület a Válicka és a Kerka folyók által határolt, kb. 70 községet magában foglaló táji, néprajzi egység. Az elzártság és az összezártság miatt fennmaradtak a népszokások. Agyagos talajú, dom- bokkal, völgyekkel tagolt felszín járhatatlan utakkal. Az erdő és a szőlőművelés volt az itt lakók létének alapja. Középső része a „szegek” vidéke.

Hetés egyaránt jelent domborzati és néprajzi tájegységet. Göcsejtől és a Kerka folyótól dél- nyugatra, részben Szlovéniában fekszik. Hagyományosan Hetésnek a történelmi Zala vár- megye hét települését nevezték, amelyeknek a neve „háza” végződésű volt; ezek a ma is lé- tező Bödeháza, Gáborjánháza, Göntérháza és Szijártóháza, valamint a ma már nem létező Gálháza, Pálháza és Nyakasháza. Később a Hetés fogalmába a Lendva központú, néprajzilag hasonló terület egészét beleértették. Sík terület, határain egykor árterekkel, mocsarakkal és ingoványos vidékekkel.

Tartalom

7 Gazdasági helyzetkép

A térségben egyre jobban körvonalazódik a regionális együttműködés a Nyugat-dunántúli Régión belül és kívül is. Ezt erősíti az 1997 májusában létrejött Dunántúli Regionális Terü- letfejlesztési Tanács, amelynek keretében a régió három megyéje bővíti és erősíti kapcsola- tait elsősorban a területfejlesztés, a regionális infrastruktúrák és kommunális beruházások és a gazdaság területén.

Vas megyében a gazdaság szerkezeti átalakítása megtörtént. Az elmúlt tíz évben - a kezdeti évek jelentős termeléscsökkenését követően - a külföldi befektetések és az exportra termelés következtében konszolidálódott a munkaerőpiac, jelentősen csökkent a munkanélküliség. Növekedett a tercier ágazatok részaránya a szabad határmentiségből következő kereskedel- mi és szolgáltatási, turisztikai tevékenységek bővülésével és a nagyarányú import-export mi- att. A térség gazdaságának húzóereje az ipar.

Ma Vas megye az ország egyik „legiparosodottabb” megyéje: országos listavezető az ipar GDP-n belüli részarányát, az egy főre eső ipari hozzáadott értéket, az iparban foglalkoz- tatottak ezer lakosra jutó számát és az export-arányt illetően, míg az értékesítések és be- ruházások tekintetében harmadik. Zalában a dinamikusan fejlődő kistérségekhez képest, a „fejlődő” 3-4 kistérség a megye keleti és déli részén a termelőágak növelésére, feltételeinek megteremtésére törekszik mind az iparban, mind a mezőgazdasági termelő és feldolgozó szférában.

Gazdasági szempontból is jelentős a balatoni halászat és a kis-balatoni nád, amely keresett exportáru. A kőolajkutatás nyomán több száz meddő olajkút található a megyében, ame- lyek többsége alkalmas a termálvíz kitermelésére. Ezek helyén több helyütt idegenforgalmi szempontból igen jelentős gyógyfürdők alakultak ki, például Zalakaroson, Lentiben és Ke- hidakustányban.

Csökken a mezőgazdaság súlya a térség gazdaságában, teljesítménymutatói is szerények. Nyolc százalékos hozzájárulása a megyei GDP-hez az országos átlagot meghaladja ugyan, de a vidéki átlag alatt van, míg egy lakosra eső kibocsátása mértékét tekintve majdnem eléri ez utóbbi szintjét. A mezőgazdaság jelentősége azonban ennél lényegesen nagyobb: egyrészt a családok nagy része ma is kötődik valamilyen módon az ágazathoz, egyes falvakban ma is az egyetlen foglalkoztató, a hozzá kapcsolódó ágazatokra (élelmiszeripar, turizmus) való kihatása evidens. Másrészt a mező és erdőgazdaság meghatározó jelentőségű a tájhasználat fenntartásában.

Erősségnek a térségben leginkább az erdőgazdálkodás tekinthető, a klimatikus és talajadott- ságokkal összefüggő magas erdősültség az országos átlagot jelentősen felülmúlja.

Tartalom

8 Kereskedelem, szolgáltatás

Bár a bemutatott adatai mind a jövedelmeket, mind a fogyasztási kiadásokat tekintve a fővá- ros után országosan a legmagasabbak, amely keresletet még fokoz a bevásárló turizmus is, a kereskedelem mutatói mégsem magasak az országos összehasonlításban. Az ágazat súlya a gazdaságban jóval vidéki átlag alatti, és az itt keletkezett GDP népességszámra vetített mu- tatója sem éri el az országostól jócskán elmaradó vidéki adatot. A kiskereskedelmi boltok la- kosságarányos száma ugyancsak vidéki átlag alatti, csupán az élelmiszer és a ruházati üzletek mutatója jobb annál. Az utóbbi évek markáns tendenciája a multinacionális kiskereskedelmi hálózatok letelepedése, amely folyamat egyfelől lehetetlenné teszi a forgalom területi össze- hasonlítását, másfelől javítja a helyi ellátottságot.

A vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás ágazat országos átlagot némileg meghaladó ös�- szesített mutatóihoz a két terület különböző mértékben járul hozzá: lényegében az utóbbi emeli azt (elsősorban a gyógyturizmusnak köszönhetően) átlag fölé országosan magas tel- jesítményével, mivel a vendéglátással foglalkozók száma Vas és Zala megyében is jelentősen átlag alatti. A vendéglátóhelyek, mint turizmushoz erősen kötődő tevékenységek jelentős megyei koncentrációja (vendéglők kétharmada a hat legnagyobb vendégforgalmat bonyolító településen található) az idegenforgalom belső arányait tükrözi. Itt az országostól elmaradó megyei mennyiségi jellemzőkben erőteljesen tükröződik az e téren - a szálláshelyekhez ha- sonlóan - közepes mutatókkal bíró megyeszékhelyek hatása.

A szolgáltató szektor, azon belül is az üzleti szolgáltatások szférája a statisztikai adatok sze- rint Vas megye gazdaságának egyik gyenge pontját jelentik, mind a szervezetek számát, mind az ágazatban képződő hozzáadott érték tekintetében. Az ezekkel szembeni - jelenlé- tüket motiváló - kereslet erősödése érzékelhető ugyan, de a kívánatosnál kisebb mértékben. A Vas, Zala és Pomurje egyik természeti kincse a termálvíz, amelynek kedvező kitermelési lehetősége van a területen. Vas megye mélyszerkezeti, geotermikus adottságai következté- ben a megye területén a felszín alatt páratlan hévízkincs húzódik. A fúrások által feltárt termál- és ásványvizek több településen is fürdők kiépítését tették lehetővé, s mára a megye idegenforgalmi vonzerei sorában a termál- és gyógyfürdők kiemelt szerepet töltenek be. Bük és Sárvár fürdője országos jelentőségű, és a külföldről hazánkba irányuló gyógy-idegenfor- galom elsődleges célpontjai közé tartoznak.

A megyében Bük, Sárvár, Szombathely, Borgáta, Mesteri és Vasvár rendelkezik gyógy- vagy termálfürdővel. Gyógyfürdővé Bük és Sárvár fürdőjét nyilvánították és a szombathelyi fürdő vize is gyógyvíz minősítésű. Bükfürdő a Bük település közelében kiépült gyógyfürdőkomp- lexum az ország egyik legfontosabb, gyógy-idegenforgalmi központja. Vendégkörét tekint- ve itt a legmagasabb a külföldről érkezők aránya. Zalában Lenti, Zalakaros, Hévíz, Báza- kerettye, Zalaegerszeg a legjelentősebb fürdők. Pomurjében a legjelentősebb termálfürdő Moravske Topliceben található. Pomurje a Szlovániába irányuló turisztikai célú látogatások 7,8%-át fogadja, ennek fele (52%) a belföldi turizmusból származik.

Tartalom

9 Faépítészeti hagyományok, építészettörténeti kitekintés

Vas, Zala és Pomurje megyék területén a faépítészet nagy múlttal rendelkezik: a környező erdőknek köszönhetően a népi építészet kedvelt alapanyaga volt a fa, a XVIII. századig a falvakban szinte kizárólagosan fából építkeztek. Számos helyi szófordulat maradt fenn az ácsszerkezetek elemeinek leírására. A vizsgált területre esik Őrség, Göcsej és a Muravidék, ahol a bőséges faanyag miatt a boronafalas építkezési forma terjedt el, de a talpas vázas falszerkezet sem ritka. Mára a fa fő építőanyagként való használata visszaszorult, inkább tartószerkezetekben alkalmazzák. A hagyományos faépítészetet a szerek, falvak régi lakó- és gazdasági épületei, illetve a tájházak, szabadtéri múzeumok őrzik: itt találhatjuk a legszebb boronafalas épületeket a régióban.

Az Őrség építészete nem választható el a szeres településformától, ahol a belsőség és a kül- sőség nem különül el élesen egymástól, így a szereket kerített, boronafalas házak és gazda- sági épületek (csűrök, kástuk) szórt együttese alkotja. Sok csoportos települést is találunk a területen, ahol az épületcsoportok közelebb települtek egymáshoz a szereknél. Máshol az istállóspajták (istállóval egybeépített tároló építmények) jellemzően a lakótelektől külön, sokszor a belterület határán kívül kaptak helyet. Zalában jellemzőek még a halmazos sokut- cás és a zsákutcás települések is.

A települések és a lakóházak jellegét meghatározta a nagycsaládos építkezés: a családfő por- tája körül különböző elrendezésben sorakoznak a leszármazottak házai. Valamikor elterjed- tek voltak a lakókonyhás házak. Ezek emlékét néhány nagykonyhás, boronafalas ház őrzi (pl. Őriszentpéteren). A lakókonyhás házak soros házakká bővültek. A fennmaradt lakóházak java egysoros vagy hajlított (L alakú), az egyes helyiségekbe az eresz, tornác felől nyílik be- járat. Gyakori a ház hosszanti oldalán végighúzódó tornác, amelyet nem egyszer az épület elején is kialakítottak.

A lakóházak mellett a telek elmaradhatatlan építménye volt a pajta, amely készülhetett bo- ronából, de talpas sövényfalból is. A pajta elrendezése többnyire téglalap alaprajzú, későbbi időkben válaszfalakkal tagolt. Az udvarhoz tartozott még az istálló és az önálló kamra, ame- lyek hasonló technikával készültek. A gazdasági helyiségek egy része (pl. az istálló) gyakran került a lakóhelyiségekkel egy fedél alá. A hajlított házaknál a konyha és a lakórész az „L” egyik szárán, míg a pajta, istálló a másikon kapott helyet. A szerek kerített házainál a soros vagy hajlított lakóhelyiségek/lakóépületek és a gazdasági épületek laza együttest alkotnak, amelyek változatos formában és mértékben állnak egymással kapcsolatban.

A pajták, istállók, fészerek mellett sajátos gazdasági épületek az alápincézett, földszintes vagy emeletes kástuk (másként kásték), amelyekben nagyobb eszközöket, gabonát, tartós élelmiszert, sőt ruhákat és iratokat is tároltak. A gazdálkodást további kisebb építmények segítették: méhesek, ólak, galambdúcok, fedett kutak, présházak, pálinkafőző kunyhók. A környék hangulatos, műemléki védelmet élvező boronafalas borkamrái, földfelszíni pinceso- rai különösen Göcsej vidékén meghatározóak (Oszkó, Cák, Gyenesdiás, Pakod, Nagykutas, Kávás, Hegyháthodász, Petőmihályfa).

Tartalom

10 A településkép jellegzetes elemei az ún. szoknyás, kötényes haranglábak, amelyek formája az egészen egyszerűtől kezdve az összetett többszoknyásig terjed. Valamikor a templomok is fából épültek, de helyükön már kőtemplomok állnak. A zalacsébi fa- templom mása ma a zalaegerszegi skan- zenben tekinthető meg. Mára a szakrális Alsószer faépítészetet a haranglábak képviselik a falvakban, sokuk műemléki védettség alatt áll. Ilyen szoknyás haranglábat találunk pl. Vas megyében Farkasfán, Kercaszomoron, Magyarszombatfán, Nemesrempehollóson, Pankaszon, Gyöngyösfalun, Máriaújfalun, Lukácsházán Nemesmedvesen, Dara- boshegyen, Csánigon, Egyházashollóson, Mesteriben; Zala megyében Nemesnépen, Bagladon, Baktüttösön, Kozmadombján, Gyöngyösszer Lentiszombathelyen, Lovásziban, Molna- szecsődön, Pórszombaton és Szilvágyon; Pomurje megyében Pincén, Genterovcin (Göntérházán) és Kamovcin (Kámaházán). Megemlítendőek a vidék letűnt boronafalas vízimalmai, hajómalmai, melyek közül mu- tatóban maradt néhány (Gyanafalva, Vasi Falumúzeum, Berkovci.

Jellegzetes népi faépítési Felsőszer módok a vizsgált területen

Egyaránt találunk errefelé teljes egészében fából épült boronafalas, illetve fa tartószer- kezetes épületeket. Az őskori cölöpvázas, ágasfás épületek helyét a középkorra a tal- pas-vázas, boronafalas falszerkezetek fog- lalták el. Mindkét szerkezetet széles körben alkalmazták. A környék gazdag erdőségeit Felsőszer kihasználva évszázadokig a társulásalkotó fafajokat (tölgy, cser) használták fel az épüle- tekhez. A lombos fák adta faanyag az erdők túlzott használata következtében silányabb minőségű lett, kevesebb hosszú és egyenes szálfát találtak, így a XVIII-XIX. századra az épületfa egy részét már telepített fenyvesek- ből nyerték. Talpfának továbbra is tölgyet, bükköt alkalmaztak. Felsőszer

Tartalom

11 A talpgerendák alatt a helyi adottságoktól függő alapozást (kavicsfeltöltést, agyagdön- gölést, kőalapot) készítettek. Az épületek faszerkezeteinek elemeit sokáig ékekkel ha- sították és fejszével faragták. A boronafalas épületeknél külön alapozást nem készítet- tek, a talpgerendák alá követ vagy farönköt tettek. E területen a vízszintes gerendák il- Felsőszer lesztése túlnyomórészt fészkelt. A máskép- pen keresztfejes boronafalnak is nevezett építési módnál a faragatlan rönköket illesz- tették a keresztbe helyezett boronák félkör alakú vájataiba. A faragott boronákat ettől eltérően, fecskefarkasan illesztették a sar- koknál gerezdelés nélkül. Ez az építési mód a XIX. század második felétől terjedt el.

A boronafalakat ezen a vidéken ritkán hagy- Felsőszer ták csupaszon, többnyire részben vagy tel- jes egészében tapasztották, majd vakolták. A tapasztás jobb megmaradása érdekében egyenetlenné tették a gerendák oldalát: Göcsejben baltával „megbarkucolták”, azaz kissé megvagdosták, máshol ferde lécrácso- zattal látták el. Az építés menetére jellemző, hogy az ajtók helyét előre meghatározták, a félfákat alkotó oszlopokat a talpgerendába rögzítették. Felsőszer A félfák a szerkezeti állékonyságot is fokoz- ták, ugyanis a boronákat az ajtónál a félfa ol- dalába vésett vájatba rögzítették, zsilipelték. Az ablakok hasonlóan készültek: a boronák- ból kivágtak a nyílásnak megfelelő darabot, majd ide rögzítették az ablakkeretet. A tor- nácot tartó faoszlopokat gyakran díszesen faragták. Felsőszer A csak részben fából épült, vázszerkezetes, másként gerendavázas, talpas-vázas épüle- tek tetőszerkezetét az épület sarkai, illetve a falak vonalába állított oszlopok és a ko- szorúgerenda alkotta váz tartja meg. Az itt jellemző, ún. talpas vázszerkezetnél talpge- rendákból lerakták a négy főfal alapját, majd a talpgerendákba oszlopokat, ágasfákat csa- poltak, végül koszorúgerendával zárták le a szerkezetet. Papszer

Tartalom

12 A tartóelemek közeinek kitöltésére elősze- retettel használtak paticsot, azaz sövényfa- lat (rekesztett falat): a függőlegesen befúrt karókra a vesszőkből szitaszerű szerkezetet fontak, majd azt pelyvával kevert sárral, vá- lyoggal tapasztották (favázas karóközös fal- szerkezet). Papszer A Göcsejben és a Muramentén jellemző a „zsilipelt boronafal”, ahol a falat a vázszerke- zetbe vízszintesen illesztett gerendák alkot- ják. E technikával főleg gazdasági épületek készültek. A két világháború között terjedt el az Őrségben az ún. „fönnálló boronafal”: itt a vázszerkezetet függőleges gerendákkal töltötték ki; a kitöltést sokszor elbontott há- zak faanyaga adta. Pityerszer A falakra terhelt síkfödémrendszer helyi jel- legzetessége a régi épületeknél, hogy a vas- kos mestergerendát nem mindig az épület hossztengelyében, hanem sokszor a kereszt- ben helyezték el. A mestergerendát elősze- retettel ékesítették faragásokkal, gyakran vésték bele az építő vagy a tulajdonos nevét, az építés dátumát. A mestergerenda tartotta meg középen a bárdolt keresztgerendákat (főgerendákat), amelyek végei kétoldalt a Pityerszer koszorúgerendákra támaszkodtak. A kérdé- ses területen főleg az ollóágasos szelemenes és az ágasfás-szelemenes tetőszerkezet ter- jedt el.

Az ollóágasos szelemenes szerkezetnél olló alakban összecsapolt oldalágasok képezik a fő tartóelemeket, az olló felső részébe hor- nyolás nélkül illesztették be a csúcsszele- ment. Pajtáknál a szerkezetet merevítő kö- Pityerszer tőgerendát sokszor elhagyták, a rakodótér megnagyobbítása érdekében. A stabilitás rovására gyakran használtak vékony do- rongokat szarufának, ezzel a tetőszerkezet állékonyságát veszélyeztették. A szerkezeti elemeket keményfa-szegekkel kapcsolták egymáshoz. Általánosan alkalmaztak kon- zolokat a szerkezet teherbírásának növelé- sére, gyakran díszesen faragták is azokat. A tornác kialakításához a mennyezetek Pityerszer mestergerendáit és a válaszfalak legfelső

Tartalom

13 gerendáit meghosszabbították, így azok konzolokként tartották az eresz koszorú- gerendáit. Egyaránt elterjedt az oromfalas, másként nyeregtetős és a kontyolt, ill. cson- kakontyolt tető. Utóbbinak jellegzetes for- mái alakultak ki az Őrségben és a Göcsej- ben: ilyen az előrebukó, ún. kalabukos tető, amelynél a szelemenek túlérnek a házfal sík- Pityerszer ján, így tartva az előreálló részt. A falsík elé álló csonkaormot tartó szerkezet a konzolo- san előreálló koszorúgerendára nehezedik. A szerkezet megtartásában szerepet kap az ereszkoszorú, és a zsúplécek is erősítik azt. A tetőszerkezet mesterien használt konzol- jait gyakran díszesen faragták. A nyereg- és a csonkakontyolt tetők oromzata általában fából készült (sokszor indokolatlanul nagy mennyiségű faanyagból): faragásokkal, vé- Pityerszer setekkel, színezéssel gazdagon díszítették. A formavilágra nagy hatást gyakorolt a ba- rokk és a klasszicista építészet. Tetőfedésre többnyire zsúpot és – főleg az igényesebb épületeknél – zsindelyt használtak; ez utób- bi – a haranglábak kivételével – ma már alig látható.

Válogatás a népi faépítészet Pityerszer emlékeiből

Vas megye: Szombathely – Vasi Múzeum- falu (skanzen); Pityerszer (Szalafő) – Sza- badtéri Néprajzi Gyűjtemény; Rábagyarmat – tájház; Hegyhátszentpéter – tájház; Cák – pincesor; Oszkó – pincesor; Velem – vízi- malom; Kétvölgy; Pankasz; Kondorfa; Nagy- kutas; Vaspör; Döbörhegy; Petőmihályfa. Pomurje megye: Berkovci (Berkeháza) – ví- Templomszer zimalom, Domanjševci (Domonkosfa) – ví- zimalom, tájház; Dolenci (Dolány), Dolnja Lendava (Alsólendva), Hodoš (Őrihódos). Zala megye: Zalaegerszeg – Göcseji Falu- múzeum, Galambok – tájház; Csesztreg – pásztorház; Zalalövő – tájház; Rédics – tájház; Zalaszombatfa – fazekasház; Za- laszentmihály; Gyenesdiás; Kávás; Pakod; Nagykutas; Muraszemenye; Kálócfa; Ne- mesnép; Szentgyörgyvölgy. Templomszer

Tartalom

14 A modern faépületek jellemzői

Vázas faházrendszer

Vázas faházakról beszélünk, ha az épület falainak tartószerkezete fa fűrészáruból készült, adott tengelytávval elhelyezett oszlopsorból áll. Ez utóbbit bordaváznak hívjuk. A kialakuló bordaközöket valamilyen anyaggal kitöltve a fal egybefüggő határoló szerkezetté válik.

A vázas faház, mint szerkezet évszázados múltra tekint vissza. A kifalazásos technika, fachwerk néven rendkívül elterjedt Európa számos területén. A kialakult bordaváz építőle- mezekkel vagy deszkázattal való borítása az ún. helyszínen szerelt házat eredményezi, ami Észak-Amerika talán legelterjedtebb szerkezete.

Ennek az építési módnak Európában is nagy hagyományai vannak, így Magyarországon is nagy számban alkalmazzák családi házak építésénél. A nyílászárókkal való kitöltés egy vi- szonylag újszerű megoldás, ami modern, nagy üvegfelületekkel rendelkező épületeket ered- ményez. Néhány nyugat-európai példától eltekintve azonban még nem igazán elterjedt.

A borított vázas faházrendszer

A borított vázas faházrendszer falszerkezete fűrészáruból készül, adott osztásközzel elhe- lyezett oszlopok és kétoldali borítás összeépítésével. Az oszlopok keresztmetszete szerint elkülönítünk palló- és gerendavázas szerkezetet. A pallóvázas szerkezetek szerkesztési elvei némiképp hasonlóak a helyszínen szerelt és az üzemben előkészített rendszerek esetén. A bordakiosztást, vagyis a bordák tengelyvonalainak távolságát az építőlemezek mérete hatá- rozza meg.

A bordaváz anyaga 5-8 cm vastag, 10-20 cm magas szerkezeti fenyő. Általában erdeifenyő, lucfenyő vagy jegenyefenyő. A faanyag lehet normál fűrészáru vagy hossztoldott szerkeze- ti fa. Használható még rétegelt-ragasztott gerenda is, amennyiben statikailag szükséges. A teherhordó borítás céljára használható OSB lap, gipszrost, rétegelt lemez, ritkább esetben cementkötésű forgácslap vagy cementkötésű fagyapot-lemez.

A hőszigetelés több rétegben megtalálható, de a bordaközben mindig megjelenik. A borda- közben elhelyezett hőszigetelés lehet ásványgyapot, üveggyapot vagy szigetelő farostlemez paplan. Paplanszerű szigetelőanyagok alkalmazása esetén ügyelni kell arra, hogy a kapható típusok közül a legkönnyebbek nem alkalmasak arra, hogy függőlegesen építsék be, mert idővel összesüppednek, és a fal felső sávja hőszigetelés nélkül marad.

További elterjedőben lévő szigetelőanyag a cellulózrost. Ez az anyag az üzemi előkészítés során, vagy - a légsodrásos befúvás révén - a helyszínen is beépíthető a bordaközbe. Nagy előnye, hogy bármilyen formájú üreget ki lehet vele szigetelni. A másik lehetőség a hom- lokzati hőszigetelés. Ez a legegyszerűbb esetben a külső borítólemezre rögzített polisztirol réteget jelent. A polisztiroltáblák rögzítése dübelezéssel oldható meg. Hasonló módon ké- szül az ásványgyapot alapú homlokzati hőszigetelés is. Ez viszont jóval kisebb párafékező tulajdonságú, ami a szerkezet páratechnikai viselkedését javítja. Hasonló hatást érünk el, ha a bordaváz külső oldalára hőszigetelő tulajdonságú borítólemez kerül. Ez lehet vastag,

Tartalom

15 önhordó szigetelő farostlemez vagy fagyapotlemez. Ezek mindegyikére közvetlenül felhord- ható a homlokzati vakolat is. A harmadik lehetőség, hogy a bordaváz belső oldalán kerül kialakításra a kiegészítő hőszige- telő réteg. Itt egy szerelő lécvázat kell elképzelni, közötte hőszigeteléssel.

A párazáró-párafékező funkció legbiztosabban egy belső burkolat alatti párazáró fólia elhe- lyezésével biztosítható. A falszerkezet hőszigetelését alumínium-kasírozással ellátott, ú.n. hő tükrös párazáró fóliával növelhetjük. A „lélegző” falszerkezetek kialakításakor nem épí- tenek be párazáró fóliát, de a párafékező réteg ilyenkor sem hagyható el. A párafékező réteg lehet OSB vagy rétegelt-lemez alátétborítás, ami párazáró ragasztószalaggal van az illesztési fúgáknál átragasztva. Párafékező rétegként alkalmazható párafékező fólia vagy papír is. Ezek beépítése azonos a párazáró fóliával, de páradiffúziós ellenállásuk nem olyan magas.

A felületképzés a belső oldalon rendszerint gipszkarton-lemezzel történik, de gipszrostot alkalmazva belső oldali merevítő borításként szintén glettelhető, festhető felületet kapunk. Külső oldali (homlokzati) felületképzésként leggyakrabban nemes vakolatot alkalmaznak. Polisztirol homlokzati hőszigetelés esetén megfelel a műgyantás bázisú dörzsölt vakolat, azonban ásványgyapot, illetve farost szigetelés esetén nyílt pórusú, lélegző vakolatot kell alkalmazni. A fagyapot-lemezre minden esetben ásványi vakolat kerül. Kültéri faburkolat esetén gondoskodni kell a burkolat mögötti légrétegről és kiszellőzéséről.

A vázas faházakhoz a piacon kapható műanyagprofilos, tömörfa, illetve fa-alumínium kom- binációjú ablak/ajtó bármelyike alkalmazható. A megfelelő tájolás, az üvegezési felületek átgondolt elhelyezése és végül az árnyékolástechnika az, ami feltétlenül szükséges a könnyű- szerkezetes épületek egész éven át tartó kellemes lakóklímájának fenntartásához. Az árnyé- koló szerkezetek közül megemlíthető a külső árnyékvető, a redőny és a zsalugáter. A helyszínen szerelt faházrendszer

A helyszínen szerelt faházrendszer a fachwerk modernizációja. A fűrészáruból készült váz- rendszer két oldalról építőlemezzel burkolva, a kialakult bordaközöket szigetelve készül. A felületképzés alkalmassá teszi, hogy a homlokzati oldalon kiegészítő hőszigetelő-rendszerrel legyen ellátva. A helyszínen szerelt kifejezés nem tartalmazza, hogy a váz gerendákból vagy pallókból készül-e, illetve hogy a merevítést dúcok vagy a megfelelően rögzített teherhordó építőlemezek végzik-e.

A gerendavázas szerkezet - a vasalatok és kötőelemek kiegészítéseként - további biztonságot nyújtó és az építést könnyítő csapokkal, lapolásokkal is készülhet. A merevítő dúcok már az építőlemezek felszerelése előtt is merevítik a szerkezetet. A helyszínen beépített hőszigete- lés nem rázódik össze a szállítás során, a párazáró fólia folytonosítása könnyen, megbízható- an elvégezhető. A gépészeti szerelvények elrejtése a szerkezetbe megoldható. Kispaneles faházrendszer

Kispaneles faház alatt olyan pallóvázas szerkezetet értünk, ami egy borítólemeznyi hosszú- ságú panelok formájában, üzemi előregyártásban készül. Az így készült táblákat a helyszí- nen egy horgonycsavarokkal lerögzített talpgerendára egymás mellé helyezik, majd rögzí- tik. A paneltömeg függvényében ez kézi erővel vagy daru segítségével egyaránt történhet. A panelek egymáshoz rögzítését összehúzó vasalatokkal vagy csavarokkal lehet megoldani.

Tartalom

16 Nútféderes vagy idegencsapos kialakítás esetén precízebb illesztés érhető el. Az összeépített falakat felülről koszorúgerendával össze kell kötni. Enélkül az épület merevsége nem lesz kielégítő. A kispaneles szerkezet egy átmeneti állapot a helyszínen szerelt és a nagypaneles technológiák között. Gyártásához egy kisebb, célszerszámokkal felszerelt üzem, építéséhez egy olcsóbb autódaru már elengedhetetlen, azonban ezek költsége még messze nem közelíti meg a nagypaneles technológia beruházási költségeit. Az építés időigényessége jóval kisebb, mint egy szerelt házé, az időjárási viszonyok kevésbé befolyásolják az épület minőségét, és így lehetőség adódik egy részleges minőségbiztosítási rendszer alkalmazására is. Nagypaneles faházrendszer

Nagypaneles faház alatt olyan pallóvázas szerkezetet értünk, ami teljes falhosszúságú pa- nelek formájában, üzemi előregyártásban készül. A panelek hosszméretét több dolog kor- látozza: az egyik a gyártósor szokványos mérete lenne, de elméletileg ettől még lehetne na- gyobb paneleket gyártani. A másik a szállítás. Közúton normál teherszerelvény platóján 13 m hosszú elemek szállíthatóak. Ha az építkezés megközelítése normál kamionszerelvénnyel nem megoldható (pl. szűk utcában vagy nehezen járható terepen van), akkor a kisebb szállí- tójármű platójához (pl. 7,5 m) igazítják a legyártott panelek méreteit. Az így készülő falakat a helyszínen daruval emelik a helyükre és talpgerenda alkalmazásával - vagy anélkül - L-va- sak segítségével a fogadó betonlemezhez (fogadószint), illetve állványcsavarok segítségével egymáshoz rögzítik. Az épület merevségét az biztosítja, hogy a síkjukban merev elemek egy- másra merőlegesen csatlakoznak és éleik mentén mereven össze vannak csavarozva.

Az egyes panelek hossztoldása T-csatlakozásokban ütköztetve a merevség elvesztése nél- kül megoldható. A nagypaneles technológia viszonylag költséges gyártósort, darukat, nagy kamionokat követel meg, cserébe azonban folyamatosan ellenőrizhető, gyors, tiszta építési folyamatot biztosít. Közepes és nagy mennyiségek esetén mindez kifizetődik. Főfalas faházrendszerek

Főfalas faházrendszerekről beszélünk, ha az épület falainak tartószerkezete tömör faelemek- ből készült. A főfalas faház, mint szerkezet évezredes múltra tekint vissza. A boronafalas szerkezet rendkívül elterjedt a világ számos nagy favagyonnal rendelkező területén. A boro- nafalas szerkezet a szálfák egymásra fektetésével készül. A faelem keresztmetszete alapján megkülönböztetünk rönkházat (hengeres keresztmetszet), illetve gerendaházat (szögletes keresztmetszet). A boronafalas szerkezet

A boronafal szálfák egymásra fektetésével készül. A szálfák keresztmetszeti kialakítása sze- rint többfajta elnevezés alakult ki. Nyers rönkháznak nevezzük a szerkezetet, ha a falat építő farönköket egyszerű kérgezés és bárdolás után egymásra fektetik. Ez a típus nagyon rusztikus megjelenésű, és hangsúlyozottan magán viseli a boronafalas szerkezet hátrányait: a rönkök zsugorodása révén a falszerkezet megereszkedik, a profil nélküli illeszkedések torzulnak, esetenként megnyílnak. Csak kézi munkával készíthető és nagy szakértelmet, odafigyelést igényel az elfogadható szintű kivitelezése. Csak „elfogadható”, mert a mai kor igényeinek nem felel meg.

Tartalom

17 Rönkháznak nevezzük az egyenletes, kör keresztmetszetre profilozott faelemekből épülő szerkezetet. Ennél a megoldásnál lehetőség nyílik az elemek egymásba profilozására és a faelemek közé fektetett tömítőszivacs segítségével kellő légtömörség érhető el. Készítése au- tomatizált gépekkel történik, csak az építésének van jelentősebb emberi munka igénye.

A gerendaház szögletes keresztmetszetű, gyakran többszöri hornyolással ellátott elemekből épül fel. A falgerendák készülhetnek egy keresztmetszetből vagy tömbösített megoldással. A tömbösített alapanyag esetén a faanyag nedvességtartalma már az építéskor is megfelelő, ezáltal jelentősen csökkenthető a boronafalas szerkezetet jellemző zsugorodás. Legjellegzetesebb kötéstípus a túlnyújtott keresztlapolás. A sarokkapcsolatok kialakítását az befolyásolja, hogy a kapcsolódó elemek egy síkban keresztezik-e egymást vagy fél magasság- gal eltolva. Az eltolt kapcsolódás kedvezőbb erőátadást tesz lehetővé, azonban több odafi- gyelést igényel, hiszen a két fő fektetési irány közül az egyik félbevágott elemmel kezdődik, és azzal is ér véget. A falak merevítését segíti a fűzőcsapok elhelyezése.

A nyílászárók beépítése egy olyan vaktokkal oldható meg, amiben szabadon csúszhat a fal- nyílás két oldalára kerülő falgerenda vég, a felső oldalán pedig az ablak magasságának meg- felelő hézag van, így a megereszkedő falszerkezet nem terheli meg az ablak tokját. Az eresz- kedési hézagot valamilyen hőszigetelő anyaggal ki kell kitölteni, majd két oldalról egy-egy díszkerettel eltakarni. Ez a takaró keret általában körbefut az ablaknyílás körül, és ez adja a boronafalas házak jellegzetes keretes ablakait.

A gépészeti előtétfalak alkalmazása esztétikai és műszaki okból egyaránt szükséges. A víz- vezetékek, különösen a szennyvízelfolyók, a falikazán vagy a bojler csőbekötései csak ilyen szerkezetű falakban vezethetőek el. Boronafalas épületeknél lehetőség szerint kerülni kell a tetőtérben elhelyezett vizes helyiségeket. A mai kor elvárásainak azonban ritkán felel meg ez a megoldás. A tetőtérbe fel-, illetve onnan levezetni a gépészeti vezetékeket nagy odafigye- lést igényel. Víz- és gázvezetékhez rugalmas, flexibilis csöveket, csőlírákat kell alkalmazni. Szennyvízelvezetést egymásba csúszó toldásokkal kell kivitelezni.

A belső lépcső kialakítása kétféleképp történhet: az egyik megoldás, amikor az egykarú lép- csőt csuklós kapcsolatokkal, kissé emelkedő lépcsőlapokkal kapcsolják a födémhez, ami az- tán a megereszkedés során beáll a végleges helyzetébe. A másik megoldás, hogy a lépcső egy önálló, oszlopokon nyugvó szerkezetet képez, és csúszóvasalatokkal kapcsolódik a födém- hez. Ilyenkor a kilépő lépcsőfok az ereszkedés során egyre csökken, és a 3-5 cm-es méteren- kénti érték szerint nagyjából el is tűnik. Néhány év elteltével a lépcső teteje hozzáigazítható a „végleges” padlószinthez.

Boronafalas épületek különös odafigyelést igényelnek a faanyagvédelem terén. A külső ol- dalon a csapadék, az éves hőingadozás, az UV sugárzás, míg belülről a pára, a vizes helyisé- gekben pedig esetleg csapóvíz éri. Nem beszélve az esetleges gépészeti hibákról. A belső tér faanyagvédelmére elegendő az építés előtti faanyagvédelmi kezelés, az építés utáni lazúros bevonatolás pedig az esztétikai igényeket elégíti ki. A külső oldalon azonban lélegző, fa- anyagvédő hatású bevonatrendszer kialakítása célszerű, amit a termék előírásainak megfele- lő időközönként megújító kezelésekkel kell karbantartani.

Tartalom

18 Alternatív energetikai megoldások

A megújuló energiaforrás olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyama- tosan rendelkezésre áll vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia, vízenergia, biomas�- sza, geotermikus energia, stb.). Ezen természeti erőforrások hasznosításával az emberiség a szükségleteit az adott gazdasági fejlettség szintjén kielégítheti, és használatuk ellenére ter- mészetes úton, újratermelődnek. Ezzel szemben a fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz) nem megújuló energiaforrások, és a mennyiségük közel végesnek tekinthető. Az emberiség környezetszennyező és energiapazarló életvitele hosszú távon a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet, ezért a fosszilis energiahordozók helyett egyre inkább az alternatív energiaforrások kerülnek az előtérbe. A fosszilis tüzelőanyagok - korlátozott mennyiségük és a belátható időn belül kimeríthető készletek miatt - nem alkalmasak arra, hogy egy fenntartható energiagazdaság épüljön rá, ezért a megújuló energiaforrások hasz- nosítása jelenthet megoldást - környezettudatos szempontok által vezérelve.

Az energiaforrások ennek értelmében lehetnek: megújuló, nem megújuló, kimeríthető, kimerülő erőforrások.

Ki nem meríthető energiaforrások: mennyisége nem korlátozott: szélenergia, napenergia, árapály energia, geotermikus energia, mennyisége korlátozott: termőföld biomassza energia, termesztett biomassza energia.

Kimeríthető energiaforrások: nem megújuló: fosszilis energiaforrások (kőolaj, földgáz, szén és származékaik), megújuló: természetes erdők.

Az energiatermelés jelentős része ma még a kimeríthető és nem megújuló energiaforrásokra támaszkodik a villamosenergia-termelésben és a fűtési hő előállításában. Ezért rendkívül fontos, hogy olyan biztos energiaforrások használatát aknázzuk ki, amelyek nem kimeríthe- tők és megújulók, ami az energiát a naptól, a széltől, a víztől és a növényektől nyeri. A mo- dern kor technikai eszközeit felhasználva hasznosíthatóvá válnak a megújuló energiaforrá- sok. A fa, a szalma és az energianövények (pl. fűz és elefántfű) elégethetők az erőművekben, hogy áramot és hőt termeljenek. A trágya, a mezőgazdasági és élelmiszerhulladék biogázzá alakítható, amely hő- és villamos energia, valamint üzemanyag előállítására használható fel. A gabonanövényekből és a cukorrépából bioetanolt hoznak létre erjesztéssel, amely kever- hető a benzinnel vagy üzemanyagként használható.

Tartalom

19 A megújuló energiák hasznosítása lakossági szinten

A megújuló energiaforrások során a nyert energiát fűtésre, hűtésre, használati melegvíz elő- állításra, illetve elektromos árammal működő berendezések üzemeltetésére lehet hasznosí- tani épületléptékben.

Megújuló energiaforrások hasznosításának lehetőségei családi házak, illetve lakások esetén: napenergia hasznosítás, geotermikus energia hasznosítás, vízenergia hasznosítás, szélener- gia hasznosítás, biomassza hasznosítás, biogáz termelés és hasznosítás. A napenergia hasznosítása családi házaknál

Annak ellenére, hogy a Nap energiáját évezredek óta ismerjük és használjuk, a napenergia hasznosítással működő melegítő és elektromos áramot előállító rendszerek új technológiá- nak tekinthetők. A napenergia közvetlenül vagy közvetve alkalmazható. A közvetlen alkal- mazásnál a hőenergiát melegítésre, az elektromos energiát mechanikai munkavégzésre vagy egyéb célok elérésére használhatjuk. Az elnyelt sugárzási energia elektromos vagy hőenergia formájában hasznosítható. Közvetett felhasználásról akkor beszélünk, ha a nyert energiát tároljuk és csak bizonyos idő elteltével kívánjuk felhasználni. A napenergia hasznosítása két módon történhet. Az egyik esetben a napenergia felfogására nem használunk külön beren- dezést, ekkor passzív napenergia hasznosításról beszélünk, a másik esetben a napenergia befogására és elvezetésére gépészeti berendezéseket használunk. Ebben az esetben a nap- energia hasznosítása aktív. Passzív napenergia hasznosítás

A passzív napenergia hasznosítás előnye a beruházási költségektől mentes, egyszerű meg- oldások alkalmazása. Akkor felel meg egy ház a passzív energia felhasználásra a leginkább, ha a különböző évszakok adottságait kihasználja, de káros következményei ellen védekezik is. Említésre méltó ilyen szempontból a magyar falvakra jellemző tornácos- verandás épület, amely a magyar éghajlatnak megfelelő szerkezet, hiszen véd az eső és a túlzott napfény ellen, de télen beengedi az épületbe a napsütést, miközben óvja az épület szerkezetét. Sajnos az elmúlt évtizedekben a családi házak építésénél nem vették figyelembe a napener- gia passzív hasznosításának lehetőségeit, amelynek következményeként ezeknél a házaknál alacsony a napenergiából befogható energiamennyiség. A napenergia passzív hasznosítása érdekében az új építésű házaknál célszerű az épületek ablakait a déli oldalon elhelyezni, ahol több sugárzási energia érkezik, ezáltal a fűtési időszakban a napenergiát kihasználva a fűtési energiával takarékoskodhatunk.

Amennyiben a ház déli oldalára kerül az előtér vagy az üvegezett terasz, veranda, szélfogó, illetve télikert, jelentősen hozzájárulnak a fűtési költések csökkentéséhez. Ebben az esetben hőmegtakarítást jelent, hogy a nap felmelegíti az üveg előteret, és ezzel tovább csökkenti az üveg mögötti homlokzat hőveszteségét, valamint az üveg előtér vagy télikert melegebb leve- gőjét a ház hőmérsékletének növelésére is hasznosíthatjuk. A passzív napenergia hasznosítás elsődleges feladata az energiahiányos időszakban a temperálási célú napenergia biztosítása, ezért a fűtőberendezés méretezésénél a passzív rendszer hőtermelését nem lehet számításba venni. Így a beruházási költségek ugyan nem csökkennek, viszont az üzemelésnél jelentős fűtési költség takarítható meg. A passzív napenergia-hasznosítás hatásfoka 15-30%.

Tartalom

20 Aktív napenergia hasznosítás

A napenergia adta lehetőségek hatékonyabb kihasználása érdekében aktív napenergia hasz- nosítókat célszerű alkalmazni, amelyek a napenergia befogására, tárolására és hasznosítá- sára készülnek. A napenergia közvetlen hasznosítására szolgáló aktív rendszerek legfonto- sabb eleme a napenergia-gyűjtő szerkezet, a napkollektor, amely a napsugárzást elnyeli és a keletkezett hőt adja át. A hagyományos háztartásokban éppen ezért meleg víz készítésére, fűtésrásegítésre és uszodafűtésre a napkollektor használata javasolt. A napkollektor lehet sík és vákuumcsöves.

Sík napkollektor A sík kollektorok felületét edzett sík üveglap borítja. A működés során a hőelnyelő (abszor- bens) felület a napból érkező hősugarakat elnyeli és az energiát átadja a fagyálló folyadékot vagy vizet tartalmazó, réz csővezetékeknek.

Vákuumcsöves napkollektor A vákuumcsöves szerkezetben a vákuum a kollektor hőszigetelését javítja, ezért ugyanannyi napsütésből többlet energiát képes hasznosítani. A kollektorokban elnyelt napenergia hasz- nálati melegvíz előállítására is alkalmas. Amennyiben a hőenergiát egy hőcserélőn keresztül a lakás fűtőkör hálózatába juttatjuk, a napenergia felhasználásával a fűtési energiaköltségek mérsékelhetők. A viszonylag magas beruházási költségek megtérülését azonban a gyenge és változó téli napbesugárzás befolyásolja. A napkollektorok hatásfoka általában 30-70%. Használati melegvizet előállító rendszerek

A használati melegvíz előállítása napenergia hasznosító rendszerekkel gazdaságosan oldha- tó meg. A használati melegvíz-készítés energiaigénye egy négytagú családnak kb. 5000 kWh évente. Egy 4-6 m2 kollektor-felületű berendezéssel ennek az energiamennyiségnek mintegy 70%-át megtakaríthatjuk. A használati melegvíz rendszerek lehetnek egy- vagy kétkörösek. Egykörös rendszer esetén a kollektorokban közvetlenül a felmelegítendő használati melegvíz kering. A rendszer előnye az egyszerűség, hátránya a fagymentes időszakra korlátozott al- kalmazhatóság, valamint a kollektorokban a vízkövesedés, lerakódás veszélye.

Kétkörös rendszer esetén a kollektorkör a használati vízhálózattól elválasztott külön kör, amelyben megfelelő minőségű fagyálló folyadék kering. A használati víz felmelegítése a hő- cserélőben történik. Ezek a rendszerek egész évben biztonságosan használhatók. A kétkörös rendszerek előnye a nagyobb éves energiahozam, a megbízható, lerakódást, vízkövesedést kiküszöbölő üzem, míg hátrányuk a hőcserélő miatti nagyobb beruházási költség.

Épületek fűtését ellátó rendszerek A hagyományosan előállított energiának csaknem a felét helyiségfűtésre használjuk. Az át- meneti időszakban, amikor a napsütés ellenére hideg az idő, a napenergia szerepe az épü- letfűtésben kiemelkedő jelentőségű. A téli napenergia nagyon jól hasznosítható kiegészí- tő helyiségfűtési célra. A rövid idejű hőmérséklet-ingadozások idején hagyományos fűtési rendszereket nem szükséges bekapcsolni, és így a berendezés felfűtéséhez szükséges nagy energiamennyiség megtakarítható.

Tartalom

21 Folyadékos rendszerek Az épületek fűtésének kiegészítő napenergiás rendszere - amennyiben a fűtési rendszer melegvízzel üzemel - nem különbözik jelentősen a használati melegvizet előállító rendsze- rektől. Egy 300 m2 kollektor-felülettel épült és 3 m3 tárolóval rendelkező szolár berendezés egy egyszerű lakóháznál 8500-9000 kWh évenkénti fűtőenergia megtakarítást jelenhet. A 24 órás tároló berendezéssel a fűtési energiaszükséglet 45-50 %-át lehet megtakarítani.

Levegős rendszerek A napenergia fűtési célra való hasznosítása nemcsak folyadék hőhordozóval lehetséges. A levegős rendszerek legnagyobb előnye, hogy nincsenek korróziós problémák. Hátránya, hogy a nagyobb térfogatú tároló nagyobb beruházási költséggel jár.

Uszodafűtést ellátó rendszerek Az úszómedencék vizének fűtését ellátó rendszerek igen jó hatásfokkal működnek, mivel az úszómedencék használata egybeesik a legmagasabb napenergiát adó időszakkal. Mivel a külső hőmérséklet ilyenkor megközelíti a kollektorok közepes üzemi hőmérsékletét, a leg- jobb hatásfoka a lefedés nélküli kollektornak van. Ez alapján - a beruházási költséget is mér- legelve - az uszodavíz fűtésére a lefedés nélküli kollektorokat érdemes használni.

Naptűzhelyek A napsugárzás energiájának felhasználása két területen is jelentős, ugyanis a visszavert és az elnyelt sugarak energiája is hasznosítható. A visszavert napsugarak összegyűjtött energi- ájával naptűzhely működtethető. A naptűzhely nagyságától és a beeső sugárzási teljesítmé- nyétől függően főzésre, sütésre alkalmas. A naptűzhellyel végzett mérések alapján a tűzhely hatásfoka 40-45% körüli. Ez azt jelenti, hogy 1000 W/m2 sugárzási teljesítmény mellett a tűzhely 400-450 W teljesítményű.

Közösségi hőtároló rendszer A napenergia hasznosítás egyénileg jóval magasabb költségvetületekkel jár, mint a közösségi alkalmazás. Egy kisközösségi napenergia hasznosító rendszer hatékony egyedi számlálású fűtéssel és központi kazánnal kombinálva gyorsan megtérülő és olcsó fűtési megoldást kínál például az újonnan épülő lakóparkoknak. A hagyományos energiahordozók árának további várható emelkedése miatt a napenergia aktív hasznosításának elterjedése a csekély folyamatos ráfordítás mellett a jelentős beruhá- zási költségek ellenére is előtérbe került. A megvalósítás-beruházás költségei alig növeked- tek, a folyamatos ráfordítás költségei pedig elenyészők a hagyományos villamos energia-, földgáz-, távhőenergiák fogyasztói árához képest. A napkollektor felületének illeszkednie kell az adott háztartás melegvíz és fűtési igényeihez. Ez biztosítja az optimális eredményt és a lehető legnagyobb energiahasznosítást. A napenergia felhasználás kisegítő fűtésként 30% fűtőanyag-megtakarítást eredményez a téli hónapokban. Geotermikus energia hasznosítása családi házaknál

Magyarország alatt 30.000 MW hőenergia található, és ezzel a világ második legnagyobb geoenergia mennyiségét tudhatjuk magunkénak a világon. A megújuló energiaforrások kö- zül a nap- és szélenergia alap-energiahordozóvá a folytonosság hiánya miatt nem tud válni, a vízi erőművekhez természeti adottságok szükségesek, viszont kiválóak hazánk adottságai a geotermia (földhő) vonatkozásában.

Tartalom

22 A geotermikus energia a magmából ered, a földkéreg közvetíti a felszín felé. A napenergiá- hoz hasonlóan korlátlan, el nem fogyó, de azzal ellentétben nem szakaszosan érkező, hanem folytonos, viszonylag olcsón kitermelhető és a levegőt nem szennyezi.

A felszínről sugárirányban a Föld középpontja felé haladva 1 km-enként átlag 30°C fokkal emelkedik a hőmérséklet, de bizonyos területeken ennél nagyobb a hőmérséklet emelkedés, mint hazánkban, ahol a földkéreg az átlagosnál vékonyabb, ezért geotermikus adottságai igen kedvezőek. A Föld belsejéből kifelé irányuló hőáram átlagos értéke 90-100 mW/m2, ami mintegy kétszerese a kontinentális átlagnak. A fenti termikus adottságok miatt nálunk 1000 m mélységben a réteghőmérséklet eléri, sőt meg is haladja a 60°C fokot.

A geotermikus energia hordozóját hazánkban döntően a termálvíz képviseli. A termálvíz hőhasznosításának műszaki színvonala hazánkbana legtöbb helyen alacsony, hatásfoka ki- csi, a hasznosítási hőlépcső max. 30-35 fok. Geotermikus alapú villamosenergia-termelés nincs. A geotermikus energia nem alternatív, hanem additív energiaforrás, amely a többi energiahordozó hasznosításával együtt, azokat kiegészítve hasznosítható. A geotermikus energia kifogyhatatlan, de hazánkban csak egyes helyeken koncentrálódó, alacsony energia- szintű és hőmérsékletű energiaforrás.

A lakóépületek fűtési és használati melegvíz igényét a 70-90°C fokos hévizet szolgáltató ku- takkal távhőszolgáltatás jellegűen lehet kielégíteni. Mivel a földgáztüzelés egyre drágább, meggondolandó a geotermikus alap-hőellátásra való áttérés. Az épületeknél a közepes és kis hőmérsékletű fűtési rendszerek (padlófűtések, légfűtések) kialakítására alkalmas, mivel ezeknél a hévizek jól felhasználhatók. Egyedi hőszivattyús fűtési módok

A geotermikus energiák hasznosítását épület léptékben leginkább hőszivattyúk alkalmazá- sával lehet kiaknázni háztartási melegvíz céljára, épületfűtésre, medencék vízmelegítésére. Az elhelyezett szondák alacsony környezeti hőmérsékletét télen kompresszor segítségével magasabb hőfokra lehet transzformálni, amit alacsony hőmérsékletű fűtésben (pl. padló, fal, mennyezetfűtés) lehet hasznosítani. Gyakorlati eljárás, hogy a különböző alternatív energi- ákat együttesen alkalmazzák, mint a napkollektort és a hőszivattyút. Ebben az esetben amíg a napkollektor elegendő hőt tud termelni, a hőszivattyú csökkentett üzemmóddal működik, majd a hőtároló tartályban letárolt melegvíz fogytával a hőszivattyú rásegít a napkollektor által termelt hőre vagy kiváltja azt. A hőforrás szerint az alábbi hőszivattyúk lehetnek:

Talajkollektoros rendszer A talajkollektoros rendszer esetében többszáz méter hosszú, speciális, kemény PVC köpen�- nyel ellátott rézcsöveket vagy polietilén csöveket fektetnek le 1-2 méter mélyen. Két méter- nél mélyebbre nem érdemes lefektetni a csövet, ugyanis főleg nem a földhőt, hanem inkább a napsugárzásból adódó – felszín közeli - hőenergiát aknázza ki. Ez a hőmérséklet természete- sen még nem elégséges épületfűtésre, ezért hőszivattyúval kell a hőmérsékletet megemelni. Hátránya, hogy nagy felületen (a fűtött alapterület 2-3-szorosán) kell a telket megbontani a csövek lefektetésekor, ezért leginkább új építésű házak esetén ajánlott. A rendszer alkal- mazásával négyzetméterenként 20-30 W energiát nyerhetünk. Ennek nagysága függ a talaj hővezetésétől, nedvességtartalmától és a talajvíztől.

Tartalom

23 Talajszondás rendszer A talajszondás rendszer esetén kb. 15 cm átmérőjű, 50-200 méter hosszú lyukat fúrnak a földbe függőlegesen, majd ebbe helyezik az U alakú szondát, amelyben a hűtőközeg cirkulál.

Masszív abszorber rendszer Föld alatti vagy föld feletti beton-, illetve téglafalakban, betonlemezekben vagy külön e célra épített támfalakban, homlokzati betonfelületeken műanyag csőkígyót helyeznek el. A műkö- dés elve hasonló a talajkollektorok működéséhez. A beton jól vezeti a hőt, tömege alkalmas a hő tárolására, mindemellett segít a levegő, a talaj, valamint az esővíz hőjének átvételében és a napsugárzást közvetlen is hasznosíthatja.

Talajvíz rendszer A talajvíz-kútból búvárszivattyúval nyert víz hőjének elvonása után a vizet vagy egy másik kútba, vagy felszíni vízbe (patak, tó, folyó) vezetik vagy elszivárogtatják földbe fektetett drén- csöveken át. A talajvíz állandó hőmérséklete és jó hővezető képessége révén ideális hőforrás.

Levegő rendszer A külső levegő ventillátorokkal kerül beszívásra, amit egy hőszivattyú hűt le. Hátránya, hogy a levegő hőmérséklete nem állandó, így a rendszer hatékonysága is változó. Központi szel- lőztető rendszerrel ellátott, szigetelt ház esetén a kifúvásra kerülő elhasznált levegő is hasz- nálható hőforrásként, egyrészt a befúvásra kerülő levegőt melegítve vagy a fűtési rendszerre rásegítve. Hőszivattyú fűtési alkalmassága

Mivel a hőszivattyú elektromos energiával működik, meg kell vizsgálni, hogy a hőszivattyú által leadott energia hányszorosa a felvett energiának. Annak eldöntésére, hogy alkalmas-e fűtésre a hőszivattyú vagy nem, egy-egy esetben a munkaszám ad támpontot. A munkaszám azt jelenti, hogy a hőszivattyú által leadott energiamennyiség hányszorosa a működtetés- hez felhasznált elektromos energiának. Az elérhető munkaszám elsősorban a hőforrás és az előremenő hőmérséklet különbségétől függ. A hőfokkülönbség 1°C fokos csökkentésével 2,5% elektromos energia-megtakarítás érhető el. A talajvíz a hőszivattyúk működtetésére a legmegfelelőbb, mivel egész évben rendelkezésre áll, hőmérséklete pedig viszonylag állandó. Abban az esetben, ha csak padlófűtés működik, 35°C fokos előremenő vízhőmérsékletre van szükség. Ebben az esetben még 55°C fokos előremenő hőmérséklet mellett is megvalósítha- tó a hőszivattyú alkalmazása. A levegős hőszivattyúk nagyon könnyen telepíthetők, azonban az alacsony forráshőmérséklet miatt a legnagyobb energiaigényű évszakban (télen) is na- gyon alacsony a munkaszámuk. Alkalmazásuk olyan épületek esetében is meggondolandó, amelyeknek fűtésére elegendő a 35°C fokos előremenő vízhőmérséklet. Ha ennél magasabb hőmérsékletű fűtővízre van szükség, alternatív fűtést célszerű alkalmazni. Talajkollektorok alkalmazásával olyan fűtések szolgálhatók ki a hőszivattyúval, amelyeknek előremenő vize nem melegebb 45°C foknál.

Fűtési rendszerek hatásfoka A fűtési rendszerek hatékonysága az a viszonyszám, amely megmutatja, hogy a rendszerbe juttatott egységnyi energiából mekkora rész hasznosul. A hagyományos rendszerekben ezt nevezik hatásfoknak, amelynek elméleti maximális értéke 100%.

Tartalom

24 A hőszivattyús rendszerek hatékonysági tényezője villamos hálózati szempontból többszö- rösen meghaladja a 100%-ot, azaz a kompresszort meghajtó 1 kW-os energia 3-4, kedvező esetben 7 kW hőenergiát termel. A hatékonysági tényező értéke alapvetően függ a környe- zeti energiaforrás hőmérsékletétől és az elérendő hőfok különbségétől. Minél kisebb ez a hőmérséklet-különbség, annál nagyobb a hatékonysági tényező. Meg kell azonban jegyezni, hogy még -5°C fokos hőmérsékletű levegőből is 1 kW villamos energiával 2-3 kW hőenergiát lehet előállítani. A hőszivattyú teljesítményére azonban a talaj minősége, fajtája is jelentős hatással van. A nagy talajvíztartalmú, agyagos talaj az eddigi tapasztalatok szerint például kiválóan alkalmas hőforrás, ezzel szemben a homokos talaj nem. A hőszivattyúk maximális előremenő vízhőmérséklete általában 55°C fokos, propántöltetű hőszivattyúk esetében 65°C fokos. Ha meleg víz termelésére is szükség van, megfelelően mértezett puffertározót is be kell építeni, az előremenő hőmérsékletet ugyanis alacsonyabban kell tartani.

A hőfokplafonból adódóan a hőszivattyúhoz padlófűtést és falfűtést érdemes társítani. A meglévő fűtés esetén a radiátorok számát kell megemelni vagy rásegítő fűtést kell alkalmaz- ni. A hőszivattyús hőtermelés ma már alacsonyabb költségű, mint a földgázzal működtetett rendszereké, viszont a magas beruházási költségek miatt hosszú megtérüléssel kell számol- ni, ugyanakkor működtetésük gazdaságos és környezetbarát. Vízi energia hasznosítási lehetőségek

A vízi energia nem más, mint a víz által közvetített mozgási energia. A folyóvizek energiáját a nap és a szél által végzett munkából nyerik. A tengerek folyamatos felszíni hullámzása és a mélytengeri áramlatok jelentős energiát hordoznak. Kitermelése nagy beruházásokat igé- nyel, ezért inkább ipari méretekben javasolt. Szélenergia hasznosítási lehetőségek

Energiatartalmát tekintve a szél sűrű és jól használható energiát jelent, ha sebessége a szél- gépek optimális működési tartományába esik, ez 4-14 m/s. A szélenergiából villamos ára- mot lehet előállítani szélgenerátor segítségével, vagy munkáját használni közvetlenül, mint például őrlés, vízkiemelés során. Biomassza hasznosítás hőtermelés céljából

Európa keleti régiójának éghajlata és mezőgazdasági potenciálja kiváló alapot ad a széles körű energiacélú biomassza termeléshez. Hazánkban a megújuló energiaforrások közül a jö- vőben a biomassza felhasználása rejti a legnagyobb lehetőséget, mivel a nap- illetve szélener- giával szemben szállítható, tárolható, így folyamatos energiaellátást tesz lehetővé és nem utolsó sorban univerzálisan felhasználható. A biomassza legfontosabb forrásai a növényter- mesztés, állattenyésztés, élelmiszeripar, kommunális és ipari hulladékok, amelyekből eltérő technológiai eljárásokkal állítható elő hő-, villamos energia vagy üzemanyag. A biomassza a szén, a kőolaj és a földgáz után a világon jelenleg a negyedik legnagyobb energiaforrás. Világátlagban a felhasznált energia 14 %-át, fejlődő országokban 35 %-át biomassza felhasz- nálásával nyerik. Európában a biomassza készletek mindössze 15-20%-ának energetikai célú hasznosítása révén, az élelmiszer-termelés teljes hőenergia szükséglete kielégíthető és a po- tenciális készletek további 20-25 % hasznosításával a lakosság teljes hőenergia-szükséglete biztosítható lenne.

Tartalom

25 A biomassza energiatartalma hasznosítható közvetlen tüzeléssel (előkészítéssel vagy elő- készítés nélkül), kémiai átalakítás után éghető gázként vagy folyékony üzemanyagként, al- kohollá erjesztéssel üzemanyagként, valamint növényi olajok észterezésével biodízelként, biogázként.

A biomassza felhasználási lehetőségei Hazánkban a megújuló növényi biomassza mennyisége szárazanyagban kifejezve megkö- zelítőleg 60 millió tonna. Energetikai célra megfelelő körülmények között 6-8 millió tonna szerves anyagot lehetne hasznosítani, ezzel szemben a keletkező mennyiség 10 %-át sem használják fel tüzelési, energiatermelési célokra. Az erdőgazdaságban a nettó fakitermelés 41 %-a tűzifa és 59 %-a ipari fa. Az ipari fa feldolgozása, megmunkálása során nagy mennyi- ségű melléktermék, hulladék keletkezik, amelyet jól lehet energetikai célokra hasznosítani. A keletkező faforgácsot, fűrészport, fakérget szárítás után brikettálják. A biotüzelőanyagok elégetése ritkán történik eredeti formájukban. Különböző előkezelést igényelnek, mint pél- dául: darabolás, aprítás, tömörítés (bálázás, pogácsázás, pelletálás).

A tömörítvényeknek két fő fajtáját különböztetjük meg:

Pellet: A mezőgazdasági és erdészeti anyagok préseken készített 3-25 mm-es tömörítése a pellettálás. A tüzelésre szánt nagyobb tömörségűt, a 10-25 mm-es méretűt tűzipelletnek nevezik.

Biobrikett: 50 mm-es vagy annál nagyobb átmérőjű kör, négyszög, sokszög vagy egyéb pro- filú tömörítvények, amelyeket mező-, illetve erdőgazdasági melléktermékekből állítanak elő.

A biobrikett az egységnyi égéshőre vetítve alacsonyabb árfekvésben, lényegesen jobban elé- gíti ki a kazánnal vagy kandallóval rendelkező fogyasztók energiahordozókkal szemben tá- masztott igényét, mint a szén, a tűzifa vagy a melléktermékek közvetlen eltüzelése.

A tüzelési célra alkalmas biopellet vagy tűzipellet legfőbb jellemzője a nagy sűrűség és tö- mörség (1-1,3 g/cm3), valamint az alacsony nedvességtartalom, amely kedvező tüzeléstech- nikai tulajdonságokat biztosít a brikettált/pelletált mellékterméknek.

Kedvező tulajdonságaik: Fűtőértéke közel azonos a hazai barnaszénnel, de annál tisztább tüzelőanyag. A szén 15- 25%-os hamutartalmával szemben csak 1,5-8% hamut tartalmaz, amelyet kedvezően lehet felhasználni talajerő visszapótláshoz. Mivel a biobrikett égéshője nagyobb a tűzifa égéshőjé- nél, ezért használata közben néhány körülményre különösen nagy gondot kell fordítani. Na- gyobb (tűzifával szemben 2-3-szoros) sűrűsége miatt mintegy 50 %-kal nagyobb fűtőértékű, ezért ugyanolyan meleg eléréséhez a tüzelőberendezésben sokkal kisebb mennyiséget kell elégetni. A tűzteret nem szabad teljes mértékben kitölteni, mert égés közben a biofabrikett mérete változhat.

Tartalom

26 Az építészeti megoldások szerepe az energiahatékonyságban

Az energetikailag hatékony házak lényege, hogy minél intenzívebben tudják kihasználni a napsugárzás energiáját. Ezért úgy kell meghatározni egy új ház kitűzését, hogy lehetőleg minél több napsugárzás érje az ablakokat. A magas fák vagy az árnyékot vető szomszédos épületek kedvezőtlen hatásúak a szoláris hőnyereségre. Déli tájolású, nem árnyékolt épület esetében könnyebb teljesíteni az energetikai igényeket. A települések rendezési tervei nap- jainkban megpróbálják figyelembe venni a kedvező tájolási irányt, ami azonban a kialakult utcahálózat miatt sokszor nem valósítható meg.

A vizsgált megyék, az egyes tájegységek között csak nagyon kicsi, 10% körüli különbségek figyelhetők meg, ami azt jelenti, hogy nincsen olyan terület, ahol ne lehetne optimálisan energiatudatos házat elhelyezni. Az energiatakarékos épületeken általában találkozhatunk napelemekkel vagy napkollektorokkal. Egy „rossz” tájolású tetőfelületre átlagosan 10-15 %-kal kevesebb energia érkezik az „optimális” felülethez viszonyítva. Ez a teljesítmény-ki- esés azonban egy kicsit nagyobb lefedett területtel kompenzálható. A napelemek és kol- lektorok elhelyezésekor nem érdemes a tető síkjából „kilépni”, hiszen a minimális többlet nyereség csak drágán megoldható épületszerkezeti és statikai problémákhoz vezet.

Egy energiatudatos épület akkor működik a leghatékonyabban, ha minimálisra tudjuk csök- kenteni a hőveszteséget. A hő leadása az épület külső felületén történik, vagyis ha ezt a fe- lületet minimalizálni tudjuk, akkor lesz a legkevesebb az elvesző energia. Egy bonyolultabb, több lehűlő felületet tartalmazó épületben akár kétszer nagyobb is lehet a hőleadó felület. Ezt a többletveszteséget csak vastagabb hőszigetelés használatával lehet ellensúlyozni. A le- hűlő felületek mellett nagyon fontos szerep jut a szoláris nyereségnek, ezért a szoláris épü- letek a „Nap irányába” kinyílnak, míg az ellenkező (északi) oldal felé zárt formát mutatnak.

A déli tájolás irányában magasabb falakat, tágasabb homlokzatokat és nagyobb ablakfelüle- teket találhatunk, a „hátsó” oldal pedig ablaktalan, vagy csak nagyon kis nyílásokat tartal- maz. Az északi oldalon a tető is sokkal zártabb, akár egészen a földig lenyúlhat. Az épület tömegalakításából következően a déli oldalon nagyobb ablakfelületek és hozzájuk csatlakoz- tatva tágasabb helyiségek kapcsolódnak. Az átellenes oldalon csak kis nyílásokat és hozzájuk tartozó kisebb helyiségeket kapcsolhatunk. Mivel a déli szoláris nyereség nagyon fontos, ezért ebben az irányban találhatók a lakószobák, valamint a nappali is. A mellékhelyiségek, a kamra, a WC és a fürdőszoba is a lakás északi oldalán kaphat helyet. Ez abból a szempont- ból előnyös, hogy a melegebb lakószobák felől egy egyenletes hőmérsékletesés alakul ki a másodlagos terek felé. Az északi oldalon ilyen módon kialakított, úgynevezett puffer-zóna előnyösen befolyásolja az épület energiamérlegét. A puffer helyiségek kialakításakor fontos szempont, hogy azoknak a bejárata ne közvetlenül a fűtött helyiségekből nyíljon! A terve- zés során nagyon fontos eldönteni, hogy milyen helyiségeket fogunk „fűteni”, mik tartoznak bele a termikus burokba és mik azok, amelyek azon kívül kaphatnak csak helyet. A zártsorú beépítés energetikailag kedvezőbb, hiszen kisebb a külső, fűtetlen térrel érintkező felületek aránya.

Tartalom

27 Megállapítható, hogy a modern építőanyagok használatával épült faházak és téglaházak kö- zött hőtechnikai szempontokból elenyésző a különbség, ami egyben azt is jelenti, hogy a nyári túlmelegedési problémák egységesen jelentkeznek. A faházak mellett azonban komoly érvek sorakoztathatók fel. Kisebb falvastagság mellett (kedvező térkihasználás) sokkal jobb hőszigetelési mutatók érhetők el. Annak, hogy a kis energiájú épületek között túlnyomórészt „faházakat“ (fa vázszerkezetű) épületeket találunk, éppen a kis szerkezeti vastagság az egyik oka. Ilyen hőszigetelő értékeket 50-80 cm-es hőszigetelő tégla falakkal lehetne csak elérni, ami számottevően csökkentené a hasznos alapterületet.

Leggyakrabban a külső kemény hőszigetelő rétegre vakolat kerül, de sokszor külön szerelt burkolat épül, légrést hagyva a hőszigetelés mögött. Ez a külső burkolat lehet akár tégla is. Az energetikailag hatékony falszerkezetek kialakítására az egyik legjobb megoldás a könnyű- szerkezetes építési rendszer. Találkozhatunk hagyományos oszlop-borda, fakeretes és ballon frame szerkezettel, de akár tömörfa, boronafalas és rétegelt lemez konstrukciókkal is.

A napfény az ablakon keresztül jut a lakásba, és itt áll be a hőveszteség és a szoláris nyereség egyensúlya is. Az ablakoknak relatív rossz a hőszigetelése, ezért sok hő elillanhat rajtuk. Az ablakok összetett épületszerkezetek: üvegből, tokszerkezetből és ablakosztóból állnak. Az ablakok rögzítésekor az egyik legfontosabb szempont a légtömörség biztosítása, amit az ab- lak tokjára és a kávára ragasztott tömítőszalaggal történő beépítés biztosít. Az alkalmazott ablakszerkezet általában 2-3 rétegű kripton töltésű, lágyfém bevonatos szerkezetként készül. A tokszerkezet minden esetben hőszigetelő rátét elemeket is tartalmaz. A legjobb hőszige- telő érték elérése érdekében az ablakokat a falsíkon kívülre, a hőszigetelő zónába helyezik el. Ez komoly kihívást jelenthet statikai okokból és a légtömörség szempontjából is. Mivel az ablak és a fal alapvetően más hőtechnikai paraméterekkel rendelkezik, nem mindegy azok egymáshoz viszonyított aránya.

A jól szigetelt lakásban a nagy, déli tájolású ablakfelületek miatt fokozottan ügyelnünk kell a nyári napvédelemre. Ennek a legegyszerűbb megoldása, ha külső árnyékolókat vagy árnyék- vetőket használunk. A gyakorlatban árnyékvetővel a legtöbb esetben párkányok, ereszek, il- letve erkélyek formájában találkozhatunk. Mivel árnyékolásra főként a nyári meleg időszak- ban van szükség, a fix árnyékolók a „téli” periódusban inkább károsak a lakás energiamérlege szempontjából. Ezt az ellentmondást mozgatható árnyékolók használatával lehet feloldani.

Az épületgépészet elengedhetetlen része az épületnek. A mesterséges szellőztető rendszer a csöves talajkollektorokban előfűtött levegő hőmérsékletét állítja be a betáplálási hőmérsék- letre. Törekedni kell arra, hogy a fűtés is lehetőleg megújuló energiaforrásokat hasznosítson. A napkollektor használható a melegvíz előállítására, illetve a téli légfűtésre is. A hőszivattyú a napkollektor funkcióját helyettesítheti. Mivel a mélyebb talajrétegek geotermikus energi- áját hasznosítja, ezért a napkollektorral ellentétben folyamatos, egyenletes hőmennyiséget tud szállítani. Az energiatudatos ház legfontosabb fűtése azonban a Nap. A téli fűtési napok számát egyértelműen meghatározza a napsugárzás mennyisége. Jó megoldást jelenthet egy biomassza fűtés vagy egy pellet kazán beszerelése. Azonban a kiválasztott rendszereknek összhangban kell lenniük a fűtés, a használati melegvíz és a szellőzés igényeivel is.

Tartalom

28 A fejlesztési lehetőségek bemutatása

Vas, Zala és Pomurje megyék kiemelkedő emlékekkel rendelkeznek a népi építészet terüle- tén. A vidéki ember mindig úgy alakította ki a lakását, hogy figyelembe vette az adott terület jellemző adottságait. Helyi építőanyagokból építkeztek - a fa, a nád, a vályog szinte mindig előkerült. A nyári erős napsütés ellen a kinyúló eresz és a vastag falak jelentettek védelmet. Télen a központi kemence és a kis fa-spalettás ablakok óvtak a hideg ellen.

Az új építőanyagok és a legmodernebb gépészeti berendezések napjainkban lehetőséget te- remtenek arra, hogy egy mai épület egyszerre legyen modern, energiatudatos és hagyomány- őrző. Sokan féltek attól, hogy ha a tetőn megjelennek a napkollektorok vagy a napelemek, akkor azok tönkreteszik az épület hagyományos megjelenést. A bemutatott épületek azon- ban arra adnak bizonyítékot, hogy egy jó tervező kezében egy kollektor vagy egy kémény inkább egy új érdekes elemet jelent, ami nem rátét, hanem az épület szerves részévé tehető.

A tömegalakítás a modern gépészeti elemek mellett sem jelent megoldhatatlan problémát. Az egyetlen talán, amire sokkal jobban oda kell figyelni az az, hogy ezek a gépészeti helyek külön teret igényelnek. Ezek a falusi környezetben, ahol az épülethez mindig is tartoztak gazdasági funkciók, szerves egységet jelenthetnek a hagyományokkal.

A pellet fűtés, vagy akár a geotermikus energiák használata, napjainkban olyan gépészeti megoldásokat jelentenek, amik szervesen beilleszthetők a hagyományos épület tömegébe. Sokat változott az embereknek az életmódja, másképp használjuk a lakótereinket is, de ezek- re a kihívásokra átgondolt, jó tervezéssel megadhatók a helyi válaszok.

A megújuló energiák használatára, az utólagos hőszigetelések elhelyezésére - még akár vé- dett épületek esetében is - lehet építészetileg értékes megoldást adni. A kulcskérdés az, hogy az építtetők és a tervezők is minél szélesebb körben ismerjék a lehetőségeket. Tudják, hogy milyen építőanyagok, szerkezeti kialakítások és gépészeti megoldások léteznek. Ebben segít- het, ha az adott területen olyan példákkal találkozhatnak, amelyek bemutatják, hogy a mo- dern és a hagyományőrző fogalmak nem zárják ki egymást, sőt jó tervezés esetén erősíteni tudják a másikat.

Tartalom

29 Vas megye

Gór

Szombathely

Vas megye

Pinkamindszent

Szentgotthárd

Kétvölgy Zalaegerszeg Grad/Radovci Cserszegtomaj Ivanovci Cikecka vas Balatongyörök Zalaköszvényes Brezovci G. Radgona Martjanci Szentkozmadombja Tisina Dobrovnik Lokavci Pomurje Zalakaros Krizevci Újudvar Zerovinci Ljutomer Zala megye

Tartalom

30 Szentgotthárd U. Nagy Gábor

Igazán jó példa ez az épület arra, hogyan ér- hető el pusztán az építőanyagok megfelelő megválasztásával, hogy egy kifejezetten mo- dern formájú épület tökéletesen illeszked- jen fákkal körülvett külvárosi környezetébe. Azonban nem csak az épület formájában jelenik meg a modern és a hagyományos kettőssége, hanem a kialakításában is. Jól megfér egymás mellett a hagyományos fa- tüzelésű cserépkályha és a passzív napener- gia modern kutatásokon alapuló használata tájolással, árnyékolással.

Objektum típusa: kétszintes lakóház

Címe: Szentgotthárd, Magyarország, Vas megye

Település elhelyezkedése: Szentgotthárd közvetlenül az osztrák ha- tár mentén, a szlovén határ közelében Vas megye délnyugati csücskében, a Rába és a Lapincs összefolyásánál fekszik.

Tulajdonos: magántulajdon

Építés éve: 2007

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egylakásos

Nettó alapterület: 58,78 m2

Külső fal szerkezete: 220mm festett csaphornyos faburkolat, 250mm deszkázat, 30x50mm ásványgyapot hőszigetelés gerendavázban, hőreflex pára- fékező fólia, 140mm nagyméretű tömör tég- la telibe fúgázva vagy 220mm festett csap- hornyos faburkolat

Pincefalazat, padlózat, födém: -

Tartalom Szentgotthárd

31 Falazat, padlózat, födém: hidegburkolat: 10mm égetett kerámia lap- burkolat, 15mm kiegyenlítő réteg, 60mm aljzatbeton, technológiai fólia, 70mm lé- pésálló kőzetgyapot hőszigetelés, 10mm homokterítés, 1rtg. bitumenes vastaglemez talajpára elleni szigetelés, 220mm mono- lit vasbeton alaplemez, 200mm tömörített kavics; melegburkolat: 22mm borovi fenyő hajópadló, 5mm ipari filc alátét, 100x50mm párnafa, 70mm lépésálló kőzetgyapot hő- szigetelés, 10mm homokterítés, 1rtg. bitu- menes vastaglemez talajpára elleni szigete- lés, 220mm monolit vasbeton alaplemez, 200mm tömörített kavics

Tetőhéjazat, szigetelés: 1rtg. Lindab trapézlemez fedés, 1rtg. speci- fikált alátétlemez, 25mm deszkázat, 50mm légrés, 2x100mm ásványgyapot hőszigete- lés, hőreflex párafékező fólia, 25mm desz- kázat, 150x150mm erdei fenyő ferde fö- démgerendázat, 200x200mm erdei fenyő mestergerenda

Nyílászárók: tömör fenyő

Nyílászáró keret: tömör fenyő

Nyílászáró üvegezés: hőszigetelt

Bejárati ajtó: tömör fenyő

Szellőzés: természetes

Fűtés: cserépkályha

Melegvíz: villanybojler

Ökológiai vonatkozások: -

Fűtési igény: 141 kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: 217 kWh/m2a

Tervezők, építész: U. Nagy Gábor

Tartalom Szentgotthárd

32 Szombathely U. Nagy-Novák

A rusztikus kőburkolattal ellátott újépítésű ház domboldalon áll, így bár földszintesnek tűnik, de az udvar felől látható, hogy valójá- ban kétszintes. A kialakításában, térszerve- zésében a modern kor építészeti megoldá- sait felvonultató ház az utcafrontról nézve tökéletesen illeszkedik ahhoz a külvárosi, fákkal övezett környezethez, ahol található.

Objektum típusa: kétszintes lakóház

Címe: Szombathely, Magyarország, Vas megye

Település elhelyezkedése: Szombathely Vas megye nyugati felén, az osztrák határtól mintegy 15km-re fekszik.

Tulajdonos: magántulajdon (Alpár Dénes)

Építés éve: 2003

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egylakásos

Nettó alapterület: 75 m2

Külső fal szerkezete: 10mm belső vakolat, 440mm blokktégla falazat, 120+10mm riolittufa kőburkolat – U=0,38W/m2K

Pincefalazat, padlózat, födém: - monolit vasbeton, hőszigetelés

Falazat, padlózat, födém: 22mm keményfa parketta, 70mm aljzatbe- ton, 1rtg. technológiai szigetelés, 100mm lépésálló hőszigetelés, 1rtg. bitumenes talaj- nedvesség elleni szigetelés, 220mm monolit vasbeton alaplemez, 200mm tömörített ka- vics aljzat

Tartalom Szombathely

33 Tetőhéjazat, szigetelés: 20mm nádazás és vakolat, 25mm deszkázat, párazáró fólia, 100mm szarufa, 2x100mm ásványgyapot hőszigetelés, 100mm légrés, 25mm deszkázat, 1rtg. alátétlemez, 1rtg. szalagfedés

Nyílászárók: tömörfa

Nyílászáró keret: tömörfa

Nyílászáró üvegezés: hőszigetelt

Bejárati ajtó: tömörfa

Szellőzés: természetes

Fűtés: vegyes tüzelés biomassza tüzelés

Melegvíz: villanybojler biomassza rásegítés

Ökológiai vonatkozások: -

Fűtési igény: 105 kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: 185 kWh/m2a

Tervezők, építész: U. Nagy Gábor Novák Orsolya

Tartalom Szombathely

34 Kétvölgy U. Nagy Gábor

Az Őrségi Nemzeti Park területén található szeres települések hagyományos épülete- inek formáját idézi ez az újépítésű L-alakú ház. A belül falburkolatos, kifelé látszó favá- zas tömör tégla falak a régmúlt korok építé- szetének hangulatát idézik. Ezt a hatást csak fokozza a fűtés fatüzelésű cserépkályhával történő megoldása. A ház kialakításának és színvilágának köszönhetően nagyszerűen il- leszkedik falusias, szeres környezetébe.

Objektum típusa: földszintes lakóház

Címe: Kétvölgy, Magyarország, Vas megye

Település elhelyezkedése: Kétvölgy a magyar-szlovén-osztrák hármas határ közelében, az Őrségi Nemzeti Park te- rületén, Szentgotthárdtól 10km-re fekszik.

Tulajdonos: magántulajdon (Alpár Dénes)

Építés éve: 2002

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egylakásos

Nettó alapterület: 89,28 m2

Külső fal szerkezete: 22mm festett csaphornyos faburkolat, pá- rafékező fólia, 50mm faváz, 30+50mm ás- ványgyapot hőszigetelés, 140mm nagymé- retű tömör tégla

Pincefalazat, padlózat, födém: monolit vasbeton, lépésálló hőszigetelés

Falazat, padlózat, födém: 22mm borovi fenyő hajópadló, 5mm filc alátét, 100/50mm párnafa, 50/50mm léc- váz, 70mm lépésálló kőzetgyapot hőszige- telés, 10mm homokterítés, 1rtg. bitumenes talajpára elleni szigetelés, 100mm vasalt

Tartalom Kétvölgy

35 aljzatbeton, 150mm tömörített kavicságy, termett talaj

Tetőhéjazat, szigetelés: 22mm festett csaphornyos faburkolat, pára- fékező fólia, 100mm szarufa, 100mm kőzet- gyapot hőszigetelés, 50+20mm légrés, 1rtg. páraáteresztő fólia, 50mm lécezés és ellenlé- cezés, égetett agyag cserép kettős fedés

Nyílászárók: tömörfa

Nyílászáró keret: tömörfa

Nyílászáró üvegezés: hőszigetelt

Bejárati ajtó: tömörfa

Szellőzés: természetes

Fűtés: cserépkályha

Melegvíz: villanybojler

Ökológiai vonatkozások: fatüzelés kis energiaigény

Fűtési igény: 138 kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: 205 kWh/m2a

Tervezők, építész: U. Nagy Gábor

Tartalom Kétvölgy

36 Szombathely Szalai-Tomisa

A város egy még csak hézagosan beépített új külső kerületében áll az épület. A tervezés során fontos szerepet kapott az, hogy a kész épület alacsony energiájú legyen, ugyanak- kor kivitelezése megfizethető maradjon. En- nek okán az épületben biomassza tüzelésére is alkalmas fűtőrendszer került kialakításra, amelyet egy kandalló egészít ki. A napener- gia minél nagyobb mértékű hasznosítása érdelében napkollektor került felhelyezésre, valamint gondosan tájolták az épületet.

Objektum típusa: tetőtér beépítéses lakóház

Címe: Szombathely, Magyarország, Vas megye

Település elhelyezkedése: Szombathely Vas megye nyugati felén, az osztrák határtól mintegy 15km-re fekszik.

Tulajdonos: magántulajdon (Zsugonits Tamás)

Építés éve: 2008

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egylakásos

Nettó alapterület: 87,2 m2

Külső fal szerkezete: 12mm gipszkarton burkolat, 40mm fa stáfli (légrés), 1rtg. alufólia hőtükör, 15mm OSB lapburkolat, 140mm faváz, 140mm nem ég- hető hőszigetelés, 15mm OSB lapburkolat, 40mm DRYVIT vakolat

Pincefalazat, padlózat, födém: 15mm járólap burkolat, önterülő aljzat, 60mm aljzatbeton, 1rtg. technológiai szi- getelés, 70mm hőszigetelés, 1rtg. bitume- nes vízszigetelés, 120mm vasalt aljzatbeton, 150mm kavicságy

Tartalom Szombathely

37 Falazat, padlózat, födém: 15mm járólap burkolat, önterülő aljzat, 50mm aljzatbeton, 1rtg. technológiai szi- getelés, 50mm hőszigetelés, párazáró fólia, 150mm vasbeton födém, 15mm mészvako- lat

Tetőhéjazat, szigetelés: 12mm gipszkarton burkolat, 20mm lécezés, 1rtg. alufólia hőtükör, 150mm kőzetgyapot hőszigetelés, 50mm légrés, 1rtg. tetőfólia, 50mm léc és ellenléc, cserépfedés

Nyílászárók: tömörfa

Nyílászáró keret: tömörfa

Nyílászáró üvegezés: hőszigetelt

Bejárati ajtó: tömörfa

Szellőzés: természetes

Fűtés: gáz/biomassza cserépkályha

Melegvíz: gázbojler napkollektor

Ökológiai vonatkozások: biomassza kis energiaigény

Fűtési igény: 60 kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: 158 kWh/m2a

Tervezők, építész: Szalai Attila Tomisa Gáborné

Tartalom Szombathely

38 Szombathely Kovács Gábor

A város szélén egy újonnan beépült terü- leten található ez az impozáns gerendaház. Külvárosi környezetébe tökéletesen illő- vé teszi mind a tető tagolt formája, mind a színvilága. A beépített fa nyílászárók össz- hangban állnak a fal faszerkezetével. A vidék hagyományaihoz illeszkedő anyaghaszná- latát jól kiegészíti környezettudatos fűtés- rendszere és alacsony energiaigénye.

Objektum típusa: tetőtér beépítéses lakóház

Címe: Szombathely, Magyarország, Vas megye

Település elhelyezkedése: Szombathely Vas megye nyugati felén, az osztrák határtól mintegy 15km-re fekszik.

Tulajdonos: magántulajdon (Sátori András)

Építés éve: 2004

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egylakásos

Nettó alapterület: 87,2 m2

Külső fal szerkezete: 280mm gerendafal

Pincefalazat, padlózat, födém: mázas kerámia burkolat, 60mm aljzatbeton, 40mm lépésálló hőszigetelés, 1rtg. vízszige- telés, 150mm vasalt beton, 50mm szerelő- beton, 150mm kavicságy, termett talaj

Falazat, padlózat, födém: hajópadló burkolat, 50/50mm párnafa, 40mm lépésálló hőszigetelés, 1rtg. techno- lógiai fólia, deszkaburkolat, 120/150mm fö- démgerenda

Tartalom Szombathely

39 Tetőhéjazat, szigetelés: tűzálló gipszkarton burkolat, 1rtg. tech- nológiai fólia, 120mm hőszigetelő paplan, 100/150mm szarufa, 1rtg. fólia, léc és ellen- léc, kerámia cserép

Nyílászárók: tömörfa

Nyílászáró keret: tömörfa

Nyílászáró üvegezés: hőszigetelt

Bejárati ajtó: tömörfa

Szellőzés: természetes

Fűtés: gáz központi biomassza

Melegvíz: gázkazán

Ökológiai vonatkozások: biomassza kis energiaigény

Fűtési igény: 84 kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: 153 kWh/m2a

Tervezők, építész: Kovács Gábor Woodwill Faház Kft.

Tartalom Szombathely

40 Gór Németh Tibor

Kiemelkedő példáját adja ez az épület an- nak, hogyan lehet egy modern szerkezeti kialakítású épületet tökéletesen a környe- zetébe illővé alakítani. Négyzetesnek tűnő alaprajzának és hagyományos tetőformá- jának köszönhetően nem lóg ki a megszo- kott falusi utcaképből, ugyanakkor – job- ban megnézve – nem is azonosul teljesen vele. Csak az udvar felől látszik, hogy ez a fa könnyűszerkezetes épület más alaprajzi jel- lemzőkkel rendelkezik, mint a szomszédos, hagyományosan négyzet alaprajzú házak.

Objektum típusa: földszintes lakóház

Címe: Gór, Magyarország, Vas megye

Település elhelyezkedése: Gór Vas megye északi részén, Szombathely- től mintegy 30km-re északkeletre fekszik a Csepregi kistérségben.

Tulajdonos: magántulajdon

Építés éve: 2006

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egylakásos

Nettó alapterület: 75 m2

Külső fal szerkezete: 12,5mm gipszrost lemez, 160mm fa váz- szerkezet, 160mm ásványgyapot hőszigete- lés, 0,2mm párazáró fólia, 18mm gipszkar- ton lemez

Pincefalazat, padlózat, födém: monolit vasbeton, polisztirol hőszigetelés

Falazat, padlózat, födém: 18mm OSB, 50/150mm födémpalló, 80mm hőszigetelés, 20mm fa hevederezés, 12,5mm gipszkarton lemez

Tartalom Gór

41 Tetőhéjazat, szigetelés: tűzálló gipszkarton burkolat, 1rtg. tech- nológiai fólia, 120mm hőszigetelő paplan, 100/150mm szarufa, 1rtg. fólia, léc és ellen- léc, kerámia cserép

Nyílászárók: PVC, U=1,1W/m2K

Nyílászáró keret: PVC

Nyílászáró üvegezés: hőszigetelt

Bejárati ajtó: PVC

Szellőzés: természetes

Fűtés: központi gázkazán

Melegvíz: gázkazán

Ökológiai vonatkozások: kis energiaigény fa vázszerkezet

Fűtési igény: 99 kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: 162 kWh/m2a

Tervezők, építész: Németh Tibor KAMPA TrendHaus Kft.

Tartalom Gór

42 Pinkamindszent Ubrankovics

Ez az újépítésű gerendaház a falu szépén, erdővel övezve áll. Kialakításának és anyag- használatának köszönhetően kiválóan illesz- kedik a környezetébe. Kis alapterületével és nyeregtetős kialakításával a megye hagyo- mányos építészeti emlékeit idézi, ugyanak- kor a kor modern technikai vívmányainak köszönhetően – kiemelkedő tulajdonságú hőszigetelő anyagok, biomassza tüzelés, stb. – egy alacsony energiájú házról van szó.

Objektum típusa: tetőtér beépítéses lakóház

Címe: Pinkamindszent, Magyarország, Vas megye

Település elhelyezkedése: Pinkamindszent Vas megye nyugati részén, az osztrák határ mellett, Körmendtől mint- egy 10km-re nyugatra fekszik.

Tulajdonos: magántulajdon

Építés éve: 2010

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egylakásos

Nettó alapterület: 50 m2

Külső fal szerkezete: 120mm lucfenyő gerendafal, oromfal: 140mm hőszigetelés, 140mm bordaváz, fó- lia, gerendaprofillal egyező 20mm lucfenyő lambéria, lécváz

Pincefalazat, padlózat, födém: monolit vasbeton, polisztirol hőszigetelés

Falazat, padlózat, födém: 120/200mm rétegelt-ragasztott lucfenyő látszó födémgerenda, 40mm lucfenyő nút- féderes palló födémborítás

Tartalom Pinkamindszent

43 Tetőhéjazat, szigetelés: 140mm lambéria, lécváz, párafékező fólia, 200mm hőszigetelés, 80/200mm szarufa, 50mm ellenléc, 30x50mm cserépléc, kerá- mia cserép

Nyílászárók: tömörfa

Nyílászáró keret: tömörfa

Nyílászáró üvegezés: hőszigetelt

Bejárati ajtó: tömörfa

Szellőzés: természetes

Fűtés: vegyes tüzelésű központi fűtés/biomassza

Melegvíz: villanybojler

Ökológiai vonatkozások: kis energiaigény faszerkezet biomassza

Fűtési igény: 89 kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: 159 kWh/m2a

Tervezők, építész: Ubrankovics Kft.

Tartalom Pinkamindszent

44 Szombathely Kovács Erika

Bár ez az épület formájával, színvilágával me- diterrán hangulatot idéz, kiválóan illeszkedik külvárosi környezetébe. Tervezése és kivite- lezése során nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy minél kisebb energiaigényű lakóházat hozzanak létre, ugyanakkor az alkalmazott modern technológia megfizethető maradjon és semmiképpen se rontsa el a ház, illetve az utca képét.

Objektum típusa: földszintes lakóház

Címe: Szombathely, Magyarország, Vas megye

Település elhelyezkedése: Szombathely Vas megye nyugati felén, az oszt- rák határtól mintegy 15km-re fekszik.

Tulajdonos: magántulajdon

Építés éve: 2010

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egylakásos

Nettó alapterület: 90 m2

Külső fal szerkezete: belső felületképzés, 380mm vázkerámia, 40mm DRYVIT vakolat

Pincefalazat, padlózat, födém: -

Falazat, padlózat, födém: szalagparketta, 60mm beton, technológiai fó- lia, 50mm lépésálló hőszigetelés, 1rtg. bitume- nes szigetelés, 120mm aljzatbeton, kavicságy

Tartalom Szombathely

45 Tetőhéjazat, szigetelés: fedélszék, párazáró fólia, 50mm ellenléc, 40mm cserépléc, kerámia cserép

Nyílászárók: tömör fenyő

Nyílászáró keret: tömör fenyő U=1,0W/m2K

Nyílászáró üvegezés: háromrétegű hőszigetelt U=0,7W/m2K

Bejárati ajtó: tömör fenyő

Szellőzés: természetes

Fűtés: kondenzációs gázkazán, szolár rásegítés (10%-os éves lefedettséget ad)

Melegvíz: indirekt tartály 30% gázkazán, 70% szolár lefedettség

Légzárás: fokozott

Ökológiai vonatkozások: kis energiaigény, megújuló fűtőanyagok használata

Fűtési igény: 41,18 kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: 51,13 kWh/m2a

Tervezők, építész: Puklerné Kovács Erika Archit Építőipari Tervező és Információ Tech- nológiai Kft.

Tartalom Szombathely

46 Szombathely Mátis Barna

Ez a modern élet követelményei szerint átala- kított épület igazi különlegességet jelent a szo- kásos városképben, ugyanakkor homlokzata- inak visszafogott színvilágának köszönhetően tökéletesen beilleszkedik kertvárosias környe- zetébe. Tervezésekor nagy hangsúlyt fektettek a megújuló energiahasznosítási vívmányok alkalmazására, valamint az épület energiaigé- nyének csökkentésére. Ez utóbbit többek kö- zött napkollektorok alkalmazásával, valamint fal-és mennyezetfűtés kialakításával érték el.

Objektum típusa: kétszintes lakóház

Címe: Szombathely, Magyarország, Vas me- gye

Település elhelyezkedése: Szombathely Vas megye nyugati felén, az oszt- rák határtól mintegy 15km-re fekszik.

Tulajdonos: magántulajdon

Építés éve: 2010

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egylakásos

Nettó alapterület: 190 m2

Külső fal szerkezete: belső felületképzés, 380mm tégla, 160mm hőszigetelés, légrés, mészkő burkolat, néhol pácolt faburkolat, illetve homlokzatvakolat – U=0,2W/m2K

Pincefalazat, padlózat, födém: -

Falazat, padlózat, födém: belső felületképzés, 20mm parketta, 70mm beton, 20mm lépésálló hangszigetelés, 50mm vasbeton, légrés, 12,5mm gipszkarton falazat – U=0,15W/m2K

Tartalom Szombathely

47 Tetőhéjazat, szigetelés: 240mm szarufa, 50mm ellenléc, 40mm cse- répléc, kerámia cserép

Nyílászárók: tömör fenyő

Nyílászáró keret: tömör fenyő

Nyílászáró üvegezés: hőszigetelt U=0,92W/m2K

Bejárati ajtó: tömör fenyő

Szellőzés: természetes

Fűtés: gáz központi

Melegvíz: gáz központi

Ökológiai vonatkozások: napkollektor falfűtés mennyezetfűtés

Fűtési igény: 45 kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: 92 kWh/m2a

Tervezők, építész: Mátis Barna Mátis és Egri tervező Kft.

Tartalom Szombathely

48 Szombathely Egri Balázs

Ez a felújított téglafalas társasház kiemelke- dő példája annak, hogy egy hagyományos társasházi formát hogyan lehet különlegessé, ugyanakkor környezettudatossá tenni úgy, hogy az utcakép se sérüljön. Az épület utcai homlokzatának különleges motívumai játé- kos hangulatot kölcsönöznek az épületnek, de mégsem válik tőle kirívóvá. Környezettuda- tosságát nemcsak hőszigetelő ablakai, hanem az épület déli tetősíkjára felszerelt napkollek- torai is bizonyítják.

Objektum típusa: négyszintes társasház

Címe: Szombathely, Magyarország, Vas megye

Település elhelyezkedése: Szombathely Vas megye nyugati felén, az oszt- rák határtól mintegy 15km-re fekszik.

Tulajdonos: magántulajdon

Építés éve: 2009 (felújítás)

Lakóegység/fogyasztói egység száma: hétlakásos

Nettó alapterület: 600 m2

Külső fal szerkezete: 10mm belső vakolat, 440mm tégla, 10mm nemesvakolat

Pincefalazat, padlózat, födém: -

Falazat, padlózat, födém: 15mm lapburkolat, 65mm aljzatbeton, tech- nológiai fólia, 20mm lépésálló hangszigetelés, 50mm salak feltöltés, 190mm poroszsüveg boltozat, 10mm belső vakolat, 50mm EPS hő- szigetelés, 5mm vékonyvakolat rendszer

Tartalom Szombathely

49 Tetőhéjazat, szigetelés: 30mm gipszkarton, 200mm üveggyapot hő- szigetelés, páraáteresztő alátétfólia, 60mm léc és ellenléc, 20mm kerámia cserép

Nyílászárók: tömörfa műanyag

Nyílászáró keret: tömörfa műanyag

Nyílászáró üvegezés: hőszigetelt

Bejárati ajtó: műanyag

Szellőzés: természetes

Fűtés: állandó hőmérsékletű kazán, radiátoros 80/60ºC hőfoklépcsőjű

Melegvíz: állandó hőmérsékletű kazán, indirekt fűtésű tárolóval

Ökológiai vonatkozások: napkollektor

Fűtési igény: 48,67 kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: 114,72 kWh/m2a

Tervezők, építész: Egri Balázs Mátis és Egri Tervező Kft.

Tartalom Szombathely

50 Zala megye

Gór

Szombathely

Vas megye

Pinkamindszent

Szentgotthárd

Kétvölgy Zalaegerszeg Grad/Radovci Cserszegtomaj Ivanovci Cikecka vas Balatongyörök Zalaköszvényes Brezovci G. Radgona Martjanci Szentkozmadombja Tisina Dobrovnik Lokavci Pomurje Zalakaros Krizevci Újudvar Zerovinci Ljutomer Zala megye

Tartalom

51 Balatongyörök Schmilliár-Bellovits

Ez az új építésű tégla épület a hagyományos tornácos parasztházak mintájára készült, ugyanakkor egy harmadik oromfal beiktatá- sával lehetővé vált az egyediség, a modern szellemiség kifejezése. A színvilágában és kiegészítő díszítéseiben a régmúltat idéző épület tökéletesen illeszkedik falusias kör- nyezetébe, ugyanakkor nincs híján korunk technikai újításainak – például napkollektor alkalmazása a ház gázigényének csökkenté- sére. Ugyanezt a célt szolgálja a fűtésrásegí- tésre használt kandalló is.

Objektum típusa: lakóház

Címe: Balatongyörök, Magyarország, Zala megye

Település elhelyezkedése: Balatongyörök Zala megye szélén, a Balaton északi partján, a Keszthelyi-hegység tövé- ben fekvő település.

Tulajdonos: magántulajdon Építés éve: 2007

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egylakásos

Nettó alapterület: 78 m2

Külső fal szerkezete: 15mm belső vakolat, 12,5mm gipszkarton, 200mm polisztirol hőszigetelés, fa vázszer- kezet, 240mm ásványgyapot hőszigetelés, 12,5mm gipszkarton, dörzsölt vakolat

Pincefalazat, padlózat, födém: 1rtg. szigetelő lemez, 60mm drénlemez és hőszigetelés, 2rtg. bitumenes vízszigetelés, 2rtg. bitumenes máz kellősítés, 10mm vako- lat, 15mm simított vakolat meszelve;

Tartalom Balatongyörök

52 padlózat: 50mm aljzatbeton cement simí- tással, 2rtg. bitumenes szigetelés víznyomás ellen, 1rtg. kellősítés, 150mm vasbeton alj- zatlemez, 230mm kavicsterítés, termett talaj

Falazat, padlózat, födém: 20mm padlóburkolat, 50mm aljzatbeton, 1rtg. technológiai szigetelés, 60mm hő- szigetelés, 1rtg. technológiai szigetelés, 150mm vasalt aljzatbeton, 200mm kavics feltöltés, termett talaj

Tetőhéjazat, szigetelés: 15mm tűzgátló gipszkarton, 1rtg. párazáró fólia, lécváz, 200mm kőzetgyapot hőszige- telés, ácsszerkezet, 1rtg. páraáteresztő tető- fólia, 50mm ellenléc, 30x50mm cserépléc, 25mm hornyolt hódfarkú cserép

Nyílászárók: tömör fenyő

Nyílászáró keret: tömör fenyő

Nyílászáró üvegezés: hőszigetelt

Bejárati ajtó: tömör fenyő

Szellőzés: természetes

Fűtés: központi gázfűtés kandalló

Melegvíz: központi gáz

Ökológiai vonatkozások: megújuló energiaforrások

Fűtési igény: 125 kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: 210 kWh/m2a

Tervezők, építész: Schmilliár Dóra Bellovits László KAMPA TrendHaus Kft.

Tartalom Balatongyörök

53 Bazita Darabos Géza

A Zalaegerszeg egyik külső kerületén talál- ható gerendaház építésénél az elsődleges szempont a ház környezettudatossága volt. Ez a tervezési elv jelenik meg mind az al- kalmazott biomassza tüzelésben, mind a felhasznált anyagok tudatos megválasztásá- ban. Az épület tájba illeszkedéséről hagyo- mányos, külvárosi lakóépületekre jellemző formája, valamint színe gondoskodik.

Objektum típusa: lakóház

Címe: Zalaegerszeg-Bazita, Magyarország, Zala megye

Település elhelyezkedése: Bazita a Zala megye északi részén fekvő me- gyeszékhely, Zalaegerszeg egyik külterülete. A várostól délnyugatra, egy domb gerincén terül el.

Tulajdonos: magántulajdon (Bagosi Zoltán)

Építés éve: 2008

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egylakásos

Nettó alapterület: 96 m2

Külső fal szerkezete: fa gerenda

Pincefalazat, padlózat, födém: belső vakolat, 300mm beton zsalukő fala- zat, 2rtg. bitumenes vízszigetelés, 50mm hőszigetelés, 1rtg. geotextília, kavicstöltés, termett talaj; padlózat: 8mm lapburkolat, 60mm úsztatott aljzatbeton, 1rtg. technoló- giai szigetelés, 50mm hablemez hőszigetelés úsztatóréteg, 2rtg. bitumenes vízszigetelés, 120mm monolit vasbeton aljzat, 1rtg. szi- várgó lemez, 250mm homokos kavics, ter- mett talaj

Tartalom Bazita

54 Falazat, padlózat, födém: 8mm laminált parketta, 60mm aljzatbeton, 1rtg. technológiai hőszigetelés, 29x25mm hablemez úsztatóréteg, 50mm lépésálló hő- szigetelés, 200mm monolit vasbeton födém, 100mm cellulóz hőszigetelés, festés

Tetőhéjazat, szigetelés: 50/100mm álgerenda, 20mm fenyő desz- kaburkolat, párafékező fólia, 80x200mm szarufa közte cellulóz hőszigetelés, 1rtg. páraáteresztő tetőfólia, 50/50mm ellenléc, 30/50mm lécezés, tetőcserép

Nyílászárók: tömör fenyő

Nyílászáró keret: tömör fenyő

Nyílászáró üvegezés: hőszigetelt

Bejárati ajtó: tömör fenyő

Szellőzés: természetes

Fűtés: biomassza (pellet)

Melegvíz: villanybojler

Ökológiai vonatkozások: megújuló energiaforrások

Fűtési igény: 58 kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: 163 kWh/m2a

Tervezők, építész: Darabos Géza

Tartalom Bazita

55 Cserszegtomaj Schmilliár-Bellovits

Cserszegtomaj szélén, egy még csak rész- ben beépült utcában található ez a fa kön�- nyűszerkezetes épület. Az utcafrontról zárt, de az udvar felé nyitott épületforma töké- letesen illeszkedik a falusias, külvárosias környezetéhez. Tájolásának és az átgondolt tervezés nyomán megfelelő irányban elhe- lyezett nagyméterű ablakoknak köszönhe- tően a passzív napenergia hasznosítása egé- szen kiváló az épületnek.

Objektum típusa: lakóház

Címe: Cserszegtomaj, Magyarország, Zala megye

Település elhelyezkedése: Cserszegtomaj Keszthelytől északi irányban 5km-re, a Keszthelyi-hegység délnyugati lá- bánál helyezkedik el.

Tulajdonos: magántulajdon (Piszker Éva)

Építés éve: 2008

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egylakásos

Nettó alapterület: 105 m2

Külső fal szerkezete: belső felületképzés, 18mm gipszkarton, 1rtg. párazáró fólia, 160mm bordaváz, 160mm kőzetgyapot hőszigetelés, 12,5mm gipszrost lemez, 60mm polisztirol hőszige- telés, 2mm alapvakolat, 1,5mm fedővakolat

Pincefalazat, padlózat, födém: -

Tartalom Cserszegtomaj

56 Falazat, padlózat, födém: 15mm kerámia vagy parketta burkolat, 50mm aljzatbeton, 1rtg. technológiai fólia, 50mm lépésálló hőszigetelés, 1rtg. vízszige- telés, 1rtg. kellősítés, 120mm vasalt aljzatle- mez, 150mm kavics terítés, termett talaj

Tetőhéjazat, szigetelés: fa szaruzat, 1rtg. páradiffúz fólia, 30x50mm ellenléc, deszkaborítás, 2rtg. alátét héjazat, 1rtg. bitumenes zsindely fedés

Nyílászárók: PVC

Nyílászáró keret: PVC

Nyílászáró üvegezés: hőszigetelt

Bejárati ajtó: PVC

Szellőzés: természetes

Fűtés: központi gázfűtés

Melegvíz: központi gáz

Ökológiai vonatkozások: kis energiaigény

Fűtési igény: 85 kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: 152 kWh/m2a

Tervezők, építész: Schmilliár Dóra Bellovits László KAMPA TrendHaus Kft.

Tartalom Cserszegtomaj

57 Zalaegerszeg Régió építész

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodá- si Kara az itt lázható Információtechnológi- ai és Gazdasági Információs Tudásközpont (Infocentrum) kialakításával egy, a kor köve- telményeinek megfelelő és környezetkímélő energetikai rendszerű létesítményt hozott lét- re a főiskola zalaegerszegi képzési helyszínén. A teljesen akadálymentesített, geotermikus energiát hasznosító épület felhívja a figyelmet a középületek energiatudatossá tételének le- hetőségeire.

Objektum típusa: középület, oktatási intézmény

Címe: Zalaegerszeg, Magyarország, Zala me- gye

Település elhelyezkedése: Zalaegerszeg a megye északi részén, a Bala- ton és az Őrség között félúton, a Zala folyó két partján fekszik.

Tulajdonos: állami tulajdon

Építés éve: 2009

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egy intézmény

Nettó alapterület: 1513 m2

Külső fal szerkezete: kerámia vázkitöltésű vasbeton váz, 100mm polisztirol hőszigetelés

Pincefalazat, padlózat, födém: vasbeton, 80mm polisztirol hőszigetelés

Falazat, padlózat, födém: monolit vasbeton; zárófödém: fa fogópár, 150mm hőszigetelés

Tartalom Zalaegerszeg

58 Tetőhéjazat, szigetelés: fém lemezfedés, szarufa közte 150mm hőszi- getelés

Nyílászárók: PVC

Nyílászáró keret: PVC

Nyílászáró üvegezés: hőszigetelt

Bejárati ajtó: PVC

Szellőzés: gépi szellőzés

Fűtés: geotermikus

Melegvíz: geotermikus

Ökológiai vonatkozások: megújuló energiaforrások hasznosítása

Fűtési igény: 30,5 kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: 80,9 kWh/m2a

Tervezők, építész: Régió Építész Kft.

Tartalom Zalaegerszeg

59 Zalakaros Bedő FaHáz

Ez a ház az utca utolsó házaként az erdő szé- lén áll. Kialakítása, színvilága tökéletes össz- hangban áll mind természeti, mind épített környezetével. Éppen az elhelyezkedése miatt a családi ház tervezésénél, megvalósításánál fontos szempont volt a környezettudatosság, valamint a harmónia megteremtése. Az épü- let úgy lett kialakítva, hogy energiaigénye a lehető legkisebb legyen, de a kivitelezés mégis megfizethető maradjon.

Objektum típusa: családiház

Címe: Zalakaros, Magyarország, Zala megye

Település elhelyezkedése: Zalakaros, ez a fürdőjéről méltán híres város Zala megye keleti szélén, a Kis-Balatontól dél- re található.

Tulajdonos: magántulajdon

Építés éve: 2009

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egylakásos

Nettó alapterület: 87 m2

Külső fal szerkezete: 12,5mm gipszkarton burkolat, 40mm léc- váz és installációs légrés, 0,5mm hőtükör fólia, 12,5mm OSB lemez, 140mm fa váz- szerkezet közte 140mm kőzetgyapot hőszige- telés, 12,5mm OSB lemez, 45mm hőszigetelő nemesvakolat rendszer

Pincefalazat, padlózat, födém: -

Falazat, padlózat, födém: 10mm padlóburkoló lapok, 80mm esztrich beton, 0,2mm PVC fólia, 100mm hőszigete- lés, 5mm bitumenes szigetelés, 120mm aljzat- beton, kavicságy

Tartalom Zalakaros

60 Tetőhéjazat, szigetelés: 240mm szarufa, 50mm ellenléc, 40mm cse- répléc, kerámia cserép

Nyílászárók: tömör fenyő

Nyílászáró keret: tömör fenyő

Nyílászáró üvegezés: hőszigetelt

Bejárati ajtó: tömör fenyő

Szellőzés: természetes

Fűtés: pellet kazán

Melegvíz: villanybojler

Ökológiai vonatkozások: megújuló energiaforrások hasznosítása

Fűtési igény: 70 kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: 123 kWh/m2a

Tervezők, építész: Bedő FA-HÁZ Építőipari – Kereskedelmi Szolgáltató Kft.

Tartalom Zalakaros

61 Zalaköszvényes Ubrankovics

Ez a kis alapterületű, nyaralónak és családi háznak egyaránt használható épület tökélete- sen illeszkedik fákkal körülvett, enyhén lejtős környezetébe. Kialakításakor nagy hangsúlyt fektettek ház energiaigényének csökkentésére. Az utcafronton található nagyméretű ablak nemcsak világossá, barátságossá teszi a belső teret, hanem segítségével lehetővé válik a nap- energia passzív hasznosítása.

Objektum típusa: családiház, nyaraló

Címe: Zalakaros, Magyarország, Zala megye

Település elhelyezkedése: A Felsőpáhok részét képező Zalaköszvényes Zala megye északnyugati felén, Hévíztől alig négy kilométerre nyugatra fekszik.

Tulajdonos: magántulajdon

Építés éve: 2010

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egylakásos

Nettó alapterület: 42 m2

Külső fal szerkezete: 120mm lucfenyő gerendafal

Pincefalazat, padlózat, födém: -

Falazat, padlózat, födém: 120/200mm rétegelt-ragasztott lucfenyő lát- szó födémgerenda, 40mm lucfenyő nútféde- res palló födémborítás

Tetőhéjazat, szigetelés: 140mm lambéria, lécváz, párafékező fólia, 200mm hőszigetelés, 80/200mm szarufa, 50mm ellenléc, 30x50mm cserépléc, kerámia cserép

Tartalom Zalaköszvényes

62 Nyílászárók: tömör fenyő

Nyílászáró keret: tömör fenyő

Nyílászáró üvegezés: hőszigetelt

Bejárati ajtó: tömör fenyő

Szellőzés: természetes

Fűtés: gázkazán

Melegvíz: gázkazán

Ökológiai vonatkozások: megújuló építőanyagok használata

Fűtési igény: 82 kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: 138 kWh/m2a

Tervezők, építész: Ubrankovics Kft.

Tartalom Zalaköszvényes

63 Bozsok Woodwill faház

Zalaegerszeg külterületén, egy még csak most beépülő területen található ez az újépí- tésű rönkház. A hétvégi házakra emlékezte- tő formájú, sátortetős családi ház tökélete- sen tájba illő ezen a korábban présházakkal tarkított területen. A tervezés és kivitelezés folyamán nagy hangsúlyt fektettek a termé- szetes anyagok használatára és az alternatív fűtési megoldásokra. Ennek köszönhetően a gázfűtés mellett fatüzelésű cserépkályhát is építettek.

Objektum típusa: tetőtér beépítéses lakóház

Címe: Zalaegerszeg-Bozsok, Magyaror- szág, Zala megye

Település elhelyezkedése: Zalaegerszeg-Bozsok Zala megye székhe- lyének újonnan betelepült része. A város- rész Zalaegerszeg keleti felén, domboldalon terül el.

Tulajdonos: magántulajdon

Építés éve: 2010

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egylakásos

Nettó alapterület: 61 m2

Külső fal szerkezete: 210mm fagerenda

Pincefalazat, padlózat, födém: -

Falazat, padlózat, födém: 30mm hajópadló, 70mm párnafa, vízszige- telés, szerelőbeton

Tartalom Bozsok

64 Tetőhéjazat, szigetelés: 15mm lambéria burkolat, 25mm kiegyenlí- tő lécváz, 50mm patkolás, 50mm hőszige- telés, 150mm szarufa, 150mm hőszigetelés, páraáteresztő fólia, 50mm ellenléc, 32mm cserépléc, kerámia cserép

Nyílászárók: tömörfa

Nyílászáró keret: tömörfa

Nyílászáró üvegezés: hőszigetelt

Bejárati ajtó: tömörfa

Szellőzés: természetes

Fűtés: központi fafűtés cserépkályha

Melegvíz: villanybojler

Ökológiai vonatkozások: kis energiaigény fa építőanyag

Fűtési igény: 118 kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: 183 kWh/m2a

Tervezők, építész: Woodwill Faház Kft.

Tartalom Bozsok

65 Zalaegerszeg Pásti Gábor

Zalaegerszeg szívében, egy zártsorú beépí- téses utcában áll ez a környezettudatosan felújított és átalakított ház. A munkálatok során fontos volt, hogy csak olyan átalakí- tásokat végezzenek, amely nem változtatja meg az utcaképet. A környezettudatosság így leginkább a ház fűtésrendszerében érhe- tő tetten. Az irodaként és bemutatóterem- ként funkcionáló épületben alacsony ener- giaigényű padló- és falfűtést alakítottak ki. A fűtésrásegítésre használt kandallót vízte- ressé alakították ki, így hozva létre egy alter- natív melegvíz forrást.

Objektum típusa: irodaépület és bemutatóterem – átalakított

Címe: Zalaegerszeg, Magyarország, Zala megye

Település elhelyezkedése: Zalaegerszeg a megye északi részén, a Bala- ton és az Őrség között félúton, a Zala folyó két partján fekszik.

Tulajdonos: Solergy Bt.

Építés éve: 2009

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egylakásos

Nettó alapterület: 71,22 m2

Külső fal szerkezete: belső felületképzés, 450mm tégla, 100mm hőszigetelés, vakolat

Pincefalazat, padlózat, födém: vasalt beton

Tartalom Zalaegerszeg

66 Falazat, padlózat, födém: könnyűszerkezet, 100mm hőszigetelés

Tetőhéjazat, szigetelés: könnyűszerkezet, hőszigetelés

Nyílászárók: PVC

Nyílászáró keret: PVC

Nyílászáró üvegezés: hőszigetelt

Bejárati ajtó: PVC

Szellőzés: természetes

Fűtés: fatüzelésű kandalló, padló- és falfűtés, ter- vezett napkollektor

Melegvíz: vízteres kandalló

Ökológiai vonatkozások: vízteres kandalló kis energiaigény

Fűtési igény: 102 kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: 138 kWh/m2a

Tervezők, építész: Pásti Gábor TérTerv 76 Építészeti, Belsőépítészeti és Grafikai Stúdió Kft.

Tartalom Zalaegerszeg

67 Zalaegerszeg Baránka, Kiss

Kiemelkedően jó példája ez az épület annak, hogy hogyan lehet egy már meglévő társas- házat bővíteni és a kor hőszigetelési követel- ményeinek megfelelővé tenni anélkül, hogy megváltoztatnák az épület alapvető arculatát, illetve helyét az utcaképben. Az épület felső részén kialakított plusz egy szint, illetve tető- tér beépítés kialakításakor elérték, hogy egy, a modern kor igényeit kielégítő társasház jö- hessen létre.

Objektum típusa: társasház

Címe: Zalaegerszeg, Magyarország, Zala me- gye

Település elhelyezkedése: Zalaegerszeg a megye északi részén, a Balaton és az Őrség között félúton, a Zala folyó két partján fekszik.

Tulajdonos: magántulajdon

Építés éve: 2010 - átépítés

Lakóegység/fogyasztói egység száma: nyolclakásos

Nettó alapterület: 500 m2

Külső fal szerkezete: belső felületképzés, 380mm tégla, 100mm EPS hőszigetelés, vakolat

Pincefalazat, padlózat, födém: 60mm aljzatbeton, bitumen lemez szigetelés, 150mm vasalt aljzatbeton, kavicságy

Falazat, padlózat, födém: 10mm parketta, 10mm kiegyenlítő réteg, 60mm aljzatbeton, 1rtg. technológiai fólia, 40mm lépésálló hangszigetelés, 150mm mo- nolit vasbeton

Tartalom Zalaegerszeg

68 Tetőhéjazat, szigetelés: 120/150mm szarufa, 1rtg. tetőfólia, 30mm el- lenléc, 24mm lécezés, kerámia cserép

Nyílászárók: műanyag

Nyílászáró keret: műanyag

Nyílászáró üvegezés: hőszigetelt

Bejárati ajtó: műanyag

Szellőzés: természetes

Fűtés: gáz kombi

Melegvíz: gáz kombi

Ökológiai vonatkozások: kis energiaigény

Fűtési igény: 71 kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: 129 kWh/m2a

Tervezők, építész: Baránka József Kiss Marietta Régió Építész Kft.

Tartalom Zalaegerszeg

69 Szentkozmadombja Ubrankovics

A napjainkban egyre népszerűbbé váló ge- rendaházak egyik szép példája. A tervezés és kivitelezés során nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy az épület minél kisebb energia- igényű, ugyanakkor elérhető árú és mutatós legyen. Az energiaigény csökkentése érde- kében napkollektort szereltek fel, ami egyál- talán nem rontja az épület vagy a falusi utca képét.

Objektum típusa: lakóház

Címe: Szentkozmadombja, Magyarország, Zala megye

Település elhelyezkedése: Szentkozmadombja Zalaegerszegtől 24km- re délnyugatra található. A község a Zalai- dombság közepén húzódó hegyháton terül el.

Tulajdonos: magántulajdon (Kurucz Péter)

Építés éve: 2009

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egylakásos

Nettó alapterület: 90 m2

Külső fal szerkezete: 180mm borovi fenyő gerendafal

Pincefalazat, padlózat, födém: 60mm aljzatbeton, bitumen lemez szigete- lés, 150mm vasalt aljzatbeton, 150mm ka- vicságy

Falazat, padlózat, födém: 120/200mm borovi fenyő gerenda, 20+20mm deszkaborítás, párafékező fólia, 200m bordaváz, 200mm cellulóz rost hőszi- getelés, 15mm MFP

Tartalom Szentkozmadombja

70 Tetőhéjazat, szigetelés: 80/200mm lucfenyő szarufa, páraáteresztő fólia, 50mm ellenléc, 30x50mm cserépléc, kerámia cserép

Nyílászárók: tömör fenyő

Nyílászáró keret: tömör fenyő

Nyílászáró üvegezés: hőszigetelt

Bejárati ajtó: tömör fenyő

Szellőzés: természetes

Fűtés: központi gázfűtés

Melegvíz: gázkazán

Légzárás: ragasztószalagokkal

Ökológiai vonatkozások: cellulóz rost kis energiafogyasztás gerendafal

Fűtési igény: 70 kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: 138 kWh/m2a

Tervezők, építész: Ubrankovics Kft.

Tartalom Szentkozmadombja

71 Pomurje megye

Gór

Szombathely

Vas megye

Pinkamindszent

Szentgotthárd

Kétvölgy Zalaegerszeg Grad/Radovci Cserszegtomaj Ivanovci Cikecka vas Balatongyörök Zalaköszvényes Brezovci G. Radgona Martjanci Szentkozmadombja Tisina Dobrovnik Lokavci Pomurje Zalakaros Krizevci Újudvar Zerovinci Ljutomer Zala megye

Tartalom

72 Martjanci Smodis, Pohajda, Habjanic

Egy kétszáz éves műemléki védelem alatt álló iskolaépület lett átalakítva energiata- karékos irodaházzá olyan módon, hogy az utcafronton tökéletesen megmaradt a vidék hagyományos építészetét tükröző forma és színvilág. A kísérleti átalakítás tervezésekor és kivitelezésekor nagy hangsúlyt fektettek az épület energiaigényének csökkentésére, valamint a megújuló energiaforrások hasz- nálatára.

Objektum típusa: irodaház

Címe: Martjanci, Szlovénia, Pomurje megye

Település elhelyezkedése: Martjanci Szlovéniában, Muraszombat városa mellett, a Mártonhegyi-patak partján, a ma- gyar határtól mintegy 15km-re fekszik.

Tulajdonos: magántulajdon

Építés éve: XIX. Szd eleje (felújítás 2006)

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egy egység

Nettó alapterület: 340 m2

Külső fal szerkezete: 70 cm vastag tégla falazat, belső oldalon 6 cm hőszigetelés

Pincefalazat, padlózat, födém: 10mm padlóburkoló lapok, 80mm esztrich beton, 0,2mm PVC fólia, 100mm hőszige- telés, 5mm bitumenes szigetelés, 120mm aljzatbeton, min. 350mm meglévő kavicságy

Falazat, padlózat, födém: 15mm parketta, 20mm kiegyenlítő réteg, 420mm: 50/50mm deszkaborítás között bálázott szalma, 50mm agyagtapasztás,

Tartalom Martjanci

73 180mm fa tartószerkezet, 10mm nádvako- lat, 10mm vakolat, 250mm álmennyezet

Tetőhéjazat, szigetelés: 12,5mm gipszkarton, 50mm kókuszrost hőszigetelés benne alumínium merevítés, 25mm deszkázat, 0,5mm párazáró réteg, 230mm: 140/150mm szarufa 80/80mm-es távtartóval, közte 230mm cellulóz rost hő- szigetelés, 24mm deszkázat, 50/40mm el- lenléc, 20mm kerámia cserép

Nyílászárók: tömörfa

Nyílászáró keret: tömörfa

Nyílászáró üvegezés: hőszigetelt U=0,8W/m2K

Bejárati ajtó: tömörfa

Szellőzés: szabályozott szellőzés

Fűtés: hőszivattyú biomassza kazán falfűtés padlófűtés

Melegvíz: hőszivattyú napkollektor

Ökológiai vonatkozások: természeti erőforrások alkalmazása, termé- szetes szigetelőanyagok használata, esővíz hasznosítás

Fűtési igény: 94 kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: -

Tervezők, építész: Robert Smodiš Neven Pohajda Stojan Habjanič

Tartalom Martjanci

74 Martjanci Smodis, Pohajda, Habjanic

Az előzőekben bemutatott kétszáz éves mű- emléki védelem alatt álló iskolaépülethez az udvar felöli oldalon egy, kifejezetten a modern kor követelményeinek megfelelő hozzáépítést is végeztek. Az épületszerkezet kísérleti átala- kításának tervezésekor és kivitelezésekor nagy hangsúlyt fektettek az energiaigény csökken- tésére, valamint a megújuló energiaforrások használatára.

Objektum típusa: bemutatóterem

Címe: Martjanci, Szlovénia, Pomurje megye

Település elhelyezkedése: Martjanci Szlovéniában, Muraszombat városa mellett, a Mártonhegyi-patak partján, a ma- gyar határtól mintegy 15km-re fekszik.

Tulajdonos: magántulajdon

Építés éve: 2006 - 2007

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egy egység

Nettó alapterület: 162 m2

Külső fal szerkezete: 18mm fenyő burkolat, 30mm átszellőző ré- teg, 100mm farostszigetelés, 250mm tégla, 10mm mészvakolat

Pincefalazat, padlózat, födém: 10mm padlóburkoló lapok, 80mm esztrich beton, 0,2mm PVC fólia, 100mm hőszigete- lés, 5mm bitumenes szigetelés, 120mm alj- zatbeton, min. 200mm kavicságy

Falazat, padlózat, födém: 15mm parketta, 10mm kiegyenlítő réteg, 60mm estrich, 40mm lépésálló hangszigete- lés, 180 mm kéreglemezes vasbeton födém, 10 mm mészvakolat

Tartalom Martjanci

75 Tetőhéjazat, szigetelés: 80mm leterhelő kavicságy, 1rtg geotextil, 250mm fagyálló polisztirol szigetelés, 1rtg szigetelésvédő lemez, 2 rtg bitumenes víz- szigetelés, 20-100mm lejtésképző réteg, 200 mm kéreglemezes vasbeton födém, 10 mm mészvakolat

Nyílászárók: tömör fenyő

Nyílászáró keret: tömör fenyő

Nyílászáró üvegezés: hőszigetelt U=0,8W/m2K

Bejárati ajtó: tömör fenyő

Szellőzés: szabályozott szellőzés

Fűtés: hőszivattyú biomassza kazán falfűtés padlófűtés

Melegvíz: hőszivattyú napkollektor

Ökológiai vonatkozások: természeti erőforrások alkalmazása, termé- szetes szigetelőanyagok használata, esővíz hasznosítás

Fűtési igény: 84,2 kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: -

Tervezők, építész: Robert Smodiš Neven Pohajda Stojan Habjanič

Tartalom Martjanci

76 Lokovci pri Negovi Iztok Stolnik

Ez az alacsony energiájú, helyszínen szerelt fa könnyűszerkezetes faház nyeregtetős ki- alakításának és formájának köszönhetően kiválóan illeszkedik a hagyományos építé- szetéről híres vidék épületeihez. Feltűnő színével és nyílászáróinak kialakításával azonban már a modern építészet felé mutat. A tervező jó ízléssel ötvözte a régi és az új építészeti irányzatokat, valamint igen öt- letesen alkalmazta a legújabb technológiai vívmányokat.

Objektum típusa: tetőtér beépítéses lakóház

Címe: Lokavci pri Negovi, Szlovénia, Pomurje megye

Település elhelyezkedése: Lokavci pri Negovi Szlovéniában, az osztrák határtól mintegy 10km-re fekszik.

Tulajdonos: magántulajdon

Építés éve: 2010

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egylakásos

Nettó alapterület: 132 m2

Külső fal szerkezete: 12,5mm gipszkarton, 40mm ásványgyapot hőszigetelés, 15mm OSB, 160mm faváz, 160mm cellulóz rost, 60mm farost lemez, 8mm vakolat – U=0,16W/m2K

Pincefalazat, padlózat, födém: -

Falazat, padlózat, födém: 8mm kerámia, 60mm esztrich beton, 100mm EPS, 4mm vízszigetelés két réteg- ben, 100mm aljzatbeton, 40x80cm sávalap, kavicságy – U=0,37W/m2K

Tartalom Lokovci

77 Tetőhéjazat, szigetelés: 12,5mm gipszkarton, 50/30 lécváz, 15mm OSB, 240mm szarufa, 240mm cellulóz rost, 22mm farost lemez, 50mm ellenléc, 40mm cserépléc, kerámia cserép – U=0,16W/m2K

Nyílászárók: tömör fenyő

Nyílászáró keret: 68mm-es profil U=1,6W/m2K

Nyílászáró üvegezés: háromrétegű 4/9/4/9/4mm U=0,7W/m2K g=55%

Bejárati ajtó: tömör fenyő 68mm-es profil háromrétegű 4/9/4/9/4mm U=0,7W/m2K

Szellőzés: természetes

Fűtés: falfűtés, kandalló kémény

Melegvíz: -

Légzárás: ragasztószalagokkal

Ökológiai vonatkozások: passzív napenergia, szerves szigetelőanya- gok

Fűtési igény: 43 kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: -

Tervezők, építész: Iztok Stolnik Vebis hiša

Tartalom Lokovci

78 Žerovinci pri Ljutomeru Vebis hisa

Igen barátságos és egyben ötletes példája ez az alacsony energiájú épület a helyszínen szerelt könnyűszerkezetes építészeti lehe- tőségeknek. Mutatós, a térség hagyományos formáit idéző nyeregtetős kialakítása ki- válóan illeszkedik környezetébe. A tervező gazdagon, de a hagyományos szerkezetet nem túl erőszakosan alakítva alkalmazta a modern technológia vívmányait.

Objektum típusa: tetőtér beépítéses lakóház

Címe: Žerovinci pri Ljutomeru, Szlovénia, Pomurje megye

Település elhelyezkedése: Žerovinci pri Ljutomeru Szlovéniában Pomurje megyében található, Muraszombat városától mintegy 20km-re délre.

Tulajdonos: magántulajdon

Építés éve: 2010

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egylakásos

Nettó alapterület: 136m2

Külső falszerkezete: 12,5mm gipszkarton, 80mm ásványgyapot hőszigetelés, 15mm OSB, 160x50mm faváz, 210mm cellulóz rost, 60mm farost lemez, 8mm vakolat – U=0,13W/m2K

Pincefalazat, padlózat, födém: -

Falazat, padlózat, födém: 12mm parketta, 22mm OSB, 140mm ás- ványgyapot hőszigetelés, 4mm vízszigetelés két rétegben, 100mm aljzatbeton, 40x80cm sávalap, kavicságy – U=0,27W/m2K

Tartalom Zerovinci

79 Tetőhéjazat, szigetelés: 12,5mm gipszkarton, 100mm ásványgyapot hőszigetelés, 15mm OSB, 240mm szarufa, 240mm cellulóz rost, 22mm farost lemez, 50mm ellenléc, 40mm cserépléc, kerámia cserép – U=0,12W/m2K

Nyílászárók: tömör fenyő

Nyílászáró keret: 78mm-es profil U=1,4W/m2K

Nyílászáró üvegezés: háromrétegűezés 4/12/4/12/4mm U=0,5W/m2K g=49%

Bejárati ajtó: tömör fenyő 78mm-es profil háromrétegű 4/12/4/12/4mm) U=0,5W/m2K

Szellőzés: természetes

Fűtés: falfűtés kandalló kémény

Melegvíz: -

Ökológiai vonatkozások: passzív napenergia, szerves szigetelőanya- gok

Fűtési igény: 39kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: -

Tervezők, építész: Vebis hiša

Tartalom Zerovinci

80 Radovci Iztok Zrinski

Objektum bemutatása: Pomurje megye ha- gyományos építészeti megoldásihoz töké- letesen illeszkedő, ugyanakkor a kor jelen- tős technikai újdonságait is alkalmazó ház. Ez a helyszínen szerelt könnyűszerkezetes, alacsony energiájú ház úgy lett kialakítva, hogy formájában a XIX-XX. század falusi házait idézze, ugyanakkor helyet kaphassa- nak benne a modern élet feltételeinek kielé- gítésére szolgáló eszközök is. Faszerkezetű előépítményének és színvilágának köszön- hetően kiválóan illeszkedik a házat körül- ölelő erdős tájba.

Objektum típusa: tetőtér beépítéses lakóház

Címe: Radovci, Szlovénia, Pomurje megye

Település elhelyezkedése: Radovci Szlovéniában, Pomurje megyében, a magyar-szlovén-osztrák hármas határtól alig 15km-re, délre fekszik.

Tulajdonos: magántulajdon

Építés éve: 2007

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egylakásos

Nettó alapterület: 118m2

Külső falszerkezete: 20mm agyagvakolat, 10mm nádrabic, 30mm deszka, 120mm faváz, 120mm patics fal, 100mm nádrabic, 30mm mészvakolat helyenként 25mm lambériával – U=0,30W/ m2K

Pincefalazat, padlózat, födém: -

Falazat, padlózat, födém: 120 mm kender hőszigetelés, 4 mm víz- szigetelés két rétegben, 100 mm aljzat- beton, 400x800 mm sávalap, kavicságy –

Tartalom Radovci

81 U=0,33W/m2K

Tetőhéjazat, szigetelés: 20mm lambéria, 50x30mm léc, nátron- papír párazáró, 220mm szarufa, 220mm cellulóz rost, 22mm farost lemez, 50mm ellenléc, 40mm cserépléc, kerámia cserép – U=0,18W/m2K

Nyílászárók: tömör fenyő

Nyílászáró keret: 78mm-es profil U=1,4W/m2K

Nyílászáró üvegezés: 4/12/4/12/4mm U=0,5W/m2K g=49%

Bejárati ajtó: tömör fenyő 78mm-es profil háromrétegű 4/12/4/12/4mm) U=0,5W/m2K

Szellőzés: természetes

Fűtés: elektromos falfűtés kandalló kémény

Melegvíz: -

Ökológiai vonatkozások: passzív napenergia, szerves szigetelőanya- gok

Fűtési igény: 62kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: -

Tervezők, építész: Iztok Zrinski Vebis hiša

Tartalom Radovci

82 Ljutomer Iztok Zrinski

Ez a helyszínen szerelt könnyűszerkezetes ház egyszerű, letisztult formájával a megye hagyományos építészeti megoldásit idézi. Ugyanakkor kis energiaigényének, passzív napenergia-hasznosításának, színvilágának köszönhetően igazi modern épület. A terve- ző nemcsak napkollektorok alkalmazásával, hanem átgondolt tájolással és nagy üvegfe- lületek gondos beépítésének segítségével is igyekezett csökkenteni a ház energiaigényét.

Objektum típusa: tetőtér beépítéses lakóház

Címe: Ljutomer, Szlovénia, Pomurje megye

Település elhelyezkedése: Ljutomer Szlovéniában, Pomurje megyé- ben, a horvát határ mellett, Križevci város- ától alig 10km-re, délkeletre fekszik.

Tulajdonos: magántulajdon

Építés éve: 2004

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egylakásos

Nettó alapterület: 160 m2

Külső fal szerkezete: 12,5mm gipszkarton, 80mm ásványgyapot hőszigetelés, 15mm OSB, 160x50mm faváz, 210mm cellulóz rost, 60mm farost lemez, 8mm vakolat – U=0,13W/m2K

Pincefalazat, padlózat, födém: -

Falazat, padlózat, födém: Lakószint falazat, padlózat, födém, födém- szigetelés: 12mm parketta, 60mm esztrich beton, 150mm ásványgyapot hőszigetelés, 4mm vízszigetelés két rétegben, 250mm alj- zatbeton, kavicságy – U=0,26W/m2K

Tartalom Ljutomer

83 Tetőhéjazat, szigetelés: 12,5mm gipszkarton, 80mm ásványgyapot hőszigetelés, 15mm OSB, 240mm szarufa, 240mm cellulóz rost, 16mm farost lemez, 50mm ellenléc, 40mm cserépléc, kerámia cserép – U=0,13W/m2K

Nyílászárók: tömör fenyő

Nyílászáró keret: 68mm-es profil U=1,6W/m2K

Nyílászáró üvegezés: 4/9/4/9/4mm U=0,7W/m2K g=55%

Bejárati ajtó: tömör fenyő 68mm-es profil háromrétegű 4/9/4/9/4mm U=0,7W/m2K

Szellőzés: természetes

Fűtés: elektromos falfűtés kandalló kémény

Melegvíz: -

Légzárás: ragasztószalagokkal

Ökológiai vonatkozások: passzív napenergia, szerves szigetelőanya- gok, esővíz összegyűjtése és használata (mosógép, wc)

Fűtési igény: 37 kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: -

Tervezők, építész: Iztok Zrinski Vebis hiša

Tartalom Ljutomer

84 Krizevci pri Ljutomeru Iztok Zrinski

Ez a modern formájú, féltetős épület az el- érhető kis energiájú házak egyik mintapél- dája. Helyszínen szerelt könnyűszerkezetes falaihoz szerves szigetelőanyagokat hasz- náltak fel. Nagyszerű hővezetési tényezőjű nyílászáróit olyan árnyékolással látták el, amely tovább fokozza energiatudatosságát. Feltűnő, szögletes formáival városi környe- zetében kiválóan illeszkedik a szomszédos épületekhez.

Objektum típusa: tetőtér beépítéses lakóház

Címe: Križevci pri Ljutomeru, Szlovénia, Pomurje megye

Település elhelyezkedése: Križevci pri Ljutomeru Szlovéniában, Pomurje megyében, Muraszombat város- ától mintegy 15km-re délre fekszik.

Tulajdonos: magántulajdon

Építés éve: 2009

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egylakásos

Nettó alapterület: 170 m2

Külső fal szerkezete: 12,5mm gipszkarton, 40mm ásványgyapot hőszigetelés, 15mm OSB, 160x50mm faváz, 210mm cellulóz rost, 60mm farost lemez, 8mm vakolat – U=0,14W/m2K

Pincefalazat, padlózat, födém: -

Falazat, padlózat, födém: 14mm parketta, 60mm esztrich beton, 100mm hőszigetelés, 4mm vízszigetelés két rétegben, 100mm aljzatbeton, 40x80mm-es sávalap, kavicságy – U=0,37W/m2K

Tartalom Krizevci

85 Tetőhéjazat, szigetelés: 12,5mm gipszkarton, 50x30mm lécváz, 15mm OSB, 240mm szarufa, 240mm cel- lulóz rost, 22mm farost lemez, 50mm el- lenléc, 40mm cserépléc, kerámia cserép – U=0,16W/m2K

Nyílászárók: tömör fenyő

Nyílászáró keret: 78mm-es profil U=1,4W/m2K

Nyílászáró üvegezés: háromrétegű 4/12/4/12/4mm U=0,5W/m2K g=49%

Bejárati ajtó: tömör fenyő 78mm-es profil háromrétegű 4/12/4/12/4mm U=0,5W/m2K

Szellőzés: természetes

Fűtés: falfűtés kandalló kémény

Melegvíz: -

Ökológiai vonatkozások: passzív napenergia, szerves szigetelőanya- gok

Fűtési igény: 36 kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: -

Tervezők, építész: Iztok Zrinski Vebis hiša

Tartalom Krizevci

86 Cikecka Kristian Zver

Ez a favázas épület igazi különlegességnek számít napjaink építészetében. A külső fa- lak favázait ugyanis kiváló hőszigetelő tulaj- donságú, de beépítéskor nagy odafigyelést igénylő szalmabálával töltötték ki és agyag- gal tapasztották. A kör alakú épület tájba illeszkedését fokozza, hogy tetejét szellőző zöldtető formájában alakították ki. Környe- zet közeli építési anyagainak köszönhetően ragyogó példáját jelenti a dombos vidék táj- jellegű építészetének.

Objektum típusa: lakóház

Címe: Čikečka vas, Szlovénia, Pomurje me- gye

Település elhelyezkedése: Čikečka vas Szlovéniában Pomurje megyé- ben a magyar határ mellett található, Mura- szombat városától mintegy 20km-re észak- keletre.

Tulajdonos: magántulajdon

Építés éve: 2007-2011

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egylakásos

Nettó alapterület: 144 m2

Külső fal szerkezete: 30mm agyagtapasztás, 450mm szalmabála, 50mm mészvakolat – U=0,11W/m2K

Pincefalazat, padlózat, födém:

Falazat, padlózat, födém: 30mm borovi fenyő, 200mm kókuszrost szi- getelés, 50mm tölgy burkolat – U=0,19W/ m2K

Tartalom Cikecka

87 Tetőhéjazat, szigetelés: lambéria, párazáró fólia, 450mm szalmabá- la, szellőző zöld tető– U=0,11W/m2K

Nyílászárók: tömör fenyő

Nyílászáró keret: 78mm-es profil U=1,4W/m2K

Nyílászáró üvegezés: hőszigetelt üvegezés U=1,1W/m2K g=57%

Bejárati ajtó: tömörfa U=1,7W/m2K

Szellőzés: természetes

Fűtés: beépített kandalló fafűtés

Melegvíz: -

Ökológiai vonatkozások: környékbeli fa, szalma és agyag felhaszná- lásával

Fűtési igény: 28 kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: -

Tervezők, építész: Kristijan Zver

Tartalom Cikecka

88 Dobrovnik Robert Recek

Ez az újépítésű, alacsony energiájú ház szin- te teljes egészében természetes anyagokból készült. Formájában nagyszerűen illeszke- dik Pomurje megye hagyományos épülete- ihez. Három szintből áll: pince, földszint és beépített tetőtér. A betonból készült pince kivételével az épület favázas, amit igen jó szigetelő képességű szalmabálával töltöttek ki, majd agyaggal tapasztották. Az építés során nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy lehetőleg csak környékbeli alapanyagokat használjanak fel.

Objektum típusa: lakóház

Címe: Dobrovnik, Szlovénia, Pomurje me- gye

Település elhelyezkedése: Dobrovnik Szlovéniában Pomurje megyé- ben a magyar határ mellett található, Mura- szombat városától mintegy 17km-re keletre.

Tulajdonos: magántulajdon

Építés éve: 2008-tól

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egylakásos

Nettó alapterület: 220m2

Külső falszerkezete: 0,5mm mészvakolat, 70mm agyagtapasztás, 500mm szalmabála, 10mm átlós lécezés, 50mm agyagtapasztás, 0,5mm mészvakolat U=0,09W/m2K

Pincefalazat, padlózat, födém: -

Tartalom Dobrovnik

89 Falazat, padlózat, födém: 12mm kerámia padlóburkolat vagy fa par- ketta, 50mm esztrich beton, 100mm kőzet- gyapot, vízszigetelés, 100mm aljzatbeton, tömörített kavics – U=0,35W/m2K; felsőszint: 220mm fagerenda, páraáteresz- tő fólia, 70mm hő- és hangszigetelő ecoflex rendszer, 60mm hajópadló

Tetőhéjazat, szigetelés: 20mm deszka, fólia, 200mm kőzetgyapot, párazáró fólia, 20mm széldeszka, 40mm ellenléc, 30mm léc, Tondach cserép - U=0,19W/m2K

Nyílászárók: tömör fenyő

Nyílászáró keret: U=1,7W/m2K

Nyílászáró üvegezés: U=1,1W/m2K g=59%

Bejárati ajtó: tömör fenyő

Szellőzés: természetes

Fűtés: alsószint: központi fűtésrendszer; máshol egyéb fatüzelési mód: cserépkályha a háló- szobában, kandalló a nappaliban

Melegvíz: -

Ökológiai vonatkozások: természetes anyagokból épült – környékbeli fa, szalma és agyag felhasználásával; a pad- ló és a nyílászárók természetes anyagokkal kezelt fából készültek; újrahasznosított tégla használata a vizesblokknál

Fűtési igény: 48kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: -

Tervezők, építész: Robert Recek

Tartalom Dobrovnik

90 Martjanci Remo Zrinski

Ez az újépítésű, alacsony energiájú ház tö- mör téglafalakkal rendelkezik. A kétszintes épületet úgy tervezték, hogy a felső szinten egy lakóegységet lehessen kialakítani, míg az alsó szintjén üzlethelyiség működhessen. A tervezés során nagy hangsúlyt feltettek arra, hogy az épület illeszkedjen kisvárosi környezetéhez, ugyanakkor megtartsa a vi- dékre jellemző építészeti sajátosságokat. Így alakult ki ez az alapvetően hagyományos formájú, de mégis modern megjelenésű ház, amely a kor technikai vívmányiban sem szenved hiányt.

Objektum típusa: kétszintes üzlet és lakóház

Címe: Martjanci, Szlovénia, Pomurje megye

Település elhelyezkedése: Martjanci Szlovéniában Pomurje megyében a magyar határtól 15km-re, Muraszombat városától alig 5km-re található.

Tulajdonos: magántulajdon (Vlasta Antonič Weingerl)

Építés éve: 2008

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egylakásos és egy üzlethelyiséges

Nettó alapterület: 374 m2

Külső fal szerkezete: szellőztetett homlokzat – klinkertégla: 20mm mészvakolat, 190mm üreges tégla, 100mm üveggyapot hőszigetelés, szellőzte- tett tégla – U=0,29W/m2K; érintkező hom- lokzat: 20mm mészvakolat, 190mm üreges tégla, 160mm üveggyapot hőszigetelés, vé- kony vakolat – U=0,20W/m2K

Pincefalazat, padlózat, födém: -

Tartalom Martjanci

91 Falazat, padlózat, födém: kerámia, 70mm esztrich beton, 120mm lé- pésálló hőszigetelés, vízszigetelés, 200mm aljzatbeton, 400mm kavicságy – U=0,25W/ m2K

Tetőhéjazat, szigetelés: 12,5mm gipszkarton, párazáró fólia, 100/280mm szarufa, 280mm cellulóz rost, 24mm farost lemez, 50/40mm ellenléc, 50/30mm cserépléc, kerámia cserép – U=0,14W/m2K

Nyílászárók: tömör lucfenyő

Nyílászáró keret: 68mm-es profil U=1,6W/m2K

Nyílászáró üvegezés: kétrétegű üvegezés U=0,7W/m2K g=52%

Bejárati ajtó: tömör lucfenyő 35mm-es profil

Szellőzés: központi hasznosítás 70%

Fűtés: elsődleges fűtés elektromos, alacsony hő- mérsékletű fűtési rendszer, padlófűtés

Melegvíz: -

Ökológiai vonatkozások: cellulóz rost farostlemez

Fűtési igény: 55 kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: -

Tervezők, építész: Remo Zrinski

Tartalom Martjanci

92 Brezovci Stojan Habjanic

Ez az újépítésű, alacsony energiájú ház fa vázszerkezetével, deszkaborításával és természetközeli színeivel kiválóan illeszke- dik fákkal körülvett falusias környezetébe. Nagy üvegfelületei lehetővé teszi, hogy a passzív napenergia átgondolt használatát. Ezt a felszerelt árnyékolók is segítik. A ter- vezés és építés során nagy hangsúlyt fektet- tek a természetes alapanyagok és védősze- rek használatára, valamint egy hatékony ugyanakkor környezettudatos fűtési rend- szer kiépítésére.

Objektum típusa: lakóház

Címe: Brezovci, Szlovénia, Pomurje megye

Település elhelyezkedése: Brezovci Szlovéniában Pomurje megyében az osztrák határtól 10km-re, Muraszombat városától északnyugatra fekszik.

Tulajdonos: magántulajdon

Építés éve: 1998-2002

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egylakásos

Nettó alapterület: 206 m2

Külső fal szerkezete: 15mm gipszrost lemez, 50mm kókuszrost szigetelés, 10mm OSB, 80/160mm faváz, 160mm cellulóz rost szigetelés, 24mm fa- rost lemez, 50/30mm ellenléc, 24mm látszó fenyő deszkázat– U=0,18W/m2K

Pincefalazat, padlózat, födém: -

Falazat, padlózat, födém: 28mm égerfa borítás, párazáró fólia, 12mm kókuszrost szigetelés, vízszigetelés, aljzat- beton, kavicságy

Tartalom Brezovci

93 Tetőhéjazat, szigetelés: 15mm gipszrost lemez, 50mm kókuszrost szigetelés, 10mm OSB, 80/180mm faváz, 180mm cellulóz rost szigetelés, 24mm fa- rost lemez, 50/40mm ellenléc, 50/30mm cserépléc, kerámia cserép – U=0,17W/m2K

Nyílászárók: tömörfa

Nyílászáró keret: 68mm-es profil U=1,6W/m2K

Nyílászáró üvegezés: kétrétegű üvegezés U=1,1W/m2K

Bejárati ajtó: tömörfa 35mm-es profil

Szellőzés: természetes

Fűtés: elsőleges a gázfűtés, amit egy fatüzelésű kandalló egészít ki, alacsony hőmérsékletű fal- és padlófűtés

Melegvíz: -

Légzárás: n 50 = 0,50 h-1

Ökológiai vonatkozások: többnyire természetes szigetelőanyagok: cellulóz, farost, kókuszrost, agyagból ké- szült gipsz, faanyagvédőszerek és felületke- zelő anyagok természetes alapanyagokból készültek, környékbeli (60km) faanyagok használata

Fűtési igény: 45 kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: -

Tervezők, építész: Stojan Habjanič

Tartalom Brezovci

94 Ivanovci Remo Zrinski

A megye hagyományos falusias építészetét tükrözi ez az újépítésű, alacsony energiájú épület. A falazóblokkokból készült épület energiatudatossága nemcsak formai kialakí- tásában, hanem a felhasznált modern tech- nikai vívmányok sokrétű alkalmazásában is megmutatkozik. A végletekig leegyszerű- sített épületformát látva nem gondolnánk, hogy belül komoly gépészet gondoskodik a friss levegőről, valamint a talajból nyert hő továbbításáról.

Objektum típusa: lakóház

Címe: Ivanovci, Szlovénia, Pomurje megye

Település elhelyezkedése: Ivanovci Szlovéniában Pomurje megyében a magyar határtól és Muraszombat városától egyaránt 10km-re fekszik.

Tulajdonos: magántulajdon

Építés éve: 2006

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egylakásos

Nettó alapterület: 150,17 m2

Külső fal szerkezete: 20mm mészvakolat, 380mm falazó blokk, 300mm hőszigetelés, vékony vakolat - U=0,11W/m2K

Pincefalazat, padlózat, födém: -

Falazat, padlózat, födém: 19mm fa parketta, 80mm esztrich beton, 100mm lépésálló hőszigetelés, vízszigete- lés, 80mm aljzatbeton, 300mm kavicságy – U=0,18W/m2K

Tartalom Ivanovci

95 Tetőhéjazat, szigetelés: mészvakolat, 210mm tégla-beton födém, párazáró fólia, 400mm üveggyapot – U=0,13W/m2K

Nyílászárók: tömörfa alumínium

Nyílászáró keret: 68mm-es profil U=1,4W/m2K

Nyílászáró üvegezés: U=0,7W/m2K g=52%

Bejárati ajtó: alumínium 35mm-es profil

Szellőzés: szabályozott hasznosítás 90%

Fűtés: hőszivattyú – víz forró levegős

Melegvíz: -

Ökológiai vonatkozások: hőszivattyú szellőztető rendszer

Fűtési igény: 22 kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: -

Tervezők, építész: Remo Zrinski

Tartalom Ivanovci

96 Gornja Radgova SPG Pomgrad

Ez a fákkal körülvett helyen álló, téglaépíté- sű, földszintes épület volt az első passzívház Szlovéniában. A nem magánkézben lévő épü- let energiaigénye - különlegesen jó lég- és hőszigetelésének köszönhetően - rendkívül alacsony. A kivitelezéskor nagy hangsúlyt fek- tettek arra, hogy az épület külső megjelenésé- ben is illeszkedjen funkciójához, ugyanakkor az utcaképet se változtassa meg.

Objektum típusa: óvoda

Címe: Gornja Radgona, Szlovénia, Pomurje megye

Település elhelyezkedése: Gornja Radgona Szlovéniában Pomurje me- gyében található, Muraszombat városától nyugatra az osztrák-szlovén határ mellett.

Tulajdonos: önkormányzat

Építés éve: 2008

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egylakásos

Nettó alapterület: 1210 m2

Külső fal szerkezete: 20mm vakolat, 290mm téglafal, 300mm EPS szigetelés – U=0,11W/m2K

Pincefalazat, padlózat, födém: -

Falazat, padlózat, födém: padlózat: 20mm kerámia vagy fa parketta, 80mm esztrich beton, 100mm XPS szigete- lés, vízszigetelés, 140mm aljzatlemez, 180mm XPS szigetelés, 50mm betonlemez, 250mm kavicságy – U=0,12W/m2K; födém: 20mm vakolat, 200mm betonlemez, párazáró fó- lia, 80mm kőzetgyapot hőszigetelés, 360mm cellulóz rost, páraáteresztő fólia – U=0,09W/ m2K

Tartalom Gojna Radgova

97 Tetőhéjazat, szigetelés: 80mm szarufa, 50mm ellenléc, 40mm cserép- léc, kerámia cserép

Nyílászárók: tömörfa/alumínium U=0,9W/m2K

Nyílászáró keret: 78mm-es profil U=1,4W/m2K

Nyílászáró üvegezés: háromrétegű üvegezés U=0,5W/m2K g=52%

Bejárati ajtó: tömörfa/alumínium U=0,83W/m2K

Szellőzés: szabályozott szellőzés hasznosítás 84%

Fűtés: hőszivattyú meleg levegős fűtés 9m2 napkollektor

Melegvíz: hőszivattyú napkollektor

Légzárás: 0,38 h-1

Ökológiai vonatkozások: megújuló energiaforrások használata, szerves szigetelőanyagok

Fűtési igény: 18 kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: -

Tervezők, építész: SGP Pomgrad d.o.o.

Tartalom Gojna Radgova

98 Gornja Radgova SPG Pomgrad

Ez a földszintes épület úgy lett kialakítva, hogy mindenféle szempontból megfeleljen egy óvoda modern kori előírásainak. Az épület tervezésénél és kivitelezésénél nagy hangsúlyt fektettek a környezetbe illeszkedésre, illetve az energiahatékonyságra. Az óvodaépület igen hatékony a passzív napenergia-hasznosítás te- rületén nagyméretű, gondosan tájolt ablakai- nak köszönhetően.

Objektum típusa: óvoda

Címe: Gornja Radgona, Szlovénia, Pomurje megye

Település elhelyezkedése: Gornja Radgona Szlovéniában Pomurje me- gyében található, Muraszombat városától nyugatra az osztrák-szlovén határ mellett.

Tulajdonos: önkormányzat

Építés éve: 2009

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egylakásos

Nettó alapterület: 1250 m2

Külső fal szerkezete: 20mm vakolat, 290mm téglafal, 300mm EPS szigetelés – U=0,11W/m2K

Pincefalazat, padlózat, födém: -

Falazat, padlózat, födém: padlózat: 20mm kerámia vagy fa parketta, 80mm esztrich beton, 100mm XPS szigete- lés, vízszigetelés, 140mm aljzatlemez, 180mm XPS szigetelés, 50mm betonlemez, 250mm kavicságy – U=0,12W/m2K; födém: 20mm vakolat, 200mm betonlemez, párazáró fó- lia, 80mm kőzetgyapot hőszigetelés, 360mm cellulóz rost, páraáteresztő fólia – U=0,09W/ m2K

Tartalom Gojna Radgova

99 Tetőhéjazat, szigetelés: 80mm szarufa, 50mm ellenléc, 40mm cserép- léc, kerámia cserép

Nyílászárók: tömörfa/alumínium U=0,9W/m2K

Nyílászáró keret: 78mm-es profil U=1,4W/m2K

Nyílászáró üvegezés: háromrétegű üvegezés U=0,5W/m2K g=52%

Bejárati ajtó: tömörfa/alumínium U=0,83W/m2K

Szellőzés: szabályozott szellőzés hasznosítás 84%

Fűtés: hőszivattyú meleg levegős fűtés 9m2 napkollektor

Melegvíz: hőszivattyú napkollektor

Légzárás: 0,58 h-1

Ökológiai vonatkozások: megújuló energiaforrások használata, szerves szigetelőanyagok

Fűtési igény: 14 kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: -

Tervezők, építész: SGP Pomgrad d.o.o.

Tartalom Gojna Radgova

100 Tisina SPG Pomgrad

Az itt bemutatott óvodaépület igazi külön- legességnek számít. Bár modern forma- és színvilággal rendelkezik, játékosságának köszönhetően kiválóan illeszkedik funkci- ójához. Földszintes kialakítása miatt nem hivalkodó a megjelenése, tökéletesen illesz- kedik az utcaképbe. Környezetébe való bele- olvadásához jelentősen hozzájárul zöldtetős kialakítása is. Ez utóbbi számottevően csök- kenti az épület energiaszükségleteit.

Objektum típusa: óvoda

Címe: Tišina, Szlovénia, Pomurje megye

Település elhelyezkedése: Tišina Szlovéniában, a Mura folyótól nem messze, Muraszombat városától mintegy 7km-re nyugatra, az osztrák határ közelében fekszik.

Tulajdonos: önkormányzat

Építés éve: 2011

Lakóegység/fogyasztói egység száma: egylakásos

Nettó alapterület: 732 m2

Külső fal szerkezete: 15mm gipszkarton, 15mm OSB lemez, 406mm TJI-tartó, 406mm cellulóz rost hőszi- getelés, 60mm farostlemez, 8mm homlokzati vakolat – U=0,10W/m2K

Pincefalazat, padlózat, födém: -

Falazat, padlózat, födém: 20mm kerámia padlóburkolat, 60mm esztrich beton, 80mm XPS hőszigetelés, vízszigete- lés, 300mm XPS hőszigetelés, 50mm beton, 250mm tömörített kavics – U=0,10W/m2K

Tartalom Tisina

101 Tetőhéjazat, szigetelés: 15mm gipszkarton, 280mm fa gerendázat, 22mm OSB lemez, párazáró réteg, 200mm XPS hőszigetelés, vízszigetelés, 30-90mm XPS hőszigetelés a közökben, 120mm XPS hőszigetelés, geotextil, vízelvezető, talajréteg - U=0,09W/m2K

Nyílászárók: tömörfa U=0,9W/m2K

Nyílászáró keret: tömörfa U=0,9W/m2K

Nyílászáró üvegezés: háromrétegű üvegezés U=0,5W/m2K g=52%

Bejárati ajtó: tömörfa U=0,83W/m2K

Szellőzés: szabályozott szellőzés hasznosítás 84%

Fűtés: hőszivattyú 9m2 napkollektor

Melegvíz: hőszivattyú napkollektor

Légzárás: 0,49 h-1

Ökológiai vonatkozások: megújuló energiaforrások használata, termé- szetes szigetelőanyagok, zöldtető

Fűtési igény: 22 kWh/m2a

Primer energiaszükséglet: -

Tervezők, építész: SGP Pomgrad d.o.o. Lumar d.o.o.

Tartalom Tisina

102 Irodalomjegyzék:

Balassa Iván: Magyar néprajz 4. kötet, Életmód d Akadémiai Kiadó. Budapest, 2002

Barabás J., Gilyén N.: Magyar népi építészet d Műszaki Könyvkiadó. Budapest, 1987

Dám László: Építkezés d Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, 1992

Gráfik Imre: Vas megye népművészete d Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 1996

Tóth János: Az őrségek népi építészete d Műszaki Könyvkiadó. Budapest, 1975

Tóth János: Göcsej népi építészete d Műszaki Könyvkiadó. Budapest, 1965

Nagy Endre: Boronafalas építkezés a Nyugat-Dunántúlon d Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó. Sopron, 2011

http://www.muemlekem.hu http://www.orvidek.hu http://www.zalacseb.hu http://monstone.hu http://www.orsegieletmodturak.hu http://karpatinfo.net http://www.vendegvaro.hu http://www.panoramio.com

Bora, Nemerkényi: Magyarország földrajza d Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. T510.731-H/1999.

Padányi Ágnes: Ungarn. Schritt für Schritt. d Ungarischer Tourismusamt, 2011

Gyógy + wellness d Magyar Turizmus Zrt. 2008

www.vasmegye.hu www.hu.wikipedia.org http://www.hhrf.org/xantusz/mv_muravidek.html http://slovenija.gaja.hu/ http://www.moravske-toplice.com/