ZALAI KISMONOGRAFIAK 8. GUTORFÖLDE TÖRTENETE Irta: Bodorkós Zsolt Káli Csaba Molnár László C4>RFÖV^ Zalaegerszeg, 2004 ZALAI KISMONOGRAFIAK 8. A Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága sorozata Sorozatszerkesztő : Vándor László Szerkesztő: Káli Csaba Lektor: Turbuly Éva Technikai szerkesztő: Frankovics Tibor Nyomdai előkészítés: Törökné Mihályfi Izabella Bicskei József Az eredeti fényképeket a szerzők rendelkezésére bocsátották: Anda Gyuláné, Ábrahám Gézáné, Bakon Tivadar, Bangó Józsefné, Gódor Gyuláné, Káli Csaba, Káli Kálmánné, Mátai Ferencné, Nyakas István, Salamon Józsefné, Toplak Istvánne, Török László, Művelődési ház Gutorfölde, Zala Megyei Levéltár Kiadja a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága Felelős kiadó: Vándor László ISSN 1219 6169 ISBN 963 7205 38 1 Készült Gutorfölde Község Önkormányzata anyagi támogatásával A kiadást támogatta: Zala Megye Önkormányzatának Kulturális Bizottsága Tartalomj egyzék Előszó 5 A település földrajzi és geológiai viszonyai (Bodorkós Zsolt) 7 A község története az őskortól a török kor végéig (Molnár László) 11 Élet a török után (Molnár László) 22 Náprádfa 38 Rádiháza 50 Aszuvölgy 53 Görbő 54 Himfólde 56 Kisfalud 56 Velence 57 Erdőfalva 57 Gizellapuszta 58 Füzespuszta 58 Vilmamajor 58 A falu és környékének története a XX. században (Káli Csaba) 63 A településkép változásai a XX. században (Káli Csaba) 77 A közigazgatás története (Káli Csaba - Molnár László) 89 A falu mezőgazdasága (Káli Csaba - Molnár László) 103 Iparosok, kereskedők és a közjó szolgái (Káli Csaba - Molnár László) .118 Az oktatás története (Molnár László) 127 A társas élet és az önművelődés színterei a XX. században (Káli Csaba) 140 Hitélet, lelkipásztorok, út menti keresztek (Molnár László) 148 A település néprajza (Molnár László) 160 Földrajzi nevek (Molnár László) 168 Szavak és kifejezések magyarázata 174 Névmagyarázat 177 Mértékegységek 178 Függelék 179 3 Előszó Egy növény, egy fa nem tud élni, növekedni, gyökerek, erős gyökerek nélkül, amire mindenkor támaszkodhat. Mi emberek sem tudunk élni, létesülni gyökereink, múltunk nélkül, melyre építhetünk, támaszkodhatunk. Otthon, haza mind olyan fogalom melyet sokszor használunk beszélgeté­ seink során, bele sem gondolva, hogy mit értünk alatta. Pedig minden ember számára van egy település, egy tájegység, ahol otthon érzi, érezheti magát, így vagyunk ezzel mi itt Gutorföldén, Náprádfán, Rádiházán is. Ide köt ben­ nünket az élet, az emlékek itt vannak a gyökereink. Községünk múltját több évszázadon keresztül mutatják be a helytörténeti leírás szerzői, felhasználva a fellelhető forrásanyagokat. Sok érdekes dolgot tudhatunk meg a település és a tájegység múltjáról, történelmi sajátossá­ gairól. A monográfia első részében a küzdelem a megmaradásért, a létért jellemzi történelmünket. A viharos időkben többször kellett a semmiből újra építkezni, a nem túl gazdag földből megélhetést biztosítani. A közelmúlt történéseit megelevenítő részben láthatjuk, hogy a XX. század­ ban is nagyon eseménydús a község történelme. A helytörténeti leírás, mely első a község történetében, a jövő nemzedék számára is gazdag információforrást jelent, de ugyanakkor feleleveníti a szülőfalu emlékét a távolra szakadt, nem itt élő, ám gyökereiket ebben a községben tudó és érző embereknek. A szülőföld összeköt. A leírásokból tudjuk, hogy az itt élők mindig megtartották hitüket, bíztak a jövőben. Legfőbb bizonyítéka ennek az, hogy Szent István királyt választották védő­ szentjüknek. Azt az István királyt, aki itt a Kárpát medencében államot, hazát alapított, megteremtette a magyar nép megmaradásának feltételeit. Ajánlom mindazoknak Gutorfölde helytörténeti leírását, akik a múltban sokat tettek azért, hogy itt a Göcsej vidék déli részén Gutorföldét, Náprádfát és Rádiházát a hazának, az otthonnak tudhatjuk és érezhetjük. Emellett min­ denképpen ajánlom a jövő nemzedék figyelmébe, azért, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy, mindig és mindenhol büszkén lehessen igaz gutorföldi. Gutorfölde, 2004. július 18. Nyakas István polgármester 5 A település földrajzi és geológiai viszonyai Gutorfölde és környéke tájföldrajzi értelemben a Nyugat-Zalai-dombság két kistájának, a Dél-Göcseji-dombságnak és az Észak-Göcseji-dombságnak a határán fekszik. A határhelyzet legmarkánsabban a vidék geomorfológiai arculatában mutatkozik meg, de tetten érhetjük vízrajzi adottságok tekin­ tetében is. Ha képzeletben a felszín alá tekintünk, körülbelül három kilométeres mélységben a földtörténeti középkor (mezozooikum: triász, jura, kréta) üledékeit találjuk. Közvetlenül a falu alatt ezek az ismert legidősebb kőzetek (koruk 245-65 millió év), de ezeken kívül a környéken előfordulnak ennél idősebb, a földtörténeti ókorból származó kőzetek is. A mezozoos rétegekre jelentős üledékhézaggal harmadidőszaki - miocén - üledékek rakódtak le nagy vastagságban. Egykor, az e helyütt is hullámzó Pannon-tóban közel kettő kilométer vastagságú agyagos, homokos üledék halmozódott fel, majd 6-7 millió éve a tó feltöltődését követően a folyók váltak a fő felszínalakító tényezővé. Az északi és nyugati irányból érkező vízfolyások homokos és kavicsos üledékeket teregettek szét nagy vastagságban. Felszíni feltárás híján ezeket a rétegeket sajnos közvetlenül nem tanulmányozhatjuk. A dombok északi oldalán foltokban a jégkorszakban hullóporból képződött lösz jelenik meg, mely néhol a jelentős mennyiségű csapadék hatására kilúgozódott, tömöttebbé vált, lejtőfolyamatokkal részben áttelepített ún. glaciális vályog­ gá alakult. Ezt a jégkori vályogot használta fel alapanyagnak a helyi tégla­ gyár is. Geológiai szelvényünk legfelső rétegét a talajtakaró képezi. A talajképző folyamatokat az alapkőzet jellege és a csapadék mennyisége jelentősen befolyásolja. A patakvölgyeket öntéstalajok jellemzik, míg a dombvidék általánosan elterjedt talajtípusa a pszeudoglejes barna erdőtalaj, melynek legfőbb jellemzője a rossz vízgazdálkodás és a savanyú kémhatás. Létrejöttében nagy szerepe van a jelentős évi csapadékmennyiségnek, ugya­ nis a sok csapadék miatt a talajban agyagbemosódás hatására egy szinte tel­ jesen vízzáró réteg alakulhat ki, aminek következtében pangó vizek jelennek meg. A pangóvíz a talajban redukciós folyamatokat indít el, így a talaj- szelvény mélyebb részén egy foltos, „márványos" megjelenésű szint alakul ki, ahol a zöld foltok a pangóvizes időszakban képződnek vasvegyületek redukciójából, a barna foltok pedig a szárazabb periódusokban - szintén vasvegyületekből - oxidáció hatására jönnek létre. A térség fő vízfolyása a Berek-patak, mely Pusztamagyaród határában ered és Ortaháza mellett torkollik a Csertába. Útján számos vízfolyás, így a falu határában északról a Szigeti- és a Béci-patak, délről a Kis-patak táplálja vízét. A község a patakvölgyekbe települt, néhol felkúszva a völgyek oldalá- 7 Légifelvétel Rádiházáról A gutorföldei tó látképe 8 ban található teraszszerű térszínekre is. Ha innen, a Berek-patak völgyéből szemléljük a tájat, rögtőn feltűnik, hogy a patakvölgytől jobbra eső területek lankásabb lefutásúak és alacsonyabbak, mint a bal oldali dombsorok. Ennek oka fiatal - a jégkorszak idején lejátszódó - mozgásokra vezethető vissza. Az Észak-Göcseji- és Dél-Göcseji-dombságra egyaránt jellemző, hogy észa­ ki oldaluk kissé kiemelkedett, míg a déli alacsonyabb helyzetbe került. A mozgás szerkezeti vonalak mentén történt és az így kialakult felszínhez igazodtak a vízfolyások is. A Berek-patakba így az Észak-Göcsejből közel észak-déli folyásirányú patakok torkolnak. A patakvölgy ékre jellemző még a domború völgyoldal és a viszonylag széles, tál alakú völgytalp, az ilyen típusú völgyeket eróziós-deráziós völgyeknek hívjuk. A völgyek kialakí­ tásában főként az előbb említett két folyamat, az ún. erózió, illetve a derázió játszotta a főszerepet. így megkülönböztetünk „V" keresztmetszetű eróziós völgyeket, mikor is a völgyek viszonylag állandó vízfolyás hatására hosszirányban mélyülnek, valamint deráziós völgyeket, melyek képződése összetettebb folyamat eredménye. A csuszamlás, sárfolyás, lejtőlemosás hatására a völgyek oldalirányban szélesednek, oldalaik lankásodnak, talpuk üledékkel töltődik fel, így keresztmetszetük tál alakúvá válik. Ezek a derázi­ ós völgyek nem rendelkeznek vízfolyással. Gyakori jelenség, hogy a két folyamat kombinációja által eróziós-deráziós völgyek jöttek létre. Az éghajlat tipikus nedves kontinentális amely mellett enyhén a déli, azaz mediterrán és nyugati, azaz óceáni hatások is érvényesülnek. A sokéves statisztikát figyelembe véve évi középhőmérséklet 9-9,5 C° körül alakul, ami 1 C°-kal alatta van az országos átlagnak. Az évi napsüté- ses órák száma - összefüggésben a nagyfokú (60 % körüli) borultsággal - az 1850 órát nem haladja meg. Az előbbiekből adódóan a tenyészidőszak is rövidebb, mint az országos átlag. A tél viszonylag enyhe, a nyár meleg. A fagyos napok száma 100-110 körül mozog. Az első fagyok október 15-20. körül jelen­ tkeznek, míg az utolsó fagyos napok április 10-15 között várhatók. A fagy­ mentes időszak így 190-200 nap. A téli napok száma - amikor a maximális napi hőmérséklet 0 C° alatt marad - 25-30 nap körüli. A várható legalacso­ nyabb hőmérséklet -18 C°. A téli félévben átlagosan 350 mm a csapadék, melynek nagy hányada hó formájában hullik. A nyári napok száma - amikor a napi hőmérséklet nagyobb, mint 25 C° - 60-65. A várható legmelegebb hőmérséklet 32-33 C°. A hőségnapok száma átlagosan 5-10 nap között mozog. Az évi csapadék mennyisége országos viszonylatban soknak számít 750- 800 mm, így Gutorfölde és környéke hazánk legcsapadékosabb tájai közé tar­ tozik. Az uralkodó szélirány - főként az Alpok eltérítő